SEGÉLY HELYETT ESÉLY!

2004. november VI. évfolyam 11. szám

Megint ÜT! AUTONÓMOK 2004. november 8. és 10. között az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a szokásos éves felkészítés jegyében tartotta Tagszervezeti Tanács ülését. A résztvevõ tagszervezeteknek lehetõségük volt – az országos bérajánlás jelenlegi állására való tekintettel – a helyi bértárgyalásokra valamint, üzemi tanács választásokra történõ felkészülésre. A három napos felkészítõn politológus, gazdaságkutató szakember, közvélemény kutató és nemzetközi szakszervezet politikus elõadását hallgathatták meg a résztvevõk, az elmúlt idõszak legfontosabb gazdasági, társadalompolitikai, belpolitikai és szakszervezet politikai kérdéseirõl. Ezek után a szövetség kialakította a saját stratégiáját az év végi bértárgyalásokat illetõen. Jáfe

A hatályos törvény szerint háromévente kell Üzemi Tanácsot (ÜT) választani, de az utóbbi idõben – az átszervezések, összevonások, osztálymérnökség megszüntetések... miatt – szinte folyamatos ÜT-választási „mizéria” van a MÁV-nál. (Sõt a „lelkesebb” gyûjtõszakszervezetek már Központi Üzemi Tanácsot is csináltak maguknak, de hogy mi alapján, az nagy kérdés, és hogy miért nem a munkavállalóknak, nos ez is talány!) A mostani ÜT-választások, egy olyan idõszakban érik a pályavasutas munkahelyek zömét, ahol a szavazás után néhányan, jószerivel az urna mellõl mennek el „kiszervezõdni”! Az így megalakuló ÜT-k elismertsége, elfogadottsága és jogszerûsége? Hát minimum érdekes! Mint ahogy az is érdekes, hogyha valakit beválasztanak az ÜT-be de másnap elmegy, vajon mi értelme volt a megválasztásának? És vajon mi lesz azzal a kollégával („mit érdemel az a bûnös... ?”), ha azok mennek el egy hét múlva, akik rászavaztak, és azok maradnak, akik egyáltalán nem akarják Õt az ÜT-ben látni! Akkor mi a helyzet? És ha valahol a jelenlegi létszám alapján választanak, mondjuk 7 fõs ÜT-t,

de december elseje után – a létszám csökkenés/-tés miatt – már csak 5 fõre lesz jogosultságuk akkor mi van? Felvetõdik az is, hogy mibe kerül ez az egész cirkusz nekünk! És hát, ugye ÜT-re KÜT! Lehet megint „választásos-kijelölõst” játszani! (Hülye játék, de van aki szereti, higgyétek el! És ahogy a reklám mondja: Megmentõs, õrült tudósos klónozós, megbosszulós, szörcsögõs maszkos, zimbes-zombis, pszichoizé. Szerintem!) Úgy néz ki megint ÜT-t választunk! A választás élményéért csupán és aztán új esztendõ, új ÜT választás alapon, jövõre ismét választunk, illetve választanak akik maradnak. Lehet, hogy a végére annyira belejövünk, hogy kezdeményezni kell a Parlamentben, hogy a MÁV-nál had legyenek folyamatos ÜT választások, ahol egy adott ÜT feladata arra korlátozódna, hogy kiírja az új ÜT választást! És ha valaki egymásután legalább ötször bekerül az ÜT-be, az megkaphatná a „Tiszteletbeli Örökös Kiválasztott” címet, rövid nevén a TÖK-öt! Elõre, és ezúton is gratulálok!!! -a szerk.-

Megállapodtak az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban A MÁV Rt. 2005-re vonatkozó javaslatait akkor tette meg, amikor még nem volt ismert az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban (OÉT) született megállapodás. A 2005. évi minimálbérre és a versenyszféra 2005. évi átlagos bérnövelési ajánlására november 12-én született megállapodás. A megállapodás értelmében a január elsejétõl alkalmazott legkisebb

munkabér (minimálbér) törvényes mértéke – teljes munkaidõben történõ foglalkoztatás esetén – 57.000,- Ft/hó.

A munkáltatói és munkavállalói oldal ajánlása szerint a versenyszférában jövõre 6 százalékos bruttó béremelésre vonatkozó megállapodásokat kell kötni, mert ezzel teljesíthetõ a célként megfo-

galmazott 3-4 százalékos reálbér-növekedés. Mindezek alapján – a MÁV Rt. és a szakszervezetek között létrejött középtávú (2003-2006) megállapodás jövedelempolitikai fejezete értelmében – 2005. évben várhatóan a MÁV Rt-nél 9,5 százalékos bruttó bérnövekedésre lehet számítani. Erobi

SEGÉLY HELYETT ESÉLY!

2

HÉZAG NÉLKÜL

2004. november

PÉT HÍREK Szentgyörgyi Mihály PMLI alelnök

A MÁV Rt. szempontjából az alábbi eredményre vezetett a Budapest I és II régióra, valamint a Debrecen (Záhony), Miskolc régióra kiírt pályázat:

letve villamos váltófûtõ berendezések karbantartási és hibaelhárítási feladatainak átadása a MÁV Ingatlankezelõ Kft-nek. A feladat átadásával egyide-

I.

A pályavasúti érdekegyeztetésrõl szóló elmúlt havi beszámolónkat azzal a kérdéssel zártuk, hogy vajon fel merie vállalni a MÁV Rt., hogy az ország egyik felén a társaságon belül a másik felén társaságon kívül végzi illetve végezteti a tervezhetõ pálya karbantartási feladatokat. Kérdésünkre választ a Pályavasúti Érdekegyeztetõ Tanács (PÉT) novemberi ülésén kaptunk. A PÉT ülésen az üzletág vezetése tájékoztatta a szakszervezeteket, hogy a tervezhetõ pálya karbantartási tevékenység kihelyezése mindenféleképp megtörténik a kiírt pályázatok az alábbi eredményre vezettek: A szegedi és szombathelyi régiók esetében a kiírt pályázatra nem volt jelentkezõ. Ez a közbeszerzési törvény értelmében lehetõvé teszi a MÁV Rt. számára, hogy úgynevezett tárgyalásos eljárás keretében történhessen meg a tevékenység kihelyezése. Az eljárásra vonatkozó szabályok betartása mellett az érintett dolgozók ez évi kihelyezése már nem lehetséges. Az üzletág tervei szerint a régió munkavállalói 2005. január végén távoznak a MÁV-tól. A pécsi régió esetében a pályázat nem volt eredményes, a jelentkezõ nem elégítette ki a felhívásban támasztott követelményeket. Erre az esetre a közbeszerzési törvény – a kihelyezési szándék fenntartása esetén – új kiírást tesz szükségessé. Ez egy idõben hosszabb folyamat, így a pécsi kollégák maradhatnak legtovább vasutasok. A pécsi terület tervezhetõ pálya karbantartási tevékenységet végzõ dolgozói 2005. március végén kerülnek kihelyezésre az eredménnyel pályázó gazdasági társaság létszámába.

