Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

2013.

Tartalom

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) .....................................................................................3

Bevezetés

3

A település bemutatása

3

Értékeink, küldetésünk

6

Célok

7

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

8

1. Jogszabályi háttér bemutatása ...................................................................................................... 8 2. Stratégiai környezet bemutatása................................................................................................... 9 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége.......................................... 10 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ................................................ 23

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

30

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége.............................................................................................. 32

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

37

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................... 39

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

39

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ........................................................................................................ 41 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ..................................................................... 42 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................................. 43 1. A HEP IT részletei ..................................................................................................................... 43 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .............. 49 3. Megvalósítás .............................................................................................................................. 51 4. Elfogadás módja és dátuma ........................................................................................................ 55

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sajópálfala Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Sajópálfala község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 12 km-re északkeletre fekszik. A települést 1320-ban említik először, akkor még Pálfalva néven. Az Ákos nemzetség birtoka volt, a nemzetség egyik Pál nevű tagjáról kaphatta a nevét. A Rákóczi-szabadságharc után ruszinokkal telepítették be újra a települést. A község büszkesége Görög katolikus templom könnyező Szűz Mária-kegyképpel. Az 1700-as évek elején történt (1717. január 6–február 16.), hogy a falu templomában lévő nagyméretű Mária-kép "izzadott és siránkozott, az az, hogy a' boldogságos Szent Szűznek jobb és bal szemén barna, vagy is sötét színű tseppek láthatók valának, és hogy sem a' tsikorgó hidegben meg nem fagytak, sem a' fűtött kályha mellett egész éjjel lévén meg nem száradtak". A könnyezést a helybeli paróchus vette észre és vezeklésre, bűnbánatra szólította fel híveit. A csodás eseményt a görög katolikus püspökség helytartója jelentette levélben gróf Erdődy Gábor Antal akkori egri püspöknek. Erdődy Gábor Antal püspök az ilyen esetekben szokásos hivatalos vizsgálatot lefolytatta, s elrendelte, hogy a képet hozzák el Egerbe, ahol azt "hasonló több képekkel együtt" őrizet alá helyezte. A vizsgálat során tizenhét tanút hallgattak ki eskü alatt, helybelieket és környékbeli lakosokat. A sajópálfalai tanúk leszármazottai, a Bilasz, Jozefa, Kocur, Viszokay, Csabovszky, Cserni, Popovják, Rácz, Szakács családok tagjai ma is élnek a faluban. A sajópálfalai Mária-kép véres könnyezése egyike volt a 17- 18. század fordulóján több helyen feljegyzett Máriajelenéseknek.

3

1. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén A grafikonon egyértelműen látszik, hogy a lakónépesség száma évről évre csökken. Év

Fő

Változás

2007 2008 2009 2010 2011

812 792 766 750 727

97,5% 96,7% 97,9% 96,9%

2012

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR 2. számú táblázat - Állandó népesség Sajópálfala állandó népesség száma 2011-ben 774 fő. Lakosságának 99%-a magyar. Nem működik a településen roma nemzetiségi önkormányzat, a községben körülbelül 15 fő a roma lakosság száma. 2010-től alakult meg a Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat. A településen a lakónépesség kor szerinti összetételét tekintve, az aktív korúak (18-69 évesek) aránya a legmagasabb, 495 fő (64%). A 60 év felettiek aránya 22,6% százalék, ami szintén számottevő. A lakosság életkor szerinti megoszlását a következő táblázat és diagram mutatja: fő

2011. Állandó népesség száma 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

nők 366

férfiak összesen nők 361 727 50,3% 14 14 42 39 81 51,9% 8 15 23 34,8% 246 249 495 49,7% 28 27 55 50,9% 78 42 120 65%

% férfiak 49,7% 48,1% 65,2% 50,3% 49,1% 35%

Forrás: TeIR

4

3. számú táblázat - Öregedési index A település lakossága elöregedő, egyre kevesebb a 0-14 éves korú állandó lakosok száma. 65 év feletti Év állandó lakosok száma (fő) 2001 98 2008 119 2009 123 2010 123 2011 120 2012 n.a Forrás: TeIR

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 136 97 87 82 81 n.a

Öregedési index (%) 72% 122,7% 141,4% 150% 148,1% n.a.

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások Az utóbbi öt év állandó népességszám változásait az alábbi táblázat mutatja. Látható, hogy az 5 év alatt 28 fővel csökkent elvándorlás következtében a népességszám Sajópálfalán. (Egy ilyen kisközség esetén sajnos ez számottevő.) Nagyváros elszívja a kistelepülések lakóit, mert helyben nincs munka. Év

állandó jellegű odavándorlás

2008

29

32

-3

2009

11

27

-16

2010

15

22

-7

2011

11

13

-2

elvándorlás egyenleg

Forrás: TeIR 5

5. számú táblázat - Természetes szaporodás Sajópálfala követi az országos tendenciákat, (kevés gyermek születik, kitolódott a fiatalok gyermekvállalási ideje, a halálozások száma viszont magasan meghaladja az adott év születési adatait.)

2008

élve születések száma 5

12

természetes szaporodás (fő) -7

2009

4

8

-4

2010

4

8

-4

2011

5

12

-7

2012

n.a.

n.a.

n.a.

Év

halálozások száma

Forrás: TeIR

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Alapvető küldetésünk, hogy az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Sajópálfala Község Önkormányzata még az alábbi küldetést tekinti sajátjának: A múlt történelmi és természeti értékeit megőrizni fontos feladatunk. Ezen túlmenően a változások előidézőiként az utókor számára maradandót alkotni és hátrahagyni szintén lényeges küldetés. Megfelelni a helyi lakosok igényeinek, ugyanakkor világunk változást sürgető kihívásainak is. A település életét felelősen irányítani, gazdasági, társadalmi és környezeti adottságait minél teljesebb mértékben kihasználva fejlődését elősegíteni és a különböző forrásokat felkutatva cselekedni. A település gazdasági növekedését felgyorsítani, a lakosság életkörülményeit javítani, úgy, hogy közben megőrizzük a helyi hagyományokat, szokásokat és értékeket, valamint figyelembe vesszük az esélyegyenlőségi szempontokat, amelyek áthatják a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a település életének alakítása során. A település mindenkié, aki közösségünk életét megőrizni, építeni és jobbá tenni akarja.

6

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Célunk, hogy településünkön érvényesüljön:  a szegregációmentesség;  a diszkriminációmentesség;  a társadalmi integráció;  a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása;  a megkülönböztetés tilalma;  az egyenlő bánásmód betartása;  az emberi méltóság tiszteletben tartása,  a társadalmi szolidaritás. A Program készítése során kiemelt figyelmet fordítunk :  az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre;  az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre;  a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre;  olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 7

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,  a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és  a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)  a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Helyi rendelet alkotásnál és szabályozásnál a releváns célcsoportokra figyelemmel vagyunk. A program elkészítésénél figyelembe vettük továbbá azon alábbi helyi rendeleteket, amelyek a település szociálisan hátrányos helyzetű lakossága problémáinak enyhítésére szolgálnak: Az egyes szociális ellátásokról szóló 6/2004.(V. 26.) rendelet

8

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 6/2004. (V. 26.) önkormányzati rendelet, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulási Megállapodására, valamint támaszkodtunk a település településrendezési tervére, valamint településfejlesztési koncepciójára és vagyongazdálkodási tervére.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulási Megállapodásával és a Kistérségi Esélyegyenlőségi Programmal egyeztetett.

2.3

A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

A releváns adatok rendelkezésre álltak. A helyzetelemzés alapját statisztikai adatok legnagyobb részét az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adatbázisból gyűjtöttük össze. Jelentős segítséget nyújtottak továbbá a releváns adatok összegyűjtéséhez az önkormányzat, valamint az önkormányzat társszervei és intézményei nyilvántartásai és statisztikái.

