HU
AZ EURÓPAI U IÓ TA ÁCSA
17715/1/13 REV 1 (OR. en)
PRESSE 572 PR CO 68
SAJTÓKÖZLEMÉ Y A Tanács 3283. ülése
Külügyek Brüsszel, 2013. december 12. Elnök
Catherine Ashton az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
SAJTÓ Rue de la Loi 175 B – 1048 BRUSSELS Tel.: +32 (0)2 281 6319 / 6319 Fax: +32 (0)2 281 8026
[email protected] http://www.consilium.europa.eu/press
17715/1/13 REV 1
1
HU
2013. december 12.
A Tanács ülésének legfontosabb eredményei
A Tanács úgy határozott, hogy minden feltétele teljesült az EU és a Guineai Köztársaság közötti fejlesztési együttműködés folytatásának. A 2013. szeptember 28-i békés, a társadalom minden rétegének részvételi lehetőséget biztosító parlamenti választások lehetővé tették a 2009-ben a Cotonoui Megállapodás 96. cikke alapján bevezetett megfelelő uniós intézkedések feloldását. A Tanács továbbá áttekintette a nemzetközi közösségnek a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés érdekében kialakítandó, a 2015 utáni időszakra vonatkozó átfogó keret tekintetében végzett munkáját. E keretrendszer fogja felváltani a 2015-ig szóló millenniumi fejlesztési célokat. A Tanács emellett megvitatta a politikák fejlesztési célú koherenciáját és megerősítette ez irányú politikai elkötelezettségét, valamint az azzal kapcsolatos meglévő kötelezettségvállalásait. Emlékeztetett arra, hogy a Szerződés előírja: azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, az Unió figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit. A Tanács elfogadta az Európai Fejlesztési Alapra (EFA) vonatkozó átmeneti igazgatási intézkedéseket is. Mivel a 11. EFA létrehozásáról szóló belső megállapodás hatálybalépése valószínűleg 2014. január 1-je utánra fog húzódni, a Tanács áthidaló eszközt hozott létre annak érdekében hogy 2014 januárja és a belső megállapodás életbelépése között rendelkezésre álljanak a források az AKCS-országokkal, valamint a tengerentúli országokkal és területekkel való együttműködéshez.
17715/1/13 REV 1
2
HU
2013. december 12.
TARTALOM1
RÉSZTVEVŐK.................................................................................................................................. 4
MEGTÁRGYALT APIRE DI PO TOK Úton a 2015 utáni időszakra vonatkozó átfogó keret felé.................................................................... 6 A változtatási program végrehajtása .................................................................................................... 6 A politikák fejlesztési célú koherenciája ............................................................................................. 7 Kongói Demokratikus Köztársaság / a Nagy Tavak régiójának ügye ................................................. 9 EGYÉB JÓVÁHAGYOTT APIRE DI PO TOK FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS –
Európai Fejlesztési Alap – áthidaló eszköz ........................................................................................................... 10
–
A fejlesztési együttműködés folytatása a Guineai Köztársasággal ........................................................................ 10
–
A fejlesztés 2015-ös európai éve ........................................................................................................................... 10
–
A szegénység felszámolásának finanszírozása ...................................................................................................... 11
–
Éves jelentés az EU 2012-es fejlesztési politikáiról .............................................................................................. 17
–
A demokratikus kormányzás uniós támogatása..................................................................................................... 19
1
Ÿ Amennyiben a nyilatkozatokat, következtetéseket vagy állásfoglalásokat a Tanács hivatalosan elfogadta, ezt az érintett napirendi pontra vonatkozó címben feltüntetik, és a szöveg idézőjelbe kerül. Ÿ A szövegben hivatkozott dokumentumok elérhetők a Tanács honlapján http://www.consilium.europa.eu. Ÿ A nyilvánosság számára hozzáférhető, a tanácsi jegyzőkönyvekben megtalálható nyilatkozatokkal elfogadott jogi aktusokat csillaggal jelölik; e nyilatkozatok a fent említett tanácsi honlapon hozzáférhetők vagy a sajtóirodától beszerezhetők.
17715/1/13 REV 1
3
HU
2013. december 12.
RÉSZTVEVŐK
Főképviselő Catherine ASHTON Belgium: Jean-Pascal LABILLE
az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a közvállalkozásokért és a fejlesztési együttműködésért felelős miniszter
Bulgária: Dimiter CANCSEV
állandó képviselő
Cseh Köztársaság: Tomáš DUB
külügyminiszter-helyettes
Dánia: Rasmus HELVEG PETERSEN
fejlesztési együttműködési miniszter
émetország: Dirk NIEBEL
gazdasági együttműködési és fejlesztési miniszter
Észtország: Urmas PAET
külügyminiszter
Írország: Joe COSTELLO
kereskedelmi és fejlesztési politikai államtitkár
Görögország: Theódorosz SZOTIRÓPULOSZ
állandó képviselő
Spanyolország: Jesús Manuel GRACIA ALDAZ
nemzetközi együttműködéséért és a Latin-Amerikával kapcsolatos ügyekért felelős államtitkár
Franciaország: Pascal CANFIN
a külügyminiszter mellé rendelt fejlesztési miniszter
Horvátország: Vesna BATISTIĆ KOS
Európa-ügyi és külügyi miniszterhelyettes
Olaszország: Lapo PISTELLI
külügyminiszter-helyettes
Ciprus: Korníliosz KORNILÍU
állandó képviselő
Lettország: Viktors MAKAROVS
politikai államtitkár, Külügyminisztérium
Litvánia: Rolandas KRIŠČIŪNAS
külügyminiszter-helyettes
Luxemburg: Romain SCHNEIDER Magyarország: WINTERMANTEL Péter
17715/1/13 REV 1
fejlesztési együttműködési és a humanitárius tevékenységért felelős miniszter államtitkár-helyettes, Külügyminisztérium
4
HU
2013. december 12. Málta: Marlene BONNICI
állandó képviselő
Hollandia: Pieter DE GOOIJER
állandó képviselő
Ausztria: Walter GRAHAMMER
állandó képviselő
Lengyelország: Katarzyna PEŁCZYŃSKA-NAŁĘCZ
fejlesztési együttműködésért felelős államtitkár-helyettes, Külügyminisztérium
Portugália: Luís CAMPOS FERREIRA
külügyi és együttműködésért felelős államtitkár
Románia: Radu PODGOREAN
fejlesztési együttműködésért felelős államtitkár
Szlovénia: Bogdan BENKO
államtitkár, Külügyminisztérium
Szlovákia: Peter MISIK
nagykövet, a Politikai és Biztonsági Bizottság tagja
Finnország: Pekka HAAVISTO
nemzetközi fejlesztési miniszter
Svédország: Hillevi ENGSTRÖM
a fejlesztési támogatásért felelős miniszter
Egyesült Királyság: Justine GREENING
nemzetközi fejlesztési miniszter
Bizottság: Andris PIEBALGS
biztos
17715/1/13 REV 1
5
HU
2013. december 12. MEGTÁRGYALT APIRE DI PO TOK Úton a 2015 utáni időszakra vonatkozó átfogó keret felé A Tanács megvitatta a 2015 utáni teendőket, nevezetesen a millenniumi fejlesztési célok lejártát követő, a 2015 utáni időszakra vonatkozó átfogó keretet. Eszmecserét folytatott a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés 2015 utáni finanszírozásáról is. A változtatási program végrehajtása A Bizottság tájékoztatta a Tanácsot a Tanács által 2012 májusában elfogadott változtatási program végrehajtása tekintetében tett előrelépésről. A miniszterek megvitatták a fejlesztési támogatás EU és tagállamok általi közös programozását, amelyet körülbelül negyven partnerországban fognak elindítani.
