S zeged- Csa n á d i Eg yhá z m eg ye

2 0 1 7

S zeged- Csa n á d i Eg yhá z m eg ye 680 Ft

2 0 1 7

S zeged-Csa ná di Eg yhá zmeg ye T

O

R

O

N

Y

I

R

Á

N

Y

K

A

L

E

N

D

Á

R

I

U

M

2 0 17

SÓVÁ RGÁ S A TE M PLOM U TÁ N 84. zsoltár: Kórah fiainak zsoltára

Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek Ura! Sóvárog, sőt eleped a lelkem az Úr udvarai után. Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez. Még a veréb is talál házat, és a fecske is fészket, ahova fiókáit helyezi oltáraidnál, Seregek Ura, királyom és Istenem! Boldogok, akik házadban laknak, szüntelenül dicsérhetnek téged! Boldog az az ember, akinek te vagy ereje, aki a te utaidra gondol. Ha a Siralom völgyén mennek is át, források völgyévé teszik azt, az őszi eső is elárasztja áldásával. Újult erővel haladnak, és megjelennek Istennél a Sionon. Uram, Seregek Istene, hallgasd meg imádságomat! Figyelj rám, Jákób Istene! Istenünk, pajzsunk, nézz ránk, tekints fölkented személyére! Bizony, jobb egy nap a te udvaraidban, mint máshol ezer. Jobb az Isten háza küszöbén állni, mint a bűnösök sátraiban lakni. Mert nap és pajzs az Úr, kegyelmet és dicsőséget ad az Isten. Nem vonja meg javait az Úr azoktól, akik feddhetetlenül élnek. Seregek Ura, boldog az az ember, aki benned bízik!

Boldogasszony hava Böjtelő hava Böjtmás hava

Szent Margit Részlet Aba-Novák Vilmos freskójáról (Dömötör-torony)

6

JANUÁR – BOLDOGASSZONY HAVA

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

szombat

vasárnap

30 31 28 29 30 31 1 Martina

Marcella, Gerda

Fruzsina Újév, Szűz Mária Isten Anyja, a Béke világnapja

Bosco Szent János

2

Ábel

3

Genovéva, Benjámin

4

Titusz, Leona

5

Simon

Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely püspökök

9

Marcell

6

Boldizsár Elsőpéntek

Attila, Ramóna

Urunk megjelenése (Vízkereszt)

10 11 Melánia

Ágota

12 Ernő

16 17

Antal, Antónia

Szent Antal apát

8

Gyöngyvér

Urunk meg keresztelkedése

13 14 15 Veronika

Udvardy József püspök halálának évfordulója

Gusztáv

7

Bódog

Szűz Mária szombati emléknapja

Lóránt, Loránd

Évközi 2. vasárnap (Remete Szent Pál)

18 19 20 21 22 Piroska, Margit

Sára, Márió

Árpád-házi Szent Margit

Fábián, Sebestyén

Boldog Özséb

Ágnes

Szent Ágnes

Vince, Artúr Évközi 3. vasárnap (Boldog BatthyányStrattmann László)

23 24 25 26 27 28 29 Zelma, Rajmund

Timót

Pál

Vanda, Paula

Angelika

Szalézi Szent Ferenc)

Szent Pál apostol megtérése

Szent Timóteusz és Szent Titusz

Merici Szent Angéla

Károly, Karola

Adél

Aquinói Szent Tamás

Évközi 4. vasárnap

FEBRUÁR – BÖJTELÔ HAVA

hétfő

kedd

szerda

30 31 1

Ignác

6

Dorottya, Dóra

7

Tódor, Rómeó

8

Aranka

csütörtök

2

Karolina Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő boldogasszony)

9

Abigél, Alex

péntek

Bálint, Valentin

Kolos, Georgina

Julianna, Lilla

Szent Cirill és Szent Metód

vasárnap

3

4

5

Szent Balázs püspök


Évközi 5. vasárnap (Szent Ágota)

Balázs Elsőpéntek

Ráhel, Csenge

Ágota, Ingrid

10 11

12

Szent Skolasztika


Elvira

13 14 15 16 17 Ella, Linda

szombat

Bertold, Marietta A Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária A betegek világnapja

Lívia, Lídia

Donát

18 19 Bernadett

Zsuzsanna

A szervita rend hét alapítója



20 21 22 23 24 25 26 Aladár, Álmos

Eleonóra

Gerzson

Szent Péter apostol székfoglalása

27 28 1 Ákos, Bátor

Elemér

Alfréd

Mátyás

Géza

Edina

Szent Polikárp

Szent Mátyás apostol


Évközi 8. vasárnap (Imanap a világ éhezőiért)

2

3

4

5

7

8

M ÁRCIUS – BÖJTM ÁS HAVA

hétfő

kedd

szerda

27 28 1

Albin

csütörtök

2

Lujza

péntek

3

Kornélia Elsőpéntek

Hamvazószerda szigorú böjt

6

Leonóra, Inez

7

Tamás

8

Szent Perpétua és Felicitász

Istenes Szent János

Zoltán

9

Franciska, Fanni

Ildikó

Matild

Szentatyánk, Ferenc pápa megválasztásának évfordulója

Kristóf

vasárnap

4

Kázmér

5

Boldog Meszlényi Zoltán püspök

Nagyböjt 1. vasárnapja

10 11 Szilárd

Adorján, Adrián

12 Gergely


13 14 15 16 17 Krisztián

szombat

Henrietta

Nemzeti ünnep

Gertrúd, Patrik

18 19 Sándor, Ede

József, Bánk


Szent Patrik

20 21 22 23 24 25 26 Klaudia

Benedek

Beáta, Izolda

Emőke

Gábor, Karina

Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese

Irén, Írisz Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony)

27 28 29 30 31 1 Hajnalka

Gedeon, Johanna

Auguszta

Zalán

Árpád

Emánuel


2

B O L D O G A S SZO N Y • B ÖJ T ELÔ • B ÖJ TM Á S

HIM N USZ Örök Atya szíve szülte még a teremtés előtt: ő a kezdet, ő a vég is, Alfa és az Ómega mindeneknek, ami most van, volt, s ami még eljövend.

Ó, valóban boldog óra, amidőn a Szűzanya Szentlélektől áldva lévén üdvösségünk szülte meg, és a gyermek Üdvözítő édes arca megjelent.

Ám esendő testet öltött, oly halandót, mint mienk, ős szülőknek sarjadéka el ne vesszen mindahány, mert pokolra szánta őket bűnnek átka, bús halál.

Ím, kit messze századokban énekeltek látnokok, kit hűséges prófétáknak hirdettek szent könyvei, itt ragyog a rég megígért: énekelje minden őt!

Zengjünk himnuszt énekszóval égi szent Atyánk előtt, drága Szűzanyánk szülöttét, Krisztust, dallal áldja szánk, és legyen örök dicsőség néked is, Vigasztaló. Ámen.

9

10


„ A Z EGY H Á Z N E M VÁ LL A LKOZIK , HANE M SZOLGÁL” – mondja Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök egy kérdésre, amely egyházmegyéje szerteágazó tevékenységét, úgymond „vállalkozásait” firtatta. Lássuk, melyek azok a területek, amelyek szolgálatára a Szeged-Csanádi Egyházmegye vállalkozott, lássuk az eredményeket és a terveket az egyházi év fordulóján, a 2016. polgári év végéhez közeledve. – Valljuk, hogy az egyház család, családegyháznak is nevezzük. Ám, miként a szoros értelemben vett család sem csak önmagára figyel, az egyházi család is kapcsolatokban él. Melyek voltak a Szeged-Csanádi Egyházmegye leg fontosabb külső kapcsolatai 2016-ban? – Családnak is nevezhetjük az egyházat, de inkább közösségnek mondanám, mégpedig krisztusi közösségnek. Természetesen fontosak a kapcsolatok. Van, amelyet intenzívebben is ápolunk, ilyen a lengyel barátainkhoz fűződő viszony. Közös konferenciát is rendeztünk a lengyel kereszténység 1050. évfordulója alkalmából, amely a multikulturalizmus és az államiság viszonyát vizsgálta. Októberben emléktáblát avattunk a łodzi székesegyház falán az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója kapcsán. Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora pedig a Lengyel Köztársaságért Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át a lengyel-magyar kapcsolatok magas szintű ápolásáért. – A kapcsolatok kiterjednek az egész Kárpát-medencére, azon túlra, de még távolabbra, Európán túlra is…

– Igen, említhetném még a Kárpát-medencei egyetemi lelkészek találkozóját, amelynek Szeged adott otthont az elmúlt évben. Ugyancsak jelentősek a Kassai Főegyházmegyével ápolt kapcsolataink, vagy az Erdélyben lévő Zeteváralja templomának felújításához nyújtott támogatásunk. – A legtávolabbi hely, amellyel a Szeged-Csanádi Egyházmegye segítő kapcsolatba tudott lépni, az Szíria volt. – Egy szíriai maronita plébánia megsegítésére kértünk adományokat az egyházmegye közösségétől. Igen hálás vagyok, amiért a felhívás megjelenését követő két héten belül tizenegy millió forint gyűlt össze egyházmegyénk híveinek adományaként. Szír testvéreink, akiknek jeleztem, hogy elküldöm nekik, arra kértek, hogy látogassam is meg őket, mert testvéri szónak is híján vannak, nemcsak pénznek. Így hát személyesen vittem el nekik a mi egyházmegyénk segélyadományát. – Nagy élményeket adó találkozásokban lehetett része… – Találkoztam katolikus és ortodox egyházi vezetőkkel, Szíria pápai nunciusával, a szíriai főmuftival és ENSZ diplomatákkal is. Elsősorban tengerparti területeken jártunk, ahol nincs front, de eljutottam Damaszkuszba is, ahol pár kilométerre tőlünk harc folyt. Láttunk romos városrészt is, amely néhány héttel korábban még élő terület volt, napokkal az ottjártunk Kiss-Rigó László püspök előtt lőtték szét.

11

Fotó: Dévényi Endre


12


– Tapasztalta ott, hogy Szíria a mai migráció egyik kiindulópontja? – Akikkel én Szíriában találkoztam, azok a borzalmak közepette sem akarják elhagyni a hazájukat, hanem a szülőföldjükön szeretnének békében élni és boldogulni. Több millióra tehető a belső menekültek száma, akik minden csapás ellenére ragaszkodnak a szülőföldjükhöz, s keresztény vezetőik is kitartásra biztatják őket. Azokkal ellenétben, akik elhagyják az országot, ők hűségesen vállalnak minden nehézséget az otthonmaradásért. A fiatalok is szeretnének otthon maradni, ezért is indítottuk egyházmegyénk ösztöndíjprogramját. Ennek keretében jöhetnek hozzánk tanulni Szíriából és más közel-keleti, valamint afrikai országokból fiatalok, akik itteni tanulmányiak elvégzését követően orvosként, mérnökként, illetve más hivatás gyakorlójaként szeretnék szolgálni hazájukat. Leginkább a remélt és vágyott újjáépítésben való mielőbbi részvétel révén. – Igen jelentős a Szeged-Csanádi Egyházmegye részvállalása az oktatásban és képzésben. – Amikor arról van szó, hogy az egyház vállalkozik, akkor sokan másra gondolnak, mint mi. Mi úgy értjük, hogy igen, vállalkozunk, szolgálatra vállalkozunk. S ez kötelességünk is a lehetőségeink szerint. Ami az oktatást és képzést illeti, ebből az egyházmegye igencsak kiveszi a részét. Több mint tízezer diák tanul az egyházmegye által fenntartott köznevelési intézményekben, ez komoly feladatot jelent mind fenntartási, mint közösségépítési szempontból. Felsőoktatási intézményünknek, a Gál Ferenc Főiskolának nemcsak teológiai kara van, hanem pedagógia kara Szarvason, agrárképzéssel foglalkozó intézete Mezőtúron, és éppen most fogjuk átvenni Gyulán az egészségügyi képzést végző campust. – Úgy tűnik, hogy az egyház egyre több területen „illetékes”... – Az egyház mindenütt illetékes, ahol szolgálni lehet. Ez elsősorban nem illetékességünk, hanem kötelességünk. Szolgálatunk karakteres, krisztusi szolgálat. – Így mutatkozik meg evangelizáló szándéka? – Evangelizáló szándékról beszélhetünk, ami azonban nem azonos a térítéssel. Mi nem tudunk megtéríteni senkit, csak a Jóisten kegyelme. Szolgálatunk


független attól, hogy hívővel, más vallásúval vagy istentagadó emberrel van-e dolgunk. – Az egyház ezt a szolgálatot minden emberi helyzetben, a társadalom minden szintjén felkínálja… – Inkább azt mondanám, hogy teljesíti a kötelességét. Kötelességet teljesít úgy, hogy Isten országának a perspektívájában járul hozzá a földi haza építéséhez. – A szegedi dóm felújítása, a látogatóközpont, a vendéglátóhely létrehozása egyaránt építi a földi és a mennyei hazát? – A dóm épülete jelentős kulturális értéket képvisel amellett, hogy az egyházmegye székesegyháza, így az egész egyházmegye közösségének a szimbóluma is. Elsősorban tehát liturgikus funkciói vannak. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy amennyiben technikai, építészeti szempontból lehetőségünk nyílik arra, hogy közösségi funkciót is adjunk hozzá – esetünkben az altemplom megnyitásával –, akkor ezt megtesszük. Így a templom, mint liturgikus tér megújult, de funkciójában nem változott. Az altemplomban viszont új lehetőségek nyíltak, kiállítások, konferenciák, közösségi rendezvények, képzések megrendezésére alkalmas terekkel. Egy ilyen helyen természetes, hogy étellel és itallal is kínáljuk a vendégeinket. – Visszatérve még az oktatáshoz, ennek támogatására díjat is alapított az egyházmegye. – Három évvel ezelőtt egy jótevő barátunk segítségével létrehoztuk pedagógiai intézetünket. Ehhez kapcsolódik többek között két díj alapítása. A báró Gelsey Vilmos Nagydíjat és a vele járó kétmillió forintot évente egy olyan pedagógus kapja, aki keresztény szellemiségben, kiemelkedő szakmai munkával szolgálja a magyar köznevelést. A báró Gelsey Vilmos-díjat pedig olyan nem pedagógus szakember nyerheti el, aki pénzügyi, jogi, gazdasági munkásságával segíti az intézményeinkben folyó nevelő tevékenységet. – Püspök úr és a Szeged-Csanádi Egyházmegye tevékenységét tekintve nemcsak Isten országának az építése, de a földi haza, magyarságunk és kultúránk ügye is fontosnak tűnik. Miként kapcsolódik magyar voltunk az egyház egyetemességébe?

13

14


– Minden dolog annyiban érték, amennyiben az ember üdvösségét szolgálja. A nemzeti identitás, a művészet és kultúra különböző formái hozzátartoznak azokhoz az értékekhez, amelyek a legfőbb érték felé segítenek bennünket. Ebben a szellemben ápoljuk mi a saját nyelvünket és kultúránkat, miként más nemzetek is teszik. – Elégedetten tekint vissza a 2016. évre? – Hála Istennek jó néhány templomot, egyházi épületet sikerült felújítanunk, s ez a munka folytatódik a jövőben is. Pasztorális helynökségünk módszertani segédanyagokkal és számos más módon segíti a plébániák tevékenységét. Hozzáteszem, hogy az egyház most minden szempontból szabadon munkálkodhat küldetésének megvalósításán, és egyre több lehetőséget kap a társadalom életének számos területén. Fiatal papjaink már ilyen körülmények között kezdik a hivatásuk gyakorlását. Ez mindenképpen öröm, és mindenképpen nagy felelősség. – Ha arra kérném, hogy emeljen ki egyet a közelmúlt eseményei közül… – …akkor nem tudnék válaszolni. Az elmondottak mellett eszembe jut a papszentelés igazán felemelő ünnepe, vagy az, hogy egyre inkább kezdjük belakni a felújított dómot és az altemplomot. Szoros értelemben vett hitéleti és kulturális eseményekkel egyaránt. Örvendetes mindez, de igazában minden napnak megvan a maga gondja, és megvan az öröme és sikere is. S hogy a jövőről is szóljunk, elmondom, hogy hamarosan elkezdjük a módszeres felkészülést a Szeged-Csanádi Egyházmegye alapításának ezredik évfordulójára, 2030-ra. E tekintetben egyaránt fontos cél templomok, épületek, intézmények létrehozása, meglevők felújítása, fejlesztése, valamint a plébániák, egyházi közösségek lelki megújulása és növekedése.

Az interjút Szikora József készítette


A HORGOSI CSÁ R DA

A

hor - go - si csár - da

O - da jár a

cimbalmos a

min - den es - te.

Hogy a

ki

van fest - ve,

cimbalmával cimbalmozni

Kocs - má - ros - né

lá - nyát el - ve - szi

egy

azt hi - szi,

va - la - ki.

15

16


Benedek Elek

AR ANYSZÓLÓ PINT YÔKE Hol volt, hol nem volt, hetedhét ország ellen volt, az Óperenciás-tengeren is túl, de az öreganyám házán is túl volt, élt a világon egy király. Annak volt három fia. Már nagyon öreg volt, a szemét úgy kellett vasvillával feltámasztani. Azt mondja egyszer a fiainak: – Fiaim, ha ti a fiatalságnak meg a halálnak vizéből tudnátok nekem hozni, s megkerítenétek az aranyszóló pintyőkét, megfelezném veletek a birodalmamat. Több sem kellett a három királyfinak. Ment, nyergelt egyszerre mind a három. A két öregebb szép paripára, a legkisebb egy csúnya szürke lóra. Mikor a nagyobbak a kicsit meglátták, elkezdték csúfolni, hogy ilyen amolyan, hogy mer elindulni azon a gebén. De rájuk se hajlott a királyfi, ment ő is az orra után. Ment, ment, mendegélt hetedhét ország ellen. A bátyjai csalták, hogy menjen arra, amerre ők, de hogy még jóformán el sem indultak, s már kicsúfolták, ment inkább csak magában. Útjában egy rossz kunyhót talált, abban lakott egy öregasszony. – Adjon isten jó reggelt, öreganyám! – köszönt a királyfi. – Adjon isten, kedves fiam! Mi járatban vagy? Hát elmondta sorra, hogy mi végett vette a nyakába a világot. Azt mondja az öregasszony: – Én nem tudok semmit, de eredj, az erdőn túlnan lakik egy másik öregasszony, az majd tud valamit mondani. Azzal elévesz egy korsót, a kezibe nyomja a királyfinak. – Kedves fiam, ha jössz visszafelé, merítsd meg nekem ezt a korsót az élet vizével, s hozd be. Jótét helyébe jót várj! A királyfi ment tovább. Az erdőn túl csakugyan megtalálta a másik öregaszszonyt, de az is annyit értett az ő dolgához, mint a tyúk az ábécéhez, az is csak


a korsót nyomogatta a kezébe. De elmondta, hogy oda nem messzire lakik egy még őnála is öregebb asszony, menjen ahhoz, avval jól jár. Elment, rá is talált arra a vénasszonyra is. Vénebb volt már az országútnál. Beköszön a királyfi: – Adjon isten jó napot, öreganyám! – Adjon isten, kedves fiam! – mondta volna az öregasszony, ha tudta volna, de csak úgy dödögte. – Hát mi járatban vagy? Elmondta a királyfi töviről hegyire, hogy ő a fiatalságnak meg a halálnak a vizéből akar hozni, s megszerezné az aranyszóló pintyőkét is, ha lehet, mert az apja úgy kívánja. De magától nem sokra menne, hát kéri az ő tanácsát. Azt mondja neki az öregasszony: – Nagy fába vágtad a fejszét, kedves fiam! De próbáld meg, hátha sikered lesz. Ahogy innen elindulsz, érsz egy nagy erdőbe. Annak a közepén találsz egy aranyvárat, egy ablaka mindig nyitva van. Ott kösd fel a lovad farkát, hogy egy szál se maradjon el, s ugrass be az ablakon. Mindjárt ott találod Tündérszép Ilonát, de meg ne csókold valahogy, mert akkor véged, hanem szakítsd ki egy hajszálát, ezzel kösd be az aranyszóló pintyőke száját, ott találod mindjárt Tündérszép Ilona mellett a kalitkában. Balról folyik a fiatalságnak, jobbról a halálnak a vize. Korsaidat merítsd meg, avval gyere, de vigyázz, hogy a lovad farka fel legyen kötve, mert nagy baj lesz, ha észrevesznek. Nesze ez a kefe, meg ez a tojás, meg ez a törülköző, ha bajba kerülnél, ezekkel kisegítheted magadat. Azzal a harmadik öregasszony is elévett egy korsót, odaadta a királyfinak a kefével, tojással meg törülközővel együtt. A királyfi pedig elindult. Nemsokára el is ért az erdő közepébe, az aranyvárhoz. Éppen dél volt, sütött a nap, a királyfi majd megvakult a nagy fényességtől. Az aranyvárra rásütött a nap, az volt az a nagy fényesség. Leugrott hát a lóról, első dolga volt a ló farkát felkötni, azzal újra felült, s beugratott a nyitott ablakon. Ott meg eltátotta szemét-száját, mert olyant még életében nem látott. Egy székben ült Tündérszép Ilona. Annál szebbet még tán pingálni se lehetne, mellette egy kalitkában egy aranyszóló pintyőke. A királyfi már odahajolt a Tündérszép Ilona arcához, hogy megcsókolja, de akkor eszébe jutott az öregasszony mondása. Kihúzott a Tündérszép Ilona fejéből egy aranyhajszálat,

17

18


bekötötte az aranyszóló pintyőke száját. Azután merített a fiatalság és a halál vizéből, ahány korsót hozott, mind belemerítette, a kalitkát feltette a nyeregbe az aranyszóló pintyőkével együtt, s azzal irdóc! ment ki az ablakon. Igen ám, de elfelejtette a lova farkát újfent megkötni, egy szál kicsüngött belőle; a várhoz ért, s az a száltól olyant zendült, hogy a tündérek mind felébredtek a zendülésre. Mindjárt tudták, hogy ott járt valaki. És ahányan csak voltak, mindnyájan utána a királyfinak! Már majdnem elérték, amikor elhajította a kefét, amelyet az öregasszony adott. Mindjárt egy nagy erdő lett belőle. No, meg voltak akadva a tündérek, mert ha gátat vetnek eléjük, nem repülhetnek át rajta, át kellett az erdőn törniük magukat. Azalatt pedig a királyfi jó messzire haladt. De a tündéreknek nem sok kell, ha egyszer a szárnyukat használhatják. Ahogy az erdőből kiértek, mindjárt nyomában voltak újra az aranyszóló pintyőkének. Már nagyon égett a ló talpa alatt a föld, mikor a királyfi elhajította a tojást. Abból rögtön nagy hegy lett. A tündéreknek át kellett gyalogolniuk rajta, ha az aranyszóló pintyőkét még egyszer látni akarták. A királyfi, amikor harmadszor is a sarkában látta őket, eldobta a törülközőt, abból tenger lett, olyan, hogy még a tündérek sem tudták átlábolni. Nemsokára útjába esett az öregasszony kunyhója, akitől a tanácsot kapta. Vitt neki egy korsó fiatalságvizet. Azután sorba elment a másik két öregasszonyhoz is a korsóval. Most már jó volna minden, megvan az aranyszóló pintyőke is, a fiatalságnak meg a halálnak vize is, de ezzel nem lett vége a bajnak. Hazamenet a királyfi találkozott testvéreivel, azok semmi haszon nélkül jártak. Mikor meglátták, hogy ott a két korsó az öccsük nyakában, a kezében meg a kalitka az aranyszóló pintyőkével, kapták magukat, elvették tőle. Őrá meg ráparancsoltak, hogy öltözzék fel béresnek, álljon be az apjához kocsisnak, s az egészről ne szóljon senkinek semmit, különben megölik. A királyfi, mit volt mit tennie, úgy tett, ahogy a bátyjai mondták, megígérte, hogy nem szól semmit. Avval mentek hazafelé. Otthon megörült az öreg király, hogy az ő két legnagyobb fia milyen derék ember. Mindjárt odaadta nekik birodalmának felét. A legkisebb fiát meg, aki béresnek volt öltözve, megfogadta kocsisának.


Így éltek. A két királyfi uraskodott, jómódban volt, a legkisebb lovat vakart meg szántott. Egyszer, ahogy felébrednek, látják, hogy éjszaka a palota előtt támadt egy aranyhíd, szép, gyönyörű aranyhíd, a közepén áll Tündérszép Ilona, s azt kiabálja: – Király, király, öreg király, küldd ki azt a fiadat, aki engem a váramban megrabolt. A két fiú csodálkozott, hogy ki lehet az, mi járatban van. Kimegy a legöregebb, lóra ül ő is, mint ahogy Tündérszép Ilona jött, s kiáll a hídra. Azt kérdezi tőle Tündérszép Ilona: – Királyfi, mondd meg nekem, jobb vagy bal oldalamon folyik-e a halál vize! Az meg se tudott mukkanni. – Ha nem tudod, küldd ki az öcsédet, hátha az meg tudja mondani! Kimegy a második királyfi. Tündérszép Ilona attól is megkérdezi a halál vizét, de annak a felelete se ért egy petákot. Azt mondja akkor Tündérszép Ilona: – Király, király, öreg király, ha házadból senki sem tudja megmondani amit én kérdezek, háborút indítok ellened! Akkor a királyhoz bement a kocsis, azt mondja neki: – Felséges királyom! Grácia fejemnek, engedd meg, hogy az aranyhídra mehessek, hátha én meg tudnálak menteni a háborútól. A király kapva kapott rajta: – Eredj, no! De okosan beszélj! Felhajította magát egy lóra a legkisebb királyfi, vágtatott egyenest a hídra, Tündérszép Ilona elé. Kérdezi tőle is Tündérszép Ilona: – Mondd meg nekem, királyfi, jobb vagy bal oldalamon folyik-e a halál vize? – Balról a fiatalság, jobbról a halál vize – feleli a kocsisnak öltözött királyfi. – Ez jól van – mondta Tündérszép Ilona. – Hát az aranyszóló pintyőkével mi történt? – A fejedből kivettem egy aranyszálat, avval kötöttem be a száját, s úgy hoztam el kalitkástól együtt.

19

20


Az öreg király meg a két fia odabenn csak nézték, a két királyfi különösen. Tudták, hogy most már vége a pünkösdi királyságnak. Azt kérdezi még ott kinn a legkisebbtől Tündérszép Ilona: – Hát én ki vagyok? – Te Tündérszép Ilona vagy! A te váradból hoztam én a fiatalság meg a halál vizét, meg az aranyszóló kis pintyőkét. – No, ha az én vagyok, te meg szívem szép szerelme vagy, ásó-kapa válasszon el egymástól. Összeölelkeztek, összecsókolóztak, bementek a királyi palotába. A két legidősebb királyfinak már akkor csak hideg nyoma volt otthon, elbujdostak, ki tudja, hová. Az öreg király a fiatal párnak adta egész birodalmát, azok pedig megesküdtek, lagzit csaptak, hetedhét országra szólót, még most is élnek, hogyha meg nem haltak.


Nagy Gáspár

H Á ROM KIR Á LYOK Nem Kínából Perzsiából

Hát követik napestelig

Jön a Három teveháton

Amíg a Hold ki nem telik

Nekik aztán nem jár járom

Nagy Heródes mint kígyó les

Szabadok hiszen királyok

Rájuk szisszen ő az isten!

Milyen hosszú a sivatag!

De nem félnek célhoz érnek

Milyen forró és hallgatag

Megy a Három teveháton

Milyen fényes fönn a csillag

Megy hazáig Perzsiáig

Szívük közepébe villan

Útjukon csillag világít

21

22


EGY H Á Z M EGY EI MOZ A IK Válogatás a Toronyirány magazin 2016-os tudósításaiból

Fotó: Tóth Éva

RÉGIÓS ÖSSZEFOGÁS A Z EGYHÁ Z MEGYE VEZETÉSÉVEL A SZ AKKÉPZÉS FEJLESZ TÉSÉÉRT A mezőtúri városháza február 10-én különleges eseménynek adott otthont: aláírták a 40 taggal létesített Regionális Duális Képző és Technológiai KutatóFejlesztő Központ Konzorcium alapító okiratát. A Tisza-Kőrös menti régióban még nem volt olyan öszszefogás, amit az egyházmegye Gál Ferenc Főiskolája (GFF) és Mezőtúr Város Önkormányzatának együttműködésével indult el. Az együttműködés a régióban működő, főként az agrárgazdaság, a gépipar, az elektronika és a műszaki szolgáltatások területén működő gazdasági szervezetek közreműködésével jött létre. Az ünnepélyes eseményen Kiss-Rigó Kozma Gábor rektor, Herczeg Zsolt polgármester László püspök köszöntő beszédében és Kiss-Rigó László püspök az aláírást követően az összefogás lényegéről szólt: Negatív célok érdekében hamar létrejön az összefogás, de az korán fel is bomlik. A pozitív célok érdekében felálló összefogások kitartóbbak, bár lassabban érik el céljukat, mégis eredményesebbek. Így van ez a jelen konzorciumban is. Nemcsak erkölcsileg, de gazdaságilag is a jó célokért jött létre. Ez az összefogás a helyi oktatás és szakképzés érdekében mindenképpen példaértékű.


23

Február első hétvégéjén Szeged adott otthont a Kárpát-medencei Egyetemi Lelkészségek Találkozójának, a KELET-nek. Az Irgalmasság Szent Éve jegyében szervezett találkozó háromszáz fiatal részvételével, a megújult Dóm altemplomában került megrendezésre. Az idei találkozó mottója: „Öltsétek tehát magatokra, mint Isten kedves választottjai, az irgalom érzületét, a jóságot, az alázatosságot, és a szelídséget!” A magyar nyelvterület római és görögkatolikus egyetemi és főiskolai lelkészségei immár nyolcadik alkalommal találkoztak és töltöttek együtt egy hétvégét. Szeged 2009-ben adott először otthont a KELET-nek, majd Esztergom, Sopron, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza és Budapest után tért vissza újra a találkozó a dél-alföldi városba. – Ez még nem a kikelet, hanem csak a KELET, de meggyőződésem, hogy az ilyen összejövetelek komolyan hozzájárulnak ahhoz, hogy nemcsak a Kárpát-medencében, hanem KözépKelet Európában és tőlünk nyugatabbra is érződjön a hatásunk, és beköszöntsön a tavasz szellemi értelemben is – fogalmazott beszédében Kiss-Rigó László püspök a rendezvény megnyitóján.

A Z EGYÜT TÉR ZÉS HÍRVIVÔI – ADOM ÁNY A SZÍR KERESZ TÉNYEKNEK Kiss-Rigó László püspök májusban Szíriába indult, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye hívei által összegyűjtött adományt – és mellé a szolidaritást kifejező üzenetet – eljuttassa a segítségre szorulóknak a polgárháború sújtotta országba. Két évezrede él Szíriában a hitét és hagyományait szilárdan őrző keresztény közösség. Az emberáldozatokat elszenvedő, háborútól veszélyeztetett közösség

Fotó: Gémes Sándor

K ÁRPÁT-MEDENCEI EGYETEMI LELKÉSZSÉGEK TAL ÁLKOZÓJA

24


próbál túlélni. A püspök számukra hirdetett gyűjtést egyházmegyéjében. – Megdöbbentő volt – nyilatkozta később a főpásztor –, hogy a felhívás után alig két hét alatt 11 millió forint gyűlt össze! – Amikor a pénzt át akarta utaltatni, a szír közösség vezetői arra kérték, hogy személyesen adja át, mert – mint mondták – a jelenléte, a testvéri együttérzés kifejezése még a pénznél is többet jelent számukra. Kiss-Rigó László az egyházmegye híveinek adományát Kharab Maqiyya település maronita keresztény közösségének személyesen adta át. A maroniták hat éve templomépítésbe fogtak, a végső munkák előtt azonban elfogyott a pénz. A szegedi főpásztor e dologban nem tehetett elhamarkodott ígéretet, de azonnal megfogalmazódott benne, hogy idehaza keresni fogja a segítség módját. Elhatározta megvizsgálja, hogy miként tudja az egyházmegye kibővíteni ösztöndíjprogramját, amellyel évek óta segíti a hátrányos régiókból, így a Szíriából is a szegedi egyetemre érkező diákokat. Mint mondta, fontos a templomépítés, de legalább ennyire fontos a szakemberpótlás a sebesültek tömegét ellátó, és közben orvoshiánnyal küzdő kórházakban. Ilyen feladat a tanult fők gyarapítása, hisz egyszer majd az ő vezetésükkel építik fel a lerombolt országot. Kiss-Rigó László az út tapasztalatairól szólva elmondta: az ázsiai országban Kiss-Rigó László püspök találkozója a szíriai a több millió belső menekült ortodox keresztény egyház vikáriusával, minden csapás ellenére ragaszkodik Afram al-Malúlival szülőföldjéhez. A keresztény vezetők is arra biztatják híveiket, hogy tartsanak ki. Azokkal ellenétben, akik az országot elhagyják, a hűségesek vállalják a nehezét. A szír embereknek, akik nap mint nap nélkülöznek, sokat jelentett az, hogy Magyarország a maga korlátozott lehetőségeivel is próbál segíteni. Vallási értelemben egy másik pólushoz tartozunk, de annál inkább értékelték ezt a gesztust.


25

A Ceausescu korszakban gépjavító műhelyként működött épületet 30 éve templommá alakították át, de feladatát egy ideje közel sem tudta megfelelően betölteni. A magyar állam 40, a Szeged-Csanádi Egyházmegye 10 millió forinttal támogatta a felújítási munkálatokat. Minderről Mátyás Gábor plébános örömmel és meghatódottsággal emlékezett meg a májusi templomszentelésen: – Nagy ünnep ez nekünk, de nem jutottunk volna el idáig, ha Kiss-Rigó László püspök nem hoz össze bennünket Soltész Miklós államtitkárral. Az ő segítségük nélkül nem is mertünk volna hozzáfogni az építkezéshez. Nehéz szavakat találni arra, mekkora öröm számunkra, hogy az államhatártól 386 kilométerre élő emberekre is gondol a magyar kormány és a szegedi püspökség. Az esemény jelentőségét emelte, hogy hatvanhárom székely népviseletbe öltözött fiatal részesült a bérmálás szentségében. Zeteváralja új ékességét András Alpár és Lőrincz Barna tervei alapján mindössze öt és fél hónap alatt építették újjá. A megnövelt belmagasságú, üvegtetős épület belső terét közel 100 négyzetméterrel bővítették, de jelentősen megnőtt a kórust szolgáló terület is. Ezeken túl hittanterem, kazánház épült, télen pedig padlófűtés szolgáltat majd kellő meleget. A tíz festett vitrálé Csíksomlyón, az ötvenkét színes fóliás ablak Székelyudvarhelyen készült. Az új, nem kevesebb, mint kilencszáz sípú orgona a székelyudvarhelyi Pap Zoltán munkáját dicséri. Nemcsak a templom újult meg, hanem a plébánia, a kerítés, a kapu és a külső tér is.

JÓTEVÔ A TÜNDÉRKERTBEN – ÁLL ÉS MÛKÖDIK A M ARIANUM-HÁ Z SZOVÁTÁN Május elején tett látogatást a szovátai Boldogasszony Iskolanővérek által működtetett Marianum házban Kiss-Rigó László püspök. Az erdélyi Sóvidék Te-


ANYAORSZ ÁGI SEGÍTSÉGGEL ÚJULT MEG A Z ERDÉLYI ZETEVÁR AL JA K ATOLIKUS TEMPLOM A

26


levízió „Jótevő a Tündérkertben” című összeállításban számolt be az eseményről, a létesítmény egyik legnagyobb támogatójaként említve a Szeged-Csanádi Egyházmegye főpásztorát. – Az egyház ma már nincs a sekrestye négy fala közé szorítva, mint korábban, de még az egyház sem szokta meg, hogy szolgálnia kell az élet minden területén, főleg az oktatás-nevelést és a kultúrát szem előtt tartva. Ami itt történik, azt lehetősége szerint minden jó szándékú ember támogatni akarja – fogalmazott Kiss-Rigó László. A székely Sóvidék központjában, a Maros megyei Szovátán az iskolanővérek 2004 óta folytatnak szociális-pedagógiai tevékenységet. A felső-nyárádmenti falvakban végzett falusi misszió megtartása mellett hoztak létre közösségi központot Szovátán. Az épület helyet ad a lelkiségi és magyar kulturális programoknak. Ehhez 4 éve kaptak egy 1,6 hektáros területet a Restádon a Gyulafehérvári Érsekségtől. Két éve kezdődött meg az építkezés, mostanra pedig már megtelt élettel a helyi köztudatban „Tündérkertként” emlegetett Marianum-ház.


