Sándorné Új Éva* VÁLTOZÓ BIZTOSÍTÁS
Az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggésben a pénzügyi szabályozásban jelentős változások mennek végbe, amelynek keretében a biztosítás (a biztosítók és a biztosítási tevékenység) törvényi szabályozása is változik. A hazai biztosítás 2002. évi helyzete és a 2003. évi kilátások rövid ismertetése mellett a biztosítás alapvető változásai, a várható lehetőségek a következők. A HAZAI BIZTOSÍTÁS 2002. ÉVI HELYZETE A hazai biztosítás részletes adatait áttekintve 2002-ben is a biztosítás további fejlődéséről lehet beszámolni. A 2002. évi eredmények közül kiemelést érdemelnek a következők. Összességében a szerződésállomány 714 000 darabbal nőtt. 2002-ben a bruttó díjbevétel 494,3 Mrd Ft volt, ami a megelőző évhez képest 18,2%-os növekedést jelent. Az életbiztosítási üzletág bruttó díjbevétele 202,4 Mrd Ft, ami mintegy 17,9%-kal haladta meg az előző évit. A neméletbiztosítási üzletág bruttó díjbevétele 298,1 Mrd Ft volt, ami az előző évihez képest 19,48%-os növekedést jelent. Ez az üzletág az éves inflációt háromszorosan meghaladó növekedést ért el. Az egyes ágazatokat illetően a biztosítási díjbevételek átlag feletti növekedést mutatnak a haláleseti (35,3%) és a járadékbiztosításoknál (108,5%). Átlag körüli eredményt értek el a vegyes és az unit-linked típusú biztosítások, továbbá a casco és a kötelező gépjármű biztosítások. A társaságok piaci részesedését illetően az Allianz Hungária Biztosító Rt. (28,6%) és a Generali-Providencia Biztosító Rt. (17,8%) továbbra is megtartotta vezető pozícióját. Az életbiztosítási üzletágban piaci részesedést illetően az ING Biztosító Rt. áll első helyen, a nem-életbiztosítási üzletágban pedig az Allianz Hungária Biztosító Rt. uralja a piacot. A 2003. ÉVI KILÁTÁSOK A Bank és Tőzsdében ez év januárjában megjelent interjúban a Biztosítók Szövetségének főtitkára a 2002. évi helyzetet úgy jellemezte, hogy ez az év – ellentmondásossága ellenére – a hazai biztosítási piac szempontjából igen sikeresnek mondható. Dinamikusan nőttek a biztosítási tartalékok, elérték a bűvös 1000 milliárd Ft-os határt. Jelentősen emelkedtek a díjbevételek és – bár szerényebb mértékben (4-5%) – nőtt a szerződéskötések száma is. A biztosítás teljesen beépült a magyar gazdaságban, részét képezi a családi és a vállalati gazdálkodásnak. Bővült a piac. Kilenc új biztosító kezdte el a tevékenységét és új termékek is megjelentek a hazai piacon. Az év elején a 2003. évi kilátásokat a MABISZ főtitkára úgy ítélte meg, hogy továbbra is erőtel*
BGF PSzFK, Pénzügyi Tanszék, főiskolai adjunktus. 13
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. jesen bővül majd a hazai biztosítási piac, miközben hazánk ebben a szakmában már jelenleg is a legdinamikusabban fejlődő térségnek számít Európában. A magyar bankszektor 70%-a, a biztosítási szektor 80%-a külföldi szakmai befektetők kezében van. A befektetési és pénzügyi vállalkozások, a pénztárak, illetve a befektetési alapok jelentős része – pénzügyi csoportok tagjaként – az említett külföldi bankokhoz, illetve biztosítókhoz kapcsolódik, ezen intézmények fő működési területe pedig az EU pénzügyi piaca. Ennek is köszönhető, hogy a ma létező igen nagy számú pénzügyi termék, illetve szolgáltatás szinte