HH-08
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
A mûszaki támogatás feladatainak összehasonlító elemzése (IFOR/SFOR) és az ENSZ (UNFICYP) missziók alapján Ladocsi Jenõ mk. alezredes A tanulmányban szeretném bemutatni, hogy a napjainkban az egyre jellemzõbb békemûveletek keretében a mozgás- és manõverszabadság támogatását és fenntartását szolgáló mûszaki feladatok keretében, rendszerében a boszniai IFOR/SFOR és az ENSZ UNCIFYD misszió során milyen mûszaki jellegû feladatok jelentkeztek, azok azonosságát, különbözõségét, eltérõ jellegét, sajátosságait. As the former peacekeeper in this article the author analyse and asses the tasks of freedom of movement, and compare the UNFICYP and IFOR/SFOR missions’ experiences. The author concentrate on engineer support tasks based on own experiences.
„A békefenntartó mûveletek mûszaki támogatásának célja, hogy a csapatokat küldõ nemzetek és szervezetek által biztosított mûszaki erõk és eszközök hatékony alkalmazásával fenntartsuk a békefenntartó erõk biztonságát és mozgásszabadságát; támogassuk a nemzetközi (kormányzati és nem kormányzati) szervezetek munkáját; segítsük a helyi önkormányzati szervezetek és civil közösségek mûködési és életfeltételeinek megteremtését.”1 A különbözõ békefenntartó missziókban a békefenntartó erõk mozgás- és manõverszabadságának fenntartása alapvetõ feltétel a mandátumból adódó feladatok sikeres végrehajtása érdekében. Ezért a saját csapatok mozgékonyságát támogató mûszaki feladatok a mûszaki támogatás feladatrendszerén belül kiemelkedõ jelentõséggel bírnak. A mozgásszabadságot biztosító és fenntartó mûszaki támogatási feladatok sokrétûek, melyek alapvetõen függenek az adott misszió jellegébõl, a békefenntartó erõknek a mandátumból következõ feladataitól, valamint az adott idõjárási és földrajzi körülményektõl.
1 Dr. Padányi József: A békefenntartó mûveletek mûszaki támogatásának feladatai. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5 évf. 2. szám 59.old.
32
HH-08
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
LADOCSI JENÕ: A mûszaki támogatás feladatainak összehasonlító elemzése
Mûszaki feladatok a boszniai IFOR/SFOR mûveletek kezdeti és stabilizációs idõszakában A békemûveletek kezdeti idõszakának (IFOR – Implementation Force) mûszaki támogatása során jelentkezõ feladatok: – az utak és átkelõhelyek mûszaki felderítése; – a felvonuló és a mûveleti területet (hadszínteret) elfoglaló erõk mozgás – és manõvertámogatása során, elõrevonási és manõver utak építése, berendezése, útrombolások és zárak felszámolása; – átkelõhelyek berendezése, fenntartása és ideiglenes hidak építése a mozgásszabadság biztosítása érdekében; – bázisok, helikopter leszállóhelyek, repülõterek, kikötõk építése vagy berendezése; – aknaellenõrzési, aknamentesítési feladatok végrehajtása. A békemûveletek stabilizációs idõszakának (SFOR – Stabilization Force)2 mûszaki támogatása: – mûszaki felderítési feladatok a mozgásszabadság fenntartása, ideiglenes hidak kiváltása érdekében; – komp- és hídátkelõhelyek berendezése, fenntartása; – alacsonyvízi hidak építése; – elõre gyártott ideiglenes hadszíntéri hidak építése, visszabontása; – vasútvonalak rombolt szakaszának újjáépítése; 3 – téli idõszakban a mozgásszabadság támogatása (SNIC csoportok) ; – a mozgásszabadságot biztosító hidak ellenõrzése, folyamatos karbantartása és javítása; – kerülõutak megerõsítése, vagy kiépítése az ideiglenes hidak visszabontása, valamint az állandó hidak építésének idõszakára. A két idõszak – az IFOR/SFOR mûveletek – feladatait csak részben lehet szétválasztani, mert a mozgás- és manõver támogatás feladatai folyamatot képeznek, összefüggenek és szorosan egymásra épülnek. Ezért a továbbiakban csak az SFOR, vagyis a stabilizáció idõszakának feladatait részletezem és hasonlítom össze a ciprusi misszió feladataival. Az IFOR idõszaka, fõleg a kezdetekben a békekikényszerítés jellemzõ jegyeit és feladatait is tartalmazta. Az SFOR kezdeti idõszakában és napjainkban is, a