Sikertörténet a magyar-román együttmûködés Constanta Magyarország számára

HungaroControl

MÁV-TRAKCIÓ

Közösségi közlekedés

A szolgálat megfelel az EU minõségi követelményeinek

Pályázatot írtak ki fedélzeti ERTMS rendszer telepítésére

A Széll Kálmán Terv szerint magasak a költségek

4

2011. március 16. • XIX. évfolyam, 5. szám

Zsákay László György új pozícióban Február 14-tõl Zsákay László György irányítja a Siemens Zrt. Mobility Divízióját. Az idén 48 éves menedzser korábban a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. vezérigazgatójaként, elõtte a MÁV Zrt. Gépészeti Üzletágának fõigazgatójaként, azt megelõzõen a Magyar Telekomnál és társaságainál dolgozott felsõvezetõként.

Farkas József a vezérigazgató 2011. március 1-jével távozott pozíciójából a MÁV Csoport stratégiai leányvállalatát, a ZÁHONY-PORT Zrt.-t vezetõ Kopp Miklós. A társaság élére a tulajdonos a több évtizedes szakmai tapasztalattal és kitûnõ keleti üzleti kapcsolatokkal rendelkezõ Farkas Józsefet nevezte ki. Farkas József 1986 és 1996 között a MÁV Zrt. záhonyi üzemigazgatóságán dolgozott; végigjárta a ranglétra fokait. 1996 és 2008 között az újjászervezõdõ MÁV Csoporton belül továbbra is Záhonyban munkálkodott, elõbb kereskedelmi igazgatóhelyettesként, majd értékesítési vezetõként, végül vasútüzemi vezetõként. Ezt követõen a Rail Cargo Hungaria és a MÁVTRANSSPED Kft. közös, csapi képviseletének vezetését látta el 2011 márciusáig.

Vezetõváltás 2011. március 31-ével távozik a Rail Cargo Hungaria Zrt. pénzügyi vezérigazgató-helyettese, Nagy László, akinek feladat- és munkakörét április 1-jével Arnold Schiefer igazgatósági tag veszi át.

5

Fõszerkesztõ: Kiss Pál

7

www.magyarkozlekedes.hu

5. Constantai Nap Budapesten

Sikertörténet a magyar-román együttmûködés Constanta Magyarország számára a legfontosabb tengeri kijárattá válhat, annak ellenére, hogy dupla távolságra fekszik Budapesttõl (1100 kilométer), mint az adriai Koper vagy Trieszt. Ám a Duna-kapcsolat, az energiahatékony folyami közlekedési mód az ömlesztett áruk – gabona, szén, vasérc – számára mégis ideálissá teszik. A Duna hajózhatóságához azonban több tízmillió euró uniós támogatás szükséges a következõ években – mondta el Eusebiu Pistru, a román Közlekedési és Infrastruktúra Minisztérium államtitkára a Magyar Közlekedési Kiadó által rendezett 5. Constantai Nap címû konferencián és üzletember-találkozón. Eusebiu Pistru utalt arra, hogy az Európai Bizottság ez év február 3-án elfogadott Duna-stratégiája újabb lökést adhat a folyón történõ teherszállítás felvirágoztatására. A stratégián belül Románia a belvízi hajózásra történõ alkalmasság eléréséért, a Duna menti államok közötti turizmus felvirágoztatásáért és a környezeti veszélyek elhárításáért lett felelõs, és hangolja össze a Duna régió országainak ez irányú tevékenységét. Az államtitkár szerint a céljuk az, hogy a teljes szakaszon egész évben hajózhatóvá váljék a folyó, valamint hogy megépüljön a Bukarestet a Dunával összekötõ csatorna. Kifejtette, hogy a Bulgáriával közös, 844 kilométer hosszú Duna-szakasz hajózhatóvá tételét a Kohéziós Alap 183 millió eurós (50 milliárd forintnyi) támogatásából fejlesztették. Eusebiu Pistru aláhúzta, hogy Magyarország számára azért is jelent számos elõnyt a kikötõ használata, mert a tengeri hajókról közvetlen átrakodási lehetõség van a folyami uszályokra. Erdélyi László, a Constantai Kikötõ magyarországi képviselõje

kiemelte, hogy a gazdasági válság és a kikötõ áruforgalmának mérséklõdése ellenére a constantai magyar áruforgalom 2007 óta töretlen fejlõdést mutat. Így a 2,3 millió tonnáról tavaly már 3,9 millió tonnára emelkedett a magyar áruk kikötõn áthaladó mennyisége. „Ez egyértelmûen a magyar és román cégek együttmûködésének a sikertörténete. Ezért úgy döntöttünk, hogy az idei – immár ötödik –, Budapesten megrendezett Constantai Napot újításként a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok alapjára helyezzük, és a kétoldalú partneri kapcsolatok elmélyítése lesz a középpontban” – hangsúlyozta Erdélyi László. Aurelian Andrei Popa, a Constantai Kikötõ vezérigazgatója elõadásában kiemelte: a kikötõben a vízmélység 20 méter, ami alkalmas a tengerjáró hajók közlekedésére. Constanta kedvezõ földrajzi helyzete, a fekete-tengeri kijárat és kapcsolata a VII. páneurópai folyosóval, a Dunával alkalmassá teszi arra, hogy a magyar áruk számára a legjelentõsebb tengeri kijárattá váljon. Szólt arról, hogy a

Duna összeköti a régió országait, és a folyó teljes szakaszán a hajózhatóság megteremtésével olyan, gazdaságstratégiailag fontos országokkal kötné össze Romániát, Bulgáriát, Szerbiát, Magyarországot és Szlovákiát, mint Németország és Ausztria. Különösen fontosnak nevezte, hogy a folyót alkalmassá kell tenni a belvízi teheruszályok közlekedtetésére, és a Duna menti országok turizmusban betöltött szerepét növelni kell, mindezt úgy, hogy közben a fejlesztések ne károsítsák a környezetet. Célszerûnek tartaná, hogy létrehozzanak egy szolgáltató társaságot, amely a Duna menti államok közötti koordinációt végezné, és országonként egy-egy személyt kijelölnének, aki felelõs lenne a kapcsolattartásért. Véleménye szerint a Duna az egyik legalkalmasabb módja a teherszállításnak, és hatékony alternatívája lehetne az európai vasúti és közúti áruszállításnak. A vezérigazgató megemlítette, hogy a kikötõ teljes forgalma 2010-ben 47,6 millió tonna volt, ami 13,21 százalékkal haladta meg

a korábbi évi mennyiséget. Ezen belül a tengeri forgalom 37 millió tonnát tett ki (8,3 százalékos növekedés), míg a belvízi forgalom 10,6 millió tonnát ért el (34,6 százalékos növekedés). A teljes kikötõi tranzitforgalom 2010-ben 17 százalékkal emelkedve elérte a 11,5 millió tonnát. Magyarország részesedése ebbõl 34,2 százalék (2009-ben még csak 33,3 százalék volt), vagyis 3,9 millió tonna, úgy, hogy a magyar áruk mennyisége 20,2 százalékkal nõtt 2009-hez viszonyítva. „Ha csak a folyón keresztüli tranzit-áruforgalmat vizsgáljuk, akkor a teljes mennyiség tavaly meghaladta az 5,9 millió tonnát (27 százalékos emelkedés), ebbõl Magyarország részesedése 43 százalékot tett ki, ami csaknem 6 százalékpontos mérséklõdés az azt megelõzõ esztendõhöz képest” – emelte ki Aurelian Andrei Popa. A Dunán keresztüli magyar tranzitforgalom áruszerkezetét tekintve kétharmadát a gabonafélék, negyedét a szénfélék, öt százalékát a (Folytatás a 3. oldalon)

2 MAGYAR KÖZLEKEDÉS Eladó a ZSSK Cargo Szlovákiában eladják az állami vasúti árufuvarozási társaság többségi részesedését, a ZSSK Cargo Slovakia 66 százalékára stratégiai befektetõt keresnek – jelentette be Ján Figel közlekedési miniszter. Az állam csupán 34 százalékot kíván megtartani, a kisebbségi részesedés megfelelõ volna a vállalat ellenõrzéséhez. A tervezett privatizáció többek érdeklõdését felkeltette „a szomszédos országokban” – tette hozzá Ján Figel konkrét cégek megnevezése nélkül. Az új többségi tulajdonostól modernizációt, a szükséges fejlesztések elvégzését várja a pozsonyi vezetés. Az állami cég a válság miatt az utóbbi idõben veszteséges volt, de Szlovákia földrajzi adottságai, régiós központi helyzete kiváló lehetõségeket biztosít számára. A ZSSK Cargo Slovakia iránt érdeklõdõ befektetõkrõl a miniszter nem árult el részleteket. Az azonban ismert, hogy a Rail Cargo Austria, az osztrák nemzeti vasúttársaság árufuvarozási cége – amely a magyar MÁV Cargo tulajdonosa is – egyszer már pályázott a szlovák vállalatra. A tervek szerint a szlovák kormány egy sor további intézkedésre is készül a vasútnál. Egyebek mellett létszámcsökkentés, szárnyvonalbezárás és jegyáremelés következhet. Három éven belül ötezer munkahely szûnhet meg, és 124 kilométernyi vasútvonalon állhat le végleg a közlekedés. A három szlovák állami vasúti társaság – a személyszállítással, a teherfuvarozással és a karbantartással foglalkozó cég – jelenleg összesen 32 ezer embernek ad munkát.

