1 SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2003.ÉVI 8. (07.01.) RENDELETE (2005. évi 19. (11.29.) rendelettel egységes szerkezetben) A Helyi Építési Szabályzatáról. Sirok Község Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §-ában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 6. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 253/1997.(XII.30.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK) figyelembevételével a helyi építés rendjének biztosítása érdekében, az országos szabályok figyelembevételével, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket a helyi építési szabályzatban állapítja meg. I. A rendelet hatálya 1. §. (1) A rendelet területi hatálya: Sirok község közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet tárgyi hatálya: a település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, bővíteni, átalakítani, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak e rendeletben foglalt előírások, valamint a kül- és belterületi szabályozási tervben foglaltak megtartásával lehet. (3) A rendelet személyi hatálya: e rendeletben foglalt tevékenységet illetően minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed. II. Terület felhasználási egységek 2. §. A település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület felhasználási egységre oszlik. III. Beépítésre szánt terület felhasználási egységek 3. §. A beépítésre szánt terület felhasználási egységek: - falusias lakóterület - kisvárosias lakóterület - településközponti vegyes terület - gazdasági terület - üdülő (lakó) terület - különleges terület Falusias lakóterület 4. §. (1) A falusias lakóterületen az OTÉK 14. § (2) bekezdésében meghatározott építmények közül kemping, sátorozóhely, bugaló nem létesíthető. (2) A falusias lakóterület övezetei:
2 - kialakult falusias övezet, jele: FL-K - új falusias övezet, jele: FL-1 - védett falusias lakóterület, jele: FL-V 5. §. A kialakult falusias övezet szabályozási előírásai: 1. A lakótelek méretén változtatni az új építés lehetővé tétele érdekében lehetséges. A kialakítandó és a visszamaradó telek minimális nagysága 550 m2. Két vagy több helyrajzi számon nyilvántartott lakótelek egy helyrajzi szám alá vonandó. 2. A beépítési mód oldalhatáron álló, saroktelken szabadon álló beépítési is engedélyezhető. Az oldalhatáron álló beépítésnél az épület a hivatalos térképi oldalhatáron helyezendő el. 3. Az előkert a kialakult szerinti, új osztású teleksor esetén 5 m. Az előkertben építmény nem helyezhető el. 4. Az oldalkert szélességét az OTÉK 35. és 36. §-a szerint kell meghatározni, ahol építmény nem helyezhető el. 5. A hátsókert mélységét az OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni, ahol építmény az OTÉK 35. § (7) bekezdése szerini építmények helyezhetők el. 6. Az építmény magasság igazodjék a két szomszédhoz, de maximum 4,5 m lehet. 7. Az építmények csak magastetővel épülhetnek. A tetőgerinc iránya igazodjék az utcában kialakulthoz. A tető beépíthető, de álló tetőablak nem létesíthető. A tető hajlásszöge 30 ° lehet. 8. A beépítettség maximum 30 %-os lehet. A legkisebb zöldfelület nagysága 40 %. A szintterület sűrűség maximum 0,5 . 9. Az állattartó épület létesítési előírásait külön rendelet, valamint az OTÉK tartalmazza. 10. Az utcai kerítés igazodjék az utcában kialakulthoz. Ennek hiányában az utcai kerítés magassága maximum 1,5 m, áttört hatású, lábazata maximum 50 cm. 6. §. Az új falusias övezet szabályozási előírásai: 1. Az új lakótelek szélessége minimálisan 14 m, területe 800 m2. A terven jelölt telekosztás nem kötelező. A beépítési mód a terv szerinti. Beépítettség maximum 30 % lehet. 2. Az előkert szélessége minimum 5 m, az oldalkert szélessége minimum 6 m, kivétel a vár alatti lakótelkek, ahol az építési hely határát a terv jelöli. 3. Építménymagasság maximum 4,5 m. Szintterület sűrűség maximum 0,5. Zöldfelület minimális nagysága 40 %. 4. Magastető kötelező. A tetőtér beépíthető. A tető hajlásszöge 30° 5. Állattartó épület létesítési előírásait külön rendelet és az OTÉK tartalmazza. 6. Utcai kerítés igazodjék az utcában kialakulthoz. Igazodási lehetőség hiányában az utcai kerítés magassága maximum 1,5 m, áttört hatású, lábazat maximum 50 cm. 7. §. A védett falusias övezet szabályozási előírásai: 1. A védett falusias övezet telkei a kialakult állapot szerint megtartandók, de az egymás melletti és egyenként 240 m2-e el nem érő telkek összevonhatók. 2. A Vörös u.i 417 hrsz-től 429 hrsz-ig jelölt ingatlanok egy vagy maximálisan két építési telekként veendők figyelembe. A 420,423,425,426,429 hrsz-u ingatlanokon csak állagmegóvási munka végezhető, ezekre semmiféle építési engedély nem adható. 3. A beépítési mód oldalhatáron álló, vagy a meglévő állapot szerinti.
