SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban Csibi Enikő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szakszolgálati igazgatóhelyettes, bizottságvezető 2012. november 12.
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A tankötelezettség 6. § (2) Tankötelessé válás: – legkorábban a hatodik, legkésőbb a nyolcadik életévben – tankötelezettség kezdete a nyolcadik életévben, aki augusztus 31. után született
A tankötelezettség 45. § (2) Tankötelessé válás: -2013. január 1-től – abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben – ha a SZB javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé – korábbi iskolakezdés: a kormányhivatal a szülő kérelmére, SZB véleménye alapján engedélyezheti
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A tankötelezettség 6. § (3) A tankötelezettség a tanév végéig, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. SNI: tankötelezettsége meghosszabbítható a huszadik életév betöltéséig (4) Az iskola igazgatója dönt: – a) óvoda, vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján SNI gyermek – TKVSZRB véleménye alapján;
– b) a tankötelezettség meghosszabbításáról a TKVSZRB szakértői véleménye alapján
A tankötelezettség 45.§ (3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. SNI: tankötelezettsége meghosszabbítható a huszonharmadik életév betöltéséig. A tankötelezettség meghosszabbításáról a SZB szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. (4) A tankötelezettség kezdetéről dönthet: 2013. január 1-től – a) az óvoda vezetője – b) iskolaérettségi vizsgálat alapján a SZB
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei
10. § (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy – f) állapotának, személyes adottságának megfelelő különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért
A gyermekek, a tanulók kötelezettségei és jogai
46.§ (3) – g) A tanuló joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban, különleges bánásmódban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei
12. § (1) A tanuló kötelessége, hogy – a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; – b) eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének
A gyermekek, a tanulók kötelezettségei és jogai
46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy - 2013. szeptember 1-től – a) részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, – b) eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A szülő jogai és kötelességei 13. § (5) SNI gyermek, tanuló esetében a szülő a polgármester segítségét kérheti (8) – A pedagógiai szakszolgálat intézményének igénybe vétele – A szülő kötelességei: a nevelési tanácsadáson való megjelenés gyermekével biztosítani a gyermek iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét erre a jegyző kötelezheti a szülőt
A szülő kötelességei és jogai 72. § (1) A szülő kötelessége, hogy: – a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A szülő jogai és kötelességei 14. § (2) A szülő kötelessége különösen, hogy – a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, – b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének teljesítését,
A szülő kötelességei és jogai 72. § (1) A szülő kötelessége, hogy: – b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, – c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk
(2) A szülő szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot – a gyermek tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja (cselekvőképtelenség!!!)
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A szülő joga: – (3) HHH gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához anyagi támogatást kapjon. – (4) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét.
Kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, – biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét – a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A közoktatás intézményei 20. § (1) A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei: – – – –
a) óvoda b) általános iskola c) szakiskola d) gimnázium, szakközépiskola – e) alapfokú művészetoktatási intézmény – f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény – g) diákotthon és kollégium
22. § (1) Pedagógiai szakmaiszolgáltató intézmények: önkormányzati és az országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények
A köznevelési rendszer intézményei 7. § (1) A köznevelési rendszer intézményei: – – – – – – –
a) óvoda b) általános iskola c) gimnázium d) szakközépiskola e) szakiskola f) alapfokú művészeti iskola g) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, – h) kollégium – i) pedagógiai szakszolgálati intézmény -2013. január 1-től – j) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A szakiskola FOGYATÉKOSSÁG miatt… 27. § (9) SNI ellátásban a szakiskola – speciális szakiskola – készségfejlesztő speciális szakiskola – előkészítő szakiskola
A szakiskola SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY miatt… 13. § (5) SNI ellátásban a szakiskola – speciális szakiskola – készségfejlesztő szakiskola – előkészítő szakiskola
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog 30. § (1) Az SNI gyermeknek, tanulónak joga a különleges gondozáshoz: – a korai fejlesztés és gondozás – az óvodai nevelés – az iskolai nevelés és oktatás – a fejlesztő felkészítés
Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47. § (1) Az gyermeknek, tanulónak joga a különleges bánásmódhoz A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény Különleges gondozás 30. § (2) Együttnevelés és oktatás feltételei (3) személyi és tárgyi feltételek - 121.§ (1) 28. – az intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján.
