R O V A R T A N I FOLIA
K Ö Z L E M É N Y E K
F N T O M O L O G I C A
H U N G A R I C A
(SERIES NOVA) TOM.
VIII.
195
A Velencei-hegység
5.
Nr. 10.
Cerombycida-faunaja
Irta : Kovácsné, Murai Éva, Budapest
A Természettudományi gyűjtést
Múzeum kutatói
környékén.Céljuk a f a u n i s z t i k a i dig
még jóformán
volt.
Az
1951-ben
f o l y t a t t a k a Velencei-hegységben és a
rendszeres Velencei-tó
és ökológiai szempontból e d
i s m e r e t l e n területnek
egy éven át, k o r a tavasztól
alapos
kikutatása
késő őszig
folytatott
gyűjtések során m i n d f a j b a n , m i n d egyedszámban rendkivül g a z dag
bogáranyag gyűlt
össze. A bogáranyag zömét
Zoltán és dr _Székess2_Vilmos i
d r . Kaszab
gyűjtötte, a k i k n e k m i n t e g y 30
n a p i gyűjtőmunkája eredményeképpen 64.000 felpreparált bogár került a múzeum gyűjteményébe. K i s e b b más r o v a r c s o p o r t o k k a l
gyűjtésekkel a múzeum
foglalkozó kutatói i s gyarapították a
bogáranyagot.A C e r a m b y c i d a e családot ebben az a n y a g b a n közel 1700 példány képviseli. E vidék cincéranyagának és f a u n i s z t i k a i
rendszertani
feldolgozása nem látszik érdektelennek, m e r t
a Velencei-hegységből i r o d a l m i a d a t u n k i s a l i g v a n . A Velencei-hegység
a Dunántúli
Középhegység
kristályos
magva. Átlagos magassága 200-240 m. Egységes gránittömb,a ma gasabb,kiemelkedő csúcsok kvarcitból v a n n a k . I l y e n e k
például
a M e l e g - h e g y csúcsa,/352 m/ a Templom-hegy,/326 m/ és a Csuc s o s - h e g y / 2 6 8 m/. A C e r a m b y c i d a e
anyag l e g n a g y o b b
része a
Nadap-Sukoró-Lovasberény közti területről, / M e l e g - h e g y , Tem p l o m - h e g y , A n t o n i a - h e g y / származik. K i s e b b a n y a g került k i a Nadaptól északra felevő Csúcsos-hegyről, a sukoréi Dögállási-
hegyről,valamint a pákozdi Bella-völgyhői és Karácsony-hegy ről. A Velencei-tő partján
Velencén, Pákozdon és Dinnyésen i s
r e n d s z e r e s gyűjtés f o l y t , i n n e n a z o n b a n kevés az a n y a g . A Velencei-hegység legjellemzőbb része a M e l e g - h e g y . S u k o rói o l d a l a déli fekvésű, napsugárzásnak erősen k i t e t t , s z t y e p jellegű, molyhostölgyes. Oldalában s z e d r e s , b o k r o s sáv húzó dik,
és a növénytakaró képét fenyők, v a l a m i n t s z e l i d
nyék tarkitják.A tetőn az előző évi erdőégés m i a t t
geszte
leromlott
molyhostölgyes v o l t . H a d a p i o l d a l a k e l e t i fekvésű és gyertyá nos-tölgyes erdővel b o r i t o t t . fajban folyt
m i n d példányszámban
A cincéranyag n a g y részét m i n d a Meleg-hegy
szolgáltatta. I t t
a legintenzívebb kutatómunka i s . A Velencei-hegységből
k i m u t a t o t t 75 f a j közül 60 f o r d u l elő i t t , a
gyűjteménybe k e
rült 1700 példányból 1048 i n n e n származik. Úgyszintén a ka
és f a u n l s z t i k a i l a g
rit
érdekes f a j o k l e g n a g y o b b részének l e
lőhelye i s a M e l e g - h e g y . A Templom-hegy a Meleg-hegytől k e l e t r e f e k s z i k , tőle mély •ölgy választja e l . S o k k a l jét
zártabb, erdősebb terület. E r d e
kocsányostölgy és gyertyán
alkotja, a nyugati
oldalon
csertölgy, az északkeleti
o l d a l o n nagyszámú
nagyobb n y i r f o l t
az erdőség képét. Széles nyiladé
kok
tarkitja
j u h a r f a és egy
adnak bő lehetőaéget a b o k r o s cserjés területeket k e d v e
lő f a j o k
előfordulására. 35 f a j , - köztük h e g y i e l e m e k i s -
került k i erről a területről. Az A n t o n i a - h e g y
a Meleg-hegytől északra
fekvésű lejtőjét gyertyános-tölgyes erdő nyi
húzódik, északi
boritja,lovasberé-
lejtőjén h a t a l m a s Irtás terül e l . Erősen z a v a r t A cincéranyag
biotop.
felsorolásában a lelőhelyek közelebbi meg
jelölésére rövidítéseket használok,melyek jelentése a követ kező: D
- Dinnyés
D - . i - Dinnyés, s z i k e s legelő s z
P-Bv
- Pákozd, Bella-völgy
P-Kh
- Pákozd, Karácsony hegy
P-T
- Pákozd, Velencei-tó partja S-Dh - Sukoró,Dögállási-hegy
D-Vá - Dinnyes,vasutállomásnál K-Vt _ K i s v e l e n c e , Velencei-tó partja
S-Mh - M e l e g h e g y sukorói o l dala
N-Ah - N a d a p , Antónia-hegy N-bt
- Nadap, belterület
N-Kf
- N a d a p , kőfejtő
N-Mh - M e l e g h e g y n a d a p i
S-T oldala
- Sukoró, Velencei-tó part ja
V-É - V e l e n c e északi tópart
N-Th - N a d a p , Templomhegy
V-p
- Velence, park
V-T
- Velence,Velencei-tó partja
A gyűjtők nevének rövidítései: /EL/ - Kováes l a j o s /B ft M/ - Bajári-Móczár /H/ - Cs .Halászfy E v a
/I
/H ft K a / - Halászfy-Kakassné
/MM/ - M ó c z á r Miklós
/K/ - K a s z a b Zoltán
/3/
- Soós Árpád
/Ka/
/Sz/
- Székessy V i l m o s
Cerambycidái
kiértékelésénél a
- K a k a s s Béláné A
Velencei-hegység
& S z / - K a s z a b 4 Székessy
vetkező s z e m p o n t o k v e z e t t e k : A terület állatföldrajzi
kö
viszo
n y a i , a f a u n i s z t i k a i érdekességek és a feldolgozás során
fel
merült r e n d s z e r t a n i problémák megoldása. A Velencei-hegység cincéranyagában dominálnak a dombvidé k e i n k e t jellemző f a j o k ,
de bőven s z i n e z i k a képet egyéb i g e n
figyelemreméltó f a u n a e l e m e k i s : A M e l e g - h e g y , és
különösen annak
sukorói o l d a l a
gazdag
s z t y e p - f a j o k b a n , de találunk i l y e n e k e t a Templom- és Antónia h e g y e n I s . Ebbe a c s o p o r t b a s o r o l h a t j u k a gyűjtött f a j o k k ö zül a következőket: C o r t o d e r a v i l l o a a H e y d . /S-MH/; l e p t u r a l i v i d a s s p . p e c t a J^kK.Dan. / a z egész területen tömegeaen/; C l y t u a /S-Mh, N-Mh, N - T h / l P l a g l o n o t u s f l o r a l l s P a l l . N
-
T h
/*
r h a m n i Grm. /S-Mh, N-Mh,
D o r o a d i o n a e t h i o p s S c o p . / a z egész területen/; D o r o a -
d i o n pédestre P o d a /S-Mh, N-Mh, N-Th/; A g a p a n t h i a Kirfayl G v l l . /S-Mh/î P h y t o e c i a A r g u s Pről. /S-Mh/,
Phytoecia
S c h r a n k / a z egéaz területen/j
Phytoecia
/az^egész területen/; O b e r e s
er thrpoepn T
p U H
tm -H Q
a
ooerulesoena Scop. n 1 i f t
Schrank
/S-Mh
A i i e l e g - h e g y , de különösen annak zásnak erósen k i t e t t m o l y h o s tölgyes itt
sukorói része napsugár
terület. Ez a
körülmény, v a l a m i n t
és a szelidgesztenyés
jelenléte
a
"biztosítja
számos mediterrán és határozottan melegkedvelő f a j f e n n
maradását. Ezek közül a f a j o k közül
különösen k i k e l l
emel
nünk a következőket: Strangalia re^estita f . typica I . vicomis
/S-Mh/.Stenopterus f l a -
K ü s t . / t i - K h / , R h o p a l o p u s s p i n i c o m i s Ab./S-Mh/,Exo-
c e n t r u s p u n c t i p e n n i s M u l s . - G u i l l e b . / t t - M h , S-Mh/ és
Stenidea
G-enei A r a g . /S-Mh/. E fajok
c s a k a í^eleg-hegyen f o r d u l n a k elő, és a Dunántúl
ról c s a k i g e n kevés helyről ismerjük őket. A melegkedvelő f a j o k közé sorolható
még a rendkívül
n a g y számban
P a c h y t o d e s e r r a t i c a m. e r y t h r u r a K ü s t . m e l y i t t
megjelenő a törzsalak
között feltűnően n a g y számban f o r d u l elő. A Velencei-hegység cincérfaunáját submontán jellegű f a j i s , a m e l y e k zártabb és inkább h e g y i
s z i n e z i még a z a három
főleg a Templom-hegy
sokkal
jellegű erdejében találják meg élet
feltételeiket. E z e k : S t r a n g a l i a m a c u l a t a P o d a /S-Mh/, N-Mh.N-Th/.Molorchus umb e l l a t a r u m S c h r e b . / t i - T h / és C l y t u s a r i e t i s L.
