Ruházat alapanyagai Bodor Éva jegyzete alapján összeállította Friedrichné Irmai Tünde
A ruházat alapanyagai • A ruházat főként textil alapanyagokból áll, de néha bőrt, műbőrt, szőrmét is használhatnak erre a célra.
A textíliák nyers- és alapanyagai lehetnek Megjelenésük alapján • szálak: pamut, gyapot, hernyóselyem • rostok: (szálakból álló szálkötegek), len, kender Eredetük alapján • természetesek: – amelyek természettől származnak (gyapjú, pamut, hernyóselyem, len, kender)
• mesterségesek – természetes alapúak: alapanyagaik megtalálhatók a természetben (pl.: viszkóz) – mesterséges alapúak vagy szintetikusak: ezek előnye, hogy tulajdonságaik előre megtervezhetőek.
• Használati szempontból mindkét csoportnak vannak előnyös és hátrányos tulajdonságaik. A jobb tulajdonságok elérése érdekében a különböző szálakat célszerű keverni, így a tulajdonságaik javíthatóak.
A szálas anyagok legfontosabb jellemzői • A külső megjelenéssel kapcsolatosak – felületi kép: a természetes szálaknál az azonosításra alkalmas – szálhosszúság: ez szintén a természetes szálakra jellemző adat. Megkönnyíti a feldolgozhatóságot és a szakító szilárdságot.
– hullámosság: a szálak egy része hullámos, pl. a gyapjú, mások, szinte teljesen egyenesek. A hullámos szálakból készült termékek laza szerkezetűek, jó a hőszigetelésük, rugalmasak. Ezért a szálak egy részét utólag hullámosítják. – a szálak finomsága, finomsági számozása a vastagságukkal arányos
• Tex: megadja 1000 m szál tömegét g-ban • Denier *dönié+: megadja 9000 m szál tömegét g-ban, jele a den (pl.: harisnyáknál) • A szál annál finomabb, minél kisebb a finomsági száma.
Fizikai jellemzők: • szakítóerő • szakítószilárdság • szakadási nyúlás Kémiai jellemzők: • Az összetételük meghatározza a a szálak tulajdonságait, pl. a vegyszerekkel szembeni ellenálló képességüket.
Természetes szálasanyagok A természetes szálasanyagok a természetből (növényekről, állatokról, bizonyos ásványokból) nyerhető szálak. 1. A növényi eredetű szálak között vannak • magszálak, azaz a növények magján nőtt szálak (ilyen például a pamut), • háncsrostok, amelyek a növények szárában találhatók (ilyen például a len, a kender, a ramivagy a juta), • levélrostok (mint nevük is mutatja, a növények levelében találhatók, mint például a szizál), manilakender valamint • gyümölcsrostok (ilyen a kókuszdió héjából nyerhető rost). 2. Az állati eredetű szálasanyagok két csoportja: • a szőrök, például gyapjú, moher (a moherkecske szőre), kasmír (a kasmírkecske szőre), a teve vagy a láma szőre, az angóra (azangóranyúl szőre), a lószőr, valamint • a mirigyváladékok; ilyen a hernyóselyem vagy a pókselyem. 3. Ásványi eredetű szálasanyagot az azbesztből és a bazaltból nyernek. (Az azbesztet egészségre ártalmas volta miatt ma már egyre kevesebb helyen használják.)
A legfontosabb szálas anyagok • Természetes anyagok: – Pamut (cotton, baumwolle) – Len – Gyapjú (wool) – Hernyóselyem (silk)
Természetes anyagok – növényi eredetű • Pamut (cotton, baumwolle) • A pamut a gyapotnövény magszála.
Mikroszkópi képe (a szál azonosítására szolgál) • Hosszanti képe: szabálytalanul összecsavarodott, összelapult cső, amely a két végén elkeskenyedik. • Keresztmetszeti képe: bab vagy vese alakú, az éretlen, holt szálaké lapos.
Kémiai összetétele: • Nagy része cellulóz nevű, rendezett óriásmolekulákból áll. Ebből következnek a legfontosabb fizikai és kémiai tulajdonságai.