9

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység egy viszonylag új, azonban manapság egyre gyakrabban emlegetett fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget értik a szakemberek, amikor valaki(k) tartósan a létminimum szintje alatt él(nek), és szinte esélye/ük sincs arra, hogy ebből a helyzetből önerőből kilépjen(ek). A mélyszegénység igen összetett jelenség, amelynek oka többek között a társadalmi és gazdasági hátrányokban, az iskolai végzettség és a foglalkoztatottság beli hiányokban mutatkozik meg, és ezáltal súlyos megélhetési zavarokhoz vezet. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási és táplálkozási körülményekben, valamint az érintett személyek egészségi állapotában (is) jelentkezik A roma lakosság helyzetének vizsgálatát jelentősen befolyásolja, hogy jelenleg Magyarországon hivatalosan az a lakos tekintendő romának, aki magát romának vallja, tekintettel arra, hogy az adatvédelmi törvény értelmében a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó személyes adat különleges személyes adatnak minősül, amelyet –a törvényben meghatározott eseteket kivéve -az érintett írásos beleegyezése nélkül nem lehet nyilvántartani. A beilleszkedni vágyás illetve a cigányokkal szembeni előítéletek miatt azonban Magyarországon ma a roma népesség egy része nem szívesen vállalja roma identitását, éppen ezért számukat megmondani nagyon nehéz vállalkozás. A cigányság területileg egyenetlenül helyezkedik el az országban. A területi eltérések jelentősek mind a teljes lakosságon belüli, mind pedig a cigány népességen belüli arányszámokat tekintve. Az ország több megyéjében a teljes lakossághoz viszonyított arányuk 3 százalék alatt marad, miközben Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében a 15 százalékot közelíti. A területi különbségek legmarkánsabban alacsonyabb területi szinten, a települések szintjén jelentkeznek, egyes településeken, településcsoportokban többségben élnek a cigányok. Bár Sajópálfala B.-A.-Z. Megyében fekszik a romák száma elenyésző. Településünkön a 2011. évi népszámlálás során senki nem vallotta magát romának. Becsléseink alapján a romák száma 15 főre tehető, lakosságszámhoz képest nem számottevő.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen jelenleg a romák száma 15 főre tehető. Nincsenek megbízható, pontos információk, a mélyszegénységben élők száma kb.: 12 fő (önkormányzati forrás).

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A településen a regisztrált munkanélküliek számának változását, valamint a regisztrált munkanélküliek munkavállalási korú lakónépességhez viszonyított arányát az alábbi táblák és diagramok mutatják: 10

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma A nyilvántartott álláskeresők arányát tekintve a férfiak vannak többségben. A lakosság, az utolsó vizsgált évet tekintve, 9,5%-a nyilvántartott álláskereső, mely az országos átlaghoz képest (11,1%) pozitív képet mutat. 15-64 év közötti lakónépesség (fő)

Év 2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR

nő

férfi

összesen

fő 303 266 286 282

fő 295 291 291 291

fő 598 557 577 573

nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő fő 20 19 22 20

férfi

% 6,6% 7,1% 7,7% 7,1%

fő 21 31 36 35

% 7,1% 10,7% 12,4% 12%

összesen fő 41 50 58 55

% 6,8% 5,9% 10,4% 9,5%

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

2008

2009

2010

2011

fő

41

50

58

55

fő % fő %

4 9,8% 6 14,6%

0 0% 13 26%

1 1,7% 13 22,4%

1 1,8% 15 27,3%

fő

3

4

5

7

% fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő %

7,3% 6 16,6% 8 3,8% 8 19,5% 1 2,4% 3 7,3% 2 4,8% 0 0%

8% 6 12% 6 12% 12 24% 6 12% 2 4% 1 2% 0 0%

8,6% 8 13,8% 6 10,3% 9 15,5% 6 10,3% 6 10,3% 4 6,9% 0 0%

12,7% 5 9,1% 6 10,9% 6 10,9% 6 10,9% 6 10,9% 3 5,5% 0 0%

Forrás: TeIR 11

Az adatokból jól látszik, hogy a 21-25 éves korosztályt sújtja leginkább a munkanélküliség .A háttérben összetett okok állnak, de a probléma nemzetközi szinten is fennáll. Hazánkban a gazdasági és a társadalmi átalakulással összefüggésben a 90-es évek elejétől szinte folyamatosan csökkent a fiatalok munkaerő-piaci részvétele. Ennek egyik magyarázata a fiatalok képzésben töltött idejének meghosszabbodása. Az alacsony munkapiaci aktivitáshoz az is hozzájárul, hogy Magyarországon nem igazán elterjedt a tanulás melletti munkavégzés" - ezeket a megállapításokat tette a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján készített munkaerő-piaci helyzetkép. A Nemzeti Munkaügyi Szervezet (ILO) 2012. augusztus 9-én kiadott jelentése szerint a fiatalok háromszor nagyobb valószínűséggel lesznek munkanélküliek, mint a felnőttek, és több mint 75 millió fiatal keres munkát világszerte. Az ILO "megsebzett generációnak" ("scarred generation") nevezi a fiatal munkavállalók kilátástalan helyzetben lévő csoportját, akiket növekvő inaktivitás, munkanélküliség és bizonytalan munkahelyek jellemeznek a fejlett gazdaságokban, a fejlődő országokban pedig a munka melletti elszegényedés jelensége veszélyeztet. A fiatalok munkanélküliségi rátája a szervezet szerint kiugróan magas marad idén is, legalább 2016-ig nem várható csökkenés. A globális munkaerő 12,7 százaléka lesz munkanélküli 2012-ben, ami magasabb a tavalyi évi 12,6 százalékhoz képest - mutat rá az ILO jelentés, hozzátéve, hogy ez az arány még magasabb lenne, ha beszámítanánk azokat is, akik - sokszor a helyzet kilátástalansága miatt - feladják, vagy későbbre halasztják az álláskeresést, és inkább hosszabb ideig maradnak az oktatási rendszerben. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli év

2008 2009 2010 2011 2012.

180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

fő

fő

%

nő

férfi

összesen

nő

férfi

összesen

Nő

férfi

összesen

20 19 22 20 n.a.

21 31 36 35 n.a.

41 50 58 55 n.a.

8 12 17 9 n.a.

6 15 14 14 n.a.

14 27 31 33 n.a.

40% 63,2% 77,3% 45% n.a.

28,6% 48,4% 38,8% 40% n.a.

14,1% 54% 53,4% 60% n.a.

Forrás: TeIR

12

A táblázat alapján megállapítható, hogy a nyilvántartott, regisztrált munkanélküliek aközött a nők nagyobb arányban vannak munkanélküliként nyilvántartva 180 napnál régebben. Ennek több oka is lehet. A nők munkaerő-piaci helyzetére az elmúlt évek tendenciái rányomták bélyegüket. 1990-ben a gazdasági struktúraváltások következtében átalakult munkahelyek miatt sok nő nem kapta vissza korábbi állását, majd a 2008-ban indult gazdasági válság újabb létbizonytalanságot indukált a nők munkaerő-piaci helyzetében. Az elmúlt két évben bár viszonylag nyugodtabb stádiumba értek a piaci mozgások, a kedvezőtlen gazdasági háttér miatt az álláskeresők aránya rendkívül magasra nőtt. A dolgozó magyar nőknek a rugalmatlan munkaidő következtében nagyon kevés idejük van a családi teendők ellátására. 137.000 nőre alig 6700 fő jut, akinek lehetősége lenne részmunkaidőben dolgozni. A teljes munkaidővel szemben a gyermeknevelés, a család és a munkavállalás harmonikus kapcsolatát kedvezőbben támogató részmunkaidő lehetősége rendkívül kismértékű a magyar munkaerőpiacon. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma A pályakezdő fiatalokat vizsgálva a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma között a nők vannak többségben. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését nemcsak a munkalehetőségek száma, hanem a nem megfelelő szakmaválasztás valamint a szakmai tapasztalat hiánya is befolyásolja. A férfiak többsége egy jó szakma kitanulását is előnyben részesíti a felsőoktatás mellett, így a munkát keresők száma elenyészőbb a nőkéhez képest. A cégek sem a pályakezdőket keresik manapság, hanem a fiatal, de már tapasztalattal rendelkezőket, akik már valahol bizonyítottak, ismertek a képességeik, a szükséges (át)képzésük rövidebb ideig tart és költséghatékonyabb. 18-29 évesek száma év

2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

nő

férfi

összesen

nő

Férfi

összesen

fő

fő

fő

fő

%

fő

%

fő

%

77 78 81 80

79 75 75 76

156 153 156 156

3 5 5 4

3,9% 6,4% 6,1% 5%

0 1 4 2

0, % 1,3% 5,3% 2,7%

3 6 9 6

1,9% 3,9% 5,8% 3,8%

13

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az Önkormányzat közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatja az alacsony iskolai végzettségűeket is, mely személyek száma a település összlakosságához viszonyítva nem magas, azonban pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség Ezen tábla kitöltése érdekében nem álltak rendelkezésünkre pontos adatok. Az önkormányzati nyilvántartások alapján az általános iskolát nem végzetek száma elenyésző. A munkavállaló korú lakosság között 2-3 fő nem rendelkezik alapfokú végzettséggel.

