sharing economy: a civilek lehetőségei a közösségi gazdaságban

C I V IL S ZEMLE WWW.cIvIlszemle.hu

XII. évfolyam 2. szám

nnELMÉLETILEG

InformácIó, nyIlvánosság és a cIvIl társadalom

színtereInek és Integráló erejének változása a nemzetközI mIgrácIóban (KoudelaPál)

nnKÖZÖSSÉGEK

ÉS CIVIL TÁRSADALOM

fIatalok. de cIvIlek? – a táborok Ifjúságától

a fesztIválok IfjúságáIg (FazekasAnna –NagyÁdám)

közösségI tervezéssel a városok-városrészek megújulásáért

nnTÁRSADALOM

(PéterfiFerenc)

ÉS ÁLLAM

a körös–maros nemzetI Parkért egyesület

kunhalmok védelméért folytatott tevékenységének eredményeI 20 év távlatából (RákócziAttila –BarcziAttila)

nnVILÁG-NÉZET

sharIng economy: a cIvIlek lehetőségeI a közösségI gazdaságban

(SzűtsZoltán –Yoo,Jinil)

nnVISSZAHATÁS

farkas gabriella és kovács edit (szerk.): a közösség dIcsérete (CsongorAnna)

2015/2n n n n n

C IVIL S ZEMLE

WWW.CIVILSZEMLE.HU

XII.ÉVFOLYAM2.SZÁM

Szerkesztôbizottság /EditorialBoard BeliaAnna,HarsányiLászló,KirschnerPéter,KutiÉva, MarschallMiklós,MiszlivetzFerenc,NagyÁdám

Szerkesztôség /Editors Felelôs szerkesztô /Executive Editor NáraiMárta Rovatszerkesztôk /Editors CsongorAnna(Társadalomésállam /SocietyandState) KákaiLászló(Elméletileg /Theoretically) PéterfiFerenc(Közösségekésciviltársadalom /Community

andCivilSociety)

SebestényIstván(Világ-nézet /InternationalReview) Képszerkesztô/Image Editor GönczôViktor Online szerkesztô /Online Editor BodLevente Cikkjavaslatokat,ötleteket,véleményeketa[email protected]címrevárunk. Elôfizethetôawww.civilszemle.hucímen

NemzetiKulturálisAlap

Kiadó CIVIL SZEMLE ALAPÍTVÁNY www.civilszemle.hu 1137Budapest,Pozsonyiút14. Tel./fax:(+36-1)221-8099 E-mail:[email protected] Felelôskiadó:NizákPéterkuratóriumielnök Tördelôszerkesztô:Erlei&TársaBt. KészültaPharmaPressNyomdában Felelôsvezetô:DávidFerenc ISSN1786-3341

TARTALOM ■■ ELMÉLETILEG

KoudelaPál:InformácIó, nyIlvánosság és a cIvIl társadalom színtereInek

5

és Integráló erejének változása a nemzetközI mIgrácIóban ■■ KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

FazekasAnna –NagyÁdám:fIatalok. de cIvIlek?

– a táborok Ifjúságától a fesztIválok IfjúságáIg PéterfiFerenc:közösségI tervezéssel a városok-városrészek megújulásáért ■■ TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM

RákócziAttila –BarcziAttila:a körös –maros nemzetI Parkért egyesület kunhalmok védelméért folytatott tevékenységének eredményeI 20 év távlatából

■■ VILÁG -NÉZET

SzûtsZoltán –Yoo,Jinil:sharIng economy: a cIvIlek lehetôségeI

25 39 57 75

a közösségI gazdaságban ■■ VISSZAHATÁS

CsongorAnna:a közösség dIcsérete. 25 éves a közösségfejlesztôk egyesülete

95

■■ SZERZÔINK

99

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 3

Fotó /GönczôViktor

ELMÉLETILEG

InformácIó, nyIlvánosság és a cIvIl társadalom színtereInek és Integráló erejének változása a nemzetközI mIgrácIóban Újértelmezésikeretek

Koudela Pál

bevezetés Mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy a civil társadalom koncepciója, és különösen annakjelentőségeKelet-Közép-Európábantúlmutatanemkormányzatiszervezetektársadalmi szerepvállalásán. Ahogyan maguknak az NGO-knak a társadalmi jelenségként való önálló elemzése, értelmezése is a demokratikus, alulról szerveződő társadalmi modellrészekéntváltközpontikérdéssé,úgymagaatársadalomilyeténfelépítése,vagy sokkalinkábbfelépülése(hiszennemegyszerv,hanemmagaatársadalomönszerveződőfolyamatahozzalétre)isrészeaciviltársadalomrólszólódiskurzusnak.Mindeztehát egyfajta társadalmi szerkezeti és különösen intézményesülési modell koncepciója is, ellentétben a csupán leíró intézményi megközelítéssel, és visszavezethető egészen a habermasi nyilvánosság fogalmára (Habermas 1991) és annak politikai jelentőségére (Fraser1990).Azintézményesülésifolyamatéppenazokataterületeketérintinapjainkbanaleginkább,melyektúllépnekazegyénszintjén,dealigvagyegyáltalánnemérikela formálisszerveződésiszintet,ugyanakkorjelentőségüktúlmutatalokálisközösségekén, amennyibenpéldáulkomolynemzetközitőkemozgást,munkaerő-áramláststb.isközvetíthetnek. Ezt a jelenséget lehet vizsgálni a fejlődési folyamat végeredményeként létrejövő szervezetek, a nemzetköziesedés vagy a globalizáció szemszögéből is, itt azonban magátafolyamatotésannakanem-civiltársadalomragyakorolthatásátkívánjukmegvilágítaniamigrációkapcsán.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 5

ELMÉLETILEG Anemzetközivándorlásértelmezésébenjóidejeszerepetkapottaközösségihálózatok felőli megközelítés, így a hagyományos makrogazdasági, politikai és /vagy intézményesítetteszközökmellett,helyettatársadalomönszerveződéséreishangsúlytfektetett a szociológia. A hálózatelmélet, mely talán legközelebb áll a mostani koncepciónkhoz, azonban csupán az egyének között megvalósuló korábbi vagy újonnan keletkező kapcsolatokraépítiamigrációvalószínűségénekváltozását,illetveazaztsegítőéshátráltató tényezők kialakulását (Tilly 1990). A közösségeket felépítő folyamatok is csupán olyan integrálóerejűtársadalmibázisokraépítkeznek,mintakisebbségek,illetveabevándorlóként létrejövő kisebbségi közösségek, azok civil szervezetei (Portes–Rumbaut 2006). Mindezeken túl, a mai gyorsan átalakuló társadalmi térben, további értelmezési keretre vanszükség,hiszenaközösségfogalmaakorábbihorizontálisvetületekmellettmárvertikálisanisszétbomlik,számosdimenzióbarendeződik.Jelentanulmánybantehátazoka lehetségesértelmezésikeretekkapnakhelyet,melyekalkalmasakahagyományosközösségfelfogásokkal, az intézményesülés hagyományos közösségi koncepciójával szemben nemcsupánalternatívátkínálni,hanemamigrációújkontextusátisnyújtani.Defelmerül akérdés,hogyvajonazonfolyamatosanszületőéserősödőelemei,szintjeiaciviltársadalomnak,melyekanyilvánosságvagyközszférahabermasierejétnövelik,mennyirehatnakameglévőpolitikai-gazdaságiintézményikorlátokellenében?Hogyanműködikegyáltalánamigrációcivilszervezeteinekintézményesülésifolyamata?Egyévtizedesmúlttal rendelkező nonprofit munkaközvetítőtől a Facebook csoportig terjedő szerveződések milyenmértékbenhatnakazegyénhozzáállásánkeresztülazegyébkéntismindintenzitásában,mindátstrukturálódásábaniserősödőmigrációsfolyamatra?Ezenkérdéseknem csupánazintézményekleírását,hanemazokhatásmechanizmusánaksokoldalúértelmezésétisigénylik,melyfolyamatrakülönösennagyhangsúlytigyekszünkfektetni,hogya fenti kérdéseket megválaszolhassuk. Mára a migráció komplex értelmezése éppen az egyénéskormányzatközöttiszéleséssokrétűterületelemzéséveloldhatómegcsupán: ebben az értelemben is van hagyományos módszer, amennyiben akár a kormányzati, akár az egyén felől közelítünk, és mindkettőben helyet kaphat a civil társadalom, de annak önálló kiindulópontként való szerepeltetése nem jellemző a migrációkutatásban. Eztahiánytisigyekszempótolnimunkámban.

a társadalmi rugalmasság közösségépítő ereje és szerepe a migrációban Atársadalmirezilienciavagyrugalmasságegyolyansokrétűtársadalomelméletimegközelítés, mely az egyén és társadalmi csoportok, intézmények alkalmazkodóképességén keresztül a társadalom egészének hierarchiafokát méri. A legfontosabb immanens értékelemeazalulrólszervezettségésazegyénérvényesüléseatársadalomfentrőlható tényezőivel szemben, ezzel mintegy pozicionálva annak demokratikus jellegét. Két fő területből táplálkozik: részben az egyén pszichés regenerálódó képességéből indul ki, részbenazökológiaiellenálló-képességfogalmátfejlesztitovább.Azegyénrugalmasságának, alkalmazkodóképességének elsődleges alapja a családban meglévő kölcsönös

6

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2.

ELMÉLETILEG kapcsolatok (Black–Lobo 2008), valamint számtalan egyéb individuális összetevő, mint példáulamegfelelőönértékelés.Atársadalmibeilleszkedésezenalapokonegyfolyamatkéntértelmezhető,melyneksoránazegyénolyantulajdonságokatalakítki,amelyekkel környezeténektárgyiésszemélyikomponenseitsikeresenkezelnitudja.Tárgyielemlehet például egy gazdasági intézmény, vagy maga a migrációs esemény is, a rugalmasságot ugyanakkor befolyásolja a nyilvánosság családtól a közösségi intézményekig terjedő integrációs kontextusainak sokasága. Egy ilyen szint, legyen az a család, egy szervezeti közösség vagy akár a teljes befogadó lokális társadalom, kölcsönösségének minősége ugyanakkorértelmezhetőegyrendszerorganizációjaként,annakműködőképességeként is. Mondhatjuk tehát azt is, hogy bár eltérő szintű rendszerkorlátként, de ugyanazon egyénekregyakorolthatásokeredőjekéntértelmezhetőaciviltársadalomkomponensei ésanem-civiltársadalomis. Amint a korábbi fogalomhasználat már megelőlegezte, a jelen értelmezés társadalomfelfogásarendszerszemléletű,tehátutalnunkkellannakelméletigyökereireis. Parsons és Bales (1956) a személyiséget a családon vagy a kommunikációs funkciókon keresztül interpretálta, és ahogy az egyén beilleszkedését a társadalomba levezette mindebből,olymódonlehetmagátanemzetközikapcsolatirendszereketésazoktársadalmifolyamatokbavalókapcsolódásátisértelmezni.Mindezttágabban,arendszerelmélet alapjaihoz közelítve is interpretálhatjuk, és a jónak vagy éppen rossznak minősített kölcsönösséget felfoghatjuk analóg módon a társadalmi-gazdasági rendszerekhez hasonlóan.Ebbenazesetbenpéldáulreciprokhálózatokatvizsgálhatunk,melyeklátens gazdaságiszerepeahatvanasévekótaagazdaságszociológiaegyikfővizsgálatiterülete (Granovetter1985),ésegybenamigrációkutatásportesiirányvonalátisképviseli(Portes– Sensenbrenner1993),sőtegyenesenPolányiignyúlikvissza(1944).AzAGILparadigma1 tehát az adaptációt az általános rendszerelmélet makro-társadalmi interpretációjaként kezelte,ésParsonsnakkétségesemvoltafelől,hogymindenrendszernekszükségevan egy kiindító cselekvésre, illetve egy egyéni cselekvőre ehhez. Szemben Niklas Luhmann (1982)megközelítésével,melyszerintarendszerekönműködőek.Atársadalmirugalmasság tehát jelenthet ugyan alkalmazkodó- vagy egyéb képességeket, de mindezt, vagyis minden,arendszerenbelülifolyamatot,csupánazegyénszintjénértelmezhet.Atársadalmi szereplők tehát együttműködnek másokkal, tapasztalataikból tanulnak (Keck– Sakdapolrak2013),demígőkmagukegyének,acsoportotazőcselekvéseikalapjánjellemezzük. Areziliencia,mintemlítettük,azegyénalkalmazkodásifolyamata,melybenmegtanul válsághelyzeteket kezelni, és mely mérhető (Klohnen 1996) az egyén kommunikációs képességeivel, önképével és más emocionális faktorokkal (Fredrickson–Branigan 2005). Másfelől megközelítve azonban az alkalmazkodás képessége nem is lehet más, mint folyamat, ha arra gondolunk, hogy mindez egy állandóan változó környezetben zajlik (Adger2000:347).Ígypéldáulagazdaságisikerességfelfoghatótársadalmirugalmasságkéntazegyénésatársadalomszintjénis(Barnes–Hall2013:232).Ugyanakkoratársadalom ilyen ökológiai leírása meglehetős leegyszerűsítése lenne annak. Ahogyan az alkalmazkodóképességapszichológiábancsupánaszemélyiségegyszegmense,úgyatársa-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 7

ELMÉLETILEG dalomsemlehetegyszerűenegyökoszisztéma,melyegyadottkörnyezethez,környezeti feltételekhez alkalmazkodik, sokkal inkább egy közösség vagy közösségek összessége (Zachar2014:22–25),melynekmindösszeegyképességeasokközülazalkalmazkodás. Haazegyüttműködéstésazönértékelést,azokváltozását,illetveennekeszméjétaszemélyiségdimenzióikéntértelmezzük,akkorazalkalmazkodásmegkülönböztethetőökológiaiértelembenis,ésagazdaságisikerességiskönnyenelkülöníthetőbenne,vagydefiniálhatóatágabbtársadalmikommunikációkontextusában. A nemzetközi vándorlás ebben az értelmezési keretben vagy a közösség tagjainak rezilienciájakéntvagyaközösségekrugalmasságánakegyikösszetevőjekéntértelmezhető, így a kölcsönös kapcsolatok, azok ereje kifejeződhet a vándormozgalom hálózatos jellegében,annakmértékében.Hapéldáulamunkaerőpiacinformálisjellegemérhetőa kapcsolati tőke szerepével, akkor a vándorlás, és nem csupán a munkaerő-vándorlás, ugyancsakkifejezhetőilymódon.Ezutóbbiazonbanaztfeltételezné,hogycsoportoknak is vannak egyéni tulajdonságai, le lehet írni ilyen jellemzők mentén csoportviselkedést, ami meglehetősen sok egyéb koncepciót is magában hordozna. Ilyen állítás többek közöttaztistartalmazza,szükségszerűentartalmazniakell,hogyacsoportnemkonglomerátum, hanem a közösségek olyan integráló erejével rendelkezik, mely a csoportot, mint egészet befolyásolja. Ez messze túlmutat azon egyszerű közösségelméleteken, melyekbenacsoportothagyományosanközöstulajdonságokkal(vallás,nyelv,értékrend, egymásrautaltság, kommunikáció) írunk le (Tönnies, Wirth, Gans stb.). A hagyományos közösségfelfogás lokalitásban gondolkodott, hiszen ez hozta létre az egymásrautaltságot,azellenőrzést,deegybenazelszigeteltségetis.Ezzelszembenegyrésztközösségek hálózatával kell számolnunk, mely ugyan virtuálisan elszigetelődhet (például vallási vagy nyelviokokmiatt),azonbanmégiscsakegyújabbésösszetettebb–haúgytetszikmagasabbrendszerszintű–szerveződéstalkot,különösenakkor,amikoréppenelszigeteltvoltamiattszervezetiformátölt.Ugyanakkormégígyiscsupángazdaságvagypolitikaés civiltársadalomközvetlenkapcsolatárólbeszélünk. Aközösségilyenújformájamintaktívcselekvőviszonylagkönnyenmegragadhatóa család esetében. A legkisebb közösségi szint már az új közgazdaságtan megközelítésében önálló döntéshozó és cselekvő lehet, amennyiben a relatív depriváció koncepciója szerintegyenesenaküldőországokhátrányosgazdaságihelyzetét,azabbólfakadóhátrányokatküzdilemigrációsstratégiájával(Massey1990;Stark1991).Acsaládokdöntései azonbankényszermigrációshelyzetekből,erősgazdaságitoló- éshúzóerősfeszültségből vagyegyenesenüldöztetésbőladódnak,ésígyazújkörnyezethezvalóalkalmazkodóképességükszinténcsupánkevésselegészítikiazt,amitegyébkéntistudnánkagazdasági és /vagypolitikaihelyzetleírásából(Portes2010).Abevándorlóközösségekszintjérelépveazelsődlegesetnikaiösszetartóerő,ésezenkeresztülacsoportintegritásaisegyszerűeneltűnikamásodikgenerációra,ígycsupánanyelvi-etnikaisegítség,egymásrautaltság lehet kiindulópont a migráció bekövetkeztekor. Ez ugyancsak két lehetőséget hagy azelemzésre:azetnikaimigrációtésakapcsolathálóketnikaijellegét.Mindkettőhagyományosmodellmindelemzésimódjában,mindalétrehozottcivilszerveződésekformáját tekintve: az etnikumok szerepe már jól ismert az áthelyezett hálózatok révén is (Tilly

8

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG 1990)ésagazdaságiösszefüggésekbeágyazvais(Salt1989).Egyikoldalrólanyelviésa származási közösség integráló ereje hat fenntartóerőként, az enklávék, etnikai szigetek esetében, létrehozva saját intézményrendszerét is (például etnikai, nyelvi vagy vallási érdekvédelmiszervezetek),mígamásikoldalrólamegéltsors,azegyesközösségekben való részvétel a meghatározó. Ez utóbbi tipikusan például a munkahelyi közösségeknél és érdekvédelmi szervezeteknél jól ismert, hiszen az egyes bevándorló csoportok kapcsolataielsősorbanhonfitársaikhozkötikmindérzelmileg,mindpraktikusan.Nemmeglepő,hamunkahely-,munkahelyicsoport-választásukéssegítőkezükvagyakárszakszervezetitagságukisilyeniránybanyúl. Ahagyományosetnikaimigrációhálózatosmegközelítéseazonbanmárakezdetekbenátlátta,hogymennyirebonyolultfolyamatrólvanszó,hacsakabelsőéskülsőintegrációt és diszkriminációt különböztetjük meg, és mekkora jelentősége van a médiának mindebben(Olzak–West1991).Anemzetiségimédiaolynyilvánvalóanszolgáltidentitásmegőrzőszerepetaszórakoztatásmellett,miközbenaközösségiintegrációntúlatársadalmiellenőrizhetőségetisszolgálta.Mindeztehátkétféleképpenismegbontjaanemzetiségekintegrációjánakszükségszerűségeiránttáplálttudományosmeggyőződést:egyfelőlazetnikaiasszimilációmegakadhatgazdaságivagypolitikaiokokmiattis,degátja lehetaközvetítőjellegis(Turner–Bonacich1980).Másfelőlmagaaközvetítőeszköz,a médiaisönállóéletrekelt,globalizációsdimenzióváváltésnemfeltétlenülazetnikaicsoportképződés,érdekérvényesítésvagyellenőrzéseszközekéntlettamigrációegyiklegfontosabbmeghatározótényezője.Ebbenakettősségbenaciviltársadalomintézményesülése és a civil szervezeti formák kialakulása mögött meghúzódó társadalmi hatóerők kulminációjaismegfigyelhetőtehát.

a bizalom és migráció kapcsolatának szerepe a civil társadalom intézményesülésében Felmerülhetakérdés,hogyegyciviltársadalombanvagyazegymásmellettpárhuzamosan létező és egymásra ható társadalmi dimenziókra vonatkoztatva egyáltalán létezik-euniverzálisintegrációssémavagysem.Vajonmindenkörülményekközöttnagyobb abefogadótársadalomerejeabevándorlócsoportokkalszemben,vagylétezik,léteznek olyantényezők,melyekeztmegfordítják,akárcsakmeglassítják.Azegyikkulcsfogalom a bizalom, mely a migráció szociológiai elemzésének amerikai történeti talajon történő elemzésekoragazdasági-társadalmiérvényesülésbőlindultki,ésennekmegfelelőenerre adimenzióraszűkítetteannakhasználatát.Errejóokavolt,hiszenabevándorlástörténet azEgyesültÁllamokszemszögébőlleginkábbjogiésmunkaerő-piaciproblémákatjelentetttöbbgenerációsszinten.Jólmutatjaeztahuszadikszázad,pontosabbanaz1882óta bekövetkezett szabályozástörténet (Koudela 2013), illetve az egyes, korábban diszkrimináltetnikumoktársadalmibeilleszkedésénekezzelpárhuzamosfolyamata,egybenakormányzatésciviltársadalomközöttifeszültségeketispéldázva.Nemkérdéses,hogyamíg egykelet-európaiértékrendjénekközéppontjábanazegyéniérvényesülésésabeilleszkedés állt, addig az amerikai befogadó társadalom számára a korábban külön fajként

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 9

ELMÉLETILEG kezeltbevándorlóbeilleszkedésénekegyetlenkülsőkritériumamaradt,afehérbőrszíne (Portes 1997). Ennek megfelelően ma csupán a színes bőrű lakosság integrációja kérdéses. Abevándorlókszemszögébőlmáramindezalapvetőenmegváltozott,ígyazamerikai történeti-intézményi séma nem alkalmazható még a tengerentúlon sem egyöntetűen. A legfontosabbkérdésinnennézve,abevándorlókbizalma,melysokesetbenéppenaz integrációgyengüléséhezvezetasajátetnikaicsoporthoztörténőkötődésmegerősítése által(Uslaner2002).Abefogadótársadalommalszembenerősödőidegenkedés,afelerősödőbizalmatlanságugyanpozitívanhatazintézményekkelszembenibizalomra,ebben ugyanakkornagyszerepevanazintézményekműködéseközöttikülönbségeknekbefogadó országonként. Az intézményekkel szembeni bizalom nagymértékű különbséget mutatpéldáulazEurópaiUnióban,illetveáltalábanazeurópaiországokközött.Alistavezetők, egyébként globálisan is, a skandináv országok, míg a legalján Oroszország, Makedónia, Törökország áll. A legtöbb bevándorlót befogadó országok, Olaszország, Németország,ugyanakkorközepesértékeketmutatnak,mígazegyiklegfontosabbcélország, Nagy-Britannia kifejezetten a legrosszabb értékű országok közé került az intézményekkelszembenibizalomtekintetében(Eurobarometer2014:30).Ugyancsaknehéz egyértelműösszefüggésttalálniazezerfőrejutómigrációésabizalomközött,hiszenez alapján Nagy-Britanniának Németország mögé kellene kerülnie, mégis megelőzi azt (Eurostat2012). Mindeztehátnehezenvagyegyáltalánnemvilágítjamegmagátamigrációfolyamatát, a migrációs szándékot, döntést, sem az azt befolyásoló tényezőket még a bizalom szemszögéből sem. A kormányzat és a gazdaság intézményeivel szembeni bizalom önmagábanugyanmódszertaniváltás,deahagyományosmigrációsérintkezésiszínterekenmarad,ésnemmutatlényegeseneltérőmagyarázatotahagyományoskormányzati és /vagygazdaságimodellekhezképest.Amárbevándoroltetnikaicsoportoktermészetesen visszahatnak a még csak potenciális bevándorlók döntési mechanizmusára, és itt márközvetlenjelentőségelehetamigránsetnikaimédiánakésaküldőországhozkötődőkapcsolathálóknakis.Ezaszerveződésiszintmárlétrehozéletképescivilszervezeteket is(vagymeglévőszervezetekenbelülirészfunkciókat),melyekműködésevisszahatamigrációra. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a potenciálisan migráns népesség esetlegesbizalomhiánya,illetveismereteinekhiányasem,ígyazőbizalmuk,bizalmatlanságukakivándoroltetnikaicsoportjaikkalszembenésalehetségesbefogadóországok ésamigrációtlebonyolítóvagyérintettintézményekkelszemben. Magyarenklávékperszesosemvoltakolyanméretűek,tartósakésjelentősek,minta lengyel kivándorlók városi vagy munkahelyi szegregációi (Bodnar–Simon–Weber 1982), mégisszerepetjátszottakamigrációindukálásában.Jólismertakapcsolathálókjelentősége a magyar kivándorlók körében is a 20. század elején (Puskás 1982), a rokoni, baráti vagylokáliskapcsolatok,azazokonkeresztülzajlóinformációáramlás.Máramindezsem földrajzilag, sem intézményesen nem áll fenn, így a hagyományos megközelítések az elemzés és az értelmezés területén sem elegendőek. Nincsenek még Németországban vagy Londonban sem a száz évvel ezelőttihez hasonló közösségi vagy intézményi for-

10

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG mák, azonban mindezt felváltotta a társadalmi kapcsolatokat újraértelmező virtualitás. A kérdéstehátelsősorbanúgymerülfel,hogypéldáulamagyarkivándorlókmilyenkapcsolatirendszereket,kulturálismintákatkövetnekdöntéseikben,hogyabefogadóország számukraegybenbefogadókultúrais,avagynem,illetvehogymindebbenmilyenszerepe van a civil szervezeteknek vagy az azokat pótló virtuális közösségi színtérnek. Az identitáskérdésétebbenazértelembenmárcsakegymásmellettélőlojalitásokkéntfoghatjuk fel, és az országok közötti ingázások felerősödése, a határátlépések számának növekedése, vagy a foglalkoztatottság képzési szintjének megemelkedése jól mutatja mindezt,példáulaBelgiumbanélőmagyarokesetében(Rajabaly–Hermia2005). AhatárokjelentőségénekháttérbeszorulásaazEU-ban,akommunikációáltalszorosabbá tett társadalmi tér, mely az országok közötti kapcsolatrendszerek és egyben a mozgáselterjedtebbéválásátisjelentiugyancsakebbenaziránybanhatnak.Nemtekinthetünktehátmárezértsemahagyományosallokációsvagypush-pullszempontokfelől a kérdésre, hanem a társadalmi mechanizmusok megismerése a legfontosabb feladat. Meglehetősenjólillusztráljaeztanőimunkaerővándorlás,melytipikusanahátrahagyott, vagyamigrációsoránteremtettkapcsolatokhozigazodik(Kovács–Melegh2008),ezzel mintegy új közösségi hálót teremtve. Ebben az értelemben is lehet kulturális mintákat találni a kapcsolat jelentősége mögött, például a tradicionalitás vagy az emancipáció meghatározóerejét,ameghatározóugyanakkormégiscsakaz,hogyabefogadóközösségteremt-eolyanmintaadóközeget–éshanem,akkorenneklehetakirekesztődésis azoka–,melyekbefolyásolóaklehetnekatovábbiéletutakszempontjából. Korábbi migrációs kutatásaink során egyértelműen arra az eredményre jutottunk, hogy – a hagyományos intézményesülés nélküli hálózatok vagy a pusztán gazdasági megközelítésekkelszemben–aciviltársadalmiintegrációszerepeközpontivá,nélkülözhetetlennéváltnapjainkbananemzetközivándormozgalommegértéséhez.Kiemelnénk azelsősorbana2004utánjelentősséváltújcélországokba,különösenNagy-Britanniába történő kivándorlást, mely kvázi hagyomány nélküli területről adhat képet (Koudela 2011).Amígaszekuláriscsoportképződésanyolcvanasévekbenjelenthetettelszigetelődést a magyarok számára az Egyesült Királyságban, addig a rendszeresen fenntartott hazai kapcsolatok és a saját etnikumú kinti kapcsolatok modern jellege (például fórumok,Facebookcsoportokstb.)nemteszikeztlehetővé.Egyfelőlnemválikvalóstársadalmi résztvevővé az, aki csak egy dimenzióban kötődik a befogadó közeghez, vagyis csak munkaerőként, illetve az, aki érzelmileg nem alakít ki lokális kapcsolatrendszert. Mindezugyanszükségszerűenhatazintézményesülésifolyamatra,aciviltársadalomkiépülésére,másfelőlazetnikaielszigetelődésheznincsenekmegaterületiorganikusfeltételek,erreavirtuálisvilágnembiztosítmegfelelőhátteret,ahhozpéldáulegymegfelelő etnikaiszegregációkellene,aminemlétezik,ésamaikörülményekközöttnemisjöhet létre, hiszen az integráció éppen az alapja a kivándorlásnak (munkakeresés), és nem pedigfordítva.Afolyamattehátellentéteserőkkioltóhatásáramegrekedt,ezazonban lehetátmenetiis,ígyrejthettovábbilehetőségeketmindaciviltársadalomformálódása, mindamigrációtkönnyítőtársadalmiváltozásokirányába,nemvéletlenazsem,hogya látszólagsúrlódásként,látensenpolitikaistratégiakéntmegfogalmazottrestrikciókekkora

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 11

ELMÉLETILEG jelentőségretettekszertemocionálisanis.Azérzelmireakcióolyanfélelmeketrejtmagában,amikanemteljesésnemátláthatóintegrációtsejtetikháttérnek.

Információ, virtuális közösségek és a társadalmi távolságok szerepe a migrációban Amodernizációegyikfontosösszetevőjeatársadalmitávolságokrövidülése.Ajelenség egyszerre kapcsolódik a globalizációhoz mint egészhez, és olyan folyamatokhoz, melyekennekkapcsánagazdasági-társadalmiéletetközvetlenülésközvetveisátalakítják.Haaközlekedési-szállításirendszerfejlődéseközelebbhozza,illetveelérhetőbbéteszi az egyes gazdasági-társadalmi tereket egymáshoz, akkor az közvetlenül hat az árupiacokra is és a munkaerőpiacokra is, de egyben megváltoztatja a földrajzi térről alkotott fogalmainkat,kognitívtérképeinketis,olyanalapvetőváltozástindukálvamagáraagazdaságiszereplőkre,társadalmiaktorokra,melytöbbszörösenisvisszahatafentemlített jelenségekre és területekre (Zachar 2011). A migráció szemszögéből nézve ez jelenthet növekedést, közvetett gazdasági hatásokkal, ám ezek nem minden esetben jelentik a kibocsátás növekedését is. A befogadó ország számára ugyan szinte minden esetben közvetlen gazdasági haszonnal jár a pozitív migrációs különbözet (Blanchflower et al. 2007;Dickinsonetal.2008;Dustmanetal.2010),ámakibocsátóországszámáraalegtöbb esetben aktív munkaerő-piaci részesedési hiányt okoz, sőt még a hazautalások révéntörténőtőkebeáramlásnakisnagyobbafékezőhatásaamunkaerő-piaciaktivitás csökkentése révén, mint a haszna a fogyasztás növekedésére gyakorolt hatása révén (Chamietal.2003;Le2009). Az információáramlással más a helyzet. A munkaerőpiacok, de bármely társadalmigazdasági tér átjárhatóságának fokozódása az átáramlott információ mértékének növekedéséveljáregyütt.ElégcsakegypillantástvetniazUSAmigrációtörténetére,hogylássuk:mindennagyobbbevándorlásihullámpozitívanhatottvisszaakibocsátóországtársadalmáraazinformációáramlásrévén.Magyarparasztokvándoroltakatengerentúlraa 19.századvégétől,nagyrészükbányászlett,ésamintállástkapott,márisbuzdítólevelet írtcsaládjának,barátainakstb.Ezahagyományosszituációáltalánosmigrációssémaként került az elemzés homlokterébe (Boyd 1989; Tilly 1990; Puskás 2000; Poros 2001). Így zajlottamexikóiakbevándorlásaahatvanasévekbenvégetértBracero-programutánaz EgyesültÁllamokba(Snodgrass2011),éshasonlóahelyzetamaidél-koreaibevándorlók esetébenis,akiknekaszáma1970és2007között38 711-rőlegymillióraemelkedett,ezzel ahetediklegnagyobbbevándorlócsoporttáválva(Terrazas2009).Alánc-migrációelég hétköznapifogalommáváltaszociológiában(MacDonaldJ.–MacDonaldL.1964;Massey etal.2002),sőtapolitikaidöntéshozásbanisalegáltalánosabbanelfogadottelvvéválta családegyesítésszinteuniverzálisalapelemmétételerévénabevándorlásitörvényekben (Tichenor2002). Az információáramlás előbb-utóbb ugyancsak az intézményesülés útjára lép: míg a digitáliskorelőttiformákelsősorbananyomtatottsajtóraésazérdekérvényesítésszervezeteire korlátozódtak, ezek számtalan korláttal küzdöttek. Egy helyi magyar lap nem

12

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG jutott el, vagy csak nehezen az anyaországba, a bevándorlást sürgető szakszervezetek pedigalegtöbbesetbenvagykormányzativagyközvetlengazdaságiérdekekbefolyása alatt álltak. Ilyen volt például az 1885-ben alapított First Hungarian–American Colonization Company, a magyar származású Packh (Esterházy) Pál amerikai cége (Marchildon 2009:309). Ez eredetileg a Középnyugaton dolgozó bányász betelepülők szakszervezete és hazai kapcsolattartó szervezete volt, végül azonban a kanadai kormánnyalsikerülüzletetkötnie.Abirtokoltinformációráadásulnemazegyetlen,desemmiképpen sem független összetevője a migrációs döntéseknek. Nem feledkezhetünk megaracionálisdöntéstkiegészítőbeágyazottságotjelentőösszetevőkről,melyekrészbenkulturálisankötöttek,részbenáltalánosak.Azattitűdök,félelmek,bizonytalanságok csupán részben kiküszöbölhetők a növekvő információval, részben akár az ellentétes hatást is megfigyelhetjük. Kérdéses tehát, hogy a hagyományos etnikai integráció és migrációscsatornahiánya,meggyengülésevagyvisszautasításahelyetthasonlószerepet tölthet-ebeegyvirtuálisinformáliskapcsolatrendszer.Azelmúltévtizedekbenezatendencia fokozódott, mára munkaerő-piaci jelentősége bizonyítottan nőtt (Portes 1997; Portesetal.1999).Atársadalminyilvánosságterületeinekszámszerűnövekedésenövekvőjelentőségetbiztosítanemhagyományosközösségekformálásábanis,ígyközvetvea migrációbanisegyrenagyobbaszerepeazinternetesfórumoknak,blogoknak,melyek ezzel kapcsolatban is információt közvetítenek, és bár etnikailag kötöttek, etnicitást, mintértéketnemfeltétlenülhordoznak. A migráns tehát, kulturális, nyelvi vagy éppen kapcsolati kötöttsége miatt, mindenképpenolyanvirtuálisközösségbentaláljamagát–legyenintézményesültcivilszervezet vagycsakannakcsírája–,melynyelvébenvagyetnikaijellegébenhasonlómódonkorlátozott, mint például a hagyományos enklávék. Ezek a közösségi hálón vagy akár más, kevésbé strukturált felületen létrejött közösségek, kapcsolathálók vagy fél-szervezetek etnikai alapon szerveződő közösség részei lesznek, azonban a diskurzus hiányának következtébenacélnemazidentitáserősítéselesz,hanemegyszerűpraktikusdolgok, mint a munkakeresés vagy hivatali ügyintézés. Mégis, mindezek ellenére megfigyelhető azintegritásnövekedése;hogypontosanmiértazvitatható:lehetacsoporthoztartozás elemi ösztöne, a csoportformálódás spontán folyamata vagy bármely egyéb elméleti magyarázat rá. Az interakciók mennyisége és intenzitása azonban vitathatatlanul folyamatosan nő minden platformon, minden virtuális közösségben, az azonban kérdéses, hogy befolyásolja-e a migrációt, a migráns csoportok integrációját, és ha igen, akkor hogyanésmilyenmértékben. Visszatekintveegypillanatraahagyományosgazdaságikontextusra,amigrációneoklasszikusinterpretációjaugyancsakazegyénbőlindulki,amikoramigránsvárhatóköltségeitéshasznátelemzi(Borjas2001),azújgazdaságtanazonbanmárnagyobbhangsúlyt helyez a relatív deprivációra és a családi kötelékekre (Massey 1990; Stark 1991), ezzelmárisegylépésselközelebbkerülveaciviltársadalomlegelemibbszintjéhez.Mindkét megközelítés sokkal inkább volt gazdasági, mint hogy figyelembe vehette volna a nemzetközikapcsolatrendszereket,pláneezekintézményeit;pedigatársadalmistruktúrák legalább annyira képesek piacként működni, a migráció pedig egyfajta kiegyenlítő

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 13


ELMÉLETILEG mechanizmusként hatni eltérő területek között (Portes–Walton 1981). És itt visszaérkezünkarezilienciamegközelítéséhez,ugyanisakövetkezőlépésamigrációkutatásban,a társadalmi beágyazottság mentén, az útfüggőség volt. Döntések, melyeknek az egész életrekihatókövetkezményeivannak,egyértelműenbefolyásoljákamigrációslehetőségeket,ésezmárisegyfajtatársadalmirugalmasság,alkalmazkodóképesség.Ilyenekatársadalmikapcsolathálókis(Anderson1974;Tilly1990,Castles2004),Magyarországesetébenazeurópaimigrációsciklusrészeként(Kaczmarczyk–Lesin´ska–Okólski2012;Okólski 2012a),mely2004utánpasszívbólaktívmigrációsországgáváltoztattahazánkat,depéldalehetanyelvtudásnövekedése,összetételénekváltozásais,melyegyértelműenmeghatározzaegynépességvagyegycsoportlehetőségeit,ígydöntéseitis.Mindezpersze ellenébenhatabefogadóországokcivilszervezetifejlődésének,hiszennyelvielszigetelődéshiányábannincsszükségilyenekre;elméletbenlegalábbis,denefeledjükahatáretnikai-nyelviésmunkaerő-piaciszervezetekközöttképlékenylehet,csupánazegyikhiánya nemjelentiamásikétis. Afejlődésirányvonalaazonbannemazazonosszintű,deeltérőkarakterűintézményekversenyénekirányábamutat.Avirtuálisközösségekszerepemárajelentősmértékbenmegnőttaszemélyesérintettségésakülönbözőtársadalmivisszacsatolásoktekintetében is. A közvetlenség élménye kétféleképpen is növeli a részvételi hajlandóságot: egyfelőlhorizontálisan,akapcsolatihálókméreténeknöveléserévén,másrésztvertikálisan,azélményszemélyesjellegénekkihangsúlyozásával.Azelőbbiközvetlenülismegnyilvánularésztvevők,kötésekésazérintettországokszámánaknövekedésében,azutóbbi pedigazintegritásolyantradicionálisformáinakegyrenagyobbmértékűátalakulásában, mintpéldáulaházasság.Akétfélehatásazonbanelválaszthatatlanegymástól,amakrogazdaság számára oly nyilvánvaló migrációs hatást (Gillingham 2010) együtt éri el. Az EurópaiUnióbana2004utániugrásszerűváltásezenaszintenisnyilvánvalóanérzékelhető: az index.hu Angliában élő magyarok számára 2003-ban létrehozott fórumára az elsőbejegyzéscsak2005-benkerült,ámazaztkövetőhatévalatt1675oldalnyihozzászólásszületett,oldalanként30bejegyzéssel,ahasználatnövekedésévelegybenazigény fokozódásátisjelezve.HasonlófelületszámtalankeletkezettazEU-csatlakozásután,így például a megfelelő fórum az utazas.com-on, de létrejöttek önálló weboldalak is ilyen céllal, mint például a londonimagyarok.hu vagy a london.network.hu. Igen gyorsan reagáltaközösségimédiais,csoportokjötteklétreazakkormégműködőmagyarközösségihálón,aziWiW-en,majdeztkövetőenaFacebookon.Azilyencsoportokaktivitásával, számánaknövekedésévelkönnyenkifejezhetőajelentőségüknövekedése,ésugyanakkor azintézményesülésirányais.Azígymegvalósulóinterakcióklegnagyobbértékearésztvevőkszámáraazinformációcserevolt,melynélkülözhetetlenazegyén,valamintapiaci szegmensekgyorsésrugalmasalkalmazkodásánakszemszögéből.Azilyenvirtuáliskapcsolatokazegyénszámáraazonbanleginkábbszolgáltatásorientáltak,ésvalósintegritást a személyiség számára nem hoznak létre. A migránsok vagy potenciális kivándorlók kicserélikélményeiket,barátokatkeresnek,demindezsemkorlátot,semérzelmibiztonságotnemjelentszámukra(Pléhetal.2003).

