SERIO OPERANDO Korlátolt Felelősségű Társaság. fenntartásában lévő. OPERANDO Gimnázium és Szakközépiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015

SERIO OPERANDO Korlátolt Felelősségű Társaság fenntartásában lévő

OPERANDO Gimnázium és Szakközépiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015.


I.

BEVEZETŐ ........................................................................................................................................ 4 1.1 AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI............................................................................................................... 4 1.2 HITVALLÁSUNK ................................................................................................................................ 4

II.

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA................................................................................................... 5 2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 5 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 7 2.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................ 8 2.3.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................................. 9 2.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ... 9 2.4.1 A közösségfejlesztés .............................................................................................................. 9 2.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ......................................................................................................................................... 10 2.5.1 A pedagógusok feladatai ...................................................................................................... 10 2.5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ................................................................................ 11 2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ..... 11 2.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .......................................... 11 2.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ....................................... 11 2.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ........................ 12 2.6.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................................... 12 2.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ........................................... 13 2.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .............................................. 13 2.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák .......................................................... 13 2.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák ........................................................... 13 2.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata...................................................................... 14 2.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja ......................................................................................... 14 2.9.2 A vizsgatárgyak részei, az értékelés rendje ......................................................................... 14 2.9.3 A vizsgán nyújtott teljesítmény minősítése ........................................................................... 15 2.9.4 Vizsgaidőszakok ................................................................................................................... 15 2.9.5 A vizsgabizottság, vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása ............... 15 2.9.6 Jogorvoslat ........................................................................................................................... 15 2.9.7 A vizsgatárgyak követelményei ............................................................................................ 16 2.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai .................................................................................. 16 2.10.1 A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................................... 16 2.10.2 Az átvétel helyi szabályai ................................................................................................... 16

III. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVÉNEK KÖZÖS ELEMEI ................................................................... 17 3.1.1 A tankönyv ingyenes igénybevételének biztosítása ............................................................. 17 3.2 A mindennapos testnevelés .................................................................................................... 18 3.3 A választható tantárgyak, foglalkozások és ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai18 3.4 Kötelező és választható érettségi tárgyak ............................................................................... 18 3.5 A középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................................................... 18 3.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............ 20 3.6.1 A tanulmányi értékelés alapelvei .......................................................................................... 20 3.6.2 A tanulmányi értékelés követelményei ................................................................................. 21 3.6.3 Az ismeretek számonkérésének formái ............................................................................... 21 3.6.4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .................... 21 3.7 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................................ 22 3.8 A településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerése ................................................. 22 3.10 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ..................................................... 22 3.10.1 Az iskola egészségnevelési elvei ....................................................................................... 22 3.10.2. Az iskola környezeti nevelési elvei .................................................................................... 23 3.11 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................... 24 3.12 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .................... 24 3.12.1 A magatartás és szorgalom értékelésének elvei ................................................................ 24

2


3.12.2 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ............................................................................ 24

IV. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVEI .................................................................................................. 25 4.1 A választott kerettantervek megnevezése ............................................................................... 25 4.1.1 Felnőttek gimnáziuma .......................................................................................................... 25 4.1.2 Szakiskolások középiskolája ................................................................................................ 26 4.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti óraszám felhasználása ......... 26 4.2.1 A felnőttek gimnáziuma helyi óraterve ................................................................................. 26 4.2.2 A szakiskolások középiskolája helyi óraterve....................................................................... 27 4.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ............ 28 4.4 A tanulók magasabb évfolyamra lépésének feltételei ............................................................. 29

V.

ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUSI SZAKKÉPESÍTÉS TANTÁRGYAI ............................ 30

KÉPZÉSI PROGRAM ........................................................................................................................ 36 VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI ....................................................................................... 53 VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK................................................................................................................... 53 6.1.1 A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje: ................................................................... 53 6.1.2 A hozzáférhető elhelyezés biztosítása: ................................................................................ 53 6.1.3 A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje: ..................................................... 53 7.1.4 A pedagógiai program módosítása....................................................................................... 53

3


Bevezető

I.

1.1 Az intézmény alapadatai Hivatalos neve:


Rövidített neve:


Fenntartója:

SERIO OPERANDO Korlátolt Felelősségű Társaság

, Az iskola földrajzi működési területe: országos beiskolázású. Az intézmény típusa: Az általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő nevelő-oktató tevékenység és érettségi utáni szakképzés, iskolarendszerű felnőttoktatás keretében. - felnőttek gimnáziuma (négyévfolyamos) - szakiskolások középiskolája (kétévfolyamos) - erdészeti és vadgazdálkodási technikus szakképesítés Az intézmény munkarendje: esti, levelező és más sajátos munkarend (távoktatás).

1.2 Hitvallásunk „Az oktatásnak olyannak kell lenni, hogy a felkínáltakat, mint értékes ajándékot és nem mint nehéz kötelességet fogadják be.” (Albert Einstein)

Tiszteletre méltó vállalás felnőttként ismét bekapcsolódni az iskolarendszerű oktatásba, és céltudatos munkával energiát és időt szentelni a tanulásnak. Középiskolánk minden lehetséges eszközzel igyekszik segíteni, támogatni tanulóit abban, hogy a nekik legmegfelelőbb módon, rugalmas keretek között, egyéni tanulási utakon, a lehető legrövidebb idő alatt középiskolai végzettséget, érettségi bizonyítványt szerezzenek, illetve érettségi vizsga birtokában szakképesítéshez jussanak.

4


II.

Az iskola nevelési programja

2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Bármely modern társadalom sikeres működésében kulcsszerepet játszik az oktatási rendszer teljesítménye. Az iskolázottság, az iskolai végzettség és végső soron az iskolában elsajátítható kompetenciák meghatározzák az egyes ember helyét, helyzetét a társadalomban és különösen a munka világában. Napjainkban a globális és a hazai gazdaságpolitika egyaránt a munkahelyteremtést nevezi elsődleges prioritásának, és a lakosság felkészítése munkaerő-piaci kihívásokra hosszú ideje az Európai Unió egyik stratégiai célkitűzése. Az iskolarendszerű felnőttoktatás ebben az összefüggésben társadalmilag kiemelten fontos szerepet tölt be, hiszen egyrészt második, harmadik, sokadik esélyt biztosít azon tanköteles koron túli felnőttek számára, akik „rendes korban” nem tudtak, illetve nem akartak iskolai végzettséget szerezni, másrészt hol kisebb, hol nagyobb mértékben szerepet játszik a társadalmi mobilitás elősegítésében. Az érettségi, mint iskolai végzettsége igazoló dokumentum erősödő állásmegtartó és szűrő funkciója jelentősen fokozza az iskolarendszerű felnőttoktatás és különösen az érettségit adó oktatás iránti keresletet, amelyet tovább növel a tankötelezettség felső korhatárának csökkentése. Az OPERANDO Gimnázium és Szakközépiskola a középfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában olyan felnőttek gimnáziumi oktatásával foglalkozik, akik tankötelezettségük idején nem tudtak vagy nem akartak érettségi vizsgát tenni vagy középiskolai végzettséget szerezni. Ezenkívül a szakiskolát végzetteknek biztosít felkészülést az érettségi megszerzéséhez. Majd az érettségi vizsga birtokában szakképesítés megszerzéséhez nyújt lehetőséget. Célunk egyrészt az, hogy a középiskola elvégzésére és az érettségi vizsgára praktikus, az életben és a munkaerőpiacon is használható, „felnőttes” módon készítsük fel tanulóinkat, másrészt, hogy hasznos ismeretekkel, kompetenciákkal és az önálló tanulás kialakításával, működtetésével és fejlesztésével személyre szabott módon segítsük, támogassuk őket a gimnáziumi, majd szakmai tanulmányaik során. A középiskola elvégzésére és az érettségire, majd a szakmára való felkészítés oktatói munkája mellett hangsúlyt helyezünk a tanulók nevelésére, személyiségük formálására, önfejlesztésük elősegítésére. Tanulóink elfoglaltságához igazodóan esti, levelező és más sajátos munkarendű oktatást folytatunk. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák száma a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerint rögzített kötelező tanórák legalább ötven százaléka, levelező oktatás esetén pedig legalább tíz százaléka. Az esti oktatás a hét öt napján délután, a levelező pedig heti két napon délután zajlik. A más sajátos munkarend - a távoktatás -, ahol tanórai foglalkozáson nem kell részt venni, az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére épül, mely a távoktatási tananyagba beépített iránymutatás

5


mellett történik. A konzultációkon a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik. A személyes konzultációk minden második héten szombaton, napi nyolc órában zajlanak. Intézményünk nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Nevelő-oktató munkánk során biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve a világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Iskolánkban az iskolai nevelés-oktatás nyelve a magyar.  Egyenletes színvonalú elméleti képzés Feladatunk, hogy átfogó és továbbfejleszthető közismereti és szakmai képzést folytassunk. Arra kell felkészítenünk tanulóinkat, hogy képesek legyenek életük során akár többször is pályát módosítani, új információkat befogadni. Ez csak olyan képzéssel lehetséges, amelynek során a diákok megtanulják az önálló tanulás alapjait, megbízható és sokirányú műveltséget szereznek.  A nevelő-oktató munka céljai Célunk humánus értékekkel, általános műveltséggel rendelkező, testileg és lelkileg egészséges, emberi kapcsolatokban gazdag, demokratikus elveket valló, cselekvő állampolgárrá nevelni tanulóinkat. A legfontosabb célkitűzésünk az általános és széles kitekintésű alapműveltség biztosítása mindenki számára, az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó személyiség alakítása. A szakma megszerzése során szakmája iránt elkötelezett, tudását állandóan aktualizáló szakember nevelése.  A nevelő-oktató munka feladatai Harmonikus tanár-diák viszonyt alakítsunk ki: - a házirendben is megerősített tanulói jogok tanári betartásával, - empatikus, toleráns, de következetes és színvonalas tanári munkával és magatartással. A nevelőtestület pedagógiai és szakmai kultúráját folyamatosan fejlesszük: - belső és külső továbbképzésekkel, - bemutató órákkal, - önképzéssel. Nevelő-oktató munkánk során kiemelten fontosnak tartjuk: az általános emberi értékek közvetítését, elsősorban a humanizmust, a hazaszeretetet, a nyitottságot, a toleranciát (a környezet, más népek, etnikumok, kultúrák és szokások iránt), a szakma szeretetét, a személyiség minél teljesebb kibontakoztatását az önismeret, az önkritika fejlesztésével, az önállóság, önfejlesztés képességének, az önmagukért és másokért való felelősségnek, a szakma szépségének megtalálásával az esztétikum iránti fogékonyságnak a kialakításával. Nemzeti értékeink, hagyományaink megismerése fontosságának felismertetésére törekszünk.

