Salgótarjáni Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskolája PÁLYÁZAT

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskolája tagintézmény-vezetői pályázat Készítette: Hadusovszky Judit

PÁLYÁZAT a Salgótarjáni Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskolája igazgatói állására

Készítette: Hadusovszky Judit 3070 Bátonyterenye, Boróka út 20. Telefon: 32 744-187 06 20 400 17 56

Címzett: Salgótarjáni Szakképzési Centrum Gembiczki Ferenc főigazgató 3100 Salgótarján, Rákóczi út 60.

Bátonyterenye, 2016. április 12. 1


TARTALOMJEGYZÉK 1.

Bevezetés, célmeghatározás------------------------------------------------------------------------3

VEZETŐI PROGRAM-----------------------------------------------------------------------------------6 2. Helyzetelemzés, erőforrás bemutatása------------------------------------------------------------6 2.1. Az intézmény tevékenysége, jogosítványai--------------------------------------------------6 2.2. Tanulólétszámok alakulása---------------------------------------------------------------------8 2.3. Személyi feltételek, az alkalmazottak végzettségei, képzettségei-------------------------9 2.4. A nevelőtestület pedagógiai-oktatói munkája, eredményei-------------------------------10 2.5. Vezetési struktúra-------------------------------------------------------------------------------16 2.6. Tárgyi feltételek---------------------------------------------------------------------------------19 2.7. Az iskolahasználók érdekképviseleti szervei------------------------------------------------20 2.8. Az iskola hagyományai, külső kapcsolatai--------------------------------------------------22 2.9. A felnőttoktatás és a felnőttképzés helyzete------------------------------------------------24 2.10. Az intézmény költségvetése------------------------------------------------------------------25 3. Új feladatok, fejlesztési elképzelések--------------------------------------------------------------26 3.1. Jogszabályváltozások miatti feladatok-------------------------------------------------------26 3.2. A nevelő-oktató munka fejlesztése-----------------------------------------------------------28 3.3. Kapcsolattartás az iskolai önkormányzati, érdekvédelmi szervezetekkel---------------33 3.4. Személyi, tárgyi feltételek javítása-----------------------------------------------------------34 3.5. Az iskola szervezeti struktúrájának átalakítása---------------------------------------------36 3.6. Tartalmi követelmények a vezetésben, vezetési stílus, módszer-------------------------36 3.7. Információs, kommunikációs rendszer------------------------------------------------------37 3.8. Ellenőrzés, értékelés, motiváció a vezetésben----------------------------------------------38 4. Összefoglalás-----------------------------------------------------------------------------------------39 5. Mellékletek 5.1. Szakmai önéletrajz 5.2. Szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum 5.3. Diplomamásolatok 5.4. Erkölcsi bizonyítvány 5.5. Nyilatkozatok 5.6. Motivációs levél 2


1.

Bevezetés, célmeghatározás

Nem teljesen egy cikluson keresztül vezettem és vezetem jelenleg is az intézményt. 4 év alatt szinte csak megismerni lehet az iskola működését, a kollégákat, a munkához való hozzáállásukat, a szívesen végzett, tanításon kívüli egyéb tevékenységeiket, kik azok, akikre mindig lehet számítani, kik azok, akik inkább kivonják magukat a feladatok alól, mely kollégák pontosak, kik ismerik és alkalmazzák jól a legfontosabb jogszabályokat, és kiknek a megvalósítható ötletei segítik egy-egy probléma megoldását, színvonalas megvalósítását. Az itt eltöltött idő alatt sikerült a fent felsoroltakról teljes képet kapnom. A korábbi vezetői programomban megfogalmazott célok, feladatok megvalósítása a fentiekre tekintettel nem is lehet maradéktalan. Úgy gondolom, hogy a 4 év alatt szerzett ismeretek birtokában, azokat felhasználva sokkal gördülékenyebben valósíthatjuk meg az új jogszabályi környezet által előírt célokat és feladatokat, illetve a pedagógiai programban meghatározott elvárásokat. Ezért döntöttem úgy, hogy tovább szeretném folytatni az elkezdett munkát, több helyen módosítva a korábbi vezetői programom, de alapvetően arra építve az új ciklus feladatait, illetve a tevékenységek tervezését. Napjaink oktatásában már nem a lexikális tudás közvetítése a legfontosabb, hanem a kulcskompetenciák fejlesztése, amely a változó körülményekhez való gyors alkalmazkodást, és a társadalomban történő helytállást készíti elő. Ez alapozza meg az egész életen át tartó tanulást, amely mára nélkülözhetetlen az egyén boldogulásához. Ehhez jó iskola kell, a jó iskolához pedig jó tantestület, amelynek tagjai sokszínűek, kreatívak, így képességeikkel kiegészítik egymást, és együtt közösen, egymásért is dolgozva alakítják az iskola arculatát. Tudom, hogy a kabinet rendszer nem kedvez ennek megvalósításához, de több odafigyeléssel, az értekezleteken való aktív részvétellel, a vélemények kollégák számára történő ismertetésével (nem elhallgatással), színes iskolai programok szervezésével, azokon való részvétellel, egymás jobb megismerésével, hasznosítható továbbképzések elvégzésével, az ott tanultak alkalmazásával

elérhetjük azt, hogy az iskola jelenleg pozitív megítélése a jövőben

tovább erősödjön és minél többen válasszák intézményünket piacképes szakmák elsajátítására.

3


Úgy gondolom, hogy a nevelőtestület és a technikai alkalmazottak együttműködő támogatásával, az eddig elért eredményekre támaszkodva, sikerül a pozitív folyamatokat megerősíteni és továbbfejleszteni, és az általam elképzelt iskolát kialakítani. Milyen iskolát szeretnék?  Olyat, amely korszerű tudást és emberi mintát ad a diákoknak, a sokrétű tevékenységkínálat segítségével képességeik sokoldalúan fejlődnek, és megértő, motiváló légkörben minél több sikerélményben lesz részük.  A

szülők

egyetértsenek

az

iskola

nevelési-oktatási

céljaival,

ezért

annak

megvalósításában támogassák elképzeléseinket.  A tantestület minden tagja fontosnak érezze magát, és megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért, hogy alkotói szabadsága kibontakozhasson.  Tudjon alkalmazkodni a tanulók, a szülők, és a fenntartó elvárásaihoz, a folyton változó munkaerő piaci igényekhez.  Ahol a felnőttoktatás és felnőttképzés szélesebb elterjesztésével az idősebb korosztály is megismerje az iskola tevékenységét, és szívesen ajánlja gyermekeik, ismerőseik számára is, így a tanulólétszám növekedésével az iskola kihasználtsága az elvárásoknak megfelelően alakul.  Szeretném, ha a fentiek miatt a fenntartó is szívesen támogatná. Milyen vezetést valósítanék meg?  Olyan munka létrehozása a célom, ahol közös erkölcsi értékekkel, lelkiismeretesen, mindannyiunk megelégedésére dolgozunk, és a munkánk során velünk kapcsolatba kerülők is emberközpontú, gyors és pontos kiszolgálásban részesülnek.  Az iskola törvényes működését szeretném biztosítani, e mellett fesztelen, nyugodt, együttműködő légkörű, egy irányba haladó, közös célok megvalósításáért tenni akaró kollektívával szeretnék dolgozni.  A kollégák számára humánus munkahelyi légkört kívánok megteremteni, ahol tiszteljük egymás értékeit, toleráljuk a másságot, szorongások nélkül dolgozhatunk, ahol módjában lesz mindenkinek kijavítani tévedéseit.  Kölcsönös bizalom nélkül elképzelhetetlennek tartom az együttműködést.

4


 Korrekt, következetes vezetést ígérek, ahol a dolgozók minden szükséges információt megkapnak, és tudásukkal, ismereteikkel ők is hozzájárulnak a legjobb hatást ígérő döntések meghozatalához.  A szakmai munkaközösségek, a vezetők szakterületükön a legilletékesebbek, úgy gondolom,

rájuk

lehet

bízni

a

problémamegoldás

kiválasztását.

Elegendő

a

teljesítmények egyértelmű meghatározása, ami egyben az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés alapjául is szolgál.  Az intézmény fenntartójával folyamatos kapcsolat kialakítására törekedtem és a továbbiakban is ehhez tartom magam, mert a kölcsönös információszolgáltatás hozzájárul ahhoz, hogy mindig aktuális helyzetképünk legyen az intézményről, illetve a fenntartó elvárásairól. Az iskola színvonalas működésének elengedhetetlen feltétele, hogy jól átgondolt, reális vezetői programmal rendelkezzen a vezető, hiszen az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés vezetői ellenőrzése keretében is egyik fontos szempont az abban megfogalmazott célok, feladatok, fejlesztési elképzelések megvalósulásának vizsgálata. Ezért nem járok a fellegekben, valóban megvalósítható célokat, feladatokat fogalmaztam meg a programban. A különböző munkaterületeken szerzett vezetői és egyéb tapasztalatok és végzettségeim birtokában felkészültnek érzem magam az iskola vezetésére, ezért nyújtom be pályázatom. A vezetői program kidolgozásához az alábbi dokumentumokat tanulmányoztam és használtam fel:  SSZC alapító okirat,  pedagógiai program,  SSZC és saját SZMSZ,  házirend,  szülői SZMSZ,  DÖK SZMSZ,  éves értékelő jegyzőkönyvek, munkaközösségi beszámolók,  éves statisztikai jelentések,  KIR rendszerben található adatok,  fenntartó költségvetési beszámolója.

5


VEZETŐI PROGRAM 2. Helyzetelemzés, erőforrás bemutatása 2.1. Az intézmény tevékenysége, jogosítványai Az iskola által végzett tevékenységek felsorolását a fenntartó határozza meg az alapító okiratban. A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskolája feladatai az alapító okirat szerint: Fő feladat: szakmai középfokú oktatás, ezen belül az alábbi tevékenységeket végzi:  közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás,  szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás,  szakközépiskolai ágazati szakmai érettségire való felkészítés (a következő tanévben még egyetlen osztály lesz, amelyikben szakmacsoportos képzés folyik, ez az utolsó ilyen csoport),  szakközépiskolai ágazati szakmai érettségire való felkészítés nyelvi előkészítő évfolyammal,  felnőttoktatás,  felnőttképzés,  integráltan nevelhető SNI-S illetve BTM-es tanulók nevelése-oktatása,  pedagógiai szakszolgálati feladatok,  kifutó rendszerben szakmacsoportos oktatás (gépész, építész, informatika),  szakképző évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő oktatás és nevelés. Az intézmény három ágazatban biztosítja a fenti nevelési-oktatási tevékenységeket: 1. gépészet, 2. építészet, 3. informatika.

