Sajtószemle
2015. november 17.
HVG.hu
Sztrájkolhatnak a rezidensek, ellátási gondokat is okozhat a kórházakban A kórházi gyakorlatukat végző fiatal orvosok többször szakorvos felügyelete nélkül kénytelenek ügyelni, miközben kifizetetlen pótlékaik is hátráltatják őket. A megkötött tanulmányi szerződésüket is jogtalannak tartják a rezidensek, amivel az intézmények lekötelezik őket. A napokban sorozatosan tárgyal a Magyar Rezidens Szövetség az egészségügyi államtitkársággal a rezidenseket övező problémákról, melyek elsősorban anyagi természetűek, de rengeteg szakmai probléma is felmerült - írja a Magyar Nemzet. Előfordult olyan is, hogy egy fiatal aneszteziológus szakorvos felügyelete nélkül maradt ügyeletben telefonos kapcsolattal, így baj esetén 40 perc is eltelhetett volna, míg a szakorvos beér a kórházba - nyilatkozta a lapnak Dénes Tamás MRSZ elnök. Egy 2013-as rendelet szerint a gyakorlati idejük két évét töltő rezidensek nem maradhatnak egyedül ügyeletben, sőt a harmadik évükben sem lehetséges így beosztani őket traumatológiára vagy intenzív osztályra - a gyakorlatban mégis többször megtörténik. Az intézmények jellemzően nem tartják be a rezidensekre vonatkozó előírásokat, így a személyes felelősséget a fiatalokra hárítják - ez főként az általános orvoshiánnyal is indokolható. Az MRSZ szerint, ha nem hoznak eredményt Ónódi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárral folytatott tárgyalások, akkor az alapvető jogok biztosához fordulnak, legvégső esetben pedig sztrájkra is hajlandó lenne a szövetség. A kórházak sokszor jogtalanul írnak alá tanulmányi szerződést a rezidensekkel - amivel szorosabbra fűzik a viszonyt a gyakorlatát töltő rezidenssel -, bár járna nekik a helyettesítési támogatás. Az MRSZ szerint többen ezért mondanak fel és költöznek inkább külföldre. Van olyan egyetem is, amely nem fizette ki a rezidensek pótlékait az elmúlt hónapokban, de a felvehető ösztöndíjak kiírása is lassan zajlik, tovább nehezítve a rezidensek anyagi gondjait. Az MRSZ szerint a jelenlegi körülmények miatt veszélyben van a betegek ellátása is, emiatt mihamarabb szeretnék rendezni a rezidensek helyzetét béremeléssel és szabályok tisztázásával, de szolidárisak az egészségügy többi munkavállalójával is, számukra is sürgetik a béremelést. http://hvg.hu/itthon/20151117_Sztrajkolhatnak_a_rezidensek_ellatasi_gon?s=hk
Nol.hu
Ha nem szól időben a beteg, vihetik az adatait A jövő év első felében nyitják meg a leletek és a kezelések egységes adatbázisát, s várják, hogy a betegek rendelkezzenek arról, ki férhessen hozzá az egészségügyben róluk összegyűjthető információkhoz. Tilthatnak teljesen vagy név szerint is, de ha nem tesznek semmit, a hozzájárulásukat megadottnak tekintik. Totálisan letilthatják, de engedélyezhetik is jövőre az állampolgárok, hogy ki láthatja, hogyan használhatja föl az orvosi kezelésekkel kapcsolatos adataikat – nyilatkozta lapunknak Szabó Bálint, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) központját megvalósító projekt szakmai vezetője. Aki a rendszer indulása után – ami várhatóan 2016 első felében, az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok parlamenti jóváhagyása után várható – nem tilt, nem korlátoz, azaz nem él a digitális önrendelkezés lehetőségével, attól ezt hallgatólagos beleegyezésnek veszik. Azaz az adatait bármely vele, illetve az ellátásával kapcsolatba kerülő orvos és gyógyszerész láthatja.
