Segéd vizsga és verseny

Segéd vizsga és verseny A MEOESZ ŐRZŐ-VÉDŐ SPORTBIZOTTSÁGA által meghirdetett segéd vizsga és verseny kerül megrendezésre. Helyszín:Budapest Hangár u. 2 HAPPY DOG kutyaiskola Időpont: 2015. 03. 14. 09:00 óra

Nevezési határidő március 9. Nevezési díjat MEOESZ 10102086-09723300-01000009 számlára kérjük befizetni. Közleménybe ŐVSB megjegyzést írni.

A vizsgára „C” és „B”, a versenyre csak „B” kategóriákban lehet jelentkezni online a www.ovsb.hu oldalon a segéd vizsga nevezés menüpont alatt. Facebook oldal: Magyar Segédek Vizsgák Versenyek

„ C ” kategória feltételei és menete:

-16. életév betöltése, 18 év alatt szülői hozzájárulás. - A hatályos vizsga szabályzat szerinti védőfelszerelés. -A vizsgázónak min. 3 kutyát kell hoznia / kezdő, haladóbb, vizsga szintű/ A vizsgadíj: 5000Ft szövetségi kártya nélkül 10000Ft - Elméleti tesztlap kitöltése (alap és alkalmazott etológia, anatómia és élettan, segédelés alapismeretek, - Szóbeli elméleti vizsga IPO1-2-3 vizsga szabályzat ismeret témakörökben) - Fizikai felmérő : Kardiorespiratorikus állóképesség 2000m síkfutás Ingafutás

P,mp

11.18

mp

20.5

Gyorsaság ill. gyorsasági erő 60m síkfutás

mp

10.9

Helyből távolugrás

M, cm

1.60

Erő, állóképesség Mellső fekvőtámasz

db

25

Felülés

db

25

- Gyakorlati vizsga : 4 kutyán kell bemutatni az őrző-védő gyakorlatokat. - Ismeretlen kezdő kutya amelyik még csak a harapó párnát fogja vagy még azt sem. - Ismeretlen növendék kutya amely fogja az éket vagy a puha kart. - Német juhászkutya tenyészszemle anyag bemutatása. - IPO1 komplett C ágazat „B” kategória feltételei és menete: - Meglévő, aktív (2 évnél nem régebbi) ”C” kategóriás vizsga. - A jelentkezőnek 4 db IPO3 szintű kutyát kell hoznia /kettőt sorsolásra bocsát/. -A vizsgadíj 5000 Ft szövetségi kártya nélkül 10000Ft aktív (2 évnél nem régebbi) „B” kategóriás vizsgával rendelkező segédeknek díjtalan - Erőnléti felmérő . Kardiorespiratorikus állóképesség 2000m síkfutás

P,mp

Ingafutás

60m síkfutás

mp Gyorsaság ill. gyorsasági erő mp

Helyből távolugrás

M, cm

10.32 18.9

10.00 1.80

Erő állóképesség Mellső fekvőtámasz db

30

Felülés

30

db

- Gyakorlati vizsga : - 2 db IPO3 szintű ÖV bemutatása ismert kutyával. - 2 db IPO3 szintű ÖV bemutatása sorsolt kutyával.

A vizsgán a kutya rövid pórázzal segíthető a kézben tarthatósági részeknél, de bármely kényszerítő eszköz / szöges, impulzus, hurok / használata, illetve a kutya bántalmazása TILOS.

