SALVATOR-FORRÁS a continens legelső orvosi szaktekintélyei által kitűnő sikerrel használtatik

268

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

13. SZAM. 1907. 54. ÉVFOLYAM.

Elsőrendű avócm 1/ és UldlülllítlS Ildi a húgyhólyag báhtalmainál és kösz vénynél, a czukorbetegségnél, az emésztési és lélegzési szervek hurutjainál a B Ó F és L i t h i O I l tartalmú, vastól mentes

SALVATOR-FORRÁS a continens legelső o r v o s i s z a k t e k i n t é l y e i által kitűnő sikerrel használtatik. H úgyhajtó hatású.

Különösen oly egyéneknek ajánlatos, Mk ülő életmódjuk folytán

Kellemes izti.

aranyeres foántalmakban, hasi vérbőségben, máj és veseizgalomban vagy húgysavas lerakódásokban,

Vasmentes. Könnyen emészthető. Teljesen tiszta. Állandó összetételű.

StorV

vesehomok és vesekövek képződésében szenvednek.

Forrásleírások és orvosi bizonyítványok, valamint elismerő nyilatkozatok betegek köréből díjmentesen állanak rendelkezésre. S A L V A T O R " kapható minden ásványvizkereskedőnél vagy

S C H U L T E S ÁGOST Szinye-Lipóczi Salvator-forrás vállalatnál i2084 Budapest, V. Rudolf-rakpart 8. Franklin-Társulat nyomdája, Budapest IV., Egyetem-utoza *. szám.

ÉvSARNAPl 14. SZ. 1907. ( 5 4 ÉVFOLYAM.) Szerkesztőségi Kiadóhivatal:

iroda : IV. Beáltanoda-utcza 5. IV. Egyetem-utcza 4.

SZEKKESZTŐ

FŐMUNKATÁRS

H O I T S Y PÁL.

MIKSZÁTH KÁLMÁN.

Előfizetési feltételek :

EÉVAI MIKLÓS. Halálának százéves évfordulójára. talentumát illetőleg megvan a közvéleménynek határozott és eddig I soha meg nem ingatott meggyőződése. A közfelfogást és a tudományos alapon soha czáfolásra még csak meg sem kísérlett álta­ lános vélekedést kifejezi róla ez az idézet: «Soha Magyarországon még nem jelent meg mű magyar embertől, mely eljárásában ily tudo­ mányos, eredményeiben ily módszeres, fejtege­ téseiben ily örökbecsű lett volna, mint Eévai e kétmunkája» (Antiquitates és Elaboratior Grammatica). Valóban ezt áz idézetet minden fentartás és kétségeskedés nélkül leírhatjuk, mert benne nemcsak a lángelmé­ nek járó hódolat van kife­ jezve, hanem e munkák tu­ dományos értékének igazi rangja és jelentősége is meg­ állapítást nyert. Ez a rövid idézet persze nem monda­ tainak gyér és komprimált voltánál fogva nagyjelentő­ ségű, hanem a nyelvtudo­ mány terén végbement kuta­ tások, tanulmányok és fel­ fedezések amaz eredményei által, melyek a Eévai stúdiu­ mainak vizsgálatában azok értékére nézve kivétel nélkül ezt a megállapítást találták igazságosnak. Nem vitás te­ hát egyetlen vonatkozásban sem a Eévai munkásságának korszakos értéke, nem vitá­ sak érdemei sem és az a tu­ lajdonsága, hogy a nagyság mindama kellékei megvoltak benne, melyek nemzetek életé­ ben az egyes embert az összes­ ség leghasznosabb kiválasz­ tottéinak táborába emelik.

R

ÉVAI MIKLÓS

így beszél az érem egyik oldala. De érdemes megfor­ dítani ezt az érmet, hogy ta­ nulságul merítsük belőle a koroknak és embereknek azt a mindig meglevő önzését, mely siralmakba, nyomorba,

Egész évre Félévre _ . Negyedévre

16 korona. 8 korona, 4 korona.

A tVilágkröniká»-\i\\ negyedévenként 80 fillérrel több.

kimondhatatlan szenvedésbe fullasztja bele épen az olyannak életét, kinek még a kö­ vetkező nemzedékek is legnagyobb hálával tar­ toznak munkásságáért. Eévai Miklós halálá­ nak századik évfordulóján egyéni sorsa, emberi viszontagságai érdekelnek ezúttal bennünket legjobban. Kulturális jelentősége, nyelvészeti lángelméje el van ismerve, két komoly és ala­ possággal írott életrajzi munka feltárja egész működését, kimagyarázatlanúl hagyott Ítélet vagy eldöntetlen viták tehát nem maradtak mö­ götte s ilyenek nem várnak megoldásra sem. Az emberről azonban érdemes tudni, hogy en­ nél szerencsétlenebb, hányatottabb és küzködésekkel rettenetesebben megterhelt pálya alig egy-két Írónak jutott osztályrészéül. A Petőfi nyomora és küzdelme színházi tréfa a fatális

BUDAPEST, ÁPRILIS 7. Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­ határozott viteldíj is csatolandó.

szerencsétlenségeknek ama lánczolatához ké­ pest, melyek a Eévai léptei nyomán fakadtak. A magyar kultúra becsületét szolgálta, de ez a kultúra még csak nyugodt életet sem biztosított neki. Pénztelenség, nélkülözés, örökös szükség és szüntelen exaltáczió ezek miatt való aggo­ dalmában : így indul és így is folyik le a Eévai élete. Közbe operettszerű, komikus kísérle­ tek, — melyekre önkéntelenül könny szökken szemünkbe, — hogy változtasson okkal-móddal a tűrhetetlen állapotokon. Papból lesz újság­ író, újságíróból tanár, tanárból iró, közbe kosztosokat fogad, hogy jövedelmét így gyarapítsa, mikor pedig beleveszt, majorságtenyésztésre és házi kezelésű gazdálkodásra veti magát, de az anyagi bajok így is nőnek, a tyúkok megdöglenek, a tojások elromlanak, az üzlet roszra fordul, egyszóval csupa bal­ szerencse, folytonos csalódás s tetejébe a pénznek állandó hiánya. Küzdő emberek éle­ tében ezek a szomorú jelen­ ségek az ifjúkorral rendesen lezáródnak. Az éhező diák­ ból szolid hivatalnok lesz, a zilált ifjú szerencsés házas­ ság révén adósságmentes polgárrá válik, a sorstól ül­ dözött Eévainak azonban még férfikora előrehaladott éveiben, egyetemi professzor korában is vannak olyan napjai, hogy nincs mit en­ nie. Horváth István kézirat­ ban maradt naplójában ta­ láljuk 1805 április 9-éről, vagyis Eévai halála előtt két évről a következő jegyzetet: «Ugy kifogyott a pénzből, hogy kínos állapotában hényteleníttetik már két napig koplalni.» A három- és négy­ kötetes tudós munkák szer­ zője így vegetált az irodalmi élet Mekkájában, Pesten, az első és fő kulturtelepén az országnak, éhínségben, mi­ kor vármegyei pandúrok és piócza módjára élősködő üzéI

A Széprttúvésztjii Nuzevrhban íev<5 meiszet vton BÉTÁI MIKLÓS.

rek vidáman néztek jövőjük elébe. Nyomorúságos hely­ zetéről beszél meczenásához,

VASÁRNAPI ÚJSÁG._

-70 Mártonfi erdélyi püspökhöz küldött levelének az a része, melyben így i r : «Valami zsidó, örmény, rácz és n é m e t pénzfosztó, vérszopó, uzsora és fösvénység lehet a magyar világon, a n n a k lángja m i n d itt vagyon Pesten. H i á b a n adott az Isten elég n a g y bőséget. Mindennek az ára éktelen nagy. Még csak kenyérből is alig lakhatik jól a szegény ember. — Hallatlan do­ log ! H a t öl fám 104, azaz száznégy forintomba került. Bezzeg, h a fölmehettem volna a menynyei palotába, ott ingyen való fűtés mellett j ó l melegedném most, boszúság nélkül.» T u d n i kell, hogy a ki ezeket a sorokat írja, nemcsak azért érdekes ember, hogy iró, egyetemi p r o ­ fesszor és a legkiválóbb hazafiak egyike, h a n e m ráadásul m é g tüdővészes beteg is, kinek olyan lelki hányattatások között fordulnak napjai, hogy m é g j ó m ó d mellett sem Ígérnek szá­ m á r a az orvosok hosszú életet. Tüdővésze és fojtogató insége azonban mind n e m elegek arra, hogy a «Magyar Haza» menedékhelyet adjon az ő munkásának. Annyit legalább, a m e n n y i m a törvény szerint kijár bármelyik kórházban, bármelyik tüdővészes betegnek. Sajnos, Révairól n e m így vélekednek. Izgága, kötekedő, i n d u l a t o s , — mondják róla, — mi­ nélfogva kezdheti elölről a nyomorgást és a Mártonfihoz küldött panaszokat. 1803-ból való ez a jelentése i s : ((Mindenütt jól megtömtek, m i n t a hízni való ludat. Már féltettem maga­ mat, hogy visszajöttömben elkapnak a pesti zsidók jó húsomért. De szerencsére hideglelés .jött rám, s csakhamar megapadtam.)) 1806-ban irott levelét nyomorúságának jelképezésére«Koldusházi apátúr és Pusztafalvi prépost» aláírás­ sal küldi, de kiegészítő sorokat is mellékel h o z z á : ((Köröskörűi — irja — és hegyettem a nyomorúság fellege borong még ebben a vér­ szopó, telhetetlen rácz, görög és _ zsidó város­ ban. A télen kőszénre szorultam. Ártott gyenge egészségemnek: csakugyan fát kellett mégis vennem és mi égbekiáltó áron. — H a jobb ke­ nyeret akarok enni, czipóeskámnak ára fél fo­ r i n t ; s h a jobb borocskát akarok inni, a n n a k is fél forint az itczéje. Nem tudom m i íze lehet a borjúhúsnak, oly régen n e m ettem m á r belőle.» A panaszszavak így folynak a halála előtt való hónapokig. 1807 j a n u á r 7-én, h á r o m h ó n a p p a l halála előtt még egy jajkiáltást küld Mártonfi­ hoz : «A pesti pogány fösvénység elnyeli 800 fo­ rint fizetésemet és még m á s 800 forintot is meg­ h ú z rajtam, akárhol vegyem, adóssággal, kol­ dulással, béresmunkával. Fáradozásaimban nem segít a király, nem segít a Haza. Az egészsé­ gem is teljességgel megbomlott. El kell vesz­ n e m a zsidóföldön. * Több panasz aztán n e m jött ki belőle, m e r t a nyomorral való birkózásban Eévai végre is letört. A legkiválóbb magyar elmék egyikének élete virágjában, alkotó ereje legjavá­ b a n az volt a tragédiája, hogy n e m levő borjú­ húsokért, nehezen szerezhető fűtőanyagért, fél­ forintos czipócskákért letörjön az útközépen s a még programmjában levő nagyszabású m u n ­ káknak felét se valósította meg. Lehetetlen, hogy az ilyen ember élete és életének óriási küzdései, méltatlan sanyargattatása fel n e kelt­ sék még száz év múlva is az emberek legőszin­ tébb részvétét iránta. 1807 április 1-én h a l t meg Révai tuberkulózisban, vagy a hogyan akkor n e v e z t é k : ((hektikái kiszáradás))-ban. Sok évi nélkülözés, rendetlen és bizonytalan élet s m é g utolsó hónapjaiban sem ismeretlen koplalás, sírba kergették. Milyen furcsa és milyen meg­ szégyenítő azonban most, száz év múlva azzal dicsekednünk, hogy íme ez az éhhalálba kerge­ tett zseni, a ki a t u d o m á n y dolgain kívül naiv és gyermek volt m i n d e n egyébben, — kincseket érő szellemi vagyont hagyott h á t r a nemzeté­ nek, m i a l a t t őt megölte a kicsinyes idők rész­ vétlensége és szűkkeblűsége. Zuboly.

KÉT ÁLOM. Oly furcsa álmom volt az éjjel . . . Jó Isten, vájjon mit jelent? Csillag csillagra hullt az égből, Virág, lomb hervadt idelent. 8 a földön a csillagsugár mind Aranyfonállá dermedett . . . Aranyfonálra fűzögettem Hervadt szirmot, holt levelet.

S lehullt szirmokból, levelekből Lehullt sugárral - mily csoda Szárnyat kötöttem ott magamnak S dalolva szálltam rajt' tova. S vitt szárnyam, vitt mind magasabbra, Hogy lelkem tán jobb honra lel . . . Csillagra, mely le nem hanyatlik, Hol lomb, virág nemJiervad e l . . . S halottas ének lett dalomból, Nagy temető volt a világ . . . És minden csillag ím egy-e^y sír . . . Rajt hervadóban lomb s virág . . . Tört számynyal s szívvel buktam én le És ím fölébreszt édesem : aOly rósz álmom volts —mondja súgva, — ((Elhagytál . . . Most is fáj szivem !» . . . Telekes Béla.

EGY KIS DIÁKRÓL Ha végig nézek néha magamon, Mikor rám száll a tiszta nyugalom, M e y fátyolát szelíden rám takarja, Hogy meg ne lássék lelkem nagy viharja, Önkéntelen, félig mosolygva kérdem, Ily csendes volt-e eddig is az éltem? Egyszer csak lelkem messze múltba téved, Leráz magáról vagy tíz súlyos évet, Úgy elfeled téged, zajos világ S előttem áll egy boldog, kis diák ! E kis diák bizalmas környezetben Vidám gyerek, de szótlan és ügyetlen, Ha körülötte sok az idegen. Minthogyha félne lelke mólyiben, Hogy azok a rósz emberek kilopják Ifjú szivének minden drága titkát. Pedig sok volt, mit félve, féltve zárt ott, Ábrándokból egy csodaszép világot. Ezért szeret maradni egyedül, Mert akkor tüstént oda menekül, Hol minden jó, szent, minden tiszta, szép. Oly fényességes, gyönyörű e kép Hogy most, midőn emlékben felidézte, Itt áll bűvölve, itt áll megigézve, Megcsuklik hangja, karjait kitárja S könnytől nedves lesz két szeme pillája ! Tovább, ha nézem ezt a kis diákot, Rajt érdekest nem oly sokat találok. Azt, hogy félénk, érzékeny, szótalan, Legtöbb dologba' kemény feje van. Ki őt megbántja, annak megbocsát, De ritkán kéri más bocsánatát. Barátságból sok mindent tenoi kész, De a nngy hanggal bzemben nem vitéz. Nagyon fogékony, oly ham ir befonják, Csak egy kell hozzá : érteni a módját. A míg van pénze, van másoknak is, Ha nincs forintja, jó a garas is, Van benne szenvedély, túláradó, De kívülről ez ritkán látható. Csak szeme villog, tűzben ég az arcza, Nagyot nyel — aztán meg van víva hareza Hazudni nem tud, hogyha néha füllent, — Ilyen hibától már ma melyikünk ment ? Leolvassátok ezt vonásirul Zavarba jön, fejbubjáig pirul! Nem mondhatnám, hogy túl sokat tanul, Inkább csak olvas szakadatlanul, Teméntelen, mit összeirogat, Legtöbbnyire szerelmi dalokat. De ezeket nem látja senkisem, Magának írja titkon, csendesen. Rózsás szalmakalapos ideálja, Kinek az első versfüzért ajánlja, Ha rámosolyg — azt is csak szánalomból. 8 ő érre mégis szerelemmel gondol, Mely gyenge rímben szívéből fakad, Hisz álmodozni róla csak szabad ? !

14.

SZÁM. 19Ü7. 5 4 . KVFOLYAM. SZÁM. 1907. 5 4 . KVFOLYAM

S a mint az évek szállnak, egyre szállnak, Fogy ideje a boldog álmodásnak, Ábrándvilág lidéreztüze helyett, A munkás nap ád tiszta meleget. S a mint körötte lüktet a világ, Átalakul a régi kis, diák. De hogyha néha, mikor maga van, Lelkébe néz s vizsgálja szótalan, A míg magának tükröt tartogat Úgy erezi, nem változott sokat. És rósz néven no vegye senki néki, Csak neve más, ő még ma is a régi. Miklós Elemér.

K N0SZTY-FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL Elbeszélés.

(Folytatás.)

Irta M I K S Z Á T H K Á L M Á N . Máskülönben minden rútsága mellett csupa chic volt a kutyafejű herczeg'nő, csupa kellem, csupa ruganyosság, m i n d e n szavánál m i n d e n arczizma mozgott s mosolyánál szinté meg­ világosodott, m i n t a napfénynyel elöntött tájak. Még az apró fülei is beszélni látszottak. Végighallgatván Pál urat, kicsiny fekete szemei ugráltak az élvezettől. — A vadászt ismerem, de a vadat nem, — m o n d a szaporán, aztán szétnézvén a teremben, odaintette Ferit, a ki valami albumokban la­ pozgatott. — Végeztünk. Jó helyre fordult. A dolog meglesz. Most hagyjon beszélni a fiú­ val. Gyere, gyere te pernahajder. H á t csak­ ugyan igaz, a m i t az apád beszélt? — Attól függ, mit beszélt. — Hogy szeretnél megházasodni. - - H a ugyanis hozzám j ö n n e valaki, — fe­ lelte Feri könnyedén. — Tudod-e a persa közmondást, hogy a k i háborúba megy, imádkozzék egyszer, a ki ten­ gerre száll, imádkozzék kétszer, a ki házaso­ dik, imádkozzék háromszor. H á t imádkoztál te már háromszor? — Még a n n y i r a n e m jutottam, kedves tanti. — No h á t jó lesz legalább egyszer imádkoz­ nod, — ötször hadd imádkozzék a jövendő­ belid. Nem tudom, elég lesz-e n e k i ? - Atyám t e h á t közbejárt Mali n é n i n é l ? - Atyád ismeri az illetékességi helyeket. — Megnevezte az illetőt? —. Természetesen. Csak a legnagyobb biza­ lom vezet czélhoz. És a legnagyobb óvatosság. Mert jegyezd .meg magadnak, hogy úgyneve­ zett tapasztalatlan lányok nincsenek, csak a meddig n e m szerelmesek. A róka is tud vala­ mit, de a szerelmes leány többet tud. — Hiszen az a baj, hogy n e m szerelmes. Még n e m is ismer. — Ez csak előny, m e r t így még semmi sincs elrontva. Úgy hallom, te is csak m a láttad elő­ ször. Tetszik? F e r i úr vállat vont. — H á t úgy, úgy. — Es m i lesz a j u t a l m a m , ha révbe segítlek? — kérdezte incselkedőn. — Egy mázsa bonbon. — Top. A m i m a d a r u n k lesz ő, n e félj, — h a csak nincs m á r m á s n a k a lépén. Mert egy­ előre semmit sem tudok. Magát a kisasszonyt sem ismerem. Mindössze is csak két év óta laknak itt s n e m a mi fajtánkbeliek. Hallot­ tam egyet-mást Tóthék felől, de n e m érdekelt az anyag. H á t várj egy kicsit, egy-két napot,, míg a titkos detektivjeim meghozzák a koczkákat, a melyekből kirakom az utadat. Mert tudd meg, hogy vannak olyan koboldjaim, a kik kulcslyukon, ablakhasadókon m i n d e n ü v é szétszállnak, a hova én küldöm és meghoznak mindent, a mit én akarok. No n e bámulj úgy rám, n e m vagyok én varázsló boszorkány, ha-.

nem ismerem az életet s ez az egész. Tudod mit, gyere el vasárnap hozzánk Voglányra, megcsináljuk az alaptervet, de ügyelj magadra, hogy addig ne találkozz valahogy a leánynyal. Ebédre gyere. — Csókolom a kezecskéit . . . Voglány mintegy három-négy kilométernyire fekszik Bontóvártól, egy szelíd gesztenye-erdő aljában. Labikán birtok, melyet Labikán László halála u t á n felerészben Noszty Pál örökölt, felerészben Homlódyné. Homlódy megvette a Noszty-részt, kiparczellázta a földek és rétek kétharmadát a parasztok közt, a mivel meg­ lehetősen talpra állította magát s azonfelül m e g m a r a d t neki tisztán egy pár száz hold és a csinos kis váracs, bástyákkal, tornyokkal, egész középkorias pompájában. Még felvonó­ in dj a is volt s a kapu fölötti bástyáról két muskétás ágyú bámult le kevélyen a tágas fensíkra, melyet az ezüst Gyík szelt ketté. Az in­ nenső részen a tatár falvak lapultak meg, a kéklő domb alatt, Mezernye nevű városkával, melynek bádog tornyai messze csillogtak nap­ fényes időben. Mezernyét Tatár fővárosnak ne­ vezték maguk közt a tatár községek, melyeknek tatár lakói IV. Béla visszatérése u t á n meghó­ doltak a királynak és itt maradtak. Tényleg, Mezernye egészen a tatárokból élt, a boltokban a nekik való különleges kelméket árulták, a csizmadiák, szabók az ő Ízlésük szerint varrták portékáikat, a szűrszabók n e m tulipánokat hí­ meztek a szűreikre, h a n e m pelikán madarakat. Szóval a tatár divat és kedvtelések szerint igazodott a tatár emporium, Mezernye, hol még a házaknak is olyan különös formájuk volt, m i n t a kalmük vagy cserkesz kunyhók­ nak. Túl a Gyíkon kék fátyolszövet úszkált a levegőben. Ott m á r a vasút megy s elbújik a hegyek közé. Az a veres torony balra a szét­ szórt házakkal köröskörű] Alsó-Rekettyés, a Tóth Mihály úr birtoka, mögötte az erdőség tele van szarvassal, vaddisznóval, a megyebeli vadászok erről az erdőről álmodoznak. Mindezeket a kocsis mellett ülő hajdú ma­ gyarázta el, midőn következő vasárnap a fő­ ispán négy lova röpíté Noszty Ferit Voglány felé az országúton, mely hála Mac Ádámnak és a hajdani viczeispánok szeretőinek, kik m i n d ezen a vidéken laktak, olyan sima volt és olyan kemény, m i n t egy billiárd-asztal. A fő­ ispán krapetzi kocsisa nem tudta az utat, F e r i ú r se, m e r t gyerekkora óta a fővárosban neve­ kedett, azért hozták magukkal az öreg hajdút, ki egyet-mást megmagyarázott, h a kérdezték. Különben szűk szavú volt és különös szem­ pontokból fogta fel az anyatermészetet. Egyszer-másszor élénken kiáltott fel: —; De j ó volna itt szalonnát sütni. Rendesen valami liget vagy lombos vad­ körtefa volt ilyen helyen. Aztán még szebb he­ lyek következtek, előbukkant a kis Kapornok, egy kis giliszta folyócska, mely a Gyíkba siet; hímes pázsit terűit el a Kapornok partján, fűzesek, csalitok, az öreg nekilelkesedett, majd­ n e m fölszisszent: — Ejnye, ezt az Isten is szalonnasütésre teremtette. Úgy látszik, előtte az egész világ összes viszonylataiban csak úgy jelentkezett, mint szalonnasütésre alkalmas vagy n e m alkalmas hely. H p m l ó d y n é szívélyesen fogadta unokaöcscsót, ki hódolatteljesen nyújtott át neki egy kökörcsint, az ősz utolsó virágát, melyet az úton szakíttatott a hajdúval, egy pompás, sza­ lonnasütésre alkalmas fenyves alján.. — Ne mondja, hogy üres kézzel jöttem. - J ó tettért j ó t várj, — mosolygott H o m -

•111

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

GEÓF BHÉDEY LAJOSNB, AZ UTOLSÓ RHÉDEY GEÓF ÖZVEGYE.

lódyné. — Kész a terv. H a n e m előbb ebédel­ j ü n k meg. Nem volt más vendég a háznál, csak négyen ültek az asztalnál és a két Homlódy-fiú, mind a kettő tiz e\es, mert ikrek, mind a kettő vá­ sott kölyök, a kik minduntalan összevereked­ tek az asztalnál. Odakünn is örökké azt tet­ ték a parasztgyerekekkel. Szülőik nem tartot­ tak mellettük nevelőt, h a n e m egy állandó se­ bészt, Skultényi urat, a ki az asztal végén ült köztük és állandóan kezelte őket. Rendszerint húsz-huszonkót tapasz és kötés volt egyik-egyik úrfin. Igazi tatár vér, — szokta mondani Hom­ lódyné, — nézze meg a fejüket, olyanok, mint a mopszoké vagy a Bismarcké, valóságos kutya­ fejek. Micsoda katonák lesznek ezekből, ha ugyan meg nem ölik magukat nagykorúságuk elérkeztóvel, a fölötti versengésben, hogy me­ lyikük az öregebb, melyiket illeti a chánok pe­ csétje. A szülőknek sok gondot szerzett az erre való gondolat, míg végre rendesen abban nyu­ godtak m e g : «Ejh, h á t legroszabb esetben koczkát vetnek rá.» Ebéd után Homlódy visszavonult szundi­ kálni, Laczi, Gyuri kimentek a sebészszel a falubeli kutyákat inzultálni parittyáikból, Mali n é n i pedig karját nyújtotta Ferinek és bevo­ nultak a dohányzóba, a hol Mali néni maga is rágyújtott egy csibukra. — No hát utána j á r t a m a dolgodnak, Fintyi Fantyi, h a n e m nyomkodd meg csak egy kicsit a taplómat. É s most m á r figyelj ide, megcsiná­ lom neked a diagnózist, azután megadom a reczeptet. — Csupa fül vagyok, kedves Mali néni. — Minden oldalról téjókoztattam magamat és körülbelül mindent tudok, a mire az ost­ romhoz az első sakkhúzásoknál szükségünk van. Tóth Mihály maga egy becsületes, egye­ nes, egészséges észjárású plebejus, rettenetes hideg józanságával egy olyan bástya, hogy ezen a réven nincs mit keresnünk. Erős -fal, a m i n könnyen betörik az ember feje. H a n e m az asszony egy pozsonyi kékfestő lánya, valami Kohlbrunn Francziska, hiú, rangvágyó, kapasz­ kodni s érető asszony. A mellett nagy liba s majomszeretettel csügg az egyetlen leányán. Van benne a parvenü gőgjéből is egy csipetnyi. Egészen a m i terveinkhez való asszony. A szi­ lárd bástya mellett egy papendekli fal. Ezt ott és akkor lehet behorpasztani, a hol és a mikor jól esik az embernek. De nem is kell behor­ pasztani. Magától nyílik, mindenféle kulcsra.