17715/1/13 REV 1
6
HU
2013. december 12. A politikák fejlesztési célú koherenciája A Tanács véleménycserét tartott a politikák fejlesztési célú koherenciájáról, és az alábbi következtetéseket fogadta el: „1.
A Tanács megerősíti a politikák fejlesztési célú koherenciája iránti politikai elkötelezettségét, valamint az azzal kapcsolatos meglévő kötelezettségvállalásait, és emlékeztet arra, hogy a Szerződés előírja: azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, az Unió figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit, és azokat az Unió külső tevékenységének átfogó keretében is követi.
2.
A Tanács üdvözli a politikák fejlesztési célú koherenciájáról szóló negyedik, kétéves uniós jelentést1, amely beszámol az elért eredményekről, és hasznos betekintést kínál az EU és tagállamai által a politikák fejlesztési célú koherenciájának előmozdítása érdekében kifejtett erőfeszítésekbe. A Tanács üdvözli, hogy néhány tagállam és az Európai Parlament növelte szerepvállalását és intézményi kapacitásait a politikák fejlesztési célú koherenciájának erősítése céljából, valamint hangsúlyozza a jelentésnek a fejlesztési közösségen túli, az uniós intézmények és tagállamok körében történő terjesztésének és tárgyalásának fontosságát.
3.
A Tanács tudomásul veszi a Bizottság és az EKSZ eredményeit a politikák fejlesztési célú koherenciájáról szóló, 2012. május 14-i tanácsi következtetésekben megfogalmazott ajánlások megvalósítása terén, különösen a független értékelések előmozdítása, valamint a politikák fejlesztési célú koherenciájának – többek között az uniós küldöttségek szerepének megerősítésével történő – országszintű megszilárdítása terén. Ettől függetlenül további előrehaladásra van szükség.
4.
A Tanács emlékeztet rá, hogy az uniós küldöttségek a politikák fejlesztési célú koherenciájáról nyújtandó visszacsatolás szempontjából létfontosságú szerepet töltenek be, és arra ösztönzi a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy folytassák erőfeszítéseiket és készítsenek további országszintű jelentéseket a politikák fejlesztési célú koherenciája terén elért eredményekről, illetve az azzal kapcsolatos kezdeményezésekről. Ez magában foglalja az uniós politikák hatásaival kapcsolatosan a helyi érdekelt felekkel folytatandó, megerősített párbeszédet. Ebből a szempontból hasznos volna a politikák fejlesztési célú koherenciájáért felelős kapcsolattartókat kinevezni az uniós küldöttségeken belül.
5.
A Tanács megállapítja, hogy az EU külső tevékenységének összefüggésében a politikák fejlesztési célú koherenciájának megerősítése érdekében szükség van az EKSZ, az Európai Bizottság és az EU tagállamainak szoros együttműködésére.
1
15646/13.
17715/1/13 REV 1
7
HU
2013. december 12. 6.
A Tanács elismeri, hogy rendszeres megbeszélésekre van szükség a politikák fejlesztési célú koherenciájához kapcsolódó tematikus kérdésekről minden szinten, illetve a Tanács megfelelő formációiban, ideértve a miniszteri szintet is. A Tanács továbbá megállapítja, hogy a politikák fejlesztési célú koherenciájának a külső tevékenységen túli területeken történő beágyazása, illetve a globális kérdésekről és kihívásokról szóló vitákba – ideértve a 2015 utáni időszakra vonatkozó keretről szóló megbeszéléseket is – való integrálása érdekében, azoknak a szakpolitika meghatározásának és kidolgozásának folyamataiba történő 2015 utáni integrációja céljából további erőfeszítésekre és politikai szándékra van szükség. Az EU e tekintetben kiemelkedő szerepet tölthet be a politikák fejlesztési célú koherenciájának előmozdítása terén. Ennek érdekében a Tanács felkéri a Bizottságot, az EKSZ-t, az Európai Parlamentet, valamint az Európai Unió Tanácsának következő elnökségeit, hogy a politikák fejlesztési célú koherenciájának tekintetében törekedjenek a különböző szakpolitikai területeken és intézményeken átívelő, széles körű kötelezettségvállalásra annak érdekében, hogy kialakuljon az azokban rejlő kihívások és lehetőségek közös és előretekintő megértése.
7.
