sm
UOT-h-l
Sseaélytelan v o lt á l, K lót a többi sakóaaseaUveges vasár, oaa v o lt árcei a hangod, mert oaa tadtad, hogy a l t la mondjál hirtelenjében a eok egybegyUltnek. Épp a h lrte le n je v o lt azokatlao azáaodra. Csalódottan hallgattalak, evikkeres öragaabar, aég oaa tudtaa a betonudvart, ahol ai Ugyáaa as Í t é l e t e t , blsonyára, a1hadarta, aea a kötél durva horsaoláaát, a véged aaégyant. KI mondja aeg, ml l e t t volna elmondható arról as e rk é ly rő l. Elgéppuakásott lehetőségek vlaasa nea térnek. Börtön, halál nea köszörüli ki a p illa n a t á l l t , ha klcaorbult. De aalékasnUnk asabad a vonakodó, a é r t e t t, tétova f é r f i r a , akibe aégle fölaiivároghatott düh, káprázat , országos vakreaény, mikor arra ébredt a város: lövik a z é t.
P e trl György
HTJSZOICT tv ÜTIK . Oráciel hercegi S ha mágia igazaégtalanok éa oatobák volnának? Egmonti l e i , heroeg, aa lahatatlan. /Goethe Egmont/
Szegény Egmont, szegény Batthyány, hányszor kall még megta nulni a példátokon, hogy bizony lehetaégaa. De vajon valóban olyan oatobák volnának, amilyen Igazaégtalanok? A v é g t e le n íte tt megtor ló# előbb—utóbb önmaga ellen ford u l. Puastán engedékenységből sem élhet meg egy kormányzat, amely a közakarat ellenében k erlllt hata lomra, hlaz engedményeinek loglkue végállomáaa Önmaga feletémolésa lenne. Ellenben a megtorlás ée a megtorlást kOvető engedmények re ceptje többnyire beválik. Haynau fenyegetése - "Egy évszázadig nea lesz több forradalom Magyarországon!■ - kétharmadréezt t e l j e sült, pedig rémuralma egy esztendeig ee t a r t o t t . Az 1950-os magyar forradalmat követő megtorlás szokatlanul bosazan elhúzódott éa huszadik századi mértékkel is különösen ke gyetlen v o lt . Uégls, a megtorlás te rro rja lényegesen különbözött a Rákoel-rendezer te r r o r já t ó l, bár a kivégzések elánéban v a ló sz í nűleg felülmúlta e lő d jé t. A Hákoel-rendezer egyforzián fenyegette az orazág egész lakoeségét, hisz társadalmi helyzetük vagy p o li t ik a i múltjuk alapján olyanokat la büntatatt, akik aemmlt een t e t tek ellene vagy éppen a hívei voltak. A megtorlás te rro rja aaokra korlátozódott, akik a forradalom a la t t vagy után valóban szembe fordultak a pártállam egyeduralmával. A társadalom, amely az elő ző években • tetérdúlée áldozatainak rettegését é l t * ét, f e l l é l e gezve vette tudomásul, hogy ha békén marad, békében hagyják - ez a döntő újítás v o lt az első lépés a aokat emlegetett konszenzus f e lé . Ez a különbségtétel azonban a legkevésbé aem Ig a zo lja az id illik u s képet, amely szerint a Rékosl-rendazer v á d lo t té it ko holt perekben Í t é lt é k a l , az 56-oa események ré sztv ev ő it ellenben - bér sajnálatos, talán Indokolatlan s z ig o r r a l, de - valóban e l követett te tte ik alapján; az előbbieket re h a b ilitá lt á k , az utób biaknak megbocsátottak, tehát minden rendbe Jött. A kép torz, a következtetés hamis. A Hékosi-rendszer sok tíz ez er e lít é lt jé n e k csak agy töredék** re h a b ilitá ltá k ! kommunie-
3
t ik é t , e pártegyesülést elfogadó szociáldemokratákat. Pedig a magyarországi Culeg élővilágéban az a l l t i l t a k rendjének sokféle családja vegyült össze. Bíborúa bünöeök, akiket minden európai orezigban börtönbe cauktak volna, aeg demokraták, akik a k o a lí ción belUl vágj ellenzékében, de próbáltak tenni v a la a lt a v i haré a gyorsasággal klépllló p í r t ura lom e lle n . A társadalmi f ö l d ceuazamláa áldozatai, "osztályidegenek* aeg a noraarendezéaek ellen zúgolódó munkások, feketevágásért elmarasztalt parasztok. ■Hegtévedtek", akik beleragadtak a korasak aáagaparagrafuaalba, hlaz a törvénykönyvként funkcionáló puha fedelU fü ze t, a Büntető Határozatok összessége állaaellenaa bUnoaalekmínyként szankcio nálta a téesz-veaető e l l e n i Izgatást i s . És tudatos ■törvénysze gők", akik látva, hogy a p o l i t i k a i harcokban a végső szót egyre Inkább a rendőrség mondja k i, úgy Í t é l t é k , hogy a p o l i t i k a i e l le n á llást eaak I l l e g á l i s szervezetekben lehat f o l y t a t n i . 1947 ée 1956 között, szétszórtan, többnyire rövid Id e ig ás egymástól füg getlenül mindig működtek i l l e g á l i s szervezetek. A Qrősz-per egyik - zárt ajtók mögött tá rgya lt - mellékperében négy vádlottat Í t é l tek halálra. Szervezetük még ágyúval i s rendelkezett. Xgyetlenegy épen maradt második világháborús ágyúval. Kzekre a kategóriákra - ée számukat lehetne még gyarapítani nem vonatkozott senntlféle re h a b ilitá c ió . A Jelen legi p o lit ik a i vezetée 1956 november 4-e óta hangoztatja, hogy s z a k íto tt a múlt .bűneivel. De a múlt bűneinek áldozatait /a kevés számú r e h a b ili t á l t a ! kivéve/ ée kegyetlenül megbüntetett akkori e lle n s é g e it semmivel eem kárpótolta. Sőt, tovább büntette őket* ha a fo r r a dalom után Ismét bíróság e lé kerültek, visszaesőnek számítottak, Így nem vonatkozott rájuk az 1963-aa amnesztia. Sok százan marad tak börtönben a hatvanae-hetvenea évek fo rd u lójá ig, végeő Boron az 1950 körül kiszabott Í t é l e t alapján, éa nyögik máig a hosszú börtönbüntetés következményeit. A forradalom utáni megtorlás Ít é lk e z é s i rendszere nem In d í t o t t koholt pereket, de zavartalanul f o l y t a t t a a tények szabad ér telmezésének éa konstrukciós csoportosításának gyakorlatát. A nyomozói és ügyészi apparátus, a különlegea bíróságok személyi állománya a megtorlás b e f e je z t é lg a l i g v á lt o z o t t . A megtorlás folyamatát minden valószínűség s zerin t a p o l i t i k a i vezetée In d í to tta e l , mert a társadalom e lle n á llá s á t nem tudta másképp meg-
4
-
t ö m i, at Iámét hatelmet nyert ré g i apparátus bosszúvágya for■éita különösen kegyetlenné, ée telén nea alaptalan a f e l t é t e leséé, hogy időtartamét a két erő közötti busakodés hosazabbltotta meg. Az étmentett ereméljset étmentatta a r e f l e x e i t la . Meggyősődéaét lé t t a Igazolva, ha a kesére karlllt f e lk e lő r ő l beblsonyltkatte, hogy származáséra nézve oastélyidagant nyilvánvalóan va gyona vagy hatalma rieesaaserséeéért harcolt. A fe lk e lő műnkén ▼iasont lumpenprolatér l e t t , oastélyérulő huligén, ő aam érde melt kíméletet. Minthogy a f e lk e lé s objektíve as imperlaliaték érdekelt as olgélta, objektíve minden fe lk e lő as imperlallsmua bgynbkei est a t ö r t é n e t f l l o s ő f i a i prekoncepciót agy kurta baasélgetéa a L ife ú ja égirójével Jogilag la alégaégeaen Iga zo lta . A ré gi reflexek savartalan mükbdéaét Jócakén megkönnyítette a mindiá kéit acaarkodő aajtő - vagy lnkébt a ré g i, koriétosatlan hatal ma vlaasaaserséaéért kllsdő apparétua b izta tta acsarkodóéra a sajtó t, lem lehetetlen, hogy a nyomozók, ügyészek, blrék érdek szövetsége a p o lit ik a i vezetés ellenében - vagy bizonytalankodá sét, belső e l l e n t é t e l t klhastnélve - akarta bizonyítani, hogy ■a* ellenforradalom négy oka" közül koréntaea az elaő /a Hékoai&erő klíma tevékenyaége/ v o lt t legfontosabb, hanen a többi héromi a pértellenzék, a beled ellenség éa a nemzatközl Imperializ mus. Ezért végezték k i, önigazolóéul, Pálinkáé őrnagyot, aki katonélval Paatre kísérte Mlndazentyt: kiderült ró la , hogy erede t i l e g Paliviclnl-nek hlvték. Térgyaléaa e l ő t t a celléjéban szkep tikusan mondtál "Kern hagyj ék k i, hogy felakaaazanak egy őrgrófot*. Egy Francia Béla nevű nemzetőrt kis híján agyonvartak a karhatal miatok, mert ezerenceétlenaégére néhánj nappal az 1945 óta bujká ló hírhedt feh é rte rro rls ta , Francia Ele Mihály elfogatéaa után tartóztatták l e . Ha pér h éttel korábban kerül börtönbe, vagy tör ténetesen lémet Bélának hívják, valószínűleg megússza pér gumibctütésael. Így azonban a Bépszabadaág diadalmasan Jelentette: "Elfogták Francia Kis Mihály Ivadékét". Ugyancsak a származása okozta Földes Gábor, a győri színház kommunista múltú, tehetsé ges rendezője vesztét. Koha nevea pályatársak Jártak közbe az érdekében, a mindenki tudta, hogy Földes nem bujtogatott népité-
5
-
l e t r t , épp ellenkezőleg, menteni próbálta a t3meg kőié tüzeló AVH-eozet, aklr.et később meglincseltek, az Elnöki Tenáce úgy d oa tttt: nem »olne Jó hatású, ha annyi h a lá lr a ít é lt közül épp agy zsidó kapna kezeim et Győrben. Az Ötvenes évek, de távolabbról a Moszkvai párák, sőt az 1793-ae francia forradalmi bíráskodás gyakorlatát ld é it e a különbbiő, esetlegesen érintkező Ugye* p o lit ik a i c éltatú öaszekapcsoláaa la. Így került agy perbe az október 25-től megjelenő e l ső forradalmi újság, az Igazság két szerkesztőjének, Obereoveiky Gyulának áa Gáli Józsefnek az Ugye a P á te rffy Sándor utcai kór házban működő felkelőeaoport Ügyével. Ez a per hasonlított le g inkább az ötvenes évek kirakatpereihez. Formálisan nyilvános v o lt /persze csak meghívottak számára/, ás a sajtó fényképes tu- , dóaitásokat közölt róla. A per rendezői a t o l l a l áa fegyverrel vívo tt ellenforradalom lényegi összetartozását akarták iga zo ln i; elgondolásaiknak különösen kedvezett, hogy az ügyhöz egy hátbor zongató gyilkosság le ta r to z o t t!-a kórház egyik orvosnője á l l í tólag /a valóságos tények azóta sem kerítitek napvilágra/ benzininjekciókkal és zsebkésezúrásokkel megölt egy sebesült AVU-a t i s z t e t . Az értelmiség joggal r e t t e g e t t , hogy az e ljá r á s , amely a meg torlás kezdetén f o ly t le , a konstrukciós klrakatperek sorát n y i t - " Ja meg. A bíróság azonban nem működött olyan olajozottan, mint e Rajz-per idején: első fokon a per lr ó - v á d lo t t a lt csak rövid börtönbüntetésre Í t é l t é t - a másodfokon kimondott halálos Í t é l e t csak a vádak Jogi abszurditás át le p le zte l e . A nemzetközi t i l t a kozás és a hazai közvélemény, amelyet még nem k áb ított e l a meg torlás sokkja, megmentette a két Író é l e t é t . Talán ez a kudarc is közrejátszott abban, hogy a megtorlás pereit a továbbiakban zárt ajtók mögött tárgyalták. De a konstrukciókkal, • különféle ügyeket egyetlen - e francia forradalom klfeJetáaével élve - amaIgámmá gyúró perekkel nem hagytak f e l . Hiazen ilyen amalgám v o lt a Hagy Imre-per la . A Rékoai-korazakból átmentett módszerek m ellett v o lt a v aló ság eltorzításának egy máaik új - vagy inkább nagyon ia régi metódusa. Mig a Kommunista jogazolgáltatá et klasszikus korszaká ban a Jogi eljárás á tp o litiz é lé a a jellem ezte /hisz a Jogi formák csak e lfedik e lényeget: az oaztályharcot/, ■ minden bűncselek ményben p o lit ik a i tartalmat kutatott, a megtorláe apparátusa egy-
6-
szeresek fe lfe d e zte a konzervatív _ ikoiáe tr a d íc ió já t, amely a p o lit ik a ila g motivált cselekménybe.. le caak a puszta Jogi téaj; veszi tudomás.!. * Hortny-ellenforradalom bíráskodása az ezer eve töretlen alkotmányosság fikciójának fenn tartás a érdekében e meg kerülendő a fcékeszerződée eme e lő ír á s á t, amely t i l t o t t a , hogy a kormány z« t p o lit ik a i magatartása miatt bárkit üldözzön, a Tenácekbatáreaaág t is z t s é g v is e lő it közönséges bűnözőkként vonta f e ls lő s •ágrei a forradalmi karhatalom t a g ja it g jilk o a a é g é rt, a népbizto•okat - te a tU le tlle g ! - gyilkosságra való felb ujtáeért Í t é l t e al. 1956 otán a magát forradalminak tekintő nyomozó-büntető azervezet kaján cinizmuséul e lev en ítette f e l e fehérterror gyakorlatát. Hikozben a reprezentatív pereiben ez Ítéle te k p o lit ik a i koncepciók Jegyében ízü lette l:, a fegyverrel e lfo g o tt vagy a Life magazin pompás f e l v é t e l e i alapján azosoaltctt "névtelen” fe lre lő k e t egy ezerben gyilkosságért, esetleg - a konzervatív Jogi fe lfo g á s t le •egceiifolva - ismeretien azámó alcozatoc elkbvetett gyilkoaaagírt Ítélté k . . . többnyire halaira. A túlélőkkel pedig ai apparátus a szélnek ereeztéae után le é reztette a hatalmát! az 1963-88 am nesztia - akárcaai: a " viaazaeaötre" - a gyilkosságért á l l t é i t felkelőkre eem vonatkozott. A megtorlás perel közül a hagy Imre-pert a világkczvélemény Jelképesnek te k in tette , éa annak tekinti ma l e , a kivégzések huazonbtodik évfordulóján. Jelképesnek láttak mar a bírák la : miu tán ezrével Ít é lt é k e l a íorrsíeloiL ré sz tv ev ő it, iagy Imre sze mélyében magát e forradalmat Í t é lt e k dalaira. Ennek a szándéknak f e l e l t meg, hegy kilenc neves, de részben klilbnbbző caoportoknoz tartozó áe egymástól független vádakkal vádolt személyt hoztak bssze egyetlen perbe, mintha ők le tte k volna az "ellenforradalom" aoha ner. lé te z e tt vezérkara. Az "amalgám" legfontosabb alkotóele mét a pártellenzék alkotta, s revizionisták, akik a konstrukció ezerint 1955 óta az állemrend erőszakos megdöntéae't készítettek elő. Hozzájuk csatlakoztak a fegyveres testületek ’ áruleeének" képviselői. A Hagyer Köztársaság első elnöke alighanem csupán a többpártrendszer feltámasztásénak bűnös k ís é rle té t v o lt hivatva Jelképezni. Kern hiányozhatott az amalgámbói a szellemi izgatáe reprezentánsa, a nyughatatlan újságíró aem. A szinlepról egy kirakatper terve bontakozik ki; paradoxoné, hogy zárt ajtók cög-''’1'1 f c i y t . A kirakatpert nem tette lehetővé - 7 -
■en a vádlottak Magatartása, lé c a nemzetközi közvélemény, ame ly e t Bár néz lehetett úgy semmibe venni, Mint Sztálin életében. Valószínű, hogy magára a perre la ceak a re e z ta lln lz á c ló "ardennea-1 offenzivéjének" viszonylag rövid periódusában kerülhe t e t t ser; azt b izon yltja , hogy az életben hagyott vádlottakat jó va l az általános amnesztia e l ő t t , már 19óG-ban szabadlábra he lyezték. Hagy Imre kivégzésével az ÁVK bosszút á l l t azon az emberen, aki - Így vélték - k is z o lg á lta tta a hatalom védelmére rendelt te s tü letet leggyülöltebb ellenségei a szabaddá vált nép harag jának. A pártbürokrácia megtorolta, hogy egy közéjük tartozó k ilép ett közülük, s é lete döntő pillanatában többre ta r to t ta a társadalom akaratát, mint a hatalomőrzés r l t u a l l z á l t szabály rendszerét. A szovjet pártvezetés pedig megbüntette saját ne v e l t j é t , aki negyven évi funkcionárius-múlt után magánoz merte kéretni "Andropov urat" és mint agy szuverén ország miniszter elnöke kbzölte vele hazája semlegeseégi n yilatkozatát, hehet, hogy a per p o lit ik a ila g értelmetlen, céltalan v o lt . A bosszúál lók számára bizonnyal a megtorlás le g e z e tt órája. Bármennyit beszélünk la azonban a forradalom utáni perek torz, konstruált v ád jairól /és k e ll beszélnünk róluk, hogy s zé t oszlassuk e "korrekt megtorlás" legendáját/, nem szabad e l f e l e j tenünk: a botrány nem a vádak minősége, hanem a vádemelés ténye. Bánni v e it le a vád, mindenkit azért Í t é lt e k e l , mert ré a zt vett a Demzeti felkelésben, egy forradalomban, amelyet a társadalom túlnyomó többsége h ely es elt. A felkeléaben és a vádlottak padján együvé kerültek v o lt kommunisták és k lerik á lis o k , baloldaliak és Jobboldaliak. Emlékezve rájuk nem kívánunk különbséget tenni közöttük! mindannyian egy ügy m á rtírja i, akár egyetértünk p o li tik a i nézeteikkel, akár nem. Ahogy az antifasizmus mártírjainak tekintjük a kommunista Schönherz Zoltánt, az egykori fajvédő Bejcsy-Zsilinszky EDdrét és e líergit körúti fogház udvarán k i végzett /de s hivatalos mártlrkatalógusból elhagyott/ cioniate Szenes Kannát, bér sem kommunisták, sem fajvédők, sea cionisták nem vagyunk. Lepünk 6. száma, amelyet a Bsgy' Imre-per negyedszá zados évfordulója alkalmából adunk közre, egyképpen t i s z t e l e g a forradalom minden e le s e t t harcosának, a megtorlás minden á l dozatának. -
6
-
DOEUKZETUM ÍZ ITILET HAGY DOS ÉS BÜHTAK3AI L’ CYÉBFTi l i I g a i i ágügyiÍnleztérion közleménye Íz igazságügyi hatóságok befejezték az e ljá rá s t ama szemé lyek vezető csoportja ügyében, akik 195t október 23-án, az impe ria lis tá k aktív közreműködésével, ellenforradalmi fegyveres f e l kelési robbantottak ki a Magyar Hépkbztársaeág törvényes rendje megdöntésére. 1 Hagyar lápköztárssság legfőbb ügyésze vádiratában Hagy Im rét és büntársslti Donáth Psrencet, Giaes Miklóst, T ildy Zoltánt, Maiéter Pált. Kopácsi Sándort, S zilá gyi Józs efe t, Jánosi Perencet, Vásárhelyi Miklóst a magyar népi demokratikus áilamread meg döntésére irányuló szervezkedés bűntettével, ezenkívül Hagy Im rét hazaárulás'. Kopácsi Sándort ét Maiéter P é lt katonai zendülée bűntettével vádolta meg. Loaonczy Géza te rh e lt e lle n az ügyészség a büntető eljá rá st megsztffitette, mert nevezett Időköz ben, betegség következtében, meghalt. 1 Legfelsőbb Bíróság Kspblróeágl Tanácsa Hagy Imre ét társai bűnügyében a vádlottak vallomása, 29 tanú kihallgatása, a vád éa véielen meghal Igát áss, valamint a átélés blzonyltáel anyar meg vizsgálása alapján megállapítottal Hagy Imre ás legközvetlenebb bűntársai, Loeonczy Géza, Do náth Perenc, Gimes Miklós, S zilá g y i József 1955 decemberében t i t kos államellenes szervezetet hoztak lé tre abból a c élb ó l, hegy erőszakos úton megragadják a hutáimét és megdöntsék a Magyar Képkö:táreeaágat. A bűnügy tárgyalása során megállapítást nyert, hegy Hagy Imréoez és tüntárssioak v e z e t i szerepük v o lt az l?5t oztóber l eller.forrsdslml felk elé s előkészítésében és klrobbantáeáöan. Tildy Zoltán éa Msléter Pál 1956 októberében megismerték Hagy Im re és társai ellenséges c é lk itű zé s e it, szókkal egyetértettek, és cselekvőén bekapcsolódtak az ellenforradalmi felk elésbe. Az bezszeeekürő csoport t a g ja i, s hazai reakciós erők élén és a k ülföl di imperialistákkal szövetségben, a Magyar Népköztársaság megdön tésére irányuló puccskísérletet hajtottak végre. A bíróság megállapította, hogy Hagy Imre a hatalom erősza kos megszerzése érdekében legbeneobb híveiből már 1955 végén szűk l i l e g é llé csoportot hozott l é t r e . Az i l l e g á l i s csoport tör vénytelen eszközökkel és a törvényes lehetőségek kihaeznélésével végezte ellenséges tevékenységét. A népi hatalom megdöntésére irányuló célkitűzéseik végrehajtása érdekében mozgósították és tevékenységükbe bevonták a népi demokratikus állacrend minden rendű és rangú ellenségét. Ugyanakkor valódi c é lja ik a t e lle p le z ve, demagóg ét hazug módon, “ s z o c ia lis t a ’ Jelszavakat hangoztat va, átmenetileg megtévesztettek és államellenee c é lja ik ra f e l használtak Jóhiesemü embereket l a . Az összeesküvő csoport, elsősorban a csoport v e z e t ő je , maga Hagy Imre, részletesen kidolgozta a népi demokrácia-ellenes moz galom p o lit ik a i platformját, közvetlen f e la d a t a it , módszereit és távolabbi célk itű zé se it. A vád képviselője a bíróság e lé tárts ezeket b - nagyrészt Hagy Imre á lt a l aajátkezüleg i r t - titkos okmányokat. Hagy Imre ez 1955 decemberében k idolgozott /"Erkölcs és étiké" című/ dokumentumban a népi demokratikus á.lamrende, e l - 9 -
f a j u l t , bonapartiaia natalonmar’ nevezte, ét annak erősm u g megdöntésére hivott f a l . Egy aéalk, 195 £ januárjában ir t /"Réhéay időszerű kérdés" cl ad/ dozumentumban a népi demokráciával szemben é l l ó arókktl való szövetséget tűzte ki í e l a d a t - i i a munkáeoeztály heteimét feladva a többpártrendszer v is s z a á llít ésot tűzte ki c é lu l, Az ugyancsak 1956 januárjában k elt /"A nemzetkö zi kapcsolatok bt alapelve" cimü/ iráeáoan a kalandor csoport erylk céljaként, a "tömbpolitlza felszéaolaee" űrügyén, az or■ság védelmi szöveteégének, a Varsói Szerzódésnek inegieimieltéeét, az országnak az imperialisták kezére Jétszéeét J e lö lte meg. A bí róság e bizonyítékok ée vallomseok alapján megállapította, hogy Hagy Imre ezeket az Írásokat a c zszorosittetta, ée közvetlen bűn tá rs a i, valamint e eiánukre megbízható eleitek körében titkosan t e r je s z t e t t e . A tárgyalás folyamán bizonyítást nyert, hogy a Bagy Imre éa táraol á lt a l létrehozott i l l e g á l i s szervezet tervszerű aknamunkái f e j t e t t ki a munkáe-peraazt hetalom aléésésa, a népi demokrácia törvényes rendjének felbomlaaztáae, majd pedig a hatslos erősza kos megragadásé érdekében. I l l e g é l i e tevékenyegükbe bevonták Tánczoe Gábort ée a később Hyugatrs szökött lágy Balázst, a r a j tuk keresztül e P e tő fi F.ört ez ellenséges elemek gyülaretí helyé vé, a pért éa állam e lle n i támadások fórumévá te tté k . Viták rende zése Űrügyén ők maguk szervezték s P e tő fi Kör népi descfcrScla-elle nes megmozdulásait. Számos elleneégee f e ls z ó la lá s t e l í r t e lk é s z í te ttek , többem között Déry Tibornak az úgynevezett sajtóvitában el hangzott f e la z ó la ls a é t, amely az Ifjúságot eilenforracalml f e l k e lésekre buzdította. Ezeket Loacnczy Géza, Haraszti Sándor és Déry együtt k észítették e lő . Módszereikhez tartozott az la , hogy a nép köztársasággal szemben é l l ó Déry Tiboron, Kéj Gyulán, Aczél Tomi son ée hozzájuk hasonló elemeken keresztül uszító irssokat Jelen tettek meg e sajtóban. Ezekben e cikkekben a ezociallzau* építése sorér. előfordult egyes hibákat mértéktelenül feln ag yíto tták , ée "e rendszert gétláe nélkül rágalmazták. Mindezzel az v o lt e céljuk, hogy aláássák a hatalmat, lejárassák az állas te k in tély ét, mozgás ba hozzak s népi demokráciával szemben á lló ellenséges elemeket, cb ennek talaján erőszakos úton megszerezzék a hatalmat. Loaonczy Géza 1956 szeptemberében nyilvánosén i e k ije le n t e t t e Amoa Elon Budapesten tartózkodó i z r a e l i újságírónak: "Ha rákerül e t o r , mi erőszakkal szembeszállunk a kormánnyal." 1996. október 20-án S z i lá g y i József egy általa szervezett I l l e g á l i s összejövetelen beje le n t e t te l "Vagy Imre áa társai íelkéazUltek a hatolom megragadá sára." Az ismert október 23-i tüntetést Kegy Imre ée csoportje kez deményezte, felhasználva a P e tő fi Körben ée az egyetemeken k ié p í t e t t kapcsolatait. S zilá g y i Józeef például október 22-én éjszaka, a Műegyetemen ta r to t t gyűlésen, Begy Imre megbízásából, személye sen h ívo tt f e l a tüntetésre. Az október 23-i tüntetést, Tánczoe Gáboron és társain keresztül, a Kagy Imre-ceoport irá n y íto tta . Ebben az időszakban az összeesküvő csoport caaKnem naponta, némelyik napon pedig többször le titkos megbeszélést t a r t o t t . 1956 október 19-én, 20-én, 22-én Begy Imre kezdeményezésére Lo sonczy Géze, Donéth Ferenc, Gimee Miklós a szervezkedés más tag jainak bevonásával megkezdte lé te e lte n d í kormányuk programjának kidolgozásét. Az 1956 október 23-án d é le lő tt Loaonczy Géze laká sán ta r to t t titko s megbeszélésen, amelyben Kagy Imre vezetésével részt vett Gimee Miklós, Vásárhelyi Miklós, Jánosi Ferenc és He-
10
-
