ROMA-NeT 4. Hírlevél 2012. április
Glasgow – Egyesült Királyság
Glasgow - Egyesült Királyság
MUNKACSOPORT TALÁLKOZÓ GLASGOW-BAN Aktív közösségi szerepvállalás és foglalkoztathatóság
2
Kedves Olvasó! Ez a Roma-Net URBACT II projekt negyedik hírlevele, mely a 4. munkacsoport találkozó témájába, az aktív közösségi szerepvállalás és a foglalkoztathatóság témakörébe nyújt betekintést. A 4. munkacsoport találkozó felfedező útra kalauzolt el bennünket Glasgow-ban – visszatekintettünk az elmúlt év legfontosabb Roma- NeT témáira és újraértelmeztük a “Velünk beszélj, ne rólunk!” (Nothing for us, without us) filozófiáját. A csoport visszatekintett a Roma közösséggel közösen elvégzett munkára: képzéseken, kulturális tevékenységekben és projektek tervezésében való részvételükre. Világossá vált, hogy különbséget kell tenni a romákkal és a romákért dolgozás között. Glasgow két konferenciának adott otthont 2011 novemberében és 2012 februárjában. Nagy örömünkre szolgált az események minisztériumi támogatása, mivel tudjuk, hogy csak kormányzati támogatással leszünk képesek a továbbiakban is befolyásolni a változásokat.
Nicola Sturgeon, Skócia miniszterelnök-helyettese, az Egészségügy, Jóléti és Városstratégiai Kabinet titkára (Cabinet Secretary for Health, Wellbeing and Cities Strategy) a következőt mondta: “Látjuk a hivatalok együttműködésén alapuló kormányzás (multi-agency government) modelljének fejlődését, mely rendelkezik azzal a potenciállal, hogy kezelni tudja a kormányzat problémáit, és talán példát mutat Skócia más részeinek is, hogyan lehet együttműködni az innovatív megoldások elérése érdekében.” Elmondta azt is, hogy a helyi partnerség és az ifjúság elköteleződése létfontosságú a haladásban és az akadályok leküzdésében. A hírlevélben bemutatjuk, hogy mi, mint városok, hogyan próbáltunk meg proaktív partnerségben együtt dolgozni a különböző hivatalokkal és a roma közösségekkel, hogyan kezdtük javítani és fejleszteni a közösségi részvétellel és bevonással kapcsolatos hozzáállásunkat, és hogyan alkalmaztuk a foglalkoztatást mint módszert a roma közösség társadalmi részvételének javításában.
Rotherham Városi Tanács Rotherham kiemelt prioritásai közé tartozik a roma emberek közösségi életbe történő bevonása és foglalkoztatási lehetőségeik javítása. Matt Gladstone, a Rotherhami Tanács egyik igazgatója örömmel osztotta meg Rotherham tapasztalatait a Roma-NeT konferencián, Glasgow-ban, 2011 novemberében. Rotherham egy közepes méretű város ÉszakAngliában. Büszke ipari örökségére, melynek alapja a szén és az acél. Ezeknek az iparágaknak a hanyatlása miatt Rotherham megkezdte gazdasága megújítását.
3
Habár a területen még mindig tapasztalható nélkülözés, a városközpont egy vibráló kulturális kavalkád képét mutatja ázsiai, közép-keleti, afrikai és európai közösségekkel. A becslések szerint 2004 óta 2000-3000 cseh és szlovák roma felnőtt és gyermek választotta otthonának Rotherhamet. A Tanács társadalmi szolgáltatásai keretében innovatív megoldásokat fejlesztenek a közösségi igények figylembe vételével, együttműködnek a rendőrséggel, az egészségügyi szolgáltatókkal, közösségi szervezetekkel,
lakástulajdonosokkal és a Rotherham United labdarúgó klubbal. Bizonyos helyzetek zavarólag hatnak a régebben itt lakókra. Ilyen például az egyes ingatlanok túlzsúfoltsága, a nem megfelelő hulladékkezelés és újrahasznosítás, a zajártalom vagy az antiszociális viselkedés, melyeket a támogatás és az oktatás kettős megközelítésével kezelnek, kiegészítve a célzott jogérvényesítéssel. Iskolák, szociális intézmények és egészségügyi szolgáltatók cseh és szlovák munkavállalókat alkalmaznak annak érdekében, hogy támogassák a roma családokat és, hogy a roma gyermekeknek
megfelelő indulást biztosítsanak az életben. Az ifjúságsegítő munkatársak olyan iskolán kívüli pozitív tevékenységekbe vonják be a helyi roma fiatalokat, mint például a sport és a zene.