6


 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az iskola oktatási-nevelési programjának céljai, megfogalmazott elvárásai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. Fontosnak tartjuk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatását. Célkitűzések a tanulás tanítása, képességfejlesztés, a tanuláshoz való viszony formálása, személyiségépítés, hatékony tanulási szokások kialakítása. A tanulásmódszertan tanításából akkor származik igazi haszon, ha az egyes szaktárgyak tanulásánál a tanulók valóban hasznosítani tudják az elsajátítottakat. E célunk megvalósításának érdekében pedagógusaink folyamatos továbbképzéseken vesznek részt, melynek során tréningszerűen sajátítják el a leghatékonyabb módszereket (projekt-módszer, kooperatív módszer), amelyeket alkalmazni tudnak majd szaktárgyuk oktatásában. Ennek érdekében törekszünk olyan feltételek, tevékenységek biztosítására, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismeretüket. Az érzelmekre és a kíváncsiságra hatva minél több tevékenység szépségére kell felhívnunk a tanulók figyelmét, hogy a munka iránti pozitív attitűdjük kialakuljon, és megértsék, hogy a munka önmegvalósítás és örömforrás is lehet.

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy személyiségzavarokat és torzulásokat felismerve hozzásegítsük tanulóinkat a probléma kezeléséhez. Kiemelten kezeljük a komplex személyiségfejlesztést, amelyben fontos szerepet kap az önismeret, a reális önértékelés, az önbizalom erősítése, az erkölcsi és esztétikai érzékenység kialakítása. 

Felismerő tevékenység, megelőzés - a tanulók készségének, képességének, igényeinek felmérése – év elején - zavarfelismerés - folyamatosan - preventív védelem, megelőzés - folyamatosan



Támogató tevékenység - tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása - a tanulási teljesítményvágy optimalizálása: tanulási kötelességtudás, tanulási igényszint fejlesztése - kognitív képességek fejlesztése (műveletek, megismerés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás) - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, - az egészséges életmód ismérveinek megismertetése - a személyes képességek fejlesztése: önkiszolgáló, önellátási, önkifejezési, önfejlesztő és alkotóképesség

7


2.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Pedagógiai törekvések  a testi és lelki egészség harmóniája,  Ismerd meg önmagad és megismerheted a világot is: a megfelelő önismeret, mint az önnevelés alapja, a reális énkép és önismeret kialakítása,  a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához, fenntartásához szükséges ismeretek, készségek és képességek fejlesztése (empátia, rugalmasság, alkalmazkodóképesség, személyiségtisztelet stb),  az erkölcsi tudat, a jellem fejlesztése – a felelős döntési képesség kialakítása,  az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata,  olyan tulajdonságok kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek a tudás hasznosításához,  az új dolgok óvatossággal és kellő kritikával való elfogadása. Cél, hogy az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás területén és a szakma elsajátítása során a tantárgyi struktúrába (hagyományos, ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve az egészségnevelés alapelvei.  A rendszeresség ismeretének, tudatának fejlesztése és beépülése a mindennapokba.  Átfogó egészségfejlesztés keretébe ágyazott drogprevenciós feltételek kialakítása, pozitív célmeghatározás.  Olyan egészségszemlélet kialakítása, amely során a tanulókban kialakul az önmagukkal és környezetükkel szembeni érzékenység és felelősségérzet.  A hagyományos értékrend közvetítése és megerősítése, a családi értékképző folyamatok megerősítése. Az iskola feladatai  Egészségszemléletű magatartás kialakítása: a mindennapi testmozgás fontossága, a helyes táplálkozás ismerete, a személyi higiéné fontossága és a testi-lelki egészség összefonódásának felismerése.  Az egyéni, aktuális, a felnőtt tanulókat érintő egészségvédelemmel kapcsolatos gondolatok megbeszélése osztályfőnöki órákon, személye konzultációk alkalmával.  A drogok használata elleni folyamatos tevékenység, s abba mentálhigiéniás nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése).  Hová forduljunk, ha egészségünk csorbát szenved? Alapellátás, szakellátás és sürgősségi ellátás ismereteinek bővítése. E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát:  önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása,  kudarctűrő képesség fejlesztése,  stresszkezelés fejlesztése,  kapcsolatteremtési képesség fejlesztése,  akaraterő fokozása,  lelki egészségvédelem megerősítése,  egészség-szemléletű magatartás kialakítása,  az igényes otthoni, munkahelyi, iskolai környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése,  az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése. E fejlesztőmunka színtere minden olyan hely és helyzet, ahol a tanár és felnőtt diák találkozik.

8


2.3.1 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Az iskolai elsősegélynyújtás célja, hogy mindenki tisztában legyen a feladat fontosságával, felismerje, és alkalmazza az elsajátított fogásokat, és biztosítsa a szakszerű segítség mielőbbi megérkezését.

Az elsajátítandó ismeretek:  a telefonon történő segítséghívás, és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása  közlekedésbiztonság  általános elsősegélynyújtási ismeretek  stabil oldalfekvés és egyéb technikák  sebek, vérzések, sebellátások  égés, áramütés, fagyás, csípés, csontsérülések  veszélyes gyógyszerek és mérgező növények  újraélesztés Az elsajátítás formái:  

a tananyagtartalom előírásainak megfelelően – biológia, kémia, fizika osztályfőnöki, illetve a szakmai képzés kapcsolattartás óráin – szakember által tartott előadás és gyakorlati bemutató során

Hangsúlyt fektetünk az elsősegélynyújtóra nehezedő stressz megfelelő kezelésére.

2.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 2.4.1 A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés szintere – mint minden más esetben – a tanulók egymással, illetve a tanárokkal való találkozásának helye, ideje. Törekedjünk arra, hogy minden tanuló:  ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, melyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek,  ismerje fel, hogy a konfliktusok kialakulása természetes, a megoldás módszerén, megközelítésén van a hangsúly,  ismerje meg nemzetünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, az Európai Unió egyes nemzeteinek sajátos kultúráját,

9




sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek,  legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt,  váljon érzékennyé környezete állapota iránt,  kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,  életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá,  szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok közös kezelése és megoldása terén,  a szakképesítéssel rendelkező legyen képes együttműködni mind munkatársaival, mind munkahelyi vezetőivel, illetve tudja megfelelően irányítani a rábízott dolgozók munkáját. A tanórai foglalkozások közösségfejlesztési feladatai:  segítsék a tanulók kezdeményezéseit,  ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre,  irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában,  fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét,  fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,  a változatos munkaformák (projektmódszer, kiscsoportos munka) erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.

2.4.2 Az iskola szereplőinek együttműködése Az iskola vezetése az éves munkatervben meghatározott módon tart kapcsolatot az iskola szereplőivel és a szakmai gyakorlat helyszíneinek szervezőivel az oktató-nevelő munka célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A hivatalos kapcsolattartáson túlmenően a jó együttműködést segítik elő az iskolai rendezvények.

2.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 2.5.1 A pedagógusok feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:       

a tanítási órákra, konzultációkra való felkészülés, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási/konzultációs órák dokumentálása, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

10




iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés.

Alapvető elvárás, hogy a tanulókkal való kapcsolatokban a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival. Az osztályfőnökökre jelentős feladat hárul a tanulmányok elvégzésének elősegítésében, a lemorzsolódás csökkentésében és a felnőtt tanulók sikeres életre nevelésében.

2.5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnöknek a felnőttek iskoláiban is kiemelkedő szerepe van. Természetesen csak kollégáival együttműködve tud eredményt elérni. Legfontosabb feladata ’tartani a lelket a tanulókban’ – megakadályozni a lemorzsolódást.       

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az őket érintő információkról. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a szakmai gyakorlat szervezésében.

2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 2.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanuló az intézménybe való belépéskor a képességek és ismeretek meghatározott szintjét hozta magával a családból és az előző iskolájából. Ennek a szintnek a felmérése alapvető feladat. A kiemelkedő képességgel rendelkező tanulóinknak biztosítjuk az iskola keretei által megengedett lehetőségeket. Gyorsabb haladási tempó, tanulmányi versenyek és fokozott, folyamatos figyelem az egyén teljesítményére. A szakmai képzésbe való belépés feltétele meghatározott, itt felmérés nem szükséges. Fontosnak tartjuk, hogy a felnőttoktatásban kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulók is elismerésben, dicséretben részesüljenek.

2.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Tanév elején tantárgyi korrepetálással segítjük.

felmérésekkel térképezzük

fel

a

helyzetet,

a rászorulókat

Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanulónak a tanulási folyamatban egyáltalán nincs sikerélménye. Célunk, hogy a tanulási kudarcot a minimumra csökkentsük, illetve megelőzzük. Első lépésként a kudarc okát keressük, majd a következő lépésben ennek okát próbáljuk megszüntetni. A tanulási kudarcok gyakori oka, ha az értékelés negatívan motivál, csak a hibákat, hiányosságokat tárja fel. Célszerűbb a tanulók teljesítményének pozitív vonásait hangsúlyozni, olyan tanulási módszereket bemutatni, amelyekkel még jobban el lehet sajátítani a tananyagot.

11


Azok a tanulók, akik valamilyen rendellenesség miatt nem tudnak megfelelni a követelményeknek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), élünk a jogszabály adta lehetőségekkel, és szakvélemény alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítjük az értékelés és minősítés alól, illetve a számonkérés módját a tanulóhoz igazítjuk. Egyik leghatékonyabb módszere a tanulási kudarc elkerülésének a differenciált tanulói munkáltatás. Eszközei: - differenciált feladatok, - egyéni haladási tempó, - egyéni motiválás, - sikerélmény biztosítása, - a meglévő képességekre való támaszkodás, - tanulás-módszertani segítség. A felzárkóztató program eredményességének értékelése több szinten valósul meg (tanulók, szaktanárok és az iskolavezetés szintjén). A szakmai képzésnél, mivel az érettségivel rendelkező felnőttek önként választották e képzési formát, kevésbé kell tartani a tanulási kudarctól, lemorzsolódástól. Természetesen itt sem lehet elhanyagolni a lemorzsolódás okainak vizsgálatát, a tapasztalatok leszűrését és beépítését a további munkába.

2.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Hátránnyal indulnak azok a tanulóink, akik a korábbi életszakaszukban rosszul szocializálódtak, illetve az igényszintjük elmarad az elvárható átlagtól. Ennek ledolgozására személyre szabott stratégiát dolgoznak ki az osztályfőnökök, melyben az önismeret fejlesztése és a sikeres tanulási módszerek elsajátítása a fő cél. Az érettségi utáni szakmai képzés esetén is figyelemmel kell lenni erre a területre, annak ellenére, hogy itt kevésbé fordul elő ilyen jellegű probléma.