körülmények és a mandátumból fakadó feladatok nagyrészt különbözõek voltak/különbözõek – a mûszaki támogatás feladatai vonatkozásban is – mint amelyek jellemezték(zik) a hagyományos ciprusi „elsõ generációs” békefenntartást. Az UNFICYP a volt szembenálló felek békekötésen alapuló, ENSZ mandátummal bíró és az ENSZ által is vezetett hagyományos békefenntartó misszió, mely katonai szempontból „statikus” küldetés. Ez a körülmény alapvetõen befolyásolta a katonai erõ mozgásterét, így a mûszaki támogatás – azon belül a mozgás – és manõver támogatás feladatait is. Az IFOR–SFOR esetében a körülmények merõben megvál-
2 Stabilization Force. Az IFOR-t 1996 decemberében felváltó – napjainkban is mûködõ – békefenntartó misszió Bosznia-Hercegovinában. 3 Snow and Ice Clearing. Hó és Jégmentesítés
33
HH-08
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
toztak. A misszió szintén rendelkezik békekötésen alapuló BT mandátummal, de már nem az ENSZ, hanem a NATO által vezetett küldetés. Alapvetõ különbség, hogy a statikusságot felváltotta a válságkezelõ/békefenntartó erõ „dinamikus” tevékenysége, mely feladataiban – így a mozgás- és manõver támogatás tekintetében is – sok új képességet igényel. Nem célom a körülmények mélyebb összehasonlító elemzése. Békefenntartásról beszélünk tehát mindkét esetben, ezért is érdekes tudományos szempontból összehasonlítani a mûszaki feladatokat. Vizsgáljuk meg részletesen, milyen mûszaki feladatok jellemezték(zik) az SFOR békemûveletek stabilizációs idõszakát. q A mûszaki felderítési feladatok keretében kiemelkedõ szerepet kapott és kaphat a komp és hídátkelõhelyek felderítése olyan mûveleti területeken, ahol a vízhálózat sûrû (lásd, Bosznia). A feladatot nehezíti, hogy az átkelési lehetõségek korlátozottak a mély és sziklás völgyekben, mivel a folyók partjai meredekek és a vízfolyás sebessége nagy. Természetesen az átkelésre alkalmas területeken számolni kell a fokozott aknaveszéllyel, mivel a korábban itt levõ felek a mûszaki zárakat (aknamezõket) szintén ezekben az irányokban telepítették. A mozgásszabadság szempontjából, tehát nagyon fontos e feladatok szakszerû végrehajtása. A felderítéssel kapcsolatban a következõ célokat fogalmazhatjuk meg: – híd- és kompátkelõhelyek helyének felderítése a hidak kiváltása és újjáépítése idõszakában; – manõver utak, kivonási útvonalak irányába esõ folyószakaszok átkelési lehetõségeinek felderítése. q Rombolt hidak felderítése az újjáépítés vagy ideiglenes hidak megépítése fontos feladat a mûködési területen való mozgásszabadság támogatása érdekében. A békemûveletek kezdeti szakaszában (IFOR idõszaka) nagy jelentõségû volt ez a feladat, fõleg a manõverirányokba esõ hidak tekintetében. A béke stabilizálása idõszakában (SFOR) már az újjáépítés volt az elsõdleges feladat, melynek végrehajtását helyi vállalatok végezték(zik) szerzõdések alapján. Így az idõ elõrehaladtával e feladat vonatkozásában, a felderítés célja a másodlagos irányokba esõ hidak felderítése lesz, melyek a polgári közlekedés helyreállítása érdekében fontosak. q A békestabilizáció idõszakának egyik kiemelt feladata a kerülõutak felderítése, majd megépítése. A felderítés célja, hogy kijelölésre kerüljön a hidak újjáépítése, valamint az ideiglenes katonai hidak visszabontása idõszakában olyan megkerülõ út, mely biztosítja a katonai és polgári közlekedést. A feladat két esetben kerülhet elõtérbe: egyrészt, ha vízi akadály esetén nincs a közelben másik híd. Ebben az esetben a felderítésbe nem csak a megkerülõ út, hanem az ideiglenes hídátkelõhely felderítése is beletartozik; másrészt, nem folyón levõ híd esetén a megkerülõ út felderítése, ha az akadály megkerülését a meglévõ úthálózat nem biztosítja, vagy a meglévõ kerülõút megerõsítése, kiszélesítése szükségessé válik. A hadmûveleti terület fokozott aknaveszélye miatt a vezérelv mindig a meglevõ nyomvonalú utak megerõsítése, kiszélesítése. Új nyomvonal kijelölése, felderítése ismeretlen területen nagyon kockázatos és veszélyes.