A Tanács meggyőződése továbbá, hogy további eredményeket kell elérni a 2012-es tanácsi következtetésekben szereplő számos kérdés tekintetében, mint például a politikák fejlesztési célú koherenciájának mérése, illetve a bizonyítékokra jobban alapozó megközelítés előmozdítása – többek között a következetlenségek bizonyos kiválasztott esetekre vetített költségeinek számszerűsítésével –, valamint hangsúlyozza, hogy a politikák fejlesztési célú koherenciájának koncentráltabb, működőképesebb és eredményorientáltabb megközelítése felé történő elmozdulás érdekében további munkára van szükség. Külön figyelmet kell fordítani a célok és mutatók minőségére. Az uniós hatásvizsgálatok, fenntarthatósági hatásvizsgálatok és értékelések fontos szerepet tölthetnek be a politikák fejlesztési célú koherenciája előzetes érvényesítésének biztosításában, és az eredmények értékelésében. A Tanács ezen eszközök fejlesztési dimenziójának megerősítésére szólít fel a rájuk vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatának összefüggésében.
8.
Ebben az összefüggésben a Tanács arra ösztönözi a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy fejlesszék tovább a politikák fejlesztési célú koherenciájáról rendelkezésre álló jelenlegi tudásalapot a vele kapcsolatos fokozott kutatások révén, ezen belül a vonatkozó módszertanok és mutatók tekintetében az OECD-vel történő együttműködés folytatásával, illetve a politikák fejlesztési célú koherenciájáról szóló tematikus eset-, vagy országtanulmányok, valamint független értékelések és vizsgálatok segítségével.
9.
A Tanács megerősíti azon döntését, hogy a közeljövőben a politikák fejlesztési célú koherenciájának öt kihívására összpontosít: a kereskedelemre és finanszírozásra, az éghajlatváltozásra, az élelmiszerbiztonságra, a migrációra és a biztonságra. Ebben az összefüggésben a Tanács felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a tagállamokkal együttműködésben készítsék el a politikák fejlesztési célú koherenciájával kapcsolatos soron közvetkező szakpolitikai javaslatok és kezdeményezések áttekintését, a Bizottság éves munkaprogramja alapján, amelyet azután a 2014. év elejétől kezdődően, osszanak meg a megfelelő tanácsi előkészítő szervekkel.
10.
A Tanács szintén ösztönzi a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy alakítsanak ki egy hosszabb távú programot, amely azokra a területekre összpontosít, amelyeken az EU a változások aktív közvetítőjeként képes fellépni, és amelyeken egyértelmű politikai célkitűzések alapján konkrét eredményeket lehet elérni. A politikák fejlesztési célú koherenciájára vonatkozó új munkaprogram keretében – adott esetben – a 2015 utáni időszakra vonatkozó keretből eredő kérdéseket is figyelembe kell venni.
11.
A Tanács várja a politikák fejlesztési célú koherenciájáról szóló ötödik, 2015-ben benyújtandó kétéves uniós jelentést.”
17715/1/13 REV 1
8
HU
2013. december 12. Kongói Demokratikus Köztársaság / a agy Tavak régiójának ügye A Tanács megvitatta, miképpen lehet a leghatékonyabban támogatni a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) és a Nagy Tavak régiójában a tartós békét és a fejlesztést, hiszen a köztársaság déli részén az M23 lázadás leverése, valamint a KDK kormánya és az M23 közötti kampalai párbeszéd várható lezárása nyomán ez lehetővé fog válni.
17715/1/13 REV 1
9
HU
2013. december 12. EGYÉB JÓVÁHAGYOTT APIRE DI PO TOK FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS Európai Fejlesztési Alap – áthidaló eszköz A Tanács átmeneti igazgatási intézkedéseket fogadott el az Európai Fejlesztési Alapot (EFA) illetően, mivel a 11. EFA létrehozásáról szóló, 2013 júniusában aláírt belső megállapodás hatálybalépése valószínűleg 2014. január 1-je utánra fog húzódni. A Tanács ezért áthidaló eszközt hozott létre annak érdekében, hogy 2014 januárja és a belső megállapodás életbelépése között rendelkezésre álljanak a források az AKCS-országokkal, valamint a tengerentúli országokkal és területekkel való együttműködéshez. Ezt az áthidaló eszközt a 10. és a korábbi EFA-k le nem kötött egyenlegeiből és visszavont kötelezettségvállalásaiból finanszírozzák. A fejlesztési együttműködés folytatása a Guineai Köztársasággal A Tanács jóváhagyta a Guineai Köztársaság elnökéhez címzett, az EU és a Guineai Köztársaság közötti fejlesztési együttműködés teljes körű folytatását bejelentő levelet. További részletek a 17479/13 sajtóközleményben találhatók. A fejlesztés 2015-ös európai éve A Tanács részleges általános megközelítést fogadott el a fejlesztés 2015-ös európai évét létrehozó határozatról. Az európai év az európai polgároknak és érdekelt feleknek a fejlesztési együttműködésben való közvetlen részvételét, aktív érdeklődését és az arról való kritikus gondolkodást hivatott előmozdítani, valamint az uniós fejlesztési együttműködés előnyeit igyekszik nemcsak az uniós segélyek kedvezményezettjeivel, hanem általában az európai polgárokkal is megismertetni.
17715/1/13 REV 1
10
HU
2013. december 12. A szegénység felszámolásának finanszírozása A Tanács az alábbi következtetéseket fogadta el: „1.
Az elkövetkező hónapok és évek során végzendő munka alapvető fontossággal bír majd a 2015 utáni időszakra vonatkozó ambiciózus és átfogó keretrendszer kialakítása szempontjából. Az Európai Unió (EU) és tagállamai határozottan állást foglalnak amellett, hogy a 2015 utáni menetrendnek erősítenie kell a nemzetközi közösségnek a szegénység felszámolására és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalását. Felismerve, hogy a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés jellegéből fakadóan szervesen összefügg egymással, a 2015 utáni időszakra vonatkozó átfogó menetrendről szóló, 2013. júniusi tanácsi következtetésekben1 elfogadottaknak megfelelően továbbra is elkötelezettek vagyunk egy egységes és átfogó keretrendszer, valamint egy egységes globális célrendszer kialakítása iránt, és üdvözöljük a millenniumi fejlesztési célok elérését szolgáló intézkedések áttekintését célzó különleges ENSZ-rendezvénynek az ENSZ-közgyűlés által elfogadott záródokumentumát.