Kikötõfejlesztés Mintegy 70 millió euró értékben hajthat végre beruházást a Rijekai Kikötõ konténertermináljában az International Container Terminal Services Inc. (ICTSI) a területet üzemeltetõ Jadranska Vratával nemrég megkötött partnerségi és tulajdonosi megállapodás értelmében. Az ICTSI a 30 éves koncessziós szerzõdés szerint 330 méterrel bõvíti a Brajdica konténerterminált, aminek köszönhetõen évi 600 ezer darab, húsz láb egyenértékû konténerre nõhet a kikötõ kapacitása.

Utastájékoztatás Az Európai Bizottság huszonhárom nyelven útnak indított, egész Európára kiterjedõ reklámkampányának köszönhetõen a vasúti vagy légiközlekedést igénybe vevõk ezentúl könnyebben tájékozódhatnak jogaikról. A „Your Passenger Rights At Hand” (Utasjogai Mindig Kéznél) kampány részeként létrejött egy website a http://ec.europa.eu/passengerrights címen. A bizottság már dolgozik az utasjogok más közlekedési eszközökre történõ kiterjesztésén is.

2011. március 16.

Egységes Európai Égbolt konferencia

Mérföldkõ az EU légi navigációjában Március 3–4-én Budapest magas szintû uniós légiközlekedési tanácskozásnak adott otthont az Európai Bizottság társszervezésében és a HungaroControl Zrt. fõtámogatásával, amit Szepessy Kornél vezérigazgató mérföldkõnek nevezett az EU légi navigációjának történetében. A magyar soros elnökség legjelentõsebb szakmai rendezvényén az uniós szervek, tagállamok, légiközlekedési hatóságok és szolgáltatók képviselõi négy panelben vitatták meg az Egységes Európai Égbolt uniós jogszabálycsomagját illetõ tervek eredményes végigvitelét szolgáló javaslatokat. A résztvevõk egyetértésével elfogadott, „Az Egységes Európai Égbolt kezdeményezés végrehajtásáról szóló budapesti nyilatkozat” címet viselõ okirat a megvalósítandó feladatokat összegzi.

Magyarország a Közép-európai Funkcionális Légtérblokk (FAB CE) tevékeny résztvevõje Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia mellett. A hét ország közlekedési és honvédelmi minisztériumai, a nemzeti felügyeleti hatóságok és a légi navigációs szolgáltatók között már szoros együttmûködés jött létre. A részes államok várhatóan idén áprilisban írják alá a közös légtérblokkot létrehozó megállapodást, amelyben hazánk a lehetõ legnagyobb szerepet kívánja betölteni, ezért a hazai közlekedési tárca a legteljesebb mértékben támogatja a HungaroControl Zrt. törekvéseit, szögezte le Völner Pál a konferenciát értékelõ sajtótájékoztatón. Emellett

dapest Nyilatkozat (ld. keretben! – A szerk.) elfogadásával zárult, amelyben a legfontosabb megállapításokat, a kormányzati és iparági szereplõk feladatait rögzítették. Kazatsay Zoltán, az Európai Bizottság képviselõje az eseményt követõ sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy egyértelmû és egységes szakmai támogatást élvez a kezdeményezés, és nemcsak a felvetések, hanem a gyakorlati megoldások szempontjából is komoly elõrelépésnek nevezte a találkozót. Mindehhez Szepessy Kornél, a HungaroControl elnök-vezérigaz-

Budapest Nyilatkozat

A konferenciát Völner Pál, a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács közlekedési formációjának soros elnöke, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelõs államtitkára nyitotta meg. Mindenekelõtt a magyar elnökség nevében üdvözölte az Európai Unió és az Amerikai Egyesült

zása folyamatos egyeztetést, a tennivalók rendszeres áttekintését követeli meg. Az államtitkár a program technológiai pillére, a SESAR 2014-ben kezdõdõ üzemeltetési szakaszának alapos elõkészítését is sürgetõ feladatként nevesítette. A konferencia témái – a 2010. februári Madridi Konferencia foly-

Az együttmûködés érdekében A légiközlekedési konferencia keretében folytatott megbeszélést Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkára, a HungaroControl Zrt. felügyelõ bizottságának elnöke az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) felsõvezetõivel. A helyettes államtitkár kijelentette: Magyarország számára rendkívül fontos, hogy szakmai intézményei kiváló kapcsolatokat ápoljanak az ügynökséggel. Az élénk információáramlás alapozhatja meg a legjobb nemzetközi gyakorlatok átültetését a hazai mûködésbe. A megbeszélés az EASA és a HungaroControl közötti együttmûködés elmélyítését, a bizalom növelését is szolgálta. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2003-ban kezdte meg mûködését. A légi forgalom növekedésével európai szintû közös kezdeményezésre volt szükség a légiközlekedés biztonságának és fenntarthatóságának megõrzésére. Míg az operatív feladatok nagy részét továbbra is a nemzeti hatóságok látják el, az ügynökség a közös európai biztonsági és környezetvédelmi szabályok kidolgozásával foglalkozik. A szabványok alkalmazását a tagállamokban végrehajtott ellenõrzések segítségével követi nyomon, és a szükséges szakértelem, kutatási eredmények megosztásával, képzéssel segíti. Államok közötti, a polgári repüléssel kapcsolatos kutatásról és fejlesztésrõl szóló együttmûködési megállapodást (ld. keretben! – A szerk.), amelyet a rendezvény elõtt írtak alá. A házigazda köszöntõjében elmondta, hogy az európai légtér jelenleginél hatékonyabb kihasználása és a légi navigációs szolgálatok magas biztonsági szintjének fenntartása összehangolt intézkedéseket igényel a tagállamoktól. Az Egységes Európai Égbolt kezdeményezés megvalósítása és kiemelt jelentõségû eleme, a funkcionális légtérblokkok (ld. írásunkat a 4. oldalon! – A szerk.) létreho-

tatásaként – elsõsorban a SES II rendeletcsomag végrehajtása, a funkcionális légtérblokkok kialakításának helyzete és a harmadik feles (páneurópai) dimenziók köré szervezõdtek. Az európai légtér nagyobb regionális egységekbe szervezése, a jelenlegi, államhatárokhoz igazodó rendszer meghaladása, azaz a funkcionális légtérblokkok közelebb visznek a kapacitásgondok megoldásához. Gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból is hatékonyabb üzemelést tesznek lehetõvé, miközben általuk megtartható, sõt növelhetõ a repülésbiztonság magas szintje.

A dokumentum tételesen rögzíti azokat az érdemi és célravezetõ intézkedéseket, amelyekkel az iparági szereplõk támogathatják a közös törekvések megvalósítását, azaz a tagállamok, az Európai Bizottság, a funkcionális légtérblokkok, a nemzeti felügyeleti hatóságok, a légi navigációs szolgáltatók, a repülõterek, a szociális partnerek, a légtér használói és az európai intézmények számára jelöl meg beavatkozási pontokat. A felsoroltak között szerepelnek igen rövid távú operatív intézkedések is, amelyek a nyáron várható légiforgalom-irányítási kapacitásproblémák megelõzését és mérséklését segíthetik. A Budapest Nyilatkozat kimondja: a tagállamok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a funkcionális légtérblokkok kialakítása a 2012. december 4-i határidõig megtörténjen. Magyarország már a jelenlegi fázisban is fontosnak tartja a funkcionális légtérblokkok közötti („inter-FAB”) együttmûködést. A hazai álláspont szerint harmadik országok számára is lehetõvé kell tenni a légtérblokkok létrehozásában való részvételt vagy késõbbi csatlakozásukat. A FAB CE esetében elsõsorban a további balkáni partnerországok érdeklõdése várható. A rendezvény résztvevõi az uniós célkitûzések eléréséhez, az eredeti ütemezés betartásához rövidés középtávon szükséges lépéseket tekintették át. A tanácskozás a Bu-

gatója idõszerû problémaként hozzátette: kapacitásnövelõ vagy volumencsökkentõ intelligens megoldásokkal lesznek mérsékelhetõek a nyári késések, valamint tevékenyen dolgoznak a légi navigációs szolgálatok humánpillérének továbbfejlesztésén is. Völner Pál záróbeszédében jelezte, hogy a konferencia eredményeirõl a március 31-i tanácsülésen számol majd be. Egyúttal felkérte a soron következõ lengyel elnökséget, hogy a budapesti tanácskozáson elért eredményekre építve álljon ki az Egységes Európai Égbolt megvalósítása mellett. Varga Violetta