2.6.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Felnőttkorban a tanulás felzárkózás a társadalmi elvárásokhoz, a hátrányok enyhítésének eszköze. A szociális hátrányok enyhítéséhez szükséges a hátrányokkal küzdő felnőttek feltérképezése, problémáik megismerése, majd azokhoz igazított segítségnyújtás. A tanulóval való kapcsolattartás segíthet megismerni az  otthoni tanulás lehetőségeit,  a tanuló családi, közösségi kapcsolatait,  szociális helyzetét.  kulturális színvonalát, A tanulók hátrányos helyzetének megismerése csakis a nevelő-oktató munka etikai normáinak, továbbá a tanuló személyiségi jogainak figyelembevételével történhet. Ennek a koordinátorai: a tanulók osztályfőnökei. A szociokulturális hátrányok enyhítése érdekében folyó pedagógiai tevékenységek  pozitív, habituális motiváció,  a kommunikációs képességek fejlesztése,  szerepváltásra való képesség megerősítése,  az általános cselekvéskompetencia, a változó világhoz való alkalmazkodás képességének elsajátíttatása.

rugalmas

További eszközeink a szociális hátrányok enyhítésére:

12


     

felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése, ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére, személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése, az érintett tanulók érdek- és esély érvényesülésének elősegítése.

A pedagógia módszereivel igyekszünk tanulóinkat képessé tenni problémáik felismerésére és megoldására azok kikerülése és a pótcselekvések helyett.

2.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók az őket közvetlenül érintő vagy tanulmányaikat befolyásoló ügyekben választott képviselőiken keresztül nyilváníthatnak véleményt. Ennek érdekében évente fórum jelleggel lehetőséget biztosítunk a tanulók ezen jogának gyakorlására.

2.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 2.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az osztályfőnök tájékoztatja a felnőtt tanulókat minden évben az első osztályfőnöki/kapcsolattartási órán a házirendről, a Szervezeti és Működési Szabályzat őket érintő részéről, és az iskola azon elvárásairól, hogy fogadják el és tartsák tiszteletben ezeket a rendelkezéseket. A tanuló iskolával kapcsolatos hivatalos ügyeit a kijelölt időpontokban az iskolatitkár intézi. Olyan ügyekben, melyek az iskola vezetőségének hatáskörébe tartoznak, előzetes – telefonon, e-mailben vagy személyesen történő - bejelentkezésre van szükség. A tanuló ügyintézésének fórumai és sorrendje: 1. illetékes pedagógus 2. osztályfőnök, 3. iskolatitkár, 4. igazgatóhelyettes, 5. igazgató.

2.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Iskolánk tanulóinak túlnyomó többsége nagykorú. Ennek értelmében őket közvetlenül kell tájékoztatni, velük közvetlenül kell együttműködni. A nagykorú tanulók esetében a szülőkkel való kapcsolattartás kizárólag arra az esetre vonatkozik, ha a tanuló ezt kifejezetten kéri. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A később kialakuló iskolai partnerekkel való kapcsolattartás mind személyes, mind formális lehet. Ennek konkrét esetei az adott partnerektől függnek.

2.8.3 A gyakorlati helyekkel való kapcsolattartás Az iskola SZMSZ-ben leírt módon, az ott meghatározott felelős személy által.

13


2.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályait a 20/2012. (VIII.31.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról EMMI rendelet 24. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok című pontja tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgát iskolában - illetve a rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt lehet tenni.

2.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  pótló- vagy javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával pótló- vagy javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá a megbízott vizsgabizottság tagjaira és elnökére. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehet meghatározni, vagy a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt szeretnék a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

2.9.2 A vizsgatárgyak részei, az értékelés rendje A tantárgy neve Magyar nyelv és irodalom Történelem, állampolgári ismeretk Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Matematika Idegen nyelv Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Etika Vizuális kultúra Informatika Emberismeret és etika

A vizsga részei (%) írásbeli (60) szóbeli (40) írásbeli (60) szóbeli (40) írásbeli (60) szóbeli (40) írásbeli (100) írásbeli (75) szóbeli (25) írásbeli (60) szóbeli (40) írásbeli (60) szóbeli (40) írásbeli (60) szóbeli (40) írásbeli (60) szóbeli (40) írásbeli (60) szóbeli (40) szóbeli (100) gyakorlati (100) írásbeli (100) szóbeli (100)

14


2.9.3 A vizsgák tananyaga A vizsgákon számonkért tananyag megegyezik a helyi tananyagtartalmaival, melyek e pedagógiai program mellékletei.

tantervek

tantárgyainak

2.9.3 A vizsgán nyújtott teljesítmény minősítése Az osztályzatokat a középszintű írásbeli érettségi vizsga értékelése alapján alakítjuk ki: 0 - 24 %→1 (elégtelen) 25 - 39 %→2 (elégséges) 40 - 59 %→3 (közepes) 60 - 79 %→4 (jó) 80 – 100 %→5 (jeles) Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. Ha a vizsgatárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követen a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. A dolgozat javítása pontozásos rendszerben történik, az egyes részpontokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni.

2.9.4 Vizsgaidőszakok Javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között, illetve a sikertelen vizsgát követő három hónapon belül kell kijelölni. Osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban. Különbözeti vizsga: az igazgató által meghatározott időpontban. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát.

2.9.5 A vizsgabizottság, vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgabizottság a vizsgabizottság elnökéből és két vagy több vizsgáztató tanárból áll. Az elnök az iskolavezetés egyik tagja, a vizsgáztató tanárok - akik közül legalább egy a vizsgatárgynak megfelelő képzettséggel rendelkezik - nevelőtestületi tagok. A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő – amennyiben a vizsgázó még nem nagykorú - kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A szóbeli feleletek értékelése pontszámmal történik. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.

2.9.6 Jogorvoslat Amennyiben a felnőtt tanuló vélelmezi, hogy a vizsga során a vizsgaszabályzat előírásai nem kerültek betartásra, - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül – az iskola igazgatójához jogorvoslati kérelmet nyújthat be.

15


2.9.7 A vizsgatárgyak követelményei A tanulmányok alatti vizsgák követelményei megegyeznek az intézmény helyi pedagógiai programjában foglaltakkal.

2.9.8 A szakmai vizsgák leírása és követelményei Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. A szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén az értékelő rendszer leírása megtalálható az V/9. pont alatt.

2.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai 2.10.1 A felvételi eljárás különös szabályai Iskolánk, mint a felnőttoktatásban működő második esély iskolája, nyitott minden beiskolázási szándék előtt, amely a tanuló érdekeit, tanulmányainak eredményes megkezdését és/vagy folytatását szolgálja. A tanulók felvételét elsősorban a hatályos magyar jogszabályok szabályozzák. A tanuló felvételéről minden esetben az iskola igazgatója dönt írásbeli kérelem alapján. A kérelemhez csatolni kell a korábbi tanulmányokat igazoló dokumentumok másolatát, illetve a kérelemben meg kell jelölni, hogy a tanuló melyik évfolyamra kéri felvételét. A kérelemmel egy időben ki kell tölteni a jelentkezési lapot, mely a jelentkező adatait tartalmazza. A benyújtott dokumentumok alapján dönt az iskola igazgatója arról, hogy előírja-e a kérelmező számára különbözeti vagy osztályozó vizsgák letételét annak érdekében, hogy a kívánt évfolyamra beléphessen. A döntés a benyújtott dokumentumok és az iskola helyi tantervének összevetésén alapul, és azt a célt szolgálja, hogy a tanuló képes legyen gyorsan beilleszkedni a képzésbe, a számára legmegfelelőbb szinten kezdhesse meg tanulmányait. Ennek érdekében szintfelmérést végzünk a jelentkezők között, és az alapján is javaslatot teszünk a csatlakozási pontokra, illetve felzárkóztatási programot ajánlunk fel a jelentkező számára. A tanuló felvételének lehetséges korlátai: férőhelyhiány, az iskolában nem indul azon az évfolyamon képzés, melyre jelentkezni szeretne. Egyéb követelményeket és feltételeket az iskola és fenntartója nem szab a felvételre jelentkező számára. A jelentkezőket jelentkezési sorrendben vesszük fel addig, amíg a fenti feltételek erre lehetőséget biztosítanak. Az érettségire épülő szakmai képzés jelentkezési feltétele adott.

2.10.2 Az átvétel helyi szabályai Iskolánk, mint a felnőttoktatásban működő második esély iskolája, nyitott minden iskolaváltási szándék előtt, amely a tanuló érdekeit, tanulmányainak eredményes folytatását szolgálja. A tanulók átvételét elsősorban a hatályos magyar jogszabályok szabályozzák. A tanuló átvételéről minden esetben az iskola igazgatója dönt írásbeli kérelem alapján. A kérelemhez csatolni kell a korábbi tanulmányokat igazoló dokumentumok másolatát, illetve a kérelemben meg kell jelölni, hogy a tanuló melyik évfolyamra kéri átvételét. A kérelemmel egy

16


időben ki kell tölteni a jelentkezési lapot, mely a jelentkező adatait tartalmazza. A benyújtott dokumentumok alapján dönt az iskola igazgatója arról, hogy előírja-e a kérelmező számára különbözeti vagy osztályozó vizsgák letételét annak érdekében, hogy a kívánt évfolyamra átléphessen. A döntés a benyújtott dokumentumok és az iskola helyi tantervének összevetésén alapul, és azt a célt szolgálja, hogy a tanuló képes legyen zökkenőmentesen folytatni tanulmányait. A tanuló átvételének lehetséges korlátai: férőhelyhiány, az iskolában nincs azon az évfolyamon képzés, melyre jelentkezni szeretne. Egyéb követelményeket és feltételeket az iskola és fenntartója nem szab az átvételre jelentkező számára. A jelentkezőket jelentkezési sorrendben vesszük át addig, amíg a fenti feltételek erre lehetőséget biztosítanak. Az érettségire épülő szakmai képzés esetén év közben átvételre nincs lehetőség.

III.

