Sikertelen népszavazási kezdeményezések

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Alkotmányjogi Tanszék

Sikertelen népszavazási kezdeményezések SZAKDOLGOZAT

Konzulens:

Készítette:

Dr. Hallók Tamás

Varga Judit

egyetemi docens

Igazgatásszervező szak

Miskolc 2015.

1

University of Miskolc Faculty of Law Institute of Political Science Department of Constitutional Law

Failed initiatives of popular vote THESIS

Tutor:

Written by:

Tamás Hallók, Dr.

Judit Varga

Associate Professor

BA Inpublic Administration Management

Miskolc 2015

2

Tartalomjegyzék Bevezetés ........................................................................................................................................... 5 1. A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvények és módosításai.......................... 6 1.1. Az 1997-es alkotmánymódosítás és az Alaptörvény szerepe ................................................. 8 1.2. A hatályos népszavazási törvény ........................................................................................... 12 1.3. Nemzeti Választási Bizottság ................................................................................................. 14 2. Megtartott országos népszavazások ............................................................................................ 15 2.1. A „négyigenes” népszavazás 1989-ben ................................................................................. 15 2.2. Az 1990-es népszavazás a köztársasági elnök közvetlen választásáról ................................. 17 2.4. 2003-as népszavazás az EU-tagságról ................................................................................... 19 2.5. 2004-es népszavazás a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizáció kérdéséről......... 20 2.6. 2008-as népszavazás, a „háromigenes” népszavazás ........................................................... 21 3. Sikertelen népszavazási kezdeményezések ................................................................................. 22 3.1. Alkotmánymódosításra irányuló népszavazási kezdeményezések elutasítása ..................... 22 3.1.1. 1992-es népszavazási kezdeményezés az Országgyűlés feloszlatására ......................... 22 3.1.2. 1995-ös kezdeményezés a köztársasági elnök választásáról ......................................... 24 3.1.3. 1999-es kezdeményezés a köztársasági elnök közvetlen választásáról ......................... 25 3.1.4. 1999-es kezdeményezés az államforma megváltoztatásáról......................................... 26 3.1.5. 2001-es kezdeményezés a sorkatonai szolgálat megszüntetésének kérdésében ......... 28 3.1.6. 2013-as kezdeményezés a nemzeti dohányboltokról .................................................... 30 3.2 Nemzetközi szerződések módosítására vonatkozó népszavazási kezdeményezések elutasítása .................................................................................................................................... 31 3.2.1. 1995-ös kezdeményezés a NATO tagságról ................................................................... 31 3.2.2. 1997-es kezdeményezés a termőföldtulajdonról .......................................................... 32 3.2.3. 1999-es kezdeményezés a halálbüntetés átmeneti visszaállítására .............................. 33 3.2.4. 2000-es kezdeményezés a nukleáris fegyverek telepítése kérdésében ........................ 34 3.2.5. 2014-es kezdeményezés az atomerőmű építéséről ....................................................... 35 3.3

Nem egyértelmű kérdés miatti népszavazási kezdeményezés elutasítása ...................... 35

3.3.1. 2001-es kezdeményezés a heti két nap pihenőnapról................................................... 35 3.3.2. 2001-es kezdeményezés a nyelvvizsgáról ...................................................................... 36 3.3.3. 2009-es kezdeményezés a képviselők költségtérítéséről .............................................. 37 3.3.4. 2014-2015-ös kezdeményezés a boltok vasárnapi zárva tartásáról .............................. 38 3.4

Egyéb kezdeményezések és elutasításaik ........................................................................ 39

3.4.1. 1994-es kezdeményezés ez Expo ’96-ról........................................................................ 39 3.4.2. 2001-es kezdeményezés a nyugdíjemelésről ................................................................. 39 3.4.3. 2008-as kezdeményezés az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény megerősítésére......................................................................................................................... 40 3

Összegzés ......................................................................................................................................... 41 Irodalomjegyzék ............................................................................................................................... 42 Jogszabályok ..................................................................................................................................... 43

4

Bevezetés Azért választottam ezt a témát a szakdolgozatom témájának, mert nagyon érdekesnek tartottam azt, hogy népszavazás útján milyen eredményeket lehet elérni ebben az országban. A szakdolgozatomban azt is kívánom vizsgálni, hogy melyek voltak azok a népszavazások, amelyeket megtartottak, de a hangsúly az elutasított népszavazási kezdeményezéseken. Miért utasítottak el rengeteg kezdeményezést? Milyen kérdéseket akartak népszavazásra bocsátani? Mire hivatkozva utasították el? A legtöbb esetben alkotmánybírósági döntés is született. Jó pár esetben megállapították, hogy a kérdés alkotmánymódosításra

vonatkozik,

hogy

nemzetközi

szerződésekből

eredő

kötelezettségeket érint, hogy a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni vagy hogy a kezdeményezés nem időszerű. Vizsgálom, hogy mennyire nem egyszerű egy kérdést népszavazásra bocsátani. A dolgozatomban kifejtem, hogy a népszavazási törvény honnan indult, és hogy mivé fejlődött az idők során, hogy alakították, formálták. A probléma ott kezdődött, hogy a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény hamarabb került megalkotásra, mint az alkotmánymódosítás, így az népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény nem került összhangba az Alkotmánnyal. Ezzel sok probléma volt, mert sok olyan kérdésben kezdeményeztek népszavazást, amit meg lehetett volna tartani, de elutasítottak és volt olyan népszavazás megtartva, amelyet nem is lehetett volna. Majdnem 10 évnek kellett eltelnie, hogy a törvényt az alkotmánnyal összhangba hozzák, és egy olyan lista kerüljön bele az Alkotmányba, amelyek tartalmazzák azokat a tárgyköröket, amelyekben nem lehet népszavazást kezdeményezni. Ezek a kérdések például a költségvetés, az adók, a hadiállapot, közkegyelem, stb. 1989 óta mindössze 6 országos népszavazást tartottak meg 14 kérdésben, volt, ami eredményes volt, de volt olyan, ami az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt. Az utolsó népszavazás 2008-ban volt, azóta több kezdeményezés is volt, de 7 éve nem írtak ki országos népszavazást .

5

1. A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvények és módosításai A népszavazás a demokráciában a közvetlen hatalomgyakorlás egyik formája. A lényegét tekintve az, hogy az állampolgárok személyesen részt tudnak venni a döntések meghozatalában.1 „Jelentős különbség van az országos és a helyi népszavazások között. A települések, a községek és a városok sokkal alkalmasabb területei a közvetlen demokrácia megvalósításának. Ott érvényesülnek igazán a közvetlen demokráciában rejlő lehetőségek, ahol a helyi civil társadalom élhet az önkormányzás jogával.”2 A népi kezdeményezés egy olyan intézményt jelent, amelynél az állampolgárok egy meghatározott csoportjának – a kormány, a parlament, más törvénykezdeményezésre jogosult szerv - olyan lehetőséget ad, hogy saját kezdeményezésükre beavatkozhatnak a parlament által már elfogadott törvény jóváhagyásába vagy népszavazáshoz is folyamodhatnak

olyan

javaslatokkal,

amely

törvénykezdeményezést

vagy

alkotmánymódosítást igényel. A közvetlen demokrácia így működik (Olaszország alkotmánya a népi vétóra is lehetőséget ad a választóknak). 3 Magyarországon elfogadták az 1989. évi XVII. törvényt a népszavazásról és a népi kezdeményezésről. Az elfogadott törvénnyel sok probléma volt kezdve azzal, hogy nem volt alkotmányos alapja és nem volt összhangban az alkotmánnyal, ráadásul túl nagy körben tette lehetővé a népszavazás kezdeményezését. A legtöbb kétséget és ellentmondást a kötelező referendum szabálya okozta, amely lehetővé tette, hogy a népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre kötelező legyen és az két évig ne változtathassa meg azt. Az 1989-es népszavazási törvény komoly koncepcionális gondokkal küzdött, amely egyrészt a népszavazási és a népi kezdeményezés különböző formáinak keveredésében nyilvánult meg. Másrészt a törvény olyan tágan és pontatlanul határozta meg a népszavazás és a népi kezdeményezés tárgyát, hogy a törvény szövege alapján nem lehetett pontosan megállapítani, hogy az alkotmánnyal összeegyeztethető-e az adott kérdés 1

In Kukorelli (szerk.): Alkotmánytan I. Századvég Kiadó, Budapest, 1993. 62. oldal

2

Dezső Márta: A közvetlen demokrácia bekapcsolása a magyar államszervezetbe, a népszavazás hatása a

törvényhozásra és a kormányzásra. In Inotai András (szerk.): Eu-tanulmányok IV. Budapest, 2004, Nemzeti Fejlesztési Hivatal. (a továbbiakban: Dezső Márta I.) 469. oldal 3

Dezső Márta: A népszavazás szabályozásához. Magyar Közigazgatás, 1993. 7. 401. oldal

6

népszavazásra bocsátása. Szokatlanul liberálisnak volt mondható az 1989-ben elfogadott magyar népszavazási törvény, túlmutatott valamennyi nyugat-európai parlamentáris rendszer népszavazásra vonatkozó rendelkezésein. Magyarországon abban az időben a politikai és közjogi helyzet miatt - a többször is kétségbe vont legitimitású parlament felértékelődött a népszavazás, mint egy hiteles és legitimáló intézmény. 4 „Ezzel magyarázható, hogy a törvény betűje szerint elegendő volt vagy lett volna – a bármilyen hosszú időn keresztül gyűjtött - 100 000 hiteles aláírás ahhoz, hogy szűk körű kivételt nem számítva az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben népszavazás döntsön. S mivel ilyenkor a népszavazás az állampolgárok kezdeményezésére indul, lényegében a két intézmény, a népszavazás és a népi kezdeményezés összekapcsolódik, s elvileg korlátlanná tágítja a közvetlen demokrácia alkalmazását.”5 Az, hogy korlátlan működése van a demokratikus intézményeknek, nagyon jól hangzik, de valójában nagyon korlátozottan működtek. A korrekt törvényi szabályozás hiánya szinte minden népszavazási kezdeményezésnél heves vitákat váltott ki. 1995-ben a NATO-tagság és a köztársasági elnök közvetlen választása és hatáskörének növelése kérdésében összegyűlt mind a két alkalommal több mint százezer hiteles aláírás, de az Országgyűlés mindkétszer elutasította a népszavazás elrendelését. „Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Országgyűlés nem háríthatja át alkotmányellenes mulasztásának következményeit és ezzel jogalkotási, illetve népszavazás elrendelésére irányuló döntés felelősségét az Alkotmánybíróságra oly módon, hogy minden egyes országos népszavazásra irányuló kezdeményezés

esetén

alkotmányértelmezési

problémára

hivatkozva

a

testület

állásfoglalását kéri a népszavazás elrendelése tárgyában. Az Alkotmánybíróság ezt összeegyeztethetetlennek tartotta az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvével.”6 Ezek után világos volt, hogy a népszavazási törvény tartalmi és eljárási szabályok hiányában módosítást kíván. Véleményem szerint az is elég furcsának mondható, hogy egy államban, ahol nyolcmillió választópolgár él, elég mindössze százezer aláírás a népszavazás kezdeményezésére, és amennyiben az aláírások hitelesek, az Országgyűlésnek két hónapon belül el kell rendelnie a népszavazást, és még ki is kell tűznie három hónapon 4 5

Dezső Márta I. 475. oldal Dezső Márta, Fürész Klára, Kukorelli István, Papp Imre, Sári János, Somody Bernadette, Szegvári Péter,

Takács Imre: A közvetlen demokrácia intézményei. In Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 181. oldal 6

Dezső Márta I. 476. oldal

7

belül. Az eljárási szabályok hiánya is nagy gondot okozott. Nem került meghatározásra az, hogy egy népszavazási kérdéshez mennyi ideig lehet aláírást gyűjteni, és a népszavazásra bocsájtandó kérdések törvényességi-alkotmányossági ellenőrzése se volt szabályozva. Ennek megfelelően előfordulhatott az, hogy egy olyan kérdésben évekig is gyűjthették az aláírásokat, amelyek végül nem is kerülhettek népszavazásra. A népszavazási törvényt az 1989-es alkotmányrevízió érintetlenül hagyta és az Országgyűlésre hagyta a teljes körű szabályozását a népszavazás intézményének. 7 Az Alkotmány 19. § (5) bekezdése szerint: „Országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el. A népszavazásról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” Az Alkotmányban más rendelkezés nem szólt a népszavazással kapcsolatban.