II.

Az érintett összes létszám az elõzetesen számításba vett 1100 fõ helyett 578 fõ, akik még ez évben – várhatóan december folyamán – távoznak a MÁV Rt. állományából. Az errõl szóló névre szóló értesítést november 22-26. között kapják kézhez a munkavállalók. Õk munkáltatói jogutódlással kerülnek át a megjelölt – egyébként 100%-os MÁV tulajdonban lévõ - kft-hez. A tevékenység-kihelyezés TEB Igazgatóságot érintõ újabb fejezete a kisfeszültségû villamos energiaellátó hálózatok, valamint a térvilágítási il-

jûleg 352 fõt vesz át a Kft., várhatóan 2004. december 1-ével az alábbi összetételben: •Kiskunfélegyháza Eom 41 fõ •Miskolc Eom 48 fõ •Nyíregyháza Eom 76 fõ •Dombóvár és Nagykanizsa Eom 30 fõ •Szombathely Eom 38 fõ •Keleti Eom 119 fõ Munkafeltételeiket, bérüket és egyéb juttatásaikat alapvetõen a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanácsban megkötésre kerülõ megállapodás határozza meg. (Lásd a VÉT-rõl szóló írásunkat!)

PÖKKÖP az interneten: www.pvdsz.hu/pokkop.htm

Európai vasutat teremtünk?!

2004. november

HÉZAG NÉLKÜL

3

VÉT HÍREK Enzsöl Róbert

A „Nyílt Vonal” legutóbbi számának megjelenése óta sûrûsödtek az események a vállalati érdekegyeztetésben. A gyakori tárgyalásokra a vasutas demonstráció és az egyre halmozódó problémák adtak okot. Szakszervezeti kezdeményezésre tárgyalta a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács (VÉT) a négy éves megállapodás idõarányos teljesítését. A MÁV Rt. álláspontja szerint a négy éves megállapodás szellemében folyik a MÁV Rt. átalakítása, a munkáltató idõarányosan teljesítette vállalásait és az nem várható el tõle, hogy a négy évre vállalt kötelezettségei maradéktalan teljesítését kevesebb, mint két év elteltével bárki is számon kérje. A szakszervezetek eltérõen értékelték a folyamatokat, de abban a munkavállalói oldal egységes volt, hogy a munkáltató tevékenysége több oldalról kifogásolható. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSZ) kifejtett álláspontját írásban is tárgyalópartnerei tudomására hozta. A PVDSZ a négy éves megállapodás idõarányos teljesítésérõl az alábbiak szerint foglalta össze véleményét:

tak, amely alapot teremthet a vasúti bérek felzárkóztatásához, egy nagyarányú mûszaki fejlesztéshez és ezáltal az általános munkakörülmények javulásához. Jelenleg – és lassan két év eltelt – a finanszírozási reform körvonalai sem láthatóak és a MÁV reform csupán egy folyamatos szervezeti átalakításra és erõszakolt létszámcsökkentési törekvés megvalósítására korlátozódik. Az általános vélemények szerint csak a bizonytalanság és helyenként a káosz növekszik. A megállapodás fejezeteit tételesen áttekintve az alábbi megállapítások tehetõk:

Foglalkoztatás

Megítélésünk szerint a problémák (súrlódások) alapvetõen abból származnak, hogy a reformmal kapcsolatos várakozások eltérõek voltak munkavállalói illetve munkáltatói oldalról.

• A 2. pont szerinti új munkamegosztásnak megfelelõ munkaerõ szükséglet felmérés illetve az állomány szükségletnek való megfeleltetése elmaradt. • A 3. pont szerinti korszerû és rugalmas foglalkoztatási formák bevezetési lehetõségének vizsgálata csak formai szempontból került végrehajtásra. A MÁV elõterjesztésbõl nem volt megállapítható, hogy a MÁV támogatná elterjesztésüket. Szakszervezetünk kifejezetten a részmunkaidõben történõ foglalkoztatás bõvítésében látna lehetõségeket, mert ez csökkenthetné a létszámcsökkentési elvárásokat is. Az elterjedést segítõ kollektív szerzõdés módosítási javaslat mindezidáig nem került a VÉT elé. A PVDSZ elterjedést segítõ lépésnek látná, ha kollektív szerzõdés mondaná ki, hogy a részmunkaidõs foglalkoztatásra irányuló munkaszerzõdés módosítást nem a munkaidõ csökkenéssel arányos bércsökkenés kísérné. • Az 5. pontban a munkakörében feleslegessé váló munkavállaló újra elhelyezkedésének segítése érdekében teendõ intézkedések kerülnek felsorolásra. Megítélésünk szerint a belsõ munkaerõpiaci szolgálat mûködésének hatékonysága rendkívül alacsony és tényként rögzíthetjük, hogy az újra elhelyezkedés nem elsõdlegesen a MÁV Rt-n belül történik.

A szakszervezetek - mint a munkavállalók képviselõi - a reformtól elsõsorban finanszírozási változást vár-

A foglalkoztatásról szóló fejezetben foglaltak idõarányos megvalósítása tekintetében megállapít-

A 2003-2006. évekre szóló együttmûködési megállapodás megfelelõ alapot teremtett egy olyan vasúti reform végrehajtásához, amelyben a munkavállalók érdekei is érvényesülnek. A megállapodás – ha nem is súrlódásmentesen – a mai napig meghatározza a munkaügyi kapcsolatokat a MÁV Rt. területén, és a vezetés részérõl érzékelhetõ törekvést látunk a megállapodásban foglaltak betartására.

ható, hogy a rögzített 6 pontból 3 pont esetében mutatható ki kisebbnagyobb elmaradás, illetve eltérés a megállapodásban foglaltaktól. Feltûnõ, hogy a fejezetben a kiszervezés (tevékenység kihelyezés létszámmal együtt) nem jelenik meg, holott a MÁV Rt. foglalkoztatáspolitikai eszköztárának jelenleg ez a legmarkánsabb eleme.

