1 sikerülhetés 800 sikerülhetés a sikerrel járás lehetősége; posibilitatea de reuşită; Möglichkeit des Erfolgs. 1840: A Damo Réttye hajdan meg lehetős...
sikerülhetés sikerülhetés a sikerrel járás lehetősége; posibilitatea de reuşită; Möglichkeit des Erfolgs. 1840: A Damo Réttye hajdan meg lehetős jo állapatu szálas erdő volt, de a' Néhai Tekintetes Ur a Fákat gyökerestől ki pusztíttatván szántó földé akarta formálni, de ezen terve nem síkerülhetése miatt, ma marha legelő parlagnak használtatik [UdvaríVa MT; EH A]. sikerült sikeres; reuşit; gelungen. 1847: Ugyanezen kinyomozás nyomán méltóztatott a felséges királyi Főkormány rendelni csak minapában stlkerült elfogattatását Varga Katalinnak Április 20-ról 1844-be 3874. Jud. szám alatt [VKp 181]. 1877: Hosszas késedelmezésemnek oka egy fárasztó és nagyon kis mértékben sikerült tisztújítás [RugonfVa U; Pf Bartha Miklós lev.]. siket 1. süket sikító 1. éles, sipító; ascuţit, pătrunzător; schrill tönend, fistelnd. 1817: Major András beszédje sikitto hangon tsendesen esik [DLt 70 nyomt. kl]. 2. - üveg simító üveg; sticlä folositä la măngäluit/netezit; Glas als Schlichtwalze gebraucht. 1753: Egy fertájos üveg, Egy sikitó üveg egy nyüst [HSzj nyüst al.]. sikkad elsikkad/tűnik; a dispărea, a se pierde; verloren gehen. 1693: Kis Szilagyi Molnár Istva(n) protestálva(n) azon, hogy az Tőke szer vegib(en) levő Varos földe, mellyet Assessor Uraimek usq(ue) ad usum ifjabbik Makai Mihalnak adtak volt, őrőkős föld gyanánt nalla ne sikadgyon [Dés; Jk]. sikkaszt ellop/tüntet; a însuşi/fura; unterschlagen. 1705: Egy ökrünk a szállásról kimenvén reggel, odavan, elsikkasztották, mert itt igen specialé az hús, és a marhát ha kaphatják, mindjárt sikkasztják [WIN I, 545]. 1741: Illyésfalvi 1 Iepure Praekup menvén Szinaja látni látván hogy Szénáját igen el husztak, és meg etettek az Pajtaban lata negy ökröket... kerde Pop Togyert hogy ki hordotta az ő Szénáját az ökrök eleibe ... hova Sikkasztottak az után nem tudom [Ks 27/XVII. — aSz]. sikkasztó pénzsikkasztó személy; delapidator; Unterschlager. 1879: Samuka sikkasztó — j ó tehát tudni, hogy 3 pengőforint immár verdesi az oldalát, nehogy odavesszen | írok egy: Emlékiratot a tek Közigazgatási Bizottsághoz azon tárgyban, hogy Kerekes Sámueltől vegye el a Maros Vidék szerkesztésének jogát, mert K. egy erkölcstelen ember és sikkasztó [PLev. 63, 66 Petelei István Jakab Ödönhöz]. sikló csüd, a pata fölötti csukló; chişişä; Fesselgelenk. XVIII. sz. eleje: Az melly lónak hoszszu ă Siklája, hirtelen fáradŏ. A kis Csikö ä Siklajárúl ismerszik meg mekkora lészen, mennél gyengéb, hajlottab kisded korába à Siklájaban ä Csikö annál job reménséggel lehetsz hozzája [JHb 17/10 lótartási ut.]. 1742: Érkezett Melgos Groff Uram parancsolattja az Turoczi uram Török paripájáról én mértékit vettem magasságáról hoszszuságárol az első böge az Czérnának az farkától fogva fel az Serenyiig az második bögi az siklajátol fogva fel [A.árpás F; TK1 Váradi Zsigmond Teleki Ádámhoz]. 1771: a midőn kōzōlébb az hó el ment... Varga Jancsi... az ökrökkel jőn vala az ökrök
mind szökdesve jŏvin csak láttom, hogy az ökör le eset ... az tőke az Labára hengeredet, az Siklajan lévén, de az lejtű felé álot [Mezőmadaras MT; BK Musta (?) Jánosné Nasztaszija (40) zs vall.]. 1803: Barnás szőrű Lo, mellynek Hátulsó Ballába a Siklója alatt fejéres [HSzj barna aj.] 1836: fekete szörü paripa Lovak — melyeknek edgyike mint egy 16 Eszt<endős> ... a hátulsó lába a siklajánál szár [Dicsősztmárton KK; TLt Közig. ir. 912]. 1839: Mintegy 9. vagy 10. esztendős szeg sárga, kevéssé hodos, mind két hátulsó lábai a' siklojokbol fejérek [DLt 233 nyomt. kl]. Vö. a csikló1 címszóval.
