HABILITÁCIÓS TÉZISEK
Őrsi Tibor
LEXIKOLÓGIAI ÉS SZAKNYELVI TANULMÁNYOK
A PhD-fokozatom megszerzése óta folytatott kutatásaim tudományos eredményeinek tézisszerű összefoglalása
Eger 2010
0
TARTALOM
I. Anglicizmusok a mai francia nyelvben
2
II. Szaknyelvi kutatások
16
III. Nyelvtörténeti kutatások
24
IV. Szintézis – a további kutatások iránya
32
V. A PhD-fokozat megszerzése (2004) óta megjelent publikációim
33
A három fő kutatási terület valójában szoros kapcsolatban van egymással. Minden esetben az angol, a francia, valamint a latin nyelvnek elsősorban a szókincs területén egymásra gyakorolt hatása képezi vizsgálataim tárgyát. A kötetben a tanulmányok nyelvek szerint, a tézisekben pedig tematikusan vannak csoportosítva. A tanulmányok címe mellett szereplő oldalszámok a Lexikológiai és szaknyelvi tanulmányok című kötet oldalszámának felelnek meg.
A címlapon látható illumináció Marie de France költőnőt ábrázolja. A kézirat 1285 körül készült. (Párizs, Bibliothèque de l’Arsenal, Ms 3142, f. 256.)
1
I. ANGLICIZMUSOK A MAI FRANCIA NYELVBEN
Kötetemben nyolc tanulmány tárgyalja három nyelven az anglicizmusok problémakörét. Ezek – egymást kiegészítve – szerves egészet alkotnak. Az anglicizmus fogalma és a rokon kifejezések A nagyobb nyugat-európai nyelvekben az „izmusok” megközelítőleg egyszerre, a 16. század utolsó harmadában jelennek meg: ang. latinism 1570, fr. gallicisme 1578, italianisme 1578, fr. hellenism 1580. Az anglicizmus terminus 1642-ben fordul elő először, éppen az angol nyelvben és a mai jelentésben. Később használni kezdték ’angol jelleg; angol divat, szokás (pl. délutáni teázás, krikettezés)’ jelentésben. Ez utóbbi jelentés számunkra nem releváns, és csak a nyelvre vonatkozó jelentést vizsgáljuk. Az anglicizmus nem csak a brit angolból átvett kifejezésekre vonatkozik, hanem az egyetemes angol nyelv bármelyik nyelvváltozatából származó szavakat is jelölheti. A szakirodalomban néha megkülönböztetik az amerikai angol nyelvből származó kifejezéseket. Ilyenkor az amerikanizmus terminus az anglicizmushoz képest szűkebb, speciálisabb jelentésű. Az angol nyelven használják a briticism terminust is az americanism ellenpárjaként. Ez az angol nyelben belüli földrajzi előfordulásra utal, és nem érinti az anglicizmusok nemzetközi szerepét. Az anglicizmusok legtöbbször megtartják idegen jellegüket és csak ritkán integrálódnak a receptor nyelvbe. Írott szövegekben a lexikai anglicizmusok jelölésére a foreignism terminust használják és a nyomtatásban dőlt betűvel szedik. Nagyon sokszor álanglicizmusokkal is szembesülünk. Ezeket is anglicizmusként kell kezelni, hiszen az angol nyelv hatása egyértelmű. GÖRLACH (2005: xix) nem tekinti anglicizmusnak az általa internationalism néven jelölt kategóriát. Ide sorolja azokat a „tudós”, azaz latin és görög elemekből az angol nyelvben alkotott szavakat (inflation, television), amelyeknek az alakja és kiejtése a szerző szerint nem jellegzetesen angol. Nézzük meg közelebbről az anglicizmus terminus fogalmát. Mi is tulajdonképpen az anglicizmus? Az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára (Bakos, 1994) ANGLICIZMUS szócikke szerint: 1. ’angol nyelvi jellegzetesség’ 2. ’angolos szóhasználat vagy fordulat más nyelvben’. A Magyar nyelv értelmező szótára (1966) ANGLICIZMUS szócikke az alábbi meghatározásokat adja: 1. ’az angol nyelvben használt, reá jellemző kifejezésmód, szerkesztés, szókapcsolat, szólás’ 2. ’más nyelvben található és ott idegenszerűnek érzett, az angol nyelv sajátos szerkesztésmódjára emlékeztető szóhasználat, szókapcsolat vagy nyelvtani szerkezet; angolosság’. 2
A legtöbb francia egynyelvű értelmező szótár is hasonlóképpen csak nagyon rövid meghatározásokat közöl. A Petit Robert 2007 ANGLICISME címszava szerint: 1. locution propre à la langue anglaise ’az angol nyelvre jellemző kifejezés, (nyelvi) fordulat’ 2. emprunt à l’anglais ’az angolból átvett kölcsönszó’. Ugyanezt a definíciót adja meg a Petit Larousse 2007 szótár is. A Grand Larousse de la langue française (1989) ANGLICISME címszava viszont négy meghatározást tartalmaz: 1. ’az angol nyelvre jellemző kifejezésmód’ 2. ’az angolra jellemző kifejezés, amelyet szó szerint fordítottak más nyelvre (az angol honeymoon ’mézeshetek’, szó szerint ’méz[édes] hold[hónap]’ fordítása a francia lune de miel 3. ’egy mindkét nyelvben létező angol szó nyelvi jelentésének használata’ (pl.: ha a fr. réaliser ’megvalósít’ jelentésű szót ’rájön’ értelemben használják, ami az angol to realize szóból származik 4. ’az angolból egy az egyben kölcsönzött szó, amely végül polgárjogot nyer egy másik nyelvben’: dancing, music-hall, week-end Láthatjuk, hogy a szótári definíciók elsődlegesen a szónál nagyobb egységre használják a terminust, és csak másodsorban értelmezik anglicizmusként az angol eredetű önálló szavakat. Nem egységes a szótárak állományába felvett anglicizmusok besorolása. Az Hachette kiadó Dictionnaire du français (1987) és a Petit Robert szótárakban a match és a baby-sitter szavak nem számítanak anglicizmusnak, mindössze az adott szócikkek etimológiai részében kapnak mot anglais ’angol szó’ minősítést. A manager és a week-end szavak az Hachette szótárban „anglicizmusok”, a Petit Robert-ben „angol szavak”. A best-seller és a sexy szavakat mindkét szótár anglicizmusként sorolja be. A Petit Larousse 2007 egyáltalán nem alkalmazza az „anglicizmus” minősítést, kizárólag az „angol szó” minősítést használja. GOTTLIEB (2006) meghatározása a legátfogóbb: „Any individual or systemic language feature adapted or adopted from English, or inspired or boosted by English models, used in intralingual communication in a language other than English.” Ez a meghatározás figyelembe veszi azt a lehetőséget is, amikor egy anglicizmus kialakulásában az angol nyelv csak közvetett módon játszott szerepet.
3
Hány anglicizmus van a francia nyelvben? A Trésor de la Langue Française informatisé (2004) szótár hatalmas korpuszából mindössze hetvenöt szó minősül anglicizmusnak. A Petit Larousse 2007 egyáltalán nem alkalmazza ezt a terminust. Ha a Petit Robert 2001 értelmező szótár CD-változatának keresőjébe beütjük az anglic rövidítést, 832 találatot kapunk. A Petit Robert 2007-ben folytatott keresés már 896 találatot ad ki. A Petit Robert 2008 pedig 931 esetben alkalmazza az anglicizmus minősítést. A Grand Robert 2005-ben folytatott keresés 544 találatot jelez. A szótárak állományába felvett anglicizmusok száma azonban jóval kevesebb ennél, mert a találatok nem tesznek különbséget aszerint, hogy az anglic rövidítés a szócikkek minősítésében vagy a szómagyarázatokban szerepel. Mi a helyzet a szakszótárakkal? A Le Robert kiadó 1980-ban megjelentetett Dictionnaire des anglicismes szótára 2620 címszót tartalmaz. Ebből 1100 szót már régiesnek minősít, tehát ez a viszonylag új jelenség is állandó változásban van. HÖFLER 1982-ben kiadott Dictionnaire des anglicismes szótára nem adja meg a szócikkek számát. FILIPOVIC (1996: 38) szerint „az angol és egy európai nyelv közötti átlagos kontaktus 1500–2000 anglicizmust eredményez.” ORSZÁGH (1977: 154) „mintegy ezer” anglicizmust említ a magyar nyelvre vonatkozóan. A rendelkezésre álló anglicizmus-szótárak ismeretében a mai francia nyelvben ennél több anglicizmus lehet. A legfrissebb anglicizmus-szótár TOURNIER Les mots anglais du français (1998) című gyűjteménye, ő azonban nem adja meg a szótárába felvett anglicizmusok számát, viszont a TOURNIER szótárát is ismertető An Annotated Bibliography of European Anglicisms (GÖRLACH ed. 2002) 3610 szócikket említ. Ennek megfelelően TOURNIER anglicizmus-szótára tartalmazza a francia nyelvben előforduló anglicizmusok legátfogóbb gyűjteményét. Ugyancsak GÖRLACH szerkesztette az A Dictionary of European Anglicisms: A Usage Dictionary of Anglicisms in Sixteen European Languages (DEA) (2001) című alapművet. A GÖRLACH által vezetett munkacsoport 4000 anglicizmus történetét követi tizenhat európai nyelvben. Ezek között a francia is szerepel, de a szótárban megvizsgált anglicizmusok egy része nem került át a francia nyelvbe. Az anglicizmusok számát lehetetlen pontosan megadni, mert egy állandóan változó kategóriáról van szó. Számukat befolyásolja, hogy mi mindent sorolunk ide. A már említett GÖRLACH (2005: xix) például nem veszi be a DEA-ba azokat az internacionalizmusokat, amelyek alakja vagy kiejtése nem tartalmaz tipikus angol jegyeket, bár eredetük az angol nyelvhez köthető. Egyes internacionalizmusok ennek ellenére bekerültek a DEA-ba, ha valamelyik vizsgált nyelvben mégiscsak angol kiejtéssel fordulnak elő. Vagy anglicizmusnak tekinthetjük-e az álanglicizmusokat vagy a code-switching bizonyos eseteit? Nagyon óvatosan azt állíthatjuk, hogy a francia nyelvben kb. 2500–3000 többé-kevésbé „aktív” anglicizmus fordul elő.