Jövedelempolitika • Az 1. pont szerint a fejezet célja, hogy miként kerüljön felszámolásra a munkavállalók átlagbérének nemzetgazdasági összehasonlításban mérhetõ, 2000-2002. évek között keletkezett bérlemaradása. Szakszervezetünk ezzel kapcsolatos – a MÁV Rttõl eltérõ – álláspontja közismert. A bérlemaradást akkor tekinthetjük megszûntnek, ha 2005. évben a MÁV Rt. átlagkereset és a nemzetgazdasági szinten mért átlagkereset (KSH) aránya megegyezik az 1999. évben mért aránnyal. (75.556 Ft/fõ/hó : 77.187 Ft/ fõ/hó = 97,88) Nyilvánvaló, hogy ennek teljesülése ma még objektívan nem mérhetõ. Ugyanakkor tény, hogy 2003. évben – az 5 százalékos reformprémium biztosítása ellenére – a kitûzött célhoz sajnos nem kerültünk közelebb. (121.626 Ft/fõ/hó : 137.187 Ft/fõ/hó = 88,66) Mindezek ellenére a MÁV Rt. eddig az éves bérmegállapodásokban foglaltaknak eleget tett. • A 3. pontban foglaltak érvényesülése is kérdésessé tehetõ. Jelenleg nincs kollektív szerzõdés erejû megállapodás a választható béren kívüli juttatások rendszerében valamint nem mondható teljesnek azon pótlékok és egyéb bérelemek alapbéresítéssel egyidejû megszüntetése sem, amelyek nem az általánostól eltérõ foglalkoztatási körülményeket ismerték el. Ismeretes bizonyos pótlékok és bérelemek év eleji alapbéresítés nélküli megszüntetése. • A 4. pontban foglalt szervezeti és személyi teljesítmények értékelésének rendszerei kidolgozására vonatkozó elképzelést a MÁV Rt. még nem tárt a szakszervezetek elé. Nyoma sincs az erre alapozott munkavállalói érdekeltségi rendszernek. (folytatás a 4, 5, és 8, 9 oldalakon...)

4

HÉZAG NÉLKÜL

(folytatás a 3. oldalról)

A jövedelempolitikai fejezetben foglaltak idõarányos teljesítése sem tekinthetõ maradéktalannak. A 4 pontból 3 esetben tehetõ olyan észrevétel, amely a jövõre vonatkozó munkák felgyorsítását tehetné indokolttá.

Munka és egészségvédelem • Az 1. pontban szereplõ Központi Munkavédelmi Bizottság eddig nem mûködött, így vele a középtávú munkavédelmi program egyeztetése nem volt lehetséges • A 2. pontban kidolgozni és bevezetni tervezett rehabilitációs programok nem látszanak megvalósulni, bár ezekkel kapcsolatos elõterjesztéseket a VÉT már tárgyalt. A programok gyakorlatilag nem mûködnek rendszerszerûen. • A 3. pontban foglalt munkakörülmények javítására tett intézkedések hatásfoka alacsony. Bár kétségtelen, hogy a megállapodás normatív módon nem ír elõ követelményeket és igaz, hogy érezhetõk a MÁV Rt. erõfeszítései, de – elsõsorban a pénzügyi korlátoknak köszönhetõen – az általános munkakörülmények tekintetében nem számolhatunk be érdemi javulásról. • 2004-ben nem történt meg február végéig üzletáganként a munkavállalók biztonsága, munkakörülményeik javítása érdekében teendõ intézkedések listájának, költségeinek és üzleti tervbe illesztésének megtárgyalása. A négyéves megállapodásban megítélésünk szerint kissé túl dimenzionált munka és egészségvédelmi fejezet pontjainak teljesülése is hagy kívánni valót maga után.

Munkaügyi kapcsolatok A MÁV Rt. a munkaügyi kapcsolatok területén alapvetõen a megállapodás szellemében jár el. Törekvései – egy-egy idõszakosan tapasztalható túlkapást leszámítva (PVDSZ törvényes munkaidõ-kedvezményének megvonása) – érzékelhetõek a kapcsolatok normális mederben tartására. Az itt tapasztalható feszültségek sok esetben a szakszervezetközi ellentétekre is visszavezethetõk. Az érdekképviseleti problémák kezelésében ugyanakkor még ma is érzékelhetõ a hatáskör hiányára hivatkozás, az intézkedni kész felelõsök

megtalálásának nehézsége. Jórészt ez az okozója annak, hogy a szakszervezetek ellenzik az érdekegyeztetés decentralizálását. A MÁV Rt. a fejezetben foglalt normatív elõírásokat teljesítette.

Záró rendelkezések A fejezet elsõsorban a felmondásra vonatkozó technikai záradékról rendelkezik. Figyelemre méltó azonban záró mondata, amely a tevékenység kihelyezéssel párhuzamosan válik aktuálissá. • A zárómondat kiterjesztõ értelmezése szerint a reform során esetlegesen kiszervezéssel érintett gazdasági társaságoknál is érvényesülnek a megállapodásban foglaltak. A szakszervezeti álláspont szerint ez azt jelenti, hogy a MÁV Rt. biztosítja, hogy a megállapodás érvényesül azok esetében is, akik tevékenységüket más – esetleg MÁVtól független – társaságban folytatják. Az egyes tevékenység kihelyezési akciókat kísérõ viták során nem igazán tapasztalható ennek az alapelvnek az érvényesítésére törekvés a MÁV Rt. részérõl. A négy éves megállapodásban foglaltak idõarányos teljesítésérõl folyó meddõ vita „megfelelõ” kiindulási alapot teremtett a tevékenység-kihelyezések által érintett munkavállalók további sorsát – munkafeltételeit, bérezését, foglalkoztatási biztonságát – meghatározó megállapodás tárgyalásához. Az esetleges megállapodás tartalmának érdemi befolyásolásáról legkorábban a Mozdonyvezetõk Szakszervezete és a VDSZSZ mondott le. A mozdonyvezetõk magatartását magyarázza az a tény, hogy egyelõre a mozdonyvezetést a MÁV Rt. nem szándékozik a társaságon kívülre helyezve, a piacról megvásárolni, de a VDSZSZ hozzáállása már kevésbé volt érthetõ. A VSZ és a PVDSZ kitartó és szívós tárgyalásával elérhetõ közelségbe került, hogy a tevékenység-kihelyezéssel érintett munkavállalók a munkáltatói jogutódlás törvényi biztosítékain túlmenõen – legalábbis közvetlenül a kiszervezést követõen – nem kerülnek rosszabb helyzetbe, mint a MÁV Rtnél maradók.

2004. november

A jogutódlás keretében automatikusan viszik magukkal a Kollektív Szerzõdés vívmányait, benne a választható béren kívüli javadalmazással, mert a VÉT tagjai bírják a VDSZSZ ígéretét a KSZ vonatkozó szakaszainak aláírására. Ezen túlmenõen – függetlenül a munkakörüktõl, és az új társaság tulajdonosi körétõl - munkaviszonyuk 1,5 évig munkáltatói rendes felmondással nem szüntethetõ meg, az átvétel idõpontjában hatályos bérüket 10 %-al megemelik. A jelenleg folyamatban lévõ tevékenység-kihelyezések esetében a MÁV Rt-nél munkában töltött utolsó munkanapon alapbéresítésre kerül a 2004. évi reformprémium (3,5%) és alapbér-kiegészítés (4 %) valamint a MÁV Rt a szerzõdéskötési tárgyaláson törekszik érvényesíteni a további juttatások biztosítását. (Erre a MÁV Rt-nek minden lehetõsége adott, hiszen jellemzõen a 100 százalékos tulajdonában álló Kftkel tárgyal) Mindezek mellett változatlan feltételek mellett biztosított a kamatmentes kölcsön és munkabérelõleg törlesztése, a vállalati bérlakás igénybevétele, illetve megvásárlási lehetõsége, valamint a MÁV üdülõk igénybevételének lehetõsége. Nem a megállapodásban szerepel ugyan, mert nem MÁV hatáskör, de a kihelyezésre kerülõk továbbra is megkapják a vasúti szabadjegyet, amelynek biztosítására a jogszabályi feltételek megteremthetõk. A Nyílt Vonal megelõzõ számaiból jól nyomon követhetõ, hogy a megállapodás-tervezet milyen fejlõdésen ment keresztül. Összehasonlítható azzal a követeléssel, amit a szeptemberi számban tettünk közzé. Aki az összehasonlítást elvégzi, megállapíthatja, hogy a PVDSZ javaslatai közül csak az önkéntesség biztosítására irányuló követelés nem teljesült. A munkáltató mereven elzárkózott attól, hogy a munkavállalóknak a kiszervezést megelõzõen fel tegye a kérdést, hogy végkielégítéssel távozike inkább, vagy vállalja-e az új munkáltatóhoz történõ áthelyezését. A MÁV ezt azzal indokolta, hogy a tevékenység-kihelyezést egy adott létszám biztosításával hirdeti meg, illetve azzal is megvádolta szakszervezetünket, hogy javaslatunk a munkanélküliek számát növelné, míg õ az emberek további foglalkoztatásának biztosítására törekszik.