No most menjünk át «ő rá». Te F e r i ! Te el­ pirultál! . . . — Nem, nem. Csak a czigarettám füstjét nyeltem el. - No no. H á t a mi a leányt illeti, az egy kellemetes teremtés, szerény és természetes. Nagy műveltséget kapott, de mégse kékharisnya. A ruháit. Parisból, Worthtól hozatják a szülei, mégse játssza az úgynevezett paraszt-komteszt. Hanem úgy látszik, szentimentális egy kicsit. Sok német regényt szítt föl magába. Minden­ áron azt akarja, hogy őt magáért rajongják körűi az udvarlók. Hiszen n e m mondom, hogy ez lehetetlenség volna, mert elég csinos kis fruska. É n még ugyan n e m láttam, de szava­ hihető emberek mondják. H á t jól van, adjon valamit magára, de ne kívánjon lehetetlensé­ get az emberektől. A nagy vagyon fogalma ez egyszer kétségtelenül elválaszthatlan a szemé­ lyétől, azon nem lehet segíteni. H a az ember­ nek például szép szeme és egyszersmind szép homloka van, nem követelheti imádójától: «te csak a homlokomért szeress», mert az talán maga sincs tisztában, miért szereti. A szép arcz nagy segítség az alaknak, mint a hogy a szép alak is segítségére rohan az areznak és mindkettőnek nagy segítsége a Worth-ruha, vagyis a m i ezzel összefügg, a pénzes láda. Ezek a kölcsönös egymásra való hatások kitanúlmányozhatlanok. Az, a ki el van bűvölve, maga sem tudja, h o n n a n szedte fel a benyo­ másokat, melyekből valóságos dicssugarakat fon imádottja feje körűi. Egy herczegnői ko­ rona a szeplőket is megszépíti, de egy haj­ korona is. A szegénység eltűnik, mint a kám­ for, két égő szem tekintetében. Szóval csodák vannak itt. De mit magyarázom én ezt neked, a ki m á r úgyis mindenféle zsírral meg vagy kenve. — Higyje meg, sokat tanulok, Mali néni. — Nos hát Tóth Marinak van egy habókja, Fintyi Fantyi, a miről m á r az u r a m is beszélt neked. Minden udvarlójára gyanakszik, hogy a pénzeért dongja körűi. I n n e n a sok kosár osz­ togatása. Mondják, hogy m á r nyolez kérőnek adta ki az utat. Kétségtelen, hogy erre nem hiányzik az ok, m e r t a hány «végzett» gaval­ lér van a körülfekvő megyékben, az mind sze­ rencsét próbál Tóthéknál. A gazdag lánynak híre van mindenfelé. Jönnek a nyalka uracsok, m i n t a darazsak a mézre. Tudod, az «utolsó mozdulat». Mikor az emberek a mozduló föl­ det akarják megállítani. Még Sárosmegyéből is próbálkoznak. Mindig tele van a porta. Sajtáryné komaasszonyom beszéli, hogy ott reg­ geltől estig sütnek-főznek, habot vernek, má­ kot törnek, az egyik kocsi be, a másik ki. Tóthné asszonyom oda van a nagy boldogság­ tól, az úr egy kicsit sokalja és néha boszankodik, de a kisasszony maga teljesen megcsö­ mörlött a bókoló lovagoktól s olyan hideg irántok, mint a jégcsap. Sőt most már, a mi nem csoda, beteges mániája, hogy csakis a hozományára vadásznak. Ez volna t e h á t az ügy állása magánál a leánynál. — Biz' az n e m valami biztató, — Feri tír savanyú hangulatba esve. (Folytatása következik.)

monda

AZ UTOLSÓ RHÉDEY GRÓFNÉ. Az egykor nagy szerepet játszott, ideig-óráig fejedelemséget is viselt Rhéde'y grófi család fiágon m á r régebben kihalt. Utolsó férfisarja gróf Rhédey Lajos volt, a ki tizennyolez évvel ezelőtt halt meg. Most utána halt meg özvegyé, született kézdiszentléleki Kozma Ida is 6 8 éves korában s ezzel a családnak, melyhez a magyar s főleg az erdélyi történet sok nevezetes emléke fűződik, a neve is eltűnik jelen életünkből. A csá-

272

VASÁRNAPI

Koszkol Jenő: A kútnál. Iád egy ágában szoros rokonságban volt az an­ gol uralkodóházzal is : egyik tagja, az 1841-ben elhunyt Rhédey Claudine grófnő révén, a kinek Sándor württembergi herczeggel kötött házas­ ságából származott az angol Teck herczegi csa­ lád, melynek egyik női sarja, Mary herczegnő a walesi herczeg neje s így egykor angol ki­ rálynő lesz; utódainak, a jövendő angol királyoknak ereiben pedig magyar vér is fog csörgedezni. A most elhunyt Ehédey grófnő Erdélyben, Udvarhelymegyében töltötte élete legnagyobb részét, s jótékonysága, nagy míveltsége révén általános tiszteletben részesült. Gyermekei nem maradtak; halálát egyetlen nővére, gróf Vay Abrahámné született Kozma Katalin s kiterjedt rokonság gyászolja.

i 4 . SZÁM. 1907. 5 4 . KVFOLYAM

IUSÁÖ.

dok után Fiúméban mint a dohányváltás napi­ díj asa feneklett meg. Unikum számába menő keveréke volt a czinizmusnak és a naivitásnak. A sors, a mely körülkergette az egész földgöm­ bön és az eseményekből harlekinruhát varrt rá, czinikussá tette annyira, hogy a végletekig

mert hazudni, de alapjában véve mégis annyira becsületes, jólelkű szamár volt, hogy a naivságát nem tudta róla lemosni sem az óczeán sós vize, sem a saját verítékének móg sósabb szakadása. Hitte maga is szentül, a mit hazu­ dott. És az ilyen hazugságok nagyon szimpati­ kusak. Mert az alaptónyek, a melyeket elmonda­ nak, mind igazak, csak a színeket hazudják rájuk, tehát mulatságosak, tehát költők. Trivulzio a baltenyere hátuljával lesodorta bajuszáról a fekete bor odaragadt cseppjeit és mint mondtam, az orosz bombákról beszélt. Véghetetlen megvetéssel. — Nagy tévedés, ha azt hiszi, — mondta, nem annyira velem, mint inkább önmagával disputálva, — hogy ezek a tifliszi kis töltött burgonyák, meg azok a novgorodi szardiniás skatulyák komoly ügyek. Miért? Mert egypár ev, ov végű tábornok, vagy kormányzó a leve­ gőbe repül tőlük ? Ugyan hagyja el! Én ugyan már rég elhagytam, sőt el sem kezdtem, de azért csak bólintottam a fejemmel, hogy még jobban el fogom hagyni, Trivulzio pedig folytatta: — Hagyja el. Gyerekségek. A mikor Liliokaláninak, a havaii királynénak a megbízott miniszterrezidensekónt voltam Tombuktuban, Uganga császár udvaránál, akkor történt, hogy a rizsvágás ünnepén a díszfelvonulás alatt egy elkeseredett szerecsen alattvaló kókuszdiót vá­ gott a császár fejéhez. De nem afféle közönsé­ ges kókuszdiót, hanem ekkorát, ni. És tudja mi történt? A császár szörnyet halt, sőt, — tette hozzá, miközben keskeny ajka szatirikus mosolygásra kunkorodott, — a hogy maguk magyar újságírók mondanák és irnák : tüstént szörnyet halt! Ez csak nagyobb viczcz, mint holmi moszkvai bomba; nem igaz ?

14. SZÁM. 1907. 54. IÍVFOLYAM.

VASÁRNAPI

Ráhagytam, hogy igaz, ő pedig vérszemet kapva az én kitűnő hallgatóképessógemtő], meg az egyre fokozódó dalmatino-mennyiségtől, így folytatta: — Bomba ? Nekem beszélnek bombáról ezek a nyomorult pápaszemes forradalmárok, az emberirtásnak ezek a könyvmolyai? Nekem, a ki ott ültem a Pacific-vasutnak azon a hires 200HP-es mozdonyán, a melyiknek a kazánja Utah mellett felrobbant! Tudja, hogy akkor tizennyolcz álló másodperczig lebegtem a leve­ gőben ? És csak az mentette meg az életemet, hogy véletlenül épen a Sóstóba pottyantam bele. Ne beszéljenek nekem bombákról! Én nem is beszéltem, hanem rendeltem még egy félliter bort, mert tudtam, hogy most fog jönni a nagy dolog. Trivulzio félszeme — a másik üvegből volt, — vadul villogott; az ök­ lével nagyot csapott az asztalra. Aztán egy­ szerre elszelidült a tekintete, mint rendesen, a mikor mesélni kezdett. A hangja is mássá vált, szinte lírikusnak mondhatnám, ha ott nem csengett volna benne a világ jókedvű félvállról vevésének az állandó mellókzöngóje. Azt hi­ szem, ez az igazi kalandor-hang. — Corpo di Baccho, akár hiszi, akár nem, ón láttam a világ legnagyobb robbanását, a me­ lyet emberi kéz gyújtott. Hm. Az már eset volt. Hallgassa csak meg. Vagy nyolcz éve, igen, annyi, én Aucklandból, a hol virágzó eukaliptusz-levél-üzletem volt, el akartam utazni. Őszintén mondva, meg akartam szökni. Tudja, a hitelezők... Felmentem az épen induló

Tüll Ödön : Pihenő.

BAMBUAN KATASZTRÓFÁJA. Elbeszélés. Irta C h o l n o k y V i k t o r . Trivulzio keresztbe vetette az ijesztően hoszszú és vékony két póklábát, a jobb könyökére dőlt és az orosz bombákról kezdett velem be­ szélgetni. Illetve nem beszélgetni, mert enge­ met tisztán a néha-néha közbe-hönimögés terére szorított, hanem előadást tartani. Egyáltalán Trivulzio a legkellemesebb beszélgetőtárs volt, mert ha egyszer — úgy a harmadik pohár dalmatino után, — megindult a szava árja, fel­ mentette a partnerét a beszédnek nemcsak a kötelessége, hanem a lehetősége alól is. Trivulziot Amanchich Trivulziónak hívták, dalmata volt és a képén, de a teste minden részén ott viselte öt világrésznek és minden oczeánnak a viharverését. A hely pedig, a hol vele talál­ kozni szoktam, a fiumei Ganila egyik osztériája volt. Pompás hely. Egyetlen szobából álló és egyetlen üvegajtótól világított csapszék a konyha mellett, benne egyetlen x-lábú nyersfa asztal, mert több nem is fért volna el. A belépő ide­ gent bizonyára leütötte volna lábáról a kony­ hában sistergő olaj avas szaga, ha neki nem támaszkodhatott volna a halbűznek. De a verő, a gaz, csalfa dalmatino olyan volt, hogy Tri­ vulzio is, énjis csaknem minden nap elmen­ tünk érte. A dalmatinón kívül még három dol­ got szeretek nagyon: a hazug embert, aztán nagyokat hallgatni, meg azt, ha ebben a nyo­ morúságos világban megoszthatom valakivel a falatomat, meg a kortyomat, mert velem soha nem osztotta meg senki. Trivulzio égy évvel azelőtt még valami exotikus szigeten, a hova hihetetlen kalandok után jutott, császár volt, de annyira brutalizálta az alattvalóit, ezeket a szegény melanéziaiakat, hogy palotaforradalom, helyesebben dorong­ kunyhó-forradalom tört ki, a mely elől Aman­ chich elmenekült és még hihetetlenebb kalan­

Undi S. Mariska : Gorbói czigánytanya.

Edv'i Illés Aladár: Paraszt-udvar. MAGYAR FESTŐMŰVÉSZEK VÍZFESTMÉNYEINEK KIÁLLÍTÁSA A KÖNYVES KÁLMÁN SZALONJÁBAN.

«Zealand» fedélzetére és csakj úgy véletlenül ott ragadtam. Utazott már jutás zsákok között? Nem? Ne, ne is utazzék, mert a jutának úgy tömegben nagyon rósz szaga van. De juta ide, juta oda, Ombaynél felfedezték, hogy a hajón vagyok és kitették a szűrömet. Egy penny, egy milreis, mi több, egy marayédi nélkül álltam a világon. Trivulzio itt véghetetlenül elkezdte vakarni a fejét, mintha most volna a fentebb vázolt kényes helyzetben, de azután eszébe jutott, hogy ha maravódi nincs is, van dalmatino, hörpentett egyet és folytatta: — Mit szaporítsam a szót, a dolog vége az lett, hogy valahogyan mégis elvergődtem Celebesre és ott egy nyomorult nádfaluban össze­ találkoztam egy angollal, meg egy fiatal hollan­ dussal. Szakasztott az én esetem volt mind­ kettőjük esete, természetes tehát, hogy hamar összeismerkedtünk és a hármunk nyomorúsá­ gát összetéve, kitaláltuk a módját, hogy ho­ gyan vergődhetünk tovább. Qui nasce rotondo, non muore quadro, a ki kereknek születik, nem hal meg négyszögletesen és mi két hét múlva már egy csinos kis karcsú vitorlásnak, három jó Winchesternek, négyszáz golyónak, de főké­ pen . . . főképen másfél mázsa puskapornak vol­ tunk a feltétlen és korlátlan urai. Ne kérdezze, hogyan szereztük, a hollandi gyarmatkormány eleget kérdezte és mégsem kapott rá máig sem feleletet. No . . . mindez meglett volna, sőt egy kis kétszersültünk, meg egy kevés rumunk is volt hozzá és mi elindultunk neki a szabad tenger­ nek Azaz hogy, a manót van ott szabad ten-

273

l'.ISÁG.

gerj Úgy nyüzsög ott a sziget, mintha az óczeán nagy rétestésztájába bőkezű szakácsné szórta volna a mazsolaszőlőt. Mi délnyugat felé indultunk el, de útközben az a szerencsét­ lenségünk történt, hogy elfogyott az édes­ vizünk. Semmiféle pápua isten nem veheti tehát rósz néven tőlünk, hogy útközben meg­ állítottunk egy nálunk jóval nagyobb vitorlást és a Winchesterekre támaszkodva vizet kór­ tünk tőlük. Bitang, önző angolok voltak, nem akartak adni, tehát kénytelenek voltunk őket fejbe veregetni egy kicsit. És tudja-e, hogy ez olyan sport, a mihez roppant gyorsan hozzá­ szokik az ember? Először csak vizet kéreget­ tünk, azután, hogy elfogyott a rumunk, azt is, majd meg kétszersültet, de nem zárkóztunk el az elől sem, ha készpénzt kaptunk. Hanem mondhatom magának, hogy mindig szépen, illedelmesen, összetett Winchesterrel kértük, a mit kaptunk. Nem voltunk épen kalózok, csak afféle tengeri szegénylegények. Volt már Portugáliában? Ismeri a portugá­ lokat? No, mondhatom, nem vesztett velük so-

Kézdi Kovács László : Falu-égés. MAGYAR FESTŐMŰVÉSZEK V Í Z Í E S T M É N Y E I N E K KIÁLLÍTÁSA A KÖNYVES KÁLMÁN SZALONJÁBAN.

VASÁRNAPI U-I SÁG.

274

Szalalnay Benő fényképe. GEVER STEFI HEGEDUMÜVÉSZNŐ.

( kat. Komisz nép. Valahol a Timor-sziget kör­ nyékén koldulgattunk, a mikor egyszerre csak a hirét kaptuk, hogy a sziget portugál kormány­ zója hadihajót küld ellenünk, — megirigyelték a kis kenyérkeresetünket. A hajónk kitűnő járású volt, olyan karcsú, mint az albatrosz melle, az angol pedig, névszerint Burton, elsőrendű vitorlamester. Iszkódtunk a portugál sziget partjaitól és így jutot­ tunk el arra a vidékre, a mely az Arafura-tenger meg a Banda-tenger közé esik. Mondhatom magának, szép kis vidék. Egy millió apró szi­ get és minden szigeten egy-egy tűzhányó hegy. És a tűzhányók mind dübörögnek, forrnak, zakatolnak. A portugál hadihajó itt is a nyomunkra ta­ lált és szigetről-szigetre kérdezősködve, egy­ szerre csak ott volt a nyakunkon. Egy egészen kicsiny, majdnem pusztán egyetlen vulkánból álló sziget, Bambuan mellett tűnt fel először a mi szemünk határán. Jó, testes czirkáló lehe­ tett, a hogy néztük, vagy tizennégy ágyúval. Mi eleinte kitűnően szél alatt voltunk, de a gőz tüdeje mégis csak jobban birja, mint a vi­ torla szárnya, — kezdtek beérni bennünket. Már most tudnia kell, hogy milyen Bam­ buan szigete, illetve, hogy mily«n volt. Csupa kiálló szirt, magas lávafalaktól védett apró öb­ lök, középen pedig a dübörgő, ingerült, füsttel és tűzzel koronázott vulkán. A sziget lakatlan volt, de még a tenger is remegett alattunk, a mikor a partjaihoz értünk. Hát ezek körül a partok körül kezdődött el a halálos hajsza. A portugál mind jobban a nya­ kunkban volt, de Burton ügyesen tudott buj­ kálni a sziklák között, a hol a mélyen járó czirkáló csak kacsázni, kerülgetni tudott. Vagy félig megkerültük úgy már rókauttal a szigetet, a mikor Burton egyszer csak hátratolta fején a sipkát, megtörülte az izzadó homlokát s dör­ mögve mondta: — Hiábavaló a dolog. Másfél óra múlva utolérnek, lefülelnek bennünket. A szél is csök­ kenik, — egy óra mülva. Kellemetlen halálnem árboczfára felakasztva lógni, azért az első perczben mind a hárman a puskaporra gondoltunk, a mely kicsiny hordóban ott volt a hajó fenekén. Inkább röpüljünk, mint lógjunk. Nem voltak életem legjobb pillanatai ezek az esztendők, a mikor egyszerre megszó­ lalt a halálos hallgatásból Van Bootan, a hol­ landus. Keserűt köpött a kurta pipájábóL aztán azt mondta Burtonnak: — Biztos yágy benne, hogy egy óra hoszszáig még nem érnek el bennünket ? — A oh, — mondta az igent Burton. — Akkor kiszállunk, — parancsolta Van Booten, a kinek a kevésszavusága miatt bizo­ nyos tekintélye volt közöttünk. ügy is lett. Egy keskeny, szűk, szikláktól

védett öbölben partot értünk. Ekkor már egé­ szen a hollandus parancsolt. — Burton, itt maradsz vitorla alatt a hajón, Trivulzio, te pedig hozod a kisebbik puskaporos hordót. Félmázsát elbírsz ? Intettem, hogy el és felkapva a hordót, elin­ dultunk. Akár hiszi, akár nem hiszi, egyenesen a pokolba mentünk. A vulkanikus föld szaka­ datlanul reszketett a lábunk alatt, a dübörgés a sziget mélyéből szünettelen volt, fölülről, a tűzhányó füstkoronájából halk hamueső per­ metezett ránk. Hegynek mentünk fölfelé. Egy­ szerre elkezdett a, lábam alatt forró lenni a sziklatalaj. — Még följebb ! — intett Van Booten. Végre egy szikladöbözhöz érkeztünk, a hol széles, mély hasadéka volt a hegynek. Ott el­ vette tőlem a hollandus a hordót, jól beleékelte egy csaknem forróan meleg lávahasadékba és hosszú kanóczot véve elő a zsebéből, beütötte a revolvere agyával a hordó fenekét. Elhelyezte benne a kanóczot, lehetett vagy másfél méter hosszú, aztán azt mondta: — Most szaladjunk, —. de előbb a pipájából tüzet adott a kanócznak. . Elkezdtünk szaladni és a fölfelé talán húsz perczes utat lefelé öt perez alatt tettük meg. Ott voltunk a hajón és a másik hajó ott volt a nyakunkon. — Félóra, — dörmögte Burton. i - Menj tovább a sziget partján, — paran­ csolta a hollandus. És a szakadatlanul reszkető föld, a nem viztermészet szerint ingó tenger kísértetei között elindultunk. Az ég fekete volt a füsttől, az én lelkem a félelemtől. A nagy hajó pedig mind jobban kiválva a távolság és a vulkánhamu ködéből. Van Booten az óráját nézte, úgy mondta Burtonnak: — Most hagyd el a partot és fordulj Flores felé. Kiszaladtunk az öbölből, tudja Isten hánya­ dikból és neki a nagy tengernek. De abban a pillanatban felfedezett bennünket a portugál és láttuk, a mint fölgomolyodik a fehér füst a ha­ jója oldalán. Bánk lőttek. De sem a golyó, sem a pukkanás hangja még nem érkezett el hoz­ zánk, a mikor egyszerre a föld fölrohant' az égre. A kanócz ott fenn a hegyoldalon bele­ égett a puskaporba, a szikla mélye megnyílt és az édes tenger vizét a robbanás rettentő hasa­ dékán át ráeresztette a vulkán megnyílt tűzoldalára. Csak annyit láttam még, hogy a tűzhányó lávakoronája meginog, a kup egyszerre ketté válik és a hirtelen gőzzé vált tengervíz irtóza­ tos feszítőereje kettészakítja az egész szigetet. Jobbra és balra szakadva, belebókolt Bambuan szigete a tengerbe. És akkor a tenger vissza­ felelt és ez a felelet Neptun és Vulkán egye­ sült ostroma volt az ég ellen. — A portugálok ! — ordította Burton. — Böpülnek ! — üvöltötte vissza neki a kataklizmatikus hangtombolásban Van Booten. Akkor azután először a felhőkig csapódtunk, mert utolért bennünket a nagy hullám, majd meg a korállok közé sülyedtünk alá a tenger hányódása rettenetes völgyében. Nem hiszi, de ennek a világpusztulásnak a közepén, az égtől pokolig dobált hajóban egyszerre az az érzés fogott el, hogy az anyám ringat, hogy a tengerhördülés bölcsődal, hogy az aláhulló, tűzfényben égő és tapadó gőztől sistergő sziklaóriások játékkövek. Abban a halálos pillanatban gyer­ mekké lettem újra s nézze, signore, egészen bizonyosan megéreztem, hogy az ember épen annyit ér, a mikor már a koporsójához van közel, mint a mikor még a bölcsőjéhez van közel. Ez volt az utolsó gondolatom, aztán elájul­ tam, mert a mellemre, a szemeim közé is esett ki nem mondható erővel a sósviz. A mikor feleszméltem, kék eget és hajóorvosi egyenruhát láttam magam fölött. Német hajón voltunk, az szedett föl bennünket, dög­ lötteket valahol Arafurt körül, a meddig elvert bennünket a viz. A szomszéd ágyban Burton feküdt. Tőle kérdeztem: — — Hol van Van Booten ? Burton nyugodtan mutatott fölfelé: — Ott fenn; a hullám felsodorta a hajóról és még nem esett vissza.

