Roszler Géza. Webler Oktatóközpont. Photoshop Tanfolyam. Jegyzet. Webler Oktatóközpont

Roszler Géza

Webler Oktatóközpont

Photoshop Tanfolyam

Jegyzet

Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Képalkotási alapfogalmak Színkeverési módok A színeket árnyalatokat három szín arányainak keverésével hozzuk létre. Ez analóg módon, mint a hagyományos tv képernyője, gyakorlatilag meghatározhatatlan számú árnyalat lehet, a digitális módon pedig elég nagy színmélység használatával. A leglényegesebb különbség, hogy a szín egy kijelzőn, vagy papíron jelenik meg, mert a kettő nem ugyanaz. A képernyőn a három alapszínünk az RGB vörös, zöld és kék. Ezek a színek a képernyőn úgy jelennek meg, hogy az egyikhez hozzáadjuk a másikat. Ez az úgy nevezett additív, vagyis összeadó színkeverési mód. A másik a CMYK ami más színekkel dolgozik, de a színek keveredése úgy jön létre, hogy az egyik színből kivonjuk a másikat. Ezt szubsztraktív kivonó keverési mód. A kettő már csak azért sem mindegy, mert a képernyőnk felülete, ha egyetlen képpont sem világít fekete, míg a papír amin dolgozunk, alapvetően fehér. A képernyőnkön amikor egyik képpont sem világít a kép fekete, ha pedig az összes akkor fehér. Ezt csak az RGB additív rendszerével lehet megoldani. A papíron viszont, ideális esetben, ha mindhárom szín 100%-ban össze van keverve kis jóindulattal feketét kapunk. Ezek a színek pedig a Cyan (kékeszöld), Magenta (bíbor) Yellow (sárga). (Azért csak kis jóindulattal, mivel a három alapszín teljes összekeverése sem fog igazi feketét kiadni, ezért gyakorlatban a három alapszín még külön kiegészül egy kontraszt színnel, ami a nyomtatásban a fekete.) Így lesz a nyomtatáshoz szükséges színmód a CMY(K=Key (kulcs) ). Ezt a színkeverési módot használjuk, mind a napi gyakorlatban, mind a nyomdaiparban. (Természetesen itt is csak zárójelben tenném hozzá, hogy a nyomdában kész színeket is használhatnak, valamint olyan színeket, amelyek a fenti módszerrel sem keverhetők ki. Ilyen például az arany, vagy az ezüst, hogy csak kettőt említsek.) Példa a két üzemmód bemutatására:


additív mód-képernyő RGB

szubsztraktív mód-papír CMY(K)

A felbontás Ha létrehozunk a képernyőn egy új file-t akkor rögtön láthatjuk, hogy a felbontása 72 dpi, és ez a képernyő esetében rendben van. De mi az a dpi, és mire is jó? A dpi, vagy ppi a képpontok számát határozza meg. Ez az angol dot per inch, vagy pixel per inch kifejezésének mozaik szava. Mindkettő gyakorlatilag ugyanazt jelenti, vagyis képpont per hüvelyk (1 hüvelyk = 2,54 cm). Azt határozza meg, hogy egy sorban egy hüvelyk hosszan hány képpont helyezkedjen el. Ez két dimenzióban ugye már négyzethüvelyk lesz, tehát a felbontás száma hatványozódik. 72 a másodikon. Ez eddig érthető és világos, leszámítva azt, hogy mi a hüvelykkel nehezebben boldogulunk, mint mondjuk a négyzetcentiméterrel. Akkor viszont miért vásárolunk 300-1200 dpi felbontású nyomtatót? A kérdés jogos. Ugyanis a képpont nem abszolút mértékegység, minden kijelzőn más és más a mérete. Tehát a képpontnak nincs fix mérete, míg a cm-nek vagy a hüvelyknek igen. Egy egyszerű példát említve, egy hagyományos VGA felbontású kép (640X480) A mai 17"-es vagy 19"-es monitoron eléggé kicsinek tűnik, viszont, ha kiírjuk a képet CDre vagy DVD-re és tévén nézzük meg, ott bizony már az egész képernyőt ki fogja tölteni. Tehát a végkövetkeztetés szerint, amíg egy képet eredeti méretben nyomtatunk ki, nincs vele gond. A gond akkor kezdődik, amikor a kép méretét növelni kezdjük. Akkor ugyanis, a képpontok nagysága is növekedni fog. Egy 72 dpi-s képet viszont eredeti méretben kinyomtatva meglepően kicsi képet kapunk, tehát a nagyítás lényeges.

Adobe Photoshop program ismertetése

Amikor ismerkedünk a programmal, legelőször a munkafelületet pillantjuk meg. Ezen a területen helyezkednek el az eszközök, és a dokumentumablak. Lássuk hát, hogy mit is pillantunk meg, amint a programot elindítjuk. A munkafelület Az ablak bal oldalán (alapesetben) láthatjuk az eszközöket, amikkel dolgozni fogunk. A fájlmenü alatt közvetlenül elhelyezkedő eszköztárban a kiválasztott eszközök tulajdonságait állíthatjuk be. Az ablak közepén helyezkedik el maga a munkafelület, vagyis a dokumentumablak. Az ablak jobb oldalán pedig a paletták, amelyeket szabadon összeválogathatunk, aszerint, hogy melyek számunkra a legfontosabbak. Vegyük hát sorra őket. Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Tools (eszközök) Amint a neve is mondja, ezek a munkaeszközeink, ezekkel dolgozunk az aktuális dokumentumainkon. Ez az eszköztár alapvetően tematikailag is négy különálló részre van osztva. Fentről lefelé az első eszközcsoport a layer-ek (réteg), különálló objektumok mozgatására, a különféle kijelölések létrehozására, valamint a weblapok szerkesztésénél nagyon hasznos funkcióra, a képek szeletelésére, és a kép méretre vágására alkalmasak. A második a festő, rajzoló, színező, radírozó, a retusáló és a színmanipuláló eszközök. A harmadik a vektorgrafikus eszközök csoportja, ezekkel hozhatjuk létre a különféle alakzatokat és szövegeket, valamint rajzolhatunk vele. A negyedik csoportban a munkafelület különféle nézetei jelennek meg, itt lehet színmintát venni a képünk bizonyos részeiről, szöveges és hangjegyzeteket fűzhetünk a képeinkhez, itt érhető el a gyorsmaszk ikonja, és többek között itt jelennek meg a beállított előtér, illetve háttérszíneink. Itt azt is meg kell említeni, hogy nem csak annyi eszköz áll rendelkezésünkre, amennyi ikon van. Egyes ikonok csoportos gyűjtőként működnek. A további eszközök eléréséhez elég annyit tenni, hogy az ikonra hosszan lenyomva az egér gombját kattintunk, vagy pedig a jobb gombbal kattintunk, és máris megnyílnak a további eszközök.


Eszközpanel ismertetése

•

A kijelölőeszközökkel téglalap vagy ellipszis alakú, egy sorra vagy egy oszlopra kiterjedő kijelölés végezhető el.

•

A Mozgató eszköz a kijelölt részek, a rétegek és a segédvonalak áthelyezésére szolgál.

•

A lasszó eszközökkel szabadkézi, sokszög alakú (egyenes szélű) és mágneses (igazítással járó) kijelölés valósítható meg.

•

A Gyors kijelölés eszköz révén egy állítható kerek ecsetheggyel gyorsan, festésszerűen jelölhetünk ki elemeket.

•

A Varázspálca eszköz a hasonló színezésű területeket jelöli ki.

•

A Vágás eszközzel a képek vághatók kisebbre.


•

A Szelet eszköz szeleteket hoz létre.

•

A Szeletkijelölő eszközzel a szeleteket lehet kijelölni.

Retusálási eszközök gyűjteménye •

A Helyi javító ecset eszköz a foltok és egyéb objektumok eltávolítására használható.

•

A Javító ecset eszközzel a kép hiányosságai tüntethetők el egy adott minta vagy mintázat alkalmazásával.

•

A Folt eszköz a kép egy kijelölt területének hiányosságait szünteti meg minta vagy mintázat használatával.

•

A Vörösszem-eltávolító eszköz a vaku által okozott vörösszemhatást tünteti el.

•

A Klónozó bélyegző eszköz az adott képről vett mintával képes festeni.

•

A Mintázat bélyegző eszközzel egy adott kép egy részével lehet mintázatként festeni.

•

A Radír eszközzel képpontokat lehet törölni, és vissza lehet állítani egy kép adott részeit egy előzőleg mentett állapotba.

•

A Háttérradír eszköz ide-oda mozgatásával egészen az áttetszőségig törölhetők a kép területei.

•

A Bűvös radír eszközzel egyetlen kattintással egészen az áttetszőségig törölhetők az egyszínű területek.

•

Az Életlenítés eszköz a kép egyenetlen éleit homályosítja el.

•

A kép lágy széleit az Élesítés eszközzel élesíthetjük.

•

A Maszatoló eszköz a kép adatait homályosítja el.

•

A Fakító eszköz a kép területeinek világosítására szolgál.

•

A kép területeinek sötétítéséhez a Színégetés eszköz használható.

•

A Szivacs eszköz módosítja egy terület színtelítettségét.


Festő-rajz és szöveg eszközök gyűjteménye •

Ha ecsetvonásokat szeretnénk festeni, használjuk az Ecset eszközt.

•

A Ceruza eszközzel éles szegélyű vonalakat rajzolhatunk.

•

A Színcsere eszköz új színnel írja felül a kijelölt színt.

•

Az Előzményecset eszközzel a kijelölt állapot vagy pillanatkép egy példánya helyezhető el az aktuális képablakban.

•

A Művészi előzményecset eszköz különböző festési stílusok kinézetét imitáló stilizált vonásokkal fest egy kijelölt állapot vagy pillanatkép felhasználásával.

•

A Színátmenet eszközökkel egyenes vonalú, sugaras, szögben érintkező, visszavert és rombusz típusú átmenet hozható létre a színek között.

•

Festékesvödör eszközt akkor használjuk, ha hasonló színezésű területeket szeretnénk kitölteni az előtér színével.

•

A Görbeválasztó eszközökkel alakzatok és szegmensek jelölhetők ki szerkesztőpontok, irányszegmensek és iránypontok alkalmazásával.

•

A képekre a Szövegeszközökkel írható szöveg.

•

A Szövegmaszk eszközök a szövegnek megfelelő alakzatban jelölik ki a tartalmat.

•

Finom szegélyű görbéket a Toll eszközökkel rajzolhatunk.

Jegyzetekhez, gyűjteménye.

méréshez

és

navigáláshoz

használható

eszközök

•

Az Alakzateszközök és a Vonal eszköz alakzatok és vonalak normál rétegen vagy alakzatrétegen történő rajzolására szolgálnak.

•

Az Egyedi alakzat eszközzel egyéni alakzatokat tartalmazó listából választott testreszabott alakzatok készíthetők.

•

A képek színeiből történő mintavételezés a Pipetta eszközzel végezhető el.

•

A Vonalzó eszközzel távolságok, helyek és szögek mérhetők.

•

A képek saját ablakukban történő áthelyezése a Kéz eszközzel lehetséges.


•

A Nagyító eszközzel a kép megjelenített példánya nagyítható vagy kicsinyíthető.

•

A Számláló eszköz megszámolja a kép objektumait. (Csak Photoshop Extended esetén)

•

A Nézet elforgatása eszközzel visszafordítható módon forgatható el a rajzvászon.

•

A Jegyzet eszközzel készíthet a képhez csatolható jegyzeteket.

•

A 3D forgatás eszközzel forgathatjuk el a modellt annak x tengelye körül.

•

A 3D orsózás eszközzel forgathatjuk el a modellt annak z tengelye körül.

•

A 3D eltolás eszközzel tolhatjuk el a modellt x vagy y irányban.

•

A 3D csúsztatás eszközzel mozgathatjuk a modellt vízszintesen vagy fel-le irányban annak közelítése, illetve távolítása érdekében.

A jobb oldali paletták Ezek az eszközpaletták a munkánkat hivatottak segíteni. dokumentumunk nézeteit, a színpalettákat, és a layer palettát.

Itt

láthatjuk,

a

A Layer paletta A több részből álló paletták csoportjába tartozik a Layer palettánk. Nézzük az első ablakot, a Layers-t.


A Photoshopban talán az egyik legnélkülözhetetlenebb segítőtársunk a Layer (réteg) paletta. A dokumentumunkat úgy kell elképzelni, mint egy ablakot, benne a különböző kivágott képeket egymásra rakva. Például van egy képünk, ami alapesetben a háttér, és azon van egy kivágott figura, amit egy másik képből vágtunk ki. Ha a figura a háttéren helyezkedik el, a háttér egy részét kitakarva, ezek egymás fölött helyezkednek el, mégpedig úgy, hogy legalul a háttér, és fölötte a figura. Ez ugyanígy fog megjelenni a Layer palettán. A rétegeknek különböző nevet adhatunk, hogy munka közben, ne tévedjünk el közöttük. Ha esetleg nagyon sok rétegből áll a képünk, érdemes a rétegeket úgynevezett Group-okba (csoport) pakolni, és a Group-okat is külön elnevezni. Ez nagyban megkönnyíti az átláthatóságot munka közben. Channels ablak

A Channels ablak tartalmazza a dokumentumaink színcsatornáit (ez alapesetben RGB color, legfelül az RGB az összes csatornát összekeverve mutatja, külön-külön a Red a vöröset, a Green a zöldet, a Blue a kéket), a rétegmaszkokat, valamint egy-egy kijelölést is elmenthetünk vele, és szeretnénk megtartani a további munkában. Egyébiránt a kijelölésünket is voltaképpen egy maszknak vehetjük. A rétegmaszk annyiban tér csak el a saját magunk által létrehozott kijelöléstől, hogy ez egy-egy réteghez van kapcsolva, és mindig csak azt a rétegmaszkot láthatjuk, ami az aktuálisan kiválasztott rétegen van. Ezzel szemben az elmentett kijelölésünk mindig látható ebben az ablakban, függetlenül attól, hogy melyik réteg is van kiválasztva.


A Paths ablak Talán az egyik legérdekesebb, ugyanakkor a legnehezebben érthető első látásra a Pahts (útvonalak) ablak. Lássuk hát.

A Pahts, (továbbiakban path-útvonalak) a vektorgrafika világába tartoznak. Erről érdemes azt tudni, hogy mi a különbség a vektoros, illetve a raszteres grafika között. Dióhéjban csak annyit említenék meg, hogy a számítógép a képformátumokat kétféle módon tudja tárolni. Az egyik a pixel (vagy raszter) grafika, amelyekben a file tartalmazza az összes képpont színét egy szín koordinátarendszerben, valamint a pozícióját, az elhelyezkedését a képen belül. Ilyenek például a fényképek. Ezek 24 bites színfelbontásban 16 777 216 színt tartalmazhatnak, valamint rendkívül bonyolultak lehetnek. Mindazonáltal szükséges megemlíteni, hogy a fájlok mérete tömörítés nélkül elég nagy, valamint, hogy csak veszteségesen nagyíthatóak, illetve kicsinyíthetőek. A vektorgrafika egy másik képalkotási módszer. Ezek a képek általában nem tartalmaznak sok színt (ha nem akarjuk, akkor egyáltalán nem), valamint nem a képpontok színkódját és pozícióit tárolja, hanem az alakzatok matematikai leírásait. Az alakzatok lehetnek egyszerűek, és bonyolultak is. A bonyolultabb alakzatok közé azok tartoznak, amik nemcsak egyenesekből, hanem görbékből is állnak. Ilyen például egy ellipszis, vagy kör. A görbék irányát (vektor) és sugarát (rádiusz) írják le matematikai formában. Ez a képalkotási módszer annyiban előnyösebb a rasztergrafikánál, hogy ezek a képek, vagyis alakzatok kis tárolóhelyet foglalnak el, utólag is módosíthatóak, valamint, hogy veszteségmentesen nagyíthatóak, kicsinyíthetőek. Az ablakban egymás alatt helyezkednek el a path-jaink Alapesetben itt a dőlt betűs Work Path (munka) látható, vagyis az a path, amin aktuálisan dolgozunk. Ha az Work Path alá kattintunk és elkezdünk egy új alakzatot rajzolni, az addigi munkánk elvész, és a Work Path-ban az új pathunk fog megjelenni. Ezért aztán a nehezen létrehozott Path-unkat el kell mentenünk ebbe az ablakba, ha a későbbiek során dolgozni akarunk vele. Mentéskor a program alapesetben felajánlja a „Path 1; Path 2” stb. neveket, de ezeket is elnevezhetjük kedvünk szerint. Továbbá itt láthatjuk a Shape-jeinket (alakzatok), amelyeket a vektoros eszközökkel hoztunk létre. Itt is Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

szintén meg kell említeni, hogy az ablakban mindig csak az a Shape látható, ami a kijelölt réteghez van kapcsolva egy rétegmaszk formájában. Color (szín) paletta

Ez a gyűjtőpaletta tartalmazza az elő- illetve a háttérszíneket, a különböző színpalettákat, valamint az előre elkészített színkitöltéseket, a hozzájuk kapcsolt effektekkel és egyéb beállításokkal. A Color ablakban láthatjuk az alapszíneket 8 bites arányban kifejezve, és összekeverve. Ez annyit jelent, hogy a vörös, a zöld és a kék csatornák különféleképpen keverhetők egyenként 8 bites tartományban, vagyis 0-tól 255-ig, ami egy csatorna esetében 256, vagyis 2 a nyolcadikon számú árnyalatot tesz lehetővé. A három alapszín hatványozása jeleníti meg a 24 bites felbontást, tehát itt már a 256 a harmadik hatványon van. Így lesz a képünk 24 bites. Swatches ablak

A Swatches (mintagyűjtemény, mintakollekció) ablak tartalmazza az alapértelmezett színpalettát, vagy egy másikat is betölthetünk ide az előre gyártottakból, valamint saját palettát is létrehozhatunk, és elmenthetünk.


Styles ablak

A Styles (stílusok) ablak a legösszetettebb színpalettánk. Ugyanis ez nem csak egyegy színt tartalmaz, hanem egy kitöltéshez hozzárendelt effekteket, áttetszőséget és kitöltést százalékos arányban kifelyezve. Az effektek tartalmazhatnak körvonalat, textúrákat, térbeli megvilágítást, színátmenetet, stb. Itt ugyancsak elmenthetünk egy általunk gyakran használt formázási stílust, amit gyakran szeretnénk használni, Csak annyi a dolgunk, hogy egy rétegen lévő alakzathoz hozzárendeljük az effekteket, azok paramétereit egyszer beállítjuk, és elmentjük. A továbbiakban ha használni akarjuk ezt a stílust, csak kiválasztjuk a réteget, és rákattintunk az ikonra. Ezzel megformáztuk a rétegünket, legyen az akár alakzat, akár szöveg.

Navigator ablak

A Navigator ablak arra szolgál, hogy a teljes képünket megmutassa egy ablakban, valamint a nagyítás mértékét százalékban. Ha a kép körül elhelyezkedő piros keret az egész képet körülfogja, akkor a 100%-os nagyítást használjuk éppen, ha pedig a Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

kép egy részletét kinagyítjuk, a piros keret a képen belül a nagyításnak megfelelő képterületen jelenik meg. Ez annyiban könnyíti meg a munkát, hogy a teljes képen bekeretezve láthatjuk a kinagyított területet, és egy kéz alakú egérikon segítségével a kinagyított részt húzgálhatjuk ide-oda tetszőlegesen. Histogram ablak

A Histogram ablak mutatja a teljes kép, vagy a kiválasztott layer grafikonját. Ez azt a célt szolgálja, hogy vizuálisan is megjelenítsük a képnek azon tulajdonságait, amelyeket egyébként másképpen nem tudnánk elképzelni. Ez a Histogram gyakoriság-megoszlási grafikon azt mutatja, hogy a színek milyen mértékben fordulnak elő a képen, valamint a fényerő és a kontraszt jelenlétét is láthatjuk rajta. Info ablak

Az Info (információ) ablakban láthatjuk a színek arányait az RGB, és a CMYK felbontás szerint, az X-Y koordinátarendszerben azt, hogy éppen merre helyezkedik el az egerünk a dokumentumban, valamint a dokumentum tárolási méreteit. Szintén található még itt egy súgó, ami ahhoz az eszközhöz ad tippeket, amelyik éppen ki van választva. Gyakorlatilag azt ismerteti, hogy az eszközt hogyan kell használni. A képünk azt mondja éppen hogy kattints és húzd, hogy meghatározd a képkivágás Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

keretét. Használd a SHIFT-et, az ALT-ot, és a CTRL-t a további lehetőségek eléréséhez.

