Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Biztonság- és Politikatudományi Tanszék
SALAMON PÉTER: Isten Pártja a cédrusok országában A Hezbollah: Isten pártja vagy Libanon pártja?
1
Tartalomjegyzék Bevezetés...................................................................................................2-3. o. I. A gyökerekt l a megalakulásig................................................................4-10. o. II. A Hezbollah síitáinak vallási, ideológiai, gazdasági, politikai szerepe és helyzete Libanonban.............................11-14. o. III. A Hezbollah 1982-2000-ig a) A terrorizmus évei......................................................................15-18. o. b) Az átalakulás A Nasrallah korszak kezdete......................................................19-23. o. IV. A Hezbollah útja a csúcsig Egy sikersorozat kezdete 2000-2005-ig................................................24-35. o. V. Következtetések.....................................................................................36-38. o. VI. A Hezbollah napjainkban a) A 2006-os év eseményei és értékelésük.....................................39-58. o. b) A Hezbollah mai vezet sége.........................................................58. o. c) A Hezbollah szervezeti felépítése..............................................58-60. o. d) A Hezbollah biztonságot fenyeget széls séges célkit zései....61-63. o. Befejezés Mire számíthatunk holnap?...................................................64-65. o. Falhasznált irodalom.............................................................................66-72. o. Mellékletek............................................................................................73-83. o.
2
Bevezetés Napjainkban a biztonságpolitikával foglalkozó szakért k egyre er teljesebb figyelmet fordítanak a terrorizmus jelenségének. Az er szak ezen válfajára fokozottan vonatkozik az a megállapítás, hogy mindig a gyengébb, a feladatokat, kit nyílt, legitim hozzáférhet
zött céljaikat, elfogadott, békés,
eszközökkel elérni képtelen társadalmi csoportok, élnek vele.
Vannak kutatók, akik éppen ezért célravezet nek tartják a gyengék
és er sek
akaratérvényesítésének képességéb l kiindulni a terrorizmus vizsgálata során. 1 Mások szerint termékenyebb lehet, ha a terrorizmus történelmi fejl
déséb l indulunk ki.
Dolgozatomban ezt a megközelítést választottam. Már csak azért is mert történelmileg is igazolható, hogy a terrorizmus mindenütt addig virágzott, amíg azok a társadalmi intézmények meg nem er södtek, amelyek a hátterében lév szükségleteket, érdekeket, illetve akaratot valamilyen békés megoldással nem tudták becsatornázni az adott közösség legális diskurzusába. A történelmi tapasztalat szerint, ahol és amikor ez a dolog megtörtént ott a terrorizmus alábbhagyott, illetve megsz nt.2 Napjainkra Libanonon belül a Hezbollah elérte azt a szintet, hogy politikailag kapcsolódik be az ország sorsának alakításába. Olyan hatalommal és társadalmi bázissal rendelkezik, ami által nem feltétlenül van szüksége a terrorista szervezetekre jellemz er szakkal való politikai célú fenyeget zésre. Ennek ellenére a vélemények eltérnek arról, hogy mi a Hezbollah. Egy bonyolult az élet minden területét átölel terrorista szervezet, vagy egy katonai szárnnyal rendelkez párt. Azt a kérdést járom körbe, hogy lehet-e mindkett
politikai
egyszerre, vagy rövidesen döntenie
kell a síita3 tömörülés vezet ségének a kérdésben, hogy Pániszlám terrorszervezetként képzelik el a Hezbollah jöv jét, vagy tisztán libanoni politikai pártként. Ahhoz, hogy a szervezet alakulásának irányát el
re tudjuk jelezni, meg kell ismerkednünk
kialakulásának körülményivel, a gyökerekkel amelyek a szervezetet a mai napig táplálják. Fontos továbbá, hogy bemutassam azon karizmatikus vezet
ket, és azok el
deit is, akik
lényegében a párt stratégiáját alakítják mind külpolitikailag mind Libanonon belül. Meg kell ismerkednünk a szervezet alapvet
célkit zéseivel, illetve a tevékenységét befolyásoló és
1
Prof. Dr. szabó János: A politikai és kriminológiai megközelítések haszna a terrorizmus értelmezésében 61. o. Uo. 63. o. 3 k az els három kalifát nem tekintik Mohamed törvényes utódainak, csak a próféta tanítását fogadják el, a hagyományokat elvetik. (A síita szó a Siat Ali: Ali kalifa pártja kifejezésb l ered.) Forrás: http://www.evelet.hu:8080/ujsagok/evelet/archivum/2003/7/42 2
3
motiváló tényez kkel, legyenek azok politikai vagy vallási indíttatásúak. Jó, ha tisztában vagyunk a Hezbollah szövetségeseinek érdekeivel, akiknek nagy befolyása van a szervezeten belüli néz pontok kialakításában. Hogy munkám befejeztével el
re tudjam jelezni, hogy a
Hezbollah a fent említett irányok közül melyik felé fog elmozdulni, be kell mutatnom Libanonon belüli helyzetét a megalapítástól napjainkig. A tudományos irodalom abban egyetért, hogy a Hezbollahon belül egy transzformáció ment és megy végbe, amely egy párthoz hasonló, néhány tekintetben azonban azon túlmutató szervezetet eredményezett. Ennek ellenére mindmáig tartalmaz olyan elemeket, amelyeknek egy pártban – a nyugati demokrácia-felfogás szerint - nincs helyük. A Hezbollah megítélését l függetlenül nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy regionális szinten aktív politikai, illetve katonai szerepl . Tevékenységének besorolása még Libanon vallási csoportosulásain belül is eltér . Vannak konzervatív keresztények, akik politikai szervezetként, míg néhány síita „testvérük” vallási fanatikusként tekint a párt tagjaira. Egyik oldalról egy eserny párt, amely megpróbál minél szélesebb szavazótábort kiépíteni – napjainkban már keresztények támogatását is élvezi − másik oldalról továbbra is a militáns síiták gy jt tábora, és a közel-keleti békefolyamat aktív szerepl je, dönt en akadályozója. 4
4
http://mb-soft.com/believe/tgo/hezbolla.htm
4
I. A gyökerekt l a megalakulásig A Hezbollah és vezetése atyjának Seyyid Musa as-Sadr-t tekinti. Musa 5
as-Sadr 1928. május 15-én született Irán Qum
városában. Általános
iskoláit szül városában végezte, majd Teheránba költözött, ahol iszlám jogi iskolát végzett. Ezt követ en visszatért szül városába, ahol különböz
vallási intézményekben iszlám teológiai tanulmányokat
folytatott. Qum-ban „ Maktabi Islam ” néven folyóiratot jelentetett meg. 1959-ben Tyrus-ba 6 utazott, hogy teológiailag támogassa a síita
Musa as-Sadr
közösséget. Küldetésének els dleges célja az volt, hogy Seyyid Abdelhussein Sarafeddine, az ottani síita vallási vezet
utódja legyen. Itt kezdett el foglalkozni vallási kérdéseken túl
szociális témákkal, hiszen tapasztalta a libanoni síiták hátrányos helyzetét ezen a téren. Imam as-Sadr nagy tiszteletet vívott ki magának a vallási és politikai csoportosulások körében. 1960-ban a katolikus érsekkel Grigoire Haddad-al közösen megalapították a „Szociális Mozgalmat”. 7 1962-ben fontos szerepe volt az iszlám-keresztény dialógusban, ekkor történt, hogy a húsvéti ünnepségek alkalmával beszédet mondott egy Ferences rendi kolostorban.8 1969-ben megalakult a Síita Iszlám Legfels bb Tanács, amely hat éves intervallumra elnökéül választotta. Musa as-Sadr ezáltal vált ismerté imámként a muzulmán világban. 1975-ben ismét megválasztották a tanács elnökévé. Ezúttal mandátumát életének 65. életévéig határozták meg, vagyis 1993. április 15-ig.9 Imám Mussa as-Sadr rengeteg szociális intézményt alapított. Szakiskolákat, kórházakat, és külön centrumokat az írástudatlanság leküzdésére. A síitákat saját szociális és politikai alapítványain keresztül támogatta. Musa asSadr m velt és tehetséges jogász-hittudós volt, aki ismereteit iraki és iráni Ayatollahok-nak köszönhette. Karizmatikus személyiségével, az általa alapított szociális intézmények sokaságával, önérzetet biztosított a Libanonban addig kívülállónak számító síita felekezet
5
Síita vallási központ Iránban Jelenleg 117.100 f s lakosságával a negyedik legnagyobb város Libanonban forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/Tyros_(Stadt) 7 http://www.muslim-markt.de/Lexikon/stichworte/s/sadrmusa.htm. 8 Azóta nem történt olyan eset, hogy síita vallási vezet a párbeszéd jeléül hivatalos keresztény egyházi ünnepen vett volna részt. 9 http://www.muslim-markt.de/Lexikon/stichworte/s/sadrmusa.htm 6
5
számára. Így az addig politikailag passzív csoportot sikerült mozgósítania céljai elérése érdekében.
volt az els
vezet k egyike, aki felhívta a közvélemény figyelmét egy izraeli
támadás veszélyére Dél-Libanon ellen, amely lakosságának dönt volt. 1971-ben keresztény és muszlim vallási vezet
többsége ekkor már síita
kb l létrehozott egy testületet, amely az
állam által elhanyagolt politikai és szociális tevékenységeket volt hivatott pótolni. 1974. március 18-án tiltakozási hullámot indított el a kormány ellen, mivel az túlságosan elhanyagolta a vidéki területek fejlesztését. Ennek eredménye a „ Jogfosztottak” mozgalmának megalapítása, amelynek jelszava: „Állandó harc, (dzsihád) amíg már nem lesz több jogfosztott Libanonban.” 10 A polgárháború kezdetén, 1975-ben megalapította az AMAL mozgalmat, - amely kés bb a síiták polgárháborús milíciájaként vált ismertté - más néven „A libanoni ellenállás brigádjai”. Ez valójában a Jogfosztottak mozgalmának katonai szárnyát jelentette. Az AMAL mozaikszó, önmagában reményt jelent. 11 Az AMAL megalakulásakor, a „Libanoni Nemzeti Mozgalom”-mal, és a „Palesztin Ellenállás”-sal együtt harcolt a palesztinok Libanonba történ kitelepítése ellen.12 Musa as-Sadr egészen elt nése napjáig Fontos szerepet játszott a libanoni politikában. 1978 13ban egy Líbián keresztüli utazása során t nt el nyomtalanul. 14 A vezet váratlan elvesztése a libanoni síiták további radikalizálódásához vezetett. Az síita társadalom transzformációja egy passzív, marginalizált csoportból egy aktív politikai er
vé f leg az
személyének volt
köszönhet . A síizmus az 1979-es iráni iszlám forradalommal a politikai iszlám ideológiai hajtóerejévé vált. A polgárháború által kettészakított Libanonban az új irányzatok a mindaddig társadalmilag, politikailag kívülállók körében meghallgatásra találtak. Az ideológia hátterében tehát Irán állt és áll a mai napig is. A kezdetekben, vagyis az 1980-as évek második felében, a síitákra támaszkodva akarta megvalósítani az iráni forradalom exportját. (B
vebben a 7.
oldalon) A Hezbollah megalakulását négy arab-izraeli háború el zte meg. A háborúkat mindig palesztin menekültáradat követte, amelyek f
iránya Jordánia illetve Libanon volt. Már az
els 1948. május 15-ét l 1949. február 24-ig tartó konfliktusban körülbelül 750 000 palesztin menekült el a megszállt területekr l.15 10
http://www.muslim-markt.de/Lexikon/stichworte/s/sadrmusa.htm afwâj al-muqâwama allubnânîya, vagyis a Libanoni Ellenállás Zászlóalja (Brigádjai) 12 http://www.muslim-markt.de/Lexikon/stichworte/s/sadrmusa.htm 13 1978. két okból is fontos évszám a síiták életében. El ször is a már említett vallási vezet Musa as-Sadr elt nése miatt, illetve ekkor történt az izraeli hadsereg inváziója az ország déli részében. 14 http://www.muslim-markt.de/Lexikon/stichworte/s/sadrmusa.htm 15 Horváth Csaba: 1945. utáni legjelent sebb helyi háborúk és azok tapasztalatai 33. o. 11
6
Nem lehet utólag megmondani mennyien hagyták el otthonukat az 1967-es, illetve 1973-as arab-izraeli háborúk következtében. − A palesztinok száma napjainkban Libanon területén mintegy 360 000-re tehet .16 – Miután a PFSZ 1970-ben − a jordániai „fekete szeptember” 17-t követ en − Dél-Libanonba költözött, onnan intézett támadásokat izraeli célpontok ellen. Az els Libanon elleni izraeli támadásra a casus belli 1978. március 11-e volt. Ezen a napon egy 11 f s palesztin Fatah kommandó szállt partra Tel-Avivtól északra. Eltérítettek egy buszt, amelyb l tüzet nyitottak izraeli katonai létesítményekre. Az üldözés közben meghalt a kommandó mind a 11 tagja illetve 36 izraeli civil és katona. 1978. március 14-én, három nappal a mészárlás után az izraeli hadsereg 25 000 f vel bevonult Dél-Libanonba, és megszállta a Litani folyótól délre fekv
területeket. A Litania hadm velet közel 2000
palesztin életébe került, és körülbelül 280 000-en voltak kénytelenek elhagyni otthonukat. A libanoni kormány tiltakozott az izraeli agresszió ellen, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé tárta az ügyet. Az ENSZ BT 1978. március 19-i 425. illetve 426. számú határozatában felszólította a feleket a harci cselekmények azonnali beszüntetésére, valamint az izraeli kormányt csapatai kivonására.
18
Ezen felül döntés született egy nemzetközi békefenntartó
kontingens felállításáról, amely az UNIFIL
19
nevet kapta. F feladata volt az izraeli csapatok
kivonulásának biztosítása, valamint a libanoni kormánynak segítséget nyújtani az ország feletti ellen rzés helyreállításában. 20 Az els békefenntartók 1978. március 23-án érték el DélLibanont és Bejrútot. Tehát a PFSZ Libanon területér
l folytatott tevékenységének egyenes
következménye volt Dél-Libanon 1978-as izraeli megszállása. 21 Az AMAL katonailag lépett fel a PFSZ ellen, mivel a Dél-Libanonban él
– f leg síita −
libanoni lakosság számára elviselhetetlenné vált az élet a két harcoló fél között. Az AMAL
16
http://www.hhrf.org/rmsz/02jan/r020115.htm A Palesztin Felszabadítási Szervezetnek (PFSZ) ki kellett vonulnia Jordániából. A kivonulás oka az volt, hogy a Fatah a PFSZ legjelent sebb tagszervezete – korábbi Izrael ellenes katonai sikerei miatt - népszer sége olyan nagyra növekedett Jordánián belül, hogy már komoly veszélyt jelentett a jordániai uralkodóra és rezsimjére. Miután 1970. elején sikertelen merényletet kíséreltek meg Jordánia királya Husszein ellen, az uralkodó arra az elhatározásra jutott, hogy fegyveres er vel söpri ki a PFSZ-t országából. 1970. szeptemberében a jordániai hadsereg átfogó támadást indított a palesztin menekülttáborok és a PFSZ-egységek ellen. A több hullámban zajló akciók nehézfegyverek bevetésével több hétig tartottak. A „tisztogatás” eredménye 20 000 palesztin áldozat volt. Ezt neveik a palesztinok fekete szeptembernek. Forrás: Ferwagner Péter Ákos; Komár Krisztián; Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Principt l Oszama bin Ladenig Maxim Könyvkiadó, Szeged 2004. 122. o. 18 http://de.wikipedia.org/wiki/UNIFIL 19 United Nations Interim Force in Lebanon 20 http://de.wikipedia.org/wiki/UNIFIL 21 1978. március 14-én az izraeli csapatok benyomultak Dél-Libanonba és egy 10 km mélység biztonsági zónát alakítottak ki a határon. Májusra továbbnyomultak és elfoglalták az ország közel 10%-át. Ezt követ en nemzetközi nyomásra kénytelenek voltak visszavonulni és egy 4-12 km-ig terjed biztonsági övezet kialakításával beérni. Forrás: http://lexicorient.com/e.o/leb_civ_war.htm 17
7
Nabih Berri 22 vezetésével próbálta megszerezni a vezet
szerepet az ország déli részében.
Elkönyvelhetett ugyan kisebb sikereket, de hatalmát nem tudta stabilizálni a területen. Az 1979-es Iráni iszlám forradalom
23
következtében a libanoni síiták jelent
s anyagi és
erkölcsi támogatásra számíthattak Irán részér l, így az AMAL megkezdhette harcát az egyre nyomasztóbbnak talált PFSZ jelenlét ellen.24 Az egyre hevesebb palesztin támadásokra válaszul Izrael is komoly beavatkozásra szánta el magát. 1981-ben Ariel Saront nevezték ki Izrael védelmi miniszterévé. támogatni kezdte a keresztény falangistákat követte 1982-ben a „Békét-Galileának” fed
26
25
Még abban az évben Izrael
szíriai állások ellen intézett támadásikban. Ezt nev hadm velet, amely Saron lemondásával
végz dött. A hadm velet az 5. az arab-izraeli háborúk sorozatában. A hadtörténészek ezt szokták az els palesztin-izraeli háborúnak is nevezni. Az izraeli kormány három f hadseregének. El ször is ki kellett szorítania a PFSZ er
feladatot szabott
it Libanon határain túlra, mivel így
Galilea lakossága kívül került a palesztin nehézfegyverek hatótávolságán.
27
A második, hogy
kerülje el az összecsapást a szíriai reguláris csapatokkal, akik Észak-Libanonban tartottak ekkor már jelent s területeket ellen rzésük alatt. (B vebben lásd 14. o.) Harmadsorban pedig kérték a hadsereget, lehet leg kímélje meg Libanon polgári lakosságát. Az 1982-es nagyszabású akció a nemzetközi jog izraeli értelmezése alapján jogos önvédelemnek min sül, mivel a harci cselekmények oka Dél-Libanon akkori „ura” Jasszer Arafat és az általa irányított szervezetek agresszív terrorista tevékenysége volt.
28
Nap mint
nap intéztek fegyveres támadást Észak-Izrael polgári lakossága ellen. Izrael rendszeresen követelte a libanoni kormánytól, hogy fékezze meg a területér l kiinduló agressziót. Miután a 22
Síita muszlim, az AMAL egyik alapító tagja. 1978-tól - Musa as-Sadr elt nését követ en - f titkára. 1992. óta a libanoni parlament elnöke, ezzel elérte a legnagyobb politikai tisztséget, amit egy síita elérhet az országban. PFSZ ellenes orientáltságával, korrupciós ügyeivel vált ellenszenvessé a síiták szemében. Damaszkuszból jelent s támogatást élvez. Forrás: http://lexicorient.com/e.o/berri_n.htm 23 Már 1979-ben az iráni iszlám forradalom idején megalakult egy Hezbollah nev iráni síita szervezet. A militáns csoport feladata az országban az iszlám jogrend betartatása volt. A libanoni Hezbollahot kezdetben az iráni Forradalmi Gárda képezte ki és támogatta anyagilag. 24 http://www.bpb.de/popup/popup_lemmata.html?guid=GZYVS8 25 http://www.mfa.gov.il/MFA/MFAArchive/2000_2009/2003/2/Ariel%20Sharon 26 Libanoni keresztény politikai párt és milícia. A libanoni polgárháború kezdetén 20 000 f s taglétszámával a leger sebb szervezet. Vezet sége felel s a szíriai csapatok 1976-os behívásáért, miután folyamatos vereséget szenvedtek a muszlim milíciáktól. 1982-ben kooperálnak Izraellel. Bojkottálta az 1992-es választásokat ezzel tiltakozva a szíriai csapatok jelenléte ellen. Mára teljesen háttérbe szorult, támogatottsága alacsony. Forrás: http://lexicorient.com/e.o/index.htm 27 Az izraeli hírszerzési adatok szerint 1982. elején a PFSZ-nek 80 harckocsija, 300 lövege és rakétasorozatvet je, SAM-7-es vállról indítható légvédelmi rakétái, ZSZU-23-4 típusú önjáró légvédelmi komplexumai, két jár rhajója és több helikoptere volt. Horváth Csaba: 1945. utáni legjelent sebb helyi háborúk és azok tapasztalatai 85-86. o. 28 http://www.hetek.hu/index.php?cikk=3467
8
libanoni kormányzat képtelen volt e követeléseknek eleget tenni, az izraeli hadsereg 1982. 29
június 6-án átlépte a határt, és maga számolta fel a palesztin fegyveres csoportokat.
Az
UNIFIL egységek nem tehettek mást, mint humanitárius segítséget nyújtottak a lakosságnak.30 31
Izrael ezt követ en sikeres béketárgyalásokat folytatott a Basír Gemajel kormánnyal. Egy nappal a békekötés után - 1982. szeptember 14.
32
vezette libanoni
- felrobbantották a
libanoni kormány épületét. Az eredmény nyolcvan halott, köztük Basír Gemajel államelnök, és száznál is több sebesült. Kés titkosszolgálatok m ve volt.
33
bb bebizonyosodott, hogy az elnök meggyilkolása a szíriai
A falangisták azonban a palesztinokat vádolták a merénylettel.
Basír Gemajel helyére a libanoni demokratikus viszonyokra jellemez
módon a testvére,
Amin Gemajel (1982-88-ig államelnök) lépett, aki már nem merte a békeegyezményt végrehajtani. Egy nappal kés bb – szeptember 15-én - az izraeli er
k benyomultak az addig körbezárt
Bejrútba, melynek megszállásával – Arafat és fegyveresei ide rendezték be f − a dél-libanoni palesztinok vezetése ellehetetlenült.
34
hadiszállásukat
„Fatahföld” megsz nt létezni. A PFSZ
addig Bejrútban maradt katonái számára a Habib-terv alapján lehet vé tették, hogy fegyvereiket hátrahagyva Izraellel nem határos országokba távozzanak. A terv 12 000 fegyveres 15 nap alatt történ
kivonását foglalta magába. A harci cselekmények a terv
elfogadásával 75 nap után gyakorlatilag befejez
dtek.35 Az izraeli er
k 1985. júliusában a
biztonsági zóna kivételével elhagyták az országot. 36 A miniszterelnök és a kormány ellen elkövetett merényletre válaszul a keresztény falangisták Sabra és Satilé menekülttáborokban 1982. szeptember 16-án több mint 3000 mészároltak le, köztük sok gyereket és n
37
palesztint
t.38 A nemzetközi közvélemény Izraelt vádolta a
tömeggyilkossággal. Begin miniszterelnök ekkor fogalmazta meg híressé vált mondatát:
29
http://lexicorient.com/e.o/leb_civ_war.htm http://de.wikipedia.org/wiki/UNIFIL 31 Maronita keresztény politikus, 1975-ben a polgárháború kitörésekor csatlakozott a PFSZ ellenes falangista milíciához. 1976. júliusától annak vezet je. 1982. augusztus 23-tól szeptember 14-ig Libanon államelnöke. Forrás: http://lexicorient.com/e.o/index.htm 32 http://lexicorient.com/e.o/leb_civ_war.htm 33 http://lexicorient.com/e.o/index.htm 34 http://lexicorient.com/e.o/leb_civ_war.htm 35 Horváth Csaba: 1945. utáni legjelent sebb helyi háborúk és azok tapasztalatai 88. o. 36 20. századi egyetemes történet, II. Európán kívüli országok, Gazdik Gyula: A libanoni dráma, az ötödik háború 287. o. 37 A források eltér en vélekednek az áldozatok számáról. 1800-tól egészen 3800-ig becsülik az áldozatok számát. http://www.hetek.hu/index.php?cikk=3467 38 A Bejrút két körzetében fekv menekülttáborokban a falangisták közel 3 napos bosszúhadjáratot tartottak az izraeli csapatok szeme láttára. Forrás: http://lexicorient.com/e.o/leb_civ_war.htm 30
9
„Idegenek ölnek idegeneket, a világ mégis Izraelt kiáltja ki b
nösnek.”39 Végül egy izraeli
vizsgálóbizottság Ariel Saron közvetett felel sségét állapította meg abban, hogy nem akadályoztatta meg a falangisták bejutását a menekülttáborokba, ezt követ védelmi miniszteri tárca vezetésér
l. A libanoni hadm
en lemondott a
veletek elérték céljukat, a PFSZ-t
ki zték Libanonból, a békekötés azonban nem sikerült, így az izraeli katonai jelenlét a biztonsági zónában 1985-öt követ en állandósult. Az izraeli megszállást és a PFSZ távozását követ en az AMAL két „pártra” szakadt. Az egyik szárny aktívabb fellépést sürgetett az izraeli megszállók ellen, a másik pedig várakozó álláspontra helyezkedett. Az ellenszenvet csak fokozta, hogy az izraeli hadm
veletek következtében mintegy 25 000 civil veszítette
életét. Viszonyításként a libanoni polgárháború addigi közel 7 éve alatt körülbelül 100 000 halott volt a polgári veszteség. 40 Az AMAL vezet je Musa as-Sadr halálát követ en a sokkal világiasabb álláspontot képvisel Nabih Berri lett.