/N-Th, N-Mh,
N-Ah/. Tömeges előfordulásuk m i a t t emlitést érdéi'élnek a Rhagium sycp-phanta S e h r . , A c - a o c p s c o l i a r i s Schall., Leptura
Iivida
L.,
Cortodera
s s p . p e c t a J . & K. Dan.,
e r r a t i c a Palm. . S t r a n g a l i a n i g r a L. . P l a g i o n o t u s
humeralis Pachytodes
f l o r a l i s Pall..
M e s o s a n e b u l o s a P b r . f a j o k . / E z e k lelőhely! adatainál közölt példányszám c s a k a megőrzésre e x t e t t talált tömegnek./ I g e n f a j o k , melyek a fentebb faj/
emiitett
tömegfajokkal együtt
a cincéranyag háromnegyed részét / l 2 9 o / példányt
gtenopteras ni
része a gyűjtőterületen
szép számban találhatók még az alábbi
I'M::.,
r u f u s L., P h y m a t o d e s r u f i - , es
;prc •.-ion a e t h i o p s
Dore- r^ion f u l v u m
Scop.,
/19
teszik
Pbr., Clytus
rham -
Dorçj - on pédestre Poda,
S c o p . , Exoc e n t r a s ad.spersus M u l s . . B x o c e n t -
r u a l o a i t a r m e L., T e t r o p s p r a e u a t a L .
t
T e t r o p a S t a r k ! ab.pse-
u d o p r a e u s t a J . M ü l l , és P h y t o e c i a c o e r u l e a c e n s A magyar hegységbél közlöm a
faunában
ritka
a z alábbiak
cincérfajok
Scop.
közül a
kerültek elé: /Az egyea
Velencei fajok
után
Dunántúlról, éa a különöaen r i t k a fajoknál a Kárpát-
medencéből e d d i g i s m e r e t e s i r o d a l m i a d a t o k a t . / S t r a n g a l i a r e v e s t i t a 1 . - S-Mh, 1 d b . /Mecsek, Baranya,Kős z e g / ; A x i n o p a l p i s g r a c i l i s K r y n . - S-Mh, 9 d b . , N-Th, 1 d b . / P a n n o n h a l m a , Á c s , M e c s e k , B a r a n y a , Kőszeg, r u s f l a v l c o r n i s Küst.
-
N-Mh, 1 d b .
Sopron/;Stenopte-
/Mecsek,
Simontornya,
Őszöd, Z i r c , Veszprém, Pápa, Kőszeg/; M o l o r o h u s K i e s e n w e t t e r i Muls.
-
S-Mh, 1 d b . /Őszöd, Pápa, S o p r o n / ; P i l e m a
S c h r a n k - N-Mh, 6 d b . , S-Mh, 4 d b . , N-Th, 2 d b . czeg, Sopron/; Rhopalopus s p i n i c o r n i s Ab. dapest
-
angulata
/Mecsek, K ő -
S-Mh, 1 db./Bu
Parkasvölgy, P é c e l , Homonna, l e d e n i k , S l o v a k i a / ;
Ani
4
1-4.ábra. Magyarázatát 1 . a 3zövégben.
barbipes
sarthron
Schrank
csek, Baranya/; Xylotrechus 2 db.
Aőhidgyarmat/;
-
S-Mh, 1
antilope
db.Aőszeg,
Sopron,
Me
Z e t t . - S-Mh, 9 db. N-Mh,
C l y t u s t r o p i c u s P a n z . - N-Ah, 1
db.Aő
s z e g , Pápa, Sopron/; I s o t o m u s s p e c i o s u s S c h n e i d . -
S-Mh, 1 db.
/Pécs, K e s z t h e l y , T i h a n y , Kőszeg, Kőhidgyarmat/;
Purpur!cenus
K
a
e
h
l
e
r
i
L
-
S
- -
M h
hely, Mindszent,
.
8
db., N-Mh,
10 d b . ./Mecsek, Pécs, K e s z t
S i m o n t o r n y a , Kőszeg, Sopron/;
Eiocentrus
/Pécs, M e c s e k , Kőszeg-Velemi gesztenyés/; Gyll.
-
S-Mh,
Agapanthia K i r b y i
1 a b . / B a r a n y a , P é c s , Balatonöszöd, Tihany/*, 4 d b . /Mecsek/.
P h v t o e c i a A r g u a Pről. - S-Mh, R e n d s z e r t a n i szempontból
különösebb f i g y e l m e t
érdemelnek
a következők: 1 . A m a g y a r faunaterületről
e d d i g m é g nem kösölték a Ve
lencei-hegységből előkerült következő fajváltozatokat: S t r a n g a l i a m a c u l a t a Poda a b . r e d u c t a S o h m i d t . /l.ábra/, R t ^ f f t i ia
septampunotata
fahr.
a b . piço»efliQPUflQta1fa B
P l a v . /l.ábra/, Strangalia
septempunotata
Pabr. ab. n i g r i t h o r a x P l a v . / 3 .
ábra/. S t e n o p t e r u s r u f u s I . ab. o a v a l a i r e n s i a tól a b b a n
J u r e c . A törzsfaj
tér e l , h o g y hátulsó c o m b j a sárga, a középső comb
bunkója f e k e t e ,
középen e g y változó nagyságú
sárga
folttal,
a m e l y oldalról i s látható. Az elülső combok bunkója feketés. C l y t u s r h a m n i Germ, a b . f e r r u g i n i p e e P i c . A abban /a
tér e l , h o g y v a l a m e n n y i
törzsalaktól
lába egyszínű vöröses
sárga
combok i s / . C l y t u s t r o p i c u s Panz. ab. p r a e a o u t e l l a r i s Pic.A
tól a n n y i b a n
különbözik, h o g y a szárnyfedők
hanem c s a k a pajzsocskától j o b b r a
vöröses-barna, jelentkezik
törzsfaj
töve nem végig
e g y - e g y k i s vörösesbarna f o l t o c s k a
és
balra
/4.ábra/.
