Ősi János - A lovagkirály keresztje (2014) Szent László regénye (Rézbong kiadó)
Ősi János könyve ígéretes olvasmány a történelmi kalandregények kedvelőinek. A műfaj legszebb hagyományait követve bontakozik ki a cselekmény Szent László ifjúkorától a legendás látomásáig, amelyben angyal hozza neki a koronát. Hosszú ideje nem jelent meg történelmi regény grafikákkal Magyarországon. A könyvhöz P. Szathmáry István készített tusrajzokat, felidézve ezzel a magyar könyvkiadás szép korszakait.
A kötetről többek között az alábbiakat írta a sajtó: „Hitelesen megjelenített történelmi személyiségek és pompásan kitalált alakok lépnek színre a sokszereplős, szerteágazó történetben, a magyar királyság históriájának trónviszályokkal, külső fenyegetésekkel és támadásokkal terhelt első évszázadában.” (Heti Válasz) „Ősi János tisztességes és jó regényt írt! Vállalható, élvezetes könyvet, egy XXI. századi regényt a XI. századi történetből. A Lovagkirály keresztje olyan regény, amit fenntartások nélkül adhatok a gyerekeim kezébe is.” (Librarius.hu) „A szerző híven adja vissza a történeti eseményeket, cselvetéseket, üldözéseket, csatákat, királycsinálást és buktatást, miközben gazdag költői képekben rajzolja fel a korabeli hétköznapok és ünnepek világát. Bemutatja az ősi hit és a kereszténység fel-fellobbanó ellentéteit, bebarangolja Magyarországot és fél Európát (hősei nyomában, persze), és kivirágzik a szerelem is a könyv lapjain.” (168óra.hu) „Bármilyen furcsa kimondani, egy idő után már nem is tettem fel a kérdést, hogy »ez valójában így történhetett«, hiszen a regény magával sodor. A ma oly népszerű kalandregények sorában az alig ismert magyar történelmi korszakot feldolgozó A Lovagkirály keresztje méltó módon veheti majd fel a versenyt.” (Magyar Nemzet Online)
Ősi János - Kard és Kódex (2015) Szent László regénye 2. rész. (Rézbong kiadó)
Ezzel a könyvvel folytatódik a 2014-ben megjelent, és hamar a népszerűségi listákra került Szent Lászlóregény első része, a Lovagkirály keresztje. Ebben a második részben László immár királyként irányítja az országot, ami gyarapszik, de a küldetésével kapcsolatos dilemmái nem csökkennek.
Ősi János - A lovagkirály öröksége (2016) Könyves Kálmán regénye (Rézbong kiadó)
A regénytrilógia első két kötete, A Lovagkirály keresztje valamint a Kard és kódex Szent László király életét és uralkodását, annak dilemmáit dolgozza fel, a zárókötet, A lovagkirály öröksége pedig az őt a trónon követő Könyves Kálmán történetét, miközben tovább bontakozik a kardra és a kódexre vonatkozó cselekményszál. Talán az is kiderül, vannak-e boszorkányok.
Ősi János - Aranyménes (2017) Egy világháború, két megszálló, számos emberi sors (Rézbong kiadó)
Ősi János a Lovagkirály-trilógiával (A Lovagkirály keresztje; Kard és kódex; A Lovagkirály öröksége) 2014 és 2016 között többször is megfordult a történelmi regények toplistáinak élmezőnyében. Ezen negyedik regénye a második világháború világába kalauzol bennünket. A valós történelmi tényeket alapul vevő fikció a német majd az orosz megszállás és pusztítás szorításában vergődő egykor legendás, büszke révbérpusztai ménesen, néhány kamasz helytállásán és a helyiek szenvedésén keresztül szemlélteti az embert próbáló 1944-45-ös esztendők eseményeit, Közép-Magyarországon, a Dunánál, ahol a front találkozott.
Molnár Csaba Boszorkányok márpedig… A Magyar Nemzetben megjelent kritika
Kálmán nehéz örökséggel került a trónra 1095-ben. Az egyenes ági fiú leszármazott nélkül elhunyt Szent László, a lovagkirály utáni űrt a kor elvárásai szerint csak egy hasonló fizikai és katonai kvalitású férfi tölthette (volna) be. Kálmán azonban nem minden tekintetben felelt meg e sztereotípiának. Az esze még csak meglett volna az uralkodáshoz (műveltsége pedig messze földön híres volt, innen a Könyves előnév), a krónikák szerint azonban gyenge testalkatú, sőt púpos volt, és beszédhibával küzdött. Mégis ő lett az egyik legsikeresebb magyar király. Ahogy Kálmánnak is méltónak kellett lennie elődjéhez, úgy Ősi János róla szóló regényét, A lovagkirály örökségét is az előzményeihez, a Szent Lászlóról szóló A lovagkirály keresztjéhez, illetve a Kard és kódexhez fogja mérni az olvasó. Az első két kötet jelentős sikert ért el, az utóbbi években új életre kelő magyar történelmi regények legolvasottabbjai között tartják őket számon. Ősi az első két könyvben megismert magabiztossággal és tanáremberhez méltó felelősségtudattal nyúl a történelmi forrásokhoz. Ahogy László, úgy Kálmán életéről is keveset tudunk. A krónikák későbbi leírásai (hogy Könyves Kálmán teste torz volt, selypített, és úgy általában alkalmatlan volt az uralkodásra) erősen vitatható hitelességűek, hiszen azokat II. Béla és utódai uralkodása alatt írták. Béla pedig érthető módon vélhetően nem rajongott Kálmánért, hiszen elődjének tevőleges szerepe volt abban, hogy a vak ragadványnevet kapta az utókortól. László, minthogy nem volt fiú utóda, testvére két fiát tartotta potenciális örökösének. Először Álmos herceget favorizálta, Kálmánt pedig papnak szánta, így kiemelkedő oktatásban részeltette, de aztán halála közeledtével megváltoztatta akaratát. Így Kálmán lett a király, Álmos pedig – mintha csak már akkor egy fordulatokban gazdag történelmi kalandregény forgatókönyvét készítették volna elő – az állandóan fellázadó trónkövetelő jelmezét öltötte magára. Kálmán talán a Lászlóéhoz hasonló hatalomtechnikai hibából, könyörületességből többször megbocsátott neki, végül azonban Álmost és fiát, Bélát megvakíttatta, így téve uralkodásra alkalmatlanná őket. Béla később mégis király lett. A Szent László-könyvek rajongói nem fognak csalódni a trilógia befejező kötetében. A történelem fehér foltjait az író eleganciával, a kontextusba tökéletesen illeszkedő, a történetnek mégis újabb csavarokat kölcsönző fikciós részekkel tölti ki. Hátborzongató, ahogy a bábákat vallatják arról, hogy Kálmán ikerfiai közül melyik született elsőként. Vagy hogy a király boszorkányüldözés elleni törvényeit udvaroncainak milyen kicsinyes áskálódásai hátráltathatták. E jelenetek talán nem játszódtak le a valóságban, mégis segítenek abban, hogy személyesebb kapcsolatba kerüljünk hazánk történelmével. (Ősi János: A lovagkirály öröksége – Könyves Kálmán regénye. Rézbong Kiadó, Budapest, 2016. Ára: 2900 forint.) Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016.05.14.