2.
Ezzel összefüggésben a Tanács üdvözli a »2015 után: A szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés finanszírozásának átfogó és integrált megközelítése felé« című bizottsági közleményt, valamint az azt kísérő, a fejlesztésfinanszírozás elszámoltathatóságáról szóló jelentést2.
A.
A szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés 2015 utáni finanszírozásának átfogó és integrált megközelítése felé
3.
A kihívásokat támasztó, jelentős globális változások fényében az EU és tagállamai a 2015 utáni finanszírozás koherens és átfogó nemzetközi megközelítésének kialakítására szólítanak fel; e megközelítésnek a fenntartható fejlődés mindegyik dimenziójával (azaz a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióval egyaránt) foglalkoznia kell, valamint a Monterreyi Konszenzuson és a fejlesztés finanszírozásáról szóló dohai nyilatkozaton kell alapulnia, a tényekre kell építenie, előretekintőnek kell lennie és az alábbi egyetemes érvényű elveket kell követnie: a)
1 2
Minden esetben az adott ország viseli az elsődleges felelősséget saját fejlődéséért. Ugyanakkor valamennyi országnak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megvalósuljanak – a megfelelő nemzetközi folyamatok keretében, többek között a globális közjavakra és kihívásokra vonatkozóan elfogadott – szakpolitikai kötelezettségvállalások, célok és célértékek, mindeközben fenntartva az e cél elérése szempontjából leghatékonyabb intézkedések megválasztásához szükséges rugalmasságot.
11559/13. 12434/13 és 12440/13 + ADD 1 + ADD 2 + ADD 3.
17715/1/13 REV 1
11
HU
2013. december 12.
4.
b)
A fenntartható fejlődés megvalósításához kulcsfontosságúak a kibontakozást segítő környezet, a szilárd és koherens szakpolitikák – ideértve azt is, hogy valamennyi ország határozottabban lépjen fel a politikák fejlesztési célú koherenciája tekintetében –, valamint a jó kormányzás, továbbá az emberi jogok és a jogállamiság érvényesülése, a finanszírozást pedig a végrehajtás egyéb eszközeinek és a 2015 utáni keretrendszer megvalósulását támogató fellépéseknek az összefüggésében kell szemlélni.
c)
A legjobb eredmények érdekében valamennyi (köz- és magán-, valamint hazai és nemzetközi) finanszírozási forrást igénybe kell venni, és stratégiai módon kell felhasználni úgy, hogy a szinergiák és az elért hatás a lehető legnagyobb mértékűek legyenek.
d)
A nemzetközi finanszírozási folyamatoknak elő kell segíteniük nemzeti szinten a szinergiákat a különböző globális célok között, így biztosítva, hogy az erőfeszítések és az erőforrások – egymást kölcsönösen erősítő módon – több szakpolitikai célhoz is hozzájárulhassanak.
e)
Valamennyi országnak méltányos hozzájárulást kell nyújtania. Ezzel összefüggésben az EU és tagállamai elismerik a dél-dél együttműködésben és a háromoldalú együttműködésben rejlő értéket, és összehangoltabb gyakorlatokra szólítanak fel az összes fejlesztési partner körében. A legkedvezőbb feltételek mellett nyújtott nemzetközi közforrásokat, vagyis a támogatásokat át kell csoportosítani a leginkább rászoruló országok javára, beleértve az instabil helyzetű országokat is.
f)
Az erőforrások hatékony felhasználásának, valamint annak érdekében, hogy nagyobb hangsúly helyeződjön az eredményekre, valamennyi – nemzeti és globális szintű – szereplő esetében érvényesülnie kell a kölcsönös elszámoltathatóság és az átláthatóság követelményének, továbbá biztosítani kell a hazai és a nemzetközi finanszírozás átfogó nyomon követését.
Ezen kulcsfontosságú elvekből kiindulva az EU és tagállamai készen állnak arra, hogy közreműködjenek azon, integrált finanszírozási stratégiai keretről folytatandó vitában, amely ötvözi a finanszírozásról folytatott különböző nemzetközi megbeszéléseket. Ennek során össze kell vonni a Rio+20 konferencia nyomán folytatott finanszírozási megbeszéléseket a fejlesztésfinanszírozásról létrejött konszenzust követő folyamattal, és abba a 2015 utáni időszakra vonatkozó keretrendszerhez kapcsolódó folyamatok eredményeit is be kell építeni. Ezzel összefüggésben az EU és tagállamai támogatják a fenntartható fejlesztésfinanszírozással foglalkozó kormányközi szakértői ENSZ-bizottság munkáját, mely az összes érdekelt fél álláspontjának egybegyűjtésére irányul, és várakozással tekintenek a nemzetközi folyamat szempontjából fontos forrásnak tekintett jelentése elé. Biztosítani kell továbbá a koherenciát a tematikus (például az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleséggel és az elsivatagosodással kapcsolatos) finanszírozási megbeszélések és tárgyalások között.
17715/1/13 REV 1
12
HU
2013. december 12. B.
A források mobilizálásának támogatását célzó folyamatos uniós fellépés
5.
