SEGÍTŐ KAPCSOLAT Idősgondozó MODULFÜZET

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET

SEGÍTŐ KAPCSOLAT Idősgondozó MODULFÜZET

Miskolc, 2011

EGYÉNI TANULÁST TÁMOGATÓ TANANYAG

Készítette Mgr. Lakatos Andrea Radomszki Lászlóné Projekt koordinátor Juga Aliz Szakmai koordinátor Simonné Bodolay Enikő Szakmai lektor Hervay Beáta Nyelvi lektor Kis Gábor

2. VÁLTOZAT Kiadó TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET MISKOLCI IGAZGATÓSÁG 3518 Miskolc, Erenyő u. 1.; Levélcím: 3510 Miskolc, Pf. 560 Telefon: (46) 530-150; Telefax: (46) 530-153 E-mail: [email protected] www.tkki.hu

Felelős kiadó Andó Pál igazgató

Készült a „Trans-Fair” program keretében

© A tananyag bármilyen módon történő sokszorosítása és terjesztése csak a TKKI előzetes hozzájárulásával történhet!

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS ----------------------------------------------------------------------------------------- 7 II. HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÁSHOZ ---------------------------------------------- 7 III. A MODUL CÉLJA -------------------------------------------------------------------------------- 8 IV. RÉSZCÉLKITŰZÉSEK-------------------------------------------------------------------------- 8 V. ELŐZETES FELTÉTELEK --------------------------------------------------------------------- 9 VI. TANULÁS ------------------------------------------------------------------------------------------ 11 1. sz. Tanulási gyakorlat ----------------------------------------------------------------------- 11 A mai magyar és szlovák szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése (6 óra)-------------------------------------------- 11 2. sz. Tanulási gyakorlat ----------------------------------------------------------------------- 27 A kompetenciák betartása, az etikai elvek és értékek megismerése. (4 óra) ---- 27 3. sz. Tanulási gyakorlat ----------------------------------------------------------------------- 31 Ismerje a személyes adatok védelméről szóló szabályokat, a betegek és az ellátottak jogait (6 óra) ----------------------------------------------------------------------------- 31 4. sz. Tanulási gyakorlat ----------------------------------------------------------------------- 35 Képes legyen idős gondozottjaival segítő beszélgetésre (9 óra) ------------------ 35 Kliensekkel való kapcsolattartás pszichológiai alapjai ----------------------------- 35 5. sz. Tanulási gyakorlat ----------------------------------------------------------------------- 43 Felismerni a kiégés jeleit, alkalmazni a kiégés elleni védekezést (4 óra) -------- 43 Az időskori mentálhigiénia alapjai --------------------------------------------------- 43 6. sz. Tanulási gyakorlat ----------------------------------------------------------------------- 49 Szakmai készségfejlesztés (4 óra) ---------------------------------------------------- 49 7. sz. Tanulási gyakorlat ----------------------------------------------------------------------- 55 Ismeri a haldoklás fázisait és a gyászmunka szakaszait (6 óra) ------------------- 55 Az idősgondozás etikai alapjai -------------------------------------------------------- 55 8. sz. Tanulási gyakorlat ----------------------------------------------------------------------- 61 A lakókörnyezetre jellemző szociális hiányokat ismerje és tudjon tájékoztatást nyújtani ----------------------------------------------------------------------------------- 61 (4 óra) ------------------------------------------------------------------------------------- 61 9. sz. sz. Tanulási gyakorlat ------------------------------------------------------------------- 65 Tájékoztatást tudjon nyújtani gondozottjának az időseknek szóló szociális szolgáltatások közéről, intézményrendszeréről, hozzájárulások feltételrendszeréről --------------------------------------------------------------------------------------------- 65 (4 óra) ------------------------------------------------------------------------------------- 65 10. sz. Tanulási gyakorlat --------------------------------------------------------------------- 67 Felismeri az időskorból és az élethelyzetből származó szorongást, a pszichés kríziseket és szakszerűen tud tájékoztatni kompetens szakembereket ----------- 67 (3 óra) ------------------------------------------------------------------------------------- 67

I. BEVEZETÉS Kedves Tanfolyami Résztvevő!

Ez a modulfüzet a TÁMOP-2.2.4 „Határon átnyúló együttműködés a szakképzés és felnőttképzés területén” pályázat keretében elnyert Trans-Fair, „Gyakorlatorientált felnőttképzési módszerek, képzési- és tananyag-fejlesztési tapasztalatok átadása”program keretében került kidolgozásra. A modulfüzet része az Idősgondozó képzési programnak. A program célja, olyan szakemberek képzése, akik a megszerzendő ismeretek birtokában képesek lesznek az idősgondozói feladatok ellátására úgy Magyarországon, mint Szlovákiában. A szlovákiai és magyarországi társadalmi stratégiából kiindulva, minek célja az egészség védelme és megőrzése, fontosnak tartjuk megismertetni Önnel a házi gondozás és ápolás problematikáját, valamint ismertetni az idősellátás módját. Az idősgondozó elsősorban az időskorúak gondozását végzi egy csoport tagjaként, egészségügyi vagy szociális szakember irányításával. Képes házigondozási és alapápolási feladatokat ellátni, mivel a beteg otthoni környezete nagymértékben befolyásolja a gyógyulás folyamatát, valamint rendelkezik mindazon mentális képességgel, amelyek munkája ellátásához szükségesek. Fontos szempont az otthoni környezet kialakításánál, hogy a hozzátartozó tisztában legyen a beteg egészségügyi állapotával. A tanfolyam során Ön kapcsolatba kerül szociális munka ismeretekkel, társadalomismeretekkel, valamint alapvető jogi ismeretekkel, mint leendő idősgondozó. Köszönjük bizalmát, és hogy ilyen nemes feladatra vállalkozik. A XXI. század egyik problémája, hogy az emberek elfordulnak egymástól és nem segítenek egymáson, de Ön a segíteni akarás mellett döntött. Ez egyben megtiszteltetés számunkra, hogy Ön a segítségünkkel kíván új ismereteket szerezni. Az Ön tudásának és készségének fejlesztése olyan feladat, amelyet tanáraival együttműködve kell megoldania. Ehhez kívánunk türelmet, kitartás és sok sikert a teljes tanulási folyamatban.

II. HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÁSHOZ A program fejlesztői olyan tananyagokból álló csomagot készítettek, amelyek azonos szerkezetben és formai megoldással készültek. Minden anyag kisebb tanulási egységekből – modulokból – áll. Ön minden modul bevezetőjéből megtudhatja, hogy melyek az adott tananyag követelményei, milyen kisebb egységekből épül fel az anyag, valamint azt is, hogy mennyi időt vesz igénybe a tanulás. A tananyag elsajátításához tanulási tanácsokat is biztosítunk Önnek. Javaslatunk az, hogy egyszerre csak egy egységet „dolgozzon fel”, de ne ragaszkodjon mereven a megjelölt időhöz. A feldolgozás két részből áll: először végezze el a tanulási gyakorlatokat, amelyhez szükséges az adott tanulási egységhez tartozó ismeretek (TUDNI KELL) elsajátítása. Kövesse a tanulási gyakorlatokhoz adott instrukciókat, olvassa el az anyagot, akár többször is. A tanulási folyamat második fázisa az önellenőrző feladatok megoldása, a kérdések megválaszolása. Ha tudását ellenőrizni szeretné, az alábbi lehetőségei vannak:  Válaszoljon az ellenőrző kérdésekre, oldja meg a feladatokat. 7

 Ha közvetlenül a megoldás után ellenőrizni szeretné válaszait, nézze meg a megoldások részt. A TUDNI KELL rész ismerete és elsajátítása feltétlenül szükséges. Figyelmébe ajánlom a kiegészítő útmutatásokat és segédleteket, amelyek a tanulását megkönnyítik. Minden tananyagban kiemeltük a hangsúlyos anyagrészeket, definíciókat, melyeket Önnek feltétlenül meg kell tanulnia, illetve ezek gyakorlását javasoljuk. Teljesítményét oktatója a kompetenciafelmérő tesztlap kérdései szerint értékeli. A tanulás során a következő ikonokkal fog találkozni, melyek tájékoztatják és egyben útmutatást is adnak a tananyag egyes részeihez:

Ellenőrző kérdések

Fontos kérdések, összegzés, definíció

Tanulási feladat

Ajánlott szakirodalom

Ellenőrző feladat

III. A MODUL CÉLJA A hallgatónak érzékelni és tudni kell az emberi szükségletek jellemzőit. Továbbá ismernie kell a szükségletek kielégítésének lehetőségeit a szociális munka eszközeivel. Fontos, hogy jártas legyen társadalomismereti és szociálpolitikai ismeretekben, hogy ezek alapján felismerje az egyes társadalmi rétegek tipikus problémáit. Képes legyen betartani a személyes adatok védelmére, a szakmai titoktartásra vonatkozó jogi és etikai szabályokat.

IV. RÉSZCÉLKITŰZÉSEK 1. A mai magyar és szlovák szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése. 2. A kompetenciák betartása, az etikai elvek és értékek megismerése. 8

3. Ismerje a személyes adatok védelméről szóló szabályokat, a betegek és az ellátottak jogait. 4. Képes legyen idős gondozottjaival segítő beszélgetésre 5. Felismerni a kiégés jeleit, alkalmazni a kiégés elleni védekezést 6. Szakmai készségfejlesztés 7. Ismeri a haldoklás fázisait és a gyászmunka szakaszait 8. A lakókörnyezetre jellemző szociális hiányokat ismerje és tudjon tájékoztatást nyújtani 9. Tájékoztatást tudjon nyújtani gondozottjának az időseknek szóló szociális szolgáltatások közéről, intézményrendszeréről, hozzájárulások feltételrendszeréről 10. Felismeri az időskorból és az élethelyzetből származó szorongást, a pszichés kríziseket és szakszerűen tud tájékoztatni kompetens szakembereket

V. ELŐZETES FELTÉTELEK Nincs.

9

A mai magyar szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése

VI. TANULÁS 1. SZ. TANULÁSI GYAKORLAT A részcélkitűzés száma: A részcélkitűzés megnevezése:

1. A mai magyar és szlovák szociálpolitika intézményrendszerének és a hozzájutásuk feltételrendszerének megismerése (6 óra)

1.1. A tanulás folyamata Társadalompolitika, társadalmi egyenlőtlenségek okai és következményei TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK, SEGÉDLETEK

Hallgassa meg az előadást a társadalompolitika meghatározásáról, a szociálpolitika alapelveiről, valamint céljairól! Tanulmányozza a megadott szakirodalmat! A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját Mondja el, hogy véleménye szerint milyen lenne egy jó, feljegyzéseket!

Olvassa el a következő „TUDNI KELL” fejezetet!

igazságos társadalom! Kisebb csoportokban gyűjtsenek össze példákat a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségre!

Figyelmesen olvassa el a megadott szakirodalmat!

Milyen a cigányság helyzete az Ön lakóhelyén? Készítsen rövid A feladatot az instruktor irányítása mellett végezzék! beszámolót!

TUDNI

KELL

!


Társadalompolitika, társadalmi egyenlőtlenségek okai és következményei Tankönyv:

Társadalom alatt - szociológiai értelemben - egyrészt az egyéneket egymáshoz fűző kapcsolat- és viszonyrendszert értjük. Ez a kapcsolat- és viszonyrendszer különböző közvetítő formák, közösségek (család, osztály, munkahelyi közösség) révén valósul meg.

Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról alapfokon, NCSSZI, Budapest, 2004, 9-11. Tankönyv:

A társadalom jelenti azon emberek közösségét is, akik a Ján Sopóci és Bohumil Búzik: A szociológia alapjai, Pozsony, 2003, körülöttük lévő társadalmaktól különálló területen élnek. A modern társadalmak legfőbb jellegzetessége, hogy szervezeti keretüket az állam (és a kormányzati intézmények), az adott politikai uralom típusa (parlamenti demokrácia) adja.

10- 20.

Az állam és a társadalom viszonya hasonlít a kép és a keret viszonyához. Az állam, a kormányzati intézmények adják a keretet, a kép pedig maga a társadalom, a benne élő emberek 11


közössége. Az állam egyik alapvető feladata, mind Magyarországon, mind Szlovákiában, hogy védje polgárait a külső és belső veszélyekkel szemben. Magyarországon az Országgyűlés a legfőbb államhatalmi szerv, melynek legfontosabb feladata a törvényhozás-alkotmányozás. Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról Szlovákiában is az Országgyűlés a legfőbb államhatalmi szerv, alapfokon, NCSSZI, Budapest, 2004, melynek legfontosabb feladata szintén a törvényhozás- 18-24. alkotmányozás. A kormány feladata a törvények végrehajtása, amely az államigazgatás intézményein keresztül valósul meg. Egy állam demokratikus működésének legfontosabb alaptörvénye Ján Sopóci és Bohumil Búzik: A az Alkotmány. Az Alkotmány értelmében a község, a város, szociológia alapjai, Pozsony, 2003. valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti az önkormányzás joga. A helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk népszavazással választott helyi képviselőtestület útján gyakorolják. Magyarázza meg, hogy mit értünk

A társadalmi egyenlőtlenség okai és következményei Magya- társadalom alatt! rországon és Szlovákiában Az emberek közötti különbségek több szempont szerint is vizsgálhatók. A természetadta – genetikai, biológiai, fiziológiai – különbözőségek születéstől fogva adott, szembetűnő különbségek. A társadalmi egyenlőtlenség alatt azt értjük, amikor a társadalom tagjai nem egyformán részesednek a társadalom erőforrásaiból, melyek közül a legfontosabbak a gazdagság, a hatalom és a presztízs. Az erőforrások minden társadalomban csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, ezért azokhoz a társadalom valamennyi tagja nem juthat elégséges vagy egyforma mennyiségben hozzá. Az egyének, családok – osztályok és rétegek – helyzete között nagy különbségek mutatkoznak a társadalomban. Noha minden társadalomban vannak szegények és gazdagok, erősek és kiszolgáltatottak, ezek a különbségek azonban nem öröktől fogva adottak és egyáltalán nem örökérvényűek. Tartósságuk és mértékük nagyban függ attól is, hogy az adott társadalomban élők többsége ezt mennyiben tartja méltányosnak és jogosnak. Társadalmi egyenlőtlenség megjelenési formái Az egyenlőtlenségek legjellemzőbb megjelenési formái: területi, települési, etnikai, oktatási, foglakoztatási és jövedelmi egyenlőtlenség. 12

Településén milyen előnyös vagy hátrányos helyzetű településrészeket ismer?

