Soproni Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola 8-155/2015.
Szervezeti és Működési Szabályzat
Sopron, 2015. június 29. .
0
Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................ 4 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA ............................................................................... 4 1.2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE ........................................................ 4 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI ................................................................................................. 5 2.1 AZ INTÉZMÉNY NEVE, ALAPÍTÓ OKIRATA ....................................................................................................................... 5 2.2 AZ INTÉZMÉNY FELADATAI, FELADAT-ELLÁTÁSI RENDJE .................................................................................................... 6 2.2.1 Alapfokú oktatás......................................................................................................................................... 7 2.2.2 Általános középfokú oktatás ...................................................................................................................... 8 2.2.4 Egyéb humán-egészségügyi ellátás - Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység ....................................... 10 2.2.5 Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény ................................................................................ 11 2.2.7 Könyvtári, levéltári tevékenység ............................................................................................................... 13 2.2.8 Egyéb ....................................................................................................................................................... 13 2.3. VAGYONHASZNÁLAT .............................................................................................................................................. 13 2.4.AZ INTÉZMÉNY ENGEDÉLYEZETT LÉTSZÁMKERETE .......................................................................................................... 13 3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ........................................................14 3.1 A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI ÉS EGYÉB DOKUMENTUMAI....................................................................... 14 3.1.1. Az alapító okirat....................................................................................................................................... 14 3.1.2. A pedagógiai program ............................................................................................................................. 14 3.1.3 Az éves munkaterv ................................................................................................................................... 15 3.1.4 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága ................................................................................................ 16 3.2. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE .................................................................. 16 3.2.1 SZABÁLYZATUNKAT (LÁSD A FÜGGELÉKBEN) AZ ALÁBBI JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN KÉSZÍTETTÜK ............................................. 16 3.2.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezése ................................................................................................ 17 3.2.3. A tankönyvfelelős megbízása .................................................................................................................. 18 3.2.4 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése ........................................................................................... 18 3.2.5 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása ................................................................................... 19 3.2.6 A tankönyvrendelés elkészítése ................................................................................................................ 20 3.2.7 Tankönyvek értékesítése ........................................................................................................................... 20 3.2.8 Tankönyvellátás helyi rendjének nyilvánossága ....................................................................................... 20 3.3. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE ........................................... 21 3.3.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ............................ 21 3.3.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ..................................... 22 3.4 AZ INTÉZMÉNYI IRATKEZELÉS .................................................................................................................................... 22 4.
AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE .........................................................................................................................23 4.1 BEISKOLÁZÁS .................................................................................................................................................... 23 4.2 AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYRENDSZERE ...................................................................................................... 23 4.2.1 Ünnepekhez kapcsolódó hagyományaink................................................................................................. 23 4.2.2 Nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó hagyományaink ................................................................................ 24 4.2.3 Népszokáshoz kapcsolódó hagyományaink .............................................................................................. 24 4.2.4 Tanév rendjéhez kapcsolódó hagyományaink: ......................................................................................... 25
5.
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .......................................................................................................28 5.2 INTÉZMÉNYIRÁNYÍTÁS ............................................................................................................................................. 29 5.2.1. Az intézmény vezetője ............................................................................................................................ 29 5.2.2. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök ....................................................................... 31 5.3. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE ............................................................... 31 5.4. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE ................................................................................................................................... 32 5.5 HELYETTESÍTÉSI REND ............................................................................................................................................. 33 5.5.1 Az intézményvezető akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes jogosult helyettesíteni ..................... 33 5.5.2 Vezetők helyettesítési rendje .................................................................................................................... 33 5.5.3 Tanárok, nevelőtanárok helyettesítési rendje .......................................................................................... 33 5.6 A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE ........................................................................................................................ 34
6.
AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE...................................................................................................................36
1
6.1. VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSI IDEJE ......................................................................................................................... 36 6.2 A PEDAGÓGUSOK MUNKAIDEJÉNEK HOSSZA, BEOSZTÁSA ............................................................................................... 36 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése ................................................................................................. 36 6.3 PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ......................................................................................... 39 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét .......................................................................................................... 39 6.3.2 A pedagógus megjelenése: ....................................................................................................................... 39 6.3.3 Tanítási óra csere ...................................................................................................................................... 39 6.3.4 Szakszerű helyettesítés ............................................................................................................................. 39 6.3.5 A pedagógus plusz feladata. ..................................................................................................................... 40 6.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége .......................................................................................................... 40 6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje .............................................................................. 40 6.4 AZ INTÉZMÉNY NEM PEDAGÓGUS MUNKAVÁLLALÓINAK MUNKARENDJE ............................................................................ 40 6.5. A TANÍTÁSI ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA ........................................................................................ 41 6.6 AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA RENDJE ................................................................................................................................ 41 6.7 AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA, AZ ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁS RENDJE ............................................................................ 42 6.8 TANÍTÁSI SZÜNETEK ALATT BIZTOSÍTOTT FELÜGYELET .................................................................................................... 43 6.9 TANULÓI SÉTÁK, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK ELJÁRÁSRENDJE ....................................................................................... 43 6.10 AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE ...................................................................... 44 6.11 A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ............................................................................................................. 44 6.12 A TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSE. ..................................................................................... 45 6.13 MUNKA-, BALESETVÉDELEM................................................................................................................................... 46 6.14. BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK .............................................................................................. 46 6.15 MINDENNAPI TESTNEVELÉS FORMÁI ........................................................................................................................ 48 6.16 A TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ....................................................................................................... 49 7.
AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE, ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI .......................................................49 7.1 AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ............................................................................................................................. 49 7.1.4 Titoktartási kötelezettség ......................................................................................................................... 50 7.2 A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI, OSZTÁLYÉRTEKEZLETEI .............................................................................................. 50 7.3 A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI ........................................................................................................ 51 7.4 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGE........................................................................................................... 52 7.4.2 Feladatmegosztás, kapcsolattartás a munkaközösségek között .............................................................. 54 7.5 KIEMELT MUNKÁÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS .......................................................................................................... 55
8. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE .......................................................56 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE HATÁSKÖRÉNEK MEGFELELŐEN, HATÉKONYAN EGYÜTTMŰKÖDIK A FENNTARTÓVAL ÉS A MŰKÖDTETŐVEL, AZ EMBERI, A PÉNZÜGYI ÉS TÁRGYI ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN. ................................................................................ 56 8.1 AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG .............................................................................................................................................. 56 8.2 A MUNKAVÁLLALÓI KÖZÖSSÉG .................................................................................................................................. 56 8.3 A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG ..................................................................................................................................... 56 8.4 A DIÁKÖNKORMÁNYZAT .......................................................................................................................................... 57 8.5 AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK ......................................................................................................................................... 58 8.6 ISKOLÁN BELÜLI EGYÉB SZERVEZETEK .......................................................................................................................... 59 8.7 A SZÜLŐK, TANULÓK, ÉRDEKLŐDŐK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI .................................................................................... 59 8.7.1 Szülői értekezletek .................................................................................................................................... 59 8.7.2 Tanári fogadóórák .................................................................................................................................... 59 8.7.3 A szülők írásbeli tájékoztatása.................................................................................................................. 60 8.7.4 A diákok tájékoztatása ............................................................................................................................. 60 8.8 A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁJA ......................................................................................................... 60 9. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .....................................................................64 9.1 GYERMEKVÉDELEM ................................................................................................................................................ 64 9.2 A TANULÓK JUTALMAZÁSA – FEGYELMEZÉSE................................................................................................................ 65 9.2.1 A jutalmazás elvei ..................................................................................................................................... 65 9.2.2 Tanulók fegyelmezése ............................................................................................................................... 66 9.3 KÁROKOZÁS .......................................................................................................................................................... 66 9.4 MULASZTÁSOK, TÁVOLMARADÁSOK IGAZOLÁSI RENDJE ................................................................................................. 66 9.4.1 Késés hiányzás igazolása .......................................................................................................................... 66 9.4.2 IGAZOLATLAN HIÁNYZÁS ELJÁRÁSRENDJE.................................................................................................................. 67
2
9.5 A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ............................................................... 68 9.5.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ..................................................... 68 9.5.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ......................................................... 69 9.6 A TANULÓ ÁLTAL KÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS ................................................................................................... 70 NYILATKOZAT MINTA ........................................................................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 10. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. FÜGGELÉK: ........................................................................................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.
3
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történt. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét, belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A megalkotott új szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1
2011.
évi
CXII.
törvény
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
információszabadságról
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
15/2013. (II.26.)EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálatok működéséről
26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
2011. évi CLXXXVII. tv. a szakképzésről
1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete, a 2015. június 29.-i határozatával fogadta el.
1
Figyelem: a 2012-ben bevezetett új jogszabályok szerinti „új” szabályozást az egész szabályzatban kurzív betűkkel emeltük ki.
4
A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.
2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Soproni
Kozmutza
Flóra
Egységes
Gyógypedagógiai
Módszertani
Intézmény, Általános Iskola és Speciális Szakiskola Címe: 9400 Sopron, Petőfi tér 3. Oktatási azonosítója: 038502 Alapító okiratának azonosítója: 164/2012. (V.31.) Kgy. határozat Alapító okiratának kelte: 2012. július 01. Az intézmény alapításának időpontja: 1991.12.13. Alapító szerv neve és székhelye:
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 9400 Sopron, Fő tér 1.
Fenntartója, irányító szerve és székhelye:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest Szalay u. 10-14.
Közvetlen kapcsolattartás:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete 9024 Győr, Nádor tér 4
Működtetője:
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 9400 Sopron, Fő tér 1.
Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény gazdasági szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik.
5
2.2 Az intézmény feladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény tevékenységébe tartozó szakfeladatok: Alaptevékenységek: 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9–10. évfolyam) 853134 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9–10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855918 Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 890441 Közcélú foglalkoztatás 890442 Közhasznú foglalkoztatás 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 856012 Korai fejlesztés, gondozás 856013 Fejlesztő felkészítés 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562917 Munkahelyi vendéglátás 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása
6
852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (14. évfolyamon) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (58. évfolyamon) 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Kiegészítő tevékenységek: 562917 Munkahelyi vendéglátás 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Kisegítő tevékenysége és arányának felső határa az iskola kiadásaiban: 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 823000 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Aránya az intézmény kiadási előirányzatának évi 5%-os mértékét nem haladhatja meg, forrása támogatáson kívüli bevétel.