1.1. Az 1997-es alkotmánymódosítás és az Alaptörvény szerepe Az 1997. évi alkotmánymódosításig az alkotmány a népszavazással kapcsolatban nem tartalmazott

hatásköri

és

tiltó

rendelkezéseket.

Az

Alkotmánybíróság

alkotmányellenességet állapított meg és felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy 1993. december 31-ig tegyen eleget a jogalkotási kötelezettségének és hozza összhangba a népszavazási törvényt az alkotmánnyal. A parlament a határidőt elmulasztotta és majdnem öt év elteltével került csak sor az új törvény elfogadására. 1997-ben a kormány alkotmánymódosítás keretében alkotmányos szintre emelte a népszavazás és népi kezdeményezés intézményét. Az 1997. évi LIX. törvény és az 1997. évi XCVIII. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról az alkotmány részévé tette a népszavazásra vonatkozó alapvető szabályokat. A népszavazás intézményének meghatározó anyagi jogi szabályai az alkotmányban találhatók és az anyagi normák többi részét az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény foglalta magába. Az eljárási normákat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény tartalmazta. Az eljárási normák körébe tartoznak az eljárási kérdések, a népszavazás

lebonyolítása

és

a

jogorvoslat.

Így

a

népszavazásról

és

népi

kezdeményezésekről szóló 1998. évi III. törvény csak az alkotmánnyal és a többi 7


8

törvénnyel együtt volt alkalmazható8, de „az alkotmány nem tartalmazott kötelező tárgyakat, például nem volt kötelező népszavazást tartani az alkotmány megerősítéséről, a szuverenitást korlátozó döntésekről, a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásról.”9 Tehát az alkotmány csak egyetlen formáját nevesítette a kötelezően elrendelendő népszavazásnak. Szóval minden esetben, amikor minimum kétszázezer választópolgár kezdeményezése minden törvényes feltételnek megfelelt, az Országgyűlésnek el kellett rendelnie 15 napon belül az ügydöntő népszavazást és a köztársasági elnöknek további 15 napja volt az ügydöntő népszavazás időpontjának kitűzésére jogorvoslat hiányában. Az ügydöntő népszavazás eredményessége esetén a döntés kötelező érvényű volt az Országgyűlésre. Akkor volt mondható eredményesnek egy ügydöntő népszavazás, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de minimum az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonoson választ adott.10 A fakultatív népszavazás szabályai kissé enyhébbek voltak. Eszerint a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy százezer választó magyar állampolgár

kezdeményezésére

mérlegelés

útján

népszavazást

rendelhet

el

az

Országgyűlés. A népszavazást vagy referendumot két fő célból lehet tartani: döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából. A véleménynyilvánító népszavazás azt jelenti, hogy az Országgyűlést a szavazás eredménye nem kötelezi semmire, de az eredmény, legyen az elutasító vagy azonosuló, mindenképpen befolyásolja a döntése tartalmát. Tehát „a kötelező népszavazás csak ügydöntő lehet, a fakultatív népszavazás – az Országgyűlés döntésétől függően – mindkét formában megvalósulhat. Kivételt képez az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerősítésére elrendelt népszavazás, amely értelemszerűen ügydöntő. Ilyen esetben a törvény aláírásának feltétele,

hogy

a

népszavazás

megerősítse.

Fakultatív

népszavazás

esetén

az

Országgyűlésnek 30 napon belül kell döntenie, hogy helyt ad-e a kezdeményezésnek. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatában fel kell tüntetni a népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító jellegét, a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezni kell a népszavazás költségvetéséről”11

8 9

Uo. 478. oldal Uo. 479. oldal

10

Dezső Márta, Fürész Klára, Kukorelli István, Papp Imre, Sári János, Somody Bernadette, Szegvári Péter,


Uo. 193. oldal

9

„A népszavazásnak a parlamenti döntéshozatalhoz viszonyított időpontja szerint megkülönböztethetünk előzetes és utólagos népszavazást.” Az utólagos ügydöntő népszavazás lehet megerősítő, ami azt jelenti, hogy a nép megerősítése nélkül a törvényt ki sem hirdetik és lehet lerontó, ami pedig azt jelenti, hogy bár a törvényt kihirdették és hatályba is léptették, de a népszavazás eredményeként hatályát veszti.12 A népszavazás feltételeit szigorították. Bővült azon tárgyak köre, amelyekről nem lehet népszavazást kezdeményezni. Az alkotmányban taxatív felsorolás volt a tiltott tárgyakról. Nem lehetett népszavazást kezdeményezni: 

a költségvetésről



adókkal, vámokkal, illetékekkel kapcsolatos kérdésekről



hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről



az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésekről



a parlament feloszlatásáról



a kormányprogramról



a népszavazás alkotmányos rendelkezéseiről



a hadiállapot kinyilvánításáról, a rendkívüli jogrend bevezetéséről, a fegyveres erők alkalmazásáról



a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatásáról



a közkegyelem gyakorlásáról

Az aláírásgyűjtés feltételeit is szigorították. Országos népszavazási kezdeményezésnél már csak négy hónapig lehet aláírást gyűjteni. Az aláírások gyűjtésének megkezdése előtt az Országos Választási Bizottságnak (OVB) az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát hitelesítenie kell és csak ezekkel a hitelesített példánnyal megegyező ívekkel lehet aláírást gyűjteni. A gyűjtendő aláírások számát százezerről felemelték kétszázezerre. Véleményem szerint az jó döntés volt, hogy a gyűjtendő aláírások számát felemelték, de én még így is keveslem ezek számát. A litván alkotmányhoz képest még így is le voltunk maradva, ott legalább háromszázezer választópolgár is javaslatot nyújthatott be az alkotmány módosítására

vagy

kiegészítésére.

Ugyanez

a

jog

Szlovéniában

harmincezer

választópolgárt (ennél mi már lényegesen jobbak voltunk), Romániában ötszázezer választópolgárt illetett meg.13 Kilényi Géza: A nép, mint hatalmi tényező. 2001. (továbbiakban: Kilényi Géza I.) 83. oldal Uo. 82. oldal

12 13

10

Az OVB hitelesít minden népszavazásra irányuló kérdést, ellenőrzi a határidőn belül érkezett aláírásokat és tájékoztatási kötelezettsége áll fenn az Országgyűlés elnökével szemben. Az Alkotmánybírósághoz lehet kifogást benyújtani az OVB és a parlament döntéseivel szemben. Az országos népi kezdeményezésnek minden esetben csak az lehet a célja, hogy az Országgyűlés vegye napirendjébe a kezdeményezésben feltett kérdést. A parlament hatáskörébe tartozó kérdésnek kell lennie és legalább ötvenezer választópolgár aláírására van hozzá szükség. Az aláírásokat csak két hónapig lehet gyűjteni és csak olyan ívekre, amelyet az OVB hitelesített.14 2011. április 25-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 8. cikkében részletes tiltó lista van azokról a témákról, amelyeket nem lehet népszavazásra bocsátani. Kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlésnek el kell rendelnie az országos népszavazást. Országos népszavazást rendelhet a köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés. Ha a népszavazás érvényes és eredményes, akkor a népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező erejű. Csak olyan kérdésben lehet országos népszavazást elrendelni, amelyik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik. Nem lehet népszavazást tartani: 

az Alaptörvény módosításáról



a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról, adónemekről, illetékekről, járulékokról, vámról és a helyi adók központi feltételiről szóló törvényről



az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők, a polgármesterek, az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvényekről



a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről



az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről



az Országgyűlés feloszlatásáról



a képviselőt testület feloszlatásáról



a hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről



katonai műveletekkel kapcsolatos kérdésekről



közkegyelem gyakorlásáról

Az országos népszavazás akkor számít érvényesnek, ha az összes választópolgárnak több mint a fele érvényes szavazatot adott le. Az népszavazás akkor eredményes, ha az 14

Dezső Márta I. 480-481. oldal

11

érvényesen szavazó választópolgároknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.15 A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény hatályát vesztette a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény hatályba lépésével. De mi értelme is van egy népszavazásnak? „Az emberek többsége legtöbbször csak a tömegkommunikációs csatornákon keresztül szerez információkat arról, hogy valójában mi is folyik a hatalom berkein belül. Az emberekben a képviseleti demokrácia azt a meggyőződést erősíti, hogy aktivitásuk, véleményük nem számít, és bőven elég ha négyévente megjelennek a szavazáson és voksolnak.” Arról már nem is beszélve, hogy egy országos népszavazásnak a költségei milliárdokban mérhető és ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy van-e értelme népszavazást tartani, ha az emberek érdektelenek.16

1.2. A hatályos népszavazási törvény A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 2014. január 18-án lépett hatályba. Népszavazást kezdeményezhet magánszemély, aki választható lehet az országgyűlési képviselők választásán, ezen kívül párt és egyesület. Egy népszavazásnak több kezdeményezője is lehet. A népszavazás kezdeményezéséhez először az aláírásgyűjtő mintapéldányát a Nemzeti Választási Bizottsághoz kell benyújtani a kérdés hitelesítésének céljából. Az aláírásgyűjtő íven csak egy kérdés szerepelhet. A kezdeményezés benyújtásakor a kérdés mellé csatolni kell minimum húsz, maximum harminc választópolgár támogató aláírását. Az aláírás összegyűjtésének megkezdése előtt az adatkezelést az adatvédelmi nyilvántartásba be kell jelenteni. A Nemzeti Választási Iroda a támogató és a szervező választójogát ellenőrzi a központi névjegyzékben.