2. A rendkívüli változékonyságu P a c h y t o d e s e r r a t l c a Dalm. fajból
334 példány
gyűjteményébe. E z e k hoz,
1 1 4 példány
tartozónak Balm.-nak
került a
Velencei-hegységből a
kö^ül 220 példány
a P.erratica
múzeum Balm.-
p e d i g a P. e r r a t i c a m. e r y t h r u r a Eüst.-hez
b i z o n y u l t . Ezen
a felosztáson
tul a
P.erratica
1 5 , a P. e r r a t i o a m. e r y t h r u r a Küst.-nek p e d i g 10
aberrációja v a n képviselve. Ebből a 25 abberációból 1 5 b e s o rolható a m á r nyilvántartott
leirt
aberrációk
formáktól
valamelyikébe, 10 a z o n b a n a
k i s e b b - n a g y o b b eltéréat
mutat. A
m á r amúgy i s i g e n nagyazámu aberráció-elnevezéaeket nem tom
szükségesnek szaporítani,
tar
ezért a z alábbi táblán közlöm
a Velencei-hegységben előforduló abberációk rajzát
és a már
15
20
21
22
16
23
17
24
18
25
19
26
27
28
29
5-19.ábra. P a c h y t o d e s e r r a t i c a Palm. 5 = a b . v o l g e n s i s P l a v . , 6 = a b . k a l a v r i t a n a l i c , 7 = ab.a., 8 = ab.b., 9 = a b . s e p t e m s i g n a t a Kii & t . . 10 = a b . c , 11 • ab,d, 12=ab.e_., 13 = a b . f . , 14 = ab.g_., 15 = ab.E., 16 = ab.j,., 17 = ab. a n t i c e d i v i s a P l c . 18 = ab. P i c i P l a v . , 1 9 = forma t y p i c a :
20-29.ábra. P a c h y t o d e s e r r a t i c a Dalm. raorpha e r y t h r u r a Küst. 20 = a b . y i c i n a . Heyr., 21 = a b . e i b e s a n a P l c , 22= a b . q u i n q u e n o t a t a P l a v . . 23 = a b . H e y r o v s k y i P i c , 24 = ab. j _ . , 25 = a b . l u n u l a t a C s i k i , 26 = a b . o n t i c e n o t a t a P i c , 2 7 = e r y t h r u r a Küst. forma t y p i c a , 28 = a b . h u n g a r i c a P i c , 29= ^•testaceofasciata l i e . a
leirt
aberrációktól eltórő formákat jelölőn meg
/5-29.ábra/.
3 . A P u r p u r i c e n u s K a e h l e r i L . fajból 18 példány v a n a Ve]encei-hegységi anyagban. Ebből 6 példány a törzsfajhon tozó, V? p e d i g
P u r p u r i c e n u s K a e h l e r i L . ab. I i t o r a l i s
nak b i z o n y u l t . "Ízzel
a z előfordulásnál
tar Dep.-
k a p c s o l a t b a n az ab.
litoralta
Dep. leirása óta / 1 9 1 3 / általánosan
elterjedt
té
ves nézetet k e l l tisztázni. M i v e l Dépoli e z t a formát a t e n germellékről i r t a l e , és 1926-os munkájában Fiume,BeIvedére, v a l l e d.Recina, B u c c a r i , B r i b i r
lelőhelyekről említi,a gyűj
tők m i n t faunánk területén c s a k a t e n g e r p a r t o n előforduló al a k o t kezelték. A M e l e g - h e g y e n gyűjtött s o r o z a t - de a múze um anyagában található számos és különböző lelőhelyekről r é gebben gyűjtött példány i s - a z t b i z o n y l t j a , h o g y a P u r p u r i cenus K a e h l e r i L . a b . l l t o r a l i s
Dep. faunánkban s o k k a l
elter
j e d t e b b , m i n t a z t e d d i g hitték, lehetséges, h o g y ez a válto zat
a
is,
h o g y a Velencei-hegységben
melegebb h e l y e k e t
a Meleg-hegyen
az a
körülmény
i s annak l e g m e l e g e b b részén,
gyűjtötték.
Az i r o d a l o m b a n , lis
k e d v e l i . Erre u t a l
de főleg a gyűjteményekben az a b . l i t o r a
Dep.-hoz tartozó
néven s z e r e p e l n e k .
példányok általában
ab. o l n o t u s
Villa
Ezért közlöm a két változatot h e l y e s e n ér
telmező ábrát /30-32.ábra/ D e p o l i nyomán / F i u m e , I V . 1 9 2 6 . p . 76/.
3 0 - 3 2 . ábra. Purpuricenus K a e h l e r i 1 . 30 = f o r m a t y p i c a 3 1 = a b . l l t o r a l i s Dep. 32 = a b . c i n c t u s V i l l a . 30
31
32
Megjegyzendő, h o g y a P u r p u r i c e n u s és az a b . l l t o r a l i s
K a e h l e r i L . törzsalakja
Dep. között t e l j e s
átmenet található.
4. A L e p t u r a l i v i d a P a b r . magyarországi előfordulási a d a tait faj hány
i g e n sok
munkában o l v a s h a t j u k és számontartották
ezen
vörös potrohvőgü változatának / a b . b i c a r i n a t a A r n . / előfordulását i s . Arról a kérdésről a z o n b a n ,
leptura livida
Pabr.-nak
melyik
alfaja
találunk a d a t o t a magyar i r o d a l o m b a n .
né
hogy
a
él nálunk,sehol sem
A Velencei-hegységben
gyűjtött több m i n t 100 példányból álló l e p t u r a l i v i d a
soro-
z a t a r r a késztetett, h o g y e z z e l a kérdéssel l a l k o z z a m . A meghatározás példány a
aorán
behatóbban
kiderült, h o g y
fog
valamennyi
l e p t u r a l i v i d a p e o t a J.&K.Dan. a l f a j h o z
tartozik.
Ezen a nyomon e l i n d u l v a megvizsgáltam a múzeum egész m a g y a r óra zági
anyagát. A több m i n t 350
leptura livida
példányból
álló és s o k lelőhelyről származó a n y a g vizsgálata a r r a az eredményre v e z e t e t t , h o g y Magyarországon a l e p t u r a l i v i d a P b r . törzsalakja nem i s f o r d u l elő. P l a v i l s t s i k o v a l e p t u r a l i v i d a l i v i d a Fabr. kező: Közép-Hémetország, landia, valamint
elterjedési
/1936/
Észak-Franciaország, B e l g i u m ,
Hol
helyenként és ritkán a Kaukázusban. A l e p
t u r a l i v i d a p e c t a J.&K. Ban. elterjedési viszont
azerint
területe a követ
Délkelet-Európától
területe
szerinte
Szibériáig t e r j e d . /Szovjetunió
európai része, Szibéria a Bajkál-tóig, Kaukázus,
Tranakauka-
z i a , Észak-Irán, Türkmenia, A r m e n i a , Szíria, Kiaázaia éa D£Lkelet-Európa/.Ehhez az elterjedéai területhez hazánk l a a z o r o a a n kapcsolódik. A l e p t u r a l i v i d a l i v i d a F a b r . és 1 . l i v i d a p e o t a J.&K.Dan. szétválasztása a z alábbi bélyegek alapján történik:
- \\Wli7/
iii ivVi
33-34.ábra. 3.3 • l e p t u r a l i v i d a l i v i da F a b r . , 34 = l e p t u r a d i v i d e p e c t a J.&K. Dan.
34
33
leptura livida livida
F. Az előtör hátát hosszú
és s u g a
r a s a n elálló /33.ábra/, a szárnyfedőket rövid szőrözet l e p t u r a I i v i i a p e c t a J.&K. Dan. az előtör hátának hosszú szőrőzete d a l t i s felfelé,és a k o r o n g o n ábra/ v a g y a szárnyfedőket szőrőzet
fedi,
O l y a n , m i n t a törzsalak, de nem s u g a r a s a n ,
hanem o l
oldalról befelé irányult, /34.
részben és a t e s t e t
alul
hosszú
fedi.
5. A T e t r o p s nembe tartozó f a j o k közül nálunk sokáig osak a
Tetrops
pr- . t a
és a
nyilván. E z t a két f a j t
î
t r p
3
k i . f a j o k a t tartották
szárnyfedőszinezet.ik
határozott
kü
lönbsége alapján a gyűjtők jól e l tudták különiteni. F i g y e l -
men kivül hagyták a z o n b a n a z t , h o g y J.Mülier 1 9 2 7 - b e n
a
l e o p t e r o l o g i s e h e s C e n t r a l b l a t t - b a n ab.pseudopraeusta
néven,
a T e t r o o s S t a r k i - n a k e g y a T e t r o p s praenstá-hoz ben
Co-
szineződés-
t e l j e s e n hasonló változatát i r t a l e . Ennek a változatnak
a T e t r o p s praeustá-tól való elválasztása nem éppen könnyű,de a következők figyelembevételével mégis lehetséges: Tetrops praeusta 1 . : F e k e t e ; szárnyfedői sárgás-barnák
f e k e t e csúccsal, a z e-
lülső lábpár sárga, de az elülső combok töve m i n d i g a középső és hátulsó lábak
fekete,
nagyrészt feketék. A f e j e t és az
előtör hátát felálló barnás, a szárnyfedőket rövidebb, l e s i muló szőrőzet f e d i . H o s s z a 3,5-4 Tetrops S t a r k l
F e k e t e ; szárnyfedői lábai
mm.