Az intézmény helyi tantervének közös elemei

3.1 Az alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A kiadott tankönyvjegyzékben szereplő, valamint az iskola pedagógusai, és az iskola által felkért szaktekintélyek által készített, kiadott és terjesztett, valamint a hasonló típusú iskolák által hozzáférhetővé tett tanulási segédleteket, taneszközöket alkalmazzuk. Szakmai-tartalmi szempont: a tankönyvekkel, taneszközökkel szemben támasztott követelmény, hogy segítsék az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott tantárgyi követelmények teljesítését. Az egyéb taneszközök legyenek összhangban a használt tankönyvekkel. Módszertani szempont: fejlesztő pedagógiát képviseljenek, differenciált képzést tegyenek lehetővé. Oktatásszervezési szempont: adott tantárgy és iskolatípus szerint egységes tankönyv, vagy tankönyvcsalád használata, mely megkönnyíti a felmerülő szervezési problémákat. Anyagi szempont: elsősorban a tanulók, másodsorban az iskola kiadásainak könnyítése miatt feltétlenül figyelembe kell venni a tankönyvek árát. Előnyben kell részesíteni a több tanéven keresztül használható taneszközöket. Kiválasztás: szaktanárok, tanári közösségek. Véleményezés: a felnőtt tanulók. Döntés: az iskolavezetés.

3.1.1 A tankönyv ingyenes igénybevételének biztosítása A jogszabály előírásainak megfelelően az iskola minden év november 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától - a következő tanítási évben - tankönyvet kölcsönözni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet és a felnőtt tanulók képviselőit.

17


Az iskolánk legkésőbb június 10-ig - a helyben szokásos módon - közzé teszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

3.2 A mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának követelményét a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak a nappali rendszerű képzés részévé tették. Ezért a köznevelési törvény 60. § (9) bekezdés c) pontja alapján a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezéseket nem alkalmazzuk.

3.3 A választható tantárgyak, foglalkozások és ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A köznevelési törvény 60. § (9) bekezdés c) pontja alapján a nem kötelező (választható) tantárgyakra, foglalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket nem alkalmazzuk. Így ezek esetében a pedagógusok megválasztásának lehetősége sem áll fenn.

3.4 Kötelező és választható érettségi tárgyak Minden tanulónak az érettségi vizsgaszabályzat szerint öt tantárgyból kötelező érettségi vizsgát tenni. A felsorolt tárgyakból az iskola vállalja a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítést. Kötelező tantárgyak 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Matematika 3. Történelem 4. Idegen nyelv Választható tantárgyak (egy tantárgy választása kötelező): A. Földrajz (csak a felnőttek gimnáziumában) B. Biológia (csak a felnőttek gimnáziumában) C. Kémia (csak a felnőttek gimnáziumában) D. Fizika (csak a felnőttek gimnáziumában) E. Emberismeret és etika (mindkét iskolatípusban)

3.5 A középszintű érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. Magyar nyelv 1.1 Ember és nyelv 1.2 Kommunikáció 1.3 A magyar nyelv története 1.4 Nyelv és társadalom 1.5 A nyelvi szintek 1.6 A szöveg 1.7 A retorika alapjai 1.8 Stílus és jelentés 2. Irodalom

18


2.1 Szerző és művek 2.1.1 Életművek a magyar irodalomból 2.1.2 Portrék 2.1.3 Látásmódok 2.1.4 A kortárs irodalomból 2.1.5 Világirodalom 2.1.6 Színház és dráma 2.1.7 A z irodalom határterületei 2.1.8 Regionális kultúra 2.2 Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1 Témák, motívumok 2.2.2 Műfajok, poétika 2.2.3 Korszakok, stílustörténet

MATEMATIKA 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráf 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 5. Valószínűség-számítás, statisztika

TÖRTÉNELEM 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban 5. Magyarország a kora újkorban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. A világháborúk kora 9. Magyarország a világháborúk korában 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek

ANGOL nyelv – NÉMET nyelv 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika 10. Gazdaság, pénz

BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába 2. Egyed alatti szerveződési szint 3. Az egyed szerveződési szintje 4. Az emberi szervezet 5. Egyed feletti szerveződési szintek 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

19


FÖLDRAJZ 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza 4. A földrajzi övezetesség 5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején 6. A világgazdaság jellemző folyamatai 7. Magyarország – Helyünk a Kárpát-medencében és Európában 8. Európa földrajza – A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 9. Az Európán kívüli földrészek földrajza 10. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

KÉMIA 1. 2. 3. 4.

Általános kémia Szervetlen kémia Szerves kémia Kémiai számítások

FIZIKA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Mechanika Hőtan, termodinamika Elektromágnesség Optika Atomfizika, magfizika Gravitáció, csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

EMBERISMERET ÉS ETIKA 1. Az etika megalapozása 2. Általános értékeink 3. Társas kapcsolatok 4. Erkölcs és társadalom 5. Vallás és erkölcs 6. Korunk erkölcsi kihívásai

3.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése negyedéves, féléves beszámolókon történik. A szaktanár év közben előírhat kötelező dolgozatot, valamint beadandó feladatokat, előre meghatározott és kiadott időpontokban. Ha a szaktanár évközben tanulást segítő önállóan megoldandó feladatot (házi dolgozatot, kiselőadást, stb.) ír elő, a soron következő beszámolón való részvétel feltétele ezek teljesítése.

3.6.1 A tanulmányi értékelés alapelvei 

A munkaközösség, illetve a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk.

20


  

Előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg. Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk. A felnőttoktatásban a tanulók magatartását és szorgalmát nem értékeljük.

3.6.2 A tanulmányi értékelés követelményei A helyi tantervek egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga, követelményei alapján.

3.6.3 Az ismeretek számonkérésének formái A felnőttoktatásban a következő módon értékeljük a tantervi követelmények teljesítését: Értékelés érdemjegyek féléves osztályzat

Esti negyedéves beszámolók 1. és 2. beszámoló alapján

év végi osztályzat

1 - 4. beszámoló alapján

Levelező féléves beszámolók 1. féléves beszámoló 1. és 2. féléves beszámoló alapján

Más sajátos munkarend osztályozóvizsga alapján

A negyedéves beszámolók írásban történnek, a félévesek szóban. A 2. és a 4. negyedéves beszámoló féléves beszámolónak minősül. 1.negyedéves beszámoló

2.negyedéves beszámoló 1. féléves beszámoló

3.negyedéves beszámoló

4.negyedéves beszámoló 2. féléves beszámoló

írásbeli

írásbeli + szóbeli

írásbeli

írásbeli + szóbeli

Az év végi osztályzat kialakításakor az írásbeli érdemjegyeket egyszeres, a szóbeli érdemjegyeket kétszeres súllyal vesszük figyelembe. Az osztályzatot az érdemjegyek súlyozott átlagolásával állapítjuk meg, törtjegy esetében a matematikai kerekítés szabálya szerint járunk el. Nem kaphat elégséges osztályzatot az a tanuló, akinek átlaga nem haladja meg az 1,5-et. Az értékelés a következő skála alapján történik: 86 -100 % 71 - 85 % 56 - 70 % 41 - 55 % 0 - 40 %

jeles jó közepes elégséges elégtelen

3.6.4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása  

A felnőttoktatás módszertanában nem bír kiemelt jelentőséggel az otthoni felkészüléshez előírt feladatok elvégzése. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra többlet ismeretet javasolhatunk.

21


3.6.5 Az érettségire épülő szakképzés 7.1.7.

Értékelés A tananyagegység elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételei

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak (a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint) egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.

3.7 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A köznevelési törvény 60. § (9) bekezdés c) pontja alapján az osztálybontásra és az egyéb foglalkozásra vonatkozó rendelkezéseket nem alkalmazzuk.

3.8 A településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerése A Történelem, állampolgári ismeretek, illetve a Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgyak keretén belül foglalkozunk vele.

3.9 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A felnőttoktatás keretei között nem mérjük a tanulók fizikai állapotát, edzettségét.

3.10 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 3.10.1 Az iskola egészségnevelési elvei Iskolánk egészségnevelési hitvallása  Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy tegyenek saját egészségük érdekében.  Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.  A tanulók egészség-kulturáltsági szintjének emelése, egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja.  A fogyatékkal élők aktív, segítő elfogadása. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok  Olyan egészségszemlélet, képességrendszer és személyiségjegyek kialakítása, amelyek során a tanulókban tudatosulnak a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot ok-okozati összefüggései.

22


  

Az egészségre, annak megtartására, fokozására, visszaszerzésére irányuló tevékenység kialakítása. Az életminőség jobbítása csak a jövő tervezésével és életút tudatos építésével valósulhat meg. Az egészség, a kiegyensúlyozott életvitel nélkülözhetetlen eszköz a boldog, sikeres élethez.

3.10.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Iskolánk környezeti hitvallása  A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre.  A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a középiskola minden területe tekintse feladatának.  Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelésünk főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok  Az életminőség jobbítása csak a jövő tervezésével és az életút tudatos építésével valósulhat meg.  A környezeti tudatosság fokozása, annak felismerése, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai és az ökológiai jelenségek kölcsönhatásban vannak mind a globális, mind a regionális környezetben.  A környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudás, ismeretek, értékek, attitűdök és készségek megszerzésének biztosítása.  Az egyének, csoportok és a társadalom egészének az egészséggel, környezettel kapcsolatos új típusú magatartási és életviteli mintáinak bemutatása, elfogadtatása.  A környezetvédelmi problémák felismerése, az ezzel kapcsolatos elemző és értékelő képességek, a megfelelő cselekvési attitűdök fejlesztése.  Az európai magatartásmintákhoz és civilizációs értékekhez szorosan kötődő képességek megteremtése, az egyén cselekvési lehetőségeinek megismerése. Pedagógiai célok  a környezeti problémák irányi érzékenység,  tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése,  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása,  az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése,  az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata,  helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése,  létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása,  környezetbarát fogyasztási magatartás kialakulása. A megvalósítás formái  minden tanítási órán, konzultáción, minden tanár-diák személyes találkozásánál  a tanulási környezet kialakításánál  a tanárok környezettudatos magatartásával  a megfelelő taneszközök beszerzésével

23


A szakmai képzés esetén: 7.11.1.

Megnevezése

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

7.11.2.

Célja

A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása.

3.11 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Kerülni kell minden hátrányos megkülönböztetést bármilyen okból. Hátrányos megkülönböztetésnek minősül minden olyan – közvetlen vagy közvetett – különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye a köznevelés terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a tanuló zaklatása. Az esetleges hátrányos megkülönböztetés következményeit a törvényben szabályozott eljárások keretében kell orvosolnunk, oly módon, hogy az ne járjon más tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. Az oktató nevelő munkánk során a tanuló érdekében a szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítjuk, úgy hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet. A tanulók ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntünk. Intézményünk befogadó attitűdje, demokratikus légköre és a felnőtt tanulókhoz való pozitív, humánus odafordulás garantálja az esélyegyenlőséget. Az eredményes tanulás megvalósítása érdekében alkalmazott többféle munkarend segíti elő a különböző élethelyzetekben levő tanulóink sikeres érettségi vizsgáját.