Világszintû átjárhatóság A konferencia alkalmából Budapesten írták alá az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok képviselõi a polgári repülés terén megvalósuló kutatás-fejlesztési együttmûködésrõl szóló megállapodást. Az egyezményt Völner Pál mellett Siim Kallas, az Európai Bizottság közlekedésért felelõs alelnöke és Carey J. Fagan, az Amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) nemzetközi ügyekért felelõs igazgatója látta el kézjegyével. A megállapodás révén a felek fejlesztéseiket a költségek csökkentése és a technológiák átjárhatósága érdekében összehangolhatják: közös SESAR-NextGen szabványok hozhatók létre, e rendszerek harmonizálása biztonságos és zavartalan üzemeltetést tesz lehetõvé. Segítségükkel elkerülhetõ, hogy a légi jármûveket kétféle fedélzeti berendezéssel kelljen felszerelni, és az így egységesen alkalmazható eszközök jelentõs költségeket takarítanak meg az iparágnak. Az együttmûködés megerõsíti az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok polgári légiközlekedésben betöltött vezetõ szerepét. A késõbbiekben a megállapodás további közös kutatás-fejlesztési programokkal bõvül. A közeljövõ közös témái lehetnek a repülésbiztonság, az alternatív üzemanyagok és a pilóta nélküli rendszerek kérdéskörei. Az aláírást követõ sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Siim Kallas közlekedési biztos kifejtette: a jövõben az egyik legnagyobb kihívást jelenti a katonai és polgári repülés összehangolása is.

Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál • Szerkesztõségvezetõ: Varga Violetta • Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin • Hírszerkesztõ: Andó Gergely • Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. • Felelõs kiadó: Kiss Pál • Pénzügyek: Weisz Zsuzsanna • Cím: H-1132 Budapest, Alig utca 14. • Telefon: 349-2574; 350-0763; 350-0764 • Fax: 210-5862 • E-mail: [email protected] • Médiaértékesítés: blend média • Lapterv: Thuróczy Gábor – Absolutone Kft. www.absolutone.hu • Stúdió: Sprint Kft. • Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató • Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág • Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Budapest, VIII. kerület, Orczy tér 1., Postacím: Budapest 1900, Telefon: 477-6300) További információ 06 (80) 444-444; E-mail: [email protected] • Elõfizetési díj: egy évre 13 000 Ft • Kiadói elõfizetés: 350-0763, Hegyi Krisztina • Index: 25453 HU ISSN 1217-1875

663. szám Ár: 500 Ft A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet.

MAGYAR KÖZLEKEDÉS 3

2011. március 16.

Szalma Botond

Kurdi Mónika

5. Constantai Nap Budapesten

Sikertörténet a magyarromán együttmûködés (Folytatás az 1. oldalról) vasérc, majd az olajok, fémáruk, mûtrágyák, élelmiszerek és nyers ásványok alkotják. A tengeri magyar tranzit a kikötõ összes ilyen jellegû forgalmából 25 százalékkal részesedik (1,4 millió tonna, ami csaknem 40 százalékos emelkedés 2009-hez képest). Az így kezelt magyar áruk kétharmada itt is gabonaféle, tizede szénféle, a többi pedig egyéb áru. A vezérigazgató a kikötõ és Magyarország kereskedelmi kapcsolatának fejlõdésében kiemelte a magyar logisztikai központokkal fennálló kiváló együttmûködést. Kifejtette, hogy különösen a konténerforgalom sínylette meg a gazdasági válságot. Így a 2007-es 1,4 millió TEU-s konténerszám folyamatos mérséklõdéssel 2010-re csaknem a harmadára, 0,56 millióra zuhant. Ez tömegre vetítve azt jelentette, hogy a 2007-es 12,6 millió tonnáról a felére, 5,9 millió tonnára esett vissza a kikötõ konténerforgalma. A Constantai Kikötõ vezérigazgatója szólt arról, hogy a Déli Konténerterminál – amelynek területe 31 hektár – jelenlegi éves kapacitása 1,1 millió TEU, amit a közeljövõben 2 millió TEU-ra fejlesztenek. A 700 ezer négyzetméter területû ömlesztettáru-terminál 1400 méter hosszú partvonalból áll, ahol a vízmélység 10,8 és 18,5 méter közötti. Ott rendelkezésre áll három darab, 50 tonna teherbírású emelõdaru is, amelyek egyenként és óránként 2000 tonna árut képesek megmozgatni. A terminál képes 3,5 millió tonna vasérc, 2 millió tonna szén és 3,2 millió tonna bauxit raktározására. Kifejtette, hogy az olajterminál elérhetõ vasúton és közúton egyaránt. A vasúti sínek hossza eléri a 30 kilométert, míg a csõvezeték-hálózaté az 50 kilométert. A folyamatban lévõ, illetve a tervezett fejlesztések közül megemlítette az északi hullámtörõ gát 1050 méterrel történõ meghosszabbítását, amelyet az EU strukturális alapja támogat. Ez biztonságosabbá tenné a hajók rakodását. Emellett egy 17 millió eurós (mintegy 4,3 milliárd forintos), szintén uniós projekt keretében növelik a kikötõ vasúti kapacitását és a folyó melléki, illetve a tengeri terület méretét is. E két beruházás még idén elkezdõdhet. Jelentõs – 30 millió eurós (mintegy 8 milliárd forintos) – projekt tervei készültek már el, amelynek alapján egy közúti híd épülhet a Duna–Fekete-tenger-csatorna felett. A híd kapcsolatot teremt a Bukarest–Constanta autópálya és a kikötõ déli területei között. A beruházást az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az EU finanszírozza. Mindezek mellett 185 millió euróból (50 milliárd forintból) tervezik a konténerterminál bõvítését és egy másik híd építését is 36 millió euróból (10 milliárd forintból). Ezek forrása az EU és az állami költségvetés. A távolabbi tervek között szerepel a kikötõ öbölterületén egy mesterséges sziget építése is, 252 millió eurós költséggel (mintegy 70 milliárd forintból). Aurelian Andrei Popa közölte: a román közlekedési minisztérium a külsõ közlekedési kapcsolatok fejlesztésével járul hozzá a kikötõ forgalmának, valamint szolgáltatási színvonalának emelkedéséhez. Így például

folyamatban van az európai IV. korridor részét képezõ Bukarest–Constanta vasútvonal felújítása, a Dunán 2,5 méter merülésû uszályok közlekedésének a kialakítása, valamint közúti kapcsolat kiépítése a Bukarest–Constanta sztráda és a kikötõ között. „És akkor még a magánbefektetõk általi beruházásokról nem is beszéltem. A MinMetal SA például egy modern gabonakezelõt és -raktárt épít 258 ezer tonnás kapacitással, 32 darab silóval, továbbá a városi központi vasútállomással és a nemzetközi repülõtérrel történõ kapcsolat kiépítésébe is beruház összesen 33 millió eurót (9 milliárd forintnyi összeget)” – emelte ki a kikötõ vezérigazgatója. A MinMetalon felül további három magánberuházó összesen 25 milliárd forintnyi fejlesztést tervez. 2009–10-ben a román és külföldi kikötõi magánbefektetések elérték a 150 milliárd forintnyi összeget. Kurdi Mónika, a Rail Cargo Hungaria Zrt. (RCH) marketingigazgatója elmondta, hogy az RCH számára a román vasúti szállításban stratégiai csomópont Constanta. Kiemelte, hogy az RCH közvetlenül ugyan nincs kapcsolatban Constantával – csak az RCA Romanián keresztül –, ám mivel egy cégcsoport tagjai, a kétoldalú vasúti forgalmat optimalizálni tudják. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kikötõ jelenleg vasúti szempontból nem versenyképes, mivel közúton olcsóbban és hatékonyabban tudják a tengeren érkezett árut belföldre szállítani. Megemlítette, hogy az RCH tranzitban Galaci– Constanta között évente 411 ezer tonna kokszot szállít, a Kassa–Constanta útvonalon 16 ezer tonna acélt, míg importban Dunaújvárosba 238 ezer tonna szenet fuvaroz el. Kurdi Mónika szerint Magyarország lehetne a Constantai Kikötõ kelet-közép-európai elosztó központja. Ennek eléréséhez azonban kölcsönösen kedvezõbb fuvardíjpolitikát kellene kidolgozni; célszerû lenne úgynevezett projektvonatok létrehozása, valamint oda kellene figyelni a megfelelõ számú és minõségû vasúti kocsi biztosítására és a fuvarozási határidõk betartására is. Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) elnöke a Duna magyarországi szakaszának hajózhatósági korlátjaira hívta fel a figyelmet, ezek a gátjai annak, hogy Constantától a Dunán, a Majnán és a Rajnán keresztül folyamatosan lehessen teherárut szállítani. A megfelelõ merülésû teheruszályok közlekedéséhez ugyanis mederkotrásokra és a hajószûkületek megszüntetésére lenne szükség a honi szakaszon, ám e kísérleteket az „álzöld Duna-mozgalmak” az utóbbi évtizedekben sikeresen torpedózták meg. Aggasztó problémának nevezte, hogy a TEN-T európai közlekedési hálózat 2010-es 190 millió eurós (51 milliárd forintos) költségvetésébõl a belvízi hajóutak fejlesztésére mindössze 2,1 százaléknyi (1,1 milliárd forint) pénz jutott, miközben a Folyami Információs Szolgáltatási Rendszerre 3,7 százalékot, a vasútra 18 százalékot fordítottak. „Vajon Constantában miért nincs magyar beruházásban épített gabonasiló? Szerb például van, holott igen jelentõs a magyar gabona export-import forgalom” – vetette fel a MAHOSZ elnöke. Strbik László

