S zege d- Csa n á d i Eg yhá z m eg ye

2 0 1 6

S zege d- Csa n á d i Eg yhá z m eg ye

680 Ft

2 0 1 6

S zeged-Csa ná di Eg yhá z meg ye T

O

R

O

N

Y

I

R

Á

N

Y

K

A

L

E

N

D

Á

R

I

U

M

2 0 16

A SSISI SZENT FER ENC IM Á JA Uram, tégy engem békéd eszközévé, hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek, hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak, hogy összekössek ott, ahol széthúzás van, hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz, hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik, hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik. Ó, Uram, segíts meg, hogy törekedjem nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak, nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek, nem arra, hogy szeressenek, hanem hogy én szeressek. Mert aki ad, az kapni fog, aki elveszíti magát, az talál, aki megbocsát, annak megbocsátanak, aki meghal, az fölébred az örök életre. Ámen.

Boldogasszony hava Böjtelő hava Böjtmás hava

6

JANUÁR – BOLDOGASSZONY HAVA

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

28 29 30 31 1

Fruzsina Elsőpéntek Újév, Szűz Mária Isten Anyja, a Béke világnapja

4

Titusz, Leona

5

Simon

6

Boldizsár

7

Attila, Ramóna

8

Gyöngyvér

szombat

2

3

Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely püspökök

Karácsony 2. vasárnapja (Jézus Szent neve)

9

10

Ábel

Marcell

Ágota

12 Ernő

Genovéva, Benjámin

Melánia

Urunk meg keresztelkedése

Urunk megjelenése (Vízkereszt)

11

vasárnap

13 14 15 16 17 Veronika

Bódog

Lóránt, Loránd

Gusztáv

Antal, Antónia Évközi 2. vasárnap (Szent Antal apát)

Remete Szent Pál

18 19 20 21 22 23 24 Piroska, Margit

Sára, Márió

Árpád-házi Szent Margit

Fábián, Sebestyén

Boldog Özséb

Ágnes

Vince, Artúr

Szent Ágnes

Boldog BatthyányStrattmann László

Zelma, Rajmund

Timót

Évközi 3. vasárnap (Szalézi Szent Ferenc)

25 26 27 28 29 30 31 Pál

Vanda, Paula

Angelika

Szent Pál apostol megtérése

Szent Timóteusz és Szent Titusz

Merici Szent Angéla

Károly, Karola

Aquinói Szent Tamás

Adél

Martina

Marcella, Gerda Évközi 4. vasárnap (Bosco Szent János)

FEBRUÁR – BÖJTELÔ HAVA

hétfő

1

Ignác

8

Aranka

kedd

2

Karolina Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő boldogasszony)

9

Abigél, Alex

szerda

3

Balázs

Julianna, Lilla

4

Ráhel, Csenge

Szent Balázs püspök

Elvira

Marietta

Hamvazószerda (Szent Skolasztika)

A Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária A betegek világnapja

Donát

péntek

5

Ágota, Ingrid Elsőpéntek

szombat

6

Dorottya, Dóra

Szent Ágota

10 11

15 16 17 Kolos, Georgina

csütörtök

12

Lívia, Lídia

vasárnap

7

Tódor, Rómeó Évközi 5. vasárnap Könyörgőnap a világ éhezőiért

13 14 Ella, Linda

Bálint, Valentin Nagyböjt 1. vasárnapja (Szent Cirill és Szent Metód)

18 19 20 21 Bernadett

Zsuzsanna

Aladár, Álmos

Eleonóra

Nagyböjt 2. vasárnapja

22 23 24 25 26 27 28 Gerzson

Alfréd

Szökőnap

Szent Péter apostol székfoglalása

Szent Mátyás apostol

29 1

2

Elemér

Mátyás

Géza

Edina

Ákos, Bátor


3

4

5

6

7

8

M ÁRCIUS – BÖJTM ÁS HAVA

hétfő

kedd

29 1

Albin

szerda

2

Lujza

csütörtök

3

Kornélia

péntek

4

Kázmér Elsőpéntek

szombat

5

Adorján, Adrián

Boldog Meszlényi Zoltán püspök

7

Tamás

8

Zoltán

9

Franciska, Fanni

10 11 Ildikó

14 15 16 17 Matild

Kristóf

Henrietta

Gertrúd, Patrik

Szilárd

vasárnap

6

Leonóra, Inez


12 Gergely

13

Krisztián Nagyböjt 5. vasárnapja Ferenc pápa megválasztásának évfordulója

18 19 20 Sándor, Ede

Nemzeti ünnep

József, Bánk

Klaudia

Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese

Virágvasárnap, az Úr szenvedésének vasárnapja

21 22 23 24 25 26 27 Benedek

Nagyhétfő

Beáta, Izolda

Nagykedd

Emőke

Nagyszerda

Gábor, Karina

Nagycsütörtök

Irén, Írisz

Nagypéntek

28 29 30 31 1 Gedeon, Johanna

Húsvéthétfő

Auguszta

Zalán

Árpád

Emánuel

Hajnalka

Nagyszombat

Húsvét vasárnap, Krisztus feltámadása

2

3

B O L D O G A S SZO N Y • B ÖJ T ELÔ • B ÖJ TM Á S

JÉZUS M EGKER E SZ TELKEDÉ SE Ü NN EPÉN Jézus, a tömeg szeme láttára a Jordán vize téged is elborított, de mily kevesen ismertek fel! Ez a késedelmes hit fájdalmat okoz azoknak, akik szeretnek téged, és az a küldetésük, hogy megismertessenek téged a világgal. Engedd az apostolok és tanítványok utódainak, s a nevedet és keresztedet viselőknek, hogy előbbre vigyék az evangelizálás ügyét, támogassák azt imával, szenvedéssel, akaratod iránti bensőséges hűséggel. Ártatlanság Báránya, aki a bűnös magatartásában jelentél meg a Jordánnál, vonzz minket is a Jordán vizéhez! Hadd valljuk ott meg bűneinket, és tisztítsuk meg lelkünket. Amint a megnyílt egekből az Atya hangja hallatszott, akinek kedve telt benne, ugyanúgy – miután győzelemmel kiálltuk a próbát –, a feltámadás hajnalán hadd halljuk mi is a mennyei Atya hangját, aki elismeri, hogy a gyermekei vagyunk! Szent XXIII. János pápa imája

9

10


„ N Y ITOT TA N A Z EGÉ SZ TÁ R SA DA LO M SZOLGÁ L ATÁ R A” Interjú Kiss-Rigó László püspökkel – Ha értékelni szeretnénk a Szeged-Csanádi Egyházmegye 2015-ös évét, melyek lennének azok a fontosabb programok, fejlesztések, amelyeket ki kell emelni? – Jó néhány fontos esemény volt az Egyházmegye életében. Ezek közül a Szent Gellért-hetet a szokásosnál kiemeltebb módon ünnepeltük, mivel egybeesett a dóm-projekt befejezésével. Ismét liturgikus használatba vettük a dómot, amely az egész egyházmegye közösségét jelképezi, tehát igazi közösségi ünnepet tartottunk. Békéssámsonban az ötven évvel ezelőtt lerombolt templom helyett ebben az esztendőben sikerült felépítenünk és átadnunk a helyi közösségnek egy új templomot. Egyébként az elmúlt esztendőben templomaink felújítására közel 200 000 000 forintot tudtunk költeni – főleg pályázati források segítségével. Köznevelési intézményeink hálózatában is fejlesztések történtek mintegy 900 000 000 forint értékben. Békéscsabán és Hódmezővásárhelyen új épületekkel bővítettük iskoláinkat, megalapítottuk saját pedagógiai intézetünket, Békésen szakképző iskolát vettünk át. De az élet minden területéről hozhatnék példát. A célunk az volt, hogy mindazokkal, akik a társadalmat szolgálják, legyen az kormány, önkormányzat vagy bármilyen más szervezet, együttműködjünk. – A dóm belső terének a felújítása tehát befejeződött. Most mi következik? – A célunk az, hogy új funkciókkal szolgáljon az az értékes belső tér, ami korábban is létezett. A nagy újdonság az altemplom, ami ezidáig szinte kizárólag urnatemetőként szolgált. Ez is megmarad, csak kulturáltabban, esztétikusabb körülmények között. De lesz itt hely konferenciateremnek, kiállításnak, büfének, étteremnek és sok minden másnak is. Most az altemplomban a kiállítá-


sok berendezése, a vitrinek elhelyezése, címkézések, díszítések zajlanak. Fönt, a templom belső terében nagy, látványos változás a baldachinnak a kupolatorony alá, a középpontba helyezése. Nem öncélúan találtuk ezt ki, hanem azért, hogy a szentmise ünneplését – ami ugye elsődleges célja a templomnak – így jobban a II. Vatikáni Zsinat liturgikus buzdításainak, előírásainak, szabályainak megfelelő módon tudjuk végezni. További újdonság a dóm tornyának látogathatóvá tétele. Alkalmanként eddig is fel lehetett menni, és onnan körülnézni, de most erre szervezett formában, mindennap lehetőség adódik. – A kiállítótér, a konferenciaterem szerepe mi lesz? Bevinni olyan embereket is a templom falai közé, akik egyébként nem mennének oda? – A templom mindenkinek az otthona. Nemcsak a templomba járóké, nemcsak a papíron katolikusoké, nemcsak a magukat vallásosnak tartó embereké, hanem azoké is, akik nem is tudnak róla. Az egyháznak nem az a küldetése, hogy belterjes módon, egymás vállát veregetve, egymást biztatva, a világtól elkülönülve, egyfajta elitnek tartva magunkat éljünk. Nyitottan az egész társadalom szolgálatára kell lennünk. Ez a dolgunk. Most, a templom felújítása kapcsán lehetőség nyílik arra, hogy azok is kapcsolatba kerüljenek a keresztény értékrenddel, akiknek egyébként eszükbe sem jutna, hogy szentmisére eljöjjenek. Ezt a célt szolgálják majd a kulturális, tudományos és egyéb közösségi rendezvények. A lényeg az, hogy mindenkinek legyen lehetősége találkozni, rácsodálkozni, ha tetszik gazdagodni a keresztény értékrendből. Mindezt megpróbáljuk logisztikai szempontból korszerű, vonzó módon megszervezni. – Mikor zárul a dóm teljes felújítása? – A felújítás több részből áll. A jelen projektben arra már nem volt keret, hogy a külső homlokzatot teljesen rendbe hozzuk, csak a legszükségesebb problémákat – így a balesetveszély elhárítását – sikerült eddig megoldani. Az ilyen jellegű munkálatok végső terminusa pályázatok, anyagi lehetőségek és önerő függvénye. A székesegyház fizikai értelemben vett teljes felújítása tehát még jó néhány évig eltarthat. Ennek egyik állomása 15 év múlva biztosan le fog zárulni, amikor az egyházmegye közössége fennállásának ezer évét, millenniumát és a dóm átadásának százéves jubileumát ünnepli. Az eseményt közösségi célú programokkal és infrastrukturális beruházásokkal, fejlesztésekkel is emléke-

11

12


zetessé tesszük. Mindezek lényege, hogy identitásunkban és küldetésünkben erősödjünk. – Szent Gellért volt az egyházmegye első püspöke. Már érintettük beszélgetésünk elején a Szent Gellért-ünnepet. Milyen fejlődésen ment keresztül ez a mára már igen nagyszabásúvá vált rendezvénysorozat? – Ennek régi hagyománya van, ami még visszanyúlik azokba az időkbe, amikor nem Szegeden volt az egyházmegye központja – mert az csak az 1920-as évek végére került ide –, hanem Temesváron. A Szent Gellért-nap programjai, az ifjúsági találkozó, a különböző rendezvények, az utóbbi években a komolyzenei Szent Gellért Fesztivál – mind azt a célt szolgálják, hogy Szent Gellért tiszteletét ápoljuk, másrészt az egyházmegye identitását erősítsük, közösségi élményekben gazdagodjunk. Továbbá sugározni is szeretnénk kifelé a keresztény kultúrát és a szellemiséget. – Hogyan van jelen az egyházmegye első püspöke a katolikus közösség életében? – Nem akárki volt az egyházmegye első püspöke, hanem Szent Gellért. Egyrészt szent volt, és az egyházban a szenteket nem csupán tiszteljük, hanem megpróbáljuk követni a példájukat. Másrészt a közbenjárásukra is számítunk. Az egyházon és az egész emberiség családján belüli szolidaritás ilyen szempontból azt jelenti, hogy nemcsak emlékezünk a halottakra, hanem tehetünk is értük: a szeretetünkkel az ő végső célba jutásukat segíthetjük. A szentek pedig fordítva: a közbenjárásukkal ők segíthetnek bennünket. Ilyen szempontból sajátos kapcsolat is fűz bennünket Szent Gellérthez. – A történelmi Csanádi Egyházmegye központja száz éve még Temesváron volt, és területének nagy része a jelenlegi országhatáron kívül esik. Püspök úrnak milyen a kapcsolata az országhatárokon kívül eső utód-egyházmegyékkel? – A mi történelmi egyházmegyénk mai utódai a Nagybecskereki Egyházmegye Szerbiában, a Temesvári Egyházmegye Romániában és a Szeged-Csanádi Egyházmegye Magyarországon. Nemcsak az én időmben – lassan tíz éve vagyok püspöke az egyházmegyének –, hanem hagyományosan nagyon jó személyes, baráti és intézményi kapcsolatok élnek a három testvér-egyházmegye között. Ebbe én már szinte belenőttem. Bár minden egyházmegye testvéregyház a katolikus egyházon belül, a mienk egy különleges kapcsolat a közös múlt miatt.


– Az Európai Unióba irányuló migrációban sokáig éppen a Szeged-Csanádi Egyházmegye volt a leginkább érintett. Hogyan élték meg a rendkívüli helyzetet? – Azt is mondhatnám, hogy privilegizált helyzetben voltunk, mert az egyházmegye határa egybeesik az országhatár azon részével, ahol illegálisan naponta több ezren léptek be az országba. Így a kérdést egy kicsit összetettebb módon ismerhettük meg, mint azok, akik a sajtóból, esetleg hamisított vagy manipulált információkból tájékozódtak. Először mindannyian úgy gondoltuk, hogy menekültek érkeznek. Ma már tudjuk, hogy elsősorban nem menekültekről volt szó, hanem migránsokról. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy ráadásul szervezett, irányított migrációról van szó, amelynek az összetett következményeiről, veszélyeiről itt most nincs lehetőség részletesen szót ejteni. Az egyházmegye két dolgot szűrt le: az egyik, hogy ha bárkinek, akivel találkozunk és valóban szüksége van a segítségünkre, akkor azt – az Evangélium alapján – kötelesek vagyunk megadni. Nem vallásos nyelven ezt humanitárius segítségnek nevezik. Ezen a téren, azt hiszem, nem teljesítettünk rosszul. Ma már erre nincs szükség, inkább azt tesszük, amit korábban is, csak fokozottabban és célzottabban: segítjük azokat a szegény országokban élő közösségeket – főleg a keresztényeket, hisz elsősorban velük kell szo- Kiss-Rigó László püspök (Fotó: Dévényi Endre) lidárisnak lennünk –, melyek nálunk

13

14


sokkal rosszabb anyagi helyzetben és környezetben élnek. Akik igazán rászorulnak, otthon maradtak. Most elsősorban a Szíriában élő keresztényekre és a hozzájuk hasonló csoportokra gondolok. Mi őket szeretnénk segíteni, mert lelkiismeretbeli kötelezettségnek tartjuk mindezt. – A Szeged-Csanádi Egyházmegye nagy gondot fordít arra, hogy az itt élő szegény, de tehetséges fiatalok fejleszthessék képességeiket. Ennek egyedülálló formája a saját fenntartású futballakadémia. – Hangzatos ez a futballakadémia elnevezés. Egyházmegyénk abban kiemelkedő, hogy a köznevelési intézményhálózata nagyobb, mint a legtöbb egyházmegyéé. Négy alföldi megyében, 41 településen 31 óvoda, 37 általános iskola, 4 középiskola és 6 kollégium fogadja a gyermekeket, illetve a tanulókat összesen mintegy száz úgynevezett feladatellátási helyen. Idén szeptemberben 1900 óvodás, 5700 általános iskolás, 1900 középiskolás várt az évnyitóra. A 9500 gyermek, diák fejlődését 800 tanár, pedagógus és 350 munkatárs segíti. Ezek között a futballakadémia azt jelenti, hogy az egyik kollégiumunkban, két köznevelési intézményünkben vannak olyan diákok is, akiknek a megfogalmazott vágyuk, céljuk – és igazolt tehetségük révén esélyük is nyílhat rá –, hogy profi futballista legyen belőlük. Mi az ő nevelésükhöz, képzésükhöz, oktatásukhoz szeretnénk hozzájárulni. Tehát a futballakadémia nem más, mint egy kollégium, egy iskola és egy sportpálya-komplexum. A kollégiumban nevelők vannak, az iskolában tanárok, a pályán pedig szakképzett edzők, azaz mindenhol elkötelezett szakemberek. Nálunk egy kézben van mindez, tehát nincs konfliktus az iskola, a sport és a kollégium vagy a család között, mert mindannyian azt próbáljuk segíteni – azonos értékrendet szolgálva, átadva –, hogy ezek a fiatalok célba juthassanak. Olaszországban természetes, hogy majdnem minden plébániának van saját sportpályája, saját egyesülete. Ott az emberek elsősorban az egészség, de a közösségi élmény miatt is sportolnak. Aztán ahogyan a tehetségek kibontakoznak, lehetőséget kapnak, hogy tovább menjenek. Nálunk erre a diktatúra évei alatt nem volt lehetőség. Iskolánk sem volt, nemhogy saját sportegyesületünk, sportpályánk. A futballakadémia, 25 évvel a rendszerváltás után még mindig érdekességnek tűnik ahelyett, hogy természetes lenne. Mindenhol így kellene működnie.


– Az oktatásügynél maradva: a Gál Ferenc Főiskola és a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatáról mit lehet elmondani? – Nagyon jó a kapcsolat mind személyes, mind intézményi szinten. Nyilvánvaló, hogy azért van értelme ennek a kapcsolatnak, mert a diákokat, a fiatalokat szolgálja. Nagyon sok megnyilvánulása, megvalósulása van ennek. Legutóbbi megállapodásunk értelmében az egyházmegyei főiskola hittanár szakja mellé az egyetem bármely tanárszakját fel lehet venni. Az együttműködés kiterjed más képzési és tudományos együttműködésre is: közös kutatások, fejlesztési projektek indítására, könyvtári és kollégiumi együttműködésre. Az egyetem partnerséget biztosít a Gál Ferenc Főiskola regionális felsőoktatás-fejlesztési programjához is. Főiskolánk Szegeden, Szarvason, Békéscsabán, Mezőtúron is jelen van. Messze többről van szó tehát, mint teológiaoktatásról. Azért is nem hívjuk ma már Gál Ferenc Hittudományi Főiskolának, mert nem csak hittudományi kara van. – A szarvasi és a mezőtúri főiskolai karok átvétele is az ő kezdeményezésük volt? – Nem hivatalos kezdeményezés volt először. Az érintettek és a korábbi fenntartó szándékára volt szükség ahhoz, hogy elkezdődhessenek a tárgyalások, amelynek például Szarvason az lett az eredménye, hogy pedagógiai karral, azon belül tanítóképző és óvónőképző intézménnyel, gyakorlóiskolával is bővültünk. – Van-e kilátásban további felsőoktatási bővülés? – Ha megkeresnek bennünket, és tudunk segíteni, akkor azt örömmel megtesszük, de olyan célunk nincsen, hogy tovább bővítsük az intézményhálózatunkat. Ám ha tudunk szolgálni, segíteni, akkor nem fogunk elzárkózni. – Az egyházmegyei felsőoktatás sajátos eleme a papi szeminárium. A papképzésben melyek a legfontosabb irányelvek? – A papképzés feladata, hogy azok a fiatalok, akik alkalmasnak érzik magukat arra a szolgálatra, amit papságnak nevezünk a katolikus egyházban, azok minden elméleti és gyakorlati ismeretet megkapjanak. Ezt szolgálja többek közt a teológiaoktatás, valamint a gyakorlati ismereteket, tapasztalatokat közvetítő képzés, melynek az is feladata, hogy a szeminaristák lelki értelemben és sze-

15

16


mélyes tulajdonságaik alapján is alkalmassá váljanak. Végül az egyház dönt. A papsággal nem úgy van, hogy aki levizsgázik, az automatikusan megkapja a diplomát. Ahhoz, hogy valaki papként szolgáljon, az egyháznak is ki kell fejeznie, hogy alkalmasnak tartja. – Sokat hallunk ma a paphiányról. Mennyire érinti ez a kérdés a SzegedCsanádi Egyházmegyét? – Bizonyos szempontból van paphiány, más szempontból nincs. Attól függ, hogy mit várunk el. Ha azt nézzük, ami Magyarországon, a Szeged-Csanádi Egyházmegyében vagy világviszonylatban száz évvel ezelőtt megszokott volt a lelkipásztori ellátás szempontjából – voltak plébániák, ezekben volt egy plébános és több káplán –, akkor ez így már nem működik. Ha ezt a struktúrát, ezt a módszert szeretnénk folytatni, akkor ehhez messze nincs elég pap. Magyarországon sem, máshol sem. De egész más most már a feladata egy papnak, és a mai társadalomban egészen más keretek között kell végezni a szolgálatát. Ilyen értelemben paphiányról nem beszélhetünk. Ha többen lennénk, úgy is sok tennivaló akadna, de ha kevesebben lennénk, akkor is megoldanánk valahogy a feladatokat. Szerintem inkább szinkronban kell lenni az idők jeleivel és a Gondviseléssel, a Legfőbb Pásztorral, a Feltámadt Krisztussal. Vele kell törekedni arra, hogy a legjobban tudjuk lelkipásztorilag szolgálni azokat, akik ránk vannak bízva. Ennek a struktúrái, módszerei változhatnak. Az a kérdés, hogy most, a jelenlegi körülmények között örömmel tudjuk-e a szolgálatot végezni. – Jelenthet megoldást a világiak fokozottabb bekapcsolása az egyházközségek életébe? – Igen, de ez tipikusan olyan kérdés, hogy ha tízszer ennyi pap lenne, akkor is rendkívül fontos lenne a világiak részvétele. Mert nem azért van szükség világiakra, mert a papok már kevesen vannak, hanem ettől függetlenül: mindenkinek megvan a feladata az egyházban. – A szemináriumba jelentkezők honnan érkeznek? Gondolom, nemcsak az Egyházmegye területéről, hanem máshonnan is. Adott esetben jönnek-e határon túlról tanulni ide fiatalok? – Korábban valóban jellemző volt itt, a Szeged-Csanádi Egyházmegyében, hogy Romániából: Partiumból is, meg Erdélyből is jó néhányan érkeztek,


és végezték el a főiskolát illetve a szemináriumot, és lettek papjai az egyházmegyének. Ma már ez ritkább. De nincs megszabva: aki papként akar szolgálni az egyházban, jelentkezhet a világ bármely részén szerzetesnek, vagy egyházmegyében is végezheti a szolgálatát. Attól kezdve, hogy valaki diakónus – ez tanulmányi szempontból az utolsó éveket jelenti –, jogi kapcsolatba kerül egy egyházmegyével vagy egy szerzetesközösséggel. A Szeged-Csanádi Egyházmegye kötelékében szolgáló papok nagyrészt ma már a Szeged-Csanádi Egyházmegye területéről jönnek, de azért előfordul, hogy például a határon túl található Szabadkai Egyházmegye – mivel saját szemináriuma nincs – hozzánk küldi a fiataljait. Vagy a határon belül, a szomszéd Kalocsai Egyházmegyéből is érkeznek hozzánk. Mivel ott sincs szeminárium, minden évben jó néhány fiatal végzi nálunk a tanulmányait. – Több templom is épült az elmúlt években az egyházmegye területén… – Minden évben megcélozzuk, hogy egy új templomot építsünk. Sok ilyen település van még, ahol a 2. világháború után lerombolt templomokat nem sikerült újjáépíteni. Tavaly Nagylakon, az idén tavasszal pedig Békéssámsonban adtunk át új templomot, ahol még az ’50-es években dózerolták le az eredeti épületet. – Ezeket az új alapításokat milyen szempontok vezérlik? Szintén a hívek kérése? – A helyzet adva van: bárhol, ahol van egy település, és ennek a településnek a része egy katolikus közösség, legyen az egy család, tíz család vagy tízezer ember – nyilván a méret nem mindegy –, ott legyen egy korszerű, a konkrét közösségre szabott templom. A legfontosabb elvárás a liturgikus cél teljesítése, hogy az épület biztosítsa a vasárnapi szentmisén való részvételt, de szolgáljon közösségi célokat is. A cél, hogy minden közösségnek legyen otthona. Mindegy, hogy többségben van az adott településen a katolikus közösség, vagy kisebbségben. Ahol vannak katolikusok, ott álljon rendelkezésükre megfelelő templom, közösségi ház. – Küszöbön a 2016-os esztendő; hogy tekint Püspök úr az új évre? – Sok olyan feladat van egy intézmény életében, amit előre kell tervezni és sok minden van, amit viszont nem tudunk előre megtervezni. Egyfajta újdonság

17

18


az újesztendőben, sőt már december 8-tól, hogy Ferenc pápa meghirdette az Isteni Irgalmasság Évét. Gyakorlatilag 2016-ra, de valójában december 8-án kezdődik ez az év. A lényeget egy jelképes gesztus is szimbolizálja: a pápa ünnepélyesen megnyit egy kaput a Szent Péter-bazilikában. Erre mi is készülünk és utaltunk is rá az imént a dóm tereinek a megnyitása kapcsán. De ezt bármely közösség, plébánia, templom, székesegyház megteheti, amely azt akarja jelezni, hogy nemcsak azoknak az otthona a templom, akik liturgikus célból rendszeresen odajárnak, hanem mindenkié. Nem a közösség felhígításáról van szó, hanem arról, hogy mindenki otthon érezheti magát, és ezt jól kifejezheti a kapunyitás. Az év folyamán szervezett programok, rendezvények, események azt célozzák, hogy minden ember érezze át: mindenkit szeretettel vár – nem is az egyház –, hanem maga Isten.

Az interjút Antal Zsolt és Barlay Tamás készítette


TISZ A PA RTJÁ N M A ND U L A FA V IR ÁGZIK

Ti - sza part - ján man - du - la - fa

A vi - rág - ja víz - be hull és

Te - rem - jen a man - du - la - fa

Cson-go - rá - don ne - ve - lik a

vi - rág - zik,

el - á - zik.

man - du - lát, man - du - lát,

szép le - ányt.

Tisza partján jegenyefa virágzik, A virágja vízbe hull és elázik. Teremjen a jegenyefa jegenyét, jegenyét, Csongorádon nevelik a szép legényt.

19

20


Móra Ferenc

A CINEGÉK KIR ÁLYA Most már tudom, hogy a kishúgom torokgyíkban halt meg. Akkor még az orvosok se nagyon ismerték ezt a bajt, gyógyítani se tudták. Azzal se igen törődtek, hogy egyik gyerekről könnyen ráragad a másikra. Arra meg nyilván senki se gondolt, hogy én a körte-muzsikával a halált hordhatom a zsebemben. Gyerekkönny hamar kicsordul, hamar fölszárad. Egy-két nap múlva a nagy szomorúság után már egész vígan éltem világomat. A kukoricaföldünkön találtam egy szép nagy tököt. Arról eszembe jutott, hogy jó lenne cinegét fogni. A cinegefogás nekem mindig kedves téli mulatságom volt. Persze nekem nem az orrom fogta a cinegét, mint a mostani gyerekeknek. Tökből csináltam a cinegefogót, kitettem a kerítés tetejére vagy a kút kávájára, s estefelé már rendesen benne jajveszékelt a szegény kis fogoly: – Nyitni kék, nyitni kék, nyitni kék! Ilyenkor én mindig a két tenyerem közé csuktam a fekete sapkás kis madarat, s lestem vele Messzi Gyurkát, az öreg csőszt: – Nézze, Gyurka bácsi, milyen cinegém van nekem! – Milyen ugyan? – neszelt ki Gyurka bácsi a nagy báránybőr sapkából, aztán kelletlenül legyintett a kezével. – No, ezért ugyan kár volt azt a szép nagy tököt elprédálni, hiszen ez csak olyan paraszt cinege. – Hát van másforma cinege is? – Meghiszem azt, hékám. A cinegék királya, az a valami. Azt kellene megfogni, gyerekem. Az viszi a szerencsét a házhoz. No, erre én mindig elszomorodtam, és kiröpítettem a markomból a paraszt cinegét. – Küncsücsü, küncsücsü, küncsücsü! – kiabálta vissza hálásan a madárka


a sövény ágai közül, de én bizony meg nem vigasztalódtam arra, hogy ő most már kint csücsül. Eszem-lelkem csak a cinegekirályon volt már nekem akkor. – Hát aztán milyen királyuk van a cinegéknek? – faggattam Gyurka bácsit. – Van annak koronája is? – Van ám, szolgám! Kék koronája, rózsaszín palástja, fehér mellénye, piros csizmája van a cinegekirálynak. De legkönnyebben megismerszik arról, hogy hosszú fekete bársony a szakálla. A kerek világon egy madárnak sincs olyan. Attól fogva aztán mindig lestem a cinegekirályt, de sohase került elő. Hallani se hallott róla senki, csak Messzi Gyurka, az pedig mindig fabulás ember volt. Az édesapám meg is pirongatta érte, hogy mit ámít ilyen mesékkel. – Nem mese az, Márton szomszéd – erősítgette az öreg. – Láttam én egyszer még a fészkén is a nádasban. Még a szavát is hallottam. Azt mondta, hogy: csitt, csitt! – Álmodta kend azt, bátya – nevetett az édesapám, s magam se igen hittem többet a cinegék királyában. Hanem ekkortájt megint hírt hallottam róla. Messzi Gyurka újságolta, hogy mikor hajnalban kerülte a szőlőt, látta a cinegekirályt a bogáncskórók tetejében. – Most nyáron? – vetettem ellen. – Hiszen télen van a cinegék járása, mert olyankor nincs nekik mit enni az erdőben. – Drótoztasd össze a fejedet, öcsém, hogy szét ne vesse az a nagy ész! – fortyant föl az öreg. – Nem úgy van ám az a cinegekirálynál, mint a szegényfajta cinegénél; az akkor jön-megy, amikor ő akar. Vizsgázza a népeit, ahogy neki tetszik. Hát ez jutott eszembe most, ahogy ezt a szép nagy tököt megláttam. Megcsináltam a fogót, és kitettem az ól tetejére, szerencsét próbálni. Egy kis óra múlva látom ám, hogy valami hosszú farkú madárkára csapódik rá a kelepce ajtaja. – Jaj, tán a cinegekirály! – dobbant nagyot a szívem, s nyargaltam oda az ólhoz ész nélkül. Az volt az csakugyan. Kék a feje, fehér a melle, rózsaszín a háta, fekete bársony a szakálla. Szakasztott olyan, amilyennek Gyurka bácsi mondta. Még a szava is az: – Csitt, csitt!

21

22


Ijedten nézett rám az aranyszínű szemecskéjével, ahogy a markomba vettem. De nem haragosan csittegett, csak félénken. Úgy, hogy egyszerre megfájósodott a szívem, mert a testvérkém utolsó tekintetének az emléke nyilallott bele. Egyszerre szétnyitottam a markomat: – Eredj haza, cinegék királya, a népeidhez! A madárka kirebbent a kezemből, de nem surrant el mindjárt. Háromszornégyszer körülrepkedett, mintha mondani akarna valamit: – Csin-csin-csin – csengett a hangja, mint a karácsonyi angyal kis ezüstcsengője. Engem hirtelen végigborzongatott a hideg, s ahogy befutottam a szobába édesszülémhez, egyszerre eszembe jutott, amit Messzi Gyurka mondott: – No, nem tudom, nem szalajtottam-e el a szerencsemadárral a szerencsémet. El biz azt, másnap már én is ott feküdtem a tisztaszoba nagyágyában, este elővett a láz, s Titulász doktor bácsi énfelettem is törülgette már a pápaszemét: – Torokgyík biz ez, lelkem, mint a másiké volt! Ettől fogva aztán napokig nem tudtam magamról semmit. Csak arra emlékszem, hogy amint egyszer fölnyitottam a szememet, nagy fekete madár gubbaszkodott az ágyam végiben. Olyanforma volt, mint a holló, s ahogy a szemét rám szegezte, dideregni kezdtem. – Kergessék el, kergessék el! – sikoltottam el magamat. Nagy riadalom támadt arra a szobában. Az édesapám, az édesanyám, a Titulász doktor, mind a madarat hajszolta. Nem ért az semmit. A madár felröppent, keringett körülöttem, s mikor leszállt, közelebb volt hozzám, mint azelőtt. Utoljára már a fejemnél ült a csúf fekete madár. Csak hallottam, ahogy az alsó, felső csőrét egymáshoz reszelte, de látni nem láttam, mert a szememet nem mertem kinyitni. S ekkor egyszerre valami halk csittegést hallottam a szobában. – Csitt, csitt, csitt, csitt! De erre már bátorságra kaptam, és kinyitottam a szememet: – Hiszen ez a cinegekirály! Az volt az csakugyan, de alig lehetett ráismerni. A szeme égett, mint a tűz, a szakálla lobogott, mint a zászló, égnek meredt minden tolla, s kis csőre csattogott, mint valami kard.


– Csitt, csitt, csitt, csitt! – vágott a fejéhez haragosan a nagy fekete madárnak. – Segítsetek neki! – néztem könyörögve apámékra, de meg se moccant senki. Ült mindenki mereven, és kisírt szemmel nézett maga elé. De nem is kellett segítség az én cinegekirályomnak. Sürgött-forgott, cikázott, mint a villám, a nagy, otromba madár körül, amely hiába kapkodott utána. Utoljára nagyot koppantott a fejére, arra fölrebbent a nagy lomha madár, károgott egy keserveset, és kilebbent az ablakon. – Csin-csen, csincsen – csilingelt utána diadalmasan a cinegekirály ezüstcsengettyűje. Én pedig felültem az ágyban és elnevettem magamat: – Jaj, de jó, hogy elment! Szüleim sírva-nevetve borultak rám, és boldogan kérdezték: – Ki ment el, lelkem gyermekem? Hiszen nem volt itt senki. – Dehogynem volt! Hát az a nagy fekete madár? Elkergette az a kis cinegekirály, ni! – mutattam rá a madaramra, aki a fogas szélére szállt pihenni. – Nini, észre se vettük! – tekintett oda édesapám. – Bizonyosan az előbb repült be, mikor szellőztettünk. Nagyon helyes kis madár, szakállas cinegének hívják. Nem szóltam semmit, de tudtam, hogy az a cinegekirály, és az kergette el mellőlem a halál fekete hollóját.

23

24


Csanád Béla

A LEGKISEBB PÁ SZTOR Tudom, költő is volt a pásztorok közt: a legkisebb, a legfiatalabb. Dalolva ment az úton, örömében ugrándozva a csillagok alatt. Ó, hogyha én is tiszta szívvel, vigadva mennék látni a csodát, és imádni a gyermekarcú Istent, mint imádta ő rejtőző Urát. Az istálló sötét barlang. A titkát, bár fölötte száz angyal énekel, csak költők értik igazán s a szentek. Bennük a Gyermek új otthonra lel. Leszek én is gyermek, mint az a pásztor ott Betlehemben. Ugrándozva ment a kis Jézushoz, hittel énekelve. Mert költő volt. Egyszerű kicsi szent.


25

EGY H Á Z M EGY EI MOZ A IK Válogatás a Toronyirány magazin 2015-ös tudósításaiból ÁTADTÁK A Z ELSÔ GELSEY VIL MOS -DÍJAK AT Jelenits István piarista szerzetes, teológus, tanár kapta a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete (SZEGEPI) által adományozott első Báró Gelsey Vilmos-nagydíjat, az úgynevezett Báró Gelsey Vilmos-díjjal pedig Tóth József könyvvizsgálót tüntették ki. A budapesti Szent Gellért Szállóban 2014. december 17-én Gelsey Vilmos jelenlétében, a 93. születésnapján rendezett díjátadón elhangzottak szerint Jelenits István piarista szerzetes, magyar- és hittanszakos pedagógus a katolikus keresztény nevelés ügyéért, a magyar köznevelésért végzett kiemelkedő pedagógiai munkásságáért, sok nemzedék Jelenits István átveszi a Báró Gelsey Vilmos-nagyjavára végzett nevelő szolgálatá- díjat Kozma Gábortól, a SZEGEPI főigazgatójától. Középen Kiss-Rigó László püspök. ért kapta a nagydíjat. Tóth József (Fotó: SZEGEPI – Bodó Gábor) könyvvizsgálót az eseményen felolvasott indoklás szerint sok évtizedes munkássága során a katolikus keresztény nevelés ügyéért, a magyar köznevelésért végzett elkötelezett, kiemelkedő gazdasági szakértői munkája alapján ismerték el a Báró Gelsey Vilmos-díjjal. Az igazságügyi adó-, járulék- és könyvszakértő az 1990-es évek óta szolgálja tudásával az egyházat.