Az érettségire történő felkészítésben részvevő osztályok között a legnagyobb változás a nyelvi előkészítő évfolyammal induló képzés bevezetése volt. Az 5 éves képzés keretében a 9. évfolyamon idegen nyelv, informatika, matematika, anyanyelv és kommunikáció, testnevelés tantárgyak oktatása folyik. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az új képzés sikeres, a jelentkezők száma évről-évre nőtt, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a tanulók az első év után nehezebben kapcsolódnak be a nagyobb követelményt támasztó tanulásba, eredményeik 6


gyengébbek a korábbi tanulókhoz képest. Az utóbbi néhány évben azonban csökkent az érdeklődés a képzés iránt, az idei évben erre szakra jelentkeztek a legkevesebben. A 2011/12-es tanévben két nyelvi előkészítős osztály indult ( 9.A és 9.C osztályok), ugyanakkor a fenntartó döntése értelmében a 2012/13-as tanévben már csak egy ilyen osztály indítására volt lehetőség (gépész osztály), és a következő tanévekben is így történt a beiskolázás. Érdekes színfoltot jelentenek az iskolai képzések között a rendészeti fakultációs osztályok. A belügyi rendészeti ismeretek elsajátítása után érettségi vizsgát is tehetnek a tárgyból még az idei tanévben, mert a továbbiakban csak 6. tárgyként választhatják. Ez a fajta képzés szintén kifutó jellegű, mert a jelenlegi fenntartó a 2016/17-es tanévben már nem engedélyezte az indítást, pedig sokan szerettek volna ebbe az osztályba járni. Az iskolába járó tanulók szívesen választják érettségi után iskolarendszerű szakképzés keretében az alábbi OKJ-s szakképzéseket: 1. gépgyártás-technológiai technikus, 2. magasépítő technikus, 3. CAD-CAM informatikus. Ezek a képzések nem csak az iskola diákjai között vonzók, hanem a megye több településéről és iskoláiból is sokan választják a technikus képzést érettségi után. A 2016/17-es tanévben indítandó egyik gépész osztály számára a mechatronikai technikus végzettség megszerzését tesszük lehetővé, figyelembe véve a környező cégek ilyen jellegű igényeit. A fiatalok az iskolában megszerezhetik az ECDL Nemzetközi Számítógép-használói jogosítványt. Az iskola alapító okirata szerint foglalkoztatást elősegítő képzéseket is szervez, vagyis felnőttképzési tevékenységet is folytat. A képzési választékot a mindenkori társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelően alakítják, amelyhez segítséget ad a Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. A tanfolyamok lebonyolításába több szervezet is bekapcsolódik (Türr István Képző és Kutató Központ, Nógrádi Gazdaságfejlesztő Nonprofit Kft, SZTÁV), de az iskola szakemberei is részt vesznek az oktatói tevékenységben. Ilyen képzések, tanfolyamok voltak pl. PLC programozó, motorfűrész kezelő, hulladékgazdálkodó, ECDL felkészítő …stb. 7


2.2. Tanulólétszámok alakulása Az intézmény tanulólétszáma fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Ezt szemlélteti az alábbi grafikon:

800 T a n u l ó l é t s z á m

700

722

712

685 633

600

597

500 400 300 200

100 0 2011/12-es tanév

2012/13-as tanév

2013/14-es tanév

2014/15-ös tanév

2015/16-os tanév

Tanévek

1. ábra: Tanulólétszámok alakulása (Forrás: iskolai statisztikai adatok)

Az iskola napjainkban még nem küzd beiskolázási problémákkal, a fenntartó által elvárt osztálylétszámokat tudjuk teljesíteni az induló osztályoknál, a létszámcsökkenés a későbbi évfolyamokról eltávozó tanulók miatt következik be. Ezért a hozzánk kerülő tanulók felzárkóztatására sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a továbbiakban. Az intézmény keresett a nógrádi fiatalok (sőt a határon túl is) között, szívesen választják ezt az intézményt középiskolai tanulmányaik elvégzéséhez. Köszönhető ez elsősorban a jól kidolgozott beiskolázási tervnek, illetve a nyílt napok népszerűségének, a megyei pályaválasztási bemutatóknak. A jelentkező tanulók képessége azonban fokozatosan romlik, így az elért tanulmányi eredmények is ennek megfelelően csökkennek. A tanulólétszám csökkenést ellensúlyozandó meg kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyek visszafordítják ezt a tendenciát. Ennek egyik lehetséges módja a felnőttoktatás keretében (esti tagozaton) történő képzések elterjesztése.

8


2.3. Személyi feltételek, az alkalmazottak végzettségei, képzettségei Az iskola alkalmazotti létszámát a köznevelési törvény előírásait figyelembe véve a fenntartó határozza meg. Ezek szerint az iskolavezetés az alábbiak szerint épül fel:  tagintézmény-vezető,  általános tagintézmény-vezető helyettes,  műszaki tagintézmény-vezető helyettes,  gyakorlati oktatásvezető. A nevelőtestület és a technikai alkalmazottak létszáma a 2015/16-os tanévben az alábbiak szerint alakul: Sorszám

1.

2.

Munkakör megnevezése

Létszám

Pedagógusok - főállású

45

- részfoglalkozású

1

- óraadó, áttanító

7

- GYES

0

- gyakornok

0

Technikai dolgozók - rendszergazda

1

- gondnok, raktáros, anyagbeszerző

1

-

- gazdasági ügyintéző

1

-

- iskolatitkár

1

- adminisztrátor

2

- karbantartó

2

- takarítók

6

- portások

3

-

Összesen (óraadók, áttanítók nélkül):

63

1. táblázat: Alkalmazotti létszámok (Forrás: KIR rendszer) A pedagógus létszám tartalmazza a vezetőket és 1 fő könyvtáros tanárt is. A diákönkormányzatot 1 fő pedagógus segíti. Az idei tanévben elértük, hogy 1 fejlesztő pedagógus végezze az SNI-s és BTM-s tanulók fejlesztését. Igaz, hogy ő több tagintézményben is végzi feladatát.

9


Az elmúlt 4 évben több kolléga végezte el a szakjának megfelelő mesterképzést (ami egyébként az alkalmazás feltétele is), így minden alkalmazott rendelkezik a jogszabályok által előírt végzettséggel. A technikai létszám jelentősen nőtt, hiszen saját alkalmazású portásaink és takarítóink vannak, korábban nem voltak. A technikai személyzet munkája nélkülözhetetlen az iskola alapfeladatainak ellátásához. Munkájukat szakértelemmel, lelkiismeretesen végzik, a tanulókkal való kapcsolatuk is megfelel az iskolai nevelő munka követelményeinek. Különösen sok munkája van a több, mint 250 számítógép, az iskolai hálózat üzemeltetését, karbantartását végző rendszergazdának, aki ezek mellett szakmai segítséget is nyújt. A gazdasági ügyintéző körültekintően, hozzáértéssel, lelkiismeretesen végzi feladatát. Az iskolatitkár nem régóta dolgozik az iskolában, de az iskola ügyviteli tevékenységét már jól ismeri, a jogszabályok alkalmazásában jártas, lelkesen dolgozik. Munkáját 2 adminisztrátor segíti, akik jól együttműködve dolgoznak az iskolatitkárral, és ügyesen ellátják teendőiket. A raktáros-gondnok feladatai sorában elvégzi az iskolai anyagbeszerzést is. Munkája szerteágazó, ugyanakkor nagy figyelmet és gondosságot igényel, segíti a pályázatok előkészítéséhez szükséges felmérések elvégzését is. Ő és a karbantartók összehangolt munkája biztosítja az iskola folyamatos, zavartalan működését. A takarítók 2016. február óta 8 órás munkarendben dolgoznak, ez természetesen kedvezőbb számukra is és az iskola is jobban járt. Alapvetően elégedettek lehetünk munkájukkal, néha a hiányzások miatt a helyettesítések okoznak problémát. Az alkalmazottak körében nem jelentős a fluktuáció, kivéve a takarítókat. Az alkalmazotti létszám elegendő és szükséges a színvonalas működéshez.

2.4. A nevelőtestület pedagógiai-oktatói munkája, eredményei „Az intézmény több mint 60 éves fennállása alatt a folyamatosan változó nevelőtestületek erőfeszítései eredményeként mára Nógrád Megye nagy tanulólétszámmal működő, színvonalas, kiemelkedő hagyományokkal rendelkező, a tanulók által keresett műszaki szakközépiskolájává vált. A változó körülményekhez alkalmazkodó intézmény a térség szakember szükségletét piacképes szakmák oktatásával biztosítja” (iskolai pedagógiai program). A nevelőtestület - annak ellenére, hogy kreatív, jól felkészült szakemberekből áll - olykor nehezen aktivizálható, és az önkéntesség sem jellemző minden esetben. A kapott megbízásokat 10


azonban a kollégák többnyire színvonalasan elvégzik, remek ötletekkel segítik a megoldandó problémák előrébb jutását. Tudom, hogy a kötelezően ellátandó tanórák száma magas iskolánkban (25-26 óra általában, és ezek csak a kerettantervekben előírt óraszámok), így fárasztó az egyéb tevékenységek ellátása, de ez mindenki esetében így van. Azon kollégák hozzáállását, akik a kötelező feladatokon túl nem szívesen vállalnak más tevékenységet, meg kívánom változtatni konkrét feladatok kijelölésével, azok értékelésével, nem a pedagógusokra bízom ilyen esetekben a feladatok kiválasztását. Továbbképzések a tanulók eredményesebb felkészítéséért Az elmúlt években a pedagógusok közül több, tapasztalt kolléga nyugdíjba ment, de sikerült olyan pedagógusokat alkalmazni helyettük, akik lelkesen, színvonalasan segítik az iskolai munkát. A korszerű, és a mai fiatalok neveléséhez szükséges újfajta nevelési módszerek elsajátítására a nevelőtestület tagjai közül többen vállalkoztak. A pedagógusok szívesen vettek részt olyan képzéseken, amelyek akár új szakot jelentettek, mesterképzésben tanultak, vagy kétszintű érettségi követelte ismeretekre, érettségi-szakmai vizsgáztatói-elnöki jogosultság megszerzésére, konfliktuskezelésre, köznevelési szakértői tevékenység (mesterpedagógus) folytatására irányultak. A pedagógus továbbképzések keretében olyan képesítések megszerzése is fontos, amelyek az iskola sajátos tanuló összetételéhez, képzettségi szintjéhez igazodnak (SNI, magatartászavaros, beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő tanulók). Ilyen jellegű képzésen sajnos az elmúlt években nem tudtunk részt venni, pedig többször jelentkeztünk, sajnos a pedagógiai intézet nem tudta megszervezni iskolánkban a képzést, pedig volt elég jelentkező. Fontosnak tartom, hogy a kollégák ingyenes képzéseken teljesítsék a hétévenkénti 120 órát, mert egyébként magas összegeket kell fizetni értük. A továbbképzési programot minden évben felülvizsgáltuk és elkészítettük a beiskolázási terveket, így nincsen olyan kolléga, aki ne teljesítette volna a továbbképzést a rá vonatkozó időszakban, illetve még van ideje a teljesítésre. Munkaközösségek a pedagógusok munkájának segítéséért A tantestület tagjai az oktató és nevelő munka eredményesebb megvalósítása érdekében munkaközösségeket hoztak létre, amelyek a következők:  természettudományi munkaközösség,  idegen nyelvi munkaközösség, 11


 társadalomtudományi munkaközösség,  testnevelés-egészségfejlesztés munkaközösség,  osztályfőnöki munkaközösség,  gépész munkaközösség,  építész munkaközösség,  informatika munkaközösség. A munkaközösségek éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. A féléves és év végi beszámolók alapján megállapíthatjuk, hogy ezek a tervek nem mindig 100%-an teljesülnek, legtöbbször objektív akadályok miatt. A vezetők kiválasztása az igazgató feladata a tagok véleményének kikérése mellett. Jó lenne, ha mindenki kipróbálná ezt a feladatot, de nem mindenki vállalja, így legtöbb munkaközösség vezetője hosszú idő óta ugyanaz a kolléga. A közösségek betöltik szerepüket, de szeretném, ha a vezetők aktívabban kapcsolódnának be a pedagógus

minősítésekbe

úgy,

hogy

óralátogatásokkal,

tantervek,

tanmenetek

tanulmányozásával, óratervek elemzésével a munkaközösségbe tartozó kollégák szakmai munkáját jobban megismerve segítenék a vezetők értékelő munkáját a minősítés során. Nagy jelentősége van a munkaközösségeken belüli egyeztetésnek. Ezen a téren több munkaközösség végez eredményesebb munkát, a tananyagok, módszerek egységesítését fontos feladatnak tekintik. Ezt a közös munkát ki kell terjeszteni minden közösségre. Felzárkóztatás, tehetséggondozás a tanulók eredményesebb felkészítéséért A hagyományos osztályokban az tapasztalható, hogy a tanulók komoly alapkompetencia hiányokkal érkeznek. Ezeknek a lemaradásoknak a pótlására a pedagógusok két hónapos felzárkóztató tevékenységet végeznek az első két évfolyamon. Ez az idő azonban kevés, nem tudja kompenzálni a tanulók elmaradását. Fontos a felzárkóztató munka a miatt is, mert a felvételt nyert tanulók általános iskolai eredményei egyre gyengébbek, a kistelepülésekről érkező tanulók képességei, neveltsége nagyon szóródik, ezért lényeges az egy szintre hozás annak érdekében, hogy a középiskolai tananyag elsajátításához megfelelő alapokkal induljanak. A probléma megoldásán gondolkodni kell a következő időszakban. Oktatásunknak minél több kreatív, jó problémamegoldó képességgel rendelkező, széles látókörű, tehetséges embert kellene nevelnie, de számukra nincs külön tanterv, a pedagógusnak kell eldöntenie, hogy hogyan, milyen módszerekkel, milyen területen fejleszti a kiemelkedő tanulót. A tehetséges tanulók kiválasztása, felkészítése egy-egy versenyre, vagy a továbbtanulásra ezért 12


nagyon nehéz. A Stromfeld iskolában is egyre több erőfeszítést igényel a pedagógusoktól ez a tevékenység. Ennek ellenére szép eredményeket érünk el elsősorban szakmai versenyeken, de jól szerepelnek tanítványaink sportversenyeken is.