Kutyakiképzői és kiképzésvezetői tanfolyam oktatási segédanyag őrző ­védő kiképzés témakörben Előszó: Nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy a használati kutya kiképzésben talán sokak számára legkedveltebb, de napjainkban legnagyobb felelősségtudatot igénylő őrző­ védőszolgálatra való kutyakiképzés témakörében tarthatok előadást ezen a tanfolyamon. Az általunk képzett kutyák sportolás céljából készülnek a különböző kutya iskolákon. Ennél azonban sokkal bonyolultabb a kiképző feladata, hiszen meg kell felelni a társadalmi elvárásoknak és nem utolsó sorban a kutya vezetőjének gazdájának igényeit kell kielégíteni. Ebben az ágazatban a kutya megharap egy embert ! A fogait használja szociál pajtása ellen, tehát agresszív. A nem kutyás társadalom számára teljesen nyilvánvaló , hogy ezt nem szabad engedni. Feladatunk tehát, olyan képet alkotni, ami a társadalmi elvárásoknak teljes mértékben megfelel, és bizonyítja , hogy kutyáink nem jelentenek veszélyt semmilyen körülmények között. A kiképzésben nélkülözhetetlen tehát , hogy ismerjük a kutya viselkedését. Ezen a tanfolyam szemléletes jól érthető használati etológiai anyag került Önök elé Simó Gergely előadó barátom közreműködésével. Ezért kérem ne lepődjenek meg ha az általam Önök elé tárt oktatási segédlet anyagában a témakörhöz kapcsolódó etológia ismertetéséhez az általa leírt anyagot csatolom kiegészítve a gyakorlati foglalkozás elméleti vázlatával. Másik fontos felelősségünk a kiképzés során , hogy tevékenységükkel meghatározzuk a tenyésztésbe vett egyedek minőségét. A kutyáknak a tenyésztésbe vételhez munkavizsgán kell bizonyítani, hogy ösztönös adottságaik stabil idegzetük normális szociális viselkedésük és feltétlen engedelmességük alkalmassá teszi őket. Amelyik kutya ezeken a területeken hiányosságokat mutat nem kerülhet tenyésztésbe. Ezzel a szelekcióval biztosítjuk, hogy a társadalmi elvárásoknak is megfelelő társunkká váljanak kutyáink. A gyakorlati kiképzés széleskörű technikai lehetőségeket biztosít számunkra. Ezek a technikák azonban nem hagyhatják figyelmen kívül ösztönös képességeit , természetét. Az elvárásokat számunkra vizsgaszabályzatban rögzítették. Tehát az itt rögzített feladatokat a kutya ösztöneire alapozva kell nekünk megtanítanunk úgy , hogy abban kutyáink és nem utolsó sorban magunk is örömünket leljük. Ehhez szeretnék én segítséget nyújtani , egyben előre is köszönetet mondok azoknak , akik segítenek nekem ,hogy legjobb tudásom szerint tudjak részt venni ezen a tanfolyamon és azoknak akik részesei voltak annak , hogy azt a tudásanyagot amit most itt módomban áll továbbadni megtanulhattam az évek során.

Őrző-védő Az őrző­ védő kiképzés nem nélkülözheti az elméleti felkészültséghez , de nem elég ezeket elsajátítani sikeres kiképzéshez gyakorlatra és tapasztalatra van szükség. Másik fontos dolog a szorgalom és a következetesség. Az eljárás tagolása nem jelenti a gyakorlati sorrendet. Csak támpontként szolgál , amit a gyakorlatban minden kutyára eltérően kell alkalmazni . De éppen az egyes ösztönkiváltások körülményeinek és a helyes kiképzési módszereknek a megtalálása teszi érdekessé a kutyakiképzést és biztosítja az eredményt.

●

Ösztönépítés ● Zsákmányszerző ösztön fejlesztése Motiváció megteremtése ingerléssel és provokálással.