Az EU és tagállamai fokozni fogják erőfeszítéseiket annak támogatása érdekében, hogy 2015-ig megvalósuljanak a millenniumi fejlesztési célok. Azon átfogó megközelítéssel összhangban, mely a fejlődő országoknak abban kíván támogatást nyújtani, hogy az összes rendelkezésre álló forrásból, eszközből és mechanizmusból finanszírozáshoz juthassanak, az EU és tagállamai ismételten megerősítik a fejlesztésfinanszírozásra vonatkozóan meglévő kötelezettségvállalásaikat. Az EU és tagállamai emlékeztetnek az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményéről szóló tanácsi következtetésekre3, és továbbra is elkötelezettek amellett, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló érdemi fellépések és az átlátható végrehajtás összefüggésében fokozzák az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló források mozgósítását, hogy ezáltal hozzájáruljanak a fejlődő országok azon céljához, hogy több különböző forrásból – köz- és magánforrásokból, továbbá bilaterális és multilaterális forrásokból, beleértve az alternatív finanszírozási forrásokat is – 2020-ig évente 100 milliárd USD-t mozgósítsanak közösen; továbbá elkötelezettek amellett, hogy megtegyék a szükséges előkészületeket annak érdekében, hogy legkésőbb 2015-ig el lehessen fogadni egy mindenkire alkalmazandó, ambiciózus és jogilag kötelező éghajlat-változási megállapodást. Megerősítik eltökéltségüket az iránt, hogy hozzájáruljanak a hyderabadi kötelezettségvállalások megvalósításához, melyek értelmében – a 2006–2010-es évek során a biológiai sokféleség megőrzése céljából biztosított éves átlagos finanszírozást referenciaszintként véve – 2015re a fejlődő országoknak juttatott, a biológiai sokféleséghez kapcsolódó finanszírozási források szintje a kétszeresére emelkedne, és ezt a szintet legalább 2020-ig fenntartanák, a biológiai sokféleség kérdését pedig beemelnék a nemzeti szinten meghatározott prioritások közé, illetve a nemzeti szintű tervezésbe. Az EU és tagállamai emellett – többek között szakértelmük révén – továbbra is támogatni fogják a tudományos, technológiai és innovációs együttműködést, valamint a kapacitásépítést. Hazai közfinanszírozás
6.
3
Figyelembe véve, hogy a fejlődő országokban a hazai közforrások szintje összességében már most is húszszorosa a nemzetközi közfinanszírozásnak – bár a legszegényebb országok némelyikében ez továbbra is alacsony szintű –, az EU és tagállamai továbbra is elkötelezettek a hazai források fokozott mobilizálásának, valamint a partnerországok adóztatás területén meglévő kapacitásának a támogatása iránt. Az EU és tagállamai emellett elismerik a belső források mozgósítása érdekében a nemzetközi fórumokon, így a G8-ak és a G20-ak keretében végzett munkát. Az EU és tagállamai a továbbiakban is támogatni fogják a jó kormányzást, beleértve a jó pénzügyi kormányzást, a korrupció, az adóparadicsomok és az illegális pénzmozgások elleni küzdelmet is, továbbá – többek között szakértelmük és technikai segítségnyújtás révén – fokozni fogják a hatékony, eredményes, átlátható és fenntartható adópolitikák és adóigazgatás megteremtéséhez nyújtott támogatásukat. Emellett felszólítanak a környezetvédelmi szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetésére.
14714/13.
17715/1/13 REV 1
13
HU
2013. december 12. 7.
Az EU és tagállamai továbbra is szorgalmazni fogják, hogy valamennyi ország részt vegyen a nemzetközi adóügyi együttműködésben, továbbá támogatni fogják a regionális adóigazgatási együttműködés kereteit. Tekintettel arra, hogy a természeti erőforrásokból származó bevételek jelentős szerepet játszhatnak a fejlődésben, az EU és tagállamai továbbra is támogatni fogják a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezést (EITI), és a természeti erőforrásokból származó bevételek hatékony felhasználását szorgalmazzák. Végrehajtják továbbá az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra vonatkozó nemzetközi és a belső uniós és tagállami kötelezettségvállalásokat. E kötelezettségvállalások némelyike az uniós jogba is bekerült, ilyenek például a számvitelről és átláthatóságról szóló uniós irányelvek4.
8.
Az EU és tagállamai továbbra is támogatásukat nyújtják a meglévő adósságcsökkentési kezdeményezésekhez, előmozdítják a felelős hitelezési és kölcsönfelvételi gyakorlatot, valamint támogatják az érdekelt felek körében a koordinációt, a párbeszédet és az átláthatóságot. Támogatják továbbá, hogy az új hitelezők részt vegyenek az adósság kérdéséről a különböző fórumokon, így a Párizsi Klub keretében folytatott megbeszéléseken. 5emzetközi közfinanszírozás
9.
A hivatalos fejlesztési segély (ODA) továbbra is fontos eszköz marad, amely katalizátorszerepet tölt be a fejlődő országok és különösen a leginkább rászoruló országok rendelkezésére bocsátott általános finanszírozás területén. A tagállamok számára kulcsfontosságú prioritást jelent az EU arra vonatkozóan tett kötelezettségvállalásának a tiszteletben tartása, hogy 2015-re a tagállamok együttesen a bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 0,7%-át irányozzák elő hivatalos fejlesztési támogatásra. Az EU és tagállamai – a rendkívüli költségvetési körülmények figyelembevétele mellett – megerősítik a hivatalos fejlesztési segélyekre vonatkozó egyedi és kollektív kötelezettségvállalásaikat5.
10.
A Tanács hangsúlyozza a hatékonyabb fejlesztési együttműködés fontosságát, a puszani globális partnerség központi szerepét és a puszani záródokumentum végrehajtása iránti elkötelezettségét. Az EU és tagállamai elkötelezettek a fenntartható fejlesztésfinanszírozás átláthatóságának erősítése mellett, és hangsúlyozzák, hogy szükség van egy olyan korszerű és koherens jelentéstételi és nyomon követési rendszerre, amely megfelel a 2015 utáni időszak céljainak. Ezzel összefüggésben, valamint az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságában folytatandó megbeszéléseken való aktív közreműködés érdekében, az EU és tagállamai folytatják az együttműködést a külső fejlesztésfinanszírozás mérése tekintetében, a hivatalos fejlesztési segély szerepét és kereteit is beleértve.