Közismereti tárgyakból csak ritkán jutnak

tovább a helyi, megyei fordulókból. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen már évek óta jutnak be diákok a döntőbe: az utóbbi időben szinte minden évben volt döntősünk, akik nagyon szép eredményeket értek el (1. 5. 7. helyezés). A másik jelentős megmérettetés a tanulók számára a Szakmai Érettségi Tantárgyak Versenye. Ezen a versenyen is sikerült döntőbe jutnunk, az elért eredmények valamivel gyengébbek, mint az OSZTV versenyeken. Az előző tanévekben főleg gépész, de építész szakon is jutott már döntőbe 1-2 tanuló. A testnevelés munkaközösség évek óta magas színvonalú versenyeztetést valósít meg labdarúgásban (kis és nagypályán egyaránt) és jutnak el a területi, országos megmérettetésekre, és ott jó eredményeket érnek el, valamint a diákolimpiákon is. Az iskola tanulmányi eredményei A 2014/15-os tanév félévi adatai alapján az alábbi eredményeket értük el: Iskolai tanulmányi átlag: 3,026 Ágazatonkénti tanulmányi átlagok:  építőipari: 3,044  gépipari: 3,258  informatikai: 3,048 A szakképzős évfolyamokon elért eredmények:  építőipari: 3,429  gépipari: 3,482  informatikai: 3,33 A bukások száma: 756, így minden tanulóra 1,2 bukás jut. Sajnos egyre több azon tanulók száma, akik 3-tól is több tárgyból buknak, ezért évfolyamismétlésre kötelezettek. Az elért eredmények az előző évekhez képest gyengébbek, az átlagokban 0,1-0,2–es csökkenést mutatnak szinte minden ágazatban. A legmagasabb a bukás matematika, irodalom, angol nyelv, magyar nyelv, fizika és kémia tantárgyakból. A tantárgyak közül 4 érettségi tárgy. A gyenge eredményeket több tényező 13


együttesen határozza meg: a gyerekek a gyenge alapozás és a szorgalom hiánya miatt a fenti tantárgyakból csak nehezen tudnak megfelelni. Nem nagy mértékben, de folyamatosan nő a bukások száma angolból és informatikából, nem nagy mértékben, de folyamatosan csökken történelemből és németből. Ez kedvező tendencia, hiszen ezek a tárgyak is kötelező érettségi tárgyak.

Hiányzások Összes

Átlag /fő

Igazolatlan

2550

4

Igazolt

25546

40,3

Összes:

28096

44,3

Annak ellenére, hogy némileg csökkent az egy főre jutó hiányzások száma ezek az értékek még mindig nagyon magasak. Dicséretek-büntetések: 57 tantárgyi dicséretet kaptak a tanulók. Elsősorban szakmai tárgyakból, és a szakképzős évfolyamokon. A statisztikából leszűrhető általános következtetések: 

Az iskola tanulmányi átlaga több év óta hasonló, kismértékű csökkenő tendenciát mutat.



A három ágazat tanulói közül az építősök teljesítenek a leggyengébben, most már az informatikusok is hasonló eredményt mutatnak, a gépészek a legjobbak.



Az érettségi tantárgyak szinte kivétel nélkül a legalacsonyabb átlagot mutató tantárgyak között szerepelnek (kivéve történelem és német). Különösen rossz a helyzete a matematika és az irodalom tantárgyaknak.



Magas a bukott tanulók és a bukások száma.



Arányában magas a bukások száma a szakképző évfolyamokon.



Bár az igazolt, s az igazolatlan hiányzások csökkentek valamelyest az előző évhez viszonyítva, még mindig magas a hiányzások száma.



Összefüggés mutatható ki a hiányzások és a gyenge tanulmányi eredmény között. 14




A középiskolába kerülő tanulók szinte mindegyike alacsonyabb tanulmányi átlagot produkál az általános iskolainál.

A lemorzsolódás csökkentése és a jobb teljesítmény elérése érdekében nagyon fontosnak tartom a különböző képességű tanulók felzárkóztatását, különösen a 9. illetve a nyelvi előkészítő évfolyamokon. Ezt szeretném, ha beiktatnánk a tanórák közé, amennyiben az új kerettantervek ezt lehetővé teszik, és addig folytatni, amíg szükséges, illetve lehet. Az országos kompetencia mérések eredményei Két területen (olvasás-szövegértés és matematikai eszköztudás) vizsgálja a felmérés, hogy tudjae alkalmaznia a tanuló az elsajátított tudást. Az elért eredményeket az iskolák minden évben megkapják, amelyek nyilvánosak, és objektív mércét jelentenek, jól összehasonlíthatók országos eredményekkel, vagy a szakközépiskolák tekintetében is. A Stromfeld iskola eredményei a 10. évfolyamon: Matematika Tanév

Iskolai átlag

Szakközépiskolai átlag

2010

1639

1599

2011

1658

2012

Olvasás-szövegértés Országos

Országos

Iskolai átlag

Szakközépiskolai átlag

1613

1554

1612

1620

1624

1635

1611

1604

1617

1661

1616

1632

1628

1592

1603

2013

1611

1625

1640

1599

1607

1620

2014

1564

1615

1631

1530

1581

1597

2015

1610

1633

1645

1577

1585

1601

átlag

átlag

2. táblázat: Kompetencia mérések eredményei (Forrás: Oktatási Hivatal FIT jelentések)

Míg az országos és a szakközépiskolai eredmények gyakorlatilag alig változnak, addig iskolánk teljesítménye folyamatosan csökken, bár a 2015-ös eredmények némi javulást mutatnak. Az elért eredményekből

megállapítható,

hogy matematika

terén

2013-ig

az

országos

és

a

szakközépiskolai átlagot is meghaladó teljesítményt nyújtottak a tanulók. Átlagosan 2%-al jobb teljesítményt mutatnak az adatok a szakközépiskolákhoz képest, az országos átlaghoz viszonyítva pedig átlagosan 1 %-al. 2013-tól kezdve azonban megváltozott ez a tendencia,

15


mindkét értékhez viszonyítva csökkentek a teljesítmények, az országos átlaghoz képest 2-5 %-al, a szakközépiskolákhoz képest pedig 1-4 %-al. Az olvasás-szövegértés eredményei elmaradnak (nem szignifikáns az elmaradás) mind a szakközépiskolai, mind az országos átlaghoz képest, kivéve a 2011 és 2012-es tanéveket, akkor a szakközépiskolai átlaghoz viszonyítva jobb eredményt nyújtottak a tanulók, sőt 2012-ben az országos átlaghoz viszonyítva 1,5%-al jobban teljesítettek. 2013-tól azonban itt is megfigyelhető a lassú csökkenés: a szakközépiskolákhoz képest 2-4 %-os, az országos átlaghoz képest 1-5 %os. A fenti eredmények is azt mutatják, hogy komolyabb felzárkóztató munkát kell végeznünk a továbbiakban. 2.5. Vezetési struktúra

2. sz. ábra: Szervezeti felépítés (Forrás: Iskolai SZMSZ)

16


A vezetési struktúra, a vezetésen belüli munkamegosztás a Szervezeti és Működési Szabályzatban megtalálható, annak néhány jellegzetességét megemlítem:  A tagintézmény-vezető és helyettesei feladatai egyrészt szervezési, igazgatási, másrészt szakmai‐irányító, koordináló tevékenységekből állnak. (Minden adminisztratív jellegű feladatnak felelős gondozója van).  A gyakorlati oktatást irányítja a gyakorlati oktatásvezető.  A szakmai munkaközösségek szakmai alapon szerveződnek.  A tervkészítések (tantárgyfelosztás, tanév rendje stb.) alulról építkező technikával, munkaközösségi szinten megfogalmazott javaslatok összegyűjtésével és a vezetőség összehangolásával valósulnak meg.  Az igazgatói tanács és a minőségirányítási csoport nem működik, tevékenységeik nem tisztázottak, így helyettük nem is alakult más szervezet. A vezetési struktúra pontosan rögzíti, hogy az egyes munkaközösségek tagjainak mely vezető a közvetlen felettese, így mindenki egyértelműen láthatja, hogy kivel kell a kapcsolatot tartani. 17


A nevelőtestület tagjai a munkaközösség vezetők és a helyettesek segítségével kommunikálnak a tagintézmény-vezetővel. A Szülők közössége, a Közalkalmazotti Tanács, a Szakszervezet és a Diákönkormányzat közvetlenül a tagintézmény-vezetőhöz tartoznak. A technikai dolgozók közvetlen felettese a tagintézmény-vezető: iskolatitkár, adminisztrátorok, a gazdasági ügyintéző (raktáros-gondnokanyagbeszerző),

illetve

a

gyakorlati

oktatásvezető

(raktáros-gondnok-anyagbeszerző,

karbantartók). A rendszergazda felettese a műszaki tagintézmény-vezető helyettes. A tagintézmény-vezető ennyi szervezettel egyszerre nem tud érdemben megfelelő színvonalon foglalkozni, ezért a továbbiakban a helyettesek számára delegálnám az egyes szervezetekkel való kapcsolattartást, feladatokat (értekezletek összehívása, a szervezet tájékoztatása az őket érintő témákról, jogszabályok ismertetése, módosításokra a figyelem felhívása, vélemények kialakítása, jegyzőkönyvek elkészítése). A jogszabályok kötelezővé tették, hogy Intézményi Tanács alakuljon (szülők, székhely település önkormányzata, nevelőtestület azonos számú képviselőiből), amely két évvel ezelőtt létre is jött. Tevékenysége a jogszabályok szerint nagyon kevés feladatra korlátozódott (vélemények kikérése, beszámolók értékelése), így igazán nem töltött be lényeges, véleményformáló feladatot. A szakképzési centrum, mint új intézmény megalakulása után törölték is a nyilvántartásból. Azóta új tagokkal nem szervezték meg a tanácsot. A jelenlegi struktúrán jelentős változtatást nem szeretnék tenni, csupán a feladatok egyenletesebb elosztását szeretném elérni, hogy hatékonyabb legyen munkánk. A felnőttoktatás és a felnőttképzés bonyolítását is egy-egy helyettesnek vagy a gyakorlati oktatásvezetőnek adnám feladatul.

