Magyar serdülők szubjektív jólléte iskolai tapasztalataik és családi kapcsolataik fényében: A 2013/14-es HBSC adatok elemzése Előadás a Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság továbbképző konferenciáján Budapest, 2016. április 1.
Dr. Költő András, Zsiros Emese
Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet
Fiatalok egészségével kapcsolatos nemzetközi epidemiológiai kutatások ELEF - Európai Lakossági Egészségfelmérés (korcsoport: 15+ év, utolsó adatfelvétel: 2014) EU-SILC - EU Statistics on Income and Living Conditions (korcsoport: 16+ év, utolsó adatfelvétel: 2012) JA EHLEIS - European Health and Life Expectancy Information System (korcsoport: teljes népesség, utolsó adatfelvétel: 2012) GYTS - Global Youth Tobacco Survey (korcsoport: 13-15 év, utolsó adatfelvétel: 2013) ESPAD - the European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs (korcsoport: 15-16, utolsó adatfelvétel: 2015) HBSC – Health Behaviour in School-aged Children (korcsoport: 11-15 év, utolsó adatfelvétel: 2013/14)
Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children, HBSC), A WHO-val együttműködésben zajló nemzetközi kutatás 44 ország 4 éves kutatási ciklusok: legutóbbi adatfelvétel 2014-ben Anonim, önkitöltős kérdőívek Magyarország 1985 óta tagja a projektnek: 7 országosan reprezentatív felmérés (5000-8000 tanuló/felmérés)
HBSC A 2013/14-es felmérésben 42 ország vett részt Magyarországon több mint 30 éve 4 évenként országos reprezentatív felmérések Célcsoport: 11, 13, 15 (17) évesek Magyar kutatócsoport Dr. Németh Ágnes (kutatásvezető, biológus, NEFI) Arnold Petra (szociológus, NEFI) Dr. Kökönyei Gyöngyi (pszichológus, ELTE) Dr. Költő András (pszichológus, NEFI, ELTE) Dr. Örkényi Ágota (pszichológus, ELTE) Várnai Dóra (pszichológus, NEFI) Zsiros Emese (pszichológus, NEFI)
Kutatási célok
Információgyűjtés, nemzetközi adatbank létesítés: a fiatalok önminősített egészségi állapotának, közérzetének és egészségmagatartásának monitorozása (életmód, életstílus) Az ezzel összefüggő (bio-pszicho-szociális) háttértényezők feltérképezése A résztvevő országok kutatási potenciáljának fejlesztése (nemzetközi együttműködés) Az eredmények és tapasztalatok publikálása a felhasználók számára (döntéshozók, gyermekekkel foglalkozó szakemberek, pedagógusok, szülők és a fiatalok)
Hazai adatfelvételek
1985-től kezdődően nyolc országosan reprezentatív felmérés 2013/14-es tanévi felmérés: 2014. április-május, 279 iskola, 337 osztály, 6153 tanuló 2016: Kutatási jelentés (szakmapolitikai ajánlásokkal) elkészült, megjelenés alatt
Tudományos háttér
Publikálás
Kérdőívfejlesztés
Statisztikai elemzés
Elővizsgálat
Országos adatfelvétel
A 2013/14-es HBSC kérdőív felépítése 1. Egészségmagatartás Kötelező nemzetközi kérdések
Választható nemzetközi kérdések
Saját fejlesztésű kérdések
• Táplálkozás, testtömegkontroll • Fizikai aktivitás • Szájhigiéné • Inaktív (sedentary) tevékenység • Kockázatviselkedések: dohányzás, alkohol- és illegálisszer-fogyasztás • Szexuális magatartás • Sérülések