Rotherham Into Work Foglalkoztatási Program Az újonnan érkezettek elhelyezkedési esélyeinek javítása érdekében több mint 100 fő végezte el az önkormányzat Munka- és Nyugdíjügyi Osztálya által finanszírozott foglalkoztatási kurzust, olyan országokból mint Oroszország, Szudán, Szlovákia vagy Jemen. A kurzus kiváló példa a romák és más újonnan érkezett csoportok befogadásának elősegítésére. A kurzust egy helyi jótékonysági szervezet, a Rotherhami Etnikai Kisebbségi Szövetség (Rotherham Ethnic Minority Alliance, REMA) vezeti. A tanfolyam a résztvevők speciális igényeinek figylembe vételével segíti az újonnan érkezetteket hasznos munkakeresési képességeket sajátíthassanak el, például interjútechnikákat és önéletrajzírást. A résztvevők Rotherham közigazgatásáról és
közszolgáltatásairól is tanultak, megismerték többek közt a helyi közösségi közlekedés rendszerét vagy, hogy miként lehet regisztrálni egy helyi orvosnál. A Rotherhami Tanács tisztviselői tájékoztató előadásokat tartottak lakossági kérdésekről, többek közt a hulladékgyűjtésről és az újrahasznosítási szolgáltatásokról. Azizzum Akhtar a Rotherhami Etnikai Kisebbségi Szövetségtől a következőket nyilatkozta:
„Megható pozitív visszajelzéseket kapunk tanulóinktól, akik mindent megtesznek, hogy munkát találjanak.” A tanfolyamot elvégzők többsége később angolt tanult a helyi iskolában vagy a helyi, képességfejlesztő tréningeket biztosító intézményhez fordult. A rotherhami „One Town One Community” (Egy Város Egy Közösség) kezdeményezés támogatja a helyi lakosságot abban, hogy összefogva, együtt javítsák életkörülményeiket és jobb közösséget hozzanak létre. Együttműködve a közös célok elérése érdekében, a szomszédok megismerik egymást és megtanulják, mik a közös értékeik. Az országos hatókörű „Living Streets” (Élő utcák) jótékonysági szervezet egy helyi lakossági csoporttal dolgozik együtt azzal a céllal, hogy a roma származású lakosok bevonásával együtt javíthassák lakókörnyezetüket. Két eseményt szerveztek a lakóterületen az utcai hulladék kezelésének előmozdítására, a legutóbbit több mint 20 fő – többségében fiatal lakosok részvételével, akik összefogtak azért, hogy segítsenek megtisztítani az utcákat, játszótereket és zöldterületeket. Nemrégiben egy lámpás séta bizonyult sikeresnek, melyen több mint 30 fő vett részt – közülük sokan 4
Közösségi rendezvények Rotherhamben
roma származású családok, gyermekeikkel. A helyi parkot és a szomszédságot körbejáró egy mérföldes séta előtt a gyermekek világító lámpásokat készítettek. A pozitív fogadtatásnak köszönhetően egy hasonló esemény szervezése már folyamatban van. 2011 nyarán rendezték meg Rotherham’s third annual Eastwood Funfest-et (Rotherham harmadik, éves Eastwood Szórakoztató Fesztivál), melyen több mint 500 helyi lakos vett részt. A szervezők között volt az Eastwood Village Community Association (Eastwood Községi Közösségi Egyesület), a helyi lakásszövetkezetek, a Tenants and Residents Associations (Bérlők és Lakosok Szövetsége) és a Rotherham United labdarúgó klub, együttműködve a Rotherhami Tanáccsal és a DélYorkshire-i Rendőrséggel. A rendezvényen helyi előadóművészek és zenészek biztosították a szórakozást. A Rotherham United edzői labdarúgó bajnokságot szerveztek a fiatalok számára. A helyi lakosok megosztották egymással kultúrájukat és hagyományaikat főzésen, ételkóstolón vagy épp hennafestésen keresztül. Az önkormányzat és a rendőrség képviselői és a közösségi csoportok tanácsadást és információnyújtást biztosítottak az általuk nyújtott szolgáltatásokról. A legfontosabb, természetesen, hogy a családok élvezték az együtt eltöltött vidám napot.
Helyzetkép: Az Európai Strukturális Alapok jövője A glasgow-i találkozó és az azt követő nemzeti esemény egyik gyakori vitatémája az Európai Strukturális Alapok jövője volt. További kérdésként merült fel, hogy ezeket az alapokat a roma közösséget támogató projektekhez és tevékenységekhez hogyan használhatjuk fel. Mi az időkeret? A programozási időszak 2014-től 2020-ig tart. Mekkora összeg áll rendelkezésre? 347,4 millió euró, amely az EU teljes költségvetésének 35,6%-a. Mit fog finanszírozni? Számos tematikus célkitűzés létezik, melyek az Európai Szociális Alapot és az Európai Regionális Fejlesztési Alapot is lefedik, köztük több kulcstémával: A foglalkoztatás és a munkaerő mobilitás támogatása kulcsfontosságú befektetési területek, melyek magukban foglalják a következőket: Az álláskeresők és az inaktív emberek munkavállalásának lehetőségét; beleértve a helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket és a munkavállalói mobilitás támogatását; A nem foglalkoztatott fiatalok fenntartható integrációja, oktatása vagy képzése; Önfoglalkoztatás és vállalkozói szellem; Aktív és egészséges öregedés Az oktatásba, a szaktudásba és az élethosszig tartó tanulásba való befektetés magában foglalja az alábbiakat: A korai iskolai lemorzsolódás csökkentése és az egyenlőség biztosítása a korai gyermekkorban, az alap- és a középfokú oktatásban; A részvételi és iskolázottsági szintek növelése; Az élethosszig tartó tanulás lehetőségének elősegítése; A munkaerő szaktudásának fejlesztése. A társadalmi elfogadás elősegítése és a szegénység elleni küzdelem a következőket tartalmazza: Aktív integráció; A marginalizált csoportok integrációja – romák; A diszkrimináció elleni küzdelem; A magas színvonalú, megfizethető és fenntartható szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, beleértve az egészségügyi és a szociális szolgáltatásokat; A szociális gazdaság és a szociális vállalkozás népszerűsítése; A közösség által vezetett helyi fejlesztések. Mi az új fókusz? Fokozott hangsúly van a szociális dimenzión, az ESZA költségvetésének 20%-át fordítják a társadalmi beilleszkedésre és a szegénység elleni küzdelemre; Nagyobb hangsúly van a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmen; Speciális támogatás a nemek közötti egyenlőség érdekében és a diszkrimináció ellen. Miért jó ez nekünk?