Év

15 éves és idősebb lakosság száma összesen

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma

összese n

nő

férfi

összese n

nő

férfi

2001

fő 694

fő 361

fő 333

fő n.a.

fő n.a.

fő n.a.

2011

693

360

333

n.a.

n.a.

n.a.

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen fő n.a. n.a. n.a.

nő

férfi

% n.a.

fő n.a.

% n.a.

fő n.a.

% n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint Az alábbi táblázat alapján jól látható, hogy Sajópálfalán az alacsony iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma elenyésző és az utóbbi években nem is jellemző. A lakosság iskolai végzettségének növekedése nagyobbrészt arra vezethető vissza, hogy a belépő fiatal lakosság képzettebb, mint a kilépő idősebb lakosság, másrészt a mutató emelkedésében valószínűleg gazdasági okok is közrejátszanak, hiszen a munkaerőpiacon nagy valószínűséggel könnyebben talál munkát a képzett munkaerő.

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők 8 általánosnál száma Év 8 általánosnál 8 általános magasabb iskolai összesen alacsonyabb végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 0 7 34 41 0% 17,1% 82,9% 2009 1 7 42 50 2% 14% 84% 2010 2 8 48 58 3,4% 13,8% 82,8% 2011 0 7 48 55 0% 12,7% 87,3% Forrás: TeIR Településünkön nem található általános iskola, felnőttoktatásra sincs lehetőség, így erre vonatkozó információk sem állnak rendelkezésünkre.

14

3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek

év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

fő

Fő

%

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők

középfokú felnőttoktatásban év

résztvevők összesen

szakiskolai

szakközépiskolai gimnáziumi felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők Felnőttoktatásban résztvevők

2009 2010 2011 2012

fő n.a. n.a. n.a. n.a.

fő n.a. n.a. n.a. n.a.

% n.a. n.a. n.a. n.a.

fő n.a. n.a. n.a. n.a.

% n.a. n.a. n.a. n.a.

fő n.a. n.a. n.a. n.a.

% n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: TeIR c) közfoglalkoztatás A magas munkanélküliséget igyekszik enyhíteni a közfoglalkoztatás új rendszere, amelyet a 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hozott létre. A közfoglalkoztatás szervezését településünkön Sajópálfala Község Önkormányzata látja el a Munkaügyi Kirendeltséggel, valamit a Miskolc Kistérség Többcélú Társulásával együttműködve. A mélyszegénységben élők és a településen kis létszámban élő romák foglalkoztatásában jelentős szerepet kapnak a közfoglalkoztatási programok. Ezen csoport igen jelentős részének a közfoglalkoztatás jelenti az egyetlen reális esélyt a munkához való jutásra. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői Sajópálfala község aktív álláskeresői helyben nem találnak munkát. A munkát vállaló lakosság nagy része Miskolcon dolgozik. A településünk szerencsés helyzetben van a megyeszékhely közelségét illetően.

15

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Kis település révén ezt nem tudjuk megoldani, de Miskolci Munkaügyi Kirendeltség szolgálat tájékoztatást ad a lehetőségekről. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége nyújtja a legnagyobb segítséget.

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatás a képesítés hiánya miatt nem lehetséges, de a közfoglalkoztatás keretében erre figyelünk. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön nincs adat arról, hogy a foglalkoztatás terén hátrányos megkülönböztetés lenne.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

aktív

korúak

ellátása,

Az Szt. 25. §-a és 47. §-a alapján a szociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók:  Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély.  Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás.  Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési-szolgáltatás. Fenti ellátási formák célja, hogy a különböző problémák miatt veszélyhelyzetbe kerülő személyek, családok vonatkozásában hozzájáruljon a helyzet megoldásához, az azt kiváltó okok felszámolásához. A fent felsorolt támogatási formák közül a sajópálfalai rászoruló lakosok részére Hivatal részéről lakásfenntartási támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, az Önkormányzat részéről átmeneti segély, míg az illetékes járási hivatal részéről közgyógyellátás, ápolási díj, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kerülhet megállapításra.

16

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Az álláskeresési segélyben részesülők létszámát vizsgálva megállapítható, hogy az évek során számottevő változás nem figyelhető meg. év

15-64 év közötti lakónépesség száma

segélyben részesülők fő

segélyben részesülők %

598 584 577 547 n.a.

13 15 14 14 n.a.

2,2% 2,6% 2,4% 2,5% n.a.

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma Az álláskeresési járadékra jogosultak számának tekintetében nem állt rendelkezésünkre forrás.

év

nyilvántartott álláskeresők száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR

álláskeresési járadékra jogosultak

fő

fő

%

41 50 58 55 n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

-

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

rendszeres Azoknak a száma, Foglalkoztatást szociális akik 30 nap helyettesítő támogatás segélyben munkaviszonyt (álláskeresési támogatás) részesülők Év nem tudtak igazolni és az FHT 15-64 munkanélküliek jogosultságtól fő évesek %fő %-ában elesett ában 2008 6 1 8 0 19,5% 2009 2 0,3 6 0 12% 2010 0 0 11 0 19% 2011 0 0 14 0 25,5% 2012 0 0 16 0 30% Forrás: TeIR, Önkormányzati

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 0 0 0 0 1

17

Az alábbi táblázat szerint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma évrőlévre nő. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás elemzésénél abból célszerű kiindulni, hogy az Szt. 2009. január 1. napjától egy teljesen új ellátási típust, az aktív korúak ellátását vezette be. Az aktív korúak ellátása - a törvény célja szerint - a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – a rendszeres szociális segélyre jogosultak kivételével - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást évente felül kell vizsgálni, és a jogosult személynek felülvizsgálatkor a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben legalább 30 nap munkaviszonyt kell igazolnia. Önkormányzatunk a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletében az aktív korú ellátásra való jogosultság egyéb feltételeként előírja a rendezett lakókörnyezetre vonatkozó követelményt. A tapasztalatok bizonyítják, hogy az ellátást kérők eleget tesznek a követelményeknek, nem fordul elő, hogy ennek hiánya miatt kerülne sor az ellátási forma megvonására. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításához szükséges 30 napos munkaviszonyt számos érintett a közfoglalkoztatás eredményeképp tudja igazolni, ezért látható, hogy a közfoglalkoztatási rendszer működtetése nélkül még több család kerülne létfenntartást veszélyeztető helyzetbe.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 18

3.4.1. számú táblázat – Lakásállomány Sajópálfalán szegregált lakókörnyezetben élő lakos nincs. A közüzemi szolgáltatások(vezetékes víz, villany, gáz, csatorna) majdnem minden lakásban elérhetők. Illegális szemétlerakó, dögkút nincs a településen.

db

összes lakásállomány

év

bérlakás állomány ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

szociális lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások száma

2008 282

-

0

-

0

-

0

-

2009 284

-

0

-

0

-

0

-

2010 284

-

0

-

0

-

0

-

2011 283

-

0

-

0

-

0

-

2012 285

-

0

-

0

-

0

-

Forrás: TeIR a) bérlakás-állomány Nem releváns. b) szociális lakhatás Önkormányzatunk bérbe adható lakással nem rendelkezik c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások A szociálisan rászorulók esetében kiterjedt támogatási rendszer működik, amely több elemből tevődik össze. A lakhatást segítő támogatási forma egyik legjelentősebb eleme a normatív lakásfenntartási támogatás, amelyben településünkön az elemzett időszakban (2008-2012) évente átlagban 10 fő részesült. f)eladósodottság Nem releváns. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Lakott külterületen élők száma 4 fő, a teljes közműellátottság biztosítva van számukra is.