15

Magyarország Alaptörvénye 8. cikk

16

Gulyás Mónika: A népszavazás intézménye – történeti-összehasonlító perspektívában. Politikatudományi

Szemle, 1999. 4. 110-111.

12

A kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés, amíg az előző kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre nem emelkedik, a kezdeményezés visszavonásáig, a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló döntés jogerőre emelkedéséig, a népszavazás megtartásáig vagy az aláírásgyűjtő ív benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig. Két kérdés akkor számít azonos tárgyúnak, ha azok részben is, de azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre. Az országos népszavazásra szánt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra a választópolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Az Országgyűlésnek a népszavazás előtt el kell tudnia dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, akkor milyen jogalkotásra köteles. Ha az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, akkor az NVI a kérdést 15 napon belül elutasítja. A döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs, de a kérdést ismételten be lehet nyújtani. Ha a kérdést ismételten benyújtják az NVB a napirendjére tűzi. Az NVB a döntését 30 napon belül hozza meg, hogy a kérdést hitelesíti-e. Csak akkor hitelesíti a benyújtott kérdést, ha az aláírásgyűjtő ív megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak, és ha a kérdés megfelel a törvényi követelményeknek. Az NVB érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja a kezdeményezést, ha kérdés szeméremsértő vagy megbotránkoztató kifejezést tartalmaz. Aláírás nem gyűjthető a munkahelyen, szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, állami, helyi szervek hivatali helyiségében, egészségügyi szolgáltatás helyiségben, felsőoktatási és köznevelési intézményben. Az NVB döntése ellen a Kúriához lehet benyújtani felülvizsgálati kérelmet, amelyet az 90 napon belül bírál el. Az NVB döntését helybenhagyja vagy megváltoztatja. A Kúria döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Az Országgyűlés továbbra is a népszavazást

elrendelő

vagy

azt

elutasító

határozata

elleni

jogorvoslatot

az

Alkotmánybíróság bírálja el. Az Országgyűlés köteles a népszavazás napjától számított 180 napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt alkotni. Az Országgyűlésre a népszavazás eredménye a népszavazástól számított három évig kötelező.17

17

2013. évi CCXXXVIII. törvény

13

1.3. Nemzeti Választási Bizottság Az Országos Választási Bizottságot 2013-ban felváltotta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Az NVB hét tagját és három póttagját az Országgyűlés 2013. szeptember 30-án választotta meg a köztársasági elnök javaslatára. A feladat- és hatáskörét a népszavazás kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény, választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és az egyéb választásokra irányadó jogszabályok határozzák meg. Az országos népszavazással kapcsolatban ellátott feladatai: 

a népszavazásra szánt kérdést hitelesítéséről dönt



a kérdés hitelesítéséről vagy megtagadásáról szóló határozatot közzéteszi a választások hivatalos oldalán és a Magyar Közlönyben



a benyújtott aláírásokat ellenőrzi és így megállapítja az érvényes aláírások számát

18



dönt a kifogásokról



jóváhagyja a szavazólap adattartalmát



a külképviseleteken leadott szavazatok számlálását felügyeli



megállapítja és közzéteszi a népszavazás eredményét18

http://valasztas.hu/hu/nvb/15/15_0.html

14

2. Megtartott országos népszavazások Magyarországon a rendszerváltás után egyre több népszavazást kezdeményeztek, sajnos nagyon kevés került ténylegesen népszavazásra, jóval kevesebb, mint a fele a kezdeményezéseknek. A megtartott népszavazások közül volt eredményes, de volt olyan is, hogy az alacsony részvételszám miatt a szavazás érvénytelen volt.

2.1. A „négyigenes” népszavazás 1989-ben A legelső népszavazás volt az úgynevezett „négyigenes” népszavazás, amelyet Magyarország köztársasággá válása után, 1989. november 26-ára tűztek ki. Két párt kezdeményezte a népszavazást: a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz). A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) és a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP) támogatta a kezdeményezést. Feltett kérdések: „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?” „Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?” „Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról?” „Feloszlassák-e a Munkásőrséget?” A szükséges 100 ezer aláírás összegyűjtése nem egészen egy hónap alatt megtörtént és 114 470 aláírás bizonyult hitelesnek.19 Az akkor még hatályos Alkotmány szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 4 évre.20 Bár csak olyan kérdésekben lehetett népszavazást tartani, amelyek az Országgyűlés hatáskörébe tartoznak, de a népszavazásról és népi kezdeményezésekről szóló törvénynek akkor még nem volt alkotmányos alapja, ezért túl tágan és pontatlanul voltak megszabva, hogy melyek azok a kérdések, amelyekben nem lehet népszavazást tartani. Tehát a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, de az Alkotmányban van róla rendelkezés.21 19

Gulyás Mónika: i. m. 120. oldal Hallók Tamás: Népszavazás és alkotmánymódosítás. Studia iurisprudentiae doctorandorum Miskolciensium, Tom. 1/1. Miskolc, 2002, Bíbor Kiadó. 327. oldal 21 Dezső Márta I. 475. oldal 20

15

Az első kérdésre a válaszadóknak 50,07%-a szavazott igennel és 49,93%-a nemmel. Mindössze 6101 szavazatnyi különbség volt. A többi kérdésre adott válaszoknak az igen aránya több mint 90% felett volt.22 „Az 1/1990. (II. 12) AB határozat szerint az első kérdésre adott válasz az országgyűlési választások időpontjához viszonyítva a köztársasági elnökválasztás időpontját dönti el. Az ezzel összefüggő, a választás módjára kiható tájékoztatás nem minősül a köztársasági elnökválasztás módja kérdésében elrendelt népszavazásnak.”23 4500000 4000000 3500000 3000000 2500000

igen válaszok

2000000

nem válaszok

1500000 1000000 500000 0 1. kérdés 1.

2. kérdés

3. kérdés

4. kérdés

ábra Az 1989. november 26-ai népszavazáson leadott szavaztok száma http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/orszjkv.jsp?EA=1&W=9

Az első népszavazáson a szavazásra jogosultak 58,03%-a részt vett.

Népszavazáson megjelent választók száma

Megjelent Távolmaradt

2. ábra Az 1989. november 26-ai népszavazáson megjelent választópolgárok száma http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/orszjkv.jsp?EA=1&W=9

Az első magyar országos népszavazás tehát érvényes és eredményes volt. 22

http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/orszjkv.jsp?EA=1&W=9

23

Hallók Tamás: i.m. 327-328. oldal

16

2.2. Az 1990-es népszavazás a köztársasági elnök közvetlen választásáról Az alkotmánymódosító 1990. évi XL. törvény a parlamentre ruházta át a köztársasági elnök megválasztásának jogkörét. Az MSZP kezdeményezte a népszavazást és 240 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Az aláírások hitelesítése után is több mint 100 ezer aláírás maradt és így az Országgyűlésnek kötelezően el kellett rendelni a népszavazást. 1990. július 29-én megtartották a szavazást. A feltett kérdés: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” A választópolgárok 45 %-ának meg kellett volna jelennie a népszavazáson, de csak 13,91%-a jelent meg, akiknek 85,9%-a igennel szavazott. Azzal, hogy a népszavazáson ilyen kevés számú választásra jogosult jelent meg, a népszavazás érvénytelen volt. Az akkor még hatályos Nsztv. szerint ahhoz, hogy a népszavazás érvényes és eredményes legyen, az ország összes választópolgárának több mint felének érvényesen kellett szavaznia és az érvényes szavazók több mint felének a feltett kérdésre azonos választ kellett adnia.24 „Ez a kérdés már egyértelműen az alkotmány módosítására vonatkozott, azonban a kiírással kapcsolatban itt még nem merült fel semmilyen akadály.25

2.3. 1997-es népszavazás a NATO-tagságról

1995-ben már kezdeményezték erre a kérdésre a népszavazást, de akkor az Országgyűlés elutasította arra hivatkozva, hogy ez a kérdés nem időszerű és az ország még nincs döntési helyzetben.26 1997-ben a NATO-n belül megszületett a döntés Magyarország meghívásáról, így a Kormány kezdeményezte a kérdés népszavazásra bocsátását. „Az ellenzéki pártok

24

Gulyás Mónika: i. m. 120. oldal

25

Hallók Tamás: i.m. 329. oldal

26

ld. 30. oldal

17

elérkezettnek látták az időt ahhoz, hogy a NATO-népszavazás „hátán” bevigyék a földkérdésre vonatkozó döntést.”27 A szavazásra bocsájtandó kérdések: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?” „Egyetért-e azzal, hogy a hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet termőtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat?” „Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt?” Bár az Országgyűlés mind a három kérdésben elrendelte a népszavazást, de az Országgyűlés döntése folytán 1997. november 16-án csak a NATO-tagságról rendeztek ügydöntő népszavazást. A földtulajdonszerzéssel kapcsolatos kezdeményezést a 23/1998. (III. 11.) OGY határozat elutasította, mert a kérdés több ponton is ütközik az Nsztv. szabályaival. A kérdés több eldöntendő elemet tartalmaz és ezáltal feltételezhető, hogy a választópolgárok egy része a kérdések egyes elemeire igennel, más elemeire pedig nemmel szavazna. A másik ok, ha a kérdés népszavazásra kerülne és a választópolgárok egyetértésével találkozna, akkor az abból származó jogi kötelezettség több nemzetközi szerződéssel ütközne.28 Megállapítható, hogy a NATO tagsággal kapcsolatos kérdés megfogalmazása kétszeresen is manipulatív. Egyrészt, mert azt sugallja, hogy Magyarország biztonságát csak a NATO tudja garantálni; másrészt „a választási akaratot befolyásoló eszköz volt az is, hogy a kérdést pozitív módon fogalmazták meg és ezzel abba az irány befolyásolták a bizonytalankodó választópolgárokat, hogy ők az „igen” választ ikszeljék be.”29 A népszavazáson a választópolgárok kevesebb, mint a fele, 49,24%-a vett részt „és az érvényes igen szavazatok aránya 85,33% volt. A tisztázatlan jogi helyzetben – a még hatályban tartott korábbi népszavazási törvény több ponton alkotmányellenes volt, az új népszavazási törvényt még nem fogadta el az Országgyűlés – lebonyolított népszavazás érvényességének és eredményességének kérdésében komoly jogértelmezési viták folytak.