Tankönyv: Ján Sopóci és Bohumil Búzik: A szociológia alapjai, Pozsony, 2003, 68-75.


Területi egyenlőtlenség Egy ország térszerkezetében a társadalom fejlődése tükröződik. Ebben a térszerkezetben a központi elhelyezésű centrum és az azt körülvevő perifériaterületeket különböztetjük meg. A térbeli elhelyezkedés számos társadalmi jelenséget tekintve magyarázó erejű. Az életminőség szempontjából azonban igen meghatározó ez a térszerkezetben megmutatkozó alá-, és fölérendeltségi helyzet. Ma Magyarországon és Szlovákiában sem mindegy, hogy valaki az ország mely régiójában (a megyéknél nagyobb területi egységben), milyen típusú településen (tanyán, falun, városban) él. Az egyes régiók, kistérségek társadalmi, gazdasági helyzetét az alapvető kelet-nyugati, centrum-periféria, főváros-vidék viszonylatokon túl a régiók gazdasági ereje, a munkahelyek száma, és a közszolgáltatásokkal való ellátottsága befolyásolja számottevően.

Nézze meg az 1. sz. mellékletben szereplő térképeket és olvassa el az alatta szereplő szöveget!

Helena Draganová a kolektív: Sociálna starostlivosť, Martin, 2006, 15-21.

Etnikai egyenlőtlenség Válaszoljon az alábbi kérdésekre: Melyik régióban él Ön? Mit tud erről a régióról? Melyik régióban élne szívesen?

1. ábra Forrás: szentkoronaradio.com

Tankönyv: Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról

Egy társadalom kultúráján a társadalmi működés során keletkezett alapfokon, NCSSZI, Budapest, 2004, értékeket, normákat, és a társadalom anyagi javainak használati 25-28. módját értjük. Az értékek elvont dolgok, például a szabadság, igazságosság, míg a normák konkrét elvek vagy szabályok. Az emberi kultúra bámulatosan sokszínű, mely olyan - a különböző társadalmi csoportok által megőrzött - értékekből és követett normákból épül fel, amit más néven szubkultúrának nevezünk (például városi, falusi szubkultúra, cigány, néger szubkultúra). Az etnikai csoport egy olyan közösség, amelynek tagjai olyan közös kulturális azonosságtudattal rendelkeznek, amely megkülönbözteti őket a körülöttük élő más többségi csoportoktól. Az etnikai különbségek valamilyen módon minden társadalomban Mondjon példákat az eltérő kulturális szokásokra, pl.: evés, öltözködés, összekapcsolódnak hatalmi és vagyoni egyenlőtlenségekkel. Magyarországon a legnagyobb számú etnikai csoport a cigányság. A cigányok az egész ország területén szétszóródva élnek, de

stb.!

13


eloszlásuk nem egyenletes. Iskolázottság tekintetében az 1971-es vizsgálatok szerint a cigány fiatalok 73-74 %-a gyakorlatilag majdnem teljesen analfabéta volt. 1994-re a 20-24 éves korosztály 77 %-a végezte el az általános iskolát. A 90-es évekre részben Tankönyv: megváltozott a cigányszülők hozzáállása mind az iskolához, mind Helena Draganová a kolektív: a továbbtanuláshoz. Sociálna starostlivosť, Martin, 2006, Míg 1971-es vizsgálat szerint a cigányság közel jutott a teljes foglalkoztatottság állapotához, addig a 90-es évekre egy teljesen ellentétes irányú folyamat zajlott le. A 80-as évek közepétől a cigányok nagy része kiszorult a munkaerőpiacról.

160-172.

Szlovákiában napjainkban hozzávetőlegesen 350-380 ezer cigány él. A cigány populációra jellemző az erőteljes demográfiai Hogyan lehetne a cigányság helyzenövekedés, vagyis évről-évre nagyon sok gyermek születik. A tén javítani? Mondjon példákat, kiincigány lakosság száma fokozatosan növekedik a nem cigány dulva az Ön lakóhelyéből! lakosság számával szemben. A 20. század közepén még a cigány lakosság nagy része, ha alacsony szinten is, de iskolázott volt és szakmával rendelkezett: kovácsok voltak, kosarakat készítettek, zenéltek, seprűket csináltak, az építkezéseken dolgoztak. Soha nem foglalkoztak azonban mezőgazdasággal. A 20. század végi és a 21. század eleji gyors fejlődést ezért nem tudták követni, ezért kiszorultak a perifériákra és egyre többen váltak/válnak közülük munkanélkülivé.

Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról alapfokon, NCSSZI, 2004, 29-33.

2. ábra Forrás: estihirek.hu

Oktatási egyenlőtlenség Az iskola elsődleges feladata az esélyegyenlőség megteremtése a tudás átadásán keresztül. Feladata továbbá az intézményrendszer elsajátítása abból a célból, hogy önálló és döntésképes polgárokat neveljen. A kutatások Véleménye szerint hogyan, mi által azonban azt bizonyítják, hogy az egységes iskolai oktatás készít fel az iskola a felnőtt életre? kiegyenlítheti, de el nem tüntetheti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ugyanis az, hogy „ki hová születik”, milyen családból származik, nagymértékben befolyásolja azt, hogy milyen típusú iskolában tanul, milyen pályát választ.

14


Foglalkoztatási egyenlőtlenség Magyarországon és Szlovákiában Az iskolai végzettségnek jelentős hatása van a foglalkozási életpályára is. Ennek alapján könnyen belátható, hogy a különböző iskolai végzettségek a társadalmi munkamegosztásban eltérő pozíciókat hoznak létre. A foglalkoztatottak számában a legnagyobb mértékű csökkenés akár Magyarországon, akár Szlovákiában a 1990-93-as évek között, illetve 1996-ban volt kimutatható. Ebben az időben, a rendszerváltás után sorban zártak be a termelő szövetkezetek, és nagyon sok ember munkanélküli lett. A társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely szerint Szlovákia és Magyarország népessége 3 fő csoportra osztható:

Válaszoljon az alábbi kérdésre! Milyen okok miatt válhat valaki munkanélkülivé?

Tankönyv: Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról alapfokon, NCSSZI, 2004, 39-42.

Nézze meg az 1. sz. mellékletben

 gazdaságilag aktívak, azaz foglalkoztatottak; szereplő térképeket és olvassa el az  gazdaságilag inaktívak, például nyugdíjasok, rokkant nyug- alatta szereplő szöveget! díjasok és eltartottak (gyermekek, tanulók); További információ a www.ksh.hu honlapon található.  munkanélküliek. A foglalkoztatási egyenlőtlenség vizsgálatakor valójában a munkanélküliség és okainak feltárása a központi kérdés. Jövedelmi egyenlőtlenség A jövedelem egy adott időszak alatt keresett vagy összegyűjtött teljes pénzösszeget jelenti. Megállapítható, hogy a különböző iskolai végzettségek a társadalmi munkamegosztásban eltérő pozíciókat hoznak létre. Ezekhez az eltérő egyenlőtlen pozíciókhoz eltérő, sokszor egyenlőtlen jövedelmi viszonyok is társulnak. Az eltérő jövedelmi viszonyok meghatározására különböző statisztikai jövedelemszámításokat alkalmaznak úgy, mint az 1 főre jutó jövedelem és létminimum. A szociális közigazgatásban a jövedelmek közötti különbségek meghatározására használatos az öregségi nyugdíjminimum mint jövedelem szerinti viszonyítási alap.

15


TANULÁSI Szociálpolitika fogalma, intézményrendszere

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÁSOK,

TEVÉKENYSÉG

alapvető

céljai,

SEGÉDLETEK

alapelvei

és

Olvassa el a következő „TUDNI KELL” fejezetet és a A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját „Szociálpolitikáról alapfokon” című tankönyvet! feljegyzéseket!

Fejtse ki 2-3 oldalban, hogy milyen szociálpolitikai célt szolgált a Figyelmesen olvassa el a megadott szakirodalmat! jövedelempótló támogatás? Csoporttársaival együtt írjon néhány példát az univerzális és a szelektív ellátásra! Sorolja fel, hogy milyen szociálpolitikai feladatokat láthatnak el a családok, háztartások!

TUDNI Szociálpolitika fogalma, intézményrendszere

KELL

alapvető


!

SEGÉDLETEK

céljai,

alapelvei

és Tankönyv: Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról

A szociálpolitika a jó vagy legalábbis egy jobb társadalom alapfokon, NCSSZI, Budapest, 2004, természetéről szóló megállapításokból, eszmékből eredeztethető. 53-68. A szociálpolitikai gondolkodás elsődleges kérdései a társadalom működéséből következnek: minek kellene vagy minek nem kellene lennie? Középpontjában nem csupán egyes egyének vagy csoportok jóléte áll, hanem mindenkié. A szociálpolitika része az adott társadalmi egésznek. Ez az alapvető társadalmi egész az állam. Az állam az emberi társadalom irányító (szervező) rendszere. Ahhoz, hogy a társadalom probléma nélkül működjön, a társadalom minden elemének (pl. ökonómiai, szociális, politikai és ökológiai stb.) Tankönyv: fejlődése fontos.

Helena Draganová a kolektív:

Tomeš szerint az állampolitika és a szociálpolitika nem más, mint Sociálna starostlivosť, Martin, 2006, egy gépezet, eszköz, amely biztosítja az állampolgároknak 74-78. a szociális jogokat. Ki kell alakítani a társadalomban az egyenlő esélyeket. Minden állampolgárnak lehetőséget kell nyújtani a fejlődéshez. Ferge Zsuzsa meghatározása szerint a szociálpolitikát úgy tekintjük, mint Tankönyv:

1. történelmileg kialakult intézményrendszert; Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról 2. ami kielégít bizonyos, a piaci kapcsolatok révén nem meg- alapfokon, NCSSZI, Budapest, 2004, felelően kielégíthető szükségleteket; 64-66. 16


3. túlnyomórészt az állami elosztás, újraelosztás eszközeivel, 4. viszonylag önálló, elkülönült rendszerként, illetve intézményrendszerek együtteseként működik. A szociálpolitika alapvető céljai Az alapvető célok azt mutatják meg, hogy a társadalomnak milyen céljai vannak a segítéssel.  A szociálpolitika elsődleges célja az abszolút biztonság megteremtése, azaz valamilyen, a közösség által minimálisnak ítélt szociális biztonság megteremtése. Pl.: lakás, munka, iskolai végzettség, vagyis a mindennapi lét biztonsága és kiszámíthatósága. A biztonság esetében is beszélhetünk relatív biztonságról, ami azt az igényt fejezi ki, hogy pl. munkak épesség elvesztésekor, özvegység esetén, stb. az egyén vagy a család életszínvonala ne süllyedjen túl nagyot, ne kelljen minden addigit feladni.  A másik fő cél a megelőzés, prevenció – a probléma tényleges kialakulásának megakadályozása. A valódi preventív eszközök inkább társadalompolitikai jellegűek (a megelőzés legjobb módszere, ha nincs munkanélküliség, hajléktalanság). A gyakorlat azt mutatja, hogy a szociálpolitikának legtöbbször a már kialakult helyzettel kell szembenéznie. Mi lehet ilyenkor a legfőbb cél? Nem más, mint az utólagos helyreállítás – a korrekció – a már meglévő nehézségek, problémák kezelése.

Keressen a környezetében az integrációnak, illetve a szegregációnak minősülő példákat! Mi ezekről a megoldásokról a véleménye?

Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról alapfokon, NCSSZI, Budapest, 2004, 67-68.

A szociálpolitika alapelvei a „hogyan, milyen formában” kérdésekre adott válaszokat mutatják meg. Helena Draganová a kolektív: Sociálna starostlivosť, Martin, 2006, A javak elosztása két alapelv mentén történhet: univerzalitás és 78-83.

szelekció alapján. Az univerzalitásnak kétféle jelentéstartalma is van. Egyrészt az egyetemlegességet jelenti, azaz jogosultságot mindenki számára feltétel nélkül. Másrészt az egységesség alapján azonos mennyiségű, minőségű támogatást minden jogosult számára. Általános, az állam által finanszírozott, főként pénzbeli ellátási formákra jellemző. A szelekció (kiválasztás) alapelvei – különösen szűkös erőforrások esetén – érvényesülnek. Ekkor az a cél, hogy a társadalom leginkább rászorult, leginkább hátrányos helyzetben lévő tagjaihoz jusson el hatékonyan a szociális támogatás. A szelektív ellátás a települési önkormányzatok által pénzben vagy természetben nyújtott ellátási formákra jellemző.

17


A „milyen formában?” kérdésére elvi szinten kétfajta megoldás kínálkozhat. Egyrészt egy ún. integráló (beillesztő), másrészt egy szegregáló (elkülönítő) megoldás. Önmagában sem az egyik, sem a másik nem nevezhető jónak vagy rossznak. Integráció egyszerű példával: az enyhe fokban sérült fogyatékos – mozgássérült, nagyothalló – gyerekek együttes (integrált) iskoláztatása az egészséges gyermekekkel. Szegregációesetén a cél valamilyen zavaró jelenség láthatatlanná tétele, eltüntetése is lehet, pl. a fogyatékosok speciális iskolái Sorolja fel a szociálpolitika szereplőit! vagy az ún. védett közösségek. Mi a szerepük?

Szociálpolitika szereplői és alanyai Magyarországon és Szlovákiában A szociálpolitika szereplőinek közös jellemzője, hogy ők alakítják, irányítják, tervezik, ellenőrzik a megvalósuló szociálpolitikát. Ezek a szereplők pedig a következők: Magyarországon  állam (kormányzat); Helena Draganová a kolektív:  a települési és a funkcionális önkormányzatok, illetve a társa- Sociálna starostlivosť, Martin, 2006, 74-77. dalombiztosítás intézményei;  a gazdálkodó szervezetek (gyárak);  jótékony, karitatív szervezetek, alapítványok;  háztartások, családok. Szlovákiában  állam és szervezetei;  alkalmazók;  alkalmazói-, alkalmazotti- és szakszervezetek;  helyi önkormányzatok;  egyházak;  lakosok, családok, háztartás. A szociálpolitika alanyainak azokat az egyéneket, családokat tekintik, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetben vannak, társadalmi lehetőségektől, javaktól megfosztottak, valamilyen támogatásuk szükséges. Ezek különösen az alábbi csoportok:  inaktívak (akiknek nincs munkajövedelmük, valamilyen szempontból függelmi helyzetben vannak másoktól);  a szegények, deprimáltak, többszörösen hátrányos helyzetűek;  deviánsok (a társadalom által normálisnak ítélt magatartástól eltérő életmóddal, viselkedési normákkal rendelkezők). 18


TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG


Olvassa el a következő „TUDNI KELL” fejezetet és a A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját „Szociálpolitikáról alapfokon” című tankönyvet! feljegyzéseket!