41
A harciasabb szárny levált az AMAL-ról és önálló szervezetet alapított,
Iszlám Amal néven. Vezet je és alapítója Hussein Musawi 42 , aki a kiválást f leg Nabih Berri új, világias politikájával magyarázta. Tagjait f
leg az AMAL-on belüli elégedetlenekb
l
nyerte. Az izraeli beavatkozást követ en a PFSZ meggyengült és bels
válságon ment át. Katonailag
Szíria is érzékeny veszteségeket szenvedett. Damaszkusz az izraeli-libanoni kiegyezést az államf meggyilkoltatásával ugyan megakadályozta, azonban a libanoni politikai életben való háttérbe szorulása elkerülhetetlennek látszott. Ennek ellensúlyozására játszotta ki a síita fundamentalista kártyát. Ez azonban azt eredményezte, hogy Irán fokozottan bekapcsolódott a libanoni ügyekbe. Az iráni vezetés a polgárháborúban való aktív részvételt szervezeti szinten is szükségesnek tartotta. Ez a szervezet lett a Hezbollah, miután néhány kisebb síita csoportosulást magába olvasztott. Magját az Iszlám Amal képezte, amely egyesítette a Hussein Öngyilkos Osztagot, az iraki bázisú al-Dawa al-Islamia szervezet libanoni ágát és más kisebb csoportosulásokat. Azonnali fegyveres harcot hirdetett a megszállók és azok szövetségesei ellen. 43 Kezdetben a Bekaa- völgybéli Baalbekben rendezték be központjukat. 44 Izrael beavatkozása Libanonban a PFSZ tevékenységéb biztonsági
zóna
létrehozása,
a
megszállás
39
l kifolyólag történt. Azonban a
fenntartása
a
dél-libanoni
lakosság
http://www.hetek.hu/index.php?cikk=3467 Horváth Csaba: 1945. utáni legjelent sebb helyi háborúk és azok tapasztalatai 97. o. 41 http://www.al-shia.de/persoenlichkeiten/hassannasrallah.htm 42 Korábban Nabih Berri alárendeltségébe tartozó parancsnokok egyike volt az AMAL-on belül. Forrás: http://www.nmhschool.org/tthornton/hizbullah.htm 43 John Richard Thackrah: Dictionary of Terrorism, Routledge, London 2004. 120. o. 44 http://www.zdf.de/ZDFde/inhalt/13/0,1872,2000717,00.html 40
10
radikalizálódásához, ezzel pedig a Hezbollah meger södéséhez vezetett, amelyben közrejátszott az izraeli vezetés Libanonnal szembeni makacssága, bizalmatlansága. Izrael ugyan legy zte a PFSZ-t, de bevonulásával egy sokkal elszántabb, a lakosság támogatását is élvez csoportot hívott létre, amely Szíria és Irán támogatását is élvezte. Irán a Hezbollah megalakulását követ en azonnal katonailag és anyagilag is támogatni kezdte szervezetet. Els lépésként 1000 Pasdarân-t 45 küldött, akik csatlakoztak a Hezbollahhoz, hogy segítsék annak fegyveres harcát az IDF 46 alakulataival szemben. A Hezbollah − hizb allâh − vagyis Isten pártja elnevezés egy korán béli kifejezésb l vezethet le.47 A történetét és megalakulását Libanon történelme nélkül nem érthetjük meg. A Hezbollah libanoni körülmények terméke és csak ebben a kontextusban értelmezhet .
45
Az Iráni Iszlám Köztársaság vallási védelmez i Israeli Defence Force 47 Azokra a muszlimokra vonatkozik, akik az „Ördög Pártja” elleni harcban vesznek részt Isten oldalán, vagyis Isten pártján állnak. Forrás: Korán, 5. és 58. szúra, Helikon Kiadó, Budapest 1987, Fordította: Simon Róbert 46
11
II. A Hezbollah síitáinak vallási, ideológiai, gazdasági, politikai, szerepe és helyzete Libanonban Libanon az újkor kezdete óta olyan ország volt, amely visszatükrözte az egész régió vallási és etnikai sokszín ségét. Libanon hosszú ideig az Oszmán Birodalomhoz tartozott. Ez id alatt a különböz
vallási csoportosulások háborítatlanul gyakorolhatták hitüket. Az Oszmán
Birodalom felosztása után francia mandátumterületté vált az ország. A függetlenség elnyerését követ en, 1943-ban az országot vezet
elit egy állami szerz
dést kötött. Ez a
szerz dés az ország alkotmányának íratlan részévé vált és az egyes népcsoportok és felekezetek állami szerepvállalását volt hivatott szabályozni. Szigorú elvek alapján történt a f állami tisztségek elosztása, amely az 1932-es népszámlálási adatokat vette alapul. Ezen – mára teljesen elavult – adatok alapján a keresztények mérsékelt többségben voltak a muszlim lakossággal szemben. Az állami tisztségeket
ezek alapján osztották fel 6:5 arányban
keresztények javára. Vagyis hat keresztény tisztségvisel politikai funkciókat is ezek alapján osztották fel. Így teremt
a
re jutott öt muszlim. A magas dött meg a libanoni „hármas
elnöki” rendszer, amelyben az elnökök egymás közti hatáskörei nem teljesen tisztán rajzolódtak ki ugyan, de ez a rendszer volt hivatott szimbolizálni a felekezetek megfelel politikai képviseletét. Ezek alapján az államelnök tisztét mindig egy maronita 48 keresztény tölti be, a miniszterelnök mindig egy szunnita muszlim, a parlament elnöke pedig mindig egy síita. A felekezeti megoszlásra épül bekövetkez
politikai struktúrát a népesség összetételében a muszlimok javára
változások – amelyet tovább bonyolított a nagyszámú szunnita palesztin
menekült beáramlása – mindinkább megkérd jelezték.49 Libanonban a maronita keresztények
48
Számukat a világban 1,5-7,5 millióra becsülik, ebb l Libanonban körülbelül 640-850 000-en élnek, ami a lakosság 23%-át teszi ki. Szíriában körülbelül 40 000-en élnek. Szent Maroun-tól a 4-5. század fordulóján élt remete szerzetest l eredeztetik magukat, aki az Antiochia mellett fekv Taurus hegységben élt. Szent élete számos követ t vonzott a korban, akik halálát követ en megalapították a maronita egyházat. A közösség gyorsan növekedett és felvette a maronita nevet. Arabul beszél keresztényekként híresültek el a Középkorban. Etnikailag föníciaiak, örmények leszármazottai, görög és európai vonallal, amely a keresztes háborúk eredménye. Néhányan közülük visszautasítják, mások elfogadják arab eredetüket. Ma inkább libanoniakként tekintenek önmagukra. Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Maronite_Church 49 20. századi egyetemes történet, II. Európán kívüli országok, Gazdik Gyula: A libanoni dráma, az ötödik háború 287. o.
12
szemben álltak a különböz muzulmán csoportokkal és a drúzokkal. 50 A polgárháború során a maroniták egymás ellen uszították a különböz
szektákat és felekezeteket, a különböz
szövetséges vagy ellenséges csoportosulások ritkán rajzolódtak ki tisztán a konfliktus során. A helyzet teljesen tisztázatlan volt. Egyik jelent
s csoportnak sem volt és a mai napig sincs
dönt többsége, és egyik sem reménykedhetett belátható id
n belül ennek elérésében. Nincs
továbbá Libanonban olyan központi szervezet, amely képes lenne a csoportok közötti ellentéteket nemzeti egységbe rendezni. A muzulmánok sem tudják az iszlám különböz csoportjait egységesíteni az összetett és állandóan változó vallási irányzatok és felfogások miatt. Az ellentétek élesek és szinte áthidalhatatlanok a síiták (a legnagyobb csoport Libanonban a muzulmánok táborában), valamint a szunniták (szervezetileg a leger sebbek) és a drúzok között, akik szigorúan véve nem is muzulmánok, és tradicionálisan támogatják a maronita keresztényeket. Ezek az ellentétek nem tették lehet markáns többség kialakulását.
51
vé a politikai életben egy
A helyzetet tovább súlyosbította, hogy az egyes vallási
csoportosulásokon belüli uralkodó elit a neki jutott hatalmat családtagjainak juttatta, illetve örökítette tovább. Ebbe a rendszerbe kívülállóként bejutni majdnem lehetetlen. Ez a tény gyengítette a szavazóknak az államba és a politikába vetett bizalmát. Az érdekérvényesítés alternatíváját az olyan széls séges csoportok jelentették, mint a Hezbollah. A szervezet megalakulásakor f leg ideológiai szinten tudta megnyerni magának a síita lakosságot. Legf
bb célkit zése – amely ideológiájában is megjelent – Izrael állam
elpusztítása.52 Kezdetekben mindennel és mindenkivel szembe helyezkedett ami, illetve aki nem rendelte alá magát az iszlám törvényeinek. F teokrata állam iráni mintára történ
célkit zései között szerepelt egy iszlám
létrehozása. Ennek érdekében 1986-ban megfogalmazták
az újonnan létrehozandó libanoni iszlám állam alkotmányát. Azonban ehhez a társadalom beleegyezésére, illetve vallásilag és ideológiailag heterogén államra lett volna szükség. A Hezbollah mindenkori politikáját tekintve az iszlám forradalom exportja 53 kérdésében mindig Irán álláspontját követi. Amint alábbhagytak Irán törekvései a forradalom kiterjesztésére, úgy helyezkedett a Hezbollah is mérsékeltebb álláspontra ebben a kérdésben. 54
50
Megalapítójukról, Daraziról nevezték el magukat. Kialakulásuk 1010-re nyúlik vissza. Egy egyiptomi irányzathoz tartoznak, tanításukban keverednek a gnosztikus, platonista elemek, de a lélekvándorlásban is hisznek. A mohamedanizmus szakadár ágához tartoznak. Számuk Libanonban alacsony, a lakosság 4%-a. Forrás: http://www.evelet.hu:8080/ujsagok/evelet/archivum/2003/7/42 51 http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/2003-1/25.htm 52 http://en.wikipedia.org/wiki/Hezbollah#Ideology 53 Az iráni iszlám forradalom exportja, az iráni mintájú államszervez dés átvételét jelenti. 54 http://en.wikipedia.org/wiki/Hezbollah#Ideology
13
A libanoni népességviszonyok az 1932-es népszámlálás óta teljesen átalakultak. Napjainkban Libanon lakossága 3 874 050 f
. Etnikai hovatartozását tekintve az ország 95%-a arabnak
vallja magát, vallási hovatartozásukat tekintve pedig a lakosság 59,7%-a muszlim.
55
A síita
lakosság száma az ország összlakosságának 33 %-át teszi ki, ami körülbelül 1 278 436 f
t
jelent.56 A síita lakosság számának növekedése az, ami a Hezbollah szempontjából lényeges. Ezek az emberek mez
gazdaságból élnek f
leg a Bekaa-völgyben, illetve a dél-libanoni
területeken. (1. számú melléklet) A síita lakosság lélekszáma megemelkedett, azonban az ország szociálisan halmozottan hátrányos helyzet rétegét - 1982-ben is és ma is - k adják. A polgárháború kirobbanásához valószín
leg nagyban hozzájárult a lakosság egyenl
vagyoni elosztása. A vagyoni különbségek feler
sítették a már létez
tlen
politikai-szociális
konfliktusokat és így a polgárháború egy vallási szövetségek közötti harcként öltött testet, amely az államon belüli hatalom megragadásáért folyt. Az egyszerre több konfrontációs szinten is zajló konfliktus els
mez jét a f képp iszlám fegyveres csoportokból álló – ide
tartozott az AMAL is - Haladó Nemzeti Mozgalom (HNM) és a maronita Falangista (Katáib) Párt által dominált keresztény er k képezték. A másodikat a két táboron belüli hatalmi harcok, a harmadikat pedig a Szíria-Irán kett
s és Izrael, illetve a mögöttük álló nagyhatalmak
érdekellentétei jelentették. 57 Az 1975-1990-ig tartó polgárháború nagyban hozzájárult a síita lakosság további elszegényedéséhez. A f
leg mez gazdaságból él síiták voltak a polgárháború, illetve az
izraeli megszállás legnagyobb anyagi vesztesei. Az országban a mez
gazdasági termelés
visszaesett, ezáltal csak tovább n tt a szakadék a tradicionálisan mez gazdasággal foglalkozó síiták, és kereskedelemb l él szunniták, illetve keresztények között. A síiták földjei jórészt elpusztultak, így kénytelenek voltak Bejrút küls
kerületeibe költözni és a városban munkát
keresni. Az elszegényedés következtében az államra kifejtett szociális nyomás is megnövekedett, amelyet az már nem volt képes orvosolni. A Hezbollah képes volt reagálni a felmerül problémákra, mégpedig tevékenységi körének kiszélesítésével. Ehhez azonban egy összetettebb – az élet minden területét átfogó – szervezeti struktúra kiépítése volt szükséges. 1984-t l Irán jelent s anyagi támogatásával megkezd dött a Hezbollah strukturális kiépítése, melynek eredménye az élet minden területét átfogó, kiterjedt szociális hálóval rendelkez szervezet lett. Az Iránhoz való er
s köt dés mind a mai napig megmaradt annak ellenére,
55
http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/le.html#People http://www.evelet.hu:8080/ujsagok/evelet/archivum/2003/7/42 57 Gazdik Gyula: Izrael biztonságpolitikája a békefolyamat tükrében In.: Új Honvédségi Szemle 2003. december, LVII. évfolyam, 12. szám, 40. o. 56
14
hogy a Hezbollah ragaszkodik egy önálló Libanon életben tartásához. Részben a Hezbollahnak is köszönhet , hogy az ország sok elemz
által prognosztizált felbomlása nem
következett be. A Hezbollah helyzetének bemutatása szempontjából Szíria bekapcsolódása a konfliktusba dönt fontosságú. Szíria, mint meghatározó tényez 1976. júniusában lépett be a konfliktusba, amikor a keresztény szövetség kérésére megszállta Libanon északi tartományait.
58
Amikor a
HNM59 és a palesztin fegyveres csoportok 1976. tavaszi katonai térnyerése következtében az egyensúly felbillenni látszott, Assad
60
elnök nem habozott csapatokat küldeni az országba.
61
A korábbi status quo meg rzését szolgáló lépése közben 1978-tól kínosan ügyelt katonáinak a Litani folyótól való távol tartására, nehogy azok véletlenül a folyótól délre elterül
izraeli
érdekszférába tévedjenek. (2. számú melléklet) A szír hadsereg a polgárháború els szakaszában ugyan megszállóként lépett az ország területére, azonban az Arab-liga határozata békefenntartó célzatúnak min sítette jelenlétüket. 62 A szíriai beavatkozás azonban távolról sem normalizálta a helyzetet. A polgárháború hosszabb-rövidebb megszakításokkal egészen 1990. októberéig tartott.
63
A polgárháborút lezáró Taif
több lépcs ben írtak alá, Szíriának jelent
megállapodásban, amelyet a felek
s szerep jutott. A szerz
aláírt részében hozzájárult az 1934-es állami szerz paritásának kompenzálására 5:6-ról 1:1-re.
64
65
dés 1989. október 22-én
dés parlamenten belül meghatározott
A megállapodás ezen felül elrendelte minden
felekezet milíciájának feloszlatását. Egyedül a Hezbollahnak engedélyezte fegyveres szárnya további fenntartást, hiszen azt az izraeli megszállás ellen alakult felszabadító er nek tekintette, ezért életben tartását szükségszer
nek ítélte. A szerz
dés az említett politikai
reformokon kívül lezárta a polgárháborút, illetve tartalmazta a szíriai csapatok több lépcs ben történ kivonását.66
58
http://lexicorient.com/e.o/leb_civ_war.htm Haladó Nemzeti Mozgalom 60 Hafez al-Assad, Élt:1930-2000; szíriai elnök 1971-2000. Forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/Hafis_al-Assad 61 20. századi egyetemes történet, II. Európán kívüli országok, Gazdik Gyula: A libanoni dráma, az ötödik háború 287. o. 62 http://www.hetek.hu/index.php?cikk=3467 63 Sulyok Gábor: A humanitárius intervenció elmélete és gyakorlata 246. o. 64 Szaúd-arábiai város, Mekkától 70 km-re. Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Taif 65 A parlamenti képvisel k számát 99-r l 128-ra emelték. Azóta 64 keresztény és 64 muszlim képvisel vel m ködik a libanoni parlament. Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Lebanon 66 http://en.wikipedia.org/wiki/Taif_Agreement 59
15
III. A Hezbollah 1982-2000-ig
a) A terrorizmus évei A szervezet 1982-t l 1992-ig terjed
id szakában célkit zéseit terrorista cselekmények
sokaságával próbálta meg elérni.67 A Hezbollah tevékenysége átfogó képet mutatott: repül gép eltérítéseket, újságírók, üzletemberek elrablását, pokolgépes merényleteket egyaránt végrehajtott. A Hezbollah megalakulását követ
en célpontnak tekintett minden
külföldi, nem iszlám létesítményt és szervezetet Libanonban. Különösen a f
városi amerikai
célpontok ellen intézett heves támadásokat.68 1984-ben Shaykh Muhammad Hussayn Fadlallah vette át a Hezbollah vallási vezetését. Kezdetben
határozta meg a szervezet terrorista aktivitásának irányvonalát. Az
ideje alatt
vált a szervezet terrorista tevékenysége egyre „kifinomultabbá”. A Hezbollah tagjai kiválóan használták figyelemfelkeltésre a médiát akcióik során. 69 Hosszan sorolhatók a Hezbollah által végrehajtott akciók, azonban dolgozatom szempontjából az elkövetés hevességét, illetve gyakoriságát jellemz tendenciák lényegesek. Kutatásaim egyik sarokköve annak vizsgálata, hogy a Hezbollah politikai befolyásának növekedése miként hatott a szervezet er szakos,
67
Céljai: Izrael állam elpusztítása, iszlám állam alakítása Libanonban. Ez alatt a régióban minden nem iszlám, nyugati érdekeltség - legyen az politikai, katonai vagy polgári - felszámolása vagy elpusztítása értend . 68 1983. áprilisában a szervezet tagjai öngyilkos merényletet hajtottak végre az Egyesült Államok bejrúti nagykövetsége ellen. Ezt követte még ugyanazon év októberében a külföldi haditengerészeti bázisok elleni támadás, amelyben 242 amerikai tengerészgyalogos és 58 francia ejt erny s veszítette életét. A külföldi er k békefenntartó célzattal érkeztek az országba a polgárháború során. 1984-re állandósultak a támadások a külföldi tulajdonban lév létesítmények ellen. Forrás: Ferwagner Péter Ákos, Komár Krisztián, Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona, Gavrilo Principt l Oszama bin Ladenig: 158. o. 69 Erre a legjobb példa 1985. június 14-én végrehajtott akciójuk. A Hezbollah három tagja - Imad Mugnijah, Hasszán Izaldin és Ali Atva - eltérítette a TWA 847-es Athénból Rómába tartó járatát, majd Bejrútban leszállásra kényszerítették. 700 izraeli börtönökben raboskodó társuk szabadon bocsátását követelték. A gép pilótájának engedélyezték, hogy interjút adjon a sajtó képvisel inek – a pilótafülke ablakán kihajolva - ám közben végig fegyvert szegeztek a halántékához. Tovább sokkolták a közvéleményt, amikor az akció során meggyilkolták az amerikai haditengerészet egyik búvárát, és a holttestet kidobták a repül tér betonjára. A képek körbejárták a világot. Végül az USA nyomást gyakorolt Izraelre, így az megkezdte a foglyok szabadon bocsátását. Az akció által Imad Mugnijah és társai felkerültek az FBI 22 legkörözöttebb terroristákat tartalmazó listájára. Imad Mugnijah az akciót követ en köztiszteletnek örvend személy lett a Hezbollahon belül, majd megkapta a szervezet biztonsági és katonai szárnya feletti ellen rzést, amelyet napjainkban is irányít. Forrás: http://www.fbi.gov/wanted/terrorists/termugniyah.htm
16
szigorúan a terrorizmus kategóriájába tartozó cselekményei mennyiségének és min
ségének
alakulására.70 El ször a terrorista cselekmények elemzését végzem el, amelyhez az internetes Terrorism alá. 71 A TKB
Knowledge Base (továbbiakban TKB) archívumának adatait vettem górcs
tartalmazza az ismert terrorista szervezetek által elkövetett cselekmények pontos dátumát, mennyiségét, a kivitelezés módját, illetve nyílván tartja az áldozatok és sérültek számát 1968tól napjainkig. 1982-t l 2006. november 7-ig éves lebontásban vizsgáltam meg a végrehajtott akciókat és az alábbi tendenciák váltak nyilvánvalóvá miután a kapott értékeket grafikus formában is ábrázoltam. (Éves bontás eredményei: 3. számú melléklet)
40
35
30
Cselekmények száma
25
20 Adatsor1 15
10
5
0 1980
1985
1990
1995
2000
2005
2010
2015
-5 Év
A 180 cselekmény közelebbi tanulmányozásakor 1990-t l markáns különbség figyelhet meg. Addigra a cselekmények száma drasztikus módon visszaesett. (Szinte megsz
ntek a komoly,
sok polgári áldozatot követel merényletek, eltekintve néhány kivételt l.) − A továbbiakban azt fogom megvizsgálni, hogy mivel indokolható a Hezbollah akcióinak mérsékl
dése,
különös tekintettel a térségben bekövetkezett politikai változásokra, illetve a Hezbollah politikai befolyásának alakulására. − A kivételek általában megtorló és er
demonstrációs
jelleggel történtek, mindig válaszul valamilyen izraeli akcióra. Ilyen volt 1992-ben az argentin f város izraeli nagykövetsége ellen elkövetett merénylet, amely 29 ember életébe került. Az
70
A Hezbollah IDF ellen irányuló tevékenysége a biztonsági zónában nem min síthet terrorista tevékenységnek, hanem az aszimmetrikus hadviselés kategóriájába esik. 71 http://www.tkb.org/Home.jsp
17
72
elkövet k cselekedetüket megtorlásul szánták Abbas al-Musawi
és családja
IDF általi
célzott likvidálásáért. Két évvel kés bb 1994-ben szintén Buenos Airesben a Hezbollah tagjai felrobbantották az ottani zsidó kulturális központot. A merényletnek 95 halálos áldozata volt. A támadás válasz volt az 1993-ban az IDF által a Hezbollah ellen indított átfogó akcióra, amely az „Elszámolás” fed nevet viselte. Az elkövetés módja mindkét esetben megegyezett. Ammóniumnitrát és benzin keverékéb gyártott nagy erej
l
bombákat készítettek, majd ezeket furgonokba pakolták. A gépkocsik
egyik oldalát acéllemezekkel er sítették meg, hogy a robbanás ereje a célzott épületeket érje. E két merénylettel kapcsolatban napvilágot láttak olyan információk, hogy ezeket a Hezbollah, Ansrallah 73 nev csoportjának emberei követték el, akik kés
bb felrobbantottak
egy panamai repül gépet, amelyen zsidó üzletemberek utaztak. 74 Az argentin f város zsidó létesítményei ellen elkövetett merényleteknek több üzenete volt. El ször is azt kívánták tudatni, hogy a Hezbollah nem hagyja megtorlás nélkül a vezet i ellen elkövetett támadásokat másodszor pedig, hogy a brutális izraeli módszerekre, mégbrutálisabb megtorlással reagál. Harmadszor pedig nyilvánvalóvá tette az izraeli vezetés el
tt, hogy a
Hezbollah keze már a világ minden tájára elér, bárhol képes csapást mérni ellenfeleire. A két fent említett esett l eltekintve, a cselekmények 1988-1990-ig tartó drasztikus csökkenése betudható annak is, hogy Libanonban harc kezd
dött az AMAL és Hezbollah
között. A nézetkülönbségek 1988. és 1990. között fegyveres összeütközésekbe torkolltak, így a Hezbollah erejét lekötötték a Libanonon belüli érdekei. A tét az ország déli része feletti ellen rzés, valamint a libanoni síiták vezetése volt. A több hónapig tartó síiták közötti belháborúból végül a Hezbollah került ki gy ztesen. Az AMAL-t kezdetben támogatta Szíria, azonban kénytelen volt elismerni, hogy a Hezbollah alkalmasabb érdekei képviseletére és érvényesítésére a régióban. A volt szíriai elnök Hafez al-Assad kihasználta a szervezet fiatal militáns tagságát, akik elszántan
75
küzdöttek Izrael ellen, illetve ellensúlyt képeztek a PFSZ
irányába. 1989. januárjában került sor a két szervezet közötti békekötésre. Ugyan még ez után
72
Nem összekeverend Hussein Musawi-val a Hezbollah alapítójával. 1991-ben Suhbi al-Tufaily-t - a keményvonalas irányzat képvisel jét - Abbas al-Musawi váltotta a Hezbollah f titkári székében. Ezzel a szervezeten belül, a mérsékeltebb szárnyat képvisel vezet került hatalomra. Musawi megválasztását követ en, 1992. február 16-án az IDF célzott likvidálásának áldozata lett. Egy harci helikopter bevetésével mértek csapást személygépkocsijára. A támadásban felesége és fia is életét veszítette Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Abbas_al-Musawi#column-one 73 Isten Partizánjai forrás: Ferwagner Péter Ákos; Komár Krisztián; Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Grinciplt l Oszama bin Ladenig 158. o. 74 Uo. 159. o. 75 A Hezbollah harcát dzsihadként értelmezi. Így az akcióik során meghaltak shadid-á, mártírokká válnak, ezáltal – hitük szerint – biztosítottá válik helyük a paradicsomban. Forrás: http://lexicorient.com/e.o/hizbulla.htm
18
is történtek kisebb fegyveres összet
zések, azonban a két síita csoportosulás kapcsolata
összességben konszolidálódott.76 A polgárháborút követ en az 1989-es Taif megállapodás aláírásával a Hezbollah belépett a polgárháború utáni transzformációs fázisába, amit „libanonizációnak” nevezhetünk.77 Átalakulásával vált véglegesen a Hezbollah Libanon síitáinak ideológiai megtestesülésévé. Anélkül sikerült mindezt elérnie, hogy elveszítette volna fegyveres szárnyát. A Taif megállapodás ugyanis, mint már említettem a − milíciák közül egyedül − Hezbollahnak engedélyezte fegyveres alakulatai fenntartását. A polgárháború hivatalos befejez október 13-án történt, amikor a szíriai csapatok átvették az ország feletti ellen zöld utat kapott a Nemzetközi Közösségt
dése 1990. rzést. Szíria
l, az akkori kaotikus libanoni viszonyok katonai
stabilizálására. Cserébe 1990. és 1991. között részt vett a szövetségesek oldalán a második Öböl-háborúban. A libanoni helyzet rendezésekor, Szíria a síita mozgalmat különleges bánásmódban
és
privilégiumokban
részesítette.
Többek
között
megtarthatták
nehézfegyvereiket, illetve jogot kaptak harcosaik az izraeli-libanoni határövezetben történ állomásoztatásához. Ezzel azonban aláásták a libanoni hadsereg szerepét a területen. A polgárháborút lezáró Taif megállapodásban, amelyet az Arab-Liga rendelt el és hagyott jóvá, a politikai tisztségek megosztását hozzáigazították az aktuális felekezeti, népességbeli megoszláshoz. Ennek tudható be a síiták politikai súlyának növekedése, és a maronita keresztény - libanoni vezet
elit - politikai befolyásának csökkenése. A politikai
kompromisszum azonban önmagában keveset ért volna, ha Damaszkusz 1990 fellépéssel nem biztosítja a polgárháború befejezését.
78
szén katonai
A politikai és katonai er viszonyok a
szíriai jelenléttel a Hezbollah számára pozitívan alakultak. Ennek tudatában a szervezet elég er t érzett magában ahhoz, hogy a hatalom aktív részesévé váljon, és elindult az 1992-es parlamenti választásokon.
76
http://mb-soft.com/believe/tgo/hezbolla.htm http://www.weltpolitik.net/Regionen/Naher%20u.%20Mittlerer%20Osten/Libanon/Grundlagen/Libanon%3A% 201970-2004.html 78 20. századi egyetemes történet, II. Európán kívüli országok; Gazdik Gyula: A libanoni dráma, az ötödik háború 288. o. 77
19
b) Az átalakulás A Nasrallah korszak kezdete
Az 1992-es év sok tekintetben választóvonal volt a szervezet életében.