26


A SZEGEPI a kétfokozatú díjjal azokat ismeri el, akik – akár egyházi, akár más fenntartású köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozva – már hosszabb ideje szolgálják a katolikus, keresztény nevelés ügyét, és munkájukban, életvitelükben a környezetüknek is példát mutatnak.

KOMOLYZENEI VIRTUÓZOK SZEGEDEN A Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg-termében rendezett vízkereszti koncerten Kiss-Rigó László püspök köszöntője után a Magyar Televízió Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató produkciójának hét versenyzője mutatkozott be a megjelent közönségnek. Hazánk első komolyzenei tehetségkutató műsorának döntőjéig két szegedi tehetség is eljutott, Szauer Bianka és Tóth Bettina, akik a Klebelsberg-teremben is megcsillogtatták tehetségüket. Egy különleges produkciót is hallhatott a közönség, amely a Virtuózok műsorában egyszer sem csendült fel. A tinik korcsoportjának két versenyzője, Tóth Bettina és Sándor Zoltán közösen még csak egyszer játszották nyilvános fellépésen a Bach és Gounod A szegedi virtuóz kislány: Szauer Bianka nevével fémjelzett Ave Mariát. Ez (Fotó: Gémes Sándor) a mű zárta az emlékezetes koncertet.

EGYSZERRE GYUL AI ÉS K ATOLIKUS SZIMBÓLUM Új, a Nádi Boldogasszonyt ábrázoló szobrot áldott meg Kiss-Rigó László püspök a gyulai városi televízió épületében. „Szimbolikus esemény szimbolikus személyiséggel!” – mondta a szoborállítás kezdeményezője, a Gyula Televízió ügyvezető igazgatója. Antal Zsolt kiemelte: „Gyula város védőszentje, a Nádi Boldogasszony a vallásos és a nem vallásos emberek számára egyaránt üzenetértékkel bír. Számunkra különösen fontos Szűz Mária alakja, hiszen nincs még egy olyan személyiség, aki jobban kifejezné a Szeged-Csanádi Egyházmegye

tulajdonában működő Gyula Televízió egyházi és helyi-közszolgálati küldetését.” A szobrot Görgényi Ernő polgármester és Kovács József, a térség országgyűlési képviselője leplezte le, majd ezután Kiss-Rigó László püspök áldotta meg: „Az advent programjába nagyon szépen belesimul ez a jelképes cselekmény, melynek most tanúi vagyunk. A Nádi Boldogasszony szobor jól kifejezi, egyben erősíti a Gyula Televízió identitását, erősíti a közösséget és a küldetéstudatot” – fogalmazott a fenntartó képviseletében a főpásztor. A szobor Kun Éva, Veresegyházon élő keramikusművész alkotása. A művész kiemelte, olyan Máriaszobrot szeretett volna készíteni, mely magán viseli az alföldi táj jellegzetességeit, és igyekezett visszaadni a Mária-lányok ruházatát. Ezért került korona helyett sudár, az alakot fölemelő párta a szobor fejére.

BAL ASSI-K ARD SZENTELÉS HÓDMEZÔVÁSÁRHELYEN Január végén a vásárhelyi Szentháromság-templomban áldotta meg Kiss-Rigó László püspök azt a két Balassi-kardot, amelyet a költő névnapján két költőnek adott elismerésül a díjat létrehozó alapítvány. „A Balassi-kard az európaiságról szól, hiszen a XVI. században volt egy olyan költőnk, Balassi Bálint, aki jónéhány nyelv mellett az ellenség nyelvét, a törököt is megtanulta, sőt még török verseket is fordított magyar nyelvre” – nyilatkozta az irodalmi díj alapítója, Molnár Pál. A Balassi-kardot azok a költők kaphatják, akik a száz legjobb európai közé tartoznak. A kardokat megáldó Kiss-Rigó László szentbeszédében a kard szimbolikus jelentéséről beszélt: „A kard Isten szavához hasonlatos, míg a művészek olyan elkötelezett emberek, azaz apostolai saját területüknek, akik az igazságot, az értéket keresik, és azt közvetíteni kívánják a többi ember felé.” A szablyákat február 14-én, Bálint napján Budán adták át az idei két díjazott részére: Kiss Anna József Attila-díjas magyar költőnőnek és Muzafer Dzaszohov

27

(Fotó: Imre György)



oszét műfordítónak, aki számos magyar költeményt, közöttük Balassi verseit oszétra, a hazánkban élő jászok rokonainak nyelvére fordította.

TEMPLOMSZENTELÉS BÉKÉSSÁ MSONON Közel 60 év után újra saját templomukba járhatnak Békéssámson katolikus hívei. Március 28-án felszentelték a dél-békési település széleskörű összefogással megépített új templomát. Az 1946-ban lerombolt régi épület emlékét őrizve az új kegyhelyet is Sarlós Boldogasszony védelmébe ajánlották. A templomot felszentelő Kiss-Rigó László püspök szentbeszédében az egyházmegyei templomépítések mögötti mozgatórugókról beszélt: „Az egyházmegyének az a szándéka, hogy minden katolikus közösségnek legyen saját temploma, bármilyen kicsi, akár csak néhány családból álló is az.” A Germán Géza által tervezett templom építési költsége 100 millió forint, melyből 40 millió forintot az Emberi Erőforrások Minisztériuma, 60 millió forintot pedig az egyházmegye biztosított. A szentmisén részt vett Balog Zoltán miniszter is, aki a templom szerepéről beszélt: „A templomok körül létrejött egyházi közösségeknek kulcsszerepük van a közösségi élet szervezésében. Minden új templom felépítése azt üzeni, hogy a közösség élni akar.” A sámsonival együtt a Szeged-Csanádi Egyházmegye területén az elmúlt hat évben összesen öt új templomot szenteltek fel, a jövőben pedig továbbiak építését is tervezik.

LUCA VOLONTÉ OL ASZ POLITIKUS SZEGEDEN Kiss-Rigó László püspökkel folytatott egyeztetést április közepén Luca Volonté olasz kereszténydemokrata politikus. A megbeszélésen a család, az emberi élet, a vallásszabadság és a lelkiismereti szabadság aktuális kérdéseit vitatták meg.

(Fotó: Gémes Sándor)

28

(Fotó: Gémes Sándor)


Volonté az egyik legnagyobb problémának az Európai Unió által kényszerített „hivatalos” családértelmezést nevezte. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy komoly fenyegetést jelent Európa számára a homoszexuális kapcsolatok házasságként való jogi elismerése. A család történelmi intézménye elleni támadás a keresztény Európa, és végső soron az Isten képmására teremtett ember elleni támadás. Volonté a témakörrel kapcsolatosan pozitív példaként hivatkozott a magyar Alaptörvényre, amely az első olyan európai alkotmány, ami kijelentette, hogy házasság egy nő és egy férfi között jöhet létre, és a család alapját a házasság képezi. A találkozón a felek megtárgyalták a keresztényekkel szemben világszerte évről évre erősödő agreszszió és intolerancia okait, illetve az ezzel kapcsolatban előttünk álló feladatokat. Megállapodtak abban, hogy a jövőben konkrét projektekben együtt kívánnak működni az emberi méltóság, a család, a vallásszabadság védelme érdekében.

A TE UTAD A TANUL ÁS – PROGR A M A KERESZ TÉNY ROM A SZ AKKOLLÉGIUM HALLGATÓINAK A Magyar Tehetségsegítők Szervezete (MATEHETSZ) támogatásával a Tehetséghidak Program keretében a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium hallgatói pályaorientációs napot szerveztek április végén, melyen hátrányos helyzetű, 12–14 éves, pályaválasztás előtt álló fiatalok vettek részt a Korinta Alapítvány tanodájából, valamint a Szegedi Roma Tanodából. A szakkollégium hallgatói így fogalmazták meg röviden a program célját: feladatunknak érezzük, hogy segítsük a roma és nem roma fiatalok továbbtanulását, felkeltsük motivációjukat, ösztönözzük őket a továbbtanulásra. Fontos számunkra, hogy saját megélt tapasztalatainkat – amíg az általános iskolától eljutottunk az egyetemig – átadjuk az utánunk jövő generációnak.

29

30


A nap folyamán négy helyszínen, forgószínpad jelleggel, a játszva tanulás módszerével számos ismeretre tettek szert a fiatalok a tanulási módszerek, a továbbtanulás és a szakmák világából. Elképzelhették magukat, ahogyan átveszik a diplomájukat, és felvehették a jellegzetes talár-sapkát is. A vidám hangulatú nap végére A Te utad program címe kiegészült egy szóval, amit a gyerekek közösen neveztek meg: a tanulás szóval. Bízunk abban, hogy a nap során szerzett élményekkel kellően sikerült motiválni a roma és nem roma hátrányos helyzetű gyermekeket, hogy továbbtanuljanak, és kíváncsiak legyenek a világra.

(Fotók: Gémes Sándor)

PÉLDAÉRTÉKÛ ÖSSZEFOGÁS A HAL MOZOT TAN SÉRÜLT GYER MEKEKÉRT Június 12-én kapta meg a súlyosan- és halmozottan sérült gyermekek oktatásával és szociális ellátásával foglalkozó szegedi GEMMA iskola új épületének kulcsát. Példaértékű összefogás eredménye, hogy az intézmény a korábbi, szűkös helyszínről egy tágasabb otthonba költözhet. Az intézményt fenntartó Szivárvány Autizmus Egyesület Kiss-Rigó László püspök személyes közbenjárása és lobbitevékenysége segítségével vásárolhatta meg a szegedi Bakay utcában álló épületet. Az ingatlan bérbeadásától a tulajdonos szegedi önkormányzat mindvégig elzárkózott, azért 69 millió forintos piaci vételárat kért. Az épület megvásárlása érdekében országos összefogás jött létre: a Szeged-Csanádi Egyház-


megye, a Richter Gedeon Nyrt., az OTP Bank Nyrt., a MOL Magyarország Nyrt. és az Emberi Erőforrás Minisztériuma 12-12 millió forintot ajánlott fel. A fennmaradó összeget egyéb adományokból egészítette ki a szervezet. Az új épület olyan fejlesztések megvalósítására teremt lehetőséget, mint a mozgás rehabilitációs részleg, vagy a Speciális Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola.

A Z ILLEGÁLIS BEVÁNDORL ÁS VOLT A FÔ TÉM A A Z IDEI PAPI TAL ÁLKOZÓN A hagyományoknak megfelelően Gyula adott otthont a tizenkettedik egyházmegyei papi találkozónak, melyen közel ötven pap vett részt. A találkozó témáját a hagyományhoz híven az egyházmegye püspöke választja ki, és ő hívja meg az előadókat is. Idén júliusban Kiss-Rigó László napjaink egyik legégetőbb problémáját, az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlást helyezte a papi találkozó fókuszába, és a témakör bemutatására Lukács László Csongrád megyei rendőrfőkapitányt kérte fel, aki munkája révén nap mint nap személyesen találkozik a problémával. A találkozó résztvevői az előadás közben világossá tették, hogy minden plébánia, egyházközség megéli a történések fontosságát, és felismerték a cselekvés szükségességét. A rendőrfőkapitány a kérdéskör részletes bemutatása során segített a résztvevők véleményformálásában, illetve az egyházmegye szempontjait figyelembe véve a kihívás kezeléséhez szükséges stratégia kialakításában.

KÖZÖS TANÁRKÉPZÉST INDÍT A Z SZEGEDI TUDOM ÁNYEGYETEM A GÁL FERENC FÔISKOL ÁVAL Együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Gál Ferenc Főiskola (GFF). A megállapodás – amelyet Szabó Gábor egyetemi és Kozma Gábor főiskolai rektorok július 2-án írtak alá – kiemelt területe a kétszakos osztatlan tanárképzés. Az SZTE és a GFF közötti együttműködés értelmében az egyházmegyei főiskola hittanár szakja mellé az egyetem bármely tanárszakját fel lehet venni. A megállapodás kiterjed más képzési és tudományos együttműködésre is, közös kutatások, fejlesztési projektek indítá-

31

32


sára, könyvtári és kollégiumi együttműködésre. Kozma Gábor kiemelte a Gál Ferenc Főiskola és a Szegedi Tudományegyetem több mint húszéves múltra visszatekintő, gyümölcsöző partneri együttműködését. A rektor kitért az intézmény sokszínű, egész egyházmegyét lefedő tevékenységére: a szegedi székhellyel működő főiskola hitéleti és teológusképzést folytat, valamint etikatanárokat oktat, emellett a szarvasi karra óvodapedagógus hallgatók járnak, Mezőtúron pedig a mezőgazdasági képzéseket készítik elő.


K ARITÁSZ, RENDKÍVÜLI SZOLGÁL ATBAN A déli határunkon kialakult, szeptemberben tetőzött krízishelyzet jócskán megnövelte az a Szeged-Csanádi Egyházmegye Karitász szervezetének teendőit. A menekültek és gazdasági bevándorlók tízezrei közül a többség humanitárius segítségre szorult. A karitászos szakembergárda és az önkéntesek az első pillanattól csatasorba álltak. Mindenütt ott voltak, tették, amit kellett: élelmiszert, takarót, ruhaneműt osztottak, tolmácsoltak, vizet hordtak, elkallódott kisgyerekeket kutattak fel. A mozgó segélycsapatok mellett Röszkén azonnal megszervezték az egészségügyi ellátást. Sátrakat állítottak, azokban orvosi rendelőket alakítottak ki. A huszonnégy órás szolgálatban szakorvosok, medikusok, nővérek váltották egymást. A több egyházmegyéből – Egerből, Pécsről, Pestről, Vácról, Veszprémből vagy épp Csehországból – érkezett karitászosok mindennapi ellátása is a helyiekre hárult, s ezt is zökkenők nélkül teljesítették. A püspökség minden szükséges anyagi eszközt biztosított, emellett segí-


tett a menekültek befogadó állomás berendezésében, és a távolról idevezényelt rendőrök elszállásolásában. Az Egyházmegyei Karitász a rendkívüli megterhelést jelentő feladatot úgy teljesítette, hogy a megszokott, napi teendőit is zökkenőmentesen ellátta: a családsegítés, az idősellátás, a kórházi szolgálat, a plébániai karitatív tevékenység a kritikus időben sem szenvedett csorbát.

MEGÚJULT SZÉKESEGYHÁ Z Z AL ÜNNEPELT A Z EGYHÁ Z MEGYE KÖZÖSSÉGE Szent Gellért ünnepén, szeptember 24-én szentmisében adtak hálát a SzegedCsanádi Egyházmegye közösségét jelképező székesegyház, a szegedi Fogadalmi templom liturgikus terének megújulásáért. A szentmisét követően Kiss-Rigó László és Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője mondtak köszöntőt. A püspök az ünnep sajátos hangsúlyára hívta fel a figyelmet: „85 éves a templom, mely fogadalmi templomnak épült, de a történelem alakulásának következtében az egész egyházmegye közösségét jelképező székesegyházunkká vált. 985 éves az egyházmegyénk, 15 év múlva millenniumot ünneplünk. A mai nap az első állomás: lelkileg, szellemileg, egyénileg és közösségileg megkezdjük a felkészülést most, amikor jelképesen, liturgikus szempontból újra használatba vesszük megújult templomunkat. Szent Gellért ünnepén megerősítjük identitásunkat, tudatosan megéljük keresztény gyökereinket.” Balog Zoltán beszédében rámutatott: „Ha bizonyítani akarnánk, hogy az igaz hit kultúrát teremt, és

33

34


a hit sem létezhet kultúra nélkül, keresve sem találnánk alkalmasabb templomot a dómnál. A dóm építésében megmutatkozik a hit ereje és mellette a kultúra ereje is. (…) A dóm jelképe annak is, hogy a magyarság soha nem adja fel, mindig fel tud állni. A megújult templom ma is a hitre hív, nyitott kapujával legyen jelképe Magyarország megújulásának.” A 2014 májusában kezdődött felújítás során, mely az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatásból valósult meg, külső és belső munkálatok sorát végezték el. Megújult a Dóm tér U alakú épületegyüttesének bal oldali árkádsora, illetve a Nemzeti Emlékcsarnokban elhelyezett szobrok is. Turisztikai pályázat révén mobilalkalmazás segítségével is bejárhatóvá válik a dóm. Látogatható a kupolakerengő, a fedélszék, valamint a különleges térélményt nyújtó, a főhajóban az árkádívek felett végigfutó alacsony, nyitott folyosó, a trifórium. A Dömötör-torony is megnyílt a látogatók számára. Megtekinthetők továbbá az Aba-Novák Vilmos-freskók és az eredeti keresztelőkút, az altemplomban pedig látogatóközpontot alakítottak ki.

FERENC PÁPA ÁT VET TE A KÉZ ZEL M ÁSOLT BIBLIÁT Nyilvános kihallgatáson adták át a magyar zarándokok a Vatikánban Ferenc pápának a kézírásos bibliamásolatot. Az 1983-ban megkezdett másolási munka megrekedt, majd tavaly Benyik György bibliakutató, szegedi plébános újraélesztette. Csaknem hatvan zarándok vitte el a Vatikánba az ötkötetes művet. A kézzel másolt bibliakötetek átadása után Ferenc pápa feltűnően hosszú ideig időzött a zarándokok képviselőinél. Az egyházfő belelapozott a kötetekbe, és őszintén meglepődött, amikor meghallotta, hogy a bibliamásolat készítésében több mint ötezren vettek részt. A kezdeményezésben a legkülönbözőbb emberek – köztük alkotmánybíró, sportoló, tanár, teológiai hallgató, fogvatartott, a rendvédelmi szervek képviselői – vettek részt korra, nemre, felekezetre, iskolázottságra, hivatásra

és lakóhelyre való tekintet nélkül. A jelentkezők egy-egy oldalra írták a szentírás sorait, a lap alján pedig névjegyükkel tették személyessé a másolatot. Egy-egy könyv végén megtalálható, hogy mely szignó kit jelöl. Az ötkötetes mű teljes terjedelme 5061 oldal, ami azt jelenti, hogy ugyanennyi személy kellett a létrejöttéhez. A szervezőket jogos büszkeséggel és örömmel töltheti el, hogy Magyarországon még soha nem másolt kézzel ennyi ember Szentírást, és egyszer sem történt meg, hogy ökumenikus összefogásból szülessen meg a Biblia kézi másolata.

A Z EGYHÁ Z MEGYE NYÚJTOT T SEGÍTÔ KEZET A TISZ A K ÁL M ÁN ISKOL ÁNAK Egybehangzó vélemények szerint a Szeged-Csanádi Egyházmegye, azon belül is a Gál Ferenc Főiskola közreműködésével sikerült biztosítani, hogy megmaradjon Békés megye legkorszerűbb mezőgazdasági képzőhelye. Az új szabályozás szerint a jövőben csak azok az intézmények folytathatnak mezőgazdasági képzést, melyek a szakminisztérium fenntartásában működnek. Mivel a békési Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium nem a tárcához tartozott, veszélybe került a nagy múltú, 113 éves mezőgazdasági iskola. Mára a középiskola új távlatok elé néz. A fenntartó, a Gál Ferenc Főiskola célja az, hogy a képzés a térség felsőoktatásának fejlesztésével összhangban működjön, használja ki a meglévő gazdasági lehetőségeket, és segítse a fiatalok helyben maradását. Az új tanévet kezdő 509 diák életében tehát a legnagyobb változás az volt, hogy nem volt változás, pontosabban felmenő rendszerben megkezdődött a hitélet megerősítése. Az első tapasztalatok alapján a hitoktatásról pozitív visszajelzések érkeztek, noha van olyan diák, aki itt találkozott ezzel először.

35



36


KÖZÖSSÉGI ÉS KULTUR ÁLIS KÖZPONT NYÍLT A SZEGED-TAR JÁNI L AKÓTELEPEN Október elején adták át az Ágota Alapítvány közösségi és kulturális központját Szegeden. A létesítményben több ezer rászorulónak, nyugdíjasnak és fiatalnak kínálnak rendszeres kulturális, szabadidős és támogató programokat. Kothencz Jánosnak, a karitatív szervezet alapítójának és munkatársainak régi álma vált valóra azzal, hogy a játszóházi programokat és a felnőttképzést, amelyet az elmúlt évek során mindvégig bérleményekben végeztek, saját ingatlanjukba tudták költöztetni. A tarjáni lakótelepen található, hatszáz négyzetméteres épületben, amely korábban pártház volt, egy tizenhétezer kötetes könyvtárat is kialakítanak. Itt kap helyet továbbá az Ágota Alapítvány szakmai-pedagógiai prog- Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegramja, valamint a Szeged-Csanádi bízott, Kiss-Rigó László püspök és Kothencz János Egyházmegye karitász-szolgálata. alapító az ünnepélyes szalagátvágáson (Fotó: Gémes Sándor) A központban működik majd a Szegedi Tudományegyetem Jogklinika programja is, emellett hetente egyszer kulturális rendezvényeket, havonta egyszer pedig egészségvédelmi programokat szerveznek. Az ingatlant a képzési bevételekből, az egyszázalékos szja-felajánlásokból és egyéb adományokból, összesen 52 millió forintból vásárolták meg és újították fel.


József Attila

ISTENJÁ R Á S Az Úristen minket nagyon szeret, Minket mindennap látogat. Nehéz, kegyetlen-nehéz a lába S egy-két magyar szív néha megszakad. Istenjárás van, csöndesek legyünk. Valaki bús dalokat dalol. Tudom kicsoda – Ő az, énekel, Csak énekelget bennünk valahol. Hangja úgy búg, mint a nagy harangé, Szeme vak, mindent eltipor. – Úristen szeress, de eredj innen, Vendégre nem vár víg halotti tor. Az Úristen minket nagyon szeret, Minket mindennap látogat. Nehéz, kegyetlen-nehéz a lába S egy-két magyar szív néha megszakad. 1922 vége

37

Szent Györg y hava Pünkösd hava Szent Iván hava

40

ÁPRILIS – SZENT GYÖRGY HAVA

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

szombat

vasárnap

28 29 30 31 1

2

3

4

9

10

Hugó Elsőpéntek

Izidor Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó boldogasszony)

11

Leó, Szaniszló

5

Vince

6

Vilmos, Bíborka

7

Herman

8

Dénes

Áron

Erhard

Buda, Richárd Húsvét 2. vasárnapja Az isteni irgalmasság vasárnapja

Zsolt

Húsvét 3. vasárnapja

12 Gyula

13 14 15 16 17 Ida

Tibor

Anasztázia, Tas

Csongor

Soubirous Szent Mária Bernadett

Szent Szaniszló

Rudolf Húsvét 4. vasárnapja Papi és szerzetesi hivatások vasárnapja

18 19 20 21 22 23 24 Andrea, Ilma

Emma

Tivadar

Konrád

Csilla, Noémi

Béla

György

Szent Adalbert püspök és vértanú

Húsvét 5. vasárnapja (Szent György)

25 26 27 28 29 30 1 Márk

Szent Márk evangélista

Ervin

Zita

Valéria

Péter

Montforti Grignion Szent Lajos Mária

Sienai Szent Katalin, Európa társvédőszentje

Katalin, Kitti

M Á JUS – PÜNKÖSD HAVA

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

szombat

vasárnap

30 31 27 28 29 30 1 Janka, Zsanett

Angéla, Petronella

Fülöp, Jakab Húsvét 6. vasárnapja (Szent József, a munkás)

2

3

4

Szent Atanáz püspök

Szent Fülöp és Jakab apostolok

Szent Flórián, Boldog Ceferino

9

10 11

Zsigmond

Gergely

Tímea, Irma

Ármin

Mónika, Flórián

Ferenc

Boldog Salkaházi Sára

16 17 Mózes, Botond

Paszkál

5

Györgyi, Adrián

6

Ivett, Frida Elsőpéntek

7

8

Boldog Gizella

Húsvét 7. vasárnapja Urunk mennybemenetele

Gizella

Mihály

12

13 14 15

Szent Pongrác

Fatimai Boldogságos Szűz Mária

Pongrác

Szervác, Imola

Bonifác

Zsófia, Szonja

Pünkösdvasárnap

18 19 20 21 22 Alexandra, Erik

Ivó, Milán

Bernát, Felícia

Pünkösdhétfő (Nepomuki Szent János)

Konstantin

Júlia, Rita

Szent Kristóf

Szentháromság vasárnapja (Szent Rita)

23 24 25 26 27 28 29 Dezső

Eszter, Eliza

Boldog Apor Vilmos püspök és vértanú

Szűz Mária, a keresztények segítsége

Orbán

Tiszteletre méltó Szent Béda

Fülöp, Evelin

Néri Szent Fülöp

Hella

Emil, Csanád

Magdolna Évközi 9. vasárnap Krisztus szent teste és vére, Úrnapja

41

42

JÚNIUS – SZENT IVÁN HAVA

hétfő

kedd

szerda

30 31 1

Tünde

csütörtök

2

Anita, Kármen

péntek

3

Klotild, Cecília Elsőpéntek

Jézus Szentséges Szíve

6

Norbert, Cintia

7

Róbert

Szent Norbert püspök

8

Medárd

9

Félix

Margit, Gréta

Prágai Szent Ágnes

Vazul

Jolán, Vid

5

A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen Szíve

Évközi 10. vasárnap

Bulcsú

Barnabás

Szent Barnabás apostol

Jusztin

Laura, Alida

Fatime

12 Villő


18 19 Arnold, Levente

Árpád-házi Boldog Jolán

Páduai Szent Antal

vasárnap

4

10 11

13 14 15 16 17 Antal, Anett

szombat

Gyárfás


20 21 22 23 24 25 26 Rafael

Alajos, Leila

Gonzága Szent Alajos

Paulina

Zoltán

Morus Szent Tamás

Iván, Héra

Keresztelő Szent János születése

27 28 29 30 1 László, Sámson

Levente, Irén

Szent László király

Szent Iréneusz

Péter, Pál

Szent Péter és Pál apostolok

Vilmos

Pál

János, Pál


2

3

SZ E N T GYÖ R GY • P Ü N KÖS D • SZ E N T I VÁ N

SZENT IGNÁC IM Á JA Krisztus lelke, szentelj meg engem! Krisztus teste, üdvözíts engem! Krisztus vére, ihless meg engem! Krisztus oldalából kifolyó víz, moss tisztára engem! Krisztus kínszenvedése, erősíts meg engem! Ó, jóságos Jézus, hallgass meg engem! Szent sebeidbe rejts el engem! Ne engedd, hogy elszakadjak tőled! A gonosz ellenségtől oltalmazz engem! Halálom óráján hívj magadhoz engem! Add, hogy eljussak hozzád, és szentjeiddel dicsérjelek téged, mindörökkön-örökké. Ámen. Loyolai Szent Ignác (1491–1556), a Jézus Társasága (jezsuita rend) alapítója

43

44


Miklós Péter

A C SA N Á DI EGY H Á Z M EGY EI KÖZP ONTOK TÖRTÉNE TE Csanádtól Temesváron át Szegedig A csanádi egyházmegye központja 1030-as alapításától kezdve 1550-ig Csanád városa volt. A középkori Csanádot elpusztító magyarországi török uralom elmúltával az 1700-as évek első harmadában Szeged volt a püspökség székhelye, ami aztán Temesvárra került. Az 1920. évi trianoni békediktátum által előírt határok azonban az egykor óriási kiterjedésű csanádi püspökség területét – több más magyar egyházmegyéhez hasonlóan – szétszabdalták. Emiatt napjainkban a szeged-csanádi, a temesvári és a nagybecskereki püspökség egyaránt Szent Gellért egykori egyházmegyéjének utódja. Az alábbiakban a középkori csanádi, az újkori temesvári és a jelenkori szegedi egyházmegyei központok kiépítésének és működésének történetét tekintem át vázlatosan. A csanádi egyházmegye kialakulására az államalapítás korában került sor. Az 1009-ben létrehozott pécsi püspökség mellett egyházmegyénk a másik olyan Szent István király alapította egyházigazgatási egység, amelynek – korabeli történeti forrásokból – bizonyosan ismerjük az alapításának évét (1030). A kereszténység azonban már korábban jelen volt a régióban. A középkori csanádi püspökség területén a tizenegyedik század első időszakában Ajtony vezér territóriuma terült el – a Maros, a Tisza, a Duna és az erdélyi hegységek határolták a tartományt. Ajtonyról tudjuk, hogy önálló uralkodóként lépett föl Szent István mellett, s nemcsak saját védelmi- és gazdaságpolitikát folytatott, de külön diplomáciai tevékenysége is ismert. Külpolitikai orientációja azonban – ellentétben az


államalapító király nyugati irányultságával – keleti volt. Ennek jegyében 1002ben Vidinben keleti rítus szerint keresztény hitre tért, s a szertartáson szövetségese, II. Baszileiosz bizánci császár is jelen volt. Ajtony ugyan nem tartotta be a keresztény vallás előírásait – hiszen hét felesége volt –, de tartománya területén egyházszervezésbe kezdett. Székhelyén, Marosvárott – amelyet bukása után Csanádnak nevezetek el – görög bazilita szerzeteseket telepített le, s templomot és monostort építtetett számukra Keresztelő Szent János tiszteletére. Sőt, van olyan álláspont is a történettudományban, amely szerint a tizedik század közepén az erdélyi Gyula által uralt országrészben – mint Turkia püspöke – tevékenykedő görög Hierotheosz főpásztor utódai (Theophylaktos, Antónios és Démétrios püspökök) központja éppen Marosvár volt, de a régióból szóba került még Szeged és Szer (a mai Ópusztaszer) is. Ajtonynak a bizánciakkal fönntartott diplomáciai kapcsolatai, keleti keresztény vallása és az, hogy megadóztatta a Maroson és a Tisza déli szakaszán vitt királyi szállítmányokat (elsősorban az erdélyi bányák kincseit: a sót és a nemesfémeket), véglegesítette a Szent Istvánnal való szembenállását. 1028ban a király Csanád vezér vezetésével hadat indított ellene, amikor is a harcok során Ajtony vezér elhunyt, a tartománya pedig integrálódott a magyar államszervezetbe. Területén jött létre Csanád, Arad, Temes, Krassó és Keve vármegye. Ezen megyékre terjedt ki az 1030-ban megalapított csanádi püspökség joghatósága. A csanádi egyházmegye első püspökévé Szent István király az itáliai származású tudós bencés szerzetest, Szent Imre herceg egykori nevelőjét, a Bakonyban remetéskedő Szent Gellértet nevezte ki. Gellért amint megérkezett főpásztori székhelyére, Csanád városába, igyekezett a keleti egyházi jelenlétet megszüntetni, és a latin szertartású keresztény tanítást és liturgiát meghonosítani, valamint az annak végzéséhez szükséges infrastrukturális hátteret megteremteni. Ennek szellemében a bazilita szerzeteseket átköltöztette a nem olyan távoli Oroszlámosra, a saját főpapi központját pedig átmenetileg a monostorukban rendezte be. A fönt említettekről Szent Gellért püspöknek a tizennegyedik században keletkezett nagy legendájában a következőket olvashatjuk (Csóka J. Gáspár

45

46


fordításában): „Történt pedig, hogy miután István király látta: birodalma a harcoktól megnyugodott, Istennek szolgáját, Gellértet visszahívta a remeteségből. Mikor a király elé járult, és őt a szokott módon üdvözölte, így szólt hozzá a király: Háborgatlak téged, Isten embere, alkalmatlan időben. Most ugyanis az az akaratom, hogy a tizenkét püspökséget, amelyek felállítását országomban elterveztem, püspökökkel betöltsem. Ez mégis inkább mások szándékától függött, akiknek a sátán volt az uruk. Ám most vedd a püspökséget, mely – ahogy ítélem – téged illet. Mivel azonban most nincsenek segítségedre papjaink, akikkel az egyházi elöljáró ékeskedni szokott, ezért más egyházaktól és monostoroktól hozunk papokat és szerzeteseket, hogy az egyházi törvények rendje szerint segítségetekre legyenek az isteni szolgálatban. Én pedig meghagyom ispánjaimnak, hogy a néptől a maga idejében megélhetésedre tizedet szedjenek gabonából. Azt akarom pedig, hogy senki se maradjon, aki ezt nem fizetné. Ne szenvedjetek ugyanis földi szükségletekben semmi hiányt, csak gyakoroljátok hivatástokat Krisztus A temesvári szemináriumi templom, amelyet szolgálatában, az Ige hirdetésében, eredetileg a jezsuita rend számára építettek a keresztelésben és a hitetleneknek az 1750-es években Krisztushoz térítésében. A király parancsára csakugyan gyülekeztek szerzetesek az ország különböző monostoraiból: kettő Váradról: István és Anzelm, kettő Zalából: Konrád és Albert, kettő Bélből: Krátó és Tászló, négy Pannonhalmáról: Fülöp, Henrik, Lénárd és Koncius. Ezek tízen papok voltak és tanult férfiak. Csanád ispán szekerére ültette és a csanádi egyházmegyébe vitte őket, először is Oroszlánosra,


ahol Szent György vértanú tiszteletére monostort emelt. Miután ezt a helyet fölszentelték, a püspök és szerzetesei tiszteletére nagy lakomát rendezett, és sok ajándékkal is elhalmozta őket. Innen tovább menve Marosvárra értek, ahol a görög szerzetesek voltak, akik a maguk szertartása és szokása szerint tartották az istentiszteleteket. A püspök pedig, miután Csanád ispánnal megtanácskozta a dolgot, ezt a görög apátot szerzeteseivel Oroszlánosra vitte át, az ő monostorukat pedig Csanád püspöknek és szerzeteseinek jelölte ki, és ott is laktak, míg Szent György vértanú monostora el nem készült.” Szent Gellért püspök a csanádi székesegyházat és az ahhoz kapcsolódó bencés monostort Szent György vértanú tiszteletére építtette. Ennek a patrocínumnak több okot is tulajdonított az eddigi egyháztörténeti kutatás. Nem kizárt, hogy az egyházmegye első püspöke saját védőszentjének (hiszen a keresztségben a György nevet kapta, eredeti neve Giorgio Sagredo volt), vagy első szerzetesi közössége patrónusának (fiatalkorában ugyanis öt évig a velencei lagúnákon fekvő Szent György-székesegyház melletti bencés monostorban tanult) menynyei pártfogásába ajánlotta püspökségének intézményeit és híveit. De azt sem zárhatjuk ki, hogy Szent György mint katonaszent jelent meg a csanádi székesegyház és az egész püspökség patrónusaként. Ezt megalapozhatta az, hogy egyrészt a csanádi egyházmegye az újonnan létrejött keresztény magyar állam határmenti területén feküdt, másrészt mert a gonoszt leigázó hitet szimbolizálja a sárkány fölött győzelmet arató szent, akinek pártfogása egy missziós területen – mert Gellértnek és első papjainak a térítés volt az elsődleges feladata – bizonyosan elkélt. A Szent György mártírnak szentelt bazilikában Gellért püspök Szűz Mária tiszteletére külön oltárt emeltetett, amelynek ezüst füstölőjében állandóan égett a tömjén, sőt, a főpap külön két haladottabb korú embert alkalmazott ezen oltár mellé azért, hogy nap egyik órájában se szűnjön meg a tömjénfüst az Istenanya tiszteletére. A Gellérttel a csanádi egyházmegyei székhelyre érkezett szerzetesek és papok közül heten beszélték a magyar nyelvet, s így ők lettek a püspökség első esperesei: Albert, Fülöp, Henrik, Konrád, Krátó, Tászló és István – segítve a főpásztor munkáját – szervezte az esperessége területén a plébániákat, iskolákat és hirdette az igét. Eredményes munkálkodásuk jele, hogy a tizenharmadik

47

48


század végére csak Csanád vármegye területén több mint százharminc plébánia és templom működött. Az egyházmegye első püspöke nem feledkezett meg a papi utánpótlás biztosításáról, s a tudományok és a műveltség terjesztéséről sem, ezért a tanulni vágyó fiatalok számára iskolát hozott létre, amelynek élére Walter mestert állította (később helyettesként mellé került Henrik doktor is, aki az olvasást, míg Walter a liturgikus éneklést oktatta), s amelynek megfelelő méretű és elegendő helyiségből álló épületet is rendelkezésére bocsátott. Szent Gellért a székeskáptalan tagjai, a kanonokok számára is gondoskodott külön épületről (amelyről nem kizárt, hogy a monostor épületegyütteséhez tartozott). A tizenegyedik századi Csanádon a Szent György vértanúnak szentelt székesegyház és bencés monostor – amelyek építését Szent István ezer aranymárkával támogatta – mellett továbbra is működött az egykoron a baziliták számára épült Keresztelő Szent János templom, de Szűz Mária tiszteletére is készült egy egyházi épület, amelyet Szent Gellért temetkezési helyül jelölt ki a maga számára. Az 1046. szeptember 24-én a budai Kelen-hegyen – a mai Gellért-hegyen – vértanúságot szenvedett (a Vata vezette pogánylázadás résztvevői által meggyilkolt) püspök földi maradványait csak halála után hét évvel, 1053-ban – utódja, Mór csanádi püspök és Fülöp, a Boldogságos Szűz csanádi monostorának apátja tevékenységének eredményeként – helyezhették el az általa kiválasztott helyen. A csanádi püspökök székvárosa, Csanád városa jelentős egyházi központja volt az érett középkornak, amelynek súlyát csak növelte, hogy az Árpád-ház kihalása után a széttagolt országban trónra lépő Anjou Károly Róbert 1315 és 1323 között a közeli Temesvárott tartotta uralkodói székhelyét. Benedek csanádi püspök azokban az években az ország egyik legbefolyásosabb főpapja volt és gyakran megfordult a király temesvári udvarában, sőt második házassága létrejöttében is közreműködött azzal, hogy kezdeményezője volt a főpapok azon mozgalmának, amely végül rábírta Károly Róbertet ágyasa, Csák Erzsébet elbocsátására és királyi házból való asszonnyal kötött jogszerű házasságra. A tizennegyedik századi csanádi püspökség befolyásának jele, hogy Károly Róbert negyedik felesége és törvényes gyermekeinek – köztük Nagy Lajos királynak – anyja, Piast Erzsébet 1361-ben súlyos betegségéből történt gyógyulását


Szent Gellért közbenjárásának tudta be. Ezért hálája kifejezéseként renováltatta és jelentősen kibővíttette a szent nyugvóhelyét, a csanádi Szűz Mária monostort. Megújította annak belső berendezését és új síremléket készíttetett Szent Gellért püspöknek díszes márvány oltárral, rajta aranyozott ezüst ereklyetartóval. A csanádi egyházmegyei központ A temesvári Szent Imre Fiúkollégium a tizenharmadik századi kun betörés és az 1514. évi Dózsa György vezette felkelés idején – amelynek során Csáky Miklós csanádi püspököt is meggyilkolták – jelentős károkat szenvedett. 1522re azonban mind a székesegyházat, mind a várost újjáépítette az egykoron a bolognai egyetemen is stúdiumokat folytató jeles reneszánsz főpap, Csaholi Ferenc, aki aztán – az akkori magyar püspökök többségével együtt – a mohácsi csatában veszítette életét 1526. augusztus 29-én. A középkori Csanád történetének 1550. október 4-én ért vége. Akkor ugyanis I. Szulejmán török szultán a Habsburg Ferdinánddal kötött szövetsége miatt Martinuzzi Fráter György váradi püspök ellen elrendelt büntetőhadjáratának részként lerombolták a főpap uralma alatt álló várost. Csanádon a püspöki központot soha nem építették újjá. A török uralom végével, a tizennyolcadik század elején már másutt rendezték be az egyházmegye székhelyét. A török időkben a csanádi püspöki széket betöltötték ugyan, de az csupán címzetes püspökséget jelentett, hiszen a főpapok a törökök által megszállt országrészben nem folytathattak érdemleges lelkipásztori tevékenységet, sőt az egyházi adót sem szedhették be. Ráadásul a tizenhatodik-tizenhetedik században a térségben nagyon megfogyatkozott a katolikus hívek száma, s azok lelki ellátását is gátolták az iszlám hatóságok, amelyek kizárólag a kolduló ferences szerzetesek tevékenységét engedélyezték, így az egykori csanádi püspökség területének lelkipásztori ellátást jóformán a szegedi ferences rendház szerzeteseinek kellett biztosítani.