2004. november Tudnia kell mindenkinek, hogy szakszervezetünk továbbra sem ért egyet a tevékenység-kihelyezésekkel, mindez ideig egyetlen elõterjesztésben sem sikerült bizonyítania a MÁVnak, hogy az intézkedések gazdasági elõnnyel járnának. Küzdelmünk továbbra is arra irányul, hogy tudatosítsuk a vasúti vezetõkkel elképzeléseik kockázatát, meggyõzzük õket arról, hogy hova vezethet az erõltetett létszámcsökkentés. De felelõsségünk az is, hogy ha megakadályozni nem tudjuk az adott tevékenység kiszervezését , akkor a kikerülõk számára a lehetõ legnagyobb biztonság és legjobb feltételek legyenek biztosítva.

5

HÉZAG NÉLKÜL Lapzártáig – bár az álláspontok közeledtek – nem sikerült megállapodásba rögzíteni az érintett munkavállalók juttatásait. A VÉT ülés napirendjén szerepelt a MÁV Rt. foglalkoztatási céljainak I-III. negyedévi idõarányos megvalósulása. A szakszervezeteknek elõször kellett szembenézni azzal, hogy a MÁV Rt. létszáma 50.000 fõ alá csökkent. A 2004. szeptember 30-i létszám 49.482 fõ volt. Az év elsõ kilenc hónapjában 3014 fõ munkaviszonya szûnt meg. Ebbõl:

• 831 fõ nyugdíjba ment, • 626 fõ munkáltatói rendes felmondással távozott, • 411 fõt érintett a tevékenységkihelyezés • 366 fõ közös megegyezéssel • 267 fõ pedig rendkívüli felmondással illetve jogellenesen szünt meg a vasúti munkaviszonya. Szakszervezetünk hozzászólásában kifejtette, hogy bár elõre láthatóan a munkáltató a létszámcsökkentés mértéke tekintetében az elõzetes elképzeléseit megvalósítja, összetétel tekintetében azonban nem az év elején megfogalmazottak szerint alakul a létszámcsökkenés. (folytatás a 8. oldalon)

FORGALMISTÁK! Jegyet, ingyen? 2004 július-augusztus havi számunkban foglalkoztunk elõször a forgalmi szolgálattevõk problémájával, - azzal hogy feladatuk ellátása mellett pénztárkezelõi teendõket is el kell látniuk - „Ezt is jól elintéztük!” címmel, ahol már a forgalmi igazgatóval történt levélváltásunkat közöltük le. A mi általunk írt levélbõl idézünk: „Nevezett munkavállaló - forgalmi szolgálattevõi feladata ellátása mellett - 2002. július 1.-tõl, külön megbízás alapján ellátja az állomás 07021-60. sz. számadó- és jegypénztárának pénztárkezelõi teendõit. A pénztárkezelõi feladatokat korábban az állomás vezetõje látta el, a feladatokat a forgalmista tõle vette át teljes anyagi, munkajogi és büntetõjogi felelõsséggel. A munkavállaló a munkaköri leírásában nem szereplõ többlet feladatok ellátásáért csak 2004. február 1-tõl kap személyi alapbére 15 százalékának megfelelõ többlet díjazást (1040 kódszám, helyettesítés címszó) A munkavállaló elpanaszolja, hogy a 2002. július 1. és 2004. január 31. közötti idõszakra nem kapta meg a kollektív szerzõdés 58. §-a szerint járó, minimálisan a személyi alapbére 15 %-ának megfelelõ helyettesítési díjat.” A forgalmi igazgató 2004 június 10-i válaszában közölte szakszervezetünkkel, hogy; „Az Önök által mellékletként megküldött, valamint a vizsgálat során rendelkezésre álló bizonylatok szerint a számadó és jegypénztári teendõk ellátásával való megbízása napjától - 2002. július 01-tõl - 2004. május 31-ig terjedõ idõszakra - a munkavállaló részére a többlet feladatok ellátásáért járó díjazás kifizetése iránt intézkedtem.” Miután újságunkban az említett levélváltás megjelent, sok forgalmi szolgálattevõ jelentkezett szakszervezetünknél, amely egyértelmûvé tette számunkra, hogy a probléma általános ezért ismét a (ekkor már Csontos Endre úr) forgalmi igazgatóhoz fordultunk: „Megítélésünk szerint a jelzett probléma hálózati jelleget öltött és amellett, hogy kezelése jelentõs érdeksére-

lemmel járt az érintett munkavállalók körében egységes és általános megoldást követel. Fentiekre tekintettel – hivatkozással az Mt. 22. § (1) bekezdésében foglaltakra – szakszervezetünk konzultációt kezdeményez a számadó és jegypéntárt kezelõ forgalmi szolgálattevõk helyzetének általános és megnyugtató rendezése érdekében. A konzultációba javasoljuk bevonni a Személyszállítási Üzletág és a Kompenzációs Fõosztály képviselõit is.” A szakigazgató úr válaszában javasolta, hogy a problémát – éppen hálózati jellege miatt – a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács (VÉT) tárgyalja! Ezek után szakszervezetünk javasolta,hogy a VÉT vegye napirendjére a probléma megtárgyalását, ám most kénytelenek vagyunk azt írni: „A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) homályos indokokkal - miszerint ez a forgalom és a személyszállítás ügye – nem támogatta a probléma megoldásának napirendre tûzését. A munkáltató kapva-kapott a szakszervezeti vitán és nem volt hajlandó a VÉT-en tárgyalni, napirendre tûzni a kérdést.” Itt kívánom megjegyezni, hogy szakszervezetünk nem tartja szerencsés dolognak azt, hogy az amúgy is nagy leterheltséget, figyelmet kívánó forgalmi szolgálattevõi beosztást, még plusz ilyen tevékenységgel is terheljék. Ezt igazolják az elmúlt évek (általunk ismert) baleseti statisztikái. Teszik mindezt ráadásul ingyen! Tehát a VDSZSZ miatt visszajutottunk ugyanoda, ahonnan elindultunk. Õszintén sajnáljuk! Innen üzenjük: a VDSZSZ lelke rajta!!! Természetesen szakszervezetünk továbbra is minden fórumon azon munkálkodik, hogy az érintett forgalmista kollégáink jogos igénye végre érvényesüljön.