18


2.6. Tárgyi feltételek Az intézmény két épületben végzi a nevelő-oktató munkát. Az egyik a Rákóczi útra néző, amelyen jelentősebb felújítás nem történt (kivéve a nyílászárók cseréjét, illetve a hőközpont felújítását). Ebben a részben vannak az irodahelyiségek, illetve itt folyik a közismereti és szakmai elméleti tárgyak oktatása. A másik épület a gyakorlati oktatásnak ad helyet, amelynek felújított részében működik a Salgótarjáni Szakképzési Centrum, ahol a szakmai irányítás és gazdálkodás folyik. Bár a fenntartók igyekeztek az épületek állagát megóvni, de az idők folyamán elhasználódtak a gépészeti, energiaellátó rendszerek, a tetőszerkezet, a külső-belső burkolatok, a vizesblokkok. Ezek felújítása elkerülhetetlen, bár tudjuk, hogy egyszerre mindez nem valósítható meg. A felújítások csak pályázati források révén realizálhatók, amelyhez a tulajdonos hozzájárulása is szükséges. Az iskola eszközellátottsága számottevő mennyiségi és minőségi változáson az utóbbi 4 évben nem ment keresztül, csupán 2 tanterem informatikai eszközeit és az egyik szervert sikerült kicserélni, illetve egyéb informatikai és építészeti eszközök beszerzésére nyílt lehetőség. Ennek ellenére korszerű eszközök használatával sajátíthatják el a fiatalok a három ágazat ismereteit. Az alábbi eszközök, laborok, termek állnak az oktatáshoz rendelkezésre: Informatika területen:  számítástechnikai eszközökkel felszerelt 7 db, 12 – 20 tanulói számítógépes munkahellyel és egyéb kiegészítőkkel felszerelt számítógépterem, A közeljövőben a CISCO Hálózati Akadémiához való csatlakozás révén újabb eszközök beszerzésére lesz lehetőség, amelyek nélkülözhetetlenek majd a szakmai érettségi vizsgákra való felkészítéshez, lebonyolításához. Gépészeti területen:  az automatika témakör gyakorlati oktatásához 1 db, számítógépes munkahelyeket is tartalmazó automatika laboratórium,  oktató és termelői CNC (eszterga, maró) szerszámgépekkel felszerelt és számítógépes szimulációs szoftverekkel ellátott CNC – oktatólaboratórium,  gépészeti mérő és anyagvizsgáló labor,  2 db többféle hegesztési eljárás oktatására alkalmas hegesztőműhely,  gépi forgácsoló műhely a hagyományos megmunkálásokra és kézi megmunkáló műhely, 19


Építészeti területen: 

kőműves műhely,



faipari megmunkáló műhely,



építészeti anyagvizsgáló labor,

A számítógéppel segített oktatáshoz kialakított 11 tanteremben a szakmai elméleti oktatást magas színvonalú szemléltetéssel lehet elvégezni, A több, mint 10 ezer kötetes iskolai könyvtár szakmai és szépirodalmi művekkel, elektronikus ismerethordozókkal segíti az iskola nevelő-oktató munkáját. Az iskola elegendő számítógéppel és szoftverekkel rendelkezik. A további évek során ezt a gépparkot karbantartani, felújítani nem kevés ráfordítással lehetséges. Az informatikai eszközök cseréjére folyamatosan szükség van, hiszen hamar elavulnak. A közismereti tárgyak oktatásához néhány esetben fejlesztésre lesz szükség (kémia, fizika, biológia, földrajz oktatási segédanyagok). A gyakorlati oktatásra rendelkezésre állnak az alapképzést szolgáló eszközök, Az ehhez szükséges eszközparkot továbbra is gyarapítani és fenntartani szükséges. Az iskola tanulói használják a korábbi TISZK korszerű eszközökkel felszerelt termeit (CNC gépterem, számítógépterem, gépészeti mérő és anyagvizsgáló labor, 3D stúdió), amelyek reméljük, a továbbiakban is segítik a korszerű oktatást. 2.7. Az iskolahasználók érdekképviseleti szervei A tanulói közösség legfontosabb érdekvédelmi szervezete a diákönkormányzat. A működésükhöz szükséges SZMSZ-el rendelkeznek, amely rögzíti a jog és érdekérvényesítési feladatait, program- és rendezvényszervezési feladatait, kommunikációs és tájékoztatási feladatokat, illetve megfogalmazza a jogaikat. Munkájukat pedagógus segíti. Az iskolavezetés biztosítja számukra a működés tárgyi feltételeit (berendezett stúdió, klubhelyiség, a diákrádió működtetését, az iskolaújság megjelenését az iskola finanszírozza). Az önkormányzat a diákélet önálló szervezését (bár néha csak fellángolásaik vannak) és a tanulók teljes körű érdekképviseletét még nem látja el, de jó kezdeményezéseik vannak, amelyeket színvonalasan oldanak meg (gólyatábor, diáknap, iskolaújság, iskolarádió),

20


Nem alakult iskolaszék, helyette a szülők képviselőiből álló Szülői Közösség működik, a köznevelési

törvényben

és

végrehajtási

rendeleteiben

meghatározott

jogosítványok

betartásával. A szülők is rendelkeznek működésükhöz szükséges SZMSZ-el, amelyben feladataik, jogaik és hatásköreik is megfogalmazásra kerültek. Segítőkészen viszonyulnak az iskola életéhez, programjaihoz, de önállóságban, kezdeményezőkészségben még fejlődni szükséges. Itt érdemes szólni az iskolába járó gyermekek családi hátteréről. A diákok családjaiban, jelentős számban fordul elő teljes vagy részleges munkanélküliség. A gyermeküket egyedül nevelő szülők száma is magas. Egyre több a roma származású tanulók aránya, akik közül vannak halmozottan hátrányos helyzetűek, számukra a felemelkedésnek egyetlen lehetséges útja a tanulás és a megszerzett tudás megalapozta érvényesülés. A szociális hátrány együtt jár az esetek túlnyomó többségében a mentális hátrányokkal. Az ingerszegény környezetben élő családok gyermekeire is jellemző a motiválatlanság. A bármilyen területen hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás mindenképpen plusz feladat elsősorban az osztályfőnökök, de a szaktanárok számára is. Az iskolába járó fiatalok szülei sokszor nem tudnak segíteni gyermeküknek nem csak a tanulásban, hanem lelki-fizikai problémáik kezelésében, tehetetlenek a gyermekek néha érthetetlen viselkedésével szemben. Ebben a helyzetben a szülők magukra maradnak, ha nem segít az iskola, a pedagógus, ezért fontos a folyamatos, együttműködő, jó kapcsolat kialakítása az iskola és az osztályfőnökök között. A kapcsolattartás számos formája közül választhatnak a szülők: szülőértekezletek, fogadóórák, digitális napló, elektronikus levél, de a személyes megkeresés és a telefonkapcsolat is a szülők rendelkezésére állnak. Az iskola mindent megtesz a fiatalok tanórán kívüli idejének értékes eltöltéséért, hiszen számtalan program közül választhatnak az érdeklődők (az iskolai hagyományok sora, kirándulások, sportversenyek, színházlátogatások, hangverseny látogatások, táborok), így is segítve abban, hogy ne az alkohol, a dohányzás, a rossz társaság és a drog legyen a vonzó alternatíva. Az intézményi szintű érdekegyeztetés egyik jogintézménye a munkavállalók által közvetlenül választott közalkalmazotti tanács. Működésük a közalkalmazotti szabályzat szerint történik. Az iskolában a tanács ismeri jogait, egyetértési és véleményezési jogosítványaival él is, Az eddigi tanács működési ideje lejárt 2015. augusztus 31-én. Új megválasztására nem került sor,

21


mert nem volt tisztázott, hogy tagintézményenként lesz-e közalkalmazotti tanács, vagy egy lesz a centrumban. Az intézményben reprezentatív szakszervezet a Pedagógus Szakszervezet, amely a közalkalmazottak másik érdekegyeztető fóruma. Mivel nincs megújított kollektív szerződés, így tevékenységük korlátozott. 2.8. Az iskola hagyományai, külső kapcsolatai Minden iskolában fontosak a hagyományok. Ettől érzik úgy a fiatalok, hogy egy közösséghez tartoznak. Külsőségek, rítusok, szokások, amelyek felemelő érzést adnak a tanulóknak, az összetartozás büszkeségét. Minden középiskola életéhez szervesen kapcsolódnak az egységesen kialakult sok évtizedes vagy régebbi hagyományok, mint szalagavató, ballagás, gólyák fogadása, iskolanapok, sportrendezvények. Ezek az események segítik az iskolai közösségek kialakítását, az iskolához fűződő kapcsolatok elmélyítését, ünnepélyessé téve a felnőtté válás különböző lépcsőfokait. Ezeken túlmenően azért is nélkülözhetetlenek ezek a szokások, mert színesítik a monoton tanulási folyamatot, más élethelyzetekben próbálhatják ki magukat a tanulók és a pedagógusok is, és nem utolsó sorban vannak olyan tanulók, akik csak így jutnak el egy-egy színházba, múzeumba, sportrendezvényre, ünnepségre. A Stromfeld iskola élen jár ezen a téren. Mára kialakult hagyomány rendszere tulajdonképpen két iskola tradícióit ötvözi, hiszen az 1996-os egyesítés révén a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola szokásainak egy része is méltán került be a megőrzendők közé. A nemzeti ünnepek és egyéb megemlékezések az iskola aulájában zajlanak vagy iskolarádión keresztül. A lebonyolításért minden évben az éves munkatervben meghatározott pedagógusok és osztályok a felelősek, akik szívesen vesznek részt a szervezésben. Az iskolába kerülő tanulók az első év szeptemberében megrendezendő jelvényavatón válnak az intézmény igazi diákjaivá. A végzős diákok számára is kialakultak a rituálék: szalagavató, az azt követő vacsora és bál, végül a ballagás.

22


A névadó tiszteletére is több rendezvény színesíti az iskolai életet: Aurél-napi szavalóverseny (megyei szervezésű), Stromfeld Napok rendezvénysorozata (különböző vetélkedőkön, sport- és szaktárgyi versenyeken mérhetik össze tudásukat a tanulók, meghívott előadókkal színvonalas szakmai fórumokat rendeznek, Kós Károly Galéria kiállításai évente több alkalommal). A diákok is segítenek a szokásos rendezvények szervezésében, amelyek a következők: gólyatábor, diáknap, karácsonyi megemlékezés. A felsorolt rendezvények adnak igazi karaktert az intézménynek, ezért megőrzendők. Sportolásra is van alkalma a diákoknak, hiszen házi bajnokságokon (labdarúgás, kézilabda, röplabda, atlétika), illetve kiemelt rendezvényeken vehetnek részt (Stromfeld-Napi labdarúgó torna). Az egészséges életmódra nevelés terén régi hagyománya van a vízi táboroknak és a sí táboroknak. A tanulók több városi, országos és külföldi versenyeken is összemérhetik teljesítményeiket. Az iskola rendelkezik tornateremmel, sportudvarral és kondicionáló teremmel. A mindennapi testnevelés bevezetésével ezek a termek nem elegendőek, ezért szorgalmazzuk a tornaterem ketté választását. A változatos és számos program ellenére törekedni kell arra, hogy a sport, az egészség megőrzése a fiatalok igénye legyen, ne kampányszerűen mozogjanak. Meg kell vizsgálni, hogy vannak-e olyan sportágak, mozgásformák, amelyekre lenne igény és a feltételek megteremthetők. Az iskolai munka elképzelhetetlen a helyi társadalmi szervezetek, gazdálkodó cégek, szakmai szervezetek, ifjúsági szervezetekkel való kapcsolat nélkül. A velük való élő kommunikációra is sok időt fordít a vezetőség, illetve a megbízott pedagógusok. Az

iskolai

munka

megfelelő

szintű

irányításának

érdekében

az

iskola

állandó

munkakapcsolatban áll a következő intézményekkel: 

fenntartó, szakképzési centrum és tagintézményei,



Nógrád Megyei Szakszolgálat és tagintézményei,



NSZFH, OH,



Salgótarjáni Pedagógiai Oktatási Központ,



helyi oktatási intézmények vezetősége (Bolyai, Madách), 23




az iskola-egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő),



az iskolát támogató alapítványok kuratóriuma (Stromfeld Alapítvány, Iskola az Építészetért Alapítvány),



Műszaki Oktatási (Kamara) Egyesület,



Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara,



Nógrád Megyei Munkaügyi Központ,



helyi, megyei termelő, gazdálkodó szervezetek, egyének, különös tekintettel az iskola képzési profiljához illeszkedő cégek,



helyi gyermek- illetve ifjúsági szervezetek.