49

50


Az egyházmegye újjászervezésének igénye az 1700-as évek elején vált realitássá. A Magyarországot a töröktől megszabadító háborúk lezárásaként kötettett karlócai béke (1699. január 26.) ugyan a csanádi egyházmegye területét – a Temesközt – a török birodalom számára biztosította, de a térség felszabadítására hamar megindultak a szervezkedések. Az osztrákok győzelmével zárult 1716-1717-es Habsburg–Oszmán háború végén 1718. július 21-én aláírt pozsareváci béke eredményeként a Temesi Bánság néven megszervezett új tartomány egyházigazgatásilag a csanádi püspök kánoni joghatósága alá került. Temesvár 1716. október 16-i visszafoglalását Nádasdy László csanádi püspök a szegedi Szent Dömötör templomban 1716. november 19-én, Szent Erzsébet napján hálaadó szentmisével ünnepelte. Erről a Wienerisches Diarium (1703 és 1780 között ezzel a címmel került kiadásra a napjainkban is megjelenő Wiener Zeitung) korabeli tudósításában a követezőket olvashatjuk. „Gróf Nádasdy László püspök a királyi ház iránti hódolata jeléül, valamint azért, mert a csanádi püspökség Savoyai Jenő herceg temesvári dicsőséges hadjárata következtében a több mint 980 várost, mezővárost és falut magában foglaló Temesi Bánsággal megnagyobbodott, a szegedi helyőrségi templomban ünnepélyes hálaadó istentiszteletet tartott katonazene kísérete mellett. A püspök délben fényes lakomát adott gróf Herberstein Ernő tábornok és szegedi várparancsnok tiszteletére, amelyen a Szegeden állomásozó Baden-Durlach és Starhemberg ezredek tisztikara is részt vett. Az ezredek egy része jelen volt Temesvár ostrománál!” Az I. József német császár és magyar király által 1710. július 15-én csanádi püspökké kinevezett gróf Nádasdy László pálos szerzetes, győri kanonok, Fogaras vármegye örökös főispánja a csanádi egyházmegye központját Szegeden rendezte be, s főpapi templomul a palánki Szent Dömötör plébániaegyházat használta. 1716-tól tudatosan törekedett arra, hogy a Temesi Bánság területét magában foglaló püspöksége központját a régió katonai és közigazgatási centrumában, Temesvárott alakítsa ki. Elképzeléseit azonban a temesvári katonai parancsnokság nem támogatta, s a Bánság katolikusainak lelkipásztori ellátását az ottani jezsuitákra bízta, kivonva őket a püspöki joghatóság alól. Majdnem egy évtizedes huzavona – a római Apostoli Szentszék beavatkozása


és egy bíborosi vizsgálat elrendelése – után III. Károly magyar király 1724. január 27-én a csanádi püspököt a Temesi Bánság törvényes főpásztorának ismerte el. Ezt követően Nádasdy László 1724. március 4-én Temesvárra ment, ahol a következő napon a jezsuiták templomában (az ideiglenes püspöki egyházban) beiktatták a csanádi püspöki javadalomba. Az egyházmegyei központ azonban továbbra is Szeged maradt, s a főpapok csak az 1730-as évek második felétől tartózkodtak állandóan Temesvárott. A püspöki hivatalnak a temesvári elhelyezése hosszú évtizedekig nem volt megoldva, s a püspökségnek egyik kincstári épületből a másikba kellett költöznie, míg végül 1780-ban az egykori bánsági vámhivatal épületét meg nem kapta. A székesegyház építése is nagyon sokáig tartott. Terveit 1720 körül készítette el Josef Emmanuel Fischer bécsi építőművész, az alapkőletételre azonban csak 1736. augusztus 6-án került sor Falkenstein Béla csanádi püspök által. Az építési munkálatok – amelyeket az államkincstár évente ötezer forinttal támogatott – Kosztka Tivadar János temesvári építőmester vezetésével 1754-ig tartottak. Az első ünnepélyes szentmisét 1754. szeptember 8-án mondta az akkor belső kialakításában még hiányos püspöki templomban Engl Antal csanádi főpásztor. A székesegyház két tornya 1761-re készült el, a belső munkálatokat az 1770-es évek elején fejezték be. Szomorú momentuma az épület történetének, hogy 1778 és 1780 között, az utolsó törökellenes háború idején fegyver- és lőporraktárként szolgált. A középkori csanádi Engl Antal (1702–1777) csanádi püspök székesegyház nyomán Szent György 1750-től haláláig tiszteletére szentelt templomot 1803.

51

52


április 24-én konszekrálta Kőszeghy László püspök. A Magyar Katolikus Lexikonban a következők olvashatóak az épületről. „A temesvári székesegyház alaprajza kettős kereszt, 55 m hosszú, 22 m széles, tornyai 35,5 m magasak, a templomépület magassága 16,9 m. A szentélyt Borromei Szent Károly és Avilai Szent Teréz faszobrai díszítik. Mellékoltárai a jobb oldalon: Utolsó Vacsora, Szűz Mária látogatása Erzsébetnél, a pestisszentek (Sebestyén, Rozália és Rókus) a Mennyek királynéja előtt; bal oldalon a keresztre feszítés, Szent József boldog halála, Nepomuki Szent János.” Az 1850Kőszeghy László (1745–1828) csanádi püspök es években Csajághy Sándor püspök 1800-tól haláláig megbízásából két neogót mellékoltárral gazdagodott a székesegyház: Szűz Mária, Temesvár patrónája, illetve Szent Gellért püspök tiszteletére (s az oltáron egy Gellért-ereklyét helyeztek el kristályfoglalatban). A temesvári székesegyház 1930 júniusa óta a temesvári püspökség – a történelmi csanádi egyházmegye egyik utódja – központja. A történelmi Magyarország 1918. végi fölbomlása következtében a délkeleti vármegyékre kiterjedő csanádi egyházmegye területi integritása is megszűnt. Az ezt az állapotot jogilag is rögzítő és véglegesítő 1920. június 4-én megkötött trianoni békeszerződés értelmében a csanádi püspökség hivatalosan is három állam – Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Magyarország – területére került. A Temesvár székhelyű egyházmegye területének hatvanegy százaléka (24 963 km2) került Romániához 154 plébániával és több mint félmillió hívővel. Az újonnan létrejött délszláv államban püspökségünk huszonhat százaléka (9387 km2) maradt. Az ott élő több mint kétszázezer katolikus lelki-


pásztori ellátását 62 plébánia végezte. A trianoni Magyarországot mindössze az egyházmegye területének tizenhárom százaléka (562 km2) illette. A magyarországi 33 plébánián működő papság százkilencvenezer hívőt szolgált. XI. Pius pápa Solemni conventione kezdetű apostoli konstitúciójával 1930 júniusában a Romániához került részen létrehozta a temesvári püspökséget, amelynek élére október 16-án Pacha Ágostont nevezte ki. A hivatalába november végén beiktatott főpásztor gyorsan megszervezte az új egyházmegye területét, létrehozván nyolc főesperességet és tizenhat esperesi kerületet. A SzerbHorvát-Szlovén Királysághoz került rész – a bánáti apostoli kormányzóság – ordináriusa előbb a csanádi püspök, majd a belgrádi érsek lett, akik helynökké előbb Kovács István, később Szabó Márton nagybecskereki plébánost nevezték ki. A Szentatya 1972-ben állította föl a nagybecskereki püspökséget, amelynek része lett az egykoron a csanádi egyházmegyéhez tartozó terület is. A magyar katolicizmus két világháború közötti időszakának meghatározó alakja volt Glattfelder Gyula csanádi püspök, aki 1874. március 18-án született Budapesten. A pesti piaristáknál érettségizett, majd hittudományi tanulmányokat folytatott a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1896-ban szentelték pappá, 1897-ben teológiai doktorátust szerzett. Az ifjúság vallásos neNémeth József (1830–1916) fölszentelt püspök, velésével foglalkozott, az egyetemi a csanádi egyházmegye apostoli kormányzója, egy hallgatók számára ő szervezte meg ideig a szeminárium rektora az első két Szent Imre Kollégiumot

53

54


Budán és Pesten. X. Pius pápa 1911-ben nevezte ki csanádi püspökké. A történelmi Magyarország megszűnése és a trianoni békediktátum után Glattfelder székvárosában, Temesvárott maradt, ahol a magyar kisebbség és a katolikus egyház érdekeit képviselte. Emiatt 1923 tavaszán kiutasították Romániából. Magyarországon előbb Budapesten, majd Makón élt, végül Szegeden alakította ki a csonka egyházmegye központját. Püspöki palotát, hittudományi főiskolát építtetett, s sürgette a fogadalmi templom befejezését. Szeged 1931-ben hivatalosan is püspöki székhely lett. A főpásztor aktívan részt vett a püspöki kar és az országgyűlés felsőházának munkájában, több társadalmi és tudományos szervezet tagja, vezetője volt. 1942-ben – Zichy Gyula halála után – kalocsai érsekké nevezte ki XII. Pius. Új főpapi székét azonban betegsége miatt már nem foglalhatta el. 1943. augusztus 30-án hunyt el Budapesten. A szegedi székesegyház elkészültéig a Szent Rókus templomot használta a fő-

A csanádi egyházmegye papnevelő intézetének tanárai 1906-ban, jobbról a harmadik Bauer György rektor


pásztor püspöki templomként. Az 1879-es árvíztől való megmenekülés emlékére tervezett fogadalmi templom építése 1914 nyarán kezdődött meg, a bokrétaünnepélyt 1923 szeptemberében tartották, a kupola keresztjét pedig 1924 augusztusában helyezték föl. A mintegy négymillió pengős összköltségvetéssel épült templomot 1930. október 24-én, Szent Rafael arkangyal ünnepén Glattfelder Gyula csanádi püspök szentelte föl Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A szegedi egyházmegyei központ és a csanádi egyházmegye papi utánpótlásának biztosítására hittudoGlattfelder Gyula (1874–1943) csanádi püspök mányi főiskolára is szükség volt. Az 1911-től haláláig Apostoli Szentszék egyetemekért és szemináriumokért felelős kongregációja 1930. augusztus 28-án hagyta jóvá a szegedi papnevelde alapszabályait (statútumait). Szeptemberben a jezsuiták vezetésével megindult az oktatás. A harminchárom papnövendék szeptember 30-án költözött be: húsz csanádi, öt nagyváradi, három szatmári, három kassai és két rozsnyói egyházmegyés kispap. Az utóbbi két csonka egyházmegye nem vállalt részt az építés költségeiből, de az intézmény fönntartását támogatta, míg a nagyváradi és a szatmári püspökég – amelyeknek, ha központja nem is, de területének egy része Magyarország része maradt 1920 után – anyagilag is hozzájárult a szeminárium építéséhez. Glattfelder Gyula püspök másnap, 1930. október 1-jén áldotta meg a szemináriumépületet. Az Apostoli Szentszék 1931. június 19-én a szegedi Fogadalmi templomot a csanádi püspöki székesegyház rangra emelte. Tíz évvel később, 1941. június 14-én XII. Pius pápa fölállította a csanádi székeskáptalant a szegedi Szűz

55

56


Mária, Magyarok Nagyasszonya katedrálisban. A székeskáptalan hat méltóságból: egy nagypréposti dignitasból és öt kanonoki stallumból áll. A testület 1942 januárjában kezdte meg működését. A káptalan megalapításáról Angelo Rotta címzetes thébai érsek, magyarországi apostoli nuncius 1941. július 7-én kelt levelében értesítette hivatalosan a csanádi püspököt. A nagyprépost kinevezésének jogát a pápa magának tartotta fönn, a többi kanonoki állás betöltésével pedig a megyéspüspököt bízta meg. „Az Apostoli Szentszék ez intézkedése folytán – írta a nuncius – a csanádi egyházmegyének óhaja, hogy a többi egyházmegyéhez hasonlóan szintén legyen székeskáptalanja, megvalósul, de egyben teljesül Szeged városának régi vágya. A város közönsége még a világháború előtt kifejezésre juttatta kívánságát, hogy főegyházában társas káptalan létesüljön s annak részbeni javadalmazását is hajlandónak nyilatkozott vállalni.” A székeskáptalan tagjait Glattfelder Gyula püspök 1941 decemberében nevezte ki, amikor is föloszlatta az 1923 és 1941 között működő ideiglenes tanácsadó és irányító egyházmegyei kormánytanácsot. Erről 1941. december 30-án tájékoztatta Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi minisztert. „Az Apostoli Szentszék az egyházkormányzat ügyeinek kánonszerű elintézése céljából s az egyházmegyei papság előléptetési lehetőségeinek biztosítására a csanádi egyházmegye számára székeskáptalant létesített a Magyarok Nagyasszonyáról nevezett szegedi székesegyházban.” Glattfelder püspök föntebb idézett levelében leírta, hogy a nagyprépost és három javadalmas kanonok fizetségét tudja biztosítani. Ezek forrásai: a Szeged város által haszonélvezetre felajánlott négyszáznegyven kataszteri holdnyi föld jövedelme, valamint az egyházmegye és a főpásztor személyes alapítványai. A káptalan külön javadalmazás nélküli tagjai: a szeged-belvárosi plébános, mint a székesegyház lelkésze, valamint egy tiszteletbeli kanonok. Szeged város nevében Tóth Béla helyettes polgármester 1941. december 31-én gratulált Glattfeldernek, a kanonoki testület létrejöttéhez: „Mint a szabad királyi város törvényes képviselőjének, kegyeskedjék megengedni, hogy a Főtisztelendő Székeskáptalan felállítása alkalmával a város egész közönsége nevében a magas egyházi kitüntetés fölött érzett örömünknek adhassak kifejezést azzal


a kéréssel, hogy Nagyméltóságodnak és a Főtisztelendő Székeskáptalannak az egyház és haza javára irányuló áldásos munkásságát a jó Isten bőséges kegyelmével áldja meg.” A szegedi székhelyű csanádi székeskáptalan – amelynek fölállítása volt Szeged egyházmegyei központtá való szervezésének utolsó állomása – első tagjai a következők voltak. Nagyprépost: Raskó Sándor, kanonokok: Barmos György alsóvárosi plébános, Becker Vendel tanítóképezdei igazgató és Sopsich János püspöki irodaigazgató, valamint Halász Pál (mint a katedrális plébánosa) és Csepregi György (tiszteletbeli).

57

58


A HON V ÉDNEK NE M KELL M Á S

A hon-véd-nek nem kell más, csak

Úgy in - dul el

a

csa - tá - ba

Nem - ze - ti - szín sza - la - gos a

A ba - bá - ja büsz - kén te - kint

jó fegy - ver,

jó - kedv - vel,

sap - ká - ja,

u - tá - na.

Ne sírjatok vásárhelyi menyecskék, Hazaszállunk mi is, mint a kis fecskék, Fényes csillag lesz a vállunkra varrva, El is sárgul, aki nem volt katona. (Hódmezővásárhelyi magyar katonadal, az I. és a II. világháború között dalolták a M. Kir. Honvédségben)


Móra Ferenc:

A GÓLYA FÉ SZEK Vettétek-e már észre, ti városi gyerekek, hogy mikor így tavasszal hazajönnek a gólyák, milyen kevélyen repülnek át a nagy kőházak felett? Csalogathatjátok őket, integethettek nekik: nincs az a kecskebéka, amelyikért lefelé billentenék azt a hosszú nyakukat. Nagy méltósággal úsznak a napsugaras levegőben, ki a fehér tanyaházak közé, a szabad rónára. Ott várja őket a nádtetőn az öreg fészek, az udvaron a Marci gyerek, a Maros kutya, s még az öreg gazda is megbillenti a fejében a báránysüveget. – Hozott isten, gólyamadár, jaj de régen várunk! Nekem, mikor így tavaszidőn gólyát látok a város fölött, mindig eszembe jut a siroki gólyák története. Régi történet az nagyon, édesapámra az öregapám hagyta örökbe, az édesapám nekem adta, én meg – mit tegyek vele egyebet? – továbbadom nektek. Nagy úr volt a siroki gróf, de még milyen nagy úr! Ki nem tudnám én azt beszélni, ha holnap ilyenkorig beszélném is, pedig az már csak nagy idő. Szántóföldje, erdeje, pusztája annyi, hogy a nyúl reggeltől estélig mindig siroki földön szaladhatott, pedig az már csak ért a nyargaláshoz. Ennek a tenger birtoknak a kellős közepén kevélykedett a siroki gróf kastélya. Márványoszlopai, tükörablakai, aranyos tornyai: a tündérek nem laknak ilyen palotában. Kertje akkora, hogy elfért volna benne a fél falu, s abban a kertben akkora tó, hogy kifáradtak a hattyúk, mire egyik partjáról a másikra értek. A tó körül csodálatos nagy virágok kristályüveg házikóban, hatalmas fák, amikről soha le nem sárgul a levél, s a fák közt több a szelíd őzike, mint a szegény embernél a bárányka. De hiába volt ez a kert akkora, hogy elfért volna benne a fél falu, soha nem tette abba a lábát senki, csak a siroki gróf meg a kisfia.

59

60


Szívtelen, kevély ember volt ez a siroki gróf fiástul. Gonoszabbul bánt a szegény jobbággyal, mint a vadászkutyáival. Nagy úr volt a siroki gróf, de még nagyobb a fia. Senkit se szeretett az a mord ember, de a fiáért az életét adta volna. Meg is engedett neki az égvilágon mindent, azt legszívesebben, hogy a falusi gyerekeknek minden mulatságát elrontsa. Féltek is tőle a gyerekek, mint a tűztől, kerülték, mint a bárány a farkast. Egyszer egy szép meleg tavaszi napon közéjük ugratott kis pej lován, ahogy a falu végén meresztgették a nyakukat az ég felé. – Mit tátjátok a szátokat? – kiáltott rájuk mérgesen. Azok meg nagy tisztességtudással kapták le sapkájukat. – Várjuk haza a gólyáinkat, gróf úrfi. Csakugyan fönt, fönt a kék égen ott feketéllettek a siroki gólyák, ahogy seregestül jöttek hazafelé. De a kis gróf nem sokat törődött a gólyákkal, hanem az ostorával közéjük suhintott a gyerekeknek. – Takarodjatok haza a viskótokba! A gyerekek ijedten rebbentek szét, mint a meghajított varjúsereg, hanem volt köztük egy öklömnyi kis gyerek, az futtában visszakiáltott a gróf úrfira: – A mi viskónkra rászáll a gólya, de a siroki kastélyt még az is elkerüli! A kis grófnak szöget ütött a fejébe ez a beszéd. Körülnézett a sok apró kis házon, mindnyájának a kéménye mellett ott gubbasztott a gólyafészek, némelyiket már igazgatta is a gazdája; csak az ő kastélyuk tornyaira nem szállt soha gólya. Lihegve, kipirulva állított be az apjához. – Apám, ugye, te mindent megtehetsz? – Meg, fiam – feszítette ki kevélyen a mellét a siroki gróf. – Ugyan, apám, mondjad a gólyáknak, hogy rakjanak fészket a mi kastélyunkra is. – Meglesz, fiam – mondta a gróf –, mire reggel kiugrasz az ágyból, minden tornyon lesz egy gólyafészek. S azzal kiadta a parancsot a hajdúknak, hogy építsenek a tornyokra gólyafészket. A hajdúk szerettek volna nevetni, de nem mertek. Inkább szót fogadtak, s gabalyítottak olyan gólyafészkeket, hogy kastélynak beillettek.


Hanem a kis gróf nem ugrott ki másnap az ágyból. Megártott neki a sebes lovaglás, rázta a hideg, tüzelte a láz, de azért az volt az első szava: – Apám, kelepelnek-e már a gólyáink? – Mindjárt jönnek, fiam, mindjárt – simogatta meg a gróf a fiú kipirult orcáját. De biz azok egész nap nem jöttek. Este megint hiába nyögte a gyerek: – Apám, itt vannak-e már a gólyáink? A siroki gróf másnap hajnalban összefogatott az embereivel valahány gólyát, s berakatta őket a pompás fészkekbe. Alig várta, hogy fölébredjen a gyerek. S abban a percben, mikor kinyitotta bágyadt szemeit, és megkérdezte, mit csinálnak a gólyák, ijedten suhant be az ajtón az öreg hajdú. – Megint elszálltak a gólyák. A gyerek sírva fakadt, a siroki gróf pedig újra szétzavarta a szolgákat: – Fogjatok gólyákat! Sírokon soha nem kelepeltek annyit a gólyák, mint aznap. Egész estig űzték, hajszolták, fogdosták őket a hajdúk: hiába, egy se maradt a cifra fészekben. Mikor a nap lement, és elcsendesedett a gólyavadászat lármája, a kis gróf elsóhajtotta magát: – Látod, apám, mit ér a nagy hatalom, ha még egy gólyát se bírtál nekem itt marasztani? Azzal lefogta a szemét, és föl se nyitotta többet. Szárnya nőtt neki is, elrepült ő is a siroki kastélyból. Nem sokáig maradt ott a siroki gróf se. Egy darabig még kijárt a faluba, előgyelgett a gólyafészkes házak közt, s könnybe borult szemmel nézte, hogy tanítják repülni kis fiókáikat az öreg gólyák. Egyszer aztán otthagyta a kastélyát, birtokait, s úgy eltűnt arról a tájról, hogy sohase látta többet senki. A gazdátlan kastélyt aztán megette az idő. S ahogy márványoszlopai megrepedeztek, tükörablakai megvakultak, tornyai leroskadtak, odaszoktak a gólyák. Ma csak egy-két magas falomladék van már belőle: annak is mindnyájának gólyafészek van a tetején.

61

62


Juhász Gyula

H ÚSV É TR A Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szívemnek már a gyász is röpke álom S az élet: győzelem az elmuláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam a tavasz-zenén, Öröm: neked ma ablakom kitárom, Öreg Fausztod rád vár, jer, remény! Virágot áraszt a vérverte árok, Fanyar tavasz, hadd énekellek én. Hisz annyi elmulasztott tavaszom van Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban! Egy régi húsvét fényénél borongott S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok És neki szánok lombot és zenét. E zene túlzeng majd minden harangot S betölt e Húsvét majd minden reményt. Addig zöld ágban és piros virágban Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!


Várkonyi Balázs

OKTATÁ S, NE V ELÉ S – KER E SZTÉN Y SZELLE M BEN Veni Sancte Spiritus… jöjj, Szentlélek! A hagyományrend szerint Stephan Langton canterburyi érsek eme XIII. században írt pünkösdi szekvenciája jelzi a katolikus iskolák tanévének kezdetét. Szeptember elején, az évnyitó szentmisén a Szeged-Csanádi Egyházmegye iskolarendszerében negyvenegy település kisdiákjai énekelték a megerősítő fohászt. 2015-ben kilenc és félezer növendék kezdte meg „munkáját” – a tanulást az egész Dél-Alföldre, négy megyére kiterjedő hit- és tudásközösségben. Emlékkép: Baks iskolájába épp a nagyszünetben érkeztem. A folyosón a lányok csöndesebb csoportokban beszélgettek, odébb nagyhangú fiúk bandáztak. Most eresztik ki a gőzt – így az igazgató, Somogyiné Utasy Ibolya –, hiszen nem kis terhelés alatt vannak az órán, ahol igazán fegyelmezettek, nem lehet rájuk panasz. Végigjárjuk a Szent Miklós nevét viselő óvoda-iskola együttest. Hangulatos osztálytermek élénk színekkel kifestve – megtudom, a tanárok a gyerekek kívánsága szerint maguk festették-díszítették. A számítástechnikai kabinetben új gépek, másutt digitális táblát látok, ahogy hallom, folyamatosan használják. Odébb kiscsoportos fejlesztőtermek, ahol a felzárkóztatásra szoruló gyerekekkel a gyógypedagógusok külön is foglalkoznak. Zongoraszót hallunk egy ajtó mögül, benézünk. Egy kislány a billentyűk fölé hajol. Ügyesen játszik. Tanára, Tóthné Kispál Ágnes elmondja, a kis Vincze Viki a kezdetben bátortalan volt, de aztán belemelegedett, s ma már olyan

63

64


darabokat is eljátszik, amelyek még nem lennének elvárhatók tőle. Aktív a kórusban is, a remek kis énekkar péntek délutáni próbáin is ott van a többi zeneszerető kisgyerekkel. Az oktatás háza takaros, nem szorul renoválásra, az intézményhez tartozó óvoda viszont elöregedett, most szépen felújítva fogadja a kicsiket. A tornaterem is új köpönyeget kapott. Tekintélyes csarnok, szabványos kosárlabda- és kézilabdapályával. Éppen nagyobbacska gyerekek foglalkozása zajlik benne. A sport az egyik örömszerző eszköz a nehezebb sorsúak számára – mondja az igazgató asszony. És jó néhány ilyen diákjuk van. „Munkatársaim sokat tesznek, hogy számukra az otthonról hozott hiányokat pótolják. Sokszor anyaként vagy apaként viselkednek a pedagógusaink, és próbálják azokat az értékeket megmutatni, amelyek otthon még tán hiányoznak.” Az egyik ilyen érték a hit. Baks lakóinak jó része az 1947-es önállóvá válás óta szeretett volna templomot. Öt éve aztán a baksiak vágya teljesült. A püspökség szép új templomot építtetett. Dobos Péter hitoktató szavait jegyeztem föl:

A szentesi igazgató asszony a diákok gyűrűjében (Fotó: Gémes Sándor)


„A tanyavilág hajdani szétverése a tradícióőrzés, a vallásosság ellen is irányult. Istenháza híján a hitélet is alig parázslott itt. Az alapokat nem volt könnyű újrateremteni, de ezek a kisgyerekek fogékonyak, érdeklődőek.” A templom felszentelése után – ahogy a direktor asszony fogalmaz – előjöttek a rejtett érzések. Egy év után természetesként jött az igény, hogy az iskola és az óvoda az egyházi oktatószervezet része legyen. Az önkormányzat kezdeményezte, a püspökség pedig felkarolta, és hogy jó döntés volt, visszaigazolták a későbbiek is: egy évre rá, az itteni fejlődést látva Ópusztaszer, Tömörkény és Pusztaszer intézményei is jelentkeztek, hogy ők is egyházi keretben működnének.” *** A baksi példa korántsem egyedüli. Egyházmegyénk köznevelési intézményeinek száma az elmúlt években jócskán gyarapodott. Mindez úgy zajlott, hogy egy ízben sem a püspökség kezdeményezte a csatlakozást. Valamennyi alkalommal a helyi közösség és az önkormányzat kérte, hogy beléphessenek a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság szervezetébe – fogadásukra pedig kész volt az egyházmegye. Hát hogyne, több évszázados hivatásának tett ezzel eleget! Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében huszonnyolc önálló köznevelési intézmény, nyolcvannégy filiálé – ennyi nevelő műhely hivatott a korszerű oktatásra és a keresztény szellemiség átadására. Az elmúlt időben több egyházi iskolában volt alkalmam megfordulni. Ópusztaszeren például jó érzéssel tapasztaltam, hogy miként tud igazán jó partnerként, a legszorosabban együttműködni az intézményvezető és a polgármester ma is – noha már nem a helyi önkormányzat a fenntartó. Széplaki Ferenc így összegzett: „A polgármester javaslatát annak idején egy emberként fogadtuk el, hiszen ismertük az egyházmegyei intézményrendszer kiváló működését. Azt is tapasztaltuk, hogy az egyház odafigyel az itt élő hívekre, és persze a történelmi múltú község értékeire. Makra József polgármester úr szoros kapcsolatban van püspökünkkel, teljes összhangban dolgoznak értünk.” Más helyszín. Szentes. A patinás Erzsébet téren karakteres, szép épület, a múlt században népi szecessziós stílusban emelt ház. Száz éve tudásotthon. Egyházi intézmény volt, aztán államosították, végül újra a régi „gazda” vehette bir-

65

66


tokba. Jegyzetfüzetből olvasom az igazgató, Siposné Miskolczi Gyöngyi szavait, eredményekről beszél, tehetségekről, a Curie matematikai emlékversenyen az ország legjobbjai között végzett kisfiúról, Kristófról, a társaikat inspiráló legjobbakról, szorgalomról, otthonról hozott értékekről. „Kitartó gyerekek ezek, mint az alföldi emberek általában. Úgy látom, nem csupán a végső eredményt becsülik meg, hanem a sikerhez vezető utat is, amely tele van kis göröngyökkel, az ő küzdelmükkel; az a fontos számukra. Meg persze A szentesi iskola épülete egykor akik segítik őket ezen az úton. Hálás tanítványok!” A folyosón egy falra rótt idézetet olvasok, a katolikus költő, Nagy Gáspár aforizmáját: „Isten hatalmas verse a teremtett világ.” No hát, ennek a világnak csak egy kicsike, de fontos szeglete a „csigalépcsős” iskola, ahol a szentesi gyerekek ismereteket szereznek, ahol dicsértessékkel köszönnek, s ahol Árpád-házi Szent Erzsébet, a szegények istápolója életpéldáját tanulják. Utam újabb állomása Gyomaendrőd. Épp kicsengetésre érek oda – de nem csengő szólal meg: a diákok körében népszerű fi lm hangulatos zenéje jelzi az óra végét. Gyerekbarát megoldás, ahogy annak jeleit látom mindenütt az iskolában. A Szent Gellért nevét viselő intézmény igen népszerű, Lukács László mutatja a statisztikát, látnivaló, nincs beiskolázási gond, inkább erős túljelentkezés. „Pedig igazi missziós terület ez – mondja. – A szülők egy része nem is elsősorban az egyházi karakter, hanem az értékrendünk miatt választanak minket. De a tudásátadás, az erkölcsi alapozás, a magyarságtudat erősítése mellett a hit közvetítése legalább annyira fontos célunk.” *** Az egyházmegye oktatóhálózatához 31 óvoda, 37 általános iskola, négy középiskola és hat kollégium tartozik. Fenntartásuk, szakmai felügyeletük egyaránt


az iskolai főhatóság feladata. 800 pedagógus, az őket segítő 350 munkatárs, és persze a települések lelkipásztorai vesznek részt a munkában. 1900 óvodás kisgyermek, 5700 általános iskolás és 1900 középiskolás, 300 kollégista neveléséért felelősek. A tudásátadás mellett az egyház által képviselt etikai normarendszerbe is bevezetik a gyerekeket az oktatók és a lelkipásztorok. Nem kis feladatot vállal az egyházmegye a pedagógus-utánpótlás segítésében. A Szegedi Tudományegyetemmel szoros együttműködésben tevékenykedő Gál Ferenc Főiskola ennek a bázisa. Két éve ehhez egy újabb „tartópillér” került: a nagy múltú szarvasi óvónőés tanítóképző kezdeményezte Nagyszünetben a szarvasi gyakorlóiskolában a „gálferences” közösséghez (Fotó: Bakula János) tartozást. Óvodapedagógus, tanító, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakokon zajlik a képzés a Gál Ferenc Főiskola Szarvasi Pedagógiai Karán. A kar vezetése a nemzetiségi területet stratégiai szempontból kiemelt fontosságúnak tekinti – így román, szlovák, német és roma kisebbségi képzés is folyik. Kihelyezett tagozatot működtetnek Budapesten, emellett az ország több pontján folytatnak szakvizsgás képzést. Szarvason, a fővárosban és még további képző helyeken összesen mintegy kilencszáz hallgatójuk van. A kar szinte „egy udvarban” él a gyakorló iskolájával

67

68


és óvodájával, a kampuszon a gyerekek és a pedagógusjelöltek napi kapcsolatban vannak. Az elmélet és a gyakorlat ott egymásra lel… Az egyházmegye figyelme nem csupán a saját intézményhálózatára terjed ki. A példák közül csak kettőt idézek. Amikor a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek Gemma iskolaközpontja bajba jutott, a püspökség elsőként nyújtott segítséget épületvásárláshoz, s azóta korszerű körülmények között zajlik a rehabilitáció és az oktatás. Az egyházmegyének ez nem lett volna kötelessége, de példát mutatott az önzetlenségre: ha egy nevelő intézménynek mentőövre van szüksége, nem számít, hogy „birtokon” belül, vagy kívül van... Más: a legkorszerűbb Békés megyei mezőgazdasági képzőhely léte egy időben veszélybe került, s megmaradásához szintén az egyházmegye járult hozzá. Ma a Gál Ferenc Főiskola fenntartásában biztonságosan működik a békési Tisza Kálmán középiskola. És az önzetlen gesztusért a diákoknak még csak köszönniük sem kell úgy, hogy dicsértessék…


Pilinszky János

PIÉ TA Ferenczy Béninek

Cserbenhagyott tulajdon tested, a rádzúduló tetemet már nem bírták és szakadozva elengedték az idegek. Mint ágaskodó riadt csorda, ha pusztulásba kergetik, fenyegetőn utadat állták visszahőkőlt érzékeid. Már csak az eszeveszett csókok vak folyosóin vágta át egy-egy menekvő szívverésed a halott szívéig magát. Nem érdemelhetett kegyelmet, mint elvaduló idegent, le kellett csontjaidról marjad lázadozó elevened, hogy méltó lehess a halálhoz, ki öledben fészket rakott. Időtlen gyásszá csupaszodtál. S ő harmadnap föltámadott.

