SEGÉDLET. 4. rész. a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 3. melléklete és egyéb jogszabályok szerint

SEGÉDLET a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások 2013. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének kincstári felülvizsgálatához

4. rész a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 3. melléklete és egyéb jogszabályok szerint A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok és egyéb költségvetési támogatások

Tartalomjegyzék 1. Lakossági közműfejlesztés támogatása ......................................................................................... 3 2. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása ....................................................................... 9 2.1. A lakossági ivóvíz és csatornaszolgáltatás támogatása ........................................................ 11 2.2. Az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezése ................... 11 3. Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása .......................................................... 13 4. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása .......................................................... 15 5. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása ............................................................................ 19 6. A helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása ............................ 20 6.1. A települési önkormányzatok és társulásaik létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 5/2013. (III. 14.) BM rendelet szerinti munkáltatói kifizetések visszatérítésének ellenőrzése..................................................................................... 20 6.2. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések visszatérítésének ellenőrzése ......................... 21 7. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása ................................................................................................................................ 25 8. Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása .................................................................................................................................. 27 9. Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása ............................... 29 10. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések ................................................................. 35 aa) Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésének, felújításának támogatása ................................................................................................................................... 37 ab) Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás támogatás................. 38 ac) Közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítása ............................................... 38 11. „Art” Mozi hálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatása ............................ 39 12. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatás .................................................................................................................................... 41 13. A 2012. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása ............................................................... 44 14. A Pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ működésének támogatása .............. 47 15. Üdülőhelyi feladatok támogatása .............................................................................................. 48 16. Biztos Kezdet Gyerekházak támogatása ................................................................................... 51 17. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok ................................................................................. 54 18. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása.................................. 55 „Itthon vagy – Magyarország szeretlek” ......................................................................................... 57 A helyi önkormányzatok szociális célú tűzifa vásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatás...... 59 A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációja ......................................... 62

2

1. LAKOSSÁGI KÖZMŰFEJLESZTÉS TÁMOGATÁSA Az igénylés alapja  262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról. A támogatás célja: A támogatás a magánszemély által megfizetett közműfejlesztési hozzájárulás meghatározott hányadának (15%, illetve 25%) visszatérítésére nyújt fedezetet. A támogatási igényt a települési önkormányzat jegyzője nyújtja be negyedévente az Igazgatósághoz, a magánszemélyek igénylései alapján. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény (7. § (18)-(19) bekezdései),  a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény (7. § (19) bekezdése),  a 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról (továbbiakban: 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet),  a 110/2002. (V. 14.) Korm. rendelettel módosított 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. és 47. űrlapja,  a 2012. évi beszámoló 33. űrlapja (előző évi támogatás maradványa esetén),  negyedéves igénylőlapok,  az Igazgatóság részére megküldött elszámoló lapok (amelyeket az önkormányzatok a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) által üzemeltetett elektronikus rendszerbe feltöltöttek). Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján, illetve – amennyiben volt – az előző évi támogatás feladattal terhelt maradványának elszámolása a 2013. évi beszámoló 47. űrlapján megtörtént-e. A kapott támogatás, illetve a feladattal terhelt maradvány összege helyesen került-e megállapításra. 2. A beszámoló 33. űrlapján elszámolt támogatás összege megegyezik-e a negyedévente beküldött igénylések összegével, korrigálva az esetleges éven belüli visszafizetéssel. 3. Amennyiben 2002. május 22. után megállapított közműfejlesztési hozzájárulás alapján igényelték a támogatást, ennek magánszemélyek részére történő kifizetéséről a külön elszámolást teljesítették-e, és az megegyezik-e a 33. űrlapon is elszámolt adott célra felhasznált összeggel. 4. A 2002. május 22. után megállapított közműfejlesztési hozzájárulás alapján igényelt támogatás külön elszámolását a támogatásnak a számlára érkezését követő 30 napon belül beküldték-e.

3

5. Az elszámolást az ÖNEGM rendszerből nyomtatták-e ki, és az elszámoláshoz mellékelték-e a részletes, név szerinti kimutatást a támogatásnak a jogosultak részére történő eljuttatásáról. 6. A részletes, név szerinti kimutatás kitöltésének formai és tartalmi felülvizsgálata. 7. Az elszámoláshoz csatolták-e a kifizetési bizonylatok hitelesített másolatát, illetve a ki nem fizetett összegek esetén a megtett intézkedésekről szóló dokumentumok hitelesített másolatát. 8. A kifizetési bizonylatokon szereplő magánszemélyek (támogatást átvevők) megegyeznek-e a részletes kimutatásban feltüntetett támogatást igénylőkkel. (Eltérés esetén a meghatalmazást csatolták-e.) A helyszíni ellenőrzés dokumentumai  beruházással és a lakossági hozzájárulás megállapításával, kihirdetésével kapcsolatos önkormányzati határozatok, rendeletek,  a közműfejlesztési hozzájárulás befizetéséről kiállított igazolások,  a támogatások kiutalásának bizonylatai,  bankkivonatok, analitikus nyilvántartások. A helyszíni ellenőrzés szempontjai 1. A beruházással és a lakossági hozzájárulás megállapításával, kihirdetésével kapcsolatos önkormányzati határozatok, rendeletek, és egyéb dokumentumok vizsgálata, amelyek alapján megállapítható a közműfejlesztési hozzájárulásról szóló döntés és annak érdekeltekkel való közlésének időpontja. Ezen információk alapján dönthető el, hogy a hozzájárulás utáni támogatásigénylésre melyik jogszabályt kell alkalmazni.  a 2004. október 7-ig megállapított és kiközölt hozzájárulások esetén a 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet, amelyet 2002. május 22-től módosított a 110/2002. (V. 14.) Korm. rendelet,  a 2004. október 8-tól megállapított támogatások esetében a 46/2007. (III. 20.) Korm. rendelettel módosított 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet. 2. Vizsgálandó, hogy a korábban megállapított közműfejlesztési hozzájárulások esetében is alkalmazzák-e a 262/2004. (IX. 23.) Korm. rend 6. § szerinti eljárási szabályokat: 262/2004. (IX. 23.) Korm. rend 6. § (1) A jegyző a melléklet szerinti részletezettségű nyilvántartást köteles vezetni az igazolások adatairól, a közműfejlesztési támogatásra való jogosultságról, a kifizetett közműfejlesztési támogatásról, valamint a visszafizetett közműfejlesztési hozzájárulásról és támogatásról. (2) A jegyző a jogosultaktól beérkezett, a támogatási feltételeknek megfelelő kérelmeket közműfajtánként és az igénylők számának megjelölésével összesítve, minden negyedévet követő hónap 20-áig a Magyar Államkincstár illetékes területi szervén (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül, az Igazgatóság által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon továbbítja. (3) A jegyző az igényléssel egy időben nyilatkozik arról, hogy a közműfejlesztési támogatás ténylegesen a magánszemély jogosultak részére kerül kifizetésre. (4) Az Igazgatóság a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül továbbítja az összesített kérelmeket az Önkormányzati Minisztérium (továbbiakban: Minisztérium) részére. (5) A közműfejlesztési támogatást az Önkormányzati Miniszter utalványozza, majd a Magyar Államkincstár az érintett központosított előirányzat terhére a következő havi központi támogatással egyidejűleg utalja át. 4

(6) A jegyző a közműfejlesztési támogatás jogosultakhoz történő eljuttatásáról a központi költségvetési támogatás megérkezésétől számított 20 napon belül gondoskodik. (7) Ha a jogosult a közműfejlesztési támogatást a (6) bekezdés szerinti 20 napon belül nem veszi át, annak összege a megérkezésétől számított egy évig az önkormányzatnál kötelezettséggel terhelt maradványként kerül kimutatásra. Ezen időszak alatt a jogosult kérésére a jegyző a közműfejlesztési támogatást köteles haladéktalanul kifizetni. E határidő elmulasztása a jogosult részére jogvesztő. (8) Ha a jogosult a közműfejlesztési támogatást a (7) bekezdés szerinti időszak alatt nem veszi át, annak összegét a jegyző a (7) bekezdés szerinti egy év leteltét követő 3 munkanapon belül visszautalja a Magyar Államkincstárhoz. (9) A (8) bekezdés szerinti visszafizetést kamatfizetési kötelezettség nem terheli. (10) Ha a jegyző a (8) bekezdés szerinti visszautalást nem, vagy késedelmesen teljesíti, a visszafizetést az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. § (2) bekezdése szerinti kamatfizetési kötelezettség terheli a visszafizetés napjáig.”1 3. A 2013. évben benyújtott igénylések helyesen tartalmazták-e a megfizetett közműfejlesztési hozzájárulások alapján igényelhető támogatási mértéket:  a 2004. október 8-a előtt megállapított közműfejlesztési hozzájárulás után, annak megfizetését követően 15% támogatás igényelhető.  a 2004. október 8-án, illetve azt követően megállapított hozzájárulások megfizetését követően 25%, de legfeljebb 37.500,- Ft. támogatás igényelhető. 4. Az igénylőlapon megfelelően sorolták-e be az igénylőket. 5. Az igényelt támogatás alapjául szolgáló közműfejlesztési hozzájárulás összege nem haladta-e meg a magánszemélyre megállapított és vele közölt hozzájárulás összegét. 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 2. § e) A támogatás alapja: a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetett összege, ingatlanonként és közművenként azonban legfeljebb 150 ezer forint. 3. § (1) A jogosult a közműfejlesztési támogatást a támogatás alapjának 25%-a erejéig igényelheti. A közműfejlesztési hozzájárulás részletekben történő megfizetése és a 2. § szerinti jogosultság megfizetéskori fennállása esetén a közműfejlesztési támogatás részletekben is igényelhető. 6. Az igénylés feltételei meglétének ellenőrzése során vizsgálni kell:  a magánszemély igénylésének írásbeli dokumentumát (szóbeli igénylés esetén az erről készült jegyzőkönyvet),  az igénylő a közműfejlesztéssel érintett lakóingatlannak tulajdonosa, bérlője vagy használója, a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezett, s azt első ízben fizeti meg,  az igényléshez csatolták-e az előírt dokumentumokat, a közműfejlesztési hozzájárulás tényleges megfizetéséről szóló igazolást (kiállítója lehet: települési önkormányzat, szolgáltató vagy vízi közmű társulat), részletekben történő fizetés esetén a ténylegesen megfizetett részösszegről szóló igazolást,  az igénylő nyilatkozatát, hogy a megfizetett közműfejlesztési hozzájárulást más módon még nem számolta el (helyi adó nyilvántartást is meg lehet vizsgálni ennek tisztázására),  amennyiben a közműfejlesztés helye és a lakhely nem azonos, a lakóhely szerinti település jegyzője által, a jogosultságra kiadott igazolást, 1

A kamatfizetési kötelezettség meghatározása az Áht. 57/A. § (2) bekezdése alapján történik.

5

 a jegyző által vezetett nyilvántartás megfelel-e a jogszabályban előírtnak [262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet melléklete], közmű-fajtánként tartalmazza-e az abban előírt adatokat,  a közműfejlesztési támogatás alapjául szolgáló hozzájárulás befizetése az írásbeli igénylést megelőző egy éven belül történt-e (részletfizetésnél az utolsó összeg megfizetésének időpontját követő 1 év a jogvesztő határidő). 7. A közműhálózathoz való utólagos csatlakozásért megfizetett összeg csak az elektromos és a gázhálózat esetén minősül a közműfejlesztési támogatás alapjául szolgáló közműfejlesztési hozzájárulásnak. 8. A lakás-takarékpénztári (továbbiakban: LTP) konstrukció alkalmazása esetén közműfejlesztési támogatás csak azt követően igényelhető, ha az LTP szerződés lejártával a számlán összegyűlt megtakarítást a hozzájárulás megfizetésére fordítják. Az LTP számlára történő befizetés igazolása nem fogadható el a támogatás alapjaként. 9. A közműfejlesztési hozzájárulás részletekben történő megfizetése esetén a támogatás részletekben, a ténylegesen befizetett összeg után igényelhető. 10. A jegyző időben gondoskodott-e a levont, illetve a befizetett közműfejlesztési támogatás visszautalásáról. Ha a beruházás üzembe helyezési értéke és így az ingatlanonkénti közműfejlesztési hozzájárulás alapja a tervezett összeget nem éri el, a közműfejlesztési hozzájárulást az ismertté válás időpontjában a hozzájárulás megállapítójának arányosan csökkenteni kell. Ha a közműberuházás meghiúsul, vagy a beruházás kivitelezési értéke csökken, vagy az önkormányzat utólagosan olyan határozatot hoz, hogy a beruházás pénzügyi fedezetét maga biztosítja, vagy a szolgáltató jogszabályban foglaltak, esetleg saját döntése miatt a jogosultnak a közműfejlesztési hozzájárulást részben vagy egészben visszafizeti, akkor a jegyző a hatáskörében a jogosultnak visszafizetendő összeget az arra jutó, korábban a központi költségvetésből igényelt és az érintett jogosultak részére már kifizetett közműfejlesztési támogatással csökkenti. Az önkormányzati és az állami vagyoni körön kívül megvalósult közművek után visszafizetett hozzájárulásokra jutó, igénybe vett közműfejlesztési támogatás befizetésére a jegyző – amennyiben arról tudomást szerez – az érintett jogosultakat határidő megjelölésével felszólítja. A levont, illetve a befizetett közműfejlesztési támogatást a befizetését követő 8 napon belül a jegyző a Kincstárhoz átutalja. A 2002. május 22. után megállapított közműfejlesztési hozzájárulások után igényelt támogatásoknál – az előzőeken túl – vizsgálandó: 1. Nem jár közműfejlesztési támogatás azon összeg után, amelyet a magánszemély önkormányzati támogatásból, vagy az önkormányzat harmadik személlyel kötött polgári jogi szerződése alapján átvett pénzeszközből fizetett meg. Az önkormányzat nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy nem kötött polgári jogi szerződést pénzeszköz átvételre a lakossági hozzájárulás kiegészítésére. 2. Amennyiben a magánszemély a közműfejlesztési hozzájárulást LTP konstrukción keresztül fizette meg, támogatást kizárólag a saját pénzeszközéből megfizetett hozzájárulás rész után igényelhet. Ennek megfelelően a 2002. május 22-ét követően megállapított, LTP megtakarításból megfizetett hozzájárulások után támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a jegyző és az érintett magánszemély nyilatkozik arról, hogy a támogatás alapja a magánszemély által a LTP számlára elhelyezett saját megtakarítása. A folyósítás további feltétele, hogy az LTP szerződés az igénylés időpontjában lejárt legyen és a támogatás alapja nem haladja meg a megállapított és az érintettel közölt közműfejlesztési hozzájárulás összegét.