A
párt
élére
1992-ben
személyében új karizmatikus vezet
Hassan
Nasrallah
került. A f titkár 1960.
augusztus 31-én született, Sayyid Abd al-Karim Nasrallah hittudós legid sebb gyermekeként. Gyermekkorát Bejrút egyik legszegényebb keleti el városában töltötte. 1975-ben a polgárháború kitörését követ en mindössze 15 évesen csatlakozott az AMAL-hoz. F
leg atyai indíttatásból már
fiatal korában érdekl dött vallási kérdések iránt. Példaképe ki is lehetett volna más, mint az imam Musa as-Sadr. A
Hassan Nasrallah
szervezetnek köszönhet en 16 évesen az iraki Nadjafba utazhatott teológiát tanulni, de Iránban is folytatott vallási tanulmányokat. Közben öccse Hussein is belépett az AMAL-ba. Nadjafban ismerte meg a Hezbollah kés
bbi vezet jét és
saját el djét Abbas al-Musawyt. Itt kezd dött kettejük barátsága. Azonban Hassan Nasrallah nem fejezhette be tanulmányait Nadjafban, mivel az iraki titkosszolgálatok a Szíriának való kémkedéssel vádolták, így kénytelen volt elmenekülni az országból. Miután visszatért Irakból az AMAL Központi Bizottságának tagja lett. 1982-ben amikor a Hezbollah levált az AMALról testvérével ellentétben, Hassan Nasrallah az új szervezetben folytatta pályafutását, és 1992-ig különböz
grémiumokban dolgozott. Többek között volt a Hezbollah Bekaa-
völgybeli f tisztvisel je. Hassan Nasrallahot, Abbas al-Musawi 1992-es halálát követ választották meg a Hezbollah f
titkárává.
Nem tudni milyen okból, de amikor el
en
volt a legfiatalabb jelölt a tisztség betöltésére.
ször felajánlották neki a tisztséget, visszautasította.
Azonban a második szavazás alkalmával a Hezbollah tanácsa meger sítette döntését, amelyet már nem utasíthatott vissza.79 Annak ellenére, hogy Libanon belpolitikai életének aktív szerepl
je, nem zárkózik el az
er szaktól – s t nyíltan kiáll a fegyveres cselekmények mellet – amennyiben az a Hezbollah 79
http://www.al-shia.de/persoenlichkeiten/hassannasrallah.htm
20
érdekeit szolgálja. Személye különösen hiteles a síita lakosság körében, hiszen maga is hozott áldozatokat Izrael legy zése érdekében. 1997-ben a Hezbollah, egyik izraeli katonák elleni akciója következtében 5 gyermeke közül a legid
sebb fia – Hadi – életét vesztette. A tény,
hogy saját gyermekeit sem mentette fel a harc alól, illetve sikerült mindeddig távol maradnia valamennyi vezet ség körül kirobbant korrupciós botránytól, megsokszorozta elismertségét a lakosság körében. Tulajdonképpen
Hassan Nasrallah nem
csak az els
autokratikus vezet je a Hezbollahnak.
az egyenl k között. Azáltal, hogy 1992-ben közvetlenül a
megválasztását követ en a Hezbollah el ször vett részt a parlamenti választásokon, a párton belüli szerepe még jobban felértékel dött. A vezetésen belüli átalakulást sürget k benne látták azt az embert, aki politikai ambícióinak köszönhet en biztosítani fogja a szervezet fennmaradását.80 Az országban a 1970-es évek óta a 1992-es volt az els
demokratikus választás. Tíz évvel
azután, hogy a Hezbollah megalakult, már megszerezte a mandátumok közel 10%-át a libanoni parlamentben, ami 12 helyet jelentett. Azzal, hogy a párt részt vett a választásokon, elszakadt a tisztán hív kb l álló - Umma Islamiya - társadalom megvalósításának eszményét l, ami azt jelentette, hogy elismerte az 1943-as államszerz is.81 Itt már felvet
dést
dik a kérdés, hogy vajon a szervezet immár egy politikai szerepl
Libanonban, amely jelent s katonai szárnnyal rendelkezik és szerteágazó szociális tevékenységével próbál meg sikereket elérni a választásokon? Vagy talán Washington álláspontja a helyes, és még mindig egy masszív jól szervezett terrorista szervezettel van dolgunk? Úgy érzem a kérdésre a pontos válasz még napjainkban sem adható meg 100%-os biztossággal, azonban a közeljöv
eseményei egyértelm
vé fogják tenni a párt térségben
betöltött jöv beni szerepét. Az 1992-t l kezd d négy éves kormányzati ciklust az al-Haríri id szaknak szokták nevezni. Az akkori – azóta meggyilkolt 82 – Rafik al-Haríri miniszterelnök feladata volt az ország és az államhatalom helyreállításának megkezdése. Az állam korábban nem mutatott kell érzékenységet még olyan alapvet
szociális
feladatok iránt sem, mint a betegellátás és az
iskolarendszer megfelel m ködtetése. Ezeket a feladatokat Libanon felekezeti közösségei vették át, betöltve az állam által üresen hagyott réseket. Minden felekezet m szociális intézményeket, amelyek általában hatékonyabbak, és kedvez
ködtet saját
bb feltételek mellett
m ködnek, mint az állami intézmények. Al-Haríri-nek nem sikerült az els 80
http://en.wikipedia.org/wiki/Hezbollah#Political_activities Lásd II. fejezet 11. o. 82 2005. február 14-én pokolgépes merénylet áldozata lett Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Lebanon 81
21
hivatali
periódusában ezeket a feladatokat ismét állami kézbe összpontosítani, és ezzel nem sikerült az állam tekintélyének helyreállítása a Hezbollah ellenében. A Haríri kormány megalakulását követ en szinte azonnal beleütközött a Hezbollah-IDF párharc által generált, Libanont veszélyeztet biztonsági kihívásba. Abbas al-Musawi likvidálásával ugyanis Izrael újabb okot szolgáltatott a Hezbollahnak aktivitása fokozására,
amelyet mindig izraeli válaszreakció
követett. Az Irán, Szíria és ekkor már a bejrúti kormány síita tagjainak támogatását is élvez Hezbollah akciói állandó biztonsági kihívást jelentettek Izrael számára, az általa megszállva tartott libanoni határ menti övezetben.83 Ezek az összet zések két alkalommal is - 1993-ban az „Elszámolás”, illetve 1996-ban az „Érik a sz
l ”84 hadm veletek során - szabályos miniháborúvá szélesedtek.
85
1993-ban
párhuzamosan az oszlói és washingtoni izraeli-palesztin béketapogatózásokkal, a Hezbollah rakétatámadást intézett Észak-Izrael ellen. Izrael az „Elszámolás” fed egy hétig tartó heves tüzérségi támadássokkal, és a légier
nev akció keretében
bombázásaival válaszolt a
provokációra. A Hezbollah támadása szíriai utasításra történt. Damaszkusz így akarta jelezni, hogy nélküle nem lehetséges a megállapodás a Közel-Keleten.
86
1996. április 9-én sorozatos
tüzérségi támadás érte az észak-izraeli városokat, amire válaszként a kormány nagyszabású megtorlóakcióra adott parancsot, amely az „Érik a sz között az izraeli légier
l ” fed nevet kapta. Április 11 és 26
bombatámadásokat hajtott végre a Hezbollah libanoni állásai ellen.
Ezen felül megrongálta az ország számos er m vét, hídjait, közlekedési csomópontokat, és az öntöz rendszereket is. Miután egy Qana melletti ENSZ menekülttábort ért izraeli tüzérségi támadás - amelynek eredménye 102 halott és 300-nál is több sebesült volt - Izrael nemzetközi nyomásra kénytelen volt beszüntetni támadásait. megállapodás, amely szerint mindkét fél a jöv
87
A harcok befejezésekor kialkudott szóbeli ben tartózkodik a polgári lakosság elleni
fegyveres támadástól, nem vitte közelebb a feleket a konfliktus megoldásához.
88
Ekkor még
ugyanis az id sebbik Assad elnök túlzott befolyással bírt Libanonban, hogy valami megállapodás születhessék. Ennek oka a Golán-fennsík kérdésében keresend Izraelnek sikerül a megegyezés Libanonnal, akkor pozíciói a térségben tovább er
83
. Hiszen ha södnek,
Gazdik Gyula: Izrael biztonságpolitikája a békefolyamat tükrében In.: Új Honvédségi Szemle 2003. december, LVII. évfolyam, 12. szám, 40. o. 84 Számos külföldi irodalomban a „Düh gyümölcsei” kifejezés használatos, magyarul általában „Érik a sz l ” hadm veletként emlegetik. 85 A két intenzív összet zést els , illetve második katyusaháborúnak is szokták nevezni. 86 Bassam Tibi: Pulwerfass Nahost, 175. o. 87 http://www.bpb.de/popup/popup_lemmata.html?guid=GZYVS8 88 http://www.hetek.hu/index.php?cikk=3467
22
ezzel pedig Szíria esélyei a Golán-fennsík minél kedvez bb feltételek mellett történ visszaszerzésére csökkentek volna. A Hezbollah népszer sége az Izraellel vívott párharc következtében visszaesett. Az 1996os választásokon emiatt kevesebb mandátumot szerzett mint négy évvel korábban, 12 helyett csak 10 f vel képviseltette magát az 1996-2000-ig tartó kormányzati ciklusban. Azonban nem csak a libanoni, hanem az észak-izraeli lakosság is megelégelte az állandó összet zéseket a határ mentén. A lakosság többsége a megszállt dél-libanoni területekr történ kivonulásban látta a megoldást. 1996-ot követ alakultak a Libanonból történ
l
en Izraelben társadalmi mozgalmak
kivonulás elérésére. A politikai és katonai vezetés azonban
ellenezte azt, mert Bejrút nem volt hajlandó garantálni Izrael biztonságát a kivonulás esetére. Az izraeli vezetés attól tartott, hogy a csapatok kivonását követ
en a Hezbollah egészen a
határig húzódik majd le, és fenyegetni fogja Észak-Izrael lakosságát. Al-Haríri kormánya képtelen volt az országot leválasztani Szíriáról. S Lahoud – volt vezérkari f
t 1998-tól Emile
nök – került az államelnöki székbe, aki híres volt szíriabarát
politikájáról. A Hezbollah-nak roppant kedvezett a Lahoud kormány szíriabarát politikája, hiszen így könnyebben jutottak támogatáshoz az Izrael elleni harcban. Szíria számára ekkor a Hezbollah volt a garancia az Izrael ellenes libanoni külpolitika fenntartásához. Ezen okokból kifolyólag természetes volt, hogy a Hezbollah Damaszkuszban számos irodát m ködtethetett, illetve jelent s anyagi támogatást kapott Szíriától. A Hezbollah-ot egyedül Szíria tudná féken tartani. Vagyis Izrael részér
l – sok egyéb mellett
– a Golánról való visszavonulás mértéke a Szíriától kapott biztonsági garanciák függvénye. Ennek megfelel en a tárgyalások mélypontra jutása esetében Szíria ösztönz
89
leg hathat a
Hezbollah fegyveres tevékenységének felújítására Észak-Izrael ellen. Erre került sor 1999-ben is, miután 1998-ban az izraeli kormány elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsának Libanonra vonatkozó határozatait és jelezte, hogy hajlandó kivonni csapatait a dél-libanoni biztonsági övezetb l. Cserébe biztosítékot kértek a libanoni kormánytól annak
területér l kiinduló
fegyveres agresszió megszüntetésére. Bár kompromisszumos javaslatukban nem követelték sem a szír csapatok kivonását Libanonból, sem pedig a két ország viszonyának békeszerz désben való rendezését, az ajánlatot Elias Harauwi kormánya azonnal elutasította, 89
A katonai egyensúly terén Szíria szimmetriára, míg Izrael aszimmetriára törekszik. Izrael álláspontját el nytelen stratégiai helyzetével indokolja. Kis terület, alacsony népesség, gazdasági er forrásai elmaradnak Szíriához képest. Kis területe miatt nincs hadászati mélysége az országnak, egyetlen elvesztett csata is háborús vereséggel járhat. Az alacsony népesség miatt nincs állandó hadserege, a teljes mozgósításhoz 24 óra szükséges. Damaszkuszból a vadászrepül gépek néhány perc alatt csapást mérhetnek Izrael területére. Utóbbi természetesen másik oldalról is igaz. Nem is beszélve a két ország közötti demilitarizált övezetekr l, el rejelz állomásokról, és a víz kérdésér l.
23
azt követelve, hogy Izrael el
bb minden feltétel nélkül vonja ki csapatait a déli sávból.
Libanon azonban nem hajlandó biztosítékot adni, hogy Izraelt nem éri támadás többé a területér l. Erre válaszul került kidolgozásra a Golán-törvény. A Golán-törvényt 1999. januárjában fogadta el az izraeli törvényhozás. Ennek értelmében a megszállt területekr
l
történ bárminem csapatkivonáshoz a Knesszet min sített többsége - vagyis a 120 képvisel közül 61 f
beleegyezése - szükséges. A törvény parlamenti döntés mellett népszavazás
kiírásáról is rendelkezett a kérdésben. A Hezbollah válaszul fokozta pokolgépes és tüzérségi támadásait az izraeli hadsereg és a keresztény dél-libanoni milíciák ellen. 90 A megegyezés ekkor is közel volt, azonban a szíriai vezetés tudatában volt és van annak, hogy amennyiben Libanon és Izrael kiegyeznek, az jelent s mértékben gyengíti a Golán visszaszerzésében Szíria pozícióit. Ily módon érthet
, hogy jó kapcsolatokat tart fent a
Hezbollahhal, hiszen ha az egész ország feletti ellen rzést nem is tarthatta fent, de a Hezbollah jelenlétével és annak megnyerésével – amihez nem kell túlzott rábeszél lévén a szervezet Izraelt tekint
f
ellenségének – befolyással lehet Libanon és
készség Izrael
kapcsolatának alakulására. Izraelben az 1999-es választások nyomán létrejött Barakkormánnyal ismét a konszenzusos béke hívei kerültek el térbe. Barak és pártja kormányprogramjának szerves része volt a Libanonból történ
miel bbi kivonulás, illetve a
megegyezés Szíriával. 2000 májusában a kormányprogramban el írtnál korábban kivonták az izraeli er ket, a több mint két évtizede kialakított biztonsági zónából.91
90
http://www.hetek.hu/index.php?cikk=3467 Gazdik Gyula: Izrael biztonságpolitikája a békefolyamat tükrében In.: Új Honvédségi Szemle 2003. december, LVII. évfolyam, 12. szám, 42. o. 91
24
IV. A Hezbollah útja a „csúcsig” Egy sikersorozat kezdete 2000-2005-ig 2000. május 25-én, 22 évnyi megszállás után az izraeli hadsereg a növekv
veszteségek
következtében kivonult Dél-Libanonból.
A
lépés
a
megosztotta
katonai
és
politikai
vezetést. Többen úgy gondolták az egyoldalú, garanciák
nélküli
kivonásnak
olyan
demonstratív
hatása
lesz, amely er sítheti az
Az UNIFIL csapatok diszlokációja a biztonsági zónában 2005 decemberében.
Izraelre gyakorolt nyomást a térségben. Izrael ugyan 1982-ben ki zte a PFSZ-t a területr l, de kénytelen volt betölteni az utána keletkezett hatalmi
rt. A 2000-es kivonulást követ
en
ugyanezt a szerepet a Hezbollah vállalta magára. Az UNIFIL csapatok továbbra is maradtak. Sovány vigasz volt a kivonulást ellenz k számára, hogy az ENSZ a megváltozott biztonsági helyzet következtében átmenetileg 4500-ról 8000
92
-re növelte a kontingens létszámát.
93
Az
ENSZ BT mindaddig félévente meghosszabbította a misszió mandátumát, amíg a biztonsági zóna aknamentesítése folyik, illetve a libanoni kormány nem tudja biztosítani ellen
rzését a
terület felett. 2006. január 18-án az ENSZ július 31-ig hosszabbította meg a misszió 92
2005 decemberében résztvev országok: Franciaország, Ghána, India, Írország, Olaszország, Lengyelország, Ukrajna Személyzet: 1980 katona, 50 katonai megfigyel , 115 nemzetközi civil, 300 helyi civil Éves költségvetés: körülbelül 100 millió dollár Veszteségek a 2006. júliusi konfliktust megel z en (34 napos háború): 244 katona, 2 katonai megfigyel , 6 civil alkalmazott. Forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/UNIFIL 93 http://de.wikipedia.org/wiki/UNIFIL
25
mandátumát.94 (Megjegyzés: A 2006. július 12-én kialakult helyzetben − lásd eseményei és értékelésük cím
2006-os év
fejezet − a misszió átalakuláson megy keresztül amely
végkifejlete az ENSZ 1701-es számú határozata egy UNIFIL-II. misszió létrehozására és az európai országok lelkes felajánlásai ellenére bizonytalan.) Mindazonáltal a 2000-es kivonulás tekintetében Ehud Barak döntését f leg az motiválta, hogy a közvélemény egyre nehezebben viselte a libanoni jelenlét emberáldozatokban folyamatosan növekv árát, és úgy vélte a hadsereg a kivonulást követ
en is meg tudja akadályozni a
Hezbollah által az északi területek ellen intézett támadásokat. Nem utolsó szempont volt az sem, hogy ezzel javíthatott országa nemzetközi megítélésén.95 Barak is kénytelen volt elismerni, hogy az úgynevezett biztonsági zónában a Hezbollahhal folytatott gerillaháború az izraeli hadsereg Vietnámja lett. Az egyoldalú kivonulást bírálók igazolva látták magukat abban, hogy az arab közvélemény a síita Hezbollah sikereként értékelte az eseményeket. Hezbollah a kivonulást fennállásának legnagyobb sikereként könyvelhette el. Izrael úgy t
96
A nt
vereséget szenvedett, azonban tisztában volt azzal, hogy haderejének kivonulását a szír hadsereg távozásának kellett követnie (ENSZ felszólításra). Izrael megsz ntette a megszállást, Libanon függetlenségét helyreállította, a Hezbollah katonai m
ködésének legitimitása ezzel
kétségbe vonható. A két ország politikailag rendezheti vitáit, és Izrael a hadsereg állandó állomásoztatásának költségeit l is megszabadult. Azonban ez üzenet is a palesztinok számára, miként gy zhetik le Izraelt. A régió leger sebb hadseregének legy zése célirányos terrorakciókkal és öngyilkos merényletekkel lehetséges. A Hezbollahot nem csak azért övezi különleges tisztelet, mert regionális hatalmak állnak mögötte, hanem azért is mert képes volt véghez vinni azt, ami az arab országoknak öt háborúban sem sikerült. A párt sikeréhez nagyban hozzájárult funkcionáriusainak magas képzettsége.97 A szervezeten belül már 2000-ben is megoszlottak a vélemények a nyugati kultúra és értékek elleni fegyveres harc folytatásáról, azaz a pártban, amely kifelé mindig egységesnek és er snek próbál mutatkozni valójában 2000 óta útkeresés zajlik. Ett
l van a
Hezbollahnak kívülr l nézve kett s arculata. Egyfel l hirdeti Izrael fel rlését, a végs kig tartó harcot, másfel l – amit a szervezet felépítése is tükröz – megpróbál konszolidálódni és Libanon békebeli életének szerves részét képezni.
94
http://www.un.org/Depts/dpko/missions/unifil/background.html Gazdik Gyula: Izrael biztonságpolitikája a békefolyamat tükrében In.: Új Honvédségi Szemle 2003. december, LVII. évfolyam, 12. szám, 42. o. 96 Uo. 43. o. 97 A Hezbollah a legjobb mérnököket és informatikusokat állítja szolgálatába az általa szélesen értelmezett dzsihádhoz 95
26
Céljuk az izraeli csapatok ki zése Dél-Libanonból, magvalósult. Kérdéses, hogy érdemes-e folytatni a harcot Palesztina és Jeruzsálem felszabadításáért, ahogy azt a szervezet programjában hirdeti. (A válasz 2006-os év eseményeit figyelembe véve sem egyértelm
,
hiszen a szervezet f titkára többször is kijelentette, ha tudta volna mi lesz a két izraeli katona elrablásának következménye más utat választ társai szabadon bocsátásának elérésére.) 98 Ez a kérdés a Hezbollah jöv beli aktivitását tekintve stratégiai fontosságú. Az ilyen döntésekben a mai napig fontos szerepet játszanak a vallás, valamint az iráni, illetve a szíriai kapcsolatok. A Hezbollah vezet ségének döntéseit nagyban befolyásolja azok személyes kapcsolata az iráni vezetéssel, illetve a libanoni belpolitikai élet alakulása. A Hezbollah m
ködésében mindig
szem el tt tarja Irán szempontjait, mindaddig amíg Libanonban betöltött szerepe ezt megengedi számára. Mindenesetre a fegyveres harc egészen napjainkig folytatódott, hiszen egyik pillanatról a másikra nem lehetséges az, hogy egy olyan szervezet, amelyet a háború teremtett, azonnal be tudjon illeszkedni az állam békebeli életébe, hacsak nem oszlatja fel saját magát. A Hezbollahnak becslések szerint napjainkban is mintegy 3500-5000 f s fegyveres szárnya van, akik harcoló alakulatként vesznek részt az akciókban.
99
A katonai szárny leépítése, értem
ezalatt integrálását Libanon haderejébe, illetve lefegyverzését csak fokozatosan mehet végbe. A
2000.
évi
választások
alkalmával
a
Hezbollah
az
addigi
legalacsonyabb
mandátumszámot – mindössze 8 – szerezte meg a parlamentben. 10 évvel a polgárháború befejez dését követ en népszer sége mélypontján volt. Ekkor azonban váratlan fordulat következett be. A Barak kormányt Izraelben a Saron kormány váltotta fel. Az az Ariel Saron aki 1982-ben izraeli védelmi miniszterként Dél-Libanon megszállását parancsba adta az izraeli hadseregnek. Nasrallah az „
si ellenség” hatalomra jutását politikailag maximálisan
kiaknázta. Beszédeiben egy izraeli politikai fordulatot követ
katonai támadás rémképét
vázolta fel. A megoldást is felkínálta, hiszen a Hezbollahnak minden a rendelkezésére állt a harc folytatásához. A Saron kormány hatalomra kerülése 2001 februárjában kiélezte a helyzetet Szíria és Izrael között.100 Ett l a pillanattól a szíriai-izraeli egyensúly bármikor felborulhatott volna. A politikai felállás ilyen alakulása mindig kedvez a Hezbollahnak, hiszen a szíriai-izraeli egyensúly fenntartása érdekében Szíria mindig támogatást nyújt természetes régióbeli szövetségesének. Damaszkusz nem bonyolódik fegyveres összet 98
zésbe Izraellel, hanem a
http://en.wikipedia.org/wiki/2006_Israel-Lebanon_conflict http://www.zdf.de/ZDFde/inhalt/13/0,1872,2000717,00.html 100 Saron 1981-ben izraeli védelmi miniszterként támogatta a keresztény falangistákat a szír hadsereg állásai ellen intézett támadásaikban. 1982-ben ezt követte a Békét-Galileának fed nev hadm velet. 99
27
Hezbollahra támaszkodva mér csapást az országra. Saron a terrorizmust nem taktikai, hanem stratégiai fenyegetésnek tekintette, mivel az akár egy kiterjedtebb konfliktus bevezet ebben az esetben egy izraeli-szíriai konfliktus − is lehet. Izrael a Hezbollah tevékenységét egyértelm
je −
101
en a terrorizmus kategóriába sorolja. Annál is
inkább mivel a Hezbollah Izrael állam megsemmisítését egyik f
feladatának tekinti. Az
Izrael elleni harcot a Hezbollah az elnyomott harca elnyomója ellen összefüggésben fogalmazza meg. Ez az ideológiai magyarázat még Khomeini-re vezethet
vissza. Az
önmeghatározás szempontjából annak logikai levezetése az ami érdekes. Hiszen ha a Hezbollah tevékenysége állandóan elnyomott elnyomója elleni harca, akkor az Izrael és vele együtt az USA elleni harc nem terrorizmus, hanem az ellenállás egyfajta formája. A libanoni biztonsági zónában a Hezbollah Izraellel vívott harcát nemigen lehet a terrorizmus kategóriájába sorolni, hiszen Dél-Libanon megszállását nemcsak az arab, de a nyugati országok és az Egyesült Államok is törvénytelennek tartották, emiatt a Hezbollah IDF elleni harcára csak ritkán használták a terrorizmus kifejezést. 102 Ez az eszmefuttatás nagy mozgásteret biztosít a Hezbollahnak. Ebben a megfogalmazásban Izrael akciói terrorizmusként értelmezhet
k. Az elnyomottként történ
védekezés mindig
Izraelre van kiélezve. Amíg Izrael létezik addig a Hezbollah is fenntarthatja a fenyegetettség érzését Libanonban, ezzel legitimálva katonai szárnyának fenntartását, s t fejlesztését. 2001. áprilisában Saron nem hazudtolta meg magát, amikor mélyen Libanon területein szíriai radarállomásokat bombáztatott az izraeli légier
vel. Izrael f
külpolitikai törekvései közé
tartozik Libanonban a szíriai befolyás minimalizálása. Azonban ez még a 2005-ös teljes csapatkivonás után sem valósult meg maradéktalanul. A Hezbollah önmagára pán-iszlám szervezetként tekint, ahogy a palesztin-izraeli konfliktust is pán-iszlám kérdésként kezeli. Nem gondolja, hogy kivételezettként kellene kezelni a palesztinokat, azonban kötelességének érzi a palesztinok támogatását Izrael elleni harcukban. Az rejtély, hogy valójában ellenségem ellensége a barátom elv alapján közelíti-e meg a kérdést, vagy az iszlám testvériség nevében áll ki a palesztinok mellett. Kérdéses az is, hogy a Hezbollahon belül történik e különbségtétel maga a népcsoport és az
ket képvisel PFSZ
között, amelynek tulajdonképpen Dél-Libanon izraeli megszállását is köszönhetik. Már a Hezbollah f titkára is megfeledkezett azokról az id
kr l, amikor a síiták és a PFSZ még
harcban álltak. Sayyed Hassan Nasrallah az Al Aksa intifáda 2000-es kitörését követ en, nem 101
Gazdik Gyula: Izrael biztonságpolitikája a békefolyamat tükrében In.: Új Honvédségi Szemle 2003. december, LVII. évfolyam, 12. szám, 43. o. 102 Ferwagner Péter Ákos; Komár Krisztián; Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Grinciplt l Oszama bin Ladenig; 159. o.