kivétel nélkül jelen van a hazai piacon. Az Allianz Hungária Biztosító Rt. kommunikációs igazgatója szerint további bizakodásra ad okot Spanyolország és Portugália példája is, amelyek Európai Unióhoz való csatlakozáskori fejlettsége igen közel állt a jelenlegi magyar teljesítményhez. A gazdaság teljesítőképességének növekedésével, az életszínvonal javulásával látványosan megnőtt a biztosítási szolgáltatások iránti igény is. A biztosítások száma tíz év alatt megduplázódott, értékük pedig megtöbbszöröződött. A kommunikációs igazgató véleménye alapján hasonló folyamat várható nálunk is. A magyar pénzügyi szektor az elmúlt tizenöt évben nagyarányú intézményi, szabályozási és szakmai fejlődésen ment keresztül. Ennek keretében kialakult a pénzügyi szolgáltatásoknak a modern piacgazdaságra jellemző tulajdonosi, intézményi és termékszerkezete, továbbá lezajlott az EU pénzügyi szabályozási normáihoz igazodó jogharmonizáció túlnyomó része. A 2004. május 1-jére előirányzott EU-csatlakozás a hazai pénzügyi szektor szabályozását tekintve csekély mértékben hoz azonnali változást, hiszen a jogharmonizáció jelentős része már lezajlott. További nagyhatású intézményi változásokra pedig csak középtávon, jelesül az euró-térséghez való magyar csatlakozás során, előreláthatólag 2007 – 2009 között van kilátás. Ugyanakkor egy erős alkalmazkodási kényszer jelentkezik majd, amely a hazai pénzügyi szektor fejlődését alapvetően meghatározza. Az alkalmazkodás folyamatát nagymértékben befolyásolják majd a magyar gazdaság makrogazdasági fejlődése, a reál- és monetáris konvergencia folyamatai, valamint a pénzügyi szolgáltatásokat világszerte érintő gyors technológiai fejlődés eseményei. Az alkalmazkodás fő iránya egyrészt a hazai pénzügyi közvetítés méreteinek nagyarányú növekedése, másrészt a pénzügyi szektor, ezen beleül a bankszektor jövedelmezőségének csökkenése, harmadrészt pedig az értékpapírpiacoknak és a biztosítási típusú közvetítéseknek a bankok rovására történő lassú terjeszkedése lesz. ELŐRELÉPÉSEK AZ UNIÓS BIZTOSÍTÁSI GYAKORLAT FELÉ Új fordulathoz érkezett az egészségügyi informatika régi és sok oldalról megtárgyalt témája, az intelligens egészségügyi kártya. Magyarországon és több EU-tagállamban is igen komoly előzményekre tekint vissza a kártya alkalmazása. Számos ígéretes projekt indult, de csak kevés széles körben megvalósult alkalmazás jött létre. Az európai egészségbiztosítási kártya létrehozása egy nagyratörő terv, amely a „polgárok Európájának” az érdekeit szolgálja. Remény van arra, hogy a kártya használata 2004-től kezdődően egyszerű, praktikus és rugalmas eszközként áll majd rendelkezésre. Az első szakasz 2004. június 1-jén kezdődne, és az E111 nyomtatványt helyettesítő kártya bevezetését jelentené. A második szakasz legkésőbb 2005. december 31-ig tartana, és ez az időpont egyben az ideiglenes külföldi tartózkodás idején szükséges egészségügyi ellátáshoz megkövetelt összes nyomtatvány kártyával való kiváltását jelentené. A harmadik – 2008-ra befejeződő – szakasz az elektronizálás szakasza. Ebben a szakaszban megtörténik az eljárások egyszerűsítése, a biztosítottak jogosultságának összehangolása, az automatizált adminisztráció teljes körű megindulása, amelynek reményeink szerint hazánk is részese lesz.