Eusebiu Pistru

Aurelian Andrei Popa

4 MAGYAR KÖZLEKEDÉS Környezetvédelem Rangos környezetvédelmi elismerést kapott a világ repülõtereinek európai szakmai szervezetétõl (ACI Europe) a Budapest Airport. A ferihegyi légikikötõt üzemeltetõ cég úgynevezett karbon akkreditált minõsítéséhez Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke és közlekedési biztosa gratulált Jost Lammersnek, a Budapest Airport vezérigazgatójának. A minõsítés lényegében azt jelenti, hogy a Budapest Airport immár azon európai repülõterek sorába tartozik, amelyek elkötelezettek a hatékony energiafelhasználás mellett, és kiemelkedõ jelentõségûnek tekintik a szén-dioxidkibocsátás csökkentését.

Siker a kiállításon A hamarosan megnyíló SkyCourt (Égi Udvar) összesen csaknem 150 négyzetméteres kicsinyített másával jelent meg a Budapest Airport a magyar idegenforgalom legnagyobb idei seregszemléjén, az Utazás 2011 kiállításon. A repülõteret üzemeltetõ cég standjánál több mint 4 ezer látogató regisztrálta magát, és a félszázat is meghaladta azon érdeklõdõk száma, akik repülõjegyet foglaltak a helyszínen. A Budapest Airport idén is célul tûzte ki, hogy a turizmus meghatározó kiállításán minden látogatót mint potenciális utast valamilyen módon megszólítson, ezúttal azonban kiemelten fontosnak tartotta, hogy a turisztikai szakma, valamint az utazni vágyó emberek megismerhessék a repülõtér modernizációs programjának leglátványosabb elemét, az új utascsarnokot, a SkyCourtot is.

Kerozinpótdíj A Malév a többi európai légitársasághoz hasonlóan a kerozinpótdíj módosítására kényszerül, így március 8-tól járatonként maximum 5 euróval (1400 forint) magasabb lesz ez a díj. A korrekciót az olajár folyamatos emelkedése tette elkerülhetetlenné. A kerozinpótdíj egy útvonalra, pontosan egy útvonalszakaszra szól. A légitársaság folyamatosan nyomon követi a kerozin árának alakulását és a légiközlekedési iparág reakcióit is. A Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség, az IATA legutóbbi elõrejelzése szerint egyébként a kerozin 20 százalékkal lesz drágább 2011ben az elõzõ évhez képest.

EADS-nyereség Az EADS 355 millió eurós nettó nyereséget könyvelt el a 2010. októbertõl decemberig terjedõ idõszakban, szemben az egy évvel korábbi 1,05 milliárd eurós veszteséggel. A társaság bevételei 8 százalékkal, 14,20 milliárd euróra nõttek ugyanebben az idõszakban. A légiközlekedési eszközöket gyártó vállalat 2010 egészére 553 millió eurós nettó nyereséget jelentett be a 2009. évi 763 millió eurós veszteség után. A társaság bevételei 7 százalékkal, 45,75 milliárd euróra nõttek. Az EADS forgalmának jelentõs részét kitevõ Airbus márka kereskedelmi repülõgépgyártó üzletága erõs negyedévet zárt, miután az ázsiai repülõgéppiac dinamikusan fejlõdik. A társaság idén 520-530 repülõgépet szállíthat az elõzõ évi 510 után. Tavaly összesen 574 repülõgép gyártására kapott megrendelést, amelybõl 32 a legnagyobb méretû A380 típusra szól.

2011. március 16.

HungaroControl Zrt.

Uniós irányelv és vállalati stratégia A HungaroControl Zrt. az egyik leginnovatívabb magyar vállalat, a közlekedésiek közül a legeredményesebb is, és regionális szintû kezdeményezõkészségénél fogva egyben sikeres szereplõje a légi navigációs piacnak – hangzott el Schváb Zoltán közlekedésért felelõs helyettes államtitkár, a HungaroControl Zrt. felügyelõ bizottságának elnöke részérõl a február 24-én a magyar légiforgalmi szolgálat 2015-ig érvényes, új vállalati stratégiájáról, beruházásairól, fejlesztéseirõl és K+F tevékenységérõl a sajtó képviselõi számára rendezett zártkörû háttérbeszélgetésen. Az eseményen részt vett még a társaság képviseletében Szepessy Kornél elnökvezérigazgató és Zsolnay Tamás vállalatfejlesztési és külkapcsolati igazgató. A légiközlekedés a válság okozta átmenetinek tûnõ visszaesés ellenére is az egyik legdinamikusabban fejlõdõ közlekedési ágazat, ami egyszerre óriási kihívás, lehetõség és felelõsség. A légtérkapacitás hatékonyabb kihasználásának igényét már másfél évtizede Európa gazdasági növekedését és versenyképességét meghatározó törekvésként tartják számon. Az ágazat liberalizációja és az alacsony költségû légitársaságok megjelenése 1995-tõl kezdõdõen az európai légiközlekedés jelentõs bõvülését eredményezte. A nagyobb forgalom miatt bekövetkezõ torlódások és késések a becslések szerint évi 1 milliárd euró többletkiadást jelentenek a környezeti károk költségein túl. Az európai légtér túlzsúfoltsága veszélyezteti a repülésbiztonságot. Miközben világszinten a nagyobb EU-tagállamok légterének mérete is kicsinek számít, a légiforgalmi irányító központokból több van az indokoltnál. Az Amerikai Egyesült Államok 20 központjához képest Európában 58 központ irányít feleakkora légi forgalmat. Az európai rendszer mûködtetésének egységnyi költsége 60-70 százalékkal haladja meg az USA hasonló adatát. A széttagoltság gátolja az új technológiák bevezetését és lassítja a szolgáltatások igényekhez igazítását megelõzõ döntéshozatalt. A légiforgalmi szolgáltatási rendszer