re szti Sándor, kormánylistát á llít o t t a k beeze, amelyet • tö rv é nyéé magyar kormány erőszakos megdöntésével akartak uralomra fu tta tn i. 1 tltkoe kentén;', le t ár. Hagy Imre s aját magét J e l ö l t e t te miniszterelnöknek, a miniazterl poaztokat pedig az összeeskü vő ceoport tagjai egyaéa között oaztotték e l . A tüntetéssel agy időben, annak lé g é iig fedezéke mögUl k i robbantott felk elés közvetlen lrényltéaara a azervezkedéB t a g ja i több klilön il l e g é l l f l központot hoztak l é t r e . Az egyik központju kat, melynek tagjai voltak Kopécal Sándor, S z ilá g y i József, Glmea KiklÓe, Fazekas György éa Aczél Taméa, a Budapesti Főkapitány ságon szervezték. Kopácsi Sándor, esküjét megszegve, főkapltányi beosztásával visszaélve, s a lá re n d e ltje it megtévesztve, az i l l e gális központ á lt a l kidolgozott feladatokat h a jtotta végre. A f e l kelő, népi demokrácia-ellenes erők fe lfe g y v e rz é s e , s ugyanakkor a azociallzauahoz hü fegyveres erők felbomlasztáaa érdekében a kerü l e t i kapitányságoknak parancsot adott arra, hogy a lázadókkal szemben ne fejtsenek ki e lle n á llá s t , ellen k ezőleg: adják át nekik fagykáraikét • a rendőraági ápületeket. I l y módon Kopácsi a rend őrség készleteiből e sendülők részére több mint 20 000 darab lő fegyvert aaztatott ki. Ezzel a csoporttal szorosan együttműködött ai a másik, 1950. október 24-én l é t r e j ö t t alközpont, amelynek Lo■onczy Géza, Donátt Ferenc ás Jánosi FereDC voltak a t a g j a i . Ez a csoport többek között a hadsereg soraiban f o l y t a t o t t bomlaaztó te vékenységet irá n y íto tté, a ugyanakkor folyamatoean k le io lg á lt s t t a e népköztáreaeágot védő fegyverse erők katonai t e r v e i t e lázadók nak. ■agy Imre át bűntársai már Jóval ma októberi f e lk e lé s e lő t t tltkoe kapcsolatokét építettek ki áe tárgyalásokat fo ly ta t ta k a bureaoá restauráció kép viselőivel, akikkel a hatalom arőazakos megragadása érdekében szövetséget kötöttek. E tárgyalások során például Losoncty Cáze ás Haraszti Sándor már 1950 Júliusában sze mélyesen. később Ird al István közvetitáaével magállapodtak Kéthly Annával is a létesítendő Begy Imre-kormánybán való részvételben, lágy Imre 1955 deoamberáben elhatározta, hogy v i s s z a á l l í t j a a ré g i, úgynevezett ■koalíciós" pártokat, ■ ezekkel együtt a la k it kor mányt . Amikor azonban, az ellenforradalmi erőkre támaszkodva, erő szakkal éa csalással megszerezte e miniszterelnbkl posztot, ennél ■okkal messzebbre ment. Gátlástalanul engedélyezte éa lehetővé t e t t e , hogy az ellenforradalom rövid néhány napja a la t t , alkot mányellenesen, 70 különböző párt áa szervezet alakuljon, köztük olyan hírhedt - a békeszerződésben is t i l t o t t - burzeoá-faslazta pártok, mint például a Magyar Elet P ártja, Keresztény Demokra ta Pért, Kerezztény Magyar Párt, Magyar néppárt, Nemzeti Tábor, Keresztény Front, Katolikus Béppárt, Keresztény Képpárt ée Győr ben a Kyilaskeresztes Párt. A Nagy Imre-féle összeesküvő csoport hatalmának b iz t o s ít á séra szövetaéget kötött a legszélsőségesebb reakció más csoport ja iv a l la . Ez a ceoport a törvényesen és Jogosan e l i t é i t Mindszenty József volt hercegprímást is " r e h a b i l i t á l t a " , a f e l l é p t e t te a népköztársaság e lle n . Miután T ildy Zoltán révén egyetértésre Jutottak vele, november 3-éa Mindszenty a rádióban meghirdette a kapitalista reetauréció programját. Ugyancsak egyetértésre Jutot tak Nagy Imréék az Imperialista taoldban á lló burzsoé-fasiszta magyar emigrációval is . Ezt b izo n yltja Varga Bélának, az úgyneve zett Nemzeti Elzcttmény elnökének 1956 október 28-i nyilatkozaté, amelyben k ije le n te tte : "A bizottmány t a g ja i állandó árintkezéaben -
11
-
vonr.ot fi Kanyar lázedáe vezető; v e i . " Kit követően T i l i y Zoltán te je : oooi. B tfe gjf z e n ai f . lenicrreialom l Bmomst és éré Bécsit ép k eiet: Kagj Ferenccel abbéi, hegy az emigráció Kacy Imre kormá nyát t ec.ugf. • ; « . Nao- Imre, miniszterelnöki mUkodést során, e s k ü j é t megszegve, az ereié, elkrtn.ir.yoa i r á n y í t ó s z e r v e it : az Országgyűlést, az El nöki Tanácsot te b köményt Ki nt te e tü le te t a vezetéstől kikapcaolto, a t.rvécytélén úton, s a j é t kcrmanyzotl s z e r v e k é n t úgynevezett "kabinetet" nozott l é t r e . / ketlnetet asér ekkor úgy á llít o t t a öezeze, hogy - bér me gt éves zt es c é l j á b ó l még helyet a d o t t benne a azocializr.nenoz hU személyeknek la - abba.-, a reakciónak többsége l e gyen. Kövemben 2-én azonbbr. né, e z t a k a b i n e t e t la átszervezte, be vonva a burzeoé reakció tevébbi elazént, szélsőséges kép viselőit a az ellenforradalmi f e l k e l é s v e z e tő it. A kabinetnek akkor Bér Hagy Imrén, Loaonczy Gézén, T llc y Zoltánon kívül tagja l e t t többek kö tö tt F.éthly Anna, E. Szabó I s t v í c , Elbó l á t v á n , val ami nt honvédel mi n ln ia it e r i minőségben Hálótér Pál, a fegyveres elleniorradalmi felkelői, parancsnoka le . Begy Imre ee oeezeeerüvő csoport'* a népköztéraaaég központi hatalmi szerveinek felbomlaaztéea, I l l e t v e f é l r e á l l í t é a a után ne k ilá t o t t a helyi hatalmi szervek negeemKleltéaéaek. Felszámolták a törvényéé közigazgataal ezerveket, a tanáceoket, a gazdasági igazgatási azerveket, éa h e l y i b e a többségükben burzeoé, fa s is z ta elemekből szervezett úgynevezett ."forradalmi bizottságokat" és e runkáaeág megtévesztésére szánt úgynevezett “munkástanácsokat" á llít o t t a k . Segy Imre áa bűntáras; áruló áa bottlaaztó tevékenységükkel, végűi ez általuk kikenyezcritett tüzezüneti paranccsal megbénítot ta,: 6 népköztársaságot védelmez* fegyveres erőket. Ugyanekkor az ér velték, fegyverrel e llá tt á k , végül törvényesítették a lázadó e lle n forradalmi erőket, az úgynevezett "neKzetőraégbe" tömörítettek a r.áöcrúa éa népellenee bűnösöket, a börtönökből kiszabadult íegyen esbe t ée e népi demokrácia minden rendű ée rangú ellenaégét. Ezek után Budepeeten áa szerte az országban megindult a feh érterro r. A te rro ris ta különítmények, az eddig f e l d e r í t e t t adatok ezerin t, 5agy Imre éa táreBl rövid, néhénynapoe uralma a la t t , 234 védtelen állampolgárt gyilkoltak meg. Ugyanezekben a napokban 300C haladó, a népi demokratikus rendezerhez hú embert ttrtónbztek be, akiknek kivégzését e közeli napokra tervezték. Ezenkívül november 4-ig több mint IC OOC személyről á llít o t t a k össze h e l á l l i e t á t , előké szítve lemészárlásukat. Nagy Imre éa bűntársai azzal párhuzamosai, hogy magul: köré tömöritettéi: er ország reakcióé, ellenforradalmi e r ő it , széleskö rű kapcaoletot éa egyatteüz. dtet teremtettek az imperielieták kü lönböző k öreivel, s zerveivel ee k é p v is e lő iv e l. Az összeesküvő cso port egyik tagja, Kardoe la s z lő , kapcaolatbar. á llo t t Cope-palj a budapesti angol követség v o lt beoszxottJével, akinek k özvetítésé vel Kyuratra csempészték Begy Imre á lla c e lle n e s , p o lit ik a i Írása i t . Hálótér l é i útján kapcsolatban állottak Coaiey angol katonai attaséval, eki közvetlenül ia részt vett a fe lk e lé s katonai irá n y í tásában. Losonczy Géza útyár. fe lv e tté k e kapcaolatct ée együttmű ködést lé t e s ít e t t e k Löwenstein herceggel, a nyugatnémet im p erialis ták hazánkba küldött k é p vis e lő jé v el. A megbeszélések alapján Löwcnsteln herceg, a Kossuth rádióban elmondott beszédében, b iz t o s í totta az ellenforradalmi felk elő k et a nyugatnémet nagytőke támoga tásáról . -
12
-
Ugyanakkor bizonyos im perialista körök, élUkön az amerikai imperialistákkal, egész propagandaapparétusukat éa hírszerző szolgálatukat már ivek óta az általuk "nemzeti kommunizmusnak" nevezett ellenforradalmi irányzat magyarországi képviselőinek, a lágy Imre-csoport támogatására á llít o t t á k be. A "Strasbourgi Bgyetem" alnevaaáaU aaerlkal hírszerző azérv aár 1956 szeptemberében kidolgozta az e lle n io rra d a la l f e lk e lé s programját, ame ly e t ez orazágon belül llla g á lla a n te rje s z te tte k . Az e lle n fo r r a dalom Idején, vöröakereeztea adományok közé caempáazve, Jelentős mennyiségű kézifegyvert küldtek ez orazégba. Bzzel párhuzamosan az Imperialista sajtó áe rádió népszerűsítő kampányba kezdett Bagy Imre személye m e llett. Hangoztatták, hogy a nyugati hatal mak számára kedvezőbb, ha Hagyerőrezágnak a s z o c ia lis t a táborból ▼aló kialakítását egy "kommunista névvel e l l á t o t t csoport" hajtja végre. A hírhedt Szabad Burópa rádióállomás magyar nyelvU adásai ban, as lamert, általa szervezett lággöabakcló útján propagálta az ellenforradalmi f e lk e lé s t , majd annak klrobbantése után kato nai utasításokkal s e g íte tte se ir á n y íto tta . Az összeesküvő cso port ezeket az utasításokat végre i s h ajtotta. Hagy Imre és áruló csoportja, céljainak megvalósítása érdeké ben, továbbá azért, hogy teljesen szabaddá tegye az utat az Impe r i a l is t a beavatkozáe számára, megkleérelte az ország védelmi szö vetségét, a Varsói Szerződést törvénytelen módon éa egyoldalúan felbontani. E k ísé rle t betetőzését je le n te tt e Hagy Imre 1956 no vember 4-1 rédiófelhlvésa, amelyben e forradalmi munkáa-pmreezt kormánnyal és az általa segítségül hívott azo vjs t oaapatokkal szemben a nyugati Imperialistákat n y í l t , fagyvaras beavatkozás ra hívta f a l . Az ellenforradalmi fegyveres felk elé s bukása ntén a Hagy Zmr e - fé le Összeesküvők egyes csoportjai o tf'k e res te k menedéket, ahon nan korábban le támogatást élveztek. Az államcsíny résztvevői közUl Király Bélé, Kéthly Anna, Kővágó József, a magyar hatóságok tudomása szerint, az amerikai követségen rejtőzködött e l . B. Sza bó István a budapesti angol követségre próbált menekülni. A Hagy Inre-csoport, amely korábban e "nemzeti kommunizmus" kelózlobogoJával lé p e tt f e l , a felelősaégrevonáa e lő l a budapesti Jugoszláv követségre szökött. Az összeesküvők elvetemültségére jellemző, hogy e lle n fo r ra dalmi tevékenységüket még akkor Is változatlanul továbbfolytatták, amikor a magyar nép a forradalmi munkás-paraszt kormány Irányítá séval mér megkezdte a törvényes rend h e ly r e á llít á s é t , a nép békét életének b izto s ítá sé t, s az elleniorredslmérok á lt a l okozott sú lyos károk helyrehozatalét. Kéthly Anna, K irály Béla, Kővágó Jó zsef és társaik Hyugatról, Hagy Imre, LosoDCzy Géza éa mások pe dig a budapesti Jugoszláv nagykövetség épületéből küldték utasí tásaikat a fegyveres e llen á llá s további folytatáséra, az é le t e t bénító sztrájkok szervezésére, a f ö l d a l a t t i aknamunka újjászerve zésére. Hegy éa losonczy például a Jugoszláv nagykövetség épületé ből, Cimes Miklós éa máé bűntársaik útján, kapcsolatot l é t e s í t e t tek a "Központi Budapaatl Munkástanáccsal", a Szabad Burópa Rádió val éa még új, I l l e g á l i s lapot ia Jelentettek mag "Október Huszon harmadika" címmel. Mindezt a később le v e z e ts tt vizsgála t éa a most l e f o ly t a t o t t bírósági e ljá rá s kétségbevonhatatlan tényekkel bizo nyította be.
-•1 3
-
A tiróeágl eljárás peranyags i » megmutatta «e bebizonyítot ta, hogy hagy Ixr* éa társai korábbi r e v iz io n is ta , burzaoá-naclon aiiste p o lit ik a i bt él 11 tóttá águknak ■egfelelőer., törvényszerűen Jutottak e l a burzsoázls legreakciósabb imperialista e rő ive l -va ló szövetséghez, a munkásbatalon, a népi demokratikus rendszer, a dolgozó magyar nép éa a azo cia llata haza eláruláaához. A biróaégi tárgyaláson a vádlottak közül Donáth Ferenc, Cí méé lüklóa, Tlldy Zoltán, Kopácsi Sándor, Jánoai P e n o c , Váeárhel y 1 Ikíklóe, megbánást mutatva, t e l j e s egészében elismerték bűnössé güket. Kacy Imre, S zilá gyi Józaef éa Heléter Pál bűnösségüket ta gadták, ezenban a le f o l y t a t o t t eljáráa aorán, büntaraalk éa a ta núk terhelő vallomáséi, valamint a tá rg y i bizonyítékok nyomán le ieplezóotek éa bűncselekményeik tényétre vonatkozóan réazlegea be lemerő vallomást tettek . A Legfelsőbb Bíróság Hépbiróeági Tanácsa, mérlegelve a bűn cselekmények súlyát, a súlyosbító és enyhítő körülményeket, a l e fo ly t a t o t t tárgyaidé alapjan a vád tárgyává te t t cselekményekben a vádlottakat bűnösnek mondta ki, és e zé rt; 5ery Imrét halálra, Donáth Ferencet 12 évi bbrtbnre, Gimes Miklóst h aléira, Tlldy Zoltánt fc évi börtönre, Heléter Pált halálra. Kopáré*. Sás:crt é le tfo g y tig la n i bbrtbnre. dr, Szilágyi Józsefet haléira, dánost Ferencet 6 évi börtönre, Vasamé ly i k-klóst i évi bbrtbnre l i c i té. Az Í t é l e t Jogerős. A halálos Ít é le t e k e t végrehajtották.
- 14
fOt>
HAGY HERE 16j>ó. Június 2ó-án s zü le te tt Kaposvárott, parasztosaiéiból. Vasmunkésnsk tanult. 1917-ben orosz hadifogságba BBett, majd be lépett a Vörös hadseregbe. Hazatérése után a Szociáldemokrata Pért Somogy Begyei szervezetet v ezette. Amikor radikélle fö ld r e form-törekvései a la t t kitérték a pártból, a V é g i-fé le MSZMP-hez csatlakozott. A Végi-perben e l i t é l t é k ; két évet t ö l t ö t t börtön ben, uténe évekig rendőri fe lü g y e le t a la tt á l l t . 1928-ban Bécebe emigrált, ahonnan 1930-ban Moszkvába aent. 1930-36 kötött a Buharln a la p íto tta nemzetközi Agrértudoaényi Intézet aunkatéraa v o lt . Agrérkérdéeekről i r t aunkéi a moszkvai Sarló és kalapács-ban éa az Dl Hang-ban Jelentek meg. 1932ben a Kocinterc megbízásából kidolgozta a IMP falu si akcióprog ramját. Az eaigréclóa aagyar pártban nea v o lt jelentős szerepe, nem csatlakozott egyik frakcióhoz asz - talán ennek köazönhette, hogy nea eaett áldozatul a s z t á lin i tisztogat ásóknak. A háború kitörése után Önként Jelentkezett a aagyar hadosztályba; e jtő e r nyős kiképzést kapott, de nea vetették be, hanea a moszkvai Kossuth Hédid vezetésével bisták aeg. 1944 végén t é r t vissza Magyarországra. Az Ideiglenes Koraány földművelődén ügyi minisztere l e t t . A földreform az 0 vezetése a la t t valdault aeg - a parasztok aföldosztd ainlszter"-nek nevez ték. Az IKP Központi Vezetőségének ás P o l i t i k a i Bizottságának tagja 1949-től. A 49-ös választások után rövid id e ig belügyminisz te r v o lt , de a Bákesl-vaaetás - ae rt naa t a lá lt a elég erőekezünek - le v á lto tta , áa Bsjk Lászlót á l l í t o t t a a h elyére. 1947-ben aár oaak névleges funkciót bíztak rét as Országgyűlés elnöke l e t t . 1946-ban baazeUtköaéaba került a pártvezetéssel: kifogásol ts a k o lle k tiv iz á lá s f e s z í t e t t Uteaét, s h e ly te le n íte tte a Rákosi körüli ssenályl kultuszt. 1949-ben megfosztották PB-tagségétől, és önkritikát k e l l e t t gyekorolnia. A kényszerű viessavonulás Ide jén laaét agrárkérdésekkel fo g la lk o z o tt! a göd öllő i Agrártudomá nyi Egyetemen kapott tanszéket. A Tudományos Akadéaia t a g ja i so rába választotta. 1991-ben a KV Adminisztrációs osstályának vezetője l e t t . Az KDP H . kongresszusán bevélaaztották a KV-be, s tagja l e t t a Po l i t i k a i Bizottságnak és a Titkárságnak la . 1992-től a in ia z te r e lnök-helyettea. Rákosi - hogy lejárassa - a begyűjtési miniszteri posztra helyezte. Sztálin halála után az új szovjet vezetők Rákosival és Gerővel Moszkvába rendelték s közölték: Rákosi helyett Hagy Imrét akar ják miniszterelnöknek. 1993 Júliusában meghirdetett kormányprog ramja az életszínvonal emeléséért és a törvényesség h e ly r e á llítá sáért s z á ll aikra, s f e l l é p az erőszakos k o lle k tiv iz á lá s és a ne hézipar f e s z í t e t t fe jle s z t é s e e lle n . 1993 áprilisában Rákosi e l érte, hogy Hagy Imrét leváltsák miniszterelnöki tis ztsé gé b ő l, meg fosszák pártfunkcióitól, sőt akadémiai tagságától i s . 1999 decem berében kizárták a pártból. Ezután Hagy Isire csak barátaival éa tanítványaival ta rto tté a kapcsolatot. P o l i t i k a i tanulmányokat i r t , melyeket e lju tt a t o t t e KV-hez és a szovjet nagykövetségre. Beadványokkal fordult e Központi Ellenőrző Bizottsághoz: v iss za vé te lét kérte a pártba s lehetőséget, hogy a pártvezetés e l ő t t megvédhesae álláspontját a rágalmaktól. Betartotta a-pártfegyelem e lő ír á s a it , regaezkcdott a marxista-leninista ideológiához, de határozott v o lt a r e a z ta linizÓlés és a Rákoei-vezetés bűneinek e lítéléséb en . 'Tanulmányai ra, beadványaira nem kapott választ. -
15
-
A IX. kongresszus után, 1956 Júliusiban - szovjet utaaltsarn - KáKoslt le v á ltrttá k az első t i t k á r i posztról; helyér* v i ezont ( a másik s ztá lin is ta , Gerő került. Bár a szovjet vezetés la javaso lté, a magyar pártellenzék pedig k övetelte, Bagy Imrét csak 1956 október elején vették viasza a pártba, p o l i t i k a i rehab i l l t á c l ó és pártfuakcló nélkül. 1556. október 23-án a nép követelése Juttatta vissza s mi niszterelnöki székbe. 24-áre virradó é j j e l a la k íto tta meg e la í kormányét. Visszavették a EV-be és a PB-be. i z utcai eseményeket kezdetben ellenforradalomnak nevezte, statáriumot h ird e te tt, és nem tis ztá z ta felelősségét a s zo vje t csapatok "segítségül hívásá ban" sem. Csek október 28-án sikerült megegyeznie a felk elő k kel, ée eredményes lépéseket tennie a további s zo vje t intervenció meg akadályozáséra - lé t r e j ö t t a tüzszünet. Ezután elfogadta a fo r r a dalom legfontosabb demokratikus k ö v e te lé s e iti 30-án b ejelen tette az 1945- öb demokratikus pártok koalícióján alapuló többpártrend szer v iss za á llítá sá t, majd - válaszul a s zo vje t csapatok orszá gunkba czönléeére - az MSZJÉF Intéző Bizottságának határozata alap ján, a kormány nevében felmondta a Varsói Szerződést, ás bejelen tette keraarország semlegességét. november 4-áig a helyzet kon szolidálásén munkálkodott - meg v o lt rá módja, A második szovjet intervenció után elfogadta a Jugoszláv követségen f e l a j á n l o t t me nedékjogot. Hovember 22-án, amikor elhagyta a követség épületét, a szovjet katonai hatóságok elrabolták. Vagy Imre, Magyarország törvényes miniszterelnöke már esek egy koncepciós p o l i t i k a i per fővádlottJakáot vádhette a forradalom eszméit. A perben hu maradt miit J á.-.oz, a vádlottak padján is kommunistaként védekezett. A közhiedelemmel ellentétben nem é l t sz utolsó szó Jogával, mert en nek s zárt tárgyaláson néz l á t t a értelmét. Kitnu marzlste-leninistaként l e t t a magyar demokrácia már tír já v á .
-
16
-
LOSOKCZí GLZ.A
1917. május 5-én s zü le te tt Éra ékesanádon, református l e l keszcsaládben. A hajdúböszörményi Kelvlneumban é r e t ts é g iz e tt, majd beiratkozott a debreceni Tieze látván Tudományegyetem fran cia-magyar azakára. S zilá g y i József, Taziafca látván, Újhelyi Szi lárd, Zöld Sándor és máaok mellett a Káréinál Pront “kilences bizottságának" tagja v o lt , a a mozgalom Tovább elmü lapjának mun katáras. 1938-ban egyéves franciaországi ösztöndíjat kapott a beeanponl egyetemre. A EK? EB f e l v e t t e vele a kapcsolatot; az i l le g á lis párt tagja l e t t . 0 hozta haza 1935-ben Bévai József Ki a népieseég cimü könyvének k ézira tá t; a munka - bár megrövidítve K á lla i Cyula nevén megjelenhetett. Losonczy hazatérése után lijaáglróként d olgozott. A zsid ótör vényt követő "árjáaltás során került - K á lla iv a l együtt - a Bépszeve szerkeaztőeégébe. 1940 tavaszán - Donáth Perenccel ée Újhe l y i Szilárddal együtt - le ta r tó z t a tjá k . Az ügyész szabadlábra he lyezte őket, de rendőri fe lü g y e le t alá kerültek. A Képszava - Szakealte Árpád közbenjárására - mégis vissza vette Losonczyt, akinek Így Jelentős szerep Jutott a lap niréa, 1941 karácsonyi számának összeállításában; a TöxtérHQjni Emlékbizottság születésénél l e ott bábáskodott. 1942-ben letartó ztatták Rózsa Perencet és Schönherz Zoltánt. Losonczy úgy gondolta, hamarosan ő is sorra kerülne, ezért ille g a litá s b a vonult. Donáth-tal együtt fogalmazták s Béke párt 1943-ee Memorandum-át, és nagy szerepe v o lt a haditermelés és a gépek leezereiese e l l e n i szabotázsakciók irányításában. Betegen érte meg 1945 februárját, Budán. Egy hónapi pihenés után a Szabad Hép b e lp o lit ik a i rovatvezetőjeként fo ly ta t ta munká já t ; sokai pdH TÍált ia a lapban. 1947-től országgyűlési képvise lő , 45-ban miniszterelnökségi államtitkár. Beválasztották az KDí Központi Vezetőségébe, amelynek 1951 márciusáig, letartó ztatá sá ig póttagja maradt. Egy rövid életű párthetilap, a Tovább szerkes; tejeként i s dolgozott. 1949-ben, Révai József helyetteseként a Bépaüvelési Minisztérium gyakorlati vezetője l e t t . Losonczy, akit Rákosiék szívesen használtak az értelmiségi propagandában, akkor még nem tudott szembeezállnl a diktatúra gépezetével. Később, a n eg u om tUQOVt i ieBUBinnAAB* a ** » - 9' ~ • ör “ híres újságíró-vitáján----grenditő képet adott a sztáPetőfl-k mag l uuiltú i u rrp p oulitik u u iá. iró v il,, amelynek - k iv á lt a Pábólfaragott k i lin ls t a k r á l y f i ellen i r t cikkével - maga la eszköze l e t t . lem keresett mentséget a cikk megírására; v á l l a l t a a fe le lő s s é g e t. Cáfolta v i szont, hogy 6 l e t t volna f e le lő s a hírhedt könyvtári s e le jt e z é s é rt, amit p o lit ik a i e l l e n f e l e i utóbb igyekeztek a nyakába varrni. 1950-ben le ta rtó zta ttá k Haraszti Sándort, Losonczy apósát; 51 márciusában megára Losonczyra i s sor került. Két összefüggő p o lit ik a i pert rendeztek ekkor. Az elsőben Kádár Jánost, Donáth Ferencet, K á lla i Gyulát ás Haraszti Sándort Í t é l t é k e l . Kádár és Donáth ellen sz v o lt a vád, hogy 1943-ban ellenséges ügynökségek utasítására oszlatták f e l a KMF-t; K á lla it áa Harasztit állemellenea szervezkedés vezetésével vádolták. A második perben került bíróság elé a Márciusi Pront három egykori debreceni vezetője, Loaonczy Géza, Tariske István és Újhelyi S zilá rd, ' B 'fT 'd ik vád lo tt Veres József v o l t . Losonczy a Gyűjtő.oghezban t ö lt ö t t e bün te té s é t. Súlyos betegen szabadult 1954-ben, amikor Hagy Imre kor mányprogramja nyomán Rákosiék /ha vonakodva ia/ megkezdték a rehabilitésokat. A börtönben Loaonczy tudőbajt kapott, f é l tüdejét e l k e lle t t tá v o lít a n i, s kiszabadulásakor átmeneti tudatzavarjan ua
-
u
17
-
szenvedett. Sokáig kórházban, majd szanatóriumban ápolták, Párt tagságát visszakapta, de semmilyen tis z ts é g e t nec b izta t rá. i f i k o r 1955-ben ektiv Bünkébe kezdett, Haraszti Sándorral hangadójává l e t t a párton b e lü li megújulásért küzdő értelmieégnek. 1955 áprilisában felk ereste e le v á l t o t t és párttagságától megfosztott Kegy Imrét; e t t ő l fogva többször Meglátogatta a veit miniszterelnököt, s szoros p o lit ik a i barátságot t a r t o t t fenn Hágj Imre több h ívével, Így Vásárhelyi ICiklósaal ea Gimes Idiklóssal. A K a p a r Hemzet femunkatársaként a sztálinizmus felszámolását kö v e t e lt e . l95ó októberében Haraszti Sándorral ée Vásárhelyi Miklóasal ó szervezte meg a KV-hez in té z e tt nevezetes Irómaitoranáumot, amelyben 59 párttag Ír ó , művész és újságíró t ilt a k o z o t t "a Hagy Imre leváltását követő k u ltú rp olitika i restauráció e lle n . 1956 júniusában a P etőfi-k ör történelmi Jelentőségű ú js á g író -v i tájának vezetője v o lt; záróbeszédének végén elsőként fogalmazta meg e követelést: Hagy Imrét a kormányba! 1956. október 23-án é j j e l a Központi Vezetőség t a g ja i közé választotta Loaonczyt ás Donáthot. A döntésről - s a szovjet csapatok behívásáról és a statárium kihirdetéséről - ők csak Más nap szereztek tudomást. Levelet Írtak a KY-hezt lemondtek frissen kapott tagságukról. 25-én személyesen v itté k leveliiket t i Akadémia utcai pártközpontba. Losonczy i t t tájékoztatta Hagy Imrét Írásuk tartalmáról; szenére v ete tte , hogy nevét adta Gerőék po litik á já h o z , akik ellenforradalomnak bélyegezték a magyar nép fe lk e lé s é t, ée fegy ve rre l válaszoltak a jogos követelésekre. A KV október 26-i ülésén Donáti, és Losonczy szóban is előadták kü lönvéleményüket: e népfelkelés forradalom, nem pedig e lle n fo r r a dalom; a pártnak azonosítania kellene magát a nép k öv e te lés eiv e l. Pelfogésukkal magúkra maradtak, s ezért elhagyták az üléstermet^ /az épületből csak másnap sikerült távozniuk/. Amikor október 26én e KV elfogadta álláspontjukat, Losonczy ismét Hagy Imre közvet len munkatára ainak egyike l e t t : e Parlamentben a s a jtó - és propegondaugyeket i n t é z i, november 3-ától óliamniniszter Hagy Imre utolsó kabinetjébe. Tagja v o lt annak a héttagú Intéző Bizottság nak, amelyre az líDP-t ee önmagát f e lo s z le t ő KV az új párt, az USZllI- ügyeinek v i t e l é t b ízta . Tildy Zoltán társaságában ő t a r t o t ta 8 kormány utolsó november 3 -i s a jtó é rte k e z le té t. november 4-én Hegy Imrével együtt a Jugoszláv követségre meDt, e végigjárta a forradalom miniszterelnökének k á lv á riá já t, egészen a Fő utcai börtönig. I t t ezembeszegült a v iz s g á la t i appa rátussal, s éhségsztrájkba kezdett* Később k iú ju lt első börtönéveinek tudatzavara is . Losonczy Géza máig ismeretlen körülmények között halt meg, 1957 december 21-én. A börtönorvos hivsteloe jelentése szerint s haléi oké: tüdőödéma. Elterjedtek azonban olyan hirek, hogy rab ta rtó i ölték meg: mesterséges táplálás ürügyén a tüdejébe nyomták a gumicsövet. Bárhogyan tö rtén t, Losonczy törvénytelen megtorlás áldozataként halt meg. Élete végéig meggyőződéséé kommunista maradt, de nem alkudott meg azzal, ami a kommunizmusból l e t t .