6

3. A közműfejlesztési támogatás jogosultja nem engedményezheti a támogatásra vonatkozó igényét, azt csak ő kaphatja meg. Amennyiben nem a jogosult kezébe, vagy bankszámlájára történt a támogatás kifizetése, akkor csak meghatalmazási szerződés fogadható el. Ebben az esetben vizsgálni kell azt is, hogy a meghatalmazás nem lehet későbbi keltezésű, mint a támogatás kifizetése. A megbízási szerződés alapján történő kvázi „engedményezés” tiltott. A 2004. október 8-án, vagy azt követően megállapított közműfejlesztési hozzájárulások után igényelt támogatásoknál – az előzőeken túl – vizsgálandó továbbá: 1. Közműfejlesztési támogatást csak az arra rászorulók igényelhetik. A jogosultságot a szociális igénylések nyilvántartásának és a közműfejlesztési támogatást igénylők nyilvántartásának összevetésével kell vizsgálni. Jogosult – a 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint – az igénylő, aki:  az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét meg nem haladó nyugellátásban,  időskorúak járadékában,  aktív korúak ellátására jogosult  normatív lakásfenntartási támogatásban vagy  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre saját vagy gyermeke jogán jogosult. A normatív lakásfenntartási támogatás esetén az erről szóló határozat címzettje és a közműfejlesztési támogatás igénylője azonos személy kell, hogy legyen. A jogosultság nem terjeszthető ki más családtagra abban az esetben sem, ha a családtag jövedelmét is számításba vették a normatív lakásfenntartási támogatás megállapításakor. 2. Ezen időponttól nem igényelhető közműfejlesztési támogatás azon összeg után, amelyet a támogatásra jogosult magánszemély a lakás elő-takarékosság állami támogatásából, a jogosultnak harmadik személlyel kötött szerződése alapján kézhez vett pénzeszközből fizetett meg, vagy azt ezekből a forrásokból javára jóváírták. 3. A közműfejlesztési hozzájárulás tényleges megfizetéséről szóló igazolásnak (kiállítója lehet: települési önkormányzat, szolgáltató vagy vízi közmű társulat) tartalmaznia kell a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetője nevét és lakcímét, a megfizetéssel érintett ingatlan címét, a közmű megnevezését, a megfizetés összegét és időpontját, valamint az igazolás kiadásának időpontját. 4. A jegyző nyilvántartása vonatkozásában: vezeti-e a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 46/2007. (III. 20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében szabályozottan részletes nyilvántartást az igazolások adatairól, a közműfejlesztési támogatásra való jogosultságról, a kifizetett közműfejlesztési támogatásról, valamint a visszafizetett közműfejlesztési hozzájárulásról és támogatásról. A 2007. március 28-át követően megállapított és írásban közölt közműfejlesztési hozzájárulások után igényelt támogatások esetében – az előzőeken túl – vizsgálandó: 1. A jogosult fogalmában változás következett be: a jogosultságot megalapozó ellátások vonatkozásában a rendszeres gyermekvédelmi támogatás elnevezése módosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre. 2. A jogosult csatolta-e arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a megfizetett közműfejlesztési hozzájárulást más módon még nem számolta el. (Más mód pl.: a helyi adók megfizetése során vagy az állam által támogatott LTP számlán összegyűlt megtakarításból, illetve ez alapján,

7

vagy ennek fedezetével a lakás-takarékpénztártól, vagy más hitelintézettől felvett hitel lakáscélú felhasználásaként) 3. Az LTP számlán összegyűlt megtakarításból megfizetett hozzájárulás után már nem jár közműfejlesztési támogatás. 4. Közműfejlesztési támogatást – a visszaélések elkerülése érdekében – már csak az ingatlan tulajdonosa igényelheti, a bérlő, használó nem! 5. Közműfejlesztési hozzájárulás részletekben történő megfizetése esetén az igazoláson fel kell tüntetni a részletfizetés tényét és a megfizetendő közműfejlesztési hozzájárulás teljes összegét is.

8

2. LAKOSSÁGI VÍZ- ÉS CSATORNASZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSA Az igénylés alapja  a vidékfejlesztési miniszter 90/2013. (X. 7.) VM rendelete a 2013. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről. A támogatás célja: A lakossági víz- és csatornaszolgáltatás ráfordításainak csökkentését szolgáló támogatás igénylésére az a települési önkormányzat pályázhatott, amely megfelelt a fent hivatkozott rendelet feltételeinek. Az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozataként olyan intézkedés volt támogatható, amely a lakossági felhasználók, illetve közegészségügyi határozat alapján kiemelt felhasználói csoportok esetén az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti eljárás alapján elrendelt, legfeljebb 6 hét időtartamig fenntartott ivóvíz-ellátási kötelezettség alapján került elrendelésre. A támogatás megítélésére akkor kerülhet sor, amennyiben a kötelezettség nem az önkormányzatnak felróható okból, illetve az üzemeltető jogellenes magatartása következtében keletkezett. Az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai kiadásainak részbeni ellentételezésére igénybejelentést benyújtani azok az önkormányzatok voltak jogosultak – az Ivóvízminőség-javító Programban érintett települések, településrészek önkormányzatai kivételével (ide nem értve az eseti ivóvízszennyezéssel összefüggő igényeket) –, amelyeket a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy népegészségügyi járási (fővárosi kerületi) intézete 2012. január 1. és 2012. december 31. között kiadott határozatban kötelezett arra, hogy a településen élők részére az egészséges ivóvizet biztosítsák. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről,  90/2013. (X. 7.) VM rendelet a 2013. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás-támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről (továbbiakban: 90/2013. (X. 7.) VM rendelet),  26/2012. (III. 24.) VM rendelet a 2012. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről (továbbiakban: 26/2012. (III. 24.) VM rendelet). Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. és 47. űrlapja,  a 2012. évi beszámoló 33. űrlapja (előző évi támogatás maradványa esetén),  a 90/2013. (X. 7.) VM rendelet alapján, a vízgazdálkodásért felelős miniszter támogatásról szóló döntése,  a 90/2013. (X. 7.) VM rendelet 9. § (4) bekezdése szerinti – 2. melléklet 5. pontjának megfelelő, a minisztérium honlapján közzétett – adatlapok (12-14. számú táblák), 9

 a Kincstár Központja által készített felülvizsgálati lapok. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok szempontjai 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján, illetve – amennyiben volt – az előző évi támogatás feladattal terhelt maradványának elszámolása a 2013. évi beszámoló 47. űrlapján megtörtént-e. A kapott támogatás, illetve a feladattal terhelt maradvány összege helyesen került-e megállapításra. 2. Az önkormányzatok/gesztor önkormányzatok a 26/2012. (III. 24.) VM rendelet alapján megítélt 2012. évi támogatás kötelezettséggel terhelt maradványát 2013. június 30-ig használhatták fel. A támogatás elszámolása a 26/2012. (III. 24.) VM rendelet 10. § (5) bekezdése szerinti 15-17. számú táblák, a Kincstár Központ által készített felülvizsgálati lap és VM döntés táblázata alapján történt június 30-ig. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az önkormányzat/gesztor önkormányzat pályázata esetén a gesztor önkormányzat 2013. július 15-ig visszafizette-e.2 3. Az önkormányzatok – a 90/2013. (X. 7.) VM rendelet alapján – a 2013. évben kapott támogatás kötelezettség-vállalással terhelt maradványát 2014. június 30-ig használhatják fel. (90/2013. (X. 7.) VM rendelet 8. § (4) bekezdés) A támogatás elszámolásáról, a lemondás alapján visszafizetett összegekről a tényleges adatok alapján – a 9. § (2) bekezdése szerint visszafizetési kötelezettség terhe mellett – kell számot adnia az önkormányzatnak, amennyiben a 2013. évben felhasználta az igénybevett támogatás teljes összegét, a 2013. évi költségvetési beszámolójának benyújtásával egyidejűleg, amennyiben a 2014. év június 30-áig használta fel, a 2014. évi költségvetési beszámolójának benyújtásával egyidejűleg. A beszámolóval egyidejűleg benyújtott külön elszámolás és a beszámoló 33. és 47. űrlapján közölt adatok egyezőségének vizsgálata. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai  az Igazgatóság részére benyújtott támogatás elszámolása és az azt alátámasztó számítások,  az önkormányzat rendelete a víz- és csatornadíjakról,  a lakossági ivóvíz szolgáltatásra vonatkozó és/vagy a vízi közművek üzemeltetéséről, működtetéséről szóló megállapodás (a szolgáltató és az önkormányzat között),  a szolgáltató vízjogi üzemeltetési engedélye, ennek hiányában az engedély megadásához benyújtott kérelem másolata és a MEKH-hez benyújtott működési engedély iránti kérelemről szóló hatósági bizonyítvány,  a szolgáltató költségkalkulációja,  a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének vagy népegészségügyi járási (fővárosi kerületi) intézetének a határozata,  az ingatlanok szennyvízcsatorna hálózatra történt rákötését bizonyító okiratok,  a szennyvíz beruházás dokumentációja,  a szennyvízberuházás támogatási szerződése,  analitikus nyilvántartások,  számlák, kifizetési bizonylatok, bankkivonatok,  a fel nem használt támogatás visszafizetéséről szóló bizonylatok. 2

Visszafizetésnél az Áht. szabályait kell alkalmazni.

10

A helyszíni ellenőrzés szempontjai 2.1. A lakossági ivóvíz és csatornaszolgáltatás támogatása 1. Az önkormányzat 2013. évre elfogadott ivóvíz, illetve csatornadíjakra vonatkozó hatályos önkormányzati rendelettel rendelkezett-e. 2. Az önkormányzat területén a fenti szolgáltatást érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező szolgáltató végezte-e. Amennyiben nem, akkor az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez benyújtott engedély iránti kérelemmel és a vízi közmű állami vagy önkormányzati tulajdonba való átadását igazoló műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvvel rendelkezik-e. 3. A 90/2013. (X. 7.) VM rendelet alapján benyújtott 2013. évre vonatkozó igénylés 10-11. sz. tábláiban feltüntetett mennyiségek és összegek összhangban vannak-e az analitikus nyilvántartás adataival. 4. A 2013. évi pályázathoz csatolt, a 90/2013. (X. 7.) VM rendelet 1. sz. melléklete szerinti nyilatkozatok valóságtartalma megalapozott volt-e. 5. A 90/2013. (X. 7.) VM rendelet 1. sz. melléklete szerinti 3. számú nyilatkozat valóságtartalmának vizsgálata. 6. Az önkormányzat rendelkezik-e olyan nyilvántartással, amelyből megállapítható, hogy a szennyvízcsatorna-hálózattal ellátott területen az ingatlanok 60 %-ának rákötése megvalósult-e (90/2013. (X. 7.) VM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja). 7. Az önkormányzat a kapott teljes támogatási összeget 2014. január 31-éig a – MEKH által kiadott víziközmű-szolgáltatás végzésére jogosító működési engedéllyel rendelkező víziközműszolgáltató vagy a MEKH által kiadott közérdekű üzemeltetésre kötelezettséget elrendelő határozattal rendelkező – víziközmű-szolgáltató rendelkezésére bocsátotta-e (90/2013. (X. 7.) VM rendelet 8. § (3) bekezdés). 8. Az önkormányzat és a szolgáltató szerződésében megállapodott-e: − a központi költségvetésből kapott összeg pontos rendeltetéséről, − a szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettségéről, amely az önkormányzat ellenőrzéséhez szükséges adatokat tartalmazza, − a szolgáltatónak történő továbbutalás feltételeiről, határidőiről. 9. A kapott támogatást az önkormányzat kizárólag a lakossági ivóvíz- és csatornaszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használta-e fel. 10. A bizonylatok és analitikus nyilvántartások alátámasztják-e a 33. űrlapon közölt adatok helyességét. 11. Az előző évi feladattal terhelt maradvány dokumentáltan felhasználásra került-e, illetve a fel nem használt támogatásrészt a központi költségvetésbe visszautalták-e. 12. Az önkormányzat 2013. évi támogatás kötelezettségvállalással terhelt maradványát 2014. június 30-ig felhasználta-e.3 2.2. Az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezése 1. Az önkormányzatot a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy népegészségügyi kistérségi (fővárosi kerületi) intézete határozatban kötelezte-e

3

A pénzügyi teljesítés a 2014. június 30-át követő helyszíni ellenőrzés esetén vizsgálható.

11

arra, hogy a településen élők részére az egészséges ivóvizet biztosítsák (90/2013. (X. 7.) VM rendelet 10. § (1) bekezdés). Az Ivóvízminőség-javító Programban érintett települések, településrészek vonatkozásában az önkormányzatok nem jogosultak támogatásra a (8) bekezdés szerinti eseti ivóvízszennyezéssel összefüggő igények kivételével (90/2013. (X. 7.) VM rendelet 10. § (2)-(3) bekezdés). 2. Az egészséges ivóvízről kiállított számlák alátámasztják-e az elszámolást. 3. A szolgáltató költségkalkulációja megfelelt-e 90/2013. (X. 7.) VM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott feltételeknek. 4. A felhasznált támogatás a 90/2013. (X. 7.) VM rendeletben szereplő képletnek megfelelően lett-e kiszámítva. 5. A bizonylatok és analitikus nyilvántartások alátámasztják-e a 33. űrlapon közölt adatok helyességét. 6. Az előző évi feladattal terhelt maradvány dokumentáltan felhasználásra került-e, illetve a fel nem használt támogatásrészt a központi költségvetésbe visszautalták-e.

12

3. LAKOSSÁGI TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK ÁRTALMATLANÍTÁSA Az igénylés alapja  a vidékfejlesztési miniszter 92/2013. (X. 10.) VM rendelete a települési önkormányzatok részére a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséhez kapcsolódóan nyújtott támogatásról. A támogatás célja: A hozzájárulás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett lakossági folyékony hulladék mennyisége (m3) után illeti meg azon települési önkormányzatokat, amelyek a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából - a hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás keretében - gondoskodnak. Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá. A hozzájárulást a települési önkormányzatok a lakossági folyékony hulladék becsült évi mennyisége (m3) alapján igénylik és annak tényleges mennyisége alapján számolnak el. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Htv.),  2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról,  92/2013. (X.10.) VM rendelet a települési önkormányzatok részére a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséhez kapcsolódóan nyújtott támogatásról (továbbiakban: 92/2013. (X. 10.) VM rendelet) Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. űrlapja, Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján megtörtént-e, és a kapott

támogatás összege helyesen került-e megállapításra. 2. Az elszámolt éves m3 mutatójának összevetése az előző évek elszámolt mutatóival. 3. Az elszámolás szabályszerűségének ellenőrzése az elszámoláshoz kötelezően csatolt

számlák és egyéb bekért dokumentumok alapján, illetve az elszámolás teljesítését (2014. november 30.) követően a 2014. évi beszámolóban történő felülvizsgálat során. A helyszíni vizsgálat dokumentumai  az önkormányzat rendelete a folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról,  az önkormányzat és a hulladékkezelést végző közszolgáltató között létrejött közszolgáltatási szerződés,  az önkormányzat analitikus nyilvántartása,  számlák, menetlevelek a folyékony hulladék elszállításáról,

13

 a lerakóhely üzemeltetőjének igazolása. A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Vizsgálandó, hogy az önkormányzat szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás keretében

gondoskodott-e a lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából, és csak a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtése és ártalmatlanítása után számolta-e el a hozzájárulást. 2. Az önkormányzat alkotott-e rendeletet a folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról. 3. Az

önkormányzat és a hulladékkezelést végző közszolgáltató között közszolgáltatási szerződés.

létrejött-e

4. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a települési önkormányzat a jóváhagyott, nem

közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó támogatást továbbadja. 5. Az önkormányzat vezetett-e analitikus nyilvántartást a hulladékkezelésről, és az tartalmazta-

e az érintettek nevét, az elszámolás alapját képező ténylegesen elszállított, a lakóhely által igazolt folyékony hulladék mennyiségét, a szállítás időpontját. 6. Az analitikus nyilvántartást az alapjául szolgáló számlák, menetlevelek szerint vezették-e. 7. A lerakóhely üzemeltetője, az oda beszállított, ártalmatlanított folyékony hulladék

mennyiségét igazolta-e, a hozzájárulás elszámolása ez alapján történt-e. 8. Az elszámolást a települési önkormányzat 2014. november 30-ig teljesítette-e a 92/2013.

(X. 10.) VM rendelet 2. sz. melléklete szerint.