Célja, hogy a zsákmányként használt eszközt (munkát, bőrt) odakapással meg kell ragadnia, le kell rántani és azt biztos helyre kell cipelni. A kutya korának megfelelő eszköz választása nagyon fontos. A zsákmányszerző ösztön fejlesztését már 3 hónapos kortól el kell kezdeni , figyelembe véve a kutya egyéni adottságait , fogváltás időszakát. A zsákmányszerző ösztön is érvényes az akció és inger specifikus kifáradás , ezért fontos hogy a gyakorlást ne vigyük túlzásba és próbáljuk a kívánatos gyakorlat elemeket azonnal jutalmazni. A kutyavezető a pórázon tartott kutyát biztatja és dicséretekkel erősíti a zsákmányszerzést. A segéd a zsákmányt vergődő fickándozó eszközzé változtatja, ami pánikszerűen menekülést okoz. A kutya a zsákmányra harap és amikor elkapta azt oda kell adni neki. A kutyavezetőnek a kutyát dicsérni kell és egyértelmű megelégedését kell kifejezni. A gyakorlatnak fontos, hogy játékos karaktere legyen, kerülni kell a fenyegető és bizonytalanná tévő magatartást a segédnek. Ha a kutya a zsákmányt kiejti a szájából a segédnek újra provokálnia kell a kutya figyelmét minden erővel a zsákmányra kell irányítani. Engedni kell újra fogni a zsákmányt átengedni és hagyni, hogy biztos helyre cipelje. Fontos, hogy ennél a gyakorlatnál lehetőleg ne a segéd, hanem a zsákmány mozogjon intenzíven mindig a kutyától el. Miután megragadta a zsákmányt akkor is tőle elmozogjon. Ennél az ösztönfejlesztésnél is nagyon lényeges, hogy a történteket nem a segéd, hanem a kutya határozza meg. A segédnek az ösztönkiváltásnak odáig kell eljutnia, hogy a kutya ingerelje a segédet ne a segéd a kutyát ! A második fázisban a cél : hogy a kutya a zsákmányt magasra tartva ragadja meg. Ha ezt megteszi azonnal megkapja és elcipelheti. Az ugrással történő zsákmányszerzéssel a megragadást tanítjuk és a fogás intenzitását növeljük. A kívánatos viselkedési formák a kutyavezető részéről és a segéd részéről is ugyanazok, mint az első szakaszban. A következő fáz is: A kutyának mindjárt az első lehetőségnél akkorát kell fognia, hogy a zsákmány ne menekülhessen el. A kutyának össze kell kapcsolnia, hogy ha megfogja a zsákmányt, akkor elviheti. A hangsúlynak azon kell lennie, hogy csak úgy érje le az ösztöncélt, ha elég erősen odaharap. Az, hogy mennyire elég erős a zsákmányszerző ösztön abból mérhetjük le, hogy a kutya mennyire töri magát, hogy a zsákmányt biztonságos helyre cipelhesse. Ha az ösztön lefutása nem elég intenzív, a provokálás mindig jó módszer a fejlesztésre. A provokációnak intenzívnek kell lennie. Átszoktatás védőkara: Cél: A kutyának első kísérletre magasra ugorva sikeres erőfogást kell mutatnia. Az időszak, amikor a rongyot vagy bőrt felváltja a védőkar kb. 9­11 hónapos kor közé tehető, amikor a kutya fizikálisan megerősödött annyira, hogy nem okoz neki gondot a kar cipelése. Fontos, hogy az első védőkaros fogásnál a kar a kutyát ne frusztrálhassa. A védőkart ugyanígy kell használni az ingerlés során, mint az előzőek során használt zsákmányeszközöket. Ha a kutya az első próbálkozáskor odakap azonnal át kell engedni neki a kart. Ha ezt követően leteszi, provokálást kell kezdeni mindaddig, míg a kutya meg nem fogja és el nem viszi a zsákmányt. A hangsúlyt itt is az első erős fogás megragadásra kell fektetni. Támadási gyakorlatok: Cél: Céltudatos ugrással, erős fogással kell a zsákmányt megszerezni. Csak akkor kezdhetjük el gyakorolni, ha a kutya pórázon elsőre egy erős sikeres fogást produkál. Ez a gyakorlat segít a kutyának a megfelelő támadási technika elsajátításában. Ez azért fontos, mert a helyes technika csökkenti a későbbiek során előfordulható sérülések lehetőségét. Gyakorlat során a kutyavezető nyakörvénél tartott kutyával felkészül. A segéd ingerli a kutyát kb. 8­10 cm távolságból a kutyával szembe állva. A segéd jelzésére a kutyavezető elengedi a kutyát. Ebben a pillanatban a segéd oldalirányban kezd mozogni behajlított védőkarral a lehető legoptimálisabb fogás lehetőséget biztosítva, hogy a kutya elsőre jól megtudja ragadni a védőkart. Fontos, hogy a kutya kezdeti

tapasztaltságát a segéd kompenzálja. A támadás jó, a fogás erős a segéd átengedi a védőkart a kutyának. A vezető a kutyát pórázra veszi a kutya cipelheti a védőkart. Ha azt akarjuk, hogy a fogás elsőre jó legyen a kutyát a gyakorlat bevezetéseként az előzőekben taglalt módon ingereljük a védőkarral a zsákmányösztön kiválasztásának céljából. Ennél a gyakorlatnál nem csupán az a cél, hogy a segédet megfogja a kutya, hanem a segédbe beleugorjon, magabiztosan támadjon. Ha a támadási gyakorlatot során a kutyától elmozgó segédet a kutya már jól megfogja a gyakorlatot a segéd a kutyával frontálisan szemben állva a védőkart mellmagasságban tartva végzi. A távolság kb.5-10 cm legyen. Fontos, hogy a támadó kutya lendületét a segéd helyes elvezető technikával fogadja elkerülve az ütközést. A kutyának a jó gyakorlat végén meg kell kapnia a zsákmányt. Küzdeni tanítás: Cél: A kutyának meg kell tanulnia, hogy a „halálra rázással” zsákmányhoz jut. Ösztönös, de elbizonytalanítható kutyáknál könnyen elérhető ez a viselkedési forma