3 4. A beépítettség a 240 m2 és ez alatti területű telek esetében 40 %, a 240 m2 feletti teleknél a meglévővel azonos. Szintterület sűrűség maximum 0,5. Zöldfelület nagysága minimálisan 40 %. 5. Az előkert a kialakult szerinti. 6. Oldalkert szélessége minimálisan 4 m. 7. A hátsókert szélessége minimálisan 6 m. 8. Építménymagasság maximum 3,5 m. 9. A magastető kötelező, a tetőtér beépíthető, de álló tetőablak nem létesíthető. A tető hajlásszöge 35-45° lehet. Tetőgerinc irány mint az utcában kialakult. 10. Állattartó épület előírásait külön rendelet és az OTÉK tartalmazza. 11. Utcai kerítés igazodjék az utcában kialakulthoz. Igazodási lehetőség hiányában az utcai kerítés magassága maximum 1,5 m, áttört hatású, lábazat maximum 50 cm. Kisvárosias lakóterület 8. §. A kisvárosias lakóterület az alábbi övezetekre tagozódik: - kisvárosias lakóövezet (kialakult), jelölése: KL-II-SZ-K - kisvárosias lakóövezet (új), jelölése: KL-II-Z-1 9. §. A kisvárosias lakóövezet (kialakult) a kialakult tömbtelkes lakótelepre vonatkozó előírás, hogy a szintszám és az alapterülete az épületnek nem növelhető. Magastető létesíthető, a tetőtér beépíthető. A magastető egy-egy épületre egyszerre készíthető. 10. §. A kisvárosias lakóövezetben (új) szabályozási előírásai: 1. A lakótelkek zártsorúan építhetők be. 2. A lakótelek mérete: - szélessége minimálisan 6,6 m (lakásonként önálló határoló falakkal) - területe minimálisan 230 m2. - a beépítés egységenként egyszerre történhet (nem társasházként kell megvalósítani) 3. A beépítettség maximálisan 40 % lehet. A zöldfelület nagysága minimálisan 60 %. Szintterület sűrűség maximálisan 1,5 m. 4. Építménymagasság maximálisan 6,0 m. 5. Előkert a terven megjelölt építési vonaltól ± 1-2 méterrel változhat. 6. Hátsókert minimálisan 6 m. 7. Magastető kötelező. A tetőtér beépíthető. A tető hajlásszöge 40-45 °, a tetőgerinc az úttal párhuzamos. Településközponti vegyes terület. 11.§ Településközponti vegyes terület ( jelölése: T v ) szabályozási előírásai: 1. Beépítés módja szabadon álló vagy oldalhatáron álló. 2. Elő-, oldal-, hátsókert a beépítési mód függvényében az OTÉK 35 §-a szerint. 3. Szintterület sűrűség maximálisan 0,5. Zöldterület nagysága minimálisan 10 %. 4. Építménymagasság maximálisan 4,5 m. Magastető kötelező. 5. Kerítés kialakult állapotokhoz igazoldóan.