Chevr. sárgás-barnák
fekete
szegélysáwal.
t e l j e s e n sárgák, v a g y l e g f e l j e b b a középső és hátulsó
c o m b j a i feketék, lábszárai m i n d i g sárgák. A szárnyfedők o o n tozása_erősebb és sárga szőrözetük h o s s z a b b . H o s s z a
3,5-4,5
mm. T e t r o p s S t a r k i C h e v r . a b . p s e u d o p r a e u s t a J.Müll. A törzsalaktól csak a
csúcsa
abban
különbözik, h o g y
fekete, a fekete
oldalsáv
a szárnyfedőknek hiányzik,
tehát
szárnyfedőszinezete a T e t r o p s praeustá-val t e l j e s e n megegye ző. A T e t r o p s S t a r k i a b . p s e u d o p r a e u s t a J . Müll.előfordulásá ról a "Fauna R e g n i Hungáriáé" területéről e d d i g a R o u b a l k a talógus 2. kötete / 1 9 3 6 / közöl a d a t o k a t . Trencsén megye, U l m a n k a = 0 1 m a n y f a l v a , Hárman=Hermánd, Zlatovec=Vágaranyos lelő helyekről. A Velencei-hegységből 67 T e t r o p s közül
36 példány a
példány került k i . Ezek
Tetrops praeusta 1 . fajhoz
példány /N-Mh, "Bükkös"; S-Mh,
és N-Ah,
cserjés
tartozik.
5
lelőhelyek
ről/ m i n d e n kétséget kizáróan T e t r o p s S t a r k i ab. p s e u d o p r a e u s t a J.Müll.Ide T a r t o z i k még további 3 példány,bér a szárny fedők pontozása nem a n n y i r a erőteljes, m i n t az előbbieké /ST, S-Mh, N-Mh
lelőhelyekről/. 23 példány
azonban, melyeknek
skulpturája feltűnően erősebb és a
T e t r o p s p r a e u s t a L. f a j h o z
s z o n t nem
szőrözetük i s hosszabb,mint
tartozó példányoké, lábuk v i
sárga, hanem b a r n a , sőt
Müller a T e t r o p s S t a r k i
feketés, problémát o k o z .
Chevr. f a j i
bélyegeként s o r o l j a f e l
a lábak sárga színét,amely bélyeg a z o n b a n nem látszik
olyan
állandónak, m i n t a skulptura-különbség, ezért ma még nem s o r o l o m e z t a formát a T e t r o p s S t a r k i C h e v r . f a j h o z .
A
továb
b i és több lelőhelyen végzendő vizsgálatok m a j d eldöntik,nem i l l e t i - e meg e z t az aberrációt külön név. a b . p s e u d o p r a e u s t a M ü l l , előfordulása a
A Tetropp
Starki
Velencei-hegységben
nem e l s z i g e t e l t jelenség. A múzeumi a n y a g alapján
ugy
lát
s z i k , h o g y hazánk egész területén előfordul. j._Müller
szerint
a két f a j tápnövényében i s különbözik
egymástól. M i g a T. p r a e u s t a többnyire Rosaceákon /gyümölcs fákon/ gyűjthető, a T. S t a r k i
a b . p s e u d o p r a e u s t a tápnövénye a
tölgy. A sárgalábú példányok esetében ez könnyen feltételez hető. A feketelábu, de skulptúrájában v a l megegyező sorozatból
a z ab.pseudopraeugté-
v i s z o n t 10 példány f e n y v e s b e n vég
z e t t kopogtatásból került elő. Feltehetjük, h o g y a tápnövény o k o z z a a z egyes formák közötti különbségeket.A h a z a i
Tetrops
formák kérdését tápnövényekrs i s részletesen kiterjedő
vizs
gálattal szeretném m a j d később tisztázni. A Velencei-hegységben gyűjtött
cincérfajok
és a
gyűjtöttek,fel k e l l
f a j o k előfordulnak a
környékéről, b e
száma 7 5 . Ez a szám az
1 2 9 - r e e m e l k e d i k . Néhány f a j t mellett
Velencei-tó
aberrációkkal
e z e k közül c s a k a Velencei-tó
a z o n b a n tételesnünk, h o g y e z e k a
Velencei-hegységben i s , m i v e l
tápnövé
n y e i k o t t i s megtalálhatók. A Velenoei-hegységben gyűjtött C e r a m b y c i d a e a n y a g s z e r t a n i és lelőhely a d a t a i a következők: Prionufl c o r i a r i u B N-Mh,VTI.12 A/;
rend
1 . - M e l e g - h e g y e n e g y e l v e és 1 árpafényen.S-Mh,VTI.10 A / , V I I . l l
Isseküte-'.- 4 db.
Rhagium s y c o p h a n t a S c h r a n k - A Velencei-hegyPéj; tölgyeseiben mindenütt közönséges. - N-Mh, V . 3 0 - V I . 2 3 AA
V.4-9
N-Th, V.8-31 A / í
A/,
V.10
IÇ-Ss^à-llh
N-Ah, V..10-Y1.1 A-S*/.!
/ 25 d b . S t e n o c o r u a q u e r c u s G o e t z . - Változatával együtt tölgyesben eg y e l v e . - M-Th, V.31 A / i
N-Ah, V I . 1 A / l
N a d a p , V.29 /MM/
- 6 db. S. q u e r cas G o e t z . a b . u n l c o l o r F l e i s o h .
-
N-Th, V . 3 1 AA
-
3 db. Acmaeopa c o l l a r l s L . - Erdőszegély virágzó fáin, rétek virá g a i n , tisztásokon, ges. VI.14
az egész
- N-Mh, V.9 A / í
Aa/;
Velencei-hegységben közönsé
S-Mh, V . 3 0 - V I . 2 1 A / i
n-Ah, V I . 1
A/î
P-Bv, V.8
A/l
N-Th,V.31
A/l
V-n, V.23
A/-
- 52 d b . A. c o l l a r l s 1 . a b . n i g r i e o l l i s M u l s . között. - S-Mh, V.30 A / ;
Előfordul a törzsfaj
N-Mh, V.9 A / í
N-Th, V . 3 1 A / .
-
26 d b . C o r t o d e r a h u m e r a l i s S c h a l l . - A Velencei-hegység tölgyeseiben a virágzó tölgyfákon változataival együtt tömegesen
fordul
elő.- S-Mh, V.5 A l / ,
N-Th,
V.5-9 A / ,
V . 3 1 A-Sz/; N-Ah, V.9-10 A-Sz/. - 9 1 d b .
0. h u m e r a l i s S c h a l l , N-Mh,
V.5-10 A-Sz/; N-Mh,V.4-9 A / ;
V.4-9 A / î
ab. s u t u r a l i s
P a b r . - S-Mh, V.5 A-Sz/;
N - t H , V.5-8 A-Sz/; N-Ah, V.10 A-Sz/; V-
É , V.3 A-W.-35 db. C. h u m e r a l i s S c h . a b . K o o i i P l e i s c h . C o r t o d e r a v l l l o s a Heyd.
-
m e l l e t t . - S-Mh, V I . 2 AA
- S-Mh, V.5 A - S z / . - l d b .
A M e l e g - h e g y e n és a
Velencei-tó
SäT, V.26 A-Sz/; V-É, V.23 A /
- 15 db. Grammoptera r u f i c o r n i s P a b r . - Erdőszéleken k o p o g t a t v a . - M - M h , V.4-9 A / í N-Th, V.5-8 A / i V-p, V.18 / B a l o g h - S o r a f a i / . - 9 db. Grammoptera
ustulata Schall.
- A M e l e g - h e g y tölgyeseiben v i
rágzó fákról k o p o g t a t v a . - S-Mh, V.2-5 A / î - 8 db.
N-Mh, V.4
A/.
Grammoptera v a r i e g a t a Germ. - Változatával együtt virágzó tölgyfákról k o p o g t a t v a . - N.-Mh, V.4 A / i N-Th, V.9 A / i N-Ah, V.10 A / . - 8 d b . G.variegata
G e r m . a b . n i g r i s c e n s Weise - N-Mh, V.4 A / . -
9 db.
Alosterna tabacicolor tölgyfákon,
AA A.