14. SZÁM. 1907. 54. ÉVFOLYAM.

Trivulzio itt elhallgatott és kérdően nézett rám. <'Ugy-e érdekes volt, ugy-e megér még egy pohár dalmatinót?)) — látszott az arczán. De én vízszintes kézmozdulattal jeleztem, hogy mára elég, aztán hazamentünk.

A MARS BOLYGÓ LEGÚJABB TÉRKÉPE, Az összes égitestek közül újabb időben egyet se vizsgáltak akkora szorgalommal a csillagá­ szok, mint a Mars bolygót. Oka abban van, mert ez leghasonlóbb a mi földünkhöz, a rajta levő természeti viszonyok is sokban egyezők a mi földünknek viszonyaihoz, a mellett pedig egy más körülmény is izgatta a szellemeket. A Mars ugyanis az az égitest, a melynek viszonyai kö­ zött legkönnyebben folytathatna életet olyforma szerves lény, mint a minők mi vagyunk s meg­ van minden természeti lehetősége annak, hogy e bolygó felületén hozzánk hasonló értelemmel felruházott lények élhessenek. A tudósok egy részét biztatta az a remény, hogy talán ily értel­ mes lények kezemunkájának a nyomát is el­ árulja valamely tünemény. A mostani legtökéletesebb műszerek azonban még mindig oly durvák, hogy csak a legritkább esetben s a legkedvezőbb viszonyok között mu­ tatják meg a szomszédos bolygónak egy-egy részletét. Csakis olyan csillagvizsgáló intézetek, melyeknek légköre tiszta, por- ós füstmentes s melyeknek a legtökéletesebb eszközök állanak rendelkezésükre, remélhetik, hogy kedvező vi­ szonyok között megláthatják a Mars felületé­ nek alkatát. Ilyen kedvező viszonyok voltak 1903-ban, midőn a Mars pályájának azon a ré­ szén haladt, a mely legközelebb esik a földhöz. A nagy amerikai csillagvizsgáló intézetek szor­ galmasan felhasználták ezt az időt s nem csak észleleteket tettek, de hűen le is rajzolták mind az1, a mit láttak és észrevettek. Az amerikai tu­ dósok között is kitűnt Lowell csillagász, a ki Flagstaff-ban Arizona államban külön csillag­ vizsgáló intézetet állított fel egyenesen azzal a czélzattal, hogy a Mars bolygót minél behatób­ ban vizsgálhassa. Az ő fáradhatatlan munkájának köszönhetjük a Mars legújabb térképét, a mely igen sokban eltér az eddig ismert térképektől s a melyet rajzban is bemutatunk az olvasónak. Lowell kutatásai mindenek fölött tisztába hoz­ ták a Mars felületén levő sötét foltoknak a kér­ dését. Ezeket eddig tengereknek tartották. Azon­ ban kitűnt, hogy színük az időszakok szerint változik. Mikor tavasz van a Mars megfelelő tá­ jain, akkor ezeknek a foltoknak a színe halvány zöldes, később a nyár eljövetelekor szürkések lesznek, őszkor pedig megsárgulnak. Nagyon valószínű tehát, hogy e helyeken növényzet fedi a talajt és hogy e foltok nem tengerek, hanem ép ellenkezőleg kontinensek. Nagyobb tengerek, úgy látszik, nincsenek is a Mars felületén. Lowell sokkal kevesebbre teszi az ottani összes víztömegeket a földközi ten­ ger vizeinél. A sarkok körül ugyan nagy hótömegek vannak összegyűlve, de úgy látszik, a hóréteg nem jégmezőket takar, hanem száraz­ földeket. Erre mutat az a körülmény, hogy nyá­ ron, mikor olvad a hó, a fehér tömegeknek dél felé eső széle vesz fel szürke szint, ott úgy lát-

A MARS BOLYGÓ LEGÚJABB TÉRKÉPE.

szik, sekélyebb mélységű vizek, mocsarak támad­ nak, melyek azután felszáradnak, mig a követ­ kező télen ismét belepi a tájékot a hó. Legérdekesebb tüneményt, képeznek azonban a Mars felületén bizonyos egyenes vonalak, me­ lyeket általában csatornáknak szokás tartani. Érdekességüket az képezi, hogy nagyon szabá­ lyosak, annyira azok, hogy valószínűtlen, mi­ szerint a természet alkotta volna őket. Lowell megfigyelései most arról tesznek tanúságot, hogy szabályosságuk még nagyobb, mint a minőről eddig volt tudomásunk. Egy tekintet a mellékelt térképre többet beszél minden magyarázatnál. Nemcsak egészen egyenes irányú s olykor bizo­ nyos góczpontokból kifutó vonalakról van szó, de olyanokról is, melyek néha párhuzamosan futnak egymással. Hogy csatornák-e ezek, azt természetesen bajos lenne megmondani. De alig lehet feltételezni, hogy ily rendszeres vonalakat más mint értelmes lény hozott volna létre s ne­ hezen hihető, hogy maga a természet alkotta volna azokat. Ismeretesek a Mars felületén bizonyos vör­ henyes foltok is, melyeknek alkata és alakja néha változik. Sok találgatásra adtak okot ezek is az utolsó esztendők alatt. Akadtak olyanok, — még a tudósok között is — a kik azt hitték, hogy azok valamiféle jeladások lesznek, melyekkel az ottani lakók meg akarják magukat értetni más égitestek lakóival, talán ép velünk, a föld lakói­ val. Lowell vizsgálatai ellenben azt látszanak bizonyítani, hogy ezek a foltok terméketlen s növényzet által nem takart sivatagok, olyanok minő a Szahara, vagy a Góbi. De hogy valaha bizonyossággal megtudjuk e tekintetben a valót, ahhoz sokkal tökéletesebb műszerekre van szükségünk, mint a minők fö­ lött ma rendelkezünk.

NEGYVENHAT EV ELŐTT Az erdélyi főurak közül az abszolutizmus ideje alatt négyet neveztek muszkavezetőnek, mint a kik aláirtak az orosz segítség behívását sürgető okmányt s ezek ellen a társadalom min­ den osztálya lehetőleg kimutatta ellenszenvét. Gróf Teleki Miklós — a négyek egyike nem sokat törődött az ellenszenvvel, rendkívül czinikus, de szellemes ember volt, nem sokra be­ csülte embertársait, ép úgy, mint a nagy esz­ mékre és erkölcsi elvekre sem adott semmit, nem hitt semmiben, gúny tárgyává tett mindent és mindenkit, megvásárolhatónak tartotta az egész világot, hol csak az árak különböztetik meg a tárgyakat és embereket; épen azért sze­ rette a vagyont, a pénzt, a mely megszerez min­ dent, főként az élvezeteket, melyeket az élet egyetlen czéljának tekintett. A maró, semmit nem kímélő gúny, melylyel a megnyilatkozó ellenszenvet viszonozta, elijesz­ tette az embereket, inkább kerülték, de szembe bántani nem merték s a végén kaczagtak szelle­ mes ötletein. A külsőségeket nem bánta, még ruházkodásá­ ban is hanyag és rendetlen volt. Ellenkezőleg a másik, gróf Bánffy Miklós, maga volt a megtestesült elegánczia úgy modor­ ban, mint ruházatban, finom diplomata mindig, ki úgy tett, mintha nem látná, a mi neki kelle­ metlen. 48 előtt egyik szellemi erőssége volt az ultra konzervatívoknak, nagyműveltségű, hyperloyalis világfi, dilettantizmusból foglalkozott po­ litikával, nem is érezte magyarnak magát, a mit legjobban bizonyít, hogy az ötvenes évek végén osztrák grófságot kapott az addig magyar báró; az alkotmányos kormánytól aztán megkapta a magyar grófságot is. E két főúr többnyire Bécsben élt, csak ritkán jött haza. A harmadik, kit muszkavezetőnek mondtak, gróf Mikó Imre, 1848-ban az erdélyi kormányszék elnöke, mint az első magyar minisztérium megbízottja vett részt az agyag­ falvi székely gyűlésen s ott nagyon elkeseredett az általa túlzottnak tartott irány felett s az er­ délyi polgárháború kitörésekor Olmüezbe ment Bukovina felé. Ő hitte és remélte, hogy az uj uralkodó visszaállítja az erdélyi nagyfejedelem­ séget s midőn látta csalódását, igen megbánta aláírását s mélyen érezte a közvéleménynek őt sújtó ítéletét; meg is tett mindent, hogy vala­ hogy megnyerje újból honfitársai jó véleményét, az irodalmat támogatta, maga is irt s tudomá­ nyos műveket adott ki, saját költségén az erdélyi

lAl{

W-

• " * '** M'i

•

>

£* w, w rr-i

i «3

(

r«uEf.

13

#E-v^^^^

•

H Ú S V É T H É T F Ő I B Ú C S Ú A G E L L É R T H E G Y E N . - A OZITADELLA TÖVÉBEN.

református egyháznak főjóltevője lett, gimná­ ziumot alapított, a kolozsvári múzeumnak palo­ tát ós kertet ajándékozott. Végre mind gyérebben emlegették muszkavezető czímét, de még élete utolsó évében Orbán Balázs egy Kolozsvárt tar­ tott beszédében muszkavezetőnek nevezte. A negyedik báró Jósika Sámuel 1848-ban Erdély kanczellárja, nagytehetségű, gazdag, da­ liás főúr, a szabadságharcz lezajlása után soha se jött többé Erdélybe. Tudta, hogy gyűlölik, rágalmazzák, őt okolva az ország szerencsétlen sorsáért, pedig ő mindenben csalódott. Konzer­ vatív és arisztokrata volt, mint sokan kortársai között, szerette volna megtartani Erdélyt a Leopold diploma alapján mérsékelten szabad­ elvű intézményekkel — neki még Széchenyi is túlradikális volt. . A konzervatív alkotmányos embert bántotta az abszolutizmus, a régi arisztokratát az abszo­ lutizmusban felülkerekedett demokraták uralma. Ez ellenszenvére jellemző, hogy egyszer találko­ zott egy főúri estélyen a barrikád-hősből az ab­ szolutizmus nagyhatalmú miniszterévé lett Bach báróval. Bach hozzá sietett s leereszkedő nyájas­ sággal nyújtva kezét, kérdezte: — Hogy van, báró úr? Józsika röviden meghajtva fejét, kéznyujtás nélkül válaszolt: — Jól, doktor úr. Hogy Bach pár hét előtt báróságot kapott, azt nem vette tudomásul. Jósika visszavonultságában elvesztette egy­ kor oly nagy befolyását az udvarnál, néha meg­ próbálta azt üldözött honfitársai érdekében ér­ vényesíteni, de többnyire sikertelenül. 1860 ta­ vaszán az újraébredés, az ünneplés és demonstrá­ lás idejében halt el és régi barátai s rokonai kezdtek fényes istentiszteleteket tartani emlé­ kezetére. Konzervatív volt, de a mienk volt — mondták — soha még gondolatban se vett részt az abszolutizmus uralmában, az udvar meggyü­ lölte, emlékezzünk hát mi meg róla. Tiz nap múlva meghalt gróf Széchenyi István s az egész nemzet, minden mást feledve, mélysé­ ges gyászba borult. Izgatottan tárgyalták min­ denfelé Széchenyi öngyilkosságának lehetősé­ gét, okát és hogy csakugyan öngyilkosság volt-e. Nem csuda, hogy a szomorú múlt bizalmat­ lanná, gyanúsan kétkedővé tette a nemzetet. Széchenyi emlékének tisztelete foglalkoztatta az egész magyar nemzetet, alig volt templom, hol nem tartottak volna gyászistentiszteletet emlékére. Erdélyben Kolozsvár kezdte, s példáját kö­ vette az egész ország. Fekete magyar ruhában jelent meg e gyászistentiszteleten minden em­ ber, a nők fejéről a esipke-főkötőhöz vagy fekete pártához tűzve hosszan omlott alá a fekete csipkefátyol a fekete szoknya, magyar fűző vagy mente fölé. Brassóban a református egyháznak csak kis imaháza lévén, a szászok önkényt ajánlották fel nagy luteránus templomukat a gyászistentiszte­ letre, azzal a kikötéssel, hogy ők is részt akar­ nak benne venni s így a gyönyörű nagy góthikus templomban előbb a szász lutheránus pap,

azután a magyar református pap tartott gyászbe­ szédet Széchenyi emlékezetére; magyar és szász meghatottan énekelte együtt a végén a Szózatot. Azon a télen a románok is tömegesen jelentek meg a brassói magyar kaszinó báljában s meg­ hívták a magyar közönséget saját báljukra. El is ment nemcsak a brassói magyarság, de a szomszéd Háromszék megye előkelő közönsége is, vegyesen tánczoltuk ott a csárdást és román­ kát, csak mikor az egész közönség, ifjú és vén, összefogódzott tánczolni a horát, húzódtak félre a magyar társaság idősebbjei azon halkan mondott megjegyzéssel, hogy nem vehetnek részt abban a tánezban, melyet egykor a legyil­ kolt magyarok körül jártak. Mi fiatalok tánczoltuk azt is s lelkesen barát­ koztunk. Emlékezem egy gyönyörű szép, bájos, velem egykorú román leányra, ki társam volt az egész bál alatt, igen szerettük egymást, aztán nem találkoztunk többé, mikor ő a hírhedt agi­ tátor, Baciu felesége s az izgatásban is — mint költőnő — hű társa lett. Horváth Janka.

A GEAND-GUIGNOL. (Párisi levél.)

A Grand-Guignol-szinház, itt Parisban, azok­ nak az orvossága, a kiknek a gyomrát elron­ totta a színház. Sokan vagyunk ilyen elrontott gyomruak Parisban, Berlinben, Budapesten és mindenütt. De viszont a mai ember már nem igen tud színház nélkül elélni. Ez magyarázza meg, hogy a Grand-Guignol-szinházba járni több, mint divat. Kissé megvénült már a halott Dumas s hasonlóképen az élő Sardou. Az ujak azt csinálják, a mit ezek csináltak, de roszabbul. A régiek, az örökök, a színpadi klassziku­ sok, nem mindennapi estéinkhez és hangula­ tainkhoz illők. A muzsika sem elégítheti ki teljesen a lelket s operák helyett szomjúhoz­ zuk az eleven beszédet. A Maeterlinckek, a poé­ ták, nagyon ritkán tudják magukat a színpad­ ról megértetni. Ibsen és Hauptmann sem azok, a kik halálra ne fáraszszanak s a változatos éle­ tet nyújtsák nagyszerű, mély költészettel, de könnyedén, a Bisson-féle, a Feydeau-féle, a Véber-féle s más ezer szellemes vagy szellem­ telen filozóf vagy sekélyes malaczságok pedig nem lehetnek rendes táplálékai a magára vala­ mit is tartó emberi intellektusnak. Nem is be­ szélünk a léha színpadi revue-kről, az orfeu­ mokról s egyéb látványosságokról. Szóval van annak jelentősége, ha a Grand-Guignol itt Pa­ risban sok ezernyi barátot szerzett. Valahogyan mintha az Arisztofanesz szín­ háza készülne modern életre támadni. A mint hogy egy kis új párisi színházban vagy száz este óta játsszák diadalmas sikerrel a Felhők-et. Ezt a hires Arisztofanesz-darabot párisi argotban meghallgatni pompás élvezet. Általában Parisban már régen van gourmand közűnsége a színpadi apróságnak. Az egy felvonásosnak, melyet ha úgy tetszik, nevezzünk el színpadi novellának. Hogy akad már szinház, mely es­ téit állandóan egyfelvonásos darabokból építj

14. SZÁM. 1907. 54. BVFOLYAM.

dicsérem ennek az apró, különös berendezésű, de mindig válogatott publikumu szinháznak. A Grand-Guignolban öt-hat egyfelvonásos darabot játszanak esténként. Van köztük apró bohózat, dráma, sőt olykor igazi költemény is. Hadd mondjam el pár szóval a szinház egy-két új darabjának a vázlatát. Itt van például a Revenante, mely Maeterlinck ifjúkori darab­ jaira emlékeztet. Este van, terített asztal áll a falusi házban. Ősz, nyugtalan, fájdalmas arczu férfiú, a gazda, virágokkal díszíti föl a szobá­ kat. Várja hosszú útról haza az ő imádott fele­ ségét. Két öreg ember, szomszédok ülnek vele a szobában. S húsz év óta egy napján az évnek igy van ez mindig. Húsz évvel ezelőtt kellett volna hazajönnie az asszonynak. Hat hónapja volt akkor, hogy férjével egybekelt. S titokza­ tos módon, este, a mikor hazatérőben voU, az erdőben megölték. A férje megőrült s várja az ő imádott asszonyát e napon mindig. Virágos a ház, künn ősz van és sötét. Jó emberek, szom­ szédjai, elküldik neki postán minden évben az asszony levelét. S ő neki meg is érkezik e na­ pon mindig a halott kedves. 0 látja csak, egy éjszakát vele tölt. De ma, a huszadik évfordu­ lón, meghal szegény az örömtől, a mikor őrült víziójában találkozik a feleségével. Erős, mély, szomorú kis szinpadi költemény ez. Sekélyes, de felséges szatíra a Lecture. A szindarab-iró olvassa a darabját a színigazgatónak,

PATTOGATOTT KUKOKICZA-GYAR.

e jelenségben mi egy új színpad csírázását látjuk. A színpad irodalmi törekvése kezd arra az útra térni, a melyre rátért minden irodalmi és művészeti törekvés. A kornak s a kor emberé­ nek magyarázására, szimbolizálására s irányí­ tására. A megkonstruált, ravasz és kerek drá­ mák kezdenek hanyatlani. Mert az élet se nem produkál ilyesmit, se nem iparkodik produ­ kálni. De a befejezetlenség, a nyerseség sem lehet művészi programm, mert az élet maga a legistenibb művész s maga is szereti a formá­ kat. A nemesebb, elmélyedtebb művészlelkek igy jöttek s jönnek rá az uj irányra. így hódít a hazug naturalizmus helyett a belső valóság, mely a legtöbbször csak szimbólum. Lélek és mozgás száll a szobrokra, fotografikus hűség helyett nemes jellegzetesség, lényeg a vász­ nakra. A versnek forróság és belső rithmus lesz a lelke. Nem az ügyes kimértség és csilin­ gelő rimek. Építészetben, zenében, műiparban ez az új, nemes törekvés. Sőt a színjátszásban is, csak épen a szinpadi művekben a legrit­ kábban. Nevetséges volna azt állítani, hogy a GrandGuignol valami reveláczióval szolgál. Éhez talán még közönséget sem kapna,* ha irói már volnának bőséggel. A,legtöbbször bizony ujságreportokat játszat a színpadon. Néha messzebb jár az igazi irodalomtól, mint a napilapok tu-

A HETKOL. Az új ünnep. A piros ünnep napjaihoz hozzásimulnak ime a fehér ünnep napjai. Ez a fehér ünnep a legújabb minden ünne­ pek között, olyan fiatal, hogy a kalendárium még tudomást se vett róla. Az új ünnep: a gyermeknap csak tavaly született, tehát most esztendős, de a milyen egészségesnek, erős­ nek született és a mekkorát egy rövid esz­ tendő alatt fejlődött: immár bizonyosra lehet venni, hogy végképen beírta a maga dátumát, ha nem is a naptárba, de a szivekbe. Ha lehet vagy szabad ünnepek sorsáról beszélni, elmond­ hatjuk, hogy ennek az ünnepnek, a mely lel­ két a gyermeknek, a gyermek szeretetének, kultuszának, oltalmazásának szentelte, példát­ lanul nagy sikere volt. A mi annak a bizony­ sága, hogy a maga megünneplésére, megtar­ tására készen találta a szíveket. E nélkül a készség nélkül semmiféle keletkező ünnepből

VASAKNAPI U J S A G . Szétrebbenés. Ennek a mi gyönyörű Buda­ pestünknek, Budapest lakosságának a különös­ séigeiről, sajátos szokásairól, erkölcseiről és tulajdonságairól nem is egy könyvet lehetne írni, hanem egy egész bibliotékát. Ezek között a sajátosságok között van szép, jó is, van olyan is, a mely inkább érthetetlen, mint dicsémivalö. De szinte minden alkalom a levegőre hoz va­ lami jelenséget, a minek legalább is — keresni kell az okát, hogy érthető legyen. Az ünnep például mindenütt az otthoné, az otthon mele­ géé. Mindenki házába siet, hogy a pihenő napok csöndjét, nyugalmát élete legmeghittebb helyén élvezze. Budapesten más erkölcs ..járja. Ez a város nem tud otthon ünnepelni. Ünnep előtti napon rogyásig tele minden vonat, a mely a budapesti pályaudvarokból — indul. Mintha a tatár közeledne, olyan menekülés támad, holott mi tele vagyunk panaszszal, a miért az idegenek seregei nem árasztják el a mi gyönyörű fővárosunkat. Mennél jogosultabb

277 sok ezer budapesti ember is, noha itt van az otthona, az ünnep napjaira — haza vidékre. Haza utazik akkor is, a mikor megy, haza uta­ zik akkor is, a mikor jön. Utazzék mind szeren­ csével és érkezzék mind örömre. Pinczrrszlrdjk. A világon mindenféle sztráj­ kot el tudunk képzelni Budapesten: villamos­ sztrájkot, pék-sztrájkot, hentes-sztrájkot, lakó­ sztrájkot, sőt esetleg még az örökös drágulásnak egy igen rövid sztrájkját i s : de pinczér-sztrájkot, még pillanatnyi tartamút sem ebben a mi fővárosunkban. A pinczérek szünetelése a kávé­ házak szünetelését is jelentené és hol a tobzódó fantázia, a mely maga elé tudja festeni Buda­ pestet — kávéházak nélkül ? Még lakóház nélkül talán inkább, mint kávéház nélkül, mert hisz e város közönségének egy részéről el lehet mon­ dani, hogy a kávéházban lakik. De a ki nem lakik is kávéházban, ott végzi a hivatalos dolgát,

.jjjipp

VÁSÁBOSOE.

czat-novellája. Néha kaczagtat, a mikor ríkatni akar, máskor pedig Ízetlen tréfákkal kedvetleníti el az "embert. Magam is csak a szándékát

TÁESAS JÁTÉKOK.

H Ú S V É T H É T F Ő I BÚCSÚ A G E L L É R T H E G Y E N .

az ir, telefonál, vendégeket fogad, közben ke­ gyetlen változtatásokat ajánl a szerzőnek, ho­ lott oda se figyel a darabra. Végül eltávozik s a szolgáját ülteti a szerző mellé, hogy hallgassa végig a darabot. Kedves dolog színpadról hal­ lani végig szatírában, hogy a színpad milyen lenézően bánik az irodalommal. Az Aveugle-ben egy vak apa szerepel. Vala­ hol afrikai gyarmatokon vesztette el látását, mint magas államhivatalnok. S most egyetlen, imádott fia azt a pályát választja. Már három hónap óta Afrikában kell lennie a fiúnak. Jön­ nek is a levelek tőle s fölolvassa őket a vak ember második felesége, egy édes, gyönyörű, szenvedő asszony. A fiu pedig nem utazott el, mert szereti a mostoha anyját. Birkózik magá­ val, Parisban bujkál s egy este, mikor az apja nincs otthon, beállít. Az asszony, a mostoha anya megrémül s mégis elárulja magát, hogy ő is szereti a fiút. S ime hazaérkezik az apa s a lépcsőtől már magában jön föl a vakok csodá­ latos tájékozódásával. Belép a szobába, a hol halálra dermedten áll egy szék mellett a fiu. Az apja ő róla beszél imádattal, fölolvastatja újra a leveleit. Izgalmas, különös, csupa tra­ gédia ez a szinpadi helyzet egészen egy revol­ ver-durranásig. Az apa nem lát, nem tudja a fiát lelőni s nem is tudná különben sem, mert istenként imádja, önmagát lövi főbe. Ezek s ilyenek a Grand-Guignol darabjai. Lehet, hogy túlzó lelkesedéssel s egy kis gyű­ löletével a régi színpadnak bírálom őket. De nem lehetetlen, hogy csakugyan, talán öntu­ datlanul, egy új, most születő színpad bölcsője ez a kis szinház. Diósáéi.