Különleges bánásmód 47. § (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelésioktatási intézményt a SZB szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. (3) – Különnevelés és -oktatás – Együttnevelés és -oktatás (részben vagy egészben)!
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény Különleges gondozás 30. § (4) A jegyző kötelezheti a szülőt: – a szakértői vizsgálaton való megjelenésre, – a szakértői vélemény alapján a gyermek beíratására a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe (kijelölt óvoda, kijelölt iskola), a fejlesztő felkészítésben való részvétel biztosítására
(7) BTMN és SNI b) fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. (9) Az SNI tanuló és BTMN tanuló tantárgyi, résztantárgyi mentesítése, fejlesztése, rehabilitációs foglalkoztatása, különbözeti és érettségi vizsgája
Különleges bánásmód 47. § (4) Az SNI ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek:: – a) különnevelés és – oktatás: a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor, speciális tanterv, tankönyv, egyéb segédletek , – b) egyéni előrehaladású képzés, óvodai együttnevelés, iskolai együttnevelés-oktatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, szakirányú végzettségű gyógypedagógus, speciális tanterv, tankönyv, speciális gyógyászati és technikai eszközök
Köznevelési törvény Különleges bánásmód 47. § (4) – c) a fejlesztési területek SZB által történő meghatározása
(5) egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátás (6) A kormányhivatal (?!) kötelezheti a szülőt: – a szakértői vizsgálaton való megjelenésre, – a szakértői vélemény alapján a gyermek beíratására a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe – a lakóhely szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti ennek ismételt elmulasztása esetén
(7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő SNI gyermeket, tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell számítani – de csak EGGYÜTTNEVELÉS, EGYÜTTOKTATÁS esetében – 2013. szeptember 1-jétől !!!
Köznevelési törvény Különleges bánásmód 47. § (8) BTMN - fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében (9) A gyógypedagógiai nevelésben oktatásban részt vevő intézményben- személyi feltételek (külön, együtt, részben együttnevelés, - oktatás) (10) Az SNI együttneveléshez, együttoktatáshoz megfelelő szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata. 50.§ (8) A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi: – az iskolák felvételi körzetét – a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét
Köznevelési törvény Különleges bánásmód 51.§ (5) SNI és BTMN tanuló részére: – a felvételi vizsgán hosszabb felkészülési idő – az írásbeli vagy szóbeli felmérésen segédeszközök – a vizsga szervezésénél alkalmazkodni kell az adottságaihoz
56. § (1) A tanulót, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti – a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, – b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
(2) Az érettségi vizsgán a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint másik tantárgyat választhat.
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény Különleges gondozás 30/A. § (1) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek – fejlesztő felkészítés: 18. évig kötelező, 23. évig meghosszabbítható – fejlesztő iskolai oktatás: 18. évig kötelező, 23. évig meghosszabbítható
Különleges bánásmód 15. § (2) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. A fejlesztő nevelést, fejlesztő nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formában. – a) saját intézményében – b) otthoni ellátás keretében – c) az ápolást, gondozást ellátó intézményben
Köznevelési törvény Különleges bánásmód (3) Fejlesztő nevelés – oktatás: súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek 6. életévétől (tankötelezettség teljesítés): – a szülő igénye – a gyermek állapota – a SZB fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslata
(4) A fejlesztő nevelés-oktatás: – 16. évig kötelező, 23. évig meghosszabbítható
(5) Ha a tanuló - a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint - iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Egyéni fejlesztés megszervezhető – a) otthoni ellátás keretében, – b) az ápolást, gondozást ellátó intézményben
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A többcélú intézmény 33. § (1) A többcélú intézmény lehet – a) egységes iskola vagy összetett iskola – b) közös igazgatású közoktatási intézmény – c) általános művelődési központ – d) egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény, – e) egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény, – f) egységes, az óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó intézmény.
(11) EPSZ (12) EGYMI (15) TKVSZRB olyan többcélú közoktatási intézményben szervezhető meg, amely nem lát el óvodai, iskolai, kollégiumi feladatot.