2.2.1. Az intézmény alapfeladatai szakfeladati rendben részletezetten az alábbiak: 2.2.1 Alapfokú oktatás Szakfeladati rendben 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) 856012 Korai fejlesztés, gondozás 856013 Fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás TÉÁOR szerint 8520 Fogyatékos gyermekek alapfokú oktatása
Az iskola célja A tanulásban akadályozott / enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók
fejlesztése 7
habilitációja
rehabilitációja
az általános műveltség alapozása életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően
a munka világára való felkészítés.
Az értelmileg akadályozott / középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók készségfejlesztése habilitációja rehabilitációja egyéni képességeiknek megfelelően felkészítés és lehetőség biztosítása az egyszerű munkavégzésre, az életbe való zökkenőmentes beilleszkedésre. A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatása A tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, de felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A fejlesztő iskolai oktatás, a fejlesztő iskolai rehabilitációs pedagógiai program és az éves munkaterv alapján folyik, teljes időtartama egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs célú foglalkoztatásnak minősül. Az iskola épületében kialakított fejlesztő, foglalkoztató helyiségekben zajlik, konduktor segítségével, ambuláns körülmények között.
2.2.2 Általános középfokú oktatás Szakfeladati rendben 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése-oktatása (9–10. évfolyam) 853134 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9–10. évfolyam) TÉÁOR szerint 8531 Általános középfokú oktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás Cél: A tanulásban akadályozott, enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók felkészítése a szakmai képzéseken való részvételre. Közismereti, valamint az önálló életkezdéshez nélkülözhetetlen alapismeretek elsajátításának megszilárdítása. 8
Fontos cél, hogy a tanulók ismerjék meg saját képességeik nyújtotta lehetőségeket, s tudják összhangba hozni a választható szakmákkal. Az értelmi fejlődésben akadályozott, középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók a 9-10. osztályokban felkészülnek a saját maguk ellátásához nélkülözhetetlen munkatevékenységek elvégzésére. Találkozhatnak olyan élethelyzetekkel, melyek a mindennapi élet velejárói, de számukra felkészítés nélkül nehezített élethelyzetet jelentenének. Életükben fontos szerepet játszik a rendszeres munkatevékenységhez való hozzászoktatás, mivel ők is aktív, hasznos tagjai lehetnek a mikro- és makro környezetüknek. Alapvető feladat a korábbi években megszerzett tudásuk szinten tartása.
2.2.3 Szakmai középfokú oktatás Szakfeladati rendben 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855937 M.n.s. egyéb felnőttoktatás TEÁOR szerint 8532 Szakmai középfokú oktatás Az iskola a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtt-haladásra képtelen tanulók számára speciális szakiskolát működtet, az OKJ szerinti szakmákban, az iskola műhelyeiben és iskolán kívüli tanműhelyben, együttműködési szerződés, illetve egyéni tanulószerződések alapján a fenntartóval egyeztetett szakmákban. A speciális szakiskolai tagozaton folyó szakképzés azoknak a tanulóknak a felkészítése az alapműveltségi vizsgára, akik a többségi általános iskolában végzett tanulókkal együtt nem képesek továbbtanulni.
9
Azon OKJ-ben szereplő szakmáknak az oktatására fordít hangsúlyt az iskola, amelyek alapműveltségi vizsgát nem igényelnek. A diákok a szakmai végzettséget biztosító képzés után OKJ szerint bizonyítványt kapnak. Iskolatípusunkban teljes értékű szakmaként tanítható ismeretek az adott szakmák rész szakképesítéseként jelennek meg. A képzés célja a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása, a szükséges tulajdonságok kialakítása. Tanulásban akadályozottak esetében a pedagógiai és szakmai célok, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokkal egészülnek ki. Feladatunk a munkaerő-piaci igényekhez igazodó képzési struktúrájú és oktatási színvonalú szakképzés kialakítása.
Készségfejlesztő speciális szakiskola A készségfejlesztő speciális szakiskolában az értelmileg akadályozott tanulók középfokú oktatása valósul meg, melynek folyamán nagy hangsúlyt fektetünk a munkaképesség kialakítására és megőrzésére. Az önálló életvezetésre felkészítő program a hétköznapi életben előforduló valamennyi élethelyzetre, munkatevékenységre, a társadalmi feladatokra, szociális és társas kapcsolatokra készíti fel a fiatalokat. Az iskola tanúsítványt ad a tanult szakmáról. A legjobb képességű tanulók, egyéni felkészítés után szakmai vizsgát tehetnek. A készségfejlesztő speciális szakiskola tanulói részt vesznek a „Munkahelyi gyakorlat” programban, mely a sajátos nevelési igényű fiatalok felkészítését segíti a nyílt munkaerőpiacon történő munkavállalásra. Ez a program hatékony átmenetet biztosít az értelmileg akadályozott fiatalok számára, a zárt iskolai környezetből a nyílt társadalom felé, a munka világába. 2.2.4 Egyéb humán-egészségügyi ellátás - Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység
Szakfeladati rendben 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység
10
Azon gyermekek/tanulók, akiknek beszédállapota, vagy testi, szervi betegségei, kóros állapota szükségessé teszik fejlesztő nevelésben, konduktív pedagógiai, logopédiai ellátásban, illetve gyógytestnevelésben részesülnek. A szükség szerint megvalósuló fejlesztő nevelés, a gyermek egyéni nevelési-fejlesztési terve alapján végzett, komplex gyógypedagógiai fejlesztés, feladata, a gyermek, fejlesztő nevelésoktatásra való felkészítése a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával. Az intézmény biztosítja a központi idegrendszer sérült tanulók konduktív pedagógiai ellátását, iskolai neveléshez és oktatáshoz kapcsolódóan vagy egyéni fejlesztő foglalkozás keretében. A logopédiai ellátás feladata a beszédindítás, a hang- beszéd- és nyelvfejlődési elmaradás, a beszédhibák és a nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, a diszlexia, a diszortográfia, a diszgráfia, a diszkalkulia kialakulásának megelőzése, a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A logopédiai szűrővizsgálatokat évente a logopédusok végzik, a gyerekek ez alapján kerülhetnek be az egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozásokra. Adminisztratív feladatok: A logopédiai munka eredményét a fejlesztő tevékenység során hathónaponként, valamint az ellátás befejezésekor, a munkanaplóban szövegesen értékelni kell. A logopédiai ellátásban való részvétel a gyermek életkorától függetlenül, az annak szükségességét megállapító logopédiai vizsgálat alapján, bármikor megkezdhető. A logopédiai ellátás igénybevétele a tanév rendjéhez igazodik. A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja. Év közbeni bekerülés, részint a folyamatos beiskolázás, részint váratlan egészségügyi történések miatt lehetséges. A
gyógytestnevelésben
részt
vevő
gyermekek,
tanulók
részére
nyújtott
ellátásról
gyógytestnevelési naplót kell vezetni. A szakszolgálat működésével összefüggő dokumentumok kezelése, az iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint történik, az intézmény egyéb iratanyagaitól elkülönítetten. /A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. EMMI rendelet alapján/ 2.2.5 Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Szakfeladati rendben 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység
11
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként, utazó gyógypedagógiai hálózatunk élén, intézményegység vezető áll, aki az intézményvezető közvetlen irányítása alatt tevékenykedik. Iskolánk utazó tanári hálózatának feladata, a SNI gyermekek, tanulók, többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése, a többségi iskolákkal együttműködésben. A tevékenységet a szakértői bizottság véleménye alapján, egyéni fejlesztési tervben foglaltak szerint végezzük igény szerint iskolánk fejlesztő termeiben, illetve a tanuló iskolájában. Feladatkörünkben a
rendelkezésre
álló szakmai kompetenciák alapján a következő
tevékenységeket tudjuk ellátni: SNI tanulók ellátása utazó gyógypedagógus útján, fejlesztő nevelés, logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, utazó szakember hálózat működtetése. Feladatunk a gyógypedagógusok szakmai munkájának koordinálása, gyógypedagógiai tanácsadás (tanügyi dokumentáció, módszertani segítés, eszköztár bemutató) segítségével. A havi rendszerességgel meghirdetett értekezleteinken, előadásokat szervezünk a közösséget érintő szakmai témakörökben, szervezünk módszertani bemutatókat. Iskolai nyílt napunkon órát látogathatnak az óvodapedagógusok, a tanítók és a fejlesztőpedagógusok, akik közelebbről is bepillantást nyerhetnek széleskörű gyógypedagógiai tevékenységünkbe. A találkozások alkalmával konzultációra és egyéni segítségnyújtásra is van lehetőség. A többségi pedagógusok számára e programok során nyílik mód, a tanügyi dokumentumok egyeztetésére, formanyomtatványok, évfolyamonként tantárgyi mérők kikölcsönzésére. Szakmai szolgáltató munkaközösség irányítja, koordinálja az utazó gyógypedagógiai hálózat működését, a szakmai segítségnyújtás feladatait. A feladatok ellátását a tanuló iskolájával kötött megállapodás keretében végezzük, a fenntartóval való egyeztetésnek megfelelően. A köztudatba bekerülés, kapcsolatfelvétel érdekében, intézményi honlapunkon megjelenítjük szolgáltatásaink sorát, elérhetőségeinket és a kapcsolattartó nevét.