A ROMA-NeT abban a szerencsés helyzetben van, hogy olyan fejlett információs hálózatot épített ki, mely közvetlenül profitálhat az Európai Bizottság által támogatott, több területet átfogó témákból.
Felismerjük a Bizottság által azonosított problémákat, melyek a roma közösséget érintik a tagállamainkban, és most már megfelelően tudjuk őket alátámasztani. Hasznosítanunk kell jelentős tudásunkat, hogy maximalizáljuk lehetőségeinket a létfontosságú ESZA és ERFA támogatásokhoz való hozzáféréshez, melyek nagyban segítenék munkánkat.
A romák foglalkoztatása Glasgow-ban Jamie Tracey (Govanhill Youth Project) és Eva Kourova (West of Scotland Regional Equality Council) Glasgow-ban, amint máshol is, a fiatal romákkal végzett közös munka ma már kulcsfontosságú eleme a migráns romák és a tágabb értelemben vett helyi lakosság közötti kapcsolatépítésnek. A fiatal, roma származású migránsok könnyebben lépnek kapcsolatba a befogadó közösséggel, könnyebben tanulnak meg új nyelvet és jobb munkavállalói képességgel rendelkeznek, mint az idősebbek. A Glasgow-ban végzett munka eredményeként jó módszereket tanultak a város érintett szereplői a fiatal romák elérésével és helyi aktivitásokba való bevonásával összefüggésben.
nézeteltéréseket, ezzel teremtve feszültségeket a helyi közösségekben.
további
A fiatalok bevonásával végzett munkának három szintje van: közvetlen ifjúsági és közösségi szerepvállalás a fiatal romák pozitív önértékelésének növeléséért, valamint munka a szegénység és a diszkrimináció csökkentéséért. a roma közösségekkel közvetlenül foglalkozó gyakorlati szakemberek munkába állítása, hogy segítsék a közösség integrációját és befolyásolják a társadalmi szolgáltatások színvonalát az állampolgárok szintjén. a szolgáltatások befolyásolása stratégiai és politikai szinten. Tevékenységük részeként számos módszert alkalmaztak a roma és nem roma fiatalok elérése és bevonása érdekében:
6
A Govanhill városrészben társadalomfejlesztéssel foglalkozó szervezetek a helyi stratégiáik részeként építettek ki kapcsolatot a negyedben élő fiatal romákkal. Olyan testületek, mintl a Govanhill Youth Project (Govanhill Ifjúsági Projekt) és a West of Scotland Regional Equality Council (WSREC) (Nyugat-Skóciai Regionális Egyenlőségi Tanács) szorosan együttműködnek, hogy fejlesszék a jó közösségi kapcsolatokat és elősegítsék a fiatal romák integrációját. Ez a két szervezet az utóbbi három évben számos gyanakvással, félreértéssel és olykor rosszakarattal szembesült a helyi közösség és a növekvő számú migráns romák között. A negatív, előítéletes attitűdök megerősödését a média is segítette azzal, hogy szenzációhajhász módon „bandaháborúvá” nagyította az egyes ifjúsági csoportok közti konfliktusokat és zavarokat, felnagyította a
Utcai szociális munka –egy fiatalokból (12-18 évesek) álló változatos csoportot értek el a módszerrel, akik bizonyítottan nehezen érhetők el és vonhatók be, akikkel nehéz együtt dolgozni strukturált környezetben, és akik esetében legmagasabb a bűnözővé válásnak, a függő vagy egészségtelen életmód kialakulásának kockázata. Csoportalapú / Ügyalapú munka – a fiatalok által felvetett, a közösségi életre vonatkozó kérdésekkel foglalkozó módszertan. A workshopok a rasszizmussal, a drogokkal, az alkohollal, és a bandák kultúrájával foglalkoznak. Rekreációs program – megadja a fiataloknak a lehetőséget, hogy új és kihívásokkal teli dolgokat próbáljanak ki annak érdekében, hogy erősödjön az önbizalmuk és a magabiztosságuk.
A West of Scotland Regional Equality Council az OXFAM nemzetközi szervezettel karöltve támogatott egy újonnan alakult szervezetet, a „Romano Lav”-ot a közelmúltban, egy társadalmi esemény megrendezésében a Govanhill Youth Project segítségével. A rendezvényt, mely közel 250 embert vonzott, fiatalok szervezték és adták elő saját élő zenéjüket. A rendezvény megszervezését 10 roma közösségből származó önkéntes segítette.
Eva Kourova, a WSREC fejlesztési igazgatója elmondta: “Kétségtelen, hogy egy ilyen esemény nem jöhetett volna létre a közösség tagjainak aktív részvétele nélkül. Szervezetünk ezzel is bizonyította, hogy pozitív hatással van a helyi roma emberek életére.” Mohammed Razaq, a WSREC ügyvezető igazgatója szerint: “Az ehhez hasonló közösségi részvétel pozitív példája a megfelelő közösségi szerepvállalásnak, és jól mutatja a közösség növekvő bizalmát. Szeretnénk látni a roma emberek növekvő szerepvállalását a jövőbeli projektek tervezésében, szervezésében és megvalósításában, azzal a céllal, hogy a közösség által azonosított, konkrét igényekkel foglalkozhassunk, és segítsük a roma közösségről alkotott negatív sztereotípiák és nézetek eloszlatását.”