A többcélú intézmény 20. § (1) A többcélú intézmény lehet – a) egységes óvoda-bölcsőde, – b) egységes iskola vagy összetett iskola, – c) közös igazgatású köznevelési intézmény, – d) általános művelődési központ, – e) egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény (EGYMI),
(9) EGYMI feladatai: – az együttnevelés, együttoktatás segítése – a szakértői bizottsági feladatokon kívül pedagógiai szakszolgálati feladatok – családsegítő szolgálat – iskola-egészségügyi ellátás – óvodai, általános iskolai vagy középiskolai feladatok
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A pedagógiai szakszolgálatok 34. § – a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; – b) fejlesztő felkészítés; – c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; – d) a nevelési tanácsadás;
A pedagógiai szakszolgálatok 2013. január 1-től 18. § (2) – a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, és gondozás, – b) a fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés és oktatás, – c) szakértői bizottsági tevékenység, – d) a nevelési tanácsadás,
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A pedagógiai szakszolgálatok 34. § – e) a logopédiai ellátás – f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás – g) a konduktív pedagógiai ellátás – h) a gyógytestnevelés
35. § (1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás (2) A fejlesztő felkészítés (3) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység – a) a fogyatékosság szűrése vizsgálata – b) ellátási feltételek
A pedagógiai szakszolgálatok 18. § (2) – e) a logopédiai ellátás – f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás – g) a konduktív pedagógiai ellátás – h) a gyógytestnevelés – i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, – j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
Miniszteri rendelet!
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A nevelési és pedagógiai program 44. § (1) – a nevelőtestület fogadja el – a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé 48. § (1) Az iskola pedagógiai programjának tartalmi elemei 50. § Az SNI gyermekek, tanulók – a) az óvoda nevelési programja tartalmazza speciális fejlesztő tevékenységet is – b) iskola helyi tanterve tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is.
A pedagógiai program 26. § (1) – a nevelőtestület fogadja el – az intézményvezető hagyja jóvá – ha a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, működtető egyetértése szükséges
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A tanórán kívüli foglalkozások
52. § (6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelésioktatási intézményben az SNI tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni
A tanórán kívüli foglalkozások 2013. szeptember 1-től 27. § (5) Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályokra engedélyezett heti időkeret különbözete terhére: – – – –
tehetséggondozást HH tanulók felzárkóztatását BTMN tanulók fejlesztését az első-negyedik évfolyamra járó tanulók differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény A tanórán kívüli foglalkozások Ezek heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra: – a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló – b) tizenöt százaléka a fel nem sorolt fogyatékos tanuló – c) harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló – d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló – e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló
A tanórán kívüli foglalkozások 27. § (8) A gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben az SNI tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Ezek heti időkeretét a köznevelési törvény 6. számú melléklete tartalmazza.
értelmi fogyatékos
gyengénlátó
vak, nagyothalló, mozgás- és beszédfogyatékos
siket, autista
egyéb
1.
3
7
8
10
3
2.
3
7
8
10
3
3.
3
7
8
10
3
4.
3
7
8
11
3
5.
3
8
9
11
3
6.
3
8
9
11
3
7.
4
8
10
12
4
8.
4
8
10
12
4
nyelvi előkészítő + Híd évf.
4
9
10
13
4
9.
4
9
10
13
4
10.
4
9
11
14
4
11.
5
11
12
15
5
12.
5
11
12
15
5
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény Magántanulói státusz 120. § (1) Az SNI tanuló, illetve a BTMN tanuló szakértői vélemény alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról az iskolának kell gondoskodnia.
Magántanulói státusz 27.§ (7) A BTMN vagy az SNI a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanuló: egyéni foglalkozás, tanulónként átlag heti tíz óra - 2013. szeptember 1-től 55.§ (2) A magántanulót a gyakorlati képzés kivételével az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény Értelmező rendelkezések 121.§ 29. SNI gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján – a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, – b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.
Értelmező rendelkezések 4. § 25. SNI gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
Közoktatási törvény – Köznevelési törvény 4.§ 3. BTMN gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan: – alulteljesít – társas kapcsolati problémái vannak – tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd – közösségbe való beilleszkedése, személyiségfejlődése nehezített, de nem SNI
Köszönöm a figyelmet!