2.2.6 Gyermekek napközbeni ellátása Szakfeladati rendben 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855918 Sajátos nevelési igényű tanulók szakiskolai tanulószobai nevelése 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés TEÁOR szerint 88.91 Iskolai tanulók, - beleértve a hátrányos helyzetű gyermekeket - napközbeni ellátása
12
2.2.7 Könyvtári, levéltári tevékenység
Szakfeladati rendben 479901 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél TEÁOR szerint 4761 Könyvkereskedelem 91.01 Iskolai könyvtár 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 163§ - 167§ Helyiség hiányában nem tudjuk kialakítani önálló könyvtári helyiségünket és annak nyitott polcos rendszerét. A meglévő könyvállományt zárt üveges szekrényben helyezzük el, a könyvtár felelős tanára meghatározott időben áll a tanulók, dolgozók rendelkezésére. Nyitva tartási idő a tanári szobában kifüggesztett. Gyűjtőkört még nem áll módunkban összeállítani. Az iskola elkészíti a tankönyvrendelést és az iskolán belüli tankönyvterjesztést a hatályos jogszabályok szerint végzi. 2.2.8 Egyéb Szakfeladati rendben 890441 Közcélú foglalkoztatás 890442 Közhasznú foglalkoztatás 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport- tevékenysége és támogatása
2.3. Vagyonhasználat Az Intézmény a használatába adott ingó- és ingatlan vagyon rendeltetésszerű használatáért felelős.
2.4.Az intézmény engedélyezett létszámkerete Összesen:
pedagógus:
51,5 fő 44,5fő 13
segítő
7 fő
3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 3.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:
az alapító okirat
a szervezeti és működési szabályzat
a pedagógiai program
a házirend
Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:
a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),
egyéb belső szabályzatok.
3.1.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.
Az intézmény alapító okiratát a
fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 3.1.2. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.
14
Az iskola helyi tantervét,2 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.
a
közösségfejlesztéssel,
az
iskola
szereplőinek
együttműködésével
kapcsolatos
feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a szakmai vizsga témaköreit. a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői, munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 3.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével, az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a
2
2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével.
15
nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, a tanév végi beszámolók megállapításai alapján. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni, a szülői szervezet és a diákönkormányzat és az Intézményi Tanács véleményét.3 A munkaterv egy példánya a tanáriban a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 3.1.4 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:
alapító okirat,
pedagógiai program,
szervezeti és működési szabályzat,
házirend.
A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.oktatas.hu honlapon található meg. Az iskola az intézményi dokumentumait, a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettes ad tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.
3.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje 3.2.1 Szabályzatunkat (lásd a függelékben) az alábbi jogszabályok alapján készítettük
2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről,
2011.évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről,
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
3
Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat.
16
16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről dokumentumok alapján.
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a - szakmai munkaközösség véleményének kikérésével - az iskola igazgatója határozza meg. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét illetően, egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.4 3.2.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezése 3.2.2.1 A tankönyvellátás országos feladatait – a tankönyvek megrendelését, beszerzését, az iskoláknak való eljuttatásának megszervezését, a tankönyvek vételárának beszedését a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. látja el. A Könyvtárellátó jogosult arra, hogy feladatai ellátásához más gazdasági társaságok (tankönyvterjesztők) közreműködését is igénybe vegye. 3.2.2.2 A tankönyvrendelést az intézményfenntartó központhoz tartozó iskola - a központ egyidejű tájékoztatásával - a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszerének alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. 3.2.2.3 A Könyvtárellátó „tankönyvellátási szerződést” köt az iskolával, az iskola a tankönyvellátás tárgyában szerződéses viszonyban csak a Könyvtárellátóval állhat. 3.2.2.4 Az iskolai tankönyvellátás megszervezését és lebonyolítását a Könyvtárellátó megbízásából az iskolának kell ellátnia. E feladatok elvégzéséért a Könyvtárellátó – állami iskolák esetében az intézményfenntartó központon keresztül – az iskoláknak díjat fizet, melyet az iskola a tankönyvellátás, vagy az iskola működésének egyéb költségeire fordíthat. 3.2.2.5 Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 3.2.2.6 Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai Figyelem: ez az egyetlen (véletlenül a jogszabályokban maradt) egyetértési jog, amellyel az iskolaszék és a diákönkormányzat az SzMSz készítésekor rendelkezik. 4
17
tankönyvellátás
feladatait
vagy
annak
egy
részét
elláthatja
az
iskola,
illetve
a
tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. 3.2.2.7 A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell
megtéríteni a
rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést, azonban ha a tankönyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét jelen dokumentum függelékében lévő „Tankönyvtári szabályzat” határozza meg. 3.2.2.8 A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére, - igény szerint - értékesíthető. Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és ezt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált – az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával – az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni. 3.2.2.9 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 3.2.3. A tankönyvfelelős megbízása 3.2.3.1 Az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét az iskola igazgatója határozza meg, az ő feladata megnevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzett munka elismerésének elveit, díjazásának mértékét és módját. 3.2.4 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 3.2.4.1 Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E 18
felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 3.2.4.2 A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.5 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. 3.2.4.3 A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában január 10-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. 3.2.4.4 A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 3.2.4.5 A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. 3.2.5 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása
5
A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7)
19
Sajátos nevelési igényű tanulóink számára a tankönyvellátás ingyenes, ezért az iskola, a normatív kedvezményen túli, további kedvezményeket nem biztosít. 3.2.6 A tankönyvrendelés elkészítése 3.2.6.1
A
tankönyvfelelős
minden
év
március
utolsó
munkanapjáig
elkészíti
a
tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét megállapodás szabályozza. 3.2.6.2 A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 3.2.6.3 A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 3.2.6.4 Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai tankönyvfelelős kötelessége. 3.2.7 Tankönyvek értékesítése A közoktatási törvény, a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, valamint a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről alapján, iskolánk tanulóit megilleti az ingyenes tankönyv. A szülők erről minden év január 25-ig tájékoztatást kapnak. 3.2.8 Tankönyvellátás helyi rendjének nyilvánossága A tankönyvlista, a tartós tankönyvek iskolai könyvtárból való kölcsönzésének szabályai a tankönyvellátás helyi rendjéből ismerhetők meg, amely nyilvános, a szülők számára hozzáférhető, bármikor megtekinthető.
20
3.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 3.3.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.
362/2011. (XII.30) Kormányrendelet 7.§. alapján Az intézmény:
az iskolatitkár által meghatározott módon adatot közöl az oktatási igazolvány igénylésének, érvényesítésének egyes folyamataival kapcsolatban,
a fel nem használt érvényesítő matricát biztonságosan, elzárva tárolja,
részt vesz az oktatási igazolványok igénylésében, az igazgatási szolgáltatási díjának beszedésében, kezelésében,
vezeti a 9. §-ban meghatározott nyilvántartást, 21
belső szabályzatban szabályozza az oktatási igazolványok, az érvényesítő matricák és egyéb nyomtatványok kezelésére vonatkozó szabályokat,
vezetője kijelöli az oktatási igazolvány érvényesítése, bevonása és a jogszabályban előírt további feladatok megvalósításának végrehajtásáért felelős személyt,
kiadja a 12. §-ban meghatározott igazolást.
érvényesíti a használatban lévő és bevonja az érvénytelen oktatási igazolványokat,
vezeti 9§-ban meghatározott nyilvántartást,
kiadja a 12. §-ban meghatározott igazolást.
A szakmai tanulmányi ösztöndíjak igénylése és elszámolása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal online felületén történik, kinyomtatását követően kerül aláírásra és postázásra. 3.3.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az iskolánkban használatos digitális napló (9.-12. osztályig) elektronikusan előállított, tanév végén, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be a rendszergazda és az iskolatitkár, valamint az iskola tanárai. A digitális napló elektronikus, online úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. A tanév végén a digitális napló „értékelő napló” része papír alapon kinyomtatásra kerül, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Az intézményben a digitális aláírással történő hitelesítés vonatkozik a minden tanév október 15.ig kötelező statisztikai adatszolgáltatásra, valamint az intézmény, vizsgázó szakiskolai tanulóit érintő, vizsgaközpont felé történő lejelentési kötelezettségre.
3.4 Az intézményi iratkezelés A 20/2012. EMMI rendelet VII. fejezetében foglaltak szerint, iratkezelési szabályzat határozza meg az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét, mely az SZMSZ mellékletét képezi.
22
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete által kiadott eljárásrend szabályozza:
az intézményekkel kapcsolatos levelezések folyamatát
kifizetésekhez kapcsolódó engedélyeztetési folyamatokat
a beérkező számlákhoz mellékletként csatolandó dokumentumok felsorolását.
4. Az intézmény működése 4.1 Beiskolázás Iskolánk „bemenet szabályozott intézmény”, mely szakértői vélemény alapján fogadja tanulóit, (2011 évi CXC. Kn.tv. 15 §), a szakértői bizottság vizsgálata alapján javasolt iskolai osztályfokon. A Speciális Szakiskolai tagozatra, a középfokú oktatási intézményekre vonatkozó rendelkezések értelmében
jelentkezhetnek,
és
a
szakképzésre
vonatkozó
jogszabályok
értelmében,
egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítésével nyerhetnek felvételt a tanulók. 4.2 Az intézmény hagyományrendszere Intézményünk különösen fontosnak tartja hagyományaink ápolását, melyek a nevelő és oktató munka részét képezik, és a közösség és személyiségfejlesztés során is komoly szerepet kapnak. Külső partnereinkkel is megismertetjük intézményünk múltját és hagyományait. Gondoskodunk új hagyományok megteremtéséről. Ünnepélyek, hagyományok ápolása, megemlékezések A programok a tanév helyi rendjében, a munkatervben és kulcseseményi tervben követhetők nyomon. A szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében valamennyi munkaközösség részt vesz. Az iskola rendezvényein valamennyi pedagógus, segítő munkakörben dolgozó számára kötelező a részvétel. 4.2.1 Ünnepekhez kapcsolódó hagyományaink Mikulás Szent Miklós hagyományának felelevenítése, az ajándékvárás, a "Mikulás" érkezésének öröme. Adventi gyertyagyújtás: 23
A karácsonyvárás, az ünnepre való készülődés érzésének kialakítása, elmélyítése. Tanár-diák együttes rövid műsora. Karácsony: Karácsonyi műsor: Kis Jézus születésének megünneplése. Karácsonyfa állítása, díszítése, versek, dalok, jelenetek előadása. 4.2.2 Nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó hagyományaink Október 6. Az aradi vértanukra emlékezés osztályszinten. Az Evangélikus temető előtti emlékparkban gyertyagyújtás. A felső tagozatos osztályképviselők, pedagógusok részvétele a városi megemlékezésen. Október 23. Az 1956-os forradalom ünnepe. Emlékezünk a forradalom eseményeire, mártírjaira.
December 14. Hűség napja, a nemzeti identitás érzésének erősítése. Városismereti vetélkedő döntője.
