STROMFELD AURÉL GÉPIPARI, ÉPÍTŐIPARI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA 3100 SALGÓTARJÁN RÁKÓCZI ÚT 60. TEL:(32)-411-044 FAX:(32)-411-386 OM azonosító:032303 e - mail:
[email protected]
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2006
2
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
ELFOGADTA A
Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola
NEVELŐTESTÜLETE
2006. év május 30. napján. (módosítva 2007. szeptember 1-én)
3
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSÁNAK ELFOGADÁSA A Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola szervezeti és működési szabályzat módosítását az iskolai diákönkormányzat 2007. év június hó 29. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Salgótarján, 2007. június 29. …………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője
A Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola szervezeti és működési szabályzat módosítását az iskolai szülői szervezet iskolai vezetősége 2007. év június hó 29. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Salgótarján, 2007. június 29. …………………………………… szülői szervezet vezetője
A Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola szervezeti és működési szabályzat módosítását az iskola nevelőtestülete 2007. év június hó 28. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Salgótarján, 2007. június 28. ……………………… a nevelőtestület nevében
4
Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT, VALAMINT ANNAK MELLÉKLETEIT
SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSE 2006. év június hó 29. napján TARTOTT ÜLÉSÉN JÓVÁHAGYTA.
5
TARTALOMJEGYZÉK
1.
Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya.......................................................... 6
2.
Az iskola szervezeti rendszere, irányítása ................................................................................ 8
3.
Az iskola működését meghatározó dokumentumok ................................................................ 9
4.
Az intézményi szervezeti egységek feladatai ............................................................................ 10
5.
Az iskola közösségei, a kapcsolattartás formái és rendje......................................................... 13
6.
Az iskola vezetőségének és közösségeinek külső kapcsolatai ................................................... 16
7.
Az iskola működésének rendje ................................................................................................. 18
8.
A tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................ 21
9.
Az iskolai könyvtár működési rendje....................................................................................... 22
10. A mindennapos testedzés formái .............................................................................................. 24 11. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .................................................................... 25 12. Az osztályozó, javító és egyéb vizsgák lebonyolításának szabályai.......................................... 27 13. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ....................................................... 29 14. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében, ill. a baleset esetén ... 29 15. A tankönyvellátás rendje.......................................................................................................... 31 16. Az iskola hagyományrendszere ................................................................................................ 32 17. Záró rendelkezések................................................................................................................... 36
Mellékletek:
Függelékek:
1. Szervezeti, vezetési rendszer
10. Tűzvédelmi szabályzat és mellékletei
2. Könyvtár gyűjtőköri szabályzat
11. Közalkalmazotti szabályzat
3. Belső ellenőrzési szabályzat
12. Selejtezési szabályzat
4. Számviteli szabályzat
13. Munkavédelmi szabályzat
5. FEUVE szabályzat
14. Leltározási szabályzat
7. Ellenőrzési nyomvonal
13. DÖK SzMSz
8. Szabálytalanságok kezelésének rendje
14. Vezetők munkaköri leírásai
9. Ügyviteli és iratkezelési szabályzat
15. Egyéb munkaköri leírások
6
1. AZ SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, AZ SZMSZ HATÁLYA 1.1. A salgótarjáni STROMFELD AURÉL GÉPIPARI, ÉPÍTŐIPARI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó jelen szabályzatot az intézmény igazgatójának előterjesztése alapján a nevelőtestület 2006. május 30-án fogadta el. Az elfogadás előtt - a jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogot, gyakorolt az intézeti diákönkormányzat, véleményezte a szülői közösség. A szabályzat az intézmény fenntartójának - Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának - 2006. év június hó 29. napján történt jóváhagyásával lép hatályba. A Szervezeti és Működési Szabályzat, továbbá a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok megtartása az iskola valamennyi közalkalmazottjára, tanulójára nézve kötelezőek. 1.2. Az SZMSZ tartalmát meghatározó magasabb szintű és helyi jogszabályok A Szervezeti és Működési Szabályzat az a helyi dokumentum, amely meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Az SZMSZ összeállításánál az alábbi magasabb szintű jogszabályok előírásai voltak a – más jogszabályok mellett - meghatározó jelentőségűek: Az 1993. évi LXXVI. tv. A szakképzésről Az 1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról Az 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról A 138/1992 (X.8.) Korm. rendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben A 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről Az 5/1998 (II.8.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az 1999. évi LXVIII. tv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. 1.3 Az intézmény neve, székhelye Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola 3100 Salgótarján, Rákóczi út 60. 1.4 Az intézmény alaptevékenysége Az iskola feladata a középiskolai évfolyamokon általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére, szakképző évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő oktatást, nevelést folytatni. A felnőttoktatás munkarendjét a mindenkori középiskolai beiskolázásról szóló önkormányzati határozat szabja meg. Az iskola tevékenységének tartalmi kérdései és lehetőségei az Intézményi Pedagógiai Programban rögzítettek. 1.4.1 Általános középfokú oktatás (TEÁOR 80.21) 1.4.1.1 Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 1.4.1.2 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása Feladatmutató: tanulók létszáma Teljesítménymutató: tanulócsoportok száma 1.4.2 Szakmai középfokú oktatás (TEÁOR 80.22) 1.4.2.1 Nappali rendszerű, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás 1.4.2.2 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás Feladatmutató: tanulók létszáma Teljesítménymutató: tanulócsoportok száma
7
1.4.3 Felnőtt- és egyéb oktatás (TEÁOR 80.42) 1.4.3.1 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás Feladatmutató: oktatásban résztvevők létszáma Teljesítménymutató: képzési csoportok száma 1.4.4 Munkahelyi étkeztetés (TEÁOR 55.51) 1.4.4.1 Iskolai intézményi étkeztetés 1.4.4.2 Munkahelyi vendéglátás Feladatmutató: étkeztetést igénylő tanulói szám Teljesítménymutató: éves élelmezési napok száma (nap/év) 1.4.5 Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 92.62) 1.4.5.1 Diáksport 1.4.6 Közigazgatást kiegészítő szolgáltatás (TEÁOR 75.14) 1.4.6.1 Intézményi vagyon működtetése Feladatmutató: létesítmény szolgáltatásait igénybevevők létszáma 1.5 Az intézmény gazdálkodási jogállása Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, mely az előirányzatok fölött teljes jogkörrel rendelkezik. Más, meghatározott pénzügyi és gazdasági feladatait az Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el, az Alapító Okirat mellékletét képező Együttműködési megállapodás alapján. 1.6 Az intézmény felügyeleti szerve Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.7 Az intézmény alapító szerve, címe Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 1.8 Az intézményt fenntartó szerv neve, címe Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 1.9 Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése nevezi ki – legalább öt és legfeljebb tíz évre- pályázat útján, illetve menti fel. Felette a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 1.10 Az intézményben folyó vállalkozási tevékenység Az intézmény alaptevékenységének sérelme nélkül fenntartói jóváhagyással vállalkozási tevékenységet folytathat. (jelenleg ilyen tevékenység nincs) 1.11 Az intézményi feladat-ellátást szolgáló vagyon Ingatlan vagyon: 5189. hrsz. Belterület és a rajta levő épületek Ingó vagyon: az Alapító Okirat mellékletét képező induló leltár szerint 1.12 Az intézményvezető vagyongazdálkodási jogosítványai A Salgótarján Megyei Jogú Város vagyonrendeletében rögzítettek alapján 1.13 Az Alapító Okirat kelte, száma Az alapító okiratot Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése a 29/2003. (III.27.) Öh. számú határozatával fogadta el. 1.14 Az alaptevékenység forrásai Salgótarján Megyei Jogú Város költségvetési támogatása 1.15 Költségvetést szolgáló számlaszám Az intézmény nem rendelkezik önálló számlaszámmal, pénzügyi műveletek az KIGSZ-en keresztül történnek. 1.16 Intézménynél pénzügyi tevékenységet ellátók Az intézményben kettő fő látja el a pénzügyi tevékenységet számukra meghatározott munkaköri leírás alapján. 1.17 Intézményi költségvetés tervezése és végrehajtása A mindenkor aktuális Államháztartási Törvény, a 217/1998 (XII. 30.) Kormányrendelet, a 249/2000 Kormányrendelet, az Önkormányzati rendeletek valamint az intézményi szabályzatok a tervezésben és a végrehajtás során a mértékadóak.