kiprovokálása. Vannak, azonban olyan kutyák is, amelyeknél ezt a viselkedést csak 14-15 hónapos kor elérése után tudjuk elérni. Olykor csak az erőteljes védőösztön kiváltás okoz kontrázást. Ha a kutya az eddigiekben végzett zsákmányösztön kiváltásának eredményeképpen már csinálja ezt a kívánatos viselkedésmódot mindig kapcsoljuk egybe a gyakorlattal, eredményeképp a kutya vagy kapja meg a zsákmányt, vagy az halottá ernyedté válik. A halálra rázás viselkedés nem bevezetése bizonytalanná teheti a kutyát! Ez viszont károsan hat majd az első védőösztön fejlesztő gyakorlatokra. Fontos az ösztön megnyugvásának szempontjából. Ha a viselkedésláncból hiányoznak szemek az ösztön még elérheti célját, de a kutya hiányérzete miatt bizonytalanná esetleg ingerülté válhat. Az ilyen okokból bizonytalanná váló kutyák gyakran fogás helyett harapdálják a védőkart. Gyakorlatban a kutya a fogás után nem kapja meg a zsákmányt, hanem azt a segéd lazán lelógatva tartva szimulálja a halott zsákmányt. A segéd kifordul a kutyától „aki” ezáltal a segéd háta mögé kerül. Ezután a segéd fokozatosan lassan erőt adva a karnak megpróbálja a zsákmányt a kutyától elhúzni. Erős zsákmányszerző ösztön kutya halálrarázást, húzást mutat, ezáltal eléri ösztöncélját, elcipelheti a zsákmányt. Mindegy, hogy halálra rázást, vagy húzást mutat fontos, hogy akciót mutasson és ezt azonnal jutalmazni, kell a védőkar átengedésével. Láthatjuk, hogyan épülnek egymásra az elméleti és gyakorlati tapasztalatok. A kutya a mesterséges kondicionálás törvényei szerint tanul, mert ezzel megtanulja azt a viselkedési formát, ami az ösztöncéljához vezet.

A védőösztön fejlesztése A segéd elleni agresszivitás fejlesztése A segéd számára a védőösztön fejlesztése sokkal nehezebb feladat, mint a zsákmányszerző ösztön fejlesztése . Már tudjuk , hogy a védő és a kitérő ösztön kulcsingerei azonosak, bár az ösztönök ellentétei egymásnak. Nagyon fontos, hogy a segéd azonnal felismerje ha a kutya védőviselkedést mutat. Sajnos ha a segéd hibásan értékeli a kutya viselkedését, az ismétlődő frusztrációk nagyon elbizonytalanítják a kutyát. A védőösztön motivációi: ● A kutya pl. zsákmányt véd. ● A kutya saját magát védi a segéddel szemben. A védőösztön a kutyában egyedenként is változva csak később alakul ki. A genetikai fejlődése során kb. 7 hónapos kortól a 2 ½ éves korig terjedő időszakban fejlődik ki teljesen . A kiképzésben nagyon fontos, hogy a védőösztön fejlesztését jól időzítsük , beépítését a kiképzés menetébe ne kapkodjuk el ! A kiképzés menetében az önbizalom növekedésével megtanulja a kutya hogyan védje meg zsákmányát majd önmagát a segéddel szemben . A védőösztön kiképzése során vigyázni kell hogy ne okozzunk kitérő

viselkedést. A védőösztön fejlesztése nem azt jelenti, hogy a kutyát elbizonytalanítsuk, hanem megmutatjuk a kutyának, hogy az elbizonytalanodásokat hogyan hidalhatja át, és a behatásokra hogyan kontrázhat. A kutya itt is a mesterséges kondicionálás alapján tanul. Az idegi megterhelés növelése a zsák mányon keresztüli provokál ás sal és az elbizonytalanodás ok felhasznál ás ával Célja : A kutyának meg kell tanulnia hogyan félemlítheti meg az őt zsákmányon keresztül provokáló segédet, hogyan szólhat szembe az őt érő idegi és fizikai megterhelésekkel. Ha a kutyát védőösztön fejlesztése során meg kell tanulhatja , hogy kontrázással elijesztheti a provokáló segédet. Ebben az esetben a segéd a zsákmányon keresztül provokálja a kutyát. Ennek a provokációnak masszívnak kell lennie. Az elbizonytalanodást egész a kitérő viselkedés határáig kihasználjuk. A kontrázásra a zsákmányszerző ösztön alapján a kar átengedésével erősítjük meg a kutya viselkedését. Megküzd a védőkarért.