4 6. Az egy telken épülő épületegyüttes esetén a főépülethez való igazodás kötelező. Gazdasági terület 12. §. A gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik: - kereskedelmi, gazdasági övezet, jelölése: KG, - ipari gazdasági övezet, jelölése: IG 13. §. A kereskedelmi gazdasági övezet szabályozási előírásai: 1. A beépítettség maximálisan 30 % lehet. Zöldfelület minimális nagysága 40 %. 2. A beépítés módja: szabadon álló beépítés. 3. Szintterület sűrűség 0,6. Építménymagasság maximálisan 7,5 m. 14. §. A Lenin úti lakótelepi garázssorra vonatkozó eltérő szabályozási előírások: 1. A beépítettség maximálisan 35 % lehet. 2. Építménymagasság maximálisan 4,5 m. 15. §. A Sirok-Liszkó gyártelepre (vonatkozó terv: T-Liszkó) vonatkozó előírások: 1. A beépítési mód: kialakult. Minimális telekterület 500 m2 . 2. Maximális beépítettség: 50 %, az 1002/35-nél 10 %. 3. Maximális építménymagasság: 9,0 m. 4. Szintterületsűrűség maximálisan 1,5. 5. Zöldfelület minimálisan 25 %. 6. Az 1002/35 hrsz. területéből a gazdasági célú erdőterületet le kell választani. 7. A területen tilos elhelyezni az OTÉK 20 §. (5) 2. pontja alatti létesítményt, továbbá tilos az élelmiszeripari és hulladékfeldolgozási tevékenység engedélyezése. 8. A közműként szolgáló létesítmény szolgalmi jogát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni 16. §. A Sirok-Liszkó „kapun kívüli”terület (a vonatkozó terv: T-Liszkó, Gip, Gksz övezet) szabályozási előírásai: 1. A terület ipari gazdasági területként való használata esetén az előírások az előbbi 15. § 1,2,3,4,5,7,8. pontokban foglaltakkal azonosak. (Gip jelű övezet) 2. A terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területként is felhasználható. Ebben az esetben az OTÉK 19. § szerinti épületek helyezhetők el, kivéve az oktatási, egészségügyi, szociális, közösségi és szórakoztató létesítmények. A foglalkozás egészségügyi ellátást szolgáló létesítmény a területen elhelyezhető Üdülő (lakó) terület 17. .§. Az üdülő (lakó) terület , jelölése Ü L szabályozási előírásai: 1. Az üdülő (lakó) területen mind üdülő, mind lakóépület elhelyezhető.
5 2. Új telek kialakítás esetén a minimális teleknagyság 500 m2, minimális telek szélesség 12 m. 3. A beépítés módja oldalhatáron álló. A beépítettség maximálisan 15 % lehet. 4. Szintterület sűrűség maximálisan 0,5, zöldfelület minimálisan 40 %. 5. Előkert szélessége minimálisan 5 m, oldalkert szélessége minimálisan 6 m, hátsókert mélysége minimálisan 6 m. 6. Építménymagasság maximálisan 4,5 m. 7. A magastető kötelező. A tetőtér beépíthető. Tető hajlásszöge 35-45 ° 8. Állattartó épület nem létesíthető. 9. Utcai kerítés magassága maximálisan 1,5 m, áttört hatású, lábazata maximálisan 50 cm.lehet. Különleges területek 18 .§. A különleges terület az alábbi övezetekre tagozódik: - temető, jelölése: Tem - sportpálya, jelölése: SP - kert művelésű zöldterület, jelölése: K Z - kőbányák, homokbánya, jelölése: B - életvédelmi helyiség - hulladéklerakó 19. §. A lakóterület felé védőövezet alakítandó ki a temető rovására. A temető ezen területe kegyeleti park lesz, ahol rátemetés tilos, de még fel nem használt kettős sírhely második sírja felhasználható. 20. §. A sportpálya nem pályának használt területén intenzív zöldterület alakítandó ki. 21. §. A kert művelésű zöldterület a belterület be nem építhető része, kertként hasznosítható. 22. §. A kőbányára, homokbányára vonatkozó szabályozási előírások: 1. Új bányatelek területén semmiféle épület nem engedélyezhető. A bányatelek határai között fekvő ingatlan telekalakításához, azon tervezett építéshez a bányavállalkozó hozzájárulása is szükséges. 2. A felhagyott kőbányák területét rekultiválni kell. Az 531 hrsz-. alatti volt kőbányában szabadtéri rendezvény tér kialakítása tervezett az itteni 8 db lakóház bontásával egyidejüleg. Az 534 hrsz-ú ingatlan területén közkert alakítandó ki. 23. §. Az életvédelmi helyiség eredeti funkciójában megtartandó létesítmény. 24. §. (1) A szabályozási terven jelölt hulladéklerakó engedéllyel működő. Regionális hulladéklerakóhoz való csatlakozást követően a telephelyet rekultiválni kell.