8
1.18 Intézményi belső ellenőrzés Az intézményvezető eleget tett a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályozási kötelezettségének. Ennek megfelelően: - A független belső ellenőrzést a Polgármesteri Hivatal revizori referensei látják el. - A folyamatba épített valamint az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozóan elkészítette a FEUVE szabályzatot. A szabályzat részeként elkészült ellenőrzési nyomvonal és a szabálytalanságok kezelésének rendje az SZMSZ mellékletét képezi.
2. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 2.1. Az iskola szervezete 2.1.1. Az iskolavezetés Az iskolavezetést az igazgató és közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai az alábbi vezető beosztású dolgozók: - igazgatóhelyettesek, - gyakorlati oktatásvezető, - gazdasági ügyintéző. Az igazgatóhelyettesek valamint a vezető beosztású dolgozók munkájukat az igazgató utasításai szerint a mellélet szerinti munkaköri leírások alapján végzik. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: - általános igazgatóhelyettes (1) - műszaki igazgatóhelyettes (2) Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel a 1. számú általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az 1. számú helyettes akadályoztatása esetén a 2. számú igazgatóhelyettes helyettesíti teljes jogkörrel az igazgatót. A helyettesek személyzeti és pénzügyi döntést csak az igazgató tartós távolléte esetén hozhatnak. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó valamint az iskola belső szabályzatai alapján végzi. Képviseli az intézményt, s a hatáskörébe tartozik: * a nevelőtestület vezetése, * a nevelő- és oktatómunka irányítása és ellenőrzése, * a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, * a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési- oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, * a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés. Az iskolavezetés rendszeresen (hetente) tart megbeszélést az aktuális feladatokról, a megbeszélést az igazgató vezeti.
9
2.1.2. Kibővített iskolavezetés (igazgatói tanács) - az igazgató, - az igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatásvezető, - a gazdasági ügyintéző, - a szakmai munkaközösségek vezetői, - a diákönkormányzat munkáját segítő tanár, - a közalkalmazotti tanács elnöke, - a reprezentatív szakszervezet vezetője, - a minőségirányítási csoport vezetője. A kibővített iskolavezetés a megbeszéléseit alkalomszerűen tartja, amelyet az igazgató készít elő és vezet le. A megbeszélésekről írásbeli emlékeztető készül. A kibővített iskolavezetés tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak, a Belső Ellenőrzési Szabályzatban rögzítetteknek megfelelően. Tagjai:
2.1.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozói a jogszabályok előírásai alapján: Pedagógusok: - okleveles középiskolai tanárok, - mérnöktanárok, okleveles gépész- és villamosmérnökök, - műszaki tanárok, gépész- és villamos üzemmérnökök, - főiskolai végzettségű szakoktatók, - könyvtáros, egyéb dolgozók: - rendszergazda - iskolatitkár, - adminisztrátor, - gazdasági ügyintéző, - gondnok, - anyagbeszerző- raktáros, - oktatástechnológus, - karbantartó. Az iskola dolgozóit a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat a közvetlen vezetői utasításainak megfelelően és a munkaköri leírásukban meghatározottak szerint végzik.
3. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK
3.1. Az alapító okirat A közoktatási törvény rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, jogszerű működésének előírásait.
10
3.2. A pedagógiai program A pedagógiai program a közoktatási törvény előírásainak megfelelően készül, a nevelőtestület fogadja el, a szükséges véleményeztetések után. A fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program képezi az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi és szakmai alapjait. A pedagógiai programot az igazgató készíti el, melyet évente felül kell vizsgálni a változások és a szükségessé váló módosítások miatt.
3.3. Az éves munkaterv A munkaterv az oktatási intézmény nevelő oktató munkájának hivatalos alapdokumentuma. Az intézményi célok, feladatok megvalósulásához szükséges: - tevékenységek, - munkafolyamatok, időre beosztott cselekvési terve, a felelősök és a feladatot ellátó pedagógusok megjelölésével. Tanévenként készül. Az előző tanév helyzetelemzése és az adott évi feladatok számbavétele után az igazgatói tanács tesz javaslatot a munkatervre, melyet az iskolavezetés készíti el és terjeszti a tantestület elé. Az elfogadásáról a tantestület dönt.
3.4. Az intézmény működését befolyásoló egyéb dokumentumok A Kollektív Szerződés, a Közalkalmazotti Szabályzat kétoldalú megállapodások, melyeket a szerződő felek kötnek és írnak alá, a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az SZMSZ és a Házirend fontos működést meghatározó dokumentumok. Az oktató-nevelő munka tartalmi megújítását szolgálja az iskola Minőségirányítási Programja.