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 15

ELMÉLETILEG Úgytűnik,hogymígaszekuláriscsoportképződésszegregációhozvezetettanyolcvanasévekbenkülföldöndolgozómagyarokesetében,ezahatásmáratalajátvesztettea hazaigyakorikapcsolattartásmiattésamiatt,hogyezekamigránscsoportoknélkülözik ageográfiaiintegritást.Egyfelől,akicsakegydimenziómenténkapcsolódikafogadó-társadalomhoz,vagyisleginkábbcsupánamunkaerőpiachozkötődik,ésnemalakítkilokáliskapcsolatrendszert,nemisleszintegránstagjaazadotttársadalomnak.Másfelőlegy szükséges etnikai izolációnak eleve hiányoznak az organikus feltételei: leginkább egy szegregációban elképzelhető folyamatról van ugyanis szó, ami kialakulásának éppen a munkaerőpiacésatársadalmitávolságokátjárhatóságamiatthiányoznakafeltételei.Izolációésintegrációtsegítőtényezőknélkülviszontabevándorlókérzelmileginstabilhelyzetbekerülnek,ésmindeznegatívvisszacsatolástjelentazintegrációsfolyamatra.Mindezegyinstabilállapot,melybenakialakulóbanlévőszervezetikeretekvagyinkábbcsak azok csírái még nem nyújtanak tartós megoldást semmilyen szemszögből, ugyanakkor kijelölikafejlődésésintézményesüléslehetségesirányvonalát.

a nyilvánosság és információ kapcsolata Mindnyájunk számára meghatározó hétköznapi élménnyé vált a migráció. Vannak ismerőseink,akikErdélybőlszármaznak,ésolyanokis,akiknyugatraköltöztekjobbmunkaokánvagyreményében.Mindennaposhíranövekvőmértéke,aschengenihatárokon kívülrőlvalófenyegetése,aföldközi-tengerimenekülthajók,abritpolitikaiversengésben játszottszerepe.Hazánkszámáraezközvetlenélmény,különösen2004óta,éskétalapvetőeneltérőemocionáliskötöttségetmutat:egyfelőlafélelmetabevándorlókkalszemben és a hazai társadalomra, gazdaságra gyakorolt negatív hatását az elvándorlásnak. Másfelől reményt, lehetőséget: a munkaerőpiac nyitott, a fizetések jobbak, az utazás olcsó és egyszerű. Mindezt megerősítik a tapasztalatok, a fapados járatok megjelenése ésaMalévcsődjeótaaténylegolcsórepülőjegyek.Haazonbanmögéakarunklátnia szubjektív elemeknek és a kivándorlás potenciális faktoraira vagyunk kíváncsiak, vagyis azokraadimenziókra,amelyekazismertgazdasági-társadalmitényezőköntúlnapjainkbanbefolyásoljákazt,akkorazemocionalitásszerepétkellelsősorbanmegértenünkaz egyénidöntésektársadalmijelentőségében. Kanyarodjunkvisszatehátakiindulóponthoz:agazdaságiteljesítményegyértelműen befolyásolja a migráció kelet–nyugat irányát Európában mind egyszerű makromutatók szintjén,mindamunkaerő-piaciszegmensekközöttikínálat-keresletikülönbségekrévén, ésmindezalapvetőenmeghatározzaMagyarországvagytágabbana2004-benésutána csatlakozott országok szerepét a nemzetközi vándorlásban (Saleheen–Shadforth 2006; Clark–Drinkwater2008;Coats2008).Amigrációszereperegionálisértelembennagyjábólawallersteinicentrum –perifériamodellelírhatóle:anagyobbgazdaságiteljesítmény növeliazaktívésképzettmunkaerőbevándorlását,azilyenbevándorláspedignövelia gazdaságiteljesítményt.Azilyenöngerjesztőfolyamatlogikájánnemváltoztatamigráció intézményrendszereésazsem,hogyolyansúrlódásokhozvezet,mintamegjelenőjóléti

16

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG migráció,melynekköltségeicsökkentikazegyébkéntpozitívgazdasághozvalóhozzájárulását. Csupán annyit változtat, hogy vagy szelektálja a bevándorlást, vagy az intézményrendszertalakítjahozzá,mintláthattuk2014őszénazEgyesültKirályságban.Ennek alogikánakamenténlehetérvelniafejletlenebbrégiókmunkaerő-piacifeltételeinekfejlesztésemellett,ezalogikaikonstrukcióazonbankizárjaakülsőtényezőkbevonásának lehetőségét.Nincsjelentőségeabefolyásolóegyébtényezőknek,ezcsupánegyegyszerű gazdasági modell: jól működik, de számtalan társadalmi beágyazottságot figyelmen kívülhagy,aminekajelentársadalmikörülményekközöttmegnőajelentősége.Abban az esetben, ha egy zárt intézményrendszeren belül akarjuk értelmezni, mint például az EU, akkor a többi elemnek, mint a menekültkérdés, családegyesítés vagy éppen a civil szervezetek,ittnincsközvetlenjelentősége(perszeközvetettmégígyisvan,hapéldául a közvéleményt befolyásolja, és azon keresztül a döntéshozatalra vagy az integrációra ishat). Aziméntvázoltésavalóságtólmáraegyértelműeneltávolodott,zártlogikailáncfeloldásáhozkikelllépnünkabbólaszimplifikálóstrukturalistamegközelítésből,melyatársadalmi-gazdaságifolyamatokmegértésétcsoportokszintjénkívánjamegoldani(Markova–Black2007:8),hiszenadöntéseketnemrétegek,közösségekvagyegyébformációk hozzák,hanemegyének.Valójábanakérdésebbenazesetbenéppenaz,hogyazegyén döntésétmilyen,acsoporthozkötőtényezők,azonnanhatóbefolyásolóelemekmenténlehetmegérteni.Azegyéntermészetesenkapcsolatainkeresztülkötődikacsoporthoz,legyenazbármennyireisabsztrakt,nempedigintézményeksegítségével.Ezutóbbiak szerepe elhanyagolható az információáramlás és az érzelmi kötődés tekintetében, legyenazgazdasági,munkaerő-piacitermészetűvagyakárpszichológiaisegítség(Poros 2001). Mindez tehát egy kulturális befolyásolási folyamat, de hogyan, ha semmiképpen semolyanértelemben,ahogyMasseyéstársai(1998)felvázolták.Adöntéshozatalvalahol a kettő között zajlik, az egyén és a csoport közötti kapcsolatok szintjén, melyet nevezhetünk mezo-szintnek is, ahol az információ, az értékek megfogalmazódnak és meghatározzák az egyének közötti és az egyén és a csoport közötti kapcsolat jellegét (fenntartvatermészetesen,hogymindezfordítvaisigaz).Masseyéstársainakamegközelítése hagyományos, strukturalista modell, mely egy egyén-hálózat-gazdaság hármasbangondolkodik(Masseyetal.1998:50),abbanakövetkeztetésiláncban,amitittigyekszünkfelvázolniazonbanértelmezhetőbbkeretetad,hamegkülönböztetjükaszimbolikus kötéseket a társas kapcsolatoktól, mely utóbbiakat még tekinthetjük a szimbolikus közösségiintegrációalapjának(Faist2000:102). Így tehát elérkeztünk ahhoz, hogy két eltérő megközelítést kapcsoljunk össze és ezzel közelebb kerüljünk a migráció és a civil társadalom szerepe közötti kapcsolat modern jellegének megértéséhez. Elsőként azonban különítsük el az információt az érzelmektől, hisz az előbbi része a racionális döntésnek, míg az érzelmek tudattalanul befolyásoljákazt.Avirtuálisközösségekheztartozástehátjelenthetiaracionálisdöntési mechanizmusok változását, a lehetőségek számának növekedését, de nem változtat az emocionálissíkon,tekintve,hogyérzelmikötődéstnemjelent.Ezközvetlenülistapasz-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 17


ELMÉLETILEG talható a társadalmi témák háttérbeszorulásában az online diskurzuson belül (Szűts – Yoo2013). Ugyanakkor,hosszútávonanövekvőaktivitáserősíthetiaközösségintegritásátésígy befolyásolhatja az érzelmi attitűdöket akár anélkül, hogy információkat közvetítene, és mindezzel egy valós közösséget hozhat létre az individuumok laza kapcsolathálójából. Egyilyenközösségbenmárnagyobbjelentőségevolnaaciviltársadalmatérintőkérdéseknek,azokközbeszéddéválhatnánakéstermészetesenbefolyásolhatnákarésztvevők intézményekkelésamigrációegyébkörnyezetielemeivelszembeniattitűdjeit,ezzelegy intézményesülési folyamatot indukálva, melynek végén akár valós civil szerveződés is lehet.Aszemélyesésvalódiközösségavirtuálistérbenisképeskapcsolatotteremteniaz információésazattitűdök,érzelmekközött,ésígyatársadalmitávolságfogalmaisújradefiniálható: az egyén érzelmi köteléke egy csoporthoz, mely hatással van a racionális döntéseire(Koudela –Yoo2015).

hogyan lesz virtuális közösségekből civil nyilvánosság: a lehetséges jövőkép Mintláttuk,akormányzat /gazdaságésegyénskálaközéékeltciviltársadalmidimenziócsupánfunkcionalistaértelmezéseegyáltalán,delegalábbisnemkielégítőmódonad magyarázatotannakmigrációbanbetöltöttszerepére.Azegyénszerepénekfelértékelésévelésaleírttársadalmifolyamatokeredményekéntlétrejövőintézményekbeemelésével–vagyisazintézményesülésátértelmezésével–ésazátalakulóciviltársadalom,vagy akárannakszervezeteiisérthetőmódonválnakatársadalmikommunikáció,haúgytetszik nyilvánosság, részévé, és így közvetlenül befolyásoló tényezőjévé. Ugyanakkor a hagyományos intézményi és gazdasági modellek segítségével sem maga a fejlődési séma,semamigrációkontextuálisértelmezésenemjósolhatómeg,nemkifejthetőteljes mértékben. Természetesenacsökkenőtársadalmitávolságok,mintakönnyebbutazásvagynyitottabb munkaerőpiac továbbra is hatással vannak a növekvő migrációra, és gazdasági hatásuk így közvetlenül is értelmezhető. A virtuális közösségek, mint például fórumok, Facebook csoportok, weblapok szerepet játszottak ugyan, de nem képeztek jelentős migrációt befolyásoló tényezőt, csupán elérhető információforrásként szolgáltak. Az egyes esetekben a könnyebben hozzáférhető információ természetesen hatással van a döntésekre,megkönnyítiazokat,ámavirtuálisközösségekbenvalónövekvőrészvételés aktivitásmindezidáignemhozottlétreolyancivilnyilvánosságot,melyalapvetőenváltoztattavolnamegamigrációkormányzatiésgazdaságiintézményeivelszembeniattitűdöket.Korábbikísérletivizsgálatainkszerint,szimuláltmigrációshelyzetben,amagasközösségirészvételésamagasinformáltságmegléteeseténisfennmaradazintézményekkel szembeni bizalmatlanság, negatív érzelmi reakció és ennek fékező ereje (Koudela –Yoo 2015). Egy ilyen fék feloldása a jelenlegi folyamatok következményeként multiplikatív hatássallenneamárígyisradikálisanmegnőttkivándorlásimutatókra,ésebbenaformálódóciviltársadalminyilvánosságésannakintézményesülésejelentősszerepetjátsz-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 19

ELMÉLETILEG hat.Meglehet,egyilyenöngerjesztőfolyamatbeindulásátnemérzékeljük,haamostani migrációskérdéstcsupánagazdaságioldalrólközelítjükmeg,azonbanelképzelhetőmég ígyis,hogyazún.nemteljesmigráció(Okólsky2012b)korántsemértvégetatársadalmi csoportok cirkuláris migrációban történt cseréjével. Jelen körülmények között ugyanis csupán a munkaerőpiacok beágyazottságának kérdéseként lehet értelmezni mind az információkelérhetőségénekkérdését,mindacivilnyilvánosságszerepét,deegyközösségi térré válás, pláne egy esetleges további intézményesülés alapvető ugrást jelentene mindebben.Egyilyenszervezetiváltozásamunkaerő-piaciszegmenseketvalódiközösségekkéalakítanáátezzelegyolyannemzetköziintegrációsrendszertlétrehozva,melyek megkerülhetik azt a helyzetet, amiben az egyén közvetlenül áll szemben az állammal vagy akár a gazdasággal, mint intézménnyel, és melyben a hordozott értéke, félelme, bizalmatlansága,illetvemindennekszerepeadöntéshozatalbanelsikkad.Mindezekpárhuzamosfolyamatok:anépességnyelvtudásánakátstrukturálódása,aföldrajziterektársadalmiváalakulása,amunkaerőpiacokátjárhatóságaésaciviltársadalomújdimenziójánakformálódásaegyolyanöngerjesztőeszkalációhozvezethetnek,melynekkimenetele nehezenmegjósolható. KilépveMagyarországhelyzeténekmegítéléséből,úgylátszik,hogyKözép- ésKeletEurópábannemcsupánaváltozógazdaságiésegyébintézményikörülményekbefolyásoljákamigrációsmintákat,hanemaváltozómintákönmagukisrészétképezikegyátalakulóeurópaimigrációsciklusnak,melynekkezdetevalaholakommunizmusösszeomlásautánratehető.Ekkorugyanisezeknekazországoknakszétzilálódottabelsőmigrációsrendszere(Moldikova2008),ésmígOroszországújbevándorolásiközponttáválta kelet-európai,közép-keletiésközép-ázsiaiországokszámára,addigakelet-közép-európaiországokegyúj,európaiuniósrendszerrészévéváltak. Megváltozottatársadalmitér,térhasználat,megváltoztakakommunikációsfeltételek és a globalizáció részeként még a gazdasági környezet is. Szükségszerűen következik, hogy a vele járó intézményi változások, a korábbi lokalitást hordozó közösségi integrációkhelyettújakjelenjenekmeg,ésnemtekinthetünkelezekszerepétőlamigrációban sem.Mindezidáigazonbannemfoglalkozottamigrációkutatásazzalalehetségeshatással,melyanyilvánosság,aközszféravagytágabbanaciviltársadalomátalakultintézményesülésifeltételeibőladódott.Haamegváltozottkörülményekújintézményesülésifolyamatotindítanakbe,akkoramigránshálózatokhelyettújfajtamigránscivilszervezetekről kellmajdhamarosanbeszélnünk,ésezzelolyanjelentőskormányzativagykormányközi alapelvekéskonfliktusokterületéreérkezhetünk,melyekmaguknakameglévőnemzetközikapcsolatoknakajellegétisbefolyásolhatják.

Irodalom Adger, W. Neil (2000): Social and ecological resilience: are they related? Progress in Human Geography, 24., (3.), 347–364. Anderson, Grace M. (1974): Networks of Contact: The Portuguese and Toronto. Ontario:Wilfrid Laurier University Press.

20

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG Barnes,Lucy–Hall,PeterA.(2013):NeoliberalismandSocialResilienceintheDevelopedDemocracies.In:Hall,Peter A.–Lamont, Michèle (eds.): Social Resilience in the Neoliberal Era. New York:Cambridge University Press. 209–239. Black, Keri –Lobo, Marie (2008): A conceptual review of family resilience factors. Journal of Family Nursing, 14., 33–55. Blanchflower,DavidG.–Saleheen,Jumana –Shadforth,Chris(2007): TheImpactoftheRecentMigrationfromEastern EuropeontheUKEconomy. London,England:BankofEngland. Bodnar, John –Simon, Roger–Weber, Michael P. (1982): Lives of Their Own: Blacks. Italians, and Poles in Pittsburgh. 1900–1960.Urbana:UniversityofIllinoisPress. Borjas,GeorgeJ.(2001): Heaven’sDoor:ImmigrationPolicyandtheAmericanEconomy. Princeton,NJ:PrincetonUniversityPress. Boyd, Monica (1989): Family and personal networks in international migration: Recent developments and new agendas.InternationalMigrationReview,23.,(3.),638–70. Castles,Stephen(2004):TheFactorsthatMakeandUnmakeMigrationPolicies. InternationalMigrationReview, 38., (Fall).,852–884. Chami, Ralph –Fullenkap, Connel –Jahjah, Samir (2003): Are Immigrant Renittance Flows a Source of Capital for Development? IMFWorkingPaperWO /03 /189. Clark, Ken –Drinkwater, Stephen (2008): The labour-market performance of recent migrants. Oxford Review of EconomicPolicy,24.,(3.),495 –516. Coats,David(2008): MigrationMyths:Employment,WagesandLabourMarketPerformance.London,England:The WorkFoundation. Dickinson, Scott–Thompson, Grendon –Prabhakar, Meera –Hurstfield, Jennifer–Doel, Christine (2008): Migrant WorkersEconomicIssuesandOpportunities.ViewpointSeries,Issue2London,England:SQWConsulting. Dustman,Christian –Frattini,Tommaso –Halls,Caroline(2010):AssessingtheFiscalCostsandBenefitsofA8Migration totheUK.FiscalStudies,31.,(1.),1 –41. Eurostat(2012):Immigrants,2012(1)(per1 000inhabitants). http: //ec.europa.eu /eurostat /statistics-explained /index.php /File:Immigrants,_2012_%281%29_%28per_ 1_000_inhabitants%29_YB14_II.png(Letöltve2015.április14.) Eurobarometer(2014):StandardEurobarometer82.TableofResults.2014.,Autumn. http: //ec.europa.eu /public_opinion /archives /eb /eb82 /eb82_anx_en.pdf(Letöltve2015.április14.) Faist, Thomas (2000): The Volume and Dynamics of International Migration and Transnational Social Spaces. Oxford:ClarendonPress. Fraser, Nancy (1990): Rethinking the Public Sphere: A Contribution to the Critique of Actually Existing Democracy. SocialText,25.,(26.),56 –80. Fredrickson,BarbaraL.–Branigan,Christine(2005):Positiveemotionsbroadenthescopeofattentionandthoughtactionrepertoires.CognitionandEmotion,19.,313 –332. Gillingham,Emma(2010): UnderstandingA8migrationtotheUKsinceAccession.London,England:OfficeforNationalStatistics. Granovetter,Mark(1985):EconomicActionandSocialStructure:TheProblemofEmbeddedness.AmericanJournalof Sociology, 91.,(3.),481 –510. Habermas,Jürgen(1991):TheStructuralTransformationofthePublicSphere:AnInquiryintoaCategoryofBourgeois Society(StudiesinContemporaryGermanSocialThought). CambridgeMassachusetts:TheMITPress. Kaczmarczyk, Paweł –Lesin´ ska, Magdalena –Okólski, Marek (2012): New Patterns of European Migration: A Broad ViewfromaMultidisciplinaryPerspective.ANUCentreforEuropeanStudiesBriefingPaperSeries,3.,(10.),1–31. Keck, Markus–Sakdapolrak, Patrick (2013): What is social resilience? Lessons learned and ways forward. Erdkunde, 67.,(1.),5 –19. Klohnen, Eva C. (1996): Conceptual analysis and measurement of the construct of ego-resiliency. Journal of PersonalityandSocialPsychology, 70.,1067–1079. Koudela Pál (2011): A nemzetközi vándorlás motívumai. In: Beszteri Béla (szerk.): A 21. század kihívásai és Magyarországjövőképe. Komárom–Veszprém:MTAVEAB,143–152. Koudela, Pál (2013): A Brief History of Immigration Policy in the United States. West Bohemian Historical Review, 2013.,(2.),43–65. Koudela,Pál –Yoo,Jinil(2015):InformationandFearsamongDecisionMaking–InternationalMigrationfromHungary. PolishSociologicalReview,189.,(1.),29–47.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 21

ELMÉLETILEG KovácsÉva –MeleghAttila(2008):Nemekszerinttagolttérben.Abevándorlónőkvándorlásánaktípusai,okaiésformáinyolceurópaiországban.Demográfia,51.,(2–3.),143–181. Le, Thanh (2009): Trade, Remittances, Institutions, and Economic Growth. International Economic Journal, Taylor & FrancisJournals,23.,(3.),391–408. Luhmann, Niklas (1982): The World Society as a Social System. International Journal of General Systems, 8., (3.), 131–138. MacDonald, John S.–MacDonald, Leatrice D. (1964): Chain Migration Ethnic Neighborhood Formation and Social Networks.TheMilbankMemorialFundQuarterly,42.,82–97. Marchildon,GregoryP.(2009):ImmigrationandSettlement, 1870–1939.Regina:UniversityofReginaPress. Markova, Eugenia–Black, Richard (2007): East European immigration and community cohesion. York:Joseph RowntreeFoundation. Massey, Douglas S. (1990): Social Structure, Household Strategies, and the Cumulative Causation of Migration. PopulationIndex,56.,3–26. Massey, Douglas S.–Arango, Joaquín –Hugo, Graeme J.–Kouaouchi, Ali –Pellegrino, Adela –Taylor, Edward J. (1998): Worlds in Motion: Understanding International Migration at the End of the Millenium. Oxford, New York: ClarendonPress. Massey,DouglasS.–Durand,Jorge –Malone,NolanJ.(2002): BeyondSmokeandMirrors:MexicanImmigrationinan EraofEconomicIntegration. NewYork:RussellSageFoundation. Molodikova, Irina (2008): Patterns of east to west migration in the context of European migration systems. Possibilitiesandlimitsofmigrationcontrol.Demográfia,51.,(5.),EnglishEdition,5 –35. Okólski, Marek (ed.) (2012a): European Immigrants: Trends, Structures and Policy Implications. Amsterdam:AmsterdamUniversityPress. Okólski,Marek(ed.)(2012b):SpatialMobilityfromthePerspectiveoftheIncompleteMigrationConcept.Centraland EasternEuropeanMigrationReview,1.,(1.),11 –35. Olzak, Susan–West, Elizabeth (1991): Ethnic Conflict and the Rise and Fall of Ethnic Newspapers. American SociologicalReview,56.,458–474. Parsons,Talcott–Bales,RobertF.(1956):Family,SocializationandInteractionProcess.London:Routledge&KeganPaul. Pléh Csaba –Krajcsi Attila –Kovács Kristóf (2003): Webhasználat, kommunikációs mintázatok, magány és társaság. MagyarTudomány,48.,(12.),1513 –1517. Polányi,Karl(1944):TheGreatTransformation.NewYork:Holt-Rinehart. Poros, Maritsa V. (2001): The role of migrant networks in linking local labor markets: The case of Asian Indian migrationtoNewYorkandLondon.GlobalNetworks,1.,(3.),243 –59. Portes,Alejandro(1997):America2050:ImmigrationandtheHourglass.CrossCurrentsinCulture,PowerandHistory, 4.,(Spring),1 –5. Portes,Alejandro(2010):MigrationandSocialChange:SomeConceptualReflections.JournalofEthnicandMigration Studies,36.,(10.),1537–1563. Portes,Alejandro –Walton,John(1981):Labor,Class,andtheInternationalSystem. NewYork:AcademicPress. Portes,Alejandro–Guarnizo,LuisE.–Landolt,Patricia(1999):Thestudyoftransnationalism:Pitfallsandpromisesofan emergentresearchfield.EthnicandRacialStudies,22.,(2.),217–237. Portes,Alejandro–Rumbaut,RubénG.(2006):ImmigrantAmerica.APortrait.Berkeley:UniversityofCaliforniaPress. Portes,Alejandro–Sensenbrenner,Julia(1993):EmbeddednessandImmigration:NotesontheSocialDeterminantsof EconomicAction.AmericanJournalofSociology,98.,(6.),1320 –1350. PuskásJulianna(1982):KivándorlómagyarokazEgyesültÁllamokban1880 –1940.Budapest:AkadémiaiKiadó. Puskás, Julianna (2000): Ties That Bind, Ties That Divide: 100 Years of Hungarian Experience in the United States. Boulder:Holmes&MeierPub. Rajabaly,Helena –Hermia,Jean-Pierre(2005):ABelgiumbanélőmagyarnépességrövidtörténeteaXX.században. Demográfia,48.,(2–3.),280 –290. Saleheen,Jumana –Shadforth,Chris(2006):Theeconomiccharacteristicsofimmigrantsandtheirimpactonsupply. QuarterlyBulletin,Q4.,374–385. Salt,John(1989):AComparativeOverviewofInternationalTrendsandTypes.InternationalMigrationReview,23.,(3.), 431 –456. Snodgrass,Michael(2011):TheBraceroProgram,1942–1964.In:Overmyer-Velásquez,Mark(ed.): BeyondtheBorder: TheHistoryofMexican–U.S.Migration. NewYork:OxfordUniversityPress79 –102. Stark,Oded(1991):TheMigrationofLabour. Cambridge,UK:BasilBlackwell.

22

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG Szűts Zoltán –Yoo, Jinil (2013): A világháló nyitott természetéből fakadó civil diskurzus lehetőségei. A Facebook magyarországicivilnyilvánosságánakvizsgálata.CivilSzemle,10.,(4.),5 –23. Terrazas,Aaron(2009):KoreanImmigrantsintheUnitedStates.MigrationPolicyInstitute. http: //www.migrationpolicy.org /article /korean-immigrants-united-states-0 Tichenor,DanielJ.(2002): DividingLines:ThePoliticsofImmigrationControlinAmerica.Princeton,NJ:PrincetonUniversityPress. Tilly,Charles(1990):TransplantedNetworks.In:Yans-McLaughlin,Virginia(ed.):ImmigrationReconsidered.NewYork– Oxford:OxfordUniversityPress,79–95. Turner, Jonathan H.–Bonacich, Edna (1980): Toward a Composite Theory of Middleman Minorities. Ethnicity, 7., 144–158. Uslaner,EricM.(2002):TheMoralFoundationsofTrust. Cambridge:CambridgeUniversityPress. ZacharPéterKrisztián(2011):Azuniós(neo)korporatívgazdaság-éstársadalompolitikaiérdekkiegyenlítésszervezetei. Történelmitanulságok,jövőbeniperspektívák.In:BeszteriBéla(szerk.): A21.századkihívásaiésMagyarország jövőképe.Komárom –Veszprém:MTAVEAB,75–84. ZacharPéterKrisztián(2014): Gazdaságiválságok,társadalmifeszültségek,modernválaszkísérletekEurópábanakét világháborúközött.Budapest:L’HarmattanKiadó.

jegyzet 1Talcott Parsons ötvenes években megalkotott elméleti rendszere a funkcionalista szociológia alapját képezi, és egyben a cselekvés- és rendszerelmélet szerves része, amennyiben kibernetikai alapokon nyugszik és számos alrendszert is feltételez, definiál, mint például a személyiség vagy a kultúra, és amennyiben információ alapú. A társadalmirendszerektúlélésétnégyfőfunkciójasegíti:azadaptivitás,célmegvalósítás,látensstruktúrafenntartásésintegráció,melyekfeloszthatóakinstrumentálisésexpresszív,valamintkülsővagybelsőjellegükszerint. A természeti erőforrás például az adaptáció instrumentális külső eszköze, míg az iskola és a család a látens struktúrafenntartásbelsőinstrumentáliseszköze.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 23


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

fIatalok. de cIvIlek?

– a táborok Ifjúságától a fesztIválok IfjúságáIg*

Afiatalokmodernésposztmodernkapcsolódásaiaciviltársadalomhoz

Fazekas Anna–Nagy Ádám

elméleti háttér Míg a civil mint kifejezés több évezredes múltra tekint vissza, a nonprofit fogalom csakaXX.századterméke.Ezutóbbifejlődésénekegyikállomásakéntaciviltársadalomrólfolyópolémiábanaszakmaazún.minimalista-generalistavitátólvolthangos(PérezDiaz1998;Huszár2009).Aminimalistákmegközelítésevoltszűkebb:szerintükciviltársadalomalattszervezetek,mozgalmaksajátoskombinációja,azazatársadalomegyönálló szférája értendő. Konkrétan a civil társadalom a nem kormányzati és nem gazdasági intézmények egysége. A generalisták tágabb fogalmi rendszerrel dolgoztak: szerintük a területalapjaegymagatartásforma,amelynekjellemzői:akorlátozottéselszámoltatható közhatalom,anyilvánosságstb.,ésamelylehetővétesziaközöscselekvést,illetvebiztosítja a szabadságjogok gyakorlását, az önszerveződést (Anheier–Glasius–Kaldor 2004). A civiltársadalomteháttulajdonképpenegyfajtapolitikaikultúra,„civilizált”közélet,szabályrendszer,amelynekalapjaajogállam,ademokrácia,apolgárifelelősség,atolerancia. Ez – nem is olyan látensen – bizonyos értékek melletti elkötelezettséget is feltételez, azazeszerintaterületalapjatulajdonképpenegyfajtapolitikaikultúra. A„szervezetekvs.attitűd”problematikájaazigénybevevőoldaláróla„tagiviszonyvs. szolgáltatásokigénybevétele”kettősségéválik.Ezafiatalokterébenazifjúságirészvétel *JelencikkaBolyaiJánosKutatásiÖsztöndíjtámogatásávalkészült.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 25

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM (youth participation) sokat hangoztatott kifejezésének formaváltozásaiban, az ehhez szükséges„becsatornázásimódozatok”úgyszinténnagyátalakulásainérhetőektetten: •az ifjúsági részvételnek a szervezeteken alapuló megközelítését összefoglalóan modern formáknak nevezhetjük. Ez esetben a szervezet a közösségért, a tevékenységlehetőségéértcserébeegyfajtalátensszerződéskeretébenazonosulást,tagságot, szimbolikátváreltagjaitól(lásdaXX.századgyermek- ésifjúságitömegszervezetei); •napjainkbanazonbanegyretöbbifjúságiközösségmutattúlaszervezetek,aszervezettség határain. Az ifjúság korábban szervezeti tagságon keresztül, de mostanában egyrenövekvőmértékbenazokonkívülélimegrészvételicéljait.Afiatalegyrekevésbé adja nevét a szervezethez, hajlandó hirdetni egy közösség szimbolikáját, egyre inkábbszolgáltatásokatveszigénybe,rendezvényekenveszrészt,azegyüttműködés magasabbszintjénprogramokatszervez,együttműködésrészese.Kötődése,identitásagyengébb,ugyanakkorsokrétűbb,komplexebb.Ezennemtagságraalapulólehetőségeket„posztmodernifjúságirészvételiformák”névenfoglalhatjukössze. Akövetkezőkbenatagságonalapuló,illetveaszolgáltatástigénybevevőcivilkapcsolódást vizsgáljuk meg a fiatalok esetében a Magyar Ifjúság 2012, illetve az Ifjúság 2000, Ifjúság2004ésIfjúság2008adataialapján.

civil kapcsolatok a magyar Ifjúság 2012 adatai nyomán A legutóbbi országos ifjúságkutatás eredményei alacsony fokú szervezeti aktivitást tükröznek.A15 –29évesekmindössze27százalékánakvanvalamilyenszintűkapcsolata civilvagyegyébszervezettel,azaznégybőlháromfiataltnemjellemezezafajtaközéleti részvétel. Civil szervezet rendezvényén a megkérdezést megelőző egy évben a korosztályegytizedejárt,smindössze7százalékukvettrésztazadottszervezettevékenységében.Konkrétszervezetitagsággalamagyarfiatalok10százalékarendelkezik,elsősorban diák-,sport- vagyszabadidős,illetvekulturálisszervezethezkötődnek.Alegkevésbénépszerűeknekapolitikai,karitatívcélú,valamintérdekvédelemmelkapcsolatosközösségek számítanak. Szocio-demográfiai jellemzők és közéleti aktivitással szembeni attitűdök mentén azonban eltérő motiváltságot tapasztalhatunk, amelyek szignifikáns összefüggéseket jelentenek.Azaktívszervezetikapcsolatelsősorbana20évalattiakésaférfiakkörében gyakori.Aszervezetitagsággalrendelkezők41százaléka20évalatti,59százalékukférfi. Aszervezetitagokarányaavidékinagyvárosokbanalegmagasabb(14százalék),alegalacsonyabbBudapesten(5százalék).Régiósösszevetésbenmindaszervezetikapcsolatok,mindakonkréttagságszempontjábóladél-alföldifiatalokalegaktívabbak.Körükben 18 százalék a tagok aránya, míg a valamilyen szervezeti kapcsolattal rendelkezőké1 34százalék.Ezzelszembenaközép-magyarországiakkörébenalegalacsonyabbatagok aránya, csak 7 százalék. Az észak-magyarországi fiatalok pedig összességében a legkevésbé aktívak a szervezeti kapcsolatok terén, mindössze 21 százalékuk állt kisebbnagyobbmértékbenkapcsolatbancivilszervezetekkel.

26

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Anyagihelyzetszempontjábólmegállapítható,hogyannakszignifikánshatásavana szervezetiaktivitásra(1.táblázat).Ajobbanyagikörülményekközöttélőfiatalokkörében magasabbatagokaránya(gondoknélkülélőkközött14százalék),mintarosszabbhelyzetűekközött(nélkülözőkközött4százalék).Tehátaszubjektívstátusértékelésésaszervezeti aktivitás arányos. Három-négyszer nagyobb eséllyel lesz tag az, aki nem küzd anyagigondokkal(„gondoknélkülélnek”vagy„beosztássaljólkijönnekjövedelmükből”), mintetérenproblémás,nehézhelyzetűkortársai. 1.táblázat.Szervezetitagságarányaaszubjektívanyagihelyzetfüggvényében (N =767;százalékosarány)(p ≤ 0,001) Gondoknélkülélnek

14

Beosztássaljólkijönnekjövedelmükből

12

Beosztássaléppenkijönnekjövedelmükből

10

Hónapról-hónapraanyagigondjaikvannak

8

Nélkülözésekközöttélnek

4

Forrás: MagyarIfjúság2012.