14

4. KOMPOK, RÉVEK FENNTARTÁSÁNAK, FELÚJÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA Az igénylés alapja  a nemzeti fejlesztési miniszter 37/2013. (VII. 3.) NFM rendelete a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatása igénybevételének részletes szabályairól. A támogatás célja A közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak (továbbiakban: kompok, révek) fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatását azon települési önkormányzatok igényelhették, amelyek tulajdonában és működtetésében kompok, révek voltak, vagy amelyek közigazgatási területén közforgalmú, közútpótló jelleggel, érvényes engedély birtokában a kompokat, réveket működtették. Működtetési támogatásra csak azok az önkormányzatok pályázhattak, amelyeknél az átkelés nem ingyenes, és a komp-révközlekedéshez fogyasztói árkiegészítést vettek igénybe. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény,  49/2012. (VIII. 27.) NFM rendelet a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatása igénybevételének részletes szabályairól (továbbiakban: 49/2012. (VIII. 27.) NFM rendelet),  37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatása 2013. évi igénybevételének részletes szabályairól (továbbiakban: 37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet),  311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek besorolásáról,  240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. és 47. űrlapja,  a 2012. évi beszámoló 33. űrlapja (előző évi támogatás maradványa esetén),  az Igazgatóság részére megküldött, – a 37/2013. (VII. 03.) NFM rendelet 2. számú melléklete szerinti – elszámoló adatlap,  az önkormányzatok Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal kötött szerződéseinek másolata (az NFM az Igazgatóságok részére megküldte),  a beruházást lebonyolító vállalkozással kötött szerződés hitelesített másolata,  a Nemzeti Közlekedési Hatóság (továbbiakban: NKH), mint hajózási hatóság által kiállított jegyzőkönyv hitelesített másolata a munka elvégzéséről, vagy az NFM minisztérium

15

munkatársa által készített emlékeztető (amennyiben rendelkezésre áll - 37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 20. § (3) bekezdés),  a kifizetést igazoló dokumentumok, átutalási bizonylatok, számlák hitelesített másolatai. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok szempontjai 1. Az elszámolás része: a hiánytalanul kitöltött elszámoló lap, számlamásolatok, a kifizetést igazoló dokumentumok (átutalási bizonylatok) másolata, a munka elvégzéséről az NKH Hajózási Hatóság által kiállított jegyzőkönyv, a minisztérium munkatársa által készített emlékeztető, a beruházást lebonyolító vállalkozással kötött szerződés másolata. Az NFM a támogatási szerződésben előírja a „Beszámolási és elszámolási kötelezettség”-et, melyben a pénzügyi elszámoláshoz a Rendeletben szabályozott elszámoláson felül az alábbiakat kéri:  Az elszámolás alá eső valamennyi, a számviteli előírásoknak megfelelő számla, illetve egyéb bizonylat eredeti példányára az alábbi záradékot szükséges felvezetni: „A bizonylat összegéből X támogatási szerződés alapján elszámolva Y Ft”.  Az elszámoló lapnak tartalmaznia kell egy számlaösszesítőt, melynek tartalmaznia kell az elszámolni kívánt és a Támogatott által kiegyenlített számlák tekintetében:  a számlaszámot,  a számlaszám kiállítójának pontos adatait (név, cím, adószám),  a számla kiállításának idejét,  a számla teljesítési időpontját,  a fizetési határidőt,  a nettó és bruttó számlaértékeket,  az eszköz/szolgáltatás statisztikai besorolási számát,  az eszköz/szolgáltatás szövegszerű megnevezését.  Támogatott az elszámolás során köteles külön nyilatkozni arról, hogy a pénzügyi elszámolásban feltüntetett költségek kifizetése előtt azok összegszerűségéről – ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes kifizetés előtt ezen felül az ellenszolgáltatás teljesítéséről is – előzetesen meggyőződött.  Csak olyan számla számolható el, melyek keltezése a támogatási szerződés aláírása és az elszámolási határidő közé esik. Javítási, felújítási támogatás elszámolásához („A” típusú elszámoló lap):  elfogadott igénylés adatainak ellenőrzése,  a csatolt számlák az önkormányzat vagy az önkormányzattal szerződéses viszonyban álló üzemeltető nevére szólnak-e, és 2012. évi igénylés esetén a támogatási szerződés megkötését követő időpontról szólnak-e,  a műszaki tartalommal azonosíthatók-e, (a műszaki tartalom költségein belül eltérés lehetséges),  számszaki ellenőrzés. Működtetési költségek támogatásának elszámolásához (a „B” típusú elszámoló lapon): táblázat pontos kitöltése, számszaki ellenőrzés. 2. Az önkormányzat, amennyiben a 2012. évben kapott támogatást 2013. év június 30-ig használta fel, a 2013. évi költségvetési beszámolójának benyújtásával egyidejűleg benyújtotta-e 49/2012. (VIII. 27.) NFM rendelet 21. §-a szerinti elszámolást (49/2012. (VIII. 27.) NFM rendelet 20. § (2) bekezdés).

16

3. Az önkormányzat, amennyiben a 2013. évben támogatásban részesült és felhasználta az igénybevett támogatás teljes összegét, a 2013. évi költségvetési beszámolójának benyújtásával egyidejűleg elszámolt-e a támogatással. Amennyiben a támogatást 2014. év május 31-ig használta fel, a 2014. évi költségvetési beszámolójának benyújtásával egyidejűleg kell a 37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 20. §-a szerinti elszámolást benyújtania (37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 19. § (3) bekezdés). 4. Az elszámolás alapján vizsgálandó, hogy a felhasznált saját forrás mértéke megfelelt-e az alábbi feltételeknek. A támogatás mértéke: A fenntartási, felújítási és beszerzési támogatás az elismerhető költségek legfeljebb 70 %-a lehet, kivéve:  a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében szereplő településeket és  a területfejlesztés kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szereplő kistérségek (és az azokat alkotó települések), amelyek esetében a támogatás mértéke az elismerhető költségek 80 %-a lehet. 5. Amennyiben a külön elszámolás alapján az önkormányzatnak visszafizetési kötelezettsége keletkezett, azt teljesítette-e. 6. A 2013. évi beszámoló 33. és 47. űrlapján közölt információ a felhasznált támogatásról összhangban van-e a beküldött elszámolással. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai  a 37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 2. számú melléklete szerinti elszámoló adatlap („A” és „B” típusú elszámoló lap),  kifizetett számlák,  kifizetést igazoló dokumentumok, átutalási bizonylatok,  a hajózási hatóság által kiállított jegyzőkönyv másolata a munka elvégzéséről, vagy a minisztérium munkatársa által készített emlékeztető, amennyiben rendelkezésre áll (37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 20. § (3) bekezdés),  a beruházást lebonyolító vállalkozással kötött szerződés,  az elidegenítési tilalom betartására vonatkozó dokumentumok,  elkülönített számviteli nyilvántartás. A helyszíni ellenőrzés szempontjai 1. Az elszámoláshoz mellékelt bizonylatok hitelességének ellenőrzése. 2. Az önkormányzat az elszámolás során az ÁFA szabályokat megfelelően alkalmazta-e. 2006-tól csak azon önkormányzatoknál lehet a bruttó költségeket a támogatás alapjául figyelembe venni, amely önkormányzatok az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti levonási joggal nem rendelkeznek. Ha az önkormányzat a támogatást – szerződés alapján – a beruházás lebonyolítását végző, általános forgalmi adó levonására jogosult vállalkozónak továbbítja, a támogatásban a nettó módon számított költségeket veheti figyelembe (37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 11. § (6) bekezdés).

17

3. A korábbi években kapott támogatásokból beszerzett, felújított eszközök esetében betartották-e a nyilatkozatban vállalt elidegenítési tilalmat. Ha a támogatott eszköz elidegenítésére sor került, az önkormányzat visszafizette-e a támogatást.4 4. Az előző évi támogatás feladattal terhelt maradványa dokumentáltan felhasználásra került-e, illetve a fel nem használt támogatásrészt a központi költségvetésbe visszautalták-e. 5. Az önkormányzat a 2013. évi támogatás kötelezettségvállalással terhelt maradványát 2014. május 31-ig felhasználta-e.5 (A felhasználásra vonatkozó határidőt a miniszter az önkormányzat kérelmére egy alkalommal, legfeljebb 2014. június 30-áig meghosszabbíthatja.) (37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 19. § (2) bekezdés) 6. Az elnyert támogatásból megvalósuló munkák a támogatási szerződés hatálybalépését követően kezdődtek-e el (37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 18. § (1) bekezdés). 7. Az önkormányzat a támogatás felhasználásáról elkülönített számviteli nyilvántartást vezetett-e (37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 18. § (4) bekezdés).

4

Az önkormányzatnak a kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell a tartós üzemeltetés fenntartásáról (minimum 5 év), ugyanakkor vállalnia kell azt is, hogy az adott felújításra kerülő, valamint a beszerzett új eszközre – 2 millió Ft feletti támogatásnál – öt év elidegenítési tilalom vonatkozik (37/2013. (VII. 3.) NFM rendelet 11. § (1) bekezdés) 5 A pénzügyi teljesítés a 2014. május 31-ét/június 30-át követő helyszíni ellenőrzés esetén vizsgálható.

18

5. HATÁRÁTKELŐHELYEK FENNTARTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA A támogatás célja Az előirányzat 70 %-a a 2012. december 31-ei schengeni külső határszakaszokon (a magyarukrán, a magyar-román, a magyar-szerb, a magyar-horvát határszakaszokon), 30 %-a a 2012. december 31-ei schengeni belső határszakaszokon (a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határszakaszokon ) közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzatok támogatására szolgál. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. és 47. űrlapja,  a 2012. évi beszámoló 33. űrlapja (előző évi támogatás maradványa esetén). Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján, illetve – amennyiben volt – az előző évi támogatás feladattal terhelt maradványának elszámolása a 2013. évi beszámoló 47. űrlapján megtörtént-e. A kapott támogatás, illetve a feladattal terhelt maradvány összege helyesen került-e megállapításra. 2. A feladattal terhelt, de fel nem használt összeget az önkormányzat a 2013. évi beszámolójában szerepeltette-e. (A feladattal terhelt maradványt 2014. június 30-ig használhatja fel.) 3. Az önkormányzat a támogatás év végi kötelezettségvállalással nem terhelt maradványát a központi költségvetésbe visszafizette-e. A helyszíni felülvizsgálat dokumentumai  számlák, bizonylatok (működési célú feladatellátásról),  bankkivonatok. A helyszíni felülvizsgálat szempontjai 1. A támogatás felhasználása a 2013. évi Kvtv. 3. sz. melléklet 5. jogcímében szabályozott célokra (a határátkelőhely tisztántartására, a megközelíthetőség érdekében felmerülő működési célú kiadások teljesítésére – a személyi jellegű kiadások nélkül) történt-e. 2. A támogatás felhasználását bankkivonatok vagy egyéb bizonylatok alátámasztják-e. 3. Az előző évi feladattal terhelt maradvány dokumentáltan felhasználásra került-e, illetve a fel nem használt támogatásrészt a központi költségvetésbe visszautalták-e. 4. Az önkormányzat 2013. évi támogatás kötelezettségvállalással terhelt maradványát 2014. június 30-ig felhasználta-e.6

6

A pénzügyi teljesítés a 2014. június 30-át követő helyszíni ellenőrzés esetén vizsgálható.

19

6. A HELYI SZERVEZÉSI INTÉZKEDÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖBBLETKIADÁSOK TÁMOGATÁSA 6.1. A települési önkormányzatok és társulásaik létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 5/2013. (III. 14.) BM rendelet szerinti munkáltatói kifizetések visszatérítésének ellenőrzése Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.),  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.),  a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény (továbbiakban: Kttv.),  5/2013. (III. 14.) BM rendelet a települési önkormányzatok és társulásaik létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről (továbbiakban: 5/2013. (III. 14.) BM rendelet). Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. űrlapja,  az 5/2013. (III. 14.) BM rendelet 1-3. sz. mellékletei,  a mellékletekhez csatolandó, a kifizetést igazoló dokumentumok. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján, megtörtént-e. A kapott támogatás összege helyesen került-e megállapításra. 2. Az önkormányzat a támogatásnak a foglalkoztatottak részére történő tényleges kifizetésről – külön elszámolás keretében, a tényleges kifizetést követően – elektronikus úton az ebr42 rendszerben is, elszámolt-e az Igazgatóság felé az 5/2013. (III. 14.) BM rendelet 3. sz. melléklete szerinti adatlapon. Az elszámolás személyenként történt-e. A személyenként felmerülő eltérések nem kerültek-e összevonásra az 5/2013. (III. 14.) BM rendelet 11. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Az adatlaphoz csatolásra kerültek-e a kifizetést igazoló dokumentumok. Ha a folyósított támogatás összege:  kisebb volt, mint a ténylegesen kifizetett összeg, akkor a különbözet nem volt megigényelhető,  több volt, mint a ténylegesen felhasznált összeg, akkor:  az önkormányzat a különbözetet visszafizette-e a központi költségvetés részére (5/2013. (III. 14.) BM rendelet 11. § (2) bekezdés b) pontja),  az év végi elszámolás alkalmával a visszafizetési kötelezettség szerepel-e a beszámolóban, és a visszafizetést az önkormányzat teljesítette-e. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai 2013. évben benyújtott pályázati dokumentáció:  5/2013. (III. 14.) BM rendelet mellékletei (igénylési adatlapok, elszámolás adatlapja),  az igénylő létszámcsökkentésre vonatkozó döntése, 20

 a felmentett munkavállaló személyi anyaga,  a létszám analitikák,  a tényleges kifizetést alátámasztó dokumentumok. A helyszíni ellenőrzés szempontjai 1. A létszámcsökkentési döntés és kifizetési kötelezettség 2012. szeptember 30-át követően történt-e. 2. A pályázatban feltüntetett felmentés és végkielégítés alapjául szolgáló idő összevetése az önkormányzatnál található adatokkal. 3. A létszámcsökkentéssel érintett álláshelyen foglalkoztatottat munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának megszakítása nélkül nem foglalkoztatták-e tovább az önkormányzat költségvetési szerveinél, feladatátadás következtében pedig a pályázó fenntartói körén kívüli munkáltatónál. 4. Teljesült-e az öt évig vissza nem állíthatóság feltétele a megszüntetett álláshellyel kapcsolatban. Az erről szóló beszámoló adatait és az önkormányzat zárszámadási rendeletében foglalt létszámadatokat alátámasztják-e az analitikus nyilvántartás adatai (a korábbi években kapott támogatásokra vonatkozóan is). 5. Amennyiben az igénylő a támogatást követő öt éven belül a megszüntetett álláshelyet visszaállította és azt jogszabályváltozásból adódó és az igénylést benyújtó számára kötelezően ellátandó többletfeladatok nem teszik szükségessé, lemondott-e az ezen álláshely megszüntetésére jóváhagyott támogatásról, valamint visszafizette-e a már folyósított támogatást. 6. A tényleges kifizetések teljesítése megtörtént-e (fizetési jegyzékekkel alátámasztották-e, a foglalkoztatott bankszámlájára utalták-e). 7. A benyújtott pályázattal elnyert összeg és a ténylegesen kifizetett összeg összehasonlítása (a pályázati dokumentáció és a fizetési jegyzékek, illetve a nem rendszeres kifizetések bizonylatának összevetése).

6.2. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések visszatérítésének ellenőrzése A támogatás célja a prémiumévek programban és a különleges foglalkoztatási állományban részt vevőknek kifizetett juttatások munkáltatók számára történő megtérítése. A támogatási igényt a települési önkormányzat jegyzője, illetve többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének vezetője nyújthatta be negyedévente az Igazgatósághoz, a felügyelete alá tartozó munkáltatók igénylése alapján. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.),  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.),  a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény (továbbiakban: Kttv.),

21

 a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Pptv.),  a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,  8/2005. (II.08.) PM rendelet a prémiumévek programmal, valamint a különleges foglalkoztatási állománnyal kapcsolatos egyes munkáltatói költségek költségvetési megtérítésének eljárási szabályairól Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok szempontjai 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján megtörtént-e. A kapott támogatás összege helyesen került-e megállapításra. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai − közgyűlési/képviselő testületi határozat a létszámleépítésről, − költségvetési rendeletek, − a prémium évek programra jogosult dolgozók részére átadott, a programban való részvételt felajánló és a részvételi feltételeket részletesen tartalmazó dokumentumok, − munkavállalói nyilatkozat a programhoz való csatlakozásról, − munkaköri leírás, − igénylőlapok, − bérjegyzékek, egyéb kifizetéseket bizonyító iratok, − kinevezési okmányok, munkaszerződések, átsorolások, − az elszámolást megalapozó számítások, − készített analitikák, − létszámnyilvántartások, − költségvetési rendeletek (létszámcsökkentés évére vonatkozó, illetve az azt követő 18 hónap vonatkozásában), − alapító okiratok. A helyszíni ellenőrzés szempontjai 1. A prémiumévek programban részt vevő személy megfelelt-e a Pptv. 3. §-ában foglalt feltételeknek, azaz legfeljebb 5 éven belül az előrehozott öregségi nyugdíjra vagy az öregségi nyugdíjra való jogosultság életkori és szolgálati idővel kapcsolatos feltételeit megszerzi, feltéve, hogy előrehozott öregségi nyugdíjra nem jogosult, illetve csökkentett összegű előrehozott nyugdíjban nem részesül. 2. A programban részt vevő rendelkezett legalább huszonöt év közszférában eltöltött idővel, folyamatos jogviszonyban, további foglalkoztatására a Kttv. 63. § (1) bekezdésében, illetőleg a Kjt. 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott okból, vagy az Mt. 66. § (2) bekezdése szerint a munkáltató működésével összefüggő okból vagy a Kttv. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felmentés miatt nem volt lehetőség és hozzájárult határozatlan idejű foglalkoztatására irányuló jogviszonyának határozott idejű jogviszonnyá történő módosításához. 3. A munkáltató a Pptv. 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint járt-e el a programban való részvétel felajánlása során. 4. Teljesültek-e a Pptv. 4. § (4)-(5) bekezdésében előírtak, mely szerint a programban részt vevő havonta a korábbi illetménye hetven százalékának megfelelő mértékű juttatásban részesül:

22

 A programban részt vevő – köztisztviselőt, közszolgálati jogviszonyban állót kivéve – a számára foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján járó természetbeni étkezés, vagy étkezési hozzájárulás, továbbá a ruházati költségtérítés harminc százalékát, valamint az utazási költségeinek megtérítése címén a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg. A fenti juttatásokat a programban részt vevő személy a megfelelő mértékben kapta-e meg.  A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében a programban való részvétellel összefüggésben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött idő jogszerzőnek számít. A jubileumi jutalom összegét a korábbi illetménye hetven százalékának megfelelő mértékű juttatást alapul véve állapították-e meg.  A programban részt vevő közszolgálati jogviszonyban álló a Kttv.-ben meghatározott cafeteria juttatás, valamint ahol a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok távolléti díj, illetmény vagy azokon alapuló juttatás fizetését írják elő (a köztisztviselőt kivéve). A fenti juttatások harminc százalékát kapta-e meg a programban részt vevő személy. 5. A programban részt vevőt a munkáltatója hetente – munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában – 12 óránál nem foglalkoztatta-e többet. (A programban részt vevő számára a munkavégzés elrendelése aránytalan sérelmet nem okozhatott, számára rendkívüli munkavégzés nem volt elrendelhető.) 6. A különleges foglalkoztatási állományban részt vevő személy megfelelt-e a Pptv. törvény 5. §ában foglalt feltételeknek, azaz rendelkezett-e Kttv. 8. § (5)-(7) bekezdése alapján legalább 10 év közszolgálati jogviszonyként elismert idővel, további foglalkoztatására a Kttv. 63. § (1) és 229. § (1) bekezdésben meghatározott okból nem volt lehetőség, a prémiumévek programban való részvétel feltételeinek nem felelt meg és hozzájárult határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyának határozott idejű jogviszonnyá történő módosításához, továbbá vállalta, hogy a különleges foglalkoztatási állomány időtartama alatt – külön jogszabályban meghatározottak szerint – elhelyezkedését segítő munkaerő piaci szolgáltatásokat vesz igénybe. 7. Vizsgálandó továbbá a munkáltató költségvetési engedélyezett létszámkerete, ugyanis a Pptv. 6. § (2)-(3) bekezdései szerint költségvetési megtérítés iránt az a munkáltató nyújthat be igényt, amely vállalja, hogy a prémiumévek programban való részvétellel, illetőleg a különleges foglalkoztatási állománnyal összefüggő kinevezés-módosítást megelőző hónapi meglévő költségvetési engedélyezett létszámkeretét a kinevezés-módosítás időpontjától számított 18 hónapig nem emeli fel. Nem számít a vállalás megszegésének, ha a létszám emelésére jogszabályban előírt feladat teljesítése miatt került sor. Ha a munkáltató saját forrása terhére vállalta, hogy a prémiuméves program költségeihez legalább 15 százalékban hozzájárul, fenti határidő 12 hónap. 8. Vizsgálandó a Pptv. 4. § (10) bekezdése vonatkozásában, hogy a munkáltató munkajogi jogállásának változása esetén a költségvetési megtérítés iránti igényt a jogelőd költségvetési szervet fenntartó települési önkormányzat, vagy társulás nyújtotta-e be, kivéve, ha a jogutód fenntartó is önkormányzat, illetve társulás. 9. Vizsgálandó, hogy teljesültek-e a Pptv. 4. § (1) bekezdésében előírtak, mely alapján a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem szüntethető meg felmentéssel a 3. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő okból. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a jogviszony megszűnik a programban részt vevő öregségi nyugdíjra való jogosultsága életkori, valamint szolgálati időre vonatkozó feltételeinek megszerzésével, vagy új munkaviszony, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszony, állami vezetői szolgálati viszony létesítésével, kivéve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatti, a megszűnést megelőzően legfeljebb 30 nappal végrehajtott áthelyezés esetét, továbbá a programban részt 23

vevő a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt jogosultsága feltételeinek megszerzésével. 10. Figyelembe vették-e a Pptv. 8 §-át, amely alapján a programban 2012. január 1-jén részt vevő személy munkavégzésre irányuló jogviszonya – a kinevezés-, illetve munkaszerződésmódosításban foglaltaktól eltérően – akkor is az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének időpontjában szűnik meg, ha ez későbbi, mint a programban történő belépés miatt szükségessé vált kinevezés-, illetve munkaszerződés-módosításban szereplő, a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésére meghatározott időpont. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony ezen időpont előtt valamely, e törvényben szabályozott egyéb okból megszűnjön.

24

7. ÓZDI MARTINSALAK FELHASZNÁLÁSA MIATT KÁRT SZENVEDETT LAKÓÉPÜLETEK TULAJDONOSAINAK KÁRTALANÍTÁSA

Az igénylés alapja A települési önkormányzatok igényelhették azon magánszemély tulajdonosok támogatására, akiknek a martinsalakból épült – építési és használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel rendelkező – lakott lakóépülete a 2002. január 15-éig benyújtott kérelme és a szakértői vélemény alapján helyreállításra, újjáépítésre szorul. Az igényelt támogatást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az épületek károsodásának mértékére (kategóriáira) tekintettel sorolta. Az előirányzat szolgált az ÉMI Kht. általi azon ózdi martinsalak felhasználásával épült lakóépületek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmai felügyelete mellett történő felmérésére, amelyeket a 2002. január 15-éig benyújtott kérelem alapján szakértő megvizsgált és épületkategóriába sorolt, de az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján kárenyhítésben még nem részesültek. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. és 47. űrlapja,  az elszámolás adatlapjai. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján, illetve – amennyiben volt – az előző évi támogatás feladattal terhelt maradványának elszámolása a 2013. évi beszámoló 47. űrlapján megtörtént-e. A kapott támogatás, illetve a feladattal terhelt maradvány összege helyesen került-e megállapításra. 2. Az önkormányzat a külön elszámolást megküldte-e az Igazgatóság részére a munkák befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb 2013. február 28-ig, és a felhasznált összeg egyezik-e a 2013. évi beszámoló 33. (2013. évi támogatás), illetve 47. űrlapjain (2012- évben kapott támogatás) elszámolt összeggel. 3. Ha az önkormányzatnak volt 2012. évről kötelezettséggel terhelt maradványa, annak összegét 2013. december 31-éig felhasználta-e, illetve azt a 2013. évi beszámoló 47. űrlapján szerepeltette-e. Amennyiben a felhasználás nem vagy csak részben történt meg, a fel nem használt összeget az önkormányzat befizette-e a központi költségvetésbe. 4. Az önkormányzat a 2013. évi támogatás év végi kötelezettségvállalással nem terhelt év végi maradványát a központi költségvetésbe visszafizette-e. 5. A vizsgált támogatás vonatkozásában szerepelt-e feladattal terhelt, de fel nem használt maradvány a beszámolóban, amelyet 2014. december 31-ig használhat fel az önkormányzat pénzügyi teljesítésre.

25

A helyszíni ellenőrzés dokumentumai  az elszámolás adatlapjai,  az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által megrendelt szakértői vizsgálati jegyzőkönyv,  a kifizetés megtörténtét igazoló bizonylatok, főkönyvi kivonat. A helyszíni ellenőrzés szempontjai 1. A 2002. január 15-ig bejelentett károsodást illetően az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által megrendelt szakértői vizsgálati jegyzőkönyv, megállapítás rendelkezésre állt-e. 2. A károsult részére a kifizetés megtörtént-e. 3. Az önkormányzat által elszámolt támogatás összegét a rendelkezésre álló bizonylatok alátámasztották-e. 4. Az előző évi feladattal terhelt maradvány dokumentáltan felhasználásra került-e 2013. december 31-éig, illetve a fel nem használt támogatásrészt a központi költségvetésbe visszautalták-e.

26

8. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS TÁRSULÁSAIK EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAI SAJÁT FORRÁS KIEGÉSZÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

Az igénylés alapja a 19/2013. (V. 22.) BM rendelet a helyi önkormányzatok és az önkormányzati társulások európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítéséhez nyújtható támogatásról A támogatás célja A központi költségvetés támogatást biztosított az Európai Unió támogatásai (továbbiakban: uniós alapok) iránt – a 2007-2013-as programozási időszakot érintően, valamint a Svájci-Magyar Együttműködési Program vonatkozásában a 2007-2017 időszakot érintően – benyújtott és nyertes önkormányzati fejlesztési célú pályázatokhoz szükséges saját forráshoz (továbbiakban: BM EU Önerő Alap támogatás). Az BM EU Önerő Alap támogatás előirányzata a következő célokra volt felhasználható: 1. a korábbi években jóváhagyott BM EU Önerő Alap támogatás folyósítására, valamint 2. új támogatási szerződés volt köthető az önkormányzati feladatok ellátását segítő, illetve biztosító:  vízgazdálkodási,  környezetvédelmi,  egészségügyi alapellátási, fekvő- és járóbeteg-szakellátási célú,  bölcsődei, óvodai nevelési és általános iskolai feladatokat ellátó intézményekben megvalósuló, valamint  szociális város-rehabilitációs,  belterületi közutak, kerékpárutak tárgyú infrastrukturális fejlesztésekhez elnyert uniós támogatás saját forrás kiegészítésére. 2013. évben a megyei önkormányzat azon fejlesztéseihez szükséges saját forrás kiegészítésére igényelhetett támogatást, amelyek esetében az európai uniós támogatásról szóló döntés a 2012. évben vagy azt megelőzően született meg. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  19/2013. (V. 22.) BM rendelet a helyi önkormányzatok és az önkormányzati társulások európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítéséhez nyújtható támogatásról,  4/2011. (I. 28.) Kormányrendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről,  240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről,  311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. és 47. űrlapja,  a 2012. évi beszámoló 33. űrlapja (előző évi támogatás maradványa esetén).

27

Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján, illetve – amennyiben volt – az előző évi támogatás feladattal terhelt maradványának elszámolása a 2013. évi beszámoló 47. űrlapján megtörtént-e. A kapott támogatás helyesen került-e megállapításra. Megjegyzés: A támogatás folyósítása alapvetően teljesítményarányosan történik, 2013. évtől azonban a rendelet 15. § (2) bekezdése alapján meghatározott támogatási céloknál és meghatározott feltételek teljesülése esetén előleg kérhető. Az előleg folyósítása a támogatási szerződés megkötését követően történik, és ha az nem kerül felhasználásra, akkor „Az önkormányzat, társulás által fel nem használt, de a következő évben jogszerűen felhasználható összeg” lesz. Az önkormányzatok számára utalt előleg/támogatás felhasználását illetően nincs információnk, ezért az adatok valóságtartalmát ellenőrizni nem tudjuk. (Előző években az utalt támogatást fel kellett használnia – hiszen lehívta az összege - azonban most már nem tudjuk a kapott támogatásból melyik lehívott összeg és melyik előleg). A helyszíni ellenőrzés dokumentumai  támogatási szerződés,  a támogatás alapját képező okirat,  az elszámolás adatlapjai,  települési önkormányzatok társulása esetében a társulási megállapodás,  naprakész nyilvántartás a támogatás felhasználását illetően,  az önkormányzati önrészt igazoló bizonylatok,  kifizetett számlák, egyéb dokumentumok,  kifizetést igazoló dokumentumok (átutalási bizonylatok). A helyszíni ellenőrzés szempontjai 1. A pályázó rendelkezett-e elkülönített és naprakész nyilvántartással az BM EU Önerő Alap támogatás felhasználását illetően – számlákkal és egyéb szükséges dokumentumokkal alátámasztva. 2. Az önkormányzat a saját forrást a pályázati feltételeknek megfelelően biztosította-e. 3. Az önkormányzat a támogatást a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően használtae fel. 4. A támogatás felhasználásának időpontjában a pályázó jogosult volt-e a támogatásra, valamint az összegszerűségében megfelelt-e a támogatási szerződésben meghatározott mértéknek. 5. A támogatást képező okiratban a pályázó volt-e a kedvezményezett.7 6. Nem történt-e jogtalan felhasználás (19/2013. (V. 22.) BM rendelet 16. §). 7. Amennyiben jogtalan felhasználás ténye állt fenn, a támogatásról részben vagy egészben lemondott-e, illetve a jogtalanul felhasznált támogatásrészt visszafizette-e a központi költségvetésbe.

7

A 19/2013. (V.22.) rendelet 4. § (3) bekezdése értelmében BM EU Önerő Alap támogatás a) a pályázó által alapított költségvetési szerv által elnyert uniós támogatáshoz, vagy b) - ha a saját forrást a pályázó biztosítja - az uniós támogatás nem helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás kedvezményezettje esetén a helyi önkormányzat vagy önkormányzati tulajdoni hányadát érintő beruházáshoz kapcsolódóan is igényelhető.

28

9. GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM KERETÉBEN NYÁRI ÉTKEZTETÉS BIZTOSÍTÁSA Az igénylés alapja a 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet a települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2013. évben nyújtott támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól A támogatás célja A 2013. évi Kvtv. 3. sz. melléklet 9. pontja, valamint a 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet alapján: A támogatás a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátásának támogatására szolgált. Támogatásra azok a települési önkormányzatok voltak jogosultak, akik vállalták, hogy a nyári időszakban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára étkeztetést biztosítanak. Amennyiben a támogatás nem került teljes egészében felhasználásra, az önkormányzatoknak az előzetes beszámolóval egyidejűleg be kellett nyújtaniuk az ÖNEGM elektronikus rendszerben rögzített, a támogatás módosítására irányuló kérelmet (lemondást) is, valamint az Ávr. 102. §-a szerint a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolást 2013. szeptember 25-éig. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.),  a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.),  a termőföldről szóló 1994. évi LV törvény (továbbiakban: Tft.),  368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban: Ávr.)  30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet a települési önkormányzat részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2013. évben nyújtott támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól (továbbiakban: 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet),  52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés feltételeiről (továbbiakban: 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet),  a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet (továbbiakban: 240/2006. (XI. 30. Korm.rend.). Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. űrlapja,  az önkormányzat által az Igazgatósághoz benyújtott, a 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete szerinti, 2013. évre vonatkozó elszámolás,  az elszámoláshoz csatolandó dokumentumok a 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 9. §-ának megfelelően.

29

Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján megtörtént-e. 2. A támogatás elszámolása az ÖNEGM rendszerben és papír alapon határidőben megtörtént-e. 3. A benyújtott külön elszámolás és a beszámoló 33. űrlapján közölt adatok egyezőségének vizsgálata. 4. A fel nem használt támogatás az elszámolás benyújtásáig – 2013.09.25-éig – visszafizetésre került-e. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai  az önkormányzat által az Igazgatósághoz benyújtott, a 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete szerinti elszámolás,  a gyermekjóléti szolgálat által összeállított gyermek-étkeztetésben résztvevők névsora,  a gyermekjóléti szolgálat által kiállított igazolás, amennyiben az önkormányzat a 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 7. § (4) bekezdés a) pontja szerinti feltételek (gyermekfelügyelet, szabadidős program biztosítása, az előírtnál nagyobb arányú saját forrás biztosítása) teljesítését is vállalta a pályázatában,  a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapító jegyzői határozatok,  a nyári gyermekétkeztetésről készített önkormányzati nyilvántartások, kimutatások, valamint az azt alátámasztó számlák, bankszámlakivonatok  amennyiben az önkormányzat:  közvetlenül a kistermelőtől szerezte be az alapanyagot: ~ a kistermelővel, vállalkozóval kötött szerződés, vagy a kistermelő által az önkormányzat nevére kiállított számla,  szerződést kötött az étkeztetés biztosítására: ~ az étkeztetést biztosítóval kötött szerződés, ~ az étkeztetést biztosító által az önkormányzat nevére kiállított számla, ~ az étkeztetést biztosító nyilatkozata arról, hogy ételei a feltételeknek megfelelően készülnek el. A helyszíni ellenőrzés szempontjai8 1. Az önkormányzat helye szerint illetékes szociális és gyámhivatal 2013. május 3-áig elektronikus levélben felhívta-e a települési önkormányzat jegyzőjének és a gyermekjóléti szolgálatnak a figyelmét a nyári gyermekétkeztetéshez igényelhető támogatás lehetőségére. (30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 6. § (1) bekezdés) 2. Az önkormányzat jegyzője – az igénylés leadása előtt – 2013. május 10-éig felmérte-e a nyári étkeztetés iránti igényeket és eszerint igényelte-e a támogatást. (30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 6. § (2) bekezdés)

8

Készült a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya által 2012.05.04-én, 20867-2012-GYERGYÁM számon kiadott szakmai iránymutatása (a szociális nyári gyermekétkeztetés 2012. évi támogatása) alapján, melyben leírtak megfeleltethetők ezen támogatás ellenőrzésének 2013. évi szempontrendszeréhez is.