_ 18 -
cimes mielos
1917. december 22-én e sü letett Budapesten. Orvoe-pazichléter szülei egyetemista korukban a G a lile i Etr vezetői közé tar toztak; unitárius h itre áttért asszimiláns zsidók voltak. A csa lád baráti köréhez számitott Ferenc*! Sándor, Karintay, Eoeztoláajri, Haltai, Ctigény Dazeő. Glaea az é re tts é g i után - szülei kívánságára - a szegedi Orvostudományi Egyetemre ira tk ozo tt be, tanulmányait azonban abbahagyta, s barátaival Auróra néven kis v á lla la to t a la p íto tt i disszertációkat Írtak, azéllemi bérmunkát végeztek. A háború a l a t t munkassolgálatosként f á t vágott az erdélyi Kárpátokban. 1944 nyarán néhány barátjával megszökött és e lju to t t Tito partizánjaihoz. Bizalmatlanul fogadták ókét: fegyvert nec kaptak, a lovak esutakolását bízták rájuk. 1949 januárjában árkezett vissza Budapestre. Ekkor tudta meg, hogy édesapja eltűnt valamelyik koncentrációs táborban. Gl-
idején Bévai szellemében b írá lta Lukács Györgyöt. A*t is e lh it te , hogy Rákosi ellen felekén t Rajk talán valóban a hatalomra tö rt. Kádár letartóztatása azonban már kételyeket ébresztett benne. Hagy Imre 1953-as miniszterelnöksége idején már a pártellensék egyik vezető egyénisége. 1954-ben a Szabad Kép tudósítójaként előbb Geaíben, majd Franciaországban t ö l t ö t t néhány hónapot; t i voliétében a Magyar lemzet-hez helyezték át. Tlsszatéréee után annak hatására, amit a koncepcióé perek szabadlábra helyezett á l dozataitól h a llo t t , a Lapkiadó taggyűlésén Rsjk rehabilitálását és a bUnösök fe le lo s e é g re vonásét k övetelte. Kizárták e pártból, és elküldték a Magyar Bemzet- t ő l . A Corvina könyvkiadó lektora ként dolgozott tovább. 1955 e l e j é t ő l ismerte meg közelebbről Begy Imrét; kapcsola tukat a kölcsönös t i s z t e l e t és a szüntelen v ita Jellemezte; Glmes türelmetlenebb v o l t , mint a pártezerüaég kereteihez ragaszkodó Begy Imre. A forradalom a la t t nec t ö l t ö t t be semmilyen funkciót; sem e kormányhoz, sem a felkelőkhöz nem ceatlak ozott. De mindenütt ott v o lt : ez utcákat Járta, azt fürkészte, mit akarnak az emberek. Október 30-ác barátaival lapot in d it o t t , a Magyar Szabedmág- o t , melynek első vezércikkét 6 ir t a . Kövembe? 4-e után Giaee még egy hónapig szabad v o l t . I l l e galitásba vonult, kapcsolatot teremtett e sztrájkoló munkásokkal, a barátaival kiadta ez Október huszonharmadika ciaL s ten cilezett lapot. Egyik orvos barátja lakssan ta rto ztatta * le december 5-én A szellemi e llen á llá s egyik vezéralakja v o lt .
-
19
-
KALLTEÍ. ?Al I 17. e:e; tes.*--er 4-ér. s zü le te tt Eperjesen. Apja jcgakadtc :a l proíeaezcr v o lt , Jászt Gszzér szellemi köréhez t a r to z o t t. L c léter Eperjesen é r e t t s é g iz e t t , majd e prégai Karolj Egyetem orvostudományi karán fo ly t a t t a tanulmányait. 1938-baz, az ele.' Vicái Qoutés utaz a bucepeeti egyetemre ira tk ozo tt át. 1940-ben, az erdélyi bevonuláskor önkéDt je len tk ezett katonai szolgála tra , nrjc a következő évben a Ludovika tisztképző tanfolyamáré. 1 9 0 tan avattak nadnaggys, e a k e le t i frontra vezényelték. Páncélos fő.-.adnagyként eeett fogasába. 1944-ben egy t i s z t i fogolytáborban - hivatásos katonaként, súlyos belső válság után - úgy döntött: cselekvő részt v á lla l a német fasizmus és magyar csatlósai e lle n i harcban. A k i j e v i partlzánlskolán ejtőernyős kiképzést kapott; Erdélyben vetették harcbe. Helytállásáért magas szovjet ás magyar kitüntetésekben részesült. A háború után az újjászerveződő magyar honvédség tis ztjek é n t t e l j e s í t e t t szolgálatot: 1946-tól 1949-ig T lldy Zoltán köztársa sági elnök testőrségének parancsnoka, majd a Szabályzatelőkészitő Csoportfőnökség vezetője; 1959-től a nem fegyveres szo lgála to t t e l j e s í t ő Kiegészítő kuszaki Alakulatok parancsnoka v o lt . Kemény, fegyelmezett ketonénak ée rendíthetetlen kommunistának Ismertéi. Haléter parancenoksága alá ta rto zott e K ilián laktanya le . Október 25-én ót vezényelték ki e Honvédelmi Minisztériumból, hogy " á l l i t e e helyre p rendet" az L l l ó l út ee a Nagykörút kereezteaódt— aeut.-. környékén. Két napig herco-lt e Ccrvin-kízi felk e lő k k e l, majd telefonon hivatalosan b ejelen tette elöljá ró in ak : csak akkor l ö vet, 1.6 mert amse ják - de e l l e n á l l s s zo vje t csapatot, t ámfidásainek ie . Az október 2ó-i fordulat iga zo lté k e le te r elhatározásénak he lyességét: az IC? Központi Vezetőeége ée e kormány elismerte a felk elé s nemzeti és forradalmi j e l l e g é t . Október 31-én Maléter Pált a honvédelmi miciezter ela: helyettesévé nevezték k i, és megválasztották a legfelsőbb operatív te s tü le t, a Forradalmi Kar hatalmi Bizottság tágjává. Kémeséi, kitűnő katonai vezetőnek bizo nyult, hanem teneteé^ee p.litikuaaak i a , aki ösaznaagot tudott teremteni a küibbnözc- fegyveres szervek - a honvédség, s r e n d ő r ség, a nemzetőrség és e felk elők - tevékenysége között. November 3-ar. vezérőrnaggyá léptették e lő , és honvédelmi miniszterré' ne vezték k i. 0 vezette e küldöttséget, mely d é le lő t t e Parlament ben tárgyalt a szovjet hadsereg magyarországi parancsnokaival a csapatkivonások lebonyolításáról. A tárgyalást este Töktlön, a szovjet főhadiszállÓBOD fo ly ta ttá k . 4-éro virradó éjszaka e me gjá r kormánydelegáció t a g j a i t orvul le ta rtó zta ttá k ee elhurcolták. A népéhez hü honvédtiezt jelképévé l e t t .
- 2C -
SZILAGYI JÓZSEF 1917-ben ezUletett Debrecenben. Stíllel a gazdazagi váleág torén elazegénjedett paraaatgazdék Toltak. Anyja korán Bzvegjeéfxe Jutott, de a oaaléd le gfia ta la b b t a r já t torábbtanlttatta. Szilágyi a debreceni református gimnázium elvégzése után a T Iaza latrán Xgyetea Jog-tudoaányl karára Ira tk o zo tt be. A társada lomtudományok, különösen a tbrténelaa át a f i l o z ó f i a árdakalta. 1937-36-ban a Kárclutl Front tagjaként a fa a la ita elle n e a , demokratikus összefogás azUkaégesaéget hirdette aa egyetemi i f Juaág áa az értelm iéig körében; a kilencen bleotteág tagja a a azerreaet lapja, a Tovább kiadója T o lt . 1938 nyarán a lap h a n t áik aaáaát aa Ugyáezaég elkobozta, a Front aaa foly tath atta te Tákenyaágét. Szilágyiék a Saocláldanokrata Fárt keretei között dolgoztak tovább, a Munkásotthonban tartottak előadásokat, sze mináriumokat. A Koavauniata Pártnak 1938-tól r o l t ta g ja . 1940 t a T a a a á n a debreceni katonai dafanalT oaatály nyaaoaól le ta rtó zta ttá k i l l a é llé kommunista aaarraakadáa vádjával. Kilenchónapoe előzetes ogretartáa után a debreceni Ugyáazaág nyolc gyanúeltott ellen enelt T ó d a t ; a tbrrányeaék S z ilá g y i Józeef éa Bankó Károly egye temi hallgatókat. Barna Sándor t i s z t v i s e l ő t áa T ó tfa lo a l Sándor munkást agy-agy ári börtönre, a többi vádlottat klaebb börtönbUntetéare Í t é l t e , egyúttal azebadlábra helyezte ókat. 1941 óaaén azonban a bndapaatl Kúria a fővádlottek bUntatáaát hárea á r i fagy* házra emelte. S zilá gyi Józeef 1944. nárclua 19-én eaabadult a szegedi Calllag börtönből. lágy nap múlva, aa oraaág náaat msgszalláaakor llle g a llt á e b a kányaaarUlti Dabreoaa környéki párnáztok, Juhi atok bújtatták. Debrecen felazebaduláaa után 6 l e t t a Tárca rend őrkapitánya, majd orezágoe rendőrkapitánnyá neTezlk k i. Xéaőbb a MKP adminisztratív oaatályát veaette; tagja v o lt a Köaponti I I lanőraó Biaottaágnak. Magsa baoaatáaalban a törvény azlgorú órá nak takintatte magáti kenénykaali v o lt a bűnötökkel azonban, da nem tllrte a törványteleeeéget. A p o l i t i k a i rendóraég Ügyeibe azon bán nem v o lt bolaazóláaa. 1949 iuniuaában a Központi Taaatőeág áa a KKB együttse (lláaén, ahol Kákosl bajalantatta a "Bajk Láezló áa bandája* e l l e n i vádmkat, S zilá gyi v o lt az agyatlan, aki kételyeinek adatt hangot. Leváltották tia z te é g a ib ő lj 1998-ig agy terményforgalmi v á l l a l a t tlaztviaelóJóként dolgozott. Közben diplomát azarzatt a MUazaki Xgyatemant a mezőgazdáé ági gépáazatra azakoaitatta magát. 1953 közepéig t e l j o e viaazavenultaágban é l t . A Júniusi kor mányprogram raményaéggal t ö l t ö t t e e l . hiazen lágy Imrét 1944 vé ge óta iamerte áa beceUltei a aomogyl áa a hajdúsági parasztiva dék kölceönöaen vonzódott egymáshoz. S z ilá g y i hU maradt Begy Im réhez 1955 márciusa után, az Uldöztatéa korosakéban la . 1958 ta vaszán agy taggyUléaou gyilkosnak nevezte az akkor még hatalmon lévő Bákoait. Október 13-án a Farkasréti temetőben Ó búcsúztatta a néphad sereg törvénytelealil k ivé g ze tt, a meat r e h a b i l i t á l t f ő t i s z t j e i t . Fontos szerepet Játázott a Műszaki Egyetem október 22-1 gyillásén, ahol a diákok megfogalmazták követeléseiket éa elhatározták a másnapi felvonulást. Október 23-án részt v ett a Sztálin ezobcr ledöntésében.
f
-
21
-
A forradalom eleő napjaiban a Budapeatl Reniír-főkapitányaágon Kopácai Sándor B e llá it tevékenykodett, Bajd 26-ától Hagy Inre minlazterelnSkl titkára ágának veaetője l e t t . SoTember 4-én ő la igénybe aette a Jugoaaláv kömény á lt a l fe la já n lo t t menedékjogot feleaégével ea kát kiakorú gyermekével. A hivatalon közlemény aserint fit la 1938. Júclua 13-án ltá ltá k halálra a aa i t á l e t e t aáenap hajtották vágre r a jta - aa azonban nem f e l e l meg a valöaágnak. S zilá g y i a per elafi azakaezában, 1936 februárjában Bég tárnál mellett Ült a vádlottak padján, de Ügyét zülönválaaztottek, éa nájua olaján a Vida-tanáca egy nap alatt halálra Í t é l t e . Aa utolao aad Jogán vádbeaaédet ta rto tt b írá i f e l e t t . SeB kivégaéoe napjárfil éa helyéről, een airjának h o llé té rő l nlnca tudoBáausk. Szdklmondáaáért k e l l e t t aeghalnla.
-
22
-
KIRAKATPER - Ű RT AJTÓK MÖGÖTT
A forradalom utóvédharcit még le sec törték , s máris műkö désbe lendült e bosszúállóé gépezete. 1957 elején kivégezték a fe lk e lő csoportok kézre került v e z e tő it; a következő években név telenek százai követték őket a bitón. 57 tavaszán és nyarán az értelmiségi ellenzékre csaptak le a hatóságok. Börtönbe került Déry Tibor, Hé; Gyula, Zelk Zoltán; halálra Í t é lt é k Szirmai Ottó újságírót és Földes Gábort, a győri színház rendezőjét. Ekkoriban mégis úgy lá t s z o t t ! Hagy Imre és legközelebbi mun katársai elkerülik a b ír ó i felelősségre vonást. A Szolnokon szín re lépett vezetés azt Íg é r t e : nem lasz Hagy Imrs-per. Ig a z , men tességet Ígért azoknak la , akik november 4-e e l ő t t fegyveres har cokban vettek részt - ás szavát szinte már a kimondás p illan atá ban megszegte. A közvélemény mégis Joggal h ih ette! Kegy Imréék Ugye e lin té z e tt azzal, hogy száműztek és Romániában házi ő r iz e t ben tartják őket. A p o lit ik a i rendőrség ás a pártapparátus beava to t t tagjain kívül senki nem tudott róla az országban, hogy Hagy Imrét áa társait 1957 tavaszán h azaszállították és v iz s g á la ti fog ságba helyezték. így hát 1958. Június 17-én általános megdöbbenést k e lt e t t a tárgyalás és a kivégzések utólagos bejelentése. Az e lfá e u lt és megfélemlített lakosság körében nem kavart u^yan viharos indula tokat, az emberek Java része mégis haraggal es keserűséggel vette tudomásul, hogy az ország egykori miniszterelnökét a nép tudta nélkül perbe fogták és kivégezték. Rég utólag sem kaptak tisztességes tájékoztatást a_történtek r ő l . Sem az Igazságügyminisztérium közleménye, sem a valamivel ké sőbb kiadott Fehér Könyv /Háry Imre és bűntársai ellerforradalmi összeesküvése, Tájékoztatási H iv a ta l, iy?o./ nem moncte e l , mlKor tartoztattak le Hagy Imrééket, hol és mikor folytak a v izs g á la ti kihallgatások, k i v o lt s per ügyésze éa kikből á l l t a bíróság, nem Ismertették a tanúk névsorát, és főként: zavaros, áttekinthe tetlen képet adtak a tárgyalás menetéről, a vád bizonyítékairól és a vádlottak védekezéséről. Hem csoda, hogy nyomban híre kelt: Hagy Imrééket valójában tárgyalás nélkül végezték ki, vagy ha v o lt is per, nem Magyarországon, hanem a Szovjetunió területen. Huszonöt év t e l t e l azóta, ám a hatalom szócsövei semmit sem tettek hozzá az 1958-ban kiadott, töredékes és érezhetően hazug tájékoztatásához. 1981-ben, a forradalom negyedszázados évfordu lóján cikksorozat Jelent meg a Hépszabadság-ban; szerzői a Peher Könyv á llít á s a it ismételgetik. A per jubileumáról pedig egyetlen napilap, egyetlen fo ly ó ir a t sem emlékezett meg. A kormányzat 25 év után még mindig vagy a ré g i, képtelen rágalmakkal ig a zo lja a lé t r e j ö t t é t éa megszilárdulásét kísérő rémuralmat, vagy egyszerű en e lh a llga tja . Elismerjük, a hallgatás még mindig jobb, mint az örökös kegyeletsértés. Aa az elkövetett jogtipráat nem teszik jóvá azzal, ha úgy viselkednek, mintha semmi sem történt,volna. Tartoznak a halottak emlékének az igazság bevalláséval. Es az élőknek is . Mert nem iga z, hogy a magyar társadalom az 56 utáni megtorlás minden következményét kiheverte már. A negyedszázad e l ő t t i terror nyomai o tt vannak a hetóeági diszkriminációban, amit az e p k o r i e l í t é lt e k mind a mai napig elszenvednek, BeG » *B elhallgatásokban, melyek még mindig nyomorgatjék a kultúrát és a p o lit ik a i közgondolkodást. - 23 -
Cikkünk megkísérli fe lü lv iz s g á ln i e Közlemény és e Fehér Könyv é l l l t é e a l t . Forrásaink, sajnos szűkösek; csupán személyes \ri ee zsemléké zésekre , memoárokra, tö rtén eti szakmunkákra támasz kodhattunk. A kép tehát, M i t e tö r t ént é t r ő l adunk, meg »lno-lc hiányos - de legalább értelemmel fe lfo g h a tó . Először arról azólunk. Bi 1b v o lt a Hagy Imre-CBoport, melynek vezéralakjait 1953-ban a vádlottak padjára ü ltetté k . Majd magát a pert ea e lő z ményeit laiaertetjük. Végül arról beszélünk, hogy * i é r t k e l l e t t Hagy Imrének és báron: társának meghalnia. I . A Hagy Iare-caoport Az Igazeágügymlnleitériua közleménye - a börtönben meghalt Losonczy Gézával együtt - t i z vádlottat aorol f e l . Közülük k i lenc az MDF tagja v o lt , a heten /Hagy Imre, Loaonczy Géza, Donéth Ferenc, Gimea Miklós, S z ilá g y i József, Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós/ az 1955-56-os pártellenzékhez tartoztak. A két másik kommunista /Kopácsi Sándor budapesti rendőrfőkapitány ea Maiéter Pál, az utolaó forradalmi kormány hadügyminisztere/ nem vett részt e pártellenzék tevékenységében, és peraze e tiz ed ik vádlott, a kisgezdepárti Tildy Zoltán sem. T ild y t , a -burzaoá politiku st, szemmel láthatóan azért csapta hozzá b vád az oeszeesKÜvó caopo rf-h o z, hogy h i t e l t adjon az állításnak: a P » r t e l lenzék a azo cla llsta rendszer felszámolására szövetkezett. A zen düléssel i s vádolt Kopácalt és Maiétert pedig s z e r t, hogy az erő szakos hatalomátvételre való szervezkedés vádját hihetővé tegye. A többi vádlott azonban együvé t a r t o z o t t . Haraszti Sándorral együtt ók adták a magvát annak a laza baráti és p o lit ik a i körnek, amelyet utóbb, a forradalom leverese után Hagy Imre-ceoportként, Hany-LosoDczy csoportként kezdtek emlegetni az e llen s ege l. Közös történetük 1955 tavaszán kezdődik. Márciusban a Központi Vezetőség e l i t é l i Hagy Imrét, á p r i l i s ban megfosztja miniszterelnöki rangjától, és k izárja a párt ▼««>tó te s tü le té ib ő l. Arra is rá akarják kényszeríteni, hogy gyakorol jon bünbánatot. a maga Í t é l j e e l kormánypolitikáját. Am l a p Imre, aki korábban mindig kéaz v o l t e r i t u á l i s önkritikára, ezúttal megmak8CB0ljs magát. Tudja: máé dolog titk o s pártvitékbar. előadott nézeteit"visszavonni, ahogyan utoljára 1949-ben, a k2l l e ín » VÍ? ő t t lés ügyében te tte , és egészen más megtagadni az ország “ *P* képviselt programját. S tudja azt i s , hogy az Idő neki dolgozik. A szovjet pártvezetésben felülkerekedtek ugyan a konzervatív e le mek. Malenkovot le v á lto ttá k , a fogyasztókat támogató i P « r p o l l t i kéjíit e lve te tték , de mindez csak átmeneti visszaesésnek lá t s z o t t . Velóban, Hruscsov és Bulganyln már júniusban Can° aaa:*utat Belgrádié. S T ito reh ab ilitálása nem állhat meg félúton. Magyarorsfág számáré az következik ebből, h o p f e l ü l k e l l v izs gá ln i a Rejk-pert, ez pedig megingatja Rékosiek hatalmát. Nacv Imre tehát vér - és közben feljegyzések et szerkeszt a KözDOQti Vezetőcég száméra; 53*54 k ö z ö tti p o lit ik á já t veszi delmébe és sürgeti a KV-t: mielőbb térjen vissza 1953-ban hozott S z i t á h o z /ízen alapult Hagy Imre jú liu s i különben a tömegek elfordulnak a p á rttó l, társadalmi katasztrófa következik be, fa akkor "jó v a l messzebbre k e ll visszamenni, hogy urai maradhassunk a helyzetnek". - 24 -
A KV azfaéra k és zített feljegyzések világos képet adnék a le v á l t o t t miniszterelnök p o lit ik a i gondolkodáséról. Hagy Imre ortodox marxista-leninista y o lt , méghozzá abban az értelemben, anogyan a marxizmus-lenimizmuat a huszas években kanonizálták. Bem v etette el a gazdasági fe jlő d é s s zo vje t s t r a té g iá já t: a ha gyományos mshézlparl ágak alaodlagességét és a mezőgazdaság kol le k tiv iz á lá s á t. he azt kívánta, hogy az iparosítás és a azövetkezesités a "aajétoe magyar viszonyok figyelembe v é t e lé v e l" men jen végbe, az életszínvonal leszorítása es hatósági erőszak nél kül. Azzal la e g y e té rte tt, hogy az ország p o l i t i k a i rendszerét az 1CDP irányítsa, és hogy más pártokra nincs szükség. Azonban k í vánatosnak ta rtotta, hogy a pártonkivlíli tömegek oeelekvően részt vehessenek a párt politikájának befolyásolásában áa végrehajtá sában: elgondolása szerint erre a Hazafias népfront adott volna lehetőséget. Rendjénve lónak ta r to t ta , hogy Magyarország a "szo c ia lis t a tábor* ráaze lágyén - ám laazbgezta, hogy a táboron be lü li viszonyokat az egyenjogúság áa a be mem evatkozáa alapján k e ll rendezni. Hagy Imre programja az ötvenes-hatvanas évek kommunista "r e Tizionizmuaénak" első nagy lélegzetű k i f e j t é s e v o lt . Mei szemmel a revizionisták tbrekvésel igencsak ellentmondásosnak látszanak: a rendszer demokratizálásét követelték, de ezt szerették volna, hogy a hatalmat monopolizáló pártvezetés á lljo n a demokratizálási mozgalom élére. Hagy Imre azonban kbztük i s a legellentmondáso sabb p o lit ik a i személyiségek egyike. A revizionizmuenak kezdettől volt egy szárnya, amely legalább a nyilvánosság adott fórumait - a pártszervezeteket, ez értelmiség kulturális és szakmai egye s ü le te it meg e s a jtó t - igyekezett felhasználni a vezetés befolyá soláséra. Hagy Imre viszont a Központi Vezetőségen belül akarta megvívni a demokratizálásért in d íto tt harcát; külső támogatást e re d e tile g csak a szovjet párt vezető t e s t ü le t é it ő l próbált sze rezn i. Csakhogy a szovjet vezetők magatertéea felemáeebb, a ma gyar pértapparétus Rákoei-ellenee mozgolódása pedig Jóval bátor talanabb v o lt , mint ahogy a v o lt kormányfő remélte. így kénysze rü lt bele Hagy Imre szerepének következő ellentmondáséba. ő, aki első miniszterelnöksége idején elzárkózott a t t ó l , hogy maga köré gyűjtse s párton b elü li h ív e it , most, minden hatóimétól megfosztva, nem tehetett mást: elfogadta közeledésüket. Mér 55 áprilisában látogatni kezdték: 1949 után l e fo g o t t kommunisták, akik nekik köszönhették szabadulásukat, párttag Írók és újság írók, akik az ő fellé p é s e nyomás fordultak szembe s sztálinizmus sal. Először Haraszti Sándor és Loeonczy Qéza keresi f e l , majd Vásárhelyi Miklós, Gimes Miklós, S zilá gyi József. Belőlük á ll össze azükebb baráti köre /Jánosi Kegy Imre vajéként került a csoportba, önálló p o l i t i k a i szerepet nem Játszott benne; Donáti csal: egy évvel később, 56 nyarán ta lá lk o zo tt Hagy Imrével/. Losonczyék - az egy Gimes k iv é te lé v e l - valamennyien ré g i, hóború e l ő t t i kommunisták, s valamennyien résztvevői a Márciusi Pront mozgalmának. Életük e sorsdöntő élménye erősen befolyásol ta őket abban, hogy milyen kiutat kerestek sz ÁVH-ra támaszkodó Rákosi-kllkk személyi diktatúrájából: a párt belső demokratizálá sát, a törvényesség h e ly r e á llítá s é t követelték, és a zt, hogy a szocializmus párton k ív ü li hívei kapjanak ré sz t e közügyek alakí táséban. Tehát olyasvalamit, amit Hagy Imre, Csakhogy ezek az emberek vagy soha nem i s tartoztak a pártvezetéshez, vagy Időköz^ ben megjárták Rákosi börtöneit kevesebb ortodoxiával értelmezték a pértszerüséget, mint Hagy Imre, és Jóval kevésbé h ittek abban, -
25
hogy a Ráicoei-manipulálta Központi Vezetőséget titkos vitákban meg lehetne győzni e demokratizálás szükaégeeaégéről. így hét hajlamosak voltak a párttagság, eőt, a szélesebb értelmiségi nyilvánosság elé vinni a v i t á t , a lu lró l éa k ívü lrő l gyakorolva nyomóst 8 vezetésre. Begy Imre fékezni próbálta őket, s maga tartózkodott a nyilvános á llá s fo g la lá s t ó l. A KV-*ek ssánt f e lje g y z é s e it csupán személyes barátai ás ismerősei szűk körében t e r j e s z t e t t e , ás csak 56 nyarán v á lla lk o zo tt - szimbolikus - közszereplésre: születés napján nagyszabású fogadást adott házában, megjelent a FEKOSZ em lékünnepe egén, a Hajk-temetésen, a kivégzett katonai vezetők t e metésén. A H . kongresszus után azonban már semmi nem ta r t ó z t a t hatta f e l a pártviták nyilvánosságra kerülését, a a szélesebb köz vélemény mozgósításában oroszlánrész# v o lt Begy Imre híveinek. Ok kezdeményezték a P e tő fi Kör tömeghatáaú v i t á i t , ők voltak a hangadók az egyre szabadabban beszélő sajtóban. De sem programja vaslataik, sem s zervezeti lehetőségeik nem f e l e l t e k meg a társadal mi forrongásnak, melyben pedig látványos szerepet játszottak. Országos híre sokáig csak annak v o lt , ami az értelmiségi e l i t fórumain hangzott e l , a i t t még az ősz elején is úgy lá t s z o t t : Kegy Imre csoportja a mozgaloa élén halad. Valójában a közvéle mény radikalizálódeaa jóval gyorsabb v o lt , mint az ő fejlődésük. Igaz, Kegy Iaréék felismerték, hogy nyitniuk k e ll a párton k ivü li p o lit ik a i körök f e l é , a a nyár végén megkerestek néhány v o lt szo ciáldemokrata ée kisgazda vezetőt: hajlandók-e tárcát v á lla ln i egy esetleges új Hagy lmre-korménySan. De még október elején is a párt irá nyító testületednek megújulásában gondolkodtak; fo j e ls z a vuk a Rákosi távozását megszavazó jú liu s i KV-ülés határozatainak következetes végrehajtása v o lt , fő követelésük a végrehajtást sza botáló funkcionáriusok e ltá v o lítá s a . A forradalom programját rend re előbb fogalmazta meg az utca, mint ők. Október 23-e e lő t t Hagy Imre Bzükebb köréből csak Glmea gondolt 6 szabsz választásokon alapuló többpártrendszer f e lú jít á s á r a ; cbbk Donáthot fo g la lk o z ta t ta komolyan a lehetőség, hogy a gazdaság irányítását munkástaná csokra alapozzák; a szovjet csapatok kivonása - tudomásunk szerint - egyikük elgondolásaiban eem szerepelt. A Nagy Imre-csoport s zervezeti lehetőségein ia túlszaladtak ez események. A azó megszokott értelmében ez e csoport még párt frakció Bem v o lt : nem ta r to t t üléseket, nem hozott határozatokat, nem kötelezte fegyelemre a t a g ja it . Egyedül Gimee á l l t elő 56 kö zepe táján azzal a ja v a s la t t a l, hogy hozzanak l é t r e jobban k ié p í t e t t szervezetet. Azonban Hagy Imrét még a gondolat ia annyira felh á b o ríto tta , hogy csaknem szakított Gimeeael. Mégis, 56 tava száig e laza baráti kapcsolatok elegendőek voltak ahhoz, hogy a Hagy Imre-caoport az ellenzéki mozgolódás központja lehessen. Min den ektiv értelm iségi és pártmunkás Hagy Imrére f i g y e l t , ée min denkit e l le h e te tt érni személyes kapcsolatok útján. Loeonczy, Ha r a s z t i, Gimes Jól ismerte e számbajövő kommunista újságírókat, Déry, Zelk, Háy k özvetítésével e l le h e te tt Jutni az Írókhoz, Ténceoe Gábor révén a P e tő fi Körhöz; Fehér Lajoe, a kéaőbbl PB-tag éa Schurecz József kommunista munkásból l e t t pártfunkciónárius pedig az apparátus változásokat kívánó ta g ja iv a l hozta öasze Hagy Imrét. De mihelyt megmozdultak az egyetemek, e vidéki értelmiségiek, mi helyt kezdett a gyárakra, a falvakra és e laktanyákra átterjedni a nyugtalanság, a Hagy Imre-caoport értelmiségi éa pártbeli kap csolatai végzetesen kevésnek bizonyultak. -