4. AZ INTÉZMÉNYI SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI
4.1 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, ami nevelési-oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb döntést hozó, tanácskozó szerve. A nevelőtestület tagjai: az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók: * az iskolai könyvtáros A nevelőtestület feladatai, a hozzá tartozó jogkörökkel: - a nevelőtestület döntési hatáskörébe tartozik * a pedagógiai program és módosításának elfogadása, * a szervezeti és működési szabályzat és a módosítás elfogadása, * az iskolai minőségirányítási program és módosításának elfogadása * az éves munkaterv elkészítése, * a házirend elfogadása, * a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása
*
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyeket - jogszabályban meghatározott kivételekkel - általa létrehozott bizottságok hatáskörébe utalhatja. A bizottságok döntéseikről a nevelőtestületet a helyben szokásos
11
módon haladéktalanul tájékoztatják. A nevelőtestület tagjainak legalább egynegyede aláírásukkal ellátott, az igazgatóhoz és a közalkalmazotti tanács vezetőjéhez benyújtott írásbeli indoklással, esetleg módosító javaslattal ellátott kifogással kérhetik a bizottságok döntéseinek testületi felülbírálatát. Ilyen esetekben a testület a kifogást általában nyolc napon belül kell, hogy elbírálja. ÁTRUHÁZHATÓK * a tanulók magasabb évfolyamba lépése szabályainak, az osztályozó vizsgára bocsátás feltételei, a fegyelmi ügyek bonyolítása szabályainak megállapítása, * az intézmény nevelési oktatási munkájáról készített elemzések, beszámolók elfogadása, * a tankönyv-segélyezési eljárások. * a nevelőtestületi jogkörrel megbízottak nevelőtestületi értekezleten kötelesek a nevelőtestületet tájékoztatni eljárásaikról, döntéseikről. - a nevelőtestület véleményez A nevelőtestület véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi kérdésben, ki kell kérni a véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt - a pedagógusok külön megbízásának elosztása során, - az igazgatóhelyettesek megbízása és a megbízatás visszavonása előtt. A nevelőtestület jogkörével a nevelőtestületi értekezleteken él, feladatait ekkor látja el. Rendszeres nevelőtestületi értekezletet kell összehívni a tanév során a következő alkalmakkor: * a tanév kezdésekor a munkaterv kialakítása érdekében, * a tanév zárásakor, helyzetelemzési céllal, * félév végén, osztályozó-konferencia és értékelési feladatokkal, * félévenként egyszer kiemelt nevelési feladatok megvitatása érdekében, * szükség szerint, információs jelleggel. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 2/3-a, illetve átruházott jogkörben hozott bizottsági döntések felülvizsgálatának kérésekor legalább egynegyede kéri, ill. ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon a testületi tagok 5O%-a +1fő jelen van. A döntéseit a testület – más rendelkezés hiányában - nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza (Szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt.) az alábbi esetek kivételével: * az iskola Pedagógiai programjának elfogadása, módosítása * az Iskolai Minőségirányítási Program elfogadása, módosítása * a Házirend elfogadása, módosítása * tanulói figyelmi ügyek esetében, * az SZMSZ elfogadása, módosítása, melyeknél minősített többség szükséges. Az iskola Pedagógiai programjáról, SZMSZ-áról, Házirendjéről, Intézményi Minőségirányítási Programról a szülői közösségek képviselői, egyes szülők, illetve a diákönkormányzatok vagy akár egyes tanulók bármikor tájékoztatást kérhetnek, elsősorban az illetékes osztályfőnöktől, az igazgatótól, igazgatóhelyettesektől, vitás esetekben a általános igazgatóhelyettestől. A kérelem történhet szóban vagy írásban – utóbbi esetben a tájékoztatást is írásban kell megadni. A fentebb említett dokumentumokat hozzáférhetővé kell tenni az iskolai számítógépes hálózaton is.
12
Az értekezletek előkészítése és levezetése az igazgató feladata, amellyel esetenként megbízhat mást is. A nevelőtestület tagjainak megjelenése az értekezleteken kötelező, felmentést ez alól indokolt esetben az igazgató, vagy az értekezlet levezetésével megbízott személy adhat. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv vagy emlékeztető készül, ahol a döntéseket és a határozatokat pontosan kell rögzíteni. Ezek a dokumentumok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 4.2. Szakmai munkaközösségek A közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve az intézmény nevelőtestülete szakmai munkaközösségekben dolgozik. Szakmai munkaközösségeket önkéntes alapon az intézmény pedagógusai a következő területeken hozhatnak létre: osztályfőnöki munkaközösség idegen nyelvi munkaközösség magyar nyelv és irodalom munkaközösség természettudományi munkaközösség testnevelési munkaközösség informatikai munkaközösség gépipari munkaközösség építőipari munkaközösség gyakorlati munkaközösség társadalomtudományi
* * * * * * * * * *
4.2.1. A munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: *
* *
* * * * * * *
egységes szempontrendszer szerint elkészíteni a működési területükhöz tartozó tárgyak helyi pedagógiai programját, a kerettantervek ajánlásai alapján, egységes követelményrendszer alapján felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, összeállítják az intézmény számára a tantárgyi felmérők, házi versenyek írásbeli és szóbeli feladatsorait, szervezik, lebonyolítják és értékelik azokat, összeállítják az alapvizsgák, záróvizsgák szóbeli és írásbeli tételsorait, részt vesznek az iskolai nevelő-oktató munka belső fejlesztésében, az intézmény fejlesztése érdekében pedagógiai kísérletet végeznek, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok és egyéb anyagi források felhasználására, részt vesznek a tárgyi feltételrendszer fejlesztésére kiírt pályamunkák elkészítésében, megválasztják a munkaközösség vezetőjét, s javaslatot tesznek a munkaközösség vezetői megbízás kiadására.
A szakmai munkaközösségek munkájukat az általuk összeállított éves munkaterv szerint végzik, melynek elkészítése során figyelembe veszik az iskola pedagógiai programját, éves munka- és ütemtervét.
13
A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezetők munkájukat a feladatköri leírásban foglaltak szerint végzik. 4.2.2. A munkaközösség-vezető jogai és kötelességei: * *
* * *
a munkaközösség tagjainak javaslatát figyelembe véve, összeállítja a munkaközösség éves munkatervét, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésekre, szakmai átsorolásokra, módszertani szakmai megbeszéléseket szervez, segíti a szakirodalom és a szabványok megismerését, felhasználását, összefoglaló elemzést, beszámolót készít a nevelőtestületi értekezletre a munkaközösség munkájáról. részt vesz a pedagógusok teljesítmény értékelésében
A munkaközösség-vezető a jogait a munkaközösségi tagok véleményének ismeretében és velük egyetértésben gyakorolja. 4.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.
5. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 5.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat jelen fejezetben meghatározott módon érvényesíthetik.
5.2 Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a Kollektív Szerződés és a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti.
5.3 A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek a Közoktatási Törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Közösség (SZK) működik.
14
5.3.1. Az osztályok szülői közösségét az osztályban tanulók szülei alkotják. Egymás közül háromfős vezetőséget választanak. Az osztály szülői közösségének kérdéseit, javaslatait, véleményét az osztályfőnök vagy a választott vezetők által juttathatják el az iskolavezetéshez. 5.3.2. Az iskolai szülői közösség legmagasabb döntéshozó szerve az iskolai SZK választmánya. Az iskolai SZK választmányának munkájában az osztályok szülői közösségének vezetőségéből valamely szülők által megbízott tag vesz részt. Az igazgató az SZK választmányát évente legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az iskola feladatairól, s a testület itt hozza meg döntéseit, nyílt szavazással és szótöbbséggel. A döntés érvényességéhez a választmány 50%-nak jelenléte szükséges. Az iskolai szülői közösséget az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, megválasztja a szülői közösség képviselőit, kialakítja saját működési rendjét, képviseli a szülőket az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel és tanulókkal foglalkoznak, véleményt nyilváníthat a tanulókat és a szülőket érintő valamennyi kérdésben.