34
HH-08
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
LADOCSI JENÕ: A mûszaki támogatás feladatainak összehasonlító elemzése
q A meglévõ utak mûszaki állapotfelmérése: nem a szorosan vett mûszaki felderítési feladatok csoportjába tartozik. Viszont ide kell hogy soroljuk, mivel a vizsgált idõszakban az úthálózat ellenõrzése és karbantartása a mozgásszabadság biztosításának egyik eleme. A feladat nem a szervezetszerû mûszaki alegységek feladata. Ezen alegységek csak kisebb bekötõutak kiszélesítése, az útalap és a vízelvezetõ árkok megépítése érdekében végrehajtott felderítési feladatokat hajtják végre. A mûszaki állapotfelmérés végrehajtására, szerzõdések megkötésére a helyi útépítõ vállalatokkal és a kivitelezés ellenõrzésére külön területi elven mûködõ REO4 irodákat hoznak létre, melyek általában a hadszíntéri mûszaki fõnök közvetlen irányítása alá tartoznak. q Alacsonyvízi fa, vagy vegyes szerkezetû hidak helyének felderítésére akkor van szükség, ha sûrû vízhálózatú területen tevékenykedünk, fõleg a helyi lakosság közlekedését biztosítandó építési lehetõségek felderítése érdekében. A hidak alkalmazására, építésére zömmel a katonai kötelékek mozgása szempontjából másodlagos utakon kerülhet sor. q A terep és az objektumok aknaellenõrzése, aknamentesítése a békemûveletek kezdeti és stabilizációs idõszakában egyaránt fontos feladat. Katonai szempontból vizsgálva, fontos a mozgásszabadságot biztosító és fenntartó mûszaki munkák elvégzése elõtt, valamint bázisok és leszállóhelyek építési és berendezési munkáinak megkezdése elõtt egyaránt. Célszerûnek tartom a különbséget bemutatni az aknaellenõrzés és mentesítés között. Aknaellenõrzést minden mûszaki feladat megkezdése elõtt el kell végezni. Ez esetben feltételezett, hogy a területen nincs aknamezõ, mivel az aknaközpont által regisztrálva vannak az ismert aknaveszélyes területek, aknamezõk. Viszont sok misszióban, így Boszniában is, a feltételezett aknamezõk nagy százaléka még ismeretlen. Ezért az adott területen az aknaellenõrzést éppen olyan alapossággal el kell végezni, mint az aknamentesítés során. A különbség az, hogy a talált aknákat meg kell jelölni és jegyzõkönyvezni kell. Az aknamentesítést ez esetben az arra megfelelõen kiképzett és felhatalmazott mûszaki tûzszerész és aknamentesítõ alegységek végzik el. Ha a terület aknamentes, akkor is meg kell szalaggal jól láthatóan jelölni az átvizsgált területet. A feladat végrehajtása során biztonságban csak e terület határain belül lehet mozogni. A stabilizáció idõszakában más missziókban és Boszniában is a mûveleti terület aknamentesítése már szervezett keretek között folyik, így békefenntartó erõk alapfeladata annak koordinálása, és felügyelete. Mivel az aknahelyzet Boszniában és más missziókban is általában kritikus és nagy veszélyt jelent fõképpen a helyi lakosságra, ezért a békefenntartók több programot dolgoztak ki. A programok összeállításába bevonják a volt szembenálló feleket és külföldi cégeket is5. q Komp vagy hídátkelõhelyek berendezéseinek kétféle célja lehet: egyrészt átkelõhelyek berendezése kizárólag a katonai alegységek mozgásszabadsága támogatásának érde-
4 Regional Engineer Office, Regionális Mûszaki Iroda 5 Konkrét aknamentesítési tevékenységet a békefenntartók általábancsak és kizárólag a Force Protection keretén belül végeznek. Tehát csak saját feladatok megoldása érdekében alkalmaznak mechanikus aknamentesítõ eszközöket, vagy speciálisan kiképzett tûzszerész és aknamentesítõ rajokat.
35
HH-08
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
kében; másrészt vegyes rendeltetésû, a polgári lakosság által is használható átkelõhe6 lyek berendezése. Egy adott mûszaki terület eredményeit, lehetõségeit többek között három szempont határozza meg döntõen. A vezetés, a végrehajtók szaktudása és a technikai eszközök alkalmazhatósága, hadrafoghatósága. Természetesen más NATO-nemzetek is rendelkeznek különbözõ mértékben a folyami átkelést biztosító mûszaki alegységekkel. A technikai eszközök alkalmazhatóságát vizsgálva viszont már vannak különbségek. Gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy más nemzetek mûszaki eszközei nem mindig voltak alkalmasak átkelõhelyek berendezésére, fenntartására.7 q Alacsonyvízi fa vagy vegyes szerkezetû hadihidak zömmel az úgynevezett másodlagos irányokban kerülnek megépítésre, viszont a polgári lakosság közlekedése szempontjából nagyon fontosak. Természetesen a fõ irányokban is több esetben alkalmazható lenne alacsonyvízi fa, vagy inkább acél hossztartós híd, viszont az elõregyártott NATO hadszíntéri hidak (MJ, Bailey) célravezetõbb megoldást kínálnak. A két technológia viszont kombinálható, a nagy teherbírású cölöpjárom aljzatok használhatóak a hadszíntéri hidak aljzatainak megépítéséhez. q Elõregyártott rácsos szerkezetû ideiglenes hadszíntéri hidak építése és visszabontása. Az alacsonyvízi hídak jelentõsége mellett ki kell emelni a NATO által alkalmazott „mobil” hadszíntéri hidak fontosságát.8 E hidak napjainkban is kulcsszerepet játszanak a mozgásszabadság biztosításában. Egyaránt biztosítják a katonai és polgári közlekedés lehetõségét a kiemelten fontos irányokban. Megállapítható, hogy ez a technológia szigorúan megtervezett lépésekbõl álló, ugyanakkor aránylag dinamikusan kivitelezhetõ hídépítési folyamat. Ez vonatkozik a hidak visszabontására is. q A mozgásszabadságot biztosító ideiglenes katonai hidak ellenõrzése, fenntartása és javítása nagyon fontos feladat, mivel a hidakat nem elég csak megépíteni. Szükséges a tervezett ciklikus ellenõrzésük, karbantartásuk. A szerkezeti elemek statikai teherbírása gyengül, a gépjármûvek megrongálják a szerkezetet, így csökken a hidak teherbíró képessége. A csapatok mozgása és a polgári forgalom biztonsága érdekében kiemelt feladat, a szerkezeti elemek, kapcsolatok és a lehajtás ellenõrzése. Tapasztalat, hogy a nagyobb fesztávolságú MJ hidak erõsen fáradnak a nagy forgalom fokozott igénybevétele miatt. Statikai szempontból a megengedett lehajlásuk behatárolt, így használatuk ideje korlátozott.