4
Az anglicizmusok típusai a francia nyelvben (32. oldal) 1. Az anglicizmusok átvételének kronológia osztályozása Az angol és a francia történelem közötti szoros kapcsolatot a két nyelv szókincse is híven tükrözi. A 18. századot megelőzően a két nyelv közül főleg a francia nyelv gyakorolt nagy hatást az angol nyelv fejlődésére. Az 1066-ban bekövetkezett normann hódítást követően a francia hatás hirtelen érte az angol nyelvet. Ezzel szemben a franciára gyakorolt angol hatás kezdetben nagyon lassú volt. Az angol hatás első dokumentált maradványait néhány hajózási terminus képezi. Ezek közé tartoznak az égtájak nevei: nord, sud, est, ouest és talán a bateau ’hajó’ szó is. Ez utóbbinak forrásául a mai angol boat szó eredetije, az óangol bāt szó szolgálhatott, bár GUIRAUD (1994: 87) a bateau szó esetében újlatin etimont feltételez. A 18. század előtt átvett anglicizmusok nagyrészt az angol környezetre utaló szavak: lord (1588), contredance (1624), gentleman (1695). A 18. századtól kezdve intenzívvé váló kapcsolatokat HUMBLEY (in GÖRLACH 2004: 108) alapján öt korszakra oszthatjuk: 1. A 18. században az angol politikai intézmények modellként, a forradalmi időszak alatt pedig ellenmodellként szolgáltak a franciák számára. Megjelent az anglomanie (1754) jelenség, ennek köszönhetően az öltözködés, italok, sportok (pl. lóversenyzés) szókincsében bukkannak fel anglicizmusok, de a tudomány, köztük az orvostudomány területén is. 2. A 19. században az ipari forradalom következtében a vasipar, a textilipar, a vasúti technológia stb. terminusai épültek be a francia nyelvbe. 3. A 19. század vége felé az anglomanie második hullámában új sportok, mint például a különben francia eredetű tenisz, a futball, majd pedig a 20. század elején a kosárlabda, az új úszásnemek stb. terjednek el. A divat újból a szókölcsönzések egyik fő forrásává válik, később pedig az angolok és még később főleg az amerikaiak turizmusa szolgáltat új szavakat. 4. A 20. század elején és különösen a két világháború közötti időszakban az amerikai angol lett a szókölcsönzések forrása, különösen olyan területeken, mint a jazz, a tánc, a film és az autózás. 5. 1945 után a francia nyelvre gyakorolt angol és amerikai hatás minden területen felerősödött. Az atlanti szövegségbe történő tagozódás jelentős nyelvi hatással is járt. A francia gazdaság is nyitottabbá vált a világ felé, ahol azonban már amerikai kereskedelmi és marketingmódszerek, számítógép- és kommunikációs technológia domináltak. A popkultúra elterjedése tovább erősítette az angol nyelv hatását. Ugyanakkor ebben az időszakban vette kezdetét a szervezett hivatalos reakció is a féktelen szókölcsönzések kordában tartása érdekében. Különböző intézményeket hoztak létre a francia szókincs védelme céljából, különösen a szaknyelvi terminológiák franciásítása érdekében.
5
2. „Klasszikus” osztályozás 2.1. Szemantika anglicizmusok: réaliser: eredeti francia jelentése ’megvalósít’, anglicizmusként ’felfog, rájön’ opportunité: ’célszerűség’, anglicizmusként ’kedvező alkalom’ contrôler: ’ural, irányít’ jelentésben anglicizmus. 2.2. Lexikai anglicizmusok: pipeline ’csővezeték’. A manager szó ’(színházi, sport)menedzser’ jelentésben angol jövevényszó, ’vállalatigazgató’ jelentésben pedig anglicizmus. 2.3. Morfológiai anglicizmusok: smoking, slip, appel longue distance < long distance call (a fr. appel interurbain helyett); auto-école < driving school. (Az école de conduite alak jóval ritkább.) 2.4. Fonetikai anglicizmus: chèque, ha [tSEk]-nek ejtik [SEk] helyett. 2.5. Szintaktikai anglicizmusok: est-allemand < East German (nem pedig de l’Allemagne de l’Est); le deuxième meilleur joueur ’a második legjobb játékos’ < second best player. (Helyesen: deuxième joueur.) 2.6. Helyesírási anglicizmusok: addresse (fr. adresse), abbréviation (abréviation), license (licence); írásjelek eltérő használata, nagybetűk eltérő használata, például címekben. 3. Az integrálódás mértéke szerinti osztályozás 3.1. Nyilvánvaló anglicizmus: 3.1.1. Idegen kiejtéssel/helyesírással: babyboom [bebibum], babyboomer [bebibumœr], Bloody Mary ’paradicsomlével és vodkával készült ital’ 3.1.2. Adaptált kiejtéssel és/vagy helyesírással: babyboom [babibum], babyboomeur, babyboomeuse, [babibumœr, babibumøz], redingote < riding-coat; cédérom < CD-ROM 3.1.3. Új morfémák: –man/–woman (régies), –er, –ing: tennisman, tenniswoman. (Az angol nyelvben a tennis-player kifejezést használják.)
6
3.1.4. Egyszeri képzés: speakerine (álanglicizmus + német szuffixum). Egyszeri képzés a pin’s ’kitűző’ álanglicizmus is, amelynek töve a ’tű’ jelentésű angol szó, ehhez illesztették az angolosság látszatát erősítve az ’s toldalékot. 3.1.5. Új frazeológiai egységek: à la fin de la journée < at the end of the day (fr. en somme, finalement, en fin de compte); demander une question < to ask a question (fr. poser, formuler une question) 3.2. Burkolt anglicizmus (az anyanyelvi beszélő számára nem idegenszerű): 3.2.1 Tükörfordítás: gratte-ciel < sky-scraper ’felhőkarcoló’, haut-parleur < loud-speaker ’hangosbeszélő’ 3.2.2. Hibrid alakok: relooker ’új külsőt ad valaminek’, relookage, costumiser ’a vásárló kívánságaihoz igazítani (pl. egy autót)’ 3.2.3. Részleges kölcsönszó: overdose, részlegesen nativizálva: surdose Kiterjesztett kölcsönszó (expanded borrowing): papyboom (a babyboom analógiájára) 3.3. Teljesen integrálódott anglicizmus: film, rail ’sín’ 4. MARÉSCHAL (1992: 109) osztályozása 4.1. Egy szó alakjának és jelentésének átvétele: 4.1.1. Többé kevésbé érintetlen anglicizmusok: call-girl, fifty-fifty, gadget ’bigyó, kütyü’, patchwork ’foltvarrás, foltmunka’ 4.1.2. Franciásított anglicizmus: bébé, vidéo, dandy (régies), top-modèle 4.1.3. Szóelvonás (szócsonkítás) eredményeként keletkezett anglicizmus: living, parking, training, dancing, happy end, body (stocking) 4.2. Egy szó jelentésének átvétele: 4.2.1. Tükörfordítás: mots croisés < crossword puzzle, parc national < national park, contrôle des naissances < birth control
7
4.2.2. Szemantikai anglicizmus: parlement (korábbi jelentései: 1. ’társalgás’ 2. ’bíróság’) gorille ’testőr’ jelentésben 4.3. Egy szó alakjának az átvétele: 4.3.1. „Anglicismes de signifiant” (= morfológiai kölcsönszó) 4.3.2. Angol elemekből új szót alkottak a francia nyelvben: footing, forcing, babyfoot, rallye-paper < ’hajtóvadászat elszórt papírdarabokkal’ (régies) = ang. paper-chase 4.4. „Anglicismes syntagmatiques”: brochure à être distribuée < brochure to be distributed (a szenvedő szerkezet miatt). Cégek neve: Larochelle Construction, Alexandre Diffusion (a szórend miatt) 4.5. Korábbi átvételek az angoltól függetlenül fejlődnek a francia nyelvben: shampooiner ’besamponoz’, strip-teaseur + strip-teaseuse ’sztriptíztáncos’, hardeur + hardeuse, ’„kemény” pornófilm szereplői’, bodybuildé,–e 4.6. Álanglicizmusok (kifejtve az 5. pontban) 5. Álanglicizmusok 5.1. Álanglicizmusok és „hamis barátok” A francia és az angol nyelv szókincsének módszeres összehasonlításakor a francia nyelvészek megalkották a faux amis, azaz a ’hamis barátok’ kategóriáját. Ez a kategória elsősorban a szinkrón megközelítésben alkalmazható. Tipikus példa erre az angol travel ’utazás’ jelentésű szó, amelynek közvetlen forrása a mai francia travail szó őse, melynek jelentése: ’munka’. A travel/travail szópár mindössze a faux amis jelenséget illusztrálja. Nem álanglicizmusról van szó, hanem egy francia jövevényszóról, amely integrálódott az angol nyelvbe. Ha azonban például a brushing anglicizmust vizsgáljuk a francia nyelvben, akkor szinkrón szempontból hamis barátokkal van dolgunk, hiszen angol nyelvi jelentése ’kefélés’, francia nyelvi jelentése pedig ’befésülés’ = thermobrossage. Diakrón megközelítésben álanglicizmussal állunk szemben, hiszen a francia jelentés az angoltól függetlenül alakult ki. Ezt a tevékenységet az angol nyelv a blow-drying kifejezéssel jelöli.
8
5.2. Az álanglicizmusok típusai A továbbiakban azokat a lehetőségeket veszem sorra, amelyek a francia nyelvi anglicizmusok és azok forrásai közötti elsősorban jelentésbeli különbséget megmagyarázzák. 5.2.1. Angolnak tűnő signifiant a franciában, de az angol signifiant egyáltalán nem létezik: baby-foot ’asztali foci’ 5.2.2. Angolnak tűnő signifiant, amely azonban ebben a jelentésben nem létezik az angol nyelvben: forcing, flipper ’elektromos (biliárd)játék, lifting ’ráncfelvarrás’ 5.2.3. Szóelvonás eredménye: training (suit), basket (-ball shoes), parking (lot) 5.2.4. Szóösszetétel következtében alakult ki: recordman, recordwoman; tennis-man, tennis-woman 5.2.5. Szóképzés következtében alakult ki: footing, speedé,–e (<speedy) 5.2.6. Belső jelentésváltozás következtében alakult ki: speaker ’az angol alsóház elnöke’. (1649); kulturális kölcsönszó. Mára már elavult jelentése: ’sporteredményeket közlő személy’ (1904) 5.3. Hibrid képzés 5.3.1. Kiterjesztett kölcsönszók (= expanded borrowing): pipi-room ’toalett’, papy-boom ’a baby-boom idején született, azóta nagypapakorúvá vált személy’ 5.3.2. Francia prefixum és/vagy szuffixum: relooker ’új megjelenést kölcsönöz valaminek’, reloooké,–e, relookage 5.3.3. Részleges nativizálás: overdose ’túl nagy adag’ > surdose 5.3.4. Nőneműsítés: manageur, manageuse 5.3.5. Helytelen képzések: rewritrice 5.4. Kölcsön-signifiant 5.4.1. Kölcsön-signifiant, (melynek változhatott a jelentése): fr. flirt = angol flirtation ’flört’
9
5.4.2. Analógia következtében alakult ki a jelentés: pressing szó ’(vegy)tisztító’, dancing ’nyilvános tánchelyiség’ 6. Az anglicizmusok helyettesítésének módjai WEINREICH (1963: 51) és HUMBLEY (2004: 122) alapján 6.1. Loan translations – az alkotóelemek pontos és tökéletes fordítása 6.1.1. Az alkotóelemek sorrendjét megtartva: antifreeze > antigel ’fagyálló’, free trade > libre-échange ’szabad kereskedelem’, fair play > franc-jeu ’sportszerű játék’ 6.1.2. Az alkotóelemek sorrendjét megváltoztatva: flying saucer > soucoupe volante ’repülő csészealj’, hard disk > disque dur ’merevlemez’, cold war > guerre froide ’hidegháború’ 6.1.3. Az alkotóelemek sorrendjét megváltoztatva és prepozíció beiktatásával: brainwashing > lavage de cerveau ’agymosás’, weekend > fin de semaine ’hétvége’, steam engine > machine à vapeur ’gőzgép’, password > mot de passe ’jelszó’ 6.1.4. Az alkotóelemek sorrendjét megváltoztatva és főnév helyett melléknevet használva: body language > langage corporel ’testbeszéd’, culture shock > choc culturel ’kultúrsokk’, cross word (puzzle) > mots croisés ’keresztrejtvény’ 6.2. Loan renditions (Lehnübertragungen) A fordítás csak megközelítő, mivel az angol összetett szó csak ihletője a megfelelő francia szónak. Az eredeti angol összetett szó egyik elemének pontos francia megfelelőjét fogalmi rokonságot mutató más francia szóval adják vissza. A francia nyelvben a szórend is eltérhet: mountain bike > vélo tous terrains, VTT, brain drain > fuite des cerveaux ’agyelszívás’, indoor(s) > en salle ’beltéri, fedettpályás’ 6.3. Loan creations (Lehnschöpfungen) Az eredeti angol etimontól alakjában független, de kimutathatóan arra visszavezethető szóalkotás: pacemaker > stimulateur cardiaque ’szívritmusszabályozó’, mailing > publipostage ’körlevél’, leasing > crédit-bail ’lízing’, (micro)chip > puce, pastille, microplaquette ’csip’; brainstorming > remueméninges ’ötletbörze’, computer > ordinateur ’számítógép’.