14
SÁNDORNÉ ÚJ É.: VÁLTOZÓ BIZTOSÍTÁS A BIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNY ALAPVETŐ VÁLTOZÁSAI Az új biztosítási törvény megalkotásának elsődleges célja az Európai Közösség szabályainak a magyar biztosítási jogba való átültetése, a vállalt jogharmonizációs kötelezettség teljesítése volt. Az EU Bizottsága 1999 februárjában tekintette át a magyar biztosítás jogharmonizációjának helyzetét. A tárgyalásokon a Magyar Kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy a csatlakozás időpontjáig valamennyi közösségi szabálynak megfelelünk. A jogharmonizáció megvalósítása két lépcsőben történt. Az első lépcsőben, 2001. január 1-jei hatálybalépéssel átvételre kerültek azok a tagsághoz nem kötődő rendelkezések, amelyek mielőbbi alkalmazása nem hátrányos, illetve átvételük a kiegyensúlyozott működést, az egységes belső piacra való felkészülést segítette. A második lépcsőben, az új biztosítási törvény hatálybalépésével pedig a törvényi szintű szabályozásban a Közösség joganyagával való összhang valósul meg. A teljes jogharmonizáció megvalósítását az alacsonyabb szintű jogszabályok, illetve a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás sajátos szabályozását tartalmazó rendeletek új biztosítási törvénynek megfelelő módosítása biztosítja. Az EU-csatlakozás miatt célszerű figyelemmel kísérni az Európai Unión belüli jogalkotási fejleményeket részben pedig az egyes országok biztosítási jogalkotásában végbemenő változásokat is. A WTO keretein belül tárgyalások folynak a pénzügyi szolgáltatások globális liberalizálásáról. E folyamat keretében elképzelhető, hogy az EU középtávon a jelenleginél is jobban megnyitja majd piacait a világ többi részéről származó pénzügyi szolgáltatók előtt, ami a verseny fokozódását eredményezné. Az új biztosítási törvény elősegíti a biztosítási piac hatékonyabb működését, garanciális elemeket tartalmaz a piaci résztvevők, így elsősorban az ügyfelek érdekeinek védelmében, a biztosítók piaci részvételét nem korlátozva erősíti a felügyeleti ellenőrzést. Előrebocsátva, röviden összefoglalva, a biztosítási piac mindkét – a kínálati és a keresleti – oldalát egyaránt érintő változások a következők: • lehetővé válik a biztosítók határon átnyúló értékesítése; • „egy engedély” elve alapján bármely tagországban kiadott biztosítási tevékenységi engedély az egész közösségre érvényes; • függő és független biztosításközvetítők tevékenykedhetnek a piacon; • bevezetésre kerül a biztosításközvetítők egységes felügyeleti nyilvántartási rendszere; • a határnyitással párhuzamosan megváltoznak a felügyeleti rendszer szabályai; • a biztosítástechnikai tartalékok befektetési szabályainak az EU irányelveihez való igazítása; • szűkül a könyvvizsgálatot elláthatók köre; • szigorodnak a tőkekövetelmények; • 50 helyett 10 taggal is alapítható lesz biztosító szövetkezet. • módosulnak a kárügyintézési lehetőségek (kárbejelentés, kárrendezés); • változnak a felelősségi szabályok. Részleteiben áttekintve a fontosabb változások lényege a következő. A biztosító társaságokat érintően változnak az alapítási, a tevékenységi szabályok. A törvény meghatározza, hogy a Magyar Köztársaság területén biztosító milyen szervezeti formában működhet. A biztosítási törvény könnyíteni próbálja a biztosító szövetkezeti formában történő alapítását, és a biztosító szövetkezetek hazai piacon való nagyobb arányú jelenlétét. Biztosító társaság kompozit biztosítóként továbbra sem alapítható. Ez azt jelenti, hogy biztosító élet- és a nem-életbiztosítási ág együttes művelésére engedélyt nem kaphat. Ez az elkülönítési szabály a viszontbiztosítási tevékenységre nem vonatkozik. További kivételt jelent, hogy Felügyelet
15