Kémiai tulajdonságai – Savak • szervetlen savak hidegen és hígan is roncsolják (HCl, H2SO4) • szervesek hígan selymes fényt és ropogós fogást biztosítanak (hangyasav, ecetsav)
– Lúgok • hideg, tömény nátronlúg és feszítés hatására, sima felületű, fényes szál jön létre, amelynek nagyobb a szakítószilárdsága, a nedvszívó képessége, és a színezhetősége is. A folyamat neve: mercerezés • fehérítésre hipót használnak
• Fizikai tulajdonságai – szakítószilárdsága nagy, ez nedvesen még nő, ezért a pamutból készült termékek tartósak és jól moshatóak – vízfelvétele kiváló, ez higiéniai, mosási és színezési szempontból kiváló – nyúlása kb. 10 %, ezért a pamutból készült áruk gyűrődnek – hőhatásnak kb. 200 °C-ig áll ellen, ezért jól vasalható – a napfény csökkenti a szakítószilárdságát
Mikroorganizmusok • hatásának kevéssé áll ellen. Égetési próbája • (ezt a szál azonosításra használják): gyorsan, papírra emlékeztető szagot árasztva ég, kevés hamut hagyva
Felhasználása • A már megismert jó tulajdonságok miatt rendkívül széleskörű. Alkalmazzák a felső- és alsóruházatban, lakás-, háztartási és műszaki textíliák előállítására.
Legfontosabb alkalmazási területei • Alsóruházati cikkek, pólók, ágyneműk és gyógyászati cikkek, pl. géz készítése. A rövid szálú pamut és pamuthulladék fontos vegyipari alapanyag, amit a műselyem- és egyéb műanyag, robbanószer készítésére használnak. Fehér aranynak is nevezik.
Természetes anyagok – növényi eredetű • Szintén növényi eredetű természetes szálas anyag. A növény szárában található rost elemi szálakból épül fel. A rost minőségét kora és hosszúsága határozza meg. Megkülönböztetünk • északi lent: ennek rostjai hosszúak, kiváló minőségűek, kevés és kis méretű magot tartalmaznak • déli lent: rövidebb és durvább rostokat és sok magot tartalmaznak
Len
Mikroszkópi képe: • hosszanti képe: hosszú, vékony, amely mindkét végén elvékonyodik. • Keresztmetszeti képe: a rostban lévő elemi szál szabálytalan öt- vagy sokszög alakú, ezek téglához hasonlóan épülnek egymásra. Kémiai összetétele • cellulóz
Legfontosabb tulajdonságai • Szakítószilárdsága a pamuténál nagyobb, nedvesen tovább nő. Nyúlása, rugalmassága kicsi, mindössze 1-2 %, ezért a belőle készült textília erősen gyűrődik. Tapintása hűvös, kiváló nedvszívó.
Felhasználása • Szálakra bontható, ebből készül a brüsszeli csipke vagy a batiszt. Kedvelt nyári ruhaszövet, de készülhetnek belőle műszaki cikkek is.
Természetes anyagok állati eredetű Gyapjú (wool) • Állati eredetű természetes szálas anyag, a juhok testét borító szőrzet. A szőrök közül a legfontosabb. Fehérjevegyületekből áll. A szőr lehet: • felszőr: ez durva és merev, célja elsősorban a vízlepergetés • pehelyszőr: rövidebb, finomabb, hullámos, elsődleges célja a melegítés
A gyapjú feldolgozása Csak melegebb éghajlatú vidékeken Úsztatás – „úsztatott gyapjú” Langyos, szappanos vízzel mosás – „háton mosott gyapjú” 1. NYÍRÁS (évente egyszer-kétszer) „Zsírban nyírt gyapjú” – minden előkészítés nélkül nyírt gyapjú „nyíró súly” – a lenyírt bunda súlya (3,6 kg -11 kg) Rendement: a szennyes, zsíros gyapjúból nyerhető tiszta, fonásra alkalmas gyapjú %-ban kifejezett mennyisége 2. OSZTÁLYOZÁS (has, hát, fej…) Pehelyszőr, felszőr, sörte szőr, tüskés szőr 3. KEZELÉS szikkasztás - zsákolás szállítás
Mikroszkópi képe: • Jellegzetes, három rétegből áll: pikkelyréteg, kéregállomány, bélüreg • Ezek a kétféle szőrön elérhetőek.