10
6.4. Semantic loans Egy meglévő francia szó megkapja egy idegen szó valamelyik jelentését: dove > colombe ’háborúellenes személy’, Iron Curtain > rideau de fer; ’vasfüggöny’, to feed > alimenter (en données) ’betölt (adatot)’. 6.5. Loan hybrids A franciában használt összetett szónak egyik eleme angol kölcsönszó, a másik eleme az angol szó fordítása: high fidelity > haute fidélité ’magas fokú hanghűség’, hard disk > disque dur ’merevlemez’. 7. Általános megjegyzések Ha egyazon anglicizmusnak több jelentése van, lehet, hogy az egyik jelentés tényleges anglicizmus, a másik viszont álanglicizmus. A camping szó például ’kempingezés’ jelentésben „szabályos” anglicizmus, hiszen az angol camping szó alakjának és jelentésének átvételéről van szó, ugyanennek a szónak a francia nyelvi ’kemping’ jelentése viszont az angol camping-site összetételből rövidült le (= szóelvonás) és lett ebben a jelentésében hamis barát és álanglicizmus a francia nyelvben. Anglicizmusok-e az álanglicizmusok? A legtöbb álanglicizmus kialakulásának hátterében megfigyelhető az angol nyelv közvetlen vagy áttételes hatása, éppen ezért az álanglicizmusokat is anglicizmusoknak kell tekinteni.
Az anglicizmusok jelentésváltozásai a francia nyelvben (110. oldal) Az eredeti angol szavak és a francia megfelelőik jelentése közötti eltérést esetenként nem jelentésváltozás, hanem más tényezők okozták. A jelentésbeli különbségek egy része annak tulajdonítható, hogy általában az anglicizmusok, köztük a francia nyelv anglicizmusainak poliszémiája is kisebb mértékű, mint az eredeti angol szóé. Ennek megfelelően az angol szavak és azok francia nyelvi anglicizmusokként történő használata nem felel meg egymásnak. Angolnak tűnő szavakról kiderülnek, hogy azok álanglicizmusok. A szókölcsönzés pillanatában lezajló jelentésváltozásokat az alábbi kategóriákba sorolhatjuk. Néhány változást többféleképpen lehet értelmezni. Bizonyos kategóriák között átfedés fedezhető fel. 1. A francia nyelv sose veszi át egy-egy angol szó minden jelentését. 2. A szókölcsönzés folyamán jelentésszűkülés következik be: body, boy, girl, people, speaker, stress.
11
3. A szókölcsönzés folyamán jelentésbővülés következik be: camping, dancing. 4. A szókölcsönzés metaforikus jelentésváltozáshoz vezet: ang. speaker ’aki beszél’ > fr. (rég.) ’rádióbemondó’. 5. A szókölcsönzés folyamán metonimikus jelentésváltozás történik: ang. flirt ’barát(nő)’, fr. flirt ’flörtölés’. 6. A szemantikai változást szórövidülés váltja ki. Gyakran előfordul, hogy a francia nyelvben az angol present participle (folyamatos melléknévi igenév) marad meg a rövidülés után, noha az nem morfológiai feje az eredeti összetett szónak: ang. parking-place > fr. parking, ang. dancinghall > fr. dancing, ang. smoking-jacket > fr. smoking, ang. camping-site > fr. camping, ang. body-stocking > fr. body, ang. cross-country (running, skiing, riding stb.) > fr. cross. 7. Morfológiai kölcsönzés következtében alakulnak ki hamis barátok: slip. 8. A szemantikai változás szófaji átcsapást eredményez: people (főnévből melléknév).
Az anglicizmusok nőneműsítése a francia nyelvben (7. oldal) PERGNIER A Les anglicismes című művében (1989: 39) meglehetősen röviden intézi el az anglicizmusok morfoszemantikai integrációját: „Teljesen önkényes, hogy hogyan lesz egy angol szóból a franglais nyelvben hímnemű vagy nőnemű szó. A kölcsönszavak maszkulinizációjának vagy feminizációjának okai komplexek és jórészt rejtélyesek […], tehát itt nem is időzünk.” NYMANNSON (1995: 96) szerint „a francia nyelvbe átkerült anglicizmusok között „a nőneműek aránya a 17. században 24,7% volt, a 18. században 16,1%, a 19. században 14,6%, a 20. században pedig 12,7.” HUMBLEY (1974) nem ad pontos számot, csak annyit közöl, hogy a nőnemű anglicizmusok száma „valamivel 10% fölött van”. Általánosnak tekinthető az a tendencia, hogy az angol eredetű jövevényszavak hímneműek lesznek. A maszkulin tendencia azzal magyarázható, hogy az angolban a főnévi nemek közötti különbség neutralizálódott, és általában a hímnemű alakként értelmezték a franciába átkerült anglicizmusokat.
Mikor nőneműek mégis az anglicizmusok? 1. Igazodás a biológia nemhez Általában nőneműek a nőket jelölő anglicizmusok: barmaid ’mixernő’, business-woman, call-girl, first lady, girl-friend, majorette, suffragette. Egyes autentikus kölcsönszókban a nőket a –woman utótag jelöli: yacht(s)woman.
12
A francia nyelvben „hamis kölcsönszavakat” (álanglicizmusokat) is alkottak a foglalkozásnevek viselőinek megkülönböztetése céljából: recordman/recordwoman, tennisman/tenniswoman. A foglalkozásneveket a 4.6 pontban külön tárgyalom. 2. Igazodás a meglévő francia szó neméhez Az angol check-list ’ellenőrzőlista’ francia nyelvi anglicizmusként nőnemű, hiszen a liste ’lista’ szó is nőnemű. A science-fiction egy műfaj, ’tudományosfantasztikus regény vagy film’, a francia nyelvben is létező fiction ’kitalált történet’ nemével egyezően nőnemű. 3. Szemantikai analógia Ha az anglicizmus összetett szó, akkor az anglicizmus az utótag nyilvánvaló francia megfelelőjének nemét veszi fel. Így például az angol cover-story ’címlaptörténet’ összetétel második eleme megfelel a francia nyelvben nőnemű histoire szónak, így a francia nyelvi anglicizmus nőnemet kap. Az amerikai kosárlabda-válogatott ragadványneve a dream team ’álomcsapat’. A team francia megfelelője a nőnemű équipe szó, ezért a dream-team francia nyelvi anglicizmusként nőnemű. A fenti elv nem azonban működik következetesen. A big band ’(nagy)zenekar’ a francia nyelvben hímnemű, noha a bande ’zenekar’ szó a franciában nőnemű. 4. Nőnemű dolgokkal asszociálható szavak esetében Bizonyos nőnemű dolgokkal asszociálható anglicizmusok nőneműek lehetnek, ha a társított szó a francia nyelvben nőnemű. A les sixties ’hatvanas évek’ kifejezés például nőnemű, hiszen az année ’év’ szó a francia nyelvben nőnemű. A golden, a granny (smith) és a starking szavak nőneműek, hiszen különböző almafajtákat jelölnek. Az ’alma’ jelentésű pomme szó nőnemű a francia nyelvben. 5. Szuffixumok által motivált analógia Az angol és a francia nyelv fejlődésének és egymásra hatásának következtében a két nyelv szavai sok esetben megegyeznek. Ezek között anglicizmusokat is találunk. Az egyező (azonosan írt, de különbözően ejtett) szavakat alkotó szuffixumok is természetesen megegyeznek. Bizonyos szuffixumok a francia nyelvben mindig nőneműek: –ence/–ance, –ion/–tion, –ette. Ha az anglicizmus olyan szuffixumot tartalmaz, amelyik a francia nyelvben nőnemű, akkor az anglicizmus is nőnemű lesz: performance, ’teljesítmény’, automation ’automatizálás’, kitchenette’ teakonyha’.
13
6. Foglalkozásneveket és személyeket jelölő anglicizmusok Egyetlen területen, a foglalkozásnevek területén tapasztalhatjuk a nőnemű alakok számának erőteljes növekedését. B. CERQUIGLINI (1999) nyelvész vezetésével hivatalos lista készült a francia nyelvben használható foglalkozást, beosztást, társadalmi pozíciót jelölő főnevek nőneműsítéséről. E program keretében számos anglicizmusnak is kreáltak nőnemű megfelelőt: interviewer > intervieweur/intervieweuse, kidnapper > kidnappeur/kidnappeuse, jogger > joggeur/joggeuse. 7. Betűszók A NASA (=National Aeronotics and Space Administration), azaz a ’Nemzeti Repülési és Űrkutatási Hatóság’ morfológiai feje, a ’hatóság’ jelentésű administration szó nőnemű, éppen ezért a szervezet nevét nőneműként használják a francia nyelvben. Az UNESCO betűszó nőnemű, hiszen mind az angol, mind a francia értelmezés szerint is egy ’szervezet’ neve, amely mindkét nyelvben organisation. A francia nyelvben az organisation főnév nőnemű, így az egész betűszó is nőnemű lesz. Az etimologizáló megközelítés gyakran nem a remélt eredményt produkálja. A VIP = very important person anglicizmus például hímnemű, holott szó szerinti fordítása ’nagyon fontos személy’, márpedig a ’személy’ jelentésű personne szó nőnemű a francia nyelvben. Konklúzió A francia nyelvben előforduló anglicizmusok döntő többsége hímnemű. A nőnemű anglicizmusok aránya fokozatosan csökken. Néhány anglicizmus esetében továbbra is ingadozik a nemek használata: sex-shop, trade-union ’szakszervezet’. Olykor a szótárak is egymásnak ellentmondó adatokat közölnek. Általában szemantikai szempontok motiválják a nőnem választását, de jó néhány esetben következetlenséget tapasztalhatunk. Morfofonológiai szempontok befolyásolják a nyelvtani nem hozzárendelését (gender assignment) bizonyos szuffixumokra végződő anglicizmusok esetén.