5.4 A tanulók közösségei 5.4.1. A diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzatnak - a nevelőtestület által jóváhagyott - szervezeti és működési rendje van. A diákönkormányzat élén az iskolai diákbizottság (IDB) áll. A diákönkormányzat jogait az IDB, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja, akit a tantestület véleményezése mellett az igazgató bíz meg. A DÖK felkérhet más felnőtt segítőt munkája támogatására. A DÖK működéséhez az igazgató: * helyiséget biztosít (bútor, számítógép), * anyagi támogatást biztosít a költségvetésből (igény és lehetőség szerint), Az iskolagyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma. Az iskolagyűlésen bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A gyűlés az igazgató által vagy a diákönkormányzat szervezeti és működési rendjében meghatározottak szerint évente hívható össze.
5.4.2 Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az
15
órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség a diákönkormányzat legkisebb egysége aki : - megválasztja az osztály-diákbizottságot és az osztálytitkárt, - küldöttet delegál az intézet diákönkormányzatának vezetésébe. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök, akit az igazgatóhelyettesek, és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslata alapján az igazgató bíz meg. 5.5 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 5.5.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: * az igazgatóság ülései, * az iskolavezetőség kibővített ülései, * a különböző szakmai-pedagógiai értekezletek, * napi aktuális feladatok megbeszélései, * vezetői fogadóóra, * belső informatikai hálózat, * e-mail kapcsolat, chat-fórum. Ezen fórumok alkalmazási lehetőségeit az iskolai éves munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a fenti lehetőségeket használva valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség (kibővített) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőjük útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. A vezetőség válaszára 5 munkanap áll rendelkezésre. 5.5.2. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életével, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: * Az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen (évente legalább hat alkalommal), * az aulában és a folyosókon elhelyezett hirdető táblákon keresztül, * valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, * az iskolai életet befolyásoló aktualitások ismertetésével (iskolagyűlés, iskolarádió) * a diákönkormányzat propaganda tevékenységével (DÖK gyűlés, faliújság, iskolaújság) tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 5.5.3. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
16
az igazgató: a szülői közösség választmányi ülésén az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül az osztályfőnökök: - az osztály szülői értekezletén - fogadóórán tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: családlátogatások, szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben. A szülői értekezletek, és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tanévenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai programjáról, Szervezeti és működési Szabályzatáról, Házirendjéről, az Intézményi Minőségirányítási Programról az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettesektől, osztályfőnököktől az iskolai munkatervben évenként meghatározott fogadó órákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola Pedagógiai Programja, SZMSZ-a, az Iskolai Minőségirányítási Program, a Házirend nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. Az SZMSZ, a Házirend és Iskolai Minőségirányítási Program az iskola honlapján is olvasható. A dokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél illetve helyen található meg: * * * * * 6.
az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyetteseknél, az iskolai informatikai hálózaton.
AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI
6.1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: a fenntartóval (Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, Salgótarján, Múzeum tér 1.) szakmai kérdésekben: a Megyei Pedagógiai Intézettel, az NSZI-vel, OKÉV-al, gazdasági kérdésekben: a Közoktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatával, a helyi oktatási intézmények vezetőségével (Bolyai, Madách, Táncsics), a helyi Nevelési Tanácsadóval, kollégiumok igazgatóival. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 6.2. Az eredményes oktató és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: az iskolát támogató alapítványok kuratóriumaival
17
a Stromfeld Alapítvánnyal az Iskola az Építészetért Alapítvánnyal az alábbi helyi, társadalmi egyesületekkel a Szakképzési Társasággal a Pedagógus Műszaki Oktatási Kamarával a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a megyei Munkaügyi Központtal az alábbi helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel SVT-Wamsler Háztartástechnika Rt, Salgótarján Salgótarjáni Acélárugyár Rt „IPC-SVG” Vegyipari Gépgyár Kft, Salgótarján SALGGLAS Üvegipari Rt, Salgótarján GANZ Acélszerkezeti Rt. Mátranováki Gyára Salgótarján és Környéke Vízmű Kft Zagyvavölgye Kesztyűkészítő Kft SILCO-INOX Kft SALGÓSZER Vasipari Gyártó- és szerelő Kft, Salgótarján STYL-BAU KFT, Eger az alábbi helyi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel Salgótarján Város Gyermekjóléti Szolgálata Salgótarjáni Ifjúsági Tanácsadó Iroda Salgótarjáni Ifjúsági Tanács Nógrád Megyei Ifjúsági Tanács Salgótarján Városi Diákönkormányzat Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum Palló Ifjúságsegítő Egyesület Kortárssegítő Műhely A munkakapcsolat megszervezéséért az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatásvezető felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 6.3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskolában iskolaorvos működik, aki megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 6.4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart a salgótarjáni gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az általános igazgatóhelyettes a felelős. 6.5. A közoktatási törvény 39§ (4.) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 6.6. Az iskola helységeit, épületét az igazgatóság döntése alapján használhatják különböző sportszervek, egyesületek és társadalmi szervezetek.
18
7. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 7.1. Az intézményben tartózkodás rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől – péntekig reggel 6.00 – 20.00 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójának engedélye alapján az épületek szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől – péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.00 óra és délután 16.30 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az évente elkészített vezetői ügyelet tartalmazza. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi szabályozás alapján általában 8.00 óra és 14.30 között kell megszervezni. A szakképző évfolyamokon ettől eltérő időpontban is lehet foglalkozásokat tartani. A tanítási órák hossza 45 perc, óraközi szünetek hossza 5-1015 perc. Az iskolában reggel 7.30-tól és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg legalább négy fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: Aula, az iskola bejárati része I emeleti folyosó, WC, II emeleti folyosó, WC, Udvar. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Lyukasóráikat a tanulók az aulában vagy az udvaron tölthetik, tanítási óra közben a folyosókon nem tartózkodhatnak. A tanórán kívüli foglalkozásokat 13.30-tól 18.00 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30 – 8.00, a hivatalos óraközi szünetekben és 13.30-tól 15.00 óráig. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg és azt a szünet megkezdés előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
19
a tűz-és balesetvédelmi valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskolai SZMSZ-ben és a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést. Az iskola épületébe érkező szülőket, illetve az iskolával jogviszonyban nem állók belépését az iskolában működő külső őrző-védő cég alkalmazottja (portaszolgálat) ellenőrzi, igazítja el. Tanítási órát megzavarni csak rendkívüli esetben szabad. Ha szükséges, várakozni a porta közelében vagy az aulában lehet. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató és a leltárért felelős személy engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. 7.2. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a Közoktatási tv. 15.§-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16. és a 17.§ tartalmazza.