sikolt sikít, kiáltoz; a ţipa; schreien. 1584: Ersebet Lakatos B(ene)dekne vallia a' giermek az eolembe annal rettenetesbe(n) ryt sikoltot [Kv; TJk IV/1. 277]. 1585: Annos Maytini Gergelne vallia, Sywalkodast hallek es Menten ky Ieowenek, latam hogy chapkodnak vala Az Lengielek, Az zablia villogást is lattam az Azzony ige(n) sikolt vala [Kv; i.h. 535]. 1603: Ancilla Consortis quondam Valentini Kozma Catharina ... fassa est latam hogy az kontia bwrkeornenek a' nyakaba eset vala az Ázzon ereosse(n) kezde sikotanj, es rut ondok zitkokkal kezde zidalmazn(i) vitéz chonka rut bestie hitetlen kwrwa fia, im le taglal | Zabo András vallia kezd sikotanj a Borbély legenj, es valami keppen el zalad [Kv; TJk VI/1. 674-5, 708]. 1644: lattam hogi az Baba Marton szekere altal mene az gyermeken ... hanem akkor hogi az giermek az szeker alat fetreng vala, sikoltani kezdenek az Aszoni emberek hogi jaj az Istenert az giermeket vgi mond, de immár az kerek altal ment vala az giermeken [Mv; MvLt 291. 410a]. 1729: láttak ă meg kötöztetteket heverni ä földön és ugj bögtenek az kin miat mint a Marhák, és el hallót a' kiáltások az egész faluba, Feleségek a' Falu utzáján sikoltottanak az Vrak(na)k bögéseket halván, hogy ugjan a' Falu egészen el irtozott beléje [SövényfVa KK; TSb 51]. 1826: le feküvén el aludtam, kevés idö vártatva álmasan érzem, hogy valaki Testemnek tilalmas részét tapagatta, ebb(en) fel ebredven sikoltva azt kérdeztem, ki van itt [Déva; Ks 116 Vegyes ir. Ballo Borbára Asszonyom vall.]. Szk: nagy ~va. 1638: el juta ez az András nagy sikoltua be jöue s kezde mindgyart az őrregh ember szidni hogy el dugtad esse lilék fia az bort [Mv; MvLt 291. 170 a]. sikoltás sikítás, kiáltozás; ţipät; Schrei. 1584: Margit Bachi Mihalj felesege*, En vgia(n) az Daroczy Boldisar hazaba lakom, de egiebet Nem hallottam, hane(m) chak a sikoltást es az lelekel való Zitkozodast halla(m) Eyel es a házon való dobbantastis halla(m) de Nem tudom ky chelekette [Kv; TJk IV/1. 334. — a Vallja]. 1593: Anna azoni, Kadas Matiasne vallia: Nem lattam mikor az Inast verte Zeoch Pal, hanem az Inas sikoltasara az Annia az Inasnak oda futa, es haiadon feouel zalada ki onnat, es az zeoch az Anniat az Jnasnak valtigh verte annak vtanna [Kv; TJk V/l. 407]. 1603: Valentinus Begeozy (?) examinatus est Hallottam valamj sikoltást, de mj dologbol leot en ne(m) tuttam [Kv; TJk VI/1. 676]. 1638: Egy olykor cziak nagi sikotast hallek, En oda Futamodam az kiatasra [Mv; MvLt 291. 151a]. 1730: Radics Borbára Aszszony nagi s i k 0 , tással ezt mondá a' Varró Asz(szonyna)k: Jaj bizony el vesztette Kgld a Keresztet [Torda; MvRKLev.]. l 7 7 0 . hallottam utánna a jővö feleségemnek sikojtását; erre viszâ térvén egy Embert (:Kinek az burjány közül ki emelt fejétol ijedet vala meg feleségem:) láték ... mondá hogy maga lo-
801 vainak orizése véget mulatna otton [Pagocsa MT; SzcntkGy Vlásza Onyisor (35) jb vall.]. 1790: hallaték Nagy Jajgatás Sikotás [M.sárd K; RKA]. 1800: én a' szoszédban voltam Farkas Jánosnénit, halhattam a' sikoltást [Kvh; HSzjP Kézdi Vásárhellyi Kováts János Léánya Kováts Éva (19) vall.]. sikoltyú 1. sikattyú sikoltoz sikítoz, kiáltoz; a tot ţipa; kreischen, wiederholt schreien. 1794: hallottam hogy sikoltoz és kiáltozza, jaj Derekam, jaj fortsokom meg sérszik [Keresztevény Hsz; HSzjP Demeter Bátsné Libertina Oláh Anna (27) vall.]. !ý01: Sikotozni kezde, s kéré, hogy ne bántsa [A.detrehem TA;KCsll6]. síkon kázik csúszkál, csicsonkázik; a luneca (pe un loc alunecos); schlittem. 1805: Dec. 23a elmentünk a porondra sétálni tsikonkázni 24a ... elmentünk a porondra járni, sikonkázni [Dés; KMN 94]. 1807: sikonkáztunk és játzodtunk fél a óig | elmentünk sétálni, a porondon tsikonkáztunk e ßy óráig jártunk sikonkáztunk [Dés; KMN 217,345]. . síkos 1. csúszós; alunecos; glitschig, rutschig. 1638: 'gen sikos vala ut [Mv; MvLt 291. 134a]. 2 - sima; neted; glatt. 1594: Egj Sykos kis vthi oltár No. I [Somlyó Sz; UC 78/7. 31]. 1611: Egj lengiel orzagj £e*giel zj sikos [Kv; RDL I. 88]. 1615: Egj bechj zeŏlt Kárpit f. — d. 25. Mas egj Bechj kárpit f. — d. 35. Kett £rakaj Sikos kárpit f. — d. 75 [Kv; i.h. 97 Junck András kezével]. 1637: záros, nehult haboson festett diofas ßyantaros ayto; benne job kez feleöl egy eoregh kwl fwtteö temencze keö labakon allo, keöreös keorwl az palota, nyomtatott sikos virágos kilencz beör karpitokkal be uont lpog.;UF 1,407]. síkság 1. síkosság; polei, strat subţire de gheaţä; Glätte. 3: Mihály Márton ökre a Czako Gáspár Udvarán esvén el a sikság miatt Lába ki menvén fób(e) ütötte és ki nyuzta [M.léta TA; JHb II. 3]. 1784: aNsgod parantsolatja szerent ... egy kövér sertést küldett a Bátyám, szenátis felei n szállíttatott volt a havasról a Csürhez, de a nagy sikság m, án bé nem küldhette a városba az Innepekig, ha tsak ^után nem [Bencenc H; BK. Bara Ferenc Icv.]. 1790: A J?ult napokb(an) fel inditott Jantso ur Guraszádárol három ürmös átalag és holmi konyhára valókat a sok jég és alkalmatlan ut mián Foltnál tovább ökörrel nem jöhettek, ?tt egy hétig mulattak nagy bajjal eddig el jöttek, és én által vévén, mind eddig itt tartoztattam énis, várván hogy a ê SÍksága 27 valamit rontsolodjék [uo.; BK ua.]. 1840: *'dik Xbris Oroszfalu Marhássai a nagy Sikság miatt rest(antiában) maradtak. Gyalagassai Cseplettek [Born. G. XXI Vb]. 177
2. sík^ terület, lapály; şes, cîmpie; Flachland, Ebene. 1786: A' Nagyobb erdőket pediglen kivált a' szomszéd helységekben felettébb nagyon pusztittyák az irtással, an nyira, hogy az hói az előt tiz husz esztendőkkel rengetek szálas erdők voltanak, ma mind síksággá, rétekké, és szán10 földekké tették [Torockó; TLev. 9/24]. 1823-1830: Ez a c, gánymező a Szent György utcai kertek tetejétől a Trébely teí f e l é m e n ö v á r o s ' v a ßy i s ' n ^ább Klastrom utca porgo'at kapujáig és a város sáncától fogva ... kiterjedett szép zö 'd gyepes síkság volt [FogE 105].