H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail:
[email protected] Web: www.ccg.co.hu
–1–
A befejezéshez közeledő, mintegy 11 milliárdos informatikai fejlesztéssel összekapcsolják az egészségügy adatgyűjtő és -kezelő rendszereit, hogy legkésőbb 2017-től a szolgáltatók így cserélhessék egymás között betegek leleteit, kórtörténetét. A fejlesztők szerint a rendszer képes lesz egyidejűleg több ezer távkonzíliumot lebonyolítani. A patikákban is megjelenhetnek az elektronikus vények. A közfinanszírozott rendszerekben dolgozó orvosok akár digitálisan foglalhatnak időpontot pácienseiknek. Néhány hete lapunknak adott nyilatkozatában óvatosságra intett a rendszerrel kapcsolatban Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő. Aki akkor úgy vélte: ezzel a kormány megszüntetné az orvosi titoktartást, és mindenféle jogorvoslat és tiltakozás lehetősége nélkül gyűjtené egyetlen központi adatbankba tízmillió magyar állampolgár egészségügyi adatait. Az orvosokat köteleznék arra, hogy minden egyes vizsgálat eredményét ide rögzítsék, amit aztán a beteg élete végéig, és a halála után is megőriznek. Szabó Bálint szerint ilyen veszély nem áll fenn, hiszen a tervezett rendszerben számos biztonsági elem védi mind az adatokat, mind az egyes emberek jogait. Mint mondta: az uniós adatvédelmi előírásokat alkalmazták, valamint figyelembe vették az illetékes hatóságok ajánlásait. Mások mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálta a rendszer adatkezelését, valamint a kapcsolódó jogszabálytervezetet is. Az állampolgár egészségügyi adataihoz és dokumentumaihoz kizárólag orvos, illetve a receptek tekintetében gyógyszerész férhet hozzá. Tehát nem igaz az, hogy a kormányzati szervek és ágazaton kívüli intézmények lehetőséget kapnának adatbányászatra közvetlenül a „térben”, hozzáférve az ott tárolt személyes adatokhoz. Szabó Bálint hangsúlyozta: az orvos és a gyógyszerész is – kétlépcsős azonosítással (a rendszer fejlesztőitől személyesen átvett chipkártyával) jelentkezhet be, és kizárólag olyan típusú adatokat kérhet, amelyek tevékenysége alapján indokoltak. Ez a fajta azonosítás, rendszerbe lépés gyakorlatilag lehetetlenné teszi a belépési jelszó illetéktelen használatát, mivel ehhez nemcsak a jelszót, de a chipkártyát is át kellene adni. Azaz ápolónő, szakdolgozó sem tud majd a beteg állapotáról információhoz jutni. Az adat tulajdonosa, az állampolgár a saját adataira vonatkozó összes sikeres múltbéli hozzáférést és sikertelen hozzáférési kísérletet az ügyfélkapun keresztül láthatja. Visszaélés esetén jogi lépéseket tehet, bírósághoz is fordulhat. Az adatok jogosulatlan és indokolatlan lekérdezését börtönbüntetéssel szankcionálja a btk. Hozzátette: azok az ágazati felhasználók nem férnek hozzá az adatokhoz, akikre a Digitális Önrendelkezési Rendszerben az illető kifejezetten tiltást állított be. Tehát alapesetben a hozzáférés az engedélyezett. Szabó Bálint elmondta: az ügyfélkapu-hozzáféréssel nem rendelkezők a háziorvosuk segítségével vagy egy betegjogi képviselő közreműködésével, illetve a kormányablakok ügyintézőinél tehetnek nyilatkozatot arról, hogy mit szeretnének, mire adnak fölhatalmazást a rendszerben dolgozóknak. Végül e rendelkezés tényéről, tartalmáról kell kapniuk egy jegyzőkönyvet. A rendszer indulása, és az úgynevezett digitális önrendelkezés után minden új lelet, vizsgálat automatikusan föltöltődik az elektronikus adatgyűjtő térbe, ahonnan tajszám alapján hívhatók le. Korábbi adatokat visszamenőleg és kötelezően nem töltenek föl az intézmények, vagyis a rendszer az élesítésekor üres adatbázissal fog indulni. A beteg az adatairól többféleképpen rendelkezhet. Dönthet úgy, hogy senki sem láthatja az adatait, és nem is rögzíthetnek egyetlen vizsgálattal, orvoslátogatással kapcsolatos információt sem róla, ekkor az adatok és a dokumentumok nem is kerülnek be a „térbe”. Van lehetőség arra is, hogy az adatokat rögzíthetik, csak a megtekintésüket, fölhasználásukat tiltja meg a beteg. A rendszer alapbeállítása eleve elrejti a különösen érzékeny adatokat, mint például a beteg pszichiátriai és nemi betegségeihez kötődő információkat.