Miután az összes tanulási gyakorlatot elvégezte, ellenőrizze tudását! A 2.2.1.ellenőrző feladatot kérje az instruktorától!

TUDNI

KELL

!


A mai magyar és szlovák szociálpolitika intézményrendszere és ezek igénybevétele, különös tekintettel az idősekre A MAGYAR SZOCIÁLPOLITIKA

Tankönyv: Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról

Magyarországon csak a rendszerváltozást követően erősödtek fel alapfokon, NCSSZI, Budapest, 2004, az állami szerepvállalás át- és újraértékelésének kérdései. Ezek a 87-92. viták nem az állam felelősségvállalását kérdőjelezték meg, hanem inkább azt célozták, hogy milyen mértékű legyen az állam részvétele szociálpolitikában. A szociálpolitika intézményrendszerében az állam – a mindenkori kormányzaton keresztül – elsődleges szerepet tölt be. Ez a szerep: 1. 2. 3. 4.

a szociális jogalkotásban; a szociális igazgatás megszervezésében és működtetésében; a szociális újraelosztás, és a szociális ellátások biztosításában nyilvánul meg.

Információt találhat a www.szmm.gov.hu honlapon

1. A szociális jogalkotás azon törvényi keretek biztosítását jelenti, melynek alapján felépül a szociális közigazgatás rendszere, megvalósul a szociális újraelosztás és az ellátások biztosításának jogi feltétele. A szociális jogalkotás legfőbb szerve az Országgyűlés. Magyarországon az 1993-ban megalkotott, azóta többször módosított szociális törvény rendelkezik a szociális ellátások formáiról és a jogosultság feltételeiről. 2. Az államigazgatáson belül a szociális igazgatás kormányzati szintjét a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseli. A szociális igazgatás kormányzati szintje mellett önállóan – csak a parlamentnek alárendelten – működik a helyi önkormányzás. Az önkormányzatok feladata a szociális igazgatás helyi megszervezése, működtetése, illetve az alapellátások biztosítása. Mit tanult az idősek szociális ellátá19


A helyi önkormányzás jogát az állampolgárok (megyei, tele- sáról? Elevenítse fel a gondozási pülési) képviselőtestületeken keresztül gyakorolják. A képvi- modulban tanultak alapján! selőtestület különböző bizottságokat hozhat létre, melyek közül egy a szociális bizottság. A szociális bizottság munkáját a döntés-előkészítéssel, az adminisztratív feladatok és az igazgatás ellátásában a szociálpolitikai és gyámügyi osztály segíti. 3. A szociális újraelosztás alapja a központi költségvetésből A jogszabályok könnyen hozzáférhe(beszedett adóból, illetékből és egyéb bevételekből) a parla- tők bármely könyvtár CD-jogtárában. ment által elfogadott éves költségvetés szerint a szociális kiadásokra előirányzott összeg. 4. A szociális ellátások rendszerét az azóta már többször módosított, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló B-A-Z megyei információ: 1993. évi III. törvény szabályozza. A törvény célja, hogy a www.encsmodszertan.hu honlapon szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében található. meghatározzák az állam által biztosított ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyéni, családi és a helyi közösség felelősségvállalásán túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A szociális ellátásra való jogosultságot a szociális igazgatás eljárás keretében állapítják meg. A szociális ellátórendszer igénybevételének módja idősek számára Alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési A gondozási modulban tanultak felelevenítése. önkormányzat segítséget nyújt a szociális rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szociális rászorultságot a.) b.) c.)

a házi segítségnyújtás a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás támogató szolgáltatás esetében kell vizsgálni.

Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni közösségi szintű 20

Az 1993. III. tv. 59. §


szükségletek teljesítésének segítése. Étkeztetés

A jogszabályok könnyen hozzáférheAz étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a tők bármely könyvtár CD-jogtárában.

legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjuk részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A szociális rászorultság feltételeit a települési önkormányzat rendeletében szabályozza. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. Családsegítés Kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató A gondozási modulban tanultakat intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és ismételjék át! mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szempontjából szociálisan rászorult

igénybevétele

 az egyedül élő 65 év feletti személy; További információ:  az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg www.encsmodszertan.hu honlapon található. személy; vagy  a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, vagy A jogszabályok könnyen hozzáférhetők bármely könyvtár CD-jogtárában. az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását végzik, akiknek 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. 21


A szociális ellátás iránti kérelem A szociális ellátások közül a melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével kell kérelmezni      

az étkeztetést a népkonyha kivételével, házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a támogató szolgáltatást, az idősek és fogyatékosok részére nyújtott nappali ellátást, a bentlakásos intézményi elhelyezést az éjjeli menedékhely kivételével.

Figyelmesen olvassa el az a személyes gondoskodást nyújtó szociális Az előgondozás ellátások igénybevételéről szóló Az előgondozás keretében a szociális intézményi elhelyezést SzCsM 9/1999. (XI. 24.) rendelet 1.megelőzően az állami fenntartású intézménynél az 2. sz. mellékletét!

intézményvezető vagy az általa megbízott személy, egyházi és nem állami fenntartású intézménynél a megállapodás megkötésére feljogosított személy vagy az intézmény fenntartó által megbízott más személy tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, a szociális helyzetéről a megfelelő személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. Előgondozást kell végezni bentlakásos intézményi elhelyezés előtt, az éjjeli menedékhely és hajléktalan személyek átmeneti Figyelmesen olvassa el a „Szociális szállása kivételével. Egyszerűsített előgondozást kell végezni    

házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, személyi segítő szolgáltatás esetén a támogató szolgáltatás, a fogyatékosok nappali ellátását megelőzően.

Az előgondozás célja:  Az elhelyezést igénybevevő helyzetének megismerése annak megállapítása céljából, hogy az igénybevevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása.  A szolgáltatás biztosítása előtt tájékoztatás nyújtása az elhelyezést igénybe vevő részére az intézményi életre való megfelelő felkészülés érdekében.  Annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra.  A szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben. 22

ellátás 2004.” című táblázatot!

További információ: www.ksh.hu honlapon található.


A szociális ellátások közül a melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével kell kérelmezni.  az étkeztetést a népkonyha kivételével,  házi segítségnyújtást,  a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,  a támogató szolgáltatást,  az idősek és fogyatékosok részére nyújtott nappali ellátást,  a bentlakásos intézményi elhelyezést az éjjeli menedékhely Lásd: 2.4 tájékoztatólap kivételével,  az intézményben élők és a dolgozók felkészítésére az új igénybe vevő fogadására az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítására. A SZLOVÁK SZOCIÁLPOLITIKA A szlovák szociálpolitika alapvető céljai:  minden polgár felelős önmagáért és a jövőjéért;  ha nem kielégítő körülmények közé kerül szociális támogatást kap (szükséges);  egybetartozás;  szolidaritás;  jótékonykodás.

Helena Draganová a kolektív: Sociálna starostlivosť, Martin, 2006, 74- 89.

A szociálpolitika európai uniós értelmezése szerint a fő cél a polgár függetlensége, felelőssége, a polgárok szociális védelme. Objektumok a szociálpolitikában Az állam polgárai, azok a csoportjai és maga az egyén, akik a szociálpolitikai gondozásban részesülnek, bizonyos feltételek, pl. kor, nem, műveltség, aktivitás szerint. Egyes szociálpolitikai intézkedések az egész lakosságot érintik, ilyen pl. az egészségügyi gondoskodás. Esetenként a lakosság egyes csoportjait érintik, pl. a munkanélkülieket, hosszú ideig tartó betegségben szenvedő embereket. A továbbiak a családokat és a gyermekeket érintik, mint egyéneket. Szubjektumok a szociálpolitikában Ezalatt azokat az egyéneket értjük, akik megvalósítják a szociálpolitikát. A főszerep az államé, amely kitűzi a tevékenység Hasonlítsa össze a magyar és a tartalmát, céljait és feladatait. szlovák szociálpolitikát! Milyen különbségeket vél felfedezni?

A szubjektumok lehetnek:  az állam és az állami szervek, 23


     

a munkaadók, a munkaadói-, munkavállalói- és szakszervezetek, önkormányzatok, községek, civil szervezetek, egyházak, háztartások, családok, lakosság.

A felsorolt szubjektumok érvényesítik a szociálpolitika céljait. Tágabb értelemben a szubjektumok hatáskörébe sorolhatók:    

tömegtájékoztató eszközök, jószomszédi kapcsolatok – jelenleg nem elég aktívak, ellenzék, amelyek igyekeznek megvétózni a törvényeket, politikai pártok, mint a szociálpolitika formálói.

Szociális biztosítás Az ipar fejlődése és az új technológiák megváltoztatják a munkafeltételeket, a munka jellegét, ezáltal az emberi életfeltételeket is. Ez nagy szociális rizikót jelent. Ezt a szociális biztosító igyekszik megoldani:      

betegségek, balesetek, terhesség, öregség, családtag halála, rokkantságot és egyéb problémákat, melyek kiváltják a nehéz szociális helyzetet.

A szociális biztosításon értjük a szociális intézményeket, berendezéseket, rendeleteket, melyek által bebiztosítják a negatívumok eltávolítását és jövőbeli megelőzését. A szociális intézmények 3 típusa: 1. Szociális biztosítás: ezzel az állampolgár bebiztosítja magát az esetleges nemkívánatos szociális helyzet kivédésére. 2. Állami szociális támogatás: ez kötelező, az állam biztosítja az előre nem látható szociális helyzetek kivédésére, megoldására (terhesség, gyes). 3. Szociális segély: a váratlanul rossz körülmények közé került polgár megsegítése a szolidaritás és jótékonyság értelmében.

24


Az idős emberek életminősége, szociális ellátása Az élet minőségének fogalma magában foglalja az objektív és szubjektív hatások összességét. Az élet minőséget befolyásoló tényezők (Bayer szerint) több tényező befolyásolja. Objektív tényezők:      

fizikai állapot, kognitív funkció, érzelmi állapot, teherbírás, szociális funkció, szexuális funkció.

Szubjektív tényezők:      

erkölcsi tényezők, élettel való elégedettség, önbecsülés, önkontroll, lelki egészség, hit, személyes kapcsolatok.

Külső tényezők:     

lakhely, környezet, szociális hálózat és szociális segély, a kormány és a közhivatalok elfogadása, bűnözés.

Családi háttér: Az idős ember szociális helyzetét nagyban meghatározza, hogy  egyedül él vagy  családdal él vagy  partnerrel él. Függ attól is, hogy önálló- e az idős ember. Akadálymentes házban él-e, tudja-e vezetni önállóan a háztartást. Elérhető-e általa az egészségügyi központ. Nagy jelentőségű a család. Fontos, hogy a család közelében legyen, de önállóan éljen.

25


Az idős ember anyagi biztonsága Döntő hatású az idős ember anyagi helyzete. A nyugdíjasok, az idős emberek anyagilag a legsérülékenyebb csoportjai a lakosságnak. A nyugdíjemelés (kiegyenlítés, valorizáció) nem fedi az idős ember kiadásait. A szociális segély formái A szociális segély formái az idős emberek számára:  szociális juttatások,  anyagi hozzájárulások,  kompenzációs hozzájárulások,  szociális szolgáltatások. Ezek kiegészítik a szociálpolitikai rendeleteket, melyek jogi normák által vannak meghatározva. Pénzbeli (anyagi) hozzájárulások:  egyszeri adományok idős beteg és szociális helyzetű polgároknak (az önkormányzat biztosítja be),  segédeszközök egyszeri bebiztosítása (mankó), tolókocsi (körzeti hivatal biztosítja),  mozgássérültek támogatása pl. lakásfelújításra, fürdőszoba, lépcső átalakítására (körzeti hivatal biztosítja),  hozzájárulás a gépkocsihoz, a gépkocsi átalakításához (körzeti hivatal),  hozzájárulás az utazási költségekhez (benzin),  fűtőanyaghoz való hozzájárulás (körzeti hivatal),  telefon (körzeti hivatal),  közétkeztetéshez való hozzájárulás,  szociális ápoló anyagi támogatása. Szociális szolgáltatások:     

26

idősgondozás, közétkeztetés, személyszállítás, szociális intézmények gondozása, szociális kölcsön.

A kompetenciák betartása, az etikai elvek és értékek megismerése.

2. SZ. TANULÁSI GYAKORLAT A részcélkitűzés száma: A részcélkitűzés megnevezése:

2. A kompetenciák betartása, az etikai elvek és értékek megismerése. (4 óra)

2.1. A tanulás folyamata A kompetenciák, etikai elvek és értékek TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG


Hallgassa meg a kompetenciáról, etikáról szóló előadást! Olvassa el a megadott szakirodalmat a kompetenciáról!

A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját feljegyzéseket! Figyelmesen olvassa el a megadott

Válaszoljon a kiegészítő útmutatások, segédletekben lévő kérdé- szakirodalmat! sekre! Miután a tanulási gyakorlatot elvégezte, ellenőrizze tudását!

A 3.2.1. sz. ellenőrző feladatot kérje instruktorától!

TUDNI

KELL

!