Március 15. Az l848-as szabadságharc ünnepe. Megemlékezés a II. világháborús emlékműnél. Június 4. Nemzeti összetartozás napja – emlékműsor. 4.2.3 Népszokáshoz kapcsolódó hagyományaink Farsang: A népi hagyományok felelevenítése: télbúcsúztató, tavaszvárás.
Játszóház Évek óta sikeresek játszóházi rendezvényeink, amelyek a téli és tavaszi ünnepkörökhöz kapcsolódnak. Színes, érdekes ötletek, a sokféle technika, a hagyományos eszközök, anyagok felhasználásával megvalósuló program. Városi rendezvény - Ki mit tud
24
Jelentkezés, vagy meghívásos alapon történő részvétellel. Célunk: Megmutatni képességeinket, elfogadtatni gyermekeinket a többségi társadalomban. 4.2.4 Tanév rendjéhez kapcsolódó hagyományaink: November 21.- Kozmutza nap Iskolánk névadójáról történő megemlékezés, ünnepség keretében. Nyílt nap Bemutató tanítás a többségi nevelésben, nevelésben-oktatásban dolgozó kollégák számára. A munkaközösségek szervezésében évente bemutató tanításokat valósítunk meg: differenciált nevelés - oktatás témakörben.
Kiállítás Tanítványaink éves munkáiból, külső helyszínen megrendezett tárlat. Kulturális bemutató szervezése Megyei Kulturális Fesztivál a megyében eltérő tanterv szerint tanuló diákok számára. Cél: az egészséges versenyszellem kialakításán túl a versek, mesék, énekek, tánc (népi-modern), dramatizálás, játék megszerettetése, az olvasás, a beszéd, a mimika, a mozgáskultúra fejlesztése, kialakítása. Sport rendezvények: Városi megyei, regionális rendezvényeken való részvétel célja, az egészséges versenyszellem, az akarat, a küzdő szellem, sikerélmény kialakítása.
Mikulás kupa Megyei szintű teremlabdarúgó kupa, a megyében működő sajátos nevelési igényű tanulók részére. Cél: A gyerekek fizikai erőnlétének folyamatos fejlesztése, mivel a téli időszakban kevesebb lehetőség adódik a testmozgásra, ezt a hiányt pótoljuk a téli rendezvénnyel. A sportszerű magatartás fejlesztése, a küzdeni akarás, kiegyensúlyozott, kiszámítható legyen. A jobb elismerése,
feltétel
nélküli
elfogadása.
Kulturált
Sportbarátságok kialakítására is lehetőség nyílik.
Nyúlcipő erdei futóverseny 25
viselkedés
kialakítása,
fejlesztése.
Megyei verseny a Kópé Sport és Szabadidő Egyesület támogatásával a soproni Lövér futópályán. Öko-iskolai programok A gyerekek egészséges és természetbarát szemléletének formálása és a fenntarthatóságra nevelés a következő programok útján:
Ökoiskolai programokon való eredményes részvétel.
Papírgyűjtési akciók szervezése, lebonyolítása.
Kapcsolatok ápolása más iskolákkal, szakmai és társadalmi szervezetekkel
A hulladékok szelektív gyűjtése
Környezettudatos szemlélet formálása szakmai gyakorlaton, tanulmányi kirándulásokon, erdei iskolában, iskolai programokon.
Erdei iskolai program Iskolánk tanulóinak rendszeresen erdei iskolai program keretében, tesszük lehetővé a tanulás egy másik, érdekesebb formáját, a gyerekek új ismeretszerzését, amely az órai anyaggal és a természettel közvetlen kapcsolatban gazdagítja tudásukat. A tanulásban akadályozott/enyhe értelmi fogyatékos tanulók elsősorban hetedik osztályban vesznek részt a programban. Az értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóinknak is biztosított a lehetőség. Cél: Tanulóink felfedezzék és értékeljék az őket körülvevő környezet szépségét. Felismerjék azokat a negatív hatásokat, amelyek felboríthatják Földünk biológiai egyensúlyát. Szerzett ismereteiket az őket körülvevő szűkebb környezetben alkalmazzák.
Évszaktúrák Évszaktúráinkat évi három alkalommal valósítjuk meg:
ősszel
télen
tavasszal
Cél: A közvetlen környezetünkön kívül eső területek (a természet) változásainak bemutatása természetes körülmények között: kirándulások, játékok, versenyek, vetélkedők rendezése a természetben.
Vers- és prózamondó verseny
26
Tehetséges tanulóink számára lehetőség az önkifejezésre, s egyben felkészülés a megyei fordulóra. Tanulóink részt vesznek a többségi általános iskolák által rendezett városi vers és prózamondó versenyen is. Évnyitó Tanévnyitó ünnepélyünket hagyományosan a tanév első napján tartjuk. Ballagás 8. és 10. évfolyamos tanulók ünnepélyes búcsúztatása. Tanévzáró A műsor, a tanév során elért szép eredmények alkotóinak, szereplőinek munkáit, alkotásait, előadásait köti csokorba. A bizonyítványosztással egyidejűleg kerül sor a szalagkötésre és zászlóátadásra, a szakmai vizsgát tett tanulók közreműködésével.
Gyermeknap A játékosság, az "Értetek vagyunk" napja. Kirándulások, versenyek, tanár-diáksport találkozók, ügyességi versenyek, bemutatók /előadóművészek/ szervezése, rendezése.
27
5. Az intézmény szervezeti felépítése 5. Az intézmény szervezeti felépítése A z intézmény szervezeti felépítését a következő szervezeti diagram tartalmazza. 5.1 Szervezeti struktúra Intézményi Tanács
Igazgató
Közalkalmazotti Tanács Igazgatóhelyettes
Szakmai munkaközösségek vezetői Humán, reál és osztályfőnöki szakmai munkaközösség vezető Szakmai szolgáltató munkaközösség vezető Egészségmegőrző munkaközösség Hagyományőrző szakmai munkaközösség vezető Napközi otthon diákönkormányzat Öko-iskolai munkacsoport Gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök csoportja
Szülői munkaközösség Diákönkormányzat
Tagozatvezető Intézményegység vezető Utazó gyógypedagógusok
Értelmileg akadályozottak tagozata Készségfejlesztő speciális szakiskola Speciális szakiskolai tagozat
Szakoktatók Gyógypedagógiai asszisztens Dajka Gyermekfelügyelő
28
Iskolatitkár
5.1.1 Intézményi felügyelet – Intézményi Tanács Iskolánkban, Intézményi Tanács teremti meg a szükséges kontrollt, a vezető és a tantestület munkavégzése terén, s egyben visszajelzést nyújt a helyes irányválasztás és célkitűzések tekintetében. Hatáskörei: Döntési, véleményezési, javaslattevő jogkörrel rendelkezik, így közvetlenül részt vállal az intézmény feladatainak megvalósításában. Az intézményi tanács dönt: - működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,
- tisztségviselőinek megválasztásáról, - azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat: -
a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét: -
a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.
Az intézményi tanács tagjai: intézményvezető, önkormányzati képviselő, SZMK delegált, és az intézmény nevelőtestületét képviselő pedagógus. 5.2 Intézményirányítás 5.2.1. Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal 29
más hatáskörébe. Személyesen vesz részt az intézményi folyamatok (leépítés, átszervezés) változások alakításában, irányításában. Folyamatosan figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, és aktuálisan tájékoztatja a pedagógusokat. Ennek fórumai: a havonta vagy esetszerűen összehívott tantestületi értekezletek, megbeszélések, illetve az elektronikus levelezés. A fenntartó és a működtető felé jelzi az infrastruktúra hiányosságait és egyeztet a megvalósítás tekintetében. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntések előkészítésében bevonja az intézmény munkatársait. Eltérő nézeteket is figyelembe véve hozza meg döntéseit. Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, nevelőtestület tagjait támogatja terveik teljesítésében, erősségükre építve ösztönzi önfejlesztésüket, személyes szakmai céljaik megvalósítását. A szükséges szakmai tudások felmérésével összeállítja a beiskolázási tervet, az intézmény szakmai céljainak megfelelően, szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. Ismerve a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, a fejleszthető tevékenységek meghatározása során, - erősségeinek és korlátainak ismeretében - felhasználja azok eredményeit saját vezetési stílusának érvényesítésében. Az önreflexió alkalmazásával elemzi egyes intézkedéseit, szükség esetén módosítja azokat. Folyamatos továbbképzések útján bővíti szakmai tudását, az iskolavezetés területén. Vezetői programjának megvalósulását folyamatosan figyelemmel kíséri, indokolt esetben felülvizsgálja, a módosításokról beszámol az érintett kollégáknak. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körben helyettesére átruházhatja. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője, és helyettese jogosult.
30
Az intézmény
cégszerű aláírása az intézményvezető vagy helyettese aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, az iskolatitkár az iskola adminisztratív ügyeinek intézésével kapcsolatos ügyekben, az osztályfőnök és a vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett (intézményvezető) a vagyonnyilatkozat átadására vonatkozó kötelezettségének, a 2007. évi CLII. Tv. 11. §. (6) bekezdés értelmében tesz eleget. 5.2.2. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az igazgató a vezetési feladatok bizonyos részét, döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira, a döntési és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását. Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntés jogát az igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, az igazgatóhelyettes számára, az alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. 5.3. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el, törekszik a feladatmegosztásnál az egyenletes terhelésre, feladatai elvégzésénél támaszkodik a munkatársak szakértelmére. Aktívan működteti, valamint részt vesz a munkaközösségek team munkáiban, ezáltal ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. Az igazgató közvetlen munkatársai: 31
az igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető tagozatfelelősök. Az
igazgató
közvetlen
munkatársai
munkájukat
munkaköri
leírásuk,
valamint
az
intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettest, valamint az intézményegység-vezetőt a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes, illetve az intézményegység-vezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató által rá bízott szakmai feladatokért, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására.