History paletta

A History (történet, történések) paletta az egyik legfigyelemreméltóbb, és leghasznosabb segítőtársunk a munka folyamán. Itt időrendi sorrendben egymás alatt szövegesen is kiírja a lépéseket, amiket a munka közben végrehajtottunk. Ez annyiban jobb, mint a már ismert Undo/Redo funkciók, hogy ha kell, egy kattintással visszaléphetünk egy korábbi munkafolyamatra, ahelyett, hogy 15-ször megnyomnánk a már jól ismert CTRL+Z-t és egyesével lépkednénk vissza. Itt megemlítendő, hogy a Photoshopban ez sem úgy működik mint a többi programban. A programok nagy része eltérően egymástól a visszavonáshoz többkevesebb lehetőséget kínál. A Photoshop-ban a CTRL+Z (undo) csak egy lépést enged visszavonni, ellenben a CTRL+ALT+Z minden egyes lépést visszaléptethet, ami a History palettánkon jelen van. A visszavonás számát külön beállíthatjuk. Ez csak a memóriától (RAM), valamint tárhely (winchester) méretétől függ, ugyanis a programok a merevlemez méretéből nyerik a számukra kellő virtuális memóriát. Actions ablak


Az Actions (akciók) ablak tartalmazza az előre programozott műveletsorozatokat. Ezekkel más programokban is találkozhatunk, az egyik Script-eknek hívja, a másik Makróknak. Ezek abban az esetben jönnek jól, ha egy kép elkészítéséhez sok lépésből álló műveletsorok szükségesek, és azt szeretnénk gyorsan, sok képen is végrehajtani. Egy egyszerű példa: Szeretnénk a képünket egy szép húsz pixel szélességű famintázatú kerettel ellátni. Ehhez a következő lépéseket kell végrehajtani: A Backgroundot layerré alakítani; kijelölni a képet; elmenteni a kijelölést; megnövelni a dokumentum méretét; új layert létrehozni; betölteni az elmentett kijelölést; a kijelölést invertálni; az új rétegen valamilyen barnás árnyalattal kitölteni; zajt adni hozzá; elmosni; effekteket hozzáadni; a két réteget megcserélni ; és végül a két réteget összekeverni. Ha mindezen műveletet szeretnénk száz képen elvégezni, bizony nehézkes dolog lenne. Ilyen esetben az Action egy szempillantás alatt ugyanezt elvégzi helyettünk, egy kattintással. Mindamellett itt is lehetőségünk van, hogy ne csak az előre legyártott Action-öket alkalmazzuk, hanem készíthetünk sajátot is.

Alapfunkciók Kép megnyitása A Photoshop rengetegképformátumot képes megnyitni. Egy kép megnyitásához válasszuk a File menü, Open parancsát, majd tallózzuk ki a kívánt képet és kattintsunk a megnyitás gombra.

Új kép létrehozása A Photoshop dokumentum formátuma a *.psd (PhotoShop Document). Ha új dokumentumot (képet) szeretnénk használni, válasszuk a File menü, New parancsát.


A megjelenő ablakban lehetőségünk van meghatározni a dokumentum nevét a Name rovatban. A Preset legördülő menüben előre beállított méretkategóriákat találunk, melyből választás után a Size rovatban kiválaszthatjuk a kategórián belüli méretet. Ha nem akarunk élni ezzel a lehetőséggel, akkor válasszuk a Preset kategória Custom elemét, így teljesen egyéni dokumetum méretet tudunk definiálni, melyet a Save Preset gombra kattintva el is menthetünk a Preset listába, ha későbbiekben is többször kívánjuk ugyanezt a méretet használni. A Resolution a kép felbontása, míg a Color Mode a színmód kiválasztásához kell. A Background Contents határozza meg, hogy milyen hátteret alkalmazunk. A Color Profile legördülőlistában van lehetőségünk előregenerált színprofilokból választanunk. A Pixel Aspect Ratio beállításnál tudjuk meghatározni a Pixel megvalósítási arányt, pixel formát. (alapértelmezetten a square pixel-t kell választani, kivéve, ha kimondottan videó szerkesztési felhasználásra szánjuk a képet)

Eszközhasználat Move Tool (mozgató eszköz) A Photoshopban alapesetben a Moove Tool van kiválasztva. Ugyanis ezzel dolgozunk legtöbbször, és ha cserélgetni szeretnénk a layereinket, vagy átalakítani, méretezni vagy mozgatni, ezt az eszközt gyakran használjuk munkánk során. Válasszuk ki az eszköztárunkban a Move Tool-t. A gyorsbillentyűje „V”

Láthatjuk, hogy a fájl menü alatti eszköztárban különféle beállítási lehetőségek jelennek meg. Haladjunk balról jobbra a magyarázatukkal. Az első ikon azt mutatja, hogy melyik eszköz van kiválasztva (jelenleg a Moove Tool). Mellette egy jelölőnégyzet, ami most ki van pipálva, az „Auto-Select” (automata kiválasztás). Ez olyan esetben hasznos, ha kevés layerrel dolgozunk, mert így a dokumentumablakban a layerre kattintva automatikusan a kívánt réteget választja ki.


Az Auto-Select mellett találunk egy legördíthető menüt, további két lehetőséggel. A „Group” (csoport, régebbi Photoshopban ugyanezeket „Set”-nek nevezte), azokat a layereket fogja kiválasztani, amelyeket már csoportosítottunk, azaz egy csoportba pakoltuk őket, a „Layer” pedig külön-külön a rétegeket. Érdemes ezt a beállítást is az alap „Layer”-en hagyni. Továbbhaladva ismét találkozunk egy jelölőnégyzettel „Show Transform Controls”, vagyis mutasd az átalakító vezérlőket. Ez annyit jelent, hogyha ez a négyzet be van jelölve, akkor a kiválasztott rétegünk szaggatott körvonalát és fogantyúit is megjeleníti, amelyekkel nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük, átalakíthatjuk, torzíthatjuk, elforgathatjuk a rétegeinket. Ez azért hasznos, hogy biztosak lehessünk benne, hogy valóban az a layer van kiválasztva, amit szeretnénk. Az ezek mellett elhelyezkedő, jelenleg inaktív ikonok az igazításra és a pozícionálásra valók.

Most tegyük a következőket. Kattintsunk a képre, tartsuk lenyomva a kurzort, és próbáljuk meg arrébb húzni a képet. A műveletsorozat után a következő ablakot kapjuk:

A hibaüzenet azt írja ki nekünk, hogy „A kívánságunk nem teljesíthető, mert a layer zárolva van.” Lássuk mi történt:

Ha egy pillantást vetünk a Layer palettánkra rögtön észrevesszük a hiba okát. Mégpedig azt, hogy a Photoshop a kép alaprétegét Background-nak, vagyis háttérnek nevezi, mi pedig csak layereket tudunk mozgatni. Ezt abból is Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

észrevehetjük, hogy a „Background” szó dőlt betűvel van szedve, és mellette látható egy kis lakat formájú ikon. Valamint a Layer palettán látható többi funkció is szürke, tehát inaktív. Mi ilyen esetben a teendő? A „Background” réteget fel kell oldanunk, vagyis át kell alakítanunk layerré. Ezt a legegyszerűbben úgy tehetjük meg, ha a Layer palettán a „Background” rétegre duplán kattintunk.

Ismét megjelenik egy párbeszédpanel, amin láthatjuk a program által felajánlott „Layer 0” nevet, és egyéb opciókat. Itt a nevet akár meg is változtathatjuk, vagy úgy hagyhatjuk, ahogy felajánlotta, és egyszerűen leokézzuk. A többi opcióval egyelőre nem kell törődnünk. Ezeket később is módosíthatjuk, akárcsak a layer nevét.

Most már ez jelenik meg a Layer palettánkon. A kis lakat eltűnt, valamint a többi opció is aktívvá vált.

Most próbáljuk ki az eszközt. Egyszerűen kattintsunk a layerre a dokumentumablakban, tartsuk lenyomva az kurzort, és egyszerűen húzzuk arrébb. Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Észrevehetjük, hogy az elcsúsztatott képünk alatt megjelent egy szürke-fehér, pepita kockás felület. Ez azt jelenti, hogy a képünk alatt a dokumentumablak területe üres. Ez a Photoshopban a „Transparency” (átlátszó, színtelen, kitöltetlen) terület. Ezt a szót érdemes megjegyezni, mert a későbbiek folyamán még rengetegszer találkozunk majd vele. Az átlátszó területet hívjuk rajzvászonnak. Minden kép mögött van egy vászon, melynek mérete alapesetben megyezik a kép méretével. Ezt a vászon méretet meg lehet változtatni az Image menü, Canvas size parancsával. A rétegek pontos pozicionálása Néhány munka esetében szükségünk lehet arra, hogy a rétegeket pontosan a helyükre tudjuk tenni. Ilyenkor segítségünkre lehetnek a vonalzóink, a rácsok, és a vezetővonalak. A vonalzó be és kikapcsolásához válasszuk a View menü, Rulers parancsát. Angolul a vonalzót ruler-nek hívják, innen ered a gyorsbillentyű. A vonalzón más-más beosztás szerint lehet váltogatni a skála beosztását. Jobb gombbal a vonalzóra kattintunk, és a menüből kiválasztjuk a mm; cm; pont; pika; hüvelyk, vagy pixel nézetet. Mivel a munkák nagyrészén úgyis képpontokkal fogunk találkozni, ajánlott a pixel-t kiválasztani beosztásnak. A rácsok és a vezetővonalak bekapcsolásához, menjünk a View (nézet) menübe, és válasszuk a Show (mutat) Grid (rács), és a Guides (vezetővonalak) opciókat. Ha ezeket bekapcsoltuk, később, ha nincs szükségünk rájuk, egy Ctrl+H-val eltüntethetjük (hide-elrejtés). Ez annak felel meg, mint a View/Extras (nézet/extrák) menüpont. A rács- valamint a segédvonalakat az Edit/Preferences/Guides and Grid menüpontban állíthatjuk be. A színüket a mellettük található színmintára kattintva, a beosztást és a stílust pedig az ablakokba beírt számokkal, illetve a legördíthető ablakokban állíthatjuk. Ha egy rácsvonalat több egyenlő részre szeretnénk felosztani, az alatta lévő számablakban egy szám beírásával tehetjük meg. Ha a beírt szám 1 akkor nem lesznek alárendelt rácsvonalak, ha 2 akkor két részre osztja, ha 3 akkor háromra stb. A vezetővonalak csak akkor láthatóak, ha csinálunk magunknak. Ennek az a módja, hogy a függőleges és vízszintes vonalzókra kattintva, egyszerűen behúzzuk a kívánt területre ezeket. Emellett a View menüben érdemes még a Snap (ugrás) menüpontot bekapcsolni, így ugyanis pozicionálás közben a rétegek automatikusan odaugranak a rácsvonalakhoz, a dokumentum ablak széleihez, valamint a vezetővonalainkhoz. Hogy melyekhez ugorjanak, a View/ Sanp to... menüben kell kipipálni a megfelelő pontokat. Érdemes mindet kipipálni, a későbbiekben nem kell majd állandóan ki-be kapcsolgatnunk egyes funkciókat.


Az Image/Image size... menüben megnézhetjük a dokumentumunk méreteit. Ezeknek alapján egyszerű alapműveletekkel is kiszámolhatjuk a rétegek pontos helyét, majd megfelelő nagyítás mellett, a vezetővonalainkat hajszálpontosan beigazítva hozzájuk illeszthetjük a kép elemeit. Létezik ugyan egy automatikus elrendezési funkciója a programnak (Align & Distribute) amellyel elvileg egy vagy több réteget pontosan igazíthatunk, a gyakorlatban viszont egyrészt kevés a választási lehetőség, másrészt nekem személy szerint még sohasem sikerült szép elrendezésre szert tenni vele, úgyhogy maradok a kicsit fapadosabb, de tuti számológépnél.

Kijelölő eszközök A Photoshop munkálatai során gyakran előfordul, hogy nem egy egész képet vagy réteget kell módosítanunk, hanem csak azok bizonyos részeit. Ilyenkor a területet ki kell jelölni. Nézzük, hogy milyen eszközök állnak elsősorban rendelkezésünkre erre a célra. 1. Nyissunk meg egy képet a programban. Egyelőre valami olyat keressünk, amelynek háttere nagyjából homogén, azaz egyszínű, mivel első demonstrációnkra ez lesz a legalkalmasabb. Én ezt a képet választottam.


2. Az ikonra hosszan kattintva, vagy a jobb gombbal kinyílik a gyűjtő eszköztár. Válasszuk ki az eszköztárból a "Rectangular Marquee Tool"-t (téglalap alakú kijelölő eszköz). Láthatjuk hogy a fenti eszköztár képe megváltozott. Nézzük, mit is jelentenek. A bal szélső ikon a kiválasztott eszközt mutatja. Mellette látható külön csoportosítva négy ikon. Az első a „New Selection” (új kijelölés). Ezzel szimpla kijelöléseket hajthatunk végre, újabb használatával elfelejti az előzőt, és újat hoz létre. A második az „Add to selection” (kijelölés hozzáadása) a már meglévő kijelölésünkhöz adja hozzá a következőt. A harmadik a „Substract from selection” (kijelölés elvétele) a meglévő kijelölésből veszi el az újra kijelölt területet, a negyedik az „Intersect with Selection” (átszelés kijelöléssel) két kijelölés közös metszetét hozza létre. Sorban a következő ablak a „Feather” (toll) a kijelölésünk széleit mossa el, hogy ne legyen túl éles. Az „Anti-alias” jelölőnégyzet jelenleg inaktív, de más kijelöléseknél használható. Ha ez a négyzet ki van pipálva, a szabálytalan kijelölések cikcakkos széleit lágyítja meg. A következő ablak a „Style” (stílus). Itt állíthatjuk be, hogy milyen kijelölést szeretnénk végrehajtani. A "Normal"-lal bármilyen szélességű és magasságú kijelölést; A „Fixed Ratio” –val (rögzített méretarány) bármekkora részt kijelölhetünk, de itt, a mellette álló ablakokban megadhatjuk a szélesség és a magasság méretarányait, és ezeket mindig figyelembe fogja venni. A „Fixed Size” (rögzített méret) egy kattintással az előre beírt számok alapján egy megadott szélességű és magasságú kijelölést fog végrehajtani. Az utolsó gomb, a „Refine Edge” (élek finomítása - jelenleg szintén inaktív, csak a kijelölés létrehozása után válik aktívvá) utólag is több lehetőséget kínál, hogy a kijelölésünk széleit finomítsuk. Ebben az eszközcsoportban annyit kell még megjegyeznünk, hogy Az „Elliptical Marquee Tool” (ellipszis alakú kijelölő eszköz) ugyanígy működik, csak éppen nem szögletes, hanem ellipszis, vagy szabályos kör alakú kijelöléseket végezhetünk Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

vele. A SHIFT és az ALT billentyű, valamint ezek együttes használata ezzel az eszközzel is értelemszerűen ugyanúgy működik mint a téglalap esetében. A csoportban további két kijelölő eszközt találunk. Az egyik a „Single Row Marquee Tool” (egy sor kijelölő eszköz), a másik a „Single Column Marquee Tool” (egy oszlop kijelölő eszköz). Ezek egy pixelnyi sort, vagy oszlopot jelölnek ki egy kattintásra a dokumentum teljes felületén. Ezeket itt nem fogom külön ismertetni, mivel a működésük módja egy csoporton belül nem tér el egymástól. Tehát nézzük a négyszöget.

3. Nyomjuk le az egér gombját, és húzzunk a képen egy tetszőleges nagyságú kijelölést. Miután felengedjük a gombot, a kijelölés kerete szaggatott vonallal megjelenik.

A kijelölést áthelyezhetjük, ha közben lenyomjuk a Szóköz billentyűt. Eközben a kijelölés szabadon pozícionálható. Ha szabályos négyzetet szeretnénk kijelölni, a SHIFT-et kell lenyomva tartani kijelölés közben. Ha az ALT-ot tartjuk lenyomva, a kijelölést a középpontból kiindulva kezdi létrehozni. Ha pedig a SHIF-et és az ALT-ot egyszerre lenyomva kombináljuk, akkor egy középpontból kiinduló szabályos négyzet alakú kijelölés fog létrejönni. A kijelölés megfordítása Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Elsőre talán érthetetlennek tűnhet, hogy mit is jelent a kijelölést „megfordítani", vagy más szóval invertálni. Nos, mint a fenti képen is láthatjuk, csupán egy szaggatott körvonal jelenik meg a kijelölés szélén, így nem lehetünk benne biztosak, hogy a képünk közepe van-e kijelölve, avagy a középen lévő négyzet kivételével a többi része. A gyakorlottabbak rögtön láthatják ennyiből is, hogy melyik eset áll fenn (mivel a második esetben a kép keretén is megjelenik a szaggatott vonal), a kezdők inkább eltéveszthetik.

5. Most fordítsuk ki a kijelölést. Select menü Inverse pontjára kattintunk. Jóval Amennyiben meg akarjuk szüntetni a kijelölést, válasszuk a Select menü Deselect pontját, vagy egyszerűen nyomjunk egy CTRL+D gyorsbillentyű kombinációt.

Lasso Tools (lasszók) A következő kijelölő eszközeink a lasszók. Ezekkel úgy dolgozhatunk, hogy a kép egy bizonyos területét körbekerítjük Ezek közül is három eszköz áll rendelkezésünkre. A továbbiakban már nem fogom feltüntetni minden egyes eszköznél, hogy értelemszerűen a SHIFT és az ALT billentyűk hasonlóan működnek.

1. „Lasso Tool” Ezt az eszközt úgy kell használnunk, hogy egy szabadkézi kijelöléssel egy adott területet körbekerítünk, majd a végpontot keresztezzük a kezdőponttal.


2. "Polygonal Lasso Tool" (sokszögű lasszó eszköz) Úgy működik, hogy szépen sorban végigkattintjuk a területet amit ki akarunk jelölni, majd ha körbeértünk, az egérmutató mellett megjelenik egy kicsi kör, amivel felajánlja nekünk, hogy összekapcsoljuk a végpontot a kezdőponttal. Emiatt sokkal jobban használható a „Lasso Tool”-nál. Másodsorban pedig azért, mert így kiküszöbölhetjük a kezünkből származó reszketést is. Igaz, hogy a kijelölésünk így szögletes lesz, de ezt később a kellő nagyítás mellett korrigálhatjuk.

3. „Magnetic Lasso Tool” (mágneses lasszó eszköz) Homogén háttereknél elég jól használható, ha a képen lévő figura jól elkülönül a többé-kevésbé egyszínű háttértől. Ezt úgy kell használni, hogy a figura szélére kattintunk, és miközben lenyomva tartjuk az egér gombját, óvatosan körülhúzzuk az alakzat körvonalai mentén. Az eszköz szinte mágnesként hozzátapad az alakzat körvonalaihoz, és követi. Elég jó eredményeket lehet vele elérni, egy-két újabb kijelölés kiegészítésével, vagy elvételével. Ez a kép, egy gyorsan végrehajtott kijelölést mutat.


Itt meg kell még említeni, az eszközhöz tartozó fenti eszköztár beállításait. Itt is van néhány ablak, amibe számokat írhatunk. A „Width” (szélesség) azt határolja be, hogy mekkora területen belül ne mozduljon ki az egér. Durvább körvonalak esetén, ez a szám nagyobb is lehet. Ha részletgazdagabb az alakzatunk, érdemes inkább kis számot használni. A „Contrast” (kontraszt, eltérés) arra figyel, hogy az alakzat és a háttér színe mennyire üt el egymástól. Ez képenként természetesen változó. A „Frequency” (frekvencia: itt mintavételezés) nagysága úgy működik, hogy minél kevesebb a szám, annál kevesebb csomópontot használ, és ívesebb lesz a körvonalunk. Természetesen ennek ellenkezője is igaz, minél nagyobb a beírt szám, annál több csomópontot fog lerakni, és annál cikcakkosabb lesz a kijelölésünk. Van itt még egy ikon, ez inkább azoknak szól, akiknek van digitalizáló táblájuk. Ha ez be van kapcsolva, akkor a program figyelembe veszi a tábla nyomásérzékenységét, így aszerint növeli, vagy csökkenti a toll vastagságát.

Magic Wand Tool (varázspálca eszköz) A "Magic Wand Tool" többnyire szintén a homogén hátterű képek használatakor jelent nagy segítséget. Többnyire azért, mert ahogy a neve is mondja varázspálcaként működve, egy kattintással kijelöli a nagyjából egyforma területeket. Amennyiben viszont a háttér nagyon részletgazdag, valamint a kijelölendő alakzat körvonalainak egyes színei megegyeznek a háttérével, akkor már ki fog jelölni az alakból is bizonyos területeket.


Példa: a háttér teljesen eltérő az alakzattól. A kijelölésünk egyetlen kattintással is majdnem tökéletes.