g@z

8

HÉZAG NÉLKÜL

(folytatás a 5. oldalról)

Mindezek alapján jogos vádként fogalmazható meg, hogy a létszámcsökkentés öncélként fogalmazódik meg a jelenlegi vezetés számára. A forgalmisták problémáját lesöpörték a VÉT asztaláról… Terveink között szerepelt, hogy november hónapban VÉT napirendjére kerül a kereskedelmi tevékenységet is ellátó forgalmi szolgálattevõk bérezési problémájának megoldása. Sajnálatos módon a témakör megtárgyalására nem volt mindenki partner. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezet (VDSZSZ) homályos indokokkal - miszerint ez a forgalom és a személyszállítás ügye – nem támogatta a probléma megoldásának napirendre tûzését. A munkáltató kapva-kapott a szakszervezeti vitán és nem volt hajlandó a VÉT-en tárgyalni, napirendre tûzni a kérdést. Természetesen szakszervezetünk továbbra is és más fórumokon is dolgozik az érintett forgalmisták jogos igényének érvényesítésén. Ma az látszik valószínûnek, hogy sajnos csak az év végi KSZ és bértárgyalások keretében lehet érvényesíteni szakszervezetünk probléma megoldó javaslatát. A MÁV Rt. átadta a jövõ évi bérpolitikára vonatkozó javaslatát. A tárgykörben – vagyis, hogy 2005-ben milyen jövedelmi kondíciók mellett végezzük munkánkat – még nem kezdõdtek meg a tárgyalások. Nyilvánvaló, hogy a tárgyalások során – mint minden évben – változik a javaslat, de a közérdeklõdésre tekintettel indokoltnak tartjuk a MÁV Rt bérpolitikai javaslatát közzétenni. Íme:

A MÁV Rt. 2005. évi jövedelempolitikai javaslatai 1.) Determinációk: A 2004-2006. évi együttmûködési megállapodás alapján: a 2005. évi társasági szintû bérfejlesztés mértéke: 8%, amely tartalmazza – az Országos Érdekegyeztetõ Tanács – a várható éves infláció alapján, illetve az SZJA kedvez-

mények változásai mellett – prognosztizált átlagbér növelési ajánlatát, valamint – a reformprémium 3,5 %-os 2005. évi mértékét, a 2004. évi (3,5%) reformprémium, valamint a már hivatkozott pótlékok és egyéb bérelemek alapbéresítése. A VBKJ keretösszeg mértéke 2005-ben az Együttmûködési Megállapodásban rögzített keresetnövelési mértéknek megfelelõen, azt követõen pedig évente legalább a fogyasztói árindex mértékével növekszik. 2.) A kompenzációs rendszer céljainak elérését szolgáló jövedelempolitikai eszközök: a munkakör értékén alapuló alapbérrendszer teljeskörû bevezetése, a MÁV Rt. bér- és jövedelemszint középértékének (M) valamennyi munkaköri kategória szinten a piaci alsó kvartilis (Q1) értékéhez való fokozatos közelítése, a bérszerkezet egyszerûsítése, a felesleges bérelemek alapbéresítésével, a juttatási rendszer környezeti változásokhoz (munkavállalói igények, adó, járulékváltozás) történõ igazítása. 3.) Javaslat a 2005. évi jövedelempolitikára: 3.1. Bérrendszer a) A bérrendszer korrekcióját szolgáló, központosított jövedelempolitikai szabályozás további fenntartása a rendszerre történõ ráállás, és a teljesítménymenedzsment megalapozása érdekében. b) Alapbéresítés: o A 2004. évi reformprémium alapbéresítése: a 2004-ben kifizetett, a bázis átlagbérre vetített 3,5%-os mértékû reformprémium alapbéresítését az érintett munkavállalók egyszeri személyi alapbéremelésével kell végrehajtani. o A tárgyhavi alapkereset 4%-os mértékének megfelelõ összegû alapbérkiegészítés alapbéresítése. o A telephelyen kívül végzett munka költségtérítésének (KSZ 62/A §) alapbéresítése, az érintett munkavállalók körében. o A bérszerkezet egyszerûsítése a célszerûtlen bérelemek (pótlékok) alapbéresítésével.

2004. november

o Az alapbéremelés vetítési alapja a 2004. december 31-én és 2005. január 1-jén egyaránt statisztikai állományban lévõ munkavállalók 2004. december 31-i személyi alapbére, illetve az alapbéresítésben érintetteknél az egyes jogcímek szerint keletkezett személyi alapbér (a felsorolás sorrendjében). c) A munkakörök értékéhez rendelt, a piaci Q1 értékhez való közelítést szolgáló zárt bérsávok kialakítása. d) Valamennyi MÁV Rt. munkaköri kategóriában a sávminimumra való ráállás (alulról felzárkóztatás) kötelezõ jellegû megvalósítása, kategóriánként 3,5 %-os mértékû bérfejlesztésnek megfelelõ bértömeg erejéig. e) Az egyéni teljesítmények figyelembe vételével, a bérrendszerben meghatározott személyi alapbérsávhatárokon belül a munkáltatói jogkört gyakorló differenciálási lehetõségének – üzletági függelékben történõ megállapodás melletti – biztosítása az egyénenkénti éves bérfejlesztési mérték meghatározásánál. f) Az együttmûködési megállapodásban foglalt foglalkoztatáspolitikai elvek érvényesülése, hatékonysága érdekében a minõségi csere program megtartása. g) Indokolt, egyedi esetekben lehetõség biztosítása a munkaerõpiaci hatások érvényesítésére, kiemelt összegû személyi alapbér megállapítására a kulcsmunkavállalói program keretében. h) Az értékesítési tevékenységet végzõk ösztönzése érdekében a teljesítmény, illetve forgalomnövelésre ösztönzõ rendszer megtartása, egységesítése, fejlesztése. Ennek keretében a Személyszállítási üzletágnál alkalmazott jutalékrendszer (a jegyeladási és szolgáltatói, az utánfizetési és szolgáltatói, az EC/IC, a menetrend-eladási jutalékok) egységesítése, korszerûsítése. i) A társasági szintû komplex teljesítménymenedzselési rendszer teljeskörû kialakítását megelõzve a premizálási rendszer kiterjesztése a nem menedzser munkakörû, ám a társaság számára nélkülözhetetlen vezetõk, szakértõk körére (17. és afeletti MÁV Rt. munkaköri kategóriákban), úgy, hogy a prémium mértéke arányo-

PÖKKÖP az interneten: www.pvdsz.hu/pokkop.htm

2004. november

9

HÉZAG NÉLKÜL

san illeszkedjen a már mûködõ rendszerben meghatározott prémium mértékekhez. j) 2005. évi reformprémium: reformprémiumként az arra jogosult munkavállalók a 2004. évi átlagbérük 3,5%-os mértékének megfelelõ összeget, a ledolgozott munkaidõ szerint, alanyi jogon kapják meg. 3.2. Béren kívüli javadalmazások a) Költséghatékony és részben biztosítási alapon nyugvó alanyi jogon járó juttatások változatlan formában, de az infláció mértékének megfelelõen megnövelt összeggel történõ mûködtetése.