5.4. Az intézmény vezetősége 5.4.1. Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes intézményegység-vezető tagozatvezetők szakmai munkaközösségek vezetői. 5.4.2. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével és az Intézményi Tanács vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét, illetve segítő tanárát mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 32
5.5 Helyettesítési rend 5.5.1 Az intézményvezető akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes jogosult helyettesíteni. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató, igazgatóhelyettes távollétében az intézményegység-vezető az intézkedésre jogosult, az azonnali intézkedést igénylő ügyekben. Az intézményegység-vezetőt távolléte, akadályoztatása esetén az intézményvezető által megbízott személy helyettesíti. 5.5.2 Vezetők helyettesítési rendje Az igazgató, igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén az intézményegység-vezető, illetve a szakmai tagozatok munkaközösség vezetői jogosultak intézkedni, /aláírási joguk nincs,/ a következő sorrendben - igazgató igazgató helyettes intézményegység-vezető Speciális Szakiskolai tagozatfelelős Foglalkoztató tagozat felelős Humán,-reál-osztályfőnöki munkaközösség-vezető Szakmai szolgáltató munkaközösség vezető Hagyományőrző munkaközösség vezetője Egészségmegőrző szakmai munkaközösség-vezető Öko-iskolai munkaközösség vezető. Délután: igazgató igazgató helyettes intézményegység-vezető napközi otthoni csoportok szakmai munka-közösségvezetője. 5.5.3 Tanárok, nevelőtanárok helyettesítési rendje Az intézmény dolgozói az érvényes jogi normáknak megfelelően végeznek túlmunkát, ezek alapján történik a helyettesítés, a túlóra díjának kifizetése. A tanévre szóló túlóra elrendelés tanév elején írásban rögzítésre kerül. A hiányzó pedagógus óráinak helyettesítésére történő kijelölés, a tanáriban erre kijelölt helyen kerül kifüggesztésre. A pedagógusok aláírásukkal jelzik a tudomásulvételt. Helyettesítés és túlóra adminisztrációja: osztálynaplóban, valamint az egyéni elszámoló lapon történik. /egyezményes jelölések: zöld H. jelzés, ill. piros. T. jelzés/. Hó végén, a helyettesítések, túlórák összesítését egy elszámoló lapon leadja minden kollega, amelynek hitelességét az igazgatóhelyettes ellenőrzi aláírásával, majd igazgatói ellenjegyzést követően elszámolásra továbbítja az iskolatitkár. Eseti-rendkívüli túlórát külön lapon csatoljuk a rendszeresített elszámoló lap mellé.
33
Eseti-rendkívüli túlóra elrendelhető tanulók kíséretére, kirándulás idejére, erdei iskolai foglalkozások idejére, úszásoktatásra, kiállítás, verseny és egyéb rendezvényeken való részvétel idejére. 5.6 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény önértékelési programja teremti meg. Az ellenőrzés során a vezetés, a fejlesztő szemléletet érvényesítve, az egyének erősségeire fókuszál. Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak-erősségek, fejleszthető területek megfelelően önfejlesztési tervet készít, a munkatársak, szülők, és a külső partnerek visszajelzéseinek alapján. A szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, egyéni fejlesztési tervekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban. Az ellenőrzések eredményeit felhasználva készíti el az intézmény az intézményi önértékelést, a mérési-értékelési eredmények függvényében, szükség esetén korrekciót végez. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk, mely a SZMSZ mellékletét képezi, kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:
az igazgatóhelyettes,
intézményegység-vezető
a tagozatvezetők
a munkaközösség-vezetők,
az osztályfőnökök,
a pedagógusok.
A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát a személyi anyagb an kell őrizni. Az igazgatóhelyettes, az intézményegység-vezető, a tagozatvezetők, és a
34
munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a belső ellenőrzési tervbenmegfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetője és vezető helyettese, intézményegység-vezetője valamint a tagozat vezetők minden tanévre belső ellenőrzési tervet készítenek, melyben az ellenőrzött területek, és tevékenységek rendje kerül meghatározásra. Az ellenőrzési tervben megjelölt felelős személyek, az ellenőrzési tevékenységet kötelesek lefolytatni, hiányosságok esetén azt naplóban rögzíteni, a korrigálásra javaslatot tenni. Az éves ellenőrzési program a tanári szoba hirdetőfalán nyilvánosan megtekinthető. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási
órák
ellenőrzése
igazgatóhelyettes,
(igazgató,
intézményegység-vezető,
tagozatvezetők, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a digitális napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése
35
6. Az intézmény munkarendje 6.1. Vezetők benntartózkodási ideje Az intézmény vezetője vagy helyettese, intézményegység-vezetője illetve távollétükben az általuk megbízott vezetőségi tag, az intézményben tartózkodik abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulók számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Az igazgató vagy helyettese, és az intézményegység-vezető hétfőtől csütörtökig 8.00 és 15.00 óra között, pénteken 8.00 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben a vezetők munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. Hétköznap, 8-16.30 között az igazgató és helyettese, illetve az intézményegység-vezető távollétében egy felelős, vezetőségi tag megtalálható az iskola épületében. Hirdetőtáblán a pedagógusok heti fogadóórájának időpontja kifüggesztve. 6.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja, mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon határozza meg. 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.
36
6.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) tagozat, ill. munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált
képességfejlesztő
foglalkozások
(egészségügyi
és
pedagógiai
célú
rehabilitációs fejlesztések, tehetséggondozás, stb.) g) magántanuló felkészítésének segítése, A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. A kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató és helyettese rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, g) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, h) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, i) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, j) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, k) a
pótlékkal
elismert
feladatok
(osztályfőnöki,
diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, 37
munkaközösség-vezetői,
l) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, m) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, o) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, p) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, q) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, r) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, s) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, t) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, u) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, v) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, w) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, x) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 6.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok6 meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:
a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike
a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.
Az intézményen kívül végezhető feladatok:
a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.
Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.
6
138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bek.
38
6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes /távollétükben, az SZMSZ helyettesítési rendje szerinti felelős/ állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 6.3.2 A pedagógus megjelenése: köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.50 óráig köteles jelenteni az intézmény
vezetőjének
vagy
helyettesének,
hogy
közvetlen
munkahelyi
vezetője
helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A munkába állást 24 órával korábban be kell jelenteni. Érkezéskor az igazgatónál vagy igazgató-helyettesnél be kell jelentkezni a munka felvételére. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában.7 6.3.3 Tanítási óra csere. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 6.3.4 Szakszerű helyettesítés. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.
7
Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul.
39
6.3.5 A pedagógus plusz feladata. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető, az igazgatóhelyettes adja. 6.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal
értékelje,
valamint
számukra
a
számszerű
osztályzatokon
kívül
visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.
6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, intézményvezető helyettes szóbeli vagy írásos utasításával történik. A munkavállaló feladatát a munkaköri leírásban foglaltak értelmében végzi.
40
6.5. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 6.5.1 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. 6.5.2 A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14 óráig be kell fejezni. 6.5.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 6.5.4 Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. 6.6 Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) magántanulói jogviszonya felmenti a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, c) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d) átvételnél az osztályfok eldöntése indokolja. Az igazgatóhelyettes kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét, amelyről a tanulót az intézmény, írásban értesíti.
41
6.7 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje 6.7.1 Az iskola szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 19.00 óráig van nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. 6.7.2 A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükről a portás értesíti az intézmény vezetését.
6.7.3 Intézmény kulcsa a következő dolgozóknál található: igazgató, karbantartó, délutános takarító/portás. Áramtalanítás: a délutános takarító/portás feladata zárás során. 6.7.4 Tanulók fogadása 7 -730 gyermekfelügyelői ügyelet portával szemben lévő tanterem 730- 1630 folyamatos tanári ügyelet Csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat tanuló az iskola épületében. A tanulók távozásának időpontja minden osztályban, névsorban kerül kifüggesztésre. Vidéki tanulók egyénileg, igény szerint gyermekfelügyelővel (különlegesen indokolt esetben), a többi tanuló csoportban, napközis csoportvezető tanár kapuig történő kíséretében hagyja el az épületet. 6.7.5 Beléptetés, benntartózkodás az intézményben Dolgozók hozzátartozói csak igazgatói engedéllyel tartózkodhatnak az intézményben. Ügynökök - csak szakmai anyagot terjesztők - portás kíséretében az igazgatóhoz kísérendők. Iskolaorvos, iskolai védőnő a munkatervében rögzítettek szerint tartózkodik az iskolában. Szülők, hozzátartozók az iskola kapuján kívül várakozhatnak gyermekükre, iskolaépületben tartózkodásukat a Házirend szabályozza.
42
6.7.6 Szülők fogadásának formái:
Szülői értekezletek időpontjában
Fogadóórákon
A hirdetőtáblára kifüggesztett kijelölt időpontokban
Előzetes egyeztetés esetén
Halaszthatatlan, előre nem látott gond megoldása érdekében - portai ügyelet közreműködésével
Térítési díj befizetése céljából
Iskolai rendezvényekre
Első osztályosok beszoktatásának idején 6 hétig
Súlyosan sérült, fogyatékos gyermek szülei kizárólag igazgatói engedéllyel kísérhetik fel gyerekeiket.
6.8 Tanítási szünetek alatt biztosított felügyelet Tanítási szünetek alatt, 10 fő gyermek igénye esetén - dolgozó szülő – az intézmény felügyeletet biztosít, a tanévben elrendelt tanítási szünnapokon. Nyári szünetben, a fenntartó által szervezett, központi nyári napközi biztosít felügyeletet. 6.9 Tanulói séták, tanulmányi kirándulások eljárásrendje
Tanulói sétára, intézménylátogatásra stb. 10 gyereket 1 felnőtt kísér, 10 főnél nagyobb tanulócsoportot 2 felnőtt. / 1 pedagógus + 1 gyermekfelügyelő, vagy 2 pedagógus /, Értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek esetén a tanulók állapotától függően. Tanulmányi kirándulás busszal, vonattal, a város területének elhagyása: 4 gyereket 1 felnőtt kísér, 4 főnél nagyobb tanulócsoportot 2 felnőtt kísér. Tanulmányi séta, kirándulás esetén a pedagógus jelzi szándékát az iskolavezetés / igazgató/igazgatóhelyettes/ felé, s e szándékát írásban is jelzi a tanári szobában elhelyezett gyűjtőlapon. Az írásban és szóban jelzett időponttól eltérni csak külön engedéllyel lehet. /igazgató/igazgatóhelyettes/ Tanmenetben tervezett tanulmányi kirándulást, a szülő felé minden esetben előzetesen írásban jelez a pedagógus, kérve a szülő hozzájárulását.