Az Egységes Európai Égbolt technológiai pillére a SESAR (SES ATM Research), a légiforgalom-irányítás infrastruktúrájának korszerûsítését célzó program, egy újgenerációs légiforgalomirányító rendszer kifejlesztése. A SESAR program jelenleg a kiépítési szakaszban tart. Az uniós szervként létrejött légiforgalmi szolgáltatási köz- és magántársulás, a SESAR Közös Vállalkozás (SESAR Joint Undertaking – átalakítása tehát elkerülhetetlenné SJU) központilag irányít több vált. mint 300 kutatási, fejlesztési és Az Európai Bizottság által hitelesítési projektet. Az üzemel1999-ben kezdeményezett Egysé- tetési szakasz az eredeti ütemezés ges Európai Égbolt (Single Euro- szerint 2014-ben kezdõdik. pean Sky – SES) célja, hogy javítAz uniós irányelv fentiekben sa az európai légiforgalmi irányítás ismertetett létrehozása értelemnemzetközi versenyképességét és szerûen merõben új kihívások elé biztosítsa a légi állítja a légik ö z l e k e d é s „A magyar légiforgalmi forgalmi iráf e n n t a r t h a t ó szolgálat megfelel nyítókat. A fejlõdését. A FAB-ok kialaprogram alap- az EU által elõírt legfõbb kítása a nemvetése, hogy az minõségi követelményeknek.” zeti légi navieurópai légtér gációs szolgáátszervezését és harmonizációját a latok technológiai színvonalának hagyományos nemzeti megközelí- és mûszaki eszközeinek harmonitéstõl eltérõen kell végrehajtani. A zációját, valamint a légiforgalmi kezdeményezés részeként egysége- irányítók minden korábbinál szosített szabályozással hangolják rosabb együttmûködését kívánja össze a nemzeti légi navigációs meg. A HungaroControl Zrt. célja, szolgálatok munkáját. A jelenleg hogy a hét ország részvételével még államhatárok mentén feldara- megalakuló közép-európai funkcibolt légteret nagyobb regionális onális légtérblokk (FAB CE) a leegységekbe, ún. funkcionális lég- hetõ legmagasabb színvonalon jötérblokkokba (functional airspace hessen létre és mûködhessen, vablock – FAB) szervezik. A 2004- lamint a társaság szolgáltatásainak ben hatályba lépett uniós jogszabá- folyamatos fejlesztése fokozza a lyokat a vártnál lassabb megvaló- magyar légi navigáció nemzetközi sulásuk miatt idõközben felülvizs- elismertségét, illetve versenykégálták. A 2009-es módosító rende- pes mûködése és beruházásai nölet (SES II) kiemelt szerepet szán a veljék a vállalat értékét. Ennek funkcionális légtérblokkok kialakí- megfelelõen a magyar légiforgaltásának, amelyhez a korábbinál mi szolgálat új üzleti stratégiája az részletesebb szabályozási hátteret integráció kihívásai által vezérelt, biztosít. Létrehozásukat legkésõbb összetett cselekvési programot ha2012. december 4-ig írja elõ, a tároz meg, amely egyaránt fejleszszükséges szerkezeti átalakításokat ti a vállalat alaptevékenységét, tagállami hatáskörbe utalja. infrastruktúráját, mûszaki színvo-

nalát, innovációs és oktatási tevékenységét. Büszkeségre adhat okot, hogy a magyar légiforgalmi szolgálat már most megfelel az EU által elõírt legfõbb minõségi követelményeknek: 2010-ben egyetlen másodperc késést sem okozott a légitársaságoknak és az utasoknak, repülésbiztonsági mutatói nemzetközi összehasonlításban is elismertek, ráadásul a költséghatékonyság tekintetében szintén az élen áll, hiszen útvonal-egységdíjai több mint 30 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál. Új, ANS III. elnevezésû, korszerû irányító központja, illetve a kapcsolódó mûszaki-informatikai fejlesztések megvalósítására a vállalat csaknem 6 millió euró értékû, a TEN-T keretében megítélhetõ legmagasabb, a beruházás 20 százalékát kitevõ támogatást kapott az uniótól. A projekt során a HungaroControl szoftverfrissítéssel és hardverplatform-cserével folytatja világszínvonalú irányító- és tájékoztató rendszere, a MATIAS fejlesztését, továbbá korszerûsíti a légiforgalmi irányítás kommunikációs rendszereit és eszközeit. Minthogy a Budapest Airport tulajdonában álló repülõtéri irányítótorony infrastruktúrája elavult, az épület felújítása idejére a társaság kényszerhelyzeti torony felállítását tervezi. A modern technikának köszönhetõen az önálló, tartalék irányító központnak fizikailag már nem kell a repülõtéren vagy egy magas toronyban elhelyezkednie. A repülõtér légi és földi forgalmának kezelése úgy is megoldható, ha azt kamerák és érzékelõk sokasága tartja folyamatos megfigyelés alatt. Ezek élõképet és a szabad szemmel való érzékelésnél jelentõsen több információt továbbítanak az irányítóterembe, amely ilyen módon virtuális toronyként mûködik. Varga Violetta

Budapest Airport

Elkelt a repülõtéri Cargo Város fele A Celebi Ground Handling lesz a Budapest Airport cargobázisának elsõ bérlõje. A földi kiszolgálással foglalkozó cég 13 ezer négyzetméterre tart igényt a hamarosan felépülõ új légiáru-elosztó központban, ami azt jelenti, hogy a Budapest Airport jövõbeli Cargo Városának csaknem fele elkelt. A repülõteret üzemeltetõ cég beruházása fontos mérföldkõnek számít a légiáru-szállítás, a dél-pesti régió munkaerõpiaca, illetve a teljes magyar gazdaság fejlõdése szempontjából is. A projekt elsõ szakasza 2012-re valósul meg. Budapest kedvezõ földrajzi fekvése, valamint egyéb biztató üzleti adottságok miatt jogos piaci igény mutatkozott egy jelentõs légiáruelosztó központ létrehozására, ezért a Budapest Airport úgy döntött, hogy BUD Future elnevezésû modernizációs programja részeként új cargobázist épít. Az igazgatósági jóváhagyást követõen a beruházás akkor kapott zöld utat, amikor a repülõtér szabályozási tervének módosításával Vecsés város önkormányzata az utolsó akadályt is elhárította a Budapest Airport légiáru-fejlesztéseinek útjából. A most aláírt bérleti szerzõdés értelmében a Celebi a cargolétesítmény szolgáltatásait igénybe vevõ légitársaságok földi kiszolgálását végzi. Ehhez összesen csaknem hétezer négyzetméter raktártérre, irodára, valamint más különbözõ helyiségre, illetve több mint ötezer négyzetméternyi egyéb területre van szüksége. A Budapest Airport

több szakaszból álló cargofejlesztésének elsõ fázisa összességében 26 ezer négyzetméternyi terü-

let kialakítását jelenti, amelyet légiáru-szállítmányozásban érdekelt vállalkozások vehetnek birtokba. A légiáru- és logisztikai piac szereplõitõl kapott visszajelzések alapján a helyiségbérlési igények jelentõsen meghaladják a néhány évvel ezelõtti várakozásokat. Ezért a Budapest Airport máris a cargobázis második ütemérõl tárgyal a lehetséges bérlõkkel, ráadásul a

Folyamatos fejlesztés A Budapest Airport Zrt. célja, hogy Közép-Kelet-Európa vezetõ légikikötõjévé váljon mind a forgalomnövekedés, mind a szolgáltatások minõsége terén. Ennek érdekében a vállalat jelentõs beruházásokat végez kapacitásának bõvítése céljából, és 2011 végéig összesen 261 millió euró (kb. 75 milliárd forint) értékû fejlesztésre vállalt kötelezettséget. Ezek közül a legkiemelkedõbb a 2-es terminál A és B épületét összekötõ SkyCourt (Égi Udvar) felépítése. Az elegáns, magas színvonalú SkyCourt egyszerre nyújt felejthetetlen építészeti és utazási élményt, valamint gazdag vásárlási és éttermi kínálatot. Az új terminál egyszerûbbé és kényelmesebbé teszi az utazást, bõvíti a repülõtér áteresztõképességét. A Budapest Airport a 2-es terminál mellett új beruházásként idén megkezdte a Cargo City fejlesztését. Ennek elsõ lépcsõjében 140 ezer négyzetméternyi alapterületû légifuvaráruraktár és logisztikai park épül. Ugyancsak 2011-ben a Budapest Airport hozzákezd egy új hajtómûpróbázó hely megtervezéséhez és építéséhez a Lufthansa Technik hangárjának tõszomszédságában. A régóta várt jelentõs környezetvédelmi beruházást számos további fejlesztés kíséri, amelyek révén a Budapest Airport hozzájárul a fenntartható légiforgalmi modell megvalósításához.

társaság az egyéni igényekhez igazított létesítményeket kínál. A tervezési feladatok elvégzését követõen a repülõteret üzemeltetõ cég már a múlt év végén építési engedély iránti kérelmet nyújtott be az illetékes hatósághoz, így az új terminálépület, a SkyCourt március 27-i megnyitását követõen hamarosan megkezdõdhet a Budapest Airport következõ nagyszabású fejlesztésének kivitelezése is. „A Cargo Város megépülése nem csupán a Budapest Airport és partnerei számára fontos. A beruházás révén egy összetett fejlesztési koncepció valósulhat meg a térségben, amely nemcsak a régió számára lehet elõnyös, hanem az egész magyar gazdaság hasznára válhat” – hangsúlyozta az aláírást követõen Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. „Nagy örömünkre szolgál, hogy bõvíthetjük együttmûködésünket a repülõtér üzemeltetõjével, és a hamarosan elkészülõ Cargo Város egyik legjelentõsebb bérlõi lehetünk. Hiszem, hogy a minden igényt kielégítõ komplexumban a megszokott, magas színvonalú szolgáltatást nyújthatjuk partnereinknek” – mondta Osman Yilmaz, a Celebi Ground Handling Hungary igazgatója.

MAGYAR KÖZLEKEDÉS 5

2011. március 16.