A kijelölések bővítéséről vagy csökkentéséről már beszéltünk. Itt csak annyi a megjegyzendő, hogy alapértelmezetten a második ikont az „Add to selection”-t érdemes kiválasztani, mivel nem valószínű, hogy egy kattintással sikerül az összes kellő területet kijelölni. Annál inkább meg kell említeni a „Tolerance” (tolerancia; tűrés) ablakot. Az ablakba beírt szám úgy működik, hogy minél kisebb, annál kevésbé veszi figyelembe a hasonló színű pixeleket. Ha a szám túl nagy, akkor viszont egyáltalán nem lesz tekintettel az árnyalatokra, az éles kontrasztok kivételével szinte minden képpontot ki fog jelölni. Ezért képenként is, és kattintásonként is érdemes a számokat cserélgetni. Mivel ez eléggé bonyodalmas és hosszadalmas művelet, ilyenkor más kijelölési módokat kell keresünk, amelyek mindig az adott esetben a legcélszerűbbek, pl. a "Pen Toolt". Ennek használatát külön fogjuk tárgyalni. Három jelölőnégyzet található még az eszköztáron. Az „Anti-alias” (élek elsimítása), a „Contiguous” (folyamatos, összefüggő), és a „Sample All Layer” (az összes réteg mintavételezése). Ha a Contiguoust bejelöljük, akkor csak azt a kattintott terültet jelöli ki ahol egybefüggő. Ha nem jelöljük be, a kép minden pontját kijelöli, ahol a mintavételezett színt találja. Érdemes ezt a négyzetet is kipipálni a pontosabb munka miatt. A Sample All Layers olyankor hasznos, ha több rétegű fájlból szeretnénk egy-egy részt kijelölni. Ha ez ki van pipálva, akkor az egész képen dolgozik az eszköz, ha nincs, akkor csak a kiválasztott rétegünkön.


Crop Tool, Slice Tool (csonkítás és szeletelés eszközök) Azok, akik csak egy-két alapfunkcióját használják a programnak, azok is megtalálhatják azokat az alapvető eszközöket, amik a képek méretre vágására, valamint az optimális működés szempontjából szeletenként más-más formába webbarát méretbe tudják a képeiket menteni. A Photoshop a képek méretre vágására, valamint a webre mentéséhez két eszközt kínál. A Crop és a Slice eszközöket. Ismerkedjünk hát meg ezekkel, hogyan is működnek, és hogy mire is valók.

Crop Tool (levágó eszköz) Nyissuk meg a képet, amit nyomtatni szeretnénk. Ha a hagyományos album méretre szeretnénk vágni (9X13 vagy 10X15 stb.) a Crop Tool-lal egy képkivágást kell készítenünk. Válasszuk ki az eszköztárunkból a Crop Tool-t.

Az ablakok előtti legördíthető menüben néhány előre beállított méretet láthatunk. Ezek számunkra nem túl beszédesek, mivel inchben vannak a méretek megadva. A mellé írt szám az érdekes, a 300 ppi.

Ebből rögtön levonhatunk egy érdekes megfigyelést, miszerint a nyomtatáshoz minimum 300 ppi-re (vagy dpi) kell átméreteznünk a képünket. Ez az eszköz egyetlen beállítással nemcsak hogy méretre vágja, de egyúttal át is méretezi a képet. Meg kell azonban azt még itt jegyeznünk, hogy a dpi vagy a ppi (dot per inch; pixel per inch) nem azonos a képpont per centiméterrel. Mivel 1 inch=25.4 mmrel, a 300 ppi csak 118,11 ppcm-nek felel meg. Nyomtatásra ez is elég, ha azt vesszük, hogy egy otthoni A4-es nyomtatásra szánjuk. Természetesen aki úgy Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

kívánja, méretezheti ennél nagyobbra is, a gyakorlatban viszont úgyis kicsinyíteni kell majd a képet

Nincs tehát más dolgunk, mint az ablakokba beírni a kívánt számokat, és elvégezni a kijelölést. Ha készen vagyunk, üssünk egy Entert, vagy kattintsunk a kijelölt területbe duplán. A kép fölösleges részei le lettek vágva, valamint a felbontása is megváltozott.

Ha szeretnénk magunk is beállított méretekkel dolgozni, annyi a dolgunk, hogy az álló vagy fekvő helyzetnek megfelelően az ablakokba írjuk a számokat (fontos, hogy a "cm" is oda legyen írva) és az eszköztár első legördíthető ablakában jobboldalt a második ikonra kattintva új beállítást hozunk létre. Elnevezzük, majd OK gombot nyomunk.

Ha mindössze alkotás közben akarjuk használni a Crop Tool-t, az eszköztárban található "Clear" (töröl) gombbal törölhetjük a beállított számokat. A következő eszköz ismertetése előtt egy kis kitérőt kell tennünk, hogy megértsük, a képek mentését webbarát formába, vagyis olyan módon, hogy a kép a hálózaton keresztül a lehető legoptimálisabb módban kerüljön mentésre. A képek mentése Webre Ha egy képet szeretnénk a weboldalon másokkal is megosztani, nem mindegy, hogy a kép ténylegesen mekkora tárterületet foglal el. Az optimális működés érdekében minden egyes esetben meg kell fontolnunk, hogy milyen formátumba mentjük a képet. A legfontosabb szempont, a weboldal gyorsasága. Egy weboldal esetében mindig az az általános elvárás, hogy a tartalom minél gyorsabban töltődjön be. A mai szélessávú internetes világban, ahol a kereső pillanatok alatt kilistáz 20 000 db hivatkozást, nagyon fontos, hogy az oldal gyors legyen. Tehát mentéskor minden esetben tömöríteni kell a képeket. Ha ezek valakit mélyebben érdekelnek, ajánlom a figyelmébe ezt a cikket. Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

A képek tömörítése A weben általánosan elterjedt formátum, a jpg vagy jpeg, a gif, valamint a gif kiváltására készült png. Nézzük át gyorsan, hogy mikor melyiket kell választanunk. Először is rögtön az elején tegyük tisztába a dolgokat, mivel a jpg és a gif már eleve tömörített képformátum. A lényeg azon van, hogy ezt milyen minőségben tegyük. A jpg előnye, hogy a true color összes színárnyalatát tartalmazhatja, itt a tömörítéssel a kép simaságából egyenletességéből tudunk spórolni. A kép csak állókép lehet, valamint nem tartalmazhat üres képpontokat. A különböző programokkal mentéskor egy ablakban találjuk magunkat, ahol egy csúszkán nagyjából beállíthatjuk a minőséget, mondjuk 1-től 12-ig. Ezzel mindössze annyi a baj, hogy nem tudhatjuk, hogy az elmentett képünk hogy fog kinézni a végén.

A gif előnyös lehet a jpg-vel szemben abban az esetben, ha a kép csak néhány színt tartalmaz, valamint, ha animációt szeretnénk készíteni. A gif a jpg-vel szemben tud üres képpontokat is tárolni. Ez nagyon hasznos lehet olyankor, ha mondjuk gombokat és menüket készítünk a weboldalunkra. Az viszont a hátrányára írható, hogy mindössze csak 256 színt tartalmazhat, tehát csak 8 bites ezért a finomabb árnyalatokat rücskösen és csúnyán jeleníti meg. (Mondjuk egy vetett árnyékot.) A png egy harmadik fajta képformátum, és amennyire nem tolerálták 6-8 évvel ezelőtt, manapság egyre inkább úgy tűnik, hogy kiválthatja a gifet. A gif átlátszó képpontjai, elvileg jó lehetőséget kínáltak arra, hogy egy-egy képet akár oldalelemként is beszúrjunk a weboldalba, napjainkra azonban ez a funkciója kezdett elavulttá válni. Ez annak tulajdonítható, hogy egyrészt kicsi a színmélysége (8 bit), és manapság, amikor 24 bites képfelbontás szükséges, ez kevés. Ezenkívül az átlátszó képpontok határán nincs semmilyen átfedés, tehát elég csúnyán cakkosak a körvonalai. A png ezzel szemben képes arra, hogy a kép Alfa csatornáját is tárolja, így az üres képpontok átmenete lággyá válik. Sőt, a png a 24 bites színmélységet is támogatja. Évekig dúlt a vita a png létjogosultságát illetően. Ennek az volt az oka, hogy minden böngésző támogatta az Internet Explorer kivételével, amit addig az internetezők 80%-a használt. Egészen a 7-es verzióig csak úgy lehetett szépen megjeleníteni, hogy forráskódban kellett megszerkeszteni az oldalt. Ezt napjainkra az IE is beismerte, és kijavította. Mentéskor mindig azt a formátumot kell választani, ami az adott képnek a legmegfelelőbb. Slice Tool (szeletelő) Ha weboldalt szeretnénk grafikusan készíteni, a Photoshop jó lehetőséget kínál erre. Ezzel ugyanis elkészíthetjük az egész oldal grafikus felületét, a bannerrel, logóval, Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

gombokkal stb. Utána viszont a képet fel kell szeletelnünk, mivel egyes részei (szöveges rész és gombok), kevesebb információt hordoznak, mint mondjuk a banner vagy a logó, ami elég bonyolult is lehet. Ez nyilvánvaló, az oldal optimális működése szempontjából. Majd miután a képünket szeletenként elmentettük, egy webszerkesztőben egy táblázatba belepakolhatjuk. Itt meg kell még azt is jegyezni, hogy a program arra is képes, hogy az összes szeletet egy táblázatba belepakolja, és html-fájlként elmentse. Nyissunk meg egy képet, vagy szerkesszük meg az oldalt. Nyomjunk egy CTRL+R-t, hogy a vonalzóink megjelenjenek a képünk körül. Ezután húzzunk segédvonalakat a képünkre, amelyek igen finoman pozicionálhatók, és később nagy segítségünkre lesznek. Mindössze annyi a dolgunk, hogy a vonalzóra kattintva egyszerűen belehúzzuk a vezetővonalakat a képünkbe. Értelemszerűen a függőleges és a vízszintes vonalakat a megfelelő oldalról húzzuk. Ha a vezetővonalainkat mégsem látnánk, akkor menjünk a View/Show/Guides menüpontra, és pipáljuk ki. Ekkor megjelennek a vezetővonalaink. A megfelelő nagyítást használva igazítsuk be precízen a segédvonalainkat. Ezután vegyük elő a Slice Tool-t.

Jobb gombbal kattintsunk az ikonra, és kinyílik. Láthatjuk, hogy két eszközünk is van. A Slice Tool segítségével szeleteljük fel a képeket, Slice Select Tool-lal pedig kijelölhetjük az egyes szeleteket, hogy elnevezhessük őket, vagy linkeket rendeljünk hozzájuk. A Slice Tool fenti eszköztárán találhatunk egy gombot, a Slices from Guides (szeletek készítése a vezetővonalakból). Kattintsunk rá, és máris önállóan felszeletelte a képünket, a vezetővonalak mentén.

A kész szeleteket nevezzük el, hogy később a táblázatba illesztéskor tudjuk, hogy melyikkel is dolgozunk. Ugyanis roppant nehézkes az olyan képekkel dolgozni, amelyek alapértelmezetten úgy vannak elnevezve, hogy "név_01.jpg; név_02.jpg; Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

név_01.gif", stb. Ezért vegyük elő a Slice Select Tool-t, majd jobb gombbal kattintsunk az egyes szeletekre, és a menüben válasszuk ki az "Edit Slice Options..."-t. A Name rovatba írjuk be a szelet nevét, és nyomjuk meg az OK gombot. Ha linket is szeretnénk hozzárendelni a kijelölt szeletünkhöz, adjuk meg a weboldal URL (Uniformed Resource Locator = Egységes forrásazonosító) címét az URL rovatba Ha ezzel megvagyunk, válasszuk a File/Save for web... menüpontját.

Egy újabb ablakban találjuk magunkat, ahol kiválaszthatjuk, hogy hányféleképpen szeretnénk látni az elmentendő képünket. Én a négy ablakos nézetet szoktam használni, mivel így egy időben négyféle beállítási módot hasonlíthatunk össze egymással. Ezeket külön-külön módosíthatjuk, és végül azt mentjük el, amelyik a legmegfelelőbb. A bal felső ablak az eredeti képet mutatja, minden tömörítés nélkül. Az ablakok alatt pedig a file leendő nagyságát láthatjuk. Ami igazán fontos számunkra, az a jobb oldali panel. Ezen állíthatjuk be a kívánt paramétereket. Nézzük meg, hogy melyik beállítás mit is jelent, és mit fog eredményezni a képünkön.


Itt kétféle panelbeállítást láthatunk egyszerre. A bekeretezett ablakban választhatjuk ki, hogy mi legyen a file kiterjesztése. A lenyitható ablakban választhatjuk ki, hogy jpg, gif, illetve 24 vagy 8 bites png legyen. A gif ablaka alatti menüben néhány választást kínál fel. Alapértelmezetten a "Selective" van kiválasztva, és a továbbiakban maradjunk is ennél, mert a többi jóval szegényesebb eredményhez vezet.

Az alatta lévő ablakban a "Diffusion" kínálja a legfinomabb szemcsézetet, amennyiben kevés színnel dolgozunk. Ami igazán érdekes számunkra, az a "Lossy" csúszka. Itt minél nagyobbra állítjuk a számot, annál rondább lesz a képünk. A "Colors" ablakban állíthatjuk be a színeink számát 2-től 256-ig. Sokszor itt dől el a fontos választás, mivel néha elég csak 16 vagy 32 színű beállítás is, akárcsak ezen az oldalon a panelek fényképei bemutatására. Ez a kép például egy 128 színű gifként jelenik meg, és elég jól visszaadja amit látni kell, vagy fontos (érdekes módon, ha ebben az esetben megfelezem a számot, már esetleg a zöld pipa az ablakban szürke lenne). Még egy fontos dolog is látható itt, ami ugyan ki lett pipálva, de véletlenül úgy maradt, és jelen esetben nincs jelentősége, a "Transparency" (átlátszó). Ha ez a négyzet ki van pipálva, akkor a gif képes üres pixeleket is tartalmazni. Ez akkor jó, ha a weboldalunk munkafelülete nem fehér, hanem más színű. Ilyen esetben a "Matte" ablakban adhatjuk meg azt a színt, amilyen környezetben meg fog jelenni a kép, és nem lesznek ragyásak a körvonalai. Legalul a "Color Table" (színpaletta) ablakban láthatjuk a színeket, amelyeket a kép tartalmaz. Mellette az "Image Size" (képméret) ablakban láthatjuk a kép pixelben kifejezett dimenzionális méreteit, és ha akarjuk itt még változtathatunk a nagyságán. Amit a jpg választása esetén el kell mondanunk, hogy néhány esetben egy-egy jpg beállítás még a gifnél is jobb eredményre vezethet. Ugyanis, ha túl sok színt tartalmaz a képünk, egyszerűen a 256 színű gif nem képes szépen megjeleníteni, valamint egy bizonyos minőségrontás esetén már éppen hogy a jpg lesz a kissebb és Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

szebb. Általánosságban elmondható, hogy a fényképeket jpg-ben, a vonalas ábrákat, vagy kevés színű rajzokat (pl. eszköztárak képei) gifben érdemes menteni. Ezen az oldalon például többnyire 64 vagy csak 32 színű gifeket lehet látni, de a fotók illusztrációit már muszáj jpg-ben megjeleníteni. A jpg választásakor nincs olyan sok állítható paraméterünk mint a gif esetében, tehát ezen már könnyebben átesünk. Itt is vannak fontos mezők, amelyeket érdemes figyelembe venni. Talán az egyik legfontosabb a "Quality" (minőség). Ez a csúszka megfelel a bal oldalon mellette látható ablaknak, ahol néhány kategória van előre beállítva. "Alacsony; Közepes; Jó; Nagyon jó és Maximum", amit nyugodtan vehetünk Kiválónak. A csúszka azért jobb a kaptafáknál, mert 0-tól 100-ig külön is állítgathatjuk a számokat, és ez, ha jól számolok hússzor jobb. A weboldalakon átlagosan elmondható, hogy egy 75 vagy 60 minőségű jpg nagyon jó, szemmel szinte észrevehetetlen a minőségromlás. Ennek az az oka, hogy a szemet be lehet csapni. Valójában itt úgy spórol a kép nagyságából a tömörítés, hogy a hasonló színű képpontokat egy kalap alá veszi, és egy jóval nagyobb pixelt generál belőlük a színeik átlagolásával. Bizonyára már mindenki találkozott egy-egy olyan rossz minőségű jpgvel, amit még nézni is rossz volt. Ezek már inkább 50 alatt vannak elmentve. Az "Optimized" jelölőnégyzet általában ki van pipálva, és ez tovább csökkenti a file nagyságát. A "Progressive" viszont kizárólag csak abban az esetben, ha 100-as minőségben mentünk, kisebb minőség alatt inkább növeli, akárcsak az "ICC Profile" jelölőnégyzet. A "Blur" csúszka pedig elvileg arra szolgál, hogy ha alacsony minőséget állítunk be, ezzel a hibákat elmoshatjuk, de összességében véve csak egy újabb lehetőséget kínál arra, hogy még élvezhetetlenebbé tegyük a képünket Ha a png-t választjuk, érdemes a 24 bites lehetőséget választani. A 8 bites esetében nincs lényegi különbséget a gifnél, hacsak nem annyi, hogy jóval kevesebb beállítási lehetőségünk van. A png-24 esetében tudnunk kell, hogy gyakorlatilag még annyi választásunk sincs, mint a jpg esetében, és a file is jóval nagyobb lesz, de kárpótolnak helyette az áttetsző képpontok, valamint a kiváló képminőség.

Rétegeffektusok és stílusok A Photoshop jó pár olyan effektust tartalmaz (például árnyékok, ragyogás vagy bevésés), amelyek képesek megváltoztatni egy adott réteg tartalmának megjelenését. A rétegeffektusok a rétegek tartalmához kapcsolódnak: a réteg tartalmának áthelyezésekor vagy módosításakor a program ugyanezeket az effektusokat alkalmazza a megváltoztatott tartalomra is. Ha például vetett árnyékot adunk egy szövegréteghez, majd új szöveget veszünk fel, az árnyék automatikusan megjelenik az új szövegnél is. A rétegekre vagy rétegcsoportokra alkalmazott effektus(oka)t rétegstílusnak hívjuk. A felhasználó tetszés szerint használhatja a Photoshop előre definiált stílusainak valamelyikét, de a Rétegstílus párbeszédpanelen egyéni stílust is létrehozhat. A a Rétegek panelen, a réteg neve mellett jobbra látható. A rétegeffektusok ikonja


stílus ki is bontható a Rétegek panelen, így megtekinthetők és módosíthatók a stílust alkotó effektusok.

A Rétegek panel több effektust is hordozó réteggel A. Rétegeffektusokat jelző ikon B. Ide kattintva megjeleníthetők a rétegeffektusok C. Rétegeffektusok Egyéni stílus mentésekor a stílus előre definiált stílussá válik. Ezek a stílusok a Stílusok panelen követhetők nyomon, és egyetlen kattintással réteghez vagy csoporthoz rendelhetők.


Rétegstílusok beállításai Magasság A Bevésés és domborítás effektus fényforrásának magasságát szabja meg. A 0 érték a vízszintes síkon lévő, a 90 érték pedig közvetlenül a réteg felett elhelyezkedő fényforrást jelenti. Szög A rétegre alkalmazott effektus megvilágítási szöge. A dokumentumablakban húzással is beállítható a Vetett árnyék, a Belső árnyék és a Szatén effektus megvilágítási szöge. Élsimított A körvonal vagy a fényességi kontúr szélső képpontjait keveri. Ennek a beállításnak elsősorban a bonyolult körvonalú kis árnyékoknál vehetjük hasznát. Keverési mód Az ebben a listában található beállítások azt szabják meg, hogy a rétegstílus miként keveredik az alsóbb rétegekkel, amelyek nem feltétlenül foglalják magukban az aktív réteget. A belső árnyék például az aktív réteggel keveredik, mert a program a réteg tetejére rajzolja az effektust, a vetett árnyék viszont csak az aktív réteg alatti rétegekkel keveredik. A legtöbb esetben az egyes effektusok alapértelmezett keverési módja adja a legjobb eredményt. Alátöltés A Belső árnyék vagy a Belső ragyogás effektus maszkjának széleit kicsinyíti az életlenítés előtt. Szín Árnyék, ragyogás vagy kiemelés színét adja meg: a színes téglalapra kattintva színt választhat. Kontúr Tömör színű ragyogás alkalmazásakor a Kontúr beállítással átlátszó gyűrűket hozhatunk létre. Színátmenettel kitöltött ragyogás használatakor a Kontúr beállítással a színátmenet színének és opacitásának különféle ismétlődéseit Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

hozhatjuk létre. A Bevésés és domborítás effektus tulajdonságai között a Kontúr listában a domborítási folyamat során árnyékolt gerincek, völgyek és domborulatok adhatók meg. Árnyékok használatakor a Kontúr lista a fakítást szabályozza. Távolság Árnyék- vagy szaténeffektus eltolásának távolságát határozza meg. A távolság a dokumentumablakban is beállítható húzással. Mélység A bevésés vagy a minta mélysége. Globális fényforrás használata Ezzel a beállítással egy fő megvilágítási szög adható meg, amely ezt követően valamennyi, árnyékolást használó rétegeffektusban (Vetett árnyék, Belső árnyék, Bevésés és domborítás) alkalmazható. Ha ezekben az effektusokban engedélyezett a Globális fényforrás használata beállítás, és megvilágítási szöget szeretnénk megadni, akkor az a szög lesz a globális érvényű megvilágítási szög. Minden olyan effektus, amelyhez automatikusan engedélyezett a Globális fényforrás használata beállítás, ugyanezt a megvilágításiszög-beállítást örökli. Ha nincs megadva a Globális fényforrás használata beállítás, a beállított megvilágítási szög helyinek minősül, tehát csak a szóban forgó effektusra vonatkozik. A globális érvényű megvilágítási szöget a Rétegstílus almenü Globális fényforrás parancsára kattintva is beállíthatjuk. Fényesség kontúr Fényes, fémes megjelenést kölcsönöz az effektusnak. Ezt a beállítást a bevésés és a domborítás árnyékolása után kell alkalmazni. Színátmenet Itt adható meg a rétegeffektus színátmenete: Kattintsunk a színátmenetre a színátmenet-szerkesztő párbeszédpanel megjelenítéséhez, vagy kattintsunk a lefelé mutató nyílra, és válasszuk ki a színátmenetet a legördülő panelen. A színátmenet-szerkesztővel tetszés szerint módosíthatók a színátmenetek, de új átmenet is létrehozható. A Színátmenet-átfedés csoportban ugyanúgy módosítható a szín vagy az opacitás, mint ahogyan a színátmenetszerkesztővel. Bizonyos effektusokhoz további színátmenet-beállítások is megadhatók: a Fordítva jelölőnégyzet bejelölésével a program megfordítja a színátmenet tájolását, a Réteghez igazítás négyzetet bejelölve a réteg határolókeretének használatával számítja ki a színátmenet kitöltését, a Skála csúszkával pedig a színátmenet mérete változtatható meg. A képablakban


történő kattintással és húzással a színátmenet középpontja is áthelyezhető. A Stílus legördülő listában a színátmenet alakzata választható ki. Csúcsfénymód vagy Árnyékmód Ez a két legördülő lista a bevésés vagy az árnyékolás csúcsfényének vagy árnyékának keverési módját szabályozza. Élénkség A színátmenet színének és opacitásának alkalmazási módját határozza meg. Réteg kiejtése az árnyéknál A vetett árnyék félig átlátszó rétegen érzékelhető láthatóságát szabja meg. Zaj

A ragyogás vagy az árnyék opacitásában található véletlenszerű elemek száma. Írjunk be egy értéket a számmezőbe, vagy húzzuk a csúszkát a kívánt helyre.