Forrás: Szegediné Lengyel Piroska: Ruházati áruismeret
• A juhon kívül egyéb állatfajok szőrét is használják a textiliparban, melyeket szintén gyapjúnak nevezünk, de ilyen esetben mindig elé teszik az állat nevét (angóragyapjú, kasmírgyapjú). Ilyen például – a teve, az alpaka, a láma, a jak, – a vikunya, a kasmírkecske, az angórakecske és az angóranyúl szőre is.
Finomság • Az 1 cm-re eső ívelődések számából következtethetünk rá. Ennek és a szál átmérőjének alapján minőségi osztályokat állítottak fel. Legjobb minőségű az 5A (AAAAA), legkevésbé jó az F jelölésű. Hosszúság • (1 cm-re eső) • Fésűs gyapjú: 70 mm-nél hosszabb • Kártolt gyapjú: 70 mm-nél rövidebb
Általános megjelölés
Osztály
Szálátmérő mikron
Íveltség
17 alatt
> 12
AAAA (4A) AAA (3A) AA (2A) A1 A2
17-19 19-20 20-22 22-24 24-26
11-12
Nemesített pusztai juh
B1 B2
26-28 28-30
6-7
Keresztezett
C1 C2 C3
30-32 32-34 34-36
5-6
Pusztai juh
D1 D2 D3
37-42 42,5-45 45-48
5 alatt
E F
49-60 60 felett
Hullámos Sima
Finom gyapjú Finom merinó AAAAA (5A) Merinó
Középfinom gyapjú
Durva gyapjú
9-11 8-9 7-8
MERINÓ JUHOK
MAGYAR MERINÓ
AUSZTRÁL MERINÓ
CIGÁJA JUHOK
CIGÁJA JUH
CIGÁJA JUH
RACKA JUHOK
PÖDRÖTT SZARVÚ RACKA JUH
PÖDRÖTT SZARVÚ RACKA JUH
PUSZTAI JUH
PUSZTAI JUH
Fizikai tulajdonságai: • Szakítószilárdsága: a szálas anyagok közül a legkisebb, a fehérjeláncok rendezetlenek, ez nedvesen 10%-20%-kal csökken. • Nyúlása: kiváló szárazon 50, nedvesen 70-90% • Rugalmassága: a legrugalmasabb természetesen szálas anyag, ezért nem gyűrődnek a gyapjúból készült termékek • Nedvszívó képessége: az összes szálas anyag közül a legjobb, 30-40%-os nedvességtartalom mellett is száraz tapintása van. • Hő- és fényállósága: kicsi, óvatosan kell vasalni. • Hőszigetelő képessége: jó
Nemezelődés • Lényege, hogy meleg, nedvesség, vegyszerek és mozgatás hatására a gyapjúszálakból lap, nemez vagy filc jöjjön létre. Szövetek felületén elvégezve ezt a műveletet, javul a meleg tartó képességük.
Kémiai tulajdonságai • Lúgok roncsolják, fel is oldják a szálat, ezért lúgos mosószerekkel tilos mosni a gyapjúból készült termékeket. • Savak: – híg kénsav a növényi eredetű szennyeződéseket elszínesíti, ezáltal a gyapjú megtisztul. Ezt a folyamatot hívják karbonizálásnak. – tömény ásványi savak roncsolják • Fehérítésre hidrogén-peroxidot vagy a kénessav sóit használjuk. • Klórozás hatására a szál sárgul, és a pikkelyréteg roncsolódik, ezért a szál nem nemezelődik.
Kártevői: • gyapjúmoly, baktériumok, penészek
Égetési próbája • láng nélkül perzselődik, kellemetlen szagot árasztva.
Felhasználása: • Elsősorban férfi és női ruha- és kabátszöveteket, kötött árukat, divatcikkeket, illetve ágyneműket, takarókat, szőnyegeket; nemezelve pedig kalapokat készítenek belőle.
„Tiszta élő gyapjú”
Természetes anyagok – állati eredetű Hernyóselyem (silk) • Természetes, állati eredetű szál. A selyemhernyó fonómirigyeinek szállá szilárdult váladéka. • Ősi ruházkodási alapanyag. Szakítószilárdsága nagy, hőre, fényre, molyra érzékeny, vízfelvevő tulajdonsága kiváló. Lúgok oldják. Drága női ruhákat, sálakat, nyakkendőket készítenek belőle, illetve férfiingeket is.