43
6.10 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézmény vezetője megszervezi a létesítmény biztonságos működtetését. 6.10.1 Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:
a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,
a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
az energiafelhasználással való takarékoskodásért,
6.10.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják.
Az
iskola
tantermeit,
szaktantermeit,
könyvtárát,
tornatermét,
számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának során a házirend szabályainak betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. 6.10.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6.10.4 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. 6.10.5 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. 6.11 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az 44
iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló8 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény tűzvédelmi felelőse. 6.12 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése. Az iskola az egyik legfontosabb színtere az egészségnevelésnek. Az egészség-megóvó életmódra valamennyi életkorban felkészítünk a tanulók életkorának, érettségének megfelelően. Az intézményi példamutatás komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül – talán - a családok otthoni életvitelére. Iskolánk kiemelt feladatának tekinti, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, az egészséges életmód - a testi-lelki egészség megőrzése érdekében cselekedjenek. Az iskolánkban megvalósuló átfogó prevenciós programok során figyelembe vesszük a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. Az iskola eljárásai az egészséget veszélyeztető helyzetek kezelésére:
együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen, és megelőzze a lehetséges veszélyhelyzeteket,
együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint
gondoskodik
az
iskola
személyzetét
célzó
egészségfejlesztési
viselkedési
függőségek,
programokról,
a
testi
és
lelki
egészség
fejlesztése,
a
a
szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése preventív, felvilágosító előadások szervezése a védőnő, szükség esetén szakorvosi beutaló iskolaorvos útján,
a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, bűnmegelőzési felvilágosító óra segítségével, a rendőrségi munkatárs bevonásával,
8
baleset megelőzés és elsősegélynyújtás az iskolai védőnő segítségével,
Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.
45
személyi higiéné, egészségtan tantárgy segítségével az egészség fejlesztés elősegítése,
A tanulók egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos konkrét feladatokat, a feladatokban közreműködők tevékenységét az intézmény Egészségnevelési Programja tartalmazza.
6.13 Munka-, balesetvédelem Egészségügyi láda az iskola területén 4. helyen kerül elhelyezésre: tornaterem, gazdasági iroda, 2 szaktanterem. 6.13.1 A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején munkavédelmi végzettségű szakember tart tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót. A munkavédelmi szakember megbízása, a fenntartó engedélye alapján, az intézményvezető feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. 6.13.2 Bomba- és tűzriadó Bomba- és tűzriadó esetén, a folyosón kifüggesztett levonulási terv alapján történik az iskola épületének elhagyása. /Évente megtartott tűzriadón begyakoroltak szerint./ 112 – Segélyhívó száma, a gazdasági irodában a telefon mellé kifüggesztve.
6.14. Balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. 6.14.1 Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn.
Ilyen
tantárgyak:
szakmai
tantárgyak,
természetismeret,
életvitel-háztartástan,
számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.
46
6.14.2 A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott felelős végzi. 6.14.3 Tennivalók baleset esetén
Iskolán belüli balesetről az iskolavezetést azonnal értesíteni kell.
Értesítendő: igazgató, igazgatóhelyettes
Ha nem tartózkodnak az épületben, úgy értesíthető bármelyik munkaközösségvezető.
6.14.4 Az értesítés módja a balesetről
Gyermekcsoportot, sérült tanulót a pedagógus soha nem hagyhat felügyelet nélkül. Az értesítéshez segítséget kérhet a közelben tartózkodó gyermekfelügyelőtől, vagy egy megbízható, arra alkalmas gyermeket küld az igazgatói vagy a gazdasági irodába. A gazdasági iroda dolgozóinak kötelessége értesíteni az illetékes vezetőt.
6.14.5 A vezetők feladatai
Az igazgatónak, helyettesnek, illetve hiányukban az értesített munkaközösség vezetőnek kötelessége haladéktalanul megtekintenie a balesetet szenvedett tanuló állapotát, és kivizsgálni a baleset körülményeit.
6.14.6 Az értesítési sorrend sürgős, súlyos esetben
Az orvos, mentő azonnali értesítése, gondoskodás a tanuló kórházba, vagy orvoshoz szállításáról.
Azonnali intézkedésre van szükség minden olyan esetben, melyben a baleset eszméletvesztéssel, súlyos duzzanattal, ödémával, nyílt sérüléssel, heves vérzéssel jár, epilepsziás roham esetén.
Azonnali intézkedést igényel a sokkos állapot, a tudatzavarra utaló jelek, a trauma nagysága miatt feltételezhető belső sérülés.
További teendők: a szülő legkorábbi értesítése.
6.14.7 Teendők kisebb baleset esetén A felelős vezető és az érintett pedagógus közösen döntenek a további teendőkről: Elsősegélynyújtás, biztonságba helyezés, ápolás Szülőértesítése 47
Orvos értesítése Amennyiben a szülő nem elérhető, úgy a sorrendet fel kell cserélni: Elsősegélynyújtás, biztonságba helyezés, ápolás Orvos értesítése vagy orvoshoz kísérés Szülő értesítése 6.14.8 Teendők iskolán kívüli balesetek esetén
elsősegélynyújtás, biztonságba helyezés, ápolás
ha szükséges orvos, mentők azonnali értesítése
iskolavezetés haladéktalan értesítése
a gyerekcsoport biztonságos visszajuttatása az iskolába
Szükség esetén segítségkérés a környezettől, / pl. telefonhasználat /.
6.14.9 Tanulóbalesetek - megelőzés Gyermekcsoport felügyelet nélkül nem maradhat. Tilos beengedni a gyerekeket a tanterembe illetve a tornaterembe felügyelet nélkül. Ablaknyitás csak felnőtt felügyelete mellett engedélyezett. Fokozottan figyelni kell arra, hogy a helyes magatartásformákat, a kívánt tevékenységeket hangsúlyozzuk. / eszközhasználat, feladatok helyes végzése, sorrend stb. /
Minden esetben fel kell hívni a tanulók figyelmét a szigorúan tilos dolgokra. o / Pl. Szigorúan tilos ollóval a kézben felállni a helyükről. Szigorúan tilos elektromos eszközt használni külön utasítás nélkül. A tornateremben szigorúan tilos tornaeszközöket használni segítő nélkül. stb. /
6.14.10 Dokumentáció Iskolai balesetről minden esetben elektronikus adatszolgáltatást kell végezni. A jegyzőkönyv egy példánya a szülőé, egy példánya a fenntartóé, egy pedig az iskolai irattárba kerül. 6.15 Mindennapi testnevelés formái Az előírt osztályfokokon biztosított a heti 5 testnevelés óra Amely osztályfokon heti 3 kötelező testnevelés óra biztosított az órarendben, játékos sport, valamint tömegsport foglalkozásokon biztosítjuk a lehetőséget a mindennapos testedzésre, a 48
szakköri foglalkozásokon a lehetőségek széles skáláját kínáljuk tanulóinknak a sportolásra, mozgásra. A „Kópé Szabadidő - és Sport Egyesület” szervezésében, különböző sportágakban, kategóriákban megvalósuló sportrendezvényeken és versenyeken tanulóink megmérettetik magukat a megye társintézményeinek diákjaival. Egyesületünk alelnöke az iskola vezetőségének tagja, így havi rendszerességgel részt vesz az aktuális intézményi feladatok tervezésében, szervezésében, és lebonyolításában. Helyszínek: tornaterem, iskolaudvar, mozgásfejlesztő terem a Kuruc-dombi Sporttelepen 6.16 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások
Egyéb foglalkozások: délután szakkörök, fejlesztő foglalkozások, tanulószoba, napközi otthoni ellátás valósul meg. Napköziotthoni foglalkozás: valamennyi évfolyamon biztosítjuk a tanulók napközi otthonos, illetve tanulószobai ellátását. Tanulószobai foglalkozás: tíz tanuló igénye esetén du. 15-16 óráig (igény szerint), menzai étkezés után a 9.-10. osztályosok és a speciális tagozatosok részére megszervezendő. Tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök: számítástechnika, sport-atlétika, labdajátékok-, rajz/művészeti, néptánc, modern tánc, énekkar, népdalkör, citera, hastánc, aerobik, stb. A foglalkozások, a délelőtt tanító gyógypedagógusok, illetve szakos tanárok által vezetett foglalkozások. Egy tanuló heti két foglalkozáson vehet részt, ettől eltérni csak rendkívüli esetben, osztályfőnök engedélyével lehet.
7. Az intézmény nevelőtestülete, és szakmai munkaközösségei 7.1 Az intézmény nevelőtestülete 7.1.1 A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.
49
7.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 7.1.3 Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. A digitális naplót használó pedagógusok munkájuk támogatására, lehetőség szerint egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint, az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. 7.1.4 Titoktartási kötelezettség A pedagógust, valamint a tanuló felügyeletének ellátásában közreműködő segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli, a tanulóval kapcsolatos információkat illetően, amelyekről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre, azonban a kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. /Köznevelési törvény 42.§. (1)./
7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei 7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:
tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,
félévi és év végi osztályozó konferencia,
tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),
nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),
rendkívüli értekezletek (szükség szerint).
7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a 50
nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 7.2.3 A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. 7.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 7.2.5 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.
7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 7.3.1 A köznevelési törvény 71.§ szerint, a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai
dokumentumainak
megalkotásában,
a
szakmai
munkájának
kialakításában,
irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése. A munkaközösség – az igazgató 51
megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső önértékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. 7.3.2 A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. A működő munkaközösségek a szervezeti struktúra ábrán láthatóak. 7.3.3 A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, a kétirányú információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt, a munkaközösség munkájáról. 7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 7.4.1 A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak
Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.
Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.
A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok önértékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
Az intézmény nevelési-oktatási céljait figyelembe véve, fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.
Propagálják a megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű megyei versenyként sport és kulturális versenyeket szervezünk), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.
Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. 52
Tervezik a pedagógusok továbbképzését, támogatják a belső tudásmegosztást, a műhelymunka színvonalának emelése
érdekében
a továbbképzéseken résztvevők
megosztják egymással és a tantestület tagjaival tapasztalataikat.
A legsikeresebb bemutatók és gyakorlatok eredményeinek alkalmazására ösztönzik a tantestület tagjait és az intézmény vezetőit.