Opacitás A rétegeffektus opacitásának beállítása. Írjunk be egy értéket a számmezőbe, vagy húzzuk a csúszkát a kívánt helyre. Minta Itt adható meg a rétegeffektus mintája. Kattintsunk a legördülő panelre, és válasszunk mintát a listában. Az Új készlet gombra kattintva a jelenlegi beállítások alapján hozhatunk létre új előre definiált mintázatot. Az Origóra igazítás gombra kattintva a minta origóját a dokumentum origójával tehetjük egyenlővé (feltéve, hogy az Összekapcsolás réteggel jelölőnégyzet be van jelölve), vagy a réteg bal felső sarkába helyezhetjük az origót (ha nincs bejelölve az Összekapcsolás réteggel négyzet). Akkor jelöljük be az Összekapcsolás réteggel jelölőnégyzetet, ha azt szeretnénj, hogy a minta a réteggel együtt mozogjon, ha azt áthelyezzük. A Skála csúszkával vagy a százalékérték beírásával megadhatjuk a minta méretét. A választott minta húzásával elhelyezhetjük azt a rétegen belül – az Origóra igazítás gombra kattintva visszaállíthatjuk az eredeti helyzetet. A Minta lista csak akkor aktív, ha vannak betöltve minták. Pozíció A Körvonal effektus pozícióját adja meg: a legördülő listában a Kívül, a Belül és a Középre lehetőség választható. Tartomány Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Azt határozza meg, hogy a ragyogás mely része vagy tartománya a kontúr célja. Méret Az életlenítés sugara és mérete vagy az árnyék mérete. Lágyítás Ezzel a csúszkával az árnyékolás eredménye életleníthető. Forrás A belső ragyogás forrása: a Középre igazítás választógombot bejelölve a ragyogás a rétegtartalom középpontjából halad kifelé, míg a Szegély lehetőséget választva a tartalom belső szegélyeitől. Szórás A maszk széleinek nagyítása az életlenítés előtt. Stílus A bevésés stílusát meghatározó legördülő lista: a Belső véset beállítás a rétegtartalom belső szegélyein hoz létre bevésést, a Külső bemetszés elem a tartalom külső szegélyein, a Domborítás lehetőség a rétegtartalom alsóbb rétegek alapján történő domborítását szimulálja, a Párnásítás listaelemmel a rétegtartalom szegélyei bélyegezhetők rá az alsóbb rétegekre, a Körvonal kidomborítás beállítás pedig a rétegre alkalmazott Körvonal effektus szegélyeire korlátozza a domborítást. (A Körvonal kidomborítás effektus csak akkor aktív, ha van körvonal megadva a réteghez.) Technika A Bevésés és domborítás effektushoz a Simítás, a Kemény véső és a Puha véső, a Belső ragyogás és a Külső ragyogás effektushoz pedig a Lágyabb és a Pontos beállítás adható meg. Simítás Enyhén életleníti a maszk szegélyeit. Minden típusú maszkhoz hasznos, legyen az puha vagy kemény szegélyű. Ez a beállítás nem őrzi meg a részletes jellemzőket nagyobb méretben.


Kemény véső Ez a beállítás távolságmérést alkalmaz, és elsősorban élsimított alakzatok, például szövegalakzatok kemény szegélyű maszkjaihoz hasznos. A Simítás beállításnál nagyobb mértékben őrzi meg a részletes jellemzőket.

Puha véső Ez a beállítás módosított távolságmérési módot használ, és (noha pontatlanabb a Kemény véső eszköznél) több maszkhoz alkalmazható hatékonyan. A Simítás beállításnál nagyobb mértékben őrzi meg a jellemzőket. Lágyabb Életleníti a kijelölt elemet: mindenféle, tehát lágy és kemény szegélyű maszkhoz használható. Nagyobb méret esetén a Lágyabb beállítás nem őrzi meg a részletes jellemzőket. Pontos Ez a beállítás távolságmérést alkalmaz a ragyogás létrehozásához, és elsősorban élsimított alakzatok, például szövegalakzatok kemény szegélyű maszkjaihoz hasznos. A Lágyabb beállításnál nagyobb mértékben őrzi meg a jellemzőket. Textúra Itt adhatunk textúrát a kijelölt elemhez. A Skála csúszkával a textúra mérete állítható be. Az Összekapcsolás réteggel jelölőnégyzetet akkor jelöljük be, ha azt szeretnénk, hogy a textúra a réteggel együtt mozogjon, ha azt áthelyezzük. A Negatív jelölőnégyzet bejelölésével a textúra negatív lesz. A Mélység csúszka a textúra alkalmazásának fokát és irányát (felfelé vagy lefelé) szabja meg. Az Origóra igazítás gombra kattintva a minta origóját a dokumentum origójával teheti egyenlővé (feltéve, hogy az Összekapcsolás réteggel jelölőnégyzet nincs bejelölve), vagy a réteg bal felső sarkába helyezheti az origót (ha be van jelölve az Összekapcsolás réteggel négyzet). A textúrát húzással is elhelyezhetjül a rétegen.

Kitöltő és Korrekciós rétegek Képeink egymást fedő rétegekből épülnek fel. Mint azt már tudjuk mindig a legfelső réteg takarja az alatta lévőket. Ezt az egyszerű lehetőséget ragadja meg a Photoshop korrekciós rétegeinek funkciója. Sokszor előfordulhat, hogy miközben dolgozunk egy kép felépítésén, rádöbbenünk, hogy szükségünk van a kép rétegeinek korrigálására. (pl. fényerő vagy kontrasztarány beállítása) Ilyen esetben alkalmazhatunk egy olyan Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

speciális réteget, mely önmagában nem mutat tartalmat, de hatással van az összes alatt lévő rétegre. Példaként képzeljük el, hogy az alsó 3 rétegünkben lévő alkalmazott fotók túl sötétek, de a fölöttük lévők fényereje rendben van. Az alsó három réteg fényerejét kellene korrigálni úgy, hogy a fölöttük lévő rétegeket ne befolyásolja a módosítás. A megoldás, ha az eló három réteg fölé kerül egy olyan korrekciós réteg, mely megmondja az alatta lévőknek, hogy mindenki legyen világosabb. A korrekciós rétegeket megtalájuk a Layer menü, New Adjusment Layer almenü alatt.

Brightness/Contrast – fényerő és kontraszt arány beállítása Levels – Színcsatornák beállítása csúszkák segítségével Curves – Színcsatornák beállítása görbék segítségével Exposure – expozíció (megvilágítás) Vibrance – kontraszt kiemelés Hue/Saturation – Színezet, telítettség Color Balance – színegyensúly Black & White – fekete és fehér Photo Filter – hideg és meleg hatások, Sepia tone Channel Mixer – csatornakeverő Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Invert – Szín negatív Posterize – Poszterizálás Treshold – fekete és fehér színekre megfeleltetés Gradient Map – Színátmenet megfeleltetés Selective color – CMYK manipuláció

Szűrők (Filters) Szűrők segítségével megtisztíthatjuk és retusálhatjuk a fényképeket, valamint különleges hatásokkal rajzszerű vagy impresszionista megjelenést kölcsönözhetünk azoknak; ezenkívül torzítások vagy megvilágítási effektusok használatával egyedi módon alakíthatjuk a képeket. A szűrők a Szűrő (Filter) menüben jelennek meg. Az intelligens objektumokra károsodás veszélye nélkül alkalmazhatjuk az intelligens szűrőket. Az intelligens szűrők rétegeffektusokként szerepelnek a Rétegek panelen, és különleges tulajdonságuk, hogy alkalmazásuk bármikor visszavonható az intelligens objektumban tárolt eredeti képadatok alapján. Ha egy adott szűrőt használni kívánunk, válasszuk a megfelelő almenüparancsot a Szűrő menüből. Az alábbi tudnivalók segítségünkre lehetnek a szűrők kiválasztásában: • • • • • •

•

A szűrőket az aktív, látható rétegre vagy a kijelölt területre alkalmazza a program. A csatornánként 8 bites képekre a legtöbb szűrő alkalmazható egymásra épülve a Szűrőgalériából. Egyénileg mindegyik szűrő alkalmazható. A szűrők nem alkalmazhatók bitképes módú vagy színpalettás képekre. A szűrők egy része csak RGB-képekhez használható. 8 bites képekre mindegyik szűrő alkalmazható. 16 bites képekre a következő szűrők alkalmazhatók: Cseppfolyósítás, Távlatpont, Átlag életlenítés, Életlenítés, Több életlenítés, Doboz életlenítése, Gauss életlenítés, Lencsefolt, Bemozdítás, Sugaras életlenítés, Felület életlenítése, Alakzat életlenítése, Lencsekorrekció, Zaj hozzáadása, Rácstalanítás, Por és karcok, Medián, Zaj csökkentése, Szálak, Felhők, Negatív felhők, Lencse fényfolt, Élesítés, Szegélyek élesítése, További élesítés, Intelligens élesítés, Maszk életlenítése, Domborítás, Kontúrok megkeresése, Szolarizáció, Összefűzés, NTSC színek, Egyéni, Élkiemelés, Maximum, Minimum és Eltolás. 32 bites képekre a következő szűrők alkalmazhatók: Átlag életlenítés, Doboz életlenítés, Gauss életlenítés, Bemozdítás, Sugaras életlenítés, Alakzat életlenítése, Felület életlenítése, Zaj hozzáadása, Felhők, Lencse fényfolt, Intelligens élesítés, Maszk életlenítése, Összefűzés, NTSC színek, Domborítás, Élkiemelés, Maximum, Minimum és Eltolás.


•

A szűrők egy részét teljes egészében a RAM dolgozza fel. Ha nem áll rendelkezésre elegendő RAM a szűrőeffektus feldolgozásához, hibaüzenet jelenhet meg.

Művészi szűrők A Művészi almenüből elérhető szűrőkkel festői és művészi hatások érhetők el szépművészeti vagy kereskedelmi munkákhoz. A Kivágás szűrő például kollázsokhoz és tipográfiához használható. Ezek a szűrők természetes effektusokat vagy hagyományos médiaeffektusokat képviselnek. A Művészi szűrők mindegyike alkalmazható a Szűrőgalériából. Színes ceruza Segítségével színes ceruzával rajzolható kép egyszínű háttérre. Az éleket durva árnyékolással adja vissza a szűrő, a finomabb területeken pedig láthatóvá válik az egyszínű háttér. Kivágás A képnek olyan hatást kölcsönöz, mintha azt kivágott, színes papírdarabokból állították volna össze. A nagy kontrasztú képek körvonalszerűen jelennek meg, a színes képek pedig több réteg színes papírból épülnek fel.


Száraz ecset A kép éleit száraz ecsettechnikával festi le (amely az olajfestmény és az akvarell között helyezkedik el). A szűrő leegyszerűsíti a képet azáltal, hogy a színtartományának korlátozásával közös színű területeket alakít ki. Szemcseréteg Egyenletes mintát alkalmaz a mély és középtónusokra. A világosabb területeket finomabb, telítettebb mintázattal látja el. Ez a szűrő a keveréskor keletkező sávok megszüntetésére, valamint a különféle forrásokból származó elemek vizuális egységesítésére használható. Freskó Durva stílusú képet fest rövid, görbülő és gyorsan felvitt ecsetvonásokkal. Neonfény Különféle ragyogásokkal látja el a képen látható objektumokat. A szűrővel színezett képek lágyabb megjelenést kapnak. A ragyogások színének kiválasztásához kattintson a Ragyogás színe négyzetre, és jelöljön ki egy színt a színválasztón. Mázolás Többféle ecsetméret (1–50) és ecsettípus között választhat, melyekkel festői hatást kölcsönözhet a képnek. A rendelkezésre álló ecsettípusok: Egyszerű; Fényes, durva; Sötét, durva; Éles szélekkel; Homályos szélekkel; Szikra. Kenőkés A kép részletességét csökkentve vékonyan festett vászon hatását kelti, amelyen kivehető az alapul szolgáló textúra. Műanyag borítás A képet fényes műanyagréteggel vonja be, amely kiemeli a felület részleteit. Kontúrfestés Lecsökkenti a színek számát a képen (vagyis keményebbé teszi a képet) a megadott keményítési beállításoknak megfelelően, valamint megkeresi a kép éleit, és fekete vonalat húz azokon. A nagyobb, részletekben szegény területek egyszerű árnyalást kapnak, és a teljes képen eloszlik a részletekre alkalmazott finomabb, sötét tónus.


Pasztellkréta Pasztellkrétavonásokat visz fel textúrával rendelkező háttérre. A világosabb színű területeken a kréta vastagon fog, kevés textúrát láttatva, a sötétebb területeken pedig a kréta nyoma el van vékonyítva, melynek folytán láthatóvá válik a textúra. Maszatoló A képet rövid, átlós irányú vonásokkal lágyítja, amivel elmaszatolja a sötétebb területeket. A világosabb területek fényesebbé válnak és vesztenek részletgazdagságukból. Szivacs Határozott textúrájú és kontrasztos színű területekből álló képeket hoz létre, ezzel a szivacsfestés hatását keltve. Alapozás A képet textúrázott háttérre festi, majd a végleges képet erre viszi fel. Akvarell A képet akvarell stílusban festi meg közepes, vízzel és színes festékkel töltött ecset segítségével, ily módon leegyszerűsítve a részleteket. Azokon a területeken, ahol jelentős tónusváltások láthatók, a szűrő telítettebbé teszi a színt.

Életlenítési szűrők Az Életlenítés szűrők lágyabbá teszik a kijelölt területet vagy a teljes képet, a retusálás nagyszerű eszközét nyújtva. Oly módon finomítják az átmeneteket, hogy átlagolják a képpontokat a határozottabb élek és vonalak, valamint az árnyaltabb területek mentén.


A Lencsefolt szűrő használata előtti (balra) és utáni (jobbra) állapot; a háttér életlenebbé válik, az előtér élessége ugyanakkor megmarad. Átlag Megkeresi a kép vagy a kijelölt terület átlagos színét, majd kitölti a képet vagy a kijelölt területet ezzel a színnel, egyszerűbb megjelenést kölcsönözve a képnek. Ha például kijelöl egy füves részletet, a szűrő azt összefüggő zöld területté alakítja. Életlenítés és Több életlenítés Megszüntetik a zajt azokon a képterületeken, ahol éles színátmenetek láthatók. Az Életlenítés szűrők oly módon finomítják az átmeneteket, hogy átlagolják a képpontokat a határozottabb élek és vonalak, valamint az árnyaltabb területek mentén. A Több élesítés szűrő hatása három-négyszeres erősségű az Élesítés szűrőéhez képest. Doboz életlenítése A képet a szomszédos képpontok átlagos színértéke szerint életleníti. Ez a szűrő különleges hatások létrehozására használható. Az adott képpont átlagos értékének kiszámításakor figyelembe vett terület mérete módosítható: a nagyobb sugár erősebb életlenítést eredményez. Gauss életlenítés A kijelölt terület gyors, megadható mértékű életlenítésére használható. A Gauss elnevezés arra a haranggörbére utal, amelyet a Photoshop akkor hoz létre, amikor súlyozott átlagot alkalmaz a képpontokra. A Gauss életlenítés szűrő ritka képpontokkal jeleníti meg a részleteket, és ezzel homályos hatást kelthet. Ennek az az oka, hogy az életlenítési szűrők a kijelölt területen kívüli képadatok alapján hozzák létre a kijelölt területen belüli új életlenített képpontokat. Ha például egy háttérterület van kijelölve életlenítésre, miközben Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

meg szeretné őrizni az előtér élességét, az életlenített háttérterület szegélyén az előtérből származó színek is megjelennek, ami miatt elmosódottá, zavarossá válik az előtér körvonala. Ebben az esetben ennek a hatásnak az elkerülése érdekében célszerű vagy az Intelligens életlenítés vagy a Lencsefolt szűrőt használni. Lencsefolt Ezzel a szűrővel hozzáadhat életlenséget a képhez a kisebb mélységélesség érdekében, így a kép egyes tárgyai élesek maradnak, mások életlenek lesznek. Bemozdítás A képet a megadott irányban (-360°-ostól +360°-os szögben) és intenzitással (1–999) életleníti. A szűrő hatása egyenértékű azzal, ha egy mozgó objektumról rögzített exponálási idővel készítenek fényképet. Sugaras életlenítés Lágy életlenítést eredményez, amely a fényképezőgép közelítésének vagy forgatásának megfelelő hatást kelt. A Pörgetés lehetőséget választva koncentrikus körvonalak mentén életleníthetjük a képet, és megadhatjuk a forgatás mértékét. A Nagyítás módszerrel sugárirányú vonalak mentén életleníthetjük a képet – mintha nagyítanánk vagy kicsinyítenénk –, és 1-től 100-ig terjedő mértéket adhatunk meg. Az életlenítés minősége a Vázlat (gyors, de szemcsés eredmény), a Jó és a Legjobb értékre állítható (utóbbiakkal finomabb eredmény érhető el), a beállítások hatása azonban csak nagyobb kijelölt terület esetén különbözik szembetűnően. Az életlenítés kiindulási pontját az Életlenítés középpontja területen látható mintázat húzásával határozhatjuk meg. Alakzat életlenítése Egy megadott mag használatával végzi az életlenítést. A magot az egyéni alakzatkészletekből választhatja ki, a Sugár csúszkával pedig beállíthatjuk a méretét. A különböző alakzattárakat a háromszögre kattintva megjelenő listából választhatja ki. A sugár a mag méretét határozza meg – minél nagyobb a mag, annál erősebb az életlenítés. Intelligens életlenítés A szűrővel pontosan életleníthető a kép. Megadható a sugár, a határérték és az életlenítés minősége. A Sugár érték határozza meg annak a területnek a nagyságát, amelyen belül a program az eltérő képpontokat keresi. A Határérték beállítás határozza meg, hogy mekkora mértékben kell eltérniük a képpontoknak ahhoz, hogy a szűrő vonatkozzon rájuk. Ezenfelül beállíthatunk üzemmódot a teljes kijelölésre (Normál) vagy a színátmenetek szegélyeire (Kizárólag szegély és Szegély átfedése). A jelentős kontrasztú területeken a Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Kizárólag szegély beállítás hatására fekete-fehér szegélyek, a Szegély átfedése beállítás hatására pedig fehér szegélyek jelennek meg. Felület életlenítése A képeket a szegélyek megőrzésével életleníti. Ez a szűrő különleges hatások létrehozására, valamint a zaj és szemcsésség eltávolítására használható. A Sugár beállítás határozza meg annak a területnek a nagyságát, amelyből a program az életlenítéshez mintát vesz. A Határérték beállítással adható meg, hogy mennyire kell eltérniük a szomszédos képpontok tónusértékeinek a központi képpont értékétől ahhoz, hogy az életlenítés vonatkozzon rájuk. A határértéknél kisebb tónuskülönbségű képpontokat nem életleníti a program.