69

Szent Jakab hava Kisasszony hava Szent Mihály hava

72

JÚLIUS – SZENT JAK AB HAVA

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

27 28 29 30 1

Tihamér, Annamária Elsőpéntek

4

Ulrik

5

Emese, Sarolta

Portugáliai Szent Erzsébet

11

Nóra, Lili

6

Csaba

7

Apollónia

8

Ellák

szombat

2

Ottó Szűz Mária látogatása Erzsébetnél (Sarlós boldogasszony)

9

Lukrécia

Goretti Szent Mária

12

Izabella, Dalma

vasárnap

3

Kornél, Soma Évközi 14. vasárnap (Szent Tamás apostol)

10 Amália


13 14 15 16 17 Jenő

Szent Benedek apát, Európa fő védőszentje

Örs, Stella

Lellisi Szent Kamill

Henrik, Roland

Szent Bonaventura püspök

Valter

Kármelhegyi Boldogasszony

Endre, Elek Évközi 16. vasárnap (Szent ZoerárdAndrás és Benedek)

18 19 20 21 22 23 24 Frigyes

Emília

Illés

Dániel, Daniella

Szent Hedvig királynő

Magdolna

Lenke

Szent Mária Magdolna

Szent Brigitta szerzetesnő, Európa társvédőszentje

Kinga, Kincső

Évközi 17. vasárnap (Árpád-házi Szent Kinga)

25 26 27 28 29 30 31 Kristóf, Jakab

Anna, Anikó

Szent Jakab apostol

Szent Joakim és Szent Anna

Olga, Liliána

Szabolcs

Márta, Flóra

Szent Márta

Judit, Xénia

Oszkár

Évközi 18. vasárnap (Loyolai Szent Ignác)

AUGUSZTUS – KISASSZONY HAVA

hétfő

1

Boglárka

kedd

2

Lehel

szerda

3

Hermina

Liguori Szent Alfonz

8

László

Szent Domonkos

9

Emőd

Szent Terézia Benedikta

Lőrinc

Szent Lőrinc

Ábrahám

Jácint

péntek

szombat

vasárnap

4

5

6

7

Vianney Szent János

Havas boldogasszony

Urunk színeváltozása


12

13 14

Domonkos, Dominika

10 11

15 16 17 Mária

csütörtök

Zsuzsanna, Tiborc

Krisztina Elsőpéntek

Klára

Berta, Bettina

Ipoly

Ibolya

Marcell

Évközi 20. vasárnap (Szent Maximilián Kolbe)

Szent Klára

18 19 20 21 Ilona

Szűz Mária Mennybevétele (Nagyboldogasszony)

Huba

István, Vajk

Szent Bernát

Szent István király, Magyarország fővédőszentje

Sámuel, Hajna Évközi 21. vasárnap (Szent X. Piusz pápa)

22 23 24 25 26 27 28 Menyhért, Mirjam

Bence

Boldogságos Szűz Mária királynő

Bertalan

Szent Bertalan apostol

Lajos, Patrícia

Kalazanci Szent József

29 30 31 1 Beatrix, Erna

Keresztelő Szent János vértanúsága

Rózsa

Erika, Bella

Izsó

2

Gáspár

Ágoston

Szent Mónika

Évközi 22. vasárnap (Szent Ágoston püspök)

3

4

73

74

SZEPTEMBER – SZENT MIHÁLY HAVA

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

29 30 31 1

Egon, Egyed

5

Viktor, Lőrinc

6

Zakariás

Kalkuttai Boldog Teréz

7

8

Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk

Szűz Mária születése (Kisboldogasszony)

Regina

Mária, Adrienn

péntek

2

Rebeka, Dorina Elsőpéntek

9

Ádám

szombat

3

4

Nagy Szent Gergely pápa


Hilda, Gergely

Rozália

10 11 Nikolett, Hunor

Teodóra


12

13 14 15 16 17 Kornél

Szeréna, Roxána

Enikő, Melitta

Szűz Mária Szent Neve

Aranyszájú Szent János püspök

A Szent Kereszt felmagasztalása

A fájdalmas Szűz Anya

Mária

vasárnap

Edit

Zsófia

18 Diána


19 20 21 22 23 24 25 Vilhelmina

Friderika

Máté, Mirella

Móric

Szent Máté apostol és evangélista

Tekla

Pietrelcinai Szent Pio

Gellért, Mercédesz Szent Gellért püspök, egyházmegyénk védőszentje

26 27 28 29 30 1 Jusztina, Pál

Adalbert

Páli Szent Vince

Vencel

Mihály

Jeromos

Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok

Szent Jeromos

Eufrozina, Kende Évközi 26. vasárnap Szentírás vasárnapja

2

S Z E N T J A K A B • K I S A S S ZO N Y • S Z E N T M I H Á LY

LITÁ NIA SZENT IST VÁ N EL SÔ M AGYA R KIR Á LY RÓL Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, hallgass minket! Krisztus hallgass meg minket! Mennybeli Atya Isten – Irgalmazz nekünk! Megváltó Fiú Isten – Irgalmazz nekünk! Szentlélek Úr Isten – Irgalmazz nekünk! Szentháromság egy Isten – Irgalmazz nekünk! Szűz Mária! Istennek szent Anyja – Könyörögj érettünk! Szent István! Istennek hű szolgája – Könyörögj érettünk! Szent István! Boldogasszonynak tisztelője – Könyörögj érettünk! Szent István! Kinek mennyországból adatott e név – Könyörögj érettünk! Szent István! Kit az Isten anyja méhéből örök életre választott – Könyörögj érettünk! Szent István! Kit az Isten királlyá választott – Könyörögj érettünk! Szent István! Kit az Isten apostollá választott – Könyörögj érettünk! Szent István! Kit az Isten szentegyháza oltalmazójává választott – Könyörögj érettünk! Szent István! Szent István! Kinek segítségére angyal jött mennyországból – Könyörögj érettünk!

75

76


Szent István! Isten akarata szerint való király – Könyörögj érettünk! Szent István! A kereszténység terjesztője – Könyörögj érettünk! Szent István! Pogányok megtérítője – Könyörögj érettünk! Szent István! Az igaz hit hirdetője – Könyörögj érettünk! Szent István! Békességnek szeretője – Könyörögj érettünk! Szent István! Az ellened támadtak legyőzője – Könyörögj érettünk! Szent István! Szegények atyja – Könyörögj érettünk! Szent István! Betegek segítője – Könyörögj érettünk! Szent István! Alázatosság csodája – Könyörögj érettünk! Szent István! Békességes tűrés példája – Könyörögj érettünk! Szent István! Keresztényi szeretet formája – Könyörögj érettünk! Szent István! Ártatlanság eleven képe – Könyörögj érettünk! Szent István! Fejedelmi igazság tükre – Könyörögj érettünk! Isten! Kérünk, hogy a római katholika hitet terjeszteni méltóztassál – Kérünk téged, hallgass meg minket! Hogy mindnyájunknak békességet és egyességet nyerni méltóztassál – Kérünk téged, hallgass meg minket! Hogy hazánk ellenségeinek incselkedéseit megrontani és semmivé tenni méltóztassál – Kérünk téged, hallgass meg minket! Hogy az elszakadt felekezeteket az igaz hit ismeretére téríteni méltóztassál – Kérünk téged, hallgass meg minket! Hogy az egyházi rendek és alattvalók közt egyező értelmet szerezni méltóztassál – Kérünk téged, hallgass meg minket!


Hogy a régi buzgóságot bennünk megújítani méltóztassál – Kérünk téged, hallgass meg minket! Hogy fejedelmünknek győzedelmet nyerni méltóztassál – Kérünk téged, hallgass meg minket! Hogy országodat áldani, oltalmazni és békességben tartani méltóztassál – Kérünk téged, hallgass meg minket! Isten báránya, aki elveszed a világ bűneit, kegyelmezz minekünk! Isten báránya, aki elveszed a világ bűneit, hallgass meg minket! Isten báránya, aki elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekünk! Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass meg minket! Uram, irgalmazz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk! Miatyánk, Üdvözlégy. V. Könyörögj érettünk, szent István király! F. Hogy méltók legyünk Krisztus ígéretére. Könyörögjünk. Engedd, kérünk, mindenható Isten, hogy a Te hitvallód, Szent István, ki e földön uralkodván szentegyházadat terjesztette, mennyben annak dicsőséges közbenjárója legyen. A mi Urunk, Jézus Krisztus által, aki él és uralkodik az Atyával és a Szentlélekkel egyetemben mindörökkön-örökké. Ámen.

77

78


Miklós Péter

A Z É V EZR EDE S SZENT HELY A szegedi dóm nyolcvanöt éve A másfél éves fölújítási folyamatokon átesett szegedi dóm nyolcvanöt esztendeje, 1930 októberében került átadásra és fölszentelésre. Az egykoron a helyén álló Szent Dömötör-templom alapjai és hagyományai tizenegyedik századiak, Szent István kori eredetűek. A szegedi fogadalmi templom históriája egyben huszadik századi magyar történelmünk lenyomata is. A szegedi székesegyház építésének idején – a huszadik század első harmadában – a dél-alföldi város legmeghatározóbb vallási közössége a római katolikus egyház volt, amelynek hívei közé a szegediek csaknem kilencven százaléka tartozott. Szeged katolikus arculatát erősítette, hogy a város 1923-tól ideiglenesen, majd 1931-től hivatalosan püspöki székhely. A csanádi székeskáptalant 1941ben szervezték meg. Az impozáns szegedi dóm, a város legmagasabb és legnagyobb temploma az 1879. évi, a város épületeinek mintegy kilencven százalékát elpusztító nagy árvizet követő fogadalomnak köszönhette létét. Szeged város törvényhatóságának az egyházközség-fönntartó feladatköröket is ellátó kegyúri bizottsága, 1880. november 28-án ünnepélyes fogadalmat tett, hogy az árvíztől való megmenekülés és az azutáni újjáépítés emlékére monumentális templomot épít. Innen a fogadalmi templom elnevezés. 1931-ben – mint a püspöki központ temploma – székesegyház rangot nyert, s azóta a dóm megnevezést használják általánosan a szegediek.

A fogadalmi templom helyének kijelölésére már az 1880-as években kísérletet tettek, de csak hosszú viták után sikerült eredményt elérni. Bonnaz Sándor csanádi püspök 1885-ben írt végrendeletében kétszázezer forintot hagyott a készülő templomra: „Az én akaratom az – fogalmazta meg a főpap –, hogy ezen összegből a kegyúri joggal felruházott városi hatóság pénztárának hozzájárulásával a Palánknak nevezett belvárosban az ott nagyon is szükséges nagyobbszerű plébániai szentegyház építessék föl…” A Fogadalmi Templomépítő Bizottság 1901. május 2-án alakult meg Ivánkovits Sándor tiszti főügyész elnökletével. 1902-ben az akkorra már rossz állapotú Dömötör-templom helyét jelölték ki az új egyházi épület helyéül. Varga Ferenc akkori belvárosi plébános határozottan tiltakozott – nem az új fogadalmi templom építése, hanem a régi plébániatemplom lebontása ellen. „Csak a századvégi emberek lehetnek olyan kegyetlenek, hogy templomot rombolnak ott, ahol templomra szükség van” – fogalmazott. Az egykori Szent Dömötör-templom alapjai és hagyományai – mint az Bálint Sándor könyvei és a legújabb régészeti kutatások alapján föltételezhető – tizenegyedik századiak, vagyis Szent István kori eredetűek. Szeged város vezetősége 1904-ben jeligés pályázatot írt ki a fogadalmi templom terveire. Az eredményhirdetésre június 10-én került sor. Első díjat nem osztottak ki. Második helyen Rainer Károly és Aigner Sándor, harmadikon Foerk Ernő és Sándy Gyula terve végzett. A negyedik díjat Hofhauser Antal, illetve Gyalus László kapta. Szeged 1909ben – Lázár György polgármes-

79



80


ter javaslatára – Schulek Frigyesre bízta a templom terveinek elkészítését és a kivitelezést. A költségek hárommillió koronát tettek ki, a város azonban csak mintegy kétmilliót tudott adni. 1912-ben azonban Schulek öregségére és betegségére hivatkozva visszalépett. Így a kivitelezéssel Foerk Ernőt bízták meg, aki Schulek terveit alapul véve, két és fél millió koronás költségvetéssel hozzálátott a mai székesegyház építéséhez. A templomépítő bizottság 1912 májusában Ivánkovits Sándor javaslatára elfogadta, hogy a templom „az árvíz emlékére ugyan, de Magyarország Védőasszonya tiszteletére emeltessék.” A Szent Dömötör egyházban 1913. július 13-án mutatta be az utolsó szentmisét Jászai Géza plébános, címzetes püspök. Az épület bontását július 22-én kezdték meg. A fogadalmi templom alapkövét 1914. június 21-én tették le. Júliusban azonban abbamaradtak a munkálatok a világháború miatt, a munkások nagy része ugyanis bevonult katonának. Az építkezést 1923 áprilisá-


ban kezdték meg újra. A bokrétaünnepélyt 1923. szeptember 16-án tartották. A kupola keresztjét 1924. augusztus 30-án helyezték föl. 1925. november 26án a Tisza felőli, 1926. március 27-én a város felőli kereszt került föl a toronyra. Az építkezések összköltsége végül meghaladta a négymillió pengőt. 1930. október 24-én, Szent Rafael főangyal ünnepén Glattfelder Gyula csanádi püspök fényes papi asszisztenciával szentelte föl a Szűz Máriáról, a Magyarok Nagyasszonyáról nevezett szegedi fogadalmi templomot. A székesegyház mellékoltárait Szent Antal, a Szent Kereszt, a Fájdalmas Szűz, Szent László, Szent Gellért és Szent Imre tiszteletére szentelték. A két hátsó kápolnát a Segítő Szűznek, illetve Szent Dömötörnek ajánlották. Október 22. és 26. között a kormány és az egyház legmagasabb rangú vezetői jelenlétében zajlottak az ünnepségek. Glattfelder Gyula püspök a templomszentelésen elmondott szentbeszédében az alábbiakat fogalmazta meg: „E márvány, ez az arany ragyogás, amely ezerfelé sugárzik vissza az évek arcáról, mind bizonyság arra, hogy Szeged városa nem szorul arra, hogy az egyházzal szemben fennálló kötelességére figyelmeztessük. Egy templom a városnak nemcsak legszebb épülete és ékessége, hanem annak egész értékének és az egész nép lelki szintjének a fokmérője, örülök polgármester úr, hogy az egész ország főpapsága és a pápa követének jelenlétében mondhatok meghatott köszönetet Szeged városának azért, mert nem volt fukar, amit ígért és fogadott a vész napjaiban, azt hősiesen és hűségesen megvalósította. Ez a templom a szent egyetértés hajléka, ahol nem hallatszik a lelkeket megosztó gyűlölet szava, ahol nem lehet senki oly nagy, hogy ide belépve ne eszmélne rá Isten előtt való kicsinységére, de nem lehet senki sem oly kicsiny, hogy itt lélekben meg ne nőjön és ne érezze az Isten közelségét. Itt kiegyenlítődnek az egymásközti ellentétek, melyeket az élet vert a lelkek közé… Itt van a szentek egysége, mely az eget a földhöz és az embert az emberhez fűzi… A templom egyúttal az áldásos haladásnak a hajléka. Az emberi gondolkozás és törekvés felségében fog ragyogni e városnak lelke ebben a templomban. Ez a város már sok vihart látott és amikor az utolsó vészes vihar vonult végig rajta, atyáink nem rázták láncaikat, nem zúgolódtak, nem átkozódtak, hanem

81

82


letérdeltek és elrebegték szent fogadalmukat, megváltották hűségüket és hittek abban, hogy az Úr jóságosan fogja nyújtani kezét a talpra állítás nehéz munkájában. Szent fogadalmat tettek atyáink, hogy hajlékot fognak emelni az Úrnak, hajlékot, amely az Alföld síkján hirdetni fogja a bajba, szükségbe esett ember hitét és a Mindenható jóságát. A hálának a legékesebb bizonyítéka ez a szentelt csarnok. De a ti atyáitok hálája nem lett volna teljes, ha nem ígértek volna lelket is… Ez a templom úgy fog kiemelkedni, mint a jobb életnek, az üdvös haladásnak, az alföldi magyar felfelé törő lelkének, haladásvágyának bátor és büszke szimbóluma.” Szeged város nevében Somogyi Szilveszter a következő fohászt mondta el a fogadalmi templom fölszentelésén: „Mindenható Úristen, kinek igazsága bűnünkben lesújt és irgalma bánatunkban felemel… Igazságával sújtott le reánk ötven esztendő előtt, midőn a vízár eltemette városunkat. Az enyészet sírjában bánatos szívvel fogadtuk akkor, hogy isteni fölséged engesztelésére templomot építünk szent neved dicsőségére. Íme, most végtelen irgalmad segélyével újraépült városunk és áll a fogadalmi templom. Hálatelt szívvel borulunk isteni szent Fölséged elé. Fogadd kegyesen áldozatunkat. Szállj le közénk e szentelt hajlékba és osszad innen bőségesen atyai áldásodat, ezen város és vidéke, sőt az egész ország népére. Te pedig Megváltó Krisztusunk, ki 900 éven át őriztél bennünket az üdvözítő szent hitben, vedd e városnak minden lakóját szentséges szíved kegyeibe. Öntsd ki reánk szíved szeretetét, hogy a Te szeretetedben egyek lehessünk a szent békében és boldogul élhessünk.” Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter 1930 októberében a szegedi székesegyház fölszentelése, az egyetem Dóm téri épületegyüttesének, valamint a püspöki palota és a Nemzeti Emlékcsarnok átadásán beszélt a szegedi Dóm tér szimbólumértékéről is. A tér ugyanis a klebelsbergi intenciók szerint


a magyar kereszténység, a magyar állam és a magyar tudomány ezeréves megbonthatatlan egységének és szövetségének a jelképe. Mint fogalmazott: „Államon, egyházon és városon kívül egyesítettük itt erőinket, sokan-sokan, akik szervező vagy tervező munkával, szellemi vagy testi erővel ennek a műnek a létrehozására egy nemesebb, egy szent demokráciában összeforrtunk.” Majd a kultuszminiszter hozzátette: „Legyen ez a tér egy téglába épített, kőbe vésett, ércbe öntött Nem, nem, soha!” A dóm egyik tornyának gömbjében elhelyezett ünnepélyes okiratban ugyanekkor a következőket jegyezte Gaál Endre, Szeged város kulturális tanácsnoka: „Testet öltött a fogadalom, áll a templom! Engedje az Isten, hogy az évek századain át hirdethesse városunk lakóinak igaz hitét, Iránta őrzött törhetetlen bizalmát…” A második világháború utolsó szakaszában az ország hadszíntérré vált, ráadásul a csanádi egyházmegye területén érték el a Vörös Hadsereg alakulatai a trianoni Magyarország határait. Ennek következtében a szovjetek 1944. októberi szegedi bevonulásukkor tüzérségi támadásnak vetették alá a várost, amelynek következményeként a dóm üvegablakainak nagy része betört, valamint a Tisza felőli toronyba nagyméretű lövedék fúródott, amely a toronyórát és a harang vezérlését megrongálta. Az újjáépítési munkálatsorozat és az ablakok pótlása 1958-ra fejeződött be. A székesegyházban az 1960-as és 1990-es évek közötti időszakban többször is hosszadalmas és költséges renoválási munkákat végeztek, amelyek során többek között fűtési, világítási és hangosítási rendszer került kialakításra, valamint fölújították a toronyórát, a harangokat és az orgonát. A szentély átalakítása hátterében a második vatikáni zsinat liturgikus rendelkezései állnak, amelyek elrendelték a szembemiséző oltárok használatát. 1970-től mozgatható oltárt használtak, s a végleges márvány oltárasztal fölszentelésére csak 1992-ben ke-

83

84


rült sor. A templom belső díszítési munkálatainak egyik utolsó állomását jelentette Patay László seccóinak elkészülte a több mint ötven évig üresen, díszítetlenül álló kupolában 2000 nyarán. A 2014 nyara és 2015 ősze közötti periódusban a magyar állam több mint kétmilliárd forintos támogatásával megújult a Szeged város jelképének számító dóm. Ebben a nagyszabású projektben az infrastrukturális felújítások mellett – többek között – áthelyezésre került a baldachinos oltár, valamint megújult a belső templomtér, és látogatóközpontot is kialakítottak az altemplomban.


A SZEGEDI H A L A STÓ

A sze - ge - di

ha - las - tó,

ha - las - tó,

Be - le - es - tem

ko - csis - tul,

lo - vas - tól.

Vá - rom, u - gyan

ki fog ki,

ki fog ki,

Lesz-e o - lyan

jó - szí - vű

va - la - ki?

A szegedi híd alatt, híd alatt Lányok sütik a halat, a halat. Fehér tányérra rakják, rárakják, A legénynek úgy adják, úgy adják. A gombosi híd alatt, híd alatt Árulom a kocsimat, lovamat. Eladom a kocsimat, lovamat, Aztán újra leiszom magamat. Piros rózsa tavasszal virágzik, Az én rózsám télen házasodik. Elmennék a víg lakodalmára, Kimulatnám magam utoljára.

85

86


Móra Ferenc

M EGY A KÖDMÖN VIL ÁGGÁ Szegény embernek szegény a gyásza is. Erre az igazságra Bordács keresztapám tanított meg bennünket már a temetés másnapján. – Elég volt a sírás-rívásból, komámasszony – mondta a jó ember. – Szegény Márton komát már azzal úgyse támasztjuk föl, aztán nem sírhatja magát agyon az ember, mint anyjavesztett bárány. Értsünk szót: mi szándékban van most már maga? Szegény szülém csak összébb húzta magán a nagykendőt, és maga elé meredt szemmel megcsóválta a fejét. Mi szándéka lehet a törzse nélkül maradt fagallynak? – Nem úgy van az – feddőzött a keresztapám –, a gyerekkel is gondolni kell. Megtalálta azt a szót, amivel szülémet vissza lehetett téríteni az élethez. A szívére szorítva zokogott föl: – Ezt az egyet senkinek se adom a világon! – Nono – pislogott szaporán a keresztapám –, hiszen nem is kéri az ifiurat tudtommal senki se. Nagyon jó embernek kellene lenni, aki a mai világban ekkora koloncot venne a nyakába. Mit gondol, komámasszony, tán majd a király kéri el a Gergő gyereket princnek? – Nem gondoltam olyasmire – mondta szülém olyan hangon, mint aki egészen rendjén valónak találná, ha a király aranyos hintót küldene az ő egyetlen fiáért. – Itt van őneki a legjobb helye énmellettem. – Itt ám, itt majd nyelheti az éhkoppot – bólintott csúfolódva Bordács –, hiszen örülhet, komaasszony, ha maga meg tud élni az arasztos földecskéjéből. Kettejük kenyerét bizony ki nem nézem belőle. – Ha neki kicsi jut, nekem a semmi is elég. – De hát nem jobb volna, ha magának maradna a kicsi, neki meg a sok jutna? Nézze, komaasszony, én magamhoz venném a gyerekét, és elhiheti, hogy nevelnék belőle olyan embert, mint én vagyok.


Ez nem volt nagyon kecsegtető ajánlat, mert keresztapám nem volt az emberek elejéből való. Hosszúra fölmagzott ugyan, mint az őszi saláta, de nagyon ösztövérnek maradt, s a feje olyan töpörödött volt, hogy sótartónak is kicsi lett volna. – Látja, nekem se kicsi, se nagy, pedig ugyancsak van mit aprítani a tejbe a Bordács-portán. Az én kezem alatt olyan telkes gazda lesz Gergőből, hogy még hétköznap is csörögefánkkal ronthatja el a gyomrát. De már erre a kilátásra mégiscsak el kellett mosolyodnom, s az én mosolyom egyszerre visszatükröződött a szülém arcán is, mint csillagfény a vízen. – Hát volna kedved? – nézett rám habozva. – Volna – sütöttem le a szememet szégyenlősen. Szülém erre megint csak ríva fakadt, de a kezemet már akkor keresztapám fogta. Szegénynek sokáig hányta a hab a lelkét, eresszen-e, ne-e, utoljára mégiscsak azt mondta, hogy: „Hát akkor áldjon meg az isten, drága kis virágszálam, hiszen úgyis csak az én fiam leszel minden vasárnap.” Mert az ki volt alkudva, hogy a vasárnapot mindig a malomházban töltöm. Jólesik majd a sok hétköznapos csöregefánkra egy kis ünneplős dercekenyér. Belebújtam a ködmönbe, és nekivágtunk a világnak. Örülni örültem, hogy énbelőlem most már telkes gazda lesz, de azért igen jó volt, hogy keresztapám jó erősen belefogta a markába a kezemet. Mert ahogy az útkanyarulatnál megláttam szülémet a malomház falára borulva sírdogálni, nagy kedvem volt elfutni a telkes gazdaságtól. Nem volt messze a keresztapám háza, déli harangszóra odaértünk. Szép cseréptetejű ház volt, a nagy ámbituson már várt bennünket a keresztanyám. Nagy sopánkodásban volt a jó lélek, hogy nem főzött ebédet, mert nem tudta bizonyosan, hogy jövünk-e. – Mármost nem adhatok egyebet egy karéj kenyérkénél, lelkem. – Azt is köszönöm – mondtam én fanyalogva, mert nem egészen ilyennek képzeltem a telkes gazda ebédjét. De keresztapám haragosan közbevágott: – Nem kell az a nagy eszem-iszom. Olyan szomorú ez a szegény gyerek, hogy egy falat le nem menne a torkán. Aztán meg a szőlőbe akarunk menni, s a nagy jóllakás ellustítja az embert. Igaz-e, Gergő fiam?

87

88


Úgy nézett rám, mint a vasvilla, hát azt kellett mondanom, hogy igaz. Erre azt kérdezte tőlem, hogy tudok-e fára mászni. – Mint a mókus – villant föl a szemem. – Derék dolog – veregette meg a vállam jókedvűen kacarászva. – Hát a körtét szereted-e? – Mint a rigó – mondtam nagy örömmel. – Bolondság! – vett erőt rajta megint a méreg, és nagyot taszított rajtam. – Sohase láttam még ilyen gyereket, akinek mindig az evésen jár az esze. De mire befogta a szamárkát a kordéba, akkorra megint megjött a kedve, és heherészve kocogtatta meg az ostornyéllel a vállamat. – No, hát repkedj, rigóm! Föl akartam kapaszkodni a kordéra, de már akkor megint nem voltam rigó. – Ohó, csacsikám – vihogott az öreg telkes gazda –, nem úgy lesz az! Fogadást kötöttem a fülessel, hogy te vagy a futósabb. Hát most már ezt szeretném látni, a Gergő csacsi érdemli-e meg jobban az abrakot vagy a Virgonc csacsi. Így aztán én versenyt futottam a Virgonccal, gyámapám meg csak nevetett a kordéból. – Szorítsd, Gergő! Ne hagyd magad, Virgonc! Az volt a szerencsém, hogy a Virgoncnak csak a neve volt virgonc. Nagyon megfontolt járású paripa volt, a csontjai jobban zörögtek, mint a szerszámszíjak, látszott rajta, hogy zsugori gazdának csakugyan kórón él a szamara. Így is alig pihegtem, mire kiértünk, s nehezen vártam, hogy a csacsit kicsapjuk az árokpartra legelgetni. Utána én is sorra kerülök – gondoltam –, kapom az abrakot. Kaptam ám egy barackot a fejem búbjára. – Csacsinak kicsi vagy még, hékám; nézem no: különb vagy-e rigónak? Egyszerre fönt voltam a fán, az öreg meg fölnyújtotta a kosarat, hogy azt tele kell szedni. – De csak a szépét válogasd, Gergő! Hát hiszen csak a szépét válogattam én az aranysárga császárkörtének, de ahogy a leggömbölyűbbe bele akartam harapni, haragosan fölrikkantott rám keresztapám: – Fütyülni, rigókám, fütyülni! Micsoda rigó vagy te, ha még fütyülni se tudsz?


Soha rigó még olyan keservesen nem fütyült, mint amilyen keserves fütyörészést én véghezvittem a Bordács-szőlőben. Mindig fütyülnöm kellett, míg csak a kosár tele nem lett. Ha elhallgattam egy kicsit, hogy pihentessem a csücsörgetésbe belefáradt számat, az öreg mindjárt azt gondolta, hogy a körtét kóstolgatom, és mérgesen ripakodott rám: – Fütyülni, fütyülni, rigó, hadd örüljek a szép nótádnak! Egy harapás nem volt sok, annyit nem kaptam a körtéből. Igaz, hogy ő maga se kóstolt bele. – Napvilágon nem jó körtét enni – tette föl a tele kosarat a kordéra –, mert kihull tőle az embernek a foga. Csípje meg a csóka, jobb annál a sóska. Szép nagylevelű sóska zöldellt a dűlőúton. Persze csak afféle vadon nőtt sóska. Megrágtam egy-két levelet. Legalább szomjam oltottam vele. – Jó-e, Gergő fiam? – fogta be gyámapám a csacsikát. S úgy nézett rám, mint aki nagyon büszke arra, hogy milyen pompásan megvendégeli ő most a fogadott fiát. – Jobb volna tejföllel – mondtam ki szerényen az igazságot. A telkes gazda vígan csattantotta össze a tenyerét: – Angyal szólt ki belőled, fiúcska! Hanem azt mondom neked, hogy aki jobb szereti a körtét, az ne egyen sóskát. Inkább tömjük meg vele a kordét. Pénzt adnak ezért a piacon, Gergő, majd meglátod! Nekiestünk a sóskának, és teletömködtük vele a kordé derekát. Legalább jó ülésünk lesz rajta hazafelé, gondoltam magamban. Az ám, a gyámapám elhelyezkedett benne nagy kényelmesen, nekem meg azt mondta: – Étel után jólesik a mozgás, fiúcska. Ahol nagy a homok, segíthetsz is a csacsikának. Ő húzza a hintót, te meg toljad; ha egy körte lerázódna a többi közül, azt fölveheted, és majd otthon beszámolsz vele. Mire hazaértünk, a nyelvem lógott a fáradtságtól. Keresztapám sietett is belekottyanni, mikor keresztanyám megint előhozakodott a kenyérkarajkával: – Ugyan ne kényeztesd már megint evésre azt a szegény gyereket, hiszen látod, milyen elesett. Nem kell annak most már semmi se, úgy kimulatta magát a szőlőben. Csak vackot vess neki hamar, anyó!

89

90


A vackolás hamar ment, mert anyó csak egy rossz katonaköpönyeget vetett a ládára, aztán nyájasan megcirókált: – No, hát akkor imára, tente, kisgyerek. Kihámoztam magam a ködmönkéből, és végigdűltem a köpönyegen, amelynek hosszú sárgaréz gombjai kegyetlenül törték a derekamat. Telefutott a szemem könnyel, ahogy a malomházi puha, meleg kis nyoszolyámra gondoltam. Aztán meg az irigység fogott el, ahogy a szoba végében a szép tulipántos ágyakat láttam, amikben padlásig ért a sok csipkés, dagadó párna. Persze, azokban ők maguk alszanak – néztem a jó emberekre, akik jöttek-mentek még egy darabig körülöttem. Fényesre törülgették, kis kosarakba szétrakosgatták a körtét, készülődtek a hajnali hetipiacra. Egyszer aztán azt mondja keresztapám az anyókájának: – Fújd el a lámpát, most már bevilágít a hold az ablakon. Aztán ágyazhatsz is, mert egyszerre reggel lesz. Bizony anyó maguknak se az ágyba ágyazott, csak a földre. Szép tiszta lepedővel leterített egy viselt subát, aztán az egyik is a feje alá gyűrt egy elnyűtt pruszlikot, a másik is: ez volt az egész. Keresztapám egy darabig még pipázgatott csöndesen, aztán megszólalt: – Jó vásárt csináltunk ezzel a Gergő gyerekkel. Úgy nézem, mindenre kantáros legény lesz. – Megtakarítjuk vele a kisbérest, ugye? – kérdezte keresztanyám. – No, meg – hagyta helyben a nagyon jó ember. – Csak úgy nézem, nagyon étkes lesz, ne kapasd rá a dínomdánomra. Úgy hullott a könnyem, hogy szinte kopogott a köpönyegen, mikor megint a nagyon jó asszony szólalt meg: – Hanem azt hiszem, ennek a cifra ködmönnek nagyon jó árát adnák. Úgyse való az ilyen szegény gyereknek. De ez a Márton, isten nyugtassa, a csillagokat is rárakta volna a fiára. De már erre elállt a könnyem hullása, a harag vett rajtam erőt. Ohó, a ködmönömet nem engedem! Moccanás nélkül várakoztam egy kicsinység, s mikor hallottam, hogy a jó emberek fújják már a kását, lelopództam a ládáról, belebújtam a ködmön-


be, és kiosontam az ajtón. Fél nap alatt az egész életre elkészültem a gazdapályával. Már hajnalodott, mikor öreg házunk felé vivő utam a piacon vitt keresztül. Nevető szemű, piros képű inaskák már nagyban dolgoztak a mindenféle sátorrudakkal, frissek voltak és jókedvűek és rongyosak is egy kicsikét. És én elgondoltam magamban, hogy énbelőlem nagyszerű inaska válnék, és ilyen sorban a ködmön is minél hamarabb elszaggatódna.

91

92


Ratkó József

IST VÁ N IM Á JA Lenni nem kezdett s véghetetlen Úr, ki markoddal megmérsz minden vizeket, s araszoddal az egeket beéred, ki haragodnak egy lehelletével világot fújsz el, csillagot kioltasz, s föld megindul, hegyek hanyatlanak egy intésedre, Uram – égig érő s hatalmaskodó népeket elejtesz, míg virágoznak választottaid – vigyázz reánk, hogy álljunk meg a hitben; segíteni ne vesztegelj nekünk, s hogy el ne esnénk, óvjad lábainkat! Tanítsd meg, akik ellenünk uszulnak, és földeinket elcsipegetik, és sóvárognak falvaink iránt, és kiirtanák szülötte-szavunkat, hahogy dicsérni Téged ne tudjunk, és minden módon ártani akarnak, tanítsd meg őket, Uram, haragodra! S intsd meg, akik a szent munkát segélik, s hitre hajtott népedet pásztorolják – örök hálát hogy Tőled várjanak –, mert igen gőgösek immár, mintha ők adták volna e földet is alánk!