Valódi selyem A selyemhernyó fonómirigyeinek levegőn megszilárdult váladéka „Nyers selyem”
Selyemhernyó az eperfalevélen Pete Hernyó Négyszer vedlenek
Gubózás Fonómirigyei által termelt váladékba, 2-3 nap alatt
Báb Lepke Váladékával felnyitja a gubót és kibújik
A gubók feldolgozása A bábot a gubóban forró levegővel elpusztítják A gubókat portalanítják, osztályozzák. Gombolyítás A gubókat rövid ideig főzik (90 C-os vízben), a „szericin” ragasztóanyag felpuhul. Lengő kefével megkeresik a gubószálak végeit. 3-4 szálat összefogva gombolyító tálban megkezdik a legombolyítást.
GREGE
Hulladék selyem
A selyemgubóból kb. 400–600 méter hosszú selyemszál fejthető le. 1 kg gubóból – 3000 db – kb. 250 g szálat nyernek. Egy - egy gubószál nem lenne elég erős, ezért 3–8 gubó szálat egy fonallá egyesítenek, ez a grége. A grége sodrat nélküli szál: közvetlenül is felhasználni igen gyakran több grége összecérnázásával állítják elő az iparban használatos selyemfonalakat
A szál keresztmetszete lekerekített sarkú Mikroszkópi képe háromszögre hasonlít, a szál oldalai szinte laposak, sok fényt vernek vissza, ami a szálak fényét adja.
Nyers és hámtalanított selyem ANYAGA Fibroin fehérje Nagy szakítószilárdságot ad a szálnak
Szericin fehérje (hámfehérje) Merevvé teszi a szálat, fényét tompítja. eltávolítása = hámtalanítás A szericin-réteget magas hőmérsékleten a szál felületéről szappanoldattal leoldják. Ecru = kismértékben hámtalanított selyem Souple = nagyobb mértékben hámtalanított selyem Cuite = teljes mértékben hámtalanított selyem
Nyers és hámtalanított selyem Nehezítés A hámtalanításkor bekövetkezett súlyveszteség pótlása, csersavval és ónsóval. Pari nehezítés (Nehezítő anyag = súlyveszteség) Pari alatti nehezítés Pari feletti nehezítés Hatása: A selyem fogása, esése javul, suhogóbb lesz. Szakítószilárdsága csökken.
Forró, híg lúgban a selyem feloldódik. Híg szerves savakkal javítható a fogása és a fénye Tömény kénsavval „krepphatás” érhető el, nyújtva a szálat fényes felületű lesz. Jól fehéríthető kénessavval és sóival, és hidrogénperoxiddal.
Felhasználás Reprezentatív női és férfi ruhaanyagok Divatáruk és öltözék-kiegészítők
Selyemfonal-matringok
Az eredeti kép forrása: http://www.medicalsheepskins.com
MESTERSÉGES SZÁLAS ANYAGOK • Két csoport: • Természetes alapú, mesterséges szálak • Mesterséges alapú vagy szintetikus szálak
Előállításuk fontos szakaszai: • Alapanyaguk (amelyek már mindig műanyagok) folyékonnyá tétele • Szálképzés: szálképző rózsákon történik. Vágott szálaknál 1.000-10.000 szálat is képezhetnek, folytonos szálakból 20-100-at gyártanak egyszerre • Szilárdítás • Nyújtás – javítja a tulajdonságokat • Mosás • Csévélés • Vágás
Természetes alapú, mesterséges szálak
1. Viszkóz
Kémiai összetétele: hidrát cellulóz (a cellulózhoz hasonló szerkezetű, de annak rövidebb szénláncú vegyülete), amelyet pamut és fahulladék lúgos főzésével állítanak elő. Mikroszkópi képe: • Hosszanti képe: csíkozott • Keresztmetszeti képe: szabálytalan sokszög alakú
Fizikai tulajdonságai • Megjelenése fényes, ezért mattírozzák • Szakítószilárdsága a gyártástechnológiától függ, de ha erősen nyújtják, akkor elérheti a pamutét is, nedvesen viszont 40-50%-kal csökken. Ezért a mosásnál óvatosan kell eljárni • Nyúlása, rugalmassága is romlik nedvesen • Nedvszívó képessége jó, ez fontos higiéniai, mosási és színezési szempontból • Hőhatásra a pamuthoz hasonlóan viselkedik, rövidebb ideig tartó 100-120 °C nem károsítja, tehát jól vasalható, de csak szárazon. • Napfény erősen károsítja, 25 óra alatt szakító szilárdsága 30-40%-kal csökken
Kémiai tulajdonságai • Hasonlóak a pamutéhoz, de lúgokra is érzékeny – ezért nem mercerezhető!