AZ E L S Ő N A P S U G Á R . —

Bér Dezső rajza.

nem lehet igazán ünnep, még akkor se, ha — ez a panasz, annál érthetetlenebbnek tűnik fel törvényt hoznak róla. Van rá bizonyságunk a a budapestieknek ez a minden lehető alkalom­ nem is régi múltból. Április tizenegyedikéből mal való elmenekülése. Nem lehetne azt mon­ nem tudott márezius tizenötödikét csinálni sem­ dani, hogy a budapesti ember nem szeretné miféle kormányakarat és hivatalos támogatás. az ő városát, de ebben a szeretetben határo­ A gyermeknap azonban csakugyan ünneppé zottan lappang egy kis csapodárság is. Meg­ lett a maga erejéből, a lelke erejéből, az er­ kíván a természete egy kis hűtelenséget már kölcse erejéből. Egészen sajátos és egészen csak azért is, hogy mikor az utazás fáradt­ modern ünnep, a mely nem halkítja meg az ságának egy kis katzenjammer-jével visszatér, élet lüktetését, nem állítja meg a gépeket, nem annál jobban tudjon örülni az otthona nyu­ zárja be a boltokat, nem parancsol szünetelést godt, meleg varázsának. Vannak emberek, a a munkára: csak az élet, a lüktetés, a munka kik néha megkívánják a vendéglői kosztot, eredményét avatja ünnepivé, megadóztatván hogy aztán annál jobban meg tudják beesülni egy nemes, egy tiszta akarat javára, a mi java az ízes, kitűnő házi főztet. Ez az egyik oka édes mindnyájunknak, mert a gyermek sorsá­ ennek az ünnepi szétrebbenésnek. A másik ban a jövő sorsa érik, a gyermeket szolgálván, meg az, hogy e rohamos fejlődésű városban a jövőt szolgáljuk. Ezért kellett szivünk teljes a lakosság egy igen nagy részének csak szerzeit gyönyörűségével nézni az új ünnep sikerét: otthona Budapest, olyan, mint az asszonynak a mely a lelkek igaz jóságának, nemes fogé­ a férje háza. Ez az igazi otthona, de — van egy másik is, a melyet elhagyott: az apai ház. konyságának, a legtisztább szeretetnek diadala. Ez az apai ház pedig Budapest lakosságának A jövendő boldogságának biztosítéka: a jövő egy igen nagy része számára — vidéken van. szeretete. Ez minden nemzetnek és minden És a hogy a fiatal házasok ünnep idején rendesen kornak legokosabb önzetlensége. haza szoktak látogatni az öregekhez, úgy megy

ott az irodája, üzlete, ügynöksége, ott fogad, ott írja a leveleit és — költeményeit, ott dolgozik, ott pihen és ott szórakozik. Ha tehát Buda­ pesten csakugyan pinczér-sztrájk lenne, valóság­ gal nem kevesebb, mint rendkívüli állapot követ­ keznék erre a városra. Olyan helyzet, a mely nem lehetne tartósabb huszonnégy óránál. Ha kihir­ detnék, hogy: veszélyben a kávéház ! föltétlenül «önkéntesek» százai jelentkeznének nemzetőri szolgálatra; hordani a kapuczinert és a picolofeketét. Ez a veszedelem, mely most fölöttünk elsuhant, rámutatott arra, hogy Budapest egy részének élete-rendje a derék pinczérek karjain nyugszik és lábain épül. Meg kell tehát őket ér­ demük szerint becsülni érte. Leontjeu Tatjána. Békés időben csak a bűn az, írta egy levelében Maupassant, a miben a férfiak női segítség nélkül is tudnak szenzácziókat produkálni. Kiderül lassanként, hogy a nők ezen a téren is le tudják főzni a férfiakat. A leg­ utóbbi két szenzáeziós bünpörben mindenütt nő a főalak. A Thaw-pörben Nesbit Evelina, a thirni

278

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

pörben pedig Leontjev Tatjána: a nagy tévedő. Az öreg Dumas tudvalevőleg megírta a világ legrövidebb tragédiáját, a mely egész terjedel­ mében a következő: Első fölvonás: Durand úr levelet kap, a melyben értesítik, hogy a lakásán a felesége — nincs egyedül. Durand úr a fejéhez kap, revol­ vert dug a zsebébe és vágtat hazafelé. Második fölvonás: Durand úr fölrohan a lépcsőn, beront a lakásba és ott egy csókolózó párt talál. Durand úr megint a fejéhez kap, kirántja revolverét és agyonlövi mind a kettőt. Harmadik fölvonás.: Véres tette elkövetése után Durand úr szétnéz a szobában. A szoba idegen neki. Megnézi az áldozatokat. Az aszszony — nem az ő felesége. Durand úr har­ madszor és utoljára is a fejéhez kap, és elor­ dítja magát: — Borzasztó, a mit cselekedtem ! Eltévesz­ tettem az emeletet! A szegény Tatjána is — eltévesztette az emeleret. Ő Durnovo orosz minisztert akarta megölni és egy Müller nevű tőkepénzest lőtt agyon. Müller meghalt, Leontjev Tatjánára négy esztendőre rácsukódik a fegyház ajtaja, csak — Durnovo maradt ebben a tragédiában sértetlenül. A thimi esküdtek verdiktjében az ítéletnél érdekesebb az a nyilatkozat, hogy Leontjev Tatjána akaratszabadságának bénult állapotában követte el a gyilkosságot. Nem volt se őrült, se elmezavarodott, de a meggyő­ ződés extázisában cselekedett. Ez a lelki álla­ pot szerepelt már idáig is, de mindig csak benható formában, mint indítéka a tűrésnek, a szenvedésnek, a vértanuságnak. Mint ment­ sége egy bűncselekménynek, egy gyilkosságnak most jutott először elismertséghez, elfogadott­ sághoz. Ez a birói belátás jogkörének egy olyan kitágulását jelenti, a melynek immár aligha lesznek megállapíthatók a határai. Ki tudja megmérni a szuggesztió és autoszuggesztió hatalmának elejét és végét? Hol van az akarat szabadságának korlátlansága és teljessége? Ki állapíthatja meg az emberi akaratra való tüzelő vagy bénító befolyását nem is egy meggyőző­ désnek vagy rajongásnak, hanem csak egy dalnak, könyvnek vagy hangulatnak ? Európá­ ban csak egy embernek volt az a hire, hogy akaratának szabadsága korlátlan. Ez az egy ember: a muszka czár; de erről a hirről is sokszor kiderült már, hogy nem mond igazat!

TATÁKRAB SÁG. REGÉNY.

Irta P É K Á R

(Folytatás.)

GYULA.

A fiatal asszony csakugyan magányosan tar­ tózkodott ott a kertre néző traktus egyik udvarhölgyi szobájában. Ismerős és drága remete­ sége volt az neki: régi leánykori szobája, mely­ nek szuperlátos nyoszolyáján az egykori «viczekirálynő» annyit álmodott jövendőbeli Mihály uráról. Hej, régen volt, egy éve már annak, azóta sok minden megváltozott! Margit a régi szépség még mindig, csak hát menyecske lett a leányból! Sápadt egy kicsit, egész mivolta gyöngélkedő. Párnával bélelt karosszékben ül a nyitott ablaknál s bágyadtan fogadja a késő délután beáradó balzsamát. Ölében sok nyitott levél takarja a szeretettel készülő gyerekruhácskákat, — gyüszüs ujjával (tán századszor már!) e leveleket rendezgeti s közben szeretettel pil­ lantgat az előtte álló munkaasztalkára. Kis medály támaszkodik ehhez a varróládikához s aranyos keretéből Tholdalagi Mihály tekint a feleségére. Valami lézengő talián piktor csi­ nálta volt, de azért nem rósz a kép, — a sze­ mek beszédesek. Lehet, attól, hogy félesztendő óta Margit annyit beszélget velük . . . — Édes jó uram, — kezdi most is, — lám itt ülök veled szemben és szorgalmatoskodom, tudod-e, mit mivelek? Csitt, arra a piczi ruhácskára ne pislants, azt neked nem szabad látnod, boldog [meglepetés legyen az neked, majdan ha megjössz . . . Jóságos Istenem, bár

14. SZÁM, 1907.

54.

ÉVFOLYA M.

sége vitézi jelenésű, derék és szép ember, ámde igen tartózkodó és sehogysem tüzeli a mi Nagyságos országurunk vállalkozását. Sokkal kisebb sereggel jött, mint a hogy Ígérte, s egyre azt hajtogatja: elég baja van neki a dánokkal otthon! Felette dühös a lengyelekre s folyton ezzel tölti a Fejedelmet: «akárhogy is megveri őket Nagyságod, semmire se fog velük menni, ezt a seytha nácziót, ép mert sohse ad nvilt csatát, sohse lehet egészen a g y o n ü t n i . . . » Hát én nem értem, édes uram, mit jelent ez a huza­ vona, én csak azt veszem ki a leveleid szavá­ És Margit szeretettel kezdi lapozni a levele­ ból, hogy 0 Nagyságának nincs kedvére a do­ ket elölről. Közben a medályra pillant s olyan log. Telik az idő, itt van május és sehogy sincs aggódó érdeklődéssel motyogja, mintha akkor haladása a ti ügyeteknek. Brzest várát beveszi­ tek, de azontúl, úgy tetszik, már nem is vagy­ hallaná először: tok többet a svéd királylyal. Azontúl júniusból — Igen, február elején végre lengyel földre már csak egy leveledet olvashatom. Stenbock értetek, és ugyancsak bámult és ijedt a lengyel svéd generális urammal Varsó alatt vagytok, a szép rendelt sereg láttára! Hát még mikor szökik a lengyel előttetek mindenütt, de háta­ a húszezer kozák is hozzátok csatlakozott és ötvenezren vonultatok Krakkó felé ! De, mon­ tok mögött ismét tömörül és megnyom! Kusza dod, szükség is van erre a temérdek emberre, az irásod, drága uram, jaj, hogy értsem? Azt mert a sok szines polyák barát máris mind mondod, már Stenbock uram is el akarja hagyni ellenetek fordul. Megtudták, hogy a Fejedelem a Fejedelmet, — 0 Nagysága, meg nagy urunk, nemcsak velük, hanem a svéddel is szövetke­ Kemény János könnyezve kérik, ne hagyja őket zett és pedig ép ellenük! Február 18-án ütköz­ magukra idegenben, pusztában . . . Ám a svéd tek először Sambornál, melletted esik el jó Ke­ generális ura parancsára hivatkozik s csak azt mény Boldizsár . . . jaj, édes uram, csakhogy tanácsolja az erdélyieknek: «menjenek haza te neked nem esett bajod! Attól fogva aztán Nagyságtok, árt a maradás, baj lesz ! . . .» verekesznek egész márcziuson át, — hiába jön A fiatal asszony hosszan bámult erre az Szelepcsényi uram a császár képében lebeszélni utolsó levélre s lassan gyűlik a könny a sze­ a Fejedelmet, 0 Nagysága márczius 28-ikára mébe. A varró-asztalkára borúi, oda a medáléKrakkó alá ér s felmenti a bent parancsoló elébe s ügy könyörög neki: svéd óbestert a lengyelek ostroma alól. Be­ — Utolsó szavad ez: «baj lesz», s azóta egy vonultok . . . no erről már részletesen szólsz hónapja már, hogy nem kaptam irást tetőled! t e ! Hadd lám csak ? Ott álltok a vár alatti Boldog Isten, hol vagytok, merre lehettek, — Strzelnica téren s a Fejedelemre vártok, ki ép szabadulásodnak örül-e a könnyem, vagy tán akkor öltözik át a sátrában lengyel királylyá. már végedet siratom? Megöl a kétség, bele­ Végre koronásán, palástosan megjelenik, a ma­ halok én ebbe a szörnyű Ínségbe! gyarok éljeneznek s Kemény János uram «felAztán riadtan veti fel a fejét: ség»-nek tiszteli. De szép lehetett! Felszáll az — Nem, nem lehet az, — hisz ha nem is aranyos hintóba s a sereg sorfala előtt a város­ tudom, hol vagy, lelkem azért szorosan véled kapuhoz hajt, hogy a svéd óbestertől átvegye van s megérezném ón a te veszedelmedet . . . a kulcsokat. Ekkorra azonban hirtelen vihar Oly fullasztó itt a lóg, — teszi hozzá felkelve, — támad, villám csap s a királyi kocsi felborúi. nem birom tovább a szobában, megyek a sza­ Nagyságos urunk fejéről bizony majd leesik a badba. korona, a hogy becsülettel ugyan, de azért Csak ép karjára veszi nyári kanavász men­ mégis nagy hirtelen kiszáll a hintóból. Átveszi téjét és leosonva a hátsó lépcsőn, a következő a kulcsokat, pompás török lóra ül és tizenhat­ perezben már kint is van a kertben. Bágyad­ ezernyi svéd, erdélyi, kozák lovassal bementek tan mendegél az elhanyagolt virágágyak közt,— a városba. No, hadd faggassalak, — sok szép beh megváltozott itt minden tavaly óta, a fel­ lengyel leány nézett-e alá az ablakokból s te, burjánzó természet mily szabad zabolára eresz­ Mihály uram visszanéztél-e rájuk ? Nem felelsz, csak arról beszélsz, hogy milyen temérdek tette magát! Margit elhalad az Izabella királyné fényű az a Wawel-palota, a hová az új «György öreg tölgye alatt s bánatosan tekint fel a galykirály »-lyal szállasz. Mentek a fényes terme­ lyakon trónoló Himes Házra. Elhagyatva ez a ken át, színaranyból és velenczés kristályból szép palotácska is és erősen romlik; fakulnak valók azok, — 0 Nagysága olykor meglepetve tarka szinei, pusztuló ablakain át pedig a kert áll meg s nézi felséges magát a tükrökben, de szabad szárnyasai közlekednek. Ott, a hol egy­ aztán csak tovább keresi a Báthory István kor a Bül-Bül volt fogságban, most vad mada­ ágyasházát. Leül nagy királyi ősének a nyo- rak raknak fészket a maguk jószántából . . . szolyája mellé s gondolatokba merűlten vir­ Tholdalaginé gondolatszegetten bámul bele a raszt ott sokáig. Te szolgálod őt azalatt . . . nyári naplemente bíborába, de aztán megint némán szemléled a Fejedelem komorságát. csak nyughatatlanul ballag tovább. Megyén a Mért oly elégedetlen Ő Nagysága? Misem olt­ labyrinthusba, ott tán majd békével lehet. Beh hatná hát dicsvagyó lelke szomjasságát? Mintha dudvások ennek az útvesztőnek az ösvényei nagy Báthory Istvánnal társalkodnék, félhan­ is! — Kimerülten ül le a rózsabokor alá a gon morogja magában: «Itt volnánk hát, csodaforrás párkányára. Kedvencz zarándok­ helye ez neki, tavasz óta sokszor ellátogatott ám voltakép minek is jöttünk ide? . . .» És ide, első vallomásuk e szép emlékhelyére. Sze­ nincs is neki ott a Wawelben maradása, két rette gyomlálgatni, csinosítani a piczi térsé­ nap múlva vonultok már odább . . . get, — most is foglalatoskodik egy kicsit, aztán Margit sóhajtva lapozza tovább a leveleket: babonásan hajlik a forrás hűvös tükre fölé. — Igen, itt van, — április 11-én találkoztok Jaj csak mutatná ez a tükör a jövendőt a svéd királylyal. Ő Nagysága a chmielovi tábor­ szépre ! . . . bán fogadja X. Károly Ő Felsége látogatását. — De hisz nem lehet neki baja, — mor­ Te magad, édes uram, félmérföldnyire ínész a mogja, - különben megérezném én a z t . . . — Fejedelemmel a király elé. Dörög az ágyú, szól Am a hogy ezen elmélkedve gyanútlan lete­ a síp, meg a trombita, — nagy a pompa. Ö Fel- kint, egyszerre csak iszonyodva hőköl vissza csak jönnél már meg! Csak neked súgom meg, szivem: olykor annyira gyötör a kétségbeesés, hogy imádkozni se merek többé . . . nagy bűn, a mit mondok, de Istenben való hitemet fél­ tem m á r ! Ám csend, türelem, — tudom én, hogy a hű asszonyembernek még a Minden­ hatót se szabad türelmetlenséggel boszantani. Várok, szivem, várlak, s addig is a leveleiddel vigasztalódom. Még az imádságos könyvemnél is többet forgatom őket, — olyan az, mintha véled társalkodnám. No, mondd el csak még egyszer, hogy is volt?

14.

SZÁM.

ÜM)7L51.

KVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG

-27!)

A naplemente lángoló bibora teszi-e vagy mi, de vörösnek látja ő azt a vizet, mint a kiön­ tött vért. Vér az . . . jaj vért látok ! — sikolt Mar­ git, — és viaskodó szörnyarezok tűnnek tova ebben a vérben . . . Mihály, Mihály . . . Bázkódottan próbál emelkedni, de tagja ólom és babonás rémület dermeszti testét. El­ boruló szemmel hanyatlik oda a forrás pár­ kánya mellé. Zöld János, a kertész, talált reá s eszmélet­ lenül úgy vitték be az asszonyok palotájába: lázbeteg lett szegény Tholdalagi Mihálynó és nyoszolyáján hánykolódva félrebeszélt egész éjjel. A Fejedelemasszony, ki Judithtal s any­ jával együtt mellette virrasztott, növekvő nyug­ talansággal hallgatta kusza szavát. És hát félel­ metesek is voltak a Margit jelenései: szédítő csatarohamokat, végső veszedelmet látott szün­ telen. Valami koronát is emlegetett; azt mondta: tusa közepette ragadó vizárba bukik az a ko­ rona s az ő Mihály ura hiába kap u t á n a . . . Az éji mécses fáradtan pislákolt s fénye kí­ sérteties árnyakat tánczoltatott a falon. Bá­ thory Zsófia háborodottan tekintett fel: — Uram, ne vigy kísértetbe! Hisz úgy be­ szél, mintha valóságban látná, a mit m o n d . . . Mindenható könyörülj, magam is érteni, tör­ ténnie kell most valaminek! Anyja némán állt ott mellette, csak a szája mozgott, a hogy az olvasóját pergette. — Anyám . . . szóljon már, mit gondol ke­ gyelmed? Zakrzeska Anna azonban nem felelt neki. Halkan csak tovább imádkozott: — Te segíted, Uram, győzelemre az igaza­ kat, és legyen meg a te szent akaratod . . . Ámen ! (Folytatása következik.)

IHMHMHMHHHIHHBHMÜ XIII. ALFONZO SPANYOL KIRÁLY A NÉP KÖZÖT F.

és előkelő emberek e társaságának. Mindazáltal embereknek az arczkifejezésóveL'a kfk kényte­ nagyon materialisztikusnak tartotta a társasá­ lenek valami unalmas helyre menni. Utánuk a REGÉNY. (Folytatás. got, néha-néha megdöbbent a férfiak beszédén két Trenor-leáhy ugrált, ásítozva s menet köz­ s a nők szemejárásán s örült neki, hogy Bárt bén igazgatva egymás fátyolát és szalagjait. Irta Wharton Editli; angolból fordította Schöpftin Aladár. kisasszony, minden biztonsága és önuralma Megígérték Lilynek, hogy elmennek vele a daczára, nem érzi magát otthon ebben a két­ színházba — mondogatták -— és a Lily olyan V. értelmű légkörben. Ez oknál fogva különös kedves galambocska, hogy a kedvéért szívesen A vasárnap megünneplését Bellomontban örömmel hallotta, hogy a legközelebbi vasár­ megtesznek mindent, bár él se tudják képzelni, főleg az jelképezte, hogy a ház előtt pontosan nap is, mint rendesen, el fogja kisérni a Trenor- hogy mi jutott most egyszerre az eszébe. Ok megjelent az elegáns omnibusz, melynek az gyerekeket a templomba. A mint hát föl s alá ugyan jobb szerettek volna Jackkel és Gwennel volt a rendeltetése, hogy a háznépet a kis temp­ járt vasárnap reggel az ajtó előtt, könnyű fel­ tenniszt játszani, ha Lily azt nem mondta lomba szállítsa. Hogy beleült-e valaki az omni­ öltőjével a karján, imádságos könyvvel keztyüs volna nékik, hogy jöjjenek vele. A Trenorbuszba vagy sem, az tökéletesen mellékes volt, kezében, kellemes tűnődésbe merült el Bárt kisasszonykák után jött Lady líaith Cressida, mert az a tény, hogy ott állott, nemcsak tanús­ kisasszony jellemszilárdságán, a melylyel hű­ egy vihartépett alak ódivatú selyem-ruhában és kodott a ház orthodox szelleméről, hanem meg­ nek maradt vallásos neveltetéséhez ilyen ellen­ etimológiai csecsebecsékkel. Meglátva az om­ nibuszt, csodálkozását fejezte ki, hogy nem nyugtatta Trenornét, hogy mégis csak veszi tétes környezetben is. gyalog mennek a templomba; de Wetherall valamelyes hasznát a szép járműnek. Gryce és az omnibusz jó darai>ig egyedül Trenorné elméletben ragaszkodott ahhoz, ácsorogtak a kapu előtt, de a fiatal ember egy­ asszony ijedt tiltakozására, hogy a templom hogy a leányai minden vasárnap templomba általán nem bánkódott a többi vendégek ily egy mérföldnyire van innen, ő ladysége bele­ járjanak, mivel azonban a franczia gouvernante sajnálatos közömbösségén, sőt ellenkezőleg az­ nyugodott a dologba s szegény Gryce négymás vallású volt, a ház úrnője pedig, tekintet­ zal a reménynyel kecsegtette magát, hogy Bárt olyan hölgy közé ékelve indult el, a kiknek tel a heti fáradalmakra, csak lunch-idő tájban kisasszonynyal egyedül lesz. Mindazáltal a lelki üdvével egy cseppet sem törődött. Némi vigasztalására szolgált volna, ha meg­ jött ki szobájából, — ez a templomba-járás me­ drága perczek tűntek-mentek, a lovak föltapos­ rőben elméleti maradt. Néhanapján, az erényes- ták a földet és türelmetlenkedő oldaluk habos tudja, hogy Lilynek komoly szándéka volt ség egy-egy időszaki kitörésekor, mikor előző lett, a kocsis mintha szép lassan megkövesedett elmenni a templomba. Sőt e szándék kivitele este nagyon is zajos volt a ház, Trenor bele- volna ülésén, az inas a lépcsőn, — s a szép érdekében a szokottnál korábban is kelt föl. Azt kényszerítette tiszteletreméltó poczakját szűk hölgy még mindig váratott magára. Egyszerre gondolta, hogy ha Gryce meglátja őt alázatos kabátjába s fölverte leányait álmukból, de rend­ hangok zaja és szoknyák suhogása hallatszott szabású szürke ruhájában, a mint hires szép szerint — mint Lily magyarázta Grycenek, — a lépcsőházban és Gryce úr, visszadugva órá­ szempilláit lesüti az imádságos könyv felett, — ezek a szülői kötelességek elfelejtődtek, mire ját zsebébe, ideges összerezzenéssel tekintett ez lesz leigáztatásának végső foka s kikerüla harang megszólalt s az omnibusz üresen hátra. Mindezt azért, hogy alkalma legyen be­ hetetlenné válik egy bizonyos esemény, a segíteni a kocsiba Wetherall asszonyt. mely — mint Lily tervezte — kiegészítő része ment el. lesz annak a sétának, melyet lunch után akart Wetherallék mindig elmentek a templomba. Lily olyasvalamit mondott Grycenek, hogy Gryceszel tenni. Szóval Lily szándékai sohasem Az emberi automatáknak ahhoz az elterjedt az ő véleménye szerint nem helyes a vallási kötelességeknek ez az elhanyagolása s hogy fajához tartoztak, a kik keresztül mennek az voltak határozottabbak, de a szegény Lily, bár­ bellomonti tartózkodása idején rendszerint ö életen, a nélkül, hogy csak egyet is elmu­ mily keménynek látszott is külsőleg, belsőleg szokta a Trenor-gyerekeket templomba kisérni. lasztanának azokból a mozdulatokból, melye­ oly alakítható volt, mint a viasz. Az a képes­ Ugyanekkor bizalmasan megvallotta azt is, hogy ket az őket körülvevő bábuk tenni szoktak. sége, melylyel alkalmazkodni, más emberek azelőtt sohasem játszott bridget, hogy a minap A bellomonti bábuk, az igaz, nem jártak temp­ érzéseibe behatolni tudott, ha apró dolgokban csak úgy beugratták s rengeteg pénzt vesztett lomba, de más hasonlóan előkelő bábuk igen, — olykor jó hasznára volt, az élet elhatározó a játékban való. járatlansága miatt. Gryce két­ és "Wetherall úr és neje ismeretsége oly széles­ pillanataiban megbicsaklott. Olyan volt, mint ségtelenül jól érezte magát Bellomontban. Tet­ körű volt, hogy a jó Isten is azok közé tarto­ a vízi növény a hullámok között s most lelke szett neki ez a fesztelen, csillogó élet. s az a zott, a kiknél látogatást kellett tenniök. Ezért áramlata Selden Lőrincz felé sodorta. Mért megtisztelő érzés, hogy ö is tagja lehet a gazdag pontosan és elszántan megjelentik,'azoknak az jött el? Őt akarta látni, vagy Dorset Bertát?