6 (2) A veszélyes hulladék kezelést végző lerakóhely engedéllyel működő. Bővítése, ujabb kialakítás nem lehetséges. III. Beépítésre nem szánt terület felhasználási egységek 25. §. A település beépítésre nem szánt terület felhasználási egységei: - közlekedési és közműterület - zöldterület, jelölése: KP, Z - erdőterület, jelölése: E - mezőgazdasági terület, jelölése: M - egyéb terület, jelölése: V 26. §. A közlekedési és közműterület szabályozási előírásai: 1. A közlekedési területen a közlekedést szolgáló létesítmények és a közművek helyezhetők el. Ahol erre lehetőség van, fásítás gyepesítés javasolt. 2. A belterületi utak meglévő szélességükkel megtartandók. 3. A belterületi utakra rendszeresen, a változó igények alapján forgalomtechnikai terv készítendő. 4. A gyalogos forgalom részére lehetőleg minden belterületi út mellett járda létesítendő, legalább az egyik oldalon. 5. Álló gépjárművek részére saját vagy közterületen elhelyezési lehetőséget (parkolót) kell létesíteni az OTÉK 42 §. előírásai szerint. Ezen kötelezettséget az építési engedélyezéskor kell előírni. 6. A külterületi utak önkormányzati tulajdonú és állami tulajdonú utak. 7. A 24., a 2412, 2415 sz. forgalmi út külterületi szakasza mentén 50-50 méteres védőság alakítandó ki, melyben a létesítés útügyi hatósági és egyéb – az adott esetben szükséges – hatósági engedély alapján lehetséges (a közlekedést szolgáló létesítmény lehet csak) 8. Az egyes építési telkek megközelítésére szolgáló közút, vagy magánút létesítése az építtető feladata. A közút létesítésében megállapodás alapján a helyi önkormányzat is közreműködhet. 9. A településen lévő hidak, átereszek rendszeres felülvizsgálatáról a tulajdonos köteles gondoskodni. 10. A külterületi közművek védőtávolságait a szolgáltató (tulajdonos) állapítja meg. Ilyen közművek közelében történő létesítéséhez a közműtulajdonosok engedélyét is be kell szerezni. A védőtávolságon belüli létesítés feltételeit jogszabályok, illetve a közműtulajdonos állapítja meg. 11. Az utak, közművek létesítésénél a közcélú távközlő eszközök elhelyezése megoldandó. 12. Új létesítmény szennyvizét a csatornázott területeken a rendelkezésre álló szennyvizhálózatba kell bekötni. Ezen kötelezettséget az építési engedélyben elő kell írni. 13. A nem használt szennyvíztározókat szakszerűen kell megszüntetni, feltételeit az építési engedélyben elő kell írni. 14. A vízbázisok védőterületén csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építés folytathatók illetve a zöldterületi fejezetben előírt művelés végezhető. 27. §.