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. engedélyt adhat az életbiztosítási ág, valamint a baleset és betegségbiztosítási ágazatok együttes művelésére is. Az ügyfelek érdekeinek és a biztosítási piacnak a védelme, a tulajdonosok megfelelőségének ellenőrzése érdekében a Felügyelet előzetes engedélyét kell kikérni annak, aki a biztosítóban befolyásoló részesedés mértékét elérő részesedést kíván szerezni, vagy ezen részesedését úgy kívánja módosítani, mellyel elérné vagy meghaladná a törvényben megjelölt határértékeket. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthető. Az alapítási engedélyre vonatkozó szabályokhoz hasonlóan a biztosító élet- és neméletbiztosítási ág együttes művelésére – a törvényben meghatározott kivételekkel – tevékenységi engedélyt nem kaphat. Életbiztosítási ág, baleset- és betegségbiztosítási ágazat együtt művelhető. A Felügyelet a tevékenységi engedélyt biztosítási áganként és azon belül a biztosító által művelhető ágazatonként adja ki. A tevékenységi engedély az ágazat egészére kiterjed, kivéve, ha a biztosító az üzleti tervében foglaltaknak megfelelően kizárólag egyes kockázatokat (kockázatcsoportokat) kíván biztosítani az ágazaton belül. A tevékenységi engedély hatálya az Európai Unió valamennyi tagállamára kiterjed, ideértve a fióktelep útján, illetve a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet is. A hazai biztosítási piacon belföldi, tagországbeli és harmadik országbeli biztosítók önálló biztosítóként, leányvállalatként és fióktelep formájában kínálhatják szolgáltatásaikat. Ugyanakkor lehetőség lesz arra is, hogy tagországbeli biztosító belföldi letelepedés helyett határon átnyúló szolgáltatás formájában vállaljon kockázatot. Ugyanez vonatkozik a hazai biztosítóknak az Európai Unió tagországaiban kifejtett tevékenységére is. A biztosítási kínálatot változatosabbá teszi, hogy a biztosítók mellett biztosító holdingok és vegyes tevékenységű biztosítási holdingok is tevékenykedhetnek. A biztosító holding társaság anyavállalatként működik. Alapvetően a biztosítási szakmában érdekelt. Alaptevékenysége, hogy biztosító leányvállalatokban részesedést szerezzen. Ezen leányvállalatok lehetnek tagországbeliek és harmadik országbeli biztosítók, azonban legalább egy leányvállalatnak az Európai Unióban alapított biztosítónak kell lennie. A vegyes tevékenységű biztosító holding abban különbözik a biztosító holdingtól, hogy ebben az esetben az anyavállalat legalább egy tagállambeli biztosító leányvállalattal rendelkezik, de az anyavállalat alapvetően nem a biztosító szakmában érdekelt. Önmaga nem tagországbeli vagy harmadik országbeli biztosító és nem működik biztosító holdingként. A biztosítási törvény lehetővé teszi azt is, hogy külföldi biztosító a Magyar Köztársaság területén tartós képviseletet létesítsen. Átalakul a biztosításközvetítői rendszer, függő és független biztosításközvetítők működhetnek a piacon. Az alapvetően változó felügyeleti rendszer szabályai között szerepet kap, hogy egységes belső piacon az egységes engedély elve érvényesül. A biztosítási csoportok térnyerésével függ össze az ún. összevont alapú felügyelet megteremtése. A konszolidált felügyelet a hitelintézeti törvényben többé, a tőkepiaciban pedig kevésbé már 2001-ben megjelent. Az egységes elvekre épült összevont felügyelet egyben lehetőséget ad a hazai és a külföldi felügyeletek közötti együttműködésre. Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjának közeledtével egyre nagyobb jelentőséggel bírnak azok a közösségi követelmények, amelyek a csatlakozó államokkal szemben a fogyasztóvédelemmel, a fogyasztóvédelmi intézményrendszer egészével összefüggésben fogalmazódnak meg. A fogyasztók tájékoztatásának kérdése fontos szerepet tölt be a közösségi fogyasztóvédelemben. Az Európai Unió biztosítási irányelvei különleges szabályokat tartalmaznak a biztosí-
16
SÁNDORNÉ ÚJ É.: VÁLTOZÓ BIZTOSÍTÁS tót terhelő tájékoztatási kötelezettségről. A biztosítási jogviszonyok kapcsán általános jelleggel állapítható meg, hogy a biztosítóval szemben ügyfelei, a szerződők (biztosított, kedvezményezett) információs hátrányban vannak. Ez a probléma élesen jelentkezhet az európai egységes biztosítási piacon. Az új biztosítási törvény garanciális elemeket tartalmaz az ügyfelek érdekeinek védelme érdekében, és úgy erősíti a felügyeleti ellenőrzést, hogy közben nem korlátozza a biztosítók piaci részvételét. Módosul a biztosítási titok és az adatvédelem szabályozása. Az üzleti titok és a személyes adatok védelmére vonatkozó feltételek külön kerülnek szabályozásra. Szigorú rendelkezések