6 Véleményem szerint ez az egyik olyan területe a mûszaki támogatásnak, ahol az alkalmazás, a szaktudás és a technikai eszközök használhatósága tekintetében a Magyar Mûszaki Kontingenst elismerték és tevékenységét fontosnak tartották más nemzetek szakemberei, katonái. Természetesen ezzel nem azt akarom sugallni, hogy fontossági sorrendet akarnék állítani a többi mûszaki szakterület jelentõségét illetõen. Viszont a katonaföldrajzi sajátosságai az adott mûveleti területnek nagyban befolyásolják a mûszaki erõk alkalmazási lehetõségeit. 7 Konkrét példával élve az amerikai mûszaki pontonos erõk a Száván gond nélkül tudtak ugyan hídátkelõhelyet berendezni, de a Bosznia sekély és sziklás medrében a tolóhajók alkalmazása, nagyobb merülésük miatt lehetetlen volt. A MMK-nek nem jelentett gondot a BMK tolóhajók vízre tétele és alkalmazása. 8 A NATO által használt elõregyártott elemekbõl álló hídtípusok nevei. (M&J és Bailey típusok)
36
HH-08
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
LADOCSI JENÕ: A mûszaki támogatás feladatainak összehasonlító elemzése
Az alacsonyvízi fahidak ellenõrzése és karbantartása a fokozott igénybevétel miatt szintén követelmény. A javítási feladatok fõképpen a megrongált korlátok és kerékvetõk, valamint az elhasznált koptatóréteg cseréjére korlátozódnak. q Szintén kiemelt jelentõségû feladat a mozgásszabadság biztosítása érdekében kerülõutak megerõsítése, vagy kiépítése az ideiglenes hidak visszabontásának és állandó hidak építésének idõszakára. Az útépítõ alegységek alapfeladata, melynek nehézségi foka csak az adott természeti adottságoktól, terepviszonyoktól függ. q A feladat stratégiai jellege miatt már a békefenntartás kezdeti idõszakában kiemelt szerepet kap a vasútvonalak rombolt szakaszainak újjáépítése, valamint vasúti hidak és alagutak helyreállítása. A vasútvonalak felderítése és újjáépítése fontos elemei az infrastruktúra helyreállításának. A feladatok végrehajtása speciális szakértelmet és felszereltséget igényel, ezért szakképzett vasútépítõ alegységeket szükséges alkalmazni. Téli idõszakban a mûszaki építési munkák rövid ideig szünetelnek, viszont a csapatok mozgásszabadságának fenntartásához fontos feladat a szállítási és a manõver utak hó és jégmentesítése. Ebbõl adódóan a területi elveket figyelembevéve a hadszíntér mûszaki alakulatok ún. SNIC – hó és jégmentesítõ-csoportokat hoznak létre. Mûszaki feladtok rendszerezése az ENSZ UNFICYP missziójában Ha összehasonlítjuk az IFOR/ SFOR mûszaki feladatokat látható, hogy az eltérõ környezet és a missziók jellegébõl adódóan sok a hasonló és eltérõ feladat. Vegyük sorra ezeket. A felvonuló és a mûveleti területet elfoglaló békefenntartó kötelék mûszaki támogatása. A missziók közötti alapvetõ különbség, hogy az UNFICYP misszió esetében az ENSZ csapatok, nem egy olyan hadszíntérnek minõsített válságterületet foglaltak el, ahol számolni lehetett félkatonai és szabadcsapatok ellenséges tevékenységével, még a felek által aláírt béke megállapodás ellenére is. Ez jellemezte a boszniai körülményeket, viszont az UNFICYP esetében a fogadó ország(ok) (Host Nation)9 igyekszik(nek) megteremteni minden a békekötésben deklarált feltételt a csapatok településéhez. A mandátumban tisztázták a szembenállók létszám adatait és a békefenntartók mandátumból fakadó alapfeladatait. Szigorúan kijelölésre került a tûzszüneti vonal, majd 1974-tõl a semleges zóna vonalvezetése. A misszió kezdetén ki voltak jelölve a fogadó települések, és a fõbb bázisok települési helyei. Nem kellett számolni ellenséges katonai behatásokkal. A szembenálló reguláris katonai erõk garantálták(ják) a békefenntartók mozgásszabadságát. Ebbõl fakadóan a mûszaki csapatok feladata sokkal egyszerûbb volt, melyek részt vettek az anyagok és technikai eszközök szállításában és mozgatásában. Berendezték a táborokat és a volt nicosiai nemzetközi repülõtér egy részét a személyi állomány és a technika fogadására. Felmérték az úthálózatot, a szállítási útvonalakat és kijelölték a járõrútvonalakat.