A globalizáció hatása a francia nyelvre (17. oldal) Az angol és az amerikai nyelv erős hatást gyakorol más mai nyelvekre is. A magyar nyelv szempontjából sem érdektelen megvizsgálni, hogy a szigorúnak vélt hivatalos francia nyelvpolitika sikeresen küzd-e a nyelvi globalizáció ellen. Az utóbbi évtizedekben létrehozott terminológiai bizottságok javaslatai sok esetben írott malasztként végzik. A legújabb nyelvtani gyakorlókönyvek is hemzsegnek a hivatalosan ugyan kerülendő anglicizmusoktól. Tanulmányomban módszeresen megvizsgálom a Grammaire progressive du français avec 600
14
exercices (Paris, CLE International, 2002) nyelvtanulóknak szánt francia nyelvtani gyakorlókönyv indokolatlanul használt anglicizmusait. Ezek közül idézem az alábbi példát: Comme toujours, il a son walkman sur la tête.
GPF, 212. oldal
A ’sétálómagnó’ jelentésű walkman szó eredetileg a Sony cég védjegye volt. Hivatalosan ajánlott helyettesítése a baladeur szó lenne, ennek ellenére az anglicizmus szerepel a tankönyvben. A különböző francia tulajdonú áruházláncok internetes oldalain már egy „szabályszerű” keveréknyelvet használnak. A nyomtatott sajtó egy része, mint például a Paris Match bulvárlap vagy a komoly fórumnak tekinthető L’Express hetilap a még elfogadható mennyiségű anglicizmusnak sokszorosát zúdítja – sokszor teljesen fölöslegesen – a francia nyelvű olvasóra. A hirdetésekben megjelennek olyan angolnak tűnő, de valójában angol elemekből felépített kifejezések, amelyeknek a tényleges angol nyelvhez vajmi kevés közük van, de használatuk bizonyára nagyon „trendi”: 1. VERY IRRÉSISTIBLE GIVENCHY La nouvelle eau de parfum sensuelle: very élégante, very fun, very you 2. VERY IRRÉSISTIBLE GIVENCHY Le nouveau parfum pour homme: very intense, very élégant, very you Mindkét hirdetésben az ’ellenállhatatlan’ jelentésű irrésistible melléknév még francia helyesírással szerepel, az előtte álló fokozó értelmű kifejezés viszont egyértelműen angol. A fokozó értelmű kifejezésnek továbbra is nagy szerepe van. Az első reklámban az intensifier még melléknévre vonatkozik, a very fun kifejezés az angol beszélt nyelvben még úgy-ahogy elfogadható, viszont a very you alak az angol nyelvben is teljes mértékben agrammatikus. A második reklám is a vegyes nyelvből áttér a nyelvtanilag értelmezhetetlen very you alakhoz. Szinte érthetetlen, hogy egy francia olvasók számára készült folyóiratban megjelenő reklámot miért építenek angol nyelvi elemekből összetákolt szójátékokra, amelyek ráadásul egyik nyelv szabályainak sem felelnek meg.
15
II. SZAKNYELVI KUTATÁSOK A francia informatikai szókincs dezanglicizációja (97. oldal) 1. Bevezetés A második világháború után felgyorsult az angol-amerikai szókincs beáramlása a francia nyelvbe. Ez a folyamat erős ellenhatást váltott ki a francia nyelv védői körében. Már 1959-ben megalkották a français és anglais szavakból téléscopage ’szóvegyülés’ segítségével a franglais neologizmust. Ezzel kezdték jelölni az anglicizmusok túlzott mértékű használatát. A hetvenes évek elején módszeres dezanglicizációs folyamat vette kezdetét. 1970-ben tizenöt minisztériumi terminológiai bizottságot állítottak fel. Ezek a bizottságok folyamatosan hivatalos ajánlásokat tesznek a különböző tudományterületek és a közélet szókincsének franciásítása érdekében. Az ajánlásokat váltakozó időközönként a Journal Officiel-ben nyilvánosságra hozzák. Az eufemisztikusan csak ajánlásoknak nevezett javaslatok valójában szigorú utasítások, amelyeket a közintézmények, a sajtó és a szótárak is kötelesek betartani és népszerűsíteni. A dezanglicizációs törekvéseket a francia informatikai nyelv példáján keresztül mutatom be tanulmánykötetemben. Ötven angol informatikai kifejezést vetek egybe meglévő, illetve ajánlott francia megfelelőikkel. Ezeket úgy válogattam össze, hogy tartalmazzák az informatikai szókincs legfontosabb kifejezéseit, ugyanakkor illusztrálják a franciásítási eljárásokat is. 2. Az angol kölcsönszavak helyettesítése 2.1. A két nyelv tudományos szókincsének egy része megegyezik. Ilyenkor a „francia” alakot – elsősorban a végződéseket – a francia nyelv szabályaihoz igazítják: to connect // connecter ’kapcsolódni’, compiler // compilateur ’fordítóprogram’. 2.2. A latin eredetű angol szavakat helyettesítik francia megfelelőikkel: to delete // effacer ’töröl’; data // données ’adatok’. 2.3. A germán eredetű angol terminusokat helyettesítik: hardware // matériel ’hardver’; software // logiciel ’szoftver’. 2.4. Még a francia eredetű, de angolos hangzású szavakat is elhagyják: file // fichier ’fájl’.
16
2.5. Számos alakpár létezik, az eredeti angolnak megfelelő és a hivatalosan ajánlott helyettesítés: CD-ROM // CD-ROM, cédérom ’CD’; bug // bug, bogue ’programhiba’. 2.6. Eredeti francia szóalkotás: e-mail // courriel (= courrier électronique) és mél (= messagerie électronique) 2.7. Új és revitalizált szuffixumok használata: –iel, –ique, –naute software // logiciel ’szoftver’; computer game // ludiciel ’játékprogram’ bureautique ’irodatechnika; monétique ’pénzkímélő eljárások összessége’, internet user és net surfer // internaute [Internet, net(work) ’hálózat’ + a görög –naute ’hajós’ szuffixum] 2.8. Angol informatikai kifejezések helyettesítése francia hibridek segítségével: entreprenaute ’az interneten keresztül vállalatot alapító személy’ [vegyülékszó az entrepren(eur) ’vállalkozó’ és az internet szavakból] 2.9. Tükörfordítások: mouse > souris ’egér’, keyboard > clavier ’billentyűzet’ 3. Az új francia terminusok motivációja 3.1. Fonológiai motiváció: on line // en ligne. Az angol on prepozíció francia megfelelője inkább sur lenne, de hasonló hangzása miatt az en prepozíciót használják. 3.2. Grafémikus motiváció: file // fichier ’fájl’. Az azonos kezdőbetű és egyben kezdőhang) használata könnyíti az azonosítást. 3.3. Szemantikai motiváció: bit [vegyülékszó < binary digit], de a bit ugyanakkor az angolban többszörös homonima; 8 bit = 1 byte // octet [oct– ’nyolc’ + –et szuffixum]. 4. A helyettesítés nem mindig sikeres. A google.fr keresővel folytatott keresés (2010.01.27) a listing ’(ki)listázás’ szó esetében 395 000 000 találatot eredményezett, a hivatalosan ajánlott listage megfelelő mindössze 137 000 előfordulást mutatott. A különbség kb. 2900szoros az angol terminus javára. A finomított keresése során a listing informatique szerkezet 27 300-szor fordult elő, míg a listage informatique mindössze 141-szer. A különbség így is meggyőző: közel kétszázszoros az anglicizmus javára.
17
5. Konklúzió Egy tipikusnak tekinthető naturalizációs folyamat a következőképpen zajlik. Megjelenik egy angol eredetű szakkifejezés a francia nyelvben, például computer. Eleinte a bizonytalan kiejtésű idegen alakot használják, azután elkezdik adaptálni: computeur. Egy idő után a terminológia bizottságok elfogadják vagy elutasítják az új kifejezést. Az utóbbi eset a jellemző. Ilyenkor egy új terminust javasolnak az anglicizmus helyett: esetünkben az ordinateur szót. A bizottságok rendkívül szigorú szűrőjén csak alig néhány anglicizmus megy át. Szigoruk még akkor is kérlelhetetlen, amikor az anglicizmus és annak kézenfekvő francia megfelelője maga is latin és görög elemekből épül fel mindkét nyelvben.
A fotográfia szókincsének anglicizmusai (63. oldal) Az informatika szókincsét érdemes összevetni a közel kétszáz évre visszatekintő fényképezés szókincsével. Az erről tanulmányomban három korszakot különböztettem meg: 1838–1920, 1920–1960, 1960-tól napjainkig. Az első időszakban túlnyomórészt görög, kisebb részt latin eredetű tudományos műszókat használtak az új mesterség (és művészet) eszköztárának jelölésére. Az első világháborút követően, elsősorban a filmes technológia fejlődésének köszönhetően egyre több angol és mindinkább amerikai eredetű kifejezés terjed el. Ezek a második világháború után a vizsgált területen (is) egyeduralkodóvá válnak, csakúgy, mint az informatika területén. Óriási különbség ugyanakkor, hogy a francia nyelv rendkívül toleránsnak mutatkozott: lépésről-lépésre, rengeteg köznyelvi és szakmai anglicizmust fogadott be. Az informatika területén viszont hirtelen zúdult olyan hatalmas mennyiségű anglicizmus a francia nyelvre, amit az már képtelen volt befogadni. A hivatalos reakciót fentebb ismertettem.