lépnek életbe az adatok kezelésére vonatkozóan. Az új törvény erősíti a biztosítottak érdekeinek védelmét, az öngondoskodás ösztönzését, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelését, hogy a szabályozás a piaci résztvevőknek nyújtott biztonságában is érje el azt a szintet, amelyet az Európai Unió a tagállamok szabályozásától megkövetel. LEHETŐSÉGEK, ELŐNYÖK, AGGÁLYOK Liberalizáltabb, nagyobb hozammal kecsegtető és egyben új kockázati elemekkel bővülő befektetési lehetőségek nyílnak meg a biztosítók és a megtakarításos biztosítással rendelkezők számára. A liberalizáltabb piac nemcsak fokozódó versenyhez vezethet, hanem multinacionális biztosítási csoportok is megjelenhetnek, amelyek méretgazdaságossági előnyeiket kihasználva, olcsóbb biztosítási szolgáltatásokat kínálva átalakíthatják a hazai piac jelenlegi szerkezetét. A domináns pozíciók megszerzése hosszabb távon a verseny csökkenéséhez, a biztosítási díjak emeléséhez, a kötvények átárazásához vezethet. A már elfogadott, új biztosítási törvény hatálybalépése után új szerződéskötési lehetőségek nyílnak meg. Hazai, külföldi és határon átnyúló szolgáltatások vehetők igénybe. A „Tiszta határon átlépő biztosítás” esetében a biztosítási szerződés a külföldi biztosító felszólítására jön létre. A felszólítás történhet közvetlen válaszadás módszerét kínáló módszerekkel (pl. e-mail, internet stb.) vagy brókeren keresztül. A „Saját kezdeményezésű határon átlépő biztosítás” esetében a biztosított kezdeményezi a szerződéskötést a biztosítóval a helyinél kedvezőbb feltételek (ár, szolgáltatás stb.) reményében. A határon keresztül történő szolgáltatás jelentősége a jövőben növekedni fog, nem csekély mértékben a technológiai fejlődés (internetes szolgáltatások), a határok fokozódó átjárhatósága, illetve a növekvő munkaerő-mobilitás folyományaként. A hazai szolgáltató piacon nagy valószínűséggel a fokozódó verseny irányába fog hatni a külföldi biztosítási szolgáltatások közvetlen hazai értékesítése úgy, hogy a biztosító Magyarországon intézményes formában nincs jelen, s így az értékesítést valamely hazai szolgáltató szerződés alapján végzi. A másik rendkívüli jelentőségű értékesítési csatorna az internet, amely a határon keresztül történő szolgáltatás-áramlásra egyszerű és olcsó lehetőséget kínál. Ez a lehetőség jelen van a hazai gyakorlatban, nagyobb arányú fejlődése azonban inkább közép- és hosszú távon, az internethozzáférés, illetve a hozzá tartozó ügyintézési kultúra tömeges hazai elterjedésével várható. Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy a biztosítótársaságok ezentúl az ügyfél személyes megjelenése nélkül, akár az interneten keresztül is köthessenek szerződéseket, jelentősen megkönnyíti a biztosítóintézetek és a biztosítási alkuszok számára előírt ügyfél-azonosítást. Az új szabályozás az azonosítás kérdését rugalmasabban kezeli majd. A szerződéskötések gyorsabbak és egyszerűbbek lehetnek, és – a nyugat-európai és a tengerentúli biztosítási piacon megszokott gyakorlat szerint – akár az interneten, otthonról is lebonyolíthatók majd.
17
KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 13. Az EU-irányelvek szorgalmazzák az elektronikus szerződéseknek az egyes tagállamok általi elismerését, méghozzá oly módon, hogy a szabályozás azt tükrözze, hogy az ilyen szerződés valóban a felek ténylegesen egyező akaratát fejezi ki, csakúgy, mint bármely más „klasszikus úton” kötött szerződés. Új szolgáltatók jelentős számú megjelenése nem várható. A fiókhálózat bővítés nem jellemző. Komoly ok a szükséges üzemméret. A fióknyitás „nagybani” szolgáltatások esetén célszerű. A „kiskereskedelmi” értékesítések esetén az EU-n belül inkább a leányvállalat-alapítás jellemző. További lehetőség azonban egyes szolgáltatók kettős – mind fiók, mind pedig leányvállalat formájában történő – jelenléte, amelynek a célja az eges intézményi formák előnyeinek kétoldalú kihasználása lehet. Itt azonban hátrányt jelent az a körülmény, hogy a kettős jelenlét többletköltséget okoz, és irányítási szempontból is bonyodalmas lehet. Ezért ez a forma csak akkor valószínű, ha a fiók és a leányvállalat együttes