28
csupán morális támogatásról, hanem kézzel fogható logisztikai együttm ködésr l beszélt. Ezt számos nyilatkozat és internetes, illetve televíziós propaganda is hirdeti. Egyes síita honlapokon a 2000 májusi izraeli kivonulást követ en szinte azonnal megjelentek a propagandaanyagok, amelyek a „ma Libanon, holnap Palesztina” kijelentéssekkel ösztönözték a palesztinokat harcra, és biztosították
ket a Hezbollah támogatásáról. 103 Izrael
megfutamítása arabok millióinak szemében h ssé tette a Hezbollahot. Nagyon sok palesztin harcos, akik részt vettek a második intifádában, 104 a szervezetre ösztönz példaként tekint.105 Az AMAL és a PFSZ közötti konfliktus harminc év távlatában elsimult. Azonban a PFSZ tevékenységb l fakadó izraeli-Hezbollah ellentét a mai napig tart. A történések megcáfolni látszanak azon feltevéseket amelyek szerint a 2000-es libanoni kivonulást követ
en a helyzet
konszolidálódni fog Libanon és Izrael határán. 2001. Szeptember 11. és az iraki háború egyértelm
en vízválasztó a szervezet életében.
Kérdéses, hogy az Amerikai Egyesült Államok képes lesz-e megvalósítani ígéretét a nemzetközi terrorizmus felszámolására. Az Hezbollahnak amerikai titkosszolgálatok véleménye szerint nagyon is sok köze van az Al-Kaidához, habár a síitáknak teljesen más radikális nézeteik vannak, mint azoknak a szunnita muzulmánoknak, akik az Al-Kaida hálózatát és a tálibok szervezetét alkotják, utóbbiak ráadásul korábban er teljesen felléptek az 103
Gazdik Gyula: Izrael biztonságpolitikája a békefolyamat tükrében In.: Új Honvédségi Szemle 2003. december, LVII. évfolyam, 12. szám, 42. o. 104 A szó jelentése lerázni, illetve felkelés. A palesztinok nyílt felkelését takarja az Izrael által megszállt Gázaövezetben, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. Az els intifáda 1987-tól 1993-ig tartott. Kitörését a palesztinok 1987 december 9-re teszik. Ezen a napon egy izraeli teherautósof r halálra gázolt 4 palesztin járókel t. Az ezt követ mintegy 6 évig tartó zavargásokra, tömeges sztrájkokra Izrael gazdasági szankciókkal és betelepülési programjának kiszélesítésével reagált. A PFSZ állt a felkelés élére, amelyben 1993-ig mintegy 2000 palesztin, f leg fiatal vesztette életét. Az els intifádában még „csak” úttorlaszok emelése, gyújtogatás és az izraeli katonák k vel történ megdobálása volt jellemz , ezért is szokták „Kövek háborújának” nevezni. 2000. szeptember 28-án az akkori izraeli ellenzék vezet je, kés bbi miniszterelnök Ariel Sharon látogatása Templomhegyen lavinát váltott ki, melynek következménye a második intifáda. A látogatás hátterében izraeli belpolitikai harcok húzódtak meg. Sharon ezzel akart „üzenni” az akkori miniszterelnöknek Ehud Baraknak – a konszenzusos béke híve, a dél-libanoni kivonulás támogatója. Barak a mindkét nép által szent helynek tekintett Templomhegy kérdésében engedményeket helyezett kilátásba. A Templomhegyen elhelyezked Al-Aksa mecset volt a második intifáda névadója is (Al-Aksza-Intifáda). Sharon provokatív látogatása a palesztinok heves tiltakozásába ütközött, mire az izraeli biztonsági szervek tüzet nyitottak a tömeg megfékezésére. A palesztinok ezúttal a fegyveres ellenállás, és az öngyilkos merényl k alkalmazásával vívták harcukat. Az öngyilkos merényl k általában a Hamasz, Dzsihad vagy az Al-Aksza Brigádok szimpatizánsai vagy tagjai közül kerültek ki. Az Al-Aksza-Intifádára az öngyilkos merényletek nagymérték elszaporodása mellett jellemz volt az izraeli telepesek elleni támadás. Az izraeli vezetés a Gáza-övezet, Ciszjordánia lezárásával, a nyugtalan területekre történ katonai benyomulással, illetve az öngyilkos merényletek mögött álló vezet k célzott likvidálásával próbált meg úrrá lenni a felkelésen. Izrael ekkortól - megtorlásként - alkalmazza a Hamasz-vezet k elleni „célzott merényleteket" amely tovább mélyítette a szakadékot a két fél között. Az Al-Aksza-Intifádán azonban a kemény kéz politikájával nem tudott úrrá lenni az izraeli vezetés. A felkelés közel 5000 halálos áldozattal járt – nagyobb részük palesztin. Forrás: http://www.politikerscreen.de/index.php/Lexikon/Detail/id/72630/name/Intifada 105 Ferwagner Péter Ákos; Komár Krisztián; Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Grinciplt l Oszama bin Ladenig 159. o.
29
afganisztáni síiták ellen. Imad Mugnijah egyszer találkoztak, valószín
106
és Oszama bin Laden a ’90-es években legalább
akkor állapodtak meg a logisztika és a kiképzés terén történ
együttm ködésben. A Hezbollah szellemi vezet je Mohamed Huszein Fadlallah sejk azonban elítélte a szeptember 11-i New-York-i és washingtoni terrortámadásokat, mert azok ellentétesek az iszlám törvényeivel és félremagyarázzák a dzsihád valódi értelmét. Fadlallah egyenesen azzal vádolta bin Ladent, hogy csak „ saját pszichológiai” szükségleteire figyel, a géprablókat pedig „ puszta öngyilkosságra” − nem pedig mártíromságra − szólítja fel, hiszen azok ártatlan polgárokat is megölnek. Ennek ellenére a Hezbollah korlátozására is történtek lépések. 2001 novemberében az USA a Hezbollahot felvette az általa nyílván tartott azon terrorista szervezetek listájára is, amelyek külföldi bankszámláit be szerette volna fagyaszttatni. A libanoni állam ett l elzárkózott. 107 Az Európai Unió szintén nem követte az USA példáját. Annál is inkább, mivel az Európai Unió nem tekinti terrorszervezetnek a Hezbollahot. Azonban, hogy ez meddig lesz még így az kérdéses. A Hezbollah napjainkban is állandó katonai utánpótlásban részesül Iránból szíriai közvetítéssel. 108 Ennek tekintélyes része ma már palesztin kezekbe vándorol tovább. El átvizsgálás során bukkant az izraeli parti
ször 2001. május 6-án egy rutin szer
rség a Santorini kereskedelmi hajó átkutatásakor
tetemes mennyiség fegyverre. A körülbelül 10 millió dollár érték
szállítmányt, a Palesztin
Hatóság vásárolta Hezbollah közvetítéssel Irántól. A szállítmányt és a hajót lefoglalták, majd a haifai kiköt be vontatták. 109 Ezt követ en indították meg az Izraeli szolgálatok a „
Tej és
méz” fed nev akciójukat, amely kézzelfogható eredménnyel csak nyolc hónappal kés 2002. január 3-án szolgálhatott.
110
bb
A felállás hasonló volt mint 8 hónappal el bb. A Hezbollah
segítségével fegyverszállítmányt próbált meg Irán eljuttatni a Gáza övezetbe, a Jasszer Arafat vezette Palesztin Hatóságnak. 111 Az izraeli védelmi er k azonban a „Noé bárkája” elnevezés hadm velet keretében közbeavatkoztak. A fogás minden képzeletet felülmúlt. A Karine-A nev kereskedelmi hajó rakterében mintegy 50-80 tonnányi fegyverre bukkantak az izraeli haditengerészet kommandósai. A kés bbi nyomozás kiderítette, hogy az iráni gyártmányú – szovjet és kínai típusú – fegyvereket a teheráni m ködés Bizottsága” elnevezés
„Iráni Forradalom Export
szervezet adta el mindössze 15 millió dollárért (szakemberek a
106
A Hezbollah biztonsági szolgálatának vezet je Ferwagner Péter Ákos; Komár Krisztián; Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Grinciplt l Oszama bin Ladenig; Maxim Könyvkiadó; Szeged 160. o. 108 http://www.hetek.hu/index.php?cikk=3467 109 http://www.waronline.org/en/analysis/pal_weapons.htm#santorini 110 http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/middle_east/1819635.stm 111 Gazdik Gyula: Izrael biztonságpolitikája a békefolyamat tükrében In.: Új Honvédségi Szemle 2003. december, LVII. évfolyam, 12. szám, 44. o. 107
30
szállítmány értékét 50 millió dollárra becsülték) a Palesztin Hatóságnak. A fizetést libanoni bankokon keresztül bonyolították szintén a Hezbollah emberei.112 Az izraeli biztonsági szervek fontos feladatuknak tekintették már ekkor is a palesztin iszlám csoportok fegyverutánpótlásainak elvágását, amelyek Hezbollah csatornákon keresztül, Iránból és Szíriából érkeznek. A libanoni kormány és Szíria természetesen hevesen tiltakoznak a vádak ellen. A Hezbollah támadásai az izraeli hadsereg kivonulását követ en is tovább folytatódtak. Okául a szervezet a Sebaa
113
-farmok körüli
vitát jelöli meg. A vitatott terület Libanon Izrael és Szíria határán fekszik. A Sebaa farmok körüli problematika el ször a 2000-es izraeli kivonulás alkalmával vet ENSZ
a
területet
szíriainak
dött fel. Az tekinti,
a
Hezbollah és a libanoni kormány sajátjának véli, és felszólította Izraelt az átadására. Szíria azt állítja még 1951-ben ajándékozta a területet
Libanonnak.114
112
http://www.waronline.org/en/analysis/pal_weapons.htm#karin A terület nevét gyakran a scheva héber kifejezésb l vezetik le, ami 7-et jelent. Az arab megfelel je pedig azt jelenti jóllakni. Forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/Schebaa-Farmen 114 A libanoni Sebaa települést l délre elterül 14 tanyáról van szó. (Aardata, Al-Aqareb Jouret, Al-Mouloul Marah, Al-Roubaa, EL-Dhimmi Beit, Fashkoul, Kfardouma, Khallet Ghazaleh, Mougr Shebaa, Qafoua, Ramta és Zebdine) Lakossága nem több néhány száz f nél, f ként Etiópiából bevándorolt zsidókból és katonai személyzetb l áll. Ez a Sebaa farmok területén található néhány izraeli hadsereg által kiépítette állás miatt van így. (Nahal Sion, Har Dov, Zivanit) A település maga nem tartozik a Sebaa farmokhoz. A terület a Golán-fennsík legészakibb csücskének 28 km 2-es része. A terep változatos, 400 m-t l egészen 2224 m-ig terjed magasságkülönbségekkel. Forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/Schebaa-Farmen 113
31
Az 1967-es hat napos háború során Izrael megszállta a Golán-fennsíkot és vele együtt a Sebaa farmokat is elfoglalta Szíriától. Jelenleg Szíria beleegyezésével Libanon nyújtotta be rá igényét. A Hezbollah ugyan 2006. július 12-ig, a 34 napos háború kitöréséig − lásd b vebben: A 2006-os év eseményei és értékelésük cím fejezetet − teljes ellen rzése alatt tartotta egész Dél-Libanont, de a Sebaa farmokat nem. Hassan Nasrallah a Dél-Libanonból történt izraeli kivonulást követ en többször is kijelentette: „ Egészen addig folytatódnak a támadások Izrael ellen, amíg az nem adja fel a Sebaa farmokat. ” 2000 májusától egészen 2004 végéig az izraeli hadsereg és a Hezbollah harcosai között több mint 50 összet
zésre került sor a területen. Az
összecsapásoknak több tucat libanoni halálos áldozata volt. 7 izraeli katona életét vesztette, 3at elraboltak. A Hezbollah és az IDF oldalán egyaránt több tucat volt a sebesültek száma. A Hezbollah gerillák támadásaira Izrael harci helikopterek bevetésével, illetve a határ közelében aknazár telepítésével válaszolt. A harcok a 2005-ös év folyamán hullámzó jelleggel ugyan, de folytatódtak. A terület hovatartozásával kapcsolatos viták Libanon és Izrael között, a Hezbollah számára okot szolgáltattak további Izrael ellenes akciókra. A területr
l történ
izraeli csapatkivonás esetén a Hezbollah milíciája végleg elveszítette volna létjogosultságát. Azonban az izraeli légier kifolyólag nem tud id
a Hezbollah támadásokat követ en – mivel a terep adottságaiból
ben csapást mérni az akciók után gyorsan felszívódó ellenségre –
rendszeresen Libanon légterébe történ
behatolással, megtorló akciók keretében támadta a
felderített Hezbollah állásokat. 2002 júniusában a Hezbollah kinyilvánította, hogy nem csak a Sebaa farmokra, hanem további hét, egykor síiták lakta településekre is igényt tart. A ma már nem is létez , úgynevezett „Hét Falu”
115
-ra. A területet Izrael még 1949-ben annektálta, a
lakosság ekkor menekült el Dél-Libanonba. Azóta lényegében lakatlan. Libanon és a Hezbollah területi követelései 2000. és 2006. között egyre er
szakosabb hangnemet ütöttek
meg Izraellel szemben, emiatt Dél-Libanonban már 2005-ben egyre n
tt a félelem egy
esetleges Hezbollah ellen irányuló izraeli szárazföldi támadástól. A két ország és a szervezet konfliktusának legnagyobb nyertese Szíria. Azzal, hogy lemondott a talpalatnyi Sebaa farmok körüli területr l, sikerült okot szolgáltatnia a Hezbollahnak fegyveres tevékenysége fenntartásához. Ezzel benntartotta szövetségesét az Izrael elleni küzdelemben. A Hezbollah pedig ezzel − egészen napjainkig − elkerülte fegyveres milíciájának feloszlatását. 116 A szervezet szellemi vezet je − Ayatollah Sayyed Mohammed Hussein Fadlallah − 2003-ban még így nyilatkozott: „ A Hezbollah egy nemzeti orientáltságú párt, amelynek nem célja a 115
A „Hét Falu”-hoz tartoznak: Ibl Qamah, Hounine, Malkieh, Nabi Yusha, Kades, Saliha és Teir Bikha. Forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/Schebaa-Farmen 116 http://de.wikipedia.org/wiki/Schebaa-Farmen
32
Libanon határain kívüli érdekérvényesítés. ”117 Fadlallah azok közé a vezet k közé tartozott, akik Khomeini Ayatollah 1989. júniusában bekövetkezett halála után a Teheránból irányított párt „libanonizálódása” mellett emeltek hangot. Kérdéses, hogy a párton belül kik kerekednek felül. A f leg Irán és Szíria orientáltságú vezet k, akik folytatni szeretnék a harcot Izrael ellen amíg a két nagy pártfogó ország ezt diktálja, vagy azok akik megelégednek a Libanonon belüli politikai hatalom megragadásával. Ezért a párt két arcot mutat. Egyfel l „libanonizálódik”,
másfel l
er síti
kapcsolatait
Iránnal,
Szíriával
és
a
palesztin
szervezetekkel. Az ideális állam a Hezbollah szemében még ma is az iráni mintájú iszlám állam. A szervezet ebben a kérdésben Khomeini elgondolását követi, miszerint az iszlám állam megteremtése a vallási kötelezettségek közé tartozik. Khomeini 1989-es halálát követ en azonban ezt a célkit abban az esetben veti
zést határozatlan id re elnapolták. A jelenlegi vezetés csak
fel újra az iszlám állam megteremtésének kérdését, ha
lakosságának túlnyomó többsége is úgy akarja. Amíg nem jön el ez az id államot átmenetileg helyettesít
Libanon
, addig az iszlám
– köztársasági – struktúrában kénytelen tevékenykedni a
szervezet, ahogy ezt 2004-ben a f titkár Nasrallah is kihangsúlyozta egy interjúban: „Maga az iszlám állam megteremtése nem cél, hanem eszköz - az igazságosságon alapuló társadalmi rend megteremtésének eszköze. Olyan társadalmi renddé, amely nincs ellentmondásban az iszlámmal. Libanonnak sok vallási közösségénél fogva a jelenlegi döntéshozatali formán alapuló politikai rendszer megfelel. Én a jelenleg kialakult helyzettel tudok élni.”118 2005 márciusában George W. Bush amerikai elnök személyesen szólította fel a szervezetet, hogy tegye le fegyvereit és váljon kizárólag politikai és szociális szervezeté. A válasz nem maradhatott el. Hassan Nasrallah három órás közleményt adott az Al-Manarban, amelyben nyilvánvalóvá tette, hogy az izraeli fenyegetettség fennmaradásáig a Hezbollah sem teszi le fegyvereit. Az USA továbbá felszólította Szíriát csapatai maradéktalan kivonására, még a libanoni választások el tt. A csapatkivonás megtörtént, ezzel sokat gyengültek a Hezbollah pozíciói Libanonban, azonban a lefegyverzés a mai napig sem következett be. Ezért az amerikai külügyi tárca 2005-ben sem vette le a Hezbollahot terrorszervezeteket tartalmazó listájáról.119 Az Hogy George W. Bush mennyire képes Bashar al-Assad kormányára nyomást gyakorolni a Hezbollah fegyveres szárnyának feloszlatása érdekében az még kérdéses. Az USA azonban mindaddig terrorista szervezetként tekint a Hezbollahra, amíg ez nem történik 117
http://www.bmlv.gv.at/wissen-forschung/publikationen/beitrag.php?id=1326 http://www.bmlv.gv.at/wissen-forschung/publikationen/beitrag.php?id=1326 119 http://www.mtv.hu/nyomtatas.php?id=27580 118
33
meg. Az összecsapások miden esetre 2005
májusában is folytatódtak. A Hezbollah több
alkalommal is l tt izraeli katonai rhelyeket a Sebaa farmok területén. 120 A 2005-ös év sok tekintetben sorsfordító volt Libanon és a Hezbollah életében. A szíriai hadsereg távozása, illetve az esedékes választások miatt is. A választásokat már 2004-ben ki kellett volna írni az országban, azonban a Szíria-ellenes er
k a szomszédos ország katonai
jelenlétére hivatkozva nem járultak hozzá a parlament feloszlatásához, és új választások kiírásához. Ezért az ENSZ BT 2004. szeptember 2-ai határozatában felszólította Damaszkuszt csapatai haladéktalan kivonására az országból. A szíriai csapatkivonás elhúzódása nyugtalanságot okozott a Szíria-ellenes er k táborában, amely Rafik Haríri volt kormányf , a Szíria ellenes tábor egyik vezéralakjának meggyilkolását követ
en csak fokozódott. Haríri
meggyilkolásával a szíriai titkosszolgálatokat gyanúsítják. Szíria csak nemzetközi nyomásra kezdte meg komolyan a kivonulást, amely 2005. április 26-ra fejez
dött be. 121 Kétséges volt,
hogy a Hezbollah a szíriai jelenlét nélkül képes lesz-e a politikai érdekérvényesítésre, vagy amint támogatója elhagyja az országot elt
nik a politikai porondról. A teljes csapatkivonást
követ en a választások kiírására 2005. május 29-én került sor. Közel három évtizede ez volt az els választás, amikor nem állomásoztak külföldi csapatok az ország területén. A négyfordulós 122 választásokon az els
forduló a szíriai csapatok kivonulását
követel er k, a Szaad al-Haríri – a merényletben meggyilkolt Rafík Haríri néhai kormányf fia – által vezetett ellenzéki Jöv
Tömbjének elsöpr
gy zelmével végz dött. A választási
szövetséghez csatlakozott az ellenzék vezet je, Valid Dzsumblatt drúz politikus és meglep módon Hezbollah is. Ugyan a Hezbollah nem számít az országban a Szíria ellenes politikát folytató er k közé, azonban politikai megfontolásból az els
fordulóban csatlakozott a
sikeresnek prognosztizált tömbhöz.123 A második fordulóra június 5-én került sor a dél-libanoni országrészben. A második forduló a síita Hezbollah-AMAL koalíció sikerét hozta, amely a déli országrészben megszerezhet mind a 23 mandátumot magáénak tudhatta a nap végére. Lehetséges, hogy a Hezbollah napjainkra képes azonosulni az AMAL világias politikájával? A két párt választási koalíciója ezt látszik alátámasztani. A Hezbollah és az AMAL gy
zelmét a libanoni síita
lakosság fellegvárának számító déli országrészben sokan máris a Hezbollahnak nyújtott
120
http://www.mti.hu/cikk/66993/ http://www.mti.hu/cikk/68876/ 122 A választási rendszer négy fordulóból áll, minden fordulóban az ország 1-1 tartományában történik meg a voksolás. El ször Bejrútban és környékén, majd a dél-libanoni országrészben, azt követ en pedig a Bekaavölgyben és a Libanon-hegységben majd az ország északi tartományában. 123 http://en.wikipedia.org/wiki/Lebanese_general_election,_2005#column-one 121
34
támogatásként értelmezték annak érdekében, hogy a szervezet ne tegye le a fegyvert. A Fehér Ház szinte azonnal reagált a Hezbollah sikerére. „
A Hezbollah síita radikális mozgalom
továbbra is terrorszervezet ” − jelentette ki a fehér házi szóviv
, a mozgalomnak a libanoni
parlamenti választásokon aratott sikerére reagálva. „ Az ENSZ Biztonsági Tanácsának van egy határozata, amely az olyan szervezetek lefegyverzésére szólít fel, mint a Hezbollah. A Hezbollah terrorszervezet, és ezzel kapcsolatban világosan kifejtettük nézetünket ” − szögezte le a szóviv
. Scott McClellan kifejezte Washington óhaját, hogy a libanoni választások
szabadok és igazságosak legyenek, megfélemlítés vagy küls
beavatkozás nélkül menjenek
végbe. „A Hezbollahnak le kell mondania az er szakról, s le kell tennie fegyvereit ahhoz, hogy lekerüljön a terrorszervezetek amerikai listájáról, és legitim politikai szerepl nek tekintsék” − hangsúlyozta a fehér házi szóviv .124 A harmadik fordulót június 12-én a Libanoni-hegység, illetve a Bekaa-völgy nev tartományokban tartották. A Bekaa-völgyben a Hezbollah aratott ugyan sikert, de összességében a Szíria ellenes er k nyerték ezt a fordulót is. A Hezbollah-AMAL szövetség tíz helyet szerzett meg ebben a fordulóban. A negyedik fordulóban a Szaad Haríri vezette Szíria ellenes er k megszerezték mind a 28 mandátumot az északi országrészben tartott voksolás alkalmával. A választások végeredménye a szíriaellenes er k elsöpr megrendezett választások mindegyike a szíriabarát er
gy zelmét hozta. (A 2005-ig
k sikerével ért véget.) A választások
végeredményeként a mandátumok megoszlása a következ képpen alakult: a Jöv Tömbje 72 mandátumot, a Hezbollah-AMAL koalíció 35-öt abból 23-at a Hezbollah, a maronita keresztény Aoun volt tábornok vezette tömörülés – aki szintén a Szíria ellenes er
k közé
sorolható, azonban kizárt mindenféle politikai szövetséget Haríri pártjával – 21 mandátumot tudhatott magáénak a választások végére.
125
A libanoni kormány a választásokat követ
júliusban alakult meg. A kormány alakításakor a Hezbollahnak két miniszteri tárcát sikerült megszereznie.126 (6. számú melléklet)
124
http://www.mti.hu/cikk/71454/ http://en.wikipedia.org/wiki/Lebanese_general_election%2C_2005 126 http://www.mti.hu/cikk/79717/ 125
35
en
Politikai befolyás 25
Megszerzett mandátumok
20
15
Adatsor1
10
5
0 1990
1992
1994
1996
1998 Választási évek
2000
2002
2004
2006
Miután sorra vettem a Hezbollah választási eredményeit, azokat is táblázatos formába öntöttem, (4. számú melléklet) majd − hogy összevethet
legyen a terrorista cselekmények
számával − grafikus módon is ábrázoltam. Az összevetést követ következtetéseket sikerült levonnom.
36
en az alábbi szembet
n
V. Következtetések
Politkai befolyás és terrorista tevékenység összeveteése 40
Terrorista cselekmények és a választások során parlamentben megszerzett mandátumok száma
35
30
25
Adatsor1 Adatsor2 Mozgó átl. 2 sz. (Adatsor2) Polinom. (Adatsor1)
20
15
10
5
0 1980
1985
1990
1995
2000
2005
2010
2015
-5 Évek
A változás éve: 1990. 1990-et követ en, a polgárháború végleges lezárásával a libanoni politikai élet újjáélesztésével a szervezet el
ször került választóvonal elé. Khomeini halálával az iráni
iszlám forradalom exportjának eszméje háttérbe szorult. A párt, amely el
tte forradalmi úton
képzelte el a hatalom megragadását Libanonban, új stratégiát alakított ki. Kénytelen volt, ha továbbra is releváns hatalmi tényez ország déli részében él
akart maradni az országban. Stratégiájának lényege az
síita lakosságra támaszkodva bejutni a parlamentbe és megjelenni a
politikai élet porondján. Ezt tükrözi a grafikonon az 1990-es év terrorcselekményeinek zuhanásszer
visszaesése. Ett l az évt l kezdve a párt tudatosan készült az 1992-es
választásokra. Nem engedhette meg magának, hogy bármilyen félresikerült terrorakció, amelynek nemzetközi vagy Libanonon belüli negatív hatásai lennének az köthet , hiszen az népszer ségének drasztikus csökkenéséhez vezetett volna.
37
nevéhez legyen
Visszaesés évei: 1996, 2000 Miután ez a stratégia bevált 1992-
t követ en a vezetés lazábbra fogta a „gyepl
t”, így a
szervezeten belüli fanatikusok mozgástere megn tt, az akciók száma is szaporodott. A parlamenti mandátumok terén 1992-t l a csökken tendenciák azt mutatják, hogy habár a párt bejutott a parlamentbe, annak terrorista és gerilla tevékenysége rontották lakosságon belüli megítélését, továbbá az Izraellel vívott összecsapások – amelyeknek Libanon polgári lakossága látta kárát – 1993-ban, az 1996-os választásokon még frissek voltak a lakosság emlékeiben. Többek között ezért is tartottam, fontosnak végigvinni a szervezet történetét. A fent elemzett (lásd 21. o.) 1993-as illetve 1996-os év eseményei voltak az okai annak, hogy a párt népszer sége valamelyest romlott. Az 1996-os illetve a 2000-es választásokon 2-2 parlamenti mandátumba került a pártnak az összet zés Izraellel, hiszen annak legf bb szenved alanya – ismét, mint a szervezet történetében oly gyakran − a lakosság volt. A Hezbollah vezetése a 2000-es választásokat követ en felismerte, hogy a terrorista tevékenység és a sikeres politikai szereplés egyszerre nem kivitelezhet
. A Hezbollah nem
lehet sokáig egyszerre politikai párt és terrorszervezet. (A grafikonon a parlamenti képviseletet, illetve a terrorakciók csökkenését jelöl
függvények ekkor válnak markánsan
ketté.) A Hezbollah vezetése azonban nagyon helyesen felismerte ezt, és alkalmazkodott az újonnan kialakult helyzethez. Mandátumaik csökkenésére fegyveres tevékenységük további visszafogásával reagált. Támadásait az IDF egységekre korlátozta, ami nem min sül terrorizmusnak, hanem aszimmetrikus hadviselés kategóriájába esik a megszálló izraeli er ellen. 2000
k
127
-ben az izraeli kivonulás már nem lendíthetett a Hezbollah szereplésén a
választásokon. Úgy t nik a választók ekkor még bizalmatlanok voltak a szervezettel szemben.