Közéleti aktivitást tekintve a döntéshozói szereplőkkel szembeni bizalom is jelentős mozgatórugónak számít a szervezeti kapcsolatok terén. Az állami intézményekkel, szereplőkkel 2 szembeniáltalánosbizalomországosanisalacsonyfokúnaktekinthető(2,2) 3. Ugyanakkor,mígmindatörvényhozó-végrehajtóaktorokkal,mindazigazságszolgáltatás intézményeivel szembeni attitűd szempontjából elmondhatjuk, hogy nincs szignifikáns különbségaszervezetitagsággalrendelkezők(2,2)ésazazokkalnemrendelkezők(2,1) attitűdjében,addigahelyipolitikaterénmármásahelyzet.Atelepülésipolgármesterekkelszembenérzettbizalmatlanságkisebbmértékűatagokközött,mintaszervezetitagsággalnemrendelkezőfiatalokközött(2.táblázat).Ezazattitűdbelikülönbségabbólis eredhet,hogyazállampolgárokcivilaktivitásaelsősorbanhelyiszintenvalósulmeg,ott érezhetőleginkábbahatása,ígyazezzeljellemezhetőfiataloknagyobbeséllyelkerülnek kapcsolatba a lokális politikai folyamatokkal (például közelebbi ismeretségbe kerülnek vagymunkakapcsolatbanállnakhelyipolitikusokkal),mintanagypolitikaszereplőivel. Ehhezszorosankapcsolódikafiatalokközügyekbevalóbeleszólásánakmértékeis(2. táblázat). Azok a fiatalok, akik valamilyen szervezet tagjai, nagyobb esélyt látnak arra, hogy akár az országos, akár a helyi politika döntéseinek meghozatala során ad a fiatal korosztályvéleményére.Afiatalokegészétnézveazonbanehelyüttisinkábbaszkepticizmusdominál,ígyaszervezetitagsággalrendelkezőkkörébencsakennekcsekélymérséklődésétregisztrálhatjuk. Azállampolgárimagatartásformákközülazönállóvéleményalkotás,valamintahelyi és országos közügyekben való jártasság is szignifikáns összefüggést mutat a szervezeti kapcsolatokmeglétével(3.táblázat).Azokafiatalok,akikszervezetitagsággalrendelkez-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 27

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM nek, elengedhetetlenebbnek érzik a másokétól független véleményalkotást, mint jó állampolgárokkalszembenielvárást,ellentétbenazokkal,akikennekhiányábanvannak. Ugyanezttapasztalhatjuk,haaközéletiügyekbenvalójártasságotvizsgáljuk.Aszervezeti tagokfontosabbattribútumnaktekintikennekmeglétét,mintazok,akiknemrendelkezneksemmilyenszervezetitagsággalvagykapcsolattal.Azadatoknyománösszegezhető, hogyaszervezetiaktivitásegyfajtaaktívállampolgáriszerepkörmegléténekszükségességétismagábanhordozza. 2.táblázat.Fiatalokvéleményénekfigyelembevételeapolitikaidöntéseksorán 4, valamintapolitikaiszereplőkbevetettbizalommértéke 5 aszervezetitagságfüggvényében (N = 8000;ötfokúattitűdskála-átlagok)(p ≤ 0,001) Szervezeti tagsággal rendelkezők

Szervezeti tagsággal nem rendelkezők

Helyipolgármesterekbevetettbizalom

2,6

2,4

Ahelyipolitikusokatérdekliafiatalokvéleménye

2,5

2,3

Azországospolitikusokatérdekliafiatalokvéleménye

2,3

2,2


3.táblázat.Állampolgáriismérvekfontosságaaszervezetitagságfüggvényében (N = 8000;ötfokúattitűdskála – átlagok:1= egyáltalánnemfontosahhoz,hogyvalaki jóállampolgárlegyen,5 = teljesmértékbenfontos)(p ≤ 0,001) Szervezeti tagsággal rendelkezők

Szervezeti tagsággal nem rendelkezők

Másokétólfüggetlen,önállóvéleménytalkossonadolgokról

4,0

3,6

Tájékozottlegyenalakóhelyi,iskolai,munkahelyiközösségét érintôügyekben

3,6

3,2

Tájékozottlegyenazországosközügyekben

3,5

3,2

Forrás:MagyarIfjúság2012.

Aközéletiaktivitásmegítéléseésapolitikaiszereplőkkelszembenibizalommelletta szervezetitagságegytovábbiaspektusragyakorolthatásátisvizsgáltuk.Azinformációs társadalom korszakában nem meglepő folyamat és tendencia, hogy egyre többen választják a közösségi aktivitás, közösségi véleménynyilvánítás színhelyéül az internetet. Közösségioldalakegészsora–blogok,fórumok,kapcsolathálótépítőportálokstb.–áll azaktív,közügyek-közéletirántfogékony,nyitottállampolgárokrendelkezésére.Efelületeksajátjaazanonimitásésaszólásszabadságmagasfoka,amelylehetővétesziakonfrontációtéppúgy,mintazazonosvéleményenlévőkegymásratalálását,avirtuálistérből

28

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM kilépő, véleményének utcákon hangot adó egyének csoporttá szerveződését (lásd a közösségioldalakonszerveződőtüntetésekmechanizmusait).Éppenezértnemhagyhatjukfigyelmenkívül,hogyazonlinefelületekenvalórészvételmikéntésmilyenmértékben jelentkezik a szervezeti tagság szempontjából aktív és passzív fiatalok körében. E szempontokösszevetésesoránarányosságotfedeztükfelazattribútumokegyüttjárását tekintve (4. táblázat). Azok a fiatalok, akik aktív használói (rendszeres látogatói) az online terek nyújtotta véleményformáló eszközöknek 6, kétszer nagyobb eséllyel kötődnek szervezet(ek)hez, mint azok, akik nem preferálják, azaz egyáltalán nem használják ezeketakommunikációsmódokat. 4.táblázat.Szervezetitagságarányaazonlineközéletiaktivitásfüggvényében (N= 670;százalékosarány)(p ≤ 0,05) Napontaegyszerközéletitémábanmegosztvalamilyenhírt,vagyvitátkezdeményezazinterneten

25

Közéletitémábanmégsosemosztottmeghírtvagykezdeményezettvitátinterneten

12

Napontaegyszerhozzászokottszólnivalamilyenközéletitémájúhírhezazinterneten

19

Közéletitémájúhírhezmégsosemszólthozzáazinterneten

11


A 2012-es kutatás adatai nyomán elmondható, hogy a fiatalok szervezeti tagságtól függetlenülisfontosállampolgáriértéknekvélikazönállóvéleményalkotást,63százalékukszerintelengedhetetlenamindennapokbanamásokétólfüggetlenvéleménynyilvánítás (mindössze 10 százalék véli úgy, hogy mindez nem fontos a jó állampolgárság szempontjából).Aközügyekbenvalótájékozottságishasonlóanjelentősszempontként fogalmazódikmeg:akorosztály45százalékaúgyvéli,hogyahelyiközéletismereteelvárása„jóállampolgárokkalszemben”.Ésközelugyanennyien(44százalék)érzikazt,hogy az országos közügyekben való jártasság is a jó állampolgár kritériumai közé sorolható (19-19százalékuknemtartjaeztakétszempontotfontosnak). Akonkrétcselekvéskevesekszámárajelentalternatívátaközéleti-politikaikérdésekbenvalóvéleményalkotásra.Politikaiakciókbanvalórészvételmindösszeakorosztály12 százalékátjellemzi,ésajövőbenismindösszeafiatalok14százalékaterveziazilyenjellegű eseményekben való részvételt. A leggyakoribb politikai-közéleti ügyeket érintő akciókban való aktivitás a petíciók aláírásához, aláírásgyűjtéshez, szórólapterjesztéshez, valamintsztrájkokbanéstüntetésekenvalórészvételhezköthető. Ahogyanaztmárkorábbanjeleztük,aközéletiségegyikmarkánsplatformjáváválta világháló,amelyazállampolgárokeltérőszerepeineklétrehozásávalisegyüttjárt.Aközéletitartalmakatmegosztó,azokatvéleményezőfiatalokarányacsekély,mindösszemindentizedik(12-12százalék)15és29évközöttifiatalosztmegésvéleményezrendszeresen.Háromnegyedük(72-74százalék)azonbanegyáltalánnemmutatilyenjellegűaktivitástazonlineközösségiszíntereken.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 29

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM civil kapcsolatok a korábbi ifjúságkutatásokban Módszertanikorlátok Azelsőországosifjúságkutatás,az Ifjúság2000 kérdőívealapvetőenacivilszervezetekismeretéreésatagságrahelyezteahangsúlyt.Aválaszadóknakegyrésztháromáltalukismertszervezetetkellettmegnevezniük(nyitottkérdés),mígatagságrelációjábana konkrétszervezetekhelyettszervezetiprofilok(szabadidős,politikai,egyházi,helyiérdekvédelmistb.)közülválaszthattak.Egytovábbikérdésisvonatkozottakérdőívbenacivil kapcsolatokra,melyinkábbazigénybevételoldalárólközelítettemegatémát.Arendezvényeken való részvételre egy zárt kérdés formájában kérdeztek rá, mely kiegészült a rendezvények témáját, típusát érintő kérdéssel is. Tehát a 2000-es kérdőív alapvetően kétiránybólközelítettemegaszervezetikapcsolatokat:egyrésztazismertség,azigénybevétel, a látogatottság szempontjából, másrészt a tevékeny, formális részvétel, azaz a tagságoldaláról.Ezutóbbiegységazonbannemegészültkiatagságnélkülirészvétellel, így azok a fiatalok, akik ugyan részt vesznek civil szervezetek működésében, de nincs tagságuk,nemkerültekazonosításra. Az Ifjúság2004 kérdőíve nem törekedett a folytonosságra, a civil társadalmat érintő kérdéseiszinteteljességébenkülönböztekakorábbiifjúságkutatássoránalkalmazottaktól.Atagságravalórákérdezésmaradtegyedülikéntmegebbenakérdőívbenis,részben egyzártkérdésformájábankérdeztekráatagságmeglétére,illetveaszervezetprofiljára a2000-eskérdőívhezhasonlómódon.Akorábbilekérdezéstanulságakéntemelődhetett be a tagságot és a tagság hiányát érintő indoklás, amely kétségkívül a fiatalok igényeinek,preferenciáinakmélyebbmegértésétszolgálja.Ennekellenérenyitottkérdéslévén,a feldolgozásalacsonyszintűeredményességettudottadni. A korábbi két kutatáshoz viszonyítva a szervezeti kapcsolatok típusainak egy teljesebbmegragadásáratörekedettazIfjúság2008.Atagságmellettaszervezetektevékenységében való részvétel és az általuk szervezett rendezvények látogatása is szerepet kapott.Afolytonosságotszolgáltaugyanakkor,hogyacivilkapcsolatokhozköthetőszervezetekprofiljaiittismeghatározásrakerültek,ekképpenjólnyomonkövethetőazegyes közösségekállandónépszerűsége,mígmásokegyértelműháttérbekerülése(háttérben maradása).Ezvoltazelsőolyankutatás,melyakorosztálytcélzószolgáltatások(pl.kultúrház, közösségi tér, helyi ifjúsági önkormányzat, sportpálya, hagyományőrző közösségek)meglétéreésegybenszükségszerűségéreisrákérdezett.Ekérdésnyománreleváns információszületettafiatalokszámáranyújtott–túlnyomórészbenacivilszférahatáskörébetartozó–szolgáltatásokelérhetőségéről,hiányosságairól.Emellettazifjúságiszolgáltatásokközülazifjúságiirodákkülönfigyelmetkaptak:eközösségitereklátogatottságánakgyakoriságáravonatkozókérdéskéntezishelyetkapottakérdőívben.A helyicivilek nyújtotta lehetőségek eredményességét célzó helyzetkép felvázolását segítette továbbáazis,hogyafiatalcélcsoportnakszervezettprogramokmeglétére,látogatottságáraisrákérdeztekakutatók. AMagyarIfjúság2012 kérdőívemeghagyvaa2008-askutatásbanmegjelenőalapkérdést,aszervezetikapcsolatoksokféleségéthelyezteközéppontba,mélyebbmegismerést

30

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM nem célzott meg a civil kapcsolatok és a célcsoportot érintő szolgáltatások terén. Ehelyüttazonbanfontosmegjegyezniegymódszertaniproblémát.Mígatagságésaszervezetekmunkájábanvalóaktívtevékenységrészvételalapú,addigarendezvényeklátogatottsága csak részben az: hiszen például egy ruhaosztási akcióra ellátogató rászoruló mint igénybevevő jelenik meg, és nem mint a civil társadalom aktív résztvevője. Ezt az érdemi különbséget azonban nem tudja kezelni ez a kérdés és a hozzá kapcsolódó válaszlehetőségek. Összességébenelmondható,hogyazeddigiifjúságkutatásokkérdőíveikevésbékoncentráltak a civil társadalom szolgáltatásalapú igénybevételének mélyebb vizsgálatára. Ahogyanakorosztályetérenmutatottpreferenciáinakalaposabbfeltárására,szükségleteinek,igényeinekválasztásimechanizmusokbanmegjelenőhatásainakmegismeréséreis aligvoltpélda.Aszervezetitagságazegyetlenjellemző,amelynekalakulásavégigkísérhető a négy kutatás eredményeiben. Ekképpen a fiatal korosztály civil kapcsolatainak, aktív részvételének csak egy részét sikerül megragadni kontinuitásában. Miközben a 2008-asés2012-esmérésekmárlehetővéteszikaszervezetikapcsolatokháromágának (tagság, tevékeny részvétel, rendezvény látogatása) nyomonkövetését, e szervezetek szolgáltatásalapúfeldolgozását,afiatalokezekhezkapcsolódópreferenciáinakfelmérésétcsaka2008-asadatfelvételvégezteel. Mivel a vizsgált 12 év alatt 4 különböző kérdőív volt használatban, csupán néhány kérdésfolytonosságánakvizsgálatáranyíltlehetőségünk.Azalábbiakbanazegyeskérdőívek eredményeinek önálló feldolgozása teszi lehetővé az időbeli változások követését, ígyazösszehasonlíthatóságcsakkorlátozottmértékűlehet.

Ifjúság2000 2000-bena15 –29éveskorosztálybólafiataloktöbbsége(54százalék)csakegyszervezetet ismert, harmaduk kettőt, 12 százalékuk pedig hármat is tudott említeni. A legnépszerűbbszervezetnekacserkész- (49százalék)ésúttörőközösségek(27százalék),a politikaiifjúságiszervezetek(BaloldaliIfjúságiTársulás:14százalék;Fidelitas:9százalék)és ahallgatóiönkormányzatokszerveződései(6százalék)voltak.Fontosmegjegyezni,hogy azországosszervezetektúlsúlyadominánsvoltamérésidőszakában,afiataloklakhelyén működőszervezettelmindösszeakorosztály8százalékatalálkozottmár,megyeiszintű szervezettelpedigmindössze1százalékuk. Aszervezetekkelvalóaktívkapcsolatazonbanmárkevesebbfiatalszámáravoltvonzó.Szervezetekáltalkoordináltrendezvényenakorosztálytizede(12százalék)vettmár részt. A leggyakrabban látogatott rendezvények a sport-, a szórakozás és a kulturális tevékenységekkörészerveződőekvoltak.Hasonlóahelyzetaszervezetitagságesetében is:akorosztálymindössze16százalékavolttagvalamilyenszervezetben.Többségük(88 százalék) egy szervezet életében vett részt ilyen formában, néhányuk (12 százalék) két szervezetben is rendelkezett tagsággal. A legnépszerűbb szervezetek egyházakhoz kötődtek(7százalék),ugyanakkorahogyakapcsolatok,úgyatagságterénismagasan preferáltakvoltakaszabadidősszervezetek(4százalék)is.Emellettaszakszervezetek(2 százalék)ésadiákszervezetek(2százalék)iselölvégeztekanépszerűségilistán.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 31

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Ifjúság2004 2004-ben a 15 –29 éves korosztály 15 százaléka volt tagja valamilyen szervezetnek. Elsősorban a különböző sportágakhoz köthető szervezetek vonzották a fiatalokat, a tagok48százalékailyenjellegűközösségheztartozott.Emellettazegyházakhozköthető (15százalék),illetveakulturális-hagyományörzőprofillalműködő(12százalék)szervezetek, valamint a diákszervezetek (7 százalék) voltak népszerűek. Ezzel párhuzamosan a karitatívvagysegítőcélúszervezettközösségek,illetveapolitikáhozkapcsolódószervezetekbizonyultakalegkevésbé(1-2százalékukemlítette)preferáltaknakazifjúságikorosztálykörében. A2004-eskutatásadataibólarraisválasztkaptunk,hogyaszervezetitagságmilyen motivációknakvoltköszönhető,valamintarrais,hogymitartottaekkoribantávolafiatalokat az ilyen jellegű aktív közéleti szerepvállalástól. Tagsági motivációnak elsősorban a társaságiélményekmegéléseszámított,akorosztály45százalékaindokoltaezzelaktivitását.Emellettfontostényezőkéntszerepeltazérdekképviseleteformábanvalómegvalósulása(28százalék),aközösségiügyekértvalótenniakarás(22százalék)is.Valaminta szervezetitagokközelhatoda(17százalék)említetteelsődlegesvagymásodlagosszempontként,hogykörnyezeteszorgalmazása,javaslatajátszottfőszerepetválasztásakor. Azonfiatalokkörében,akikamegkérdezésidejénnemvoltaksemmilyenszervezetnektagjai,kétfőkifogássalindokoltáketérenmutatottpasszivitásukat.Részbenazidőhiány mutatkozott jelentősnek: a korosztály kétharmada (64 százalék) hivatkozott erre indoklásában. Ugyanakkor erős szempont volt a fiatalok szkepticizmusából is fakadó érdektelenség: 65 százalékuk számára a szervezeti tagság nem jelentett alternatívát, nemérezték,hogyakorosztályukszámáraérdekestartalmatvagybármilyenplusztadna aközösségiélményekeformábantörténőmegélése. Ifjúság2008 A 2008-as országos ifjúságkutatás eredményei a korábbi két lekérdezés adataihoz képestcsökkenőszervezetiérdeklődéströgzítettek.Ekkormindösszeakorosztály9százalékavolttagjacivilszervezetnek,ezenfelülpedigtovábbi27százalékuknakvoltatagságon kívüli kapcsolata7 szervezetekkel. Tehát 2008-ban a 15 –29 évesek közül csupán mindenharmadik(32százalék)fiataljártmáraciviltársadalomvalamelyszervezetiszereplőjeáltalrendezetteseményenvagyvettrészttevékenyenilyenközösségekmunkájábanakártagként,akártagsághiányábanérdeklődőként.8 Akorábbantapasztaltérdeklődésiterületek2008-banismegmaradtak:aszabadidős, a sport- és a diákszervezetek voltak a legnépszerűbbek a vizsgált korosztályban. Ezzel szembenalegkisebbmérvűérdeklődésésaktivitásapolitikai,humanitárius /érdekvédelmi,valamintazegyháziszervezetekkörnyezetébenvolttapasztalhatóafelmérésidején. 2008-banazállampolgárokatelérő,részbencivilszervezetekáltalnyújtottszolgáltatásokegyrészealacsonyhatásfokkalműködött.Ilyenjellegűszolgáltatásokról,illetveaz azoknakhelytadóintézményekről,szervezetiplatformokrólcsakmindenmásodikfiatal (56százalék)értesült2008-ban,miközbenhatoduk(17százalék)nemistudottilyenlétéről.Akultúrházak,könyvtárak,sportpályákafiatalokdöntőtöbbségénekelérhetőekés

32

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM szükségesekisvoltak.Akorosztályjórészénekaközösségiélményeketnyújtószervezeti éstevékenységiformák,szolgáltatások 9 ishozzáférhetőekvoltak,ámaszükségességaz akkoriadottságoknál,lehetőségeknélmagasabbfokúnakbizonyult.Számosterületesetébenlétezettakorosztálybanegy20–30százaléknyiréteg,melyezekéletrehívásátigényelte, hiszen a lekérdezés idején nem állt rendelkezésre (illetve nincs tudomásuk róla) effajtaszolgáltatásvagyaztnyújtóközösség,intézményiháttér. 5.táblázat.Fiataloknakszólóelérhetőszolgáltatásokésintézményekmegléte, valamintazezekirántiigény 10 2008-ban(N= 8076;százalékosarány) van

van rá igény

Művelődésiház,kultúrház,ifjúságiház

93

83

Ifjúságitanácsadó,információsiroda

35

75

Teleház,e-Magyarországpont(ingyeninternet)

47

75

Klubhelyiségvagyehhezhasonlótalálkozóhelyafiataloknak(aminemakocsma)

45

80

Pályaválasztási,munkahelykeresésitanácsadás

42

80

Könyvtár

90

81

Ifjúságiönkormányzat,ifjúságiparlament

22

62

Települési /kerületidiákönkormányzat,diákparlament(tehátnemiskolai!)

18

60

Sportpálya,sportolásraalkalmashely

90

85

Egyházhozkapcsolódóifjúságicsoport,szervezet (pl.bibliaóra,gyerekmegőrzésstb.)

50

65

Hagyományőrzőegyesület,néptánccsoport

61

71

Környezetvédelmi,településszépítésiegyesület

40

76

Droggal,alkohollal,szenvedélybetegséggelkapcsolatostanácsadás

38

79

Egészséggelkapcsolatostanácsadás

52

80

Amatőrkulturálisegyesület(színjátszók,zenészekstb.)

51

73

Forrás: Ifjúság2008.

Az információszolgáltatáshoz, tanácsadáshoz köthető elemek hozzáférése is korlátozottnaktekinthető,hiszenazifjúságiirodák,volte-Magyarországpontok,apályaválasztási tanácsadásvagyaközösségiterekcsupánafiatalkorosztályegyszeletétértékel.Mindeközbenazezekirántiigényjóvalmagasabbvolt,afiataloktúlnyomótöbbségeszükségét érezteezekmeglétének,hatékonyműködésének.Aközéletiaktivitásifjúságikorosztályt érintő fontos eleme a helyi ifjúsági életben való aktív részvétel. A 15 és 29 év közöttiek ötödeszámoltbearról2008-ban,hogyakárifjúsági,akártelepülésiönkormányzatelérhetőközelségbenlenneszámára,tizedükpedignemistudottilyenközösségiformáklétezéséről.Azigényazonbanittiskiemelkedővolt,többmintakorosztálykétharmadaelengedhetetlennektartottaazilyenjellegűaktívifjúságiközösségekműködését.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 33

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Saját környezetében elérhető, fiatalok számára szervezett programokat a korosztály fele(52százalék)tudottemlíteni.Ennélvalamivelkevesebben(42százalék)voltakazoka fiatalok, akik környezetében működnek olyan egyházi vagy civil szervezetek, melyek a fiatalokszámáranyújtanaktanácsadástvagyprogramokat.Alehetőségekkorlátozottságamellettnemcsoda,haafiataloknakszólóeseményekenvalórészvételkevesekszámárarendszerestevékenység:mindössze6százalékukgyakorilátogatójaazilyenjellegű programoknak.A15 –29évesfiatalok45százalékamégsosemvettrészthelyiszervezet ifjúsági elérést célzó programján, 42 százalékuk jelezte, hogy alkalmanként el szokott látogatniilyenrendezvényre. 2008-banazinformációáramlást,aközösségiélményeket,valamintasegítségnyújtást ismagábanfoglalóifjúságiirodákhelyzetesemmutatottrózsásképet.Acélcsoport,azaz afiatalkorosztálytúlnyomótöbbsége(81százalék)mégsosemkeresettfelifjúságiirodát. Rendszereslátogatónakmindösszeakorosztály4százalékaszámított,ritkánbetérővendégnek pedig 10 százalékuk. A 15 –29 éves fiatalok 5 százaléka pedig még egyáltalán nemhallottifjúságiirodákról.

európai uniós kitekintés Uniós összevetésben a fiatalok többsége rendelkezik szervezeti kapcsolattal (Eurobarometer2014).2014-bena15 –3011 éveskorosztály49százalékaamegkérdezéstmegelőző egy évben kisebb-nagyobb mértékben részt vett szervezetek tevékenységében. Magyarországon ez az arány már jóval alacsonyabb: a fiatal korosztály 28 százalékáról állítható,hogyaközelmúltbantevékenyenrésztvettvalamelyszervezetéletében. AkorábbihasonlótematikájúEurobarometer(2013)jelentésadataihozmértenláthatóafiataloketérenmutatottaktivitásánakcsökkenése.2013-banméga15 –30éveskorosztály 56 százaléka vett részt a lekérdezést megelőző egy évben valamilyen szervezet tevékenységében. Magyarországon ez az arány 37 százalék, ami szintén magasabb a 2014-eshezviszonyítva. AzUniótagállamaitvizsgálvalátható,hogyabolgárfiatalokmutatkoznakleginkább passzívnak e téren: 80 százalékuk nem vett részt szervezetek működésében egyéves távlatban. Magyarország ebből a szempontból Románia után a harmadik legkevésbé aktív térség. A magyar fiatalok 72, a román fiatalok 77 százalékának nincs semmilyen szervezeti kapcsolata, így e két ország is a sereghajtók csoportjába tartozik. Az aktív szervezetikapcsolatokleginkábbahollandfiatalokkörébenjellemzőek,akorosztály67 százaléka rendelkezik ilyennel, őket követik az ír (66 százalék), valamint a svéd fiatalok (65százalék). Alegnépszerűbbszervezettípusokasporthoz,azifjúsághozésahelyiközösségekhez köthetőekminduniósszinten,mindMagyarországesetében.Alegkevésbénépszerűek egyértelműenapolitikávalkapcsolatosszervezetek,deazemberijogi /humanitáriusésa környezetvédelemmel,környezettudatossággalfoglalkozószervezeteketisaligpreferálják afiatalok.

34

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Acivilaktivitásegytovábbiaspektusaazönkéntestevékenységekvégzésénekgyakoriságábanismérhető.2014-benazUniófiatalállampolgárainaképpennegyedevégzett önkéntesmunkátamegkérdezéselőtti12hónapsorán(Eurobarometer2014).Amagyar fiatalok körében az önkénteskedők alulreprezentáltak az uniós átlaghoz képest, mindössze 18 százalékuk végzett valamilyen tevékenységet önkéntes alapon a vizsgált időszakban. Ezek közül legtöbben (EU28: 66 százalék, Magyarország: 80 százalék) helyi közösségek formálása érdekében tették ezt meg, de az országos közösségszervezés is markánsszempontazönkéntesfiatalokszámára(EU28:27százalék,Magyarország:23 százalék).Azönkéntesekbevallásaalapjánegyértelmű,hogyakaritatív-segítőtevékenységekjutalmaalapvetőentermészetbenielismerés,bármilyenformáliselismeréscsakaz önkéntesmunkákcsekélyhányadávaljártegyütt.AzUnióbanélőönkéntesek27százaléka,Magyarországon23százalékukkapottvalamilyenigazolásttevékenységéről. Magyarországon a fiatalok önkéntes tevékenysége részben humanitárius célokat szolgál(32százalék),részbenoktatási /képzési /sporttevékenységhez(29százalék)köthető.Emellettazonbanazállatokgondozása(16százalék),valamintakörnyezettudatosság (14százalék)iskiemelkedőszerephezjut.Azönkéntesmunkaterénalegkevésbépreferáltterületeknekapolitikai,vallásiésemberijogiprogramok(8–8százalék)számítanak. AzUnióegészétvizsgálvaishasonlófelosztástláthatunk:ahumanitáriusszervezetekállnak az élen, az önkénteskedők 44 százaléka ilyen jellegű programok résztvevője volt. Emellett az oktatáshoz /képzéshez /sportoláshoz köthető önkéntes tevékenységek is sokak számára bizonyulnak vonzónak (40 százalék). A magyarországi eredményekkel ellentétbenazonbanapolitikáhozkötődőtevékenységek(8százalék)mellettelsősorban anövény- ésállatvilágésakörnyezetvédelme(9–9százalék)jutkisebbszerephez.

összefoglalás A2000ótanégyéventesorrakerülőországosifjúságkutatásokmeglehetősenkorlátozott összevethetősége ellenére annyi azért állítható, hogy egyre kevesebb fiatal tagja valamilyen szervezetnek, illetve mutat velük bármilyen fokú kapcsolódást (6. táblázat). Mindamodern,tagságonalapuló,mindaposztmodernformákeurópaiösszevetésben erősenazuniósátlagalattmaradnak12,éscsökkenőtrendetmutatnak.„Amagyarfiatalok rendkívül vékony rétegét éri el az ifjúsági civil társadalom, és ez a réteg az elmúlt években vékonyodott el” (Oross 2013:309). A preferenciasorrend a legutóbbi három mérés alatt keveset változott, a szabadidős és diákszervezetek, valamint sportoláshoz köthetőközösségekalegkedveltebbek,miközbenapolitikaiszervezetekhezvalótartozáselenyészőmértékű. Ugyanakkoraholösszevethetőekazadatok,ottatagiviszonyokésazáltalánosjellegűkapcsolódásköztikülönbségmintegyháromszoros.Többelemzésisrámutatott,hogy azúj(posztmodern)formákmegjelenésénekokait–azérdektelenségentúl–amodern formákelégtelennéválásábaniskellkeresnünk.Ezeknekegyikjelentőscsoportjaaszervezetek működtetésének jogi és pénzügyi követelményei, azaz mindazok a jogszabályi

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 35

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM keretek,amelyeketacivilszervezeteknekabejegyzés,illetveközhasznúváválásérdekében be kell tartaniuk. A fiatalok túlnyomó többsége a megszokott, tagságon alapuló részvételiformákhozelutasítóanállhozzá(ésperszerészbenennekazisoka,hogynem hagyják„odaállni”).Atöbbségugyanisnemlátjaértelmétannak,hogyekeretekközött fogalmazzamegközösségi,társadalmiszükségleteit,nemtalálolyanközösségiélményt, amelyért érdemes lenne szervezethez tartozni. „Nem hisznek abban, hogy egy ifjúsági szervezetben,informálisközösségbenvállaltszereppelésegyéniakaratuk,elszántságuk gyakorlásávalhatássallehetnekhelyi,regionálisvagyakárországosfolyamatokra”(Kárpáti2010T/114).Hiszenapolitika,amédia,afelnőtttársadalomsemaztközvetítikfeléjük, hogyatelepülés,arégió,azországésazonbelülazősorsukvégsősoronrajtuk,azáltalukképviseltszándékokon,érdekekenismúlik.Ésmiutánezenközösségiélményeknem segítenekmegalapozniaközéletiaktivitást,többségükneknincsentudomásaarról,hogy miképpen lehetnek az őket érintő döntések alakítói, befolyásolói. Pedig ma már egyre kevésbéakadályazinformációhozvalóhozzáférés,vélhetőlegegyszerűenazérdektelenségidézielőakorosztályilyeténállapotát,atapasztalatésakutatásokaztmutatják,hogy míg a fiatalok bizalmatlanok a hagyományos intézményi formákkal, befogadóbbak az „alternatív”aktivitásokkalszemben(közösségihálózatiadhockezdeményezések,tiltakozómegmozdulásokstb.). 6.táblázat.Szervezetikapcsolatokarányánakváltozásaa15 –29évesekkörében 2000 –2012között(százalékosarány) Ifjúság 2000

Ifjúság 2004

Ifjúság 2008

magyar Ifjúság 2012

Szervezetitagság

16

15

9

10

Szervezetiprogramonvalórészvétel

12

n.a.

12

10

n.a.

n.a.

15

7

–

–

32

27

Szervezetektevékenységébenvalórészvétel Szervezetekkelvalóbármilyenjellegű /mélységű kapcsolatok13 arányaösszesen Forrás: Ifjúság2000;Ifjúság2004;Ifjúság2008;MagyarIfjúság2012.

A modern-posztmodern megkülönböztetésnek semmiképpen nincs értéktartalma, ne gondoljuk tehát, hogy a modern részvételi formákat el kéne felejteni, és helyettük kizárólagosanaposztmodernkeretekbenmegvalósulórészvételiformákrakellenefigyelni, vagy éppen fordítva: foggal-körömmel ragaszkodni a modern formákhoz. Egyfelől ugyanis szükség van azokra a szervezetekre, amelyek az igazgatás számára érthetően, sokszor az ő képükre formálva működnek, hiszen ezeken keresztül az önkormányzat, kormányzat,intézményekszámáraérthetőbbenkommunikálhatóazifjúságivéleményés akarat.Másfelőlamaitársadalomgyorsabbanalakul,amaiifjúságiidentitáskomplexebb annál, mintsem hogy ezt a XX. századi lassú és adminisztratív keretek közé szorított világképkövetnilenneképes.

36

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A pusztán szervezettségi adatokra támaszkodó értelmezéseket tehát azért is érdemes óvatosan kezelni, mert a XXI. század elején – ellenpontozva a XX. század tömegszervezeteit,illetveazottlétrejövő„nyakkendőértlegitimitást”rejtettpszichológiaiszerződését–márnemkizárólagataglétszám,hanemaszolgáltatás,illetveannakigénybevételejelenthetiaszervezetilegitimitástésatársadalmihatást.Ésígyválikatáborokifjúságaafesztiválokifjúságává.

Irodalom Anheier,Helmut–Glasius,Marlies–Kaldor,Mary(szerk.)(2004):GlobálisCiviltársadalomI.Budapest:Typotex. Azzopardi, Anthony–Furlong, Andy–Stalder, Barbara (2003): Sebezhető ifjúság – sebezhetőség az oktatásban, a munkavállalásbanésaszabadidőbenEurópában–perspektívák.Szeged:Belvedere. www.ifjusagsegito.hu /belvedere /sebezhetoseg.pdf,letöltve:2013.03.16. EUROBAROMETER (2013): European Youth: participation in Democratic Life. Flash EB375., http: //ec.europa.eu /public_opinion/flash /fl_375_en.pdf,letöltve:2015.01.20. EUROBAROMETER (2014): European Youth. Flash EB408., http: //ec.europa.eu /public_opinion /flash /fl_408_en.pdf, letöltve:2015.04.24. HuszárÁkos(2009): Akritikaielméletrekonstrukciója.Újosztály-elméletekésciviltársadalom-elméletekarendszerváltásidőszakában.Budapest:NapvilágKiadó. Kárpáti Árpád (2010): A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai. In: Földi László –Nagy Ádám (szerk): Ifjúságügy, ifjúsági munka,ifjúságiszakmamódszertanikézikönyv. Budapest:Mobilitás-Iszt-ÚjMandátum. NagyÁdám–NizákPéter–VercsegIlona(2014):Civiltársadalom,nonprofitvilág.Budapest:UiszAlapítvány. OrossDániel(2013):Társadalmiközérzet,politikáhozvalóviszony.In:NagyÁdám–SzékelyLevente(szerk.): Magyar Ifjúság2012 –Tanulmánykötet.Budapest:Kutatópont.283–315. Pérez-Diaz,Victor(1998):ThepublicsphereandtheEuropeanCivilSociety.In:Jeffrey,AlexanderC.(eds.): RealCivil SocietiesDilemmasofInstitutionalization. London:Sage.

jegyzetek 1Szervezetitagságés /vagyszervezetektevékenységébenvalórészvételés /vagyszervezetekrendezvényénvaló részvétel. 2 IdetartozikazAlkotmánybíróság,aköztársaságielnök,azOrszággyűlés,akormányésabíróságok. 3 Ötfokúattitűdskálaátlaga,melybenaszélsőértékek:1=egyáltalánnembízik,5=teljesmértékbenbízik. 4 1=egyáltalánnemérdekli,5=teljesmértékbenérdekli. 5 1=egyáltalánnembízik,5=teljesmértékbenbízik. 6 Ittvizsgálttevékenységek:közéletitartalmakmegosztása,közéletitartalmakhozvalóhozzászólás. 7 Szervezetektevékenységébenvalórészvételés /vagyszervezetekrendezvényénvalórészvétel. 8 Akorosztálymindösszesen2százalékakötődikegyéb,nemformálisközösséghez. 9 Ilyenek voltak a kérdőívben szereplő egyházi szervezetekhez köthető szolgáltatások, hagyományőrző, környezetvédelmi,egészségtudatossággalkapcsolatos,amatőrkulturálistevékenységhezköthetőszolgáltatások,illetve intézmények. 10 Függetlenülazadottszolgáltatásokvagyintézményekmeglététől. 11AzEurobarometernémiképpmáskorosztálythasználamagyaradatfelvételnél. 12 A nem uniós Svájcban a 15 –18 évesek több mint fele (53%) fejt ki aktivitást sport vagy más szervezetben (Azzopardi–Furlong–Stalder2003). 13 Szervezetitagságés /vagyszervezetektevékenységébenvalórészvételés /vagyszervezetekrendezvényénvaló részvétel.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 37



közösségI tervezéssel a városok-városrészek megújulásáért1

Péterfi Ferenc „Megformáljukvárosainkat ésaztánazokformálnakminket” (JanGehl) 2

a város magjának, központjának – a városi térnek a szerepe, funkciója egy település életében Miközbenavárosifejlesztésről,ésannakközösségiesélyeiről,aciviltársadalomtagjainak,szervezeteinekbevonásárólírunkakövetkezőkben,elinduláskéntavárosközpontok meghatározójelentőségéreigyekszünkafigyelmetfelhívni. Fontos megértenünk, hogy a városi tereknek szerkezetileg és funkcionálisan is kiemeltjelentőségevanatelepülésegészének,sőtatágabbkörnyezeténekazéletébenis. Ezt meg kell értenie a város döntéshozóinak, működtetőinek; az ottani intézmények alkalmazottainak,aszakértőtervezőknekésahelyiközösségnek,azottélőknek:különösen,hanemcsakfelhasználóként,deeterekalakítóikéntisszeretnénekalakító-meghatározószerepet,példáulannakamegtervezésében. „…Atérkörülhelyezkedikel,épülaváros,ígyatérleszatelepüléslegjellemzőbbrésze. Egyközösségsemlétezhet,hahiányoznakazokazalkalmak,amelyeketközösenlehetmegélni,hanincsenekolyanpillanatai,amikortagjaiegyütt,mintegyhatalmaskórusugyanannak azeseménynekarészesei.Ilyenkor,amikorugyanazoneseménykapcsánugyanazonérzések

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 39

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM töltenek el bennünket, érezhetjük, hogy egy közösséghez tartozunk, valamihez, ami több, mint az egyéni világunk. A terek természetes keretet adnak ezeknek a közösségi eseményeknek,egykeretet,amikiemeliazeseményeketésezekrévénmagaisértékesebblesz… Aközéletszíntere,azegyénisorsokszínpada,avárosiéletszimbóluma:ezeklehetnekmégmaisavárosiéletüzenetei.Azépítészetnemmindigbefolyásoljakedvezően azokatafeladatokat,amiketegytérnekbekelltöltenie.Amodernterekolyannaktűnnek, mintha hatalmas lepusztult parkolók lennének. Mégis, az igény, hogy legyenek helyek,amelyekellátjákatérfeladatait,olyanerős,hogyazemberekidőnkéntmégméltatlankörnyezetekbenis,mintamilyenekakülvárosiiparterületek,megpróbáljákkialakítaniezeketahelyeket.Emberivé,civilizálttá,élhetővéalakítani,igaziterekké,nemcsupán területekkéformálniközpontihelyeiket…”(Basso –Bianchi2003:160)

tervezz! bátran! Gyakori, hogy hivatalos tervek készülnek új lakónegyedek, épületek beruházásairól, egy-egy városrész átalakításáról, és azt – kötelező formaság miatt – valamilyen formábanbemutatjákalakosságegyrészénekis.Pontosabbanmeghirdetnekvalamifórumot, ami persze gyakran érdektelen, a lakók nem mennek el, vagy ha kevesen mégis, akkor szintesemmitnemértenekazottröpködőszakkifejezésekből,milliárdosszámokból. Szomorúilyenkorlátni,ahogyezeknekaz„egyeztetéseknek”azalkalmábólaterem faláttelerakjákkülönféleműszaki-építészetitervrajzokkal.Aközönségjórészenemérti azokat,mertnincsgyakorlataatervrajzokolvasásában–ígyebbenahelyzetbenkiszolgáltatottnakérzimagát. Ámatervezőkiscsakletudniszeretnékeztakötelezőfórumot,amirőlsosemtudják előre, kit hívtak oda meg, és a meghívottak közül ki fog eljönni. Tartanak tőle, mert a közvetlen megbízókon kívül nem ismernek senkit, pláne nem a helyi lakosságot, ezért számukraezmindigegyelőrekiszámíthatatlanbalhélehetősége. „Amagyarépítészekzömeúgyhiszi,hogyhabeleszólástengedneaközszámáraaz építészeti tervezési programok kialakításába, akkor eddigi építészi privilégiuma, a teljes erre felépített építészikonográfia veszne el. Ezért féltékenyen védi előjogait, és sokszor belemegy olyan játékokba – nemcsak megélhetési kérdések miatt –, amely során az elmúlt századokban az építészet és a hatalom összefonódott, de amely játékokat egy demokrácialekell,hogyvessenahátáról.Azépítészekzöme,ezthangsúlyozzuk,merta nyitott társadalom előnyeit azért közülük is egyre többen érzékelik, maximum félnek, mintahogyanmindenújtólfélazember.”(Péterfi –Sain2010:5) 3 Amásiktipikushelyzet,hogyahelyilakosságerőteljesentiltakozikegy-egy–többnyirekésőnatudomásárajutott–változtatás,beruházásellen,mertazérdekeitvélisérülniezekáltal. Ilyenkor–mindkétesetben–atervezők,adöntéshozók,ahivatalimunkatársak,de legfőképpenabefektetőkmindellenségnek,gyanúsnaktűnnek,olyannak,mintakikle akarjáknyomniazérintettektorkáneztakötelezőegyeztetésiprocedúrát.