EGYÜT T A Z ÚTON A Z IFJÚSÁGGAL – EURÓPAI EGYETEMI LELKÉSZEK TAL ÁLKOZÓJA „Együtt az úton az ifjúsággal – válasz Isten hívására a digitális és multimédiás világban” címmel a szegedi Gál Ferenc Főiskolán rendezték meg az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa egyetemi és ifjúságpasztorációért felelős püspökeinek és országos referenseinek tanácskozását. – Ezeknek a találkozóknak a legfontosabb feladata, hogy segítsék a fiatalokat Jézus megismerésében – mondta a lengyel Marek Jędraszewski łódzi érsek nyitóbeszédében. – A Krisztushoz való közeledés mindenki számára egyéni út, így a fiatalok megszólítása sem egységesíthető, uniformizálható. Azért találkoztunk Szegeden, hogy kidolgozzuk a megfelelő módszereket, amellyel utat ta-


lálnak Istenhez. Más valóságban élnek, másként érinti meg őket a világ, mint minket. A felgyorsult, multikulturális világ ellenére az alapvető emberi kérdések ugyanazok: az igazságkeresés, a szeretet keresése, és ezek közösségekben történő megélése. A média szerepe az lenne, hogy ne megossza az embereket, hanem inkább azon dolgozzon, hogy közelebb hozza őket egymáshoz, és erősítse az igazi közösségeket. – Nagyon fontos, hogy igazodjunk ahhoz, ahogyan a fiatalok kommunikálnak. Ha közeledünk és odamegyünk ehhez a generációhoz, akkor meghallhatjuk a hangukat. Enélkül nem tudunk nekik segíteni – fogalmazott Michel Remery, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának főtitkár-helyettese. – A szegedi konferenciára éppen azért hívtunk fiatalokat, hogy ők maguk mondják el kérdéseiket és problémáikat és maguk találjanak azokra választ. Remery emlékeztetett Ferenc pápa fiatalokhoz intézett üzenetére, mely szerint a boldogság nem egy applikáció, amit le lehet tölteni az okostelefonra, hanem olyasvalami, amit keresnie kell az embernek, ezért is biztatják arra a fiatalokat, hogy keressék a magukban rejlő igazi boldogságot. Korunkban, amikor a kommunikációs formák ilyen gyorsan változnak, az egyháznak figyelmet kell szentelnie a technológiai újításoknak. Ez kötelességet ró rá, hogy a modern eszközök bevonásával az Evangéliumot mindenkinek elvigyék. A Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Kiss-Rigó László szerint minden fiatalban megvan a vágy egy igazi közösség megélésére, az a kérdés, hogy hol keresik ezt. – A mai digitalizált világ afelé mozdítja el a személyt, hogy tömegemberként viselkedjen egy csoporton belül. Mi ezzel szemben azt szeretnénk, hogy a csoport tagjai egyre inkább valódi közösségként éljék meg az emberi kapcsolatokat, illetve kifelé is közösségként viselkedjenek – mondta.

LÉPÉSRÔL LÉPÉSRE A BIZTONSÁGÉRT – EGYHÁZ MEGYEI INTÉZMÉNYEK ÉS A RENDÔRSÉG EGYÜTTMÛKÖDÉSE Együttműködési megállapodást írt alá a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete (SZEGEPI), valamint a Gál Ferenc Főiskola (GFF) a június elsején rendezett szakmai nap keretében. A 2015/16-os tanévet lezáró ren-

27


28


dezvényen a három intézmény képviselőiként Kiss-Rigó László püspök, Lukács János rendőr-főkapitány és Kozma Gábor rektor, főigazgató együttműködési megállapodást írtak alá. A partnerségben megvalósuló együttműködés a Lépésről lépésre a biztonságért komplex bűnmegelőzési program tapasztalatainak hasznosításáról, a pedagógusképzés és az egyházmegye középiskoláiban megvalósuló rendészeti képzések módszertani fejlesztéséről szól. A részt vevők egyöntetűen megállapították, hogy pozitívak a megyei bűnmegelőzési program eddigi tapasztalatai. – Az élet minőségének egyik alapvető kritériuma a biztonságérzet, a biztonságtudat. A felnövekvő generációk segítése ebben Kozma Gábor rektor, Kiss-Rigó László püspök a fontos kérdésben alapvető! – és Lukács János Csongrád megyei rendőr-főkapitány hívta fel köszöntőjében a figyelaláírják az együttműködési megállapodást met Kiss-Rigó László püspök. A főpásztor hangsúlyozta, az egyházmegye szervezetei örömmel vállalták az együttműködést a projektben és rámutatott arra, hogy a bűnmegelőzési program ugyanúgy hét pillérre épül, mint a 2000 éves hét szentség

EGYHÁ Z MEGYEI IFJÚSÁGI TAL ÁLKOZÓ GYUL ÁN Idén 12 év után új helyszínen, Gyulán rendezték meg az Egyházmegyei Ifjúsági Találkozót több mint száz ember részvételével. A foglalkozások nyolc csoportban zajlottak, szegedi önkéntes egyetemisták segítségével. Korábban a Szeged melletti Zöldfás adott otthont az eseménynek, amelyet a Szeged-Csanádi Egyházmegye 13 és 18 év közötti fiataljai számára rendeztek meg. – Ebben az évben a forrásaink a hősök, a példaképek voltak a fókuszban. Ilyen példaképe szinte mindenkinek van – hangsúlyozta Serfőző Levente egyetemi lelkész. A találkozó többféle élményt nyújtott a résztvevő gyermekeknek. A tábor egyrészt adott egy egyházélményt, mit jelent az egyházban fiatalnak len-

ni, mit jelent ehhez az egyházmegyéhez tartozni. Emellett a hagyományos ifjúsági táborok elemei is megjelentek úgy, mint a vetélkedő, a játék, vagy a lelki előadás. Kiss-Rigó László püspök is részt vett az egyik sportprogramban: kapusként állta a gyerekek lövéseit. Ez a poszt nem idegen tőle, ahogy az sem, hogy részt vegyen a fiataloknak szóló programok egyikén. Mint mondta, nem mindig volt mód ilyen táborok megrendezésére Magyarországon. Talán ezért furcsa ez az idősebbeknek, pedig ez épp olyan fontos, mint a levegő. A gyulai helyszínnel elindult egy hazai zarándok- Serfőző Levente út, melynek értelmében minden évben más településen rendezik meg majd a találkozót. Így szeretnék a diákokkal megismertetni az egyházmegye más részeit, városait, értékeit, kulturális, vallási hagyományait.

ÉVEK ÓTA STABIL AN, M AGAS SZÍNVONALON – TANÉVKEZDÉS A Z EGYHÁ Z MEGYÉBEN Az egyházmegye oktatási intézményeiben 2106 őszén 8800 gyermek és ifjú felnőtt kezdte meg a tanévet, kollégiumaiba három és félszáz diák költözött be. Az évek óta stabilan, magas színvonalon működő iskolahálózat tevékenységében mintegy ezerszáz pedagógus és segítő munkatárs, és persze a települések lelkipásztorai vesznek részt. Az egyházmegye a dél-alföldi megyék több mint negyven településén huszonnyolc önálló nevelési-oktatási intézménnyel van jelen, számos telephellyel. Ezekben tanulnak- érlelődnek a hit- és tudásközösség tagjai. A hálózat munkáját a püspökségen működő iskolai főhatóság irányítja, melynek vezetője Barabás Hunorné főigazgató asszony. Elmondása szerint ősszel 1854 óvodás, 5487 általános iskolás, 1462 középiskolás, közülük 352 kollégista kezdte meg az új tanévet, jó feltételek között. Jelentős felújítások történtek a dóci Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola és Óvodában, a gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában, a Makói Katolikus Általános Iskola és Óvoda

29



30


épületeiben, a kisteleki Árpád Fejedelem Gimnázium és Szakgimnáziumban, a kétsopronyi Szent István óvoda-iskolaegyüttesben, és a hódmezővásárhelyi Szent József Kertvárosi Katolikus Általános Iskolában. A „szépítkezés” persze másutt is megtörtént. A nevelés-oktatás minőségét folyamatosan igyekeznek javítani. Ezt bizonyítja, hogy egy átvett intézményből sem kívánkoztak vissza az előző fenntartójukhoz sem a gyerekek, sem a pedagógusok, sem a szülők.

A CSANÁDI EGYHÁ Z MEGYE TÖRTÉNEL MI DÁTUM AI A Csanádi Egyházmegye történetének több jeles eseményéről emlékeztünk meg a 2016-os esztendőben. A Savoyai Jenő herceg vezette keresztény haderő másfél hónapnyi ostrom után – kereken három évszázaddal ezelőtt – 1716 októberében visszafoglalta a török megszállóktól Temesvárt és a környező régiót. Kétszáznyolcvan éve, 1736 augusztusában tették le a Szent György vértanú oltalmába ajánlott temesvári székesegyház alapkövét. Erről a két eseményről emlékezett meg idén augusztus 6-án a temesvári püspöki székhelyen a Szeged-Csanádi, a Temesvári és a Nagybecskereki Egyházmegye, amelyek a történelmi Csanádi Egyházmegye utódegyházmegyéi. Ezen alkalomból Martin Roos temesvári, Kiss-Rigó László szeged-csanádi és Német László nagybecskereki püspök mutatott be közösen szentmisét a Szent György-templomban. Az eseményen részt vett Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi főpásztor is, aki szentbeszédet mondott az ünnepi alkalomból.


31

Az ország valamennyi részéből mintegy hétszáz állami gondoskodásban élő gyermek érkezett a huszadik, nyári jubileumi ÁGOTA táborba. A júliusi rendezvénynek idén is a Békés megyei Doboz-Szanazug adott otthont. A találkozó elsődleges célja a közösségi kapcsolatok erősítése és a lelki feltöltődés volt. A rendezvényen résztvevő Trócsányi László igazságügyi miniszter arra biztatta a gyerekeket, hogy bízzanak magukban, mert önbizalom és álmok nélkül nem lehet élni. Ám ezek eléréséhez tenni, tanulni is kell, majd hozzátette, a táborban lévők egy közösséget alkotnak, akik számíthatnak egymásra, miként a kormány és az állam támogatására. Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy ez a tábor jó példája annak, hogy van kiút. – Van lehetőség a kitörésre a nehéz helyzetben lévőknek, a család nélkül felnőni kénytelen fiataloknak. Az ilyen közösségi kezdeményezések visszaadják azt a hitet, amelyre a nemzetnek nagy szüksége van. Ti vagytok rá az élő példa, hogy sikerülhet az, amire sokan csak legyintenek, hogy úgysem lehet az ilyen gyerekeket a társadalomba integrálni. De ha egy családot alkotunk, ha mi közösséget vállalunk veletek, akkor együtt sikerülhet – emelte ki az államtitkár. – Nagyon fontos, hogy az az üzenet eljusson minél többekhez, hogy az itt lévő hétszáz gyermek, és a többiek, akik a magyar gyermekvédelem támogatásában részesülnek, fontos részei az ország közösségének. Ezért is tartom követendő példának egy ilyen tábor megvalósítását – mondta Fülöp Attila, az EMMI nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Az ÁGOTA alapítvány 1996 óta Magyarország összes megyéjében támogat

Fotó: Szabó Zoltán

A HITÜKET ÉS ÖNBIZ AL MUK AT K APTÁK VISSZ A A GYEREKEK

32


gyermekotthonokat, árva és családból kiemelt gyermekeket, veszélyeztetett fiatalokat, összesen közel tízezer embert.

EMBERTÔL EMBERIG – 25 ÉVES A Z EGYHÁ Z MEGYEI K ARITÁSZ Kettős jubileumot ünnepelt idén, magyarországi megalakulásának nyolcvanötödik és újjászervezésének huszonötödik évfordulóját. A Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász az utóbbi években megújult, és bővítette tevékenységi körét. Jó úton haladnak. Ezt jelzi, hogy egyre több településen alakulnak helyi csoportok. – Amikor az egyházban gyűjtőfogalomként használva karitatív tevékenységről, karitászról beszélünk, akkor nem 25 és 85, hanem 2000 évre tekinthetünk vissza. A közösség alapítója maga elválaszthatatlanná tette az emberszeretet és az Isten-szeretet kérdését és azt a tevékenységet, amit az evangéliumban Jézus – senki által nem utánozható módon – megfogalmazott, kötelezővé tett számunkra amellett, hogy maga is példát adott. Az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek gyakorlása ma is épp olyan érvényes, mint 2000 éve – hangsúlyozta Kiss-Rigó László püspök a dóm látogatóközpontjában rendezett jubileumi ünnepségen. Arra is felhívta a figyelmet, hogy immár 25 éve hiába adottak a szervezett keretek, vagyis újra szabadon működhetnek a karitász csoportok országszerte, az egyéni szolgálat, az önkéntes segítségnyújtás, a keresztény emberi hozzáállás az igazi kulcsa a szervezet jó működésének. Csak a mögöttünk álló egy esztendőben hatvanötezer embernek tudott segíteni a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász, mely az értékeket megőrizve jelentős megújuláson ment keresztül. – Ancsa-Molnár Hajnalka, Petrovics Valéria és Szeles István – három ember, akiknek az odaadó munkájával bővülhetett a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász által felvállalt tevékenységi kör az elmúlt években – hívta fel a kiemelkedő teljesítményekre a figyelmet Kothenz János igazgató. Ma már három megyében mintegy 40 plébániai egyházközösség működtet karitász csoportot, és csak az elmúlt egy év alatt 10 egyházközségben szerveződött új karitász csoport, legutóbb Hódmezővásárhelyen.


33

EGYHÁ Z MEGYEI FENNTARTÁSBA KERÜLT A GYUL AI EGÉSZSÉGTUDOM ÁNYI FELSÔOKTATÁS

ÁTADTÁK A BÁRÓ GELSEY VIL MOS -DÍJAT ÉS NAGYDÍJAT Az előbbit Naszvadi György közgazdász, örökös államtitkár, utóbbit Baranyi Károly tanár, filozófus, író, teológus vehette át a december 5-én a Gellért Szállóban rendezett budapesti ünnepségen. A rendezvényen Kiss-Rigó László püspök azt hangsúlyozta, hogy a harmadik alkalommal kiosztott, a ma-

Fotó: Bodó Gábor

Az Emberi Erőforrások Minisztériumával történő egyeztetések eredményeképpen 2017 februárjától a Gál Ferenc Főiskolához (GFF) kerül a Szent István Egyetem gyulai egészségtudományi campusa. A döntést a gyulai képviselő-testület egyöntetűen támogatta azzal, hogy ingyenes használatba adta a képzéseknek helyet adó főépületet. Gyula város polgármestere, Görgényi Ernő kiemelte, hogy a GFF biztosíthatja a helyi felsőoktatás jövőjét, és a város jól jár a minden tanulni szándékozó számára nyitott új fenntartóval. Kozma Gábor, a főiskola rektora a következőképpen indokolta az egyházmegye lépését: – Az átvétel célja, hogy az egyházi fenntartásban emelkedő színvonalú, korszerű képzések biztosítsák elsősorban a térség munkaerő piaci igényeit, vagyis az egészségügyi és szociális ellátás szakemberigényét. Ennek a főiskola részéről biztosított perspektívája az, hogy a gyulai felsőoktatás az állami feladatellátás kiterjesztése mellett a nagy egyházmegyei szociális és karitász intézményrendszerek, valamint a katolikus és más egyházak, civil szervezetek ilyen irányú képzési igényeit is kiszolgálja. A GFF-en jelenleg 1122 hallgató tanul, hat mester és négy alapképzési szakot, szakvizsgás centrumot és akkreditált nyelvvizsgahelyet is működtetnek.

34


gyar köznevelésért elkötelezett, kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusok, gazdasági szakemberek elismerésére, példaképül állítására életre hívott díjat olyan két embernek ítélték oda, akik az egyetemes magyar köznevelés-közoktatás és kultúra szolgálatának szentelték életüket. Naszvadi Györgyöt méltatva Soltész Miklós államtitkár arról beszélt, hogy a díjazottat „sokan az államháztartás őreként tartják számon, de a gyeplőt keményen tartó gazdasági szakember ugyanakkor ismert szociális érzékenységéről, valamint arról, mennyire fontos számára a határon túli magyarság.” A díjazott az elismerés átvétele után arról beszélt, hogy „kiművelt emberfők nélkül nincs semmi, ami előre tudja vinni ezt az országot”, és bejelentette, hogy az elismeréssel járó egymillió forintos díjat felajánlja a kárpátaljai Szent István Líceum javára. Kiss-Rigó László közölte, hogy az egyházmegye megduplázza az adományt. Baranyi Károlyt méltatva Frenyó Zoltán filozófus kiemelte: a díjazott fizikusként és hívőként „lobogó szívvel neveli az ifjúságot és a nemzetet”; az Antallkormány idején fontos szerepet kapott a Nemzeti Alaptanterv kidolgozásában, ő a Nemzeti Pedagógus Műhely megteremtője. Baranyi Károly az elismerést átvéve arról beszélt: ma is aktív életet él, hiszen feleségével hajléktalanokat támogatnak, ő pedig nekilátott az 1992-ben kiadott fizikakönyve újraírásának.


Pilinszky János

V IR ÁGVA SÁ R N A P Jézus jeruzsálemi bevonulásáról János evangélistánál olvashatjuk a legjelentősebb beszámolót. Szereplői: a lelkes tanítványok serege, az út porába hulló pálmaágak, s az isteni teher alatt szelíden lépkedő „szamaracska”. S még valami: a kövek. Jézus még őket is bevonja az ujjongásba: ha nem a nép, hát ők, a „kövek kiáltanának!”. Ki ünnepel itt? Mintha a teremtett világ egy-egy képviselője, a kő, a pálma s a szamaracska az egész nagy egyetemet képviselné a bevonulásban. S itt érdemes megemlítenünk, hogy növények és állatok milyen szokatlan hangsúllyal szerepelnek mindig az evangéliumban, főképp a példabeszédekben. De nem a hasonlat, és nem is holmi megszemélyesítés emeli különleges meg világításba őket, hanem nyilván a Teremtő és teremtmény közötti viszony csodálatos komolysága. Amikor Jézus „dicsőségesen” bevonul Jeruzsálembe, erre a futó ünneplésre futotta a világ erejéből. Azután még az emlékét is elsodorja a pillanat, és belepi az út pora. Az igazi, a tulajdonképpeni „megdicsőülés” még hátra van. Erről az evangéliumnak talán legcsodálatosabban paradox mondatai következnek, közvetlenül a jeruzsálemi bevonulás után. „Eljött az óra, hogy az Emberfia megdicsőíttessék. Bizony, bizony mondom nektek, ha csak a gabonaszem a földbe nem esik és meg nem hal, maga marad…” „Most az én lelkem megrendült. És mit mondjak? Atyám, szabadíts meg engem ezen órától! De hisz azért jöttem ez órára, Atyám, dicsőítsd meg nevedet!” És mégis… Bármennyire kitérő, csalóka fény volt is Jézus számára a jeruzsálemi bevonulás, a mi ünneplésünk, mégis érez gondosságot, mellyel fogadta, sőt mintegy elébe ment a szegényes fogadtatásnak. Örök időre szóló okulásul szolgálhat számunkra: saját erőnkből csak ilyen szalmaláng lelkesedésre futhatja. S ha jól szemügyre vesszük a történetet, láthatjuk, hogy gyengéd gondoskodással még ezt is Jézus maga készítette elő – miérettünk, ahogy mondotta.

35

36


A másik tanulság az isteni szerénység. Jézus példamutatása, hogy milyen szelíd alázattal kell fogadnunk az emberek ünneplését. Igaz, nem tér ki előle – mint ahogy semmi emberi elől nem tér ki –, hogy annál teljesebb tanítást hagyjon örökül számunkra. A jeruzsálemi bevonulás története hányszor játszódik le azóta is bennünk, egy-egy rövid felbuzdulás képében. Hogy találkozásunk vele hogy válhat tartóssá? Erre felel a következő szakasz. Vállalnunk kell önmagunk „elvesztését”, ahogy ő vállalta a földbe hullott gabonaszem sorsát. Akkor valóban egyek leszünk majd vele, s nem a futó, hanem az örök dicsőségben, a jeruzsálemi bevonulás után az örök Jeruzsálembe való bevonulás örömében.


Csanád Béla

V IR ÁGVA SÁ R N A P A szegénység és az alázat szelíd barkái integetnek végig az úton. Nem lehet már csöndben maradni s védtelennek. De tudja jól, mi jön utána: „Feszítsd meg őt! Pusztuljon innét!” magát viszi keresztre mindig a maga ellen lázadó nép! Magát taszítja pusztulásba, ha nincs reménye az erénynek. Észtvesztő zokogásba fordul a hozsannázó boldog ének.

37

Szent Györg y hava Pünkösd hava Szent Iván hava

Szent László Részlet Aba-Novák Vilmos freskójáról (Dömötör-torony)

40

ÁPRILIS – SZENT GYÖRGY HAVA

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

szombat

27 28 29 30 31 1

Hugó

vasárnap

2

Áron


3

Buda, Richárd

4

Izidor

10 11 Zsolt

Leó, Szaniszló

5

Vince

12 Gyula

6

Vilmos, Bíborka

7

Herman Elsőpéntek

8

Dénes

9

Erhard Virágvasárnap, az Úr szenvedésének vasárnapja

13 14 15 16 Ida

Tibor

Anasztázia, Tas

Csongor

Húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása

Nagyhétfő

Nagykedd (Szent Szaniszló)

17

18 19 20 21 22 23

Rudolf

Andrea, Ilma

Nagyszerda

Emma

Nagycsütörtök

Tivadar

Nagypéntek szigorú böjt

Konrád

Nagyszombat

Csilla, Noémi

Béla

Húsvét 2. vasárnapja Az isteni irgalmasság vasárnapja

Húsvéthétfő

24 25 26 27 28 29 30 György

Szent György, Szent Adalbert

Márk

Szent Márk evangélista

Ervin

Zita

Valéria

Péter

Katalin, Kitti

Montforti Grignion Szent Lajos Mária

Sienai Szent Katalin, Európa társvédőszentje

Húsvét 3. vasárnapja (Imanap a jó termésért)

M Á JUS – PÜNKÖSD HAVA

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

1

2

Zsigmond

3

4

Szent József, a munkás

Szent Atanáz püspök

Szent Fülöp és Jakab apostolok

Szent Flórián, Boldog Ceferino

8

9

10 11

Fülöp, Jakab

Mihály

Gergely

Tímea, Irma

Ármin, Pálma

15 16 17 Zsófia, Szonja

Mózes, Botond

Paszkál

péntek

szombat

vasárnap

5

6

Ferenc

12 Pongrác

13 14

Boldog Salkaházi Sára

Szent Pongrác

Fatimai Boldogságos Szűz Mária

Mónika, Flórián

Györgyi, Adrián Elsőpéntek

Ivett, Frida

Szervác, Imola

7

Gizella Húsvét 4. vasárnapja (Papi hivatások világnapja, B. Gizella)

Bonifác

Húsvét 5. vasárnapja

18 19 20 21 Alexandra, Erik

Ivó, Milán

Bernát, Felícia

Nepomuki Szent János

Konstantin Húsvét 6. vasárnapja (Tömegtájékoztatási világnap, Szt. Kristóf)

22 23 24 25 26 27 28 Júlia, Rita

Dezső

Eszter, Eliza

Orbán

Szent Rita

Boldog Apor Vilmos püspök és vértanú

Szűz Mária, a keresztények segítsége

Tiszteletre méltó Szent Béda

29 30 31 1 Magdolna

Hősök napja

Janka, Zsanett

Angéla, Petronella

Fülöp, Evelin

Hella

Emil, Csanád Húsvét 7. vasárnapja, Urunk mennybemenetele

3

4

Néri Szent Fülöp

2

41

42

JÚNIUS – SZENT IVÁN HAVA

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

29 30 31 1

Tünde

péntek

2

Anita, Kármen Elsőpéntek

szombat

3

Klotild, Cecília

vasárnap

4

Bulcsú

Pünkösdvasárnap

5

Fatime

6

Pünkösdhétfő

Szent Norbert püspök

12

13 14 15 16 17

Villő

Norbert, Cintia

Antal, Anett

7

Róbert

8

Medárd

9

Félix

Jolán, Vid

Jusztin

Árpád-házi Boldog Jolán

Páduai Szent Antal

Margit, Gréta


Prágai Szent Ágnes

Vazul

10 11

Laura, Alida


Barnabás Szentháromság vasárnapja (Szent Barnabás apostol)

18 Arnold, Levente

Krisztus teste és vére, Úrnapja

19 20 21 22 23 24 25 Gyárfás

Rafael

Alajos, Leila

Gonzága Szent Alajos

Paulina

Zoltán

Morus Szent Tamás

Jézus Szentséges Szíve

Iván, Héra Keresztelő Szent János születése, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve

26 27 28 29 30 1 János, Pál

László, Sámson

Levente, Irén

Szent László király

Szent Iréneusz

Péter, Pál

Szent Péter és Pál apostolok

Pál

Vilmos


2

SZ E N T GYÖ R GY • P Ü N KÖS D • SZ E N T I VÁ N

HIM N USZ Ím, vár a Bárány asztala: öltsünk fel tiszta gyolcsruhát, átkelve már a tengeren, zengjük most Krisztus himnuszát.

Igaz, méltó, szent áldozat! Hatalmad megtör poklokat, raboknak nyitja zárait, örök jutalmat visszaad.

Kereszten értünk szenvedett, szent teste lelkünk étele, vérének éltető bora Istenhez fűzi életünk.

A sírból Krisztus fényesen felkel, legyőzve a halált: rabláncra fűzi zsarnokunk, megnyitja égnek ajtaját.

Húsvétest dúló angyala minket nem sújthat: Vére véd, hiába zúg a fáraó: kínzó rabságunk véget ért.

Maradj örökre, Jézusunk, fényes húsvéti örömünk, s kiket kegyelmed újraszült, oszd meg dicsőséged velünk.

A Bárány immár Krisztusunk, az ártatlan feláldozott, s az új kovásztalan kenyér szent teste, melyet ránk hagyott.

Dicsérünk, Jézus, szüntelen, ki feltámadtál győztesen, Atyának, Léleknek veled most és örökre tisztelet. Ámen.

43

44


Marton Árpád

KU LTÚ R - KÖRÖK 2016/2017 RÉGI M AGYAR BIBLIA PAUPERUM – ÚJJÁ SZÜLETETT KÖZÉPKORI FALKÉPEK TÁPÉN Az Alföldön ritkaság számba menő, de Kárpát-medencei összehasonlításban is jelentékeny értékű egyházművészeti alkotás újult meg Szeged-Tápén. A Juhász Gyulától „a legrégibb magyar falunak” nevezett, mára Szeged városrészévé vált település Szent Mihály oltalmába ajánlott, Árpád-kori temploma Bálint Sándor szerint XIII. századi építésű, ifj. Lele József azonban már az 1138-i összeíráskor is valószínűsíti meglétét. Legértékesebb része, az egykori gótikus kápolna az 1770 körül bekövetkezett bővítés alkalmával szentély lett, az 1938-1940-i átépítés óta sekrestyeként szolgál. Az évszázadok során bekövetkezett átépítések mellett az időjárás viszontagságai sem kímélték az épületet, ráadásul a középkori falképekből megmaradt töredékeket a XIX. században lemeszelték. A zsámbéki templom ügyét is fölkaroló bencés művészettörténész, Rómer Flóris 1870-ben vandál pusztításnak nevezi a tudatlan beavatkozást. Amikor 1918 júliusában fent említett cikkének élményanyagát gyűjti, Juhász Gyula Heller Ödön társaságában próbálja szóra bírni a helyieket, hol lehettek a szóbeszéd emlegette falképek. A festő a vakolatot is megvallatja: „A főoltár háta mögött a kutató kéz nyomán éppen most bukkant elő a rózsaszín kereszt, az egykori püspöki kenet jele, és öreg Dékány Pista bácsi is éppen most próbálja magyarázni, hogy hol volt az a kép a szentély mellett a falon, amelyet a kutatók keresnek egykori írások nyomán. (…) – Aztán milyen kép volt az, emberek voltak rajta? – Ügöncsak figurák, de inkább szentök – jelenti ki az öreg.”1 Múzeumigazgatóként Móra 1 JUHÁSZ Gyula: A legrégibb magyar faluban. Délmagyarország, 1918. július 13.

Ferenc is sürgeti a Duna-Tisza közén páratlan középkori kincs föltárását és megmentését. Ifj. Lele József tud Bálint Sándor erőfeszítéseiről is, aki jeles festőművészeket vitt a helyszínre a freskók megmentése érdekében. A képek végül csak a múlt század negyvenes éveiben kerültek napvilágra, szakszerű restaurálásukra azonban mindmostanáig nem került sor, így a mostani beavatkozás elodázhatatlan volt a műalkotások fennmaradásának érdekében. A 2008-ban, Perlaki György plébános kezdeményezésére és sikeres pályázati szereplése nyomán megkezdett feltárást, dokumentálást majd szakszeTápai freskók – a pasztofórium körül rű restaurálást Fazekas Gyöngyi és Szent Anna és Szent Joachim Kákonyi Zsófia restaurátorművészek végezték. A XIII. és a XVI. század közötti időszakból fennmaradt falképek megmentéséhez a középkori falak megtisztítása, kiszárítása és szigetelése teremtette meg a lehetőséget. Ezt követte a falképek aprólékos konzerválása, tisztítása, tömítése és retusálása, egyidejűleg a töredékes szentábrázolások ikonológiai azonosításával. Szent Jakab apostol mellett így föltételesen sikerült azonosítani Szent Anna, Szent Joachim, a Szűzanya és Jézus alakját. Középkori műtörténetünk legkiválóbb ismerője, Divald Kornél általános jellemvonásként közli, hogy „mind székesegyházainkban (Pécs), mind városi és falusi plébániatemplomainkban ezek belsejét, még pedig az építészeti tagozatokat, a pillérek, oszlopok fejezeteinek faragványait, a boltozatokat és oldalfalakat egyaránt már a XI. századtól kezdve végesvégig kifestették.” Ugyanő lehet segítségünkre a pontosabb kormeghatározáskor, tipikus kompozíciókról szólván, ami „falképeinken a középkor végéig országszerte csak a részletekben, főleg a koronkint változó viselet

45

Fotó: Thaler Tamás


46


szerint módosul. Utóbbit falusi plébániatemplomaink festői, Tóth Zoltán megállapítása szerint, szinte évtizednyi pontossággal, nagyrészt igen híven tükröztetik vissza.” Genthon István XIV. század eleji eredetet valószínűsít, amit Jankovich Dénes két keletkezési fázis valószínűsítésével pontosít, eszerint négy apostolkép XIII. századi. A restaurálás a keletkezés korának pontosítására is alkalmat teremtett: „a figurális falképek a XV. században készülhettek – áll a restaurátorok szakvéleményében –, a XIII. századhoz tartozó díszítőfestés a pasztofórium körül körbefutó szőlőmintás sablon, a felszentelési keresztek és a bordán található piros díszítés. A bordákon lévő piros díszítés nyomokban megtalálható a sekrestyében is.” A helyreállított freskótöredékek gazdag növényindái színpompás középkori templombelső emlékét idézik. Eleink vallási érzületének közvetlenségét leginkább talán az okos és a balga szűzek Anjou-kori stiláris jegyeket mutató, bájos ábrázolása érzékelteti az egykori diadalíven. Ábrázolásuk megfelel a XIV. századi mintáknak: „égő, illetve lefelé fordított fáklya, kehely, olykor bakkecskefej. Magyarországon Gömörrákos 14. sz. körüli freskóin és a kassai főoltáron láthatók.” Ábrázolásukra Divald is egyetlen további példát ismer a hervartói fatemplom XVI–XVII. századi alakos képeinek sorában. Aligha túlzunk, ha a művészettörténet előtt eddig ismeretlen tápai freskótöredékekben egy ritka ikonográfiai képtípus megjelenését, illetve ismertebb, teljesebb állapotban fönnmaradt, becses kincseink rokonait valószínűsítjük. Ideje, hogy Tápé fölkerüljön falképekkel ékeskedő középkori falusi egyházaink térképére.

ABA-NOVÁK A székesegyház rekonstrukciójának eredményeképpen értékes modern egyházművészeti alkotást kapott vissza az egyházmegye és egész Közép-Európa. Aba-Novák Vilmos seccói, amelyeket a Dóm téri Szent Dömötör-torony keresztelőkápolnává alakításakor, az egyházi-egyetemi tér kialakítását követően, 1931-ben festett, éppolyan hányatott évtizedeket mondhatnak a magukéinak, akárcsak a művész legismertebb alkotása, a közeli Hősök kapujának monumentális freskója. A színhely, amelynek modern szellemű művészeti kiképzésére a Klebelsberg vezette kultuszminisztérium pályázatot hirdetett, Szeged és az egész Dél-Al-

47



A Dömötör-torony megújult belső tere

föld legrégebbi, Árpád-kori műemléke. Megmaradását annak köszönheti, hogy a régi szeged-palánki templom tornyaként szerencsésen átvészelte a templom középkori és újkori átépítéseinek valamennyi fázisát2, miként a tatárjárás és a török idők viszontagságait is. Az Árpád-kori, késő-román illetve kora gótikus jegyeket mutató tornyocska létezéséről azonban már semmi bizonyosat nem lehetett tudni, amikor a Szent Dömötör templom bontása során, az építendő Fogadalmi templom helyszínének fölszabadításakor ősi falak kerültek napvilágra a barokk torony falai mögött. Hogy az ismeretlenségből felszínre jutott műemlék nem esett az újító lendület áldozatául, az Móra Ferenc és Cs. Sebestyén Károly érdeme: míg előbbi, már országos ismertségű publicistaként hírlapi hadjáratot indított a becses régiség megmentéséért, múzeumi munkatársa műtörténeti kutatásokkal igazolta, hogy történelmi értékén túl a Dömötör-torony 2 Ehhez ld. BÁLINT Sándor: Szeged városa. Képzőművészeti Alap 1959, 13.

48



párját ritkító művészeti kincs is, amelynek legközelebbi fennmaradt rokonai a dél-francia kolostorépítészet büszkeségei. Amikor a lelet jelentősége tisztázódott, funkciót kellett adni számára a Fogadalmi templom és az egyetemi-püspökségi épületek karéja által övezett, új Dóm (akkor: Templom) téren. Minthogy Foerk Ernő Fogadalmi temploma maga is a lombardiai városok katedrálisainak bűvöletében nyerte el végső architekturális megfogalmazását, és mivel Klebelsberg a Kolozsvárról száműzött, középkori alapítású egyetem számára az egykorú európai univerzitásokéhoz méltó, patinás építészeti környezet létrehozását szorgalmazta, kézenfekvő volt, hogy a tornyocska a keresztelőkápolna, a campanile jelképes szerepét vegye át. A díszítésére vonatkozó elképzelések ugyancsak a klebelsbergi koncepció alapelveibe illeszkednek: a magyarság szellemi és lelki újjászületését szimbolizáló térben egyszerre kellett megtestesíteniük a nemzeti-keresztény értékek folyamatosságát és az archaizáló, ugyanakkor modern képzőművészet törekvéseit. „A megadott program szerint a falképnek hatalmas egyháztörténeti tablót kellett átfognia: Krisztus megkeresztelését, Gellért pogány magyarokat keresztelő tevékenységét, ezen kívül emléket kellett állítania a templom védőszentjének, Dömötörnek, és az első magyar királyi család, az Árpád-ház szentté avatott tagjainak.”3 A zártkörű, meghívásos pályázat Nyilasy Sándor illetve Kontuly Béla pályamunkáit is mérlegelő eredményhirdetése méltán Szent Gellért alakja a Dömötör-toronyban jelölte ki a római tanulmányútjáról a középkori freskófestészet bűvöletében visszatérő Aba-Novákot az alkotás megvalósítására. Aba-Novák ekkor már a nemzetközi színtéren is elismert művész: egyedül a Dömötör-torony seccóinak esztendejében, 1931-ben Milánóban, Genovában, Bergamóban, Triesztben és a budapesti Ernst Múzeumban ren3 VARGA József: A szegedi Dóm tér. Szeged 1976, 30.


dez gyűjteményes tárlatot, ezek mellett Pittsburghben és New Yorkban szerepel munkáival.4 Aba-Novák művészeti credója egyébként is közel állt Klebelsberg kultúrpolitikai koncepciójához. „Tanítani akart – történelmi tablók és népi életképek festésén keresztül megalkotni a magyar nemzet korszerű eposzát, amely alapja lesz egy új kollektív tudatnak” – állapítja meg Bizzer István.5 A szegedi seccók vázlataival 1932-ben nagy aranyérmet nyer a páduai nemzetközi egyházművészeti kiállításon, és Európa-szerte „új egyházművészeti korszak nyitányaként” emlegetik.6 Minthogy a seccók elkészültét követően hamarosan vizesedés tett kárt a frissen befejezett műben, Aba-Novák 1933-ban immár a téglafal elé fölhúzott kötényfalra újból megfestette a nagyszabású falkép-sorozatot. A Dóm tér és a Dömötör-torony építészeti-kulturális egysége a második világháborút követően jelentékeny sérelmet szenvedett: az egyházi látnivalókat sújtó érdektelenségen túl Klebelsberg főműve, a Trianon utáni nemzeti-keresztény szellemiség szimbolikus alkotása a klerikális kurzusművészet kétes megítélése alá került. Ha nem is tüntették el a szomszédos Hősök kapuja-freskó módján, Aba-Novák nagyszabású tablóját fél évszázadon át méltatlan mellőztetésre ítélte a kultúrpolitika, és a helyzetet még méltatlanabbá tette, hogy a Szabadtéri Játékok világítótornyainak kialakításakor a Dömötör-torony félig-meddig láthatatlanná vált. A székesegyház mostani rekonstrukciója végre alkalmat teremtett arra, hogy az egyházmegye visszakapja Szeged legrégibb egyházi műemlékét, és a most elvégzett, állapotmegóvó beavatkozásoknak köszönhetően az Aba-Novák életmű jelentékeny főműve ismét teljes pompájában látható.

PATAKI 75 75. születésnapján, egyúttal művészpályája fél évszázados jubileumán kiállítás köszöntötte a Príma-díjas festőművészt a Szegedi Akadémiai Bizottság kiállítótereiben. Pataki Ferenc szintetizáló szellemiségű alkotó. Életműve szerte4 BIZZER István: Aba-Novák Vilmos. Kossuth –MNG 2009, 77. 5 BIZZER István: Aba-Novák Vilmos. Kossuth-MNG 2009, 6. 6 Vö. VARGA i.m. 31-32.