3.12 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 3.12.1 A magatartás és szorgalom értékelésének elvei A felnőttoktatás keretei között (beszámoltató jellegű képzés) nem indokolt a tanulók magatartásának és szorgalmának külön értékelése. Iskolánkban ezért nem értékeljük a tanulók magatartását és szorgalmát.

3.12.2 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A felnőttek oktatásában, nevelésében alapelv a sikeres tanulási motíváció. Ezért a tanárok a legváltozatosabb, a helyzetnek megfelelő pozitív visszajelzésekkel élnek, melyek hivatalos részének szabályozása a házirendben jelenik meg. Az intézményben alkalmazott fegyelmező intézkedéseknél is a következetesség, a nevelő célzatú figyelmeztetés és a körülmények messzemenően való figyelembe vétele jelenik meg, tekintetbe véve a közösség érdekeit is. A házirend szabályozását követve kell alkalmazni ezeket a módszereket.

3.13 Az emelt szintű érettségire történő felkészítés A felnőttoktatásban is lehetősége van a tanulónak választani, hogy középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgára készül fel. Az ehhez szükséges emelt óraszámot azonban legfeljebb

24


a nappali munkarend szerinti oktatásban lehet biztosítani. Az esti, levelező vagy egyéb oktatásban a tanuló egyéni felkészítés keretében tud csak elmélyültebben foglalkozni a tananyaggal. Mivel a szabadon tervezhető órakeretet iskolánk nem erre használja fel, ezért nem vállaljuk az emelt szintű érettségire való felkészítést.

IV.

Az intézmény helyi tantervei

4.1 A választott kerettantervek megnevezése 4.1.1 Felnőttek gimnáziuma Kerettantervek a felnőttoktatás számára, ezen belül Kerettanterv a felnőttoktatás 9-12. évfolyama számára. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza. Évfolyam Tantárgyak Munkarend Anyanyelv/ Magyar kommunikáció nyelv és irodalom Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Történelem, állampolgári ismeretek Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Etika Művészetek Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Összesen:

9. évfolyam esti levelező




1

0,5

1

0,5

1

0,5

0,5

0,5

2 3 3

2 2 2

2 3 3

2 2 2

2 3 3

2 2 2

2 2 3

1 2 2

1

1

1

1

1

1

2

1

1 1 1 1 1 2 17

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 10

1 1 1 1 1 2 17

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 10

1 1 1 0,5 0,5 1 2 17

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 10,5

1 1 1 1 3,5 17

0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 10

25


4.1.2 Szakiskolások középiskolája Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza. Évfolyam Tantárgyak Munkarend Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol/német) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Informatika Szabadon tervezhető Összesen:

I. (11. évfolyam) esti levelező 3 1,5 3 1,5 3 1,5 3 1,5 1 0,5 1 0,5 4 3 18 10

II. (12. évfolyam) esti levelező 3 1,5 3 1,5 3 1,5 3 1,5 1 0,5 5 3,5 18 10

A központilag kiadott kerettanterv csak a nappali és az esti tagozatra készült, így a levelező tagozat óraszámait a törvényi előírásoknak megfelelően mi alakítottuk ki.

4.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti óraszám felhasználása 4.2.1 A felnőttek gimnáziuma helyi óraterve Évfolyam Tantárgyak Munkarend Anyanyelv/ Magyar kommunikáció nyelv és irodalom Irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Történelem, állampolgári ismeretek Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika Etika Művészetek: vizuális kultúra Osztályfőnöki A kötelezően választható érettségi tantárgyak, biológia, fizika, kémia, földrajz, emberismeret és etika közül az egyik tantárgy. Összesen:





1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

2 3 3

2 2 2

2 3 3

2 2 2

2 3 3

2 2 2

2 3 3

1 2 2

1

1

1

1

1

1

2

1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1 0,5 1

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

1 1 1 1

0,5 0,5 0,5 0,5

-

-

-

-

-

-

2

1,5

17

10

17

10

17

10,5

17

10

26


A szabadon választható óraszámokkal a kötelezően választható érettségi vizsga tárgyainak (illetve a 12. évfolyamon a matematika és a magyar nyelv és irodalom tantárgyak) óraszámát emeljük meg. A 12. évfolyamon a felnőtt tanulók kötelezően választhatnak a felsorolt tantárgyak közül egyet, melyből mindenki megkapja a középszintű érettségi vizsgához szükséges felkészítést. Pirossal jelölve a +óraszámokat tartalmazó tantárgy és óraszáma. A helyi tantervek egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga, követelményei a mellékletben találhatók.

4.2.2 A szakiskolások középiskolája helyi óraterve

Évfolyam Tantárgyak Munkarend Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol/német) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Informatika Etika Összesen:

I. (11. évfolyam) esti levelező 3,5 2 4 2 4 2 3,5 2 2 1,5 1 0,5 18 10

II. (12. évfolyam) esti levelező 4 2,5 4 2 4 2,5 4 2 1 0,5 1 0,5 18 10

A szabadon választható óraszámokkal a 3 éves szakiskolai program során kapott alacsony közismereti óraszámokat kompenzáljuk, hogy a tanulók maradéktalanul elsajátíthassák a Natban előírt követelményeket. Az etika tantárgy tanításával lehetővé tesszük az Emberismeret és etika érettségi tantárgy választását. Pirossal jelölve a +óraszámokat tartalmazó tantárgy és óraszáma. A helyi tantervek egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga, követelményei a mellékletben találhatók.

27


4.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A felnőttek gimnáziumában azok a tanulók vehetnek részt, akik már nem tankötelesek, nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni, illetve olyanok a munkahelyi, családi körülményeik és olyanok az iskolai tapasztalataik (esetleg kudarcaik), hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat. A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervre épülő helyi tanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. A felnőttoktatás keretei között zajló középiskolai nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. A felnőttek gimnáziuma helyi tantervünk esti tagozatán konkrét óraszám növeléssel tudjuk elősegíteni a következő kulcskompetenciák kiemelt kezelését: 

Anyanyelvi kommunikáció – a 12. évfolyamon heti 0,5 órával növeltük az anyanyelv és kommunikáció résztantárgy óraszámát. A magyar nyelv helyes használata elengedhetetlen a kulturált mindennapi életben, és felépítésének ismerete elősegíti az idegen nyelvek tanulását.



Természettudományos és technikai kompetencia – a 9., a 10. és a 11. évfolyamokon toldottuk meg a kerettantervi óraszámokat heti 0,5 órával minden természettudományos tantárgy esetén. Egyrészt ezek a tantárgyak nehezebben sajátíthatók el önálló munkával, másrészt napjaink hihetetlen gyors technikai fejlődésének elviseléséhez, a mindennapi életben értően alkalmazni tudó készségeket ad.

28




Digitális kompetencia – a 11. évfolyamon növeltük az informatika tantárgy óraszámát heti 0,5 órával. Mai világunkban lemarad, aki nem tud bekapcsolódni az e-társadalomba. Az élet minden területén megjelenik, és vannak olyan helyzetek, amikor a mindennapi életet hátráltatja az e-analfabetizmus. A munka világában is szinvonalasabb lehetőségek adódnak, ha tájékozottak vagyunk – legalább alapszinten – az evilágban.



Szociális és állampolgári kompetencia - a 11. évfolyamon növeltük az etika tantárgy óraszámát heti 0,5 órával. A személyes, értékalapú, harmonikus életvitelt és a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység kialakulását segíti elő ez a tantárgy. Kifejezetten tanár-tanuló kapcsolatra épül, ezért is szükséges a +óraszám.

A levelező tagozaton ilyen lehetőséggel nem tudunk élni, de módszertani kultúránk sokszínűsége, személyes kapcsolattartás és a tanított tantárgyunk közelítése a mindennapokhoz itt is célravezet. Céljaink és módszereink:  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A szakiskolások középiskolájának elsődleges feladata, hogy olyan ismereteket nyújtson, melyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Felkészít a kötelező tantárgyakból – magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv tantárgyakból - és egy választható tantárgyból – az Emberismeret és etika érettségi vizsgatárgyból – a középszintű érettségire.

4.4 A tanulók magasabb évfolyamra lépésének feltételei Magasabb évfolyamra az a tanuló léphet, aki megfelelt az előző évfolyamon tanult tantárgyaknak a pedagógiai programban szereplő követelményeinek, teljesítményét elégtelentől különböző osztályzattal értékelték, és erről bizonyítványt kapott. Az egyes tantárgyakból a továbbhaladás feltételét a konkrét tantárgyi programok tartalmazzák.

29


V.

Erdészeti és vadgazdálkodási technikusi szakképesítés tantárgyai

Szakmai követelménymodul

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Tantárgyak, témakörök

Szakképesítés-specifikus szakképzés A szakképzés óraszáma összes óraszáma 1/13.

11498-12 11499-12 11500-12 Munkahelyi Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. egészség és biztonság

e Munkahelyi egészség és biztonság

8

Munkavédelmi alapismeretek

2

Munkahelyek kialakítása

1

Munkavégzés személyi feltételei

1

Munkaeszközök biztonsága

1

Munkakörnyezeti hatások

1

Munkavédelmi jogi ismeretek

2

gy

2/14. ö gy

e

gy 8

Foglalkoztatás II.

8

Munkajogi alapismeretek

3

Munkaviszony létesítése

2

Álláskeresés

2

Munkanélküliség

1

Foglalkoztatás I.