Továbbra is hitelbõl él a MÁV 2004 november 4. Legkorábban 2006-tól hozhat változást a vasút életében az a megállapodás, amelyet múlt héten (2004 November 04) írt alá a MÁV Rt. a tulajdonos államot képviselõ Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal. A 2004-2008 közötti idõszakra vonatkozó közszolgáltatási keretszerzõdés azonban nem oldja meg automatikusan a vasúttársaság súlyos anyagi gondjait leginkább a központi költségvetés szûkös lehetõségei miatt. A megállapodás jelentõsége a MÁV szerint elsõsorban az, hogy közeledve az Európai Unió elõírásaihoz, az évrõl-évre ismétlõdõ támogatási alku helyébe a megrendelõi-szolgáltatói viszony lép. Csakhogy ez egy hosszabb folyamat, 2005-ben még biztosan hitelfelvételre kényszerül a vasúttársaság, hiszen a szaktárca által már jóváha-

b) A rászorultsági elven alapuló juttatások rendszerének mûködtetése 80 MFt éves keretösszeggel. c) A Választható Béren Kívüli Javadalmazási rendszer 2005. évben 157.000 Ft/fõ keretösszeggel történõ továbbmûködtetése. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete a tárgyalásokon természetesen minden erejével arra törekszik, hogy a munkavállalók számára minél magasabb szintû bér és béren kívüli javadalmazást biztosítson. Enzsöl Róbert érdekvédelmi alelnök

gyott - hatékonyságjavítási, valamint költségcsökkentési szempontból bevezetett 10 százalékos járatszám-mérséklést is tartalmazó - jövõ évi menetrendben szereplõ mintegy napi 2700 járat közlekedtetésének csak alig felére biztosít fedezetet az állam - mondta lapunknak Udvari László, a MÁV elnöke. Népszava

Terv mínusz kilencvenmilliárdról 2004. november 16. Jövõ évi üzleti tervének elsõ változatában kilencvenmilliárd forintos veszteséget tervezett 2005-re a MÁV Rt. Értesüléseink szerint a társaságon belül is elfogadhatatlannak minõsített tervezet átdolgozott változata az idei, 48 milliárd forintos veszteség után még mindig 75-80 milliárd forint mínusszal számol. A MÁV veszteségének növekedését a szakértõk részben azzal magyarázzák, hogy 2005-ben a társaság kötelezettségei is növekednek. Önmagában

PÖKKÖP tagok figyelem! Felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy - tekintettel az év végi technikai (év végi ünnepek, MÁV és a bankok év végi munkarend változása, és egyéb) okokra - csak a 2004. december 15-ig beérkezõ segélyeket tudjuk még ez évben elbírálni!

PÖKKÖP Igazgató Tanács

tízmilliárd forint többletterhet jelent a vasút mûködéséhez felvett hitelek adósságszolgálatának növekedése. Ezt 11 milliárd forinttal egészíti ki, hogy az új áfaszabályok szerint a MÁV az államtól kapott támogatások után is köteles adót fizetni. A 48 ezer fõt foglalkoztató vállalatnál a létszámcsökkentések egyszeri költsége mintegy 5-7 milliárd forint lesz. A veszteséget növelõ tételek között szerepel ugyanakkor, hogy a MÁV 9,8 százalékos bérfejlesztéssel számol. Azzal pedig, hogy a 2005-ös üzleti terv tervezete szerint a létszámcsökkentésekbõl adódó megtakarítások harmadát szintén a vasutasok között osztanák szét, a bérfejlesztés mértéke elérhetné a 13-14 százalékot is. Emellett a MÁV pozícióját rontja az is, hogy jövõre a vasúti árufuvarozás eredményének drasztikus visszaesésére számítanak a szakértõk. A várakozások szerint az idén nyolcmilliárd forint nyereséget termelõ árufuvarozási üzletág 2005-ben már csak négymilliárd forint eredményt produkál majd. Népszabadság

Nyaraljon Hajdúszoboszlón Az Explorer Vasutas Világjáró Klub, Magyarország legnagyobb vasutas, turista szervezete egészségmegõrzõ programot szervez vasutas munkavállalók és azok családtagjai részére 2005. 06. 18-25-ig. A rendhagyó program célja a munkavállalók és a családtagok aktív pihenésének elõsegítése. Az 1 hetes program részvételi díja 15.000 Ft/fõ, amely már a szállásdíjat is tartalmazza. A részvételi díj mérsékelhetõ a caffetériából igényelhetõ, (illetve a NÜA és NÜSZ által kibocsátott) üdülési

csekkekkel. MÁV nyugdíjasok valamint rokkantnyugdíjasok –korlátozott számban– pályázhatnak a részvételi díj mérséklésére. További információ: Minden csütörtökön 15-16 h-ig a 06+27-51 vasúti telefonon Napközben a 06 30/9634-325-ös mobil számon Hétköznap 16 h után a 06 76 /430-582 matávos számon Honlapunkon: www.evvk.hu címen valamint e-mailben: [email protected]

10

HÉZAG NÉLKÜL

2004. november

Reform Konzultatív Bizottság Járási Ferenc

A november 3.-ra összehívott értekezleten a MÁV Rt. elnöke bejelentette, hogy aláírásra került a közszolgáltatásnak minõsülõ belföldi vasúti személyszállítás 2004-2008. évi ellátásáról szóló keretszerzõdés. Mint ismeretes, Európai uniós tagságunkkal megváltoztak a vasúti személyszállítás biztosításának és finanszírozásának keretei. Az Uniós direktívák alapján az állam és a személyszállítást nyújtó közszolgáltató kapcsolata megrendelõ teljesítõ viszonnyá alakul. Ennek értelmében az állam köteles megtéríteni az általa megrendelt személyszállítási kapacitás (menetrend) bevétellel nem fedezett hányadát az indokolt költségek szintjéig. Az aláírt megállapodás még nem tartalmaz konkrét összegeket 2005-re vonatkozóan csak az alapelveket rögzíti. Annak ellenére, hogy a MÁV Rt. vezetõi sikerként kommunikálják a szerzõdés aláírását számos probléma továbbra sem megoldott. Így továbbra sem tisztázott: • mi tekinthetõ indokolt költségnek • megfelelõ eljárás-e, ha az állam nem fizeti közvetlenül és teljes egészében meg a rá háruló a bevétellel nem fedezett költséghányadot. • hogy mik lesznek a következményei az állami kezességvállalással felvett hiteleknek. A személyszállítási közszolgáltatási keretszerzõdésen felül még legalább két MÁV – Állam szerzõdés vár aláírásra. A kincstári tulajdonba tartozó vasúti pályahálózat fenntartásáról és üzemeltetésérõl, valamint a kombinált fuvarozás állami támogatásáról szóló szerzõdés.