27

Szoboszlai György: A népszavazás alkotmányos helye és a politika. A politikai osztály találkozása a közvetlen demokráciával. 1989-1997. In Magyarország politikai évkönyve. Szerk. Kurtán Sándor – Sándor Péter – Vass László. Budapest, 1998. Demokrácia Kutatások Magyar Központja, 110-111. oldal 28 29

Gulyás Mónika: i. m. 123. oldal Uo. 112. oldal

18

Végül a módosított alkotmányra hivatkozva – amely nem kívánja meg a választópolgárok 50%-ának részvételét – született meg az OVB döntése a népszavazás eredményéről”30

2.4. 2003-as népszavazás az EU-tagságról Az EU-csatlakozásról szóló népszavazásról az alkotmány rendelkezett a 79. §-ában: „Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás időpontja: 2003. április 12. A népszavazásra bocsájtandó kérdés: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”31 A választópolgároknak megint kevesebb mint a fele vett csak részt a szavazáson, mindössze 45,62%. Itt is megmutatkozott, hogy időszerű volt a népszavazási törvény módosítása, ugyanis az előző törvény szerint ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a választópolgárok több mint a felének részt kell venni a szavazáson. Az új törvény ezt nem követeli meg, viszont az összes választópolgár 25%-ának azonos módon kell szavaznia ahhoz, hogy eredményes legyen a népszavazás.32 Válaszadók több mint 80%-a döntött úgy, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozzon az Európai Unióhoz.

Igen - nem válaszok száma Igen szavazatok száma Nem szavazatok száma

3. ábra 2003. április 12-én megtartott népszavazás az EU-tagságról leadott szavazatok száma http://valasztas.hu/hu/ovi/47/47_0.html 30


Takács Imre: A közvetlen demokrácia intézményei. In Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 198. oldal. 31


32

Uo.: 482. oldal

19

Az országos népszavazás érvényes és eredményes volt.

2.5. 2004-es népszavazás a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizáció kérdéséről Bár ezen a népszavazáson két kérdésben kellett dönteni, a kettős állampolgárságról szóló kérdés nagyobb figyelmet kapott, a politikai küzdelmek is ezen a téren zajlottak, így a kórház-privatizációval kapcsolatos kérdés háttérbe szorult. A kettős állampolgárságról szóló népszavazást a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte. Az MVSZ több mint 300 ezer aláírást gyűjtött össze és adott be az OVBnek, ezek közül az ellenőrzés után több mint 200 ezret hitelesítettek. Az ügydöntő népszavazást 2004. december 5-re tűzték ki. Feltett kérdések: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki a magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. § szerinti magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?” Az első kérdésre az érvényesen szavazók 51,57%-a igennel, és 48,43%-a nemmel szavazott. A második kérdésre az érvényesen szavazók 65,01%-a igennel és 34,99%-a nemmel szavazott. A népszavazáson a vártnál jóval kevesebben jelentek meg. A választópolgároknak mindössze 37,49%-a ment el szavazni. A szavazás végül eredménytelen lett, mert egyik válasz aránya sem érte el az érvényességhez szükséges 25%-ot.33

33

http://valasztas.hu/hu/ovi/47/47_0.html

20

2.6. 2008-as népszavazás, a „háromigenes” népszavazás A Fidesz és a KDNP kezdeményezte a népszavazást a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében. A népszavazást 2008. március 9-ére tűzték ki. A népszavazáson feltett kérdések: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbetegszakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?” „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?” A választópolgárok 50,51%-a vett részt a szavazáson. Az első kérdésre az érvényesen szavazók 84,08%-a igennel, és 15,92%-a nemmel szavazott. A második kérdésre 82,42%-a válaszoknak igen és 17,58%-a nem. A harmadik kérdésre 82,22%-a válaszoknak igen és 17,78%-a nem. A szavazás érvényes és eredményes volt. Szerintem ez a népszavazás felesleges volt abból szempontból, hogy olyan kérdéseket tettek fel, amire egy átlag magyar választópolgár csak igennel válaszolhat. Hatalmas közfelháborodást keltett, amikor a vizitdíjat bevezették és a vizitdíj automatákat kihelyezték. Mindenki azzal érvelt a vizitdíj ellen, hogy fizeti a TB-t, így tehát amikor arról kellett dönteni, hogy maradjon-e a kórházi napidíj és a vizitdíj, szinte mindenki arra szavazott, hogy ne kelljen fizetni semmiért. 3500000 3000000 2500000 2000000

igen válaszok

1500000

nem válaszok

1000000 500000 0 1. kérdés

2. kérdés

3. kérdés

4. ábra A 2008. március 09-én megtartott országos népszavazáson leadott szavazok száma http://www.valasztas.hu/hu/nvb/42/42_0.html

21

3. Sikertelen népszavazási kezdeményezések Ebben a fejezetben főleg három típusú népszavazási kezdeményezés elutasítását mutatom be. Azért csoportosítottam pár elutasítást, mert már olyan mértékű a benyújtott és elutasított kezdeményezések száma, hogy azt szinte lehetetlen felsorolni. Ezért bemutatom pár

alkotmánymódosításra

irányuló

kezdeményezés

elutasítását,

nemzetközi

szerződésekkel kapcsolatos kötelezettségek miatti elutasítását, a kérdés egyértelműségét firtató elutasítását és a végén egy olyan kategóriát, ami ez előző háromba nem fért bele, de meg szeretném mutatni, hogy milyen kérdésekre irányultak a kezdeményezések. Azért ezeket a kategóriákat emelem csak ki, mert a bemutatott kezdeményezésekből jól látszik, hogy mennyire nem volt alkotmányos alapja a népszavazási törvénynek és hogy mennyire nem egyszerű egy kérdést népszavazásra bocsátani. 1989 óta mindössze 6 népszavazás került kiírásra 14 kérdésben. A megtartott népszavazások számához képest az elutasított népszavazási kezdeményezések száma jelentős. Sok népszavazást azért nem rendeltek el, mert nem sikerült összegyűjteni a megfelelő számú hiteles aláírást vagy pedig az Országgyűlés vagy az Alkotmánybíróság hozott elutasító döntést. „Az Alkotmánybíróság a kezdetektől fogva jelentősen alakította a népszavazás intézményét, s alakítja ma is. Az alkotmányértelmezési indítványok – amelyek arra irányultak, hogy egy-egy kérdésben elrendelhető-e népszavazás – alkalmat adtak az Alkotmánybíróságnak nagy elvi kérdések eldöntésére. Ilyen volt például a közvetlen és a képviseleti demokrácia elhatárolása, az alkotmány népszavazással való módosításának kérdése.”34

3.1. Alkotmánymódosításra irányuló népszavazási kezdeményezések elutasítása 3.1.1. 1992-es népszavazási kezdeményezés az Országgyűlés feloszlatására

A népszavazást a Létminimum Alatt Élők Társasága (LAET) kezdeményezte 1992-ben. A kérdés így szólt: „Akarja-e a jelenlegi országgyűlés mandátuma előtt történő feloszlatását?”

34


22

Az

Országgyűlés

Alkotmánybíróságtól.

Alkotmányügyi Az

Bizottsága


alkotmányértelmezést

2/1993.

(I.

22.)

AB

kért

az

határozatban

megállapította, hogy a népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a képviselet, és az alkotmányosan hozott törvények keretei között dönthet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. A népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magába burkolt alkotmánymódosítást. Az Alkotmánybíróság 3 kérdést vizsgált meg: 1.

Kikényszeríthető-e népszavazás útján az Országgyűlés feloszlatása a megbízatás

lejárta előtt? 2.

Tekinthető-e az ilyen népszavazási kezdeményezés kollektív visszahívásnak és

ellentétesnek tekinthető-e a Magyar Köztársaság választójogi és képviseleti elveivel, főleg, hogy megszüntetésre került a képviselők tekintetében a visszahívás intézménye? 3.

Vannak-e még olyan kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást kezdeményezni

a már meghatározottakon kívül? Az Alkotmány kimerítően meghatározza az Országgyűlés feloszlatásának eseteit, így népszavazás útján nem kényszeríthető ki az Országgyűlés feloszlatása.35 Bár az Nsztv. tiltott tárgykörök listájában nem szerepel, mégsem lehet népszavazásra bocsátani, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a kérdést.36 Mindezek után a kérdés lekerült az Országgyűlés napirendjéről. „Az alkotmányos rendszer égészéből következik, hogy a hatalomgyakorlás két klasszikus alapelve nem semmisítheti meg egymást. Az Országgyűlést szétkergető népszavazás a kollektív visszahívással lenne azonos, amellyel a többpártrendszerben minden választás után a vesztesek újrakezdhetnék a hatalmi játékokat.”37 Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, az 1989. évi XVII. törvény nem lett összehangolva az Alkotmánnyal és felszólította az Országgyűlést arra, hogy jogalkotási feladatának 1993. december 31.-ig tegyen eleget.38

35

2/1993. (I. 22.) AB határozat

36


37

Kukorelli István: Az országos népszavazás 1989-1998, in Kurtán Sándor–Sándor Péter–Vass László

(szerk.): Magyarország évtizedkönyve 1988-1998, Bp, 1998, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány (továbbiakban: Kukorelli István I.) 468-477. 38

2/1993. (I. 22.) AB határozat

23

3.1.2. 1995-ös kezdeményezés a köztársasági elnök választásáról

A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt kezdeményezte a népszavazást a köztársasági elnök közvetlen választásáról. 4 kérdésben gyűjtöttek aláírást : „Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával 1995-től kezdődően a Magyar Köztársaság elnökét közvetlen szavazással a nép válassza meg?” „Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával növeljék meg a nép által választandó köztársasági elnök hatáskörét a végrehajtó hatalom korlátozása érdekében?” „Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával a nép által megválasztandó köztársasági elnök a hivatalba lépéstől számított hat hónapon belül kezdeményezzen törvényalkotást a fiatalok első munkahelyhez és első lakáshoz jutásának előmozdítására?” „Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával a nép által megválasztandó köztársasági elnök a hivatalba lépésétől számított hat hónapon belül kezdeményezze egy – az Európai Unió mércéjéhez igazodó – új nyugdíjtörvény meghozatalát?” Több mint 200 ezer aláírást sikerült összegyűjteniük, az OVB hitelesnek talált több mint 100 ezer aláírást. Az

Országgyűlés

Alkotmányügyi

Bizottsága

ismét

indítványt

nyújtott

be

alkotmányértelmezés tárgyában az Alkotmánybírósághoz. Az indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.39 „Az Alkotmánybíróság az alkotmányt értelmezte és nem a népszavazási törvényt.”40 Az Alkotmánybíróság szerint az elnök hatáskörének kiterjesztése nem lehet népszavazási kérdés. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök megválasztásának módja és hatáskörének bővítése kérdésében kiírt népszavazást burkolt alkotmánymódosításnak tartja. Tehát nem rendelhető el olyan ügydöntő népszavazás, amelynek az eredménye kötelező az Országgyűlésre.41 Az Alkotmánybíróság 3 kérdést vizsgált meg: 1.

Kikényszeríthető-e az Alkotmány módosítása népszavazás útján?

2.

