Vasutasok Szakszervezete Komárom állomás Szakszervezeti Bizottsága Segélyezési szabályzat az Alapszervezetek részére
BEVEZETŐ A Vasutasok Szakszervezete alapszervezetei segélyezési munkájukat évtizedek óta koordináltan, a Vasutasok Szakszervezete illetékes szervezeteinek (Kongresszus, Választmány, Elnökség) iránymutatásával végzik. Az alapszervezetek a hatályos pénzügyi- és adójogszabályok figyelembevételével látják el az Alapszabályban is rögzített segélyezési feladataikat. Az egységes szerkezetbe foglalt szabályozással a segélyezésben felelősen résztvevő tisztségviselők (SzB tagok, titkár, gazdasági felelős, segélyezési bizottsági tagok) munkájához kívánunk segítséget nyújtani. A szabályzattal továbbra is az egységes alapelvekre épülő segélyezés érvényesülését várjuk a Vasutasok Szakszervezetéhez tartozó valamennyi alapszervezetnél. A segélyezés célja: A váratlanul nehéz anyagi helyzetbe kerülő szakszervezeti tagok részére gyors segítség nyújtása (pénzbeni, természetbeni). A szakszervezeti segély forrása: Az alapszervezeteknél maradó tagdíjrészesedés és minden egyéb bevétel. A segélyezésnél alapvető szempont hogy a tag rendelkezzen egy éves folyamatos tagsággal! A szakszervezeti tagdíjat az Alapszabályban rögzített mértékben kell megfizetni! Segélyezés szempontjából a jogfenntartó tagot (terhességi és gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban és segélyben részesülő, önhibáján kívül munkanélkülivé váló, fizetés nélküli szabadságon lévő) - rendszeres tagdíjfizetés esetén - megilletik a tagsági jogok. A tagfenntartó a tagok számára biztosított juttatásokban nem részesülhet! A segélyezés jogcímei: I. Temetési segély II. Szociális segély
I. TEMETÉSI SEGÉLY A temetési segély adómentesen adható az eltemettetőnek: - az elhunyt szakszervezeti tagsága alapján, - az eltemettetőnek saját VSz tagsága alapján, amennyiben az elhunyt nem volt a Vasutasok Szakszervezetének tagja. Az adómentesen fizethető temetési segély feltételei mindkét esetben azonosak. Csak annak az eltemettetőnek fizethető, aki házastársát (élettárs esetében nem!) vagy egyeneságbeli rokonát (nagyszülő, szülő, gyermek, unoka) temettette el. A temetési segélykeretemhez csatolni kell: - a halotti anyakönyvi kivonat eredeti példányát, - a felvevő (eltemettető) nevére kiállított temetési számlát, mely tartalmazza az elhunyt nevét (asszonynév esetén a leánykori nevet is). A temetési segély intézményes, mértékét évente az alapszervezet határozza meg és azt írásban
rögzíti. Minden - a feltételeknek megfelelő - tagnak egységesen jár az adómentes temetési segély, függetlenül a szociális helyzetétől ( Nyugdíjas alapszervezet esetében a VSz Választmánya határozza meg a központi költségvetés terhére kifizethető összeg nagyságát, melyet az alapszervezet saját forrásból kiegészíthet ). E segélykérelmeket nem kell a Segélyezési Bizottság elé terjeszteni, azt közvetlenül és lehetőleg benyújtáskor az alapszervezet gazdasági felelőse -jogosultság esetén - közvetlenül fizeti ki. Kifizetéskor az eredeti halotti anyakönyvi kivonatra rá kell vezetni a kifizetés tényét, majd le kell fénymásolni és az eredetit vissza kell adni. A temetési segély az elhalálozást követő egy éven belül fizethető ki. (Ha az elhunyt és az eltemettető is tagja a VSZ-nek, akkor az elhunyt szakszervezeti tagsága szerinti alapszervezethez kell a kérelmet benyújtani és a segélyt ott kell kifizetni!)
II. SZOCIÁLIS SEGÉLY A szakszervezeti tagnak adható, szociális rászorultság esetén. Szociális segély: A szociálisan rászorulónak pénzben vagy természetbeni formában, ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendő támogatás. Szociálisan rászoruló: Az a magánszemély, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt - vagyoni viszonyára is tekintettel - csak külső segítséggel képes biztosítani. Az alapszervezet azt a tagot részesítheti adómentesen szociális segélyben: - Akinek egészsége oly mértékben károsodott, hogy állandó orvosi kezelésre szorul. Orvosi igazolás csatolandó! - Elemi kárt, természeti katasztrófát szenvedett (tűzkár, árvíz, betörés, stb.). Az illetékes hatóságok jegyzőkönyvei csatolandók! - Csonkulásos baleset érte (legalább 67 %-os). Baleseti jegyzőkönyv másolata csatolandó. - Átmenetileg, valamilyen okból kifolyólag igazolhatóan súlyos anyagi helyzetbe került. A szükséges dokumentumok csatolandók! Minden esetben vizsgálni kell az igénylő, az igénylő által eltartottak jövedelmi, vagyoni, megélhetési viszonyát is. Vizsgálni kell, hogy a család rendelkezik-e nagy értékű ingatlannal, személygépkocsival, esetlegesen nyereséges vállalkozással. Környezettanulmány is csatolandó a segélykérelemhez. Egy éven belül egy tag többször is részesíthető szociális segélyben a rászorultságától és az alapszervezet anyagi lehetőségétől függően.