9 Jogi értelemben fogadó országnak Ciprus minõsül, de az északi törökök által megszált területekre is települtek ENSZ békefenntertó erõk.
37
HH-08
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
Járõr és megfigyelõ bázisok, parancsnokság, helikopter leszállóhelyek, ellenõrzõ– áteresztõ pontok kiépítése, berendezése A csapatok elõtt kiérkezik a területre egy elõkészítõ részleg, mely egyrészt mûszaki szakemberekbõl és erõkbõl áll. Ennek ereje a misszió nagyságától és majdani diszlokációjától függ. Az ENSZ rendelkezik saját alkalmazásában álló mûszaki szakemberekkel, valamint mobil telepítésû létesítményekkel (háló konténerek, konyhák, irodák, mûhelyek, víztisztító létesítmények)10. A szakemberek az ún. „Field Service”11 kategóriába sorolt ENSZ alkalmazottak, akik kiépítik a víz és elektromos áram ellátást, a híradó, telefon és informatikai összeköttetést. Megteremtik az elhelyezési körülményeket. Természetesen ezekhez a munkákhoz nem elegendõ ez a civil apparátus. A katonai mûszaki erõk részt vesznek a tereprendezési és földmunkálatokban. Az építõ mûszaki alakulatok megkezdik a konténerek, sátrak felépítését. A bázisok kiépítése során a fogadó ország átadhat már meglévõ épületeket használatra. Ezek felújítása, berendezése szintén a mûszakiak feladata. A feladatok között a harmadik felsorolásban szerepel a semleges és elválasztó zónák létrehozása mûszaki feladatainak a végrehajtása. Nos ez a feladat szorosan összefügg a misszió infrastruktúrájának kiépítésével. Cipruson 1975–ig nemzetközi irányítású békefenntartó szektorokat hoztak létre az egész szigeten. Csak az 1974-es – a sziget északi részének megszállását eredményezõ – a háborút lezáró békekötés után hozták létre a semleges zónát (Buffer Zone). Ezt azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert az ütközõ zóna kiépítésével vált igazán statikussá a misszió, mely mûszaki vonatkozásban nagyszámú megfigyelõ és járõrbázis megépítését igényelte. Egy adott szektorban mindig nagyobb a mobilitás és nagyrészt adott az infrastruktúra is. A centralizált bázisok mellé jobbára csak ez ellenõrzõ–áteresztõ pontokat kell kiépíteni és a járõrözésen van a fõ hangsúly. Az ütközõ zóna létrehozásakor a mûszaki csapatokra nagyobb szerep hárul, hiszen a nagyszámú megfigyelõ és járõrbázis kialakítása mellett létre kell hozni a járõr utak hálózatát is. Ebben a helyzetben már a „status quo” megõrzése céljából a járõrözés mellett kiemelt szerep jut a statikus megfigyelõ pontok és bázisok rendszerének. A helikopter leszálló helyek kiépítése minden misszióban kiemelt feladat, egyrészt a logisztikai ellátás, másrészt a légi megfigyelések miatt. Elõírás, hogy minden bázisnak rendelkeznie kell egy – egy leszállóhellyel. Ezeket jól láthatóan meg kell jelölni és folyamatosan karban kell tartani. Ezért ez fontos mûszaki feladat. Furcsának tûnhet, hogy ezeket a feladatokat ide soroltam a mozgásszabadságot biztosító mûszaki feladatok közé. Ez szintén a „statikus” misszió sajátossága, hiszen a kiépített bázisok rendszere és a közöttük húzódó járõr utak hálózata együttesen biz-
10 Természetesen a mai technikai állapot kialakítása a hosszú évtizedek tapasztalatain alapul. A múltban – így a ciprusi misszió kezdetén is – az ENSZ még nem rendelkezett ilyen mobil készletekkel, melyek napjainkban nagyban megkönnyítik a misszió telepítését. 11 Az ENSZ alkalmazásában álló dolgozók egy kategóriája. Az ENSZ–ben a különbözõ munkakörök és beosztások kategóriákhoz kötöttek. A másik kategória a „Professional”, egyetemi végzettségû vezetõ állományt jelent. A’ Field Service” kategóriában zömmel szakmunkások, vagy alsóbb szintû vezetõk találhatók.