Az európai tendenciák fõsodrában

Bevált a GPS

Újabb mozdonyokra kerül ETCS A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. 2010. szeptember 3-án írt ki közbeszerzési pályázatot 2-es szintû fedélzeti ERTMS rendszer telepítésére. Az EU-részfinanszírozású projekttel a magyar vontatójármûvek az eddiginél eredményesebben kapcsolódhatnak be az egységesülõ európai vasúti vérkeringésbe. A 2 millió euró értékû, uniós támogatással megvalósított fejlesztés keretében 25 Traxx (Bombardier) és 10 Taurus (Siemens) mozdonyra telepítenek majd ERTMS rendszert. Információink szerint két pályázat érkezett a MÁV-TRAKCIÓ felkérésére, az Alstom és a Siemens képes a több elembõl álló, a mozdony vezérlõrendszerét alapvetõen érintõ berendezések legyártására, beszerelésére és beüzemelésére. „Az Alstom Csoport 24 sikeres európai ERTMS projekt, a Magyarországon is jelen lévõ Alstom TIS Budapest üzletág, valamint az osztrák vasúttársaság számára végzett ERTMS projekt szakmai tapasztalataira építve vesz részt a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. ERTMS pályázatán” – mondta Balázs Gáspár, az Alstom Transport üzletfejlesztési és értékesítési vezetõje. A közlekedési szakújságírókat

informatikusok, programozók) és jelentõs beszállítói körrel együttmûködve végez. Az osztrák állami vasúttársaság (ÖBB) 2010 elején rendelt meg 449 vonata számára ERTMS rendszert az Alstomtól 90 millió euró értékben. Az Alstom az ÖBB vonataira telepített ATLAS rendszert az Alstom a budapesti kompeten- egy ún. STM (Specific Transmisciaközpontjában fogadta. A francia sion Module) egységgel egészíti ki, Alstom Transport Közlekedési In- ami lehetõvé teszi az Ausztriával formációs Megoldások (Transport szomszédos országok egyedi voInformation Solutions – TIS) üz- natbefolyásoló rendszerei jeleinek letága 13 éve van jelen Magyaror- értelmezését a fedélzeti számítógép számára. Az szágon, habár Alstom az ÖBB története egé- „Az Alstom és a Siemens 332 Taurus mozszen 1989-ig képes a berendezések donyára, 50 Tanyúlik vissza. Az egység fõ tevé- legyártására, beszerelésére lent motorvonatára és 67 railjet kenysége az és beüzemelésére.” vezérlõkocsijára egyedi, fõleg biztonságkritikus vasúti szoftverek telepíti az ATLAS rendszert, így a fejlesztése, verifikálása és vasúttársaság a 2-es szintû validálása, amit 40 fõs, átlagosan 8 ERTMS-sel az egyik legjobban felév nemzetközi szakmai tapaszta- szerelt flottával rendelkezik majd a lattal rendelkezõ, fiatal és dinami- térségben. Az ÖBB vonatai 9 orkus szakértõi csapattal (mérnökök, szág vasútvonalain, köztük magyar

síneken is közlekednek majd, ahol már jelenleg is a legtöbbet futó külföldi mozdonyoknak számítanak, ezért az irányítási rendszerükkel való maradéktalan kompatibilitás jelentõs költségelõnyt biztosíthat a MÁV-TRAKCIÓ számára is. A MÁV törzshálózatán az ERTMS alrendszerei, az ETCS és a GSM-R elõbb-utóbb kiváltják a jelenlegi vonatbefolyásolási rendszert. Az átállást segítendõ a MÁV Pályavasút úgy döntött, hogy egyidejûleg fogja alkalmazni a jelenlegi és az európai egységes vonatbefolyásolást – ott, ahol a régi korábban is telepítve volt. Így az átállás a csak itthon közlekedõ eszközök esetén nem sürgetõ, de a folyamatban lévõ hazai és külföldi fejlesztések miatt a nemzetközi forgalomban részt vevõ mozdonyok és vezérlõkocsik felszerelése elõbb-utóbb elkerülhetetlen. Ha pedig elkerülhetetlen, érdemes akkor felszerelni õket, amikor az EU ezt támogatja. A. G.

Hazánkban elsõként: GYSEV-RailNet©

Innováció: ingyen internet IC-járatokon Március 1-jétõl az utazóközönség számára szabadon elérhetõ internetszolgáltatást biztosít a GYSEV a Budapest–Sopron vonalon közlekedõ IC-kocsikban. A mobilszolgáltatót közbeszerzési eljárás során választotta ki a vasúttársaság, amelynek nyertese a Telenor lett.

Christopher Laska, Dávid Ilona és Schváb Zoltán

A GYSEV Zrt. a Budapest–Sopron vonalon 17 vasúti személykocsijában az utazóközönség számára szabadon elérhetõ internetszolgáltatást nyújt. A szolgáltatás bevezetésére a GYSEV Zrt. 2010. november 12-én közbeszerzési eljárást hirdetett meg, amelyre a Magyar Telekom Nyrt. mellett a Telenor Magyarország Zrt. nyújtotta be pályázatát. A közbeszerzési eljárás során kiválasztott Telenor Zrt. a becsült 8 millió forint helyett 6 millió 354 ezer forintért üzemelteti a szolgáltatást két éven keresztül. A 2011. március 1. óta üzemelõ, a magyarországi vasúti közlekedésben eddig példa nélküli innovatív megoldást sajtótájékoztatón jelentette be Dávid Ilona, a GYSEV Zrt. elnök-vezérigazgatója, Christopher Laska, a Telenor Magyarország Zrt. januárban kinevezett vezérigazgatója és Schváb Zoltán, az NFM közlekedési helyettes államtitkára.

A vasúttársaság célja az volt, hogy a személyszállító vasúti jármûveiben vezeték nélküli, GSM hálózaton megvalósuló, korlátlan adatforgalmú, a hálózaton elérhetõ legmagasabb adatátviteli sebességgel megvalósuló internetszolgáltatást nyújtson az utazóközönség számára, és ezzel kényelmesebbé tegye az utazást. „Az elmúlt évben mintegy 49 milliárd forintnyi mûszaki jellegû rekonstrukciós beruházást végzett a GYSEV Zrt., és szolgáltatásainak bõvítésével is törekszünk a fogyasztói igények teljes körû kiszolgálására. Az egész világon trendnek számít a személyszállító vonatok szolgáltatásbõvítése, az utasok széles sávú internettel való ellátása. A zavartalan internetelérés nemcsak kellemes szórakozást biztosít az utazóközönség számára, hanem a munkahelyre vonattal ingázók gyakorlatilag munkaidõvé alakíthatják az utazás idejét” – mondta Dávid Ilona.

Példaértékû együttmûködés a KÖH és a MÁV között

Cél: a vasúti építészeti értékek megõrzése A vasúti építészeti örökség megõrzése érdekében Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke és Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója stratégiai együttmûködési megállapodást írt alá. A hazai vasút több mint százötven éves története során jelentõs építészeti kincset örökített az utókorra. A vasút hõskorának magán-vasúttársaságai, a helyiérdekû vasutak és az 1868-ban megalakult MÁV ma már védett vasúti épületei (felvételi épületek, áruraktárak, õrházak, jármûjavító csarnokok, mûhelyek stb.) mellett polgári épületek széles skálája is megtalálható ezek között. A vasútüzemi technológia megváltozása, a vasúti szolgálati helyek megszûnése, az elmúlt évek újabb vonalbezárásai miatt a MÁV több épülete is veszélybe került, hiszen a funkció és õrzés nélkül maradó létesítmények állaga rohamos romlásnak indult. A vasúttársaság számára a mûködõ épületek fenntartása is nehéz feladat, a használaton kívüli épületek meg-

mentése pedig csak széles körû összefogással lehetséges. Az elmúlt évtizedben – értékesítés, illetve bontás következtében – 10 százalékkal csökkent a MÁV épületeinek darabszáma. Az elbontott épületek között esetenként jelentõs vasúttörténeti értéket képviselõk is elõfordultak. Nem véletlen, hogy mind a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, mind a települési önkormányzatok egyre több esetben kezdeményezték vasúti épületek védelem alá helyezését. A folyamat megállítása érdekében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Magyar Államvasutak Zrt. megállapodott tevékenységük összehangolásáról, amelynek lényege, hogy a védendõ hazai vasúti épületek és építmények felkutatásában, védelemre vonatkozó javasla-

tok összeállításában, illetve a szükséges tudományos dokumentáció elkészítésében együttmûködnek. Folyamatosan egyeztetik a vasúti mûemlékek felújítását, karbantartását érintõ mûemléki szempontokat. „Az értékes építészeti örökség, amelyet elõdeink ránk hagytak,

egyben komoly felelõsség is. Ennek a felelõsségvállalásnak a jegyében írtuk alá ezt a megállapodást az örökségvédelmi hivatallal, amely stratégiai partnerünk lesz értékeink megõrzésében” – mondta Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. az elmúlt években 62 autóba szereltetett GPS nyomkövetõt. A rendszerrel a MÁV leányvállalata jelentõs költségmegtakarítást ért el – sõt már lopást is sikerült így megakadályozni. A kedvezõ tapasztalatok tükrében a MÁV Zrt. az általa üzemeltetett üzemi célú gépjármûveire is be kívánja vezetni a költséghatékonyságot növelõ megoldást. A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. jármûveibe beszerelt GPS-ek üzemeltetési tapasztalatai beváltották a várakozásokat: az 50 darab 3,5 tonna alatti gépjármû 100 km-re vetített üzemanyag-fogyasztása átlagosan 1,2 literrel kevesebb a korábbinál, ami eddig éves szinten 14 millió forint megtakarítást jelentett a vállalatnak.