Juttasd eszükbe, ki vagy Te, Uram, s kicsodák ők! És tedd, hogy ne legyünk gyalázatja a szomszéd nemzeteknek, ne legyünk csúfja és játékai, s messzire való maradékaink rút járom alá ne vettessenek! Ámen. (részlet a Segítsd a királyt! c. drámából)

93

94


Marton Árpád

RÓL A A TÉGL Á K BE SZÉLNEK A Dóm tér megálmodója: Rerrich Béla „Te saxa loquuntur” – „Rólad a kövek beszélnek” – hirdeti a szegedi Dóm tér délnyugati kapujában a szegedi egyetem professzori karától Klebelsbergnek szentelt emléktábla. Szeged, a Csanádi egyházmegye és a Dél-Alföld sohasem leróható hálával adósa a Bethlen-kormány korszakos kultuszminiszterének, a magyar kultúrpolitika állócsillagának. Az egyetem-áttelepítő, alföldkutatást pártfogoló, Szent-Györgyit hazahívó, tudományos-egyházi központot megálmodó gróf emlékezetének helyreállítása az elmúlt két évtizedben többékevésbé megtörtént. Fordítsuk most figyelmünk egyik legközelebbi munkatársa, a klebelsbergi mű szimbolikus betetőzését is jelentő Dóm tér tervezője, Rerrich Béla (1881–1932) felé. A Magyar Életrajzi Lexikon szócikke fordulatos életpályát, sokoldalú alkotót mutat föl, aki aktív részese volt egy átmeneti kor útkeresésének, mi több: eredeti megközelítéseket kínált föl a kor számára. Rerrich Béla (Bp., 1881. júl. 25. – Bp., 1932. febr. 23.): építész, kertművész. Festőként indult. 1898-ban Nagybányán Hollósy Simontól tanult, majd elvégezte a bp.-i műegy.-et, ahol egy ideig Pecz Samu építész tanársegédje is volt. 1906-tól 1908-ig Versailles-ban és Párizsban kertművészeti tanulmányokat folytatott. 1908-tól a bp.-i Kertészeti Tanintézet tanára, majd 1918-tól 1923-ig rövid megszakítással ig.-ja volt. Számos szakcikket írt a kertművészetről, több nagyméretű park tervezése fűződik nevéhez (Szolnok, Baja, Nyíregyháza stb.). Az eklektikus neobarokk, architektonikus kertstílus


kezdeményezője hazánkban. Építészeti fő műve a szegedi Dóm tér kialakítása és körülépítése (1928–30), melynek klinkertégla architektúrájában az archaizálás modern törekvésekkel párosul. Tervezett lakótelepet, bérházakat, iskolákat is. A Tisza-parti paraszt-polgárváros, Szeged Trianon utáni váratlan funkcióváltása merőben új kihívások elé állította, egyben új perspektívákkal ajándékozta meg az árvízi fogadalom (1880) elhúzódó valóra váltásának gazdáit. A hontalanná lett kolozsvári egyetem illetőleg temesvári püspöki székhely befogadása (1921, 1923) szerencsés módon találkozott a Víz utáni városrekonstrukció betetőzésének sürgető igényével és a nemzeti kulturális önreprezentáció törekvéseivel. Klebelsberg miniszter a Város követeként is szimbolikus jelentőséget tulajdonított a szellemi végvárrá lett Szeged látványos megerősítésének. 1927 májusában közzétett pályázati kiírása lényegében öszszegezi a miniszteri működésének testet öltött emlékműveként számon tartott téregyüttes valamennyi jelentős szempontját: „Az eszmei tervpályázat célja (…) a templom előtt egy művészi, bensőséges és ünnepélyes tér kialakítása. A tér három oldalon azonos párkánymagassággal bíró, a földszinten árkádokkal ellátott kétemeletes épületekkel övezendő. (…) A tér közepén és esetleg a templommal szemben emelendő középület homlokzatán díszes kút vagy emlékmű – pl. hősök szobra – találna méltó helyet.”1 A miniszter nem csupán elnökölte a tervbírálatot. Személyes, eszmei irányító szerepére derül fény özvegye visszaemlékezéseiben: „Egy verőfényes tavaszi napon, mikor a székesegyház déli tornya már készen állott, férjem fölment oda, és másfél órát egyedül töltött a magasban, ahonnan áttekinthette a templom egész környékét. Mikor lejött, fantáziája már megfogalmazta magában az alkotandó tér esztétikai feltételeit, az épületek csoportosí1 Idézi: VARGA József: A szegedi Dóm tér. Szeged M. J. Város Tanácsa 1976, 13.

95

96


tásának rendjét, a fő közlekedési útvonalak vezetését, az egész városrendezési probléma megoldási tervezését. Megmutatta az egységes kompozíciók kivételes szépségét, monumentalitását. Így aztán az a program, amelyet az építészeti pályázat alapjául megadott, már reálisan megszerkesztett keret volt, amelybe Rerrich Béla ihletett művészete beépítette alkotásának remekét.”2 Klebelsberg pályázati koncepciója a legalkalmasabb munkatársra talált a nyertes, a kertészeti főiskola korábbi igazgatójának személyében. A Báthory Istvántól 1581-ben alapított univerzitás a hagyományok érzékeltetésére alkalmas, patinás építészeti foglalatot kapott Rerrich tervei által, amelyek zseniálisan ötvözték az európai egyetemi kultúra gyökereinek szimbolikáját a korszak építészeti formanyelvének útkeresésével, kapcsolódásokat keresvén a Bauhaus és a konstruktivizmus szikár funkcionalitása illetve az európai identitás büszke tradicionalizmusa között. Előbbit a kor horizontján meghökkentően bátor anyaghasználat és purista formaelvek, utóbbit az eredetét középkori alapításra visszavezető egyetem és a katolikus hagyomány önreprezentációjában találta meg – ritka szerencsés egyensúlyban. Rerrich, aki gondosan tanulmányozta az egységesen létrehozott terek ritka példáit Európa építészetében, maga sommázza fő törekvését a neoromán Fogadalmi templom körülépítése során: „az érdekes építészeti feladatot oly módon” kívánta megoldani, „hogy a modernsége dacára a középkor levegője árad ki”3 a műből. A historizmus és az ugyancsak stilizáló szellemű Jugendstil lehanyatlását követően a funkció uralta irányzatok – az úgynevezett technikai építészet4 -, másfelől a felületes és hamis dekorativitás vette át a vezető szólamot az építőművészetben. Az alábbi sorok nemcsak a korszak ellentmondásait, de a klebelsbergi kultúrpolitika távlatos szemléletét is jól érzékeltetik: „Az 1920-as években a társadalmi válság konzervatívabb irányba húzta vissza a kultúrát, mint amilyen állapotban a háború előtt volt. Ez a „neobarokk” társadalom világa, amelynek lényege a liberalizmusát elvesztő, kényszerekkel terhelt ide2 Életutunk. Gróf Klebelsberg Kunóné visszaemlékezései. KDNP Szeged 1992, 59. 3 Adatok a szegedi fogadalmi templom-tér és a Nemzeti Emlékcsarnokhoz. Összeállította Rerrich Béla építész. Közreadja: Vadászi Erzsébet – Zombori István: A szegedi püspöki palota. Szeged-Csanádi Püspökség 2005, 29. 4 Vö. Müller, Werner – Vogel, Gunther: SH Altlasz Építőművészet. Springer 1993, 483.

ológiai konzervativizmus. Már a magyar századforduló fénykorában, 1902ben báró Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter – vulgáris kultúrpolitikát megfogalmazva – Lechner Ödön és a szecessziós stílus ellen fordult, s Lyka Károly az, aki vele szemben a Művészet első évfolyamában fejtette ki a megújuló művészet és építészet alapelveit. A Lechnerrel is szembenálló késő historikus, eklektikus szemléletű irányzat a „neobarokk” társadalomszemléletet építészeti eszményei megerősítésének tekintette. A klebelsbergi kultúrpolitika – egyetem- és iskolaépítő törekvéseivel, a kultúra állami támogatásának kiküzdésével és a közadakozás gyakorlatának támogatásával – a nemzet szellemi magáratalálását segítette elő. A Collegium Hungaricum intézményének kialakítása során (1927) azt is megfogalmazta, hogy „az európai fejlődés kezd elkanyarodni azoktól a művészeti irányoktól, melyeket mi, kik csak nehezen emelkedünk ki háborús és inflációs izoláltságunkból, még moderneknek gondolunk és nevezünk”.5 Kortanúként mindezeket Kertész K. Róbert összegezi a legtalálóbban Rerrich emlékének szentelt írásában: „Nálunk akkor a tömegek még az eklekticizmus kaleidoszkópjában gyönyörködtek, míg a magyar stíltörekvések hívei nemes szándékú nemzeti törekvéseikkel a bécsi szecessziónak szélsőséges betörését verték vissza. Amint maga írja, ott állott sok útjelzővel ellátott utaknak keresztező pontjában, ahonnan sokfelé vezetnek az utak, a végcél ismerete nélkül; ez a bolyongások és tapogatódzások ideje.”6 A „templomtéri” csoda mindazonáltal nemcsak a rerrichi életmű tekintetében mondható szinte előzmény nélkülinek, de a kor áramlatai közé sem sorolható be. Eredeti, páratlan művészi teljesítmény, tekintélyes méreteti ellenére is

5 Kollega Tarsoly István (szerk.): Magyarország a XX. században, III. Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000 http:// mek.oszk.hu/02100/02185/html/432.html 6 Kertész K. Róbert: Rerrich Béla = Magyar Iparművészet 35. évf. 1-2. sz (1932), 1.

97

(Fotók: Zentai Péter)


98


kifinomult iparművészeti alkotás, már-már egyedi kézműves munka. Noha a Dóm téri épületegyüttest közmondásosan Ragnar Östberg stockholmi városházával (1923) szokás rokonítani, a figyelmes szemlélő tekintetét aligha kerülhetik el a tér mediterrán kapcsolódásai – és letagadhatatlan irodalmi atmoszférája: „Mint északi mesékben: stabilak, melegen hívogatók a téglafalak. Ablakaik barátságosan köszöngetnek a vándornak. Mintha öregecske, anekdotázó kedvű városi nép lakna kályhás szobácskák melegében, körben a téren. De az oszlopok színpadi, velenceies bájjal, mintha a vízpart levegőjét csalogatnák árkádos folyosójuk csarnokába, lebegővé teszik a képet. Ódon, vetett téglafalak sorai szeszélyesen törnek meg kerek ablaknyílások peremén, míg íves fülkéik oltalmában odaföntről hallgatagon strázsálják a teret a zászlótartó szobrok. A kápolnaablak csipkeszerű kőfüggönyeit mintha a csonka torony délre vágyakozó álmai varázsolták volna a térre, és ibériai lovagvárat idéznek a püspöki udvar bástyaszerű, zordon tömbjei: a lőrésforma oromkövek szinte várják, hogy vadszőlőinda tekeredjen föl a kovácsoltvas rostélyok regényes fokain. Nyári fiesták, evezős fölvonulások közönségét hívja a déli, nagy erkély, hogy szinte látni, amint lábainál fölcicomázott gondolák haladnak imbolyogva, és virágkoszorút ejt valaki a legbüszkébb kormányosnak. Az egyetemfal titkos vasbetűi egy-egy régi világbeli alkimistát sejtetnek valahány ablak rejtekében, lombikja fölé hajlón, hallgatagon. Prágai közökben látni efféle vaslámpákat, ideképzelt századok koptatták meg a kőpadokat, zászlóra vár az a játékos bádog toronysisak ott a papnevelde kapujánál, és serfőzdei illat lopakszik az egyik pinceablak rácsozatáról. Érzelmes kisvárosi áhítat terül el a Pietá majolika-mázán, és a kapun túlról mintha szüretelő apácák éneke hangoznék: granadai kert hangulatával ereszkednek alá árkádos erkélyívek pereméről a folyondárfonatok, míg a Hold,


akárha a tenger fölött úszna az éjben, ha a délkeleti sarkon, az apró toronyszoba mellett a tető fénylő tükrében megpillantja magát. Mikor az ég liluló kéke a világot az épületek sötétlő sziluettjeinek gondjaira bízza, és a téglafalak a térre vetik a pórusaikban meggyűlt napmeleget, az ember díszletvilágba téved: álmok keretébe a csillagok négyszögű égboltponyvája alatt. Ha kivonulnak az órajáték-bábok majd lámpásaikkal… Vagy ha egy nap színjáték hangjai vernék föl a teret…”7 Visszaadva a szót az építészettörténésznek: „Téglaarchitektúraként született a korszak legjelentősebb városi együttese, a szegedi Dóm tér körülépítése, Rerrich Béla műve (1929–1930), ahol ezt a Foerk-féle Fogadalmi templom formavilága is indokolta. Északi példaképek is szerepet játszottak a részletformálásban, ez azonban nem csökkenti annak értékét. A Klebelsberg által inspirált együttest a püspöki palota és az egyetemi épületek egységbe foglalt rendje alkotta. A téren körbefutó árkád és a kapu jellegű megnyitás (amely a Hősök kapujához és Aba Novák freskóihoz vezetett) bensőségessé teszi Közép-Európa egyik legszebb 20. századi városi terét.”8 Bugár-Mészáros Károly így értékeli Klebelsberg és Rerrich közös főművét: „A programot, amelyet építészeti tervpályázat útján kívántak formába önteni, Klebelsberg Kunó személyesen adta meg. (…) Rerrich az útkereső, a hagyományos architektonikus eszközöket jól újjáalkotni tudó építész volt, és mindenekelőtt mentes volt az 1920-as évekre jellemző dekadens neobarokk irányzatoktól. A Dóm tér épületegyüttese architektonikus részletekben gazdag, idomtégla szimfónia. Tégla anyagával az itáliai formákat kölcsönző dómhoz igyekezett idomulni. A Dóm két tornya- egy-egy velencei campanile, óhatatlanul a Szent Márk teret tekintette előképül. A velencei fő tér nemcsak körös-körül futó loggiájával, hanem zártságából adódó intimitásával is hatott szegedi testvérére. (…) A tér kompozíciójában olasz, de a homlokzat puritánságában, az üvegosztásban letagadhatatlan az I. Erzsébet-kori Anglia hatása, az angol kollégiumok levegő-

7 Marton Árpád: Rerrich. Délmagyarország, A torony alatt, 2001. okt. 20. 8 Kollega Tarsoly István (szerk.): Magyarország a XX. században, III. Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000 http:// mek.oszk.hu/02100/02185/html/432.html

99

100


je. A motívumokban és a hangulatokban benne van európai vágyakozásunk, nem másolás ez, hanem magyarra fordítás.”9 Rerrich Dóm terének legfőbb bravúrja, hogy zseniális egyensúlyérzékkel társítja a modern térszervezést az archaizáló hatáskeltéssel, tudatos térképzése továbbá képes arra a bravúrra, hogy az urbánus közeg élet szülte spontán alakulásainak történelmi levegőjét sugallja. Akár egyik, akár a másik szempont jutna hajszálnyival is több szerephez, megbomlana az alkotás eleganciája: győzedelmeskednék a kontúrok monotóniája, vagy leválnának a komplexumról a színpadiasan ráaggatott középkorias attribútumok. Ámde ez nem történik meg. Legszembeötlőbb – holott első ránézésre nem is igen tudatosul a szemlélőben – a tér tengelyének finom eltolása a Fogadalmi templom középtengelyétől nyugati irányban. A tapintatos súlypont-eltolódás elhárítja az egységesen létrejött térszerkezet műviségének veszélyét, és a középkori városmagok évszázadokon át kialakult, életteli spontaneitását kölcsönzi a térnek. Hasonló szerepet kapnak a visszatérő épületelemek részleteiben jelentkező virtuóz megoldások: a teret lezáró két pilon egymással szemező homlokzatának merőben eltérő ablakrendje, a déli homlokzat szélső kapunyílásainak más-más árkádkiosztása, a tetők ritmusának és az intézeti bronzkapuk elosztásának diszkrét aszimmetriája, a sokak által csillagvizsgálónak vélt tornyocska és az alapját kijelölő, az árkádsort meghitten lezáró kapubejáró vagy az ablakkiosztás illetve az árkádoszlopok közismert változatossága. Ez utóbbi az anyaghasználat kifinomultságára irányítja a figyelmet: a kézi vetésű klinkertéglák, a kapuk rusztikus bronzmegmunkálása, a kovácsoltvas ablakkosarak, zászlótartók és alkímiai szimbólumokat formázó homlokzati betűformák éppúgy az épületekben

9 BUGÁR-MÉSZÁROS Károly: Klebelsberg, az építő = Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete, Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány 1994, 71.


otthonra lelő intézmények patinás örökségét hivatottak hangsúlyozni, mint a püspöki széképület dekoratív ötleteiben – például aranyozott tégláiban vagy kovácsoltvas korlátdíszeiben – is nemes anyaghasználata vagy a homlokzati formák várkastélyokat idéző elemei: a lépcsőzetes, tornyocskás, pilléres részletek, a Zenélőórának otthont adó déli tömb boltív-soros pártadísze vagy az oromzatok lőrésszerű kőbetétjei. A lépcsőházak előcsarnokai, a Szent Imre Kollégium (ma szeminárium) lenyűgöző arányokban fogantatott kápolnája archaikus levegőt lehelnek. „A részletek sablonmentessége és az egész mű harmonikus egyöntetűsége, nagyvonalúsága az, amely a követ mímelő vakolatarchitektúra idején archaikussá és mégis modernné teszi az épületet” – összegez Varga József.10 Rerrich épületegyüttesének ipar- avagy egyenest képzőművészeti minőségét fémjelzik végül Ohmann Béla ízlésesen ódon, elemelten romanizáló szobrai.11 Rerrichet nem csupán a kertművészet térszervező elvvé emelése, de az építőművészetnek az iparművészet, a tárgykultúra felé való közelítése is a kor haladó törekvéseivel rokonítja. „Művészeti fejlődése – emlékezik vissza az elhunytra Lyka Károly – olyan embernek mutatja, akinek nem az a vágya, hogy specialistává művelje magát: egész sor művészeti technikába mélyedt, hogy mintegy azok egységéből formáljon ki nemcsak éppen valamely házat, hanem az épület egész környezetét kifelé, az épült apróbb ékességeit az iparművészet segítségével a ház falain belül.”12 Már Ybl Ervin ezt méltatja első helyen: „Minden igazán artisztikus építménynek nemcsak az architektúra, hanem az iparművészet nyelvén is van sok mondanivalója. Ha az építő vérbeli művész, az éppúgy nyilvánul a részletek szépségében, mint az egésznek sikerült elgondolásában, a terek, a tömegek, a formák 10 VARGA József: A szegedi Dóm tér. Szeged M. J. Város Tanácsa 1976, 19. 11 Vö. TÓTH Attila: A Nemzeti Emlékcsarnok. Szeged M. J. Város Önkormányzata 2009, 32. 12 Lyka Károly: Rerrich Béla = Magyar Művészet 8. évf. 1932, 130. http://www.mke.hu/intranet/mamuv/08/ page/mm08-130.htm

101

102


szerencsés együttesében. (…) A szegedi Templom-tér építkezéseinek művészi volta is nagy részben abban rejlik, hogy részletei a kézi munka jegyében jöhettek létre. Ez az épületcsoport, akárcsak a régi középkori műemlékek, a maga egyedülálló, különleges mivoltában vált valóra. (…) Faragott kő, csiszolt márvány, kovácsoltvas, égetett és mázas cserép, fa, festés, színes üveg az építész vezetése alatt mind egy nagy, színes orkeszternek egyéni hangszere.”13 Kertész K. Róbert méltatásával szólván: „Egységes, puritán monumentalitás, részleteiben nemesen átérzett formaképzés, az élet realitásaival számoló gondosság a szerkezetekben és a megvalósításban, ez az ő architektúrája, amelyen élesen megjelenítve látjuk az ő emberi jellemének szép és előkelő profilját. Rerrich Béla azok közé az alkotók közé tartozott, akik a mesterségbeli tudás tökélyével alkottak, az istenadta művészi tehetség és általános nagy műveltségének erejével, de ezeken felül bele tudta vinni alkotásába azt a gyöngédséget is, amellyel a Mindenható az ő lelkét megaranyozta. Az ő lelkének hamvassága, minden magas kulturáltsága mellett is üde hímporossága az, amellyel a tudatosan választott építési anyagnak súlyos, anyagias realizmusába költészetet, elvontságot, magasabbrendű lelkiséget, egyszóval igazi művészetet tudott önteni – önmagából.”14 Ha Rerrich főművét az egykorú európai irányzatok szemszögéből vizsgáljuk, még inkább kitetszik eredetisége és szintetizáló tehetsége: míg a technikai beállítottságú irányzatokkal rokonítják geometrikus tömbökkel játszó, bátor térszerkesztési elvei, ugyanakkor a dekorativitás törekvésében, az épület iparművészeti tárgyként való fölfogásában és a vasbeton eredeti alkalmazásában a szecessziót követi.15 Anyaghasználatának elveiről maga Rerrich ad számot a mű létrejöttét dokumentáló följegyzésében: „a falazatok a régi boltozás módjára készültek kézi vetésű téglákból ’nyers falazat’ módjára. A vasbeton-szerkezetek az árkádokon még meglehetősen ritkaságba menő módon nálunk, vakolás nélkül hagyattak meg. A vasbeton ily módon való alkalma13 Ybl Ervin: A szegedi templom-tér épületeinek iparművészeti értékei = Magyar Iparművészet 35. évf. 1-2. sz (1932), 8; 25. 14 Kertész K. Róbert: Rerrich Béla = Magyar Iparművészet 35. évf. 1-2. sz (1932), 1. 15 Vö. Müller, Werner – Vogel, Gunther: SH Altlasz Építőművészet. Springer 1993, 483.; Szentkirályi Zoltán – Détshy Mhály: Az építészet rövid törtéete. Műszaki 1986, 220.


zása igen artisztikus, mert a régi, az időjárástól megszürkült faanyag hatását kelti.”16 A szecessziós (Jugendstil, art deco) felfogás ugyanakkor kitapintható a püspöki palota belső tereiben: a kovácsoltvas és tégla ötletes alkalmazása e dekoratív szellemiség remekévé avatja mindenekelőtt a lépcsőházat aranyozott korlátbetéteivel, háromosztatú félpilléreivel és stílusos kovácsoltvas csillárjával. Míg az egyetemi szárnyak laboratóriumai és lépcsős auditóriumai a funkció tökéletes ismeretére valló építészi alázatot mutatnak, a püspöki palota interieur-jeinek sajátságos atmoszférát kölcsönöz a temesvári palota tradícióira finoman utaló rokokó stílusjegyek bravúros ötvözése a modern, geometrikus formaelvekkel – különös tekintettel a címeres ajtókeretekre és -szárnyakra. A püspöki magánkápolna díszítését, az ebédlő berendezését a haza art deco egyik csúcsteljesítményeként szokás emlegetni.17 „Csakis artisztikus anyagok nyertek az épületeken alkalmazást – folytatja az építész –, a klinker, mész és homokkövek, gránit, travertin, kézi vetésű tégla, nyers tégla, tölgyfa, vörösréz.”18 Amikor a Reök-palotát megálmodó Magyar Edét szegedi Gaudiként emlegetjük, éppilyen méltányos volna Rerrich fölemlegetése is, aki ugyancsak birtokolta a katalán lángelme jónéhány építészi erényét: funkció és díszítőművészet sziporkázó összjátékának, a részletek mívességében megszólaló játékosságnak ismeretét. A Dóm téri archaizáló, mégis korszerű építészeti együttese méltán vált az európai térépítészet széles körben elismert remekévé. Benne a klebelsbergi kultúraeszmény komplexitása nyer kőbe (illetve klinkertéglába) formázott 16 Adatok a szegedi fogadalmi templom-tér és a Nemzeti Emlékcsarnokhoz. Összeállította Rerrich Béla építész. Közreadja: Vadászi Erzsébet – Zombori István: A szegedi püspöki palota. Szeged-Csanádi Püspökség 2005, 39. 17 Vö. Vadászi Erzsébet – Zombori István: A szegedi püspöki palota. Szeged-Csanádi Püspökség 2005, 86. 18 i. m. 41.

103

104


megörökítést. „Sokat járok a téren, amelynek még nincs hivatalos neve – a művészettörténet talán Rerrich teré-nek fogja elnevezni valaha – s akár a déli nap aranyában látom, akár telihold ezüstjében, méltóságos nyugalmában midig van valami nyugtalanító: csakugyan a mi földünkből nőtt ki ez a csoda?” – ámuldozik történelmi távlatokat átfogó, térköszöntő tárcájában Móra.19 A tér reprezentativitása szinte kínálta magát a színházi múzsák megtelepedése számára, mint ez a Játékok alapításakor szószólóul fölkért európai tekintélyek hozzászólásain végig is vonul vezérszólamképpen. Juhász Gyula programhirdető cikkét (1926) Rerrich architektúrába formált költészettel tette aktuálissá. Akár az alapítók, akár az itt megfordult színházművészek vallomásait lapozzuk föl, a tér sugallta monumentalitás és szakralitás mindegyre visszatérő elem a szabadtéri népszínház ihlető forrásainak sorában. „A tér és annak architektúrája nemcsak díszlete, de főszereplője is kell, hogy legyen a játéknak!” – fogalmazza meg Janovics Jenő, az 1936-os Tragédia rendezője az Új Idők hasábjain. És csakugyan: a csillagtetős színház bűvöletének tanúságtevői sohasem hagyják említés nélkül a rerrichi térkompozíció varázslatos, csodaváró atmoszféráját. Se szeri, se száma a tér élményétől megihletett beszámolóknak. „Amint fölvonul ez a tömeg, s elhelyezkedik a zárt Dóm téren, mely fölött az égbolt eleven díszlete sziporkázik a nyár végi csillagokkal, …hallani hétezer ember tetszésmoraját és tapsát, látni hétezer fő mozgását és sejteni hétezer szív titkos eggyédobbanását a lángelme bámulatában; a nézőtér érdekességben versenyre kel a színpaddal.”20 – lelkesedik Kosztolányi az 1934-es, gróf Bánff y Miklós és Oláh Gusztáv rendezte Tragédia-előadás nézőjeként. „Nagyszerű látvány a csillagok és reflektorok fényében a hatalmas négyszögletű tér, a híres kvadrum, zártan, mégis nyitottan a szabad ég alatt. S a székesegyház, az egyetem, a püspöki palota meg a csillagos égbolt együttes csöndjében különös érzéssel állunk meg Prokofjev zenéjére” – számol be Pilinszky a Moszkvai Bolsoj balettkarának próbájáról, hogy három esztendő elmúltával Honegger és 19 Templomtéri víziók = RERRICH Béla: A szegedi templomtér. Cs. M. Urbanisztikai Egyesület hasonmás kiadása 2002, 8. 20 Tömeg. Pesti Hírlap, 1934. augusztus 26. Kötetben: Kosztolányi Dezső: Sötét bújócska. Szépirodalmi 1974, 265.


Claudel Johannáját méltassa ugyanitt: „A színes fölvonulásokat kódexbeli miniatúrákká stilizálta a hatalmas Dóm tér, hogy e keretből kontrasztként, annál vakítóbban tündököljék elő a mű végtelenül egyszerű, napként világító napja, közepében Jeanne d’Arc, a hős és szent alakjával.”21 Bálint Sándor Szeged városa című alapművében fekteti le a Rerrich vizionálta épületegyüttes architekturális és szellemi mondandóját: „a két világháború közötti időszaknak legszebb magyar építészeti alkotása (…) U-alakban fogja közre a legartisztikusabb hazai modern térkompozíciót, a Dóm teret. (…) Rerrich példaképe nyilván a modern stockholmi városháza, amely következetesen modern egészében is ihletett történelmi romantikát áraszt magából. (…) Ennek a sugárzó szépségnek forrása csakugyan Rerrich egyénisége, aki művészi teremtőerejét a középkori mesterekre emlékeztető anyagtisztelettel és alázattal tudta párosítani. (…) Mindig a nagy, eszményi egészet látta, de érezte a legkisebb részletnek, kődarabnak, vasnak és üvegnek. Saroknak és síknak helyzeti lehetőségeit is. (…) Ez az önmagát szüntelenül és méltán ünneplő, liturgikus fegyelmű környezet ad szállást a legnagyszerűbb hazai szabadtéri színjátszó törekvéseknek. (…) Nincs az országban térség, amely az emberi reprezentáció készségét és szándékát, kollektív-monumentális igényét annyira kifejezné, mint e páratlan téregyüttes.”22 Magyar Ferenc költői tárcája személyes élményt örökít meg a boldog életű néprajztudós társaságában: „Amikor a Dóm térre értünk, megfogta a kezem és felvonszolt a Dóm

21 Szegedi Képeslap. Új Ember, 1961. augusztus 13; Johanna a máglyán. Új Ember, 1964. augusztus 16. Kötetben: Pilinszky János: Ö. M. Tanulmányok és cikkek I. 164; 341.. 22 BÁLINT Sándor: Szeged városa. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata Bp. 1959, 135.sköv.

105

106


bejáratához, ahol leültetett maga mellé egy kőfülkébe. Az égen könnyed felhők között bujkált a hold. A quadrum árnyékában szelíd fényekben tűnődtek a Pantheon mellszobrai. A szent folyó felől csitri szellők surrantak be a térre, betakartak a Tisza összetéveszthetetlen illatával. Jó negyedórácskát üldögéltünk ott. Megvallom, én jobbadán Sándorkának, a megfehéredett fejű gyermeknek az arcát néztem. Szép szerelmére néz egy legény és soha be nem telik azzal. – Világlátott embör vagy… Mondd mög igaz szívedre: ugyehogy ez Közép-Európa legszöbb kistere?”23 Ugyancsak Bálint Sándortól ered a Dóm tér – divatos kifejezéssel élve összművészetinek nevezhető – költészetének, látogatókat, itt alkotó színház- és képzőművészeket megihlető csodájának legtalálóbb megfogalmazása: „Szent-Györgyi Albert ablaka a legszebb modern európai terek egyikére nyílt, ahol az ünnepi játékok legnagyobb költőjének igéjére a küzdés és bízva bízás árvízi példázata, szegedi világdrámája mond szüntelen, hálaadó igent.”24 Hasonló élmény ihlette Dékány Endre és Polner Zoltán klasszikus veretű sorait: Művészi álom s akarat szülte arányos-széppé. Európa csodálva járta, a Város dísze volt. A képzelet fegyelme tette nemes-egyszerűvé S a gondolat itt vasra, kőre alázattal hajolt. (…)

23 MAGYAR Ferenc, Új Ember 1983. aug. 7 = BARNA Gábor–TÓTH Sándor (szerk.): Nehéz évek leltára. MTA–SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport Szeged 2015, 125. 24 BÁLINT Sándor: A szegedi árvíz emlékezete. Új Ember, 1979. március 11 = BARNA Gábor–TÓTH Sándor (szerk.): Nehéz évek leltára. MTA–SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, Szeged 2015, 83.


Árkádok fölött ablakai a világra nyílnak S a tudomány él, fénylik mögöttük – és a Nobel-díj. Ünnep ébred, melyet tudás és kövek sugároznak S a Város hű jelképe, a Dóm égre tört tornyai.25

A hajnal aranyló tálján az ostyafehér virradat. Tornyait a Dóm magasba nyújtja oly hallgatagon, mint áldozópap s lenéz a folyóra. Ó, lelkem, te ki itt élsz már sok éve s a kövekkel szólsz: Hozsanna neked, Uram, hozsanna! Nézd csak a végtelent, mely az árkádokat az égi kékbe emeli örökös zenét áhítván, és őrzi konok hétköznapjaid, míg az ősi szemöldökfába írt betűk fölött ragyog feléd a Bárány. (Dóm tér) Ide kívánkozik a Szeged európai arcéléhez progresszív munkáival – egyebek mellett fesztiválplakátokkal és a Tér hagyományait megszámlálhatatlan változatban rajzoló-festő-metsző remekeivel – hozzájáruló Kopasz Márta (1911– 2011) vallomástöredéke: „A Dóm téri csillagvizsgáló torony egyik emeletén kaptam szép, három helyiségből álló műtermemet, nyitott tetőterasszal. – És Dóm téri kilátással… Rerrich mesevilága akkor még egészen új volt, Márta nénit mégis azonnal megbabonázta. Miben rejlik a Dóm tér titka?

25 DÉKÁNY Endre: A tér == BARNA Gábor–TÓTH Sándor (szerk.): Nehéz évek leltára. MTA–SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, Szeged 2015, 124.

107

108


– Az árkádsorban. Ahogyan az árkádsor a két toronyhoz viszonyul. Az árkádsor a szegedi történelem és művészettörténelem borzasztó nagy értéke. A Szent Márk teret juttatja eszünkbe.”26 Kopasz Márta munkáin – plakátjain, ex librisein, kollázsszerű festményein – új esztétikai értelmet nyernek a tér építészeti motívumai. Cizellált, finom munkáin a rerrichi alkotás rejtett üzenetei, képzettársításai bomlanak ki a művésztárs tekintete előtt. Ám a nagyvonalú térforma és a letisztult anyaghasználat sem marad visszhangtalanul: ugyancsak Rerrich szelleme él tovább Buday György Dóm tér ihlette sorozatainak míves, klasszikus tömbszerűségében. Sorsszerűnek tetszik, hogy a Gondviselés alig néhány hónappal a mű létrejöttét követően örökre hazahívta a szegedi Dóm tér megálmodóit. Rerrich 1932ben a Kerepesi temetőbe költözött, Klebelsberg 1932-ben lelt végső nyughelyre a Fogadalmi templom keleti kereszthajójában. Foerk 1934-ben követte, hogy a középkori alapítások módján síremlékeikkel hitelesítsék az öröklétnek szentelt nagy művet. Kettejüket a Tér vonta kebelére, de odaföntről hárman vigyázzák a közös alkotást – az utódokra hagyva álmaik lelkiismeretes dajkálását.

26 MARTON Árpád: Szegedhez láncolva – Az utolsó portré Kopasz Mártáról = Szeged, 2014. febr.


Juhász Gyula

A DÓM ZENÉJE A dóm örök vágyával égbe tör fel S büszkén dacol az elmúló idővel. Ő a magasság s békesség királya S a szíveket mind imádságra várja. De az ölében néha viharozva Fölharsog a zene az oszlopokra, Az oszlopokról föl a messze égre, A tiszta vágy ujjongó szent zenéje. Ember, bármily törékeny: lelki dóm vagy, Vágyad, hogy az örök Istenbe olvadj S boldog magasba zengjen orgonádon A földi bánat és az égi álom!

109

Mindszent hava Szent András hava K arácsony hava

112 OKTÓBER – MINDSZENT HAVA

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

péntek

szombat

vasárnap

31 27 28 29 30 1

2

Boldog Romzsa Tódor püspök és vértanú

Liseux-i Szent Teréz

Évközi 27. vasárnap (Szent Őrzőangyalok)

8

9

Farkas

3

Helga

Malvin

4

Ferenc

5

Aurél

6

Brúnó, Renáta

Assisi Szent Ferenc

10 11 Gedeon

Brigitta

7

Amália Elsőpéntek

Rózsafüzér királynője

12 Miksa

Koppány Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főpátrónája

Petra

Dénes


13 14 15 16 Kálmán, Ede

Helén

Szent XXIII. János pápa

Teréz

Avilai Szent Teréz

Gál Évközi 29. vasárnap Missziós vasárnap (Szent Hedvig)

17

18 19 20 21 22 23

Antiochiai Szent Ignác püspök és vértanú

Szent Lukács evangélista

Hedvig

Lukács

Nándor

Vendel

Orsolya

Előd

Szent II. János Pál pápa

Gyöngyi Évközi 30. vasárnap (Kapisztrán Szent János) Nemzeti ünnep

24 25 26 27 28 29 30 Salamon

Blanka, Bianka

Szent Mór püspök

Dömötör

Szabina

Simon

Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok

Nárcisz

Alfonz


NOVEMBER – SZENT ANDR ÁS HAVA 113

hétfő

kedd

31 1

Marianna

7

Rezső

szerda

2

Achilles

Mindenszentek

Halottak napja

8

9

Zsombor

Tivadar

A Lateráni bazilika felszentelése

csütörtök

3

Győző

Albert, Lipót

Ödön

vasárnap

5

6

Borromeo Szent Károly püspök

Szent Imre herceg


12

13

Károly Elsőpéntek

Réka

Márton

Nagy Szent Leó pápa

Tours-i Szent Márton püspök

Hortenzia, Gergő

szombat

4

10 11

14 15 16 17 Aliz

péntek

Imre

Jónás, Renátó

Lénárd

Szilvia

Évközi 33. vasárnap (Magyar Szentek és Boldogok)

18 19 20 Jenő

Skóciai Szent Margit

Erzsébet

Jolán

Árpád-házi Szent Erzsébet

Krisztus, a mindenség Királya

21 22 23 24 25 26 27 Olivér A Boldogságos Szűz Mária bemutatása a templomban

Cecília

Kelemen, Klementina

Emma

Marchiai Szent Jakab

Taksony

Virág

Alexandriai Szent Katalin

Szent Cecília

28 29 30 1 Stefánia

Katalin

Andor, András

Szent András apostol

2

Virgil

Advent 1. vasárnapja

3

4

114 DECEMBER – K AR ÁCSONY HAVA

hétfő

kedd

szerda

csütörtök

28 29 30 1

Elza

5

Vilma

6

Miklós

Szent Miklós

7

8

Szent Ambrus

A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása

Ambrus

Mária

péntek

2

Melinda, Vivien Elsőpéntek

9

Natália

szombat

3

4

Xavéri Szent Ferenc


Ferenc, Olívia

Judit

Árpád


13 14 15 16 17 Luca, Otília

Szilárda

Guadalupei Boldogságos Szűz Mária

Szent Lúcia

Keresztes Szent János

Valér

Borbála, Barbara

10 11

12

Gabriella

vasárnap

Etelka, Aletta

Lázár, Olimpia

18

Auguszta


19 20 21 22 23 24 25 Viola

Teofil

Tamás

Zénó

Viktória

Ádám, Éva

Eugénia

Karácsony, Jézus Krisztus születése

26 27 28 29 30 31 1 István

János

Karácsony (Szent István első vértanú)

Szent János apostol és evangélista

Kamilla

Aprószentek

Tamara, Tamás

Dávid

Szilveszter

Szent Család ünnepe

I. Szent Szilveszter pápa

MINDSZENT • SZENT ANDR Á S • K AR ÁCSONY

SZENT K A R ÁC S O N Y N A PJÁ N Ó, drága betlehemi Fiúcska, add, hogy egész lelkemmel közeledjek születésed mély misztériumához. Helyezd az emberek szívébe azt a békét, amit néha oly nekikeseredetten keresnek, s amit csak te tudsz megadni. Segíts, hogy jobban megismerjük egymást, és mint ugyanannak az Atyának gyermekei, testvéri szeretetben éljünk egymással. Fedd fel előttünk szépségedet, szentségedet, tisztaságodat. Ébreszd fel szívünkben a szeretetet és a hálát végtelen jóságodért. Egyesíts mindenkit a szeretetben, és add meg nekünk a te mennyei békédet! Szent XXIII. János pápa imája

115

116


Várkonyi Balázs

ÁGOTÁ R A ISTEN MOSOLYOG


Bizony, mosolyog. Mindkettőre: a leány-Ágotára, és az ÁGOTA nevet viselő közösségre is. A lányka, akit említek, éppen akkor született, amikor az első nyári gyermektáborát tartotta az állami gondoskodásban élőket támogató intézmény, az ÁGOTA® Alapítvány. A kislány később táborlakó lett. Évek teltek el azóta, és „mindketten” sokat változtak. A kicsi nagylánnyá érett, az alapítvány pedig tapasztalt felnőtt korát éli.


