Sipos Istvanne: FELSOOKTATAsI :K.EPZES SZEREPE AZ ERTELMISEGIVE VALAS FOLYAMATABAN
A
Az 1981-82-es tanevben e1soeves hallgat6k koreben vegzett kerdolves felvetel soran nyert adatok resz1etes ismertetese
Oktataskutat6 Intezet 1987 Budapest
Keszlilt az Oktataskutato Intezet sokszorosito Uzemeben Pe 1 danys zam: 69 Felelos szerkeszto: S. Farago Magdolna Munkaszam: 75 /1987
TARTALOM
BEVEZETES
3
I.
A MINTA JELLEMZESE II. PALYAVALASZTAS
5
1. Idopont es motivacio •••••••••••• ~ •••••••
o •••••••
15 15
2. IntezmenyvaIasztas: vaItoztatasi szandek
.0 • • • • • •
20
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
3 • P alya ismere t ...,.....
•
0 •
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
0
•
•
•
•
•
•.• •
•
•
lit •
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
eo. • • • • e • •
•
iii ...
•
•
•
•
.. •
.' •
•
•
•
•
"
24
•
•
•
•
•
•
•
•
•
0
•
•
37
III •
FELKESZULES A PALyARA
8 •
•
•
•
•
0 •
•
•
•
1. A felsooktatasi intezmenyek altaI kinalt lehetosegek ertekelese es kihasznalasa •••••• 0 • • • • • • • • •
37
2. A szakmai lehetosegek ••
41
G.OG • • • • O • • • • •
oo • • • o • • • • •
3. A palyara val0 felkesztilest segi to onkentes te-
vekenysegek ••••••• ~ •••••••••••••••••••••••• 4. Tanulasi szokasok es tanulmanyi eredmenyek
0 ••••
80dle • •
5.
Nehezsegek ••••••••••••••••
6. Szabad ido es olvasmanyok
0
••••••••••
e •••
&0.8800
.ilI41Gla>o • • ee".o.eee8<1ll", • • e
52 54 56 63
IV.
BEILLESZKEDES
83
1. Szemelyek, csoportok mint magatartas- es viselkedesmintak e.
3. A kozepiskolaval valo osszehasonlitas 8 . 0 0 . 0 0 0 . e . 4. Az egyetemmel, foiskolaval kapcsolatos korabhi elkepzelesek bevalasa •• o
• • • • • • • e . e e e e o e e . e • • • eee
TABLAZATOK FUGGELEK .••
83 85 89 91
95 '0lil
•
•
e • '" III 0 • e " .. • • OIl • III e ... • e " • e OIl
II>
•
e
(I>
IS> ll/ ..
Ell ..
@
"
..
Q
187
<
A vizsgalatban reszt vevo felsooktatasi intezmenyek jegyzeke Kerdoiv Ie
BEVEZETES
Egyetemeinknek, fo1skoliinknak kl11onbozo pB.1yikra. foglaJ.kozSsokra as ezek speoi81is kovetelmenyeire kell hallgat61kat felkeszi teniok. annak szem e16tt tartasaval. hogy az ismeretbaz:ls &11and6an val toz1k, noveksz1k. azaz 1d kall alald. taniok bennUk 8z0kat a kepessegeket. amelyek lehet6ve teszik szamukra, hogy lepesttartsanak as egyre bovU16 as d1fferencia16d6 iameretekkel, egyidejuleg kepeseklegyenek ezek alkot6 alkalmazasarat
Ug yanakk or meg kell ismertetniok hallgat61kat a 'leendomunkahely elvarasaival, ertekeles1 nor.Sival as nemutols6sorban. az ertelmiseg1 szerep bonyolult funkoi6rendszerevel, amelyhez egyBrant hozzatartozik bizonyos auton6mia gyakorlasa es azezzel egyttttj8r6 felelesseg, ennek kereteben az emberekkel va16 banasm6d, a fennal16 fog1alkozas1 normik nem mindig egyertelmU, he..... lyenkent t1sztazatlan voltab61 adod6 helyzetekkel va16 megbirk6zas, moralia konfliktusok;esetenkent a kndsrc lehet6sege is. De ugyanigy hozzatartozik a szeles lat6kor, a nyltotts8g, az 81laud6 szakmai es knltura11s tovabbf~j16d'S igenye. a":tarsadalmi. po11tikai problemik 1rant val6 erz'kenyses, a haladas eszmei Mellett va16 e1kotelezettseg, a vilag dolgainak megertesere es jobbitaaara va16 torekves. Ennek§ bonlolult 'rtel~8'gi funkoi6rendszernek a b~t81= teser, valeS f'elkesz1tes ~J a kCSz51 'vonaa, amely a kU.18nb6zo je11egU es szintu tels60ktatasi 1ntezmenyek oktat6-neve16 munkaj8nak szerves reaze kell, hog;, legyeD, as n .. 6 il a tare 0 6nbi 6 18k ai 88 szeciilis m' e erkezo hal a 6k ke !i'seban a homo eniz is ez6 szere at t81theti be. Ez a hatas termeszetesen osak 10 itudin81is vizs t 803
ran, a kerd6iv mellett egyeb m6 dpzereE al§almazasaval kovetheto, oask 19y kaphatunk kepet arr61, hogy a kt11iSnbozo hallgat6i cso.... portok iranyultsagaban. eletformajaban, ertekviszonyaiban mutatkozik-e az evek sorin olyan k6zeledesi tendenois, amely mar az egyetemi, f'o1skolai 8zoo1a11zaoi6s folya.mat.fenti ertelemben, vett, homogeniza16 hatas8nak tudhat6 be. A 8zooializac16s folyamat hatekonys8g8nak egyik alapveto mutat6ja as egyben feltetele a felkeszUlesi tUdatossag: a pa1ya ismerete, megfelelo motivaoi6, a pl.lyar8 va16 keszUles erdekeben vegzett munka. azaz a szUkeeges feladatok as eletforma va1lalasa. Az egyetem, f6iskola ugyanakkor a sZQoializaoi6s folyamat szintere is • .Az intezmc§ny altalk'pvif\elt ae1okkal. valO azonoaulas. a kUve:Jcmen:vek.teljesitese, az ezeket kUzvetito·vezet6k, oktatOk mod,ll!sent va16 elfogadass. az intezmeny al;t.fl.l.1dn4J,t. sz!'eAi tarsadalmi. kuJ.j;1£4lis 8tb. teveken.y,esi lehetosegek kihasznalas8, tehat a szooializaoi6s k6zegben va16 biztos as celtudatos mozgas ~elent1 a kezdet1 folYamat masik lenyeges oszszetevojet, amelyhez szervesen kapcsolcSdik a azabad 1do elto1tesenek mOd;)a. Mindezek eQUttesen hatarozzQc meg a hallgat61 koz'rzetet~ maskent megfogalmazva a hal;Lgat6~ szereppel·. valp .azonosulas t , ami egyszersmind az ertelmisegi szerepre valeS felkeszUles egye~ temi, f6iskolai szakasz8nak ele6 fazisat jelenti. Jelen beszamoljl - a komplex longitudinalis vizsgalat reszekent - az 1281-82-ben elsoeves ha.lg,t6~ k6reben vegzett Eerdoives felmeres e~edmenYei alapjan kise.,li mega fjlsooktatasi szocializ&o16s f'ol:yamat kezdeti szint;ienek ··~ellemzeset.f t
4
I. A :MINTA JELLEMZESE
Az 1278 foa mintaba osszesen 30 intezmeny hallgat6i kerUltek
be.!R
sgrir egyetemistSk a mints 15,4 %-at az agrar foisko1asok 5,1 %-at a mllszaki egyetemistik 16,2 %-at a mtlszaki foiskolasok 23,1 %-eat a pedag6guskepzo egyetemi hal1gat6k 5,1 %-at a tanit6kepzGsok 17.3 %-oat a tanarkepz6 foisko1asok 17,8 roo-at kepezik. A foiskolasok... -eg:vetemist8k aran.ya. 63,2-36,7%. JBt: A mintaban 115 :terfi (25.9%) es 560 neS ~43,8!) szerepe1..e Az
Tehat a nemek 8zerinti elosztas lenyegeben a kepzesi agak 8zerinti e10sztast tilkrozi, azaz az 8grar es mllszakije1legU felsooktatasiintezmenyekben tanul6 fiata10k 6sszet4telere je11emzoen (a mints nagyebbik fele, mintegy 60 %-a a mi1azak:1 8a agrar je1legd intezmenyekben tanu1) a ferfiak tUlsulYat mutat~ 197 agrar egyetemista kozUl m1nd8s8ze 42. a 65 agrar f6iakolas k6zUl 16. a 207 muszaki egyetemista k6zU1 44, a 295 muszaki fOiskolas k6zU~: .31 a n6ha11gat6, ugyanakkor a. 65 pedag6guskepz5 egyetemre j8r6 fiatal k<sz8tt 45. a 220 tanit6k'pzos kozott 195, a 227 tanirkepzoskQz6tt pedig 187 no van. A
K~pzesi
8.gak szerint ez Qzt jelenti, hogy az agrar kepzesben reszesillok 77,9 %-a. a mu.szaki kepzesben reszt vevok 84.9 fo-a ferti. mig a pedagoguskepzeaben ez az ariny mdndUssze 16,6 %.
Kepzeai sziQtek szerint: az egyetemistik 71,9 ro-a, a foiskolasok~ 47.4 fo-a, a tanarkepz6 foisko1asoknak pedig m1ndossze H D
~
A r6szt veva 1nt'zmenyek felaorolasat a FUggelekben kozoljUk. A hianyz6 8zaza1ekok minden esetben a tfnem valaszo16k"-at, i11etve "kiderithetet1en"-t je1entik. A foiskolasok eseteben a ferfiak viszonylag alacsonyab~ aran~a 8zza1 magyarazhat6, hogy e. k6dolas Boran a tan! t6kepz6 foiskolasok is ebbe a kateg6riaba 1ettek soro1va. 5
17,2 %-a a ferti. A tulnyomO t6bbseg nem hazae, a ferfiaknak oask 2;9 %-8 nos, anoknek 1,8 %-a ferjezett. A valaszo16k 77,3 fo-a videken, 22,6 %-a Budapesten tanul. A videkiek megosz1asa a fe1sooktatasi 1ntezmenyek telephelYe 8zerint a k8vetkez6: az 5 nagyvaros (Debreoen, Gyor, Miskolo, Pees, Szeged) valamelyikeben egyeb megyeszekhelyen kisebb v8rosokban, kl:Szsegekben tanul.
303 310 374
fo to fo
(2.3,7 %)
(24,3 %) (29,3 %)
A valaszo16k je1ent6s reeze (35,8 %) 1962-ben szUletett, nem sokkel kisebb azonban az 1963-banszUletettek &ranya sem (34.7 %), azaz x1zsS4l&tunk ide~'n a t6bbses *~I i~letve 18 eves.1962e~6tt 8zUletett 27,9 %, tehat 20 eves vagy annal id6sebb. Ez ut6bbiak 8r8n18 11,1 %, ezek k8ztitt 9 f6 27 eves, 12 to 2'; eves, de akad k6z8ttuk ennel idosebb is. (As 1dosebb hallgat6k feltehetoen SzET-esek). A va1aszt6k eletkorab61 k8vetkezik, hogy az ap8k tulnyom6 t8bbsege (97,7 %) akt1v dolgoz6. A teljes minta 26,2 %-a olyan szakositett tanterVli gimnaziumot veszeii, &hol a szakositas 1rBnya megegyezett, illetve hason16 volt a jelenlegi tanu1manyokhoz. Eleg magaa azonban azoknak a szazalekaranya.1s, akik btU- szakositott tantervU: g1mnaziumba jartat, jelenleg elt'r6 jellegd 1nt'zmenyben folltatjak tanulmanyaiket (14,0 %). ' A sZakkUzep1skolat vegzett~k 25,6 %-a a tels60ktatasi intezmeny 8zakirany8nak megfele16, 6,3 % v1szont att61 eltero iranyU sZakk6zep1skolab61 kernlt az egyetemre, f6iskolara. Az e1oz6 k6zep1skola t1pusat il1et6en tehat: szakos1tott tantervU g1mnaz1umot vegzett 40,2 % alta1anos g1mnaziumot vegzett 23,3 % azaz g1mnaziumi erettsegivel rende1kezik Usszesen 63,5 % 6
szakkozepiskolai erettaegije van a kozep1skola tipusa eldonthetetlen
31,9 %-nak 4,5 ra-eseteben. ,z
A!Z altalanos ginmaziumb61 erkezok aranya a szakositott tan-
te7VU gimnaziumokhoz as a 8zakkozepiskolakhoz kepest a tanit6kepzosok koz~tt a legmagasabb (34,1 %), de e1eg magas a tQnirkapzo f'o:l.ekolasok t a pedag6guakepz6 egyetemek es sz Sgrar egyetemist8k: k6zott is. A szakositott tantervd kozepiskolaban vegzettek szazaJ.ekaranya a masik kat isko:Latipushoz kepest a pedag6guskepzo , egyetemeken as a tBnarkepzQ f6iskol&kon, s szakk8zepiskolat vegzetteke viszont a muszaki as agrir foiskolakon a legmagasabb. A szakositott tantervd gimnazi'timot vegzett, de jelerileg a szakirinyt61 eltero jellegd felsooktatasi intezmenyben tanu16k magas szazslekaranya el.6sorban a pedag6guskapzo egyetemekre jellemzo (26,2 %), az eltero jellegu sZakk5zepiskolaivegzettseg viazont a tanit6kepz6 hallgat6i k6zott er el jelent6sebb szazalekaranyt (13,6 %).
A budapest! egYetemistak as fois~olasok tpbbsesenek esetebenaz e16zo kozepiskola 1s Budapesten volt 56,7 1o-na1 10,0 ro-nal k8zelebenkisvarosbanvagy kozsegben 2,1 %-n8.l megyeszekhelyen (kozelben) 1,1 1o-nal az 5 nagyvaros egyikeben (kozelben) A videkieknelugyanez az eloszlas a k6vetkezo: a k<Szepiakola ugyanazon a helyen' volt. abol a jelenlegi felsooktatasi intezmeny van kozel.eben kisvarosbati, k5zsegben megy~szekhelyen (kozelben) az 5, nagyviros egyikeben (k6zelben) BUdapesten (kozelben)
14,6 1o-nil 33,9 1a-nal
16,5 %-nal 4,9 %-nal 4,4 fo-n81
J40bilitas szempontjab61 a fels60ktatasi intezmenybe kerilles
a mints 61,9 %-8 szamaranem jelentett semfeltele, sem lefel' va16 mozgast. Felfele va16 mobilitaar61 27,5 % (351 fo), lafela valo mobilitasr61 viszont mind8ssze 106 fo '(8.4 %) eseteben be8zelhetunk. Az apa iskolai vegzettseget tekintve, a foieko1ai as egye-
7
tam! vegzettseg a 1eggyakoribb (31,3 %). Az erettsegi 7,0 %. az erettsegi+szakmunkaskepesites 12,0 %. megkezdett k8zep1skola 2,8 %, befejezetlen f6iskola, i11etve egyetem 2,5 %, szakmunkask'pesites 21,5 %, nyo10 osztalyos vegzettseg 13,5 %, annal kevesebb pedig 5.9 % eseteben fordul e16.
AI anyik 27,5
r~inak
1egmagasabb iSkolai v'gzettsege nyolo a1ta1anos, 19,6 r~8nak erettsegi, 15,6 %-inak ped1g egyetem, foiskola. Erettsegi+szakmunkaskepesitesse1 11,1 %, szakmunkaskepesitessel 10,8 %, megkezdett k8zepiskolaval 6,0 %, megkezdett egyetemmel, f61skolaval 1,6 % rendelkezik. Nyo10 osztalyna1 kevesebb 1sko1ai vegzettseg 6,) % eseteben tordul e16. A nyolc osztalyn81 kisebb iskolai vegzettseggel rendelkezQ ap8k szaza1ekaranya a videld &grar egyetemist8k (9,2 %) t a videki tanarkepz6sok 8S tanit6kepz6s5k kUz8tt 10 r~hoz klze11t. A nyo10 osztalyos vegzettseg 8zBgrarf61skolasok (26,2 %), a szakmunkaskepes1tes 8 videkitanit6kepzosCik: (31,8 %). az erettsegi +szakmunkaskepes1tes es az erettsegi a budapest! tanit6kepz6s6k (3J,J %), a fo1skolai vegzettseg a bUdapest1 tanarkepz6s8k (21,4 %), az egyetemi vegzettseg a videk1 ml1szaki egyetemistBk as a bUdapest1 tanarkepz6s6kkoz6tt er e1 viszonylag magas szazalekaranyt. Az ap8k k8zUl mind5ssze 2 %-nak, az any8k kozUl 0,2 %-...nak
van tUdomanyos fokozata. Kepzesi szint szerint az apik 1alOl81 vesz,ttsege; nyolc ilta1anosn81'alacsonyabb nyolo altalanos sZakmunkaskepes1tes megkezdett kozep1skola erettseg1 erettseg1+szakmunkask'pes1tes befejezetlen f61skola, egyetam foiskola egyetem nem vilaszol
8
Egyetem
F5iskola TanirkepzQ s z azalek
5,3
5,3
8,4
10,2 19,8
15.0 23,4 .3,3
16,7 20,3 3,5 6,2 11,0 2,2 11,9 15,4 4,4
1,9 6,6 10,4
2,3 11,9 29,2
2,3
7,6 13,6 2,8
8,4 16,6 4,0
A mintaban szereplo ha11gatQkn~ oaalglem S· tele munkasszN;mazasUJ szakmunkas 19,8 %, betanitott munkas 11,4 %, segedmunkas 6.9 % (osszesen 38,1 %), a k6zvetlen termelesirinyit6kkal egyUtt 46,6 %. . HK Ertelmisegi~, vezeto ertelMisegi as felsa vezetoRHR csa1adb61 szarmazik 31,1 %, mezogazdasagi fizikai dolgoz6 2,9 %, a~kalmazott 9,6 %, egyeblBBB[ kateg6ri8,ba tartozik 4,7 %, nem va.laszol 5 t 0 %. Intezmenycsoportok szerint, viszony1ag magss a munkasszarmaz8sU fiatalok aranya a budapest! pedag6guskepzo egyetemen (ese~ben ez az ELTE TTK-t jelenti), (65,3 %) esa videki tanit6kepz6kben (60,3 %), de 50 % koml van a bUdapest! agraregyetemen, azaz az Allatorvostudominyi Egyetemen, tQvs.bba az agrar :foiskolSkon, a budapesti as videki Mnszaki :f'oiskol8.kon is. Az alkalmazotta.k gyermekei az atlagosnal joval nagyobb arBnyban va.nnak: kepviselve a budapest! tanit6kepzO'ben, az artelmisegi szarmazasUak a videki pedag6guskepzo egyetemeken, tovabbe. a bUdapesti tanarkepzo foiskolan. A felso vezet6i kateg6r1a a bUdapesti t&narkepzo toiskola eseteben 7,1 fo-ot tesz lei as ezaz ertelmisegi as vezeto ertelmisegi kategoriaval egytttt a valaszo16k mintegy 59 ro-at jelenti. (Meg kel1 jegyeznUnk, hogy a mintaban szerep16 elemszam kicsi: mindossze 14 fo.) A mezogazdasagi fizikai dolgoz6 szarmazasUak aranya az Allatorvostudomanyi Egyetemen (az elemsz8m itt is kicsi: 12 to) er e1 jelentosebb aranyt (8,.3 %, tovabba. a videki tanarkepzosok kozott (7,5 %).
H HH ~
!S£!Bf:
felaofokU vegzettsegu, de nem vezet6 kb. osztalyvezetoi azint igazgat6, vezerigazgat6, kozponti part, szakszervezeti, megyei apparatusban, miniszteriumban legalabb osztalyvezeto stb. kisiparos, kiakereskedo, vallalkoz6 stb •• illetve fegyveres testnletek tagja
9
Kepzesi 8z1nt szerint: segedmunkas betanitott munkas azakmunkas k1siparos, 8tb. fegyveres testU1et k6zvetlen termelesir8nyit6 a1ka1mazott ertelmiaegi vezet6 ertelmiaegi felso vezet6 mezogazdasagi fizikai nem valaszol
Egyetem 6,4 9,0 18,6 2,6 1,5 7,2 8,.3 20,0 15,8 5,1 1,7 .3,8
Foiskola Tanarkepzo szs.za.l e k 8,0 5,3 1.3 ,4 11.5 17,6 21,7 2,6 2,1 2,2 .3,.3 13,2 7,6 8,8 11,0
9,5
12,3
11,7 .3,8 2,2 5,7
10,0. 4,0 7,0 5,4
A Y818szo14& 59.5 %-8 kollesiumbaa lak~~J szUleive1 e1 17,9 %. alber1etben 11,2 %, 5n41l6 lakasban 1.6 %. Nem a felsooktatasi intezmeny he1yeD lakik 7,4 %. (Bem valaszo1 0.5 %, egyeb v81aszt ad 1,9 %). A bUdapest1 ha1lgat6k 34,6 %-a. a videkieknek 66,8 ra-a. lakik kol1egiumban. A 761 ko11eg1sta koz6tt a 1egnagyobb szazalek~ ar8nyt (20.5 %) a videki muszaki foiskolasok kepviselik. Az OSZszesen 229 szU1e1nel 1ak6 koz5tt legnagyobb 8ranyban (52 fo = = 22,7 %) a budapesti tanit6kepzoso~ vannak. ~J alberletben lak6 kozott 68 (!7.6 %) a v1~'ii tanirkepzo f6iskol~ hal1gat6~
.iAL 'A va1aszo16k 56,1 %-a (717 fo) az erettsegi eveben nyert felvete1t, e1ofe1vett volt 17,1 %, jelentkezett, de elutasitasban reszestt1t 15,6 %. Bem jelentkezett azonnal 6,4 %, SzET-es volt 0,9 %. (egyeb valaszt ad: 3,4 %), nem va1aszol: 0,6 %). Azaz a miAta 73.2 %-8 az erettsegit.koveto felveteli vizsga; a1ap j kerUlt be a felsooktatasi 1At'~mePlbe kozvet1enUl vagy egy ev elofelyetel utig. A bekerU1esi eselYek - a szarmazas szerinti eloszlas slapjan - MY tUnik nagyjab61 hason16ak, a kU.1onbsegek inkabb s je....
an
10
lentkezesi aranyokb61 ad6dnak. Az erettseg1 utan azonnal felvetelt nyert fiatalok koz8tt sz ertelmisegiek 23,4, a szakmunkasok 20,5, a betanitott munkasok 17,3, a segedmunkasok 4,0, a kozvetlen termelesirSnyit6k 8,8, az egyeb kateg6ria 4,0, az alkalmazott 8,6, a felso vezet6 5,0, a mezogazdasigi fizikai dolgoz6k gyermekei pedig 3,8 r~kal szerepelnek. Az elofelvettek kozott az ertelmiaegiek 33,0 %-ot, a szakmunkasok 16,1 %-ot, a betanitott munkasok 15,1 1~ot, a segedmunkasok 4,6 %-ot, a kozvetlen termelesirBnyit6k 8,3 ra-ot, az egyeb kateg6r1s 4,6 %-ot, az alkalmazott 8,.3 %-ot, a felse vezete .3,2 r~ot, a mezogazdasag1 f1zikai dolgoz6k gyermekeinek arBnya pedig 1,8 r~ot teszki.
Az elutasitottak szazalekaranyai a kovetkezOk: ertelmisegi 34,2 % szakmunkaa 18,6 % betanitott munkas 8,5 % 1,0 % . segedmunkas kozvetlen termeles1rany1t6 7,5 % egyeb 6,0% alkalmazott 14,6 % felso vezet6 4,5% mezogazdasagi fizikai 1,5 % A 288 fiatsl kozUl. akik a felveteli vizaga alapjan nero jUtottak be azonnal a jelenlegi felsooktatasi intezmenybe (as e10felvetelt sem nyertek), azaz a bekerUlesre egy vagi tobb eyet vartak, 150 fo a kozbe eso idoben olyan terUleten dolgozott, amely jelenlegi tanulmBnyait (leendo palyajat) segitette, 119 fo ugyancsak dolgozott, de a valasztott palya szempontjab61 neutralis terUleten. (Egy to beteg volt.) Szakmat lS-an tanultak. A tanulmanyaikat egy vagy t5bb evvel az erettsegi utan megkezdok 8ranya (az elotelvettek nelkiil) 24,5 %. Ezek tobbs.ege minden alkalommal ugyanabba vagy hason16 palyara kepz6 intezmenybe jelentkezett, mint amelyben jelenleg tanul (14,7 %), 3,2 % viszont korabban mas palyara kepz6 intezmenyben kiserletezett.(Nem derUl ki az elozmeny, 111etve nem valaszol: 6,6 %.) Azt az intezmegy,t t amelynek jelenleg hallgat6:lA, a valaszo-
11 ...
16k 8y %-8 (1078 f6);t,lentkezesekoraz elsa helyen jelolte, masod!k helyen 7,0 %. Hem je181te, de kBzvetlenUl vagy a fellebbezes soran 1deiranyitottak 6,5 r~ot (83 fat). (Egyeb valasz~ ad, 111etve nem valaszo1 3,1 %.) Bem eredeti elkepzeleseinek megfelelofelaooktatasi intezmepyben veszi tanulmanYait. azaz bizoayoa ertelemben kenysz~~~ patlan indu1 13.5 %. A G~E Mezogazdas8gi Gepeszmernok1 Karanak, az AllatorvostUdomanyi Egyetemnek, az ELTE TTK-nak as a gyor1 tanit6kepzQ foiskol8nak valamennyimintankban szereplo hallgat6ja jelentkezes~ kor elso helyen tuntette fel je1enleg1 tanulmBnyainak szinhelyet$ Hasonl6keppen magas (90 % feletti) a tanulmBnyaikat elkepzelese~ iknek megfeleloen folytat6k arBnya a KATE Mezogazdasagtudom'nyi Karan, a GATE Mezc$gazdazdasagtudomanyi Karan, a Szekesfehervari Foldmeresi 8S F8ldrendezesi Foiskolan, a BME Villamosmernoki Karan, az Ybl Mik16s Epi to1par1 MIlszaki Foiskolan, a KLTE-n, a Jaszberenyi Tan1t6kepz~ F61skolan, a Szombathelyi Tanarkepzo Fo1skolin, as a Juhasz Gyu1a TBnarkepzo Foiskolan.
A kenlszerpalY8n indu16k
a legmagasabb a gyori KBzlekedes! es Tavkozlesi Mttszaki Fo1skolan (33,3 %), a Pollaok Mihaly Wszald Fo1skolan (26,9 %), az maE Vegy1pari Automatizalasi Foiakolan (19,2 %), az AO h6dmezovasarhelyi AllategeszsegUgyi Foiskolsi Karan (15,4 %) as a budapesti Ho 81 Minh Tanarkepzo Foiskolan (14,3,%). 8rjnX&
Azt 'az 1ntezmenyt. ahol jelenleg tanulmBnyaikat vegzik, ma""" sodik helyen je1entos szaza1ekarBnyban a h6dmezovasarhelyi (2),1 %-ban) es a kazinobarc1kai f'oiskolasok (15.4 %), a pecsi mtiazaki foiskolasok (JO,8 %), az egri es a budapest1 Ho Si Minh tanarkep~ z6 foiskolasok (20,0 %, ill. 28,6 %) jelo1tek. IntezmenYosopo~tok szer1nt
az un. kenyszerpalyan indu16k aranya (ide ertve a masodik he1yen va16 je1Blest is) a legmagasabb a budapest! tanarkepz6 foiskolan (42.9 %) t ezt a videki mtlszaki. foiskolSk k8vetik. A 90.fo kozott, skik je1enleg a masodikkent megjelolt intezmenyben vegzik tanu1mBnyaikat. a legnagyobb szamban a videki DIU12
34,4 %) Ugyanosak ok fordu1n~elo legnagyobb gyakorisaggal azok kozott 1s t akik a jelenlegi intezmenyt egyaltalannem jeloltek meg, de ide iranyitottBk oket (az oaszesen 74 fobal 27 = 36 9 5 %). A fellebbezes saran a~ iranyitaseal bekerUlt 9 hallgat6 hat kUlonbozo felsooktatasi intezmeny kozott OBzlik mage 8zalti foiskolasok vannak, (31
fo
=:
fI
\
l\epzes~
M
szeri:qtl az agrar terUleten levok 7,3 row-at a mUszakiak 211/8 fe-at a pedagoguskepzointezmenyek hallgat6inak pe-" dig 8,8 r~a kezdi megalkuvassal tanulmanyait.
A ke
ai. szinte felol k8zelitve a kerdest: az egyetemistSk: 9,6 az agrar t milszaki. as tanit6kepzo foiskolasok 17,3 %-a, a tanarkepzosok 12,3 ro-a indul kenyszerpalyan.
ro-a,
13
II. PALYAVAL.AJ3ZTAS
1.
I~opont
as motivaci6
Az adatok tanusags 8zerint a leggyakoribb dont~si idopont .~ kozepiskola utolsgket axe, ezt valaszolja 29,7 %. Sorrendben az al1;alanos iakola felaD' tagozata k6vetkez1k (18,5 %), majd a. kozepi~kola elso kat eve (17,7 %). Kozvetlendl az erettsegi elott dont(itt 7 t 7 %, osak az erettaegi utan 8,7 %. l'eltUnoen masse azoknak: az aranya, akik mag mindig nem tud,jak b:tztosan,· hogy milYen pallan akarnak dolgozn1 ~li,1 ~), Az altalanos :tskola a186 tagozatat 1,8 % ja10li (egyeb valaazt adt 111etve nem va1aszo1 1,4 %). Mindenesetre elgondolkodtat6, hogy elsoeves egyetemisti!~, t o1sko1asaink 31.1 %-a bizonytalan ~nalYavalAszta.~ban. il1etve osak a kenyszerito korUlmenyek (a kozepiakolai tanulm8nYok befeJezese) hatasaradonto~j Ugy, hog! j~lentkezi~~valamely felsooktat's! intezm~nybe. (V.a: l.tablazat.) Az.ok koz6tt, akik m6g mindig bizonytalanok palyavalasztastikban, legnagyobb szazaleka.r8.nyt a videki pedag6guskepzo egyetemeken talaljuk 38.5 %, de 20 % falett van a bizonyta.lanok 8ranya a videki mltazaki egyetemistSk, a budapest1 tanit6kepzosok as a budapesti tsuarkepz6 foiskolasok kozott is.
A cask az erettsesi ut!Pi dontes_elsosorban a bUdapesti rnUszaki foiskolasok koreben gyakori (16 J %). de kisebb mertekben 11l
jellemzo az agrar foiskolasokra as a videki pedag6guskepzo egyetemek hallgat6ira is. (10 % feletti szazalekarany!)
apa foglalkozasa szerint, a palyava1asztasi bizonytalansagot jelzQ szazalekariny az egyeb f a felse vezet5 as az ertelmisegi kateg6riaban er e1 a mintara je11emz6 14,7 %-nal maga.sabb erteket (19,7 %, 19,3 %, 20,6 %). Az
A bizonytalansag egyebkent a ferfiskra valamivel jellemzobb t mint a nokre (16,1 %, ill. 13,0 %). 15
Arra 8 kerdesra, hogy millen hatasok befolyasoltSk palY8valasztasat. a valaszo16k 4A.l %-8 (563 fo) elsa helyen a palywnoz szUkseges 1smeretekirant.- erdeklodest, illetve az iameretek -e1Asjatitasa teren alert iskolai eredmenYeket jelolte meg. Figyelemre melt6, hogy ezt k8vetoen elso helyen a legnagyobb gyakorisaggal (bar mindossze 6,7 fo-kal)az a valasz fordul elo t hogy korabb1 koz4piskolai elozmenyei ezt a palyat tettek lehetova SZ8mar8, illetve osaknem azonosgyakorisaggal (6,3 %.. kal) az elkepzelesek nem elag hatarozott voltar8 uta16 valaszok.(Szinte azonos aranyban jelolik a pedag6gusok hatasat is: 6,2 fa-kal.) A tobbi valssz - egyebkent igen nagy sz6rassal (~,031)- megoszlik a kerdoivben megadott lS-fele lehetoseg kozott. (Nem valaszol 28 fo.) A masodik helyen jelolt mot1vaci6s tenyezok kozott meg min-
dig a palyihoz szUksegesismeretekiranti erdeklodes fordul alo leggy~abban (8 v8.laszok 11,0 %-aban) , ezt az a valasz koveti, mely szerint a valasztott palyara tanarai hivtak fel a figyelmet (7,7 %). illetve a korabb1 kozep1skolai elozmenyekre, mint palyavalasztast meghataroz6 tenyez6re va16 hivatkoz8.s (7.4 for-ban). A tanarok peldaja 6,3 fo-kal szerepel a masodik helyen jelUlt pilyavalasztast befolyaso16 motivumok koz6tt. (Egyebkent a 1278 foa mintab61 cask 888 fo jelal maso~ik tenyezot is, harmadikat pedig mar mindossze 598 fo.) A harmadik helYen jelzett motivumok k8zott mar cask a tanarok palyara figyelmet felhiv6 szerepe er e1 valamelyest nagyobb szazalekaranyt (4,9 r~ot). Az adatok fe1do1gozasa saran a 18 valaszlehetoseget
H
az also.....
it !aesanya peldaja, edesapa peldajaJ testverek,rokonok.baratok t stb.peldaja. tanarok peldajaJ osaladi hagyomanYJ a palyahoz szUkseges ismeretek iranti erdek1od4s,111etve az 1ameretek e1sajatitasa soran elert eredmenyeklDYari munkavallalas soran szerzett tapaszta1atokl a palya tarsadalmi megbecsltltaege, a pi..", lya altal nyqjtott megelhetesi lehetosegek vonz6 hatass. a csalad lak6helyehez va16 k8zelmaradBsJ tanarok hivtSk fel a figyelmet errs,hogy alkalmas a ptUyara, a palyavalasztasi ta.nacsadas kereteben javasol't~ ~. . palyat, _~ j;911l,g~_Q~!D~~~~!§Ei eszkozok elkepzelese meg nem eleg hatarozott, ezert olyan palyat valasztott, abol az elhel~ezkedessel kapcsolatos tenyleges dontes a tanulmSnyok befe~ezese ut8n1 idopontra halaszthat6, egyeb.
he1r en ae10lt motivum alapjan oaoportositottuk, tipusokat alakitottuk ki: !-~ipus:
B-~iRUS: C-~ipua:
D-tinus: E.. . tiRUS: F-tipus: G-tipus:
as
a kovetkezQ.
abbe azokat a valaszokat sorolttik, amelyeket az jellemez, hogy a palyavalaaztast az erdeklodes, az elert eredmenyek as a tapasztalas hatarozta meg. maaok altal megallapitott alkalma.ssSg hatasara tortent palyavB.lasztas. a valasztasban a szemelyes peldak hatasa ervenyesUlt. a palya elonyeinek vonz6 hatasa szerepel motivumkent. kiviilrol kapott otletek alapjan tortent palyavala.sztas. a korUlmenyek hatasara tortent valasztas. bizonytalan motivaci6. (A dontes a tanulmanyok befejezesa utan! idopontra halaszthat6.)
Termeszeteaen a mints legnagYobb szaz~l~ka az A-tipusba soro1hat6 (52,3 %), a kovetkezQ legnagyobb szazalekaranyt (18.8 %) a C-tipu8 kepviseli t ezutan. az F-tipus kovetkezik 8,8 ro-kal, ezt a G-tipua kaveti Gt 8 roo-kal. Kisebb aranyban fordul alo az E-tipus (5,1 %), a B-tipua (3,3 %) as a D-tipua (1,8·%). (Nem valaszol 3,1 %.)
Ai
A-tipus (nevezhetnenk intellektualis-empir1kus motivaci6n~) a teljes mintaban kepviselt 52,3 roman'l kiaebb ar8nyban a videki muszaki foiakolasok, a bUdapest! tan1t6kepzQsok, a videki tanit6kepzQsok esa videki tanarkepzosok valaszaiban fordul ela. (v.o: 2.tablazat.) ~
c-tiyus (emocionalis) a mintaban vel6 18,8 10-0a reszesedeanel lenyegesen nagyobb szazalekaranyt eppen a videki tanarkepzosoknel (30 t 5 %) as tanit6kepzoaoknel (30,5 %), a budapesti tanarkepzosoknel (21,4 %) as tanit6kepzQsoknel (28,8 %), tovabba az ELTE TTK hallgat6inal er e1 (23,1 %). Azaz a pedag6gnskepz5 intezmenyek hallgat6ira j~11emzo motiv§oi6s tipus,
Az F-tipus a budapest! mllazaki foiskolasoknal (19,6 %)
as
a videki rnUazaki egyetemiat8knal (14,8 %) er e1 jelentosebb aranyt0 A G-tipus mintaban szereplo 6,8 10-0s aranyanal nagyobb szazalekaranyt mindenekelott a videki pedagoguskepzo egyetemek (20 t 5 %) tovabba a bUdapesti tanit6kepzQ (19,7 %) hallgatoinak eseteben talalunk.
17
_'=~$~~
a videki mfiszaki foiskolasoknal er e1 nemileg nagyobb gyakorisagot (9~9 %), a B-tipus pedig az ELTE TTK hallgat6{11fj5 %)1ff
, SEH:U
A 1~~~~ jelentosebb aranyt egyet1en intezmenycsoportban er fi a legmagaaabb szazalekarany (4,6 %) az agrarfoiskolaeseteben mutatkozik. rei zodes azerint, bar valamennyi kateg6rianal fordul elo legnagyobb gyakorisaggal, a mezogazdasagi
az fizikai dolgoz6 szarmazasuak eseteben igen jelentos a C-tipus, azaz a azemelyes ribatas szerepe is. (A minters jellemzo 18,8 1'0"szemben, esetunkben a megfelelo szazal8karSny 29.7 %). F.""tipus vi,szonylagos gyakoris8.ga (azaz a kortilmenyek pa.. . lyava.'laszta!srt bef'olyaso16 szerepe) a segedmunkas as betani tott munkas (13~J %, ill@ 12,1%), tovabba az egyeb kateg6riara (14,8 Az
%)
jellemz5~
A G-t:lpu.a (bizonytalansag) az ertelmisegieknel, a kozvetJ.en termelesiranyit6 szakmunkas kateg6riaban fordul alo a mintara
as
jellemzo
6~8 r~nal
valamivel nagyobb Branyban (9,4 %. 9,3 %, 9,2
;"""""';';;;_"'y',"'';;;;';'bl¥§Jt~er~nt, a
teljes minta eloszlasMoz kepest a mutat nemi elterest. amennyiben az A-tipus kisebb ugyanakkor a C-tipus_es bizonyos mertekben a G-tipua 1;00:1 fordul eloo teI~let
kisebb-nagyobb ,elteresekkel a mints elosz~ ~ a mUazaki terfileten viszont az F-tipus, tehat a kobefolyaso16 azerepe jelentkezik a tobbiterUlethez kes'ullyall$ ~2~~~~~J~~~~~ szerint
az A-tipus"elsosorban az egyetemia~ ;jellemzo (60 f 6 %) a f61skolasok as a tanarkepz6 f'oiskola6seteben viazont a mintanoz kapest kisebbszazalekaranyt ~9 % ~ 49~3 %) kepvisel~ A azemelyes peldak hatasat jelolo Cugyanekkor 30,0 fa-ot er e1 a tanarkepz6 foiskolasok esetej
(
ti usa szerint vizsgalva a palyavalaszmoti,v'"~tipusoka.t, kat erdekesseget figyelhetunk mag: JQ§ZQ ko
0
a) 8 szemelyes rahatas (amint ez a korabbielemzesekbol ki-
deriilt, ez foleg a tanarok hatasat jelenti) a szakkozepiskoiaaok eaeteben sokkal kisepb sulliel jelentkezik, mint,8z altalanos as aza.k:oaitott tantervU: gipmaziumokb61 erkezo v~laszo16Itnal (14,2 %. a 18,8 1'o-kal szemben) t ugyanakkor a korUlmenyek befolyaso16 sze...... repet jelzo F-tipus meglepoen mages szazalekarannyal (16,4 % a 8,8 r~ka1 szemben). b) A G-tipua e1sosorban az a1talanos gimnaziumot vegzettekre je11emzo (10,4 % a 6,8 r~kal szemben). Ne~ek
szerint ugyanoaak a szemelyea peldRk palyavalasztaat befolyaso16 szerepe szerint mutatkozik lenyeges kUlonbseg a ferfiak as nok kozott, ut6bbiak eaeteben ez 29,5 ro-kal, a ferfiakna1 cask 14,4 %-ka1 fordul elo. NYilvinva16 osszetuggest mutat a motiv~tipusoknak a Ralyava1asztas idopontjava~ ~a16 osszevetese is, Az a1ta1anos 1skola a186 tagozataban palyat va.laszt6 fiata10k eseteben a legeroaebb tenyezo a szemelyes hatas (47,8 %), azaz'a C-tipus. Afelso tagozatot palyavalasztasi idopontkent jelo~ 10k esetaben a szemelyes peldak szerepe kisebb, de meg mindig 27.5 fO"""ot tesz ki. A szemelyes peld8.k szerepe tovabb osokken a kozepiskola elsa vagy utols6 kat eveben paly4t valaazt6knal. as azzel egyUtt emelkedik az erdeklodes, alert eredmenyek as a tapasz~ talas szerepe. (V.o: 3.tablazat.) A bizonytalansSgot jelzQ G.. . tipus v1szont jelentosebb szazalekaranyt oask azoknal mutat, ak1k az erettsegi elott vagy k6zvetlenUl azutan dontottek el t hogy milyen palyara mennek, as termeszetesen a trm'g mindig nem tudja n kateg6riaban. Ugyanez all az F-tipusra, a. ~orU.lmen.yek hatasanak merlegelese az erettsegi ek§t~ as kozvetlenijl ~tana dontokre jellemz6 e1sosorban. Azok kozUl, akik meg mindig nem tudj8.k biztosan,. hogy milyen palya vonzza oket, 35,1 % eddig alert eredmenyei (erdeklodese), 16,0 % pedig a korUlmenyek hatasara dontott. 27,1 % viszont azert valasztotta a je1enlegi palyat, mivel ez olyan jellegu, hogy az e1he1yezkedease1 kapcso1atos tenyleges dontes a tanulminyok befejezesa utani 1dopontra halaszthat6.
19
2. Intezmen:YYalaszt~sji ..vaLl toztatasi szand~ Arra a kerdeare, hogy miert az adott egyetemre, foiskolara jelentkezett, 65,5 % a megadott valaszlehetosegek kozul elso he!yen arra utal, hogy !z az intezmeny felel meg maradektalanUl (34,0 %) vagy nemi me ~aasal (31,5 %) a valasz~ott palyaval tapcsolatos jLlkepzeleseinek, Mintegy 10 % azt valaszolja, hogy sZakkozepiskolat vegzett~ igy az ad~tt roiskola jelentette azamara a tovabbtanulas termeszetea utjat, 6,2 %-nal pedig az a valasz szerepel elso helyen, miszerint nem az adott intezmenybe jelentkezett. hanem atiranyitottakl 4.5 % tanulmSnyi eredmenyei alapjan ugy latta, hogy mashol alig lenne ese1ye a felvetelre. Kisebb szazalekarinnyal azerepelnek elsa helyen a kovetkezo intezmenyv81aaztast befolyaso16 tenyezok: szUlok kivanaaga (1,1 %). a tanulm8nyok folytatasa alatt szUleinel maradhat (0,9 %), tovabba hogyaz adott 1ntezmenlt oaSk masodik helyen jelolte (2,1 %).(Egyeb valaszt ad 6,8 %t nem val~szol 2,7 %.)
Intezme;g.,yeeoportok szerint, az elkepzeleseknek maradektal.an v nemi me a l k ' 'va16 me feleles mint intezmen alasztast befolyaso16 teAlei,o,Ji·~~., els~ helyen kizar6;LMos te~ezokent szerjlpel a 12 allatorvostudomanyi egyetemi hallgat6"'kozul ll-nel, de a mintanal nemileg magasabb szazalekar8nnyal a videki agrar egyetemistaknal is (35,1- ,1 %). Ugyanakkor az ·agrir :f'oiskolasok esate.. . ben ezek a szazalekara:nyok mar kisebbek (.JO,8 % - 26,2 %), ismet magasabbak a budapest! mtiszaki egyetemistSk (34,2 %- 41,8 %), aegyetemek hallgat6inak ese~ teben (18,8 - 37,5 %)0 Meg kisebb ~~ elkepzeleseknek megfelelo vagy ahhoz kozelito intezmenyvalasztasra uta16 va~aszok aranya a bUdapest1 milszaki foiskolilsok (20,7 %-- 29,3 %) as a videki mliszaki foiskolasok (13,1 %- 34,0 %) kozott. lacsonyabbak viszont a
vid~ki mUsz~
A pedag6guskepzsaben raszt vevo hallgat6k valaszait ugyancask nagy mertekben jel1.emz1 a palyaelkepzeleseknek megf'elelo intezmenyvalasztasQ (Ki.vete1.t kepez a bUdapesti tanarkepzQ foisko..... Iso)
A sZakkozepiakolai elozmeny mint intezmenyvalasztast befolyaso16 tenyezo a ferfiakra inkabb jellemzo, mint a nOkre (15,7 %- 3~6 %)~ ha en len e es kUlonbse mutatkozik a ferfiak as nok kozott a al QV8 k csolatos elke ssek mar P
20
dektalan vagy megkozelit~megya16sitasa teren is: mig a nok 73,6 r~enal ez a tenyezo jelentkezik elsorenduen meghataroz6 szempontkent, a ferfiaknal ez a szazalekarany cask 59.3 %. (Maaodik tenyezot mar cask 427 fo ja1ol, ezek kozott jelentosebb sz8.zalekaranyt osak sZakkozepiskolai elozmenyekre va16 hiv8tkozas (7,0 %) er ell harmadik helyen intezmenyvalasztast befolyaso16 tenyezot mar oaak 133 fa tuntet fel.)