49

Fotó: Marton Árpád

50


ágazó stiláris és tematikus metamorfózisokban kamatoztatta a Bernáth Aurél műhelyében elsajátított mesterségbeli fogásokat és a vizuális jelenségek mélyrétegeit vallató, a dolgok lényegét kereső látásmódot. Az utóbbi időkben született alkotásain bravúros egyensúlyba kerül filozofikus absztrakció és a képi létezés primér, elemi erejű érzékisége; látott és láthatatlan létszférák sejtelmes egymásba tárulása, átjárhatósága. Általuk egy festői életút egész élményanyaga összegeződik, tárja föl a művészi létértelmezés koncentrikus köreit, táguló kozmoszát. Pataki Ferenc utóbbi képeinek bravúrja abban áll, hogy világértelmezésének alapelveit – a szigorú, zárt, logikus vizuális képleteket illetve elemi erővel fölszikrázó, eruptív lét-kiáradásait – szintézisbe sikerült hoznia. Ami korábban tézis és antitézis módján: a látható világ vallatásaként illetve ámulattal fogadott föltárulkozásképpen egymás mellett pulzált a Pataki-univerzumban, rend és kimeríthetetlen titokzatosság immár egymásban és egymás által nyilvánulnak. Pataki Ferenc ezerszínű barnába bukó, sötétből fölragyogó imaginárius terei ezért szintetikusak, örökbecsűek, életutat megkoronázók, idővel dacolók. Ahogy a földszínek sokasodnak piktúPataki Ferenc: Bagolyház rájában, feltárva minden színözönnél gazdagabb tónusaikat, ahogyan sűrűsödnek az árnyak, mindegyre bizonyosabb a fény jelenvalósága, az örök jelenléte. A nyugalom, a megbékélés, a hazaérkezés poézise ez barnákból, okkerekből, sok-sok világló fehérből és feneketlen mély feketékből. A művész kozmosza tágul. Ugyanakkor öröktől fogva való. Ekként találkoznak össze Pataki Ferenc lélek-fosszíliáiban Tó utca és kozmikus távlatok, lirizáló el-


merengés egy-egy megejtő részleten és expresszionisztikus-harsány evoék, suszterláda ösztön szülte vájatai és Klee-monotípiák faktúrája, fauve-ok vibrálása és fölsővárosi bodor fellegek nyájas hempergőzése. Talányok és szigorú, logikus, konstruktív formarend. A gyermekkor titkos birodalma és a végtelenség. Mindkettő határtalan, mindkettő öröklétű. Mint régi film cellulózszalagján, át- meg átlobog a kopott fölvételeken az örökké eleven fény. Ahogy a gyerekkor misztériumlátó, bűvös tükrében: méltó keretéül hetvenöt esztendőnek – és egy fél évszázados művészpályának.

TÖMÖRKÉNY 10 0/150 2016 és 2017 egyaránt alkalmat ad, hogy felidézzük a legjelentősebb dél-alföldi író alakját: a népies realizmus legnagyobb kismestere, a szegedi múzeum első országos hírű régész-igazgatója százötven esztendeje, 1866-ban született, és 2017-ben emlékezünk meg halálának centenáriumáról. Mely alkalommal Kosztolányi, Ady és Krúdy ragadott tollat, hogy méltatást fogalmazzon az egyik legkiválóbb magyar író ravatala fölött. Tömörkény hírlapíróból, az események és az emberi viselkedés szemfüles riporteréből vált a magyar novellisztika halhatatlanjává. 1886 és 1888 között a Szegedi Híradó riportere, majd háromévi katonáskodást követően a Szegedi Napló megbecsült munkatársa. Mire a Városi Múzeum munkatársául szegődik, már jeles fővárosi lapok tárcaírója, és ebbéli minőségében a Naplóhoz is hű marad mindhalálig. Első elbeszéléskötete 1893-ban lát napvilágot Szegedi parasztok és egyéb urak cím alatt. Írásművészetének táplálói a „célszörű szögény embörök” iránt érzett részvét, a természet jelenségeinek már-már vallásos áhítata, az anekdotázó kedv és a világ igazságtalanságait rendíthetetlen élniakarással helyükre billentő humor. Tömörkény a népieskedés álpátoszától mentesen rajzolta meg a magyar vidék nevesincs földműveseit, állított örök időkre szóló emléket a hatalmasok háborúiban odaveszett névteleneknek, és emelte kozmikus jelentőségre a homokon elterülő tanyavilág természetközeli kisvilágainak impresszióit. Tömörkény kettős évfordulóját konferencia, tanulmánykötet és az életművétől megihletett szépirodalmi alkotások gyűjteményes kötete ünnepelte az Areión Kulturális Egyesület és Bene Zoltán bábáskodása mellett.

51


EGYHÁZMEGYEI MÚZEUM A püspöki székhely 1923. évi Szegedre költözése óta váratott magára az Egyházmegyei Múzeum és Kincstár méltó bemutatótérbe költöztetése. A székesegyház rekonstrukciója erre a régóta égető gondra is megoldást jelentett: a szeminárium szűkös és funkcionális szempontból előnytelen alagsorából az altemplom e célból kialakított kiállítótereibe költöztek az egyházmegye mögöttünk álló évszázadainak becses emlékei. A liturgikus és művészettörténeti szemszögből is párját ritkító kiállítási anyag alapját – a csanádi püspöki kincstár Temesvárott maradása miatt – a szegedi nagytájról egybegyűjtött régiségek alkotják. A jobb sorsra érdemes kelyhek, szentségtartók, szentábrázolások és liturgikus öltözetek hol a liturgikus reformok, hol egyszerűen a kordivat változásainak következtében kerültek mellőzött sorba majd begyűjtésre. A püspökség Szegedre költözésével illetve a székesegyház építése során megőrzésre méltónak talált emlékanyag – élén a Dömötörtemplom 1750 körül faragott szobraival – éppúgy a gyűjtemény részét képezi, mint a Szeged-környékbeli falvak plébániáiról előkerült kincsek, amelyek Fotó: Thaler Tamás

52

A megújult Egyházmegyei Múzeum és Kincstár kiállításának részlete


az egykori mecénások nagyvonalúságának köszönhetően nem egy esetben a Habsburg-birodalom egyházi iparművészetének legjavát képviselik. A múzeum szellemi gyökerei az alsóvárosi ferences kolostor gyűjteményére nyúlnak vissza. Bálint Sándor is szorgalmazta a leletek rendszerező egybegyűjtését, de az egyházmegye múzeuma csak 1988-ban jöhetett létre. Ekkor nyílt mód az egyházmegye plébániáin lappangó értékek szisztematikus egybegyűjtésére. A gyűjtemény anyagában jelentékeny barokk és későbarokk leletegyüttes idézi a török hódoltság utáni katolikus restaurációt illetve a Víz előtti Szeged vallási gyakorlatát, de a késő középkor tanúságtevői is megtalálhatók. A múzeum a székesegyházban kialakított látogatóközpont integráns részeként alkalmat teremt a szegedi Dóm, egyben a teljes Szeged-Csanádi Egyházmegye történelmi és lelki gyökereinek jobb megismerésére, egyszersmind nívós helyszíneként szolgál időszaki kiállításoknak, képzőművészeti tárlatoknak.

SZENT GELLÉRT FESZTIVÁL Kilencedik évadához érkezett Magyarország legjelentősebb egyházi kezdeményezésre szervezett komolyzenei eseménysorozata, a Szent Gellért Fesztivál. A Robert Christian Bachmann művészeti igazgatásával, az egyházmegye infrastrukturális hátterével működő fesztivál hidat teremt a nyári fesztiválok és a hangversenytermi koncertévad eseményei között, egyúttal a szegedi és a nemzetközi komolyzenei élet résztvevői között, és deklarált célkitűzése, hogy a zene, a művészet lélekemelő erőit az egyetemes keresztény kultúra örök értékeinek szolgálatába állítsa, kitárva a székesegyház kapuit a művészet üzeneteire fogékony minden jóakaratú ember számára. Elüzletiesedett, lélekőrlő korunkban a zene, a művészet nyújtotta katarzis a lelki értékek, a humánum és a remény egyik legfontosabb követe, menedék a léleknek és a szellemnek, erőforrás a világot pusztulásba sodró erőkkel szemben – vallják a fesztivál alapítói. Ebben a szellemben társítják a nyugati műzene különféle korszakait és stílusait reprezentáló remekműveket korunk zenei útkeresésével, ekként váltakozik a programban a szimfonikus műfajok lebilincselő hatása és a kamarakoncertek intimitása, liturgikus és az emberi lélek örömét-bánatát megéneklő kompozíciók.

53


54


Az idei fesztivál a korábbiaknál is szélesebb zenei kínálatot nyújtott a komolyzene barátainak és a fogékony érdeklődőknek. A fesztivál névadójának ünnepén a Szegedi Tudományegyetem Zenetudományi Karának művésztanárai és jeles növendékei adtak hangversenyt Debussy, Franck, Händel, Erkel és a kar dékánja, a tavaly nagy sikerrel bemutatott Szent Gellért-oratórium komponistája, Tóth Péter műveiből. A Dómban – szakítva a szimfonikus koncert hagyományaival – Michal Stahel és Balog Zsolt kamaraestjét hallhattuk Bach csellóilletve gambaműveiből, majd a fesztivál zenekara jelentkezett szokásos módon színpompás műsorával, amely Vivalditól Schuberten át Prokofjevig fogta át a zenetörténet korszakait, népszerű klasszikus alkotások ősbemutatóként fölhangzó szimfonikus átirataiban. Második estéjükön – amelyet egy nappal később a Pesti Vigadóban megismételtek – a fesztiváligazgató új kompozíciója, a 3 Klangbilder nach Aquarelle című kompozíció kelt versenyre Mozart c-moll zongoraversenyével és Beethoven Pastorale-szimfóniájával. A fesztivál új együttműködő partnereként a Filharmónia Kht. hozta el a dómba a hazai vokális előadóművészet élvonalát képviselő Tomkins ÉnekegyütRost Andrea a jótékony célú hangversenyen test nagyívű egyházi kórusműsorral. Ugyancsak a székesegyház adott otthont két jótékony célú hangversenynek is: Rost Andrea a koraszülött gyermekekért muzsikált a Szegedi Szimfonikus Zenekarral, Mága Zoltán pedig a közönség újabb célcsoportjai számára tette vonzóvá a templomi koncerthelyszínt. A fesztivál társrendezvényként a Dóm Látogatóközpontjában Szeged és a Tisza együttélését bemutató kiállítás nyílt a Móra Ferenc Múzeum szakmai támogatásával.


SZABADTÉRI 85 Alapításának 85. évfordulóját minden eddiginél hosszabb évaddal ünnepelte hazánk legnagyobb hagyományú nyári színháza. A székesegyház előtt 1931ben otthonra talált színház harmadik éve veszi birtokba az egyházmegye tulajdonában lévő, korszerű színpadrendszert és kiszolgáló egységeket, amelyek a dóm rekonstrukciójával egyidejűleg, kormányzati támogatásból kerültek az egyházmegye tulajdonába, hogy biztosítsák a Dóm tér egyházi és kulturális funkcióinak egymás mellett élését. A Játékok megnevezés a kezdetektől hozzákapcsolódott a Dóm – eredetileg Templom – téri nyáresti színházhoz; a szabadtéri hamar önálló fogalommá vált, amelyet errefelé nagybetűsen illik emlegetni, és a hetvenes-nyolcvanas évek forgalomba hozta a fesztivál szót is, amely fölváltva szerepelt a nyári játékok és az ünnepi hetek kifejezésekkel, érzékeltetve valamicskét a templom előtti csillagtetős színház varázserejéből, amely jócskán túlnyúlt az árkádok ölelésén: lázba hozta a várost és vidékét, de messze földön is jól csengő kulturális-turisztikai produktumot fémjelzett. A rendkívüliség bizsergető, várakozásteljes hangulata már évekkel azelőtt belengte a Szabadtéri ügyét, hogy Hevesi Sándor nemzetis színészeinek elővezetésében megelevenedtek volna a Fogadalmi templom előtt Vojnovich Géza Magyar Passiójának patetikus élőképei. Juhász Gyula már az 1931-i nyitóelőadást öt évvel megelőzően ünnepi rangot szán a leendő intézménynek. Sokan sokszor igyekeztek maguknak tulajdonítani a kezdeményező szerepét, de a színházért és művészeiért egyaránt lelkesedő költő már akkor színházat prófétált az árvízi fogadalom temploma elé, amikor nemhogy székesegyházi rangjáról nem álmodott volna senki a trianoni diktátumot, s vele a temesvári püspöki székhely megüresedését csupán időlegesnek tekintő magyar közéletben, de a tornyok is épp csak fölébe kerekedtek még az első világháborúban elszenvedett kényszerű csonkaságnak, Klebelsberg pedig nyilvánosságra sem hozta még európai egyetemi teret vizionáló koncepcióját. E vonatkozásban különös jelentőségűek a gyakorta idézett támogatói nyilatkozatok: Max Reinhardté, Firmin Gémier-é, Hont Ferencé, aki Hevesi kétkedő nyilatkozatával dacolva mégiscsak első ízben rendezett Madách-Tragédiát a Téren, és magáé Klebelsbergé, aki minden nívós kulturális ügyet igyekezett

55

56


fölkarolni, kivált, ha képviselői városa és kulturális koncepciójának mintakertje, „a magyar Göttinga”, Szeged forgott szóban. S hogy fesztivál volt-e a harmincas években szárba szökkent, az egész polgárosodó alföldi parasztvárost lázba hozó színházi vállalkozás? Minden valószínűség szerint igennel felelhetünk: az első beszámolókban megörökített ünnepi atmoszféra, a jórészt fővárosi közreműködőkkel lezajlott előadások a frissen létrejött, különleges rerrichi téren olyan jelentőséget nyertek, amiért még a pesti zsöllyékben mindennapos Kosztolányi sem tartotta fölös fáradságnak filléres vonaton Szegedre zötykölődni. A Tragédia 1933-as honfoglalását követően pedig a szegedi Játékok immár sajátságos művészeti kínálatát is kialakította: élvonalbeli magyar és egyetemes remekek bemutatója kívánt lenni a széles tömegek számára. Ha a szó legnemesebb értelmében vett népszínházi törekvéseknek Janovics Jenő kínált programot, a Dóm téri népszínház Madách drámai költeményében megtalálta a maga Madách Imre: Az ember tragédiája – az 1934-es előadás falanszter jelenete Jedermannját, a zenei kínálatot olyan nevek fémjelezték, mint Kodály és Fricsay, a nyári színháznak a Dóm tér architektonikus-szellemi egységébe való belészervesülése fölött pedig olyan művészegyéniségek bábáskodtak, mint Oláh Gusztáv vagy Varga Mátyás. A második világháború okozta hosszú kényszerszünet elteltével, 1958-ban lényegében az alapítók kitaposta ösvényeken indult útjára a szegedi Szabadtéri második korszaka. Erkel Hunyadija nem csupán Dóm téri színészpanteont állított az árkádok szoborcsarnoka mellé – Simándy, Moldován, Melis, Házy, Tokody, Gregor állócsillagaival –, de évtizedekre kijelölte a nyár legjelentősebb színházi eseményének irányait is. Műfaji tekintetben az opera–dráma–balett– daljáték–folklór „ötösfogata” vált zsinórmértékké. Az elsőt az Erkel-operákon kívül a leglátványosabb, népszerűbb alaprepertoár: Aida, Carmen, Trubadúr,


Turandot; a fajsúlyos drámajátékot Shakespeare, görög tragédiaköltők, Illyés és egy ízben Ibsen képviselte Madách rendre visszatérő alapműve mellett, a balettet hol világhírű szovjet műhelyek, hol a hazai élvonal: Pécs és Győr testesítette meg, a János vitézt, Cigánybárót előszeretettel fölidéző daljáték joggal hivatkozhatott a Háry 1937-es, művészi szemszögből is magas nívójú bemutatására, a folkvonulat pedig évtizedeken át igazolta Balázs Béla 1946-ban papírra vetett álmát, miszerint a szegedi Játékok a közép-európai népek hagyományainak világraszóló találkozóhelyévé válhat. A téren megjelenő alkotók időtálló esztétikai értékekkel gyarapították a magyar színháztörténetet: Major és Vámos Tragédiái, Szinetár vagy Mikó praktikus, nagyvonalú operarendezései nemcsak alapoztak a helyszín nyújtotta monumentalitásra, de jelentékenyen hozzá is járultak a Dóm tér emelkedett szellemiségéhez. Az évfordulós Szabadtéri mérlege beszédes tanúja kulturális közállapotainknak: három musical és egy operett mellett a próza csupán egyetlen estére, a táncjáték és az opera pedig mindössze egy-egy produkció erejéig vette birtokba a Dóm teret – igaz, ez utóbbi esetben első ízben téve történelmi próbára Wagner hatását az árkádok ölelésében.

57

58


EGY GY ENGE KIS M A DÁ R

Egy gyenge kis - madár

Vi - rá - gos kertemben,

rak - ni.

fog - ni.

hozzám kezde

vi - rá - gos ker - temben

Azt a

sok i - ri - gyim

jár - ni,

fészket kezde

észbe kezdék

Ma - dár - ka a fész - kit ab - ba kez - dé

hagyni.


Benedek Elek

ISTEN Egyszer, mikor Jézus Szent Péterrel a Földön utazott, azt mondja Péter: – Hej be szeretnék Isten lenni, majd másként kormányoznám én ezt a világot! Mondotta Jézus szelíden: – Bolondot beszélsz, Péter, bízd csak az Istenre a világot, egyedül ő tudja azt elkormányozni. – De így, de úgy – mondja Péter –, majd megmutatnám én, csak egy napig lehetnék Isten. – Hát jól van – mondotta Jézus –, teljék kedved, légy egy napig Isten. Még jóformán ki sem mondotta ezt Jézus, aranyos karosszék szállott le az égből. – Ülj bele, Péter, s kormányozd a világot! Beleül Péter az aranyos székbe, s hát abban a pillanatban jön egy szegény aszszony, hajtja a borjas tehenét a legelőre. A tehén a borjúval elkezdett legelészni, a szegény asszony pedig megfordult, s ment hazafelé. Rászól Péter az asszonyra: – Hé, asszony, hát te nem maradsz itt? Ki őrzi a tehenedet? – Majd őrzi a jó Isten – felelte az asszony –, van otthon elég gyermekem, akit őrizzek. Azzal az asszony elmegy, a tehén a borjával ott marad a legelőn. Mondja Jézus: – Péter, te vagy az Isten, tenéked kell őrizned a tehenet s a borját – s ahogy Jézus ezt mondta, egy karikás ostor csavarodott Szent Péter nyaka körül. Rekkenő meleg volt, csípték a legyek a borjat, egyszerre csak, uccu neki, fölcsapja a farkát, szalad árkon-bokron keresztül, s utána a tehén, de Szent Péter is kiugrik az aranyos székből, szalad a tehén után, nagyot rittyent a karikás ostorával, s kiabál: – Hó, hahó, megállj, hó!

59

60


De bizony sem a tehén, sem a borjú meg nem állott. Csurgott a verejték Szent Péterről, s jó este lett, mire visszaterelte a tehenet a borjával. – Látod, látod, Péter – mondotta Jézus –, az egész világot akartad kormányozni, s még egy tehenet sem tudtál megőrizni... Telt-múlt az idő. Szent Péter, úgy látszik, elfelejtette ezt az esetet, s megint mondja Jézus Krisztusnak: – Haj, de szeretnék Isten lenni! – Ugyan, miért, Péter? – S te még kérded azt, Uram! Segítenék az özvegyeken, az árvákon, a jókat megjutalmaznám, a gonoszokat megbüntetném. Hiszen ha Isten lennék, megmutatnám, hogy nem lenne több rossz ember a világon. Jézus nem szólt semmit, hadd beszéljen Péter. Amint továbbmennek, Jézus egy fának az ágán méhrajt pillant meg. – Eredj, Péter – mondja Jézus –, koppintsd meg azt az ágat, üsd a rajt a kalapodba, hátha hasznát vesszük. Odamegy Péter a fához, megkoppintja az ágat, de a rajnak csak egy része esett a kalapjába, a más része a kezefejére hullott. A méhek egy ideig szépen megmaradtak a Péter keze fején, de egyszerre csak egyik megszúrja a fullánkjával, Péter nagy mérgesen ledobja a kalapját, s a többi méhet is lerázza a keze fejéről. Kérdi Jézus: – Mi lelt, Péter? – Jaj, egy gonosz méh megszúrta a kezemet, úgy fáj! – mondotta Péter. – Hát azért nem kellett volna ledobni az egészet, büntesd meg azt, amelyik megszúrt. – Hiszen ha én tudnám, melyik szúrt meg – mondta Péter nagy haraggal. – Látod, Péter, látod – mondotta Jézus –, mégsem lenne jó, ha te Isten volnál: az emberekkel éppen úgy cselekednél, mint ezekkel a méhekkel. Ha egy megbántana, bosszút állanál a többin is. Csak bízd Istenre a világot, Péter. Mondotta Péter szelíden, meghunyászkodva: – Igazad van, Uram, többet nem kívánom, hogy Isten legyek.


Dsida Jenő

UTOL SÓ VACSOR A Kezében megtörik az ostya. Az arca ólomszürke már. (Szétzilált ágyán Mária töpreng: Merre jár, jaj, merre jár?) Judás éjsötét szemébe kapzsi vágyak karvalya ül ki. (Mária sóhajt csöndesen; Fájdalmas áldás Jézust szülni.) – Bizony mondom, az Atyához megyek, mielőtt a Vigasztalót hoznám – (Mária susogva fohászkodik: Vezéreld haza hozzám!) Fáklyások lopóznak a hegyre, az olajfák furcsán összesuhognak... (Mária egyedül sírdogál: Mi lesz holnap?) Hirtelen búgó szélvihar hördül, a Cedron morajlón felrian – (Mária belesikolt az éjbe: Meghal, meghal a fiam!) 1928

61

62


Miklós Péter

SZENT L Á SZLÓ, A KÖZÉP- EU RÓPAI NÉPEK KÖZÖS PÉLDA KÉPE Nyolcszázhuszonöt éve, 1192-ben került hivatalosan is a katolikus egyház szentjeinek sorába Szent László magyar király. Ezen alkalomból Magyarország miniszterelnökségének nemzetpolitikai államtitkársága – a tavalyi Szent Márton- és Márton Áron-emlékév sikereit tapasztalva – az idei esztendőt Szent László-emlékévvé nyilvánította. A Szent László-emlékév gondolatával – amely akkor még csak tervezet, vagy inkább pusztán javaslat volt – először tavaly júniusban találkoztam, amikor is hosszasan beszélgethettem Okos Márton erdélyi származású újságíróval, aki onnan vált ismertté, hogy amikor Ceausescu romániai kommunista diktatúrája a magyarok lakta tér, a romániai magyar falvak ellen fordult, a falurombolás ellen tiltakozva 1989 nyarán – másodmagával – gyalog ment Budapestről Párizsba. A tízhetes út eredménye az volt, hogy a nyugati közvélemény nemcsak a romániai diktatúra embertelenségét ismerhette meg, de tudomást szerezhetett az erdélyi magyarság akkori sanyarú helyzetéről is. Okos Márton – mint a magyar–lengyel barátság eszméjét ébren tartani szándékozó Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke – javasolta, hogy a 2017. esztendő „Közép-Európa történelmi keresztény hagyományai erősítésére” legyen Szent László-emlékév. S hogy miért pont ez az év? Mert – olvasható az indoklásban – „940 éve, hogy 1077-ben Magyarország királyává koronázták, és 825 éve, hogy 1192-ben szentté avatták. Szent László Lengyelországban született, a Kárpát-medencében tevékenykedett, Felvidéken, a mai Szlovákiában, Nyitrán halt meg. Így a visegrádi országok első közös emblematikus alakja. Nagyváradon püspökséget alapított. Zágrábban püspökséget alapított. Győr-


ben őrzik koponya-ereklyetartóját, a Szent László-hermát, mely a város szimbóluma. Magyarország lovagkirálya, a magyarországi lengyelek védőszentje. Erdély védőszentje. Az ő idejében avatták az első magyar szenteket.” A Szent László-emlékév tehát történetileg alátámasztott, s szellemiségében az európai keresztény testvériség és összetartozás gondolatát népszerűsítő törekvés, amely lehetőséget ad számunkra, hogy több mint nyolcszáz év távlatából áttekintsük Szent László életpályáját és kultuszát, valamint az alakjához kötődő hagyományvilágot – s levonjuk ezekből a máig érvényes tanulságokat. Az alábbiakban erre teszek kísérletet magam is. A történelem folyamán az uralkodók mindig megkülönböztetett szereplői voltak a politikai és közéleti folyamatoknak. Ez nem pusztán abból fakadt, hogy ők birtokolták a hatalmat, és nem csak addig volt érvényes, ameddig éltek. A történetírás hagyományosan a „nagy emberek” életének és cselekedeteinek leírása volt, s ezek a „nagy emberek” később bekerültek a közösségi emlékezetbe, és bizonyos kultusz alakult ki személyük körül. Ez utóbbinak világi és vallásos megnyilvánulásai – mint például az ókorban istenként, a keresztény kortól kezdve pedig szentként való tisztelet – is lehettek. A magyar történelemben is megfigyelhető az uralkodó személyének és hatalmának, valamint ezek szimbólumainak szakralizálása, hiszen nem csupán a király, de törvényes hatalma és annak jelvénye – a Szent Korona – is szent volt. Szép kerete a magyar monarchia históriájának, hogy mind az államalapító király – Szent István –, mind az utolsó uralkodó – Boldog IV. Károly – személyéről kimondta az Apostoli Szentszék, hogy „Isten színe látására jutott”, s engedélyezte nyilvános tiszteletét, vallási kultuszát. Első királyi dinasztiánk, az Árpád-ház – amelyet Emese legendás álma nyomán hagyományosan Turul-nemzetségnek neveztek, és a „szentkirályok nemzetsége” elnevezéssel is illetek – tagjai az isteni kiválasztottság és szentség hírében állottak, s több sarját mind a mai napig a boldogok és szentek sorában tiszteli az egyház. A magyar uralkodók hatalmának szakrális jellege kétségtelenül kereszténység előtti. A honfoglalás idején és azt megelőzően népünknek volt szakrális feje (künde) és világi-katonai vezetője (gyula). Vélhetően ezt a két tisztséget egyesí-

63

64


tette a kilencedik–tizedik század fordulóján a nagyfejedelem (megasz arkhón) méltóságot viselő Árpád. A magyar nemzeti szentkultusz ugyanakkor elválaszthatatlan az Árpádoktól. A tizenegyedik század végi – éppen Szent László nevéhez köthető – első hazai szentté avatások alkalmával került sor a honfoglaló Árpád nagyfejedelem egyenes ági leszármazottainak – Szent Istvánnak és Szent Imrének – az oltárra emelésére is. Az 1083. évi magyarországi szentté avatások, amelyekkel a tizenegyedik századi magyar kereszténység – Kristó Gyula akadémikus történész szavaival – „megteremtette a maga ős- és hőskultuszát”, hátterében megfontolt politikai intenciórendszer és valláspolitikai program állt, s egyben jól kifejezte Szent László király szimbolikus politikai alapelveit is. Az első magyarföldi szentté avatások alkalmával nem pusztán az európai keresztény államot megteremtő Szent István és fia, a legendája szerint tiszta és szűzi életet élő Szent Imre került kanonizálásra, de egyházmegyénk alapító püspöke – és mai védőszentje – a vértanú Szent Gellért és a Felvidéken tisztelt zobori remetepáros, Szent András-Zoerard és Szent Benedek is. A kereszténységet politikailag és katonailag védelmező uralkodó, valamint a hitéért meghalni kész mártír mellett a szigorú aszketikus életmódot folytató férfiak (mint Imre herceg és a Zobor-hegyi remeték) is példaképei lettek a stabilizálódó keresztény magyar egyház híveinek. Szent Lászlónak kalandos utat kellett megtennie – mind szó szerinti, mind jelképes értelemben – ahhoz, hogy kezdeményezője és végrehajtója lehessen az első hazai szentté avatásoknak. László herceg 1046. június 27-én született lengyel földön az akkor száműzetésben élő Vazul-fiú, Béla herceg – a későbbi I. Béla király – és a Piast-házból való Richeza lengyel hercegnő (II. Ottó német-római császár dédunokája és I. Joannész Tzimiszkész bizánci császár ükunokája) gyermekeként. A királyi vérből való fiatal Lászlónak nem jutott könnyű gyermek- és ifjúkor. Előbb a testvérével hadakozó apja, majd a Salamon királlyal (I. András fiával) harcoló bátyja (I. Géza) mellett kellett hadba vonulnia, míg végül idősebb fivére halála után trónra léphetett 1077-ben. Királlyá választása (hiszen a magyar királyokat, az örökösödési jogtól függetlenül, egészen az újkorig választotta a nemesség) kapcsán a Képes Krónikában a következőket jegyezték föl. „Amikor


a magyarok meghallották, hogy Magnus [Szent László, bátyja, I. Géza] király meghalt, egész sokaságuk öccséhez, Lászlóhoz gyűlt, és egy értelemmel, közös szóval és egyetértő akarattal őt választották az ország kormányzására, vagyis helyesebben buzgó és állhatatos kéréssel rákényszerítették. Mindnyájan tudták ugyanis, hogy föl van ruházva a tökéletes virtusokkal, hite szerint katolikus, kiváltképpen kegyes, bőkezű adakozó, szeretettel teljes. Úgy ragyogott föl, mint köd közepette a hajnali csillag, mely elűzi a homályt; és miképpen a telihold világol a maga napjaiban, vagy amiképpen a nap ragyog: fény lett népének közepette.” Szent László legendája így írja le a boldog emlékezetű uralkodó külsejét: „Természeti adottságaiban pedig az isteni irgalom különleges kegyelme a kiválóság kiváltságával a közönséges emberi értékek fölé emelte. Mert erős volt a keze, tetszetős a külseje, s miként az oroszlánnak hatalmas lába-keze, óriási a termete, a többi ember közül vállal kimagaslott: így árasztotta el az adományok teljessége, s ez már testileg is méltóvá nyilvánította a királyi koronára.” László királyra nagy politikai jelentőségű – és mint utólag tudjuk: történelmi léptékű és súlyú – feladat várt. Neki kellett ugyanis – ahogy a két világháború között alkotó akadémikus történész, Hóman Bálint megfogalmazta – „az országot megállapítani”, vagyis a magyar állam határait kijelölni, helyét meghatározni az európai politikai színtéren, valamint stabil gazdasági, jogi és belpolitikai viszonyokat teremteni úgy, hogy diplomáciai tevékenységével mindezeknek a folyamatoknak a nemzetközi alapja és háttere is biztosítva legyen. Már hercegként – hol Salamon, hol pedig I. Géza oldalán –, majd királyként többször hadba vonult a külső ellenségeket – többek között fekete hunokat (úzokat), besenyőket, németeket – visszaverendő, de a több környező (lengyel, illetve orosz) belviszályba is beavatkozott. Uralkodóként igyekezett a szomszédos államokkal nyugodt és békés viszonyrendszert kialakítani, amelynek érdekében a dinasztikus házasodási stratégia adta lehetőségekkel is élt. Ennek jegyében második feleségéül (első asszonya egy magyar főúri családból való lány lehetett) a német Adelhaidot – Rajnai Rudolf sváb herceg, német ellenkirály lányát – választotta. Sógora a horvát király, míg – később, már halála után – egyik veje a bizánci császár, a másik kijevi herceg volt.

65

66


Szent László nevéhez az államalapítás Szent Istvántól elindított művének befejezését köti a történelmi emlékezet. Ebben a folyamatban a törvénykezés kiemelten fontos volt. Szent László törvénykönyvei a letelepedett életmódot folytató, keresztény vallású magyarság életének jogi keretrendszerét határozták meg, amelynek alapját a magántulajdon szigorú védelme képezte. Uralkodása idején került a magyar királyok uralma alá Szlavónia és Horvátország (ez az államközi szövetség egészen 1918-ig fönnállt). Hogy mennyire nem volt könnyű helyzetben a trónviszályoktól, külső betörésektől és belviszályoktól egyaránt fenyegetett László király, annak bizonyítéka az egyetlen fönnmaradt tőle származó levél, amelyet 1091-ben írt az itáliai Monte Cassino (a bencés rend központi anyamonostora) apátjának. Ebben olvashatjuk a következő – nagy politikai realitásérzékről, ugyanakkor érzékeny és mély lelkiségről is árulkodó – rövid önvallomást. „Bűnös ember vagyok, mivel nincs lehetőség a földi hatalomban sáfárkodni igen súlyos bűnök nélkül.” Szent László 1095. július 29-én hunyt el a felvidéki Nyitrán. Testét előbb az általa alapított somogyvári bencés Szent Egyed-monostorban, majd a bihari püspökség székhelyén, Váradon temették el. Szent László tiszteletére rendelkezett úgy, hogy Váradon temessék el II. András magyar király és Luxemburgi Zsigmond (aki a magyar trón birtokosaként a korabeli Európa legnagyobb ura is volt egyben: német-római császárként), de a városban helyezték örök nyugalomra Anjou Mária királynőt és az Árpád-házi II. Istvánt is. „László királyunk, a magyar lovagkor példaképe, népmondáink hőse, alighanem a legnépszerűbb magyar szent. Amíg István és Imre életüknek szinte megismételhetetlen egyszerisége miatt inkább az állammisztikában, illetőleg az oltáron éltek tovább, addig Lászlóban a harcos nomád férfieszmény és európai lovagideál ötvöződvén eggyé, a magyarság küzdelmes századaiban Mihály arkangyal, továbbá Dömötör, Móric, György, Jakab mellett követendő példaképpé és szent patrónussá válik. A középkori hazai mondák és legendák annyira egyetlen szentünket sem magasztalták, mint László királyt” – fogalmazta meg a kiváló szegedi néprajzkutató professzor, a boldog emlékezetű Bálint Sándor Szent László kultusza kapcsán. Szent Lászlóról már szinte azonnal halála után elterjedt életszentségének híre,


ami kultuszának megalapozását is szolgálta. Előbb az uralkodócsaládban, majd egyházi berkekben, végül az egész magyar nép köreiben elterjedt a szent király tisztelete. A néphagyományba is számos momentum bekerült életéből: ilyen például az elrabolt magyar leány megmentése a pogány rablótól, vagy a vízfakasztás csodája (amikor szomjazó katonáinak vizet nyert a sziklából) – és a sort hosszasan folytathatnánk. László szentté avatására – a hagyomány szerint a római pápa jóváhagyásával – 1192-ban, III. Béla uralkodása idején került sor. Uralkodói elődje kanonizációját maga a király szorgalmazta. III. Béla érdekes módon mind hazánkban, mind Konstantinápolyban megtapasztalhatta Szent László tiszteletét. Béla ugyanis éveket töltött Bizáncban I. (Nagy) Mánuel császár – Szent László unokája – udvarában, ahol egy ideig (Alexiosz néven és deszpotész rangban) bizánci trónörökös is volt távoli rokona mellett, amelynek az vetett véget, hogy a császárnak kései második házasságából fia született. Béla nemcsak Szent László és lánya, Szent Piroska (Mánuel császár anyja) kultuszának lehetett tanúja a császári nagyvárosban, de annak is, hogy a hatalmi reprezentációnak és az uralkodóhoz kötődő szimbolikus politikai jelenségeknek mennyire fontos eleme a szakralitás. A Klaniczay Gábor történészprofesszor szerint „Kelet és Nyugat közötti” Szent László több mint nyolc évszázada a római katolikus egyház szentje – úgy, hogy uralkodóként támogatta a keleti ortodox egyházat is, s nemegyszer konfliktusba keveredett a hazai és a római egyházi vezetőkkel. A Szent László-korabeli Magyarországon jelen lévő keleti egyházi hatások között tarthatjuk számon a szabolcsi zsinat (1092) határozatait, amely engedte – szemben az akkor két évtizeddel korábban bevezetett római katolikus rendelkezéssel – a papok számára a nősülést, valamint a húsvétot megelőző nagyböjt kezdetét is keleti szokás szerint vajhagyó vasárnapra tette, a nyugaton gyakorolt hamvazószerdával szemben. V. Kovács Sándor irodalomtörténész, egyetemi tanár mutatott rá, hogy az imént említett jelenségekre egy tizenharmadik századi orosz forrás azt a magyarázatot adta, hogy Szent László titokban az ortodox keresztény hitre tért. A Moszkvai évkönyvben (Pahomije krónikájában) olvashatjuk, hogy „László király szintén a római egyház követője vala, mígnem eljőve hozzá Szent Szabbás szerb érsek és

67

68


visszatérítette a tiszta keresztény görög hitre, nem nyilvánosan, hanem titokban, mert félt a magyarok felkelésétől. Szent Szabbás öt hónapig időzött nála, tanítgatva őt, s aztán visszatért övéihez, egy papot hagyva nála, aki mint a szolgák egyike éldegélt ottan.” A tizenhetedik századi román szerző, Eustratie logofatul szerint a nagyböjti időszaknak a keleti és a nyugati szertartású kereszténységben való eltérő időpontú kezdetének magyarázata is Szent Lászlóhoz köthető. A magyar király a győzedelmes moldvai hadjáratáról ugyanis éppen a böjtkezdetre érkezett haza. „László király dicsőséggel és győzelemmel tért meg onnan és húshagyás napján érkezve haza, áldást kért püspökeitől, hogy még három napot mulathasson a királynővel és az urakkal. Megáldották, hogy egész udvarával kedden hagyjon húst. Az ő hitükön máig tartják a szokást, hogy nagyböjt hetében hagynak húst.” Természetesen sem a történeti források, sem a keresztény hagyomány nem őrizte meg – az imént említett, inkább művelődéstörténeti érdekességnek számító, ráadásul László kora után évszázadokkal keletkezett adatokon kívül –, hogy Szent László ortodox vallású lett volna. Az viszont bizonyos, hogy türelmes és megengedő volt a keleti rítusú keresztényekkel. Ennek egyik oka, hogy az ország területén több keleti keresztény közösség élt (például Tihany, Visegrád, Veszprémvölgy, Oroszlámos monostoraiban), másik indoka pedig, hogy László uralkodása idején a nem túl korábbi (1054) kelet–nyugati egyházszakadás hatásai, valamint a keleti ortodox és a nyugati katolikus tanítás közötti különbségek még nem tűntek áthidalhatatlanul távolinak. Mindezek mellett Szent László – és ebben követője volt utódja, Könyves Kálmán is – diplomáciájában kitüntetett figyelmet szánt az ortodox keresztény hitű bizánci birodalomnak. Három lánya közül az egyik, Piroska – Kálmán király közreműködésével – II. Joannész Komnénosz császár felesége lett, akitől nyolc gyermeke született, köztük a későbbi I. (Nagy) Mánuel bizánci császár. A római katolikus egyházban is tisztelt Árpád-házi Szent Piroska az ortodoxiában Szent Eiréné (Magyarországi Szent Irén), hiszen császárnéként az uralkodói neve az „erény” jelentésű Eiréné volt. Alapítója a konstantinápolyi Mindenható Krisztus (Krisztosz Pántokrator) monostornak, valamint a hozzá tartozó templomnak és kórháznak. Az özvegy császárné élete végén szerzetesnek állt és


a Xené (idegen) nevet vette föl, utalva arra, hogy a katolikus magyar királylányból lett ortodox bizánci császárné mindig idegen maradt Konstantinápolyban. Szent László kultuszának elmaradhatatlan eleme a lovagkirály alakja. A nőkről és az elesettekről gondoskodó, a katonáit bajtársian vezető, valamint a kereszténységért és a hazáért harcoló vitéz „Krisztus katonája” (miles Christi) és a „Haza bajnoka” (athleta Patriae) fontos példaképe volt a lovagi erényeket hirdető magyar uralkodóknak, László utódainak: elsősorban III. Bélának, Károly Róbertnek és Luxemburgi Zsigmondnak. A török háborúk idején – mint Magyar Zoltán néprajzkutató rámutatott – László városában, Váradon elterjedt a hír, hogy az oszmán megszálló addig nem tudja bevenni a települést, amíg azt Szent László – és az ő székesegyház előtt álló bronz lovas szobra – óvja. Az 1598. évi sikertelen török ostrom után Mátyás főherceg arról tájékoztatta levélben Rudolf királyt, hogy erről a támadók is tudnak, s ezért olyan magas sáncokat építettek, hogy azokról lőni tudják a Szent László-szobrot. Szent László életének és a hozzá fűződő hagyományoknak napjainkban is van üzenete és aktualitása. A hidegháború utáni világot egymástól eltérő civilizációk versengéseként írta le Samuel P. Huntington amerikai politológus, amelyek közül kettő – és éppen régiónkat is érintő – az ortodox és a nyugati civilizáció (s ennek egyik megnyilvánulása az Oroszország és az Európai Unió közötti feszült viszony). Szent László példáján keresztül látjuk azonban, hogy a keleti ortodox és a nyugati keresztény kultúra nem áll olyan távol egymástól, s hogy ezek összefogása és egymást erősítő föllépése elhozhatja a térség stabilitását is. Szent László a magyarok mellett a lengyelek, a szlovákok, a horvátok és erdélyi nemzetiségek körében is népszerű, lánya pedig a keleti ortodox egyház szentje. Szent László megértette, hogy kizárólag az erős és független európai államiság, s a mélygyökerű és valódi elköteleződésen alapuló kereszténység biztosíthatja a magyarság jövőjét. Ebben az elgondolásában is követői kell hogy legyünk a harmadik évezredben!