26
1953. ektóber 23-án tehát p o lit ik a i követelései, sem saerveaeti eaakösal m i tették kápeeeá Ragy Imre körét, hogy irányitea aa egyetemeken elhetároaott tüntetést. I eaerreaeti lemaradást eeha többé ae> elkerült behoanie. /Ceupén november 4" ? w l í nv í i *
Í
I I . 4 per éa előzményei 4 majdani rádlottak kömül elsőnek Maiéter Pált tartőatatták l e . Mint köztudott, ő T e me t t e a magyar kormányküldöttséget, mely november 3-án oate - riotonosra a szovjet katonai vezetők parla menti látogatását - Tökölre, a oaovjet főhadiszállásra ment, hogy megbeszéljek a caapatkiroaáaok r é a a lo t e it . Valamivel é j f é l otán egy szakasz KGB-a rontott a tárgyalóterembe, a parancsnokuk - a legenda azorint maga Sserov tábornok, a KGB főnöke - le t a r t ó z t a t ta a magyar küldöttség t a g j a i t . Maiétert, Erdei Peroncet, Kovács Istvánt éa Saüoa Miklóst előbb a sashalmi Rákóczi Perenc katonai köaéplakola épületébe s z á llít o t t á k , majd - 9-én - a Gorkij fasor ba, ahol agy s zo vje t használatban lévő v i l l a pincéjébe zárták őket. Ugyanide hozták Kopácsi Sándort, aki a főváros e lle n i támadás hí rére a szovjet nagykövetségre mi'nt. 4 foglyokat pár nap múlva át v itté k a Pő utcai v iz s g á la ti fogházba; i t t i s szovjet őrség v i gyázott rájuk. Caak 57 Január végén vagy február elején vették át a fogházat a magyar belügyi szervek; addig a kihallgatásokat le szovjet oyomoBÓtisztek vezették. Gimee Miklós novemberben és deoember elején részt v e t t az e lle n á llá s i mozgalomban, s ezért bújkálnl kényszerült; december 5-én fogták e l agy barátja lakásán. 4 Pő utcába v itté k ; aa első Időkben t e t t le g is bántalmazták. Tlldy Zoltán november 4-én reg gel 6 óra körül hagyta e l a Parlament épületét, Kgy id e ig még részt vett p o lit ik a i megbeszéléseken, de az aktív ellenállásba nea kapcsolódott be. 1957 tavaszán tartóztatták le . -
27
-
Maga Hagy l * r e éa néhány későbbi vádlott-társa /Doaáth, Jáaoa l, Losonczy, Szilágyi/ november 4-én hajnalban - álra a belgrádi kormány á lt a l fa lk ln á lt menedékjoggal - a budapesti Jugoszláv kö vetségre mant. 4 családtagokkal agyütt caakaaa ötvea személy meaekUlt id e. köztük fazeka* György, Baraaati Sándor, Lakács György, Rajk Júlia, Szántó Zoltán, fáaoaoa Gábor, ÜJholyi Szilárd, Taa Zoltán. Táaárhalyi már aaa ju t o tt be a követség ápülatábaj Jugosz láv diplomaták lakásán húzódott mag. Ma már tudjuk! a Jugoszláv kormány nea éppen hátad aaándákok híján hirta lágy Imráákat a kö vetségre. Hovembtr 2-án T ito Brloni aalgetáa fogadta Rrusosovot; áldását adta Magyaroraaág te rvezett katonai negacállására, éa axt Javasolta, hogy Kádárt átvessék k i miniszterelnöknek. 4 mene dékjog f e la já n lá s iv a l valószínűleg at v o lt a c é l j a , hogy kivonja lágy Imrét éa táraalt a p o l i t i k a i é le t b ő l, amíg a Kádár-kormány helysete mag nem Biliárdu l. 4 követeég ambarai november 5-én m egtiltották lágy Imréiknek, hogy a te le fo n t használják; e t t ő l fogva caak közvetett kapcsolata ik voltak a k ü lvilágga l. Két ese trő l tudunk, amikor üzenetet jut tattak k i: novamber 8-án jugoesláv újségirók útján tájékostatták a v ilá g o t hollétükről, pár nappal később pedig kérdéseket kUldtek Gimeséknek: a lakosság hangulatát éa a cselekvési lehetőségeket tudakolták, lovamber 19-én Budapestre érkesatt Vidics jugosslár külügyminiszter-helyettes; as v o lt a fela da ta, hogy rendezse a Kádár-kormánnyal a menedéket kapott politikusok sorsát. 21-én a magyar f é l hivatalos levélben b i z t o s ít o t t a a jugoszláv kormányt; lágy Imre és tá rsai aártatlanUl hazatérhetnek otthonukba. 4 megegyezés körülményei nem egészen t i s z t ásottak. Lukács, Szántó és Vas már november 18-án /feleségestül/ elhagyta a Ju goszláv követséget. Két sarokkal odébb szovjet katonák m e gá llí tották a diplomáciai rendszámú Jugoesláv gépkocsikat, amelyek a lakásukra v itté k volna őket. Valanennylüket k i s z á llít o t t á k , éa a szovjet városparancsnoka ágra hurcolták, lin cs nyoma, hogy a Ju goszláv f é l tilt a k o z o t t volna az emberrablás miatt, a hogy Vidics biztosítékokat követelt volna: a többieket nem fogják ugyanígy e l rabolni. Hagy Imre ás tá rs ai 22-én este 6 és f é l 7 között hagyták al a követeég épületét. Ekkor már velük v o lt Vásárhelyi is , ak it a hazatérés időpontjára a követséghez v it t e k . Szovjet katonai busz j ö t t értük - de nea haza, hanem a Rákócsiánumba s z á l l í t o t t a őket. /Csak egy percre á l l t mag as ÁJtósi-Dürer soron, hogy a s zo vje t katonák lelökdöesék a két Jugoszláv diplomatát, akiknek a haza s z á l l í t á s t k e l l e t t volna e llen őrizn iü k./ Sashalmon - családonként - háromágyas szobákban helyezték e l a foglyokat, majd rájuk zár ták az a j t ó t , lágy Imrét, Donéthot és Losoncsyt már akkor elkülö n ítették a többiektől és egymástól. Bovember 23-án d é le lő t t Román l e l t á r , e román párt Kösponti Bizottságának tagja felk e r e s te Hagy Imrét, hogy rávegye: tegyen nyilatkozatot a Kádár-kormány m e lle tt, ée jelen ts e ki, hogy Ro mániába kíván távozni. Hagy Imre válasza: caak erőszakkal hurcol hatnak a l . . . /Hagy I n t le v e le Doaáth Ferenchez. Beszélő 2/. Dél körül MUnnlch Perenc érkezett a Rákóczlánuaba; ö a többi fogoly politiku st hivatta egyenként maga e lé . Azt ajánlotta nekik, hogy határolják e l magukat Hagy Imrétől, és működjenek együtt a kor mánnyal. Valamennyien elu ta sítottá k /Donáth Perenc le ve le Molnár Miklóshoz, Beszélő 2/. E stefelé a budaörsi repülőtérre v it t é k a
28
f o k o k a t , 4a két repülőbe tere lté k őket. Bukarestbe, majd SnagoTba, egy pártüdülőbe a a á lllto ttá k a /családtagokkal/ 48 embert, lagyot, Losonczyt éa Donáthot I t t la elkülönitva tartották. Haceroaac külte rllláfca került Szántó 4a Tea la . ők tá lát maguk kérték elkülönítésüket, arra hivatkozva, hogy mám vállalnak kö zösséget a lágy Imre-caoporttal. Lukács - p o l i t i k a i fenntartásai ellenére - maradt a többiekkel. Romániai aaámUaetéee Idejár lágy Imre megírta októberi p o li tikai tevékenységének igaaoláaát. Tadekaaáae 1957 áprlllaában, v izs g á la ti fogságba helyeaáaekor a belügyi aservtk keaábe került; felteh e tő leg ma la a BM tltkoa Irattárának mályáa lappang. Karáceoayig aalnte aapeata látogatták a asáaüaötteket a ro mán párt máaedToaalball funkcionáriusai: Igyekeztek rábeszélni őket, hogy álljanak át aa új kormány oldalara. Lokácaot arra la kapacltáltáki tarteon előadóét a bokareáti pártfőlakolán. Decem ber Tágén eztán nemcaak a látogatók maradtak a l; a báaáamód la megváltozott. Addig úgy kezeltek a száműzött magyar politikumo kat, mintha a rónán kormány magas rendécél Tolnának - ápp caak aa üdülő területét nea hagyhatták e l . Bttől fogra szigorúbbá r á lt az ő rize t, áa az ollátáa la r a a lo t t . Bgyre n yilván valób b l e t t , hogy az Ideiglenes asámüsetéa rége nem a szabadságot hozza Hagy Imrááknek, háncs a roaánlal fogratartáaaál la rosszabbat. 1957 aárcloaában Snagorba érkezett K á lla i Oyula, a PB körete ként. Külön üdülőben helyezték e l ; ott ta lá lk o zo tt azokkal, akiket nem készültek perbe fog n i: Lukács Györggyel áa Újhelyi Szilárddal /feltehetőleg Szántóról áa Vassal la/. Azt mondta aeklki Hagy Im rééi ellen büntető eljárás indul, a többiek most már hazatérhet nek. Lukács ált a lehetőséggel; dolgozni akart, a nea l á t t a é r t e l mét, hogy torábbra is Roaéniában maradjon. Újhelyi azonban k i j e len tette: csak akkor megy haza, aaikor az utolaó azámüzOttet la Tieezaengediit - s mlrel nea akarták riaexaengedai társaihoz, éh ségsztrájkba kezdett. Kilenc napi koplalás és kb. ugyanennyi Ide ig tartó feltáp lálás után régül ria szaritték a többiek közé. Áp r i l i s e le je m it ; azon a sápon r ít tá k e l az első rád alá helye z e tte t, Fazekas Györgyöt. 10-án Haraszti, Jánosi,.Tánczos, Vásár helyi kbretkezett, 11-án Losonczy Gáza. lágy Imrére, Donáthra, Szilágyira a köretkezó aapokban került eor. Valamennyi ükét Rajnai Sándor BM-ezredea - Jelenleg a Magyar lápköztársaság moazkral nagykörete - tartóztatta l e . A r iz a g á la t i foglyokat á p rilis 15-án re pülőgéppel s z á llíto ttá k Magyarországra, bilincsben, szenükön aOtát negeszto azemüreggel. Hozzátartozóik caak több mint egy árral ké sőbb, az Í t é l e t ayllránoaaágra hozatala után térhettek haza. A riz a g á la ti fogság a la tt magánzárkában tartották Begy Imrááket. Senkivel nea érintkezhettek, csomagot, l e r e l e t caak kirátalesen kaphattak. Haronta-kétharonta rítták őket aátára, elkülOnitre, egy-egy ezükös, magas t é g l a f a l l a l körü lk erített sétaketrecbe. A rossz táplálkozás ás az egeezeágtslen életmód köretkeztáben be tegesen elhíztak, avitamlnózue tüneteit mutatták, többük egászaéga maradandóan károsodott. Bem ismeretes, mikor ezü letett az alhatérózás, hogy Olmest, Kopácsit, Maiétert éa Tildyt a Romániából hazahozottakkal együtt á llít já k bíróság e lé . Alt sem tudjuk, mikor ás miárt rálaaatották külön Fazekas, Haraszti ás Tánczos ügyét, akiket a Begy Imre-per mellékperébec Í t é lt e k e l . Tudjuk viszont, hogy a hatóságok kezdet ben erre gondoltak: a szociáldemokrata Kéthly Annát, a kisgazda párti Kővágó Józsefet áa a nemzetőrség parancsnokát, K irály Bélát - távollétükben - Bagy Imrével együtt perbe fogják. -
29
-
A v izsgála tot a Páter Gábor-féle államvédelmi apparátusból átmentett vlzagálótlaxtek vetették, szovjet taaécsadók felügyelete a l a t t . Minden vádlottnak külön előadója v o lt , aki nap mint nap órákon át v a lla tta ; a hosszúra nyúlt kihallgatáaok után a» előadók összeültek, hogy a i eredményt egyeztessék. Hajatolták a vádlottakat áa magukat, mert eredeti utaaltáauk úgy aa ólt, hogy 1957 Júllunára ki k e ll tUtnl a tárgyalóét. Végül caak aoguattua közepe táján aárták le a vlaegála to t. km akkor már tea v o lt alyan aUrgőe a dolog: több mint öt hónap t e l i k e l a báromhónapoa v iz e g á la tl ezekaaz befejeaődáae után, amíg az Ugyéez - 1956. Január 28-án - benyújtja a vádiratot. Bár a vádiratban még mlad a t í z vádlott aacrepelt. Losonoxy Géze a vádaaeléa Időpontjában már több mint agy hónapja halott v o lt . A börtöahatóaágok á l t a l k i á l l í t o t t h a lo tt i bizonyítvány azerlnt 1957 deceaber 21-án halt meg •tüdőödémában*. Halálának körülményei mindmáig tiaztázatlanok. A tüdőödéma nem öaállő be tegség, máa bajok azövődményeként azokott f e l l é p n i ; a hatóeágok nem árulták a l , Loaonczy eaetében minek a következménye v o l t . Tudjuk! Loaonczy letartóztatása után áhaégastrájkba kezdett; I s meretesek továbbá lráeoa vallomásai, melyek arra utalnak, hogy a börtönben k iújult tudatzavara, mely elaő fogsága ldeján már elő vette , Nem kizárt tehát, hogy decemberben újból éhségsztrájkba kezdett, áa a kényazertápláláa során elkövetett - véletlen vagy ezándékoa - műhiba ö lte meg /ahogy börtbntáreal tudják/. De nem kizárt az eem, amit Kopácsi Í r . hogy ez elborult elméjű Doaonczyt meg k e l l e t t ö ln i a tárgyalás e l ő t t , nehogy kiszámíthatatlan v i selkedésével keresztülhúzza a vád számításait. A vádirat benyújtása után úgy lá t s z o t t , ismét meglódulnak az események. Tíz nap eem t e l t bele, éa 1956. február fc-án meg kezdődött a per a Legfelsőbb Bíróság Jiépbiróeágl Tanácsa a l ő t t . Az elnök Eadó Zoltán v o lt , az ülnökök Lakatos Tétemé áa Súlyán György megyei p á rttitk á r. A vádat S zelei József, a legfőbb ügyész helyettese képviselte. Védőt H a t é r ó l választhattak a vádlottak. A februári tárgyalás három napig t a r t o t t , áa a vádlottak kihallga tására s zo rítk o zo tt. 6-án, Vásárhelyi Miklós vallomása után, a b í ró szünetet rendelt e l . A szünet végére levezették a tárgyalóterem e l ő t t i folyosóra Haraszti Sándort, az alaő tanút. A terembe azon ban már nem hívták be. A b író t félbeszakítva váratlanul ásót kárt az ügyész, és bizon yítás-kiegészítés oáljáből a tárgyalás elnapo lását kérte. Arra h ivatkozott, hogy valami ellentmondást t a l á l t Maiéter és Tildy vallomása között, a ezt t is z t á z n i kívánja. Bal lépése szemlátomást meglepte az elnöklő Radót is . Szalai alepoe munkát végezhetett, mert a pótnyomozás tovább húzódott, mint az 57 á p r ilis á t ó l augusztus közepéig tartó v iz s gálati szakasz. A Hagy lare-ügy újabb tárgyalására csupán 1958 Júniusában került sor. A kapkodó s ietség és a nyilvánvaló időhú zás kiszámíthatatlan váltakozásai arra vallanak, hogy a per nem a nyomozás, a v izs g á la t, a vádemelés és a bírósági tárgyalás b el ső logikája szerint haladt a tragikus v é g k i f e j l e t f e l é . Menetét e p o litik a fordu lata it követő h irte le n , külső beavatkozások ha tározták meg. Hogy milyen hatalmi tényezők Játszottak I t t közre, arról Írásunk utolsó fejezetében próbálunk beszélni. Előbb azon ban e l k e ll mondanunk, amit ez utolaó felvonásról tudunk. 30 -
A psrt Térül 1# 1956. Június 9-15. között randezté* meg ■ ?5 utcai vi zsgál ati fogház épületében. Esd.' időközben betegségre hlTatkoara lemondott /vagy eiaal az ürüggyel lemondatták/; helyét Jóval agreeaslvatb Vlda Peranc T e t t e át. A tárgyal** id eje alatt - a titkosságot blatoeitandó - a lié rra tartotték ai ügyvédeket ét tanúkat, mely utóbbiak, paraae, Jórészt maguk la rabok Toltak. Az agyméa után felToaetat t Tédlottakat két-két c í t í I ruháé állambiitoneégl t l a i t fogta köxra, Így aaa érlntkeahettek agyaéaaal. Sallégyl József mér nem Tolt Jelen, Jóllehet a Kbalamény szerint Sagy Imréékkel együtt térgyalték az Ügyét. Pebruérban nyllvánvaló l e t t , hogy fékeihetetlen, a még tért ajtók mögött la képéé Tolt felb o ríta n i a térgyalée menetét. P o l i t i k a i nyilatkozatokat t e tt ; k i j el en t et t e, hogy Kagyaroratégcn nlnce proletárdiktatúra, én kel t e i é i nélkül odaTépta, hogy a axoTjet pértTezetéa a i t é l i a l a t a síéi— nyét, Molotovékst okolja Kegy Imre éa téraai perbe fogéaéért. Ami kor pedig at ügyéei halasztást kért, a a bíró aorjéban megkérdet te a Tédlottakat, hóitól árulnak-e a tárgyalóé elnapoléaóhoz, in dulatot nen-ael válaszolt. Haguknak éppen e lé g idejük Tolt ahhot, hogy ezt a szemetet öaetenoPdjak - mondta a TÓdiratra bökve - , l e í rni atUkeég toeébbl időhúzásra". Elkülönítették t é m á i t ó l ; még néJútban külön tárgyalóét rendeltek neki, éa egyetlen nap leforgéea alatt halélre Ít é lt é k , kikor a bíró megkérdezte tő le , kiván-e ke gyelemért folyamodni, S t ilé g y l - Így mondták kéaőbb a fegyórök rabtáraainak - a lt Télaetoltai *llen kérek kegyelmet, jobban szeretném, ha nem akaeitanának, hatét inkább főbe lőnének, de maguktól még ott aec kérem'. A Pehér Könyv azerlnt Júniusban at elnapolt februári tárgya lóét foly tattá k . Et atonban nem blztoa. At elaő tanút, Harasztit ugyanié - eiintén a Pehér Könyv é lllt é e a szerint - Június 10-én, t második tárgyalási napon hallgatták kit mi történt addig? Bármi lyen különbé, a per ma la éló vádlottal naa tudják egybehangzóan mejjtondanl. Van, aki úgy emlékezik, valóber e tanúkihallgatéactkal kezdték /tehát ahol a februári térgyalée félbeszakadt/, és Tar., aki azerlnt é lő ir ő l TéglgJátázott ék at egéaz p ert, a TÓdlottak k lhallgatiaén kezdve, haraszti vallomásénak keltetése az utőbbi vál tozatot létezik Igazoln i. A Pehér Könyv véletlenül abban la aegitségünkre van, hogy a per további menetét nagyjából rekonstruáljuk. Ugyanle dátumot teát Széntő Zoltán tanúvallomása mailé I b i Júnlua 13-a. /Saoketlaa pontoeeégi a Pohár Könyvből általában et een de rül k i, hogy egy vallomée a térgyaléeon hangzott-e e l , vagy a v i» a gélat sorén, vagy valamilyen méaik perben - e szövegek hitelességé ről nem la beszélve./ Szántónak az utolsók között k e l l e t t vallomást tennie, hiszen ő főként erről beszélt, mmi már november 4-e után, s Jugoszláv követségen tö rtén t. Eszerint a vádlottakat Júnlua 9-en /éa talán a 10-i tárgyalási nap agy részében/ hallgatták k i; ezt kivették a tanúkihallgatások Június 10-e ás 13-a között; v a ló s z í nűleg 14-én hangzottak e l a vád- áa védőbeazádek, majd 15-án a b író ság Í t é l e t e t hirdetett. A Pehér Könyvből ia kitűnik, hogy a vádlottak - Kopácsi áe a beteg, öreg Tlldy k ivé te lév e l - nem törtek meg. Védekeztek, meny nyire leh etett. Az Ügyész éa a bíró körmönfont, gátláatalan tech nikával dolgoiotti kibogozhatatlanul egymásba kuszáitok igaz tény állásokat valótlanságokkal, h ely tá lló közléseket hamis értelmezé sekkel. Ha Kegy Imréik elismerték, hogy október 23-én d é le lő tt meg beszélést tartottak Loeoncty Géza lakásán, a bíróság ezt úgy vet te, mint az i l l e g á l i s öeaxeeeküvés vádjának beismerését. Ha Maléter nem tagadta, hogy Comley angol katonai attasé movenber 1-én, -
31
-
m iniszterhelyettest kinevezése utée mintegy húsz perces t i s z t e l gő látogatást t e t t néle s Kllíén-laktanyában, ez már esnek a be ismerése v o lt , hogy Coeley - Maláter közreműködésével - ré sz t v ett a f e lk e lé s irányításában, és kémkedett. Az Ügyész és a bíróság hatásos asskbsBkkel readelkesett e taktika alkalaazésáhos. Először le , o tt voltak Losonczy Géza Írá sos vallomásai. A beteg Loaonczyval azt Ír a tt á l k ih a llg a tó i, amit csak akartak; kívánságuk aserlat vádolta magát, tá ra a lt, s ő t, kí v ü lá lló személyeket Is ; úgy fogalmazott, mint aki a váddal azo nosult "a sztállnlaaus e lle n Inkább támaszkodtunk a Jobboldali szociáldemokratákra le ...ó n a k gyű lö lt ellenségeinket e pártveze tésből kiszorítsuk" /Idézi Berecz Jánosi Ellenforradalom t o l l a l és f e g y v e r r e l. Budapest, 1969. 57 sk old./. Sem nehéz re llsm em li Losonczy ugyanebbe a helyzetbe képzelte magát, amiben 1951-ben. a Kádár-Donáth per mellékperébea v o l t . Feljeg yzé se it azután úgy adták e lő j mintha valamilyen egykorú, 1955-56-os napló r é s z le t e i lettek volna. /A Fehér Könyvben szereplő Idézetek első ránézésre is árulkodnak a hamisításról. 1956. október 23-ának d é l e lő t t ié r ő l például azt I r t a volna naplójába Losonczyi "Kedden d é le lő tt érin t kezés a forradalmi Ifjú s á g ás a Hegy-csoport k özö tt". Először Isi a Pehér Könyv csupán arról tud, hogy Ksgyák Tánczoe Gáborral á l l tak telefon-kapcsolatban. Másodszori ez az egyetlen mondat kát vaskos anekronizmust tartalmaz. "Forradalmi if jú a á g " - r ó l csak né hány nappal később kezdtek beszélni, "Bagy-ceoport"-ról pedig csak néhány hónappal később!/ Azután felhasználhatta sz ügyész és a bíróság Kopácsi, va lamint Hagy Imre néhány távolabbi híve vallomásait; ezek e meg f é le m lít e t t emberek készségesen egyllttmUködtek e váddal. Végül elővezettek közönséges haaietanúkat l e i például Maiéter e lle n egy kori part izén társ át, Oazta Gyulát; Hagy Imre e lle n egykori t it k á r nőjét, Balogh Józsefnét. Mindehhez hozzájárult, hogy a védők na gyobb róeze csak teeeák-láaeák végezte a dolgát, a a bíró erősza kos térgyaléevezetéesel Igyekezett megakadályozni a vádlottakat abban, hegy maguk védekezzenek. Ekkora nyomás a la t t a lagtöbben arra szorítkoztak, hogy a nyilvánvaló hamisításokét c á fo ljá k , áa tagadják a kellően nem b izo n y íto tt tén yállításo k a t, de nem bocsBjtkoztak e l v i vitába az ügyésszel és a bíróság elnökével. Tu domásunk szerint hárman tértek e l a t t ó l a közös védekezési tech n ik á tó l! Glmea, Maiéter és Hegy Imre. Gimee annyiban, hogy mindent e lism ert, amit valóban cseleke dett / v á lla lta azt le , hogy ő a szerzője az 1956 november-decem berében megjelent I l l e g á l i s lap, az Október Huszonharmadika prog ramadó cikkeinek, jó lle h e t ezek anonim Írások voltak/, viszont nem v o lt hajlandó olyasmit v a lla n i, ami bárki másra terhelő le h e te tt volna. Az utolsó szó jogén k i j e l e n t e t t e , hogy v á l l a l j a a f e l e l ő s séget t e t t e i é r t . Hozzáfűzte! s a jn á lja , hogy az októberi események során, melyekben maga Í8 ak tív szerepet v á l l a l t , atrocitásokra is sor került. Keléter úgy harcolt az Igazságért, mint aki nincs egészen tisztában vele - vagy nem hajlandó tudomásul venni - , hogy a b í róság c é lje nem az igazság k id e ríté s e . Egy p illan atra sem v á l l a l ta e szerepet, amelybe próbálták belekényszeríteni. Mindjárt a tárgyalás elején szóváltásba keveredett a b író va l. "Foglalkozása?" - "Vezérőrnagy, honvédelmi m iniszter". A bíró erre olyasvalamit v á la s zo lt, hogy a Hagy Imre-kormónyt mér régen menesztették, őt magát pedig lefokozták. "Engem senki nem v á lt o t t l e " - vágott - 32 -