Az intezmenyyalasztast befolyaso16 lehetseges tenYezok~t rangsoro16 valaszokat (a palyavalasztasi motivumokhoz hason16an) gglancsak az elsa helzen jelolt tenyezok alapjan csoportositottuk. as a koyetkezQ tipusokat al~itottuk ki: A-tipus: B-tipus: C-tipus: D-tipus:
palyaelkepzelesekkel teljesen vagy majdnem adekvat. korUlmenyektol befolyasolt, az adott intezmenybe va16 je1entkezee e10nyt jelent, kenyszermegoldas.
Legnagyobb szaza1ekaranyt termeszetes~n az A-tipus kepvisel a mintaban. (67,8 %) Ezt a B-tipus koveti (12 t l %). majd a D-tipUB (8,8 %) as vegUl a c-tipus (6,7 %) k5vetkezik. (Nem valaszol:
4,6 %) Intezmenxosoportok szerint elsosorban azt erdemes vizsgalni, hogy melyek azok az intezmenyek, ahol a B, Ct D-tipusok a mintaban Bzerep16 ertekne1 jelentosen magasabb sZQzalekaranyt tesznek ki, azaz a al aelke ze eseknek a"falala intezme valasztast 1 eltero tenyezok is viazonylag nagy azerepet jatszanak, A B-tipus (a korUlmenyekt6l befolyasolt valasztas) az agrar foiskolasoknal (18,5 %), a budapesti as videki milszaki roiskolaaoknal (30,4 %, 21,2 %)t a C-tipus (elonyt kereso valaeztas) a videki milszaki egyetem1staknal (10_2 %) as a videki pedag6guskepZQ egyetemek hallgat61na1 (10,3 %), a D-tipus (kenyszermegoldae) a videki mUszaki egyetemistaknal (17,2 %), a videki muszaki foiskolaaoknal (18,2 %), tovabba a budapesti tanarkepzQ foiskolasoknal (28.6 %), er e1 jelentosebb erteket. (VoOJ 4.tablazat.) A kUlonbozQ ti usok nokre as fe a vonatkoz s az karanyai megerositik az intezmenyvalasztast befolyaso16 tenyezokkel kaposo~atos korabbi eszreveteleinket, amennyiben az A-tipus a nok eseteben 77,1 r~kalt a ferfiaknal csak 60,7 r~kal van kepviselve, ugyanakkor a B-tipus a ferfiaknal 16,9 %-ban, a n5knel 21
cask 6,1 1~bant a D-tipuS8Z elobbieknal 10,2 nal caak 7,1 1o-ban fordul el0.
r~ban,
az
Az apa foglalkozasa szerint a B-t1pua (korUlmenyektol
be~o
1yaaolt valaaztaa) jelentoaebb azazalekaranyt a segedmunkas (17,8 %) as a betanitott munkas (18,4 %), tovabba az egyeb ( w4 %), kateg6riaban er el, a C-tipus (az adott intezmenybe va16 je1entkezes e10nyt jelent) sajatos m6don a felaa vezeto retegre jellemzo (14,5 %) a mints 6,7 %-aval szemben). A D-tipus szermegoldas) az egyeb (13,1 %), az alkalmazott (10,6 %) as az ertelmisegi hatterUekne1 mutat magasabb erteket (13,2 %). (V~Og 5. tablazat.) 4 kozepisko1a tipusa szerint. a palyae1kepzelesekkel adekvat
intezmenyva1asztas (A-tipus) az a1talanos ginmaziumok as a sitott tantervd gimnaziumok eseteben az atlagosnal nagyobb8zaza~ lek8ranyt (76,8 %- 77,3 %), mig a szakkozepiakola eseteben_~ at~agosnal j6val a1acsonyabb erteket (48,8 %) mutate Ennek megfele10en a B-tipua (a koru1menyektol meghatarozott va1asztas) a aZakkozepiSko1ikra jel1emzo e1sosorban (30,1 %)~ A kepzeai
8gak szerint: az A-t1pus a pedag6guskepzo
intezme~
nyek va1aazo161nal 80,3 1o-ot, a mliszakiakna1 csak 54,4 fa-ott az agrar terUleten pedig 69,5 1o-ot tesz ki. A kepzesi szintek fel01 kozel1tve megallapithato, hogy a B~ C es D-tipus a f'o1skolasokat nagyobb mertekben jellemzi $I mi,T.l.'t a,z egyetemistak8t as 8 tanarkepz6 foisko1asokat. 12 8 faa minta 61
~a
nem kiv8.n a ovoben intez va1toztatni. mert a jelenlegit megfelelonek tartja. Foiskolar61 egyetemre 8zeretne atmenni, de azonos palyan altar maradni 2~5 %~ egyetemrol foiskolara 1,3 %. Maa pa1yara kepz6 felsooktatasi tezmenybe 8zeretne kerUlni 1,5 %, ugyanazon intezmenyen belUl karon (szakon) 8zeretne tanulmanyait folytatni 1,7 %. Csak nem kivan valtoztatni, mert erre nem lit 1ehetoseget 9 t 5 %~ nem tUdja, nem dontotte el: 19,7 %. Mar tett is ilyen lepest 0,3 %. (Nem va1aszol 1,9 %)
Az intezmenyvalaaztast befolyaso16 tenyezOk tipuaai kozul a D-tipusba tartoz6k (kenyazermego1das) 8,0 10-8 mas palyara kepz5 intezmenyben szeretne tanu1ni, i1letve ugyanazon intezmeny mas 22
kaTan (szakan) 6,2 %; 20,,4 % cask azert nem kivan intezmen.yt vq-
toztatni. mert nem lit erre lehetoseget. ugyanosak 20.4 % ~eg nem tudja. Ennek megfeleloen a jelenlegi intezmenyt megfelelonek caak 40,,7 % tartja. A C-tipusba tartoz6k (elonyszempontu valaszta~) 14,0 r~a nem lat lehetoseget a valtoztataara. 37,2 r~a meg nem dontBtt. Egyeb- . kent a jelenlegi felsooktatasi intezmenyt megfe1elonek itelok aranya ebben a kateg6riaban a legalacsonyabb (38,4 %). A B-t1puaba (korUlmenyektol befolyasolt valasztas) tartoz6knak mintegy egynegyede (24,5 %) meg nem dontott. Intezmenycaoportok szerint: a 14 budapest1 tanarkepzo foiskoJ.as kozUl 8 fo a jelenlegi intezmenyet megfelelonek itali, 3 fa oask azert nem akar valtoztatni, mert erre nem lit lehetoseget, 2 meg nem dont'ott, 1 fo ma.s palyara szeretne menni. A "cssk a 1ehetoseg hianyaban tl a valtoztatasr61 lemond6k arSnya viszonylag magas az agrar foiskolakon is (15,3 %). A "meg nem tudja tl kateg6ria a budapest! (27,3 %) as a videki tanit6kepzosoknel (29,2 %) er e1 magasabb szazalekaranyt, de
a 39 pedag6guskepzo egyetemre jar6 videki hallgat6 egyharmada is ezt a valaszt adja.
Kepzesi 4g szerint, ez ut6bbi valaaz a legnagyobb gyakorisaggal a pedagoguskepzo intezmenyeknel (22,3 %)t k~pzesi ~Aint szerint pedig a foiskolaaokn81 (21,6 %) fordul e16. Tarsadalmi retegz6dea sze,rint a "meg nem tudjan valasz a, 190 betanitott munkas szarmazasU fiatsl 23,2 r~at, az ertelmisegi szarmazasUak (342 fo) tb~b mint egynegyedet (25,4 %) as az 55 felso vezeto retegbe tartoz6 fiatsl 21 t 8 r~at jellemzi.
Nemek szerint, a "meg nem tudjan valasz inkabb a nokre jellemzQ (az 560 nobal 22,7 %, a 715 farfi kozttl oask 17,5 %). A al avalaszasi motiv ti okkal oaszevetve az inten~~~_~ valtoztatasi szandekot, azt 1atjuk, hogy az F-t1pusba (koriilmenyektal meghatarozott palyavalaaztas) tartoz6k 43,4 fo-a csak azert nem altar valtoztatni, mert erre nem lat lehetoseget, vagy meg nem dontott. (Hem lat 1ehetoseget 13,3 %, meg nem dont5tt 30,1 %.)
A G-tipusna1 (bizonytalan motivaci6) az osszesitett arany 23
a
all,
as
a
Erthato m6don a legk:iseb'b az irltlizmenyvalasztas aI~anya. (35,4 a palyavalasztas (El_~tipus) ha:tasake!l"t;!it 3 6rdek15d~ink
az irant~ vajon az tiaztaban azzsl, hogy a v'egzes utan azam1 thsptnak(/l
egy foglalkozast altalanossa~ban~ je161 megf 25~1 r~a a palyan iamartet~A palyihoz nem jelol
2~2
%,
van leendo
tajg~V~~~lJ~~~'~~'~~~ munkahelyevel~)
't 22 munkakori. jellemz5' nVOllZ6 wll (1) ~ ill (3) minos!tessel tOT"teno
szamolt
~11yozott atla~ok
alapj
za at e t t,artjak a. legvonz61)b mut.~kr::t.ko:r'i, ;,je
1-es ertekelast adel) ·sorb&"1. a szakmai
as
embe
1~0915),
harmsdik hel en a el Szorosan koveti ezeket az eredmenyenek tarsada1.mi hasznosSBgH,i'l kapcsolat as az or~epzesf szabnai
ve~~=
fejlodes lehetosege. A rangsor vegan visszafele haladva (azonos atlaggal) a nagyvarosi, illetve falusi munkahely, ezeket valamivel megelozve a tek1ntely, fontos poz1ci6, tovabba a pontosan korUlhatarolt munkafeladatok, a kotetlen munksf a kozeleti tevekenyseg, az emberek iran7itasa as a felelossegteljes dontes lehetosege all, azaz ez ut6bbi munkakor1 je11emzOk erdeklik legkevesbe valaszo16inkat. (A valaszo16k itt megkozelitik a 2-e8 atlagot, ami a kozombos ertekelesnek felel meg.) A mintanak az egyes munkaJtori jellemzokre ervenyes atlaga.tol, meg ink:abb az ezek alapjan k1alaku1 t rE!:!Y5sortgl az egyes 1ntezmepycsoportok tobb esetben elternek, as ezek a kUlonbsegek, ame1yek egyben preferenciit 1s kifejeznek, bizonyos ertelemben je11emzoek az adott intezmenyosoportra. Igy a s1keresseg, elismertseg a mints rangsoraban a 9. helyen szerepel, ugyanakkor a budapest! agrar egyetemist8knal 4., a budapesti tanarkepzos6kne1 pedig a 3. helyen 811. (Ismetelten meg kell azonban jegyezni1nk, hogy mindket intezmeny ossk k1s elemszammal szerepel a mintaban!) Meg nagyobb elterea mutatkozik a mints rangsoraban elfoglalt he1y (15.) as az emlitett kat intezmeny hallgat6. inak erteke1ese kozott a felelossegteljep dontes mint munkakor~ jel~emz5 ertekelesenek eseteben (4. ill. 6.hely). .
.
emberek iranyitasat 8.ltalabap. nem tartj8.k vonz6na.k hallgat6ink (a rangsorban a 16~fr' helyenall), a budapest! tanarkepzQsok viszont a negyedik legvonz6bb tenyezokent min5sitik. Az
ko±Ulhatarolt ~unkafeladatokat al~alaban qgy~ oask nem kedvelik a fiata10k (a mintaban a 19. helyen all), kivaltkeppen a pedag6guskepzo intezmenyek valaszo16i minositik a "kozombos" (2-e8) ertekhez kCJzelitoen. A pontosan
A kozeleti tevekenysegre va16 lehetoseg (a mintaban 17. heen all a 1e tobb · tezmen 080 crt art eseben a r ear va e fele he1yezkedik e1 (14,15,16,18-as ranghelyekkel), k1vetelt kepeznek a videki tanit6kepzok as az ELTE TTK hallgat6i, naluk ez a munkakori jellemzQ a 7. helyen all. Az
onal16sag
as
fYggetl~nseg a legvonoz6bb~
koze tartozik (a mintaban a 4. helyen
all)~ az
itelt jellemzok egyes intezmenyoso25
portoknal valtakozva az 1,2,3, as 4. helyen fordul elo, egyedul a videki tan~1kepz5 foiskolaaok eseteben kerUl a 8. helyre. At ntQs ozioi6 e aoeveseinket - az adatok tanu~ saga azerint .- !l!.l1l..svonzza (a mintaban a 20. helyen all) t bar a dapesti trolSrkepzQ fo!skolasok a 10. helyen je151ik. (Ennal e15ke~ lobb hel:;Y2 8 caak a 12 allatorvostudomSnyi egyetemi hallgato BO.,."., ro'lja: naluk a 4~ helyen all~) A sok emberrel va16 kancsolat (a rangsorbana hatpdik) legkeveabe az agrar fo1skolasokat, a buda~ pesti MUszaki egyetemistikat (9. hely). tovabba a bUdapesti as videki milazaki foiakol~90kat (8. as 7. hely) t legjobban a buda.pes",,, ti padagoguskepzo egyetemistakat vonzza (l.hely). tl
eto termeszetesen a kedvelt munkakori jellemzok koze tartozik (a harmad1k helyen jelenik meg az allatorvo~= tUdomanyi egyetemihallgat6k t negyed1khelyen az agrar foiskola~ Az u
as
aok
a budapest!
~iszaki
egyetemistik rangsoraban).
a lehetose et m ke asbe elt * 8.k hal (a mintaban a 1.3. halyen szerepel), egyedUl a bu
Annal
nagyobb
ertekat kepvisel
leanno ember! onme va16si t
a f1atalok szemeben
mu:.nkahel,yUkkel kap(1so1atban. a. szakmai
as
~~~t!""~ (!:t m:tnta'ban a masodik
helyen szerepel), ezt BZinw1.~..-'Lq..... l~!!2l!,Q"UJ!~,e.~pJLyagl masodik halyan ertekeli t valamiv'el kevesbe meltanyoljak a videk1 muszaki foiskolasok (5. helyen), az agrar £oiskolaaok as a videki tanarkepzosok~, (4. helyen).
al elso hel en a
va1tozatoss~
~
el mind a minta mind az e as int~z!Bin' C DUlsokon va16 se i tea is (a mintaban. a harmadik helyen szerepel)@ Az at1agosnal keveabe jellemzo e ten.yez5 :o.~eltanylasa. az agrar (10. hely) as a videki muszald foisko laaokr~a (9@ hely)~ ugyanakkor termeszetszerden va1amennyi pedag6~ g~qkepz6 intezmeny eaeteben e tanyezo az elokelo elso vagy maso~ d:tk helyen 8.1J. ~ m"",
eo l'tse (a mintaban a. 12.) az agrar roiakola,""" a budapest! mtiazaki foisko1aaok rangaoraban a 3. helyre
A2.,. sok
as
26
'1
~
A munka eredmenyenek merheto, objektivan
er~ekelh§to
voltat
mint az eljovendo munkara jellemzQ vonast a 11. helyen talaljuk a -teljes mints rangsoraban, ugyanakkor az a11atorvostudomanyi egyetem hallgat6i a masodik legvonz6bb tenyezonek itelik. A kotetlen munka lehetoseget ami bizonyos lezser~e8et is m~ !3pgea (a minta rangsoraban a 18.) alt~labap nem kUJ.onosebben vonzza valaszo16inkat, as oask: valamivel jobban meltan;yolj8ka.·ke·l~e....
mes kUlso feltetel~k kozott vesezheto keDlelmes munka lehetoseget (14. hely). Az onkepzes, szakmai tovabbfejlodes (a mintaban a 7. he~yen all) mindenekelott az allatorvostudomanyi egyetem as a budapest! muszaki egyetem hallgat61t vonzzs. mindket intezmenyre ervenyes rangsorban az elso helyen szerepel (a valtozatossaggal as erdekesseggel azonos atlaggal).
Az alkot6 munkat, az alkotasra oaztonzo legkort (a mintaban a 8. helyen) ugyancsak a budapest! miiszaki egyetem. tovabba a bu-
dapesti tanarkepzQ foiskola hallgat61 ertekelik elso helyen. videkenlevo v a na osi buda est! munkahe~y kerdese egYelore nem erdekli hallgatQ~nkat, nem tartjak·lenyeges munkakori jellemzonek, igy az er~ekelest kifejezo atlagok tobbsegUkben a kozomboanek megfelelo 2....es ertek k8riil helyezkednek el. A falus!
Am
a eredmen enek tirsad 1m! haaznoss'" a fo ass a a rangsorban az otodik helyen azerepel, Legvonz6bb munkakori jel~
lemzokent, tehat elso helyen ertekelik az allatorvostudom8.nyi egyetem hallgatoi, masodik helyen a videki mftszaki foiskolasok a budapesti tanarkepzosok@
as
A azemelyes boldogulas, presztizs az at lag 0 anal nagyobb szazalekaranyt a budapesti agrar egyetemist8k kozBtt er e1. (25,0 %), tovabba az agrar foiskolasoknal (18,5 %), esetnkben a munkara as presztizsre vonatkoz6 valaszok fele-fele aranyban va16 megoszlasa 27
( a
~3
~
A fele-fele kategoria a legmagaaabb mllazaki egyetemistak valaszaiban
:b~r:~~&1~ill~~~=:rj~~&iQ~~,js~~r1i~n~terdekesnek tUnik, hogy ~ szemelyes tekintelyt prefera16k
kategoriaban: 18,2 %, hason16keppen megoBz16 valaazok szazalekar6nya j,
obb aul
"tott iran'
t~~~
emelkedo
tendenci4~
1s t amennyiben az egyetemistak: 116 fo-s as a tanarkepzQ foiskolasok ~5 v~"bv~.~A. munkakori jellemzoket elsosorban von~ cii;.~""",~~~"""~~~;~"~~~~.~~~,~~",~i~~~~~~:.....,,,u:ef..:l=.:!l~e~m~z!.'::o~k~e~t ugyano sale ha.:romfoko= (1 = egeszen biztos. hogy erre szUkaeg~
aZinuleg sZUkseg, lehetoseg lesz
ra~
3 -
v'onasa) abb61 a szem ontb6
a Gelenl e i iamereteik aek illetve ellemzQ
szerin~
a kovetkezokeppen alakult: ,atlag
1,3365 1,4554
:feladatok
1,4585 1,4953 1,5524 1,5634 1,6049 1,6182
sitae uH~rhetot
volta lehetoaege
osztonzo legkor
1,6839 1,7926 1,7950 1,8109
13. ialusi, videki munkahely 14. sikeresseg, elismertseg 15. ~nal16s8gt fUggetlenseg 16. Ilagyvarosi, budapesti munkahely 17. anyagi megbecsUltseg 18. tekintely, fontos pozici6 19. kutat6, elmeleti munka 20. kellemea kUlso feltetelek kozott vegezheto kenyelmes munka 21. utazasi lehetoseg 22. kotetlen munka
1.8826 1,8998
1,9476 2,1025 2,1808 2,2003 2,2332
2,2567
2,2746 2,.3983
Az egyea intezmenycsoportok velemenye arr61 t hogy a minositendo tenyezok milyen mertekben lesznek jellemzoek, illetve segesek leendo munkahelyUkon, elteroegymast61 •
sZuk-
.A: minta rangsoraban 14. helyen 4116 sikereaseg eflelismert..... seg pl. a bUdapesti mUszaki foiskolasoknal cask a 18. helyen szerepe~.
A felelossegte1jes dontes lehetoseget as szUksegesseget sajatos m6don eppen a videki tanarkepz5 foiskolasok latjak a tobbinel pesszimisztikusabban (naluk a kilencedik, amintaban az otodik helyen all). Az emberE!k... ~r4yitasa, ami a mints rangaoraban az elokelo rnasodik helyen fordul alo, a budapesti milszaki egyetem1s·t8knal as a
videki tanarkepzosaknel csak a hatodik helyen
all~
A pontosan korUlhatarolt feladatokat igen jellemzonek tartj8k jovendo munkajukra. nezve az agrar foiskolaaok as a videki milszaki foiskolasok (a rangaorban mindket intezmeny eseteben a maso~ dik helyen, a mintara ervenyes rangsorban oask a hatodik helyen all) • A kozeleti teveke&ysegre va16 lehetoseiet, illetve ennek szUkaegesseget a videki tanark~pzo foiskolasok az otodik helyen minositik, mig a tobbseg eseteben ez a tenyezo a rangsor vega fele he-' lyezkedik el.
at szinetlense lehetose at as sz te valamePp31 intezmepy hallgat6ja meglehetos borulatAssal itali meg, hason16keppen a tekintely, fontos pozioi6, az utazasi lehetoaegek as a kutat6, elmeleti munka kerdeset. Az onal 6s'
29
i:1-~!2~;,,~,~!~J;ts~:;r~>m,"J~~2-,~1!£§21&a~t,.»n,~~:tii~~~~~",~,",i;",~~_ ~k![E",~il~!1JJ~.-.~:r~~rl:t!!!!'"J~~~,~Q,,~:?!y!.,j~.
!m~~S~;b~~.e2rUnm~
a
~ le:b.e~toseget a lagj
:p~)d.a,g6gl:takepz5 egyei:;emek ~
~l,
hallga t6i i telik 3l ez
as lrJ1Jlin'tara
erda 1 !.l~>lmY!J~~.Q!LJ~lQ~Rl!!J~!~j _"""""""~e_."",,,.J.f!:t5~~2,
agrar egyetemistWalal
ss
(20~
~
hely) as a videki A 'teljes
az
szfik:segesseg as lehetoseg, a telj,es mintarB ervenyes rangsorban a ~madik helyen, ennel lenyegesen kisebb va16szinuseget kifejeZQ atlaggal, illetve ranghellyel (9.) caak a budapesti muszaki eg:yetemistSknal fordul elo. A mqnkakBri jellemzok ketfele ertekelese kozott tehat - mint la:that6 - jelentos kiilonbsegek vannak. Mfg a vonz6 hatas eseteben az ltlagok az l-es (vonz6) minositeshez allnak tobbnyire kozel, sddig a szUksegeaae& ~B lehetoseg hallgat6i megiteles~ inkabb a "va16szinuleg sZUkaeg. lep.~toaeg leaz ran minositeahez lsozeledik, bizon~o8tenYezok eaeteben pedig meg ennel is szkeptikusabb, ~ az a 3-a8 (m~a~inak namigan !esz ilian vonasa) ertek felemutat. A legvonz6bbnak itelt munkakori jellemzok: a valtozatossag, erdekesseg, a BZakmai as emberi onmegva16sitas, a masokon vala segites lehetosegeben hallgat6ink nem tulsagosan biznak. Az onal16 sSg as fUggetlenseg, ami t ugyanosak nagyra ertekel-
nek, szintan csak a "va16sz1nulegszUkseg, lehetoseg lesz ran (2-es) minositeshez igen kezel al16 1,9476-os atlaggal szerepel.
E nehany palds is meggyozhet bennfinket arr61. miszerint aligha vitathat6, hogy hallgat6ink meglehet6sen realisan (!) merik fe~ kasobbi lehetosegeiket.
A munkakeri jellemzok,mellett, a palyaismeret egy to~abbi osszetevoj~kent er]elmeztuk a p~¥anoz szUkse&es tulajdonsaso~ artekeleset... Valaszo16inknSk tizenkilenc, - a kerdoivben felsorolt - tulajdonsaggal as kepesseggel kapcsolatban kellett allast foglalniok, azaz 6tfokozatU sk~la segitsegevel ertekelnibK ezek szUksegesseget a v81asztott palya szempontjab61 (ahal 5= igen nagy mertekben, 4= nBgT mertekben,3= kozepesen, 2= kis~ mertekben,l= egyaltalan nem),111etve azt, hogy jelenleg - megitelesUkszerint milyen mertekben rendelkeznek ezekkel. A k6dertekekbol sZ8molt atlagok alapjan a ketfajta ertekeles rangsora a kovetkezo: SzUkSe!eSSeg ranghe y ltlag
rendelkezes merteke rangheiy atias
Tulajdons8g:
alkalmazkod6 ' kepeaseg
15
4,095
8
31
Sziik~eSSeg
rangfie y atlag
onbizalom, ma.. . gabiztossag kiegyensulyozo·t;tsag
rendelkezes merteke atlag ranghely
9
4,300
19
3,119
7
15
6
4,320 3,982 4,330
9
3,348 3,515 3 t 525
19
3,604
6
3,552
13
4,157
16
3,301
8
2
12
4,307 4,186
12
3,703 3,468
3 4
4,409 4,351
.7 10
3,543 3,517
10
4,243
14
3,378
teai kep~sseg hatarozottsag lenyeglatas rugalmassag
11 1
4 13
'alkot6kepesseg
18
vezetesre va16 alkalmaasag felelossegvallalas
16
4,237 4,466 4.332 4.120 3,832 4,079
18
3,595 3,444 3,577 3,617 3,270 3,152
2
4,451
1
3,799
j6 emlekezet
17
kitartas masok helyzetebe, lelkialla.. . potaba va16 bele-
elss
(empatia)
j6 kifejezokeszseg onal16 gondolkodas otleteaseg gyakorlati
erzek pontoBSBg szervezokepesseg
11
kapcsolatterern-
5
14
at
5 3
17
e sosorban a hatarozotts ot donteni tu..... daat esnek, ezt koveti a felelossegvallalas, a gyakorlati erzek as a pontossB.g, egzaktsage A rangsor legvjg,i:q a masok zetebete lelkiallapotaba vela be1eeles (empatia), majd aorrendben visszafele az alkot6kepesseg. a j6 emlekezet as a vezetesre va16 alkalmassag kovetkeznek•
.Ami a rende
ill"
32
gel as ja kifejezokeszaeggel rendelkeznek. Mlvel a felsorolt tulajdonsSgok aa kepessegek szUksagesseget as a rendelkezesmertaket a hallgat6k ugyanazon skala alapjan egymas Mellett ertekeltek, nem erdektelen az a teny sem, hogy bar a leggyakoribb az 5 4 parositas (igen nagy mertekben szUksegesnek iteli, nagy mertekben rendelkezik vele), gyakori a masfajta egyUttertekelas is, pl. az 5 3 tarsitas (igen nagy martekben szUksages, kozepesen rendelkezik vele) a j6 kifejezokeszseg as a kiegyensulyozottsag, higgadtsag, onuralom esetaben, vagy a 4 3 parositas nagy mertekben szUkseges, kozepesen rendelkezik vele) a vezeteare vala alkalmaasaggal es az alkot6kepesseggel kapcsolatban. A 1egnagyobb elteres az atlagok alapjan az onbizalom es a hatarozottsSg teren mutatkozik. Mig az onbizalom szuksegesseget 4,300-as atlaggal a rangaor 9. helyen minositik, addig a rendelkezes mertekenek atlaga a kozepesnek megfelelo 3,119-es ertekeleasel a rangsor legutola6 (19.) helyen szerepel. (kUlonbseg 1,181). A hatarozot.tsag ketfele ertekeleset j elento atlagok kozott szinten jelentos kUlonbseg van: 1,022. A leendo palyahoz szUksegea kepeasegeket as tulajdonsBgokat, amint ezt a kUlonbozQ fUggetlen valtoz6kkal va16 egybevetesek mutatjak, valaszo16ink nagyjab61 hasonloanitelik meg, lenyeges e1tereseket caak a kepzesi agak szerinti elosztas mutat L (V.a: 7. tablazat.) A 4-ea as 5-08 ertekek osazevont szt1zalekar8.nyai alapjan kiderUl, hog.y mind az agrar, mind a DlUszaki terUlet ha~lgat6i leendo pa.lya.jukkal kapcsolatban legszUksegesebbnek a gyakor1ati erzek meg1etet tartjak (94.1%,91,0%), mig a pedag6gua palyara kaszU10k a ;16 klfejez6keazseget (98,2 %). A masodik legnagyobb relativ gyakorisaggal elofordu16 kepeaseg az agrarhallgat6knal a hatarozottaag, donteni tudas (93,8 %), a muazakiaknal a pontossag, egzaktsag (87,0 %), a tanari palyara keszUlok eseteben pedig a kiegyenSl11yozottsag, higgadtsag, onuralom (98,0 %). A harmadik hely a kovetkezokeppen alakul: agrarhallgat6k: felelossegvallalas (92,5 %)J mUszakiak: hatarozottsag, donteni tudaa (86,0 %), pedagoguskepzea: kapcaolatteremteai kepeaaeg (97,9 %). A kat pozitiv ertekeles osszesitett szazalekaranya az agrar as mllazaki terUleten tanu16k eseteben az empatiaval kapcsolatban
33
Llegalac§onxsbk, elobb1ek kCSzUl",m1nd8ssze 31,6 %, ut6bb1ak k6ziil pedig 33 t.3 % ta.rtja nagy mertekben vagy 1gen nagy'mertekben aziiksageanek, de sajatos m6don meg a letnd6 t8nBrok eseteben is cask: a tizedik legnagyobb rela.tiv gyakori,saggal elofordu16 kepessegkent jelentkez:tk (89,8 %). Az empatiazull ugyan nagyobb,de a tobbi tulajdonsSgnal as kepessegnel javal kisebb arBnyban I teliknagy 'mertekben es igen
nagY,mertekben szUksegesnek hallgat6ink az alkot6kepesseget is (agrar 60,4 %. mRszaki: 66,7 %, pedAg6guskepzea: 70,9 %). Ami marmost az egyes tu!a.,jdonsf!gokkal
as kepessegekkel
va~6
tendelkgzesm'rt.lketillet!. azagrarhallgat6k 62,5 fo-a, a miiazakiak 59,5 %-avallja, hogy az CSna11g gondolkodas kepessegevel :Q.ag;y;;mertekben rendeliezik.mas sz6val mindket kepzesi agban a kat poz1t1v valses 6s'szee1tett szazalekar8nya ezzel a. kepesseggel kapcsolatbana J.egmagasabb. A pedag6guskepzasben ezt aszerepet a felelossegyB.JJ,.f\&41 ttslti b (66,6 %. mely tulajdonsdg egyebkent a maaodik kat kepzesiagban 1selol (mindketesetben a masodik helyan) all a.z ertekelesben (60,9 %. 111.59,4 %). (V.B, 8.tablazat.) tlnmaguk megitelese szerint az agrar hallgat6k rugalmassaggal (59,,1 %), a mfiszakiak gyakorlati erzekkel (56,3 %), a pedag6guakepzeaben reszt vevOk pedig kaposolatteremtesi kepesseggel (55,) %) rendelkeznek meg·nagy ealgen nagymertekben. A kat pozit1v ertekeles 6sszesitett szazalekarinya szerint az agr~ ha11satJS)c.legkiseb; mert,kben onb1zalomma,l (27,7 %), tSivltbl>a J6 .kife;1lu~6lc6szs668el (32,8%)6svezet6sre valIS. alkalmfls _ a1 (36,0 %).a Pl!!szakiM leSkisebb mert.ekb§!I1 veze1iesre vfl1 B:lkalm ss 1 (25,8 %), .;h1k1feiezcSkeszseggeJ,. (29,1 %) as onltizalomma1 (,;O,~, 5) rendelkeznek.A'tear1pal:varakeazillOkonbi8i§lM .s~1ntep.igen .csekeJ.z (csak29,4 " eseteben.megfele16), ns e 1 a a ass a1 d6ssze 2 lkot6ke sseel r e kezik 'k6ze eenel obb er ekben.' marmost ktszelebbrol megv1zsgtiljuk azokat a kepessegeke:t as tulajdons4gokat t ,amelyeket ha11gat6ink leendo palyajuk szempor-ilttlab61 a legfontosabbaknak, ·illetve So 1egkevesbe fontosaknak itelnek, osszegezve a k6vetkezQket illapithatjuk meg. .
Ha
'
E 34 '
ev 91
lso orban zokat a ke esseeket as tula danaa.. .
gokat melt~yolj8k, amelyekrol ugy erzik, hogy majdani mindennapi sZalmai feladataik ellatasahoz alapvetoen sZUksegesek, ezen be~Ul kepzesi §gak szerint kifejezodnek apalYaspeoifikus jellemzok is (gyakorlati erzek, pontossSg, egzaktsBg, masfelol: kaposolatteremtesi kepesseg, j6 kifejezokeszseg, kiegyensUlyozottsSg, higgadtsag, ontU'alom) • Va1amennyi kepzesi 8gban igen fontosnak tartjak a felelossegvall§last, az agrar as mUszaki terUletena hatarozotta4got, donteni ~udast, amit sajatos m6don a leendo tanarok kevesbe ereznek szUkaegesnek. Figyelemre melto, hogy az agrar terUlet kivetelevel, az ona116 gondolkodast kevesebben italik nagy mertekben as igen nagy mer~ekben sZUksegesnek, mint az onbiza1mat, magabiztoasagot as a hatarozottsagot, denteni tudast. Meg inkabb elgondolkodtat6. hoS! az otletesseg, rugalmaasAA, szervezOkepesseg, as fokent az alkot6kepesseg, azaz azertelmisegi munka konkret azakmat61 fUggetlen. amde eppen annak innovativ jelleget biztoait6 le~yegi elemei hallgat6ink ertekrendjaben caak a rangsor vege fele helYezkednek el. Ugyancaak kevasse, a legkeveabemeltanyoljak valaazo161nk (meg a leendo tanarok is, bar ezek a tobbinel valamivel jobban) a masok helYzetebe, lelkiallapotaba val6 beleeles (empatia)kepesseget •. am1 pedig mind aZinterp,prszona1is kapcsolatok kedvezo alakulasanak, as 1SY a kesobbiekben az esetleges vezetoi szerep betoltesenek is, mind pedig a demokratikus tarsadalm~ egyUttelesnek alapveto eleme.
Az egyea tUlajdonsagokkal as kepessegekkel vala rendelkezes megitelese alapjan, Ugy tUnik, hallgat6ink valamifale koros onbizalom hi8n.yaban azenvednek, vezetesre a1talaban netu tartj Sk magukat alkalmasnak, kif'ejezokeszsegUket (meg a leendo tanarok is) cssk kis szazalekban itelik teljesen megfelelonek, as nem Bokkel jobban minositik alkot6kepessegUket sem. Meg ha f'eltatelezzUk is, hogy va.laszoloink a leendo palyahoz szUkseges kepesaegek as tUlajdonsSgok, valamint az ezekkel va16 rendelkez8s megitelese soran nem annyira aajat gondolataikat as velemenyUket fejeztak ki, mint inkabb valamilyen ketelezonek velt
35
sz(ikebb szakmai .~empontrendszer\alapjaner'tekeltek, azaz a leendo agrar vagy Dtllssak1szakember, illetve pedagogus idealhoz madellal t4k elkepzel'selket, •. akkor is \igy gondolj uk, bizonyos kepet
magis osak kap1amk am igaz,saSgr61, le'galabbis arr61, hogy valaszo16ink mit tartanak helyesnek as iUend6nek,pontosabban milyen
palyamodellhez igaz1t~'Jt elkapzeleseiket. Eddigi elemzeseiDk alapjan. viszont ugy tUnik, hogyez a mo-dell nem eleg differencialt, as eppen az ertelmiseg1 munkasajatOG osszetevci:l.re,azertelmisasiletmeghat4roz6 vonasaira ceak :i.gen kis mertekben van tekintettel.
36
III. FELKESZULES A PALyAR!
1. i felsooktatasi intezmenyek altaI kinalt lehetosegek telese as kihasznalasa
erte-
A felsooktataai intezmeny szerepenek az ertelmisegive val as fo~yamataban val6 vizsgalata soran mindenekelott az erdekelt bennU~et, hogy egyetemeink, foiskolBink milyen mertekben teremtik meg 8zokat a lehetosegeket, amelyek a hallgat6k sokretti szakmai, vilagnezeti, kultUralis as etikai fejlodeset szolgaljak, azaz mi1~en mertekben kepesek hallgat6ik erdeklodesenekfelkeltesere as kielegitesere, egyszersmind elmely1tesere. Az egyetemi, foiskolai elet erdekes, szines, mozgalmas, sok ircinyba nyitott volta termeszetesen alapvetoen hozzajarul ahlloz, hogy majdan palyara kertllve, a fiatalok hason16 modon eljenek as dolgozzanak tovabb, megorizve az alland6 tovabbfejlodes igenyet, nyitottsagukat az elet jelensegeivel szemben. Az egyetemek, foiskolak altaI nyujtott lehet6segek azonban caak akkor valnak szemelyisegforma16 erava, ha ezekkel a'fiata10k elnek is. Eppen ezert a lehet.osegek ertekeleseveleg,yidejUleg azt is vizsgaltuk, hogy elso6veseink mil~enmertekben haaznaljak ki a felaooktatasi 1ntezmeayek altaI ayujtott szakmai, kultUra= lis, kozeleti as egyeb tevekenysegekre lehetoseget ad6 alkalmakat. A kerdoiv kitoltese soran 20 ilyen lehetoaeget ertekeltek hallgat6ink, 111etve jeleztek, hogy ezekkel milyen mertekben e1tek az eltelt ida soran. Az ertekeles at fokozatu skala alapjan tortent (ahol 1= teljes mertekben megfelelo, 2= nagy mertekben, 3= kozepesen, 4= kis mertekben, 5= egyaltalan nem megfelelo)~
A kovetkezokben ismertetjUk az ertekelt lehetosegeket, meg~ pedig a sUlyozott atlagok alapjan kialakult Borrendben, az atlagok es a Bz6rasok feltUntetesevel. 37
as
At
Sz
2,325 2,361
0,941 1,211
2,416 2,455
0,982 0,956'
2,472
0,990
2!p549
'0,962
2 Sl 796
0,993
aZaktargyi eloadasok
2,882
O~831
Megf'elelo Bz6rakozasi alkalnutit
2,907
0,972
2,934
0,918
2,982
1,037
2,997
1,024
· ek
egyeni tanulas
as
onkepzes
,'," iairgyi fel tetelei (nyelvtanu.. . las, konyvtar, labor 8tb.)
TDK munkaban va16 reszvetel Barati, partnerkapcsolatok ki.ala.kitasa
gondolkodas, problemamegolda,s kul tllralia
elet
Erdt~kes, szil1vonalas
III
A tanarokkal vale j6 kapcsolat kialakitasa Ta,rtalmas mozgalmi elet, kozeleti aktivitas A leendo pa.lyaval va16 megismerkedas A tanulmanyi as egyeni problenorvoslasa u (pllOl csoport.... , bizalmi rendszer) gyakorlati kepzes, feladatokra va16 az intezmeny, cso....
1
szervezetj. kerdeseibe s specj.alkollegiumok, s2.ieminariumok
1,031
3,068
1,020
3,106
1,020
3,138
It 0 48
Taxsadalmi p kozeleti kerdesetargya16 szinvonalas eloa,'-4,~;;\\,~""".,i:>', €I s vi tak reszve-bel
kutat6munkaban va16
Vilagnezeti as filoz6fiai ker.... deseket targya16 szinvonalas eloadaeok as vitak Nagy tanaregyenisegekkel, tud6sokkal va16 megismerkedes
,3,437
1,281
),515
1,017
3,826
1,036
lathat6, a felaooktat'si intezme~ye.k ~l~ h oink tobb ire a ~oze e ertek fee esetenkent me annel is ros~~abbu~
Mint a fentiekbol ~ket
0,964·
Igy a kozepesnel gyengeb'b ertekelest kap a'tanulmanyi es egyeni problemak orvoslasa, a gyakorlatikepzes~ a gyakorlati fel~datokra va16 felkeszUles, az intezmeny, a csoport szervezeti kerdeseibe ve16 belesz61as, az erdekes apecialkollegiumok as szemi~ariumok, a tarsadalmi, kozeleti kerdeseket targya16 eloadasok as vitak, tovabba a tanszeki kutat6 munkaban va16 reszvetel lehet61H~ge.
A vila vi -c '" v heiose e hez
ezeti
as
fi
n tana.re en enesen a kis me 81 f 1 aloe
deseket tar 616 eloadasok aa kkel va16 me iamerkedes leme felala minosites-
A kozepesnal jobbnak ta~tjak (az osszes lehetoseg k6zUl a legjobbnak) az egyeni tanulas as onkepzes targyi felteteleit, a TDK munkaban va16 reszvetel, a. barati as partner kapcsolatok kia~akitaaa, a sport as a konzultaci6 lehetosegeit • ........................;..",;;;;;.~~~~..,;:;;;:,;.;:~~:......;;;;:;~~h_o.;;;;Jg~y~an;:;;::;;;;;;;., . . "'a_l_ak~u_l;".;;t ... ......~ inte~meAtyek ran aora:
11 2/
3/ 4/ 5/ 6/ 7/ 8/
9/ 10/
11/ '12/
13/
Erdekea, szinvonalas szaktargyi eloadasok Barati, partnerkapcsolatok kialakitasa.
Onal16 gondolkodas~ proble~ mamegoldas Szines kulturalia slat A leendo palyaval vala megismerkedes Sport A tanarokkal va16 j6 kaposolat kialakitasa Szinvonalas gyakorlati kepzes~ gyakorlati feladatokra va16 felkeszUles Az egyen1 tanulas aa onkepzea targyi feltetelei Megfelelo sz6rakozasi alkalmak Konzultacio Erdekes specialkollegiumok, szeminariumok Tanulmanyi as egyeni proble.... mBk orvosla.sa.
2,665
1,064
2,697
1,063
2,891
0,955
2,991
1,025
3,070 3,169
1,119
3,
1,012
3,177
1~125
3, 3,
1,
39
1,145
3,
1,308
3,537
1,136
1,208
1:\)031
al-
elet, k:oz-. . lehetosege intezmecsoportja szervezeti kermoz~almi
ak't:tvi tas
~
.... .....",....
'...I>,}j,,'I.'\,\\~
. ..
11
3,679 3,719
1,108
3 t 798
1~086
3,857
1,160
4,079
1,090 0,863
kozelErti kerdeseket
szinvonalaa eloadasok
17
as
ker-
filoz6fiai
targya16 szinvonalas
as vitt1k
tanaregyeniaegekkel~
tud6vale megismerkedes v'a16 reazvetel
1UOI.'<.'l.Jl.Jl...J\l\,li;;ill,I\JO,J.,!l,
4~, 613
Taru~fzek1 kutat6nnmkaban va.leS
Jltlln't lathat6 ~ U!£~tose
s
0,656
hasznalasanak merteket v ik me mint az intezme ek altaI
a sZaktargyi eloadasok, ahol magat a~k t a hasznalast, ami abb61 az ez ut6bbi merteket erzekelteto rangsorban e tehelyen all, mig a lehetoaegek ertekelesenek re~~g a nyolcadik helyet foglalja e1. II
v bb me it ea ala saik a barati, part= v"alamin.t az onal16 go:udolkodas as problemamegolki:ttasznalasa IJj
KQ~~Pit§n;~w..,1~~k;j~!j~~o
ebben a vonatkozasban a kulturali.s palya~al va16 megismerkedes, a aport, a tanarokkal ~ a gyakorlati kepzes, az egyeni tanulas as onkepalkalmak, a konzultaci6 a speci~lkollegiu
as
minoaitese$ tUni csakkis mertekben,~~o~ a. tanulmanyi as egyeni problemSk or~,~.~~Q~,~aA~ a mozgalmi eletnek, 8Z intezmeny, a csoport szervezeval6 belesz61asnak, a tarsadalmi, kozeleti, vala·ezeti as filoz6fiai kerdeseket targya16 eloadasoknwr ~~~~.&~~ lehetosegeivel~
a TDK munka as a tanszeki kutat6 munka lehet6segenek~ihaszna~a sat meg ennel is kedvezotlenebbUl it~lik meg, a minositest kifejezQ atlag - foleg az ,ut6bbi kat tenyezo eseteben - az otos ertek (egyaltalan nero) fele tendal.