Az újabb fordulat: 2005. Amit a szervezett politikai befolyásában elveszített 1996-ban és 2000-ben, azt 2005-ben a késve megtartott választásokon sokszorosan visszakapta. Miután 2000-ben az izraeli er
k
kivonulását sikeres propaganda tevékenységgel saját küzdelme eredményeként tudta felt ntetni, népszer sége robbanásszer en emelkedett. Ekkor már nem csak a síiták körében volt népszer , hanem Dél-Libanon egész lakossága támogatását élvezhette. Azért els Dél-Libanonét, mivel a Szíriai csapatok jelenléte ott nem volt érzékelhet
sorban
, hiszen az ország
ezen területein nem állomásoztak egységeik, azt teljesen a Hezbollah ellen rizte egészen 2006 júliusáig. Vagyis a szíriai csapatok kivonulása körüli állásfoglalás, amely az ország többi 127
Kivonulás: 2000. május 25. Választások vége: 2000. szeptember 3.
38
részében aláásta a Hezbollah népszer
ségét, itt nem volt érezhet
lakosai inkább az izraeli megszállókkal szembenálló er szíriai jelenlét támogatóját.
39
. Az ország dél-libanoni
t látták a szervezetben, nem pedig a
VI. A Hezbollah napjainkban a) A 2006-os év eseményei és értékelésük Úgy t nik a Hezbollah sorsa politikai vonalon a 2005-ös választási sikerrel rendez
dött. A
továbbiakban a vezetésnek el kell döntenie, hogy mi legyen a fegyveres szárny jöv
je.
Kétségtelen, hogy a szervezet vezetése szükségesnek tartja annak további fenntartását, azonban a múltbélit l kissé eltér szárnyának egyik f
feladatrendszerrel. Úgy látszik a Hezbollah katonai
profilja lesz a jöv
ben a palesztin szervezetek támogatása. Ezt látszik 2006. január 9-én közzétett cikke is, miszerint a
alátámasztani a Háárec izraeli napilap
Hamasz Szíriában és Libanonban kiképzett robbantási szakért övezetbe. A lap magas rangú, névtelenséget kér számolt be, hogy
ezeket a szakért
i szivárogtak be a Gázai
izraeli biztonsági illetékest idézve arról
ket, akik a robbanóanyagok kezelésében és rakéták
gyártásában is járatosak, libanoni és szíriai táborokban képezték ki iráni instruktorok és a libanoni síita Hezbollah fegyveres csoport tagjai. A Sin Bét, az izraeli belbiztonsági szolgálat korábban elfogott több, Interneten és más úton küldött üzenetet, amelyek arra oktatták a ciszjordániai és a Gázai övezetbeli palesztinokat, hogyan gyártsanak és használjanak robbanóanyagokat, illetve Kasszám rakétákat. A Háárec úgy tudja, hogy Irán és a Hezbollah ezért döntött a széls séges palesztin fegyveres csoportok felügyeletével megbízott szakért
k
beszivárgása mellett. A lap az idézett forrásra hivatkozva megírta, hogy a Gázai övezet fegyvercsempész-forgalmába bekerültek húsz kilométer hatótávolságú sorozatvet
rakéták.
Ilyen rakétákat gyakran l ttek ki Libanonból Izrael északi területeire. 128 A 2005-ös év incidensei azt látszottak alátámasztani, hogy a Hezbollah támadásait a Shebaa farmok környékére korlátozza, ahogy az még 2006. februárjának els napjaiban is történt. A Hezbollah izraeli állásokra l tt a Sebaa farmoknál, válaszul az izraeli hadsereg azonnal légi csapást mért közeli dél-libanoni települések melletti célpontokra. Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint a Hezbollah páncéltör izraeli-szíriai határ találkozásánál fekv
rakétákat és aknagránátokat l
tt ki a libanoni-
– Sebaa farmok melletti – izraeli
rhelyre. A
jelentések szerint egy izraeli katona sebesült meg a támadás következtében. Az izraeli hadsereg egy órán belül légicsapást mért és tüzérségi tüzet zúdított a dél-libanoni Kfár Suba környékére. A dél-libanoni rend rség arról számolt be, hogy nem voltak halálos áldozatai az 128
http://www.mti.hu/cikk/114329/
40
izraeli válasznak. Közleményében a Hezbollah közölte: a támadást megtorlásnak szánta azért, mert két nappal korábban, izraeli katonák lel ttek egy fiatal libanoni pásztort. Libanon és az ENSZ-békefenntartók közlése szerint a 17 éves fiú Libanon területén volt, amikor a végzetes lövések érték. Izrael viszont azt állítja, hogy a fiúnál fegyver volt, és izraeli területen lövöldözött. Bejrút az incidenst követ en – Damaszkusszal egyetértésben – kijelentette, hogy továbbra is magának követeli a Sebaa farmok vitatott hovatartozású körzetét. A Hezbollah jelenleg azzal indokolja az izraeli állások ellen intézett rendszeres támadásokat, hogy így torolja meg a libanoni szuverenitás izraeli megsértését. Már 2006. februárjában is valószín síthet volt, hogy a közeljöv
ben még számos ilyen és ehhez hasonló jelleg
összet zés alakul ki a határon, azonban a helyzet eszkalációja ekkor még a régió egyik szerepl jének sem állt érdekében. 129 Ezt látszott alátámasztani a közelmúltban – szintén 2006. februárjában − kirobbant Mohamed-karikatúrák megjelenését követ
botrány. Az eset kiváló ürügy lehetett volna a
Hezbollahnak az észak-izraeli települések elleni rakétatámadásai felújítására. Azonban erre nem került sor. A válasz a karikatúrákra a – bejrúti dán követség felgyújtásának kivételével (A karikatúrák el ször egy dán lapban jelentek meg) – békés volt. Pedig a botrány az asúra, 130 a síiták egyik legszentebb ünnepe alatt robbant ki. A több mint 250 ezer f megtartott síita ünnepen a libanoni f Izrael-ellenes
jelmondatok,
részvételével
város déli részében ugyan elhangzottak Amerika- és
azonban
Hassan
Nasrallah
önmérsékletre,
és
békés
demonstrációra szólította fel az egybegy lteket.131 2006. márciusában az izraeli választásokra történ
el készületként fokozott készültségbe
helyezték az izraeli hadsereget a libanoni határ mentén, mivel az izraeli biztonsági szervek attól tartottak, hogy a Hezbollah a választások közeledtével támadásokat kísérel meg, ezzel megpróbálva befolyásolni annak kimenetelét, mint ahogy erre már volt példa. Az izraeli hadseregnek az intézkedést bejelent szóviv je részleteket nem árult el a sajtó képvisel inek a készültséggel kapcsolatban. Izraeli rádió- és tévécsatornák mindazonáltal azt a hírt tették közzé, miszerint a hadseregnél a legmagasabb
szint
készültséget rendelték el,
megakadályozandó, hogy a március 28-ai izraeli parlamenti választások el
tt a Hezbollah
izraeli katonákat vagy polgári személyeket raboljon el a határövezetben. Az ilyen
129
http://www.mti.hu/cikk/118286/ A síita ünnep az asúra, Mohamed próféta unokája, Huszein imám mártírhalálának évfordulója. Huszein imám 1327 évvel ezel tt halt meg csatában a mai Irak területén lév Kerbela városában. Lényegében ezzel az eseménnyel vált ketté az iszlám vallás két nagy ágra, a síitára és a szunnitára. Az asúra idején munka- és iskolaszünet van a síitáknál. 131 http://www.mti.hu/cikk/118286/ 130
41
intézkedések egyáltalán nem szokatlanok Izraelben, azonban tekintve az izraeli kormány deklarációját, miszerint a libanoni hatóságok tudomására hozta, hogy a síita Hezbollahot teszi felel ssé „ mindenért, ami bekövetkezhet ” azt engedi sejtetni, hogy az izraeli politikai és katonai vezetésnek már ekkor kész forgatókönyve volt a Hezbollah elleni fellépésre, ami egyáltalán nem meglep határ közelében fekv
az ország és a szervezet kapcsolatát tekintve. Izraelben a libanoni utakat lezárták a forgalom el
l, a gazdákat pedig arra utasították a
hatóságok, hogy ne menjenek ki a határövezetben fekv
földjeikre. Az izraeli választások
alkalmával a Hezbollah nem ragadta meg a kezdeményezést. Ennek f
oka Irán és az USA
kapcsolatának kiélez désében keresend . A Hezbollah kivár, pontosabban utasításokat vár Irántól. Abban az esetben, ha az USA lépésre szánná el magát, és iráni komplexumokat bombázna a Pentagon tanácsadói szerint valóságos láncreakciót váltana ki világszerte az amerikai állampolgárok és érdekeltségek elleni támadásokban, és csak er sítene olyan széls séges fegyveres szervezeteket, mint a Hezbollah. 132 Nos az utasítások nem várattak magukra. 2006. áprilisának els felében Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt iráni elnök megbeszéléseket folytatott a szíriai f városban Hassan Nasrallah sejkkel és Háled Mesaallal, a Hamasz politikai vezet jével. Rafszandzsáni kihangsúlyozta: „A palesztin ellenállás tekintetében új korszak kezd dött, amelyben az egész iszlám világ segítségére szükség van”. Tárgyalópartnerei pedig elégedettségüket fejezték ki annak kapcsán, hogy Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök bejelentette: az iszlám köztársaságnak sikerült uránt dúsítania. 133 Valószín leg azonban nem ez volt a megbeszélések középpontjában. Szakért k szerint egy Irán elleni támadást követ
stratégia kidolgozása volt
az egyeztetés célja. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács két volt szakért
je figyelmeztetett:
„egy Irán elleni katonai beavatkozás több kárt okozna az amerikai érdekeknek, mint az a harc, amelyet az Egyesült Államok jelenleg Irakban folytat.”
Richard Clarke és Stevens
Simon, akik a Clinton- és a Bush-kormányzatban a terrorizmus elleni harcot koordinálták, a The New York Times cím
amerikai napilapnak kifejtik: egy esetleges Irán elleni támadás
csak „kiszélesedési folyamatot” idézne el
. A két szakért
132
szerint Irán az els
id ben
http://www.mti.hu/cikk/130342/ Ezzel egyid ben Teherán szervezésében április 15-én szombaton nemzetközi konferencia kezd dött a Hamasz vezette, új palesztin kormány támogatására. A konferencia el zményeként a palesztin törvényhozás elnökhelyettesének vezetésével Hamasz-képvisel kb l álló küldöttség látogatott április 11-én kedden Iránba, annak érdekében, hogy a teheráni kormány segítségét kérje. Mahmúd az-Zahar palesztin külügyminiszter támogatásért folyamodva pénteken öt arab országot érint körútra indult. Egy palesztin szóviv gázai bejelentése szerint a segélyfelhívásokat az interneten és arab nyelv televíziós csatornákon is közzétették. Ezzel párhuzamosan a palesztin kormány három másik minisztere európai országokat is érint pénzgy jt körutat kezdett. Forrás: http://www.mti.hu/cikk/131723/ 133
42
várhatóan a k olajipari létesítményeket és a tankhajókat támadná, aminek következtében 80 dollár fölé emelkedne a k olaj hordónkénti ára. A szakért k szerint még valószín bb, hogy Irán mozgósítaná terrorista hálózatát, hogy amerikai célpontokra támadjanak világszerte és az Egyesült Államokon belül is. „Iránnak az al-Kaidánál jóval nagyobb er k állnak a rendelkezésére” − szögezi le a két szakért . „A Hezbollah libanoni terrorszervezet az egész világra kiterjed, és a múltban Irán eszköze volt” − vélik. A két szakért megjegyzi, hogy Irán képes a mostaninál is sokkal bonyolultabbá tenni az iraki helyzetet az Egyesült Államok számára. „A Badr hadosztály és más síita milíciák még gyilkosabb hadjáratot indíthatnának az amerikai és brit csapatok ellen. Minden alapunk megvan azt hinni, hogy Irán kész a válaszadásra” − teszi hozzá a két szakért
.134 A fent említett két szakért
véleménye
egyértelm en beigazolódott mind Irak kérdésében, mind pedig a Hezbollahot tekintve. Azonban abban elszámították magukat, hogy nem volt szükség egy Irán elleni közvetlen katonai támadásra, hogy a Hezbollah bekapcsolódjon a térségben Izrael és a Hamasz összet zésébe. A feszültség a térségben Izrael körül állandó. Ilyen helyzetben elég egy meggondolatlan akció bármelyik oldalon, amely aztán a helyzet eszkalációjához vezet. Ez történt 2006. május 26-án is. Ezen a napon Mahmoud Majzoub az Iszlám Dzsihád vezet je és testvére merénylet áldozataivá váltak. A Hezbollah Izraelt tette felel ssé meggyilkoltatásukért − amelyre eddig nem kerültek el torolta meg azt. Ezt követ
bizonyítékok − és Észak-Izraelre mért rakétatámadásokkal
en izraeli harci repül
gépek hatoltak be Libanon légterébe és
palesztin militáns csoportok állásait bombázták. A helyzet azonban még ekkor is szokványosnak volt mondható az izraeli-libanoni határon. A fent említett 2006. áprilisában tartott damaszkuszi találkozó csak két hónappal kés
bb, szövevényes el történet után nyert
értelmet. 2006. június 24 -én ugyanis az izraeli hadsereg behatolt a Gáza övezetbe, ahonnan még 2005. nyarán vonult ki. Célja két Hamasz aktivista elfogása sikerrel záródott. Két nappal kés bb 2006. június 26-án került sor − izraeli területen − a 19 éves Gilad Salit tizedes elrablására, amely során további két izraeli katona életét vesztette. Az IDF akciók ezt követ en sem mérsékl dtek, folytatódtak a Hamasz tisztségvisel k és katonai vezet k letartóztatásai a Gáza övezetben. A tizedes elrablását követ en vette kezdetét a „Nyári zápor” hadm velet. A két hónaposra tervezett hadm velet, amely során az izraeli hadsereg behatolt a Gáza-övezetbe így próbálva kier szakolni katonája szabadon bocsátását, június 28-án vette kezdetét.135 Az akció július 12-re ellehetetlenítette a Hamaszt a Gáza-övezetben. Valószín síthet , hogy a Hezbollah fegyveres szárnya azon célból aktivizálta magát, hogy 134 135
http://www.mti.hu/cikk/131915/ http://www.hetek.hu/node/3372
43
mérsékelje az IDF által a Hamaszra kifejtett nyomást. A Hezbollah azonban cáfolja ezen feltételezéseket, és azt állítja, hogy akciói kett s célt szolgáltak. Fogolycsere kier szakolását Izraellel szemben, másfel l pedig a Shebaa tanyák izraeli megszállásának megsz
ntetését.136
Azonban ha mégis a Hezbollah és Hamasz tevékenységének összehangolásáról van szó − amelyre reális esély van az áprilisi egyeztetések ismeretében − akkor a jöv vezetés kénytelen lesz a két kérdést − Izrael állam létét is fenyeget
ben az izraeli
− összefügg biztonsági
fenyegetésként kezelni. Mindazonáltal a konfliktust közvetlenül el
idéz eseményeknek azt tekintjük amikor 2006.
július 12-én a reggeli órákban Hezbollah gerillák az izraeli-libanoni határövezetben, (lásd. 5. számú melléklet) támadásuk során elraboltak két izraeli katonát, hármat pedig megöltek.
137
Mindeddig tisztázatlan, hogy az akcióra Izraeli vagy libanoni területen került sor − közel sem érdektelen hiszen fontos, hogy ki eszkalálta végül a feszült viszonyokat − mindenesetre az ENSZ, az EU, a G8-ak az Amerikai Egyesült Államok, és számos hírcsatorna az Al Jazeeraval egyetemben határsért nek min sítették a Hezbollah akcióját. Utóbbi szokatlan egyetértése arra enged következtetni, hogy valóban izraeli területen történt az eset.
138
Mindenesetre
Hassan Nasrallah még aznap sajtótájékoztatót tartott, amelyben a világ tudtára hozta, hogy a katonák elrablását amely „ Az ígéret teljesítése”139 nevet viselte már öt hónapja tervezte a szervezet. Az akcióval, hangsúlyozta Nasrallah három
140
Izraelben bebörtönzött libanoni
állampolgár szabadon bocsátását szeretné a Hezbollah elérni. Azt is kihangsúlyozta, hogy semmilyen megtorló akció nem hozza vissza a katonákat, azok fogolycsere tárgyát képezik. 141 Az izraeli katonai vezetés szinte azonnali offenzívába kezdett és a légier 136
célba vett minden
Jon Lee Anderson: The Battle for Lebanon In.: The New Yorker http://www.newyorker.com/fact/content/articles/060807fa_fact 137 Az akció összehangolt volt, hiszen a támadással egy id ben Slomi városát (Észak-Izrael) és a Shebaa tanyák környékét is katyusa támadás érte. Az IDF harckocsikból és páncélozott személyszállító harcjárm vekb l álló er sítést küldött a helyszínre, amely azonnal az elrabolt katonák nyomába eredt. 11 óra környékén, már libanoni területen, az egyik Merkava aknára futott, (a négy f s személyzet életét vesztette) amelyet több órás t zharc követett a gerillák és az izraeli katonák között. 15 óra tájt ismét életét vesztette egy izraeli katona és további két f megsebesült. A veszteségek ekkor már: 8 f halott, 2 f sebesült, 2 fogságba esett: Ehud Goldwasser és Eldad Regev Forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/Libanonkrieg_2006#_note-6 138 http://english.aljazeera.net/news/archive/archive?ArchiveId=24502 139 al-Wa’d al-Adeq 140 A három név között ott volt Samir Kuntar-ré is. A libanoni drúzról tudni kell, hogy 1962. július 20-án született Libanon Aabey városában. A PLF (Palestin Liberation Front tagja). 1979. április 22-én tagja volt egy Izraelben (Naharija város) elkövetett akciónak, amelyben számos civil - köztük gyerekek - vesztette életét. Kuntar fogságba esett, majd Tel Aviv-ban egy polgári törvényszék négyszeres életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Akkor 17 éves volt. A Hezbollah aktivistái szemében h s és szabadságharcos, Izraelben terroristaként tartják számon. A börtönben megtanult angolul, héberül, és elvégezte a Tel Aviv-i Open University szociológia szakát. Doktori fokozatot is szerzett. Munkájának címe: „The Contradiction of Democracy and Security in Israel”. Kuntar szabadlábra helyezésének elérésére maga Hassan Nasrallah tett ígéretet, innen származik a hadm velet neve is: „Az ígéret teljesítése” Forrás: Reiner Luyken: Die Witwe und der Terrorist In.: Die Zeit, 2006. 08. 31. http://www.zeit.de/2006/36/Samir?page=al 141 http://de.wikipedia.org/wiki/Libanonkrieg_2006
44
olyan utat, illetve közlekedési csomópontot, amelyeken a katonákat északra szállíthatták a Hezbollah gerillák. A hadm velet, amely kés bb az úgynevezett 34 napos háborúvá szélesedett ki a „ Just Reward ”142 fed nevet viselte. A háború pontos hadieseményeinek ismertetése els sorban terjedelmi okok miatt nem áll módomban. Mindazonáltal a nagyszabású akció rövid távú célja a katonák kiszabadítása, hosszú távú célja pedig ahogy a nyugalmazott izraeli tábornok Gal Luft fogalmazott: „ fegyveres er vel szakadékot teremteni a Hezbollah és a libanoni lakosság között ezzel a tudtukra hozni, hogy
k fizetik meg az árát a
Hezbollah akcióknak, és így elérni Hezbollah föld bezárását…”143. A két fél célja az összet zésben a kijelentéseik alapján egyértelm
vé vált. Azonban a konfliktus közel sem
ilyen egyszer . A háttérben nyilvánvaló, hogy ennél sokkal többr
l van szó. Hogy
az
eszkalálódott konfliktus további a két félen túlmutató okai nyilvánvalóvá váljanak, meg kell vizsgálnunk a szembenálló felek pártfogóinak szerepét a konfliktusban, esetleg azok érdekét vagy ellenérdekét annak kirobbanásában.
Libanon: A háború kirobbanásakor a libanoni vezetés egyöntet en elítélte az izraeli katonák megtámadását és az Izrael elleni rakétatámadást, ugyanakkor követelte az izraeli csapatok visszavonását a határ mögé és fegyverszünet életbe léptetését. 2006. július 13-án a miniszterelnök Fouad Siniora nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a kormánynak nem volt tudomása a Hezbollah terveir l, és semmilyen formában nem támogatta a határon történteket. Ennek megfelel en a felel sséget sem vállalhatja magára. 144 Ugyanezen a napon azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a miniszterelnök véleménye nem az egész libanoni politikai elit véleménye, hiszen Libanon Egyesült Államok béli nagykövete még aznap azt nyilatkozta, hogy Izraelnek meg kellene ragadnia a fogolycsere lehet ségét, vagyis tárgyalnia kellene a Hezbollahhal. Ez a diplomata azonnali visszahívását eredményezte. A libanoni államelnök Émile Lahoud − szíriapárti maronita keresztény − július 17-én szintén Nasrallah mellett tört pálcát. A libanoni hadsereg az egész konfliktus során passzívnak mutatkozott, nem avatkoztak be az összet zésekbe. A libanoni kormány megpróbált profitálni a történésekb l és mérsékelni a népszer ségén keletkez károkat. 2006. július 26-án került sor Rómában Libanon–konferencia összehívására, ahol Siniora hét pontos béke-tervvel állt el . A terv kölcsönös fogolycserét − Izrael és a Hezbollah között − az Izraeli 142
csapatok kivonását
Megjegyzés: a magyar szakirodalom még nem dolgozta fel. „Kiérdemelt jutalom”-ként fordítható az elnevezés. 143 http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2006/07/18/AR2006071801436_pf.html 144 http://dailystar.com.lb/article.asp?edition_id=1&categ_id=2&article_id=73930
45
Libanonból, a lakosság visszatérésének biztosítását, a Shebaa tanyák Izraeli megszállásának megsz ntetését és a terület állandó ENSZ ellen rzés alá helyezését, továbbá a libanoni állam befolyásának kiterjesztését teljes Dél-Libanonra, fegyverszünet életbe léptetését, és DélLibanon újjáépítésének tervét tartalmazta. A tervet támogatta a Hezbollah, Szíria, az Európai Unió, Jordánia és az Arab Liga tagországainak többsége.
145
megragadta a kezdeményezést a nemzetközi porondon. A miel
Augusztus 7-én Siniora ismét bbi fegyverszünet és az IDF
távozásának elérése érdekében a libanoni hadsereg 15.000 katonájának átcsoportosítását ajánlotta fel, akik kitöltenék az izraeli hadsereg távozása után kialakuló hatalmi vákuumot Dél-Libanonban, amíg a nemzetközi er
k nem képviseltetik magukat kell
létszámban a
területen. A létszám nem volt véletlen, ugyanis Ehud Olmert izraeli miniszterelnök a tárgyalások során 15.000 f
s nemzetközi kontingens jelenlétét ítélte elégségesnek a béke
fenntartására a térségben. 146 Összességében elmondható, hogy Libanonnak és a libanoni kormánynak nem volt érdeke a Hezbollah támadása, illetve a háború kirobbanása, azonban a nemzetközi beavatkozással, a Hezbollah ideiglenes meggyengülésével − a szervezet bármennyire is próbálja leplezni kétségtelen, hogy súlyos veszteségeket szenvedett ember és hadianyag terén − megragadta a lehet séget a központi hatalom helyreállítására a déli országrészben, ami egy polgárháború nélkül eddig elképzelhetetlennek t nt. Igaz, hogy az ország jelent s gazdasági károkat szenvedett – gondolok itt a f
bevételi forrás a turizmus nullára csökkenésére, illetve az
infrastruktúra nagymérték pusztulására, nem is beszélve a környezeti károkról – azonban hosszú távon profitálhat a háborúból ha sikerül megvetnie lábát Dél-Libanonban és „Hezbollah földet” újból bekapcsolja az ország vérkeringésébe. Ebb
l is látszik, hogy a
konfliktus számos aspektusa létfontosságú a Hezbollah Libanonon belüli sorsának további alakulása és a térségben betöltött jöv beli szerepe szempontjából, hiszen lehet, hogy majd épp ez a háború vezet „Hezbollah föld” megsz
néséhez, a fegyveres szárny leszereléséhez és a
Hezbollah kizárólag politikai párttá történ alakulásához. A lehet ség adott. Kérdéses, hogy a Siniora kormányban meg van-e az elhatározás és a szükséges er a fentiek megvalósításához.
145 146
http://de.wikipedia.org/wiki/Libanonkrieg_2006 http://www.jpost.com/
46
Szíria: Damaszkusz azonnal elítélte az izraeli fellépést, és Izraelt tette felel
ssé az eszkalációért.