30

3. Az önkormányzat a 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete szerinti elszámolását határidőben – 2013. szeptember 25-éig – benyújtotta-e az Igazgatósághoz. (30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 9. § (1) bekezdés) 4. Az Önkormányzat az elszámolását:  a 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendeletben meghatározott élelmezési napok száma és az ellátásban részesülők létszáma alapján készítette-e el,  egy gyermekre naponta legfeljebb 440 forintot számolt-e el,  a fel nem használt támogatást határidőre (2013.09.25-én) visszautalta-e, és  fel nem használt támogatás esetén az Ávr. 102. §-a szerint a támogatás módosítására irányuló kérelmét benyújtotta-e a Kincstár felé. A 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 9. § (1) bekezdése értelmében a benyújtási határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha az önkormányzat az elektronikus rendszerben (a Kincstár által üzemeltetett ÖNEG rendszer) az előzetes beszámolót és a kérelmet 2013. szeptember 25-én éjfélig rögzítette, és azt legkésőbb 2013. szeptember 26-án postára adta. 5. A nyári gyermekétkeztetést az önkormányzat a Gyvt. 19. §-a szerinti, érvényes rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt megállapító határozattal rendelkező gyermekek részére biztosította-e. 6. Az önkormányzat a 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. § (1) bekezdésében megadott időszakban (2013. június 17. és 2013. augusztus 30. között), legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon át biztosította-e az ellátást. A 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 4. §-a alapján az étkeztetés biztosításának időszaka egyes rászoruló gyermekek tekintetében – a rászoruló gyermek más településen történő táborozása vagy más okból való akadályoztatása esetén – a 2. § (1) bekezdésében meghatározott időszaknál rövidebb is lehetett. Ebben az esetben az önkormányzat az étkeztetésbe további, a támogatás igénylésénél figyelembe nem vett rászoruló gyermeket vonhatott be. 7. Az önkormányzat a 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 5. §-a szerinti, a pályázatában vállalt önerőt biztosította-e a nyári gyermekétkeztetés megvalósításához. 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 5. § (2) A leghátrányosabb helyzetű település települési önkormányzata az által biztosított meleg-étkeztetésben részesülő valamennyi rászoruló gyermek után saját forrás nélkül igényelheti a támogatást, (3) A hátrányos helyzetű település települési önkormányzata a) az általa biztosított meleg étkeztetésben részesülő gyermekek legfeljebb 50%-a után saját forrás nélkül igényelheti a támogatást, b) az a) pont szerinti létszámon felül annyi rászoruló gyermek után igényelheti a támogatást, ahány rászoruló gyermeknek saját forrásból történő étkeztetését a támogatási kérelmében vállalja. (4) A (2) és (3) bekezdésbe nem tartozó település települési önkormányzat a) az általa biztosított meleg étkeztetésben részesülő gyermekek legfeljebb 25%-a után saját forrás nélkül igényelheti a támogatást, b) az a) pont szerinti létszámon felül annyi rászoruló gyermek után igényelheti a támogatást, ahány rászoruló gyermeknek saját forrásból történő étkeztetését a támogatási kérelmében vállalja. A 8. sz. lábjegyzetben hivatkozott szakmai iránymutatás 5.) Hány gyermek részére kell biztosítani az étkeztetést abban az esetben, ha önerőt nem vállalt az önkormányzat, azonban nem kapta meg a teljes igényelt támogatást?

31

Az étkeztetést ilyen esetben elegendő annyi gyermek részére biztosítani, mint ahány után az önkormányzat támogatást kapott. (Mivel ilyen esetben a támogatást igénylő adatlapon nem vállalták önerő biztosítását – csak támogatási összeget igényeltek –, így az önkormányzat önerő biztosítására nem kényszeríthető a támogatás fejében. Ebben az esetben azon gyermekek számát, amelyek részére az étkeztetést az önkormányzatnak biztosítania kell a következőképpen lehet számítani: a támogatás összege / (440 Ft/fő/nap * étkezési napok száma) Abban az esetben, ha az önkormányzat a 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 5. §-a alapján nagyobb arányú önerő biztosítását vállalta, úgy annak teljesítésétől nem lehet eltekinteni, mivel a vállalás okán részesült nagyobb támogatási összegben. 8. Amennyiben az önkormányzat a 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 7. § (4) a) pontjában előírt feladatok biztosítását vállalta, úgy ezeket dokumentáltan teljesítette-e. 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 7. § (4) A (3) bekezdésben meghatározott összegű támogatásnál magasabb összegű támogatásban részesülhet – figyelemmel arra is, hogy leghátrányosabb helyzetű vagy hátrányos helyzetű település önkormányzata – az a települési önkormányzat, amely a következő feltételek legalább egyikét teljesíti: a) támogatási kérelmében vállalja, hogy az étkeztetéshez kapcsolódóan szabadidős programot biztosít a gyermekek számára, melynek megvalósulását az elszámolásnál a gyermekjóléti szolgálat igazolja, b) támogatási kérelmében a számára az e rendeletben meghatározott keretek között nagyobb arányú saját forrás biztosítását vállalja. A 8. sz. lábjegyzetben hivatkozott szakmai iránymutatás 7.) Vállalható-e a 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 7. § (4) a) pontjában foglalt feltétel (gyermekfelügyelet, szabadidős program) abban az esetben, ha az önkormányzat az egyes gyermekekhez történő házhozszállítással biztosítja az ételt? A program célja, hogy a gyermek jusson mindennap meleg ételhez. Amennyiben az önkormányzat az ételt kiszállítja a gyermek részére, úgy nincs biztosítva, hogy az ételt valóban a gyermek fogyasztja el, ezért a kiszállítástól lehetőség szerint tartózkodni kell. A 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet lehetővé teszi, hogy a magasabb támogatási összeg fejében az önkormányzat – gyermekfelügyelet nélkül – csak a szabadidős programokat biztosítsa. 9. Ha a rászoruló gyermek nem a lakóhelye szerinti települési önkormányzat által szervezett nyári gyermekétkeztetésben vett részt, a lakóhely szerinti települési önkormányzat a rászoruló gyermekre jutó támogatást átadta-e a nyári gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzatnak. (30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 5. § (5) bekezdés) 10. Az elszámolás során egy gyermeket naponta csak egyszeresen vettek-e figyelembe. A 8. sz. lábjegyzetben hivatkozott szakmai iránymutatás 2.) A 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. § (1) bekezdés alapján az étkeztetést a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozattal (továbbiakban: rgyk ) rendelkező gyermekek számára lehet biztosítani, tehát a programban csak a 18. életévüket be nem töltött személyek vehetnek részt. Amennyiben a gyermek a nyár folyamán tölti be a 18. életévét, úgy a programban a nagykorúsága betöltéséig vehet részt. Abban az esetben, ha a gyermek rgyk-ra való jogosultsága a program során szűnik meg, és a gyermek törvényes képviselője az rgyk-ra való jogosultság ismételt megállapítását nem kérte, a megszűnés napjától a támogatásból nem biztosítható a gyermek számára étkeztetés.

32

Abban az esetben, ha a rgyk-ra való jogosultság ismételt megállapítása iránt a kérelmet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 66/A. § (3) bekezdése szerint nyújtották be és a jogosultság ismételten megállapításra került, úgy a gyermek számára biztosítható az étkeztetés. Tehát az a gyermek részesülhet étkeztetésben, akinek adott napon/napokon az rgyk-ra való jogosultsága fennáll. 6.) Abban az esetben, ha az egyes gyermek után folyósítható támogatási összegből (440,- Ft) több mint egy adag étel készíthető el, úgy a megmaradó töredékösszegből további gyermek étkeztetése biztosítható, vagy a töredékösszeget a 30/2013. (IV. 30.) rendelet 9. § (1) bekezdése alapján vissza kell fizetni. (Megjegyzés: A szakmai iránymutatás konkrét példákat is tartalmaz.) 11. Az ellátás megtörténtének dokumentálása:  a nyári gyermekétkeztetésről vezetett nyilvántartásokból egyértelműen megállapítható-e a feladatellátás megvalósulása, az ellátás kezdő időpontja, időtartama.  a nyilvántartásból megállapíthatóak-e az ellátásban részesülő gyermekek adatai és élelmezési napjai.  a nyilvántartásban az ellátás megtörténtét az igényjogosultak törvényes képviselői aláírásukkal igazolták-e. 12. Az önkormányzat számlával vagy szerződéssel igazolta-e, hogy az ételt a támogatás legalább 30 %-ának megfelelő értékben mezőgazdasági őstermelő, kistermelő illetve családi vállalkozó által megtermelt vagy előállított alapanyagokból biztosította. 30/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. § (1) ….. az ételt az alapanyag megvásárlására fordított támogatási összeg legalább harminc százalékának megfelelő értékben a) az Szja. tv. 3. § 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő, b) az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet 2. § (1) pontja szerinti kistermelő, c) a Tft. 3. § i) pontja szerinti családi gazdálkodó, vagy d) a Tft. 3. ’ k) pontjában meghatározott mezőgazdasági tevékenységet folytató, a kisés középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 2. § (3) bekezdése szerinti mikro vállalkozás által megtermelt vagy előállított alapanyagokból biztosítja, vagy önként vállalt önkormányzati feladat körében termelteti. A Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztálya által 2013. május 15-én érkezett állásfoglalásában szereplő tájékoztatás alapján: „A rendelet d) a Tft. 3. § k) pontjában meghatározott mezőgazdasági tevékenységet folytató, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti mikrovállalkozás [az a)-d) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: termelő] által megtermelt vagy előállított alapanyagokból biztosítja, vagy önként vállalt önkormányzati feladat körében termelteti. felhatalmazása alapján lehetséges az önként vállalt feladat (START munka program) során megtermelt alapanyag felhasználása. A START munka keretében akár saját önkormányzat által megtermelt (pl. zöldség, gyümölcs, tojás stb) alapanyagot is fel lehet használni. Amire figyelni szükséges, hogy az önkormányzat által az értékesítési gyakorlat során kiállított számla/nyugta/felvásárlási jegy kiállításakor az áru értéke, a napi piaci áron 33

kerüljön megállapításra és kerüljön rávezetésre, hogy a nyári gyermekétkeztetésre kapott támogatás terhére kerül elszámolásra.”

34

10. ÖNKORMÁNYZATI FELADATELLÁTÁST SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSEK Az igénylés alapja A 8/2013. (III. 29.) BM rendelet az egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás igénybevételének részletes szabályairól. A támogatás célja a 2013. évi Kvtv. 3. számú melléklet 10. pontja és a 8/2013. (III. 29.) BM rendeletben foglaltak alapján: aa) Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása A támogatást igényelhették a települési önkormányzatok, továbbá az intézményi társulás székhely önkormányzatai a kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézménye fejlesztésére, felújítására. Az igényelhető maximális támogatás összege 30,0 millió forint. ab) Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás A támogatást igényelhették a települési önkormányzatok a tulajdonukban lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére, felújítására, illetve új sportlétesítmény létrehozására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint. ac) Közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítása A támogatást igényelhették a települési önkormányzatok a közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítása érdekében. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 10,0 millió forint. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: sporttörvény),  8/2013. (III. 29.) BM rendelet az egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás igénybevételének részletes szabályairól (továbbiakban: 8/2013. (III. 29.) BM rendelet) (a 2013. évi támogatásra vonatkozóan),  4/2012. (III. 1.) BM rendelet az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó támogatások igénybevételének részletes szabályairól (2012. évi támogatás maradványának felhasználása esetén),  a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006.(XI. 30.) Kormányrendelet (továbbiakban: 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet). Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. és 47. űrlapja, Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján, illetve – amennyiben volt – az előző évi támogatás feladattal terhelt maradványának elszámolása a 2013. évi beszámoló 47. űrlapján megtörtént-e. A kapott támogatás, illetve a feladattal terhelt maradvány összege helyesen került-e megállapításra.

35

2. Amennyiben az Igazgatóság tájékoztatást kapott a Belügyminisztériumtól a külön elszámolás eredményéről, vizsgálandó a beszámolóban szerepeltetett adatokkal való egyezőség 3. Az önkormányzat a 2013. évi támogatás kötelezettségvállalással nem terhelt év végi maradványát a központi költségvetésbe visszafizette-e. 4. Szerepelt-e feladattal terhelt, de fel nem használt összeg az önkormányzat 2013. évi beszámolójában a vizsgált támogatás vonatkozásában. (2014. december 31-ig használhatta fel az önkormányzat pénzügyi teljesítésre) A helyszíni ellenőrzés dokumentumai  a támogatáshoz kapcsolódó, a 8/2013. (III. 29.) BM rendelet által előírt szakmai dokumentumok (pályázati adatlapok és azok összesítője, működési engedélyek, alapító okirat, saját forrás biztosítására vonatkozó igazolás, stb.) (8/2013. (III. 29.) BM rendelet 4. §, 5. §, 8. §),  a támogatás felhasználásának elkülönített és ellenőrizhető módon naprakész nyilvántartásai (pl.: megállapodások, jegyzőkönyvek, nyilatkozatok, leltár, stb.),  a pályázati célok konkrét formája szerinti nyilvántartás,  a támogatással érintett intézmény alapító okirata és/vagy működési engedélye,  a támogatás felhasználásának szakmai és pénzügyi beszámolója,  támogatási szerződés. A helyszíni ellenőrzés szempontjai A támogatott célok mindegyikére vonatkozóan 1. A támogatást nem használták-e fel olyan infrastrukturális fejlesztéshez, amelynek megvalósítását már a pályázat benyújtása előtt megkezdték. (8/2013. (III. 29.) BM rendelet 1. § (2) bekezdés) 2. Egy pályázó a 8/2013. (III. 29.) BM rendelet 1. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelőn a pályázati célok közül kizárólag csak egy célra nyújtott-e be pályázatot. 3. Az önkormányzat részesült-e a pályázatban megjelölt célokra uniós vagy egyéb hazai támogatásban. (2013. évi Kvtv. 3. sz. melléklet 10. pontja)9 4. Az eszközbeszerzésre igényelt támogatás nem haladta-e meg az igényelt támogatási összeg 10%-át. (8/2013. (III. 29.) BM rendelet 1. § (5) bekezdés) 5. Az építéshez kapcsolódó támogatási összeg legalább 5 %-ának mértékéig határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében közfoglalkoztatottat alkalmazott-e. A már meglévő közfoglalkoztatásban résztvevőkre az e rendelet szerinti támogatás nem használható fel. (8/2013. (III. 29.) BM rendelet 1. § (1) bekezdés) 6. Az önkormányzat vezetett-e elkülönített, naprakész nyilvántartást a kapott támogatás felhasználásáról. (8/2013. (III. 29.) BM rendelet 13. § (2) bekezdés) 7. A támogatás teljes összegét 2014. december 31-ig felhasználta-e az önkormányzat. Az e határidőig fel nem használt támogatásrészt az önkormányzat visszafizette-e a központi költségvetésbe. (8/2013. (III. 29) BM rendelet 14. § (1) bekezdés) 8. Amennyiben az önkormányzat a 4/2012. (III. 1.) BM rendelet szerinti támogatás vonatkozásában a 2012. évi beszámolójában feladattal terhelt maradványt szerepeltetett, 9

A támogatás igénybevételét kizáró ok.