Az art
eles as a kihasznalas kozott feltunoen na kUlonbseget kat lehetosagnel talalunk: az egyik a tanszeki kutat6munkab~ valo reszvetel, ennek lehetoseget3,437-es, kihasznalasat viazont csak 4,772-es atlaggal minositik (a kUlonbseg 1~335), a masik a TDK munka, amelynek lehetoseget a kozepeanel is valamivel jobbnak tartjak (2,361-ea atlaggal), a kil~aznalaa atl~ga ugyanakkor 4,613 (a ldilonbseg 2,252). A felaooktatasi intezmeny altaI nyujtott lehetosegek kihasznalasat tUkrozQ rangsorb61 - termeszetesen nagyon leegyszerusitve . . . ugy ttinik, hogy elsoeveseink eljarnaka. sZaktargyi eloadasokra, barati as partnerkapcsolatokat alakitanak ki, nem tul intenziven ugyan t de elnek az onal16 gondolkodas, problemamegoldas, a kulturalis elst, a leendo palyaval va,16 megismerkedes, 's. tana.rokkal vale j6 kapcsolat as a gyakorlati kepzes lehetosegeivel~
Az egyebkent pozitivan ertekelt egyeni tanulas as bnkepzes felteteleit marcsak a kozepesnel valamivel gyengebben haszna1jak ki, hason16keppen a konzultaci6k as a specialkollegiumok nyUjtotta lehet5segeket~ Nem tul nagy erdeklodest tanusitanak hallgatoink .... a rangBor alapjan - a mozgalmi tevekenyseg, a tarsadalmi, kozeleti as vilagnezeti kerdesek irant seM$
en cae.. .·
2. A szakm
A felsooktatasi intezmenyek altal kinalt lehetoaegek kozUl kiemelten foglalkoztunk a szoroaan vett szakmai lehetosegekkel, tehat azokkal, amelyek a tanulmanyi eredmenyek as az ezeket be-
41
szokasokkal, tovabba meg nehany a szakmahoz vizsgalt tevekenyseggel egyUtt, elsosorban hivatottak a palyara vale felkeszUlest. atlagokkal va16 jellemzesnel pontosabb statisztikai elem~ az ertekeles as kihasznalas mertekenek intezm sz1ntek szerinti vizs alatara 8 Bzaksolatban vallalkoztunk. Ezek a kovetkezok:
eso
eloadasok
as
szeminariumok tanulas as onkepzes targyi feltetelei , gyakorlati feladatokra valo felkeszUles
kutatasban va16 reszvetel amerkedese
(47,8%) szerint ~zek kozepeseki 18,4 ~ szeri~t % szerint adi altalaban nem me fen,agyobh aranyban minosi tlk a azaktargyi e10.eaen megfelelonek a budapesti agrar egyetemistak egyetemet jelenti), a budapest! peda(ELTE TTK) as a budapesti rnUszaki foiskolak A.
mertekben megfelelo valasz 30,0 r~nal nagyobb aranyt az allatorvostudomSnyi egyetem as a budapesti mllszaki , tovabba a budapest! milszSki egyetemistak, a videki egyetemek as a videki tanarkepz5 foiskolak: hall-
er
el'll
mertekben megfelelo valaazok arRnya a legmagasabb a tanax~kepzo foiskolasok (35,7 %), a videki mliszaki e( ~o %), as a budapesti tanit6kepzQsok koreben (
~8
Az egyaltalan nem megfelelo valaaz ugyancsak a budapesti tanLt5kepzosok valaszaiban ranyt (6,1 %).
er
e1 az atlagosnal magasabb szazaleka-
Kepzesi agak azerint - ami egyebkent caak igen kis szazalek_ aranyban fordul elo - a szaktarg.yi eloadasoknak~ljesenmegfetilokent va16 erteke1ese az atlagoanal valamivelna.&yobb aranyU a mQs~aki (4,3 %), valamintkisebb aranyU az agrar (2,4 %) sa az atlagossal csaknem egyezo a. pedag6guskepzes teruleten (3,8 %). (V.O: 9.tablazat.) A "nagy mertekben" minosites az a.tlagoanal va~amivel nagyobb szazalekaranyt (30,3·%) a. pedagoguskepzes, k~ sebbet a mtiazaki (25,2 %), az atlagossal pedig osaknem egyezot (27,6 %) az agrar terUleten er el. A kozepes minosites az atlagosna1 nagyobb szazalekban (52,0 %) az agrar, kisebb szazalekbanpedig a. pedag6guakepzes terijleten fordul el0. A "kis mertekben U aa az "egyaltalan nem megfelelo n valasz az at~agosnal valamivel nagyobb mertekben a mllszaki terliletre j lemz5. Kepzeai szintek szerint mind a teljea mertekben, ~ind a ~t mertekben megfelelo minosites az atlagoanal nagyobb aranyban.. §.w tanarkepz5 foiakolasok kozott fordul elc, a kozepes ertekeles a tobbi foiakolara·jellemzo (beleertve a tanit6kepzo foiakol8.kat is), a Bzaktargyi eloadasok kis mertekben megfelelonek vale nositese viszont az atlagosnal valamivel nagyobb aranyban ( ,4 eppen az egyetemistaknal fordul e15. (V.a: lO.tablazat~)
A teljes mertekben valasz sajatos m6don eppen tanarkepzoaok eaeteben ar e1 caaknem 50 r~ot (46,2 dig - mint ezt korabban lattuk - nem ertekelik tul azaktargyi eloadasok altaI nyujtott lehetosegeket, ezek szinvonalat.
a budapesti
%), magasan a mas
A nagy mertekU kihasznalas az allatorvostudomrolyi nak 60 r~ara, a budapesti pedagoguskepzQ egyetem hallgato
A szaktargyi eloadasok kia merteku kihasznaaz atlagosnal nagyobb aranyban a budapesti muszaki egyete( ,1 %) as a v1deki mUszaki foiskolasok jelzik (20,6 %)~ j
~
A szaktargyi eloadasokat egyaltalan nem hasznalta ki a bUdamUazaki egyetemistak 13,2 r~a as a budapesti pedagoguskepzo emistak 12,0 r~a9 azaz az atlagosnal j6val magasabb koztUk az :nem u valaszok szazalekaranya~
Ke
szerint: az agrar terUlet valaszo16i nagyjab61 az lagosnak megfeleloen~ a mllszaki terUleten tanu16k annal kimertekben, a pedag6guakepzesben reszt vevo vala.szo16k viaz atlagosnal nag~yobb mertekben akn.s.zt8.k ki teljes merteka azaktargyi eloadasokato Nagyjab61 hason16 eloszlast latunk a nnag~l' IDertekben U valaszoknalG A kozepes kihasznalas az agrar te:t'ij.letre jellemzo elaosorban a ukia mertekben" as az Uegyaltalan valasz a n~szaki te:rlileten er e1 az atlagosnal nagyobb 8zazalekote
#
(V~O:
szerint a teljes merteku es nagymerteku kihaaznalasra valaszok az atlagosnal nagyobb aranyban a tafoiskola,soknal fordulnak e10, a kozepes valasz a tobbi ~ a kis merteku as ennel is gyengebb kihasznalas pedig az jellemzo az atlagosnal valamivel nagyobb mertek0: ~SZ0 tablazat~)
umok
as
szeminariumok ertekeleaeben a kia 1e10 valaszok e ..·ttes szazalekiti a koze as 6 as tulszar~~!~1.f.~J~1!!,~"s=!tSle:J:::esen as tekben me felslc minos!teaek an£e~,,~!iJ&~'"~tBl;blijl~'§L.~,,9 s Jar 8n.y B;t .!.. ~'lr
,8,;;:0;
mru::l$C:45l.B"1'm'
a1;1a.gosnal nagyobb mertekben teljesen megfelelonek csak A:l1ator'v"ostudoma.nyi Egyetem hallgat6i ertekelik (9,1 %), a mertekben megfelelo valaszok aranya cask a budapesti as vipedag6guskepz5 egyetemek hallgat6it, tovabba a bUdapesti egyetemistakat jellemzig A kis mertekben megfelelo ertekeles a budapesti tanarkepz5(42~9 %)~ a budapesti mUszaki foiskolasok (36,0 %) as a videmuegyetemistak (33~3 %) eseteben er el az atlagosnal j6val maaranyte
A lehetoaeget egyaltalan nem megfelelonek ertekelo minoai~es a 11,8 r~os atlaggal szemben az agrar foiakolasok valaszaiban 25,8 %, a videki muszaki foiskolasok eseteben pedig 28,9 %. Kepzesi Agak szerint a speoia1kollegiumok as 8zem1nariumok 1ehetoseget a pedag6guskepzesben reszt vevok m1nositik az atlagosnal nagyobb mertekben te1jesen as nagy mertekben megfelelo..... nek. (V.a: 9.tablazat.) A kozepea minoaitesaz agrar terUletre, a "kia mertekben"
as "egyaltalan nem megfe1e15" ertakeles pedig a D1Uszaki terU.letre jellemzo. Kepzesi szintek szerint a tanarkepzo foiskolak itelik meg legpozitivabban a speoialko1lagiumok lehetoseget, a kozepes valasz az egyetemekre, a kis mertakben as az egyalta1an nemmegfelelo valasz pedig a foiakolakra jellemzoe (V.a: lO.tablazat.) A specialkollegiumok as szeminariumok adta lehetosaggel az
osszesen1218 valaszo16 30,5 %-a egya.ltalan nem, 19,6%-a kis mertekben, 23,4 %-a kozepesen, 18,4 %-a nagy mertekben, 8,0 %-a pedig te1jea mertekben alt. A te1jea as nagy merteku kihasznalaa a videki tanit6kepzQsok
as
a videki tanarkepzosok eseteben er e1 az atlagosnal magasabb szazalekaranyt, a "kis mertekU:" a videki pedag6guskapzo egyetemekre, az "egya1talan nem" valasz pedig a. budapestimuszaki e .... gyetemistakra, as a budapesti pedag6guskepz5 egyetem hallgat6ira jellemzo e1sosorban. Kepzesi !gak azerint a specia.lkollegiumok lehetoseget az at1agosnal jelen~osen nagyobb mertekben a pedagoguskepzesben reszt vevo fiatalok aknaztak ki. A kis mertekben va16 kihasznalasra az agrar, a kihasznalaa hianyara uta16 valaszok pedig legnagyobb szazalekaranyban a milszaki terUleten fordulnak elo. (V.O: 11. tablazat.) Kepzesi azintek .szerint ismet a tanarkepzo foiskolasok j zik az at1agosna1 j6val nagyobb aranyban a specialkollegiumok 1ehetosegenek teljes as nagy merteku kihasznala.sat, as sajatos m6don az egyetemekre jellemzoek az at1agosnal nagyobb mertekben. az e 1ehetoseg kihasznalasanak elhanyagolasara uta16 valaszoke (V.O: l2.tab1azat.)
~~e~~"tanulas
as onkepzes
targyai felteteleit~ amint az atlagok alapjan kepzett rangsorb61 korabban lattuk, hal1gatoink ya~amennyi tenyezo kozUl a legkedvez5bben a "nagy mer-{;ekben megfetelo U
velemenyt reprezenta16 2-es litlaghoz kozeli
erteklcel minositettek@ ~~szesen
1252 yalasz 18,5 %:a szerint a feltetelek te~je szerint adi na mertekben m elelok$." K~~~~§k az elaoevese ~a kis mertekben me felelonek o~~ ~,~gyaltalan nero megfelelonek pedig csak 1,7 %;a iteli@
Az atlagosnal lenyegeaen jobbnak talaljak tanulasi
as
on~
kepzesi lehetosegeiket a v1deki pedag6guskepzo egyetemek, az allat;orYostudomarlyi egyetem as a budapesti rnUszaki egyetem hallga-t6i~
A nagy mertekben megfele10 minosites a legtobb intezmenycsoport eseteben az atlagoshoz tobbe-keveabe kozelit5 ertekkel jelentkezik, a kozepea valaazok a teljes mints atlaganal maga~ sabb szazalekaranyt m1ndenekelott a budapesti tanarkepzQ foiskola hallgat6i koreben ernek al. Tanulasi as onkepzesi feltetelei.kat jelentosebb mertekben (9,1 %) negativan csak a budapesti &"'1 • t '11k t it P..." '"aI10l1:epZosoJ;t 1. e megllil g,'"
agak
szeriIl~
a teljesen as nagy mertekben megfelelo 'va,la,szok aroo1Y8 az agrar terUleten a legalacsonyabb tJ a kozepes aranya viszontitt a legmagasabb.(Voo: 9.tablazat*)
Ke zes1
sz1nt~
szerint az'egyeni tanulas es onkepzes tar'~~ felteteleit legpozitivabban a tanarkepzo'foiskol8k, legkeveabe pozitivan a tobbi ~oiskolas minositi. Ugyanakkor ut6bbiak koreben a legmagasabb a kozepes, a kia mertekben as az egyaltal&J. nem megfelelo valaszok szazalekaranya is. (V.e: lO.tablazat6i)
A felsooktatasi intezmenyek altal megteremtett objektiv ta~ nlllasi as onkepzesi felteteleket valaszo16ink - mint lattuk tobbe-kevesbe megfelelonek itelik, annal figyelemre melt6bb, hogy mindezekkel a lehetosegekkel sajat megitelesUk szerint is csak igen modjaval elnek~ Az osszesen 1242 valaszolonak mindosz~e"~~~~~_hasznaltaki teljes mertekben as 18 %-a nagy mertek~ ben az egyebkent j6nak minositett tanulasi as onkepzesi lehet546
segeket, 38,6 % kozepes, 26,4 % kis mertekben, 12,6 % pedig egyaltalan nem valaszt ad. A teljes mintara ervenyes atlagnal jelentc5sen magasabb teljes merteku kihasznala.sra uta16 szazalekaranyt ismet a bUdapesti tanarkepzo foiskola as az AO hallgatoi kozott tala1unk, de meg kell jegyeznUnk, hogy - amint erre mar tBbbszor utaltunk as ez a tablazatokb61 is kitUnik - mindket intezmeny mintankban cask kis e1emszammalszerepel. A videki pedagoguskepzo egyetemek valaszo16inak 42,1 r~a vallja, hogy nagy mertekben kihasznalta az egyeni tanulas as onkepzes lehetosegeit. A kozepes, hasonI6kappen a kis merteku kihasznalasra utalo vaIaszok arRnya a minta atlagihoz viazonyitva az agrar folskolasok kozott a legmagasabb. Az egyaltalan nem vaIeszok legnagyobb aranyban a budapesti pedag6guskepzo egyetem hallgat6ira jellemzok. A kepzesi Male szerintieloszlas ismet errs utal, hogy a pedagoguskepzes terUleten valamivel jobb a helyzet, mint a masik kat kepzesi agban, amennyiben valamennyi pozitiv valaaz aranya itt a legmagaaabb, ugyanakkor a kozepes esennel gyengebb kihaszna1asra uta16 valaszok aranya e terUleten a legalacsonyabb.(V.o: ll.tablazat.) A kepzesi szintekvonatkozasaban a tanarkepzc5 foiskolSk jeleznek csaknem valamennyi ertekelesi kateg6riaban a tobbi foiskolanal es az egyetemeknel is jobb arRnyokat.(V.o: l2.tablazat~) A gyakorlat~ kepzest, a gyakorlati felsdatokrs va16 felke~ szU1es lehetoseget a 1226 valaszo16 4,8 %-a teljes mertekben, 25,4 %sa nagy mertekben, 36,6 %-s kozepesen, 24,2 %-a kis merte~~ bIen, 8,9 %-8 pedig egYaltalan nem tartja megfeIe1onek. A kat pozitiv ertekeles (teljes mertekben as nagy mertekben) legnagyobb szazalekban az a11atorvostudomanyi egyetem hallgat6inal fordul el0, de a budapest! pedag6guskepzo egyetem hallgat6i is az atlagosnal joval nagyobb arRnyban tartjak nagy mertekben megfeleionek a gyakorlati kepzest. 'A kia martekben minosites elsosorban a budapesti tanit6kep~ zo, az egyaltalan nem megfelelo pedig a budapesti tanarkapzQ foiskola as a videki pedag6guskepzo egyetemek, tova.bba a budapesti 47
jellemzo. ~~~~~~~ak~·~s~z!e!r!i~n!t!ielemzesben is~J6
valaszok aranya a pedag6guskepzes texu~ a masik kat kepzesi agban, a nagy szazalekaranya azonban mar ; a kia mertekben megfelelo as gyakorlati kepzesre uta16 valaszok kettonel, kivaltkeppen az agrar
az t
$
)
I'
szerint nemileg mas a helyzet A pozitiv' a tanarkepz5 foiskolaaokra jellemz5k, a kis a tobbihez kepest kisebb szazalekaranJ1't s lehetosegevel val6 teljes elegedetmagasabb koztUk, mint a masikket. ka~ @) (Ez ut6bbi jelenseg feltehetoen ~~~~~~~v'~~~~u~ itt esmas terUleten megnYllaval fUgg Baeze!) 0
t a
kihasznalast '"'" a csak "kis mertekben Vw 1? oaszege alapjan - a budapesti ~6 %), tovabba a budapesti muszaki ~6 %), a budapest! tanit6kepzQsok (a ~8 %) as a videki mUszaki egyetemis~
~ a,
a
a sz
a kat pozitiv valasz osszege, tovabba jelz5 valaszok osszesitett szazapedagoguskepzesben res.zt vevok hasznalj nem tul nagyra ertekelt gyakorlati $tablazate) legkevesbe pedig a (Nota bene, a gyakorlati kepzes ~ magas szazalekarannyal jellemezheto mindossze 13 hallgat6vaJ. szerepel a kepzesi agra vonatkoz6, sot a eloazlast is alig erinti.)
A kepzesi szintek szerinti eloszlas azt mutatja, hogy a gyakoxlati kepzes, a gyakorlati feladatokra va16 felkeszUles lehetoaegeit legkevesbe az egyetemek hallgatoi hasznaljak ki, a foiskolaaok nagyobb, a tanarkepzQ foiskolasok pedig meg valamivelnagyobb mertekben. (V.a: 12.tablazat.) A konzultacios lehetosegekkel az 12~4 valaszolo kozUl 16,2 % teljea mertekben, 37,9 % nagy mertekben, 30,8 % kozepesen, 12J~~ k~s mertekben, 2,7 % pedig esyaltalan nem elegedett. A konzultacioa alkalmakkal az atlagosnal joval elegedettebbnek tUnnek az allatorvostudomanyi egyetem, a budapesti mUszaki egyetem, a videki mllszaki foiskolak as a budapesti pedagoguskepzo egyetem hallgat6i, joval kisebb mertekben a videki agrar egyetemistak, az agrar foiskolasok, a videki pedag6guskepzoegyetemek es a budapesti tanarkepzo foiskolasok. Kepzesi agak szerint ezuttala rnUszaki terUlet velemenye a legpozitivabb, amennyiben a teljes mertekben as nagy mertekben valaszok osszesitett szazalekaranya 65,0 %, a negativ polus OSZszege viszont mindossze 6,9 %. Ezuttal a pedagoguskepzesben resztvevok elegedettsege a legkisebb merteku. (v.a: 9.tablazat.) Kepzeai Bzintek szerint az egyetemek itelik meg legpozitivabban a konzultacios lehetossgeket, legkevesbe a tanarkepz5 foiskolasok. (V.a: lO.tablazat.) Ami marmost a konzultaci6s lehetosegek kihasznalasat illeti, az 1239 valaszo16 6.5 %=8 teljes merteku. 16,9 %-s n8gYmert~kq, ;2,4 %-a kozepes, 26,0 %-6 kis merteku kihasznalast jelez;18,2 % pedig egyaltalan nero elt azzel a lehetoseggel. Viszonylag kis mertekben vettek igenybe az agrar foiskolasok, a budapesti mliszaki r5iakolasok as a videki tanit6kepz5k hallgatoi, viszonylag nagyobb mertekben az Allatorvostudomanyi Egyetem, a videki agrar egyetemek, a budapesti mtiszaki egyetem va~aszo16i. Az egyaltalan nem valaszok szazalekarRnya ugy,anak~ kor a videki pedagoguskepzo egyetemek eseteben a legmagasabbe Kepzesi Agak szerint ugy ttinik, ezt a lehetoseget legnagyobb mertekben az agrar terUleten tanu16k hasznaltSk ki, legkevesbe pedig a pedag6guskepzesben reszesUlok. (V.O: ll.tablazat·o) 49
az
~j
(
a
a
A
ji7 1'\,),7 . ''''0 ~
50
5-
""
%
~O
a
e"·",,,
Kepzesi 4gak szerint az agrar, a Bzintek kozUl pedig a tanarkepzo foiskolasok itelik meg az atlagosnal valamive1 jobban a t8.1lszeki kutatasokba val6 bekapcBol6das 1ehetoseget. (V.a: 9. as ~o. tablazat.) Elsoevesekrol leven sz6, teljesen ertheto, hogy a fenti 1ehetoseg kihasznalasa esa!<: igen esekelY: mindossze 2,,3·% (ez 28 fo) jelz1 az 1303 valaszo16b61, hogy alt azzel a lehetoseggel a a kozepes valaszok 3,9 %-ot, a kis martekben as egyaltalan nem valaazok osszesen 93.1 %-ot tesznek ki. Egyebkent a tanazeki kutat6munkaba va16 bekapcsol6das 001vdny nyomai azagrar terUleten fedezhetok fel, kepzesi szintek '. szerint pedig a tanarkepzo foiskol8.kon. (V. 0: 11. as 12. tablazai. )
A leendo palYaval val6 meglsmerkedea lehetoseget az 124~ valsszol6 6,8 %-ateljes mertekben. 25,3 %-a nagy mertekben, )5,8 ~-a kozepesen, 25,4 %-8 kis mertekben, 6,1 %-apedig egyaltalan nem talalje megfelelonek. A pozitiv ertekelas (a te1jes mertekben as nagy mertekben megfe1e1o va1aszok osszegzett azazaleka) a videki tanit6kepzosOknel as a videki tanarkepzoaoknel a legje1entosebb aranyu (50,4 %, ill. 41,2 %), de viszonylag magas az agrar foiskolasok:ruil is (40,0 %). /
Kepzss1 M§k szerint a pedag6guskepzesben re'szt vevok, }£§..uzesi szintek szerint pediga tanarkepzo fo1sko1asok itelik meg 1egpozitivabban a leendo palyaval va16 megismerkedes lehetosegete (V.a: 9. as 10. tab1azat.)
Ami pedig a 1ehetosagekkel vela elest i11eti, az 1234 valaazo1c St) %-a telJea mertekben, 22,5 %:8 nasI mertekben, 35 k 2 %-~ kozepesen, 22,0 ~a kis mertekben, 12,0 %-8 pedig egys.ltalaban nem va1aszt ad. lehetoseget legnagyobb mertekben (az itlagosnal j6val magasabb szaza1ekaranyban) mindenekelott a tanarkapzo as tanit6kepzo foiskolasok, tovabba az agrar foisko1asok hasznaltak ki. Az atlagosnal joval alacsonyabb a teljes as nagy merteku kihaszna~ lasra uta16 valaszok osszesitett azaza1ekaranya a budapest! muszaki egyetemistak (10,6 %) as a budapesti mUszaki foiskolasok k6zBtt (11,9 %) •. 51 E
I
szerinti eloszl's is a szerinti pedig a tanarkepzQ nagy()bb merteku 12Q1 tablazat.,)
a
onkentes teveken
nem szervesen
tobbaege """ ko:rebe t magis a pa.lyara vale felkeszUleshez, az j6 indikatora lehet a palya a kesobbiekben a palya kovetelmenyeinek hogy az tott an fo 1 (Pltb konzu.ltacion, TDK",.,ban;y eloadasokon, ankentokon$)
elBoeveseinket~
~?~~~~~~,
arasan' egybevagtak az , megerositettek az
ason, ennek % 3-·4 6raban, 16,8 % j el01 te meglli (V ~ 0: 13 . . t.abla
6rat jelz5
a
...
v~laBzok 5ss~es1tett
szerint lenyegesen nero 'tar e1 a 638 1 ( ~8 %), magis figyelemre a pedag6guskepzesben az atlagosnal kepzesben yalamivel so"""
az atlagossal eloszlast talalunk a tanaremekkel 'saz 'tlagoBsal teljeaen (V.5: 14.t'bl~zat~)
SzMmaval kapcsolatos·onk~nt vallalt. gyakorlati munkya (pl. tanitas, termelomunka, patronalas, eloadas tartasa) az adatok tanusaga szerint meg kevesbe vallalkoznak ha11gat6ink, mindossze 337 fo je1ez ilyesfajta tevekenyseget. Ebbol 34,1 % kat het alatt 1-2 6rat, 29,7 % 3-4 orat, 13,9 % 5-6 6rat,22,2 % pedig ennel tobb id6t forditott valamely szakmahoz kaposo16d6 gyakorlati tevekenysegre. Ilyen jellegu tevekenyseg az atlaghoz kepest nagyobb arinyban a muszaki terUleten, k1sebb arinyban ped1g az agrar terUleten fordul elo. Kepzes~ sz~tek
szerint, az egyetemek as a foiskolRk az atlagosnal valamivel kisebb, a tanarkepz6 foiskolasok viszont nagyobb szazalekarinyban toltenek kethetente 3 vagy ennel t6bb 6rat szakmBhoz kapcso16do gyakorlati tevekenyseggel. Szakmai jellegu tUdom~yos mllveket· az 1~3 va1aszol§nak 10 %-8 szint'e naponta. 20,1 %-ahetente, 33,1 %-8 hav~nta, 18,2 %-8 evente, 5,8 %-a 2-3 evente, 12,8 %-a Redig egYaltAlan nem olvas. (V.a: 15. tablazat.) Termeszetesen fel ke11 teteleznUnk, hogy az az asszesen 786 hallgat6, akinek 01vasmanyai kozott viszonylagos gyakorisaggal szerepelnek a szakterUletrol szarmaz6 tudomanyoa muvek, inkabb forgatja ezeket, mint behat6an tanulmanyozza, ugyanakkor elgondolkodtat6, hogy egyetemi, foiskola1 hallgat6ink osszesen mintegy 18,6 r~anak olvasmanyai kozatt egyaltalan nem, vagy ami ezzel szinte egyenerteku caak 2-3 evente fordulnak elo tUdomanyos munkBk. Ugy gondoljuk erdemes felfigyelni arra, hogy a muszaki terU1eten tanu16 fiatalok 24,5 r~a, azaz mintegy egynegyede jelzi, hogy olvasmanyai kozott nem szerepe1nek, vagy oaak igen-igen e1vetve tUdomanyos rnUvek. Meg elgondolkodtat6bb az a teny, hogy - amint ezt a kepzesi szintek szerinti eloszlas jelzi - az egyetemistak as a foiskolasok egyotode hesonla valaszt ad, mig a tanarkepzo foiskolasok eseteben a megfelelo szazalekarany csak 12,2 %. (V.a: 16. tablazat.)
Szakmahoz ka osol6d6 fol 6iratok t az 12 valaszo16 8 ~a Bzinte naponta, 29,8 %-a hetente, 31.8 %=a havonta, 10,4 %os evente, 2,8 %-a 2-3 evente, 10,8 %-a egYaltalan nero olvas.(V.o: 17. tablazat.) 53
magaa 3
42~9
aSlfl
anak
rP
4 1'0-'1'la1l: ~
kett5 9~6 r~~nak~ harom 4~1 r~nak~ nek 5~ kat hallgatonak pedig 6
4~
;;;K;..;::;;e~:~.;.=...,~.=~~~~~~~ figye lem!"G
as a foi.skol81\: as koz;epes
az elobbi 64§O
%~
kolakon a -tab'baag
so
alig eJ..ertek osszevont ut6bbi 67/;5 %~ (58~4
as
elegseg(es
tekintve: !;1
"Ii'. "ittaIlarx(epzo f~ 01,8·'" k
J'
'1,."
1f1'
e az
j
felevet~ (V~o:
Nem
elegte1.en,
osszesen
elegaeges as 47 ~ 2 %~ (V ~ () :
csak
st
sza.zalekaranya,i a. legj rrru. szak:t
igt~n
fokozatu skala sebh nehez
:nag:y"
:igen Jl..z e::etekelendo tenyezok lenyegeben
A hat; "tanulassal j
56
egyetemE~k
az ~
kilenc,,-
a a
21
va15.gazdalkodas teren fordultak el0 (52,3 %), ezt a tapanyag mennyisege (32,0 %), majd az ujfajta tanulasi m6dszerek kialakitasa (26,1 %) kovette. Semmi vagy cSakigen csekely nehezseget valaszo16ink mindenekelott az elo§dasok anyaganak je&yzetelesevel (41, 3%) kapcsolatban jeleztek, bar az agrar foiskolasok eseteben ez a szaza1ekarSny csak 24.,6 %. Az eloadasokon kBzolt
~ya£
megerteset a tobbseg 2-e8 minositessel erteke1i, ami a kisebb nehezsegnek felel meg, mindossze 8,3 % adja a 3-as minositeat, bar a budapest! mUszaki egyetemistaJcn.a.l ez a szazalekarany az atlagosnal j6val magaaabb:20,) %. A tanw;yag mennyisege mindossze 10,7 %-nak nero okozott problemat, de ennel j6va1 magasabb szaza1ekaranyokka1 ta1alkoz,unk a budapesti tanarkepzosok (28,6 %) as tanit6kepzosok (27,3 %), va1amint a budapesti pedag6guskepzo egyetem (26,9 %) va1aszo16inak. eseteben. Ugyanakkor a nagy nehezsagre uta16 valaszok, a mintara ervenyea 32,0 f~os atlagna1 j6val magasabbak a videki pedag6guskapzo egyetemek (46,2 %), a budapesti as vidak1 mtiszaki egyetemek (44,3 %; 41,3 %), tovabba az agrar foiskolasok koreben (43,1 %). A szakiroda1om feldo1gozasa 26,1 "-nak: semmi, 50,5 1o-nak kisebb ,. 23,5 fo-nak viszont igen nagy nehezseget okozott. Az at1agosnal nagyobb szaza1ekarRnyban jelzik, hogy semm! nehezseget nem tapasztaltak e teren a videki mUszaki egyetemistak (36,0 %) as az agrar foiskolasok (31,3 %).
Az idove1 VA!6 gazdalkodas mindoasze 12,2
r~nak
nem okozott nehezseget, 35,5 fo-nak kiaebb, 52,3 r~nakpedig - mint lattuk igen nagy nehezaeget jelentett. A mintara kivetitett at1agnal j6val nagyobb szaza1ekar.anyban je1eztek e teren igen nagy nehezseget a budapesti tanit6kapzosok (69,1 %), a videki pedag6guskepzo egyetemek (71,8 %) as az AllatorvostudomRnyi Egyetem ha1lgat6i
(66,7 %). m6dszerek a tobbseg (48,3 %) szamars csak kisebb nehezseget jelentenek, a nagy nehazsegre uta16 valaszok nagyobb szaza1akarRnya az AO '12 hallgatojat (66,7 %) as a videki pedag6guskapzo egyetemek hallgat6it jel1emzi (43,6%).
Az ujfajta
tanu1m~yi
57
~!ZS
1 kapcsolatbrol hal1gat6i~~ak mintegy a fele csak k:isebb l'1ehezsegekre utal, a 3-a8 minosi tesl1ek megfelelo nagy ne-hezseget jelzo valaazok leg-magasabb szB.zalekarB,nya 15!l'6 %~ ez arra a nehezsegre vonatkozik, amit ~ ~ ~ ~ . 9 " Yi.ssz~ag,8;,§!£! teren:) i.lletve valamelyes't kisebb n1ertekben (14,5 %), amit a keszUles folyaman a tankonyvJ) jegyzet lenyegi elemeinek megj egyzesev'el kapcsolatban tapasztaltak", ~A
·;v:et~ttk...,'ponj;.~Usme":r,:~te
csak 9 ~3 %."..nak okozott
nagyobb problemat~
atlagt61 va16 figyelemre malta eltereanek tfu~ik~ hogy az agrar foiskolasok 25 %-anak az anyag sajat sza~akkal va16 vissza~ adase igen nagy nehezseget jelentet~~~ A v'izsgakov'etelmenyek POI1= Az
toa ismerete a budapesti peda.goguskepzo egyetem hallgatoi 2), 1 r~ anak okozott igen nagy neh6zseget, a 'taruconyv, jegyzet lenyegi elemeinek megjegyze~je pedig az AO hallga't6inak (58~3 ~b) ~ az agrar foiskolasoknak (27~7 %) as a budapesti muszaki foiskolasoknak
(21,6
%)~
~
%-nak ~emmi~ 36~7 %-nak kj.sebb, 10, 5 ro-~nalt igen nagy nehezsege't jelentet·t ~l Ez ut6bbi er.'tekelas ()-"8,8) nagyobb szazalekarB,nyt osak a videkj~ pedagoguskep,,,,,, 1
2;0 egyetemek hal1gat6inak valaszaiban ~.. ~.
er
e1 (25,6 %) ~
kia-18ki tasa 65 ~ 6 ro-llak ,semmi nehezseget;
aem okozott, 29,7 r~nak kisebb, as mindoasze 4~7 r~nak jelentett i.gen na.gy neb.ezseget ~ Figyelemre mel t6 el teressel ismet a videk:i. pedagoguskepzo egyetemek hallgat6inal talalkozunk, ahol a vala~ szo16k 15~8 10--s, jelzi, hogy az onal16 eletvitel kj.alakita,sa teren igen l1agy nehezsegei voltak~ M.Jl~lq;~PC,,:aitJ:~tok,.,ki
sa a tobbsegnek (59 ~3 %) ugyan.... cask nem okozott semmi nehezseget, 32 ~ 9 %~-nak kisebb as mindosz...", sze 7~8 r~nak jelentett komolyabb problemat~ A 3~as (igen nagy P
nehezseg) ertekeles ismet a videki pedagoguskepzo egyetemekre (25~6 %) as kisebb mertekben az Allatorvostudomanyi Egyetem 12
valaszo16jara (16,7 %)
jellemzo~
~-Y~,">r~e~y~teI!'!!,~&i
58
~1AAa,t6L,:;;;.s~z~er~e~~~~~.;:;.,;;;
az ad.atok tanusagB szerint - szinten konnyen ment: 70,8 1'0n~ semmi, 26,0 r~nak kisebb problemat jelentett, mindossze 3,2 jeJez ,hogy e teren nagyobb nehezsegei voltak.
.§§t.-
%
E tekintetben ismet a videki pedagoguskapzo egyetemekre erdenes felfigY'elnUnk, ahol a 3-aa minosi tea szazalekaranya. 17 ,9 %. K6 ak szerint, ~z elo~dasokon kozo1t anyag megerteae teren jelzett igen nagy nehezseg az atlagoanal as a pedag6guakepzesnel nagyobb szazalekaranyban fordul elo az agrar as a muszaki agazatokban, az eloadasok jegyzetelese pedig elsosorban az agrar terUleten okoz gondot. A tananyag mennviaegevel kapcsolatban a muszaki agazatban a legmagasabb az igen nagy nehezsegre uta16 valaszok szazalakartnya. #.
A pedagoguakepzeaben reszt vevok va1amennyi emlitett tenyez5vel kapcsolatban a legkisebb szazalekaranyban adjak a 3-as minoei test, ugyanakkor ~ .szakirodalom feldo1gozasa ter~n eppen ok jeleznek legnagyobb aranyban nehezsegeket. Azidovel va16 gazdal~~~_ mint problema mindharom kepzesi agban - minimalis elteressel ~ azonos megiteles ala esik, mig az ~jfajta tanulasi m6dszet2'...~U elsosorban az agrar terUleten tanu16k sajatitjak e1 nehezebbenll1 ~~~~~~~
folyaman az anyag lenyegi elemeinek megjegyzese a pedag6guskepzesben kisebb gondot jelent, mint a masik kat agazatba:n~ haaon16keppen az ,anyag sajat szavakkal va16 visszaadasa a aoranll>
,eletbe val~ beilleszkedes valamennyi ossze viszont eppen a pedag6guskepzesben reszt vevoknek 0koz az atlagnal as a masik kat terUletnel valamelyest nagyobb mertekben nehezsegetQ (V.O: 23/a,b,ce tablazat.) Az
fo~skoiai
asqkon kozolt anYa~ meger~~, az egyetemistRknak, .§.. j.§!g;y..2iet~ a foiskola.soknak, a. tana~,,~~~~;;l~";''::;~,~~~, ismet az egyetemistSknak, ~ s~~il."pdalom feldol~~~~~ a tarlax~kepzo foiskolasoknak,~z id5~~_~lp gazdalkodaa ~S!8-~i2snmn~elt az egyetemistaknak okoz az atlagosnal as a masik kat kepzesi szintnel nagyobb mertekben nehezseget. ~ ujfajta tanula~_~~~~~ kialakitasat az egyetemistak as a tanarkepzo foiskolasok szinte azonos szazalekaranyban itelik igen neheznek szemben ~j§
te~erint
az·
59
a
az
j
a
valarnelyeat )-a8
"l,,'" "... na:rA:epzo
valamivel nehezeb"ben foiskolasnakf?
#'
jelezl1ek 1Pb~c
tablazat$) s
re ITH31t6 ~ , • J/"b a gorl.a.
szerint .23~6
%-a teren~
a,z
!i4
%
kapcsola trvall gyermeke:t j
as
,1
c
nehezaeget" (52,3 fo-kal e A vizsgakra Q~""'".y",.l\..Jl,~"~
fa,
a
megj
tobb:lekhez
(a
minosites arauya esetUkben
a
jelezt;ek a vizsgakove II
JJ ''1'
0'1
70
9 ll3
)~ 1 egma&~asa b}>
60
a:tlaggale
jeleztek
(
,3
azt
az
sajat szavakkal vel6 visszaadasa a vizagan igen nagy nehezaeget je2entett. (A minta atlaga 15,6 %.)
egyetemi, foiskolai eletbe vala beilleszkedes osszetevoi ko~ill az uj eletformara val6 atteres az "egyeb" kategoriaba tarto~o fiataloknal mutat a mintara ervenyes atlagnal nagyobb erteke~: 15,0 % a 10,5 r~ka1 szemben. Az
Az
onal16 e1etvitel as az uj kapcso1atok kia1akitaaa teren
viS20nt szarmazas szerint nem latunk jelentosebb eltereseket. Az egyetemi, foiskolai hallgat6i szerepbe val6 beilleszkedes (magatartasi as viselkedasi kovetelmanyek e1sajatitasa) - mint lattuk csak keyes hallgatanak okozott prOb1emat, de ezek kozott valami·ve~ nagyobb mertekben Bzerepelnek a parasztszarmazasuak (8,3 10ka1).
Az
ape iskolai vegzettsege is tobb tenyez5vel mutat lenyegi
oaszefUggest. Mindenekelott kat vegzettsegi tipusnal: a keveaebb, mint nyolc osztallyal es a megkezdett kozepiskolaval rendelkezQ apSk eseteben jelentkezik az at1agosnal nagyobb mertekben igen nagy nehezaeg bizonyos tenyezOkkel kapcaolatban. Igy a nyolc oszta~ynal kisebb vegzettsag esetebenaz atlagosan 11,4 r~ban e10fordu16 3-as minositea a jegyzeteles teren 16,4 r~ot, a szakirodalom feldolgoz8sa teren 29,6 %-ot, (atlag: 23,5 %) az anyag aajat szavakkal val6 visszaadasa teren 18,1 r~ot (atlag: 15,6 %), az onal16 eletvitel kialakitasa teren pedig 11,0 r~ot er e1 (atlag: 4,7 %)" megkezdett kozepiskolaval rendelkezQ apak gyermekei a vizsgakovetelmenyek pontos iamerete (13,9 %), az uj eletformara va16 atteres (16,7 %), az uj kapcBolatok kialakitasa (11,1 %) as a hallgat6i szerepbe val6 bei11eszkedes teren (14,3 %) tapasztaltak a tobbi vegzettsegi kateg6rianak as az atlagosnal nagyobb mertekben igen nagy nehezseget. A
A ta
szta t nehezse eknek tanulm '" i eredmen ekkel va osazevetese lenyegeben a varakozasnak megfelelo eredmenyt hoz: valamennyi tannlasaal as a vizagakkal osszefUggo lehetseges nehezseggel kaposolatban a kozepesne1 gyengebb tanulmBnyi ered",.. menyt elert fiata10k jeleznek legnagyobb szazalekban kedv8zotlen tapaaztalatokat. Kivetelt kepez a vizsgakovetelmenyek pontos is.r'
61
ui~
az
kategoriak s viszon't, hogy
nem mutatkozik lenyegea elteres
kozottQ
bar
a beilleszkedea aranylag konnyen
~~~~u~rv.t.\J~~~,~~~akar az
az
uj eletformara va16 atteresrolt vagy az uj kapcsolatok kialakitasarol, vagy a
szerepe alaajatitaaar61 van sz6, appan a kozepes vagy tanulrmin.y:i eredmeny·t elert fiatalok 1i akik j a nehezsegeket, mint a gyengebbek~' Igy pl~ az uj elet~ atteres a jeles as j6 eredmenyuek 10,2 r~anak, a koz
11 ~ 5 %,-anak, ugyanakkor a 86 kozepesnel gyengebb tanulmaelsoeves mindossze 5,8 r~anak okozott igen
.eknek a 1 askor'lme ekkel va16 OSSZ!!u·tal, hogy mig a szUloknel vagy kollegi-umban lak6 f : i a t a l o k a z atlagosnal Itisebb vagy atlagos mertekben j elezn.ek problenutkat, addig az alberletben, eseter1kent az lak6blal a merteket kifejezQ szazalekarany altalaban az magasabbe KUlonosen jelent5s elteres mutat~ kozik az lak6k hatranyara az eloada.sok je&yzetelese ( ~6 % a a 3-as minositest), .az idovel valD gazdalkodas ( ~9 ta tanulas~ m6dazerek kialakitasa ( ~5 % ta-
nehezseget szemben pllli a. kollegistak 24,1 t~gak()vetelmenyek pon.toa
j
ismerete 1l a tananyag sa-,riSBzaadas8 az uj eletforma es uj kapcsolatok az egyetemi., foisl.;:olai hallga t6i. 8zerepbe va"'"" SJ
tE~ren
f$
megallapi thata, hogy hallgato1.nk szamara, lege.-
a kezdeti idoszakban 9 az idovel va16 gazdalkodaa je= problemat~ Ezt mutatjak a fUggetlen valtoosszeveteaek alapjan tortent elemzesek, de ezt bizofokozatu megfelelo ertekeivel eUlyozott kialaki.to'tt rangsor ia, ahal 'il' ~Jr.s5 h,elYetL..az ~"'" gazda,1.kodas all, ui~ ennek atlaga (2,4·010) kozelit jobban a 3-as (igen nagy nehezseg) minositeshez@ (A sz6rasertek is vi a l a o : 0,6964.)
ezt kovet5 tobbi tenyazo sorrendje az atlagok alapjan a 62
At lag
Szoras
2,2173
0,6465
k=L ta.sa
2,0040
a stakirodalom feldolgozasa a t~onyv, jegyzet 1enyegi e~eneinek megjegyzese a vizsgara val6 keszUles soran az anyag sajat szavakka1 val6 visszaadasa a vizsga soran az eloadasok anyaganak megertese az eloadasok anyaganak jegyzete-
1,9743
0,7192 0,7040
1,9326
0,5945
1,8412 1,8048
0,6684 0,5690
lese
1,6414
0,6774
a vizsgakovetelmenyek pontos ismerete az uj eletformara vala atterea uj kapcsolatok kia1akitasa onal16 eletvite1 kialakitasa a hallgat6i szerep elsajatitasa
1,6317 1,5773 1,4847 1,3918 1,3237
0,6480 0,6739 0,6378 0,5775 0,5322
a tmanyag mennyisege a~ ij tanulasi m6dszerek kiala-
6. Szabad ide
as
olvasmanyok
Mivel a legtobb nehezseget - mint lattuk -. hallgatoink az idovel gazdalkodas teren tapasztaltak, indokoltnak latszott annak vizsgalata, hogy sajat megitelesUk szerint napontaatlagosan menynyi szabadidovel!E rendelkeznek as mive1 toltik ezt az ido·t~
Kerdeseinket a kerdoiv kitolteset megelozQ kat hetre vonatkoztatva tettUk fel (a kitoltes tavasszal tortent), azaz azt kerdeztUk, hogy az elmult kat hetben atlagosan nap! h~y ora szabad idejUk volt hetkoznaP,szomb;ton as vasarnap. 1204 ertekelheto valasz kozott legnagyobb gyakorisaggal az 1.... 2 ora szabad idore uta16 valaszok f'ordultak elo, azaz a va.. . laszolok 44,5 %-a (537 fo) hetkoznap alta1aban milldosaze 1-2 6raval rendelkezik szabadon. Az
A napi 3-4 6ra szabad id6re utal6 valaszok aranya 34,5 %, az ~
Szabad idon az 6ralatogatasok, a gyakorlatok, a tanulas,stb~ tovabba a kozlekedes, alvas, etkezes stb. utan fennmarado idot ertjUk, vagyis azt, amellyel azabadon rendelkezik valaki. 63
jelzi~
t jelzo valaszok osszesen 17,6 r~ot tesznek hogy sewni szabad ideje sincs~)
ki~(3,2
%
A napi 1-2 ora szabad ida az atlagosnal joval nagyobb mertekjel1emz5 az Allatorvostudomanyi Egyetem mintankban szereplo hal1gatoira (70~O %), a videki agrar egyetemistBkra (54,4 %)~ a btmapesti mUszaki egyetemistakra (53,8 %), a budapesti mllszaki foiskolaaokra (51,8 %), tovabba a budapesti e2 videki pedagogusegyetemek hallgat6ira (SOpO %, 65,8 %)~ A normalisnak es kivanatosnak tekintheto nap! 3-4 ora szabad :Lda mindenekelott a tanit6kepz5soknel fordul elD, S viszonylag sok szabad ida (5-6 es e~~el tobb 6ra) az agrar foiskolasoknal jelentkezik a legnagyobb: 25 r~os arannyal, de viszonylag mages szazalekarsnyt (22,9 %) er ela videki muazaki foiskolasok kore~ ben
is~
A 8zombati szabad ide mennyiseget a valaszo16k 17,2 r~a ha~ rom - nagy, 27,1 r~a ot - kilenc, 19,6 r~a tiz .... tizennegy, 16,5 ~IDa. tizenot . . . -tizenkilenc, 14,1 fo-a pedig annel tobb 6raban jelo-. li megi& Ugyan.ezek a szazalekaranyok vasarnapra kiva-hi tve a kovet-~8 %, ,9 %~ 18,5 %t 18?8 % illetve 18,6 %e a szabad ida te1jes hianyarta uta16 vala""'" hetkoznapra vonatkoztatva . . . az atlagos .3,2 %....nal valamivel (4,5 %) az agrar terUleten tanu16k, valamivel alacsoa. pedag6guskepzesben reszt vevok eseteben.Ugyanez a hely-
K
s
6ra szabad idovel kapcsolatban
iSe
A 3-4 ora sza-
~jelz6
valaszok szazalekaranya. a pedagoguskepzesben, az szabad idore uta16 valaszoke pedig a muszaki terUleten koreben a legmagasabb~(A megfelelo osszesitett sZ8zalekok: ~7 %~ musza,ki 18,9 %, pedag6guskepzes 18,1 %.) ~~!~i~~~~~~~~B1
a minta tobbeege (44,5 r~a) altal j t~ napi 1-2 ora. hetkoznapl szabad ido a kovetkezokeppen alaaz egye"temistak 51,2 10-a, a foiskolasok 42» 2 10-a, a tanarkep,foi.skolasok 35 ~ 9 9'o-a adja meg ezt az idomenn:liseget e A masik leggya.krabban elofordu16 szabad ido kateg6riat, a 3-4 6rat az egyetemistaknak mindossze 29,0 fo-a, a foiskolasOID'lak 36,2 fo-a, a 't~~arkepzo foiskolaso~Lak viszont 42~1 %-a tartja jellemzonek$ I
.Az elsoev8sek tiltal ki toltott kerdoi vben
18a-j~§le
(a 19
Si
az
egyeb kateg6ria volt) teyekenyseg Bzerepelt, esarra kellett valaSlzolniok., hogy ez~k mindegyikere az elmult kat het soran osszes 6rat f6rditottak. Havalamel teveken se nem fordult ale; a kat het folyaman, azt O-val kellett jelolniok. Sajatos m6don a 0 valasz meg az olvasassal kapcsolatban is elofordult 8,5 % eseteben, azaz 102 hallgat6nal. Mindossze 1-2 6rat olvasott az e1mult kat het alatt 18,9 %. 3-4 6rat 19,7 %, 5-9 orat 22,2 %. Tiz - tizennegy 6rat toltott olvasassal (ami hozzavetolegesen napi 1 orat jelent) 16,~ %, ennel tobbet osszesen mindossze 14,6 %. Szinhazban az elmult kat hatben az 1140 valaszola kozUl mindossze 202 fo volt, azaz 17,8 %. mozi mar gyakrabban szerepel elsoeveseink szabad ido strukturajaban: 26,7 % 1-2 orat (azaz egyszer volt), 25,5 % 3-4 arat, 15,7 % 5-9 6rat tolt6tt moziban az eltelt kat hatben. ~
It
hangverae~y,
zenehallgatas a valaszolok t6bb .mint a felenek szabad idejeben szerepet jatszik, 41,5 % esetebenviszont egyaltalan nem fordul elo. Kiallitasokat, tarlatokat a hallgat6knak latogatott, tobbnyire osszesen 1-2 araban.
