SÁROSPATAKI REFORMÁTUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA
SZABADOS ERZSÉBET
ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET - ÉLETKÉPEK HÁZIDOLGOZAT
DR. DIENES DÉNES Egyháztörténeti tanszék
2008. január
TARTALOMJEGYZÉK
Előszó ......................................................................................................................................... 3 Fontosabb évszámok, események .............................................................................................. 4 Csodatételei ................................................................................................................................ 5 Életképek.................................................................................................................................... 7 Halála, emlékhelyek ................................................................................................................... 9 Összefoglalás............................................................................................................................ 11 Irodalomjegyzék....................................................................................................................... 12
3
Előszó Árpád-házi Szent Erzsébet a felebaráti szeretet szentje. 2007-ben születésének 800 éves évfordulóját ünnepelte a világ. Alig 24 éves életútja tartalmas, és tanulságos életet tár elénk. Hercegné, feleség, anya, a ferences harmadrend tagja, a betegek, a szegények ápolója. Élete tele van jó cselekedettel és csodákkal. A szeretet foglya. Tisztelete semmit nem csökken, élete, odaadása akár hitvesként, akár a szegények, elesettek segítőjeként példamutató a mai kor emberének. Nagyságához fel nem érhetek, meg sem próbálom bemutatni életét, egyszerűen csak életképeket, morzsákat ragadok ki rövidre szabott földi életéből. Beteljesült jóslat - hűen a hagyományokhoz, 1206-ban is dalnokversenyt rendeztek Wartburg várában. Fénylő csillag tűnt fel az égen. I. Hermann a vár őrgrófja a dalversenyen éppen résztvevő Klingsor mágust kérte fel a jelenség megfejtésére. Klingsor egyes források szerint a verseny egyik dalnoka, más utalások alapján a verseny bírája. Valójában a 13. sz. rejtélyes és vitatott irodalmi alakja, csillagjós, költő. Valószínűleg német származású, és Gertrúdissal került II. András (Endre) udvarába, vagy erdélyi származású és éppen a király udvarából került Németországba. „Ebben az órában a Magyarok nagy királyának gyermeke születik. Leány, akinek Erzsébet lesz a neve, és szent lesz! E tartomány fejedelmének fiához adják feleségül. Az egész föld áldani fogja jóságáért, különösen ez a föld.” - szól a krónika Klingsor válaszáról. 1
1
http://mkdsz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=7641&Itemid=77
4
Fontosabb évszámok, események 1207 II. Endre magyar király és a Bánk bán történetből ismert meráni Gertrúd harmadik gyermekeként megszületik Erzsébet. 1211 Még csak 4 éves, de a kor szokásainak megfelelően eljegyzik a türingiai őrgróf elsőszülött fiával, Hermannal és leendő férje családjához költöztetik, hogy minél jobban elsajátítsa a nyelvet, az ottani szokásokat. Kincstári jegyajándékkal érkezik. 1213 Magyarországon meggyilkolják az édesanyját, Gertrúd királynét. 1216 Meghalt Hermann, a jegyese. 1217 Meghalt I Hermann, az őrgróf. Erzsébet sorsa bizonytalanná válik. Lajos az örökös, a gyerekkori jó pajtás eljegyzi Erzsébetet. 1221 Eisenachban megtartották az esküvőt. A kor hagyományaitól eltérően ez nem érdekházasság volt, hanem valóban szerelemből köttetett. 1222 Megszületik első gyermekük, II. Hermann, a leendő örökös. 11 év után, először látogat Magyarországra férjével együtt. 1223 Férjével együtt megalapítják a gothai kórházat. 1224 Megszületik Zsófia lányuk. 1226 Éhínség, járvány. Erzsébet a vár éléstárait megnyitotta, etette a rászorulókat. A vár tövében kórházat alapít. 1227 Lajos, a szeretett hitves újra hadba indul. Alig három héttel, harmadik gyermekük, Gertrúd születése előtt, meghal. 1227-28 Nem fogadta el II. Frigyes házassági ajánlatát. Férje oltalma nélkül gyenge teremtés volt, egyre nehezebbé vált élete, özvegyi birtokaitól megfosztották, ezért gyermekeivel együtt, önszántából elhagyta a wartburgi várat, a ferences rendieknél talált menedéket. 1228 „a minoriták kápolnájának oltárára tette kezét, és lemondott a saját akaratáról és a világ minden pompájáról.” – írta marburgi Konrád, a ferences lelki vezetője. 2 Ispotályt rendezett be, gyermekeit rokonokra, nevelőkre bízta, a ferencesek szürke ruháját viselte. 1231 Megbetegedett, pár héttel később meghalt. November 19-én temették el. 1232 Szentté avatását lelki vezetője, marburgi Konrád kezdeményezte. 1235 IX. Gergely pápa kihirdette, hogy Erzsébetet szentnek kijáró tisztelet illeti meg.
