Magyarország története 1963–1990
Segítség az írásbeli vizsgához A vizsga egyes várható feladataihoz az alábbi ismeretek elsajátítása szükséges. Figyelem! A vizsgán ettıl eltérı feladatok is elıfordulhatnak, pl. felsorolások, összehasonlítások, mini-esszékérdések egyes résztémakörökben stb.
Tartalom: Kronológia Forrásfelismerés Ki kicsoda? Statisztikai adatok Fontosabb törvények Fogalmak
Kronológia ld. a „Kronológia” menüpontban: 1963–72 1973–88 1988–90 A piros színnel kiemelt dátumokat napra pontosan, a csillaggal (*) jelölteket hónapra pontosan (természetesen évszámmal együtt!!!) kell tudni, a többi adat csak tájékoztató jellegő .
Forrásfelismerés a félév elején kiadott tematikán szereplı források szövegét kell elolvasni, ezekbıl lesznek jól azonosítható részletek a dolgozatban. A forrás felismerése akkor teljes, ha szerzıje (kiadója), címe és keletkezési ideje (legalább év, hónap) szerepel; további kérdés lehet a forrás jelentıségének rövid értékelésére vonatkozóan
Ki kicsoda? Az 1963–90 közötti korszak legfontosabb szereplıi az általuk betöltött posztokat, jelentısebb cselekedeteiket is ismerni kell. Valamennyi alább felsorolt személy életrajza megtalálható a „Ki kicsoda” menü alatt. A kollokviumon számonkért nevek listáját alább közlöm. A vizsgán a jelzett személyek 1963 és 1990 közötti tevékenységérıl, tisztségeirıl kell csak beszámolni!! Aczél György Ajtai Miklós Andropov, Jurij Antall József Apró Antal Bauer Tamás Berecz János Bibó István
Bihari Mihály Biszku Béla Bíró Zoltán Biľák, Vasil Brandt, Willy Brezsnyev, Leonyid Bush, George id. Casaroli bíboros* Ceauşescu, Nicolae Czinege Lajos Csernyenko, Konsztantyin Csoóri Sándor Csurka István Demszky Gábor Deutsch Tamás Dobi István Donáth Ferenc Dubček, Alexander Duray Miklós Erdélyi Károly Fehér Lajos Fejti György Fock Jenı Fodor Gábor Für Lajos Gáspár Sándor Gorbacsov, Mihail Grósz Károly Gomulka, Władysław Göncz Árpád Hagemann Frigyes Haraszti Miklós Hruscsov, Nyikita Heller Ágnes Havasi Ferenc Horn Gyula Horváth István Ilia Mihály Illyés Gyula Kádár János Kállai Gyula Király Zoltán Keresztes Sándor Kis János Kohl, Helmuth Komócsin Zoltán Kónya Imre Korom Mihály Konrád György Kövér László
Lázár György Lénárd Ödön Lengyel László Lezsák Sándor Losonczi Pál Magyar Bálint Maróthy László Mécs Imre Nagy Gáspár Nagy Jenı Nemes Dezsı Németh Károly Németh Miklós Nyers Rezsı Novotný, Antonín Onódy Lajos Orbán Viktor Óvári Miklós VI. Pál Palmer, Mark Pártay Tivadar Paskai László Péter György Péter János Petrasovits Anna Petı Iván Pozsgay Imre Pullai Árpád Rajk László ifj. Rácz Sándor Reagan, Ronald Solt Ottília Sólyom László (1942) Szőrös Mátyás Tamás Gáspár Miklós Tabódy István Thürmer Gyula Tölgyessy Péter Tıkés László Tömpe András Ulbricht, Walter Vályi Péter Vásárhelyi Miklós Vigh Károly Vörös Vince Zsivkov, Todor Zimányi Tibor
Statisztikai adatok 1990-es választás listás eredményei (%) MDF 24,7%, SZDSZ 21,3%, FKGP 11,7%, MSZP 10,8%, Fidesz 8,9% és KDNP 6,4% népesség száma: 1960: 10 millió, 1970: 10,3 m, 1980: 10,7 m, 1990: 10,4 m fı adósságállomány (milliárd dollár) 1970: 0,8 md., 1980: 9,1 md., 1990: 21,6 md. a gazdasági növekedés egy évre esı ötéves átlagai: 1961–65: 4,1% 1966–70: 6,8% 1971–75: 6,3% 1976–80: 2,9% 1981–85: 1,6% 1986–90: 0,6% fıbb külkereskedelmi partnerországok részesedése az összes forgalomból 1970: 1. Szovjetunió 35%, 2. NDK 10,5% 1990: 1. Szovjetunió 19,5%, 2. NSZK 17%