4
5
A 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelv (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.) és a 2013. október 22-i 2013/50/EU irányelv (HL L 294., 2013.11.6., 13. o.). „Az Európai Tanácsnak szánt 2013. évi jelentés az EU által nyújtott fejlesztési támogatás célértékeiről” című, 2013. május 29-i tanácsi következtetésekben (9334/13) megfogalmazottaknak megfelelően.
17715/1/13 REV 1
14
HU
2013. december 12. Magánfinanszírozás 11.
A növekedés és a munkahelyteremtés fő motorja a magánszektor, amely központi szerepet játszik az inkluzív zöld gazdaságra való átállásban. Az EU és tagállamai készen állnak arra, hogy támogatást nyújtsanak azon fejlődő országok számára, amelyek ambiciózus lépéseket tesznek a gazdaság átalakítására annak érdekében, hogy biztonságos és kiszámítható környezetet teremtsenek a vállalkozások számára megnyíló lehetőségek kiaknázásához, ideértve a méltányos és stabil adószabályokat és rendelkezéseket, valamint a hazai és a külső piacokhoz – és ennek keretében az inkluzív finanszírozáshoz – való hatékony hozzáférést. Az EU és tagállamai elismerik azokat az ENSZ Globális Megállapodása keretében kifejtett erőfeszítéseket, amelyek a magánszektort kívánják érdemi fellépésre ösztönözni a fenntartható fejlődés érdekében, és arra fogják sürgetni a vállalatokat, hogy alkalmazzák a vállalatok társadalmi felelősségvállalására és az elszámoltathatóságra vonatkozó, nemzetközileg elfogadott alapelveket és normákat, köztük az ILO alapvető munkaügyi normáit és az OECD-iránymutatásokat.
12.
Az EU és tagállamai készen állnak arra, hogy új partnerségeket alakítsanak ki és új együttműködési megállapodásokat kössenek a magánszektorral az onnan érkező, a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot javító pénzügyi forrásoknak, köztük a közvetlen külföldi befektetéseknek az ösztönzése érdekében.
13.
Az EU és tagállamai a támogatásokat továbbra is határozottabb stratégia mentén és hatékonyabb módon fogják felhasználni annak érdekében, hogy mozgósítsa a köz- és magánszektorból származó, a szakpolitikai prioritások számára felhasználható forrásokat, maradéktalanul figyelembe véve egyúttal az államadósság fenntarthatóságának és az elszámoltathatóságnak a követelményét, és kerülve a piaci zavarokat és a költségvetési kockázatokat. Az EU és tagállamai – elsősorban a finanszírozási forrásoknak a külső együttműködés keretében való ötvözésével foglalkozó uniós platformon keresztül – kidolgozzák a legjobb gyakorlatot arra vonatkozóan, hogy a finanszírozási források ötvözése miként, mikor és hol képes kifejteni a legnagyobb hatást.
14.
Felismerve, hogy a pénzátutalások számos fejlődő ország esetében kulcsfontosságúak, az EU és tagállamai egyrészt emlékeztetnek a G8-ak és a G20-ak által megfogalmazott azon célkitűzésre, melynek értelmében 2014-ig 10%-ról 5%-ra kell csökkenteni az átutalások átlagos költségét, másrészt megerősítik, hogy a migráció és a mobilitás fejlesztési hatásának maximalizálása érdekében biztosítani kell a gyorsabb, könnyebb és olcsóbb átutalásokat. Törekedni fognak továbbá a pénzátutalások mérésének megerősítésére, kiterjesztésére és szabványosítására.
15.
Az EU továbbra is a fejlődő országok legnagyobb kereskedelmi partnere és a számukra leginkább nyitott piac marad. Az EU és tagállamai teljesítették a kereskedelemösztönző támogatás növelésére irányuló kötelezettségvállalásaikat, segítséget nyújtva a fejlődő országok számára ahhoz, hogy jobban kiaknázhassák a kereskedelemben rejlő előnyöket. Ebben az irányban előrehaladva az uniós kereskedelemösztönző támogatás koordinációjának és hatékonyságának javítására fognak törekedni, valamint arra, hogy azt összehangolják a partnerországok fejlesztési stratégiáival.
17715/1/13 REV 1
15
HU
2013. december 12. A meglévő köz- és magánforrások igénybevételének javítása: innovatív finanszírozás 16.
Figyelembe véve, hogy a magánfinanszírozás aránya nagyobb, mint az összes közforrás együttesen, az EU és tagállamai továbbra is támogatásukat nyújtják ahhoz, hogy hazai és nemzetközi szinten létrejöjjenek azok a körülmények, amelyek lehetővé teszik e források kiaknázását, többek között a megfelelő uniós beruházási eszközökön és elkülönített alapokon keresztül. A Tanács hangsúlyozza az innovatív köz- és magánfinanszírozási forrásokban, mechanizmusokban és eszközökben rejlő számottevő potenciál jobb kiaknázásának fontosságát. A finanszírozás innovatív megközelítései új finanszírozási lehetőségeket nyithatnak, elősegíthetik a magánbefektetéseket és a piaci finanszírozást, valamint hozzájárulhatnak a meglévő köz- és magánforrások hatásának maximalizálásához. A Tanács nyugtázza a fejlődés innovatív finanszírozásával foglalkozó vezető csoport által végzett munkát. A Tanács továbbá az összes érdekelt felet ezen innovatív források, mechanizmusok és eszközök további feltárására és alkalmazására szólítja fel.
C.
Következő lépések az EU számára
17.
Az EU és tagállamai várakozással tekintenek az elé, hogy konstruktív és nyílt párbeszédet folytassanak az összes érdekelt féllel a 2015 utáni finanszírozásra és jelentéstételre vonatkozóan. E párbeszédre építve tovább pontosítják és szükség szerint kiigazítják majd az EU-nak és tagállamainak a finanszírozásra és a végrehajtás egyéb eszközeire vonatkozó álláspontját, beleértve a politikák fejlesztési célú koherenciáját, az illegális pénzmozgások elleni küzdelmet és a különböző finanszírozási források közötti szinergiák kialakítását is.”