2
http://mkdsz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=7630&Itemid=77
5
Csodatételei Egyedül Istenre számíthatott. Még feltűnőbben kereste a szegények társaságát Szegénynek érezte saját magát is, csak díszesebb ruhát viselt. Ez a lelkiállapot késztette arra, hogy egy szép napon, amikor az őrgrófi családdal szentmisén volt, egyszerűen levette fejéről a hercegi koronát. Nem akart ékes díszekben pompázni, amikor a megváltó Krisztus fején töviskorona van. Szent Erzsébet példája az évszázadok multával is elevenen hat. Számos ok közül elsősorban odaadó istenszeretetében rejlik e titok. A Szent István Társulatra hivatkozva a http://uj.katolikus.hu/csoda.php honlapon 73 csoda tulajdonítható Szent Erzsébetnek, ill. az ő közben járásának. A teljesség igénye nélkül, néhány példa: A látását visszanyert asszony: Nem volt senkije, aki őt az úton vezethette volna, ám véletlenül három asszonyra lelt, akik elvezették a sírhoz. Ott Erzsébet úrnő irgalmáért fohászkodott, és szemeinek viaszmását felajánlotta, mire egyik szeme világát annyira visszanyerte, hogy felismerte a sír fölött függő viasz képmásokat, valamint a függönyökön1 lévő aranyozott képeket. Miután hazatért, a másik szeme elkezdett kínzóan fájni. Aggódva szólt: „Erzsébet, szent úrnő, miért hagysz el?” A következő éjszaka megjelent neki az úrnő, és így szólt: „Menj oda az oltárhoz, legyezd meg szemeidet az oltárterítővel, így visszanyered egészségedet.” Az akasztófáról megszabadított férfi: A mainzi egyházmegyei Wolfhagenból való János eskü alatt vallotta, hogy egy tolvajjal együtt elfogták. Miután Boldog Erzsébet segítségéért folyamodott, mindenkit arra kért, imádkozzék érte, hogy érdemei szerint segítse meg Isten és Szent Erzsébet. Így felköttetvén, miután a nép elfordult, feje fölött hangot hallott: „Higgy erősen, ezt a kötelet pedig ne vedd le a nyakadról, amíg el nem jutsz Marburgba Boldog Erzsébet sírjához.” A kötél elszakadt, ő pedig a földre esett. Olyan súlyosan és olyan magasról esett le, hogy új inge a mellén és a hátán elszakadt. Mégsem érzett semmiféle fájdalmat. Az időpont felől kérdeztetvén azt felelte, ebben az évben történt. A néma és béna lány gyógyulása: A pap tanácsára az anya e szavakkal tett fogadalmat: „Szent Erzsébet őrgrófné úrnő, kegyelmedbe ajánlom lányomat, neked szolgálok egész életemben, és elviszem lányomat a sírodhoz, hogy érdemeid segítségével járó- és beszédképességét visszakapja.” Miután elvitte a lányt az úrnő sírjához, felajánlotta adományát, majd imáját befejezve hazavitte. A leány három héten belül beszélni és járni kezdett. – Iremgard, a leány anyja, Lutgardis, Adelheid és Albert, valamennyien ugyanabból a
6 faluból, esküvel megerősítve állították, hogy látták a kisleányt az említett időben, amikor nem tudott járni és beszélni, majd visszatérte után, amikor már járt és beszélt. A rózsák: Erzsébetet gyakran ábrázolják rózsákkal a kötényében, vagy a kosarában. A legenda szerint férje halála után is változatlan lelkesedéssel gondoskodott a szegényekről. Egyik alkalommal éppen kenyeret vitt kosarában, amikor találkozott sógorával. Köztudott, hogy sógora csak pocsékolásnak, a vagyon elherdálásának vélte Erzsébet talán túlzott segítőkészségét. A sógora kérdésére, hogy mit visz, Erzsébet azt felelte, hogy rózsákat. Megmutatta kosarát, és valóban a kenyerek helyett illatos rózsákat rejtett a kosár. Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. A leprás: Lajos távollétében Erzsébet befogadott a várba egy leprás beteget, sőt férjének ágyába fektette, hogy állandóan mellette lehessen és ápolhassa. Váratlanul hazatért a férje. Jelentették neki a történteket, s Lajos szívében egy pillanatra borzadás és rosszallás ébredt. Mikor azonban belépett a szobába, ágyában a megfeszített Krisztust látta.