„Értelmezhető-e a köztársasági elnök hatáskörének növelése általában, a

népszavazást kezdeményezők azon kérdése szerint: Kívánja-e, hogy a jelenlegi törvények módosításával, …a nép által választandó köztársasági elnök hatáskörét növeljék meg a kormányzati hatalom korlátozásának érdekében.”42 3.

A köztársasági elnök kötelezhető-e hatáskörének gyakorlására?

39

25/1995. (V.10.) AB végzés Kukorelli István I: i. m. 472. oldal 41 Gulyás Mónika: i. m. 122. oldal 42 25/1995. (V.10.) AB végzés 40

24

Arra a kérdésre, hogy kikényszeríthető-e népszavazás útján az alkotmánymódosítás, az Alkotmánybíróság a 2/1993. (I.22) AB határozatra hivatkozott, mert abban a határozatban már meg lett állapítva, hogy nem kényszeríthető ki. A többi kérdés az Alkotmánybíróság szerint nem vezethető le az alkotmányból, hanem csak a népszavazásról szóló törvényből, így a parlamentnek kell döntenie, hogy helyt ad-e a népszavazási kezdeményezésnek. A parlament végül nem írta ki a népszavazást, elutasította az 54/1995. (V. 26.) OGY határozattal, tekintettel arra, hogy részben alkotmánymódosításra vonatkozik.43

3.1.3. 1999-es kezdeményezés a köztársasági elnök közvetlen választásáról

1995-ben a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt már kezdeményezte ebben a tárgyban népszavazást. Akkor az Országgyűlés elutasította arra hivatkozva, hogy a kérdést alkotmánymódosításra irányul. 4 évvel később a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom kezdeményezte a népszavazást. A feltett kérdés: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a választópolgárok válasszák meg?” Az OVB a kérdést és az aláírásgyűjtő ívet is hitelesítette, arra hivatkozva, hogy a tiltott tárgyak egyikét sem érinti, és a kérdőív megfelel a törvényes feltételeknek44, így népszavazás tárgya lehet. Több kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz, mert az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a törvényi feltételeknek. „A népszavazás nem alkothat törvényt és nem kényszerítheti az országgyűlést eredményének megfelelő törvény alkotására.”45 „Csak akkor alkotmányos a népszavazás, ha kiegészíti, nem pedig kikapcsolja az Országgyűlés döntését. A véleménynyilvánító népszavazás természeten nem vonja el az Országgyűlés hatáskörét, de nem valósít meg hatáskörelvonást az ügydöntő népszavazás sem abban az esetben, ha

43

Hallók Tamás: i. m. 331. oldal

44




25

érintetlenül hagyja az Országgyűlésnek a képviselők mérlegelési szabadását feltételező döntését, s csupán kiegészíti azt.”46 Az OVB megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív megfelel a törvényben foglalt alaki feltételeknek, nincs alkotmányos akadálya, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. A választás szabályait az Alkotmány 29/A-29/B. §-ai tartalmazzák. Tehát a köztársasági elnök választók által történő megválasztása az Alkotmány módosítását igényelné. Egészen pontosan az Alkotmány nem a köztársasági elnök választásának módjáról szóló népszavazást tiltja, hanem azt, hogy konkrét személyek megválasztása,

megbízatásának

megszüntetése

stb.,

illetve

konkrét

intézmények

megalakítása, átalakítása, megszüntetése kérdésében lehessen népszavazást tartani. Ezért az OVB arra a következtetésre jutott, hogy nincs törvényi akadálya annak, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök választásának módjáról, így az aláírásgyűjtő ívet és a kérdést hitelesítette.47 Sok kifogás érkezett az OVB döntésével szemben. Az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy az OVB által hitesített kérdésben az aláírásgyűjtéssel kezdeményezett népszavazás eredményezheti-e az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörének elvonását. Az Alkotmány szabályai szerint, ha több mint kétszázezer aláírás összegyűlt, a népszavazást kötelező elrendelni és az eredmény kötelező az Országgyűlésre nézve, ezért ebben a kérdésben népszavazásnak nincs helye. Így az Alkotmánybíróság jogorvoslati eljárás keretében megállapította, hogy az OVB határozata alkotmánysértő, ezért megsemmisítette és új eljárásra kötelezte. Az Alkotmánybírósági határozat szerint alkotmánymódosító kérdésben állampolgárok által kezdeményezett népszavazást nem lehet megtartani.48

3.1.4. 1999-es kezdeményezés az államforma megváltoztatásáról

1999-ben a Magyar Királyság Pártja többször is kezdeményezte a népszavazást abban a tárgyban, hogy Magyarország államformája ismét királyság legyen. 1999-ben négy 46

Kilényi Géza: A képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonya a magyar államszervezetben. Magyar

Közigazgatás, 1999. 12. (továbbiakban: Kilényi Géza II.) 676. oldal 47

10/1999. (IV. 14.) OVB határozat

48

25/1999. (VII. 7.) AB határozat

26

aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be hitelesítés céljából. Az OVB által hitelesített kérdés: „Akarja-e Ön, hogy Magyarország államformája királyság legyen?” Az OVB azért hitelesítette a kérdést, mert az Alkotmányban szereplő tiltott tárgyak felsorolása között nem szerepel az államforma kérdése. A másik három benyújtott kérdések a következő volt: „Akarja-e Ön, hogy a Királyt népszavazás útján válasszák meg?” „Akarja-e Ön, hogy a Király megválasztásáig a Magyar Királyság Párt által kijelölt kormányzó vezesse az országot?” „Akarja-e Ön, hogy a koronázási ékszerek kezelője a Király megválasztásáig a Magyar Királyság Párt legyen?” Ezeknek a kérdéseknek a hitelesítését azért tagadta meg a z OVB, mert a kérdések nem tartoznak az Országgyűlés hatáskörébe. Az első kérdés megállapította, hogy a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. „A kormányzó kijelölésére és a koronázási ékszerek kezelésére vonatkozó kérdések tekintetésben az OVB utal az Alkotmány 2. § (3) bekezdésére, valamint a 3. § (3) bekezdésére, mint olyan rendelkezésre, amelyek az alkotmányos berendezkedés meghatározó jelentőségű szabályai. A népszavazásra javasolt kérdések e szabályokkal szembe állnak.49 Az OVB döntése ellen kifogások érkeztek. Az első kifogás azt tartalmazta, hogy az államforma megváltoztatása az Alkotmányban foglalt tilalmi körbe tartozik. A második kifogás szerint az államforma megváltoztatására vonatkozó kérdés és majd a népszavazás útján hozott döntés jogbiztonságot sértő és alkotmányellenes helyzetet teremt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Magyar Királyság Pártja által benyújtott aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdések tekintetében népszavazásnak nincs helye. Az Alkotmány 1. §-a szerint Magyarország köztársaság, ezért az Alkotmánybíróság a 28/1999. (VII. 30.) AB határozatában megállapította, hogy az OVB által hitelesített népszavazásra bocsátandó kérdés alkotmánymódosításra vonatkozik. A már korábban meghozott 25/1999. (VI. 7.) AB határozatra hivatkozva – ilyen kérdésben nincs helye a választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak - utasította el az OVB határozatát50 és a bizottságot új eljárásra kötelezte.

49

13/1999. (VI. 2.) OVB határozat

50


27

Az OVB meghozta az Alkotmánybíróság által kívánt elutasító döntést, a Magyar Királyság Pártja kifogást nyújtott be a döntés ellen. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az OVB elutasító döntését. „Ebből az esetből az a következtetés vonható le, hogy elvileg minden ügy kétszer is képezheti jogorvoslat tárgyát, mivel az Alkotmánybíróság döntésével azonos tartalmú, azon alapuló OVB határozat ellen újabb kifogások nyújthatók be.”51

3.1.5. 2001-es kezdeményezés a sorkatonai szolgálat megszüntetésének kérdésében

2001-ben a Magyar Szocialista Párt 4 kérdésben kezdeményezett ügydöntő népszavazást. A baj az volt ezzel, hogy a négy kérdést egy kérdőíven akarták volna feltenni, de ezt az Alkotmánybíróság visszautasította azzal, hogy az ajánlási jogukkal élni kívánó választópolgárok egyértelműen és világosan ki tudják nyilvánítani a véleményüket a népszavazás tárgyát képező kérdésekről. Az Alkotmánybíróság szerint ez csak akkor lehetséges, ha a népszavazásra szánt kérdések olyan aláírásgyűjtő íven szerepelnek, amelyek azt garantálják, hogy a választópolgár kétséget kizáróan megjelölhesse az általa népszavazásra ajánlott egyes kérdéseket. [32./2001. (VII. 11.) AB határozat]52 Így az Alkotmánybíróság megsemmisítette az OVB aláírásgyűjtő ívét négy kérdéssel hitelesítő határozatát és új eljárás lefolytatására kötelezte a bizottságot. Az Alkotmánybíróság döntése alapján a négy kérdés külön ívekre került. Az egyik első kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a sorkatonai szolgálat megszűnjön és azt önkéntes hivatásos haderő váltsa fel?” Az OVB hitelesítette a kérdést, mert a népszavazási kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozik és a kérdés nem ütközik az Alkotmányban kizárt népszavazási

tárgykörökbe,

a

kérdés

megfogalmazása

megfelelt

a

törvényi

követelményeknek, az aláírásgyűjtő ív megfelelt a követelményeknek. Ezen döntés ellen kifogást nyújtottak be.53 A kifogást benyújtók arra hivatkoztak, hogy a sorkatonai szolgálat megszüntetése tárgyában népszavazás nem tartható, mert a kérdés az Alkotmány 70/H. §-ának módosítására irányul, mert a sorkatonai szolgálat hivatásos 51


52


53


28

haderővel történő felváltása kizárólag alkotmánymódosítással történhet. A 70/H. § (1) bekezdésében rögzített általános honvédelmi kötelezettség békeidőben is magába foglalja a sorkötelezettséget, amely alapját képezi az általános honvédelmi kötelezettségnek. Egy másik indítványozó arra hivatkozott, hogy népszavazás nem tartható, mert a fegyveres erők szabályozásával és a hadkötelezettséggel kapcsolatban kizárólag az Országgyűlés jogosult döntést hozni a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazattöbbségével.54 Az Országgyűlés köteles lenne az Alkotmány megváltoztatására a népszavazás eredményessége esetén, mivel a sorkatonai szolgálat hivatalos haderővel történő felváltása kizárólag alkotmánymódosítással történhet.55 A sorkatonai szolgálat a honvédelmi kötelezettség alapvető alkotmányos kötelezettsége, ezért a sorkatonai szolgálat népszavazással nem szüntethető meg, a honvédelemre irányuló alkotmányos kötelesség nem üresíthető ki.56 Az Alkotmánybíróság az 50/2001. (XI. 29.) AB határozatában az OVB határozatát megsemmisítette és új eljárásra kötelezte a testületet. Dr. Kiss László alkotmánybíró különvéleménye szerint az Alkotmánybíróságnak az OVB határozatát helyben kellett volna hagynia, mert a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az országos népszavazás lehetséges az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésére tekintettel és a kérdés megfogalmazása megfelel a törvényi alaki követelményeknek. A kifogást benyújtók szerint a kérdés burkolt alkotmánymódosításra irányul. Szerinte nem irányul alkotmánymódosításra, mert nincs szükség az Alkotmány 70/H. § felülvizsgálatára. Álláspontja szerint az Alkotmányban írt honvédelmi kötelezettség „katonai szolgálattal” teljesítendő, amely fegyveres és fegyver nélküli is lehet. Az Alkotmány szerint a sorkatonasággal teljesítendő a honvédelmi kötelezettség. „A népszavazásra szánt kérdése ezt a „katonai szolgálatot” nem érinti, hiszen mind a sorkatonai szolgálat, mind pedig az önkéntes hivatásos haderő katonai szolgálattételi kötelezettséget jelent, s közülük bármelyiknek a lehetővé tétele esetén érintetlen marad a honvédelmi kötelezettség részeként

meghatározott

katonai

szolgálat.”