Hogyan kezdődött? Két évtizedet lépjünk vissza. A Szeged-Csanádi Egyházmegye Gál Ferenc nevével fémjelzett főiskoláján teológus hallgatók szociális gyakorlati feladatként gyermekotthonok lakóinak istápolását kapták. Látogatták a gyerekeket, vonzó programokat szerveztek. A kezdeményezés egy évre rá mozgalommá terebélyesedett. Ennek vezéralakja Kothencz János lett. Megszervezte az ÁGOTA-közösséget, és e néven alapítványt tett.

AZ ELSÔ ÉPÍTÔKÔ Az ÁGOTA betűszó az állami gondoskodásban élő és veszélyeztetett fiatalok támogatási programját takarja. Amikor a teológus fiatalok Hoff er József jezsuita atya inspirálására a munkába fogtak, szembesültek a kórtünetekkel: a múltból örökölt „értéksemleges” nevelési elv, a megkövesedett struktúra és az avítt módszertan megakadályozta a fejlődést. A Kothencz-csapat kereste az új utat. János is állami gondozott volt egykor, belülről ismerte a rendszert. Annak megváltoztatására esküdött föl. Az addig jellemző szolgáltatói-felügyeleti attitűd helyett a törődő-nevelő módszert állította követendő példaként. Tanulmányokat készített, téziseinek próbájára is lehetősége nyílott. Az egyházmegye akkori főpásztora, Gyulay Endre püspök támogatásával nyári táborozást szervezhettek intézeti gyermekek számára. A Püspökszentlászlón nyílott tábor a fiataloknak kikapcsolódást, a teológusoknak viszont szakmai terepgyakorlatot, tapasztalatot jelentett. A karitatív közösség évről évre többet vállalt. Három megyében élményprogramokat szerveztek, évente táboroztatták az ország minden részéből érkezőket. A 2006-ban hivatalba lépett új püspök, Kiss-Rigó László intenzív támogatást nyújtott a csoportnak. 2008-ban az egész országra kiterjedő kutatás indult. Ez alapján született meg a „KÁSZPEM” nevet viselő terápiás pedagógiai módszertan. Hazánkban ez az első egységes pedagógiai program a családból kiemelt,

117

118


otthonokban élő gyermekek számára. Ma már főiskolai kurzusokon oktatják, Németországban és Bulgáriában is eredményesen alkalmazzák. Alaptézise az, hogy a felügyelői hozzáállással szemben egy bizalmasabb, partneri kapcsolat kialakítása a cél. „Érzékenyítő” pedagógiának is nevezik, amely fejleszti a bizalomképet, segít feldolgozni a traumákat, elérni a lelki stabilitást. Kulcsszavai, a partnerség és szeretet az egyház tradicionális gyakorlatát tükrözik. Az alapítvány az évek során tízezer, családját vesztett gyermeket segített át a krízisen. Az ország szinte összes megyéjében támogat gyermekotthonokat, és árva, vagy családból kiemelt veszélyeztetett fiatalokat. Évenként hatszáz programmal, pszichológiai, szociális, anyagi, eszközökkel segíti őket. Élelmiszerakciókkal enyhíti a nehéz sorsú családok gondjait. A nevelőszülői hivatás népszerűsítésére családi napokat szervez. A lemaradó gyerekeket a tanoda-programban korrepetálja. Prevenciós szolgálatot működtet a szenvedélybetegség elkerülésére. Országos konferenciákat rendez a szakmai tapasztalatok átadására.

OR SZÁGOS SZEREPBEN A korszakváltás éveit élte a gyermekvédelem. Jó ideig ez csak tessék-lássék módon zajlott, az elmúlt néhány esztendőben viszont felgyorsult. Az átalakulásban egyházmegyénk úttörő szerepet vitt, igazolva az egyház társadalmi felelősségvállalásra való készségét. 2010-ben felkérés jött, hogy a már nagy tapasztalattal bíró Szeged vegye gondjaiba a Váci Egyházmegye által Komárom-Esztergom megyében működtetett „Názáret” szociális hálózatot. Megtörtént. Rá egy évre újabb teendő hárult a püspökségre: Csongrád megye gyermekvédelmi feladatkörét vállalta át. A megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján azóta a különböző településeken lévő lakásotthonokat, a nevelőszülői- és utógondozó hálózatot is az


egyházmegye működteti. A szegedi önkormányzat kérésére egy fiúotthon közös fenntartásba került. Még ugyanazon évben a Bács-Kiskun megyei vezetők is hasonló igénnyel keresték meg a főpásztort. Kiss-Rigó László igent mondott – de ekkora feladattömeg már egy erre szakosodott professzionális irányító központ felállítását igényelte. Megszületett az egyházmegyei gyermekvédelmi szakszolgálat. A főigazgatói posztra a már nagy tapasztalatot szerzett Kothencz János került. Az intézmény névadójául a püspök az ókor egyik segítő szentjét, a másokért mindig áldozatot hozó, a hitéért a mártíriumot is vállaló Szent Ágotát választotta. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató napjainkra hazánk egyik legnagyobb szakintézmény-hálózata lett. Hat megyében és a fővárosban majdnem négyezer fiatalról gondoskodik; emellett részt vesz a Váci Egyházmegye és a Görög Katolikus Egyház szakintézményei, valamint más katolikus gyermekvédelmi rendszerek szakmai segítésében. Két esztendővel ezelőtt a szervezet országos módszertani intézmény státuszt kapott – ez azt jelenti, hogy valamennyi katolikus fenntartású gyermekotthon és nevelőszülői hálózat egyfajta minőségi ellenőre, együttműködő támogatója.

ÉLETISKOLA A REMÉNY GYER MEKEINEK A felzárkóztatáshoz vezető első lépcső: új inger- és élménytömeget adni a gyermekeknek, hisz legtöbbjük traumatikus környezetből érkezett. Ez a módszer az „elterelést”, a regenerálódást segíti. Ezt szolgálják a kirándulások, színházlátogatások, sportrendezvények, úszótanfolyamok, és Szegeden, a tarjáni új közösségi centrumban a készségfejlesztő foglalkozások, játszóházak. Meg persze a rekreációt közvetlenül segítő terápiás csoportfoglalkozások. Az intézményrendszer nem pusztán gondozza, felügyeli, neveli a gyermekeket, hanem olyan környezetet biztosít számukra, amiben a gyermek megtapasztalhatja, hogy elfogadható és szeretetre méltó, függetlenül attól, hogy milyen

119

120


érdemei vannak, vagy hogy milyen teljesítményre képes. A gyermek átéli a közösségélményt, ahol őt hazavárják, ahol neki otthona van. És a segítség mellett – mondja a szakember – egy evangéliumi értékrend és tudás átadása is fontos. Ha csak az akut probléma megoldásában segítenek, akkor tünetet kezelnek, de ha a fiatalt egy közösségbe tudják szólítani, ha a pasztoráció részévé tudják tenni, akkor sokkal többet tesznek érte: esélyt teremtenek arra, hogy – az ősi példázat szerint – ne csak halat kapjon, hanem halászni is megtanuljon. Tizenkilenc esztendeje ezt szolgálják az évenkénti ÁGOTA-táborok is: tíz nap játék és szórakozás, de emellett sok, szinte észrevétlen tanulás, életismeretre nevelés. Szerveztek tábort több megyében és jó néhány településen, Szanazugban, Tiszaszigeten, Izsákon, Lakitelek-Tőserdőn, Tiszadobon, Szegeden. A legnépszerűbb tábori programok – hát persze – a sportvetélkedők, focimeccsek, Toldi-versenyek zsákcipeléssel és kocsihúzással; de érdeklődve vesznek részt a terápiás csoport-foglalkozásokon, amelyeken húsbavágó témák kerülnek terítékre, mint a rossz életélmények, traumák, vagy a jövőkép, a család, a bizalom. Szakértők, terapeuták segítik őket. És persze az élet dolgaiban jártas önkéntesek. Például az élményeit írásba foglaló Balog Marcsi: „Amikor először mesélt nekem lelkendezve egy volt gimis osztálytársam az «Ágotáról», ahol «eszméletlenül jó fej és eszméletlenül tehetséges» és szívfájdítóan szomorú szemű árva gyerekek vannak, akkor egy jóságos, ősz hajú, szemüveges néni jelent meg előttem, ölében kötéssel, körbevéve sok kis lurkóval. A lelkesedés ragadós volt. Elmentem megnézni saját szememmel «Ágotát». Aki nem egy öreg néni volt, hanem egy alapítvány, teli ragyogó szemű, lelkes fiatallal, akik Jézus pedagógusi vénájából merítve felesküdtek arra, hogy bebizonyítják az állami gondoskodásban élő gyerekeknek, hogy ne higgyenek a fizikai és verbális ütlegeknek, mert van egy maroknyi csapat, akiknek ŐK a legfontosabbak az életben.”


„GETTÓBÓL” SZERETETKÖZÖSSÉGBE Balogh Zsolt egyik írásában olvasom az „ágotások” hitvallását: Reményt kell ébreszteni és jövőt mutatni; a bizalom sebeit gyógyítani ott, ahol a kiszolgáltatottság az úr. A kiszolgáltatottságot az alapítvány önkéntesei sokszor látják a gyerekeken: a hordozott terhek csak sokára vethetők le. A sérült lelkű gyermek nemigen találja fel magát az ismeretlennel való találkozáskor. Idő kell neki… „Néztek körbe, riadt szemekkel, kiszolgáltatottan, bezárkózva – írja Balog Mária. – Én mindig is kihívásnak éreztem mosolyt varázsolni valaki arcára… és itt kb. 200 főnyi kihívás tekintett rám. Rám, aki anyai puhasággal és apu nyújtotta biztonsággal bélelt meleg családi fészekből jöttem. Aki soksok unokatestvér, nagynéni-nagybácsi oltalmában nőtt fel. Rám, akinek csak könyvekből volt tudomása a világ csúnya, fekete oldaláról, ahol gyerekeket bántanak, éheztetnek… Aztán összebarátkoztunk. Ők meg én. Bizalmukba és szeretetükbe fogadtak. Olyan dolgokat osztottak meg velem, amit nem lehetett nem végiggondolni. Meséltek az életükről, a mindennapjaikról… én pedig zokogtam, jajongtam belül, és nem mertem a húgocskám szemébe nézni, hogy el ne sírjuk magunkat, mert ő ugyanezt élte át a kicsikkel.” Megrendítő szembesülni a felismerés pillanatával, amikor egy gyermekkel megfordul a világ, amikor a hordozott rossz emlékek mögül előbújik egy mosoly… Kothencz Jánossal olvassuk egy leányka, Linda levelét: „Sokszor kérdeztem a Jóistent: miért? Miért bánt engem oly nagyon? Aztán megismerhettelek benneteket. És olyan törődést, szeretetet ismertem meg, melyet előtte nem éltem még át a «Gettóban», ahol évekig nevelkedtem. Kimondhatatlanul sok erőt adott az élethez. Ti hosszú éveken át harcoltatok, küszködtetek miértünk… önzetlenül, oroszlánszívvel álltok ki értünk, állami gondozott gyermekekért! Köszönjük, hogy vagytok nekünk. A nehéz sorsú gyermekeknek hitet, szeretetet és reményt adtok – egy új és szebb élet reményét!” A sors edzette János nyel egy nagyot. Egykor alaposan meg kellett küzdenie a jövőjéért. Az intézettől megszabadulva három diplomáig vitte az akarata: katolikus teológus lett, majd pedagógus, végül a szegedi egyetemen szociológus képesítést szerzett. Tizenöt éve éjszakai és nappali játszóház-programot

121

122


indított a kallódó fiatalok megmentésére, hogy ne intézetbe vezessen az útjuk. Szembesült azzal, hogy nemcsak a fiatalok, hanem családjuk is javarészt válsághelyzetben van, velük is törődni kell. „Az egész családot védőernyő alá vonva akarunk segíteni – mondja –, hogy megszűnjék a gyermek veszélyeztetett helyzete, s így megelőzhető legyen a környezetéből való kiemelése. Ha mégis arra kerül sor, a szakellátásban, az otthonokban ugyancsak velünk találkozik, és minden segítséget megadunk neki; de mégis, ezerszer jobb, ha az egész család élete rendeződik, s ő maradhat az övéi között.” Kérdezem, mi ad erőt egy embernek az elesettséggel való mindennapi találkozás elviseléséhez. „Az Istennel való rendszeres kapcsolat. Az ima. Azok, akiknek az időmet odaszentelem, ezt meg is érdemlik. Arra persze ügyelek, hogy ne csorbuljon a saját családomra, a fiamra jutó figyelmem. Hogy hol a terhelhetőség határa? Én még nem jutottam el ennek a megtapasztalásáig. Egyébiránt pedig elég, ha csak főpásztorunkat megnézzük: az a hihetetlen munkabírás, amit ő mutat, példa mindannyiunk számára. Személyes szerencsém, és ez tán gondviselésszerű, hogy püspökünk világlátása szinte kísértetiesen hasonló ahhoz, amit én világéletemben mintának tartottam, ilyformán boldogan tudom tenni, amit tennem kell. Nem akarom túlmisztifikálni, de nagyon emberi ez a történet, gondviselésszerű, hogy mindenféle akadálytól, rögtől mentes az út, amit járhatok. Hálával tartozom elöljárómnak azért, hogy otthon lehetek ezen az úton, amit ő feltárt előttem. És én gyönyörködöm abban, amit a kollégákkal, sokak áldozatvállalásával sikerült létrehozni.”


…ÉS A VÉGÉN MINDENKI SÍRT A kezdet a táborban nehéz, a búcsú még nehezebb. Egy kisgyermek üzenete: „Nagyon jól éreztem magam ebben a 10 napban. Amikor a táborzárás volt, még a magát legvagányabbnak érző gyerek is sírt. Elbúcsúztunk egymástól, nagyon rossz volt. Szeretnék elmenni a következő táborba is. Köszönöm Kothencz Janinak és Dzsulinak a 10 nap jókedvet!” A bizalomról beszélgettem egy kisfiúval a tiszaszigeti táborban. Azt mondta, ő megtanult bízni. Egy csoportfoglalkozásról mesélt, amelyen azt játszották, hogy egyikük a szemét lehunyva hátradől, hátha elkapja valaki, hátha nem esik a földre. És mindig mindenkit elkapott valaki… A kis Ágota, akiről a bevezetőben szóltam, ugyanezt élhette át. Rá, aki épp az első tábor idején született, aztán pár év múlva táborlakó lett, az „ágotás” felnőttek úgy tekintettek, mint lelki fogadott gyermekükre. Őt és sokakat elkapott, a földre zuhanástól megóvott „valaki”: egy elszánt közösség…

123

124


SZIVÁ RVÁ N Y H AVA SÁ N

Szi - vár - vány ha - va - sán fel - nőtt roz - ma - ring

Nem

sze - re - ti he - lyit,

Ki

kell on - nat ven - ni,

Ki

kell on - nat ven - ni,

szál,

el a - kar búj - dos - ni.

s új hely - be kell

s új hely - be kell

ten - ni,

ten - ni.

Apámért s anyámért, mit nem cselekedném: Tengernek a habját kanállal lemerném. Tenger fenekiből gyöngyszemeket szednék, Apámnak s anyámnak gyöngybokrétát kötnék.


Móra Ferenc

SÜ NDISZNÓ CSK A LOVAGOL Mackó bácsi alig törölte meg a száját a délebéd után, kifeküdt a napra szundítani egy kicsit. Már éppen lecsukódott a szeme, mikor hallja, hogy két cinegemadár beszélget a feje fölött a bükkfaágon. Azt kérdi az egyik cinege: – Csin-csin-csin-csincsere, mi az újság erre? Azt mondja rá a másik: – Nincs erre, nincs erre, nincs erre. Ami van is, kicsit ér, kicsit ér, kicsit ér: medvén lovagol a sündisznócska. Mackó úgy felugrott erre az újságra, mintha egy kaptár méhecske csípte volna meg. – Hej, mordézom adta, mit locsogsz, cinege húgom? Mindjárt hátrakötöm a sarkadat! Cinege húgom nem ijedt meg: – Szörnyű szél, míg el nem áll, Mackó bácsi, hanem én nem ijedek ám meg tőle. Sündisznócskától hallottam, hogy ő medvén szokott lovagolni. Vele vessen számot, Mackó bácsi. – No, majd beszélek én a fejével, csak várjatok vissza. Idehozom azt a rossz portékát, előttetek vallja be, hogy nem mondott igazat. Nagy dörmögve ballagott el az erdőszélre, ott lakott a sündisznócska, föld alatt a kastélyában. Most éppen kint ült a küszöbön, a tüskéit fésülgette egy nagy fenyőtobozzal. Ahogy meglátta a medvét, már messziről hujjangatott elébe: – Isten hozta, bátyámuram, jaj, de örülök, hogy látom! Hogy-mint szolgál drága egészsége?

125

126


– No, csak hagyd el azt az édeskés beszédet – dörmögött a medve –, egy kis számadásom volna veled. – Ráérünk még, Mackó bácsi, arra is. Tessék előbb falatozni valamit. Van egy kis békabecsináltam, maradék egérpecsenyém. – Hiába pergeted úgy a nyelved, te szeleverdi! Azt mondd meg inkább: mióta szoktál te medvén lovagolni? Jaj, milyen jót nevetett erre a sündisznócska! Hármat is hemperedett kacagtában. – Ejhaj, de tréfás kedve van urambátyámnak! Hát már hogy lovagolnék én medvén, amikor azt se tudom, hogy mi az a lovaglás! Megint erőt vett rajta a nevetés, hogy csak úgy reszketett bele a tüskéje, de a mackó mérge csak nem engedett. – Nagy kópé vagy te, öccse! Te mesélted a cinegének, hogy énrajtam szoktál lovagolni! Sündisznócska elvisította magát: – É-é-én? Azt se tudom, micsoda isten teremtése az a cinege! Isszák azt, vagy eszik? – Ne bomolj, lánchordta, mert mindjárt megrázom a füled! – Jaj, Mackó bácsi! – Gyere velem a cinegéhez, a szemébe mondjad neki, hogy nem mondott igazat, mert te nem mondtad, hogy medvén szoktál lovagolni. – Megyek már, Mackó bácsi, megyek, ahová parancsolja, csak a fülemnek hagyjon békét! Elöl baktatott a medve, mellette gurult a sündisznócska. Nem mert szólni szegényke egy mukkot se, csak a szeme villogott, merre lehet elinalni. Kapta magát, egyszer csak elmaradt, begurult a bozótba. De a medve, hogy nem hallotta a csörtetést maga mögött, mindjárt visszafordult. – Hol bujkálsz már megint, te kis gombolyag? – Jaj, jaj, Mackó bácsi – könyörgött a sündisznócska –, nem győzöm én már a menést! Vegyen föl egy kicsit a hátára! A medve gondolkozóba esett. Ha a sündisznócska nem bír továbbmenni, akkor ő szégyenben marad a cinege előtt. Hát inkább a hátára vette.


Hát ahogy tovább mennek, mendegélnek, egyszer csak megint eljajdítja magát sündisznócska a medve hátán: – Jaj, jaj, Mackó bácsi, ez így nem jó lesz, mert én innen legurulok, kitörik a nyakam! Pedig kár lesz érte, mert csak ez az egy van. Engedje meg, hogy ide erősíthessem magam. – Szaporán, hékás, mert várnak a cinegék! Az erdőben a fák tele voltak nőve iszalaggal. Az iszalag olyan futónövény, mint a borostyán. Erős, szívós a szára, mint a zsineg. Erről szakajtott le sündisznócska egy hosszú ágat, azt a medve szájába tette, mint ló szájába a zabolát. A két végit meg a kezébe vette, mint a kantárt. – Mehetünk már, Mackó bácsi! Kisvártatva megint megszólal sündisznócska: – De sajnálom én magát, lelkem Mackó bácsi, hogy úgy csípik a legyek. Mit szólna hozzá, ha elhajtogatnám őket egy mogyorófa vesszővel? – Jól tennéd, öcsikém! Sündisznócskának se kellett több biztatás, letört egy mogyorófa suhogót, és olyanokat húzott vele az urabátyja füle tövére, hogy csak úgy sajgott. – Hagyd abba, öcsém, itthon vagyunk már! No, híres cinegék, merre vagytok? Most válik meg, ki mondott igazat! Jöttek a cinegék, nem is ketten, hanem tizenketten, hogy hírét hallották, mi készül Mackóéknál. De olyan csúfolódást még nem hallott az erdő, mint most. – Nini, jön a sündisznócska medveháton! – Hogy adod a lovad, sündisznócska? – Medvelónak párja nincs! – Gyí hő, gyí hő, medve koma, sündisznócska hátaslova! A rászedett mackó lehajította Sündisznócskát a hátáról, s nagy maga szégyenletében úgy bebújt a barlangjába, hogy tavaszig hír se jött felőle. Sündisznócskának pedig soha életében nem esett még olyan jól a békabecsinált meg az egérpecsenye, mint akkor.

127

128


Sík Sándor

HISZEK Hallják meg hívők és hitetlenek Élet-halálra szóló eskümet! A szív bősége zúg fel ajkamon, Az kényszerít a Krisztus vallanom. Hallják meg rokkant, vén aposztaták S a vétekben vajúdó új-világ, A forradalom, a vak Leviáthán, És hallja meg a settenkedő Sátán: Isten nevében vallomást teszek: Hiszek. Hiszek, és hitem súlyos és kemény. Nem tünde tan, nem pille vélemény. Nincs benne így-úgy, bárcsak és talán: Igen és nem, kereken, magyarán. Semmi csűrés és semmi csavarás, Ínyeskedés és köntörfalazás: Hiszem és vallom, szeretem és élem, Amit az Egyház hinni ád elébem. Ebben a hitben élek és halok: Katolikus vagyok.


Hiszek egy Istent, ki három személy, Az élő Istent, aki bennem él, S akiben élek, mozgok és vagyok, Kinek tenyerén megsimulhatok. Akinek rám is éber gondja van, És cselekszik bennem és általam. Aki mozdítja minden mozdulásom, S én jóban-rosszban boldogan imádom Intéző édes mély akaratát. Hiszek Istenben, hiszem az Atyát. Égnek és földnek testté vált frigyét: Hiszem a Krisztust, hiszem az Igét. Akit az Atya örök óta szül, És akiben szépséggé lesz a zűr. Kinek emberré tetszett válnia, Hogy Isten legyen az ember fia. Ki hogy minden nap eljöhessen hozzánk, Ízlelnünk adta a rejtelmes Ostyát. Benne az élet és benne az út. Hiszek Istenben, hiszem a Fiút. Hiszem a Krisztus gyújtotta tüzet: A Szellemet, aki a Szeretet. Aki Szent Péter ajakán rivall, Hegyeket bont, szíveket áthidal, És hét csatornán csorgatja beléd Az élesztő kegyelem kútfejét. Ki tüzet gyújt az embergondolatnak, Kiből fölébe nőhetsz tenmagadnak És mosolyoghatsz, alkothatsz, ölelhetsz. Hiszek Istenben, hiszem a Szentlelket.

129

130


Hiszek, és tudom, honnan a hitem. Házamat én kőszirtre építem. Négy élőlény az erős alapok: ember, oroszlán, sas, tulok. Hallottam a piacon szólni Pált, Hallottam Ágostont és Ottokárt, Látom a szirten Péter kulcsait, S bennem a mélyben, hallom döbbenettel: Kimondhatatlan gerjedezésekkel A Szentlélek sóhajtozik. Ó tudom kinek, ó tudom kinek: Én az eleven Istennek hiszek. Élő hitemmel vagyok én szabad. Mankó helyett kötöttem szárnyakat. Ami akad a földön emberi, Gazdag szívem testvérnek ismeri. És ami túl az emberkörökön, A végtelenség: ígért örököm. És mikor üt a boldogságos óra, Hogy befogadjon koporsóm gubója: Hitem gyertyája utolsót remeg, És Istennek ajánlom lelkemet.


Kovács József

N YOLC VA NÖT É V E S A SZEGEDI PA PNE V ELÉ S Szegeden, a Dóm tér 6. szám alatt 1930. szeptember 30-án nyitotta meg kapuit az Egyházmegyeközi Papnevelő Intézet. Az akkori csanádi püspök, Glattfelder Gyula nevéhez két papnevelde építtetése fűződik. Az elsőt Temesváron szentelte föl 1914. november 5-én Szent Imre ünnepén. A Trianon által három részre szakadt egyházmegyénk Magyarországra eső részén élő hívei számára eleinte Esztergomban és Budapesten képezték a papokat. Miután Glattfelder Gyulát a román hatóságok kiutasították, 1923. március 25-én

Glattfelder Gyula és a Szeminárium növendékei 1938-ban. Az ülő sor jobb szélén P. Hunya Dániel SJ spirituális

131

132


A Szent Gellért Szeminárium mai épülete egy régi képeslapon

kénytelen volt átköltözni Temesvárról Magyarországra, így szükségessé vált egy új papnevelő intézet létrehozása. 1930. augusztus 28-án hagyta jóvá az új szeminárium alapokmányát a 484/30 sz. alatt a Sacra Congregatio de Seminarii et Studiorum Universitatibus. Szeptember 30-án harminchárom papnövendék vonult be az új épületbe: húsz csanádi, öt nagyváradi, három szatmári, három kassai és két rozsnyói egyházmegyés növendék. Október 1-jén áldotta meg a püspök a szeminárium új kápolnáját és az épületet. A szeminárium vezetését és az oktatást a jezsuita atyákra bízta a főpásztor. Első rektora Müller Lajos SJ, a spirituális Hunya Dániel SJ. Október 3-án kezdődött meg a tanítás és 18-án öltöztek be a kispapok a búzavirágkék színű reverendába. 1933-ban helyezték el a kápolnában a püspök ajándékaként Krisztus Király, Szent Gellért és Szent Alajos szobrát. 1934. június 29-én volt az első papszentelés, amikor is négy növendéket szentelte föl a püspök. Glattfelder Gyula 1943. évi halálát követően Hamvas Endrét nevezte ki az Apostoli Szentszék a csanádi püspöki székre, aki háborús időkben, 1944. március 30-án vette át az egyházmegyéjét – és így a szeminárium


irányítását is. Szeptember 23-án a közelgő front miatt hazaküldték a növendékeket, akik csak 1945. március 28-án jöhettek vissza, s az első félévet júliusban fejezték be. A második augusztus 1-től október 31-ig tartott. Az 1945/46-os tanév november 1-től július 2-ig tartott. Az első rektor, Müller Lajos hastífuszos betegeket látott el szentségekkel és maga is elkapta a fertőzést és meghalt 1945. március 27-én. A fokozódó kommunista terror miatt a jezsuita atyák helyzete egyre nehezebbé vált. A püspök három csanádi egyházmegyés papot nevezett ki teológiai tanárnak: dr. Juhász Kálmán, dr. Majtényi Béla és dr. Szilas József személyében. A szeminárium harmadik rektora, Lányi Endre 1950. november 25-én – miközben indult volna szobájából morális órát tartani, kezében a jegyzetekkel – a szobájában összeesett és meghalt. Halála nagyon megrázta a szeminárium közösségét. Húsz esztendőnyi spirituálisság után Hunya Dániel SJ betegsége miatt lemondott a hivataláról, s helyét tanítványa, Magyar Károly vette át 1950. november 27-én. A szerzetesrendek betiltását követően a jezsuita atyáknak távozniuk kellett a szeminárium vezetéséből és a tanításból is. Az 1951/52-es tanévtől kezdve

A Szegedi Egyházmegyeközi Hittudományi Főiskola tanárai és kispapjai 1963/64-ben

133

134


a kommunista hatalom által bezárt kalocsai érseki szeminárium növendékei és tanárai is átköltöztek Szegedre. Tanárnak jönnek dr. Szörényi Andor rektor, Némedi Kovács Vince vicerektor, dr. Pap Imre prefektus, dr. Udvardy József és dr. Várkonyi Imre teológiai tanárok. Teológiai tanári kinevezést kap Merksz Elemér csanádi egyházmegyés pap is. 1952. március 19-től a megszüntetett veszprémi szemináriumból is kerültek kispapok Szegedre. A következő évektől a székesfehérvári növendékek és a váci egyházmegye növendékeinek egy része is itt tanult. 1957-ben a szemináriumban adja vissza lelkét teremtőjének Renkei Miklós csanádi újmisés, aki súlyos betegségében is példát mutatott kispaptársainak a kereszthordozásra. Ebben az évben távozott dr. Udvardy József a tanári karból, aki Jánoshalmán lett plébános. November 8-án elhunyt Hunya Dániel, az első spirituális, aki döntően meghatározta a szeminárium lelki elindulását és épülését. A szegedi belvárosi temetőben temették el. 1958-tól dr. Szilas József a rektor. Magyar Károly betegsége miatt dr. Paskai László lesz a harmadik spirituális. 1963. augusztus 11-én Magyar Károly spirituális meghalt életének

Udvardy József a kispapokkal 1978-ban


52., papságának 29. évében. A „gyertya csonkig égett”. Ezekben az években a kommunista titkosrendőrség besúgókat próbál beszervezni a kispapok sorából. A kezdeti eredménytelenséget sajnos eredmény követi. Voltak, akik kispaptársaikról és tanáraikról jelentéseket adnak. 1964-ben vette át az egyházmegye vezetését dr. Ijjas József, aki korábban teológiai tanár is volt. 1965-ben dr. Paskai Lászlót Holló István követte a spirituálisi szolgálatban. 1966-ban meghalt a szemináriumban dr. Juhász Kálmán nyugalmazott teológiai tanár, az egyházmegye történetírója. Ebben az évben az őszi lelkigyakorlat vezetője dr. Nagy Ferenc pécsi általános helynök volt, aki azonban az első beszédét követően a gázkonvektor rossz bekötése miatt gázmérgezésben meghalt a püspökségen. A lelkigyakorlatot Merksz Elemér teológiai tanár, általános püspöki helynök folytatta. 1969-ben az egyházmegye vezetését dr. Udvardy József vette át, aki korábban teológiai tanár volt Szegeden. Ismét tragédia rázta meg a szemináriumot ebben az évben: március 14-én Reinitz Károly veszprémi negyedéves papnövendék tisztázatlan körülmények között belefullad az újszegedi fürdő medencéjébe. Nem zárható ki az idegenkezűség sem – az állambiztonsági szervek részéről. 1970-ben a második vatikáni zsinat hatására a szemináriumi kápolna liturgikus terét átépítették. Az addig itt végzett 174 növendék közül mindenki hozzájárult anyagilag a megvalósításhoz. Ekkor a Krisztus Király szobor helyére került a megfeszített A Szeminárium régi kápolnájának oltára Krisztus alakja, Szent Gellért szobra hátrébb került elhelyezésre, a tabernákulum pedig a szentély jobb oldalán. 1972. szeptember 1-jétől tizenegy évig Gyulay Endre látta el a spirituálisi teendőket. 1978. szeptember 1-jétől dr. Dankó László volt a rektor két évig, amikor is a Pápai Magyar Intézetbe kapott rektori megbízatást. Dr. Kemény Lajos váci egyházmegyés teológiai tanár rövid rektori tevékenység után súlyos betegségben 1985-ben meghalt. Helyette dr. Turay Alfréd váci egyházmegyés teológiai

135

136


Kiss-Rigó László a kispapokkal 2008-ban

tanár kapott rektori megbízatást, aki posztját huszonkét éven keresztül töltötte be. Udvardy püspök úr kérésére az Apostoli Szentszék 1982-ben megváltoztatta az egyházmegye elnevezését csanádiról szeged-csanádira. Az egyházmegye határait nem módosította. 1987-ben Gyulay Endre volt spirituális lett az egyházmegye új püspöke. Már a rendszerváltást megelőzően megindult a szemináriumban a világiak levelező képzése, amely később Budapestre került a Központi Szemináriumba. A rendszerváltáskor az egyházi ingatlanok visszaadása során az egyházmegye viszszakapta a szeminárium mellett lévő volt Szent Imre Kollégiumot is. Mivel a Magyar Katolikus Püspöki Kar döntése alapján hazánkban nem indították újra a kisszeminárium intézményét, a szegedi Szent Imre Kollégium a kisszeminárium épületében alakult újjá a Londoni körúton. A Szent Imre Kollégium épületébe, a Dóm tér 5. sz. alá pedig beköltözött a szeminárium, amelynek


eredeti épületében – a Dóm tér 6. sz. alatt – a Szegedi Hittudományi Főiskola működött tovább. A rendszerváltással a szerzetesrendek is újraindultak. Megjelentek a tanári karban a jezsuita és a ferences atyák is. Növendékeik egy része is itt kezdte meg tanulmányait. A világi hallgatók együtt vettek részt az órákon a papnövendékekkel és a szerzetesnövendékekkel. 1993-ban az egyházmegye határai megváltoztak II. János Pál pápa döntése alapján. Csongrád, Békés és Jász-NagykunSzolnok megye déli része alkotja a Szeged-Csanádi Egyházmegyét. Miután a szerzetesek külön főiskolát alapítottak növendékeik képzésére, a szerzetestanárok és a növendékek eltávoztak. 2000-ben szervezetileg is különvált a Szegedi Hittudományi Főiskolától a Szent Gellért Szeminárium, amelyek élén azóta két külön rektor áll. A szeminárium első rektora dr. Kiss Imre lett. A papnövendékek között sokan voltak, akik Erdélyből jöttek. Voltak, akik itt maradtak az egyházmegyében, voltak, akik visszamentek saját egyházmegyéjükbe. Gyulay Endre püspök utóda 2006-ban dr. Kiss-Rigó László lett. Jelenleg a Szeged-Csanádi, a Kalocsa-Kecskeméti és a Szabadkai Egyházmegye növendékei készülnek hivatásukra a Szent Gellért Szemináriumban.