A VIDÁMSÁG HÁZA.

VASÁBNAP1 ÚJSÁG.

^80

A PERZSA ALKOTMÁNY ATYJA.

Megnyugodott volna, hogy Trenorné sürgető kéréseire jött el, ha nem hallotta volna a háziasszonytól, hogy saját jószántából jött. — Nem is telegrafált nekem, csak épen vélet­ lenül találta ott a kocsit az állomáson. Lehet, hogy még mindig nem teljes a szakítás Bertá­ val, — mondta Trenorné s odább ment,-hogy intézkedjék az ebéd dolgában. Lehet, hogy még nem teljes a szakítás, — tűnődött Lily, — de hamar az lesz, ha csak ő el nem vesztette az ügyességét. Ha Selden Dorset Berta kedvéért jött, az ő kedvéért fog ma­ radni. Ennyiről meggyőzte az előtte való este. Trenorné, hiven elvéhez, hogy asszony-barátnőit boldoggá tegye, Seldent és Dorsetnét egymás mellé ültette az ebédnél, de a házasságszerzés ősrégi hagyományainak megfelelőleg elválasz­ totta egymástól Lilyt és Grycet, az előbbit Dorset mellé ültetve, míg Gryce úrnak Van Osburgh Gwen jutott párjául. Dorsetnek nem volt szokása, hogy beszélge­ tés közben tekintettel legyen arra, hogy mi ér­ dekli a többieket. Savanyú kedélyű, gyomor­ bajos ember volt, minden ételnek ártalmas alkatrészeit igyekezett kikutatni s csak akkor feledkezett meg erről, ha meghallotta a felesége hangját. Ez alkalommal azonban Dorsetné nem vett részt az általános társalgásban. Halk sut­ togásba merült Seldennel s megvetőleg fordí­ totta dekolletált vállát a másik oldalán ülő házigazda felé, a ki ezért épen nem haragudott, hanem a szabad ember gondtalanságával látott neki a különböző fogások élvezetének. Dorsetet ellenben annyira nyugtalanította felesége maga­ viselete, hogy a mikor épen nem kapargatta le a szószt a halról, vagy nem tépegette le a ke­ nyere belét, vékony nyakát minduntalan oda­ felé nyújtogatta. Trenorné «véletlenül» az asztal két ellenkező végére ültette a házastársakat s így Lilynek is módjában volt megfigyelni Dorsetnét s e mel­ lett összehasonlítani Seldent Gryceszel. Ez az összehasonlítás lett a veszte. Mert különben mért kezdett volna Selden iránt érdeklődni? Ismerte több mint nyolcz év óta, mióta vissza­ tért Amerikába, Selden mindig ott volt mö­ götte, valahol a háttérben. Mindig szívesen ült ebédeken mellette, úgy találta, kellemesebb em­ ber, mint a legtöbb más férfi, félig-meddig óhaj­ totta, hogy bárcsak megvolnának benne azok a másféle tulajdonságok is. a melyek szüksége­ sek arra, hogy ő érdeklődjék iránta, de mos­ tanáig nagyon is el volt foglalva a saját ügyei­ vel, semhogy egyébnek tekintse az élet kellemes járulékainak egyikénél. Bárt kisasszony élesen tudott olvasni a saját szivében s érezte, hogy hirtelen érdeklődése Selden iránt annak tulaj­ donítandó, hogy jelenléte új világot vet az itteni környezetre. Nem mintha valami kivéte­ lesen, ragyogóan szellemes lett volna, a saját mesterségében is túltett rajta nem egy olyan, a kit Lily nagyon unalmasnak talált. ínkább az vonzotta, hogy Selden valami tartózkodást ta­ núsított a társaság iránt, mintha vidám tárgyi­ lagossággal nézné, mintha meg volnának érint­ kezési pontjai azokkal is, a kik kívül vannak

14. SZÁM. 19U7. 5 4 . Kvf'oi.vAM.

azon az aranyos ketreczen, a melybe a ('társa­ ság" bele van gyömöszölve a tömeg bámészkodása tárgyául. Mily vonzónak tűnt fel Lily előtt a ketreczen kívüli világ, mióta a ketreezajtó becsukódott mögötte! A valóságban — ezt tudta — sohasem csapódott be, hanem mindig nyitva áll, de a benne levők legnagyobb része olyan, mint a légy a palaczkban: ha egyszer beleröpültek, sohasem tudnak többé kiszaba­ dulni. Selden azzal tűnt ki, hogy sohasem felej­ tette el a kifelé vezető utat. Ez volt a titka annak, hogy így átalakította Lily látásmódját. Lily, ha elfordult tőle, mintha az ő szemén át nézte volna kis világát: úgy érezte, mintha a piros lámpákat eloltották volna s bebocsátották volna a józan napfényt. Végignézett a hosszú asztalon, egyenkint meg­ figyelte a vendégeket, kezdve Trenoron, a ki­ nek nehézkes ragadozó-feje belesüppedt a vál­ lába, a mint egy fürjet darabolt szót, a felesé­ géig, a ki az orchideák hosszú sorának másik végén ült, olyan ragyogó külsővel, mint egy ékszerész villámmal kivilágított kirakata. S a kettő között az unalmasságnak mily lánczolata! Milyen sivár és triviális emberek ezek! Lily mérges ingerültséggel nézte őket végig: Fisher Carryt, a vállát, a szemét, a válópöreit, a fiatal Silvertont, a ki úgy indult, hogy kor­ rektura-olvasással ós epikai költemények Írá­ sával fogja tölteni életét s a ki most a bará­ tain élősködik s szarvasgomba-műértő lett; Wetherall Alicet, a mozgó névsort, a kinek legerősebb meggyőződései arra vonatkoznak, hogy mikép kell szövegezni a meghívásokat és nyomatni az ebéd-éteksort, Wetherallt örö­ kös ideges helyeslő biczczentésével, a melylyel helyeselte az emberek nézeteit, mielőtt még hallotta volna őket, Stepney Jacket, önhitt mosolyával és aggódó tekintetével, mint a ki fele úton van a végrehajtó és a gazdag örö-

kösnő között, Van Osburgh Gwent, annak a leánynak az ártatlan bizalmával, a kinek min­ dig azt mondották, hogy az apjánál nincs gaz­ dagabb ember. Lily elmosolyodott barátainak ezen az osz­ tályozásán. Milyen másoknak tűntek fel előtte csak néhány órával ezelőtt i s ! Akkor azt jel­ képezték, a mit nyerni fog, most azt, a miről lemond. Még a délután ragyogó tulajdonsá­ gokkal teljesnek tűntek fel, most látta, hogy csak zajosan unalmasak. Gazdagságuk csil­ logása alatt meglátta képességeik nyomorú­ ságát. Nem azt kívánta tőlük, hogy önzetle­ nebbek legyenek, hanem hogy művésziesebbek. Szégyenkezve emlékezett arra, hogy néhány órával ezelőtt mennyire érezte magán az ő szempontjaik vonzó erejét. Egy pillanatra le­ hunyta szemeit s az az üres élet, a melyet maga számára választott, elterült előtte, mint valami forduló és emelkedő nélküli, egyenes fehér ú t : igaz, kocsiban hajtathat végig rajta s nem kell gyalog botorkálnia, de a gyalogos néha letérhet róla, a mit a kocsin járó nem tehet. Dorset csuklott egyet sovány tói-ka mélyé­ ből, — ez térítette Lilyt magához. — Mondom, csak nézzen rá — kiáltott gyá­ szos örvendezéssel Lilyhez — bocsánatot kérek, de nézze csak a feleségemet, hogy bolonddá tartja azt a szerencsétlen frátert! Az ember azt hinné, ki akar vele kezdeni, — pedig erről szó sincs, az bizonyos. Lily odafordult ahhoz a jelenethez, a melyen szomszédja oly méltán mulatott. Nyilvánvaló volt, hogy Dorsetné az aktívabb szereplő: a szomszédja higgadtan fogadta támadásait s nem zavartatta magát az evésben. Ez a lát­ vány helyreállította Lily jókedvét s ismerve azt a különös álarczot, a melyben Dorset hit-

^yZ^-^^^

^

* Z'/&*>&~

^^^^^

"i

f^-g^,'

^ ,

s4-^><*&3!^

vestársi féltékenykedóse meg szokott jelenni, jókedvűen kérdezte: — Nem nagyon féltékeny rá ? Dorset ezt az ötletet pompásnak találta. — Oh, borzasztóan, igaza van, eltalálta, aludni sem tudok a féltékenységtől. Az orvosok azt mondják, ez rontja meg az emésztésemet, ez a pokoli féltékenység. Egy falatot se tudok lenyelni ebből a micsodából, — tette hozzá hirtelen, komor arczczal tolva odább a tányér­ ját. A csalhatatlanul alkalmazkodó Lily sugárzó figyelemmel hallgatta aztán hosszadalmas pana­ szait a más emberek szakácsai ellen, az olvasz­ tott vaj toxikus tulajdonságairól szóló pótlék­ kal együtt. (Folytatása következik.)

A PERZSA ALKOTMÁNY ATYJA. Irta Vámfoéry Ármin. A nyugati világban a keleten mindinkább elterjedő szabad gondolkozásról és az alkot­ mányos kormány után való törekvésről igen homályos vagy pláne téves fogalmak vannak. Nálunk azt hiszik, hogy a törökök, perzsák, tatárok ós indiai mohammedánok csakis a nyugati befolyásnak köszönik ujabb felébredé­ süket és önkormányzati kívánságukat. Ez nem áll. A földgömb összes vallásai közt az Iszlám kétségkívül a legszabadelvűbb és leginkább ta­ nítja arra hívőit, hogy ne engedjenek sohase fejedelmüknek zsarnokságot és önkényt gyako­ rolni, sőt vallási dogma gyanánt tekintik az ilyen zsarnokoknak az élők sorából való eltá­ volítását; a miért is az első khalifák gyilko­ sait nagy tiszteletben részesítik. Furcsa ugyan, hogy épen ebben a vallásban élők emberek emlékezete óta mindig a legféktelenebb zsar­ nokság és elnyomatás áldozatai voltak és va­ lahányszor az ember ezt náluk szóba hozza, mindig azt lehet hallani: «Hja! a vallás alapja megrendült és nincs senki, a ki a kény­ uralom garázdálkodásának gátat vessen.» Ezt a feleletet kaptam én mindig, valahányszor ke­ leti utazásaimban a kérdést megpendítettem. Hogy vallás és szabadság az Iszlám világban szorosan összefügg, azt legjobban bizonyítják az újabb események. Perzsiában t. i. a papok voltak azok, kik a népet a sah ellen fellázítot­ ták és addig nem nyugodtak, mig az ismert engedményeket ki nem vivták. Ezen papok kö­ zül leginkább Aka Szeid Mohammed Tebaiebaji vált ki, egy jeles hittudós, ki először ira­ taiban, azután élőszóval hatott a hívőkre és a kit most az alkotmányosság atyjának nevez­ nek. Itt bemutatott arczképe nem rég jelent meg egy Fujuzat nevű Bakuban kiadott folyó-

HUSVEi'I LOCSOLÁS FALUN.

iratban, mely azon számos újságok közé tar­ tozik, melyek utóbbi időben déli Oroszország tatárjai közt napvilágot látnak. ^yCyr^yt^f^

GABOB AEON LEVELE. Az alábbiakban közöljük Gábor Áron, a szé­ kely ágyuhős egy ideig merőben ismeretlen le­ velének facsimile hasonmását, melyet «3 széki Al Ispán tiszt. Cseh Ignácz» úrhoz intézett s melyet Cseh Ignácz halála után, 48-as, becses adatokkal tele eredeti írásai közt találtam. A levél, melynek hasonmását alább adjuk, két szempontból kiválóan érdekes. Bizonyító okmány arról, hogy Gábor Áron nem csak rendes tábori lövegekkel, «golyóbissal» lőtte az osztrákot s később a muszkát, hanem

s79i-<£~£^4~C*S<é*í^é ' *^l&íZ^ swtár*>L — <^>

^S&t^tZ&t!?

281

VASÁRNAPI UJSAG

14. SZÁM. 1907. 54. ÉVFOLYAM


tüzröppentyűket is gyártott. Erről eddig csupán annyit tudott a történelem, hogy midőn 1849 tavaszán Gábor Áron látogatást tett Kossuthnál Debreczenben, a mint ágyuöntő társához, Turóczi Mózes rézműveshez írt leveléből értesülünk, Kossuthtól a székely ágyúgyárak kibővítésére s «az oly nagyhírű röppentyűgyár megkezdésére") 60,000 pengő forintot kapott. De hogy sikerült-e neki röppentyűt gyártani, nem tudtuk biztosan. Itt közölt levele arról értesít, hogy ez is sikerült neki. Másodsorban azért érdekes e levél, mivel eddig úgy tudták Gábor Áronról a szabadságharcz történetírói, hogy Kossuthnál tett látoga­ tásakor tüzér őrnagyi rangjából előlépett. Ezt Turóczihoz intézett föntebb említett leveléből következtetik, melyben arról ad hirt, hogy «a székely földi tüzérséghez igazgatónak nevezte­ tett ki.» Ez azonban csak arra vonatkozik, hogy önálló működési kört kapott, rangja őrnagyi maradt. Cseh Ignáczhoz intézett levelében is még őrnagynak írja magát. A levél szövege a következő: Czímzés: «Tüzér Őrnagy Gábor Árontól* «3 széki alispán Tisztelt Cseh Ignácz úrnak Vásárhely 10 ik június 849. Szt. Katolnán.s «Hallván Urasadnak Szt. Györgyröli megérkez­ tét sietek egy különös tárgyal meg lepni — és egy­ szersmind tisztelettel meg kérni — miszerént szí­ veskedjen mai d. u. 7 órakor pontban künnt a Pul. vernéli* nyomáson általam meg próbálandó 3 és 6 fontos Tűzröppentyűk szemlélésével azon ösmeretséget szerezni — mi idáia az osztrákoknál olv bá­ mulat tellyes és titokkal födött mesterség volt, bi­ zalmasan elvárja Urasad Gábor Áron őrnagy.» Tehát 1849 június 10-én próbálta ki röppen­ tyűit Gábor Áron Kézdivásárhelyen s alig néhány hétre rá, orosz ágyúgolyótól találva, el­ esett a kökösi híd és Uzon közt folyt harczban. Közli: Székely Ödön.

MUKEDYELOK FENYKEPKIALLITASA.

j&itt^pt***'***^

Nem is valami régen még közönséges mes­ terség számba vették a fotografálás! A közön­ ség is, de a mi fontosabb, maguk a hivatásos fényképezők is. A közönség megelégedett azzal, ha a garasaiért megkapta a maga képének többé vagy kevésbbé sikerült mását, a fotográfus pedig minek iparkodott volna magasabbra, a mikor ilyetén fölfogással űzhette a mesterségét leg-

^

HÚSVÉTI LOCSOLÓK A PESTI ÜTCZÁN. GÁBOR ÁRON LEVELE.

* Pulver: puskapor raktár. A kézdhásárhelyi szé­ kely a város nyugaü határán levő lőporraktárt a körüle lévő batárrészt ma is így nevezi.

14. SZÁM. 1907.

VASÁRNAPI ÜJSAG.

mg

54.

KVFOLYAM. 14. SZÁM. 1907. 5 4 . KVFOLYAM.

Exner Kornél egyenes adóink újjáalkotásáról érte­ kezik, gróf Vay Péter ausztrálázsiai naplójegyzetei­ nek közlését folytatja. Hegedűs Pálnak a franczia szabadelvű császárságról szóló munkájából a negye­ dik közleményt kapjuk, Jókáy Lajos «Ótven év előtt* czímű elbeszélése, Vargha Gyula és Berki Miklós verse adják a szépirodalmi tartalmat. Egy névtelen író elmésen és erősen érvel a mellett, hogy a gróf, báró. dr. stb. czímeket a név elé kell írni: báró Kemény ,Zsigmond ós nem Kemény Zsigmond báró. Az «Ertesítő» rovatban egy sereg magyar és külföldi munkáról van bírálat. A «Buda.pesti Szemle* Gyulai Pál szerkesztésében s a Franklin-Társulat kiadásában minden hó elsején jelen meg; előfizetési ára félévre 12 korona, egyes szám ára 2 korona.

Balogh Rudolf: Erdőben. olcsóbban és legkényelmesebben. A fő a pose volt, a beállítás, az obligát mosoly, egy kis retouche,'& mely száműzött a képből m i n d e n olyas­ mit, a m i n e m szép : egy-két ránczot, szemölcsöt. A hivatásos mesterek, úgy is m o n d h a t n á m : mesteremberek jóvoltából sohasem j u t o t t volna oda a fotografálás, a hol most van, hogy iparból tudománynyá, tudományból pedig i m m á r m ű ­ vészetté kezd válni. A - műkedvelők, ezek a merész és ábrándos volonteurök kellettek ahhoz, hogy a fénykép n e legyen eleven arczoknak halotti maszk-szerű visszatükrözése, h a n e m maga is eleven legyen, élő, változatos, meglepően igaz és olykor meg­ lepően művészi. A művészi szép 'iránt való von­ zódás, a piktúra és plasztika igaz megértése nemcsak azokban lehetséges, a kik ecsetet vagy mintázófát fognak, de lehetséges azokban is, a kik száz és egy oknál fogva n e m léphetnek bevallottan művészi pályára. Ezen modern ikaruszok teremtették meg a fotografálás művé­ szetét, a mely, h a hasonló lendülettel halad föl­ felé mint, eddig: kemény versenytársa lesz nem­ csak a rajzolásnak, de a festészetnek is. A m a g y a r amateurök barátságos körhelyiségébeu (Yárosház-utcza 3.) kicsiny, de intim és érté­ kes házikiállítás ad számot arról, hogy n á l u n k is kezd a fotografálás művészetté és következés­ képen a művészet népszerűsítőjévé válni. Kisebb vidéki városokból, sőt egészen apró falvakból is érkeztek fényképek a kiállításra s a m i ennél jelentősebb, nagyobbrészt a tárlat értékesebb csoportjába tartoznak. Technikai készségével, művészies látásával legkiemelendőbb szereplője a kis kiállításnak Balogh Eudolf, a kinek erős tehetségét olvasóink is jól ismerik. Határozott érzéke van a festői jelenségek iránt, de ezek közül is ki tudja válasz­ t a n i azt. a m i valóban a fényképező lencse elé való. Fölvételei frissek, n e m egyszer poétikusak, mindig művésziek. Megkapta a kis kiállítás egyetlen díját. Garay József a szines fényképezésben nyújt érdemes és érdekes dolgokat. Kifogyhatatlan türelemmel és jelentős tudással csinálja a maga apró csendéleteit. Novomeszky I m r e Kis arczképe, m e g egyéb apróságai határozott karakterre vallanak és kiolvasható belőlük, hogy a szerző­ j ü k t ő l tárlatról-tárlatra mind értékesebb m u n ­ k á k a t lehet remélni. Horváth C. Guidó Gyer­ mek- arczképe jeles dolog, mindössze annyi el­ lene a kifogás, hogy színben hamis ós n e m mű­ vészi. Az égő karmin helyett alkalmasabb lett volna valamely tompább tónusú, paszteies vö­ rös. A holdvilág, a felhők és a folyamok köl­ tészete árad Magyar E. Emil Vadludak a Dunán czímü fölvételéből. Kreft Elza Bécsből küldött egy k é p e t : Holdvilágnál, érdekes, bo­ rongós hangulat, de levegőtlen. ií' ; /v'.s-:-Helbing a plein airben jeleskedik. Verőfényben, Körbe­ körbe czímű képei finom és bájos munkák. J ó látásról, festői érzékről tanúskodik Minich S a m u Búcsúsok, Hűvös Iván Merengő nő és Joó József Nagymosás czímű képe. Sok finom­

ság és költői vonás van Szödényi Nagy Béla Téli tájképében. A kis kiállítást, a melynek a képei javarészt eladók, Budapestről Aradra fogják vinni.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET A «Budapesti Szemle» most megjelent áprilisi füzetének első helyén Mika László mond el érdekes dolgokat az erdélyi követség házáról, a mely egykor Konstantinápoly Balata nevű városrészében állott.

Krúdy Gyula elbeszélései. Krúdy Gyula nagyon termékeny író, talán a legtermékenyebb azok között, a kik ma a lapok tá.rczarovatában szerepel­ nek. Az ilyen termékenységhez igen élénk invenczió kell, mert Krúdy majdnem sohase dolgozik mese nélkül; nem éri be egy-két alaknak beállítá­ sával, hanem történet keretébe illeszti alakjait. Színhelyül kisajátította magának a magyar föld egy érdekes darabját, a Nyírséget, a maga erősen individuális tájképeivel és furcsa, féllábbal a múlt­ ban, féllábbal az ábrándok világában élő emberei­ vel. Ezek az alakok egész különös, épen a miénktől elütő volta miatt érdekes életet élnek, kis világuk csalóka távlatában óriási esemény számba mennek apró-cseprő bajaik, torzsalkodásaik, szerelmeik, a melyeket rettentő komoly képpel csinálnak végig a nélkül, hogy sejtelmük volna komikus voltukról. A Krúdy Gaáljai és Zathureczkyjai nem élnek a mai világban, ő hozzájuk nem ér el a modern élet egyetlen hulláma sem, falvaik körül vannak bás­ tyázva a minden kivül eső dolog iránti közöny kőnél erősebb bástyáival. Gondolkodásmódjuk, életük berendezése, igényeik olyanok, a milyenek ősapáikéi voltak két-háromszáz évvel ezelőtt. Pusztulásra itélt faj ez: a régi lélek elöregedve, csenevészen hörög bennük, az új számára pedig nem birnak megnyílni. Anyagilag máris többékevésbbé elpusztultak s az ő életükkel nyoma vész fajtájuknak is. Van valami melancholikus humor bennük s ez adja meg Krúdy novelláinak az alap-

283

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

hangulatát: olyanok, mint az őszi táj, van bennük csillogás, még virág is nyüik mezeiken, de minden a haldoklásra figyelmeztet. Természetesen az ilyen életben nem sok a változatosság s hogy mégis, egyfolytában olvasva Krúdy két könyvét, alig ér­ zünk egyhangúságot, — épen ez bizonyítja legjob­ ban Krúdy leleményének frisseségét. A sokat-írás számos veszedelmeit azonban nem tudja teljesen elkerülni: előadását néha túlkönnyűnek találjuk, mintha nem ért volna rá mélyebb, erősebb színeket keresni s beérné azokkal, a melyek hamarosan keze ügyébe esnek. Néha elejt egy-egy élénk hatást, nem aknázza ki eléggé mindazt, a mi tárgyaiban ben_nük van. A mi azonban mindennél nagyobb vesze­ delem, stíljében modorosságokat találunk, a me­ lyek annál inkább szembe tűnnek, mert az író mindig egy s ugyanazon hangnemből szól hozzánk. Semmitől sem kell jobban óvakodni az írónak, m i n t a modorosság'ól, a motívumok, a kifejezési formák cliché-szerü megmerevedésétől; élettelenség és unalom jár mindig a nyomában. Krúdy két most megjelent könyve közül az egyikben, a mely a aPajkos Gaáléko czímet viseli, tizenhét elbeszélés van, a másikban, nA szakallszáritónn czíműben tizennégy. Élet és álom. Ezt a banális, semmitmondóvá ko­ pott czímet egy érdekes könyv viseli. Gagyhy Dé­ nes írta, egy fiatal tanár-ember, tizenhárom törté­ neti tárgyú elbeszélés, vagy jobban mondva szép­ irodalmi formában feldolgozott történeti kép van benne. Kisfaludy Sándor szerelme a bécsi tánczosnővel, Medina Máriával, Balassa Bálint és a cziterás leány históriája. Kármán József és egy szép Minich Samu:

Búcsúsok.