Tehát

a

kérdés

nem

irányul

alkotmánymódosításra, egyedül a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényt kellene

54

50/2001. (XI. 29.) AB határozat

55


56


Takács Imre: A közvetlen demokrácia intézményei. In Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 189. oldal

29

megváltoztatni. Szerinte a katonai szolgálat önkéntes hivatásos haderővel is teljesíthető és nem igényel alkotmánymódosítást. Akkor érintené az Alkotmány 70/H. § (2) bekezdésének tartalmát, ha senki nem jelentkezne önkéntesen, ami elég valószínűtlen lenne. Dr. Holló András alkotmánybíró különvéleménye szerint is az Alkotmánybíróságnak helyben kellett volna hagynia az OVB döntését. Szerinte a honvédelmi kötelezettséget, mint alkotmányos kötelezettséget a törvényhozó nem szüntetheti meg, de alkotmányos mozgásterében marad, ha a kötelezettség formáját megszünteti, illetőleg részben megszünteti vagy átalakítja. A katonai szolgálat tartalmát az Alkotmány nem határozza meg, ez a törvényhozó szabadságába tartozik. Ha az állampolgárok túlnyomó többsége fegyver

nélküli

katonai

szolgálatot

választana

és

így

a

sorkatonai

szolgálat

ellehetetlenülése bekövetkezne, az sem befolyásolná az államnak a haza védelmére irányuló alkotmányos kötelezettségét, a haza katonai védelmének teljesítését, biztosítását. Az Alkotmányból nem vezethető le, hogy a haza védelmét sorkatonai szolgálaton alapuló hadsereg útján kell biztosítani. Véleménye szerint abban az esetben minősülne alkotmánymódosításra irányuló kérdésnek, ha a népszavazásra feltett kérdés a katonai szolgálattételi kötelezettség megszüntetésére irányulna. Ez a kérdés pedig arra irányul, hogy milyen legyen a haza védelmét biztosító állandó hadsereg.57

3.1.6. 2013-as kezdeményezés a nemzeti dohányboltokról

A népszavazási kezdeményezést egy magánszemély nyújtotta be. A benyújtott kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy dohányterméket forgalmazó üzlet ne működhessen olyan oktatási intézmény 600 méteres körzetén belül, ahol 18 évnél fiatalabbakat is oktatnak?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését elutasította. Megállapította, hogy amennyiben a megtartott országos népszavazás eredményes lesz, akkor az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni a döntésnek, ha az Alaptörvényben meghatározott alkotmányos jogokat korlátozná. Így az Alaptörvényt módosítani kellene, de az alaptörvény módosítása tiltott tárgykörnek minősül, ezért a kérdésben nem lehet népszavazást tartani. A törvény kimondja, hogy a kérdésnek egyértelműnek kell lennie, csak igennel vagy nemmel lehessen rá válaszolni. Az OVB szerint a kérdés nem felel meg az egyértelműségi követelménynek, ugyanis a kérdésből nem derül ki, hogy azt a 600 57


30

métert közterületen mérve vagy légvonalban kell megállapítani, és az sem derül ki, hogy az oktatási épület mely részétől kell a távolságot mérni.58

3.2 Nemzetközi szerződések módosítására vonatkozó népszavazási kezdeményezések elutasítása 3.2.1. 1995-ös kezdeményezés a NATO tagságról

A Munkáspárt kezdeményezte a népszavazást. A kérdés így hangzott volna: „Akarja-e Ön, hogy Magyarország a NATO tagja legyen?” Az Országgyűlés a 120/1995. (XII. 22.) OGY határozattal elutasította a kezdeményezést döntési helyzet hiányában, kijelenti, hogy nem rendelhető el népszavazás. Indoklásként azt mondja ki, hogy nem időszerű, mert a Magyar Köztársaság nincs döntési helyzetben. A határozatban még szerepel, hogy „az Országgyűlés ugyanakkor kötelezettségének tekinti, hogy a döntéshez szükséges pontos feltételek megismerését követően a Magyar Köztársaság a NATO-hoz való csatlakozásának kérdésében népszavazást rendeljen el.”59 „Az időszerűtlenség fogalmát nem ismeri a népszavazásról szóló törvény és egyetlen bekezdése sem hozható vele összefüggésbe. Nem is ismerheti, hiszen hogyha ismerné, az egész népszavazás intézménye veszítne el jelentőségét, kiüresedne a népszavazás tartalma, és formális lehetőséggé válna.”60 Ebben az esetben ugyanis csak akkor lehetne népszavazást kiírni, ha annak időszerűségéről külön döntenek, ha az megfelel az időszerűség kritériumának. Külön meg kellene határozni az időszerűség-időszerűtlenség fogalmát.

Tehát

értelmezhetetlen,

a

népszavazási

jogi

alapokat

kezdeményezés nélkülöző

elutasításának

szubjektív

érv,

indoka

jogilag

önmagába

véve

jogkövetkezmények nélküli, adott tárgyban relevanciával nem rendelkező vélemény. Az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság az Nsztv.-ben felsoroltakon kívül más kizáró okokat nem talált, és a felsorolt kizáró okok egyike sem vonatkoztatható a

58

130/2013. OVB határozat 120/1995. (XII. 22.) AB határozat 60 Csapody Tamás: Egy népszavazási kísérlet jogszerűsége. Társadalmi Szemle, 1996. 6. 43. oldal 59

31

kezdeményezésre, a népszavazás tárgyát tekintve a népszavazás kiírásának nem volt semmilyen törvényi akadálya.61 Alapvető kérdés volt az is, hogy a kezdeményezés ügydöntő vagy véleménynyilvánító népszavazási kezdeményezés volt-e. Azért nem elhanyagolható kérdés, mert az ügydöntő népszavazás eredménye az Országgyűlésre kötelező és két évig ugyanabban a kérdésben nem lehet népszavazást kiírni, és nem lehet megváltoztatni a népszavazás eredménye nyomán keletkezett helyzetet. A véleménynyilvánító népszavazás nem kötelezi az Országgyűlést

semmire.

A

kezdeményezés

biztosan

ügydöntő

népszavazási

kezdeményezésre vonatkozott, hiszen arra törekedtek, hogy összegyűjtsék a százezer aláírást, ami sikerült is nekik. A döntés végén az Országgyűlés kötelezettséget vállalt a későbbi népszavazás kiírására. A határozat olyat ígér, amit senki sem kért, a kezdeményezésnek nem ez volt a tárgya. Probléma az is, hogy nem tesz különbséget ügydöntő és véleménynyilvánító népszavazás között, amikor kötelezettséget vállal a népszavazás későbbi megtartására. Így még az is lehetséges, hogy amikor az Országgyűlés tényleg kiírja a népszavazást, akkor véleménynyilvánító népszavazás lesz, ami semmire sem kötelezi az Országgyűlést. 62 A Kormány végül 1997-ben kezdeményezte a népszavazást a Magyar Köztársaság NATO tagállammá válása kérdésében.

3.2.2. 1997-es kezdeményezés a termőföldtulajdonról

A népszavazási kezdeményezés állampolgári kezdeményezés útján lett benyújtva az Országgyűlésnek. A kérdés így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon külföldi sem egyénileg, sem szervezeteken keresztül – annak tagjaként vagy tulajdonosaként, közvetve és maga a szervezet ne szerezhessen termőföld tulajdont?” Az Nsztv. szerint a népszavazásra bocsájtandó kérdést úgy kell feltenni, hogy annak alapján

valamennyi

állampolgár

egyértelműen

tudjon

válaszolni.

A

kérdésnél

feltételezhető, hogy egyes elemeire a választók igennel, más elemeire pedig nemmel szavazna.63

61 62 63

Csapody Tamás: Egy népszavazási kísérlet jogszerűsége. Társadalmi Szemle, 1996. 6. 44. oldal. Uo. 40-47. oldal. Gulyás Mónika: i. m. 123. oldal

32

Az Országgyűlés a kezdeményezést elutasította a 23/1998. (III. 11.) OGY határozattal, arra hivatkozva, hogy a kérdés több eldöntendő elemet tartalmaz és, hogy Magyarországnak sok nemzetközi kötelezettségével ellentétes64, ütközne az OECD kötelezettségvállalásokkal,

az

Európai

Unióval

kötött

megállapodással

és

a

beruházásvédelmi egyezményekkel. Alkotmányossági panaszt nyújtottak be az elutasító döntés ellen. „Bár az 52/1997. (X. 14.) AB határozat értelmében nem lett volna alkotmányjogi akadálya a választópolgárok által – a földtulajdon kérdésében – kezdeményezett kötelezően elrendelendő népszavazásnak, mégsem került sor a népszavazásra, mert hosszas jogértelmezési viták után végül az Országgyűlés a kezdeményezést egyértelműségi hiányra, illetve nemzetközi kötelezettségvállalásra hivatkozva elutasította.65

3.2.3. 1999-es kezdeményezés a halálbüntetés átmeneti visszaállítására

Egy állampolgár egy aláírásgyűjtő ív hitelesítését kérte az OVB-től a halálbüntetés átmeneti visszaállításának kérdésében. „Ez volt az első olyan kezdeményezés, amelyet teljes egészében egy civil személy bonyolított le.”66 A kérdés így hangzott: „Kérem, hogy az Országgyűlés a jogi feltételeket teremtse meg a halálbüntetés átmeneti visszaállítására?” Az OVB a döntésének figyelembe vette, hogy az Országgyűlés megerősítette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Rómában kelt Egyezményt, amely kimondja, hogy a halálbüntetés el kell törölni, senkit nem lehet halálra ítélni, kivégezni. Ez a szerződés miatt az Alkotmányba ütközik a népszavazásra bocsájtandó kérdés, mert az Alkotmány szerint nem lehet népszavazást kezdeményezni nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről. Az OVB megállapította, hogy a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni és a kérdés nem is kérdés, hanem inkább kérés. Így az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését

64 65

23/1998. (III. 11.) OGY határozat Dezső Márta, Fürész Klára, Kukorelli István, Papp Imre, Sári János, Somody Bernadette, Szegvári Péter,

Takács Imre: A közvetlen demokrácia intézményei. In Kukorelli István (szerk.): Alkotmánytan I., Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 175-197. 66


33

elutasította.67 Több kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az OVB elutasító döntése ellen, de a kifogásokat érdemi eljárás nélkül elutasította.68

3.2.4. 2000-es kezdeményezés a nukleáris fegyverek telepítése kérdésében

A Baloldali Front – Munkás Ifjúsági Szövetség országos népszavazást kezdeményezett. Az aláírásgyűjtő ív hitelesítését kérte az OVB-től, amelyen ez a kérdés szerepelt: „Támogatja-e, hogy törvény mondja ki: a Magyar Köztársaság területén nukleáris fegyvereket telepíteni nem lehet? Ezt a népszavazási kezdeményezést, az OVB és az Alkotmánybíróság azonos módon ítélte meg. Az OVB a kérdés hitelesítését megtagadta, mert a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. 1997-ben népszavazás döntött arról, hogy a Magyar Köztársaság a NATO tagja legyen, így azt a kötelezettséget vállalta, hogy a NATO tagjaként egyéni és kollektív védelmi képességét fenntartja és fejleszti. A NATO tagjaként nem zárható ki a nukleáris fegyverek telepítésének szükségessége. Tehát nem lehet népszavazás tárgya, mert az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése szerint nem lehet országos népszavazást tartani a nemzetközi kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról.69 Kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, azzal az indokkal, hogy mindenkinek joga van a személyi biztonságra, és hogy erről a biztonságról maga döntsön. Az OVB döntése korlátozza ezen jogát az állampolgároknak. Az Alkotmánybíróság szerint a kifogás nem megalapozott, mert a választópolgárok népszavazás útján kinyilvánították azon véleményüket, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozzon a NATO-hoz. A döntésben megjegyzi, hogy van mód a nukleáris fegyverek esetleges telepítésére vagy annak megtagadása ügyében véleményt formálni és nyilatkozni.70 Az Alkotmánybíróság a 25/2000. (VII. 6.) AB határozatában a 6/2000. (II. 29.) OVB határozatát helybenhagyta.

67

1/1999. (I. 14.) OVB határozat

68

2/1999. (III. 3.) AB végzés

69

Dezső Márta I. 484. oldal 25/2000. (VII. 6.) AB határozatában

70

34

3.2.5. 2014-es kezdeményezés az atomerőmű építéséről

A Párbeszéd Magyarországért Párt és az Együtt – a Korszakváltók Pártja kezdeményezte az országos népszavazást. Ebben a kérdésben: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?” A Nemzeti Választási Iroda az aláírásgyűjtő ív hitelesítését elutasította, mert nem felelt meg a törvény szabta feltételeknek. Az Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy nem lehet a kérdésben népszavazást

tartani,

mert

a

kérdés

érvényes

nemzetközi

szerződésbe

foglalt

kötelezettséget érint, ezért a kérdésben az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani. Az Egyezmény úgy rendelkezik, hogy a felek együttműködnek a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új blokk tervezését, megépítését és üzembe helyezését. Az együttműködés megvalósításának érdekében az Orosz Fél meghatározott összegben és feltételekkel állami hitelt biztosít. Érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés a népszavazási eredményének csak az Egyezmény felmondásával tehetne eleget.71

3.3

Nem egyértelmű kérdés miatti népszavazási kezdeményezés elutasítása

3.3.1. 2001-es kezdeményezés a heti két nap pihenőnapról

A Magyar Szocialista Párt 2001-ben kezdeményezett 4 kérdésben ügydöntő népszavazást. A harmadik kérdés a következő volt: „Akarja-e Ön, hogy a Munka Törvénykönyve a munkavállalóknak ismét heti két teljes pihenőnapot biztosítson úgy, hogy ezek egyike vasárnap legyen és a vasárnap vagy más pihenőnapon végzett munkáért kiemelt díjazás járjon?” Az OVB a benyújtott kérdést hitelesítette, mondván, hogy a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, a benyújtott aláírásgyűjtő ív a törvényi feltételeknek megfelel. 71

91/2014. NVB határozat

35

Sok kifogást nyújtottak be az OVB döntése ellen. Kifogásolták a kérdés egyértelműségét, mert félrevezető és többen is kifogásolták azt, hogy a kérdés három alkérdésből áll, érinti a pihenőidő szabályozását, a munka díjazását és nem különbözteti meg az általános munkarendet és a speciális munkarendet, így aki a kérdés egyik alkérdésére igennel, a másik részre viszont nemmel szavazna igen nehéz helyzetbe kerülne. Egy másik indítványozó azt a problémát vetette fel, hogy a vasárnapi pihenőnap megengedhetetlen a betegellátásban. Ezek alapján kérték az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg az OVB döntését és kötelezze új eljárásra. Az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdés két almondatból áll, és az almondatokra csak külön adható válasz. Ha a választópolgár a népszavazáson nem tud egyenként egyértelmű választ adni, akkor az sérti a népszavazáshoz való jogot. A Munka Törvénykönyvére vonatkozó kérdés két alkérdésből áll és egyértelmű válasz nem adható. Az Alkotmánybíróság a döntést megsemmisítette és az OVB-t új eljárásra kötelezte. Az OVB az új eljárásban elutasította a kérdés hitelesítését, mert a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni.72

3.3.2. 2001-es kezdeményezés a nyelvvizsgáról

A Magyar Szocialista Párt 2001-ben kezdeményezett 4 kérdésben ügydöntő népszavazást. Az utolsó kérdés így hangzott: „Akarja-e Ön, hogy a közoktatás az érettségi megszerzéséig minden tanuló számára térítésmenten biztosítsa legalább egy idegen nyelvből a középfokú nyelvtudás megszerzésének és államilag elismert nyelvvizsga letételének feltételeit?” Az OVB-nek benyújtásra kerültek ebben a kérdésben az aláírásgyűjtő ívek. Az OVB megállapította, hogy a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, az Nsztv. feltételeinek megfelel, nem szerepel ez a kérdéskör az Alkotmányban a tiltott tárgyak körében, ezért az OVB a kérdést hitelesítette. Az OVB döntése ellen a legtöbb kifogás a kérdés miatt érkezett. A kifogást előterjesztők szerint azért nem lehet népszavazást kezdeményezni ebben a tárgyban, mert a kérdés nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, hanem a Kormány és az oktatási miniszter hatáskörébe tartozik és mert a kérdésre nem adható egyértelmű 72


36

válasz. A kérdésben nincs arról szó, hogy hányszor lehet próbálkozni a nyelvvizsga letételével, hogy a tankönyvek és a segédanyagok beszerzése is beletartozik-e a térítésmentességbe. Az sem egyértelmű, hogy az érettségi megszerzéséig javasolja-e a nyelvvizsga megszerzését vagy csak az érettségi megszerzéséig biztosít térítésmentességet. Ez alapján kérték az Alkotmánybíróságot, hogy az OVB döntését semmisítse meg és a testületet kötelezze új eljárásra. Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e és hogy a kérdés egyértelmű-e. Megállapította, hogy a középfokú nyelvtudás és a nyelvvizsga letételével összefüggő kérdés részben törvényi, részben kormányrendeleti, illetve az oktatási miniszteri rendeleti szabályozású, ami nem zárja ki azt, hogy népszavazásra kerüljön sor.73 Az Alkotmánybíróság az OVB döntését helybenhagyta, mert megállapította, hogy a kérdésre egyértelmű válasz adható és a kérdés megfogalmazása eleget tesz az egyértelműség nyelvtani értelemben megkívánt követelményének.74 A szükséges mennyiségű aláírás nem gyűlt össze, ezért a népszavazást nem írták ki.

3.3.3. 2009-es kezdeményezés a képviselők költségtérítéséről

Egy magánszemély kezdeményezte az országos népszavazást ebben tárgyban. A kérdés a következő volt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?” A kérdést az Országgyűlés engedélyezte, és az ügydöntő népszavazást elrendelte.75 A döntés ellen több kifogás is érkezett az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a választópolgárok nem tudják megítélni, milyen tartalmú további jogalkotást támogatnak a szavazataikkal és az Országgyűlés sem tudja eldönteni, hogy a népszavazás eredménye terheli-e jogalkotási kötelezettséggel. Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés döntését a kérdés egyértelműségének hiánya miatt megsemmisítette és azt új eljárásra kötelezte.76 Az Alkotmánybíróság határozata alapján az Országgyűlés az új eljárásban úgy döntött, hogy a népszavazást nem rendeli el.77 Alkotmánytan I.: Dezső Márta, Fürész Klára, Kukorelli István, Papp Imre, Sári János, Somody Bernadette, Szegvári Péter, Takács Imre, Budapest, 2007, Osiris Kiadó, 190. 74 53/2001. (XI. 29.) AB határozat 73

75

28/2009. (IV. 17.) OGY határozat

37

3.3.4. 2014-2015-ös kezdeményezés a boltok vasárnapi zárva tartásáról

2014 óta folyamatosan nyújtanak be népszavazási kezdeményezést ebben a témában. Több párt és több személy is kezdeményezett népszavazást ebben a kérdésben, de eddig mindig elutasításra került. Az először benyújtott kérdés a Nemzeti Választási Irodához a következő volt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden multi nyitva legyen?” Az Nsztv. 9. § (1) bekezdés szerint a javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni és hogy az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy milyen jogalkotási kötelezettség terheli. Az NVB szerint a „multi” fogalma a választópolgár és a jogalkotó számára meghatározhatatlan és pontatlan, így a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. Erre való tekintettel, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.78 Egy későbbi kezdeményezés benyújtása: „Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen?” Ezt a kezdeményezést elutasították, mert az aláírásgyűjtő íven szerepelt a kezdeményező párt neve. Ezért ugyanaz a kérdést ismét benyújtották, de az aláírásgyűjtő íven már nem szerepel a kezdeményező neve.79 Ebben a kérdésben további fejlemény nem várható, mert az NVB elutasította a kezdeményezést. Egy másik alkalommal már egy átfogalmazott kérdést nyújtottak be: „Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet nyitva legyen?” Ez a kérdés sem lett hitelesítve. A NVB megjegyzi, hogy a korábban benyújtott, az „Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen?” kérdéssel azonos tárgyú kérdést az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontot követő harminc napon belül – vagyis a kérdés hitelesítést megtagadó NVB döntésének jogerőre emelkedését követő harminc napon belül – nem nyújthat be azonos tárgyban kérdést ugyanazon Szervező.80

76

82/2009. (VII. 15.) AB határozat

77

72/2009. (IX. 17.) OGY határozat

78

3/2015. NVB határozat 8/2015. NVB határozat 80 10/2015. NVB határozat 79

38

Ezeken a kérdéseken kívül még legalább 5 kérdést tettek fel ebben a témában, de eddig minden egyes kezdeményezést elutasítottak.