7.2.1. Az oktató – nevelőmunkát közvetlenül segítő közalkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az érvényes jogszabályok betartásával az intézmény vezetője állapítja meg, Kollektív Szerződésben rögzíti. Az érintett dolgozók munkaköri leírását a gazdasági ügyintéző készíti el. 7.2.2. A pedagógusok munkarendje: A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási tv. 19.§-a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a személyes munkaköri leírás és a Kollektív Szerződés tartalmazza. a) A törvény 16.§-a alapján a nevelési – oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órából, valamint a nevelő – oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből álló heti 40 óra.
b) A pedagógus napi munkarendje az órarend, valamint a felügyeleti és helyettesítési rend függvényében alakul úgy, hogy az intézmény zavartalan működése biztosított legyen. A helyettesítés és felügyelet összeállítását a területért felelős igazgatóhelyettesek és a műhelyfőnök végzi.
20
c) A pedagógus köteles 10 perccel a munkakezdés előtt munkahelyén, tanórája előtt a becsengetéskor a foglalkozás helyén megjelenni. Rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg az előző nap, de legalább az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézmény illetékes igazgatóhelyettesének. d) Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 2 nappal előbb a távolmaradásra. Mindennemű hiányzást, óracserét, az iskolából való eltávozást az igazgatóhelyettesek tudtára kell hozni. e) Hiányzások esetén helyettesítésről.
a
lehetőség
szerint
gondoskodni
kell
a
szakszerű
7.3. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az iskola Házirendje tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását, s betartása számukra kötelező. A házirendet az igazgató előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével. A Házirend betartása a tanulók és az intézménnyel jogviszonyban állók számára is kötelező. 7.4. A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-éig tart (kivétel, ha a miniszter másképp rendelkezik). A helyi rend kialakítását – mindenkori miniszteri rendelet függvényében – a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Az iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusok és a tanulók megjelenése kötelező, az alkalomhoz illő öltözetben. 7.5. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje Az iskolában a tanítási órákat reggel 8.00 óra és 19.00 óra között kell megtartani. Az első tanítási órát az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével legfeljebb 50 perccel korábban meg lehet kezdeni. A tanítási órák 45 percesek. Ettől rendkívüli iskolai rendezvény (pl. hangverseny, konferencia, stb.) esetén el lehet térni. A csengetési rendje: az 5. és 7. tanítási óra után 15 perces, a 6. óra után 5 perces, többi után 10 perces szünet áll a tanár és a diák rendelkezésére. Csengetési rend 0. óra 1. óra 2. óra 3. óra
– – – –
7.50 8.45 9.40 10.35
4. óra 10.45 – 5. óra 11.40 – 6 óra 12.40 –
11.30 12.25 13.25
7.10 8.00 8.55 9.50
7. óra 8. óra 9. óra
13.30 – 14.15 14.30 – 15.15 15.25 – 16.10
A gyakorlati foglalkozások csengetési rendje megegyezik a fentiekkel, illetve eltérő órakezdéseket a műhelyfoglalkozások rendje tartalmazza.
21
A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak, minden egyéb esetben az igazgató illetve az igazgatóhelyettesek adhatnak engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók! 7.6. Bombariadó 7.6.1. Bombariadó esetén a bombariadót vevő dolgozó azonnal jelzi a tényt az iskolavezetés jelen lévő tagjának, aki értesíti a rendőrséget. Megérkezésükig haladéktalanul meg kell kezdeni az épület kiürítését. 7.6.2. Az épület elhagyására az iskolarádión keresztül kell felszólítani a bent tartózkodókat. 7.6.3. Az épület kiürítése a tűzriadó esetére meghatározott szabályok szerint történik. 7.6.4. Az épület elhagyása után létszámellenőrzést kell tartani. 7.6.5. A bombariadó miatt félbeszakadt tanítást a riadó miatt megszakadt órával kell folytatni. 7.6.6. Az iskola kiürítését tanévenként legalább egy alkalommal el kell próbálni. 7.7. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai: 7.7.1. Az iskolában csak az igazgató engedélyével helyezhetőek el reklámanyagok. 7.7.2. Az igazgató az engedély megadása előtt szükségszerűen kikéri a nevelőtestület, szülői közösség és a DÖK véleményét. 7.7.3. Az elhelyezhető reklámanyagok tartalma az iskola szakmai profiljához igazodó kell legyen. 8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működhetnek 14.30 – 18.30 időpont között. 8.1. Szakkörök A tanulók érdeklődésének megfelelően, a szakmai munkaközösségek vezetőinek javaslata alapján lehet szakköröket szervezni. Az iskola anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével az igazgató dönt az indításról. A szakköri foglalkozások meghatározott tematika alapján történnek, erről és a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. 8.2. Önképzőkörök, érdeklődési körök Speciális tehetséggondozást, képességfejlesztést, a tanulói érdeklődést, az általános műveltséget, tájékozódási képességet, a kreativitás fejlesztését van hivatva segíteni. Az önképzőköröket - a tanulói érdeklődéstől függően - a témakörben járatos pedagógusok indíthatják esetleg felkért szakértők segítségével. Az indításhoz az igazgató előzetes engedélye szükséges az anyagi lehetőségek biztosítása miatt. 8.3. Diáksportkör
22
A tanulók mozgásigényének kielégítésére, egészséges testi fejlődésük előmozdítására alakult. Az iskola minden tanulója alanyi jogon a tagja. A sportkör működését és gazdálkodását külön szabályzatban saját maga szabályozza.
8.4. Korrepetálások A tanulók tanulmányi eredményétől függően a szaktanárok és az osztályfőnökök javaslata alapján a munkaközösségek döntenek - az igazgató jóváhagyásával - a korrepetálások szükségességéről egy- egy tanulócsoportnál. A korrepetálások adott esetben kötelezően is előírhatók tanulóknak vagy tanulócsoportoknak.
8.5. Tanfolyamok Tanfolyamokat az iskola tanulói érdeklődéstől, személyi és tárgyi feltételektől függően indít. A tanfolyamokat az iskola. az OKJ követelményei, tematikája, és vizsgakérdései alapján, minden esetben szabályszerű vizsga szervezésével zárja. A tanfolyamok önköltségesek. 8.6. Tanulmányi és sportversenyek Szervezésük és a versenyeken való részvétel a nevelés céljaival összefüggésben kiemelt feladat, ezért a versenyeken való részvétel koordinálása az igazgatóhelyettesek feladata, a versenyző kiválasztása, felkészítése az illetékes szaktárgyi munkaközösségek feladata. Azon versenyek körét, ahol az iskola tanulóit indítani kívánja az iskolai munkaterv és a munkaközösség munkatervei kell, hogy tartalmazzák. 8.7. Érettségi vizsgára, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások Igény szerint, a végzős osztályoknak szervezhetők az igazgató engedélye alapján. A foglalkozások meghatározott tematika szerint történnek, erről és a látogatottságról naplót kell vezetni. 8.8. Az iskolai felnőttoktatás formái: 8.8.1. Az iskola felnőttoktatás terén csak iskolarendszeren kívüli szakképzést folytat az érvényben lévő 2001. évi CI. tv. rendelkezései alapján. 8.8.2. A képzést az igazgató által írásban megbízott vezető helyettes szervezi, irányítja a részére készült külön munkaköri leírás alapján.
9. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 9.1. Az iskolában a nevelő- oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. 9.2. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. 9.3. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által használt segédkönyveket szerez be, melyeket a rászorult tanulók számára egy-egy évre kikölcsönöz.
23
9.4. Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros felelős. A könyvtáros részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. 9.5. Az iskolai könyvtár vezetője (könyvtáros) rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Balassi Bálint Megyei Könyvtár a középiskolák könyvtárai 9.6. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása az SZMSZ mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján, a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. 9.7. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. 9.7.1. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. 9.7.2. A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintet dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hoznia. 9.8. Az iskolai könyvtár tanítási napokon az alábbiak szerint tart nyitva: hétfő kedd szerda csütörtök péntek
7.30 – 12.00 7.30 – 12.00 7.30 – 12.00 7.30 – 12.00 7.30 – 12.00
13.00 – 15.00 14.00 – 15.00 14.00 – 15.00
9.9. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárossal egyeztetniük kell. 9.10.Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kikölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. 9.11. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: kézikönyvek muzeális értékű dokumentumok szótárak összefoglaló művek folyóiratok
24
9.12. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. Tankönyv iskolai könyvtárból való megvásárlására nincs lehetőség. 9.13. Az ingyenes tankönyvre jogosultak kölcsönzéssel juthatnak hozzá az iskolai tankönyvrendelésben szereplő tankönyvekhez. A könyvek az iskola tulajdonát képezik. 10. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS FORMÁI 10.1. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező hetenkénti 2,5 tanórai testnevelési órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. 10.2. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. 10.3. Az iskolai sportkör önkormányzatként működik, melynek munkáját a diáksport közgyűlés által megválasztott tanár segíti, mint ISK elnök. 10.4. Az iskolai sportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. 10.5. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, a kondícionáló terem, stb., a téli időszakban: a tornaterem, a kondicionáló terem, stb. a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét minden napján 14.30 – 17.00 óra között a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. 10.6. Az éves munkaterv készítésénél az osztályok órarendi lyukas óráit elsősorban a mindennapos testedzés biztosítására kell fordítani. 10.7. A sportlétesítmények használati rendje 10.7.1. A tornaterem rendje A tornateremben a tanulók csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhatnak (tanár, edző). Váltócipő és az egészségnevelési program higénés elvárásainak megfelelő torna öltözék használata kötelező. A szereket csak rendeltetésszerűen használhatják.
10.7.2. Erősítő, (kondicionáló) terem rendje
25
Délután az erősítő teremben csak tanári engedéllyel (nem tanári felügyelettel) saját felelősségükre tartózkodhatnak a tanulók. A szereket csak rendeltetésszerűen használhatják. 10.7.3. Sportudvar Délután és a délelőtti szabadidőben csak saját felelősségükre tartózkodhatnak itt tanulóink. A pályákat, szereket csak rendeltetésszerűen használhatják. 10.7.4. Sportfelszerelések használata Iskolánk, - ISK – felszereléseit tanulóink ellenszolgáltatás nélkül vehetik igénybe. Ugyanakkor teljes anyagi felelősséggel tartoznak a nem rendeltetésszerű használatból eredő kár és elvesztésük esetén (sífelszerelés, korcsolya, melegítő, mez, labda, sátor, gumimatrac, stb.).
11. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 11.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra és a tanítási órákon kívüli más iskolai foglalkozásokra is. 11.2. A nevelő – oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató a felelős. 11.3. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az egy tanévre elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza, amelyet az igazgató készít el. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 11.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, műhelyfőnök, munkaközösség-vezetők, a nevelőtestület tagja külön felkérés és megbízás esetén, országos szakértői névjegyzéken szereplő külső szakemberek vagy szakértői csoportok. 11.5. Az igazgató az intézményben folyó összes tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek, a műhelyfőnök és a gazdasági ügyintéző munkáját. Ennek egyik alkalmazott eszköze a beszámoltatás. 11.6. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői munkamegosztásból és a munkaköri leírásukból következő területeken végzik. 11.7. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatot a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest.
11.8. Az ellenőrzés területei és módszerei:
26
tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, és elemzése, tanulói munkák vizsgálata és elemzése, beszámoltatás szóban és írásban. 11.9. A pedagógusok munkájának ellenőrzése és értékelése A pedagógusok oktató – nevelő munkája alapvetően önálló felelősségű, kreativitáson, módszertani szabadságon alapuló, magas követelményű alkotó tevékenység. 11.9.1. A tanári munka ellenőrzésének alapvető színtere az óralátogatás. Erre a 11.4-ben felsoroltak jogosultak. Az óralátogatások az éves látogatási tervben meghatározott alapelvek és időbeosztás szerint zajlanak, az alábbiak szerint: szeptember – október november – december január – február március – április
9. évfolyamnál 12. évfolyamnál 10. évfolyamnál 11. évfolyamnál
A pályakezdő tanárok munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérni és segíteni. A tanárok és az osztályok tevékenységét több óra távlatában kell vizsgálni és elemezni. 11.9.2. Ha egy tanár tevékenységével kapcsolatban – osztályfőnöki, szülői vagy tanulói jelzések alapján – probléma érzékelhető, akkor az igazgató és az ellenőrzésbe bevont munkaközösség-vezető célzatosan és hosszabb időszakban látogathatja az órákat. 11.9.3. Az óralátogatások tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. A beszélgetéseken fogalmazódjon meg a látott óra szakmai, módszertani, pedagógiai eredménye, illetve hiányossága. 11.9.4. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell, mely az igazgató feladata. 11.10. A tanári munka értékelésének színterei Nevelőtestületi értekezletek, melyeken – tartalmuk és feladatuk szerint – az iskola egészére, sajátos pedagógiai területekre vagy rész munkafeladatok elemzésére és értékelésére kerül sor. A legfontosabb nevelőtestületi értekezletek: Tanévnyitó értekezlet, melyen az új tanév munkatervi feladatainak megbeszélése és a munkamegosztás kialakítása a fő feladat. Félévi nevelőtestületi értekezlet, ahol az iskola félévi munkájának áttekintésére és elemzésére kerül sor. Célja a tantestület tájékoztatása, kellő információ nyújtása ahhoz, hogy az osztályfőnökök, szaktanárok osztályukkal és a szülői értekezleten értékelni tudják az elvégzett munkát és feladatokat tudjanak meghatározni.