▼Issza Haléter. Fáradhatatlanul v a lla t t a ■ tanúkat, kereaztkérdéeeket t e t t f e l , ellenvetésekkel é l t . A* égés* tárgyalás fo ly á sán csak egyszer v e s z íte tte e l a* önuralmát: e l s í r t * magát Tolt bajtársa, Uscte Gyula megátalkodott hazugságainak hallatán. /Úszta 1956 noveaber elején megjelent a Kllián-laktanyában. i tárgyaláson azt á l l í t o t t á l asért, hogy figyelnestasse Halétert, hová vezet árulása. Haléter szerint a s z o lg á la ta it Jött fela já n lan i./ Haléter az utolsó szó Jogán ártatlanságát hangoztatta. lágy Imre minden részletkérdésben ellentmondott a vádnak; amit le h e te tt, tagadott. Olyasmit l e , ami Jag szerint sem volt felróható: Így például nem iamerte e l , hogy akár oaak szUk kör ben is t e r je s z t e t t e volna a Központi Vezetőségnek azánt f e l j e g y zéseit. Ellenben következetesen v á l l a l t a valamennyi fentoa p o li tik a i döntését, a ezekért e l v i harcot f o ly t a t o t t a bírósággal: helyes v o lt a megegyezés lehetőségeit keresni; helyes v o lt vissza térni a többpártrendszerre; helyes v o lt a azovjat csapatok távo zását követelni, és felbontani a Varsói Szerződést. i z utolsó azó Jogával - tudomásunk szerint - nem é l t . Készült a beszédre - mon dotta volna - , de mert l á t j a , hogy a bírósági tárgyalás oaak ko média, e l á l l tó le ; ügyében úgysem ez a bíróság mondja ki a vágaő Í t é l e t e t , hanem a nemzetközi munkásmozgalom. A bíró kérdésére, hogy kér-e kegyelmet, k ije le n t e t t e : fenntartja álláspontját; a történelem ót fog ja ig a z o ln i; kegyelmet nem kér. A másik két h a lá lr a ít é lt kegyelemért folyamodott, a e z t te t te védence helyett lágy Imre ügyvédje i s . Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, nem sok időt s zak ított a kegyelmi kérvények e l b í rálására; másnap reggel mindhárom e l í t é l t e t felakasztották. A fegyőrök szerint Glmee átaludt* kivégzése e l ő t t i éjszakát; Halé te r f e l - a l é Járkált cellájában; lágy Imre i r t . Levelét /ha volt/ nem továbbították feleségének - csupán egy jegygyűrűt adtak ki neki; arról Is kiderült, hagy hamisítvány. Itá le th lrd eté s után a h a lá lra íté lte k e t átvitté k a Gyüitőfogházba; másnap i t t , a Kisfoghás udvarán hajtották végre az Í t é l e teket. A Gyűjtő ra b ja it esen a napon nem v it t é k munkára; a regge l i t is órákkal később kapták meg, mint rendesen. A holttesteket Jeltelen alrokba temették. Hem tudni, Szilágyi Józsefet Hagy I » réékkel együtt végezték-e k i, vagy mindjárt a tárgyalása után. A Gyűjtőben reboskodók egy része úgy tudta: májusban akasztották f e l . A börtönorvos viszont Június 16-án d é le lő tt azt mondta a börtönkórházban fekvő foglyoknak: "négy koporsó"; neveket nem kö zö lt. Az életben hagyottakat két h é tte l a per befejezése után szin tén a Gyüjtőfogházba s z á llít o t t á k , majd 1959 elején Vácra. Első ként s nagybeteg Tlldy szabadult: 1959. á p r ilis 4-én különkegyelemben ré sz es íte tték . 1960 á p r ilis 4-én került sor az e ls ő , rész leges amnesztiára; szabadlábra helyezték szokat az e lí t é lt e k e t , akiknek büntetése nem v o lt hosszabb öt évnél. Velük szabadult Vá sárhelyi Hiklós. Donáth Ferenc néhány más e l í t é l t t e l /Haraszti Sáncorral, Déry Tiborral/ együtt személyi amnesztiát kapott akárcsak Rákosi három főhóhérjai Farksa Hihály, Farkas Vladimír és Péter Gábor. 1963 á p r ilis 4-én szélesebb körű amnesztiát hir detett az Elnöki Tanács; ez már mindenkire k ite r je d t, aki nem mi nősült visszaesőnek vegy nem fegyveres harcokban való részvé té ié rt Ít é lt é k e l . Ekkor hagyta e l a börtönt Jánosi Ferenc és Kopácsi Sándor. -
33
-
I I I . A vádak ée a tépjek ki IgazBAgUgymialaitárluB közleménye aszal vádolja Hagy Imrééket, hogy az o "aknamunkájuk" eredménye v o lt azlate minden, ami 1956 október 23-a áa aoveaber 4-e kbsött tö rtén t) fik aservezták áa Irányították a 23-1 tüntetést; á demonstráció " l e g á l is fedezéke" mögül fik robbantották ki a fagyvaraa f e lk e lá a t ; fik Irá nyították a f e l k e l i caoportok működését, áa ugyanakkor fik zülleeztették azét as államapparátust és az állam fegy ve re i e r f i i t . Mind ezt fékezbetetlen hatalomvágyuk parancsára t e t t é k , k hatalom megazerzéae ée megtartása érdekében hajlandók voltak szövetségre lép ni a belefi reakcióval ée a szocializmus kUlsfi e lle n s é g e iv e l, le mondani a proletárdiktatúráról, éa átjátszani az országot az im p e r ia lis t a táborba. Ismerős meae. Zinovjevéket, Buharinékat, Rajkákat la fékte len hatalomvágy vezette; hogy a hatalmat megkaparinthassák, fik la hajlandók voltak összefogni a szocializmus legelvetemültebb e llen sége iv el; ők la elju to tta k a proletárdiktatúra feladásáig ée az imperializmussal való szövetkezésig. Igaz, Rajknak a valóságban aenmlféle "bandája" nem v o l t , míg a Hagy Imre-csoport valóban l é t e z e t t . Buharlnt kiagyalt oaelekaényékért Í t é l t é k al, mig Hagy Im rét valóságoe történelmi eseményekért. Zlnovjevéknek semmi kbzUk nem v o lt halálbüntetésük Indokához, a Eirov-gyilkoaaághoz, mig Hagy Imre cselekvő részese v o lt az októberi eeeményekneki előbb e l í t é l t e a felk elé s ^ , azután elfogadta, a végUl magáévá t e t t e le g főbb k öve te lés eit. A* Jóllehet a történelmi helyzet új, a Jogi ma sinéria a ré g i: ha Hagy Imre október 30-án bevezette a többpárt rendszert, ekkor 95 decemberében öaazeeaküvéat k e l l e t t szőnie as állanrend erőszakos megdöntésére; ha október 23—a és 28-a között f e l k e l t a nép, és az államhatalom összeomlott, mindez ceakiB Hagy Imre éa baazeeekUvő tárnái titk o s , szervezett aknamunkájának mü ve ' le h e te tt. Az alábbiakban sorra vesszük az IgazságUgyminiaztérlum köz leményének főbb vádpontjait, ás megvizsgáljuk, hogy milyen bizo nyítékokkal támasztja alá a vádakat a peranyag alapján k é s z íte tt Fehér Könyv. Elemzésünk c é lja nem az, hogy p o l i t i k a i értékelést adjunk Hagy Imréék tevékenyaégéről; azt kívánjuk megállapítani, hogy Jogi értelemben v ett bUnöaeégUket bebizonyitotta-e a bíróság. S közben e vádak természetével la közelebbről megismerkedünk. 1. Hegy Imre éa legközvetlenebb bűntársai, Loaonczy Géza, Donáth Ferenc, Glmee Miklós, S zilá g y i József 1955 decem berében titk o s államellenee szervezkedést hoztak lé t r e abból a célb ó l, hogy erőszakos úton megragadják a hatal mat és megdöntaék a Magyar Népköztársaságot. Bármilyen különöst a Fehér Könyv agy szóval aea e m lít i az á l l í t ó l a g 55 decemberében ta r to t t alakuló üléat. A r é s z v é t e lle l vádolt öt személy közül caupán Donáth álte túl a pert; 6 határo zottan á l l í t j a , hogy 1954 óta alőazör % Júniusában találk o zo tt Nagy Imrével. Elmondása szerint ez.t v a llo tt a a vizsgála t eorán le , ée a biróaág vieeza asm té r t a kérdésre. A z öBBzeeaküvé8 létezésének egyetlen halovány bizonyítéka a Fehér Könyvben az, hogy Haraszti, Újhelyi, Hagy Imre ée Gimea egybehangzó vallomása szerint Gimea Miklós azt Javasolta) "hozza nak lé t r e f é l - l e g á l i a vagy i l l e g á l i s s zervezetet" /19. old./.
34
-
Hagyjuk moat, mllyan n t n e i d t létrehozását kezdeményezte Gi■eB• * ?«bér Könyv agy szót azől ax indítvány t o r t á r ó l . Ok kal, mert a kihallgetottak valamennyien azt v a llo ttá k : Nagy ImK a lv e te tte a Javaalatot, áa a dolog annyiban aaradt. Érdemet felfigyelnünk orra i o , hogy lágy Imre azerint a Jevaalat "56 köaepén vagy akörül" hangzott al /uo./. Ha e i ig a z - éa a Fehér Könyv naa c á fo lja - , úgy közvetett bizonyítékunk van rá, hogy lágy Imre áa Glaaa naa lehettek 55 daoemberétől ugyanazon titkon aaerveset ta g ja i. Hogy lágy Imre át tá rta i a hatalom Megragadáaára azövétkei tek, est a Fehér Könyv egyedül as 56 október 22-áa e tte áa 23-án d éle lő tt ta rto tt megbeszélésekre vonatkosó valloaáaokkal bizo n yltja . 22-én lágy Imre kormányprogramjáról l e t t volna azó, adó nap arró l, hogy Milyen eseaélyi változásokat kellene a pértvezetéabeo éa a kormányban végrehajtani. Hihető, hogy a Jelenlévők lágy Imre k özeli kormányfői klnevezéeéről beazéltek, a az la , hogy néhányukat be akarták ju tta tn i a Központi Vezetőaégbe. La ez aég igen távol van a hatalom Megragadásának aséndékától. Sagyék non a pártvezetés áa az állemhatalni azervek f é l r e á l l i t á e á r a gon doltak, hanem arra, hogy a KV végre levonja a személyi konzekven ciákat a U . kongresszuaból éa a Júliuai KV-hatérozatból. Arra te hát, and október 19-éD Vartóban történt, amikor Gomulke visszake rült a párt áláre. "Egyaégea v o lt a vélemény, hogy sálunk ie t e l jesen Megérett a helyset az esedékes változások végrehajtására" id ézi a Fehér Könyv Losonczyt /34. old./ Nálunk is - akárcsak Len gyelországban. Ennél többet a vallomások nem bizonyítanak. Ami a hatalom erőszakos Megragadásának te rvét i l l e t i , erről egy szót sem találunk a Fehér Könyvben. Október 23-án d é le lő t t , f e l nappal a fegyveres harcok kirobbanása e l ő t t , az államrend erő szakos Megdöntésére szervezkedő Nagy Imréék Losonczy lakásán tár gyalnak, és nem kerül szóba, hogy hol fognak fegyvert szerezni, milyen célpontokat támadjanak meg, Milyen karhatalmi e lle n á llá s ra k e ll számítaniuk. Nem különös ez? Csupán a Közlemény hoz f e l adatot az erőszakos hatalomátvé t e l szándékára: azt á l l í t j a , hogy az Erkölcs és etika című " t i t kos okmány"-ben Nagy Imre "a népi demokratikus Allamrendet ' e l f a j u lt , bonapartista hatalomnak’ nevezte, és ennek erőszakos Meg döntésére s z ó l í t o t t f e l " . Áa először is : ez ez irás egyike azok nak a memorandumoknak, Melyeket Nagy Imre a KV szánéra k é s z ít e t t s megküldött a szovjet nagykövetségnek ia . Titkos okmánynak nevez ni tehát enyhén szólva pontatlan Meghatározás. Másodszor: Nagy Imre nem a népi demokratikus államrendet, hanem Hákoeiék személyi diktatúráját nevezi bonapartista hatalomnak. Harmadszor: nem szó l í t f e l sem az államrend, sem Bákoslék erőszakos Megdöntésére. A KV-t igyekszik Meggyőzni, hogy vissza k e ll té rn ie 53 Júniusi ha tározatához. Ha a hatalom erőszakos Megragadására s z ő tt összeesküvés nem l é t e z e t t , úgy természetesen egészen más jo g i megvilágításba kerül nek azok a p o lit ik a i magánbeszélgetések, a P e t ő fi Körben és a la pokban kezdeményezett viták, amelyekkel a Közlemény Nagy Imrét és társait vádolja. így ezekre i t t nem k e ll kitérnünk. 2. Az ismert október 23-i tüntetést Nagy Imre és csoportja kez deményezte, felhasználva e P etőfi Körben és az egyetemeken k ié p íte tt kapcsolatait. S z ilá g y i József például október 22-é: éjszaka, s Műegyetemen t a r t o t t gyűlésen hivott f e l a tünte-
35
-
téere. Is október 23-1 tüntetést, Tánczos Gáboron ás tár sain keresztül, e Hagy Imre-csoport Irá n yíto tta . A Pehér Könyv nem árulja e l , a l f é l é kapcsolatokat építettek ki Nagy Imréék az egyetemistákkal, hacsak nem arra céloz ez a hely, hogy Szilágyi - maga Is Műegyetemi hallgató - részt vett a műegyetemi gyűlésen, ahol a tüntetést elhatározták. Azonban S zilá g y i Idevágó vallomásából /36. old./két fontos körülmény tű nik k i. Elószöri a tüntetésre szóló felh ívás nem t ő le szárma zo tt. Amikor ő a demonstráció kérdésében f e l s z ó l a l t , már Javában f o l y t a v it a , hogy kivonuljanak-e az egyetemisták, vagy sem. Má sodszor S zilá gyi tagadta, hogy Nagy Imre nevében beszélt volna. E ttő l persze még lehetett titkos utasítása Nagy Imrétől vagy más tó l - ám ezt a Pehér Kösyv semmivel sem támasztja alá. A tüntetés irányításával, a P e t ő fi Kör szerepével kapcsolat ban érdekes id ézetet találunk a Pehér Könyvben. Újhelyi Szilárd tanúvallomásai "A megbeszélés id eje a la tt /23-án d é le lő tt - a szerk./ Tánczos Gábor többször te le fo n á lt oda Losonczynak a tün te té s se l kapcsolatban. Abban állapodtunk meg, hogy próbálja meg Tánczos a P e tő fi Kör Jelszavaival irányítani a tüntetést.* /37. old./ Ennek a helynek, más vallomásokkal együtt, azt k e l l e ne bizonyítania, hogy Losonczyék a P e t ő fi Kör útján szervezték a készülődő tüntetést. A cenzor azonban b en n efelejtett egy árulko dó r é s z le t e t : "próbálja m e g...". Bem olyan megmozdulásról van i t t szó, amit a P e tő fi Kör e lin d ít és kézben t a r t , hanem olyanról, ami tő le függetlenül e lin d u lt, megy a maga útján, s amit az utol só pillanatban még megkísérelnek kézbe venni. A P e tő fi Kör nem v o lt ura az egyetemeken kibontakozott mozgalomnak, az egyetemis ták nem ellenőrizhették a megmozdult budapesti nagyüzemeket, sen ki sem irányíthatta azt a hatalmas tömeget, amely október 23-án mindenfelől az utcára tódult. 3. A tüntetéssel egy Időben, annak l e g á lis fedezéke mögül . . . ellenforradalmi fegyveres lázadást robbantottak k i. Mar láttuk, milyen gondosan felkészü ltek Nagy Imréák a fegy veres lázadásra. S a Pehér Könyv a további ré s z le te k rő l i s h a ll gat. Meg sem k í s é r l i bizonyítani, hogy a Hagy Imrevceoport bárme lyik tagja - vagy bármilyen megbízottjuk - o tt l e t t volna, ahol a tömeg a fegyvereket szerezte, vagy ahol az első lövések eldördül tek. Az igazság az, hogy aki közülük Jelen v o lt az első ostromok nál, az e megostromolt épületben, s ne m az ostromlók között v o lt : Losonczy és Vásárhelyi egy id e ig a Rádióban /Benke Valéria hívta őket a tömeg le c s illa p ítá s é ra / , Oimes a Szabad Nép székházéban /ő csempészte ki a hátsó kapun Révait/, Fazekas György pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, ahol 24-én d é le lő t t részt vett a kapitányságot fenyegető fegyveres csoport felszámolásában. 4. /Október 23-án é j j e l Hagy Imre/ az ellenforradalmi erők re támaszkodva, erőszakkal és csalással megszerezte s miniszterelnöki posztot. Sok elképesztő á llít á s van a Közleményben, de ez talán mind egyiken tú lte s z . Semmi kétség, a pártvezetés megrettent a tüntető tömegtől; félelmében hívta be Nagy Imrét a pártközpontba, i j e d t é ben kérte f e l ő t, hogy v á l l a l j a e l a kormányfői t i s z t e t . De Hagy Imre nem v o lt oka a rémületnek: nem szervezte s tüntetést, még csak- nem i s fenyegetőzött v e le . Elment a Parlamenthez, hogy l e -
- 36 -
c e llla p its a a tömeget; hazaküldte aludni a népet, áe csak aztán Jelent meg a KV épületében. "Erőszakról" tehát azé sem le h e te tt. Eb e "csalás"? Ez a rád feltehetően arra utal, hogy Hegy Imre mást t e t t október 28-a után, aint aaiben 24-ének hajnalán a Köz ponti Vezetőséggel megállapodott. De aea aáat, aint aaiben 28-án állapodott meg Telel 24-e éa 28-a között dráaai változások tö r téntek az orazágban; aalt Hagy Imre - részben nár ekkor ia t á jé kozatlanság okán - 24-én hajnalban aég kivihetőnek képzelt, az közben tarthatatlanná v á lt . Bea egyedül ő v á lto zta to tt ezekben a napokban a programján; a ha v á lto z ta t o tt, abból aég néz követke zik, hogy titkon eleve arra készült, amit később cselekedett. Ka valaki 23-án éjszaka csalárd aódon já r t e l , az Gerő és k likkje v o lt : hiszen rábírták Hagy Imrét a miniszterelnöki poszt e lfo g a dására anélkül, hogy előre megmondták volna neki, hogy behívtak a szovjet eaapatokat. /Bizonyosra vehető, hogy mire Hagy Imre e pártközpontba érkezett, a behívás már b e fe je z e tt tény v o l t . áz a l só tankok a kora hajnali órákban Jelentek meg Budapesten; órák k elle tte k hozzá, hogy a szovjet vezetés egy ekkora horderejű dön tést hozzon, a további órák, hogy a harckocsik támaszpontjukról a fővárosba érkezzenek. 5. A . . . fegyveres f e lk e lé s közvetlen irányítására a szervez kedés t a g ja i több külön l l l e g é l i a központot hoztak lé t r e . Szám ezerint kettőt említ a Közlemény! az egyik a Budapesti Bendőr-főkapitányaágon szerveződött volna, Kopácsi, S z ilá g y i, Gimes, Fazekas ás Aczel Tamáe ré s z vé te lé ve l; a másiknak Loeonczy, Donáth és Jánoel le tte k volna a ta g ja i - e rrő l ne* tudjuk meg, hol működött. A Fehér Könyv csak az előbbit tárgyalja. Egy Bort sem találunk benne a második központról, pedig ez a Közlemény szerint "többek között a hadsereg Boraiban fo ly t a t o t t bomlesztó tevékenységet ir á n y íto tta , s ugyanakkor folyamatosan k is z o lg á lta t ta a népközt árasa égőt védő fegyveres erők katonai t e r v e it a láz adóknak". Érdekes, hogy Berecz, bár szintén két központról beszél, csak a főkapitányságon lávő csoportot em líti a Közleménnyel össz hangban; a másikról azt mondja, hogy 23-án é j j e l a párt székházé ban j ö t t l é t r e ; t a g ja i Hagy Imre, Jánosi Ferenc, a P e t ő f i Kor ve ze tő i, Írók éa újságírók le tte k volna, feladatuk pedig az, "hogy a párt vezetőire nyomást gyakoroljanak, és megbénítsák a párt ve zető testületéinek tevékenységét, /id. mü, 108. old./. Se Losonczy ae Donáth sem a hadsereg bomlasztáaa, sem a hadműveleti tervek k is z o lg á lta tá s a .. . K iló g a ló láb i erre a második központra ezért volt szüksége a Közlemény szerkesztőinek, hogy a hadsereg szétzülléaét is a Begy Imre-csoport szervezett aknamunkájával magyaráz hassák. Az á llít ó la g o s főkapitánysági központról bőven beszel a Fe hér Könyv. Közlései mégis pontatlanok. Elmulaszt tájékoztatna ró la, hogy s f e l s o r o l t személyek mikor tartózkodtak a Főkapitánysá gon, e ml módon vettek részt a rendőrség irányításában. Ha precíz adatokat közölne, kitűnnék, hogy többségük csak perceket, l e g f e l jebb egy-két órát t ö l t ö t t o t t , és egyáltalán nem fo ly t be a fő kapitányság munkájába. Csak Kopácsi és sógora, Fazekas tartózko dott folyamatosan a Főkapitányság épületeben, a többiek jb ttek mentek, Fazekast látogatták. Tevékenységükről Balogh ő r t is z t azt v a l l j a , hogy "memorandumokat 6? R ó t t a k j k 1°*3 e?Je“ U1 Hagy Imre kormányának megalakulása után összeállították egy e l lenkormány l i s t á j á t /43. old./. Kopácsi vallomása szerint "arról beszéltek, hogy ami tö rtén t, az forradalom, demokratikus mozgalom -
37
-
továbbá "állandó kapcsolatban voltak Megy lő r é v e l" /44. old./. Balogh szerint telefonbeszélgetéseket folytatta k "az író s zö v e t séggel és külbnbbsfi sás, az ellenforradalmi akciókban aktívan működő csoportokkal’ la /43. old./. 4 baszélgetáaek ta rta laá ró l egy szó sei esik; sincs alap fa lta n n i, hogy Másról l a t t volna szó, mint a memorandumokról, a kormány ö s s z e té te lé rő l meg az ese mények Jellegének m egítéléséről. Mi köze mindennek a fegyveres fe lk e lé s irányitáeáboz, a rendőrség felbomlasstésához? Magát Kopácsit azzal vádolja a Közlemény, hogy "a k erü leti kapitánya ágoknak parancsot adott arra, hogy a lázadókkal szemben ne fejtsenek k i e lle n á llá s t , ellenkezőleg! adják át nekik fegy vereiket és a rendőrségi épületeket. I l y módon a rendőrség kész le te ib ő l Kopácsi több sünt 20 000 darab lőfegyvert oszta to tt k i " . He feledjük! még Kopácsitól is caak olyan vallomást idéz a Fehér Könyv, amely szerint e Főkapitányságon tartózkodó Írók éa újság írók közvetve befolyásolták döntéaeiben - azzal, hogy az eseménye ket demokratikus forradalomnak értékelték: -"Ennek az é rtékelés nek v o lt az eredménye, hogy én meginogtam, és olyan utasításokat kezdtem kiadni, hogy a kerü leti rendőrkapitány aágok kerüljék a harcot, lehetőleg tárgyaljanak a támadókkal" /44. o ld./. Es moat lássuk, megtörtéat-e, Így történ t-e, amivel Kopácsit vádolják. A Fehér Könyv nem v iz s g á lja , mekkora állonány tartózkodott egy-egy kerületi kapitányság épületében, és mennyi fe g y v e rre l éa 1ő szeire1 rendelkeztek. Magyarul, hogy védhetők voltak-e egyálta lán. Kopácsinak, Fazekasnak az v o lt az álláspontja, hogy nagyobb támadó csoportokkal szemben nem védhetők. Ezért adott a Főkapi tány több megtámadott kapitányságnak utasítást a f e g y v e r l e t é t e l re, ezért vezényelte más kapitányságok legénységét a Főkapitány ságra. Az v o lt az elképzelése ugyanis, hogy ha sikerül összevon ni a Főkapitányságon a mintegy 3 000 budapesti rendőrt, ezzel ütőképes erőt teremtenének, amelyet s kormány parancsára bárhol be lehet vetni. Tervét Ismertette Piros László belügyminiszter r e l . A biróság nem Idézte meg P iro st; nem kérdezték meg t ő ié i iga z-e , hogy m egtiltotta a rendőri erők öaazevonáaát, és ha iga z, miért te tte . Természetesen Kopácsi nem kizárólag harcászati meggondolások ból kerülte az összecsapást a felk elő k kel; p o l i t i k a i indítéka is v o lt ré, hogy tárgyalásos megoldást keressen a rend h e l y r e á l l í t á séra. Szándékaiban azonban a Főkapitányságra be-bekukkantó Írók és újságírók le g fe lje b b megerősíthették, hiszen mér 23-én d é le lő tt közölte a belügyminiszterrel! ő nem Hoske, nem hajlandó a fegyver telen tömegre lö v e tn i. Az engedetlenség e Jele oaek mintegy mel lékesen kerül szóba a Fehér Könyvben /Loeoncty: "Kopácsinak az v o lt az utasítása, hogy a tömegre aehol eem lő n i" , 43. old./; a véd propagandistái nem nagyon akarták bolygatni azt a kérdést, hogy miért beszéltek tüzparancaról mér a tüntetést megelőző d él e l ő t t . Miután 23-án ájezaka eldördültek a fegyverek a Rádiónál, 24- én hajnalban megjelentek a szovjet tankok Budapest utcáin, 25- én a Parlament e l ő t t bekövetkezett a szörnyű vérfürdő, Kopácsi nak nem maradt máé választása: vagy tárgyeláeokbe bocsátkozik a felkelőkkel, akiket az ÁVH-val ás a szovjet ősapátokkal atemben a megmozdult fővárosi lakosság túlnyomó többsége támogatott, vagy a fegyvertelen tömegre lövető veszettek, a Piros Láezlók, Bsta Istvánok, Hazai Jenők maroknyi csapatához osatlakozik. Ha nem akart a Hoskékkal ta rta n i, az e lőb b it k e l l e t t választania. Bem egyedül ő döntött-Így azokban e napokban, ás nem csupán a fegyve res erők több t i s z t i é , Maiéter, Mecaéri és megannyi társuk, de a megveszekedett s ztá lin istá k k iv é te lé v e l az sgész pártvezetés is . - 38 -
léhány szót még ■ fegyverek k iosztásáról. A Pehér Könyvben nem derül ki, viasgelta-e • biróeág, hogy ■ennyi fegy ve rt o l t hatott volna azét Kopácsi, ha valóban olyan nyakló nélkül osz togatja. 20 000 darab lőfegyver elegendő l e t t volna valamennyi budapesti fe lk e lő sokszoros e llá t ó é ir a ; a i a arám tehát azt binonyitnná, hogy a felk elők fe lfe g y v e r z é s é t a Begy Imráák á lta l létrehozott központ végeste e l . A azeataniik á llltá a a aserint azon ban a Pőkapltányeágon aen v o lt több körülbelül 100 darab géppisz tolynál, ebből következtethetünk arra, ailyen nagyságrendű lehe te t t a kerületi kapitányságok fegyverk észlete. S úgy tudjuk, ok tóber 23-a ée 29-e között a főkapitányaég csupán egyetlen cso portnak adott fe gy ve rt; Bévéaz Ernő volt partizán vezetésével 27-én megjelent körülbelül ötven, rendőrruhába ö ltö z ö tt f é r f i - *e népközt árasa ághoz hU erők" őket lá t t a e l Kopácsi fegyverre l. 6. Begy Imre ée öeezeeaküvő osoportja e Sépköstárasa ág köz ponti hatalmi azerveiaek felbomlaaztáaa, i l l e t v e f e l r e állltáa a után n e k ilá to tt a h elyi hatalmi szervek megaemmiaitéaéhez. A központi hatalmi szervek felb oalaeztáeáról, i l l e t v e f é l r e á llitá a á ró l annyit tudunk meg, hogy a mlniazterelnök - "esküjét megszegve" - kikapcsolté ez ország vezetéséből az Országgyűlést, az Elnöki Tanácsot, sőt, amikor szükebb kabinetjét létreh ozta , magét a kormányt i s . Bős, az Országgyűlést Bagy Imre nem kapcsol hatta ki, mert nem az ő t i s z t e v o lt , hogy összehívja. Ha az Or szággyűlésnek üléseznie k e l l e t t volna, de nem t e t t e , azért Dobi le tv ont te rh e li a fe le lő s s é g . Más kérdés, hogy bölcs dolog volnae Dobitól a Bákosi-féle pántlikáé népszavazáson megválasztott Országgyűlés összehívásával provokálni a lakosságot. Bizony, kbnynyen előfordulhatott volna, hogy a megharagitott tömeg szétzavar ja a képviselőket, és ezzel ez államhatalom folytonossága megsza kad. Az Elnöki Tanácsot sem Hagy Imre, sem más nem ik t a t t a ki a vezetésből. Dobi végig a Parlamentben tartózkodott, és te tt e a dolgát; Bagy Imre semmivel sem korlátozta Jobban elnöki főh stalmának gyakorlásában, mint előd ei és utódai. Végül a szükebb kabi net. Ismeretes, hogy október végén e magyar állam v is s z a té r t a koalíciós kormányzáshoz. Ekkor két lehetőség kínálkozott! vagy minden tárcát k oalíciós alapon osztanak e l , vagy a szaktárcákat egyelőre nem a pártok k épviselői t ö l t i k be, hanem egy külön, szűk körű p o lit ik a i kabinet alakul, és ez dönt e k o a líc ió t é rin tő kér désekben. Ez utóbbi megoldás m ellett az s z ó l t , hogy gyorsan végre lehetett hajtani. Bem v o lt benne semmi alkotmányellenes, és nem Járul hozzá az államhatalom felbomlásához. A bomlást egészen más okozta, nem Hagy,Imre intézkedései. A hadseregben a vezérkar dilettantizmusa, az AVH éa a honvédtisztek közötti ellenségeskedés /az AVH éveken át t e r r o r iz á lta a t i s z t i kart is / , a Jugoszláviával való szakítás nyomán túlduzzasztott állomány leépítése és a tis zte k egy részét emiatt fenyegető l é t bizonytalanság. A fővárosi rendőrségben ugyancsak az AVH-val való e llen tétek , valamint Piros belügyminiszter utasítása, amely meg akadályozta, hogy a rendőri állományt idejekorán összevonják. A pártapparátueban a KV-álláafoglalások sorozatos önellentmondásai, amelyek három év a la tt telje se n demoralizálták a kádereket, Gerőék megveszekedett e lle n á llá s a , és e KV szolgalelkü, szánalmas viselkedése. Az államapparátusban.az éveken át ta rtó , állandó átszervezések, a végrehajthatatlan utasítások, a párt és az AVH t e r r o r ja , éa persze a vezető párttestületek október 23-a utáni