Ecsetvonás szűrők A Művészi szűrőkhöz hasonlóan az Ecsetvonás szűrők is festői vagy szépművészeti megjelenést kölcsönöznek a képeknek, csupán más ecsetvonás- és festékeffektusok használatával. A szűrők egy részével szemcsék, festés, zaj, élrészletek vagy textúra adhatók hozzá a képhez. Az Ecsetvonás szűrők mindegyike alkalmazható a Szűrőgalériából. Hangsúlyos szegélyek Kiemeli a képek szegélyeit. Ha a szegélyek fényerőssége magas értékre van állítva, a kiemelések fehér krétavonásra emlékeztetnek, alacsony érték esetén pedig fekete tintavonásra. Döntött ecsetvonások A képeket átlós vonásokkal festi újra oly módon, hogy a világosabb és sötétebb területekre ellentétes irányú vonásokat húz. Árnyékolás Az eredeti kép részleteinek és jellemzőinek megőrzése mellett textúrát ad a képhez, valamint durvábbá teszi a színes területek éleit ceruzával rajzolt árnyékolásra emlékeztető módon. Az Erő beállítás (értéke 1 és 3 között lehet) az árnyékolási fázisok számát határozza meg. Sötét tónusok A sötét területeket rövid, szoros és sötét vonásokkal, míg a világosabb területeket hosszú fehér vonásokkal festi le. Toll kontúr A kép eredeti részleteit finom, keskeny vonalakkal rajzolja újra, tollal és tintával készült rajzra emlékeztető eredményt adva. Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Fröcskölt Festékszóró hatását adja vissza. A beállítások növelésével egyszerűbbé válik az effektus egésze. Elkent tónusok A képet a legjellemzőbb színeivel festi újra döntött, fújt vonások alkalmazásával. Filctoll A Filctoll szűrő lágy, életlen szegélyeket húz bő fekete tintával.

Torzítás szűrők A Torzítás szűrők geometriailag eltorzítják a képeket, háromdimenziós vagy más alakzatformáló effektusokat eredményezve. Érdemes figyelembe venni, hogy az ilyen szűrők használatához rendkívül sok memória szükséges. A Szórt fény, az Üveg és a Vízfelszín szűrő egyaránt alkalmazható a Szűrőgalériából. Szórt fény A képet úgy jeleníti meg, mintha az lágy, fényszóró szűrőn keresztül látszana. A szűrő átlátszó fehér zajt ad hozzá a kijelölt területhez úgy, hogy a fényesség fokozatosan csökken a terület közepétől kifelé haladva. Elmozdítás Egy fénytörési térképnek nevezett kép alapján határozza meg, hogy miként torzítandó a kijelölt terület. Parabola alakú fénytörési térkép használatával például olyan képet hozhat létre, amely a sarkainál felfüggesztett anyagra nyomtatott képre emlékeztet. Üveg A képet úgy alakítja át, mintha azt különböző üvegtípusokon keresztül tekintené meg. Választhatunk a felkínált üveghatások közül, illetve Photoshopfájlként létrehozhatunk saját üvegfelületet, és azt alkalmazva láthatjuk el üveghatással a képet. Megadhatjuk a méretezés, a torzítás és a simaság beállítását. Ha egy fájlhoz felületbeállításokat használunk, kövessük a Fénytörés szűrőre vonatkozó utasításokat. Lencsekorrekció A Lencsekorrekció szűrő kijavítja a leggyakoribb lencsehibákat, például a hordó- és párnatorzítást, a vignettálást és a színi eltérést. Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Vízfelszín Véletlen térközű fodrokkal látja el a kép felületét, így a kép víz alatt lévőnek tűnik. Tölcsér Meghúzza a kijelölt területet. Pozitív (legfeljebb 100%) érték megadása esetén a középpontja felé húzza meg a kijelölt területet; a -100%-ig érvényes negatív értékek esetén a kijelölt területet kifelé húzza meg. Ellentétes koordináták A kijelölt terület derékszögű koordinátáit a megadott beállítás szerint polárisakká alakítja és viszont. Fodrozás Hullámzó mintát rajzol a kijelölt területre, mintha egy tó felszíne fodrozódna. Ha pontosabban be szeretnénk határolni a hullámminta jellemzőit, használjuk a Hullám szűrőt. A beállításokkal a fodrok száma és mérete adható meg. Nyírás Egy görbe mentén torzítja el a képet. A görbe úgy határozható meg, hogy a mezőben látható vonalat húzza. A görbe mentén bármely pontot módosíthatunk. A görbe az Alapértelmezések gombra kattintva alakítható vissza egyenes vonallá. Ezenfelül kiválaszthatjuk, hogy hogyan kezelje a program a torzítatlan területeket. Gömb 3D hatással látja el az objektumokat oly módon, hogy a kijelölt területtel egy gömb alakú felületet borít be, eltorzítja a képet, és a választott görbének megfelelően meghúzza. Örvény A kijelölt területet nagyobb mértékben forgatja el középen, mit a szélén. A szög megadásával hozhatjuk létre az örvénymintát. Hullám A Fodrozás szűrőhöz hasonlóan működik, azonban több beállítási lehetőséget biztosít. Ezek közé tartozik a hullámforrások száma, a hullámhosszúság (az egymást követőn hullámcsúcsok közötti távolság), a hullám magassága, valamint a hullám típusa: szinusz (gördülő), háromszög vagy négyzet. A Véletlenszerűsítés gombra kattintva véletlen értékeket alkalmazhatunk. Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Cikkcakk Sugárirányban torzítja el a kijelölt területet az abban szereplő képpontok sugarának megfelelően. A Gerincek beállítással az irányváltások számát határozhatjuk meg a cikkcakkvonalban a kijelölt terület középpontjától a széléig. Azt is kiválaszthatjuk, hogy miként helyezzük át a képpontokat.

Zaj szűrők A Zaj szűrőkkel zajt adhatunk hozzá vagy távolíthatunk el, vagyis olyan képpontokat, amelyek színszintjei véletlenszerűen oszlanak el. Ezzel a módszerrel könnyebben beolvasztható a kijelölt terület az azt körülvevő képpontok közé. A zajszűrőkkel szokatlan textúrákat hozhatunk létre vagy eltávolíthatjuk az adott területről az esetleges problémákat, például a port és a karcolásokat. Zaj hozzáadása Véletlen képpontokat jelenít meg a képen, és ezzel olyan hatást kelt, mintha nagy sebességű filmre rögzítették volna a képeket. A Zaj hozzáadása szűrővel emellett csökkenthetjük a sávozottságot a lágyított vagy fokozatosan kitöltött területeken, illetve valószerűbb megjelenést adhatunk az erősen retusált részeknek. Eloszlásként az Azonos vagy a Gauss lehetőséget választhatjuk. Az Azonos eloszlás esetén a zaj színértékeinek abszolútértéke 0 és a megadott érték közötti véletlen szám – ezzel finom hatás érhető el. A Gauss lehetőségnél a zaj színértékei haranggörbe szerint oszlanak el, amelynek eredményeképpen pöttyös hatás jelenik meg. Rácsmentesítés Megkeresi az szegélyeket a képeken (azokat a területeket, ahol jelentős színváltozás figyelhető meg), majd a kijelölt terület egészét életleníti az szegélyek kivételével. Az életlenítés során a program eltávolítja a zajt, de megőrzi a részleteket. Por és karcok Az egymástól eltérő képpontok módosításával csökkenti a zajt a képeken. Ha egyensúlyra törekszünk a kép élesítése és a hibák elrejtése között, próbáljunk ki többféle Sugár és Határérték beállításpárt, vagy pedig alkalmazzuk a szűrőt a kép kijelölt területeire. Medián Csökkenti a zajt a képeken azáltal, hogy a kijelölt terület képpontjainak fényerejét keveri. A szűrő megkeresi az eltérő, ugyanakkor a szomszédos képpontoktól nem túlságosan különböző képpontokat a kijelölt területen, majd a központi képpontot a talált képpontok fényerejének mediánjára állítja át. Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Ezzel a szűrővel a mozgás hatásai szüntethetők meg vagy csökkenthetők a képeken. Zaj csökkentése A zajt csökkenti a szegélyek megőrzése mellett olyan felhasználói beállítások szerint, amelyek a teljes képet vagy csak egyedi csatornákat érintenek.

Képpontosítás szűrők A Képpontosítás almenüben található szűrők élesen meghatározzák a kijelölt területet oly módon, hogy a hasonló színértékű képpontokat cellákba rendezik. Színes raszterrács Megnövelt méretű raszterrács használatának hatását kelti a kép egyes csatornáin. A szűrő minden egyes csatornán téglalapokra osztja a képet, és mindegyiket körre cseréli. A kör mérete arányos a téglalapok fényerejével. Kristályosítás Különféle sokszögalakzaton belül tömör színűre alakítja a képpontokat. Szellemkép Az azonos vagy hasonló színű képpontokat hasonló színű blokkokba foglalja. Ezzel szűrővel a lapolvasóval beolvasott képeket kézzel festettként, illetve a valósághű képeket absztrakt festményekként formálhatjuk. Töredék Négy példányt hoz létre a kijelölt terület képpontjaiból, átlagolja azokat, majd eltolja egymástól. Borzolás A képet fekete-fehér vagy teljesen telített színű területek véletlenszerű mintázatává alakítja. A szűrő használatához válasszunk szemcsemintázatot a Borzolás párbeszédpanel Típus menüjéből. Mozaik A képpontokat négyszögletes halmazokba rendezi. Az egyes blokkok képpontjai azonos színűek, és a blokkok színe a kijelölés színétől függ.


Pointillista A kép színét véletlenszerűen elhelyezett szemcsékre bontja, hasonlóan egy pointillista festményhez, és a háttérszínt vászonterületként használja a szemcsék között.

Renderelés szűrők A Renderelés szűrőkkel 3D-alakzatok, felhőmintázatok, fénytörési mintázatok és szimulált fényvisszaverődések hozhatók létre a képeken. Az objektumokat háromdimenziós térben is kezelhetjük, 3D-objektumokat (kockákat, gömbös felületeket és hengereket) készíthetünk, valamint textúramintázatokat hozhatunk létre szürkeárnyalatos fájlokból 3D-szerű megvilágítási hatások elérésére. Felhők Lágy felhőmintát hoz létre véletlenszerű értékek használatával, amelyek az előtér és a háttér színe között változhatnak. A Felhők szűrő használatakor az aktív réteg képadatait felülírja a program. Negatív felhők Felhőmintát hoz létre véletlenszerű értékek használatával, amelyek az előtér és a háttér színe között változhatnak. A szűrő ugyanúgy keveri a felhők adatait a meglévő képpontok közé, ahogyan a színkeverés történik Különbség üzemmódban. A szűrő első használatakor a kép egyes részeit felhőformákban invertálja a program. A szűrő többszöri alkalmazásával bordás és erezett mintázat nyerhető, amely a márvány mintázatára emlékeztet. A Negatív felhők szűrő használatakor az aktív réteg képadatait felülírja a program. Szálak Az előtér és a háttér színeinek használatával szövött szálakat jelenít meg a képen. A Variancia csúszkával állítható be, hogy mennyire térjenek el egymástól a színek (alacsony érték megadására hosszú, színes szálak jönnek létre, magas érték megadására pedig nagyon rövid szálak még változatosabb színösszetételben. Az Erő csúszkával az egyes szálak megjelenése állítható be. Az alacsony beállítás laza szövetet eredményez, magas beállításra pedig rövid, tüskés szövet keletkezik. A Véletlenszerűsítés gombra kattintva módosítható a mintázat; a gombra többször is rákattinthatunk. A Szálak szűrő használatakor az aktív réteg képadatait felülírja a program. Lencse fényfolt Azt a jelenséget adja vissza, amelyet egy fényképezőgép lencséjébe világító éles fény idéz elő. Adjuk meg a fényhatás központját oly módon, hogy a bélyegkép bármely pontjára kattintunk, vagy máshová húzzuk a keresztet. Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Megvilágítási effektusok Többféle megvilágítási effektus létrehozását teszi lehetővé RGB-képeken 17 fénystílus, három fénytípus és négy fénytulajdonság-csoport használatával.

Élesítési szűrők Az élesítés szűrőkkel fókuszba állíthatóak az életlen képek az egymás melletti képpontok kontrasztjának növelésével. Élesítés és További élesítés Fókuszba hozza és tisztábbá teszi a kijelölt területet. A További élesítés szűrő erősebb élesítést eredményez, mint az Élesítés szűrő. Szegélyek élesítése és Maszk életlenítése Megkeresi azokat a képterületeket, ahol jelentős színváltozás észlelhető, és élesebbé teszi azokat. A Szegélyek élesítése szűrő csak a szegélyeket élesíti a kép átfogó lágyságát változatlanul hagyva. Ezzel a szűrővel a szegélyek érték megadása nélkül élesíthetők. Professzionális színkorrekcióhoz a Maszk életlenítése szűrővel módosítsuk a szegélyrészletek kontrasztját, illetve állítsunk elő világosabb és sötétebb vonalat a szegélyek két oldalán. Ezzel a módszerrel kiemelhetjük a szegélyeket, így élesebb képet kaphatunk. Intelligens élesítés A képet élesítési algoritmus megadásával élesíthetjük, illetve megadhatjuk, hogy milyen mértékű élesítést szeretnénk az árnyékolásoknál és a kiemeléseknél. A képet általában így célszerű életleníteni, kivéve ha adott élesítés szűrőt alkalmazunk.

Rajzolt szűrők A Rajzolt almenüben található szűrőkkel textúrát adhatunk a képekhez, amelynek célja gyakran háromdimenziós hatás keltése. A szűrőkkel szépművészeti vagy kézzel rajzolt megjelenés is kölcsönözhető e képnek. A Rajzolt szűrők egy része az előtér és a háttér színe alapján rajzolja újra a képet. A Rajzolt szűrők mindegyike alkalmazható a Szűrőgalériából. Dombormű Úgy alakítja át a képet, hogy az enyhén faragottnak tűnjön, illetve a magasabb felszínű területeken meg legyen világítva. A kép sötét területei az előtér színét veszik fel, a világosabb területek pedig a háttérszínt használják.


Kréta és szén A kiemeléseket és a középtónusokat tömör, középtónusú, szürke háttérrel rajzolja újra durva krétarajz látszatát keltve. Az árnyékos területeket fekete, átlós faszénvonalakkal helyettesíti. A faszén vonalakat az előtérszínnel rajzolja, a krétavonalakat pedig a háttérszínnel. Faszén Keményített, elmaszatolt hatást eredményez. A fő szegélyeket vastagon rajzolja, a középtónusokat pedig átlós vonásokkal. A faszén az előtér színe, a háttér pedig a papír színe lesz. Króm A képet fényes króm felülettel rendereli. A kiemelt területek a magasabb pontok, az árnyalt területek pedig az alacsonyabb pontok a tükröző felületen. A szűrő alkalmazását követően a Szintek párbeszédpanelen növelhetjük a kép kontrasztját. Zsírkréta Sűrű sötét és egyszerű fehér zsírkréták textúráját adja vissza a képen. A Zsírkréta szűrő az előtér színét használja a sötét területekhez és a háttér színét a világos területekhez. Valósághűbb hatás eléréséhez módosítsuk az előtér színét valamelyik zsírkrétaszínre (fekete, szépia vagy vörös), mielőtt alkalmaznánk a szűrőt. Elfedett hatás keltéséhez módosítsuk a háttérszínt fehérre, adjuk a hozzá az előtér színének egy részét a fehér háttérhez, és alkalmazzuk újra a szűrőt. Tollrajz Az eredeti kép részleteit finom, egyenes tollvonásokkal érzékelteti. A szűrő különösen hatásos lapolvasóról beolvasott képek esetén. A szűrő lecseréli az eredeti kép színeit oly módon, hogy az előtérszínt használja a tollrajzhoz és a háttérszínt a papírhoz. Raszterrácsminta A raszterrács hatását keltő szűrő megőrzi a tónusok folytonos tartományát. Jegyzetpapír Olyan képet hoz létre, amely kézzel készített papírra emlékeztet. A szűrő leegyszerűsíti a képeket, valamint egyesíti a Stilizált > Domborítás és a Felület > Szemcse szűrő hatását. A kép sötét részei a papír felső rétegében lévő lyukaknak tűnnek, amelyek látni engedik a háttérszínt.


Fénymásolat A kép fénymásolásának hatását kelti. A nagyobb sötét területek általában csak a szegélyüknél látszanak a fénymásolaton, és a középtónusok tömör feketévé vagy fehérré változnak. Gipsz Háromdimenziós gipszformába önti a képet, majd az előtér és a háttér színével kiszínezi az eredményt. Ezzel kiemeli a sötét területeket, a világosakat pedig mélyebben lévőnek érzékelteti. Szövet A filmemulzióra jellemző összehúzódásokkal és torzulásokkal olyan képet készít, amelynek árnyalt részei halmokban látszanak, kiemelt részei pedig enyhén szemcsésen. Stencil Egyszerűsíti a képet oly módon, mintha gumi és fa bélyegzővel hozták volna azt létre. A szűrő legjobban a fekete-fehér képekhez használható. Tépett szegélyek Átalakítja a képet oly módon, mintha az egyenetlenül tépett papírdarabokból állna, majd a háttérszín és az előtérszín használatával kiszínezi azt. Ez a szűrő különösen szöveghez vagy nagy kontrasztú objektumokhoz hasznos. Merített papír Foltosan festi át a képet, ezzel azt a hatást keltve, mintha azt száldús, nedves papírra festették volna, ami miatt a színek elmosódottan és összekeveredve látszanak.

Stilizált szűrők A Stilizált szűrők festett vagy impresszionista hatást keltenek a kijelölt területen azáltal, hogy a képpontokat áthelyezik, valamint megkeresik és megnövelik a kontrasztot a képen. A Szegélyek megkeresése és a Kontúrozás szűrőhöz hasonló, a kontúrokat kiemelő szűrők használatát követően a Negatív paranccsal emelhetjük ki a színes képek kontúrjait színes vonalakkal, illetve a szürkeárnyalatos képek kontúrjait fehér vonalakkal.


Szétszórás Összekeveri a képpontokat egy kijelölésben annak érdekében, hogy a kiválasztott beállításoknak megfelelően lágyítsa a fókuszt: A normál beállítás véletlenszerűen (a színértékeket figyelmen kívül hagyva) mozgatja a képpontokat, a Csak sötétítés beállítás a világos képpontokat sötétebb képpontokra cseréli, a Csak világosítás beállítás pedig a sötét képpontokat világosabbakkal helyettesíti. Az Anizotropikus beállítást választva a képpontok a legkisebb színváltozás irányában keverednek össze. Domborítás A kijelölt területet megemeli vagy lenyomja oly módon, hogy a kitöltőszínét szürkére cseréli, és a kontúrokat az eredeti kitöltőszínnel húzza ki. Beállításként megadható a domborítás szöge (a legalább -360°-os negatív értékekkel lenyomható a felszín, a legfeljebb +360°-os pozitív értékekkel pedig megemelhető), a magasság, illetve egy a kijelölt terület színmennyiségét jelző százalékos érték (1%–500%). Ha meg szeretnénk őrizni a színeket és a részleteket domborításkor, használjuk a Halványítás parancsot a Domborítás szűrő alkalmazása után. Kiemelés Háromdimenziós textúrájúvá alakítja a kijelölt területet vagy réteget. Kontúrok megkeresése Megkeresi a kép azon területeit, ahol éles színátmenetek észlelhetőek, és kiemeli a szegélyeket. A Kontúrozás szűrőhöz hasonlóan, a Szegélyek megkeresése szűrő kiemeli a kép szegélyeit fehér háttéren sötét vonalakkal, és arra használható, hogy szegélyt hozzon létre a kép körül. Neon perem Megkeresi a színek peremét, és neonszerű ragyogást jelenít meg azokon. Ez a szűrő egymásra épülő szűrők sorában is alkalmazható. Szolarizáció Összekeveri a negatív és a pozitív képet – ezzel hasonló hatást ér el, mintha előhívás közben kis időre fénynek tenné ki a fotót. Mozaiklapok A képet mozaiklapokra tördeli, és ezzel eltolja a kijelölt területet az eredeti helyéről.


Kontúrozás Megkeresi a legnagyobb fényű területek átmeneteit, majd vékonyan kiemeli ezeket mindegyik színcsatornán – ezzel a térképvázlatokhoz hasonló hatást kelt. Szélfúvás A képre apró vízszintes vonalakat rajzol, amellyel szélfútta megjelenést kölcsönöz a képnek. Az alkalmazható módszerek: Szélfúvás, Robbanás (erősebb szélfúvás), valamint Hajladozás (a kép vonalai is eltolódnak).