Fontosabb törvények (a törvények éve, sorszáma, neve és jelentısége is szükséges a vizsgán) 1966: III. tv. a választójogról 1967: III. tv. a termelıszövetkezetekrıl 1967: IV. tv. a földtulajdonról 1970: III. tv. a választójogról 1972: I. tv. az Alkotmány módosításáról 1973: III. tv. a miniszterek és államtitkárok felelısségérıl 1975: II. tv. a társadalombiztosításról 1978: IV. tv. a Büntetı törvénykönyvrıl 1983: III. tv. a választójogról 1984: I. tv. az Alkotmányjogi Tanácsról 1987: VI. tv. a személyi jövedelemadóról 1987: XI. tv. a jogalkotásról 1989: II. tv. az egyesülési jogról 1989: VII. tv. a sztrájkról 1989: XVII. tv. a népszavazásról és a népi kezdeményezésrıl 1989: XXXI. tv. az Alkotmány módosításáról 1989: XXXII. tv. az Alkotmánybíróságról 1989: XXXIII. tv. pártokról 1989: XXXIV. tv. a választójogról 1990: X. a titkosszolgálati eszközökrıl és módszerekrıl 1990: XL. az Alkotmány módosításáról
Fogalmak Figyelem! a meghatározások nem tekinthetık teljes körőnek, csak a felkészülést segítı „emlékeztetık”!! 3 „t” – támogatás, tőrés, tiltás (kultúrpolitika, Aczél György) 301-es parcella – Nagy Imre és társainak sírhelye ágazati minisztériumok – az egységes Ipari Minisztérium elıtti könnyőipari, nehézipari stb. tárcák 1980-ig Alkotmánybíróság – 1989 (1990) Alkotmányjogi Tanács – 1984 állambiztonság – a politikai rendırség neve 1956 után (1962-tıl III. fcsf.-ség) Állami Tervbizottság – 1973, a gazdaság recentralizálásának egyik eleme átlagbér-rendszer – az új gazdasági mechanizmus egyik eleme, a vállalatok szabadon differenciálják a bérek nagyságát, de a bérek átlaga után adóznak Beszélı – szamizdat folyóirat 1981-tıl (Kis János) Brezsnyev-doktrína – 1968, a kommunista pártok felelısek az összes szoc. ország sorsáért, ha a kommunizmust veszély fenyegeti, „testvéri segítséget” kell nyújtaniuk bruttósítás – 1987–88, az szja bevezetése utáni névleges béremelés BZSBT – Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, ellenzéki csoport 1985-tıl (Vígh Károly) Charta ’77 – csehszlovák ellenzéki mozgalom, 1977 (Václav Havel) cserearány-romlás – az olajárrobbanás utáni Mo.-ra káros árváltozások (importárak fel, exportárak le) CSKP – Csehszlovák Kommunista Párt Demisz – Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, 1989 Demokrata – szamizdat folyóirat 1986-tól (Nagy Jenı) demokratikus/urbánus ellenzék – fıleg budapesti értelmiségiek, általános emberi jogokért küzdı ellenzéki csoportja, a késıbbi SZDSZ elıdje depolitizálás – a kádárizmus egyik eleme (a párt nem avatkozik a magánéletbe, az embereket pedig a politika helyett a hétköznapi tevékenység felé orientálja) dezideologizálás – a kádárizmus egyik eleme (a marxista ideológia teljes lecsupaszítása, a párt nem várja el az emberektıl, hogy hitet tegyenek az ideológia mellett) Duna Kör – 1984, a Bıs-Nagymaros elleni egyik „zöld” ellenzéki csoport Dunagate – 1990, az állambiztonság titkos adatgyőjtési és törvénytelen iratmegsemmisítési botránya EBEÉ – Európai Biztonsági és együttmőködési Értekezlet, Helsinki, 1975 EKA – Ellenzéki Kerekasztal, 1989 (8, majd 9 ellenzéki erı szövetsége) életszínvonal-alku – a kádárizmus egyik eleme. A politázálásról lemondó társadalomnak folyamatosan növekvı életsz.