39
magatartása. Ha Hágj Imrét f e l e l ő s s é g t e r h e l i az államhatalom e z e tz ü llé s é é r t, le g fe lje b b amiatt, hogy 24-án nem határolta e l magát Gerőéktől. Ha ekkor nem engedi, hogy a aztá lin ia ta e lle n forradalom Tele takarózzon, azemelye körül talán Hág kialamulhatott volna é g j szilárd áa azélea kbrü támogatást elvező p o l i t i k a i centrum, km mulasztása l e g f e l j e b b p o l i t i k a i l a g l t á l b e t ő meg: Jogi ártelemben nem ezámonkárhető. A helyi hatalmi szervek megaemmisitásáről aránylag sokst be szél a Fehér Könyv, de egyetlen esetet sec ad e lő , amikor Hagy Imre utasítása vagy híveinek közbelépése bármilyen szerepet j á t szo tt volna az eseményekben. 7. /Október 28-án/ Hagy Imre áa bűntársai . . . az általuk k lkényszerltett tlizszüneti paranccsal megbénították a nép köztársaságot védelmező fegyveres erőket. Ugyanakkor szer vezték, fegyverrel e llá ttá k , végül törvényesítették a lá z adó ellenforradalmi erőket. . . . Szék után Budapesten és szerte az országban megindult a fehárterror. Október 23-a ás november 4-e között valóban előfordultak linceelásek ás önbíráskodások Magyarországon. Ez akkor is tény, ha ez esetek Jelentős részében az AVH fegyveres provokációja előzte meg őket. Az is igaz, hogy a két hét a la tt temérdek fe g y ver került az utcára, és fasiszták, reakciósok, bűnözők is fegy verhez Jutottak. Más kérdés, hogy ők uralták-e a fe lk e lő csopor tok Összetételét, s hogy a felkelésnek e Közleményben em lített 234 áldozata közül csak a kisebbség l e l t e halálát lln o se lés , ön bíráskodás közben; nagy többségük fegyveres harcban e sett e l . Az igazság kedvéért arról is beszelni k e l l , hogy a néalk oldalon sokkal magasabb v o lt az áldozatok száma /hivatalos becslés sze r in t valamivel több, mint 2500 ember vesztette é le t é t októberben éa novemberben/, a hogy ezek sem voltak velamennylen harcolók. A linceelásek áldozataival ezemben ott vannak a fegyvertelen tünte tők, akiket az ÁVH mészárolt le a Parlament e l ő t t , Miskolcon, Mo sonmagyaróváron ée másutt. I t t azonban csak azzal a kérdéssel k e ll foglalkoznunk, hogy felróható-e Hagy Imrééknek némely bűnöző ée v o lt nyilas felfegyverkezése és a meggyilkoltak halála. A Fehér Könyv nem vizs gálja * gyakoribbak le ttek -e a lin c s e lé sek a tűzszünet kihirdetése után /tudjuk, hogy nem/, s több fegy ver került-e az utcára, mint a megelőző napokban /valószínűleg nem/. Mindenesetre r e j t é l y , hogyan béníthatta meg a tUzszüneti parancs "a népköztársaságot védő fegyveres erőket". Hiszen nem t i l t o t t a , hogy támadás esetén védekezzenek! Részletesebb vizsgá la t o t kíván a második mondatban szereplő véd, mely szerint Hagy Imréék "szervezték, fegy ve rre l e llá tt á k , végül törvényesítettek e lázadó ellenforradalmi erőket". Hagy Imre utasítására egyetlen fegyveres erőt szerveztek csupán, s a Fehér Könyv sem tud másra hivetkoznii a nemzetőrséget. Ennek a hadsereg, a rendőrség ás a f e lk e lő csoportok ta gja ib ó l szervezett fegyveres testületnek az l e t t volna e fela da ta, hogy a szovjet csapatok kivonásáig eIláeB8 a karhatalom teendőit. Vegyük észrei a Közlemény á llít á s á v a l e l lentétben a nemzetőrség f e l á l l í t á s a nem törvényesítette a fe lk e lő csoportokat, a kormány csak azokat ismerte e l , melyek f e l v é t e l t nyertek a nemzetőrségbe, ée alávetették magukat a nemzetőrség ve z e t ő it ő l kapott parancsoknak. -
40
-
A Semzetőreég létrehozásának nem volt altern a tívája , ha a kormány p o lit ik a i megoldást akart. Az állas fegyveres erőinek fellé p é s ét az utca minden esetben ellenségesen fogadta; Telük szemben válogatás nélkül védelaébe vette a tömeg a fegyveres f e l kelőket. Csak valamilyen közös ksrhstslomtól le h e te tt remélni, hogy k ellő le g itim itá s t élvez a kilengésekkel szembeni f e l l é p é s hez. Másrészt csakis a karhatalom központosítása adhatott módot arra, hogy a fe lk e lő csoportokat fokozatosan megszűrjék, és a va lóban kétes elsmeket e ltá v o líts á k . Október 26-án lágy Imre részletesen k i f e j t e t t e a EV e l ő t t , hogy p o lit ik a i kibontakozásra van szükség, s hogy ml k e ll ehhez; azonnali tüzszünet, az ÁVH felo s zla tá s a , visszatérés a többpárt rendszerhez és a koalíciós kormányzáshoz, valamint a s zo vje t csa patok kivonása. Programját a EV megszavazta. Jóváhagyta Mikojac és Szuezlov i s , akik 26-án és 29-án /egy héten belül immár másod szor/ Budapesten Jártak. Hyilván a társ fe lelő s sé g okán fogalmaz úgy a Közlemény, hogy Hagy Imréék "kikányszerltették* a tüzszunet i parancsot. "Erőszakkal ás csalással* - akárcsak öt mappal előbb Hagy Imre miniszterelnöki kinevezését. 8. /Hagy lmre/ gátlástalanul engedélyezte ás lehetővé t e t t e , hogy sz ellenforradalom rövid néhány napja a la t t , alkot mányellenesen, 70 különböző párt és szervezet ala k u ljo n ... ■ár említettük; a többpártrendszer fe lé le s z t é s e nem Hagy Im re egyszemélyi döntése v o lt , egyetértett vele a magyar pártveze tés es a két szovjet meghatalmazott is . Ehhez csak annyit k e l l hozzátennünk, hogy a vad megfogalmazásé kétértelmű. Engedélyezni nem urvznaz, mint lehetővé tenni. Ham mindegy, hogy kinek adott működési engedélyt Hagy Imre. és kinek a működését nem akadályoz ta meg - például mert nem tudott rő la , vagy mert nem v o lt hatalma a beavatkozáshoz. 9. Hagy Imre ás áruló csoportja, cáljalnak megvalósítása ér dekében, továbbá azért, hogy teljesen szabaddá tegye az utat ez im perialista beavatkozás számára, megkísérelte az ország védelmi szövetségét, a Varsói Szerződést törvenytslen módon ás egyoldalúan felbontani. Hagy Imre a perben kát érvvel védekezett e vád e lle n . Jogi árve az v o lt , hogy a Varsói Szerződés felmondását nem egyedül ha tározta e l ; Javaslatát november 1-án a koalíciós kabinet elé tei>Jesztette, éa az egyhangúan megszavazta. Hozzátette: a kabinetnek a november 4-e utáni miniszterelnök, Kádár János la tsgjs v o lt * /A kabinetben ekkor Hagy, Kádár áa Loeonczy képviselte az MSZMP-t Tildy és Kován Béla a kisgazdákat, Erdei a parasztpártot. A szo ciáldemokraták számára fenntartott helyet még nem tö ltö tté k be./ Hagy Imre méaik érve p o lit ik a i természetű v o lt ; a lakosság egyre dühösebben követelte s kilépést; s döntéssel a nép k in y ilvá n íto tt akaratának engedett a kormány. A Pebér Könyv hallgat > érv rő l; a p o lit ik a i érvet ellenben v ita tn i próbálja. Egy hoz Cimea lapjából, a Map a r Szabadság-bői, egyet a Rádióból és egyet a Magyar Ügyvédek Porracaiml b izo ttsá gától, melyek. . októ ber 30-án és 31-en megfogalmazzák a követelést, végül még egyet a Marvar Szebadaág-ból, mely helyesléssel fogadja Hagy Imre elő-_ zőTepTTeleTénTTsét a térgyaláaok megkezaeaeről. Mit ez A Pehér Könyv szerint azt, hogy a Varsói Szerződés felbontásé, maguk Hegy Imréék követelték bnmaguktól, no meg a azeiBŐeages re akció /az ügyvédi bizottság k i ‘ vénye a két háború közötti joob-
í l
-
o lu eli radikalizmus nyelvén fogalmazódott/. Ehhez azonban le k e lle t t tagadni, hogy munkástanácsok, katonai, értelmiségi ás diákbizottságok tömegesen követelték a k ilép és t ezekben a na pokban: iiatározatokkal, rádiónyilatkozatokkal, Hagy Imréhez meneeztett küldöttségek utján. Ez a követelés az első pontok között szerepel novemberben és decemberben is az értelmiségi éa munkás e lle n á lló szervezetek programjaiban. Akkor még e Kádár-kormány aem t e t t úgy, mintha a lakosság túlnyomó többsége nem a szovjet csapotok távozásét és az ország semlegességét akarta volna; első felhívásában éa még több novemberi nyilatkozatában határozott íg é re te t t e t t : a rend h ely reá llta után haladéktalanul tárgyaláso kat kezd a szovjet csapatok kivonásáról. tég két megjegyzést. A szerződés egyoldalú felbontása nem v o lt törvénytelen aktus. lyilvénosBágra hozott szövege nem rendel kezik e r r ő l, hogy miként hagyhatják e l e tagállamok a szövetséget - tehát nem t i l t j a az egyoldelú felmondást. Az sem v o lt szabályta lan, hogy a k ilép és i nyilatkozatot a kormányfő t e tt e meg, hiszen e csatlakozást is miniszterelnöki e láirá e s z e n t e s íte tt e . Másod szor: teljesen légből kapott az az á l l í t á s , hogy a szerződés f e l bontása szabaddá t e t t e volna az utat a nyugati hatalmak beavatko zásé e l ő t t . A döntés bejelen tésével egyidejű leg Hagy Imre semlegesatgi nyilatkozatot is t e t t , és ez EKSZ-bez, valamint a négy nagyhetelomhoz - köztük a Szovjetunióhoz - fordult Magyarország semlegességének szavatolása érdekében. 10. Hagy Imre 1956 november 4-1 rádiófelhívása . . . a nyuga t i lmperlaliatákat n y i l t , fegyveres beavatkozásra hívta fe l. A felh ívás t e l j e s szövege Így hangzik: " I t t Hagy Imre beszél, a Magyar Hépköztérsaség minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban e szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk e lle n , azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikue kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány helyén van. Ezt közlöm az orazég népével éa a v i l á g közvéleményével." Mást a Fehér Könyv sem idéz. IV. Miért k e l l e t t meghalniuk? Az lg8zeógügyminieztérium közleményében van egy mondat, amely ben a per egész p o l i t i k a i koncepciója benne f o g l a l t a t i k : "A b író sági eljáróé peranyaga ia megmutatta és bebizonyította, hogy Hagy Imre és táreai korábbi r e v iz io n is ta , burzsoá-nacionaliste p o lit i kai beállítottságuknak megfelelően törvényszerűen jutottak e l a burzsoázia legreakcióaabb Imperialista e rő iv e l való szövetséghez, a munkáehetaloc, a népi demokratikus rendszer, a dolgozó magyar nép ée a azo cia llata haza elárulásához." A Hagy Imre-pert f i g y e l meztetésnek szántók: ne higgye senki, hogy a párton b elü li e lle n zék iéig nem bűn, nem hívja ki a megtorlást. Aki a párt demokrati zálásának, a jogrend megszilárdításénak, e pártonkivüliek p o lit ik a i egycAjcgúsitéeónok követelésével kezdi, előbb-utóbb a rendszer e l lenségévé vbiik - vagy inkább máris az. A minősítés, az Í t é l e t : nyilvánvaló jo ^ í képtelenség. Miért té rh e te tt viasza S ztálin kísé rete, két ée f e l évvel a I I . kongresszus után? Nem adunk választ a kérdésre, h6 megállapítjuk, hóra' az 1956 utáni megtorlóé perei mind terror-perek voltak, A vészbíróságok nem sokat törődtek a bűnösség megállapítás ónak jo g i kritériumaival, -
42
de céljuk általában nea Tolt több, mint • bosszúálló* ás a meg féle m líté s. i Hagy lare tárgyalás Tiszont egy p o lit ik a i koncep ció r it u á lis színre T ite le la T o lt, Paradoxoné, hogy S ztálin ha lá la után öt évvel a kirakatpert már csak zárt ajtók mögött l e hetett Megrendezni. De á lé rt rendezték meg egyáltalán? 1953 ás 57 között p o lit ik a i belharcok dúltak a szovjet Temetésben, áa ezek hatására több kelet-európai országban aeglngott a rend. hunkáemegBozduláaok Kelet-Jserllnben, Plzanben, Poznanban, a kommunlsta értelmiség engedetlensági mozgalmai, a pártapparátuaon belt lll ellenzék fe llé p é s e Lengyelországban, hegy erő réz ágon ás az HDK-ban. A nyugtalanság a Magyar forradalómmal érte e l a te t ő pontját. Amikor a szovjet pártvezetés egyetértésre Jutott abban, hogy fegyverrel fogják megcöntení hagy Imre forradalmi kormányát, széles egységfront Jött le tre azok között, akik véget akartak vetni Kelat-Kurópe lázongásának. És valamennyien hagy Imrét akar ták bűnbaknak odavetni, holotovék azért, hogy d isz k re d lté ljé k a XX. kongresszust] ilyen veszedelmes revizionistá k szabadulnak e l, ha Sztálin bUnelt feszegetni kezdik. Hruscsov azért, hogy mentse magát a vádak a l ó l : nem í hibázott a titko s beszéddel, hanem lágy Imre volt csalárd áruló. A kínai vezetők azért, hogy e l s z i geteljék a Jugoszlávokat, és kikénysserltsék a szovjet tömb ré gi egységének h e ly re á llítá s é t . A kelet-európaiak azért, mert va lamennyinknek v o lt f é ln iv a ló ja a saját lágy ImréjUk fe llé p é s é t ő l. A magyar párt rákoalatál azért, s ert hagy Imrén keresztül Kádárig akartak e lju tn i. A belUgyi apparátusba átmentett AVH-sok ezért, mert bosszút akartak á lln i október végi rettegésükért. La még Ká dáraknak la v o lt okuk, hogy csatlakozzanak a Hagy Imre és társai vérét követelő kórushoz: hiszen november e l e j i átállásukat semmi Más nem igazolhatta, csak az, ha hagy Imréék árulóvá l e t t e k . De csak a büntető eljárá s követelésében v o lt t e l j e * az össz hang; a per koncepciója körlil v ita dúlt. A s z tá lin is ta restaurá ció fe lt é tle n hívei hagy Imre egész múltját - tehát 53-55-öe mi niszterelnökségét le - e l akartak Í t é l t e t n i ; a magyar sajtóban Révai József á l l t elő ezzel a követeléssel /népszabadság, 1957. I I I . 7./. Hruscsovnak, Kádárnak viszont az v o lt az erneke, hogy a bűnök miDél később kezdődjenek, lehetőleg caak azután, hogy /1955 decemberében/ hagy Imrét már kizárták a pártból. Ok nyer ték meg a p o lit ik a i harcot, és az 6 koncepciójuk győzedelmeske dett a per vonalvezetésében i s : a bíróság bűnösnek mondotta hagy Imrét, az 55-56-os pártellenzék vezéralakját, de egy szót sem szólt Begy Imréről, az 53-55 közötti miniszterelnökről. A per i l y módon határt szabott a sztálinizmus lráayábe t e t t visszalépáenek - ám ezt a sztálinizmus leggyülöleteeetb eszközével érte e i. A Bagy Imre-per koncepciója körüli huzakodás közrejátszhato tt abban, hogy a tárgyalást többször i s elhalasztották. Lehetsé ges, hogy az 57 nyara és 52 e le je közötti szünet nem v o lt függet len s szovjet pártvezetésben végbement puccs-szerü fordu lattó l /-Júniusban holotovék, halenkovval és barátaival összefogva, meg kísérelték f é l r e á ll í t a n i Hrueceovot, de végül Hruscsov buktatta meg őket/. Az 56 februári halasztást más külső körülmények magya rázhatják; némelyek tudni v é lik , hogy T o g l i a t t i kérte, a közelgő olasz képviselőválasztásokra hivatkozva. Alighanem sok egyéb kül ső körülmény befolyásolta még s per alakulásét. Van azonban egy. amelyik Hagy Imre és társai egész tragikus történetén végigvonul: Jugoszlávia ás a Szovjetunió viszonya. A Jugoszláv kormány ott volt Hagy Imréék kálváriájának kezdetén, hiszen az ő budapesti
-
43
követségéről távozóban, • Tel* kötött egyezményt megszegve rabol ták e l őket. £s o tt Tolt a kálvária Tágét kihirdető blróaágl Í t é letben, mely velük együtt Titoékat i e e l í t é l t e i "Az ellen forrad al mi fegyveres f e lk e lé s bukása után e Hagy Im re-féle összeesküvők egyes csoportjai o tt keraatek menedéket, ahonnan korábban támoga tást kaptak. . . . A Hagy Imre-csoport, emelj korábban a 'nemzeti kommunizmus’ kalóilobogójával lé p e tt f e l , a felelősaágrevonás e lő l a budapesti jugoszláv követségre s zö k ö tt.” Ám közben a s zovjet-ju goszláv viszony sokszor v á lto z o t t, és a Hagy lore-ligy alakulása szorosan követte e változás ritmusát. Az e llen té te k már az emberrablás körül megmutatkoztak, ée tovább romlott a viszony, amikor a Kádár-kormány n ek ilá to tt a munkásta nács-mozgalom erőszakos felszámolásának - f it o é k ugyanis azt sze rették volna, éa óhajuknak nyilvánosan i s hangot adtak, ha az új rendszer a munkástanácsokra épül. De a polémia nem a magyar ügy ben, hanem a s z o c ia lis t a országok egységének kérdésében lobbant f e l . 57 elején kinal párt- és kormányküldöttség Járt Moszkvában, e a közös nyilatkozat leszögezte: a s z o c ia lis t a tábor egy és oszt hatatlan, vezető ereje pedig a Szovjetunió. A Jugoszlávokat ez a nyilatkozat s a körülötte kialakult kampány döntés elé á l l í t o t t á l vagy felzárkóznak a Szovjetunió vezette s z o c ia lis t a táborhoz, vsgy v á lla ljá k az újabb kiközösítés v e s zé ly é t. Titoék függetlenségük megvédését válaeztották - a olyan gyorsan összekülönbtztek a szov je t vezetőkkel, hogy március közepén már a napi sajtóban dúlt a v i t e . Éa ugyanekkor Snagovba utazik K á lla i Gyula, aki már tudja, hogy Hagy Imreék bíróság elé fognak kerülni. Amikor március végén magyar kormányküldöttség Jár a Szovjet unióban, nyilvánvalóvá v á lik , hegy a Hegy Imre-csoporton keresz tül a szovjet vezetők TltoékoD akarnak ütnii "Mindenki tudja - Je l e n t i ki Bulganyin e Kremlben március 27-én - , hogy Hagy Imre és csoportja gyakorlati támogatásra t a l á l t a Jugoszláv vezetőknél. Ez a támogatós tá p lá lta és ösztönözte Hagyot. . . . Meg k e ll mondani, hogy mindezeknek a tényezőknek f e lt é t le n ü l ki k e l l e t t élezniük azokat az id e o ló g ia i Jellegű n ézeteltéréseket, amelyek Jugoszlá via és a s z o c ia lis t a tábor között megvoltak." Néhány nappal Kádárék hazaérkezése után, á p r ilie 5-én összeül a Központi Bizottság. Kádár b e je le n t i! olyan terhelő dokumentumok kerültek a nyomozó szervek birtokába, amelyek alapján Hagy Imre áa néhány társa ellen biróaági e ljá r á s t k e l l in d ítan i. Aki úgy é rz i, hogy nem tudja v á lla ln i az esedékes Hagy Imre-pert, mondjon le KB-tagságáról. /Két ember akBQt, aki v is s za lé p e tt: Gyenes Antal és Köböl Józeef./ Ugyanezen e napon az Elnöki TanácB e lre n d e li a Legfelsőbb Bíróság Hépblróságl Tanácsának f e l á l l í t á s á t . Ez a tanács tá rgya l ja majd a Nagy Imre-Ugyet. Bem t e l i k bele egy hét, és Snagovban megkezdődnek a letartóztatások. Hyár elején szoDbaD váratlanul enyhül a feszü ltség e S zovjet unió és Jugoszlávia k özött. Alábbhagy a propaganda-kampány, és Jú niusban Hruscsovék belgrádi útjának második évfordulóján, mind b Borba, mind a Pravda bekülékeny hangú szerkesztőségi cikkel emlé kezik meg a lá to g a tá s ró l. Augusztusban pedig sor kerül a két ország vezetőinek bukaresti találkozójára. Később, egy 58 Júniusában, Szó fiában mondott beszédben Hruscsov azt á l l í t o t t a , hogy Bukarestben lényegében s ik e rü lt normalizálnl a viszont a Jugoszlávokkal, a ab ban ie megállapodtak, hogy a JKSZ k ép viseltetn i fog ja magát a kom munista pártok novemberre te rv e z e tt moszkvai találkozóján. íg y hát, -
44
mire • Ság; Imrv-Ugyben lezárultak a Kihallgatások, átmenetileg a szovjet-Jugoszláv viszony Is nyugvópontra j u t o t t . A szovjetek vártak - ás várt a vádemeléssel megbízott ügyész Is . A novemberi tanácskozás azonban osak az ellen tétek lijb ő li elmérgesedéséhez v ez e te tt. Kiőre e l v o lt-e döntve, vagy sem, Hruacsovék a hatvannégy kommunista párt konferenciája e l ő t t kü lön értekezletet rendeztek a s z o c ia lis t a országok vezető p á r t ja i nak, ahol elfogadtatták a tábor egységéről ás a Szovjetunió veze tő szerepéről szóló szovjet-kínai t é z i s t . A jugoszlávok tüntetőén távol maradtak a tá rgya ló a s zta ltó l, és a dokumentumot sem voltak hajlandók a lá írn i. Rövidesen újrakezdődött a polémiát s kitűztek a Nagy Imre-per tárgyalását. K iért ás ki határozta e l , hogy a végleges szakítás e l ő t t tesznek még egy k ís é r le te t a kapcsolatok rendezésére, nem ismere tes. Azt sem tudni, miért olyan kapkodva szakították meg a pert, ahogyan te tték . De kétségtelen, hogy a tárgyalás elhalasztása után történt k ísé rle t a közvetítésre. Március végén Kara-Gyorgyevóban Kádár, K á lla i, Pock ás Szilágyi Dezső ta lá lk o zo tt T lto v a l, KardeljJel, Hankoviccaal és Veljko Ylahoviccaal. Megbeszélésük eredményes nek tűnhetett, mert T ito á p r ilis 19-én a Szövetségi Nemzetgyűlésben azt mondta: Jugoszlávia viszonya Javul a Szovjetunióval, s újabban Magyarországgal Is . Csakhogy közben vitára boesájtották e jugoszláv párt programte rv e z e té t, amely e l í t é l t e a tömbpolitikát, a Szovjetuniót nagyha talmi törekvésekkel vádolta, ée leszögezte, hogy Jugoszlávia el nem k ötelezett szo cia lista állam marad. A s zo vje t és kelet-európai sajtó viszonylag óvatos hangon b ír á lt a a te r v e z e t e t ; talán abban bíztak, hogy a kongresszus lényeges pontokban módosítani fo g ja . De á p r ilis végén j ö t t a JKSZ kongresszusa, e a delegátusok jóváhagy ták a programot. Májusban le fo ly ta tt á k S zilé g y i József tárgyalá sét. Júniusban a többiekét. A történelem fin to ra , hogy nem t e l t bele egy év, éa kezdett megromlani a kapcsolat a Szovjetunió és Kins k özött. Az ellen sú lyt kereső Hruscsov pedig laasan rendezte viszonyét a Jugoszláv ve zetőkkel. Aztán következett a I l i i . kongresszus, az újabb Sztólin ellenes hadjárattal. Magyarországon, e külső változások háttere e lő t t , kezdetét vette az enyhülés. A v iz s g é ló tls z te k és veszblrék egy részét feltűnés nélkül elbocsátották a te s tü le tb ő l; Rékosiekat kizárták e pártból; Hagy Imre életben hagyott tá rs a it sok száz más e l í t é l t t e l együtt szabadlábra helyezték. Majd napirendre tűz ték a gazdaságirányítási rendszer reformját - ami a kivégzések éve ben a revlzionizmua netovébbjének számított. Sőt, a "modern r e v izionizmus" e l i t é l ő emlegetése is abbamaradt. A per koncepciója t e hát nagyobbrészt e lv e s z te tte aktualitásét. Átértékelése mégis késik. 1963 után a hatalom ezernyi bizo nyítékét adta, hogy hajlandó megbocsátani életben maradt áldoza tainak - ám arra nem, hogy bocsánatot kérjen tőlük. Es ez nem csu pán az alázat hiányának a j e l e . Jele annak l e , hogy minden v á lto zás ellenére milyen erősen kötődik bz 1956 utáni rezsim a hazug sághoz, amelyben megszületett.