ALAPSZERVEZETI FELADATOK Minden alapszervezetben meg kell választani a segélyezési bizottságot. Ennek minimum 3 főből kell állnia. A Segélyezési Bizottságnak az Alapszabály alapján, a segélyezési szabályzat szerint, az adójogszabályok figyelembevételével kell működnie!
A Bizottság szükség szerint ülésezik. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a résztvevőknek alá kell írni. A Bizottság a beérkező kérelmeket időrendben nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia: - sorszám, - elbírálás időpontja, - segélykérő neve, - kifizetendő összeg, (adómentes, adóköteles), - beérkezés időpontja, - elutasítás, - a segély fajtája (temetési, szociális), - jegyzet. A Segélyezési Bizottságnak meg kell vizsgálni, hogy a segélykérő lapokon: - a szükséges adatok szerepelnek-e, - bizalmi javaslata, - környezettanulmány, - a szükséges okmányok csatolva vannak-e (pl.: orvosi igazolás jegyzőkönyv stb.). A kitöltött segélykérő lapot a kérelmező a bizalmi javaslatával juttathatja el a Bizottsághoz. A szakszervezeti bizalmi is kezdeményezheti és javasolhatja a szociális segélyt. Ebben az esetben ő állítja ki a segélykérő lapot és a megfelelő rovaton indokolhatja javaslatát. Az intézményes segély kifizetéséhez nem szükséges bizalmi javaslat, ha azonban kiegészül szociális segélykérelemmel is, a bizalmi javaslatával ellátva kell a Bizottsághoz elbírálásra benyújtani. A beérkezett szociális segélykérelmeket a Segélyezési Bizottság bírálja el, a kérelmezőket döntéséről értesíti. Az elutasított segélykérőket minden esetben írásban - az elutasítás indoklásával - a bizalmi útján tájékoztatni kell. A Bizottság döntése alapján a szociális segély lehet adómentes, vagy adóköteles, ezt a segélykérő lapon fel kell tüntetni! A segélyezéssel kapcsolatos jogsérelem ügyében a kérelmezőnek joga van a felettes szakszervezeti szervhez - szakszervezeti középszervhez - a VSZ Elnökségéhez fordulni. A szakszervezeti bizottság titkárának - indokok alapján - joga van a Bizottság döntését felülbírálni és másodfokú döntésre az SzB elé terjeszteni. Ezt a tényt a segélykérő lapon is rögzíteni kell! A Segélyezési Bizottság a segélyek tárgyalásáról felvett és általa aláírt jegyzőkönyvet, valamint az elbírált segélykérelmeket, melyekre döntésüket felvezették (a Bizottság vezetője alá is írta) az SzB gazdasági felelősének juttatja el, aki a segélyt kifizeti. Az SzB titkár és a Segélyezési Bizottság tagjainak segélykérelmét az SzB bírálja el és dönt a bizottság helyett. A segélyezett a kifizetést a segélykérő nyomtatványon aláírásával ismeri el. Ha a segély adóköteles, a levonandó adóelőlegről és az önadózás tényéről a segélyezettet nyilatkoztatni kell! A kifizetett összegről és a levont adóelőlegről igazolást kell adni a segélyezettnek. Ha a segély személyes felvételében akadályoztatva van a segélyezett (betegállomány, más telephely stb.) a gazdasági felelős a segélyezett által írásban meghatalmazott személy részére (2 tanúval hitelesített meghatalmazás alapján) is kifizetheti a segélyt. A segélyezett részére - saját kérésére - bankszámlájára átutalással vagy lakcímére kifizetési utalványon is el lehet juttatni a segély összegét. Az átutalás tényét fel kell vezetni a segélykérő lapra. Ha az átutalt összeget a segélyezett nem veszi át, a bankszámlára visszaérkezett összeget: - egyéb bevételként kell lekönyvelni (ha elhunyt a kérelmező), - kötelezettségen kell nyilvántartani (ha megváltozott a lakáscím). A kötelezettségen nyilvántartott segélyt a megfelelő címre ismét át kell utalni!