38
HH-08
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
LADOCSI JENÕ: A mûszaki támogatás feladatainak összehasonlító elemzése
tosítják a mozgásszabadságot, mely a mandátumból adódó megfigyelõi és ellenõrzési feladatok ellátásának alapfeltétele A bázisok és az utak kiépítése és fenntartása viszont összetett mûszaki feladat. Utak, hidak, vasútvonalak, aknamezõk, repülõterek, kikötõk mûszaki felderítése A boszniai misszió kezdetén és elsõ éveiben ez a feladat stratégiai fontosságú volt a csapatok széttelepülése és a mozgásszabadság biztosítása érdekében. A ciprusi misszióban ez azért sem lehetett kiemelt feladat, mert nem történtek számottevõ rombolások a létesítményekben, mûtárgyakban. Egy misszió létrehozásakor, annak terezési idõszakában, már adatok állnak rendelkezésre az infrastruktúra állapotára vonatkozóan. Ebben a megvilágításban nem is felderítésrõl, hanem adatgyûjtésrõl beszélhetünk, mely továbbra is fontos a diszlokáció és a szállítások, valamint a járõrözések végrehajtása során. A konkrét mûszaki felderítésre tehát a hagyományos békefenntartás során csak egyes esetekben van szükség. A csapatok telepítését megelõzõ válság, háború jellegébõl adódik, hogy ennek a feladatnak mekkora a jelentõsége és szerepe. A ciprusi misszióban kiemelt feladat volt a nicosiai repülõtér felderítése és ENSZ megszállása, ahol napjainkban is a fõparancsnokság települ. Járõr utak építése, berendezése és fenntartása A missziók jellegétõl függetlenül ez a feladat mindig hadmûveleti jelentõségû a mozgás és manõverszabadság, valamint a logisztikai ellátás miatt. A különbség abban rejlik, hogy milyen kötelékekkel, milyen feladatok végrehajtására használjuk azokat, valamint milyen azok állapota. Ezek a körülmények azonnal meghatározzák azokat a mûszaki feladatokat, melyek végrehajtása szükséges. Boszniában a fõ elõrevonási és manõver utak fõképpen a meglévõ úthálózatra támaszkodtak. Ezek mellett alsóbb rendû manõver utak kiépítésére is sor került. A ciprusi misszió elsõ szakaszában – mint már említettem – a szektoros berendezkedés szintén a meglévõ úthálózatra épült. A járõr utak kiépítése és fenntartása igazán, az ütközõ zónákon belül bír stratégiai jelentõsséggel. Az utak összekapcsolják a bázisokat, biztosítják a folyamatos járõrözést és logisztikai ellátást. Cipruson is az ütközõ zónában kiépített mintegy 380 kilométer összhosszúságú járõrútvonal-hálózat mûszaki állapota (járhatósága) hadmûveleti jelentõségû a békefenntartásban. A békefenntartó katonák feladataik jelentõs részét gépjármûves járõrözéssel hajtják végre. A járõrözés folyamatosságát csak a megfelelõ állapotú utak és átkelõk biztosítják. A misszió kezdeti idõszakában, az útépítés során nagy kihívást jelentett a sziget nyugati területén húzódó fõként hegyes-dombos átszeldelt terep. Az ütközõ zóna a hegyekben húzódik, ahol a volt szembenálló felek jól kihasználták a stratégiai magaslatokat. Így az út helyes nyomvonalának megválasztásában nem mindig az optimális vonalvezetést lehetett figyelembe venni. A Troodos hegység mély völgyeiben több széles folyómeder található, melyek az év nagyobb részében szárazak. Így ebben az idõszakban nem képeznek természeti akadályt. Ezeken a folyómedreken áthúzódik a nyomvonal, melyet be kellett vágni a
39
HH-08
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
hegyoldalba. Ezt a munkát angol mûszaki alegységek végezték, de hidak építésére máig nem került sor. Az ütközõ zónában erre akkor kerülhet sor, ha a parancsnok felhatalmazást ad a mûtárgy megépítésére, a hadmûveleti prioritásokat figyelembe véve. Ez a jogi része a problémának, ami önmagában nem volt és nem is lehet probléma, mivel a járõrözés folyamatossága (mozgásszabadság fenntartása) hadmûveleti érdek. A fõbb probléma az, hogy a hidak építésére a misszióban nem áll(t) rendelkezésre a megfelelõ pénzügyi, személyi és eszközforrás. A helyzet nem hasonlítható össze, mondjuk a boszniai körülményekkel, ahol a lerombolt hidak kiváltása, majd újjáépítése (a mozgásszabadság megteremtése) fõ prioritást élvezett. Cipruson az ENSZ elsõgenerációs békefenntartó missziójában12 a feladatok elosztása, a prioritások és az ezekhez rendelt erõforrások, más dimenziók mellett kerültek meghatározásra és biztosításra. A mûszaki alegységek fontos feladata az útépítés során a vízelvezetés megoldása. A zónában az elmúlt évtizedekben több száz kisebb – nagyobb átereszt kellett építeni a mûszakiaknak. Az esetek nagy részében ezek – eltekintve attól, hogy mára nagyon lepusztult állapotba kerültek – képesek elvezetni a csapadékot. Folyamatos probléma a szemét és hordalék által eldugított átereszek állapota. Sajnos az átereszek alkalmazási lehetõsége korlátozott, mely több körülménytõl is függ. Ezek közül az egyik meghatározó szempont az elvezetni kívánt víz mennyisége, a vízfolyás jellege. A gyorsfolyású és nagy vízhozamú patakok, folyók „megzabolázására” a különféle átereszek nem alkalmasak. Nagy hordalékmennyiség esetén a keresztmetszet és a hosszúság megnövelése nem oldja meg a problémát. A fentiek jól mutatják, hogy