A kompetenciák  Az idősgondozó képzés alapfokú képzés. Főleg azoknak ajánlott, akik kis-, apró falvakban élnek, megfelelő motivációval, empatikus képességgel, mások sorsa iránti érzékenységgel rendelkeznek, és az idősek gondozását szívesen vállalják.  A kompetencia szó jelentése: illetékesség, jogosultság, szakértelem, cselekvőképesség. A szociális szakember akkor tud illetékes szakemberként funkcionálni, ha megfelelő értékek, ismeretek és készségek birtokában van. Tudni kell, hogy hol húzódnak meg a kompetencia-határok, amelyek a modulok elsajátítása során tanulandó ismeretek.  Az idősgondozó akkor tud illetékes szakemberként funkcionálni, ha megfelelő értékek, ismeretek és készségek birtokában van. Fontos tulajdonsága, hogy tiszteletben tartja a kompetenci27


ákat. Etikai elvek és értékek  Az etika filozófiai jellegű tudomány, amelynek tárgya az erkölcs.  Az erkölcs reális emberi magatartás, amely mindenkor az adott társadalomban valósul meg az egyén magatartásán keresztül. Mi az Etikai Kódex? Szabályok vagy elvek gyűjteménye? Az Etikai Kódex nem fogalmaz meg konkrét szabályokat. Helyette inkább követendő szakmai elveket tartalmaz. Ennek megfelelően a magyarországi kódex joghátrányokat sem tartalmaz az elvek megszegése esetére. Egyedüli szankció a Szociális Szakmai Szövetség Etikai Bizottságának elmarasztaló állásfoglalása, amelyet az első négy év során mindössze néhány esetben alkalmazott. Nem is a szankciók általi kikényszerítés a cél! A Kódex arra keres válaszokat, hogy szakmailag mi a helyes, korrekt, elvárható viselkedés, így a Kódex elvei szerint dolgozók belátására helyezi a hangsúlyt. A Kódex nem konkrét helyzetekre ad konkrét megoldási lehetőségeket, hanem egyes helyzetekre fogalmaz meg elvárható, kívánatos megoldási elveket. Az Etikai Kódex nem ír elő kötelező eljárást a szociális munkás számára például arra vonatkozóan, hogy szóban vagy írásban kelle nyilatkoztatni Sándort arról, mit akar tenni. A Kódex 14. pontja mindössze a kliens autonómiájának értékét emeli ki: A szociális munkát végző munkája során tájékoztatja a klienseket – az együttműködésre kötelezettet is – , a rendelkezésre álló lehetőségekről. Közösen végiggondolják a segítségnyújtás menetét, formáit várható következményeit annak érdekében, hogy a kliens autonóm döntést hozhasson. A segítő tehát az általa képviselt intézmény szabályai szerint dolgozhat, a fenti etikai elvek figyelembevételével. Az Etikai Kódex elvei nem helyettesítik:  a szakmai szabályokat (pl. mi a jogilag helyes eljárás, mik a szakmai előírások),  a szakmai ismerteket (adott fogyatékosság ismerete, ellátó intézmények ismerete) és  a készségeket sem (kommunikációs készségek). Egy etikai kódextől azt várják el a szakmában dolgozók, hogy 28


minél jobban fedje le a szakma minden területét. A túlzott szabályozás azonban rugalmatlanná teszi a kódexet alkalmazók munkáját. Az etikai kódexek részletezésének kérdése a szociális munka terén nálunk nagyobb hagyománnyal rendelkező országokban pl. az angolszász államokban okoz problémát. Hazai viszonyok között a Szociális Munka Etikai Kódexe mellett minden szakmaterületnek megvan az a lehetősége, hogy az általános elveken túl területre jellemző szakmai elveket határozzon meg és érvényesítsen a munkája során. Az Etikai Kódex egyes részei, fejezetei: ALAPELVEK Az alapelvek a segítő beavatkozás irányaira, a munkavégzés módjára és a segítő kapcsolat alapjaira vonatkoznak. Az Alapelvek közül példaként két pontot szeretnénk kiemelni: Titoktartás és az információk felelős kezelésének elve (11. pont): A titoktartással kapcsolatban mindenképpen tisztáznunk kell két kérdést: Mit jelent a titoktartás elve? Mit lehet titokként kezelni? A kliens–segítő kapcsolat a bizalmon alapul. A bizalmi viszony alapelve, hogy a szociális munkás azokat az információkat, amiket a klienstől kap, vagy a segítő kapcsolat során feltár, titkosan kezeli. Mitől válik titokká egy információ? Az adatot vagy információt a kliens minősítheti titokká. A segítőnek minden esetben tisztáznia kell, hogy a tudomására jutott információkat kinek és milyen módon adhatja tovább. Kire terjed ki a titoktartás elve? A titoktartás a klienssel kötött megállapodás része, így csak olyan információkra köthető, amit a segítő maga is vállalni tud. Nem kell megtartani a titkot, ha az valakinek a közvetlen sérelmével járna. Például a kliensünk elmondja, hogy szándékos bűncselekményt kíván elkövetni valaki sérelmére. Ha a titkot nem képes a segítő megtartani (kompetencia-határok), ezt lehetőség szerint a megállapodás elején haladéktalanul közölni kell a kliensével. Az Etikai Kódexet aláíró szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy tagjaik megfelelhessenek az etikai elvárásoknak és a szakmai kötelezettségeknek. Lásd: Záró rendelkezések, 1.pont Az Etikai Kódex gyakran kap kritikákat, mert olyan elvárásokat támaszt a segítők és munkahelyeik felé, amelyeket egyes esetek29


ben igen nehéz megtartani. Ilyen például a kliens azon lehetősége, mely szerint szabadon választhat segítőt magának. (18. pont) Sok kistelepülésen és kisebb szolgáltatásoknál mindössze egyetlen segítő dolgozik, így ezt az etikai elvet nem tudják megtartani. A Kódex ezért fogalmazza meg az etikai elvek megtartására vonatkozó törekvést és nem kötelezettséget. Gyakran ez nem csak anyagi kérdés függvénye. Szlovákiában nincs Etikai Kódex, a következő, kizárólag szlovák nyelven elérhető könyvet használják: Ladislav Šoltés a kolektív: Vybrané kapytoly z medicínskej etiky, Pozsony, 2001. Bevezetés:

Tanulmányozza át figyelmesen a Az erkölcsösség mindig az egészségügyi hivatáshoz tartozott. Ki feltüntetett fejezeteket a Szlovákiában használatos könyvből!

a jó egészségügyi dolgozó? Fontos jónak lenni, mint gyógyítónak, mint a beteg személyi tanácsadójának, nem egyszer intim problémáknál is, valamint a beteg védelmezőjeként. Ez nem egy állapot, hanem egy folyamat. Szükséges az egész életen át tartó tanulás és hogy tudjunk benne mindig orientálódni. Tisztában kell lenni saját hibáinkkal és tévedéseinkkel. Az etika motiválja és formálja a belső magatartásunkat, felelősségünket, érdeklődési körünket. Ezért az etikát nem lehet összegezni a kódexekkel és az erkölcsi normákkal. Nagyon nehéz munka, ami alatt saját magunk is formálódunk és változnak a nézeteink.

Ladislav Šoltés a kolektív: Vybrané kapytoly z medicínskej etiky, Pozsony, 2001. Az orvosi etika szabályai (Nem jelent meg magyar fordításban.)

A kiadvány fejezetei a következőket tárgyalják részletesen:  Základné pojmy a princípy medicínskej etiky – Az orvosi etikában használatos alapfogalmak  Základné pojmy a definície medicínskej etiky - Az orvosi etikában használatos definíciók Magyarázd meg az etika  Medicínska etika a právo – Orvosi etika és jog fontosságát!  Etické požiadavky – Etikai kívánalmak  Vybrané etické problémy jednotlivých medicínských odborov: - Kölünböző etikai problémák az egyes orvosi szakokban  Etické problémy v geriatrii - Etikai problémák a geriátriában  Etika vlastnej zdravotníckej starostlivosti – Az egészségügyi ellátás etikája  Etika ošetrovateľskej starostlivosti – Az betegápolás etikája  Terminálna starostlivosť – Terminális (haldokló ellátása) ellátás  Úvod do eutanázie - Bevezetés az eutanáziába  Sociálna komunikácia v zdravotníctve – Szociális kommunikáció az egészségügyben  Medicínska etika v ošetrovateľstve – Orvosi etika az ápolástanban

30

Ismerje a személyes adatok védelméről szóló szabályokat, a betegek és az ellátottak jogait


3. Ismerje a személyes adatok védelméről szóló szabályokat, a betegek és az ellátottak jogait (6 óra)

3.1. A tanulás folyamata A jogforrás fogalma, a Magyar és a Szlovák Köztársaság jogalkotó szervei TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG


Hallgassa meg a jogforrás fogalmát, valamint a Magyar Óraszám és időbeosztás a tanrend szerint. Köztársaság jogalkotó szerveiről szóló előadást! A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját feljegyzéseket! Figyelmesen olvassa el a megadott szakirodalmat!

TUDNI

KELL

!


Magyarország A jogforrás fogalma, a Magyar és Szlovák Köztársaság jogalkotó szervei A jog, mint szó közismert. Mindennapi életünkben gyakran használjuk. A jog alapvető és első fogalmi ismérve az, hogy magatartási szabály. Mint magatartási szabály előírja, hogy az egyes ember adott helyzetben miként viselkedjen, mit tegyen vagy ellenkezőleg, mit ne tegyen, esetleg mi az, amit megtehet, azaz választhat a lehetséges magatartások közül.

Takács Magdolna: Jogi ismeretek, NCSSZI, 2004, 7-8.

A jog az állami szervek által megalkotott magatartási szabály. Jogszabályt csak azok az állami szervek alkothatnak, amelyek erre kifejezetten felhatalmazást kaptak. Ugyanakkor a jogalkotásra felhatalmazást kapott állami szervek számára előírás, hogy csak meghatározott eljárás keretében és meghatározott formában alkothatnak jogot, például az Országgyűlés törvényt, a miniszter rendeletet. A jog olyan magatartási szabály, amelyet az állam, illetve erre rendelt szervei alkotnak meg, és amelynek be nem tartása esetén az állam kényszert alkalmaz. A jog alapvető feladata, hogy a társadalomban élő emberek számára biztosítsa a társadalom rendezettségét, biztonságát.

31


A jogforrás fogalma Legegyszerűbben a jogforrást úgy határozhatjuk meg, hogy e fogalom jelenti egyrészt a jog létrehozóját, megalkotóját, tehát azokat az állami szerveket, amelyek a jogszabály kibocsátására jogosultak, másrészt a jogszabály megjelenési formáját. A Magyar és a Szlovák Köztársaságban a jogalkotó szervek az alábbi jogszabályokat alkotják:    

az Országgyűlés törvényt, a Kormány rendeletet, a miniszterelnök és a kormány tagjai rendeletet, az önkormányzat rendeletet.

Az alkotmány és a jogalkotásról szóló törvény meghatározza azokat a tárgyköröket, amelyeket törvényben kell szabályozni. Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei körében törvényben kell szabályozni, például az állampolgárságot, az egyesülési és gyülekezési jogot, az oktatást és a közművelődést. A jogszabályok alá-, illetve fölérendeltségi viszonyban vannak, tehát magasabb szintű jogszabállyal az alacsonyabb jogszabály nem állhat ellentétben. Szlovákiára is ugyanez érvényes. Könyvforrás: Alexandra Krsková a Darina Krátka: A jog alapjai, Pozsony, 2004.

TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

Alexandra Krsková a Darina Krátka: A jog alapjai, Pozsony, 2004, 43-50.


A betegjogok és az ellátott jogok és a személyes adatok védel- A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját feljegyzéseket! me Figyelmesen olvassa el a megadott

Hallgassa meg az előadást a betegjogokról és az ellátottak szakirodalmat! jogairól! Miután az összes tanulási gyakorlatot elvégezte, ellenőrizze tudását!

TUDNI

KELL

!



A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja: „A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb Az egészségügyről szóló 1997.évi szintű testi és lelki egészséghez.” CLIV. törvény foglalja magába. Az úgynevezett betegjogok szabályozzák, hogy az állampolgárok hogyan érvényesíthetik emberi jogaikat az egészségügyi ellátásban. 32


A betegjogok:  Az egészségügyi ellátáshoz való jog: Az egészségügyi ellátás kimondja, hogy mindenki jogosult az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli ellátásra. Tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés a betegek között társadalmi, politikai nézeteik, származásuk, vallásuk miatt.  Az emberi méltósághoz való jog: Az emberi méltósághoz való jog olyan alapvető emberi jog, amely soha, semmilyen körülmények között nem korlátozható. Mindenkinek törvényes joga, hogy tisztelettel és megbecsüléssel bánjanak vele.  A kapcsolattartás joga: Ez a jog magában foglalja a fekvőbeteg-gyógyintézetekben lévő betegek hozzátartozóikkal való kapcsolattartást.  Az intézmény elhagyásának joga: A betegnek joga van az egészségügyi intézményt bármikor elhagyni.  A tájékoztatáshoz való jog: Az egészségügyi törvény leszögezi, hogy az ellátást igénybe vevők jogosultak a számukra a kezelőorvos által egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.  Az önrendelkezéshez való jog: A beteg jogosult arra, hogy a kivizsgálást és kezelést érintő döntésekben részt vegyen. Bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének előfeltétele, hogy ahhoz a beteg tévedéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja.

Figyelmesen olvassa el a 4. sz. mellékletet, melynek címe: Az egészségügy, az állampolgár és a jog!

 Az ellátás visszautasításának joga: A beteg nemcsak a beleegyezését tagadhatja meg, de vissza is utasíthatja az egészségügyi ellátást. Az orvosi titoktartáshoz való jog A betegek joggal várják el, hogy az egészségügyi ellátásban résztvevő személyek az ellátás során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatokat csak az arra jogosulttal közöljék. A jogszabályok könnyen hozzáférheSzemélyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben tők bármely könyvtár CD-jogtárában.

ellátottak jogai Az ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény 33


által biztosított teljes körű ellátásra. A szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód 1993. évi III. törvény 94. § követelményét meg kell tartani. A szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybevevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel L. Hegyi, A Bražinová, K. Tóth és J Weber: Práva pacientov v Slovenskej republike, Pozsony, 2000, 15-28.

1. az élethez, emberi méltósághoz, 2. a testi épséghez, 3. a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybevevőt megilleti személyes adatinak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Szlovákiára is ugyanezek a jogok érvényesek. Ezek összefoglalása megtalálható az L. Hegyi, A Bražinová, K. Tóth és J Weber: Práva pacientov v Slovenskej republike, Pozsony, 2000. kiadványban. Az ausztriai intézmény SOCO programja szerint van kidolgozva. A Szlovák kiadvány.