• Drogfogyasztás prevalenciája • A kortársak észlelt egészségmagatartása* • Romantikus tapasztalatok* • Alvási szokások*
• Energiaital-fogyasztás* • A kortársak észelt szexuális magatartása*
*A Visegrádi Négyekkel együttműködésben
A 2013/14-es HBSC kérdőív felépítése 2. Szubjektív jóllét Kötelező nemzetközi kérdések
Választható nemzetközi kérdések
Saját fejlesztésű kérdések
• Önértékelt egészség • Élettel való elégedettség • Testi és lelki tünetek • Gyógyszerszedés • Problémamegbeszélés fontos személyekkel • Családi étkezések
• Testkép • Krónikus betegségek*
• Lelki tünetek: kimerültség • Önértékelés (Rosenberg skála)* • Depresszív tünetek (Gyermek Depresszió Kérdőív)
*A Visegrádi Négyekkel együttműködésben
A 2013/14-es HBSC kérdőív felépítése 3. Háttérváltozók Kötelező nemzetközi kérdések
Választható nemzetközi kérdések
Saját fejlesztésű kérdések
• Demográfiai adatok • Barátok száma • Demográfiai adatok: • Családstruktúra • Spermarche lakóhely és iskolatípus • Kortárskapcsolatok: együtt töltött idő, • Kinek szólsz a elektromos média és kommunikáció bántalmazásról* (EMC) • Iskola: attitűdök, észlelt terhelés, tanulási teljesítmény, osztálytársak és tanárok hozzáállása • Kortársbántalmazás (bullying), cyberbullying és verekedés • Szociális egyenlőtlenségek: a család észlelt és objektív jómódúsága (Family Affluence Scale) * A Visegrádi Négyekkel • Menarche együttműködésben • Migráció
Trendek a dohányzásban (1986–2014)
Trendek az alkoholfogyasztásban(1986–2014)
Trendek a szubjektív jóllétben (1993–2014)
A család és a kortársak észlelt támogatása és a szubjektív jóllét összefüggései Hogyan hat a serdülő által észlelt – családtagoktól és barátoktól jövő – támogatás mértéke a szubjektív jóllét mutatóira (az önértékelésre, a testképre, a pszichoszomatikus tünetekre, az élettel való elégedettségre), Hogyan függ össze a bántalmazásban való érintettség és a szubjektív jóllét, Hogyan függ össze az önértékelés és az észlelt családi támogatás a suicid gondolat, illetve késztetés megjelenésével, ha a nem és az életkor különbségeit kontrolláljuk?
Mérőeszközök MAGYARÁZÓ VÁLTOZÓK: Nem, korosztály (évfolyam) Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Skála (Multidimensional Scale of Perceived Social Support [MSPSS], Zimet, Dahlem, Zimet és mtsai, 1988) Kortársak alskálája és Család alskálája (Cronbach-alfa: 0,89, illetve 0,74) Bántalmazásban való érintettség (elkövető, áldozat, elkövető-áldozat versus nem érintett) KIMENETI VÁLTOZÓK: Önértékelés: Rosenberg Önértékelési Skála (Rosenberg, 1965) (Cr.-alfa= 0,87) Body Investment Scale (BIS, Orbach és Mikulincer, 1998) Testkép alskálája (Cr.-alfa = 0,87) Tünetskála: 9 pszichés és testi tünet jelenléte (Cr.-alfa = 0,89) Élettel való elégedettség: Cantril-létra (Cantril, 1965) Gyermek Depresszió Kérdőív (Kovacs, 1985) öngyilkossággal kapcsolatos tétele
Eredmények Testkép skála (N = 5553) Std. beta
p
0,137
−0,255
< 0,001
−0,637
0,062
−0,128
< 0,001
Családi támogatás
0,225
0,014
0,219
< 0,001
Baráti támogatás
0,044
0,014
0,042
< 0,001
B
SE(B)
Konstans
16,078
0,461
Nem
−2,781
Évfolyam
R 2 = 0,153; f 2 = 0,181