Felület szűrők A Felület szűrőkkel mélység vagy tág környezet hatását kelthetjük. Repedezettség Megemelt gipsz felületre festi a képet, miközben finom repedéshálót hoz létre, amely a kép kontúrjait követi. Ezzel a szűrővel domborított hatás érhető el széles színtartományú vagy szürkeárnyalatos képeken. Szemcse Textúrával látja el a képet különféle típusú szemcsék – Normál, Sima, Permet, Halmozott, Kontrasztos, Felnagyított, Rovátkázott, Vízszintes, Függőleges és Pötty – felhasználásával, amelyek a Szemcsetípus menüből érhetők el. Mozaiklapok A képet úgy rendereli, mintha kisebb forgácsokból vagy lapokból állna, valamint hézagokat hoz létre a lapok között. (Ezzel szemben a Képpontosítás > Mozaik szűrő a képet különböző színű képpontokat tartalmazó blokkokra bontja.) Foltminta A képet olyan négyzetekre bontja fel, amelyek színe a kép adott területének legjellemzőbb színével egyezik. A szűrő véletlenszerűen csökkenti vagy növeli a foltok mélységét a kiemelt és az árnyalt területeket érzékeltetendő. Festett üveg A képet egyszínű egymás melletti cellákat használva festi újra, amelyek az előtér színével vannak kiemelve. Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Textúrázó A képre a felhasználó által kiválasztott vagy létrehozott textúrát alkalmazza.

Kép szűrők A Kép almenü az Összefűzés és az NTSC színek szűrőt tartalmazza. Összefűzés A videón rögzített mozgóképeket simábbá teszi azáltal, hogy eltávolítja a páros vagy páratlan sorszámú összefűzendő sort a képről. A kivett sorok másolással vagy közbeszúrással helyettesíthetők. NTSC színek A kép színtartományát a televízión történő megjelenítésre alkalmas színekre korlátozza, ezzel megakadályozva, hogy a túltelített színek átterjedjenek a képernyő pásztázási vonalain.

Egyéb szűrők Az Egyéb almenüből elérhető szűrőkkel saját szűrők hozhatók létre, szűrővel módosíthatók a maszkok, a kijelölt terület eltolható a képen belül, valamint gyors színkorrekció végezhető. Egyéni Lehetőséget nyújt saját szűrőeffektus tervezésére. Az Egyedi szűrővel a kép egyes pontjainak fényereje egy előre definiált matematikai művelettel, a konvolúció nevű eljárással határozható meg. Mindegyik képpont az őt körülvevő képpontok értékei alapján nyeri el az értékét. Ez a művelet hasonló a csatornákra végzett Hozzáadás és Kivonás számításhoz. Élkiemelés A megadott sugáron belül megőrzi az élek részleteit azokon a helyeken, ahol éles átmenetek találhatók, a kép egyéb részleteit pedig elfedi. (0,1 képpont méretű sugár esetén csak az élek képpontjai maradnak meg.) A szűrő eltávolítja a ritka részleteket a képről, és fordított hatása van a Gauss életlenítés szűrőéhez képest.


Érdemes alkalmazni az Élkiemelés szűrőt a folytonos tónusú képekre, mielőtt a Határérték parancsot használnánk vagy bitképes módúra alakítanánk azokat. A szűrővel kivonhatók a vonalelemek és a nagy fekete-fehér területek a beolvasott képekről. Maximum és Minimum A szűrőkkel a következő műveletek hajthatók végre. A Maximum szűrővel alátöltés alkalmazható – ezzel kiterjeszthetők a fehér területek és összehúzhatók a fekete területek. A Minimum szűrővel terülés alkalmazható – ezzel kiterjeszthetők a fekete területek és összehúzhatók a fehér területek. A Medián szűrőhöz hasonlóan a Maximum és Minimum szűrő is egyedileg kezeli a kijelölt terület egyes képpontjait. A Maximum és Minimum szűrő lecseréli az aktuális képpont fényerőértékét a környező képpontok legfényesebbikének vagy legsötétebbikének fényerőértékére. Eltolás A kijelölt területet a megadott mértékben elmozdítja vízszintes vagy függőleges irányban, az eredetileg kijelölt területen pedig üres helyet hagy. Az üres terület kitölthető az aktuális háttérszínnel, a kép egy másik részletével, illetve a felhasználó választása szerinti mintával, amennyiben a kijelölt terület a kép szegélyéhez közel található.

Digimarc szűrők A Digimarc szűrőkkel digitális vízjel ágyazható a képekbe a szerzői jogi információk közlése céljából.

Távlatpont A Távlatpont funkcióval megőrizhető a helyes perspektíva azon képek szerkesztése közben, amelyek például perspektivikusan ábrázolt repülőgépeket, egy épület oldalait vagy bármilyen téglatest alakú objektumot tartalmaznak).


Maszkolás A maszkolás az egyik legősibb fényképészeti eljárás. A maszkolás technikája jóval régebbi a számítástechnikánál. Tulajdonképpen már a legősibb fotográfia kezdetén megjelent az a kívánság, hogy egy kép nemkívánatos részeit (pl. a hátteret) eltüntessék a képről, és a helyére egy tetszőleges hátteret illesszenek be. Az ötlet még a vásári ünnepi fotósoktól ered, akik felállítottak egy tetszőlegesen megfestett díszletet, és a fényképezkedni vágyó turisták a díszletbe vágott lyukakon át keresztüldughatták az arcukat, esetleg a fejüket és néhány végtagjukat. Ilyeneket ma is láthatunk, és érdekes módon ez a szórakozás még napjainkban is közkedvelt. A filmek készítésénél ezt úgy oldották meg, hogy a szereplőket egy RGB kék színű háttér elé állították, és felvették a jelenetet, majd egy másik filmre felvették a hátteret, a kék színt pedig különféle szűrők segítségével kiszűrték a szereplős filmből. A képen ez fekete lett, és a másik háttérre rámásolták az így kimaszkolt szereplőket. Ennek módját nem kívánom a továbbiakban taglalni, a technikai megoldások tökéletesítése évtizedeket vett igénybe, amíg ki nem fejlesztették azt a kamerát, amely képes kettős expozícióra, tehát ugyanarra a képkockára két felvételt tud készíteni. Ebben az esetben a fekete, vagyis szűz területekre az új háttér került. A színes filmek térhódítása és tökélesedése hozta később magával, hogy a továbbiakban ne kizárólag csak a kék hátteret használják. Ez sokáig nem volt lehetséges a különböző típusú filmek miatt, ugyanis ahányféle film létezett mindegyiknek más és más volt a színhőmérséklete. Néhány példát felsorolnék azért a teljesség igénye nélkül. Az Agfacolor film színhőmérséklete túl sok vörös és ságra árnyalatot tartalmazott. A Fujicolor esetében pompás ragyogó volt a kék és a zöld, a német Orwo pedig (véleményem szerint) kimondottan csúnya volt, a maga bíborszínű vöröseivel. Az első Kodak filmek hozták meg mindenki számára az elfogadható kompromisszumot. Ezek a filmek mindhárom árnyalatot szépen jelenítették meg.

Miután az egységes színes technika kialakult, az RGB kéket néha fel kellett cserélni RGB zöldre. A háttér azóta hol RGB zöld, hol pedig kék. A filmtrükk neve furcsa módon sokáig még megmaradt "blue-box"-nak (kék doboz), manapság inkább "green screen" (zöld képernyő) néven emlegetik az eljárást. És hogy miért pont az a szín? Az eljárás lényege, hogy a zöld háttér felülete teljesen homogén legyen, tehát ne legyenek rajta ráncok, foltok, elszíneződések, árnyékok. Erre azért van szükség, mert ha csak egy ránc is megjelenik rajta, a kiszűrése nem lesz tökéletes, vagyis a ránc (árnyék stb.) ugyanúgy meg fog jelenni a később felvett háttéren is. Ezt különféle megvilágításokkal, és derítésekkel oldják meg a filmstúdiókban. Továbbá a szereplő nem viselhet semmilyen a háttérrel megegyező színű ruhadarabot, mivel azokon a helyeken "lyuk" keletkezik, és esetleg eltűnhet a szereplő egy-egy testrésze. Például a hasán a gombok, amin aztán átlátszik a háttér. Ez a szín viszont a természetes körülmények között, szinte sohasem jelenik meg egy emberen, állaton, járművön stb. Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

így minden további nélkül ki lehet iktatni a filmből. Azért azt itt még meg kell jegyezni, hogy abban az esetben ha a szereplőnek kimondottan RGB zöld vagy kék ruhadarabot vagy jelmezt kell viselnie, mert a szerep így kívánja meg, mindig azt a színt használják, ami nincs a szereplőn. Zöld kosztüm esetén kék a háttér, kék esetén pedig zöld. Így be is zárul a kör, nincs olyan szín amit nélkülöznünk kellene. (A vörös pedig soha nem jöhetett szóba, mivel az ember bőrszíne, legyen akármilyen színű, mindig tartalmaz több-kevesebb vörös árnyalatot.) Ezek után térjünk rá gyakorlatban is, hogy a Photoshopban milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre ehhez a művelethez. A Photoshopban a gyorsmaszk és a rétegmaszk közül válogathatunk. Mindkettőnek megvan a maga gyakorlati haszna. A gyorsmaszk akkor jön jól, ha a kijelölésünket közvetlenül a főrétegen hozzuk létre, és kézzel festjük meg a kijelölést. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy "gyors", amint azt a neve is mutatja, valamint, hogy szabadkézzel dolgozhatunk rajta. Hátránya viszont, hogy kézzel maszkot festegetni eléggé babra munka, hacsak nem áll a rendelkezésünkre digitális tábla, amin az egérnél jóval pontosabban dolgozhatunk. Én ugyan nem rendelkezem vele, de nagyon sokan használják napjainkban, az ára pedig nem elérhetetlen. A gyorsmaszk használata a következőképpen történik. Készítünk a Lasso Tool-lal az alakzat körül egy nagyjából durva kijelölést, ami szaggatott vonallal jelenik meg körülötte. Ekkor lenyomjuk a "Q" betűt (Quick Mask), és a kijelölésünk szaggatott vonalában a kijelölt területek piros színűre váltanak. Ezután fogunk egy fekete színű ecsetet, és a fölösleges területeket lefessük vele. Ha véletlenül belecsúsznánk a tárgyba, fehérre váltjuk a festőszínt, és visszafestjük. Ha elkészültünk a munkával, kilépünk a maszk festési üzemmódból a "Q" ismételt megnyomásával, és láthatjuk, hogy a kijelölésünk körvonala most már tökéletesen körülveszi a kijelölt tárgyat. Mire kell figyelnünk a gyorsmaszk üzemmódban? Amikor lenyomjuk a "Q"-t a gyorsmaszk festéséhez, több csalhatatlan jelből is észrevehetjük, hogy mikor melyik üzemmódban is vagyunk. Érdemes tehát szétnézni a munkafelületen is. a. Az eszközpalettánkon beállított elő- illetve háttérszínek átváltanak fekete-fehérré, továbbá a gyorsmaszk ikonja aktiválódik.

b. A dokumentumablakunkon az RGB helyett a Quick Mask felirat jelenik meg. Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

c. A Layer palettánkon a réteg neve színtelenné vált, ezáltal mutatva, hogy más szerkesztési üzemmódban vagyunk.

d. A History palettánkon megjelenik az Enter Quick Mask (belépés a gyorsmaszkba) cím.

Nyissunk meg egy képet. Lehetőleg valami olyan kép legyen, amin a főszereplő jól elkülönül a háttértől.


1. A Lasso eszközzel nagyjából rajzoljuk körbe az alanyt a tanultak szerint. Ezzel csináltunk egy durva kijelölést, amit módosítani fogunk. Az sem baj, ha egy kicsit belelóg az alakba, úgyis megváltoztatjuk.

2. Nyomjuk le a "Q"-t. Ekkor megjelenik a kijelölésünk körvonala, vörös-áttetszőn. Ilyenkor láthatjuk a munkafelületeken történő változásokat.


3. Válasszuk ki az ecsetet, állítsuk be a fenti eszköztárban a nagyságát és a puhaságát, majd fekete színt kiválasztva fessük le a fölöslegesen maradt fehér területeket. Ha festés közben belecsúsznánk az alak körvonalába, az "X" lenyomásával cseréljük fel a festőszínt fehérre, és fessük vissza amit elrontottunk. Figyelem! Minden esetben csak feketével vagy fehérrel fessünk, mert ez maszkolás. Ha valamilyen szürkeárnyalattal festünk, ott a terület áttetszővé fog válni. Festés közben mindig nagyítsuk ki jól láthatóan a területeket, és a részleteknek megfelelően változtassuk az ecset méretét. Ha készen vagyunk, nyomjuk le ismét a "Q"-t, hogy visszaváltsunk normál szerkesztési nézetbe. Láthatjuk, hogy a kijelölésünk körvonala immár tökéletessé vált. Innentől kezdve több lehetőségünk van a háttér eltüntetésére a további munkához. Nézzük meg ezeket. a. Véglegesen töröljük a hátteret. Ebben az esetben meg kell fordítanunk a kijelölésünket, vagyis invertálni kell, - ezt megtehetjük a Select menü Inverse pontjával, vagy egy gyors Ctrl+Shift+I billentyűkombinációval - és utána nyomni egy Delete-et. Ennek a lehetőségnek csak egy hátránya van. Ha egyszer kitöröltük a hátteret, később már nem nyerhetjük vissza, ha esetleg változtatni szeretnénk rajta. A képből mindenképpen meg kell tartanunk az eredetit is, mert ha egyszerűen felülírjuk, utólag már bánkódhatunk a meggondolatlanságunkon. b. A hátteret nem töröljük, csak a kijelölt területet új rétegre másoljuk, és később mint feleslegest, kikapcsoljuk, vagyis láthatatlanná tesszük. Ebben az esetben nem kell invertálni a kijelölésünket, elég csak egy Ctrl+J gyorsbillentyűt nyomni, és a kijelölt terület máris egy új rétegen landol. Előnyére írható, hogy így nem veszítünk el semmit, a hátránya viszont, hogy a megduplázott réteggel növekszik a fájlunk mérete. c. A harmadik lehetőség, hogy nem másolunk, és nem is törlünk, csak a fölösleges területet letakarjuk, vagyis eltüntetjük a képről egy réteghez kapcsolt maszk segítségével


4. Kattintsunk a Layer palettán található rétegmaszk ikonra.

A rétegünkhöz kapcsolt maszk, a Layer paletta Channels ablakában megtalálható, mintegy virtuális csatorna. Ezt az egyébként láthatatlan színcsatornát Alfa csatornának hívjuk. Ha szeretnénk csak a maszkunk képét látni, akkor Alt lenyomása mellett a maszk bélyegképére kell kattintani. Ha vissza akarunk térni az eredeti képhez, ugyanezt a lépést kell megismételni.


A Channels ablakban mindig csak az az egy maszk jelenik meg, amit ahhoz a réteghez hozzákapcsoltunk. Jelen esetben ezzel nincs is gond, mivel csak egy réteggel dolgozunk, de a későbbi munkák során valószínűleg több réteghez is kapcsolódik majd egy-egy rétegmaszk. Ebben az esetben, ha változtatni akarunk rajta, mindig a megfelelő réteget kell kiválasztani (vagyis ráállni), és úgy váltani a Channels ablak nézetbe. A maszkot a további munkák során ebben az ablakban szerkeszthetjük. A képen világosan mutatja, hogy a maszk jelenleg nem látható, de ha láthatóvá tesszük az előtte elhelyezkedő jelölőnégyzet bekapcsolásával, máris megjelenik a képünkön, ugyanolyan vörös-áttetszőn, ahogyan azt a gyorsmaszk festése közben is láthattuk. Így aztán az ecsettel a fent tanultak szerint módosíthatjuk. Új háttér készítése Eljött az idő, hogy a képre új hátteret helyezzünk. Végül is ennek a folyamatnak az alapvető koncepciója az, hogy a szereplő másik háttéren jelenjen meg. 5. Nyissunk meg egy tetszőleges képet a programban. Az "F" billentyű többszöri lenyomásával átállíthatjuk a munkafelületünk nézetét, úgy hogy egyszerre mindkét dokumentumablakot láthassuk. A "V" lenyomásával válasszuk ki a mozgató eszközünket, és a háttérképet a saját ablakából, húzzuk át a kimaszkolt alak ablakába. Ettől kezdve a háttérfile-ra nincs szükség, zárjuk be, hogy ne zavarjon. 6. A hátteret áthúztuk az alakra, de mivel most a háttérrétegünk van legfelül, értelemszerűen eltűnt a főszereplő. A háttér réteget a Layer palettán egy mozdulattal húzzuk a főszereplő rétege alá.


Térbeli képek kezelése (3D eszközök és objektumok) A Photoshop programban megnyithatók és felhasználhatók más, például Adobe® Acrobat® 3D 8-as verziójú, 3D Studio Max, Alias, Maya és Google Earth programokkal készített 3D-fájlok. A Photoshop a következő 3D-fájlformátumokat támogatja: U3D, 3DS, OBJ, KMZ és DAE. A 3D-fájlok a következő komponenseket tartalmazhatják: Hálók A 3D-modell alapjául szolgáló struktúrát biztosítják. A rácsvonal gyakran jelenik meg drótvázként, vagyis több ezer egyedi sokszögből felépülő vázszerkezetként. A 3D-modell mindig rendelkezik legalább egy rácsvonallal, és több rácsvonal kombinációját is tartalmazhatja. A Photoshopban különféle renderelési módokban tekintheti meg, és egymástül függetlenül kezelheti a rácsvonalakat. A rácsvonalat alkotó tényleges sokszögek nem változtathatók meg, azonban tájolásuk módosítható, valamint átalakíthatók különböző tengelyek mentén való méretezéssel. Ezenkívül létrehozhat saját 3Drácsvonalakat előzetesen biztosított alakzatok felhasználásával vagy létező 2Drétegek konvertálásával. Anyagok A rácsvonalhoz hozzárendelhető egy vagy több anyag, melyek a rácsvonal egészének vagy egy részének a megjelenését szabályozzák. Az anyag ugyanakkor textúratérképeknek nevezett részösszetevőkre támaszkodik, melyek együttesen határozzák meg az anyag megjelenését. A textúratérkép egy 2D-képfájl, amely különféle minőségeket hoz létre, mint például a szín, a mintázat, a fényesség vagy az egyenetlenség. A Photoshop anyag legfeljebb Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

kilenc különböző fajtájú textúratérképpel határozhatja meg az általános megjelenését. Fények A lehetséges fénytípusok a Végtelen, a Pontszerű és a Pont. Lehetőség van a színek és a létező fények színének és intenzitásának az áthelyezésére és korrekciójára, valamint új fényeknek a 3D-jelenethez való hozzáadására. A Photoshopban megnyitott 3D-fájlok megtartják textúráikat, renderelésüket és világítási információikat. Lehetőség van 3D-modellek áthelyezésére vagy animálására, a renderelési módok megváltoztatására, fények szerkesztésére vagy hozzáadására vagy több 3D-modell egy 3D-jelenetté való egyesítésére. A textúrák a Rétegek panel 3D-réteg pontjában jelennek meg bejegyzésekként. A textúrák külön megnyithatók és szerkeszthetők 2D-fájlokként vagy a Photoshop festési és korrekciós eszközeivel közvetlenül is szerkeszthetők a modellen. Ezenkívül a Photoshopban teljesen új 3D-tartalmat is létrehozhat, kiindulási pontként egy 2D-réteget felhasználva: • • •

2D-rétegeket változatos, előre beállított alakzatok, például kockák, gömbök, kúpok vagy piramisok körül körbefolyatva. 3D-képeslapok (3D-térben elhelyezhető és megvilágítható síkok) létrehozása. 3D-rácsvonalak létrehozása szürkeárnyalatos vagy szövegrétegekből.

Egy képhez több 3D-réteget adhat, vegyítheti a 3D-réteget kétdimenziós (2D-) rétegekkel (például háttérrel láthatja el a 3D tartalmat), illetve a 3D-rétegeket 2Dréteggé vagy intelligens objektumokká konvertálhatja. Megjegyzés: Ha a 3D-modell sokszög rácsvonalát kívánja szerkeszteni, akkor 3Dkészítő programot kell használnia. A következő címen megtekintheti a videót a 3D-fájlokkal Photoshopban való munkavégzésről:www.adobe.com/go/lrvid4004_ps.

OpenGL – ismertető Az OpenGL egy szoftver- és hardverszabvány, amely nagy vagy bonyolult képekkel, például 3D-fájlokkal való munkavégzésnél felgyorsítja a videofeldolgozást. Az OpenGL egy videoadaptert igényel, amely támogatja az OpenGL-szabványt. A 3D-modellek megnyitásakor, áthelyezésekor és szerkesztésekor elérhető teljesítmény jelentősen javul, ha a rendszeren telepítve van az OpenGL. Megjegyzés: Ha a rendszeren nem található OpenGL, akkor a Photoshop csak szoftveres sugárkövetéses rendereléssel jeleníti meg a 3D-fájlokat.


