SEVESO III. EU Irányelv és az ADR 2015-ös bevezetésének változásai 2015. május 19.
Farkas János Megyei Iparbiztonsági Főfelügyelő
Seveso III. Irányelv (2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) •
Első olvasati megállapodás 2012. március 27.
•
Elfogadva
2012. július 4.
• •
Kihirdetve (OJ L 197/1)
2012. július 24. )
•
Letölthető magyarul is:
•
Jogerőre emelkedett
2012. augusztus 13.
• •
Hazai jogrendbe történő illesztés Végrehajtás
2015. május 31. 2015. június 1-től
http://ipsc.jrc.ec.europa.eu/?id=503
Seveso III. Irányelv hazai jogrendbe ültetését szolgáló jogszabályok: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (hatályos: 2012. január 1.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (hatályos: 2012. január 1.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 476/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (hatályos: 2013. december 25.) (nehéz fűtőolaj, 2014. február 14.) Az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXCII. törvény (kihirdetve: 2013. november 29., hatályos: 2015. június 1.)
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 34/2015. (II. 27.) Korm. rendeletet (kihirdetve: 2015. február 27., hatályos: 2015. június 1.)
A Kat. törvény módosításai: Módosuló és új fogalmak: 3. § 23. Üzemeltető: bármely természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet működtet, irányít, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján meghatározó gazdasági vagy döntéshozatali befolyással rendelkezik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, létesítmény, küszöbérték alatti üzem műszaki üzemeltetése felett. 3.
§ 26. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, akár nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék, vagy hulladék formájában.
3. § 31a. Veszélyes anyagok jelenléte: veszélyes anyagok tényleges vagy várható jelenléte a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben, valamint azoknak az anyagoknak a jelenléte, amelyekről reálisan feltételezhető, hogy akkor keletkezhetnek, amikor a folyamatok – beleértve a tároló tevékenységet is – az üzemen belül bármely létesítményből kikerülnek az ellenőrzés alól, amennyiben e veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott alsó küszöbérték negyedét.
3. § 27. Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény: olyan, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén lévő – föld alatti vagy föld feletti – technológiai vagy termelésszervezési okokból elkülönülő műszaki egység, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik, magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló – úszó vagy egyéb – felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges. 3. § 28. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben, és ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül.
A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki: 4. § (3) a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre, b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen és küszöbérték alatti üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, c) az ásványi anyagok bányákban és kőbányákban – többek között fúrólyukakon át – történő kinyerésére, azaz feltárására, kitermelésére és feldolgozására, d) a hulladéklerakó telepre, ideértve a föld alatti hulladéktárolást is, e) a katonai létesítményekre, berendezésekre vagy tárolókra. A Kat. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészült ki: (3a) A Kat. IV. fejezetének hatálya kiterjed a szárazföldi föld alatti, természetes rétegekben, víztartó rétegekben, sóüregekben és használaton kívüli bányákban végzett gáztárolásra, a vegyi és termikus feldolgozási műveletekre és a veszélyes anyagokkal végzett ilyen műveletekkel kapcsolatos tárolásra, valamint a működő meddő ártalmatlanítására szolgáló létesítményekre, a veszélyes anyagokat tartalmazó derítő-, illetve ülepítőmedencét is beleértve.
Módosuló üzemeltetői kötelezettségek: 27. § (2) Az üzemeltető az iparbiztonsági hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem ideiglenes leállítását, végleges bezárását.” 27. § (3) c) Az üzemeltető köteles az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott felülvizsgálati eljárást kezdeményezni az iparbiztonsági hatóságnál a jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedése vagy csökkenése; a veszélyes anyag jellegének vagy fizikai tulajdonságának, vagy felhasználási folyamatának jelentős változása esetén. 27. § (3) d) Az üzemeltető köteles az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott felülvizsgálati eljárást kezdeményezni az iparbiztonsági hatóságnál) az üzem besorolásának megváltozása esetén.
Módosuló hatósági feladatok: 29. § Az iparbiztonsági hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés vizsgálata, illetve a hatósági ellenőrzésen tapasztaltak alapján állapítja meg a dominóhatásban érintett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körét. Az iparbiztonsági hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelőzési célkitűzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi terveinek összehangolására a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével. Az iparbiztonsági hatóság az intézkedéseiről tájékoztatja a külső védelmi tervek és a lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket. 36. § Az iparbiztonsági hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek és üzemzavarok megelőzése, kivizsgálása, valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott gyakorisággal hatósági ellenőrzést tart.
219/2011. (X.20.) Korm. rendelet változásai Hatálybalépést követő kötelezettsége Új veszélyességi osztályok
Rendeleti módosítások: •
Új fogalmak bevezetése: Keverék Érintett nyilvánosság
•
Nyilvánosság biztosítása érdekében a BJ/BE kivonatának szükséges tartalmi elemeinek meghatározása.
•
BJ/BE soron kívüli felülvizsgálati kötelezettség megállapítása veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése esetére.