69

70


Kunszery Gyula

SZENT L Á SZLÓ KIR Á LY RÓL Üdvözlégy kegyelmes Szent László királyunk! Édes oltalma vagy jó Magyarországnak, Szent királyok közt drágalátos gyöngyszem. Legfényesb csillaga csillagvilágnak. Híven szolgáltad te Szentháromságistent, Szemed Krisztus Úrnak nyomdokára néze, Szentléleknek tiszta, szép edénye voltál, Szűz Mária Asszony választott vitéze. Magyari királyok fényességes tükre, Tündöklőbb tükör már nem is lehet ennél, Kegyes Béla király nemzett s nevelt téged, Hogy hozzá hasonló kegyes király lennél. Mennyből adtak nékünk csudás csudaképpen. Lengyelország szülte délceg, deli tested, S lélekben születtél szentkeresztvizéből, És ősödnek nevén Lászlónak neveztek. Még kisded korodban Béla királyunkkal Magyarok földjére hozzánk elhozának, Hogy dísze legyél te két birodalomnak: Magyarországnak és mennyek országának.


Tekinteted tiszta, s másokénál kedvesb, Szépséges a kerek pirospozsgás arcod, Beszédedben ékes, két karodban erős, S legyőzöl mindenkit, ki veled kezd harcot. Testben tisztaságos, a lelkedben fényes, A szívedben pedig oroszlánként bátor, Ezért hívtak téged hős, bátor Lászlónak, Már életed ifjú gyermeki korától. Szűz Mária Asszony kiválasztott téged, És sok ajándékkal kegyesen kitüntet, Hogy őrizzed, óvjad és megoltalmazhasd Néki felajánlott magyar nemzetünket. Fényes szent korona a fejedre szállott, Szentlélek ereje megbátorít téged, S indulván királyi atyáidnak útján Koronádnak ékét rózsákkal tetézed. Igaz bíró voltál és tebenned leltek Szép szűzek lovagi hős védelmezőre, Tisztaság virtusát tisztán oltalmaztad, S az irgalmasságnak voltál követője. Dícsérjük, magyarok, László királyunkat, Méltán érdemli, hogy dicsőítsék nálunk, Zengjük dicséretét angyalokkal együtt: Üdvözlégy kegyelmes Szent László királyunk! (Középkori himnusz átköltése)

71

Szent Jakab hava Kisasszony hava Szent Mihály hava

Szent István Részlet Aba-Novák Vilmos freskójáról (Dömötör-torony)

74

JÚLIUS – SZENT JAK AB HAVA

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

szombat

31 27 28 29 30 1 Oszkár

Tihamér, Annamária

Loyolai Szent Ignác

3

4

Szent Tamás apostol

Portugáliai Szent Erzsébet

Kornél, Soma

Ulrik

10 11 Amália

Nóra, Lili

5

Emese, Sarolta

6

Csaba

7

Apollónia

Goretti Szent Mária

12

Izabella, Dalma

vasárnap

2

Ottó


Évközi 13. vasárnap (Szűz Mária látogatása Erzsébetnél)

8

Ellák

9



Lukrécia

13 14 15 16 Jenő

Szent Benedek apát, Európa fő védőszentje

Örs, Stella

Lelliszi Szent Kamill

Henrik, Roland

Szent Bonaventura püspök

Valter Évközi 15. vasárnap (Kármelhegyi Boldogasszony)

17

Endre, Elek

18 19 20 21 22 23

Szent ZoerárdAndrás és Benedek

Szent Hedvig királynő

Frigyes

Emília

Illés

Dániel, Daniella

Magdolna

Szent Mária Magdolna

Lenke Évközi 16. vasárnap (Szent Brigitta, Európa társvédőszentje)

24 25 26 27 28 29 30 Kinga, Kincső

Kristóf, Jakab

Anna, Anikó

Árpád-házi Szent Kinga

Szent Jakab apostol

Szent Joakim és Szent Anna

Olga, Liliána

Szabolcs

Márta, Flóra

Szent Márta

Judit, Xénia


AUGUSZTUS – KISASSZONY HAVA

hétfő

kedd

31 1

Boglárka

szerda

2

Lehel

csütörtök

3

Hermina

Liguori Szent Alfonz

7

Ibolya

péntek

5

Krisztina

6

Vianney Szent János

Szűz Mária római főtemplomának felszentelése

Urunk színeváltozása

12

13

Domonkos, Dominika Elsőpéntek

László

9

Emőd

10 11

Szent Domonkos

Szent Terézia Benedikta (Edith Stein)

Szent Lőrinc

14 15 16 17 Marcell

Mária

Szent Maximilián Kolbe

Szűz Mária Mennybevétele (Nagyboldogasszony)

Ábrahám

Jácint

vasárnap

4

8

Lőrinc

szombat

Zsuzsanna, Tiborc

Klára

Berta, Bettina

Ipoly


Szent Klára

18 19 20 Ilona

Huba

Szent Bernát

István, Vajk Évközi 20. vasárnap Szent István, Magyarország fővédőszentje

21 22 23 24 25 26 27 Sámuel, Hajna

Menyhért, Mirjam

Szent X. Piusz pápa

Boldogságos Szűz Mária királynő

Bence

Bertalan

Lajos, Patrícia

Izsó

Gáspár

Szent Bertalan apostol

Szent Lajos, Kalazanci Szent József


Évközi 21. vasárnap (Szent Mónika)

2

3

28 29 30 31 1 Ágoston

Beatrix, Erna

Szent Ágoston püspök

Keresztelő Szent János vértanúsága

Rózsa

Erika, Bella

75

76

SZEPTEMBER – SZENT MIHÁLY HAVA

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

28 29 30 31 1

Egon, Egyed Elsőpéntek

4

Rozália

5

Viktor, Lőrinc

6

Zakariás

Kalkuttai Szent Teréz

11

Teodóra

szombat

vasárnap

2

3


Évközi 22. vasárnap (Nagy Szent Gergely pápa)

Rebeka, Dorina

Hilda, Gergely

7

Regina

8

9

Ádám

10

Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk

Szűz Mária születése (Kisboldogasszony)



Mária, Adrienn

Nikolett, Hunor

12 Mária

13 14 15 16 17 Kornél

Szeréna, Roxána

Enikő, Melitta

Szűz Mária Szent Neve

Aranyszájú Szent János püspök

A Szent Kereszt felmagasztalása

A fájdalmas Szűzanya

Edit

Zsófia



18 19 20 21 22 23 24 Diána

Vilhelmina

Friderika

Máté, Mirella

Móric

Szent Máté apostol és evangélista

Tekla

Pietrelcinai Szent Pio

Gellért, Mercédesz Évközi 25. vasárnap (Szentírás vasárnapja, Szent Gellért)

25 26 27 28 29 30 1 Eufrozina, Kende

Jusztina, Pál

Adalbert

Páli Szent Vince

Vencel

Mihály

Jeromos

Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok

Szent Jeromos

S Z E N T J A K A B • K I S A S S ZO N Y • S Z E N T M I H Á LY

HIM N USZ Nagy példaképünk, nincs igazabb király, sem bölcs vezérünk harctereken különb, ki néped égi, földi sorsát jó alapokra leraktad egykor. De mégis főként nélkülözők iránt voltál nagylelkű, krisztusi szolgaként: megmosva, mint az égi Mester, lábukat, és letörülve könnyük. Majd élted fogytán szent öröm és remény tölt el, mert hallod, égi sugallat int, hogy lángoló szívvel ajánlj fel minket örök jogon Máriának. Bevált reményed: épp ama szent napon, amelyen fölment égbe Nagyasszonyunk, téged is aznap ékesített fénykoszorúval az Úr örökre. Szentháromsághoz szálljon ezért imánk; nagy Szent Istvánunk érdemeit tekintsd, hogy népünk csak téged dicsérjen, s szent nevedet örökre áldja. Ámen.

77

78


Csiszér Áron

Fotó: Szabó Zoltán

A KÖZÉPKO R I GY U L A TÜ NDÖKLÉ SE É S BU K Á SA Tíznél is több templomtorony állhatott a mai Gyula területén a késő középkorban, a város ekkorra fontos világi és egyházi központtá nőtte ki magát. Jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy 1508-ban itt temették el az utolsó Hunyadit, pár évtizeddel később pedig a kereszténység egyik utolsó bástyájaként a török elleni harcok megkerülhetetlen színterévé vált. 450 éve az Alföld egyik fő erősségére is rávetült a félhold árnyéka. 1566-ban a török kor leghosszabb ideig, 63 napon át tartó ostroma során Kerecsényi Miklós és vitézei nem tudták megállítani az oszmán hódítókat. A még élő embereit menteni igyekvő várkapitányt évszázadokon át árulónak tartották, de mára már tisztázódott: amit abban a helyzetben meg lehetett tenni, azt megtették. Az elkerülhetetlen vereséggel véget ért Gyula látványos fejlődésének két és fél évszázada, a térség a következő másfél évszázad alatt majdnem teljesen elnéptelenedett.


„Emlékezzünk az király végházárul, Körös mellett az Vég-Gyula várárul, Vég-Gyulában gyulai vitézekrül.” (Ismeretlen XVI. századi szerző: Cantatio de militibus pulchra)

Óriási hőségben, több ezer temetetlen halott mellett, sebesült, legyengült, vérhas gyötörte katonákkal jöttek el 1566 nyárutóján a keresztény Gyula utolsó napjai. Az ostrom július másodikai kezdetén a közel tizenötszörös túlerőben lévő, és az akkori világ egyik legkorszerűbb tüzérségével bíró törökök előbb a várost foglalták el. Csak ez az ötnapos művelet közel kétezer harcosuk életét követelte, ez a szám egyébként egyenlő volt a várvédők teljes létszámával. Pertáf pasa jól képzett katonái a külső védelmi vonalat, a palánkvárat szűk egy hónap alatt úgy lőtték rommá, hogy az öles, mélyen a földbe ásott gerendákon nyugvó – a mai árvízvédelmi töltésekre hasonlító, kiterjedt bástyákkal tagolt – erősség több méteren egyszerűen be- vagy éppen kidőlt. A megújuló rohamoknak a magyar és kisebb számban német őrség létszámban és lőszerben is egyre inkább megfogyatkozva állt ellen, alkalmasint az erősségből való kitörésekre is vállalkozva. Jó egy hónap után a keresztény seregek a szűk belső várba szorultak vissza, a falaktól az oszmán hódítók rettentő közel, alig kőhajításnyi távolságra építették fel sáncukat. Az akkori kor mesterlövészei, a puskás janicsárok azonnal lőttek, ha megláttak valakit a falakon, a tatárok mérgezett nyilakkal vadásztak az őrökre. Hathetes ostrom után a tornyokat szétlőtték, a folyó vize leapadt, a vár gyakorlatilag tarthatatlanná vált. A források szerint Kerecsényi úgy ítélhette meg a helyzetet, hogy az említettek mellett a lövegek elvesztése, embereinek fogyatkozása és gyengülése nem teszi lehetővé, hogy még egy nagyobb rohamot kiálljanak. A megegyezés a rommá lőtt vár feladásáról és a védők szabad elvonulásáról szeptember elsején született meg, s mint tudható, a török ugyan valóban elengedte a fegyverteleneket, Kerecsényire és katonáira rátámadt, őt magát elfogták, majd néhány hónap múlva Nándorfehérváron megölték.

79


Az augusztus végén sorra kerülő tárgyalásokról beszámoló magyar Livius, a vitézi mesterséget Zrínyi mellett kitanuló Istvánffy Miklós azt írta, több fontosabb tisztjével szemben Kerecsényi a megadás mellett kardoskodott, a kapitányról úgy emlékezett, hogy „gyávasága már a galádsággal határos”. Ez a szemlélet aztán évszázadokon át elkísérte Kerecsényi emlékét, egyben meghatározta Gyula helyét is. A gyulai várkapitányra a Szigetvárnál utolsó embereivel a törökre rontó, és hősi halált haló Zrínyivel szemben az áruló szerepét osztotta az utókor kevésbé hálás része, noha a ma történészei már tisztázták, hogy áldozata semmivel sem volt kisebb dunántúli társáénál. Ráadásul Gyulához fűződik a török kor leghosszabb ideig, 63 napon át tartó várostroma. Kerecsényi a legvégső helyzetben megpróbálta nem feláldozni, hanem megmenteni emberei életét. Az elmarasztalását hirdető szólamok megítélésénél érdemes azt a körülményt is számításba venni, hogy Miksa király ugyan segítséget ígért a gyulaiaknak, ám az Északnyugat Dunántúlon, lényegében Bécs esetleges védelmére váró, erős nemzetközi sereg még a jóval közelebbi Szigetváron sem avatkozott be. Azt pedig senki sem gondolhatta komolyan, hogy valaha is Gyulára ér. Miksa viszont, Fotó: Szabó Zoltán

80


hírét véve Gyula elestének – egyfajta önfelmentésként is – Kerecsényit vádolta gondatlansággal és kishitűséggel. Van még egy érdekes adalék arról, hogy a gyulaiak mekkora eséllyel szálltak szembe a törökkel. Tanulmányában Németh Csaba az 1541 és 1591 közötti időszakot vizsgálva – a Kerecsényivel nem éppen kesztyűs kézzel bánó Istvánffy adataira támaszkodva – arra jutott, hogy a hatvankét várostromból mindössze hat végződött a támadók kudarcával. Ostrom esetén a magyar végvárak mindössze 13 százalékban tudták megállítani a törököt, 40 százalék szerződéssel adta meg magát, 27 százalékot lerohantak, 21 százalékban pedig elmenekültek a védők. A hatvankét ostromon túl negyvenöt olyan esetet jegyeztek fel, melynél a védők meg sem várták a támadókat, hanem már előbb elhagyták a helyszínt. Ahogy Németh Csaba írja, „mindez alátámasztja azt a történészek általi megfogalmazást, mely szerint egy vár legyen bármilyen erős és jól felszerelt is, csak abban az esetben volt esélye sikerrel kivédeni egy ostromot, ha időben kapott felmentő sereget, vagy valamilyen természeti csapás (rossz idő, esetleg járvány) sújtott le a támadóira. Gyula esetében egyik eset sem jöhetett számításba.”

„Mert a pogány nem magátul hatalmas, Mi tettük azt hogy eddig diadalmas, Mert nem hisszük, hogy az Isten hatalmas…” (Tinódi Lantos Sebestyén) Hogy mi veszett el Gyula ostromával? A gyulai vár katonasága alkalmanként a Maros és a Száva partjáig csapott be az akkori hódoltság területére, biztosítva ezzel a magyar fennhatóságot szinte a Temesközig. A törökök Gyula elfoglalásáig csak ideiglenes hódítónak tekinthették magukat a több vármegyényi térségben. A vár bevételével ez az időszak véget ért. Gyula eleste egy olyan, királyi kézben lévő mezőváros pusztulását is jelentette, mely a jóval jelentősebb, már Janus Pannonius által is megénekelt Várad és a szintén nagyobb súlyú Szeged között sem látszott jelentéktelennek.

81


82


A város pontos kialakulásának idejéről máig megoszlanak a vélemények, az viszont tudott, hogy már az Árpád-korban sűrűn lakott volt a terület, a mai Gyula közigazgatási területén sok kisebb falu egészen biztosan létezett. A mai határban 800 körül van az ismert régészeti lelőhelyek száma. A X–XIII. században létező falvakból több a tatárjárás után is megmaradt, és tovább gyarapodott. Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint a gyulai plébániatemplom papja, Péter a környéken a legmagasabb összeget, évi 20 garas tizedet fizetett a pápának. Gyula felemelkedése tehát ebben az időszakban vett nagy lendületet, a XV. században kiépült a népes mezőváros és a vár. A település királyi birtok volt, és jelentős egyházi központnak is számított, a kereszténység egyfajta bástyája volt már ekkor is. A mai település területén a XVI. század első felében legalább tíz templom tornya magasodott, a méretében legnagyobb a szegedi alsóvárosi templommal vethető össze, ugyanakkor érdekes, hogy a város múltjával kapcsolatos információk mennyire nem teljesek még a mai napig sem. 1971-ben, a törökzugi lakótelep tömbházainak építésekor embercsontokat és ősi falmaradványokat bolygattak meg a földmunkagépek…, és kiderült, hogy egy nagyméretű, középkori templom alapjaira bukkantak – írta Liska András. Vagyis a jelenlegi ismereteink szerinti legnagyobb templomot csak 1971-ben, véletlenül fedezték fel. A háNegyvenöt éve véletlenül fedezték fel az országosan romhajós, gótikus, országos is jelentős templom romjait viszonylatban is nagyméretű építmény sokáig rejtőzött, és mivel a város területe a beépítettség miatt gyakorlatilag feltárhatatlan, nehéz volna megmondani, mit rejthet még a föld. Tény, hogy a mai Gyula megfelelő területein bárki kezd el elég mélyre ásni, szinte biztosan talál valamit.

A város egykori nagyságát, kivételes voltát érzékletesen mutatja, ugyanakkor a múlt feltáratlanságának, feltárhatatlanságának egyfajta jelképe is a gyulai ferences rendház története. Ma egy kertvárosi részen, az Epreskert utca apró telkén, lakóházak által övezve láthatók a valaha jelentős templom szentélyének, illetve a hozzá csatlaAz Epreskert utcai romkert Gyulán: kozó kolostor egyes részeinek itt temették el az utolsó Hunyadit a romjai. Gyulán csak kevesen tudják, ahogy országosan is leginkább csak a történészek, régészek vannak tisztában azzal a ténnyel, hogy ebben az épületben temették el nemcsak Corvin János feleségét, Frangepán Beatrixot, hanem az utolsó Hunyadit, vagyis az ő közös lányukat, Mátyás király unokáját, Corvin Erzsébetet is, akit 1505-ben, 9 évesen már eljegyeztettek Szapolyai Györggyel. Ezt két év múlva felbontották, hogy a Hunyadi vagyon örököseként Pálóczi Mihály jegyese legyen. Az 1496-ban született Erzsébet azonban az eljegyzést után kevéssel, még 1508ban, a királyi szentesítés után meghalt – egyes források szerint nem épp természetes úton. A ferencesek emléke a török hódoltság ideje alatt sem enyészett el, noha a területet a XVIII. században birtokba vevő német szőlősgazdákat esetenként inkább bosszantotta, hogy a művelésre szánt földből állandóan köveket kell kiforgatniuk. Tanulmányában Liska András hoz egy érdekes példát. Amikor Mogyoróssy János 1872-ben szerette volna megvásárolni azt a szőlőtelket, amelyen akkoriban a romok még láthatók voltak, az akkori tulajdonos, Kern Márton úgy hitte, hogy a területen, a romok alatt biztosan nagy értékű kincs van, ezért megfizethetetlenül magas árat kért a szőlőért. Rokonaival még abban az évben átforgatta a romokat a vélt kincs után kutatva. Sok helyen megtalálta a falakat,

83



84


ám azok olyan vastagok voltak, hogy nem tudta szétverni őket. Ezért kiadta felesbe, így nagyon sok követ kitermelt. A filoxéra járvány nem sokkal később kipusztította a szőlőt, ezért a telek egyik felébe új gyümölcsöt telepítettek, a földet és a romokat teljesen átforgatták. A ferences rendházból tehát kevés maradt, de jelentősége a leírtak alapján vitathatatlan. A múlt megfelelő megismerésénél szinte könnyebb megbecsülni a jövőt, ha feltesszük a történelmietlen „mi lett volna, ha?” kérdést. A történészek szerint Gyulának eleve nem volt esélye a török ellen. Ha Kerecsényiék ki is állták volna az 1566-os ostromot, az ereje teljében lévő félhold árnyékában a vár hoszszabb távon eséllyel nem lett volna megtartható. A török 1695-ben adta fel Gyulát. Amikor egy év múlva Lindner Ferdinánd Krisztián kamarai tiszttartó felmérte a Gyulához tartozó helységeket, azt állapíthatta meg, hogy az összes elnéptelenedett. Békésen és Gyulán kívül talán ha hét falu megmaradt a vármegyényi területen. A Rákóczi szabadságharc végére az egész térség romokban hevert, ekkor a kis számú megmaradt és elmenekült lakosság, valamint a telepesek már sok szempontból új kereteket kezdtek kialakítani.

IRODALOMJEGYZÉK: Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme Dr. Karácsonyi János: Békésvármegye története I. Dr. Németh Csaba: A 16. századi végvári harcok oszmán várostromainak tanulságai / tanulmány Körösi Mihály: Új honfoglalás – 1723 / tanulmány Liska András: A gyulai vár története a régészeti kutatások tükrében / tanulmány Szerkesztő: Erdész Ádám, Város – uradalom – vár c. kötet Liska András: Egy eltűnt monostor nyomában – Gyula város történetének kezdetei / tanulmány Scherer Ferenc: Gyula város története, I–II.


M ÉLY A TISZ Á N A K A SZÉLE

Mély

a

Ti - szá

De

még

mé - lyebb

Sző - ke - bar - na

ál - tal

a - kar

-

nak

a

le - gény

raj - ta

a

szé

-

le,

kö - ze - pe,

ke - rül - ge - ti,

men - ni.

Által akar rajta menni, Bazsarózsát szakajtani. Rózsa, bazsarózsa ne bokrosodj, Én rám babám ne várakozz. Mert ha én rám várakozol, Soha meg nem házasodol. Sej, de olyan leszel, mint a gólya, Kinek nincsen pártfogója.

85

86


Benedek Elek

SZÛZ M Á R IA KER E SZTL Á N YA Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az üveghegyeken is túl, volt egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi gyermeke volt, mint a rosta lika, még eggyel több. A legkisebb gyermekének, aki leányka volt, nem is talált már keresztanyát az egész faluban. Elindult nagy búsan a szegény ember, hátha talál a szomszéd faluban egy jólelkű asszonyt, aki keresztvíz alá tartsa a leányát. Ahogy kiment a falu kapuján, szembe jött vele egy asszony. Köszönti a szegény ember illendőképpen, az asszony fogadja, s meg is kérdezi: – Mért vagy olyan szomorú, te szegény ember? – Hogyne volnék szomorú, te jó asszony, mikor egy szép kicsi leánykával áldott meg az Isten, de nem találok a faluban senkit, aki keresztvíz alá tartsa. – Ne búsulj, szegény ember, én Szűz Mária vagyok, gyere, vezess a házadhoz, keresztvíz alá tartom a leányodat. Visszamennek a szegény ember házához, Szűz Mária keresztvíz alá tartja a leánykát, aztán elbúcsúzott a szegény embertől, s ragyogó fényesség közt eltűnt a házból. Telt-múlt az idő, a kisleány már tizenkét esztendős volt, s Szűz Mária ellátogatott a szegény ember házához. Azt mondta: – Neked úgyis sok gyereked van, magammal viszem a keresztleányomat, gondját viselem, s ha jól viseli magát, bizony nem bánja meg. Elviszi Szűz Mária a keresztlányát, s ahogy megérkeznek a házába, mondja neki: – Édes lányom, itt van tizenkét szobának a kulcsa. Egyéb dolgod nem lesz, mindennap seperd ki szépen ezt a tizenkét szobát, de a tizenharmadikba be ne lépj, mert abban az Isten lakozik. Elmegy hazulról Szűz Mária, otthon marad a leányka, szép sorjában kisepri a tizenkét szobát, de nem tudta megállani, hogy a tizenharmadikba be ne te-


kintsen a kulcs lyukán. Ím, halljátok, amint odanézett, rettentő nagy világosság csapta meg az arcát, s látta, hogy ott ül az Isten lobogó lángok között. Csak akkor ijedt meg, hogy a keresztanyja parancsolatja ellen cselekedett, nem találta a helyét, szaladott keresztül a szobákon, égett az arca, mintha lánggal égették volna. Szalad egy tükör elé, nézi az arcát, hát meg van aranyozva. Nézi a haját, az is meg van aranyozva. Nézi a kezét, s ím, az is meg van aranyozva. Még csak most ijedett meg igazán. Ha hazajön a keresztanyja, mindjárt észreveszi az arcán, haján, kezén, hogy vétkezett. Hirtelen bekötötte a fejét kendőbe, sűrű fátyolt borított az arcára, bekötötte a kezét is, mintha késsel elvágta volna. Hazajön Mária, s az volt az első kérdése, ahogy a keresztlányára tekintett: – Hát a te ujjadat mi lelte? Mondja a leány hebegve: – Elvágtam, édes keresztanyám. – Mutasd csak, hadd látom! Egy kicsit húzódott a leányka, de mit volt mit tenni, le kellett hogy oldja a ruhát a kezéről. Nézi Mária a keresztlánya kezét, s nagy szomorúság borult az arcára mindjárt. – Látod, látod – mondotta szelíden Mária –, ugye megmondottam, hogy ne lépj be a tizenharmadik szobába. Mondd meg igaz lelkedre, voltál-e bent vagy sem? A leányka nem felelt semmit. – Másodszor is kérdem: voltál-e bent vagy nem? A leányka nem felelt semmit. – Még egyszer kérdem: voltál-e bent vagy nem? A leányka most sem felelt semmit. – Hát jól van – mondá Mária –, tudnál beszélni, mégsem beszélsz, legyen hát némaság a te büntetésed. Hát csakugyan a leányka abban a szempillantásban megnémult. Akkor Szűz Mária csináltatott egy aranyalmáriumot, olyat, hogy azt csak belülről lehetett kinyitni s bezárni, kívülről nem. Ebbe az almáriumba kellett bezárkóznia a leánykának, aztán Mária az almáriumot kivitette egy rengeteg erdő közepébe. De hogy ott étlen-szomjan ne haljon, küldött neki mindennap ételt-italt egy fehér galambtól.

87

88


Telt-múlt az idő, egyszer a királyfi arra járt vadászni, s meglátta az almáriumot. Próbálta kinyitni mindenféleképpen, de nem tudta. Hazaküldött szekérért, az almáriumot föltétette, s otthon az ebédlőszobában felállíttatta. Hívatott a királyfi lakatost, hogy nyissa ki az almáriumot, próbálta ez is mindenféleképpen, mesterkedett, de nem tudta kinyitni. Hát jól van, ha nem lehet kinyitni, maradjon zárva. Hanem a néma leányka esténként, mikor mindenki lenyugodott, kinyitotta az almárium ajtaját, lábujjhegyen végigjárta a szobákat, s ami maradék ennivalót itt-ott talált, összeszedte, bevitte az almáriumba, s ott megette. Egy este éppen abba a szobába nyitott, ahol a királyfi feküdött. Szép aranyhaja volt a királyfinak, odament a lány, aranyos kezével végigsimította, de a királyfi abban a pillanatban a másik oldalára fordult. Megijedt a leány, hirtelen megfordult, s ahogy megfordult, aranyhajával meglegyintette a királyfi arcát. A királyfi felnyitotta a szemét, látta is, hogy valami ragyogó fényesség megvillan a sötétségben, de azt hitte, hogy csak álmodik. Reggel, mikor felébredett a királyfi, mind az álom volt az eszében, nem találta helyét, lement a kertbe, s ott sétált fel s alá. Aztán delet harangoznak, s leszalad egy inas, hogy híja a királyfit ebédre, de mire a királyfi feljött, a leány kibújt az almáriumból, s hamarosan megette a királyfi levesét. Jön a királyfi, leül az asztalhoz, akar enni, hát nincs mit. Szidja az inast, mint a bokrot, hogy minek bolondítja őt, mikor még nincs az ebéd az asztalon. Esküdözik az inas égre-földre, hogy amikor ő lement a kertbe, ott volt az ebéd az asztalon, nem tudja elgondolni, hogy mi csoda történt itten. Hát jól van, így történt vagy úgy történt, hozzanak más levest. Hoznak más levest, a királyfi elkezd ebédelni, de alighogy a levest megette, kiszólítják valami ország dolgában, s hopp! a leánynak sem kellett több, kibújt az almáriumból, hirtelen összeszedte az aranyos tányérokat, villákat, késeket, s bevitte az almáriumba. Jön vissza a királyfi, hát üres az asztal. Na, lett erre szörnyű zenebona. Sorban vallatják az inasokat, egyik sem látott semmit. Bizonyosan valami világhíres tolvaj bujkál a palotában. Úgy lesz, úgy. Elkövetkezik az este, s mikor mind lenyugodtak, a leány kijött az almáriumból, végigjárta a szobákat, összeszedte, ami ételmaradékot talált, aztán bement a királyfi szobájába, nézte, nézte a ki-


rályfit, s mit gondolt, mit nem, fölébe hajolt, s gyöngén megcsókolta. A királyfi fölrezzent álmából, de nem látott egyebet, csak valami ragyogó fényességet, az is csak úgy megvillant, s hirtelen elenyészett. Másnap is úgy volt: mire a királyfi feljött a kertből, volt ebéd, nincs ebéd. Az aranyhajú néma leány szépen megette, s azzal visszabújt az almáriumba. – Na megállj, akárki légy – mondja a királyfi –, holnap megfoglak! Nem is ment le a kertbe, hanem elbújt az ebédlőszobában, s várta, hogy mi lesz. Mikor delet harangoztak, az inas asztalt terített, behozta a levest, aztán kiment a szobából. Hát abban a szempillantásban megnyílik az almárium ajtaja, s kilép abból az aranyhajú leány. Odamegy az asztalhoz, leül, s kanalazgatja a levest. Azalatt a királyfi lábujjhegyen az almárium ajtajához ment, s mikor a leány vissza akart bújni, kitárta két erős karját, s mondotta a leánynak: – Nem mégy vissza többet, itt maradsz, enyém vagy! Nem bánta a királyfi a leány némaságát, mindjárt papot hívatott, s csapott nagy lakodalmat, hét országra szólót. Szerették egymást, mint két gilicemadár, éltek nagy boldogságban. Hanem egyszer a nagy örömük nagy búra változott. Az Isten megáldotta a néma királynét egy szép aranyhajú gyermekkel, de ahogy megáldotta, úgy el is vette tőle. Eltűnt a gyermek, mintha föld nyelte volna el. Hová lett, merre lett, ki vitte el, senki lélek nem tudta elgondolni. Azután második aranyhajú gyermekkel is megáldotta az Isten, de azt is elvette tőle. Sírását sem hallották, úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Harmadszor is megáldotta az Isten gyermekkel a néma királynét, harmadszor is aranyhajú gyermekkel. Istrázsát állottak a katonák mind, maga a király is, s eltűnt a harmadik gyermek is: azt egyedül csak a jó Isten tudja, hogy merre. Egyszerre csak elkezdik suttogni, zúgatni a népek, hogy a királyné bizonyosan boszorkány. Nemhiába hogy néma, gonosz a lelke. Bizonyosan ő veszti el a gyermekeit. Körülvették a népek a király palotáját, s azt követelték a királytól, hogy égettesse meg máglyán a királynét, mert különben ők égetik meg. Eleget mondta a király, hogy így meg úgy, a királyné semminek sem oka, a népek ordítoztak, fenyegetődztek, s mit volt mit tenni a királynak, keserves könnyhullatások közt nagy máglyát rakatott, a királynét rákötötték, s alul a máglyát meggyújtották. De ím, halljatok csodát, amint a máglya lángja meglobbant,

89

90


valami angyali ének szállott le a magasságos égből, s ragyogó fényesség között leszállott a Földre Szűz Mária. – Mondd meg nekem igaz lelkedre – szólt a királynénak –, voltál-e a tizenharmadik szobában! A királyné nemet intett. – Hiszem, hogy nem voltál, mondd meg hát, mitől aranyosodott meg az arcod, a hajad s a kezed! Megszólalt a királyné, s mondta: – Benéztem a kulcs lyukán, attól aranyosodott meg arcom, hajam s kezem. – S láttál-e valakit a szobában? – Láttam, de csak homályosan, mert a lánggal égő tűz elvette a szemem fényét. – Áldott szerencséd – mondotta Mária. Ahogy ezt mondta, jobb kezét az égre emelte, s az égből megeredett az eső. A máglya tüze egyszeriben elaludt, s Mária levezette keresztleányát a földre. Akkor ismét jobb kezét az égnek emelte, s ím leszállottak a szárnyas angyalok, hozták a három aranyhajú gyermeket. Térdre borultak a népek, s Mária az angyalokkal együtt eltűnt ragyogó fényesség között...


Juhász Gyula

ÚJ ÉNEK IST VÁ N KIR Á LY HOZ Hol vagy István király: Énekeltük árván, Rontó béke útján Botorkálva járván. Népünk drága kincse, Szent jobb, sírva néztünk, Míg a bontó balsors Karja verte népünk. Nagy öröme vagy ma Lángoló szívünknek S neved áldott napja Új diadalünnep. Ott vagy István király, Hol a hadak járnak Vágva széles útját Nagy Magyarországnak. Dicsőséges jobbod Délre és keletre Vezeti népünket Örök győzelemre!

91

92


Papp Gábor

HÔSÖK, É V FOR D U LÓK, ZENEI É S GA SZTROJ U BILEU M BÉKÉ SBEN Sokszínű, tartalmas egyben a múlt értékeire komoly hangsúlyt fektető programok sorát hívták életre Békés megyében 2016-ban. Több nagy hagyományokkal rendelkező rendezvénysorozat is jubileumához érkezett. Ezek közül szemezgettünk.