-t biztosít a párt Elnöki Tanács – 21 fıs kollektív államfıi testület 1989-ig; a parlament helyett hoz jogszabályokat (törvényerejő rendeleteket) eurokommunizmus – Nyugaton létrejött új kommunista irányzat a 70-es évektıl. Szakít Moszkvával és elfogadja a többpárti demokráciát, a piacgazdaságot és a magántulajdont FDDSZ – Felsıoktatási Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, 1989 fellazítás – a szocialista tábor ellen alkalmazott nyugati stratégia a 60-as évektıl. (célja: éket verni a szoc. államok közé, elterjeszteni és népszerősíteni a nyugati életformát, lassan belülrıl átalakítva a komm. rendszereket) Fidesz – Fiatal Demokraták Szövetsége, 1988 FJF – Független Jogász Fórum, 1988 Fordulat és reform – reformközgazdászok gazd. és pol. programja 1986
fridzsider-szocializmus – a 70-es évek fogyasztási szokásait (tartós fogyasztási cikkek elterjedését) jelképezı sajtóbeli kifejezés FSZDL – Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, 1988 gerontokrácia – az elöregedı politikai vezetés gúnyneve a Szovjetunióban és Magyarországon a 80-as években glasznoszty – nyíltság, nyilvánosság; Gorbacsov reformja 1987-tıl gmk, vgmk – (vállalati) gazdasági munkaközösség, 1982-tıl mőködı cégformák a második gazdaságban gulyáskommunizmus – a 60-as évek fogyasztási szokásait (bıséges élelmiszerválaszték) jelképezı sajtóbeli kifejezés harmadik oldal – a Nemzeti Kerekasztal egyik résztvevı csoportja, MSZMP-hez közeli társadalmi szervezeteket tömörített, 1989 Hazafias Népfront – társadalmi és tömegszervezeteket, ill. pártonkívülieket tömörítı szervezet, a választások lebonyolításának felelıse, a 80-as évektıl Pozsgayval reformszervezetté vált háztáji gazdaság – a tsz-tagok saját mővelése alatt álló intenzív mőveléső földterület (kert, gyümölcs, zöldség, stb.) Hétfıi Szabadegyetem – a demokratikus ellenzék illegális politikai vitafóruma a 80-as években Hírmondó – szamizdat folyóirat 1983-tól (Demszky G.) Hitel – a népiek folyóirata 1988-tól (Csoóri S., Bíró Z.) hivatalos kapcsolat – az állambiztonságnak munkaköri feladatkörébıl adódóan jelentéseket adó vezetı személy (igazgató, dékán stb.) III/III. csoportfınökség – az állambiztonság „belsı reakció és szabotázs”-elhárító, leghírhedtebb csoportfınöksége, 1962-tıl IMF – a Nemzetközi Valutaalap angol rövidítése, Mo. 1982-ben csatlakozott (több sikertelen kísérlet után) Jogász/Bibó Szakkollégium – 1983, a Fidesz elıdje, az ELTE joghallgatói által alapított szervezet Jurta Színház – az MDF által létrehozott politikai fórum a Népligetben 1988 elejétıl (urbánusok is látogatták) kádárizmus – az életszínvonal-alku, a pragmatikus politizálás kapun belüli munkanélküliség – az átlagbér-rendszer miatt a gyárakba tömegesen felvett, de valódi munka és feladat nélkül tébláboló, igen alacsony fizetést kapó személyek KB – Központi Bizottság, az MSZMP 100–120 fıs egyik vezetı testülete (a párt „parlamentje”) KDNP – Kereszténydemokrata Néppárt, 1989 kétlépcsıs átmenet – Fejti György 1989-es tavaszi elképzelése a rendszerváltás elodázására (1990-re az MSZMP-nek biztosította volna a parlamenti többséget) kétszintő bankrendszer – a jegybanki és a kereskedelmi banki funkciókat elkülönítı, Nyugaton mőködı rendszer. Mo.-on 1948-ig, majd 1987 óta mőködik így a pénzpiac KGST – Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, 1949-tıl (1959: újjáalapítva), a szoc. országok gazdasági együttmőködése KISZ – Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, 1957-tıl 1989-ig mőködött konzervatív rendpárt – Kádár és hívei csoportja 1988-ban (minden reformot és személycserét ellenzett) környezettanulmány – az állambiztonság által alkalmazott adatgyőjtési eljárás lakiteleki találkozó – 1987, az MDF-et megalapító népi ellenzéki összejövetel (reformkommunisták részvételével)