7 A zöldterület szabályozási előírásai: 1. A zöldterületen az OTÉK 27 § (4) bekezdésében meghatározott építmény helyezhető el, a vendéglátó épület kivételével. 28. §. Az erdőterület szabályozási előírásai: 1. Az erdőterületen az OTÉK 28. §-ában meghatározott építmény helyezhető el, az E-1 jelű terület kivételével, ahol semmilyen építmény nem helyezhető el. 2. A Sirok-Liszkó gyártelep belterületi erdőterületei a terv szerint megtartandók. 3. Az erdőterületek használatánál az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényt, valamint az e törvény végrehajtására kiadott 29/1997.(IV. 30.) FM. rendelet előírásait be kell tartani. 4. A Sirok-Liszkó gyártelep építési telkein a meglévő faállományt erdészeti módszerekkel fenn kell tartani. 5. Az 1002/35 hrsz. alatti építési telekből a gazdasági erdőrészt le kell választani. A leválasztás tervi határvonala nem kötelező jellegű. 6. Az erődterületek megváltoztatásához az Állami Erdészeti Szolgálat engedélyét be kell szerezni. 7. Az „Ev” védelmi erdő-övezetben az „Ee” turisztikai célú erdő-övezetben tarvágást nem lehet alkalmazni. 8. A Mátrai Tájvédelmi Körzet területén a létesítéshez és bármilyen egyéb beavatkozáshoz a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága engedélye szükséges. 29. §. A mezőgazdasági terület szabályozási előírásai: 1. A mezőgazdasági területen az OTÉK 29. §-a szerint lehet építményt elhelyezni. 2. A mezőgazdasági földrészleten létesíthető lakóépület építmény magassága maximálisan 3,5 m lehet. 3. A szabályozási terven „zártkert” megjelölésű mezőgazdasági területen az OTÉK szabályozási előírásait is figyelembe véve a beépítés módja szabadon álló. Az építmény magasság maximum 3,5 m, magastető kötelező. A tetőtér beépíthető, a tető hajlásszöge 40-45 °. Előkert minimális szélessége 5 m. 4. Az M1 jelű területen építmény nem helyezhető el. 30. §. Az egyéb terület szabályozási előírásai: 1. Az egyéb terület vízgazdálkodási területet jelöl. 2. Az egyéb területen csak a vízgazdálkodással összefüggő tevékenység végzéséhez szükséges építmény helyezhető el. IV. Helyi értékvédelem 31. § (1) Országos védelem alatt álló természeti értékek: -Mátrai Tájvédelmi Körzet (Bükki Nemzeti Park Igazgatósága) - Nyírjes tó (a tó 2000 m2, a területi védelem 23 ha, Bükki Nemzeti Park igazgatósága) - Tarjányi kert (0,9 ha, a Mátrai Tájvédelmi Körzeten belül) (2) Helyi védelem alatt álló természeti értékek: - Kaptárkő: Oroszvár, Rozsnak völgy
8 - Barát-Apáca, Törökasztal, Szfinx: szikla képződmények - 0192/4 hrsz-u domb a víztározóval - déli faluszéli – a kőbányászatból visszamaradt sziklafalak (lásd T-6 terven) - Siroki vár környék: 0192/3,4,5,6,8,9,10,11,12 hrsz-u ingatlanok - Akasztómály – homokbánya és gyugyalag-madár telep (3) Országos védelem alatt álló művi értékek: - Siroki várrom (0193 hrsz) - volt parókia, ma könyvtár, Borics Pál út 1. 481 hrsz, (XVIII.század) - Petőfi út 11. (766 hrsz.) műemlék lakóház - Széchenyi I. út 38. (461 hrsz) műemlék lakóház (4) Régészeti lelőhelyek: -Dallapuszta, Állami csemetekert, Szent Iván domb, Kis Vár-hegy, Csörgő, Rozsnak puszta – Jegesdomb, Rácfalu, Kun-halmok, Kelta és vandál leletek a falu határában. (5) Helyi védelem alatt álló művi értékek: - FL-V övezet, védett falusias lakóterület (lásd T-6M terv) - Széchenyi út 45-49. számú volt barlanglakás - Fenyves úton az 518, 519 hrsz-ú lakóház - Mártírok út 8. alatti lakóház - Vörös út végi volt barlanglakások (részben külterületen) - római katolikus templom (1757-ből) - Szent János szobor (1823ból, barokk) A helyi védelem alatt álló természeti és művi értékek szabályozási előírásai 32. §. A helyi védelem alatt álló területen és a védelem tárgyán való területhasználat, művi beavatkozások nem okozhatnak károsodást a természeti értékekben. 33. §. (1) A helyi védelem alá vonást közölni kell az ingatlan tulajdonosával, be kell jegyeztetni az ingatlannyilvántartásba. (2) A létesítmény bontására engedélyt adni csak kivételesen indokolt esetben lehet. Az engedély kiadása előtt be kell szerezni Sirok Község Önkormányzata, valamint műemléki, természetvédelmi hatóság szakvéleményét. (3) A létesítményen bármilyen beavatkozás csak építési engedély alapján végezhető. (4) A helyileg védett ingatlan tulajdonos változása esetén az önkormányzatnak elővételi joga van. 34. §. Az épületek átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén az általánoson túl az alábbi szabályozási előírásokat is be kell tartani: 1. A homlokzat, tetőforma, homlokzati nyílásrend érintetlenül maradjon. Az épület befoglaló méretein, a homlokzati nyílászárók méretein változtatni nem lehet. 2. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek elvárható tiszteletben tartásával kell megoldani.