„ MOST ÉRT UTOL MINKET A TÖRTÉNELEM” Hazánk számos pontján, így Békés megye több településén is megemlékezéseket tartottak a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából februárban. Az országos megemlékezés-sorozat egyik központi helyszíne Békéssámsonban volt, ahol Áder János köztársasági elnök mondott beszédet. Az államfő nem véletlenül érkezett a településre, hiszen ott egészen különleges módon szervezték meg az ellenállást. A program a Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomban tartott szentmisével kezdődött, amit Kiss-Rigó László szeged-csanádi római katolikus püspök celebrált. Mint elmondta, a diktatúrák, különösen a kommunizmus mindent megtett azért, hogy az emberek testén kívül a lelkét is elpusztítsa; legalábbis azokét, akik másként gondolkodtak. – Hogy ez mégsem sikerült, az többek között azok áldozatának az eredménye, akik tudatosan vállalták a fizikai és a lelki szenvedést, a jogfosztottságot, a diszkriminációt azokért az értékekért, amelyeket komolynak tartottak: a szabadságért, a hazáért, az igazságért – hangsúlyozta KissRigó László. – Természetesen fejet kell hajtanunk a passzív áldozatok előtt, és emlékeznünk kell azokra, akiknek példájából ma is erőt meríthetünk. Akiknek

volt bátorságuk, lelki tartásuk, hogy tudatosan szembe szálljanak a túlerővel, az erőszakkal, akik vállalták a börtönt, a kínzást, a megaláztatást. Az áldozatuk, küzdelmük, szenvedésük nem volt fölösleges, hiszen nekik is köszönhetjük a szabadságunkat. Tetteik bátorítanak, hogy mi is álljunk ki kicsiben és nagyban is az értékeinkért. A tizenkét év börtönbüntetésre ítélt Arany-Tóth Ferenc, mozgalmi nevén „Bozambó” úgy fogalmazott: az 50-es évek elejére a tervgazdálkodás, a Rákosi-rezsim intézkedései súlyos helyzetbe sodorták az országot, különösen a vidéket. – A nyílt lázadás rituális öngyilkosság lett volna – fogalmazott. Ehelyett röplapokat kezdtek gyártani, először kézzel, majd házilag eszkábáltak egy stencilgépet. Elmondta: bár az 1963-as amnesztia során kiszabadultak a börtönből, az 1990-es rendszerváltozás hozott megnyugvást számukra. – A teljes erkölcsi elismerés most jött el. Most ért minket utol a történelem – zárta visszaemlékezését. Mellette Tóth József, a békéssámsoni ellenállócsoport másik tagjai is részt vett az eseményen. – Suttogva mesélt viccek, lefüggönyözött fekete autó, csengőfrász, kitelepítések, internálás államosítás, kolhozosítás, padláslesöprés, betiltott hit, betiltott sajtó és irodalom, megalázó önkritika, kötelező szavazás az egyetlen jelöltre, kötelező tapsvihar, áruhiány, éhezés, kiszolgáltatottság, félelem, kötelező feljelentés... A kommunista rendszereknek közel százmillió áldozata volt a világon. És több százmillió megalázott, megnyomorított, derékba tört élet – kezdte ezek után beszédét Áder János. Felidézte, hogy 69 éve a szovjet megszállók letartóztatták Kovács Bélát, a Kisgazda Párt főtitkárát, akit képviselői mentelmi joga sem tudott megvédeni a letartóztatástól. Az államfő hangsúlyozta, Magyarországon a kommunista hatalomátvételt követő néhány év alatt emberek tízezreit internálták. Magyarok százezreivel szemben indítottak büntetőeljárást. Mint kiemelte, a kommunisták még csak néhány éve kaparintották meg a hatalmat, de az emberek – egyre többen – látták, hogy ez az ország számára katasztrófával jár.

93

Fotók: Imre György


94


– Itt, Békéssámsonban 20 fiatalember 1951-ben úgy döntött, hogy Magyar Ellenállási Mozgalom néven titkos szervezetet alapít – ecsetelte. – Húsz fiatalember, többségük csak huszonéves. A Viharsarok paraszti világának szülöttei, akik már tizenéves fejjel látták az emberiség legpusztítóbb háborújának poklát. Akik a kommunisták által elcsalt 47-es választások után váltak nagykorúvá. Akik fiatal felnőttként, szüleikkel és nagyszüleikkel együtt már a saját bőrükön érezték, milyen jövőt rejt számukra a gátlástalanul kiépülő pártállami diktatúra. Mint fogalmazott, ezeknek a fiataloknak a tisztességen és az elszántságon kívül más fegyver nem volt a kezében. 1951-től bámulatos leleménnyel szervezték meg tevékenységüket, amely alapvetően rendszerellenes röplapok készítéséből és terjesztéséből állt. – Az ÁVH azonnal felfigyelt tevékenységükre. Ám hosszú éveken át csak bottal üthette nyomukat, miközben ők Békéscsabától Orosházáig, Szolnoktól Budapestig számos településen terjesztették röplapjaikat. Az egyiken független magyar hazát, a másikon a munkások számára béremelést és szervezkedési jogot követeltek, a harmadikon a téeszesítés elleni fellépésre buzdítottak. Az Annus István által szervezett ellenállást csak négy esztendő elteltével sikerült az ÁVHnak lelepleznie. A szervezkedés tagjait összesen 186 év börtönbüntetéssel sújtották. Annus Istvánra és Zöld Imrére pedig halálos ítéletet mondott ki a bíróság – emlékeztetett Áder János. Leszögezte, hogy ma szabadságban, függetlenségben, demokráciában élhetünk, nem a rendszerváltoztatást előkészítő politikusoknak, hanem nemzetünk megannyi kevéssé ismert hősének köszönhető, olyanoknak, mint a békéssámsoni fiatalok. És azoknak az édesanyáknak és édesapáknak, akik nemzedékről nemzedékre őrizték meg és adták tovább mindazt, amit hazafiságnak, a szülőföld szeretetének, önbecsülésnek, magyarságnak hívnak.

VAN MIT TANULNI A K A STÉLY 1945 ELÔTTI LAKÓITÓL Békés megye kulturális életének egyik legfontosabb eseményeként, 2016 márciusában adták át mintegy 2,5 milliárd forintos ráfordítással felújított gyulai Almásy-kastélyt. Az élményalapú látogatóközpont vendégeinek száma azóta már minden előzetes várakozást felülmúlva már jóval meghaladta az 50 ezret.


Emellett a patinás főúri épület rengeteg különleges programnak is helyet ad, schönbrunni mintára szervezett nyári koncert, különleges kiállítások váltják egymást. Október 6-i nemzeti gyásznapunkhoz kötődve pedig az Aradi Ereklyemúzeum tárgyaiból nyílt különC ZIGLER ANTAL leges tárlat, ami jövő márciusig Az 1801-es nagy gyulai tűzvész során nemcsak Nétekinthető meg. A kiállításon met- és Magyargyula égett hamuvá, hanem a kastély egyebek mellett olyan különlejelentős része a berendezéseivel és az összes uradalgességeket láthatnak az érdeklőmi épületével együtt. A kastély újjáépítésével gróf dők, mint Damjanich legendás Wenckheim Ferenc Czigler Antalt bízta meg, aki Gyulára érkezve letelepedett, majd 60 éven át szolkardja, vagy Petőfi dohánygálta a Wenckheim családot. (Czigler Antal nevéhez zacskója. egyéb gyulai épületek is köthetők, például a németA kastély megnyitóján elmonvárosi Máriás ház szoborfülkéje, 1854-ben a város dott köszöntő beszédében dr. majorjában a koldusok számára emelt épület.) Az ő Görgényi Ernő polgármester a tervei alapján épült a ma is álló egyívezetű kőhíd, településfejlesztés egyik kiemelmely 1802 óta szolgál a kastély számára bejáratként, valamint ebben az időszakban épült a Kerecsényi kedő mozzanatának nevezte féle kaputoronnyal szemben elhelyezkedő torony is. a felújított kastély átadását. A kastély építése 1803-ra fejeződött be. – A kastélyrekonstrukció során

95

96


különlegeset szerettünk volna alkotni. Egy olyan korszerű láA kastélyban, ha vacsora után érkezett vendég, togatóközpont létrehozásában gyakran játszottak zálogosdit, mely során a hanyagondolkodtunk a történelmi higok különféle „büntetések” fejében válthatták ki telesség jegyében felújított műzálogjaikat. A különböző összejövetelek alkalmával emléki épületben, amely a múlt a fiatal gróf szívesen szórakoztatta kártyamutatványokkal a jelenlévőket. Szentivánéjkor a népszokásértékeit, a kulturális örökséget nak megfelelően a város és a kastély közötti terüleélmények során keresztül adja át ten 3-4 tüzet gyújtottak, ahol a város ifjai zeneszó – fogalmazott. – A megszületett mellett ezeket átugrották, majd táncmulatság vette örökségturisztikai attrakció 23 kezdetét. Az ehhez hasonló eseményekkor a báró új munkahelyet teremtett és remindig megvendégelte a mulatozókat. ményeink szerint még nagyobb lendületet adhat a 2012 óta növekvő és fejlődő gyulai turizmusnak. Később kitért arra, hogy újabb célkitűzésük a Szigeterőd-program megvalósítása, amivel egy nemzetközi szinten jelentős, nemzetgazdasági szempontból is értékes és komplex turisztikai látványossággal gyarapodhatna hazánk. Dr. Görgényi Ernő ennek kapcsán a Szigeterőd-program állásáról szóló kiadványt adott át Lázár Jánosnak. Dr. Kovács József országgyűlési képviselő beszédében úgy vélekedett, a kastély tükre Gyula városának; tükre az egész megyének és egyik kulturális központja térségünknek. – Az attrakció betölti a neki szánt funkciót és jól illeszkedik város turisztikai forgatagába – húzta alá. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, az első világháborút követően Békés, Csongrád és Bihar megye területei – amelyek addig az ország közepének számítottak – hazánk szélére kerültek, számos bajjal és nehézséggel, 100 esztendő nélkülözéssel. – A kabinetek figyelme korábban csak nyugat felé irányult, most viszont olyan kormánya van az országnak, amely kész keletnek és nyugatnak is nézni – folytatta a gondolatot. Lázár János ezt követően szólt a 18. század építő és újjáteremtő munkájáról. – Békéscsabán és Gyulán szociális és az egészségügyi intézmények sorát alapították azok a családok, amelyek tagjait a második világháborút követően vagyonelkobzással és börtönnel büntettek – idézte vissza az időszak egy másik Z ÁLOGOSDI


97

részét. – A gyulai kiállítással ILL ATOK , HANGUL ATOK , a történelmet objektívizálva nePILL ANATOK A MINDENNAPOKBÓL kik is emléket állítunk. A csaláA kastély látogatói egyaránt bepillantást nyerhetdoknak, amelynek tagjai tudták, nek a cselédség és a főúri családok mindennapjaihogy ha több adatik, az felelős- ba. „Betérhetnek” az úrnő személyes szolgálatában séget jelent azok iránt, akiknek álló komorna szobájába, a női szalonba, az ünnepékevesebb jutott. Példájuk felhív- lyek impozáns helyszínéül szolgáló nagyebédlőbe, ja a figyelmet, hogy a mai gaz- amely a források szerint népes család, illetve nagyszámú vendégsereg közös étkezését tette lehetővé, dagok, az újgazdagok – akiket amire 24 szék, kihúzható étkezőasztal, és több a politika és a közösség gazdaggá különböző funkciójú kis kiszolgálóasztal jelenléte tett az elmúlt harminc évben – utal. Illatszereket már a korabeli hölgyek is haszbőségesen tanulhatnának a kas- náltak. Kiderül, hogy vajon mennyire különböztély 1945 előtti lakóitól. „Volna nek ezek az illatok a maiaktól? Erről személyesen mit tanulniuk, hogy kell embe- is meggyőződhetnek az érdeklődők, hiszen ötféle parfümbe szippanthatnak bele, köztük a Nemzeti rekkel bánni, és hogy kell egy illatba is, melyre egyébként az országban csak itt közösségért felelősséget vállalni.” van lehetőségünk. Az elegáns, férfias atmoszférájú, kettős funkciójú dolgozó és könyvtárszoba a ház urának színtere volt, innen intézte a birtok ügyeit, írta leveleit, folytatta megbeszéléseit. Egy igen ritkán előforduló eszköz is segít a múlt felelevenítésében, egy „holoprojektor”, amihez hasonlót legközelebb csak Bécsben láthatunk. A kastély-makett ablakán bepillantva elénk tárul a kastélyban zajló élet néhány jelenete.

A MI LEHETETLENNEK TÛNT, MEGVALÓSÍTOTTA A megye komolyzenei életének egyik legnagyobb hatású személyisége, Gulyás György és az általa 70 éve létrehozott tarhosi énekiskola, valamint a Békéstarhosi Zenei Napok is jubilált az idei évben. A száz éve született Gulyás György zenepedagógus, karnagy, a tarhosi énekiskola alapítója tiszteletére áprilisban avattak emléktáblát Bélmegyeren, Tarhoson pedig szobrot állítottak a tiszteletére. – Gulyás György oktatói munkáját Bélmegyeren kezdte, felügyelte az iskola építését, majd ő lett az intézmény első kántortanítója – fogalmazott a Bélmegyeren

98


megtartott ünnepségen megtartott beszédében Kovács János, a település polgármestere. – Még élnek a faluban egykori diákjai közül néhányan, akik mindannyian szeretettel gondolnak rá. Bár a sors hamar más tájakra sodorta, alkotói tevékenysége máshol teljesedett ki, pályája ebben a kis falusi iskolában indult. Farkas Lászlóné, a Békés-tarhosi Zenebarátok Körének elnöke hangsúlyozta, kevés olyan életpályát láttunk, amely annyi maradandót mutat, mint Gulyás Györgyé. – Bélmegyeren az elemi iskola, Békés-Tarhoson az énekiskola, Debrecenben a Kodály-kórus, a Bartók Béláról elnevezett nemzetközi kórusverseny, a Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozata és annak épülete, a Debreceni Zenei Hetek, Békésen a zenei napok mind Gulyás György jövőnek szóló alkotásai – sorolta Farkas Lászlóné. – Gazdag életművének titka a kimagasló személyisége, aminek két fő eleme volt: a teremtés és az annak megtartásért folytatott küzdelem. A semmiből tudott teremteni, felismerései azonnal akarattá váltak ötletben, leleményben lehetetlent nem ismert. Furcsa a sors; ami lehetetlennek tűnt mindig megvalósította, amit pedig megteremtett, nem egyszer el kellett veszítenie, de mindig talpra tudott állni. A száz éve Köröstarcsán született Gulyás György a tanítóság mellett Bélmegyeren énekkart alapított, előadásokat rendezett a tanyasi, falusi embereknek, miközben a Zeneakadémia hallgatója volt. – Lobogó, szenvedélyes személyiség volt, aki tudatában volt küldetésének a magyar ugaron – húzta alá a zenebarátok körének elnöke. – Ha egyik helyről elkergette a tragikus értetlenség, másutt állította fel szószékét. Érdemes volt a nemes célt magára vállalnia. Béres Károly, a ceglédi zeneiskola nyugalmazott igazgatója, Gulyás György egykori tanítványa a Békés-tarhosi Énekiskoláról jó néhány érdekességet osztott meg. Az iskolát azzal a céllal hozta létre Gulyás György, hogy a népi, elsősorban a paraszti származású, szegény sorsú, zeneileg tehetséges gyermekek zenei nevelését és a falvak, tanyák vezetőképzését biztosítsa.


– Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a bihari végekről járhattam a tarhosi énekiskolába – fogalmazott. – Öt évig lehettem Gulyás György tanítványa. Tarhoson nem voltak külön szaktanárok és nevelőtanárok. Utóbbi feladatot is szaktanárok látták el. Így minden tárgyból tudtak segíteni a délutáni foglalkozásokon, és erre szükség is volt, hiszen az intézménybe az ország valamennyi tájáról sereglettünk össze változó alapokkal. Gyurka bácsi gyakran meglátogatta a diákokat. Emlékszem, éppen szobafőnök voltam az egyik esetben. Érdekes dolog volt, megkérdezte, hogy ki törte be az ablakot. Senki nem válaszolt. Mennyibe kerül egy ablaküveg? – tette fel a következő kérdést. Harminc forint volt. Miután senki nem vállalta a tettet, közölte, hogy semmi gond, holnapra mindenki visz az irodájába 30 forintot. Innentől kezdve nem tört be egyetlen ablak sem. Igazi pedagógus volt. Béres Károly mesélt arról is, hogy Gulyás György mennyire izgult értük, amikor felléptek. – Mindenféle gyakorlatot megtanultunk, nem az elméletieskedésen volt a hangsúly. Egy-egy énekkari próba gyakran délután kettőkor kezdődött és még este hétkor is tartott, de soha senki nem esett össze az erőtlenségtől – emlékezett vissza a szakember. – Gulyás György ahhoz a kántortanítói dinasztiához tartozott, amelynek tagjai a négy elemi után valóban ezt szerették volna hivatásul választani. A legnagyobb bűnök egyikét akkor követték el, amikor ezt a rendszert megváltoztatták, hiszen ezek a tanítók univerzális emberek voltak. A legendás énekiskolát egyébként a gróf Wenckheim-uradalmi majorban alakították ki, amely egy 60 holdas parkban – a háború következtében megrongálódott állapotú – kastélyból, vendégkastélyból és melléképületekből állt. Kodály Zoltán egy alkalommal így írt az ott létrehozott intézményről: „Az egymásra utaltság érzése, a ‚segíts máson, azzal magadon is segítesz’ tudata eddig legjobban Békés-Tarhoson fejlődött ki. A lemérhető szakmai eredmény is megfelel: próbát tettem egy kis háromszólamú darabbal, három iskolában. Teljesen hibátlanul csak Tarhoson énekelték le első látásra. Pécsett már némi akadozással, leghátul kullogott a budapesti gimnázium.” Mintegy két hónappal később, június végén ünnepélyes keretek között avatták fel Gulyás György mellszobrát a tarhosi zenepavilon előtt. A legendás épü-

99

100


let onnantól a száz éve született kimagasló személyiség nevét viseli; Gulyás György Zenepavilonként él tovább. Maga a negyvenedik alkalommal megszervezett Békés-tarhosi Zenei Napok a jubileumhoz méltó programmal, érdekességek sorával várta az érdeklődőket.

EGY RENDEZVÉNY, A MI NEM KOPOTT EL S ha már a zenéről szót ejtettünk, szintén idén jubilált a békéscsabai Zenei Ifjúsági Találkozó és Nemzetközi Fúvószenekari Verseny, amelyet immáron harmincadik alkalommal hívták éltre idén augusztusban. – Országszerte megritkultak az ilyen jellegű fesztiválok. A városban a Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekarnak is köszönhetően jelentős az érdeklődés a fúvósmuzsika iránt – fogalmazott az eseménnyel kapcsolatban Herczeg Tamás fesztiváligazgató, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatóhelyettese. Mint mondta, A rendezvény nem kopott el azért sem, mert mindig igyekeztünk valami újat belevinni a programokba. A város fúvószene iránti elkötelezettségét mutatja, hogy tavaly első alkalommal rendezhettünk nemzetközi klarinétversenyt, amin három kontinens klarinétosai vettek részt. Ilyen versenyre egyébként évtizedek óta nem volt példa hazánkban. Idén tizenegyedik alkalommal kerül sor Varga István vezetésével a Békéscsabai Klarinétés Szaxofontáborra, és harmadszor a Köles István Országos Szaxofonversenyre. Visszatérve a Zenitre: a zenekarok, zenetanárok, másrészről a közönség körében egyaránt olyan az érdeklődés, ami biztosítja, hogy minden évben megszervezhetjük a fesztivált. Ehhez persze szükséges az elhivatott rendező csapat is. A muzsikusok pedig szívesen jönnek Békéscsabára, sok bandának benne vagyunk a rendezvénynaptárában. A találkozó sajátos fesztivál, mert bár egy háromtagú zsűri előtt zenélnek a csapatok a Szent István téren, mégsem minősítő a verseny, hanem a közönség kiszolgálása és a kulturális kapcsolatépítés- és fenntartás dominál, ami minden részvevő számára kiemelten fontos. Ehhez a zsűri építő jellegű kritikája nagyon sokat tesz hozzá, amit a zenekarok egyébként igényelnek is. A rendezvényen mindennap önálló mazsorett produkciókat láthattak az érdeklődők. A nyitónapon a Domahidi lányok üde színfoltjai voltak a programnak.


Négy erdélyi testvérről van szó, akik négy különböző hangszeren játszanak és énekelnek – szép és különleges a produkciójuk. Kiülős koncertet adott az Élővíz-csatorna mellett, a Csabagyöngye teraszán a Csaba Big Band.

KOLBÁ SZ MINDEN MENNYISÉGBEN Kalendáriumunk lapzártájával egy időben, október 28-án kezdődött meg megyénk legnagyobb gasztronómiai rendezvénye, az ugyancsak jubileumához érkezett Csabai Kolbászfesztivál. A négynapos, vasárnapig tartó programsorozat a szokásokhoz híven ezúttal is bővelkedett az érdekességekben. Mint azt a fesztivál program- és élménymagazinjából kiderül, az első Csabai Kolbászfesztivált 1997 októberében tartották a Horváth utcai sporttelepen. A kezdeti megbeszélésen Végh Lászlónak, Békéscsaba akkori alpolgármesterének az irodájában az ötletgazda, majd hosszú ideig főszervező dr. Ambrus Zoltán, a megyei könyvtár igazgatója, Andó Tamás, a Hotel Fiume akkori vezérigazgatója és Csík András, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke volt jelen. Az SZTKpálya ideális helyszínnek tűnt, de két kolbászfesztivál alatt kinőtte a területet a Dunántúlról is. Az első fesztivál legelső napján két mázsa sült kolbász fogyott el. A kolbászkészítő verseny fődíját Fülöp Zoltán csapata nyerte, míg a szárazkolbászok nemes vetélkedését Petényi György. A szervezők megtalálták a megfelelő fazont, megjelenést, a támogatói és a közreműködői közösséget. Nyilvánvaló lett, hogy a kolbász összeköt bennünket. A folyamatosságra és a fokozatosságra törekedtünk, és katalizátorai voltunk sok egyéb fesztiválnak is. A tizedik rendezvény már nemzetközi hírű turisztikai attrakciónak is számított. Az idei fesztiválon már mintegy 750 csapat vett részt a hagyományos szombati kolbászgyúráson, emellett ismét számos remek kulturális és gasztronómiai program, sztárfellépők sora szolgálta a programra ellátogató tízezrek kikapcsolódását.

101

102


Sík Sándor

ÔSZI FECSKE Mit is mondjak, mit is kérnék, Serpenyőmbe ha mi fér még? Én Istenem, Egy keveset még elélnék.

Majd ellennék csendben immár Fejemre nőtt fiaimnál, Én Istenem, Még ameddig hazahínál.

Élnék, amint mások élnek, Rendes népek, jámbor vének, Én Istenem, Mint a jó lelki szegények.

Egy-egy dalt ellesnék olykor Fűtől, fától, csillagoktól, Én Istenem, Amíg egyszer el nem oltol.

Csak a mái napot kérem, Akár vízen és kenyéren, Én Istenem, – Holnap is úgy, ha megérem.

Rendberaknám hét fiókom, Versbe rívó cókom-mókom. Én Istenem, Aztán, tudod, nem szabódom.

Tapsoló termekre vágyjam, Úgy mint tegnap, – hajdanában? Én Istenem, Jobb a halk szó kis szobában.

Úgy szerettem ezt az áldott Jóra váltott rossz világot, – Én Istenem, Úgy-e bizony megbocsátod? –


Mintha nem is futó vendég: Mintha végképp itthon lennék. Én Istenem, Soha talán el se mennék,

Testvérszívben, testvérkézben, Mint a fecske puha fészken, Én Istenem, Úgy éltem, úgy fütyörésztem.

Ha nem búgna éjek éjén Valami a szívem mélyén, Én Istenem, Az a végső, az a mély-én.

Testvérkézből Isten-kézbe, – Őszi fecskét költözésre – Én Istenem, Majd elhívsz már, az Egészbe.

Jaj, csak akkor el ne késsen Hozzád csukló szívverésem, Én Istenem, Csak az ament el ne vétsem.

103

Mindszent hava Szent András hava K arácsony hava

Szent Erzsébet Részlet Aba-Novák Vilmos freskójáról (Dömötör-torony)

106 OKTÓBER – MINDSZENT HAVA

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

szombat

vasárnap

30 31 27 28 29 30 1 Alfonz

Farkas

Malvin Évközi 26. vasárnap (Terménybetakarítási ü., Liseux-i Szent Teréz)

Boldog Romzsa Tódor püspök és vértanú

2

Petra

3

Helga

4

Ferenc

Szent Őrzőangyalok

Boldog Bogdánffy Szilárd

9

10 11

Dénes

Gedeon

5

Aurél

6

Brúnó, Renáta Elsőpéntek

Assisi Szent Ferenc

Brigitta

12 Miksa

Amália

8

Rózsafüzér királynője

Évközi 27. vasárnap (Szűz Mária, Magyarország Főpátrónája)

Koppány

13 14 15 Kálmán, Ede

Szent XXIII. János pápa

16 17

7

Helén

Teréz


Évközi 28. vasárnap (Avilai Szent Teréz)

Gál

Hedvig

18 19 20 21 22

(Szent Hedvig)

Antiochiai Szent Ignác püspök és vértanú

Szent Lukács evangélista

Lukács

Nándor

Vendel

Orsolya

Előd Évközi 29. vasárnap (Missziós vasárnap, Szent II. János Pál pápa)

23 24 25 26 27 28 29 Gyöngyi

Nemzeti ünnep (Kapisztrán Szent János)

Salamon

Blanka, Bianka

Szent Mór püspök

Dömötör

Szabina

Simon

Nárcisz

Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok


NOVEMBER – SZENT ANDR ÁS HAVA 107

hétfő

kedd

szerda

30 31 1

Marianna

6

Lénárd

7

Rezső

csütörtök

2

Achilles

Mindenszentek

Halottak napja

8

9

Zsombor

Tivadar

A Lateráni bazilika felszentelése

péntek

3

Győző Elsőpéntek

Aliz

Albert, Lipót

Magyar Szentek és Boldogok

Ödön

vasárnap

4

Károly

5

Borromeo Szent Károly püspök

Évközi 31. vasárnap (Szent Imre herceg)

10 11

Imre

Réka

Márton

12

Nagy Szent Leó pápa

Tours-i Szent Márton püspök


13 14 15 16 17 Szilvia

szombat

Hortenzia, Gergő

Skóciai Szent Margit

Jónás, Renátó

18 19 Jenő

Erzsébet


Évközi 33. vasárnap (Árpád-házi Szent Erzsébet)

20 21 22 23 24 25 26 Jolán

Olivér A Boldogságos Szűz Mária bemutatása a templomban

Cecília

Kelemen, Klementina

Emma

Szent Cecília

27 28 29 30 1 Virgil

Stefánia

Marchiai Szent Jakab

Taksony

Andor, András

Szent András apostol

Katalin

Virág

Alexandriai Szent Katalin

Krisztus, a mindenség Királya

2

3

108 DECEMBER – K AR ÁCSONY HAVA

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

27 28 29 30 1

Elza Elsőpéntek

szombat

2

Melinda, Vivien

vasárnap

3

Ferenc, Olívia Advent 1. vasárnapja (Xavéri Szent Ferenc)

4

Borbála, Barbara

5

Vilma

6

Miklós

Szent Miklós

11 Árpád

7

Ambrus

8

Szent Ambrus

A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása

Mária

9

Natália

10 Judit

Advent 2. vasárnapja

12

Gabriella

13 14 15 16 17 Luca, Otília

Szilárda

Guadalupei Boldogságos Szűz Mária

Szent Lúcia

Keresztes Szent János

Valér

Etelka, Aletta

Lázár, Olimpia


18 19 20 21 22 23 24 Auguszta

Viola

Teofil

Tamás

Zénó

Viktória

Ádám, Éva


25 26 27 28 29 30 31 Eugénia

Karácsony, Jézus Krisztus születése

István

Karácsony (Szent István első vértanú)

János

Szent János apostol és evangélista

Kamilla

Aprószentek

Tamara, Tamás

Dávid

Szilveszter Szent Család ünnepe (I. Szent Szilveszter pápa)

MINDSZENT • SZENT ANDR Á S • K AR ÁCSONY

HIM N USZ Világ váltsága, Krisztusunk, Atyának egyszülött Fia, szent születésed mily csoda, megelőz minden kezdetet.

Így tanúsítja ez a nap, mely minden évben visszatér: az Atya küldött el közénk, a világ üdvösségeként.

Atyádnak fényessége vagy, e földön egyetlen remény: a nagyvilág hozzád kiált, hallgasd meg szolgáid szavát.

Őt áldja ég, föld, tengerek, mindaz, mi bennük létezik, jöttöd szerzőjét áldva most dicsérő dalban zengenek.

Ó, Üdvözítő, ne feledd, hogy szűz Anyától testedet magadra öltve közülünk, egy lettél egykor mivelünk.

Mi is, kiknek kicsorduló szent véred adott életet, ma születésed ünnepén új dallal hódolunk neked.

Jézus, magasztal énekünk, ki Szűztől születtél nekünk: Atyádat és Szentlelkedet örökre dicsérjük veled. Ámen.

109


Miklós Péter

A Z E M LÉKEZE TKU LTÚ R A SZÍNTER E A hódmezővásárhelyi Emlékpont A több mint egy évtizeddel ezelőtt, 2006 júliusában megnyílt hódmezővásárhelyi Emlékpont, a vidéki Magyarország egyetlen olyan közgyűjteménye és intézménye, amely kifejezetten egy régió – Hódmezővásárhely és környéke – példáján keresztül mutatja be hazánk történetének 1945 és 1990 közötti periódusát. A múltat ki kell beszélni – gondolták a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum megálmodói, Lázár János miniszter, akkoriban Hódmezővásárhely MeFotók: Emlékpont

110


gyei Jogú Város polgármestere és a város képviselőtestülete –, hiszen ha nem tisztázottak a tegnapelőtt kényes, fájdalmas kérdései, akkor a következő generációk is még a nagyszülők idejéből származó sérelmekkel bajlódnak majd. Ezen gondolatokból kiindulva jött létre 2006-ban a Magyarországon, de egész Közép- és Kelet-Európában is egyedülálló Emlékpont, amely Magyarország, azon belül pedig Hódmezővásárhely történetének a kommunista diktatúra alatti évtizedeit dolgozza fel. Az Emlékpont Fél évszázad Vásárhelyen című állandó kiállítása budapesti és helyi szakemberek közös és hosszú ideig tartó előkészítő, anyaggyűjtő, forrásfeltáró és összegző munkálkodásának az eredménye. A modern, az alkotók szándékai szerint minden huszonegyedik századi látogatói igényt kielégítő kiállítás elsősorban a kor hangulatára és jellegzetességeire helyezi a hangsúlyt, s ennek a koncepciónak a szolgálatában kerültek elrendezésre a tárlaton látható fényképek, filmfelvételek, tárgyak, s a jól megválasztott korabeli forrásszöveg-részletek. Az állandó kiállításon bemutatott események alátámasztására számos, az államszocialista korszak áldozataival, átélőivel, tanúival készített – és teljes terjedelmében a közgyűjtemény archívumában őrzött – interjúrészletet láthatnak a látogatók a kiállítótérben elhelyezett terminálokon. Az Emlékpont állandó tárlatán külön egységben kerül bemutatásra a második világháború áldozatainak, a hitük és vallásuk miatt a kommunista rendszerben meghurcoltaknak, a termőföldek államosítása, illetve a szövetkezetesítés során egzisztenciájukat vesztett tömegeknek a sorsa. Mindezek mellett megfelelő súlylyal szerepel a kiállításon a korszak elnyomó gépezetének – és annak fönntartóinak – a tevékenysége, valamint a helyi kommunistaellenes gazdamozgalom, a Fehér Gárda – amelynek két vezetőjét halálra ítélték és kivégezték, mintegy ötven tagját pedig súlyos büntetésekkel sújtották az 1950-es évek elején – története. Külön teremben tekinthető meg a szovjet esztétikai elvek alkalmazásával a magyar művészetre erőltetett szocialista realizmus irányzatának néhány jellegzetes és ikonikusnak tekinthető alkotása, de a szocializmus kori Vásárhely három szimbolikus köztéri alkotása (a Lenin-szobor, a szovjet katona – „Iván” – és a tanácsköztársasági emlékmű) is helyet kapott az Emlékpontban. Az ipari termelés

111

112


hódmezővásárhelyi jellegzetességei – például mérlegek, textilipari termékek, porcelántárgyak – éppúgy megtekinthetők, mint a rendszerváltás kora újító, piacgazdasági személetének és a magyar kreativitásnak a sajátos elegyét mutató, a városban gyártott kisautótípus, a Puli egy darabja. Az Emlékpontba lépve a szovjet és a magyar állampárti vezetők portréi fogadják a látogatót. Mindez azt hivatott kifejezni, hogy a magyar történelem 1945 utáni eseményeit és folyamatait – Kun Miklós történészprofesszor terminusát használva – mint a „Kreml árnyékában” történt jelenségeket érdemes vizsgálni. Vagyis: minden fontos magyar belpolitikai, gazdasági és diplomáciai döntést lényegében Moszkvában hozták meg a szovjet vezetők, a korabeli magyar politikusok csak végrehajtották azt. A kiállítás első terme a Megszakított hagyomány címet viseli. Hazánk alapvetően agrárország volt, s így a lakosság nagy része – s ez hangsúlyozottan igaz volt a dél-alföldi régióra, Csongrád megyére és Vásárhely környékére is – a mezőgazdaságból élt. A földtulajdonnal rendelkező népesség azonban ellenfélként jelent meg a kommunista diktatúra kiépülésének a világában. Hiszen azt, aki saját ingatlannal – föld- és háztulajdonnal – rendelkezett, sokkal nehezebben lehetett ideológiailag uniformizálni. A diktatúrának viszont éppen ez volt a célja. Hódmezővásárhely határában mintegy hétezer tanya (tanyás gazdaság) volt 1945-ben, ezek száma néhány év alatt radikálisan lecsökkent. A hódmezővásárhelyi gazdák közül mintegy kétezret vettek kuláklistára, akik közül közel nyolcszázat – bírósági ítélettel, vagy anélkül – megfosztottak vagyonuktól. A vásárhelyi kuláküldözésnek halálos áldozata volt Tárkány Szűcs Ernő, akit a letartóztatása után nem sokkal agyonvertek. A második világháború során – akár a hadi eseményekben, akár hadifogolyként, akár munkaszolgálaton, vagy koncentrációs-, illetve haláltáborokban – életüket vesztett vásárhelyiek emlékét a Vesztesnek lenni terem őrzi. Hódmezővásárhely


lakosságának több mint három százalékát veszítette el a második világháború idején, ami közel kétezer-kétszáz embert jelent. Ebből 1515 volt a polgári és a katonai, 130 a levente, 509 pedig a zsidó áldozat. A gazdák – és valamennyi társadalmi réteg – kommunista sanyargatása ellen indult mozgalom az 1940-es évek végén Orosháza, Békéssámson és Hódmezővásárhely térségében. A Fehér Gárda Mozgalom elnevezésű szervezkedés – amelyről az Emlékpontban külön terem emlékezik meg – vezetője Kovács István és Blahó János volt. Kovács az operatív szervezésben, míg Blahó János a fegyveres ellenállás előkészítésében és a kiképzésben vállalt vezető szerepet. Volt olyan fegyveres, illetve mozgósítási gyakorlatuk, amelyen százötven fő is részt vett. A korszak rettegett és gyűlölt politikai rendőrsége, az Államvédelmi Hatóság emberei hamar beépültek a mozgalomba, s 1950 őszén megkezdődött a fölszámolása. Mintegy hatvan embert tartóztattak le egyszerre a tagok közül. Egyiküket, Juhász Nagy Istvánt még az eljárás nyomozati szakaszában agyonverték. 1951 elején végül mintegy harminc „fehérgárdistát” állítottak bíróság elé, akik közül a két vezetőt – Blahó Jánost és Kovács Istvánt – halálra ítélték és kivégezték. Jellemző a diktatúrára, hogy el sem temették őket – még jelöletlen sírba sem –, holttestüket a szegedi egyetem anatómiai intézetébe szállították és „tudományos célokra” fölhasználták. Négyen – Török Imre, Rostás János, Kiss Ferenc és Görbics Béla – életfogytiglani börtönt kaptak, a többiek pedig hosszú éveket töltöttek börtönben, illetve kényszermunkatáborban. A kommunizmus egyházüldözésének világát mutatja be az A fény szolgálatában címet viselő terem. Már 1945 után közvetlenül megindult a támadás a történelmi keresztény egyházak ellen. Először a földreform során fosztották meg anyagi alapjuktól őket, amikor kárpótlás, illetve kártérítés nélkül elvették földjeiket és egyéb ingatlanjaikat. 1946-ban a vallásos és egyházi társadalmi szervezeteket és egyesületeket számolták föl. 1948-ban államosították az egy-