36

annak felhasználására 2013. június 30-ig sor került-e. Ha a feladattal terhelt maradvány teljes összegének felhasználására nem került sor a fenti időpontig, az adott összeget az önkormányzat a központi költségvetésbe visszafizette-e. (4/2012. (III. 1.) BM rendelet 15. §)10 A 2012. évi támogatás feladattal terhelt maradványának felhasználása az önkormányzat hibáján kívül eső körülmények fennállása esetén legkésőbb 2013. december 31-éig meghosszabbítható volt. (4/2012. BM rendelet 15. §) 9. Az önkormányzat a teljes támogatás felhasználását követő harminc napon belül, de legkésőbb 2015. január 31-éig, elküldte-e a szakmai beszámolóját és a pénzügyi elszámolását a BM miniszter részére. Elszámolását szöveges indoklással, a pénzügyileg rendezett számlák összesítőjével, fényképes dokumentációval alátámasztotta-e. 11 8/2013. (III.29) BM rendelet 14. § (1) A támogatás felhasználásának 2014. december 31. a végső határideje. Az e határidőig fel nem használt támogatásrészt vissza kell fizetni a központi költségvetésbe. (2) A kedvezményezett a támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-ei fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint számol el. (3) A kedvezményezett a támogatás felhasználását követő 30 napon belül, de legkésőbb 2015. január 31-éig szakmai és pénzügyi beszámolót nyújt be elektronikus úton az ebr42 önkormányzati információs rendszeren keresztül, valamint papír alapon a miniszter részére, amelyben szöveges indokolással, pénzügyileg rendezett számlák összesítőjével, fényképes dokumentációval alátámasztottan beszámol a támogatási összegnek a támogatási szerződésben előírt célnak megfelelő és rendeltetésszerű felhasználásáról. 10. A támogatással létrehozott vagyon tulajdonviszonyának igazolása. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított 10 évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatásai cél szerinti további feladatokra fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélyével történhet. (2013. évi Kvtv. 3. sz. melléklet 10. pontja) 11. A támogatásból megvalósult beruházást az eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosították-e a beruházás megvalósításától számított 5 évig. (8/2013. (III. 29) BM rendelet 15. §)

aa) Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésének, felújításának támogatása 1. Az önkormányzat legfeljebb egy intézmény fejlesztésére, felújítására használta-e fel a támogatást. (8/2013. (III. 29.) BM rendelet 2. § (3) bekezdése) Egy intézményen belül több tagintézmény vagy feladat ellátási hely is támogatható. (Belügyminisztériumi tájékoztató alapján) 2. A támogatással érintett bölcsődei nevelést, családsegítést, szociális étkeztetést ellátó intézmény rendelkezett-e érvényes működési engedéllyel és/vagy alapító okirattal 2013-ban.

10 11

A 2014. január 31-ét követő helyszíni ellenőrzések esetén vizsgálható. Amennyiben a helyszíni ellenőrzésre a támogatás felhasználását, vagy 2014.12.31-ét, illetve 2015. január 31-ét követően került sor. (A helyszíni ellenőrzés szempontjai – a támogatott célok mindegyikére vonatkozóan 9. pontjában leírtaknak megfelelően)

37

3. Az önkormányzat a kapott támogatást a meghatározott célok finanszírozására használta-e fel. A 8/2013. (III. 29.) BM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján támogatható:  a 10.000 fő lakosságszámot meghaladó településeken lévő bölcsődei nevelést,  óvodai nevelést, vagy  óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetést végző intézmények infrastrukturális fejlesztése, felújítása. 4. Az óvodai kapacitásbővítés nem a már meglévő funkcionális helyiségek számának vagy területének csökkentésével történt-e. (8/2013. (III. 29.) BM rendelet 2. § (2) bekezdés) 5. Az önkormányzat a pályázat benyújtásakor tett nyilatkozatának megfelelően a szükséges önerőt biztosította-e. (8/2013. (III. 29.) BM rendelet 4. § (1) d) pontja) ab) Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás támogatás 1. Az önkormányzat legfeljebb egy intézmény fejlesztésére, felújítására használta-e fel a támogatást. (8/2013. (III. 29.) BM rendelet 5. § (2) pontja) 2. A rendelkezésre bocsátott támogatást a jogszabályi feltételeknek és a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően használták-e fel. 3. Az önkormányzat a sporttörvény szerinti helyi sportfejlesztési koncepcióval rendelkezett-e.12 4. A támogatással megvalósított felújítás kivitelezése 2014. december 31-éig megtörtént-e, illetve az elszámolást az önkormányzat a befejezést követő 30 napon belül, de legkésőbb 2015. január 31-éig benyújtotta-e.13 ac) Közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítása 1. A rendelkezésre bocsátott támogatást a jogszabályi feltételeknek megfelelően használták-e fel. 2. A támogatással megvalósított felújítás kivitelezése 2014. december 31-éig megtörtént-e, illetve az elszámolást az önkormányzat a befejezést követő 30 napon belül, de legkésőbb 2015. január 31-éig benyújtotta-e.14

12

Nem létezése a 8/2013. (III. 29.) BM rendelet 5. § (1) bekezdése alapján kizáró feltétel.

13

Amennyiben a helyszíni ellenőrzésre a támogatás felhasználását, vagy 2014.12.31-ét, illetve 2015. január 31-ét követően került sor. (A helyszíni ellenőrzés szempontjai – a támogatott célok mindegyikére vonatkozóan 9. pontjában leírtaknak megfelelően) Amennyiben a helyszíni ellenőrzésre a támogatás felhasználását, vagy 2014.12.31-ét, illetve 2015. január 31-ét követően került sor. (A helyszíni ellenőrzés szempontjai – a támogatott célok mindegyikére vonatkozóan 9. pontjában leírtaknak megfelelően)

14

38

11. „ART” MOZI HÁLÓZAT DIGITÁLIS FEJLESZTÉSÉNEK (DIGITALIZÁCIÓJÁNAK) TÁMOGATÁSA Az igénylés alapja Az emberi erőforrások minisztere 60/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelete az „art” mozi hálózat digitális fejlesztésének 2013. évi támogatásáról. Támogatást azon „art” mozit fenntartó, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő „art” mozit támogató települési önkormányzatok igényelhették, amelyek vállalták, hogy a támogatással e filmszínházak digitális vetítésre történő átállásának műszaki, technikai feltételeit biztosítják. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  60/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet az „art” mozi hálózat digitális fejlesztésének 2013. évi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól (továbbiakban: 60/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet),  1998/2006/EK bizottsági rendelet – HL L 379/5., 2006. 12. 28. – a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet). Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. és 47. űrlapjai. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján, illetve – amennyiben volt – az előző évi támogatás feladattal terhelt maradványának elszámolása a 2013. évi beszámoló 47. űrlapján megtörtént-e. A kapott támogatás, illetve a feladattal terhelt maradvány összege helyesen került-e megállapításra. 2. A fenntartó a támogatások év végi kötelezettségvállalással nem terhelt maradványát a központi költségvetésbe visszafizette-e. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai  a támogatási szerződés,  a támogatás alapját képező okirat,  analitikus nyilvántartás a támogatás felhasználását illetően,  az önkormányzati önrészt igazoló bizonylatok,  számlák, kifizetési bizonylatok, bankkivonatok,  a fel nem használt támogatás visszafizetéséről szóló bizonylatok,  a kópiafeltöltés, kópiaellenőrzés, kópiakezelés naplózása (60/2013. (VIII. 9) EMMI rendelet 5.§ (4) bekezdésben előírtak szerint)  szakmai beszámoló a támogatás felhasználásáról.

39

A helyszíni ellenőrzés szempontjai 1. A pályázó rendelkezett-e analitikus nyilvántartással az „art” mozi hálózat digitalizációja támogatás felhasználását illetően – számlákkal és egyéb szükséges dokumentumokkal alátámasztva. 2. Az önkormányzat a támogatást a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően használtae fel. (A nem önkormányzati vagy részben önkormányzati tulajdonban lévő mozi működtetéséhez, üzemeltetéséhez a támogatás megvalósulását követő három évben folyamatosan, az éves működési, üzemeltetési költségek legalább 10 %-át biztosítja.) 3. Az önkormányzat a saját forrást a pályázati feltételeknek megfelelően biztosította-e.(A fejlesztés bekerülési költségének legalább 25 %-át a települési önkormányzat saját forrásként biztosítja.) 4. A támogatás felhasználásának időpontjában a pályázó jogosult volt-e a támogatásra, valamint összegszerűségében megfelelt-e a támogatási szerződésben meghatározott mértéknek. 5. Az érintett vállalkozás megfelelt-e a de minimis támogatásokra vonatkozó feltételeknek (az érintett vállalkozás nem lehet nehéz helyzetben lévő vállalkozás). (60/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet 11. §) 6. A pályázathoz csatolt, a 60/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet 6. §. (2) pontja szerinti nyilatkozat valóságtartalma megalapozott volt-e. 7. Az önkormányzat a kapott támogatást a saját forrással együtt továbbította-e 10 napon belül a támogatási igényben megjelölt mozi üzemeltetőjének. (60/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet 2. § (1) bekezdés) 8. A bizonylatok és analitikus nyilvántartások alátámasztják-e a 33. űrlapon közölt adatok helyességét. 9. Amennyiben jogtalan felhasználás ténye áll fenn, a támogatásról részben vagy egészben lemondott-e, illetve a jogtalanul felhasznált támogatásrészt visszafizette-e a központi költségvetésbe.

40

12. KÖNYVTÁRI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI ÉRDEKELTSÉGNÖVELŐ TÁMOGATÁS, MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEK SZAKMAI TÁMOGATÁS

Az igénylés alapja  a 40/2013. (VI. 7.) EMMI rendelet a települési önkormányzatok által fenntartott muzeális intézmények szakmai támogatásának 2013. évi szabályairól,  a 4/2004. (II. 20) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról. A támogatás célja A támogatást igényelhették a települési önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint az általuk fenntartott muzeális intézmények szakmai fejlesztéséhez.  Muzeális intézmények szakmai támogatása: a) múzeum szakmai támogatása b) közérdekű muzeális gyűjtemény és közérdekű muzeális kiállítóhely szakmai támogatása  Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  4/2004. (II. 20) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról (továbbiakban: 4/2004. (II. 20) NKÖM rendelet),  40/2013. (VI. 7.) EMMI rendelet a települési önkormányzatok által fenntartott muzeális intézmények 2012. évi szakmai támogatásának 2013. évi szabályairól (továbbiakban: 40/2013. (VI. 7.) EMMI rendelet),  17/2012. (III. 28.) NEFMI rendelet a helyi önkormányzatok által fenntartott muzeális intézmények 2012. évi szakmai támogatásáról (továbbiakban: 17/2012. (III. 28.) NEFMI rendelet) (Hatályos: 2013. december 31-ig),  240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről,  311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek besorolásáról. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. és 47. űrlapja,  a 2012. évi beszámoló 33. űrlapja (előző évi támogatás maradványa esetén). Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján, illetve – amennyiben volt – az előző évi támogatás feladattal terhelt maradványának elszámolása a 2013. évi beszámoló 47. űrlapján megtörtént-e. A kapott támogatás, illetve a feladattal terhelt maradvány összege helyesen került-e megállapításra.

41

2. Az önkormányzat a támogatások év végi kötelezettségvállalással nem terhelt maradványát a központi költségvetésbe visszafizette-e. 3. A muzeális intézmények támogatását érintően feladattal terhelt, de fel nem használt összeget szerepeltetett-e az önkormányzat a 2013. évi beszámolójában. Az önkormányzat a feladattal terhelt maradványt a 40/2013. (VI. 7.) EMMI rendelet alapján 2014. június 30-ig használhatja fel pénzügyi teljesítésre. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai  támogatási szerződés,  a kérelemhez csatolt nyilatkozatok (40/2013. (VI. 7.) EMMI rendelet 5. §),  a megvalósításhoz kapcsolódó szerződések,  analitikus nyilvántartások,  számlák,  leltári nyilvántartó kartonok. A helyszíni ellenőrzés szempontjai Mindhárom támogatható cél esetében: (könyvtári állománygyarapító, közművelődési érdekeltségnövelő és muzeális intézmények szakmai támogatása) 1. A támogatás igénylésekor vállalt saját forrást az önkormányzat a pályázatának megfelelő összegben biztosította-e. 2. Amennyiben a vállaltnál kevesebb önrészt biztosított az önkormányzat, akkor – mivel csak az önrész eredeti előirányzatának pénzügyi teljesítése után számított támogatásra jogosult – a különbözetet visszafizette-e a központi költségvetésbe. 3. A támogatást a pályázati kiírásban szereplő célokra fordították-e, és azt a számlák, bankkivonatok, analitikus nyilvántartások alátámasztják-e. 4. Az önkormányzat a kapott támogatást – az önrésszel együtt – a költségvetési számlájára érkezésétől számított 8 napon belül (muzeális intézmények szakmai támogatása esetén 10 napon belül) továbbította-e a kérelemben megjelölt kedvezményezett részére. 5. A muzeális intézmények támogatása esetében a 2012. évi beszámolóban kimutatott, feladattal terhelt, de fel nem használt maradvány összegével az önkormányzat 2013. december 31-ig elszámolt-e. A fel nem használt támogatásrészt a központi költségvetésbe visszautalták-e. 6. A beszámoló 33. űrlapján feladattal terhelt, de fel nem használt maradványként megjelölt összeg erejéig a kötelezettségvállalás 2013. évben megtörtént-e. A 2013. évi támogatás kötelezettségvállalással terhelt maradványát az önkormányzat a 2014. június 30-ig felhasználtae.15 Támogatási célonkénti vizsgálati szempontok: 1. Könyvtári támogatás: Állománygyarapításra fordított összegként csak az intézmény által állománygyarapításra fordított összeg került-e elszámolásra. (4/2004. (II. 20) NKÖM rendelet 7. § (8) bekezdés)

15

A pénzügyi teljesítés a 2014. június 30-át követő helyszíni ellenőrzés esetén vizsgálható.

42

2. Könyvtári és közművelődési pályázatok: A rendelkezésre bocsátott támogatást az önkormányzat elkülönítetten kezelte-e és analitikus nyilvántartással alátámasztotta-e, biztosítva ezáltal, hogy a támogatatás tényleges felhasználása tételesen ellenőrizhető legyen. (4/2004. (II. 20) NKÖM rendelet 5. § (2) bekezdés) 3.

Muzeális intézmények szakmai valóságtartalmának vizsgálata.

támogatása:

43

A

kérelemhez

csatolt

nyilatkozatok

13. A 2012. ÉVRŐL ÁTHÚZÓDÓ BÉRKOMPENZÁCIÓ TÁMOGATÁSA A támogatás célja Az előirányzat a települési önkormányzati intézményrendszerben foglalkoztatottak 2012. december havi keresete után járó bérkompenzációjának támogatására szolgál. A támogatás a települési önkormányzatokat a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról szóló 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak szerint illeti meg. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.),  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.),  a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény (továbbiakban: Kttv.),  a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.),  a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, és 2013.07.01-jétől a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (továbbiakban: Hjt.)  az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (továbbiakban: Iasz.),  a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Üjt.),  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.),  a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Pptv.),  a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.),  390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról (továbbiakban: 390/2012. (XII. 20.) Korm. rend.),  368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban: Ávr.),  371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról (továbbiakban: 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet). Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. űrlapja. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A támogatás elszámolása az önkormányzat 2013. évi beszámolója 33. űrlapján megtörtént-e, és összege helyesen került-e meghatározásra.

44

A helyszíni ellenőrzés dokumentumai  alkalmazási okmányok, személyi alapbérek mértékét alátámasztó iratok (kinevezési okmányok, átsorolások, stb.),  bérjegyzék, vagy bérkarton (személyi törzsadattár),  kifizetéseket igazoló bankszámlakivonatok, pénztárbizonylatok és azok alapbizonylatai,  kimutatás a távollétekről,  analitikus nyilvántartások (támogatások nyilvántartása, központi és egyéb központosított előirányzatok analitikus nyilvántartása, illetményelőleg nyilvántartás, nettó nyilvántartás),  a foglalkoztatottak 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. §-a szerinti nyilatkozata (371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. melléklet),  adatközlő lap, amelyen a helyi önkormányzat a központosított illetményszámfejtést nem igénylő költségvetési szervei esetében szolgáltat adatot a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. melléklet szerint,  adatközlő lap, amelyen a Magyar Államkincstár Igazgatósága a kifizetés hónapjának 5-éig a települési önkormányzat részére a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. melléklet szerint szolgáltat adatot. A helyszíni ellenőrzés szempontjai: 1. A támogatás felhasználása a 2013. évi Kvtv. 3. sz. melléklet 13. jogcímében szabályozott célra történt-e. A 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján igénybe vett támogatás kizárólag a foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjára használható fel, más jogcímen kifizetés nem teljesíthető. 2. A támogatás felhasználását a bérjegyzék, analitikus nyilvántartás alátámasztja-e. 3. A foglalkoztatott jogviszonya 2010. december 31- én fenn állt-e. 4. 2012. évben keletkezett jogviszony esetében vizsgálandó, hogy ezt megelőzően is költségvetési szerv, illetve velük jogviszonyban álló volt-e a munkáltató. 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § (14) Az a foglalkoztatott, akinek az 1. § szerinti jogviszonya a 2012. évben keletkezett és 2012. január 1-je és e jogviszony létrejötte között kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval állt munkavégzésre irányuló jogviszonyban, a (2)-(13) bekezdés alkalmazásával jogosult a kompenzációra. 4. A foglalkoztatottak nyilatkozatai tartalmazzák-e 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. §-ában felsorolt adatokat, aláírásokat. 5. A Nyilatkozó a nyilatkozatot 2012. március 15-ig benyújtotta-e a munkáltatónak. (371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés) 6. A fenti határidőig benyújtott nyilatkozatok esetében a kompenzáció január-február hónapra is kifizetésre került-e. 7. A nyilatkozat március 15-e után történő leadása esetében a tárgyhó 15-ig benyújtott nyilatkozat alapján a kompenzáció a tárgyhóra esedékes illetménnyel kifizetésre került-e. 8. A nyilatkozat március 15-e után történő leadása esetében a tárgyhó 15-e után benyújtott nyilatkozat alapján a kompenzáció a tárgyhót követő hónapra esedékes illetménnyel került-e kifizetésre.

