SOHASE LÉGY ELÉGEDETT AZZAL, AMI MOST VAGY, HA EL AKAROD ÉRNI AZT, AMI MOST MÉG NEM VAGY. (SZENT ÁGOSTON)
Tartalom tervezet • A szakmai ellenőrzés elméleti háttere • A tanfelügyelet, mint pedagógiai szakmai ellenőrzési modell • A tanfelügyeleti rendszer felépítése • Az érintettek köre: pedagógus vezető intézmény • A pedagógiai szakmai ellenőrzés területei, módszerei, eszközrendszere • A PSZE-hez tartozó dokumentáció
Miért van szükség a tanfelügyeletre? 1985 óta nincs szakmai kontroll Cél: külső, ellenőrzési értékelési rendszer az intézmények egységes, nyilvános szempontokra épülő támogatása feltárja és megmutatja az erősségeket és fejlesztendő területeket MEGERŐSÍTÉS, FEJLESZTÉS pozitív visszacsatolás Távolabbi cél: pedagógiai értékek jó gyakorlatok magas színvonalú szakmai munka, jó minőségű köznevelés Nem cél (PSZE): a pedagógus minősítése
Rövid történeti áttekintés o1723 Kormányzószék, magyar királyi helytartótanács végzi az ellenőrzést o1777 Ratio Educationis - A népiskolák tanfelügyelőségei egyházmegyénként működnek, az állam szabályozza o1868 Eötvös József: állami iskolafelügyelet, mely jogi szakemberekből állt o1900-as évek eleje: az igazgatók iskolalátogatói megbízással munkájuk mellett végezték a felügyeletet oXX. sz. első évtizede: szaktárgyi felügyelet o 1935.évi VI. törvénycikk közoktatásügyi igazgatásról
Rövid történeti áttekintés o1945-től az iskolák államosítása megkezdődik o1949 1210/57-1949. kormányrendelet a 27 tankerület élén főigazgató közvetlenül a miniszternek van alárendelve.
o1951. Centrális irányítás, ideológiai hatás érvényesül o1985.évi I. törvény- tovább erősítette az iskolák önállóságát. A felügyelő helyet a szakfelügyelő elnevezést vezették be. o 1993. évi közoktatási törvény belső és külső ellenőrzés
Törvényi háttér 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és névhasználatáról 363/2012 (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 8/2013. (I.30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről
Szakmai tartalmak Általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának való megfelelés
Az intézmény pedagógiai programjának való megfelelés
Az ellenőrzésben résztvevők feladatai I. Miniszter Időpont
Feladat
Február utolsó napja
Keretszámok, és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeinek megállapítása
Június 20.
Minősítési terv készítése, döntés a résztvevőkről (OH javaslat alapján)
Június 30.
A kormányhivatal, intézményvezető, a pedagógus értesítése
Az ellenőrzésben résztvevők feladatai II. Kormányhivatal Időpont
feladat
Május 31
A jelentkezések ellenőrzése, jóváhagyása
Május 31.
Megyei ellenőrzési terv készítése az OH által megadott szempontok szerint (fenntartó előzetes véleményének figyelembevétele)
Június 30.
Beszámoló az OH-nak az ellenőrzések tapasztalatairól
Július 31.
A szakértők kijelölése, munkáltatójuk értesítése
Augusztus 31.
A megyei ellenőrzési terv felülvizsgálata, esetleges korrigálása
Szeptember 30.
A vizsga, portfólióvédés,időpontjának, az ellenőrzésben résztvevő szakértők meghatározása és az OH felületen az érintettek értesítése
Az ellenőrzésben résztvevők feladatai III. Oktatási Hivatal Időpont
Feladat
Június 20.
Az Oktatási Hivatal javaslata alapján készíti a miniszter a minősítési tervet.
Július 31.
Jelentést készít a miniszter részére
Az ellenőrzésben résztvevők feladatai IV. Pedagógus Időpont
Feladat
Április 30.
Kezdeményezi az intézményvezetőnél a nem kötelező minősítésre történő jelentkezést
November 30.
Feltölti a portfólióját
Az ellenőrzésben résztvevők feladatai V. Intézményvezető Időpont
Feladat
Május 10.
Az OH informatikai rendszerében rögzíti a jelentkezést
Szeptember 1.
Rögzíti az OH informatikai felületén , hogy a szakértőt a hét melyik napján mentesíti a munkavégzés alól
A pedagógus pedagógiai szakmai ellenőrzésének területei 1. 2.
3.
4.
A pedagógiai módszertani felkészültség A gyermek személyiségégének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sni igényű vagy btm nehézséggel küzdő gyermek, többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez , fejlesztéséhez szükséges megfelelő módszertani felkészültség A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység A pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók
A pedagógus pedagógiai szakmai ellenőrzésének területei A tanulás támogatása Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 5. 6.
