Abaliget Község Önkormányzat 12/2004. (VI. 21.) rendelete az állattartás szabályairól a 15/2005.(X.20.) rendelettel egységes szerkezetben
Abaliget Község Önkormányzat Képviselőtestülete az állategészségügyről szóló 1995.évi XCI.törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998.évi XXVIII.tv. és végrehajtási rendeletei, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II.26.)Korm.rend. figyelembevételével, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.tv.16.§(1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az állattartás szabályairól a következő rendeletet alkotja :
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ (1) A rendeletet Abaliget község közigazgatási területén kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálya kiterjed: a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli, b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik. 2.§ Abaliget község területén állatot tartani a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi, építésügyi előírások, valamint e rendeletben foglaltak szerint lehet. Ebtenyészet, állatmenhely, állatotthon, állatpanzió létesítéséhez engedély szükséges, melynek kiadása során tekintettel kell lenni az ÁNTSZ, a MEOE, valamint külön jogszabály által meghatározott más szakhatósági szervek véleményére. 3.§ Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy állattartás következtében mások jogai sérelmet ne szenvedjenek.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 4.§ (1) A rendelet alkalmazása szempontjából haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, galamb), a gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst és kék róka, nyúl stb.) a gazdasági haszon céljával tartott futómadár (emu,strucc), illetve vadak (fácán, fürj, szarvas stb.). (2) Kedvtelésből tartott állat: az eb, a macska, díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (szíriai aranyhörcsög, tengerimalac, díszpatkány stb.) és a kistestű hüllők. (3) Kislétszámú állattartásnak illetőleg kisüzemi állattartásnak minősül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. melléklete 1.számú függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el. (4) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt legfeljebb 3 baromfi, melyet legfeljebb 2 napig a lakásban vagy a hozzá tartozó melléképületben tartanak. (5) Családi szükségletet meghaladó haszonállattartásnak minősül:
2 - Nagyállat (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha): összesen 2 db. - Kisállatok közül sertés: 2 db koca és 5 db hízó, juh és kecske:10-10 db. - Egyéb kisállat (baromfi, nyúl stb…): 20- 20 db. (6) Számbeli korlátozás alá csak a kifejlett állatok esnek. (7) E rendelet alkalmazása szempontjából egy ingatlanon állattenyésztéssel foglalkozók és a közös háztartásban élők egy állattartónak minősülnek. (8) Ebsétáltatás: közterületen minden ebfajtának pórázon és szájkosárral történő vezetése. (9) Ebfuttatás: az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területen. (10) Őrző-védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja. (11) Vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (1146 Budapest, Hermina u.47.) igazolvánnyal látott el. (12) Jelzőeb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.
AZ ÁLLATTARTÁS KÖZÖS SZABÁLYAI 5.§ (1) Állatot tartani csak úgy lehet, hogy a tartás állat vagy ember egészségét veszélyeztető fertőzést és sérülést ne okozzon. (2) Állatot tartani oly módon lehet, hogy az közterületre kijutni, vagy más ingatlanára átjutni – gazdátlanul - ne tudjon. (3) Az állatok tartására szolgáló helyiségeket rendszeresen takarítani, fertőtleníteni, szagtalanítani kell. (4) Állatot elűzni, elhagyni, vagy kitenni tilos. Amennyiben az állattartó nem kívánja tovább az állatot tartani, köteles annak elhelyezéséről gondoskodni, állatmenhelynek adni, vagy más módon gondoskodni arról, hogy az állat ne maradjon gazdátlanul. Az állattartó a lakás lebontása miatt vagy egyéb okból történő elköltözés esetén is köteles állatának elhelyezéséről gondoskodni. (5) A legszigorúbban tilos az állat bárminemű bántalmazása, sanyargatása, kínzása. (6) Az állattartó köteles az állatát élelemmel megfelelő módon ellátni, egyébként is a jó gazda gondosságával tartani, az állat természetes szükségleteinek kielégítéséről gondoskodni, gyógyítását és rendszeres állatorvosi ellenőrzését biztosítani. Amennyiben az állattartó e rendelkezések bármelyikét nem tartja be, az e rendelet szabálysértésekre vonatkozó részében meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után. (7) Az állattartó a tartással anyagi kárt senkinek nem okozhat, az okozott kárért felelősséggel tartozik. (8) Az állattartó köteles eltűrni e rendeletben meghatározott szabályok betartásának ellenőrzését. Az ellenőrzés lefolytatására a jegyző és az illetékes hatóságok jogosultak.