40

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■



valójában mire alapozzák a helyi közösségek, hogy bele kívánnak szólni a településük – városuk tervezésébe, átalakításába? Sokanúgyvélik,apolgárokmegválasztottákazönkormányzatiképviselőiket–akkor neavatkozzanaktöbbéazőügyeikbe,ezzelátruháztákabeleszólást,bízzákteljesmértékbenrájukaközügyekgyakorlását.Nemteljesenígyvan.Vagyisegyáltalánnincsígy. „AzOrszággyűlés–követvehazánkhaladóönkormányzatihagyományait,továbbáazEurópaiÖnkormányzatiKartaalapkövetelményeit–elismeriésvédi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait.Ahelyiönkormányzáslehetővéteszi,hogyaválasztópolgárokhelyi közössége–közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján –önállóanés demokratikusanintézzeahelyiérdekűközügyeit.”(1990.éviLXV.törvényahelyiönkormányzatokról)

Atörvényaszereplők(aválasztópolgárok,azokcsoportjaiésamegválasztottképviselők) folyamatos kapcsolatát, optimális esetekben konzultációkra és párbeszédekre épülőtartósegyüttműködésétfeltételeziazönkormányzáskapcsán.Amimagábanfoglaljaazérintetteknek,ahelyiközösségnekabeleszólásáraésaképviselőtestületekfolyamatosellenőrzésérevalójogátis.

milyen kiút, megoldás lehetséges ezekben a mindenki számára kellemetlen helyzetekben? Lehetséges-e,hogyafelekneriválisailegyenekegymásnak?Hogyanlennelehetséges valamifélebizalomkiépítése,amelybennemellenséget,hanemigazipartnertlátnakegymásbanafelek?

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 41

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Atelepülésfejlesztésikoncepciók–amelyekatelepülésitervezéskorábbimeghatározóformái–döntőenafizikaikörnyezetmegújításátcélzó(mérnökcentrikusankidolgozott) beavatkozások, amelyeknek társadalmi, szociális, közösségi hatásai előre nem felmértek, és csak nagyon ritkán ellenőrzöttek. A városrehabilitáció során elkülönültek a városokkörébenóriásinépszerűségnekörvendő,látványosfizikaibeavatkozásokathozó ún. funkcióbővítő városrehabilitációs törekvések, és a népszerűtlen, akut és neuralgikus problémákat magukban hordozó, sok évtizedes távlatban nem kezelt ún. szociális városrehabilitációk. Meggyőződésünk,hogya társadalmi szétesést előidéző folyamatok megállításával kapcsolatos cselekvéseknek, intézkedéseknek alapvetően a települések szintjén kell megtörténniük. A jól végiggondolt és kivitelezett szociális célú városrehabilitációs programok fontos szerepet játszhatnak a különböző helyzetű társadalmicsoportokközöttiközeledéselősegítésében,avárosokonbelüljelentkezőtársadalmifeszültségekmérséklésében,atársadalmibékemegőrzésében. Mivel a városmegújításban az érintett lakosság bevonása kikerülhetetlen szükséglet, ennek a folyamatához erőforrásokat –időt,anyagiakatésközösségifejlesztésben, közösségi munkában járatos szakértő segítőket – kell rendelni. A fejlesztő azokat a változásokat segíti ebben a folyamatban, amit a közösségek, az érintettek önmaguk határoznak el. Egyilyenfolyamatjóltudjasegíteniahelyhezésaközösséghezkötődőidentitásnak ésazérintettekfelelősségénekakifejlődését.Ugyanakkorkikerülhetetlen,hogyebbena kérdésbenvalamennyiismeretetszerezzünk,néhánydolgotennekokábólmegtanuljunk, hogyerreidőt,figyelmet,tehátjelentőserőforrásokatfordítsunk.Deezekaszándékok máraközösségitervezésnagyontudatoslépéseitjelentik.

kinek van joga és hozzáértése a város tervezésébe beleszólni, abban részt venni? Avárosoképítésének,fejlesztésének,megújításának–ahogyeztsoroltuk–különféleszereplőivannak.Aszakemberek:építészek,várostervezők;aztánadöntéshozók–az önkormányzat választott testülete; a polgármesteri hivatal alkalmazott tisztségviselői és azérintetthelyilakosság. Mondják,hogyalakosságnemértatervezéshez.Ésatestületekbenavégsődöntést hozó választott képviselők értenek hozzá? Ők sem tervezők a privát életükben, hanem tanárok,jogászok,műszerészek,kereskedőkéshasonlók.Mennyivellaikusabbnálukahelyi lakosság,aközvetlenülérintettek,akikbeleszeretnénekszólniaváltoztatásokalakulásába? Egy nagyvárosban a közelmúltban előadást tartott a főépítész a terveiről – tehát nem a lakosság, hanem az általa elképzelt tervekről – és félreérthetetlenné vált a hallgatók számára, hogy riválisnak, versenytársnak tekinti a lakosságot. Szerepeltek az előadásban parkolók, stadion,befektetők-beruházók,nagyszámok,amibebelekerül(ne)agigantikustervekkivitelezése.

42

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Nemvoltszóatermészetről,térhasználatról,emberekről,közösségekről,emberiakaratokról ésambíciókról. Beszédeésannakfogadtatásaalapjánnyilvánvalóvolt,hogymindkétfélmegkérdőjeleztea másikilletékességét,sőtaszakismeretét,jogát,jóindulatátésérdekeitis.Aszereplőkebbena játszmábanlenéztékegymást. Többszörerőforrásokatemlegetettafőépítészúr,demindigabefektetői,vagyönkormányzatipénzregondolt.Ésnemahelyiemberekreésközösségekre,minterőforrásokra.

A tervezés folyamata, a tervek készítése stratégiai jellegű tevékenység, elvben sok érdekcsoportot együttesen megmozgató települési szintű terv létrehozására irányul, amelynek sikere különösen függ a szereplők közötti párbeszéd és együttműködés minőségétől. Tehát egy összjáték kellene, hogy legyen, amelyben a szakértők nem döntéseket közölnek, hanem segítenek a nem szakértőknek megérteni a különféle lehetőségeket, alternatívterveket:felkészíteniőket,hogyazegyikésamásikmegoldásnakmilyenvárhatókövetkezményeilehetnek;vagyakülönféleszándékokmilyenmegoldásokkalvalósíthatók meg. Felkészíteni a nem szakértőket arra, hogy dönteni tudjanak a saját életük alakításában. Hailyenpárbeszéd-kapcsolatlenneatervezőkésahelyipolgárokközött,nemlenne olyankiszámíthatatlanegy-egylakosságifórumaszámukrasem,hiszenrészbenismernékahelyiekvéleményét,kérdéseitésvágyait.

várostervezés – városmegújítás, a sikeres részvételi folyamatok Afejlesztésfogalomáltalánosjelentésejórésztfizikaiváltozástsugall;aztelsősorban létszámbeli, gazdasági növekedésként szokták értelmezni. A városfejlesztés kapcsán a városmegújításfogalmattartjuk–márcsakanemzetköziszóhasználatmiattis–szerencsésebbnek. Avárosmegújításegyolyanfolyamatosbeavatkozásitevékenység,amelyavárosfejlődésben zajló spontán folyamatokon alapul. E folyamatok közül némelyekre ráerősít, másokatellensúlyozvagykitérít. Avárosmegújításcélja,hogyazérintettközösségbevonásával–amelyegyszerreforrásaéskedvezményezettjeetevékenységnek–úgymódosítsaavárosfejlődésifolyamatokat,hogyjavuljonazérintettektársadalmi,pszichésésfizikaiközérzete. A városmegújítás a nyilvánosságban zajló, a fenntarthatóságot célzó felelős folyamat.4 Atársadalmirészvételifolyamatokkapcsánkétdologhozkellenejobbanértenünk: •a saját közösségi érdekeink megfogalmazásához, megvédéséhez, képviseletéhez (esetenkéntezküzdelmet,nyomásgyakorlástjelenthetne);

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 43

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM •amásikfélleltörténő együttműködéshez (ittegyrésztavelünkközöscélúmásszervezetekre,másrésztadöntéshozókköréregondolunk). Atervezésáltalábantöbb,egymástkövető,elvileglogikusanegymásraépülőszakaszból, lépésből áll. Az első szakasz a helyzet feltérképezése, a problémák elemzése, ezt követi egy hosszú távú koncepció kidolgozása, amelynek fókuszában áll a jövőkép, az elérnivágyott célállapot.Hogyeztmikéntérhetjükel,arrakülönböző programok készülhetnek,ésaprogramokvégrehajtásátlehetaztántovábbkonkretizálnioperatívszinten. Atervezésifolyamatnakcsakalegvégénjelennekmegamérnökitervek,amelyekatelepülés fizikai struktúráinak konkrét megvalósítását szolgálják. Alapvető hiba és már-már rosszhiszeműnektekinthetőmegoldás,haalakosságotezenalegvégsőpontonvonják be–azérintettekneképpenahelyzetfeltárásbanésahosszútávúkoncepció,ajövőkép meghatározásábanlehetkulcsszerepük,hiszenezekazokaterületek,ahola„laikusság” ésa„szakértelem”aleginkábbösszemosódik.Természetesenatervezésvalamennyiszakaszábanmeglehettalálniazokatazelemeket,amelyeketazérintettekkelközösenlehet kimunkálni.Sajnosajelenlegigyakorlategyiksarkalatoshibájaazis,hogyazegyébként egymásból logikusan következő tervezési szakaszok nem egymásra épülnek, vagyis ha például az átfogó koncepciótól, jövőképtől függetlenül, esetleg azzal ellentétes módon valósulnakmegfejlesztések,készülnekelépületek. Aközösségi–vagyrészvételi–tervezésrőlkönyveketírnakmanapság,néhanagyés látványosprogramokfoglalkoznakezzel,dealényegeviszonylagegyszerűenisösszefoglalható:Kérdezzükmegazembereket!Álljunkszóbaegymással!

A sikeres részvétel akkor lehetséges,ha •természetes része a részvétel a helyi társadalom működési – főként döntéshozói – folyamatainak,eljárásainak; •hatermészetes(megszokott)részeazadotttársadalmikultúrának;

44

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM •ha léteznek társadalmi intézmények, amelyeknek begyakorolt működési formája a részvétel. Hamindezeknemléteznek,akkoraközösségekkikényszerítettlehetőségeketkeresnekarészvételre. A részvétel kezdeményeződhet alulról,aciviltársadalomfelőlésfelülről,adöntéshozásra felhatalmazott szervezetek, intézmények irányából. Ez utóbbi lehetséges a döntéshozók„bölcsességéből”,vagyjogszabályokáltalelőírtkötelezettségekalapján. Aciviltársadalomalulrólkezdeményezettrészvételipéldáilegtöbbszörérdekérvényesítési,érdekvédelmiokokbólszerveződnek.Ezektöbbnyirekikényszerített,vagyarészvételkikényszerítéséneklehetőségéreirányulóakciók,folyamatok. Tipikus, hogy ezek a különféle érdeksérelmek kapcsán indulnak el. Gyakori, hogy az egymástólfüggetlenérdeksérelmekbőlkiindulócivilkezdeményezésekutattalálnakegymáshoz–szélesebbösszefogások(tapasztalatcserefolyamatok)alakulnakkiezekből. A részvétel létrejöttének alapfeltételei: •egyenrangúnaktekintsenek; •valódijogailegyenekazérintetteknek; •higgyenekaközösségekabban,hogyebbenőkilletékesek,hogyérdemes,hogyvan esélyeabekapcsolódásnak,abeleszólásnak; •információmlegyenakérdésben,éshogybármikorhozzáférjekatémávalkapcsolatosanszámomra–számunkrafontostovábbiinformációkhoz; •adöntéshozóktól,ahelyiközösségtagjaitól–tehátazegyüttműködésbenrésztvevő felektől –annakakölcsönöstudása,hogyamásikkalegyütttudjanak valamit–többnyireegy-egyfolyamatot–végigcsinálni ; •a másikszempontjainakakalkulálása,számbavétele,elfogadása,„magamraeresztése”–ezeknagyművészetet:kifinomultközösségitudástjelentenek. Ehhezaképesséválásifolyamathozvalamennyiszereplőnekszükségevanegytanulási,szocializációsfolyamatbanvalórészvételre.

a párbeszéd és a vita összehasonlítása5 A párbeszédre törekvő szemlélet kialakításának előfeltétele a nyitottság, a sokféle nézőpontelfogadásaésönmagunkkorlátozása–másokelnyomásánakésvéleményünk rájukerőltetésénekelkerülése. Lényegébenalegfőbbkülönbségapárbeszédésavitaközöttaz,hogy–szembena vitával – a párbeszéd során a résztvevőknek nem egymás meggyőzése, a konszenzus kereséseacéljuk,hanema„közöstalaj”megtalálása,amelylehetővétesziegymásmegértését,avéleménykülönbségekmögöttállóeltérőértékekmegismerését.Apárbeszéd optimálisesetbenkialakíthatja,megerősíthetiarésztvevőkbenaztazérzést,hogyavéleményükszámít–amiaközügyekbenvalóaktívrészvételfontoselőfeltétele.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 45

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 1.táblázat.Apárbeszédésavitajellemzői Párbeszéd

vita

Apárbeszédegyüttműködés:kétvagytöbboldalegyütt dolgozikaközösmegértésretörekedve.

Avitaszembenállás:kétoldalszembeállegymással,törekedvearra,hogybebizonyítsák,amásiknaknincsigaza.

Apárbeszédbenacélaközöstalajmegtalálása.

Avitábanacélameggyőzés.

Apárbeszédbenazegyikazérthallgatjamegamásikoldalt, Avitábanazegyikazérthallgatjamegamásikoldalt,hogy hogymegértse,értelmezze,ésközöspontokatkeressen. hibáttaláljonbenneésvitábaszálljonvele. Apárbeszédgazdagítjaésmegváltoztatjaarésztvevők szempontjait.

Avitamegerősítiarésztvevőksajátszempontjait.

Apárbeszédúgytárjafelafeltételezések„hátterét”,hogy lehetővétesziazátértékelést.

Avitaúgyvédimegafeltételezéseket,mintigazságot.

Apárbeszédasajátálláspontelemzésérekésztet.

Avitaamásikvéleményénekcáfolásárakésztet.

Apárbeszédutatnyitbármilyen,azeddigieknéljobbmegoldásfelé.

Avitamegvédiasajátálláspontot,mintlegjobbat,ésmindenmáslehetőségetfigyelmenkívülhagy.

Apárbeszédnyitotthozzáállástteremt:tévedhetünk,változtathatunk.

Avitamerevmagatartásteredményezésannakelhatározását,hogycsaknekünklehetigazunk.

Apárbeszédbenközöljüksajátlegjobbgondolatainkatis, Avitábanközöljüklegjobbgondolatainkat,amelyeketa tudva,hogymásokhozzászólásaiinkábbjavítani,mintrom- végsőkigvédünkésigyekszünkbebizonyítani,hogyhelytbolnifogják. állóak. Apárbeszédasajáthitünkátmenetifelfüggesztésétkívánja.

Avitaasajáthitünkteljesvállalásátkívánja.

Apárbeszédbenközösalapotkeresünk.

Avitábanfeltűnőkülönbségeketkeresünk.

Apárbeszédbenamásikvéleményébenmegerősítéstkeresünk.

Avitábanamásikvéleményébengyengepontokatkeresünk.

Apárbeszédmagábanfoglaljaamásikirántiigaziérdeklődéstésnemazelidegenedésrevagysértésretörekszik.

Avitamagábanfoglaljaamásikkalszembeniellenállást, anélkül,hogyfigyelneazérzésekreésakapcsolatokra, továbbáamásikgyengítéséretörekszik.

Apárbeszédaztfeltételezi,hogyamegoldásegyesrészei másokkezébenislehetnekésezekarészekegyüttesen egy működőképesmegoldásteredményezhetnek.

Avitaaztfeltételezi,hogyegyjóválaszvanvalakineka kezében.

Apárbeszédnyitottmarad.

Avitabefejezettéválik.

Forrás: Borbélyné(é.n.).

tud-e igazságos lenni a társadalmi részvétel? –teszifelakérdést PallaiKatalin (2010)aPolgármesteriAkadémiafüzetsorozatában kiadottTársadalmirészvételcíműmódszertanikiadványában. Ő elsősorban a résztvevők esetlegességére utal, de másik fontos szempontot is figyelmünkbeajánl:atervezési–egyeztetésifolyamatbanrésztvevőkelőzetesfelkészültségét.

46

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM „Ahelyiválasztásazértigazságos,mertmindenkinekegyszavazatavan.Atársadalmi részvételkeretébenfolyóegyeztetésekenazonbanazéppjelenlevőkinformációiésérvei ütköznek egymással…” (Pallai 2010:16) Arra gondoljunk, hogy ezekben az esetekben nemkizárólagaközvetlendöntésátruházásra,hanemadöntésekelőttitájékozódással,a döntésekelőkészítésébenvalórészvétellelszükségestörekedniakiegyensúlyozottrészvételre. Hogyanegyenlíthetőkkiazinformációkhozvalóhozzáférésnek,azinformációmegértésének,vagyazérvelésreésérdekképviseletrevalóképességeknekakülönbségei? „Amennyibenarészvételifórumeredményelényegébenbefolyásoljavagymeghatározzaakésőbbitestületidöntést,vagyafórumátruházottdöntésijogotkapott,márnem engedhetőmegaszereplőkközöttialapvetőenegyenlőtlenesély.Ilyenkorsokfélelépést lehet tenni az igazságosság feltételeinek megteremtésére. Segít a kiegyensúlyozottabb erőtér megteremtésében, ha az összehívás során kiemelt figyelem vetül a „gyengébb” szereplőkre,hatámogatástkapnakérdekeikfeltérképezésébenésálláspontjaikkialakításában,haafolyamatvezetéseésamoderátorokistörekszenekazesélyekkiegyenlítésére és a kommunikációt gátló előítéletek csökkentésére” (Stoker 2004:10 – idézi Pallai 2010:17). Megjegyezzük,hogyegyestársadalmicsoportokbevonása,avelükfolytatottpárbeszédfolyamata,márönmagában–tehátalehetségesváltoztatásravonatkozómarkánsabbjavaslataiknélkülis–fontoséseredményesnektekinthetőszocializációsfolyamat, amelybenmegvalósulhatafokozottfelelősségvállalás,deaképesséválástekintetébenis kiemeltenfontosezeknekajelentősége. „A városhoz való jog gyakorlása sokkal többet jelent annál, mint hogy minél több ember képes hozzáférni a város kínálta erőforrásokhoz. A városhoz való jog azt jelenti, hogy saját magunkat és társadalmunkat változtatjuk meg azáltal, hogy megváltoztatjuk a várost, amiben élünk. Ezért ez sokkal inkább kollektív, mint egyéni jog: a változás csak akkorjöhetlétre,haközösenhatalmatgyakorlunkazurbanizációfolyamataifelett.Azaszabadság, hogy megalkothatjuk és újjáalkothatjuk mind városainkat, mind pedig önmagunkat, az egyiklegértékesebbésugyanakkorlegelhanyagoltabbemberijogunk”. DavidHarvey brit –amerikaigeográfus

Avárosmegújítástbemutató,illusztrálófényképekenelkülöníthetőkésjólfelismerhetőekazokapéldák,amikorazérintettlakosságotisbevonjákatervezésbe,attólasokkal gyakoribbpéldától,amikoravárosrendezéspusztánműszaki,infrastrukturálisváltozásait tartják egy tervezési folyamatban fontosnak. Az utóbbiak fotóin általában gigantikus beton- és üvegépületeket, széles utakat, vasszerkezeteket és többnyire üres utcákat látunk.Aközösségi(vagyszociális)megújítástmindigemberekkel,arcokkal,kiscsoportokbanmérlegelő,beszélgető,asztalokéstáblákkörülvitatkozó,egyezkedőszemélyekkel,közösségikapcsolatokatmegjelenítőképekkelérzékeltetik.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 47

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM kinek és miért éri meg a lakosság, a helyi közösség bevonását magában foglaló folyamatnak a végigvitele? Aközvetlenrészvételmögötttöbbnyireracionálisindokokállnak:annakfelismerése, hogyezáltalmindenérintettszereplővalósgazdasági,társadalmi,környezetiéspolitikai előnyökhözjuthat. – A befektető az érintettek bevonásával minimalizálni tudja a fejlesztéssel, beruházással járó konfliktusokat,ígyasajátkockázataitis.Azérintettekáltalrendelkezésrebocsátottinformációkalapjánolyanmegoldásttalál,amelyaszámosszempontbólakárkockázatos,bizonytalankimenetelűprojektgazdaságiéstársadalmisikerességét biztosítja. – A politikus számára az érintett egyének és közösségek elégedettsége a legitim döntésrévénnagyobb népszerűséget, valódi sikerességet és akár nagyobb szavazati arányt is biztosít,mintaberuházásokátadásátkísérőünnepségek. – Azállampolgárok ésközösségeikazelégedetlenségükkifejezésétszolgálótiltakozóakciókhelyettintézményesítetteljárásbanszerezhetnek érvényt helyi, a társadalmi és környezeti szempontokat számos esetben előtérbe helyező érdekeiknek.Ugyanakkorgyakori,hogyúj,eredetiésnagyonhatékonyjavaslatokkalisgazdagítanitudjákaháttérbendolgozószakértőkajánlásait.

Pallai Katalin (2010) „A társadalmi részvétel” című korábban idézett munkájában az önkormányzatnakahelyipolgárokbevonásárairányulószándékaitkétfélemódonosztályozza: •egy-egy konkrét ügy kapcsán felmerülő részvétel. Ezt eseti, vagy projekt alapú részvételnek is nevezzük. Lényege: a részvételi folyamat az ügy megtárgyalása, megtervezéseutánlezárul; •részvételi intézményépítés: stabiléstartósfolyamattá,aműködésalapelvévéválik ahelyilakosságbevonása,részvétele.

48

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Írásában részletesen kifejti, hogyan szervez kommunikációt a testület az érintett lakossággal. „Olyankommunikációs csatornák,részvételiformák,eszközökrendszere,amelyek afolyamatostájékoztatást,atársadalmipárbeszédfenntartásátésazaktívabbrészvételt szolgálják.Célja:aspontánbeszélgetésekésahivatalospárbeszédközöttistabilkapcsolatlétrehozása.” (Pallai2010:32) Felhívjaafigyelmetarra,hogyezegytanulásifolyamatazönkormányzatésaciviltársadalomszámárais,amelyben„azemberekelkezdikmegérteniadöntéskényszereketés korlátokat,apolitikusokmegazemberekvágyaitéskétségeit” (Pallai2010:33)

„ArészvételitervezéssoránKanadábanmostkezdenekegyújmodelltbevezetni…. Apolitikaebbenafolyamatbanönmegtartóztató:figyelapárbeszédre,denemirányít, nemmanipulál,nempróbálátlépni.Eközbenkialakulakoncepcióegyenszilárdsága,mindenki,akinekmondanivalójavan,beleszól,alakítjaaprogramot,közelítéstörténikalehetőlegjobbmegoldásfelé.Helyetkapnakaciviltanácsbanazottlakók,amozgáskorlátozottak,akorcsoportok,aszubkultúrák,azadottszakterületekképviselői,abefektetők,a közgazdászok. Nem sietnek pénzt rosszul elkölteni. Sokkal többet áldoznak egymás szempontjainak megértésére. Ezáltal sokkal jobban is értik a folyamatot, nem kérnek lehetetlent, nem szalagok átvágásában és fizikai megvalósulásban, hanem megegyezésben és a beszélgetések számában mérik a politikailag is jól eladható eredményt.Ebbenakérdésbennemazépítészafőszereplő,akiadottesetbenasaját emlékművétszeretnémegalkotni,hanemaközösség,ahonnanapénzforrásszármazik.” (Berényi2010:4) Nyilván nem véletlen, hogy több EU-s dokumentum is az erős helyi partnerséget, a civilekbevonását,alakosság–devalamennyiszereplő–számáraazátláthatóságbiztosításátszorgalmazza,ígyjóeséllyelcsökkenthetőakorrupció,amelynekgyanújaerőteljesenfelmerültmáravárosmegújításeddigimagyarországigyakorlatábanis.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 49

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Atársadalmirészvétel,vagyisazérintettekbeleszólásánaklehetőségeszámos alkotmányosjogonalapszik,mintpéldáulazinformációterjesztésénekésmegismerésének szabadsága. Ehhez társul néhány nemzetközi egyezmény, például az Aarhusi Egyezmény, amely rendelkezik a környezeti ügyekben az információhozvalóhozzáférésről,anyilvánosságnakadöntéshozatalbantörténőrészvételéről ésazigazságszolgáltatáshoz-jogorvoslathozvalójog biztosításáról.Aterületfejlesztéssel,területitervekkelkapcsolatoskülönfélehazaitörvényekéskormányrendeletekbiztosította,egyébkéntmegfelelőnek,debővíthetőnekmondhatótársadalmirészvételilehetőségeketagyakorlatbanazönkormányzatok,avállalatok,de magukazállampolgárokissokszorkiüresítik,formálissáteszik,vagyakártrükkökkelmanipulálják.Ajogszabályokmeghatároznakbizonyosegyeztetésiéstájékoztatásikötelezettségeket,atúlszabályozástelkerülendőáltalánosságukmiattazonban a tervezés hivatalos szereplőinek meglehetősen nagy mozgásteret hagynak. Anyilvánosságésarészvételszintjeígynagymértékbenfüggatervezőtől,azelőírt „helybenszokásosmódon” lefolytatotttársadalmasításáltalábankevésérintettetérel.

hogyan kezdhetünk a társadalmi részvétel megszervezéséhez? Azalábbiakbanidézünkazelmúltéveknéhányhelyikezdeményezéséből. Első példánk egy fővárosi lakótelep, ahol a civil lakosság helyi koalíciója elhatározta, hogymegpróbálközösségimozgalmatindítaniahelybenérintettektervezésifolyamatba valóbevonására.Tehátnemegyfelülrőlérkezőfelhívás,hanemahelybenlakókelhatározásaállaközösségtervezésirészvételiszándékamögött. Részletaz „Álmodjunkvárost–tervezzükmegönmagunknakÚjpalotát!” címűfelhívásbevezetőjéből.Ittegyhelyicivilösszefogáshatároztael,hogymegpróbáljamindennapivátenniaközösségszámáraatervezést–ésilyenmódonabeleszólást,afelelősségvállalást–ahelyiügyekalakításában: „Egymozgalmat,közösségiakciótkezdeményezaNyírpalotaTársaság.Készítsünkés készíttessünk helyi közösségekkel, itt élő laikus és szakemberekkel, gyerekekkel, középkorúakkal és idősekkel, intézményekkel, a várostervezésben és működtetésben érintett szakterületek, főiskolák-egyetemek hallgatóival terveket, rajzokat. Fogalmazzunk meg ötleteketszóbanésírásbanarra,hogyanképzeljük,hogyanszeretnénk,haezakisfölddarab,ezavárosrész,Újpalota,sannakszomszédságaigazánamiotthonunklenne! Kerüljön valamilyen formában megfogalmazásra, leírásra, modellezve vagy más módon kinyilvánítva: mit szeretnénk, mi lenne szükséges ahhoz, hogy egészségesen, komfortosan, biztonságban élhessünk itt, hogy büszkék lehessünk mások előtt is a városrészünkre. Hogy olyan közösségi tereink legyenek, amelyek a találkozásokat, az

50

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM együttlétet, az összefogást, az egymás iránti szolidaritást serkentik.” (Álmodjunk várost 2005:6) Akövetkezőpéldánkbanpedigahelyiönkormányzatátruháztaahelyitervezés-akaratnyilvánításlehetőségétaszakemberekkelmegerősített,helybenérintettlakosságra. mIlYEN lEGYEN A TElEKI TÉR?6

„Szeretnénk a Teleki teret szebbé tenni! Reméljük, minél többen csatlakoznak majd hozzánk! A Józsefvárosi önkormányzat megbízásában a Teleki tér tervezőcsapata: Kovács Árpád,KristinFaurest,SzohrGábor,TihanyiDominikaÉSazok,akikcsatlakoznakakilenc hetesműhelymunkába!Bárkicsatlakozhat!Szabályrendszer:AJózsefvárosiönkormányzat a döntés jogát átruházza a tervezőcsapatra, akik a műhelymunka során hozott döntéseikkelmeghatározhatják,hogyMILYENLEGYENATELEKITÉR! ATelekitérmegújul,ésnemakármilyenmódon:ahelyilakosságbevonásával.Akivitelitervetkészítőcsapat,azÚj Irány Tájépítész Kft. egykilenchetesműhelykeretében azegésztervezésifolyamatottranszparensséteszi.Azunióspályázathozszükségeskoncepcióterv (melybe egy, a 2012-es évben rendezett lakossági fórumon elhangzott véleményekisbeépítésrekerültek)képeziatervezéskiindulópontját,melyetmostfelülbírálva együtt újragondolhatunk és módosíthatunk! A folyamatban résztvevők most megtapasztalhatják azt, hogy milyen egy tervezőcsapat részévé válni, milyen szépségekkel és nehézségekkel kell szembenéznie a tervezőnek: álmok, ötletek, feszes munkamenet, költségvetésikeret.Továbbáacsapatmunkaszépségeivelismegismerkedhetnek.Atervezésifolyamatameglévőtervekmegvitatásával,majdaTelekitértörténeténekelemzésévelkezdődik,majdaprogramalkotássalfolytatódik,ésanövényhasználatmeghatározásával zárul. A folyamat célja a közös koncepció kialakítása, amely egy konszenzuson alapszik:azötletekegyközöstervvéformálásával.Fontos,hogyatervezéssoránarésztvevőkegycsapattákovácsolódjanak(ahogyanazötletekis),akikatervezésbefejeztével akivitelezésiésfenntartásimunkaszakaszokaktívszereplőimaradnak!” Harmadik példánk: Érdekes kezdeményezést hirdet évről évre a XV. kerületi Önkormányzat. Mivel kevesebb a pénzügyi forrása, mint amennyi a városrészben lévő parkok /terekfelújításáhozszükségeslenne,kiválasztjaazokatahelyeket,amelyekneka környezetében megfogalmazódik helyi akarat és így helyi felelősségvállalás is az ottani terek /parkokrevitalizációjára. A„miénk a tér” akciópályázatokonjelentősbelsőerőforrásokkerülnekfelszínrea különféle városrészekben – helyi civil szervezetek, magánszemélyek, vállalkozók ajánlanak fel munkát és más hozzájárulást, készítenek terveket a környezetükben fontosnak tartotttérfelújításáraésfenntartására;ésehhezpályázzákmegazönkormányzatrendelkezésreállóforrásait. Apéldaegyszerreközösségitervezésre,felelősségvállalásra–ígyafenntarthatóságra, együttműködésekkiépítéséreéserőforrásokösszeadódásáramutatmintát.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 51

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM A közösségi tervezés lényegét adó közösségi bevonásra rendkívül sokféle gyakorlati módszerszületett.Interaktívfórumok,kérdőívesésegyébfelmérések,fókuszcsoportos megbeszélések,közösműhelymunkafolyamat,workshopok,találkozók,atervezésiterületről készült variálható makettek. Gyakran még a helyi óvodás, iskolás gyerekeket is bevonják rajzok, fogalmazások készítésével a tervezés játékosabb módjait felhasználva, amiazértisérdekes,mertígyközvetveazérintettszülőkisrészesévéválhatnakaprogramoknak.Szélesválasztékátlehetalkalmazniamódszereknek,függőenabevonnikívánt csoport méretétől, összetételétől, aktivitásától, illetve a közös munka elvárt céljaitól, a rendelkezésre álló időtől és egyéb adottságoktól. Többnyire a módszerek egymáshoz kapcsolódó,egymásraépülőláncolatajellemziajólszervezettközösségitervezésifolyamatot. Belátható, hogy a gondos előkészítő folyamat része a legmegfelelőbb módszer kiválasztása,amelytőlsokesetbenazegészmunkasikereisfügg. A szakértői tervezés során rendre felmerülő szakmai szempontokban a bevont lakosságnagyrészejáratlan–egykényszeredetten,formálisanelvégzettlátszatrészvétel során félő, hogy a műszaki, jogi, gazdasági szakzsargon csak megerősíti bennük azt a kisebbségiérzést,idegenkedést,amigyakranazérdektelenséglegfőbboka.Holottezek a kifejezések többnyire hétköznapi, közérthető dolgokat írnak körül, megfelelő módon „lefordítva” minden érintett számára világossá tehetők lennének. Játékosnaktűnőfoglalkozásoksorán,példáulegyjólelkészítettmakett-asztalsegítségévelpillanatokalattérthetővétehetőmondjukaz,hogymitjelentegyzonálisszabály vagy építési előírás, hogyan működik egy környék közlekedési rendszere, milyenek a városképiadottságok. Könnyenelmagyarázhatóazis,hogymilyenhatásokkaljáregyadottfejlesztésikoncepció,deamitalánalegfontosabb:amodellaközöstervezéseszközévéválik.Nehezen értelmezhetőműszakirajzokhelyettmegfoghatódolgoksegítségévelatervezők,beruházókolyanfontos,"bennfentes"információkatszerezhetnekazérintettlakosoktól,amin azadottfejlesztéssikereisnagybanfügghet.Ezaképessétételfolyamata.