17715/1/13 REV 1
16
HU
2013. december 12. Éves jelentés az EU 2012-es fejlesztési politikáiról A Tanács az alábbi következtetéseket fogadta el az Európai Unió fejlesztéspolitikájáról és külső segítségnyújtási politikájáról, valamint ezek 2012. évi végrehajtásáról szóló 2013. évi jelentésről: „1.
A Tanács üdvözli az Európai Unió fejlesztéspolitikájáról és külső segítségnyújtási politikáiról, valamint ezek 2012. évi végrehajtásáról szóló 2013. évi jelentést, továbbá a Bizottság és az EKSZ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy folyamatosan javítson a jelentés minőségén, és fokozottan felhasználóbaráttá tegye azt. A Tanács úgy véli, hogy az éves jelentés alapvetően járul hozzá az elszámoltathatóság és az átláthatóság megerősítéséhez, illetve az eredményközpontú uniós fejlesztéspolitikához és külső segítségnyújtáshoz.
2.
A Tanács emlékeztet a »Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hatékonyabbá tétele« című, 2012. májusi következtetéseiben foglalt új uniós fejlesztéspolitikai keret fontosságára. Az éves jelentésben be kell mutatni, hogy – főként a programozás tekintetében – milyen módon hajtották végre a változtatási program legfontosabb elemeit, és ennek milyen eredményei voltak az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, valamint az inkluzív és fenntartható növekedés előmozdításában. A Tanács arra is rámutat, hogy a jelentésben be kell számolni egyrészt az arra irányuló munkáról, hogy az uniós segélyek legalább 20%-át a társadalmi befogadás és a humán fejlesztés támogatására fordítsák, másrészt pedig arról, hogy az Unió fejlesztési politikája milyen módon járul majd hozzá a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretről szóló 2013. februári európai tanácsi következtetésekben meghatározott azon célhoz, hogy az uniós kiadások legalább 20%-át az energiaellátás biztonságának megerősítésére, valamint egy karbonszegény, hatékony erőforrás-felhasználású és az éghajlatváltozáshoz rugalmasan alkalmazkodó gazdaság felépítésére fordítsák.
3.
A Tanács ezért felkéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a következő éves jelentésekben térjen ki a költségvetési támogatás végrehajtására és eredményeire is, figyelembe véve a Tanács 2012. májusi, a harmadik országoknak nyújtott uniós költségvetés-támogatás jövőbeli megközelítéséről szóló következtetéseit.
4.
A Tanács tudomásul veszi az uniós fejlesztési együttműködés eredményi keretének bevezetése irányában tett lépéseket, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza az eredményekről való rendszeres jelentéstétel szükségességét. A Tanács továbbá felkéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy megfelelő részletességgel készítse jelentéseit a tematikus programokról és az ötvözött támogatási formák segítségével finanszírozott projektekről.
5.
A Tanács üdvözli a 2012. évi jelentésről készült következtetéseiben foglalt ajánlásokra válaszul tett erőfeszítéseket, különösen ami a politikák fejlesztési célú koherenciájának (PCD) fokozottan bizonyítékalapú megközelítését, a koordinációról való jobb jelentési mechanizmust, az átalakulóban lévő országok támogatását, az instabil helyzetben lévők ellenálló képességének javítását, valamint a fejlesztés emberi jogokon alapuló megközelítésének végrehajtásában mutatott előrehaladást illeti. Hangsúlyozza továbbá a civil társadalommal, a helyi hatóságokkal és a magánszférával megvalósuló együttműködésről való jelentéstétel folytatásának fontosságát.
17715/1/13 REV 1
17
HU
2013. december 12. 6.
A Tanács nagyra becsüli a több területet érintő kérdések általános érvényesítéséről szóló jelentési tevékenység fokozására irányuló erőfeszítéseket, és felkéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a jövőben az éves jelentésekben fokozottan összpontosítsanak a nemek közötti egyenlőségre, és adott esetben az elért eredményeket konkrét példákkal is illusztrálják (ilyen lehet például a nemek közötti egyenlőség megteremtésére irányuló cselekvési terv végrehajtása). A Tanács várakozással tekint az »Új megállapodás az instabil államokban való szerepvállalásról« elnevezésű program végrehajtására irányuló erőfeszítésekről beszámoló jelentésekre.
7.
Továbbá, mivel csupán két év maradt a millenniumi fejlesztési cél 2015-ös céldátumáig, a Tanács hangsúlyozza, hogy a 2014-es jelentésben is be kell számolni az ezen erőfeszítésekhez való uniós hozzájárulásról, valamint a 2015 utáni új keret előkészítésére irányuló munkáról.
8.
A Tanács azt is aláhúzza, hogy az éves jelentésben részletesen be kell számolni arról, hogy az elért előrelépés hogyan viszonyul az előirányzotthoz, illetve a meghatározott célokhoz, valamint arról is, hogy az uniós fejlesztési együttműködés mely területeken küzd kihívásokkal. A tanulságok levonása hasznos lehet a fejlesztési segély jövőbeli programozása és végrehajtása szempontjából.
9.
A Tanács szorgalmazza, hogy a Bizottság és az EKSZ – az ez évi jelentés kapcsán elfogadott tanácsi következtetéseket figyelembe véve – továbbra is fejlessze és finomítsa az éves jelentéseket.”
17715/1/13 REV 1
18
HU
2013. december 12. A demokratikus kormányzás uniós támogatása A Tanács az alábbi következtetéseket fogadta el a Bizottságnak „A demokratikus kormányzás uniós támogatásáról: Központban a kormányzási kezdeményezés” című jelentésével kapcsolatban: „1.
A Tanács üdvözli a Bizottság »A demokratikus kormányzás uniós támogatásáról: Központban a kormányzási kezdeményezés« című jelentését1, illetve az Európai Unió afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokra vonatkozó kormányzási kezdeményezésével, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országokra vonatkozó kormányzási támogatási eszközzel kapcsolatos munkájából levont tanulságok ismertetését is.
2.