2
3 A HASZONÁLLAT TARTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Belterületi állattartás 6.§ (1) Abaliget belterületén állat e rendelet 10. §-ában meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül tartható. (2) A község belterülete az állattartás szempontjából lakóövezetre és üdülőövezetre osztható. Lakóövezetnek minősül az az állattartásra használt hely, amelyen az állat tartója életvitelszerűen lakik. Üdülőövezetnek minősül az a hely, amelyen az állat tartója életvitelszerűen nem, legfeljebb időszakosan lakik vagy tartózkodik. (3) Üdülőövezetben haszonállat egyáltalán nem, kedvtelésből tartott állat csak a tartója ott tartózkodásának idején, folyamatos gondozás és felügyelet mellett tartható. Üdülőövezetben kedvtelésből tartott állatot tartani állandó jelleggel még a gondozás és felügyelet biztosítása mellett sem lehet. (4) Lakóövezetben családi szükségletet meghaladó számú haszonállat nem tartható. (5) Szakhatósági vélemény alapján az állattartás azon területen is eltiltható, illetve feltételhez köthető, ahol e rendelet szerint engedély nem szükséges, ha az állattartó a tartás feltételeit maradéktalanul nem biztosítja. Külterületi állattartás 7.§ Külterületen a legközelebbi lakóháztól, intézménytől legalább 500 méteres védőtávolságon kívül, a közegészségügyi, állategészségügyi, egyéb előírásokban és e rendeletben megfogalmazottak betartásával lehet tartani bármilyen haszonállatot, korlátozás nélkül, akár a kisüzemi mértéket maghaladóan, üzemszerűen is.
HASZONÁLLAT TARTÁSÁNAK KORLÁTOZÁSA 8.§ (1) Tilos a község területén elhelyezkedő nevelési, oktatási, egészségügyi, művelődési intézmény, élelmiszert árusító üzlet, élelmiszertároló és feldolgozó, vendéglátó ipari egység, sporttelep területén, és ezek telekhatárától számított 20 méter távolságon belül haszonállatot tartani. (2) Nutria, pézsma, nyérc, hermelin, és egyéb prémes állat, valamint méh csak külön engedély alapján, az abban meghatározott feltételekkel tartható.
AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOLATOS ÉPÜLETEK ELHELYEZÉSE 9.§ (1) Az állattartással kapcsolatos létesítmények és trágyagyűjtő helyek előírt védőtávolságai a következők : Melléképület, építmény : Baromfiól, sertésól, istálló Állatkifutó Trágyatároló Trágyatároló Zárt trágyalé gyűjtő Zárt trágyalé gyűjtő
Védett létesítmény : lakóépület ásott- vagy csőkút lakóépület ásott- vagy csőkút lakóépület ásott- vagy csőkút
Védőtávolság : 10 méter 15 méter 20 méter 15 méter 15 méter 15 méter
3
4
(2) Fenti épületek csak a főépület mögött, annak takarásában építhetők meg, és a szomszédos telekre semmiféle nyílásuk nem lehet. Istálló építhető a főépület mögött, de az utcafronttal párhuzamos vagy merőleges irányban is, a szomszédos telekre azonban semmiféle nyílása nem lehet az építménynek. A védőtávolságba beleértendő az ólakhoz tartozó, elkerített udvar is. (3) A védőtávolságok a szomszédos telken álló épületektől ugyanúgy számítandók. (4) Az állatkifutót, ha a telekhatárra kerül elhelyezésre, a szomszédos ingatlantól tömör fallal el kell választani. (5) Az állattartáshoz szükséges melléképület létesítéséhez az építési hatóság engedélyét be kell szerezni.
AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOLATOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 10.§ (1) Az állattartók az állatok tartása során kötelesek biztosítani olyan tartási technológiát, amely megfelel a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint környezetvédelmi előírásoknak. (2) Az állattartó épületnek könnyen tisztíthatónak, fertőtleníthetőnek, szilárd burkolatúnak kell lenni. (3) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek szükség szerinti kitakarításáról, rendszeres, de legalább évente egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről. (4) Belterületen a trágya és trágyalé a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően, a telekhatártól legalább 2 méterre fóliával vagy földdel résmentesen lefedve, zárt tározó medencében tárolható. A trágyalé a szomszédos telekre nem folyhat át. (5) A felhalmozódott trágya mennyisége nem haladhatja meg a 3 köbmétert, ha ezt a mennyiséget eléri, a trágyát ki kell hordani. (6) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók irtásáról. (7) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását a külterületen is biztosítani kell. Külterületen trágya a legközelebbi lakóháztól, intézménytől legalább 100 méteres védőtávolságon kívül tárolható. Külterületen nem minősül tárolásnak, ha a trágyát talajerő visszapótlásra a talajvédelmi előírások betartásával 15 napon belül felhasználják. (8) Belterületen trágyát talajerő visszapótlásra használni tilos. 11.§ (1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos (állattartó) köteles a tartás helyén elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Az állat tulajdonosa (tartója) az állathullát annak elszállításáig köteles zárt helyen tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi- illetve a környezetvédelmi szabályok betartásával történhet. (3) Az elhullott állat tetemének a hullamegsemmisítő helyre történő elszállításáról saját költségén a tulajdonos (állattartó) köteles haladéktalanul gondoskodni. 12.§ (1) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a
4
5 gyógyíthatatlan betegség, sérülés, fertőzésveszély, kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása. (2) Az állat életének kioltása – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólag kábítás után, az állat érzékelésének megszüntetése után történhet. (3) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra és a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ebben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a lehető legkisebb szenvedés okozásával járjon. 13.§ A község belterületén közterületen (utcán, parkban, árokparton) legeltetni tilos. E célból haszonállatot telekhatáron kívülre még felügyelet mellett sem lehet kiengedni.
A KEDVTELÉSBŐL FOLYTATOTT ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAI ÁLLATVÉDELMI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK 14.§ (1) A kedvtelésből tartott állatok száma a kutya és macska kivételével nem esik korlátozás alá, de csak akkor, ha gazdáik képesek megfelelő, sajátos életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani számukra, továbbá ha tartásuk körülményei olyanok, hogy sem a szagok, sem az általuk okozott zaj, sem egyéb speciális körülmények az állattartó szomszédait nem zavarják. Utóbbi esetben a szomszédok egybehangzó, írásos kérelmére a jegyző megtilthatja, vagy korlátozhatja a kedvtelésből tartott állatok számát. (2) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bántalmazása, elhagyása, viadaloztatása. Tilos az állat elhagyása, elűzése, kitevése. Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles további, megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (3) E rendelet állattartásra vonatkozó általános rendelkezései a kedvtelésből tartott állatok tartására is értelemszerűen vonatkoznak. (4) A közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi szabályok betartása a kedvtelésből folytatott állattartás esetében is kötelező.
AZ EBTARTÁS KÜLÖN SZABÁLYAI 15.§ (1) Abaliget Önkormányzat közigazgatási területén az egylakásos és többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb 3 db eb- és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig – tartható. (2) Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarain lakásonként 1 db eb - és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig – tartható. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb létszámú eb indokolt esetben az önkormányzat Jegyzőjének külön engedélyével el az ÁNTSZ és a kerületi főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható. (4) A község területén veszélyes eb (pit bull terrier és keverékei) valamint veszélyesnek minősített eb csak az önkormányzat jegyzője által lefolytatott hatósági eljárás alapján kiadott engedély birtokában, és az ott rögzített korlátozások figyelembevételével tartható.
5
6 A veszélyes és veszélyessé minősített eb tartására és a tartás engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. 16.§ (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni. A harapós természetű ebet –nappal biztonságos módon- szükség esetén megkötve kell tartani. Az ilyen eb éjszakára is bekerített és lezárt helyen tartandó. Az eb gazdája azonban köteles az állat napi mozgásigényét megfelelő sétáltatással biztosítani. (2) A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. (3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. (4) Ebet többlakásos épület erkélyén, folyosóján tartani tilos, a közös használatú udvaron pedig a szomszédok írásbeli beleegyezésével lehet. 17.§ (1) Közterületen, lakás folyosóján és lépcsőházában az ebet fajtára való tekintet nélkül pórázzal és szájkosárral is el kell látni. Ebet - 30 cm marmagasságú eb kivételével – csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat. (2) Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületre csak fém szájkosárral, a kibújást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, kihúzható pórázzal, a tartási engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni. (3) Közterületen történő tartózkodás esetén a veszettség elleni oltást igazoló lapot szükség esetén az ellenőrzésre jogosult, illetve megharapott személy részére fel kell mutatni. (4) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet a harapást követően otthon, őrizetben tartani, a hatósági állatorvost értesíteni és a hatósági állatorvos személyéről a sérelmet szenvedett személynek, illetve kisérőjének tájékoztatást adni. (5) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakás közös használatú területét, helyiségeit (gyalogjárda, sétány, park, lépcsőház stb…) ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az állattartó köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb tartója köteles az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) magánál tartani, és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni. Ez a takarítási és bemutatási kötelezettség az ebfuttató helyekre nem vonatkozik. (6) Az ebek közterületen történő szabad mozgásának biztosítására az ebfuttatási területek szolgálnak. E területek határait táblával, szembetűnő módon meg kell jelölni. Az ebet futtató köteles gondoskodni arról, hogy az állat a kijelölt területet ne hagyhassa el. 18.§ (1) Tilos ebet beengedni vagy bevinni a vendégforgalmat bonyolító nyilvános helyiségbe. (2) Tilos ebet – a vakvezető eb kivételével- beengedni vagy bevinni a) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére és kegyeleti helyre, b) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, diákszállásra, c) az olyan közparkba, zöldterületre, nyílt vízfelületre és tóba, ahol tábla tiltja az ebek beengedését és bevitelét.