~indoaaze
27,3
r~a
A TV termeszetszerUleg eleg nagy szerepet jatszik hallgat6inl't: eleteben, mindossze 15,5 % jelzi, hogyaz elmu1t kat hetben nenl nezett TV....t, 19,4 % 1-2 6rat ,16,9 % 3-4 orat (ez fel teheto.... leg a szombati as vasarnapi musort jelenti), 26,5 % 5-9 6rat, 13,6 % 10-14 orat, 8 % pedigennel is tobb 6rat to1tott akepernyc e1ott" Orvendetesen jelentos helyet foglal el hallgat6ink szabad idejeben a sport, a szgbadlevegon vala mozgaa. Mlndoasze 7,6 % valaszolja, hogy erre a tevekenysegre az elmu1t kat he~ben nem kerUlt sor, 13,2 % 1-2 orat, 19,4 % 3-4 6rat, 28,2 % 5....9 6rat, 31,7.% pedigo anIlel is tobb idot tolt5tt sporttal, szabad levegon" annel is tobb idot sz8.nnak hallgat61nk a baratokka~,valQ beszelgetesre. A 10-14 as ennel tobb id5t jelent5 6raszam, kateg6riak a valaszo16k 32,0 r~ara jellemzoek. Meg
A baratokkal valP jatek (pl. kartya) szerencsere nem jatszik 65
aze~repet:
j
1-,2
re
k~t
66,5 1'o-nal egyal talan nem fordu1 el0 t 13,9 % , 8~8 % 3-4 6raban, 7,1 % 5-9 oraban jeloli meg az erh6t alatt forditott id5t$
~,:tLLl!!!!~,£ill?:qLJ,eveketlyseggelcaak
igen kevesen foglalkozszabad idejUkben, osszesen 17,9 r~nal fordul el0 viszonylag 6raszttmban~
kis
~!£.~?1..:gi.L-gj§.~6banjl J?,arban,
pressz6ban a. valaszo16k 46,3 %-a az elmult kat hetben nem volt. A tobbseg: 32,4 % 1-2 6rat, illet've 3-',4· orat toltott ilyen m6don. Nagyobb 6raszam (5-9 as ennel tobb) 21,4 % eseteben fordul elo.
Ne lezq....s.zmai vag! ismeret..terj,eazto eloadas..okon. vit on a valaszo16knak osszesen 32,8 f~a vett reszt altalaban 1-2 vagy oraban a kat hat a1att. Meglepoen sok ido·t tol tenek ha11gat6ink otthoni haztartas.1 ~1fj.va! (fozes, 111088.8, takari tas). Mindossze 23,7 fo-na1 nero for..... dul t elo j.lyesfele i;evekenyaeg az elmul t kat hetben'; 23,1% 1-2, 20,5 % 3-4 t ,0 % 5-9, 12,7 % pedig annel is tobb oraban je101i meg az erre· t id5t_ ~~~~~~~~~~~~~~~
z
a valaszol6knak mindossze 16,8 r~a oraban"
veg-
elgondolkodtat6, hogy viszony1ag milyen sok it bEl,llge;toink nl-...§tyogessel", terefereve.1..a semmi tteves23t2 % jelzi, hogy erre semmi idot sem forditott h6tbeu; 23,2 % 1-2, 16,7 % 3-4, 19,8 % 5-9, 10,5 % . ~ 6,6 % pedig ennel is tobb 6rara becsU1i ezt az improduktiv test@
az
§"~~§i!~lf~l"a",12~~csolasl .. ",javi tas a valaszo16k 40
fo-anak szabad
fordul ala altalaban 1-2 6raban.
j
E
b~8QhQ~~~0~~s~get
33,7
szabad idejeben a va1aszo16knak
~~a folytat~
tUnoen nagy szerepet jatszik ha11gatoink szabad ida tevekenysegei kozott a &az§U~azas2 rokon1atogatas, as erre mind5ssze 31~O % eseteben nem kerUlt Bor a kat het fo1yaman. A valaszo16k t sege: 20~3 r~a 5-9, 15,7 % 10-14, 5,2 % 15-~9, 11,6 % pedig 20 -vagy e~~el t5bb 6raban jeloli meg a hazautazasra, latogatasra id5to; fordi
Kepzesi4gak
azerint~
elemzesUnk azt mutatja, hogy az olva~~~§l~kapcsolatban az agrar terUleten tanul6k joval nagyobb Szaza1ekaranyban adnak negativ valaszt, mint a masik kat kepzesi ag ha~lgat6i, azaz a valaszolok osszessegere jel1emzo 8,5 r~ka1 Szembent 15,0 % valaszolja, hogy az elmult kat hetben semmi id5t sem forditott olvasB.ara.(A megfelelo szazalekaranyok a mUszakiak eaeteben: 8,8 %, a pedagoguskepzesben 5,0 %.) A viszonylag magaaoraszBm (10-30 kozott, vagy ennel tobb) mindenekelott a pedag6guskepzesben reszt vevokre jellemz6. (37,6 % az atlagra ervenyes 30 ~ 7 ro-kal szemben ,l mig ugyanez az osszesitett szazalekarany az agl.1>8rosok eseteben 26,7 %, amliszakiaknal 25,8 %.) A azinhazba jarasteren nagyjaban hasonl6 a helyzet, a peda-
goguskepzesben reszt vevok jova1 gyakrabban jarnak szinha.zba, mint a masik kat kepzesi aghallgatoi. Mozibahallgat6ink - mint lattuk - e1eg gyakran jarnak. Az 1-2 6ra (teha.t kethetenkent egy alka1omma1 torten5) 'mozi1atogatas az agrar intezmenyek hallgat6inal fordul ela az atlagosnal nagyobb aranyban (31,4 %), a heti egyszeri, il1etve ketszeri mozilatogatasra utalo 3-4, i1letve 5-9 oras kateg6ria viszont kozottUk fordul alo a legkisebb re1ativ gyakorisagga1 (19,2 %, ill, 15,5 % szemben a mUszakiak 27,9 % as 17,3 10-,08 as a pedagoguskepzesben reszesUlok 26,4 as 14,3 10-08 aranyava1). ~
zenehallgatas. hangversenYek teren az egyes kepzesi agskra jellemzQ O-as valaszok szazalekaranyai &, kovetkezok: agri-r : mliszaki:
56 ,5 %
43,5 % pedagoguskepzes:31,9 %
A tobbi 6raazam kategoriara kapott azazalekarBnyok lanyegeben ezt a modellt kovetik, azaz ez a szabad ida tevekenyseg elsosorban a pedag6guakepzesben reszt vevokre jellemzo, legkisebb mert6kben viszont az agrar jel1egu intezmenyek hallgatoira. A muszakiak a. ketto kozott helyezkednek e1. Ugyanezt tapaszta1juk a tar1atok, kiallitasok latogatasaval kapcsolatban is. Itt a megfelelo szaza1ekarBnyok az alabbiak:
67
Nem fordul.t elo 1-2 ora 3-4 ora
~~_~~..w:i_~1ll1~~~
J'
J'
,
!~.lag
agrar
mUszaki
peda90..... guskepzes
72,7 % 21,6 % 3,7 %
8),3 %
77,5 % 18,0 % 3,2 %
62,0 % 28,9 % 5,5 %
15,0 % 1,3 %
Legnagyobb IDertekben (23,6 r~ban) az agrarosok jelzik, hogy g~~~,~~ az elmult kat hetben. A mindossze 1-2, vagy'3-4 orat nezok arm1Ya is kozottUk a legmagasabb (23,2 %, 19,2 %); az 5-9 ~ 10.,.. 14 as annal tobb 6rat TV-nek azente10k aranya viszont kozo·ttUk a legalaosonyabb, mig a muszakiak koz5tt a 1egmagasabb ~
leveg5n vela mozgas teren mas a helyzet. Itt a pedagoguEkepzo intezmenyekre jellemzoek az alacsony oraszamok~ A unem fordult ela n az 1.. . 2 as a 3-4 ora va1aazka.teg6riB.k k6zottUk az atlagosnal as a masik kat kepzesi agna1 nagyobb szaza1ekar8nyban fordulnak e10, mig a.z aktivabb sporto1asra uta1a 5-9, 10-14 as ennel tobb ora csak kisebb (a 1egkiaebb) aranyban. A rnasik kat kapzesi ag kozott caak kev6s e1teres mutatkozik, nemileg az agr82~ felaooktatasi intezmenyek hal1gat6inak javara. ~~Qr~~~~abad
,l
~~~~l~YP19_beszalgetesszaza1ekaranyainagyjaban
mindharom kepzesi agban a mintara ervenyes atlag korU1 mozognak, hason16 a helyzet !! 'Qa.ratokka). va16 jatek (pl. ka.rtya) teren is. il~~~~~qz~~i tevekenyseg
z ban igen alacsonyak as gazatra jellemz5 elt~reaeket~
artnyszamai va1amennyi kepnero je1eznek 1enyeges, va1amely a-
Ugynevezett u!!z;6rakozassal u (tanc, diszk6, pressz6, bar} a pedagoguskepzo intezmenyek ha1lgat6i kevesebb id6t toltenek,mint a mUszaki.ak as a.z a.grarosok. A1talaban )-4 araban hataxozzak meg azt az idot, amit ket het alatt erre a tevekenysegre forditanak, m:ig az ennel magasabb 6rasz8.mok a mUszakiakra as na1uk va1amivel ki.sebb mertekben, az agrar intezmenyek hal1gat6ira jellemzok. lie~§~~~akm~~.yagyismeretterjeszto
eloadasokon, vit.@f~g 1-2 araban az atlagna1 nagyobb martakben a mllszakiak as a pedagoguskepzesben reszt vevok (17,9 %, 17,8 %), 3-4 araban az agrar jellegu as ismet a pedag6guakepz6 intezmenyek hal1gat6i vettek reE:zt (Magasabb 6raszB.m kateg6ria ertheto m6don csak igen kis 8zazalekban fordul e10.) ell
68
Otthoni haztartasi munkat termaszetszeruleg a pedagoguskepzesben reszt vevok vageznek nagyobb oraszamban. Mig az agrar ha~lgat6knal a haztartasi munkaval kapcsolatban a leggyakrabban a O-as valasz fordu1 a10 (33,5 %), tovabba az 1-2 ora (25,6 r~nal)t a muszakiaknal hason16keppen (32,6 %, illetve 28,8 % a megfele15 aranyok), addig a pedagoguskepzesben reszt vevok eseteben a modus az 5-9 ora (27,5 r~na1). Penzkereso munka.t - mint lattuk - a tobbaeg nem vagez, azok kozott, akik magis folytatnak ilyen tevekenyseget, valamennyi kepzeai agban az 5-9 6ra fordul elo a leggyakrabban. A valaszoloknak mindossze nem egesz egynegyede (23,3 %) jelzi, hogy az'e1mult kat hatben nem fordult alo "lotyoges", terefere, semmitteves napi programjaban. Csak 1-2 6rat legnagyobb aranyban a pedag6guskepzo intezmanyek ha11gat6i, 3-4 6rata muszakiak, 5-9 6rat ugyanok, 10-14 6rat pedig mindharom kepzesi ag ha11gat6i 10;0 % korUl jeleztek. Ennal tobb (15-.30 6ra kozotti) idct improdukti.v m6don az agrarosok 8,0 ro-a, a muszakiak 7,3 ro-a, a pedag6guskepzesben reszesU10k 5,0 ro--a to1tott. Szereles, javitas, barkaosolas 1-9 6ra kozott az agrarosoknal fordult elo, a tobbinel as az a.tlagna.l nagyobb aranyban (bar nem Bokke1 maradnak e1 tolilk a muszakiak sem), a 10 orana1 nagyobb oraszam viszont a muszakiakra je11emzo 1egnagyobb (7,6 ro--os) aranybano (At1ag: 5,0 %.)
Masfajta hobbi-tevekeaysegekke1 kapcsolatban a va1aszok kozott a leggyakoribb az 1-2, 3-4, i11etve 5-9 ora ido raforditas a kat hat alatt. 1-2 ora az at1agna1(11,9 %) nagyobb aranyban az agrarosokna1 as a pedag6guskepzesben (1),2 %, 12,7 %) fordul elo; a 3.. . 4 ora apedag6guskepzesben reszt vevekre (atlag: 6,9 %; pedag6guskepzes: 9,8 %); az 5-9 ora az agrarosokra jellemzc (10,6 % a 8~7 r~os atlaggal azemben), ugyanigyaz ennel magaaabb 6raszam is 7,5 % eseteben (atlag: 6,3 %). Az
Be
vegUl a hazautazas, rokon1atogatas ugy tanik szerves resze valaszo16ink szabad ide strukturajanak, - mint lattuk - mindossze 31,0 fo--nal nem fordult e16 a kerdoiv kito1teset mege10zQ kat hetben, a pedagoguskepzo intezmenyek ha11gatoinal pedig csak
69
22,7
% eseteben~
A legmagasabb szazalekaranyok arra utalnak, hogy
vilaszo16ink tBbbs6ge k~t h~t alatt 5-9 (20,3 %) as 10-14 (15,7 %) ora k5zotti idot toltott utazgatassal, csalad1atogatassal. Mindket oraszam kateg6riaban a pedagoguskepzo intazmenyek ha11gatoi szerepelnek az atlagna1 as a masik kat kepzesi agnal magasabb szazalekaranyokkal (23,6 % ss 17,8 %).
Mpze£?..Lk1zintek szerint az olvasas·teren a magasabb oraszamok (10-30 kozott) elsosorban a tanarkapz6 fOisko1asokat jel1emzik (35,4 %), ezt a foisko1asok (30,4 %) majd az egyetemistak kovetik (28,8 %)~ A szi azba moziba han verse re ·aras as zeneha11 atas teren hason16 aorrendet figyelhetUnk meg, ha a termeszetesnek veheto oraszam kategori8.kat (1-2, 3-4) hasonlitjuk ossze, sot a mozi eseteben az 5-96ras kateg6riaban is. Hason16 trend ervenyesUl a ~a.rlat!l kiallitas latogatas·teran is, ahol ismet a tanarkepz6 foiskolasok jelzik a tobbineles az atlagnal joval magasabb szazalekaranyban, hogy az elmult kat hetben 1-2 orat ilym6don toltottek el@ A TV-Fez~, ugy tUnik, a foiakolasoknal fordul elo a masik kat kepzesi szintnel as az a.tlagnal nagyobb mertekben. Itt a leggyakoribb oraszam kategoria az 5-9, ezt jeloli meg a valaszolok 26,5 r~a@ Az egyetemistSk 22,2 r~a, a foiskolasok 29,3 %-a, a tanarkepzQsok 28,4 r~a ennyi idot toltott TV-nezessel az elmult kat hetben., A kovetkez6 kategoriaban(lO-14 ora) ·a szazalekara-. nyok az alabbiak: atlag: 1)~8 %; egyetem: 11,3 %; foiskola 15,4 %; tanarkepzo:
14,7
%~
~spo~~,~eren a
leggyakoribb aset az, hogy a valaszola kat het.alatt 5·~9 ora kozotti idot toltott ezzel a tevekenyseggel. Kepzesi. szintek szerint az egyetemistak 32, 1 r~a, a foiskolasok 26,1 r~a, a tanarkepzosoknek 25,2 r~a szant 5-9 6rat sportra, szabad levegon vale mozgasraoAz ennel tobb araban sportolok kozott nem talalunk lenyeges e1tereseket; ugy tUnik valamennyi kepzesi szinten a valaszol6k kb. 30-31 r~a napra kivetitve legalabb 1-4 orat mozgassal tolt.
va16 beszelgetesre a legtobb valaszo16 a 3-4 as foleg az 5-9 6raa kateg6riat jeloli meg, de viszonylag magas 70 A.. bar..a tokkal
sza~alekaranyban fordul el0 a 10-14 6ra is. A 3-4 6ras kateg6r~ aban az egyetemistak, az 5-9 6rasban a tanarkepzQ foiakolasok, a 1.0-14 6rasban ismatok fordulnak el0 a tobbinel aa az atlagnal
magasabb szazalekaranyban.
A baratokkal vale jatek (pl. kartya) a va1aszo16knak mindossze 33,4 r~anal fordu1 elo, a leggyakoribb kateg6ria az 1-2 ora (13,9 r~na1), ennel magasabb azazalakarinyt (17,4 %) caak a foiskolasoknal talalunk. Ez a trend - bar nem je1entos szazalekarB.nnya1 - ervenyeaUl a tobb1 kateg6riaban ia,pl. a "nem fordu.~t elo" valaszok aranya is korUkben a lega1acsonyabb 59,8 %, szemben a minta 66,6 r~oa at1agaval. aktiv muveazet1 tevekeayseg caak viazonylag kevas valaszolonal jelentkez1k a szabad ida strukturaban, mindBasze 17,9 %-nal. E teren kepzesi azintek szerint jelentosebb elteresek nem muta.tkoznak. Az
Ami marmost a szorakozast (tano, diszko ~tb.) illet1, ez tobbnyire 1-2 (18,2 %), 3-4 (14,2 %) 885-9 (1.3,9 %) araban fordul elo valaszo16ink szabad ida tevekenysegei k6zott. Mindharom kategoriaban a foiskolasok jarna.k az elen (1-2 ora: 19,3 %; 3-4 ora: 15,6 %; 5-9 ora: 15,0 %), meg figyelemre melt6bb, hogy a 10-30 6ra kozotti kateg6riSk osazevont szaza1ekarSnyai is esetUkben a legmagasabbak: 11,6 %, azegyetemistik 3,6 %, a tanarkepzQsok 4,0 % as az stlag 7,5 r~os aranyaval szemben. Nem kotelezo szakmai vagy ismeretterjeszto' e1oadasokon az e1.... mu.lt kat hetben a valaszo16knak mindossze 32,8 10-a vett reszt a1talaban 1-2, eset1eg 3-4 6rab~. Mindket kateg6riaban a f6isko1asok kozott fordu1 elo az egyetemistaknal, a tanarkepzosoknel as az atlagnal nagyobb szazalekarany. (1-2 6ra: at1ag 16,7 %: egyetem 14,1 %: foisko1a 18,8 %: tanarkepzQ 16,7 %: 3-4 6ra: stlag 10,6 %: egyetem 8,9 %: foisko1a 12,1 %: tanarkepzo,10,1 %.) otthoni haztartasi munka ugy 1atszik termeszetes velejar6ja a diakeletnek, - mint lattuk - mindossze 23,1 % je1zi, hogy ilyenfajta tevekenyseget nem vegzett az e1mu1t ket hetben; koztUk legnagyobb arSnyban az egyetemistSk (29,6 %), 1egkisebb aranyban e tanarkepzQsok (8,7 %). Mindket szinten 1eggyakrabban a 3-4 as az 5-9 6raa kateg6ria fordu1 elo, az ennel magasabb 6raszam Az
71
kateg6riakban 1egnagyobb szaza1ekarannyal ugyancsak a tanarkepzosok szerepe1nek. Penzkereso munkat mindossze 16,8 % vegez, koztUk valamelyest tobbsegben a tanarkepzosok vannak. A "lotyoges" , tereiere, semittevas kat heti idotartamat a legtobben 1-2, 3-4 as 5-9 ora kozott jelo1ik meg. Az 1-2 ora
legnagyobb gyakorisagga1 a tanarkepzosok koreben (27,5 %), a 3-4 ora a foiskolasokna1 (17,4 %), az 5-9 ora ismet a tanarkepzQsoknel fordu1 elo (22,5%). Az annel magasabb improduktivoraszam viszont a foisko1asokra je11emzo (18,3 %). (Egyetem: 17,4 %: tanarkepzo: 15,8 %: atlag: 17,1 %). A szereles, javitas, barkaasolas leggyakrabban az 1-2 6ras
kategoriaval fordul el0 (18,1 ?'o-nal). Ezen beltil az egyetemist8.k es a foiskolasok az atlagnal valamivel nagyobb (19,2, .18,2 %), a tanarkepzosok valamivel kisebb arannyal (14,1 %) szerepelnek. Ugyanakkor a 3-4 ora eppen a tanarkapzos6knel fordul elo a masik kat szintneln~gyobb aranyban, mig az 5-9 ora elsosorban a foiskolasokra jellemzo. (10,2 %; egyetem: 7,2 %; tanarkepz5: 6,0 %; at lag: 8 ,3 %) Cl
Masfajta hobbi-tevekenYseget .is leggyakrabban 1-2 araban jeleznek elsoeveseink, ezen bellil elsosorban a foiskolasok (13,4 %; egyetem: 11,0 %; tanarkepz5: 10,2 %; atlag: 11,9 %). Ugyanez ervenyes a 3-4 oraban je1zett hobbi-tevekenysegekre is (Atlag: 6,9 %, egyetem: 4,3 %, fo1skola 8,8 %, tanarkepzo: 7,5 %), sot az ennel magasabb 6raszamok eseteben is a foiskolasok allnakaz elen. A hazautazas, rokonlatogatas az egyetemistak 40,1 ro-anal, a foiskolasok 27,2 r~anal, a tanarkepzoBoknek pedig cBak 21,2 r~ anal nem fordult eloa kerdoiv kitolteset megeloz5 kat hetben. (Atlag: 31,0 %). Legnagyobb gyakorisaggal az 5-9 oras kategoria fordul elo (20,3 %), de 15,7 % 10-14 Ora kozott, 16,8 % pedig egyenesen 15-30 ora kozott jeloli meg az erre kat hat alatt forditott idot. Az 5-9 ora elsosorban a tanarkepzQsokre jellemzQ (25,0 %), a 10-14 ora pedig a foiskolasok kozott ari e1 a 1egmagasabb szazalekaranyt (17,2); az ennel is tobb orat utazassal to1t5k kozott ismet a tanarkepzosok vannak tulsulyban (17,8 %). 72.
Osszehasonli tva egymassal az egyes szabad ido tevekenysegek·re forditott oraszamokat ugy tGnik, hallgatoink legtobb a baratokkal va16 beszelgetesre, sportra, szabadban ve16 mozgasra~ ezt kovetoen olvasasra as TV-nezesre forditottak a kerdoiv teset megelozQ kat hetben.
A kovetkezQ gyakorisagi csoportban a lotyogest, t semmittevest, az otthoni haztartasi munkat, a mozit as a haza-utazast, rokonlatogatast talaljuk. A hangverseny, zeneha~lgatas, tovabba a tanc, diszk6, stb. az oraszamok szerint nagyjaban hasonI6 eloszlast mutat, e mintan.k tobb mint a felenek szabad idostrukturajaban eleg je-· lent5s (bar az elozo kat csoportban elofordu16 tevekenysegekne1 kisebb) szerepet jatszik. A t5bbi szabad ida tevakenyseg fajta (szinhaz, baratokkal vala jatek, mUveszeti tevekenyseg, kiallitas, tarlatlatogatas~ nem kotelezo szakmai vagy ismeretterjeszto e1oadasok, so') munka t barkacsolas, egyeb hobbi-tevekenyseg) csak 16ink kisebbik reszenel (17-40 % kozott) fordult elo~
Olvasm8p:vok Mint lattuk az olvasas jelentos (bar nero a legj szerepet jatszik hallgat6ink szabad ido strukturajaban@ bennUnket, hogy altalaban milyen mUfajokat preferalnak t hogy' a kUlonbozo mUfajok milyen gyakorisaggal szerepelnek manyaik kozott." A kerdo!vben felsoroltmurajokat a valaszo16k 6-08
osztalyoztak, ahal 1= szinte naponta, 2= hetente t 3= havonta~ 4= evente,t 5= 2-3 evente, 6= egyaltalan nero gyakoris8.gnak megfIJ ~egenyt,
elbesze1est a minta 13,7 r~a szinte naponta~ %-a hetente, 44,9 r~a havonta, 14 i 5 r~a evente, 2,3 r~a evente, 0,4 ro-a pedig egyaltalan nem olvas~ .A legri-hkabha,n ez mUfaj a budapesti muszaki egyetemistak as a budapest! foiskolasok koreben fordul elo; elobbiek 34,2 %-a~ 36,0 %-a. regenyt, elbeszeleat csak evente, 2.. . 3 evente talan nero olvas ..
Un. sZQrak;oztat6 irodalmat ha11gat6ink 7,3 ra-a szinte naponta, 27,7 ro-a hetente, 40,1 ro-ahavonta, 17,3 fo-a evente, 4,7 fo-a caak 2-3 evente, 2,9 fa-a pedig egyaltalan nem olvas. A 8z6rakoztat6 irodalom a legnepazerubb a videki muszaki egyetemistak (85,8 % azinte naponta, hetente, havonta olvassa), legkevesbe nepszeru a videki pedagoguskepzo egyetemek hallgat6i koreben (a megfe1elo szazalek: 59,0). (A sz6rakoztat6 irodalom igen nepszeru meg a budapesti pedag6guskepzo egyetem 26 valaszo16ja koreben is: 88,4 % szinte naponta, hetente, havonta olvassa.) Yerseket a valaszo16k 11,3 fo-a szinte naponta, 22,2 ro-a hetente, 30,1 ro-a havonta, 21,2 ro-a evente, 8,4 ro-a 2-3 evente, 6,8 ro-a viszont egyaltalan nem olvas. A versolv8aas mindenekelott a pedag6guskapzes kUlonbozQ szintjein nepszeru, az agrar as mUszaki egyetemek as foiskolak hal1gat6inak viszont 50-60 ro-a csak ritkan (evente, 2-3 evente) vagy egyaltalannem olvas verseket. (Kivetel az Allatorvostudomanyi Egyetem 11 hallgatOja.) Tortenelmi visszgemlekezesek, dokumentumok altalaban ritkabban fordulnak elo elsoeveaeink olvasmanyai kozott: 2,1 % naponta, 6,1 % hetente, 28,2 %havonta, 38,7 % evente, 15,8 % 2-3 evente, 9,1 % pedig egyaltalan nem olvas ilyen jel1egu munkSkat. Kiva.ltkeppen ritkan szerepe1 e mufaj az agrar foisko1asok es a budapesti pedag6guskepzo egyetemek (TTK) hallgatoinak napi, heti illetve havi olvasmanyai kozott. Utleirasokat szinten.eleg ritkan o1vasnak valaszo16ink: 0,6 % szinte naponta, 2,4 % hetente, 17,7 % havonta, 41,4 % evente, 20,2 % 2-3 evente: 17,7 % pedig egyalta1an nem kedveli ezt a mufajt. EgyedUl a videki tanit6kepzosoknel es a 11 allatorvostudomanyi egyetemi ha11gatonal fordul el0 nagyobb gyakorisaggal foleg havonta (26,0 %; 36,4 %). Eletrajzot. szociografiat azinten caak elvetve olvasnak, elobbi a valaszo16k 77,3 r~anal, ut6bbi 88,4 r~nal csak evente, 2-3 evente vagy egyaltalan nem fordul elo. Szociografiai irodalmat a videki pedag6guskepzo egyetemek as a budapesti tanitokepzo hallgat6i olvasnak a tobbinel gyakrabban, az eletrajzok pedig ugyancsak a videki pedag6guskepzo egyetemek, a budapesti tanit6kepzosok, tovabba a videki tanit6kepzosok es a videki tanarkepzo foiskolak hallgatoi koreben elveznek a tobbi intezmenycsoporthoz kepest nagyobb nepszeruseget. 74
Szakteriiletre vonatkoz6 tu!!ommyos milveket a va1aszo16k 10,0 f~a szinte naponta, 20,1 r~a hetente, 33,2 %-a havonta~ 18,2 r~a evente, 5,8 r~a 2-3 evente, 12,8'r~a ped~g egyaltalan ne~
olvas.
A "szinte naponta U kategoria legnagyobb sz8.zalekaranyban a budapest! (26,9) as a videki pedag6guskepzo egyetemek (35,9 %)~ tovabba a bUdapest! tanarkepzQsok (42,9 %) koreben fordul elo$ Legritkabban ugy tUnik (az egyaltalan nem valaszok alapjan) a videki mUszaki egyetemistRk forgatjak a szakirodalmat. (29,6 % egyaitalan nem) I
Nem szakteriilettel kaposolatostudommyos'es ismeretterjeszto munkakat a valaszo16knak osszesen 49,5 1~a olvas viszonylagos gyakorisaggal (foleg havonta). A szakterUleten kivU1i' tudomanyos erdeklodesaz atlagosnal nagyobb mertekben jellemzo a videki pedag6guskepzQ egyetemek (62,9 %), az Allatorvostudomanyi Egyetem (66,6 %) es a budapesti mUszaki foiskolSk (60,3 %) hallgat6ira~ Politikai, filoz6fiai munkSkat a valaszo16k ~71,6 r~a csak evente, 2-3 evente vagy egyaltalan nem olvas; az osszevont 8zazalekb61 26,2 % az "egya1talan. nem" kateg6riaba esik. Meg leginkabb a videki pedagoguskepzo egyetemek hallgatoi erdeklodnek ilyen jellegu muvek irant. (Het! olvasmanykent 15,4 r~nal, havi olvasmanykent 30,8 %-nal fordulnak alo.) MUveazeti konyveket a va1aszo16k 60,4 r~a osak elvetve ol~ vas (events, 2-3 evente vagy egyalta~an nem) , ebbol 9,7 % egyal~ talan nem. E teren ismet a videki pedag6guskepzo egyetemek, tova.bba a budapesti tanitqkepzo hallgat6ina1 talalkoztunk nagyobb erdeklodessel; elobbiek 79,4 r~a, ut6bbiak 61,5 r~a esik a naponta, hetente as havonta kateg6riakba. Sz§kmahoz kapcso16d6 foly6iratokat a valaszo16k 8,4 r~a szinte naponta, 29,8 r~a hetente, 37,8 r~a havonta, 10,4 r~a evente, 2,8 r~a 2-3 events, 10,8 10-a viszont egyaltalan nem vas", Az Uegyalta1an nem" valaszok szazalekar8nya a videki musza·"" ki egyetemistak koreben a legmagasabb (31,5 %), de elag magas az agrar foisko1asok kozott is (18,8 %). A szakmai fo1y6iratokat az Al1atorvostudomanyi Egyetem 11 valaszo16janak 91,0 r~a, a videki tanit6kepzosok 90,0 ro-a t a videki pedag6guskepzo egyetemek hallga-
t6inak 86,9 ~~a, a videki tan.arkepzQ foiskolasokn~c pedig 86,4 %a megfelelo gyakorisaggal (naponta, hetente, llavonta) forgatja$ A napilapokat" folyoirato..k at -hejji~a.R.0k;,at a hallgatok tobbsage (73,2 %) szinte naponta, 23,3 r~a hetente, 2,6 %-a havonta olvassa, osszesen 1,0 % ennel ritkabban • $I
.A.
_
,If..epes magazinokat.. ugyancsak kedvelik: 14,0 % na,ponta~ 5.3,6
% hetente, 26,8 % havonta, as osszesen 5,7 % ennel ritkabban forgatja ezeketo Napilapokat, foly6iratokat az atla,gnal valamivel nagyobb szazalekaranyban olvasnak naponta a videki wuszaki egye~ temistak as a bUdapesti tanarkepzosok, magazinokat pedig az agrar foisko1asok\ as a videki mllszaki foiskolasok~
kapaa
Kepzesi aga~ sze~~nt. jel~~to~ebb kijlonbs~g~ket ~h~~~ ~edaK6guskepzes javara a regeny, elbes~eles, vers, tortenelmi visszaemlekezesek, dokumentumok, utleiras, eletrajz, politikai~ filoz6fiai, mUveszeti muvek, a szakmai tUdomanyos munk~~ as szakfoly6iratok olvasasa terenc (Voo: 25.tablazat, tovabba 15~ es 17. tablazatok.) A az6r~oztat6 irodalqm a masik kat kepzesi agnal valamivel gyakrabban fordul e10 a mUszaki ~erUleten tanu16k koreben (naponta, hetente, havonta osszesen: 78,6 %, agra.r: 75,9 %, pedagoguskepzes: 71,2 %).
A nem
sZakterUlet~§.l. v!a16 tUdom~os
as
iJ3.P1e,~t.t"e*:.~t~,~
~
olvasottsagi gyakorisaga nagyjaban a mintara jellemzo at~ lag korUl ~ozog, nemi elteressel az agrar kepzes javara~
A . lJ.~lapok!! . het! ~~9!c~ f'oly6iratok nap! olvasottsa.ga a
muszaki terU1eten valamivel nagyobb az atlagosnal as a masik kat kepzesi agna1, a heti elofordulas viazont a pedagoguskepzes terUleten a legmagasabbo
A keRes ma.gazinok
olv8sasa teren alig talalunk kUlonbsege~-"'"
ket, magis a napi, heti es bavi gyakorisag osszesitett 8zazalek~ arwlyai szerint a muszakiak forgatjak ezeket a tobbinel as az atlagosnal valamivel nagyobb mertekben.
Kepzesi 8zintek szerint a regeny, elbeszeles, vers~ az eletrajzi as a szociografiai irodalom, a muveszeti k5nyvek, a szak~ mai tUdomanyos munkak es szakfoly61ratok, tovabba a napilapok olvasasa a tanarkepzo foiskolasoknal kedvezobben alakul, mint az 76
egyetemistak as a tobbi roiskolak koreben. A szorakoztat6 iroda10m viszont mindenekelott azegyetemist8.k kozott napszeru. (78,5 % naponta, hetente, havonta olvassai ugyanez az osszetett szazalek a foiskolasoknal 74,6 %, a tanarkepzosolO1S1 69t2 %.) Utleirast a foiskolasok olvasnak valamivel nagyobb aranyban, mint a tobbiek. A nem szorosan szakmahoz kapcso16d6 tudomanyos vagy ismeretterjeszto irodalom elsosorban az egyetemistak koreben nepszeru, mig politikai as filoz6fiai muveket a foiskolasok olvasnak gyakrabban. A kapes magazinok a foiskolasok koreben a legnepszerubbek. (V. 0: 26. tablazat, tovabba a sz.akmai tudomanyos milvekre as szakfo1y6iratokra vonatkoz6 16. as 18. tablazatok.) A nemek szerinti vizsgalat alapjan ugy tUnik, a nok a ferfiaknalgyakrabban olvasnak regenyeket, elbeszaleseket. Mind a "szinte naponta", mind a "hetente" kateg6riaban a szazalekaranyok magasabbak, azaz a 701 ferfi va1aszo16nak 10,0 r~a adja a szinte naponta, 21,3 r~a a hetente va1aszt, ugyanakkor a megfelelo sz8.zalekaranyok a nok eseteben: 18,3 % as 28,0 %. (Az oszszes valaszo1ora ervenyes at1ag 13,7 %, ill. 24,2 %.) ~sz6rakoztat6
irodalom teren szinte alig van elteres a ferfiak as nok olvasasi szokasai kozott, annal lenyegesebb a kiiloIt'Q.seg a versolvasassal kaposolatban. Mig az oaszes valaszo16nak 11,4 %-a szinte naponta, 22,2 r~a pedig hetente olvas verseket, ad'ig a megfelelo azazalekok a ferfiak eseteben 1enyegesen kisebbek (5,5 %, 16,1 %), a noknel viszont magasabbak: 18,8 % as 29,8 %. A tortenelmi visszaemlekezeaek, dokumentumok. utleir~sok# eletrajzok, szooiografiakt politikai as filoz6fiai·munkak olvasottsaga teran szinte alig van kUlonbseg, ugyanezt tapasztaljuk a szakterUletro1 vett tUdomanyos munk8.kkal kapcsolatban is@ n
Az egyeb terUletrol vela tudom~los as ismeretterjeszto ~q vek eseteben mas a he1yzet: mig a ferfiaknak 7,9 r~a, a nolO1ek mindossze 2,7 r~a olvas szinte naponta, a ferfiaknak 18,2 %-a, a noknek 14,3,%-a hetente ilyen jel1egu munkBkat .. Ugyanakkor az evente, 2-3 evente as az egyaltalan nem kateg6riakban a nok eseteben talalunk magasabb szazalekaranyokat, mind a ferfiakhoz, mind az atlaghoz kepest.
77
1fjv~szeti konyve~et
ismet a nok olvasnak a farfiaknal gyak-
rabban,as valamivel nagyobb mertekben forgatjak a cso16d6 folYoiratokat iso
szakmahoz~*~~
Napilapok" folyoiratok'R hetilapok olvasasanak gyakorisaga teren ismet nero talalunk jelentos kUlonbsageket nemek szerint. A tanulmanXi, eredmen~ekkel vel6 osszevetes arra utal, hogy a jeles as j6 tanulmSnyi eredmenyt elert fiatalok nagyobb aranyban olvasnak naponta regenyeket as elbeszelaseket, mint a koze.. . . pesek as az elliLel gyengebbek, a tobbi gyakorisagi kategoriaban viszont alig van elteres. A szprakoztat6 irod~lom a kozepesek as ennel gyengebbek kozott szinte azonos szazalekaranyban azerepel napi olvasmanykent, a kozepesnel jobbaknal valamivel kisebb arSnyban (8,0 %, Btl %~ ill. 6,2 %). A hetente kateg6riaban a az6rakoztat6 irodalom gyakorisaga forditott aranyban all a tanulmSnyi eredmannyel, amenynyiben a kozepesnel jobbak 24,5 r'o-a, a kozepesek 27,8 fa-a, az ennal gyengabbeknek pedig 34,9 r~a olves hetente sz6rakoztat6 irodalmat. A veraolvasas Delsosorban a j6 tanu16kra jellemzo: 15,3 % szinte naponta, 27,9 % hetente olvas verseket, mig a masik kat kateg6riaban a megfelelo szazalakaranyok a kovetkezok:
;Np,ponta
9,9 % 7,0 %
Hetente 19,1 % 16,3 %
(kozepesek) (elegsegesek)
A tortenelmi as dokumentumregenyek, utleirasok, eletrajzok~ szociografiak eseteben az elterea jelentektelen, ezzel szemben a szakterUletrol vett tudomw;yoa muvek elsosorban a Jeles es jorendueknel .fordulnak §.lo nagyobb gYakoriaMgal. E szerint a kat szelsoseges polus: a
jeles, j6 kozepes: ennel rosszabb:
szinte naponta 13,3
egya1talan nem 9,2
8,7
15,0
6,0
16,7
Az egyeb - nero szorosan szakmai terUletre vonatkoz6 - tudomanyos vagy ismeretterjeszt5, tovabba a politikai as filoz6fiai muvek olvasottsaga teren lenyeges kUlonbsagek nincsenek.
78
A szakmahoz kapcso16d6 foly6iratokat ismat a jobbak olvasaElli gyakrabban: egyalta1an nem szinte naponta jeles, j6: 8,8 9,7 kozepes: 8,1 11,7 ennel rosszabb: 11,9 4,8 napilapokat, heti1apokat. fo1y6iratokat as a kapaa magazinokat viszont elsosorban a gyengebbek forgatjak: A
napilapok, j e les, j6: kozepes: kozepesne1 rosszabb:
hetilapok, fo1y6iratok naponta hetente 69,5 26,6 73,2 22,9 80,2
18,6
Kapea magazinok naponta hetente 12,2 48,3 15,0 55,1
15,3
62,4
Erdekes oaszefUggest figyelhetUnk meg a szakterUletkerdeseit targya16tudomW1Yos munkak olvasasanak gYakoris§ga (pontosabban ritkasBga) as a tarsadalmi eredet kozott. A 2-3 evente as egyaltalan nem valaszok 18,6 %-08 - az OSZszes va1aszo16ra ervenyes - aranyaval szemben, a megfelelo osszevont szazalekok taxsadalmi retegzodes szerint a kovetkezokeppen a1aku1nak: ~
segedmunkas betanitott munkas szakmunkas egyeb kozvetlen terme1esiranyit6 a1kalmazott arte1misegi fe1sovezeto mez.gazd.fizikai
16,2 15,7 19,5 11,6 15,9 21,7 21,6 27,8 8,1
A szakmahoz kapcso16d6 foly6iratok eseteben a megfelelo oszszevont szazalekaranyok az alabbiak. (Masodik oszlopunkban feltU11tetjUk az evente kateg6riat is.) (Az osszevont kategoria 08Zszes valaszo16ra ervenyes atlaga: 13,6 %.)
79
2-3 evente +
egyaltalan nem segedmunkas betanitott munkas szakmunkas egyeb kozvetlen termelesirW1yit6 alkalmazott ertelmisegi felsa vezeto mez.gazd.fizikai
evente
8,9 % 9,2
13,3 % 14,1 9,4 16,7
13,6 10,0
9,5
17,1 12,7
9,3 11,1 9,3
15,3 18,5 8,1
tfurlk tehat, a szakmai erdekte1enaeg inkabb az intell.ek-, tualis hatteru fiatalokra jellemz5e Ugy
Az a a iskolai ttse evel vel6 osszevetes a tarsadalrni eredettel vela os szinte te1°esenhason16 eredmen t ~ A szakmai tudomW1yos munkak 1ranti erdektelenseget jelzQ szazalekaranyok a kovetkezok: Szakkon..yvek (2-) evente, egyaltalan nem)
"-=-=-=_,
8 osztalynal 8 osztaly azakmunkas
kepesitea
megkezd~kozepiskola
erettsegi erettsegi+szakmunkas ke.. . pesites befejezetlen f6J.skola lt egyetem foiskola egyetem
18,9 13,0
%
Szakfolyoi.*atolf.
(2-3 evente, evente egyaltalan
n_e;;, ; ;m _
14,7 14,4
8,0
22,8 20,4
8,1 23,5 22,8
9,0 1 ..... ,"5,9 9,3
20,2
13,5
6,8
25,0 23,6 21,8
12,5 18,9 21,3
9,4 13,4
15,7
~
r)
10,4
A ~ozepiskol8:.. tj..J2J!~ ugy tUn1k cask 1gen kis mertekben be-folyasolja a szakterUlet irantierdeklodest. Az erdeklodes hianyara uta16 szazalekaranyok mindharom e15zQ isko1atipus esete-
ben (alt. g1mn., szakositott tantervu gimn., szakkozepiakola) 80
az at1ag korU1 mozognak, va1amive1 kisebbek a szakkozepiskola-
sok eseteben. Osszegezve (a au1yozott atlagok alapj~ kialakitott rangsort veve alapul) megallapithatjuk, hogy valaszoloink olvasmanyai kozott legnagyobb gyakorisAggal anapilapok, -nero szakmai je11egu folvoiratok. hetilapok fordqlnak elo 1,3278-as at1aggal (0,6502-es szorassal) , azaz ezeket szinte naponta o1vassak. Ezt a kepes magazinok kovetik 2,2855-os atlaggal (0,8987-es sz6rassal), az atlag ez esetben a 2-e8 ertekhez, azaz a hetente kategoriQhoz van kozel. Harmadik helyen a regeBlt elbesze1es all 2,6869-e8 atlaggal (0,9831-es szorassal), az atlagertek itt mar a havonta kateg6riahoz kBzelit. A sz6rakoztat6 irodalom 2,9299-es atlaga mar azt jelzi, hogy ezt a mUfajt altalaban havonta olvasscik. otodikhelyen vannak a rangsorban a szakmahoz kapcsolod6 folyoiratok 3,0170-e8 atlaggal (1,3505-os szorassal), hatodik helyen all avers ),1352-es atlaggal (sz6ras: 1,3488).• A szakterUletre vonatkoz6 tudomanyos muvek 3,2808-as atlaggal szerepelnek (szoras: 1,4449), azaz valamive1 ritkabban fordulnak alo, mint havonta. A mUveszeti konyvek gyakoriaagat a 3,8133~as atlag (1,1637-es sz6ras) jelzi, ami mar arra mutat, hogy ezek szinte cssk avente fordulnak el0 va1aszoloink olvasmanyai kozott. Kilencedik helyen a nem szakmaiterilletre vonatkozo tudomanyos as ismeretterjeszto muvek allnak, 3,8332-e8 atlagga1 (1,6028-a8 sz6raaaal). A rangsor vege fele kovetkeznek a tortenelmi visszaemlekezesek, dokumentumok 3,8749-es atlaggal (1,1054-es szorassal), az eletrajzi jellegu muvek 4,2628-a8, azaz meg az evente kateg6rianal is ritkabb elofordulassal (1,0897-ea szorasaal). Az ut1eiras 4,3112-e8 atlaggal (1,0700 szorassal) a tizenkettedik, a po1itikai as fi1oz6fiai muvek 4,3395-os atlaggal (1,3082-es sz6rasaa1) a tizenharmadik as vegGl aszociogra.tiai mtivek 4,949, azaz a 2-3 evente kategorianak caaknem megfelelo atlaggal (1,1361-e8 sz6rasaal) allnak a rangsor vegan.