sincsen silabál tétovázik; a ezita/şovăi; zögern. 1677: Mit írtam légyen Kegyelmeteknek az posta érkezése előtt, ím azt is beküldöttem. Mit írjon nekem mind urunk ő nagysága s mind Kegyelmetek, értem, de én abban csak silabálok, mert egyik az másikkal ellenkezik [TML VII, 415 Teleki Mihály Baló Lászlóhoz]. silabikál silabizál; asilabisi; buchstabieren. 1640: Iuvon Popa Ez az pap nem tuda el mondani memoriter az Credót az olah Irastis Csak Sillabikalia elegh olvashatta Jobbagy fíu mostan tanulgatna niavalias [UC 14/48. 50]. 1647: Bethlenben Opra Popa, parazt jobbagy emberből all, parazt funduson lakik. Credót, Páter nostert, Decem praeceptat az eo modjok szerent tudja, de az olah irast nehezen olvassa, könybölis czak syllabicallya többire 16 esztendeje miolta pap [UF I, 834-5]. silabizálás szótagolva olvasás; silabisire; Buchstabieren. 1710 k: Olvasni s írni a sillabizálás után magyarul tanított, melyben felette sok áll; félannyi s még kevesebb üdőre is megtanul a gyermek a maga nyelvén, hogy nem mint deákul olvasni [BÖn. 534]. silabizáló betűző, szótagolva olvasó; care citeşte silabisind cuvintele; buchstabierend. 1571: Mint regtwl fogva volt az abece tanuló es sillabizalo germektwl Eztendeigh d 25, olwasotwl d 50 ky locusba wl fl 1, Ezenkywl plébános wra(m) zabad aztaîal Tartozik az mesternek, Melliet tyztessegesen megh zolgaltasson [Kv; TanJk V/3. 52b]. silány terméketlen, gyengén termő; neproductiv, cu fertilitate foarte redusă; mager, unfruchtbar. 1846: Csatakos, részint legelő, részint pedig silány természetű szántóföld [Gyergyóremete Cs; EHA] | Kakashegyészka, itten két 3da ezen düllőnek egész kaszáló, ès egy 3da pedig fiatal fenyves erdő — nagyon keveset jövedelmez — mert silány természetűek, ezen dűllő Wasláb határával össze folyó [Tekerőpataka Cs; EHA] | silány kövecses szántokai [Bábony K; KHn 280]. silányan gyengén; slab de tot; schlecht, mager. 1864: Dorma: egy silányon termő mezei határrész [Alfalu Cs; GyHn 61-2]. silbak őr; santinelä; Schildwache. 1704: A silbakot pedig megengedte, hogy az ajtón kívül álljon, ne belől [WIN I, 112]. 1705: visszamenénk a generál szállására, kinek is a kapuja előtt volt mindenkor a silbakkal 20 dragony, mind veresbeliek [i.h. 631]. 1736: az német silbak, hátán lévén az puska, ugy állott az vár kapujában [MetTr 397]. Szk: tüzes kanócos 1705: Azután pedig éjszaka elmenének Szeléndekre, hová is holmi munitiókat, kiváltképpen port vittenek, mert a porokat egy tüzes kanócos silbak nem vigyázván fellobbantotta és károkat is tött [WIN 1,435]. sild 1. címer, cégér; tablă de firmă; Schild. 1665/1754: az ujj Társ legény tsinaltasson egy ötven pénzt erő ezüstből állo Siltet vagy Czimert, melyre a' Papjától vett jelit mettzesse fel nevivel együtt, melyet az Vilcumnak fédelere emlekezetre fel-fòggeszszenek. Annak utánna a' Vilcum néki praesentáltatik eléb nem [Kv; ACArt. 21-3]. 1840 k.: Egy Síit a' mely is az helbergen fel fügesztve szokott állani [Kv; i.h. 29].
sildkrót 2. kulcspajzs; şild; Schild. 1850: Zárba uj fordito uj silt és uj ütközőt [Kv; KLev.]. 3. ? védőlemez, placä de protecţie, şild; Schild, Schutzplatte. 1835: Egy két egy másra járó sötét szinű ócska Kasztén 9 Schildel — 3 hibáz | Egy Palotabeli kék festékŭ deszka Armarium — üveges — két zarjaival koltsaival egjütt. Egy más kék ócska Armarium Egy ócska veresss festékŭ Schild nélküli ugyan köntös tartó Armarium [F.zsuk K; SLt Vegyes perir.]. sildkrót l . f n teknősbéka húsa; came de broască ţestoasă; Schildkrötenfleisch. 1736: Ha akkor tekenyős-békát ettél volna, más egy pohár bort sem ivutt volna veled; ha az mostani világ szerént mondottad volna: silgrod, elcsudálkozott volna, micsoda szij-drótot emlegetsz [MetTr 391]. II. jelzői haszn-ban; ín ñmcţie atributivă; in attributivem Gebrauch: teknősbéka páncéljából készült; fåcut din baga; aus Panzer der Schildkröte hergestellt. 1732: Két drága pixis edgyik Alkates kö, Másik Sildrót, ezŭstb(en) [Kv; Ks Komis Zsigmond lelt. 21]. Szk: - pikszis. 1781: Egy régi, Schilkrot fekete, meg romlott pixis [Mv; Told. 9a]. 1814: Egy 4. szegeletü Schilkrot piksis belŏll meg arannyozva 5 Rf [Kv; Born. IV 41]. 1818/1826: Egy hosszuko schildkrott Pixis [KvAkKt Mss hung. 27]. sildvaht őrszem; santinelă; Schildwache. 1842: Benkő János Bándista árrestáns, az Ablakon ki a' Schildvachtot meg szidta [Kvh; HSzjP]. silleres I. mn halványvöröses színű (bor); (vin)roze/cu culoare rozä; schillerfarbig, blassrot (Wein). 1845: Keresztelt Silleres Virágbór | Silleres Színbór [Csekelaka AF; KCsl 13]. U.fri halványvörös bor; vin roze/cu culoare roză; Schillerwein. 1844 k.: Pésgönek-való Silleres. Alkalmas tiszta; Galánga ugy tetzik fölesleges [Csekelaka AF; KCsl 6]. siló '?* Szn. 1614: Syllo Istva(n) Judex. Syllo Peter pp. Syllo Ferencz lib. Syllo Istva(n) lib. [Szentkirály Cs; BethU 438-4]. 1813: Silo Simon Kati Fatya János [Gyalu K; RAk 37]. Kázmér, RMCsSz a régies Silvester név becéző formájaként tartja számon