A bizottsági ülésen a szakszervezetek tájékoztatást kaptak az új vasúti törvénnyel kapcsolatos elõkészületekrõl. Az elõzmények közé tartozik, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kikérte szakszervezetünk véleményét az új vasúti törvény tervezetérõl. A minisztériumi elképzelések szerint a várhatóan 2005. év tavaszán országgyûlés elé kerülõ törvénytervezet a jelenlegivel szemben megvonta volna a jogot a minisztériumtól, hogy Támogatjuk a minisztérium azon elképzelését, hogy az 1993. évi XCV. törvény módosítása helyett a vasútról új törvényt szülessen. A törvénytervezet a korábbiaknál részletesebb szabályozást tartalmaz a vasúti alágazat mûködésére és olyan új elemekkel gazdagodik amelyek megteremtik – legalább is a törvényi oldalról – régóta húzódó problémák megoldásának lehetõségeit. Az új elemek közül egyetértünk és támogatjuk egyes vasúti alapfogalmak definiálását, a térségi vasút alapításának lehetõségét, a pályahálózat tulajdonviszonyainak új szabályozását, a független balesetvizsgáló szervezet felállítását, és az adatkezelésre vonatkozó szabályok megjelenését. A törvénytervezet egyes szabályaira vonatkozóan az alábbi észrevételeket tesszük: • Megítélésünk szerint a 2. §ban foglalt értelmezõ rendelkezések 6/a. – b. pont esetében a törvényi szabályozásnál rugalmasabb lehetõséget teremt, ha a törzshálózatként illetve mellékvonalként megjelölt vonalak nem a törvény mellékletében, hanem a törvény felhatalmazása alapján alacsonyabb szintû – s így rugalmasabban változtatható – jogsza-

miniszteri rendeletben szabályozza a menetkedvezmény (vasúti szabadjegy-arcképesigazolvány) kiterjesztésének lehetõségét. Az elképzelés megfosztotta volna vasúti szabadjegyüktõl a jelenleg és a jövõben kft-ben dolgozó – kiszervezett – volt vasutas munkavállalókat és családtagjaikat. A PVDSZ a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját keretes írásunk tartalmazza: bályban kerül meghatározásra. A fogalom meghatározások közé javasoljuk felvenni a vasúti közszolgáltatási tevékenység indokolt költsége meghatározást. • Sajnálatos, hogy a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó költségvetési térítésre az eddigieknél nagyobb garanciák nem tudtak megjelenni a tervezetben. Sõt a szabályozás szigorát oldja annak a korábbi elõírásnak a kihagyása, hogy az éves menetrend felterjesztésének 60 nappal meg kell elõznie jóváhagyást. • A törvénytervezet X. fejezetében szabályozott munkavállalói jogok és kötelezettségek felsorolásával alapvetõen egyetértünk. Javasoljuk azonban – az eddigieknek megfelelõen – a minisztert arra is felhatalmazni, hogy rendeletben állapítsa meg az utazási és fuvarozási kedvezmény igénybevételére jogosultak körét és az igénybevétel feltételeit azon túlmenõen, hogy a vasút munkavállalóját, nyugdíjasét és igényjogosult hozzátartozóikat természetesen a kedvezmény a törvény felhatalmazása alapján illethesse meg.

Szakszervezetünk a fentiekben megfogalmazott észrevételekkel ért egyet a vasúti közlekedésrõl szóló törvénytervezetben foglaltakkal.

A Reform Konzultatív Bizottsági Ülésen a MÁV Rt. elnöke tájékoztatta a szakszervezeteket, hogy – a PVDSZ javaslatával megegyezõen – a minisztérium kész a tervezet módosítására és ez alapján a menetkedvezmény további, változatlan feltételek közötti biztosítására.

PÖKKÖP Felvilágosítás munkanapokon 900 és 1400 között az alábbi telefonszámokon: városi: 1-270-28-83 tel/fax/üz. rögzítõ vasúti: 01+81-95(üz.rögz./fax); 01+86-52

2004. november

11

HÉZAG NÉLKÜL

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LEGFRISSEBB ADATAIBÓL Szállítás Idén az elsõ félévben a szállított áruk tömege kisebb,az átlagos szállítási távolság és ennek folytán az árutonnakilométer-teljesítmény nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi szállítási teljesítmények mérsékeltebben, a nemzetközi áru-, illetve személyszállítási teljesítmények jelentõsen élénkültek. Rendkívül gyors ütemû volt a nemzetközi közúti áruszállítás árutonna-kilométer-értékének, valamint a légi személyszállítási teljesítménynek a növekedése. 2004. január –júniusban a szállítással foglalkozó vállalkozások körében megfigyelhetõ a koncentráció: másfél ezerrel csökkent az egyéni vállalkozások és félezerrel a betéti társaságok száma, miközben a kft.-k száma 52-vel nõtt. A legalább 5 fõt foglalkoztató vállalkozásokban, alkalmazásban állók létszáma 0,9%kal,havi bruttó átlagkeresete 11,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A szállított áruk tömege összességében 2%-kal kevesebb volt a tavaly ilyenkorinál. Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 13%-kal nõtt:a közúti áruszállításé 15,a vasúté10, a kis – 7%-os részarányú –víziszállításé 52%-kal. Az összteljesítmény több mint ötödét lebonyolító csõvezetékes szállítás 5,7%-kal növekedett.

A távolsági személyszállításban az utasok száma és az utaskilométerteljesítmény egyaránt 3%-kal nõtt. A teljesítmény belföldön a bázisszint alatt maradt, nemzetközi viszonylatban azonban –a légi személyszállítás 31%os növekedésének köszönhetõen – 22%-kal emelkedett. A helyi személyszállítás utasszá-ma és utaskilométer-teljesítménye lényegében megegyezett a tavaly elsõ félévivel úgy, hogy az autóbuszok és a trolibuszok nagyobb, a villamos-és a metróközlekedés kisebb teljesítményt nyújtott.

Foglalkoztatottság és keresetek A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2004.május –júliusban a foglalkoztatottak száma 3 millió 894 ezer,a munkanélkülieké 244 ezer fõ volt.A munkanélküliségi ráta 5,7%-ról 5,9%-ra emelkedett. A foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek számá-nak,valamint a munkanélküliségi rátának a változása az elõzõ év azonos idõszakához képest a mintavételi hibahatáron belül maradt. A teljes munkaidõben foglalkoztatottak egy fõre jutó bruttó átlagkeresete 141 900 forint volt A nettó átlagkereset 91 800 forintot tett ki,ami nominálisan

7,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában a keresetnövekedés nagyobb mértékû volt,mint a költségvetés intézményeiben. A 2004.január –júniusi idõszakban a nettó keresetek 7,4%-kal,a fogyasztói árak 7,1%-kal emelkedtek, a reálkereset összességében 0,3%- kal nõtt,ezen belül az I.negyedévben 1,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, a II.negyedévben 0,6%-kal elmaradt attól.