113

114


házi iskolákat, két évvel később pedig föloszlatták a szerzetesrendeket. Azokat az egyházi vezetőket, akik vallásuk tanítását szerették volna képviselni a közéletben, „reakciósnak” bélyegezték és vagy koncepciós eljárásban távolították el őket pozíciójukból, vagy az adott egyházon belül – titkosszolgálati módszerekkel – szervezett „puccsal”. Így járt Mindszenty József bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása, esztergomi érsek, Ordass Lajos evangélikus püspök és Ravasz László református püspök. Stílusosan a múzeum pincéjében kapott helyet az Erőszak-terem, amely a kommunista korszaknak a párt és a kormány által a társadalomra kifejtett repressziójának a szervei kerülnek bemutatásra. Ennek jegyében a Rákosi-korszakban Péter Gábor altábornagy vezetésével kvázi külön minisztériumként működő Államvédelmi Hatóság (ÁVH) mellett a Kádár-rendszer belügyminisztériumának III/III-as csoportfőnöksége és a párthadseregének, az 1956 után megszervezett Munkásőrségnek a története és dicstelen tevékenysége is látható és érzékelhető a tárlaton. A pincébe vezető lépcsőházban a Bűnösök falát az ÁVH és a pártállami erőszakszervezetek országos és helyi – Csongrád megyei – vezetőinek tablója borítja. A kommunizmus fél évszázadát bemutató hódmezővásárhelyi intézmény első emeletének első terme – A párttal, a néppel – az erőszakos iparosításnak a bemutatása, amelynek sajátos hátterét az 1986. május 1-jei vásárhelyi fölvonulásnak a mozgóképes fölvétele adja. Miközben a látogató ezt az ideológiai szósszal leöntött politikai performance-ot nézi, a tér mennyezetéről Komócsin Mihály, Csongrád megye – amit keményvonalassága miatt akkoriban „Pol Pot megyének” gúnyoltak –hírhedt párttitkára tekint le rá. A Paraszt Párizs terem falainak egyik részén a szocialista realizmus didaktikus, szinte már szájbarágósan ideológiaalapú alkotásai láthatóak a vörös falakon, míg a másik részén azoknak a művészeknek a munkái szerepelnek, akik tudtak a korszellemtől függetlenedni és az alföldi festészeti hagyományt


– amelyet a városban Tornyai János neve fémjelez – követve, illetve újragondolva alkottak. Ebbe a sorba tartozik Kohán György, Füstös Zoltán, Németh József, Szalay Ferenc, Végvári Gyula, Fodor József, Erdős Péter, Fülöp Erzsébet, Kajári Gyula, Rékassy Csaba, Csikós András, Hézső Ferenc, Patay László, Albert Ildikó. A kiállítás két utolsó terme – Mindennapi élet és Sportbüfé – a szocialista korszak Magyarországának a mindennapjait tárja elénk. Az 1950-es években a vidéki iparfejlesztési program eredményeként Hódmezővásárhelyen is több jelentős vállalatot alapítottak, vagy alakítottak át, amelyek igazi „szocialista nagyüzemként” működtek. A HÓDIKÖT Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár, a METRIPOND Mérleggyár, a Fémipari Vállalat, az Alföldi Porcelángyár és a HÓDGÉP voltak a legjelentősebb ilyen profilú vásárhelyi egységek. A Sportbüfé söntésében olyan kultikus Kádár-kori üdítőitalok palackjai is láthatóak, mint a Bambi, az Utas, vagy a Márka. Az Emlékpontnak technikailag jól fölszerelt, mintegy száz fő befogadására alkalmas konferenciaterme van, ahol rendszeresen tartanak szakmai rendezvényeket (konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, könyvbemutatókat) és ismeretterjesztő programokat (rendhagyó tanórákat, ismeretbővítő előadásokat). Az intézmény szakmai együttműködésben van a Hódmezővásárhelyen önálló kart működtető Szegedi Tudományegyetemmel, az orosházi képzési központtal is rendelkező Kodolányi János Főiskolával, valamint a Magyarország kormánya által fönntartott VERITAS Történetkutató Intézettel. Emellett több civil szervezettel is jó az intézmény kapcsolata: így például a helytörténet iránt érdeklődő vásárhelyieket tömörítő Szeremlei Társasággal, az idén huszonöt esztendős Csongrád Megyei Honismereti Egyesülettel, vagy a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Árva László gimnáziumigazgató vezette hódmezővásárhelyi csoportjával. A 2015. évben több mint félszáz rendezvénynek adott otthont az Emlékpont. Olyan fontos huszadik századi történelmi eseményeket idéztek föl tudományos tanácskozás keretében, mint például a hetven évvel korábbi földreform, az első világháború, a trianoni békediktátum, vagy az 1945. évi magyarországi parlamenti választások. Konferenciával emlékeztek meg a hódmezővásárhelyi

115

116


születésű Badalik Bertalan veszprémi püspökről (akit a kommunista korszakban megfosztottak főpásztori joghatóságától és évekre internáltak), valamint a modern kori magyar–német együttélés történeti és politikai színtereiről. Ezeken kívül az Emlékpont bekapcsolódott a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének rendezvénysorozatába, amelynek keretében előadást tartott az intézményben a kilencvenegy éves Gulácsy Lajos nyugalmazott kárpátaljai református püspök, aki hét évet volt kénytelen eltölteni szovjet kényszermunkatáborban. Nagyon népszerűek voltak 2015-ben az akkor kilencedik alkalommal megrendezett Nemzeti Emlékezet Hete programjai. Különösen a Mindszenty József bíboros életpályáját fölidéző előadás – amelyen a főpap emlékirataiból Kárász Zénó színművész olvasott föl – és Mohácsi Ferenc olimpikon (az 1956-os melbourne-i olimpia bronzérmese) visszaemlékezése vonzott sok érdeklődőt. Nagysikerű előadást tartott az intézményben az elmúlt időszakban – mások mellett – Szűrös Mátyás egykori ideiglenes köztársasági elnök, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Tőkéczki László történészprofesszor és Nógrádi György biztonságpolitikai szakember. Az állandó kiállítás mellett időszaki tárlatok bemutatását teszi lehetővé az intézmény csaknem kétszáz négyzetméteres galériája, ahol az elmúlt esztendőben elsősorban a huszadik századi magyar történelmi eseményekhez kapcsolódó kiállítások voltak: az első világháború tárgyi emlékeiből, valamint az 1944/45 fordulóján zajlott délvidéki vérengzésekről láthattak összeállítást a látogatók, de kortárs művészeti alkotásoknak – Dömötör Mihály fényképeinek, illetve a vásárhelyi kerámiaszimpózium résztvevői munkáinak – is helyet tudott biztosítani az Emlékpont.


2016-ban – noha az intézmény megemlékezett a németek hetven évvel ezelőtt megindult kitelepítéséről és a köztársaság 1946. évi kikiáltásáról – az 1956os magyar forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója tematizálta az Emlékpont programjait. A Nemzeti Emlékezet 2016 elnevezésű programsorozat – amely immár tizedszer került megrendezésre, s amely a kerek évforduló miatt nem egyhetes, hanem több mint kéthónapos időtartamban zajlott – keretében tudományos konferenciák, könyvbemutatók, rendhagyó történelemórák és ismeretterjesztő előadások kerültek megrendezésre. A rendezvénysorozatot az 1956-os Emlékbizottság, a Gulag Emlékév, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. Szeptemberben Út a forradalomba címmel került sor konferenciára, amelyen Kahler Frigyes egyetemi docens, nyugalmazott tanácsvezető bíró és Zinner Tibor professzor, a VERITAS Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetője is előadást tartott. Az október 23-i évfordulót megelőző és követő héten a vásárhelyi középiskolák diákjai mindennap találkozhattak helyi ötvenhatos hősökkel, amely révén közvetlenül és élményalapú módon szerezhettek ismereteket a hatvan évvel ezelőtti forradalomról és szabadságharcról. Októberben két tudományos tanácskozásnak adott otthont az Emlékpont. Az október 21-én Pokol és menny. Mélységek és magasságok az 1956-os forradalomban és szabadságharcban címmel tartott eseményen a szakma húsz jeles képviselője tartott előadást. Többek között Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, Horváth Miklós hadtörténész professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, M. Kiss Sándor professzor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos főigazgató-helyettese. A rendezvényt Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője nyitotta meg, Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke pedig bemutatta a Csongrád Megyei Önkormányzat által kiadott Szikra, láng, hamu. Az 1956-os forradalom és szabadságharc Csongrád megyei emlékezete című kötetet, amelynek szerzője Miklós Péter, az Emlékpont vezetője. Az október 27-én Istenért, emberért, szabadságért! Közelítések Mindszenty József bíboros pályaképéhez címmel megrendezett tudományos ülést Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára –

117

118


egyben a Szegedi-Csanádi Egyházmegye fönntartásában működő Gál Ferenc Főiskola főiskolai tanára – nyitotta meg, aki elmondta, hogy Mindszenty József mindig saját hite és a nemzet érdeke szerint foglalt állást, legyen szó a tanácsköztársaság, a nyilasok vagy a kommunisták megítéléséről. Nemet mondott mind a szélsőjobb-, mind a baloldalhoz kötődő erőszakos rendszerekre, tevékenysége világítótorony volt a huszadik század sötét éveiben. A rendezvényen előadást tartott Balogh Margit címzetes egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa (akinek tavaly Mindszenty József tevékenységéről mintegy ezerhatszáz oldalnyi terjedelmű kétkötetes monográfiája jelent meg), Szerencsés Károly, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense és Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja, valamint Janek István, Sz. Nagy Gábor, Gulyás Martin és Miklós Péter történész. Összefogás a szabadságért. 1956: Magyarországon és Hódmezővásárhelyen címmel nyílt kiállítás október 23-án. A tárlat mintegy harminc tablón keresztül mutatja be a forradalomhoz vezető utat, a forradalom eseményeit és az azt követő megtorlásokat. Eredeti tárgyak (Szanka József szegedi és Béres Benedek hódmezővásárhelyi gyűjtő kollekciójából) és dokumentumok (a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárából és a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium archívumából) is elhelyezésre kerültek a kiállításon. A megnyitón Grezsa István kormánybiztos, hódmezővásárhelyi önkormányzati képviselő mondott köszöntőt, a megnyitó beszédet Miklós Péter intézményvezető tartotta. Ugyanezen a napon került bemutatásra az Emlékpont történészei – Nagy Gyöngyi és Zeman Ferenc – által összeállított kötet. Az Összefogás a szabadságért. Vásárhelyi ötvenhatosok emlékezései című könyv egy alapos bevezető tanulmány után huszonhárom ma is élő hódmezővásárhelyi ötvenhatossal készült interjú anyagát tartalmazza. Az intézmény részeként működik a zsidóüldözés hódmezővásárhelyi áldozatainak és a Holokauszt gyermekáldozatainak az emlékét őrző Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely. Ennek udvarán bibliai növényekből álló kert került kialakításra 2015 nyarán, amelyet Almási István hódmezővásárhelyi polgármester és Erdélyi Miklós, a helyi zsidó hitközség elnöke adott át. A Soá során meggyilkol-


takról évente több alkalommal is méltó módon megemlékeznek a kiállítóhelyen. 2016 januárjában a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskola diákjai videóspotot készítettek, amelyen archív fényképekkel illusztrálva mondták el a Holokauszt vásárhelyi áldozatainak a névsorát. Áprilisban Hagyomány, közösség, sors. Fejezetek a vidéki zsidóság mindennapjaiból címmel rendeztek néprajzi és történelmi konferenciát a budapesti Centropa Alapítvánnyal és a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközséggel együttműködésben. Az immár több mint tízéves múltra visszatekintő Emlékpont tudományos kiadványsorozatot is megjelentet. Az Emlékeztető című folyóirat számai mellett az Emlékpont Könyvek sorozatnak két kötete került kiadásra a tavalyi évben. A hódmezővásárhelyi Emlékpont a huszadik századi közép-európai és magyar történelem legsötétebb és leginkább traumatikus korszakait mutatja be. Kiállításaival a két szélsőséges totalitárius politikai rendszer – a nácizmus és a kommunizmus – áldozatairól emlékezik meg, s a helyi közösségi élményeken és emlékeken keresztül kíván a modern magyar történeti emlékezetkultúra sajátos hangulatú színtere lenni.

119

120


K ATONA VAGYOK ÉN

Ka - to - na va - gyok én,

Sír az

é - des - a - nyám,

or - szág ő - ri - ző - je,

hogy el - vesz - nek tő - le.

Ál - do - zom él - te - met

az or - szág ja - vá - ra,

For-ga-tom fegy-ve-rem

vi - té - zek mód - já - ra.


Benedek Elek

A Z SO LTÁ R ÉN EKLÔ M A DÁ R Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az üveghegyeken is túl, volt egy istenfélő kegyes király. Ez a király olyan szép templomot építtetett, hogy csudájára jártak a világ minden tájékáról. Kívül-belül ki volt rakva a fala arannyal, gyémánttal, mindenféle drágakövekkel s telepingálva szebbnél szebb képekkel. Hanem mikor felépült ez a szép templom, mégsem volt megelégedve a király. Csak egyszer ment belé, s azt mondta, többet nem is jő el a templomba, amíg valaki el nem hozza a zsoltáréneklő madarat. Hiszen elhozták volna, de azt sem tudta senki lélek, hogy hol s merre van az a zsoltáréneklő madár. Szomorú volt a király, nem volt sem éjjele, sem nappala. Hiába vigasztalták, nem tudták felvidítani. Volt a királynak három szép dali fia, s ezek megegyeztek, hogy nem hagyják többet búsulni az apjukat, elmennek hárman háromfelé, s addig vissza sem jönnek, amíg közülük valamelyik a zsoltáréneklő madarat meg nem találja. Mondják az apjuknak, mit akarnak. – Jól van, fiaim, menjetek, az Isten segéljen. Feltarisznyálta mind a hármat arannyal-ezüsttel. Adott a háromnak három aranyszőrű paripát, a legszebbeket az aranyszőrű ménesből, s azzal a királyfik útnak eredtek. Elindult a három királyfi, mentek hetedhét ország ellen, s egyszer csak az út háromfelé szakadt egy kút mellett. A kút előtt lapos kő volt, s a legkisebb királyfi azt mondja bátyjainak: – No, itt váljunk el egymástól, hanem a gyűrűnket tegyük ez alá a lapos kő alá, s ha ide visszatér valamelyik közülünk, nézze meg a gyűrűket. Amelyiké megrozsdásodott, az bizonyosan nagy bajba került, a másik induljon utána. A királyfik ebbe belegyeztek. Mind a hárman lehúzzák a gyűrűt (bele volt vágva a nevük is), szépen a lapos kő alá teszik, aztán elbúcsúznak egymástól. A leg-

121

122


kisebb királyfi ment kelet felé, a két idősebb nyugat felé. Ezek nem is váltak el egymástól, csak hagyták, hogy jó messze eltávolodjék az öccsük, együtt maradtak, s együtt mentek a zsoltáréneklő madár után. Táltos volt a kicsi királyfi lova; ezt a királyfi nem is tudta, mikor hazulról elindult. Csak azt várta, hogy a két idősebb királyfi elváljon tőlük, nekirugaszkodott a levegőégnek, egyet ugrott, kettőt szökött, s országokon, tengereken túl volt. Aztán egyszerre csak leszállott egy nagy hegynek az aljába, egy kicsi háznak az ajtaja előtt. Bemegy oda a királyfi, s hát egy olyan öregasszony ül a kemence előtt, hogy az orra a térdét verte. Köszön illendőképpen: – Adjon Isten jó estét, öreganyám! – Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál, mert különben bekaptalak volna. Ugyan hol jársz itt, ahol a madár sem jár? Elémondja a királyfi, hogy miben jár. Azt mondja az öregasszony: – Hej, édes fiam, én kilencszáz esztendős vagyok, s mindig akartam megszerezni a zsoltáréneklő madarat, de hiába próbáltam. Hát jól van, próbálj szerencsét. A lovadat hagyd itt, adok helyette mást, különbet, mert a tiéddel oda nem jutsz el, ahol a zsoltáréneklő madár van. Három kút mellett mégy el, egy réz-, egy ezüst- s egy aranykút mellett; de azt megmondom neked, hogy akármilyen szomjas légy, se te, se lovad ne igyatok belőlük. Aztán a Vörös-tengeren visz át a lovad. Annak a partján, magas hegy tetején van egy vár, abban lakik a tizenkét fejű sárkány, az őrzi a zsoltáréneklő madarat. Vedd el tőle, ha tudod, az Isten segéljen. Útnak ered másnap a királyfi az öregasszony táltos paripáján. Repült az, mint a sebes szélvész, de még ennél is sebesebben, s egyszerre csak letoppantott a földre, megállott a rézkút előtt, s mondotta: – Jaj de ihatnám! – Nem szabad innunk, édes lovam, sem neked, sem nekem – mondotta a királyfi. – Nem-e? Dehogynem. Te csak hallgass reám, édes gazdám, s ne az öregaszszonyra. Csak igyál te is, ha megszomjúhoztál, s itass meg engem is. Hát mit csináljon a királyfi, hallgatott a lova szavára. Merített a rézvederrel, megitatta a lovát. Ivott ő is, s ím abban a szempillan-


tásban kiszökik a kútból egy rézhajú leány, megöleli, megcsókolja a királyfit, s mondja lelkes szóval: – Áldjon meg az Isten, hogy megszabadítál. Érted voltam rabságban tizenkét esztendeig. Nesze, adok neked egy rézalmát s egy rézvesszőt. Ha rossz ember támad meg, ezzel a vesszővel megvédheted magadat. Ezt az almát pedig tartsd meg emlékezetül. Többet nem szólt a leány, eltűnt a királyfi szeme elől. Fölpattan a királyfi a táltosra, nekivág az a levegőégnek, repül országok, tengerek, erdők felett, s egyszerre csak letoppan az ezüstkút mellett. – Jaj de ihatnám! – mondja a ló. – Hát, ha ihatnál, csak igyál, édes lovam. Én többet nem mondom, hogy ne – s mindjárt vizet merített az ezüstvederrel. Megitatta a lovát, s jót húzott maga is. Hát abban a pillanatban nyakába szökik egy ezüsthajú leány, öleli, csókolja, mondja lelkes szóval: – Áldjon meg az Isten, dali szép királyfi, érted voltam rabságban tizenkét esztendeig. Köszönöm, hogy megszabadítottál. Nesze, adok neked egy ezüstalmát s egy ezüstvesszőt. Ha rossz ember támad rád, az ezüstvesszővel megvédheted magad, az almát tedd el emlékezetül. Nem is szólhatott a királyfi, az ezüsthajú leány eltűnt a szeme elől. Na, felül a táltosra, repülnek tovább, mint a madár, s egyszerre csak letoppan a táltos az aranykút előtt. – Igyunk ebből is, édes gazdám! – Nem bánom, igyunk, édes lovam. Vizet húz az aranyvederrel, megitatja a lovát, iszik maga is, s ím, a nyakába szökik egy aranyhajú leány, öleli, csókolja, s mondja ez is lelkes szóval: – Áldjon meg az Isten, hogy megszabadítál. Tizenkét esztendeje, hogy rabságban vagyok, szomorú rabságban. Nesze, adok neked egy aranyalmát s egy aranyvesszőt. Ha megtámadnának, védjed magadat az aranyvesszővel. Az aranyalmát tartsd meg emlékezetül, s talán az Isten még hozzám vezérel valaha. Többet nem szólt a leány, eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Felül a királyfi a táltos lovára, egyet ugrott, kettőt szökött a táltos, s éppen a Vörös-tenger fölé

123

124


ért. Ott ült a tizenkét fejű sárkány a vár tornácában, látta, hogy arra tart a királyfi, s okádta a tüzet mind a tizenkét torkából, s ott mindjárt porrá ég a királyfi, de a táltos hirtelen lemerült a Vörös-tengerbe, s tűz nem fogta a királyfi testét. Aztán fölvágtat egyenest a sárkány várába, ott mindjárt összemennek, viaskodnak, egyet suhint a királyfi a rézvesszővel, s négy feje esik le a tizenkét fejű sárkánynak. Akkor veszi az ezüstvesszőt, suhint azzal is egyet, s a sárkánynak megint lehull négy feje. Kapja az aranyvesszőt, de történetesen nem a jobb, hanem a bal kezébe. Suhint vele, s a sárkánynak csak két feje esik le, maradott még kettő. Könyörgött a sárkány: – Kegyelmezz az életemnek, királyfi, s mindenemet neked adom! – Nem kell nekem egyebed, csak add ide a zsoltáréneklő madarat. – Hej, csak azt ne vidd el – mondotta a sárkány –, legalább volna vigasztalóm nagy szomorúságomban. De hiába, kedvesebb volt az élete, fölvezette a királyfit a szobába, leakasztotta a szegről a gyémántkalickát, abban volt a zsoltáréneklő madár, od’adta a királyfinak. De olyan szépen énekelt ez a madár, hogy a királyfi szíve megreszketett, s a könnye kicsordult belé. – Na – mondja a királyfi –, most már igazán nem csudálom, hogy az édesapám olyan erősen szomorkodik ezért a madárért. Elbúcsúzott a sárkánytól, fölpattant a lovára, s nyargaltak visszafelé. A sárkány tűzlángot eresztett utána a két torkából, de már ennek nem volt ereje, csak egy kicsit meglegyintette a királyfi arcát a melegség, föl sem vette, vágtatott tovább, mint a gondolat, s meg sem is állottak, míg a kilencszáz esztendős öregasszonyhoz nem értek. – No, édes fiam, visszajöhettél-e? – Vissza, öreganyám, s elhoztam a zsoltáréneklő madarat is. A madár egyszeriben elkezdett énekelni, s az öregasszonynak a lélegzete is elállott a nagy gyönyörűségtől. Mondta a királyfi: – Na, öreganyám, köszönöm a hozzám való nagy jóságát, mivel tudjam megszolgálni? – Ne szolgáld nekem, fiam, semmivel, elég nekem, hogy hallottam a zsoltáréneklő madár énekét. Inkább én adok neked egy kicsi útravalót, mert szükséged


lehet rá, amíg hazakerülsz. Nesze, fiam, egy tarisznya arany, vigyázz reá, mert még nagy hasznát veszed te ennek. Megköszöni a királyfi illendőképpen ezt a nagy jóságot, fölakasztja a tarisznya aranyat a nyereg kápájába, de most már a maga lovára ült, az öregasszonyét otthagyta. Azzal elindultak hazafelé, vágtatott a lova, mint a sebes szélvész, s meg sem állott, míg ahhoz a kúthoz nem ért, ahol a királyfi a testvéreitől elvált. Felfordítja a lapos követ, s hát az ő gyűrűje olyan tiszta, úgy ragyog, mint amikor odatette, de a két bátyjáé olyan rozsdás volt, hogy a rozsdától alig látszott. Megszomorodott a királyfi, nagyot sóhajtott: – Istenem, istenem, ezek nagy bajba kerülhettek, de addig meg nem nyugszom, míg élve vagy halva meg nem találom őket. Elindul a királyfi arrafelé, amerre a bátyjai indultak volt, megy hetedhét ország ellen, erdőkön-mezőkön keresztül, s egyszer, amint az országúton mendegélne, látja, hogy két ember húz egy szekeret, egy harmadik ember meg erősen biztatja az ostorral. Jól megnézi a szekérbe fogott embereket, hát azok az ő testvérei. – Uram, Jézus! – mondja a királyfi –, hát ti hogy kerültetek ilyen nehéz szolgaságba? A királyfik elmondják, hogy ennek az országnak a királya elfogatta őket, s azóta úgy bánik velük, mint éppen az oktalan állattal, szekérbe fogatja őket. Ment a királyfi egyenesen a királyhoz. Ott elémondja, hogy a bátyjaiért jött, ki akarja váltani. – Jól van – mondja a király –, kiadom szívesen, csak fizess értük egy tarisznya aranyat. Hej, csak most látta a királyfi, milyen jó volt, hogy az öregasszony egy tarisznya aranyat adott neki. Ott mindjárt kiönti az aranyat, de abban a szempillantásban bejön a királykisasszony, nagyot sikolt, a királyfi nyakába szökik, s mondja: – Ez a királyfi szabadított meg engem, édesapám! – Na – mondja a király –, ha ez szabadított meg, édes leányom, akkor a bátyjait én is szabadon bocsátom. Vedd vissza a pénzedet, fiam, nem kell, hanem a leányomat, ha tetszik, neked adom. Mondja a királyfi:

125

126


– Köszönöm nagy jóságát, felséges királyom, de nekem elébb haza kell menni az édesapámhoz. Aztán visszajövök, s megtartjuk a lakodalmat. Elbúcsúzik a királyfi a királytól, el a mátkájától, megígéri, hogy visszatér három hét múlva, ha az Isten is úgy akarja, s azzal elindult hazafelé. Mentek vele a bátyjai is. Adott alájuk a király két szép paripát, nem kellett, hogy menjenek gyalogszerrel. Útközben a királyfi elbeszélte a bátyjainak, hogy s mint szerezte meg a zsoltáréneklő madarat. De bezzeg elfogta az irigység őket, szégyellték, hogy az öccsük viszi haza a madarat, ők nem tudtak semmire sem menni, de sőt inkább szolgaságba kerültek. Azt mondja egyszer az idősebb királyfi az öccsének: – Add ide, öcsém, azt a madarat, eleget vitted már te, hadd vigyem én is egy keveset. A királyfi nem gondolt semmi rosszat, odaadta a madarat. Mondja a középső királyfi is: – Ejnye, öcsém, add ide már azt a tarisznyát, hadd vigyem én is, nehéz lehet neked. Jól van, od’adja a királyfi azt is. Továbbmennek, aztán egy helyen letelepednek. Volt a tarisznyában étel is, ital is, amit a királykisasszony rakott belé. Elkezdenek falatozni az idősebb királyfik, de a kisebbnek egy falást sem adtak, pedig olyan éhes volt, hogy zöldet, vöröset látott. Kérte a bátyjait: – Adjatok nekem is valamit! Mondták a bátyjai: – Adunk, ha megengeded, hogy mind a két szemedet kiszúrjuk. – Hát szúrjátok ki, ha rávisz a lelketek – mondá a királyfi –, csak adjatok ennem. S a gonosz lelkű legények csakugyan kiszúrták az öccsük szemét, úgy vetettek neki egy falás kenyeret. Második alkalommal a két karját vágták le, s azután dugtak a szájába egy falás kenyeret. Hanem, gondolták, így mégsem vihetik haza az öccsüket, s amint éppen egy tó mellett haladtak, megfogták, belevetették a tóba, s azzal tovább vágtattak. Hiszen ha tudták volna, miféle tóba dobják, bizony nem dobták volna bele, mert annak a tónak csudavize volt. Amint beléesett a királyfi, kinőtt mind a két karja, aztán kimászott a tó partjára, ottan égi harmat hullott a szemére, s egyszeriben megjött a szeme világa.


Mármost mit csináljon, hazamenjen-e, vagy visszatérjen a mátkájához. Sem ide nem ment, sem oda nem ment. Amint mendegélt a réten, találkozott egy disznópásztorral, beállott melléje inasnak. Ezalatt a bátyjai hazaértek, s nagy kevélyen átaladták az apjuknak a zsoltáréneklő madarat. Vitték a madarat a templomba mindjárt, de hiába vitték, olyan volt, mint a néma, nem szólalt meg. Összehívatja a király az ország bölcseit, s kérdi tőlük, vajon miért nem szól ez a zsoltáréneklő madár. Azt mondja a legöregebb bölcs: – Azért nem szól, felséges királyom, mert aki elhozta a helyéről, nincsen itt. Hívatja a király a fiait. – Ki hozta ezt a madarat? – Mi hoztuk, édesapám, hát ki hozta volna. Hiszen már mondottuk, hogy szegény öcsénk meghalt az úton. – Már én csak azt mondom – ismételte az öreg bölcs ember –, hogy azért nem szól a madár, mert nincs itt, aki a helyéről elhozta. Megharagszik a király, s haragjában tömlöcbe vetteti a bölcset. De hiába haragudott, hiába bosszankodott, mégsem szólalt meg a madár. Aközben a kicsi királyfi egyet gondolt, s otthagyta a disznópásztorságot. Eljött haza, az apja udvarába, s beszegődött a kukta mellé inasnak. Egyszer egy vasárnap elkéredzik a kuktától a templomba, s hát hallgassatok ide! – amint a templomba belép, megszólal a madár, s énekel olyan szépen, hogy minden embernek kicsordult a könny a szeméből a nagy gyönyörűségtől. Hívatja a király a bölcseket, s kérdi: – Ugyan mondjátok meg, miért szólalt meg a madár? Azt mondja egy bölcs: – Azért, felséges királyom, mert aki elhozta a madarat, ott volt a templomban. – Ej, hogy tudsz olyat mondani, mikor a fiaim nem is voltak a templomban! – kiáltott a király, s nagy haragjában tömlöcbe vettette a második bölcset is. Na, elkövetkezik a harmadik vasárnap, s a király megparancsolja, hogy amikor a nép bejött a templomba, az ajtót zárják be, hogy senki ki ne jöhessen. Elmegy a királyfi is az ő kuktainas gúnyájában, s mikor a madár énekelt egyet, ki akart jönni, de elejbe állnak, s viszik a király elé. Kérdi a király:

127

128


– Miért akartál kijönni a templomból? – Azért, felséges királyom, hadd lássad, hogy nem a két idősebb fiad hozta el a zsoltáréneklő madarat. – Hát ki hozta el? – Elébb ereszd ki a tömlöcből azt a két bölcset. Jól van, a király kiereszti. Azt mondja mostan a kicsi királyfi: – Maradt-e gúnyája a legkisebb fiadnak, felséges királyom? Mondja a király: – Hogyne maradt volna. – Hát hamar adj egyet belőle, s akkor megtudod, hogy ki hozta el a madarat. Felöltözik a kicsi királyfi a maga gúnyájába, aztán úgy megy a király elé, s hát, uramteremtőm, csak kétfelé nyílik a király két karja, az ő édes fiát öleli, csókolja. No, most már megtudta a való igazságot. Még azokat a rozsdás gyűrűket is megmutatta a királyfi. Szörnyű haragra gerjedett a király, hívatta az idősebb két fiát, s el akarta pusztítani szörnyű halálnak halálával mind a kettőt. Mondotta a kicsi királyfi szelíden: – Ne bántsd őket, édesapám, nem tudták, hogy mit cselekszenek. No, ha nem is halatta meg a két királyfit szörnyű halálnak halálával, az országából kikergette. Hanem a kicsi királyfi utánuk szaladott, s a rézalmát s a rézveszszőt az egyiknek, az ezüstalmát s ezüstvesszőt a másiknak adta, hadd menjenek azzal, hátha megtalálják a rézhajú s ezüsthajú kisasszonyt, s ők is boldogulnak, ahogy lehet. Aztán ő is felkerekedett, meg sem állott, míg a mátkájához nem ért. Hét nap s hét éjjel állott a lakodalom, akkor tojáshéjba kerekedtek, a Küküllőn leereszkedtek, s meg sem állottak, míg haza nem kerültek. Ma is élnek, ha meg nem haltak.


Gyurkovics Tibor

K A R ÁCSON Y Egy bizonyos idő után akárhány karácsonyfát láthatsz, mindíg csak egyet látsz s a többi látszat. A többi öröm másé, idegen, vagy elrabolt öröm, Jézus Krisztus hozzánk csak egyszer jön. Csak egyszer száll le az angyal kitárt fehér szárnnyal és hozza el a békességet, egyszer jön Boldizsár a mirrhával. És többé nincs békességünk, nincs Máriánk, se szalmánk, de erre az egy éjre mindig emlékezünk. És ott is gondolnak ránk.

129

130

J U BIL Á NS LELKIPÁ SZTOROK 왎 HORVÁTH SÁNDOR nyugalmazott plébános 2016. április 11-én ünnepelte aranymiséjét, pappá szentelésének 50. évfordulóját. 왎 LACZKÓ FERENC, a kisteleki Szent István Király Plébánia plébánosa 2016. április 11-én ünnepelte aranymiséjét, pappá szentelésének 50. évfordulóját. 왎 DR. KISHÁZI-KOVÁCS LÁSZLÓ nyugalmazott plébános, teológiai tanár 2016. május 16-án ünnepelte aranymiséjét, pappá szentelésének 50. évfordulóját. 왎 SZIGETI ANTAL, a békéscsabai Páduai Szent Antal társszékesegyház plébánosa 2016. április 12-én ünnepelte aranymiséjét, pappá szentelésének 50. évfordulóját.

131

ELH U N Y T LELKIPÁ SZTOR DELI ANDRÁS nyugalmazott plébános életének 86., papságának 60. évében 2016. június 3-án visszaadta lelkét Teremtőjének. A szatymazi temetőben helyezték örök nyugalomra június 10-én. Deli András atya 1930. november 3-án született Páhiban. Teológiai tanulmányait 1951–1956 között Szegeden végezte. 1956. június 17-én Szegeden szentelték pappá.

Segédlelkész: Ásotthalom (1956–1961), Mezőhegyes (1961–1963). Plébániai kormányzó: Kistelek (1963–1971). Plébános: Kistelek (1971–1977), Szatymaz (1977–2007). 1997–2005 között oldallagosan ellátta Sándorfalvát és 1997– 2001 között Dócot. Püspöki tanácsos: 1980-tól. Pápai prelátus: 2005. január 1-től. 2007-ben vonult nyugállományba.

132

ESEMÉNYTÜKÖR

SZEGED - CSA NÁ DI EGY H Á Z M EGY EI KRÓNIK A, 2016 2015. november • A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan öt konferenciát tartottak a Gál Ferenc Főiskolán Szegeden és a szarvasi karon: November 5., Szeged: második Hírvivők-konferencia Értékkereső társadalom – értékadó közösségek címmel. November 12., Szeged: A hit és a tudomány a fejlődő világban, mellyel Gál Ferenc születésének 100. évfordulójára is emlékeztek. November 25., Szarvas: A pedagógia újszerű kihívásai. November 26., Szeged: Sporttudományi konferencia. November 27., Szeged: Az Egyházi szociális munkás képzések duális képzéssé fejlesztéséről. November 26. • Az Országos Széchényi Könyvtár Örökös Tagja-díjjal tüntették ki Prof. Käfer Istvánt, a Gál Ferenc Főiskola tanárát. A díjat csak alkalmilag ítélik oda kiemelkedő személyiségeknek. • A Szent Györgyi Rotary Klub Szeged díját Hajdu László, a klub elnöke nyújtotta át Kondé Lajos pasztorális helynöknek. A klub névadója, Szent Györgyi Albert 1937-ben ezen a napon vehette át Nobel-díját. December 5. • A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének szakmai elismerésében részesült Lonovics László grafikus, a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karának igazgatója. December 8. • Báró Gelsey Vilmos Nagydíjjal tüntették ki Farkas István piarista szerzetes tanárt a magyar köznevelésért végzett munkájáért, valamint Báró Gelsey Vilmos-díjat kapott Németh Emma szociális testvér, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságának gazdasági főtanácsadója Szegeden a Gál Ferenc Főiskolán. • A Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség Lélek-Jelenlét Alapítványának jótékonysági koncertjén Kiss-Rigó László püspök mondott köszöntőt a Katolikus Házban. December 11. • A Szegedi Dóm című gyermekrajzpályázat legkiemelkedőbb alkotásainak készítői „élménynapon” vehettek részt a székesegyházban. December 20. • A kilencedik Balassi emlékmisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi, Agidius Zsivkovits kismartoni püspök, Pál László püspöki helynök, Vencser László ausztriai országos igazgató és Varga János, a bécsi Pazmaneum rektora mutatta be a kismartoni (Ausztria) ferences templomban. December 21. • A karácsonyra való készület jegyében Kiss-Rigó László püspök szentmisét celebrált az egyházmegye fenntartásában működő Bálint Sándor szeretetotthonban.