A jól kiépített kapcsolatrendszer is hozzájárul ahhoz, hogy az iskolának jelenleg nincsenek beiskolázási problémái, és a helyi szervezetek is alapos információkkal rendelkeznek az intézmény tevékenységéről, eredményeiről, ezért ennek megőrzése mindenképpen követendő. Ennek köszönhető, hogy a cégek szívesen alkalmazzák végzett tanulóinkat, többször kérnek segítséget, ajánljunk tanulókat, illetve lehetőséget biztosítanak nyári gyakorlatok végzésére. 2.9. A felnőttoktatás és a felnőttképzés helyzete Iskolánkban jelenleg nincs felnőttoktatás annak ellenére, hogy tanév elején és félévkor is meghirdettük. A probléma ezzel kapcsolatban az, hogy iskolánk érettségihez kötött képzéseket tud vállalni, illetve olyan képzést (CNC gépkezelő), amely már meglévő végzettséghez kötött. Ezért nagyon kevesen tudják ezeket a feltételeket teljesíteni, illetve a munkahelyek sem mindig biztosítják az órákon való részvételt. Így kellő számú jelentkező híján nem tudtunk indítani csoportot. A továbbiakban több helyen történő hirdetéssel, cégek megkeresésével el kell érni, hogy beinduljon a felnőttoktatás. Saját felnőttképzési csoportunk jelenleg nincsen, csak más cég által szervezett képzésnek adunk helyet és oktatót. Valószínű, hogy hamarosan elkezdjük ezt a fajta képzést is, azokban a szakmákban, amelyek az iskola profiljába illeszkednek.

24


2.10.

Az intézmény költségvetése

A szakképzési centrum (annak részeként az iskola) gazdaságilag önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

A költségvetés elkészítése így az ő feladatuk, amelyben az iskola

gazdasági ügyintézője, vezetője is segít. A 2015. évi költségvetés teljesítéseit az alábbi táblázat mutatja (ebben az évben az intézményünk nem rendelkezett önálló költségvetéssel):

2015.félévi (e Ft)

KIADÁSOK - személyi juttatások

2016. évi terv (nem elfogadott), (eFt)

110 206

219 396

- járulékok

29 200

59 237

- dologi kiadások

11 669

46 800

162

5 000

-

karbantartás

-

közműköltségek

7 576

15 000

KIADÁSOK ÖSSZESEN:

151 075

325 433

832

15 000

- fenntartói támogatás

150 243

310 433

BEVÉTELEK ÖSSZESEN:

151 075

325 433

BEVÉTELEK - intézményi működési bevétel

3. táblázat: 2015. évi költségvetés (Forrás: fenntartó költségvetési beszámolója) Megjegyzés: A 2015. évi adatok csak féléves eredmények.

Az iskola bevételei közé sorolandók a terembérletek díjai, a felnőttképzés bérleti díjai és az esetleges pályázati támogatások. Az adatokból látszik, hogy míg tavaly a teljes költségvetés 73%-a (éves szintre becsülve) személyi juttatásokra fordítódott, addig az idei évre ez az arány 67%, vagyis a dologi kiadások növekedést mutatnak, ami azt jelenti, hogy reményeink szerint több pénz jut karbantartásra (ami rendkívül fontos), illetve a szakmai anyagokra,

25


A 2016-os évre elkészítettük az önálló költségvetésünket. Az abban szereplő egyes előirányzatok nagyobb nagyságrendet képviselnek az előző évhez képest, de nem tudjuk, hogy maradnak-e ezek az összegek. 3.

Új feladatok, fejlesztési elképzelések

A Salgótarjáni Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskolája fennállása alatt számos változáson ment keresztül, de ezek a változások mindig pozitív irányba vitték, és ezeknek, valamint az elhivatott vezetőknek köszönhető, hogy ma olyan iskolaként működik, amely stabil beiskolázási lehetőségekkel, értékes tradíciókkal a megye kiemelkedő intézménye. Hogy milyen iskolát szeretnék, megfogalmaztam a bevezető részben, a továbbiakban szeretném bemutatni, hogy a megvalósítás módját hogyan képzelem. 3.1. Jogszabályváltozások miatti feladatok Az iskolánk 2016. szeptember 1-jétől szakgimnáziummá válik, amely számos új feladatot hoz számunkra, ezért az elkövetkező tanév/tanévek újabb kihívások elé állítják a köznevelési intézményeket, jelentős tartalmi változást jelentenek. A jövő fiataljai megújított középiskolai rendszerben tanulhatnak, ezen keretek között érettségi vizsgára is felkészülnek. Reméljük, hogy az új képzési forma nagyobb vonzóerőt jelent majd a fiatalok számára, így növelve az iskolánkba jelentkezők számát. Az első négy évfolyamon szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik majd egységes kerettantervek szerint a közismereti képzés mellett. Ezek a kerettantervek még nem jelentek meg, így nem tudjuk, hogy mely tárgyakat, hány óraszámban kell oktatnunk. A szakgimnáziumban a szakmai érettségi vizsga megszerzése mellett az OKJ-ban meghatározott, szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés is szerezhető. Az alábbi jogszabályokat a 2015. évi LXV. törvény jelentős mértékben módosította, a módosítások egy része 2016. szeptember 1-jén lép hatályba, illetve egyes elemei 2017. január 1-jén:  2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési törvény,  2011. évi CLXXXVII. Szakképzési Törvény,  2013. évi LXXVII. felnőttképzési törvény. 26


Az idén módosult a 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről, amely már tartalmazza az új képzési szerkezetnek megfelelő szakmákat (néhány szakmát töröltek, illetve újakat vettek fel). A fenti változások tükrében, valamint a helyzetelemzésben megfogalmazott megjegyzések, kritikák mentén állítottam össze az iskola fejlesztésére vonatkozó elképzeléseimet. A következő tanév(ek) újra tanulóidő lesz, hiszen meg kell tanulnunk az új jogszabályokat, el kell sajátítani azok alkalmazását, Ez elsősorban a vezetőkre hárít számtalan feladatot, de a pedagógusok számára is nagyon sok tennivalót hoz. Úgy gondolom, hogy ez a felkészült, számos változást megélt nevelőtestület ezt a nagy horderejű változást is szakmai profizmussal oldja majd meg. A szakgimnáziummá válásból adódó feladatok Az új jogszabályoknak való megfelelés rengeteg többlet feladatot ró a tantestületre (működési dokumentumok felülvizsgálata), amelyet úgy kell elvégezni, hogy közben a nevelő-oktató munka színvonala ne változzon. A leglényegesebb módosítások az alábbiak:  Az iskola neve megváltozik, szerepelnie kell benne a szakgimnázium kifejezésnek, ugyanakkor még a szakközépiskola is megmarad, mert van kifutó osztályunk.

A

tervezet szerint a nevünk: Salgótarjáni SZC Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. Az alapító okiratban rögzítik a változást, amely a fenntartó feladata.  Az új kerettantervek kiadásával módosítani kell a pedagógiai programunkat, azon belül is elsősorban a szakmai programot és a helyi tantervet. Át kell nézni az egyéb változásokat is, és ha szükséges el kell végezni az új jogszabályoknak való megfelelést. A feladatot az egyik tagintézmény-vezető helyettes koordinálásával a munkaközösség vezetők végzik majd. A feladat elvégzésének határideje még nem ismert.  A szakgimnázium feladatai az érettségire való felkészítés tekintetében az alábbiak lesznek: 

az iskola biztosítja közép és emelt szinten a kötelező közismereti tárgyakból a 27


felkészülést, 

a képzés ágazatának megfelelő ágazati és ágazaton kívüli szakmai vizsgatárgy vizsgájára történő felkészítést,



az előző tárgyakon kívül legalább egy vizsgatárgyból emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés,



az emelt szintre történő felkészítés mellet és a kötelező vizsgatárgyakon kívül lehetővé kell tenni legalább kettő vizsgatárgyból középszintű vizsgára történő felkészülést,

A 2017. január 1-jén életbe lépő szabályok szerint (5/2016. (II.22.) Korm. rendelet 1. §) a helyi tantervben kell rögzíteni a fenti feltételeknek megfelelő tárgyakat, a felkészítés szintjét, és rögzíteni kell, hogy mennyi időt biztosítunk ezekre: emelt szint esetén legalább 276 órát, középszint esetén pedig legalább 138 órát.  Az új képzési rendszerhez szükséges pedagóguslétszámot nem tudjuk, nem ismertek az óraszámok.  Hasonló munka vár az SZMSZ-el kapcsolatban is. Elkészült ugyan a Salgótarjáni Szakképzési Centrum SZMSZ-e, de az nem tartalmaz olyan szabályokat, amelyek kifejezetten az iskolákra vonatkoznak. Ezért az SSzC SZMSZ-ét figyelembe véve kell a sajátunkat kialakítani.

Az SZMSZ-hez tartozó munkaköri leírások módosításában

rögzíteném a vezetők feladatait, arányos elosztásban. Az SZMSZ-t a másik tagintézmény-vezető helyettes irányításával kijelölt kollégák (elsősorban önként vállalva) készítik el. Határidőt itt sem ismerünk. 3.2. A nevelő-oktató munka fejlesztése Az iskola szakmai autonómiáját a nevelőtestület törvényben megfogalmazott jogai biztosítják. De ez csak akkor működik, ha a pedagógusok érdemben élnek jogaikkal, véleményüket, gondolataikat őszintén kimondják, pedagógiai kulturáltsággal, felelősségtudattal rendelkeznek. Egy ilyen nevelőtestülettel szeretnék együtt dolgozni. Tudom, hogy az iskola nevelői jól felkészült szakemberek, így az iskolai élet és munka leglényegesebb problémáira irányuló döntésekben minden alkalommal számítok javaslataikra, ötleteikre, örömmel veszem a hasznos kezdeményezéséket, támogatom azok megvalósítását. Gördülékenyebben menne a munka, ha a kollégák felelősségérzetük birtokában egy-egy nekik megfelelő feladat elvégzését szívesen vállalnák. 28


A képzési kínálat bővítése Az iskola képzési kínálata a mostani munkaerő piaci elvárásoknak részben felel meg. Az elmúlt időszakban láthattuk, hogy sok két informatikus osztály, (bár az egyik osztály rendészeti fakultációval indult, ezért volt keresett, így az informatika nem is nagyon érdekelte a tanulókat) indítása. A rendészeti fakultációt a fenntartó a 2016/17-es tanévben már nem is engedélyezte. Az informatikus osztályokban végzett tanulóknak csak egy része vesz részt technikusi képzésben. A cégekkel való kapcsolataink során ismertük meg munkaerő igényeiket, ezért döntöttünk úgy, hogy a fiatalok elhelyezkedését szem előtt tartva még egy gépész osztályt indítunk, amely mechatronikai technikus végzettséggel zárul. Ennek a képzésnek a tárgyi feltételeit folyamatosan meg kell teremteni (pl. decentralizált pályázat vagy a fenntartó segítségével). A széles képzési skála módot ad a tanulóknak arra, hogy az iskolába kerülve, okosan használva az egymásra épülő oktatási formákat, az épületen belül találják meg a továbbtanulás lehetőségét. Ezáltal a tanulók tudatosan tervezhetik, és tervezik is hosszabb távra tanulmányaikat. Egyre több fiatalnak lehet és kell így biztosítani az „érettségi + szakma” lehetőséget. A felsőfokú oktatásban végbemenő átrendeződés (keretszámok csökkentése) következtében arra fogok törekedni, hogy tanulóink lehető legnagyobb részét meggyőzzük, motiváljuk, hogy az érettségi vizsgát követően vegyenek részt az intézményünkben működő OKJ rendszerű szakképzésben. Értelemszerűen számítanunk kell más intézményekben végzett diákok jelentkezésére is, akiknek felkutatására fel kell használnunk az információs csatornarendszereket (rádió, televízió, sajtó). Próbálunk szlovákiai magyar tanulókat is ide csábítani, így növelve a létszámunkat. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy milyen további érettségire épülő szakképesítések megszerzésére tud az iskola felkészíteni. A szakmai munkaközösségek javaslata alapján a fenntartóval egyeztetve el kell indítani ezt a folyamatot. Az iskola szakmai hírnevének további erősítése, a munkaerő piaci igényeknek megfelelően, valamint a gazdaság szereplőivel kiépített kapcsolatok eredményes működtetése érdekében az 29