A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének a módszerei 1. Dokumentumelemzés Szempontjai: • Az előző pedagógus ellenőrzés és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai • A pedagógiai program és az éves tervezés egyéb dokumentumai • Tevékenységterv • Egyéb foglalkozások tervezése • Csoportnapló • Gyermekek alkotásai
A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének a módszerei A nevelőmunka megfigyelése, tevékenység/foglalkozáslátogatás Cél, tartalom Az adott időszakban alkalmazott módszerek Felépítés, szervezettség, spontán események kezelése Gyermekek alkotásai Gyermekek viselkedése Pedagógus munkája, egyénisége, kommunikációja A tevékenység /foglalkozás tervezete, eredményessége
A pedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének a módszerei Interjúk • Pedagógussal (a vezetőségből be kell vonni azt a személyt, aki közvetlenül is ismeri a pedagógust) • Intézményvezetővel
Az ellenőrzés szakaszai 1. Előzetes felkészülés
• A legutóbbi ellenőrzés vizsgálata • az önértékelés vizsgálata – hogy ítéli meg saját magát, pedagógiai szakmai munkáját • Portfólió csak információforrás – végigkísérhető a pedagóguskompetenciák fejlődése
2. Helyszíni ellenőrzés • •
Bemutatkozás A pedagógiai munkával összefüggő tervezetek, dokumentációk helyszíni elemzése (PP, nevelési tervek, éves tervek, fejlesztési tervek, gyermekek fejlődésének nyomon követése, csoportnapló, tehetséggondozás, felzárkóztatás, gyermekek alkotásai …)
Helyszíni ellenőrzés
3. Tevékenység/foglalkozáslátogatás Két órában, a tevékenység nevelőmunka közben (jelen lehet a pedagógus vezetője, vagy annak megbízottja) 4. Interjúk • Pedagógussal • Vezetővel
Az ellenőrzés lezárása • A szakértő részéről Összegzés, egyeztetés Értékelő lap közös kitöltése – erősségek , fejleszthető területek Értékelő lap a pedagógus munkájának ellenőrzéséről nyomtatvány = összegző vélemény, • A pedagógus részéről Szakértők értékelése
A vezető munkájának ellenőrzése és értékelése Az intézményvezetői ellenőrzés célja: „Az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető és saját céljaihoz képest elért eredményei alapján” 20/2012. (VIII.30.EMMI rendelet 149.§ (1) bek Az intézményvezetői ellenőrzés egyben pedagógus ellenőrzés is
A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei 1.
A nevelési- tanulási-fejlesztési vezetése és operatív irányítása
2.
A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása
3.
Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása
4.
Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása
5.
Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása
folyamat
stratégiai
A vezető pedagógiai szakmai ellenőrzésének módszerei 1. kérdőíves felmérés • Nevelőtestület tagjai (jelenlét, elvárások, motiváció, légkör, egyenletes terhelés, szakmai együttműködés, ellenőrzés, értékelés, etikus pedagógusmagatartás, kapcsolatok) • Szülők
A vezető pedagógiai szakmai ellenőrzésének módszerei 2. Dokumentumelemzés Vezetői pályázat Pedagógiai program Egymást követő két nevelési év munkaterve és az éves beszámolók SZMSZ Intézményi önértékelés Vezetői önértékelő kérdőív 3. Portfólió 4. Interjúk: Munkáltatóval Intézményvezetővel Vezetőtársakkal
Az ellenőrzés szakaszai 1.
Előzetes felkészülés – intézményi honlapról, vezetői portfólió, egyéb dokumentumok
2.
Helyszíni ellenőrzés – tervszerű, megszervezésében a vezető közreműködik
3. Az ellenőrzés lezárása A szakértők részéről – egyeztetés – értékelő lap Vezető részéről – értékelőlap a szakértőkről
Az intézményellenőrzés területei 1.
Pedagógiai folyamatok
2.
Személyiség- és közösségfejlesztés
3.
Eredmények
4.
Belső kapcsolatok, együttműködés
5.
Az intézmény külső kapcsolatai
6.
A pedagógiai munka feltételei
7.
Az óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott elvárásoknak és a PP-ben megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés
Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei 1. • • • • • • • • •
Dokumentumelemzés Alapító okirat Pedagógiai program SZMSZ Egymást követő két nevelési év munkaterve és az éves beszámolók (munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) Továbbképzési program – beiskolázási terv Házirend Intézményi önértékelés, annak eredménye Elégedettségmérés Előző 5 évben lefolytatott ellenőrzések eredményei, fejlesztési tervek
Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei 2. Interjú • A fenntartó képviselőjével • Az intézmény vezetőjével • A pedagógusokkal • A szülők képviselőivel
3. A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel 4.A pedagógusellenőrzés eredményeinek összegzése
Az ellenőrzés szakaszai 1. Előzetes felkészülés
•
Szakértői egyeztetés (3-5 fő) az eljárás menetéről, feladatelosztás
•
A pedagógiai alapdokumentumok, mérési eredmények vizsgálatai
Az ellenőrzés szakaszai 2. Helyszíni ellenőrzés Cél: információk pontosítása, kiegészítése új információkkal
• Rövid találkozás a nevelőtestülettel
• Interjúk a dokumentációk és az önértékelés alapján • Bejárás - eszközrendszer
Az ellenőrzés lezárása
• Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről Összegző jelentés: adatok, tények, megállapítások • Az ellenőrzés lezárása az intézmény részéről – intézkedési terv – szakértők értékelése
Az a képesség, hogy valamit el tudunk végezni, értéket képvisel. Az, hogy a kapott eredmény jó dolog-e, vagy rossz, azon múlik, hogy azt hogyan használják fel, de maga a képesség értékes dolog. Richard Feynman
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET, MINDENKINEK JÓ FELKÉSZÜLÉST KÍVÁNOK