52

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■



A számos technikának azonban vannak közös vonásai is. Fontos, hogy a munka jól felépítettkoncepciótkövessen,folyamatotalkosson,arésztvevőkbenvégigfenntartsaaz érdeklődést.Ahasználtközösségitervezésitechnikákáltalábanvizuálisak,vagyisaközös gondolkodáseredményenemszállelalevegőbe,hanemjólláthatónyomamarad(akár csakegyteleírtcsomagolópapírformájában).Közösvonásazis,hogymindenrésztvevőt megmozgatnak,mindenkitegyenlőenbevonnak,vagyiskezelnitudjákadominánsvagy éppen szégyenlős résztvevők miatt az irányítatlan beszélgetéseken, vitákban általában kialakulóegyenlőtlenségeket. Aközösségitervezésigyakorlatoksikertelenségegyakranköszönhetőannak,hogya szereplők nem motiváltak a folyamatos részvételben. Ennek oka lehet egyes szereplők csoportonbelülidominanciája,másokháttérbeszorulása,deazis,haamunkánaknincsenekegyértelműcélkitűzései,vagyátláthatószerkezete,folyamata.Jólátgondolttervezésifolyamattalésatechnikákmegfelelőhasználatávalmindennekelejétvehetjük. Azegyiklegalapvetőbbéslegegyszerűbbtechnikaazötletbörzénekegyolyanvizuális változata,aholarésztvevőkönállóan(egymástmégnembefolyásolva)néhánypercalatt öntapadóscetlikreírjákazötleteiket,válaszaikat.Ezeketacetliketaztánhangosfelolvasás mellettazanimátorelrendezi,csoportosítjaegytáblánvagyfalraragasztottcsomagolópapíron.Azeredményáltalábanlátványoséstovábbielemzésre,beszélgetésreislehetőségetad,ésvégülazesetlegeshierarchiától,személyiségtípusoktólfüggetlenülmindenki véleményeegyformánbekerülaközösgondolkodásba. A közös gyakorlati munka egyéb hozományai sem elhanyagolhatók. A munkában résztvevőkben az érintettség okán kialakul vagy megerősödik egy beruházás vagy fejlesztés támogatása, az egyes szereplők között megerősödik a bizalom, de fejlődik a közösségiidentitásésazegyüttműködésiszándékis. Jan Gehl (2014) dán várostervező a Budapesten megjelenő könyve kapcsán tartott előadásánarrólbeszélt,hogyavárostervezőkésafejlesztőkkezébenóriásiafelelősséga jövőnket illetően. Arra hivatkozott, hogy a technokrata mentalitású tervezésben „az embernemrészeaképletnek”,másuttúgyfogalmazzaugyanezt,hogygyakran„ames-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 53

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM terségestervekrerákopírozzákaboldogembereket”.Azthangsúlyozta,hogynehagyjuk, hogy „fentről gondolkozzanak az emberekről, ’szemmagasságban’ kell a tervezési folyamatnak lezajlani”. A közösségi tervezés ennek a munkának teremt optimális feltételeket.

milyen kimenetelei lehetnek a helyben elindult kezdeményezéseknek? Nyilvánvaló, hogy a helyi kezdeményezésű közösségi tervezési programok többnyire alulrólkezdeményezettfolyamatokatjelentenek.Ahelyiérintettség,aközösségielköteleződés,apatriótahagyományokerősmotivációjaahajtóerejeennekavállalkozásnak. Havalóbanelhiszikazemberekésaközösségek,hogybeleszólhatnak,hogykezdeményezésüknek lehet foganatja; sokféle szempontot, érdeket, párhuzamos megoldást kezdenek el javaslataikban megfogalmazni. Ezek – az egyenként érdekes – felvetések esetenként egymásnak ellentmondó megoldásokat, együttesen nem megvalósítható változatokatistartalmazhatnak. Komolyszakmaiésközösségierőfeszítésekkel–azegymásirántibizalomlégkörében –asokfélejavaslatközülaztángyakranválasztanikell.Alegjobbgyakorlatokaztmutatják,hogyilyenkor,haazérintettekmagukisrésztvevőivoltakamegoldásokkiválasztásának, ha respektálták az ő felvetéseiket is, de megismerték a mások – esetenként ezzel ellentétes–érveléseit;azaz,harészeseivoltakazegyezkedésifolyamatnak,akkorbelátássalésfelelősséggeleltudnakfogadniazövékétőleltérőváltozatokat,közösségielhatározásokat.Ezaközösségitervezésegyiknagyerénye. Ahazaigyakorlatbana(helyi)hatalomtöbbfélereakciójávaltalálkozunkhasonlóesetekben. Van, ahol a helyi döntéshozók – felismerve azt a hatalmas erőforrást, ami egy ilyenkezdeményezésselegyüttjárhat–szóban,decselekedeteikbenisörömmelfogadjákazokat;felismerve,hogyahelyiközösségsikereilyenkorazérintettpolitikusokpályáját,életét,karrierjétismegerősítheti.Ennekeredményekéntvan,aholegyszerűenteremtődikmegazösszefogás;van,ahol„megkelldolgozniérte”aszereplőknek–azazkonfliktusosmezőben,devégülkölcsönösenelőnyösegyüttműködéskeletkezik. Előfordul az is, hogy a döntéshozói kör sértődötten viszonyul a lakossági-közösségi kezdeményezéshez.Abbankizárólagahatalommegosztásveszélyétérzi,látszólagosan– vagyéppennyíltkonfrontációban–kikerüli,elutasítjaaközösségkezdeményezéseit. Avárosmegújítástöbbévtizedre(vagymégtartósabban)meghatározhatjaegytelepülésjövőjét.Aztoptimálisannemigenlehetegyediakaratokkalmegszabni. Egy város megújításának ügyében érdemes (nagy)koalíciót kiépíteni!

54

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Irodalom „Álmodjunk várost…” (2005): Toronyhír Újpalotai Civil Újság, Budapest:Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány, 2005. május. Basso,Marina–Bianchi,Elena(szerk.)(2003):Itáliaiterek.Budapest:MerhaviaKönyvkiadó. BerényiMarianna(2010):Amegkésettvita–InterjúBardócziSándortájépítésszel. MagyarMúzeumokOnlineMagazin, 2010.05.30. BodorkósBarbara–KajnerPéter–KovácsEdit–PetákPéter–PéterfiFerenc(2006): Rajtunkmúlik!Hogyanszervezkedjünkésképviseljükérdekeinketalakóhelyünkön? Budapest:KözösségfejlesztőkEgyesülete. Borbélyné Nagy Éva (szerk.) (én.): Párbeszéd Kör Kézikönyv 1–2. „Találjuk ki Magyarországot” Klub Párbeszéd Kör Programja,Budapest.www.kka.hu FoltányiZsuzsa(szerk.)(2008):Hogyanvarázsoljunkújjáegyközteret?Kézikönyvjólműködőközösségitereklétrehozásához.Budapest:ÖkotársAlapítvány. Gehl,Jan(2014)Élhetővárosok.Budapest:TERCSzakkönyvkiadó. KÉZIKÖNYV a részvételi városmegújításról. (2010) A Közösségfejlesztők Egyesülete elektronikus kiadványa. Budapest:KÖFE. KözösségitervezésBudafokon. (2014)Budapest:PromontoriumPolgáriCasino. Pallai Katalin (2010): Társadalmi részvétel. Polgármester Akadémia. Budapest:Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége.http: //www.pallai.hu /wp-content /uploads /2010 /11 /toosz-ctp-tarsadalami_reszvetel_last.pdf PéterfiFerenc–SainMátyás(szerk.)(2010): Tervezz!Bátran!Közödvanhozzá!Érvek,ajánlásokésötletekalakosságiközösségi bevonással megvalósuló városmegújítás gyakorlatához. Budapest:Közösségfejlesztők Egyesülete VárosmegújítóMunkacsoport. SainMátyás(2010):Területfejlesztésifüzetek(1).Segédletaközösségitervezéshez.Budapest:VÁTI. Stoker,Garry(2004):ExtendingLocalParticipation.ReporttotheCDLR. index.hu /urbanista epiteszforum.hu Védegylet–www.vedegylet.hu KözösségfejlesztőkEgyesülete–www.kozossegfejlesztes.hu ÖkotársAlapítvány–www.okotars.hu SZÖVETSÉGaKözösségiRészvételFejlesztéséért–www.polgarz.hu MagyarUrbanisztikaiTársaság–www.nut.hu

jegyzetek 1A tanulmány alapja a Promontorium Polgári Casino „Közösségi tervezés Budafokon”című, az EGT/Norvég Civil TámogatásiAlapáltaltámogatottprojekthezkészültkiadványbantalálható. 2 JanGehl(2014):Élhetővárosok –anevesdánépítész,várostervezőmagyarulismegjelentkönyve. 3 Az idézet és néhány további részlet is szorosan kapcsolódik a Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoportja által kiadott Ajánlófüzet szövegéhez, amely a lakossági-közösségi bevonással megvalósuló városmegújításgyakorlatátigyekezettsegíteni.Szerk.:PéterfiFerencésSainMátyás (2010). 4 AmeghatározásaKözösségfejlesztőkEgyesületeVárosmegújítómunkacsoportjánaknyilatkozatábólvaló. 5 BorbélynéNagyÉva(szerk.)(én.):PárbeszédKörKézikönyv az1 –2.számokalapján.Aköteteketkiadjaa„Találjuk kiMagyarországot”KlubPárbeszédKörProgramja,letölthetőkawww.kka.huhonlapról. 6 https: //www.facebook.com /milyenlegyenatelekiterAteljes,közösségáltalvezéreltfolyamatrólEldorádócímmel elemzőtanulmányolvashatómégBardócziSándortollából:http: //epiteszforum.hu /eldorado

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 55


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM

a körös–maros nemzetI Parkért egyesület kunhalmok védelméért folytatott tevékenységének eredményeI 20 év távlatából Rákóczi Attila –Barczi Attila

bevezetés Magyarország természeti adottságaiból kifolyólag agrárberendezkedésű ország. Az állattartás, mezőgazdálkodás, halászat már több mint ezeréves múltra tekint vissza hazánkban.Azagráriumnemcsakmunkát,megélhetéstjelent,haneméletfelfogást,egyfajtatársadalmiberendezkedéstisegyben.Amezőgazdasággalfoglalkozóembereklegfőbbfeladata–asajátmegélhetésüköntúl–országukmegfelelőmennyiségűésmegfelelőminőségűélelmiszerreltörténőellátása.Azelőbbiekáltalaföldműveseksajátoskultúrával is rendelkeznek, melyek helyenként, térségenként egyedi jellemzőkkel is bírhatnak. Ezen jellemzőket meghaladva egy adott ország hagyományait is meghatározzák (Vasa2013). A földműveléssel foglalkozó ember sajátos életszemlélettel bír, hiszen munkahelye a vidék,atermészetikörnyezet,melynekintegránsrésze,alakítója.Amezőgazdaságitermelésszíntereatermészetikörnyezet.Annakállapota,kondíciója,sokszínűségemeghatározza egy adott ország vidékének arculatát is. Továbbá, az agrárvidék számos természeti értéknek ad otthont. Ilyen értékek lehetnek természeti elemek (növények, állatok, képződmények), és lehetnek ember alkotta – antropogén – elemek is, melyek főként a nomád életformából, mezőgazdálkodás során használt eszközökből kerülhetnek ki. Az intenzívvéválómezőgazdálkodáskövetkeztébenatermészetiéskörnyezetiértékekegyre nagyobb veszélybe kerülnek. Kiemelkedően fontos folyamat és alapvetően feltáródó

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 57

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM igény,hogyezeketmegfelelőjogiésintézményiháttérrelmegóvhassuk.Agazdálkodókaz utóbbi években számos problémával néznek szembe az éghajlatváltozás közvetlen vagy indirekthatásaitólkezdveaföldhasználat-váltásbóleredőgondokonátazagrártámogatásokésatermészetvédelmiérdekekközöttfeszülőkonfliktusokig(Malatinszkyetal.2013). Magyarország első nemzeti parkja a Hortobágyi Nemzeti Park volt, mely 1973-ban jöttlétreaz1850 /1972.és1851 /1972.számúOTvHhatározattal.Országunkbanatermészetvédelemkialakulását,továbbinemzetiparkoklétrejöttétszámostényezőbefolyásolta,desokesetbenindulthelyiértékekvédelmeirántcivilszerveződés,zöldkörök,társulatok, egyesületek stb. formájában. Utóbbi formák érdekérvényesítő ereje, fellépése hatékonyabbnak mondható, eredményesebb (civiljog.hu 2015). Egy ilyen néhány főből álló, helyicivilkezdeményezésalakultakunhalmokvédelmébenisBékésmegyében.Akezdeti apró lépéseket követően a nemzeti védelem után közösségi rendeletet alkottak a megóvásukérdekébenaszervezetműködésénekhatására. Tudományos kutatásunk arra keresi a választ, hogy a kunhalmok megőrzéséért tett civilkezdeményezésmilyeneredményeketmutatfelkétévtizedután,ugyanakkorcélunk kideríteniaztis,hogyabevezetésrekerültjogszabályikényszermilyenérzelmeketfejtki agazdálkodókkörében.Látnunkkellahalmokhozvalóhozzáállásukat,viszonyukat,hogy megfelelő javaslatokat tudjunk megfogalmazni a jogalkotók számára az integráltabb eredményekeléréseérdekében.

Irodalmi áttekintés a kunhalmokról A gazdálkodó ember az őt körülvevő táj formálója, alakítója. Felfogása, eszközei, technológiáiazévszázadoksorántájalakítótényezővéválnak.Országunkvidékiarculatát istöbbévszázadmunkájaformáltaamainapig.Atájbanszámostermészetiésantropogén elem található, melyek szorosan az országban élő társadalmak, kultúrák részét képezik,ilyenekakunhalmokis.Akunhalmoktöbbezeréves,emberalkottaképződmények, nemzeti értékeink, melyek számos jelentőséggel bírnak. Kiemelkedő a botanikai, talajtani,vízrajzi,tájképi,régészeti,vallásiésszakrálisjelentőségük,valamintkultúrtörténetivonatkozásuk.EzenemberalkottaképződményekEurázsiátólaFertő–Hanságvidékéig találhatóakmegavilágon,dealegnagyobbszámbanamagyarAlföldönmaradtakmeg. Azalfölditájsíkvidékébőloromkéntemelkednekki,ésteszikszínesebbé,érdekesebbéa kárpát-medencei tájat. Méltán nevezik őket az Alföld piramisainak. Számuk az utolsó néhányszázévbenjelentősmértékbencsökkent.Azegykorvízjártasíkságjellemzőföldpiramisai Győrffy István, a honi néprajztudomány jeles képviselője szerint, „olyan 5 –10 métermagas,20 –50méterátmérőjű,kúp,vagyfélgömbalakúképződmények,amelyek legtöbbszörvízmellett,devízmenteshelyenterültekel,ésnagyszázalékbantemetkezőhelyek,sírdombok,őr- vagyhatárhalmok”.Többtípusukismert,keletkezésüki. e.4000től a XII. századik tehető. A legtöbb Árpád-kori tárgyi emlék ezeken a halmokon vagy

58

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM környékéntalálható(Szelekovszky2005).Arégészetikutatásokkiderítették,hogyahalmoknagyrészerézkori,korabronzkoritemetkezések,bronzkoritelepek,szarmata,germán, honfoglalás kori temetők, Árpád-kori templomok és sírok, olykor valóban kun temetkezések nyomait őrzik (Tóth 1988). Szomorú az a tény, hogy egy-két kivétellel addig soha semmit nem tettek az itt élő társadalmak a megmaradásukért, európai államkéntis,sajnosmégmindigaggódnunkkellatörténelemlegrégebbiemberalkotta építményeinek,akunhalmoktovábbisorsaésmegmaradásavégett(Szelekovszky2005).

a kunhalmok védelmének története EgykorMagyarországontöbbmint40ezerkunhalomvolttalálható.AKörös–Maros Nemzeti Park nyilvántartásából kiderül, hogy ebből a mai Békés megye területén 1533 voltfellelhető.Amagyartörténelemsoránhosszúideigsemmilyenvédelemnemvolta kunhalmok vonatkozásában. Mivel döntő többségük az Alföldön volt megtalálható, így ezenmegyékbenintenzívebbvoltazérdeklődésamegmentésükiránt. A halmok mindig szorosan kötődtek az emberi társadalmakhoz, így kultúrát is teremtettek.Jelentősrészükmindigisamezőgazdálkodásáltalérintettterületekenterült el.Folyamatosancsökkentaszámukaszázadoksorán,főkéntamezőgazdaságésvallás erejének csökkenése miatt (Tóth 2002). A XX. század második felében az országra jellemzőintenzív,nagyüzemimezőgazdálkodáskövetkeztébennagyszámbanpusztultakel, máratöredékükmaradtcsakmegeredetiállapotában. Az 1990-es években a Békés Megyei Önkormányzat vezetői és az önkormányzat egyes tisztségviselői nagy érdeklődést mutattak Békés megye természeti értékei és – most már – helyi védett értékei iránt. Az ország ezen részének nem volt saját nemzeti parkja,amiavédelmitevékenységetelvégeztevolna.Nagyvoltatét,hiszenaViharsarokban számos természeti érték található, melyeket mindenképpen meg szerettek volna őrizni az utókor számára. A helyzetet nehezítette, hogy a megye adottságai miatt a védettterületekszigetszerűen,egymástóltávolhelyezkedtekel,ígyszakmailagnehézvolt megtervezni,kivitelezniegyilyen„mozaikos”területegyetlennemzetiparkáltalikezelését.AkkoralegközelebbinemzetiparkaKiskunságiNemzetiParkvolt,ámnéhányelszánt civilúgygondolta,hogyetérségneksajátnemzetiparkravanszükségeazértékeimegóvásavégett.Céljaikeléréséértegyegyesületethoztaklétre,melyneklegfontosabbküldetése,hogyatérségbensaját,önállónemzetiparkjöhessenlétre.Így1993-banegygyomaendrődi tanácskozás határozataként megalakult a Körös–Maros Nemzeti Parkért Egyesület. Alapítói Dr. Simon Imre, Dr. Sipos András elnök, Réthy Zsigmond alelnök, Szelekovszky László titkár. Az egyesület célul tűzte ki Délkelet-Magyarország természeti értékeinek megvédését, a szakmai szempontok alapján indokolható területek védelem aláhelyezését,egymozaikosfelépítésűNemzetiParkmegalapításátaDél-Tiszántúlterületén,valamintaz„Alföld-program”támogatását,benneakunhalmokvédelmét.Küldetésüknek tartották a környezet- és természetvédelmet, a helyi értékvédelmet, környezeti oktatást, nevelést (helyicivil.hu 2015). Megalakulásukat követően azonnal munkához lát-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 59


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM tak, és számos szakmai anyagot, kutatást, felmérést készítettek, melyeket a helyi és országosdöntéshozókelétártak.Azegyesületműködésénekmegkezdésekor18megyei értékvolt,ezaszámmameghaladjaa220-at.Azegyikalapküldetésüketelérték,hiszen 1994májusábanmegalakultaKörös–MarosVidékiTermészetvédelmiIgazgatóságazzala feladattal,hogymegteremtseaDél-Tiszántúlleendőnemzetiparkjánakfeltételeit.Három évrerá,1997.január16-ánmegalakultaKörös–MarosNemzetiPark,illetveatermészetvédelmikezelésétellátóigazgatósághazánkhetediknemzetiparkjaként(kmnp.hu2015). Az egyesület titkárának, Szelekovszky Lászlónak külön szívügye volt a kunhalmok védelme,ésezzelkapcsolatosanazegyesületszervezésébenmegtartottákBékéscsabán azt a konferenciát, melyet a kunhalmok magyarországi védelmének kezdő lépéseként említenek, így méltán mondhatjuk, hogy a kunhalmok védelméért folytatott küzdelem elsőbástyájaBékésmegye.

Az1994novemberébentartottkonferencia ABékésMegyeiÖnkormányzatiHivatalkezdeményezésére,aBékésMegyeiMúzeumokIgazgatóságanevébenaKörös–MarosNemzetiParkértEgyesület1994.november 24-ére konferencia felhívást tett közzé a kunhalmok védelméért, megmaradásáért. A konferencia címzettjei az alföldi megyék (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) képviselői, régészei, muzeológusai, a nemzetiparkokszakemberei,történészek,éstermészetesenatémairántérdeklődőcivilek csoportjai voltak. Az értekezést a Békés Megyei Megyeházán tartották, több száz résztvevővel.Atanácskozáscéljavoltsegítségetadniakunhalmokvédelménekmielőbbi törvényi szabályozásához, és ezt ajánlásként a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumszámáramegküldeni.Továbbicéljaéselvárásavolt,hogyazakkoriközeljövőbenelfogadásrakerülőtörvényegyértelműenésönállótémakéntjelenítsemegelegrégebbi, ember által épített kultúrtörténeti emlékek hatósági védelmét, az egységes kezelésérdekében. Akonferenciazáródokumentumábanmegfogalmazottlegfontosabbajánlásokvoltak, hogyfelkellmérniahalmokat,állapotukszerintkategóriákbakellsorolniazokat(kataszterezés).Akataszterezéssoránországosadatbázistkelllétrehozni.Megkellszüntetnia halmokmezőgazdaságibolygatását,művelését.Ahalmokatvisszakellgyepesíteni,hogy neerodálódjanaktovább.Atörvénybenex-legevédettségetkellbiztosítaniszámukra. Akonferenciarésztvevőideklarálták,hogyatermelőketazőket– esetlegesen– ért kármiattkompenzálniszükséges,adómentességetkértek,kisajátítástjavasoltak,földcserét ajánlottak, kompenzációs támogatás bevezetését szorgalmazták. A záródokumentumBékéscsabánkelt1994decemberében(Szelekovszky1999). Az1996.évitermészetvédelmérőlszólótörvény Azegyesületakonferenciaajánlásaitelküldteazakkoriilletékesminisztériumnak,és ott azt befogadták, feldolgozták. Az abban foglaltakat figyelembe vették a természet védelméről szóló törvény megalkotásakor. A jogszabály oltalma alatt a kunhalmok már ténylegesvédelmet,ún.ex-legevédettségetkaptak(Szelekovszky1999).Atörvényren-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 61

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM delkezéseiértelmébenlefolytattákazilletékesnemzetiparkokbevonásávalakunhalomkataszterezést,ígymegalkottákazországosadatbázist.Amegyeimunkafolyamatsorán Békés megye területén 380 olyan kunhalmot regisztráltak, melyeknek még volt természetvédelmi és tájképi jelentősége, ebből 116 állt mezőgazdasági művelés alatt (1. ábra). A szabályozás hibája volt, hogy nem született a törvénynek végrehajtó rendelete, így a védelem csak „papíron” volt megoldva. A halmok művelésével nem hagytak fel a gazdák, és nem is lehetett őket erre kényszerítenie a hatóságoknak. Az egyesület titkára azonbanegyénilegfolytattaavédelmimunkáját,ésszámosjelentőshalomművelésének felhagyását érte el személyes megkeresések, beszélgetések, ismeretterjesztő előadások tartásával,ámavalódimegoldásramégvárnikellett.Ígyfigyelemfelhívómunkájáttovább folytatta, és a dombegyházi önkormányzattal együtt egy ismeretterjesztő könyvet is kiadottezekbenazidőkben.

Aközösségivédelem,szabályozás Azeurópaiunióscsatlakozássalszámosközösségitámogatásiforrásváltelérhetővéa mezőgazdasági termelők számára. Az uniós pénzek eléréséhez a gazdáknak különféle előírásokat, illetve kötelezettségeket kell teljesíteniük, ilyen a kölcsönös megfeleltetés szabályzórendszereis.A2003-asKAPreformfontoselemevolt,hogy–mintegyatámogatásért cserébe – a gazdálkodónak úgy kell egészséges termékeket előállítania, hogy közbenakörnyezetetsemkárosítja,fenntarthatógazdálkodástfolytat.Atámogatásfeltételetöbbkörnyezetvédelmi,állategészségügyi,állatjólétiésélelmiszerhigiéniai,valamint tájvédelmi előírás maradéktalan betartása az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet előírásai alapján(kolcsonosmegfeleltetes2014). Azújszabályozáskétalapvetőelemeajogszabálybafoglaltgazdálkodásikövetelmények(JFGK),továbbáahelyesmezőgazdaságiéskörnyezetiállapot(HMKÁ)előírásainak betartása(Ackrill2000).AHMKÁakölcsönösmegfeleltetésrésze,mely–akülönböző előírásokonkeresztül–azökológiaiszempontbólhosszútávonisfenntarthatóagrárkörnyezetkialakításáhozjárulhozzá(Bradyetal.2009).Azelőírásokköreszakmaiéstársadalmiegyeztetésekkövetkeztébenfolyamatosanbővülakörnyezeti,tájvédelmifaktorokkal.2010-benafentiszabályozásrészévétettékatájrajellemzőtájképielemekvédelmét is. A jogalkotási folyamatok fontos része volt a tagországok természeti környezetének megvizsgálása,hogymilyen,atájukrajellemzővédendőtájképielemekkelrendelkeznek, melyeknekmegőrzéseközösségiérdeklehet.AKörös–MarosNemzetiParkértEgyesület és annak támogatói tábora következtében Magyarországon a tájképi elemek sorába bekerültekakunhalmok.Arendeletértelmében,amelytermelőterületénvédetttájelem található, annak a védelméről gondoskodnia kell, a halomtestek művelésével fel kell hagyniuk – kivéve a visszagyepesítési munkálatok elvégzése miatt történő talajbolygatást. Ellenkező esetben szankciók alkalmazásával meghatározott mennyiségű összegek kerülhetneklevonásraazaktuálisévitámogatásiösszegükből. Ígynéhánycéltudatosviharsarkicivilkezdeményezésekövetkeztében–ugyan17évre akonferenciaután,de–aTanács73/2009/EKrendeletévelközösségivédelemalákerültekamagyarkunhalmok.Ebbenazidőszakbankülönelőnytnemjelentettagazdáknak,

62

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM hahalommalrendelkeztek,ugyanakkortámogatásmegvonásraviszontszámíthattak,ha nemtartottákbeazelőírásokat.Igaziáttöréstazjelentett,amikoracivilnyomásfolyamatoshatásáraa2014–2020-asKAPköltségvetésiéstámogatásiciklustovábbireformjaként a korábbi jogszabályt nemzetközi és hazai szinten is kiegészítették, így a halmok fokozottabb védelem alá kerültek. Ugyanis a Tanács 1306 /2013 /EU és a Tanács 1307/2013/EUrendeletei,valamintazezekhezfűződő10 /2015(II.13).FMrendeletértelmébenakunhalmokbeszámíthatóakakötelezőenkijelölendőún.ökológiaifókuszterületekbe,melyekrévénahalomtulajdonosgazdálkodókmagasabbtámogatásiösszegekhezjuthatnakazún.zöldítésitámogatáskeretében.Ezenkörülményekközöttmárelőnynyelisjárabirtoklásuk,akorábbi„hátránnyal”szemben. AKörös–MarosNemzetiParkértEgyesületakitűzöttcéljaitmaradéktalanulelérte,így 2012-benmegszűntaműködésük.AzegyesületeszmeiutódjaaKörösökVölgyeNatúrparkEgyesület,melynekmunkájábaazegykoritagokisbekapcsolódtak.Szakmaiutódja pedigmagaanemzetipark. Azonban nem volt információ arról, hogy a gazdálkodók milyen érzéssel fogadták a rendeletekbevezetését,aszankciókalkalmazását,egyáltalán,hogyőkhogyanviszonyulnakaterületükönlévőkunhalmokhoz.Akutatásunkarrakeresválaszt,hogyakonferenciaellentételezésijavaslataimegfelelőek-eakunhalmotbirtoklógazdákszámáraazesetlegesen bekövetkező károk vonatkozásában. Felmértük a konfliktusokat, megvizsgáltuk a viszonyulásokat,mértükazérintettektájékozottságátéskikértükajavaslataikat.Álláspontunkszerintkevésahatékonyvédelem,haagazdálkodókkényszeralattérzikmagukat.

a rendelet bevezetése, állapotfelmérés, problémakör felvetése Aközösségiszabályzásbevezetéseegyországosállapotfelmérésselkezdődött2011-ben, melyhezBékésmegyébenakiindulóalapadatokataKörös–MarosNemzetiParkadatbázisaszolgáltatta.Azújonnanbevezetettszabályozáshatásáraazidőelőrehaladtávalfolyamatosannőttaművelésselfelhagyotthalmokszáma.Mígajogszabályéletbelépésekorarendeletbebeépültmégfennmaradt185halomból98területétbolygatták,ezaszáma2014. évvégére11-recsökkent,ésígy174lettamegmenekültkunhalmokszáma(1.ábra). A szabályozás bevezetése eddig nem tapasztalt hatékonysággal védi a rendeletbe beépült kunhalmokat. Ennek magyarázata ezen előírások évről évre történő szoros ellenőrzése. Ugyanakkor ez feszültséget is kiválthat, hiszen egy újabb előírás, egy újabb kötelezettség ellenállásba ütközhet a gazdák körében. Az előzőek alapján tudományos kutatásunkazintézkedésvidékszociológiaivonulatátelemzi,ígymunkánkazalábbfelsorolthipotézisekreépül: •feltételezzük, hogy a gazdálkodók az agrárterületeinken fekvő kultúrtörténeti emlékeinkkel,nemzetiértékeinkkelelfogadóak,azokatnemtekintikidegentájelemeknek; •feltételezzük,hogyakunhalmokmúltjával,jelenével,jelentőségükkel,akárokatokozó folyamatokkalkapcsolatbanmélyebbinformációvalcsakkevésgazdálkodórendelkezik,ígynemnevezhetőktudatospusztításnakajelenbentapasztalthalomállapotok;

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 63

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM •feltételezzük, hogy az agrárigazgatásban az újonnan életbe lépő jogszabályokat néhány gazdálkodó követi nyomon naprakészen, így csak az esetlegesen kiadott szankciókhatásáratudatosulnakajogszabályitartalmak.Vélelmezhető,hogykonfliktust okozott az újonnan bevezetett agrártájvédelmi szabályozás, ugyanakkor látható, hogyaszankciókáltalieredményekelérésesikereslehetatájvédelemszemszögébőlis; •feltételezzük, hogy az 1994. évi kunhalom-konferencia által megfogalmazott ajánlásokelfogadhatóakagazdálkodókszámárais. 1.ábra.AkunhalmokművelésébenbeálltváltozásokBékésmegyeterületén 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Egykor létez!

1996

2010

2011

Adott évben még m"velt

2012

2013

2014

Korábban felhagyott

Forrás: Sajátszerkesztés.

anyag és módszer Hipotéziseinkalapjánegynégypontbólállóproblémakörthatároztunkmeg. Afelvetettproblémakörnégyeleme: 1.ahalmoktöbbezerévesantropogéntájelemeink,melyeketvédenünkszükséges; 2. aktívvédelemhiányában,azutóbbiévszázadokbanszámukerősenmegcsappant; 3. azújvégrehajtórendelethatásárajavulástapasztalható,dekonfliktusokkalövezve; 4.olyanlehetőségekkutatása,melyekmindahalmok,mindagazdákszámáraelőnyöseklehetnekacélokeléréséért.

64

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Afentiproblémakörfelderítésére,azok-okozatiösszefüggésekdetektálására,afolyamatok megértésére, kezelési lehetőségekre a társadalomtudományok módszertanait alkalmaztuk.Békésmegyeterületénösszesen20mélyinterjútkészítettünkBabbie(2003) és Kvale (2005), valamint Heltai és Tarjányi (1999) munkássága és módszertani előírásai alapján.UgyanakkoramélyinterjúzásmegtervezésébennagysegítségetnyújtottNewing (2011)szakmaiiránymutatása,technológiájánakgyakorlatikivitelezésébenMurányi(2007) kutatásais. Munkánksorán5szakértőiinterjútiskészítettünkatémaszakértőinekkörében,akik ahalmokegy-egyjelentőségéhezkapcsolódóországosismertségűszakemberek,nemzeti parkos, igazgatási, jogalkotói, jogalkalmazói és oktatási területről. Az általuk elmondottakatütköztetjükazérintettekvéleményével. Azérintettbékésmegyeigazdálkodókkörében15interjútkészítettünk.Azinterjúalanyok kiválasztása irányítottan történt, melynél kritérium volt, hogy a megye minden részeképviselvelegyen,továbbálegyenbennemindkétnemből,mindenkorcsoportból, régengazdálkodóéskezdőgazda,kisterületenésnagyterületengazdálkodó,valamint gazdaságitársaság.Ebbenakörbenéletútinterjútésszakmaiinterjútiskészítettünkegy beszélgetésalkalmával. Azinterjúkaszakértőkesetében7kérdésttartalmaztak,melyekközvetlenülaproblémakörhözkapcsolódnak.Azérintettekesetében4kérdéséletútkérdésvolt,melyekkel a megkérdezettek magánszférájához közelebb kívántunk kerülni, így bírni rá őket az őszinte válaszadásra. Továbbá 9 szakmai kérdés volt körükben, melyek a problémakörhözfűződtek.Ezekkelmértükazérintettektájékozottságát,viszonyulásukat,akényszer hatásait,motivációit. Azinterjúkáltalában35-40perchosszúakvoltak,ésezekrőlegyenként–akésőbbi könnyebbfeldolgozásérdekében–hangfelvételekiskészültek.Akérdezéshezegyelőre nyomtatottkérdéssorokattartalmazófelmérőívethasználtunk.Alaponjegyeztükakérdezettreakcióit,elsőmegnyilvánulásait,arckifejezéseit.Főszabályvoltakérdezősemleges, de megértő és kongruens viselkedése, az érintett beszéltetése, őszinte válaszadás elérése. Azinterjúkvégeztévelamegkérdezettekválaszait–akönnyebbkiértékelésvégett– egyválaszmátrixbahelyeztük.Azeredményekkiértékelésesoránahalmokművelésével, veszélyeztetettségévelkapcsolatbanegyproblémakörtkellettmeghatároznunk.Aproblémakörelemeinekboncolgatásajuttatelminketakutatásunkbankeresettválaszokra,a hipotéziseinkmegalapozottságára.

eredmények – Aproblémakörelsőeleme:akunhalmoktermészeti,kultúrtörténeti,régészeti,vallásiértékek,melyekettöbbezerévealkotottazittélőember,markánsrészeiazalfölditájnakéskultúrának,melyeketvédeniszükséges.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 65

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Ahalmokjelentőségétszámostudományoskutatásmegerősítettekülönbözőtudományágakáltal.Utóbbiakkörerendkívülszerteágazó,ésmégkorántsemteljesazismeretünkvelükkapcsolatban. Azelkészítettinterjúkalapjánmegállapítható,hogyazérintettekmindegyikeeltudta helyezni a kutatott témát, a kunhalom szó nem volt számukra ismeretlen. A gazdák viszonyulásapozitívnakítélhető,nemvoltolyan,akiaztnyilatkozta,hogynegatívérzése lenne a halmokkal kapcsolatban, sőt volt olyan, aki büszke arra, hogy halmot birtokol. A halmoktulajdonságairatettkérdésekvonatkozásábanelmondható,hogyszűkösismeretekkelrendelkeznekatájbanélőkésdolgozók.Néhányantudtákteljeskörűenmegemlíteni,hogymiértlehetnekértékesekakunhalmok.Amilátható,hogyatérszintbőlvaló kiemelkedésük következtében sok megkérdezettet vonzanak ezen építmények. Az emberekamainapigszeretnekfelsétálniahalmokra.Azinterjúkeredményébőlkövetkeztetnilehetarra,hogyaBékésmegyeihalomtulajdonosokközülvannak,akiknekmeghatározótényazéletükben,hogyazáltalukműveltterületenvankunhalom.Voltakiazt nyilatkozta,hogyrendelkezettarról,hogyhalálautánaterületénlévőkunhalmánszórják szétahamvait.Számosmegkérdezettcsakarendeletszankcióshatásautántudtameg, hogy a területén a kiemelkedő domb, egy nemzeti érték. Azt is látnunk kell, hogy az emberekalapvetőenelfogadóakvelükkapcsolatban,negatívérzésük,indíttatásuknincs. Összességébenelmondhatjuk,hogyahalmokvalódiértékeivelkapcsolatbanfelületes, csekély információval rendelkeznek a gazdálkodók. Megállapítható, hogy ezen ember alkotta építmények ki vannak téve a pusztulás veszélyének az őket befogadó tájban. Eddigimegmaradásukatcsaknéhányelszántembermunkájánakésavéletlennek,asors alakulásánakköszönhetjük. – A problémakör második eleme: a számuk jelentősen csökkent, a megmaradtak állapotafolyamatosanromlott,mivelazévszázadoksoránbeszorultakamezőgazdaság általműveltterületekközé.Bárazelmúltszázadokbanisfelismertékkiemelkedőjelentőségeiket,mégisviszonylagkésőnjelentmegakihirdetettjogivédelem,az1996.évitermészetvédelmérőlszólótörvény.Mindazonáltalvégrehajtórendelethiányábannemvolt hatékony a szabályozás, a jelentősebb halmok száma tovább csökkent, állapotuk folyamatosanromlott. Ahalmokkorábbivédelmérőlkevésismerettelrendelkeznekagazdálkodók.Kutatásunkalapjáncsekélyazongazdálkodókszáma,akiktudtakarrólatényről,hogyahalmok 1996ótaatörvényerejénélfogvavédettek.Mégalacsonyabbazongazdákszáma,akik ismerték–azugyanhiányos,de–mármeglévőszabályozáslényegielemeit. Mindazonáltalbekelllátnunk,hogyahalmokdöntőtöbbségeigenlekopott,erodálódottállapotbanvoltmárcsakmeg(méret,kiterjedés,abefogadóterületfelszíniegyenetlensége),ígysokannemisérzékelhették,sőtnemistudhatták,hogyaterületükönkunhalomtalálható.Arraisfényderült,hogysokantudták,hogyvédettek,denemtartották aszántást,műveléstkárosfolyamatoknak.Voltolyanmegkérdezett,akiegyenesenajánlaná,hogybizonyosidőkéntlegyenmegengedhetőlegalábbegysekélytárcsázás.Voltak, akikahalomtestekerdősítésébenlátjákajövőbenivédelmüket,ugyanakkoreziskáros lehet,mivelanövényzetgyökerearégészetiértékeketnagybankárosíthatja.