45

9. Amennyiben a leadott nyilatkozatban feltüntetett, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok év közben módosultak, a Nyilatkozó az erről való tudomásszerzést követően bejelentette-e a változást a munkáltatónak újabb nyilatkozat kitöltésével. 10. Vizsgálandó, hogy a kompenzációra való jogosultság megállapítása során a 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. §-ában szabályozott illetményhatárok figyelembevételével történte. 11. A foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartamára nem jogosult kompenzációra. Vizsgálandó, hogy a kompenzáció emiatt kieső összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a foglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve állapították-e meg. A munkanapok számába be kell számítani a fizetett munkaszüneti napokat is.

46

14. A PÉCSI ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED ÉS A KODÁLY KÖZPONT MŰKÖDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

A támogatás célja A támogatás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát illeti meg azzal, hogy – a Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft-n keresztül – a Zsolnay Kulturális Negyed és a Kodály Központ üzemeltetéséhez és programjainak megvalósításához használható fel. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (továbbiakban: Áht.). Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. űrlapja. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A támogatás elszámolása az önkormányzat 2013. évi beszámolója 33. űrlapján megtörtént-e. 2. Szerepel-e feladattal terhelt, de fel nem használt összeg a beszámolóban, amelyet 2014. június 30-ig használhat fel az önkormányzat pénzügyi teljesítésre. 3. Az önkormányzat a támogatások év végi kötelezettségvállalással nem terhelt maradványát a központi költségvetésbe visszafizette-e. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai  támogatási szerződés,  a támogatás alapját képező okirat,  naprakész nyilvántartás a támogatás felhasználását illetően,  kifizetett számlák, egyéb dokumentumok,  kifizetést igazoló dokumentumok (átutalási bizonylatok),  bankkivonatok. A helyszíni ellenőrzés szempontjai 1. A támogatás felhasználása a 2013. évi Kvtv. 3. sz. mell. 14. jogcímében szabályozott célokra történt-e. 2. A támogatás felhasználását bankkivonatok vagy egyéb bizonylatok alátámasztják-e. 3. A fel nem használt támogatásrészt a központi költségvetésbe visszautalták-e. 4. Az önkormányzat a 2013. évi támogatás kötelezettségvállalással terhelt maradványát 2014. június 30-ig felhasználta-e.16

16

A pénzügyi teljesítés a 2014. június 30-át követő helyszíni ellenőrzés esetén vizsgálható.

47

15. ÜDÜLŐHELYI FELADATOK TÁMOGATÁSA A támogatás célja A támogatás a települési önkormányzatot idegenforgalmi célú kiadásaihoz illette meg. Mértéke az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 1,5 forint. Késedelmi pótlék, bírság után nem volt igényelhető a hozzájárulás. A támogatás az önkormányzatok számára nettó finanszírozás keretében havi ütemekben, az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó 2011. évi tény adatai alapján került folyósításra. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Helyi adó tv.)  a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet. Egyéb jogszabályok Helyi adó tv. 30. § (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt a) aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, 13/1991. (V. 21.) PM rendelet 5. § (1) Az építményadó befizetése az adóhatóság építményadó beszedési számlájára, a telekadó befizetése az adóhatóság telekadó beszedési számlájára, a magánszemély kommunális adójának befizetése az adóhatóság magánszemély kommunális adója beszedési számlájára, a vállalkozók kommunális adójának befizetése az adóhatóság vállalkozók kommunális adója beszedési számlájára, a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó befizetése az adóhatóság tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó beszedési számlájára, az építmény utáni idegenforgalmi adó befizetése az adóhatóság építmény utáni idegenforgalmi adó beszedési számlájára, a helyi iparűzési adó befizetése az adóhatóság iparűzési adó beszedési számlájára, a magánszemély termőföld-bérbeadásából származó jövedelemadó befizetése az adóhatóság jövedelemadó beszedési számlájára, a késedelmi pótlék befizetése az adóhatóság pótlék beszedési számlájára, a mulasztási bírság, az önellenőrzési pótlék, a végrehajtási költség az adóbírság az adóhatóság bírság beszedési számlájára történik. 6. § (1) Az adóhatóság a számláit vezető hitelintézettől naponta érkező számlakivonatokon jóváírt összegeket egyezteti a hitelintézet által mellékelt fénymásolt készpénz-átutalási megbízásokról készített másolatokkal, illetve a Postán befizetett a Posta Elszámoló Központ által rögzített készpénz-átutalási megbízásokról készült kivonatokkal, eltérés esetén a különbözetet - rendeltetésének felderítéséig - átfutó tételként tartja nyilván. 9. § (2) Az adóhatóság adóbeszedési számláit, az illeték beszedési számlát, a pótlék beszedési számlát és a bírság beszedési számlát vezető hitelintézet napi számlakivonatairól az 48

adóhatóság számlakivonat nyilvántartást vezet, amely egy összegben tartalmazza a napi - a hitelintézet által megküldött - befizetéseket, a beszedési számlákról, a pótlék beszedési számláról és a bírság beszedési számláról kiutalt összegeket, valamint ezek egyenlegét. A nyilvántartás adatait a hitelintézet számlakivonatának [6. § (1) bek.] adataival folyamatosan egyeztetni kell. Az Igazgatóságon végzett felülvizsgálat dokumentumai  az önkormányzat 2013. évi beszámolójának 33. űrlapja,  helyi adó nyilvántartás (adózárási összesítő). Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján megtörtént-e, és a kapott támogatás összege helyesen került-e megállapításra. 2. Vizsgálandó, hogy a 33. űrlap 15. sorában elszámolt tényleges mutatószám megegyezik-e a beszámoló 16-os űrlap 11. sor 5. oszlop adatainak összegével. Eltérés esetén az önkormányzattól bekérhető a 2011. évi részletes főkönyvi számla (tartózkodás utáni idegenforgalmi adó), illetve (szükség esetén) az idegenforgalmi adóra vonatkozó banknapló hitelesített másolata. 3. Az Igazgatósághoz megküldött 2011. évi helyi adó nyilvántartás adataival való összevetés során vizsgálni kell, hogy az adózárási összesítőn szereplő „adóhatóságnál maradó bevétel összesen”-t csökkentették-e az „elszámolásra nem került befizetésekkel (idei évi)” és növeltéke az „elszámolt befizetésekkel (múlt évi)”. (A tartózkodás után beszedett idegenforgalmi adó elszámolása a megfelelő bevételi főkönyvi számlán – a hatályos számviteli szabályok szerint – az adószámlára történő befizetés alapján történik.) A helyszíni vizsgálat dokumentumai  az önkormányzat idegenforgalmi adóról szóló rendelete,  a számlára történt befizetésekről az adóbeszedési számlát vezető hitelintézet napi számlakivonata alapján vezetett nyilvántartás és számlakivonatok,  a beszedett idegenforgalmi adó összegét tartalmazó főkönyvi számla,  főkönyvi kivonat vagy a főkönyvi számla forgalmát tartalmazó dokumentum  adózárási összesítő. Az elszámolás szabályszerűsége teljes körűen csak helyszíni ellenőrzés során, vagy a bekért dokumentumok alapján állapítható meg A helyszíni vizsgálat szempontjai 1. Az önkormányzat 2011-ben alkotott-e rendeletet az idegenforgalmi adóról. 2. Az önkormányzat 2011. évi idegenforgalmi adókról szóló rendelete tartalmazott-e tartózkodási idő alapján fizetendő idegenforgalmi adóra vonatkozó szabályozást. 3. 2011-ben a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó befizetését az önkormányzat az ugyan ezen néven rendszeresített adóbeszedési számlájára rendelte-e el.

49

4. 2011-ben a számlára történt befizetésekről az adóbeszedési számlát vezető hitelintézet napi számlakivonata alapján vezették-e az előírt nyilvántartást. (13/1991. (V. 21.) PM rendelet 9. § (2) bekezdés) 5. A 2013. évi beszámoló 33. űrlapján jelzett mutatószám egyezik-e a 2011. évi tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó főkönyvi számlán könyvelt összeg egyenlegével. 6. A 2011. évi késedelmi pótlék, bírság összege után nem vettek-e igénybe a támogatást.

50

16. BIZTOS KEZDET GYEREKHÁZAK TÁMOGATÁSA Az igénylés alapja A 19/2013. (III. 5.) EMMI rendelet a Biztos Kezdet Gyerekházak támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól. A támogatás célja A 2013. évi Kvtv. 3. sz. melléklet 16. pontja, valamint a 19/2013. (III. 5.) EMMI rendeletben foglaltak alapján: A támogatás a TÁMOP, illetve a Norvég Alap támogatásával a Biztos Kezdet projekt keretében létrehozott Gyermekházak fenntartásának támogatására szolgált. A települési önkormányzatok igényelhették, a projektek TÁMOP-ból, illetve Norvég Alapból történt finanszírozásának lezárását követően. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (továbbiakban: szakmai rendelet) − 19/2013. (III. 5.) EMMI rendelet a Biztos Kezdet Gyerekházak támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól (továbbiakban: 19/2013. (III. 5.) EMMI rendelet) (2013. évre vonatkozóan) − 13/2012. (VIII. 13.) EMMI rendelet a Biztos Kezdet Gyerekházak támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól (továbbiakban: 13/2012. (VIII. 13.) EMMI rendelet) (2012. évi maradvány felhasználására vonatkozóan) Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. űrlapja,  a társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszter véleménye. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján a helyes összeggel megtörtént-e. 2. A támogatás fel nem használt részét az önkormányzat a központi költségvetésbe visszafizette-e. (A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által alkotott vélemény, esetleges visszafizetési kötelezettség figyelembe vétele. (19/2013. (III. 5.) EMMI rendelet 14. § (3)-(4) bekezdés) A helyszíni ellenőrzés dokumentumai  a támogatás igénylő lapjai,  TÁMOP és Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatási szerződés,  analitikus nyilvántartás a szolgáltatást rendszeresen igénybevevők megállapításához (jelenléti ív),

51

létszámának

 gyermekek számára rendszeres szakmai szolgáltatások biztosításáról szóló dokumentumok (munkanaplók, megfigyelő lapok),  szülők számára fejlesztő, preventív programok megtartásáról szóló dokumentumok (jelenléti ív),  havonta tartott közösségi rendezvényekről szóló dokumentumok (jelenléti ív),  ha nem saját fenntartásban működteti a települési önkormányzat a gyerekházat:  feladat-ellátási szerződés,  igazolás a kapott támogatás átutalásáról a gyerekház elkülönített számlájára (5 nap)  naprakész analitikus nyilvántartás a támogatás felhasználásáról,  számlák, megrendelések, kifizetést igazoló dokumentumok (átutalási bizonylatok), bankkivonatok,  benyújtott szakmai beszámoló. A helyszíni ellenőrzés szempontjai 1. A támogatás igénylő lapján a létszámokat helyesen állapították-e meg. (0-5 éves gyermek száma legalább 10 fő, 1.000 fő lakosságszám alatti települése esetében legalább 7 fő) 2. Az önkormányzat (önkormányzati társulás) megfelelt-e a 19/2013. (III. 5.) EMMI rendelet 2. § (1) bekezdésében leírtaknak, azaz: a) európai uniós forrásból létrehozott gyerekházat működtet saját fenntartásban vagy feladatellátási szerződés keretében civil vagy egyházi fenntartó bevonásával, b) feladat-ellátási szerződéssel átvállalt gyerekház működtetése esetén határozatban rendelkezett a gyerekház működtetéséről, mint önként vállalt önkormányzati feladatról, c) az európai uniós forrásból társfinanszírozott projekt támogatási időszaka e rendelet hatálybalépésekor már lejárt vagy 2013. november 30-áig lejár, és d) az általa fenntartott vagy feladat-ellátási szerződéssel működtetett gyerekház tekintetében vállalja a gyerekháznak a szakmai rendelet II. Fejezet I/A. Cím alatt meghatározott feltételek szerinti további működtetését. 3. A nem saját fenntartásban működtetett gyerekház esetén feladat-ellátási szerződést kötöttek-e a fenntartóval. 4. A 19/2013. (III. 5.) EMMI rendelet 2. § (2) pontjában meghatározott feltételeket a rendelkezésre bocsátott bizonylatok alátámasztották-e. 5. A támogatás felhasználása 2013. december 31-ig megtörtént-e. A fel nem használt összeget a központi költségvetésbe visszautalták-e. 6. A kapott támogatást 5 napon belül átutalták-e a gyerekház elkülönített számlájára. 7. A benyújtott szakmai beszámoló valódiságát az analitikus nyilvántartások alátámasztották-e. 8. A nyilvántartások alapján a támogatást a 19/2013. (VIII. 5.) EMMI rendelet 5. § (1) és (2) pontja alapján használták-e fel. 9. A támogatási szerződésben szereplő adatok megegyeznek-e az igénylő adataival. EMMI-vel történt egyeztetés alapján: A támogatás felhasználása során az egyes támogatási sorok között átcsoportosítás lehetséges, az alábbiak figyelembe vételével: Átcsoportosítás esetén az Önkormányzat a szakmai beszámoló keretében köteles jelezni és indokolni a támogatás felhasználása során a támogatói okiratban szereplő költségtételek

52

tekintetében végrehajtott pénzügyi átcsoportosítást, amennyiben az egyes költségtípusok az átcsoportosítással sem lépik túl a rendeletben megadott mértéket.

53

17. LAKOTT KÜLTERÜLETTEL KAPCSOLATOS FELADATOK A támogatás célja Előirányzat: 814 millió Ft. A hozzájárulás a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatokat a KEKKH által 2012. január 1-jei állapotra számított, a települési önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma szerint illeti meg. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, minden negyedév első hónapjának 25-éig történik. Az Igazgatóságon elvégzendő felülvizsgálat dokumentumai  a 2013. évi beszámolója 33. űrlapja. Az Igazgatóságnál elvégzendő ellenőrzési feladatok szempontjai A támogatás a 2013. évi Kvtv. 3. sz. mell. 17. jogcímen a 2012. január 1-jei külterületi lakosok száma szerint illeti meg az önkormányzatokat, a támogatási összeg központi számítással kerül meghatározásra, ezért az elszámolás mutatószám adata és összege nem térhet el a KEKKH által közzétett lakosságszám és a 2013. évi Kvtv. alapján megállapított mutatószámtól és állami hozzájárulás összegétől. Igazgatóságon végzett felülvizsgálathoz 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján megtörtént-e, és a kapott támogatás összege helyesen került-e megállapításra. 2. Az elszámolás a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által közzétett 2012. január 1-jei lakosságszámnak megfelelően történt-e.