silós '?' Hn. 1648: Silosban (sz) [Hidalmás K; EHA]. sima 1. egyenletes felületű; neted, cu suprafaţa dreaptä; glatt, ebenflächig. 1558 k.: az elsç 3 soth tçrd meg gienge porra es feliwl
802 árkában ... ár vizkor is a' viz magát ki öntheti inkább [Kük. JHb LXVII/230]. 1778: Vagyon egy nagy puszta helly Ennek egy resze tiszta és Sima bokrok nélkül való, más része apró tövis bokros [Majos MT; Told. 79]. IS23sem régibb sem ujjabb Sir helly nem láttzatott a' Föld egyenes sima lévén egészszen bé pásintozva gyepesedve [Dés; DLt]. 1845: Az ugy nevezett Nagy rét fekszik Almástol kezdve egészszen a középlaki határig kinyulolag a legszebb egyenes sima helyen [Nagyalmás K; EHA]. 3. gyalult, simított felületü; rindeluit, geluit; gehobelt, glatt. 1808: A haz padimentomozassa fél viseltes, a padlása ál Mester gerendán ket kérészt gerendakon hornyolt Siffţ® Duplázót fenyő Deszkakkal padolva [Dés; BetLt 6 GyUjFalvi Nagy Ferencz kezével]. 1823-1830: Egyik felére festve volt egy sima oszlop, tetején egy koszorú, és egy »uu iparkodott felhágni, hogy a koszorút elvehesse [FogE 122J1825: A Csűr ezenn Csŭrŏs Kertben vágjon Derék fenyő, jo, sima, rakó Boronabol való Székelly modonn készítet ket odru mellynek mind ket felőli szelés Deszka Csŭſ kapuja vagj ajtója van [Papolc Hsz; SzentkZs Conscr. 150]. 1841: Kerekes Udvarára ki lépve egy fél bérlet ajtón, melynek ajtaja felei Sima bérlézettel (!) lévén, forog két vas pántokon, és pipákon Frantzia zárral, Koltsal, Forditoval, éjjeli zárral jo modgyával el látva [Km; KmULev. 2]. 4. egyszerűen/egyszínűre festett; vopsit simplu; einfarbig bemalt, glattgefòrbt. 1694: Az emiitett Zöld Palotabo nyílik mas Ajtó mas Hazacskára Ebből a Hazacskabo nyilik mas hasonlo ajtó mas hazacskara keorös körny11 Zölden festet sima Fogasocskák vad(na)k benne az oldalan egy rejtek Kamaracskajais va(gyo)n ennek az haznak I ezen Hazban hosszab festet Fogasok nro 2. rővidgjeb fej er sima Fogasok nro 4 [Kővár Szt; JHb Inv.]. 1739: Vagyofl két Simma Kredentia az Lábai sorófon járnak Két ezüst Gyertya tartó egy Sorofon [Szászerked K; LLt Fasc. 96J1775: A Két Házakon hat középszerű párkányos fejeſ Rámájú Negy fiokokra ónba foglalt sima egész Tábláju, szinten annyi vas Sarkatskakon forduló fikokos ablakú ke szép Házakot® [LLt Csáky-per 107. L. 14. — aTaláltunKj; 1782: egy kis rezes Leveles Sima fából való Ládátska [Mv. NkF]. 1797: Simma Szinit meg vesztett párkányos fogas [Kőrispatak U; PfJ5. egyszínű, nem mintás (kelmefajta); (ţesătură) fórä dele colorate; nicht gemusterter, unigefârbt (Stofî) | egV szerű, díszítés nélkül elkészített (ruhadarab); (piesă d e * brăcäminte) fôră ornamente, simplu; einfach, ohne Verzierung verfertigt (Kleidungsstück). 1648: Veres sima vonj Arany Szoknia tizen egi rendel Arany prém rayta [Mk Kap Klára kel. 2]. 1668: Egy kek sima varrót atlacz elo runa skophium Arannyal, es ezűstel varrót czipkes formára naj rom rendel, es egy nehanj viragokkal [Mk Kapi György inv. 3]. 1681: Egy karmasin Szinjü Sima Atlacz Szoknia Aranias Pérém raita [Beszt.; LLt]. 1682: Attam egi Sinj"1 Kender uaszon abroszt, kett felől az uegiben Kek fertûu® szeliessen szőttet [Fog.; Borb. II Rákosi Anna kel.]. ly ö k.: Vettem Két vég Teczin s kék Atlaczot simát végit"' f. 17. tesz(en) f 34 [UtI]. 1707: Egy veres Simma beleţie" Barson mente [LLt Fasc. 146]. 1723: Vagyon kevés nij®1 három sing tettzin Sima pántlika [Koronka MT; Toj • 29/2]. 1760: Kőkőrtsén szin Simma Kanavácz Váll ^ rend ezüst Czipkével Lazur szin Simma bársony váll cZ fj. t készüllettel [Mv; TGsz]. 1768: Virágos Sláyer ing ** rendbéli; egyikhez varrott Tászli [Császári SzD; WassUÇ Wass Ágnes fehérneműje]. 1799: Egy sima patyolat szo*