VE.15
De Geer -
Változatával együtt virágzó"
erdőszélen virágokon g y a k o r i . -
Aa/;
tabacicolor
N-Th,
V.31
AA
N-Ah,
N^íh,
VI.1
AA
V.20-30
-
20 d b .
N-Th,
V.31
AA
- S-Mh,
V.30
AA
De G e e r a b . d i v e r s i p e s P l c -
- 2 db. Leptura sexguttata Schall. - 1 db.
- Pühálőzásból.
L e p t u r a l i v i d a P a b r . s s p . p e c t a J.AK.Dan.
-
Mindenütt n a g y
tömegben. Virágző növényekről fühálőzva.AA
N-Mh,
V I . 1 - V I I . 1 3 AA
A/;
S-Dh,
V.26 A-Sz/. - 1 1 7 d b .
Pachvtodes e r r a t i c a Daim. -
S-Mh,V.30-VlI.10
N-Th, V I . 2 2 - 2 4 AA
N-Ah,VI.23
V . 3 0 - V I I . 1 0 között a
Meleg-he
g y e n , T e m p l o m - h e g y e n és A n t o n i a h e g y e n a virágző rétek virágain,nagy tömegekben v o l t található. N-Ah, H-Th P.
§AA
- 15 db.
e r r a t i c a Dalm. a b . v o l g e n s i s P l a v . - N-Th AA
- 2 db.
P l c - N-Th AA
- 2 db.
P. e r r a t i c a Dalm. a b . k a l a v r i t a n a P.
e r r a t i c a Dalm. a b . a. - N-Mh
AA
- 1 db.
P. e r r a t i c a Dalm. a b . b . - N-Ah AA P . e r r a t i c a Dalm. a h . s e p t e m s l g n a t a S-Mh P.
cserjéken,
- 3-Mh,N-ito,
A/.
- 1 db. K ü s t . - N-Th, N-Ah,
N-Mh,
- 14 d b .
e r r a t i c a Dalm. ab.ç. - N-Th /T
- 1 db.
P. e r r a t i c a Dalm. a b . d . - N-Th / K / . - 1 d b . P. e r r a t i c a Dalm. a b . e. - S-Mh
AA
- 1 db.
P. e r r a t i c a Dalm. a b . f . - N-Mh,
S-Mh
P. e r r a t i c a Dalm. a b . £ . - S-Mh,
N-Mh,
P.
N-Mh
e r r a t i c a Dalm. a b . h . - S-Mh,
A/.
- 6 db.
N-Th A A AA
- 4 db.
- 2 db.
P. e r r a t i c a Dalm. a b . i . - N ^ I h , N-Th AA
- 2 db.
P. e r r a t i c a Dalm. a h . a n t i c e d i v i s a N-Th, V-T A / . - 1 6 7 db.
N-Mh,
Plc
-
P, e r r a t i c a Dalm. a b . P i c i P l a v . - N-Th, S-Mh P
t
e r r a t i c a Dalm. m o r p h a e r y t h r u r a N-Ah A / . - 77 d b .
AA
K ü s t . - N-Hh,
P.. e r r a t i c a Dalm. a b . v i c i n a H e y r . -
S-Mh,
N-Ah,
S-Mh,
- 2 db. S-Mh
N-Th A / . -
1 . e r r a t i c a Dalm. a b . e i b e s a n a P i c - N-Th, S^4h A / .
N-Th '. '•' 4 db 2
db'
î . e r r a t i c a D a l m . a b . q u l n q u e n o t a t a P l a v . - S-Mh, N-Mh,N-Th, N-Ah /K/.-12 d b . P. e r r a t i c a Dalra. a b . H e y r o v s k y l P i c - N-Mh, N-Th A A P. e r r a t i c a Dalm. a b .
- S-Mh AA
2 db.
- 1 ah. AA
P. e r r a t i c a D a l m . a b . l u n u l a t a C s i k i - S-Mh, N-Mh, N-Th - 10 d b . AA
P. e r r a t i c a D a l m . a b . a n t l c e n o t a t a P i c - N-Mh, N-Th
-
2 db. P. e r r a t i c a D a l m . a b . h u n g a r i c a P i c - S-Mh A / -
- 1 db. AA
P. e r r a t i c a D a l m . a b . t e s t a c e o f a 3 c i s . t a P i c - N-Th, N-Ah 3 db.
S t r a n g a l i a r e v e s t i t a 1 . f o r m a t y p i c a - Cserjésben k o p o g t a t v a . - S-Mh, V.30
AA
- 1 db.
S t r a n g a l i a m a c u l a t a Poda -
Változataival együtt virágzó n ö
vényzetről fühálózva. - S-Mh,VI.20-21 A / ; N-Th, VT.22 A / .
S. m a c u l a t a P o d a a b . s u b s p i n o s a ?. - N-Th, 'v.31 AA
- 1 db.
S. m a c u l a t a P o d a a b . b i n o t a t a M u l s . - N-Mh, VT.23 A/? VT.24 AA
N-Th,
- 2 db. '
S. m a c u l a t a P o d a a b . u n d u l a t a M u l s . Nadap, V.29 /MM/.
S. m a c u l a t a P o d a a b . r e d u c t a S c h m i d t S t r a n g a l i a b i f a s c i a t a M ü l l . - Virágzó v a . - S-Mh, V I . 2 6 - V I I . 2 7 A / ; N-Ah, V I . 2 3 A / ;
Strangalia nigra I .
- S-Mh,VT.20 A / . - l d b . - 1 db.
növényeztről fühálóz
N-Mh, V I . 2 0 - 2 3
A/î
N-Th,VI.
P-Bv, V I I . 1 5 /H/. - 1 3 d b .
- Virágzó növényekről fühálózva.Az egész
Velenecei-hegysériben közönséges.- S-Mh,V.30-VT.2 A / ; V I . 2 0 - 2 4 AA
N-Th, V.31-VT.24 AA
s t r a n g a l i a s e p t e m p u n c t a t a Pabr. lózva. -
S-Mh, V I . 20-21 A / î
N-Ah,VT. 1 A / . -
N-Mb, 68 d b .
- A Templom-hegyen és a
l e g - h e g y e n változataival együtt
A/.
A/;
N-Th, V.31-VT.22
- 3 db.
S t r a n g a l i a m e l a n u r a 1 . - N-Th, fühálózva, V . 3 1 AA
23-24 A / ;
A/;
N-Mh,VT.20
- 4 db.
Me
virágzó növényekről fühá
* 4 l h , V I . 24 A / ;
N-Th, V I . 22
- 5 db.
. s e p t - r n p u n c t a t a P. a b . q u i n q u e s i g n a t a Küst. - N-Mh, V I . 2 0 24 AA - 5 d b .
S. s e p t e m p u n c t a t a
F., a b . n o t a t i c o l l l s P i c - N-Mh,
s-Mh, V I . 2 7 A / . 5. s e p t e m p u n c t a t a
- 2 db. F. a b . a p i c e m e d i o p u n c t a t a
26
A/.
AA
VI.24
P l a v . - S-Mh, V I .
- 1 db.
S . s e p t e m p u n c t a t a P. a b . n j g r i t h o r a x P l a v . - S-Mh,
A/»
VI.20
N-Mh, V I . 2 0 A/- 2 db. S p o n d v l i s bupre8toides 1 . - Lámpafényre repült. - S-Mh, V I I . 10
AA
- 1 db.
Cerambvx c e r d o L . - A M e l e g - h e g y tölgyesében e g y e l v e * lámpa fényre i s repült. -
kutzA
S-Mh,
V I . 1 5 Aa/,
N-Mh,
V I . 2 3 - V I I . 1 0 AA
VII.11
Cerambyx S c o p o l i i Füssl.-Virágzó
Velencei-hegységben közönséges. - S-Mh, Mh, V.10 /KL/, V I I . 1 1 A / î nyirfakéreg alól X I . 1 3 A / ;
AA
VII.11
A A - 22 d b . fákon és cserjéken
/isse-
az egész
V . 3 0 - V I . 2 8 A/;
N-Th, V.10 A-Sz/, V . 3 1 - V I .2 N-Ah, V I . 1 A / ;
P-Kh,
NA/,
IV.25-26
- 24 d b .
A x i n o p a l p i s g r a c i l i s K r y n . - Virágzó tölgyfákról k o p o g t a t v a . S-Mh,
VI.21-26 A/;
Stenopterus
N-Th,, V I . 22 AA
- 10 d b .
f l a v i c o r n i s K ü s t . - Tölgyerdőben fühálózva. - N-
Mh, V I . 2 3 A / .