54

18. A KÖTELEZŐEN ELLÁTANDÓ HELYI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI FELADAT TÁMOGATÁSA A támogatás alapja a 25/2012. (V. 9.) NFM rendelet a települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatásáról. Támogatás célja Az előirányzat a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, a Fővárosi Önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok támogatására szolgál. A támogatás a fővárosi helyi közösségi közlekedés 2013. évi működésének támogatására fordítható. Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a támogatás folyósításáról, felhasználásáról, elszámolásáról és ellenőrzéséről a Fővárosi Önkormányzattal támogatási szerződést kössön. A támogatás nem haladhatja meg az Európai Közösségek Tanácsának 1370/2007/EK rendelete alapján megállapított, a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő veszteséget. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (továbbiakban: Sztv.)  25/2012. (V. 9.) NFM rendelet a települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedés támogatásáról (továbbiakban: 25/2012. (V. 9.) NFM rendelet)  44/2012. (VII. 30.) NFM rendelet a települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedés támogatásáról szóló 25/2012. (V. 9.) NFM rendelet módosításáról,  az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. űrlapja,  a támogatás összegének a szolgáltató részére történő átadását igazoló bizonylat hitelesített másolata, Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A támogatás elszámolása a 2013. évi beszámolója 33. űrlapján a helyes összeggel megtörtént-e. 2. az önkormányzat a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról az éves költségvetési beszámoló keretében, a támogatás összegének a szolgáltató részére határidőben történő átadását igazoló bizonylat másolatának csatolásával elszámolt-e. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai  támogatási szerződés  szolgáltatói szerződések, 55

 a szolgáltatónak a feladatellátásról készített beszámolója,  a támogatási igényt megalapozó analitikus nyilvántartások,  a támogatás átutalását igazoló bankkivonatok. A helyszíni ellenőrzés szempontjai 1. A támogatás felhasználása megfelelt-e – a 25/2012. (V. 9.) NFM rendeletben meghatározott feltételeknek, azaz a kapott támogatást csak a helyi közlekedés működtetésének, folyamatos üzemeltetésének és eszközfenntartási ráfordításának finanszírozására használták-e fel. 2. A feladatellátást biztosító szolgáltató(k) analitikus nyilvántartásai, beszámolói az elszámolást alátámasztották-e.

56

„ITTHON VAGY – MAGYARORSZÁG SZERETLEK” Az igénylés alapja A belügyminiszter 50/2013. (VIII. 27.) BM rendelete az „Itthon vagy” – Magyarország szeretlek” programsorozat támogatása felhasználásának részletes szabályairól A támogatás célja Az 50/2013. (VIII. 27.) BM rendelet alapján: A támogatást a települési önkormányzatok vehették igénybe a 2013. évi Kvtv. 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 23. „Itthon vagy – Magyarország szeretlek” programsorozat cím előirányzata terhére a 2013. szeptember 28-29-én megrendezésre került programsorozatban való részvételhez. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  50/2013. (VIII. 27.) BM rendelet az „Itthon vagy” – Magyarország szeretlek” programsorozat támogatása felhasználásának részletes szabályairól (továbbiakban: 50/2013. (VIII. 27.) BM rendelet),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban: Ávr.) Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladtok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. űrlapja,  a támogatás elszámolólapja. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A támogatás elszámolása (a támogatásról és kiegészítő támogatásról) az önkormányzat 2013. évi beszámolója 33. űrlapján megtörtént-e, és a támogatás összege helyesen került-e meghatározásra. 3. A benyújtott külön elszámolás és a beszámoló 33. űrlapján közölt adatok egyezőségének vizsgálata. 2. A támogatás fel nem használt részét az önkormányzat a központi költségvetésbe visszafizette-e. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai  a támogatás igénylő lapja,  a támogatás felhasználásáról készült analitikus nyilvántartások (számlák, kimutatások, stb.)  a programok megvalósulását igazoló dokumentumok  a támogatás elszámoló lapja. A helyszíni ellenőrzés szempontjai 1. Az önkormányzat megfelelt-e az 50/2013. (VIII. 27.) BM rendelet 1. § (2) bekezdésében leírtaknak, azaz: a) csatlakozott a 2013. szeptember 28-29-én megrendezett „Itthon vagy – Magyarország szeretlek” programsorozathoz és az országosan összehangolt tűzgyújtáshoz, 57

b) egy programelemet egy országosan meghatározott időpontban kezdett meg, c) a programsorozat arculati elemeit tartalmazó plakátot a rendezvények időtartama alatt közzétette. 2. Az önkormányzat a támogatással érintett rendezvénysorozatot 2013. szeptember 28-29-én szervezte-e meg. Az 50/2013. (VIII. 27.) BM rendelet 6. § (4) bekezdése értelmében, amennyiben a rendezvény rendkívüli, a résztvevők életét, egészségét veszélyeztető esemény miatt meghiúsul, azonban a megrendezésére 30 napon belül sor kerül, a támogatás felhasználása szabályszerűnek minősül. Az előzőekre tekintettel a támogatás felhasználásának végső határideje 2013. november 29. 3. Az önkormányzat az 50/2013. (VIII. 27.) BM rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott, a 2013. január 1-jei lakosságszámhoz kötött támogatási összegnek megfelelő támogatásban részesült-e. 4. Az önkormányzat a támogatás felhasználásáról vezetett-e naprakész analitikus nyilvántartást. 5. Az önkormányzat a támogatói okiratban közölt, elnyert támogatás teljes összegét felhasználta-e. 6. Amennyiben az önkormányzat nem használta fel a támogatás teljes összegét, abban az esetben a fennmaradó részt 2013. december 4-éig befizette-e a központi költségvetésbe. 7. Az önkormányzat a 2013. évi éves beszámolójának 33. űrlapján a tényleges felhasznált támogatás összegével számolt-e el.

58

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK SZOCIÁLIS CÉLÚ TŰZIFA VÁSÁRLÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS

Az igénylés alapja A belügyminiszter 57/2013. (X. 4.) BM rendelete a helyi önkormányzatok szociális tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól. Jogszabályi háttér − az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) − a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) − a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) − 57/2013. (X. 4.) BM rendelet a helyi önkormányzatok szociális tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól.(továbbiakban: 57/2013.(X. 4.) BM rendelet) − 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről (továbbiakban: 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet) − 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban: Ávr.) Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai − a 2013. évi beszámoló 33. és 47. űrlapjai, − a 2012. évi beszámoló 33. űrlapja (előző évi támogatás maradványa esetén), − az elszámolás adatlapja Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A tárgyévi támogatás elszámolása a 2013. évi beszámoló 33. űrlapján, illetve – amennyiben

volt – az előző évi támogatás feladattal terhelt maradványának elszámolása a 2013. évi beszámoló 47. űrlapján megtörtént-e. A kapott támogatás, illetve a feladattal terhelt maradvány összege helyesen került-e megállapításra. 2. A támogatás fel nem használt, illetve kötelezettségvállalással nem terhelt maradványát az

önkormányzat a központi költségvetésbe visszafizette-e. A helyszíni ellenőrzés alapjául szolgáló dokumentumok:  az önkormányzat rendelete a szociális célú tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről,  a szociális célú tűzifára való jogosultságról szóló határozatok, a jogosultak által benyújtott kérelmek,  számlák a vásárolt tűzifáról, a kifizetést igazoló bankszámlakivonatok, a szállítóval kötött megállapodás,  átvételi elismervények az átvett tűzifáról.

59

A helyszíni ellenőrzés szempontjai: 1. Az önkormányzat rendeletben szabályozta-e a szociális célú tűzifa támogatásra való

igényjogosultságot megalapozó szociális rászorultság fennállásának, valamint a támogatás igénylésének részletes feltételrendszerét. A rendeletben a szociális rászorultság szempontjai kritériumaként:  figyelembe kellett venni, hogy a Szoctv. szerinti  aktív korúak ellátására,  időskorúak járadékára,  adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy  – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásra jogosult előnyt élvezzen, továbbá  a Gyvt-ben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család előnyt élvezzen, valamint  háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa biztosítására kerüljön sor. 2. A szociális célú tűzifára való jogosultságról a települési önkormányzat határozattal döntött-

e. 3. Az önkormányzat a fővárosi és a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága által

nyilvántartott erdőgazdálkodóktól vásárolta-e a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő (a ±5 % elfogadott tűréshatárú, átlagosan 100 cm hosszú, 5-35 cm átmérőjű) tűzifát. (Kemény lombos vastag tűzifa esetében a megvásárolt tűzifa mennyiségének legfeljebb 5 %-a lehetett a nem kemény lombos fajokból származó fafajta.) 4. Az önkormányzat a támogatott mennyiségnél többet is vásárolhatott az erdőgazdálkodótól,

ha az előző bekezdésben meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő tűzifát az 57/2013. (X. 4.) BM rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott árnál kedvezőbb feltételekkel tudta beszerezni. 5. A tűzifa szállításából – ideértve a rászorulókhoz való eljuttatást is – származó költségek a

települési önkormányzatot terhelik, a rászorulóktól ellenszolgáltatást nem kérhet. 6. A támogatás mértéke megfelelt-e az 57/2013. (X. 4.) BM rendelet 1. § (2) bekezdésében

előírtaknak, mely szerint:  a 240/2006.(XI. 30.) Korm. rendelet melléklete alapján az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települési önkormányzat vonatkozásában,  kemény lombos fafajta esetében 13.000 Ft/erdei m3 +Áfa,  lágy lombos fafajta esetében 7.300 Ft/erdei m3+áfa, illetve  a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében nem szereplő települési önkormányzat vonatkozásában,  kemény lombos fafajta esetében 12.000 Ft/erdei m3 +áfa,  lágy lombos fafajta esetében 6.800 Ft/erdei m3+áfa. 7. Az önkormányzat vállalta és teljesítette-e az 57/2013. (X. 4.) BM rendelet 1. § (3) bekezdés

szerinti önrészt, mely szerint:  a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében szereplő önkormányzat vonatkozásában a támogatás felhasználásának feltétele a támogatáson felül  kemény lombos fafajta esetében 1.000 Ft/erdei m3+áfa,  lágy lombos fafajta esetében 700 Ft/erdei m3 +áfa mértékű,

60

 a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében nem szereplő települési önkormányzat vonatkozásában  kemény lombos fafajta esetében 2.000 Ft/erdei m3+áfa,  lágy lombos fafajta esetében 1.200 Ft/erdei m3+áfa mértékű önrész vállalása. 8. Az 57/2013. (X. 4.) BM rendelet 1. § (4) bekezdése előírja, hogy lágy lombos tűzifa

igénylésére kizárólag Bács-Kiskun, Békés, Csongrád valamint Hajdú-Bihar megyében lévő települési önkormányzat jogosult. Ha a települési önkormányzat lágy lombos tűzifa támogatásra nyújt be igényt, akkor kemény lombos tűzifa igénylésére nincsen lehetősége. 9. Az 57/2013. (X.4.) BM rendelet 1. § (5) bekezdése szerint a 2013. január-március

hónapokban lakásfenntartási támogatásban részesülők számának átlaga alapján legfeljebb 2 m3/ellátott tűzifa mennyiséget igényelhetett a települési önkormányzat. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád valamint Hajdú-Bihar megyében lévő önkormányzat – lágy lombos tűzifa igénylése esetén – a 2013. január-márciusi hónapokban lakásfenntartási támogatásban részesülők számának átlaga alapján legfeljebb 3 m3/ellátott tűzifa mennyiséget igényelhetett. 10. Rendelkezett-e az önkormányzat a vásárolt tűzifáról kiállított számlával, a kifizetést igazoló

pénztárbizonylattal, ill. bankszámlakivonattal. 11. Rendelkezésre álltak-e az átvételi elismervények az átvett tűzifáról 12. Az önkormányzat a 2013. évi támogatás kötelezettségvállalással terhelt maradványát 2014.

február 15-éig felhasználta-e.17

17

A pénzügyi teljesítés a 2014. február 15-ét követő helyszíni ellenőrzés esetén vizsgálható.

61

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNÉL FOGLALKOZTATOTTAK 2013. ÉVI KOMPENZÁCIÓJA Az igénylés alapja A költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról szóló 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet. A támogatás célja A központi költségvetés a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 5. § (1) bekezdésében megjelölt céltartalék terhére, a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó belső egyházi jogi személynél foglalkoztatott magánszemély és e körben foglalkoztatott házas- vagy élettársa, továbbá a gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők 2013. évi adó- és járulékváltozásai ellentételezésére vonatkozó kompenzáció megállapítására szolgál. A foglalkoztatott a 2011-2013. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációra (a továbbiakban: kompenzáció) a 2013. év hónapjaira járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2012. december 31-én fennálló - 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § szerinti - jogviszonya alapján havonta jogosult. Jogszabályi háttér  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: 2013. évi Kvtv.),  az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),  a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.),  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.),  a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény (továbbiakban: Kttv.),  a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hszt.),  a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, és 2013.07.01-jétől a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (továbbiakban: Hjt.)  az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (továbbiakban: Iasz.),  a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Üjt.),  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.),  a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény (továbbiakban: Fbszt.)  a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Pptv.),  a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.),

62

 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról (továbbiakban: 390/2012. (XII. 20.) Korm. rend.),  a Kormány 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről (továbbiakban: 299/2011. (XII. 22.) Korm. rend.),  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Köznev. tv.),  az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Eütev.),  egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: 256/2013. (VII. 5.) Korm. rend.),  368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban: Ávr.),  408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról (továbbiakban: 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet). Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok dokumentumai  a 2013. évi beszámoló 33. űrlapja. Az Igazgatóságnál elvégzendő felülvizsgálati feladatok 1. A támogatás elszámolása az önkormányzat 2013. évi beszámolója 33. űrlapján megtörtént-e, és összege helyesen került-e meghatározásra. A helyszíni ellenőrzés dokumentumai  alkalmazási okmányok, személyi alapbérek mértékét alátámasztó iratok (kinevezési okmányok, átsorolások, stb.),  bérjegyzék, vagy bérkarton (személyi törzsadattár),  kifizetéseket igazoló bankszámlakivonatok, pénztárbizonylatok és azok alapbizonylatai,  kimutatás a távollétekről,  analitikus nyilvántartások (támogatások nyilvántartása, központi és egyéb központosított előirányzatok analitikus nyilvántartása, illetményelőleg nyilvántartás, nettó nyilvántartás),  a foglalkoztatottak 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. §-a szerinti nyilatkozata (408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. melléklet),  adatközlő lap, amelyen a Kincstár Igazgatósága a kifizetés hónapjának 5-éig a települési önkormányzat részére a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. melléklet szerint szolgáltat adatot (408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 6 § (6) bekezdés). A helyszíni ellenőrzés szempontjai: 1. A támogatás felhasználása a 2013. évi Kvtv. 5. § - ában meghatározott célra történt-e. A 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján igénybe vett támogatás kizárólag a foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjára használható fel, más jogcímen kifizetés nem teljesíthető. 2. A támogatás felhasználását a bérjegyzék, analitikus nyilvántartás alátámasztja-e.

63

3. A foglalkoztatott jogviszonya 2010. december 31- én fenn állt-e. 4. 2012. évben keletkezett jogviszony esetében vizsgálandó, hogy ezt megelőzően is költségvetési szerv, illetve velük jogviszonyban álló volt-e a munkáltató. 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) A foglalkoztatott a 2011-2013. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációra (a továbbiakban: kompenzáció) a 2013. év hónapjaira járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2012. december 31-én fennálló - 1. § szerinti jogviszonya alapján havonta a (2)-(15) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult. Az a foglalkoztatott, akinek - 1. § szerinti - jogviszonya 2012-ben keletkezett, abban az esetben jogosult a kompenzációra, ha e rendelet hatálya alá tartozó szervvel 2010. és 2011. évek bármelyikében vagy mindkét évben is fennállt jogviszonya és az utolsó ilyen jellegű jogviszonyát követően munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tartós megbízási szerződés kivételével - nem létesített. 4. A foglalkoztatottak nyilatkozatai tartalmazzák-e 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. §-ában felsorolt adatokat, aláírásokat. 5. A Nyilatkozó a nyilatkozatot 2013. március 15-ig benyújtotta-e a munkáltatónak. (408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdés) 6. A fenti határidőig benyújtott nyilatkozatok esetében a kompenzáció január-február hónapra is kifizetésre került-e. 7. A nyilatkozat március 15-e után történő leadása esetében a tárgyhó 15-ig benyújtott nyilatkozat alapján a kompenzáció a tárgyhóra esedékes illetménnyel kifizetésre került-e. 8. A nyilatkozat március 15-e után történő leadása esetében a tárgyhó 15-e után benyújtott nyilatkozat alapján a kompenzáció a tárgyhót követő hónapra esedékes illetménnyel került-e kifizetésre. 9. Amennyiben a leadott nyilatkozatban feltüntetett, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok év közben módosultak, a Nyilatkozó az erről való tudomásszerzést követően bejelentette-e a változást a munkáltatónak újabb nyilatkozat kitöltésével. 10. Vizsgálandó, hogy a kompenzációra való jogosultság megállapítása során a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-ában szabályozott illetményhatárok figyelembevételével történte. 11. A foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartamára nem jogosult kompenzációra. Vizsgálandó, hogy a kompenzáció emiatt kieső összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a foglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve állapították-e meg. A munkanapok számába be kell számítani a fizetett munkaszüneti napokat is.

64