34

Egészségügyi

Minisztérium

által

jóváhagyott

Képes legyen idős gondozottjaival segítő beszélgetésre


4. Képes legyen idős gondozottjaival segítő beszélgetésre (9 óra)

4.1. A tanulás folyamata Kliensekkel való kapcsolattartás pszichológiai alapjai TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG


A pszichológia fogalma, módszerei, területei és a kommuniká- Óraszám és időbeosztás a tanrend szerint. ció fontossága. A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját Hallgassa meg a pszichológiáról és a kommunikációról tartott feljegyzéseket! előadást! Figyelmesen olvassa el a megadott szakirodalmat!

TUDNI

KELL

!


Mi a pszichológia? A pszichológia a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Elnevezése görög eredetű, a psziché (lélek) és a Keményné Dr. Pálffy Katalin: logosz (tan) szavakból ered. A mai latinos változata a XVI. Bevezetés a pszichológiába, Budapest, 1998, 7-13. században keletkezett. A pszichológia mint tudomány a XIX. század végén jelent meg. Ahogy azt a görög eredetű kifejezés is jelzi, a pszichológiai problémákkal való foglalkozás azonban sokkal régebbi. A pszichológia felhasználja mindazt a tapasztalatot, ismeretet, elképzelést, amelyet az emberi gondolkodás az évszázadok során felhalmozott. A korszerű tudomány ezekhez a megfigyelésekhez vagy spekulatív elképzelésekhez modern vizsgálóeljárásokat dolgozott ki (kísérleteket, műszereket, teszteket). A pszichológiai tudományok feladata, hogy feltárják a lelki jelenségek kiváltó okait, lefolyásuk törvényszerűségeit és hatásukat az emberi cselekvésre, vizsgálják az egyéni lelki megnyilvánulások sajátságait, fejlődését, valamint a társas helyzetben, csoportban lezajló lelki történések hatásmechanizmusait. A pszichológia területei A pszichológiának alig több mint százéves története során, különféle ágai, területei alakultak ki és különültek el. E területek abban különböznek egymástól, hogy a lelki jelenségek hihetetlenül széles köréből mit, miért és hogyan csinálnak. 35


A pszichológiai tudományok felosztása: 1. Tárgyuk szerint I. Emberlélektan: a. egyénlélektan - Normális jelenségek lélektana - Kóros jelenségek lélektana b. Társas lélektan (szociálpszichológia) II. Állatlélektan

Milyen tudomány a pszichológia és milyen területei vannak?

2. Céljuk szerint I. Általános lélektan II. Összehasonlító lélektan - Összehasonlító állatlélektan - Differenciálpszichológia és pszichodiagnosztika - Fejlődéslélektan - Nemek lélektana (szexuálpszichológia) - Etnopszichológia 3. A tevékenység jellege szerint (Alkalmazási területek) I. Pedagógiai pszichológia II. Orvosi lélektan - Klinikai pszichológia - Pszichoterápia III. Munkalélektan - Ipari lélektan - Közlekedési lélektan - Mezőgazdasági lélektan IV. Reklámpszichológia V. Művészetpszichológia VI. Sportpszichológia VII. Kriminálpszichológia Mint láthatjuk, a vizsgálódás tárgya szerint különbséget teszünk az emberrel és az állattal foglalkozó pszichológiai tudományok között. Az emberrel foglalkozó lélektan ismét két nagy területre oszlik aszerint, hogy egyes emberek, egyének vagy a csoportok pszichológiai problémáival foglalkozik-e. Mindkét területen további megkülönböztetés forrása, hogy a kutatás a normális vagy a kóros lelki jelenségekre irányul-e. A tudományos vizsgálódás célja szerint általános és összehasonlító tudományterületek különíthetők el. Az általános lélektan a normális felnőtt ember pszichikus jelenségeinek, www.google.hu/kérdőjel személyiségének, tevékenységének általános, közös jellemző Milyen pszichológiai módszereket jegyeit, törvényszerűségeit törekszik feltárni. Az összehasonlító ismer? vagy differenciállélektan a különböző eltéréseket kutatja. 36


A pszichológia módszerei A pszichológia a társadalom- és a természettudományok határán keletkezett. A filozófiából nőtt ki, de az első tudományos módszereit természettudósok dolgozták ki a XIX. század végén. A pszichológia, mivel jelenségeket vizsgál, tapasztalatra épülő, ún. empirikus tudomány. Módszereinek jellegét is ez határozza meg. A pszichológia módszerei két nagy csoportra oszthatók: -

kutatási módszerek (új tudományos eredmények feltárását célozzák), vizsgálati módszerek (a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazását jelentik).

A kutatás két alapvető módszere a megfigyelés és a kísérlet. I. A tudományos megfigyelés abban különbözik a hétköznapi megfigyeléstől, hogy céltudatosan, tervszerűen és rendszerességgel végezzük. A megfigyelés lehet önmegfigyelés vagy mások megfigyelése. Az önmegfigyelés olyan tapasztalás, amelynek tárgya a megfigyelő valamely saját élménye. Ha saját élményeinket utólag, visszatekintve elemezzük, retrospekcióról beszélünk. A mások megfigyelése már objektívebb, kontrollálhatóbb megismerést tesz lehetővé. Megfigyelhető a másik személy cselekvése, viselkedése, beszéde, mimikája, gesztusai, érzelmi reakciói, tevékenysége, teljesítménye. A megfigyelés pontossága növelhető különböző műszerek, eszközök segítségével. A megfigyelést gazdagíthatja, ha a megfigyelt személyeket kikérdezik. A kikérdezés beszélgetés keretében zajlik. (beszélgetés fajtái) A beszélgetés történhet írásos módon is. Ennek is több változata van: kérdőívek, skálák, szociometria. II. A kísérlet lényege, hogy a megfigyelni/elemezni kívánt jelenség létrejöttének feltételeit a kísérletező teremti meg. A feltételeket variálják, és vizsgálják azok hatását a megfigyelt jelenségre, amely maga is változik. Pl. Pavlovmódszer. A kísérlet, attól függően, hogy hol zajlik le, lehet laboratóriumi vagy ún. természetes kísérlet.

TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

A kommunikáció jelentősége és felosztása Hallgassa meg az előadást a kommunikáció jelentőségéről.


A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját feljegyzéseket! Figyelmesen olvassa el a megadott szakirodalmat!

37


Miután az összes tanulási gyakorlatot elvégezte, ellenőrizze tudását! A 4.2.1. sz. ellenőrző feladatot kérje instruktorától!

TUDNI

KELL


!

SEGÉDLETEK

A kommunikáció jelentősége Keményné Dr. Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába, kiadó, évszám, 51-65 oldal.

3. ábra Forrás: europerson.hu

A kommunikáció latin eredetű szó. Communis (közös), communicatio (közzététel) szavakból ered. Jelentése közölni, közzé tenni valamit mások számára. A kommunikáció alapvető szociális jelenség, nélküle társadalmi élet nem képzelhető el. Az emberek társadalmi kapcsolatai és viszonylatai a kommunikáció révén realizálódnak. A kommunikáció olyan interakció az emberek között, melynek tartalma az információ cseréje. Az információt jel formájában különböző kommunikációs eszközök közvetítik. Csak az jelent Miért van nagy jelentősége a információt, ami új, ami csökkent egy fennálló bizonytalanságot. kommunikációnak? Mértékegysége az információmennyiség, amely két, azonos valószínűséggel fennálló változat közötti döntést tesz lehetővé. Az információt mindig valamilyen jel követi. A jel lehet természetes (pl. hangadás), másolat vagy kópia (pl. ujjlenyomat), illetve mesterséges vagy szimbolikus (pl. betű, szám, morze). A jelek jelrendszerré kapcsolódnak össze. Ilyen jelrendszer az emberi hangok együtteséből a beszéd vagy a süketnémák gesztusrendszere. Ilyen jelrendszer az írás is. Olvassa el figyelmesen a

A jeleket az ún. kommunikációs eszközök bocsájtják ki. Az modulfüzetben található tananyagot ember legfőbb kommunikációs eszköze a hangképző szerve, és bővítse ki az előadáson hallottakkal! amely a beszédet lehetővé teszi. A kommunikációs folyamat mindig legalább két személy között zajlik. Az egyik a közlő, a másik a befogadó. Az információáramlás általában nem egyirányú folyamat, az információ cirkulál a személyek között. A kommunikáció fontos eleme a visszacsatolás. A közlő személy a kommunikálás során visszajelzést kap a befogadó személytől, s 38


ez a visszajelzés alakítja, formálja további kommunikációját, ehhez igazodik. A kommunikáció formái – a régebbi pszichológiai elméletek csak a nyelvi eredetű, szóbeli közlést tartották kommunikációnak: tehát a beszédet és az írást. Ma már jóval szélesebben értelmezzük a kommunikáció fogalmát. Ide tartoznak azok a nem szóbeli közlések is, amelyek információk cseréjét teszik lehetővé, pl. képek, számok. A kommunikáció két alapvető formája a közvetlen és a közvetett kommunikáció. Közvetlen kommunikációról akkor beszélünk, ha a közlés két személy közvetlen, interperszonális kapcsolatában zajlik le. Az információk cseréjét az ősi kommunikációs eszközök biztosítják: hang mimika, gesztus. Ilyen közvetlen kommunikáció pl., ha két ember beszélget egymással. A közvetlen kommunikációs kapcsolatban az emberek saját magukról is közölnek információkat.

Magyarázza meg a verbális és nem verbális kommunikáció fogalmát! Miben különböznek egymástól és miért fontosak az emberek életében?

Közvetett kommunikációnál az információt valamilyen jel formájában a kommunikációs eszközök közvetítik. A jel általában látható vagy hallható pl. telefon, levél. A közvetett kommunikáció döntően abban különbözik a közvetlentől, hogy nincs visszacsatolási lehetőség. Az információ folyamata egyirányú. A közvetlen kommunikációt a közlő személy szándéka szerint újabb két csoportra oszthatjuk: direkt (szándékos) és indirekt (szándéktalan) közlésre. Verbális kommunikáció Verbális kommunikáció lényegében a nyelv használata, a beszéd. A nyelv az emberek kölcsönös megértésének legfőbb eszköze. Kialakulását az emberek közötti együttműködés tette szükségessé. A kialakult nyelv azonban igen hamar a gondolkodás eszközévé lett, ezzel az emberi tudat lényeges alkotóelemévé vált. A kommunikációnak igen sok olyan sajátossága van, amely Magyarázzák meg, milyen szerepe megkönnyíti vagy megnehezíti a megértést.

van a metakommunikációnak a 21. században?

A nonverbális kommunikáció

4. ábra Forrás: nyest.hu

39


A nonverbális kommunikáció a szavakon kívüli egyéb jelzésmódok használatát jelenti. Ilyenek például a szavakat pótló, egyezményes gesztusok, különféle, érzelmeket tükröző arckifejezések, a testtartások. A nonverbális kommunikáció is lehet direkt és indirekt. A direkt jelzések általában a nagyobb távolság áthidalására szolgálnak, a beszédet helyettesítik. Így például V alakú ujjtartás jelentése: győzelem, bár bizonyos helyzetben ugyanez a jel a felszarvazott férj gúnyos, sértő megjelölésére is szolgálhat. A direkt jelzések jelentése egyezményes. A kifejező mozdulatokon, arckifejezéseken túl jelentést hordoznak az emblémák vagy az ún. emblematikus jelzések is. Az előbbire példák: egyenruhák, katonai rangjelzések, kokárda. Az utóbbira példák: öltözködés, hajviselet. arcfestés, ékszerek használata. A nonverbális kommunikáció indirekt formái azok a jelentések, amelyeket önkéntelenül és spontán módon használunk az emberek közötti érintkezésben. Ezeknek a jelzéseknek a kibocsátása és a felvétele nagyobbrészt nem tudatos, de viselkedésünk irányításában mégis jelentős szerepe van. Állandóan „vesszük” ezeket a jelzéseket, és saját jelzéseinek is irányadóak mások számára. Ilyen nonverbális jelzések például a mimika, a hanggal történő érzelemkifejezés. A metakommunikáció A metakommunikáció azoknak a jelzéseknek az együttese, amelyek a direkt közléseket színezik, elmélyítik. A szóösszetétel előtagja, a görög meta szócska jelentése: túl, más összetételekben is előfordul, és az adott tudományterület vagy problémakör elvontabb szintjét jelöli. A metakommunikáció tehát a közlésen „túli” közlés, amely elsősorban a közlő felek belső állapotára, a közölt tartalmak valódiságára, a személyek közötti viszony jellegére utal. A kapcsolat módját döntően a metakommunikáció határozza meg. Ezek a reakciók elsősorban az érzelmeket kísérik. Legtisztábban az állatoknál figyelhetők meg. Az embernél a fejlődés folyamán finomodtak, átrendeződtek az érzelmi reakciók. A metakommunikatív közlések fő csatornái a következők: -

a mimika (arc izommozgásai, a tekintet), a pantomimika (a végtagok és a test mozgásai), a vokális mimika (a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó), a proxemika (kommunikáló felek közti viszony, távolság, testhelyzet).

(Ezek részletes megtalálható.) 40

jellemzése

a

felhasznált

irodalomban


Interakció és interperszonális kapcsolatok A személyiségkialakulás döntően a külső, társadalmi hatások következtében jön létre. A társadalom személyiségformáló hatásait különböző kisebb szociális csoportok közvetítik. Az egyén számára: a családon, iskolán, munkahelyen, baráti körön keresztül hatva befolyásolják személyisége fejlődését. A csoportokban az emberek közvetlen, személyközi, ún. interperszonális kapcsolatban állnak egymással. A kapcsolatokban az emberek hatnak egymásra – döntően e hatásokon keresztül valósul meg, realizálódik a társadalom személyiségformáló tendenciája. A „hát igen” sokféleképpen jöhet létre. Legegyszerűbb példája a beszéd. A beszéd során az egyik ember közöl valamit a másikkal: gondolatait, érzelmeit, szándékait. A közlés célja végső soron mindig valamilyen hatás keltése. A közlés akkor is hatás, ha nem tudatos bennünk, hogy hatást akarunk elérni. A másiknak a legegyszerűbb közlés esetén is valahogyan reagálni kell. Tehát a hatások az emberek egymás közti kapcsolataiban rendkívül sokféle módon, bonyolultan érvényesülnek. Az interakció fogalma Interakciónak nevezzük az emberek társas helyzetben lezajló, kölcsönös, egymáshoz viszonyított viselkedését. Az interakció mindig legalább két személy között valósul meg. Az interakcióban álló emberek kölcsönösen értelmezik egymás viselkedését, és ebből a tudásból kiindulva reagálnak egymásra. Az egyik embernek (A) a másik (B) jelenlétében tanúsított viselkedése reagálás erre a személyre: ugyanakkor inger is, mely hat a másik emberre (B). Minthogy a másik személy (B) is reagál az egyén (A) viselkedésére, így (A) viselkedését is befolyásolni fogja (B) jelenléte. Minthogy azonban az interakcióban személyek, emberek állnak kapcsolatban egymással, a kölcsönhatást befolyásolja az önmagukról alkotott kép és a másikról kialakított kép is. A mindennapi viselkedések jó részét kölcsönös elvárások vezérlik. Az, hogy az interakcióban álló felek mit várnak el egymástól, nagyban függ a kapcsolat jellegétől. A kapcsolat lehet egyenrangú (szimmetrikus), mint pl. egy barátság vagy munkatársi viszony. Itt az elvárások nagyjából kölcsönösek lehetnek. A kapcsolat lehet aszimetrikus, ahol az egyik fél egyoldalúan függő helyzetben van a másiktól. Ilyen p. a főnök– beosztott vagy tanárdiák viszony. Az interakció első síkja mindig a másik ember észlelése, percepciója. Ahhoz, hogy bármilyen közvetlen kapcsolatba 41


kerüljünk egy másik személlyel, mindenekelőtt észlelnünk kell őt. A kölcsönös egymásra hatás általában nem merül ki az észlelésben. Az emberek kapcsolataikban cselekvően viszonyulnak egymáshoz: segítik vagy gátolják egymást, behódolnak vagy ellenszegülnek, utánozzák vagy agresszívan támadják a másikat.