81
IV. BEILLESZKEDES 1. Szemelyek, csoportok mint magatartas-
as
viselkedesmintak
Mindenekelott az erdekelt bennUnket, hogy tanulmanyaik kezde-ten me1y szemelyeket, csoportokat fogadnak e1 hal1gat6ink kovetesre keszteto peldanak. Ebben a vonatkozasban az "1-2 oktat6 11 kateg6ria fordu.l elo 1eggvakrabban, azaz a te1jes mintara azamolt suIyozott atlagok alapjan vett rangsorban ez all az elso helyen. Ezta csaladtagok peldakent val6 j elolese koveti, harmadik helyen az "l-2csopor.t vagy evfolYamtars" kateg6ria kovetkezik. (Az ertekeles harom 1'0kozatu akalan tortent, ahol 1= igen jelentos mertekben, 2= kis mertekben, 3= egyaltalan nem.) kerdoivben megadott 13 ertekelendo tenyezo sorrendje a tovabbiakban a kovetkez5keppen alakul: A
4. egyetemre jar6 vagy vegzett, hasonl6 gondo1kodasu 5.
6. 7. 8.
9. 10. 11. 12. 13.
as
erdek-
lodesu baratok regebbi vagy nem az egyetemrol, foiakolar6l ismert baratok,· szemelyek egyetemenk1vUl1 barati tarsasag, kor, csoport a leendo szaktertileten mar sikeresen rnUkodo szemelyek a tanu16csoport mint kozosseg az oktat6k tobbsege irodalmi alakok, tUdosok, nagy emberek elete tanszek- as intezetvezetok, ko11egiumi vezetok nehany mozgalmi vezeto a mozgalmi vezetok tobbsege (V.O: 27. tablazat.)
A fenti sorrendtol az egyes intezmenycsoportok, foleg az elsa hely tekinteteben, nemileg elternek egymast61. Allatorvostudom4Qyi Egyetem ha11gat6i elsosorban a leendo szakterUleten mar sikeresen mllkodo szemelyeket tekintik peldakepnek, a videki agrar egyetemistik Bzamara nehany csoport- vagy evAz
83
folyamtars jelent magatartasmintat. Az agrar foisko= lasoknal. a csaladtagok szerepelnek elso helyen~ A budaR,esti mtl~i. ~j""emist8.k eseteben a rangsor elan ismet az "1-2 csoport- vag;{ eYfolyamtars U kateg6ria szerepel, S:. videki mU8zakiw~gY~1§~akn~pedig a csaladtagok~ ~pqdalle~F~ es videki uszaki szamara szinten a csaladtagok je""" lentenek elsosorban kovetendo peldat.
A bUdapest!~§g2 stem TTK hall at6i mindenekelott egy....ket csoport- 'Vagy evtolyamtarsuk hatasat tartjak faj 10"'" desUkre nezve meghataroz6nak, a videkie e1 egy masik~ lenyege~ ben hason16, de meg pOrltosabban meghatarozott kapcsola'tra uta16 kateg6ria szerepel 131130 helyen" amelyet a kerdoiv "egyetemre jaro vagy vegzett hason16 g0l1(101kodasu as erdeklodesu baratok" e1..... nevezessel illet~ lL...QB~:l2§.§l,L~~~~"Q,~~~J2~Oll'~~az elso
as
masodik helyre vonat-
jellemzo - mar ismertetett - rangsornakmegfeleloell ertekeln.eki,i a harmadik helyen azonban !ilz egyete..... men,. foiskol~~,~ivU~~,~1, tApsasgg" kor, csoport jeJenik ~e~ A videki tani,t6 z.5s~.ertekelese a mintara ervenyes rangsor szerint halad. A bud
azamara
e ti,
hany csoport-
es
ta.narkepzosp.k
~_.~!~
ugyancsak elsosorban nejelent magatartasmintat$l ~;hdekl ervenyes rangsor szerint ertekel~
nek.
Ke
zas!'"
as
szerint, a ranghelyek mellett a
sza-~
zalekos eloszlaaokat as ezen beltil az "egyaltalan nem U (3) vala-szokat figyelembe veve ~ azt; 'tapasztalj uk , hogy ez ut6bbiak are.nya feltUnoen mages a ntanszek as intezetvezetok, kollegiumi va.... zet5k", az "oktat6k tob'bsege U t tovabba .... legmagasabb =- a Itmozgal=· mi vezetok tobbsege n as a nnehany mozgalmi vezet5" kat ego riaban , azaz ezeket a magatartasmi.:ntakat a hallgat6k fejlodesUkre nezve egyal talan 11em tekintik befol~y'aso16, hat6 tenyez5knek~ (V" 0: 28-29. as 30-31. tablazatok~) FeltetlenUl eazre vennUnk tehat, hogy hall&atoink WaK~~ tartasi, .viselke~es~~~n~kqt~gsakkismertekben kapjak a fetJ!~ oktatasi ~ntezmen~~~~Y~ie~evelLannak ~ovetelmenyrendsze~et
84
csak 1-2 oktat6n keresztUl fogadjak ell baratok, killso kapcso~a tok, csaladtagjaik hatasat tekintik elsodlegesnek, akovetelmeny~ rendszert kozvetito szervezet jelentos reszeve1 szemben ygyanakkor igen elutasit6 magatartast tanusitanak, azaz Ugy nyilatkoznak, hogy ezek egyaltalan nem befolyasoljak fejlodesUket.
A beilleszkedes fontos oaszetev5jenek tekintettUk azt is, hogy hallgat6ink hogYan erzik magukat a felsooktatasi intezmenyben. A hallgatai kozerzetet bizo~yos tenyezokkel vela elegedettseg, e kozepiskolaval velO osszehasonlitas. tovabba az egyetemre, foiskolara vonatkoz6 korabbi elkepzelesek megva16su1asanak ertekeleaen keresztUl vizsgaltuk. 2. Elegedettseg
A valaszol6k velemenye alapjan a kapcsolatok mutatkoznak a legjobbnak, azaz a sulyozott atlagok alapjan kialakitott rangsorban elso helyen az oktat6k as hallgatOk kaRcsolata, masodik helyen az egyetemen, foiakolan folyO kozQssegi elet szerepel, vagyis ezekkel.a legnagyobb mertakben elegedettek. (Elobbivel 87,8 %, utobbival 86,7 % teljes mertakben elegedett.) Harmadik helyen a teljes minta vonatkozasaban a szocia1is helyzet egyik osszetev5je a lakaskorUlme~y all. Az egyes intezwenycsoportok kozott azonban elag nagyok az elteresek, es a lakaskorUlmenyek ertekelese a negyedik, ot'odik es hatodik helyen is elofordul. Igy pl. az agrar foiskolasoknak mindossze 39,3 r~a, a videki mUszaki egyetemistaknak 33,6 r~a, a vidaki muszaki foiskolasoknak pedig 35,5 r~a elagedett teljes mertakben lakashelyzetevel. Kiemelhetnenk meg a v~deki pedag6guskepzo egyetemeket is, ahol a ha1lgat6k 16,7 r~a egya1talan nem, 55,6 r~a cask reszben as mindossze 27,8 r~a itali minden szempontbo1 kielegitonek lakaskorUlmenyeit. Az egyes tenyezokkel valO elegedettsegre vonatkoz6 rangsorban negyedik helyen a tanulmW;yi feltetelek allnak, otodik helyen
a tanarokt61, tanszekektol kapott segitseg.
Az eloadasok, gyakorlatok. szeminariumok szinvonalat a tel85
~es
Minta a h t
arts
i, arode ettal a ranghelytol kat, harom sot nagy egysegnyi tavolsagot is talalunk pl. a budapesti (10~ hely) sa videki (9~ hely) milszaki egyetemiatak vagy a budapesti tanit6kepzQsok (9~ hely) eseteben. Ez maskent megfogal~ mazva azt jelenti~ hogy a budapesti wUszaki egyetemistaknak mind= Bseze 10,1 r~a, a videki ~iszaki egyetemistaknak 12,6 r~a, a bu~ dapesti tanit6kepzosoknek pedig 3,0 %-a elegedett teljes mertekben az oktatas szinvonala\rs,ll1J
A hatedi en a:~§ll~~gi helyzet all, a szocialis ~ut~. tasokat (osztondij II Hlenza stb$) a 1U:01cadik hel:yen erteke1i~, ennel jobb ranghelyet (6$ hely) a budapest! tanarkepzosoknel, rosszabbat (lO@ h.ely) a budapesti as videki agrar egyetemist8.knal, valamint a videki egyetemistaknal (11. he1y) er el~ valo tel.' ekozotts ot a min-, jobbnak iteli az Allatorvostudomanyi Egyetem (7~ as rokent a budapesti tanit6kapz5 hallgat6sag8 (5. hely), (11. helyen) a budapesti as vide.. . ki pedagoguskepzo egYEftemek hallgatoi" Az egyetem;i.j fois ta a kilencedi~h~l~n
$
•
ekro
A jegyzet e"~'-rltan~nEll!iJL~ft,a, rAAgsorbap tizedi~ helyert
szerepel. Ezzel a tenyezo'Vel kapcsolatban mutatkozik az ertekelesben a legnagyobb az egyes intezmenycsoportok kozott~
k,ozUl atarlkonyv as j egyzet ellatast 49,2 % egyaltalwl nero a kielegitonek, 41,5 % reszben megfelelonek iteli as 9,2 % szerint teljes mertekben meg-felela. (A rangsorban az helyen ertekelik.) Majdnem hasonIa minositest kap ( ~ hely) a videki pedagoguskepzo egyetemek, a budapesti as tan.it6kepzok as a budapest! tanarkepZQ te5iskola ha11gat6it61.41 Ugyanakkor Janak minositik (4. as 5. he1yen) a budapesti muszakl egyetemist8.k as a videki mUszaki fo.. . Az Mrar - i
iskolasok.
A teljes mintara vonatkozQ rangsor u~ols6 haromJl~l~en az egyetemi, foiskolai val6 belesz61as lehetosege (11.), a sajat tanulmanyi teljesitmeny ertekelese (12.) as a rendelkezesra a116 szabad ido mel~isege (I).) szerepel. A~
egyetemi 2 ~!§~9~i~~ekbe va16 belesz91as lehetoseget a mintara jellemzo rangheljl'r.uel valamivel elobbre sorolj8.k a
86
videki agrar egyetemistak es a videki tanitokapZ08ok (mindket esetben a 8. helyen all). A aajat tanulmanyi telJesitmeny artekelese tobbnyire a 12. vagy 13. helyre szoru1, 1anyegesen jobb megite1est (8. he1y) a bUdapesti as videki pedagoguskepzQ egyetemek eseteben talalunk, tovabba a budapesti tanarkepzosoknel (9. hely). A szabad ida mennyisegenek megiteleseben te1jes osszhang mutatkozik az egyes intezmenycsoportok kozott, valamennyi intezmeny (a videki tanarkepzo foiskolSk kiveteleve1, ahol a 11. he1yen all) az utolso, azaz a 13. he1yen ertakeli. Kepzesi agak szerint jelentosebb elteres az anyagi helyzettel kapcsolatban tapasztalhat6, amelyet az agrar terUleten tanu16k kedvezobbnek itelnek, mint a masik kat kepzesi agban. A szocia1ia juttatasokat a pedag6guskepzesben reszt vevok minoaitik valamive1 jobbnak, mint az agrar as rnUszaki ha1lgat6k, illetve az osszes va1aszo16. Lenyeges kU10nbseg mutatkozik meg a jegyzet es tankonyv el1atas teran, ame1yet a muszaki agazatban 1enyegesen jobbnak tartanak, mint amasik kettoben, i1letve mint azt az a1ta1anos megiteles kifejezi. (V.a: 32. as 33. tablazat.) Kepzesiazintek szerint a szocialisjuttatasokkal kapcsolatban mutatkozik nagyobb kUlonbseg, ame!U1yiben a mintaban elfog1alt 8-as ranghe11yel szemben a foiskolak aa tanarkapzQ foiskolak a 7. helyen,,, az egyetemist8.k viszont caak a 10., helyen ertekelik ezeket.Ez 8zt jelenti, hogy az egyetemistak 28,0 %-a egyaltalan nero, 53,3 %-a caak reszben as mindossze 18,7 r~a elegedett teljes mertekben az un. szooialis juttatasokkal. (V.a: 34. as 35. tablazat.) NehW;y tovabbi fli~~etlen valtoz6val vale osszevetes is mutat figyelemre malt6 oaszefliggeseket. Mindeneke1att az apa foglalkozasa, pontosabban a taraadalmi eredet szerinti elemzes erra utal, hogy azinte valamennyi ertekelendo tenyezovel kapcsolatban az un. felsa vezeto kategoriaba sorolt valaszolok a legkevesbe e1egedettek, azaz az egya.ltalan nero elegedett valaszok aranya kozottUk a 1egmagasabb. Kivetelt kepez az anyagi helyzet, ezt az atlagosnal' kisebb mertekben ite1ik kedvezotlennek (at1ag: 20,3 %, - esetUnkben az U egya1talan
87
nem" va1aszok aranya csak 14,8 %), tovabba a lakashelyzet, ame1yet a mintara jellemz5 11,5 r~kal szemben mindossze 2,1 % nem talal megfeleloneko Ugyanakkor a tanulmanyi felteteleket, a tan~ szekekt51, oktatokt61 kapott trolulmanyi segitseget, a rendelkezesre allo szabad ide mennyiseget (itt kivaltkeppen nagy az elteres a 45,4 %-08 atlaggal szemben: 59,3 %), a szocialis juttataBokat, az eloadasok gyakorlatok~ szeminariumok szinvonalat, a jegyzet- as tankonyvellatasat,a felsooktatasi intezmenyekben foly6 kozQssegi eletet, az intezmeny eleterol vala tajekoztatas, tovabba a belesz61as lehetoseget az osszes tobbi kateg6rianal le~yegeaen kedvezotlen~b%L~telikmeg. Sajat tanulmanyi=1elj~sitmenyUkertekeleseben viszont az atlagosnal elnezobbek gpmagukkal, ezzel ui. a minta 32,1 r~B egyaltalan nem elegedett, a felsa vezeto kateg6riaba tartoz6 valaszoloknak pedig csak 29~6 r~a, szemben pl. a meglehetosen onkritikus szakmunkas eredetu fiatalokkal, ahol a megfelelo szazalekarany 36,0 %. Tanulmanyi eredmen~ szerint anyagi helyzetUkkel a kozepesek az atlagosnal valamivel nagyobb mertekben elegedetlenek (atlag: 20,3 %, kozepesek: 23,4 %)~ 'Tanulmanyi felteteleiket is - akarcsak a naluk gyengebbek - az atlagosnal nagyobb mertekben ite11k egyaltalan nero megfelelonekQ (Atlag: 4,9 _%, kozepesek: 5,3%: elegsagesek as elegtelenek: 5,8%.) Az is ertheto, hogy sajat tanulmanyi teljesitmenyevel a tobbseg nines megelegedve (67,4 %, atlag: 32,2 %). Az azonban mar elgondolkodtat6, hogy a jegyzet-es tankonyvellatast elsosorban a-kitUno, jeles as jorendoek nem tartjak kielegitonek (atlag: 29~3 %, ok: 33,5 %)$ Egyebkent appen ok igeny11k a tobbi kateg6ria~al nagyobb mertekben az intezmeny dolgairol vale tajekoztataat is. Sajatos modon a belesz61as lehetoseget a leggyengebbek itelik legnagyobb aranyban egyaltalan nem megfelelonek. (Atlag: 28,9 %, elegsegesek, elegtelenek: 33,7 %.) Nemek szerint lenyeges se teren talalunk:
eltere~az
alabbi tenyezok ertekele-
A nok a ferfiaknal as az atlagnal nagyobb szazalekbari ite1ik egyaltalan nem megfelelonek a tanszekektol, oktat6kt61 ka88
pott segitsaget, a jegyzet- as tankonyvellatast, a foiskola, egyetem Ugyeir51 va16 tajekoztatast es az intezmeny Ugyeibe vala belesz61a.s lehetoseget. A ferfiak ugyanakkor a szocialis juttata.sokkal as sajat tanulmanyi teljesitmenyeikkel vannak kevesbe megelegedve, mint a nok. !mint ez elemzeGUnkbol kitUnik, hallgat6ink kozerzete altalaban j6nak. mondhat.6, foleg mindennapi kapcso1ataikka1, lakaskorUlmenyeikkel, tanu1manyi felteteleikkel, a tanszekekto1 kapott tanu1manyi segitseggel elegedettek. Kevesbe mondhat6 elugyanez (as ez caak megerositi korabbi adatainkat) az eloadasok, gyakorlatok as szeminariumok szinvonalanak, anyagi helyzetUknek as a szocialis juttatasoknak megitelesarol. Es bar a terUleteken az egyes fUggetlen valtoz6k alapjan kialakitott csoportok kozott elag nagy kUlonbsegek vannak, a kialakult kep semmikeppen sem mondhat6 megnyugtatonak.
Az elsoeveseink kozarzetet jellemz5 ambivalencia egyebkent abban is kifejezasre jut, ahogyan jelen1egi he1yzetUket erteke1ik korabbikozepiskolai tapasztalataikhoz kepest.
3. A kozepiskolaval vala osszehasonlitas osszehasonlitast az ala.bbi tenyezokkel kaposolatban vegeztUk el: lekotottseg a tananyag mennyisege mUvelodesi lehetosegek sz6rakozasi lehetosegek sportolasi lehetosegek mozgalmi tevekenyseg lehetosage tanaxokkal va16 kapcsolat tarsakkal va16 kapcsolat emberi kapcsolatok (baratsag, partnerkapcsolat 8tb.) Az'
osszehasonlitas alapjan kitUnik, hogy v~laszo16ink 77,0 %-a a lekotottseget. 92,8 %-a a tangnyag mennyiseget tobbnek itali, mint az a kozepiakolaban volt. Az
89
A muvelodesi~ sz6r~(ozasi lehetosegeket - bar az el5zoeknel joval kisebb szazalekban "'"' ploat minositik tobbnek, jobbnak$
Mar
a sportolasi lehetosegeket a kozepiskolaban ~telik jobbnak, hasonlokeppen a mozgalmi tevekenyseg lehetoseget.(mind~ kettonel elag jelentos az n1 egy forma n valaszok szazalekaranya is. )
A tanaxokkal va16 kapcsolatot jelentos tobbseg (60,3 %) a kozepiskolaban talalta jobbl1ak, hason16 a helyzet a tarsakkal va16 viszony eseteben i.a, azzal a kUlonbseggel, hogy itt az "egyforman valaszok aran.y'a a legmagasabb. Ami viszont az unlli. emberi kapesolatokat illeti ll erre az "egyfoI'ma" (.36,7 %) as a "most jobb" ertekeles (35,0 %) a jellemzo.
Kepzesi ggak. s~e~Bi megfigyelhet5, hogy bar a lekotottseget as a tananyag menr~iseget a pedag6guskepzesben reszt vevpk is az egyetemen, foiskolan itelik tobbnek, magis az igy velekedok szazalakaranya jelentosen kisebb, mint az agrar as foleg a muszaki terUleten. Tovabbi elteres az, hogy a mUvelodesi as sz6rakozasi lehetosegeket az agrar terUleten tanu16k - elteroen az atlagt61 as a masik kat kepzesi agt61 - a kozepiskolaban jobbnak lattak, mint amilyen jelenleg"" A sportlehetosegek es a tarsakkal val6 kapcso1.at megitel~seben a helyzet forditott, a teljes minta, a mUszaki as a pedag6guskepzesben reszesUlok mind~ kat tenyezot a kozepiskoJ~ab.an talalt8k jobbnak, az agrarhallga-., t6k viszont moat~ A tanarokkal vela kapcsolat as az un. emberi kapcsolatok megitalasaben lenyeges elteres az egyes kepzesi agak kozott nines • (V. (5: 36 . . tabla.za:t@ )
Kepzesi szint~ szerint a lekotottseget as a tananyag menynyiseget a ~anarke~~o~21~91asok minositik az atlagosnal, tovabba az egyetemistaknal as a tobbi foiskolasnal kisebb mertekben most tobbnek, mint a kozepiskolaban volt. Ugyancsak ok azok, akik a masik kat ke12z.2§~z;i.!,ltnel j6val nagyobb mertekben talal""" jBk most jobbnak .?:. ~esi as sz6rakozasi leheto~efieket~. Sportolas as mozgalmi tev~kenyseg teren mindharom kepzesi szint a kozepiskolai helyzetet ertekeli kedvezobben. A tanarokkal, taraakkal val6 kapcsola,t ertekelese nagyj8.b61 az atlag menten 90
halad, aa valamennyi szinten a kozepiskola javara itel. Az un. emberi kapcsolatokat viazont alta~aban most jobbnak tartjak, mint a kozepiskolaban volt t bar a foiskolai szinten az "egyforrna" valaszok szazalakaranya a legmagasabb, a tanarkapzosok eseteben pedig a "most jobb" as az "egyforma" valaszok ara.nya teljesen egyenlo. (V.o: 37.tablazat.) AkUlonbozQ tenyezokkel va16 elegedettseg merteke es a kozepiskolaval vale osszehasonlitas nemcsak arnyaltabba teazia hallgat6i kozerzetrol nyertbenyomasainkat, han em egyszersmindjelzi a kozepiakolab6l a felsooktataaba vala atmenet nenely problamajat is. A tananyag mennyisegenek es az elfoglaltsagnak, lekotott-
sagnek szinte ugrasszeru megnovekedase Mellett komoly problemat jelent - mint lattuk - e kezdeti idoszakban a tankonyv esjegyzete1latas nem kielegito volta, tovabba, amint ezt meg korabbi adataink tanusitjB.k, az idovel vala gazdalkodas as az uj tanuBlasi m6dazerek kialakitasa is.
4. Az egyetemmel, foiskolaval kapcsolatoB korabbi elkepzelesek bevalaaa Elsoeveseink koreben vegzett vizsgalatunk reszeredmenyeinek mintegy szinteziset jelentik azok a va1aszok,amelyeket az egye. temmel, foiskolaval kapcBo1atos elkepze1esek beval,a.sars- vonatkoz6an kaptunk. Az osszesen 1209 va1aszo16nak mindossze 20,1 %-aadta a "teljes mertekben" valaszt. A tobbseg (70,6 %) szerint az elkepzelesek caak reazben, 9,3 % szerint pedig egyalta1an nem valtak be. Az atlagosnal nagyobb mertekben kedvezoek az Allatorvostu-
domanyi Egyetem (27,3 %), a budapesti muazaki foiskolasok (26,5 %) es a bUdapesti mllszaki egyetemistak (24,7 %) tapasztalatai. J6val kedvezot1enebb benyomasokat' je1eznek viszont a budapesti tanit6kepzoaok (11,3 %) as a budapesti tanarkepzQ foisko1asok (14,3 %), tovabba a videki pedagaguskepzo egyetemek hallgatoi (13,2 %). EIUlek megfeleloen alakulnak a "nem valtak be" valaszok szazalekaranyai (a videki pedagaguskepzo egyetemek hallga-
91
t6inak eseteben 21,1 %: a budapesti tanit6kepzosoknel 22,6 (V.a: 38.tablazate)
%)~
Kepzesi 8gak szerint az elkepzelesek teljes bevalasara uta~ 16 20,1 %-os atlaggal szinte azonos szazalekaranyt talalunk az agrar terUleten, valamivel nagyobb merteku az elkepzelesek tel",,, jes bevalasara uta16 valaszok aranya a muszaki, as kisebb a pe~ dagoguskepzes terUleten~ (V~o: 39.tablazat.) Kepzesi szintek szerint a "teljesmertekbenU valaszok aranya a foiskolasoknal az atlaggal szinte megegyezo, a tanarkepzQ foiskolasok eseteben annal j6val kisebb (16,9 %).(v.o: 40. tablazat.) Az egyetemist8k valaszaib61 viszont az tUnik lei, hogy az at1agnal valamivel nagyobb mertekben valtak be elkepzeleseik.
A palyavalasztasi dontes idopontjavel velo osszevetes az! mutatja, hogy azoknaJf a vaJ.aszo16knak. akiknek elkepzelesei tel..... jes mertekben bevaltak 15,) %-a mar azarettsegi elott eldontotte, ho&y mil~en palyara megYi 8,7 % az arettsegit kovetoen dontott; 14,7 % meg mindig bizonyta1an. A negativ o1dalrol kozelit..... , ve, tehat a ukorabbi elkepzelesei nem valtak be" valaszt ad6k eseteben a meg mindig palyavalasztasi bizonytalansaggal jellemezhetok arSnya ugyanakkor 28~3 %@ Egy masik figyelemre melto, bar evidens osszefUgges mu~atko zik az. elkepzeleaek b.~m .!..~asa as az intezmen:yvaltozta-tasi szandak kozott. Igy a 113 negativ valaszt ado kozUl 34 meg nem tudja, 39 viszont 8zeretne intezmenyt (szakot stb.) valtoztatni~ as mindossze 36 fo jelzi~ hogy bar elkepzelesei nem valtak be, nem kivan jelenlegi helyzeten modositani. Hason16 osszefUgg~~_t~~alunk a be nem valt elkepzelesek as az intezme8yvalasztasU@!olyaao16 szempontok kozott, amennyiben a 113 valaszad6nak "alig valamivel tobb mint a fele (65 fo) jelle.,., mezheto a·palyaelkepzeleseknek teljesen vagy majdnem. adekvat in~ tezmenyvalasztassal. Az elkepzeleseikben csa16dottak 28,3 %-a (32 fo) a korUlmenyek ha:tasara kerUlt jelenlegi intezmenye'be; 9,1 %-a pedig (11 fo) azert tanul az adott egyetemen, foiskolan, mert ugy velte,'hogy valamilyen szempontbol ez elonyt jelent sza=
-
,
mara.
92
letve be nem valasa as a palyavalasztasi motivaci6 kozott is. A csa16dast jeizo valaszoloknak mindossze 66,4 %-ava1asztott ardeklodes, elert eredmanyek, alkalmassag, illetve szemelyes peldak hatasara palyat; 4,4 ra-ot a pa1ya elanyei as kiviilrol kapott'otletek, 26,5 %-ot (30 fot) pedig a korlilmenyek, i.1letve a palyavalasztasi dontas idopontjanak elhalasztasi lehetosage motivalta. (A megfelelo szaza1akaranyok az "e1kepzelesei teljes mertakben bevaltak" valaszok eseteben a kovetkezok: 74t l %, 7,8 %, 15,6 %.) Tarsadalmi eredet szerint az elkepzelesek teljes merteku beTa.lasara uta10 va1aszok szaza1ekaranya a . mg. fizikai dolgoz6 as a szakmunkas hatteru fiataloknal a legalaosonyabb (atlag: 20 t l %, - naluk: 12,5 %, ill. 15,2 %). Legnagyobbmertekben ugy tUnik az egyeb kategoriaba tartozok elkepzelesei valtak be
(25,4 %). A ~ korabbi elkepze1esei az egyetemi,foiskolai e1etrol keYesbe va16aulta~ meg, mint a ferfiakei. (At1ag: 20,1 %; ferfiak: 23,6 %, nok: 15,6 %.) A tanulmanyi eredmenyeka vartnak megfeleloen befolyasoltak az elkepzelesek bevalasat, amennyiben a t·'telj es mertekben bevaltak" valaszok aranya egyenes arap,yban novekszik a tenulaai teljesitmennyel. (Kozepesnel gyengebbek: 15,7 %,kozepeaek: 17,8 %, jOt jeles as kitUno: 22,3 %.) A korabbi elkapzelesek bevalasarol alkotott halIgat6i velemenyek lenyegaben logikusan kovetkeznek a kerdoives fe1vetel eddig ismertetett adataibo1. Az e1eg gyakori nem kelloen megalapozott pa1ya- as intazmenyva.laszta.s, az oktatas szakmai szinvonalanak nem tu1 kedvezQ megite1ese, a kozepisko1ab61 a felsQoktatasba valo atmenet nehezsagei, a kozepes tanulmanyi eredmenyek teljesen erthetove teszik, hogy hallgatoinknak mindossze egyotode erzi ugy, hogy az egyetemro1, foiskolar61 a1kotott korabbi elkepzelesei teljes mertekben megva16su1tak. EgyetemiatB.1nk, 'foiskolasaink kozerzete ugyanakkor - mint lattuk - nero mondhat6 rossznak, alta1aban ja1 erzik magukat a
93
intezmenyben, j6 kapcsolatban vannak egymassal as oktat6ikkal, konnyen beilleszkednek a kozQssegi eletbe, sot - mint ezt korabb1 elemzeseink soran lattuk - tobbsegUknek az un. hallgatoi szerep elsaaatitasa .Qem jelentett semmi nehezsegete
~elsooktatas1
FeltetelezesUnk azonban az, hogy ez azert van, es ezt ismertetett eredmenyeink - beleertve a kielegitonek aligha mondhat6 Bzakmai erdeklodest, a szabad ida eltoltesenek m6djat as az 01vasmanyok milyenseget is - igazolni latszanak, mert nero elag vilagos elottUk e szerep, azaz az ehhez tartoz6 magatartasi as vi~~ selkedesi kovetelmenyek mibenlete. A kUlonbozQ kotelezQ foglalko~ zasokon val6 jelenlettel, a feladatok, vizsgak tobbnyire kozepes szinten vala teljesitesavel, a felsooktatasi intezmeny altal kinalt kulturalis, sz6rakozasi, aport as taxsas kapcsolati lehetosegekben vale alkalmankenti reszvetellel azonositjelk. Hem arzakelik, h9Bl e' szerepegYben magasfokU as onmagukkal szemben j,s !SrvellYesUlo·igenyessaget. szeleskorU szakmai esszakman kiviil! erdek;L,odest,. tarsadal}Jl1- politikai·kerdesek.iranti n.yitotts4got. azaz olYasf"jtauj minosegetjelent, amely mar nerocask keszen kapott, tankonyvekbol elsajatithat6, tanarok altal kozvetitett tudas elsajatitasaban nyilvanul meg, hanem onalloan felkutatott. szivoa as kitart6 munkaval feldolgozott ismereteket, a szemelYiaeg egeszat igenybe vevo es abba szervesen integra16d6, jolszervezett munka- as eletfolyamatot tetelez fel, amely mar a felkeszUles idejen is sine qua non-jaaz ertelmisegi letnek. Az elsoeveaek koraben vegzett vizsgalatunk szinte minden vonatkozas~ ban jelzi, hogy a hallgatoi szerep helyes ertelmezese meg tisztazasra var, as e teren felsooktatasi intezmenyeinknek komoly feladatai vannak.
94
TABLAZATOK
1. szamu tablazat
Intezmenycsoportok - palyavalasztasi bizony!alansag
Palyavalasztasi b izonytalansag lntezmenycsop ort
szam
Meg mindig nem tudja
Csak az erettsegi utan
Csak az erettsegi elatt
%
szam
0/0
szam
Oszszesen
0/0 2
Nem valaszol
12
Agrar egyetern, Bp.
13
7,0
12
6,5
21
11,4
185
Agrar foiskolak
5
7,7
7
10,8
11
16,9
65
MUszaki Egyetem, Bp.
9
11,4
7
8,9
14
17,7
79
MUszaki egyetemek, videk
9
7,0
11
8,6
27
21,1
128
l\tIUszaki foiskolak, Bp.
10
10,9
15
16,3
16
17,4
92
MUszaki foiskolak, videk
16
7,9
20
9,9
29
14,3
203
Pedagoguskepza egyetem, Bp.
1
3,8
1
3,8
2
7,7
26
Pedag6guskepzo egyetemek, videk
2
5,1
4
10,3
15
38,5
39
'Tanit6kepzo, Bp.
5
7.,6
6
9,1
:1.6
24,2
66
14
9,1
15
9,7
15
9,7
154
1
7,1
1
7,1
3
21,4
14
Tanarkepzo foisko16k. videk
13
6,1
12
5,6
19
8,9
213
Osszesen
98
7,7
111
8,7
188
Agrar egyetemek, videk
'Tanit6 kep z ok,
videk
'I' anarkep z 0 Foisko-
Ie, Bp.
14,7 1278
97
\0
ex>
2. szamu tablazat Intezmenycsoportok -
Palyavalasztasi motivumtipusok
palyavalasztasi motivumtipusok
Nero valaszol
Erdeklodes, elert eredmenyek A
In,tezm
~:)rtok
%
". szam
9
0
"'"
%
s:Z5.r11
Masok altal megSzemelyes allapitott alkalmas- peldak hatasa sag c B
'7'0
szarn
r,v
J>Jem
2
_p,-gra.r
1
Agrar egyetemek g videk
6
3 11 2
1.08
58 11 4
5
2,7
28
15",:1
Agrar foiskolak
4
6i!2
35
53,8
:1
1,5
8
:12,3
MUszaki egyetem il Bp..
61
77,2
:1
1~3
7
8,9
MUszaki egyetemek, videk
71.
55 g 5
2
:1.,6
14
10,,9
MUszaki f6iskolak, Bp..
56
60,9
:1
l.t :1
9
9,8
90
44,3
8
3,9
29
14,3
53,8
3
11,5
6
23,1
MUszaki foiskolak, videk
14
1
6,9
14
Pedag6guskepzo egyetem, Bp.,
~
4
..t.
Pedagoguskepzo egyetemek, videk
1
2,6
21
53,8
2
5,1
4
10,3
Tanit6kepzo, Bp ..
4
6,1
23
34,8
1
1,5
19
28,8
'I'anit6kepzok, videk
2
1,3
68
44,2
9
5,8
47
30,5
-
10
71,4
-
-
3
21,4
2,8
102
47,9
9
4,2
65
30,5
3,1
668
52,3
42
3,3
240
18,8
'I'anarkepzo foiskola, Bp. 'I'anarkepzo foiskolak, videk Osszesen
6
40
-
2. szamu tablazat £olyl:ab~.sa
Palyavalas ztasi motivumtipusok
Kivillrol kapott otletek E
%
szam
%
szam
-
-
-
-
-
Agrar egyetemek, videk
4
2,2
7
3,8
Agrar foiskolak
3
4,6
4·
MUszaki egyetem, Bp.
-
-
MUszaki egyetemek, videk
2
MUszaki foiskolak, Bp. MUszaki foiskolak, videk
Intezmenycsoportok
KorUImenyek hatasa
Bizonytalansag
F szam
-
Osszesen
G
%
szam
-
%
-
2
1
8,3
12
8,1
12
6,5
185
7
10,8
3
4,6
65
2,5
5
6,3
3
3,8
79
10
7,8
19
14,8
10
7,8
128
2,2
3
3,3
18
19,6
3
3,3
92
6
3,0
20
9,9
28
13,8
8
3,9
203
-
-
2
7,7
1
3,8
-
-
-
3
7,7
-
a
20,5
39
-
-
3
4,5
3
4,5
13
19,7
66
'Tanit6kepzok, videk
3
1,9
7
4,5
8
5,2
10
6,5
154
TanarkepzQ foiskola, Bp.
-
-
-
1
7,1
-
-
14
3
1,4
4
1,9
8
3,8
16
7,5
213
23
1,8
65
5,1
113
8,8
87
6,8
1278
Nem valaszol Agrar egyetem, Bp.
Pedag6guskepzo egyetern, Bp. Pedag6guskepz5 egyetemek, videk 'Tanit6 k ep z 0, Bp.
TanarkepzQ foiskolak, videk Osszesen to to-
A palya elanyei D
-
15
6,2
2
1,6
2
-
-
-
26
~
o
3~
o A
szamu tablazat
palyav6.lasztas idopontja - motivumtipusok
Motivumtipusok
Nem valaszol
Erdeklodes,' elert eredmenyek
Mas 0 k
A
~
0/0
'" SZet111
Palyavalasztas idopontja ___
~ ~ ,
Nero valaszol
....
~l
>'=".
szam
%
SZalTI
""':iI:l
altal
megaIlapitott alkalmassag B ofc:,
Szemelyes peldak hatasa
c 0/0
szam =
'Oie'
ti
35'0 3
7
1.
1.
4,3
10
43~5
1.2
5,1.
1.27
53,8
5
Kozepiskola elsoket eve
5
2,2
1.34
59,3
Kozepiskola utolso ket eve
6
1,6
217
Csak az erettsegi elott
2
2~O
Csak az eretts egi utan
3
4
" S?i::'
..~1ta1anos iskola. also ta-
gozat Altalanos iskola felsa tagozat
1.1
47",8
2,1.
65
27,5
6
2~7
55
24,3
57,3
16
4,2
61
:l6~ 1-
52
53,1
4
4,1
15
15,3
2,7
55
49,5
4
3,6
17
15,3
5
2,7
66
35,1
7
3,7
12
6,4
40
3,1
668
52,3
42
3,3
240
1.8,8
Meg mindig nero tudja biztoSan
Osszesen
.., t.
3. szamu tablazat folytatasa
Motivurntipusok
Palyav alas ztas idopontj a
o
D
E
szam
%
szarn
-
KorUlrnenyek hatasa F
Bizonytalansag G
%
szarn
%
szarn
-
-
-
-
_.
-
-
%
. Osszesen
-
Altalanos is kola also tagozat
-
-
1
4,3
-
Altalanos is kola felso tagozat
2
0,8
5
2,1.
17
7,2
3
1,3
236
Kozepiskola elso ket eve
6
2,7
8
3,5
1.:1.
4,9
:1.
0,4
226
Kozepiskola utolso ket eve
7
:1.,8
25
6,6
29
7,7
:1.8
4,7
379
Csak az erettsegi elott
-
-
5
5,:1.
13
13,3
7
7,:1.
98
Csak az eretts egi utan
2
:1.,8
10
9,0
13
1.1.,7
7
6,3
111
Meg rnindig nern tudja biztosan
6
3,2
1.1.
5,9
30
16,0
51.
27,1.
188
23
1.,8
65
5,:1.
:1.13
8,8
87
6,8
1278
Osszesen
f...J.
Kiv tilrol kap ott otIetek
-
Nern valaszol
f...J.
A palya elenyei
1.7 23
~
4. szamu tablazat
o
(\)
Intezmenycsoportok - intezmenyvalasztast befolyasolo okok tipusai
Intezm en yv alas ztas
Nem vala.... 8z01
Palyaelkepzeh~sekkel
adekvat
KorUlmenyektol be... folyasolt
p.,.
Intezm.enycs op ort
~;:l
szam
Az adott
intezmenybe val6 jelentkezes elonyt jelent
B
%
szaxl'1
szarn
szesen
D
C
%
Osz-
Kenyszermegoldas
7~
szaffi
~Io
---__-...
2
l"Jem valaszol
"" ,;;;,
-f-\.gr,eir
:l 8
:134
.t'\.grar foiskolak
6
:38
l\IHis z aki~ _ _, MUszaki egyetemekjj videk lVIUszaki foiskolak 9 Bp.. lVfUszaki foiskolak~ videk
2 2
~79'Jl7
1.,6
63 73
2
2 92
50
21
1.0 il 4
87
ft~grar
Pedag6guskepzQ
videk
10
57 f O
6
9 11 :1
4
2,6
52 125
4
:1~9
9 172
58
4f 6
866
67,8
?:_.::J
Bpe Pedag6guskepzQ egy"" videk
Osszesen
72 f 4 58 jJ 5
54 p 3 42 9 9 96,7 71.,8 78,8 81,2 64,3 80,8
egy~~
Tanit6kepz0f/ Bp" Tanit6kepzok~ videk Tanarkepzo foisk., Bp4' TanarkepzQ foiska>, videk
<=
28
:l8~5
:L
5
1.411 1 30 11 4
'1""' .1:.. • .::;1
21. 1l 2
15
12~8
4
3i!8 10,3
3~O
5
7~6
5,2
6,5 7,1. 7 15 5
2 1. 7 4 1.3
6,7
11.3
0""'J
~L
1.2 4 1.8 28 43
....
5 2 8
-
3 :1
8
3,8
1.0 :1. 1.6
1.55
1.2,1.
86
"-
12
:1 9 3
=-
...,
9~9 4:~6
6<;3 10?2 ":!. ?
tlJs"'-'"
7 6 5
9~2
65
6~3
79
22
17~2
~28
9
9!l8 18ij2
203
37
8
:185
92 26
5~1.
1.~5
4,5
39 66
28~6
1.54 1.4
6,1.
21.3
8 li B
1.278
5. szamu tablazat Apa foglalkozasa - intezmenyvalasztast befolyaso16 okok tipusai
'I'enyezotipusok
Nem valaszol
Palyaelkepzelesekkel adekvat
%
C
szam
%
szam
bsszesen
D
%
szam
%
szam
9{,
6
9,4
43
67,2
6
9,4
2
3,1
7
10,9
64
5,0
Segedmunkas
5
11,1
26
57,8
8
17,8
3
6,7
3
6,7,
45
3,5
Betanitott munkas
5
2,6
126
66,3
35
18,4
13
6,8
10
5,2
190
14,9
12
9,2
180
71,1
36
14,2
14
5,5
11
4,3
253
19,8
Egyeb
3
4,9
36
59,0
10
16,4
4
6,6
8
13,1
61
4,8
Kozvetlen terme.... lesiranyit6
3
2,8
79
73,1
13
12,0
5
4,6
8
7,4
108
8,5
Alkalmazott
6
4,9
84
68,3
9
7,3
11
8,9
13
10,6
123
9,6
14
4,1
228
66,7
31
9,1
24
7,0
45
13,2
342
26,8
Felso vezeto
2
3,6
35
63,6
5
9,9
8
14,5
5
9,1
55
4,3
Mezogazdasagi fizikai
1
2 11 7
29
78,4
2
5,4
2
5,4
3
8,1
37
2,9
58
4,6
866
67,8
155
12,1
86
6,7
113
8,8
1278
100,0
Ertelmisegi, vezeto ertelmisegi
--
Osszesen
o w
szam
Kenyszermegoldas
Nem valaszol, megallapithatatlan
Szakmunkas
f-\
%
Az adott intezmenybe val6 jelentkezes elonyt jelent
B
A
szam
KorUlmenyektol befolyasolt
~
6. szamu tablazat
~
Pa.lyavalasztasi motivumtipusok .... intezmenyya1asztast befolyasolo motivumtipusok
Nem vala5z01
Palyaelkepzelesekkel adekvat
KorUlmenyekto1 be.... folyasolt
Az adott intezmenybe valo jelentkezes elonyt jelent
052szesen
D
C
B
A
K_enyszermegoldas
szam
~/o
sZEim
71'5
4
10,0
3
7$5
40
60
91;10
34
c=; '1
6:1.
9~1
668
66 9 7
7
16,7
2
4ji8
4
Q c;
-::t:.G
194
80$18
17
7~1
10
4~2
15
6~3
24-0
....
1.6
69jl6
3
1.3,0'
2
8 ,1 7
2
Silt
G....)
....
-
47
72,3
4
6,2
6
9 2
8
12,3
65
KorUImenyek haF tcisa
1.
0,9
40
35,4
51.
45,1
10
8 ,1 8
1.:1
9,7
- .., ...,
Bizonytalansag
7
8,0
43
49,4
1.0
11,5
18
20:1 7
9
10~3
87
58
4,6
866
67,8
155
12,1
86
6,7
113
8,8
1278
0/0
3zam
szam
9tb
24
6011 0
E5
15j?O
3
21
3 11 1
492
73 11 7
IVJasok altai megallap itott alk alin asB sag
1.
2~4
~Q
Szemelyes peldak C hatasa
4
1 i1 ?
~~
D
.....
E
SZ6.ID
~{,
~/;
~-~-~--=
Nem valaszol Erdeklodes~ elert
eredmenyek
palya elonyei
KivUlrol kapott otletek
Osszesen
ft.
G
,,;;,u
.......~~
j
-
~-...I
11
~
r.. ......
J...J......J
7" szamu tablazat Palyahoz szUkseges kepessegek es tulajdonsagok ertekelese -
A g r iii{
szam ~kahnazkodokepesseg
Onbizalom Kie gyens ulyozottsag Jo emlekezet Kitartas Empatia Jo kifejezokeszseg Ona1l6 gondolkodas Otletesseg Gyakorlati erzek Pontossag Szervezokepesseg Kapcsolatteremtes Hatarozottsag Lenyeglatas R ugalmas sag Alkot6kepesseg Vezetesre val6 alkalmassag Feleloss eg vallalas i{
~
0 (.;1
,.,
1=egyaltalan nem 2=kismertekben 3=kozepesen 4=nagy-mertekben 5=igen nagy mertekben
-
-1
0,4
2
0,8
17 5 2 12 1
6,7 2,0 0,8 4,7 0,4
-
1
-
-
-
0,4
-
-2
-0,8
4 1 1
1,6 0,4 0,4
szam 5 3 5 11 5 57 21 4 10 2 4 7 13 2 5 3 20 5 3
r
% 2,0 1,2 2,0 4,3 2,0 22,5 8,2 1,6 3,9 0,8 1,6 2,7 5,1 0,8 2,0 1,2 7,8 2,0 1,2
szam 50 23 41 71 29 99 73 19 29 12 29 27 47 14 24 40 77 34 15
5
4
3
2
%
a
kepzesi agak
% 20,5 9,0 16,1 27,8 11,4 39,1 28.,6 7,4 11,3 4,7 11,.3 10,6 18,4 5,5 9,4 15,6 30,2 13,3 5,9
szam 115 144 126 11O 99 58 105 117 108 64 110 84 125 87 119 133 102 90 97
% 47,1 56,5 49,4 43,1 39_,.0 22,9 :41,.2 45,7 42,2 25,0 43,0 32,9 48,8 34,0 46,7 52,0 40,0 35,3 38,0
szam 74 85 82 61 121 22 51 114 97 177 113 137 70 153 107 78 52 125 139
Osszesen ~,
30,3 33,3 32,2 23,9 47,6 8,7 20,0 44,5 37,9 69,1 44,1 53,7 27,3 59,8 42,0 30,5 20,4 49,0 54,5
szam 244 255 255 255 254 253 255 256 256 256 256 255 256 256 255 256 255 255 255
f-i
o
7.