66

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A megkérdezettek közül vannak akik régebb óta nem művelik vagy nem fogták művelés alá a területeiken lévő, általuk ismert halmokat. Továbbá, a megkérdezettek többségetudomásulvesziazintézkedést,valamintmindegyikükfontosnaktartjaahalmokmegőrzését. Sok halom területén korábban emlékhelyet (kereszt, oltár, kálváriadomb, templom, temetőstb.)alakítottakki.Ezenhalmokúgyváltakvédetté,hogyakorábbimegjelölés után már tiszteletben tartotta az ember a halmot, és semmiképpen sem akarta azt szándékosanháborgatni.Eztmegerősítettékaszakértőkis.Ahalmokdöntőtöbbségében a pusztulási folyamatok attól kezdve datálhatók, ha különösebb jelentőséget nem tulajdonítottakmárakérdéseshalomnak,azkezdettkikopniaköztudatbólis,nemjelöltéképítészetilegsem.Ígyazidőelőrehaladtávalelfeledkeztekrólaazemberek,ígyvagy elhordták, vagy művelésbe vonták annak területét, és lassan belekoptak a táj vonulatába. Összességébenahalmokkalkapcsolatoscsekélyismeret,ahalmokkorábbimegnem jelölése,atörvényiszabályozásokismeretlensége,avégrehajtórendelethiánya,valamint a károsító folyamatok ismeretének hiánya vezetett oda, hogy ugyan „elvileg” védelem márvolt,deahalmokállapotatovábbromlott. – Aproblémakörharmadikeleme:2010-benmegjelentamódosítottHMKÁrendelet, melyvédetttájképielemekkényilvánítottaakunhalmokat,ésmegtiltottaahalmokterületének bolygatását. A kihirdetését követően azonnal érezhető javulás állt be a halmok vonatkozásában,ugyanakkorkonfliktuskeletkezettagazdálkodó –halomkörben. Afelmérésünkbőlkiolvasható,hogyazújonnanbevezetésrekerülőjogszabályoklegtöbb esetben akkor tudatosulnak a jogalkalmazók körében, mikor a szabályok be nem tartása miatt jogkövetkezmények kerülnek megállapításra, tehát büntetést kapnak az érintettek.Ebbőlaszempontbólelgondolkodtató,hogymilyenhatékonysággalműködnekazagráriumban,valamintatermészetvédelembendolgozószaktanácsadóhálózatok. AfentemlítettHMKÁrendeletmódosítástartalma–melyakunhalmokesetébenatermészetvédelmérőlszólótörvényvégrehajtórendelete–isakiszabottszankciókkövetkeztébentudatosultazérintettekben.Amegkérdezettekdöntőtöbbségecsakezenvégrehajtórendeletetismerteajogkövetkezményekmiatt,akorábbitörvénytnem. Afentiekkövetkeztébenakadálynélkülelőfordulhatott,hogyazongazdálkodók,akik a rendeletbe beépült halmok terepi, fizikai tulajdonságai miatt nem tudhatták, hogy nekikisvankunhalmuk,azokművelésévelnemhagytakfel,ígyakorábbanleírtszankciókat kaptak a közvetlen támogatásaik vonatkozásában 1–3 százalék mértékben. Ezt követőenakövetkezőévektőlrohamosjavulásálltbeamégjelentőséggelbíróhalomtesteken,egyretöbbhalomterületénekabolygatásávalhagytakfelazérintettek.Ugyanis a rendelet jogkövetkezmények része mutatja, hogy az ismételten elkövetett hibák évről-évrenövelikatámogatáselvonásokszázalékosértékét,amelyvégsőesetbenakár 100százalékislehet.Ugyanakkorkutatásunkeredményeibőlaziskiderül,hogyagazdálkodók–annakellenére,hogyértékesnekésvédendőnekítélikakunhalmokat,mégis– csak a kilátásba helyezett támogatásmegvonások következtében hagytak fel a művelésükkel.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 67


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Azelőbbikörülményekmiattkonfliktuskeletkezettakunhalom –szabályozás–gazdálkodó háromszögben, és ezen feszültséget mindenképpen oldani szükséges. Fontos a motivációkkutatása,hiszenpontosanavidékenélőemberszámáraszükségesmegóvni avizsgáltépítményeinket.Tájvédelmiszempontbólaztérintiaszabály,akiakörnyezetet, atájatalakította,ráadásulrajtukkeresztülkívánjukmegóvniatájiértékeinket,nekiésaz utódjaiszámára. Agazdálkodók,szakértőkjavaslataitütköztetniszükségesésfontosfigyelembevenni az1994-esbékéscsabaikonferenciaajánlásaitis. – A problémakör negyedik eleme: megoldási lehetőségeket kell kutatni, melyek együttesen veszik figyelembe mind a halmok, mind a gazdálkodók érdekeit, figyelve a kunhalomkonferenciaajánlásaira. A legtöbb gazdálkodó a többlettámogatást mint jogszabály-változtatási lehetőséget vetifelellentételezésijavaslatként.Ugyanakkoraszakértőkmeglátásaszerintcsakannyi támogatásiösszegetlennecélszerűmeghatározni,amennyiatöbbletkiadásokatfedezné (kezelés, kaszálás, elhordás stb.). Számos gazda az oktatásban és az ismeretbővítésben látjaamegoldást,melytompíthatnáakonfliktusokat.Ezenjavaslatokategyarántfelvetik atémaszakértői,valamintakonferenciaajánlásaiközöttiselsőkéntszerepelnek.Azérintettekegyrészecsereföldetkérneahalmáértcserébe,demindenképpenaföldhivatali rendezésben(tulajdoninyilvántartásbatörténőbejegyzéséskimérés)látjákamegoldást. Ezenfelvetéstvalamennyiszakértőistámogatja,ésszinténakonferenciáneziselhangzottajánlásként. Agazdákkisebbköreahalmokkezelésénektovábbisorsát–amennyibenaföldhivatali rendezés és a földcsere nem oldható meg – az önkormányzatok kezelésében látja. A szakértőktöbbségeszerintagazdánálkell,hogymaradjonahalom,ugyanisőazegész kérdéskörközepe.Akonferenciaajánlásokisintegráltankezelikekérdést. Az interjúk készítésének időpontjában néhány gazdálkodó nehezményezte, hogy kihagyták a művelésből a saját halmukat, de nem történt további intézkedés a szervek részéről. Ezzel kapcsolatban a szakértők óvatosak, hiszen álláspontjuk szerint nem tudhatjuk,hogymilyenvisszhangjalenneazesetlegesnövénytelepítésikényszernek.Ma,a cikkmegírásakormárbeszámolhatunkarról,hogyajogszabálya2015-ösévtőlakorábbanrészletezettekszerintmárkiegészítésrekerült,kibővült. Aszakértőktovábbijavaslataialapjánmindenképpenszükségesazadatbázis-pontosítás,atöbblettámogatás,agyepesítésikötelezettség,nagyobbpufferterületkijelölése,a halmokmegjelölése,ápolása,kezelése. Eredményeink láttán kijelenthetjük, hogy a fentebb megfogalmazott hipotéziseink beigazolódtak,azokalapjánmegfelelőkonzekvenciákvonhatókle,ajánlásokattehetünk.

konzekvenciák, javaslatok A gazdálkodók az agrárterületeinken fekvő kultúrtörténeti emlékeinkkel, nemzeti értékeinkkelelfogadóak.Amegkérdezettekáltalelmondottakalapjántudatos,szándékos

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 69

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM pusztításrólnembeszélhetünk,ahosszúévtizedekótakialakult–esetlegesenkedvezőtlen–állapotokcsakisazismeretekhiányáravezethetőkvissza. Az agrárigazgatásban újonnan életbe léptetett jogszabályokat kevesen követik nyomonnaprakészen,éscsakazesetlegesenkiadottszankciókhatásáratudatosulnakajogszabályitartalmakaterületeketművelőgazdálkodókkörében.Azelőzőekbenláthattuk, hogy a régebbi szabályozást kevesen említik, a szankciókkal párosuló megváltoztatott rendeletet annál többen ismerik. Az új agrártájvédelmi rendelet konfliktust okozott a gazdákkörében.Akunhalmokutóbbiévszázadokbantapasztalhatórongálódása,pusztulásavalamelyiktörténelmiidőszaksoránaköztudatbanbekövetkezettháttérbeszorulásukkövetkezménye.Amelyhalommarkánsterületikiterjedésefennmaradt,vagyvalamilyen építészeti tevékenység folyt rajta (feszület, kálváriadomb, temető, kripta, templomstb.),településhez,vagyúthozközelhelyezkedikel,vagykultúrtörténetiszempontból (mondák,emlékekstb.)aköztudatbanmaradt,azonhalmokamainapigjóállapotban maradtakfent.Annakellenére,hogyatermészetvédelmitörvénynemvoltkellőenhatékonyasorsukatilletően,ezenhalmoknempusztultakel.Ugyanakkor,azonkunhalmok, amelyekaköztudatbólkikoptak,valamikormezőgazdaságiművelésalákerültek,ígyma nemtűnnekkiakultúrtájvonulatából,belekoptakakörnyezetükbe. A halmokkal kapcsolatban kevés információval rendelkeznek az érintett gazdák, néhányan vannak csak, akik mélyebb tudás birtokában vannak. Így azt sem tudják igazán,hogymelytevékenységekakadályaialeginkábbahalmokmegmaradásának. Azeredményekalapjánjavasoljuk,hogyazegykorikunhalom-kataszterezéseredményekéntazonosítotthalmokatfelkellenetüntetniabefogadóingatlan-nyilvántartásában. Eztkövetőenazérintettgazdálkodó,aföldhivatalföldmérője,anemzetiparkosfelügyelő ésakifizetőügynökségellenőreahelyszínenkimérnééskitűznéahalmot.Amegjelölést követőenköteleznikelleneagazdátahalomgyepesítésére.Ahalommaradnaaföldtulajdonos /használókezelésében,ésannakterületéreaterületalapútámogatásonkívülegy minimáliskompenzációstámogatástislehetneigényelninemzetiforrásból,atöbbletköltségek fedezésére és a halom megőrzésének honorálásáért. Az ingatlan-nyilvántartás alapjánegyországoskunhalomtulajdonosilistátkellenelétrehozni,melyetközzéiskellenetenniazilletékesminisztériumhonlapján.Afolyamatokközbenoktatóéstájékoztató előadásokatisszükségestartaniazismeretekbővítésevégett. Javasoljuktovábbá,hogyvégülkopjafátkelleneállítaniahalommelléésegytájékoztatótáblát,melyenszerepelahalomneve,története,jelentősége,területiadatai(magasság,sugár).Atájékoztatótáblánszerepelniekelleneannakagazdánakanevénekis,akinekaterületénvanahalom,akövetkezőfelirattal:„Ezenhalomutókorszámáratörténő megőrzésétésvédelmétX.Y.nevűgazdánakköszönhetjük”. Kutatásieredményeinkalapjánmegállapíthatjuk,hogynéhányemberelszántságából, civil kezdeményezéséből közösségi szabályozás is születhet. Az akkori elhatározásuk – sokidőelteltévelugyan,de–elérteacélját.Akonferenciaáltalmagfogalmazottjavaslatok tükröződnek az eredményekben, azok már 20 éve is reális talajon álltak, hiszen az interjúksoránagazdálkodókáltalmegfogalmazottigényekettükrözik.

70

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Végsősoronmegállapítható,hogyazakkoriegyesületicivilkezdeményezéshatására már nem fenyegeti pusztulás a még épen maradt halmokat, azok megmeneküléséről számolhatunkbe.

az egyesület meglátása az elért eredményekről, az eltelt 20 évről SzelekovszkyLászlót,azegykoriegyesülettitkárát,akunhalmokvédelmének„atyját” kérdeztükmegvéleményéről,atöbbmint20évetörténtkonferenciajelenkorieredményeiről. Elmondása alapján rendkívül elégedett, hiszen elérte célját a konferencia, az egyesület.Mindenegykorkitűzöttcéljukatelérték,küldetésüketteljesítették.Örömlátni számára,hogymostmárszintemindenBékésmegyeikunhalomterületénfelhagytaka mezőgazdaságiművelésselagazdák.Nagyeredménynektartja,hogyakezdeményezésükből nemcsak, hogy hazai, hanem uniós rendelet is született, melyet azóta tovább is formáltak.Ugyanakkorlátja,hogyagazdálkodókfelétörténő„csillapító”munkátfolytatnikellezenkutatásieredményeinktükrében.Elmondásaalapjánboldoganmegynyugdíjba,hiszenkitűzöttcéljaitelérte. Végülhozzáfűzi:egydolog,amikülönlegessétesziahalmokat,hogyemberalkotta, több ezer éves kultúrtörténeti emlékek, valamikori élőhelyek és sírok – a sírokra pedig vigyáznikell–MERTHAZÁVÁANEMZETETASÍROKAVATJÁK. Köszönetnyilvánítás KöszönetünketszeretnénkkifejezniakutatásunkhoznyújtottsegítségükértazMTAKözgazdaságtudományiésRegionálisTudományokKutatóközpontja(MTAKRTK)RegionálisKutatásokIntézeteAlföldi Tudományos Osztály békéscsabai kollégáinak. A szakemberek fáradhatatlanul segítettek a többször többóráskonzultációkon,egyeztetéseken.Szakértelmükéshozzáállásuknélkülözhetetlenvoltakutatás megfelelő módszertanának kidolgozásában és a felmérés eredményeinek feldolgozásában, kiértékelésében.

Irodalom Ackrill,Robert(2000):TheCommonAgriculturalPolicy. Sheffield:SheffieldAcademicPressLtd. Babbie,Earl(2003):Atársadalomtudományikutatásgyakorlata.Budapest:BalassiKiadó. Brady,Mark–Kellermann,Konrad –Sahrbacher,Christoph –Jelinek,Ladislav(2009):ImpactsofDecoupledAgricultural Support on Farm Structure. Biodiversity and Landscape Mosaic: Some EU Results. Journal of Agricultural Economics,60.,563–585. HeltaiErzsébet–TarjányiJózsef(1999):Aszociológiaiinterjúkészítése.Budapest:TÁRKI. Kvale,Steinar(2005):Azinterjú.Budapest : JószövegMűhely. Malatinszky, Ákos –Ádám, Szilvia –Falusi, Eszter–Saláta, Dénes –Penksza, Károly (2013): Planning management adapted to climate change effects in terrestrial wetlands and grasslands. International Journal of Global Warming,5.,(3.),311–325.DOI:10.1504 /IJGW.2013.055365 MurányiIstván(2007):CivilesélyekHajdú-Biharmegyében.CivilSzemle,IV.,(3–4.),93 –101. Newing, Helen (2011): Conducting research in conservation – A social science perspective. Abingdon, Oxon: Routledge:Taylor&Francis.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 71


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM SzelekovszkyLászló(1999):Békésmegyekunhalmai. Békéscsaba:Körös–MarosNemzetiParkértEgyesület. Szelekovszky László (2005): Közös kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok. Békéscsaba:Dombegyház Nagyközség Önkormányzata. TóthAlbert(1988):SzolnokmegyeTiszántúliterületénekkunhalmai.Zounuk3.SzolnokMegyeiLevéltárÉvkönyvei. TóthAlbert(2002):AzAlföldpiramisai.Kisújszállás:AlföldkutatásértAlapítvány. VasaLászló(2013):Civilszervezetekrendszere,szerepeamagyaragráriumban.CivilSzemle,X.,(2.),25 –36. Internetes hivatkozások AHelyesMezőgazdaságiésKörnyezetiÁllapotaKölcsönösMegfeleltetéshonlapja. http: //kolcsonosmegfeleltetes.hu /K%C3%B6lcs%C3%B6n%C3%B6sMegfeleltet%C3%A9s /HMK%C3%81 / HelyesMez%C5%91gazdas%C3%A1gi%C3%A9sK%C3%B6rnyezeti%C3%81llapot.aspxLetöltés:2015.02.04. Civil törvény útmutató. http: //civiljogok.hu /utmutato /civil-szervezeteket-2014-marcius-15-etol-az-uj-ptk-hatalybalepesetol-erinto-legfontosabb-sLetöltés:2015.02.10. Helyicivil.hu.http: //www.helyicivil.hu /r/koros-maros-nemzeti-parkert-egyesulet-bekescsaba-bekescsaba / kornyezetvedelmi.Letöltés:2015.02.1 8. Körös–MarosNemzetiPark.http: //www.kmnp.hu /index.php?pg=menu_1140.Letöltés:2015.02.1 8. Felhasznált jogszabályok 1996.éviLIII.törvényatermészetvédelméről. 50 /2008.(IV.24.)FVMrendeletazegységesterületalapútámogatásokésegyesvidékfejlesztésitámogatásokigényléséhezteljesítendő„HelyesMezőgazdaságiésKörnyezetiÁllapot”fenntartásáhozszükségesfeltételrendszer,valamintazállatokállategységrevalóátváltásiarányánakmeghatározásáról. 10 /2015.(III.13.)FMrendeleteazéghajlatéskörnyezetszempontjábólelőnyösmezőgazdaságigyakorlatokranyújtandótámogatásigénybevételénekszabályairól,valamintaszántóterület,azállandógyepterületésazállandókultúrávalfedettföldterületnövénytermesztésrevagylegeltetésrealkalmasállapotbantartásánakfeltételeiről. 1850 /1972.és1851 /1972.számúOTvHhatározatai. COUNCILREGULATION(EC)No73/2009establishingcommonrulesfordirectsupportschemesforfarmersunder the common agricultural policy and establishing certain support schemes for farmers, amending Regulations (EC)No1290 /2005,(EC)No247/2006,(EC)No378 /2007andrepealingRegulation(EC)No1782 /2003. REGULATION (EU) No 1306 /2013/EU on the financing, management and monitoring of the common agricultural policyandrepealingCouncilRegulations(EEC)No352 /78,(EC)No165 /94,(EC)No2799/98,(EC)No814 /2000, (EC)No1290 /2005and(EC)No485 /2008. REGULATION(EU)No1307/2013 /EUestablishingrulesfordirectpaymentstofarmersundersupportschemeswithin the framework of the common agricultural policy and repealing Council Regulation (EC) No 637/2008 and CouncilRegulation(EC)No73/2009.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 73


VILÁG-NÉZET

sharIng economy: a cIvIlek lehetőségeI a közösségI gazdaságban*

Példákéspéldázatok

Szűts Zoltán–Yoo, Jinil Azutóbbiévekbenaközgazdaságtan,amédia-éskommunikációkutatás,azinformatika,aturizmus,ajogalkotásésaszociológiaegyreerőteljesebbenfoglalkozikasharing economy (rövidítve SE, magyarra fordítva megosztáson alapuló, közösségi gazdaság, közösségi fogyasztás) kérdéseivel. A jelenséget civil megközelítésben néhány gyakorlati példávaltudjukalegjobbanleírni. Mindennapitapasztalat,hogyavilágnagyvárosaibanagazdaságiéspénzügyiválság utánmegjelentekaközösségikertek.Budapesten2012ótaazátlagbanötnégyzetméteres parcellákon tapasztalt és kezdő kertészek zöldséget és gyümölcsöt termeszthetnek közösségbensajátigényeikéselképzeléseikszerint.Aszabályegyszerű:felelősségetkell vállalni a projekt sikeréért, részt kell venni a kert környezetének gondozásában és a közösség építésében. A hangsúly a proaktív magatartáson, öngondoskodáson, közösségépítésen és persze nem utolsósorban a friss élelmiszeren van. A telekocsi rendszer (Oszkár), a magánszemélyek kihasználatlan autóinak kölcsönzése (RelayRides, Getaround)vagyaközösségitaxi(Uber,Lyft)kezdeményezésekkeretébenmobilalkalmazásoksegítségévelazautóvalrendelkezőcivilekmegosztjákszabadautóskapacitásukataz éppenutazniakarófelhasználókkal.Aszolgáltatásolcsóbbahagyományostaxinál,vagy a telekocsi esetében a távolsági busz vagy vasúti közlekedésnél. Mind többen osztják *A cikk megszületését a Hankuk University of Foreign Studies Research Fund támogatta. (This work was supportedbyHankukUniversityofForeignStudiesResearchFund.)

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 75


VILÁG-NÉZET megszabadférőhelyeiketvagyüreslakásaikatismeretlenekkelonlinefelületekésmobileszközöksegítségével(Couchsurfing,AirBnB).Azígylétrejöttközösségbenabiztonságrólaközösségimédiábólmegismertértékelésirendszergondoskodik,azutasokavezetőket,mígavezetőkazutasokatértékelik.Számosfelhasználófelismerte,hogyaközösségi oldalak személytelenek, és a virtuális térben is létezik fizikai távolság, ezért mind több közösség alakul földrajzi érintettségen (Miutcánk). A regisztrált felhasználók megadják lakhelyüket és a környezetükben élő felhasználókkal együtt közös faliújságokat működtetnek, ahol szívességet, segítséget kérnek vagy éppen kínálnak. Egyetemisták, tanárok,kutatóktöltikfelcikkeiketközösségiadatbázisokba(Academia.edu),hogyazok másokáltalolvashatóaklegyenek,vagyszerkesztikszabadidejükbenanyíltlexikonokat. Amikrofinanszírozásazoknaknyújtsegítséget25dollároskeretig,akiknemkaphatnak kölcsönt pénzintézetektől (Kiva). Az online szabadegyetemi (MOOC) rendszerek (Coursera,edX)lehetővéteszik,hogybárkiatopegyetemekeningyenvégezzenelkurzusokat. SanFranciscoban,NewYorkbanésSzöulbanavárosiönkormányzatoktámogatjáka közösségigazdaságot.NewYorkbanbizonyosnapokonalakosokkiteszikafeleslegessé vált, de még használható tárgyaikat rendezett körülmények között, és akinek szüksége vanrájuk,elvihetiőket.Ajelenségalapjaanyíltpartnerségésegyüttműködésazállami ésüzletiszféra,illetveakülönbözőcivilszervezetekközött(Matofska2014).ASEjelenségek egyes esetekben kiegészítik vagy átveszik a civil szervezetek szerepét (szegények élelmezése). Közösségeket hoznak létre. A civilek mikrovállalkozóvá válhatnak (szabad szobájuk kiadásával, autójuk kölcsönbe adásával). Csökkentik a szociális különbségeket, javítanakazélethelyzetükön(atelekocsirendszerpéldáullehetővétesziamunkábajárást – ingázást – nagyobb távolságokra is). Elterjedtté válik a közösségi vásárlás modellje, melyek vizsgálata sem késik (Kim K.–Kim H. 2013:25). Cikkünkben a SE közösségi fogyasztáshoz, szabaderőforrás- és feleslegmegosztáshoz kapcsolódó elveit, jó példáit, veszélyeit és a jelenséghez kapcsolódóan a civilek lehetőségeit vizsgáljuk, figyelembe véveasharingeconomybevezetésébenélenjáróEgyesültÁllamokat,aszerzőkérintettségerévénahagyományosanerősközösségekországát,Koreát,aholamegosztásatradíciórésze,illetveMagyarországot.

birtoklás helyett megosztás Valamennyiáltalunkpéldákkalillusztráltjelenségegyolyanközöselven,olyanmeggyőződésenalapul,melyszámoscivilszervezetsajátja,afeleslegmegosztásán,azerőforrások,szabadkapacitásokújraelosztásánésaközösségépítésén(adottesetben,hajelen vanegyfajtaelkötelezettség,szociálishálózatlétrehozásán).Ezenjelenségekgyűjtőnevea sharing economy, de a szakirodalom használja még a collaborative consumption, peer economyvagyP2P(peer-to-peer)businesskifejezéseketis.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 77

VILÁG-NÉZET Acikkaktualitásátazisadja,hogyasebesség,mellyelaSEerősödik,óriási.Egy2014. augusztusi PwC jelentés kiemeli, hogy a SE környezetében a civilek közti pénzügyi tranzakciók értéke ebben az évtizedben világviszonylatban eléri a 335 milliárd USD-t (Moseby2014). AmillenniumivagyYgenerációtagjai,akikmostlépnekelőmeghatározógazdasági tényezővé,kultúrájukatakölcsönzésésmegosztásköréépítik.Nemveszneknyomtatott sajtóterméket, online, ingyen elérhető híreket osztanak meg és olvasnak közösségi oldalakon,nemvásárolnakDVD-t,hanemonlinevideotékábólkölcsönzikki,nemvásárolnak CD-t, hanem előfizetnek valamilyen online zenehallgatást biztosító szolgáltatásra (Geron2013). Acikkünkbenbemutatottjelenség,aSEésannakjópéldáiabbankülönböznekamár meglévőrendszerektől,hogynemállamivagynagyvállalatitulajdonbanlévőjárműveket, ingatlanokat, eszközöket bérelnek a SE-ban résztvevők, hanem egymás vagy civil, nonprofit közösségek, kisvállalkozások tulajdonát, ezáltal kapcsolatba lépnek egymással, peer-to-peer kapcsolatokat alakítanak ki, és mikro, lokális szinten osztják meg feleslegüket. Kikellemelnünk,hogycikkünketmeghatározócivilolvasatunkbanaSEelnevezésta megosztás egy szűkebb jelenség együttesére alkalmazzuk, melyben a közösség tagjai sajáttulajdonukat,képességüket,munkájukat,idejüketosztjákmegegymással.Ajelenségetaközgazdaságtanszemüvegénkeresztülvizsgálószerzőkvalamennyimegosztásalapútevékenységetidesorolnak,példáulanagyvállalatokáltalműködtetettinnovatív,perc alapú és okostelefonokkal lehetővé tett autókölcsönzés új modelljét is (ilyen például az AvistulajdonábanlévőZipcar).Ezellenszól,hogyaSEjelenleginépszerűségébenéppen a mindennapi felhasználók, a civilek aktivizálása és egymással való interakciója játszott döntő szerepet, míg például autó- és kisgépkölcsönzők, szállodai szolgáltatások korábban is léteztek. Ezen szolgáltatások köre és az igénybevételek száma azonban nem növekedett,inkábbcsökkent,ésahangsúlytovábbraisabirtoklásonvolt.Páréveazonban újfajta tendencia olvasható ki, mely cikkünk jogosultságát adja. A paradigmaváltás akkorkövetkezettbe,amikorazinfokommunikációseszközök(számítógépek,okostelefonokéstáblagépek)elterjedéselehetővétetteagyorséshatékonykapcsolatotésegy újfajta,akövetkezőfejezetbentárgyaltbizalommegjelenésétafelhasználókközött,így mindtöbbesetbenabirtoklástamegosztásváltjafel.

a sharing economy elmélete és a vizsgálati horizont szűkítése Definiálásikísérletünksoránmárkiemeltük,hogyaSEegyolyanspecifikusgazdasági és szociológiai ökoszisztéma, mely a fizikai és emberi erőforrások megosztására épül. Magában foglalja a közösségi termelést, elosztást, kereskedelmet és szolgáltatáscserét különböző egyének és szervezetek között. A SE környezetében a fogyasztók (civilek) közvetlenül egymással kerülnek kapcsolatba, és ez a modell átalakítja a korábbi üzleti szisztémákatis(Finley2013:2).RachelBotsman(2010)szerintaSEnempillanatnyitrend,

78

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET hanemsokkalinkábbjelentőskulturálisésgazdaságierő,melynemcsakaztalakítjaát, hogymit,hanemaztis,hogyhogyanfogyasztunk.Azén-tőlamikultúrájafelébillentiaz egyensúlyt.ASEernyőjealásorolhatóafentemlítettjelenségekentúlaközösségivásárláséstulajdon,azújrafelhasználásés-elosztás,awikinómia,mikrovállalkozás,anyíltforrás(kód),afelhasználókáltallétrehozotttartalomésacrowdsourcingis(Matofskaé.n.). Ebben a folyamatban az első lépést az e-Bay és a Craigslist jelentette, és az alapja magaazInternetvolt.ASEelőfutáraiazonlineközösségipiac,aze-Bayésaszabályozatlan apróhirdetések környezete, a Craigslist lehetővé tette, hogy egyszerre legyen a felhasználókbóleladóésvásárlóapeer-to-peerkapcsolatoksegítségével.Ezenszolgáltatások biztosították, hogy a felesleges, kihasználatlan tárgyaik új tulajdonoshoz kerüljenek (Finley2013:2).ASEonlineszolgáltatásaikapcsolatotteremtenekafelhasználókközött, akikegymáskihasználatlantárgyait,szolgáltatásaitrövidtávra,jelentősadminisztratívterheknélkülkölcsönöznék.Afizikaijavakmegosztásábanrendkívülhatékonyakaközösségioldalak(Facebook,Twitter)is(LeeS.2013:264). A felesleg megosztása online, informatikai eszközökkel a hosszú farok elméletbe illeszkedik. Az elnevezést egy görbén a kiugró érdeklődésre igényt tartó produktumok mellettahosszanelnyúló,csupánegy-kétfelhasználóáltalbirtokolttermékeketábrázoló vonalleírásárahasználják.Aze-BayésfőlegAmazonesetébenpéldáulakorábbimodellel ellentétben a kiemelt, nagy érdeklődésre számot tartó kötetek mellett egyenrangú szerepetkaptakacsupánegy-kétpéldánybanlétezőkis(Anderson2006). ASE-tagyakorlatbaátültetőBenitaMatofska(2014)szerintaközösségigazdaság(és fogyasztás)10elembőlépítkezik: Civilek: A civilek képezik a SE alapját (a szerző itt a People’s Economy kifejezést használja).Ezaztjelenti,hogyacivilekaközösségeikésatársadalomaktívrésztvevői.Az emberijogokattiszteletbentartjákésőrzik.Acivilektermelők,együttműködők,elosztók. Amikrovállalkozásokalapjátképezik. Termelés: ASE-benacivilekelőttnyitvaállaközösségitermeléslehetősége,amiben segítségetnyújtanakazonlineeszközök.Ahelyiközösségekbenvalótermeléscsökkenti akörnyezetszennyezést. Új értékrend: A rendszer új „valuták” megjelenéséhez vezet, ilyenek a megosztott idő,közösségibefektetés,azerőforrásokracionálisabbfelhasználása.ASE-bennemlétezikfelesleg,csakrosszulallokáltforrás,melyeketapplikációkkallehetoptimalizálni. Elosztás: ASE-benaforrásokatújraelosztjákalapvetőenlokálisszinten,hogyebből atársadalomegészénekszármazzonhaszna.Ittisahangsúlyacivilaktivitásbóllétrejövő közösségekenvan. A bolygó mint egész: A környezettudatosságban a civilek, szervezetek és kormányzatokosztoznak.Atervezettelavulástafenntarthatófejlődésváltjafel. Hatalom: ASEmindgazdasági,mindtársadalmihatalmatadacivilekkezébe,ésmikroszintendöntéshozóvátesziőket.Támogatjaafairplayrendszerét,csökkentiakülönbségeketésszegénységet(Yang2007:12).BáraSEisinformatikairendszerretámaszkodik, mint az okosvárosok esetében (Yoo 2014), a „hatalom” éppen az IKT-nek köszönve a civilekésnemhagyományoshatalmi(politikai,pénzügyi)központokkezébenvan.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 79

VILÁG-NÉZET megosztáson alapuló szabályozás: A törvények és szabályozások létrehozzák a bizalomrendszerét,ésamegbízhatómegosztókataközösségtagjainagyraértékelik. Kommunikáció: A SE információ és tudás megosztásán alapul, és ezek szabadon elérhetők.Mindeztokostelefonosapplikációk,weblapokésközösségioldalaktesziklehetővé. Kultúra: ASE mi alapúkultúra.Amegosztáskultúrájaátnyúlikakülönbözőszektorokon,vallásokon,nemzeteken,társadalmiosztályokon. Jövő: ASErobusztus,fenntarthatógazdaságirendszer,melyhosszútávúvízióköré épül.

közösségi kertek és felesleges élelmiszer megosztás a sharing economy környezetében HaaSEjelenségekelemzésérevállalkozunk,asortalegismertebbel,avárosikertekkel érdemeskezdenünk.ASEkörnyezetébenazegyéneksokkalkevésbéanagybolthálózatokéssokkalinkábbegymásfelétekintenek,haazélelmiszerrőlvanszó.Azígykevesebbetutazik,tehátfrissebbéskisebbökológiailábnyomothagy,ésgyakranegészségesebb is.Avárosikertekésközösségikonyhákahelyitermesztésrealapoznak–anagyvárosokban is. Ez a megközelítés támogatja az egészséges életmódot és élelmiszerellátást (Corrigan2011;Evers2011),illetvehelybenbiztosítmunkátéshasznosszabadidő-eltöltést (Policies for Shareable Cities 2013:15). A közösségi kertekben a civilek által megtermelt élelmiszerértékeegyrefontosabbáválik,mivelaKSHadataiszerint2013-banalakosság 23,9 százalékát érintette a súlyos anyagi nélkülözés (KSH 2014:19), és a zöldségekre és gyümölcsökrepéldáulazösszesélelmiszerenbelül16százalékotfordítottakafogyasztók (KSH2014:25). Aközösségivagyvárosikertekolyanterületek,amelyekettöbbember(városikertészek)közösségbenművelnek.Számosfajtavárosikertlétezhet:vannakparcelláraosztott közösségikertek,közösségiparkok,léteznekiskolakertek,illetveszociáliskertek(Teiget al. 2009). Sokféle növény termeszthető ezekben a kertekben: virágok, fűszernövények, haszonnövények,élelmiszernövények,dísznövények. Mielőttajelenségetrészletesenelemeznénk,fontoskitérniatudományosrecepciójára. Valamennyi vizsgált jelenség közül a városi kert bír a leghosszabb múlttal, így nem meglepő,hogymáregyidejejelenvanatudományosdiskurzusban,ésszámoscikkszületett,melyteoretikusés /vagyempirikusmegközelítésbenvizsgáljaatémát.Atémával foglalkozó (főleg szociológiai) szakirodalom alapvetően a kisebb átlagkeresetű lakosok által lakott városrészekben létrejött, döntően egyesült államokbeli kerteket vizsgálja (Guitartetal.2012). Városi kerteket elhagyott telkeken, üres grundokon alapítanak, mindig szigorúan a tulajdonossal kötött együttműködési megállapodás szellemében, mivel a városi kertek nemgerillamozgalom,sokkalinkábbegyhosszútávútervrésze,amelyazönellátáshoz valójogotéstudásthelyeziaközéppontba.Avárosikertekönszerveződőcivilkezdeményezések, de sok példa van egyházi kertekre, önkormányzati szociális kertekre, iskolai,

80

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET börtön vagy nonprofit szervezetek által működtetett kertekre vagy csak egyszerűen a szomszédságáltalműködtetettközösségikertekreis.Akertészek,aközösségalegtöbb esetbenvezetőtválaszt,akiszervezi,irányítjaakertközösmunkálatait,intéziazügyeket, elsimítjaazesetlegessúrlódásokat,betartatjaaközösenhozottszabályokat(Rosta2014). Aközösségikertekmozgalomnemújkeletű,amodernkorrecesszióésháborúsújtotta évtizedeiből származik. A 20. századi nagyvárosok kialakulása egybeesett a folyamattal,melyneksoránazurbánuséletformamárkizártaazélelmiszertermelést,ésmindinkább a városok nyújtotta kényelmi szolgáltatásokra, nagyáruházakra és ipari mennyiségben előállított élelmiszerekre támaszkodott. A II. világháború idején az élelmiszerimportraisleginkábbrászoruló,abombázásokmiattnehézhelyzetbenlévőAnglianagyvárosaimindenegyeskihasználhatóterületétisföldművelésalávonta,ezekvoltakaVictory Gardens – győzelmi kertek, melyek megmentették a városi lakosságot az éhezéstől. A növekvőgazdaságifejlődésésezzelegyüttjárójólétazonbanévtizedekreelfeledtette aközösségikertekkoncepcióját. A közösségi kertek mozgalom a kisebb-nagyobb gazdasági válságok hatására újraéledt. New Yorkban az 1975-ös városcsőd után számos lakatlan telek maradt, mely hamarosan szemétteleppé vagy bűncselekmények helyszínévé vált, különösen a város szegények lakta negyedeiben. A közösségi kertészet ekkor éledt újra, és három évvel későbbarendszermárszervezettkeretekközöttműködött.Avárostulajdonábanlévő telkeket rövid távra magánszemélyek gondozásába adták. Később, ahogy a telekárak növekedtek,avárosszámosterületétvisszakövetelte,ésakertészekelkeseredettküzdelmetvívtak,a2000-esévekbenkibontakozóválságazonbanújlendületetadottamozgalomnak,melykomolybázisratettszert,ésszámosesetbenatulajdonosokkínáltákfel közösségi használatra a földterületet. A közösségi kertészek, kiszorulva a telkekről, a tetőkreköltöztek.NewYorklapostetőiugyanisjóhelyszíntbiztosítanak. A siker egyik összetevője a kis, önszerveződő közösségek. Ez persze ellentmond a korábbiegységesirányításiésautomatizálásitörekvéseknek.A„mindencsakszámadat” elképzelésselszembenolyanfolyamatosalkalmazkodástigényel,melynekközpontjában azinterakcióésaközösségépítés,éskevésbéegydiagrammalábrázolhatósikertörténet áll.Nőavárosizöldfelületamellett,hogyavároskertekreésparkokrafordítottkiadásai stagnálnak.Avárosiközösségtagjai,akikmaguktermelikmegazélelmiszereket,szolidárisabbak(Kurtz2001;Beilin–Hunter2011;Turner2011).Példaerre,hogyaNewYork-ikertekművelőiatermésfeleslegétgyakranazingyenkonyháknakajándékozzák,vagynyomottárakonadjákel. A kertek környékei hamarosan biztonságosabbá váltak, mivel több szem figyelte az utcákat,afiatalokegyrészepedigaszabadidejétakertekbentöltötte,ésnőttakörnyezetirántérzettfelelősségmértékeis.Aholafoghíjastelkeketkertekkéalakítottákésrendezett környezetet hoztak létre, a betörések száma jelentősen csökkent (Gold 1997; Garvinetal.2012),akertekpedigazinterkulturálispárbeszédeterősítették(Shinewetal. 2004).Kutatásokbizonyítják,hogyaközösségikerteknövelikaszellemijól-létetéselősegítik a társadalmi kapcsolatok megerősödését (Ulrich 1981; Gold 1977; Francis et al. 1994; Hynes 1996). Az USA-ban végzett kutatások ismeretében kijelenthetjük, hogy a