803 nya ki csipkézve hozzá való kaszetlivel [Kelementelke MT; Szk: ~ atlasz. 1673: adot megh Egy szoknyának való tecczin sima atlaczot [JHb Apaczay Cheri Tamas Hunyad és Zaránd m. not. kezvel]. 1681: Eg szinü sima Atlacz [UtI]. 1686: (A) paplan kerületi Sima karmasin szin atlacz Második Paplan Az kerületi Sima ég szén atlacz [BK. Bánfi Farkasné Bethlen Krisztina kel.]. 7788: é gy darabotska Czitrom szín atlatz, és fejér sima atlatz 3. fertály [Mv; TSb 47] * - bársony. 1652: egy Megi szin sima bársony szoknia Az allia hat rend czipke prém Az válla zeóld sima bársony czipke premel Czifrazot [MihályfVa NK; JHb XXII/41]. 1683: Egy darab hamu szin sima bársony harmad fel sing s edgy darabocska [UtI]. 17/7: Egy Koporsora való fekete simma barson. Egy hintónak való barson vánkos [TSb 26]. 1736: Nyári palástot is viseltenek, az mely szintén úgy mint a téli palást, vagy sima vagy virágos bársonyból volt [MetTr 343] * mohar. 1630: Wáradj Peter Hozot Lengiel országbol 6. f él végh Sima muhart tt f 1 d 20. 5.fél vegh Nyomtatot muhart tt f — d 90 10 fel vegh boitos muhart tt f 1 [Kv; Szám. 18b/IV. 58-9] * ~ organtin. 1862: sírtíng orgántin Sima orgántin [Kv; LLt] * - pácvászon. 1832: Nyugtatvány Négy vég sima pátz vászonrol, mely négy végben 120 - százhúsz sing vagyon [Kercesora F; TL] * Patyolat. 1816: Rostélyos patyalat 1 Rf 41 xr Sima Patyalat ... 30 xr [Kv; Born. IV 41]. 1823: Fein Pergál háló szoknya, sima vékony patyolattal és két rend Csipkével garnírozva [LLt Csáky-per 601. L. 1] * ~ perkál. 1812: simma perkál széles 2 s(ing) batiszt tzerna [Kv; KGy] * ~ selyemmatéria. 1790: Holmi dirib darab külőmdőzö szinü Virágos és Sima Selyem Matériák [Mv; MvLev. 3 Kis Ferenc ács hagy. 3] * - vászon. 1675: Nyers vászonr °l- 10. Januar(ii) Ebesfaluán adot fel az számtarto nyers Segesvárát szōt kendőnek való vásznat ul(nae) 99// — Sima vásznat ul(nae) 56// Hoztak Porumbákrol nigy veg nyers vásznát [UtI]. 1678: meg betegédven az Lengyel Takács rekett nálla ... Len pácz fonalbol szőtt sima vászon 3 darabb(an) Sing 158 [Fog.; Ks 90] | Fogarasi szamtartó Luczai László az el mult 1677 esztendőben küldőt uólt Radnothra Fogarasi len fonalbol szöt sima vásznat ul. 218. Len pacz fonalból szöt sima vásznat u. 202 Porumbaki vastagh kender fonalból szöt sima vásznát ul. 20 1/2 [uo.; UF II, 371]. 1680: Ezen Simma vászonban 483. Singet ™eg fejeritettek az többi nyers [A.porumbák F; ÁLt Inv. 6. díszítés/metszés nélküli; simplu, fòrä ornamente/cize'äri; ohne Verzierung/Gravierung. 1580: 1 so tartó 6 sima ezwst Colán [MNy XXXV, 56]. 1608: Jutót kett Arany Giwreok, Symak, nio(m)nak mind Eggiwtt haro(m) Araniat ţcszen u(ale)t f 5 [Kv; RDL I. 83]. 1630: 6 sima karman Zabolás fek agj 10 forint éró f — d 30 [Kv; Szám. 18b/IV 97]. 1656: Tizenhét ón tangyer; tizenedgye norimbergai; az h .ata sima [Doboka; Mk Inv. 16]. 1658: Egy fel kupa simamereön aranyas [Kv; KJ]. 1693: Vagyon Pappyrosban takarva, valami ezüst Portéka, ugy mint Tizenöt gombolyag öre g sima mentere való ezüst gomb [Ne; DobLev. 1/38. 8b]. 1700: Balog István Ur(amna)k nyil szerint jutat egy sima bogláros parta Eō, egy Aranyos Pohár egy kettőben tőrt ezüst kalan, egy kis Arany gyŭrõvel együtt [Ne; i.h. 1/50]. 1782: Egy fain ezüst Damaskus tsővel való sima rezes munderu Fegyver [Mv; CsS]. 1793: egy atzel Kardotska sima rosdas [TL Conscr.]. 1805: Két Sima zamánczos
sincsen gyász kard Egy zamántzos aranyos Franczia aczél Kotz perd | Egy ezüstös damascirt Török flinta, félig ágyazva rezes Sima készülettel [Mv; TGsz 52]. 1823-1830: Ötödik ház3 sárgás tükrös, itt vágynák drágaköves portékák, termett kristályok, strucctojásókból sima és metszett edények, összerakott csigákból hajók, madarak stb. Lazur kövekből oltár [FogE 185. — aA drezdai múzeumban]. Szk: ~ (arany)gyűrű. 1589: Egy kis Sima Arany gywreo czimer keowes Borkanak ky Attak visselny [Kv; KvLt Vegyes 1/2. 64]. 1611: Egy Sima Rubintos giereő f. 6 d. Mas egj Rubintos tablas munkara czinalt gieöreö nio(m) ar(anyat) 1 es masfel ortot f. 6 [Kv; RDL I. 88]. 1634: Vagyon egy Gamahos sima Arany gyüreo nyom Aranyat ketteot [Kv; i.h. 105]. 1637/1639: Egj Sima arany gyúrú, safelyos egj orczat meczettek rea, nyom safeljostol Aran(yat) 3 ortot | Egj Gamahos sima Gjúrú nyom Ara(nyat) 3 ort(ot) [Kv; i.h. 111] * - aranylánc. 1664: Egy Sima Arany Láncz, melyben vagyo(n) Arany nro. 51. Ennek felét Emaritatiojára intéztük, károlván el vágni az másik felét melyben vagyo(n) Arany nro 25 1/2 Sorté diuisionis intéztük ő kgmenek [Beszt.; SL] * - butélia. 1788: Egy pár fa olajnak való sima Butélia [Mv; TSb 47] * - (ezüst)kanna. 1595: Egy Sima Pohár M 1 p. 23 Egy eoreogh Sjma ezwst kanna az zelj Aranjas M 5 p 26 [Zsombor K; Somb. Sombori László reg.]. 1596: Egy nagy sima kanna három eyteles. Negy kanna masfel eytelesek. Hat sima eyteles kannak [Kv; RDL I. 65]. 1623: Egi Jo chyfras kanna ket Eiteles Ket fel Eiteles sima kannak [Kv; i.h. 121]. 1637: Keouetkezik az on szerszám Egy Eöregh lábos harmadfel eiteles kanna. Jtem egj kis sima kanna [Kv; i.h. 24] * - (ezüst)pohár. 1595: Egy Sima Pohár M 1 p. 23 [Zsombor K; Somb. Sombori László reg.]. 1628/1635: Egj labas arannias fejér Zomanczos pohár Mas sima labatla(n) pohár, zele arannios, negjue(n) nehezek [Bodola Hsz; BLt 5 néhai Béldi Kelemen inv.]. 1659: Ket Simma arannias ezüst pohár [Cssz; LLt 118. C]. 