7
Életképek A szülői ház: Erzsébet különleges életét nem lehet gyermekkorával, a szülői háztól való elidegenedéssel magyarázni. A királyi család ragaszkodása megmutatkozik a jegyajándékban is. Gazdagon, királyi módon hagyja el az országot. Még a követek is kapnak aranyat, ezüstöt. Türingia sosem látott olyan kincseket, amellyel megérkezik a kislány Zsófiához. Arannyal áttört kendők, gyűrűk, csattok, arany – és ezüst serlegek, és még pénz is. Úgy tűnik 11 évig nem találkozott rokonaival, családjával. Az irodalom- és zenekedvelő őrgróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. Viszont a király figyelemmel kísérte életét, miként azt a források hírül adják: „Akkor a magyar király, az Istenben boldog Erzsébet atyja, egy Páviás nevű grófot küldött nagy kísérettel, hogy Erzsébetet hazavigyék. Azt hallotta ugyanis, hogy koldusként vigasztalan élete van; amikor ez a gróf megérkezett Marburgba, a rokkánál ülve találta Erzsébetet, amint éppen font. Csodálkozva vetett keresztet, s azt mondta: Még senki sem látott királylányt fonni. Mivel azonban lelke legmélyéig szerette a szegénységet és a kitaszítottságot, nem tudták rábeszélni, hogy apja követével visszatérjen szülőhazájába.” 3 Örömei: A középkori világ két tartópillére, a császár és a pápa kölcsönösen kiátkozza és szidja egymást. A szeretetlen világban létezik egy szerelmi házasság. Lajos egyik lovag kérdésére így válaszolt: „Látod azt a nagy hegyet magad előtt? Ha vörös aranyból lenne és az enyém lenne, akkor sem részesíteném előnyben az én kedves Erzsébetemmel szemben. Mondjanak az emberek, amit akarnak akkor is kimondom, hogy nagyon kedves ő nekem, s számomra nincs a földkerekségen semmi kedvesebb”. 4 Erzsébet világi boldogsága férje szerelme volt, akit ő nagyon gyengéden szeretett. Imádkozásai közepette gyakran elaludt az ágy előtti szőnyegen, amit a szolgálók a szemére vetettek. Egy asszony, aki beismeri, hogy testi vonzalmat érez a férje iránt, de Isten iránti szeretetből lemond a test szerelemről. Ha férjét hazavárta, messzire elébe lovagolt, és viharos örömmel üdvözölte. Az udvari lakomáknál, minden hagyományos szokás ellenére, férje mellé ül, mert nem akar elmozdulni mellőle. A templomban rajtakapja magát, hogy nem a szent cselekményre gondol, hanem férjén felejtette szemét. Következetesen elkíséri mindenhova, ünnepekre, utazásokra, vadászatokon mellette lovagol; ha elválik tőle, gyászruhát ölt mindaddig, amíg viszont nem látja. Egymást testvéremnek, húgomnak, bátyámnak szólították nagyon játékosan.
3 4
Wies Ernst: Árpád-házi Szent Erzsébet, Kairosz Kiadó, 50. o. Wies Ernst: Árpád-házi Szent Erzsébet, Kairosz Kiadó, 58-59. o.