A szexualitás szókincsének anglicizmusai (70. oldal) Az anglicizmusok az élet minden területére kiterjednek. Ebben a tanulmányban a szexualitás témakörébe tartozó húsz anglicizmust vizsgálok meg, mint például flirt, gai, hard, sexy, sida. A vizsgált anglicizmusok gyakorisága, valamint integrációjuk mértéke nagyban különbözik. Néhány anglicizmus tulajdonképpen francia eredetű (gai, voyeurisme). Bemutatom, hogy egy állandó változásban levő kategóriáról van szó, melyben vannak hamis barátok (flirt), morfoszintaktikai és lexikai tükörszók. Azt is áttekintem, hogy próbálták-e ezeket a szavakat francia eredetű megfelelőkkel helyettesíteni. 18
A poliszémia funkciója francia keresztrejtvényekben (52. oldal) Az igényes francia keresztrejtvényekben szereplő meghatározások alapvetően a poliszémiára épülnek. Így például a voie lactée definíció nem a valószínű ’tejút, galaxis’ jelentésre utal, hanem a zoológiában használt TÉTINE ’tőgy’, illetve a hétköznapi nyelvben előforduló ’cucli’ megfejtést várja el. Az imbattables aux cartes valószínű jelentése ’kártyában verhetetlenek’, a rejtvény szerzője viszont a GÉOGRAPHES ’földrajztudósok’ megoldást ötlötte ki. A carte szónak ugyanis ’térkép’ jelentése is lehet. Ennek az értelmezési lehetőségnek a helyességéről csak a rejtvény megfejtésekor győződhetünk meg. Az igényes francia keresztrejtvények szerkesztői rafinált módon kódolják a megoldásokat. A keresztrejtvény megfejtéséhez elengedhetetlenül szükséges nyelvi kompetencia esetünkben akkor érvényesül, ha a definíciókban gyakran valószínűtlen jelentésben használt poliszém szavakat képesek vagyunk a rejtvény szerkesztője által elvárt módon értelmezni. (A megoldásokban nem használják a francia ékezeteket.) Az általam azonosított kódolási technikák 1. A definíció legalább egy poliszém szót tartalmaz: Future père = SEMINARISTE Pensées = COGITEES 2. A definíció olyan szót tartalmaz, amelyik szorosan kapcsolódik egy poliszém szóhoz: Point ignoré = CONNU 3. A definíció több poliszém szót tartalmaz: Cheval de retour = RECIDIVISTE 4. A definíció első ránézésre egyértelmű lexikai egységet tartalmaz: Transport collectif = LIESSE 5. A definíció megtévesztő idiomatikus kifejezést tartalmaz: Vient à point à qui sait attendre = STEAK 6. A definíciót metafóraként kell értelmezni: Lacet de botte = PO 7. Kettős meghatározás: Avenant et toujours devant = BEL
19
8. A definíció homonimát tartalmaz: Mesures à la pompes = OCTANES 9. A definíció nyelvtani elemzést tesz szükségessé: On en bat = CIL 10. A definíció civilizációs elemekre utal: Baba ou manqué = GATEAU 11. Egy nagyon hosszú definíció egy nagyon rövid meghatározásra utal: Crie comme un porteur de bois = REE
Anglicizmusok francia keresztrejtvényekben (24. oldal) A francia keresztrejtvényekről az előzőekben elmondottak a továbbiakban is érvényesek. Az anglicizmusok szervesen beépülnek a keresztrejtvényekbe. Majdnem mindegyik rejtvény tartalmazott anglicizmust. Nagyon gyakran kultúrtörténeti utalásokkal találkozunk, de ezek az általános műveltség elvárható szintjét nem haladják meg. Az anglicizmusok legtöbbször már a Petit Robert szótárban regisztrált jelentésekben fordultak elő. Általában rövid, megkerülhetetlen angol szavakkal találkozunk: tea, hit, rail, SOS. Az angol tea ’tea’ szóra már nem győznek újabb és újabb definíciókat kitalálni. Hosszabb anglicizmusok is felbukkanhatnak: best-seller, mackintosh ’esőköpeny’, spinnaker ’hátszélvitorla’, squatteur ’önkényes házfoglaló’, starlette ’sztárjelölt’. A két utóbbi anglicizmus adaptált formában fordult elő. A hosszabb megfejtések, köztük az anglicizmusok, a kiemelten fontos helynek számító potence ’akasztófa’ pozícióban is megjelenthetnek. Így hívják a vízszintes és függőleges egy alatti meghatározásokat, ahol aktuális események is visszaköszönhetnek. Két jellemző példát emelek ki. Ez első egyszerűnek tűnik, a második definíció meglehetősen körülményes. First violin. = LEADER ’első hegedű(s)’ A definíció az eredeti keresztrejtvényben is dőlt betűvel van szedve. Ez is kihangsúlyozza annak idegen voltát. A megoldásként elvárt leader szóra, mint a premier violon kifejezés szinonimájára, csak hosszú keresés után sikerült rábukkanni.
20
Proverbialement, ce sont des opérations qui ne concernent pas le groupe de Mick Jaggers. EMOUSSAGES ’mohairtások’ ’A közmondás szerint ezek a műveletek nem vonatkoznak Mick Jaggers együttesére.’ Mick Jaggers a Rolling Stones együttes vezetője. Az angol közmondás azt tartja, hogy: Rolling stones gather no moss. Ennek a francia megfelelője: Pierre qui roule n’amasse pas mousse. ’Guruló kőre nem tapad moha.’ Éppen ezért a guruló köveknek nincs szükségük a francia nyelvben az émoussage, azaz a ’mohairtás’ szó által jelölt tevékenységre. A Le Nouvel Observateur hetilap vizsgált keresztrejtvényei teljes mértékben kiaknázzák az integrálódás különböző fázisaiban érlelődő, de már a legújabb szótárakba bekerült anglicizmusokat. Ezzel is hozzájárulnak azok végleges asszimilációjához.
A francia mikológiai szaknyelv (89. oldal) A mikológia szókincsével kötetem két tanulmánya foglalkozik. A francia nyelvű érthető módon a francia nyelv gombatani szakterminológiájára koncentrál. Franciaország hatalmas területe és változatos éghajlati viszonyai következtében számtalan gombafajnak ad otthont. Ezeket a legrégebbi időktől kezdve természetesen népi (vernaculaire) elnevezésekkel illették. A botanika fejlődésével, különösen a 18. században egyértelművé váltak a népi elnevezések hátrányai. Egy-egy gombafajt vidékenként másként hívtak, sokszor egy adott tájegységen belül is különböző neveket használtak, illetve ugyanazt a gombanevet különböző fajok elnevezésére használták. A mikológusok által elfogadott tudományos nomenklatúra kiküszöbölte ezeket a problémákat, és mára (majdnem) egységessé vált a gombaelnevezések tudományos rendszere. Azért csak majdnem, mert a tudományos gombanevek kialakulásakor is megmaradtak bizonyos nemzeti hagyományok, így bizonyos gombafajtáknak párhuzamosan több tudományos elnevezése is használatos. Ezek megfelelnek az abszolút szinonímia követelményeinek (DUCHÁČEK 1967: 56). A tudományos terminológia görög és latin eredetű kifejezéseket használ. Hogyan alakult ki a mai hivatalos francia gombaszókincs? Ahelyett, hogy a rendelkezésre álló népi eredetű elnevezések valamelyikét a „hivatalos gombanév” rangjára emelték volna, a frissen alkotott tudományos elnevezéseket „vulgarizálták”. Így lett lactarius deliciosus ’ízletes rizike’ gomba vulgáris elnevezése lactaire délicieux, noha gombanévként a lactaire ’tejelőgomba’ szó például csak 1816 óta létezik. Hasonlóképpen a russula cyanoxantha ’kékhátú galambgomba’ terminus franciásítása a russule cyanoxanthe „francia” gombanevet eredményezte. A russule ugyancsak 1816 óta használatos, viszont a 21
cyanoxanthe melléknév még a legterjedelmesebb egynyelvű szótárakban sem szerepel. Központilag létrehoztak tehát egy tudós szavakból kreált vulgarizáltnak mondott terminológiát, ám ennek a beszélt nyelvhez semmi köze: álfrancia szavakról van szó. A lactaire délicieux vulgáris szinonimájaként ROMAGNESI (1962: 5) huszonegy „ízes” népi gombanevet sorol fel, mint például barigoule, orangé, rougillon, roussillon, safrané, sanguin, vache rouge. A russule cyanoxanthe népi nevei egyebek közt: charbonnier, charbonnière, colombine verte. A metaforikus jelentésváltozás következtében kialakult phallus impudicus ’szömörcsög’ franciásítása a phalle impudique gombanevet eredményezte. Az impudique ’szemérmetlen’ szó létező francia tudós szó, phalle alakú francia szó viszont nincs, csak phallus ’fallosz’. A mindenáron – à tort et à travers – véghezvitt franciásítás, amely legtöbbször mindössze a latinra jellemző –us végződés elhagyását jelenti, idézte elő az ezt az anomáliát, amit mind a mai napig nem korrigálták. Népi szinonimái: satyre puant, œuf du diable. Más általam ismert európai nyelvekben, így a magyarban, a németben és a norvégben az anyanyelvi elnevezések teljes mértékben elkülönülnek a tudományos nevektől. Az újlatin nyelvekben viszont, mint ahogy a franciában is láttuk, gyakran hozzárendelik az anyanyelvi elnevezést a hasonló alakú tudományos névhez.
Az ehető és mérges gombák leggyakoribb angol elnevezései (160. oldal) Az angol gombaneveket taglaló tanulmányomban nem a tudományos, hanem a hétköznapi nyelvhasználatban előforduló angol gombaelnevezéseket vizsgálom. Egy közepes méretű gombahatározót vettem alapul (G. KIBBY: Mushroom and Toadstools. Oxford, 1979). Ez a könyv 401, a Brit-szigeteken előforduló gombafajt ír le. Meglepő módon, mindössze 156 fajnak (39%) van általánosan ismert és használt angol neve. Három további gombahatározó tanulmányozása hasonló eredményre vezetett. Már maga a gomba szó angol megfelelőjét sem könnyű megadni. Az óangolban például a swamm szó jelölte a gombát. Ennek etimológiai megfelelője a mai német Schwamm ’szivacs’ jelentésű szó. A mai angolban viszonylag általánosan használt mushroom a 14. századtól adatolható, a fr. mousseron szó átvétele. Ez utóbbi a francia nyelvben többféle, a csiperkék családjába tartozó gombafajtát jelölt ugyan, leginkább a (májusi) pereszkét, de nem ez volt az általánosan használt elnevezés, hanem a champignon szó. A mushroom szó jelölhet mind ehető, mind pedig mérges gombát. Legtöbbször azonban a toadstool szó, melynek szó szerinti jelentése ’a varangyos béka ülőhelye’, csak a mérges gombákat foglalja magában. Általánosan használható a latin fungus szó is, ennek rendhagyó többes száma, illetve alakváltozatainak kiejtései jelentenek nehézséget. A nem kalapos gombákat jellegzetes alakjuk 22
alapján egyéb néven is nevezhetik: puffball ’pöfeteg’, club ’mozsárütő gomba (feje’), earthstar ’csillaggomba’ stb. A kötetemben ismertetem a meglévő gombaelnevezések típusait. Közismert tény, hogy a nyelvi fejlődési sajátosságainak köszönhetően az angol nyelv szókincse mennyire gazdag. Ez a gazdagság nem mutatkozik meg a gombaelnevezések területén. Feltehetően a franciaországinál mostohább éghajlat következtében kevesebb fajta és mennyiségű gomba terem. A Brit-szigetek lakosságának összetételében is csak viszonylag későn vált meghatározóvá az angol nyelvet beszélők hányada. A gombafogyasztásnak sem lehetett akkora hagyománya. A gombaelnevezések viszonylagos szegénysége alapvetően mégiscsak nyelvi okokra vezethető vissza. A mikológiai szakterminológia kialakulását nem követte a vulgáris gombaelnevezések központilag vezérelt egységesítése. Erre mind a mai napig nem került sor. A legújabb kiadású gombahatározók igyekeznek minden tudományos gombanév mellett megadni egy vulgárisnak szánt elnevezést, ezek azonban sokszor meglehetősen esetlennek tűnnek a hagyományos elnevezések mellett. Így például az Angliában is gyakori Entoloma sinuatum (=Entoloma lividum) ’nagy döggomba’ „vulgáris” angol neve Livid Entoloma.