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 81

VILÁG-NÉZET közösségi kertek jelentős együttműködést generáltak a szomszédok között művészeti, különösenzeneitevékenységekkel,melyekhelyszíneiakertekvoltak(Fisher1992;Armstrong2000;Eizenberg2012;Bendtetal.2013). A városi kertek jelensége iránt érdeklődőknek a témával kapcsolatos szakirodalom rendkívülalaposáttekintésétkínáljaDanielaGuitart,CatherinePickeringésJasonByrne: Pastresultsandfuturedirectionsinurbancommunitygardensresearch cikke(Guitartet al.2012). Gyakori jelenség, hogy a minőségi élelmiszereket előállító kistermelők nem tudnak versenyezni a tömegtermelt élelmiszerek áraival, nehezen felelnek meg a kereskedelmi láncok elvárásainak, így nem tudnak bekerülni a boltok polcaira. Világszerte a vásárlók egyre növekvő részének lenne igénye egészséges élelmiszerekre, elfogadható áron, de nemtudják,holkeressék.Akülföldipéldákhelyettegymagyarkezdeményezéstemlíthetünk,melysegítségévelkönnyentájékozódhatunk,hogykörnyezetünkbenmilyenkistermelői termékek érhetők el. A 30km.hu alkalmazást közvetítők, minden egyéb költség nélkülhozzákösszeatermelőketésvásárlókat.ArendszerGPSkoordináták,geolokáció alapjánmegadja,hogyafelhasználómilyenélelmiszerekethol,kitőlésmilyenáronszerezhetbe.Valamennyieladóprofillalszerepel,bárkieladóváválhat,avásárlópedigértékelhetiazt,akivelsikerestranzakciótbonyolítottle(Használdéshasználdki2014).

közösségi közlekedés a sharing economy környezetében ASE-benaközlekedésesetébenahozzáférésenésnemabirtoklásonvanahangsúly. A felhasználók között létrejövő autókölcsönzés (carsharing), a telekocsi (ridesharing) és kerékpármegosztás (public bikesharing), részben pedig a közösségi taxi szolgáltatás is javíthatjaaforgalomsebességét,csökkenthetiaszükségesparkolóhelyekszámát,alégszennyezettséget és a járművekre fordított költségeket. Ezzel egy időben növeli azok mobilitásátis,akikneknincstulajdonukbanszemélygépkocsi(PoliciesforShareableCities 2013:7). A megosztáson alapuló közösségi közlekedés elemzésünk szempontjából azért fontos,mertMagyarországonaközlekedésésszállításaháztartásikiadások12,1százalékáttetteki2013-ban(KSH2014:24). A legnépszerűbb közösségi taxiszolgáltatás, az Uber csak közvetítőként szerepel az utasésasofőrközött,nemtaxitársaságkéntműködik,asofőrökpedignemállnakvele munkaviszonyban, nem alkalmazottai a cégnek. Az üzleti modell lényegét tekintve ők csakösszehozzákazutaznivágyótésazt,akiszabadidejébenahagyományostaxitarifáknál alacsonyabb összegért elvinné őt, mint magánszemélyt, a saját autójában. Az Uber jelentős költségtől kíméli meg magát, ami egy hagyományos taxitársaságot terhel. Az alkalmazássegítségévelafelhasználókvalósidőbenkövethetikazokostelefonjukkijelzőjénmegjelenőtérképen,hogyakörnyékükönéppenmelyikfelhasználóvállalfuvart,és korábbiutasaihogyanosztályozták.Azalkalmisofőrök,miutánmegkeresésérkezikhozzájuk, látják az utazni vágyók profilját, és hogy más sofőrök hogyan értékelték. Mind többen,havannéhányszabadórájuk,alkalmiUbertaxisofőrréválnak.AzUbertechnoló-

82

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET giaviszonylagegyszerű.AzutaznivágyókjelentősrészénekvanGPS-képesokostelefonjamobilinternettel.AzUbervalósidőben,aforgalmatfigyelembevévenavigáljaasofőrt azokostelefonjasegítségével. AzUberértékeazelemzőkszerintmármeghaladjaazEgyesültKirályság(14milliárd dollár)ésazEgyesültÁllamok(11milliárddollár)teljes,összesítetttaxispiacát.Azújüzleti modell a szabad erőforrások megosztásán alapul, jellemzői a költséghatékonyság, a rugalmasság, az olcsó fuvardíjak és a fogyasztók igényeinek figyelembe vétele (Voith 2015).AzUberhezhasonlóan,aLyft-sofőrökisszabadidejükbendolgoznak.AzUberés Lyftátlagban25százalékotkérnekelabevételből,denemadóznak,ataxisokátlagban 10százalékotfizetnekacégnek.Felmerültehátakérdés,hogyfőállásbanmennyirelehet nyereségesUber- vagyLyft-sofőrneklenni? 1.ábra.Hagyományostaxi- ésUber-költségekösszehasonlítása

Forrás: http: //www.fotaxi.hu /Kalkulator#main-menu,illetvehttps: //www.uber.com

Aközösségitaximodellmellettjelentősekazautókölcsönzésialkalmazások(például RelayRides), melyek lehetővé teszik, hogy felhasználók saját autójukat adják kölcsönbe papírmunkanélkül,rövidtávra.Aszolgáltatástbiztosítóközvetítőilyenkorbizonyosszázalékotkér(10–25százalék),decserébebiztosítástnyújtpéldáulazesetlegesenfelmerülő károkért. Egy felmérés szerint a peer-to-peer autókölcsönzési rendszer akkor képes

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 83

VILÁG-NÉZET paradigmaváltást előidézni az USA-ban, ha a személygépkocsival rendelkezők mintegy 25százalékarésztveszbenne,amikiemelkedőenmagasarány(Hwang–Jeon2014:37). A rendszerugyanígycsakakkorfenntartható,hakellőképpenhatékony,ésrepülőterek, pályaudvarok,P+Rparkolókkörnyékénmindigvankölcsönözhetőautó.Ezzelkapcsolatbankészültesettanulmány,melyaszöulipályaudvarokkörnyékéncarsharingkeretében elérhetőautókattérképezifel,azilyentípusúközösségiközlekedéssikeresműködtetéséhez szükséges stratégiát javasol a metropolisz vezetőinek (Hwang–Jeon 2014:47–48; Kangetal.2014:691),illetvemegjelöliacarsharingsikerénekútjábanállófőbbakadályokat(Choi–Park2014:382).Valamennyikoreaiszerzőkiemeli,hogyazilyentípusúközösségiközlekedésképeslennecsökkenteniazutaktúlterheltségét,aközlekedésidugókat és csökkentené a környezetszennyezést. Láthatjuk tehát, hogy Koreában az USA-beli vagy európai tendenciával szemben nem tiltáshoz folyamodtak, hanem a minden fél (állam,vállalatok,civilek)számáralegmegfelelőbbmegoldástkeresik. Amagyarközösségiközlekedésmodellcsakegyféleattitűdötismer,amagyarcivilek nemadjákkölcsönautójukat,inkábbtaxisokkáválnak,vagyazautóvalnemrendelkezők betársulnak egy telekocsiba. Az új matricarendszer bevezetése után például a Facebookon megfigyelhető, hogy mind nagyobb az érdeklődés az Oszkár iránt, mely Magyarországon az egyik legismertebb megosztáson alapuló, közlekedéshez köthető közösségi szolgáltatás. A 2007-ben két egykori BME-s hallgató által létrehozott Oszkár (Oszkar.com)összehozzaahosszabbtávolságrautaznivágyókat.Azalkalmazáslehetővé teszi,hogyafelhasználókmegnézzék,aszámukrafontosútvonalonközlekedik-evalaki, illetveazautóskocsijábanvan-eméghely.Atelekocsiválasztásasokkalkevésbéköltséges módszer, mint a hagyományos közösségi közlekedés (busz, vonat) használata. A minőséget szintén szolgáltatáson belüli visszajelzési rendszer biztosítja (Használd és használdki2014).

újfajta lakóközösségek a sharing economy környezetében ASEabbólazalaphelyzetbőlisépítkezik,hogyazingatlanokbanisjelentőskihasználatlan kapacitás van. A szabad kapacitások ingyenes megosztását szolgálja a Couchsurfing(couchsurfing.org).Azalkalmazássegítségévelkiválaszthatjukazúticélunkat,és azt is megadhatjuk, hogy mettől meddig szeretnénk az adott helyen tartózkodni. Az alkalmazásregisztrációutánmegmutatja,hogyadottvárosbanhánymagánszemélyek– olvasatunkbancivilek–általkínáltalvóhely,adottesetbenszobavan.Aszolgáltatásegyik célja–aműködtetőiszerint–,hogyközösségethozzonlétreazutazókból,nyelvtanulási, kapcsolatteremtésilehetőségetbiztosítson.AtagokmásSEszolgáltatásokhozhasonlóan szinténértékelikegymást. AkanapészörföléshezhasonlóanazAirBnB(www.airbnb.com)isaközösségiszállásfoglalástteszilehetővé,azonbanmagasabbszínvonalúszolgáltatástkínál,ésmeghatározott,aszállodaiésgyakranayouthhosteleknélisalacsonyabbárakonszállhatnakmega

84

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET felhasználókközösvagyprivátszobában,lakásban,házbanvagyakárkastélyban.Aszolgáltatásflexibilis,rövididőtartamraislehetségeshasználni.Azangolrövidítésazairbed and breakfast, azaz a gumimatrac és reggeli szavak összevonásából jött létre. A szoba mellettavendégeknekreggelitisbiztosítottak,aszállásadókgyakranidegenvezetőikis. AzAirBnBebbenazesetbenatechnológiát,aplatformotésabiztosítástnyújtja,minden egyébről,tehátazárrólisaszálláshelytulajdonosadöntésgondoskodik.Aszolgáltatás jutalékotszámolfel.Alétrejötttranzakcióknálaházigazdától3,avendégektől6–12százalékotkérnek,aturisztikaiadóttermészetesenaszállásadónakkellfizetnie.Avendégek bankkártyávalfizetnek,abevételbőlműködtetikahonlapotésfenntartanakügyfélszolgálatot. Reklamáció vagy konfliktus esetén nem a kiadóval kell vitatkozni, a hitelesség érdekébenarendszerbekerülőszállásokatasajátfotósukkeresifel,ingyen.2014szeptemberében több mint 190 országban 800 ezer szoba szerepelt az AirBnB rendszerében, és több mint 17 millióan vették igénybe a szolgáltatást (Lendületesen terjeszkedik MagyarországonazAirBnB2013).AzAirBnBmásSEjelenségekhezhasonlóanbizalmon alapul, hisz ismeretlen emberek engedik egymást személyes szférájukba, otthonukba. Valamennyi SE környezetében megerősödött és általunk vizsgált lakóközösségi modell alapvetőenrövidtávúegyüttéléstjelent,azonbanmindtöbb,kezdetifázisbanlévőnonprofit kezdeményezés van, mely a hosszú távú együttélést támogatja. Ilyen a koreai „happytogether”mottójúWOOZOOkezdeményezés,melyacivilekésazállamegyüttműködésén alapszik. A projekt keretében Szöul számos kerületében lehet új építésű apartmanházban a megszokott magas áraknál sokkal kedvezőbben bérelni „ágyakat” egyonlinealkalmazássegítségével(Rha2014:113–118). 2.ábra.EgyWOOZOOhosszútávúegyüttélésrelétrehozottközösségilakástípus

Forrás: http: //woozoo.kr

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 85


VILÁG-NÉZET Aközösségilakóközösségekmellettmegkellemlítenünkamegosztottirodákjelenségét is, mely a költségek csökkentése mellett tudásmegosztást támogató közösségek létrehozásáhozvezet(Lee–Rim2013:177).

közösségi szolgáltatások, időmegosztás és új típusú szomszédság a sharing economy környezetében AFacebooklehetővétetteafelhasználókszámára,hogyavilágbármelypontjánélő barátaikkal, ismerőseikkel tartsák a kapcsolatot. Facebookos tapasztalat, hogy ha egy felhasználósegítségetkér,nemmindenesetbenkapvisszajelzést,azismerősökgyakran virtuálisak, távoliak maradnak. A lokális közösségi oldalak, amilyen a Miutcánk (miutcank.hu) segítségével a felhasználók azokkal kerülhetnek kapcsolatba, akik a környékükön élnek, de korábban nem ismerték őket. „Arra vállalkozik, hogy megtanítson minket,hogyankérjünkésadjunkszívességetaszomszédjainknak,hogyantámogassuk akörnyezetünkfejlődését.Deklaráltcéljavisszaszorítaniapazarlástéscsökkenteniakörnyezetszennyezést.Tételezzükfel,hogyvanegyutca,ahol40lakástalálható,a40lakásbanvan35fúrógép.Ezta35darabfúrótösszesenévesszintenhasználjákkörülbelül350 percig.Eztakapacitástakár1-2fúróiskitudnáhasználni,harotációbanlennehasználva. Ezazonbancsakegypélda,ésmiúgygondoljuk,hogymindenpazarlásvalamilyenkörnyezetszennyezéshezvezet”(Varga2014). 3.ábra.TervekéslehetőségekaMiutcánkban

Forrás: http: //miutcank.hu

Világszerte számos hasonló kezdeményezésről számolhatunk be. Ha összejövetelek utánsokélelmiszermarad,aLeftoverSwapokostelefonosalkalmazásközliakörnyezet-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 87

VILÁG-NÉZET ben élőkkel, hogy van elvihető felesleg. A TaskRabbit segítséget nyújt kisebb munkák és feladatokkiszervezésébenapiacinálalacsonyabbárakonvagygyakraningyenalakókörnyezetben. A SnapGoods olyan online platform, mely lehetővé teszi a felhasználók környezetébentalálhatókihasználatlaneszközökkölcsönzését.Aszolgáltatásnaktöbbelőnye isvan.Kapcsolatotteremtaközelbenlakókközött,akikmegismerhetikegybenakörnyezetükbenelérhetőszolgáltatásokatésvállalkozásokat,majdértékelveegymástkiszűrhetik a destruktív elemeket (Biggs 2010). A világ 56 országában több mint 10 ezer könyvtár létezik,melya„tégyegykönyvet,végyegykönyvet”elvenalapul(McDonald2014:26). Afentfelsoroltmodelleknekkétpillérevan.Egyikaközösség,másikafizikaiközelség. Ezekaszolgáltatásokcsakakkorműködnek,haelkötelezettcivilek,lakosokvesznekbennükrészt,akikabizalomhálózatátépítikfel.Megosztanilegkönnyebbenakkorlehet,ha atávolságatagokközöttalegkisebb.ÍgypéldáulSanFrancisco,NewYork[ésSzöul]a megosztásvárosa(Andruss2015:80).

civilek és a sharing economy ASElehetővétette,hogyacivilekmikrovállalkozókkáváljanak,ésbevételükszármazzon olyan tevékenységekből, melyekhez nem szükséges különösebb előképzettség. Így például műszaki eszközeiket adhatják kölcsön, kiadhatják szobájukat, parkolóhelyüket, kölcsönadhatják autójukat, fuvart vállalhatnak pénzért vagy ingyen, és ugyanezen szolgáltatásokatmagukisigénybevehetik.AzAirBnBszolgáltatáshozkapcsolódóankorábban mindennapi polgárok takarítják a lakásokat, koordinálják a kulcscserét, készítenek fényképeketazingatlanokról,azUbersegítségévelpedig2-3óraalattolyanbevételhez jutnak, mely például a számukra nélkülözhetetlen személygépkocsi költségeit tudják fedezni. Ehhez azonban erős szervezettségre és magas fokú technikai tudásra is szükségvan. Mígataxiszolgáltatásszigorúanszabályozottéskistelepülésekenpéldáulnemelérhető,addigmindenki,akinekegykistelepülésenbirtokábanvanszemélygépkocsi,potenciálismikrovállalkozónakszámít.ASEígyszélesebbésolcsóbbhozzáféréstbiztosítaszolgáltatásokhoz mindenki számára, így növeli például a társadalmi egyenlőséget (Cusumano2015:34). A civilek szempontjából összefoglalva tehát elmondható, hogy a hátrányos helyzetűekolcsóbbanjuthatnakeddigszámukranemelérhetőszolgáltatásokhoz.Nemszükségestulajdonossáválni.Afeleslegelosztásávalakörnyezetetisvédik.Megjelenikabizalom a társadalomban. Helyi közösségekben szomszédok ismerik meg egymást, nyújtanaksegítségetegymásnak(Singer2014). BrianChesky,azAirBnBalapítójaszerintkorábbanacégekésbrandeképítettékkiés birtokoltákabizalmat.ASEkörnyezetébenazonbanegyszámunkraidegenemberbenis meglehetteljesmértékbenbízni,hogyazígértszolgáltatástnyújtsa.Abizalomkialakításamindenkiérdeke.AzAirBnBvendéglátók50százalékapéldáulezenbevételeibőlfizeti alakáskölcsönrészleteit(Friedman2013).

88

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET bizalom, mint a sharing economy alapja Az interdiszciplináris tudományos diskurzus egyetért abban, hogy a SE terjedésének éserősödéséneklegfontosabbfeltételeabizalom.Abizalommegteremtésevalamennyi megosztás esetében elengedhetetlen. A SE bizalomra és nem tiltásokra épülő közösség(i)gazdaság.Azonlineközösségbenmegszokottanonimitássalszembenafelhasználók valós névvel válnak tagjaivá az (online) közösségnek, egymást értékelik, miközben értékeiket,otthonukat,autójukatis. A szociálpszichológiai definíció szerint a bizalom „valakinek az olyan személyre irányuló érzése, akinek becsületességéről, helytállásáról, jó képességeiről, szándékainak helyességéről,segítőkészségérőlmegvangyőződve.Mindennapifogalomhasználatbana bizalom szónak van egy olyan tágabb jelentésmezője, amelyben az, hogy megbízunk valakiben,aztahitünketfejeziki,hogyvalakinekabecsületességéreéssegítőkészségére mindenhelyzetbenszámíthatunk”(Hankiss2002:268). A bizalom szerepéről a SE környezetében jelentetett meg átfogó esettanulmányt KatieFinley(2013).Amunkaegybenalaposéshasznosáttekintéstisnyújtabizalomés onlinekörnyezetkapcsolatánakfeltérképezéséhezis,akövetkezőszakaszbanazőszakirodalmiáttekintéséretámaszkodunk,kiegészítveaztazonesetekben,aholszükségesnek érezzük. Elméleti alapozásként elmondhatjuk, hogy megkülönböztetünk laza (thin) és sűrű (thick)bizalmat.Azutóbbi,asűrűbizalomáltalábankishatósugarúésazokfeléirányul, akikkörülveszikazegyént,mígaSEesetébenalapvetőenlazabizalomrólbeszélhetünk, hisz olyan felhasználók, civilek között jön létre, akik távol vannak egymástól és nem ismerik egymást (Putnam 2000:466). Fukuyama (1995:53) szerint a bizalom magában foglalja a közös, a történelem során kialakult normák és értékek rendszerét, és akkor jelenik meg, amikor a közösség olyan morális értékeket hordoz, melyek elvárják a becsületes viselkedést. Az a kérdés tehát, hogy a társadalom tagjai, a civilek mennyire tudnakmegbízniegymásbanésösszefogniegyközöscélérdekében.Azáltalánosbizalomakkorjönlétre,amikoraSE-benrésztvevőkhajlandókkételkedésnélkülmegbízni egymásban.Azilyenközösségekbenazegyénekmegbíznakegymásban,éslétrejönaz általánosbizalommely,hapéldáulazAirBnBszolgáltatásrólbeszélünk,akkorátnyúlika kultúrákon, határokon, társadalmi osztályokon. Az általános bizalom a társadalmi tőke és a civil viselkedésforma fontos része (Stolle 2002), és a reciprocitás elvén alapszik (Delheyetal.2011),egyolyanhíd,melymagukhoznemhasonlókkalkötiösszeaközösségtagjait(Stolle –Hooghe2004).ASEonlinetechnológiaáltalmediatizáltkörnyezetében az általános bizalom összeköti a résztvevőket, akik szabad erőforrásokkal bírnak, vagy éppen ezekre van szükségük. A számos változat jelenléte és folyamatos változás határozza meg a SE online környezetét, és magas rizikófaktorú kontextusnak számít (Rutter 2001), ezért az elektronikus kereskedelem például már igyekezett kialakítani saját,bizalmonalapulószabályrendszerét,hiszafelhasználókszámospénzügyiésszemélyes adatokkal való visszaélésre lehetőséget adó helyzetnek vannak kitéve (Golbeck 2009). A felhasználók és szolgáltatások osztályozására alapuló rendszerek enyhítik a

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 89

VILÁG-NÉZET bizonytalanságot és növelik a bizalmat a szolgáltatást kínálóban vagy felhasználóban (Jøsang et al. 2007). Az online környezetben az osztályzással jelölt megbízhatóság a pontozásbólésszövegesértékelésbőlfakad,ésezenértékekvalamennyirésztvevőszámára nyilvánosan hozzáférhetők (Jøsang et al. 2007). Ezen osztályozási módok olyan szűrőmechanizmusok,melyekamegbízhatóságotmutatjákésezáltalbizalmatgenerálnak(Corritoreetal.2003).ArendszerhatékonyságaamárismertWeb2.0elvekenalapszik,amilyenpéldáulatömegbölcsessége(Szűts–Yoo2013).Alazabizalomlétrejöttébenfontosszerepetjátszikatechnológia.Azosztályozásirendszerkeretében,aSE-ben részt vevő felhasználók saját profilt hoznak létre, ahová feltöltik adataikat, az általuk kínáltszolgáltatásokat.Későbbaszolgáltatásokatigénybevevőfelhasználókosztályozzák ezeket, megerősítik vagy éppen cáfolják hitelességüket. Egy goromba sofőr így nehezentalálfuvart,mígajóvendéglátónemtudjakiszolgálniazutazókigényeit,mert annyianválasztanákazajánlásokalapján.Arendszerkeretébennemcsakafelhasználók értékelikegymást,deakoordinátorokiselősegítikabizalomkialakulását.Számosalkalmazásellenőrziazadatokhitelességétésszolgáltatásokminőségét.ARelayRidesmegszűri az autókölcsönző felhasználókat, és a közlekedési szabálysértést elkövetők nem kölcsönözhetnek,mígazUberésLyftasofőrjeitőlbüntetlenelőéletetésszabálysértés nélkülimúltatvárel.

sWot-elemzés Erősségek

Gyengeségek

•Olyanközösségekjönneklétre,melyekbenapeer-topeerkapcsolatrévénvalamennyitagfontos.

• Nincstisztázvaazadózásmódja,egyelőreegykiskapun keresztül – adománykényt – juthatnak bevételhez a civilek; a városi kertek esetében át kell minősíteni művelhetővéaterületet.

•A közösségek demokratikus alapon működnek, a tagok folyamatosan kifejezik akaratukat – szavazatukkal értékelikaszolgáltatásokat. •A szabad szállítási, lakhatási, termelési, szolgáltatási kapacitás megosztása többek között kevesebb károsanyag-kibocsátástgenerál,ígytámogatjaafenntarthatófejlődést.

•Intézményekre való utaltság – a városi kertek esetébenavárosiföldnemalkalmasmegművelésre,ígyacivilek magukbannemtudnakkertetlétrehozni. •Technikainehézségek,gyakranköltségestechnológiát kellhasználni.

lehetőségek •Azújközösségekátveszikegyescivilszervezetekszerepét–aközösségikertekélelmiszerrellátjákelarászorulókat,atelekocsiksegítéségévelmegnőamobilitás,sokak számáralehetővéválikatávolabbimunkábajárás. •A civilek mikrovállalkozóvá válnak, új, informatikai és gazdasági ismereteket szereznek, nő a foglalkoztatottság, leegyszerűsítve:csökkenaszegénység. •Erősödnek az eltérő kultúrából érkezők közötti kapcsolatok, leegyszerűsítve, más kultúrák megismerése sokszínűséghezéstoleranciáhozvezet.

90

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

veszélyek •Atelekocsik,megosztottautókcsökkentikagyártott autókszámát,amielbocsátásokhozvezethetazautóiparban, a közösségi taxik munkanélkülivé tehetik a kizárólag csakezzelaszakmávalbírótaxisofőröket. •Megfelelő ellenőrzés hiányában a városi kertekben megtermeltélelmiszeregészségügyikockázatokathordozhat. •ACouchsurfingközösségkevésbészabályozott,mint azAirBnB,számosincidenstörtént. •Technikailag determinált, haladó informatikai ismeretekésgyakranidegennyelv-tudásszükséges.


VILÁG-NÉZET összefoglalás Azinternetmegjelenéseelőttislétezettmárajavakésszolgáltatásokmegosztásaa közösségekenbelül,ezazonbankizárólaglokálisésalacsonyintenzitásúvolt.ASEkörnyezetében weboldalak és okostelefon alkalmazások hozzák létre a kapcsolatot a szolgáltatásokatkeresőkéskínálókközt.AGPS-képesokostelefonoksegítenekmegtalálnia legközelebbelérhetőlehetőségeket,ésaWeb2.0alapúrendszerekazértékeléseksegítségévelabizalomkiépítésébenasszisztálnak.AzAirBnB,azUberésmásmegosztásalapúszolgáltatásoklehetővéteszikbárkiszámára,hogymikrovállalkozóváváljon. ASEsikerébenazáttöréstatechnológiahozta,afelhasználókonlineésmobilalkalmazásoksegítségéveltartjákakapcsolatot,oldjákmegalogisztikát.Aközösségikertek éstelekocsik,aCouchsurfinglehetővétesziújtípusúközösségeklétrehozását,ésadott esetben hozzájárul a környezetszennyezés visszaszorításához és a szegénység leküzdéséhez. Végezetülelkellmondanunk,hogyaSEmögöttmégnincselégtapasztalat,azintézményi ellenőrzés hiánya komoly veszélyeket hordoz, és nem biztos, hogy hosszú távon valódimunkátvagybevételtteremtatársadalomtagjaiszámára,mivellehet,hogymás szektorokbanmegszüntetállásokat,különösenavendéglátóiparbanésautógyártásban, de adott esetben az élelmiszerkereskedelemben is. Ha a SE lehetséges fejlődési irányait számbavesszük,bizonyos,hogysorkerülhetpéldáulegyesegészségügyiszolgáltatások kiszervezésére úgymint a szakmai felügyeletet nem igénylő betegek vagy idősek gondozása. További vizsgálati lehetőséget jelenthet a témával foglalkozó szerzők számára az új típusú, kollaboratív szellemi alkotófolyamatok, a creative commons górcső alá vétele, vagy éppen a jogi és szabályozási kérdések tárgyalása, olyan témák, melyek terjedelmi szempontbólmárnemfértekbejelencikkbe.

Irodalom Anderson,Chris(2006):TheLongTail:WhytheFutureofBusinessisSellingLessofMore.NewYork:Hyperion. Andruss,Paula(2015):Howtolaunchabusinessinthesharingeconomy.Enterpreneur, (1.),78 –85. Armstrong,Donna(2000):AsurveyofcommunitygardensinupstateNewYork:Implicationsforhealthpromotion andcommunitydevelopment.Health&Place,6.,(4.),319 –327. Beilin,Ruth –Hunter,Ashlea(2011):Co-constructingthesustainablecity:howindicatorshelpus‘grow’morethanjust foodincommunitygardens.LocalEnvironment,16.,(6.),523 –538. Bendt, Pim –Barthel, Stephan –Colding, Johan (2013): Civic greening and environmental learning in public-access communitygardensinBerlin.LandscapeandUrbanPlanning, 109.,(1.),18 –30. Choi,Hyunsu –Park,Juntae (2014):StudyontheLocalFactorsAffectingAvailabilityofCar-SharinginSeoul .JournaloftheKoreanSocietyForRailway , 17.,(5.),381 –389. Corrigan,MichelleP.(2011):Growingwhatyoueat:developingcommunitygardensinBaltimore,Maryland. Applied Geography, 31.,(4.),1232–1241. Corritore,CynthiaL.–Kracher,Beverly–Wiedenbeck,Susan(2003):On-linetrust:concepts,evolvingthemes,amodel. InternationalJournalofHuman-ComputerStudies,58.,(6.),737–758.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 91

VILÁG-NÉZET Cusumano, Michael A. (2015): How Traditional Firms Must Compete in the Sharing Economy – Considering the evolving relationship between established companies and their sharing-economy counterparts. CommunicationsoftheACM,58.,(1.),32–34. Delhey,Jan–Newton,Kenneth–Welzel,Christian(2011):Howgeneralistrustin“mostpeople”?Solvingtheradiusof trustproblem.AmericanSociologicalReview,76.,(5.),786–807. Eizenberg, Efrat (2012): The Changing Meaning of Community Space: Two Models of NGO Management of CommunityGardensinNewYorkCity.InternationalJournalofUrbanandRegionalResearch,36.,(1.),106 –120. Evers,Anna(2011):FoodchoicesandlocalfoodaccessamongPerth’scommunitygardeners.LocalEnvironment:The InternationalJournalofJusticeandSustainability,16.,(6.),585–602. Francis,Mark–Rice,JayStone –Lindsey,Pat(1994): TheHealingDimensionsofPeoplePlantRelations:Proceedingsof aResearchSymposium.UCDavis:CenterforDesignResearch,DepartmentofEnvironmentalDesign. Fukuyama,Francis(1995):Trust:TheSocialVirtuesandtheCreationofProsperity.NewYork:FreePress. Garvin,EugeniaC.–Cannuscio,CarolynC.–Branas,CharlesC.(2012):Greeningvacantlotstoreduceviolentcrime:a randomisedcontrolledtrial.JournalofInjuryPreventionUniversityofPennsylvania,19.,(3.),198 –203. Golbeck, Jennifer (2009): Introduction to computing with social trust. In: Golbeck, Jennifer (ed.): Computing With SocialTrust.London:Springer,1–8. Gold, Seymour M. (1977): Social benefits of trees in urban environments. International Journal of Environmental Studies,10.,(1.),85 –90. Guitart, Daniela–Pickering, Catherine –Byrne, Jason (2012): Past results and future directions in urban community gardensresearch.UrbanForestry&UrbanGreening,11.,(4.),364–373. HankissÁgnes(2002):Abizalomanatómiája.In:LengyelZsuzsanna(vál.): Szociálpszichológia.Budapest:Osiris,268– 275. Hwang,Kee-Yeon –Jeon,Hyo-jeong (2014):ApplyingSharingEconomyPrincipleonTransportwithFocus onCarSharing.PracticeandResearch ,21.,(1.),35 –49. Hynes, H. Patricia (1996): A Patch of Eden, America’s Inner-City Gardeners. Vermont:Chelsea Green Publishing Company. Jøsang, Audun –Ismail, Roslan –Boyd, Colin (2007): A survey of trust and reputation systems for online service provision.DecisionSupportSystems,43.,(2.),618 –644. Kang, Pal-moon –Choi, Hyun-su –Prak, Jun-tae –Lee, Sang-jun (2014): Study on the Effect of Availability of Car Sharing based on rail stations in Seoul . ,686 –691. Kaplan,Rachel(1973):Somepsychologicalbenefitsofgardening.EnvironmentandBehavior, 5.,(2.),145 –162. Kim, Ki Youn–Kim, Hung Kyu (2013): A Study on Consumer Preference Typologing toward Sharing Economy Service Models Based on Collaborative Consumption: A Strategic Approach to Marketing Communications . Journal of KSSSS 27.,23–40. Kurtz,Hilda(2001):Differentiatingmultiplemeaningsofgardenandcommunity.UrbanGeography,22.,(7.),656–670. Lee,SungKyu (2013):SocialWebandSharingNonProfitSharingSNSLedbyIndividuals . SNS ,2.,(1.),254–290. Lee, Yu Mi –Ri, Myung Hwan (2013): A Study on the Smart Work Center Model Based on the Sharing Economy Using the BMC (Business Model Canvas) BMC . Journal of InformationTechnologyApplications&Management,20.,(4.),165 –189. Malhotra, Arvind –Van Alstyne, Marshall (2014): The Dark Side of the Sharing Economy and How to Lighten It. CommunicationsoftheACM,57.,(11.),24–27. Putnam,Robert(2000):BowlingAlone.NewYork:SimonandSchuster. Rha, June-Young (2014): The sharing economy and social enterprises: a WOOZOO case (WOOZOO) ,15.,(4.),107–124. RostaGábor(2014):Közösségikertek.Budapest:LeviterKiadó. Rutter, Jason (2001): From the sociology of trust towards a sociology of ‘e-trust’. International Journal of New ProductDevelopment&InnovationManagement,2.,(4.),371–385.

92

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VILÁG-NÉZET Shinew,KimberlyJ.–Glover,TroyD.–Parry,DianaC(2004):Leisurespacesaspotentialsitesforinterracialinteraction: communitygardensinurbanareas.Journalofleisureresearch,36.,(3.),336 –355. Stolle, Dietlind (2002): Trusting strangers – The concept of generalized trust in perspective. OZP State Institute of ScienceandPolitics,31.,(4.),397–412. Stolle,Dietlind–Hooghe,Marc(2004):Therootsofsocialcapital:Attitudinalandnetworkmechanismsintherelation betweenyouthandadultindicatorsofsocialcapital.ActaPolitica,39.,(4.),422–441. SzűtsZoltán –Yoo,Jinil(2013):Amagyarcivilcrowdsourcingéscrowdfundingjógyakorlatai–Internetesközösségek újszerepben.CivilSzemle,X,(3.),31 –43. Teig, Ellen –Amulya, Joy–Bardwell, Lisa –Buchenau, Michael –Marshall, Julie –Litt, S. Jill (2009): Collective efficacy in Denver,Colorado:strengtheningneighbourhoodsandhealththroughcommunitygardens. Health&Place, 15., (4.),1115 –1122. Turner, Bethaney (2011): Embodied connections: sustainability, food systems and community gardens. Local Environment,16.,(6.),509 –522. Ulrich,RogerS.(1981):Naturalversusurbanscenes,somepsychophysiologicaleffects.EnvironmentandBehavior, 13., (5.),523–556. Yang, Chang-Sam (2007): The Economy of Sharing and the Social Responsibility of the Corporation ,32 7–34. Yoo, Jinil: (2014): A civil kérdések esélyei és kihívásai az okos (digitálisan behálózott) városokban a dél-koreai New SongdoCitypéldájánkeresztül.CivilSzemle, 11.,(2.),27–50. Internetes hivatkozások Biggs,John(2010):Snapgoods:LikeZipcarforGadgets.Techcrunch.com http: //techcrunch.com /2010 /07/26 /snapgoods-like-zipcar-for-gadgets/(letöltve:2015.január18.) Botsman,Rachel(2010):Thecaseforcollaborativeconsumption.[TEDkonferenciaelőadás] http: //www.ted.com /talks /rachel_botsman_the_case_for_collaborativeconsumption.html/(letöltve:2015.január 18.) Finley, Katie (2013): Trust in the Sharing Economy. Warwick: The University of Warwick, Centre for Cultural Policy Studies. http: //www2.warwick.ac.uk /fac /arts /theatre_s /cp/research /publications /madiss /ccps_a4_ma_gmc_kf_3.pdf (letöltve:2015.január18.) Fisher,Ian(1992):Ablessingforgardenswheregreenissorare.NewYorkTimes. http: //www.nytimes.com /1992 /05 /25 /nyregion /lower-east-side-journal-a-blessing-for-gardens-where-green-isso-rare.html(letöltve:2015.január18.) Friedman,ThomasL.(2013):Welcometothe‘SharingEconomy’.TheNewYorkTimes. http: //www.nytimes.com /2013 /07/21 /opinion /sunday/friedman-welcome-to-the-sharing-economy.html? pagewanted= all&_r= 0(letöltve:2015.január18.) Geron,Tomio(2013):AirbnbAndTheUnstopableRiseOfTheShareEconomy.Forbes. http: //www.forbes.com /sites /tomiogeron /2013/01 /23 /airbnb-and-the-unstoable-rise-of-the-share-economy/ (letöltve:2015.január18.) Használdéshasználdki:sharingeconomy.(2014):HVG. http: //hvg.hu /gazdasag /20140919_Kozossegi_vagyonmegosztas(letöltve:2015.január18.) KSH(2014):Aháztartásokéletszínvonala2014.november. http: //www.ksh.hu /docs /hun /xftp /idoszaki /hazteletszinv/hazteletszinv.pdf(letöltve:2015.január18.) LendületesenterjeszkedikMagyarországonazAirBnB.(2013):http://hirlevel.egov.hu /2013 /04 /08 /lenduletesenterjeszkedik-magyarorszagon-az-airbnb/(letöltve:2015.január18.) Matofska, Benita (é.n.): What is Sharing Economy? http: //www.thepeoplewhoshare.com /blog /what-is-the-sharingeconomy/(letöltve:2015.január18.) Matofska,Benita(2014): BuildingaSharingEconomy.http: //www.compareandshare.com /media /building-a-sharingeconomy-benita-matofska/(letöltve:2015.január18.)

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 93

VILÁG-NÉZET McDonald, Laura (2014): Share Now: Your How-to Guide to Getting More and Wasting Less. Alternatives Journal. 2014 /04 23 –27. http: //www.alternativesjournal.ca /sustainable-living /share-now-your-how-guide-getting-moreand-wasting-less(letöltve:2015.január18.) Moseby, Andy (2014): The new sharing economy: how the rise of Uber and AirBnb is challenging consumer law. http: //l2b.thelawyer.com /home /insight /the-new-sharing-economy-how-the-rise-of-uber-and-airbnb-ischallenging-consumer-law/3028749.article(letöltve:2015.január18.) PoliciesforShareableCities: ASharingEconomyPolicyPrimerforUrbanLeaders. (2013):Shareable.net–Sustainable EconomiesLawCenter.http: //www.shareable.net(letöltve:2015.január18.) Singer,Natasha(2014):Inthesharingeconomy,workersfindbothfreedomanduncertainty. TheNewYorkTimes. http: //www.nytimes.com /2014 /08 /17/technology/in-the-sharing-economy-workers-find-both-freedom-anduncertainty.html(letöltve:2015.január18.) Varga Kriszti (2014): Miutcánk.hu, az új közösségépítő. http: //socfest.hu /helyek /miutcank-hu-az-uj-kozossegepito (letöltve:2015.január18.) Voith Hunor (2015): Uber: mennyit ér egy taxis app? HWSW. http: //www.hwsw.hu /hirek /53401 /uber-ertek-taxikockazatitoke.html(letöltve:2015.január18.)