H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail:
[email protected] Web: www.ccg.co.hu
–2–
Az életet veszélyeztető helyzetben az ellátást nyújtó sürgősségi orvos – függetlenül a tiltástól vagy engedélyezési státusztól – kaphat információt. Ezt Szabó Bálint azzal magyarázta, hogy például baleseteknél életmentő lehet, ha az ellátó orvos tisztában van a beteg gyógyszerallergiájával, vagy egyéb, a kezelés biztonságát befolyásoló körülményekkel. http://nol.hu/belfold/ha-nem-szol-idoben-a-beteg-vihetik-az-adatait-1575439
Népszava.hu
Rákdiagnózis: nincs második vizsgálat A betegek alig 5-6 százaléka tudja csak, hogy a diagnózis után joga lenne még egy ingyenes vizsgálatot kérni egy másik orvostól, a nyilvántartott rákbetegeknek is csak ötöde élt a lehetőséggel. Pedig a Magyar Rákellenes Liga felmérése szerint a második vizsgálatok majdnem 20 százalékában más betegséget állapítanak meg, mint először. Most először készült felmérés Magyarországon arról, élnek-e a betegek az egészségügyi törvényben biztosított jogukkal, hogy a diagnózis felállítása után ingyen kérhetnek egy második vizsgálatot. A Magyar Rákellenes Liga évente megrendezett betegjogi konferenciáján ma délelőtt ismerteti Simon Tamás a szervezet saját tagjai körében elvégzett vizsgálatának eredményét, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a magyar páciensek nincsenek tisztában ezzel a lehetőséggel, vagy ha igen, akkor sem mernek máshoz fordulni, mert félnek, hogy kezelőorvosuk megsértődik és ez hátrányosan érinti a későbbi kezelésüket. A Liga elnöke az 500 fős mintán végzett felmérés eredményeit ismertetve a Népszavának elmondta, a nem regisztrált rákbetegek között mindössze 5-6 százalékos azoknak az aránya, akik egyáltalán hallottak a lehetőségről és a nyilvántartott daganatos betegeknek is csak 20 százaléka kérte egy másik intézményben egy második diagnózis felállítását, miután az ellátórendszerben valahol kimondták, hogy a rákbetegségek valamelyikében szenved. Amikor az utóbbi csoportban azt firtatták, vajon miért akartak még egy orvosi szakvéleményt hallani a páciensek, akkor érthető, hétköznapi emberi válaszokat kaptak. 70 százalékuk nem fogadta el az eredményt vagy legalábbis kétségei voltak azzal kapcsolatban, egy részük azt mondta, biztos akart lenni, hogy nincs-e tévedés, míg néhányan egyszerűen megnyugvást kerestek. A betegszervezet elnöke szerint a legmegdöbbentőbb mégis a felmérésnek az az eredménye, amely szerint a második körben elvégzett vizsgálatoknak csak nem sokkal több, mint 80 százaléka igazolta az első diagnózist, majdnem 20 százalékban kiderült, hogy nincs rákos elváltozás a beteg szervezetében, vagyis felesleges minden hagyományos rákterápia, más kezeléseket kell alkalmazni. Ha pusztán a társadalombiztosítás oldaláról nézzük a kérdést, akkor is egyértelmű, hogy az ellátórendszer érdeke is az lenne, hogy minél gyakrabban éljenek a második vizsgálat lehetőségével, hiszen ezek megismétlése vagy a meglévő eredmények újbóli kiértékelése még mindig olcsóbb megoldás lenne, mint a feleslegesen elvégzett terápiás beavatkozások finanszírozása. Arról nincs összesítés, hogy hány olyan páciens fordul ügyvédhez, akit félrediagnosztizáltak és így félrekezeltek. Ezt már a betegjogi szakértő mondja, hozzátéve, nálunk a betegek önrendelkezési