Székely Bertalannak, a monumentális történeti képek és falfestmények kitűnő mesterének egy intim hangulatú, finom kis tájképét közli első helyen. A közönség nem igen látott még Székelytől ilyen dolgot: most megcsodálhatja az öreg mester modern felfogását, nagy egyénítő erejét, lelkének fiatalos melegségét. Ezenkívül még öt külföldi festő szerepel egy-egy művel a füzetben: a velenczei Fragiacomo mysthikus «Chioggiai est»-jével, a dán Kröyer «Est a tengerparton)) czímű finom rajzú képével, La Touchc tüzes szinű «Nászutazás»-ával, a franczia Picard bámulatosan szép «Ibolya-árus leány»-ávalés Stuck pompás humorú «Alvó Fauná­ jával. Igazán szinte érthetetlen, h o g y - mint a füzet­ hez mellékelt kiadói jelentésben olvassuk, — ezt a minden tekintetben becses vállalatot nem támo­ gatja eléggé a közönség, úgy, hogy a kiadó vállalat már be akarta szüntetni s mostiscsak próbára adjaki még egy évig. Olcsó árért, füzetenkint 3 koronáért a modern művészet teljességét jellemző és meg­ értető kép-sorozatot kap benne a közönség, a modern reprodukáló technika tetőpontján álló kiállításban. E mellett bizonyos tekintetben nem­ zeti fontossága is van a vállalatnak : mivel azonos kiadásban nyolcz európai nyelven i* megjelenik egy nagy lipcsei kiadó-czégnél s e kiadások mind­ egyik füzetében is van egy-egy magyar kép, — művészetünk külföldön való ismertetésének is egyik leghathatósabb tényezője. Magyar R. Emil: Vadkacsák a Dunán. asszony szerelme, — majd mind ilyenek a tárgyak: a magyar történet és irodalomtörténet romantikája ez, a mi az író figyelmét s elbeszélő kedvét foglal­ koztatja, sőt még külföldre is elmegy hasonló mo­ tívumokért egyszer-kétszer. Az ilyen előadásmód­ nak megvannak az előnyei, az olvasó abban az illúzióban maradhat hogy novellákat olvas, de a mellett tanul egy kis történetet, — de megvannak a veszedelmei is. A kettős anyagot: a szépirodalmit és a tudományost, nagyon nehéz egyensúlyban tar­ tani, hogy az egyik el ne nyomja a másikat. Ezért mindig egy kis gyanúval fogunk bele egy efféle munka elolvasásába, attól félünk, hybrid dol­ got kapunk, a mely se nem elég szépirodalmi, se nem elég tudományos. Gagyhy Dénes ezt a nehéz­ séget elég jó érzékkel győzi l e ; nem fejleszt ugyan irodalmilag kikerekített meséket, de többnyire ép annyi szépirodalmi színt ad történeteinek, a mennyi elég arra, hogy ízesebbé tegye a tudományos anya­ got. Bomantikus lélek, — a mit már tárgyainak megválasztása is elárul — sokszor édeskéssé is vá­ lik az előadása, de ez talán nem is olyan nagy baj, mert az ilyen elbeszélések alacsonyabb szellemi színvonalú közönségnek valók, a mely a tudomá­ nyos olvasmány komolyságától irtózik, tehát kel­ lően meg kell neki czukrozni a tudományos isme­ reteket, ha be akarjuk vele vetetni. Ez a publikum pedig szereti az érzelmes, lirizáló hangot, az ideali­ záló színezést. A könyv ebből a szempontból hasz­ nos szolgálatot is tehet, különösen az ifjúságnak való olvasmányul.

Balogh Rudolf: Könnyű léptek. A MAGYAR AMATEURÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK FÉNYKÉP-KIÁLLÍTÁSÁRÓL.

Modern festők. Ebből a vállalatból, mely igazán művészi szines reprodubcziókban mutatja be a modern festőművészet legnevezetesebb munkáit és művelőit, legújabb füzetében meglepetéssel szolgál:

Mérei Emil: Patkoló kovács. A MAGYAR AMATEURÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK FÉNYKÉP-KIÁLLÍTÁSÁRÓL.

284

14. SZÁM. I!M)7. 5 4 . ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÍM SÁG.

14. SZÁM. 1 9 0 7 . 5 4 .

A «VASÁRNAPI UJSÁG» 54-ik évfolyama. A « V a s á r n a p i Újság» a legrégibb magyar szépirodalmi ós ismeretterjesztő képes hetilap, é v e n k é n t t ö b b m i n t 1 3 0 í v e n , s több mint e z e r k é p p e l , legjelesebb hazai ivóink és művészeink közreműködésével jelen meg. Újság» szines képmel. A « Vasárnapi lékleteket is ad, több színben művészileg ki­ vitt képeket. A « Vasárnapi

Újsága

a legjelesebb

hazai

és kül­

földi r e g é n y í r ó k t ó l k ö z ö l e l b e s z é l é s e k e t é s r e g é n y e k e t képekkel,

s kiterjeszkedik a n ő i d i v a t r a is.

Előfizetési

A « V a s á r n a p i U j s á g » n e g y e d é v r e 4 k o r o n a , fél­ évre 8 korona. A

«Vasárnapi

negyedévre

Ujság»

4 korona

a

«Világkrónikáival

8 0 fillér,

félévre

9

korona

6 0 fillér. Az

előfizetések

hivatalába, Balogli

Rudolf:

a

«Vasárnapi

Budapest,

Ujság»

Egyetem-utcza

SAKKJÁTÉK. 2530. számú feladvány. Miskolczy Antaltól, Budapesten SÖTÉT.

szám

Kintzig Róbert^ Fakert.) — Miiller Nándor (Szombathely). — Nyaraik Ágnes (Szeged). — Hoffbauer KrúaXJLhpótvár). — Szabó J á n o s (Bakony-Szentlászló). — A tOyőri Sakk-kör. — Székely Jenő. — Mészey József (Győr). — Szopkó Árpád — «A Kalocsai (Körmőczbánya.) —- A tZborói Társaskört. Katolikus Kört. — Veöreös Miklós (Zirz.) — Ifi. H u b a y Bertalan (BodzámjUtk.) — A tDuna/öldvári Egyenlőségi kört (Dunaföldvár). — Barcsa Mihály (Udvar). Sakk-üzenetek. K. R . Fakert. M e g k a p t u k ; megvizsgáljuk. Q. K. Sárospatak. Legközelebb válaszolunk • D é n e s i . Budapest. Szíveskedjék teljes névvel beküldeni a megfejtést; máskülönben n e m iktathatjuk be a meg­ fejtők oévsoz&bft.

Tavaszi dalok. (Ilonka) F i n o m n ő i lélekből fakad­ tak, vibrál i s b e n n ü k költői h a n g u l a t , de n e m j u t eléggé é r v é n y r e , m e r t a n y e l v b á t o r t a l a n u l , t a p o g a ­ tózva viszi a gondolatot. Csinos, rokonszenves dilet­ t á n s - m u n k a , k é z i r a t b a n , b a r á t i k ö r b e n felolvasva h a ­ tásos is, — a n a g y nyilvánosság azonban m e g á r t a n a neki, elvenné színét, h a m v á t .

Világos indái és a harmadik lépésre mattot ad.

H a n g u l a t o k . L. I. e m l é k é r e . Becsületes, szolid ver­ sek, senkit m e g n e m b o t r á n k o z t a t n á n a k , d e n e m is é r d e k e l n é n e k senkit, m e r t nincs b e n n ü k egyetlen frissebb fordulat, új szín s e m .

A 2522. sz. feladvány megfejtése Kintzig fióberttől. 1

1. 2. 3. 4.

A n y á m h o z . N e m m o n d s e m m i új d o l g o t , c s a k ismétli azt, a m i t a költők anyjuk iránti szeretetük­ ről évezredek óta elmondogattak.

kiadó­ 4.

küldendők.

Toroczkói udvar.

s t í l - h i b á n s e g í t e n i t u d n a . í g y ez a s o r : « Á l d o z a t i o l t á r volt m i n d i g a v é r e m » , t e l j e s e n h a m i s , é r t h e t e t ­ len k é p e t a d . A vér n e m l e h e t oltár, e n n y i r e k ü l ö n ­ n e m ű dolgokat n e m lehet e g y képbe összefoglalni. Z a v a r o s s o r ez i s : « L á n g o k p i s l a s z e m ű , h á n y ó t ü z e lettem». A k é p e s beszéd a r r a való, h o g y a költő érzékelhetőn á l l í t h a s s a az olvasó szeme elé az elvont vagy m á s k é p p l a s z t i k u s a n k i n e m fejezhető dolgo­ kat, — az i l y e n h o m á l y o s k é p e k a z o n b a n ép az ellen­ kezőt érik el. E g y é b i r á n t szívesen vennők megtekin­ tésre egyéb dolgait is, — azt hiszszük, találnánk köz­ tük közölhetőt.

A n y á t l a n u l . A k é z i r a t o t m e g k a p t u k , el i s f o g j u k olvasni, csak n é h á n y heti t ü r e l m é t kérjük, a m i g elég i d ő n k l e s z h o z z á f o g n i .

föltételeink:

2ÖD

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

KVFOLYAM.

i/ i o i « . Sőtit Pfl-d:í a—fi v Fd3xfl d*-d8 Fflxd3 Keö-d4 Pa5—b6 t matt.

H e l y e s e i t f e j t e t t é k m e g : Merényi Lajos. — Geist József és Stark Vilmos. — A iBudapesti Sakk-kön. — A sBudapesti III. ker. Sakk-kört. — Ludányi Antal. — Wyschogrod Pál (Budavest). — Németh Péter (Csongor). -

Hem közölhetők továbbá: Madárhoz. — Boldog az. S z o m o r ú fűz. F o h á s z s t b . — B a r n a l á n y h o z . — Alkonyodik.

A 10-ik s z á m b a n m e g j e l e n t k é p t a l á n y m e g f e j t é s e : A szabadság a béke legszebb virága. Felelős szerkesztő: H o i t s y P á l . Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Reáltanoda-u. 5. Kiadóhivatal: B u d a p e s t , I V . , E g y e t e m - u t c z a 4-

A MAGYAR AMATEURÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK FÉNYKÉP-KIÁLLÍTÁSÁRÓL.

A M a g y a r k e r e s k e d ő k k ö n y v t á r a czímű igen hasznos, közérdekű vállalatban, melyet dr. Schack Béla szerkeszt, k é t újabb kis könyv jelent m e g . Az e g y i k b e n Pajor Á r p á d i s m e r t e t i a z ü z l e t i á r u k í n á l a t eszközeit s első s o r b a n k ö z t ü k a legfőbbet, a reklá­ mot, olyan módon, a melynek hasznát veheti min­ d e n kereskedő ember, a másikban a világhírű lip­ c s e i v á s á r o k r ó l s z ó l Pataki Simon, a történeti adatok ügyes csoportosításával s a jelenlegi állapot találó képével. A k é t füzettel teljes lett a vállalat n e g y e d i k évfolyama, a mely az eddigiekkel együtt hasznos előmozdítója lehet a kereskedelmi műveltségnek. A Duna és Tisza közötti csatorna régóta hom­ vitatott, legújabban ismét az érdeklődés lokterébe j u t o t t kérdésével foglalkozik Bogdánfy Ödön műegyetemi magántanár tanulmánya, melyet eredetileg a «Budapesti Szemle» közölt s a mely most k ü l ö n l e n y o m a t b a n is megjelent. Bészlelesen vizsgálja e fontos kérdés m i n d e n oldalát műszaki, pénzügyi, közgazdasági s forgalmi szempontból. Föltárja a javaslatba hozott alternatívák előnyeit és h á t r á n y a i t s m a g a á l l á s t foglal a m é l y b e v á g á s ú h a j ó z ó c s a t o r n a mellett, a mely ö n t ö z ő - m ű v ü l is szol­ gálna s ez által mezőgazgdaságunk és parasztságunk gyarapítására is igen jótékony hatást gyakorolna. Uj k ö n y v e k : Pajkos Gaálék ; e l b e s z é l é s e k , í r t a Krúdy Gyula. a «Budapesti Hirlap» kiadása; ára Budapest, 3 korona. A szakállszárítón; e l b e s z é l é s e k , í r t a Krúdy Gyula. Budapest, a aBudapesti Hirlapu kiadása; ára 3 korona. Élet és álom. I r t a Gagyhy Dénes. Budapest, Singer és W o l f n e r ; á r a 3 korona. Modern festők, eredeti színekben és magyarázó s z ö v e g g e l . S z e r k e s z t i d r . Térey Gábor. 1907-iki első füzet. A h a t m ű v é s z i szines k é p e t t a r t a l m a z ó füzet á r a 3 k o r o n a . E g y k ö t e t á r a , 7 2 k é p p e l , 3 6 korona. Az árukínálat eszközei, í r t a Pajor Á r p á d . B u d a ­ pest. L a m p e l W o d i a n e r részvénytársaság. (Magyar kereskedők könyvtára); á r a 1 5 0 korona. A lipcsei vásár, í r t a Pataki Simon. Budapest, L á m p e l - W o d i a n e r részvénytársaság. (Magyar keres­ kedők könyvtára); ára 3 korona. A Duna és Tisza közti csatorna. Irta Bogdánfy Ödön. Budapest, külön lenvomat a «Budapesti S z e m l é i - b o l ; á r a 2 0 fillér. a harmadkorú Palaeontologiai tanulmányok Imre Budapest, rákok köréből; i r t a d r . Lőrentey M. T. Akadémia'kiadása; á r a 2 korona. A gazdasági tudósítók évkönyve 1907. é v r e ; ki­ adja a földmívelési miniszter. Budapest, Pallas részvénytársaság; ára 1 korona.

EGYVELEG. * M i n d e n e g y e s n é m e t katona fölszereléséhez e g y b i b l i a s e g y fél f o n t c s o k o l á d é is t a r t o z i k . * L o n d o n v á r o s á n a k törvényhatósági hivatalai­ b a n 7 0 ezer ember v a n állandóan alkalmazva. D r ú u a k i n c s a f o g s értékéről a k k o r szerez t u d o m á s t a z e m b e r , h a e l v e s z t i . A s z é p fog, a z i l l a t o s száj s e m m e g v e t e n d ő e l ő n y . J ó , s z é p f o g a k k a l , i l l a t o s szájjal b í r m i n d e n k i , a k i rendszeresen használja a B r á z a y - f é l e Kalogén sósborszesz fogkrémet, a mely k o r s z a k o t a l k o t e z e n a t é r e n . A Kalogén nélkülözhe­ tetlen a m i n d e n n a p i azájmosásnál és fogtisztitásnál.

O r s z á g o s k i á l l í t á s . A Mecsekhegy aljában elterülő ősi p ü s p ö k i v á r o s , j e l e n t ő s é g t e l j e s e s e m é n y r e k é s z ü l , a m e n n y i b e n területén zajlanak le az országos kiállí­ tás május havában megkezdődő ünnepélyei. Első h e l y e t f o g l a l a n d el, b i z o n y á r a a b ú t o r i p a r s e b b e n i s az a l a k á s b e r e n d e z é s , m e l y e t N a d l e r E ó b e r t t a n á r tervei szerint, m a g y a r stylusban, a budapesti asztalos m e s t e r e k b ú t o r c s a r n o k s z ö v e t k e z e t e fog k i á l l í t a n i . A Triesti Általános Biztosító Társaság (Assicurazioni Generáli) f. é v i m á r c z i u s h ó 2 1 - é n t a r t o t t 75-ik k ö z g y ű l é s é n t e r j e s z t e t t e k b e az 1906. é v i m é r ­ legek. A b b ó l a z a l k a l o m b ó l , h o g y az i n t é z e t e z ú t t a l f e n n ­ állásának 75-éves fordulóját ünnepli, a t á r s a s á g köz­ ponti igazgatósága sok ováczióban részesült. Az e l ő t t ü n k fekvő j e l e n t é s b ő l l á t j u k , h o g y a z 1906. é v i d e c z e m b e r 31-én é r v é n y b e n volt életbiztosítási tőke­ összegek 849.570,242 k o r o n a é s 5 2 fillért t e t t e k k i , és az év folyamán b e v e t t d i j a k 38.862,847 k o r o n a é s 74 fillérre r ú g t a k . A z életbiztosítási osztály díjtartaléka 23.657,486 k o r o n a 0 7 fillérrel 232.734,149 k o r o n a 0 5 fillérre emelkedett. A tűzbiztosítást ágban, b e l e é r t v e a betöréses- é s tükör­ üveg biztosítást a d í j b e v é t e l 15,386.704,734 k o r o n a biz­ t o s í t á s i ö s s z e g u t á n 25.505,395 k o r o n a 14 fillér volt, m i b ő l 9.306,044 k o r o n a 4 5 fillér v i s z o n t b i z t o s í t á s r a for­ d í t t a t o t t , ú g y , h o g y a t i s z t a d í j b e v é t e l 16.199,350 k o ­ r o n a 69 fillérre r ú g o t t , m e l y ö s s z e g b ő l 11.538,632 k o r o n a 2 9 fillér m i n t d í j t a r t a l é k m i n d e n tehertől m e n t e n , a j ö v ő é v r e v i t e t e t t á t . A j ö v ő é v e k b e n ese­ d é k e s s é v á l ó d i j k ö t e l e z v é n y e k ö s s z e g e 103.743,787 k o ­ r o n a 9 5 fillér. A szállitmdnybiztositási ágban a díjbevétel kitett 3.916,243 k o r o n a 4 7 fillért, m e l y a v i s z o n t b i z t o s í t á s o k l e v o n á s a u t á n 1.676,243 k o r o n a 9 6 fillérre r ú g o t t . Károkért a társaság i906-ban 34.650,665 korona 2 7 fillért folyósított. E h h e z h o z z á a d v a a z előbbi é v e k b e n teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 861.570,345 korona és 95 fillérnyi i g e n t e k i n ­ t é l y e s ö s s z e g e t fizetett k i . A nyereség-tartalékok közül, melyek összesen 25.014,452 k o r o n a 7 5 fillérre r ú g n a k , k ü l ö n ö s e n k i emelendők : az alapszabály szerinti nyereségtartalék, m e l y 5.250,1.00 k o r o n á t t e s z k i , a z értékpapírok ár­ folyam ingadozására a l a k í t o t t t a r t a l é k , m e l y a 3.729,624 k o r o n a 17 fillér k ü l ö n tartalékkal együtt 17.013,704 k o r o n a 7 1 fillérre e m e l k e d e t t , t o v á b b á f e l e m l í t e n d ő a 160,()00 k o r o n á r a r u g ó kétes követelések tartaléka és az i n g a t l a n t a r t a l é k , m e l y az i d e i á t u t a l á s s a l 1,119,637 k o r o n a 5 4 fillért t e s z k i . E z e k e n k í v ü l f e n n á l l m é g e g y 1.471,110 k o r o n a 5 0 fillért k ü e v ő tartalék, mely­ n e k az a r e n d e l t e t é s e , h o g y az é l e t b i z t o s í t á s i o s z t á l y ­ ban a k a m a t l á b esetleges csökkenését kiegyenlítse. A t á r s a s á g összes t a r t a l é k j a i és a l a p j a i , m e l y e k e l s ő ­ r a n g ú é r t é k e k b e n v a n n a k elhelyezve, a z idei á t u t a l á s o k f o l y t á n 270.052,078 k o r . 6 4 fillérről 292.919,59% k o r . 7 6 fillérre e m e l k e d t e k , m e l y e k k ö v e t k e z ő k é p p e n v a n ­ n a k elhelyezve : 1. I n g a t l a n é s j e l z á l o g k ö v e t e l é s e k 51.530,990 k o r . 71 fillér. 2 . É l e t b i z t o s í t á s i k ö t v é n y e k r e a d o t t k ö l c s ö n ö k 22.590,292 k o r o n a 9 9 fillér. 3 . L e t é t e m é n y e z e t t é r t é k ­ p a p í r o k r a a d o t t k ö l c s ö n ö k 2.228,403 k o r o n a 8 0 fillér. 4 . É r t é k p a p í r o k 201.268,234 k o r o n a 2 8 fillér. 5 . T á r c z a v á l t ó k 064,481 k o r o n a 8 4 fillér. 6. A r é s z v é n y e s e k b i z t o s í t o t t a d ó s l e v e l e i 7,350.000 k o r o n a . 7. B a n k o k n á l levő r e n d e l k e z é s r e á l l ó k ö v e t e l é s e k , k é s z p é n z és az intézet követelései, a hitelezők követeléseinek levoná­ s á v a l 7.347.1S9 k o r o n a 14 fillér. Ö s s z e s e n 292.979^92 k o r o n a 76 fillér. E z e n é r t é k e k b ő l 605 millió kekre esik.

korona

magyar

HALÁLOZÁSOK. E l h u n y t a k a közelebbi n a p o k b a n : L i p p a y CSALÁNY G É Z A C S . é s k i r . a l t á b o r n a g y , a ü l . o s z t á l y ú a katonai érdemkereszt v a s k o r o n a r e n d lovagja, tulajdonosa, a budapesti honvédkerület volt pa­ rancsnoka, a ki.csak n é h á n y h ó n a p p a l ezelőtt m e n t n y u g d í j b a , 5 9 é v e s k o r á b a n B u d a p e s t e n . •-- S Z I N NVEI LÁSZLÓ, S z i n n y e i J ó z s e f e g y e t e m i t a n á r és n e j e B o s e n d a h l H i l m a h ú s z e s z t e n d ő s fia B u d a p e s t e n . — MATOLCSY K Á B Ó L ? k i r . közjegyző, m e g y e i és v á r o s i bizottsági tag, volt 48-as h o n v é d f ő h a d n a g y , 79 éves k o r á b a n Czegléden. — BALLÁ PÁL, 91 éves k o r á b a n Ú j v i d é k e n . — BBSENSZKY B Á L I N T m . k i r . p é n z ü g y i titkár, 4 6 éves k o r á b a n M a r o s v á s á r h e l y e n . — STEIÍN HERMANN a n gyváradi függetlenségi p á r t elnöke 57 éves k o r á b a n N a g y v á r a d o n . — F A N G H ISTVÁN m . á. v. h i v a t a l n o k , 3 4 éves k o r á b a n E á k o s p a l o t á n . — P É T S SÁNDOR,

68

éves

korában.

—

FHANK-

FÜETEB MANÓ m a g á n z ó , 8 6 éves k o r á b a n B u d a ­ pesten. — Á r k o s i BENKŐ ZSIGMOND, 48-as h o n v é d ­ főhadnagy, 95 éves korában, Maroscsúcson. — WÁGNEK JÓZSEF volt 48-as h o n v é d s z á z a d o s , 85 éves korában Nagyváradon. — THIEBING AETHÜB mér­ nök, 4 0 éves k o r á b a n S o p r o n b a n . — TAMÁSITY B É L A n y ö g . gazdatiszt, B u d a p e s t e n . — SZABAD BNDIÍE p á p a i k a m a r á s , a n a g y v á r a d i latin szertartási! egy­ házmegye misés papja, a gyulai római katholikus főgimnázium első igazgatója, 4 5 éves k o r á b a n G y u l á n . — SÍPOS ISTVÁN m . kir. k a t a s z t e r i f ő m é r n ö k , 4 3 éves k o r á b a n N a g y v á r a d o n . — KOMLÓSI SÁNDOB ügyvédjelölt, 3 3 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — Z U L LAGH ISTVÁN n y ű g . á l l . t i s z t v i s e l ő , 6 5 é v e s k o r á b a n C s á d i k ö z s é g b e n . — M A T H E I D E S SÁNDOR, 6 3 é v e s k o ­ rában Aszódon. Ozv. m o g y o r ó k e r é k i és m o n o s z l ó i EBDŐDY K Á BOLYNÉ g r ó f n é , s z ü l K o l o v r a t - K r a k o v s z k y Júlia grófnő C9illagkeresztes- és p a l o t a h ö l g y 8 4 eszten­ dős korában Ónodon. Erdődy Budolf és István gró­ fok é d e s a n y j u k a t g y á s z o l j á k a z e l h u n y t b a n . — Ö z v . keresztúri FUBKA FEBENCZNÉ, szül. d r á g a v i l m a i és kő­ vári Csonka K a r o l i n a 74 éves k o r á b a n KeLeszturon. A vajdahunyadi családi sírboltban tették örök nyu­ g a l o m r a . — Ö z v . c s a l l ó k ö z - m e g y e r c s i SZABADHEGYI SÁNDOENÉ, szül. n e d e c z e i N e d e c z k y I d a S z e r e n c s e n 69 éves k o r á b a n . — GENEBSICH KAEOLA, a z aszódi ág. ev. p o l g á r i l e á n y i s k o l a i g a z g a t ó n ő j e Kolozs­ várott. — KODBA GYULÁNÉ, szül, k e m e n d i V á r a d y Olga 42 e v e s k o r á b a n . — O z v . A L B E E T P É T E B N É , szül. Ficsor Z s u z s a n n a 5 5 éves k o r á b a n Buda­ p e s t e n . — Özv. SCHNETZEB JÁNOSNÉ, szül L i n d e r m a n n M á r i a 5 8 éves k o r á b a n Székesfejérváron. — Özv. POLCZEB FEBENCZNÉ, szül. K o s t y á n Mária földbirtokosnő, 67 éves k o r á b a n C z e l l d ö m ö l k ö n . — Ozv. MEZEY PÁLNÉ, szül. Szabó T e r é z i a K a p o s ­ v á r o n . — Ö z v . Z Ö L D KÁROLYNÉ, szül. V l a s z a t h y K r i s z t i n a 71 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — TÖKÖK MIHÁLYNÉ, szül. Vodicska Izabella T a s n á d o n . — Özv. GEANISCHSTADTEN JAEABNÉ, szül. B a u e r B i z a 67 éves k o r á b a n B u d a p e s t e n . — M O L N Á B ANTÓNIA, tanítónő 65 éves k o r á b a n Becsken.