16

Nyelvtani rendszerzés 1

2

Nyelvtani rendszerezés 2

2

Nyelvi készségfejlesztés

6

Munkavállalói szókincs

6

8

16

30


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

10966-12 Erdészeti és vadgazdálkodási alapismeretek

Szakmai követel-ménymodul

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma Tantárgyak, témakörök

1/13.

e Állattan

37

Ízeltlábúak törzse

3

Rovarok osztálya

8

Gerincesek törzse, halak, kétéltűek, hüllők osztálya

3

Madarak osztálya

11

Emlősök osztálya

12

Műszaki alapismeretek

65

Műszaki rajz

10

Anyagismeret

10

Gépelemek

10

Motorok szerkezeti felépítése

3

Motorok működése

3

Motorok tüzelőanyag-ellátása Erőgépek teljesítmény-átviteli rendszerei Erőgépek kerekes járószerkezete és kormányzása Erőgépek hidraulika rendszere, vonó-, és függesztő szerkezete

3

Erőgépek alváza és felépítménye

2

Erőgépek fékezése Erdészeti erőgépek elektromos berendezése

3

Erdészeti erőgépek karbantartása

2

Közlekedési ismeretek

4

Termőhely-ismerettan

35

Meteorológia

8

Talajok képződése és a talajok tulajdonságai

6

gy

2/14. ö gy

e

A szakképzés összes óra-száma

gy 37

65

4 4 4

3

35

31


A talajok osztályozása

13

A termőhely

8

Növénytan

38

A fenyők

6

Állományalkotó lombos fafajok

11

Fontosabb lombos kísérő fafajok

6

Egyéb kísérő fafajok

4

Cserjék

5

Társulástani alapfogalmak

2

Fontosabb erdőtársulás-csoportok

4

Vállalkozási és szervezési ismeretek

33

Gazdasági alapfogalmak

9

Árugazdaság, piac

8

Vállalkozások, gazdasági társaságok

9

Pénzügyek

4

Üzleti terv

3

33

Erdészeti és vadgazdálkodási alapismeretek gyakorlatok

414

Állattan gyakorlat

86

Műszaki alapismeretek gyakorlat

153

Termőhely- ismerettan gyakorlat

65

Növénytan gyakorlat

65

Vállalkozási és szervezési ismeretek gyakorlat

45

414

Erdőműveléstan

22

Maggazdálkodás

2

Csemetetermesztési alapfogalmak

10967-12 Erdőművelés

38

0.5

Szabadföldi csemetetermesztés

2

Intenzív csemetetermesztés

2

Fontosabb fafajok csemetetermesztése

3

Erdészeti növénynemesítés Mesterséges erdőfelújítás, erdőtelepítés Erdősítés különleges termőhelyi viszonyok között Védelmi rendeltetésű erdők és fásítások Egészségügyi, turisztikai és

22

0.5 3 2 1 1

32


oktatás-kutatási célú erdősítések és fásítások Erdőnevelés

3

Erdőgazdasági üzemmódok és természetes felújítások

2

Erdővédelemtan

22

Általános erdővédelem

5

Általános erdővédelmi technológia

7

Részletes erdővédelem és a hozzá tartozó védekezési technológiák Erdőműveléstan, erdővédelemtan gyakorlatok

10 47

10968-12 Erdőhasználat

Maggazdálkodási gyakorlat Csemetetermesztési gyakorlat Erdősítési gyakorlat Erdőnevelési gyakorlat Természetes felújítás gyakorlat Károsítók és kórokozók felismerése Erdővédelmi technológia gyakorlat

10969-12 Vadászat

22

47

7 7 7 7 7 7 5

Erdőhasználattan

50

Faanyagismeret

7

Fahasználat feltételei

5

Fahasználat végrehajtása

11

A fahasználat termelési folyamata

10

A fahasználat tervezése

5

A fa feldolgozása

7

Az erdei melléktermékek

5

50

Erdőhasználattan gyakorlatok

49

Fahibák

5

Fadöntés

6

Gallyazás, darabolás

6

Választékolás

5

Készletezés

4

Számbavétel

5

Anyagmozgatás

5

Vágásszervezés

5

Választéktervezés

5

Erdei melléktermékek

3

Vadászattan

36

Fegyverismeret

11

Élővad befogás

6

Vadászati módok

10

49

36

33

10971-12 Erdőgazdasági géptan

10970-12 Vadgazdálkodás


Vadász felszerelése

2

Trófeák kikészítése, bírálata

7

Vadászattan gyakorlatok

39

Vadfajok, nyomok, vadjelek

4

Fegyverismeret

6

Lövészet

10

Vadászat

7

Élővad befogás, csapdázás

6

Trófea kikészítés, bírálat

6

Vadgazdálkodástan

66

Élőhely ismeret

8

Állományszabályozás

8

Vadföld gazdálkodás, vadtakarmányozás

8

Vadkár, vadkárelhárítás

6

Vadtenyésztés

10

Természetvédelem és vadgazdálkodás Vadfajok állományainak gazdálkodási feladatai

39

66

3 7

Vadegészségtan

8

Vadászati kinológia

8

Vadgazdálkodástan gyakorlatok

39

Vadállományok szabályozása

6

Vadkárbecslés, vadkárelhárítás

7

Takarmányok készítése, etetés

7

Vadgazdálkodási berendezések készítése

6

Mesterséges apróvadtenyésztés

7

Nagyvadtenyésztés

6

Géptan

14

A csemetetermelés gépei

2

A tápanyag-utánpótlás gépei

1

A vetőgépek

2

Az iskolázógépek

1

A vegyszerezés gépei

1

Az erdőfelújítás, telepítés és ápolás gépei

2

A fakitermelés gépei

2

39

14

34


Az anyagmozgatás gépei

2

Többcélú fakitermelő gépek

1

Géptan gyakorlatok

39

Erőgépek karbantartása, beállítása Talajművelő gépek, eszközök beállítása

10972-12 Erdőbecslés, erdőrendezés

10 10

Motorfűrészek karbantartása

10

Erdőgazdasági gépek beállítása, karbantartása

9

Erdőbecsléstan

22

Az erdő területi beosztása

2

Fatermési alapfogalmak

2

Álló és fekvő fa térfogatának meghatározása Faállományok élőfa készletének meghatározása

6 6

Erdőrendezéstan

12

Az erdőrendezés szervezete

1

Földmérés, térképészet

Erdészeti gazdálkodás, vezetés,

12

3 3 5

Erdőbecslés, erdőrendezéstan gyakorlatok Álló és fekvő fa köbtartalmának meghatározása Állományok fatömegének meghatározása

10973-12

22

6

A fatérfogat kiszámítása

Az erdőállomány gazdálkodási tervek készítése Az erdőrészlet adatai, részletszintű tervezés

30

30

10 10

Mintaterület kitűzése

5

Állományleírás, L-lap kitöltése

5

Üzemtan

20

Általános jogi ismeretek

2

Jogalkotás, jogrendszer jogalkalmazás Erdészeti, vadászati szakigazgatás

39

20

3 3

A munkajogi ismeretek

1

Vezetéselmélet

3

Kereskedelmi alapismeretek

3

Szerződések

2

Adózás, számvitel

3

35


Üzemtan gyakorlatok

29

Munkanapló kitöltése erdősítések, támogatások elszámolása Erdészeti és vadgazdálkodási bizonylatok

29

8 7

Költségvetés és árajánlat készítés

7

Erdészeti szakirányítás

7 9

Kapcsolattartás

8

17

96

Összefüggő nyári gyakorlat Összesen

225

Elméleti óraszámok/aránya

39,9 521

Gyakorlati óraszámok/aránya

60,1 686

414

96

96 296

272

1303

96

KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program megnevezése 1.1.

Erdészeti és vadgazdálkodási technikus OKJ 54 623 01

2. A képzés során megszerezhető kompetenciák 2.1.

Az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás és a természetvédelem területén szükséges kompetenciákkal rendelkezik és alkalmas középfokú végzettséget igénylő munkakörök ellátására. Ezeken a területeken alkalmas középszintű vezetői feladatok ellátására, vagy vállalkozóként önálló munkavégzésre illetve annak megszervezésére.

2.2.

A szakképesítéssel rendelkező képes: - együttműködni a munkahelyi vezetővel, - közreműködni a vállalati feladatok elvégzésében, - irányítani a rábízott dolgozók munkáját.

3. A programba való bekapcsolódás feltételei 3.1.

Iskolai végzettség

érettségi

3.2.

Szakmai végzettség

-

3.3.

Szakmai gyakorlat

-

3.4.

Egészségügyi alkalmasság

szükséges

36


3.5.

Előzetesen elvárt ismeretek

-

3.6.

Egyéb feltételek

-

4. A programban való részvétel feltételei 4.1.

Részvétel követésének módja

Évfolyamnapló

4.2.

Megengedett hiányzás

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásai

4.3.

Egyéb feltételek

-

5. Tervezett képzési idő 2 év

5.1. 5.2.

Elméleti órák száma

521 tanóra

5.3.

Gyakorlati órák száma

686 tanóra

5.4.

Összefüggő szakmai gyakorlat

96 óra

5.5..

Összes óraszám

1303 tanóra

6. A képzés formájának meghatározása 6.1.

A képzés formája

Csoportos esti képzés

7. A tananyagegységek

A tananyagegység megnevezése 7.1.


7.2.


7.3.


7.4.

10969-12 Vadászat

7.5.


7.6.


7.7.


7.8.

10973-12 Erdészeti gazdálkodás, vezetés, szervezés

7.9.

11498-12 Foglalkoztatás I.

7.10.

11499-12 Foglalkoztatás II.

7.11.


7.12.

Megnevezése

Kapcsolattartás

7.13.

Megnevezése


37


7.1. Tananyagegység 7.1.1.

Megnevezése


7.1.2.

Célja

Az állattan tanításának célja, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik az erdei életközösségekben élő állatokat, azok életét és az erdőben betöltött szerepét ismerik A Műszaki alapismeretek tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók gépészetiműszaki alapismerete elősegítse a gépészeti gondolkodásmód kialakulását, hozzájáruljon a műszaki feladatok megoldásához, az erdőgazdaságban alkalmazott berendezések, eszközök működésének megértéshez. Termőhely ismerettan készítse fel a tanulókat egy adott terület (erdőrészlet) termőhelyi viszonyainak, ezen belül a klimatikus, a domborzati, talajtani és hidrológiai jellemzők helyszíni vizsgálatokkal történő megállapításra, valamint ezen tényezők összhatásának értékelésére. A Növénytan tantárgy tanításának célja, az erdei növényvilág megismerése, a fás növények termőhelyi igényének, jelentőségének társulásképességének elsajátítása, hogy alapját képezze az erdőben végzett munka szakszerű elvégzésének. A Vállalkozási és szervezési ismeretek célja olyan ismeretanyag biztosítása, melynek birtokában az itt végzett szakemberek mindegyik gazdálkodási formát ismerik. óra

7.1.3. Tartalma

elmélet

Állattan

37

Ízeltlábúak törzse

3

Rovarok osztálya

8

Gerincesek törzse, halak, kétéltűek, hüllők osztálya

3

Madarak osztálya

11

Emlősök osztálya

12

Műszaki alapismeretek

65

Műszaki rajz

10

Anyagismeret

10

Gépelemek

10

Motorok szerkezeti felépítése

3

Motorok működése

3

Motorok tüzelőanyag-ellátása

3

Erőgépek teljesítmény-átviteli rendszerei Erőgépek kerekes járószerkezete és kormányzása Erőgépek hidraulika rendszere, vonó, és függesztő szerkezete

gyakorlat

4 4 4

Erőgépek alváza és felépítménye

2

Erőgépek fékezése

3

Erdészeti erőgépek elektromos

3

38


berendezése Erdészeti erőgépek karbantartása

2

Közlekedési ismeretek

4

Termőhely-ismerettan

35

Meteorológia

8

Talajok képződése és a talajok tulajdonságai

6

A talajok osztályozása

13

A termőhely

8

Növénytan

38

A fenyők

6

Állományalkotó lombos fafajok

11

Fontosabb lombos kísérő fafajok

6

Egyéb kísérő fafajok

4

Cserjék

5

Társulástani alapfogalmak

2

Fontosabb erdőtársulás-csoportok

4

Vállalkozási és szervezési ismeretek

33

Gazdasági alapfogalmak

9

Árugazdaság, piac

8

Vállalkozások, gazdasági társaságok

9

Pénzügyek

4

Üzleti terv

3

Erdészeti és vadgazdálkodási alapismeretek gyakorlatok

414

Állattan gyakorlat

86

Műszaki alapismeretek gyakorlat

153

Termőhely- ismerettan gyakorlat

65

Növénytan gyakorlat

65

Vállalkozási és szervezési ismeretek gyakorlat

45

7.1.4.