Visszautasított minden vádat, mely szerint Szíriának köze lenne a katonák elrablásához. Továbbiakban figyelmeztette Izraelt, hogy amennyiben támadásai Szíriát is érinteni fogják annak beláthatatlan következményei lehetnek. Ennek megfelel en 2006. augusztus 1-én Bashar Al-Assad szíriai elnök megnövelte országa hadseregének készültségi fokát. Augusztus 4-re mindennem szárazföldi és légi összeköttetést elvágott az Izraeli hadsereg Szíria és Libanon között. Ezzel egy id ben Észak-Libanonban egy izraeli légitámadás következtében, szíriai állítások szerint 23 szír mez Szíria a Libanonba történ
gazdasági alkalmazott veszítette életét. Ezt követ
en
ismételt bevonulással fenyegette meg Izraelt. Augusztus 6-ra
körülbelül 140.000 menekültet fogadott be Szíria. Augusztus 15-én a fegyverszünet megkötését követ en nagy meglepetésre Bashar Al-Assad nyíltan elismerte a Hezbollah támogatását a konfliktusban és felszólította a muszlim országokat, hogy kövessék példáját. Ugyan Szíria 2005. óta nem képviselteti magát csapatokkal az országban, azonban befolyása annak belügyeire mai napig érezhet . A Hezbollah és Szíria kapcsolata mindazonáltal valószín leg a kölcsönösségen alapul. Szíriának területi vitái miatt mindig érdeke Izrael belpolitikai és külpolitikai gyengítése, akár egy regionális háborúval, amelyben Damaszkusz csupán a háttérben marad és élvezi a konfliktus régióbeli pozíciójára gyakorolt kedvez hatásait.147
Irán: Az iráni külügyminisztérium szóviv je a konfliktus els
napján elítélte a libanoni
infrastruktúrára mért légicsapásokat, valamint hozzátette, hogy Irán aggasztónak tartja Izrael régiót destabilizáló tevékenységét. Teherán Hezbollahhal kapcsolatos hivatalos álláspontja a következ : „A libanoni Hezbollah egy független politikai csoport, amely az ország parlamentjében képviselteti magát. Nagy népszer
ségnek és tiszteletnek örvend az ország
lakói körében. A Hezbollahot minden muszlim nép, köztük az iráni muszlim nép is támogatja. A szervezet nincs függ
ségi viszonyban Iránnal, és Irán nem felel
s tevékenységéért.” 148
Azonban tény, hogy a Hezbollah iráni fegyverekkel vívja harcát, ezen felül Teherán koordináló szerepet tölt be a Hamasz és a Hezbollah között. Kétségtelen, hogy az iráni vezetésnek komoly befolyása van a szervezet cselekedeteire, azonban egyértelm bizonyítékok nincsenek rá. Ezért csak feltételezésként ugyan, de számolni kell azon 147 148
http://de.wikipedia.org/wiki/Libanonkrieg_2006/Zeitleiste#15._August_2006 http://www.iranembassy.de/d-politik/offeziele-position.htm
47
eshet séggel, hogy iráni utasításra robbantotta ki a Hezbollah az összet
zést azzal, hogy
jelent s válaszreakcióval járó veszteségeket okozott Izraelnek a határövezetben. Irán szándéka ebben az esetben az lehetett, hogy az atomprogramja körüli kötélhúzásban lélegzetvételnyi id höz jusson a nemzetközi nyomás alól, amíg az a Hezbollah és Izrael körüli béketeremtéssel van elfoglalva. Az is kétségtelen, hogy Irán nem hagyta magára harcában libanoni szövetségesét. Izraeli források már július 16-án olyan híreket tettek közzé, miszerint az Iráni Forradalmi Gárda beavatkozott a konfliktusba. Teherán és a Hezbollah visszautasította a vádakat. Két nappal kés bb a Hezbollah hivatalosan is bejelentette, hogy új típusú rakétákkal intézett támadást Haifa ellen. A Raad 2, illetve Raad 3 kódnev
rakétákat
el ször 2004-ben gyártották Iránban. 149 Kétségtelen, hogy a Hezbollah Iránnak köszönhet en vághatott bele kell képpen felvértezve a konfliktusba. Egyes izraeli források egyenesen azt állítják, hogy ez volt az els
komolyabbnak mondható összet zés, amelyben Irán és Izrael
közvetlenül álltak szemben egymással. A magyarázatok a kudarcra mit sem változtatnak azon, hogy Izrael nem érte el katonái kiadását, és nem tudta megtörni a Hezbollah ellenállást hosszabb id re sehol sem. Az eredményt mondhatjuk döntetlennek, de az izraeli közvélemény szemében csak a gy zelem elfogadható. Lényegtelen, hogy a Hezbollah Irán teljes támogatását élvezte vagy sem, ha a Hezbollah nem veszített, Izrael nem gy
zött, vagyis
veszített, tehát a politikai és katonai vezetés cs döt mondott, ami belpolitikai válságot idézhet el az országban. 150 Összességében elmondható, hogy Irán a konfliktus legnagyobb gy és teljes mértékben az
ztese
érdekeit szolgálta a háború. Ha csak egy pillanatra is, de a második
sorba szorult az iráni atomvita kérdése, ami id t adott az országnak a „hogyan tovább” kérdés megválaszolására. Azonban a siker azt is jelentheti, hogyha Teherán érdekei úgy diktálják, akkor kés bbiekben is felhasználja majd a szervezetet kétes célú atomprogramjáról való figyelem elterelésére.
Amerikai Egyesült Államok: Az Egyesült Államok terrorszervezetnek tekinti a Hezbollahot, mégis els
lépésben
visszafogott válaszcsapásra szólította fel Izraelt, ugyanakkor helyt adott az izraeli kérésnek precíziós fegyverek gyorsabb szállítása tekintetében. George W. Bush hangsúlyozta Izrael
149
Raad szó jelentése mennydörgés. Az Iránból származó új fegyverrendszer tervezése orosz rakétatechnológiára épül. F bb paraméterei: hossza 7,48 m, átmér je 0,76 m, rakéta szárnyainak fesztávolsága 2,4 m, teljes tömege 2998 kg, robbanófej tömege 513 kg, maximális sebessége 0,8 mach, maximális hatótávolsága 135-200 km (a kínai HY-2-es verziónál 300 km), repülési magassága 30-50 m. Harcászati, illetve hadm veleti harcászati kategóriába esik. Forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/RAAD-Rakete 150 http://de.wikipedia.org/wiki/Libanonkrieg_2006#_note-39
48
jogát az önvédelemhez. Mindkét fél cáfolta a katonai egyeztetéseikr amelyek azzal vádolták meg az Egyesült Államokat, hogy id
l szóló híradásokat,
t ad Izraelnek arra, hogy annyi
kárt okozzon a Hezbollahnak Libanonban amennyit csak tud, és csak ezt követ en állna be az 151
USA a fegyverszünetet szorgalmazók sorába.
Az Egyesült Államok terrorizmus elleni
harcának célpontjai között ott van a Hezbollah is. Az USA-nak feltétlenül érdeke egy olyan szervezet lefegyverzése vagy elpusztítása, amely rengeteg kárt okozhat az Egyesült Államoknak és a koalíciós er
knek Irakban. A Hezbollah keze ugyanis Irakba is elér.
Hezbollah iraki szerepvállalása nem meglep . Már hetekkel az USA 2003 márciusi inváziója el tt Hassan Nasrallah az idegen csapatok elleni öngyilkos merényletekre szólította fel a síitákat Irakban. A Hezbollah a Szaddám rendszer bukása után rövidesen kirendeltséget nyitott Bászrában és Szafwanban. Itt jön képbe a radikális síiták iraki vezet
alakja Muqtada
as-Sadr. Muhammad Sadiq as-Sadr legfiatalabb gyermeke. Sadiq as-Sadr volt Hassan Nasrallah tanítója amikor 16 évesen az iraki Nadjafban tanult. (lásd 19. o.) Ennek köszönhet en a két vezet
kiváló kapcsolatokat ápol és tart fent. Muqtada az apja által
létesített jótékonysági szervezeten keresztül tett szert nagy népszer
ségre Irakban és f
Bagdadban. A 2003 júliusában Irakban megalakult Mahdi hadsereg (milícia) februárjában egy iraki Intifáda kirobbantásával fenyegette meg az amerikai er
152
leg
feje. 2004 ket. 2004
áprilisában így jellemezte saját szerepét Irakban: „Én vagyok a Hezbollah és a Hamasz karja Irakban, mert Irak és Palesztina sorsa egy.” Sadr eme mondata kiválóan tükrözi szervezete és a Hezbollah közötti kapcsolatot. 2004 augusztusában az elfogására indított amerikai akció Nadjafban kudracot vallott. 153 Muqtada as-Sadr-ra az iráni vezetés úgy tekint, mint az iraki Hassan Nasrallahra és hasonló támogatásban is részesíti. Egyes jelentések szerint az Iráni Forradalmi Gárda alkotja miliciájának gerincét.
154
A fentiekb l kifolyólag egyértelm , hogy
az Egyesült Államoknak nem lehetett ellenére egy Hezbollah elleni háború Dél-Libanonban, hiszen az Hezbollah er ket kötött le, amelyek addig sem Irakban nehezítették a koalíciós er k dolgát. Az USA további haszna a konfliktusból csupán Izrael katonai tapasztalataiban rejlik. A két ország légierejének szoros kapcsolatából adódóan az USA pontosabb képet kaphat azon föld alatti létesítmények pusztításának eredményességér l, amelyeket iráni szakemberek építettek ki a Hezbollahnak Libanonban és természetesen Iránban. Ezek alapján arra
151
http://www.guardian.co.uk/israel/Story/0,,1823817,00.html A 2003. júniusában alakult, as-Sadr mozgalmának fegyveres szárnya. Létszámát tekintve az adatok 1500 f s kemény magról és 10.000 f s tagságról számolnak be. A legfrissebb adatok, (2006. december) a Mahdi hadsereg létszámát Irakban 60.000 f re becsülik. Forrás: http://www.globalsecurity.org/military/world/para/al-sadr.htm 153 http://www.atimes.com/atimes/Middle_East/FC18Ak01.html 154 http://www.globalsecurity.org/military/world/para/al-sadr.htm 152
49
következtethetünk, hogy az amerikai vezetés egy kiterjedt Irán elleni légicsapássorozat f próbájaként tekintett a háborúra.155
Európai Unió: Az Európai Unió legutóbbi terrorista szervezeteket és kiemelt személyeket tartalmazó listája 2006. május 29-ei dátummal nem tartalmazza ugyan a Hezbollahot, de Imad Mugniyahot igen. Ez kiválóan tükrözi az Európai Unió álláspontját, amely megpróbál elvonatkoztatni a fegyveres szárny akcióitól és a Hezbollah politikai és társadalmi szerepét elismeri. Az Európai Unió támogat minden olyan intézkedést amely a szervezet lefegyverzését t zi célul.156 Az EU határozatában elítéli és aránytalannak min síti az izraeli válaszcsapást, de els sorban a Hezbollahot szólította fel az Izrael elleni támadások felfüggesztésére és a két elrabolt izraeli katona kiadására. „ Az Európai Unió súlyosan aggódik az aránytalan er Libanonban, amelyet Izrael válasznak szánt a Hezbollah támadásaira
alkalmazás miatt ” - áll a finn EU-
elnökség által kiadott nyilatkozatban. Az elnökség sajnálatát fejezte ki a polgári áldozatok és a polgári létesítmények rombolása miatt. A nyilatkozat szerint nem igazolható egy légi és tengeri blokád bevezetése Libanonnal szemben. A hírügynökségek jelentése szerint NagyBritannia, Németország és Csehország akadályozta meg, hogy Izraelt keményebben bíráló határozat születhessen. Franciaország különvéleményt fogalmazott meg. Miközben a világ vezet
hatalmai kifejezetten ódzkodtak Izrael elítélését l, Jacques Chirac francia elnök
Libanonba küldte miniszterelnökét, hogy „ támogatásáról biztosítsa Libanon szenved népét”. Libanon korábban francia mandátumterület volt, így az ország sok polgára egyben francia állampolgár is. Chirac a Hezbollah által elhurcolt két izraeli katona szabadon bocsátására, az er szak spiráljának megtörésére szólított fel. Kevéssel kés bb Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter elítélte az izraeli bombázásokat, amelyeket „ aránytalan háborús akciónak ” min sített. Hasonló szellemben nyilatkozott Massimo D'Alema olasz külügyminiszter: „ Azon dolgozunk, hogy a következ
órákban létrejöjjön egy közös kezdeményezés Európa és a G8
csoport − a világ hét legfejlettebb ipari országa és Oroszország, melyek közvetlenül a konfliktus kirobbanása után éppen Szentpétervárott tartották ülésüket − részvételével a KözelKelet er szak spiráljának megállítására.”157 A már említett római találkozón nem vettek részt Izrael, a Hamasz, a Hezbollah és Szíria képvisel i sem. A 15 résztvev
között találjuk az Amerikai Egyesül Államok, az ENSZ, a
155
http://www.newyorker.com/fact/content/articles/060821fa_fact http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/oj/2006/l_144/l_14420060531en00250029.pdf 157 http://www.eurohirek.hu/modul.asp?name=cikk&file=article&sid=6136 156
50
Világbank és természetesen Libanon képvisel
it, de részt vett Egyiptom és Jordánia is. Az
EU-t a finn külügyminiszter képviselte. Az Európai Unió tagállamai nemzetközi békefenntartó kontingens felállítását szorgalmazták, valamint a fegyverszünet miel bbi elérése mellett a civil lakosság ellátásának biztosítását tekintették els
dlegesnek. Izrael a
konferencia határozatlanságából fakadóan úgy látta, hogy saját maga kell, hogy lefegyverezze a Hezbollahot, ami egy gyors katonai gy zelem nélkül megvalósíthatatlan. Ennek megfelel en fokozta tevékenységét Dél-Libanonban. Izraelt szorította az id
, ugyanis a
körvonalazódó nemzetközi béketárgyalások idejére kész helyzetet akart teremteni azzal, hogy addigra felszámolja a Hezbollah dél-libanoni állásait.
158
Azonban az izraeli katonai vezetés
kénytelen volt ráébredni a 34. nap végére, hogy belátható id
n belül képtelen elérni a teljes
katonai gy zelmet. Izrael diplomáciai pálfordulást hajtott végre. Évtizedeken keresztül idegenkedett ugyanis a megbízhatatlannak és elfogultnak vélt külföldi er
kt l. A változás
hátterében az a felismerés állhat, hogy Izrael már nem képes egyedül kezelni a kialakult helyzetet. A Hezbollah rakétatámadásait hosszú távon csakis szárazföldi er kkel lehet megakadályozni, de mivel Izrael nem akarja újra megszállni Dél-Libanont, a gerillaszervezet féken tartására a libanoni hadsereggel együttm köd nemzetközi er kben látja a megoldást. Az Európai Unió a humanitárius segélyezésen és a diplomáciai tevékenységen kívül – jóllehet viszonylag régóta er sen ambicionálja – eddig nemigen tudott érdemben beavatkozni a közelkeleti konfliktusba. Ennek oka az, hogy az unió nagyhatalmai történelmük ilyen vagy olyan fordulatai révén er sen érintettek ugyan a konfliktusban, de más és más, sokszor egymást keresztez
érdekek mentén. Így az egységes uniós álláspont kialakítása a közel-keleti
problémáról – túl azon, hogy bírálták az Egyesült Államok politikáját – nemigen járhatott sikerrel. Úgy t nik, hogy a jelenlegi válság katonai szakaszának lezárulását, az ENSZ BT 1701. sz. határozatának megszületését követ
id szakban – amikor is az Egyesült Államok
nem tud és nem is akar tev legesen fellépni a rendezésben, az ENSZ-re viszont a korábbiaknál jelent sebb szerep hárul – az uniónak is lehet
sége nyílik arra, hogy nagyobb
felel sséget vállalhasson ebben az európai kontinens számára biztonságpolitikai szempontból kulcsfontosságú térségben. Valószín leg éppen ennek köszönhet , hogy az UNIFIL–II. missziónak az ENSZ BT 1701. sz. határozatában elrendelt létrehozására vonatkozó felajánlásokra a vártnál gyorsabban került sor. Látni lehet azonban azt is, hogy az egyes uniós tagállamoknak meglehet sen nehéz döntéseket kellett meghozniuk a BT 1701. számú
158
In. :HVG, 2006. július 26., 30. szám http://hvg.hu/vilag/20060717hezbollahromokban.aspx
51
határozatában foglalt feladatok végrehajtása érdekében, s azt is, hogy különleges érdekeik és egyéni korlátaik továbbra is érvényesülnek. Az UNIFIL–II misszióhoz eddig az alábbi országok ajánlották fel részvételüket: Olaszország, (2000-3000 f ) amely amellett, hogy a mediterrán térség meghatározó hatalma, e lépéssel kívánja javítani Irakból való kivonulása miatt megromlott kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Franciaország, (2000 f ) amely hagyományosan nagy figyelmet szentel az arab világnak, a közel-keleti térségnek és ezen belül – egykori mandátumterületének – Libanonnak, s amely a politikai és biztonságpolitikai
szempontból önállóan is cselekedni
képes Európa
leger teljesebb szószólója, s amely szintén érdekelt az USA és Európa közötti ellentétek tompításában. Spanyolország, (1200 f ) amely Olaszországhoz és Franciaországhoz hasonlóan a mediterrán térség meghatározó hatalmává kíván válni, tradicionális jó kapcsolatokat ápol az arab világgal, s amely Olaszországhoz hasonlóan e lépéssel kívánja javítani kapcsolatait az Egyesült Államokkal, amely Irakból történ kivonulása óta meglehet sen h vös. Lengyelország, (500 f ) amely az Európai Unión belüli nagyhatalomként való elismertetése érdekében már-már tradicionálisan aktív a biztonságpolitika terén, emellett az Egyesült Államok stratégiai partnere a kelet-közép-európai térségben, s 250 f vel részt vett az UNIFIL–I misszióban is. Belgium (400 f ), amely Franciaországhoz
hasonlóan szószólója a politikai és
biztonságpolitikai szempontból önállóan is cselekedni képes Európának. Finnország, (250 f ) amely az EU soros elnöke és semleges országként hagyományosan aktív a békefenntartás terén. Németország, (1200 f s nem szárazföldi er t) amely az ENSZ BT állandó tagságára pályázik, s ennek érdekében 1999-t
l igen aktív a békefenntartás terén. Tekintettel arra, hogy a BT
1701. számú határozatának mandátumában a harcérintkezés az önvédelem és polgári lakosság védelme esetén a fegyveres harcot is engedélyezi, amit viszont a német alkotmány továbbra is tilt, Berlin nem kíván szárazföldi csapatokat a misszió rendelkezésére bocsátani. Nagy-Britannia, (különleges egységekkel) amely az Egyesült
Államok közelkeleti politikája
melletti elkötelezettsége miatt nem vállalta szárazföldi egységek küldését, s csupán misszió által felvállalt tengeri és légi ellen rzésben vesz részt.
52
Görögország, (különleges egységekkel) amely mediterrán országként és a térséggel határos államként nem kíván kimaradni a misszióból, s a misszió által felvállalt tengeri ellen rzésben vesz részt. Dánia, (különleges egységekkel) amely nem részese az EU védelmi
együttm ködésének, de
minden, annak keretén kívüli, az európai országok részvételével zajló misszióban igyekszik részt venni. Mint látható, az Európai Unió említett tagállamai egységesen arra törekedtek, hogy az UNIFIL–II dönt többségét (vagyis a tervezett 15 ezres nemzetközi kontingensb l 7350 f nyi szárazföldi er t, valamint körülbelül 2000 f nyi tengerészeti és légier t) az EU adja. Az UNIFIL–II vezetése kapcsán sajátos kompromisszum alakult ki a korábban erre aspiráló és már most bevethet
er kkel rendelkez Franciaország és az azonnal bevethet
jelenleg még nem rendelkez
er kkel
Olaszország között. Ennek értelmében 2007 februárjáig a
missziót az a Franciaország fogja vezetni, amelynek 420 f s speciális egysége már megérkezett Libanonba, Olaszország pedig hivatalosan februártól veszi át a misszió vezetését. Ugyanakkor a misszió katonai vezetését végz , New York-ba telepített stratégiai sejtet már a kezdetekt l egy olasz tábornok irányítja majd. 159
ENSZ: Az Egyesült Nemzetek Szervezete nem hozott nyilvánosságra általa terroristának min szervezeteket, hanem csak egy listát, amelyen olyan személyeket és szervez
sített
déseket tüntet
fel, amelyek közel állnak a tálibokhoz vagy az al-Quaidához. A Hezbollah nincs feltüntetve ezen a listán.
160
Izrael fellépését a Hezbollah ellen jogilag az ENSZ
1559161-es számú
határozatával indokolta. Az 1680-as számú ENSZ határozat, amely 2006. május 17-én született tulajdonképpen ennek meger
sítése azzal a kiegészítéssel, hogy a Shebaa tanyák
hovatartozásának kérdésében is állást foglal. Kofi Annan a szentpétervári G8
csúcstalálkozón békemisszió indítását szorgalmazta. A
következ lépést Rómában sikerült csak meghozni, amikor is konkretizálták a nemzetközi fellépés kereteit. A békefenntartókat mindenképpen ENSZ mandátummal kell felruházni, és a fegyverszünet megkötését követ en képesnek kell lenniük a Libanon és Izrael közötti N. Rózsa Erzsébet, Tálas Péter: Közel-Kelet − okok, okozatok In.: Új Honvédségi Szemle, 2006. november 7. Forrás: http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/kozel-kelet_okok_okozatok 160 http://www.un.org/Docs/sc/committees/1267/tablelist.htm 161 2004. szeptember 2-án fogadta el az ENSZ BT 1559-es számú határozatát amely felszólít: minden libanoni milícia feloszlatására, a külföldi csapatok távozására, támogatja libanoni kormány hatalmának kiterjesztését az egész országra. Forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/Resolution_1559_des_UN-Sicherheitsrats 159
53
határszakasz biztosítására. A fegyverszünet pontos kieszközlésér l azonban nem tudott megállapodni a konferencia. Az ENSZ fellépése 34 nap után járt sikerrel. Izrael elfogadta nemzetközi békefenntartók állomásoztatását, azzal a feltétellel, hogy azok az északi határszakaszától 80 km-es mélységig lefegyverzik a Hezbollah gerillákat. A felek az ENSZ 1701162-es számú határozatának eleget téve beleegyeztek egy fegyverszünetbe, amely 2006. augusztus 14-én helyi id szerint 8:00 órakor lépett életbe. A határozat, amelyet az ENSZ BT 5511. ülésén, 2006. augusztus 11-én egyhangúlag Franciaország és az Egyesült Államok által el
fogadott elfogadott, eredetileg
készített javaslatra épül, és kiegészült a
Rómában el terjesztett Siniora tervvel. A határozat tartalmazza az ellenségeskedések teljes beszüntetését. Az izraeli csapatok maradéktalan kivonását Dél-Libanonból. A „kék” vonal mindkét fél általi tiszteletben tartását. A reguláris libanoni er
k és az UNIFIL csaptok
egyedüli fennhatóságát követeli Libanonban. Követeli minden libanoni hadsereg állományán kívüli alakulat lefegyverzését. Intézkedéseket követel, amelyek biztosítják, hogy Litani folyó és a „kék” vonal közötti területen csak a libanoni hadsereg állomásoztathat csapatokat és tarthat fenn katonai objektumokat. Követeli az ENSZ 1559-es és 1680-as számú határozatának végrehajtását. Behozatali tilalmat rendel el minden fegyverre és kett s felhasználású termékre, kivétel ha azt a libanoni kormány engedélyezi. 2006. október 1-ével az izraeli csapatok távoztak Libanonból, és helyüket a libanoni hadsereg − a már említett 15.000 f − és egy meger sített UNIFIL-II. misszió vette át. 163
Egyéb meghatározó országok és szervezetek: Oroszország szintén elítélte az izraeli támadásokat, nyugalomra szólítva fel a zsidó államot és a Hezbollahot egy térségbeli nyílt konfliktus elkerülése érdekében, kés
bb pedig nemzetközi
er k bevetését javasolta. Oroszország fontolóra veszi részvételét egy közel-keleti békefenntartó er ben, amennyiben az ENSZ ennek létrehozásáról dönt - jelentette ki Szentpéterváron a G8-csúcs végeztével Vlagyimir Putyin. Az orosz államf
szerint az ezzel
kapcsolatos döntéssel mindenképpen megvárják a világszervezet állásfoglalását. A közelkeleti konfliktusban közvetít Egyesült Államok, ENSZ, és Európai Unió méltó partnere volt Oroszország a konzultációkban, amelyet a válság elmélyülésének megakadályozása érdekében folytattak. 164
162
http://de.wikipedia.org/wiki/Resolution_1701_des_UN-Sicherheitsrates http://de.wikipedia.org/wiki/Libanonkrieg_2006 164 In.: HVG, 2006. július 17. http://hvg.hu/vilag/20060717hezbollahromokban.aspx 163
54
A palesztin elnök Mahmoud Abbas aggodalmát fejezte ki egy regionális konfliktus kitörésével kapcsolatban. Felszólította a nagyhatalmakat a konfliktus megfékezésére. Az arab világban a hangulat feszült volt. Míg Marokkó, Szíria és Jemen egyértelm
en a Hezbollah és
Libanon mellé álltak, addig Szaúd-Arábia és Egyiptom nyíltan elítélték a Hezbollah fellépését. Az Arab Liga tagállamainak külügyminiszterei Kairóban rendkívüli ülést tartottak, hogy megvitassák a „súlyos” libanoni és palesztinai helyzetet, valamint az ellenük irányuló „izraeli agressziót és fenyegetéseket”.
165
Az ülésen Szíria ugyan mindent megtett, hogy az
Izrael elleni kemény fellépésre ösztönözze a szervezetet, de mindhiába. A 22 tagállamot tömörít testületben valójában az történik, amit a két meghatározó tag, Egyiptom és SzaúdArábia akar. Márpedig egyikük sem érdekelt abban, hogy a Közel-Keleten meger
södjenek a
széls séges er k és mozgalmak. Mind Kairónak, mind Rijádnak elég gondja van azzal, hogy féken tartsa saját fundamentalista ellenzékét. A másik ok, amiért az Arab Liga nem siet Hezbollah segítségére, annak küls
támogatójában keresend . Irán egyfel l nem arab állam,
másfel l az iszlám síita ágát követi. Az arab országok túlnyomó többségének a lakossága viszont a szunnita felekezethez tartozik. A Hezbollah libanoni gy
zelme nyilvánvalóan még
inkább fölértékelné Iránt - amelynek helyzete az amerikaiak iraki „gyengélkedése” nyomán amúgy is jócskán meger
södött már, és ez a fölértékel
dés az arab államok közel-keleti
pozíciójának a rovására menne végbe. Ráadásul az Arab Ligát kimondatlanul nyugtalanítja az iráni nukleáris program körül hónapok óta zajló nemzetközi vita. Amennyiben Teheránnak sikerülne az, amivel a Nyugat gyanúsítja - hogy atomer
m építésének örve alatt titokban
atomfegyver gyártásán fáradozik -, úgy a nem arab iszlám ország vitathatatlanul a Közel- és a Közép-Kelet domináns hatalmává válna. Ez a kilátás pedig nem csak Washingtonban és Jeruzsálemben okoz fejfájást. 166 A libanoni háború két táborra osztotta az arab és muszlim világot: az egyikbe a Szaúd-Arábia, Egyiptom és Jordánia vezette mérsékelt szárny tartozik, a másik, radikális tábor vezet
erejét pedig Irán, Szíria, valamint a Hezbollah és a Hamasz
szervezetek alkotják. Hacsak nem lesz valamilyen áttörés az arab-izraeli konfliktusban, ez a két f tábor jó eséllyel évekre meghatározza a közel-keleti politikát.