Ha a rendszeren található OpenGL, akkor a Photoshop Beállítások menüjében engedélyezhető. 1. Tegye az alábbiak egyikét: o (Windows rendszer esetén) Mutasson a Szerkesztés menü Beállítások pontjára, majd válassza az Teljesítmény parancsot. o (Macintosh rendszer esetén) Mutasson a Photoshop menü Beállítások pontjára, majd válassza a Teljesítmény parancsot. 2. A GPU panelen jelölje ki az OpenGL-rajzolás engedélyezése parancsot. 3. Kattintson az OK gombra. Ez a beállítás az új (a pillanatnyilag nem megnyitott) ablakokat érinti. Nem szükséges újraindítani a rendszert. Megjegyzés: A 3D-tengely, a Vízszintes vetítési sík és a Fények eszköz megjelenítéséhez szükséges az OpenGL-rajzolás engedélyezése.

3D-fájlok megnyitása You can open a 3D file on its own or add it to an open Photoshop file as a 3D layer. Ha 3D-rétegként adja hozzá a fájlt, a réteg a létező fájl méreteit használja. A 3Dréteg a 3D modellt és egy áttetsző hátteret tartalmaz. A Photoshop a következő 3D-formátumokat tudja megnyitni: U3D, 3DS, OBJ, DAE (Collada), és KMZ (Google Earth). Tegye az alábbiak egyikét: • •

A Fájl menüben kattintson a Megnyitás parancsra, és jelölje ki a megnyitni kívánt Photoshop-fájlt. Nyisson meg egy dokumentumot, válassza a 3D menü Új réteg 3D-fájlból parancsát, majd jelölje ki a megnyitni kívánt 3D-fájlt. Ezzel a létező 3D-fájlt rétegként adja hozzá az aktuális fájlhoz.

Megjegyzés: A 3D-réteg az eredeti 3D-fájlból nem veszi át a háttérre vagy az alfacsatornákra vonatkozó információkat. Ha 3D-fájlréteget ad hozzá egy létező fájlhoz, az a pillanatnyilag kijelölt réteg felett lesz látható, és aktív réteggé válik. • •

• •

A 3D-fájl részeit alkotó textúrák megjelennek a Rétegek panelen az új 3Dréteg alatt. Ha rendszere támogatja az OpenGL-t, és be van jelölve az OpenGL-rajzolás engedélyezése négyzet, akkor a 3D-réteg és valamelyik 3D-eszköz kijelölésekor megjelenik a 3D-tengely. 3D-réteg kijelölésekor a 3D-objektum és a 3D-kamera eszközök aktívvá válnak. A 3D-fájl összetevői (rácsvonalak, anyagok és fények) felsorolása megjelenik a 3D-panelen látható.


A 3D-eszközök használata

3D-réteg kijelölésekor aktívvá válnak a 3D-eszközök. A 3D-objektum eszközökkel módosíthatja a 3D-jelenet helyét és méretét, és a 3D-kamera eszközökkel változtathatja meg a jelenet kameranézetét. Ha rendszere támogatja az OpenGL-t, akkor a 3D-tengellyel manipulálhatja a 3D-modellt.

A 3D-objektum eszközök választható beállításai (fent) és a 3D-kamera eszközök választható beállításai (lent) A. Vissza az eredeti objektumpozícióhoz B. Forgatás C. Orsózás D. Húzás E. Csúsztatás F. Méretezés G. Hely menü H. Aktuális pozíció/kameranézet mentése I. Aktuális pozíció/kameranézet törlése J. Pozíció/kameranézet koordinátái K. Vissza az eredeti kamerapozícióhoz L. Köröztetés M. Orsózás N. Pásztázás O. Ív mentén mozgatás P. Kicsinyítés/nagyítás Q. Nézet menü A 3D-eszközök használatát bemutató videó a www.adobe.com/go/lrvid4005_ps oldalon tekinthető meg.

3D-modellek áthelyezése, forgatása vagy méretezése 3Dobjektum eszközökkel A 3D-objektum eszközökkel forgathatja el, helyezheti át és méretezheti át a modellt. A 3D-modellek módosítása közben a kamera nézőpontja rögzített marad. Az egyes 3D-eszközök eszköztippjeinek megjelenítéséhez válassza az Információ panelmenüben a Panel beállításai lehetőséget , majd jelölje be az Eszköztippek


megjelenítése mezőt. Kattintson egy eszközre, majd vigye a kurzort a képablakba: ezzel az eszköz adatai megjelennek az Információk panelen. Kattintson az Eszközök panelen található 3D-objektum eszközök valamelyikére, majd az egérgomb nyomva tartásával válasszon az alábbi lehetőségek közül: A Shift billentyűt lenyomva tartva az Elforgatás, Áthúzás, Csúsztatás vagy Méretezés eszközök mozgását egy irányra korlátozhatja. Forgatás Az eszközt felfelé és lefelé húzva X tengelye mentén, jobbra és balra húzva Y tengelye mentén forgathatja a modellt. Ha húzás közben lenyomva tartja az Alt(Windows), illetve az Option (Mac OS) billentyűt, görgetheti a modellt. Orsózás Az eszközt jobbra és balra húzva Z tengelye mentén forgathatja a modellt. Húzás Az eszközt jobbra és balra húzva vízszintesen, felfelé és lefelé húzva függőlegesen mozgathatja a modellt. Ha húzás közben lenyomva tartja az Alt(Windows), illetve az Option (Mac OS) billentyűt, átlósan (x-z irányba) mozgathatja a modellt. Csúsztatás Az eszközt jobbra és balra húzva vízszintesen mozgathatja, felfelé és lefelé húzva pedig közelítheti és távolíthatja a modellt. Ha húzás közben lenyomva tartja az Alt(Windows), illetve az Option (Mac OS) billentyűt, átlósan (x-y irányba) mozgathatja a modellt. Méretezés Az eszközt felfelé és lefelé húzva nagyíthatja, illetve kicsinyítheti a modellt. Ha húzás közben lenyomva tartja az Alt(Windows), illetve az Option (Mac OS) billentyűt, mélységében (z irányban) méretezheti a modellt. Az eszköztáron a Vissza az eredeti pozícióba ikonra modell eredeti nézetét.

kattintva visszaállíthatja a

A helyzet, elforgatás, illetve méretezés számértékekkel való módosításához adja meg a kívánt értékeket az eszköztár jobb oldalán található mezőkben.

A 3D-kamera mozgatása A 3D-kamera eszközökkel áthelyezheti a kameranézetet, változatlanul hagyva a 3Dobjektum helyzetét. Az egyes 3D-eszközök eszköztippjeinek megjelenítéséhez válassza az Információ panelmenüben a Panel beállításai lehetőséget , majd jelölje be az Eszköztippek megjelenítése mezőt. Kattintson egy eszközre, majd vigye a kurzort a képablakba: ezzel az eszköz adatai megjelennek az Információk panelen. Kattintson az Eszközök panelen található 3D-kamera eszközök valamelyikére, majd az egérgomb nyomva tartásával válasszon az alábbi lehetőségek közül: A Shift billentyűt lenyomva tartva a Köröztetés, a Pásztázás vagy az Ív mentén mozgatás eszköz mozgását egy irányra korlátozhatja. Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Köröztetés Az eszköz húzásával a kamerát x vagy y irányban köröztetheti. Ha húzás közben lenyomva tartja a Ctrl (Windows), illetve az Option (Mac OS) billentyűt, görgetheti a kamerát. Orsózás Az eszköz húzásával görgetheti a kamerát. Pásztázás Az eszköz húzásával a kamerával x vagy y irányban pásztázhat. Ha húzás közben lenyomva tartja a Ctrl (Windows), illetve az Option (Mac OS) billentyűt, x vagy z irányban pásztázhat a kamerával. Ív mentén mozgatás Az eszköz húzásával ív mentén mozgathatja a kamerát (z-eltolás, y-forgatás). Ha húzás közben lenyomva tartja a Ctrl (Windows), illetve az Option (Mac OS) billentyűt, z-x irányban mozgathatja a kamerát (z-eltolás, x-forgatás). Kicsinyítés/nagyítás Az eszköz húzásával módosíthatja a 3D-kamera látómezejét. A maximális látómező 180 fok. Perspektivikus kamera (csak kicsinyítés/nagyítás esetén) Távlatpontok felé összetartó párhuzamos vonalakat jelenít meg. Ortografikus kamera (csak kicsinyítés/nagyítás esetén) Összetartás nélkül, párhuzamosan tartja a vonalakat. Pontosan méretezett nézetben, perspektivikus torzítás nélkül jeleníti meg a modellt. Az eszköztárban látható számértékek a 3D-kamera x, y, és z pozícióját mutatják. Ezek az értékek manuálisan is szerkeszthetők a kameranézet módosításához.

3D kameranézetek megtekintése vagy létrehozása Tegye az alábbiak egyikét: •

A Nézet menüben jelölje ki a modell egy előre beállított kameranézetét. Megjegyzés: Minden előzetesen beállított kameranézet az ortografikus vetítést használja.


•

Egyéni nézet hozzáadásához helyezze a 3D-kamerát a kívánt pozícióba a 3Dkamera eszközökkel, majd kattintson a Mentés gombra az eszköztárban. Az eredeti kamerapozícióhoz való visszatéréshez válasszon ki egy 3Dkameraeszközt, majd kattintson a Vissza az eredeti kamerapozícióhoz az eszköztárban. ikonra

A 3D-tengely használata

A 3D-tengely a 3D-modell X, Y, és Z tengelyeinek aktuális tájolását mutatja 3Dtérben. 3D-réteg és 3D-eszköz kijelölésekor jelenik meg. A 3D-tengelyt a 3D-s pozicionáló eszközök alternatívájaként használva áthelyezheti, elforgathatja vagy méretezheti a 3D-modellt a objektumtérben. (A jelenet nézetét a 3D-kamera eszközökkel módosíthatja.)

3D-tengely az elforgatásvezérlés kijelölésekor. A. 3D-tengely minimalizálása B. 3D-tengely átméretezése C. 3D-objektum áthelyezése tengely mentén D. 3D-objektum elforgatása E. 3D-objektum tömörítése/nyújtása F. 3D-objektum átméretezése Megjegyzés: A 3D-tengely megjelenítéséhez engedélyezni kell az OpenGL-t. A 3D-tengely használatát bemutató videó a www.adobe.com/go/lrvid4005_ps oldalon tekinthető meg.

Modellek áthelyezése, forgatása vagy méretezése a 3Dtengelyen A 3D-tengely használatához az egérmutatóval jelöljön ki egy tengelykomponenst, kattintson rá, majd húzza el.


•

•

• •

•

A modellnek az X, Y vagy Z tengely mentén történő áthelyezéséhez jelölje ki a kívánt tengely kúpos hegyét. Húzza az egeret tetszőleges irányba a tengely mentén. A modell elforgatásához, kattintson az ívelt elforgatási szegmensre a tengely hegyén belül. Sárga kör jelenik meg, az elforgatási síkot jelezve. Húzzon egy kört az óramutató járásával ellentétes irányban vagy az óramutató járásával megegyező irányban az 3D-tengely középpontja köré. Fokozatosabb elforgatáshoz az egeret a 3D-tengely középpontjától távolabb mozgassa. A modell átméretezéséhez húzza felfelé vagy lefelé a 3D-tengely közepén lévő kockát. Ha a modellt egy tengely mentén kívánja tömöríteni vagy nyújtani, akkor húzza valamelyik színes átalakító kockát a középső kocka felé vagy a kockától eltávolodva. Az áthelyezést egy objektumsíkra korlátozhatja úgy, hogy az egérmutatót két tengely metszéspontjának környékére, a középső kocka közelébe viszi. A két tengely között sárga sík ikon jelenik meg. Húzza el tetszőleges irányba. A mutatót a középső kocka alsó része fölé mozgatva is aktiválhatja a sík ikont.

3D-tengely minimalizálása, áthelyezése vagy átméretezése 1. Vigye az egérmutatót a 3D-tengelyre az eszköztár megjelenítéséhez. 2. Tegye az alábbiak egyikét: o A 3D-tengely áthelyezéséhez húzza el az eszköztárat. o Minimalizálásához kattintson a Minimalizálás ikonra. o A normál méret visszaállításához kattintson a kisméretűvé tett 3Dtengelyre. o Átméretezéshez húzza el a Kicsinyítés/nagyítás ikont.

3D-tengely megjelenítése vagy elrejtése •

Kattintson a Nézet menü Megjelenítés almenüjének 3D-tengely elemére.

3D-panel áttekintése A 3D-réteg kijelölésekor a 3D-panelen megjelennek a kapcsolódó 3D-fájl komponensei. A panel felső részén a fájlban található rácsvonalak, anyagok és fények felsorolása látható. A panel alsó részén a felső részben kijelölt 3D-komponens beállításai láthatók.


3D-panel kijelölt Jelenet füllel. A. Jelenet gomb B. Rácsvonalak gomb C. Anyagok gomb D. Fények gomb E. Hálók F. Anyag G. Fények H. Leképezési készletek menü I. Leképezési beállítások testreszabása J. Festendő textúra kijelölése K. Keresztmetszet beállításai L. Vízszintes vetítési sík megjelenítésének ki-/bekapcsolása M. Fények ki-/bekapcsolása N. Új fény hozzáadása O. Fény törlése


A 3D-panel tetején lévő gombokkal szűrheti a felső részben megjelenő komponenseket. Kattintson a Jelenet gombra az összes komponens megjelenítéséhez, kattintson az Anyagok gombra, ha csak az anyagokat kívánja látni és így tovább. A 3D-panel alján lévő gombok a kijelölt 3D-komponenstől függően engedélyezettek. A Vízszintes sík be/kikapcsolása és a Fények be/kikapcsolása gomb mindig elérhető. Megjegyzés: A Vízszintes sík be/kikapcsolása és a Fények be/kikapcsolása gomb csak akkor engedélyezett, ha az OpenGL engedélyezett a rendszeren. A 3D-panel használatát bemutató videó a következő címen tekinthető meg: www.adobe.com/go/lrvid4004_ps.

A 3D-panel megjelenítése Tegye az alábbiak egyikét: • • •

Kattintson az Ablak menü 3D parancsára. Kattintson a Rétegek panelen a 3D-réteg ikonra . Kattintson az Ablak menü Munkaterület almenüjének Speciális 3D parancsára.

Megjelenített 3D-beállítások szűrése Kattintson a 3D-panel tetején lévő Jelenet, Rácsvonal, Anyagok vagy Fény gombra.

3D-háló rácsvonal vagy fény megjelenítése Kattintson a 3D-panel felső részén, a rácsvonal vagy a fény elem közelében lévő szem ikonra. Megjegyzés: A 3D-panelen nem kapcsolható be és ki az anyag megjelenítése. Anyagok megjelenítéséhez vagy elrejtéséhez módosítsa a Rétegek panelen a kapcsolódó textúrák láthatósági beállításait.

3D-jelenet beállításainak elérése 1. Kattintson a Jelenet gombra. 2. Ha korábban nem lett kijelölve, akkor kattintson a Jelenet elemre a komponenslista tetején.

Rácsvonal, anyag vagy fény beállításainak elérése Tegye az alábbiak egyikét: •

•

Kattintson a Jelenet gombra a jelenet összes komponensének a megjelenítéséhez. Ezután a felső részen válasszon ki egy rácsvonalat, anyagot vagy fényt. Kattintson a Rácsvonalak, Anyagok vagy Fények gombra, ha átmenetileg csak az adott komponenseket kívánja megjeleníteni. Ezután a válasszon ki egyetlen rácsvonalat, anyagot vagy fényt.


Anyagok kibontása vagy összecsukása egy rácsvonalhoz 1. Kattintson a Jelenet gombra. 2. Kattintson a rácsvonal ikontól balra látható háromszögikonra.

Vízszintes vetítési sík megtekintése A vízszintes vetítési sík egy rácsvonal, amely az alapfelületnek a 3D-modellhez viszonyított helyét mutatja. Tegye az alábbiak egyikét: • •

Válassza ki a 3D panelmenüben a Vízszintes vetítési sík elemet. Kattintson a 3D-panel alján lévő Vízszintes sík be/kikapcsolása gombra.

Fény-segédvonalak megjelenítése és elrejtése Tegye az alábbiak egyikét: • •

Válassza ki a 3D panelmenüben a Fény segédvonalak elemet. Kattintson a 3D-panel alján lévő Fények be/kikapcsolása gombra.

3D-rácsvonal beállításai A 3D-modell minden rácsvonala külön sorban jelenik meg a 3D-panel felső sorában. Egy rácsvonalra kattintva nyissa meg a rácsvonal beállításait és adatait a 3D-panel alsó részén. Az információk között megtalálható a rácsvonalhoz rendelt anyagok és textúrák száma valamint az általa tartalmazott csúcspontok és lapok száma. A rácsvonal megjelenítési beállításait módosíthatja: Árnyékot nyel Sugárkövetéses leképezési módban azt szabályozza, hogy a kijelölt rácsvonal felületén megjelenjenek-e más rácsvonalak árnyékai. Árnyékot vet Sugárkövetéses leképezési módban azt szabályozza, hogy a kijelölt rácsvonal árnyékot vessen-e más rácsvonalak felületére. Megjegyzés: Ehhez a fényeket árnyékok létrehozására kell beállítani. Láthatatlan Elrejti a rácsvonalat, de megjeleníti az árnyékokat a felületén.

Rácsvonal megjelenítése és elrejtése Kattintson a 3D-panel felső részén a rácsvonal neve melletti szem ikonra.


Egyes rácsvonalakkal végzett műveletek A rácsvonal-elhelyezés eszközökkel a modell egészének az áthelyezése nélkül áthelyezheti, elforgathatja vagy méretezheti a kijelölt rácsvonalat. Az elhelyezés eszközök ugyanúgy működnek, mint az Eszközök panelen a 3D-s pozicionáló eszközök. 1. Jelöljön ki egy rácsvonalat a 3D panel felső részén. A kijelölt rácsvonal piros határolókerettel kiemelve jelenik meg a panel alsó részén. 2. Válasszon ki a panel alsó részén egy rácsvonal-elhelyezési eszközt, és helyezze át vele a rácsvonalat. Ha egyetlen rácsvonal kijelölése közben a modell egészével kíván valamilyen műveletet végezni, akkor használja az Eszközök panel 3D-eszközeit.

3D-anyagok beállításai A 3D panel felső részén látható a 3D-fájlban használt anyagok listája. A modell általános megjelenésének létrehozásához egy vagy több anyag is használható. Ha egy modell több rácsvonalat tartalmaz, akkor az egyes rácsvonalakhoz külön hozzárendelt, specifikus anyagok lehetnek. A modell felépíthető egyetlen rácsvonalból is, több anyagot felhasználva. Ebben az esetben az egyes anyagok a rácsvonal meghatározott részének a megjelenését szabályozzák.


Kijelölt anyag és a hozzá rendelt textúratérképek. A. Anyagok gomb B. Kijelölt anyag C. Textúratérkép típusok D. Textúratérkép fájlneve E. A textúratérkép menü ikonja A 3D-panel felső részén kijelölt anyaghoz az alsó részben megjelenik az adott anyag által használt textúra. Egyes textúratérképek, például a Szórt és az Egyenetlen, általában 2D-fájlokból szerzik be a textúrát létrehozó színt vagy mintázatot. Ha az anyag textúratérképet használ, akkor a textúrafájl megjelenik a térképtípus melletti felsorolásban. Az anyagok által felhasznált 2D-textúratérképek a Rétegek panel Textúrák listájában is megjelennek, textúratérkép kategóriák szerint csoportosítva. Ugyanazt a textúratérképet több anyag használhatja. A textúratérképek tulajdonságait az egyes textúratípusok melletti textúratérkép\~ menüben hozhatja létre, töltheti be, távolíthatja el vagy szerkesztheti. Textúrát létrehozhat közvetlenül a modell területére festve is. Megjegyzés: A textúra típusától függően előfordulhat, hogy külön 2D-fájlban hozza létre vagy módosítja az anyag megjelenését. Egy anyag Ragyogás, Fényesség, Átlátszatlanság vagy Visszaverőképesség tulajdonságait módosíthatja például érték megadásával vagy az adott textúratípusok melletti rejtett csúszkákkal is. Környező Láthatóvá teszi a szórt megvilágítás színét a tükröző felületeken. Ez a szín a jelenet egészében kölcsönhatásba lép a globális környező színével. Fénytörés Beállítja a fénytörési indexet, ha a Felület stílusának a leképezésénél a Sugárkövetéses beállítás aktív, a Fénytörések beállítás pedig kijelölt (3D menü, Leképezés beállításai, Lapok leképezése). A fénytörés a fényirány változása, amely kétféle közeg (például levegő és víz) találkozásakor lép fel különböző fénytörési indexekkel. Az alapértelmezés szerinti érték új anyagok esetén 1,0 (a levegő közelítő értéke). Fényvisszaverődés A fényvisszaverődéses tulajdonságokhoz megjelenített szín (például ragyogás és fényesség kiemelése).