fenntartása komoly haszonnal jár. A biztosítási üzletág sajátossága, hogy a szolgáltatások értékesítése még a banki fiókhálózatnál is kiterjedtebb ügynökhálózat révén történik. Az előnyök közül említést érdemel, hogy könnyebbé válik a casco és kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással rendelkező ügyfelek és károsultjaik számára a kárbejelentés. Lehetőség van a kárigény bejelentésére kárfelvételi helyeken, a partnerszervizek bármelyikében, továbbá az on-line kárbejelentő rendszeren keresztül is. A hazai lakáspiaci „boom” mellett az EU-csatlakozás is újabb fellendülést idézhet elő a lakásbiztosítások piacán. Ha az ingatlanárak folyamatos emelkedését a már meglévő szerződések nem követik, a kár tényleges nagyságánál akár milliókkal kevesebbet fizethet a biztosító. Jelentős mértékben alulbiztosítottá válhat ugyanis egy szerződés, ha a felajánlott inflációkövetést visszautasítja a biztosított. A korábban csatlakozott országok példája azt mutatja, hogy az ingatlanárak húzzák felfelé a biztosítási összegeket, a magasabb lakásbiztosítási összegek pedig a biztosítási díjak emelkedését vonják maguk után. A változás kapcsán azonban számtalan aggály és kérdés is felmerül, amely a jövőt illetően átgondolandó. Emelkedhetnek a biztosítási díjak. Átértékelődhetnek a vagyonbiztosítások. Devizakockázatot rejtenek a hosszú lejáratú unit-linked életbiztosítások. Az euróra való áttérés után átárazódnak (díjszabási és kifizetési oldalról) a kötvények. Módosulnak a kárügyintézési lehetőségek (kárbejelentés, kárrendezés). Megváltozik az adókörnyezet. •
• • • • • • • • 18
Vizsgálódást igényelnek: az Unióhoz való közeledés egyik eleme lehet a forintnak az euróval szembeni felértékelődése. A várható árfolyamváltozás, a forint erősödése leértékeli a külföldi valutában fennálló állományokat. (Ezen problémával csak néhány éven keresztül kell szembenézni, mivel az euró bevezetése az árfolyammozgás túlnyomó részének véget vet); az inflációs eltérések az érintett országok között; az unit linked életbiztosítások eltérő hozama; a nyelvi nehézségek áthidalása. A közös EU piac, valamint a határokon átnyúló szolgáltatások lehetősége felveti annak a kérdését, hogy milyen nyelven szövegeződjenek a biztosítási szerződések; a jogi képviselet (eltérő bírói gyakorlat); hogyan történik az értékelés egy biztosító társasághoz különböző országokból beérkező ajánlatok esetében; a biztosítási panaszok nem bírói-úton történő kezelése esetén milyen szervezet kezeli a panaszokat az adott országban. Mi az eljárás lényege, költségei, és milyen megoldásokat kínál; a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos ügyfél-panaszok peren kívüli úton történő kezelése (pl. ombudsman); hogyan lehet védekezni a biztosítási csalások ellen;
SÁNDORNÉ ÚJ É.: VÁLTOZÓ BIZTOSÍTÁS •
hogyan, milyen módon gyorsítható a kárrendezés (pl. hogyan érhető el, hogy az áldozat könynyebben hozzájusson a kártérítéshez).
FELHASZNÁLT IRODALOM 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről Indokolás a 2003. évi LX. törvényhez A hazai biztosítás 2002. évi részletes adatai. Biztosítási Szemle 2003. 3. szám Elhúzódó sikersztori. Interjú TRUNKÓ BARNABÁSSAL, a Biztosítók Szövetségének főtitkárával. Bank és Tőzsde 2003. január. Határtalan lehetőségek. Bank és Tőzsde, 2003. április. Kármentes csatlakozás. Figyelő 2003. 19. szám DR. ZAVODNYIK JÓZSEF: A biztosítók által alkalmazott általános szerződési feltételek és a fogyasztók védelme az Európai Unióhoz történő csatlakozás tükrében. Biztosítási Szemle 2003. 4. sz. Jövőfinanszírozás biztosítással, www.cegnet.hu/munkaado/ Adózás és biztosítás, www.kkapcsolat.hu/elkonyv Az EU-csatlakozás hatása a magyar pénzügyi szektorra (tanulmány) PSZÁF 2003. június 10. Szigorúbb biztosításfelügyelet http://origo,hu/üzletinegyed/biztosítás DR. SURJÁN GYÖRGY, DR. KINCSES GYULA: Az intelligens egészségügyi kártyáról. IME II. évfolyam 2. szám, 2003. március, p. 42-44., http://biloba.hu/ime/2003_02/42-44.pdf A Bizottság közleménye az európai egészségbiztosítási kártya bevezetéséről. Brüsszel 2003. február, http:/europa.eu.int/eur-lex/en/com/cnc/2003/com2003-0073en01.pdf
19