Égetési próbája: • Narancsszínű lánggal ég, papírra emlékeztető szagot árasztva, égése során kékes füst keletkezik, hamuja szürke vagy fekete.
Felhasználása: • A viszkózselyemből (végtelen hosszúságú szálakból, amit általánosan műselyemnek hívnak) női ruhaszöveteket, bélésszöveteket készítenek, amelyek könnyen égnek, jól vasalhatóak, szép fényűek, kopásállóak. Fehérneműk, kötött-hurkolt termékek előállítására használják. • A vágott szálakból készülhetnek – keverékek – pamut vagy gyapjú típusú szövetek
• Kifejlesztettek egy olyan eljárást, amely egyszerű, rövid és a felhasznált vegyszerek kevésbé károsítják a környezetet. Az új viszkóz szál neve Lyocell.
Különleges viszkózselymek és szálak • Legismertebbek közülük a modál szálak. Ezek előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, hasonlóan a pamuthoz. Szakító szilárdságuk nedvesen nem csökken, illetve nem mercerezhetők. • Kifejlesztésük a szintetikus szálak okozta verseny eredményének köszönhető. • Felhasználása: jól mosható, mérettartó, a pamuténál lágyabb fogású, gyűrődésre kevésbé hajlamos szövetekként.
2. Gumiszál • Kémiai összetétele: kaucsuk alapú szálas anyag. • Fizikai tulajdonságai: A gumi rugalmas nyúlása 700-800 %, napfényre érzékeny, az UV sugarak öregítik, vegyszerek pedig oldhatják. • Kétféle létezik: – csupasz szál (laktron) – bevont (lartex)
• Felhasználása: • Rugalmas textil-áruk, gumiharisnya, szalagok, fürdőruhák, harisnyák, zoknik, egyéb fehérneműk rugalmas szegélyének készítésére.
MESTERSÉGES ALAPÚ VAGY SZINTETIKUS SZÁLAS ANYAGOK
• Jelentőségük ma nagy a textiliparban. Ennek okai, hogy kedvezőek a tulajdonságaik, valamint tetszetős a kivitelük. Alapanyagaikat is mesterségesen állítják elő. Tulajdonságaik: • Általános tulajdonságok • mikroszkópi képük változatos • színük világos • gyártásmódjuk szerint lehetnek – üregesek: jó a hőszigetelő képességük, szakítószilárdságuk kisebb – teltek: az üregesek ellentétei
Előnyös tulajdonságuk • tulajdonságaik előre megtervezhetőek és mindig azonos minőségben lehet ezeket előállítani • nagy a szakítószilárdságuk, mert gyártásuk közben 4-10-szeres nyújtást alkalmaznak • sima felületűek – így könnyen tisztíthatóak • formatartóak, így nem feltétlenül igényelnek vasalást • molynak, mikrobának ellenállnak • csekély vízfelvételük miatt könnyen száradnak
Hátrányos tulajdonságok: • csekély vízfelvételük miatt rosszak a higiéniai tulajdonságaik • könnyen szennyeződnek: ennek oka a dörzselektromosság, az elektromosan feltöltött részek magukhoz vonzzák a lebegő porszemcséket • göbösödésre hajlamosak, ez abban nyilvánul meg, hogy a súrlódásnak kitett helyeken apró csomócskák jelennek meg, amelyek rontják a ruhadarab esztétikai képét • hőre lágyulnak, csak óvatosan vasalhatóak
Polikondenzációs műanyagok Poliamidok (PA) • a legnagyobb mennyiségben gyártott, széles körben felhasznált vegyi szálak. Legismertebb csoportjuk a nylon (a PA66 jelzésű szál) • Jellemzők: Fogásuk üres, paraffinszerű
Polikondenzációs műanyagok Poliamidok (PA) Fizikai tulajdonságok • Előnyök – – – –
nagy a szakítószilárdságuk – kiváló kopásállóak rugalmasak viszonylag jól színezhetőek hőre lágyulnak – termo plasztikusak, tartós vasalások készítésére alkalmasak
• Hátrányok – csekély a vízfelületük – kicsi a hőállóságuk, csak alacsony hőmérsékleten vasalhatók – göbösödésre hajlamosak
Polikondenzációs műanyagok Poliamidok (PA) Kémiai tulajdonságaik • kiváló lúgállóak Felhasználásuk • poliamid selyemből blúzokat, esőköpenyeket és harisnyákat csinálnak • a vágott szálakat önállóan vagy keverve használják fel, pl. gyapjúhoz keverve olcsó, jó nedvszívó-képességű, kopásálló termék készül belőle • Különleges PA szálak léteznek speciális felhasználásra, erősen hullámosak. Az aramidok nagy szakító szilárdságúak és hőállóak. Felhasználják vívó-, autóversenyző-, tűzoltóöltözékek, illetve golyóálló mellények készítésére.