1732: Egymásba járó ezüst Simma pohárok belől aran(yozottak) Lot 221 [Kv; Ks Komis Zsigmond lelt. 10] * - kályha díszítetlen csempe. 1772: (Az) Ayto Szemöldeke, kŭszebe, es oldalai faragott párkányos kövekből valók égy sima zöld mázos kallyhákbol allo, alol fellyül keskeny csipkés párkányos kementze találtatik [Száŝzfenes K; BethKt Mikes conscr.] * - (ón)csésze. 1715: Az ón tálak divisioja Susi Asz(szonynak) két óntál potolván négy on paraszt Csészevei Vass Mária Asz(szonynak) 3 on tal edgy sima Csészével edgyüt, 6 virágos Angliai onbol gyümölcshöz való Csésze [WassLt]. 1761: Simma on Tsésze Nro 2 [Vessződ NK; JHb XXIII/31. 25] * - ôntányér. 1630: Sima io On talnerok iutottak nro 18 [Kv; RDL I. 147] * ~ serleg. 1580: 1 Eoreg sima serleg [MNy XXXV, 56]. 1637/1639: Egj Eöreg sima Sellegh az szelj aranyas nyom. m. 2. p. 20 f. 38/66 [Kv; RDL I. 111] * - serlegpohár. 1637: egj sima feier Selleg Pohár nyom p. 29. f. 9 d. 57 [Kv; i.h. 24]. 1643: vagio(n) egy sima sellegh pohár, arannyas szelyu [Mv; MvRLt] * ~ tál. 1615/1628: Egy io vy szima tál Eöregh. Egy keozep szerw io vert tál. Egy sima vy keözep tal. Más Egy keozep tál horpadozot [Kv; RDL I. 96c]. 1802: Öt Sima, és egy tsipkés Tálak [Ne; DobLev. IV/858. 7b]. 1804: Tizenkét ón Csipkés Tángyer két Lapos Sima tal [M.köblös SzD; RLt Mohai Farkas hozománylelt.] * - tányér. 1772: Ezüst Három Simma tál 5. Simma tángyér [Egeres K; Ks]. 1802: Tizennégy tsipkés, és 3om sima Tángyérok [Ne; DobLev. IV/858. 7b] *
804
simán - udvari pohár. 1633: az en felessegemnek hagyok egi Giras shima Vdŭari pohart, három apro mūgyl pohart eggyk mereö Aranyos az kettej feyer felyŭl Aranyos az szeli [Kv; RDL I. 101]. 1699: Egy Sahoson aranyozott Sima udvari pohár nyom egy girat 39 nehezeket [Kv; KvRLtX. 4. 43b]. 7. metszetlen, csiszolatlan; necizelat; ungeschliffen. 1679: Égiben járó sima ŭvegh pohár nro 2 [Uzdisztpéter K; TL. Bajomi János inv. 24]. 1753: Virágos Törpe pohár Nrō 6 Sima törpe nagj kristálj pohár 4 [Szentmargita SzD; Ks 18. CII]. 1761: Három Simma, kisded, karafin 3 Megint Meczett kristály karafin 2 Egy egy fertalyos meczett karafín 2 Simma efféle Karafin 2 [Kémend H; JHb XXXV/ 39. 28]. 1789: petsét nyomo gyűrű sima kō benne Rft 2 | Egy Nagyatska sima Tükör, fekete arannyas rámába foglalva Rft 6 [Mv; ConscrAp. 2, 5]. 8. közönséges, mindennapi; obişnuit, simplu; alltäglich, einfach. 1600: Az Templum zwksegere, Lakatos Mihalitol veottwnk egy ereos sima lakatot d 50 [Kv; Szám. 9/IX. 32]. 1780: Irtó kapa 1 Sima kapa 1 [Bethlen SzD; BK]. 1807: Egy kitsin simma Kávemachina [DLt 378 nyomt. ki], 1820: Két sima reszelő, és edgy vas küsű [Mv; MvLev.]. 1841: két ftllü sima kolcs [HSzj kulcs-vas al.]. 9. egyenes, nem göndör; fàrä bucle, nebuclat; glatt, schlicht. 1825: Szárnyai Antal gesztenye szinü sima hajú, (a'melyet a' homlokán és a' nyakán sokszor fel felé kondorittja) [DLt 464 nyomt. kl]. 10. ránc nélküli; fårä riduri; glatt, runzellos. 1815: pirosló sima ügyes ábrázatú, orra rōvidetske [DLt 935 nyomt. kl]. 11. hízelgő; linguşitor, măgulitor; glattzüngig. 1669: Haller János dolgárúl mit írjon Kegyelmed, látom. Oh édes Sógor uram, bizony jésuitában is sok volna az, az ki ő benne van. Látom, hajol Kegyelmed az ő sima beszédére, de Isten s az emberek legyenek bíráink, ha vétettem-e én neki ezered részét, mint ő nekem, és ha én szolgáltattam-e az idegenségre okot ? [TML IV, 418 Bánfi Dienes Teleki Mihályhoz]. 1723: Sok Sima szavaival s informatioival fedezték bé magok insolentiajokat, Jo Tétünket illyenekkel hálálván Itt Telik bé az az igaz mondás: Verd viszszá veretlen [Hátszeg; Ks 83 Csulay Imre lev.]. simán 1. egyenletesen; uniform; gleichförmig, eben. 1580.ŝ Elözör Tyztich meg Az wasokat zepen, hogy fenyliek zep simán [Nsz; MKsz 1896. 369]. 2. elegyengetve; netezit; eingeebnet, abgeglichen. 1815: A' Krumpinak kapálása a1 krumpi koronája simán el fedetik [Kováts Sámuel, Utasítás a' Krumpi termesztésére (nyomt.)]. 3. gyalulva, festetlenül; cioplit cu barda, nevopsit; gehobelt, unbemalt. 1648: az gerendák czak simán vadnak, és az fwst miatt feketék, seötétek [Komána F; UF1,932]. 4. egyszerűen, díszítés nélkül; simplu, fàrä ornamente; einfach, ohne Verzierung. 1736: Kis subájok is volt akkor az kis asszonyoknak s fö emberek leányinak kül meg volt erősen hányva arany vagy ezüst csipkével vagy kötéssel, az kitől mint tölt ki; az kitől kitölt, úgy fel volt hányva, hogy felyűl harmada a matériának alig maradott simán [MetTr 343-4]. 5. minta nélkül; färă modele (colorate); ohne Muster. 1832: 1832béli Alamori Vászon Kender Vászon Az lsö Nrus alatt Vagyon Baraczk magos szála 30 Sing A lOik Nrus alatt Simán Szőtt 20 Sing [Alamor AF; TL].