az útépítés mellett annak fenntartása, javítása szinten kiemelt mûszaki feladat. A mûszaki munkák két fõ területe tehát a járófelület folyamatos karbantartása, valamint a vízelvezetéshez szükséges mûtárgyak állagmegóvása, valamint újjak építése. Aknaellenõrzési, aknamentesítési feladatok végrehajtása A boszniai vonatkozásban már említettem a két fogalom közötti különbséget. Az ENSZ által vezetett missziókban a konfliktus típusától függõen maga az akna helyzet is más és más. Ha a szembenálló felek reguláris hadseregek akkor nagy valószínûséggel a telepített aknamezõk ismertek és törzskönyvezettek. Rosszabb a helyzet, ha fél reguláris, vagy szabadcsapatok álltak egymással szemben. Ekkor az aknamezõk nagy része nem ismert, így azok mentesítése nehéz feladat. Erre sajnos szintén jó példa a boszniai helyzet. Ciprus vonatkozásában a szituáció „tiszta”. Ez azt jelenti, hogy az aknamezõk ismertek és jelöltek a felek számára. A békefenntartók rendelkeznek minden információval azokat illetõen. A misszió feladatai között sajnos nem szerepel az aknamente-
12 „Elsõ generációs tevékenység, más néven hagyományos típusú tevékenység, ami 1948-tól az 1992–93-ig terjedõ idõszakot jellemezte és alapvetõen – néhány kivételtõl eltekintve – az ENSZ hajtotta végre.” Boldizsár Gábor : A béketámogató mûveletek kialakulása, fejlõdése, helye a katonai mûveletek rendszerében. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények. 5. évfolyam 2. szám 17. old.
40
HH-08
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
LADOCSI JENÕ: A mûszaki támogatás feladatainak összehasonlító elemzése
sítés, sem annak koordinálása. Így az aknamezõk mentesítése itt nem mûszaki feladat. Napjainkig csak az aknamezõk csekély százaléka került mentesítésre a ciprusi hadsereg aknamentesítõ alegységei által. A török fél tudomásom szerint még egyetlen aknamezõt sem mentesített. Napjainkban az ENSZ részérõl lépéseket tettek a folyamat felgyorsítása érdekében. Összegezve, az aknamentesítés fontos feladat, de annak végrehajtása eltérõ képet mutat a missziók tekintetében. A feladatot minden esetben csak az arra szakosodott mûszaki aknamentesítõ alegységek végezhetik, melyek rendelkeznek a megfelelõ szakmai és technikai háttérrel. Még egy fontos kritérium, hogy a szembenálló felek egyetértése és közös akarata hiányában az aknamentesítés terén az ENSZ tehetetlen ezekben a típusú missziókban. Boszniában a helyzet gyökeresen más – mint említettem – a NATO által vezetett multinacionális erõ „rákényszerítette akaratát” a felekre, így az aknamentesítési folyamat nem szenvedett csorbát. Itt már egy lényeges különbség látható a kétfajta békefenntartás „hatékonyságát” illetõen. Boszniában és más újgenerációs misszióban a mûszakiak alapfeladatai közé tartozott(zik) a helyi infrastruktúra helyreállítása, addig a hagyományos ENSZ missziókban e feladatok nem általánosak, csak a megelõzõ konfliktus (háború) jellegétõl függõen estenként jelenthetnek feladatot. Cipruson a megszállás során a helyi infrastruktúra nem szenvedett károkat, zömmel lakóházakban történtek kisebb-nagyobb rombolások, így ezen feladatok nem tartoztak(nak) a mûszaki feladatok közé. Természetesen a polgári lakosság és a helyi intézmények támogatásában jelentkeznek mûszaki feladatok, de azok nem e témakörbe sorolandók. A vasútvonalak, úthálózat és a repterek helyreállítása mindig fontos tényezõ a mozgás- és manõverszabadság fenntartása, vagy annak lehetõségei fejlesztése tekintetében. Egy polgári létesítmény felújítása mindig magában hordozza annak részleges katonai használata lehetõségét. Már említettem a hagyományos missziók statikusságát, amely rányomja a bélyegét a békefenntartó és a mûszaki feladatokra egyaránt. E statikusságból kimozdulást csak a politikai tárgyalások rendezésre irányuló sikerei, vagy bármely fél egyoldalú lépés(i) eredményeznek. Így történt ez Cipruson is, ahol az ENSZ által vezetett, a sziget egyesítésérõl szóló tárgyalások sikertelensége után a ciprusi török fél egyoldalúan kezdeményezte több új átkelõ megnyitását az ütközõ zónán keresztül. Ebben késõbb a ciprusi kormány is engedett, így megkezdõdhetett több új átkelõ megépítése, mely szorosan kapcsolódik a mozgásszabadság kérdésköréhez. Mivel a mandátumban változás nem történt, így a tûzszüneti megállapodásban rögzített helyzet „status quo” sem lett volna megváltoztatható a semleges zónában. Nem így történt, ezért a mûszakiak részére számos új feladat állt elõ, a Zónán keresztül húzódó átkelõk megépítése kapcsán. A feltételezett helyeken végre kellett hajtani a mûszaki felderítést és az aknaellenõrzést. El kellett végezni a tereprendezési mûszaki munkákat13, a járõr út és megfigyelõ tornyok áthelyezését, valamint a zónát védõ mûszaki akadályok létesítését. Összefoglalva, mûszaki szempontból egy a „status quo” – hoz képest merõben más mûsza-
13 Volt olyan átkelõ ahol a munkák elsõ fázisában a fákkal és növényzettel benõtt régi utat kellett „kiszabadítani. Át kellett helyezni a megfigyelõ tornyot és új vonal vezetésû járõr utat kellett építeni.