27
Tanévzáró értekezlet, ahol az éves munka elemző áttekintésére kerül sor, s ahol már körvonalazni kell – egyeztetés szintjén – a következő év alapfeladatait is. Nevelési értekezletek – általában évente két alkalommal –, ahol elméleti és gyakorlati pedagógiai megbeszélésre, alkotó eszmecserére kerül sor. Munkaértekezletek, ahol havonta egy alkalommal az operatív teendők egyeztetését és a feladat megbeszélést végzi el a nevelőtestület az igazgató vezetésével. Itt kerül sor az elvégzett feladatok értékelésére, elemzésére és a munkában résztvevők tevékenységének kiemelésére és a végzett munka szóbeli elismerésére.
12. AZ OSZTÁLYOZÓ, JAVÍTÓ ÉS EGYÉB VIZSGÁK LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
12.1. A tanulók félévi és év végi minősítéséről a tantestület dönt. 12.1.1. Az év végi osztályozó értekezleten, a tantestület a kettőnél több tantárgyból bukott tanulókat osztályismétlésre utasítja. 12.1.2. Egy-két tantárgyból a követelményeket nem teljesítő tanuló csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha az augusztusi javítóvizsgán a követelményeknek megfelelt. 12.1.3. Az iskola által kötelezően előírt nyári gyakorlat megfelelő szintű teljesítésének elmulasztása is osztályismétlést von maga után. 12.1.4. A 11. és 12. évfolyamos tanulók heti óraszáma maximum 32 óra. Az emelt szintű érettségire való felkészítésben, iskolánkban a magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, szakmacsoportos alapozó tantárgy, fizika, informatika tantárgyak esetében kettőből vehet részt iskolánk tanulója. A tanulók és szüleik a 10. évfolyam tanévének februárjában kapnak írásbeli és szóbeli tájékoztatást az emelt szintű érettségiről, a választhatótantárgyakról. A tanulói jelentkezés május 20-ig történik melyet szülői aláírással is meg kell erősíteni. A jelentkezés lemondása írásban az iskola igazgatójának legkésőbb a következő tanév szeptember 1-ig történhet. A nem kötelező tanórai foglalkozásokon a tanulónak a részvétel kötelező. Az értékelés, a minősítés, a mulasztás és a magasabb évfolyamba lépés elbírálása a kötelező tanítási óráknak megfelelően történik. 2005-ben a „C” tipusú középfokú nyelvvizsgát szerző tanulók a jogszabályokban meghatározottak szerint - a követelmények teljesítésével – kapják osztályzatukat, és nyernek az órák látogatása alóli felmentést. Az iskola emeltszintű érettségire felkészítő csoportot csak kellő számú jelentkezés esetén indít. Minden más esetben biztosítja tanulóinak más (városi) középiskola tanulócsoportjaiban való felkészülését.
28
12.2. Belső vizsgák 12.2.1. Osztályozó vizsga A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 1. a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kapott (pl. a betegség miatt), 2.
ha éves igazolt hiányzása elméleti tantárgyakból a 250 órát, gyakorlati képzésből a 30 órát meghaladta és a nevelőtestület engedélyezte,
3.
tantárgyi osztályozó vizsgát kell tenni, ha a tanuló hiányzása a tantárgy éves óraszámának 30 %-át meghaladta és a nevelőtestület engedélyezte.
4. Az osztályozó vizsga napját az igazgató tűzi ki, s az érintett tanulók kötelessége az időpontról tájékozódni. A sikertelen osztályozó vizsga nem ismételhető meg. 12.2.2. Javító vizsga 1.
2.
Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor augusztusban javítóvizsgát tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület azt engedélyezte. Sikertelen javítóvizsga esetén, vagy kettőnél több tárgyból elért elégtelen osztályzat esetén a tanulmányok csak az évfolyam megismétlésével folytathatók. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.
12.2.3. Különbözeti vizsga 1.
2. 3.
Más iskolából, más szakról történő átlépés esetén – az átjárhatóságot biztosítandó – intézetünk igazgatója előírhat (a korábban nem tanult tantárgyakból) az átlépő tanulók számára különbözeti vizsgát. Az ún. „kifutó szakon” osztályismétlésre bukott tanulónak a „helyettesítő” szakon meghatározott tantárgyból különbözeti vizsga írható elő. A különbözeti vizsga időpontja: augusztus vége (iskolánk a tanévközi szakváltás lehetőségét nem biztosítja). A sikertelen különbözeti vizsga nem ismételhető.
12.2.4. Beszámoló vizsga Az iskola fenntartja magának azt a lehetőséget, hogy – különösen a szakképzési szakaszban – egy-egy modul lezárásaként, közbülső beszámoló vizsgát ír elő (a szakképzésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban). Beszámoló vizsgára január közepén és májusban kerülhet sor. Ezt azonban mindig jelezni kell az előző tanév végén az érdekelt tanulók számára.
29
12.2.5. A vizsgák rendje a)
A vizsgák bizottság előtt folynak. A bizottságot az iskola igazgatója jelöli ki.
b)
A bizottság elnöke az illetékes munkaközösség-vezető, tagjai: a kérdező tanár és a vele azonos szakú nevelő. A tanulók feleleténél mindannyian jelen kell legyenek. Döntésük ellen fellebbezésnek helye nincs.
c)
Az osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgákról jegyzőkönyvet kell vezetni (feltett kérdések, osztályzat, aláírás) és az iktatott jegyzőkönyvet irattárba kell helyezni.
d)
A javító-, különbözeti- vagy osztályozóvizsgán a kijelölt időpontban megjelenni nem tudó tanuló, a távolmaradás okát előzetesen köteles jelenteni, legkésőbb a vizsga napján 3/4 8-ig az igazgatónál.
e)
A tanulót és a szüleit a javító- és osztályozóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanévzáró után az osztályfőnök és a szaktanár köteles tájékoztatni.
13. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 13.1. A tanulók iskola-egészségügyi ellátását a népjóléti miniszter 26/1997. (IX.3.) NM rendelete szabályozza. 13.2. Az egészségügyi ellátást az iskolaorvos és a védőnő a tanuló háziorvosával, illetve körzeti védőnőjével egyeztetve és vele együttműködve végzi. 13.3. Az iskolaorvosi teendők ellátásával az iskolaorvost az intézmény fenntartója bízza meg. 13.4. Az iskolaorvos és a védőnő munkáját iskola egészségügyi munkaterv alapján végzi, amely tartalmazza: az iskolaorvosi rendelés időpontját, a tanulók egészségügyi szűrésének, ellenőrzésének ütemtervét.
14. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN 14.1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 14.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-balesetek megelőzésével kapcsolatosan: a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ függelékeiben található tűzvédelmi szabályzatot és mellékleteit, valamint a tűzvédelmi utasítás és tűzriadó terv rendelkezéseit.