7
Jamie Tracy a Govanhill Youth Project koordinátora hangsúlyozza, annak ellenére, hogy rövid idő alatt jelentős előrelépések történtek, nincs gyors megoldása a fiatal romák integrációjának kihívására: „Ez egy lassú folyamat, melyben a szélesebb közösség negatív sztereotípiáit folyamatosan kezelni kell.”
Govanhill legújabb tapasztalatai azt sugallják, hogy bár nem könnyű olyan tevékenységekkel előállni, melyek vonzzák a roma fiatalokat, és amelyek célja, hogy nem roma fiatalokkal találkozzanak, ám a szociális munkások és önkéntesek folyamatos utcai jelenlétével megfelelő hatást érhetünk el, hiszen ezek a szakemberek közvetlenül tarthatják a kapcsolatot a fiatalokkal. Az utcai munka kapcsolatos lehet olyan tevékenységekkel, mint a sport, az informális zenei események, amelyek változatos háttérrel rendelkező fiatalokat vonzanak, és amely segít új kapcsolatokat létrehozni. Míg az olyan szervezetek, mint a Govanhilli Ifjúsági Projekt és a NYSRET keményen dolgoznak azon, hogy felépítsék ezeket a helyi kapcsolatokat, nagyon kevés támogatást kapnak, és így a hosszú távú jövőjük bizonytalan. A munkájuk nélkül azonban a fiatalok aktív elérése, kapcsolatépítésük más fiatalokkal a közösségben, és a romák integrációjának elősegítése sokkal nehezebb feladat lenne.
„GOVANHILL BACKCOURTS” KEZDEMÉNYEZÉS– A GOVANHILLI EMBEREK ÉS TEREK ÁTALAKÍTÁSA A Govanhill Backcourts (govanhill-i hátsóudvarok) Kezdeményezés egy olyan projekt, amely Govanhill bérlakásainak hátsó udvarait fejleszti – azokat a közös tereket, ahol a lakók hagyományosan a ruháikat szárítják, elhelyezik a hulladékot, növényeket termesztenek, játszanak vagy pihennek. Govanhill egy sűrűn lakott terület, ahol az emberek közeli szomszédságban élnek, és a legtöbb lakás túlzsúfolt. A lakók többsége hagyományos bérházban él – átlagosan 8 lakás blokkonként – és a több mint 160 lakás egy hatalmas udvaron osztozik, amely kisebb kertekre van felosztva. Tehát a hátsó udvar fontos a lakók számára, mivel funkcionális területeket, külső teret és zöld felületet biztosít számukra – valami olyat, ami leginkább hiányzik a környéken.
8
Sajnos Govanhill hátsó udvarai közül sok jelentősen elhanyagolt állapotba került. Ahol egykoriban a lakók versenyeztek, hogy kinek van a legszebb kertje, oda most a legtöbben csak a szemetüket merészkednek levinni. Sok eseten a szemetes zsákok bent sincsenek a kukákban, hiszen némelyek a szemeteszsákot az ablakokból dobták ki, néhány zsákot pedig széttéptek azok, akik kénytelenek a szemétben turkálni. A hátsó udvarok gyakran az antiszociális viselkedés tereként jelennek meg. Az elburjánzott fák és növényzet is sajnálatosan gyakori látvány. Sok problémát okoznak a hanyag háztulajdonosok, akik gyakran illegálisan tárolnak ezeken a területeken különböző lakberendezési tárgyakat, amiknek a megsemmisítéséről az önkormányzatnak kell gondoskodnia.. Továbbbi gondot jelent, hogy az udvarok ki vannak téve a patkányok, poloskák és csótányok okozta fertőzéseknek. Már nem beszélhetünk olyan területekről, ahova a mosott ruhákat ki lehet tenni száradni, vagy ahol a gyerekek szabadon és biztonságosan játszhatnak. A „Backcourt” (Hátsó udvar) kezdeményezés célja Govanhill hátsó udvarait újra életre kelteni. A skót kormány és a Glasgowi Városi Tanács mintegy 1,5 millió font összegű támogatásával Govanhill hatalmas bérház tömbjeinek hátsó udvarai teljes felújításra kerülnek. A munkálatok során új fákat és cserjéket ültetnek. A szemeteseket kicserélik vagy megjavítják, hogy biztosítsák az újrahasznosítás gördülékenységét, valamint a nagyobb tárgyak
számára tárolási lehetőséget, illetve további szemeteseket is biztosítani fog az önkormányzat. A személyes tulajdon biztonsága és a a lakók
A torrenti videó megmutatja, hogy a megfelelő képzés méltóságot és munkát biztosít a romák számára Torrent lenyűgöző videót készített a roma felnőttek és gyermekek teljes integrációját segítő képzésében végzett munkájáról,. A videó bemutatja a Torrent város által nyújtott széles körű képzéseket, oktatási workshopokat, és néhányan elmondják, hogyan segítette a szolgáltatás őket az álláskeresésben, hogyan férhettek hozzá a lehetőségekhez, továbbá hogyan segített nekik abban, hogy támogassák családjaikat, és hogy teljes mértékben részt vegyenek a szélesebb körű torrenti közösség életében. Jose Fernandez elmondta, hogy éveken át munkanélküli volt, de azon szerencsések egyike, aki bekerült az egyik workshopba. "Kőművesi képesítéssel rendelkezem és megtanultam, hogyan támogassam a családomat. Most több lehetőségem van