19

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző az áram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A támogatásban részesülők száma évről-évre nő.

Év

lakásfenntartási Adósságcsökkentési támogatásban támogatásban részesítettek részesülők száma száma

2008

2

0

2009

5

0

2010

10

0

2011

18

0

2012

17

0

Forrás: TeIR, Önkormányzati

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Sajópálfala községben telep/szegregátum nincs. a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői Nem releváns. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői Nem releváns. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Nem releváns.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Településünkön a települési önkormányzati feladatok tekintetében az egészségügyi alapellátás biztosított. Heti két alkalommal jár ki a háziorvos és a fogorvos is hetente kétszer rendel. A gyógyszertár szintén heti két alkalommal tart nyitva a háziorvosi rendelés időpontjában. A védőnői ellátás Arnóttal közös. Szakrendelés Miskolcon érhető el. Nem biztosítottak az életminőség javítását és az egészségfejlesztést szolgáló intézkedések, a család és nővédelmi gondozás (családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása), és az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása, amely azonban szintén elérhető a közeli megyeszékhelyen. 20

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Településünkön 1 fő háziorvos hetente két alkalommal rendel. Külön gyermekorvos nem rendel Sajópálfalán.

év

Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

Házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

2008

1

0

0

0 0 0 0

0 0 0 0

2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 Forrás: TeIR, Önkormányzati

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A közgyógyellátásban részesülők száma 2012-ben 22 fő volt, mely az előző évekhez képest, ilyen kis településnél számottevő növekedést jelent. Ez a tendencia magyarázható azzal, hogy a település lakosság elöregedő, így egyre többen szorulnak rá ezen támogatási formára.

év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

20

2009

22

2010

19

2011 15 2012 22 Forrás: TeIR, Önkormányzati 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjban részesültek száma évről-évre növekszik, mely szintén magyarázható azzal, hogy a falu lakossága elöregedő.

év

ápolási díjban részesítettek száma

2008

2

2009

3

2010

5

2011 5 2012 7 Forrás: TeIR, Önkormányzati 21

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Egészségnap keretében helyi szűrővizsgálatok, tüdőszűrő, védőnői szűrések biztosítottak. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A kijelölt megyei kórház. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Közétkeztetés településünkön nincs Az óvodások részére közeli település, Felsőzsolcáról, érkezik az étel. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A településen többféle sportolási lehetőség van. A hivatal tornatermében több ping pong asztal várja a sportolni vágyókat, illetve a sportpályán labdarúgásra és röplabdázásra van lehetősége. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás keretében megoldott. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A szolgáltatások nyújtásakor hátrányos megkülönböztetés, az egyenlőbánásmód követelményének megsértése nem fordult elő. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A rászorultak részére önkormányzatunk igyekszik biztosítani a természetbeni juttatást. Idén januárban szociális tűzifa került kiosztásra.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Minden évben megrendezésre kerülő ünnepségeken (idősek napja, tanév végi hálaadás a gyerekek részére, sport nap) aktívan részt vesznek. A lakosság túlnyomó többsége Görög katolikus vallású. Egy év során két alkalommal kerül megrendezésre búcsú. A templom búcsú mellett Mária Kegykép búcsúja tiszteletére is összegyűlnek. Ezen alkalommal több autóbusszal zarándokok is érkeznek községünkbe. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A községben nem fordult elő etnikai konfliktus. A lakók zavartalanul élnek a településen. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Az Önkormányzat évente több alkalommal szervez karitatív szervezetekkel együttműködve adományozást. Magyar Karitász által szervezett EU élelmiszer segély program, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével valósult meg.

3.8

A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

Roma Nemzetiségi Önkormányzat nincs a településen, hiszen a romák száma elenyésző.

22

3.9

Következtetések: meghatározása.

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémá(k) A pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének nehézsége

fejlesztési lehetőség(ek) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete E fejezet leírásakor elsőként áttekintjük a gyermekek helyzetének elemzéséhez kapcsolódó definíciókat és szabályozást. Veszélyeztetettség: olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított –magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés. Sajópálfalán védelembe vett kiskorúak száma az utóbbi években 0. A veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma évről-évre csökkenő tendenciát mutat. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Sajópálfalán védelembe vett kiskorúak száma az utóbbi években 0. A veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma évről-évre csökkenő tendenciát mutat.

Év

védelembe vett 18 év alattiak száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR,

1 1 1 0 0

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

0 0 0 1 0

22 11 7 6 n.a.

23

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma az utóbbi években másfélszeresére nőtt. Ha az adatokat összevetjük a település gyermek létszámával, megállapíthatjuk, hogy a gyermekek nagy száma él olyan családban, ahol az egy főre eső havi jövedelem nem haladta meg a nyugdíj minimum 130%-át, egyedülálló szülő, tartós beteg vagy súlyos fogyatékos gyermek, valamint nagykorúvá vált gyermek esetén a nyugdíj minimum 140%-át, és a család vagyonnal sem rendelkezik Ebből tartósan beteg év fogyatékos gyermekek száma 2008 32 n.a. 2009 48 n.a. 2010 53 n.a. 2011 49 n.a. 2012 50 n.a. Forrás: TeIR, Önkormányzati Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 0 0 0 0 0

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma -

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 0 0 0 0 0

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Óvodáztatási támogatásban csupán 1 fő részesült az elmúlt években. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás gyermekek térítésmentesen vehetik igénybe az étkeztetést. 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma Településünkön nem működik általános iskola, így ezzel kapcsolatos adataink nincsenek.

Tanév

Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

2008/2009 18 2009/2010 16 2010/2011 16 2011/2012 13 2012/2013 12 Forrás: Önkormányzati

Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma

Óvodáztatási támogatásban részesülők száma

Nyári étkeztetésben részesülők száma

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

0 0 0 2 1

0 0 0 0 0

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Sajópálfalán nem él magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek.

24

4.2

Szegregált, telepszerű esélyegyenlősége

lakókörnyezetben

élő

gyermekek

helyzete,

Nem releváns, Sajópálfalán nincs szegregált, telepszerű lakókörnyezet.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői 1 fő védőnő (Arnót Község Önkormányzatával közösen foglalkoztatott) látja el a gyermekek egészségügyi ellátásával kapcsolatos feladatokat. Betöltetlen házi illetve védőnői státusz nincs. 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

Év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012

1 1 1 1 1

18 16 20 17 n.a.

Forrás: Önkormányzati 4.3.3. Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Sajópálfalán 2013. szeptember 1-jével megnyitotta kapuit a Sajópálfalai Vackor Egységes Óvoda - Bölcsőde, 5 fő bölcsődés korú gyermeket tudnak fogadni.

Év

Bölcsődék száma

Bölcsődébe beírt gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013

0 0 0 0 0 1

0 0 0 0 0 5

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) 0 0 0 0 0 3

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma 0 0 0 0 0 5

Forrás: Önkormányzati

25

4.3.4. Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Nincs családi napközi a településünkön.