jogának gyakorlását olyan szinten nem veszik komolyan az egészségügyben, hogy a kemoterápiás kezelés visszautasításáért is komoly harcot kell vívni. Bence Rita szerint a második vizsgálat kérése nemcsak azért nem terjedt el, mert a lehetőségről a betegek az esetek túlnyomó többségében nem kapnak tájékoztatást orvosaiktól, hanem azért sem, mert azok is félnek a lépéstől, akik tudják, hogy ingyen mehetnének még egy helyre. Nem akarnak konfliktusba kerülni a kezelőorvosukkal, aki a tapasztalatok szerint presztízskérdést csinál abból, hogy a beteg elfogadja-e a diagnózisát vagy sem, de az is gyakori, hogy a pácienseknek egyszerűbb igaznak tekinteni egy kimondott egyértelműnek látszó véleményt.
H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail:
[email protected] Web: www.ccg.co.hu
–3–
A Rákellenes Liga felméréséből az látszik, hogy a második vizsgálatot kérő betegek 14 százaléka kénytelen volt orvost váltani, mert az első doktor megsértődött. A tapasztalatok szerint a kezelőorvosok nem gyakran ellenőrzik az egészségbiztosító adatbázisában a pácienseik további mozgását, de ha a következő orvos mást állapított meg és megváltoztatta a terápiát, a felülvizsgálaton egyértelműen kiderül az eredeti doktor számára. A jogász – aki korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) betegjogi szakértője volt – emlékeztet rá, a magyar lakosság nagy részének fogalma sincs az egészségügyi rendszerben meglévő jogairól, még a szabad orvosválasztással is alig élnek, mert az intézményrendszer meghagyta őket abban az évtizedekkel ezelőtti tudatban, hogy körzetek vannak és területi ellátási kötelezettség, ha pedig szeretnének ezen túllépni, már a betegpultnál fennakadnak egy körzeten túli rendelőben. A modern egészségügyi tervekben megjelenik ugyan, hogy a beteg csak akkor köteles beleegyezni bármilyen kezelésbe, ha őt az orvos mellérendelt partnernek tekinti és pontosan tájékoztatja a beavatkozások előnyeiről, hátrányairól és elmaradásuk következményeiről, de a napi gyakorlatban alig változik a magyar orvos-beteg viszony hagyományos paternalista szemlélete. Bence Rita a második vizsgálat lehetőségével kapcsolatban emlékeztet rá, hogy külföldön van, ahol tévéműsort kapott ez a betegjogi kérdés, Barcelonában egy ötezer fős külön szervezet foglalkozik a második körös vélemények kialakításával. Magyarországon viszont nemcsak az ingyenes állami ellátórendszerben nem kérik a második diagnózist, nagyon kevesen fordulnak magánrendelőkhöz is, de még a beküldött leletekből szakvéleményt készítő filléres internetes lehetőséget is alig választják. Egyszerűen nincs benne a köztudatban a lehetőség, az orvosok és a betegek hozzáállásán is van mit változtatni – ezt akarja segíteni a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Magyar Rákellenes Liga. El kellene jutni odáig, hogy minden beteg pontos tájékoztatása után egyedi döntés szülessen a személyre szabott terápiájáról. Csak így tudnánk ugyanis elmozdulni a nemzetközi rákstatisztikák legrosszabb helyeiről, ahol most állunk. http://nepszava.hu/cikk/1076593-rakdiagnozis-nincs-masodik-vizsgalat/
Weborvos.hu