Létszám és kereset a nemzetgazdaságban, 2004.január –július A legalább 5 fõs vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 787 ezer volt 2004.január –júliusban,ez 0,9%-os növekedés az elõzõ év azonos idõszakához képest. Ezen belül a versenyszféra létszáma 1,5%-kal nõtt, a költségvetésé 1,0%-kal csökkent. A bruttó nominális átlagkereset 8,6%kal,a nettó átlagkereset 7,3%-kal, a reálkereset (a fogyasztói ár-index 7,1%os növekedése mellett) 0,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

A munkaviszony-megszûnésének alakulása a MÁV Rt.-nél 2004. I-IX hónapban (foglalkoztatott összesen létszám)

12

2004. november

HÉZAG NÉLKÜL

Alapítvány a Pályavasutasokért

Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSZ) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt.

A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget

Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSZ tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.

Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Rt 11706016-20803599 Az alapítvány címe: 1062 Bp. Bulcsú utca 8-10 –Telefon: városi: 06-1-432-45-35; vasútüzemi: 01+81-94

P

Miért érdemes belépni a PÖKKÖP-be?

– mert a PÖKKÖP havi tagdíja 2004 évben minden pénztártagnak egységesen mindössze 3.500,- Ft, és ez éves szinten a VBKJ-ból csak 42.000,- Ft igénybevételt jelent a pénztártagok számára – mert a havi tagdíjon felül befizetett összeg 100 %-a a tag egyéni számlájára kerül, amit a tag négy havonta igénybe vehet – mert egyéni befizetés esetén, a befizetett tagdíj után 30% adókedvezmény vehetõ igénybe – mert a PÖKKÖP tagsági viszony létesítése továbbra sem szakszervezetfüggõ, így tagja lehet minden magyarországi munkavállaló – mert a PÖKKÖP szolgáltatásainak igénybevételéhez szükséges várakozási idõ: – az elõre tervezhetõ eseményeknél 9 hónap – az elõre nem tervezhetõ eseményeknél mindössze 5 hónap – kivéve a pénztártag egyéni számláján lévõ összeg, ugyanis itt a várakozási idõ 4 hónap – mert a PÖKKÖP megszüntette a pénztártag ki- és átlépési költségeit – mert a pénztár minden szolgáltatása adómentes – mert a PÖKKÖP által nyújtott segélyek segíthetnek a nehéz élethelyzetbe került tagjainkon (betegség, kórházi ápolás, haláleset, munkaképesség csökkenés, stb.) – mert a PÖKKÖP nem csak a tagok egyéni számlájának erejéig, hanem (a szolidaritási alapból, az arra jogosult tagjainak) A TELJES SEGÉLY ÖSSZEGET KIFIZETI!!!

Sor sz.

Ö

K

K

Ö

P Várak. idõ/hó

A segély megnevezése

Segély összege

1.

Születési

(saját gyermekenként jár)

9

80 000,-Ft

2.

Munkaképesség csökkenési

(legalább 50% esetén jár)

9

80 000,-Ft

3.

Rokkantsági

(legalább 67% esetén jár)

9

150 000,-Ft

4.

Beiskolázási

10 000,-Ft

5.

Fenyõ

6.

Házasságkötési

7.

Felnõttképzési

(saját, és nevelt gyermekenként jár)

9

(igénybejelentés után, Karácsonyra jár, évente)

9

3 000,-Ft

(a tagviszony alatti elsõ házasságkötéskor jár)

9

50 000,-Ft

(közép- vagy felsõfokú állami oktatási intézményben

9

20 000,-Ft

(a tag halála esetén (ha közeli hozzátartozó az eltemettetõ)

5

180 000,-Ft

közeli hozzátartozó esetén (ha a tag temetteti el)

5

80 000,-Ft

kiskorú gyermekenként jár)

5

150 000,-Ft

eredményesen befejezett félévenként jár, tanfolyamokra nem)

8. 9.

Temetési Egyszeri árvasági

(a pénztártagnak -házastársa, élettársa halála esetén-

(betegállományban töltött naponként)

5

500,-Ft/nap

11. Kórházi, szanatóriumi

(kórházi vagy szanatóriumi kezelés esetén, naponként)

5

1 000,-Ft/nap

12. Munkanélkülivé válási

(a tagsági jogviszony alatt egy alkalommal jár)

5

10. Betegségi

20 000,-Ft + 5 000,-Ft/gy.

(kiskorú gyermekenként)

13. Gyermeküdülési (legalább 5 napot elérõ, szervezett vagy iskolai üdülés esetén gyermekenként)

5

14. Átmeneti, kiegészítõ

négy havonta

( legfeljebb a tag egyéni számláján lévõ fedezet aktuális egyenlege)

7 000,-Ft

1. Lakhatási támogatás

Lakbér, tüzelõanyag vásárlás, közüzemi díjak, lakás karbantartás költségei.

2. Gyermeknevelési

18. életévét be nem töltött és tanulmányokat folytató gyermek nevelésére fordított kiadások.

Igénylés dokumentumai: számla a felhasználásról.

támogatás 3. Ápolási segély

Igénylés dokumentumai: számla a felhasználásról. Közvetlen hozzátartozó ápolására, gondozására fordított egészségügyi kiadások. Igénylés dokumentumai: számla a felhasználásról.

Hogyan lehet belépni a PÖKKÖP-be? A munkavállaló a PÖKKÖP „Belépési Nyilatkozat” kettõ kitöltött és aláírt példányát eljuttatja a pénztár címére. A belépéshez, illetve az átlépéshez szükséges nyomtatványokat minden szolgálati helyre térítésmentesen megküldjük! A PÖKKÖP ügyfélfogadási napokat KIZÁRÓLAG hétfõn és pénteken 10 és 13 óra között tart a pénztár székhelyén: 1062 Budapest, Bulcsú u. 8-10. Felvilágosítást munkanapokon 9 és 14 óra között a 01+86-52 és a 01+81-95 (üzenetrögzítõ, fax) vasútüzemi, valamint a 06-1-270-28-83 tel/fax (üzenetrögzítõ) Matáv telefonszámokon lehet kérni és kapni.

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó: Járási Ferenc elnök, – Fõszerkesztõ: Szánthó Géza (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva, – Szerkesztõség: 1062 Budapest Bulcsú u. 8-10. Telefon/fax: városi: 06-1-432-45-35, Üzemi: 01+81-94, E-mail: [email protected], és [email protected], Internet: www.pvdsz.hu Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: B.V.B. Nyomda Eger, Fadrusz u. 4. Tel.: 36/518-413