45 -
AlG ELVÁRHATÓ
A közfelfogéa szerint Kagyarorezégon a hatvanas éveit e l e jén réget é r t a megtorlás koraiaké, éa e lé r k e ie t t a kiengeazte16déa id e je . A véltozéa valóban szembeszökő v o l t . A rédakat ugyan nem vonták via a ia , de az e l i t é l t e k Jó részét kiengedték a börtö nökből. Az élléaokból elbocaéjtottak többnyire Viaazatérhették hivatásukhoz. A kultiirélla éa tudományos intézmények é lé rő l rokozatoaan e ltá v o líto tt á k a p o lit ik a i biztosokat, f é l r e é l l i t o t t á k e re vízionlkmun e lle n i kampány hangoekodóit. Id ő v e l regényt i a k i adtak, film e t in bemutattak, melyben 56 nea a hivatalon propagan da k i l e é l szerint Jelenik meg, hanem ahogy a mindennapi é l e t agyagy szegletében a i emberek átélték. Kénem mondhatjuk, hogy az 1963-ae amnesztia egyértelmUen lezárta e megtorlás koraiakét. Ötvenhatért még ma in sokan bűnhőd nek. A lágy Imre-per évfordulóján erre éa a kormányzat mulasztá saira emlékeztetjük a közvéleményt. 1. A Budapesten kivégzetteket az új köztemető egyik t á v o l i sarkában helyezték a l, sírjukra nem Írták rá a nevUket. Adjanak módot a hozzátartoióknak, hogy azonosíthassák a s í rokat és s Í r j e l e t állíthassanak eieretteifcnek. 2. Aki büntetett előéletű , nem kap erk ö lc si bizonyítványt. megtagadható az útlevélkérelme. A rövidebb azabadaágveBztéare Í t é l ték priusza idővel elévü l, a többiek szabadulásuk után kérhetik a bíróságtól mentésitésükét, a kegyelmet nyert h a lá lr a ít é lte k priu szét az Elnöki Tanács semmisítheti meg, ugyancsak kegyelmi utón. Az utóbbi két kategóriába tartozók közűi aokan azt mondják; e l í t é lésükét sem kérték, nem kérik priuszuk tö rlé s ét sem. Az Elnöki Tanács - kegyelmi Jogkörével é lve - mentesítsen mindenkit a büntetett e lő é le t hátrányai a ló l, ak it 19<7 és 1963 között államellenes bűncselekmény elmén Í t é lt e k e l . Azoknak az üg^ét, akiket a felkelésben való részvétel m iatt, de köztbrvényenkint /emberöléB elmén/ Í t é lt e k e l . e bíróság v izs g á lja f e l ü l , éa he a cselekmény valójában p o lit ik a i Jellegű v o l t , terjessze f e l az Elnöki Tanácahoz, az egykori e l i t é i t priuszának to rle s e érdekében. 3. Sok egykori e l i t é l t e t még ma i s zaklat a rendőrség. Hyomozók keresik f é l a lakásán, -elbeszélgetnek- v e le , munkahelyén -ér deklődnek- utána. Mindezt e zé rt, mert 25 éve bíróság e lő t t á l l t , a mert egykori rabtám alval, elvbarátaival nem szakította meg e kapcsolatot. A belügyminiszter utasítsa alkalmazottaiti hagyjanak f e l a törvénytelen és államblztonsági szempontokkal Igazolhatatlan zak latásokkal. 4 Aki munkaviszonyét öt évnél hosszabb időre megszakítja, e l v e s z í t i a korábbi s z o lg á la t i ével után Járó nyugdíjjogosultságét; de ha később ismét folyamatosan dolgozik öt éve t, visszanyeri. Ezt a Jogszabályt s társadalombiztosításról s zó ló 1975. évi I I . l z . töí-S fw M ód osította, akinek azért szakadt meg Bt évnél hőszazabb időre a munkaviszonya, mert háborúé, nép- i l l . államellenee bűncselekmény miatt szabadságvesztésre Í t é l t é k , nem kaphat ja mer a korábbi s z o lg á la ti ével után Járó nyugdíjjogosultságát. í l ÚJ paragrafus voltaképpen az 56-oe e l i t é l t e k ellen irányul. A rendelkezés mindenképpen " . « é r t 5 , mert a büntetést olyan hétrénya j ° l te té z " i amely ez Ítéletben nem szerepelt.
Az Országgyűlés v izs g á lja f e l ü l ez 1975. é v i I I . az. törvényt, es tö r ö lje az em lített paragrafust. 5. Az 56 utáni nyomozati áa v iz s g á la ti eljárások aorán sok gyanúsítottól elkobozták személyes i r a t a i t : le v e le k e t, i r o d a i* ! ■unkákat, tanulmányokat. így került a Bit kezére Begy I v e romá niai azámüzetáeben i r t "apológiája" ie . Az illetékesek vizsgálják át a Belügymlnisztériim, az Igaz■ ágUgymlnieztériuir és a bíróság archlvuaelt, és esolgáítaaarók viasza a kéziratokat tulajdonosuknak vagy hozzátartozóiknak; a forrás értékű szövegek másolatát helyezzék a l levéltárakban. 6. tankönyvekben, brosúrákban, újságcikkekben Bég Mindig elő fordulnak kegyeletaértő á llítások az 56-os események k ivégzett ré sztv ev ő irő l. He rágalmazzák a történelmi folyamatok s z e re p lő it; a sajtó i s szigorúan tartsa tis ztele tb en a halottak becsületét.
A Beszélő szerkesztői
-
47
-
MÁSCLIE KYILVÍKC3SÁG
A MAGYAa 0K1Í3E.. - BALCLLAil A kommunista diktatúrák baloldali kritikusai azt á l l í t j á k , hogy e rendszerek új, merev osztálystruktúrdt hoztak lé t r e , tehát nem tekinthetik a e zocia lieta gondolat megvalósulásainak. Valamely rendszer s zocia lista jellegén azt é rtik , hogy a termelőeszközöket a dolgozók maguk igazgassák, s ne az állami vagy pártbürokrácia. A bürokráciákkal szembeszálló népi és értelmiségi mozgalmak érté két i s azor. mérik, hogy az önigazgatás megválóéi tóéira törekezenek-e, avagy a bürokrácia, 111. korábbi oeztilyetruktúrák újratennelé eéhez vezetnek-e. 1966-75 kozott e baloldali kritiku 60k a kelet-európai demokra tikus mozgalmak ideáltípusát a Prágai Tavaszban láttá k, mert ez minovégig e hagyományos baloldal, e gy .humanitált marxizmuB je ls z a vait használté, o ezért nem merülhetett f e l a gyanú, hogy győzel me a kapitalista restauráció e l ő t t nyitotta volna meg az utat. Az 1956-os magyar felk elés nemzeti jelszavai és antikommunizmusa v i szont e lria s zto tta őket. A baloldal felfogása 197ő-ban változott meg, amikor üibcek l e velet küldött az európai kommunista pártok értekezletére. A levé l botránykő v o lt a húsaki restauráció'szemében - pedig nec kínált más alternatívát, mint a csenszlovák kurzus túlkapásai e lle n i harcot. A lengyel munkások sztrájkmozgalma utón a kommunista diktatúrákat elutasító baloldal jelentős része arra az álláspontra helyezkedett, hogy a prágai reíoracczgaiom nec v o lt eléggé radikális - éppen azért, mert a kommunista pórt keretei között maradt, Megnőtt az érdeklődés a magyar 56: a munkás tanúé sok, a Bibe-féle kibontakozási javaslat és a hagy Imre személye iránt. Ebbe az új keletű baloldali irodalomba tartozik B ili Lomax angol történész Ma;yarorszár 1^56-ban cimú müve, mait a szerző dok tori disszertációnál: i r t l9"4-oen. A könyvet kressó György magyar ra fo rd íto tta e számos kiegészítő, í l l . pontosító láb jegyzettel lá tta e l ; a h-zai kéziratos 6zamizdat ebben a formába:, adta k i. Lomax a jegyzetek többségét beépítette Baját szövegébe, i l l e t v e ezek alapjár. á tírta könyvét, s így jelen t meg 1962-ber. a l á r i z s i Magyar Füzetek kiadásában - Krassó néhány jegyzetének meghagyáséval és egy utó i r a t t a l. Lomax 56 feldolgozását 1953 júniuséval kezdi; szerinte kisebb csepeli, ózdi és diósgyőri munkásmemozdulások késztették a szovjet pártvezetéséget arra, hogy hagy Imrét juttassák a miniszterelnöki székbe, hágj’ Imre kezdetben nem törekedett a komnunista értelmisé gi ellenzék összetooorzására, az ellenzéknek nem v o lt kapcsolata a tömegekkel, a munkássággal, melyben olyan erős kommumstaellenes hangulat uralkodott, amit nem le h e te tt többé senmnféle párton belü l i átrendeződéssel le szere ln i. Október 23-án már az egyetemi i f j ú ság követelései i s túlhaladták a kommunista reformértelmiség elkép ze lé se it. A reformértelmiséggel kapcsolatban Lomoxnak két érdekes észre vétele van. Az egyik, hogy éppen hagy Imre legjelentékenyebb e llen fe le , Révai József toborozta a Szabad Lép szerkesztőségébe a szín vonaláé újságíró gárdát, mely később fe llá za d t a s z tá lin is ta főszer-
48
-
kssztő, Bethlen Oszkár - és az á lta la képviselt szellemiség - e l len. A más ik , hogy a konnumeta reformellenzéken belül aár 1955 tavaszán kialakult e p radikálisabb szárny: Cimea Miklós, Lőcsei i á i , Fekete Sándor és Fazekas György h ajlo tt rá, hogy a Magyar Dol gozók Pártjától független, pártjellegű szervezetet hozzon l é t r e , ám Nagy Imre mindig élesen elhatárolta magát az e f f é l e kezdeményezéeektó l. A könyv második feje ze te - Az ellenzék Ideológiáj a és a Nagy Imre-kormány - Nagy Imrének a KöJzponii Vezetőséghez 1955-ben i r t beadványaival foglalkozik /melyeket Nyugaton A magyar nép védelmében címmel adták ki 1957-ben/. Lomax ezen n t Nafy Imre céljaiban az e llenzék radikális feléhez, módszereiben viszont a mérsékelt szárny hoz á l l t közel. Radikális v o lt abban, hogy Rákosiéknak nem caupár a kommunistákkal szembeni erószaktételeit Í t é l t e e l , hanem összefüggés be hozta ezeket a koalíciós kormányzás felszámolásával és a lakosság gal szemben erőszakkal. Radikális volt Nagy Imre a nemzeti független ségrél v a llo t t nézeteiben is : nem h elyesli Magyarországnak a katonai tömbökben - a Varsói Szerződésben - való ré sz vé te lé t, s KoaButh Luna-konföderációt tervének fe lú jít á s á t javasolja, e c semleges középkelet-európai államszövetség létrehozását. Ugyanakkor nemcsak sza vakban ragaszkodik a marxi-lenini terminológiához /1955-ben még a sztálinihoz is/, hanem a pártvezetés hatalmi átalakításától várja c é lja i megvalósulását. Lomax a célok éB módszerek e kettősségével magrarázza Nagy Imre kezdeti ingadozásait. A következő fe je z e t - Vidéki városok: a forradalom formát ö l t Szegedet, Qy.rt, Miskolcot, Pécset és Salgótarjánt vesz: szemügyre. A forradalmi folyamat Szegeden indult meg a 1CEFESZ /a DISZ-tól füg getlen diákszervezet/ október 16-i határozatával, ám az események i t t meg i s feneklettek. Győrt a forradalom sok baloldali híve te kinti a jobboldali ellenforradalom fellegvárának - ezzel szemben Lomax rámutat, hogy Szigethy A t t ila , a gyón Nemzeti Tanács "tá rs utas parasztpárti", Nagy Imrével évek óta rokonszenvezi elnöke csu pán abba egyezett bele, hogy a Nemzeti Tanács küldjön ultimátumot az október *7-1 Nagy-kormánynak, de elu ta síto tta az ellenkormány megalakitáBára irányuló terveket. Leírja Lomax a szakirodád ómban sok szor ismertetett esémán; t i Szigethy a Győri Vagon- és Gépgyár munkás tanácsára meghiúsított egy jobboldali államcsinykisérletet, amit egy Somogyvári Lajos nevil, Budapestről érkezett személy szervezett. /Ez október 31-én v o lt - Lomax, tévesen, 30-ára t e s z i./ Nagy rokonazenvvel tárgyalja Lomax a miskolci eseményeket: ezeket ugyanis lényegében a Borsod: Munkástanács és a Diákparlament irányította, 8 e két szer vezet k i á l l t a szo cia lista vívmányok mellett és Nagy Imrét - bár kritikával mindvégig támogatta. Kiemeli Lomax a miskolciak "IXuiakonföderációs" irányvonalát: a miskolci rádió hangsúlyozta le g e r ő te l jesebben, hogy a felkelésnek nincsenek irredenta c é l j a i . Pécsett a mozgalom a helyi sztá lin ista vezetők ellenállása miatt "valamivel reakciósabb kezekbe került, mint az ország más vidékein" - azonban Lomax nem j e l ö l i meg közelebbről ezeket a reakciós erőket. Végül Sal gótarjánt - s általában Nógráö megyét - ille t ő e n rámutat a mozgalom e rő te lje s munkás je lle g é re , és természetesen kiemelt helyen tárgyal ja a december 6-i vérengzést. Nógrádi sajátosságként e m líti, hogy i t t a kommunista restaurációs erők ki akarták sajátítani a forrada lom terminológiáját: "munkás-paraszt forradalmi tanácsot" hoztak l é t re. A negyedik f e je z e t foglalkozik a budapesti eseményekkel. Elemzi többek közt a magyar lakosság .és a szovjet hadsereg viszonyát; a -
49
-
felk eléssel t e lje s szívvel rokos.szer.veze magyar lakosságot kezdetDen korántsem fütötte heves ellenszenv a szovjet katonákkal szem ben, sőt arra igyekezett rábeszélni éket, hojy álljanak "a nép o l dalára". Az oktcoer 25-i parlamenti tüntetés kezdete i s t fl' ilyen sikeres agitáció eredménye v o lt - aminek az ÁV„-Bcrtüz vetett vé get. A felkelés legnegativabb jelenségeit A csőcselék terro rje cím a la t t fo g la lja össze. A Köztársaság t é n vérengzésért két fe lk e lő ceoportot tesz fe le lé s s é : a Kickelsourg vezetése a la tt á lló BarosB t é r i t és a többnyire köztörvén: esekből verbuválódott Práter u tca it. K ité r a "nyugati Ügynökök" kéroésére is , s megállapítja, bog;- a né hány lűagyarcrszágra érkezett ügynök nem határozhatta meg a népfelke lés arculatát. A felk elés során megalakuló pártokat Lomax meglehetős szekpaziBsel szemléli. Ez a ló l csupán a P etőfi Párt k iv é te l: ennek radi k á lis szo cia lista je lle g é t elismeréssel nyugtázza. A Független Kis gazdapártban viszont a burzsoá restauráció potenciális e rejé t l á t ja, a Szociáldemokrata Pártról szólva, pedig a bürokratizmusra való hajlamot emeli k i . Konzervatív pártéiként jellemzi a Kagyar kadikál i s Pártot, a Kagyár Függetlenségi Pártot és a Demokrata Képpártot, a horthysta reakció pártjaiként a Kagyar Pártot, ía s ic it a pártként a Kagyar Forradalmárok P á rtjá t, szerinti e konzervatív, reakciós és fasiszta erők össze fogására kizárólag KmQszenty l e t t volna a l kalmas, de november 3-i beszéoe alapján nem döntsető e l : v á l l i l t a volna-e ezt a szerepet? A demokratikus gondolkodási kommunisták ma gatartásával kapcsolatoar. megemlíti Losor-czy éc Donáti, október 26-i "lázacását” a Központi '.ezttőség táé3én, az áj pnrt - az KúdXP megalapítását b néhány olya:, csoportot 16 , mely színtér. ko<mura éták ból á l l o t t , de még az KSZLÍP-től is függetlenítette magát: pl. a Kagyar Szabadság cimü lap körül tbmirülőket /Gmes, Fekete, Lőcsei/, akik nem kommunista, ce radikálisan s zocia lista pártot akartai: a la p ítan i. Krassó György szer.r.t Lomax eltülozza nénány ilyer. csoport szerepét: a r ie lltr Ágnes á lt a l ala p íto tt Lugyar Ifjúság Pártja /ezt a november 4-e utár. ala p íto tt pártot egyébként Looax és Krassó is összekeveri a koráboi Kagyar Ifjúság Forradalmi Pártjá-val/, e jó részt konmunistákból á lló Egyetemi Forradalmi Diákbizottság és a Rajk Rádió nem határozta meg az eseményeket. Lomax érdeklődésénél: ke zéppont jábai. azonban a munkás tanácsok tevékenysége á l l , s megalakulásukat - szerintem is joggal - 195>t legjelentősebo eseményének te k in ti. Kár a 4. fejezetben is f o g l a l kozik a budapesti gyárakban október 24-étől megalakult munkástaná csokkal, a következő fejezetben pedig a munkástanácsok november 4-e utáni szerepét és tevéken; ségc-t v izs gá lja . /Az elemzéseket számos dokumentum e gés zíti k i./ A dunapentelei, ózdi, miskolci és a többi munkástanácsnak döntő szerepe v o lt az e llen állá s megszervezésében. Budapesten a katonai vereoég után először Keler.fölcör., majd e Cse p e li Vas és Fénnüvekber. alakult meg e munkástanács. November 12-én már fontos határozatokét hoztak a o . kerületi munkástanácsok /uokomer.tumaikat k özli a könyv/, az Újpesti Forradalmi Kun/, ás tanács ülésén pedig döntés született a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács f e l á l lí t á s á r ó l . A Központi Munkástanács november 14-i alakuló ülése elfogadott egy - Bibó Tervezet-én alapuló - kibontakozási javaslatot. Lomax ismerteti a HÓT ideiglenes bízóttságának összetételét, ré s z le tesen foglalkozik 3ali és Rácz, valamint más vezetők - 3cbej-, Kalo csai, Tóke, Sebestyén - személyével. Ismerteti a Képszabadság novem ber 15-i számának közleményét Kádár és a Klói vezetőinek tárgyaidsá-
50
-
r ó l , ahol Kádár elfogadta a több pért részvételével tartanád sza bad választások tervét és Hagy Imre bevonását e kormányba. I t t kezifáik e Kásár-fcoimdny és a KM? közötti küzdelem, mely végül a december 9-í "államcsínyhez", a KEI feloszlatásához v e z e te tt, majd a vezeték bebörtönzéséhez e a munkástanácsok feloszlatásához. A 6. f e je z e t - Magyar szocialisták a Kádár-rendazer ellen leszögezi, hogy különösen a fe lk e lé s november 4-e utáni szakasza "forradalmasította" a reformista konsnunisták gondolkodását. Kost már nem a párton belüli reformoktól, a pártvezetés megváltoztatá sától várták a m egtisztított szocializmus kibontakozásét, hanem a munkástanácsoktól. Lomax ezután té r rá 3ibó 56-os tevékenységére. Kovemoer < -i K n latke zat-át dokumentumként k ö z l i , november 6-i Ter ve zet-é t pedig ism erte i!. Meglehetősen kritikus a Bibó-terwel szem ben: "naiv" kompromisszurjavaslatnak nevezi-, azt á l l i t j a , hogy e l hanyagolja a forradalmi bizottságok és munkástanácsok szerepét, mi több: lényegében nem jut túl Nagy Imre 1955-56-os elképzelésein, a szocializmus új típusát a kommunista diktatúra belső megreformálásé tó l várja. Ugyanakkor azt á l l í t j a , hogy Bibó Tervezet-ét Kádár l e ro konszer. w t 1 kieérte, sőt: a terv alapján tá rgya lt november-december Borán Tildyvel és Kovács Bélával, de a k oaliciós kormány megalakí tására vonatkozó elképzeléseit kormányának s ztá lin is ta ta gja i meg hiúsították. A fe je z e t további részében Lótna* a: Írószövetség ér az Értel miség ?orradalai Tanácsa szeregét ismerteti, fóként s demokratikus Önkormányzati szervek képviseletből választandó alkotmányozó gyűlés összehívására irányuló terveket. Foglalkozik a Magyar Lemokratikus Függetlenségi Kozgalom szerepével i s . Immerteti a KDPK programját, a Ma.-.-ar újiászülttés t: zrarar-rsolaté- t . /A program ragaszkodott a sémi ege ss égne z, a Inbbpártrcr.sszernez ér a Nagy Imre-kormány vissza állításához, e k étféle veszélyt j e l ö l t meg: a sztá lin ista és a fa siszta ellenforradalomét./ Végül a Hun,:ari cua- tanú1mányt ismerteti Lomax, mely a koyáooan reíorm-konmuniétaként, majd forradalmi szo cialistaként jellemezhető ceoport nézetének öeezefoglaláBa. Az iráamU a s ztá lin i kommunizmustól és a ezociáldemokráciától egyként eltérő szocializmus elméleti a la p ja it kívánja megrajzolni. A szovjet társadalom fejlődéséről adott bírálatában azt á l l i t j a ugyan, hogy Lenin és társai helyesen jártak e l 1917-ben, mikor a hatalmat meg ragadták, de a világforradalom elmaradása után a "szocializmus e£y orazágban" sztá lin i eszméje az apparátusnak a nép f e l e t t i diktatú rájához vezetett. A "marxizmue-leninizmus" - Marx és Lenin önkénye sen összeválogatott tételeinek kanonizálása - lényegében e terrorisztikus apparátus-diktatúra elm életi alapvetését ezolgálta. Hrus csov vagy a jugoszláv konnunista pártideologusok sem mentek elég mélyre • szovjet rendszer bürokratikus elfajulásainak elemzésében, á lla p ít ja meg a Hungarieug-tanulmány. A magyar kommunista ellenzék .'ő hibáját pedig abban l á t j a , hogy nem keresett kapcsolatot a mun kásosztállyal, hogy harcai - különösen a XX. kongresszus után - a párton belüli vitákra korlátozta. Lomax az utolsó, 7. fejezetben a Kádár-rendszer ideológiáját vázolja f e l , aminek kulcsát Kádár 1957 májusában elmondott ország gyűlési felszólalásában lá t ja , melynek során a fő titk á r n y i l t cin iz mussal k ijele n te tte : a pártvezetésnek nem a tömegek akaratát, hanem az érdekeit k e ll képviselnie. A Kádár-rendszer voltaképpeni elemzé sére azonban csak a könjrv Utóirat-áb’an k erit sort./Ennek k iegészí t e t t változata megjelent az A^-nal/ Bészletes adatokat ad az 1957-6C k ö zö tti rémuralom méreteiről; Kraesó Györgyre hivatkozva azt á l l í t j a ,