intézményi hagyományokhoz igazodva a felnőttképzési tevékenységet tovább kell folytatni a jól kiépített szervezetekkel (Türr István Képző és Kutató Központ, Nógrádi Gazdaságfejlesztő Nonprofit Kft., SZTÁV, Nógrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja). A felnőttoktatást be kell indítani, mert ez a fajta képzés nem csak tanulókat hoz, hanem a költségvetés bevételeit is növeli. A felnőttoktatásért és a felnőttképzésért felelősöket jelölök ki a helyettesek, gyakorlati oktatásvezető közül, közösen egyeztetve a kollégákkal. Törekedni kell arra, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek hozzásegítik tanulóinkat ahhoz, hogy képesek legyenek idegen nyelvi környezetben, az adott társadalmi szokásokat figyelembe véve az adott idegen nyelven új ismeretekre szert tenni, kommunikálni, önállóan véleményt alkotni, együttműködni, kapcsolatokat kialakítani. A külföldi kapcsolatrendszer kialakításával az is célom, hogy tanulóinkat a különböző kultúrák megismertetésén keresztül türelemre, megértésre és nyitottságra neveljük. (Erasmus programban való részvétel). Ennek a programnak a felelősévé nyelvtanárt választanánk. Fontos ez azért is, mert lehetséges, hogy tanulóink külföldön tudnak majd boldogulni, és a nyelvi hiányosság ne legyen akadálya a munkavégzésnek. A tanulók neveltségének javítása Tapasztalataim szerint egyre több a neveletlen gyermek, fiatal. A neveletlenségnek hosszú távú következményei is lehetnek: a durva gyerekekből durva felnőttek lesznek, akik viszont nem járulnak majd hozzá munkájukkal a közteherviseléshez, ellenben nagyon sokba kerülnek majd a költségvetésnek. Ezért nem véletlen, hogy az iskola pedagógiai programja szerint a tantestület a diákok nevelésére helyezi a hangsúlyt. A kilencvenes évek gazdasági és társadalmi változásainak köszönhetően jelentősen megváltoztak az értékrenddel kapcsolatos elképzelések és a családok nagy része nem mindig tud eligazítást adni a gyermekeiknek, hogy mi a követendő norma. A fiatalok nevelésének felelősségét a család és az iskola is a másikra akarja hárítani, egymásra mutogatnak, és így könnyebben jutnak kulcsszerephez az olyan tényezők, mint a média, a kortárs baráti csoportok, amelyek nem biztos, hogy a megfelelő értékrendet közvetítik.

30


Ezért vált fontossá az iskolai nevelés, a követendő normák bemutatása, a társadalmi elvárások megismertetése. Így a serdülők életében fontos szerepet kap az iskolai osztály, több tanulónál talán ez az egyetlen közösség, ahová tartoznak. Az egyre jobban eluralkodó negatív tendenciák helyett a tradicionális emberi erkölcsi értékek közvetítését, pozitív minták bemutatását, a társadalmi együttélés szabályainak megismertetését, és az alapvető erkölcsi értékek tudatosítását továbbra is kiemelt feladatnak tekintem. Ezt elérni nagyon nehéz, de a Stromfeld iskola szerteágazó tevékenységei során megfelelő példákat láthatnak a tanulók, amelyek orientálják viselkedésüket. A

pedagógiai

program

jól

felépítetten

megfogalmazza

a

személyiségfejlesztés,

közösségfejlesztés céljait, feladatait, de kézzel foghatóan nem tartalmazza a megvalósítás lehetséges módjait. Úgy gondolom, hogy a rengeteg cél és feladatok között rangsorolni kell, időben ütemezni kell és az eszközök alkalmazásáról is célszerű megegyezni. Ezek megvalósítását kezdeményezni fogom. A deviáns magatartás, az agresszív viselkedés kezelésére szakemberek segítsége mellett szeretném, ha a mindennapi munkánk során türelemmel fordulnánk a tanulók felé, bátorítanánk, dicsérnénk őket, barátságosak lennénk velük, így bizalommal lesznek irántunk, megtanulják becsülni önmagukat és másokat. Szeretném, ha ez a mentalitás jellemezné a nevelőtestületet. A nevelőtestülettel való kapcsolattartás, felkészültségének fejlesztése A nevelés-oktatás eredményességének kulcsa a pedagógus. Személyisége, szakmai– módszertani felkészültsége, szaktárgyi tudása alapvetően meghatározza oktatási–nevelési tevékenységét. Ennek tükrében továbbra is meghatározónak tartom az intézmény életét, fejlődését hosszútávon befolyásoló továbbképzéseken való részvételt. A továbbképzési tervnek megfelelően előnyt élveznek majd azok a továbbképzések, amelyek az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célok elérését szolgálják. Hasonló prioritást élveznek azok a tanfolyamok, továbbképzések, amelyek a digitális és nyelvi kompetenciák fejlesztését, valamint a tehetséggondozást és a felzárkóztatást (esélyegyenlőséget), SNI-s BTM-s tanulókkal való foglalkozást hivatottak biztosítani.

31


Nagyobb szerepet kívánok adni a munkaközösségeknek az ellenőrzésben, értékelésben, hiszen az egy közösségbe tartozók ismerik leginkább egymás erényeit, esetleges hiányosságait, a végzett munkát. Javaslataikra támaszkodni kívánok. A munkaközösségek saját éves munkatervükben tervezzék meg az ellenőrizendő területeket, az ellenőrzések gyakoriságát, az elemzés jellegét (strukturális vagy genetikus, írásban vagy szóban) és az értékelés formáját (jelentés, beszámoló, egyéni vagy csoportmegbeszélés, minősítés, értekezlet). Természetesen munkatervüknek összhangban kell lenni az iskola éves munkatervével.

Elengedhetetlennek

tartom

az

értékelésben

a

demokratizmust,

a

nyilvánosságot, a nyitottságot. Módot adok arra, hogy az értékelést a közösség véleménye, az egyén megállapításai megalapozottabbá tegyék. A munkaközösségekre az elkövetkező tanévben rengeteg munka hárul majd, hiszen a kerettantervek megjelenése után el kell kezdeni az új tantervek kidolgozását, illetve az ennek megfelelő tanmenetek kimunkálását. Az új helyi tanterv elkészülte után, az abban megfogalmazottak tekintettel, meg kell vizsgálni, milyen módszerekkel tudjuk az oktatás színvonalát az eddigiekhez képest javítani, mit tehetünk annak érdekében, hogy minden tanuló képességeinek megfelelő oktatásban részesüljön (felzárkóztatások,

tehetséggondozás,

versenyekre,

felvételire

történő

felkészítés).

A

felzárkóztatás kiemelten kezelendő, hiszen minden mérés azt mutatja, hogy egyre rosszabb eredményeket érnek el tanulóink, képességeik egyre gyengébbek. Ezt a tevékenységet jó lenne beépíteni az órarendbe, ha ez lehetséges. Több munkaközösségi beszámolóban szerepelt, hogy matematikából fontos lenne a csoportbontás, ami lehetővé tenné az érettségire való hatékonyabb felkészítést, hiszen kisebb létszámmal dolgozva nagyobb eséllyel tudjuk az egyéni hiányosságokat felismerni és pótolni. Ennek lehetőségét megvizsgáljuk, és ha az óraszámok lehetővé teszik a 9. évfolyamon bevezetjük a következő tanévtől. A munkaközösségeket be kívánom vonni a pedagógus minősítések folyamatába, segítsék a vezetők értékelő tevékenységét, hiszen ők ismerik legjobban a kolléga munkáját. Fontosnak tartom egy-egy munkaközösségen belül a közös tananyag, tanmenet, módszerek kialakítását és alkalmazását. Célom az, hogy a pedagógusok jobban átlássák az iskola működésének jogi, pénzügyi folyamatait, ami a közösen kitűzött célok végrehajtását elősegíti. Bár tudom, hogy ezek a területek nem nagyon érdeklik a kollégák jelentős részét, de igyekszem tájékoztatni a közösséget minden lényeges eseményről, eljárásról, újdonságról. Nyilvánvalóan nem cél a 32


minden területre kiterjedő részletes tájékozottság, de úgy vélem, hogy a célok, módszerek megismertetése hatékonyabbá teszi a közös célok megvalósítását. Elengedhetetlennek tartom, hogy a vezetők rendelkezzenek jogi ismeretekkel, ismerjék és tudják alkalmazni a jogszabályokat, képesek legyenek határozatokat készíteni a KET előírásainak megfelelően, ezért ilyen jellegű továbbképzésüket támogatom. Pedagógus minősítés, önértékelés, tanfelügyeleti ellenőrzés A pedagógusok minősítése új tevékenység az iskolákban. Intézményünkben eddig 7 kolléga minősült, 6 fő Pedagógus II. fokozatba került, 1 fő pedig mesterpedagógus lett. Az idei évben már többen nem vesznek részt minősítésben. 2017-ben 2 kollégának kötelező lesz a minősítésbe bekapcsolódni (ideiglenes Pedagógus II-be soroltak). Több kollégának pedig már nem kell részt venni minősítésben. Mivel 2018. június 30-ig minden kollégának Pedagógus IIbe kellene kerülni, így nagyon sokan 2018-ra maradnak, vagy 2017-re, ha jelentkeznek most. A pedagógusok pedagógiai-szakmai ellenőrzésének új módja a tanfelügyeleti látogatások. Az idei tanévben ilyen ellenőrzésre nem kerül még sor iskolánkban, de a következő tanévben várható. Ezért fel kell készülni rá, el kell végezni a látogatott kollégák önértékelését. Úgy gondolom, hogy az önértékelést is komolyan kell venni, reálisan kell megítélni a pedagógusok tevékenységét, mert a külső és belső értékelésnek összhangban kell lenni. Ezt a munkát a továbbiakban szeretném én koordinálni, megismerve az eljárásrendet és a kollégák tevékenységét is. 3.3. Kapcsolattartás az iskolai önkormányzati érdekvédelmi szervezetekkel Tovább kell erősíteni a kapcsolatot a szülőkkel, a szülői házzal. Arra kell irányulnia szándékainknak, hogy az iskola és a családi otthon kapcsolata ne csak fogadó órák és szülői értekezletek alkalmával legyen élő. Sok lehetőség rejlik még a kapcsolattartásban, melynek hatékonysága a nevelőmunka erősítésének, fejlesztésének záloga is lehet. Meg kell nyerni a szülőket ahhoz, hogy nevelési céljainkat elfogadják, és segítsék azok megvalósítását. Célszerű lenne évente létrehívni egy szülői fórumot, ahol találkozhatnánk a diákok szüleivel és egy alapos beszélgetés, véleménycsere alkalmával megismerhetnénk azokat a közérdekű kéréseket, kérdéseket, amelyeket a szülői szervezet képviselői nem hoztak el a megbeszélésre, a szülői értekezleteken nem adták át az osztályfőnököknek, illetve mód és lehetőség kínálkozna