Polikondenzációs műanyagok Poliészterek (PES) • Fogásuk gyapjúszerű Fizikai tulajdonságai: • Előnyök – – – –
nagy szakítószilárdságuk rugalmasak, ez nedvesen sem változik termo plasztikusak kevéssé göbösödnek
• Hátrányok – csekély a vízfelvételük – rosszul színezhetőek – rossz a hőszigetelő képességük
Polikondenzációs műanyagok Poliészterek (PES) Felhasználásuk • a selyemből selymes hatású termékeket, blúzokat, függönyöket, sálakat, nyakkendőket csinálnak. • a vágott szálakat: – önállóan gyapjú típusú szövetek készítésére használják – a keverékből alsóruházati, kötött-hurkolt termékeket, ágyneműket gyártanak
Speciális szálfajták • nehezen gyulladó: gyermek ágyneműk, színházi függönyök, közlekedési eszközök kárpitozására • a nagy szakítószilárdságúakat ponyvaként alkalmazzák
Polimerizációs szálasanyagok Poliakrilnitril (PAN) Jellemzőik: • A végtelen szál hernyóselyemre emlékeztet, a vágott szál gyapjúszerű fogású Fizikai tulajdonságok: • Előnyök – – – –
kiváló fény- és időjárás álló rugalmas, formatartó termékek készíthetők belőlük nagyon jó hőszigetelők vegyszereknek jól ellenáll, de lúgokra érzékeny
• Hátrányok – kicsi a kopásállósága – vízfelvétele csekély, ezért nehezen színezhető
Polimerizációs szálasanyagok Poliakrilnitril (PAN) Felhasználásuk • végtelen szálként sátorlapokat, esernyőket, esőkabátokat készítenek belőlük • vágott szálakból: gyakran keveréket gyártanak, pl. wooakril (gyapjúval kevert szövet neve), meleg tartó szöveteket, takarókat, kötött-hurkolt termékeket készítenek belőlük Speciális szálfajták • modakril szál: tűzálló tulajdonságú • dunova: a szál belseje lyukacsos, jó nedvszívó, ezért fehérneműk gyártására is alkalmas
Egyéb szálak: • PE • PP • PVC
Poliaddíciós szálak Poliuretán (PU) Felhasználják • szivacsként • szálként A szál tulajdonságai • rugalmas nyúlása megegyezik a gumiéval • szilárdsága annak háromszorosa • nem öregszik • jól mosható, színezhető
Poliaddíciós szálak Poliuretán (PU) Felhasználásuk: • a gumiszál helyettesítésére burkolatlanul vagy burkolva • fürdőruhák készítésére, illetve harisnyanadrágok, zoknik, fehérneműk rugalmas szegélyeként • az elasztán (EL) egy PU-t (Poliuretán) tartalmazó keverék, leggyakrabban Lycra márkanéven forgalmazzák a belőle a készült termékeket
SZERVETLEN, MESTERSÉGES SZÁLAK
Üvegszál Felhasználása: • hő-, hang-, elektromos és vegyi szigetelőanyagként • poliészter műgyanták erősítésére, amelyekből bukósisakokat, motorcsónakokat, szörfdeszkákat, síléceket, stadioni üléseket készítenek.
Fémszál • (leggyakrabban alumíniumot használnak erre a célra) Felhasználása • folytonos szálak formájában szövetekbe, harisnyákba, kötött-hurkolt termékekbe dolgozva