év

Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

Családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

Családi napközeiben gondozott gyermekek száma

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

Forrás: Önkormányzati b) gyermekorvosi ellátás jellemzői Házi gyermekorvosi ellátás nem biztosított. Háziorvos látja el a gyermekek is. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Miskolci GYEK-ben kapnak segítséget a szülők ilyen irányú kérelmükre. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgálat működését elsősorban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény határozza meg. E jogszabályban foglaltak szerint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődéséhez, a jólétét biztosító családban történő nevelkedéséhez. A gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy ehhez segítséget kapjanak. Ezt követően személyes segítség a gyermekek védelmének rendszerén keresztül, a gyermekjóléti szolgáltatások keretén belül biztosítható számára. A fenti törvény továbbá kimondja, hogy a gyermekjóléti szolgálat feladata: a családban nevelkedő gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, védelembe vétellel kapcsolatos feladatok, javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására, családjából kiemelt gyermek saját családjába történő visszaillesztése, helyettes szülői hálózat működtetése. Gyermekvédelmi feladatokat közös ellátásban, társulási formában működtetjük Felsőzsolca Város Önkormányzatával. e) gyermekvédelem A jogosult gyermek számára a gyámhatóság az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek szám növekvő tendenciát mutat, mely magyarázható azzal, hogy a kisgyermekes anyák a munkaerőpiacra nehezen tudnak visszajutni. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál hozzáférhető azon krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások köre, amelyek a gyermekek veszélyeztetettsége esetén igénybe vehetőek, például anya-gyermek otthonok, családok átmeneti otthonának elérhetőségei. Helyben fellépő krízishelyzet esetén a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szakemberei intézkednek a szükséges intézkedésekről. Lelki segítségnyújtásban pedig a település lelkipásztora támaszt nyújt.

26

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Labdarúgó pályás sporttelep, sportköri és szabadidős használata folyamatosan biztosított, valamint az polgármesteri hivatal tornatermében ping-pong asztalok kerültek elhelyezésre, mely várja a sportolni vágyókat. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az óvodások gyermekétkeztetése a Felsőzsolcai Központi együttműködve valósul meg. Az óvodások közel 70% ingyen kapja.

Gyermekkonyhával

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nem releváns. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Óvodáztatási támogatással segítjük az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező kisgyermekes szülőket.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló (Nkntv. 4. §-ának 13. pontja) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra,képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt,illetve amelyhez közvetve – így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján – hozzájárul. Az Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel kapcsolatban, így különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

27

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai Településünkön egy óvoda működik Sajópálfalai Napközi Otthonos Óvoda, amely 2013. szeptember 1-jétől Sajópálfalai Vackor Egységes Óvoda - Bölcsődeként működik tovább, ezzel segítve bölcsődés korú kisgyermekes családosokat, hisz így a szülők hamarabb vissza tudnak menni munkahelyükre, vagy munkát kereshetnek. ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

Az óvoda telephelyeinek száma

1

Hány településről járnak be a gyermekek

2

Óvodai férőhelyek száma

25

Óvodai csoportok száma

1 6:00 – 17:00

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

5 hét

A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek

Fő Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

2

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

1

0

Gyógypedagógusok létszáma

0

0

Dajka/gondozónő

1

0

Kisegítő személyzet Forrás: Önkormányzati

1

0

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai A táblázatot és a grafikonon jól látszik, hogy a településen élő gyermekek száma csökken.

Év

3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladat- óvodába beírt ellátási helyek gyermekek száma száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008

18

1

25

1

18

0

2009

16

1

25

1

16

0

2010

16

1

25

1

16

0

2011

13

1

25

1

13

0

2012

12

1

25

1

12

0

Forrás: TeIR, Önkormányzati

28

4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele Az alábbi táblázat szerint az óvodás gyermekek majdnem 70% hátrányos helyzetű.

2012-2013. év

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: Önkormányzati

3 éves

4 éves

5 éves

6 éves

7 éves

Összesen

0

3

3

5

1

12

0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

0

2

1

4

1

8

0

0

0

1

0

1

A következő 3 tábla kitöltésére adatokkal nem rendelkezünk, mivel Sajópálfala községben nem működik általános iskola. A szülők gyermekeiket a szomszédos településekre, illetve Miskolcra íratják iskolába

29

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

év

Általános iskola 5-8 évfolyam on tanulók száma

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

fő 2010/2011 n.a. 2011/2012 n.a. 2012/2013 n.a. Forrás: Forrás: TeIR, Önkormányzati

általános napközis tanulók iskolások száma száma

fő n.a. n.a. n.a.

fő n.a. n.a. n.a.

fő n.a. n.a. n.a.

% n.a. n.a. n.a.

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

év

év

általános iskolai osztályok

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

általános iskolai feladatellátási helyek száma

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen

db

2010/2011

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2011/2012

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2012/2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, Önkormányzati 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

év

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / %

2010/2011

n.a.

2011/2012

n.a.

2012/2013

n.a.

Forrás: TeIR, Önkormányzati

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az óvoda jogszabályi előírások betartása mellett, a feladatellátást biztosítja. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 30

Nem biztosított a gyógypedagógus. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Nem releváns. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Nem állnak adatok rendelkezésre. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nem releváns.

4.5

Következtetések: meghatározása.

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Sok a hátrányos helyzetű gyermekek száma

fejlesztési lehetőségek Oktatási, képzési támogatások, felzárkóztató képzések, a szülők hatékony munkaerőpiaciintegrációjának elősegítése érdekében.

31

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A település népességének nemek szerinti összetételére évek óta a nők többségi jelenléte figyelhető meg. A népesség nemek szerinti megoszlását az életkor függvényében vizsgálva helyi szinten is kimutatható, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Jelentős a településen az egyedül álló, idősebb női korosztály létszáma.

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: Az Alaptörvény XV. Cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében.a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv,a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmódelvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról,a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget,a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni.

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Településünkön a férfi munkanélküliek száma nagyobb, mint a nőké. Sajópálfalán sok az egyedülálló munkavállalási korú férfi, aki ugyan jó szakmával rendelkezik, ennek ellenére sem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, melynek hátterében sok esetben az alkohol áll.

év

Munkavállalási korúak száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

295 266 286 282 n.a.

303 291 291 291 n.a.

274 235 250 247 n.a.

283 272 269 271 n.a.

21 31 36 35 n.a.

20 19 22 20 n.a.

32

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A munkanélküli nők százalékos aránya alacsonyabb a munkanélküli férfiakénál. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Családsegítő szolgálat foglalkoztatást segítő programokat szervez. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Közfoglalkoztatásban való részvétellel segítjük az alacsony iskolai végzettségű nők megélhetését. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Bérkülönbség nem ismert.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Családi napközi, házi gyermekfelügyelet nincs a településen. 2013. szeptember 1. napjától egységes óvoda-bölcsőde létesült településünkön, így a munkaerő-piacra visszatérő nőknek lesz lehetőségük három év alatti gyermekük helyben történő elhelyezésére. Az óvodai férőhelyek száma 25, s az elmúlt években helyhiány miatt elutasított gyerek nem volt.

33

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Településünkön folyamatosan nő a várandós anyák száma, ami egyrészt annak köszönhető, hogy jelentős azon fiatal párok száma, akik családot alapítanak. Vonzó a családot alapító fiatalok számára a település adta körülmények, csendes nyugodt, biztonságos környezet. 5.3.1 számú táblázat Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnőhálózat főtevékenységi körébe tartozik. A szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anyákra és gyermekekre fokozott figyelmet fordít. A leendő édesanyák számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadása megkezdődik már várandós korban. A védőnő maximálisan ellátja feladatát, és már a fiatal párokkal elbeszélget, a családalapításról, gyermekek vállalásáról. Foglalkozik a várandós anyukákkal, segíti őket felkészíteni az anyaságra. A felkészítés egyéni beszélgetések, látogatások alkalmával történik, kezdve a születéstől, a szoptatástól a tápláláson, gyermeknevelésen át.

2008

1

19

átlagos gyermekszám védőnőnként 19

2009

1

16

16

2010

1

20

20

2011

1

17

17

2012 1 Forrás: TeIR

n.a.

n.a.