41
HH-08
KR-2
2006. 03. 09.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
ki infrastruktúrát kellett kiépíteni, beleértve annak minden elemét. Természetesen az átkelõknek a kívánalmak szerinti mûszaki építési feladatait, fõként a két fél szakemberei végezték, értve ez alatt az új építmények, utak, a világítás és a forgalomszabályzó létesítmények összességét. A mûszaki alegységek feladata tehát kettõs volt, egyrészt biztosítani kerülõ járõr utak megépítését az építkezések idejére, másrészt részt venni a zónán belüli tereprendezési és útépítési munkálatokban. A mûszaki feladatok jellége tehát nem kívánta új mûszaki képességek meglétét, de arra jó a példa ,hogy a politikai helyzet megváltozása esetén is számolni kell elõre nem látható új kihívásokkal. Összegzésként megállapítható tehát, hogy mennyire szerteágazóak és fontosak a mûszaki támogatás és azon belül is a mozgás- és manõvertámogatás kérdésköréhez köthetõ feladatok. Bízom benne, hogy sikerült rávilágítani a két különbözõ típusú misszió közötti különbségre. Ezek a különbségek tehát a politikai, katonai, környezeti és természeti körülmények együttes változásaiból fakadnak, melyek behatárolják a missziók jellegét és küldetését. A missziók jellege, környezete és a küldetés közvetlen befolyást gyakorolnak a missziók sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükséges mûszaki támogatás céljaira és feladataira. A támogatás céljain belül pedig bizonyítható és kimutatható az egyes feladatok – így a mozgás- és manõvertámogatás – idõszakokhoz köthetõ és súlyozott jelentõsége és annak növekvõ szerepe a legújabb típusú békefenntartó missziókban.14
FELHASZNÁLT IRODALOM Padányi József: Az MH mûszaki csapatainak lehetõségei és feladatai békeidõben a természeti és civilizációs katasztrófák megelõzésében és a következmények felszámolásában. Kandidátusi értekezés 1994 THE BLUE HELMETS Harmadik kiadás 1996 United Nations, ISBN 92-1-100611-2 Padányi József: A békefenntartó mûveletek mûszaki támogatásának feladatai. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évf. 2. szám. Vass János: A nemzetközi békemûveletekben résztvevõ törzsek, kötelékek felkészítésének, vezetésének és feladatvégrehajtásának rendje, a tapasztalatok értékelése és a levonható következtetések. ZMNE Szakdolgozat/ Záródolgozat 1998. 807/1126 Dr. Szabó Sándor: A békefenntartás és a NATO béketámogató mûveletek kialakulása, fejlõdése. ZMNE Egyetemi tansegédlet, J 1315 Padányi–Havasi: Hídellenõrzések szerepe a MOB fenntartásában. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 4. évf./ 2. sz. NATO tanácskozás a béketámogató mûveletekrõl. Hadtudomány 1998/2. Sz. p.31–40. Mezõ Ferenc: A délszláv válság politikai, földrajzi aspektusai. Új Honvédségi Szemle 2000/ 3 sz. Fleischhacker Ferenc: A béketámogató mûveletek áttekintése. Új honvédségi Szemle 2000/7. sz. FM 100–5 Hadmûveletek MH. Vezérkar Budapest 1997. Nagy László : A fegyveres erõk funkcióinak globalizációja. Hadtudomány 1999/3–4. Dr. Sztvorecz András: A nemzetközi békemûveletek elvei és tapasztalatai.
14 Állításom igazolására kitûnõ példa hogy Boszniában az IFOR idõszakában vizsgált, a MMK által végrehajtott 412 szakfeladat 60%-a a mozgás- és manõvertámogatás feladataihoz sorolható! Szõke Róbert: A Magyar Mûszaki Kontingens IFOR feladatai. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 5. évfolyam 2, szám 89.old.
42