RCH-intézkedés Arnold Schiefer, a Rail Cargo Hungaria Zrt. igazgatósági tagja közölte: a gazdasági válságot még nem sikerült legyõzni, a Rail Cargo Austria csoport magyarországi vállalatának 2010. évi vesztesége elõreláthatólag meghaladja a 8 milliárd forintot. Az osztrák anyavállalat tavalyi eredménye is veszteséget mutat, így a Rail Cargo Hungaria vezetõsége megbízást kapott egy intézkedési terv kidolgozására, amelynek megvalósításával a vállalat 2012 végéig ismét pozitív eredményeket érhet el. Az intézkedések kiterjednek a szolgáltatások minõségének növelésére, a díjakra, amirõl a vasúttársaság tárgyalásokba kezdett ügyfeleivel, továbbá új termékek kifejlesztése is megkezdõdött.

Követeléskezelés A MÁV-START Zrt. tárgyalásos közbeszerzési eljárást hirdetett az utasokkal szembeni követelésének behajtására. Az 5,75 milliárd forint, érvénytelen jeggyel vagy jegy nélkül utazókkal szembeni követelés a vasúttársaság tizenegy személyszállító szakszolgálati központját érinti. Egy ajánlattevõ több szakszolgálati központ kintlévõségének behajtására is tehet ajánlatot. Az érdeklõdõk március 31-ig jelezhetik részvételi szándékukat. A MÁV-START Zrt. 2010-ben mintegy 42 milliárd forint menetdíjbevételt ért el. A behajtásra meghirdetett kintlévõség 2007. március 1-je és 2010. december 31-e között keletkezett.

TramTrain épülhet Megkezdõdik a Szegedet és Hódmezõvásárhelyt összekötõ úgynevezett TramTrain villamosvasút tervezése, amellyel harminc perc alatt el lehet majd jutni az egyik belvárosból a másikba. Az errõl szóló együttmûködési megállapodást nemrég írta alá Szeged polgármestere, Botka László és Hódmezõvásárhely polgármestere, Lázár János Szegeden. A megállapodás értelmében 164,5 millió forintból kezdõdik meg a két település belvárosát öszszekötõ vasút megtervezése. A városvezetõk hangsúlyozták: a települések fejlõdésében fontos szerepe van az együttmûködésnek, a két város együtt sokkal erõsebb lehet, mint külön-külön. Szeged és Hódmezõvásárhely között három-négyezer ember ingázik naponta.

6 MAGYAR KÖZLEKEDÉS

2011. március 16.

KEDVEZMÉNYES ELÕFIZETÉSI AKCIÓ A Magyar Közlekedés és a NAVIGÁTOR címû kiadványainkat most kedvezményes áron rendelheti meg. Elõfizetõinknek és olvasóinknak lehetõségük nyílik arra, hogy a szakmában elismert kiadványainkból tájékozódjanak a szakmáról, valamint megismerhetik a piaci helyzetet és a piaci szereplõket. Lapjaink átfogják a teljes közlekedési ágazatot, illetve nemzetközi kitekintést is biztosítanak. Egyúttal szólnak a vasútról, közútról, hajózásról, légiközlekedésrõl, valamint a szállítmányozásról és a logisztikai szolgáltatásokról. A Magyar Közlekedés a szakma egyedüli szaklapja, a NAVIGÁTOR pedig a cargo szakma magazinja. A szaklapok elõfizetése és olvasása szakmai elkötelezettséget is jelent, valamint szaklapjaink biztosítják a folyamatos továbbképzést. Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. 1132 Budapest, Alig u. 14. • Tel.: 350-0763, 350-0764 • Fax: 210-5862 • E-mail: [email protected]

MEGRENDELÉS r Magyar Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 000 Ft + áfa/év r Navigátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 000 Ft + áfa/év r Magyar Közlekedés és Navigátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 000 Ft + áfa/év

VÁL TOZ A ÁRO TLAN N!

TÖBB PÉLDÁNY MEGRENDELÉSE ESETÉN 20% KEDVEZMÉNY. A megrendelõ neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Számlázási cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Adószám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ügyintézõ: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Elõfizetési idõszak: . . . . . . . . . . . . . . . . . . -tól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -ig Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is. P. H. ................................... aláírás

MAGYAR KÖZLEKEDÉS 7

2011. március 16.

Terítéken a közösségi közlekedés

Magas költségek, alacsony hatásfok – hogyan tovább? A kormány Széll Kálmán Tervének célja olyan strukturális reformok végrehajtása, amelyek „tartós” kiadáscsökkenést jelentenek az állami költségvetésben. A hét pontból álló akcióterv egyik pontja a közösségi közlekedés lett, ahol 2012-ben 45 milliárd, 2013ban és 2014-ben 60-60 milliárd forint megtakarítást szeretnének elérni. Ennek módja csak lassan bontakozik ki a kormányzati kommunikációban. A Széll Kálmán Terv meghirdetését egy „elõkészítõ kampány” elõzte meg. Ennek során a Nemzetgazdasági Minisztérium a hét akciópont mindegyikérõl közzétett egy-egy rövid elemzést a kormány honlapján. A közösségi közlekedést taglaló a „Magas költségek, alacsony hatásfok” címet kapta, ami mintegy megelõlegezve a késõbb írtakat arra utal, hogy e területen nagy a pazarlás, és úgy is lehet forrást kivonni, hogy a szolgáltatási szint nemhogy nem csökken, de még javul is! Az ugyan nem derült ki a dokumentumból, mit lehet és mit kellene csinálni e területtel, ami alapvetõen finanszírozási kérdés, de világos lett, milyen pénzügyi „keretfeltételek” mentén mûködik a három nagy közlekedési cégcsoport 2011-ben. Az ötoldalas elemzés összegzése így is elég általános: „a hazai közösségi közlekedés – jellemzõen a MÁV Csoport, a Volán-társaságok és a BKV – finanszírozása leginkább egy feneketlen kúthoz hasonlít, ami ráadásul meglehetõsen rossz hatásfokkal jár együtt”. A minisztérium elemzése szerint a közösségi közlekedés a magyar GDP 7-9%-át adja. Magyarország a 2011-es költségvetésben szigorúan közösségi közlekedésre 240,15 milliárd forintot költ, ebbõl a vasút 181,15 milliárd, a Volánok 27 milliárd forinttal, a BKV 32 milliárd forinttal részesedik. Ezek az összegek nem tartalmazzák a Közlekedési Operatív Program önrészeit, az egyes társadalmi csoportok utazási kedvezményeit (fogyasztói árkiegészítés 2011-ben 109 milliárd forint), a 4-es metró építését (27,68 milliárd forint) és a közösségi közlekedés akadálymentesítését (1,13 milliárd forint). A vasúti piacelemzés kizárólag a MÁV Csoportra terjed ki, amelynek 2011-ben 173,43 milliárd forint (személyszállítási költségtérítés és pályahálózat-fenntartás) közvetlen állami forrás áll rendelkezésére. A vállalatcsoport lehívott hitelállománya 2010. december 31-ére 291,157 milliárd forintra nõtt. A MÁV Csoportot 24 cég alkotja, dolgozói száma valamivel több, mint 40 ezer fõ. Magyarországon a vasút hatékonysága a kapott állami támogatások tekintetében enyhén átlag feletti. Az összes, az EU-ban vasutaknak adott támogatásból a magyar vasút 1,9%-nyi részt kap, míg az utaskilométerek-