0\
s2amu
lablaze!
lQl};!Q.t&~Q.
MUszaki
1![
szam PUkabnazkodokepesseg Onbizalom Kiegyensulyozottsag Jo emh~kezet Kitartas Empatia Jo kuejezokeszseg Ona-llo gondolkodas Otletesseg Gyakorlati erzek Pontossag Szervezokepesseg Kapcsolatteremtes Hatarozottsag Lenyeglatas Rugahnassag Alkotokepesseg Vezetesre valo alkalmassag Feleloss eg v allalas
iC 1 =egyaltalan
nem 2=kismertekben '3=kozepesen 4=nagymertekben 5=igen nagy mertE~kben
-2 1 3 2 48 9 2 15
-6 3 1 1 5 6 5 2
3
2
%
-
0,.4 0,2 0,6 0,4 9;7 1-,.8 0,4 3,0
-
1,.2 0,6 0,2 0,2 1,0 1,2 1,0 0,4
szam
11 6 9 46 15 114 44 12 20 6 4 19 23 7 13 14 38 25 5
% 2,2 1,2 1,8 9,3 3,0 23,0 8,8 2,4 4~0
1,2 0,8 3,8 4,6 1,4 2,6 2,8 7,7 5,0 1,0
szeim
127 76 101 157 92 169 122 73 83 39 61 99 131 62 74 113 121 121 75
5
4
%' 25,9 15,2 20,2 31.~7
18,5 34,1 24,4 14,6 . 16,7 7,8 12,2 19-,9 26,3 12,4 14,9 22,7 24,4 24,3 15,1
szam
211 280 252 201 229 114 225 212 205 167 218 210 241 218 209 249 214 20'1 202
% 43,.1 56,1 50!!? 4O,? 46,1 23,0 45,1 42,5 41,2 33,5 43,7 42,3 48,3 43,.8 42,0 50,0 43,1 40,4 40,6
Osszesen
szam
%
141 135 136 89 159 51 99 200 175 287 216 163101 210 201 117 117 145 213
28,8 27,1 27,3 17-,9 32,0 10,3 19,8 40,1 35,1 57,£? 43,3 321.8 20,2 42,2 40,4 23,5 23.6 29,2 42,9
szam
490 499 499 496 497 496 499' 499 498' 499 499 497 499 498 498 498 496 497 497
7
6
szamu tablazat foMatasa
P e d a g 6 gus k e p z e s 1°C
szam PUkabnazkodokepesseg Onbizalom Kiegyensulyozotisag Jo emlekezet Kitartas Empatia Jo kifejezokeszseg Onallo gondolkodas Otletesseg Gyakorlati erzek Pontossag Szervezokep~sseg
Kapcsolatteremtes Hatarozottsag Lenyeglatas Rugalmassag PUkotokepesseg Vezetesre valo alkalmassag Feleloss egv allalas
=egyaltalan nem 2= kism ertekb en 3=kozepesen 4=nagymertekben 5=igen nagy mertekben
~
0 ...J
1
--1 3
:I.
2 10
-
-1 -2 2 :I.
5 9
-
2
% 0,2
-
--
0,2 0,,6 0,2 0,4 2,0
-0,2
-
0,4 ,,0,4 0,2 1,0 1,8
-
szam 7
-2
3
% 1,4
-
2 5 12 3 7 3
0~4 0,8 0,4 1,4 0,2 0,.4 :1.,0 2,3 0,6 1,4 0,6
3 27 24 6
0,6 0,6 5~3 4,7 1,2
4 2 7 :I.
-3
-
szam 64 18 8 49 23 42 7 39 31 74 49 43 8 24 30 59 117 80 20
5
4
%
szam
%
12,8 3,5 1,6 9,6 4,5 8,2 :1.,4 7,6 6,1 14,5 9,6 8,4 1,6 4,7 5,9 11,5 22,9 15,6 3,'9
196 198 124 216 150 159 75 202 178 204 182 198 96 132 185 214 212 181 120
39,.1 38,7 24,;3 42,4 29,.5 31,1 :1.4,6 39,6 34,8 39.,9 35,8 38,8 18,8 25,8 36,1 41,9 41,5 35,4 23,4
szam 233 295 376 240 333 300 428 265 288 221 274 261 405 354 292 234 150 218 366
Osszesen
% szam 46,5 57~,?
73;7 47,2 65,4 58,7 83,6 52,0 56,3 43,~
53,9 51,2 79,1 69,1 57,0 45,.8 29,4 42,6 71,5
501 511 510 509 509 511 512 5:1.0 5:1.2 5!1.1 508 510 5:1.2 512 512 511 511 512 512
~
o
7. szamu tablazatfolvtata§a
(X)
o '1f[
,.
szam ~kabnazkodokepesseg
Onbizalom KiegyensulyozoUsag J 0 emleke zet Kitartas Empatia Jo kifejezokeszseg Onallo gondolkodas Otletesseg Gyakorlati erzek Pontossag Szervezokepesseg Kapcsolatteremtes Hatarozottsag Lenyeglatas Rugalmassag Alkotokepesseg Vezetesre valo alkalmassag Feleloss eg vallalas
K
1 =egyaltalan nem 2=kismertekben 3=kozepesen 4=nagymertekben 5=igen nagy mertekben
1 2 2 5 3 68 15 6' 37 1
0•.1 0,2 0,2 0,4 0,2 5,4 1,,2 0,.5 2,9 0,1
7 4 3 3 8 15 15 3
0,6 0,3 0,2 0,.2 0,.6 1,2 1,2 0,2
-
-
szam 23 9 16 61
22 178 66 18 35 20 11 33 39 9 21 20 85 54 14
z e sen '4
3'
2
%
s s
5
.%
szam
%
szam
%
szam
%
1,9 0,7 1,.3
241 117 150 277 144 310 202 131 143 125 139 169 186 100 128 212 315 235 110
19,5 9,2 11,.9 22,.0 11,4 24,6 . 16,.0 10,4 11,3 9,9 11,0 13,4 14,7
522 622 502 527 478 331 405 531 491 435 510 '492 462 437 513 596 528 472 419
42!t~
448 515 594 390 613 373 578 579 560 685 603 561 576 717 600 429 319 488 718
36,3 40,7 47,0 31,0 48,7 29,6 45,7 45,8 44,2 54,1 47,7 ,44,5 45,5 56,6 47,4 33,9 25,3 38,6 56,8
4,~
1,7 14,1 5,2 1,4 2,8 1,6 0,9 2,6 3,1 0,:7 1,! 1,6 6,7 4,3 1,1
7,.~
10,1 16,8 25,0 18,.~
8,7
49.,2 39,.'?. 41,8 37,9 26,3 32,_0 42,0 38,8 34,4 40,4 39,0 36~.5 34,.5 40,.~
47,.1 41,8 37,3 33,1
8. szamu tablazat
Palyahoz szUkseges kepessegekkel es tulajdonsagokkal vale rendelkezes mertekenek erlekelese -
kepzesi agak
A 1«
szam ~kabnazkod6kepesseg
Onbizalom Kiegyensulyozottsag J6 emlekezet Kitartas Empatia J6 kifejezokeszseg Onall6 gondolkodas Otletesseg Gyakorlati erzek Pontossag Szervezokepesseg Kap csolatteremtes Hatarozottsag Lenyeglatas RugaImassag Alkot6kepess eg Vezetesre vale alkalmassag Felelossegvallalas ~ l=egyal , tal' . an f-lo
0
~
nem 2=kismertekben 3=kozepesen 4=nagymertekben 5=igen nagy mertekben
2
%
3 6 6 3 2 6 5
1.,2 2,3 2.,.3 1,2 0,8 2,4 2,0
3 3 3 6 5
3,5 1,2 1,2 1,.2 2,3 1,9
-9
-1
-
6 :1
-
2,4
0,4
0,4
'szam 15 43 40 20 15 45 35 5 :14 17 22 33 31 20 8 15 27 35 13
g r a r 4
3
% 6,1 16,8 15,6 7,8 5,9 17,6 13,7 2,0 5,5 6,~
8,6 12,9 12,1 7,.8 3,1. 5,8 10,6 1.3,7 5,1.
·szam 112 136 117 108 96 104 132 9:1 105 :101 107 93 92 115 11.9 89 :127 :122 86
% 45~7 53,1 45,.7 42,2 37,.6 40,8 51,6 35~:5 41,.9 39,5 41,.6 33,3 35,8 44;:7 46,5 34,6 49,8 47,8 33,6
szam 92 60 74 107 101 67 73 :137 102 101 99 109 101 104 108 125 9:1 85 117
5
bsszesen
%
szam
%
37~·6
23 11 19 18 41 33 11 23 26 34 26 18 27 13 2:1 27 :10 7 39
9,4 4,3 7,4 7,.0 16,1 12,9 4,.3 9,0 10,2 13,3 10,1 7,0 10,5 5,1 8,2 10,5 3,9 2,7 1.5,2
23,4 28,9 41,.~
39,6 26,3 28,5 53,5 39,8 39,5 38,5 42,6 39,3 40,5 42,.2 48,6 35,7 33,3 45,7
szam 245 256 256 256 255 255 256 256 256 256 257 256 257 257 256 257 255 255 256
~ ~
o
8. tablazat folytatasa
M i.i s 11[
szam ~kahnazkodokepesseg
Onbizalom Kiegyensulyozottsag Jo emlekezet Kitartas Empatia Jo kifejezokeszseg onano gondolkodas Otletesseg Gyakorlati erzek Pontossag Szervezokepesseg Kapcsolatteremtes Hatarozottsag Lenyeglatas Rugalmassag Alkotokepesseg Vezetesre valo alkalmassag Feleloss eg v allalas
K
1 =egyaltalan nem 2=kismertekben 3=kozepesen 4=nagymerlekben 5=igen nagy mertekben
3 3 7 5 5 18 5
-
12 7 8 15 10 4 1 2 4 23 5
2
0/0 0,6
0,6 1,4 1,0 1,0 3,~
1,0
-
2,4 1,4 1,6 3,0 2,0 0,8 0,2 0,4 0,8 4,6 1,0
szam 46 83 59 44 61 81 91 11 40 40 50 83 73 46 31 33 72 82 28
z ak i 4
3
0/0 9,4 16,6 11,9 8,9 12,3 16,3 18,3 2,2 8,1 8,0 10,0 1.6,7 14,,7 9,2 6,3 6,6 14,6 16,6 5,6
szam 205 261 205 223 200 198 257 191 219 171 188 208 184 226 219 199 245 262 169
0/0 41,8 52,3 41,2 45,0 40,2 39,.8 51,6 38,3 44,.2 34,.3 37,,7 41,.9 369 45,4 44,2 40,0 49,6 52,9 34,0
,.
szam 188 131 180 190 178 148 125 255 189 214 204 166 174 191 216 216 151 120 225
5
Osszesen
%
szam
%
szam
38,3 26,3 36,2 38,.3
49 21 46 34 53 53 20 42 36 66 49 24 57 31 29 47 22 8 70
10,0 4,2 9,3 6,9 10,7 10,6 4,,0 8,4 7,3 13,3 9,8 4,8 11,4 6,.2 5,8 9,5 4,5 1,6 14,1
491 499 497 496 497 498 498 499 496 498 499 496 498 498 496 497 494 495 497
35.,_~
29,7 25~.1
51,,1 38,,1 43,0 40,9 33,.5 34,.9 38,4 43,5 43,.5 30,6 24,2 45,3
8. szamu tablazat folytatasa
P e d ago gus k e p z ~![
szam ~kabnazkod6kepesseg
Onbizalom Kiegyensulyozottsag J6 emlekezet Kitartas Empatia Jo kifejezokeszseg Onallo gondolkodas Otletesseg Gyakorlati erzek Pontossag Szervezokepesseg Kapcsolatteremtes Hatarozottsag Lenyeglatas Rugalmassag Alkotokepesseg Vezetesre val6 alkahnassag Felelossegvallalas
oK 1 =egyaltalan
f-J. f-J. f-J.
nem 2=kismertekben 3=kozepesen 4=nagymertekben 5=igen nagy mertekben
2
%
3 19 8 3 9 1 4
0,.6 3,7 1,6 0,6 1,8 0,2 0,8
10 8 5 3 5 1 3 6 18 1
0,8 2,0 1,6 1,0 0,.6 1,0 0,2 0,6 1,2 3,5 0,2
-4
-
s-zam 21 97 74 20 49 27 26 7 32 46 44 56 27 47 20 31 68 72 11
% 4,2 19,0 14,5 3,.9 9t6 5,3 5,1 1,4 6,3 9,0 8,6 11,0 5,~
9,2 3,.9 6,.~
13,3 14,_~
2,1
szam 197 245 195 184 183 116 221 170 211 199 178 187 141 200 176 162 246 221 109
5
4
3-
%
szam
%
39,3 47,9 38,.2 36,1 36,0 22.7 43,.2
222 126 195 255 184 218 219 274 216 197 204 188 201 198 261 249 158 157 264
44,3 24,.7 38,.2 50,1 36,.1 42,7 42,.8 53,7 42,.3 38,.6 40,1 36,9 39,3 38,7 51,0 48,6 31'.9
33,.~
41,3 39,0 35,0 36,7 27,? 39,1 34,4 31,6 48,.2 43,4 21,3
e s
30,~
51,6
szam 58 24 38 47 84 148 42 59 48 58 75 74 140 62 54 67 32 41 127
Osszesen
% 11,.6 4,7 7,5 9,2 16~?
29,0 '8,:2 11,6 9,4 11,4 14.7 14,5 27,3 12,1 10,5 13,1 6,_~
8,1 24,8
. szam 501 511 510 509 509 510 512 510 511 510 509 510 512 512 512 512 510 509 512
l-J. ~
8. szamu
l\)
o 1
szam ~kabnazkod6kepesseg
Onbizalom Kiegyensulyozotlsag Jo emlekezet Kitartas Empatia Je kifejezokeszseg Onallo gondolkodas Otletesseg Gyakorlati erzek Pontossag. Szervezokepesseg Kapcsolatteremtes Hatarozotts ag Lenyeglatas Rugalmassag Alkot6kepesseg Vezetesre vale alkalmassag FeIe loss eg vallalas 'lilt 1.=egya ' Ialan t'
nem 2= kism ertekbe n 3=kozepesen 4=nagymertekben 5=igen nagy mertekben
0K
2
% 0~7
9 28 21 11 1.6 25 14
2,2 1.,7 0.9 1.,3 2,0 1.,1.
20 19 23 1.9 14 2 6 1.0 47 7
2,0 1.,6 1,5 1.,8 1.,,5 1,1. 0,.2 0,5 0,8 3,7 0,6
-25
-
szam 82 223 173 84 125 153 1.52 23 86 1.03 1.16 1.72 131. 113 59 79 167 1.89 52
s
s
tabla~a.t fol:yta.m~A
z e sen
% 6,6 1.7,6 1.3~7
6,7 9,9 12,1 1.2,0 1.,8 6,8 8,1. 9,2 13,6 ' 1.0,3 8,9 4,7 6,2 1.3,3 15,0 4,1.
szam 514 642 517 515 479 418 610 452 535 471. 473 488 41.7 541 514 450 61.8 605 364
5
4
3
%
szam
%
41,6 50,? 40,.9 40,8 38.0 33,1. 48,.2 35,7 42,4 37,3 37,4 38,:7
502 31.7 449 552 463 433 417 666 507 512 507 463 476 493 585 590 400 362 606
4O,.?
32t,~
43'.7 40,7 35,5 49,1 48,.1. 28,8
25 J O 35,_6 43 J ,8 36,? 34,3 32,? 52,.~
40,,1. 4O,,? 40,,1. 36,-'7 37,,6 38,9 46,3 46,6 31,8 28,8 47,9
szam 130 56 103 99 178 234 73 124 110 158 '1.50 1.16 224 1.06 1.04 141 64 56 236
% 10,5 4,4 8,2 7,9 14,1. 18,5 5,8 9,8 8,7 12,5 1.1.'.? 9,2 17,7 8,4 8,2 11,1 5,1 4,4 18,7
9. szamu. tablazat Kepzesi agak -
a felsooktatasi intezmeny altaI nyUjtott szakmai lehetosegek ertekelese
(%) Nv: 26
Nv: 43 Szaktargyi eloadasok 1
2
3
Ossz.
1
2
3
4
5
Ossz.
2,4
27,6
52,0
16,4
1,2
254
3,2
17,3
41,5
25,4
12,5
248
MUszaki
4,3
25,2
47,7
19,9
3,0
493
2,7
15,9
32,4
28,5
20,5
484
Pedag6guskepzes
3,8
30,3
45,7
17,8
2,4
505
6,2
36,4
37,6
16,7
3,2
503
Osszesen szam:
46
598
231
30
1252
285
146
1235
47,8
18,4
2,4
23,1
11,8
'lK 1 =teljes
3,7
347 27,7
mertekben 2=nagymertekben } adottak voItak 3=kozepesen 4=kismertekben 5=egyaltalan nem voItak meg
tv
5
Agrar
%
~ ~
4
S pecialkollegiumok
52 4,2
303 24,5
449 36,4
i-l. ~
go) szamu tablazat
Jt:>.
Nv: 26
folytata.~fi
Nv:: 52
Egyeni tanulas es onkepzes
:ta
2
3
4
5
Ossz..
Gyakorlati kepzes 1.
2
3
4
5
Ossz..
=
Agrar
15 5 9
43,0
33,:1.
7,6
0,4
25:1.
4,0
27,5
41,7
23,5
3,2
247
MUszaki
1.9,3
43,9
25,2 1.0,0
1.,6
492
4,6
24,0
38,5
23,6
9,3
489
Pedagoguskepzes
19,1
431/6
24ft4 1.0,6
2,4
509
5,4
25,8
32,3
25,2 11,3
496
Osszesen szam:
232
21
1252
59
31.2
449
297
109
4,8
25,4
36,6
24,2
8,9
%
'lK1.=teljes merh~kben 2=nagymertekben 3=kozepesen 4=kismertekben
546
1.8,5
43,6
1
5=egyaltalan nem voltak meg
331 26,4
adottak voltak
:122 9,7
1.,7
1226
9. szamu tablazat folytatasa Nv: 34
Nv: 50 Konzultaci6' 1'.K
2
Agrar
19,7
37,3
MUszaki
18,5
Pedag6guskepzes
12,3
Osszesen szam:
202
%
16,2
5
41,4
15,3
8,5
7,7
248
19,5
35,0
22,9
9,9
12,8
477
32,4
37,4
17,7
6,4
6,2
503
236
100
111
19,2
8,1
9,0
Ossz.
1
31,3
11,2
0,4
249
27,4
46,5
28,0
6,3
0,6
492
29,8
33,2
18,9
5,8
503
383
154
33
30,8
12,4
2,7
37,9
1=teljes mertekben } 2=nagymertekben 3=kozepesen 4=kismertekben 5=egyaltalan nem voltak meg
01
4
5
'.K
f-' f-'
3
4
472
3
TDK
adottak voltak
1244
324 26,4
2
457 37,2
Ossz.
1228
1-\ j-l,
(j)
9.,
Nv: 86
sza..mu
t~bl~zai: tol;r-ta!&s.el.
Nv: 34'Ta"1szeki kutatomunka 1~
2
4
3
5
Leendo palyaval val6 megismerkedes Ossz..
1
2
3
4
5
bssz..
Agrar
4 11 9
27,9
29 11 1
16,8
2:1. 11 3
244
9,2
24,5
43,4
20,1
2,,8
249
MUszaki
4,1
16~ 0
248 ~
18~8
36,3
463
3~1
19,8
35 11 9
30,6
:1.0,6
490
Pedagoguskepzes
10,1
20,6
22 17 3
20,6
·26,4-
485
9 11 3
31,1
31,9
23,0
4,,8
505
Osszesen szam:
80
294
228
348
1192
85
445
3:16
83
24,7
19,1
29,2
35,8
25,4
6,7
%
6,7
242 20,3
it
1=teljes mertekben } 2=na.gymertE~kben adottak voltak 3=kozepesen 4= kism ert.:?kben 5=egyaltalan nem voltak me g
6 ,1 8
315 25,3
1244
'llC 1 =teljes
1
mertekb en 2=nagymertekben . adottak voltak 3=kozepesen 4=kismertekben 5=egyalt&an nem voltak meg
~ ~ ~
~ ~
co
1.0.
Nv: 26
sza.rnu
tablazaf: £olytat6;;;a
,
Nv: 52 Egyeni tanulas es onkepzes 1«
2
3
4
Gyakorlati kep z es
5
Ossz.
1
2
3
4
5
Ossz.
Egyetemek
21,7
44,4
25,4
7,4
1,1
457
3,4
24,9
37,8
24,9
9,0
444
Foiskolak
14,6
40,7
29,6
12,8
2,3
570
5,2
25,0
36,4
25,5
8,0
561
Tanarkepzo foisk.
22,2
49,3
20,4
6,7
1,3
225
6,8
27,7
35,0
19,5
10,9
220
Osszesen szarn:
232
546
331
122
21
449
297
109
18,5
43,6
26,4
9,7
1,7
36,6
24,2
%
«1=teljes rnertekben } 2=nagymertekben adottak voltak 3=kozepesen 4=kismertekben 5=egyaftclan nem vottak meg
1252
59 4,8
312 25,4
8,9
1226
10. szamu tablazat folytatasa
Nv: 50
Nv: 34 Konzultaci6 l
tK
2
4
3
Ossz.
1
2
3
4
5
Ossz.
19,6
40,1
31,1
8,4
0,9
454
19,7
35,7
19,2
11,5
13,8
442
Foiskolak
14,5
38,3
31,1
13,4
2,7
566
26,9
38,6
19,9
6,9
7,7
562
Tanarkepzo foisk.
13,8
32,6
29,5
17,9
6,3
224
38,4
36,6
17,4
4,5
3,1
224
Osszesen szam:
202
472
383
324
457
236
100
16,2
37,9
30,8
26,4
37,2
19,2
8,1
154 12,4
oK
l=teljes mertekben
}
2= nagymertekben
3=kozepesen 4=kismertekben 5=egyaltalan nero voltak meg
\0
5
Egyetemek
%
f..J. f..J.
TDK
aclottak voltak
33 2,7
1244
111 9,0
1228
f-\ l\)
0
10. szamu tablazat folytatasa
Nv: 86
Nv: 34
-
Tanszeki kutatomunka 1~
2
3
4
5
Leendo pcllyaval valo megismerkedes Ossz.
1
2
3
4
5
Ossz.
Egyeternek
5,6
21,6
20,9
16,0
36,5
431.
5,:1.
22,0
34,7
29,1
9,1-
450
Foiskolak
4,2
18,3
28,1
21,3
28,1.
545
7,0
26,1
37,1
23,6
6,1
571
15j!3
22,7
23,6
:19,9
:l8,5
216
9,9
30,0
34,5
22,4
3,:1.
223
242
294
228
348
85
315
445
316
83
20,3
24,7
19,1
29,2
6,8
25,3
35,8
25,4
6,7
TanarkepzQ fDisk", Osszesen szam:
%
iK 1 =teljes
80
6,7
mertekben 2=nagymertekben adottak voltak 3="kozepesen 4= kism ertekben 5=egyaltalan nem voltak meg
1192
1244
tablaza~
11. szamu
Kepzesi agak - a felsooktatasi intezmeny. altaI nyUjtott szakmai lehetosegek kihasznalasa
(%) Nv: 36
Nv: 60 Szaktargyi eloadasok 1«
2
4
3
2
1
3
4
5
Ossz.
25,3
40,7
14,6
3,6
253
3,3
9,0
26,1
24,1
37,6
245
MUszaki
10,8
24,1
39,1
1.9,4
6,5
489
3,8
11,6
21.,2
20,8
42,6
476
Pedagoguskepzes
19,8
32,4
32,2
11,6
4,0
500 1.4,5
29,6
24,1
16,3
15,5
497
Osszesen szam:
192
344
455
285
239
372
15,5
27,7
36,6
19,6
30,5
1
190 15,3
1.=teljes mertekben 2= nagymertekben adottak voltak 3=kozepesen 4=kismertekben 5=egyaltalan nero voltak meg
rv
Ossz.
15,8
oK
~
5
Agrar
%
~
Specialkollegiumok
61 4,9
1242
\'98 8,0
224 18,4
23,4
1218
~
f0
11.. szamu tablazat folytatasa
f\)
Nv: 36
Nv: 65
Egyeni tanulas es onkepzes 1
Agrar MUszaki
0K
2
3
5
4
Gyakorlati kepzes Ossz..
:1.
2
3~2
1.5l)3
40,3
28,6
12~5
248
6,5
23,3
7
8
38 ff 9
28~9
:14 iii 8
488
5~3
17~9
5
3~?~5
9
:"'LO g .5
506
8~9
~,..l.~ f.
i
Ossz,.
4
5
38,8
23,7
7,8
35Jj7
24,3
16~9
474
33lj2
20~4
1.5;;8
494
3
245
Pedag6gusk zes
5
= -~ _ " " ' . -
- ....~""''''"7!'-'''''''-~,._;;;~..,.-~~=.,;:t:''''"'''".~...:::.=\>-~::.. ... ~=-
~~
=~~~=-==''''''''''-'=~~-''''=-~''''fl'l''''l;
"""4
.-,
==...... ,:=a
__
-="",,=,"~~~''lil-~~-4'''';;
~ ~ ~
7_"
Osszesen SZa.. nl:
0/0
es menekben. 2=nagymertekben
32.8
£~80
5 L1
'Il"
4 11 3
1:8$0
38!1 6
~
26ij4
adottak voltak 3=kozepesen 4=kism ertekben 5=egya.ltalan nero 'Voltak meg
~56
1242
85
249
428
7s0
20,5
35~3
274
177
ltlIzs:;,
12l}6
22:.>6
1.4~6
12:13
11. ;;;;<::I&'lTl-U t6.bl6.ii:'.io.t tolyto.ta,>=iet.
Nv: 39
Nv: 55
TDK
Konzultacio 1
0K
2
3
4
1
2
3
4
5
Ossz.
24,3
34,0
21,5
9,7
247
2.0
4,8
5,2
14.1
73,8
248
l\tJUszaki
5,7
18,9
36,8
25,5
13,1
487
1,1
2,9
3.6
8.2
84,2
475
Pedagoguskepzes
5,3
11,3
27,5
28,7
27,1
505
1,4
3,8
8,9
10,8
75,4
500
Osszesen szam:
81
209
402
322
225
17
45
72
128
961
6,5
16,9
32,4
26,0
18,2
1,4
3,7
5,9
10,5
78,5
0/0 «
l=teljes mertekben } 2=nagymertekben adottak voltak 3=kozepesen 4=kismertekben 5=egyaItalan nem voltak meg
w
Ossz.
10,5
Agrar
~ l\)
5
1239
1223
f-\ [\.)
:l:l• sze.mu "t'b ' ~ 0. la.Zio.t toLyta.tasa.
~
Nv: 76
Nv: 44 'I'anszeki kutatomunka 1
K
2
3
4
5
Leendo palyaval vale megismerkedes Ossz.
1
2
3
4
5
Ossz.
Agrar
0,4
4,1
6,9
9,0
79,6
245
8,8
24,5
38,2
21,3
7,2
249
MUszaki
0,2
1,3
1,1
4,7
92,7
466
4,8
14,8
35,0
26,9
18,5
480
Pedagoguskepzes
1,0
1,0
5,1
9,4
83,3
491
11,3
28,9
33,9
17,8
8,1
505
7
21
47
90
102
278
434
0,6
1,7
3,9
7,5
8,3
22,5
35,2
Osszesen szam:
%
K
1
1 =feljes :ne:tekben 2=nagymertekben ... a d 0 tta k voltak 3 =Kozepesen 4=kismertekben 5=egyaltalan nem voltak meg
1037 86,2
1202
272 22,0
148 12,0
1234
12. szamu iablazat Kepzesi szintek -
a felsooktatasi intezmeny altaI nyUjtott szakmai lehetosegek kihasznalasa
Nv: 36
Nv: 60 S pecialkollegiumok
Szaktargyi eloadasok K
:1.
2
3
4
1
2
3
4
5
Ossz.
14,5
25,8
37,4
:1.7,0
5,3
454
:1.,4
9,7
22,5
25,0
41,4
444
Foiskolak
13,4
27,0
39,6
14,8
5,1
566
9,6
21,2
25,:1.
17,5
26,6
553
Tanat:'kepzo foisk.
22,5
33-;:3
•
27,5
:1.3,1
3,6
222
17,6
29,0
20,8
14,0
18,6
221
Osszesen szam:
192
344
455
190
61
15,5
27,7
36,6
15,3
4,9
1
'K:1.=teljes mertekben 2=nagymertekben adottak voltak 3=kozepesen 4=kismertekben 5=egyaltalan nem voltak meg
tn
Ossz.
Egyetem~k
%
~ l\)
5
1242
98
224
285
239
372
8,0
18,4
23,4
19,6
30,5
:1.218
f-1 l\)
:12_ sz~nlt~ i:abla.zat £olyi;e.te..se.
01
Nv: 36
Nv: 65
\
Egyeni tanulas es onkepzes
1
ft
2
3
4
5
Gyakorlati kepzes Ossz.
1
2
3
4
5
Ossz.
Egyetemek
3,8
19,2
39,3
24,5
13,2
453
5,9
17,8
33,3
27,8
1.5,3
439
Foiskolak
4,1.
1.5,4
38,6
28,5
1.3,5
565
6,8
20,9
38,3
20,7
13,3
556
Tanarkepzo foisk.
6,3
22,3
37,5
25,0
8,9
224
9,6
25,2
31,7
1.7,0
16,5
218
Osszesen szam:
54
480
328
1.56
85
249
428
274
177
38,6
26,4
12,6
7,0
20,5
35,3
22,6
14,6
%
4,3
224 18,0
1
1=teljes :ne~tekben 2=nagymertekben ad ttak voltak _ 3=kozepesen 0 4=kismertekben 5=egyaltalan nem voltak meg
oK
1242
1213
12. szamu ta.bla.zat folvtata.sa Nv: 39
Nv: 55
TDK
Kon zultaci6 1
lK
2
3
4
2
3
4
5
Ossz.
24,9
34,8
20,7
9,9
454
0,5
2,5
3,4
10,8
82,9
444
Foiskolak
4,1
12,3
31,5
31,3
20,8
562
2,0
5,6
5,9
10,6
75,9
557
TanarkepzQ foisk.
6,3
12,1
30,0
23,3
28,3
223
1,8
1,4
10,8
9,5
76,1
222
Osszesen szam:
81
209
402
225-
1239
17
45
128
961
6,5
16,9
32,4
1,4
3,7
10,5
78,5
322 26,6
mertekben 2=nagymertekben adottak voltak 3=kozepesen 4=kismertekben 5=egyaltalan nem voltak meg
N
1
9,7
oK 1 =teljes
...J
Ossz.
Egyetemek
%
~
5
}
18,2
72 5,9
1223
I-J. l\)
12. szamu tablazat folytatasa
CP
Nv: 76
Nv: 44 'l'anszeki kutat6munka oK
:l.
2
Leendo palyaval val6 megismerkedes
3
4
5
Ossz.
1
2
3
4
5
Ossz.
Egyetemek
0,2
2,3
3,7
5,0
88,8
436
5,6
19,6
34,4
25,2
1.5,3
445
Foiskolak
0,5
:1.,5
2,6
8,9
86,3
548
8,8
21,9
35,9
21,0
12,4
566
Tanarkepzo foisk.
1,4
1,4
7,8
8,7
80,7
218
12,1
30,0
35,0
18,4
4,5
223
Osszesen szam:
7
21
47
102
278
434
272
148
0,6
:1.,7
3,9
a,3
22,5
35,2
22,0
12,0
%
-
90 7,5
oK 1 =teljes
mertekben } 2=nagyme~ekben 3=kozepesen 4= kismertekben 5=egyaitalan nem voltak meg
adottak voltak
1037 86,2
1202
1234
13. s zamu 'tablazat
Kepzesi agak -
reszvetel nem kotelezo foglalkozasokon (ketheti oraszam)
Agrar
MUszaki
Pedagoguskepzes
Osszesen
szam
%
szam
0/0
szam
0/0
szam
%
1.-2 ora
49
33,6
83
32,0
67
28,9
199
3:1.,1
3-4 ora
48
32,9
81
31,2
82
35,4
211
33,1
5-6 ora
23
15,8
48
18,5
36
15,5
107
16,8
7-8 ora
7
4,8
19
7,3
15
6,4
41
6,4
19
13,0
29
11,2
32
13,8
80
12,5
146
100,1
260
100,2
232
100,0
638
99,9
tobb Osszesen
14. szamu tablazat Kepzesi szintek -
reszvetel nem kotelezo foglalkozasokon (ketheti 6raszam)
Egyetemek
TanarkepzQ foiskolak
Foiskolak
Osszesen
szam
%
szam
%
szam
0/0
szam
0/0
1-2 ora
78
30,2
92
33,2
29
28,4
199
31,2
3-4 ora
94
36,3
82
29,6
35
34,4
211
33',1
5-6 ora
40
15,5
51
18,4
16
15,'7
107
16,8
7-8 ora
16
9,2
17
6,2
8
7,8
41
6,4
tobb
31
11,9
35
12,6
14
13,7
80
12,5
259
100,1
277
100,0
102
100,0
Osszesen
638 100,0
129
15. szamu tablazat 'l'udomanyos mUvek a szakterUletrol -
kepzesi agak
Nv: 35 Agrar
MUszaki
Pedag6guskepzes
Osszesen
szam
%
szam
0/0
7,0
65
12,9
124
10,0
84
17,2
114
22,6
250
20,1
33,3
146
30,0
182
36,1
412
33,1
53
21,0
104
21,4
69
13,7
226
18,2
2-3 evente
10
4,0
29
6,0
33
6,5
72
5,8
Egyaltalan nem
28
:11,1
90
18,5
41
8,1
159
12,8
252
99,9
487 100,1
504
99,9
1243
100,0
szam
0/0
szam
Szinte naponta
25
9,9
34
Hetente
52
20,6
Havonta
84
Evente
Osszesen
%
16. szamu tablazat 'l'udomanyos mUvek a szakterUletrol -
Nv,:
kepzesi szintek
35 Egyetemek
'l'anark ep z 0 foiskolak
Foiskolak
Osszesen
szam
0/0
szam
0/0
8,3
26
11,7
124
10,0
119
21,0
55
24,8"
250
20,:1-
30,1
187
33,0
88
39,6
412
33,1
100
22,0
100
17,7
26
11,7
226
18,2
2-3 eve,nte
26
5,7
34
6,0
12
5,4
72
5,8
Egyaltalan nem
65
14,3
79
14,0
15
6,8
159
12,8
455
100,0
566 100,0
222
100,0
1243
100,0
szam
%
szam
Szinte naponta
51
11,2
47
Hetente
76
1.6,7
Havonta
137
Evehte
Osszesen
130
%
131
19. szamu tablazat Tanulmanyi eredmenyek - kepzesi agak Nv: 79
Agrar
Pedagoguskepzes
MUszaki
0/0
Osszesen
szam
0/0
szam
0/0
szam
1
10,4
4
0,9
1
0,2
6
0,5
23
9,1
55
12,5
4
0,8
82
6,8
152
60,1
283
64,2
213
42,2
648
54,0
72
28,5
94
21,3
267
52,8
433
36,1
Jeles
4
1,6
4
0,9
20
4,0
28
2,3
KitUno
1
0,4
1
0,2
2
0,2
253
100,1
441
100,0
1199
99,9
Elegtelen Elegseges Kozepes Jo
Osszesen
505
100,0
0/0
szam
20. szamu tablazat Tanulmanyi eredmenyek - kepzesi szintek Nv: 79 Egyetemek
Tanarkepzo foiskolak
Foiskolak
0/0
Osszesen
0/0
szam
0/0
szam
2
0,4
4
0,8
38
8,3
42
8,1
2
0,9
82
Kozepes
254
55,3
304
58,6
90
40,7
648
Jo
150
32,7
164
31,6
119
53,8
433
15
3,3
3
0,6
10
4,5
28
2
0,4
51.9
1.00,1
Elegtelen Elegseges
Jeles KitUno Osszesen
132
459
100,0
szam
6
2
221
99,9
1199
21. szamu tablazat
Tanulmanyi eredmenyek - nemek
Nv: 79 !t'"'.~
No
Ferfi szam Eh?gtelen
0/0
szam
Oszszesen
0/0
--6
6
0,9
72
11,1
10
1,9
82
Kozepes
400
61,5
248
45,3
648
J6
163
25,1
270
49,2
433
Jeles
7
1,1
21
3,6
28
KitUno
2
0,3
650
100,0
Elegseges
Osszesen
2
549
100,0
1199
1.33
23/a szamu rablc9.zal Kepzesi agak -
nehezseget okoz6 tenyezok a tanulas teren
%
Nehezsegek
Kepzesi ag
-
Nv: 28
Nv: 26
Nv: 26
Az eloadasokon kozolt anyag megertese
Az eloadasok anyaganak jegyzetelese
A
1
ie
2
3
n
1.
1
2
3
n
65,0
10,1
257
35,0
49,4
15,6
257
9,3
58,9
31,8
258
MUszaki
21,9
67,7
10,4
483
49,4
38,8
1:1.,8
484
8,1
54,1
37,8
484
Pedag6guskepzes
34,9
59,6
5,5
510
51,5
39,5
9,0
511
13,9
59,6
26,3
510
348 27,8
798 63,8
104 8,3
1250
592 47,3
517 41,3
143 1252 11,4
134 10,7
718 57,3
400 32,0
1252
'lK 1 =semmi,
vagy csekely nehezseget okozott 2=kisebb nehezseget okozott 3=igen nagy nehezseget okozott
CJ1
n
24,9
%
w
3
Agrar
Osszesen szam:
~
2
tananyag mennyisege
~
u.>
23/a szamu tablazat folytatasa
(j\
Nehezsegek
Kepzesi ag
Nv: 70
Nv: 26
Nv: 34
A szakirodalom feldolgozas'a
Az idovel valo gaz-
Az ujfajta tanulasi modszerek kialakitasa
-
1
0K
dalkodas
2
3
n
1
2
3
n
1
2
3
n
Agrar
20,7
56,5
22,8
246
10,5
35,8
53,7
257
18,6
52,6
28,9
253
MUszaki
28,2
51,2
20,6
457
12',4
34,7
52,9
484
27,4
48,9
23,7
481
Pedagoguskepzes
26,7
46,7
26,5
505
12,9
36,0
51,1
511
27,5
45,7
26,9
510
Osszesen szam:
315
609 50,4
284 23,5
1208
153 12,2
444 35,5
655 52,3
1252
319 25,6
601 48,3
324 26,0
1244
%
26,~
i£1=semmi, vagy csekely nehezseget okozott 2=kisebb nehezseget okozott 3=igen nagy nehezseget okozott
23jb szamo tablazat Kepzesi agak - nehezsegek a vizsgakkal kapcsolatban
%
Nehezsegek
Nv: 31
Nv: 37
Nv: 44
A vizsgakra vala keszUles soran a tankonyv stb. lenyegi elemeinek megjegyzese
A vizsgakovetelmenyek p ontos ismerete
Az anyag sajat szavakkal vala visszaadasa
-
1~
2
Agrar
15,2
67,3
17,5
257
43,9
MUszaki
19,8
63,5
16,7
479
Pedagaguskepzes
25,6
~3,4
11,0
265 21,3
801 64,2
181 14,5
Kepzesi ag
Osszesen szam:
%
tX 1 =semmi,
3
vagy csekely nehezseget okozott 2=kisebb nehezs eget okozott 3=igen nagy nehezseget okozott
f-\
W
...J
n
n
47,5
8,6
255
28,3
54,7
16,9
254
43,5
46,4
10,1
476
31,4
51,8
16,8
477
511
49,8
41,2
9,0
510
33,2
52,9
13,9
503
1247
573 46,2
552 44,5
116 9,3
1241
389 31,5
652 52,8
193 15,6
1234
1
2
2
3
n
1
3
I-'
23/c szamo tablo.zo.t
W
a>
Kepzesi agak -
nehezsegek az egyetemi, foiskolai eletbe val6 beilleszkedesben
% Nv: 29
Nv: 35
Nv: 30
Nehezsegek
Az uj eletformara val6 atteres
Az ona1l6 eletviteI kialakitasa
Uj kapcsolatok kialakitasa
Kepzesi ag
1
-
K
2
3
n
1
2
3
n
1
2
Nv: 30
3
n
Az egyetemi, foiskolai hallgat6i szerepbe val6 beilleszkedes: magatartasi es viselkedesi kovetelmenyek elsajatitasa
1
2
3
n
Agrar
54,3 34,4 11,3
256
62,0 34,:1
3,9
255
56,5 34,9
8,6
255
65,9 31,4
2,7
255
MUszaki
55,1 36,9
8,1
483
69,8 27,7
2,5
480
64,4 29,6
6,0
483
73,6 24,8
1,7
484
Pedag6gus.... kepzes
49,8 37,8 12,4
510
63,4 29,3
7,3
508
55,9 35,1
9,0
510
70,7 24,4
4,9
509
369 8:15 65,6 29,7
59 1243 4,7
740 411 59,3 32,9
97 1248 7,8
324 884 70,8 26,0
40 3,2
1248
Osszesen szam:
%
oK
659 459 131 1249 52,8 36,7 10,5
1=semmi, vagy csekely nehezseget okozott 2=kisebb nehezseget okozott 3=igen nagy nehezseget okozott
24/a szamu tablazat Kepzesi szintek -
nehezseget okoZQ tenyezok a tanulas teren
% Nv: 28 Nehezsegek
Kepzesi ag
Nv: 26
Az eloadasokon kozolt anyag megertese 1
ft
2
3
n
1
2
3
A
tananyag mennyisege
n
1
2
3
n
26,0
61,7
12,3
462
50,5
39,3
10,2
463
9,9
53,8
36,3
463
Foiskolak
28,8
66,7
4,4
562
45,1
41,9
13,0
563 11,0
59,0
30,0
564
Tanarkepzo foiskolak
29,2
61,1
9,7
226
46,0
43,8
10,2
226 11,6
60,4
28,0
225
348 27,8
798 63,8
104 8,3
1250
592 47,3
517 41,3
143 11,4
1252 134 10,7
718 57,3
400 32,0
1252
%
=semmi, vagy csekely nehezseget okozott 2=kisebb nehezseget okozott 3=igen nagy nehezseget okozott
'lK l
~
_ Az eloadasok anyaganak jegyzetelese
Egyetemek
Osszesen szam:
W \0
Nv: 26
~
~
0
24:/0. ::5zeimu teibl6.zo.t folyta.to.sa.
Nv: 70 Nehezsegek
Nv: 26 Az idovel vale gazdaIkodas
A szakirodalom feldolgozasa
-
.1«
2
Egyetemek
25,3
51,8
22,8
434
10,8
Foiskolak
26,4
52,4
21,3
550
'I'anarkepzQ foisk,olak
26,8
42,9
30,4
315 26,1
609 50,4
284
Kepzesi ag
Osszesen szam:
0/0
3
23,5
=semmi, vagy csekely nehezs eget okozott 2=kisebb nehezseget okozott 3=igen nagy nehezseget okozott
:K l
Nv: 34
2
3
n
47,5
29,6
459
27,1
51,3
21,6
560
226
27,6
42,7
29,8
225
1252
319 25,6
601 48,3
324 1244 26,0 -
3
n
33,1
56,1
462
22,9
14,0
35,3
50,7
564
224
10,6
40,7
48,7
1208
153 12,2
444 35,5
655 52,3
n
1
Az Lijfajta tanulasi medszerek kialakitasa 1
2
24/b szamu tablazat
Kepzesi szintek -
nehezsegek a vizsgakkal kapcsolatban
0/0
Nehezsegek
Nv: 31
Nv: 37
A
A vizsgakovetelmenyek .Az anyag sajat szavakkal pontos ismerete val6 visszaadasa
vizsgakra valo keszti-
1E:?S soran a tankonyv stb"
Nv: 44
lenyegi elemeinek meg..... jegyzese Kepzesi ag
1
-K
2
3
n
1
1
2
3
n
66,2
14,3
462
40,5
50,5
9.,0
457
32,2
52,3
15,5
459
Foiskolak
23,6
61,0
15,4
559
50,4
40,3
9,3
558
34,4
51,4
14,3
553
Tanarkepzo foiskolak
19,0
68,1
12,8
226
47,3
42,5
10,2
226
23,0
57,7
19,4
222
265 21,3
801 64,2
181 14,5
1247
573 46,2
552 44,5
116 9,3
1241
389 31,5
652 52,8
193 15,6
1234
'lK 1 =semmi,
vagy csekely nehezseget okozott 2=kisebb nehezseget okozott 3=igen nagy nehezseget okozott
~
1)
19,5
0/0
f...l.
3
Egyetemek
Osszesen szam:
f...l.
2
I-l.
~
24/c szamu tablazat
tv
Kepzesi szintek -
nehezsegek az egyetemi, foiskolai eletbe vale beilleszkedesben
% Nv: 29
Nehezsegek
Nv: 35
Az (ij eletformara
Nv: 30
p~z
ona1l6 eletvitel kialakita.s a
Kepzesi
."'" ..:}
rl
Nv: 30
Vi
kapcsolatok ki.... alakihisa
2
~.
.L
3
:n
Az egyetemi, foisko1ai ha11gat6i szerepbe vale beilleszkedes: magatartasi es visel.... kedesi kovetelmenyek elsajatihisa ~
2
3
n
",..,..>=
~7
F'oiskolak
:'3
'Tanarkepzo foiskolak
Q '-,
6'7' '-'''''5 c,;
.,~
._'h
458 t5
5611833~4
9jl8
f±61
561 65 9 1
2
8
6;0
562
224
42~2
8~O
225
t)
8~l3
815 369 65 11 6 291)7
59 1.243 740 41.1 4,7 59$3 32,9
8
26~4
..5,---
I:::).