A segélyben részesülő tag, illetve az alapszervezetek gazdálkodásának védelmében a segélykérelmek elbírálásánál, kifizetésénél, az adómentesség vagy adókötelezettség megállapításánál az SZJA törvényben foglaltak szerint kell eljárni. A segélyezési munkáról az alapszervezet testületeit szükség szerint, a tagokat taggyűlés keretében legalább évente tájékoztatni kell. Az írásos dokumentumokat annak elévüléséig meg kell őrizni! Az alapszervezet segélyezési tevékenységét a PEB vagy pénzügyi ellenőr köteles ellenőrizni, a jogszabályok figyelemmel kísérésével is segíteni. Az alapszervezet Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága, vagy pénzügyi ellenőre, illetve a VSZ PEB tagjai, valamint a Vasutasok Szakszervezete által megbízott személyek jogosultak: - az alapszervezet segélyezésének ellenőrzésére, - az eljárás gyakorlati (pénzügyi-, adó-, könyvelési) munkájának kialakítására, annak segítésére, - a szabálytalanságok megakadályozására, azok megállapítására, esetleges nyilvánosságra hozatalára és a személyes vagy büntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezésére. A segélyezési szabályzat 2006. január 01-től érvényes. Egyidejűleg minden korábbi szabályozás hatályát veszti. Budapest, 2005. október
Vasutasok Szakszervezete Elnöksége
FÜGGELÉK Az Alapszervezeti Segélyezési Szabályzathoz, a Nyugdíjas Alapszervezetek részére az intézményes temetési segély kifizetéséhez A Vasutasok Szakszervezete Választmánya határozata alapján 2003. január 1-től a VSZ nyugdíjas tagjainak elhalálozása esetén a központi költségvetés terhére 3.000,-Ft intézményes temetési segély fizethető ki. Az intézményes segély a tag elhalálozása esetén jár, hozzátartozókra nem terjed ki. Az intézményes segély annak a nyugdíjas tagnak az elhalálozása esetén fizethető ki, aki közvetlenül a nyugdíjazást megelőzően legalább 5 évig a Vasutasok Szakszervezete tagja volt. A temetési segély annak az eltemettetőnek fizethető ki, akinek a nevére a temetési számlát kiállították, aki házastársa (élettárs nem!)vagy egyeneságbeli rokona (szülő, gyermek, unoka) az elhunytnak. Az alapszervezetek részére a VSZ negyedévenként utólag írásbeli kérelem alapján a VSZ Országos Nyugdíjas Szervezetén keresztül fizeti ki a segély összegét. A temetési segély igénylésének és kifizetésének menete: - A nyugdíjas alapszervezeteknek az összesítő nyomtatvány kitöltésével, az egyénenként kiállított segélykérő lap és a halotti anyakönyvi kivonat, valamint a temetési számla másolatának csatolásával kell az igénylést benyújtani. - A felsorolt nyomtatványokat és az okmányok másolatát meg kell küldeni a VSZ Országos Nyugdíjas Szervezete részére, az általuk megjelölt határidőre, ahol az igényelt segélyeket ellenőrzik, majd az összeg eljuttatásának módját és időpontját egyeztetik a nyugdíjas szervezet vezetőjével. A Választmány határozata alapján - amennyiben lehetőség van rá - az alapszervezetek a segély összegét megelőlegezhetik.
1. melléklet A szakszervezet - mint önsegélyező feladatot is ellátó társadalmi szervezet - által nyújtott szociális segély attól függően adóköteles vagy adómentes, hogy a segélyezett anyagi körülményei milyenek. Ezt pedig minden esetben a kifizetőnek (szakszervezetnek) kell eldöntenie. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja törvény) 3. § 36. pontja határozza meg azt, hogy kik minősülnek szociálisan rászorulónak: „3. §. 36. Szociálisan rászoruló az a magánszemély, akinek ( eltartottainak ) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt - vagyoni viszonyára is tekintettel - csak külső segítséggel képes biztosítani." A szociális rászorultság mindig egyedi elbírálás tárgya. A levelében feltett kérdésre pontosan az egyedi elbírálás miatt nem lehet olyan választ adni, hogy amennyiben az egy főre eső jövedelem az éppen aktuális összegű minimálbért nem éri el, akkor megállapítható a szociális rászorultság ténye, mert elképzelhető, hogy a család vagyona átlagon felüli pl. nagy értékű személygépkocsi, ingatlan, vagy esetlegesen a „a szociálisan rászorultnak" több nyereséges vállalkozása is van. De ugyanez igaz lehet fordítva is: Elképzelhető, hogy a szociális segélyt igénylő és vele együtt élő eltartottakra eső jövedelem jócskán meghaladja a havi minimálbért, azonban egy kis lakásban élnek, egy szobán három-négy gyerek osztozik, esetlegesen valamelyik rokkant, vagy állandó betegségben szenved stb. Tehát éppen ezért nem lehet egy általános definíció jellegű meghatározást adni, hogy milyen feltételek teljesítése esetén beszélhetünk szociálisan rászorultságról. Amit mindenféleképpen vizsgálni kell: - az az igénylő jövedelmi, vagyoni, megélhetési viszonya, - ezen túlmenően az igénylő által eltartottak megélhetési viszonyát is górcső alá kell vonni. Ezen szempontok alapján az eset összes körülményének vizsgálata után a Szakszervezetnek kell eldönteni, hogy ki kaphat szociális segély szociális rászorultsági alapon.