munkát találni is." A torrenti program inspiráló. A videót az alábbi linken lehet megtekinteni: http://urbact.eu/en/projects/activeinclusion/roma-net/news/?newsid=689 biztonságérzete is növekedik majd az új térburkolatnak és a kerítések fejlesztésének köszönhetően. A munkálatok nem járnak anyagi áldozattal a helyi lakosok részéről, akik közül sokan mégis szívesen vesznek részt a saját hátsó kertjük tervezésében. Több kertépítési tervben szerepelnek megnövelt terek és virágágyak, grillezők és teraszok, ahova az emberek kiülhetnek és pihenhetnek. A lakosok igényei szerint tervezett kellemes helyek létrehozásával a város azt reméli, hogy a jövőben a lakosok ezeket a tereket többet használják és megfelelően gondozzák majd. Több lakó jelezte,
hogy szívesen vállalna széleskörű menedzsment szerepet a környéke hátsó kertjeivel kapcsolatban, amihez támogatást is kaptak. A kezdeményezésen keresztül képzik és foglalkozatják is a helyi lakosokat. A fizikai fejlesztésekhez 60 fő, helyi lakost - közülük 20-an cseh és szlovák roma közösségből származnak alkalmaznak és képeznek a kerttervezési és kertépítési ismeretekre. A gyakornokokat képességfejlesztéssel is támogatják a munkavállalás elé tornyosuló akadályok leküzdését elősegítendő. Néhány résztvevő az angoltudását is fejlesztheti a projekt keretében. Minden gyakornok naprakész ismereteket és munkatapasztalatot szerezhet, ezen felül egy aktuális önéletrajzot hoznak létre, valamint megismerik a munkaerőpiac helyi sajátosságait. A helyi városfejlesztő ügynökség segíti a résztvevőket a munkakeresésben. A govanhill-i helyi roma lakosok közül sokan felújított háztömbökben élnek és kulcsszerepet játszanak a projekt sikeres lebonyolításában. A felvett roma gyakornokok hamarosan csatlakoznak a projekthez és várhatóan képzést és fizetést is kapnak majd. Ugyanennek a csoportnak a tagjai vesznek részt a Tiszta Környezet Csoportban, ahol 10 helyi lakos ültet fákat takarítja az utcákat és a problémás területeket. Govanhillben, a helyi környezet fejlesztésében jelentős szerepet játszik a Tiszta Környezet Csoport. A csoport tagjai számára heti kétszer angol nyelvórákat tartanak, hogy növeljék foglalkoztathatóságukat. Most lehetőségük van a részvételük során elsajátított készségeiket alkalmazni a „Backcourts” Kezdeményezésben és remélhetőleg biztos állást kapnak majd.
A vita elején a terminológiákat határozták meg a résztvevők, hogy mit értenek az emberek a „roma közösségek bevonása” alatt? Ioannis Dimitrakopoulos, az Equality and Citizens' Rights for Govanhill „Backcourts” Kezdeményezését a Govanhill Housing Association (Govanhill Lakásszövetkezet) és annak leányvállalatai, a Govanhill Community Development Trust (Govanhill Közösségfejlesztési Alap) és a GREAT Garden (egy helyi környezetvédelmi társadalmi vállalkozás) támogatja és koordinálja, valamint a Glasgow’s Regeneration Agency (Glasgow-i Városfejlesztési Ügynökség) és az Oxfam is a partnere.
További információkért kérem lépjen kapcsolatba velünk! David Zabiega Govanhilli Közösségi Fejlesztési Alapítvány Govanhilli Lakhatási Egyesület Samaritan House, 79 Coplaw Street, Glasgow, G42 7JG SCOTLAND E-mail:
[email protected] Telefon: +44 141 636 3665/3636
9
A romák elérése és bevonása a foglalkoztatásba Dr Andy McArthur A 2012. februárjában, Glasgow-ban megrendezett roma konferencián Skócia minden részéből érkeztek résztvevők, hogy egy élénk vitában vegyenek részt a roma lakosság bevonásának, foglalkoztatásának témájában. Az összejövetel széles közönséget vonzott, hangsúlyozva a kiemelt érdeklődést a téma iránt, miszerint a szakemberek új módszereket keresnek a roma migránsok befogadása iránti elkötelezettség fejlesztésére és a nyílt munkaerőpiacra való bevonásukra.
the European Agency for Human Rights (FRA Európai Ügynökség az Emberi Jogokért, Egyenlőség és Polgári Jogok) Osztályának vezetője rámutatott, hogy a „közösségi szerepvállalás” az EU tagállamokban nem mindig könnyen értelmezhető terminológia, a gyakorlatról nem is beszélve.
Különösen azokban az országokban, ahol a közszolgáltatók (helyi hatóságok) nem veszik figyelembe, hogy szükség van a
kedvezményezettek támogatására, illetve képessé tételére ahhoz, hogy a szolgáltatásokat igénybe vegyék. Míg a glasgow-i rendezvény résztvevői ismerősként mozogtak a közösségi szerepvállalás területén, fehívták a figyelmet arra, hogy a roma közösségek bevonása az integráció folyamatába az Egyesült Királyságban nem mindenütt történt meg, és általános a bizonytalanság arra nézve, hogy valóban jól haladnak-e a dolgok.