Ha a zsákmány újraélesztése nem vezet a kívánt magatartáshoz a kutyát a védőreakción keresztül vezetjük rá. A gyakorlatban a pórázon tartott kutyát tessék lássék ingerlőhelyzetet teremtve megforgatom a kutyát. Mivel ez kevés akcióval történik a kutya egy relatív gyenge fogást mutat. A segéd elfordulva megpróbálja a kutyát elhúzni , akkora erővel , hogy ezt a kutya ép megakadályozza. Rögtön utána maga elé hozza a kutyát. Szembe kerülve a mellső végtagokat végig simítja a bottal, vagy enyhén mellbe ütögeti a kutyát. A kutya erre elbizonytalanodik, ellenáll, megrázza a kart, vagy kontrázik rögtön megkapja a zsákmányt. Hangsúlyozom, ennél a gyakorlatnál is a kutya határozza meg a történéseket. Ha a kutya egy felülkerekedő fogást mutat, vagy már akkor kontrázik mikor a segéd a kart maga elé hozza , azonnal meg kell jutalmazni. Ha a kutya már öntudatossá vált akkor szabad a kontrázást ismételni, ezáltal egy nagyobb megterhelésnek kitenni ! Védekezés a segéddel szemben Cél: A kutyának meg kell tanulnia , hogy megtámadással, odaharapással védje meg magát a segéddel szemben. A védőösztön fejlesztésnek ez a formája felnőtt öntudatos kutyánál alkalmazható! Semmi esetre sem lehet a kutya fiatalabb tizenöt- tizennyolc hónaposnál amikor nyílt agresszió elé állítjuk. A kutya és a kutyavezető fenyegetése A kutyavezető a pórázon tartott kutyával bejön a pályára. A segéd védőkar nélkül a palánk vagy egyéb más búvóhely mögül előjön kb. 15 m távolságból (kritikus távolság) megáll kissé szélesre teszi magát és fenyeget. Folyamatosan fixírozva félkörben ide- oda mozog egyre közelebb kerülve. A segédnek fenyegető, de egyben félő ember benyomását kell keltenie. A kutyavezető támogassa a kutyát, hogy az önbizalma nőjön és bátrabban védje magát. A segédnek a kutyát csak addig szabad fenyegetni, hogy az ne jusson a kitérő viselkedésig. A zsákmányszerző ösztön fejlesztésen áteső kutyákat gyakran nehéz pusztán fenyegetéssel elbizonytalanítani. Megpillantva a segédet ugatással reagálnak. Ennek az ugatásnak semmi köze a védő ösztön viselkedéshez. A segédnek ezt figyelmen kívül kell hagynia és karakánul tovább kell közelítsen a kutyához. A kutyához közel egy áltámadást csinál a kutyára (kritikus távolság) miközben esetleg egy kismértékű fájdalmat is okoz. A kutya pozitív visszafenyegető magatartását megerősítve látótávolságon kívül menekül. Amint a segéd eltűnt a szem elől a kutyavezető dicsérni a kutyát és egyértelmű megelégedését fejezi ki. Megkötött magár a hagyott kutya fenyegetése