6
7 (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti létesítményekbe őrző-védő eb bevihető, ha azt az ingatlan védelme szükségessé teszi. (4) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos. 19.§ Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemély, szervezet ebtartásához a külön jogszabályban meghatározott előzetes engedély szükséges. Az engedélyben - az ebtartást szabályozó valamennyi jogszabály betartásán túlmenően – a helyi körülményeket figyelembe véve, különös feltételek betartására (pl.kerítés, zajártalom megelőzése) kötelezhető az eb tartója. 20.§ (1) Az eb tartója köteles az ebet évenként – a három hónapos kort elért ebet harminc napon belül, majd hat hónapon belül ismételten – a saját költségére veszettség ellen beoltatni. (2) Az eb tartója köteles: a) az oltási igazolását a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatóságoknak kérésre felmutatni, az igazolás elvesztése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni, b) ha az eb nem a tulajdonos állandó lakhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolvány felmutatásával a lakóhely szerinti település önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni. (3) Az eb tartója évente egy alkalommal köteles az eb féregtelenítését elvégeztetni és ennek megtörténtét az oltási igazolásban is feltüntetni. (4) A védőoltásban nem részesült ebet, - mint az emberre egészségügyi veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet- a települési önkormányzat állami kártalanítás nélkül köteles humánus módon leöletni. Utóbbira akkor kerülhet sor, ha a települési önkormányzat jegyzője az előző évi oltást elmulasztó ebtartót –szabálysértési lejárás megindítása mellett- január 31-ig felszólította a 15 napon belüli pótoltásra, valamint annak igazolására, de e felszólításnak az eb tartója nem tett eleget. 21.§ (1) Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos feladat-és hatásköreiről szóló 245/1998.(XII.31.) Korm. rend. 7.§-a alapján a jegyző az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról a tartó köteles gondoskodni. Ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére a gyepmester végzi el. (2) A gazdátlan, kóbor ebek elfogásáról és a gyepmesteri telepre történő szállításáról a gyepmester gondoskodik. (3) Az elfogott és a telepre beszállított ebet – a tartás költségeinek megtérítését követően- az igazolt tulajdonos 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebbel a gyepmester szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja stb.). (4) A ki nem váltott és fajtiszta ebek sorsáról történő rendelkezés előtt a gyepmester köteles a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert, az adott fajtát tenyésztő szervezetet értesíteni.
M ACSKATARTÁS 22.§ (1) Egylakásos családi házban és udvarán 3 db macska és ennek kifejlett kort el nem érő egyszeri szaporulata tartható. Tekintettel a szaporulat nehezen nyilvántartható és megszámolható voltára, a macskák számba vételéről a számukat vitató fél köteles gondoskodni.