A háború következményei Libanonra és a Hezbollahra A 34 napig tartó háború során az izraeli hadsereg elfoglalta Dél-Libanont,
megölt ötszáz
gerillát (a Hezbollah csak 74-et ismert el). A támadásokban 1200 libanoni civil vesztette 165
http://www.eurohirek.hu/modul.asp?name=cikk&file=article&sid=6136 Irán csapdába csalta Izraelt Libanonban? In.: HVG, 2006. július 31. http://hvg.hu/vilag/20060731iranicsapda.aspx 166
55
életét, az infrastruktúrában okozott kár meghaladta a 3,5 milliárd dollárt. A Hezbollah a harcok során 119 izraeli katonát ölt meg, és az izraeli városokra kil
tt több ezer rakéta 44
polgári áldozatot követelt. Hassan Nasrallah az Izrael felett aratott „
stratégiai és történelmi
gy zelemr l” beszélt, míg Ehud Olmert izraeli kormányf libanoni
„Hezbollah-államot
az
államban”.
A
úgy vélte: felszámolták a dél-
Hezbollah
semmit
sem
veszített
népszer ségéb l és ellenállási mozgalomként betöltött szerepéb l, annak ellenére, hogy akciója miatt szinte az egész országot romhalmazzá változatta az izraeli légier Paradox módon, Dél-Libanonban pont az ellenkez
és tüzérség.
je történt. Izrael reakciója megmutatta
milyen fontos a Hezbollah az ország védelmében, hiszen csak
képes szembeszállni az izraeli
hadigépezettel.167 A háború komoly belpolitikai válsághoz vezetett Libanonban: Hezbollah kilépett a bejrúti kormányból , és az általa Amerika- és Izrael-barátnak nevezett kabinet távozását követelte. Libanon megosztottságát tovább fokozta, hogy 2006. novemberében ismeretlenek megölték a kormány egyik keresztény miniszterét, Pierre Gemajelt, a nagy politika tradíciókkal rendelkez
Gemajel család tagját. Gemajel temetésén több százezer
tüntet biztosította támogatásáról a Nyugat-barát kormányt, és élesen elítélték a szerintük a merénylet hátterében álló Szíriát, illetve a vele szövetséges ekkor már ellenzéki Hezbollah síita szervezetet. Az üzenet: elég a politikai gyilkosságokból. A kormány tagjait, például a szunnita Szaad Harírit, a legf
bb kormányer
parlamenti
frakciójának vezet jét, − a tavaly meggyilkolt Rafik Haríri fiát −, Valid Dzsumblatt drúz vezet t és Szamir Zsazsa egykori keresztény milíciavezért, a templom bejáratánál összezsúfolódott tömeg szinte üdvrivalgással fogadta. Philippe Douste-Blazy francia külügyminisztert Vivre la France kiáltással köszöntötték, miközben a temetés el
tti napra
esett nemzeti ünnepen éppen a Franciaországtól való függetlenség 63. évfordulója el
tt
tisztelegtek volna a gyilkosság miatt lefújt katonai parádéval. Jeffrey Feltman amerikai nagykövetet szintén kitör
lelkesedéssel fogadta a tömeg. A másik oldalon Nabih Berri, a
parlament síita elnöke, aki a katonákkal meger sített kordont sem találta elég biztonságosnak ahhoz, hogy gyalogosan távozzon, inkább kocsiját egészen a templom bejáratához rendelte. De még ennél is beszédesebb volt a Szíria-barát keresztény Emile Lahoud elnök és Hassan Nasrallah sejk távolmaradása. A kormány elfogadta a Haríri-gyilkosság tárgyalására felállítandó nemzetközi bíróság ENSZ által javasolt tervét, amely a jelenlegi válság közvetlen kiváltó oka. A Haríri elleni 167
Alfred Hackensberger interjúja Amal Saad-Ghorayebbel (Politikatudomáynok professzora az AmerikaiLibanoni Egyetemen Bejrútban) In.: Der Tagesspiegel 2006. július 19. Forrás: http://www.tagesspiegel.de/politik/archiv/19.07.2006/2666654.asp
56
merényletet követ , tavaly május-júniusi választásokon hatalomra jutott mostani kormány igazságot akar, a bíróság felállításában elvben pedig mindenki egyetértett. Ám 2006 novemberének elején a kormányból távoztak a Hezbollah és a vele szövetséges ugyancsak síita Amal szervezet miniszterei, illegitimnek nevezve Fouad Siniora kormányát. A távozás oka − az Amal hivatalos álláspontja szerint −, hogy az ENSZ által vezetett vizsgálat nem derített még fényt arra, ki állt a merénylet hátterében. Hiányoznak a garanciák is, hogy senkit se ítéljenek el jogtalanul. A jelentés libanoni és szíriai biztonsági tisztvisel ket említ, ám ha a bíróság megállapítja b nösségüket, nyilvánvalóan a legfels
damaszkuszi vezetés is gyanúba
keveredik, ami semmiképpen sem érdeke a Hezbollahnak. A szervezet a kormányba való visszatérésért a 24 tagú kabinet harmadát plusz egy tárcát követel, ami vétójogot biztosítana számára. Siniora azonban mindezt a kisebbségben lév
ellenzék zsarolásának tekinti,
csakhogy ha még két minisztere lemond, vagy esetleg újabb gyilkosság áldozatává válik, a kormány − az alkotmány szerint − megbukik. Új minisztereket pedig a lemondottak és a meggyilkolt helyére hiába nevez ki, azt Emile Lahoud nem írja alá. Az államelnök el közölte, a bíróság felállításáról szóló törvényt sem szignálja, s
re
t kérdéses, hogy Nabih Berri
egyáltalán összehívja-e a parlamentet. Libanon végletesnek t n megosztottsága az utcán is jól érzékelhet . Több mint másfél évvel Haríri meggyilkolása után a merénylet színhelye a f
város központjában még mindig le van
zárva, a hatalmas robbantás okozta krátert sem temették be, mint ahogy a közeli épületekben okozott kárt sem hozták helyre. Bejrútban több helyen is elektronikus számlálókat helyeztek el, amelyek azt mutatják, éppen hány napja várat magára az igazság kiderítése. Ám Bejrút síiták lakta déli negyedeiben, de f
ként a Hezbollah hátországának számító Dél-Libanonban
Nasrallah hatalmas poszterei, az iráni vezet k fényképei azt jelzik, mintha egy más országban járnánk. Az ellentétet tovább élezte az Izraellel július-augusztusban vívott 34 napos háború, amely f ként a síita negyedekben okozott súlyos, még mindig szembeötl
károkat. Miközben a
Hezbollah sokat tett Dél-Libanon felszabadításáért, nyilvánvaló, hogy a mozgalom célja a kormány m ködésének megbénítása, végs soron pedig az 1975-1990-es polgárháborút lezáró táifi békemegállapodás, vagyis a felekezeti alapú hatalommegosztást rögzít
alkotmányos
szabályozás felrúgása és ezáltal a jelenleginél nagyobb rész kihasítása a hatalomból. Sok libanoni éppen attól fél, hogy a politikai érdekek vezette hatalmi harc ismét polgárháborúhoz vezet.
57
Miközben egy újabb véres konfliktus egymás ellen fordíthatja a különféle vallási csoportokat, maguk a felekezetek sem egységesek. A síiták egy része például nem követi a Hezbollahot, vezet jük, Ali Amin sejk, a déli Szaida város muftija részt is vett a meggyilkolt miniszter gyászszertartásán, ahonnan
is tapsot kapva távozott. Nem egységesek a f
ként északon él
szunniták sem. Hiszen Omár Karami, a Haríri-gyilkosság után lemondott miniszterelnök − Libanonban az alkotmánynak megfelel en szunnita − hívei korrupcióval és a tüntet k megvásárlásával vádolták a Haríri-klánt, maga Karami pedig nem zárta ki, hogy újra ringbe száll a kormányf i posztért. Szerinte az egyik lehetséges megoldás a jelenlegi válságból egy el rehozott választás lenne. Megosztottak a keresztények is, hiszen a franciaországi szám zetéséb l tavaly hazatért Michel Aoun a Hezbollahhal kötött szövetséget. A keresztények többsége által állítólag támogatott Aoun és a síita mozgalom a korrupcióellenes fellépésben talált közös nevez
t. A
polgárháború végén még Szíria ellen ádáz küzdelmeket vívó Aoun pálfordulásának hátterében államelnöki ambíciói húzódhatnak meg. A politikai, vallási, törzsi, családi vagy éppen személyes ellentétek kibékítését nehezíti, hogy Libanon − mint a történelem során oly sokszor − küls hatalmak térségbeli küzdelmének is színtere. Szíria 2005-ös és Izrael 2000-es kényszer
kivonulása után a két ellenséges ország kevésbé
látványosan ugyan, de jelen van Libanonban. Mindkett
titkosszolgálata jelent s pozíciókkal
rendelkezik. Ezt mi sem bizonyítja jobban mint, hogy a 34 napos háborúban a f libanoni palesztin menekülttáborokból és a keresztényekb l kikerül
ként a kollaboránsok
segédkeztek az izraeli légier nek és haditengerészetnek a célul kit zött épületek „megjelölésében”. A szír titkosszolgálat aktív jelenlétére pedig az utalhat, hogy Gemajel volt az ötödik Szíria-ellenes neves politikus, illetve újságíró, akivel a Haríri-merénylet óta végeztek. A Hezbollah hívei kés bb szintén az utcákra vonultak, Bejrút központjában sátrakat vertek, és a tüntetés több helyen er
szakossá fajult. Politikusok attól tartottak, polgárháború
törhet ki a szunnita, drúz és keresztény frakciókból álló kormány, valamint a Hezbollah és keresztény szövetségesei között. 168 Ez azonban egyik félnek sem lehet érdeke, hiszen ekkor az ország ismét az 1975-1990-ig tartó kaotikus állapotokba süllyedne vissza. Ez azonban hatalmas visszaesést jelentene a Hezbollah eddigi transzformációjában, amelyet a vezetés okvetlenül el szeretne kerülni, hiszen egy polgárháború esetén ismét csak egy lenne a miliciák közül. Eddig egyik fél sem nyúlt
nyíltan a fegyveres er szakhoz a másik féllel
szemben, hiszen nem lehet biztos gy zelmében, és − egy akár évtizedekig elhúzódó 168
Libanoni háború In.: HVG, 2006. december 21., 51-52. szám http://hvg.hu/hvgfriss/2006.5152/200651HVGFriss110.aspx
58
polgárháború − nem lehet érdeke egyik félnek sem. Marad tehát a politikai küzdelem és a mindeddig komoly vérontástól mentes tömegdemonstrációk. 169
b) A Hezbollah mai vezet sége170 A vezet ség helyi vezet kb l, és hittudósokból áll. Muhammad Hussein Fadlallah 171: A Hezbollah vallási vezet
je. 1935-ben született az iraki
Nadjafban Hassan Nasrallah 172: A Hezbollah f titkára 1992. óta. Az alapító tagok egyike. (B
vebben
lásd 19-20. o.) Ibrahim Al-Amin: A parlamentben a Hezbollah hivatalos szóviv je. Naim Qassem: Nasrallah helyettese Imad Magnijah: A Hezbollah biztonsági szolgálatának vezet je. Szoros kapcsolatai vannak az iráni
titkosszolgálatokkal.
Részt
vett
számos
Egyesült
Államok
ellen
elkövetett
terrortámadásban. (pl.:TWA-847-es járata elleni akció) Oszama bin Ladenhez hasonlóan 25 millió dolláros vérdíjat t zött ki az USA a fejére.173
c) A Hezbollah szervezeti felépítése174 A vezet ség kénytelen volt belátni, hogy libanoni szervezet lévén érdeke az ország életébe történ
integrálódás, ezért döntéseiket gyakran politikai szükségszer ségb l és nem
meggy z désb l kénytelenek meghozni. Ez is kiválóan mutatja a szervezet összetettségét és szerepének változását. A Hezbollah nem egyetlen vezet
személyiség, hanem egy bizottság alárendeltségében
m ködik, amely többségi szavazással hozza meg döntéseit. Ennek ellenére fontos szerepe van a f titkárnak –1992. óta Hassan Nasralah – a Hezbollah m ködésében. 169
Keresztes Imre: Az elátkozott part In.: HVG, 2006. november 29., 48. szám. http://hvg.hu/hvgfriss/2006.48/200648hvgfriss2.aspx 170 http://en.wikipedia.org/wiki/Hezbollah 171 http://almashriq.hiof.no/lebanon/300/320/324/324.2/hizballah/Fadlallah-Muhammad.html 172 http://www.adf-berlin.de/html_docs/organisationen/hisbollah.html 173 Ferwagner Péter Ákos; Komár Krisztián; Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Grinciplt l Oszama bin Ladenig; Maxim Könyvkiadó; Szeged 160. o. 174 Ábra lásd: 7. számú melléklet http://www.bmlv.gv.at/wissen-forschung/publikationen/beitrag.php?id=1326
59
Vezetés A vezetést a Legfels bb Tanács végzi Elnöke Hassan Nasrallah. Tagjai f
175
- a Madzslisz as-Súra 176 - amely 17 tagból áll.
leg szellemi vezet k, de vannak közöttük a biztonsági,
illetve a paramilitáns csoportok vezet i közül is. Ezen gy lés feladata a Hezbollah stratégiájának lefektetése. A Tanács, amelynek létezése 1986 óta ismert mai napig a szervezet legmagasabb szint döntéshozó fóruma. A f
titkár személyét a testület saját tagjai sorából,
egyszer többséggel választja. A f titkárhelyettes személyének meghatározásában ugyanígy járnak el. Hassan Nasrallah jelenlegi helyettese Na’im Qasim. Tudni kell róla, hogy 1991. óta viseli ezt a tisztséget, és
felel s a Hezbollah parlamenti munkájáért. Keményvonalasnak
mondható, rendszeres antiszemita kijelentésekkel hívja fel magára a figyelmet a nyugati sajtóban. Ahogy Hassan Nasrallah,
is a Hezbollah egyik alapító tagja.
A Legfels bb Tanács és a f titkár közvetlen alárendeltségében van a kilenc tagú Végrehajtó Bizottság amelynek öt tagját a Legfels bb Tanács választja ki. Mivel ez a grémium egyszer többséggel hozza meg határozatait, ezért a Legfels
bb Tanács azzal, hogy elkötelezettjeit
ülteti a Végrehajtó Bizottságba, biztosítja befolyását felette. A maradék négy testületi tag az ország síita területeinek vezet je. Így a testülethez tartozik Bejrút, Bejrút déli el
városainak,
valamint Dél-Libanon és a Bekaa-völgy síitáinak vezet je. A Végrehajtó Bizottság a szervezet általános teend
it határozza meg. Az általa kijelölt
teend ket a Központi Bizottság koordinálja, és három csoportba illetve tevékenységi körbe sorolja be. A szervezet felépítésének e szintjét l – Központi Bizottság – már konkrét tevékenységi körökr l is beszélhetünk. Így a három f
vonal, amely mentén a Központi
Bizottság által felosztott tevékenységek zajlanak a következ :177 Technikai igazgatás Toborzás és propaganda Biztonság A technikai igazgatást egy külön szervezet végzi, amelyet jihâd al-binâ’178-nak hívnak. A technikai igazgatással kapcsolatos feladatkörök további
nyolc bizottság között
kerülnek felosztásra, amelyek az „építés” vagy „újjáépítés” valamely feladatival foglalkoznak. 175
Szokták konzultatív tanácsnak is nevezni. Ferwagner Péter Ákos; Komár Krisztián; Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Grinciplt l Oszama bin Ladenig; Maxim Könyvkiadó; Szeged 158. o. 176 majlis ash-shûrâ 177 http://www.bmlv.gv.at/wissen-forschung/publikationen/beitrag.php?id=1326 178 Fáradozás a felépítésért
60
Itt az építés, újjáépítés, feladatokat nem csak materiális szinten kell értenünk. Így például az „Anyagi Támogatás Bizottság”, amely pénzügyi segítséget nyújt az iszlámért mártírhalált halt harcosok hozzátartozóinak. Az újjáépítésért felel
s bizottság pedig az izraeli támadások
következtében összed lt vagy megrongálódott házak újjáépítéséért vagy javításáért felel s. A bizottságok nem mindegyike foglalkozik konkrétan az Izraellel történ
összeütközés
valamely vonatkozásával, hanem olyan feladatokat végeznek, amelyeket a libanoni állam nem akar, vagy nem tud teljesíteni. Ilyen például a „Bizottság az Iszlám Egészségügyért”, melynek tevékenységi körébe nem csupán az alapvet
egészségügyi ellátás biztosítása tartozik, hanem
az orvosi képesítés és továbbképzés megszervezése is. Toborzás és propaganda A propagandáért és toborzásért felel meglév
s osztály feladata új tagok megnyerése, illetve a már
tagok erkölcsi támogatása. Ezt általában a tömegtájékoztatáson keresztül, a
Hezbollah saját rádió és tévécsatornája által végzik. A Hezbollah már 1991. óta rendelkezik saját rádió- és televízió-csatornával, amely m holdas kapcsolaton keresztül világszerte fogható.179 Az el bbi az al-Nûr180 az utóbbi az al-Manâr181 névre hallgat.182 A propaganda másik eszköze a „ Hauza183” intézménye, amelynek rendeltetése, hogy elismert síita vallási tanítók továbbadhassák tudásukat, vagyis ebben az esetben az ideológiát. A propaganda-tevékenység harmadik fontos színtere a mecsetekben tartott mindennapos prédikáció. Biztonság A biztonsággal foglalkozó osztály két részre oszlik: a kül- illetve a belbiztonságra. Azonban ezen részleg szervez dési módjáról vagy felépítésér l nagyon keveset lehet tudni. Annyi biztos, hogy a Hezbollah militáns szárnya felöl kizárólag a Legfels bb Tanács rendelkezhet. A fegyveres szárny m ködésével kapcsolatban annyit lehet tudni, hogy milícia rendszer . Vagyis a Hezbollah harcosai miután teljesítették feladatukat visszatérnek lakókörnyezetükbe és polgári foglalkozásukhoz, ezáltal jóformán támadhatatlanok az IDF számára, hiszen nem különülnek el a lakosság többi részét l. 179
Az al-Manar adásának részleges korlátozására 1991-óta gyakran került sor. A legjobb példa erre Franciaország 2004. decemberi intézkedése. Ekkor ugyanis az európai m hold m ködtet társaságnak az Eutelsat-nak megtiltotta a Hezbollah saját csatornája az al-Manar sugárzását. Mindez azzal az indokkal történt, hogy a csatorna antiszemita hangvétel programot sugárzott. Az al-Manar a Hezbollah kezében els sorban egy iszlám állam létrehozásának propagálására szolgál. Forrás: NASSER, Cilina, Al-Manar in the dog house. AlAhram Weekly, 23.-29. Dezember 2004 Issue 722. és http://www.almanar.com.lb/ 180 Fény 181 Világítótorony 182 http://www.almanar.com.lb/aboutUs.aspx?Language=en 183 Síita vallási iskola
61
d) A Hezbollah biztonságot fenyeget széls séges célkit zései napjainkban Az aszimmetrikus konfliktusban – az izraeli IDF amelyet két eltér
értékekkel rendelkez
184
illetve a Hezbollah és harcosai között -
szervezet eltér
módszerekkel vív, úgy t
nik els
körben a Hezbollah kerekedett felül. Azonban a küzdelemnek továbbra sincs vége. Az izraeliek modern haditechnikával gyakran túlzott er
demonstrációval, a lakosságot érint
járulékos károkozással próbálják felszámolni a Hezbollah aktivitást. Ezzel ellentétben a Hezbollah az elavult − volt szovjet − f
leg Irán és Kína által utángyártott fegyverzettel, a
gerilla-hadviselés mesteri fokra fejlesztésével, a polgári lakosságot is célpontnak tekint akciók sokaságával próbálja gyengíteni Izraelt. A szervezet megalakulásakor alapvet
rendeltetése az Izrael elleni fegyveres harc volt.
Alakulatainak bázisát az Iránból küldött 1000 síita − vallásilag fanatikus, azonban kiválóan kiképzett − gárdista képezte. Egyes becslések szerint a Hezbollah vezetése, mintegy 35005000 aktív harcos felett rendelkezik.
185
Kérdéses, hogy a jöv ben hajlandó lesz-e lemondani
err l az er r l. Az is kérdéses, hogy az Izrael és Libanon közötti mintegy 80 km hosszúságú határszakaszon kiépített bunkerhálózatát hajlandó lesz-e feladni.186 A 2000-es izraeli kivonulást követ en a libanoni hadsereg habár létszáma mintegy 72100 f , - amib l 22600 f
a sorköteles
188
- nem tudta átvenni az ellen
187
rzést, kénytelen volt
elfogadni, hogy a Hezbollah kontrollálja a határövezetet, ahogy azt már a szíriai csapatok jelenléte alatt is tette. Kérdés az, hogy a nemzetközi er helyzeten, vagy ahogy az izraeli er
k jelenléte képes lesz-e változtatni a
k visszahúzódnak a határ mögé a Hezbollah harcosok
visszatérnek-e a területre. Az izraeli kivonulás óta a Hezbollah stratégiája nagyban megváltozott. Mióta teljességgel ellen rzése alá vonta a határövezetet, csak korlátozott konfrontációra törekedett a határszakaszon. Azonban még így is heti rendszerességgel provokált határkonfliktusokat, és rakétákkal l tte az Észak-izraeli településeket. Ezen felül az izraeli biztonsági er k jelentései szerint rendszeresen próbált meg fegyvereket csempészni a 184
Israeli Defense Forces http://www.zdf.de/ZDFde/inhalt/13/0,1872,2000717,00.html 186 http://www.welt.de/data/2003/08/12/151478.html 187 Évente körülbelül 266 f vel n a hadsereg állománya, ami az 5. leggyorsabb növekedés a világon. 188 http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/le.html#Military 185
62
palesztin területekre. Új fegyverzetének, tapasztalt alakulatai harcértékének és támogatóinak köszönhet en Izrael stratégiailag kiemelt ellenfelévé vált a Hezbollah.
189
Azonban eddig nem
kerültek bevetésre ezek a fegyverek. A Hezbollah eddig még nem kapott zöld jelzést Irántól és Szíriától az új fegyverek alkalmazására. Ennek oka abban keresend , hogy valószín síthet en Irán, illetve Szíria nem szeretné rontani amúgy is kétes nemzetközi megítélését, valamint mindkét ország tisztában van az izraeli hadigépezet képességeivel, vagyis, hogy az izraeli megtorlás
ket éppoly mértékben érintené, mint a Hezbollahot. A
Hezbollah és vezetése is tisztában van jelenlegi helyzetével. A gy egyáltalán a Hezbollah kiáltható ki gy
zelem Izrael felett − ha
ztesnek − pürroszinak mondható. Mindkét oldalon
jelent sek voltak a veszteségek.190 A szervezetnek azonban továbbra is két arca van. Egyik iskolákat kórházakat, szociális létesítményeket, televízió és rádiócsatornát m
ködtet, a másik pedig megpróbálja pozícióit
er síteni Izrael, USA, és az egész nyugati világ ellen. Nyugati titkosszolgálati jelentések arról számolnak be, hogy a Hezbollah a számos közel-keleti terrorszervezetet megpróbálja regionális szint
együttm ködésre bírni. 2003 óta heti rendszerességgel találkoznak
Libanonban a Hámász, az Iszlám Dzsihád, a Fatah és az Iráni Forradalmi Gárda képvisel
i.
Egyeztetéseik témája, Izrael illetve a Nyugat elleni stratégia kialakítása. A szervezetek találkozóik alkalmával három kérdéskörben egyeztetnek. A harcról az Irakban állomásozó amerikai katonák ellen. El szeretnék érni az amerikai csapatok kivonását Irakból. Ehhez a már jól bevált Hezbollah módszereket alkalmazzák. Szabotázsakciókkal illetve bombamerényletekkel minél nagyobb veszteséget okoznak az amerikai csapatoknak, a média felhasználásával ezeket közzéteszik, és így gyakorolnak hatást az amerikai közvéleményre. Ezzel párhuzamosan bombamerényletekkel ellehetetlenítik az iraki kormány munkáját. Nyugati titkosszolgálatok szakért
i szerint fokozott tevékenységet
folytatnak Irakban, annak f leg síita területein a Hezbollah, az Iszlám Dzsihad, illetve az iráni titkosszolgálat emberei.191 A közel-keleti békefolyamatot Izrael és a palesztinok közötti er el segítésével
próbálják
meg
hátráltatni.
Ennek
egyik
szak fokozódásának
eszköze
a
rendszeres
fegyvercsempészet, amit a Hezbollah bonyolít Libanon és Izrael határán, illetve a szíriaiizraeli határon.192 189
http://www.welt.de/data/2003/08/12/151478.html A legveszélyeztetettebb városok Észak-Izraelben 191 http://www.welt.de/data/2003/08/12/151478.html?s=2 192 Gazdik Gyula: Izrael biztonságpolitikája a békefolyamat tükrében In.: Új Honvédségi Szemle 2003. december, LVII. évfolyam, 12. szám, 40. o 190
63
A nyugat-európai államokat, pedig helyi terrorhálózatok fenyeget
zéseivel próbálják
meg elbizonytalanítani. Ezt a tervet els sorban a Hezbollah katonai vezet je Imad Mugnijah támogatja.193 A szervezet jöv beli sorsát tekintve Imad Mugnijah meghatározó lehet.