6. lesimítva; lins, bine netezit; glattgekŭmmt. 1798: rövid, és vékony hajat simán le-fösülve és fel-tekerve hordoza [DLt nyomt. kl]. 1811: Balra simán fésült serénnyé' sorának Hoszszusága felit fedezi nyakának3 [ÁrÉ 157. a Gr. Bethlen János véleménye a ménesbe való lóról]. simaver kelmefajta; un fel de ţesätură; Art Stofíföewebe. 1804: egy fejér sinaver egy krep valies [Koronka MT; Told. 19]. símely 1. sémely siménſalvi a Siménfalva (U) tn -i képzős szárm.; derivatul formát cu sufixul -/ al toponimului Siménfalva/Simoneşti; mit dem Ableitungssuffíx -/ gebildete Form des ON Siménfalva. 1. Siménfalván levő/található; din/care se afla ín Siménfalva; in Siménfalva befindlich/liegend. 1720: hivata minket... Grófiſ Conspurgi Conspurg Pál ur(am) c® Nga Simenfalvi udvarházához a végre:hogy eö Nga 32 melj kō és fa epületeket kerteket épittetet azon Si mén falvi Curiá(n), funduson, Csűrös es veteményes kerteken, mjj azokat elöbször accurate meg nézegetvén, cálculálvá(n) aestimálnok [SiménfVa U; JHb XVIII/4]. 2. Siménfalván lakó; din/care locuieşte In Siménfalva; m Siménfalva wohnhaft. 1595: Nagj Sofalui Ferench Malom' falui. P(ro)catora Pal koúacz Semjenfalúaj [UszT 10/19]1761: a Siménfalvi Jobbágyoknak conditioja, s abból emergálható haszon sokkal kevesebb mint ã több Nyilak* ban lévő Jobbágyoké [JHb XXXV/40. 8]. 3. származási helyre utaló jelzőként; ca atribut indicînd locul de origine al persoanei respective; als js H e r k u n f t s o ſ t bezeichnendes Attribut. 1590: Gegeo András Semie(n)W lofeo [Szu; UszT]. 1600: Semienfalui Leörinczi Marto(n) zabad zekely [i.h. 15/33]. 1602: Anno 1602 16 die Ju" p(ro)catorok Be Jratasy. Simenfalwy fabian mate, Kedey georgi balasne p(ro)catorok cziki miklos [i.h. 16/82] 1606: 2 piros keorteouely fat... en nem tudom kiteol ueotte penzen keotteye auagj mikepen Birta varga ferench Semie*1 falui zabad zekely [i.h. 20/201]. 1625: simienfaluan simienfaluj Simo Balint [i.h. 37a]. 1751: Simenfalvi Lázár Gergely [Usz; SfJ. Szn. 1806: Siményfalvi Antal [GálfVa KK; Kp II. 71]. simít 1. (kezével) végigsimít; a palpa (cu palma); (m11 der Hand) über etw. hinwegfahren. 1823-1830: Vagyo" egy kis commod, melyen festés van, de küjjel nem érzik, ha simítja az ember [FogE 185]. . 2. vasal; a cälca; bügeln. 1801: hozzám-is hói négy, W ött Ingeket le-küldőtt, hogy simmitsam-ki, mért a' Grón meg-érkezett, s ott Simmitani nem lehet [Mv; Told. 42/5oj3. (meg)fésül, lesimít; a pieptăna; kămmen, niederstreichen, schlichten. 1823-1830: Sokan, kivált a mesteremberek, a köntös prémjéig elvágták, és a fejek tetején horgas fésűvel összeakasztották, a fésút ottan-ottan kivévén fejek" bői, azzal hajukat simították, s ha viszketett, fejük megva' karták | A fésűvel gyakran kellett simítani, újra meg újra egybefoglalni, mert az elülről hátra fésült rövid haj gyakran kibújt és széjjelment, és ezt a nyírást nevezték calamistráim [FogE 67, 108]. simító \ Ę m n \ ã vminek a simítására szolgáló; de netezit schlichtend, zum Schlichten benützt. Szk: - csákány1840: a K Monostori Papiros Malomnál ... A Simitto
805 ţsákány nyelének egy tölgyfa ki faragva [Km; KmULev. 2] deszka. 1849: Egy lapitto Dèszka 1 Simitto Dészka 1 IWassLt] * - ecset. 1768: Fö simito etset 1 [Mezősztgyörgy K; Ks 23. XXIIb] * ~ gyalu. 1770: Simitto Gyalu nr ô 2 [Királyhalma NK; Ks 23. XXIIb]. 1845: A Fuserek szer szám Specifikátziója két Srop gyalu, két Símító Jjárom Dupla gyalu harmintzkét vésű [Kv; ACLev.] * a ™J Pács. 1842: A' papiros malom mellett van egy kút A kút mellett van a Simitó, hol a' papiros ki simittatik j^en Simitóban nyúlik el egy nagy gerendely, melynek végén Kívül a' vizben kerék van, melnél fogva a' gerendely forgattabelső végén fa fogak vágynák, mellyek a simito kalapᣰkat emelik azoknak nyeleiknél fogva, — van itt két simitó Kalapáts, az edgyiken 3 vaskarika van, a kalapáts alatt egy Ka nkával megkötött és fejül egy vas plattennel bé vont fa Va n, melyre a kalapáts esik [Km; KmULev. 2]. 2. - beszédű kb. elnyújtva beszélő; care vorbeşte tSrflgftausgedehnt sprechend. 1799: simito beszédű oláh és M agy(ar) nyelveket beszél [Kv; DLt]. 1. simításhoz való (lakatos) szerszám; netezitor; w Çrkzeug zum Glätten. 1741: Két àgu Simitó Négy fához va 'ó Simitõ 4 [Kv; TL 90 lak.]. Szk: görbe 1741: Három vashoz való Görbe Simltò lKv i TL 90 lak.]. 2. simítóprés (papirosmalomban); presă/maşină de netefjt/satinat; Glättpresse (in einer Papiermühle). 1840: ö, gyfa ki faragva bardolva simitohoz járomnak 2 a [Km; KmULev. 2. — aA papirosmalomban]. 1842: A' papiros "Jwom mellett van egy kút... A' kút mellett van a Simít ó, hol a' papiros ki simittatik [Km; i.h.]