év

védőnők 0-3 év közötti száma gyermekek száma

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. Tv és a büntető törvénykönyv tartalmazza. A családon belüli erőszakról nincs önálló tényállás, a párkapcsolati erőszakra jelenleg a Büntető törvénykönyv különböző tényállásai vonatkoznak, ld. Testi sértés, zaklatás, távoltartás. A nők elleni erőszak különböző formáira, vagy ugyanezeknek nem a párkapcsolaton belül megnyilvánuló formáira (pl. szexuális jellegű visszaélések) is a Büntető törvénykönyv releváns paragrafusai vonatkoznak. A zaklatás, szexuális vagy családon belüli erőszak miatt történt rendőrségi feljelentések száma alulmarad a tényleges esetek számától. A bántalmazott nők a rendőrség mellett a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattól kérhetnek tájékoztatást, segítséget. Tájékozódhatnak arról, hogy hová fordulhatnak segítségért, hol működnek anya-gyermek otthonok, mik a felvétel feltételei. Ebben az intézményben plakátokon, felhívásokban tájékoztatják a nőket jogaikról, az elérhető segítségről. A mindennapi életből vannak információk arra vonatkozóan, hogy a nőket erőszak éri településünkön, az erre vonatkozó kimutatások azonban nem állnak rendelkezésre, ugyanis a rendőrség más szempontok szerint rendszerezi a bűncselekményeket. Ettől függetlenül azonban nem jelenthetjük ki, hogy nem követnek el a nők ellen erőszakot. A tapasztalatok szerint a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen, az erőszak jelentős része a családban marad. A családsegítő szolgálat munkatársai 2 esetről tudnak. 34

5.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Megyei szinten biztosított Miskolcon

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Az Önkormányzatunknál 5 fős képviselő-testületből 4 fő férfi, 1 fő az alpolgármester nő. A közéletben a férfiak aktivitása magasabb, mint a nőké. Ugyanakkor az intézmények vezetői nők, a közszférában dolgozók többsége nő. A hivatali dolgozók több mint 70%-a nő. Hátrányos megkülönböztetés a nemre tekintettel sosem fordult még elő, ilyen jellegű panasz nem érkezett.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Nincsenek olyan jellegű társadalmi problémák, amelyek kizárólag a nőket érintik, a felmerülő problémák a település valamennyi lakosát arányosan érintik. (munkanélküliség). A gyermekvállalás utáni munkavégzés nehezített számukra.

5.8

Következtetések: meghatározása.

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Kisgyermekes munkahelyekről

anyák

kiszorulása

fejlesztési lehetőségek a Kisgyermekes anyák elhelyezkedésének segítése

35

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorú népesség nemek közötti megoszlása igen érdekes jelenséget mutat. Ez a jelenség az egész országban megfigyelhető, és a nők hosszabb élettartamára vezethető vissza. Az időskorúak helyzetét jelentősen befolyásolja a családi állapotuk, amely alapján megfigyelhető, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. Településünkön az egyedül élő idősek aránya igen magas. Az idős emberek nagy része magányosnak érzi magát, hiszen sokszor egyedül marad, unatkozik, e kettő által izolálódik, amely a szellemi és fizikai aktivitás hanyatlásához vezet, így önellátási képessége beszűkül, elesettség érzete folyamatosan erősödik.

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A település lakosságának életkor szerinti megoszlásában az idősek növekvő aránya tűnik ki. Településünkön a természetes fogyás-szaporodás tükrében természetes fogyást figyelhettünk meg, amely veszélyezteti a településtársadalmi korosztályi egyensúlyát. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

év

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma

2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR

97 96 99 97

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma

összes nyugdíjas

146 144 142 135

243 240 241 231

36

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Településünkön a 61 év feletti regisztrált munkanélküli nem él. Tapasztalataink szerint az egészséges nyugdíjasok szívesen végeznének valamilyen mezőgazdasági tevékenységet, a többlettermést pedig a miskolci piacon árusítják, ezzel is könnyítve a megélhetésüket. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyugdíjas kort elért idősek többnyire nem kívánnak dolgozni nyugdíjuk mellett, melynek egyik fontos oka, hogy belátják mennyire fontos a fiatalok számára a munkahelyek átadása. Helyben tanulmányok folytatására nincs lehetőség, foglalkoztatásukat támogató egyéb programok nem állnak rendelkezésre. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A diszkrimináció felmérése rendkívül nehéz. Éppen ezért csak következtethetünk annak létezésére. Szakirodalmi háttér támasztja alá, hogy az idősebb korosztály sokkal jobban kiszolgáltatott a munkaerő-piaci diszkriminációnak, tehát nehezebben helyezkednek el, és a munkahelyi leépítések is előbb érik el őket. Az 55 év feletti lakosság munkanélkülisége ugyan településünkön nem magas, országosan viszont számottevő, de nem tekinthetjük diszkriminációnak a kialakult állapotot, ugyanis olyan mértékű a munkanélküliség, hogy valamennyi érintett személy foglalkoztatása nem megoldható. A közfoglalkoztatás keretén belül az 55 év felettiek foglalkoztatása is megoldott, ezenkívül nem tapasztalható sem az egyéb intézményekben sem a vállalkozói szektorban az 55 év felettiek hátrányos megkülönböztetése. Az életkor nem zárja ki a foglalkoztatásból a lakosokat.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A közszolgáltatások info-kommunikációs akadálymentesítése csak részben megoldott. Az önkormányzat saját honlapot üzemeltet, ahol a települést érintő friss hírek, információk is elérhetők. A honlapon letölthetők az ügyintézéshez szükséges dokumentumok. Az idősek informatikai jártasságáról nem készültfelmérés, így nem rendelkezünk pontos adatokkal arról, hogy az idősebb korosztály mennyire képes kihasználni ezeket a lehetőségeket. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma Településünkön az idősek aránya magas, azonban a nappali ellátásban részesülők száma az utóbbi években 0. év

64 év feletti lakosság száma fő

105 123 130 131 145 Forrás: Önkormányzati 2008 2009 2010 2011 2012

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő % 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 37

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma Az időskorúak járadékára megállapító igény az utóbbi jó néhány évben nem jelentkezett. Tehát elmondható, hogy nincs olyan 62 évnél idősebb, a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személy.

év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Önkormányzati

0 0 0 0 0

a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Általánosságban leszögezhető, hogy az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások a településminden lakója részére, így az időskorúak részére is biztosított. Az idősek legfőképpen időseket érintő tevékenységek a házi segítségnyújtásra terjed ki.: A házi segítségnyújtás keretében a napi 4 órát meg nem haladó gondozási szükséglettel rendelkező igénybe vevő részére saját lakókörnyezetében biztosítják az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Így a házigondozó feladata az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzése, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködés. A házi segítségnyújtást a 2012. évben 8 fő vette igénybe. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Karácsony előtt napokban hagyománnyá vált az „idősek karácsonya” est megszervezése. Az idős lakosságnak tetsző, színes műsorok kerülnek megrendezésre. Valamint közös kirándulások, búcsúhelyekre való zarándokolások helyben szerveződnek. c) idősek informatikai jártassága Erre vonatkozó információ nem áll rendelkezésre Az önkormányzat géptermében van lehetőség számítógépes hozzáférésre, internet használatra, ezért aki jártas a számítógép kezelésben, de nincs számítógépe, illetve internet hozzáférése, itt bővítheti tudását.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az időskorúak egyre gyakrabban válnak bűncselekmény áldozatává. Hogy ez ne történhessen meg a Családsegítő szolgálat tájékoztató-, önvédelmi órát tartott.

38

6.5

Következtetések: meghatározása.

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Az idősek aktivitását, közösségi életét célzó Sok az idős magányos egyedülálló (65 év feletti) ember településünkön programok szervezése. 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékos emberek a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjai közé tartoznak, hiszen a fogyatékos személyek jelentős részének helyzetét nem csupán saját egészségi állapota, hanem a társadalmi előítéletek, valamint az akadálymentesség hiánya is jelentősen nehezíti. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint több mint 561ezer fogyatékossággal élőember él Magyarországon, vagyis a fogyatékkal élők a népesség több mint 5,6 %-át teszik ki.