bõl 2%-ot, a tonnakilométerekbõl pedig 2,2%-ot teljesít, ám ha vonalkilométerekre vetítjük mindezt, kiderül, hogy a hálózat egy jelentõs részén kis volumenû a szállítási teljesítmény. Ebbõl azonban önmagában nem következik sem az, hogy ezek bezárásával nõne a hatékonyság, sem az, hogy (jelentõsen) csökkenne a költség. A Volán-társaságok 59 cége (ebbõl 24 cég foglalkozik kifejezetten személyszállítással) 2011ben 27 milliárd forint költségvetési forráshoz jut. Ebbõl a menetrend szerinti helyközi és helyi tömegközlekedést 36 társaság bonyolítja le. Naponta 77 ezer járattal több mint 3,9 millió utast szállítanak (ez a helyi és helyközi utazások száma összesen). Az emberek kétharmada csak buszokkal érheti el a munkahelyét, a másik települést, az orvost stb. A cégcsoportnak 12 árufuvarozást, szállítmányozást és

logisztikai szolgáltatást végzõ társasága is van. A társaságok az utasszállításon kívül más szolgáltatásokat is nyújtanak, például informatika, pénzügyi és banki szolgáltatások, könyvvizsgálat, építõipari szolgáltatás stb. A Volán-társaságok jármûparkja jelentõsen elöregedett, motorparkjuk csak részben felel meg az EU-követelményeknek. A leromlott infrastruktúra – buszok, közutak állapota – nehezíti a színvonalas és vonzó szol-

gáltatás nyújtását, egyúttal csökkenti az utasszámot. A BKV 2011-ben 32 milliárd forintos „normatív” támogatást kap a költségvetésbõl, Budapest ezen felül 2011-tõl további 19 milliárd forint támogatást kér. A bevételek 51%-a valamilyen állami támogatásból származik. A fõváros 2010ben 3,7%-kal járult hozzá a BKV büdzséjéhez a jegyárbevételeihez viszonyítva. A mûködési költségek majdnem felét (46,7%) a bérek adják. A BKV-nak a bankok felé csaknem 77 milliárd forintos hitelállománya van. A folyó fizetési probléma 25-30 milliárd forintra tehetõ. Mintegy 720 milliárd forint az amortizációpótlás hiányából, elmaradásából származik. 2010-ben a költségvetési törvényben elõirányzott 32 milliárd forintos „normatív” támogatáson felül 17 500 millió forint plusztámogatásban részesült (az utolsó 7500 millió forintos részlet decemberben került átutalásra) a zavartalan mûködés érdekében. A Széll Kálmán Terv bejelentésével sem lett sokkal okosabb a szakma, az árufuvarozók és a MÁV Zrt., valamint a BKV pénzügyi vezetõi mégis fellélegezhettek. Az elektronikus úthasználati

díjból 2013-tól évi 100 milliárd forint bevételt vár el a pénzügyi kormányzat. Ez ugyan azt is jelentheti, hogy a személygépkocsik egy részének is fizetnie kell, és a teherautóknak sem csak a sztrádákon, ám az intézkedés segíti a vasúti árufuvarozás versenyképességét (ahol a piaci szereplõk költségeinek tetemes része a pályahasználati díj) és csökkenti a hazai közúti fuvarozók versenyhátrányát. Utóbbiak a magas úthasználati díjat egyéb (hatósági) költségeik részleges csökkentésével kompenzáltatnák, ami részben valószínûleg megtörténik. A pénzesõ a MÁV-ot és a BKV-t is eléri majd – az amúgy inkább megszorításokat tartalmazó Széll Kálmán Tervnek hála, a nyugdíjrendszer átalakításával felszabadult milliárdokból leírnák a MÁV és a BKV teljes adósságállományát. Ilyen szanálásra ebben az évszázadban még nem volt példa, így kúszhatott az adóssághely 300, illetve 80 milliárd forintra. A MÁV esetében az adósság átvállalása már csak azért is helyes lépés, mert a transzparens díjrendszerbe, amely a valós költségeken alapul, nem fér bele a

múlt terheinek a jelen pályát igénybe vevõkkel való finanszíroztatása. E leírásnak hála, a közszolgáltatási szerzõdések mentén elkerülhetõ lehet a vasúti adósságállomány újratermelõdése. Csak épp önmagában ettõl még nem lesz olcsóbb a vonatozás, épp a Széll Kálmán Terv célkitûzése, a strukturális reform nem valósul meg, ez egy pénzügytechnikai (finanszírozási) kérdés. Így a kormányzati kommunikáció a megtakarítást firtató kérdé-

sekre csak két tétellel válaszol: a közlekedési holding hatékonyságnövelõ hatása és a kedvezményrendszer átalakítása. A MÁVSTART bevételeinek 15%-a származik az utasoktól. Ennek aránya nehezen növelhetõ, mivel a teljes ár már ma is olyan magas, hogy kifejezetten az autóhasználatra ösztönöz. Így a kedvezmények egy részének megnyirbálása mellett a teljes ár díjszintjét is csökkentené a szaktárca, ami még inkább kétségessé teszi, hogy elérhetõ-e az elvárt „strukturális” megtakarítás. Az ugyanis ma már szinte biztos, hogy nem nyúlnak a 65 év felettiek díjmentes utazásához, és az sem

valószínû, hogy a nyugdíjasok egyéb utazási kedvezményeit eltörölnék. A diákok utazását sem drágíthatja meg a kormány, így el is fogytak azok a rétegek, amelyek kedvezményének módosítása jelentõs hatást gyakorolhatott volna a cég bevételeire. A legnagyobb „áldozati csoport” a vasúti dolgozók családtagjainak ingyenes utazása lehet, akiknek munkába, iskolába járása jelentõsen megdrágulhat a gyakorlatban (elvileg ilyen célra eddig sem használhatták volna az igazolványukat). A kedvezményrendszer átalakítása miatt egyelõre nem a közlekedési cégek vezetõinek feje fáj, õk ez ügyben csak végrehajtók. A pontos változások tervezete ráadásul meg sem jelenik nyár elõtt, és a bevezetésük sem várható idén. Ha a módosítások miatt csökkenne 2012-tõl a bevétel, majd „operatívan” a megváltozott kereslethez igazítanák a kínálatot – legalábbis a Volán-társaságok. A járatszám-csökkentés a BKV-nál és a MÁV-START-nál kevésbé elképzelhetõ. Reformlépésnek marad hát a holding. A Volán és a MÁV egyes közbeszerzéseinek összehangolása bizonyára jelenthet megtakarítást, ahogy a holding segítheti a menetrendek finomhangolását, az egységes utastájékoztatást, díjszabási távolságmutatók elkészítését, közös jegykiadó rendszer létesítését, de hogy ebbõl milliárdokat lehetne megtakarítani, azt senki sem hiszi. Ám a holdingtéma jól rávilágít arra, hogy a szanálás ellenére sem egyenrangú cégek kerülnének közös akolba. Egy kisebb Volán-társaság problémája aligha vethetõ össze a BKV gondjaival. Ráadásul miközben a helyközi szolgáltatókra fókuszál az új óriásholding, addig a városi közlekedési cégek akut problémáinak megoldására (élén a BKV-val) semmiféle elképzelés nincs. Persze a nagyvárosok közlekedési cégeinek alapproblémája pont ugyanaz, mint a helyközi közlekedést végzõké: a nem megfelelõ finanszírozás. Minden más csak következmény. Andó Gergely

Konkrét intézkedések A Széll Kálmán Tervben az alábbi konkrét intézkedések szerepelnek a közlekedési területen: • 2011. december 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét. • 2012. január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Társaság, és megkezdõdik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja, ezt követõen új díj- és kedvezményrendszer lép életbe. • 2013. január 1-jétõl életbe lép a használatarányos elektronikus útdíjrendszer.

8 MAGYAR KÖZLEKEDÉS

2011. március 16.

Fuvarpiaci barométer

Többnyire kisebb mozgások jellemezték az elmúlt két hetet a fuvarpiacon, a mutató 3 százalékkal áll magasabban, mint két héttel ezelõtt. Nagyobb emelkedés a román (16) és a belga (9 százalék) exportban, továbbá a holland (11), az olasz és a román (8-8 százalék) importban történt. 7-7 százalékkal csökkent ugyanakkor az olasz export és a belga import. Adatok: 2011. 02. 22.–03. 07.

Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az

» OBSERVER «

OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Bp. VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu

NAPI HÍREK HONLAPUNKON A Magyar Közlekedés megújult és bõvített honlapján napi hírek olvashatók. A közlekedési szakma legfrissebb híreit közöljük, illetve a legfontosabb sajtócikkeket ajánljuk figyelmükbe.

Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk:

www.magyarkozlekedes.hu EGYEDÜLÁLLÓ ELÕNYÖK:

IGEN Önnek is lehet UTA kártyája!

– kúthálózat független – belföldön, egész Európában használható – halasztott fizetés – készpénzkímélõ eszköz – ÁFA automatikus elszámolás – kényelmes és korszerû – értékarányos, ügyfélcentrikus szolgáltatás

További felvilágosítás: www.uta.hu • e-mail: [email protected] • Info vonal: 30/932-0722, 30/637-5093, 267-3521