- 1 db.
S t e n o p t e r u s r u f u s L . - Réteken,tisztásokon,erdőszéleken v á l tozatával együtt a Velencei-hegység egész területén g y a k o ri.
- S-Mh,
V I . 22-24 A/í
V I . 2 - V I I . 1 0 A/î
N-Mh,
N-Ah, V I . 27 A A
V I . 2 0 - V I I . 1 3 A/í
N-Th,
- 37 d b .
S. r u f u s 1 . a b . c a v a l a i r e n s i 8 J u r e c . - S-Mh,
VI.21-VII.10
AA
- 5 db. M o l o r c h u s u m b e l l a t a r u m S c h r e b . - Erdőszegély fáiról k o p o g t s t v a . - N-Th, V.31 A / ; Nadap, V.30 /MM/. - 2 d b . M o l o r c h u s K i e s e n w e t t e r i M u l s . - Kopogtatással gyűjtött a n y a g ból került elő. - S-Mh, V.30 A A - 1 d b . eUfiáS a n g u l a t a S c h r a n k - A M e l e g - h e g y e n és a Templom-he g y e n virágzó tölgyfákról és az erdőszegély virágairól k e rült elő. - S-Mh, V.5-10 A-Sz/; N-Mh, V.4 A / ; N-Th V 8 9 A A - 12 db. ^ ^ o ^ ^ u ^ ^ o i r i i B
Ab.- A I ' e l e g - h e g y déli oldalán az e r -
dőszegélyen molyhostölgy száraz ágáról k o p o g t a t v a . - S-Mh, A-Sz/. - 1 d b .
71.28
P h v m a t o d e s t e s t a c e u s L . a h . v a r l a b i l i s 1 . - A f a j többi vál t o z a t a i v a l együtt tölgyfák száraz ágairól k o p o g t a t v a . - SMh, VT.2, VT.28 A-Sz/. - 2 d b . P. t e s t a c e u s L. ab. c o m b i n a t us Roub. - S-Mh, VT. 2 1 AA P. t e s t a c e u s L . a b . s i r o i l a r i s K ü s t . - N - b t ,
- 1 db.
VT.21 AA-1 d b .
P h y m a t o d e s r u f i p e a P a b r . - Virágzó tölgyről,erdószegély c s e r jéiről k o p o g t a t v a . - 3-Mh, V.5-10 A-Sz/; N-Mh, V.4-9 A / ; N-Th,V.9 A / ;
N - A h , V . 1 0 - V I . l A-Sz/; V-K,V.25 A / . -
23 d b .
P h y m a t o d e s a l n i L . - Erdőszéleken és cserjésekben k o p o g t a t v a , v a l a m i n t fühálózva.- S-Mh, V.5-VI.2 A-3z/; N-Mh, V.10 A Sz/;
N-Ah, V.9-10 /K-Sz/. - 9 d b .
A n i s a r t h r o n barblpes Schrank. - A Meleg-hegy
déli
oldalán
gesztenyéről k o p o g t a t v a . - S-Mh, VT.28 A-Sz/, - 1 d b . X y l o t r e c h u s a n t i l o p e Z e t t . - Száraz, v a g y sérült molyhostöl g y e k törzséről,ágairól került elő. V I I . 10
A/;
AA
N-Mh, V I I .11
AA
- S-Mh, VT.21-28
- 1 1 db.
C l y t u s t r o p i c u s P a n z . a b . praescutellarís P i c - Molyhostölgy száraz aágairől k o p o g t a t v a . -
A/.
N-Ah,
"öreg tölgyes", V I . 1
- 1 db.
C l y t u s r h a m n i Germ.- Változataival együtt virágzó növényzet ről fühálózva.- S-Mh, V I . 2 1 - V I I . 1 0 A/î
N-Th, V . 3 1 - V I . 2 2 A / .
A/;
C. r h a m n i Germ. a b . f e r r u g i n l p e s P i c N-Mh, V I . 2 4 A / .
S-Mh, V I . 2 3 - 2 7
3-Mh, VT.26-27 A / ;
N-Th, VT.22 AA
C l y t u s őrletis I . - Virágzó
A/;
N-Mh,
- 10 d b .
cserjékről
lózva. - N-Mh, V.9, V.30 A / î
A/. -
-
- 5 db.
C. r h a m n i a b . t e m e s i e n s i s Germ. VI.23, V I I . 1 1 A/;
N-Mh, V I . 2 3 - V I I . i l
- 24 d b .
k o p o g t a t v a és fühá
N-Ah, V I . 1 A / ;
N-Th, V. 3 1
4 db.
P l a g l o n o t u s d e t r i t u s L . - Kiszáradt tölgyfán e g y e l v e . - N-Mh, VTI.11 A/;
S-Mh, V I . 2 1 A A
-
6 db.
P l a g i o n o t u s f l o r a l i a P a l i . - A Z egász Velencei-hegységben 29-VTI.13 között rétek
v.
virágjairól nagy tömegben került a
s-Mh, A / ; N-Th, A / ; V - T , A » t é i / .
í^inái<5Da. - N-Mh, A A - 23 d b . P. f l o r a l i s S-Mh,
Pali.
a b . a u l i o u s L a i c h . - N-Mh, A / í N-Th, A / ;
A / t V-T, /H/. - 5 1 d b .
C h l o r o p h o r u a v a r i a s O.P. M ü l l . - Virágzó növények en i g e n k ö zönséges. - S-Mh, V I . 2 8 A - S z / ; N-Mh, V I . 2 0 A / ; S - D h , V I I . 1-5 A / l P-Bv, V I I . 1 5 A / l V - T , V I I . 9 /H/, V I I . 1 9 A a / ; ST,
VII.1A A
V I I I . 8 /B-M/; D-vá, V I I I . 1 8 A / . - 1 5 d b .
C. v a r i us O.P. M ü l l . a b . o o e l l a t u s V i t a l .
- S-Mh, V I . 27 A / l
- 1 db. 0. v a r i a s O.P. M ü l l . a b . v i r i d i c o l l i s K r a a t z A/î
- N-Mh, V I I . 1 3
P-Bv, V I I . 1 5 A a / . - 2 db.
C. v a r i a s O.P. M ü l l . a b . i n c a n a s P l a v . -
P-Bv, V I I . 1 5 A » / l
V-T, V I I . 1 9 A a / . - 2 d b . C h l o r o p h o r u s s a r t o r M ü l l . - Rétek virágjain g y a k o r i . - S-Mh, V I . 2 6 , V T I . 1 0 A / l N - M h , V I I . 1 3 A / l V-T, V I I . 1 9 A a / | S-T, V I I I . 8 /B-M/. - 1 3 db. Chlorophorua
f i g u r a t u s Scop. -Virágzó növényekről fühálózva.
- S-Mh, V . 3 0 - V I . 2 7 A / l N J í h , V I . 2 4 A / l A/.
N-Th, V . 3 1 - V I . 2 4
- 19 db.
I s o t o a u s s p e o l o s u s S c h n e i d . - A M e l e g - h e g y csúcsán lámpafényr s röpült. - S-Mh, V I I . 1 1 / i s s e k u t z / . - 1 d b . P u r p u r i c e n u s K a e h l e r i 1 , - Változatával együtt a M e l e g - h e g y e n molyhostölgy száraz ágairól k o p o g t a t v a és e g y e l v e . - S-Mh, V I . 28 A - S z / ; N-Mh, V I I . 1 1 A A
- 6" d b .
P. K a e h l e r i 1 . a b . l i t o r a l i B D e p . - S-Mh, V I . 2 8 A - S z / , V I . 2 1 , V I I . 10 A / l N-Mh, V I I . 1 1 A / . - 1 2 d b . D o r c a d i o n a e t h i o p a S c o p . - Az egész Velencei-hegység területén,száraz réteken, szántóföldek között, u t a k o n stb.közön séges. A/,
S-Dh, V I I . 5 A A
S-Mh, V . 3 0 - V I . 2 8 A / l N-Mh, V.9
V.10 /KL/, V I . 1 5 A a / ; N - T h , V.5-10 A - S z / ; N-Ah, V I .