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Településünkön a fogyatékkal élőkre vonatkozóan sajnálatos módon nem állnak rendelkezésre olyan mérhető statisztikai adatok, amelyek alapján reális képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A csoport esélyegyenlőségének megteremtése érdekében a jövőben szükségesnek látjuk egy olyan átfogó felmérés elvégzése, amelyből kitűnik a településen fogyatékossággal élő személyek száma, jellemzői, problémái. Ezt követően feladatunk olyan környezet működtetése, hogy a fogyatékossággal élő személyek is egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi élet valamennyi területén. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

A fogyatékkal élők száma a háziorvos adatai szerint elenyésző a lakosságszámhoz viszonyítva. (3fő)

év 2008 2009 2010 2011 2012

megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek szociális személyek ellátásaiban ellátásaiban részesülők száma részesülők száma n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Forrás: Önkormányzati

39

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

Nappali ellátásban településünkön egyetlen fő sem részesül sem önkormányzati-, sem egyházi, sem civil fenntartású intézményben. Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

2008 2009 2010 2011 2012

önkormányzati fenntartású intézményben 0 0 0 0 0

egyházi fenntartású intézményben 0 0 0 0 0

civil fenntartású intézményben 0 0 0 0 0

Forrás: Önkormányzati b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem kaptunk visszajelzést, hogy megkülönböztetés lett volna a foglalkoztatás területén. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A Családsegítő szolgálata figyelemmel kíséri. Szükség esetén biztosított a házi segítségnyújtás.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Ez évig közlekedési támogatásban részesültek azok a mozgásukban korlátozott személyek, akik a tömegközlekedési eszközök igénybevételére képtelenek. 2013 februárjától ez a fajta támogatási forma megszűnt. A szerzési támogatás biztosítja még, hogy a jogosultak gépjárművüket átalakíthassák, illetve új gépjárművet vásárolhassanak maguknak, közlekedésük javítása érdekében. Ezt a támogatási formát azonban ez idáig senki nem vette igénybe.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás akadálymentesített környezet biztosításával történik. Az Önkormányzat tulajdonában lévő járdák, zöldterületek, felújítása során gondoskodunk a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az a polgármesteri hivatal részlegesen akadálymentes. Kaputelefonnal biztosítjuk a rászorulók ügyintézését. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A polgármesteri hivatal részlegesen akadálymentesített. A kulturális és sport programok között igyekszünk szervezni olyan rendezvényeket, mely az egészség megőrzésére, a prevencióra irányul.

40

c) munkahelyek akadálymentesítettsége A polgármesteri hivatal részlegesen akadálymentes. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Az újonnan épülő közlekedési utak, járdák kialakításánál erre figyelemmel vagyunk. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Községünkben a speciális közlekedési megoldások nem relevánsak, fogyatékosok nappali intézménye nincs a településen, a szomszédos községben Sajósenyén található a Fészek Református Egészségügyi Otthon, ahol 50 értelmi fogyatékos férfi gondozására van lehetőség. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Nem reveláns.

7.4

Következtetések: meghatározása

problémák

beazonosítása,

fejlesztési

lehetőségek

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Adathiány az érintettekről

fejlesztési lehetőségek Nyilvántartásuk felvezetése nélkülözhetetlen.

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése A civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak, a lakosság nagy számban vesz részt azok programjain. A civil szervezetek az alábbi területeken fejtik ki tevékenységüket: - Sajópálfala Község Tanköteles Gyermekeiért Közalapítvány - A Sajó és Tisza menti Emberekért Közhasznú Alapítvány: Az alapítvány öt éve működik, és azért jött létre, hogy segítse a közösség életét. Az egyház és a falu életében is szerepet játszik. Számos programban jelen van és anyagi támogatást is nyújt. Rendszerint támogatja a gyermek és sportrendezvényeket. Jelen van a nyugdíjasok életében, segíti mindennapjaikat, támogatást nyújt a gyógyszerek beszerzéséhez. A szegények és rászorulók tűzifa akcióban vehetnek részt. Szükség esetén adománygyűjtést szervez, és a rászoruló családoknak eljuttatja. Támogatásával anyagi hátteret biztosít a falu és egyházi rendezvényeken. Bárminemű „akciót” szívesen fogad, és lehetőségéhez mérten igyekszik segítséget nyújtani. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A településen együttműködik az Önkormányzat, a Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, a Görög Katolikus Egyház és a civil szervezetek. A községi rendezvényeket, így falunap, falukarácsony, közösen szervezik és bonyolítják. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az Önkormányzat érdekelt egy volt kistérségi és öt jogi személyiségű társulásban, valamint testvér települési kapcsolatot tart fenn Császlóc és Csíkpálfalva településekkel.

41

d) a nemzetiségi tevékenysége

önkormányzatok

célcsoportokkal

kapcsolatos

esélyegyenlőségi

Az érintett célcsoportok vonatkozásában nincs kimutatható tevékenységük. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetek működési területei: - oktatási intézmény tanulóinak támogatása, - gyermek- és ifjúságfejlesztés, - szociális, - kulturális, - természetvédelmi, - fogyatékkal élők védelme, támogatása, - ismeretterjesztő, - sport, - érdekképviselet, - településvédelem f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nem reveláns.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A HEP sablon munkaanyag elkészítése, illetve a következtetések levonásának áttekintése közösen. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása A kész HEP az elfogadást követően feltöltésre kerül a település honlapjára (www.sajopalfala.hu), ahol a lakosság számára észrevételi lehetőséget biztosítunk. Továbbá a Program kinyomtatott formában megtekinthető Önkormányzat épületében.

42

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei Jövőképünk Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők ne jelenjenek meg településünkön. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek részére a települési átlag életszínvonalához való felzárkózását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek közötti életszínvonal különbség csökkenésére. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők közszolgáltatásokhoz, középületekhez, információhoz való hozzáférés megkönnyítésére. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport

Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek

Nők

Idősek Fogyatékkal élők

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

A pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének nehézsége

A foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása

Sok a hátrányos helyzetű gyermekek száma

Oktatási, képzési támogatások, felzárkóztató képzések, a szülők hatékonymunkaerőpiaciintegrációjának elősegítése érdekében.

Kisgyermekes anyák kiszorulása a munkahelyekről

Kisgyermekes anyák elhelyezkedésének segítése

Sok az idős magányos egyedülálló (65 év feletti) ember településünkön

Az idősek aktivitását, közösségi életét célzó programok szervezése.

Adathiány az érintettekről

Nyilvántartás felvezetése az érintettekről

Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont ak és partnerek – kiemelve a felelőst

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

A pályakezdők foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása

Munkaügyi Kirendeltség Felelős: Polgármeseter

Gyermekek

Oktatási, képzési támogatások, felzárkóztató képzések, a szülők hatékony munkaerőpiaciintegrációjának elősegítése érdekében.

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Nők

Kisgyermekes anyák elhelyezkedésének segítése

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Felelős: Polgármester

Az idősek aktivitását, közösségi életét célzó programok szervezése.

Könyvtár vezetője

Idősek Fogyatékkal élők

Nyilvántartásuk felvezetése

Háziorvos

43

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

A pályakezdők foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása A pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének nehézsége

Növekedjen a pályakezdők elhelyezkedési aránya

1. A tapasztalattal nem rendelkező fiatalok számára közfoglalkozás keretében gyakorlati lehetőséget biztosítunk. 2. Pályázat benyújtása a TÁMOP program keretében képzésre, átképzésre.

Résztvevők és felelős

Pályakezdő fiatalok, Polgármester

Partnerek

Munkaügyi Kirendeltség, Önkormányzat

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Folyamatos 2014. 12. 31-ig.

A pályakezdő fiatalok foglalkoztatottságának növekedése

Folyamatos kapcsolattartás a Munkaügyi Kirendeltséggel.

Pénzügyi erőforrás a pályázatok önerejéhez.

44

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Oktatási, képzési támogatások, felzárkóztató képzések, a szülők hatékony munkaerő-piaciintegrációjának elősegítése érdekében. Sok a hátrányos helyzetű gyermekek száma.

Növekedjen a gyermekek életszínvonala

Oktatási, képzési támogatások, felzárkóztató képzések, a szülők hatékony munkaerő-piaciintegrációjának elősegítése Szülők, Polgármester Munkaügyi Kirendeltség, Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársai, Önkormányzat Folyamatos 2015. 09. 01.