30
b) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c) A tanárok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét d) folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. e) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanuló kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, rendkívüli események után, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyére kell felhívni a tanulók figyelmét. f) A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. g) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A pedagógusoknak visszakérdezéssel meg kell győződniük arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. h) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, szakmai gyakorlatok, műszaki mérések) vezető tanárok baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. i) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. j) Rendkívüli esemény, tűz- vagy bombariadó esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ függelékében található tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. 14.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-balesetek esetén. a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőknek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelen lévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedő tanulót elsősegélyben részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie,
31
akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell d) állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. e) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: a tanuló balesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. a jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg, a súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. az iskola igény esetén biztosítja a szülői közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.
15. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 15.1.
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.
15.2.
Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.
15.3.
A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.
15.4.
Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét.
32
15.5. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek, ha nincs a szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület a dönt az alábbiak figyelembe vételével: A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri: hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges ingyen tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 15.6. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. 15.7. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. 15.8. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 15.9. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, szándékos megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.
33
16. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYRENDSZERE
Az iskolai hagyományok ápolása fontos szerepet kap az iskola arculatának kialakításában, illetve segíti a tanulókat az iskolához való kötődés megerősítésében, a társas érintkezés és az ismeretszerzés formáinak bővítésében. Az ünneplés, megemlékezés formáját mindig a tanév elején az igazgató által megbízott felelős határozza meg. A megvalósításért a megbízott felelősön kívül az intézmény nevelési igazgatóhelyettese felelős. Nemzeti ünnepek: Március 15.
Megemlékezés az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról
Október 23.
Megemlékezés az 1956-os forradalomról
Megemlékezések: Szeptember 19. Stromfeld Aurél születésnapja Január 22.
Magyar Kultúra Napja
Február 25.
Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól
Április 11.
Költészet Napja
Április 16.
Megemlékezés a holokauszt áldozatairól
Május 9.
A II. világháború befejeződésének napja
Október 6.
Emlékezés az aradi vértanúkra
November 3. Magyar Tudomány Napja December 8. Megemlékezés a salgótarjáni sortűz áldozatairól December 13. Megemlékezés Hargitay Lajos és Lénárt Andor emléktáblájánál Április 18.
Műemlékvédelmi Világnap
16.1. Hagyományőrző iskolai rendezvények 16.1.1. Iskolai szakaszokhoz kötődő ünnepek A KILENCEDIK ÉVFOLYAM JELVÉNYAVATÓ ÜNNEPSÉGE Az ünnepélyes jelvényavató alkalmával válnak a kilencedik osztályosok igazán a Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola diákjává. A jelvénytűzés szeptemberben történik. A rendezvény szervezője az előző évi vetélkedő győztese.
34
SZALAGAVATÓ Hagyományaink szerint a szalagavató ünnepségen a tizenkettedikes osztályfőnökök tűzik fel diákjaiknak az iskolajelvényt és szalagot, mely üzenet a külvilágnak, hogy ők már az érettségi előtt állnak. Az ünnepélyes pillanatokat este a szalagavató bál követi. A lebonyolításért a tizenegyedik és a tizenkettedik évfolyamfelelős. MÁRCIUS 15-EI TÚRA Minden évben ünnepség előtti napon az iskola összes tanulójának játékos, versenyszerű túrát szervezünk az iskolától a somoskői várig. BALLAGÁS Végzős tanulóink búcsúztatása a legünnepélyesebb esemény diákéletükben. Ennek szervezéséért az alsóbb évfolyamok, kiemelten a tizenegyedik évfolyamfelelős.
16.1.2. Névadóhoz kötődő ünnepségek, rendezvények Stromfeld Napok rendezvénysorozat Iskolánk legrégibb hagyománya ez a rendezvénysorozat, melynek keretében különböző vetélkedőkön, sport- és szaktárgyi versenyeken mérhetik össze tudásukat tanulóink. Meghívott előadókkal (sport, humor, gépészet, építészet, informatika) színvonalas szakmai fórumokat rendezünk. Stromfeld galéria Évente legalább öt alkalommal képzőművészeti vagy egyéb jellegű kiállítást szervezünk. A kiállítások megnyitóján a tanév eleji egyeztetés szerint mindig egy évfolyam vesz részt, míg a többiek az iskolarádión keresztül hallgatják az ünnepélyes megnyitót. Aurél-napi szavalóverseny megyei középiskolások számára Minden évben október 5-én (Aurél napon) rendezzük az iskola névadójára emlékezve megyei versenyünket. 16.1.3. Diákok által szervezett programok Gólyatábor Augusztus végén szervezzük leendő diákjaink részére a tábort, ahol vidám, játékos vetélkedők, jó hangulatú estek segítik az osztályok és az évfolyam összekovácsolódását. A szervezésért a DÖK tagjai a felelősek. Diáknap Minden évben egy nap vidám vetélkedő jegyében zajlik. Ezen a napon humoros feladatok, bemutatók nevettetik meg az iskola közösségét. A győztes elnyeri a jogot a következő évi diáknap vetélkedőjének megszervezéséhez. Karácsonyi megemlékezés A Karácsony megható percei decemberben a szakközépiskola falai közé is beköltöznek egy műsoros, bensőséges fenyőfa-ünnepség keretében.
35
16.1.4. Sportrendezvények Az osztályok közötti versenyek, a házibajnokságok szervezése segíti a mindennapos testnevelés megvalósítását. A versenyek kiírásáért a testnevelő tanárok felelősek. A kiírás az adott tanévben szeptember 30-ig megtörténik. Kiemelt rendezvényeink: Stromfeld Kupa női labdarúgó torna Stromfeld Kupa kézilabda torna Stromfeld Kupa labdarúgó torna Stromfeld Kupa röplabda torna 16.1.5. Jelképeink A névadó Szakközépiskolánk Stromfeld Aurél nevét viseli. A névadóról, évről – évre a születésnapján és a Stromfeld Napok keretében emlékezünk meg. A jelvény Szakközépiskolánk jelvénye ötvözi az építőipari és gépész képzésünk sok éves hagyományait. (1. ábra)
A zászló Az 50 éves jubileumi ünnepség alkalmából felavatott új zászló az iskola emblémáját és alapvető színeit (kék, bordó és sárga) tartalmazza. (2. ábra)
36
A szignál Kapi Gyula zenetanár 1990-ben komponált iskolánknak rézfúvós hangszerre íródott rövid zeneművet.
37
17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada, továbbá iskolai munkaközösség, az iskola igazgatója, a szülői közösség iskolai vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége, a közalkalmazotti tanács, a reprezentatív szakszervezetek Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei, függelékei. A függelékeket (utasításokat) az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja.
Salgótarján, 2006. május 30.
Pataki Ferenc igazgató