42

Felismerni a kiégés jeleit, alkalmazni a kiégés elleni védekezést


5. Felismerni a kiégés jeleit, alkalmazni a kiégés elleni védekezést (4 óra)

5.1. A tanulás folyamata Az időskori mentálhigiénia alapjai TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG


A mentálhigiénia története, fogalma

Óraszám és időbeosztás a tanrend szerint.

Hallgassa meg az előadást a mentálhigiéniáról.


TUDNI

KELL

!


A mentálhigiéné fogalma Az egyénnek szüksége van bizonyos teljesítőképességre a környezet igényeinek leküzdéséhez. Ez a képesség két részből Marián Košč: A pszichológia alapjai, tevődik össze: egyrészt a veleszületett, másrészt szerzett, Pozsony, 2003, 78–79. kifejlesztett képességből. Ahogy a testi higiénia része az ember kultúrájának, életstílusának, és így fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében, úgy a mentálhigiéné a lelki zavarok megelőzésének és az egészség ápolásának az eszköze. A mentálhigiéné ugyanakkor a lelki egyensúly elérésének eszköze is, így magában foglalja az ezen célok eléréséhez szükséges tényezők tanulmányozását, valamint a lelki higiénia eszközeinek közvetlen alkalmazását is. A lelki higiénia jelentőségét az egyén számára négy területen figyelhetjük meg: 1. 2. 3. 4.

a testi és lelki zavarok megelőzésének területén, az egyén szociális kapcsolataira való hatásában, a munkateljesítményre való hatásában, a személyes elégedettség és kiegyensúlyozottság kialakításában és megtartásában.

A lelki egészségtan eszközei: ezeket nem vizsgálhatjuk egymástól elszigetelten, mivel gyakran szoros kölcsönös összefüggésben működnek. Közéjük tartozik: az életmód, a környezet alakítása, a szociális kapcsolatok alakítása, az önnevelés és az önszabályozás.

43


TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

A demencia fontossága Hallgassa meg instruktora előadását a demenciáról! Miután az összes tanulási gyakorlatot elvégezte, ellenőrizze tudását!


A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját feljegyzéseket! Készítsen saját feljegyzéseket! Figyelmesen olvassa el a megadott szakirodalmat!


5. ábra www.google.hu/öreganyó

TUDNI

KELL

!


A demencia jellemzői A demencia latin eredetű szó. Elemeinek jelentése: „de” = -ból, ből, „mens” = tudat. A demencia jelentése tehát, az egészséges tudattól való eltávolodás, szellemi hanyatlás. A Ladislav Šoltés a kolektív: Vybrané visszafordíthatatlan, gyógyíthatatlan agyi károsodás eredménye, kapytoly z medicínskej etiky, amely tönkreteszi az emlékezetet és a beszédkészséget. Az ember Pozsony, 2001, 50–51. ezáltal döntésképtelenné válik. Ha a demencia szót halljuk önkéntelenül félelem ébred bennünk, hogy ez a betegség sújthat minket és közeli ismerőseinket. A betegség kialakulásában degeneratív elváltozások játszanak nagy szerepet, melynek következménye az ún. Alzheimer-kór. (A betegséget Alois Alzheimer német orvosról nevezték el, aki 1907ben először írta le teljes egészében a betegséget.) A demenció mindkét formája a kezdeti időszakban nagyon különbözik: 1. Alzheimer-kór esetén lassú lefolyású. A tünetek fokozatosan jelentkeznek. Ez a kór ötször gyakrabban fordul elő, mint a demenció másik fajtája. (lásd. 2.pont) 2. Az arterio-szklerotikus demenció pedig gyors lefolyású. 44


Megkülönböztetünk ún. „hamis” demenciát, amely depressziónál, agydaganatnál és pajzsmirigy elégtelenségnél jelentkezik. A természetes öregedésnél szintén előfordulhat a demencia enyhe formája, pl. a feledékenység. A demencia tünetei:  elmezavar (Az egyén nem emlékszik a nevére, lakhelyére, legfrissebb eseményekre.),  tájékozódási nehézségek időben és térben,  értelmi zavarok döntésképtelenség, elvont gondolatok),  mozgási nehézségek (Nem tud felöltözni, késsel-villával enni, ajtót nyitni. Itt nem arról van szó, hogy nem tudná megtenni, hanem nem tudja, hogy hogyan kell.),  emberek és tárgyak felismerésének a zavara,  beszédzavar (pl. szókincsvesztés),  viselkedési zavarok (céltalan járkálás, kényszeres rakodás, agresszió, hirtelen hangulatváltozás),  inkontinencia (nem találja meg WC-t, nem tud levetkőzni),  étkezési zavarok (bulémia vagy anorexia),  őrültség (nem ismeri meg a párját, bűnözőnek nézi). Az ilyen betegségben szenvedő emberek környezetének megpróbáltatást jelent a róluk való gondoskodás. A sérült ember csak fizikailag van jelen, mert a környezetében lévő emberek nem fordulnak hozzá a kérdéseikkel. Kívülállónak tekintik őt és nem kommunikálnak vele megfelelően. Pl. ha kérdést teszünk fel egy ilyen betegségben szenvedő embernek a családtagjai automatikusan helyette válaszolnak. Új megoldásokat kell keresni arra nézve, hogy hogyan értessük meg magunkat a beteggel és hogyan segítsünk neki anélkül, hogy korlátoznánk őt. E betegségben szenvedő ember, ha nem is érti, hogy mit mondunk neki, akkor is felfogja, hogy szeretjük őt és tudja, hogy mi a jó neki. Nem szabad őket beszédre kényszeríteni, inkább nonverbális kommunikációt alkalmazzunk. TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG

Pszichikai egészség és a stressz Kiégés hatásai Hallgassa meg az előadást!



Miután az összes tanulási gyakorlatot elvégezte, ellenőrizze tudását! A 4.2.1. sz. ellenőrző feladatot kérje instruktorától!

45


TUDNI

KELL

!


Az élet és a környezet támasztotta igényeknek való megfelelés egyik legfontosabb feltétele az egészség. Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota. Egészséges az az ember: 1. nincs semmilyen betegsége és zavara, 2. a fiziológiai mutatók nem jeleznek kockázatot az egészségre, 3. az érintett egyén egészséges életmódot folytat. A lelki egészséget rendkívül nehéz meghatározni, mivel sok jellemzője van. A lelkileg egészséges ember: 1. jól viszonyul önmagához, 2. jól érzi magát más emberek társaságában, 3. képes az élet támasztotta követelményekkel megbirkózni. A lelkileg egészséges ember tehát képes megfelelni az élet elvárásainak. Az életben azonban gyakran különböző, sokszor kedvezőtlen tényezők és körülmények hatnak rá, amelyek problémamegoldási képességeit veszélyeztetik. E kedvezőtlen tényezők: stressz és a megterhelés. A stressz a szervezet nem specifikus válasza minden őt érő igénybevételre. A köznyelv stressznek nevez minden olyan szituációt, amely feszültséget vált ki. Használatos még szinonimaként a megterhelés kifejezés is. A stressz az élet része, olyan állapot, amellyel a szervezet reagál és készenlétben áll, amikor a stresszorok (a stresszt kiváltó ingerek) hatnak rá. Ilyenkor pszichológiai stresszről, túlzott pszichikai megterhelésről beszélünk. A stresszreakció a szervezetben három szakaszban megy végbe. 1. vészfázis (készenléti állapotban van a szervezet), 2. ellenállási fázis, 3. kimerülési fázis. A stressz következményei A stressz változásokat okoz a szervezetben: ezek az úgynevezett vegetatív idegrendszer által irányított hormonális reakciók. Ez kihat a pszichikumra is. Az emberi szervezet megfelelően felszerelt a stressz elleni „harcra”, de csak bizonyos mértékig. Nem megfelelő reagálás esetén a test különböző szervei a stressz bizonyos jeleit mutatják. 46

Marián Košč: A pszichológia alapjai, Pozsony, 2003, 68-78.


Első tünetek: krónikus gyomorpanaszok, a fejfájás, a bőrkiütések, hátgerincfájdalom, egyenetlen légzés, álmatlanság. A lelki tünetek fokozatosan jelentkeznek, és nehezebb őket felismerni. Főleg a feszültség különféle testi, hangulati és viselkedésbeli megnyilvánulásairól van szó. Ezt először a hozzátartozók fedezik fel. Szomatikus (testi) tünetek közé tartoznak még: körömrágás, fejvakargatás, fogcsikorgatás, lábdobogás, tárgyakkal való játszadozás. Hangulatváltozás: szorongás, depresszió, frusztráció, ellenséges magatartás, ingerültség, türelmetlenség.

düh,

Ide tartoznak még az agresszivitás megnyilvánulásai, az alvászavarok, az igyekezet arra, hogy több dolgot egyszerre csináljon az egyén, érzelmi kitörések.

47

Szakmai készségfejlesztés


6. Szakmai készségfejlesztés (4 óra)

6.1. A tanulás folyamata TANULÁSI

TEVÉKENYSÉG


Kommunikációkészség, empátia, szolidaritás, testi és leki Óraszám és időbeosztás a tanrend szerint. egészség, problémamegoldó képesség Hallgassa meg az előadást a szakmai készségfejlesztésről!


TUDNI

KELL

!


Kommunikációkészség A jó kommunikációkészség lehetővé teszi a gondozó számára, hogy elnyerje a beteg és a hozzátartozói bizalmát és ezáltal a szükséges információkat a betegről. A kommunikációkészség fontos ahhoz is, hogy a kollégákkal megfelelően tudjon kapcsolatot teremteni, elő tudja segíteni az együttműködést, elfogadni a felajánlott segítséget. Továbbá fontos, hogy a gondozó megfelelően tudja a segítségét felajánlani. Empátia

Ladislav Šoltés a kolektív: Vybrané kapytoly z medicínskej etiky, Pozsony, 2001, 14-15. Keményné Dr. Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába, Budapest, 1998, 18-19.

Az a képesség, hogy a másik emberrel való közvetlen, személyes kapcsolatban beleéljük magunkat a másik lelkiállapotába, ennek nyomán megérezzük és megértsük a másik érzelmeit, indítékait, törekvéseit. Az empátia már a kapcsolat kezdetén, az ismerősség állapotában is megkezdi működését. Ilyenkor érzékelnünk kell azt, milyen hatással vagyunk a másikra, hogy partnerünk milyen érzelmekkel fordul felénk. Ha ez a tájékozódás pontos, el tudjuk dönteni, mennyire akarjuk a kapcsolatot fejleszteni. Az empátia tehát függ az emberek közötti kapcsolat jellegétől, az empátiát átélni tudó ember szándékától. Kialakulásához készségek, ismeretek elsajátítása és gyakorlat szükséges: magától nem jön létre. Az empátia feltétele az emberek közötti közvetlen kapcsolat, amely a beszédben és a beszédet kísérő metakommunikációban realizálódik. E jelzések felfogása, az általuk keltett élmények teremtik meg az empátia érzelmi alapját. Az empátiás megértési folyamat, amely szakaszokból áll. Kezdete 49


az odafordulás, érdeklődés, a jelzések felfogása, ezt követi az érzelmi ráhangolódás, amely azonban még nem egyenlő az empátiával. A beleélés akkor lesz empátia, ha az érzelmileg felfogott élmény tudatosul, ha a másik emberből megértett összefüggéseket megnevezzük és értelmezzük önmagunk számára. Szolidaritás A betegekkel és a hozzátartozóikkal szemben tanúsított magatartás. Testi és lelki egészség Az idősgondozónak fontos, hogy törődjön önmagával és a testi és lelki egészségével is. Kellemes megjelenésűnek kell lennie. Ezt a megfelelő életvitellel, egészséges étkezéssel, igényes öltözködéssel és a higiéniával tudja elérni. A gondozónak lelkileg egészségesnek kell lennie saját és mások megítélése szerint is. Konfliktuskerülőnek kell lennie. Megfelelő lelki és pszichikai állapotban kell lennie, hogy a konfliktusokat uralni tudja, és megfelelő megoldást tudjon találni rájuk. A magánéleti gondjait és problémáit nem vetítheti ki a munkájára és ez nem ronthatja a munkája minőségét. Meg kell tartania az egyensúlyt az egyén és a környezete közt. A gondozónak nem lehetnek káros szenvedélyei, pl. nem használhat drogokat, nem alkoholizálhat és gyógyszereket csak betegsége esetén szedhet. Feladatok Kommunikációs készséget vizsgáló kérdőív Ez a kérdőív segít átgondolni kapcsolatainkat más személyekkel. Segítséget nyújt, hogy megfogalmazni, hogy mely kommunikációs készségeinket szükséges még fejlesztenünk. Olvassák át a tevékenységlistát, és jelöljék meg, hogy az adott tevékenységet illetően mennyire elégedettek magukkal. Többet vagy kevesebbet kell még gyakorolniuk? Ezután nézzék át újra az egész listát, és jelöljék meg azt a három vagy négy tevékenységet, amelyet jelenleg leginkább szükségesek fejleszteni! Kommunikációs készségek 1. Rendben, 2. többet vagy 3. kevesebbet kell csinálni.  Csoportban beszélni.  Röviden és tömören szólni.  Energikusan beszélni.  Másokat beszédre bírni.  Erősen figyelni.  Gondolkodni, mielőtt beszélek.  Megjegyzéseimmel a témánál maradni.