ESEMÉNYTÜKÖR

• A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató és az Ágota Alapítvány karácsonyi ünnepséget tartott a közösségükhöz tartozó gyermekek számára Szegeden. December 28. • Hagyományos Szent János-napi borszentelés Szegeden a székesegyházban. A szentmisét Kondé Lajos pasztorális helynök mutatta be. December 31. • Kiss-Rigó László püspök Szegeden a székesegyházban mutatott be hálaadó szentmisét. 2016. január • Az Irgalmasság évéhez kapcsolódóan a Pasztorális Helynökség havonta közkincsé tette Az Irgalmasság testi és lelki cselekedeteiről az Irgalmasság Évében című sorozatának darabjait. A lelkipásztoroknak és híveknek egyaránt szóló kiváló összeállítások elérhetők a www.csaladkozpont.hu világhálós oldal Irgalmasság Éve menüpontjában. Január 1. • Kiss-Rigó László püspök Békéscsabán a Szent Antal társszékesegyházban mutatott be szentmisét. Január 6. • A hagyományos Vízkereszti koncerten Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész adott koncertet Szegeden a Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg-termében. Január 7. • Arany minősítést szereztek a kisteleki betlehemezők az Európai Magyar Fiatalságért Alapítvány Nemzetközi Ökocivilizációs és Betlehemes versenyén. A győztesek hazánk képviseletében mutathatták be betlehemes játékukat az Európai Parlamentben. Január 9. • A jezsuiták Szent József-templomában Kiss-Rigó László püspök celebrált szentmisét a II. világháború áldozatainak emlékére, a doni áttörés 71. évfordulója alkalmából. Január 15. • Országos Resztoratív Konferenciát rendezett a Gál Ferenc Főiskola Új eszközökkel és közösségek szolgálatában címmel. Január 19. • A felújított szegedi székesegyház altemplomában létrehozott Szegedi Dóm Látogatóközpont először fogadott látogatókat – még próbaüzem alatt – a Béke utcai Általános Iskola negyedik osztályos diákjai személyében. Január 22. • Az Együtt Szaval A Nemzet központi programjának házigazdája a Gál Ferenc Főiskola szarvasi Pedagógiai Kara és Gyakorlóiskolája, valamint Szarvas városa volt. Az eseményen a több száz iskolás közös szavalatát Jordán Tamás színművész, rendező vezényelte. Az ország különböző iskoláiban egyszerre megvalósult szavalás mellett ez alkalommal adták át a tavalyi esemény legkiválóbb résztvevő iskoláinak odaítélt díjakat is. Január 17–24. • Az Ökumenikus imahét alapgondolata: „Adj innom” (Jn 4,7) volt. 19-én a székesegyházban Fekete Károly református, Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita és Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök volt az igehirdető. Szintén

133

134

ESEMÉNYTÜKÖR

az ökumené jegyében 21-én a Békés megyei Kondoroson Gáncs Péter evangélikus püspök és Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök vezették a szertartást. Január 24. • Magyarországon minden katolikus templomban a szíriai keresztények megsegítésére gyűjtöttek adományokat a szentmiséken, melyeket a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága juttatott el Szíriába. • Megemlékezés a délvidéki magyar népirtás 71. évfordulóján a Klebelsberg-teremben a Délvidék Kutató Központ szervezésében, melyen részt vett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is. • A Pozsonyi Egyházmegye Felbár nevű községében mutatott be szentmisét KissRigó László püspök Boldog Batthyány Strattman László emléknapján. A szent életű orvos életében gyakran megfordult a településen, ezért őrzik emlékét. Január 24–február 2. • A Szeged-Csanádi Egyházmegye gyűjtést szervezett a szíriai keresztények megsegítésére. Az adományokat az egyik legnagyobb szíriai plébánia részére juttatták el. Január 25. • Szent Pál apostol megtérése, a Szabadkai Egyházmegye Paulinum Intézetének búcsúja alkalmából koncelebrációs szentmisét mutatott be Stanislav Hočevar belgrádi érsek és Pénzes János szabadkai püspök Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspökkel együtt, aki rövid magyar nyelvű homíliát mondott. Január 29–30. • A családfelelősök idei országos találkozójának a Pécsi Egyházmegye adott otthont Mohácson, ahol Szeged-Csanádi Egyházmegyét Kondé Lajos pasztorális helynök és a CsaládKözPont munkatársai képviselték. Január 30. • A Gál Ferenc Főiskola szarvasi Gyakorlóintézménye elnyerte az Ökoiskola címet az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt pályázaton. • A Kortárs Hallgatói Tanácsadói Közösségi Program keretében Bánkiné Dr. Borbély Mária etikatanár tartott előadást a Gál Ferenc Főiskolán. Február 1–5. • Ötödik helyezést értek el a magyarok a Katolikus Papok X. Nemzetközi Teremlabdarúgó Bajnokságán a szlovákiai Nagymihály (Michalovce) városában. A magyar csapatban egyházmegyénket három játékos képviselte Bozóky Imre vezetésével. Február 2. • Urunk bemutatásának, azaz Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén Kondé Lajos pasztorális helynök mutatta be az ünnepi szentmisét. Február 5–7. • Szeged adott otthont a Kárpát-medencei Egyetemi Lelkészségek Találkozójának (KELET 2016), melynek idei témája az Irgalmasság volt. A Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség által rendezett eseményen részt vett és a záró misét celebrálta Palánki Ferenc, az MKPK Ifjúsági bizottságának elnök-püspöke és Böjte Csaba ferences szerzetes. A magyar nyelvterület görög- és római katolikus egyetemi és főiskolai lelkészségei képviseletében mintegy háromszázan vettek részt a Dóm Látogatóközpontban sorra került eseményen.

ESEMÉNYTÜKÖR

Február 7–14. • Házasság Hete rendezvénysorozat az Egyházmegyei CsaládKözPont koordinálásában Szegeden és az egyházmegye számos plébániáján. A nyitó szentmisét Böcskei László nagyváradi püspök mutatta be. Ugyanezen a napon Hegedűs Endre zongoraművész és felesége, Katalin adtak hangversenyt a Korzó Zeneházban a Házasság Hete szegedi rendezvénysorozatának keretében. Február 8. • Süveges Gergő Príma-díjas újságíró-műsorvezetővel és feleségével, Süvegesné Rudan Margittal rendeztek beszélgetést Petőfitelepen a Somogyi-könyvtár helyi fiókkönyvtárában a Házasság Hete programsorozatához kapcsolódóan. Február 10. • Regionális Duális Képző és Technológiai Kutató-Fejlesztő Központ Konzorciumot hozott létre a Gál Ferenc Főiskola Mezőtúron, melynek alapító okiratát a mezőtúri Városháza dísztermében ünnepélyes keretek között írták alá. A konzorcium létrejöttét köszöntötte Kiss-Rigó László püspök, Herczeg Zsolt mezőtúri polgármester, Kozma Gábor főiskolai rektor, Boldog István országgyűlési képviselő, valamint Hubai Imre, a Magyar Agrár, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megyei igazgatója. A konzorcium szak- és felnőttképzéseket, felsőoktatást és kutatásokat fejlesztő, koordináló szerepet kíván betölteni a Tisza-völgy régióban és a Körös mentén, működésének hátterét a Gál Ferenc Főiskola biztosítja mezőtúri Európai Tisza Régió Stratégia Intézetében Fórizs Zoltán irányításával. Február 10. • A CsaládEgyetem második, 2015/16. tanéve II. félévének első előadása: dr. Aczél Petra: Benne vagyunk? Család és párkapcsolat az új médiakultúrában címmel hangzott el Szegeden a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Az esemény egyúttal a Házasság Hete keretében, a Szegedi Tudományegyetem Szabadegyetem előadássorozatának részeként került megrendezésre. Február 11. • Betegek világnapja alkalmából a karitász beteglátogató csoportjainak és a betegek körül szolgálattevők lelkinapja a Szent József Jezsuita templomban. • Februártól Szegeden a Reök palotában, szeptembertől Hódmezővásárhelyen az Emlékpontban volt látható a Jézus élete című tárlat, mely Aknay János, ef Zámbó István és Tábori Csaba kortárs festőművészek evangéliumtól ihletett műveiből mutat be válogatást. Február 12–14. • Az egyházmegye katekétáinak nagyböjti lelkigyakorlatát Varga Attila atya vezette a Zöldfás Lelkigyakorlatos Központban. Február 13. • Automata defibrillátort adományozott a Szeged Első Lions Club a Szeged-Csanádi Egyházmegyének, melyet Varga Endre orvosprofesszor adott át KissRigó László püspöknek. A mintegy 600 000 forint értékű „beszélő” készüléket a székesegyház Látogatóközpontjának bejáratánál helyezték el. Február 14. • XX. alkalommal, szentmise keretében adták át a Balassi Bálint-emlékkardot, melyet Agócs Sándor Kölcsey- és József Attila-díjas költő és Harada Kijomi

135

136

ESEMÉNYTÜKÖR

japán műfordítónő vehetett át Budapesten a Gellért-szállóban. A szentmisét Kiss-Rigó László püspök celebrálta. Február 16. • Tavaszi Alkotóházak önkéntesek bevonásával Szegeden az Egyházmegyei Karitász szervezésében nagyböjtben négy alkalommal. Az itt készült ajándéktárgyakért a szeged-tarjáni Szent Gellért-plébánia jótékonysági vásárán lehetett adományokért hozzájutni. Február 18. • Képzési együttműködésekről szóló megállapodást írt alá a Gál Ferenc Főiskola a Szegedi Fegyház Börtönnel. Tikász Sándor dandártábornok, a szegedi büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka és Kozma Gábor főiskolai rektor mellett a megállapodást Kiss-Rigó László püspök is ellátta kézjegyével. A megállapodás célja annak elősegítése, hogy a főiskola hallgatói több pedagógiai, pszichológiai, pasztorális tantárgyukhoz tartozó elméleti és különösen is gyakorlati ismereteiket a Szegedi Fegyház és Börtön szakembereinek irányításával is bővíthessék. A főiskola nyitott a fegyház és börtön fogvatartottainak szak- és felsőoktatási képzéseket is biztosítani a társadalomba való visszailleszkedésük elősegítése érdekében. Február 19. • A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium Péntek esti vendég programsorozatának keretében Horváth Mária Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, a Cigánymesék rendezője, a Kecskeméti Film Stúdió alapító tagja beszélgetett a diákokkal a rajzfilmkészítés hagyományos és új technikáiról, a magyar népmesék és a cigány mesék világáról. Február 25. • Békéssámsonon tartották a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja központi ünnepi megemlékezését. Szentmisét celebrált Kiss-Rigó László püspök, majd megemlékezést tartottak a Hősök terén, ahol ünnepi beszédet mondott Áder János köztársasági elnök. Február 27. • 2015-ös győzelmüket követően a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium volt a házigazdája a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) idén 4. alkalommal megrendezett labdarúgó-kupájának. Az ezévi kupát a debreceni Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium nyerte el, a torna gólkirálya címet Berta Arnold, a szegedi csapat játékosa vívta ki. Február 29. • Általános iskolások részére rendezett Egyházmegyei Hittanversenyt az Irgalmasság Éve jegyében Szegeden a Karolina Iskola. Februártól júniusig • Bibliodráma foglalkozásokat tartott katekéták számára Szásziné Fehérváry Anikó és Keserű György SchP a Piarista Gimnáziumban. Februártól júniusig • Mentor képzés hitoktatók részére Domaszék-Zöldfáson. Március 2–3. • Csongrádon és Mezőkovácsházán tartott szakmai műhelyfoglalkozást az Egyházmegyei Kateketikai Iroda hitoktatók számára. Március 4–5. • A Szeged-Belvárosi Plébánia is csatlakozott a Ferenc pápa által meghirdetett 24 óra az Úrért szentségimádáshoz.

ESEMÉNYTÜKÖR

Március 5. • Gelley Anna vezetésével tartottak bibliai bábfigura készítő tanfolyamot Újszegeden az Árpád-házi Szent Erzsébet plébánián, a Kateketikai Iroda szervezésében. Március 7–13. • Az Ifjúságpasztorációs Iroda (IPC) 9. alkalommal rendezte meg Egyházmegyénkben a Tesz-Vesz Tavaszt Az önkéntesség ereje legyen veled! mottóval. A környezetünket szépítő, a közösségeinket építő önkéntes tevékenységre ösztönző programhoz harminc településről mintegy 2700 fő csatlakozott. Az esemény képgalériája megtekinthető a www.ipcszeged.hu világhálós oldalon. Március 9. • A Gál Ferenc-délutánok keretében Dr. Kránitz Mihály a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára tartott előadást Isten irgalma végtelen ma is… címmel a Klebelsberg-teremben. Március 9–10. • Makón és Mezőtúron tartott szakmai műhelyfoglalkozást az Egyházmegyei Kateketikai Iroda hitoktatók számára. Március 11. • A Kaposvári Egyetem és a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gál Ferenc Főiskolája együttműködésének keretében Kozma Gábor rektor is részt vett a kaposvári új halnevelő kutatóbázis átadásán. Az új kutatóhelyet Szávai Ferenc kaposvári rektor és Tossenberger János dékán mellett Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke, valamint Kiss-Rigó László püspök közösen adták át. Az esemény alkalmából megerősítették és a mezőgazdasági képzések és kutatások területére is kiterjesztik azt a megállapodást, amit még 2010-ben kötött meg a Kaposvári Egyetem a Gál Ferenc Főiskolával. • A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Balog Zoltán miniszter a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesítette Tóth Sándor József Attila-díjas költőt, újságírót, a Toronyirány egyházmegyei heti értesítő állandó munkatársát a kultúra és a haza kiemelkedő szolgálatáért. Március 12. • Tizenkettedik alkalommal rendezték meg a cserkészek az Árvízi Emléknapot Szegeden a Dóm téren, az 1879-es szegedi „nagy víz” emlékét felidézve. Március 14. • Csongrád megye díszpolgára címmel tüntette ki Kondé Lajos pasztorális helynököt, a szeged-belvárosi plébánost a Csongrád Megyei Önkormányzat a Móra Ferenc Múzeumban rendezett ünnepségen. Az elismerést Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára nyújtotta át. Március 15. • Hódmezővásárhely díszpolgári címével tüntették ki Kiss-Rigó László püspököt a városért végzett eddigi áldozatos munkájáért. Az elismerést Almási István polgármester és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője nyújtotta át az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett városi díszközgyűlésén. Március 18. • Sonkodi Rita festőművész Egyházi és világi történetek című tárlatával vette kezdetét a Dóm Galéria időszaki kiállításainak sora. Kiss-Rigó László püspök

137

138

ESEMÉNYTÜKÖR

megnyitó beszédében méltatta a gyűjteményt, melynek darabjai között megtekinthetők voltak többek között a Szűz Mária a kis Jézussal, a Szent László és a Kalkuttai Teréz anya című alkotások is. Az ünnepségen közreműködtek a Szent Gellért Szeminárium növendékei. • XIII. Városi Keresztút Szegeden a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség szervezésében, együttműködve a szegedi katolikus és keresztény szervezetekkel, közösségekkel. Március 27. • Húsvétra jelent meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye című képes album dr. Kovács József általános helynök és dr. Zakar Péter történész tollából. A képekkel gazdagon illusztrált reprezentatív kiadvány bemutatja az egyházmegye, valamint az egyes plébániák rövid történetét, valamint a fő pasztorális területeket. Március 31. • A Karitász szegedi beteglátogató csoportjának húsvéti ünnepsége a II-es Kórházban. Húsvétkor egyházmegyeszerte számos városban rendeznek hasonló ünnepségeket a helyi Karitász-csoportok. Április 1. • Gazdálkodj okosan az erőforrásokkal címmel regionális környezetismeretei csapatversenyt hirdetett 3. és 4. osztályosoknak a Gál Ferenc Főiskola szarvasi Gyakorlóintézménye. A Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézet (SZEGEPI) támogatásával szervezett vetélkedő azt célozta, hogy már az alsó tagozatosok is tájékozódjanak a megújuló és nem megújuló energiaforrásokról, azok tudatos, takarékos használatáról, újrahasznosításáról és a hulladékkezelés kérdéseiről, teendőiről. Április 4–5. • Az egyházmegye papságának tavaszi első rekollekciós napja Szegeden a Szent Gellért Szemináriumban, majd pedig Békéscsabán a Páduai Szent Antal Plébánián. Április 8–10. • A Zöldfás Lelkigyakorlatos Házban rendezték meg a Házas Hétvége mozgalom Első Hétvége elnevezésű programját a Szeged-Csanádi Egyházmegye Pasztorális Helynöksége támogatásával. A 11 házaspár és egy jezsuita szerzetes részvételével zajlott program célja az volt, hogy a házaspárok egymás iránti szeretete megújuljon, és tovább mélyüljön, hasonlóképp az atyák esetében a közösségükkel és az Istennel való kapcsolat tovább erősödjön. Április 9. • CsaládEgyetem keretében Csókási Anna Sacre Coeur-nővér vezetésével Táncmeditációs tréninget tartottak, melynek célja az önismeret és az istenkapcsolat viszonyának megélése a tánc eszközeivel. • Iskolai konfliktusok címmel Magyar Adél és Binderné Mária tartott továbbképzést az egyházmegye katekétái számára, melynek keretében a sajátos nevelési igényű gyermekek tanításáról volt szó, az Egyházmegyei Kateketikai Iroda szervezésében. Április 12. • A CsaládEgyetem 2016/17. tanév 2. szemeszterének második előadását dr. Mihalec Gábor pár- és családterapeuta tartotta Konfliktus és egyensúly – a házasság

ESEMÉNYTÜKÖR

különböző szakaszaiban címmel a Katolikus Házban. A teljes előadás megtekinthető a www.csaladegyetem.hu világhálós oldalon. Április 13. • Békéscsabán tartott szakmai műhelyfoglalkozást az Egyházmegyei Kateketikai Iroda hitoktatók számára. • Az V. Nemzetiségi konferenciát rendezte meg Szarvason a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara, melyen részt vettek a német, a román és a szlovák nemzetiségi oktatás képviselői, nagykövetek és főkonzulok, az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökei, parlamenti szószólói, megyei, regionális vezetők is. Köszöntőt mondott Soltész Miklós államtitkár, a rendezvény fővédnöke. A nyitó előadást Kiss-Rigó László püspök tartotta. Április 15. • Megrendezték a Szeged-Csanádi Egyházmegye Pedagógiai Intézete (SZEGEPI) második rajz- és szavaló versenyének döntőjét, melyre mintegy 30 köznevelési intézményből több mint 120 kisdiák jutott el egyházmegyénkből. Az Irgalmasság Szentévében az irgalmasság testi és lelki cselekedetinek témájához kapcsolódóan várták a pályaműveket és a versmondó tanulók jelentkezését. Április 15–16. • A Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium XX. alkalommal rendezte meg az Oktogon Napokat, melynek témája A teljes ember volt. A programban előadást tartott Laár András, Dr. Czagány Gábor református egyetemi lelkész és Görföl Tibor katolikus teológus, valamint Orosz Gábor szociálpszichológus. Április 16. • 85 éve alapították és 25 éve indult újra a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica, mely a jubileumi év alkalmából Embertől Emberig címmel hirdetett rajzpályázatot iskolásoknak. A kezdeményezés célja, hogy a résztvevő 1–4. és 5–8. osztályos gyerekek bemutassák a környezetükben érzékelhető, általuk megtapasztalt szegénységet, a segítés lehetőségeit valamint a Karitász tevékenységét, s a téma iránti érzékenységüket a rajz művészi eszközeivel fejezzék ki. Az egyházmegyénkből érkezett legjobb pályaművek megtekinthetők a www.szegedcsanadikaritasz.hu világhálós oldal Galériájában. • Magány a gyászban, a gyászolók magánya címmel szervezett lelkinapot özvegyeknek és gyászolóknak az Egyházmegyei CsaládKözPont Szegeden a Katolikus Házban Kiss Didák ferences szerzetes vezetésével. Április 15–17. • Határon túli magyar fiatalokkal találkozott a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium hallgatósága a kapcsolatépítés és tapasztalatcsere jegyében. A Nemzeti Tehetség Program keretében szervezett háromnapos esemény kiemelt célkitűzése volt a közösségek találkozása mellett a szakmai együttműködések segítése, a kulturális élményben gazdagodás, történelmi helyek meglátogatása valamint a csapatépítés. A 19 fős szegedi egyetemista csoportot nagy szeretettel fogadták társaik mind Újvidéken az Apáczai Diákotthonban, mind pedig Muzslyán az Emmausz Fiúkollégiumban.

139

140

ESEMÉNYTÜKÖR

Április 19. • Iskolanővéri Komplex Intézmény Szegeden címmel rendezett szakmai napot a Karolina Iskola az 5–8. évfolyamokkal rendelkező egyházmegyei köznevelési intézmények vezetői számára, együttműködésben a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézetével (SZEGEPI). A cél az volt, hogy az egyházmegye intézményei és a Karolina Iskola között a szakmai és a személyes kapcsolat megteremtődjön, megerősödjön, élővé váljon. Április 20–május 20. • Színezd újra! címmel „párkapcsolat karban-tartó játékot” szervezett az Egyházmegyei CsaládKözPont házaspároknak, jegyespároknak, szerelmespároknak, akik a játékos „feladatokat” egyéni ütemben teljesíthették helyileg ott, ahol élnek. A résztvevők nemcsak a játék közös élményében és a felfrissült párkapcsolat örömében részesülhettek, hanem egy meglepetés esten is részt vehettek. Április 21–24. • Ötodik alkalommal indult Gyomaendrődről Nagyváradra a felújított Szent László Gyalogzarándoklat a Nagyvárad Ünnepére (Festum Varadinum), melynek résztvevői hazánk egységéért imádkoztak a szent király közbenjárását kérve. Április 22. • Sajtónyilvános esemény keretében részesített adományokban a SzegedCsanádi Egyházmegyei Karitász két aktuális segélyakciója kapcsán a szeged-tarjáni Apor Vilmos Közösségi Házban. Az Együtt a babákért! program keretében 56 kisgyermekes család részesült egy évre való pelenkaadományban. Az Önsegítő családok akció jóvoltából 80 családnak adtak át vetőmagot, mellyel a rászorulók egy évre való alapvető zöldségfélét termeszthetnek meg kiskertjükben. Április 23. • Rendhagyó Hittanos és Ministráns Találkozót tartottak az Egyházmegyei Kateketikai Iroda szervezésében Szeged-Felsővároson, melyet szentévi zarándoklat zárt Felsővárosról a székesegyházba. • A CsaládEgyetem keretében Ciklus-show 10–12 éves lányoknak és szülői est. A program központi gondolata Csak arra vigyázok, amit értékesnek tartok. A nőiség, termékenység, az emberi élet keletkezésének, a serdülőkor testi, lelki változásainak kérdéseivel foglalkoztak a résztvevő lányok és a programot követő szülői esten az érdeklődők. Április 24. • Ferenc pápa felhívására Európa-szerte, így hazánkban, ggyházmegyénkben is gyűjtést szerveztek az ukrajnai rászorulók javára. Április 26. • A CsaládEgyetem 2. tanév 2. szemeszterének harmadik előadását dr. Papp Miklós morálteológus tartotta Házas életstílus címmel a Katolikus Házban. Az előadás teljes terjedelmében újra megtekinthető a www.csaladegyetem.hu világhálós oldalon. Április 27–29. • Az Európai Püspöki Konferenciák (CCEE) egyetemi és ifjúságpasztorációért felelős püspökeinek és országos referenseinek találkozója Szegeden a Gál Ferenc Főiskolán. Az eseményt a CCEE „Katekézis, Iskola és Egyetem” Bizottságának elnöke Marek Jedraszewski łodźi érsek nyitotta meg, aki Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspökkel együtt fogadta a találkozó résztvevőit és a közélet

ESEMÉNYTÜKÖR

képviselőit. A találkozón beszédet mondott Balog Zoltán az Emberi Erőforrások minisztere, Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, valamint Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora. Április • Az Egyházmegyei Ifjúságpasztorációs Iroda új készségfejlesztő segédanyagot állított össze, amely közösségi, illetve katekézis alkalmakon egyaránt használható. A játék bibliai és liturgikus szimbólumok segítségével interaktív foglalkozásra hívja a résztvevőket. A segédanyag az ókori Szíriában és Palesztinában elterjedt görög „Ikhthüsz” nevet kapta, amely önmagában Halat jelent, viszont betűi a „Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó” szavak kezdőbetűinek rövidítése. Május 1. • Zeteváralján, a Szent József, a munkás katolikus templomot kibővítették és korszerűsítették a magyar kormány és a Szeged-Csanádi Egyházmegye támogatásával. A templomot szentmise keretében áldotta meg Kiss-Rigó László püspök, melyen részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is. A két főpásztor ez alkalommal hatvankét fiatalt részesített a bérmálás szentségében. Az ünnepségen jelen volt Soltész Miklós államtitkár is. Május 2. • Fussunk együtt egy jó ügyért! címmel rendezett jótékonysági futást Szegeden a görög katolikus egyház Romzsa Tódor Kollégiuma. A rendezvény bevételét, és az adományként összegyűjtött tartós élelmiszereket és ruhákat szegény gyermekek megsegítésére fordították. Május 5. • Emlékkiállítást és Márton Áron püspök életét és tevékenységét, valamint a római katolikus egyház kelet-közép-európai helyzetét elemző konferenciát rendeztek a hódmezővásárhelyi Emlékpontban a 120 éve született erdélyi püspökre emlékezve. A rendezvényen közreműködött Gaal Gergely, a Márton Áron Emlékév 2016 Programbizottság elnöke, Grezsa István miniszteri biztos, Virt László szociológus, Darvas Kozma József főesperes, Soós Viktor Attila történész, valamint Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője. Május 6–7. • Elkezdődött az Ifjúságpasztorációs Iroda VITORLA elnevezésű közösségvezető képzése, közel harminc fő részvételével. A képzésre az egyházmegye plébániáiról érkező csoportokat (papokat, katekétákat és önkénteseket) várták. A programról bővebb információ található a www.ipcszeged.hu világhálós oldalon. Május 7. • Fuss kékben címmel a Szeged-Csanádi Egyházmegye támogatásával rendeztek jótékonysági futást a szegedi Ligetben a GEMMA, fogyatékos gyermekeket fejlesztő iskola javára. Május 9–10. • Az egyházmegye papságának rekollekcióját Szegeden és Békéscsabán Gyulay Endre nyugalmazott püspök vezette. • A Tanító- és Óvóképző Dékáni Kollégium soros konferenciáját a Gál Ferenc Főiskolán tartották. A szarvasi rendezvényen az óvó- és tanítóképzést folytató karok dékánjai

141

142

ESEMÉNYTÜKÖR

vettek részt, akiket Mikonya György, az ELTE dékánja, Kozma Gábor, a GFF rektora, valamint Lipcsei Imre szarvasi dékán köszöntött. Előadást tartott Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár és Csépe Valéria akadémikus is. Május 9–10. • Az egyházmegye papságának tavaszi második rekollekciós napja Szegeden a Szent Gellért Szemináriumban, majd pedig Békéscsabán a Szent Antal Plébánián. Május 10. • A CsaládEgyetem keretében L. Stipkovits Erika előadása Szeretettel sebezve címmel. Az előadás, mely a főbb szülői típusokról és a gyermekek későbbi életére gyakorolt hatásairól szólt, megtekinthető a www.csaladegyetem.hu világhálós oldalon. Május 13. • Szíriába látogatott Kiss-Rigó László püspök, átadta a Szeged-Csanádi Egyházmegye közössége által összegyűjtött adományt a nehézségekkel küzdő szíriai nép javára. A főpásztor Damaszkuszban találkozott Ahmad Badr Al-Hassoun szíriai főmuftival, szunnita vallási vezetővel és Afram Al Maluli püspöki vikáriussal, a szíriai ortodox keresztény egyház irányítójával, továbbá megbeszélést folytatott Mario Zenari érsekkel, apostoli nunciussal, a Vatikán szíriai képviselőjével. A vallási vezetőkkel a szíriai konfliktussal összefüggő kérdésekről tárgyalt, valamint megbeszélést folytatott Samuel Rizkkel, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) szíriai igazgatójával. Május 14. • A szegedi székesegyház és a Dóm Látogatóközpont is csatlakozott a Nemzeti Örökség Intézete által kezdeményezett Emlékhelyek Napja 2016 elnevezésű országos rendezvénysorozathoz. Május 16. • Pünkösdhétfőn tartották a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség Szentlélek-kápolnájának búcsúját. Május 17. • A lengyel Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét, a lengyel állam legmagasabb rangú állami kitüntetését vehette át Rotár Krisztina, a Csongrád Megyei Levéltár munkatársa, valamint Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora a lengyel–magyar kapcsolatok megőrzése és feljlesztése, a lengyel kultúra Szegeden történő terjesztése érdekében tett erőfeszítéseik elismeréseként. Az elismerést Roman Kowalski lengyel nagykövet és Karol Biernacki tiszteletbeli konzul adta át a díjazottaknak Szegeden a Püspöki Székházban. Május 18. • NőiesTE – szeminárium nőknek című programmal várták az érdeklődőket a CsaládKözPont munkatársai a CsaládEgyetem rendezvénysorozatához kapcsolódóan. Az önismereti célú program szól a női élet értékeiről és kihívásairól beszélgetésekkel, alkotással, játékokkal és énekléssel. • Élőben jelentkezett a Mária Rádió Jel-kép-tár című műsora Szegedi Dóm Látogatóközpontból. Az adás témája a templom, mint szimbolikus tér volt. A beszélgetés

ESEMÉNYTÜKÖR

résztvevői voltak Kiss-Rigó László püspök, Prof. Pál József irodalomtörténész, Gyüdi Sándor karmester, Iményi Tibor ortodox lelkész, Liszkai Tamás plébános, valamint Nátyi Róbert művészettörténész. Május 19. • Gulág jelenség címmel Budapesten rendezett nemzetközi konferenciát a Gál Ferenc Főiskola a Gulág Emlékbizottság támogatásával, együttműködésben az ELTE mellett a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológia Intézetével és a Barankovics István Alapítvánnyal. Helyszín az ELTE Múzeum körúti tanácsterme volt. A tanácskozást Kiss-Rigó László püspök, Kozma Gábor, a GFF rektora és Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese nyitották meg. Május 20–22. • A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium kezdeményezésére, a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködésben 14, többségében roma fiatal végzett kutatásmódszertani gyakorlatokat Bakson. A roma integrációs modell kutatóműhely célja a szakkollégiumi hallgatók tudományos kutatásainak és tudományos diákköri tevékenységének ösztönzése. Május 21. • Kiss-Rigó László püspök a székesegyházban diakónussá szentelte Nagy Tibort, a Szent Gellért Szeminárium ötödéves növendékét. • A IX. Békés Megyei Ifjúsági Találkozó témája Mesterségem címere volt. Az egyházmegye számos pontjáról mintegy száz fiatal vett részt. • A Dugonics András Piarista Gimnázium sportpályáján rendezték meg a Kalazanci kupát, a Szeged-Csanádi Egyházmegye első Sportnapját. A tornán teremfociban, atlétikában, sakkban és métában mérhették össze erejüket az általános- és középiskolás korú gyerekek. Május 22. • A Szegedi Esperesi Kerület plébániái az egész várost átölelő lelki programot, Mária Zarándoklatot szerveztek, mely a város csaknem minden templomát érintette. A zarándoklat a székesegyházban rózsafüzér imádsággal, majd pedig szentmisével zárult. Május • Új helyszínre költözött a Karitász helyi raktára Szegeden. Az alsóvárosi Alföldi utca 48-ban kereshető fel segélykérelmekkel az Ügyfélszolgálat. Az év tavaszán indult el az egyházmegyei Karitász új világhálós oldala, a www.szegedcsanadikaritasz.hu. Június 1. • Utak és lehetőségek – gyermekeink biztonsága érdekében címmel rendezett szakmai napot a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya, a SZEGEPI-vel és a Gál Ferenc Főiskolával közösen a Klebelsberg-teremben. A nyári szünidőre felkészítő, sajtótájékoztatóval egybekötött rendezvényen a három intézmény képviselői együttműködési megállapodást írtak alá a partnerségben megvalósuló Lépésről lépésre a biztonságért komplex bűnmegelőzési program tapasztalatainak hasznosításáról, a pedagógusképzés és az Egyházmegye középiskoláiban megvalósuló rendészeti képzések módszertani fejlesztéséről.

143

144

ESEMÉNYTÜKÖR

Június 4. • Pedagógusnap alkalmából elismeréseket adott át Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Pesti Vigadóban. Kiemelkedő oktatási, nevelési munkájáért valamint tudományos tevékenysége elismeréseként Apáczai Csere János-díjat vehetett át Fest Sarolta, a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kar főiskolai tanára. Kiemelkedő óvodapedagógiai munkájáért Brunszvik Teréz-díjat kapott Süli Piroska, a SzegedCsanádi Egyházmegye fenntartásában lévő szegedi Fénysugár Katolikus Óvoda pedagógusa. Ugyanennek az intézménynek óvodapedagógusa, Szalai Béláné Pedagógus Szolgálati Emlékérmet vehetett át, az intézmény Avar utcai telephelyén működő óvoda közössége pedig miniszteri elismerő oklevélben részesült. Június 10. • Mentor-Katekéta Konferenciát tartottak az Egyházmegyei Kateketikai Iroda és a Gál Ferenc Főiskola közös szervezésében a Klebelsberg-teremben. • A Labdarúgó Európa-bajnokságon jelenlévő magyar szurkolók számára imaalkalmat rendeztek a lyoni székesegyházban Philippe Barbarin bíboros, lyoni érsek vezetésével, melyen részt vett Seszták István görög katolikus helynök, Balog Zoltán református lelkész, az emberi erőforrások minisztere, valamint Kiss-Rigó László püspök. Június 12. • A Páduai Szent Antal titulusát viselő békéscsabai társszékesegyház búcsúi szentmiséjét Kiss-Rigó László püspök celebrálta. Június 13–19 és október 14–16. • Almát osztott a Karitász. Mintegy 150 önkéntes bevonásával összességében több ezer emberhez – rászoruló családokhoz és egyedülállókhoz, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató gyermek- és lakásotthonaiban élőkhöz, közoktatási és szociális intézményekhez – jutott el az adomány egyházmegyeszerte. Június 15. • Az egyházmegye papságának évi rendes találkozója Gyulán. • Megalakult a Gál Ferenc Főiskola Egészségnevelési és Sport Intézete. Június 17. • A Gál Ferenc Főiskola tanévzárója a székesegyházban. A hálaadó szentmise után a Főiskola központi ünnepségének megnyitóján Kozma Gábor rektor emlékezett a 100 éve született Gál Ferenc professzor életútjára és összegezte a tanév eredményeit. Az ünnepségen az arany- és a gyémántdiplomásokat Kovács József a Szent Gellért Szeminárium rektora köszöntötte Szigeti Antal plébánost, Tölgyes Tibor nyugalmazott plébánost és Kisházi-Kovács László plébánost. A tanévzáró beszédet Lipcsei Imre, a szarvasi Pedagógiai Kar dékánja mondta. A tanévzárón 84 BA és MA oklevelet, illetve végbizonyítványt adtak át, valamint 11 végzős vehette át a hitoktatói tanfolyami tanúsítványt. • A főiskola Te Deumát követően együttműködési keretmegállapodást írt alá Kozma Gábor rektor és az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karát képviselő Lepeš Josip dékán. Június 19. • A Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség évzáró hálaadó Te Deum miséjét Serfőző Levente egyetemi lelkész mutatta be. Az ünnepséget grillparti követte.

ESEMÉNYTÜKÖR

Június 23. • A Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok és munkatársak, valamint az egyházmegye hitoktatóinak tanévzáró, hálaadó Te Deum szentmiséjét Kiss-Rigó László püspök mutatta be a székesegyházban. Június 23–25. • Az egyházmegye katekétáinak nyári lelkigyakorlatát Puskás Antal OSPPE tartotta Domaszéken, a Zöldfás Lelkigyakorlatos Házban. Június 25. • A Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Szent László, a lövészek védőszentje ünnepe alkalmából rendezett hangversenyt a szegedi Fogadalmi templomban a Szeged-Csanádi Egyházmegye támogatásával. A Dandár ily módon kívánt köszönetet nyilvánítani az együttműködő szervezeteknek a migránshelyzet kezelésében nyújtott együttműködésért. A zenei programban közreműködött a Hódmezővásárhely Helyőrségi Zenekar, a hódmezővásárhelyi Péczely Attila Alapfokú Művészeti Iskola művész tanárai és a Honvéd Férfikar. • A szegedi székesegyház is csatlakozott a Múzeumok Éjszakája országos programsorozathoz. Június 26. • Idén Kecskemétre, az arborétum Mária-kápolnájához vezetett az Egyházmegyei Családi Zarándoklat a CsaládKözPont szervezésében. A kápolna oltárképe Mária Erzsébetnél tett látogatását ábrázolja, és a zarándoklat stációi során e bibliai történetről elmélkedtek a résztvevők. Imádkoztak példamutató házaspárokért, a nehézségekkel küzdő családjainkért és egy kegyeleti helynél a meg nem született gyermekekért. A kápolnában Hatházi Róbert atya, a kecskeméti Szent Család Plébánia fiatal plébánosa mutatott be szentmisét. Június 27. • Egyházi szolgálatának elismeréséért, a magyar nemzetért hősi halált haltak emlékének és a katonasírok ápolásában végzett önzetlen és segítő együttműködésért a Piis Meritis kitüntetés ezüst fokozatát vehette át Németh László esperes-plébános Hódmezővásárhelyen. A Történelmi Vitézi Rend medálját Hunyadi László főkapitány Szent László Király napján adta át a Szentháromság-plébániát vezető lelkipásztornak. Június 28. • Átadták azt a három anyaszobát az SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika második emeletén melynek anyagi forrásait a 2015-ös Szent Gellért Fesztivál nyitórendezvényeként megvalósult jótékonysági koncert bevételéből, valamint további adományokból biztosította a Korábban Érkeztem Alapítvány a Szeged-Csanádi Egyházmegye támogatásával. Az új helyiségeket dr. Kovács József általános helynök áldotta meg. • A CsaládEgyetem 2015/16-os tanévét lezáró program egy NőiesTe volt, melynek keretében kisorsolták az idei tanév legszorgalmasabb családegyetemistái közül azt a családot, akik jutalmul egy hosszú hétvégét tölthettek el az alsópáhoki Kolping Hotelben. A nagy sikerű CsaládEgyetem rendezvényein a tanév során mintegy 1000 fő vett részt, míg az online felületen kb. 7500 főhöz jutott el a programok híre.