10
Glasgow és sok más város az Egyesült Királyságban régre visszanyúló tradícióval rendelkezik a helyi közösségek bevonása terén a közszolgáltatásokról folytatott párbeszédbe, különösen a lakhatási és a tágabb értelemben vett városrehabilitációs területeken. Az ilyen bevonásra sok esetben formális keretek közt kerül sor, pl. olyan irányító bizottságok vagy partnerségi szervezetek formájában, ahol a helyi szolgáltatók mellett a helyi közösség is képviselteti magát. Ezek a struktúrák ismertek és elfogadottak egy olyan kultúrában, ahol a képviseleti demokrácia a norma, és amelyben az átlagpolgárok felismerik, hogy a hozzájuk hasonlóak is aktívan részt vehetnek a döntéshozatali folyamatokban, hogy képviseljék saját és közösségi érdekeiket. Ezek a struktúrák azonban valószínűleg nem válnak gyorsan és könnyen alkalmazhatóvá az újonnan érkezett roma közösségek számára. Glasgow-ban a romák jelenleg nem vesznek részt a helyi partnerségi csoportokban. A közelmúltban egy roma-specifikus szervezet (Romano Lav) alakult, melyet néhány szlovák származású roma hozott létre. Az új szervezet megalakulása üdvözlendő tény, mivel új fókuszpontot jelent a romák részvételére támaszkodó szolgáltató szervezetek számára. A Romano Lav-nak azonban még hosszú utat kell megtennie, mire a romák erőteljes szószólójává válhat a városban. Lényeges nyelvi akadályokat kell leküzdeniük, emellett a szervezet olyan nem-roma közvetítők kisszámú csoportjától függ, akik a szolgáltatókkal tartanak kapcsolatot. Továbbá a Romano Lav jelenleg csak a Szlovákiából érkezett romákat képviseli, és nem biztosít kommunikációs csatornát a növekvő számú romániai romáknak.
Ha előretekintünk, számos kezelendő kihívással kell szembenéznünk. A szakembereknek megfelel a közösségi bevonás, mint módszertan és terminológia, de a gyakorlataink a migráns roma közösségek esetében nem működnek.. Itt a leginkább aktuális feladat egy konstruktív párbeszéd elindítása, amelyben a roma szereplők megfogalmazzák szükségleteiket és esetleges aggodalmaikat, a közszolgáltatók pedig a szolgáltatások működését és a szolgáltatásokat igénybe vevőkkel szembeni elvárásokat. Amint ez a párbeszéd működni kezd, a romák sokkal erősebb pozícióból lesznek képesek befolyásolni a folyamatokat és hozzáférni a életük stabilizálásához szükséges közszolgáltatásokhoz, ennek következményeként pedig felgyorsul az új közösségekbe illeszkedésük folyamata. A konstruktív párbeszéd kialakulásához vezető út eléréséhez legalább két, jelenleg hiányzó dologra lesz szükség: – Bizalom – mely mindkét irányba működik. A tévképzeteket és előítéleteket, amelyekkel a közszolgáltatók viseltetnek a romák iránt, le kell győzni és új tudatossággal és elkötelezettséggel helyettesíteni az egyenlőség és a jogok védelme érdekében, valamint annak felismerésér e, hogy a romák egy – egyébként heterogén etnikai csoportot képviselnek, ami új Skóciában. Ugyanígy le kell győzni a romák gyanakvását a hatóságokkal és azok képviselőivel szemben, melyek más európai országokban tapasztalt diszkrimináción és kirekesztésen alapszanak. A gyanakvást át kell váltani bizalomra, biztonságra és arra az elvárásra, hogy tisztességes és méltányos bánásmódra számíthatnak a szolgáltatók részéről. – A konstruktív párbeszéd facilitálására - főként rövid és hosszú távon – bizonyosan szükség lesz. Nagyon kevés migráns roma beszél angolul, mely lehetetlenné teszi a szolgáltatókkal folytatott párbeszédet. Sok fiatal roma jól halad az iskolában, de a glasgow-i roma közösség célzott támogatás nélkül valószínűleg nem tudja gyorsan kitermelni magából a kellő nyelvi ismeretekkel rendelkező, „párbeszédképes” képviselőit. A dolgok jelenlegi állása szerint a szolgáltatókkal való kommunikációban a roma közösség nagy mértékben függ néhány nem roma származású mediátortól.
Azonban a kihívások egyben lehetőségeket is teremtenek. A Roma-NeT partnerségből származó egyik lehetőség a Roma-NeT glasgow-i Helyi Cselekvési Terve, melyben, mint szükséglet, megfogalmazásra került a roma közösség angol nyelvtudásának gyorsabb fejlesztése a társadalmi részvétel előmozdítása érdekében, egy csoport kiképzett (képessé tett) roma mediátor közreműködésével kíván a város hatékonnyá tenni. A mediátorok lesznek a "szolgáltatás bajnokok", ellátva a nélkülözhetetlen híd-szerepet a roma közösség és a közszolgáltatók közt, biztosítva a konstruktív párbeszéd létrejöttét. Ennek keretében a romák számára képzéseket és a munkalehetőséget biztosítanak, miközben az adott közösségre vonatkozó fenntartható közösségi szerepvállalás megvalósításának legjobb gyakorlatait is tovább fejlesztik.
A workshop megrendezése sikeres volt. Ennek fényében úgy érezzük, hogy a modellt az egyes partnerek is felhasználhatják, hogy más A mediátorok lesznek a "szolgáltatás bajnokok", ellátva a nélkülözhetetlen híd-szerepet a roma közösség és a közszolgáltatók közt, biztosítva a konstruktív párbeszéd létrejöttét. Ennek keretében a romák számára képzéseket és a munkalehetőséget biztosítanak, miközben az adott közösségre vonatkozó fenntartható közösségi szerepvállalás megvalósításának legjobb gyakorlatait is tovább fejlesztik.