Gyermek-prevenciós központ nyílt Pécsett Összehangolják a már meglevő prevenciós tevékenységeket és egységes nemzeti koncepciót dolgoznak ki. A gyermekgyógyászat és a betegségmegelőzés legismertebb szakmai szervezetei – a Magyar Gyermekorvosok Társasága, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete, a Magyar Védőnők Egyesülete és a Nemzeti Egészségfejlesz-tési Intézet – Molnár Dénes, a PTE egyetemi tanára kezdeményezésére a közelmúltban közös nyilatkozatban kötelezték el magukat amellett, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a gyermekkori elhízás járványszerű terjedésére és súlyos következményeire, oktatási programokat dolgoznak ki a gyermekorvosoknak, védőnőknek és szakembereknek. Az „Összefogás a gyermekek egészségéért" kezdeményezés résztvevői most megtették az első fontos gyakorlati lépést a gyermekkori betegségek megelőzéséért: támogatásukkal létrejött a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikáján Magyarország első, regionális gyermek-prevenciós központja. A létrehozók szándéka szerint a központ elindítása egy mintaprojekt lesz, így – a tapasztalatok tükrében – a kezdeményezést a jövőben az egész országra kiterjesztenék. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora köszöntőjében kifejtette: „A mintaprojekt helyszínéül a szakemberek azért a pécsi gyermekklinikát választották, mert az már évek óta az Európai Elhízástudományi Társaság minősített centrumaként, nemzeti és európai gyermekdiabétesz regiszterként működik, több európai multicentrikus kutatásban vett részt, intervenciós és prevenciós
H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail:
[email protected] Web: www.ccg.co.hu
–4–
programokat dolgozott ki, és szoros együttműködést alakított ki óvodákkal, iskolákkal, házi gyermekorvosokkal és védőnőkkel." „A gyermek-prevenciós központ feladata lesz a már meglévő prevenciós tevékenységek, az elhízás megelőzésére irányuló szakmai kezdeményezések összehangolása, fejlesztése és népszerűsítése, egységes nemzeti koncepció kidolgozása, szakmai továbbképzés, oktatási anyagok összeállítása, egészségfejlesztési modulok kifejlesztése a gyermekek életének első 1000 napjára" – mondta el Decsi Tamás professzor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának főigazgatója, a PTE Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója. Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi tanára, a Magyar Gyermekor-osok Társaságának elnöke, a gyermek-prevenciós központ ötletgazdája és vezetője rámutatott: „Az első ezer nap azért kapott kiemelt figyelmet, mert ez az az életszakasz, amely alapvető befolyással van a fiatalkori és felnőttkori elhízásra. Ekkor zajlik le az úgynevezett metabolikus programozás, és alakul ki – egy életre szólóan – a zsírsejtek száma. További fontos célja a központ tevékenységének, hogy a Kormány által bevezetett megelőzési intéz-kedések – például a menza program – elfogadottságát elősegítse a pedagógusok, gyermekek és családok körében szervezett találkozókon." – hangsúlyozta a professzor. Az összefogásban résztvevő szakmai szervezetek megállapodtak abban is, hogy a mintaprojekt módszertanát, tapasztalatait egy szakmai konzultáció keretében megosztják az illetékes kormányzati és döntéshozó szervezetekkel is. http://www.weborvos.hu/regionalis_hirek/gyermek_prevencios_kozpont_nyilt_pecsett/227380/
H-1051 Budapest, Sas u. 10-12. Phone: +36-1 / 301-8725 Fax: +36-1 / 301-8750 E-mail:
[email protected] Web: www.ccg.co.hu
–5–