. , e l n y ú j t v a ; tărăgănat, rar şi prelungit; gedehnt. rni ' ^ r e t tyán Dumitru leptibe, és simittolag beszél LüLt nyomt. kl]. simítóréz vasaló; fier de călcat; Bügeleisen. 1782: Tisztes Aszszonyom ö Kegyelme égy Simito Rezet kérvén s végezvén vélle a dolgot vittem az ö Nga Udvar Kap a előtt lakó vén szakátshoz [Koronka MT; Told. 3 Csiki l e , t e Ersebeth (17) szolgáló vall.]. 1788: Egy nagyobb és ®p kíssebb Simito réz [Mv; TSb 47]. 1801: edgy simitto rez két vassal [Mv; MvLev. Tóbiás Antal hagy. 3]. 1802: ^ Jo Simitto réz öntött Vasával [Ne; DobLev. IV/858. w J T 1 8 1 e g y Téglázó Simitto Réz két Vasával [Mv; ^ v Lev.]. 1819: egy Simitto Réz belé járó egy vasával [Baca SzD; TSb 6]. 1820: Egy ágy melegittö Egy Simitto ^ vas nélkül [Mv, Told. 22] 1823-1830: Egyszer az f“Vámnak simító rezét valami elbontott inggyolcsokba jjevarrva a portékái közt megkaptuk [FogE 85-6]. 1832: ^imito réz kettő, Colmenező vas egy, Hajégető egy [HG br. ríes.selényi Anna br. Brukenthal Mihályné kel.]. 1835: Egy ^mitto réz 2. vasával [Mv; MvLev.]. 1836: Egy nagyobb ^mitto vagyis Téglázó réz [Kv; Pk 3]. 1840: Simitó réz, v « nélkül 1 [Nagykapus K; KszRLt]. riu k : “ tok - 1 7 8 8 : Veres bőrrel borított simito réz tok Mv; TSb 47]. I 1
simított elegyengetett; care a fost netezit; eingeebnet, î?.^lichen. 1761: az oldalbol sok ásással Simított hellyre joidbŏl fel vett kō fundamentumra téglából két contignátióeŏ Nga Frantzia szarvazatú cserép fedél alá extruáltat , 7 Párkányozott oldalú és szegeletŭ ... szép Uri Udvarházat ISzászvessződ NK; JHbK LXVIII/1. 210].
sincsen simítóvas 1. vasaló; fier de călcat; Bügeleisen. 1768: Simito vas rézből [Mezősztgyörgy K; Ks 23. XXIIb]. 1812: Egy simitto vas párjával édgyütt xr 30 [Mv; MvLev. Szabadi József hagy. 11]. 2. papírsimító vas; fier de netezit (hîrtia); Glätteisen. 1706: a papiros malomhoz való simito vas [Görgény MT; Born. G. VII. 4]. simíttat vasaltat; a da la călcat; bügeln lassen. 1794: az Groffné Aszszony ezeket Sárival a' Frajjával varratta, vele mosattatta Simittatta, keményíttette [Koronka MT; Told. 42/1]. simléder 1. sirmléder simogat 1. cirógat; a mîngîia; streicheln. 1771: Szöts Ferentz nagy Lármával ki szalada házából égy Puskával a kapujához és Udvaromon levő kutyámhoz méregetni kezdvén, hogy meg lője, melyet látván szegény öreg Anyám és szánván a kutyát Simagatta és protestált mondván ezt bizony nem lövi kend Protestálok már akkor a kutya éppen az ablakom alá kerekedett vala és az szegény Anyám a mint Simagatta és mint égy ellent állót hogy meg ne lőne [Dés; DLt 321. 25-6]. 1772: Togyer nevezetű szolgám beszéltette hogy Takáts Mihály őtet mi képpen dítséri, simogattya, és azt is mondgya, hogy Désen nintsen olyan szép legény mint ő és hivja magához hálni [Dés; i.h. 81a Virtsöng Francisca cons. Georgii Vajda (35) ns vall.]. 2. negédeskedik; a avea atitudine dulceagä; jm gefällig sein. 1710: Ezen a harcon vesze el Kemény János ... a törökök az elesett testeknek fejeket elszedvén, fö nélkül való teste meg nem ismertetett. Es így nem engedte az igazítéletű Isten, hogy koporsóba tétessék teste, mert teljes életiben gonosz, ambitiósus, kegyetlen, vérszomjúhozó ember volt, és akire inkább haragudt s akit meg akart öletni, simogatva beszéllett neki [CsH 54]. simonbíró, simonbíróné szitk nagynyelvű, szájas; bun de gură; großmäulig. 1586: mikoron az aytoban beszelgetnĕk az ucza aitaiaban talalkòzik ele Iőnj az legeny Monda berek szazi lukaczne Mar megh az ebett mond uizontagh Ianos No czacz (!) no te nagj Nieluw szimonbirone monda berek szaszi lukaczne kelle placz poszos lottio kwruanó [Kv; TJk IV/1. 574b]. Szk: -~nak mond. 1586: Chetneky Christoff vallia, pesti Ianos zayabol hallotta(m) ezt, lm eozwe zolalkozek Beregzazine vele(m), es Simon Bironak Nagy Nyelwnek mondáim) egieb zitkotNe(m) zolotta(m) azért [Kv; i.h. 576]. sincér asztalosszerszám; unealtă de tîmplărie; Tischlerwerkzeug. 1848: Kézi fürész rámás kettő 5 rft Kézi Sinczér egy 1 rft 20 xr [Görgénysztimre MT; Born. G. XXIVd]. sincs, sincsen I. szintén nincsen/nem létezik; nici nu este/există; auch nicht sein. 1617: 18 testis Elekes Balint kobatfalui juratus. De zerlen sokszor hallottam hogi zitta Antal fi <Mat>iast hamis hitün<ek>, es nem töruenibe uehetó sot ezt ciak Isten tudngiozne ele zamlalni, talan az falun sincz oli kit meg nem zid, meg az giermeketis [KobátfVa U; Pf Fr. Bencser de Medeser nb és Th. Böleoni rector Scholae Tarcziafalviensis vall.]. 1647: volt egy Swteo haz, s egy konyha, de most az egesteol