8 Férjével közösen a szegények és betegek megsegítésére két kórházat is alapítottak. Férje mindig, mindenben mellette állt. Sorscsapások: Erzsébet jósága és kedvessége hamarosan megnyerte a vár népét. 6 éves a hercegnő, amikor meghal az édesanyja, melyet a legenda szerint úgy tud meg, hogy a királyné véresen megjelenik álmában, és kéri Erzsébetet, hogy imádkozzon érte. 9 éves, amikor meghal a jegyese, aki miatt el kellett hagynia családját. Mivel meghiúsulni látszik a házassági szerződés, a kor szokásainak megfelelően, vissza kellene küldeni a mennyasszonyt. Ez is akadályba ütközik, mert a majdnem após, akinek e döntést ki kell mondania, megőrült. Kiszámíthatatlanná vált a helyzete, ki volt szolgáltatva az udvari társaság gonoszságának. 10 éves, amikor meghal a majdnem apósa. Zsófia gyámsága mellett a gyerekkori jó pajtás, Lajos lett az őrgróf utóda. 1218-ban, 18 évesen lovaggá ütötték, ezzel egyeduralkodóvá vált. Átvállalta testvére eljegyzési kötelezettségét, feleségül veszi Erzsébetet. Lajos az emberiesség és a szeretet csodáját vitte végbe. Valóban szerelmi házasságot kötöttek, ami e korban nem volt divat. Nem az érzelmek vezéreltek, hanem az érdekek, a hatalom, a pénz. Lajos Erzsébethez hasonlóan jámbor lélek, erkölcsös és hű férj volt. Egyszerűen istenfélelemből és a kölcsönös szeretetből. Lajos magára vette a keresztes lovagok jelét, s vállalta, hogy részt vesz a Szentföldért vívott harcban. Erzsébet tudta, hogy ez férje hosszú ideig tartó távollétét, esetleg halálát is jelentheti. Amikor pedig látta, hogy nem lehet megváltoztatni a fogadalmat, lóra ült és elkísérte az ország határáig. Ott elbúcsúzott tőle, de aztán még egy napig lovagolt vele. Ott újból elbúcsúzott, aztán még egy második nap is vele lovagolt. Már egészen vele akarna menni, de nem hagyhatja el gyermekeit, kénytelen visszafordulni. Úgy viszik haza, félig holtan. Ettől kezdve gyász az élete. Mintha sejtette volna a jövőt, Lajos ugyanis még útközben megbetegedett és meghalt. A hírt alig merték közölni a gyermekágyas Erzsébettel, s mikor megtudta, ezzel a kiáltással rohant végig a vár termein: ,,Jaj, Uram Istenem, most az egész világ meghalt számomra!'' Erzsébet a fájdalomtól csaknem eszét vesztette. A gyász fájdalmát a sógorainak üldözése még fokozta, de most már ő sem bírta elviselni ezt a számára oly idegen világot. Az élettörténetét ettől kezdve a legendák fátylán keresztül ismerjük. Életét tudatosan is alakította. Törekedett a mindent meghaladó önfeláldozás és szolgálat megvalósítására. Mindez a szenvedés azonban csak közelebb vitte őt Isten szeretetéhez. Egy csöndes napon gyermekeivel együtt elhagyta a várat. Érdekes módon alig talált segítőre. Férje barátainak a nyomására visszafogadták később Wartburgba. Ő azonban nem érezte ott jól magát, 1228-ban elvonult Marburgba, és ott ferences harmadrendi lett. Sokat imádkozott, alamizsnálkodott, böjtölt. Élete utolsó napjait gyermeki derű sugározta be.