462
. 7~'ji4 26,3
2~3
562
24~:l
4,9
224:
70~1
71.,0
'"'
Osszesen szam~
659
o/c
52,8
459 36,7
131 1249 10,5
lK1=semmi~ vagy csekEHy nehezseget okozoU 2=kisebb nehezseget okozott
3=igen nagy ne"hezseget okozott
97
7,8
1248
884 324 70,8 26,0
40 3,2
1.248
25. szamu tablazat Kepzesi agak
olvasmanyok fajtainak elofordulasa
Nv: 23 Regeny, elbeszeles Szinte naponta
Hetente
6,3
25,5
47,3
18,7
1,6
1,2
256
10,8
18,9
46,7
19,9
3,4
0,4
493
guskepzes
20,4
29,1
41,9
7,1
1,6
Osszesen szam: ~
:1.72 13,7
304 24,2
563 44,9
182 14,5
29 2,3
Agrar NJUszaki
Havonta
Evente
2-3 evente
Egyaltalan nem
n
Pedag6506
5 0,4
1255
====~===============================~================= ==========
Nv: 37 Szorakoztat6 irodalom
Agrar
6,0
28,5
41,4
17,7
4,0
2,4
249
MUszaki
7,3
28,5
42,8
15,9
3,1
2,4
491
Pedag6guskepzes
8,0
26,5
36,7
18,6
6,6
3,6
501
Osszesen szam: oJc·
91
344 27,7
497 40,0
215 17 9 3
58 4,7
36 2,9
1241
7,3
=============~===============~======================== ==========
Nv: 28 Vers Agrar
6,0
14,3
31,:1
25,5
12,4
10,8
251
MUszaki
3,7
16,6
29,2
29,2
11,2
9,7
493
21.,5
31.,4
30,4
10,9
3,8
2,0
506
1.42 1.1,4
277 22,2
376 30,:1
265 21,2
105 8,4
85 6,8
1250
Pedag6guskepzes Osszesen szam:
etc,
====================================================== =========~
143
25. szamu tablazat folytatasa Nv: 31 Tortenelmi v iss zaemlekez ese k, dokumentumok
2-3 evente
Egyaltalan nem
39,8
18,5
13,3
249
28,3
36,5
16,9
10,0
491
6,5
30,4
40,4
13,4
6,3
507
76 6,1
351 28,1
483 38,7
197 15,8
114 9,1
1247
Szinte naponta
Hetente
Agrar
1,2
4,0
23,3
MUszaki
1,6
6,7
Pedag6guskepzes
3,0
26 2,1
Oss2esen szam:
%
Havonta
Evente
n
=====~~===~======================================~==============
Nv: 28 Utleiras Agrar
0,8
0,8
18,3
44,4
20,6
15,1
252
MUszaki
0,2
2,6
17,1
42,9
19,1
18,1
492
Pedag6guskepzo
1,0
3,0
18,2
38,1
21,1
18,6
506
8 0,6
30 2,4
222 17,8
516 41,3
253 20,2
221 17,7
1250
Osszesen szam:
%
===~========~==========================================~========
Nv: 26 Eletrajz Agrar
0,4
1,6
11,6
41,4
23,5
21,5
251
MUszaki
0,2
1,2
14,2
35,1
29,2
20,1
493
Pedag6guskepzes
1,6
6,9
25,4
41,5
16,1
8,5
508
10 0,8
45 3,6.
228
488 39,0
285 22,8
196 15,7
1252
18,2
Osszesen szam:
%
===~=============~=======~======================================
144
25. szamu tablazat folytatasa
Nv:
36 Szociografia Szinte naponta
Hetente
Havonta
Evente
2-3 evente
Egyaltalan nem
n
Agral'
0,4
1,2
6,9
17,4
22,7
51,4
247
MUs zaki
0,2
2,9
8,0
19,7
18,4
50,8
488
Peda.g6guskepzes
0 11 8
2,0
11,0
27,0
26,2
32,9
507
6 0,5
27 2,2
112 9,0
276 22,2
279 22,S
542 43,6
1242
Osszesen szam:
%
==================~===e===================~===================~=
Nv:
295 Tudomanyos vagy ismeretterjeszto mUv. nem szakterU4
Agrar
4,5
1.5,7
31,3
17 11 2
7,1
24,2
198
MUszaki
6,2
1.7,4
26,6
16,2
6,2
27,4
402
5,7
1.6 9 2
25 9 6
17,2
7.3
27,9
383
267 27,2
165 16,8
67 6,8
265 27,0
983
Pedag6guskepzes Osszesen szam:
%
56 5,,7
163 16,6
============~========================================= ==========
Nv: 41 Politikai, filozofiai munkak Agrar
0 11 4
9,7
17,3
27,0
19,0
26,6
248
lVIUszaki
0,8
5,7
1.7,8
25,4
18,8
31,S
489
Pedag6guskepzes
1,2
8,4
23,4
26,0
20,2
20,8
500
247 20,0
321 25,9
240 19,4
324 20,2
1237
Osszesen
szam:
0/0
11 0,9
94
7,6
===================~=~===~~==========~=~========~===~==========~
14~)
25. szamu tablazat folytatasa
Nv: 46 Mil\'. es zeti konyvek
evente
Egyaltalan nem
37,0
15,9
14,2
246
21,8
41,9
18,3
13,1
482
12,7
35,9
30,4
10,5
4,4
504
92
358 29,1
446 36,2
180 14,6
120 9,7
1232
Szinte naponta
Hetente
Agrar
0,4
3,3
29,3
MUszaki
0,8
4,1
Pedag6guskepzes
6,2 36 2,9
OS6zesen szam:
0/0
7,5
Havonta
Evente
2-3
n
==ae===~=========~=========~========================== ==========
Nv: 21 N apilapok, foly6iratok, hetilapok Agrar
75,7
20,0
3,5
0,4
MUszaki
76,3
20,3
1,6
0,2
Pedag6guskepzes
68,8
27,9
3,1
919 73,1
293 23,3
33 2,6
Osszesen szam:
0/0
2 0,2
0,6
3 0,2
0,4
255
1.0
493
0,2
509
7 0,6
1257
===~==============~========~========================~= ==========
Nv: 31 Kepes magazinok Agrar
15,1
52,6
26,7
3,6
0,8
1,2
251
Milszaki
13,6
58 11 :1
24,0
2,0
0,4
1,8
492
Pedag6guskepzes
13,7
49,6
29,8
3,t)
1,4
2,0
504
174 14,0
668 53 11 6
335
37 3,0
11 0,9
22 1,8
1247
Osszesen szam:
%
26,9
=========================~=======~===========~=========~========
14:6
26. szamu tablazat KeEzesi szintek Nv:
olvasmanyok fajtainak elofordulasa
23
Regeny, elbeszeles Szinte
Hetente
Havonta
Evente
naponta
even-
Egyaltalan
te
nero
2-3
n
Egyetemek
12 11 4
21,5
46,4
18 11 0
1,5
0,2
461
Foiskolak
12,6
25,0
45,8
13 11 3
2,6
Ot 7
572
19~4
27,9
39,2
10,4
3,2
szam:
172
563
13,7
182 14,5
29
0/0
304 24,2
'T an. ark
ep-
zo 10iskoUik
222
Osszesen 44,9
2,3
5
1255
0,4
~~==================================================== ==========
Nv: 37
Szorakoztat6 irodalom Egyetemek
3,7
2,2
457
Foiskolak
4,4
3,2
566
Tanarkepzo foiskolak
218 ---------------------------~--
Osszesen szam:
0/0
91 7,3
58
4,7
36 2,9
1241
=~==================================================== ==========
Nv: 28
Vers
,--------,--........._-------------------, Egyete-
mek Foiskolak
10,9
8,1
8,9
7,2
'Tanarkepzo foiskolak
27,6
13,1
5,0
3,2
2,21
105 8,4
85
1.250
6 98
Osszesen szam:
142
376
0/0
11,4
30,1
=:====~=============================~==========~====~========~===
147
26. szamu tablazat folytatasa
Nv: 31 Tortenelmi v iss zaemleke z es e k, dokumentumok Szinte naponta
l-fetente
l-favonta
Evente
2-3 evente
Egyaltalan nem
n
Egyetemel<
1,3
5,7
28,1
39,3
14,9
10,5
455
Foiekolak
3,0
6,8
28,9
37,7
16,1
7,4
570
Tat1arkepzo foiskolak
1,4
5,0
26.1.
40,1
16,7
10,8
222
26 2,1
76
35:1-
28,1
197 15,8
114 9,1
1247
6,1
483 38,7
Osszesen szam:
%
===~~=================================~=~====~~==============~==
Nv: 28 Utleiras Egyetemek
0,2
1,7
18,8
41,7
20,7
16,8
458
Foiskolak
0.9
3,3
18»2
41,9
17,3
18,,4
571
Tanarkepzo foiskolak
0,9
1,4
:1.4,5
38,9
26,7
17,6
221
8 0,6
30
222
516
17,8
41.,3
253 20,2
221 17,7
1250
2,4
Osszesen 8zam:
%
==~============~=========================================~==~===
Nv: 26 Eletl"ajz
Egyetemek
0,7
Foiskolak
0,9
3,1
0,9
4,9
22,9
10 0,8
45
228
3 11 6 ,
18,2
40,4
25,4
456
36,1
22,3
573
'!'anarkepzo foisko-
16k Osszesen szam:
0/"
18,4
488 39,0
285 22.8
9,4
196
223 1252
15,7
==============~=====================================~= ==========
148
---_.-_.--------------_._------------_._-----36
Szociografia
,-----------------_._----Szinte
Hetente
Havonta
Evente
naponta
even-
Egyaltal an
te
nem
2-3
n
Eg~lete
mel<
455
Foiskolak
565
'I' anar'k ep~~ 20 foiskolak
11,7
Osszesen szam:
27 2,2
o/c
22,5
222
25,7
112
542 43,6
9~0
1242
====~========~======================================== ==========
Nv:
295 'I'udomanyos vagy ismeretterjeszto mUv o nem szakterUl.,
Egyetemek
5,9
371
Foiskolak
7,8
448
6,1
164
"I\a.nal~kep
20 foiskol&k
1.3,4
27 ,1 4
Osszesen
8zam: IJb
56 5 ,1 7
1.65 16~8
67 6,8
265
27,0
====~==============================~~================= ==========
Nv~
4:1
_ _ _ _ _ _ _ _ _w ~_ _~
---_._---~------=-,._._---------
PoHtikai, filozofiai munkak
Egyetemek
O~4
8 9 1.
1.7,8
28$4
:16 1i 7
28\}4
454
Fc'ilskola.k
l~2
890
2:1 11 8
24 9 4
20 1i 9
23$17
565
O~9
5~5
19f17
24 9 8
21 i1 1
28,0
21.8
324 26,2
1237
'T'clYlal"kep-
20 foiskolak.
--'08,szesen szam:
11
0/0
Oil 9
94
7,6
247
321
240
20,0
25,9
19 9 4
=~==~====================~================================~=====
149
26., szamu tablazat folytatasa
Nv: 46 ._---_._~--
1\J1Uveszeti ~_
Szinte naponta
l-fetente
konyvek
_~ _ _ _ _ _"''''io'
Havonta
Evente
2....3 evente
Egyaltalan nem
n
Eg"yetemel:<
1.,6
596
28j!2
36 9 4
1. 7 9 6
:10,7
450
Foiskolak
2 Sl :1
61]2
30}!l4
38 9 3
13,3
9,6
562
7,7
145 ~
27lJ3
301/5
:1:1,8
8,2
220
180 14,6
120 9,7
1232
Tanarkepzo foisko1ak
"""'="''''_ _
_ _ _ _ _ _ _""""",,",,1l'II'''
''',1I-'~
Osszesen
szam:
%
36 2,9
92
358
7 g5
~t9fJ1
446·
:i61l 2
===========~===========~====~===============~=========~=========
Nv: 21
Na.pHapok ll foly6iratokl) ,_=__._'.
hetilapok
w
- - _ - - _ - _
Egyetemek
731'8
461
Foiskolak
75 9 0
572
Tanarkepzo foisko-
16k Osszesen sz6m:
0/0
224
919 73,1
293 23 11 3
33
2
2(l6
Oil 2
3 0 11 2
7 0,6
1257
~==========================~=~======================== ==========
Nv: 31 K.iepes magazinok
Egyete-
mek Foiskolak
8,3
54:fj6
=3°9 9
3~3
1,1
1 p8
456
:19,5
54);'?
1.1,4
~!,3
0,4
l D8
570
11. f 3
48 v 4
32:1 6
4~1
1,8
1,8
221
TanarkepZQ foisko-
lak
. _ . _.....'O=f;l;>....-.-_ _ _ _ _"""""_ _ _""""'""'
Osszesen szam:
%
174 14,0
668 53~6
335 26 s 9
37
390
11
0,9
22
1247
:1~8
============~=====================~====~============== ==========
150
27
6
szamu tablazat
Intezmenycs op 0J;:.!.ok - magatartasmintak @
(atlagok €.E) ranghelyek) --~-----------------,...,------------------
Intezmeny,,c:soport
'I'a.nszek, intezeH
Oktat6k tobb-
kolt. vezetok
sege
Atlag
Rangh..
Atlag
Rangh.
Atlag
Rarigh.
6
1 ,1 8333
8
1.,5000
2
--------------
1.-2 oktat6
---_.,~"--_.
Agrar egyetern ,l Bp..
Agrar egyeten~ek, videk
2~3240
12
2,2346
10
1,6193
3
Agrar foiskolak
2,,2857
11
2,2031
9
:1.,6000
2
12
2,4744
1.1
2,5547
12
2,,3750
9
1.,5984
2,3750
11
2,1364
8
1.,7092
11
8
1,5693
2,61.54·
11
9
1,461.5
3
2,4474
1:1
9
1,5385
2
2~4000
11
1.0
1,3846
1.
MUszaki Egyetemj) Bp",
l\/JUszaki egyetemekt) videk
lVIUszaki iSis. koJ.ak ii Bpo IVJUszaki f01skalak, videk
2 2
2
Pedagogus-
k ep zoe gyetenltij Bp..
Pedagoguskepzo egyetem, videk T a'"1it6 k
ep Z of!
B Po>
Tanit6kepzok~
videk
10
2,2026
11
1,3775
1
11.
2,5000
10
1,6429
3
9
1,4143
1.
9
1,5342
1.
TanarkepzQ Faiskola, Bp.,
fo....
TcmarkepzQ iskolak, videk
11
--~'_~'~_D_"
Osszesen: _.-
•
=
•
-
11
2 ,l 2201
_
~._----------~-_._----------------
151
152
27
9
szamu tablazat folytata.sa
~~~~------------------------------
1-2 csop ..
V rJ
eVfolyamtars
Irl-tezmenycsoport
--_.._--_. egyetem,
AUag
r6 v" vegzett
Egyetemre ja....
Egyetemen kivUli bar.
hast> gondlll es erd" baratok
tarsOIl/ kora>, csop.
._------------
Rangh.,
Atlag
Rangh.
Atlag
Rang~
-~._=~----------------------------
,f-~grar
Epa
3
4
2,0909
10
Agrar,; egyete..= mek:f1 videk
:t
4
1.,9888
7
Agra.r f6is kalak
3
4
1,7846
6
MUszaki Egyete.rl1 jj Bp(/'
:1
1,7692
5
1.,8608
6
IVIUszaki egye.... ternekiJ videk
4
1,5984
3
2,0469
7
NJUszaki foiskolak~ Bp ..
3
1,7931.
4
3
1,7313
4
l t 9403
7
1.
1.,4231.
2
1,7692
7
1 9 6154
5
1$4737
1.
1~8649
7
1~7077
6
:11/5938
2
1.,6000
3
1,5298
3
1.,5497
4
1,7815
7
:1
:ll}7857
4
1,8571.
5
6
MUszaki fois-
kolak lJ videk
11)6400
Pedag6guskepzQ egyetem~ Bp" Peda.g6guskepzo egyetem~
videk
Tt3.:nit6kepzo~
Bp..
rr anit6kep z ok!) videk
'l'a.na.rkepzo Faiskola, Bp~ 'T,a.l1arkepzo
fa-
iskolak!) videk Osszesen:
3
7
5
3
----------1~6335
4
1,8721.
6
153
27.. szamu tablazat folytatasa
Inte-2menycsoport
Regebbi baratok
Atlag
Rangh
ll
Csaladtagok
Atlag
Rangh.
Agrar egyetem," BplI
1,9167
9
1,7500
5
Agrar egyetemek, videk
1,7865
5
1,6089
2
Agrar fois kolak
1,7344
5
1,5385
1
MUszaki Egyetem, Bp.
1,7532
4
1,6835
3
MUszaki egyetemek, videk
1,7480
5
:1,5748
1
MUs zaki foiskolak, Bp.
1,8002
5
1,5955
1
MUs zaki foiskolak, videk
1,9343
6
1,5099
1
Pedag6guskepzo egyetem, Bp.
1,5769
5
1,6923
6
Pedag6guskepzo egyetem, videk
1,6484
6
1,5641
3
Tanit6kepzQ, Bp.
:1.6154
4
1,6308
5
Tanit6kepzok, videk
1,7351
6
1,4600
2
la, Bp.
1,9286
6
2,0000
7
Tanarkepzo foiskolak, videk
1~6651
6
1,4641
2
Osszesen:
1,7612
5
1,5548
2
Tanarkepzo Foisko-
154
Leendo szakter(l mar sikeresen mUkll szemelyek
Intezmenyc
Atlag
Rangh.,
IrodaImGl alak. tUd6sok~
nagy emberek elete Atlag
Rangh.e
Agrar egyetem!l'" Bp",
1,4167
1.
2,1667
11
Agrar egyetemekj) vJdek
2,0726
8
2 ,1 2090
9
A-grar foiskolak
2 11 1.563
8
2,2540
10
lV1Uszaki. Egyetem ll Bps
2,3067
9
2,2949
8
10
2,3016
8
9
2,3448
10
9
2,3483
10
4
2,3077
10
lj)5807
4
2$0000
8
Tanit6kepzo9 Bp,)
11)8308
7
2~1250
9
TB1'"1it6kepzok lJ videk
1~731.5
5
2 11 0993
9
lVIUszaki egyetemek 3
videk MU.szaki foiskolak~ Bp"
IVliiszaki videk
foiskolak~
2,2150
Pedag6guskepzQ B p ..
egyetem~
Pedag6guskepzQ egyetem~
videk
Fois~·
koli4 Ep" 'T'anarkepz5 foiskolak~ videk Osszesen:
1~5613
2
8
4
10
7
10
----------------~.'--_.
155
~ (Jl
0\
28. Kepzesi agak -
szamu
magatartasmintak hatasanak
tablazat
ertekeh~se
%
Agrar Mtiszaki Pedag6guskepzes Osszesen szam:
%
Nv: 21
Nv: 17
Nv: 26
Nv: 28
Nv: 28
Tans z ek, intezeti kon. vezete
Oktat6k tobbsege
1-2 oktat6
Mozgalmi vezetek tobbsege
Nehany mozgalmi vezeto
1«
2
11,8
47,6
40,6
11,8
55,7
32,5
50,6
37,9
11,5
5,1
40,9
53,9
13,7
40,4
45,9
7,3
40,3
52,4
8,3
55,8
35,9
49,8
38,9
11,3
2,2
34,9
62,9
8,9
39,8
51,2
11,0
47,7
41,2
12,0
58,6
29,4
64,2
29~·9
5,9
5,2
34,2
60,6
9,3
36,8
53,9
122 9,7
563 44,8
718
411 32,6
698 55,8
439 35,1
115 9,2
50 4,0
448 35,8
752 60,2
126 10,1
484 38,7
640 51,2
3
572 132 45,5 . 10,5
«l:;::igen jelentes mertekben 2=kismerb~kben
3=egyaltalan nero
1
2
56~·9
3
1
2
3
1
2
3
1
2
3
'lK 1 =igen
jelentos mertekben
2=kismerb~kben
3=egyaltalan nem
f-l; (Jl
'"
~
tn 0:>
28. szB.mu tablazat folvtatasa.
1
Nv: 22
Nv: 27
Nv: 29
Csaladtagok
Leendo szakter. mar sikeresen mUk. szemelyek
Irodalmi alak ok, tud6sok, nagy emberek elete
K
2
3
1
2·
3
1
2
3
Agrar
48,8
42,6
8,6
29,8
34,1
36,1
:1.6,7
44,8
38,5
MUszaki
51,7
39,6·
8,7
18,1
37,5
44,4
13,2
40,9
45,9
Pedag6guskepzes
56,3
35,6
8,2
51,:1.
33,5
:1.5,4
18,2
47,5
34,3
665 52,9
485 38,6
106 8,4-.
423 33,8
440 35,2
388 31,0
:1.99 1.5,9
554 44,4
496 39,7
Osszesen szam:
%
K
1 =igen jelentos merb~kben 2=kismertE~kben
3=egyaItalan nem
29 11 5ZamU t6,bla.zat
~=="'=--_.=._--~-~=~--.=
'I'a.nszek jj intezeU
1-2 oktat6
koU.. vezeto
Oktatok tobbsege
_Atlag
Atlag
Atlag
Rang~ 'Q::t
Rangh
Rangho
-----=-~~---,
Mozgalmi vezetok tobbsege
Neha.ny mozgalmi vezeto
Atlag
Rangh..
Atlag
Rangh..
37m=;
Agrar
2,2874
1:1.
2 w2078
9
1$6087
3
2,4882
13
2,3216
12
MUszaki
2~451.6
1.2
2~2762
9
1&6154
2
2:»6055
13
2,4228
1.1.
Pedag6guskepzes
2,3018
11-
2 11 1745
10
1,4:1.78
:1.
2,5547
13
2,4453
12
Osszes
ranghelyek
J-lo
tn
~
1:1.
9
:1.
:1.3
12
f-' 0\
29. szamu
o
A tan.csop. mint kozosseg
Atlag
Rangh.
te.blazat folyta.t6.5a
1-2 csop. v. eVfolyamtars
Egyetemre jaro v. vegzett has. gond. es erd. baratok
Egyetemen kivUli bar. mrs., kor., csop.
Atlag
Rangh.
Atlag
Atlag
Rangh.
Rangh.
Regebbi baratok
Atlag
Rangh.
Agrar
2,0198
7
1,5630
1
1,6353
4
1,9409
6
1,7795
5
Miiszaki
1,9415
7
1,6640
3
1,7140
4
1,9356
6
1,8871
5
Pedag6guskepzes 1,9842
8
1,5602
4
1,5545
3
1,7787
7
1,6812
6
Osszes. ranghelyek
8
3
4
6
5
29~
Csaladtagok
~Zi6.mu.
tcib1.aZJat rolvtatd.::HJ. . of
Leendo szakter..
mar sikeresen milk. szemelyek Atlag
Rangh.
Atlag
Rangh.
Irodalmi alakok, tuct6sok, nagy embe-
rek elete Atlag
Rangh.
Agrar
1,5977
2
2,0627
8
2,21.83
10
MUszaki
1,5694
1
2,2627
8
2,3272
10
Pedag6guskepzes
1.,51.89
2
:1.,6436
5
2,1.604
9
Osszes ranghelyek
.
~
~~
~
2
7
10
fool 0\ I\)
30. szamu tablaza.t Kepzesi szintek - magatartasmintak hatasanak ertekelese
% Nv: 21 Tanszek, intezeti kolL vezeto 1ft
2
7,8
Foiskolak Tanarkepzo foiskolak
Egyetemek
Osszesen szam:
%
'lK 1 =igen
Nv: 17
Nv: 26
Nv: 28
Nv: 28
Oktat6k tobbsege
1-2 oktat6
Mozgalrni vezetok tobbsege
Nehany mozgalmi vezeto
3
1
2
3
1
2
3
1
39,7
52,5
7,8
54,8
37,4
50~3
39,2
10,5
2,8
10,2
48,0
4:1,9
:10,7
58,9
30,4
57,1
33,6
9,3
12,4
47,1
40,4
15,4
56,4
28,2
63,4
30,4
572 45,5
132 10,5
718 56,9
411 32,6
698 55,8
439 35,1
122 9,7
563 44~'8
jelentos mertekben 2=kismertekben 3=egyaltalan nem
2
2
3
1
35,9
6:1,3
11,4
37,6
51,0
3,9
37,5
58,6
9,9
39,6
50~4
6,3
6,7
31,6
61,8
7,6
38,8
53,6
115 9,2
50 4,0
448 35,8
752 60,2
126 10,1
484 38,7
640 5:1,2
3
308
Nv: 25 A tan. csop. mint kozosseg
1«
2
3
Nv: 21
Nv: 28
1-2 csop.. v. eVfolyamtars
Egyetemre jaro v. vegzett has. gond. es erd. baratok
Egyetemen kivUli bar. tars., kor., csop.
Regebbi baratok
1
2
3
1
2
3
1
-
2
3
1
2
3
20,5
50,0
41,6
8,4
49,2
39,7
11,1
26,8
50,1
23,1
40,3
44,4
15,3
Foiskolak
25,4
53,6
21,1
46,4
43,4
10,2
45,4
42,3
12,3
34~·5
48,5
17,0
36,7
46,2
17,1
'l'anarkepzo foiskolak 27,3
.47,6
25,1
54,0
37,6
8,4
52,2
38,1
9,7
33,9
50,7
15,4
40,7
50,4
8,8
681 5.4,3
270 21,5
616 49,1
523 41,7
116 9,2
602 48,0
508 40,S
143 11,4
397 31,6
622 49,5
238 18,9
484 38,7
579 46,3
187 15,0
302 24,1
f(1=igen jelentos mertekben 2=kismertekben 3=egyaltalan nem
I-"
Nv: 25
58,6
%
tv
Nv: 23
Egyetemek 20,9
Osszesen szam:
(f.
szamu tablazat fOlytatasa
~
0\
3 o. szarnu. tablazat folytatasa
Joi::I.
Nv: 22
Nv: 27
Csaladtagok
1j(
Nv: 29
Leendo szakter. mar sikeresen rnUk. szernelyek
2
3
1
2
3
Iroda1rni alakok, tud6sok, nagy emberek elete 1
2
3
Egyeternek
47,0
44,4
8,7
27,7
34,5
37,8
16,0
44,4
39,6
Foiskolak
55.9
35,6
8,6
30.2
36,3
33,5
15,9
43,6
40,5
Tanarkepzo foiskolak
57,8
34,5
7,6
55,3
33,6
11,1
15,9
46,0
38,1
665 52,9
485 33,6
106 8,9
423 33,8
440 35,2
388 31,0
199 15,9
554 44,4
496 39,7
bsszesen szam:
%
K
1 =igen jelentOs mertt~kben 2=kismeriekben 3=egyaltalan nem
31c szamu tablazat Kepzesi szintek .... magatartasmintak hatasanak ertekelese (at1agok es ranghelyek)
Tanszek, intezeti kolL vezeto Atlag
.~H
.. --'/-
1-2 oktat6
MozgaImi vezetok tobbsege
Nehany mozgalmi vezeto
Atlag
Rangh.
Atlag
Rangh.
Atlag
Atlag
Rangh.
Rangh.
Egyetemek
2,4469
12
2,2965
10
1,6013
2
2,5848
13
2,3952
11
Foiskolak
2,3170
11
2,1976
9
1,5220
1
2,5469
13
2,4050
12
Tanarkepzo foiskolak
2,2800
11
2,1278
9
1,4286
1
2,5511
13
2,4598
12
Osszes ranghelyek
~ (j)
Rangh.
Oktat6k tobb.... sege
11
9
1
13
12
f-\ 0'\
0\
31. szamu tablazat fol;rtatasa
A tan. csop. mint kozosseg
Atlag
Rangh.
1-2 csop. v. eVfolyarntars
Atlag
Rangh.
.Egyetemre jaro v. vegzett has. gond.· es erd. baratok Atlag
Rangh.
Egyetemen kivUli bar. tars., kor., csop.
Regebbi baratok
Atlag
Atlag
Rangh.
Rangh.
Egyetemek
1,9956
7
1,5844
1
1,6187
4
1,9730
6
1,7505
5
Foiskolak
1.9559
7
1.6384
3
1,6690
4
1,8249
6
1.8042
5
Tanarkepzo foiskolak .
1,9780
8
1,5442
3
1,5752
5
1,8150
7
1,6814
6
Osszes
rang helyek
8
3
4
6
5
31... :5Zidmu tdbldzo.t rorytatd~a
Csaladtagok
Leendoszakter mar sikeresen
Q
milk. szemelyek
Atlag
Rangh.
AUag
Rangho
Irodalmi alakok, tud6sok, nagy embe-'
rek elete
Atlag
Rangh.
Egyetemek
1,6169
3
2,1004
8
2,2363
9
Foiskolak
1,5271
2
2,0335
8
2,2456
10
'I'anarkepzo foiskolak
1,4978
2
1,5575
4
2,2212
10
Osszes ranghelyek
t.-.:k
S;
2
7
10
f-.J. 0\
32.. szamu tablazat
(JJ
Kepzesi agak -
kUlonbozQ tenyezokkel val6 elegedettseg
0/0 Nv: 51 Anyagi helyzet
Agrar
1«
2
18,3
59,5
3
Nv: 169
Nv: 30
LakaskorUWmenyek
Szocialis juttatasok (osztondij, menza stb.)
1
22,2
8,3
2 48,2
3 43,4
:1.
24,6
Nv: 29
2 57,4 r i
Tanulmanyi feItetelek
2
3
1
3
18,0
3,5
65,9
30,6
22,1 .
4,5
60,0
35,5
MUszaki
20,7
53,0
26,3
14,7
43,7
41.,6
29,1.
48,6
Pedagoguskepzes
21.,0
57,5
21,6
1.0,2
47,5
42,4
22,2
52,5
25,3
5.7
62,4
31.,7
249 20,3
689 56,1.
289 23,5
128 1.1.,5
51.2 46,2
469 42,3
31.7 25,4
649 52,0
282 22,6
60 4,8
777 62,2
412 33,0
Osszesen, szam:
%
'iK 1 =egyaltalan
nem 2=csak reszben 3=teljes mertE.~kben elegedett
I 1
32
Nv: 33
Nv: 24
Tanszektol, oktaf"" t6ktOl kapott ta.n.e segitseg
oc
Nv:
Saja.t tanu1manyi teljesitmenye
2
3
2
Agrar
9,8
58,8
3:1,4
32,3
60,7
7,0
6,6
Mtiszaki
7,2
6:1,1
31,6
31.,8
64,4
3,9
Osszesen
10,5
63,8
25,6
32,2
60,7
szam:
113 9,1
769 61,7
363 29,1-
402 32,1
779 62,1
Pedagogus.... kepzes
%
ilK:
, t ,. l=egyal alan nero 2=csak reszben 3=teljes mertekben elegedett
:I.
tablazat folytaUisa
24
eloadasok, gya...
Az korlatokt · szeminariumok szinvonala
:l.
3
szamu
1
2
Nv: 21 llIIIIIl6__
Jegyzet es tankonyv ell6:tas
3
1
2
84,4
8,9
38,0
51,2
:10,9
7,9
76,8
1.5,0
15,9
54,3
29,7
7,1.
8,7
79,2
12,1
38,0
52,8
9,3
73 5,8
100 8,0
996 79,4
158 12,6
369 29,3
667 53,0
221 1.7,6
3
~
..J 0.
32. szamu tablazat folytatasa
Nv: 26
Nv: 21
A rendelkezesre alia szabad ida mennyisege
Az oktat6k es hallgat6k kapcsolata
1
~
Nv: 23 Az egyetemen, fois kolan foly6 kozoss egi elet
3
1
2
3
1
2
3
1
...
9,3
90,7
...
10,9
89,1
20,2
18,5
81,3
9,3
49,4
41,6
8,9
MUszaki
48,5
39,7
,.:11,8
0,2
14,5
85,3
0,2
Pedag6guskep'" zes
40,3
45,8
13,9
-
11,0
89,0
-
568 45,4
533 42,6
151 12,0
1 0,1
15:1. 12,1
1105 87,8
1 0,1
%
'lK 1 =egyaltalan
nem 2=csak reszben 3=teljes merlekben elegedett
166 13,2
Nv: 29
Az egyetemi, foisk" . Ugyekrol val6 tajekozta:tas
2
Agrar
Osszesen szam:
Nv: 24
2
Az egyetemi, foisk", Ugyekbe val6 belesz6las Ie hetos ege
2
3
3
1
63,0
16,7
20,7
66,4
12,9
21,6
57,1
21,2
30,6
56,7
12,7
90,7
32,0
51,5
16,6
31,6
55,3
13,1
1088 86,7
320 25,5
703 56,1
23:1. 18,4
362 28,9
726 58,2
161 12,9
..
3311)
sz.:i,rn~
t6.bl.6.za.t
Kepzesi cigak ..,. kUlonbozQ tenyezokkeH vale elegedettseg
(atlagok es ranghelyek)
...
~
I..l.
LakaskorUhnenyek
Szocialis juttatasok (osztondij, menza stb.)
'Tanulmanyi feltetelek
Atlag
Atlag
Atlag
Rangh.
Atlag
Rangh.
Rangh..
Rangh.
Agrar
2,0397
6
2.3509
3
1,9336
9
2,2706
4
MUszaki
2,0564
8
2,2687
4
1,9365
10
2,3102
3
Pedag6guskepzes
2,0060
8
2,3223
3
2,0317
7
2,2634
4
Osszes ranghelyek
!---J..
Anyagi helyzet
7
3
8
4
~
"\J
[\J
33. ::iz6.mu td.blazat tolytatasa
'I'ans zektol, oktat6ktOl kapott tan. segitseg
Sajat tanulmanyi teljesitmenye
Atlag
Atlag
Rangh.
Rangh.
Az eloadasok, gyakorlatok, s zeminariumok szinvonala
Atlag
Rangh.
Jegyzet es tankonyv ellatas
Atlag
Rangh.
Agrar
2,2157
5
1,7471
11
2,0233
7
1,7287
12
MUszaki
2,2480
5
1,7210
12
2,0772
7
2,1423
6
2,1511
5
1,7490
11
2,0336
6
1,7126
13
Pedagoguskepzes
-
Osszes ranghelyek
5
12
6
10
~l ;;~~mu table.zQ't fQ1ytQtO-G0,_
a116 szabad ida
Az oktat6k as hallgat6k kap-
Az egyetemen, foiskolan foly6
:mennyisege
csolata
kozossegi elet
A
rendelkezesl"E!
~~
Atlag
Az egyetemi., foisk", Ugyekrol val6 taj ekoztatas
Az egyetemi, foisk.. Ugyekbe val6 beles zOlas Ie hetos ege
Atlag
Atlag
Ii:
Rangl'4
Atlag
Rangho
Atla.g
Rangh.
Rangt4
Rangt4
,j"
.1
2,89:11
2
1,9650
8
1,9219
10
2~851.3
"'l
2,8106
2
1,9959
9
:l.~8204
1.1.
2:;8898
2
2*9073
:1
1,8462
9
1.t 8151
10
Agrar
lj15953
:13
2 t 9070
MUszaki
1.11 6334
13
:12
...t.
Pedag6guskep.... zes
1. 11 7361
"""""..........---~
I>'
•
~ ~
FA
l"
-_ ..
l>it4
Osszes rang he lye k -~--=~~~~~."""""'-"'~
.. f-~
13
1 ~~~--"","".Q
2
~~~~~~~~~~
9
:1:1
~_~'I¢...,.. ......_......,__....._---""""''''''''''-----~----------
........-
~
..J ~
34. szamu tablazat Kepzesi szintek -
kUlonbozo tenyezokkel val6 elegedettseg
% Nv: 51
Nv: 169
Anyagi helyzet
1«
2
3
LakaskorWmenyek
1
2
3
Nv: 30
Nv: 29
Szocialis juttatasok (osztondij, menza stb.)
Tanulmanyi feltetelek
1
2
3
1
2
3
Egyetemek
19,9
53,0
27,1
9,2
47,7
43,1
28,0
53.3
18,7
3,9
63,6
32.5
Foiskolak
21,7
59,0
19,3
14,1
44,8
41,0
26,0
49.3
24,6
5,3
60,5
34,2
Tanarkepzo foiskolak
17,5
55.8
26,7
9,9-
46,3
43,8
18,4
56,1
25,6
5,4
63,3
30,8
249 20,3
689 56,2
289 23,6
128 11,5
512 46,2
469 42,3
317 25,4
649 52,0
282 22,6
777
412 33.0
Osszesen sz6.m:
%
«l-egyaltalcin nem 2-csak reszben 3=teljes mertekben elegedett
60 4,8
62.2
34.
Nv: 33
Nv: 24
s,zamu'
tablazat'fbIt!S:fas:!ii
Nv:24
Nv: 21
Sajat tanuImanyi teljesitmenye
Azeloadasok, gyakorlatok, szeminariumok szinvonala
Jegyzet es tankonyv ellatas
1
1
2
3
1
Tanszektol, okta,.. tdktol kapott tan. segitseg .......-
1
K
2
3
2
3
2
3
Egyetemek
8,3
63,0
28,8
-3'1 ,11 9
61,6
6,5
9',3
81,0
9,7
25,9
55,4
18,8
Foiskolak
9,2
60,4
30,3
33,2
62$1
4,8
6,8
78,5
14,5
30,9
50,0
18,9
foiskolak
10,,5
62,6
26,9
29,6
63,2
7,2
8 11 1
78,4
13,5
32,6
55j 8
11,6
Osszesen ,$zam:
:113
769 61,7
363
100 8,0
996 79,4
158 12,6
369 29,3
667 53,0
221 17,6
Tanarkepzo
%
iM: l=egya "'Ita!an '"
9,1
nero: 2=csak reszben 3=teljes mertekbenelegedett
f-\>
~
VI
29,1
402 32,1
779 62',1
73
5,8
~
...,J
0\
34. s2a.mu ta.hbi~a.t f~lyta.tAAA
Ny: 26
Ny: 21
A rendelkezesre szabad ido mennyisege
.Az oktat6k es
1«
1
2
-
9,9
an6
2
3
Ny: 24
Nv: 23
hallgat6k kapcsolata
Az egyetemen, foiskolan folyO kozossegi elet
3
1
2
3
90,1
-
16,7
83,3
Nv: 29
Az egyetemi, foisk. Ugyekrol val6 tajekoztalas
Az egyetemi, fois-
Ugyekbe val6 belesz61as lehetosege 3
2
3
1
2
23,1
57,9
19,0
28,0
58,4
13,7
1
Egyetemek
56,5
35,6
8,0
Foiskolak
39,4
46,5
14,1
0,2
13,2
86,6· 0,2
12,1
87,7
24,8
56,7
18,5
25,8
61,8
12,4
Tanarkepzo foiskoIak
37,4
47,3
15,3
-
13,4
86,6
-
8,9
91,1
32,3
50,7
17,0
39,2
48,2
12,6
Osszesen 568 szam: 45,4 %
533 42,6
151 1 12.1 0,1
1 0,1
166 13,2
1088 86,7
320 25,5
703 231 56,1 18,4
362 29,0
726 58,1
161 12,9
151 1105 12,0 87,9
• t1(1=egyaltalan nem 2=csak reszben 3=teljes mertekben elegedett
j
..
3 :> tJ
SZ
em a. teb leZ at
Kepzesi szintek ... kilionbozo tenyezokkel valo elegedettseg (atlagok es ranghelyek)
Anyagi helyzet
LakaskorUhnenyek
5 z 0 cialis j uttatas ok (osztondij, menza stb.)
Atlag
Atlag
Atlag
Rangh.
Atlag
Rangh.
Rangh.
2,072.2
6
2,3382
3
1.,9065
1.0
2,2857
4
Foiskolak
1,9765-
8
2,2687
4
1.,9912
7
2,2892
3
6
2,3399
3
2,0717
7
2,2624
4
Osszes rang he lye k
. 2,0922
7
8
3
'"
...J
--J
Rangh.
Egyetemek Tanarkepzo foiskolak
J-1o
Tanulmanyi feltetelek
4
~
....,J OJ
~5.
S2amU ~~bl~2af:lolytaf:~sa
4Il
'l'anszektol, oktatOktol kapott tan. segit5eg
Sajat tanulmanyi teljesibnenye
'Azeloadasok, gyCP korlatok, szeminariumok szinvonala
Jegyzet es. tankonyv ellatas
Atlag
Rangh.
Atlag
Atlag
Atlag
Rangh.
Rangh.
Rangh.
Egyetemek
2,2048
5
1,7457
12
2,0043
7
1,9289
9
Foiskolak
2,2148
5
1,7160
13
2.0823
6
1,8842
10
Tanarkepzo foiskolak
2,1644
'5
1,7758
12
2,0541
8
1.7902
10
Osszes ranghelyek
L2
6
35" sza.mu tabla.zat folvtatasa
rendelkezesre
mennyisege
Az oktat6k es hallgat6k kapcsolata
Az egyetemen, fcis koVin foly6 kozoss egi elet
Az egyetemi, foisk .. Ugyekral vale tajekoztatas
Atlag
Atlag
.A tlag
.A tlag
A
aH6 szabad ida
Rangh.
R angh.
Rangh.
Az egyetemi, foisUgyekbe val6 bele-
szoIas lehetosege
Rangh.
Atlag
Rangh..
Egyetemek
1.,51.51.
13
2,9009
1
2,8333
2
1,9590
8
1,8568
11
Foiskolak
1.,7473
12
2,8647
2
2,8752
1
1,9366
9
1,8657
11
1,7793
11
2,8661
12
2,9107
1
1,8475
9
1,7342
13
'I'anarkepzc
foiskolak
Osszes ranghelyek
1-\ ,,'I
\,::;J
13
1.
2
9
11
~
OJ
36. szamu. tablazat
o
Kepzesi agak -
kozepiskolaval vale osszehasonlitas
0/0
Nv: 24
Nv: 20
Lekotottseg
Tananyag mennyisege
Nv: 22
Nv: 20
MUvelodesi lehetosegek
Szorakozasi lehetosegek
1~
2
3
1
2
3
1
Agrar
80,5
12,1
-7,4
97,1
-
2,3
39,8
42,6
17,6
38,4
44,6
17,1
MUszaki
85,1
8,2
6,7
95,9
1,8
2,2
46,9
35,7
17,3
46,5
33,5
20,0
Pedagoguskepzes
-Osszesen
67,5
19,5
13,0
87,4
5,3 .
7,3
52,5
25,3
22,2
42,0
33,9
24,1
szam:
966 77,0
170 13,6
54 4,3
600 47,8
413 32,9
243 19,3
541 43,0
452 35,9
265 21,1
%
1K 1 =most
118 9,4
1168 . 92,8
tobb (jobb) 2=kozepiskolaban volt tobb (jobb) 3=egyforma
36 2,9
2
3
1
2
3
36 11
Nv: 24
Nv: 32
Sportolasi lehe..... tosegek
:L
K
2
3
Mozgalmi tevekenyseg lehetosege 1
CJJ
3
1
2
3
Nv: 23
Tarsakkal val6 kapcsolat
Emberi kapcsolatok
1
. 2
3
1
2
3
39,1
32,0
28,9
23,5
26,3
50,2
16,7
61,6
21,7
31,8
28,7
39,5
39,9
26,7
33,3
l\tIUszaki
27,6
41,1
31,3
19,8
25,9
54,3
14,4
61,4
24,2
26,0
3:1.,1
42,9
35,6
24,9
39,5
Pedag6guskepzes
25,7
37,5
36,7
14,7
39,3
46,0
14,3
58,5
27,1
25,3
41.,7
33,0
31.,9
32,3
35,8
Osszesen 366 szam: 29,2 %
474 37,8
414 33,0
230 18,5
392 31.1 5
624 50,1
187 14,9
759 60~3
31.3 24,9
339 26,9
439 34,9
481 38,2
439 35,0
355 28,3
461 36,7
2=kozepiskolaban volt tobb (jobb) 3=egyforma
}...l.
2
Tanarokkal va16 kap cs olat
Nv: 19
Agrar
~l=most tobb (jobb)
j--!>
Nv: 19
;;;;\zcimu t6.b1.6.ZiC.t !oLyte...:t.a;5Cl
~
OJ
37. szamu tablazat
(\)
Kepzesi szintek ... kozepiskolaval vale osszehasonlitas
%
Nv: 24
Nv: 20
Lekotottseg 1~
Nv: 22
Tananyag mennyisege
2
3
1
2
2
Nv:·20
MUvelodesi lehetosegek 1
2
3
Szorakozasi lehetosegek 1
2
3
Egyetemek
85,1
8,6
6,3
97,4
0,6
1,9
47,9
36,7
15,3
42,5
39,9
17,7
Foiskolak
74,2
15,2
10,6
91,0
3,9
5,1
41,9
35,6
22~·5
37,4
38,7
23,9
'1'anarkepzQ foiskolak
67,4
19,6
12,9
87,9
4,9
7,1
62,2
18,2
19,6
58,2
20,9
20,9
966 77,0
170 13,6
118 9,4
1168 92,8
36 2,9
54 4,3
600 47,8
413 32,9
243 19,3
541 43,0
265 452 35,9 .-. 2·1,1"
Osszesen szam:
%
f[l=most tobb (jobb) 2=kozepiskolaban volt tobb (jobb) 3=egyforma
37"
Nv: 24
Nv: 32
Sportolasi lehetosegek
1
1K
2
3
Mozgalmi tevekenyseg lehetosege 1
0)
3
Nv: 19
Tanarokkal va16 kapcsolat
1
Nv: 23
Tarsakkal val6 kapcsolat
2
3
1
2
3
Emberi kapcsolatok
1
2
3
32,2
36,5
31,3
20,0
27,7
52,3
13,1
65,2
21,7
30,3
31,4
38,3
39,1
27,7
33,1
Foiskolak
26,7
37,1
36,2
19,6
29,6
50,8
16,8
55,3
27,9
25,1
34,2
40,7
31,9
27,3
40,7
Tanarkepzo foiskalak
29,3
42,2
28,4
12,5
43,8
43,8
13,4
62,9
23,7
24,6
43,8
31,7
34,1
31,8
34,1
474 37,8
414 33,0
230 1.8,5
392 31,5
624 50,1
187 14,9
759 60,3
31.3 24,9
339 26,9
439 34,9
481 38,2
439 35,0
355 28,3
461 36,7
«1=mast tobb (jobb) 2=kozepiskolaban volt tobb (jobb) 3=egyforma
w
2
tablazat folytatasa
Egyetemek
Osszesen 366 szam: 29,2 %
~
Nv: 19
szamu
38. szamu tablazat Intezmenycsoportok ... elk!pzelesei mennyire valtak be?