lánchídi csata – 1986. márc. 15-i brutális rendıri fellépés az ellenzéki ünneplı tüntetıkkel szemben legnagyobb kereskedelmi kedvezmény – az USA által nyújtott elınyös vám- és kvótarendszer (aki ezt megkapja, automatikusan részesül egy harmadik félnek nyújtott bármilyen kedvezményben is) második gazdaság – az iparban mőködı, 1980-ban engedélyezett (piaci alapon álló) magánszektor MDF – Magyar Demokrata Fórum, 1987 (a népiek szervezete) melléküzemág – a tsz-ek nem mezıgazdasági jellegő tevékenységeinek összessége (ipari, vagy szolgáltató tevékenység) modellváltás – az MSZMP azon törekvése, hogy a teljes rendszerváltás helyett megırizze a párt hegemóniáját a többi politikai szervezet felett monori találkozó – a népi és az urbánus ellenzék közös összejövetele 1985-ben Mozgó Világ – a népiekhez közel álló budapesti folyóirat (Kulin Ferenc) MSZP – Magyar Szocialista Párt, 1989 (MSZMP XIV. kongresszusán alakult meg) munkaegység-rendszer – a 60-as évekig fennálló jövedelem-elszámolási rendszer a tsz-ekben (a parasztok nem bért kaptak, hanem a tsz esetleges nyereségét osztották szét köztük a végzett munka arányában) munkásellenzék – a 70-es évek neosztálinista, reformellenes politikai frakciója az MSZMPben (Komócsin, Biszku, Pullai) Münnich Ferenc Társaság – veterán kommunistákból létrejött reformellenes csoport, 1989 Nagy Népi Hurál – a népiek baráti összejövetelei a 60-as években (fıvárosi vendéglıkben) négyigenes népszavazás – 1989. nov. 26. fı kérése a köztársasági elnök megválasztásának ideje volt Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért – USA, 1983. a plurális demokrácia terjesztését szolgáló kormányszerv Reagan elnöksége alatt, ami támogatta a magyar ellenzéket is népi ellenzék – fıleg paraszti származású írókból álló ellenzéki csoport, amely a határon túli magyarok védelmét és a társadalmi devianciák elleni küzdelmet tőzte zászlajára NKA – Nemzeti Kerekasztal Nyilvánosság Klub – a sajtó- és vélemény-nyilvánítás szabadságáért küzdı összellenzéki és reformkommunista csoport, 1988 olajár-robbanás – 1973, a kıolaj világpiaci árának hirtelen 3-4-szeresére emelkedése Ostpolitik – az NSZK új „keleti politikája”, kapcsolatfelvétele a kommunista államokkal (W. Brandt, 1969-tıl) Páneurópai piknik – Sopron, 1989, a vasfüggöny lebontását ünneplı rendezvény PB – Politikai Bizottság, az MSZMP KB tagjaiból létrejött szőkebb vezetıgárda, a párt „Elnöki Tanácsa” PDSZ – Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, 1988 peresztrojka – átalakítás, reform oroszul. Gorbacsov politikája 1987-tıl Prágai tavasz – az 1968-as csehszlovák politikai reformok közismert neve pragmatikus politika – a kádárizmus egyik eleme („Balra indexel, de jobbra fordul”) pszeudojog – második normarendszer, titkos jogszabályok összessége, amelynek betartását azonban a pártvezetés elvárta az állampolgároktól puha diktatúra – Kádár 1963 utáni uralmának népszerő elnevezése, a politikai rendırség mőködésének tudatos visszafogásával alakult ki Rajk-butik – ifj. Rajk László lakása, ahol szamizdat-termékekhez lehetett hozzájutni Recski Szövetség – az 50-es években Recsken internált rabok érdekvédelmi szervezete, 1988 Reform és demokrácia – 1987, Bihari Mihály reformprogram-javaslata reformkörök – az MSZMP-n belül 1988 végétıl megalakult helyi csoportok, akik Pozsgayt, Nyerset támogatták