1 A / l N - K f , I V . 7 A - S z / ; S-T, V.26 A - 3 z / ; V-É, V.23 A A - 31 db. D o r c a d i o n f u l v u m Scop.
-
Különösen a Velencei-tó
szárazabb rétjein közönséges.- D, V.17-18 A A
partjának
V.8 /S/; D-
s z i , I V . 2 9 - 3 0 / K X / K V . 1 7 - 1 8 AA
28 A-Sz/*» P-Kh, I T . 2 5 - 2 6 AA D o r c a d i o n pédestre Poda letén közönséges. A/;
P-3\ I V . 2 4 - 2 6 A / * . K - Ï » I V .
-
49 d b .
Az egész Velencei-hegység terüle-
S-Mh, V . 5 - V I . 2 6 A / ,
-
N-Mh, V . 5 - 1 0 A-Sz/, V I . 1 5 Aa/;
I V . 7 A-Sz/; P-Kh, I V . 2 5 - 2 6 A / í 24-26 A / .
X- 1 4
hő
alól
N-Th, V . 8 A / ; N - K f ,
S-T, V . 2 6 A - S z / j P - T , I V .
- 31 db.
D. pédestre P o d a v . a u s t r i a c u m G g l b .
- S-Mh, V I . 2 A / ;
N-Mh,
V . I o A-Sz/; N - K f , I V . 7 A-Sz/. - 3 d b . D o r c a d i o n S c o p o l j i H b s t . - Csak a Velencei-tó mellől elő.
- D, V . 1 7 - 1 8 A / i
A/. -
D - s z l , I V . 3 0 /K-Sz/;
került
P-T, 1V.24-2«
9 db.
1 1 opns n e b u l o s u s 1 . - Tölgyfáról k o p o g t a t v a . - S-Mh, VT. 2-VT.. 28 A-Sz/; N-Th, V . 3 1 AA Exocentrus
adspersus Muls.
- 5 db. - Virágzó tölgyfákról k o p o g t a t v a ,
néhány példány lámpafényre röpült. AA
-
S-Mh, V I . 2 1 - V I I . 1 0
V I . 2 2 /Gozmány/. - 8 2 d b .
Exocentrus
lusitanus I . -
S-Mh, V I . 21-28 Exocentrus
AA
Virágzó tölgyfáról k o p o g t a t v a .
N-Mh, V T I . 1 3 A / ;
N-Ah,VI.1 A A
-
-25 d b .
p u n c t i p e n n i s M u l s - G u i l l e b . - A Meleg-hegyen
ko
pogtatásból került elő, lámpafényre i s repült. - S-Mh, V I . A-3z/, V T I . l o A / i
N-Mh,VTI.13 AA
V T I I . 3 0 /KL/.-
P o g o n o c h a e r u s f a s c i o u l a t u a De G e e r - K o p o g t a t v a .
A/.
8 db.
- N-Th, V.9
- 1 db.
S t e n l d e a G e n e i A r a g . - M o l y h o s tölgy száraz ágairól k o p o g t a t v a . - S-Mh, VT. 2, V I . 2 1 ,
V I . 25
AA
V.5
AV. -
5 db.
A g a n a n t h l a K l r b v i G y l l . - Verbascum-ról.- S-Mh, V T I . 2 7 AA1 db. A g a p a n t h i a D a h l ! R i e h t . - Bogáncsról fühálózva.- S-Mh, V.30V I . 2 AA N-Mh, VT. 1 AA D, V.17 AA S-T, V.26 A-Sz/. 7 db. Agapanthia
v J l l o s o v i r i d e s c e n s De G e e r
mellől került elő. - D, V.17 A / ; Agapanthia AA
cardul I . -
N-Mh, V.9 A / ;
-
Csak a Velencei-tó
P-Bv, V.8 /S/. - 2 d b .
Bogáncsról fühálózva. -
N-Th, V.31 A / i
S-Mh, VT.21
N-Ah, V.10 A-Sz/, VT.
1 , 7 1 . 2 7 AA - 6 d b . A g a p a n t h i a v l o l a c e a P a b r , - Réteken fühálézva. 71.1
A/î
K-T, 7 1 . 1 5 /!S/| P-Bv, 7.8
Aa/.
Mesosa c u r c u l i o n o l d e s 1 . - K o p o g t a t v a . -
S-Mh,71.25 A/*-
Megosa n e b u l o e a P a b r . - Tölgyesben k o p o g t a t v a . 71.28
A/í
N-Mh, 7.9 A / ,
T I . 15 Aa/;
AA
1 db.
- S-Mh, 7 1 . 2 -
N-Ah,7.10 / K - S z / , 7 I .
1 A / í N-Th, 7 . 3 1 A / . - 60 d b . A n a e s t h e t l e t e s t a c e a I . - Tölgyfákról k o p o g t a t v a . 21-26
N-Ah, 7.9,
- 5 db.
S-Mh, 7 1 .
V I . 2 8 A-Sz/. - 1 7 d b .
S a p e r d a p o p u l n e a 1 . - Nyárfagalyakról fühálózva. - S-T, 7.26 A-Sz/. - 1 d b . T e t r o p s p r a e u s t a 1 . - Erdőszélen, cserjésben,tisztásokon k o p o g t a t v a és fühálózva. - S-Mh, 7.5 A-Sz/, 7 1 . 2 A A N-Mh, 7.4,
7.9, 7.30 A / í
N-Th,7.5 A-Sz/; 7 . 8 - 9 , 7 . 3 1 A / í
N-Ah,
7.10 A-Sz/. - 36 d b . T e t r o p s S t a r k i C h e v r . ab.peeudo. és cserjésben k o p o g t a t v a . A/;
N-Mh, V.4 A / ;
-
* u s t a J.Müll. - Tölgyesben S-Mh, V.5, V.10 A - S z / , V.30
N-Ah, V.9 A / ;
S - T , V.26 A - S Z / . - 8 d b .
T. S t a r k i C h e v r . a b . p s e u d o p r a e u s t a J . M ü l l , sötét láhu pél dányok. - S-Mh,V.30 A / ; N-bt
fenyves, V I . 1 A A
N-Mh,V.30-31 A / ; -
N-Th, V . 3 1
A/;
23 d b .
P h v t o e o i a A r g u s Pröl. - Napsütötte déli lejtőkön fühálózva.S-Mh,
VI.2
A/. -
4 db.
P h y t o e c i a n i g r i p e s V o e t . a b . n l g r o p übe s o ens lencei-tó m e l l e t t
gyűjtötték.
-
B t t , - Csak a Ve
S-T, V.26 AA
V - É , V.23
/S/. - 2 d b . P h y t o e c i a v i r g u i a C h a r p . - Fühálózva. - S-T, V.26 A-Sz/. 1 db. Phytoecia
p u s t u l a t a Schrank
v a . - S-Mh, V.30-VT.2 A / i A/;
-
_ Virágzó növényzetről fühálóz N-Mh, V.4 AA
N-Ah, V.10 A-Sz/, 7 1 . 1 A / í
N-Th, V.31, V I . 2 2
B - s z l , V.30 A-Sz/; S - T ,
V.26 A-Sz/ ; V-É, V.23 AA K-T, VT. 5
A-A
V-T, V I . 5 / s / .
- 19 db. P h y t o e c i a n i g r i c o r n i s p . a b . s o l i d a g i n i s Bacb N-Ah, V I . 1 A / . - 1 d b .
_ Fühálózva
Phytoecia
c y l i n d r i c a L. - B-Bv, V.8
Ka/. - 1 d b .
Phytoecia
i c t e r i c a S c h a l l . - Csak a Velencei-tó m e l l e t t
tötték. Virágzó növényzetről fühálózva. V-É,
-
gyűj
V-T, V.23 / S / i
V.2 /S/, V.3 /H-Ka/, V.23 /K/; K-T, V I . 5 /S/; S-T, V.
26 / I - S z / , V.30 /Ka/. - 12 d b . Phytoecia N-Mh,
c a e r u l e a S c o p . - Virágzó növényzetről fühálózva. -
V.4 /K/, I V . 1 9 - 2 1 /B-M4
N-Th, V. 5 /K-Sz/, V.31
/K/;
K-T, I V . 2 8 /K-Sz/; P-T, I V . 2 4 - 2 6 /K/. - 8 d b . Phytoecia
coerulescens
Scop.
-
Változatéval együtt virágzó
növényzetről fühálózva és k o p o g t a t v a . - S-Mh., V.30 /K/;
N-
Mh, V.10 /K-Sz/, V I . 1 /K/; N-Ah, V I . 1 /K/. - 5 d b . P. c o e r u l e s c e n s
Scop ab. a b a c u r a B r i s .