11
A romák foglalkoztatási modelljének ábrázolása Ann Morton Hyde Az előző, bolognai munkacsoport találkozón a Roma-Net partnerek sokat fejlődtek a romák foglalkoztathatóságával összefüggő tudásukat illetően és kifejezték igényüket, hogy a témát megvitassák a glasgow-i munkacsoport találkozón. A glasgow-i munkacsoport találkozó előkészítése során a Bolognában felépített folyamatra alapozva fejlesztettük ki a romák foglalkoztathatóságának vizuális modelljét (lásd 1. ábra). A glasgow-i munkacsoport találkozón a modellt bemutattuk a partnereknek, majd egy bevezető workshop került megrendezésre a modell használatáról.
szervezetekkel együtt dolgozzanak és fejlesszenek ki terveket a romák foglalkoztatásának javítása és a munkaerőpiaci integráció érdekében. A „Foglalkoztatás Vizuális Modellje” A modell tulajdonképpen egy ábra, ami szemléletesen mutatja be a roma emberek foglalkoztatásának környezetét. A modell célja, hogy segítse a partnereket a nehézségek és akadályok azonosításában, amelyekkel a roma közösségek szembesülnek a munkaerőpiacra vezető úton. 1. ábra – A romák foglalkoztathatósági képe A modell számos kulcsfontosságú elemet tartalmaz és néhány fontos kérdést vet fel. Ezek a kérdések lehetővé teszik a partnerek számára, hogy jobban megértsék, miként lehet javítani a romák munkaerőpiaci integrációját.
Kulcskérdések A workshop során arra bátorítottuk a résztvevőket, hogy fontolják meg a következő felvetéseket és kérdéseket:
1. ábra: A ROMÁK FOGLALKOZTATHATÓSÁGI KÉPE
Az informális gazdaság – milyen jövedelemképző tevékenységekben vesznek részt a romák jelenleg – mennyit tudunk erről – vagy mennyit feltételezünk?
A korlátok – melyek azok a korlátok, amelyek akadályozzák a roma emberek formális gazdaságban történő munkavállalását?
A formális gazdaság – hol dolgoznak jelenleg a roma emberek a formális gazdaságban? Lehetséges-e a romák által végzett informális gazdasági tevékenységeket formalizálni és legitimizálni? A munkaerőpiac milyen más szegmenseire lehet nyitni és könnyebben elérhetővé tenni azokat a roma munkavállalók számára?
12
A foglalkoztatáshoz vezető út – mit tehetünk az akadályok leküzdésének érdekében? Hogyan lehet létrehozni egy befogadóbb természetű, kevésbé problémás utat a munka világába? Lehetséges közelebb hozni a munkát építve az informális tevékenységek formalizálására és a tevékenységek legitimizálására, úgy hogy e tevékenységekből valódi munkavégzés váljon?
A modellt a workshop keltette életre (lásd 2. ábra), és sok olyan javaslatot kínált, melyről a résztvevők úgy érezték, hogy segíthet a következőkben:
a romák munkaerőpiaci kirekesztettségből történő elmozdításában a formális gazdaság jövedelemképző tevékenységei felé; a foglalkoztatás előtt álló akadályok felszámolásában és még több roma elindításában a formális gazdaság olyan munkakörei felé, ahol már képviseltetik magukat, és a romák elmozdítása a formális gazdaság új területeire, ahol még nincsenek jelen.
A foglalkoztatás vizuális modelljének használata A glasgow-i munkacsoport találkozó résztvevői kisebb csoportokban dolgoztak együtt, hogy megvizsgálják a fenti kérdéseket. Ez lehetővé tette a résztvevők számára, hogy:
új információkkal egészítsék ki a modellt; olyan gyakorlati szempontokat vegyenek figyelembe, melyek javítják a romák foglalkoztathatóságát; és olyan intézkedéseket tervezzenek, melyek támogatják a romák munkaerőpiaci integrációját.
2. ábra – Ötletek a foglalkoztatás bővítésére Úgy gondoljuk, a modell segítségül szolgálhat a Roma-Net partnervárosaiban az érintettek bevonásával készülő, részletes, a roma foglalkoztatást és munkaerőpiaci integrációt célzó, minden földrajzi régiónak megfelelő integrációs tervek kidolgozásában.
létrehozva egy közös, hosszú távú stratégiát (ahol szükséges, EU-finanszírozással).
