A gyűrű kora
A
jobb keze gyűrűsujján lévő karikagyűrűt nézegette. A házassági évfordulójuk közeledett. Hányadik is? Ki kell számolnia. Ha 52-ben házasodtak és most 2011-et írunk, akkor ez az 59. Nem kerek szám, de a férjét meg kell ajándékoznia valamivel. Még azt is ki kell találnia, hogy mivel.
A gondolatai elkalandoztak. Nem az ajándékon törte a fejét, hanem az 59 évvel ezelőtti házasságkötésük körülményei jutottak az eszébe. Az elhatározásukon kívül, hogy megházasodnak, szinte semmijük nem volt. 107
A férje akkor szerezte meg a közgazdasági diplomáját, ő maga pedig akkor még egyetemre járt. Kapott ösztöndíjat, azt az édesanyjának adta. Lakásuk sem volt. Az anyósáékhoz költöztek az egyik szobába. Pénzük karikagyűrűre nem volt. Ezzel sem törődtek. A gyűrű csak külső formaság – gondolták. Majd ha lesz rá pénzük, akkor vesznek. Az anyósa kedvesen, talán kicsit zavarban, megfogta a kezét és egy karikagyűrűt adott a markába: – Ez legyen a tiéd lányom! Most már szólíthatlak így, ugye? A családhoz tartozol. Ez a gyűrű az édesanyámé volt, Johannának hívták. Kicsit sértődős volt. Az édesapám hányszor megjelent a szobájuk ajtajában és közölte velünk: – „Hanni ist wieder frisch beleidigt!” Meg se kérdeztük miért, mert azt gondoltuk, azt a papám se tudja. Házasságuk boldog volt. A gyűrű biztosan neked is szerencsét hoz. A fiam meg úgysem szereti az ékszereket, még ha lenne is neki, talán, akkor sem hordaná.
108
A gyűrűn látszott, hogy soká hordhatták és sokat dolgozott az, aki viselte, mert kopott volt, de gyűrű volt. Az anyós nagylelkűségére vall, hogy megvált édesanyja emlékétől, a menye kedvéért. Akkor ez a gyűrű nem is 59 éves, hanem még hozzájön Johanna házassági éveinek a száma is. Akkor mennyi is az? A családi iratok elvesztek. Az anyós csak körülbelüli évszámot tudott mondani. – 1919-ben én 15 éves voltam – kezdte. A mamám 17 évvel korábban ment férjhez, az biztos. Ezt egy fénykép is bizonyítja, melyet a mamám küldött a hadifogságban lévő édesapámnak. Akkor vonjuk le 1919-ből 15 és még két évet, az 17. A mamám tehát 1902-ben ment férjhez. A karikagyűrűt is akkor kapta. Most 2011-et írunk. A gyűrű kora most 109 év. A gyűrű korának a kiszámítása közben, kicsit megzavarodott, mert eszébe jutott, hogy Johanna 1946-ban halt meg. A gyűrűt akkor csak 1902-től 1946-ig, 44 éven át viselte. A gyűrűje akkor 59 meg 44 év, azaz 103 éves. Nem volt biztos, hogy jól számította 109
ki a gyűrűje korát és a férjéhez fordult segítségért. A férje rövid gondolkodás után, magabiztosan rávágta: – Hol itt a probléma? 1952-ben házasodtunk, akkor kaptad anyámtól, most 2011-et írunk, a gyűrű kora tehát 59 éves. – De kedvesem, – aggodalmaskodott a feleség – arra nem gondolsz, hogy a gyűrűt a nagyanyád kapta 1902-ben, mikor férjhez ment? Annak már 109 éve... A férj egy kis türelmetlenséggel a hangjában válaszolt: – Ne zavarj kicsikém, ilyen csacsiságokkal, látod, hogy dolgozom! A te gyűrűd 59 éves, nyugodj bele! A férj hiába nyugtatta, tehát elhatározta, hogy megkérdezi a fiát, szerinte hány éves a gyűrűje. A fia érdeklődéssel hallgatta végig a problémáját. Végül egy zavarba ejtő megjegyzést tett. – Anyukám! Azt elfelejted, hogy Johanna gyűrűjét te l986-ban a mamádtól örökölt gyűrűvel összedolgoztattad? Így lett a két kopott gyűrűből ez a szép vastag karikagyűrű. A Mama 1930-ban ment 110
férjhez és a gyűrűt 1986-ig viselte. Tehát a Mama gyűrűje 56 éves. Akkor hagyott itt bennünket örökre. Ezt a karikagyűrűt így, ahogy van, csak 1986-tól viseled. Akkor számítsuk ki, 14+11 év, ez csak 25 év. A házassági évfordulód valóban az 59, de a gyűrűd kora csak 25 év. Most már aztán igazán összezavarodott. A férje és a fia is eltérő korúnak ítélte a gyűrűjét. Kinek van igaza? Elhatározta, az unokájához fordul, ő majd kiszámítja a gyűrű korát. Most érettségizett, matekból ötösre. Nem várom meg, amíg meglátogat, most frissiben felhívom telefonon. – Szemem fénye! Van egy kis időd? – Rád mindig van Mamikám! Mit segíthetek? Mi a probléma? – válaszolta. Akkor elmondta, hogy összezavarodott, mikor ki akarta számolni, hogy hány éves a gyűrűje, amit a házasságkötése óta visel. – A nagyapád azt mondta 59 éves. Tudod 1952-ben házasodtunk. Akkor kaptam ajándékba az anyósomtól, a te dédanyádtól. Az ő édesanyja Johanna, a 111
te ükanyád, 1902-ben ment férjhez, ezt a gyűrűt akkor kapta az esküvőjükön. Ez a gyűrű van most az ujjamon. Akkor ez a gyűrű 109 éves, ugye jól számolom? – Mondd tovább Mamikám! Hallgatlak, figyelek. – Folytatom, kicsikém! Megkérdeztem apádat is. Ő aztán igazán összezavart. Azt mondta, hogy ez a gyűrű, nem az a gyűrű, amit 1952-ben az anyósomtól kaptam, mert 1986-ban, mikor az én édesanyám meghalt, az ő rám maradt gyűrűjét összedolgoztattam az 1952-ben kapott gyűrűmmel. Az édesanyám 1930ban ment férjhez. A haláláig hordta. Az ő gyűrűjének a kora tehát 56 év. Ebből a két gyűrűből lett ez az egy, amit most viselek. – Várjál Mamikám! Azt hiszem erre a te problémádra három választ lehet, illetve kell adni. Először Johanna gyűrűjének a kora 109 év. Az édesanyád gyűrűjének a kora 56 év. A gyűrűd, amit most te viselsz 25 éves. Ha a két ajándékgyűrű korát számítom együtt, akkor az 165 év. 112
– Mamikám, akkor neked egy antik karikagyűrűd van! – Milyen okos ez a gyerek! Hiába most érettségizett! Büszke vagyok rá! Tudtam, hogy ő tud választ adni a problémámra. Most már nyugodtan törhetem a fejem, mivel is ajándékozzam meg a férjemet az 59. házassági évfordulónkon.
113