23
III. NYELVTÖRTÉNETI KUTATÁSOK Ófrancia eredetű kölcsönszavak jelentésváltozásai a középangol nyelvben. Az ’utazás’ szemantikai mező kifejezése (121. oldal) Az óangol nyelvben a ’menni, utazni’ jelentés kifejezésére a faran, for, faren igét használták. Az alakjaiból kiderül, hogy ez nyelvtani szempontból „erős” ige volt. Létezett az említett igének egy rokon alakja, a nyelvtani szempontból „gyenge” feran, ferde, ferd ige. A két ige jelentése szinte teljesen megegyezett egymással. A középangol időszak folyamán az erős és a gyenge ige összeolvadt. A jelen idejű paradigma az erős igéből fejlődött ki, a második és a harmadik alak pedig a gyenge ige folytatásának tekinthető. A mai angol fare ige használata meglehetősen korlátozott. Az OED főnévként ’utazás’ jelentésben utoljára 1751-ből ad példát, igeként történő használata pedig „archaikus” vagy „költői” stílusminősítést kapott. A szó visszaszorulásában szerepet játszhatott a nagyon gyakori óa. fæger ’szép’ (> ka. feier, fair > mai ang. fair) melléknév és a fare ige azonossá vált kiejtése folytán kialakult homonimikus konfliktus. Az ’utazás’ jelentést a középangol időszaktól kezdődően négy francia eredetű szó monopolizálta. Az angol nyelvre jellemző szófaji átcsapásnak megfelelően mind a négy szó egyaránt használható igeként és főnévként is. Itt most elsősorban a főnévi használatot említem. JOURNEY A ka. journei ’utazás’ főnév a 13. század eleje óta adatolható. Az ófr. journée, jurnee átvétele, melynek forrása a vulgáris latin *diurnata ’napi események’ (< diurnum ’nap’, < diurnus ’napi’). Érdekes módon legkorábbi angol nyelvi jelentése átvitt értelmű: ’az ember élete, mint utazás, zarándokút’. Ez a jelentés az ófrancia nyelvben nem létezett. Az ófranciában előforduló jelentések: ’egy nap hossza’; ’napi munka’; ’napi harc’; ’egy nap alatt megtett út’. Ezek a jelentések a középangol nyelvbe is átkerültek. A 14. században, az angolban új jelentés alakult ki, majd terjedt el: az ’egy nap alatt megtett út’ (= ’távolság’) jelentés metonimikus jelentésváltozás következtében maga ’az utazás, mint tevékenység’ jelentésben vált gyakorivá. Diakrón perspektívában jól követhető a jelentésváltozás. Szinkron szinten a mai fr. ’nap, nappal’ és a mai angol ’utazás’ jelentések között „hamis baráti” viszony van. TRAVEL Szintén hamis barátok a mai fr. travail ’munka’ és a mai angol travel ’utazás’ szavak. Mindkettő a vulgáris latin *tripaliare ’kínozni’ szóból származik, valószínűleg a klasszikus latin tripalis ’három karós’ szóösszetétel származéka. 24
Kr. u. 578-ban említenek egy trepalium nevű kínzóeszközt. A tárgyas ’kínozni’ jelentésű ófrancia ige alakult át ’kínlódni, bajlódni’ jelentésű visszaható igévé, majd ’vajúdni’ és általánosabb értelemben ’fáradságos tevékenységet végezni’ értelemben használták. A travailler szó ’dolgozni’ jelentése az ófrancia nyelvben csak a 16. századtól adatolható. A travailler ige fokozatosan kiszorítja a hasonló jelentésű ouvrer igét. Az angolban is a ’kínozni, zaklatni’ jelentés fordul elő leggyakrabban a 13. század végétől. Megközelítőleg ezzel egy időben megjelenik a ’bérért, megélhetésért dolgozni’ jelentés is, mintegy 200 évvel korábban, mint a francia nyelvben. A középkorban sok fáradsággal járt az utazás is, az ’utazni’ jelentés a 14. század elején vált általánossá, a többi jelentés pedig visszaszorult. Kevéssé ismert az a tény, hogy a travailler igét a francia nyelvben is adatolták ’utazni’ jelentésben (Marie de France, Froissart), de ez a jelentés kihalt. VOYAGE A vizsgált négy szó közül ez az egyetlen, amelynek mai jelentése a két nyelvben nem tért el jelentősen egymástól. A francia nyelvben a voyage szó az egyedüli szó az ’utazás’ jelölésére. Angol szóként a szótárakban ’régies’ és ’irodalmi’ minősítést kap. Inkább csak hosszabb, tengeri vagy újabban űrutazás megnevezésére használják. Az ófrancia és a középangol szó fejlődése párhuzamot mutat. A szó történetében a markáns jelentésváltozás a legkorábbi időszakban történt: az ófr. veage, viage szó a kései latin viaticum ’utazás’ szóra vezethető vissza. Ez a szó a klasszikus latinban ’úti elemózsia’ jelentésben volt használatos, a viaticus ’úti’ melléknév semleges nemű főnévi használatából származik. A középangol jelentések nagyjából követik az ófrancia nyelvben regisztrált jelentéseket: ’út, utazás átkelés; zarándokút; katonai expedíció; utazás’. Mivel a fr. travail és journée szavak más irányba fejlődtek, a voyage lett az általánosan használt szó. TRIP Az utazást jelölő szavak közé tartozik még az angol trip szó, amelynek közvetlen forrása az ófr. triper ige. Germán forrásból került az ófrancia nyelvbe. A magyar trappol szóval is távoli rokonságban áll. Az ófr. triper, treper igét a 12–16. század között használták ’megrúgni, ugrálni, táncolni’ értelemben. Ebből képezték a trépigner ’bizonytalanul halad; dobbant’ igét. A trépigner szó ’dobbant’ jelentésben ma is él a francia nyelvben. Helyváltoztatáshoz, utazáshoz azonban nincs köze. A középangol nyelvben 1390 óta dokumentálható ’lépkedni, táncolni’ jelentés származhat a franciából. Az ige által jelölt cselekvés továbbá helyváltoztatással is jár. Angol fejleménynek tűnik a 15. század közepén felbukkanó ’megbotlik’ jelentés. Az OED és a MED ugyanazt a bizonytalan, talán ’rövid utazás’ jelentésű angol példát adják 1450 előttről. A ’rövid utazás’ jelentés legközelebb csak 1691-ben fordul elő. Eredetileg
25
tengerészeti kifejezésként használták ’két pont közötti oda-vissza út’ jelölésére, de hamarosan ’rövid szárazföldi utazás’ megnevezésére is alkalmazták. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a mai francia nyelvben a voyager ige az egyetlen közkeletű szó az ’utazás’ jelölésére, az angolban viszont négy tágabb értelemben vett szinonima áll rendelkezésre a fogalom jelölésére. A travel a legáltalánosabb jelentésű szó, a journey és a voyage formálisak, a trip szó pedig bizalmas stílusértékű, továbbá egyedül ez a szó hordozza a ’visszatérés’ jelentéskomponenst.
A „without + főnév” mintát követő angol prepozíciós szerkezetek etimológiai eredete (129. oldal) A frazeológiai hatás vizsgálata elhanyagolt területnek számít a francia eredetű szókészlet tanulmányozásán belül. Nyelvtörténeti szótárak csak ritkán tárgyalják a frazeológiai kifejezések történetét. SYKES (1899), EINENKEL (19163) PRICE (1947) and PRINS (1952) igyekeznek pótolni ezt a hiányt. PRINS végezte a legrészletesebb elemzést idáig. MUSTANOJA (1960: 349) azonban figyelmeztet, hogy a fenti szerzők megállapításai néha felületesek. Meg kell említenünk ORR (1962) művét is. A régebbi szerzők nem tudták felhasználni a Middle English Dictionary gazdag korpuszát. A nyelvtanulók számára készült Oxford Advanced Learner’s Dictionary (20057)szótárban tizenöt without prepozíciót tartalmazó kifejezést találunk. Néha nem is nagyon lehet eldönteni, hogy egyszerű kollokációról vagy pedig frazémáról van-e szó. Hat without prepozíciót tartalmazó kifejezést választottam ki, ezeket vizsgálom, természetesen diakrón perspektívából. A vizsgált frazémák lexikai eleme általában francia eredetű, a grammatikai eleme pedig germán eredetű. Tükörfordítás esetében akár a teljes kifejezés germán eredetű szavakból állhat. A két nyelvben adatolt legkorábbi előfordulásuk (attesztáció) összevetésével állapítom meg, hogy melyik nyelv lehetett a kifejezés forrása. A without fail ’feltétlenül, okvetlenül’ és a without rhyme or reason ’minden ok és értelem nélkül’ a francia nyelvben keletkeztek, a without let and hindrance ’akadálytalanul, szabadon’ frazéma pedig az angolban francia hatástól függetlenül alakult ki. Problémás a without exception ’kivétel nélkül’ kifejezés eredetének pontos megállapítása. Az exception főnév tudós szó. Végső forrása mindenképpen a klasszikus latin nyelv, viszont lehetetlen eldönteni, hogy a ka. excepcioun (1386) szó közvetlenül a középkori latinból származik-e vagy pedig a francia nyelvben jogi terminusként már 1243 óta adatolt szó került át az angol nyelvbe. Az is kérdéses, hogy vajon csak magát az adott szót vagy a teljes frazémát vették-e át. Sine exceptione és sine ulla exceptione például előfordulnak Cicerónál. A without exception frazéma az angolban hamar abb
26
(1400 körül) felbukkan, mint a franciában (1461), éppen ezért valószínűleg angol eredetűnek tekinthetjük. Sok prepozíciós szerkezet korai előfordulásainak tanulmányozása azt is feltárta, hogy a prózai művekhez képest a versekben jóval gyakrabban fordulnak elő, azokon belül is a sorvégi rímpárok egyik tagjaként. Ez már az ófranciában is így volt. Egy saunz faille ’hiánytalan; kétségtelen’ típusú gyakori elöljárós szerkezetet azért használhattak szívesen rímpárokban, mert az [a] fonetikai értéke miatt erre alkalmas volt, éppen ezért ezt a használatot valószínűleg nem valódi lexikai szükséglet indokolta. Ugyanez magyarázza az ófr. saunz doutance ’kétség kívül’ (= mai fr. sans doute) hajdani népszerűségét. Egy –ance végződésű szóra könnyen lehetett rímeket találni mind az ófranciában. Az ófrancia költészet e jellegzetességét a középangol is átvette. Éppen ezért az ilyen példákat óvatosan kell kezelni. Prózai szövegben természetesen nincs olyan erős fonetikai kényszer, mint versben, de nagy kísértésnek kell a fordítónak ellenállnia ahhoz, hogy egy francia kifejezést ne pusztán annak angolosított alakjával adjon vissza.