Terjedelme

622 tanóra

7.1.5.


208 tanóra

7.1.6.


414 tanóra

7.1.7.


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.

39



Megnevezése


7.2.2.

Célja

Olyan szaporítóanyag-termesztési, erdősítési és erdőnevelési ismeretek nyújtása, amelyek a gyakorlati oktatással kiegészülve a tanulókat alkalmassá teszik a kerületvezető erdész erdőművelési feladatainak ellátására, így elsősorban a kerületben folyó erdőművelési munkák közvetlen irányítására,vagy azok vállalkozóként való végrehajtására. óra

7.2.3. Tartalma

elmélet

Erdőműveléstan

22

Maggazdálkodás

2

Csemetetermesztési alapfogalmak

gyakorlat

0.5

Szabadföldi csemetetermesztés

2

Intenzív csemetetermesztés

2

Fontosabb fafajok csemetetermesztése

3

Erdészeti növénynemesítés

0.5

Mesterséges erdőfelújítás, erdőtelepítés Erdősítés különleges termőhelyi viszonyok között Védelmi rendeltetésű erdők és fásítások Egészségügyi, turisztikai és oktatáskutatási célú erdősítések és fásítások

3 2 1 1

Erdőnevelés

3

Erdőgazdasági üzemmódok és természetes felújítások

2

Erdővédelemtan

22

Általános erdővédelem

5

Általános erdővédelmi technológia

7

Részletes erdővédelem és a hozzá tartozó védekezési technológiák Erdőműveléstan, erdővédelemtan gyakorlatok

10 47

Maggazdálkodási gyakorlat

7

Csemetetermesztési gyakorlat

7

Erdősítési gyakorlat

7

Erdőnevelési gyakorlat

7

Természetes felújítás gyakorlat

7

Károsítók és kórokozók felismerése

7

Erdővédelmi technológia gyakorlat

5

7.2.4.

Terjedelme

91 tanóra

7.2.5.


44 tanóra

40


7.2.6.


47 tanóra

7.2.7.




Megnevezése


7.3.2.

Célja

Nyújtson korszerű középszintű erdőhasználattani ismereteket a fakitermelési munkafolyamatokról, az arra ható tényezőkről. óra

7.3.3. Tartalma

elmélet

Erdőhasználattan

50

Faanyagismeret

7

Fahasználat feltételei

5

Fahasználat végrehajtása

11

A fahasználat termelési folyamata

10

A fahasználat tervezése

5

A fa feldolgozása

7

Az erdei melléktermékek

5

gyakorlat

Erdőhasználattan gyakorlatok

49

Fahibák

5

Fadöntés

6

Gallyazás, darabolás

6

Választékolás

5

Készletezés

4

Számbavétel

5

Anyagmozgatás

5

Vágásszervezés

5

Választéktervezés

5

Erdei melléktermékek

3

7.3.4.

Terjedelme

99 tanóra

7.3.5.


50 tanóra

7.3.6.


49 tanóra

7.3.7.



41



Megnevezése

10969-12 Vadászat

7.4.2.

Célja

Nyújtson széleskörű ismereteket a biztonságos fegyverhasználat, a körültekintő vadászat feltételeinek biztosításához. Tegye alkalmassá a kísérő vadász feladatainak határozott és szakszerű ellátására. Legyen kellő ismeret birtokában a vadállomány hasznosításának valamennyi kérdésében. óra

7.4.3. Tartalma

elmélet

Vadászattan

36

Fegyverismeret

11

Élővad befogás

6

Vadászati módok

10

Vadász felszerelése

2

Trófeák kikészítése, bírálata

7

gyakorlat

Vadászattan gyakorlatok

39

Vadfajok, nyomok, vadjelek

4

Fegyverismeret

6

Lövészet

10

Vadászat

7

Élővad befogás, csapdázás

6

Trófea kikészítés, bírálat

6

7.4.4.

Terjedelme

75 tanóra

7.4.5.


36 tanóra

7.4.6.


39 tanóra

7.4.7.




Megnevezése


7.5.2.

Célja

Elsajátítani azokat az ismereteket, amelyek birtokában szakszerűen vesz részt a vadgazdálkodás sokrétű feladatainak megoldásában és középvezetőként képes lesz átlátni és irányítani gazdálkodási feladatokat. óra

7.5.3. Tartalma

elmélet

Vadgazdálkodástan

66

Élőhely ismeret

8

gyakorlat

42


Állományszabályozás

8

Vadföld gazdálkodás, vadtakarmányozás

8

Vadkár, vadkárelhárítás

6

Vadtenyésztés

10

Természetvédelem és vadgazdálkodás

3

Vadfajok állományainak gazdálkodási feladatai

7

Vadegészségtan

8

Vadászati kinológia

8

Vadgazdálkodástan gyakorlatok

39

Vadállományok szabályozása

6

Vadkárbecslés, vadkárelhárítás

7

Takarmányok készítése, etetés

7

Vadgazdálkodási berendezések készítése

6

Mesterséges apróvadtenyésztés

7

Nagyvadtenyésztés

6

7.5.4.

Terjedelme

105 tanóra

7.5.5.


66 tanóra

7.5.6.


39 tanóra

7.5.7.




Megnevezése


7.6.2.

Célja

Az általános műszaki alapokra épülően nyújtson ismereteket az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén használatos erőgépek és speciális eszközök műszaki szerkezetéről, működésének elvéről. óra

7.6.3. Tartalma

elmélet

Géptan

14

A csemetetermelés gépei

2

A tápanyag-utánpótlás gépei

1

A vetőgépek

2

Az iskolázógépek

1

A vegyszerezés gépei

1

Az erdőfelújítás, telepítés és ápolás

2

gyakorlat

43


gépei A fakitermelés gépei

2

Az anyagmozgatás gépei

2

Többcélú fakitermelő gépek

1

Géptan gyakorlatok

39

Erőgépek karbantartása, beállítása

10

Talajművelő gépek, eszközök beállítása

10

Motorfűrészek karbantartása

10

Erdőgazdasági gépek beállítása, karbantartása

9

7.6.4.

Terjedelme

53 tanóra

7.6.5.


14 tanóra

7.6.6.


39 tanóra

7.6.7.




Megnevezése


7.7.2.

Célja

A tanulók ismerjék meg az erdőgazdaság beosztását, elsajátítsák az álló és fekvő fa köbtartalmának meghatározásához szükséges ismereteket. Képesek legyenek a faállományok fatömegének meghatározására. Ismerjék meg és tudják használni a fatömeg méréshez szükséges segédeszközöket. óra

7.7.3. Tartalma

elmélet

Erdőbecsléstan

22

Az erdő területi beosztása

2

Fatermési alapfogalmak

2

Álló és fekvő fa térfogatának meghatározása Faállományok élőfa készletének meghatározása

6 6

A fatérfogat kiszámítása

6

Erdőrendezéstan

12

Az erdőrendezés szervezete

1

Az erdőállomány gazdálkodási tervek készítése Az erdőrészlet adatai, részletszintű tervezés Földmérés, térképészet

gyakorlat

3 3 5

44


Erdőbecslés, erdőrendezéstan gyakorlatok Álló és fekvő fa köbtartalmának meghatározása Állományok fatömegének meghatározása

30 10 10

Mintaterület kitűzése

5

Állományleírás, L-lap kitöltése

5

7.7.4.

Terjedelme

64 tanóra

7.7.5.


34 tanóra

7.7.6.


30 tanóra

7.7.7.




Megnevezése

10973-12 Erdészeti gazdálkodás, vezetés, szervezés

7.8.2.

Célja

Adjon megfelelő szakmai, gazdasági ismereteket az erdészeti és a vadgazdálkodási üzemi gazdálkodás alapvető elemeiről, Készítse fel a tanulókat a gazdálkodással összefüggő jogi, gazdasági, munkaügyi kérdésekre. óra

7.8.3. Tartalma

elmélet

Üzemtan

20

Általános jogi ismeretek

2

Jogalkotás, jogrendszer jogalkalmazás

3

Erdészeti, vadászati szakigazgatás

3

A munkajogi ismeretek

1

Vezetéselmélet

3

Kereskedelmi alapismeretek

3

Szerződések

2

Adózás, számvitel

3

Üzemtan gyakorlatok

gyakorlat

29

Munkanapló kitöltése erdősítések, támogatások elszámolása Erdészeti és vadgazdálkodási bizonylatok

8 7

Költségvetés és árajánlat készítés

7

Erdészeti szakirányítás

7

7.8.4.

Terjedelme

49 tanóra

45


7.8.5.


20 tanóra

7.8.6.


29 tanóra

7.8.7.




Megnevezése

11498-12 Foglalkoztatás I

7.9.2.

Célja

A diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. óra

7.9.3. Tartalma

elmélet

Foglalkoztatás I.

16

Nyelvtani rendszerzés 1

2

Nyelvtani rendszerezés 2

2

Nyelvi készségfejlesztés

6

Munkavállalói szókincs

6

gyakorlat

7.9.4.

Terjedelme

16 tanóra

7.9.5.


16 tanóra

7.9.6.


-

7.9.7.




Megnevezése

11499-12 Foglalkoztatás II

7.10.2.

Célja

Felkészítés az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. óra

7.10.3. Tartalma

elmélet

Foglalkoztatás II.

8

Munkajogi alapismeretek

3

Munkaviszony létesítése

2

gyakorlat

46


Álláskeresés

2

Munkanélküliség

1

7.10.4.

Terjedelme

8 tanóra

7.10.5.


8 tanóra

7.10.6.


-

7.10.7.




Megnevezése


7.11.2.