50

Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok, 112- 114.


Megfigyelési készségek 1. Rendben, 2. többet vagy 3. kevesebbet kell csinálni.  Észrevenni a feszültséget.  Észrevenni, hogy ki kihez beszél.  Észrevenni az egyén és a csoport érdeklődési szintjét.  Megérezni az egyének érzéseit.  Észrevenni, ki nincs lélekben jelen.  Észrevenni az én magyarázataimra adott reakciókat.  Észrevenni, hogy az egyén mikor kerül meg egy témát. Problémamegoldási készségek 1. Rendben, 2. többet vagy 3. kevesebbet kell csinálni.  Problémákat és célokat kifejteni.  Ötleteket, véleményeket kérni.  Ötleteket adni.  Ötleteket kritikusan értékelni.  Vitát összefoglalni.  Leszűrni a tanulságot. Légkörjavító készségek 1. Rendben, 2. többet vagy 3. kevesebbet kell csinálni.  Érdeklődést mutatni.  Azért dolgozni, hogy ne legyenek mellőzött emberek.  Összhangot teremteni, segíteni az emberek egyezségre jutásában.  Csökkenteni a feszültséget. Olvassák el figyelmesen a feladatot,  Az egyének jogait támogatni a csoportnyomással szemben. és többször is csinálják végig a  Dicséretet vagy tiszteletet kifejezni. megfelelő eredmény érdekében. Érzelmi kifejezőkészség 1. Rendben, 2. többet vagy 3. kevesebbet kell csinálni.  Elmondani másoknak, amit érzek.  Elrejteni az érzelmeimet.  Nyíltan ellentmondani.  Pozitív érzéseket kifejezni.  Hálát kifejezni.  Ironikusnak lenni.

Nagyon jó készségfejlesztő gyakorlatok

Érzelmi szituációkkal való szembenézés és vállalásuk 1. Rendben, 2. többet vagy 3. kevesebbet kell csinálni.  Konfliktusokkal és haraggal szembenézni.  Közelséggel és vonzalommal szembenézni.  Elviselni a csendet.  Elviselni a feszültséget.

51


Társas viszonyok 1. Rendben, 2. többet vagy 3. kevesebbet kell csinálni.       

Versenyezni, hogy másokon túltegyek. Dominánsan viselkedni. Megbízni másokban. Segítőkésznek lenni. Támogatónak lenni. Felhívni magamra a figyelmet. Helytállni önmagamért.

Mérjük fel az alábbi teszt alapján empatikus készségünket! A kérőív 22 állítást tartalmaz. Jelöljük meg, hogy melyik válasszal értünk egyet és melyikkel nem, illetve melyiket érezzük magunkra jellemzőnek és melyiket nem! 1. Szomorúvá tesz, ha egy csoportban magányos idegent látok. 2. Az emberek túl sok érzékenységet mutatnak az állatok iránt. 3. Gyakran bosszant, ha az emberek a nyilvánosság előtt jelenetet rendeznek 4. Felbosszantanak az olyan boldogtalan emberek, akik csak magukon sajnálkoznak 5. Én is ideges leszek, ha a többiek körülöttem idegesnek látszanak. 6. Ostobaságnak tartom azt, hogy az emberek boldogtalanságuk miatt sírjanak. 7. Hajlamos vagyok arra, hogy a barátom problémáiba érzelmileg beleéljem magam. 8. Néha a szerelmes dalok szövegei mélyen megindítanak. 9. Hajlamos vagyok elveszíteni az önuralmamat, ha rossz hírt viszek az embereknek. 10. A körülöttem levő emberek nagy hatással vannak hangulataimra. 11. A legtöbb idegen, akivel találkoztam, hűvösnek és érzelem nélkülinek látszott. 12. Jobban szeretnék szociális gondozó lenni, mint kiképzésükben részt vevő központban dolgozni. 13. Nem fogok kiborulni csak azért, mert egy barátom kiborult. 14. Szeretem nézni az embereket, amikor ajándékot bontanak ki. 15. A magányos emberek valószínűleg barátságtalanok. 16. Síró embereket látva feldúlt leszek. 17. Némely dal boldoggá tesz. 18. Igazából bele tudom élni magam egy regény szereplőinek 52

Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok, 23-24.


érzéseibe. 19. Nagyon dühös leszek, ha látom, hogy valakivel kegyetlenül bánnak. 20. Képes vagyok arra, hogy nyugodt maradjak, akkor is, ha a többiek körülöttem idegesek. 21. Képes vagyok döntést hozni anélkül, hogy az emberek érzései befolyásolnának. 22. Felháborít, ha idős embereket segítség nélkül látok.

Felsorolt állítások mellett alkossanak még további állításokat a témával kapcsolatban! Beszélgessenek el témáról alaposan!

53

Ismeri a haldoklás fázisait és a gyászmunka szakaszait


7. Ismeri a haldoklás fázisait és a gyászmunka szakaszait (6 óra)

7.1. A tanulás folyamata Az idősgondozás etikai alapjai TANULÁSI


TEVÉKENYSÉG

SEGÉDLETEK

Etikai problémák a geriátrián, demencia, érintkezés, mimika, Óraszám és időbeosztás a tanrend szerint. hallás, rálátás, ápolói etika, terminális gondozás Hallgassa meg az előadást az idősgondozást etikai alapjairól!


TUDNI

KELL


!

SEGÉDLETEK

Ladislav Šoltés a kolektív: Vybrané kapytoly z medicínskej etiky, Pozsony, 2001, 49–55.

6. ábra Forrás: 168ora.hu

Etikai problémák az idősgyógyászatban (geriátrián) Úgy, ahogy a születés, a halál is hozzátartozik az emberi élethez. Az öregedés egy fiziológiai folyamat, amely nem fordítható vissza és a halálhoz vezet. A geriátria mint tudományág foglalkozik az öregedés folyamatával, és igyekszik megelőzni a korai öregedést, valamint a multimorbiditást (a többféle betegség egyidejű lefolyását) az idős embereknél. Nemcsak az élet mechanikus Miért alakulhatnak ki etikai meghosszabbítására törekszik, de a minőségi öregkori élet problémák a geriátrián? 55


elérését segíti, és a halál közelségének elfogadásában is segít. A társadalom öregedése Szlovákiába is növekszik. Főleg a nagyvárosokban él nagyon sok magányos idős ember. Ez új etikai kérdések elé állít bennünket. A geriátria fő etikai feladata az idős emberek méltóságának a megőrzése. Továbbá magába foglalja elsősorban az aktív élet támogatását, mint az ember fő értékét. Védelmezi és igyekszik megtartatni az ember életminőségét és teljesítőképességét, lehetőség szerint minél magasabb korig. Az etika ellen akkor vétkezik az orvos, amikor a gyógyítás motivációja a személyes érdeklődés, népszerűség elérésére törekszik, fellépése a beteggel szemben rutinos és gépies, Beszélgessenek egy olyan ápolóval, indokolatlanul kísérletezik a pácienssel tudományos célból, és aki a geriátrián dolgozik! nem pedig diagnózis felállítása és a gyógyítás a célja. Kérdezzenek rá a demencia jeleire! A geriátrián az etikai problémákat 3 részre oszthatjuk fel: 1.az öngyógyítás etikája, 2.az ápolás etikája, 3.a haldoklás etikája és a szép halálra való felkészítés etikája (hospice). Demenció (öregkori elbutulás) A demenció latin eredetű szó. Elemeinek jelentése: „de” = -ból, ből, „mens” = tudat. A demencia jelentése tehát, az egészséges tudattól való eltávolodás, szellemi hanyatlás. A visszafordíthatatlan, gyógyíthatatlan agyi károsodás eredménye, amely tönkreteszi az emlékezetet és a beszédkészséget. Az ember ezáltal döntésképtelenné válik. Ha a demencia szót halljuk önkéntelenül félelem ébred bennünk, hogy ez a betegség sújthat minket és közeli ismerőseinket. A betegség kialakulásában degeneratív elváltozások játszanak nagy szerepet, melynek következménye az ún. Alzheimer-kór. (A betegséget Alois Alzheimer német orvosról nevezték el, aki 1907ben először írta le teljes egészében a betegséget.) A demenció mindkét formája a kezdeti időszakban nagyon különbözik: 1.Alzheimer-kór esetén lassú lefolyású. A tünetek fokozatosan jelentkeznek. Ez a kór ötször gyakrabban fordul elő, mint a demenció másik fajtája. (lásd. 2.pont) 2.Az arterio-szklerotikus demenció pedig gyors lefolyású.

56


Megkülönböztetünk ún. „hamis” demenciát, amely depressziónál, agydaganatnál és pajzsmirigy elégtelenségnél jelentkezik. A természetes öregedésnél szintén előfordulhat a demencia enyhe formája, pl. a feledékenység. Játsszanak olyan szituációs gyakorlatokat, ahol nagyon fontos elmezavar (Az egyén nem emlékszik a nevére, lakhelyére, leg- szerepe lesz a tekintetnek, érintés és a mimika!

A demencia tünetei:          

frissebb eseményekre.), tájékozódási nehézségek időben és térben, értelmi zavarok döntésképtelenség, elvont gondolatok), mozgási nehézségek (Nem tud felöltözni, késsel-villával enni, ajtót nyitni. Itt nem arról van szó, hogy nem tudná megtenni, hanem nem tudja, hogy hogyan kell.), emberek és tárgyak felismerésének a zavara, beszédzavar (pl. szókincsvesztés), viselkedési zavarok (céltalan járkálás, kényszeres rakodás, agresszió, hirtelen hangulatváltozás), inkontinencia (nem találja meg WC-t, nem tud levetkőzni), étkezési zavarok (bulémia vagy anorexia), őrültség (nem ismeri meg a párját, bűnözőnek nézi).

Az ilyen betegségben szenvedő emberek környezetének megpróbáltatást jelent a róluk való gondoskodás. A sérült ember csak fizikailag van jelen, mert a környezetében lévő emberek nem fordulnak hozzá a kérdéseikkel. Kívülállónak tekintik őt és nem kommunikálnak vele megfelelően. Pl. ha kérdést teszünk fel egy ilyen betegségben szenvedő embernek a családtagjai automatikusan helyette válaszolnak. Új megoldásokat kell keresni arra nézve, hogy hogyan értessük meg magunkat a beteggel és hogyan segítsünk neki anélkül, hogy korlátoznánk őt. E betegségben szenvedő ember, ha nem is érti, hogy mit mondunk neki, akkor is felfogja, hogy szeretjük őt és tudja, hogy mi a jó neki. Nem szabad őket beszédre kényszeríteni, inkább nonverbális kommunikációt alkalmazzunk. Érintés A betegségben szenvedő emberrel szemben használjuk a beszélgetést, a megszólítást és az érintést. Fedezzük fel újra a kéz fontosságát, azt a fontos érzékszervet, amely a betegségben szenvedőt segíti a kommunikációban. (mutogatás). Fokozzuk az érintés intenzitását, miközben beszélünk. Tekintet Nagy szerepe van a tekintetek találkozásának. A tekintet a legfinomabb gondolatok, érzelmek kifejezője. Lehet határozott, meghitt, nevetséges, szívélyes, üres, rideg stb. A szemkontaktus hossza és gyakorisága a páciens iránti tiszteletadás kifejezése. A Ladislav Šoltés a kolektív: Vybrané z medicínskej etiky, tekintet annak elismerése is, hogy a gondozott fontos és létezik kapytoly Pozsony, 2001, 55–59. 57


számunkra. A tekintet intenzív formája lehet kommunikációnknak, de ellentétben lehet a szavakkal.

a

Mimika A mimika nem más, mint arckifejezés, de az elbutulásban szenvedő betegeknél ez a kifejezési forma nem jellemző. Viselkedési formáira jellemző a bolyongás, a kiabálás, a kleptománia. Ez az egyik rájuk jellemző kifejezési eszköz. Az állandó tiltástól haladjunk a megértő hozzáállás felé. Engedjük őket kibontakozni, hogy kifejezhesse magát és szorongásai megszűnjenek. Hallás Meg kell győződni arról, hogy az idős embernek nincs-e problémája a hallásával. Tudni kell, hogy az agresszív hangoknak, mint pl. az ajtócsapkodás, a televízió hangos hallgatása, negatív hatásai vannak. Az elbutulásban szenvedő betegeknek a megfelelően kiválasztott zene is segíthet. A terminális gondozás elemei: halál és halálfélelem, a halál és a haldoklás fázisai, a remény, a gyász, a gyász fázisai A terminális gondozás nem csak az orvosoknál kerül előtérbe, hanem pszichológusoknál, filozófusoknál, szociológusoknál, teológusoknál és mindazoknál, akik etikával foglalkoznak. Az idős emberek többsége kórházban hal meg, pedig sokuknak jobb lenne, ha a családja, rokonai közt haldokolhatna és halna meg. Így az utolsó pillanatig beszélnének vele, imádkoznának együtt. Így, ami a legfontosabb, nem haldokolna egyedül.