-
V.3O-VII.IO
S-Mh,
/K/; N-Th, V . 3 I - V I . 2 4 /K/; N-Ah, V I . 1 , V I . 2 3 /K/; S-T,V.26 /K-Sz/. - 22 d b . Oberes e r y t h r o c e p h a l a S c h r a n k ab. i n s i d l o s a Muls.
-
többi változatával együtt kutyatejről fühálózva.
A f a j -
S-Mh,
V I . 2 , V I . 2 1 /K/; N-Mh, V.30, V I . 2 4 /K/. - 5 d b . 0. e r y t h r e c e p h a l a S c h r a n k a b . M o n t a n d o n l P l c /K/; N-Mh,
V.29 /MM/,
-
S-Mh, V I . 2 1
V I . 2 0 - 2 4 /K/. - 7 d b .
0. e r y t h r o c e p h a l a S c h r a n k a b . p r o n o t a l i a C s i k i / K / l Nadap, V.29 /MM/.
S-Mh, V I . 2
- 3 db.
Die C e r a m b y c i d e n - F a u n a
des
Velenceer-Gebirges
Von K. É. Murai, Budapesf
Die F o r s c h e r
des
Ungarischen
Museums s a m m e l t e n i m L a u f e ten
systematischen
ausserordentlich d i e s e s 75 A r t e n
i h r e r im
Untersuchungen
v i e l e Cerambyciden. i n mehr
a l s 1.700
Naturwissenschaftlichen Jahre im
1951 durchgeführ Velenceer
Die
Gebirge
Veröffentlichung
Exemplaren
enthaltenden
M a t e r i a l e s e r s c h e i n t umso w i c h t i g e r , a l s a u s dem b e t r e f f e n d e n Gebiete
b i s h e r k e i n e r l e i L i t e r a t u r angaben v o r l i e g e n . D e r
logische Aufbau ist
und
d i e V e g e t a t i o n des V e l e n c e e r
sehr c h a r a k t e r i s t i s c h . Die
Hauptmasse
geo
Gebirgea
des G e b i r g e a b e -
s t e h t a u s G r a n i t ; s e i n e Südahhänge s i n d m i t gesprochener Steppenvegetation,sowie eus
lanuginosa bedeckt,
Wiesen v o n aus
m i t Beständen v o n N e r
s e i n e Täler und Nordabhänge m i t C a r -
pinus-Quercus-,
sowie
F u n d s t e l l e n für
Cerambyciden
Quercus r o b u r - W a l d e r n . erwiesen
s o g . M e l e g h e g y u n d d e r am P l a t e a u h i n z i e h e n d e Bäume i m J a h r e
1950 infolge
eines
weitgehednst
günstige
Lebensbe
.
I n dem v o r l i e g e n d e n fast
Waldrand,dessen
Waldbrandes
geschädigt w u r d e n und s o d e n Bockkäfern dingungen boten.
A l s reichste
s i c h d e r Südhang des
Cerambyciden-Material
a u s n a h m s l o s a l l e für d a s U n g a r i s c h e
finden
Mittelgebirge
z e i c h n e n d e n A r t e n . S e i n e Zusammensetzung w e i c h t a b e r
sich kenn
dennoch
v o n dem a l l g e m e i n e n B i l d e d e r C e r a m b y c i d e n - F a u n a d e r M i t t e l g e b i r g e a b , da e s
Steppentiere
und
m e d i t e r r a n e A r t e n enthält, bzw. A r t e n p o n t o m e d i t e r r a n e r
verhältnismässig
viele
Ver
b r e i t u n g , sowie w e i t e r s auch noch e i n i g e submontane
den: ni,
Formen.
A l s S t e p p e n t i e r e können f o l g e n d e A r t e n b e t r a c h t e t
wer
Cortodera v i l l o s a , L e p t u r a l i v i d a ssp.pecta,Clytus
rham
Plagionotus f l o r a l i s ,
Agapanthia
Kirbyi,
Dorcadion
Phytoecia Argus,
aethiops,
D. pédestre,
Ph. p u s t u l a t a ,
Ph. c o e
r u l e s c e n s und Oberes e r y t h r o c e p h a l a . Mediterrane Arten:
Strangalia
revestlta.
f l a v i c o r n l 8 , Rhopalopus s p i n i c o r n i s , n l s und Stenidea
Submontane A r t e n : S t r a n g a l i a m a c u l a t a ,
welche
Material
nopterus
befinden
sich
b i s h e r i n d e r Fauna Ungarns
b e k a n n t w e r d e n . Es h a n d e l t s i c h S t r a n g a l i a maculata
Molorchus umbel-
arietls.
I n dem m i r v o r l i e g e n d e n
cemediopunetata,
punetipen-
Genel.
l a t a r u m und C l y t u s mehrere Formen,
Stenopterus
Exocentrus
ab.reducta,
dabei
um
folgende
S t r . septempunctata
S t r . septempunctata
ab.
Formen: ab. a p i -
nigrithorax.
r u f u s a b . c a v a l a i r e n s l e , C l y t u s rhamni
ab.
auch nicht
Ste-
ferrugi-
n e i p e s und C. t r o p i c u s a b . p r a e S c u t e l l a r i a . Die a u s s e r o r d e n t l i c h s t a r k e , i n der geldecken
Z e i c h n u n g d e r Flü
a u f t r e t e n d e Variabilität d e r A r t
Pachytodea
erra-
t l c a w i r d i n den A b b i l d u n g e n 5 - 2 9 d a r g e s t e l l t . U n t e r A b b e r a t i o n e n k o n n t e n mehrere benen A b a r t e n i d e n t i f i z i e r t
mit keiner der bisher
diesen
beschrie
werden.
Sehr i n t e r e s s a n t e r s c h e i n t w e i t e r h i n
die
Feststellung
dass d i e Stammform d e r i n Ungarn a l l g e m e i n v e r b r e i t e t e n häufig g e f u n d e n e n
Cerambyciden-Art
Leptura l i v i d a
im
s a t z zu den b i s h e r i g e n L i t e r a t u r a n g a b e n i n U n g a r n nicht
und
Gegen
überhaupt
vorzukommen s c h e i n t , s o n d e r n n u r d u r c h i h r e
Unterart
p e c t a Dan. v e r t r e t e n w i r d , d e r e n V e r b r e i t u n g s i c h a u f O s t e u r o p a beschränkt . D i e S t a m m f o r m s e l b s t kommt i n W e s t e u r o p a -vcr. Anlässlich d e r B e a r b e i t u n g des v o r l i e g e n d e n d e n - M a t e r i a l e s a u s dem
Velenceer
m i c h auch eingehender m i t d e r Unteruschung Exemplare
Cerambyci-
G e b i r g e beschäftigte der
ich
ungarischen
d e r A r t e n T e t r o p s p r a e u s t a und T . S t a r k i . Dabei e r
gab s i c h n u n , d a s s T. S t a r k i über ganz U n g a r n v e r b r e i t e t i s t u n d überall häufig v o r k o m m t , d o c h f i n d e n w i r i n e r s t e r nur
i h r e a b . p s e u d o p r a e u s t a , während i h r e Stammform
ordentlich seltem i s t .
T. S t a r k i • a b . p s e u d o p r a e u s t a
p r a e u s t a z e i g e n i n d e n m e i s t e n Fällen i n b e z u g b i t u s und i n bezug
a u f d i e Behaarung,
u n d T.
a u f i h r e n Ha
sowie P u n k t i e r u n g
Körpers w e i t g e h e n d e U n t e r s c h i e d e , w e l c h e d i e s i c h e r e der
Linie
ausser
b e i d e n F o r m e n ermöglichen. D i e i m V e l e n c e e r G e b i r g e
Quereus l a n u g i n o s a gesammelten Exemplare
des
Trennung von
gehören sämtlich T.
S t a r k i a b . p s e u d o p r a e u s t a an,während d i e v o n P r u n u s s p i n o s a , C r a t a e g u s u n d a n d e r e n Sträuchern stammenden Bockkäfer d i e s e r Gruppe z u T. p r a e u s t a g e s t e l l t w e r d e n müssen.
Felelős: Kovácsné, Saurai Éva Magyar R o v a r t a n i Társa;.ág, B u d a p e s t VTJu
B a r o s s U.13..