•
Dominóhatásban érintettek szélesebb körű vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályok megalkotása.
•
Hatósági ellenőrzés rendszerének pontosítása
•
Településrendezési tervezéssel kapcsolatos változások átvezetése.
•
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos „felmentésre” vonatkozó rendelkezések megalkotása.
•
Mellékletek aktualizálása.
•
Hatálybalépés és dokumentáció módosítási kötelezettség megállapítása.
Jogalkalmazást segítő útmutatók, módszertani kiadványok: • • • • • • •
• • • •
Ideiglenes tárolás (szállítókonténerek) Veszélyes anyagok naprakész nyilvántartó rendszere BIR elemei (nyomon követési dokumentumok, folyamatos tökéletesítés) Hatósági ellenőrzés: • Ellenőrző vizsgálati program • Éves ellenőrzési terv Dominóhatás: • Rendelkezésre álló információk átadásának módja • A nem sorolt területek, fejlesztések figyelembe vétele Belső védelmi terv (védekezéshez szükséges megfelelő eszközök) Nyilvánosság biztosítása: • Engedélyezés során az érintett települések vonatkozásában • Veszélyességi övezeten belüli fejlesztés kapcsán • Honlapok Súlyos baleset esetén az érintett személyek tájékoztatása Mezőgazdasági tevékenységet végző üzemek körének meghatározása Külső és természeti okok meghatározása Felhasználható dokumentumok körének meghatározása
A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti rendelkezések:
E rendelet hatálya alá kerülő üzemeltetők 2015. szeptember 1-ig a 7. § és a 33. § szerinti üzemazonosítási eljárást folytatnak le. A Módr. hatálybalépésekor már működő besorolását megváltoztató veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a biztonsági elemzés, vagy biztonsági jelentés 11. §, vagy a súlyos káresemény elhárítási terv 38. § szerinti soron kívüli felülvizsgálati jegyzőkönyvét 2015. szeptember 1-ig, majd a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági elemzést, vagy biztonsági jelentést 2016. június 1-ig benyújtja. A küszöbérték alatti üzemek esetében a hatóság dönt a súlyos káresemény elhárítási terv 2015. december 31-ig történő benyújtásáról.
A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti rendelkezések:
A
Módr. hatálybalépésekor már működő besorolását nem megváltoztató veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője részére a hatóság előírja a biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek az e rendelet előírásai szerinti módosítással érintett részének, vagy jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek 2016. június 1-ig történő benyújtását. Nem jelentős tartalmi módosítás esetében az egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés benyújtására a 11. § szerinti felülvizsgálatkor kerül sor.
A már működő besorolását nem megváltoztató küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a SKET-et a soron következő, 38. § szerinti felülvizsgálat során módosítja.
A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti rendelkezések: A már működő besorolását nem megváltoztató üzem üzemeltetőjének nem kell átdolgoznia a biztonsági dokumentációját, ha az üzemeltető a Módr. rendelkezéseinek megfelelő biztonsági elemzést, biztonsági jelentést vagy súlyos káresemény elhárítási tervet nyújtott be a hatósághoz a Módr. hatálybalépését megelőzően.
ADR 2015 2015. január 01-2015. június 30-ig a 2013 és a 2015 ADR előírásait együttesen lehet alkalmazni a nemzetközi veszélyes áru szállításban. 2015 július 01-től csak a 2015-ös ADR előírás (jelenleg a 2013. évi CX. Törvény hatályos)
Belföldi veszélyes áru szállítás esetén a 2013-as előírásokat addig lehet alkalmazni belfüldi rendeletben nem helyezik hatályba! (jelenleg a 61/2013 NFM rendelet hatályos)
Kire vonatkozik? A fő résztvevők • Feladó • szállító (fuvarozó) • Címzett Egyéb résztvevők • Berakó • Csomagoló • Töltő • Tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartó • Kirakó
25/2014. (IV. 30.) NFM rendelet alapján kinek nem kell ADR biztonsági tanácsadót alkalmaznia -közúti szállítás esetében az ADR 1.1.3.6 vagy 1.7.1.4 bekezdése, vagy 3.3, 3.4 vagy 3.5 fejezete szerint mentességet élvez; -a veszélyes áru mennyisége egy közúti szállítóegységben, vagy konténerben nem haladja meg az ADR, 1.1.3.6 bekezdésében meghatározott értéket.
ADR 1.3 szerinti oktatás (61/2013 NFM rendelet)
Az ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerinti oktatásokat a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja. A munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság részére ellenőrzéskor bemutatnia. Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak legalább öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie.