137

138


Weöres Sándor:

BE TLEHE M Ó fényességes Ó békességes Ó dicsőséges Karácsony! Szénakazlak mellett, lám, angyal közelget. Az égből indulva Üzenetét hozza: Ma született gyermek A világ ismer meg! Ó fényességes Ó békességes Ó dicsőséges Karácsony! Pásztorok hirdessék, Minden szívnek tessék: Ő az istállóban fekszik a jászolban, fekhelye gyalult fa, pelenkája szalma.


Ó fényességes Ó békességes Ó dicsőséges Karácsony! József és Mária ajkán zeng ária, ökörke, szamárka kétfelől csodálja: Világ ékessége, kezdete és vége! Ó fényességes Ó békességes Ó dicsőséges Karácsony!

139

140


J U BIL Á NS LELKIPÁ SZTOROK

왎 BOLDVAI ANTAL csanádpalotai plébános 1965. június 20-án ünnepelte aranymiséjét, pappá szentelésének 50. évfordulóját.

왎 BÁNFI SÁNDOR csanyteleki plébános június 16án ünnepelte ezüstmiséjét, pappá szentelésének 25. évfordulóját.

J U BI L Á NS LELKI PÁ SZ TO RO K

ELH U N Y T LELKIPÁ SZTOROK Egyházmegyénkhez tartozó, vagy ahhoz sok szállal kötődő lelkipásztorok, akik az elmúlt egy évben hunytak el. SPILLINGER FERENC nyugalmazott plébános hoszszan tartó, súlyos betegség után életének 68., papságának 27. évében 2014. december 21-én szentségekkel megerősítve, a nyíregyházi kórházban visszaadta lelkét Teremtőjének. Miskolcon a minorita templom kriptájában helyezték örök nyugalomra. Spillinger Ferenc atya Miskolcon született 1946. február 12-én. Pappá szentelték Szegeden, 1987. június 20-án. Kápláni szolgálatait Makón (1987–1988) és Újszegeden (1988–1989) töltötte, majd Derecskén (1989–2012) volt plébános. 2009-ben címzetes kanonok. 1996–1997-ig helyettes esperese volt a Berettyóújfalui Esperesi Kerületnek. 1997–2012-ig kisegítő tábori lelkészként is szolgált a MH 5. Bocskai István Lövészdandár debreceni parancsnokságán. 2012-től vonult nyugdíjba.

† BOLDVAI ANTAL csanádpalotai plébános életének 72., papságának 51. évében 2015. június 26-án visszaadta lelkét Teremtőjének. A csanádpalotai temetőben helyezték örök nyugalomra. Boldvai Antal atya 1942. július 13-án született Apátfalván. Teológiai tanulmányait 1960–1965 között Szegeden végezte. 1965. június 20-án Szegeden szentelték pappá. Segédlelkész 1965–1967-ig Csorváson, 1967–1972-ig Debrecenben, 1972–1975-ig pedig Újkígyóson. Plébános 1975–1980 között Sarkadon, majd pedig 1980–1988 között Szarvas, 1988–1996 között pedig Nagyszénás következett, majd 1996–1998-ig Csanádapáca és oldallagosan Pusztaföldvár is.

141

142


1997-ben Pusztaföldvár mellett Medgyesbodzást és Medgyesegyházát is ellátta. 1998–2003-ig Szeged-Szentmihály, 2003-tól Elek és oldallagosan Kétegyháza, 2004-ben Lőkösháza lelkipásztora is. 2004–2008: békési főesperes. 2005től Orosháza plébánosa Szentetornya ellátásával. 2008-tól Magyarbánhegyes, 2009-től haláláig pedig Csanádpalota plébánosa, és oldallagosan ellátja Kövegyet és Nagylakot is.

† PETROVSZKI GYÖRGY nyugalmazott plébános életének 87., papságának 62. évében 2015. augusztus 9-én hunyt el Békéscsabán, ahol a Szarvasi úti római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra. Petrovszki György atya 1929. március 25-én született Békéscsabán. Teológiai tanulmányait 1950–1954 között Szegeden végezte. 1954. június 12-én Szegeden szentelték pappá. Segédlelkész 1954–1955 között Mezőkovácsházán, majd 1955–1957 között Nagykamarás, 1957–1960 között Csorvás, 1960–1962 között Derecske, 1962– 1966 között pedig Gyoma következett. Plébános 1966–1978 között Furtán, 1978–1990-ig Gyomán, 1990-től Kondoroson és 1996-ig oldallagosan Hunyán. 1980-tól püspöki tanácsos. 2010-ben vonult nyugállományba.

† PASKAI LÁSZLÓ PACIFIK OFM bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek életének 89. évében 2015. augusztus 17-én elhunyt. Paskai László bíboros Szegeden született 1927. május 8-án. 1945-ben a szegedi piarista gimnáziumban érettségizett, majd Szécsényben belépett a ferences rendbe, ahol 1949ben tett örökfogadalmat. A rend szétszóratása után a nagyváradi egyházmegyéhez került, és tanulmányait Budapesten, a Hittudományi Akadémia hallgatójaként fejezte be,


ahol 1952-ben teológiai doktori címet szerzett. Budapesten szentelték pappá 1951. március 3-án. Ezt követően Szegeden püspöki szertartó, 1955-től teológiai tanár, a szeminárium prefektusa, 1962-től spirituálisa. 1965–1969 között Budapesten a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa, 1973-tól rektora. Közben 1965–1978 között a Hittudományi Akadémia filozófiatanára. 1978. április 5-én szentelték püspökké. Jelmondata: „In virtute spiritus” vagyis „A lélek erejében” (Lk 4,14). 1979. március 31-től veszprémi megyéspüspök, 1986–1990 között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. 1987. március 3-án nevezték ki esztergom-budapesti érsekké, így Magyarország prímása lett. 1988. június 28-án a pápa bíborossá kreálta. Rómában 1988-tól tagja volt a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának, a Justitia et Pax Pápai Tanácsnak és a Kánonjogi Kódex hiteles értelmezésével foglalkozó pápai bizottságnak, 1989-től pedig a Keleti Egyházak Kongregációjának. Gazdag főpásztori életútjának kiemelkedő eseményei többek között, hogy 1991-ban az ő meghívására érkezett hazánkba II. János Pál pápa, valamint hazahozatta Mindszenty József földi maradványait, és 1991. május 4-én újratemette az esztergomi bazilika altemplomában, majd 1994-ben elindította boldoggá avatását. 2002-ben vonult nyugdíjba. 2008. október 23-án Esztergom díszpolgárává választották.

143

144

ESEMÉNYTÜKÖR

SZEGED - CSA NÁ DI EGY H Á Z M EGY EI KRÓNIK A, 2015 2014. december 9. • Hűtőinkubátort adott át a Gyermekgyógyászati Klinika Újszülött Intenzív Osztálya részére a Korábban Érkeztem Alapítvány. A készülék megvásárlásához a Szeged-Csanádi Egyházmegye is segítséget nyújtott. Az inkubátor megvásárlására fordították ugyanis azt az összeget, amely a Szent Gellért Fesztivál keretében szeptember 22-én megtartott jótékonysági koncert alkalmával gyűlt össze. December 12. • A Nádi Boldogasszonyt ábrázoló szobrot avatott Kiss-Rigó László püspök a gyulai városi televízió épületében. December 16. • Ünnepélyes keretek között fogadták a Betlehemi Lángot a székesegyházban. Köszöntőt mondott Kiss-Rigó László püspök és Lukács János megyei rendőrfőkapitány. December 17. • Először adta át a Báró Gelsey Vilmos-díjat és Nagydíjat a SzegedCsanádi Egyházmegye Pedagógiai Intézete Budapesten. A nagydíjat Jelenits István piarista atyának, irodalomtörténésznek, a díjat pedig Tóth József könyvvizsgálónak adományozták. December 18. • Herczegh Anita asszony volt a díszvendége a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató és az Ágota Alapítvány karácsonyi rendezvényének Szegeden, melynek keretében 1500 állami gondoskodásban élő gyermek kapott karácsonyi ajándékot. 2015. január 6. • Vízkereszti koncert volt Szegeden a Gál Ferenc Főiskola Klebelsbergtermében. Január 10. • A doni áttörés 71. évfordulója alkalmából Kiss-Rigó László püspök megemlékező szentmisét mutatott be a nemzeti tragédia áldozataiért Szegeden a jezsuiták Szent József-templomában. Január 10. • Emlékművet állítottak Gyulán a 70 évvel ezelőtt málenkij robotra elhurcolt Békés megyei áldozatok emlékére. Ez alkalomból Kovács József általános helynök mutatott be szentmisét a Szent József-templomban. Január 16. • A Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete szakmai napot szervezett a szegedi Fénysugár Katolikus Óvodában Az óvodáskorú gyermekek mozgásfejlesztése magyar népi játékokkal címmel. Az előadó Wirkerné Vasvári Éva volt.

ESEMÉNYTÜKÖR

Január 18–25. • Az Ökumenikus imahét alapgondolata: Adj innom (Jn 4,7) volt. 20án kedden a Szegeden, a székesegyházban Gáncs Péter evangélikus, Fekete Károly református püspökök és Papp János baptista elnök, valamint Gyulay Endre és KissRigó László püspök közösen vettek részt ökumenikus istentiszteleten. Január 22-én csütörtökön Gyulán, a Nádi Boldogasszony-templomban Gáncs Péter evangélikus, Bölcskei Gusztáv református és Kiss-Rigó László püspök közösen végezték az Ige szolgálatát. A záró napon Szegeden, a Honvéd téri Református templomban KissRigó László püspök volt az igehirdető. Január 20. • Sajtótájékoztató keretében jelentették be a nagyszabású Tágas Tér Fesztivált Gáncs Péter evangélikus, Fekete Károly református püspökök, Papp János baptista elnök és Kondé Lajos pasztorális helynök közreműködésével. Január 22. • A Somogyi Könyvtár Hangoskönyvtárában jeles személyiségek jelenlétében Benyik György bibliakutató bejelentette, hogy az általa kezdeményezett, kézzel írt Szeged Bibliája eredeti példányát Ferenc pápának tervezik átadni egy audiencia keretében. Az eseményen jelen voltak és a bibliamásolásban résztvettek: Prof. Barna Gábor (SZTE), Prof. Balogh Elemér (SZTE), Karol Biernacki tiszteletbeli lengyel konzul, Dobos Katalin színművész, Néveri Bence furulyavirtuóz, Papp Károly rendőrezredes (Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság), Petrovics Kálmán (EDF Démász Szeged Vízisport Egyesület), Szatmári Zoltán (Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság). Január 24. • A családfelelősök idei országos találkozójának házigazdája a Szeged-Csanádi Egyházmegye, szervezője a Magyar Katolikus Család Egyesület és az egyházmegye Pasztorális Helynökségének CsaládKözPontja. Január 24. • Megemlékezés a délvidéki magyar népirtás 70. évfordulóján a Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg-termében a Délvidék Kutató Központ szervezésében. A rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt. Köszöntőt mondott Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Vendég volt Teleki Júlia, a népirtás egyik túlélője, akinek egyidőben jelent meg Göröngyös utakon című kötete. Január 26. • Kiss-Rigó László püspök celebrálta a VIII. Balassi-misét a hódmezővásárhelyi Szentháromság templomban, és megáldotta a Balassi-kardokat, melyeket az idei év díjazottjai – Muzafer Dzaszohov oszét költő és műfordító, valamint Kiss Anna költő – vehettek át Szent Bálint napján, február 14-én Budapesten, a Gellért Szálló dísztermében. Február 2. • A Szerzetesek Éve megnyitó ünnepsége a székesegyházban Urunk bemutatásának (Gyertyaszentelő Boldogasszony) ünnepén. Kiss-Rigó László püspök ez alkalomból sajátos ünnepélyességgel celebrálta a szentmisét, melyet követően a Püspöki Székházban fogadta az egyházmegye területén szolgáló szerzeteseket.

145

146

ESEMÉNYTÜKÖR

Február 4. • Oktatástechnológiai továbbképző napot szervezett a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete IKT eszközök használata magyar nyelv és irodalom órákon címmel a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban. Az elméleti továbbképzést Schneiderné Révész Margit, a Gyulai Római Katolikus Gimnázium mesterpedagógusa, szaktanácsadója, a gyakorlati továbbképzést pedig Tóth Ákos piarista gimnáziumi tanár tartotta. Február 4. • A mese szerepe az óvodás gyermek életében címmel szerveztek továbbképzést egyházmegyénk, valamint a Karolina Iskola és Óvoda óvópedagógusai számára. A helyszín a szegedi Fénysugár Óvoda volt. Február 8–15. • Házasság Hete rendezvénysorozat az Egyházmegyei CsaládKözPont koordinálásában Szegeden és az egyházmegye számos plébániáján. A nyitó szentmisét Bíró László családreferens püspök mutatta be. Február 11. • A Betegek Világnapjához kapcsolódóan a beteglátogató csoportok megemlékezést tartottnak a kórházakban a Fatimai Szűz Anya ünnepén. Február 11. • A Családegyetem 2. félévének 1. előadását Uzsalyné Dr. Pécsi Rita tartott Érzelmi intelligencia a házasságban, a párkapcsolatokban címmel Szegeden, a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Az esemény kapcsolódott az SZTE Szabadegyetem-sorozatához, valamint a CsaládKözPont által koordinált Házasság Hete rendezvénysorozathoz is. (Az előadás megtekinthető a www.csaladegyetem.hu világhálós oldalon.) Február 14. • Hittanos gyerekek körzeti találkozója Forráskúton, az Ifjúságpasztorációs Iroda (IPC) szervezésében. Február 20–22. • XX. századi népirtások Európában és a Keresztény-zsidó együttműködés színterei ma címmel tartottak nemzetiségközi tudományos konferenciát a Gál Ferenc Főiskola és a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete rendezésében Szegeden, a Klebelsberg-teremben és a hódmezővásárhelyi Holokauszt Múzeumban. Február 21. • Hittanos gyerekek körzeti találkozója Orosházán az Ifjúságpasztorációs Iroda (IPC) szervezésében. Február 23–27. • Hatodik helyezést értek el a magyarok a Katolikus Papok IX. Nemzetközi Teremlabdarúgó Bajnokságában az ausztriai Sankt Pölten városában. A magyar csapat kapusa Kiss-Rigó László püspök volt. Az idei győztes Portugália lett. Február 27. • A normaalkotás alapelvei (Principles of norm creation) címmel tartottak nemzetközi szimpóziumot a Gál Ferenc Főiskolán. Február 27–március 1. • Hitoktatók tavaszi lelkigyakorlata Domaszék-Zöldfáson, melyet Póczos Beáta Dominika OP vezetett. Szervező: a Kateketikai Iroda.

ESEMÉNYTÜKÖR

Február 28. • A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium csapata nyerte a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) idén 3. alkalommal megrendezett labdarúgó-kupáját Nyíregyházán. A szegedi csapat első helyet vívott ki röplabda kategóriában is, továbbá az egyéni díjazottak között a torna gólkirálya címet Berta Arnold, a Szokeresz hallgatója hozhatta haza. A győzelemmel kivívták a következő évi torna rendezési jogát is. Március 7. • Az Egyházmegyei CsaládKözPont által szervezett özvegyek és gyászolók idei egyházmegyei lelkinapját Nem hagylak árván titeket! (Jn 14,18) címmel Varga László piarista atya vezette Szegeden, a Katolikus Házban. Március 8. • A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium és az Ifjúsági Ház együttműködésében került színre Robert Dubac Férfi agy című monodrámája Csányi Sándor színművész vendégszereplése keretében. Március 8–15. • A katolikus egyház (országos) nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtési akciója a plébániákon. Március 9–10. • Az egyházmegye papságának tavaszi első rekollekciós napja Szegeden, a Szent Gellért Szemináriumban, majd pedig Békéscsabán, a Szent Antal Plébánián. Március 14. • Tizenegyedik alkalommal rendezték meg a cserkészek az Árvízi Emléknapot Szegeden, a Dóm téren, az 1879-es szegedi árvízre emlékezve. Március 14. • Hittanos gyerekek körzeti találkozója Kevermesen az Ifjúságpasztorációs Iroda (IPC) szervezésében. Március 15. • Az Ukrajnában tapasztalható – részben a háború okozta – nagyon nehéz gazdasági helyzetre tekintettel a Püspöki Konferencia országos gyűjtést hirdetett a kárpátaljai emberek megsegítésére. Az ily módon, valamint az 1356-os adomány vonalon keresztül érkezett felajánlásokat a Katolikus Karitász juttatta el a rászorulóknak. Március 15. • Széchenyi-díjjal tüntették ki Rózsa Huba professzort „a teológia területén elért kiemelkedő tudományos eredményei, valamint a Szentírás javított szövegű kiadása érdekében végzett magas színvonalú és odaadó munkája elismeréseként”. Rózsa Huba a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professor emeritusa, a Szent István Társulat alelnöke, valamint a Gál Ferenc Főiskola tanára. Március 16. • Ikonkiállítás nyílt a Gál Ferenc Főiskolán bolgár ikonfestők munkáiból. Megnyitó beszédet mondott Szaplonczay Miklós görögkatolikus esperes parochus. Március 17. • A CsaládEgyetem második előadását Guba András SP tartotta A férfi személyisége és kiteljesedése címmel Szegeden. (Az előadás megtekinthető a www. csaladegyetem.hu világhálós oldalon.) Március 18. • Hittanos gyerekek körzeti találkozója Mórahalmon az Ifjúságpasztorációs Iroda (IPC) szervezésében.

147

148

ESEMÉNYTÜKÖR

Március 19–20. • 300 éve könnyezett először a máriapócsi kegykép. Az ez alkalomból országjárásra indult Istenszülő Ikon Szegeden töltött egy napot. A Lechner téri Szent Rozália-templomban történt fogadást követően menetben vitték az alsóvárosi templomba, ahol másnap délig szertartások és imaórák kísérték jelenlétét. Március 20. • Ferenc pápa a Magyar Katolikus Egyházon belül a bizánci rítusú katolikusok számára megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat. A Hajdúdorogi Egyházmegyét Debrecen székhellyel metropolitai székké emelte, amelynek első érsekévé Kocsis Fülöp püspököt nevezte ki. A Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte, amelynek első püspöke Orosz Atanáz, aki egyúttal az újonnan megalapított Nyíregyházi Egyházmegye apostoli adminisztrátora is. Március 20–22. • Nagy sikerrel zajlott a 8. Tesz-Vesz Tavasz, melyhez 40 település 48 csoportjában mintegy 3200 fő csatlakozott a környezetünket szépítő, a közösségeinket építő önkéntes tevékenységgel. Március 21–22. és 28–29. • Húsvéti vásárt rendezett a Karitász Szeged-Alsóvároson a szegények javára. Március 25. • Reményik Sándor-pályázatot hirdetett a Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézet (SZEGEPI) az egyházmegye által fenntartott általános iskolák diákjai számára. A szavalóversenyre 31 diák jelentkezett, a Templom és iskola című rajzpályázatra pedig 145 pályamű érkezett. A beérkezett rajzok megtekinthetők a www.szegepi.hu világhálós oldalon. Március 27. • XII. Városi Keresztút Szegeden a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség szervezésében, együttműködésben a Szegedi Református Egyetemi Gyülekezettel és az Evangélikus Ifjúsági Gyülekezettel. Március 28. • Az új békéssámsoni Sarlós Boldogasszony templomot Kiss-Rigó László püspök áldotta meg. Az ünnepség keretében köszöntőt mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A település egykori katolikus templomát az ’50-es években lebontották, hogy helyére a termelőszövetkezet gépállomását telepítsék. Azóta ideiglenes helyszínen, egy már nem használatos iskolaépületben folytak a szertartások. Március 29. • Első alkalommal került megrendezésre az Újszegedi Szabadtéri Passiójáték. Az előadást a csíksomlyói passió felhasználásával rendezte Kaj Ádám, a szegedi Nemzeti Színház rendezője. Jézus szerepében és segédrendezőként Keserű György piarista szerepelt. A darab zenei vezetője Fábri Géza, a Mentés Másként zenekar zenésze. Az előadásra egyetlen alkalommal került sor az újszegedi Ligetben, ezen a Virágvasárnapon. Március 31. • A köznevelés és pedagógia időszerű kérdései címmel tartottak regionális szakmai napot a Gál Ferenc Főiskola Szarvasi Gyakorlóintézményében közel kétszáz pedagógus részvételével.

ESEMÉNYTÜKÖR

Március 31. • Technikai okokból megszűnt az egyházmegyei Ostyasütő. Április 9. • A Karitász szegedi beteglátogató csoportjának húsvéti ünnepsége a II-es Kórházban. Húsvétkor egyházmegyeszerte számos városban rendeznek hasonló ünnepségeket a helyi karitász-csoportok. Április 11. • Az egyházmegye katekétái számára tartott továbbképzést Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató Szegeden a Katolikus Házban, az Egyházmegyei Kateketikai Iroda szervezésében. (Az előadás megtekinthető a www.csaladegyetem.hu világhálós oldalon.) Április 13–14. • Szegeden járt Dariusz Stępkowski szalézi professzor, a Stefan Wyszynski bíborosról elnevezett varsói egyetem Pedagógia Karának dékánhelyettese az Erasmus program keretében, aki neveléselméleti előadásokat tartott angol nyelven a Gál Ferenc Főiskolán és a Szent Gellért Szemináriumbam. Április 14. • A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Családbizottsága által szervezett családpasztorációs papi találkozón egyházmegyénk is képviseltette magát Budapesten, az MKPK irodaházában. Április 14. • A Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete pedagógus-továbbképzést szervezett Magyar nyelv és irodalom tantárgyi továbbképzés megújuló köznevelési tartalmakkal címmel Szegeden, a Gál Ferenc Főiskolán. Az előadó Valaczka András magyar nyelv és irodalom–történelem szakos tanár, tankönyvíró, tankönyvi vezető szerkesztő volt. Április 14. • A Hódmezővásárhelyen megrendezett Országos „ÍRÓ-DEÁK” vers- és novellaíró pályázaton a 10–14 éves korú prózaírók kategóriájában III. helyezést ért el novellájával Pálinkás Luca, a Gál Ferenc Főiskola Gyakorló Általános Iskola hatodik osztályos tanulója. A tizenkét éves kisdiák az írói verseny különdíját is elnyerhette érzékeny impressziójával, rövid prózájával. Április 16. • Mons. Marek Jedraszewski a lodzi egyházmegye püspökének meghívására 18 európai ország püspöki konferenciáinak képviselői, egyetemi lelkészek és az egyetemi pasztorációban szolgáló személyek találkoztak a lengyelországi Łódź városában. A CCEE által szervezett Konferencia résztvevői a felelősség témájára épülő előadások mellett a lengyelországi Egyetemi Lelkészségek tapasztalatait is megismerhették, melyeket egyetemi lelkészek és egyetemi hallgatók személyes vallomásaikon keresztül mutattak be a több mint ötven résztvevőnek. Egyházmegyénket Serfőző Levente egyetemi lelkész, kateketikai és ifjúsági referens képviselte. Április 16. • Luca Volonte kereszténydemokrata olasz politikus megbeszélést folytatott Szegeden Kiss-Rigó László püspökkel. Április 22. • Legkiválóbb Óvodapedagógus-jelölt Díj 2015 versenyt tartottak április 22én a Gál Ferenc Főiskola szarvasi Pedagógiai Karán. Az utolsó éves óvodapedagógus hallgatók számára idén 10. alkalommal megrendezett versenyt Gulyás Gerda nyerte.

149

150

ESEMÉNYTÜKÖR

A többfordulós versenyben Hitvallásom címmel pályamunkát írtak, majd gyakorlati készségekről adtak számot nevelési helyzetek megoldása során, valamint a Föld napja kapcsán programokat terveztek a gyermekek és szüleik számára. Az idei verseny mottója Don Boscótól származott: „Egy fiatal legszebb dísze: a szerénység, az alázat, az engedelmesség és a szeretet.” Április 23. • Helyi termék – hagyomány, hálózat avagy fiatal kutatók vidéken címmel rendezett tudományos konferenciát a Gál Ferenc Főiskola a mezőtúri kampuszán. A rendezvény – amelynek védnöke Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Kállai Mária szolnoki kormánymegbízott – a hagyomány, helyi termékek, hálózat tárgyköröket elsősorban a mezőgazdasági, élelmiszer-, marketingtudományok, a szociológia, valamint a vallástudományok szemszögéből vizsgálta. Április 24. • Szegeden járt Dr. Ödül Celep, az isztambuli Işık Egyetem docense az Erasmus program keretében, aki angol nyelvű előadást tartott a Gál Ferenc főiskolán Turkey’s Kurdish Question and the Peace Process (Törökország problémája a kurdokkal a békefolyamatra való tekintettel), valamint Islam, Secularism and Politics in Turkey (Az iszlám, a szekularizáció és a politika Törökországban) címmel. Április 24. • Tavaszi Ovi-foci Kupát rendezett a Gál Ferenc Főiskola Szarvasi Gyakorló Általános Iskola és Gyakorlóóvoda Kunszentmártonban, melyre hét csapat nevezett be. Az edző Komlósi Rupert szülő volt, a felkészülést Demjénné Jónás Klára szakvezető óvodapedagógus és Bíró Gyula igazgató segítette. Április 24. • Az április 24-én, Gyulán megrendezett Diákolimpia Békés megyei döntőjébe veretlenül jutott be a Gál Ferenc Főiskola Gyakorlójának 5-6. osztályos csapata, ahol bronzérmesek lettek. Április 25. • A szeged-felsővárosi Szent Miklós Plébánia és a minorita rendház adott otthont az egyházmegye hittanos- és ministránstalálkozójának, melyen az egyházmegye több mint 25 helyszínéről háromszázötven 3–8. osztályos hittanos kisdiák vett részt. Az alkalom célja – a közösségi élmény megtapasztalásán túl – az volt, hogy a fiatalok figyelmét a megszentelt élet alapjaira irányítsa. Az esemény záró szentmiséje keretében adták át a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Gellért rajz- és esszépályázatának díjait. A beérkezett 350 alkotás és írás közül harminc részesül elismerésben. A találkozót az egyházmegye Kateketikai Irodája szervezte, és idén először kapcsolódtak be a Gál Ferenc Főiskola katekéta lelkipásztori munkatárs szakos hallgatói, akik egész nap gyakorlati és háttérfeladatokat láttak el. Április 25. • Tyiro Drom, vagyis A Te Utad címmel tartottak interaktív pályaorientációs napot hátrányos helyzetű fiatalok számára Szeged-Alsóvároson, a Tehetséghidak Program keretében a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium hallgatóinak szervezésében, a Magyar Tehetségsegítők Szervezete (MATEHETSZ) támogatásával. A programon hátrányos helyzetű, 12–14 éves, pályaválasztás előtt álló fiatalok vet-

ESEMÉNYTÜKÖR

tek részt, akik a Korinta Alapítvány tanodájából valamint a Szegedi Roma Tanodából érkeztek. Április 25. • Tornay Krisztina SSND Női személyiségfejlődés, női spiritualitás és a keresztény magyar hagyomány címmel tartott előadást a CsaládEgyetem keretében Szegeden. (Az előadás megtekinthető a www.csaladegyetem.hu világhálós oldalon.) Április 27–28. • Az egyházmegye papságának tavaszi második rekollekciós napja Szegeden, a Szent Gellért Szemináriumban, majd pedig Békéscsabán, a Szent Antal Plébánián. Április 28. • A Coollégiumok Éjszakája keretében Szeged hat egyetemi kollégiuma nyitotta meg kapuit egy éjszakára, hogy kulturális és tudományos programok keretében mutatkozzanak be az érdeklődők előtt. A főszervező Szent Imre Szakkollégiumhoz csatlakozott a Sík Sándor és a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium, a Karolina Katolikus Egyetemi Szakkollégium, a Kaszap István és a Romzsa Tódor Kollégium. Április 28. • A Karitász országosan gyűjtést hirdetett a Nepálban több ezer halálos áldozatot is követelő földrengés károsultjainak megsegítésére. Április 29., május 27. és június 17. • Bibliodráma kurzus hitoktatók számára Szásziné Fehérvári Anikó kísérésével a Kateketikai Iroda szervezésében. Április 29–május 2. • Negyedik alkalommal indult Gyomaendrődről Nagyváradra a felújított Szent László Gyalogzarándoklat a Festum Varadinumra (Nagyvárad Ünnepe), melynek résztvevői hazánk egységéért imádkoztak a szent király közbenjárását kérve. Május 1–3. • A 36. Márianosztrai Ifjúsági Gyalogos Zarándoklaton egyházmegyénket is képviselte katolikus fiatalok egy csapata. A lelkipásztori kísérő ezúttal is dr. Thorday Attila újszegedi plébános volt. A zarándoklat hitből fakadó együttlét, melynek célja, hogy hitünket, keresztény elkötelezettségünket az egyház közösségében megerősítsük, hogy őszinte szívvel Istent keresve előrehaladjunk életünk zarándokútján. Május 5. • A Leleményes hőseink című verseny legjobbjainak díját Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, és Polyák Albert, a Nemzeti Művelődési Intézet mb. főigazgatója adta át az EMMI Tükörtermében. A 10–18 éves fiataloknak meghirdetett versenyen több mint 300 háromfős csapat vett részt, azzal a feladattal, hogy olyan embereket mutassanak be környezetükből, akik munkájukkal, hobbijukkal, közösségi tevékenységükkel példát mutatnak, maradandót alkotnak, értéket teremtenek. A legjobb 12 csapat között szerepelt a Szarvasi Halburger közösség is. Május 11. • Nagy sikerrel, telt ház előtt adták elő Shakespeare A velencei kalmár című drámájának egy sajátos adaptációját Szegeden, a Kisszínházban a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium diákjai Bernák László, a Szegedi Nemzeti Színház társulati tagjának rendezésében.

151

152

ESEMÉNYTÜKÖR

Május 12. • Brüsszelben a Magyar Hullám rendezvénysorozat keretében Eltávolodva a valóságtól? Kereszténység és közélet a 21. században címmel rendeztek beszélgetést, melyen részt vett Kiss-Rigó László püspök, Hölvényi György és Hollik István. Május 12. • Szegeden, a Katolikus Házban Családi Gubancbogozó – ...és lesznek ketten egy!... címmel Lothringer Éva SSS tartott előadást a CsaládEgyetem rendezvénysorozat keretében a Pasztorális Helynökség CsaládKözPontja szervezésében. (Az előadás megtekinthető a www.csaladegyetem.hu világhálós oldalon.) Május 13. és május 20. • Szakmai jellegű hitoktatói lelki napot szervezett a Kateketikai Iroda Szentesen, a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolában és Békéscsabán, a Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskolában az Egyházmegyei Kateketikai Iroda szervezésében. Május 16. • Kárpátaljai Katolikus Családi Napot tartottak Beregszászon, melynek záró szentmiséjét Kiss-Rigó László püspök mutatta be Maynek Antal püspök meghívására a székesegyházban. A szeged-csanádi főpásztor ugyanaznap délben a búcsúi szentmisét celebrálta a beregdédai templomban Scheffler János püspök tiszteletére. Május 16. • Nyolcadik alkalommal rendezték meg a Békés Megyei Ifjúsági Találkozót (korábbi elnevezéssel az Ifjúsági Gitáros Énekkarok Találkozóját) az Ifjúságpasztorációs Iroda koordinálásában. A házigazda ezúttal is a kezdeményező békéscsabai Jézus Szíve Plébánia és a Zenebarát Felebarátok énekkar voltak. Május 17. • Családokkal Mária útján címmel szervezett családos Mária-zarándoklatot Óföldeákra az Egyházmegyei CsaládKözPont. Május 21–22. • Katolikus Labdarúgó, illetve Katolikus Kézilabda Tornát szervezett az orosházi Eötvös József Katolikus Általános Iskola az egyházmegye iskolái részére. A rendezvény célja a tehetségek támogatása és az egészséges életmód népszerűsítése volt. Május 22. • Bokroson a szőlőkben, a Szent Orbán-szobor közelében találkoztak a környék borászai és szőlészei védőszentjük tiszteletére. Kiss-Rigó László püspök mutatta be az ünnepi szentmisét, melyben Isten áldását kérték a szőlőkben, a mezőgazdaságban dolgozók munkájára, erőfeszítéseire. Május 23. • A Győri Egyházmegyében ünnepség keretében emlékeztek Apor Vilmosra pappá szentelésének 100., halálának 70. évfordulója alkalmából. Az egyházmegye papságának rekollekciós összejövetelét követő szentmisét Kiss-Rigó László püspök celebrálta a székesegyházban. A vértanú püspök szobránál történő koszorúzás után Balog Zoltán miniszter nyitotta meg a megújított Apor Vilmos kiállítást, és mondott beszédet. Május 24. • Újjáépült a Pallavicini család eredetileg XIX. században létesült sírkápolnája az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Az építmény pontos mása an-

ESEMÉNYTÜKÖR

nak, amely az 1880-as évektől az őrgrófi család dél-alföldi temetkezési helyéül szolgált a XX. század derekáig. A kistemplom átadóünnepségét Pünkösd vasárnapján tartották az ópusztaszeri skanzenben. A kápolnát Kiss-Rigó László püspök áldotta meg. Az eseményen jelen voltak az evangélikus egyház képviselői is. Május 27. • Az igazságot továbbadni címmel hangzott el beszélgetés Majoros Mária Ármella domonkos rendi nővérrel, a város szülöttével és díszpolgárával Hódmezővásárhelyen az Emlékpont Múzeum előadótermében a Megszentelt Élet Éve jegyében. Május 29. • A Gál Ferenc Főiskola szarvasi Pedagógiai Kara nevében Lipcsei Imre dékán adta át a rubintdiplomát a most 94 éves Vagaszky Istvánné nyugdíjas tanítónőnek. Az idős pedagógus még akkor végezte tanulmányait Szarvason, mikor a rendszerváltást megelőző időben ott keresztény tanítóképző volt. Május 30. • Szabadulás az egyház „babiloni fogságából” – 1989 címmel az egyházban történő rendszerváltozás témájában tartottak konferenciát Nagyváradon, a Királyhágómelléki Egyházkerületi Székházban május 30-án, melyet Tőkés László volt püspök, európai képviselő, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke, valamint Pálfi József, a PKE Szenátusának elnöke nyitották meg. Az eseményen előadást tartott többek között Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, Bogárdi Szabó István református püspök, Hafenscher Károly evangélikus zsinati lelkészi elnök és Fazekas László felvidéki református püspök. Május 31. • A szegedi espereskerület egynapos Mária-zarándoklata Alsóvárostól a székesegyházig, melyet egy hosszabb, Szeged több plébániáját érintő zarándokút vezetett fel. Június 1. • A Gál Ferenc Főiskolán bemutatták a Lépésről lépésre a biztonságért komplex bűnmegelőzési program legújabb modulját, melyet iskolák számára állítottak össze. A program a Csongrád Megyei Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával jött létre, melyhez a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete köznevelési szakmai partnereként kapcsolódott. Június 1–3. • A Pasztorális Helynökség CsaládKözPontjának munkatársai tartottak háromnapos képzést közel 300 felnőtt résztvevő számára Balatongyörökön a Székesfehérvári Egyházmegyei Családtáborban a helyi Családpasztorációs Iroda meghívására. A mindennapos szentmise és egyéb imaalkalmak mellett különböző témákat dolgoztak fel több korosztályban (felnőttek, ifik, általános iskolások). Június 4. • A Pasztorális Helynökség CsaládKözpontja idén is folytatta a Családi Életre Nevelést (CSÉN). Az iskolásoknak szóló programban – melyet egyházmegyénkben négy éve kezdtek el – 2015-ben már 20 iskola 70 osztályának több mint 1000 diákja vett részt. A szakmai csapat tanévzáró találkozóján az értékelés mellett a módszertani kincsestárat bővítő csapatépítő játék is helyet kapott.