HAT EGYSZERŰ SZABÁLY A ROMA KÖZÖSSÉGEK SIKERES INTEGRÁCIÓJÁHOZ Kézy Béla, Nagykálló A roma közösségekkel közösen végzett munka és integrációjuk támogatása kitartást és magas kudarctűrő képességet követel meg a szakemberektől – sok más tényezőn túl. Nem várhatók gyors győzelmek vagy látványos sikertörténetek, de kemény munkával, folyamatos elkötelezettséggel, és a következő néhány egyszerű szabály betartásával tartós eredményeket érhetünk el, melyekre büszkék lehetünk. Mik tehát ezek a szabályok? A Glasgow-ban 2011 novemberében megrendezett Roma-Net találkozó prezentációit és workshopjait követően a következő hat tanulságot fogalmaztam meg. 1. Nyerd meg az erősen elkötelezett döntéshozót/politikusot az ügynek: Habár a politikusok támogatása nélkül is el lehet érni kisebb eredményeket, a roma integráció hosszú távú sikeréhez mégis elengedhetetlen elkötelezettségük. Meg kell érteniük, hogy mennyire fontos az ügy, és készen kell állniuk meghozni a szükséges (és olykor nehéz) döntéseket. Ideális esetben célszerű legalább egy befolyásos politikus, aki a roma integráció ügyét pártfogolja. 13
2. Intézkedéseket kizárólag a roma közösséggel partnerségben tervezz és hajts végre: „Segítő” szervezetként legtöbbünknek segítő attitűdje van: ahol probléma van, gyorsan elemezzük és megoldási javaslatot adunk. A probléma az, hogy ha intézkedéseket tervezünk roma embereknek, de nem roma emberekkel, akkor valószínűleg nem kapjuk meg a támogatásukat és együttműködésüket. Ami még rosszabb, hogy erős ellenállásba ütközhetünk részükről az intézkedésekkel szemben, melyekről mi úgy hisszük, hogy az érdekeiket szolgálják. Ezért itt az ideje, hogy együtt üljünk le a helyi roma közösség képviselőivel és közösen tárgyaljuk meg a problémákat és a lehetséges megoldásokat. 3. Tervezz és végezz folyamatos munkát az egyszeri intézkedések helyett: A roma integráció nem az egyszeri intézkedések eredménye – folyamatos, kemény munkát igényel. Ezért nem elegendő egy-két EU által társfinanszírozott integrációs projekt indítása – szükség van az összes érintett szervezetre (társadalmi, oktatási, egészségügyi, stb.), hogy egy oldalon álljanak,
4. Ne találd fel újra a kereket – építs arra, ami már a birtokodban van: Akárhányszor új roma integrációs kezdeményezéseket indítunk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy miket értünk el eddig és milyen forrásokkal rendelkezünk – a szervezetünkben, a közösségünkben, vagy akár a hálózatunkban (gondoljunk csak kedves partnereinkre Európaszerte, akikkel együtt dolgozunk a Roma-Netben). Tehát vegyük számba a szóba jöhető személyeket, önkénteseket, támogatókat és a legjobb gyakorlatainkat mielőbb – meg fogunk lepődni, milyen erős alapról indulunk. 5. Prorizáld a fiataloknak szóló bevatkozásokat koncentrálj az ifjúságra: Nézzünk szembe a tényekkel: korlátozott források állnak rendelkezésünkre a roma integráció ügyében. Még ha akarnánk, akkor sem tudnánk a roma közösséggel kapcsolatos összes problémát megoldani. Ennek eredményeképpen hajlamosak vagyunk erőforrásainkat minden egyes problématerületre kiterjeszteni. Tévesen! Így csak időt és pénzt pazarolunk, anélkül, hogy valójában változásokat hoznánk. Hogyan válasszuk ki a fókuszterületünket? Természetesen vannak erre módszerek (lásd 2. szabály). Ha kétségeink vannak, fókuszáljunk a gyermekekre – ők képviselik a következő generációt, akikkel esélyünk lehet tartós változásokat elérni. 6. Vond be a roma nőket – ők nevelik a roma közösségek következő generációját: Ez az előző szabály következményének tűnik, de fontosnak tartottam, hogy különválasszam, mivel többről van szó. A nők fontos szerepet játszanak a roma családokban. A roma gyerekek oktatásának fejlesztését szeretnénk elősegíteni? A roma férfiak foglalkoztatottságát javítanánk? Nem számít, mi a fókusz, a nők egyértelműen segítségedre lesznek az ügyben. Növeljük az önbecsülésüket, szerezzük meg a támogatásukat és azonnal erős szövetségeseink lesznek a roma integrációért folytatott harcban! Ezek tehát a következtetések, melyeket a glasgow-i Roma-Net találkozó prezentációiból és workshopjain történtekből vontam le. Abban azonban biztos vagyok, hogy ez a lista bővíthető. Ha további ötlete van, ne habozzon, ossza meg velem – küldjön egy emailt a
[email protected] címre. Sőt, engedjék meg, hogy egy kihívás elé állítsam Önöket, e hírlevél olvasóit. Készítsük el együtt a listát a sikeres roma integráció 10 legfontosabb szabályáról? Most Önön a sor!
Budapest Nagykálló
Karvina
Udine
Glasgow
Almería
Bobigny
Bologna
Torrent Kassa
Amennyiben többet szeretne www.urbact.eu/roma-net
megtudni
a
projektről,
kérem,
látogassa
A Roma-Net hírlevélre való feliratkozáshoz kérem, küldjön egy emailt az alábbi címre:
[email protected]
meg
honlapunkat:
Az URBACT olyan, tapasztalatcserét és tanulást támogató európai program, amely a fenntartható városfejlesztést segíti. A program képessé teszi a városokat arra, hogy a nagyobb városi kihívásokra közösen dolgozzanak ki megoldásokat,
miközben
megerősíti
az egyre
komplexebb társadalmi változásokkal szembesülő városok központi szerepét. Az URBACT segíti a városokat abban, hogy olyan új és fenntartható gyakorlati megoldásokat alakítsanak ki, amelyek integrálják a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziót. Az URBACT lehetővé teszi a városok számára, hogy Európa-szerte megosszák a legjobb gyakorlati
példákat
minden,várospo
és
tapasztalatokat
várospolitikában
érintett
szakemberrel. Az URBACT 300 várost, 29 országot és 5.000 aktív résztvevőt jelent
www.urbact.eu/project