A Tanács megjegyzi, hogy a partnerországok elkötelezettsége, felelősségvállalása és irányítószerepe kulcsfontosságú a demokratikus kormányzás előmozdításának szempontjából, valamint, hogy ez az ország-szintű felelősségvállalás nemcsak egyedi megközelítés alkalmazását teszi szükségessé, de az összes érintett hazai szereplő (a civil társadalmi szervezetek, a helyi hatóságok, a nemzeti parlamentek, a magánszektor) bevonását is az erősebb demokratikus folyamatok és elszámoltathatósági rendszerek kiépítése érdekében. Az Európai Unió támogatásának egy jogalapú – minden emberi jogot is magában foglaló – megközelítésen, valamint a részvétel, a megkülönböztetés-mentesség, az elszámoltathatóság és az átláthatóság elveinek tiszteletben tartásán kell alapulnia.
3.
A Tanács hangsúlyozza a kormányzási kérdések tekintetében a nemzetközi emberi jogi és kormányzási kereteken alapuló strukturált szakpolitika és politikai párbeszéd fontosságát, az eredmények és a teljesítmény mérését lehetővé tevő, közösen elfogadott egyértelmű és ország-specifikus mérőszámokkal és referenciaértékekkel együtt meghatározott, legmegfelelőbb reformok és támogató intézkedések azonosítása érdekében. A partnerország igényei és az Európai Unió által a kiszámítható finanszírozásra vállalt kötelezettségtől függetlenül a Tanács megjegyzi, hogy az ösztönző-alapú megközelítési elemeket is magában foglaló programozás ösztönző hatással lehet a demokratikus kormányzás fejlődésére és eredményeire, és dinamikusan reagálhat a partnerország elkötelezettségére és előrehaladására az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság területén. A Tanács továbbá megjegyzi, hogy bár a pénzügyi ösztönzők önmagukban nem képesek demokratikus reformok előidézésre, egy ösztönző-alapú megközelítés akkor tud a legjobb hatásfokkal működni, ha az érdemi hatás és eredmények elérése érdekében rendelkezésre áll a források kritikus tömege, illetve ha a költségvetési juttatások a szélesebb uniós szerepvállalási stratégia részét képezik.
4.
Emellett a Tanács hangsúlyozza a regionális és kontinentális kormányzási kezdeményezések, mint az afrikai kormányzási struktúra és az afrikai kölcsönös értékelési mechanizmus fontosságát az erősebb felelősségvállalás, jobb átláthatóság és hatékonyabb elszámoltathatóság szempontjából, és megjegyzi, hogy az afrikai kölcsönös értékelési mechanizmus helyi elfogadottsága nagyban függ a részt vevő afrikai országok által nyújtott politikai és pénzügy támogatástól.
1
10939/13.
17715/1/13 REV 1
19
HU
2013. december 12. 5.
A Tanács hangsúlyozza, hogy jobban ki kellene használni az EU demokratikus átmenetekkel kapcsolatban szerzett átfogó tapasztalatait, többek között a tudás és a tapasztalatcsere további előmozdítása, az emberek közötti kapcsolatok támogatása, illetve – adott esetben – a technikai segítségnyújtás és az ikerintézményi együttműködés világszerte történő alkalmazása révén.
6.
A Tanács a demokratikus kormányzás támogatásával összefüggő kérdések terén az EU és a tagállamok megerősített közös értékelésére szólít fel. Ezen alapulnának az egyedi támogatási csomagok, illetve a további koordináció is, különösen a közös programozási folyamatok, de a politikai és szakpolitikai párbeszédek szélesebb összefüggésében, illetve az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keret és cselekvési terv2 végrehajtásának tekintetében is.
7.
A Tanács meggyőződése, hogy a partnerországok reformkezdeményezési és gyorsítási kedvének ösztönzése érdekében a kormányzás támogatásának a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a nyomon követésre és a referenciaérték-alapú értékelésre, illetve, hogy a nyomon követés hatásfokát javíthatja, ha több érdekelt felet – köztük a civil társadalom képviselőit – is bevonnak a folyamatba.
8.
A Tanács megjegyzi, hogy kiemelt figyelmet igényelnek a kihívást jelentő környezetek, ahol hiányozhat a kormány legitimitása vagy hatásköre és ahol elképzelhető, hogy erősebb partneri viszonyra kell törekedni a nem kormányzati szereplőkkel és helyi hatóságokkal. Kiemelten fontos ez a fajta rugalmasság az instabil és konfliktusokkal terhelt országokban. Az ilyen helyzetekben az instabil államokban való szerepvállalásról szóló új megállapodás elveinek alkalmazása vezethet a befogadó politika és helyi felelősségvállalás előmozdításához.
9.
Előretekintve a Tanács hangsúlyozza, hogy a demokratikus kormányzás támogatása továbbra is prioritás az EU fejlesztési együttműködésében, »A változás programja: az EU fejlesztéspolitikájának hatékonyabbá tétele« című tanácsi következtetésekkel3, illetve »A demokráciának az EU külkapcsolatai keretében való támogatásáról« szóló, 2009. novemberi tanácsi következtetések4 folyamatos végrehajtásával összhangban. A demokratikus kormányzással és jogállamisággal kapcsolatos kérdésekre a 2015 utáni új keretek kialakítására irányuló munka összefüggésében, a szegénység felszámolásának és a fenntartható fejlődés elérésének lényeges előfeltételeként, illetve önmagukban is fontos értékként és célkitűzésként figyelembe véve kell válaszolni.
10.
A Tanács felkéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy rendszeresen tekintsék át, és 2015-ig készítsenek jelentést arról, hogy miként kerülnek alkalmazásra a fenti elvek a párbeszéd és a fejlesztési segélyek összefüggésében, illetve, hogy miként lehet biztosítani, hogy ezek tükröződjenek a demokratikus kormányzás uniós támogatásának további erősítését szolgáló programozásban és az erre irányuló stratégiai döntéshozás során.”
2 3 4
11855/12. 9369/12. 16081/09.
17715/1/13 REV 1
20
HU