94

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VISSZAHATÁS

farkas gabrIella és kovács edIt (szerk.): a közösség dIcsérete. 25 éves a közösségfejlesztők egyesülete (2014) http: //www.kozossegfejlesztes.hu /weblapok.nsf/23e5e39594c064ee852564ae 004fa010/9ce773b74dbe4803c1256b00005e88ec /$FILE /KOFE_web.pdf

Csongor Anna A kötet szerzői: Bihariné Asbóth Emőke, Dér Miklósné, Fábiánné Pocsaji Magdolna, Farkas Gabriella, Gergely Attila, Giczey Péter, Groskáné Piránszki Irén, Gyenes Zsuzsa, HuszerlJózsef,KeresztesiJózsef,KovácsEdit,MészárosZsuzsa,MolnárAranka,Monostori Éva, Péterfi Ferenc, Pósfay Péter, Sélley Andrea, Szeder-Kummer Mária, Varga Matild, VargaMáté,VarsányiErika,VercsegIlona. AKözösségfejlesztőkEgyesületénekjubileumiköteteazösszetartozásmanifesztuma. Egy újabb dokumentuma annak, hogy a közösségfejlesztés komoly szakma Magyarországon.Gyökerei,története,elméleteésmindigmegújulógyakorlatavan,felelős,tudós, elkötelezettművelőivannak,egyközösség,amelyképesránéznisajátmúltjára,jelenére, képesmeghatároznimagátajelenésajövőtársadalmiközegében.Azokszámára,akiket atársadalmirészvételkérdéseifoglalkoztatnak,megkerülhetetlen. Nehézazünnepikiadványoksorsa. Felmutatnimindent,amiszépésjó,amitanulságos,érintenianehézségeket,demégiscsak ünnepelni, tisztelegni a teljesítmény előtt – tenni mindezt könnyű, közérthető módon,arányosan,nemegyszerű. Őszinténáttekinteniegyhosszabbidőszakaszt,kiválasztanialegjobb,legizgalmasabb, legelőremutatóbbemlékeket,visszanézni,honnanhovátartottunk,mitalakultavilág,mit alakultunkmi,hogyanláttukakkor,éshogyanlátjukmost,miebbőlatanulságatováb-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 95

VISSZAHATÁS biakranézvekülönösenérzékenyfeladat.Azemlékezés,írás,képekválogatása,szerkesztés,bonyolultönreflexiósfolyamat. Aztánünnepikonferencia–aszakemberekszóbanismegosztják,hogyhogyanlátják most,kiteszikahangsúlyokat.Ebbőlazalkalombólösszegyűlnekazokis,akiketaközös gondolkodásmárcsaklazánfűzössze,inkábbahit,aközösbizalom,abízásvalamiben– jelenesetbenaközösségerejében–mintanapigyakorlat.Felelevenednekelhalványult emlékek,nagyatét:vajonmiaz,amiátadható,miaz,amifolytatható,holvannakéstetszenek-eazújirányok. Akötetbőlkapnakakonferenciarésztvevői.Szépaborítója,akunbábonyinagysátor meleg színeit hozza. Jó átlapozni. Örömmel nyugtázzuk, hogy ki mindenki van benne, milyenszéphosszúanévsor,mennyiérdekestéma.Aztáneltesszük,felkerülapolcra,és azesetektöbbségébenazünnepikiadványelmerüladolgainkközött,gyorsanemlékké válik,anélkül,hogyrendesenelolvasnánk,anélkül,hogyatartalmabeépülne. Ésmajdcsakvéletlenül,egybeszélgetéssoránvagyatanítási /tanulásifolyamatrészekéntderülki,hogymicsodakincsekvannakbenne.Amikorvalakiaztmondja,hogyde hiszeneztmegírtavalakiazünnepikiadványban.Ottvan,olvasdel!Akkorkezdődheta könyvújélete. Arecenzenssegíthetabban,hogyezamásodikélethamarabbelkezdődjön,azírások eljussanakazokhozis,akiknekakönyvottvanapolcukon,demégnemnyitottákki,és azokhozis,akikmégnemishallottakróla. Azünnepikiadványegyiknagyelőnye–hogynecsakanehézsorsárólbeszéljünk–, hogyazünneplőkszínejavahozzájárul.Szakmaiteljesítményüklegjavátadják,ésteszik eztegyolyanformában,hogyazírásokterjedelme–amélységekmegőrzésemellett– lehetővétesziagyorsmegértést. Jóbarátok,tanárok,harcostársak,tanártársak,kollégákírásaitelfogultságnélkülkézbe venni, félretéve mindazt, ami összeköt, lehetetlen vállalkozás. Különösen sajátos a helyzet, ha ünnepi gyűjteményről van szó, amelyben a szerzők egy hosszú periódus közös munkájára reflektálnak. Személyes és szakmai életútjuk az elmúlt huszonöt év során–ahogyGergelyAttilaírjaazelőszóban:azintézményilegisszervezettmunkaelindulása óta – sokszor találkozott, így az írások azon túl, hogy önállóan is megállnak, összeadjákaszakmamagyarországialakulásánakképét. Nincsszándékombanateljestartalomjegyzéketfelmondani.Remélem,akinekfelkeltettemazérdeklődését,egykattintássalelériazinternetesváltozatot,éstovábbiizgalmas tartalmakrabukkan.Ismertetésemszubjektív,mintérdeklődőlaikusigyekszemkiemelni aszámomrafontosírásokat,elsősorbanatanulásésatanításgyakorlatiszempontjából, delényegesnektartommegjegyezni,hogyazegészkiadványt,ahogyvan,előkelőhelyre teszemaközösségfejlesztésselfoglalkozóművekpolcára,ésaztszeretném,hamásokis ezttennék. Péterfi Ferenc írása a kezdetekről kötelező tananyag kellene legyen a társadalomtudományi szakokon, de szélesebb körben is: mindenkinek, akit a legújabbkori magyar történelmi, társadalmi folyamatok érdekelnek. Válaszokat kapunk az ilyen körülmények közöttlehet-eegyáltalánvalamitcsinálnitípusúkérdésekre.

96

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


VISSZAHATÁS AzElméletbenfejezetkétalapvetőenfontosírásttartalmaz.VercsegIlonáéa„Kell-e nekünkelmélet?”provokatívcímetviseli,ésarrahívjafelafigyelmet,hogyaközösségi beavatkozásfogalmaiéscselekvésiterületeiagyakorlatáltalváltoznakésnyernekigazolást. A másik szerző, Varsányi Erika az állampolgárok és az állam viszonyának kérdését taglalja„Példaképek,barátságokésvesztettillúziók”címűírásában. ATémákésterepekcíműfejezetVercsegIlonánakazelmélethasznávalkapcsolatos felvetéseirerímelveakülönbözőközösségfejlesztőibeavatkozásokmegközelítéseirepéldaként hoz személyes reflexiókban bővelkedő, izgalmas esettanulmányokat, szépen mutatva,hogyanfonódnakösszeaszemélyesésaszakmaiutak.Ugyanittolvashatunka különbözőszakmaicsapások,irányok,utak,hálózatokalakulásáról:avárosiközösségfejlesztésről,amélyszegénységbenélőkkörébenvégzettközösségfejlesztéslehetőségeiről, akomplexkistérségifejlesztésrőlésaközösségigazdaságfejlesztésről.Mind-mindizgalmaslehetőségatovábbgondolásra. A szakmafejlődés sokszereplős, több szálon futó folyamatának rövid áttekintése – VercsegIlonaírása–megintalapírás.Alaptananyag. Amikor a nemzetközi kitekintés és a hálózatépítéssel kapcsolatos gondolatok után KovácsEdit,akötetszerkesztőjemintegyleltártcsinál,felsoroljaadilemmákatésaperspektívákat, és szándékosan nyitva hagyja a hogyan tovább kérdését. Jó lenne, ha nem kelleneújabb25évetvárnunk,hogymegtudjuk. Mégnéhányszóakötetfizikaimegjelenéséről.Fura,félismerősképek,valamirémlik, hanemvoltálott,vagyéppennemottvoltál,delehettélvolnaakár,csakéltélmárakkor, vagyemlékeztetvalamire,amitolvastál,hallottál…Előrelapozok,vajonbennevan-evalaholamegfejtés,egyképjegyzék.Kicsitcsalódok,hogynemtalálom,deígynyitvamaradnakaképek,újranézéskorújértelmezéstkapnak,élakötet. A képeken túl meg kell említeni a gondos lábjegyzetelést, a szerzők igyekeznek a lehetőség szerint a legtöbb eseményt, nevet, irodalmi hivatkozást megosztani, így lesz tágabbkörbenishozzáférhetőamegosztotttudás.AkötethezDVDmelléklettartozik, amelyben a magyar közösségfejlesztés bibliográfiája, a Közösségfejlesztők Egyesülete 1975 –2014közöttszervezetteseményeineknaptáraésszámosfényképtalálható. Ezazonbannempótoljaatárgyésnévmutatóhiányát.Ezttalánérdemesutólagisaz internetes változathoz elkészíteni, mert így, ahogy az ember előrehalad az olvasásban, sokszorvanazazérzése,hogyeztvagyaztanevet,szerzőt,helyetegymásikírásban márfelbukkannilátta,devisszakeresninehéz. Mindevvel együtt: melegen ajánlom olvasásra, tanulmányozásra. Kicsi, vékony kötet, belefératáskába.Rövidírások,lehetőségetadnakegy-egygondolatvégigkísérésére.Ne hagyjukkiazalkalmat!

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 97


SZERZÔINK /AUTHORS koudela Pál

Információ,nyilvánosságésaciviltársadalomszíntereinekésintegrálóerejénekváltozása anemzetközimigrációban Újértelmezésikeretek A nemzetközi vándormozgalom társadalmi beágyazottsága napjainkban olyan jelentős átalakuláson megy keresztül, melynek megértéséhez, elemzéséhez a gazdasági kontextusonésaszociológiaielemzésikeretekentúl,azokegyüttesésújrendszerénekkialakítása is szükséges. Olyan nemzetközi civil társadalmi közeg, tér létrejöttének lehetünk tanúi,melyavirtuálisközösségekszerepénekmegnövekedésénkeresztülhatamigrációra. A virtuális közösségekben a civil diskurzusnak ugyan egyelőre csupán gyenge jeleit tapasztaltuk, ám a növekvő részvétel olyan öngerjesztő folyamatok beindítását teszi lehetővé,melyazegyénintézményekkelszembeniattitűdjeinekmegkerülésévelközvetlenemocionálisintegrációhozvezethet,ésezzelamigrációsdöntésekegészenújkereteit hozhatja létre. Mindez azt jelenti tehát, hogy a korábban csupán információforrásként használt kapcsolathálók, nem valós közösségek átalakulhatnak, újfajta bizalmi kötődési keretekethozhatnaklétre,ésazegyénnegatívérzelmiviszonyulását,félelmeitisáthidalhatják, minek következtében a jelenleg hiányzó etnikai izolációt, és az ezen keresztül megvalósuló kisebbségi integrációt is pótolhatják a befogadó társadalomban. Mindez ugyanakkor jelentheti a migráns csoportok és a potenciális migráns csoportok rezilienciájának, társadalmi rugalmasságának új dimenzióját is. Jelen tanulmány célja ennekalogikaikövetkeztetésiláncnakazempirikusismereteinkkelvalóösszevetése,alátámasztása. Kulcsszavak: nemzetközivándorlás,civiltársadalom,reziliencia,virtuálisközösségek Koudela Pál szociológus, a Kodolányi János Főiskola Nemzetközi Tanulmányok és Történelem Tanszék docense, korábban az MTA Társadalomkutató Központ kutatója. Fő kutatási területe a nemzetközivándorlás,FelvidékésSzlovákiatársadalomtörténete,melytémábóldoktoridisszertációjátisírta.Számostudományostanulmányszerzőjehazaiésnemzetközifolyóiratokban. E-mail: [email protected]

Pál koudela

Information, publicity and the changes of integration forces and fields of civic society ininternationalmigration Newframeworksofinterpretation The social embeddedness of international migration is going through such changes today, that we need to integrate both economical and sociological ways of interpretations and create a new synthesis of theoretical frames for better understanding. We are witnesses of the emerging of a new international civic social media and space, which effect migration through the increasing role of virtual

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 99

SZERZÔINK /AUTHORS communities. In virtual communities we experienced only weak signals of the appearanceofcivicdiscourseforthetimebeing,buttheincreasingparticipationmakes the starting of a self-perpetuating process possible, and can cause the individuals to bypass their attitudes against institutions and can lead to direct emotional integration. Thisprocesscancreateanewframefordecisionsonmigration.Allofthesemeanthat networks and non-real communities, previously used only as information sources, can transformtonewkindofintegrationalframesoftrust.Theycanbridgeindividuals‘fears and negative attitudes, whereupon they can replace presently lacking ethnic isolation and minority integration to society. At the same time this might be interpret as the newly formed resilience of migrating groups and groups potentially involved to migration.Themainscopeofthisstudyistocompareandconfirmthiscausalchainwith empiricalknowledgeaboutmigrationanditsforms. Keywords: internationalmigration,civicsociety,resilience,virtualcommunities Pál Koudela is a sociologist, associate professor at the Kodolányi János University College Department of International Relations and History. He was previously a researcher at the HAS CentreforSocialSciences.Hismainresearchfieldsareinternationalmigration,historyofformer Upper Hungary and Slovakia, of which he wrote his PhD dissertation. He is author of several scientificarticlesinHungarianandinternationaljournals. E-mail address: [email protected]

fazekas anna–nagy ádám

Fiatalok.Decivilek?Atáborokifjúságátólafesztiválokifjúságáig Afiatalokmodernésposztmodernkapcsolódásaiaciviltársadalomhoz Arendszerváltozásutáninagymintáskvantitatívifjúságkutatásgondolataazezredforduló környékétől eredeztethető, adatfelvételre eddig négyévente (2000, 2004, 2008, 2012) került sor. A legutóbbi, negyedik nagymintás ifjúságkutatás a korábbi vizsgált évekhez hasonlóan a 15 –29 évesekre reprezentatív mintán, 8000 fő megkérdezésével zajlott. E kutatássegítségéveligyekszünkképetadniafiatalokciviltársadalommalvalókapcsolatáról, a modern és posztmodern részvételi formákról és azok „évezredelő” óta látható folyamatairól. A korlátozott összevethetőség ellenére annyi azért állítható, hogy egyre kevesebbfiataltagjavalamilyenszervezetnek,illetvemutatvelükbármilyenfokúkapcsolódást.Mindamodern,tagságonalapuló;mindaposztmodernszolgáltatásjellegűrészvételi formák európai összevetésben erősen az uniós átlag alatt maradnak, s csökkenő trendet mutatnak. Ugyanakkor, ahol összevethetőek az adatok, ott a tagi viszonyok és szolgáltatásjellegűkapcsolódásköztikülönbségmintegyháromszoros. Kulcsszavak: ifjúság,civiltársadalom,tagságésszolgáltatás-alapúrészvétel Fazekas Anna 1989-benszületett,Budapesten.2014januárjábanabszolváltazELTETársadalomtudományiKarszociológiaMAszakán.Tanulmányaialatttöbbalkalommalvettrésztazegyetem

100

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS általánosésközépiskolásokpolitikaiszocializációjátvizsgálókutatásaibanelőkészítőként,elemzőként.SzakdolgozatábanésTDKmunkájábanafiatalokszabadidősszokásainakeltéréseit,valamint agyakoriplázalátogatóksajátosságaitkutatta.Kutatásiterületei:ifjúságszociológia,szociálpszichológia,genderstudies,médiaszociológia. E-mail: [email protected] Nagy Ádám dr. habil 1972-ben született, Budapesten. Hat diplomáját a legkülönbözőbb

tudományterületekenszerezte(műszaki,közgazdasági,politológiai,tanári,jogi,egészségügyi).Pedagógiábóldoktoráltéshabilitált,aSelyeJánosEgyetemdocense,Bolyai-ösztöndíjas. Az Új Ifjúsági Szemle és a Civil Szemle szakperiodikák alapító főszerkesztője, a Magyar Pedagógiai Társaság Szabadidő-pedagógiai Szakosztályának elnöke, a Magyar Szociológiai Társaság Ifjúságszociológiai Szakosztályának alelnöke, a Nemzeti Civil AlapprogramTanácsánakvoltelnöke.Kutatásiterületei:szabadidő-pedagógia,ifjúságügyésa civilvilág. E-mail: [email protected]

anna fazekas –ádám nagy

Youth.Butcivilians?– Fromtheyouthofcamps,tilltheyouthoffestivals The large-scale quantitative youth research is recorded every four year (2000, 2004, 2008,2012).Thisresearchexaminesthe15 –29yearoldswitharepresentativesampleof 8,000persons.Inthisresearch,wetrytoshowtherelationshipbetweencivilsocietyand young people, the modern and postmodern forms of participation and the trends of the participation. Despite the limited comparability it is enough to say, that fewer and fewer young people are member of an organization and shows them any degree of connectivity. InEuropeancomparisonallofthemodern(membership-based)andpost-modern(service-type)formsofparticipationarebelowtheEUaverageandshowadecreasingtrend. However, where the data comparable is, there is a three-time difference between the membershipandservice-typeconnection. Keywords: youth,civilsociety,membershipandservice-typeparticipation Anna Fazekas wasbornin1989inBudapest.Shemadehisdegree(sociology)in2014.

During her studies he attended several times in a research of testing political socialization of primary and secondary school students. She also reserched the differenciesofyoungpeople’sleisurehabitsandtheparticularitiesoftheplazavisitors. Areasofresearch:youth-sociology,social-psyhology,genderstudies,media-sociology. E-mail address: [email protected] Ádám Nagy habilPhD,wasbornin1972inBudapest.Hehasadegreefromengineering,

economy,politicalscience,pedagogy,lawandmedicalmanagement.HehashisPhDand

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 101

SZERZÔINK /AUTHORS habilitationfrompedagogy,associateprofessorofSelyeJanosUniversity,winnerofthe BolyaiScholarship.HeisthefounderandfirsteditorinchiefofCivilReviewandformer presidentoftheNationalCivilFundsCouncil.Nowadaysheisthevicepresidentofthe Hungarian Sociological Association Youth Section of Sociology, and president of the HungarianPedagogicalAssociationSectionofLeisure-timePedagogy.Areasofresearch: theyouthaffairs,leisure-timepedagogy,civilsociety. E-mail address: [email protected]

PéterfI ferenc

Közösségitervezésselavárosok,városrészekmegújulásáért Mire alapozzák a helyi közösségek, hogy bele kívánnak szólni a településük – városuk tervezésébe,átalakításába? Egy budapesti városrész civil szervezetei elhatározták, hogy kezdeményezik a városközpont megújítását – ez az apropója tanulmányomnak. Arra keresek válaszokat, hogy lehetséges-e valódi közösségi részvétellel megvalósuló tervezés. Gyakori jelenség, hogy politikusok és mérnök-tervezők kisajátítják az ilyen tervezési és döntési procedúrákat, ezért is vizsgálom, hogy kinek van joga és hozzáértése a város tervezésébe beleszólni, abbanrésztvenni. Avárosmegújításegysajátosmeghatározásátvetemfel,ésazt,hogymitérdemestudni asikeresrészvételifolyamatokról,annakmódszereiről.Tárgyalom,hogymitőllehetigazságosatársadalmirészvétel,kinekésmiértérimegalakosság,ahelyiközösségbevonása.Végülgyakorlatipéldákatidézekatársadalmirészvételmegszervezéséhez. Kulcsszavak: Közösségitervezés,városmegújítás,közösségirészvétel-bevonás, párbeszéd,helyikezdeményezés Péterfi Ferenc 1951-ben született Budapesten. Népművelés-pedagógia szakot végzett az Egri TanárképzőFőiskolakihelyezetttagozatán,majdnépműveléskiegészítőtazELTEBölcsészettudományiKarán1986-ban.Azifjúságiklubmozgalombandolgozott,előbbahajdaniKassákKlubban, majdaXV.kerületiFrankovicsIfjúságiHázvezetőjeként.1977-tőlazÚjpalotaiSzabadidőKözpont alapítóvezetője,majd1987-tőlaMagyarMűvelődésiIntézetKözösségfejlesztésiosztályándolgozottmunkatársként,majdosztályvezetőként. Közösségfejlesztőkéntgyakorlatiéselméletitevékenységetisvégez,többfelsőoktatásiintézménybentanít. ACivilRádióalapítóelnöke,2008-tól2013-igaKözösségfejlesztőkEgyesületénekazelnöke. Legfőbbtématerületei:aciviltársadalom,atársadalmi-közösségirészvétel,aszomszédságiközösségimunkaésahelyinyilvánosság. E-mail: [email protected]

102

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS ferenc Péterfi

Communityplanningasatoolforurban,neighbourhoodrehabilitationprojects Whydolocalcommunitiesfeeltheneedtobeinvolvedintheplanningandshapingof theirenvironment? ThisstudyevolvedasaresultofanurbanrehabilitationprojectinitiatedbylocalNGOsin a district of Budapest. The main question to be discussed is the feasibility of urban planning based on real community participation. It is a common phenomenon that politicians and architects monopolise planning and decision making procedures. Therefore I examine who has the right and expertise to have a say, to be involved in urban planning. In my study I propose a new definition for urban rehabilitation; I describethekeytosuccessfulparticipativeprocessesandsuggestmethodstoachieve it. I discuss the reason why social participation is just and why the involvement of the local community is worth it and for whom. Finally I provide practical examples for the realisationofsocialparticipation. Keywords: community planning, urban rehabilitation, community participation and involvement,localinitiatives Ferenc Péterfi born in 1951 in Budapest. Graduated in cultural management and pedagogy at TeachersCollege,Eger.HereceivedadegreeinculturalmanagementattheFacultyofHumanities ofEötvösLorándUniversityin1986.HeworkedintheyouthclubmovementatKassákCluband laterastheleaderofFrankovicsYouthCentreindistrictXVofBudapest.Founderandleaderof the Újpalota Leisure Centre between 1977–1987. From 1987 on he was the employee of the Community Development Department of the Institute for Hungarian Culture, later as head of department.Asacommunitydeveloperhedealswithbothpracticalandtheoreticalissues,and teaches in several institutions of higher education. Founder and president of Civil Radio, a nonprofit radio station. President of the Hungarian Association for Community Development from 2008 –2013. His main fields of expertise are civil society, social and community participation, neighbourhoodcommunityworkandlocalpublicity. E-mail address: [email protected]

rákóczI attila–barczI attila

AKörös –MarosNemzetiParkértEgyesületkunhalmokvédelméértfolytatott tevékenységénekeredményei20évtávlatából 1993-bannéhányelszántcivilkezdeményezéséremegalakultegyegyesület,melynekcéljaaviharsaroktermészetiéskörnyezetiértékeirevalófigyelemfelhívás,sajátnemzetipark létrehozása,valamintakunhalmokvédelme.Akunhalmoktöbbezeréves,emberalkotta

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 103

SZERZÔINK /AUTHORS képződmények,melyekbotanikai,tájképi,régészeti,vallásiszempontbóljelentősek,nemzeti értékeink. Pusztulásuk ez elmúlt évtizedekben felgyorsult. Az egyesület a halmok védelméértegyországoskonferenciátrendezett,melyenajánlásokatfogalmaztakmeg. Ezen kezdeményezés olyan szintre jutott, hogy a halmokat védő jogszabályt 2010-ben közösségiszintreemelték,avédettségteljesértékűlett. Az új szabály konfliktus forrása lehet a gazdák körében. E feszültség detektálására, a megoldás lehetőségeire empirikus kutatást, mélyinterjús módszerrel szociológiai felméréstvégeztünkaBékésmegyeigazdálkodókésatémaszakértőikörében.Célunkannak megválaszolása,hogya20évvelezelőttikonferenciántettajánlásokmennyirerealizálhatókmaagazdákkörében. Eredményeink bebizonyították, hogy a halmok pusztulása a földművelő ember nem tudatostevékenységénekeredménye,mindinkábbazismeretekhiányára,atájékozatlanságra vezethető vissza. Munkánkban javasoljuk a gazdálkodók ismereteinek bővítését, megállapítottuk,hogyazegykoriajánlásokmegfelelnekajelenigényeinek.Atanulmány bebizonyítja, hogy egy alulról jövő – néhány civil alkotta – kezdeményezésből is lehet európaiszintűközösségijogszabálytalkotni. Kulcsszavak: civilösszefogás,alulróljövőkezdeményezés,közösagrárpolitika, vidékszociológia,kvalitatívkutatás,kunhalom,kultúrtörténet,nemzetiérték Rákóczi Attila 1982-ben született, családjával Kétegyházán élnek. Végzettsége okleveles vidékfejlesztő agrármérnök. Jelenleg a Szent István Egyetemen folytatja doktori (PhD) tanulmányait. Kutatásiterületeakörnyezettudományok,ezenbelülaKözösAgrárpolitikatájvédelmiintézkedéseinekhatásaitelemzi.Számoshazaiésnemzetközipublikációvalrendelkezik.2006ótadolgozika MezőgazdaságiésVidékfejlesztésiHivatalBékésMegyeiKirendeltségén,helyszíniellenőrimunkakörbenkezdtemunkáját.2009-tőlosztályvezető-helyettesimegbízatástkapott.2010-tőlnemzetköziszakértő,résztvettSzerbiaeurópaiunióscsatlakozásánakelőkészítőmunkálataiban.2012-től aSzentIstvánEgyetemenadórákat,illetveazegyetemikutatócsoportszakértője.2014augusztusátólazMVHBékésMegyeiKirendeltségénekkirendeltség-vezetője. E-mail: [email protected] Barczi Attila 1964-ben született Budapesten. Családjával Gödöllőn él. Tanulmányait a Gödöllői AgrártudományiEgyetemenfolytatta.1997-benszereztedoktori(PhD)fokozatát.JelenlegaSzent István Egyetemen, a Mezőgazdasági és Környezettudományi Karon tanít, valamint témavezetői tevékenységetvégezazEgyetemKörnyezettudományiDoktoriIskolájában. E-mail: [email protected]

attila rákóczI –attila barczI

TheresultsoftheKörös–MarosNationalParkAssociation’sactivitiesfortheprotection ofcumanianmoundsfromthedistanceof20years In1993,upontheinitiativeofafewdeterminedcivilianstheassociationwasestablished, the goals of which were calling attention to the natural and environmental values of

104

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS Viharsarok,thecreationofitsownNationalPark,aswellastheprotectionofcumanian mounds. Cumanian mounds are several thousand years old man made formations, whicharesignificantfrombotanical,scenery,archeologicalandreligiouspointsofview, theyareournationaltreasures.Theirdestructionhasacceleratedinrecentdecades.The association organized a national conference for the protection of the mounds, where they formulated recommendations. This initiative has reached such a level, that in 2010 the statute protecting the mounds was raised to a European Union level, thus their protectionbecamecomprehensive. Thenewregulationbecameasourceofconflictamongsmall-holders.Forthedetection ofthistension,andforthepossibilitiesofasolution,weconductedanempiricalstudy,a sociologicalsurveywithadeep-interviewmethodamongBékés-Countysmall-holdersas wellastheexpertsofthesubject.Ourgoalistoprovidearesponsetothequestion,to what degree the recommendations, made at the conference 20 years ago, can be realizedtodayinthecircleofsmall-holders. Fromourresultsit’sevident,thatthedestructionofthemoundsisn’ttheconsequence of conscious activity by small-holders, it can rather be attributed to the lack of knowledge and to ignorance. In our study we recommend the expansion of smallholders’knowledge,wehavedeterminedthattherecommendationsmadeatthetime conformtotherequirementsofthepresent.Thestudyhasproventhatit’spossibleto enact a European Union level statute by an initiative coming from the bottom up, commencedbyafewcivilians. Keywords: civilinitiation,bottom-upinitiation,commonagriculturalpolicy, ruralsociology,qualitativeresearch,kurgan,culturalhistory,nationalvalue Attila Rákóczi was born in 1982, he lives in Kétegyháza with his family. His qualification is certifiedruraldevelopmentagriculturalengineer(MSc).Heiscurrentlyinvolvedindoctoral(PhD) studies at Szent István University. His field of research is environmental sciences, within that he analyses the impact of the Common Agricultural Policy’s nature conservation measures. He has published several times in Hungary as well as internationally. He has been working at the Agricultural and Rural Development Agency, as directorate-head of the Békés County Branch Office.Since2010hehasbeenaninternationalexpert,heparticipatedinthepreparatorytasksof Serbia’sjoiningtheEuropeanUnion.Since2012hehasbeenalectureratSzentIstvánUniversity, and an expert of the university’s research team. Since August 2014, he has served of the AgriculturalandRuralDevelopmentAgency. E-mail address: [email protected] Attila Barczi wasbornin1964inBudapest.HelivesinGödöllőwithhisfamily.Hehasgoneto school Agricultural University of Gödöllő. He finished his doctoral studies in 1997. His field of research is environmental sciences. He works for Szent István University, Agricultural and Environmental Faculty as associate professor. Also he is a teacher in Doctoral School of EnvironmentalScience. E-mail address: [email protected]

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 105

SZERZÔINK /AUTHORS

szűts zoltán–yoo jInIl

Sharingeconomy:acivileklehetőségeiaközösségigazdaságban Példákéspéldázatok Acikkasharingeconomyközösségifogyasztáshoz,szabaderőforrásésfeleslegmegosztáshoz kapcsolódó elveit, jó példáit, veszélyeit és a jelenséghez kapcsolódóan a civilek lehetőségeitvizsgálja.Valamennyi,aszerzőkáltalpéldákkalillusztráltjelenségegyolyan közöselven,meggyőződésenalapul,melyszámoscivilszervezetsajátja,afeleslegmegosztásánésközösségépítésén.Acikkbenbemutatottsharingeconomyésannakjópéldáiabbankülönböznekamármeglévőrendszerektől,hogynemállamivagynagyvállalati tulajdonbanlévőjárműveket,ingatlanokat,eszközöketbérelnekasharingeconomyban résztvevők,hanemegymásvagycivil,nonprofitszervezetek,kisvállalkozásoktulajdonát, ezáltalkapcsolatbalépnekegymással,peer-to-peerkapcsolatokatalakítanakki,ésgyakranmikro-lokálisszintenosztjákmegfeleslegüket.Avizsgálatelemziaközösségikertek, aközösségiközlekedés,azújfajtalakóközösségek,illetveszomszédságjelenségeit.Acikk egyik fő állítása, hogy a sharing economy megjelenését és erősödését az informatikai eszközök mindennapi környezetünkbe való beépülése tette lehetővé. A tanulmányt SWOT-elemzészárja. Kulcsszavak: sharingeconomy,Web2.0,városikertek,carsharing,telekocsi, közösségitaxi,Uber,Couchsurfing,AirBnB,Miutcánk Szűts zoltán PhD.AKodolányiJánosFőiskolaKommunikáció- ésMédiatudományiTanszékének főiskolai tanára, doktori értekezését a hipertextből írta az ELTE-n. Rendszeresen publikál az új média,azonlineközösségekésazinterneteskommunikációtémájábantanulmányokatésismeretterjesztőcikkeketahazaitudományoslapokban.2004és2007közöttaszöuliHankukUniversityofForeignStudiesvendégtanáravolt.Kutatásiterületeazonlinekommunikáció,digitálispedagógiaésonlineközösségek.Legutóbbikötete,AvilághálómetaforáiazOsirisnéljelentmeg2013ban.LegutóbbipublikációjaaCivilSzemlében:Avilághálónyitotttermészetébőlfakadócivildiskurzuslehetőségei–AFacebookmagyarországicivilnyilvánosságánakvizsgálata. E-mail: [email protected] Yoo Jinil PhD.AszöuliHankukUniversityofForeignStudiesmagyartanszékénektanára,doktori értekezését az ELTE-n írta. Korábban a Korean Association of Central & Eastern European and Balkan Studies munkatársa volt. Rendszeresen publikál tanulmányokat és tudománynépszerűsítő cikkeket koreai és magyar tudományos folyóiratokban. Kutatási területe a magyar kultúra, a közép-európaiéskoreaitársadalmikérdések.LegutóbbipublikációjaaCivilSzemlében:aCivilkérdések esélyei és kihívásai az okos (digitálisan behálózott) városokban a dél-koreai New Songdo CityPéldájánkeresztül. E-mail: [email protected].

106

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS

zoltán szűts –jInIl yoo

Sharingeconomy:civilopportunitesincollaborativeeconomy PracticesandParables Thisarticlelooksatthetopicofsharingeconomy.Itdiscussestheissuesofcollaborative consumption,sharingoffreeorsurplusresources.Thestudypointsouttheprinciples, goodpractices,possiblethreatsofsharingeconomy,aswellasthecivilopportunitiesin connectionwiththephenomenon.Everypracticementionedinthisarticleisbasedona commonbeliefthatisoftensharedbycivilmovementsandorganizations.Firstnormis thesharingofexcessresources(thatshouldfromnowonnotbeconsideredaswaste than a ’resource in the wrong place’) and the second the building of a community. Sharing economy and its good practices differ from long time existing systems in followingway:theparticipantssharevehicles,emptyspacesorfoodwithparticipantsor NGOs, establish peer-to-peer connections and more often share on local levels. The authors examine the phenomena of community gardens, new generations of communitytransportandrentoutlodging.Theanalyzeshowsthatascensionofsharing economy was made possible by the arrival of ubiquitous computing, where info communicationtechnologyismadetoappeareverywhereandanywhere.Theendingof thearticleoffersaSWOTanalysis. Keywords: sharingeconomy,Web2.0,communitygardens,carsharing,carpooling, app-basedtransportationnetwork,Uber,Couchsurfing,AirBnB,Miutcánk zoltán Szűts PhD (1976) is a professor at Kodolányi János University of Applied Sciences, Department of Media and Communications. Studied at Eötvös Loránd University, Budapest, earnedhisPhDdegreeinliteraryscience.WasalectureratHankukUniversityofForeignStudies, Seoul,Korea,from2004to2007. Hisresearchinterestisfocusedonthetheoryandpracticeofonlinemediaandcommunications, digital pedagogy and online communities. Latest publication in Civil Szemle: Possibilities of Civic DiscourseDerivingfromOpenCharacteroftheInternet. E-mail address: [email protected] Yoo Jinil PhD(1969)isafulltimelecturerattheHungarianDepartmentatHankukUniversityof ForeignStudies,Seoul,Korea.StudiedatHankukUniversityofForeignStudiesandEötvösLoránd University, Budapest, earned his PhD degree in literary science in 2002. Worked in Korean AssociationofCentral&EasternEuropeanandBalkanStudies. HisresearchinterestisfocusedonHungarianandKoreanliterature,cultureandsociety.Authorof numerousarticles.LatestpublicationinCivilReview:Opportunitiesandchallengesofcivicissuesin smart(ubiquitous)cities–ThecaseofNewSongdoCity,Korea. E-mail address: [email protected].

CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 107

C IVIL S ZE MLE LEGYEN 2015-BEN ELÔFIZETÔJE a negyedévente megjelenô Civil Szemlének! RENDELJE MEG A CIVIL SZEMLÉT, melynek elôfizetési díja egy évre 3600 Ft Elôfizetés Civil Szemle, Erste Bank: 11600006-00000000-23902934 CIVIL SZEMLE szerkesztôsége www.civilszemle.hu Levelezésicím 1137Budapest,Pozsonyiút14.II /9. Kérjük,megrendelését(amelytartalmazzaanevet,postázásicímet ésabefizetésigazolását)– agyorsabbügyintézésérdekében– küldjebea

[email protected] e-mailcímre

n n n n n n n n n nnn „Napjainkban egyre több ifjúsági közösség mutat túl a szervezetek, a n szervezettség határain. Az ifjúság korábban szervezeti tagságon keresztül, n de mostanában egyre növekvő mértékben azokon kívül éli meg részvételi n céljait. A fiatal egyre kevésbé adja nevét a szervezethez, hajlandó hirdetni n egy közösség szimbolikáját, egyre inkább szolgáltatásokat vesz igénybe, n rendezvényeken vesz részt, az együttműködés magasabb szintjén progran mokat szervez, együttműködés részese. Kötődése, identitása gyengébb, n ugyanakkor sokrétűbb, komplexebb. Ezen nem tagságra alapuló lehetősén geket »posztmodern ifjúsági részvételi formák« néven foglalhatjuk össze.” n (Fazekas Anna–Nagy Ádám) n nnn „A tervezés folyamata, a tervek készítése stratégiai jellegű tevékenység, n elvben sok érdekcsoportot együttesen megmozgató települési szintű terv n létrehozására irányul, amelynek sikere különösen függ a szereplők közötti n párbeszéd és együttműködés minőségétől. Tehát egy összjáték kellene, n hogy legyen, amelyben a szakértők nem döntéseket közölnek, hanem segín tenek a nem szakértőknek megérteni a különféle lehetőségeket, alternatív n terveket: felkészíteni őket, hogy az egyik és a másik megoldásnak milyen n várható következményei lehetnek; vagy a különféle szándékok milyen megn oldásokkal valósíthatók meg. Felkészíteni a nem szakértőket arra, hogy n dönteni tudjanak a saját életük alakításában.” n (Péterfi Ferenc) n nnn „A civilek szempontjából összefoglalva tehát elmondható, hogy a hátrán nyos helyzetűek olcsóbban juthatnak eddig számukra nem elérhető szolgáln tatásokhoz. Nem szükséges tulajdonossá válni. A felesleg elosztásával a körn nyezetet is védik. Megjelenik a bizalom a társadalomban. Helyi közösségekn ben szomszédok ismerik meg egymást, nyújtanak segítséget egymásnak…” n (Szűts Zoltán–Yoo, Jinil) n n n n n n n n n n Ára 900 Ft ISSN 1786334-1 n n n n n n n

sharing economy: a civilek lehetőségei a közösségi gazdaságban

Recommend Documents