Ennél a gyakorlatnál a kikötött magára hagyott kutyát fenyegeti a segéd az előzőekben leírt módon. Ha a kutya védőreakciót mutat azonnal hatótávolságon kívül menekül. Nagyon fontos, hogy a kutya első védőreakcióját megerősítsük meneküléssel még akkor is ha segéd megjelenése után még nem jut el a fenyegetésig és a kutya már védőreakciót mutat. Nagyon fontos időben és helyesen felismerni mennyire terhelheti a segéd a kutyát. Nehogy túlságosan vagy éppen kevéssé késztesse. Nem szabad a kutyát kitérő viselkedésbe kényszeríteni ! Nehéz dolog védőviselkedésbe csalni a kutyát. Általában a bizonytalan magatartás hatásosabb, mint a fenyegetés. A segéd eltűnt a kutya szem elől csak akkor szabad a vezetőnek a kutyához menni. A gyakorlat tovább fejlesztéseként a vezető a segéd menekülésére a kutyát gyorsan pórázra teszi és a menekülő segédet a kutyával együtt futva üldözi amíg el nem tűnik a szem elől. Ezután lassítva levezeti a kutyát a gyakorló területről. A segéd menekülése megnyugtatja a kutya ösztönét, míg az üldözéssel előkészítjük az ösztönváltást a védőösztönből a zsákmányszerző ösztönbe. A megkötött kutya megtámadása: Az önbizalom növekedés lehetővé teszi , hogy a kutyát erősebb behatásnak is kitegyük. Az erősebb behatást úgy érjük el , ha egy kis küzdelmet játszunk le kritikus távolságot átlépve. A segéd nem fenyeget , de kritikus távolság elérésekor (kb.2 m) egy áltámadást végez, esetleg gyenge fájdalmat okozva a kutyának. A kutya védőreakciójára a segéd ijedten kissé visszahúzódik, bizonytalanságot mutat majd ismét támad, de kissé már félénkebben. Ha a kutya fokozott védőviselkedést mutat a segéd eltűnik a szem elől. A fenyegetés mellett a nyílt agresszió is kiválthatja a védőviselkedést. (Vigyázat a kitérő viselkedést is!) Ezért az ösztönfejlesztésnek ezt a legmasszívabb formáját, csak idősebb minimum 15­18 hónapos kort betöltött kutyánál lehet csinálni. Az öntudatosan nem áltámadást végző segéd szemből közelít a kutyához és a kutya felkar izmába egy lehetőleg mérsékelt erejű rúgást ütést mér, lehetőséget biztosítva a kutyának, hogy az a védőnadrágba vagy a védőköpenybe haraphasson. Ha a kutya odafogott a segéd azonnal menekülni próbál vergődik miközben a megfogott felületet el akarja húzni. Ha a kutyát a póráz lehúzza a megfogott felületről (pl. bőrkötény) a segéd pánikszerűen elmenekül a kutya látótávolságán kívülre. A vezető a kutyát pórázon elvezeti. A védőgyakorlatok révén a segéd a kutya számára állandó fenyegetővé válik, ezáltal magas idegi hatás alá kerül. Fontos, hogy ezt az ingerlékenységi helyzetet fenntartsuk, ezért a kutyának a segéd jelenlétében, mindig a vezető lábánál kell lennie. A kutyavezető feladata, hogy a kutyával megértesse, hogy mikor kell akciót mutatnia és mikor nem. Fontos, hogy a kutyát megtanítsuk differenciálni és mindig az általunk vagy a gyakorlat által megkívánt ösztönhelyzetben tartani.

Átváltás védőviselkedésből zsák mányszerző ösztönbe: A kutyával meg kell értetni, hogy a védőösztönét bevetve megnyugtathatja a zsákmányszerzőösztönét. Viselkedéselméletileg: A specifikus ösztön energiák felhalmozódnak és lefutásuk nem természetes úton és nem a szituációhoz passzoló cselekedettel, mint tehermentesítő reakcióval történik. Mesterséges áthidalásoknak is nevezik, átirányítódik.

Gyakorlatban a kutya védőösztöne lesz ingerelve és mialatt a vezető feszes pórázon tartja a védőösztön energiák felduzzadnak. A segéd ekkor fogni engedi a kutyát és engedi zsákmányolni. Most már nem csak egy típusú ösztönhelyzetben dolgozunk a kutyával, hanem a védőösztönét ingerlő ingereket használunk, zsákmányoláskor nem csak a segéd mögött dolgozik a kutya a segéd maga elé hozza és megfenyegeti, ha a kutya kontrázik megerősítést kap a zsákmányszerző ösztönében. Kiharcolja a kontrázással a védőkart. A kontrázási szakaszban a fenyegetésnek meg kell szűnnie, és zsákmánynak halottnak kell lennie vagyis a kart nem szabad feszesen tartani. Ez nagyon fontos, mert csak így érhetünk el a követelményeknek megfelelő kellően mély és nyugodt fogást. A védőösztönnek az a haszna, hogy a kutya aktívabb lesz és a segéd mint személy is ingerli a kutyát, nem csak a

védőkar látványa. Veszélye, hogy a kulcsingere azonos a kitérő viselkedésével. Csak a megfelelő öröklött jó ösztönadottságokkal rendelkező jól felnevelt kutya állja ki ezt a munkát károsodás nélkül, szerez önbizalmat és ezáltal lesz jobb. Felugatás i gyakorlat: Előkészítjük a kutyát a h ecceléssel: Gyakorlatban a kutyavezető a pórázon tartott kutyával megáll. A segéd a palánk vagy egyéb természetes hívóhely mögül megjelenve hecceli a kutyát. A heccelés történhet az előzőekben foglalt ösztönépítési módokat igénybe véve a kutya fenyegetésével a védőösztönön át, vagy a zsákmánnyal történő hecceléssel. Mindkét esetben a kutyát konfliktus helyzetbe hozva a megfelelő megerősítést alkalmazva tanítjuk ugatásra. A kutya a bizonytalanul fenyegető segédet megpillantva a konfliktushelyzetet ugatással oldja fel mire a segéd pánikszerűen visszamenekül a búvóhelyre. A segéd a kutyát zsákmánnyal motiválja, a vezető a zsákmányt megszerezni akaró kutyát pórázon visszatartja, a kutya ettől konfliktusba kerül, dühös lesz ugat. A segéd fogást biztosít a számára és a kutya elcipelheti a zsákmányt. Fontos a póráz munka szerepe a felugatási gyakorlat tanításánál. A feszes pórázba belefeszülő kutya nem tud ugatni. A megfelelő nyakörv használata, a fellazuló majd újra megfeszülő póráz váltja ki a kutyából a kívánt viselkedést. A pórázzal meggátoljuk, hogy a kutya az általunk kívánt ugatás előtt