Szétszórás Az anyag színe. A szórt térkép színe lehet tömör, vagy bármely 2D-tartalom. A szórt textúratérkép eltávolításának a kiválasztásakor a Szórt szín színminta értéke beállítja a szórt színt. Szórt térképet létrehozhat közvetlenül a modellre festve is. Saját megvilágítás A megvilágítástól függetlenül megjelenő színt határoz meg. Olyan hatást kelt, mintha a 3D-objektum belülről lenne megvilágítva. Egyenetlenség mértéke Egyenetlenségeket hoz létre az anyag felületén, az alapjául szolgáló rácsvonal megváltoztatása nélkül. Az egyenetlenségi térkép egy szürkeárnyalatos kép, melyen a világosabb értékek kiemelkedő felületrészeket, a sötétebb értékek pedig laposabb felületrészeket hoznak létre. Létrehozhat vagy betölthet egy egyenetlenségi térkép fájlt, vagy elkezdhet festeni a modellre, a program pedig automatikusan létrehozza az egyenetlenségi térkép fájlt. Az egyenetlenség mértéke az Egyenetlenség mértéke mezőben növelhető vagy csökkenthető. Csak akkor aktív, ha létezik egyenetlenségi térkép. Adjon meg egy számot a mezőben, vagy a rejtett csúszkával növelje vagy csökkentse az egyenetlenség mértékét. Az egyenetlenség szemből hangsúlyosabb, mint valamilyen szögben nézve. Ragyogás Meghatározza a valamilyen fényforrásból érkező, és a felületről a szemlélő felé visszaverődő fény mennyiségét. A ragyogás értékét módosíthatja a mezőbe írt értékkel vagy a rejtett csúszkával. Külön Ragyogás térkép létrehozása esetén a térkép színeinek az intenzitásával szabályozhatja az anyag ragyogását. A fekete területek teljes ragyogást hoznak létre, a fehér területek eltávolítják a teljes ragyogást, a közbenső értékek pedig csökkentik a kiemelés méretét. Fényesség A Ragyogás beállítással létrehozott visszavert fény szóródását határozza meg. A kis fényesség (nagy szóródás) jobban látszó, kevésbé éles fényt hoz létre. A nagy fényesség (kis szóródás) kevésbé látszó, világosabb és élesebb csúcsfényeket hoz létre.

A Ragyogás (bal oldali szám) és a Fényesség (jobb oldali szám) módosítása Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Opacitás Növeli vagy csökkenti az anyag fedettségét (0-100%). A fedettség a textúratérképpel vagy a rejtett csúszkával szabályozható. Az anyag fedettsége a textúratérkép szürkeárnyalat-értékeivel szabályozható. A fehér értékek teljes fedettséget, a fekete értékek pedig teljes áttetszőséget hoznak létre. Visszaverőképesség Növeli a 3D-jelenet és a környezettérkép egyéb objektumainak az anyag felületén való visszaverődését. Környezet Tárolja a 3D-modellt körülvevő környezet képét. A környezettérképek gömb alakú panorámaként kerülnek hozzárendelésre. A környezettérkép tartalma a modell tükröző területein látható. Ha nem szeretné, hogy egy környezettérkép visszaverődjön egy adott anyagról, akkor változtassa meg a visszaverőképességét 0%-ra, adjon hozzá az anyag területét maszkoló tükröződési térképet vagy távolítsa el az érintett anyagra vonatkozóan a környezettérképet. Normál Az egyenetlenségi térkép textúrájához hasonlóan a normáltérkép is növeli a felszín részletességét. Míg azonban az egyenetlenségi térkép alapja egy egycsatornás szürkeárnyalatos kép, a normáltérkép többcsatornás (RGB) kép lehet, melyen az egyes színcsatornák értékei a modell felületén lévő normálvektor X, Y és Z komponenseinek felelnek meg. A normáltérkép felhasználható a kevés sokszögből álló rácsvonalak felületeinek a simításához. Megjegyzés: Ha egy 3D-objektum a Photoshop által támogatott kilencnél több textúratípusból áll, akkor a további textúrák a Rétegek panelen és a Térbeli festőmód listán jelennek meg. (Az utóbbi megjelenítéséhez kattintson a 3D menü Térbeli festőmód pontjára, vagy használja a 3D-panel Jelenet részében a Festés menüt.)

Anyag készletek mentése, illetve betöltése Az anyag készletek tárolják a textúratérképek összes beállítását. A Photoshop Extended P3M-fájlokban tárolja az anyag készleteket. Ezen fájlok egy részét alapértelmezés szerint telepíti a program, így gyorsan bevonhatja a képet a leggyakrabban használt textúrák (pl. acél, szövet vagy fa) valamelyikével. • •

A textúratérképre vonatkozó aktuális beállítások mentéséhez válassza a 3D panel menüjének Anyag készlet mentése parancsát. Mentett készlet betöltéséhez válassza a 3D panel menüjének Anyag cseréje parancsát.


Textúratérkép létrehozása 1. Kattintson a létrehozni kívánt textúratérkép típusa mellett a Textúratérkép menü ikonjára . 2. Kattintson az Új textúra parancsra. 3. Adja meg az új térkép nevét, méreteit, felbontását és színmódját, majd kattintson az OK gombra. A létező textúratérkép oldalarányának az igazításához megtekintheti a méreteit úgy, hogy az egérmutatót a Rétegek panelen a térkép neve fölé viszi. Az új textúratérkép neve az Anyagok panelen a textúratérkép típusa mellett látható. Ezenkívül a Rétegek panelen a 3D-réteg alatt, a textúralistán is megjelenik. Az alapértelmezett név az anyagnévből és a hozzáfűzött textúratérkép-névből áll.

Egyenetlenségi textúratérkép létrehozása A semleges szürkeárnyalatokkal kitöltött egyenetlenségi textúratérkép nagyobb tartományt biztosít a térképre való festéskor. 1. Kattintson az Eszközök panelen a Háttérszín beállítása színmezőre. 2. Állítsa a Pipettában a fényerőt 50%-ra, és adjon meg egyenlő R, G és B értékeket. Kattintson az OK gombra. 3. Kattintson a 3D panelen az Egyenetlenség mértéke mellett a textúratérkép menü ikonjára . 4. Kattintson az Új textúra parancsra. 5. Az Új párbeszédpanelen a következő beállítások közül választhat: o A Színmód pontban válassza a Szürkeárnyalatos lehetőséget. o A Háttér tartalma pontban válassza a Háttérszín lehetőséget. o (Nem kötelező lépés) Adjon meg az anyag szórt textúratérképének megfelelő Szélesség és Magasság értékeket. 6. Kattintson az OK gombra. Létrejön az egyenetlenségi textúratérkép, és megjelenik az Anyagok panelen a textúratérkép-fájlok felsorolásában. Ezenkívül a Rétegek panelen is látható textúraként.

Textúratérkép megnyitása szerkesztéshez Kattintson a Textúratérkép menü ikonjára lehetőséget.

, és válassza a Textúra megnyitása

Megnyílik a textúratérkép intelligens objektumként a saját dokumentumablakában. A textúra szerkesztése után aktiválja a 3D-modell dokumentumablakát, melyben megtekintheti a modell frissítéseit.


Textúratérkép betöltése A kilenc elérhető textúratérkép-típus bármelyikéhez betölthet egy létező 2Dtextúrafájlt. 1. Kattintson a textúratérkép típusa mellett a Textúratérkép menü ikonjára . 2. Válassza a Textúra betöltése lehetőséget, majd jelölje ki és nyissa meg a 2Dtextúrafájlt.

Textúratérkép törlése 1. Kattintson a textúratérkép típusa mellett a Textúratérkép menü ikonjára 2. Válassza a Textúra eltávolítása lehetőséget.

.

Ha a törölt textúra egy külső fájl, akkor töltse be újra a Textúratérkép menü Textúra betöltése parancsával. Olyan textúráknál, melyekre a 3D-fájlban belső hivatkozások találhatók, a Visszavonás vagy Visszalépés paranccsal állíthatja vissza a törölt textúrát.

Textúra tulajdonságainak szerkesztése A textúratérkép UV leképezési paramétereitől függően kerül hozzárendelésre a modell adott felületéhez. Szükség esetén módosíthatja az UV méretezést és eltolást, ezzel javítva textúrának a modellhez való leképezését. 1. Kattintson a textúratérkép típusa mellett a Textúratérkép menü ikonjára . 2. Válassza a Tulajdonságok szerkesztése parancsot. 3. Válasszon egy célréteget, és adja meg az UV méretezés és eltolás értékeit. Az értékeket megadhatja közvetlenül vagy a rejtett csúszkával. Megjegyzés: Csak akkor módosítsa az UV méretezés és eltolás beállításait, ha a modell UV leképezése nem megfelelő. Cél Meghatározza, hogy a beállítások egy konkrét rétegre vagy a kompozitképre legyenek-e érvényesek. U- és V-méretezés Leképezett textúrák átméretezése. Ismétlődő mintázat létrehozásához csökkentse az értéket. U- és V-eltolás Leképezett textúrák áthelyezése.


3D-fények beállításai

A 3D-fények különböző szögekből világítják meg a modelleket, valósághű mélység és árnyékok hozzáadásával. A Photoshop Extended háromféle fényt kínál; mindegyikhez egyedi beállítások tartoznak: • • •

A pontfények az izzólámpákhoz hasonlóan minden irányban világítanak. A fényszórók módosítható kúp alakban világítanak. A végtelen fények a napfényhez hasonlóan egy irányított síkból világítanak.

A fények a 3D-modellekhez használatosakhoz hasonló eszközökkel pozicionálhatók. A 3D-fények módosítását bemutató videó a következő címen tekinthető meg: www.adobe.com/go/lrvid4004_ps. (A fényekkel kapcsolatos ismertető az ötödik percben kezdődik.)

Egyedi fények hozzáadása vagy törlése A 3D panelen válasszon az alábbi műveletek közül: • •

Fény hozzáadásához kattintson az Új fény létrehozása gombra , és válassza ki a fény típusát (pont, fényszóró vagy végtelen). Törléséhez válassza ki a fényt a Fények rész tetején lévő listából . Ezután kattintson a panel alján a Törlés gombra .

Fények tulajdonságainak a beállítása 1. Jelöljön ki egy fényt a 3D panel Fények szakaszának a listájából. 2. (Nem kötelező lépés) A fény típusának a megváltoztatásához jelöljön ki egy másik beállítást a panel alsó részén a legördülő listából. 3. Az alábbi lehetőségek közül választhat: Intenzitás Fényerő módosítása. Szín A fény színének a meghatározása. A színválasztó megjelenítéséhez kattintson a mezőre. Árnyékok létrehozása Az előtérben lévő felületek árnyékot vetnek a háttérben lévő felületekre, egy különálló rácsvonal saját magára vagy egy rácsvonal egy másikra. A jelölőnégyzet jelölésének törlése kis mértékben javítja a teljesítményt. Lágyság Életlenné teszi és fokozatosan elhalványítja az árnyékok szélét. 4. Pontfények vagy fényszórók esetén adja meg a következő beállításokat:


Fényfolt (Csak fényszórók esetén) Itt állítható be, hogy milyen széles legyen a fény világos középső része. Fakulás (Csak fényszórók esetén) Itt állítható be a fény külső szélessége. Gyengülés használata A Belső és Külső beállítások meghatározzák a csillapítási kúpot, és hogy mennyire gyorsan csökkenjen a fényintenzitás az objektumoktól távolodva. Ha egy objektum közelebb van a Belső határértéknél, akkor a fény teljes erősségű. Ha egy objektum távolabb van a Külső határértéknél, akkor a fény nulla erősségű. A közbenső távolságoknál a fény lineárisan gyengül a teljes erősségtől a nulla érték felé. Vigye a mutatót a Fényfolt, a Fakulás és Belső és Külső gyengülési beállítások fölé. Az érintett fényelemet a jobb oldali ikon piros körvonala jelzi.

Pozíciófények A 3D panel Fények szakaszában a következő lehetőségek közül választhat: Elforgatás eszköz (Csak fényszóró és végtelen fények esetén) Fény elforgatása, térbeli helyzetét megtartva. Húzás eszköz (Csak fényszóró és pontfények esetén) Fény áthelyezése máshová, ugyanazon a 3D-síkon. Csúsztatás eszköz (Csak fényszóró és pontfények esetén) Fény áthelyezése máshová, egy másik 3D-síkon. Pontfény a kezdőpontban (Csak pontfény esetén) A modell közepére irányítja a fényt. Áthelyezés az aktuális nézetbe A kamerával azonos pozícióba helyezi a fényt.

Segédvonalak hozzáadása A fény segédvonalak térbeli hivatkozási pontokkal szolgálnak a korrekciókhoz. Ezek a segédvonalak tükrözik az egyes fények típusát, szögét és gyengülését. A pontfények labda, a fényszórók kúp, a végtelen fények pedig vonal alakban jelennek meg. Kattintson a 3D panel alján a Fények be/kikapcsolása ikonra

.

A Beállítások párbeszédpanel Segédvonalak, rács és szeletek csoportjában módosíthatja a segédvonal színét. Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Fény segédvonalak: A. Pontfény B. Fényszóró C. Végtelen fény

Fények csoportjainak mentése, cseréje vagy hozzáadása Fények csoportjait mentéssel tárolhatja későbbi használatra. Ha más projektekbe kívánja felvenni a fényeket, akkor adja hozzá őket a meglévő készlethez vagy cserélje le a meglévő készletet. A 3D panel menüben a következő lehetőségek közül választhat: Fények készlet mentése Aktuális fénycsoport mentése készletként, melyet a következő parancsokkal tölthet be újra. Fények hozzáadása Hozzáadja a kijelölt fénykészletet a meglévő fényekhez. Fények cseréje Lecseréli a meglévő fényeket a kijelölt fénykészletre.

3D-objektumok létrehozása 2D-képekből A Photoshop különféle alapvető 3D-objektumokat tud előállítani 2D-rétegeket kiindulópontként felhasználva. Létrehozása után a 3D-objektum mozgatható a 3Dtérben, módosíthatók a leképezési beállításai, hozzáadható világítás vagy összevonható más 3D-rétegekkel. •

2D-réteg (vagy több réteg) konvertálása 3D-képeslappá, 3D-tulajdonságokkal rendelkező síkká. Ha a kezdőréteg egy szövegréteg, akkor a program megtartja az áttetszőséget.


A 3D-képeslap hozzáadható egy létező 3D-jelenethez, így egy olyan felület jön létre, amely megjeleníti a jelenet más objektumainak az árnyékait és tükröződéseit. • • •

2D réteg körbefolyatása egy 3D-objektum, például kúp, kocka vagy henger körül. Kiemelkedő 3D-rácsvonal létrehozása 2D-kép szürkeárnyalat-adataiból. 3D-térfogat építése egy több képkockából álló fájlból, például DICOM orvosi képalkotásból származó fájlból. A Photoshop a fájl egyes szeleteit 3Dobjektummá egyesíti, amely 3D-térben manipulálható, és tetszőleges szögből megtekinthető. A letapogatásban szereplő különféle anyagok, például csontok vagy lágyszövetek megjelenítése különféle 3D-térfogatleképezési hatások alkalmazásával optimalizálható.

A 3D-tartalom 2D-rétegekből történő létrehozását bemutató videó a következő címen tekinthető meg: www.adobe.com/go/lrvid4006_ps.

3D-levelezőlap létrehozása 1. Nyisson meg egy 2D-képet, és válassza ki a réteget, melyet képeslappá kíván konvertálni. 2. Kattintson a 3D menü Új 3D képeslap rétegből parancsára. o A program a Rétegek panel 3D-rétegévé konvertálja a 2D-réteget. A 2D-réteg tartalma anyagként rendelődik hozzá a képeslap mindkét oldalához. o Az eredeti 2D-réteg szórt textúratérképként jelenik meg a Rétegek panelen a 3D-képeslap objektumhoz. ( o A 3D-réteg megtartja az eredeti 2D kép méreteit. 3. (Nem kötelező lépés) A 3D-képeslapot felületi síkként adhatja hozzá egy 3Djelenethez úgy, hogy az új 3D-réteget összevon egy 3D-tárgyakat tartalmazó létező 3D-réteggel, majd szükség szerint igazítja 4. Az új3D-tartalom megőrzése érdekében, exportálja a 3D-réteget valamilyen 3D-fájlformátumba, vagy mentse azt PSD-formátumban.

3D-alakzatok létrehozása A választott objektum típusától függően az eredményül kapott 3D-modell egy vagy több rácsvonalat tartalmazhat. A Gömb alakú panoráma beállítás egy 3D-gömb belsejére képezi le a panorámaképet. 1. Nyisson meg egy 2D-képet, és válassza ki a réteget, melyet 3D-alakzattá kíván konvertálni. 2. Kattintson a 3D menü Új alakzat rétegből parancsára, majd válasszon ki egy alakzatot a menüből. Az alakzatok magukban foglalják az egyetlen rácsvonalból álló tárgyakat, mint például a toroid, a gömb vagy egy fedőréteg, Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

valamint a többszörös rácsvonalból álló tárgyakat, mint például a kúp, a kocka, a henger, a szódáspalack vagy a borosüveg. Megjegyzés: Saját egyéni alakzatait is hozzáadhatja az Alakzat menühöz. Az alakzatok Collada (.dae) 3D-modell fájlok. Alakzat hozzáadásához helyezze a Photoshop program mappában a Collada modell fájlt a Presets\Meshes mappába. A program a Rétegek panel 3D-rétegévé konvertálja a 2D-réteget. Az eredeti 2D-réteg Szórt textúratérképként jelenik meg a Rétegek panelen. Felhasználható az új 3D-objektum egy vagy több felületén. Más felületekhez alapértelmezett hozzárendelhető egy szórt textúratérkép alapértelmezett színbeállítással. 3. (Nem kötelező lépés) Ha panorámaképet használ 2D-bemenetként, akkor használja a Gömb alakú panoráma beállítást. Ez a beállítás egy teljes 360 x 180 fokos gömb alakú panorámát konvertál 3D-réteggé. A 3D-objektummá való konvertálást követően lehetőség nyílik a panoráma jellemzően nehezen elérhető területeinek, például a pólusoknak vagy az egyenes vonalakat tartalmazó területeknek a festésére. A 2D-panorámák képek összefűzésével való létrehozásáról a 360 fokos panorámaképek létrehozása rész szolgál információkkal. 4. 3D-réteg exportálása 3D-fájlformátumban vagy mentése PSD-formátumban az új 3D-tartalom megőrzéséhez. o o

3D-háló létrehozása Az Új háló szürkeárnyalatosból parancs a szürkeárnyalatos képet mélységtérképpé konvertálja, amely a fényerőértékeket változó mélységű felületté alakítja át. A világosabb értékek a felületből kiemelkedő területeket, a sötétebb értékek pedig alacsonyabban fekvő területeket hoznak létre. Ezután a Photoshop a mélységtérképet négy lehetséges geometria egyikére alkalmazva 3D-modellt hoz létre. 1. Nyisson meg egy 2D-képet, és válasszon ki egy vagy több réteget, melyet 3Dhálóvá kíván konvertálni. 2. (Nem kötelező lépés) Kép konvertálása szürkeárnyalatos színmódra. (Mutasson a Kép menü Színmód pontjára, és válassza a Szürkeárnyalatos parancsot vagy vagy kattintson a Kép menü Korrekciók almenüjének Feketefehér parancsára a szürkeárnyalatos konverzió finombeállításához. Megjegyzés: Ha RGB-képet használ bemenetként a rácsvonal létrehozásakor, akkor a program a zöld csatorna alapján hozza létre a mélységtérképet. 3. (Nem kötelező lépés) Szükség szerint korrigálja a szürkeárnyalatos képet a világossági értékek tartományának a korlátozásához. 4. Kattintson a 3D menü Új háló szürkeárnyalatosból parancsára, majd válasszon ki egy hálóbeállítást. Sík Webler Oktatóközpont http://www.webler.hu

Mélységtérkép adatainak alkalmazása egy sík felületre. Kétoldalas sík Központi tengely mentén tükrözött két sík létrehozása, majd mélységtérkép adatainak alkalmazása mindkét síkra. Henger Mélységtérkép adatainak alkalmazása egy függőleges tengely középpontjától távolodva. Gömb Mélységtérkép adatainak alkalmazása egy középpontból sugárirányban távolodva. A Photoshop létrehoz egy 3D-réteget, amely az új hálót tartalmazza. Ezenkívül létrehozza a Szórt, Fedettség és Síkbeli mélységtérképeket a 3D-objektumhoz, az eredeti szürkeárnyalatos vagy színes réteget felhasználva. Megjegyzés: Az Áttetszőség textúratérkép nem jelenik meg a Rétegek panelen, mert a térkép ugyanazt a textúrafájlt használja, mint a Szórt térkép (az eredeti 2Dréteget). Ha két textúratérkép ugyanarra a fájlra hivatkozik, akkor a fájl csak egyszer jelenik meg a Rétegek panelen. A Síkbeli mélységtérkép bármikor újra megnyitható intelligens objektumként, és szerkeszthető. Mentéskor a rácsvonal újra létrejön.


Roszler Géza. Webler Oktatóközpont. Photoshop Tanfolyam. Jegyzet. Webler Oktatóközpont

Recommend Documents