Foillai'd

- f \

és

«Henneberg»-selyem

Lhine SkÓt

' l l í l I V I I I I s e n . Minta pustafordul. W W I J W I I I tával. Megrendelések bár­ mely nyelven intézendők:

kr tó1 fel ebb -" és Jvámniente- ár­ Nverss öasi B a s \t L -V l i| nj m I ti0 nyéi j lnl fl L nientve

an Seidenfabrikt. Henneberg in Zürich. A Bór- és hithion-tartalmú, természetes é s vasmentes

Salvator- forrás Rheuma, csúz, köszvény, kitűnő sikerrel használtatik vesebajokndl, a húg\;hől\;ag bántatmainál é s köszvén\jnél, a czukorbefegségnél, a z emésztési é s lélegzési szervek hurutjainál. Kapható ásvánvvizkereskedésekben vagy a Szinye-LipiSczi Sal vator-forrás Vállalatnál Budapest, V. Rudolfrakpart 8.

p o r t o m e n l e s e n a lakásba szállítva.

SCHWEIZER & Co., Luzern ü/24. (Svájci.) Selyemszövet-kivitel. Kir. ndv. szállító.

A fővárosi kórházakban és több orvos által e bajban sikerrel adatik. E z r e k r e m e n ő hálairatok bizonyítják, hogy mily kitűnő hatása v a n , ezen hálairatok nálam eredetiben megtekinthetők. Kis tégely egy kor., nagy 2 kor. Az á r é s 35 fillér postaköltség után beküldése v. utánvétel mellett küldi a készítő S Z É N T H E L . gyógyszertár tulajdonos, Budapest, Damjanich-utca 2/e. F ő r a k t á r Török József gyógyszertára, király-u. 12. és Egger-gyógyszertár, váczi-körnt 17. szám. 12094

LEGJOBB

FOG-CRÉME

a fogakat tisztán

Csak

fehéren,épen tartja. E l s ő L e á n y k i h á z a s i t á s i E g y l e t m . s z . Gyer­ m e k - é s életbiztosító intézet Budapest, V I . , Terézkörut 40—42. sz. Alapíttatott 1863. F o l y ó é v m á r c z i u s h a v á b a n 2.053,700 K é r t é k ű bizto­ s í t á s i a j á n l a t n y ú j t a t o t t b e és 1.788,800 K é r t é k ű uj b i z t o s í t á s i k ö t v é n y á l l í t t a t o t t k i . B i z t o s í t á s i összegek fejében 71,646 K 22 f. f i z e t t e t e t t k i . 1907 j a n u á r 1-től m á r c z i u s 3 1 - é i g b e z á r ó l a g 5.774,300 K é r t é k ű b i z t o s í t á s i a j á n l a t n y ú j t a t o t t b e é s 5.070,800 K é r t é k ű u j b i z t o ­ s í t á s i k ö t v é n y á l l i t a t o t t k i . B i z t o s í t o t t ö s s z e g e k fejé­ b e n a folyó é v b e n 273,686 K 8 0 f. é s a z i n t é z e t f e n n ­ állása ó t a 11.476,932 K 7 1 f. fizettetett k i . A «D» osz­ t á l y n a k f. é v i m á r c z i u s 2 0 á n d r . S t a m b e r g e r F e r e n c z kir. közjegyző jelenlétében megejtett X I . kisorsolása alkalmából az alábbi a l a p k ö n y v s z á m o k soroltattak ki, m i n e k f o l y t á n a n e v e z e t t t a g o k n a k e g y - e g y 1000 k o r o ­ n á r ó l szóló d i j m e n t e s n y e r e m é n y k ö t v é n y k i s z o l g á l t a ­ t o t t : 1 5 8 a l a p k s z . F ü r s t Manó B u d a p e s t , 50488 alapksz. J a u l u s z S a l a m o n B u d a p e s t , 2267 a l a p k s z . G o l d s t e i n J a k a b Eszék, 3708 alapksz. P r a s á k Ferencz Nagy­ b e c s k e r e k , 5867 H é c s e l F e r e n c z S i m á n d , 5 1 8 3 0 K r a u s z Lajos N a g y v á r a d , 93179 a l a p k s z . F r e n k e l József N a g y lucskó, 4043 alapksz. Musafia A v r . József Zepcze (Bosnia).

MARGIT ffli

névvel

ellátott

üvegek

a sós savanyttvizek

valódiak

forrás-viz 11882

királya.

Sziklarétegeken atfart artézi-forrás. 16*. á b r a K e d v e l t d i v a t o s , pulin, k a l a p fekete, és min­ den szinben 5, 6, 7, 8 és 10 korona.

REIS KÁROLY KALAPGYÁRA Budapest, Andrássy-út 16. sz. Alapítva

A gyomorégést r ö g t ö n m e g s z ü n t e t i . P á ­ r a t l a n é t v á g y g e r j e s z t ő . Azonnal h a t ó különlegesség a g é g e , t ü d ő , torok, gyo­ mor, vese, hólyag liurutos h a n t a l m a i e l ­ len. K o r á n y i , Ketly, N a r i c s á n , T a n s z k , Rieglcrtanár urak szak- C Í „ 1 1 I { « 1 véleményei a MALNAS ö l C U I i a forrást a k o n t i n e n s legdúsabb

természetes alkalikus sós savanyuvizének minősítik. -

Magyarországi föraktir:

BrázayKálniáo Kapható minden gyógyszertárban, drogua- és íüszerkereskedésben.

József-körnt37.

TELEFON ••!•-

<&

1886.

Teljes árjegyzékemet a Vasárnapi Újság m á r c z i u s 1 0 - i k i számában 2 0 0 . é s 2 0 1 . olda­ lán szives figyelmébe ajánlom.

Vesszőparipa­ liliomtejszappan BERGMANX é s TÁRSA cégtől, D r e s d e n é s T e t s c h e n E / m .

( „ M a r g i t t e l e p " Beregmegrye) g y o m o r , b e l e k , h ú g y h ó l y a g s különösen a l é g z ő s z e r v e k l i u r u t o s bántalmainál i g e n j ó h a t á s ú m é g akkor is, h a v é r z é s e k esete forog f e n n . M e g r e n d e l h e t ő : É d e s k n t y L . - n é l Budapesten és a forrás kezelőségénél Munkácson. 12096

Faj kutyák.

javítja a leves két. Néhány csepp elegendő! 12102 Készíti M a g g l G y u l a é s T á r s a , W i e n I V / l .

„Klotild kávéház"

„sicuur

<SICUL1A>

Á Málnási

E z e n á r j e g y z é k e t a czég kívánatra, bánkinek portómentesen m e g k ü l d i . 12127

+A1

K a t o n a G é z a é t t e r m e i „l™r.ii:^toBi"ntoza3*r^m-*•«*-*H„f!„*u-„ör.b,j0,w^„d™MMRWé«y

selyemszövetet adunk el direkt magánfeleknek, vám- és

Capsin paprika-kenőcs.

- Szerkesztői üzenetek. 1, f-PAmáfat ÉMeklődéssel olvastuk, m e r t a szerző­ től l á t t u n k m a r j o dolgot is. E z se rósz. S ő t közölni is lehetne, h a e g y kicsit összébb t u d n á vonni, m e r t m e g l e h e t ő s e n s z é t f o l y ó a n v a n í r v a s főleg h a e g y - k é t

Selyem van divatba! Kérjen 10 filléres levelezőlapon mintákat a mi tavaszi és nyár újdonságaikból ruhák és blousok számira : lüchizen, Tafl'etas lusiréu. I.ouisinen. ájnur. Mousselinen 120 cm széles K 1-20 tói feljebb fekete, fehér, egy- és tarkaszinüt, úgyszintén himzetti blousokat és ruhákat batistban. Mi csak jótállással kezeskedett

hülés, csont és ideges főfájás ellen legjotb az erősített

érté­

l í k e u m á b a n (csúzban) szenvedőknek n e m csoda­ szerre v a n szükségük, h a n e m kipróbált gvógyszerre. I l y k i t ű n ő é s b e v á l t g y ó g y s z e r az e r ő s í t e t t C a p s i n K e n ő c s r h e u m a (csúz), s t b . ellen. K é s z í t ő : S z e n t b e L a j o s , f ő r a k t á r : T ö r ö k József, V I . , K i r á l y - u t c z a 1 2 .

Étvágytalanság, emésztési hiány a legegyszerűbben a rohitschi ,.Tempel forrás" időszakos ivása által megszüntethető. E n e m ű régibb vagy kró­ nikus állapotnál a „ S t y r i a f o r r á s " (erősebb) elönyösebb. N a g y b a n i r a k t á r M a g y a r o r s z á g r é s z é r e H o í f m a n n József­ nél, B n d a p e s t , B á t h o r y utcza 8 . 12093

Ajánljuk kitnnő vizsla, kopó, vaddisznós és borzebeket, nyersen és idomítva; további óriás szent­ bernithegyi, újfundlandi, doggok, orosz agarak, skóciai juhász­ kutyák, magyar komondorok, uszkárok, törpeebecskék éskitiinő patkányirtókat, angoramacskákat, óriási füles baglyokat, élő és ki­ tömött vadak, diszgalambok. ma­ darak ; f a j b a r o m f i , óriás lud, kacsa, pulyka és tyukfajok, méhek és felszerelések, állattenyésztési eszközök, állaltápszer készitményeket. állaiokatgondozásra. i d o m i t á s r a , nevelésre és gyógy­ kezelésre elfogadunk, cseréket és vételeket kötünk. Árjegyzéket bér­ mentve küld: Diana-Telep, Tar, Hevesmegye. i 2135

Rózsafa és Szekvirág. Nagy képes árjegyzék 4(10 leg­ újabb és legjobb régi fajokkal bér­ mentve küldetik. M a g a s t ö r z s ü r ó z s a f a 2 - 3 éves koronával 10 drb 12—1-4—16 K bérmeotve. C s á s z á r í z e k v i r á g 1 évesek folytonviritó legszebb fajok 10 drb 5-6 K bérmentve után­ v é t e l m e l l e t t bármely helyre. Kérem ezt megtekinteni, ily módon egy ezég sem szállít. K r a u s z T a m á s kerttulajd., F e k e t e ­ b a l o m Brassó mellett. 13104

a n a p o n t a b e é r k e z ő e l i s m e r ő l e v e l e k b i z o n y s á g a sze­ rint m o s t és a jövőben is a leghatásosabb szappan m a r a d a z összes g y ó g y s z a p p a n o k k ö z ö t t , s z e p l ő e l l e n , v a l a m i n t g y ö n g e , p u h a b ő r é s r ó z s á s a r e z s z i n el­ nyerésére és megtartására. D a r a b j a S O fillérért k a p h a t ó m i n d e n gyógyszertárban és drogueriában, illatszer- és fodrászüzletben. mmmgpBHBfmmmmimmmmtmm I 7 J i V Í T t í C Í T T J k o r a i vénaés;. Kínos, a r a n y , s o k W%.\J V MláM.\£3KLi\X p e M m i t ér, h» nines eg*ra«ég? Pedig minden betatrséffnek k e z d e t é t a z e m é s z t é s i z a v a r o k éi ai elhájuodás okozzák. Azért kell ideje korán, ha & baj nincs még alfaarapódzva, esak egy kísérletet tenni a T i l á g - h l r ü M a n d o r - p o r r a l , meljnek ét* azért oly c s e k é l y , hogy minden embernek módjában legyen azt m e g h o z a t n i . M a n d o r egy doboz 1 kot. 80 fillér. T e k i n t é l y e * O r v o s i é s veg-yészi bizonyítványokkal és ntaaitaaaal utánvéttel, vagy a pénz beküldése mellett, ezétkfildi 11761 K á r o l y - k ö r u t 2 V TOBOZ JOZSKF gyógyszerész, Kixály-ntow IS. sz.

IV., V á c z i - u t c z a 3 8 . é s I r á n y i - u t c z a s a r k á n . — V i l l a m o s M i n d o n v a s á r n a p o n é s ü n n e p n a p o n a m . k i r . 1-só n o n v é d z e n e h a n g v e r s e n y e z .

megállóhely.

Katona Géta

tulajdonos.

286

VASÁRNAPI ÜJSAG

1 4 . SZÁM. 1 9 0 7 . 5 4 . ÉVFOLYAM.

H.

SZÁM. 1907.

287

VASÁÉNAK ÚJSÁG.

54. ÉVFOLYAM,

TRIESTI ÁLTALÁNOS B I Z T O S Í T Ó - T Á R S U L A T (Assicurazioni Nyereség- és veszteség-számla az A) mérleghez. Elemi-biztositási ág (1906).

KIADÁS

fii I . K á r f i z e t é s e k (beleértve B kárfelvételi költségeket): 1. Tűzbiztosítás,* levonva a viszontbiztosítók részét _ 2. Szállítmánybiztosítás, levonva a viszontbiztosítók részét

9124163 1189162

H . V z l e t i k i a d á s o k (levonva a viszontbiztosítók téritvényeit): 1. Szervezési költségek (a folyó számad. teljesen fedeztetett' 2. Jutalékok _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 3. F o l y ó igazgatási költségek _ _ _ _ _ _ _ 4. Adók és illetékek _ _ _ _ _ _ _ _ _

2532359 1809019 1504180

III. Leírások é s e g y é b kiadások: 1. Leírások : a) Szervezési költségek (leírva) _ _ ... b) Leltár (leírva) _. .„ _ c) Kétes követelések „ 2. Könyvszerü árfolyamveszteség értékpapirokon „ 3 . a) Járulékos kezelési költs, a hivataln.eliát. pénztára rész. b) Átvitel a Bí mérlegre.. , .. IV. Tartalék függő károkra: 1. Tűzbiztosítás,* levonva a viszontbiztosítók részét 2. Szállitmanybiztositás, levonva a viszontbiztosítók részét V . A biztosítási alapok állása a számadási é v v é g r e - : 1. Díjtartalék: a) Tűzbiztosítás,* levonva a viszontbiztosítók részét _ b) Szállítmánybiztosítás, levonva a viszontbiztosítók részét 2. Tőkésített nyereségtartalék _ _ _ _ _ _ _ 3. Az értékpapírok árfolyam ingadozásának tartaléka _ 4. Kétes követelések tartaléka _ _ _ _ . . . _ _ VI. _ v i üzleti nyereség

_

korona

2702019

1461667 360628

1822295

11538632 181805 11720437 2625000 7816870 oUOOO

22242308

_

44615597

Nyereség- és veszteség-számla

ZENEMUVEKET -

vegyünk

R O Z S N Y A I KAROLY könyv- és

Armo Excellent

11808

zeneműkereskedésében

/KflNPÜUI |<0RPfl

IV. ker., M u z e m - k ö r u t 15. s z á m alatt. JFJ Í <

O ->

zeneműárjegyzék könyvjegyzék

az előkelő világ kedvelt divatillat­ szere ! Zsebkendő-illatszer Eau de Toilette Eau de Cologne Toilette-arczpor Sachet.

*RC tlPOLflSRfl

J n / r v a n l l l y y e i - .

LEGJOBBAN BEVÁLT SZER

/WOTS^H fl.ésTS. BÉCS

Ha őszül a haja

MLcden

ne használjon mást, mint a

Vérszegények, gyengélkedők, R y idegesek. í_K chinmezukorkája JS&

dr, Hofmeier-féle „Phorxal"-ban

ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában,

idegerősitő táp- és erősitőszert.

Sétatér-utoza 11762

Többszörösen kitüntetve, 1869-ben a magyar or­ vosok és természetvizs­ gálók fiumei vándorgyű­ lésén 40 arany pályadíj­ jal jutalmazva.

egy kiváló étvágygerjesztő

Orvosi tekintélyektől ajánlva.. Árak: Folyékony kor. 3-50, 5 és 8. Pastillák: 100 drbK 1-30,400 drb. §g 4 kor. Por: 25 gr. kor. 1 -20, i 00 gr. Ü kor. 3.50. Gyermekpastillák csoko- Iádéval 100 drb á Vz gr. K 1.75. r . F ő r a k t á r : T ö r ö k József, gyógyszerész B u d a p e s t , K i r á l y - u . 12. — Kapható minden gyógyszertárban.

Láz ellen! Nem k e s e r ű !

Sok millió előkelő úrhölgy használja

Legjobb szer láz, váltó­ láz, malária ellen, külö­ nösen gyermekeknek, a kik keserű cliinint be­ venni nem képesek.

MARGIT-GREMET,

Valódi, 11468 h a minden egyes piros csomagolópapíron Eozsnyay Mátyás névaláírása olvas­ ható. 11266

a világhírű

Wien, I., Wollzeile 9.

Felnőttek és gyermekek találnak a

mert ez n e m hajfestő, de oly vegyi összetételtiszer, mely a haj eredeti színét adja vissza. Ü v e g j e 2 K. Szabadságtér, sarkán.

HA FAJ A F E J E , Beretvás-féie M I G R A I N ^ Ü Ü l ' mely 5 perez alatt mindenféle ter­ m é s z e t ű i d e g e s fejfájást, m é g h a k r ó n i k u s i s , m e g s z ü n t e t . Felülmúl min­ den eddig ismert szert. Hatása bámulatos, még a leghevesebb fejfájásnál is. 12103

Bákoczigyógysze­ résznél I utcza 6. Ingyen p o s t a i szállítás 3 doboz rendelésnél. " W

Földes-féle

MARGIT-CREME

gyorsan és biztosan ható szeplők,

májfoltok,

pattanások,

ártalmatlan

gyógyszeretára

Arad, Szabadság-tér.

szer

bőratkák,

k i ü t é s e k s mindennemű

b ő r b a j e l l e n . A világ legelőkelőbb hölgyei páratlan és csodás hatásáról. E g y tégely elhasz­ nálása alán erről mindenki meg fog győződni. 11853

Postán utánvétellel vagy a pénz elő- El* zetes beküldése után küldi a készítő:

VAGVON.

Földes Kelemen mw- Arad.

Legkedveltebb, legjobb hajíestőszer a

MELANQGENE íekete és b a r n a színben. Ezen kitűnő és ártalmatlan készitménynyel hajat, szakált, bajuszt p á r perez alatt feketére vagy barnára'lefesteni. A szin állandó és a ter­ mészetes színtől meg n e m különböz­ tethető. Ártalmatlan és alkalmazása igen egyszerű. Nem piszkít. 11284 Á r a 2 k o r o n a 8 0 fillér.

^^S^^^^S^^

91

2. Más kezelési bevételek _ _ _ — _ _ _ _ 3. Értékpapírok után folyósított árfolyamnyereség _ _ 4. « • könyvszerü « _ _ 5. Árfolyamnyereség idegen váltók és pénznemek után . Összesen _ _ _ * Belevonva a betöréses elleni és > tu-öruvegbiztósitást.

a B ) mérleghez.

Életbiztositási

érről:

U

14826303

B6

2526501 964703

6282008

1947198

40

1818758

2625000 6064764 80000

21405910

1845375 465195

2310570

16199150 1676243

17875594

331930 65241 647426 109027

1143645

07

1879880 446I65U7

87 91

1697456 3184* 1729298 110777 7204 32600

25

D i i á t v i t e t e k í ( l e T o n v » » viszontbiztosítók részéti _ _ 3.' Tőkésített nyereség-tartalék _ _ _ _ _ _ 4. Értékpapírok árfolyam ingadozásának tartaléka és kiegé szító tartalék _ _ . _ _ _ _ _ _ _ . 5. Ingatlanok tartaléka _ ... _ _ _. _ 6. Külön tartalék a kamatbevétel esetleges hanyatlásának — f.c[ v z_s_r_ 7. Kétes követelések t a r t a l é k a - " _ _ _ _ _ _ 8. A biztosítottak osztalékalapja _ _ — — — I I . F ü g g ő k á r o k t a r t a l é k a a m ú l t é v r ő l (levonva a vi­ szontbiztosítók részét) _ _ _ _ _ _ _ _ _ m . Díjbevétel: 1. Halálesetére szólóés vegyes biztosítások kor.34.404,93814 levonva a viszontbiztosítási dijat _ ' 1,949.964 09 2. Elélési biztositások _ _ _ _ _ < 1.556.234-57 levonva a viszontbiztos tási dijat _ * 11,814-30 3. Járadékbiztositagok _ _ _ _ _ • „901.6751H • 30,757*50 levonva a viszonbiztositási dijat _ IV. A t ő k e b e r u h á z á s o k h o z a d é k a : 1. Kölcsön- és leszámítolási kamatok, valamint a hitelinté­ zeteknél és takarékpénztáraknál levő betétek kamatai 2. Kötvényekre adott kölesönök kamatai _ _ _ _ 3. Jelzálogkölcsönök kamatai _ _ _ _ _ _ _ 4. Értékpapírok kamatai _ _ _ _ _ _ _ _ 5. Ingatlanok tiszta hozadéka _ _ _ _ _ _ _ V. E g y é b b e v é t e l e k : 1. Kötvényilletékek _ _ _ _ _ _ _ _ _ 2. Egyéb kezelési bevételek _ _ _ _ _ _ _ 3. Értékpapírok után folyósított árfolyam-nyereség _ _ 4. Árfolyamnyereség idegen pénznemekben és váltók után 5. Áthozat az (A) m é r l e g r ő l _ __ — _ _ ...

kor. 199446578

kor

9630084

2625000 11142121 911110 1471110 80000

229375496 1681476

78

2870917

36870311

85

28.42 1166177 831533 6841323 935507

9S02795

09

694782 48006 387961 11000 2000000

3141731

H

32454974 1544420

44

250245188 2261088 280871810

e

neve

U

á g (1906).

I. A b i z t o s í t á s i a l a p o k á t h o z a t a l a a m ú l t

kor.

loüBeto.

Ösaze:

280871810

A Triesti általános biztositó-társulat (Assicurazioni Generáli) vagyonállása 1906 deczember 31-én. A. t é t e l

Minden gyógy­ szertár­ ban és drogé­ riában kapható.