33


arra is, hogy a szülők megismerjék az iskola vezetőit, ifjúságvédelmi felelősét, Diákönkormányzat munkáját segítő kollégát. Ezeken a fórumokon a szülők olyan kérdéseket vethetnek fel, amelyekre mindig érdemes odafigyelnünk. A felvetődő problémák megoldásába gyakran maguk a szülők is bevonhatók, ezért kellene elindítani ezt a gyakorlatot. A szülőkkel való kapcsolattartást egyik helyettesem számára adnám feladatul. Szeretném elérni, hogy a diákönkormányzat erős tényező legyen az iskola életében, határozottan képviselje a diákság érdekeit, kezdeményező legyen az őket érintő programok szervezésében,

lebonyolításában

(diákközgyűlésen

nyíltan

beszéljenek

problémáikról,

szervezett formában nyilvánítsanak véleményt az iskola nevelő-oktató munkájáról, a jogszabályok által biztosított jogosítványok gyakorlása ne rutinfeladat legyen, hanem őszinte megnyilvánulás). Az önkormányzat számára továbbra is biztosított lesz a működés feltétele. A diákságot meghallgatom minden olyan esetben, amikor őket érintő kérdésben kell dönteni, illetve bármikor szívesen elmondhatják problémáikat, ötleteiket. A DÖK-öt továbbra is segíti pedagógus, irányítja tevékenységüket, és felhívja figyelmüket egy-egy feladatra. A Közalkalmazotti Tanács és a Pedagógus Szakszervezet működése csupán a legszükségesebb esetekben realizálódik. A két érdekvédelmi szervezettel olyan párbeszéd kialakítására törekszem, amely érdemben tudja előkészíteni a jogkörükbe tartozó döntéseket. A jogszabályok sok esetben írnak elő számukra véleményezési, egyetértési jogosítványokat. Ilyen esetekben mindig számítok a segítségükre. A két szervezettel a másik helyettes tartaná a kapcsolatot. 3.4. Személyi, tárgyi feltételek javítása Személyi feltételek változása Az iskola működését biztosító létszám változásáról a lentebb található 3.5. pontban is írtam. Az alkalmazottak létszámáról most nem tudok konkrét adatot mondani, mert nem ismert a kerettanterv, amely meghatározza az óraszámokat, így erről felelőtlenség lenne bármit is kijelenteni. Tárgyi feltételek javítása Az iskola épületének átfogó felújítása sürgető feladat, ezen belül a legfontosabb teendők: 34


 az épület tetőszerkezetének felújítása,  a külső – belső burkolat rekonstrukció (pótlólagos szigeteléssel), vizesblokk felújítás,  az energiaellátó rendszerek felújítása, átalakítása,  az elhasználódott bútorok cseréje,  a tűzvédelmi, munkavédelmi előírások szabványban előírt betartására nagyobb fenntartói támogatásra lenne szükség, mert amíg nem történik nagyobb baj, addig kell megelőzni, ezért mindent megteszek azért, hogy a szigorú előírásoknak megfelelően üzemeljen az iskola,  az AV- technika, a másológépek, az irodagépek, a számítógépek jelentős karbantartási költséggel működtethetők, ezért korszerűbb, energiatakarékosra cserélésük pályázati támogatások révén megoldandó feladat, A felújítások csak pályázati források révén valósíthatók meg, amelyhez a fenntartó hozzájárulása is szükséges. Ezért a fenntartó vagy a tulajdonos elképzeléseivel egyeztetve szükséges megkeresni a pályázati forrásokat. Az elmúlt évben megtörtént az iskola feltérképezése annak érdekében, hogy a külső szigeteléseket, tetőszigetelést, és esetleg a villamos hálózat felújítása megtörténjen. Reméljük, hogy ezek a felújítások megvalósulnak a következő években. A közismereti tantárgyak oktatásában szükséges fejlesztések: 

Az új kerettantervek és az új érettségi és szakmai vizsgakövetelmények alapján felül kell vizsgálni tárgyi eszközeinket, és amennyiben szükséges korszerűsíteni kell.



A számítógép, az oktató szoftverek valamennyi tantárgycsoportban rendelkezésre állnak, a következő időszak fő feladata, hogy tovább korszerűsödjön az eszközpark.



Az egyes szakterületeken (biológia, földrajz, kémia, fizika) anyagi ráfordítás szükséges az eszközfejlesztéshez, amelyet apró lépésekben lehet elérni.



A testnevelés oktatásához szükség lenne még egy tornateremre. Mivel ez valószerűen nem fog megvalósulni, kezdeményeztük a meglévő ketté választását, így egyszerre két osztálynak is lehetne órája. Reméljük, hogy a fenntartó biztosít erre forrást.

A szakmai tantárgyak oktatásában szükséges fejlesztések: 

El kell érnünk, hogy megfelelő mennyiségű oktatási segédanyag álljon rendelkezésre.

35


A szemléltetéshez szükséges eszközrendszert fejleszteni kell, hogy a teljes tantervi



anyag demonstrálása megoldható legyen. 

Az informatikai ágazat tantárgyainak eszközfejlesztését állandósítani szükséges.



Az új OKJ-s szak bevezetéséhez, oktatásához további eszközfejlesztés szükséges (mechatronikai technikus).

A szakmai gyakorlat oktatásában szükséges fejlesztések: 

A meglévő eszközállomány üzemkész állapotát biztosítani szükséges.



Az iskolai eszközparkot továbbra is gyarapítani és fenntartani szükséges az alábbi szempontok szerint:



Az építészet, gépészet és informatika ágazat OKJ-s szakképzésében a hagyományos forgácsoló és fémipari alapképzést kiszolgáló eszközparkot a kor technikai színvonalának megfelelően folyamatosan megújítani szükséges, ha lehetőség van rá, pályázatok kihasználásával.

3.5. Az iskola szervezeti struktúrájának átalakítása A helyzetelemzésben felvázolt szervezeti ábra szerinti működés megnyugtató eredményeket hoz az iskolahasználók és a fenntartó számára is. Ennek jelentős átalakítása ezért nem szükséges. A változtatni való annyi, hogy mivel van újra gyakorlati oktatásvezetőnk, így a vezetői feladatok újragondolása szükséges, közösen kialakítva egy-egy beosztás pontos feladatait. A helyettesek számára delegálnám az egyes szervezetekkel való kapcsolattartást, feladatokat (értekezletek összehívása, a szervezet tájékoztatása az őket érintő témákról, jogszabályok ismertetése, módosításokra a figyelem felhívása, vélemények kialakítása, jegyzőkönyvek elkészítése). Az iskolapszichológus alkalmazása nagyon sokat segíthet a részképesség zavarokkal rendelkező tanulók, egyéb mentális problémákkal küzdő fiatalok ellátásban. Ezért munkáját fontosnak tartom. Kezdeményezem a fenntartónál egy ilyen státusz létrehozását. 3.6. Tartalmi követelmények a vezetésben, vezetési stílus, módszer

36


Vezetői munkám során elsődlegesen a demokratikus-kollegiális stílust helyezem előtérbe, de amennyiben

szükséges,

előfordulhat

más

stílus

alkalmazása

is.

Ugyanakkor

a

munkaközösségek esetében támaszkodnék az önálló munkájukra, hiszen szakmailag önállóan, képesek végezni munkájukat. Elegendő a teljesítményelvárások egyértelmű meghatározása, ami egyben az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés alapjául is szolgál. Remélem, hogy a figyelem-típusú vezetői módszer, a kétoldalú információáramlás hatására nemcsak jó eredményeket érünk el továbbra is, hanem az iskolai közösség hangulata is elfogadható lesz a kollégák körében. A kabinet rendszer nagyon rossz hatással van a kollégák közötti együttműködésre. Alig találkozunk, kevéssé ismerjük egymást, így nehéz őszintén, nyíltan, egymásra figyelve együtt dolgozni. A demokratizmus jelenlétét az egyes érdekvédelmi szervezetekkel kapcsolatban is alkalmazni szeretném. Tudom, hogy a fenti vezetési módszer fárasztó, sok időt igényel, de emberarcú iskolához vezet, tehát mindenképpen megtérül a befektetés. 3.7. Információs, kommunikációs rendszer Nagyon fontosnak tartom a mindennapi kommunikáció működését, e nélkül nem hozhatók mindenki számára elfogadható döntések. Az iskola belső kapcsolatrendszerét, a kommunikációs utakat a szervezet strukturális felépítése határozza meg. A beosztásokból eredően a helyi struktúrában az információadás felülről lefelé kötelező. Úgy gondolom, hogy ez meg is történt, hol rövid értekezletek, hol az információs felületen, hol egy-egy összejövetelen. Bízom benne, hogy a jó munkahelyi légkörben az alulról felfelé történő információgyűjtés lehetővé teszi a pedagógiai folyamat figyelését, az azonnali korrekciót. Az oldalirányú kapcsolattartás biztosítása szintén minden résztvevő kötelessége. A felső vezetéshez az iskolai élet minden területéről jutnak információk. Vezetői szinten mindenkihez meghatározott számú munkaközösség, illetve beosztott tartozik, így ezen a szinten lévő vezetők tőlük kapnak információkat. Középvezetői szinten a munkaközösség vezetőkhöz jut a szakmai munka minden információja.

37


A pedagógiai munka alapszintjén az osztályfőnökök képeznek információs csomópontot. Koordinálják az osztályban tanítók munkáját, közvetítenek a tanulói szint felől és felé. A szülőkkel való kapcsolattartás szálai is az ő kezükben összpontosulnak. Tanulói szinten a DÖK tagjai rendelkeznek a legtöbb információval, kapcsolatban állnak tanulókkal, tanárokkal, szülőkkel. Amennyiben felmerülnek olyan problémák, amelyek „hivatalos úton” nem oldhatók meg, akkor lehetőséget teremtek arra, hogy az iskolai szervezet bármely szintje, közössége közvetlenül az igazgatóhoz forduljon. Hozzám szinte bármikor jöhetnek kollégák egy-egy probléma megoldásáért, mindig elsőbbséget élveznek. Döntés előkészítő munkánk során arra törekszem, hogy minél több kollégát bevonjak. A széles alapokra helyezett előkészítő munka biztosítéka annak, hogy a közös döntések végrehajtása, a közös akarat kivitelezése a testület egészének érdeke, s ez a konfliktusok elkerülésének legbiztosabb módja. Az információáramlás egyik nagyon modern és hasznos módja a számítógépen történő távoli asztali kapcsolat. Ez azonban személytelen, ezért fontos számomra a közvetlen emberi kommunikáció. Szeretném, ha ezen a csatornán is képesek lennénk bármikor, bármiről szót érteni. Azért is lényeges ez, mert a pedagógusok csak értekezleteken, baráti összejöveteleken találkoznak egymással, hiszen kabinetrendszerben történik a tanórára való felkészülés. Szeretem, ha a kollégák csak úgy, nem konkrét üggyel keresnek meg, hanem elbeszélgetünk aktuális dolgokról, esetleg a családról. Az irodám ajtaja mindenki előtt és mindenkor nyitva áll (kivéve, ha vendégek vannak). De sajnos nem minden kolléga igényli ezt, így velük nehezebb a közös hangot megtalálni. 3.8. Ellenőrzés, értékelés, motiváció a vezetésben Az iskola minden részt vevőjének szüksége van arra, hogy tudja, hol tartunk, milyen minőséget képvisel az intézmény, min kell változtatni, mit szeretnénk még elérni. Ezekre a kérdésekre az értékelés ad választ, amelyet megelőz az ellenőrzés. Szeretném, ha az ellenőrzés folyamatos lenne, kiterjedne az iskolai élet egészére, objektív, igazságos és fejlesztő szándékú lenne.