3.4

Egyéb kezdeményezések és elutasításaik

Ebben a részben olyan kezdeményezéseket mutatok be, amelyeket az Országgyűlés indoklás nélkül elutasított, valamint amelyeket az OVB hitelesített, az OVB döntését az Alkotmánybíróság helybenhagyta, de a szükséges aláírás nem gyűlt össze, így az országos népszavazást nem írták ki.

3.4.1. 1994-es kezdeményezés ez Expo ’96-ról

Az Új Magyarország című napilap kezdeményezte a népszavazást az Expo 1996. Budapest nemzetközi szakkiállítás megrendezésére. Az Országgyűlés nem rendelte el a népszavazást, mert nem gyűlt össze a 100 ezer hiteles aláírás. 73/1994. (XII. 27.) OGY határozattal elutasította a kezdeményezést.

3.4.2. 2001-es kezdeményezés a nyugdíjemelésről

A Magyar Szocialista Párt 2001-ben kezdeményezett 4 kérdésben ügydöntő népszavazást. Ebből az egyik az évenkénti nyugdíjemelés kérdése, mely így hangzott: „Akarja-e Ön, hogy az évenkénti nyugdíjemelés módjának meghatározásakor a keresetnövekedés mellett a nyugdíjasok fogyasztása (fogyasztói kosara) alapján számított áremelkedést is figyelembe vegyék?” Az OVB a kérdést hitelesítette, mert nem tartozik az tiltott tárgykörökbe, az Országgyűlés hatáskörébe tartozik a kérdés és az aláírásgyűjtő ív megfelel a törvény alaki követelményeinek. Az OVB döntése ellen több kifogás érkezett. A kifogást előterjesztők azt kifogásolták, hogy a kérdés az Alkotmányban foglalt tiltott népszavazási tárgykörbe tartozik. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése szerint nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, de ahhoz, hogy a nyugdíjemelés módszere megváltoztatásra kerüljön, a költségvetési törvényt módosítani kell. 39

A kérdéssel kapcsolatban az volt a kifogás, hogy sérti az Nsztv. 13. §-át, mert a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni, és a „nyugdíjasok fogyasztói kosara” pontosan nem határozható meg. Ezért kérték az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg az OVB határozatát. Az


megállapította, hogy

a kérdésnek

nincs

költségvetési

kapcsolódása, a kérdés nem tartalmazza a költségvetési törvény módosítását. Tehát a kérdés nem tartozik a tiltott népszavazási tárgykörökbe. A kérdés megfogalmazása minden nyelvtani követelménynek megfelel és egyértelmű válasz adható rá. Az Alkotmánybíróság a kifogásokat elutasította és az OVB határozatát helybenhagyta. Tehát a kérdésről lehetett volna országos népszavazást tartani.81 Azonban nem sikerült összegyűjteni a szükséges aláírást, így a népszavazás nem került kiírásra.

3.4.3. 2008-as kezdeményezés az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény megerősítésére

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői kezdeményezték az egészségbiztosítási pénztárakról szóló már elfogadott, de még a köztársasági elnök által alá nem írt törvény népszavazásra bocsátását. A kérdés így hangzott: „Megerősíti-e Ön az Országgyűlés által 2008. február 11-én elfogadott, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt?” A kezdeményezést az Országgyűlés indoklás nélkül elutasította.82

81 82

51/2001. (XI. 29.) AB határozat 1/2008. (II. 14.) OGY határozat

40

Összegzés A szakdolgozatomban a megtartott népszavazásokat és az elutasított népszavazási kezdeményezéseket vizsgáltam. A számok magukért beszélnek. Mióta 1989-ben a népszavazási törvényt megalkották, mindössze 6 népszavazást tűztek ki. Ebből kettőt kötelezően el kellett rendelni, az egyik népszavazás a NATO tagságról, a másik az EU csatlakozásról szólt. Összesen négy olyan megtartott országos népszavazás volt, amelyet tényleg a „nép” kezdeményezett. Számomra lehangoló azt tudni, hogy bár az Alaptörvény első részében ki van emelve, hogy a közhatalom a népé, ebből semmi sem látszik. Amiben a nép úgy érzi, hogy népszavazás útján szeretne dönteni, az belekerült az Alaptörvénybe és azt módosítani népszavazás útján nem lehet. Ha mégis népszavazásra lett bocsátva egy kérdés és az eredmény érvénytelen lett, az éppen aktuális Kormánynak az a bevált szokása, hogy „mi megkérdeztük” alapon úgy módosítja a törvényeket, ahogy neki érdeke fűződik hozzá. Tehát ott vagyunk ahol a part szakad. A hatalom a miénk, csak nem tudunk vele élni. A szakdolgozatomat Kilényi Géza írásával zárnám, amit 1999-ben írt, azóta eltelt 16 év és még mindig megállja a helyét. „Az ország alaptörvényében és megnyilatkoztatások szintjén rendkívül magasztos dolgokat lehet olvasni és hallani a népszuverenitásról és annak egyik megnyilvánulási formájáról, a népszavazásról. De mihelyt arra kerül a sor, hogy „aprópénzre kellene váltani” a fölöttébb fennkölt igéket, egyesekben nyomban működésbe lép a hatalomféltési reflex, s kiderül a meztelen valóság: félteni kezdik a nép érdekeit a nép akaratától, s úgy vélik, a választópolgárok voltaképpen arra – és kizárólag arra – rendeltettek, hogy négy évente egyszer az urnák elé járuljanak, egyébként azonban maradjanak veszteg, s ne próbáljanak meg beleszólni az ország népét érintő fontos kérdésekbe, mivel ez az Isten által kiválasztott honatyák és honanyák szent privilégiuma.”83

83

Kilényi Géza II.: 673. oldal

41

Irodalomjegyzék Alkotmánytan, Szerk. Kukorelli István, , Budapest, 1993, Századvég Kiadó Alkotmánytan I.: Dezső Márta, Fürész Klára, Kukorelli István, Papp Imre, Sári János, Somody Bernadette, Szegvári Péter, Takács Imre, Budapest, 2007, Osiris Kiadó, 175-197. Csapody Tamás: Egy népszavazási kísérlet jogszerűsége. Társadalmi Szemle, 1996. 6. 4047. Dezső Márta: A közvetlen demokrácia bekapcsolása a magyar államszervezetbe, a népszavazás hatása a törvényhozásra és a kormányzásra. In Inotai András (szerk.): Eutanulmányok IV. Budapest, 2004, Nemzeti Fejlesztési Hivatal. 465-485. Dezső Márta: A népszavazás szabályozásához. Magyar Közigazgatás, 1993. 7. 399-402. Hallók Tamás: Népszavazás és alkotmánymódosítás. Studia iurisprudentiae doctorandorum Miskolciensium, Tom. 1/1. Miskolc, 2002, Bíbor Kiadó. 325-351. Kilényi Géza: A képviseleti és a közvetlen demokrácia viszonya a magyar államszervezetben. Magyar Közigazgatás, 1999. 12. 673-681. Kilényi Géza: A nép, mint hatalmi tényező. Magyar Közigazgatás 2001. 12. 79-85. Kukorelli István: Az országos népszavazás 1989-1998, in Kurtán Sándor–Sándor Péter– Vass László (szerk.): Magyarország évtizedkönyve 1988-1998, Bp, 1998, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány 468-477. Kukorelli István: A közvetlen demokrácia „visszafejlesztésének” irányai. In Szentpéteri István Emlékkönyv. (Szerk. Tóth Károly.) Szeged, 1996, 315-324. Nagy-Csilla – Tamás Veronika: Helyi népszavazások Magyarországon. Politikatudományi Szemle, 2004. 3. 197-221. Szoboszlai György: A népszavazás alkotmányos helye és a politika. A politikai osztály találkozása a közvetlen demokráciával. 1989-1997. In Magyarország politikai évkönyve. Szerk. Kurtán Sándor – Sándor Péter – Vass László. Budapest, 1998. Demokrácia Kutatások Magyar Központja, 103-119. Gulyás Mónika: A népszavazás intézménye – történeti-összehasonlító perspektívában. Politikatudományi Szemle, 1999. 4. 107-131.

42

Jogszabályok 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya Magyarország Alaptörvénye 1989. évi XVII. törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésről 1997. évi LIX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról 1997. évi XCVIII. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról 1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésekről 2013. évi CCXXXVIII. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról

Alkotmánybírósági, országgyűlési döntések jegyzéke

1/1990. (II. 12.) AB határozat 2/1993. (I. 22.) AB határozat 25/1995. (V. 10.) AB végzés 120/1995. (I. 14.) OVB határozat 23/1998. (III. 11.) OGY határozat 1/1999. (I. 14.) OVB határozat 2/1999. (III. 3.) AB végzés 10/1999. (IV. 14.) OVB határozat 13/1999. (VI. 2.) OVB határozat 25/1999. (VII. 7.) AB határozat 50/2001. (XI. 29.) AB határozat 51/2001. (XI. 29.) AB határozat 52/2001. (XI. 29.) AB határozat 53/2001. (XI. 29.) AB határozat 50/2001. (XI. 29.) AB határozat 1/2008. (II. 14.) OGY határozat 41/2008. (IV. 17.) OGY határozat 42/2008. (IV. 17.) OGY határozat 43/2008. (IV. 17.) OGY határozat 44/2008. (IV. 17.) OGY határozat 43

45/2008. (IV. 17.) OGY határozat 46/2008. (IV. 17.) OGY határozat 76/2008. (IV. 13. OGY határozat 118/2008. (XI. 19.) OGY határozat 28/2009. (IV. 17.) OGY határozat 72/2009. (IX. 17.) OGY határozat 82/2009. (VII. 15.) AB határozat 25/2000. (VII. 6.) AB határozatában 18/2012. (IV. 21.) AB határozat 91/2014. NVB határozat 3/2015. NVB határozat 8/2015. NVB határozat 10/2015. NVB határozat

Internetes hivatkozások jegyzéke http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV

letöltés

dátuma:

2015.07.01 http://www.mkab.hu/dokumentumok/ab-kozlony letöltés dátuma: 2015.07.01 http://www.valasztas.hu/hu/ovi/content/vf/78fuzet.htm letöltés dátuma: 2015.07.01 http://www-archiv.parlament.hu/fotitkar/nepszav/nepszav_1989_.htm

letöltés

dátuma:

2015.07.01 http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/orszjkv.jsp?EA=1&W=9 letöltés dátuma: 2015.07.01 http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/orszjkv.jsp?EA=1&W=9 letöltés dátuma: 2015.07.01 http://valasztas.hu/hu/ovi/47/47_0.html letöltés dátuma: 2015.07.01 http://www.valasztas.hu/hu/nvb/42/42_0.html letöltés dátuma: 2015.07.01

44

Sikertelen népszavazási kezdeményezések

Recommend Documents