hogy a megtorlás még Nagy Imre és társai kivégzése után sem c s i l lapult, hiszen p l . 1955 tavaszán rendezték meg az Újpesti Forradal mi Bizottság perét, harminchárom - köztUk hét halálos - Í t é l e t t e l . Nem jut viszont határozott álláspontra a rémuralom Kádárt i l l e t ő felelősségének kérdéséoer.. Lehetségesnek ta rtja , hogy Kádár kormá nyának "s z t á lin is t a " tagjainak nyomására cselekedett /a s z tá lin is ták közé Münnich Ferencet i s odaszámit ja/. i f e je z e t átdolgozott, az A3-nál megjelent változatában már megemlíti az Andics Erzsébet - Béréi Andor-féle "párhuzamos központot" is , mely a Magyar Dolgo zók Pártját kívánta feltámasztani, s november 4-11 között Szolnokon a Szabad Kép-et is kiadta. Ez a csoport - KUnnich-hel e ^ ú t t - valóbar. jelentős nyomással le h e te tt Kádárra. Lomax viszont nyitva hagy ja a kérdést: Kádár csupán ennek hatására választotta-e az utat, melyre rálépett? A rémuralom megszüntetése nyomár, k ié p ít e t t konszolidáció, a lib e ra liz á lá s és az új gazdasági mechanizmus bevezetése után: v i szonyokat Lomax az "emberarcú rendőrállam" megjelöléssel i l l e t i . 1972-73 körül ugyanis a viszonyok megromlottak: kiűzték az ország bél Lukács György tanítványait, bíróság elé á llít o t t á k Haraszti Mik ló st. A hetvenes évek második felében pedig e rezsim a munkahelyről való e ltá v o lítá s és az útlevélelkoozás finomabb módszereit alkalmaz za a másként gondolkodás megtorlására. Mindez már párhuzamos a ma gyar ellenzék kibontakozásával, ami Lomax leírásában a következőkép pen fest: A magyar ellenzék magva bizonyos avantgárd kulturális csopor tokból, v o lt ájoalos csoportokból, valamint lukécsistákból verbuvá lódott. Ez utóbbiaknak a rendszer humanizálásába v e t e t t reményeit 196c augusztusa szétrombolta. Bence György éE Kis János önálló f e l lépésével a Lukács-iskolán bellii hasadás történt, aminek ra ö ik a lizálódás l e t t a következménye. A kialakuló magyar ellenzék fokozato san v is s z a ta lá lt 5C hagyományaihoz - ennek tanúja a Bibé Bilékkönvv több írása és a szarnizdat 6zámos terméke. 19oO-cl lengyel fcrradalma ismét középpontba á l l í t o t t a 56 hagyományait, e ezen a tényen a december 13-1 vereség sem v á lto z ta to tt. Mi több: Lomax szerint 196ó és fcG/El fényében ét k e ll gondolni az á l l í t á s t , hogy 56 céljaiban éa módszereiben "túl messzire ment". 6ó és 6G/ol önkorlátozásait a gyakorlat nem igazolta, hiszen ezek a forradalmak védtelenül hagy ták a népet a k ü lföld i, i l l . hazai katonai intervencióval Bzemben. zx Lomax könyvének bírálatára rátérve, jelen sorok í r ó ja egyetért a szerzővel abban, hogy a magyar 56 legelóremutatóbb vívmányát a mun kástanácsokban, i l l e t v e a munkástanácsok össznépi hálózatának meg teremtésére irányuló kísérletben lá t ja . Lomax könyve ennyiben - de csak ennyiben - rokon Lefortnak és Castoriadisnsk a Teloe c. fo ly ó ira t 1976. évfolysmáoan megjelent tanulmányaival. Utóbbiak e gyé rte l műen szo cia lista jelenségnek fogják f e l 56-ot, k it e r je s z t ik a novemDer 4-e utáni "munkástanáceos" szakaszt a felk elés egész t ö r t é netére, a felkelésben elhanyagolhatónak tekintenek minden retrográd, ellenforradalmi elemet. Lomax viszont nem ezt te s z i: ő ezekkel az elemekkel is foglalkozik, de - megítélésem szerint - nem tudott olyan terminológiát kidolgozni, melynek alapján 56 októberének r e t rográd és előremutató elemei azétválaszthatók volnának. Marxista nézőpontból egyet lehet érteni azzal, hogy Lomax a felk elés je lle g é t a benne részt v e t t munkások Bzámával és p o litik a i súlyával kívánja meghatározni. Olyan kategóriák azonban, mint d i ákság", "az ifjú s á g ", még marxista szempontból sem k ielégitő ek , h i-
52
szer. e diákok ée a fiatalok a lefdcUlör.bbzcbb célckrt tűzhetik ma guk elé, a a leöcUlbnbozőoDer. értékeltetnek eseményeket. Lég nehezebben értelmezne te az, anogysn Lcai.x a reakciót, el ler-forraöalmi erők szociológiai és íaeoiógiai jellem zőit kívánja megadni, A lincseléseket például a "lumpen ellenforradalom" megny vánuií "tRirzooá ellenforradalomról" beszel. A lumpenprole tanát-.;-. - mely ónmagáoan ib nehezen körülírható Kategória - sem a marxist., eem más társadalomelméletben nem fogadható e l elieníorradalm* vág. forradalmi erőnek. Széle6 értelemben véve lumper.prole tároknál: a -.te szervezett munkásokat nevezhetjük - 56-tal kapcsolatba.-, azonban ennek nincs értelme, hiszen a bolsevik diktatúrádban nincs mez a spontán szakmai szervezkedésre. Sztikebb értelemben lumpenproletá roknak nevezhetjük a mozgalomban részt vett köztörvényes és bűnöző elemeket. Ezek nyilván könnyebben követnek e l búr.cBe leleményeket, mint mások, • az ib valószinü, hogy kevésbé tisztázottak és emberaegesek a p olitik a i céljaik - az viszont nem valószínű, ho© vala miféle k apitalista vagy feudális struktúrát kivárnának v i s s z a á l l í tani. A főként lumpé:, elemek á lt a l elkövetett lmcselébeke t és ke gyetlenségeket pedig nem azért k e ll e l í t é l n i , meri ezek e llen fo rra dalmi bűncselekmények voltak, hanem e©-szerüer. azért, mert bűncse lekmények és beteges indulatok kifejeződései vcltaic. A "lumpen-el lenforradalom" terminus nem fe je z ki szociológia* re a lit á s t - bár természetesen nem kozocoos, hogy egy mozgalom m. iyer. mérték oer. vonz magához lumpen elemeket, és még kevésbé mindé©, ho© milyen módsze reket alkalmaz e lle n fe le iv e l szemben. A "burzsoá ellenforradalom" fogalma már érthetőbb: nyilván r kapitalizmust restaurálni kívánó tendenciák © iijtőfogaln a. A11 ghí. kétséges, ho© 155£ októoere bizonyos mértékű m&gár.valialkozér előtt mepiyitotta volna az utat. A munkáétana csokra hárult volna a f e l adat, ho.-y ezt erőteljesen, korlátok közé szorítsa. Eboer. a te.:ir.ti bér. - d© hiszem - álláspontom megi©ezik Lomaxéval. Lomax azonban tú lértékeli a vállalkozásba.-, re jlő "k a p ita lis ta " veszélyt, b ezért r.o meg a pártokkal szembeni általános ©ar.akvása, a "közvetlen de mokrácia” iránti elfogultsága miatt - nem tudja megfelelően j e l l e mezni az e©es pártok arculatét. /h ©anakvás kissé kulono mefx.y-'*vánuláBa, legaláoois egy baloldali szerző to llá b ó l, ho y kincszenty "pártellenességét" i s pozitívan, értékeli - mintha bizony' a pártok tól való idegenkedésnek nem volnának konzervativ-reakcióe, "rendiéi" beidegzettségü formái!/ Valóban kérdés, he© a p o litik a i pártok e l burjánzása, ami október 30-át követte, nem v e z etett volr.a-e e©-rír:t valamiféle kapitalista restaurációhoz, másrészt a hivatásos p o l i t i kusok uralmához, lehetséges - aho© azt Németh László a fártok i s e©ség cimű cikkében /U: Magyarország, november 2./ f e l v e t e t t e ” ",' hogy a többpártrer.dBzer h elyreá llítása túl korán történt. Tórtéaetíró i szempontból azor.b&r. helyesebb le t t volna a pártok globális "megítélése" helyett pregratjukat ée törekvéseiket árnyaltabbar. e p mezm. A Petőfi Párt és a független Kisgazde Párt jellemzése nevel hető a legtalálóbonak. Viszont a Ka©ar kadikális Párt aligha nevez hető konzervativnak, és a Lemokrata Néppárt i s csak durva lee©-sz*rüsitéssel. A ezáacs ed hoc l é t r e j ö t t párt közül Lomax a Ka©ar For radalmárok Pártját emeli ki fasi3ztc pártnént - caakhOj© ez a párt, noha Kindszentyt kívánta a kormány élére á l l i t a n i , hadügyminiszter ré K ilé té rt, belügyzur.iszterré Kopácsit szándékozott megtenni, i konzervatív-reakciós főpap és a kommunista honvéd*- i l l e t v e renz. i t is z t tervezett e© ű tt szerepeltetése nem fasizmusra, inkább rui,; fokú p olitik a i tájékozatlanságra v a ll.
fíem le n ti egyetérteni azzal e jellemzéssel sem, Beidet Lomax Bioóról és tervezetéről ad. Nem azért, mintha íhbőt birálhatatlannai- tartanán. Le a nagy p o lit ik a i gondolkodó nea jellemezheti a pusz tái. a pártokban való gondolkodás, a "formális demokrácia" képviBéli jeként. Bibi 1945-47 közötti munkásságát i s a f o m á lis demokrácia elégtelenségeinek hangsúlyozása, a "demokratikus szervek" beépíté se a végrehajtóTatalomba, Bőt: a törvényhozó hatalom korlátozása, bizonyos pártok alkotmányjogi eszközökkel b iz t o s ít o t t koraányalkotábí elsőbbségének szorgalmazása jellem zi. Persze, Bibő nem v o lt "munkástanécso8" teoretikus - dm éppen a Tervezet-ben á l l á s t f o g l a l t a munkástanácsok eliamertetése m ellett. Lomax könyvének e hiányosságai összefüggenek azzal, hogy a f e l kelés előtörténetét 1953 júniusával in d ít ja . Valójában 56 e lő t ö r t é nete nem érthető meg a harmincae-negyvenee évek társadalom- és eszmetörténetc nélkül. Ha nagyon leegyszerüsitjük az 1944. márciusi ka tasztrófa e l ő t t i Magyarország p o lit ik a i- id e o ló g ia i képét, nagyjából egy konzervatív, egy fas iszta és egy demokratikus szárnyra bonthat juk a magyár társadalom p o lit iz á ló részét. Ha ezt a fe lo s ztá s t egy nem kevésbé leegyezerüsitett jellemzéssel kívánjuk alátámasztani, akkor azt á llíth a tju k , hogy a konzervatív és a fas iszta tábor - bár bizonyos változtatásokkal - meg kívánta őrizni a magyar társadalom merev, lényegéoer. feudális struktúráit, melyeket az 1920-as e lle n fo r radalom á l l í t o t t helyre. De m g e konzervatív tábor ezt egy te k in té ly elvű, korlátozottan parlamentáris jogállam útjár. akarta megvalósíta n i, addig a fasiszta tábor olyan, to ta litá riu s álforradalom útján, mely még merevebben rögzítette volna meg e feudális struktúrákat, de a vezető pozíciókat a diktatúra Bzámára megbiznató "káderekkel" t ö l tötte volne be, azaz - e ezért álfcrradalom - megbontotta volna az elier.forraualmi rendszer uralmi apparátusát, á fas iszta tábor egy értelműen németbarát v o lt, a konzervatív tábor sokáig ingadozott a német és az argó* orientáció között, míg végül 1943 tájér. egyértel műen angolnárat orientációt v ett f e l . A demokratikus tábor - mely a társadalmilag radikálisan gondol kodó nacionalistáktól a népírontpolitikát komolyan vevő Mó n im stékig terheit - arra törekedett, hogy a magyar társadalom feudális struktúráit felrobbantsa. Mivel azonban Magyarországon e struktúrák lóó7 után Összefonódtak a /formális / liberalizmussal és a /feudá l i s szellemű/ kapitalizmussal, a demokratikus tábor nem választha to t t l i b e r á l i s megoldásokat c é lja i elérésére, hanem ra d ik á lis , a tulajdonviszonyokba mélyen belenyúló megoloásokra törekedett, melyek egyúttal lehetővé tették volna a magyar parasztság p o lit ik a i eman cipációját. Ez utóbbit az általános választójogon túlmutató reformok kal: a szövetkezeti mozgalommal é. a ,h ely i önkormányzat nagyobb sú lyával javasolták e lérn i. K ü lp olitikailag ez az orientáció csak fenn tartásokkal fogadta el a szovjet orientációt, hiszen ennek t o t a l i tárius veszélyeivel legjobb képviselői tiBztánan voltak. Leginkább e kelet.-európai országok demokratikus párasztmozgaImaira kívánt támasz kodni, s éppen ezért - a dunamer.ti r e v íz ió fenntartása m ellett - l e mondott a "szer.tistváni", integer Magyarország ábrándjáról. Természetesen e három csoport között Bzámos átmeneti csoporto sulás v o lt. Ha a fő csoportok p o lit ik a i súlyát vizsgáljuk a p o l i t i záló magyar társadalmon belül, megállapíthatjuk, hogy a konzervatív és fasiszta tábor jelentős fölényben v o lt a demokratikus mozgalmak kal szemben. Egy e rő te ljes , reakciós-fasizdló középosztály és k is polgárság határozta még az ország p o lit ik a i atmoszféráját 8 ez a tábor a p o lit ik a i közgondolkodás középpontjában az irredentát á l l í to t t a , tekintélyelvű formákhoz vonzódott, 8 egyáltalán nem ídegenke-
- 54
dett • fbaiutisok ama torz "szocializmusától", mely elsősorban a zsidó tiké, kispolgárság és értelmiség bittérbe szorításától és üldözésétől várta a magyar tára fa-dalon ftl&pvetí bajainak megoldásit. A munkásság önemancipéciós törekvései közUl a legfontosabb kiaérletet az 191b-19-ea munkástanácsok jelen tették. A Horthy-rendazer aorán a munkásság jelentős része apolitikussá vált, egy srttc, szervezett magja a Szociáldemokrata Pártban defenzívára rendezke dett be; képzettebb részére az I l l e g á l i s kommunista mozgalom volt befolyással, míg a képzetlenebb részét 193í>-39-ben a fas iszta mot e l e : : v itte tévútra. 1945-46-ban a munkásság Üzemi bizottságai l é nyegében a két munkáspárt küzdelmének színterei voltak. Egyetlen helyen jelentkeztek már ekkoriban is a munkásság öntudatosabb tö rekvései: a jelentékeny 19-«a hagyományokkal rendelkező Kiekolcon. Az i t t tevékenykedő kommunista e lle n á lló csoport még az 1944 decem berében összeült Ideiglenes Nemzetgyűlésben i s kUlön pártként szere pelt, ée egyes miakolci gyárakban munkástanácsok alakultak. Vélemé nyei: ezerint ezért l e t t kiskolc 56 "munkástanácsos* vonalénak köepont ja. Az 1954-56 között kialakuló reformkoamuniuta ellenzék nagyjá ból az 1937-es Márciusi Frontban összekapcsolódó demokratikus moz galmak termino.óg.áját vette át, ezért ntn kapcBolócctt eléggé a munkásság önesancipációs törekvéseihez. Az 1956. október 23-i f e l kelés tragédiája az v o lt , hogy a relonúoznunizzue összeomlásával párhuzamosán felszínre dobta mindazokat a középosztályi és kispol gár; tőzegeket, melyek 19^5-ig - s " k lt e le lv e " azután i s - a kon zervatív ee fasiszta ideológiák hordozói voltak. A kép, melyet Lostni megrajzol a rtícnakozzunusta vonni összeomlásáról, nem pontcs. A reforckonauni nnusnak megvoltak a maga k o rlá tá i, melyeket valóban az azabstt ctg, negj- a kenun, sta párton belül lé r e t t f e l . Ennek az l e t t a következménye, hogy összeomlása után csak lassan tudtak k ialfa,:^:.. ö lj ez. mcz._:almúi: és irányzatok, melyek a rtfcrmkoacumzmusnál radikálisa ebei: voltak ugyan., de anlárdan ragaszkodtak 1945-47 p ozitív vívmányaihoz, demokratikua, azocialista és önigazgatásos kezdeményezéseihez; A felkelés szovjetellenes és ar.tikomnunieta ter minológiája r.ez adott olyan n ye lve t, mely alapján szétválaszthatok lettek \xlnc a felk elé s s zocia lista és retrográd vonásai. Paradox modor, ezt a nyelvet éppen kmószenty adta meg, aki november 3-1 be szédében igen agresszív módon kinj’ilv á a it o tta , hogy a népmozgalom "r.ea forradalom v o lt, hanem szabadságharc". November 4-e után v i szont a munkástanácsok egyértelműen szocialisztikus alapokra he lyezkedtek. 1956 novembere-decembere valóban fordulópont v o lt : a kelet-európai országokban egyfajta kompromisszum jö tt l é t r e - a bol sevik típusú diktatúra és a konzervatív-reakciós tradíciók között. 1956 előtörténetének fenti figyelembevételével Lomax talán jobban meg tucta volna világítan i Nagy Imre alakját is . k ert helye sen á lla p ít ja meg ugyan, hogy Nagy Imre elsősorban morális motívu mok alspjár. kérdőjelezte meg a bolsevik ideológiát, de ki lehetne mutatni, hogy már az 1945-47 közötti nézeteiben is bizonyos "ideoló giai kétlelküség" mutatkozott, hogy ingadozott a magyar agrárdmtokratikus p o litik a i hagyomány és a bolsevista tradíció közt. Erről ta núskodnak az KEI Ke 1947 decemoeri ülésén k i f e j t e t t té z is e i arra vo natkozóan, hogy "Magyarországon nem azocialista, hanem államkapital is t a fejlődés var. napirenden". /Ekkoriban - egész Kelet-Európára vonatkoztatva - Varga Jenő is ezen a nézeten volt/ Párttörténeti ku tatások i s szükségesek volnának, melyet megvilágítanák Nagy Imre kapcsolatát 3—^ rin n al, lúaüenkowsl és szüntelen konfliktusait Eévai
55
-
J ó zs e ffe l. fontot volna e Sztálin h alá lt ée a i 1953. Június 27-26-án ta rto tt KV-Ulée között történtek f e ld e r ít é s e la , ami re tudtommal mindezidáig nem került aor. i Jelenlegi magyar máekéntgondolkoiás kialakulásának ismer tetését helyesnek éa találónak tartom. Bizonyos tényezők azonban - az új gaadaaági mechanltmue ambivalenciái, a párton b e lü li ún. munkáaellenaák, a namzetl-neazetlaégi ellen tétek kiéleződése Ke let-Európábán - alapoaabb elamzéet érdemeltek volna. Ami 56 egátiénak a megltáláaát I l l e t i , Lomaz úgy v á l l i a ma gyar október reállaabb alternatíva v o lt , mint 1966 éa 60-81 "ön korlátozó forradalmai". 1 Jelenlegi eróviaionyok figyelembevéte lé v e l nehéz ennek a tételnek Igazat adni. Számomra lagalábbla úgy tüniki 56 ée 66 ellenkező e lő je lű l r r e e l lt á a a i után a S zolldarltéa mozgalma Jelent Immár visszavonhatatlan haeadáat a kelet-európai totalltarlanlzmuaban. Íz z e l egyet lehet érten i, hogy a demokratizáláal folyamatoknak táreadalml ée p o lit ik a i tikon egyezerre k el lene végbemenőiül. Khhea aionban a ceehazlovák éa a lengyel módazer kombinálaaéra volna aiükeég: olyan független tömegmozgalom klbontakoztataeára, mely azbveteégben á l l a kommunlmta párt re fo r mlste e rőivel anélkül, hogy alárendelné magét ezeknek a i erőknek. Lomaz könyvének mint t ö r t é n e tír ó i munkának értékét ceökkentl, hogy hivatkozásai nem mindig poctoeak. Gyakran hivatkozik például a Columbia egyetem forráeanyagára, az 56 után nem eokkel k é s z íte tt Interjúkra - ta nem k ö z li, hojpr kinek, a forraaalomban milyen eze r-epet Jétezó embernek a véleménye az, amire támaazkodiki az "egy munkáé e ze rin t", "egy diák mondta" és hasonló formulák nem tú l meg győzőek. Ezzel rokon Lomaznak az a módszere i a , hogy sokszor pusz ta f e lt é t e le s e ir e alapozza k i j e l e n t é s e i t : például a Gerő-beezédről azt á l l í t j a , hogy ez provokálta ki a f e lk e lé s t : "a tüntetők közül ■okán remélték, hogy /Gerő/ változásokat ée reformokat fog Ígér n i", de "Beezéiének egész hangneme f e lb ő s z ít e t t e az embereket éa nagyban hozzi.árult a már amúgyia feezü it helyzet további elmér gesedéséhez. Annyi bizonyos, hogy maga a beszéd szerepet Játszott az erőszak kitörésében, a egyea kommentátorok szerint k i f e j e z e t ten szándékos provokációról v o lt ázó." /1C4. 1./ Az utóbbi á l l í tás: súlyos p o lit ik a i véd, a nem mindegy, hogy Gerő közvetlen környezetébe tartozó "kommentátor" vagy ceupen az "utca zabere" f e l t é t e l e z i a szándékos provokációt. Kint ahogy a beszédről me gáról mondottak aem meggyőzőek: Gerő 56 októberében az erszég egyik legnéptierütlenebb s s t é lin ia t a politikusa v o lt , reformokat éppen tő le aligha vért bárki le ; amit pedig mondott, az nem pro vokatív, hansm lapoe bolsevik beszéd v o lt . Ami vlazont Lomaz könyvét k itün teti a hasonló'témájú munkák soréban: ismertetései éa elemzései naa korlátozódnak a f e lk e lé s időszakéra, hanem f e l ö l e l i k az 1953-56 közötti periódus, e novem ber 4-e utáni e lle n á llá s , az 56-60 közötti rémuralom, aot: a kon szolidáció törtánetát le . Pápai Klklós
56
A PORRAuiLOk UAHGJA Amikor as e lső beszélgetések foly tak a r r ó l, szUkséges-e, le hetaégea-e azamizdat fo ly ó ir a t o t in d ítan i, valaki f e l v e t e t t e ; Í r o t t , aokaaoroaltott f o ly ó ir a t h e ly e tt forgalma ásónk magnókazet tákat. "Khomelnl la magnókasattfkkal hódította mag Ir á n t". A Be szélő anyagát, Tltaoik kalt, gondolom, aankl sem lenne hajlandó Végighallgatnii a Jó Öreg Guttenberg-galaxistól a második n y i l vánosság sem vehet egykönnyen búcsút, he ahogy as Í r o t t ásót naa h ely ettesíth eti a r ö g z ít e t t baasád, a hangot aem pótolhatja as Írás. Bizonyos v o lt , hogy a magnókazetta slőbb-utobb megtalálja a funkcióját a második nyilvánosságban la. As 1956-n* forradalom 26. évfordulóidra kiválóan Daaseállí to t t magnókasetta je le n t meg, asépen e l k é s z ít e t t dobosban. A Him nusszal kezdődik. Ezután a narrátor röviden ö sszefoglalja as ok tóber 23-1 tüntetés e lő tö rté n etét, majd a f e lk e lé s napjainak, órá inak meggyőzően pontot krónikája követkaslki hasonlóan tömör és mégis minden lényeges mozzanatot magéban f o g l a l ó eseménytörténet hez aligha juthat hőssé a hasal érdeklődő. As elbeszélést hangdo kumentumok szakítják magi fe lv é t e le k a magyar rádióadók október 23-e és november 7-e közötti adásaiból. Elsőnek egy bemondó hasi sán csengő riportér-llbegése hangzik f e l t le lk e s tudósítás az ok tóber 23-1 felvonulásról, Majd Gerő fakó, é r te tle n hangját hall juk, mint agy Idegen világb ól érkező ssósatot, utána Ssepeai György hisztérikus könyörgését a fegyverre kapott asurkolókhos. Közben újra meg újra, egyre kuszábban fogalmazott közlemények a statárium életbelépésének további elhalasztásáról. Október 25-én lág y Imre, majd Kádár János lep a mikrofonhoz; új pártvezetést, tárgyalásokat Ígérnek, d* már későm a Parlament e l ő t t 300 embert ö lt meg a geppuaLstUz. Október 30-én ismét lágy Imre szólt megkezdődött a szov je t csapatok kivonása, adja h írü l. Utána ismét Kádár b eszéli az lOl mindenben egyetért az új kormánnyal, he a Ssabolca-Szatmér me gyei rádió, majd másnap a Borsod megyei Munkástanács rádiója szov j e t csapatok beözönléseről tá jék o ztat, lovember 1-én drámai közle ményt lágy Imre nemlegességi nyilatkozata, majd utána Kodály ora tóriuma, a Zrínyi szózata, a hangorkénból felcsapó re frén n el! "le bántad a magyart!J. Az események a v é g k i f e j l e t f a lé gördülnek. Mlndssenty kínosan fanaőbbaégea szavai után a komor, kétségbeesett közlemény a szovjet csapatok hajnali támadáséról. Végül tépett hangú segélykiéltéaok a vidéki adók, a felk eló k rádióállomásai hullámhosszén: segítsetek, küldjétek fe g y v e rt, gyógyazertl A hangokkal h i t e l e s í t e t t eseménytörténet után H ly é é Gyulát halljuki könyvbe sosem került versét mondja, az Bgy mondat a zaarnoksé.Tról-t; a keményen e j t e t t szavakat caak a vere végén tompít j a e l e Teaaerű tudás: "porod ia néki s z o lg á l" . A narrátor kedvet lenül búceúsiki as 1956'-oa forradalom emleke feledésbe merül, a hatvanea-hetvenea évek if jú s á g i és szellemi mozgalmai nem fedezték f e l örökéégükként. Levert azavalt c á fo ln i lé t e z ik Petrl György A kié októberi forradalom 24. évfordulójára clmü verae - a 25. év forduló aTVslmi'b'ól hangzott e l , egy magánlakáson rendezett megem lékezésen - , meg az I l l é s együttes néhány ezéma. i s ha a hallgató kételkednék, hogy eaek a szomorkéa-noeztalgikua dalok valóban po l i t i k a i Jelentést hordoznak, k ételyét egyképpen c á fo lja *> 1981. március 26-1 konoert f i a t a l közönségének felcsattanó tapaa éa az a tény, hogy a magnón befejezésként elhangzó szám nem szerepel a koncert lemezfelvételén. ■Mg
- 57 -