a zsákmányba haraphasson ezzel meghatározhatjuk számára az ugatás időtartamát is. Fontos, hogy a kívánt viselkedést azonnal megerősítsük és a kutyavezető a megerősítés előtt dicsérje a kutyát ha az intenzíven ugat és megelégedését fejezze ki. A másik mód amikor a segéd kizárja a kutyát a zsákmányhoz jutásból (pl. a hát mögé rejti a kart) és csak a kívánt ugatásra reagálva veszi elő és biztosít a kutyának zsákmányolási lehetőséget megerősítésképpen. A kutyának ennél a gyakorlatnál is a tanulási folyamat előrehaladtával meg kell tanulnia, hogy a kívánt ösztönhelyzetet vezényszóra kezdje meg majd egy másik vezényszóra átváltson egy másik ösztönhelyzetbe vagy fejezze be és nyugodt maradjon. Ebben a szakaszban a kutyának már megfelelő engedelmességi alapokkal kell rendelkeznie. Eresztés gyakorlat: A kutyának első lépésben a halott zsákmány elengedését kell megtanulnia. A zsákmányszerző ösztön fejlesztésénél a biztos helyre cipelés alkalmával a kutyavezető a ösztönkiegészülését figyelemmel kísérve a zsákmány a zsákmány önálló elengedésekor az "ereszd" vezényszót adja. Ez itt még csak a spontán cselekedet összekötése a vezényszóval, de a kutya megtanulja a szó jelentését. A vezényszó és a zsákmány elengedése után a kutyát meg kell jutalmazni és dicsérni kell később ezt már a gyakorlóterületen is meg lehet csinálni. Miután a kutya érti a szó jelentését annak vezényszóvá kell változnia és a kutyának az "ereszd" hangjelzésre el kell engednie a halott zsákmányt. Itt is jutalmazni kell, megerősítésképpen vagy egy másik zsákmány beiktatásával, vagy ugyanazzal a zsákmánnyal (védőkarral) kell újra fogáshoz juttatni. Ha a kutya ebben a gyakorlati szakaszban már biztosan elengedi a zsákmányt (védőkart), továbblépésként a segéden kell elengednie a védőkart. A kutyának fogást biztosító segéd az előzőekben ösztönfejlesztés során leírt módon eléri, hogy a kutya nyugodt fogást mutasson a védőkaron akkor is, ha a segéd terheli. Ezután beszünteti a küzdelmet, a zsákmányt ernyedté, halottá teszi. A vezető „ereszd” vezényszót ad a kutyának és az eresztés előkészítése során tanult módon, ha kell beavatkozik. Fontos , hogy a kutyának időt kell biztosítani az ösztönváltásra. A beavatkozás erősségét a kutya ellenszegülése határozza meg. A beavatkozás történhet pórázrántással, tereptárgy pl. egy fa igénybevételével stb. Ezekre a technikai megoldásokra a gyakorlati foglalkozás során térünk ki. Az eresztést követő