részes mővelés – a 60-as évektıl a tsz-ekben alkalmazott módszer; a föld egy részét egész évben egy család mővelte meg, és az elvárt termésen túli felesleg nagy részét saját céljaira tarthatta meg sarkalatos törvények – az utolsó pártállami országgyőlés által 1989 ıszén elfogadott jogszabályok, amelyek a NKA-tárgyalások eredményeit, a rendszerváltást kodifikálták spontán jelöltek – az 1985-ös választáson a Népfront szándékai ellenére jelöltséget szerzı személyek (78-ból 41-et meg is választottak) stagfláció – az infláció és a gazdasági stagnálás egyidejő jelentkezése a 70-es évek végétıl szállásrendelet – Románia, 1974. román állampolgár ettıl kezdve csak akkor adhatott éjszakára szállást külföldinek, ha az közvetlen rokona volt szamizdat – illegális, „magánkiadású” lap, röplap illetve könyv, az urbánus ellenzék által használt módszer (pl. a Beszélı, Hírmondó, Demokrata c. lapok) SZDSZ – Szabad Demokraták Szövetsége, 1988. az urbánusok szervezete SZETA – Szegényeket Támogató Alap, 1979. Az urbánus ellenzék alternatív karitatív szervezete (Solt Ottília) szignalizáció – a politikai bőncselekmények elıre jelzése, elızetes felderítése és ily módon az elkövetés elıtti megakadályozása SZKH – Szabad Kezdeményezések Hálózata, 1988 (az SZDSZ elıdje, de eredetileg átfogó ellenzéki tömörülésnek szánták) SZT-tiszt, „esztéta” – az állambiztonság szigorúan titkos állományú tisztje, akinek valamilyen fedıfoglalkozása is volt Társadalmi Szerzıdés – az urbánus ellenzék 1987-es reformprogramja, amely elıször mondta ki, hogy „Kádárnak mennie kell” (Kis János, Kıszeg Ferenc, Solt Ottília) tartótiszt – az állambiztonság azon tisztje, aki ügynökök és más hálózati személyek egy csoportját irányítja, neveli TDDSZ – Tudományos Dolgozók Demokr. Szakszervezete, 1988 (az elsı alternatív szaksz.) TIB – Történelmi Igazságtétel Bizottsága, 1988 (a politikai üldözöttek érdekvédıje, Nagy Imre újjátemetésének és rehabilitációjának szorgalmazója) Tiszatáj – szegedi folyóirat, a népiek egyik lapja (Ilia Mihály, majd Vörös László) Titkárság – az állampárt legszőkebb, legbefolyásosabb vezetı szervezete (a párt „kormánya”) tmb – titkos megbízott, az állambiztonság elvi („hazafias”) alapon beszervezett hálózati embere tmt – titkos munkatárs, ld. a tmb.-t, de annál magasabb szinten álló tröszt – a szocialista ipar mamutvállalata, többnyire egy iparágban 1-2 ilyen óriáscég mőködött a 80-as évekig Új Forrás – Tatabányán megjelenı folyóirat, a népiek egyik szócsöve új gazdasági mechanizmus – 1968. elejétıl indult reform. Három fı eleme az árrendszer reformja (fix, sávos és szabadárak), a bérreform (átlagbérrendszer) és a vállalatok döntési jogkörének jelentıs bıvítése (decentralizáció) Új Látóhatár – magyar emigránsok folyóirata, München (Borbándi Gyula) új rendpárt – Grósz és híveinek elnevezése 1988–89-ben (személycserék és gazdasági reform igen, de politikai reform nem) ÚMF – Új Márciusi Front, 1988 (Nyers Rezsı) uszkorenyije – orosz: gyorsítás; Andropov (és eleinte Gorbacsov) reformelképzelése ügynök – az állambiztonság besúgója. A 60-as évek végétıl már csak a zsarolással beszervezetteket hívták így, akik maguk is áldozatok voltak Varsói Szerzıdés – a szoc. államok katonai szövetsége, 1955–91 Világbank – nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank, 1944 (Mo. 1982-ben lépett be, több sikertelen kísérlet után) zavidovói találkozó – 1972, Brezsnyev a reformok leállítását követeli Kádártól