MUNKATERÜLET ELLÁTÁS „ 1.1.3.1 A szállítás jellegéből adódó mentességek Az ADR előírásait nem kell alkalmazni: a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységüket kiegészíti, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások csomagolóeszközönként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására. Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7 osztályra. Ugyancsak nem alkalmazható ez a mentesség a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra; ”
Az ellenőrzés (későbbiekben az eljárás során) az alábbiakat vizsgáljuk az ellenőrzött Ügyfélnél • • • • •
a szállítás fő tevékenységi körével kapcsolatos volt, a raktérben szállított veszélyes árut valóban munkaterületre szállítja menetlevélből szállítólevélből amennyiben a helyszínen nem tudja az ügyfél bizonyítani akkor eljárást kell indítani és az eljárás során kell tisztázni • egy adott munkahelyre szállítja a veszélyes árut (pld 300 liter gázolaj 2 vagy több munkaterületre történő szállítás már anyagelosztás) • a szállítóegységen szállított küldeménydarabok mennyisége nem haladta meg a 450 liter, • a szállítás során betartották az ADR 1.1.3.6. bekezdésében foglalt meghatározott mennyiségi határokat.
Jellemző szabálytalanságok Palackcsomagolású veszélyes áru (gáz) szállítása, nem rendelkezhet felszerelt nyomáscsökkentővel, a védőkupaknak felhelyezett állapotban kell lennie illetve rögzített állapotban kell lennie a palack(kok)nak, továbbá ellenőrizni kell szivárgást és a palackok érvényességét is.
Jellemző szabálytalanságok
Küldeménydarabként történő veszélyes áru szállítás, rögzített állapotban, a csomagolásoknak pedig szivárgásmentesnek kell lennie. Az egyéb nem veszélyes áru, nem okozhatja a veszélyes áru sérülését.
Korlátozott mennyiségben szállított veszélyes áruk
2015 július 01-től nem az ADR 7.5.7.1 bekezdése szerint rögzítették, a veszélyes árukkal együtt szállított áruk rögzítése megtörtént-e (pld kézi targonca /un. „béka”/, stb.) az ADR 3.4.1 szakasz e) pontjában hivatkozott ADR 5.1.2.1 bekezdés a) i) pontjában előírt „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” felirat illetve az ADR 3.4.7 szakasz által előírt jelölés a gépjármű vezető részesült-e bármilyen ADR oktatásban(ha a helyszínen nincs az eljárás során is bekérhető), a 3.3. fejezetben előírt különleges előírások (kivéve a 61, 178, 181, 220, 274, 625. 633 és 650 e) betartását,
Korlátozott mennyiségben szállított veszélyes áruk az ADR 7.5.7.1 bekezdése szerint rögzítették, a veszélyes árukkal együtt szállított áruk rögzítése megtörtént-e (pld kézi targonca /un. „béka”/, stb.)
az ADR 3.4.1 szakasz e) pontjában hivatkozott ADR 5.1.2.1 bekezdés a) i) pontjában előírt „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” felirat illetve az ADR 3.4.7 szakasz által előírt jelölés a gépjármű vezető részesült-e bármilyen ADR oktatásban(ha a helyszínen nincs az eljárás során is bekérhető), a 3.3. fejezetben előírt különleges előírások (kivéve a 61, 178, 181, 220, 274, 625. 633 és 650 e) betartását, a megfelelő ADR által előír jó minőségű csomagoló eszközökben vannak-e csomagolva (4.1.1.1, 4.1.1.2, 4.1.1.4 – 4.1.1.8 bekezdése), szállítási mód (csak küldeménydarabos lehet),
Jellemző szabálytalanságok
Az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességgel (1.1.3.6 bekezdés) történő szállítás
•A fuvarokmányok tartalmazzák-e a szállított áruk mennyiségét, •A szállított veszélyes áru összmennyiségét szállítási kategóriánként megadták a fuvarokmányban az 1.1.3.6.3 pont szerint, •A szállítási információk miatt egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság megállapítható-e •A fuvarokmányok tartalmazzák-e a feladó nevét és címét •A fuvarokmányokban előírt információk jól olvashatóságát •A gépjármű vezető részesült-e bármilyen ADR oktatásban (ha a helyszínen nincs az eljárás során is bekérhető) •A járművezető gépjármű vezetői engedélyét (ADR 1.10.1.4 bekezdésben előírt, fényképes személyazonosító okmánnyal a
Az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességgel (1.1.3.6 bekezdés) történő szállítás
• A gépjármű forgalmi engedélyét • Az ADR 7.5.7.1 bekezdése szerint rögzítés meglétét. • A csomagolások sérülésmentességét továbbá, hogy szivárgás van-e. • A csomagolások az ADR 3.2 ”A” táblázat (1) és (5) oszlopa által előírt jelölésekkel (UN szám, Bárca,) illetve az ADR 5.2.8 bekezdés szerinti környezetre veszélyes jelöléssel történő ellátását, a csomagoló eszközök az ADR 6 részében leírt követelményeknek megfelelnek-e • Az ADR 8.1.4 szakaszában előírt tűzoltó készülékekkel el van-e látva a szállító egység. (Azokat a szállító egységeket, amelyek az 1.1.3.6 bekezdés szerinti mentességgel végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni.)
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