Fontos,

hogy

követelményrendszerre

az

értékelés

épüljön

mindig

(SZMSZ,

elfogadott

házirend,

és

mindenki

munkaköri

által

leírások,

ismert tantervi

követelmények). Az ellenőrzés nem csak az intézményvezető feladata, hanem a helyetteseknek is ki kell venni részüket ebből a munkából, amelyre a továbbiakban nagyobb hangsúlyt 38


fordítok, mert úgy látom, hogy vannak kollégák, akik igénylik ezt a tevékenységet, és én is fontosnak tartom. Az elmúlt 4 év során azt tapasztaltam, hogy az általam alkalmazott demokratikus-kollegiális vezetői stílust a kollégák elfogadták. Néhányan azonban elkényelmesedtek, pedig én nagymértékben támaszkodnék ötleteikre, elképzeléseikre, mert csak így lesz a feladat közös, és így érzi mindenki magáénak. Külön kiemelném a közösségi szolgálat ellenőrzését, mert ez az új terület az idei tanévben záródott le először, így meg kell nézni, hogy megfelelően működött-e, illetve a dokumentumokat a jogszabályok szerint alkalmaztuk-e. Az ellenőrzést a megbízott kolléga végzi majd el, és közösen megbeszéljük az eredményeket, a hibákra rávilágítunk, és kijavítjuk azokat. A tanulói értékelés rendszerét az iskolai pedagógiai program tartalmazza. Úgy gondolom, hogy a legjobb ösztönző tényező, ha olyan légkört teremtek az intézményben, ami az iskola fejlődéséhez, elismertségéhez, az iskolahasználók elégedettségéhez vezet. Ennek legfontosabb feltételei: az őszinteség, a megbecsülés, a munkatársakhoz való odafordulás, megértés. Ilyen atmoszférában a kollégák képességeik legjavát tudják nyújtani. Bízom benne, hogy az értelmes, fontos, hasznos munka hosszabb távon motiváló hatású lesz mindannyiunk számára. 4. Összefoglalás Programomban felvázoltam, milyen iskolát szeretnék tovább alakítani. Úgy gondolom, hogy nem mindegy milyen az intézmény pedagógiai és szakmai programja. Vonzó lehet mind a tanulók, mind a pedagógusok számára az iskola barátságos légköre, az iskola elismertsége, nemzetközi kapcsolatai, pedagógiai programja, az oktatott szakmák használhatósága. Remélem, hogy minden munkatársam az elképzelt szervezetben megtalálja helyét, szerepét, ami hozzájárul a nyugodt, jó hangulatú munkalégkörhöz. Kezdeményezéseimmel, elkötelezett munkatársaim szakmaiságára támaszkodva szeretném, ha az iskola megőrizné innovatív jellegét, amely záloga a változó körülményekhez történő gyors alkalmazkodásnak.

39


A vezetői programban érzékeltetni kívántam, hogy nem teljesen új dolgokra akarok vállalkozni, hiszen a 4 éves munka kijelölte az irányt, amely mentén haladni szeretnék. De tudom azt, hogy egy jól bevált úton is mindig szükség van kiigazításokra, figyelembe kell venni a korszerűsítések, a modernizálások lehetőségét, a változások nyomon követését. Ehhez a közös munkához kérem az intézmény alkalmazotti közösségének, szülői szervezetének, tanulóinak és Salgótarjáni Szakképzési Centrum vezetőjének a támogatását.

Bátonyterenye, 2016. április 11.

40

5.1. melléklet

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok Nevem Hadusovszky Judit (sz. Axmann Judit), 1961. június 8-án születtem Ózdon. Férjezett vagyok, Bátonyterenyén lakunk. Iskolai tanulmányok, diplomák, képzettségek Általános iskolai tanulmányaimat szülővárosomban végeztem. Középiskolába Miskolcra jártam a Földes Ferenc Gimnáziumba. 1984-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen okleveles matematika-fizika szakos középiskolai tanár képesítést szereztem. 1996-ban közigazgatási alapvizsgán kiválóan megfelelt minősítést kaptam, majd 2001-ben közigazgatási szakvizsgát tettem, amely magában foglalta az államhatalmi szervek felépítését, az államháztartási és Európai Uniós ismereteket. 1998-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karán közoktatási vezető szakot végeztem el, amely tartalmazta a tanügyigazgatási ismereteket is. Tanulmányaimat a Soros Alapítvány ösztöndíjjal támogatta. 2005-ben a Szolnoki Főiskolán közgazdasági végzettséget szereztem, Európai Unió szakértő lettem, EU projektírás és EU pályázatok szakiránnyal. Angol és orosz nyelvből alapfokú nyelvvizsgát még az egyetemen szereztem. Azóta angol nyelvből elvégeztem egy 400 órás tanfolyamot. Felhasználói szintű informatikai ismeretekkel rendelkezem.

1

Elvégeztem a „Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre – blended továbbképzés” című,– a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint akkreditált –30 órás pedagógustovábbképzési programot, illetve a „Tanfelügyeleti szakértők felkészítése pedagógiai-szakmai ellenőrzésre – blended továbbképzés” című – a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint akkreditált –30 órás pedagógus-továbbképzési programot. A két továbbképzés eredményeként mesterpedagógus lettem, illetve bekerültem az Országos szakértői névjegyzékbe, amely köznevelési szakértői tevékenység folytatását teszi lehetővé.

Szakdolgozatok témái  Alapdiplomám szakdolgozati témáját fizikából választotta, címe: Fizikai feladatok megoldásának módszertani kérdései. A témát jól tudtam alkalmazni a tanítás során a fizikából felvételiző tanulók felkészítésében.

A másik diplomamunkám címe: A

gimnáziumok megváltozott szerepe a magyar iskolarendszerben. A közoktatás politikai és törvényi hatások mechanizmusát vizsgáltam a gimnáziumi képzésre vonatkozóan a múltban, az akkori helyzetben és az elkövetkező időszak lehetséges változásaiban. Legutolsó szakdolgozatomat a Bátonyterenyei Kistérség fejlődéséről írtam. A térség bemutatásáról, gazdasági lehetőségeiről szól a diplomamunka, illetve az Európai Unió területi felépítésében helyeztem el a térséget. Eddigi munkatapasztalatok, munkakörök 1. Váci Mihály Gimnázium (Bátonyterenye, 1984. augusztus 1-1995. december 31.): matematikát, fizikát oktató tanár, osztályfőnök, diákmozgalmat segítő tanár (közalkalmazotti jogviszony). 1989-ben Miniszteri Dicséretben részesültem. Az oktatás során mindkét tárgyamat taníthattam, érettségiző osztályom matematikából minden évben volt. Az osztályok elért eredményei az iskola legjobbjai közé tartoztak. Matematikát felvételi tárgyként is sokan választották tanítványaim közül. Örülök annak, hogy több tanítványom is matematika-fizika szakos tanár lett, vagy éppen orvosi egyetemen hasznosította fizikatudását. A fizikaórákat tanítványaim a tanítás során rendszeresen alkalmazott kísérleteknek és méréseknek köszönhetően szerették, annak ellenére, hogy nem volt komolyabb szándékuk a tantárggyal kapcsolatban. Szívesen vállaltam osztályfőnöki feladatokat: a korosztály nevelése, felkészítés a mindennapi életben történő eligazodásra, a társadalomban elfogadott értékrend kialakításában való közreműködés jóleső érzéssel töltött el. 2

1991-ben a tantestület választott meg igazgatóhelyettesnek (1991. augusztus 1- 1995. december 31.), ezután 4,5 tanéven keresztül láttam el a vezetői feladatokat. Ebben az időszakban vezette be a gimnáziuma a hatévfolyamos képzést. Ennek az innovatív munkának aktív alakítója, résztvevője voltam. A képzés nevelési tervét én dolgoztam ki, a fizika tantervet kolléganőmmel készítettük el, melyet a minisztérium kiemelkedően jónak ítélt. 2. Bátonyterenye Városi Polgármesteri Hivatal (1996. január 1-2008. március 31.): oktatási referens (köztisztviselői jogviszony). Hivatali munkám idejére estek az oktatásban a lényeges tartalmi, szerkezeti változások, változtatások, amelyek újabb és újabb feladatok megoldását igényelték (pedagógiai programok jóváhagyása, közoktatási

koncepció

elkészítése,

iskolarendszer

átalakítása,

önkormányzati

intézkedési terv elkészítése…stb.). Munkámhoz tartozott az oktatásirányítás szinte minden

területe

(intézmények

ellenőrzése,

költségvetések

elemzése,

tervek,

programok összeállítása, tanügyigazgatási feladatok…stb.). 3. Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Munkaszervezete (2008. április 1-2012. augusztus 15.): közoktatási referens (közalkalmazotti jogviszony). Feladatom volt a kistérségi közoktatási rendszer kialakítása, a két intézmény (óvoda 14 tagóvodával, iskola 9 tagiskolával) létrehozása, amelyek fenntartója a Többcélú Társulás lett, és a folyamatos működéshez szükséges fenntartói irányítás ellátása.

Ezen feladatok mellett munkám kiegészült a közoktatási

intézmények uniós pályázatainak írásával, felügyeletével, illetve projektmenedzseri feladataival. Ilyen pályázatok voltak: HEFOP (18 millió Ft, felkészülés a kompetencia alapú oktatásra), TIOP (63 millió Ft, informatikai infrastruktúra fejlesztése), TÁMOP (230 millió Ft, felnőtt szakképzés beindítása, továbbképzések), illetve ROP (300 millió Ft, iskolai épületek felújítása) és ÉMOP-os (150 millió Ft, óvodaépület felújítása, bővítése) felújítási pályázatok. 4. 2012. január 1-jétől 2012. augusztus 15-ig a többcélú társulás munkaszervezetének vezetője (közalkalmazotti jogviszony) voltam a közoktatási referensi munka ellátása mellett. Vezetőként több mint 50 fő munkáltatói feladatait láttam el. Nemcsak a közoktatás, hanem a szociális ágazat, illetve a Gyermekesély Program (TÁMOP pályázat 500 millió Ft) irányítása is munkám része volt. 5. 2012. augusztus 16-tól a Stromfeld tanára vagyok, illetve 2012. október 1-jétől intézményvezetője (közalkalmazotti jogviszony). Az eltelt idő alatt az iskola alapvető dokumentumait az új jogszabályoknak megfelelően elkészítettük, ami óriási munka 3

volt. Kialakítottam a vezetők, a kollégák közötti kommunikáció csatornáit, illetve közös munka eljárásait. A munkaerő piaci igényeknek megfelelő új képzés beindítását kidolgoztuk és a következő tanévben elindítjuk. Megtanultam a minősítési eljárásokkal, tanfelügyeleti ellenőrzésekkel kapcsolatos vezetői feladatokat, amelyeket már gördülékenyen alkalmazok. Tudom, hogy milyen új feladatok várnak a vezetőre az elkövetkező években, így időben fel tudok rá készülni. Úgy gondolom, hogy hamar alkalmazkodtam az új fenntartó elvárásaihoz, így jó munkakapcsolat alakult ki köztünk. 6. A hivatali munka ideje alatt több alkalommal is vállaltam fizika vagy matematika oktatást óraadóként fél-egy éves időtartamban a Váci Mihály Gimnáziumban. 1992-2003-ig érettségi elnöki teendőket is elláttam, évente több iskolában is. Tudományos tevékenység, publikációk A gimnáziumi oktatáshoz kapcsolódóan fizika munkafüzeteket írtunk kolléganőmmel, amelyek megírását a Pedagógus Szakma Megújítása Projekt ösztöndíjjal támogatta. A munkafüzetek 1993-ban a Magazin Kiadó gondozásában jelentek meg. Ugyanebben az évben a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány ösztöndíját elnyerve tankönyveket írtunk szintén fizikából. A tankönyvek hivatalosan nem jelentek meg, magánerőből készítettük el. 1994-ben fizika feladatgyűjteményt állítottunk össze, amely mindegyik középiskolai képzésben használható. A feladatgyűjtemény az Országos Közoktatási Intézet támogatásával jelent meg. Szakmai tapasztalatok, szakmai, egyéni adottságok A változó munkaterületeken széleskörű tapasztalatokat szereztem nemcsak a nevelés-oktatás, hanem közigazgatási területen is. Jártas vagyok az önkormányzati munka mechanizmusában, jogi ismeretekkel rendelkezem. Az oktatás terén jogszabályi ismereteim biztosak. 2005 óta európai uniós pályázatok előértékelésében is részt veszek. A számviteli főiskolán évekig javítottam felvételi dolgozatokat. Munkám során mindig igényesen végeztem feladataimat, amit tanítványaimtól és vezetőként a kollégáktól is elvártam. Az új problémáktól nem ijedek meg, igyekszem pontosan megoldani. A logikus gondolkodás, megfontoltság, derűs természetem sokszor segít döntések meghozatalában, illetve problémamegoldásban.

4

5

Salgótarjáni Szakképzési Centrum Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskolája PÁLYÁZAT

Recommend Documents