Az innovációt és a kreatív gondolkodást műhelyfoglalkozások, szakmai fórumok szervezésével fejlesztik.
Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák anyagát, ezeket fejlesztik és értékelik.
Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.
Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára mentort és gyakorlat vezetőt biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól referál az intézmény vezetőinek.
7.4.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai
Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.
Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.
Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.
Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.
A szakmai módszertani megújulást minden szakmai közösség elsődleges szempontként kezeli, évente szakmai napot szervez.
Tájékozódik
a
munkaközösségi
tagok
szakmai
munkájáról,
munkafegyeleméről,
intézkedést kezdeményez az igazgatónál, a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.
Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.
Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.
53
Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.
Állásfoglalása,
javaslata,
véleménynyilvánítása
előtt
köteles
meghallgatni
a
munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösségvezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.
7.4.2 Feladatmegosztás, kapcsolattartás a munkaközösségek között Az intézmény vezetője egyszemélyi felelős az iskola szakmai munkájáért. A munkaközösségek
bevonásával
aktív
résztvevő
az
intézmény
jövőképének
kialakításában, megvalósításában a külső-belső környezet változásaira konstruktívan reagálva. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani. Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit, ehhez felhasználja a belső és külső intézményértékelés eredményeit. Az iskola nevelőtestületével és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló dolgozókkal napi kapcsolatban áll. Az intézményvezető hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználásra törekszik. Kiemelt szakmai feladatai: a nevelőtestület vezetése, a nevelő oktató munka irányítása és ellenőrzése, valamint a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése. Az igazgató helyettes, az igazgató útmutatása szerint végzi munkáját, az igazgató távolléte esetén, munkaköri leírásában foglaltak szerint, ellátja a vezetői feladatokat. Az intézményvezető a feladatokat konszenzusos alapon az igazgató helyettessel, intézményegység vezetővel, és a tagozat-, valamint munkaközösség vezetőkkel, a havi rendszerességgel megtartott vezetőségi értekezletek alkalmával összehangolja. A tagozat- és munkaközösség vezetők feladataikat ugyancsak havi rendszerességgel, a vezetőségi értekezleten megbeszéltek értelmében, munkaköri leírásukban foglaltak szerint végzik. A hatékony információáramlás biztosítása érdekében, a vezetőségi értekezletet követően az aktuális feladatok a teljes nevelőtestület bevonásával kerülnek leosztásra. Az új illetve változó jogi normák, fenntartótól és a munkáltatótól érkező információk, feladatok folyamatos továbbítása, - a havi illetve szükség szerint rendkívüli 54
értekezletek során - szóban, vagy elektronikus formában, személyre szabottan zajlik, az érdekelt munkaközösség vezetők, pedagógusok felé az intézményvezetés részéről. Az iskolában működő tagozatok és szakmai munkaközösségek az intézményi célok figyelembe vételével elkészített, speciális munkaterületükre megtervezett éves nevelési-oktatási programjukat egyeztetik, és a lehetséges pontokon kapcsolódnak egymáshoz. Ezen programok összehangolásával készül el intézményünk éves munkaterve, mely minden feladatot, illetve annak felelősét nevesítve tartalmazza. Arányos, egyértelműen meghatározott feladatokkal segítjük az alkotó munkahelyi légkör megteremtését, fenntartását. Minden pedagógus tartozik valamely tagozathoz, és legalább két munkaközösségbe becsatlakozik. A feladattal megbízottak tevékenységüket önállóan szervezik és felelősséggel végzik. Pedagógusaink szakmai munkájában biztosított a szakmai önállóság, módszertani szabadság. A pedagógusok jogai és kötelességei a hatályos jogszabályok értelmében érvényesülnek. Az intézmény a törvényi előírások szerint gyakornoki programot működtet.
7.5 Kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés Az intézményvezetés részéről a havi, a félévzáró és tanévzáró értekezleten hangzik el, a kulcsesemény terv alapján vállalt feladatokat elvégző pedagógusok munkájának elismerése.
Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 118. §-nak (12) bekezdése alapján az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kereset-kiegészítésre való jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset55
kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre minden tanév október 20-ig illetve május 20-ig a teljes iskolavezetés tesz javaslatot. Október 31-ig illetve május 30-ig az igazgató dönt a javaslatok elbírálásáról. A 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 118. §-nak (13) alapján, a felhasználható összeget a költségvetési törvény határozza meg.
8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően, hatékonyan együttműködik a fenntartóval és a működtetővel, az emberi, a pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében. 8.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 8.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív dolgozóból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:
szülői munkaközösség,
diákönkormányzat,
Intézményi Tanács
szakmai munkaközösségek,
osztályközösségek.
iskolán belüli egyéb szervezetek
8.3 A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:
56
saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. A szülői munkaközösségnek véleményezési joga van a következő kérdésekben:
a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben,
a házirend elfogadásakor,
A
SzM
vezetőségével
történő
folyamatos
kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt
esetekben
történő
beszerzéséért
az
intézmény
igazgatója felelős.
8.4 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat
készíti
el
és
a
nevelőtestület
hagyja
jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és
működési
választott
szabályzatában
diák-önkormányzati
diákbizottság áll.
57
meghatározottak vezető
illetve
az
szerint iskolai
A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákmozgalmat segítő tanár biztosítja a kapcsolattartást
a
diákönkormányzat és az iskola vezetője között, a megállapodott havi rendszeres időpontban, illetve szükség szerint bármikor. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.
8.5 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:
az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,
küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,
döntés az osztály belügyeiben.
Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
Az osztályfőnök speciális adminisztratív feladatai 58
A napló anyakönyvi részébe beírni a szakértői vélemények számát /keltét/, diákigazolvány számát, a tanulók TAJ-számát, a tanulók közoktatási azonosító számát, a szülő napközbeni elérhetőségét, a gyám nevét és elérhetőségét, a gyermekek állapotára vonatkozó fontos információkat, mint pl. epilepszia, allergia, rendszeres gyógyszerszedés, annak pontos időpontja, dózisa. A napközis nevelő feladata a napközi otthoni foglalkozások naplójában dokumentálni, / megőrizni a szülő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy alsó tagozatos gyermeke, illetve értelmi akadályozott gyermeke egyedül mehet haza az iskolából. 8.6 Iskolán belüli egyéb szervezetek
Kópé Sport és Szabadidő Egyesület
Fogyatékos Gyermekek Oktatásáért Alapítvány
Közalkalmazotti Tanács
Az intézményen belüli egyéb szervezetekkel történő folyamatos kapcsolattartásért az igazgató, illetve az általa megbízott személy /egyesületi-, alapítványi elnök/ felel. 8.7 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 8.7.1 Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Tekintettel az iskolát látogató gyermekek szociális, családi körülményeire, elsődleges szempont, hogy állandó személyes kapcsolatot tartsunk a szülőkkel, gondviselőkkel. Vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használunk az intézményben a tanulók szociális státuszának azonosítására. Az osztályok képviseletéül választott SZM tagok részvételével tanévenként 2 alkalommal hívunk össze megbeszélést, amely módot ad a felmerült problémák, észrevételek megvitatására, javaslatok átgondolására, tényleges együttműködés megvalósítására a nevelőtestület és a szülői kör között. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke, rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze.
8.7.2 Tanári fogadóórák
59
Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – négy alkalommal tart fogadóórát. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. 8.7.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal az esemény előtt. 8.7.4 A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. 8.8 A külső kapcsolatok rendszere és formája 8.8.1 Cél: Az iskolát, alapítványt, egyesületünket támogató civil illetve egyéb szervezetekkel korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolat kiépítése, a meglévők fenntartása, fejlesztése a cél. 60
Partnereinkkel egyeztetünk a megoldandó feladatokkal kapcsolatban, kikérjük véleményüket intézményünk terveinek elkészítése során. Folyamatosan tájékozódunk partnereink igényeiről és megelégedettségükről, az információ csere személyesen, levélben, telefonon és digitális formában történik. Kapcsolataink folyamatosan bővülnek, élő szakmai munkakapcsolatot tartunk a következő szervezetekkel.
Külföldi kapcsolatok: Agnes Wyssac Schule Kempten – partneriskola 14. sz. Általános Iskola Krakkó – partneriskola
Országos szintű szakmai kapcsolatok:
ÉFOÉSZ – Budapest
MAGYE
NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság
NAKVI
Oktatási Hivatal
Speciális Szakiskolák Országos Egyesülete
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
Megyei szintű szakmai kapcsolatok
Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ /Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság/ – Győr
Megyében működő társintézmények
NYME Apáczai Csere János Kar – Győr
Megyei Pedagógiai Intézet – Győr
OKÉV – Győr
É.S.S.E – Győr
FSZK Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága Győr-Moson-Sopron
Megye
Önkormányzata
Szakszolgálata 61
Területi
Gyermekvédelmi
Helyi szintű szakmai kapcsolatok
SMJV Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Osztály
Szociális csoport
Városi Gyámhivatal
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Sopron Járási Hivatala
Soproni Járási Hivatal Járási Gyámhivatala
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kapuvári Járási Hivatala Járási Gyámhivatala
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal - Igazságügyi Hivatala
Soproni Szociális Intézmények
Pedagógiai Szakszolgálat Sopron
Gyermekvédelmi Intézmények, Gyermekotthonok, Lakóotthonok
Háziorvosok, gyermekorvosi-fogászati hálózat, védőnői szolgálat
Rendőrkapitányság, Ifjúságvédelmi Alosztály
Zalaco Sütőipari Zrt.
NYME Benedek Elek Pedagógiai Kar
Kereskedelmi és Iparkamara
Médiák
Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft.