193
http://www.welt.de/data/2003/08/12/151478.html?s=2
64
Befejezés Mire számíthatunk holnap? Talán nem véletlen, hogy Libanon éppen akkor éli át jó másfél évtizede a legsúlyosabb válságát, amikor Irak polgárháborúba süllyedt, az izraeli-palesztin konfliktus újra kiélez dött, és a regionális hatalmi er
viszonyok a Nyugat-barát szunnita arab rezsimek, Egyiptom és
Szaúd-Arábia kárára, a síita Irán felé tolódnak el. Libanonban sokan köztudottnak tartják, hogy a Haríri-csoportot a franciák és az amerikaiak mellett a szaúdiak is támogatják, míg a Hezbollahot sokan Irán kinyújtott kezének tartják. Közben az iraki politikája miatt jelent
s térségbeli presztízsveszteséget elszenved
Egyesült
Államok Libanonban próbálja menteni a menthet t. Nemcsak az atomprogramja miatt veszélyesnek is tartott Irán regionális befolyásának szeretne gátat szabni, hanem jószerével Libanon maradt az egyetlen ország, ahol - cédrusos forradalom nyomán - még felmutatható valamilyen eredmény a demokrácia közel-keleti meghonosításának stratégiájában. Ám Libanonban magát a demokrácia letéteményesének tartó kormányoldal attól fél, az iraki pacifikálás érdekében a Szíriával és Iránnal körvonalazódó amerikai párbeszéd ára az lehet, Washington megint elfogadja Damaszkusz hegemóniáját Bejrút felett. A Hezbollah napjainkban regionális szinten komoly hatalmi tényez . Libanoni diplomaták és politológusok is megosztottak a kérdésben, hogy mit képvisel valójában a Hezbollah, és meddig lesz tényleges politikai hatalmi tényez
a térségben. A szervezet vallási, politikai és
katonai vezet inek be kellene látniuk, hogy a Hezbollah csupán eszköz az iráni és szíriai vezetés kezében, ezért sorsa nagyban függ ezen két ország helyzetét l. Amennyiben Szíriában reformok és politikai átalakulás a demokratizálódás irányába megy át, és az országnak nem lesz többé érdeke a Hezbollah terrorista és katonai – Izrael ellenes – tevékenységének folytatása, úgy a Hezbollah sorsa is politikai szálon folytatódik. A másik befolyásoló tényez
Irán. Iránnak szüksége van a térségben egy Izrael ellenes
katonai, politikai er re. Azonban ha az ország felhagy jelenlegi politikájával, konszolidálódik és nem lesz érdeke a régió destabilizációja, abban az esetben jó esélye van a szervezetnek a teljes integrálódásra, mind katonailag, mind pedig politikailag. Ha Irán politikája a közeljöv ben nem változik – amit szinte biztosra vehetünk – továbbra is eszközként fogja
65
felhasználni a szervezetet Izrael ellen, illetve libanoni érdekeinek érvényesítésére. Ebben az esetben egy mindenre elszánt és kiszámíthatatlan ellenséggel kell szembenéznie Izraelnek és minden t támogató országnak. Hogy mit hoz a jöv
nehéz megjósolni. Figyelni kell a jelekre eseményekre tendenciákra
esetleg a Hezbollah vezet k nyilatkozataira. Az iráni atomprogram megvalósításának megakadályozása ismét a Közel-Kelet legéget bb problémája. Nem valószín , annak elkerülhet sége, hogy egy Iráni konfliktusból a Hezbollah kimaradjon. Ehhez még túlzottan köt dik az országhoz, hiszen jelenleg a Hezbollah legalább annyira iráni, mint libanoni. Irán a Hezbollahnak ma is ad közvetlen utasításokat. Bár a szíriai csapatok kivonultak az országból, Szíria továbbra is folyósít állami támogatást a szervezetnek. Jóllehet a párt nem osztja a szíriai vezetés világi nézeteit, de egy taktikai szövetség a jöv
ben is elképzelhet
Szíria és a
Hezbollah között. A Hezbollah vezetése megtalálta helyét Libanon politikai életében. Ez a generáció amely jelenleg a pártot irányítja 20-25 éven belül kénytelen lesz átadni a stafétabotot a következ nek. Hogy milyen lesz a Hezbollah jöv beli beállítódása, hogy képes lesz-e elszakadni Irán befolyásától az három dologtól függ: Nasrallah el akar-e szakadni Irántól, és szeretne-e önállóan politizálni. Ebben az esetben csak vallási szálakkal kapcsolódna a síita országhoz, és ekkor sikerülne szétválasztani a politikai és a vallási vezetést. Valamint ne Irán vagy Szíria, hanem a Hezbollah nevelje ki a következ
vezet i rétegét, és azok ne iráni vagy
szíriai, hanem libanoni értékeket és érdekeket képviseljenek.
66
Felhasznált irodalom Könyvek: 1. 20. századi egyetemes történet, II. Európán kívüli országok, Szerkesztette: Németh István, Osiris Kiadó, Budapest 2005; Gazdik Gyula: A libanoni dráma, az ötödik háború 2. Horváth Csaba: 1945. utáni legjelent sebb helyi háborúk és azok tapasztalatai Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Hadtörténelem tanszék, Budapest, 1999. 3. Bassam Tibi: Pulverfass Nahost Eine arabische Perspektive (A közel-keleti puskaporos hordó; Arab kilátások) Stuttgart: Deutsche Verlags-Anstalt, 1997. 4. Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig, Szerkeszt : Tálas Péter, SVKH Chartapress, Budapest, 2002. 5. Válaszok a terrorizmusra II. A politikai marketing csapdájában Szerkeszt
: Tálas
Péter, MáguStúdió KKT. 2006. Budapest 6. Sulyok Gábor: A humanitárius intervenció elmélete és gyakorlata, Gondolat Kiadó, Budapest 2004. 7. Harry Henderson: Global Terrorism TheComplete Reference Guide Checkmark Books, 2001. New-York 8. Ferwagner Péter Ákos, Komár Krisztián, Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Grinciplt l Oszama bin Ladenig; Maxim Könyvkiadó, Szeged 2004. 9. Ferwagner Péter Ákos, Komár Krisztián: Arafat, Maxim Könyvkiadó, Szeged 2003. 10. Benjamin Netanjahu: Harc a terrorizmus ellen, Alexandra Kiadó, 1995. 11. James L. Outman, Elisabeth M. Outman: Terrorism: Biographies, Gale Group, 2003. 12. James L. Outman, Elisabeth M. Outman: Terrorism: Almanac, Gale Group, 2003. 13. John Richard Thackrah: Dictionary of Terrorism, Routledge, London 2004. 14. Harvey W. Kushner: Encyclopedia of Terrorism, SAGE Publications, London, 2003. 15. Magnus Ranstorp: Hizb’allah in Lebanon The Politics of the Western Crisis (A Hezbollah Libanonban A nyugati túszválság során alkalmazott politika), Macmilan Press LTD 1997. 16. Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2004. 67
17. The Military Balance The International Institute for Strategic Studies 2003-2004., Oxford University Press 18. Basic Facts About the United Nations: United Natoins, New-York 1998. (Alapvet Tények az ENSZ-r l) 19. Korán, Helikon Kiadó, Budapest 1987, Fordította: Simon Róbert 20. Rostoványi Zsolt: Az iszlám a 21. század küszöbén, Aula Kiadó Kft. 1998. 21. Mark A. Gabriel: Islam and Terrorism, Charisma House, 2002. 22. James M. Lutz, Brenda J. Lutz: Global Terrorism, Routledge, New-York, 2004. 23. Walter Laqueur: The new Terrorism, Phoenix Press, London, 1999.
Folyóiratok: 1. Gazdik Gyula: Izrael biztonságpolitikája a békefolyamat tükrében In.: Új Honvédségi Szemle 2003. december, LVII. évfolyam, 12. szám, 35-49. o. 2. Dr. Karin Kneissl: Libanons Hisbollah zwischen „nationalem” Kurs und Globaler Ambition (A libanoni Hezbollah „nemzeti” irányultság és globális ambíciók között) In.: Österreichische Militärische Zeitschrift 2004. szeptember/október, XLII. évfolyam. 5. szám, 582-588. o. 3. Dr. Karin Kneissl, M. Meisel: Naher und Mittlerer Osten, Spannungen zwischen Israel und der Hisbollah (Közel-Kelet, Feszültségek Izrael és a Hezbollah között) In.: Österreichische
Militärische
Zeitschrift,
Internationale
Rundschau,
2004.
szeptember/október, XLII. évfolyam. 5. szám, 640-645. o. 4. Dr. Karin Kneissl, M. Meisel: Naher und Mittlerer Osten, Syriens Einfluss im Libanon (Közel-Kelet, Szíria befolyása Libanonban) In.: Österreichische Militärische Zeitschrift, Internationale Rundschau, 2004. november december 766- 769. o. 5. Dr. Karin Kneissl: Hizbollah: libanesische Partei oder panislamische Terror-Holding? (Hezbollah: libanoni párt vagy pániszlám terrorszervezet?) In.: Allgemeine Schweizerische Militärzeitschrift 2003. november, 169. évfolyam 11. szám. 12-14. o. 6. Ayla Schbley: Religious Terrorism, the Media, and International Islamization Terrorism: Justfying the Unjustifiable In.: Studies in Conflict and Terrorism, 2004. 27 évfolyam 3. szám, 207-233. o. 7. Christopher de Bellaigue: Iran, In.: Foreign Policy, 2005. május/június, Think Again 18-24. o.
68
Internet: 1. http://en.wikipedia.org/wiki/Hezbollah#Ideology Letöltés ideje: 2005. szeptember 12. 2. http://de.wikipedia.org/wiki/United_Nations_Interim_Force_in_Lebanon
Letöltés
ideje: 2005. szeptember 12. 3. http://de.wikipedia.org/wiki/Schebaa-Farmen Letöltés ideje: 2005. szeptember 12. 4. http://de.wikipedia.org/wiki/UNIFIL Letöltés ideje: 2005. szeptember 12. 5. http://de.wikipedia.org/wiki/Schebaa-Farmen#column-one
Letöltés
ideje:
2005.
szeptember 12. 6. http://www.waronline.org/en/analysis/pal_weapons.htm
Letöltés
ideje:
2005.
szeptember 15. 7. http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/middle_east/1819635.stm
Letöltés
ideje:
2005.
szeptember 15. 8. http://www.terrorism-info.org.il/engsite/html/search.asp
Letöltés
ideje:
2005.
Letöltés
ideje:
2005.
szeptember 16 9. http://www.intelligence.org.il/eng/sib/4_05/sy_le_e.htm szeptember 16. 10. http://lexicorient.com/e.o/index.htm Letöltés ideje: 2005. október 10. 11. http://lexicorient.com/e.o/leb_civ_war.htm Letöltés ideje: 2005. október 10. 12. http://lexicorient.com/e.o/berri_n.htm Letöltés ideje: 2005. október 10. 13. http://lexicorient.com/e.o/hizbulla.htm Letöltés ideje: 2005. október 10. 14. http://www.pbs.org/wgbh/pages/frontline/shows/target/etc/cron.html Letöltés ideje: 2005. november 22. 15. http://www.un.org/Depts/Cartographic/map/dpko/unifil.pdf
Letöltés ideje: 2005.
november 23. 16. http://www.tkb.org/Home.jsp Letöltés ideje: 2005. december 1. 17. http://www.weltpolitik.net/sachgebiete/ Letöltés ideje: 2005. december 1. 18. http://www.crisisgroup.org/home/index.cfm?id=3818&l=1
Letöltés
ideje:
2005.
Letöltés
ideje:
2005.
december 8. 19. http://www.crisisgroup.org/home/index.cfm?id=3368&l=1 december 8.
69
20. http://www.crisisgroup.org/home/index.cfm?id=1828&l=1
Letöltés
ideje:
2005.
december 8. 21. http://almashriq.hiof.no/lebanon/300/320/324/324.2/hizballah/ Letöltés ideje: 2006. január 20. 22. http://www.bpb.de/popup/popup_lemmata.html?guid=GZYVS8 Letöltés ideje: 2006. január 21. 23. http://www.tkb.org/IncidentRegionModule.jsp?countryid=FR&pagemode=incident&s tartDate=01/01/2001&endDate=07/31/2005®ionid=3&domInt=0 Letöltés ideje: 2006. január 27. 24. http://www.ifsh.de/IFSH/links/links.htm Letöltés ideje: 2006. február 2. 25. http://www.nol.hu/cikk/354590/ Letöltés ideje: 2006. február 2. 26. http://www.sipri.org/ Letöltés ideje: 2006. február 2. 27. http://www.fas.org/irp/world/index.html Letöltés ideje: 2006. február 2. 28. http://www.rferl.org/specials/50Years/history/newsline-samii.html
Letöltés
ideje:
2006. március 2. 29. http://www.al-shia.de/persoenlichkeiten/hassannasrallah.htm Letöltés ideje: 2006. március 15. 30. http://www.muslim-markt.de/Lexikon/stichworte/s/sadrmusa.htm
Letöltés
ideje:
Letöltés
ideje:
Letöltés
ideje:
2006. március 15. (Azóta törölve a honlap archívumából) 31. http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/le.html#People 2006. március 20. 32. http://www.adf-berlin.de/html_docs/organisationen/hisbollah.html 2006. március 20. 33. http://mb-soft.com/believe/tgo/hezbolla.htm Letöltés ideje: 2006. március 20. 34. http://www.bmlv.gv.at/pdf_pool/publikationen/12_iie_9_hizbullah.pdf Letöltés ideje: 2006. március 20. 35. http://www.hetek.hu/index.php?cikk=3467 Letöltés ideje: 2006. március 20. 36. http://www.cnn.com/WORLD/9606/10/israel.attack/lebanon_security.zone.jpg Letöltés ideje: 2006. március 20. 37. http://de.wikipedia.org/wiki/Hisbollah Letöltés ideje: 2006. március 20. 38. http://www.welt.de/data/2003/08/12/151478.html Letöltés ideje: 2006. március 20. 39. http://www.intelligence.org.il/eng/bu/hizbullah/pb/app3.htm Letöltés ideje: 2006. március 20.
70
40. http://www.mtv.hu/nyomtatas.php?id=27580 Letöltés ideje: Letöltés ideje 2006. március 20. 41. http://www.almanar.com.lb/news.aspx?Language=en Letöltés ideje: 2006. április 1. 42. http://en.wikipedia.org/wiki/Politics_of_Lebanon Letöltés ideje: 2006. április 1. 43. http://en.wikipedia.org/wiki/Lebanese_general_election%2C_2005
Letöltés
ideje:
2006. április 1. 44. http://en.wikipedia.org/wiki/Hezbollah Letöltés ideje: 2006. április 1. (azóta b vítve) 45. http://en.wikipedia.org/wiki/Maronite_Church Letöltés ideje: 2006. április 1. 46. http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/le.html#Military
Letöltés ideje:
2006. április 1. 47. http://www.almanar.com.lb/aboutUs.aspx?Language=en Letöltés ideje: 2006. április 2. 48. http://www.hhrf.org/rmsz/02jan/r020115.htm Letöltés ideje: 2006. április 2. 49. http://www.mfa.gov.il/MFA/MFAArchive/2000_2009/2003/2/Ariel%20Sharon Letöltés ideje: 2006. április 2. 50. http://www.evelet.hu:8080/ujsagok/evelet/archivum/2003/7/42 Letöltés ideje: 2006. április 2. 51. http://www.fbi.gov/wanted/terrorists/termugniyah.htm Letöltés ideje: 2006. április 2. 52. http://www.intelligence.org.il/eng/default.htm Letöltés ideje: 2006. április 2. 53. http://www.intelligence.org.il/eng/bu/hizbullah/pb/hezb_B.htm#table Letöltés ideje: 2006. április 2. 54. http://wwwuser.gwdg.de/~mriexin/euroislam.html Letöltés ideje: 2006. április 2. 55. http://www.freeweb.hu/kul-vilag/2005/0203/speidl.pdf Letöltés ideje: 2006. április 2. 56. http://de.wikipedia.org/wiki/UNIFIL Letöltés ideje: 2006. április 2. 57. http://www.eisz.hu/egyeb/wmain18.php Letöltés ideje: 2006. április 2. 58. http://en.wikipedia.org/wiki/Taif Letöltés ideje: 2006. április 2. 59. http://www.lib.utexas.edu/maps/middle_east_and_asia/lebanon_religions_83.jpg Letöltés ideje: 2006. április 2. 60. http://www.bmlv.gv.at/wissen-forschung/publikationen/beitrag.php?id=1326 Letöltés ideje: 2006. április 2. 61. http://www.nmhschool.org/tthornton/hizbullah.htm Letöltés ideje: 2006. április 2. 62. http://www.mti.hu/kereses/ Letöltés ideje: 2006. április 16.
71
63. http://www.zdf.de/ZDFde/inhalt/13/0,1872,2000717,00.html Letöltés ideje: 2006. szeptember 4. 64. http://www.un.org/Depts/dpko/missions/unifil/background.html Letöltés ideje: 2006. szeptember 4. 65. http://de.wikipedia.org/wiki/Tyros_(Stadt) Letöltés ideje: 2006. december 20. 66. http://service.spiegel.de/digas/servlet/jahrbuch?L=LBN Letöltés ideje: 2006. december 20. 67. http://de.wikipedia.org/wiki/Libanonkrieg_2006 Letöltés ideje: 2006. december 20. 68. http://www.hetek.hu/node/3372 Letöltés ideje: 2006. december 20. 69. Jon
Lee
Anderson:
The
Battle
for
Lebanon
In.:
The
New
Yorker
http://www.newyorker.com/fact/content/articles/060807fa_fact Letöltés ideje: 2006. december 20. 70. Az Iráni Iszlám Köztársaság hivatalos álláspontja nemzetközi és regionális eseményekkel kacsolatban. Szerz
és dátum nélkül. http://www.iranembassy.de/d-
politik/offeziele-position.htm Letöltés ideje: 2006. december 20. 71. http://english.aljazeera.net/news/archive/archive?ArchiveId=24502
Letöltés
ideje:
2006. december 20. 72. Reiner Luyken: Die Witwe und der Terrorist In.: Die Zeit, 2006. 08. 31. http://www.zeit.de/2006/36/Samir?page=al Letöltés ideje: 2006. december 20. 73. Robin Wright, Thomas E. Ricks: Bush Supports Israel’s Move Ageinst Hezbollah In.: Washington
Post
2006.
július
19.
http://www.washingtonpost.com/wp-
dyn/content/article/2006/07/18/AR2006071801436_pf.html Letöltés ideje: 2006. december 20. 74. „Olmert: 15,000 int’l troops needed” In.: The Jerusalem Post 2006. augusztus 3. http://www.jpost.com/ Letöltés ideje: 2006. december 20. 75. Nafez Qawas, Raed El Rafei: Simiora’s Cabinet makes clear it had nothing to do with ’what
happened’
In.:
The
Daily
Star
Lebanon,
2006.
július
13.
http://dailystar.com.lb/article.asp?edition_id=1&categ_id=2&article_id=73930 Letöltés ideje: 2006. december 20. 76. Alfred Hackensberger
interjúja Amal Saad-Ghorayebbel
(Politikatudomáynok
professzora az Amerikai-Libanoni Egyetemen Bejrútban) In.: Der Tagesspiegel 2006. július 19. http://www.tagesspiegel.de/politik/archiv/19.07.2006/2666654.asp Letöltés ideje: 2006. december 20.
72
77. Ewen MacAskill, Simon Tisdall, Patrick Wintour: United States to Israel: you have one
more
week
to
blast
Hizbullah
In.:
Guardian
http://www.guardian.co.uk/israel/Story/0,,1823817,00.html
2006.
Letöltés
július ideje:
19. 2006.
december 20. 78. Seymour M. Hersh: Watching Lebanon, Washington’s interests in Israel’s war In.: The
New
Yorker,
2006.
augusztus
21.
http://www.newyorker.com/fact/content/articles/060821fa_fact Letöltés ideje: 2006. december 24. 79. Bányai
László:
A
Hezbollah
Irakban
2004.
04.
10.
http://www.cionista.hu/hezbirak.htm Letöltés ideje: 2006. december 24. 80. Nir Rosen: Muqtada’s powerful push for prominence In.: Asia Times, 2004. március 18. http://www.atimes.com/atimes/Middle_East/FC18Ak01.html Letöltés ideje: 2006. december 24. 81. http://www.globalsecurity.org/military/world/para/al-sadr.htm Letöltés ideje: 2006. december 24. 82. N. Rózsa Erzsébet, Tálas Péter: Közel-Kelet − okok, okozatok In.: Új Honvédségi Szemle, 2006. november 7. http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/kozelkelet_okok_okozatok Letöltés Ideje: 2006. december 24.
73
Mellékletek 1 számú melléklet194: Libanon vallási térképe. A vörössel jelölt területeken élnek Libanonban síiták. Bekaa-völgy (1.), Dél-Libanon (2.), Nyugat-Bejrút (3.)
1.
3.
2.
194
http://www.lib.utexas.edu/maps/middle_east_and_asia/lebanon_religions_83.jpg
74
2. számú melléklet:195 A szíriai hader diszlokációja Libanonban a Litani folyótól északra, az 1978-as els izraeli beavatkozást követ en.
195
http://www.intelligence.org.il/eng/sib/4_05/sy_le_e.htm
75
3. számú melléklet: 196 A Hezbollah által elkövetett terrorista akciók évekre lebontva − 19822006-ig − és parlamenti ciklusonként elkülönítve.
36
36
35 34 33 32 31 30 29
29
28 27 26 25
Terrorcselekmények száma
24 23 22
22
21 20 19 18 17 16 15 14
14
13 12
12
11 10
10
9
9
8
8
8
7 6
6
6
5
5
4 3
3
3
3
2
2
1 0
1
1
0 1982.
1983.
1984.
1985.
1986.
1987.
1988.
1989.
1990.
1991.
1992.
1993.
1994.
1995.
1996.
1997.
1998.
0
0
1999.
2000.
2001.
2006. február 18-ig
Évek, parlamenti ciklusonként elkülönítve
196
http://www.tkb.org/Home.jsp adatai alapján
76
1
1
2004.
2005.
0 2002.
0 2003.
2006.
4. számú melléklet: A Hezbollah választási eredményei mandátumonként lebontva
Parlamentben megszerzett mandátumok száma
23
Év
12
10
8
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
77
2000
2001
2002
2003
2004
2005
5. számú melléklet: Az izraeli katonák elrablásának és a katyusatámadás pontos helyszíne.197
6. számú melléklet: A 2005-ös választások után létrejött Libanoni kormány névsora. A kormány összetétele a síita tagok kilépésével és az iparügyi miniszter meggyilkolásával 198
változott.
Köztársasági elnök:
Emile LAHOUD
1998.11.24-
KORMÁNY Hivatalba lépett: 2005.07.19. Megalakult Fouad Siniora kormánya (Az el z , Nadzsíb Mikáti kormánya 2005.04.27 és 2005.07.19. között m ködött. Siniora 06. 30-án kapott kormányalakítási megbízást) Lemondott Haszan Szabe belügyminiszeter a dán konzulátus felgyújtása miatt. (2006.02.05.) Miniszterelnök:
Fouad SINIORA (szunnita)
2005.07.19-
197 198
http://www.jafi.org.il/iefund/projects.asp?id=85 http://www.eisz.hu/egyeb/wmain18.php
78
Miniszterelnök-helyettes:
Eliász MURR (görög ortodox)
2005.04.27Belügyminiszter:
-----------------------------------
Egészségügyi és szociális miniszter:
Mohamed Dzsavad HALIFA (síita) kilépett
2004.10.16-2006. november Energiaügyi miniszter:
Mohamed FNEIS (síita) kilépett
2005.07.19-2006. november Gazdasági és kereskedelmi miniszter:
Számi HADDÁD (protestáns)
2005.07.19Ifjúság-, és sportügyi miniszter:
Ahmed FATFAT (szunnita)
2005.07.19Idegenforgalmi miniszter:
Joseph SZARKÍSZ (maronita)
2005.07.19Igazságügy-miniszter:
Charles RIZK (maronita)
2005.07.19Iparügyi miniszter:
Pierre GEMAJEL (maronita) meggyilkolták
2005.07.19-2006. november Kereskedelem és olajügyi Környezetvédelmi miniszter:
Jaakúb SZARRÁF (görög ortodox)
2005.07.19Közigazgatásfejlesztés államminisztere:
Jean OGASZEPJAN (örmény)
2005.07.19Közmunka- és szállításügyi miniszter:
Mohammed SZAFADI (szunnita)
2005.07.19-
79
Kulturális miniszter:
Tárek MITRI (görög ortodox)
2005.07.19Külügyminiszter és emigrációs ügyek minisztere:
Fauzi SZALLÚH (síita) kilépett
2005.07.19-2006. november Menekültügyi miniszter:
Naame TOME (görög katolikus)
2005.07.19Mez gazdasági miniszter:
Talál SZÁHILI (síita) kilépett
2005.07.19-2006. november Munkaügyi miniszter:
Trád HAMÁDE (síita) kilépett
2005.07.19-2006. november Oktatási és fels oktatási és kulturális miniszter:
Háled KABBÁNI (szunnita)
2005.07.19Parlamentügyi államminiszter:
Michel FARAÚN (görög katolikus)
2005.07.19Pénzügyminiszter:
Dzsihád AZÚR (maronita)
2005.07.19Szociálisügyi miniszter:
Naila MOAVVAD (maronita)
2005.07.19Tájékoztatási miniszter:
Gázi ARIDI (drúz)
2005.07.19Távközlési miniszter:
Marván HAMÁDE (drúz)
2005.07.19Védelmi miniszter: Eliász MURR (görög-ortodox) 2005.04.27-
80
Libanoni Bank (Banque du Liban) Kormányzó:
Rijad SZALIMI (2005.EY;)
Állandó ENSZ-képvisel :
Szami KRONFOL (2005.EY)
PARLAMENT Nemzetgy lés (Madzslisz an-Nuab) (128 tagú) elnöke:
Nabih BERRI (síita) (2005.EY)
2005. május 29-én parlamenti választásokat tartottak. A parlamenti választás els szakaszában a Jöv
bejrúti
Tömbje ellenzéki pártszövetség, Szaad Haríri listái gy ztek -
kormányforrás szerint. 2005.06.05. A második fordulóban a Szíria-barát síita Hezbollah és Amal mozgalom nyert 2005.06.13. A harmadik fordulóban Michel Aun keresztény politikus, egykori tábornok listája gy zött.199
199
http://www.eisz.hu/egyeb/wmain18.php
81
6. számú melléklet: A Hezbollah fegyverzete 200
Típus
Aknavet k
Hatótávolság 82 mm
3000 m
120 mm
5700 m
160 mm
8000 m
FAJR 3
43 km
FAJR 5
75 km
107 mm
8,3 km
122 mm
11-20 km
Sorozatvet k
Hátrasiklás nélküli löveg
1300 m
122 mm
Tüzérség
11,8 km-24 km
130 mm
27,5 km
155 mm
200
18 km
http://www.intelligence.org.il/eng/bu/hizbullah/pb/app3.htm
82
SAGGER
1000-3000 m
MILAN
300-2000 m
FAGOT
300-2000 m
Páncéltör rakéták A: 600-3750 m
TOW
B: 1000-3000 m
SA-7
1,5 km-1,9 km
14,5 mm
600-2500 m
23 mm
1400-3000 m
57 mm
4000-5000 m
Légvédelemi eszközök
Az Izrael által legveszélyesebbnek ítélt Hezbollah fegyverzet a RAAD típusú rakéták mellet.
Fajr-5
Fajr-3
83
7. számú melléklet:201 A Hezbollah szervezeti felépítésének ábrája. A szervezetr l gy jtött információk alapján önállóan összeállítva.
A Hezbollah szervezete
Legfels bb Taná Tanács (17 f )
F titká titkár Végrehajtó grehajtó Bizottsá Bizottság (9 f ) F titká titkár helyettes
Központi Bizottsá Bizottság
Technikai igazgatá igazgatás Tová További 8 albizotts ág
Toborzá Toborzás és propaganda AlAl-Nur AlAl-Manar
Biztonsá Biztonság Külbiztonsá lbiztonság Belbiztons ág
201
http://www.bmlv.gv.at/wissen-forschung/publikationen/beitrag.php?id=1326
84