7. ábra Forrás: otthonapolas.origo.hu

58


A haldoklás és a halál az emberek közt tabunak számító téma, holott bármikor megjelenhet az életünkben. Az orvosok és az egészségügyi dolgozók, akik a halállal napi szinten szembesülnek, szintén nincsenek rá teljesen felkészülve lelkileg. A halál számukra egy ellenség, amivel szemben harcolnunk kell minden eszközzel, ami a rendelkezésünkre áll. Sok idős ember is fél a haláltól, és attól, hogy sokat fog majd szenvedni. Azt szeretnék legtöbben, hogy álmukban haljanak meg fájdalommentesen. Sok idős ember fejében megfordul az eutanázia gondolata is. Azért van szükség az idős emberek megfelelő gondozására, hogy szabad döntést hozhassanak arról, hogy kórházban vagy otthon szeretnének-e meghalni. A gondozók biztosítanák azt, hogy a haldokló ugyanolyan ellátásba részesüljön, mint a többi ember. Halálfélelem alkotóelemei: a fájdalomtól való félelem, a magánytól való félelem, a család féltése, félelem attól, hogy nem tudja magát ellátni, hogy nem tud helytállni. A halál és a haldoklás fázisai Elutasítás: ez a hárítás időszaka, a beteg még nem akar meghalni. Nem szabad őt durván szembesíteni a tényekkel. Ebben az időszakban sok segítségre és bátorításra van szüksége. Düh: amikor szembesül azzal, hogy az állapota súlyossá válik, rendszerint megváltozik a viselkedése. Dühössé és agresszívvé válhat. Gyakran vádol másokat. Alkudozás: bűntudata lesz és okokat keres. A beteg ebben az időszakban késztetést érez arra, hogy átgondolja az egész életét. Szüksége van gondoskodásra és figyelemre. Depresszió: amikor a beteg, idős ember szembesül azzal, hogy nincs tovább, befelé fordulóvá és depresszióssá is válhat. Belenyugvás: a beteg egyre többet gondolhat közeledő halálára. Fáradékony, nem eszik. Sokat alszik. Nyugalomra vágyik. Távolodik a hétköznapoktól. Érdektelen.

59


8. ábra Forrás: picasaweb.google.com

A gyász fázisai 1. „Nem, nem vesztettem el.” Az első szakasz a tagadás. Még nem lehet elképzelni a valóságot. Az Ember védekezik a túlságosan erős érzések ellen. Nem akarja megélni, nem akarja látni, hallani, megérteni a helyzetet. 2. „A fenébe! Miért hagyott el? Nem volt joga hozzá.” Megjelenik a harag, a tiltakozás az elkerülhetetlen ellen. A túlélő vádol mindent és mindenkit, vagy önmagad ellen fordítja a haragját és bűntudatot érez. Amikor egy kötelék elszakad, arra törekszünk, hogy helyreállítsuk azt. 3. „Kegyelem, Istenem, add vissza...” A túlélő alkudozni kezd. Még ha nem is hívő, akkor is fogadalmakat tesz. A valóságot túlságosan nehéz elfogadni, a veszteség talán még nem elkerülhetetlen. Mindent meg kell próbálni. 4. „Nem látom többé. Vége.” A túlélő szomorú és megsiratja az eltávozottat. Tudomásul kell venni, hogy a bánat sem hozza vissza. Ez a depresszió szakasza. Semmi nem számít már. Az egyén levert, az energia, ami tegnap még a haragot vagy az alkudozást hajtotta, eltűnt. 5. „Vége.” A túlélő sajnálja, de beletörődik a történtekbe. Készen áll arra, hogy tovább lépjen és új kapcsolatokat kössön. A gyász elvégezte munkáját.

60

A lakókörnyezetre jellemző szociális hiányokat ismerje és tudjon tájékoztatást nyújtani


8. A lakókörnyezetre jellemző szociális hiányokat ismerje és tudjon tájékoztatást nyújtani (4 óra)


TEVÉKENYSÉG


Szociális pozíció, szociális adaptáció, klíma és rizikó, az idősek Óraszám és időbeosztás a tanrend szerint. életének minősége A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját feljegyzéseket!

Hallgassa meg az előadást!


TUDNI

KELL

!


Szociális pozíció Meghatározza az egyén helyzetét egy szociális csoportban és az egyén kapcsolatát a többi egyénnel szemben. Két részből áll: Helena Draganová a kolektív: Sociálna starostlivosť, Martin, 2006, szociális státusz és szociális szerep Így ábrázolható:

124–129.

1. szociális pozíció – jogok és kötelességek 2. szociális státusz – szociális szerep Elért szociális pozíció: az egyén saját erejéből szerzi meg. Hozzárendelt szociális pozíció: veleszületett, az adott a társadalmi rétegből származik, pl. királyi sarj. A szociális pozíció mindig determinált az eredet, az iskolázottság és a biológiai jegyek alapján. Az elért szociális pozíció a kor előrehaladtával nehezen Figyelmesen olvassák el a leírtakat! megtartható. A következő órán pedig egészítsék

Az öregkorban túlsúlyba kerül az ideiglenesen hozzárendelt ki ismereteiket az oktatóval együtt! szociális pozíció, kifejezve az idős ember szociális státuszát, utalva a nyugdíjra. Ebből az okból az idős ember veszít a presztízséből. Az anyagilag szegény társadalomban a nyugdíjas olyan mértékben veszít szociális pozíciójából, amilyen magas nyugdíjat kap. Ez befolyásolja azt, hogy milyenné válik az anyagi háttere. Az új szerep befolyásolja a tekintélyt és a komolyságot, amivel hozzáállunk a társadalom idősebb tagjához. Az idős embernek, aki megpróbálja egészségesen és pozitívan megélni az öregséget nagyon fontos, hogy hogyan látja önmagát és hogyan látják őt

61


mások. Szociális adaptáció A szociális adaptáció az alkalmazkodást jelenti a változó társadalmi és anyagi környezethez, amelyben az idős ember él. A nyugdíjba vonuló embernek megfelelő feltételeknek kellene kialakítva lennie, hogy alkalmazkodhasson az új életstílushoz. Vannak, akik ezt pozitívan élik meg, de azok, akik ezt rosszul Milyen szerepe van a szociális fogadják, azoknál maladaptációról beszélünk (negatívan élik klímának és a pozíciónak? meg). A maladaptáció pszichikai és szociális zavarokat is okozhat. Klíma és rizikó A szociális klímának nagy szerepe van a társadalomhoz és a családhoz való kapcsolatban. Ezt a szociális aktivitások, szociális kapcsolatok, továbbá a szociális és egészségügyi biztonság alkotja. Rizikó alatt az idősebb generáció veszélyeztetettségét értjük. A veszélyeztetett idős ember nem képes gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni a változó életkörülményekhez vagy a változó egészségügyi állapothoz. Veszélyeztetettnek számítanak:     

80 év feletti öregek, akik egyedül élnek, gyermektelen öregek, egészségügyi hátránnyal küzdő idősek, idős párok, ahol az egyik súlyos beteg, minimális bevétellel rendelkező idős emberek.

Miért fontosak a feltüntetett faktorok? Beszéljék meg az oktatóval!

Az idősek életének minősége Az életminőség, mint fogalom nagyon összetett, meghatározása nem egyszerű. Általánosságban az életminőség alatt értjük az egyén objektíven és szubjektíven megítélt cselekvését és tetteit a mindennapi életben és a társadalmi kapcsolatokban. Az egészségkárosodás vagy az öregség megzavarja az ember képességeit, nem könnyű a társadalmi elvárásoknak megfelelni és azokat a saját szükségleteit ellátni, amelyek a munkájával, a társadalmi érintkezésekkel, a mindennapi szükségletek ellátásával kapcsolatosak. Bayer szerint következők:       62

az

fizikai állapot, kognitív funkciók, érzelmi állapotok, cselekvőképesség, szociális funkció, szexuális funkció,

életminőséget

befolyásoló

faktorok

a


      

szubjektív faktorok, mentális faktorok, elégedettség az élettel, önbizalom, lehetőség a saját életének ellenőrzésére, szellemi élet, személyes kapcsolatok.

Külső faktorok:     

lakhatás, környezet, szociális hálózat és szociális segítség, elégedettség a kormánnyal és a nyilvános intézményekkel, bűnügy.

63

Tájékoztatást tudjon nyújtani gondozottjának az időseknek szóló szociális szolgáltatások közéről, intézményrendszeréről, hozzájárulások feltételrendszeréről


9. Tájékoztatást tudjon nyújtani gondozottjának az időseknek szóló szociális szolgáltatások közéről, intézményrendszeréről, hozzájárulások feltételrendszeréről (4 óra)


TEVÉKENYSÉG

Személyi asszisztencia, pénzbeli juttatások Hallgassa meg az előadást!


Óraszám és időbeosztás a tanrend szerint. A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját feljegyzéseket! Figyelmesen olvassa el a megadott szakirodalmat!

TUDNI

KELL

!


Személyi asszisztencia A személyi asszisztencia egy új típusú szociális szolgáltatás, ami a nyugat–európai környezetből lett átvéve. A személyi asszisztens segíti a gondozott ellátását, annak igényei és állapotának súlyossága szerint. A gondozott és gondozó közti kapcsolat tisztán munka jellegű. Az egészségügyileg súlyosan sérült beteg szerződést köt a Helena Draganová a kolektív: gondozóval az ellátásról. Ennek tartalmaznia kell: Sociálna starostlivosť, Martin, 2006, 132–138.  az elvégzett munka fajtáját,  a munka időtartamát,  a személyi asszisztens jogait és kötelességeit,  a fizetés kifizetésének formáját,  a szerződés felmondásának okait. A személyi asszisztens szükség szerint segíti a kliensét a napi teendők elvégzésében. Pénzbeli juttatások A szociális gondoskodás formái közé tartoznak a pénzbeli juttatások is. Ezek segíthetik az egyén integrációját a társadalomban. A következő juttatásokat igényelhetik az idősek és az egészségileg károsodott egyének:  egyszeri pénzbeli juttatás idős személynek rossz szociális háttér esetén; 65

Tájékoztatást tudjon nyújtani gondozottjának az időseknek szóló szociális szolgáltatások közéről, intézményrendszeréről, hozzájárulások feltételrendszeréről

 egyszeri pénzbeli juttatás segédeszközök biztosítására, ha az általános biztosító ezt nem tette meg;  pénzbeli juttatás a lakás átalakítására;  pénzbeli juttatás személygépkocsi átalakítására vagy vételére;  pénzbeli juttatás fűtőtestek vásárlására;  pénzbeli juttatások ortopédiai kompenzációs eszközökre;  pénzbeli juttatás közétkeztetésre szociálisan rászoruló egyénnél.

66

Felismeri az időskorból és az élethelyzetből származó szorongást, a pszichés kríziseket és szakszerűen tud tájékoztatni kompetens szakembereket


10. Felismeri az időskorból és az élethelyzetből származó szorongást, a pszichés kríziseket és szakszerűen tud tájékoztatni kompetens szakembereket (3 óra)



TEVÉKENYSÉG

SEGÉDLETEK

Krízisről általában, a korfüggő krízisek – az időskori krízis, a Óraszám és időbeosztás a tanrend szerint. krízisellátás kialakulása és fejlődése A TUDNI KELL rész kiegészítéseként készítsen saját feljegyzéseket!

Hallgassa meg az előadást!


TUDNI

KELL


!

SEGÉDLETEK

Az élethelyzetből származó szorongás az időseknél Helena Draganová a kolektív: Sociálna starostlivosť, Martin, 2006, 141–145.

9. ábra Forrás: agent.ai

Az öregséget, mint szociális és ökonómiai problémát, a gerontoszociólógia vizsgálja. Ha a demográfiai adatokat vizsgáljuk, láthatjuk, hogy egyre több az idős személy, a társadalom öregszik. A szeniorok szociális pozíciója kifejezi a viszonyukat más egyénekhez. 5 személyiségtípust ismerünk az időseknél: 1. konstruktív személyiség: nincsenek aggodalmai és kommunikatív, 2. függő személy: „hintaszék” típus, bizonyos mértékig elégedett az életével, 67

Felismeri az időskorból és az élethelyzetből származó szorongást, a pszichés kríziseket és szakszerűen tud tájékoztatni kompetens szakembereket

3. deffenzív szenior: aki neurotikus, de aktívan tevékenykedik, és meg van győződve róla, hogy egészséges, 4. hosztilis személy: másokat okol saját szerencsétlenségéért, 5. önmagát hibáztató egyén: saját maga ellen fordul. Az idősek gyakran        

vagyontalanok, nincs anyagi tartalékuk, nincs biztosításuk, alacsony a jövedelmük, rossz a helyzetük a társadalomban, nem tisztelik őket, kevés a lehetőségük a közösségi életre, fizikailag, pszichikailag és anyagilag is kihasználják, kínozzák őket.

Az időskori krízis akkor jelentkezik, ha már kiürül a családi fészek, mert a fiatalabb családtagoknál új rokoni hálózat alakul ki. Professzionális ürességet érez az idős ember. Stabilizálódnak az élet sztereotípiái. Átértékelik az életüket. A pszichikai és szociális funkciók változásokon mennek át. Új függőség alakul ki, mivel egyre növekszik a rászorultság más személyre (tehát nem önálló) és gyengül a mozgásképesség. Ezt a helyzetet legnehezebben az egyedül élő szeniorok viselik. Nagyon fontos, hogy az emberek felkészüljenek a nyugdíjas életre:  az öregedésre már fiatal korban gondolni kell (preventív orvosi vizsgálatok, spórolás),  nyugdíjbiztosítás, életbiztosítás megkötése,  el kell hagyni a rossz szokásokat (dohányzás, alkohol),  olyan körülményeket teremteni, hogy testileg és lelkileg is tudjunk regenerálódni,  rendszeres testmozgás,  a lelki egészség megőrzése,  2-3 évvel a nyugdíj előtt új hobbit találni,  folytatni a továbbképzést, kurzusokat, tanulást egy életen át,  ha tehetjük, életünk végét egy megszokott helyen éljük le.

68

FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Bartal Anna Mária: Szociálpolitikáról alapfokon, NCSSZI, Budapest, 2004. 2. Pattyán László–Szoboszlai Katalin: Szociális alapismeretek, távoktatási tananyag. 3. Bódi Ferenc: A szociális ellátó rendszer öröklött hiánya a falvakban, Esély 2001/4. 4. 1993. évi III. sz. tv. 5. Takács Magdolna: Jogi ismeretek, NCSSZI, 2004. 6. Keményné Dr. Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába, Budapest, 1998. 7. Marián Košč: A pszichológia alapjai, Pozsony, 2003. 8. Helena Draganová a kolektív: Sociálna starostlivosť, Martin, 2006. 9. Ladislav Šoltés a kolektív: Vybrané kapytoly z medicínskej etiky, Pozsony, 2001. 10. Alexandra Krsková a Darina Krátka: A jog alapjai, Pozsony, 2004. 11. L. Hegyi, A Bražinová, K. Tóth és J Weber: Práva pacientov v Slovenskej republike, Pozsony, 2000. 13. Ján Sopóci és Bohumil Búzik: A szociológia alapjai, Pozsony, 2003.

69

SEGÍTŐ KAPCSOLAT Idősgondozó MODULFÜZET

Recommend Documents