9
Halála, emlékhelyek 1228 őszétől egészen haláláig a marburgi kórházban élt. Szolgálata nem csak a kórházra korlátozódott, segítőivel rendszeresen felkereste a szegények otthonait, élelmet vitt, ápolta őket. 1231 novemberében Erzsébet megbetegedett. Utolsó napjait gyermeki derű ragyogta be. Elajándékozta a még meglévő holmiját, s vigasztalta a mellette lévő nővéreket. Magas lázzal a fal felé fordulva feküdt az ágyán. Egyszer csak a körülötte lévők arra lettek figyelmesek, hogy milyen kedvesen énekel. Azt válaszolta nekik: „köztem és a fal között egy madárka énekelt vidáman. Kedves éneke bírt rá engem is az éneklésre.” 5 Olyan vidám és nyugodt volt, mintha nem is lenne beteg. 1231. november 17-én éjszaka elszenderült. „teste négy napon át temetetlen maradt, mégsem árasztott rossz szagot, ahogyan ez más esetekben szokás, hanem kellemes, szívet frissítő illata volt.” 6 Az első csoda már sírjánál megtörtént. Negyven évnyi szellemi betegségből meggyógyult egy cisztercita barát. Háromszáz évvel később Luther Márton is elismerő szavakkal emlékezik Erzsébet magatartására. Évszázadokkal megelőzte korát, szent életét nem a kolostor falai között töltötte, hanem a világban tevékenykedett. Utat mutatva a felebaráti szeretet, a világi segélyszervetek számára. Szentté avatását korábbi lelki vezetője Marburgi Konrád kezdeményezte. Konrád származásáról, családjáról nem sokat tudni. Pap volt, aki nagyon szigorú erkölcsök szerint élt, és ezt megkövetelte védencétől is. Sötét, komor, félelmetes ember volt. Erzsébet férje megbízta minden egyházi birtok igazgatásával. Számtalanszor megkorbácsolta és kemény böjtre kényszeríttette Erzsébetet. 1225-ben az eisenachi Katharina–kolostorban Erzsébet előtte tett engedelmességi és férje halála esetén szüzességi fogadalmat.
A gothai kórház
5 6
Wies Ernest: Árpád-házi Szent Erzsébet, Kairosz Kiadó, 161. o. Wies Ernest: Árpád-házi Szent Erzsébet, Kairosz Kiadó, 162. o.
A sárospataki templom
10
Eisenach, Szent Erzsébet templom
A baldahin alatt a szarkofág - Marburg
Szobra a Wartburgi vár tövében
11
Összefoglalás Szabados Erzsébet Összefoglaló a 2008 évben az Egyháztörténeti tanszéken készített ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET - ÉLETKÉPEK című szakdolgozatról
„Az emberszeretetnek egyetlen kiapadhatatlan forrása az Isten szeretete.” 7 Az igazi szeretet nem ismer korlátokat, gazdagságot, szegénységet. Az adja magát, Isten segítségével jut belőle mindenkinek személyválogatás nélkül. Az Isteni szeretetből, gyakori imádságaiból meríti erejét, az arcán mindig fénylő derűt. Óriási erő a szeretet, képes gyermekei nevelését másra bízva, csak mások szolgálatára élni, dolgozni, javait felosztani. A kikosarazott II. Frigyes akként fejezte ki iránta való tiszteletét, hogy saját császári koronáját helyezte az oltárra a szentté avatási ünnepségen e szavakkal: „Ha nem tudtalak császárnővé koronázni ezen a földön, fogadd hódolatom jeléül ezt a koronát, aki Isten országában már királynő vagy!” 8 Szeretetszolgálata követendő példa kell legyen a XXI. század emberének. Napjainkban is nagyon nagy szükség van ilyen önfeláldozó, másokért önzetlenül tenni tudó testvérekre.
7
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/sik_s/sik_ossz/html/szmagy5.html
8
Puskelyi Mária: Árpád-házi Szent Erzsébet, Győr, Kairosz Kiadó, 2007. 74.o.
12
IRODALOMJEGYZÉK
Bertényi I. – Diószegi I. – Horváth J. – Kalmár J. – Szabó P.: Királyok könyve Békéscsaba, Officina Nova Kiadó, 1993 Dobraczynski Jan: A szeretet foglya
Pécs, Ecclesia Könyvkiadó 1983.
Magyar Zoltán: Árpád-házi Szent Erzsébet
Győr, Kairosz Kiadó, 2007
Puskelyi Mária: Árpád-házi Szent Erzsébet
Győr, Kairosz Kiadó, 2007
White Kristin E.: Szentek kislexikona
Maecenas Könyvkiadó, 1993
Wies Ernest W.: Árpádházi Szent Erzsébet
Kairosz Kiadó,
http://mkdsz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=7684&Itemid=77 2008.01.01. http://mkdsz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=7641&Itemid=77 2008.01.01. http://mkdsz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=7630&Itemid=77 2008.01.01. http://mkdsz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=7697&Itemid=77 2008.01.01. http://uj.katolikus.hu/csoda.php
2008.01.01.
http://www.katolikus.hu/szentek/1119.html
2008.01.01.
http://invitel.hu/stephanus/02inf_szt.htm#erzs
2008.01.01.
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/sik_s/sik_ossz/html/szmagy5.html 2008.01.01.