*_?•" Beretvás Tamás

mely zsírtalan, ártalmatlan s rögtön szépít. A Földes-féle

I. E s e d é k e s b i z t o s í t á s o k é s Járadékok fizetése: kor. 1. Halálesetre szóló é s vegyes biztosítások, levonva a vi­ szontbiztosítók részét _ _ _ _ _ _ _ _ _ 12804453 2. Elélés esetére szóló biztositások, levonva a viszontbiz­ 965303 tosítók részét _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 1056546 3. Járadékbiztosítások, levonva a viszontbiztosítók részét I I . F i z e t é s e k v i s s z a v á s á r o l t k ö t v é n y e k é r t , levonva a viszontbiztosítók részét _ _ _ _ _ _ _ _ _ H l . Osztalék-fizetések biztosítottaknak _ _ _ _ TV. Ü z l e t i k i a d á s o k (levonva a viszontbiztosítók téritményeit): 1. Szervezési költségek!, , , . , . . . ,. .« , . , 2461635 2. Szerzési k ö l t s é g e i f a ' " ' í 6 s z á m l á n t e l " e 9 e n törlesztve) 2061833 3. Folyó igazgatási költségek * _. _ _ _ _ _ _ 674537 4. Behajtási jutalékok _ _ _ _ _ _ _ _ 5. Orvosi költségek— _ _ _ _ _ _ _ _ _ 781764 6. Adók é s illetékek _ _ _ _ _ _ _ _ _ V. L e í r á s o k é s e g y é b k i a d á s o k : 1. Leírások : a) Szervezési költségek (leírva) .... b) Szerzési jutalékok (leírva) — _ — ... c) Leltár ileirva) _ _ — ... 1910 d) Behajthatatlan követelések .„. — — , 2. Könyvszerü árfolyamveszteség értékpapírok után _ 1945287 VI. F ü g g ő károk t a r t a l é k a : 1. Halálesetre szóló és vegyes biztositások, levonva a vi­ szontbiztosítók részét _ _ _ _ _ _ _ 1683790 119428 2. Elélési biztositások, levonva a viszontbiztosítók részét 3 . Járadékbiztosítások _ _ _ _ _ _ _ _ _ 15539 VII. A biztosítási alapok állása a számadási é v v é g é n : 1. Díjtartalék aj Haláles. szóló és végy. bizt. lev. a viszontbizt. részét kor.194.720,570 30 b, Elélési biztositások, lev. a viszont­ biztosítók részét _ _ _ _ _ > 12.679,842-20 c) Járadékbiztosítások _ . _ _ « 14.546 340 11 221916752 2. Dij-átvitelek a) Haláles. szóló és végy. bizt. lev. a viszontbizt. részét kor. 10.258,291-45 b) Elélési biztositások, levonva a vi­ szontbiztosítók részét _ _ _ • 482,019 34 ej Járadékbiztosítások, lev. a viszont­ biztosítók részét _ _ _ _ _ 47,085-65 10787396 2625000 3. Tőkésített nyereségtartalék _ _ _ _ _ _ _ 4. Értékpapírok árfolyamtartaléka és kiegészítő tartalék 9196833 6. Ingatlanok tartaléka _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 911110 6. Tartalék a kamatbevétel esetleges hanyatlásának ki­ 1471110 egyenlítésére _ _ _ _ _ _ _ _ 80000 7. Kétes követelések tartaléka _ _ _ _ _ . _ 3226984 8. _ biztosítottak osztalékalapja a kamatokkal egy&.L. . VIII. E r i üzleti nyereség _ _ _ _ _ _ _ _ Összesen— _ _

ne tétovázzék, hanem használjon azonnal 24 pasztillát tar­ talmazó doboz 1 kor. 2 0 fin.

használják és elragadtatással beszélnek annak

Rozsnyay Mátyás

kapható,

A. MOTSCH&Co.

„STELUNIAJVIZET,

Budapest, V/49,

nasonszerü üzletben ha nem, akkor

I. A b i z t o s í t á s i a l a p o k á t h o z a t a l a a m ú l t é v r ő l : 1. Díjtartalék, levonva a viszontbiztosítók részét _ 2. Tőkésített nyereségtartalék _ _ _ _ _ _ 3. Értékpapírok* árfolyamingadozásának tartaléka _ 4. Kétes követelések tartaléka _ _ _ _ _ _ n . F ü g g ő k á r o k t a r t a l é k a a m a i t é v r ő l (levonva a vi­ szontbiztosítók részét): 1. Tűzbiztosítás* _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 2. Szállítmánybiztosítás— _ _ _ _ _ _ _ _ I I I D í j b e v é t e l (levonva a törléseket): 1. Tűzbiztosítás* _ _ _ _ _ _ kor. 25 605,39514 l e : viszontbiztosítás- _ _ _ _ ' 9.306.044 4,' 2. Szállitmanybiztositás _ _ _ _ • 8.916.243 47 le: viszontbiztosítás- _ _ _ _ 2.239.S99 öl IV. A tőkebefektetések h o z a d é k a : 1. Kölcsön- é s leszámítolási kamatok, val amint ni tel intézetek­ nél é s takarékpénztáraknál levő betétek kamatai _ _ 2. Jelzálogkölcsönök kamatai _ _ _ _ _ . _ 3. Értékpapírok kamatai _ _ _ _ . . — _ — 4. Ingatlanok tiszta hozadéka _ _ _ _ _ _ _ V. E g y é b b e v é t e l e k : 1. Kötvényilletékek: .., Tűzbiztosítás* _ _ _ _ _ _ _ _ _ ó) Szállitmanybiztositás _ _ _ _ _ _ _ _

5845559

1733 247883 452402 2000000

BEVÉTEL

fii

10314425

_ _ _ _ _ _ Összesen _ _ _ * Belevonva a betöréses lopás elleni és a tükőrüvegbiztoeitást.

12110

Generáli).

Összesen

__. t é t e l

86

TEHER

' Összese-

neve

itorona |nll; korona IBI; korona fül

korona

korona fii

1 Alaptőke _ _ _ _ _ _ _ _ _ I 5 _ M 0 0 f l — I 5250000—10500000— 1 A részvényesek adóslevelei a töke be nem űzetett részéről — —j: 3675000 — 3676000—' 7350000! _ _ - _ • _ 12147439 1291521 — 2 Tőkésített nyereségtartalék! 2826000— 28250001—' 5250000Í2Készpénz-készlet az intézet igazgatóságai és fiókjainál _ _ 117004661 13908467 869518109 *i a) Tartalékalap az értékpapírok árfolyam ingadozásának fedezésére 781687099 5467Í0955 13284080154 3 Bendelkezésre álló pénzek hitelint.-nél é l takarékpénztáraknál 855609642 b) KiegéazMö tart. értékpap. árfolyam ingadozásánál, fedezésére — 3729624117; 372962417 — — 21760000— 217600004 Ingatlan birtok: a) Városi ingatlanok _ _ _ _ _ _ | _ _ — — _ _ _ _ _ _ — — 1432000 — 4 Ingatlanok tartaléka —I 91111050 91111050 b) Mezőgazdasági birtokok _ _ _ _ _ _ _ _ ( 1432000 5 Tartalék a kamatbevétel esetleget hanyatlásának kiegyenlitésére — 147111050: 1471110i50 ej Épit. levő épület Rómában (Piazza Venezia) K 4.606,767'96f — !— : 6 Tartalékalap kétes követelések fedezésére. _ _ _ _ _ 80000— 80000!— 160000 — újonnan szerzett ingatlan Konstantinápolyban K 413,632 41;: — j — ; as A mérlegen — —i 571345637 571345637 7 a) Díjtartalék 1172043790 \—! 1172043790 újonnan szerzett ingatlan Florenzben _ _ K 693.056'a B 21137951Í-0178743091:08 199381042 28 — 2219167.-.7I61Í221946752 61 A -fiaaontbizto­ aj Állami- é» más értékpapírok _ — — — _ _ 'ti Dljátvitel a J B mérlegen - 10787396:4*;: 10787396 a 354368— 1032824— 1387192 — b) Folyó kamatok _ sítók részének 664.8IÍ84J — - 1 66448184 8 Tartalék függőben levő kárfizetésekre Váltók a tározában— _ _ _ _ _ _ levonáséval as -%. mérlegen 182229586 1822395 86 130163576; 213-2389858 2262553Í-34 Jelzálog-kölcsönök _ _ _ _ _ _ _ a -Bl mérlegen 181875893:; 1818758:93 2228403801 — |-L 2228403 80 Kölcsönök értékpapírokra _ _ _ _ — 9 Osztalékalap az eletb.zt.-b*n nyenménynye) biztosítottak javára 3226984,47 3226984:47] I - —59029299; 22590292j99 9 Kölcsönök saját életbiztositási kötvényeinkre _ _ — _ . . . — _ { 527982011 5279820Í11 70497498; 6385228! 768817 .fjliO A hivatalnokok ellátási pénztára 10 Maradvány a -riazontbiztoaitók számláiból _ _ — _ _ _ ] 159071733! 3169Í868 190764601 209137233 146186ti|71 3553239. 1 Egyenleg * viszontbiztosítók számláján 11 • az Intézet fiókjainak számláiból — az Intézet fiókjainak számláján— _ _ _ _ _ 27587:05 2758406 — ;— 3502551,57 350255157|12 12 • • • -— mérleg folyó számlájából— _ 5 03|l3 Egyenleg a l - t mérleg folyó számláján _ _ _ _ _ | 359.55i;57 350255157 60123503 — i— 601235 13 Adósok különböző czimek alatt 14 Hitelezők különböző czimeken _ _ _ _ _ _ _ _ [ 2496976,16 273240464 2-3542818: 14339956 42" 3028916509 4462912151 _ _ _ _ _ _ 14 Letétek kezesség és biztosíték gyanánt 151-etétek kezesség és biztosíték g y a n á n t - _ _ _ 14339906,42 3028916509S 44629121 61 15 Bútorzat és vasszekrények a társaság összes hivatalaiban, ezég16 a) Nyeroég-áthoz-t a múlt évről ( A mérlee' kor. 15.322 96 táblák, papir és nyomtatvány az összes raktárakban _ _ hí Nyereség az évi üzletből _ _ _ _ • 1.689.988 74* 170531170! 226108861;! 396640031 16 Előlegezett jutalékok és szervezési költségek _ _ _ — & Jövő években lejárandó A mérleebeli díj kötelezvények | 1 ' Aa 1906 deczember 31. a jövő évekre érvényben maradó __. mérkor. 103.743.787 762»3^29n4165577áí48674080)l2 legbeli dtjkőtel-vények értéke: kor. 103.743.787-95Ö82575223929041655773348674080;

-

"-

A cs. kir. szab.

A s s i c u r a z i o n i G e n e r á l i k ö z p o n t i i g a z g a t ó s á g a T r i e s z t b e n : B e s s o M . , D r . B o z z a C a m i l l o , C o s t i J á n o s J. H _ D a Z á r a J ó z s e f . F a n o J a k a b . D r . _ e v i J . gróf P a p a d o p o l i M i k l ó s , R o m a n i n - J a c u r M a n ó , villabellai V i v a n t e F o r t u n á t . A vezértitkár: terralbai Ricbetti Ö d ö n

T e l j e s m é r l e g g e l a t á r s u l a t m i n d e n k i n e k , a k i e c z é l b ó l h o z z á fordtil, a l e g n a g y o b b k é s z s é g g e l s z o l g á i . Az intézet elfojrad : élet-, tflzs z á l l i t m á n y - , ü v e g - , é s b e t ö r é s elleni biztosításokat. Közvetít továbbá: j é g b i z t o s í t á s o k a t a M a g y a r j é g - é s v i s z o n t b i z t o s í t ó r . t., valamin b a l e s e t e l l e n i b i z t o s í t á s o k a t az E l s ő o . á l t a l á n o s b a l e s e t e l l e n b i z t o s í t ó t á r s a s á g számára.

Hagyarors-tgl .ezérügpö-ség: STEINHARDT, POOB. ki Intézet bivataJos helyiségei BndapesteD. Dorottja-ntcn 10. _. a. ai intésat salál hazában.

12148

288

14. SZÁM. I W ^ J H . ÉVPOLTAH

VASÁBNAPI ÚJSÁG

7 é r tes-féle .Sósborszesz $XSám házban szükséges.

&erravaffo-

P á r i s i világkiállítás (Grand Prix> 1900

Kwizda-féle Restitutions-fluid cs. és kir. szabadalmazott mosóvíz lorak számára.

E g y ü v e g á r a 2 K 8 0 fii. 40 év óta az udvari istállókban, a katonaság és magánosok nagyobb istállóiban használatban van nagyobb elő és utóerősitőiil, inak merev­ ségénél, stb. az idomitásnál kiváló munkára képesiti a lovakat 11744 Kwizda-féle Rescitutions-rtiüd csak a mellé­ kelt védjegy­ gyei valódi. Képes árjegy zekét ingyen és bérmen tve. — Főraktár: Török József gyógyszerész, Budapest, Király-u. 12. és Andrássy-ut 26.

CHINA-BOR VASSAL

r,

Kyg-lazükus kiállítás 1806. Leg-maerasabb kitűnt. E r ö s i t ő s z e r g y e n g é l k e d ő k , v é r s z e g é n y e k és lábbadózók számára. Étvágygerjesztő, idege r ő s i t ő és v ó r j a v i t ó szer. KitSno Iz. 5000-nél több orvosi vélemény. J . SERRAVALLO, Trieste Baroola. Vásárolható a gyógyszertárakban félliteres üvegekben 1 K 2.60, egész literes üvegekben i K 4.80.

Amputáltak! A Keleti-féle mű­ lábak és miikezek a legjobbak és legtökéleteseb­ bek! <jg A csonk megse­ besülése ki van zárva! Elegáns és könynyii járás!

Nfc Képes árjegyzék kívánatra

Műlábakat és műkezeket

ipartelepe és ang-ol sportjátékok gyári raktára

jjonyvákí

T ^ P ' l 'XXK í l >R1%JV í ^ T lJ o f f < * l ^ részéremfiiűzőket, A * ^'^ egyenestartókat, j á r ó és t a m g é p e k é t stb. a chirurgia legmodernebb elvei szerint K e v é s b é v a g y o n o s a k nagy árengedményben részesülnek RfttAO'iHlÓ k f U ' \ Í L ' rokkantak és lábbadozók szál > U t b l U l U ftVL&IIk mára gyári árak mellett, nagy választékban f K é p e s á r j e g y z é k e t i n g y e n és b é r m e n t v e k ü l d

11952

K E L E T I J. orvosi műszergyár

Budapest, Károly-utca boltszám 22 (Központi városház épület.)

mwK

$£$%£»

%

Budapest, IV., Koronaherczeg-utcza 17. szám,

Budapesti Takarékpénztári és Országos Zálogkölcsön R.-T, I r o d á i : VT., Aadrásayut 6 az. a. (saját hasiban). Befizetett részvénytőke: 10 millió korona. Elfogad betéteket, leszámítol váltókat és előleget nyújt értékpapírokra. M. kir. szab. oszt.-sorsjáték. föslárnsitó helye: VI., Andrissy-nt 5- Kézizálog-üzletel: IV, Károly-körut 18., IV., Ferencziek tere 4. (Irányi-utrza sarok)., VII., Királyutcza 57., VIII., József-körut 2., VIII., fjllői-ut 6.

Eónai nagyszálloda Pöstyén legnagyobb kényelemre be­ rendezve a radiumtartalmu kéniszapfürdőben. 12145

Az asztalosok szövetkezeti Bútorcsarnoka.

I

A NŐKHÖZ!

Mindazon nők, kik adnak valamit a kéz és arcz ápolására, ne ken­ jék arczukat és kezüket semmi­ féle krémmel, kenőcscsel, púder­ rel, melyekkel sosem fognak ered­ ményi; elérni, hanem tegyenek egy próbát a világhírű és orvosi te­ kintélyek által ajánlott

ff

Több évi jótállás!!! 12150| . Keleti J. orthopaediai mfiintézete jótállás és legolcsóbb gyári árak mellett készít:

SefferAntal

FELHÍVÁS

HOPPÁ

angol teint regulator-ral, mely fölöslegessé teszi az arcz és kéz kellemetlen bekenését s egyma­ gában pótolja a krémet, kenőcsöt, púdert, szappant. A „HOPPÁ" bámulatos gyorsan tünteti el a szeplőt, máj foltot, bőrvörösséget; mitessereket, stb. és meglepően puhitja, finomítja, ifjitja az arczot és kezeket. 12126

Igazi uri nő nem keni arczát. E g y d o b o z á r a u t a s í t á s s a l 2 K 5 0 f. Kapható minden gyógytárban, drogériában és illatszer-üzl étben.

A budapesti asztalos-ipartestület védnöksége alatt álló

Butorcsarnok és hitelszövetkezet, m i n t az országos központi hitelszövetkezet tagja, felhívja a nagyérdemű butorvásárló közönség figyelmét a

VIII., Józséf-körut 28. szám,

Főraktár: Magyar asszonyok! valódi honi vászonnemükböl ingyen küld mintákat a Magyar Ipar-

csarnok Kaposvárott. 12074

Kaiser Vilmos és Tsa kozmetikai laboratóriuma Győr, l/g.

B é r k o c s i s - u t c a s a r o k , valamint

IV., Belváros, Ferencziek-tere 1. sz.a. királyi bérpalotában dúsan felszerelt modern és stílszerű lakberendezéseinek megtekintésére, a melyek jutányos áron jótállás mellett adatnak el

A Butorcsarnok szövetkezet kizárólag osak budapesti képesített asztalos- és kárpitos mesterek dolgoznak, ugy Budapest környékén készített, vagy béosi silány áruk eladásával n e m foglalkozik. Megrendeléshez tervezetet és költségvetést kívánatra készítünk. 12151 M i n d e n egyes b ú t o r d a r a b bizottság által felülbírálva.

Használja a K r i e g n e r

Créme de Margueritet (1885

óta törv.

K N U T H KAROLY m é r n ö k és g y á r o s

Cs. és kir. fensége József fŐherczeg udv. Gyár és iroda:

11409

szállítója.

B u d a p e s t , VII. k e r . , Gai»ay-utcza 10. Központi viz- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek csatorná­ zások, szellőztetések, szivattyúk, vizerőmüvi emelőgépek st™

Terrek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek.

védve.)

és bőre mindennemű tisztátlanságoktól megszabadni, bársonysimaságot nyer. Elmulaszt b o r á t k á t , w i m m e r l i t , m á j f o l t o t , stb. 20 év óta a legmagasabb arisztokratia hasznalatában. O v a i n t e m a t. nagyközönséget, a hasonló nevű silány, az arczbórre okvetlen káros hatású, szemérmetlen rek­ lámmal hirdetett utánzatoktól. K r i e g n e r v o l t az ú g y n e v e z e t t z s í r t a l a n a r c i c r é m e f e l t a l á l ó j a , ő készí­ tette már 1881 óta a C r é m e d e M a r g u e r i t e - t . E szert kitűnő tulajdonságaiért számosan utánozzák de egyik sem egyezik meg Kriegner készítményével, mert az utánzók nem ismerik annak előállitáíi titkát. K r i e g n e r k é s z í t ­ m é n y é n e k t e l j e s á r t a l m a t l a n s á g á r ó l és k i v á l ó ­ ságáról több á l l a m i vegyészeti l a b o r a t ó r i u m .tanúskodik. A r a 4 k o r o n a . — Kapható a készítőnél:

KRIEGNER „MAGYAR KORONA" GYÓGYSZERTÁR Budapest, VIII., Calvin-tér.

CALDERONI ÉS TÁRSA IV., V á c z i - u t c z a 1, B U D A P E S T , K i s h i d - u t c z a 3 . S z í n h á z i l á t c s ö v e k , fogantyúval. Alu­ m í n i u m színházi-, tábori- és versenylátcsö­ vek. P r i z m á s t á v c s ö v e k . Zeiss, Busch ós Goerz-féle g y á r t m á n y eredeti gyári ára­ kon. — S z e m ü v e g e k , o r r c s i p t e t ő k és lorgnettek arany, ezüst és teknősbéka csont keretben. — O l v a s ó ü v e g e k egyszerű és díszes keretben. — A u e r o l d légsulymérők, hőmérők. — S t e r e o s k o p szekrények.

Fényképészeti készülék, kodak, nagy választékban, eredeti árakon. 1235

Franklin-Társulat nyomdája, Budapest IV., Egyetem-utcza 4. szám.

BUDAPEST, ÁPRILIS

15.SZ. 1907. (54. ÉVFOLYAM.) Szerkesztőségi iroda Kiadóhivatal :

IV. Eeáltanoda-utcza 5. IV. Jfigyetem-utcza 4.

DE RUYTER EMLÉKÜNNEPÉLY HOLLANDIÁBAN. És 25-ÉN zajlottak le azok az ünnepélyek Hollandiában, melyekkel a holland nép egyik legnagyobb fiának, de Ruyter Mihálynak háromszázados születési évfordulóját ünnepelte. Ezek az ünnepségek újra fölelevenítették a művelt világban annak a férfiúnak emlékét, ki minden idők egyik legna­ gyobb tengerésze s e mellett jelleménél, gondol­ kozásmódjánál fogva egyik legkiválóbb s leg jobb embere volt. De Ruyter Mihály alacsony sorsból emelke­ dett az állami tisztségek legmagasabbjainak egyikére, a tengernagyi állásra. Atyja egyszerű csapos volt Vlissingenben, s szűkös jövedel­ méből tizenkét gyermeket volt kénytelen nevelni. Nem csoda te­ hát, ha fiát, Mihályt, ki 1607 márczius 24-én született, hamar kereső pályára adta és pedig elő­ ször kötélverő inasnak, majd a fiú vágyódásainak engedve, ha­ jósinasnak, így került de Ruyter 11 éves korában a tengerre, hogy 58 év multán, mint az «oczeán ura» fejezze be életét. Ez az ötvennyolcz év, melyet de Ruyter a tengeren töltött, összeesik Németalföld virágzási korával. A hét szövetséges provinczia a spanyol uralom ellen folytatott nyolczvan éves küzde­ lemben nemcsak arra bizonyult elég erősnek, hogy a spanyol igát magáról végképen lerázza, de elég erős volt arra is, hogy a tu­ domány, művészet és kereskede­ lem terén Európa népei között vezető szerepre küzdje fel ma­ gát. A föld kerekségének min­ den akkor ismert részén voltak gyarmatai s kereskedő állomásai, s a különböző égaljak termékeit holland hajók hozták Európa országaiba. A XVII. század kö­ zepén 11,000 holland kereske­ delmi hajó járt a tengereken, több, mint az összes többi álla­ moknak együtt véve, s Colbert. a nagy franczia pénzügyminiszter •ULT HÓ 23-ÁN

M

16 korona. 8 korona 4 korona.

A 'Vtláí)króiiiká»-\a\ negyedévenként 80 lillérr'-l több.

tanúsítja (egy évtizeddel későbbről) 1062-ből, hogy az akkor tengeren járó 20,000 hajó kö­ zül 15,000 holland lobogó alatt járta be az óczeánokat. A virágzásnak ezt a korszakát azonban 1651 óta egyre nagyobb veszély fenyegette. Cromwell, a hatalmas angol kormányzó 1651-ben kiadott ((hajózási actá»-jávai lehetetlenné akarta tenni, hogy más földrészek termékei holland hajókon érkezzenek a britt szigetekre, s példáját követték a többi hatalmak is. Hollandiának létérdeke forgott koezkán, s épen ezért megindult a küz­ delem a tengeri uralomért közte és Angolország, majd utóbb Francziaország között, mely több mint két évtizedes küzdelemben de Euyter Mi­ hálynak jutott a diadalmas vvezér dicsősége. De Ruyter, ki egész 1652 januáriusáigmagán-

kereskedő czégek szolgálatában állott, előbb mint kormányos, utóbb mint hajóskapitány, s ez alatt az idő alatt beutazta az atlanti óczeán mellett fekvő földrészek tengerpartjait s hatalmas meg­ figyelőképességével sokat tapasztalt; épen búcsút akart mondani a tengernek, hogy mint egyszerű polgár a szárazföldön élje le férfikora delének s öregkorának napjait, midőn ugyan ezen év jú­ lius 29-én a németalföldi államok kormányától azt a megbízatást vette, hogy mint helyettes tengernagy, az angol hajóhad ellen a holland érdekek megvédéséért tengerre szálljon. De Ruyter engedett a felhívásnak, s ettől fogva majdnem egy negyedszázadon keresztül vitte győzelemről-győzelemre a hollandus hajóhadat. Tizenöt nagy tengeri csatája közül legis­ mertebb s kihatásaiban legnagyszerűbb volt a Kijkduin mellett vívott tengeri ütközet (1673 aug. 21), melynek kimenetelétől függött Németal­ föld szabadsága vagy megsem­ misülése. Az egyesült angolfranczia hajóhad közvetlen a holland partok közelében állott készen arra, hogy angol katoná­ kat szállítsanak partra s így támogassák a franczia király szá­ razföldi seregét. A partraszállás megakadályozása s ezzel együtt Hollandia végveszedelmének el­ hárítása csak úgy volt remélhető, ha de Ruyternek sikerül a szö­ vetséges flottát visszaszorítani. Egyszerű keresetlen szavakkal kérdi a döntő ütközet előtt a hatalmas tengernagy legénysé­ gét : «Emberek! az ellenség ott van a partok előtt. Akartok-e a drága hazáért, a régi szabadság­ ért, nőitekért és gyermekeitekért mint becsületes emberek minden ellenség ellen küzdeni ?» A lel­ kes hurrá, mely e kérdésre fel­ hangzott, bizonyította, hogy a holland tengerészek de Ruyter vezetése alatt mindenre készek, s az ellenség nagyszámú hajói­ val szemben aránylag «maroknyi hajóhad* nem riad vissza sem­ mitől.

Bol F. festménye. DE BÜYTEB lOHÁI/? HOLLANDI TENGEBNAGT.

Külföldi előfizetésekhez a postailag meg­ határozott viteldíj is csatolandó.

A tengeri győzelem a hol­ landoké lett, s ezzel beállt a