Célja

A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. óra

7.11.3. Tartalma

elmélet

Munkahelyi egészség és biztonság

8

Munkavédelmi alapismeretek

2

Munkahelyek kialakítása

1

Munkavégzés személyi feltételei

1

Munkaeszközök biztonsága

1

Munkakörnyezeti hatások

1

Munkavédelmi jogi ismeretek

2

gyakorlat

7.11.4.

Terjedelme

8 tanóra

7.11.5.


8 tanóra

7.11.6.


-

7.11.7.



47



Megnevezése

Kapcsolattartás

7.12.2.

Célja

7.12.3.

Tartalma

A tanulók segítése a problémáik megoldásában. Szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztése. Pedagógus és osztálya (csoportja) együttlétének intézményes kerete

7.12.4.

Terjedelme

17 tanóra

7.12.5.


17 tanóra

7.12.6.


-

7.12.7.

Értékelés

-


Megnevezése


7.13.2.

Célja

Erdészeti-vadgazdálkodási feladatok végrehajtása, gyakorlása

7.13.3. Tartalma

Az első évfolyamot követően

7.13.4.

Terjedelme

96 óra

7.13.5.


-

7.13.6.


96

7.13.7.

A tananyagegység elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételei

A gyakorlat teljesítésének igazolása, gyakorlati munkanapló bemutatása,

8. Évfolyamlétszám Maximális évfolyamlétszám (fő)

34 fő

9. Szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén az értékelő rendszer leírása

48

OPERANDO Gimnázium és Szakközépiskola A képzés komplex folyamatának szerves része a teljesítményértékelés, mely visszajelzést nyújt résztvevőinknek a már elsajátított tananyag mélységéről, a kompetenciabeli változásokról. Az értékelés igen nagy jelentőséggel bír, hiszen mind a résztvevőknek mind pedig a képző intézménynek visszajelzést nyújt az elért tudásszintről, szakmai felkészültségről. Az ellenőrző - értékelő rendszerünk alapját képezi a tananyagközi felmérések rendszere, melynek során írásbeli, gyakorlati és szóbeli számonkérések történnek.. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 9.1.VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 9.1.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. 9.1.2. A szakmai vizsga megkezdésének feltétele a „B”, vagy „T” kategóriás gépjárművezetői jogosítvány megléte. 9.1.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 1. Gyakorlati vizsgatevékenység A.)

A vizsgafeladat megnevezése: Felismerés

A vizsgafeladat ismertetése: A feladat során a tanulóknak a kiadott fajlista alapján a vizsgára összeállított kollekciókban megadott növényeket, állatokat, vadnyomokat kell felismerniük. A kollekciókban legalább 20, de legfeljebb 40 felismerési anyagnak kell szerepelnie. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% B.)

A vizsgafeladat megnevezése: Szakmai gyakorlati feladatok

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázóknak az erdészet és a vadgazdálkodás szakterületére jellemző gyakorlati vizsgatételek közül kell egyet megoldaniuk a következő szakterületekből: termőhely feltárás; szaporítóanyag-termelés; erdősítés; erdőnevelés; erdővédelem; erdőhasználat; erdő- és fatömeg becslés; erdőgazdasági, vadgazdasági gépek üzemeltetése, karbantartása; területellenőrzés; élőhely fejlesztés; vadvédelem; vadászat, vadászatszervezés; vadállomány szabályozás; vadgazdálkodási berendezések létesítése, karbantartása; vadtenyésztés, vadbefogás; vadkárelhárítás; erdő- és vadgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs munkák. A vizsgafeladat időtartama: 60 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% 2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Szakmai írásbeli A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat során a vizsgázóknak központilag kiadott feladatlapot kell megoldaniuk. A feladatlapon szereplő feladatok kérdések formájában felölelik a IV. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulok mindegyikét. A feladatlapon a kérdések típusa 50%-ban feleletválasztós 50 %-ban kifejtő és szakmai számítás. A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% 5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Komplex szóbeli

49

A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazza

OPERANDO Gimnázium és Szakközépiskola 3. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Komplex szóbeli A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreinek mindegyikét tartalmazza A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30% 4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: „A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában”. 5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: A gyakorlati vizsgatevékenység felismerési vizsgafeladatának teljesítése alapkritérium. Amennyiben a vizsgázó nem teljesíti legalább 61%-os eredménnyel, a szakmai gyakorlati vizsgáját nem folytathatja, a gyakorlati vizsgarészre kapott osztályzata elégtelen. Az a vizsgázó, akinek felismerési eredmény 51-60%-os volt, egy másik felismerési kollekción (póttétel) javíthat. Amennyiben a második feladatmegoldásában eléri a 61 %-os eredményt, tovább haladhat. A vizsgázó a gyakorlati vizsgarész feladatát akkor húzhatja ki az erre szolgáló tételsorból, ha a felismerés vizsgafeladatot legalább a pótétellel sikeresen teljesítette. Az a vizsgázó, aki a felismerési vizsgacselekményében nem érte el az 51%-os eredményt, nem kaphat javítási lehetőséget, és nem haladhat tovább a gyakorlati vizsgán. Aki a felismerési vizsgafeladatot póttétellel tudta teljesíteni, az a gyakorlati vizsgarész értékelésénél elégségesnél jobb értékelést nem kaphat, függetlenül attól, hogy a gyakorlati vizsgafeladatot milyen eredménnyel teljesítette.

10. A képzés zárása

10.1.

A képzés elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételei

A szakmai záróvizsgára az a résztvevő bocsájtható, aki a képzés összes modulját teljesítette A komplex szakmai záróvizsgát a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága szervezésében teszik le, amelynek végén a sikeresen vizsgázók szakképesítést tanúsító bizonyítványt kapnak.

11. A képzési program végrehajtásához szükséges feltételek 11.1.

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

11.1.1.

Személyi feltételek biztosításának módja

Felsőfokú végzettséget igazoló dokumentummal, szakmai önéletrajzzal rendelkező oktató- szerződéssel

11.2.

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza. Résztvevőnként: Tanulóasztal, szék, Oktatótermenként: tanári asztal, vetítő vászon, projektor, laptop, tábla

11.2.1.

Tárgyi feltételek biztosításának módja

Saját vagy bérelt, felszerelt tanteremben

11.3.

Egyéb speciális feltételek

-

11.3.1.

Egyéb speciális feltételek biztosításának módja

-

50


Eszköz és felszerelési jegyzék Erdészeti és vadgazdálkodási technikus képzéshez-vizsgáztatáshoz

I.

év

-

Műszaki alapismerethez tanműhely,

-

Az erdőgazdálkodási és a vadgazdálkodási munkákhoz tartozó erőgépek

-

Szaktanterem, számítógépes munkaterem

-

Növényi, állati, gomba, vadnyom preparátumok, fametszetek, gyűjtemények, határozó

-

Könyvek, határozáshoz és preparáláshoz szükséges eszközök (mikroszkópok, lupék, szikék,csipeszek, feszítő és préselő eszközök stb.)

-

Rajzeszközök

-

Szertári modellek, makettek

-

Géptani anyagok, gépelemek, gépek és gépalkatrészek, valamint ezek szemléltető modelljei, makettjei

-

Géptani gyakorlatokhoz szükséges hegesztő és forrasztó berendezések, kulcskészletek, kézi szerszámok

-

Munkaruha, védőruha

-

Védőeszközök

-

Vadászható és védett fajokról digitális képek

-

Labor (meteorológia, talajvizsgálat)

-

Az elméleti oktatáshoz a létszámnak megfelelő tanterem

II.

év

-

Gyakorlóhely: erdő, vadászterület, vadászház, apróvadtenyésztő telep, zárttéri vaddisznós kert

-

Az erdőgazdálkodási és a vadgazdálkodási munkákhoz tartozó erőgépek és munkagépek: vontató, csörlős közelítőgép, erdészeti rakodógép, kérgezőgép, hasítógép, talajművelési és erdőművelési munkagépek

-

Motorfűrészek, nyeles tisztítófűrészek, fűkaszák

-

A gyakorlati helyszínek megközelítésére és az eszközök szállítására szolgáló járművek (autóbusz, teherautó, mikrobusz, terepjáró autó)

-

Erőművelési kéziszerszámok

51


-

Erdőhasználati kéziszerszámok

-

Mezőgazdasági kéziszerszámok

-

Erdőbecslési és geodéziai mérőeszközök, alap és erdőtervi térképek, fatömegtáblák, normatáblák

-

Kézi eszközök nyelezéséhez, karbantartásához szükséges élező és faipari gépek (köszörű, szalagfűrész, körfűrész, egyengető és vastagsági gyalu, csiszológépek, egyszerű faipari kézi eszközök)

-

Sörétes vadászfegyver típusonként minimum 1 db

-

Nagygolyós vadászfegyver minimum 1 db

-

Kisgolyós fegyver minimum 2 db

-

Céltávcsövek

-

Kereső távcsövek

-

Keltetőgép

-

Vadfajok trófeái

-

Élvefogó madár- és szőrmés ragadozó csapdák

-

A trófea kikészítés eszközei

-

Vadkárokat szemléltető anyagok

-

Vadgazdálkodási, vadászati berendezések, szemléltető anyagok

-

Csalsípok, bőgőkürtök

-

Ebtartáshoz és a használatához szükséges eszközök

52


VI.

A pedagógiai program mellékletei

5.1 A felnőttek gimnáziuma tantárgyankénti tananyagai 5.2 A szakiskolások középiskolája tantárgyankénti tananyagai

VII. Záró rendelkezések 6.1 A nevelési program és a helyi tanterv engedélyeztetésének, nyilvánosságra hozatalának és módosításának mechanizmusa 6.1.1 A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje: A nevelőtestület számára, a program elfogadása előtt, az igazgató biztosítja a programtervezet 1-1 példányának e-mailben történő elküldésével 15/30 napos véleményezési határidővel.

6.1.2 A hozzáférhető elhelyezés biztosítása: A pedagógiai program megtekinthető az igazgatói irodában és az iskola honlapján.

6.1.3 A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje: Az intézményhasználók az igazgatótól kérhetik a pedagógiai programba történő betekintést. Az érdeklődők az intézmény honlapjáról tájékozódhatnak.

7.1.4 A pedagógiai program módosítása Az intézmény Pedagógiai Programjának módosítását – indoklás mellett – kezdeményezheti az igazgató, az intézmény vezetősége, az egyes tantárgyi munkacsoportok, munkaközösségek. A módosítási javaslatot és annak részletes indoklását az igazgató köteles 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszteni. A nevelőtestület többségi határozattal (a jelenlévők 50%-a + 1 fő) dönt a javaslatról.

6.2 Legitimálás

53

SERIO OPERANDO Korlátolt Felelősségű Társaság. fenntartásában lévő. OPERANDO Gimnázium és Szakközépiskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015

Recommend Documents