145

146

ESEMÉNYTÜKÖR

Június 29. • A Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium mostantól a Gál Ferenc Főiskola Békési Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium nevet viseli, mivel felvette annak az intézménynek nevét, melynek fenntartásába került 2015. szeptember 1-jétől. Június 29–július 3. • Nyolcvan 13 és 18 év közötti fiatal részvételével Gyulán rendezték meg a XIII. Egyházmegyei Ifjúsági Tábort, melynek Forrásaink: hősök, példaképek volt a mottója. A lelki programok mellett a fiataloknak lehetősége volt sportolásra, kézműveskedésre, strandolásra, kulturált barátkozásra, közösségi élményekben való részvételre. Az önkéntes csoportvezetők mellett Máté János, Ilyés Zsolt, Serfőző Levente, Wertheim Mátyás OFM, Veréb László atyák és Kiss-Rigó László püspök kísérték a programokat. Június–július • Nyári gyerektáborok a karitász szervezésében illetve támogatásában: Szeged, Kiszombor, Csorvás, Pitvaros, Orosháza, Szegvár. Június • A korábbi gyakorlatnak megfelelően folyamatosan kerülnek fel tehetséges futballisták a Grosics Akadémiáról az NB II-ben 2016-ban még jobban szereplő Szeged 2011 együtteséhez. A már tavaly a szegedi színekben bemutatkozott Zabari Dávid, Pászka Lóránd, Hegedűs Martin, Zádori Krisztián mellett immáron Povázsai Zsolt és a mindössze 17 éves Balogh Gusztáv is csatlakozott Klausz László vezetőedző keretéhez, ráadásul az említett fiatalok gyakran kaptak lehetőséget a bizonyításra, amivel éltek is. Július 1–11 • Hagyományos ifjúsági zarándoklat Taizé-be Thorday Attila atya vezetésével. Július 2. • A Szent Márton-évben a szent titulusát viselő templomban mutatott be szentmisét Kiss-Rigó László püspök. Július 10. • Kondé Lajos helynök, belvárosi plébános áldásával indult el a nyári olimpiai játékok helyszínére, Rio de Janeiróba Bozsó István és két barátja. A mozgássérült szegedi sportoló és társai, Makra Csaba és Czimbalmos Zsolt Buenos Airesig repülővel, majd onnan az argentin fővárosig kerékpárral tették meg az utat. A biciklis „hősöket”, akik a Rotary Gift of Life (Ajándékozz életet) jószolgálati program utazó nagykövetei is, Kiss-Rigó László püspök, valamint Brazília budapesti nagykövete is támogatta. A sportolók azzal a céllal indultak útnak, hogy a 3097 kilométeres távot megtéve Rio de Janeiróban szurkoljanak a magyar, illetve a szegedi versenyzőknek. Július 21–30. • Hatszázötven – az ország minden megyéjéből érkező – állami gondozásban élő gyerek számára nyújtott gazdagító programot a jubileumi XX. ÁGOTAtábor az ÁGOTA® Alapítvány és a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató szervezésében Szegeden. Az esemény fővédnöke Kiss-Rigó László püspök volt. A tíz nap alatt rendkívül sok olyan közösségileg megélhető programban lehetett része a gyerekeknek, amelyek felhőtlen szórakozást biztosítottak számukra: bál, Ki mit tud?, szépségverseny, csocsó, futball és asztalitenisz bajnokság, Toldi-verseny, koncertek, strand,

ESEMÉNYTÜKÖR

palacsinta evés, kézműves és készségfejlesztő foglalkozások, kiscsoportos önismereti játékok, koncert, lovas programok stb. Július 25–31. • 94 fiatal vett részt a lengyelországi Krakkóban tartott XXIX. Ifjúsági Világtalálkozón, az Ifjúságpasztorációs Iroda (IPC) koordinálásában. Az eseményről készült fotók megtekinthetők a www.ipcszeged.hu világhálós oldalon. Július 20–24. között a csoport előtalálkozón vett részt Radomban, ahol a zarándok fiatalokat helyi családok látták vendégül. Ezt követték a krakkói rendezvények, melyek csúcspontja a Ferenc pápával való találkozás és virrasztás volt. Ugyanezen a találkozón a hódmezővásárhelyi Domonkos rendi nővérek szintén vezettek egy fiatalokból álló csapatot. Július • Elkészült a Szent Gellért Szeminárium kispapjainak életét bemutató kisfilm. A mintegy 4 perces alkotásban bepillantást nyerhetünk az imaórákba, a szentmisékbe, a szabadidős foglalkozásokba csakúgy, mint a tanévet záró grillparti emlékezetes pillanataiba. A kispapok ötletei alapján készült film a www.szgsz.hu honlap főoldalán tekinthető meg. Augusztus 6. • A Temesvári Egyházmegye közössége kettős évfordulóra emlékezett. Savoyai Jenő herceg 300 éve szabadította fel a török uralom alól Temesvár várát, a várost, valamint a Bánságot, továbbá 280 éve tették le annak a temesvári Szent Györgyszékesegyháznak az alapkövét, amely mintegy két évszázadon át volt az ősi Csanádi Egyházmegye főtemploma. Az évfordulós ünnepségre zarándoklatot szervezett a Szeged-Belvárosi plébánia. • Szerzetesi fogadalomtételének 25. évfordulóját ünnepelte Anna Maria Pelka szalvátoriánus nővér. A jubileum alkalmából ünnepi szentmisét tartottak az újszegedi Kalkuttai Szent Teréz-templomban. Augusztus 6–7. • Szeged-alsóvárosi Havasboldogasszony országos nagybúcsúja. Augusztus 7–12. • A Karitász önkéntesek országos képzési táborának egyházmegyénk adott otthont, melyen egyházmegyénkből három önkéntes és Ancsa-Molnár Hajnalka irodavezető vett részt a Zöldfás Lelkigyakorlatos Központban. Augusztus 15–21. • A normandiai Sées-ben rendezték az Academia Christiana elnevezésű nyári egyetemet, melynek célja a keresztény fiatalok képzése. A rendezvény idei témája Az identitás és az új bábeli torony ellen volt, Kiss-Rigó László püspök is előadást tartott. Augusztus 19. • Mórahalmon 5. alkalommal rendezték meg a Szent István Kenyere búcsút, mely a Homokhátság búcsúja. A szentmise főcelebránsa Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, az ünnepi szónok Tímár Sándor Asztrik ferences szerzetes volt, az erdélyi Kaplonyból. Augusztus 20. • Kiss-Rigó László püspök a hódmezővásárhelyi Szent István Királytemplomban mutatott be búcsúi szentmisét, melyet követően a városi ünnepségek keretében Bán Csaba református lelkésszel együtt megáldotta az új kenyeret.

147

148

ESEMÉNYTÜKÖR

• A szabadkai székesegyházban augusztus 20-án Kiss-Rigó László püspök vezette a Szent István-napi vajdasági központi megemlékezés szentmiséjét és mondott homíliát. Ezt követően Palicson vett részt az ökumenikus kenyérszentelés szertartásán. Augusztus 22–23. • A magyarországi katolikus szemináriumok, papnevelő intézetek elöljárói kétnapos tanácskozásra jöttek össze Szegeden, Beer Miklós püspök vezetésével, aki a szakterület felelőse a Magyar Katolikus Püspöki Konferencián belül. A Szent Gellért Szeminárium által rendezett eszmecserén 21 vezető vett részt, köztük a Gyulafehérvári Főegyházmegye képviselői is. Augusztus 23. • Az Egyházmegyei Kateketikai Iroda tanévindító találkozásra hívta az egyházmegye hitoktatóit Szegeden a Karolina Iskolában és Békéscsabán a Savio Szent Domonkos Katolikus Iskolában. A szegedi eseményen Sipos Edit, a Pécsi Hittudományi Főiskola tanára a Kett-módszert és az Alkotó Bibliát mutatta be a résztvevő száz katekétának. Augusztus 25–27. • 72 órás szentségimádást szerveztek a szegedi székesegyházban a Szegedi Ifjúsági Napokkal párhuzamosan. A résztvevők felajánlották imáikat a városba érkező több ezer fiatalért, a magyar ifjúságért és az egész társadalom lelki megújulásáért. Augusztus 27–28. • A Szeged-Csanádi Egyházmegye 12 fős mentor-hitoktató csoportja tanulmányi kiránduláson vett részt Siklós-Máriagyűdön a lelki felöltődés célzatával. Augusztus 29–31. • Vallási és kulturális konfliktusok a Bibliában és az ősegyházban címmel a Szegedi Dóm Látogatóközpontban rendezte meg a XXVII. Nemzetközi Biblikus Konferenciát az újonnan alakult Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány (SZNBKA) Benyik György bibliakutató, kuratóriumi elnök vezetésével. A hagyományos témájú előadásokhoz számos munkacsoport is kapcsolódott: hellenisztikus, Biblia hatástörténeti, és Biblia-fordító munkacsoport, mely egy katolikusprotestáns bibliafordítás lehetőségeit vizsgálja. Szó esett a magyar dialektusokban felolvasott Hangos Bibliáról is. A konferencián részt vett többek között Gyürki László Gnilka-díjas nyugalmazott egyetemi tanár, Martin Meiser egyetemi tanár valamint Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is. A konferenciát megelőzően elindult a http:// sznbk1988.hu világhálós oldala. Augusztustól decemberig • Mentor képzés, szupervíziók a katekéták számára az Egyházmegyei Kateketikai Iroda szervezésében. Szeptember 4. • A hagyományos Szobori Búcsú alkalmából Kiss-Rigó László püspök mutatott be szentmisét az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban a monostor romjánál. Szeptember 8–12. • Mária-napok az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban.

ESEMÉNYTÜKÖR

Szeptember 9–11. • Ez a mi dolgunk! címmel rendezték meg a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) országos tanévnyitó konferenciáját Debrecenben, melyen képviseltették magukat a hálózat tagjai, köztük a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium is. Beszédet mondott Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Balogh Zoltán miniszter és Czibere Károly államtitkár. Köszöntötte a hallgatókat továbbá Dr. Fábri György, Magyarországi Evangélikus Egyház, kerületi felügyelője, Dr. Zakar Péter, a Gál Ferenc Főiskola dékánja, Kocsis Fülöp és Orosz Atanáz görögkatolikus püspökök és Laborczi Géza, a KRSZH elnöke, evangélikus lelkész is. A záró napon, vasárnap tanévnyitó istentiszteletet tartottak Fekete Károly püspök, az Magyarországi Református Egyház Zsinatának alelnöke részvételével. Szeptember 12. • Először tartott konzultációs szakmai napot a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Szegeden, Csongor téri központjában, melyre valamennyi érintett egyházmegyei gyermekvédelmi intézmény szakemberei meghívást kaptak. A szervezet részletesen bemutatta minőségbiztosítási rendszerét, amely nevelőszülői hálózatában és gyermek-, illetve lakásotthonaiban már évek óta működik, amelyért 2011-ben kapott országos módszertani intézmény kijelölést az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Szeptember 13. • A Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség Veni Sancte tanévnyitó szentmiséjét Kiss-Rigó László püspök mutatta be a székesegyházban. Szeptember 15. • A Gál Ferenc Főiskola Szarvasi Gyakorló Óvodája szakmai munkája elismeréseként vehette át Román István agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkártól a bázisintézményi feladatok ellátására szóló megbízólevelet. A megbízatás értelmében Békés megye területén az intézmény egyedüliként fogja össze a Zöld Óvoda cím birtokosait, támogatja szakmai munkájukat, segítséget nyújt a zöld pedagógiai minősítések pályázatainak írásában, segíti a tartalmi megvalósulásokat, terjeszti a Zöld Óvoda-programot. Szeptember 16. • A Szegénység (H)arcai címmel hirdetett országos fotópályázatot a Karitász. Szeptember 20. • Ismét NőiesTE – szeminárium nőknek című programmal várták az érdeklődőket a CsaládKözPont munkatársai a CsaládEgyetem rendezvénysorozatához kapcsolódóan. Szeptember 24. • Szent Gellért ünnepnapján 40. alkalommal rendezték meg a Szent Gellért Ifjúsági Napot, melynek programja az Elköteleződés témája köré épült, melyről Pálfay Zoltán atya tartott előadást. Az egyházmegye minden tájáról összesen mintegy 450 középiskolás, egyetemista és fiatal családos érkezett az eseményre, mely három helyszínen, a szeged-alsóvárosi plébánián, a Karolina Iskolában és a dómban zajlott. A hagyományosan az egyházmegye védőszentje tiszteletére rendezett találkozót a Szeged-Csanádi Egyházmegye Ifjúságpasztorációs Irodája (IPC) szervezte. Az eseményről fotógaléria tekinthető meg a www.ipcszeged.hu világhálós oldalon.

149

150

ESEMÉNYTÜKÖR

• Az Újszegedi Passió csapata ezúttal a Máté és Lukács evangéliuma által inspirált Godspell című darabot állította színpadra Kaj Ádám rendezésében. A mű Jézus és Júdás konfliktusát állítja a középpontba, az ő harcuk kényszeríti erkölcsi állásfoglalásra a tanítványokat. Szeptember 24–október 1. • IX. alkalommal rendezték meg a Szent Gellért Fesztivált egyházmegyénk védőszentje tiszteletére Szegeden a székesegyházban és a Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg-termében szimfonikus és kamarakoncertekkel, valamint tudományos előadásokkal. Jótékonysági koncertet adott Rost Andrea és Dolhai Attila, de felléptek az SZTE Zeneművészeti Kar művészei, valamint Szegedre látogatott a Tomkins Énekegyüttes is. A fesztivál kísérő rendezvényeként volt megtekinthető a Szeged és folyója című időszaki kiállítás a Dóm Látogatóközpontban. Szeptember 25. • A kézírásos Biblia elkészülte után elindult a Benyik György által kezdeményezett hangos biblia felvételének rögzítése a Mária Rádió segítségével. Ennek jegyében a Kárpát-medence különböző tájain élő résztvevők a saját nyelvi dialektusukban olvassák fel a Szentírást. Szeptember 26-október 1. • Történelem és teológia az evangélium elbeszéléseiben címmel Moszkvában, a Danilov kolostorban keleti és nyugati biblikusok számára rendeztek konferenciát, melyen részt vett Benyik György bibliakutató is. A mintegy kilencven tudós közösen vett részt a Szent Kereszt megtalálásának liturgiáján. A moszkvai találkozó patrónusa az orosz ortodox egyház második számú vezetője, Hilarion pátriárka volt, akinek a szegedi biblikus tanárok Szent Gellért Deliberationes című művét vitték ajándékba. Szeptember 29. • Az egyházmegye hitoktatói és az egyházmegye fenntartásában dolgozó pedagógusok, valamint munkatársainak közös Veni Sancte szentmiséjét KissRigó László püspök mutatta be Szegeden a dómban, melyet agapé követett a Látogatóközpontban. • Útjára indult a CsaládEgyetem 3. tanéve, melynek első előadását Dr. Papp Miklós a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára tartotta Értékek vezessék a nevelést! címmel a Katolikus Házban. Az előadás teljes terjedelmében megtekinthető a www.csaladegyetem.hu weboldalon. Szeptember 29–október 1. • Szabadegyetemet tartott Szarvason a Magyar Családés Nővédelmi Tudományos Társaság az egyházmegye védnökségével és a Gál Ferenc Főiskola szarvasi Pedagógiai Kar partnerségével. Az egészségnevelés és -megőrzés témáiról, különösen is a magzati, csecsemő- és gyermekkori, nőgyógyászati társadalomegészségügyi és nevelési kérdésekkel három szekcióban hangzottak el előadások. Szeptember 30. • A Klebelsberg-teremben tartották a Gál Ferenc Főiskola tanévnyitó ünnepségét, melynek díszvendége Palkovics László oktatásért felelős államtitkár volt. Hallgatói díjakat adtak át és új oktatókat köszöntöttek, majd az első évesek fogadal-

ESEMÉNYTÜKÖR

mat tettek. Az ünnepséget követően került sor a Veni Sancte szentmisére a székesegyházban, amely az egyházmegye fenntartásában működő köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok és munkatársak hagyományos tanévnyitó szentmiséje is. Szeptember • Az elmúlt esztendőben folytatódott a stadionfejlesztés a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémián, így például napelemek kerültek a főépületre, elkészült a VIP-terasz, a főlelátó oldalában egy nagy öltöző a Szeged 2011 csapata számára, további két kis öltöző, a vendégek fogadására pedig külön büfé és mosdó áll rendelkezésre. A fejlesztés további fázisában mobillelátó került a műfüves pálya mellé, a centerpálya befogadóképességét kibővítették 55 fővel, s ami a minőségi képzést segítheti, hogy az úgynevezett Bozsik-korosztályok, azaz az U 8 és U 9 csapataink számára két füves pálya készült el az akadémia területén. Október 1–november 30. • Szerelmes Triatlon címmel indított újabb interaktív párkapcsolatépítő programot a CsaládKözPont, melynek lényege, hogy a futást, az úszást, a kerékpározást mint kellemes, nem megerőltető közös szabadidős tevékenységet használja fel áldásosan a házastársak kapcsolatának megerősítésére. Továbbá Családi betérők címmel hirdették meg a legújabb házidolgozat-pályázatot, melynek célja a kevéssé ismert kulturális helyek ismertté tétele, hogy ezek is a családok szabadidős programjait gazdagíthassák. Október 3–4. • Az egyházmegye papságának őszi első rekollekciós napját Szegeden és Békéscsabán tartották. A vendégelőadó Finta Lajos Peruban dolgozó misszionárius volt. Október 4–november 29. • Karácsonyi Alkotóházak önkéntesek bevonásával az Egyházmegyei Karitász szervezésében, az ÁGOTA Kulturális és Közösségi Központ nagytermében. Október 6. • Hadifogolytábor és hadifogolysors a Szegedi Fegyház és Börtönben 19441945-ben címmel tartottak konferenciát a büntetésvégrehajtási intézetben a Csongrád Megyei Levéltárral és a Szeged-Csanádi Egyházmegyével közös szervezésben. A címben jelzett időszakban a Vörös Hadsereg katonai hadifogolytábort tartott fent az épületben, melynek eddig nem létesítettek emlékhelyet, holott az embertelen körülmények és a rossz bánásmód miatt több mint 3000 hadifogoly vesztette ott életét. Október 6. • Bemutatták Miklós Péter történésznek, a hódmezővásárhelyi Emlékpont igazgatójának új könyvét, melyben Juhász Kálmán egyháztörténésznek, a Szeged-Csanádi Egyházmegye egykori papjának életét mutatja be Gyulay Endre nyugalmazott püspök előszavával. Az ötven éve elhunyt Juhász Kálmán korának nemzetközileg elismert tudósa, máig az egyik legtöbbet idézett magyar egyháztörténész. A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület székhelyén tartott könyvbemutatón ifj. Szilágyi Árpád beszélgetett a szerzővel. Október 7. • Család–Közösség–Egyház címmel rendezték meg a harmadik Hírvivők Konferenciát a Gál Ferenc Főiskolán Értékkereső társadalom – értékadó közösségek cím-

151

152

ESEMÉNYTÜKÖR

mel a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. Az előadók között volt Serfőző Levente oktatási helynök, Kothencz János gyermekvédelmi főigazgató, Tikász Sándor dandártábornok és Kozma Gábor rektor is. Október 7., 12–13. • A Kateketikai Iroda szakmai műhelymunkát szervezett hitoktatók számára Szarvason, Szegeden és Orosházán. A digitális eszközök a hitoktatásban, valamint szülői értekezlet és fogadóóra voltak az aktuális témák. Október 7. • Család–Közösség–Egyház címmel rendezték meg harmadik alkalommal a Hírvivők Konferenciát a Gál Ferenc Főiskola Társadalomtudományi és Szociális Képzési Kar Pedagógiai Intézete szervezésében. Október 8. • A Caritas Hungarica-Díjak átadása Budapesten a Magyar Szentek Templomában. Egyházmegyénkből négy önkéntes részesült az elismerésben: a szegedi Balla Gusztávné, a csongrádi Bereczki Jánosné, a hódmezővásárhelyi Csorba Zoltánné és a csanádapácai Horváth Istvánné. • Szűz Mária személye állt az Hittanos Találkozó témájának középpontjában, melyet Orosházán, az Eötvös József Katolikus Általános Iskolában rendezett a Kateketikai Iroda. Október 8–november 19. • Beszélj úgy, hogy érdekelje! szülői kommunikációs tréningre került sor a CsaládEgyetem keretében az Egyházmegyei CsaládKözPont szervezésében. Október 8. • Egyházmegyénk számos plébániájáról érkeztek a hagyományosan Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére tartott Rózsaeső Imanapra a makói Szent László Király templomba. A meghívott előadó Dr. Szatmári Györgyi bibliakutató volt, a szentmisét Sávai János mutatta be. Október 9. • Hetedik alkalommal szervezett imaestet a fiatalok párkapcsolati tisztaságáért az Országos Lelkipásztori Intézet, melyhez a Kárpát-medence számos plébániája csatlakozott. Egyházmegyénkben Hódmezővásárhelyen a Domonkos nővérek vezetésével tartottak szentségimádást. Október 9. • Temesváron a 115 éve felszentelt Magyarok Nagyasszonya templom búcsúi szentmiséjén Kiss-Rigó László püspök volt az ünnepi szónok. Koncelebrált Roos Márton, a Temesvári Egyházmegye püspöke és Kapor János plébános. A zenei szolgálatot a csíksomlyói kegytemplom kórusa biztosította. Az ünnepségen részt vett Soltész Miklós államtitkár is. Október 11–12. • Kiss-Rigó László püspök Portugáliába látogatott a Portugál–Magyar Együttműködési Egyesület, a lisszaboni magyar nagykövetség és a Fatimai Kegyhely vezetősége meghívására. Fatimában megáldotta a Magyar Keresztút magyar nyelvű tábláját, majd szentmisét celebrált a kálvária kápolnájában. Másnap a fatimai egyházközség templomában mutatott be szentmisét, melyet követően találkozott António Martoval, a Leiria-Fátima Egyházmegye püspökével.

ESEMÉNYTÜKÖR

Október 14–15. • A béke gondolata Ábrahám örököseinél címmel tartottak nemzetközi konferenciát a Klebelsberg-teremben. A tanácskozás a Barankovics Izraelita Műhely és a Gál Ferenc Főiskola közös rendezvénye volt Márton Áron püspök tiszteletére a segítő szeretet gyakorlatáról. Október 18. • A CsaládEgyetem 5. szemeszterének 2. előadását Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató tartotta Miért nem működik a »már százszor megmondtam«? címmel Szegeden a Katolikus Házban. Az előadás teljes terjedelmében megtekinthető a www. csaladegyetem.hu weboldalon. Október 21. • A CsaládKözPont 10–12 éves lányok számára rendezett ismét Ciklus Show programot. Október 23. • Csongrád Megye Önkormányzata, a Csongrád Megyei Kormányhivatal valamint a Szeged-Csanádi Egyházmegye közösen ünnepelte az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját. Szabad Lengyelország – Szabad Magyarország (Wolna Polska – Wolne Węgry) címmel Szegeden és Hódmezővásárhelyen tartott rendezvényekkel. Október 25. • Mintegy kétmillió forint értékű adományt vehettek át a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató gondoskodásába tartozó gyermekek, a lakásotthonokban élő fiatalok, valamint a Csongor téri játszóházzal kapcsolatban álló, halmozottan hátrányos helyzetű családok az intézmény Kulturális és Közösségi Központjában. Az adományt Mága Zoltán hegedűművész ajánlotta fel a Szent Gellért Fesztivál keretében rendezett jótékonysági koncert bevételéből. A gyermekek iskolaszereket, sportcipőket és hátitáskákat kaptak a támogatásnak köszönhetően. Október 28. • Makón (kormányzati támogatással) újra állították Návay Lajos szobrát. Az Óföldeákon született országgyűlési képviselő, a képviselőháznak előbb másod-, majd első alelnöke, rövid ideig pedig elnöke a végül be nem iktatott hadikormány belügyminisztere lett volna. A Tanácsköztársaság idején embertelen brutalitással gyilkolták meg 1919-ben, később emelt szobrát 1945-ben döntötték le. Az új szobor avatóünnepségén részt vett Farkas Éva Erzsébet, Makó város polgármestere, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Az emlékműre és a jelenlévőkre Isten áldását kérte Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő és Kiss-Rigó László püspök. Október 29. • Hódmezővásárhelyen a domonkos nővérek meghívására a CsaládKözPont munkatársai tartottak fiatal lányoknak szóló játékos foglalkozást a keresztény nőiségről. Október 30. • Átadták a felújított Mindenszentek-templomot Mindszenten. Az ünnepi szentmisét Kiss-Rigó László püspök mutatta be. Az eseményen részt vett Farkas Sándor országgyűlési képviselő és Zsótér Károly polgármester is. A felújítási munkálatokhoz támogatást nyújtott az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

153

154

ESEMÉNYTÜKÖR

November • Az Egyházmegyei Kateketikai Iroda elindította a www.kateketa.hu világhálós oldalt, hogy ezzel is segítse az egyházmegye katekétáinak és hitoktatóinak munkáját. November 2–4. • A Pécsi Egyházmegye Családreferatúrájának látogatása a CsaládKözPontban, melynek célja az egyházmegyék családpasztorációs gyakorlatának bemutatása. November 4. • A Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működő Szent Imre Szakkollégium a névadó ünnepéhez kapcsolódóan, gazdag programokkal, megy a szokásos Szent Imre napi ünnepségét. Ez alkalomból jelent meg a tanévben az első „Szikklap”, mely a kollégium média műhelye által szerkesztett alkalmi lap. • A Nemzeti Gyásznap alkalmából ünnepi megemlékezést tartottak Szőregen a Tömörkény István Művelődési Házban. Az ünnepséget követően a katolikus templom kertjében kerül sor Simor Márton szobrászművész alkotásának felavatására, mely Szőreg 1956-os mártírjának, Földesi Tibornak állít emléket, melyet Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke avatott fel. Áldást mondott Kiss-Rigó László püspök, aki ugyanezen nap estéjén szentmisét celebrált a székesegyházban. A szentmisét követően a résztvevők a Magyar Pieta 1956 szoborhoz vonultak, ahol elhelyezték égő mécseseiket az áldozatok, vértanúk és hősök emlékére, ily módon csatlakozva az egyidejűleg zajlott országos megemlékezéshez. November 5. • Újjáalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász. A Dóm Látogatóközpontban tartott ünnepségen mintegy százötven egykori és jelenlegi karitász-önkéntes, továbbá munkatársai és vezetői vettek részt. Köszöntőt mondott Gyulay Endre és Kiss-Rigó László püspök, Écsy Gábor országos és Kothencz János egyházmegyei karitász igazgató. Három kategóriában adták át az Egyházmegyei Karitász-díjakat. A lelkipásztorok közül Kretovics László szeged-rókusi plébános, székesegyházi főesperest méltatták. Támogatói kategóriában Berényi Józsefné (Szeged), Bozó Zoltán és Mária (Szentes), Márta István és Mártáné Nagy Katalin (Szeged) önzetlen segítségét emelték ki. Önkéntes kategóriában Dániel József (Csanádapáca), Giláné Bence Mária (Szegvár), Kovács Anita (Röszke), valamint Szabó Jenőné (Újszeged) és Tapodi Endréné (Kiskundorozsma) munkáját ismerték el. November 7. • A Pasztorális Helynökség CsaládKözPontja Férfiműhely című programja Szegeden a Katolikus Házban. November 7–8. • A Szeged-Csanádi Egyházmegye papságának őszi második rekollekciós összejövetele Szegeden és Békéscsabán. A vendégelőadó Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök volt. November 9. • A Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség Megaközi estje, közös együttlét és ünnep volt, amely alkalommal a lelkészségen működő kisközösségek találkozhattak egymással.

ESEMÉNYTÜKÖR

• Megalakulásának 20. évfordulóját ünnepelte a katolikus papságért imaszolgálatot végző Serra mozgalom szegedi csoportja. A szeged-móravárosi Szent Kereszt-templomban Gyulay Endre nyugalmazott megyéspüspök tartott előadást, és mutatott be szentmisét, melyen Holló István és Fazakas Attila atyák koncelebráltak. November 10. • Két infúziós pumpa vásárlásával támogatta a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának hemato-onkológiai osztályát Szeged-Csanádi Egyházmegye és Mága Zoltán hegedűművész. A mintegy egymillió forint értékű adomány egy részét a Szent Gellért Fesztivál alkalmával adott jótékonysági koncertjének bevétele, míg másik felét az egyházmegye biztosította. Az adományokat a hegedűművész és Kiss-Rigó László püspök adták át Bartyik Katalin osztályvezető orvosnak. November 11. • A XXIII. Országos Családkongresszuson Kondé Lajos pasztorális helynök és a CsaládKözPont munkatársai képviselték egyházmegyénket Máriabesnyőn. November 11-12. • A Boldogasszony Iskolanővérek idei pedagógiai konferenciájukat Makón, a SZIGNUM iskolában rendezték, melyen a nyitó szentmisét Kiss-Rigó László püspök celebrálta. November 11–12. • A Szent Márton év lezárásaként Seregély István nyugalmazott egri érsek és Bábel Balázs kalocsai érsek mutatott be szentmisét a szombathelyi székesegyházban. Pannónia szentje születésének 1700. évfordulóját ünnepelte az ország ebben az évben. November 15. • A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM), a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány (HEH) A magyarországi evangélikus értelmiség szerepe az ország kultúrájában és művelődésében címmel rendezett konferenciát a reformáció közelgő 500. évfordulója alkalmából a Millenniumi Kávéház különtermében. November 17. • Tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség a Szolidaritás Éjszakáját Szegeden a Dóm téren, a Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a ferences testvérek által fenntartott Szent Ferenc Konyha és az Szegedi Kistérség Többcélú Társaság Egyesített Szociális Intézmény hajléktalanellátó egységeivel együttműködve. • A CsaládEgyetem speciálkollégiumaként Dr. Baracsi Katalin A gyerekek biztonságos internetezése – átfogóan címmel tartott interaktív előadást, melynek témája volt az újmédia veszélyei, valamint a szülőknek a megelőzésben betöltött szerepe. November 18–20. • Az Egyházmegye Katekétáinak őszi lelkigyakorlatát a Fokolare mozgalom fogadalmas tagjai – fokolarinók és fokolarinák – tartották a Zöldfás Lelkigyakorlatos Központban. November 19. • Szegeden a székesegyházban Kiss-Rigó László püspök pappá szentelte Nagy Tibor diakónust, a Szent Gellért Szeminárium növendékét.

155

156

ESEMÉNYTÜKÖR

• Budapesten a Szent István Bazilikában tartott egésznapos rendezvénnyel zárta az alapítás 85. és az újraindulás 25. jubileumát a Caritas Hungarica. Az ünnepségen az ország minden tájáról, így egyházmegyénkből is érkeztek önkéntesek és munkatársak. November 20. • A Ferenc pápa által meghirdetett Irgalmasság évének zárása. November 22. • A CsaládEgyetem 5. szemeszterének 3. előadását Léder László pszichológus, édesapa, a Három királyfi-három királylány Mozgalom társalapítója Elég jó apának lenni címmel tartott előadást Szegeden a Katolikus Házban. Az előadásról készül felvétel megtekinthető a csaladegyetem.hu oldalon. November 24–25. • Papi sorsok a Gulágon címmel tartottak tudományos konferenciát a Dóm Látogatóközpontban a Lénárd Ödön Alapítvány szervezésében. November 25–27. • A Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség hagyományos adventi lelkigyakorlata a Zöldfás Lelkigyakorlatos Központban. November 26. • Csanád Béla tiszteletére rendezett emlékestet a Katolikus Értelmiségiek Szövetsége a Dóm Látogatóközpontjában a költő, teológiai tanár születésének 90., halálának 20. évfordulója alkalmából. • Gyógyítók – orvosok, orvostanárok, medikusok, gyógyszerészek, pszichológusok, egészségügyi dolgozók – szentmiséje a szegedi jezsuita Szent József templomban. November 27. • Szegeden a Katolikus Ház ablakai adventi naptárrá váltak, hogy az ablakokban felgyúló fények a karácsony közeledtére emlékeztessék a várost. • Advent első vasárnapján a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség összegyetemi adventi nyitó szentmiséjét Bene Tamás őscsanádi plébános mutatta be a jezsuiták Szent József-templomában. November • Szakmai téren is előrelépés tapasztalható csapatainknál, amelyek az őszi szezon során új szerelést kaptak, az U 14, az U 15 és az U 17 pedig egyenesen kiemelkedően szerepelt, mindhárom együttesünk az élen, vagy az élmezőnyben végzett az őszi szezonban. A megújulás és a fejlődés részeként immáron az ovisoktól az U 19-ig bezárólag minden korosztálynál van szakmai felügyelete a gyerekeknek, összesen tizenhét edző dolgozik a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémián az utánpótlás nevelésében és képzésében. December 4–11. • Egymillió csillag a szegényekért elnevezésű nemzetközi karitászakcióhoz az egyházmegye több településén is csatlakoztak a plébániai karitász-csoportok. December 5. • Az immár harmadik alkalommal kiosztásra került Gelsey Vilmosdíjat Naszvadi György közgazdász, örökös államtitkárnak adta át Kiss-Rigó László püspök Budapesten, a Danubius Hotel Gellért Szállóban, míg a nagydíjat Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógus Műhely alapító-elnöke, oktatáspolitikus vehette át.

ESEMÉNYTÜKÖR

December 8. • Jótékonysági Estet tartott a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség és a Lélek-Jelenlét Alapítvány a Katolikus Házban. Az itt összegyűlt adományokat a rászoruló egyetemisták támogatására használják fel, hogy ők is részt vehessenek a lelkészség közösségi programjain, mint például lelkigyakorlat vagy közös nyári kirándulás. December 15. • A Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség Karácsonyi ünnepsége, ahol az egyes közösségekbe járó egyetemisták megajándékozták egymást. Együtt ünnepelhették a közelgő Karácsonyt, Krisztus születését. December 13–19. • Karácsonyi Karitász-vásár Szegeden, melyen az ősz folyamán az Alkotóház során készült ajándéktárgyakat értékesítették, hogy a befolyó összegből rászoruló családokat segítsenek téli tüzelővel. December 17. • Ünnepélyes keretek között fogadták a Betlehemi Lángot Szegeden a székesegyházban. December 22. • Az Egyházmegyei Karitász kórházi beteglátogató csoport karácsonyi ünnepséget tartott Szegeden, a II-es kórházban. December 31. • A Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség szilveszteri mulatsága, ahol hálaadással, játékkal, örömteli együttléttel búcsúztatták a fiatalok az óévet, és várták az újat.

157

158

TA RTA LOM JEGY ZÉK Sóvárgás a templom után (84. zsoltár) ...................................................... 3 Január – Boldogasszony hava – naptár ....................................................... 6 Február – Böjtelő hava – naptár ................................................................ 7 Március – Böjtmás hava – naptár .............................................................. 8 Örök Atya szíve szülte még a teremtés előtt (himnusz a zsolozsmából Szűz Mária, Isten anyja főünnepén) ................. 9 „Az egyház nem vállalkozik, hanem szolgál” Interjú Kiss-Rigó László püspökkel ......................................................... 10 A horgosi csárda (népdal) ......................................................................... 15 Benedek Elek: Aranyszóló pintyőke ......................................................... 16 Nagy Gáspár: Háromkirályok .................................................................. 21 Egyházmegyei mozaik Válogatás a Toronyirány magazin 2016-os tudósításaiból ......................... 22 Pilinszky János: Virágvasárnap ................................................................ 35 Csanád Béla: Virágvasárnap .................................................................... 37 Április – Szent György hava – naptár ......................................................... 40 Május – Pünkösd hava – naptár ................................................................ 41 Június – Szent Iván hava – naptár ............................................................. 42 Ím, vár a Bárány asztala (himnusz a zsolozsmából húsvéti időben) .............. 43 Marton Árpád: Kultúr-körök 2016/2017 .................................................. 44 Egy gyenge kismadár (népdal) .................................................................. 58 Benedek Elek: Isten ................................................................................. 59 Dsida Jenő: Utolsó vacsora ....................................................................... 61 Miklós Péter: Szent László, a közép-európai népek közös példaképe ......... 62

159

Kunszery Gyula: Szent László királyról (középkori himnusz átköltése) ........ 70 Július – Szent Jakab hava – naptár ..........................................................

74

Augusztus – Kisasszony hava – naptár ...................................................... 75 Szeptember – Szent Mihály hava – naptár ............................................... 76 Nagy példaképünk, nincs igazabb király (himnusz a zsolozsmából Szent István király, Magyarország fővédőszentje ünnepén) ..................... 77 Csiszér Áron: A középkori Gyula tündöklése és bukása ...........................

78

Mély a Tiszának a széle (népdal) ............................................................. 85 Benedek Elek: Szűz Mária keresztlánya .................................................. 86 Juhász Gyula: Új ének István királyhoz .................................................. 91 Papp Gábor: Hősök, évfordulók, zenei és gasztrojubileum Békésben ...... 92 Sík Sándor: Őszi fecske .......................................................................... 102 Október – Mindszent hava – naptár ........................................................ 106 November – Szent András hava – naptár ................................................. 107 December – Karácsony hava – naptár ...................................................... 108 Világ váltsága, Krisztusunk (himnusz a zsolozsmából karácsonyi időben) ......................................... 109 Miklós Péter: Az emlékezetkultúra színtere ............................................ 110 Katona vagyok én (népdal) ..................................................................... 120 Benedek Elek: A zsoltáréneklő madár ..................................................... 121 Gyurkovics Tibor: Karácsony ................................................................ 129 Jubiláns lelkipásztorok ........................................................................... 130 Elhunyt lelkipásztorok ........................................................................... 131 Szeged-Csanádi Egyházmegyei krónika, 2016 ........................................ 132

Szeged-Csanádi Egyházmegye Toronyirány Kalendárium Megjelenik évente egyszer Felelős kiadó: dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke 6720 Szeged, Aradi Vértanúk tere 2. Kiadja a Gerhardus Média Központ Kft. Felelős szerkesztő: dr. Antal Zsolt Kiadványmenedzser: Orosz László Nyomdai előkészítés: WellCom Stúdió Nyomtatás: Pharma Press Nyomdaipari Kft. A borítón Kun Éva keramikusművész Szent László c. munkája látható (Pilló Ákos felvétele) A fejezetelválasztó oldalakon látható Aba-Novák Vilmos freskórészletek fotóit Thaler Tamás készítette

2 0 1 7

S zeged- Csa n á d i Eg yhá z m eg ye 680 Ft

2 0 1 7

S zeged- Csa n á d i Eg yhá z m eg ye

Recommend Documents