Az etimológia csapdái: a frankofón nyelvtanulók nehézségei a latin nyelv elsajátítása során (45. oldal) A közfelfogás azt tartja, hogy a latin és a francia nyelv genetikai rokonságának köszönhetően e két nyelv egyikének az ismerete nagymértékben segíti a másik nyelv elsajátítását. Ha tehát akkor kezdünk el latinul tanulni, amikor már viszonylag jól beszélünk franciául, gyors haladásra számíthatunk. A frankofón beszélők pedig egyenesen irigylésre méltó helyzetben lehetnek. A latintanulás folyamán azonban sok nehézségbe ütközünk. Ezek részben azzal magyarázhatóak, hogy a klasszikus latin nyelv és a francia nyelv a morfológiai jegyek hasonlóságára épülő hagyományos tipológiai besorolás szerint különböző nyelvtípusba tartoznak. A nyelvtanuló vigasztalást találhatna abban, hogy a francia szókincs nagy része végső soron latin eredetű. A kétezer évet átölelő nyelvfejlődés során bekövetkezett hangtani változások nehezítik a francia és a latin szóalakok közötti rokonság felismerését. Ezáltal az új szavak jelentését is nehezebb memorizálni. A szókincs egy része kicserélődött, vagy jelentős szemantikai fejlődésen ment át. Tanulmányomban elsősorban a klasszikus latin nyelv és a mai francia nyelv szókincsének viszonylag gyakori disszonanciájára igyekszem rávilágítani. Francia nyelvű tanulmányomban GAFFIOT (1934) és JEANNEAU-HASSID latin-francia szótárait idézem, téziseimben azonban a GYÖRKÖSY (19786) szótárában szereplő magyar jelentéseket adom meg. Hogyan fordítanánk le például Tacitus híres jelmondatát: Sine ira et studio? A szótár a STUDIUM címszó alatt az alábbi jelentéseket adja meg: 1. ’törekvés, 27
iparkodás, igyekezet; kedv, vágy, szenvedély’; 2. ’hajlam; rokonszenv, érdeklődés, vonzalom’; 3. ’pártoskodás, részrehajlás, elfogultság’; sine ira et studio ’harag és részrehajlás nélkül’; 4. ’valamivel való foglalkozás, kedvtelés, tanulmány, valaminek a szeretete’; transl. ’tudomány …’ A középszótár szintjén is a studium szó tizennyolc magyar megfelelővel helyettesíthető. Vizsgált szavunk szemantikailag túlterhelt. Szerencsére a szótár megadja a jelmondat fordítását. Ennek hiányában azonban a studium szót makacsul a ’tanulni, tanulmányozni’ jelentéssel értelmeznénk. A mai jelentés bonyolult jelentéstani fejlődés során alakult ki és vált általánossá a modern nyelvekben. A l a t i n e r e d e t ű s z ó túlságosan tág megnevezés. WALTER (1991: 29) szerint legalább négy típust kell megkülönböztetni ezeken belül: 1. A klasszikus latin nyelvből átvett szavak. 2. A vulgáris latinból örökölt szókincs. 3. A középkor folyamán „féltudós” átvételekre is sor került. 4. A latinizmusok, a „tudós szavak” a francia nyelv története folyamán mind a mai napig a szókincs megújításának kimeríthetetlen forrását képezik. A frankofón nyelvtanulók a l a t i n e r e d e t ű s z ó kategóriájának e négy típusa közül az elsővel kerülnek kapcsolatba a klasszikus latin nyelv tanulmányozása során. Itt a legnagyobb az eltérés, hiszen a szókincs jelentős része kicserélődött. Az említett négy útvonal közül mindössze egy az, amit ma is használnak: a „tudós szavaké”. Ha a frankofón nyelvtanuló a latin nyelvet a francia nyelvre támaszkodva igyekszik elsajátítani, akkor őt a teljesen megváltozott fonológiai és nyelvtani struktúrán túlmenően az egyes szavak viszonylatában is „hamis barátok” tömkelege dezorientálja.
Sziget-e Île-de-France? (77. oldal)
De la vait homme par mointes iournes par my la terre Prestre Iohan, ly grant emperour de Ynde; et appelle homme soun roialme Lisle Pentoxoyre. (Warner 132/48–49) Et outre la terre, les isles et le desert de la seignurie Prestre Iohan, en alant droit vers orient, homme ne troue forsqe mountaignes et grantz roches et la regioun tenebrouse… (Warner 149/41–42) A Mandeville utazásai című 14. századi útleírás korai középfrancia nyelvű eredetijében az isle (> mai fr. île) ’sziget’ szó és annak középangol nyelvű fordításaiban az yle ’u.a.’ szó (helyesírási változata ile, mai angol alakja pedig isle) általános jelentése mellett gyakran szerepel ’ország, tartomány, vidék, királyság’ értelemben is. Felmerül a kérdés, hogy a jelentésbővülés közép28
angolban vagy már a kései ófrancia, illetve korai középfrancia nyelvben zajlott-e le. A francia nyelvtörténeti szótárak semmilyen kapcsolatot sem feltételeznek a ’sziget’ és az ’ország’ jelentések között. A francia eredeti, illetve annak változatain kívül a francia île szó különleges használata egyetlen, de nagyon fontos példára korlátozódik: Île-de-France. Áttekintem a szó történetét a két nyelvben. Felvetem annak lehetőségét, hogy Franciaország e történelmi tartományának neve értelmezhető úgy, mint ’Pays de France’, azaz ’Frankhonország’. Ezután megvizsgálok egy másik lehetőséget: a Vulgata ’partvidék’ vagy ’távoli vidék’ jelentésben is használja az insula szót. Nem elképzelhetetlen, hogy a középkori elnevezés a bibliai szóhasználatra vezethető vissza. Mint tudjuk, az alább idézett példában szereplő Kappadókia egy fennsík Anatóliában, nem pedig ’vízzel körülvett terület’: depopulatus est enim Dominos Palestinos reliquias insulae Cappadociae (Vulgata, Ier, 47,4)
A francia szavak átvételének módjai a Mandeville utazásai című útleírás Cotton-kéziratának alapján (141. oldal) a) A legalapvetőbb fordítási eljárás az, ha egy idegen szót anyanyelvi megfelelőjével helyettesítenek. A Cotton-szövegben ka. bynde ’köt’ fordítja a kf. lyer szót. b) A következő gyakori „fordítási” eljárás abból áll, hogy egy francia szót ugyanazzal a szóval fordítanak. Ezt alkalmazza a fordító a már meghonosodott átvételek esetében: prince, palays, entree. c) Nagyon sok szó közvetlen forrását nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani. Példaként említhetünk olyan középangol szavakat, mint excellent, habitable (=mai angol inhabitable). Lehet, hogy közvetlenül a latinból származnak, de az is lehet, hogy a franciából kerültek átvételre, végső forrásuk mindenképpen a latin nyelv. d) Meglehetősen gyakran az angol fordításban szereplő francia eredetű szónak az eredetiben más francia szó felel meg. A ka. plentee ’bőség’ szó a kf. foison szót fordítja, a ka. destroye ’elpusztít’ szó a kf. corompre szó fordításaként áll, pedig a középangol nyelvben léteztek a franciából átvett és a mű keletkezésének idejére már meghonosodott foison és corrumpe szavak is. e) A Cotton-fordításban nyolcvan etimológiailag motivált szinonimapárt találunk. Ezekben germán eredetű szavak francia eredetű szinonimáikkal együtt fordulnak elő egy-egy francia szó fordításaként. Ez a stilisztikai megoldás tipikussá vált a középangol nyelvben, és mind a mai napig megmaradt. A germán szinonimák gyakran szolgálnak még kevéssé ismert 29
szavak körülírására: ka. albespyne that is white thorn fordítja a kf. albe espine ’galagonya’ kifejezést. f) Jó néhány francia szó ekkor még nem (és később sem) épült be teljesen az angol nyelvbe. Ezek a szavak némileg angolosított formában jelennek meg a fordításban. Auere de poys < auoir de pois ’súlyra mért áru; javak’; quyrboylle < cuir boily ’kifőzött bőr’; lanyeres < laniers ’sólyomfajta’. g) Egyes „bennszülött” (az óangolon keresztül a germán örökséghez tartozó) vagy a latinból korábban kölcsönzött szó egybeeshet a megfelelő francia szóval. A francia nyelv hatására végbement másodlagos kölcsönzés megváltoztathatja az adott szó használatát. Példaként említhetjük az óa. ríce szót, melynek eredeti jelentése ’hatalmas’, később pedig ’gazdag’. Az ófrancia nyelv maga is germán forrásból, mégpedig a frank nyelvből kölcsönözte. Az angol rich az óangolból örökölt szó, amelyet francia hatás ért. Mivel a ’gazdag’ jelentés is jól adatolható a kései óangol nyelvben, a francia hatás legjobb esetben is csak csekély szerepet játszhatott. Hasonló fúzió figyelhető meg például a false ’hamis’ melléknév vagy a turnen ’fordul’ ige esetében is. h) Egy szó akár több típusba is tartozhat egyszerre. Részletesen megvizsgálom a sauen ’megvéd’ igét és az abból származó szócsaládot. A Cotton-kézirat fordítója nem gépiesen, szóról szóra fordítva ülteti át a francia szöveget. A (d) pontban említett eljárást előszeretettel alkalmazza: az eredeti szövegben szereplő francia szavak jelentős hányadát elhagyja, és olyan más, francia eredetű angol szavakat használ, amelyek a modern angol nyelvállapotban is megmaradtak.
A szinonimák használata a Mandeville utazásai angol fordításában (149. oldal) A szinonímia vizsgálatát általában a szinkronikus szemlélet szerint, szemantikai megközelítésben szokták folytatni. A különböző nyelvekből eredő, azaz etimológia szerinti szinonímiával eléggé egymásra épülően JESPERSEN (19569), MOSSÉ (19582) és ULLMANN foglalkoztak. ULLMANN (1962: 145–151) vezeti be a kettős, illetve a hármas szinonimaskála fogalmát. A két szinonimaskála a Cotton-kézirat elkészültekor még nem alakult ki abban a formában, ahogy azok a mai angol nyelvben léteznek. Ugyanakkor az ULLMANN-féle kettős szinonimaskála irányába történő rendeződés határozottan tetten érhető. Az angol változatban 123 esetben mutatható ez ki. A francia szövegben ezzel szemben csak ötven szinonimapárra bukkanunk. A szinonímia területén az angol szöveg sokkal inkább gazdagítja, mintsem csupán fordítja az eredetit. Kilencvennégy esetben találunk olyan szinonimapárt, amelyet egy „bennszülött” szó és egy 30
francia eredetű szó alkot. Ilyen például a középangol our feyth and oure beleeue a középfrancia tote nostre foy fordításaként. A műben összesen huszonnégy olyan angol szinonimapár fordul elő, melynek francia eredetű tagja nem egyezik meg az eredeti szöveg megfelelő szavával: to that entent and ende that áll a la fin qe helyett, in oure langage and speche fordítása pedig en nostre parleure. A francia eredetű szavak ilyenfajta motiválatlan használata egyben a lexikai eltérések újabb példáit szolgáltatják. A korabeli írásokban szintén gyakori stíluseszköznek tűnik a magyarázókifejtő jellegű szinonímia. Egy újonnan átvett szó mellett áll annak „bennszülött” vagy már meghonosodott szinonimája: an enchantour ... that deled with wycchecraft; of whiche tribe (that is to seye kynrede). Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a francia szövegben a „népi” szavak közötti rokon értelem képezi a szinonímia alapját, az angol változatban pedig az etimológia szerinti szerveződés.