Önértékelés skála (N = 4408) Std. beta
p
0,161
−0,255
< 0,001
0,358
0,101
0,049
< 0,001
Családi támogatás
0,246
0,016
0,238
< 0,001
Baráti támogatás
0,076
0,017
0,069
0,002
B
SE(B)
Konstans
16,078
0,461
Nem
−2,902
Évfolyam
R 2 = 0,144; f 2 = 0,168
Tünetskála (N = 5597) Std. beta
p
0,193
0,206
< 0,001
0,875
0,088
0,125
< 0,001
Családi támogatás
−0,361
0,02
−0,251
< 0,001
Baráti támogatás
−0,046
0,02
−0,032
0,02
B
SE(B)
Konstans
23,592
0,65
Nem
3,159
Évfolyam
R 2 = 0,143; f 2 = 0,167
Élettel való elégedettség (N = 5790) Std. beta
p
0,046
−0,061
< 0,001
−0,229
0,021
−0,135
< 0,001
Családi támogatás
0,119
0,005
0,337
< 0,001
Baráti támogatás
0,010
0,005
0,028
0,036
B
SE(B)
Konstans
5,164
0,153
Nem
−0,227
Évfolyam
R 2 = 0,143; f 2 = 0,167
A családi támogatás szintje kis-közepes mértékben előrejelzi az önértékelést, a saját testtel való elégedettséget, a pszichoszomatikus tünetek előfordulását és az élettel való elégedettséget; az észlelt baráti támogatásnak kisebb szerepe van.
A bántalmazásban való érintettség és a testkép összefüggése (N = 5596)
F (15) = 58,246; p < 0,001, eta2 = 0,135. A magyarázó változók hatása és a kor × bántalmazás interakciós tag szignifikáns.
A bántalmazásban való érintettség és a testi-lelki tünetek összefüggése (N = 5635)
F (15) = 57,841; p < 0,001, eta2 = 0,134. A magyarázó változók hatása és a nem × kor interakciós tag szignifikáns.
A bántalmazásban való érintettség (elkövető, áldozat, elkövetőáldozat) a nemtől és a kortól függetlenül a saját testről alkotott kedvezőtlenebb képpel, rosszabb egészségi állapottal (önértékeléssel, élettel való elégedettséggel) jár.
Öngyilkossági gondolat megjelenése(N = 4740) Aktuális suicid késztetés: 156 fiatalnál
χ2(4) = 5,563, p = 0,234
Önértékelés (N = 4482) és észlelt családi támogatás (N = 4703) az öngyilkossági gondolat megjelenése szerint
F (17) = 69,385; p < 0,001, eta2 = 0,209
F (17) = 39,804; p < 0,001, eta2 = 0,126
Az öngyilkossági gondolat megjelenése és az aktuális suicid gondolat alacsonyabb önértékeléssel és észlelt családi támogatással függ össze.
A családtagokkal, barátokkal való problémamegbeszélés észlelt könnyűsége és az egészségi állapot
HBSC adatok: az „interaktív” család védi a gyermek egészségét 13-16 év közötti kamaszoknál a közös családi tevékenységek öröme negatívan függ össze problémás viselkedésformákkal (pl. kannabiszfogyasztás, részegség, bullying) (Windlin & Kuntsche, 2012)
A közös családi vacsorák számának növekedésével a kamaszok problémaviselkedése csökken, proszociális viselkedése és mentális jólléte javul (Elgar, Craig & Trites, 2012)
Az a gyerek, aki szüleivel és többi családtagjával könnyen tud beszélni problémáiról, kisebb eséllyel fog beszámolni testi-lelki tünetekről.
A jó családi kommunikáció védő hatással van a kamasz (és vélhetően a majdani felnőtt) egészségére, mert problémái, feszültségei ilyen formában „kiadhatók” és átdolgozhatók. ALEXITÍMIA Pszichoszomatikus problémák megelőzése; kommunikációs stratégiák, életkészségek!
www.hbsc.org
www.nefi.hu
Köszönöm a szíves figyelmet!
[email protected]