Nv: 69 Elkepzelesek be"alasa IntEzmenycso-
Nem valtak be szam
po~'tok
%
Agrar egyetem, Bp. Agrar egyetemek, videk
Csak reszben
'Teljes mertekben
Oszszesen
etc
szam
0/0
a
72,7
3
27,3
11
szam
11
6,4
125
72,3
37
21,4
173
Agrar foiskolak
8
13,1
42
68,9
11
18,0
61
MUszaki Egyetem, Bp.
4
5,2
54
70,1
19
24,7
77
12
9,7
86
69,4
26
21,0
124
MUszaki foiskolak, Bp.
5
6,0
56
67,5
22
26,5
83
MUszaki foiskolak, videk
20
10,4
127
66,1
45
23,4
192
Pedag6guskepzo egyetem, Bp.
1
3,8
20
76,9
5
19,2
26
Pedag6guskepzo egyetem, videk
8
21,1
25
65,8
5
13,2
38
Tanit6kepzo, Bp.
14
22,6
41
66,1
7
11,3
62
'Tanit6kepzok, videk
11
7,4
110
74,3
27
18,2
148
Tanarkepzo FOiskola, Bp_
1
7,1
11
78,6
2
14,3
14
Tanarkepzo fOiskolak, videk
18
9,0
148
74,0
34
17,0
200
113
9,3
853
70,6
243
20,1
1209
MUszaki egyetemek, videk
Osszesen
184
39. szamu. tablazat Kepzesi agak -
elkepzelesek bevalasa
I\f v: 69 Elkepzelesek
be\liilasa
Nem valtak be
Csak reszben
Osz-
'relies mertekben
sze- sen
Kepzesi
szam
agak
0/0
szam
0/0
0/0
szam
.Agrar
19
7,8
1.75
71,4
51
20,8
245
IVrUszaki
41
8,6
323
67,9
112
23,5
476
Pedagoguskepzes
53
10,9
355
72,7
80
16,4
488
113
9,3
853
70,6
243
20,1
1209
Osszesen
4 O. s zamu. tablazat Kepzesi szintek -
elkepzelesek bevalasa.
N'v: 69 -""""""""''''_'iOI''_''''''''__
...
fM'''
EIkepzelesek bevalasa
- - ~ _ -"""..-~-,=
Nem valtak be
Csak reszben
'I'eljes mer-
Osz"~"
h?kben
sze,~~
..-
sen I( epzesi szintek
szam
0/0
szam
0/0
0/0
szam
~
__
'_,,",r-.~
Egyetemek
36
8,0
318
70,8
95
21,2
449
F'(5iskolak
58
10,6
376
68 9 9
112
20s5
546
19
8,9
159
74,3
36
1.6$8
2:14
'TanarkepzQ fois...,
kola,k
__
"""~-----.~-~---=-
(.)sszesen
113
9,3
853
70,6
243
~."""_~"l~~."""","=""=~"'"",,
20~1
1.209 ~ _ _ _ _"",'l>"_ _" " -
:1.85
Ftiggelek
.A mintaban reszt vevo intezmanyek
l1fi.J;fn.. egyetemek
GATE
~~.
Gepeszm. Kar
KATE Mg. Tud. Kar
GATE 111g. Tud. Kar Allatorvostudomanyi Egy. Bp. EFE, Sopron Faip. Marn. Kar AAir8:r foiskol8.k
DATE MFK, Szarvas Allatorvostud. Egy. AllategeszaegUgyi Fc5iak. Kart H6dmez5vaaarhely Foldmeresi as Foldrendezeai Foiak. Kar, Szekesfehervar ~iszaki
Egyetemek
Veazpremi Vegyipari Egyetem mffi, Miakolc, Gepeszmern. Kar BME Vill.Mern.Kar B~m Gepeszmern. Kar ~Us~~i
foiskolak
Vegyip.Aut.Foiak., Kart Kazinebaroika Gepip. as Aut. MUszaki Foisk., Keeskemet Banki Donat Gepip. MUazaki Foiak. Bp. Kozl<9 as Tavkozl.Mi.1szaki Foiak., Gyor Pollack Mihaly MUazaki Foisk., Fees Ybl Miklos Epitoipari MUszaki Foisk., Debrecen Kand6 Kalman MUszaki Foiskola, Bp. ~m
?edagoguskepzo egYetemek .E;LTE TTK t Bp. JATB TTK, Szeged 187
JATE BTK, Szeged KLTE TTK, Debrecen
Taparkepzo foiskolak Szombathely1 Tanarkepzo Foiskola Bessenyei Gyorgy Tanarkepza Foisk., Nyiregyhaza lIo 81 Minh Tanarkepzo Faiak., Eger Juhasz Gyula Tanarkepzo F6isk., Szeged Ho S1 Minh, Bp.
TW t 6kepzok Gy6ri Tanit6kepzQ Foiskola Budapesti Tanit6kepzo Foiskola Esztergomi Tanit6kepzo Foiskola Jaszberenyi Tanit6kepz6 Foiskola Sarospataki Comenius Tanit6kepzo Foiskola .
]88
D[J[JD DO
AZ ADA 'rs ZOLG }\J/f Nl' AS NEH KU'I' ELEZ6
(Jktatclskutat6 Intezet
n ud. a p (o! s t,
X. I I I ., Vie tor Hug 6 u. 1 f3 ,- 2 2 •
K-ERD6IV
az 1981!82-es tan~vben elsG'ves egyetemi ~s f5iskolai hallgatok , , reszere A k~rct6iv kittilt~s6nek m6dja: Ahol kUltin 6tmutatas nines a k6rd~s d€s 1l1el~valaszolasahoz, ott felsorolas eseten -a megadott valasz
e16tti szam bekarikazasat kerjUk; a kipontozott helyekre a meg-
'fele15 adatot, illetve sajat v61em6nyet irja be! I I
1. A v~laszo16 neme: 1. ferfi
no
2
ev,
2 .. SzUletesi
h6nap:
II
.
p
helysegeket~
3. Sorolja fel azokat a
ahol hosszabb ideig lakott:
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
!. -.
•
•
..
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
• '
•
•
,.
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
0
•
•
~
t1I
•
•
..
<9.0
......
0
•••••
011
•••
0,
•••
••••••••••••
0
••
•
'"
1Il
0.
0
11"
$I
..
•
..
•
•
•
&
"
"
•
•
•
•
0
Csal;idi ;lI. -, apota: 1. ha,jadon, notien
2 f6rJezett, 059
3 egy6h,
s.
A I.lt.ot!;at.ott .............
i\ Jl t - :
\., '\ "1'-, ~. l
O
•••
"
•
"
••••••••••••••••••••
I . •
,
••
f1
a
lit
••
(I;
..
intpzmolly neve: OIill"(JIJ
••
CCO
.. 9
..
0 : . c . e . o o • ..,aov()o
0lil
0
lP
0
••••
O
..
1-..........".........................."..,.,.... •••
'_') (
rcls()ol<.tatilsi
m~gpediA:
,
••••
"ItO
................,.....................
_
•
•
•
4)
,.
II·.
lP"
•
•
..
••
•.•
..
It
g;
•
It
•
CI
{,J
IJI
·.·4~<1I • •
•
•
•
..
•
11
•
G
2
6. lIol es mikor vegezte Idizepiskolai tanulmariyai t? /Annak az iskol~nak helyet es pontos megnevezes~t k'rjUk, ahol erettsegizett. Ha szakositott tan'tervti osztalyba vagy ~zakktizepiskol~ba jart, a szakot, illetve azagazatot is ttintesse fel!/ Az erettsegi 've~ •••••••••••••• " Az iskola neve: •••••••••••••••••••••••'••••••••.••••••••••••• Helye: ••••••••••••••••••••••••• Tagozata: nappali esti IA megfelelot huzza ala!1 levelezo Szak, agazat: ••••••••••••.•••••••••••••••••••••••••••••••••
7. Az erettsdgi 6veben nyert-e felvetelt? •
I I
ligen, azonnal'bekerUltem a foiskolara~egyetemre 2 elofelvett voltam ) nem jelentkeztem azonnal 4 jelentkezte~, de elutasitottak 5 egyeb, m'gpedig.~••••••••••••••••••••••••••••• 8. Ha nem az erettsegi evebenl(ezd:te meg feJ. sofoku tanulmanyai t,
kerjtik, ~venkenti bont4sban soroijafel, melyik ~vben hoI felvetelizett, /esetlegmiert nem jelentkezett!, ekijzb~n mivel fo~lalkozott?
'S
·
• • • • • • ,- eo • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • e . • • • • • • •
.
G.G • • • • • •
• • • • • • • • • • • • • • • • • • e- • • • • • • • - • • • • • • • • • • • • • • • - • • • • • • • • • • • -. ~ • • • • • •
• •••••• e . • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • . • • • • • • • • • • • • • • • • • • •, •••
j
9'·
tfelentleeze~H:!l{or IHlnyadUe
mt~nrf"., ahol
1 2 3
helyen ,ietol te meg; azt az intezjele~11e~ tanulmanyai t vegzi? els() hHlyen mllsofli Ie he lyen n em J e 1. (j I t. ()m , II lj an .....
J0 •
.
.......
I{(~ri.il
.
-
tern ide
SzUlet legmagasabb iskolal
v~~zetts6ge?
" . " I neveloanYJClc " . , 'I 1·,(lesanY.JClc
"
,
l~()esap,jac
!nevel()apjllc/
1 2
A osztdlrn~l kevesebb 8 oS7.taly
1
:5
szakmunk~sk6pesites
:5
~
me~kezf1ett
4
5 ()
2
kUz~piskola
erettscgi erei tsngi + sznkmunl{;l.sl{(~pesites l.befejezetlen fr)iskola, egye-
7
5 6
7
tern
8
I
9
j
10 I. 1
II. ~Ii
HZ
foi.skola egyetem tudomdnyos fokozat /kandidatura, tuflom&nyokdoktora! e o!!y r~ h, 11J(~ ~. Ped i J!: : ••••••••••••
.8
9 10
11
.............................
(~d(~sap.ia /nevcloap,jA! ,jolenl.cl.!;J,
i1.lel.v(! ha nyug(lf.ia~
os
mi. volt. az Ilt.olstl kereso fOJ!:Iallto:/.;lsa
va!!y nlhllnyL,
a
heosz t;lsa'l Ii' 0 f!, 1. a II\: 0
7. Ii s
:
•••••••••••••••••••••••••••• • • • • • • • • • • • .. • • • .. • •
Beosz telS: ••••••••••••••••• 12.
ITe1enle~
f • • • • • • • • • • • • . • • • • • • • • • • • • • .....
it
..
•
hoI Iakik? I szU16knel, a tels50ktatasi intezmeny szekhely6n ,2 szUloknel, rokonoknal, alberletben, de nem helyben 3 kollegiumban, helyben 4 alberletben, helyben 5 audiia lakasban, helyben 6' egyeb' modon, megpedi g: 41· .. .• •
•
•
.. .. •
•
•
•
•
•
.. .. •
•
.. •
•
•
.. •
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
.. •
•
•
•
•
•
•
•
•
II . . . .
IJ. Hikor
~HntUtte
1 2 3 4
5
el v~glegesen, hogy mi akar lenni? a~ altalinos iskola~ ••••••••••• osztalyaban a kUz~piskola ••.•• ~ •• o~ztdlyaban csak az drettsdgi . elott 6retts~gi utan mdg mindig nem tudom biz~osan '
1~. Mily~n hat~sok
befolyasoltak p~lyavalaszt'sat? Ua tijbb t~nyez6 jdtsz~tt szerepet, rang~orolja'~zeketa felsorolast k~vet6 kipontozott helyekena megfelelo szam beirasaval! I . ddesanyJm peldaj a, aki ~zen~ a palya,n mUkij(~ik 2 edesapam peldaja, aki ,ezen a palyan mUkijdik 3 ~estvdr~im,rokonaim,.ismeroseim paldaja 4 tanaraim peldaja 5 csaladi hagyomany/t6bb 'generacion keresztUl gyakran fordult elo ez a foglalkozas csaladunkban/ 6 a palyahoz elsosorban olyan elmeleti es gyakorlati ismeretekre ,van sztikseg~ amelyek ~rdekelnek, as az ezeknek megfelelo t~ntargyakat mar az altalanos as , kozepiskolaban is e~edm~nyesen tanul tam 7 a nyari munkavallal!sok soran mar kozelebbrol' megismerlredtem e~zel a, palraval .. 8 a palya tarsadalmi megbecsUl~s~ vonzott 9 a. palya al tal nyuJtott' megalh-etesi lehetos~gek vonzottak 10 csaladom lakohelye befolyasolt, valasztott palyam ui. lehetove teszi, hogya tovabbiakban is csaladom kozeleben maradhassak . 11 tanaraim hivtak f·el a rlgyelmemet arra, hogy alkalmas vagyok erre a palyara 12 a palyavalasztasi tanacsadas ketet~ben ezt a palyat is javasol tak 13 a tomegkommunikacioseszkozok keltettek fel az ~rdeklodese~et . . ,,"
a
14 az.egyetem/foiskola tajekoztat6ja hivta fel figyelmemet erre a palyara 15 olvasmany /film, szinhaz/ elm~nyeim alapjan kezdtem 'erdeklodni a palya irant . 16 korabbi kozepiskolai elozmenyeim /szakkozepiskolaba, szakositott tantervti osztalyba jartam/ ezta palyat tett~k elerhetove szamomra 17 elkepzelesem meg mindig nem el~g hatarozott, ez~rt olyan palyat valasztottam, ahol az elhelyezkedessel kapcsolatos t'nylege~ dont~sema tanulm'nyok befejez~se utani idopontra halaszthat6 18 egy~b, m~gpedig: ••••• ~.~ ••••••••••••••••••••••••••• ElsCsorban: ••••••••••••••••• Mdsodsorban: Harmadsorban: •••••••••••••••
.........
l~. SzUleinel{ ml. vol tl a Vel(~nH~llYP di)nte~H~rol'!
1 e~yet~rtettek v~lem 2 nem sz61tak bele, r~m bizt~k a dont6st ,
I
3 nem ertettck velem egyet, mort azt v 0 111 a h a 11
szerett~k
•••••••••••• _ • • • • • • • • • • • • • • • • •.• • • • • • • • •
apam es anyam
ne~
vol tak egy vel'emenyen, mert aparn
azt szerette volne, ha ••••••••••••••••••••••••••
.. .. .. . . .. . ... . ... . .... ............ ... ....... ....
any am p e d i,!!;, h a •••••••••••••••••••• .• • • • • • • • • • • • • I(). ~1i.ert
erre az egyetemre/foiskolara jelentkezett /vagyis abba
a fels{)ol{tatcisi
inteznJ(~nYbe,
ahol
jelenle~
tanulml\nyait foly-
tatja/? lIa tobb tenyezo jatszott szerepet, ran~sorolja ezeket a felsorolast koveto kipontozott helyeken a me.!!;fel:elo szam hekarikclzaSllva1 ! 1 ez VAzet a palyaval kapcsolato$ elk~pze~eseirn mara~ektalan megvalositasahoz 2 n~mi megalkuvassal ez kUzeliti mo~ le~inkabb a palyaval kapcsolatos elkepzel~seimet 1 sztileim k{vantak igy l-j
tanu lmanyi. fc1veteli
fH'ednJ(~ny(~iIn es~lyeim
al apJ ,in rntlsho l a1 i~ vol tak
r:; mi vf~l kor;l.bhan szakl{iizepi sl{olclha ,j;ll'tam, ez vol t a t.ovclhhtauuLils t,nt'lllf~HZf~1.es litJa h tallllimanyaim f'olyfa l.lsa alatt sziil(\imtH~l mat'adha-
t. () 1<:
7 ezt a l: i n t P. z men y t, (' S H 1<. m,is 0
................................ ,.: l
S{; Sf) It Ilflll :
••••••••••••••••••• •.••••••••
~l;lsod so,' tulu:
Ilill'llli1c1snt'hnll :
••••
II
••••••••••••••••••••••
..........................
6
17. Szan(h~kaban van-e az elkovetkezo idoszakban ki serletet tenni
arra 9 hog;y mas felsooktatasi intezmenybe, illetve az intezmenyen
be lUI m's karl'a /szakra, agazatra/ kerliljtin at? 1 igeo, amint lehat, megpedig •••••••••••••••••••••••• .... •. intezmeny •••••••••••••• kal"clr"a/szaIHit"a 2 nem. mert a jelenlegi szak /intezmeny/ metfelelo 3 nem, mert nem latok ra lehetoseget I} nH~g ,nem tudom
lB. Nevezze meg Rzt a p'lyat, illetve azon beltil azt a foglalkoZilst 11 vagy foglallrozasokat, amely vag:v: amelyek betol tesdre ..
az egyetem!f5iskola elvegzese utan a legnagyobb va16szinUseggel sza,ml that! "'
•••
"IPCle4JtI$C:s
.ll)
4'
'0
e
i9.o • •
Q
lJ
$
/Ii
It
0'
e e
If;
II
t;)
o/1l
00
If'
4'
4l,4J
Ci
6'
.,
d'
~
61
Sl
41
,...
Qodl
Cl
C
ei
$
lC
••
O
•••••••••••••••••••
•••••••••••
e, • • • • • • • • •
.
9
II' • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
7 19, Mit Vllr levndo munkajat61?
Az alabb felsorolt vonasok kozul melyeket talalja vonz6nak, illetve kevp.sb~ vonz6nak? A v~lem~ny~vel egyezc5 fOvatba tegyen x jelet! Ezt kovetCSen azt ;elol;e, hogy ismeretei szerint leendCS munkakor~re jellemz6k lesznek·e elZ alclbbi vomisok!
j
U
C
iJ
i
':J 'llI
.2' ,t: :~
E
'2C
I,
'0 N ·0
0
>
N
.:.t
~
'llI
.:.t
Sikeresseg, elismertseg Felelossegteljes dontes lehetosege
-I
Pont()san korulhatarolt feladatok
Kozeleti tevekenysegre val6 lehetoseg Onal16sag, fUggetlenseg Tekintely, fontos pozici6 Sok emberrel val6 kapcsolat Utezasi lehet()segek Kutat6,
elm~leti
munka lehetosege'
Szakmai es emberi onmegval6sitas lehetasege
.. j
,
.
Vciltozatossag, erdekesseg
.'
Masokon val6 segites Anyagi megbecsGltseg (fizetes, lakas 5tb.) ,
A munka eredmenyenek merheta, objekdven ~rt~kelhet6 volta Kotetlen. munka, amely bizonyos lezserseget is' niegenged ... - .... ...
. ..
Kellemes kUlsa feltetelek kozott vegezhet6 kenyelmesmunk~ Onkepzest. szakmai tovclbbfejl&Mst igenyl6 munka Alkot6 munka, alkotasra osztonz6 legkor Falusi. videken levCS munkahely ,.
Nagy.varosi, budapesti munkahe1y A munka eredmenyenek tlhsadalmi hasznossaga, fontossliga
....
~
.. N
Z'~
>--il' 8' IS... s: u S s:
~~
~ ~
N .!! :0
:Q u
:liE
>.!!
'&
::I
-=
Emberek iranyitasa
III
:iii' ~
.0 .0 'Ill
~
N
lit
l! ·16c'
lit
.0
~
C
'0
N
~ j!
u
>-
==.
'-
lit
~'S
illS:
N
lit
!
.:.t ':J
w ::l
Yel(lnH~ny('
21l1.
s:l.eri.nt milyen mertokben lesz 8zi.ik~H~g valasztott
plll::n'iJ,tn !roglalkoz,ls,lban! 96~ekre; me~it616se
alabbi tula.1donsa~okra, kepes-
HZ
szerint jelenleg milyen mertekbcn rendel-
es
kczik ozekkel? Az egyes tUlajllonsa~okat aL~ibh:i. sIulla SZfH'int t?rtckeljo:
kepessegeket. az
5=i.gcn nagy merU~kbmt;
li:=na1?:Y me t· tekbeh; 3=::kfj~upesen; 2=ki smertekbcn; 1 =p.1!.Yllllall-ln nem.
!---------------------------., t-a lyen mertekben Milyen m~rt6kben lesz - rendelkezik ezekkel?
· szuks6~'l
~-----------
...
f_,.----_---------4-----"--..;...---t
--~
_..A!.!~~,~2~.~.i{0Ee s s (~g
~1~,!../'.I.alOmf llu1!..!.!;uhiztos··
,
J{ ii. ('.tv-yell S\ll lyo 1;0 t. t S Ilg, ~_._~~.PJ~~~_:'sl~2 Hun ra 1 ~!!I
-+-
__ ..:l:.~~ ..~~~?~:..~!:.~,
....
1 - - - -__- - - - - - - .
N.hwk iw lyzC' ttS Iw 9 1 k i ,\11 apot,i'Hl va.·
.I,
_.l_.-l!~() I. t'(~ 1(}:-; 6:!~I)ll
to i
. ~..::~_!s.!.f ('~J..£.z {1I{ (~ H Z H (. .~
1!:L -..- -----...--.-.--------+-----------t 1---··---.......
1
......
--1
!."J!.~HillO ~ndoll{odlis _"~l.L~!. !_('_!:i. .s_(~.:;;;[!,'__, . riyakm'l B U -.,,-_... . .
(~r:r.ck
...,,~on to~,l,=...t.
('~.1:ak ts,i,.!!
SZP. rv
_
-----1---,---,--+ -1 ,-..-"'-'-------"-:..-t-----------------4----:---------+
ez(i!{ (~1)P s s 6 u.
v(' Z e t,~ ST e
v"d
a» i\.fa i -
1)
mass;i!~
fl' ._s~d·\d \al\oll l>:ivUi p'in·";1·"!'·i{,'~
,
r,
Q
.~
'"
"
.,.
,I
"
....
,~
m~~'r,~ m! 1.\"('11
Illilrl\.jlill?
to.
'"
P
I~
.l·
(l
ill
q
~
~
"
l)
'P
n .)
fl
~
4!
I;;
<'l
il
..
"
R
1.1
/}
(II
a
"
It
.,.
<J
P
""
ll'
r:I
(I
{'
4
(!
D
"
I'J
/;
n
'"
~
0\'
...
{I.
t1
~
l'J
CI
rtI
t:. G
~
.1
,.
"
,
~
#
~
0
OJ
..
"
..
D
~
U
~
II
.l
n
e
"
'Il
~
... "
D
l'\I
~
"
III'n.idnll~,i!~nl(llt. ,~~; k.~
Spt·(,t:llis
~;:/iik"(~.'fp:t.;nC'I!, It'('!I(J,'j
inl"!
l')
I$<
~
.fI
•
•
•
iii
•
lit
..
•
,.
•
•
••
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
dlo
Cl
~'
•
·11
III
•
.. .
e "
•
II
•
f
•
•
•
•
til
•
•
•
•
..
e •
•
•
•
"
"
lit· ll'o
/1".
"
•
&
41
!
..
II
•
•
•
•
•
0
•
•
•
•
•
•
•
."
•
•
•
,
•
•
II
•
9
al abh fel sorol t t~nyez{)k mi lyen me rtekhen ol{oz tal{ nelH~.I. seget az elm~lt fel~vben? Az ~rt~kelest a ktivetkez6 sk~la alapjin v~~ezze: 3 = i~en nagy nehezs~get okozott 2 = kisebb neh6zs~get okozott 1 = semmi vagy csak igen csek~ly nehezs~get okozott
2 I, A z
- az eloadisokon kijztilt anyag megertese
- az e15adasok anya~inak jegyzetelese - a vizsgakra va16 keszUles sorin a tanktlnyv, jegyzet lenyegi elemeinek me~je~yzese - a tananyag mennyisege - a Hzakirodalom felrlol~ozasa - az idov(~l valo gazdulkodas - az llj-ra,jta t.anulasi nl{ldszerek kialakitasa - a vizs~akijvetAlmenyek pontos ismerete - az anyac; sajat szavakkal valo visszaadasa a vizsgan - a teszt jellegti vizsga /ha eddig nem fordu1t e16, O-val ,jelolje!! - az ~j eletformara val6 itteres - az onal16 Aletvitel kialakitisa - Uj kapcsolatok kialakitasa - az egyetemi, foiskolai hallgatoi szerepbe valo beilleszkartes /magatartasi es visel~ed~si kHvetelmenyek elsaj6titasal .
10
:22. :\z al.ihhi s:lc~lIIelyel(
os
e~:H)I)Ot'lok
lIIilyen merlekben je1enlent!k
t'f.~.j 1. c>tle s n szc~mpoll t.,j .lhc> I ma~a t.a t~t.is-
pcHdlit a )(e)Vntesre"
as
vi se 1 kl-1tlesmi n
ta t. ,
A meufclcl(') kategorinba tett x .1el1e1
v.i, aszol,jon! I I!. en Jc-
1 en ... os m(!t'leklwll
Kismer tckben
-
EI!:Yl\l ta 1 .in
nem
'h.llsznk- ill l.ClZl' l:,vuzut.olc, I{() 11 (~g i \111I i Vf~ze U'lk !\1- oktatok lU h b SI,H~ Po J-~
ukt.alo
~to z,!!:llllll i
vezn l61{ lohh-
~ege
!N';lwIlY lIloz!!,l~lIllL /KISZ,
1)1l.·t/ veze(,o V\ t.l1lluLoCSOIlO.·t mill t. kiizHssc~~ 1-2 c snp()t~t-
va~y
(~vfo-
.taro
Vl1tI,y
lramt.ln.;am 1~l!:yetclllrelcre
vc!!,zett, hozzllm hasonl() ~()nclo lIcodll Sl' (~S c~ntekl ()"(~sU l)ar.ltai.ln
1·;l!'.yetclllen kl viiI i hara U k" or, (~sopor t ne~ebhi vagy tWID az egyetnmrol, rot skolarol i slnc-rt. banltaim, kHrnycze lembon elo sz~melyp.k '
t ~ ,. ~!~.:sasag,'
;salallta!!,.jaim .eerulo szakt.erUlet.emcll s ilee ('esen miil( (hi (1
~Ill'
szemelyek rI l'(Hla 111I i alakolt, t.ntlo801(. nac:.v embet'ek (~l e te ~':u:yc~ h,
mH~pedil!.:
I
I'l~t'.iiil(,
f~,jlse Id ('t!~·-I((~t. sztll~nn, ho,!!y lIIi lymt \·ollnt.koz:lshnll
.ic·ltllllC'1 11'1, miltl:iI. nzok
nllll'I~'I'I( hal;,s:ll
II
szpmc(l.vnk val!Y c'sopot't.nk,
i~nll .lc'll'lIl.c.sllf'l< I.nt't.o'la!
••••••••••••••••••••••••••••
e
al(llt \'n!!~'
It
•••••••••••••••
to
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• ..........
- •••
eo • • • • • • •
•. • • • • • • • • • • •
. . . . ... . .. . . . .... . .. ..... . .. ... . .. .... .. . .. . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . ...... . .......... ... ..... .. .. .... . '
11. Az alabbiakban az egYetenv'fOiSkOla~tal kln.:1lt lehetlS.S~gCkrt5l erdeklSdunk. A tablazat bal oldalan a t jelezze, hogV a leheto' .
segek milyen mert6kben adottak abb n a felsOoktat.bi intezmenyben, amelyben tanulmanyait v zi, a jobb oldali tabla7at- ,.... ban pedig arr61 tajekoztasson. hogy d lehet6segeket hogyan hasznalta ki az eltelt evek sonin. !
~-_---------_..
A lehet6s~ek
A lehetosegcket
2' E
A megfelelc5 rovatba tett x jellet valaszoljont
.ll:
c
11/
c:
.0
-~ -QI
.ii
E
> en ~
41
C
• C a.
• '0 N
,:,/.
adottak voltak
.0 .J/.
-QI
r
!
:i
:!
~
E
!
c:
.."
"5
~ 2'
c:
41
J:J
.J/.
't
-.
E Kl
=
~
kihasznaltam
fFrdekes, szlnvonalas szaktargyi elc5adasok Erdekes speci;ilkollegiumok, szeminariumok
T ~rsadalmi, kozeleti k~rdese~et targyal6 szlnvonalas eloadasok ~ vitak Vilaqnezeti es filoz6fiai kerdeseket targyal6 szlnvonalas eloadasok. viW
Az egyeni tanulas es onkepzes Urgyi feltetelei (nyelvtanutas. konyvtdr. labor) Szinvonalas gyakorlati kepds, 9yakorlati feladatokra val6 felkeszul~ lehethegei KOllluitaci6s lehetc5s~ek
TOt< munkaban val6 reszvetel Tanszeki kutat6munkaban valo t6szvatel
T~Jrtalmas mozgalmi elet, kozeleti aktivitas lehetlisegc A belesz618s
lehetosege inlezrn·enye. csoportja szetvezeti
k~rdeleibe
.....-------------------------+-~._-+--I_-+-__1rt_-_r-__jr_-"1--~.t----. Szines kulturalis elet
~-----.-----------------+---+--t_-+-+-_t1r__1r_-t_-_r--. r--... Spon lehetosegek
M '
Megfelelo slorakozAsi alkalmak A leelldo palyaval valo mcgismerked6s lehetos~e A lalli:lrokkal valo j6 kapcsolat kialakltas4nak lehetlSs~e
..-·---·----..,------------------f---+--+--;--t--ff---t----t-'"""1r--~r_=__1
Nil\1V tamitegyE'mis6gekkel, lud6sokkal vak> mcgismcll.. edes lehetosege
1---··-----------------------4---f--t--+--+--t1t---JI--·t--·T·---t---··-..ji Bal.\1 i, partned.. apcsolalOk kialak ltasJnak
leheliSsl~c
---·------------------·------+---f--+--!'---+--tl--i---t--i---t--_·w Oll;illo !loIKlolkodas. rtlnhlt\mamfl!Joltlas lehp.to<;/!(Je
._--.'---'--'---- -----------·-------------+--+---t--+---'I---tt--t--·-t·---t----·i-~'"·~··· ..f: J .lIIlJIIII,illyl PS
I!gyenl plollhim.\k "0'
vosl;\s,iuilk" luhl!ldsege
(1'1 • ,;"p(Jlln"II(:1I1tJ~. Ilil.llnll lI'nd<;/p.1 ~,11.l
..._ •• _.~..
•
_"~4'
_.~
_
_,
_
"
, . __ ••
••
,
_
•••.••••••••••
__
.-I._ _-L._--'L....._....L__--'OJI-_-""_
.
12 21-1,
Hilyen, a felsooktf.l,tasi intezmeny lreretehen mUkiido szervf'7,f~t t(~vekenysegehe
kapcsolodott be az eddigiek soran?
Al~h6zrissal valaszoljon!
Ahol vezeto 1 2 3 4 5 6
7
funkciot toltott be, K-gal jelolje! KISZ MSZMP kollegiumi bizottsag mtiveszeti csoport sportklub TDK e~yetemi,
kart tan'cs
8 hallp;at6i kepviseleti rendszer tagjakent 9 e~yeb, m~~pedig: ••••••• ~ •••••••••••• ~ ••••••••• #I
Ct
•••
.,
•.••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
a felsooktatasi intezmeny keretein kivUl mUkod5
250 Milyen t
szervezetben vesz reszt? ••
0
...
It
(it
0
..
is
0
it
~
.p.CiI
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
••
"
e
G
•••••••••••.•••••••••••••••
.:otJG$~CI$.~..
IP
"
I!J
'"
tf)
a
09
~
"Ill
113-
.....
•
(J
lit
e
e. • • • • • • • • • • • • • • • • • •
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
_ • •
• •
•
• •
•
• • • • • • • • • • • ; • • • _• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
13 A jelenleg rendelkez~s~re ~llo szabad id6 hogyan 6sz1ik meg az alabbi tevekenysegek kozott? /S:zabad idon az oralatogatasok, a gyakorlatol<, a tanull-ls 8tb., tovabba a kozleked~s, alvas, etkezes stb. utan fennmarado id6t ~rt.1tik, vagyis azt, amellyel szabadon rendelkezik./
26,
elm61t 2 hetben osszesen h'ny ora szabad ideje volt, es ez hogyan oszlott meg az alabbiak szerint? /Azt a tevekenys~get, ami nem fordult elo, O-val jelolje. Ne feledkezzek meg a szombatrol es a vasarnaprol sem!/ Az
Az elm6lt ket hetben osszesen kb .•••...• ora szabad idom volt, ennek ~egoszlasa: hetkoznapokon atlagosan napi •••••••• ora, ora, szombaton kb. napi vasarnapokon napi ..... ora.
........ ...
Az
elmult ket hetben hozzavetolegesen orat ttiltottem el:
-
olvasassal szinlHlzban moziban hangversenyen, zenehal1gatassal , 1 aton, kial11tason " , tar tv nezessel sporttal, szabad leve~on vaIn moz~assal baratokkal vaio beszel~etessel baratokkal vaIn jat6kkal !pl. k~rtya/ aktiv mUveszeti tev~kenyse~gel
- t~nccal, diszkoban, pressz6han~" barban va~y ismer~tter~ jeszt~ e15ad~sokon, vit~kon
- nem ktltelez6 szakmai
- otthoni haztartasi munkaval !fozes, ". mos~s, takaritaA sth./ - penzkereso munkaval - " 1 () t. Y{j g eR s e 1 It, t ere fer (~v e 1, S Po III mit. t. f.~v~RRel
-
SZPt'plpSSf>1,
.- mas raj -
-
.jnvlt;'issnl,
t.a
hohhi
hazau I nz.ls~H I, ,I
pg,yn
harl<'ilf'soJils-
lu~ z i !Ill tnl\< 1\. 1\ I
sal,
I
" motion,
I.PVf~l\PIl~'SI~!!f"JdH'" l'ol(OIl' III O!!(\
, ml'!!.IH·c1 i !!:
I
.••••••••.•••••••.
·
.
·
.
•••••••• e •• s.
•
•••
.,
•
III
.--0
11
..
0
G
eo . . . . .
(II
&
a
ft
..
•
fJ:
6
•
os e o .
Most az elmul t
In3t IH~tbol a tanulnuinyaival kapcsolatos te-
vekenysegekre fordftott idot merj e me/!; hoz1:uvetc)! egcsen! /Szombatok-vasarnapok szinten beleszamitanak!/ Az elm~lt ket heten hozzivet51egesen tlsszesen .•...•• 6rdt forditottam a taftulm'nyokkal kapcsolatos tevekenyse~ekre, melyb51 6r~t ttlltijttem el - kotelezQ orakon, /eloadas, gyakorlat, szemine:trium!
- olyan orakon, foglalkozelsokon, amelyen a r6szvetel ijnk~ntes volt /pl. konzul~
tueio,
TDK, spec .. koll", nyel v6ra/
·
.
·
.
·
.
·
.
- ,egy~ni tanulassal, {rAsas feladatok el-
vegzesevel
-
e~yetemen/r()j.skolan
az
kai,
-
tartott l{otp-
lpz6megbeszel~sekent vit~kon, politit~irsadalmi
munlolval
tanul~ssal kapcAolatos j~ru16kos tev~k~ny~ s~~ekkel !pl .. kijnyvkHlcsHnzes, kozleked~~ az egyetem epUletei ltHziitt, vllrakoz,ls st.b./
a szaknHlval kap(~so 1atos tinln~nt vfll.la l t ~ya ati munluival/tani t.as, t.ermHl{i munl
·.,
. I{(H"
e~y6b~ m6~pedi~:
2~,,,
Kh~
~~$*0B
•••••••••••••••••• "
tUlny {lnit a.1Hzik naponta?
szon;almi. i.d()HZakhan: v i zs~~a i d()s zah: han:
.,. H~lllYH7.nr
P. tkp~.i.l{ napon t.a'l Rzorp-;almi
id{}fiznldHH1:
vi zst!;ald{lszakhan:
·
·
.
·
.
•
••• , •••
0.,•
•.•
() I'll I li rll t
'
·
'
..
. .
15 3D, Alta/aban milyen oyakoris.:.ggal szerepelnek olvasmanyai kOlOtt ai alabbi mlifajok? (A megfelelo rovatba tett l( jellel valaszoljon!) .
$linte naponta
hetente havonta
dllente
2··3 'vente
egy~ltalan
nem
regany, elbeszalds
sz6rakoztat6 irodalom
vers
tortanelmi visszaemldkezt'lsek, dokumentumok
I
utlelras
I·
~Ietrajz
szociogrMia
ludomanyos mOvek a szakteruletrtn tudomanyos, vagy ismeretterjesztlS muvek' egyeo szakteruletekrdl, ,Mgpedig: • .. •••• ••••••••••••••••• '4 ••••••••••••••••••••••••••••
• •••••••••• ".E •••••••• "'
..
J)Olitikai, fHozOfiai munUk
Illuvdszeti konyvek szakmahoz kapcsol6d6 folyOiratok
napilapok, egyeb folYOiratok. hetilapok
I-k_; : _:~_ m_; ~_.:_ i~_;O_: _: _:
---------I----4----+---+----t----t----i
.....:.:_:.:.;. ::._::':_::_::_':':'_:':'_:':':';"'::_':':_'
a.-.----------
-""'
.L.._ _--'-
..ll.-_ _--'-
"'-
._-_..J
16
'~)l '" Hogyan alakul tak
tanulasi szokasai? /A megfelet5 rova~ba te~yen x jelet!/
Nem 1"""""'"
.. -
~v ktizben folyamatosan csaknem minden t~rgya~ tanult
Altalaban minden foglalkoza, ] H' son, e.oadason reszt vesz N~h~ny fontosabb$~rdekesebb
t'rggyal a kHtelez6kBn felUI is sokat foglalkozik ~v kHzben Altal~ban csak a ktitelez5 feladatokat v~~zi al kiizben ell tal~ihan csak a ktitelez6 fo~lalkoz~sokon vesz
Ev
reszt
A z~rthelyi dol~ozatokra, ~v ktizi besz~mo16kra, sZAmin~riu mokra altallihan .i01 fplkp.sziil .\ e;yal(orlntoh;t'B
q
szpmillill'iun1oi,-
1"a adOll 1l';lsos ("pladal.ololt, .. r a ,j 7, 0 Ii FH., III P t' P S (1: k (' t ;1.1 1. a I ;, han
nd n d i t! (. 1k ,; s /. f t i ~'_-----------'----------""'+-----+--------t /\ vlzsgc\l{r'8, hesz~imolokl'a, 1{()1-
lokviumokra, szigorrlatokra 1;\1 t.a-
16ban j61 \-.
~.,._-
felk~szUl
:;. 2,
i\tilyen vol t a tanulmanyi eredmenye a felev vegen'"! Tanulmanyi atlag: ••••••••••••• ~ ••
3},
Hany
;
ut6vizsgaj~
... ,.
volt a felev vegen?
.
3 'I, IIasoniitsa ossze jelenlegi helyzetet a 'kozepiskol«l:val az al~bbi szempontok szerini! A megfelelo rovatba tett X jellel valaszoljon! Most tobb
-Kozepiskolaban volt, tobb
Egyforma
Lei{oto ttseg, elfog-· lal tsag Tananyag mennyisege
MUvelodesi lehetos.eg Szorakozasi leheto.seg
I·
Sportolasi lehetoseg
I
A mozgalmi tevekeny-
I ...
seg lehetosege'
Host jobb
Koz~piskolaban
jobb volt
Tannrokkal valo vi .... szony
Tarsakkal valo viszony .
Emberi kapcsolatok . Ihar~tsag, fi~-lany
'kapcsoIat!
Egyforma
i
___ . ~JI . !
!
"--4
I
~--··-'-l
I
I I
I
_ ._ _ _,.,.....'=1.'1
18
15.
~ilennyil'e
36~
Es
elegedett ,jelenlegi he1yzeteve1 az alilbbiak teren? A ktivetkez5 sk~la alapjan ertekeljen 3 = teljes mertekben 2 = csak reszben 1 = egyal~a1an nem anyagi he1yzet lakaskorU1menyek /ha ko11egista, kerdesUnk a kollegiumi fe1tetelekre vonatkozik, ezt a lakasktlrUlmenyek sz6 alahuzasava1 Jeltl!1!!/ tanulmanyi feltete1ek a tanszekekta1, oktat6ktol kapott tanulmanyi segitseg a rendelkezesere a110 szabad ida mennyisege szocialis .juttatasok /iiszttsndij ,. menza stb.! sajat tanu1manyi teljesitmenye
--
milyen mertekben elegedett a ktsvetkezokkel? az e1oadasok, gyakO~latok, szeminartumok sz£nvonala jegyzet- es tankonyvellatas oktatok es hallgat6k kapcsolata . az egyetemen, faiskolan foly6 kiiziissegl elet az egyeteml, foiskolai Ugyekrol va16 tajekoztatas az egyetemi, foiskolaiUgyekbe valo beleszolas 1ehetosege I
-
-
. Mennyiben valtak be.korabbi elkepzelesei az egyetemi, f61s-· kolai eletro1? 3 = te1jes mertekben beva1tak
(.l,
A
G
$
If
II
til
2
=
1
= nem
C!
eo
"
0'
•
csak reszben.
valtak be .
•
•
•
•
I
•
•
••••••
~
••••••••••••••••••••••••••
-.
•
•
•
&i';!JllJO."'
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
••
o
•
•
•
•
•
•••
••••••••
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
, , Tanulmanyi atlag: ••••••••.•••• ~ ••
.
,.
3'1 ~ Hasoniltsa ossze j elenlegi helyzetet a 'kozepiskoillval az a16bbi szempontok szerint! A megfelel6 rovatba tett X jellel valaszoljon! Most tobb Lektitottseg, 1.a1 tsag Tananyag
-Kozepiskolaban vol t. tobb
Egyf()rma
elfog~
mennyiiege
MUvelodesi
lehet5~eg
Sz6rakoza~i lehet6~eg
I, ,
Sportolasi lehetoseg
A mozgalmi tevekeny-
! ..
seg lehetosege'
Most jobb
+
t-
Tannrokkal valo szony
Kozepiskolaban
O:---I-_j_O _b_b_·_v_O_l_t
Egyforma --t
,
vi~
I ._j,
I
r---------I-------J-----...+-------l Tarsakkal valo viI szony'
r-------+---4-------+--,--"--~·--i
I
Ember! kapcsolatok
/bar'ts'g, fi6-1any _'k_a_p_c_s_o_l_a_t/
I
---J
--!..
"~,~__"~J
.:.-.._ _-:---JL-._ _
18
35
~ f\-iennyire
A
.-
elegedett jelenlegi helyzetevel az al~lbbiak teren? ktivetkez5 sk'la alapjan ertekeljen 3 = teljes mertekben 2 = csak reszben 1 = egyal~alan nem anyagi helyzet lakaskoriilmenyek /ha ko11egista, kerdesUnk a kollegiumi feltetelekre vonatkozik, ezt a lakaskorU1menyek szo a1ah~zasaval Jelo1je!/ tanulmanyi feltetelek a tanszekektol, oktat6kto1 kapott tanulmanyi segitseg a rendelkezesere alIa szabad ida mennyisege szocialis. juttatasok /iiszttindij ,. menza stb.1 sajat tanulmanyi teljesitmenye
36e ES milyen martekben elegedett a ktivetkezokkel? - az eloadasok, gyako~latok, 8zeminar1umok 8z{nvonaia jegyzet- as tankonyvellatas - oktat6k as bal1gat6k kapcsolata . - az egyetemen, foiskolan foly6 ktiztissegf elet - az egyetemi, foiskolai Ugyekrol va16 tajekoztatas - az egyetemi, foiskolaiUgyekbe va16 beleszolas lehetose~e I
37~ Mennyiben valtak be.korabbi elk~pzelesei az egyetemi, f6iskolai eletrol?
=
3
teljes martakben bevaltak
2 = csak reszben .
= nem
1
" n a
0-
oe
/1'-
e
ofI
$t;0~",.'lI
...
triilOQ6a
0
.. 0
•
valtak be
.
" •
••••••••••••
~
••
., • • • • • • • • • • • • ' • • • • • • • • • • •
•••••••••.•
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
••
••••••••
.
19
~81
Melyek a legf6bb ktizeli !mondjuk tit ~ven beltil megva16sitand6/ celJai?
.. "
"
"
...... ..........
.......... .. .... ·. .. ........ ... ·. .... ..... ...... .. .. '"
.....
...
"'"
.....
"
...... .. ..
'"
~
,.
..... ... ......
•
'
39. Melyek a tavolabbi celjai?"
•••••••••••••
(I;
..
....... .................. .............. ..
......................................... •
•
•
...
..... ..... .. •
... . co " I " I
.,
•
•
•
•
•
•
•
.
. •
•
•
..
•
•
•
•
•
•
•
•
.....
• .. " " " .• e .. e
•
•
•
•
•
•
•
.- • • • • • _, • • • • • • • • • #I . ' "
••
.
·
" . • • e· • • • • e • e. e • • " • • ". .. • . . .
. " • ., ..
4O ..
40. Melyek azok az ertekek, magatartasat iranyit6 elvek, amelyeket a legfontosabbaknak tart az elet~en? j
......................... ............. ....... .. ... .......... .
"
'
II
.. Ktisz~njUk7
a • • • • " • • • ",e.
.. '0
.· .... ·-..· · ••· -J. •• •
0
•
•
•
•
•••••••••
•
•
•
•
Go • • •
• 0;
•
•
.,
41'
.,
4J
I)
3
3
.'" ..
bogy kitUlttitte a kerd5ivet"'. azzel segitette
~
(IJ
It
~
e c