9 3. A védett épületeket bővíteni úgy lehet, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje, valamint a bővítés a régi épület formájával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. 35. §. A védett épület bontása esetén az általánoson túl az alábbi szabályozási előírásokat is be kell tartani: - bontásra csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor - bontás előtt gondoskodni kell a telek és az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítéséről. A dokumentumokat helytörténeti dokumentumként meg kell őrizni - amennyiben a bontásra kerülő épület valamely értékes építészeti, szerkezeti, díszítő eleme, vagy oda kapcsolódó tárgy megmenthető, gondoskodni kell a megmentéséről és az elhelyezéséről. 36. §. Az építési hatóság a helyi védelem alatt álló épületek fennmaradása érdekében előírhatja az építmény jó karbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg – szükséghez képest annak felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását, átalakítását. 37. §. A 35. §-ban meghatározott esetben a munkák elvégzéséhez az önkormányzat anyagi támogatást ad. V. Telepítési távolságokra vonatkozó előírások 38. §. A település belterületén és a külterület beépítésre szánt részén az alábbi legkisebb ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: 1. Szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) a szomszédos ingatlantól minimum 0,5 méterre ültethető. 2. 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa a szomszédos ingatlantól minimum 1 méterre ültethető. 3. 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) a szomszédos ingatlantól 2 méterre ültethető. 39. §. A település külterületén az alábbi legkisebb ültetési távolságokat kell betartani: 1. Gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor a szomszédos ingatlantól minimum 0,8 méterre ültethető. 2. Minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró,stb.) a szomszédos ingatlantól minimum 2 méterre ültethető. 3. Birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa a szomszédos ingatlantól minimum 2,5 méterre ültethető. 4. Törpealanyra oltott almafa, meggy-, szilva- és mandulafa a szomszédos ingatlantól minimum 3,5 méterre ültethető.
10 5. Vadalanyara oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa a szomszédos ingatlantól minimum 4 méterre ültethető. 6. Cseresznyefa a szomszédos ingatlantól minimum 5 méterre ültethető. 7. Dió és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa a szomszédos ingatlantól minimum 8 méterre ültethető. 40. §. Külterületen, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös, vagy zártkert szőlőt és gyümölcsfát a 39. §-ban meghatározott távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni: 1. 1 méternél mgasabbra nem növő bokor (élősövény) a szomszédos ingatlantól minimum 0,80 méterre ültethető. 2. 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) a szomszédos ingatlantól minimum 1,2 méterre ültethető. 3. 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) a szomszédos ingatlantól minimum 2 méterre ültethető. 4. Fa a szomszédos ingatlantól minimum 6 méterre ültethető. VI. Szabálysértési rendelkezések 41. §. Aki e rendelet 4,5,6,7,9,10,11,13,14,15,16,17,19,20,21,22,23,24,26,27,28,29,34,35,38,39,40 §- ait megszegi szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. VI. Záró rendelkezések 42. §. (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik. (2) E rendelet hatálybalépésével Sirok Község Önkormányzata a község összevont rendezési terve módosításáról szóló 1992. évi 12., 1993. évi 16.,1994. évi 5.,1997. évi 13.,1998. évi 12. rendeletei, valamint Sirok Községi Tanács által 1983-ban határozattal elfogadott a község összevont rendezési terve hatályát veszti. ( a dőlt betűs rész 2005. november 29-én lép hatályba.) S i r o k, 2006. március 10 Lakatos István polgármester
Tarjányi Lászlóné körjegyző