Városi óvodák, többségi általános iskolák
Iskolai egészségügyi ellátást biztosító, egészségügyi szolgálat
Az iskola külföldi partnereivel a munkakapcsolatot elsősorban személyes találkozások alkalmával ápolja. Az országos, illetve megyei szintű kapcsolatok a konferenciákon és értekezleteken valamint rendezvényeken történő találkozások útján valósul meg. A pedagógusok és a tanulók részt vesznek különböző helyi és regionális rendezvényeken. Szakmai intézményekkel, társ iskolákkal, folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk, tanulmányi, sport, kulturális rendezvényeken, évente megrendezésre kerülő hagyományos programjainkon, a meghívottakkal kínálkozó konzultációs lehetőségeinket kihasználjuk. Városi műhelymunkák, szakmai napok, előadások megrendezése ad módot szakmai együttműködésre. 62
A Gyermekjóléti Szolgálattal napi kapcsolattartást a Gyermek- és Ifjúságvédelemmel megbízott kollégáink végzik. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása szoros kapcsolattartást és szakmai együttműködést kíván a Gyermekjóléti Szolgálattal, ami a „Gyermekvédelem”-ben részletezettek szerint történik. 8.8.2 A gyakorlati képzést végző kollégák iskolánk pedagógusai, így a folyamatos, közvetlen kapcsolattartás biztosított. A külső szervezettel együttműködésben folytatott gyakorlati képzés szervezőivel, munkatársaival való kapcsolattartás formáit és rendjét, az írásba foglalt és évente megújított megállapodás szabályozza, mely az SZMSZ mellékletét képezi. 8.8.3 Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola, rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az iskola védőnője végzi. A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével, a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 8.8.3.1 Az iskolaorvos feladatai Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata, (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§ (5) bek. előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését). A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be. A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését elvégzi. Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat. Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket 63
a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart, konzultál a tapasztalatairól a védőnővel, felhívja figyelmét a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre. 8.8.3.2 Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Az iskolai védőnő munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatóhelyettesével. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.
9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 9.1 Gyermekvédelem Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal, a Szociális és Gyámügyi Hivatallal, a Pártfogói felügyelettel, az osztályfőnökökkel, napközis nevelőkkel és a szülőkkel, családgondozókkal. A gyermekvédelmi felelős – a pedagógusok jelzése alapján, 64
az intézmény vezetővel való megbeszélés után köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a tanuló súlyos veszélyhelyzetbe került, vagy kerülhet. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. A gyermekvédelmi felelősök nyilvántartást készítenek a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókról. A gyermekvédelmi felelősök neve és elérhetősége jól látható helyen olvasható az iskolában. 9.2 A tanulók jutalmazása – fegyelmezése 9.2.1 A jutalmazás elvei A tanuló példamutató magatartásáért, szorgalmáért, a tanulmányi, sport, művészeti illetve egyéb területen elért, kiemelkedő teljesítményéért, az iskolai közösségért végzett kiemelkedő munkájáért dicséretben, jutalomban részesíthető. Dicséret szorgalmi időszakban és félév, tanév végén egyaránt adható. A dicséret formái szorgalmi időszakban: osztályfőnöki dicséret szaktanári dicséret igazgatói dicséret A félévi illetve év végi osztályozó értekezlet alkalmából adható dicséretek: tantárgyi dicséret általános dicséret nevelőtestületi dicséret Tanévzáró ünnepélyen adható jutalom: elismerő oklevél, könyvjutalom. Az osztályfőnök és szaktanárok javaslata alapján, igazgatói döntés eredményeként adható a tanév során a DÖK javaslata alapján.
65
9.2.2 Tanulók fegyelmezése Fegyelmező intézkedés csak enyhébb kötelességszegés esetén alkalmazható (szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztető, osztályfőnöki intő, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intő). Fegyelmező intézkedést, a köznevelési törvény 58 § (3) bekezdésben foglaltakat értelmében alkalmaz az intézmény. Aki kötelességét vétkesen, súlyosan szegi meg, esetmegbeszélést, egyeztető eljárást követően fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben (megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, kizárás) részesítendő, a köznevelési törvény 58§ (4) bekezdése értelmében. A kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegő tanuló fegyelmezése az 58 § (5-14) bekezdése értelmében rendezendő. 9.3 Károkozást, a fennálló kártérítési felelősséget, a köznevelési törvény 59. § szerint bonyolítja az intézmény vezetése.
9.4 Mulasztások, távolmaradások igazolási rendje
9.4.1 Késés hiányzás igazolása A tanulónak késését, hiányzását igazolnia kell. 10 percnél hosszabb késés igazolatlan órát jelent. Csengetések utáni csellengés, óra kezdeti hiányzás szintén igazolatlan órát jelent. Tanítás után a tanulónak pótolni kell az anyagot. A hiányzás akkor igazolt, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott távollétére, ha beteg volt és a hiányzását az ellenőrző-könyvben orvos igazolta, illetve, ha hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott az iskolában megjelenni. Az igazolást a hiányzást követő első iskolai napon be kell mutatni. Utólagosan a szülő csak 3 napot igazolhat. Az iskola látogatása alól 3 napig terjedő felmentést az osztályfőnök, 3 napon túl az igazgató adhat a szülő írásbeli kérésére. A tanítás nélküli munkanapokon szervezett iskolai rendezvényről való hiányzás, azonos elbírálás alá esik a tanításról való hiányzással. Ha a tanulónak egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása a 250 tanórai órát, vagy egy adott tárgyból a tanórai órák 30%-át meghaladja, a tanuló a tanítási év végén
66
nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan hiányzás meghaladja a gyakorlati óraszám 20%-át a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. A fejlesztő iskolai oktatásban részesülő gyerekek hiányzásakor a szülői igazolást, bejelentés alapján fogadjuk el. A szabadidős foglalkozásokról, a foglalkozást tartó tanár beleegyezésével hiányozhat a tanuló. A foglalkozásról évközben kiiratkozás nem lehetséges. 9.4.2 Igazolatlan hiányzás eljárásrendje 9.4.2.1Tanköteles tanuló esetén
Az első igazolatlan mulasztás esetén értesíteni kell a szülőt.
A második igazolatlan órától értesíteni a szülőt és a gyermekjóléti szolgálatot.
10 óra igazolatlan mulasztás esetén értesíteni kell a szülőt, gyermekjóléti szolgálatot, területileg illetékes gyámhatóságot, kormányhivatal járási hivatalát, a lakóotthonban élő gyerekek esetén a területileg illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatot. Az osztálynaplóba bekerül a mulasztásról szóló záradék, a feljegyzési rovatban összegyűjtve.
30 óra igazolatlan mulasztás esetén szülő értesítése, gyermekjóléti szolgálat, kormányhivatal általános szabálysértési hatóságot, a területileg illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatot. A 30 óra igazolatlan mulasztás szabálysértésnek minősül, minden iskolai dokumentumban (beírási napló, osztálynapló, törzslap) bekerül a mulasztásról szóló záradék. A napló feljegyzési rovatában, záradékban összegyűjtve.
50 óra igazolatlan mulasztás esetén értesíteni kell a szülőt, gyermekjóléti szolgálatot, járási gyámhivatalt és a kormányhivatalt, illetékességgel rendelkező járási hivatalt, a területileg illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatot.
9.4.2.2 Nem tanköteles tanuló esetén
10 óra igazolatlan mulasztás után a szülő értesítése, újabb igazolatlan mulasztás után a szülő 2. értesítése.
31 óra igazolatlan mulasztás után a törvényben foglaltak szerint a tanulói jogviszony megszűnik.
szakképzésben 5% igazolatlan mulasztás lehetséges, /2011. évi CLXXXVII. szakképzési tv.39§ (4)/, eljárásrendje a fentiekkel megegyező. 67
9.5 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 9.5.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárást bárki kezdeményezheti. Az intézményvezető a bejelentés alapján mérlegel, és döntése alapján indulhat el a fegyelmi eljárás. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításáról az érintett tanulót és kiskorú esetén a szülőt írásban tájékoztatni kell az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A nevelő testület a fegyelmi jogkörét átruházza egy állandó bizottságra. E bizottság a következő tagokból áll: gyermek és ifjúságvédelmi felelős, iskolavezetés képviselője, osztályfőnök, DÖK vezetője, délutános pedagógus. A diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A nevelő testület nevében a fegyelmi tárgyalás vezetője, valamint a nevelő testület egy tagja, aki részt vett a fegyelmi tárgyaláson, írja alá a fegyelmi határozatot. A fegyelmi bizottság legalább háromtagú lehet. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalás határozatát szóban ki kell hirdetni a tárgyalás végén, majd a törvényben meghatározottak alapján írásban meg kell küldeni. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni.
68
A fegyelmi határozat azonnal végrehajtható, fellebbezésre tekintet nélkül, ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, irattári számmal kell iktatni és az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
9.5.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendeletben szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti írásbeli megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: Írásban tájékoztatni kell a tanulót és kiskorú estén a szülőt a fegyelmi eljárás megindításáról, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha írásban egyetértenek az eljárással a felek. Az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége. A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni. Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyéről. Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására szóbeli vagy írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti. A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza. Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytathat le egy-egy alkalommal, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése.
69
Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti. Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás, írásos megállapodással záruljon, a kiértesítéstől számítva, ha 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre a fegyelmi eljárást folytatni kell. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárásra a gyermekjóléti szolgálat családgondozója meghívható. 9.6 A tanuló által készített dologért járó díjazás A tanulók által készített tárgyak értékesítése: a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan dolognak, melyet a tanuló állított elő, tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, ha annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az iskola biztosította. A tanulók által készített tárgyak értékesíthetők, ez történhet iskolán belül, vásárokon, kiállításokkal összekapcsolva, vagy társintézményekben. A tanulók az általuk készített termékek, tárgyak vételárának a nyersanyagárral és 25% rezsiköltséggel csökkentett részét kapják. A nyersanyag beszerzéséről az iskola gondoskodik, ez a szülők számára anyagi terhet nem jelent. Amennyiben mégis, úgy a díjazás mértéke nem csökkenthető a nyersanyagárral. A pedagógusok közös programok finanszírozása, vagy az iskola fejlesztése érdekében kérhetik a tanulókat, hogy az iskola, illetve a Fogyatékos Gyermekek Oktatásáért Alapítvány javára mondjanak le, az őket megillető díjazásról. A tanulók - 14 életévet még be nem töltött tanulók esetén a szülő, vagy gyám - írásbeli hozzájárulása mellett, a díjazás az iskola, ill. a FGYOA számlájára fizethető be. Az alapítvány, a számlájára befizetett összeggel úgy gazdálkodik, hogy az gyermek, diákprogramok lebonyolítására, eszközök vásárlására, az iskola bárminemű fejlesztésére fordítódjon, az itt tanuló gyermekek érdekeit szolgálva. /A köznevelési törvény 46 § (9) bekezdése szerint/ 70