153

154

ESEMÉNYTÜKÖR

Június 5. • IV. ÁGOTA® Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Konferencia Szegeden, a székesegyházban. Az eseményen köszöntőt mondott Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Kiss-Rigó László püspök is. Június 5. • Szegeden felavatták a Szivárvány Autizmus Egyesület új, Bakay Nándor utcai épületét, melyben a GEMMA Fejlesztő Nevelést-oktatást Végző Iskola, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, valamint a GEMMA Szociális Szolgáltató Központ működik. A két intézmény együttesen megközelítőleg 100 fő fogyatékossággal élő személy oktatását, valamint szociális nappali ellátását végzi. Az épület megvásárlásához szükséges anyagi forrást a Szeged-Csanádi Egyházmegye kezdeményezésére öt szervezet teremtette elő: a Szeged-Csanádi Egyházmegye, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az OTP Zrt., a MOL Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. egyenként 12 millió forintos támogatást nyújtva. A maradék 9 millió forintot a város cégeitől és vállalkozóitól gyűjtötte össze az egyesület. Június 9. • Szentmisét mutattak be a székesegyházban a szegedi szerzetesek elhurcolásának 65. évfordulóján a Szerzetesek Éve programjainak keretében. Az esemény alkalmából megemlékeztek az akkori erőszakos cselekmények elszenvedőiről, és imádkoztak a kitervelőkért és végrehajtókért is. Június 11. • Vallásközi párbeszéd konferenciát és kerekasztal-beszélgetést rendeztek a Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg-termében. A konferencia részvevői voltak: Prof. Kránitz Mihály a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, Balázs Gábor, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem docense, ifj. Cserháti Sándor evangélikus lelkész, valamint a Gál Ferenc Főiskoláról Szilágyi Tamás adjunktus és Czagány Gábor egyetemi református lelkész. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Kiss-Rigó László szegedcsanádi püspök, Fekete Károly tiszántúli református püspök, Kránitz Mihály katolikus teológus, Marjovszky Tibor református teológus, Cserháti Sándor evangélikus lelkész, Lednitzky András, a szegedi Zsidó Hitközség elnöke, valamint Haraszti György professzor, a Holokauszt Közalapítvány kuratóriumi elnöke. Június 12. és 19. • Te Deumot, hálaadó szentmisét és tanévzáró, diplomaátadó ünnepséget tartott a Gál Ferenc Főiskola, valamint a szarvasi Pedagógiai Kara. Június 19–21. • Gyűrű-kúra házaspárok számára címmel Dr. Mihalec Gábor párés csa ládterapeuta vezetésével tartottak Nyári Egyetemet az Egyházmegyei CsaládKözPont szervezésében a Zöldfás Lelkigyakorlatos Központban. Június 20. • A kisteleki Árpád Fejedelem Gimnázium csapata nyerte meg az Energy Factory Ökocímke különdíját. Az országos hatókörű, általános és középiskolai csapatok számára kiírt interaktív vetélkedősorozat témája a Napenergia volt, ahhoz kapcsolódóan, hogy 2015 a Fény Nemzetközi Éve.

ESEMÉNYTÜKÖR

Június 20. • A Grosics Akadémia és a Bozsik Akadémia U 17-es csapatai közötti 1–1-es döntetlen után büntetőkkel Klausz László együttese bizonyult jobbnak. Ez volt számukra az év talán legfontosabb fellépése, hiszen a csapat feljutott az élvonalba, ezzel egyben NB I-es tagságot biztosítva a Grosics Akadémia U 16-os és U 19-es csapatainak is. Június 20–22. • Az egyházmegye hitoktatóinak fakultatív, közösségépítő, a tanévet lezáró találkozási alkalmai Szegeden, Szentesen és Békéscsabán. Június 23. • A Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok és munkatársak, valamint az egyházmegye hitoktatóinak tanévzáró, hálaadó, Te Deum szentmiséjét Kiss-Rigó László püspök mutatta be a székesegyházban. Június 29–július 5. • XII. alkalommal rendezték meg az Egyházmegyei Ifjúsági tábort a 13–18 éves fiatalok számára a Zöldfás Lelkigyakorlatos Központban Az idei téma: Ki vagyok én? volt. Szervező: az Ifjúságpasztorációs Iroda. Június 29–július 3. • VIII. Nyári Napközis Vándortábor a szegedi karitász csoportok közreműködésével a támogatott családban élő gyerekek részvételével Szegeden. A Karitász szintén támogatta Orosháza, Szegvár, Csorvás, Kiszombor és Hunya nyári táborát. Június • Folyamatosan kerülnek fel tehetséges labdarúgók a Grosics Akadémiáról a Szeged 2011 NB II-es csapatának keretéhez. Az elmúlt időszakban például Hegedűs Martin, Zabari Dávid, Pászka Lóránd, Kovács Balázs, Erdős Márk, Czirok József, Barát Dániel, Krnács Richárd, Rebők Imre és Hegedűs Edvin mutathatta meg képességeit a másodosztályban. Június • Stadionfejlesztés az Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémián: a gyulai sportcentrum újabb, kiváló minőségű, természetes gyeppel ellátott pályával gazdagodott, s a centerpálya lelátóját is bővítették, ezáltal több nézőt képes majd befogadni, és kényelmesen elhelyezni. Július 5. • Együttműködési megállapodást írt alá Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora, melynek kiemelt területe a kétszakos osztatlan tanárképzés, amiben az egyházmegyei főiskola hittanár szakja mellé az egyetem bármely tanár szakját felvehetik a hallgatók. A megállapodás kiterjed más képzési és tudományos együttműködésre is, közös kutatások, fejlesztési projektek indítására, könyvtári és kollégiumi együttműködésre. Az egyetem partnerséget biztosít a főiskola regionális felsőoktatás-fejlesztési programjához. Július 5–12. • Hagyományos nyári zarándoklat Taizé-be Thorday Attila atya vezetésével. Július 8. • Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosi Hivatalának küldöttsége a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működő Szent Ágota

155

156

ESEMÉNYTÜKÖR

Gyermekvédelmi Szolgáltató Hódmezővásárhelyi Otthonába látogatott azzal a céllal, hogy megismerjék a gyermekotthon szakmai munkáját, a kísérő nélkül Magyarország területére érkező kiskorúak elhelyezésének körülményeit, a felmerülő nehézségeket. A látogatás végén a küldöttség tagjai elismerően nyilatkoztak a gyermekotthon munkájáról, melyet európai szintűnek értékeltek. Július 9–12. • Az egyházmegye katekétáinak nyári lelkigyakorlatát Gyulay Endre nyugalmazott megyéspüspök tartotta Domaszéken, a Zöldfás Lelkigyakorlatos Központban. Július 10. • Az egyházmegye papságának évi rendes találkozója Gyulán. Július 10. • Roma Családi Nap az Egyházmegyei Karitász szervezésében a szeged-alsóvárosi templom előtti téren. Július 21–30. • Kétszázötven – az ország minden megyéjéből érkező – állami gondozásban élő gyerek számára nyújtott gazdagító programot a XIX. ÁGOTA-tábor az ÁGOTA® Alapítvány és a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató szervezésében Szegeden. Az esemény fővédnöke Kiss-Rigó László püspök volt. Július 25. • A jezsuiták hagyományos Szent Ignác-napján Horváth Árpád jezsuita atya tartott előadást amerikai tanulmányútjáról. Július 26. • Debrecenben a katolikus újjászületés 300. évfordulójára emlékezve egyházmegyei búcsút tartottak Szent Anna ünnepén, a Szent Anna-székesegyház előtti téren. Az ünnepségen egyházmegyénket nyugalmazott főpásztora, Gyulay Endre képviselte. Július 26–31. • Húsz battonyai gyermek vehetett részt a fonyódligeti Erzsébet-táborban a Katolikus Karitász által. Július 27–30. és augusztus 10–13. • Nyolcvan hitoktató vett részt a Bibliai Élménypedagógiai képzés két turnusán a Gál Ferenc Főiskolán és Domaszék Zöldfáson Bányai Sándor, Módi Kinga, Demjén Izabella és Sipos Edit vezetésével. Július 31–augusztus 2. • Szeged-alsóvárosi Havasboldogasszony országos nagybúcsú. Augusztus 2. • Máriaradnán, az ősi kegyhelyen befejeződtek a bazilika felújításának munkálatai. Ebből az alkalomból többnyelvű koncelebrációs szentmisén vettek részt a szomszédos egyházmegyék képviselői és különböző zarándokcsoportok is. Augusztus 2–7. • A Karitász önkéntesek országos képzési táborának egyházmegyénk adott otthont, melyen egyházmegyénkből ketten vettek részt Domaszék Zöldfás lelkigyakorlatos központban. Augusztus 3–8. • A Rómában rendezett Nemzetközi Ministráns Találkozón 40 fiatal vett részt egyházmegyénkből, akiknek az ünnepség keretében lehetősége volt találkozni Ferenc pápával.

ESEMÉNYTÜKÖR

Augusztus 16. • Gyulán, a Nádi Boldogasszony búcsú ünnepi szentmiséjét Kiss-Rigó László püspök celebrálta. Augusztus 17. • Elhunyt Paskai László bíboros, aki Szegeden született, és több szállal kötődött egyházmegyénkhez. 1951-ben Budapesten szentelték pappá, majd Szegeden püspöki szertartó, 1955-től teológiai tanár, a szeminárium prefektusa, 1962-től lelki vezetője volt. Augusztus 19. • Mórahalmon 4. alkalommal rendezték meg a Szent István Kenyerebúcsút. A homokhátsági térség településeiről, plébániáiról érkezett hívek, valamint csángó-magyar zarándokok is részt vesznek az ünnepségeken. Az ünnepi szentmisét Kiss-Rigó László püspök celebrálta, melynek keretében megáldotta az új kenyeret. A szentmisét körmenet követte Szent István közbenjárását kérve a homokhátság népéért. A homokháti búcsú vendége volt Böjte Csaba atya is. Augusztus 20. • Kiss-Rigó László püspök a hódmezővásárhelyi Szent István Királytemplomban mutatott be búcsúi szentmisét. Augusztus 25. • Szegedre látogatott a szabadkai Paulinum öregdiákjainak 30 fős csoportja plébánosuk vezetésével, akik megtekintették a székesegyházat, megismerkednek a Szent Gellért Szemináriummal és a Gál Ferenc Főiskolával, majd a Püspöki Székházban Kiss-Rigó László püspök ebéden látta vendégül őket. Augusztus 27–30. • 72 órás szentségimádást tartottak Szegeden, a székesegyházban, melynek során hagyományos és újszerű imamódokba is bekapcsolódhattak a hívek. Az alkalmat a városban egyidőben zajló SZÍN Fesztivállal párhuzamosan rendezték, a fiatalokért is imádkozva. Augusztus 28. • Szakmai nappal indították a tanévet az egyházmegye hitoktatói Vízvárdy Rita SSS, Fazekas Andrea, Laczkó Borbála és Major Dorina vezetésével Szegeden és Békéscsabán. Augusztus 28–30. • A XXVI. Nemzetközi Biblikus Konferenciát a Szent Gellért Szeminárium dísztermében rendezték. A Háború, gyűlölet, kiengesztelődés a Bibliában témakörben hallhattak előadásokat a résztvevők a testvéregyházak jeles teológusai részvételével. A konferenciaigazgató Benyik György bibliakutató volt. Szeptember 3. • Dr. Assoc. Prof. Mehmet Ali Balkanlıoğlu, szociológus, az Isztambuli Marmara University tanára tartott angol nyelvű előadást a Gál Ferenc Főiskolán az alevita közösség körében folytatott kutatásokról. Szeptember 6. • Az ópusztaszeri Szobori búcsú alkalmából Kondé Lajos pasztorális helynök mutatott be szentmisét a Nemzeti Emlékparkban, a monostor romjánál. Szeptember 7. • A Gál Ferenc Főiskola fenntartásába került Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium tanévnyitó ünnepsége Békés városában.

157

158

ESEMÉNYTÜKÖR

Szeptember 8. • Az egyházmegye hitoktatóinak, valamint az egyházmegye fenntartásában dolgozó pedagógusoknak és munkatársaiknak közös Veni Sancte koncelebrációs szentmiséjét Kiss-Rigó László püspök mutatta be Szegeden, a székesegyházban. Szeptember 8. • Ünnepélyes keretek között avatták fel Körösladányban a báró Wenckheim Béla koporsóját is magába foglaló Wenckheim-kriptát az évek alatt kifosztott és megrongált épület felújítását követően, mely állami, önkormányzati és egyházi együttműködés következtében valósult meg. Wenckheim Béla a 1800-as évek második felében több éven át volt kormánytag és egy rövid ideig a Magyar Királyság megbízott miniszterelnöke is. Az ünnepség keretében Kiss-Rigó László püspök áldotta meg a felújított kriptát. Szeptember 8–12. • Mária-napok az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban. Szeptember 8–14. • A röszkei Karitász-bázison orvosi és szociális ellátást biztosított a segélyszervezet a migránsok számára. Szeptember 11–13. • A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat őszi konferenciáját Nyíregyházán tartották szeptember 11–13. között Történelem, hagyomány, emlékezet címmel, amin részt vettek a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium tagjai is. Az ennek keretében tartott tanévnyitón a szegedi szakkollégiumot fenntartó Szeged-Csanádi Egyházmegyét, illetve a Gál Ferenc Főiskolát Prof. Zakar Péter dékán képviselte. Szeptember 15. • A Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség, valamint a Gál Ferenc Főiskola Veni Sancte tanévnyitó szentmiséit Kiss-Rigó László püspök mutatta be a székesegyházban. Szeptember 18–20. • A 2016. évi krakkói Ifjúsági Világtalálkozó előkészítéseként a lengyelországi Radomba látogattak az Ifjúságpasztorációs Iroda (IPC) munkatársai a helyi Ifjúsági Találkozóra. A Radomi Egyházmegye ad majd helyet a krakkói események szokásos előtalálkozójának. Szeptember 21. • A Kateketikai Iroda által meghirdetett Szent Gellért Alkotó- és Esszépályázatra 300 diák nyújtotta be pályázatát. A Szent Gellért Fesztivál keretében a dóm altemplomában kiállítás is nyílt a legszebb alkotásokból. Szeptember 21–27. • VIII. Szent Gellért Fesztivál egyházmegyénk védőszentje tiszteletére Szegeden, a székesegyházban és a Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg-termében szimfonikus és kamarakoncertekkel valamint tudományos előadásokkal. Az ünnepségsorozat záró hangversenye egyúttal Tóth Péter kortárs zeneszerző új, Szent Gellértről szóló Oratóriumának ősbemutatója volt. Az egyházmegye védőszentjének tiszteletére rendezett programsorozat keretében adták át a felújított székesegyházat. Szeptember 22. • A Szent Gellért Fesztivál nyitó napján jótékonysági koncert a Korábban Érkeztem Alapítvány javára a szegedi székesegyházban Miklósa Erika világhírű,

ESEMÉNYTÜKÖR

Kossuth-díjas operaénekes vendégszereplésével, valamint Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikusok vezető karmestere, színházigazgató vezényletével. Szeptember 22. • Remete Szíz Szent Pál ősönknek kihozásáról címmel rendezett nemzetközi, pálos rendtörténeti konferenciát a Gál Ferenc Főiskola és a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete Szegeden, a Gál Ferenc Főiskola dísztermében, a Megszentelt Élet Éve jegyében. Szeptember 24. • A felújítást követően ünnepélyes keretek között átadták a szegedi székesegyházat. A szentmisét Kiss-Rigó László püspök mutatta be. Az ünnepségen részt vett a Magyar Katolikus Püspöki Kar több tagja, szomszédos egyházmegyék, valamint a testvéregyházak püspökei, továbbá Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és más jeles közéleti személyiségek. Az ünnepséget – mely egyúttal megnyitója volt az egyházmegye 2030. évi millenniumára való készületnek – klasszikus zenei koncert zárta. Szeptember 25–27. • A keresztény testvéregyházak együttműködésével rendezték meg Szegeden az első Tágas Tér Fesztivált azzal a céllal, hogy az egyházak közelebbről és közvetlenebbül mutathassák be értékeiket Szeged városának, egy Tágas Teret létrehozva, amelyen sokan elférnek, s amelyen minden érdeklődő szabadon helyet kaphat. A rendezvény keretében hazánkba érkezett az olasz Gen Verde katolikus női zenekar, előadást tartott Pál Ferenc atya, mentálhigiénés szakember, hallható volt a Hillsong London zenekar Szenczi Sándor igehirdetésével, továbbá fellépett Kovács Ákos rocksztár, és az érdeklődők megtekinthették A velencei kalmár című darabot a Szegedi Keresztény Roma Szakollégium előadásában. Az újszegedi Ligetben standokon és sátrakon mutatkoztak be a társadalmi élet különböző szereplői. Külön sátorban volt jelen az Egyházmegyei Karitász és a Dugonics téren a CsaládKözPont. Szeptember 26. • Ki vagyok én? volt a hagyományos Szent Gellért Ifjúsági Nap témája. Az egyetemista korosztály számára Pál Ferenc atya, mentálhigiénés szakember, a középiskolásoknak Mázás Orsolya Marianna domonkos rendi nővér és Garainé Jung Gabriella hitoktató tartott előadást. Az egyházmegye minden tájáról összesen mintegy ezer középiskolás, egyetemista és fiatal családos érkezett a helyszínre, a szeged-alsóvárosi plébániára. Szervező: az Ifjúságpasztorációs Iroda. Szeptember 26. • Az egyházmegye hitoktatói a hagyományos őszi szakmai továbbképzésként a Szent Gellért Ifjúsági Találkozóra kísérték el tanítványaikat, s meghallgatták Pál Ferenc atya, mentálhigiénés szakember előadását. Szeptember 26. • A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, valamint az ÁGOTA Alapítvány Országos ÁGOTA labdarúgó seregszemlét tartott a gyulai Grosics Gyula Labdarúgó Akadémián, melyre az ország valamenynyi szakellátási rendszeréből érkeztek családból kiemelt gyermekek.

159

160

ESEMÉNYTÜKÖR

Szeptember 27. • Újszentivánon a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe alkalmából Kiss-Rigó László püspök mutatott be szentmisét, és áldotta meg az újonnan készült szabadtéri oltárt és feszületet a templom mellett. Szeptember 26. • A Magyarországon lelkipásztori szolgálatot ellátó, külföldről érkező misszionáriusok: papok, szerzetesek, szerzetesnők immár hagyományos egész napos összejövetelüket az idén Győrben tartották, a Püspöki Várban, illetve annak udvarán. A rendezvény társszervezője Sebastian Benvin verbita atya, a Pápai Missziós Művek magyarországi igazgatója és Kiss-Rigó László, az MKPK missziókért felelős püspöke volt. A vendéglátó Pápai Lajos püspök által celebrált szentmisén több mint ötven pap és szerzetes vett részt. Szeptember 27. • Folytatódott a Pasztorális Helynökség CsaládKözPontjának programsorozata. Ez alkalommal Dr. Csiszár Miklós sebész, életmód-tanácsadó, a Naturwell Központ alapítója Hormonegyensúly és egészség: női problémák új megközelítésben címmel tartott előadást a női test kincseiről. (Az előadás megtekinthető a www.csaladegyetem.hu világhálós oldalon.) Szeptember 28. • Az egyházmegye papságának hagyományos, Szent Gellért ünnepéhez kapcsolódó rekollekciós találkozója Domaszéken, a Zöldfás Lelkigyakorlatos Központban. Október 3. • Az egyházmegye katekétáinak továbbképzése Békéscsabán, a Páduai Szent Antal Plébánián Sipos Edit tartott képzést, az új „padlóképes” pedagógiai módszerrel. Szervező az egyházmegyei Kateketikai Iroda volt. Október 3. • A Pápai Missziós Művek szervezésében a Missziós Gyermekek Társaságainak Országos Találkozójára került sor Budapesten, a Rezső téri templomban, mely keretében Kiss-Rigó László püspök, mint az MKPK missziókért felelős püspöke vezette a koncelebrációs szentmisét. Október 4. • Egyházmegyénk számos plébániájáról érkeztek a hagyományosan Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére tartott Rózsaeső Imanapra a makói Szent László Király-templomba. Október 4–25. • A Ferenc pápa által meghirdetett rendkívüli püspöki szinódus a családról második, záró ülésszaka a Vatikánban. Október 5. • Sensiplan kurzus (a tüneti–hőmérőzéses természetes családtervezés módszerét oktató képzés-sorozat) indult a CsaládKözPont szervezésében családalapítás előtt álló fiatal párok számára. Október 7. • Hetedik alkalommal szervezett imaestet a fiatalok párkapcsolati tisztaságáért az Országos Lelkipásztori Intézet, melyhez a Kárpát-medence számos plébániája csatlakozott. Egyházmegyénkben Hódmezővásárhelyen a Domonkos nővérek vezetésével tartottak szentségimádást.

ESEMÉNYTÜKÖR

Október 7. • Kiss-Rigó László püspök szentelte fel a Domonkos-rendi nővérek új kápolnáját Hódmezővásárhelyen. Október 8. • Átadták az ÁGOTA Alapítvány Közösségi és Kulturális Centrumát, valamint a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatója decentrumát Kiss-Rigó László püspök és más illusztris vendégek részvételével. Október 10. • A Caritas Hungarica-díjak átadása Budapesten, a Magyar Szentek Templomában. Egyházmegyénkből két önkéntes részesült az elismerésben: a szegedi Papp Ilona és a szentesi Piti Lászlóné. Október 11. • Népmissziós Napokat tartottak Muzslyán (Nagybecskereki Egyházmegye), Don Bosco születésének 200. és Muzslya betelepítésének 125. évfordulója alkalmából a szalézi szerzetesek, akik ötven éve végzik szolgálatukat a településen. A rendezvénysorozat záró szentmiséjét Kiss-Rigó László püspök mutatta be. Október 14. • Rómában, általános audiencia keretében adta át zarándokok egy csoportja Ferenc pápának azt a kézzel másolt Bibliát, melynek – Benyik György atya, bibliakutató kezdeményezésére – minden egyes oldalát kézzel írták a hívek. A bibliamásolásba a Kárpát-medence számos településéről a keresztény testvéregyházak közösségei képviseletében mintegy ötezer ember kapcsolódott be. Október 14. • A hazai sporttudományi felsőoktatás erősítése nemzetközi jó gyakorlatok alapján címmel rendeztek konferenciát Szegeden a Gál Ferenc Főiskolán. Az esemény díszvendége a MOL–Pick Szeged kézilabdacsapat volt. Köszöntőt mondott Kozma Gábor rektor és Fekete József, a megyei Kézilabda Szövetség elnöke. Az előadók között voltak Juan Carlos Pastor vezető edző és Vadkerti Attila olimpikon, utánpótlás igazgató, valamint Bozóky Imre, aki az egyházmegyei Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató fociprogramját mutatta be. Október 15. • A CsaládEgyetem előadássorozatának második alkalmát Ditzendyné Frank Mariann tartotta Családi pénzgazdálkodás címmel az egyházmegyei CsaládKözPont szervezésében, Szegeden. Október 15. • Badalik Bertalan emlékkonferenciát tartottak Hódmezővásárhelyen az Emlékpont Múzeumban a Domonkos rend fennállásának 800. évfordulója alkalmából. A hódmezővásárhelyi Badalik Bertalan Domonkos-rendi szerzetes, rendi elöljáró, majd pedig 1949-től 1957-ig (internálásáig) veszprémi érsek volt. Október 16. • Bíró László püspök mutatott be szentmisét és tartott előadást Bordányban Hívom a családokat címmel. Október 17. • A Rózsafüzér Társulatok I. Országos Találkozóját rendezték Kunszentmártonban a Szent Márton Plébánián. Ez az esemény is kapcsolódott a Domonkos rend fennállásának 800. évfordulójához.

161

162

ESEMÉNYTÜKÖR

Október 17. • Egyházmegyei szintű őszi Hittanos Találkozó Orosházán, az Eötvös József Katolikus Általános Iskolában. Október 17. • A CsaládKözPont munkatársai és önkéntesei Ciklus-show címmel workshopot tartottak a CsaládEgyetem keretében serdülő lányoknak. A foglalkozás után szülői estre invitálták az édesanyákat és édesapákat is. Október 18. • Nézzétek, milyen kedves és jó, ha egyetértésben élnek a testvérek! (Zsolt 133,1) mottóval rendezték meg a hagyományos roma–magyar imaestet Szegeden, a székesegyházban a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség és a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium szervezésében. Október 20. • Gyermek a családban, gyermek az intézményes nevelésben címmel rendezett konferenciát Szarvason a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara, a SZEGEPI, a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság, valamint a Szarvasi Pedagógusképzésért Alapítvány. Október 21–22. • Katekéták szakmai műhelye Hódmezővásárhelyen, a Domonkos nővéreknél és Orosházán, az Eötvös József Katolikus Általános Iskolában. Október 22–27. • A Szent Gellért Szeminárium kispapjainak őszi lelkigyakorlatát Varga László kaposvári általános helynök vezette. Október 25. • Kétsopronyban felavatták a település védőszentjének, Szent Istvánnak az emlékművét. Kovács Jenő szobrászművész alkotása a község önkormányzata és az egyházmegye összefogásával jött létre. November 4. • A nemzeti gyász napján ünnepi megemlékezést tartottak Szegeden, a Keresztény Szolidaritás Parkjában (a dóm mellett) a Magyar Pieta 1956 szobornál 1956 hőseinek és áldozatainak emlékére. Beszédet mondott dr. Miklós Péter történész, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője. A székesegyházban Kondé Lajos püspöki helynök mutatott be szentmisét a szabadságharc áldozataiért, hálából a szabadságunkért, hazánkért. November 4. • Borromeo Szent Károly ünnepén, a róla elnevezett kassai szemináriumban konferenciát rendezett a Kassai Főegyházmegye, melyen előadást tartott Kiss-Rigó László püspök és Zakar Péter egyetemi tanár, illetve részt vett Käfer István címzetes egyetemi tanár és Kozma Gábor rektor a Szeged-Csanádi Egyházmegye küldöttségének tagjaként. November 4–5. • Katekéták szakmai műhelye Szarvason a GFF Gyakorló Általános Iskolájában és Szegeden, az alsóvárosi Ferences Rendházban. November 5. • A második Hírvivők Konferenciára került sor a Gál Ferenc Főiskolán Értékkereső társadalom – értékadó közösségek címmel a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. Az előadók között volt Serfőző Levente oktatási hely-

ESEMÉNYTÜKÖR

nök, Kothencz János gyermekvédelmi főigazgató, Tikász Sándor dandártábornok és Kozma Gábor rektor is. November 6–7. • A Boldogasszony Iskolanővérek által szervezett pedagógiai konferencia nyitó szentmiséjét Kondé Lajos püspöki helynök mutatta be az alsóvárosi ferences templomban, a záró szentmisét pedig Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és Kiss-Rigó László püspök celebrálta a székesegyházban. November 6–8. • Katekéták őszi lelkigyakorlata Domaszéken, a Zöldfás Lelkigyakorlatos Központban Vargacz M. Krisztina nővér és Tarjányi Béla atya vezetésével. November 7. • Veres András szombathelyi püspök, az MKPK elnöke ünnepi szentmisében nyitotta meg a Szent Márton-évet Szombathelyen, a Szent Márton-templomban Pannónia szentje születésének 1700. évfordulója alkalmából. Az ünnepi év 2016. január 1-jén kezdődik. November 7. • A 800 éves Domonkos-rend jubileumi évét az egyes rendházak ezen a napon ünnepelték. Hódmezővásárhelyen a Szent István Király-templomban Mészáros József Domonkos mutatta be a szentmisét. November 8. • Szent Hubertusz napi hálaadó ünnepi szentmisét mutatott be KissRigó László püspök a tiszaszigeti Páduai Szent Antal templomban. A megemlékezés a Tisza–Maros szög vadásztársaságainak részvételével valósult meg. November 8. • Lengyelország nemzeti ünnepe, a Függetlenség napja alkalmából szentmisét celebrált a székesegyházban Kiss-Rigó László püspök, majd koszorúzást tartottak a Keresztény Szolidaritás Parkjában a Katyń-keresztnél, melyet követően bemutatták az új Katyń-requiemet a dómban. November 10–december 2. • Karácsonyi Alkotóházak önkéntesek bevonásával Szegeden az Egyházmegyei Karitász szervezésében, az ÁGOTA Kulturális és Közösségi Központ nagytermében. November 12. • Hit és tudomány a fejlődő világban címmel konferenciát rendeztek a Gál Ferenc Főiskola Klebelsberg termében, mellyel a 100 éve született Gál Ferenc tudományos, lelkipásztori és nevelői életművének is emléket kívántak állítani. Az előadássorozat az MTA által A tudomány evolúciója: valós és virtuális világok címmel meghirdetett 2015. évi Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából valósul meg. Előadók voltak: Kiss-Rigó László püspök, Kozma Gábor rektor, Kovács József rektor, Zakar Péter dékán, Prof. Bolberitz Pál és Prof. Käfer István. November 12. • Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Rotunda épületében ünnepélyesen leleplezték Kesztyűs Ferenc háromszoros nemzetközi ezüstérmes és Búza Barna-díjas képzőművész Szegedi dóm, szobrokkal című tűzzománc alkotását. A kerámiát a művész ajánlotta fel az emlékparknak, amelyet a Rotunda belső falán tekinthetnek meg az érdeklődők.

163

164

ESEMÉNYTÜKÖR

November 12. • Pro Caritate-díjjal tüntette ki Kothencz Jánost, a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász igazgatóját Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Szociális munka napja alkalmából. November 12–14. • A XXII. országos Családkongresszuson Kondé Lajos pasztorális helynök és a CsaládKözPont munkatársai képviselték egyházmegyénket Máriabesnyőn. November 14. • Kiss-Rigó László püspök Manchesterbe látogatott a helyi magyar közösség meghívására. Ez alkalommal szentmisét mutatott be Manchesterben és Londonban a magyar katolikus közösségek számára, és részt vett a Magyarországon született Skóciai Szent Margit tiszteletére rendezett hagyományos ünnepségen is. November 14. • Hagyományos ÁGOTA® Integrációs Nap Szegeden, a Zápor-tónál, melynek témája a bűnmegelőzés volt: hogyan lehet megóvni a családból kiemelt és a veszélyeztetett gyerekeket attól, hogy áldozattá vagy elkövetővé váljanak. Az esemény megnyitóján részt vett Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke, Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott, Kothencz János, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója és Bozóky Imre, az ÁGOTA Sportéletrend szakmai vezetője. November 16–17. • Az egyházmegye papságának rekollekciós napja Szegeden és Békéscsabán. A vendégelőadó Bábel Balázs kalocsai érsek volt. November 17. • A CsaládEgyetem 2015/2016. 1. félévének harmadik alkalmával Veszteségek ajándéka címmel tartott előadást Singer Magdolna Szegeden, a Katolikus Házban. November 19. • 11. alkalommal rendezte meg a Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség a Szolidaritás Éjszakáját Szegeden, a Dóm téren, Váltsd tettekre az igazságot, szeress hűségesen, és járj alázatosan! (Mik 6,8) mottóval. November 21. • Karitász jótékonysági bál Budapesten, a Groupama Arénában. Ez volt a Caritas Hungarica fennállása 80. jubileumi éve nyitórendezvénye, melyen egyházmegyénket is képviselték a Karitász munkatársai. November 21. • A szeged-petőfitelepi Jézus Szíve-templom megáldásának 80. évfordulója alkalmából Kiss-Rigó László püspök mutatott be szentmisét, melyet követően megáldotta a templom homlokzatán levő Boldog Scheffler János szatmári vértanú püspököt ábrázoló új színes ablakot. November 24. • A sérült gyermekeket nevelő szülők tematikus műhelyét Berki Tibor pszichológus vezette a CsaládEgyetem speciálkollégiumaként. November 24. • Gyógyítók (orvosok, orvostanárok, medikusok, gyógyszerészek, pszichológusok, egészségügyi dolgozók) szentmiséje a szegedi jezsuita Szent Józseftemplomban.

ESEMÉNYTÜKÖR

December 5. • Kiss-Rigó László püspök pappá szentelte Tracsek Oszkár diakónust Békéscsabán, a Páduai Szent Antal-társszékesegyházban. December 6. • A Karitász Mikulás-ünnepséget tartott roma gyerekek számára a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat székhelyén Szeged-Alsóvároson. December 6–13. • Az Egymillió csillag a szegényekért elnevezésű nemzetközi Karitászakcióhoz az egyházmegye több településén is csatlakoztak. December 8. • A Ferenc pápa által meghirdetett Irgalmasság Évének kezdete. Az emlékév 2016. november 20-án, Krisztus Király ünnepén zárul. December 8–14. • Karácsonyi Karitász-vásár Szegeden, melyen az ősz folyamán az Alkotóházak során készült ajándéktárgyakat értékesítették, hogy a befolyó összegből rászoruló családokat segítsenek téli tüzelővel. A vásárt Kothencz János karitász-igazgató nyitotta a meg Nagyáruház földszintjén. A megnyitón közreműködött Néveri Bence, a Virtuózok tehetségkutató elődöntőse. December 18. • Ünnepélyes keretek között fogadták a Betlehemi Lángot a szegedi székesegyházban.

165

166

TA RTA LOM JEGY ZÉK Uram, tégy engem békéd eszközévé (Assisi Szent Ferenc imája) ................. 3 Január – Boldogasszony hava – naptár ....................................................... 6 Február – Böjtelő hava – naptár ................................................................ 7 Március – Böjtmás hava – naptár .............................................................. 8 Jézus megkeresztelkedése ünnepén (Szent XXIII. János pápa imája) .......... 9 „Nyitottan az egész társadalom szolgálatára” Interjú Kiss-Rigó László püspökkel ......................................................... 10 Tisza partján mandulafa virágzik (népdal) ................................................ 19 Móra Ferenc: A cinegék királya ................................................................ 20 Csanád Béla: A legkisebb pásztor ............................................................. 24 Egyházmegyei mozaik Válogatás a Toronyirány magazin 2015-ös tudósításaiból ......................... 25 József Attila: Istenjárás ............................................................................. 37 Április – Szent György hava – naptár ......................................................... 40 Május – Pünkösd hava – naptár ................................................................ 41 Június – Szent Iván hava – naptár ............................................................. 42 Krisztus lelke (Loyolai Szent Ignác imája) ................................................. 43 Miklós Péter: A csanádi egyházmegyei központok története ..................... 44 A honvédnek nem kell más (népdal) ......................................................... 58 Móra Ferenc: A gólyafészek ...................................................................... 59 Juhász Gyula: Húsvétra ........................................................................... 62 Várkonyi Balázs: Oktatás, nevelés – keresztény szellemben ....................... 63 Pilinszky János: Piéta ............................................................................... 69

167

Július – Szent Jakab hava – naptár .......................................................... 72 Augusztus – Kisasszony hava – naptár ...................................................... 73 Szeptember – Szent Mihály hava – naptár ...............................................

74

Litánia Szent István első magyar királyról .............................................. 75 Miklós Péter: Az évezredes szent hely A szegedi dóm nyolcvanöt éve ............................................................... 78 A szegedi halastó (népdal) ...................................................................... 85 Móra Ferenc: Megy a ködmön világgá ................................................... 86 Ratkó József: István imája ...................................................................... 92 Marton Árpád: Róla a téglák beszélnek A Dóm tér megálmodója: Rerrich Béla .......................................... 94 Juhász Gyula: A dóm zenéje ................................................................... 109 Október – Mindszent hava – naptár ........................................................ 112 November – Szent András hava – naptár ................................................. 113 December – Karácsony hava – naptár ...................................................... 114 Szent karácsony napján (Szent XXIII. János pápa imája) ......................... 115 Várkonyi Balázs: Ágotára Isten mosolyog ............................................... 116 Szivárvány havasán (népdal) ................................................................... 124 Móra Ferenc: Sündisznócska lovagol ...................................................... 125 Sík Sándor: Hiszek ................................................................................ 128 Kovács József: Nyolcvanöt éves a szegedi papnevelés .............................. 131 Weöres Sándor: Betlehem ...................................................................... 138 Jubiláns lelkipásztorok ........................................................................... 140 Elhunyt lelkipásztorok ........................................................................... 141 Szeged-Csanádi Egyházmegyei krónika, 2015 ........................................ 144

Szeged-Csanádi Egyházmegye Toronyirány Kalendárium Megjelenik évente egyszer Felelős kiadó: dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke 6720 Szeged, Aradi Vértanúk tere 2. Kiadja a Gerhardus Média Központ Kft. Felelős szerkesztő: Antal Zsolt Kiadványmenedzser: Orosz László Nyomdai előkészítés: WellCom Stúdió Nyomtatás: Pharma Press Nyomdaipari Kft. A borítón és a belső elválasztó oldalakon Patay László festőművésznek a szegedi dómban lévő seccói láthatók (Gémes Sándor felvételei)

2 0 1 6

S zege d- Csa n á d i Eg yhá z m eg ye

680 Ft

2 0 1 6

S zege d- Csa n á d i Eg yhá z m eg ye

Recommend Documents