megerősítés fontos, hogy a kutya szívesen és gyorsan engedje el zsákmányát a hangjelre. Ez a megerősítés lehet egy újabb fogás. A kutya aktivitását az újabb fogásra, későbbiekben növelhetjük a zsákmánnyal történő hecceléssel vagy meneküléssel. Ezalatt a kutyavezetőnek a pórázzal meg kell gátolni , hogy a kutya a zsákmányra azonnal vissza tudjon fogni. Ha kellően feltorlódtak az ösztönenergiák a segéd fogást biztosít a kutyának és a zsákmány átengedésével, elcipelésével megerősíti a gyakorlatot. A gyakorlat tanítása során kerülni kell a hisztérikus magatartást , mind a vezetőnek mind a segédnek. Tapasztalat, hogy a kutya az ilyen vibráló légkörben csak idegessé válik és nem képes az eresztést és a folyamatában következő gyakorlatsort jól teljesíteni. A kutya be és kikapcsolás a az őrző­ védő gyakorlat során . Engedelmességi gyakorlatok. Már a korai kiképzési szakaszban a kutyának párhuzamosan tanulnia kell az engedelmességi gyakorlatokat is. Tudnia kell az ülj a feküdj ,lábhoz hangjelek jelentését. Fontos, hogy már az ösztönfejlesztés szakaszában beépítsük ezeket az engedelmességi gyakorlatokat a kiképzésbe. Meg kell tanítanunk vele, hogy mikor kell nyugodtnak maradnia és mikor lendülhet akcióba. Ha a kutya megérti, hogy ha nyugodtan fekszik a zsákmány csakis akkor kezd el menekülni, a vizsgán biztosan nem fog idegesen viselkedni, elkúszni a gyakorlat során. A segéd megjelenése bekapcsolja a kutyát. Az ösztönfejlesztések során helyesen tanított kutya tudja a segéd mozgásának módjáról hogy mit kell tennie. Az ösztönt kiváltó kulcsingereket tartalmazó mozgásokba beiktatjuk az engedelmes gyakorlatokat. A kutya csak ezek feltétlen teljesítése után folytathatja az ösztöntevékenységét és érheti el ösztöncélját. Példa erre a szökési gyakorlat, amit fekvésből kell a kutyának végrehajtania, a gyakorlat további szakaszában a követésnél lábnál kell mennie mindaddig amíg a segéd vissza nem támad stb. Problémát jelent ha a kutyát túl nagy nyomás alá helyezzük az engedelmességi részek alatt és nem tud időben gyorsan átváltani az ösztönmunkába. Vagy éppen fordítva, ha a kutya nem elég engedelmes és elragadják az ösztönei. A megfelelően alkalmazott engedelmességi gyakorlatok, a kutya ösztöneire ható nyomással és ezek helyes időben történő felengedésével megfelelő irányba tudjuk irányítani az ösztönenergiákat és ezáltal energikus harmóniát sugárzó őrző­ védő munkát nyerünk. Fürkészés Utoljára az őrző­ védő gyakorlatok elején szereplő fürkészést taglaljuk. A kutyának már át kellett esnie az előzőekben felsorolt tanítási folyamatokon. A gyakorlat tanítása kezdetén két búvóhelyet használunk. Ha a kutya már magabiztosan hajtja végre egy búvóhelynél a felugatási gyakorlatot, tudja a támadási gyakorlatot és kellően engedelmes , akkor kezdjük két palánkra fürkészni tanítását. Meg kell értenie, hogy ahhoz a búvóhelyhez ahol a segéd áll úgy juthat el ha a másikat megkerüli. Kezdetben ezt póráz segítségével kell megoldanunk. Ha a kutya az első palánkot megkerülte a vezetőhöz kell mennie majd tovább utasítva mehet csak a segédhez. A tanításnál fontos, hogy csak a helyesen végzett gyakorlat nyerhet megerősítést. Csak így érhetjük el , hogy a kutya megértse mit várunk tőle el. Miután a két búvóhelyes fürkészés jól hajtja végre akkor léphetünk tovább a teljes gyakorlat tanítására. Lényeges, hogy a gyakorlatot visszafelé haladva tanítjuk. Tehát az első két búvóhely ahol eddig tanult az lesz az ötödik és hatodik búvóhely a teljes gyakorlatban. Technikai kivitelezésénél két segéd alkalmazásával elérjük, hogy a kutya ne tudja melyik búvóhelyben rejtőzködik a segéd ezáltal aktívabb lesz. A fürkész területen a kutyának feltétlen engedelmesnek kell lenni és csak a vezető irányításával hajtja végre a gyakorlatot. Technikák kivitelezésével a gyakorlati foglalkozás során ismerkedünk meg.

Zár szó: Összefoglalásképpen legfontosabb kiképzési elemként az átgondolt, következetes, szorgalmasan végzett munkát emelném ki. Felismerve a kutya ösztönös adottságait a megfelelő segítséggel csapat munkával érhető csak el magas szintű eredmény. Csak is ez viszi előre és népszerűsíti a kutya sportot. Ehhez összefogásra van szükség, egymás segítésére legjobb tudásunk szerint. Ehhez kívánok sok sikert és sok örömet a kutyakiképzésben. Tisztelettel Papp György A jegyzetekben felhasznált irodalom: Síró Gergely jegyzete

Dr. Helmut Raiser: A védőkutya (Használati kutyakiképzés védőszolgálatra)