Emelkedő életszínvonalú családok/ gyermekek száma

Folyamatos kapcsolattartás a Munkaügyi Kirendeltséggel.

Pénzügyi erőforrás a támogatások önerejéhez.

45

Intézkedés címe:

Várandós, kisgyermekes anyák hátrányos munkavállalói helyzete

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. Várandós és kisgyermekes anyák kiszorulása a munkahelyekről, a családdal, gyermekneveléssel kapcsolatos egyoldalú terhelés miatt munkavállalói karrierjük során hátrányt szenvednek

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Nők munkaerő-piacra való visszatérése problémamentes, családi és munkahelyi kötelezettségek összeegyeztethetők.

Gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása (egységes óvoda-bölcsőde); családbarát munkahelyek támogatása Várandóskisgyermekes Intézményvezetője

édesanyák,

Munkaügyi Kirendeltség, Családsegítő munkatársai, Önkormányzat

és

Polgármester,

Óvoda

gyermekjóléti

szolgálat

Folyamatos 2016.január 1.

Felmérés a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatottságáról.

Humán erőforrás.

46

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Az idősek aktivitását, közösségi életét célzó programok szervezése Sok az idős magányos egyedülálló (65 év feletti) ember településünkön

Elszigeteltség megszüntetése, bevonása a helyi programokba

Tevékenységek 1. Felmérés (a beavatkozás 2. Igényfelmérés tartalma) pontokba 3. Programok szervezése 2015. 12. 31. szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Idősek, Polgármester Nyugdíjasok, önkormányzat, civil szervezetek, házi segítségnyújtó. 1. Felmérés az idősek érdeklődési körét tekintve 2014. 09. 01. 2. Felmérés eredményére való tekintettel programok szervezése. 2015. 09. 01

Elégedettségi kérdőív

Folyamatos kapcsolattartás Gazdasági: önkormányzat által terem biztosítása Önkormányzati támogatás költségvetésből Humán: Házi segítségnyújtás.

47

Intézkedés címe:

Fogyatékkal élők nyilvántartásának elkészítése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Adathiány az érintettekről

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Célok: Létrejön egy olyan hatékony adatbázis, a HEP-re épülve, mely segítségével a jövőben zökkenőmentesen lehet vizsgálni az esélyegyenlőség alakulását a településen. Rövid távú cél: 6 hónap Működőképes adatbázis kidolgozása, a problémák feltárása,beazonosítása Középtávú cél: 1 év Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása Hosszú távú cél: 2 év Adatbázis töltése és frissítése, a feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása, naprakész adatbázis létrehozása.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

1. Települési szintű felmérés 2. Adatbázis létrehozása 3. Adatbázis frissítése Háziorvos Háziorvos, önkormányzati dolgozók 6 hónap Működőképes adatbázis kidolgozása A problémák feltárása, beazonosítása Adatbázis töltése és frissítése A feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása 1 év Adatbázis töltése és frissítése A feltárt problémákra beavatkozások tervezése és végrehajtása Eredményességi mutatók: Létrejön egy olyan hatékony adatbázis, a HEP-re épülve, mely segítségével a jövőben zökkenőmentesen lehet vizsgálni az esélyegyenlőség alakulását a településen. Dokumentáltsága: Az adatbázis önmagában megvalósítja a dokumentálást. Rövidtáv: Kérdőíves felmérések, maga a kérdőív jelenti a dokumentáltságot, hirdetések, média bevonása Középtáv: Adatbázis töltése, melyből egyértelműen látszik a foglalkoztatottak számának növekedése, a képzettséget szerzők számának pozitív irányú változása Hosszútáv: Naprakész, hiteles adatokkal rendelkező adatbázis Fenntarthatósága: Az adatbázis fenntarthatóságának legfontosabb kritériuma a folyamatos adatfeltöltés a naprakész, megfelelő háttérrel rendelkező információk érdekében. Kockázatok: Alacsony adatszolgáltatási hajlandóság Megfelelő anyagi erőforrás hiánya Pénzügyi erőforrás a támogatások önerejéhez. 48

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

B C D A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége A településen nyilvántartott munkanélküliek közül magas a pályakezdők Növekedjen a aránya, ezért Pályakezdő fiatalok pályakezdők 1 különböző elhelyezkedését segítése elhelyezkedési programok aránya bevezetésével segíteni kell őket a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés ben. II. A gyermekek esélyegyenlősége

1

Oktatási, képzési Sok a hátrányos támogatások,felzárkóztató helyzetű Növekedjen a képzések, a szülők gyermekek száma, gyermekek hatékony munkaerőa szülők életszínvonala piaciintegrációjának munkanélkülisége elősegítése érdekében. miatt.

E

Az intézkedés tartalma

Pályázat benyújtása a Közfoglalkoztatási TÁMOP program koncepció keretében készítése. képzésre,átképzésre

1.1, 2.1, 2.2 pontok

F

G

Az intézkedés Az intézkedés megvalósításának felelőse határideje

Polgármester 2014.12.31.

Oktatási,képzési Családsegítő támogatások,felzárkóztató és képzések, a szülők gyermekjóléti 2015.09.01. hatékony munkaerő-piaci szolgálat integrációjának munkatársai elősegítése

H Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)

2014. évi költségvetés foglalkoztatók A képzések munkaügyi utána a Munkaszerződések száma. központ munkaerőpiac Mélyszegénységben élők háromoldalú elhelyezkedésre száma. Szakképzettséggel megállapodásával a fiataloknak rendelkezők aránya. feltárni az nagyobb esélye érintett van. elhelyezkedni kívánt pályakezdőket

Emelkedő életszínvonalú családok/ gyermekek pénzügyi száma

A képzések utána a szülőknek nagyobb esélye van elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

49

A

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

B C D A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése

E

Az intézkedés tartalma

F

G

Az intézkedés Az intézkedés megvalósításának felelőse határideje

H Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményeinek erőforrások fenntarthatósága (humán, pénzügyi, technikai)

III. A nők esélyegyenlősége

1

Várandós, kisgyermekes anyák munkavállalói helyzete

A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. Nők munkaerőVárandós és piacra való kisgyermekes visszatérése anyák kiszorulása problémamentes, 1.1, 2.1, 2.2 a családi és pontok munkahelyekről,a munkahelyi családdal, kötelezettségek gyermekneveléssel összeegyeztethetők. kapcsolatos egyoldalú terhelés miatt munkavállalói karrierjük során hátrányt szenvednek

Gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása, lehetőségek felülvizsgálata, alternatív polgármester 2016.01.01. lehetőségek számba vétele; családbarát munkahelyek támogatása.

Felmérés a kisgyermekes Önkormányzat édesanyák humán foglalkoztatottságáról. erőforrása

Munka-erőpiacra visszatérő nők száma nő.

Sok az idős magányos egyedülálló (65 év feletti) ember településünkön.

2015.12.31.

Önkormányzat által terem Javuló közösségi életet elő biztosítása nyugdíjasok száma. Önkormányzati támogatás költségvetésből.

Közösségi életet élő nyugdíjasok száma nő.

2014.09.01.

Nyilvántartások megléte a humán fogyatékkal élő lakosokról.

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

Az idősek aktivitását, közösségi életét célzó programok szervezése.

Az idősek aktivitását, közösségi életét célzó programok szervezése

1.1, 2.1, 2.2 pontok

Elszigeteltség megszüntetése, bevonásuk helyi programokba

Fogyatékkal élő lakosok feltérképezése.

1.1, 2.1, 2.2 pontok

Nyilvántartás vezetése a település fogyatékkal élő Háziorvos lakosairól.

Könyvtár vezetője

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1

Nyilvántartásuk felvezetése

Adathiány az érintettekről.

50

3. Megvalósítás 3.1.1 A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. 3.1.2. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen

kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára.

Romák esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

52

3.1.3. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. 3.1.4. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében honlapunkon közzé tesszük. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum tagjaival. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

53

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) 3.1.5 Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

54

4. Elfogadás módja és dátuma

55

56