31
IV. A TOVÁBBI KUTATÁSOK IRÁNYA További kutatásaimat két fő irányban szeretném folytatni. Kötetem tizenhét tanulmányából nyolc foglalkozik a mai francia nyelvben előforduló anglicizmusok kérdéskörével. Ezek jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy a továbbiakban egy teljes monográfiát szentelhessek a témának. A magyarországi kutatás elsősorban a magyar nyelvbe bekerült anglicizmusokat tanulmányozására irányul. Ennek kimerítő feldolgozása elsősorban ORSZÁGH LÁSZLÓ (1977), majd ZSILINSZKY ÉVA (2003), illetve A Dictionary of European Anglicisms magyarországi munkatársai, KNIEZSA VERONIKA és FARKAS JUDIT nevéhez fűződik. A (franciaországi) francia nyelvbe beépült anglicizmusokat vizsgáló magyar kiadású művel nem találkoztam. A kilencvenes években örvendetes fejlődésnek indult a szótárkiadás, ezen belül a francia-magyar kétnyelvű szótárak kiadása is. Ezek nagyon különböző mértékben tárgyalják az anglicizmusokat. Minden bizonnyal nem lenne haszontalan egy olyan lexikográfiai mű (szószedet, szótár vagy szótár és tanulmány) összeállítása, amelyik vagy csak a francia nyelvben, vagy akár több idegen nyelvben is előforduló anglicizmusok használatát vizsgálná és segítené. Az angol és francia nyelv egymásra gyakorolt hatását leginkább a szókincs területén tanulmányozták. A frazeológia területén gyakorolt hatás vizsgálatát szinte teljesen elhanyagolták. A tanulmányozásra érdemes területet egy konkrét példával szemléltetem. Vajon a mai angol of course ’természetesen’ jelentésű frazéma az angol nyelv belső fejlődésének eredménye vagy francia hatásra, mégpedig egy feltételezett *de cours francia frazéma hatására alakult-e ki? Az esetleges francia hatás mellett két tényező szól: 1. A kifejezés lexikai eleme francia eredetű, ilyenkor minden esetben felmerül a gyanú, hogy az egész kifejezés is francia eredetű. 2. A kifejezés grammatikai eleme, azaz az angol of prepozíció ugyan germán eredetű, de a középangol korszakban használata megerősödött, részben a francia de prepozíció hatására. Ennek a kifejezésnek az esetében nem sikerült közvetlen francia hatást kimutatnom, hiszen nem bukkantam bizonyító erejű korabeli francia attesztációra. Az utóbbi időben összeállított, illetve hozzáférhetővé vált elektronikus korpuszok kiaknázása minden bizonnyal jelentős eredményeket hozna a történeti frazeológia terén.
32
V. A PHD-FOKOZAT MEGSZERZÉSE (2004) ÓTA MEGJELENT PUBLIKÁCIÓIM
Habilitációs kötet: Őrsi T. (2009): Lexikológia és szaknyelvi tanulmányok. Pandora Könyvek 17. Eger: Líceum Kiadó, 177 oldal (ISBN 978 963 9894 35 5) Monográfia: Őrsi T. (2006): French Linguistic Influence in the Cotton Version of “Mandeville’s Travels”. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 57. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 197 oldal (ISBN 978 963 7094 54 7)
Külföldön megjelent publikációk: 1. Őrsi T. (2005): Ways and Means of French Lexical Influence in the Cotton Version of “Mandeville’s Travels”. In: Ritt, N. & Schendl, H. (eds.) Rethinking Middle English. Linguistic and Literary Approaches. Frankfurt am Main: Peter Lang Verlag, pp. 161–168 2. Őrsi T. (2006): La fonction de la polysémie dans les mots croisées français. In: Pamula, M. &. Pytlarz, A. (éds.) L’Europe des langues et des cultures. Synergies Pologne № 2. Revue du GERFLINT, pp. 112–118 3. Őrsi T. (2006): Unmotivated Use of Borrowings from French in “Mandeville’s Travels”. In: Graur, E. & Diaconescu, A. (eds.) Messages, Sages and Ages. Proceedings of the 2nd International Conference on British and American Studies. Suceava: Editura Universitǎţii Suceava, pp. 553–562 4. Őrsi T. (2007): The Use of Synonyms in the English Version of “Mandeville’s Travels”. In: Mazzon, G. (ed.) Studies in Middle English Forms and Meanings. Frankfurt am Main: Peter Lang Verlag, pp. 227–237 5. Őrsi T. (2007): La désanglicisation du vocabulaire de l’informatique en français. In: Steiciuc, E. (éd.) Inter litteras et terras I. Littérature comparée, traductologie, linguistique contrastive. Suceava: Editura Universităţii Suceava, pp. 384–393 6. Őrsi T. (2008): The Pitfalls of Etymology. In: Inozemna Philologia Issue 120. Lviv: The Ivan Franko Lviv National University, pp. 41–47 33
7. Őrsi T. (2008): A globalizáció hatása a francia nyelvre. In: Kontextus – Filológia – Kultúra II. Banská Bystrica, pp. 222–228 8. Őrsi T. (2008): Semantic Change of Anglicisms in French. In: Graur, E. & Diaconescu, A. (eds.) Messages, Sages and Ages. Proceedings of the 3rd International Conference on British and American Studies. Suceava: Editura Universitǎţii Suceava, pp. 293–302 9. Őrsi T. (2008): The De-anglicization of the Vocabulary of Informatics in French. In: Fischer, R. & Pulaczewska, H. (eds.) Anglicisms in Europe: Linguistic Diversity in a Global Context. Newcastle upon Tyne: Cambridge Scholars Publishing, pp. 208–221 10. Őrsi T. (2009): Les pièges de l’étymologie: les difficultés des francophones au cours du l’apprentissage du latin. In: Concordia discors vs discordia concors. Researches into Comparative Literature, Contrastive Linguistics, Translation and Cross-Cultural Strategies. Suceavea: Ştefan cel Mare University Press, pp. 89–99 11. Őrsi T. (2009): Álanglicizmusok a francia nyelvben. In: F. Alabán (szerk.) Az interkulturális kommunikáció nyelvi aspektusai közép-európai közegben. Banská Bystrica. pp. 63–70 12. Őrsi T. (2009): The Etymological Origin of Some Fixed English Prepositional Phrases that Follow the Pattern “without + noun”. In: Földes, Cs. (Hrsg.) Phraseologie disziplinär und interdisziplinär. Tübingen: Gunter Narr Verlag, pp. 33–43 Belföldön megjelent publikációk 1. Őrsi T. (2005): Francia eredetű szavak „motiválatlan” használata a középangol nyelvben. In: Cs. Jónás E. & Székely G. (szerk.) Nyelvek és nyelvoktatás Európa és a Kárpát-medence régióiban. MANYE Vol. 1/1. Pécs: MANYE – Nyíregyháza: Bessenyei György Könyvkiadó, pp. 354–358 2. Őrsi T. (2006): A poliszémia szerepe francia keresztrejtvényekben. In: Klaudy K. & Dobos Cs. (szerk.) A világ nyelvei és a nyelvek világa. MANYE Vol. 2/2, Pécs: MANYE – Miskolc: Miskolci Egyetem, pp. 311–315 3. Őrsi T. (2006): Unmotivated Use of Borrowings from French in “Mandeville’s Travels”. In: Bárdos, J. & Szentgyörgyi, Sz. (eds.) HUSSE Papers 2005. Preceedings of the Seventh Biennial Conference. Vol. II. Veszprém, pp. 514–521 4. Őrsi T. (2006): Keresztrejtvényfejtés franciául: a nyelvi kompetencia tűzpróbája. In: Gecső T. (szerk.) Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola – Budapest: Tinta Könyvkiadó, pp. 292–297 34
5. Őrsi T. (2006): Le vocabulaire mycologique français. In: Tegyey G. & Désfalvi-Tóth A. & Mihályka L. (éds.) Écritures – Scritture. Actes du colloque. Veszprém, pp. 31–36 6. Őrsi T. (2007): Az informatikai szókincs franciásítása. In: Heltai P. (szerk.) Nyelvi modernizáció: szaknyelv, fordítás, terminológia. MANYE Vol. 3, Gödöllő: MANYE, pp. 823–827 7. Őrsi T. (2007): Les structures étymologiques du vocabulaire de l’informatique. In: Le XXe siècle et l’héritage classique. Budapest: Revue d’Études Françaises № 12, pp. 283–291 8. Őrsi T. (2008): „Scoops dans la presse people”: Anglicizmusok a mai francia sajtónyelvben. In: Sárdi Cs.(szerk.) Kommunikáció az információs technológia korszakában. MANYE Vol. 4. Siófok: MANYE, pp. 485–490 9. Őrsi T. (2008): Az anglicizmusok nőneműsítése a francia nyelvben. In: Bodnár I. & Kegyesné Szekeres E. & Simigné Fenyő S. (szerk.) Sokszínű nyelvészet. „Női szóval – női szemmel”: Gender-kutatás a nyelvészetben és az irodalomban. Miskolc, pp. 187–194 10. Őrsi T. (2008): Anglicizmusok jelentésváltozásai a francia nyelvben. In: Gecső T. & Sárdi Cs. (szerk.) Jel és jelentés. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 83. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola – Budapest: Tinta Könyvkiadó, pp. 247–253 11. Őrsi T. (2008): Les anglicismes du vocabulaire de la sexualité. In: Kálai S. & Lőrinszky I. & Skutta I.(éds.) „Du sexe, rien d’autre – Sexualité, sexe(s) et genres dans les études françaises”: Actes du Colloque des Journées d’Études Françaises. (Debrecen, 4–6 octobre 2007). Debrecen, pp. 57–65 12. Őrsi Tibor (2009): Az anglicizmusok típusai a francia nyelvben. In: Nádor O. (szerk.) A magyar mint európai és világnyelv. MANYE Vol. 5/2. Budapest: MANYE – Balassi Intézet, pp. 768–774. 13. Őrsi T. (2009): Interkulturális kommunikáció: anglicizmusok francia keresztrejtvényekben. In: Gecső T. & Sárdi Cs. (szerk.) A kommunikáció nyelvészeti aspektusai. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 99. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola – Budapest: Tinta Könyvkiadó, pp. 195–200 14. Őrsi T. (2009): Les anglicismes du vocabulaire de la photographie. In: Mihalovics Á. & Balogh J. (éds) Langues de spécialité: recherches et formations. Études françaises 5. Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém, pp. 227–232
35