7
8
(2) Többlakásos kertes családi házban illetve társasházban és udvarán lakásonként és háztartásonként 2 db macska és a kifejlett kort el nem érő egyszeri szaporulata tartható. Ennél nagyobb számban csak valamennyi lakó írásos hozzájárulása esetén tartható. A macskák számba vételéről a számbeli korlátozásukban érdekelt fél köteles gondoskodni. (3) A köz-és lakóépületekben elszaporodott macskák humánus eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetve kezelője köteles gondoskodni. Az eltávolítás módja nem lehet az állat megölése. A szaporulat visszafogása érdekében elsősorban a modern orvostudomány által kínált lehetőségeket kell alkalmazni. (4) A macskák kínzása, éheztetése, megcsonkítása – a szakszerűen elvégzett ivartalanítást kivéve legszigorúbban tilos. (5) Nem lakásban tartott macskát a tulajdonos saját költségére évente egyszer köteles veszettség elleni védőoltásban és féregtelenítésben részesíteni. (6) A macskatartásra egyebekben a 13.§ (3) bekezdés, a 19.§ és a 22.§ (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A MÉHTARTÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK 23.§ (1) Méhészkedést folytatni és méhészetet fenntartani a vonatkozó külön állategészségügyi, növényvédelmi, stb…külön jogszabályok - különös tekintettel a 15/1969.(XI.6.) MÉM rendeletben foglaltakra – megtartása mellett, e rendeletben szabályozott általános szabályok és itt rögzített külön rendelkezések megtartásával szabad. (2) Belterületi üdülőövezetben méhet tartani tilos. (3) Belterületi lakóövezetben többlakásos lakóház vagy tömbház udvarán méhet tartani csak az összes lakó egyhangú, előzetes és írásbeli hozzájárulása esetén lehet. (4) Belterület lakóövezetben méhet tartani csak a MÉM rendeletben rögzített védőtávolságok megtartásával és a méhek elhelyezésére szolgáló ingatlan összes bejáratán „Vigyázat méhek!” feliratú tábla szembetűnő módon való elhelyezésével lehet. (5) Belterületi lakóövezetben egy méhészetben legfeljebb 25 család méh tartható. (6) Külterületen méhet tartani hiv. MÉM rendeletben rögzített védőtávolságok megtartásával, de a méhek elhelyezésére szolgáló ingatlan összes bejáratán „Vigyázat, méhek !” feliratú tábla szembetűnő módon való elhelyezésével lehet. (7) Külterületen egy méhészetben legfeljebb 80 család méh tartható. (8) A méhtartás szakhatósági vélemény alapján bármely területen eltiltható, illetve feltételhez köthető, továbbá a méhcsaládok száma fent rögzítettek alá csökkenthető.
S Z A B ÁL Y S É R T É S I R E N D E L K E Z É S E K 24.§ (1) A jegyző – előzetes figyelmeztetés után – a jogszabálysértő állattartást megtiltja, illetve szabálysértési eljárást folytat le.
8
9 (2) Szabálysértési eljárás a tulajdonos (állattartó) állattartási jogának korlátozása, illetve megszüntetésére irányuló egyéb hatósági intézkedés mellett is lefolytatható. Ismételt szabálysértés esetén az állat elkobzása is elrendelhető. (3) Szabálysértést követ el és – amennyiben a cselekmény vagy mulasztás súlyosabban nem minősül – 30.000.Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki : a. állatáról nem gondoskodik megfelelően, éhezteti, kínozza, bántalmazza, vagy e rendelet 5.§ (1)-(6)bekezdéseiben, 5.§ (8) bekezdésében és a 15.§-ban rögzítetteket egyébként megszegi b. úgy tart állatot, hogy az veszélyezteti az állat vagy ember egészségét, testi épségét, életét c. nem biztosítja az állattartás helyén az állattartási szabályok ellenőrzésének lehetőségét d. e rendeletben meghatározott darab számot meghaladó állatot tart e. almos- illetve hígtrágyát ingatlanán, vagy a közterületen szabálytalan módon tárol, illetve a szállítására vonatkozó szabályokat megszegi f. csak engedéllyel tartható állatot engedély nélkül tart g. az ebet úgy tartja, hogy az mások nyugalmát tartósan és rendszeresen zavarja h. ebet közterületre póráz nélkül kienged i. harapós vagy támadó természetű, illetve nagytestű kutyát közterületen póráz és szájkosár nélkül vezet j. a kutya veszettség elleni beoltásának kötelezettségét elmulasztja k. a község területén jegyzői engedély nélkül veszélyes, vagy veszélyesnek minősített ebet tart, vagy tartásra vonatkozó előírásokat megszegi l. az állattartásra vonatkozó e rendeletben szabályozott egyéb előírásokat megszegi.
VEGYES- ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 25.§ (1) Az e rendeletben nem szabályozott és az engedélyezett darabszámot meghaladó mértékű állattartáshoz a kerületi főállatorvos, az ÁNTSZ illetékes intézete és a környezetvédelmi hatóság véleménye alapján – az önkormányzat jegyzője adhat engedélyt. Bármely szakhatóság elutasító véleménye esetén az engedély nem adható meg. A rendeletben megállapított mértéken felül engedély a közvetlen telektulajdonosok írásbeli hozzájárulásával adható meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Abaliget Önkormányzat Képviselő Testülete 15/2001.(XII.03) rendelete az állattartás szabályairól, a 7/2002.(V.15.) rendelet az állattartás szabályainak módosításáról, továbbá a 14/1997.(XI.28.) rendelet az ebek tartásáról. (3) E rendelet a kihirdetéssel lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Baritz István sk. Polgármester
Dr. Heinerné Dr.Kecskés Aranka sk. Jegyző
A rendelet kihirdetve: 2004.06.21.
Dr.Heinerné Dr.Kecskés Aranka Jegyző
9
10
10
