ROBOTOK A KATONÁK SZOLGÁLATÁBAN

PLENÁRIS ÜLÉS — ROBOTKUTATÁSOK

DR. GÁCSER ZOLTÁN

ROBOTOK A KATONÁK SZOLGÁLATÁBAN A XXI. század információs társadalmában tanúi lehetünk egy minden eddiginél gyorsabb ütemű, magát generáló technikai és technológiai fejlődésnek. Ez az önmagát inspiráló és gyorsító fejlődés kihat a mindennapjainkra, hiszen a vívmányai – vagyis az általa létrejött eszközök és fejlesztések – egyre nélkülözhetetlenebbé válnak számunkra. Szinte el sem tudjuk képzelni életünket például hálózatba kapcsolt számítógépek, internet, mobiltelefon és navigációs rendszerek nélkül. Mindezek optimális és ésszerű használata jelentősen megkönnyíti napjainkat. Folyamatos elvárásként jelenik meg a technikai és technológiai fejlődés új vívmányainak katonai célú alkalmazása is. A katonai műveletekben egyre nagyobb igény fogalmazódik meg az egyik ilyen vívmány, a robot széleskörű alkalmazásának szükségességére is. A robotikai alkalmazások területén végbement fejlődés mára már biztosítja, hogy nagy számban jelenjenek meg különböző fajtájú és méretű robotok a harcmezőn. In the information society of the 21st century we can see a huge technical and technological development beat. In our days this development is generating itself very fast. This accelerating and itself inspiring development influences our everyday life, since his achievements – namely the devices and developments come into existence by it – have become increasingly essential for us. We can’t imagine our life for example without network connected computers, Internet, mobile phones or navigation systems. The optimal and reasonable usage of these all facilitates our everyday significantly. The application of the new achievements of the technical and technological development appears as continuous expectation for military aims, too. An increasingly bigger claim is formulated in the military operations for the wide-ranging application of these achievements like the robot. The development in the area of the robotics applications ensures that a different kind and size robots can already appear on the battlefield in our days. This article shows some of these robots and describes the new way of the development of the robots.

A katonai robotok csoportosítása A haderők korszerű alkalmazási elveiben jelentős szerep hárul a robotokra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a haderők digitális, precíziós és hálózatos fejlődése igényli a robotok egyre nagyobb számú hadrendbe állítását. Ezért a haderők fejlődésével szinkronban egy úgynevezett katonai robotforradalom (Military Robot Revolution — MRR) bontakozott ki. Ez a robotforradalom gyors ütemben eredményezi a ro13

ROBOTOK A KATONÁK SZOLGÁLATÁBAN

bottechnika beépülését (rendszerbeállítását) a korszerű haderők hadfelszereléseinek rendszerébe. A katonai oldalon a robotok alkalmazására irányuló igény a technológiai és technikai fejlődés hatására egyre szélesebb körben válik kielégíthetővé. A katonai robotforradalom hatására napjainkra már megjelentek a légi, a szárazföldi, a vízi és a víz alatti robotok, és jelentős kutatás-fejlesztés indult be ezek továbbfejlesztésére, illetve a robotikai alkalmazások további lehetőségeinek feltárására. Ebből adódóan a katonai műveletek során, illetve a háborús övezetekben már széleskörűen alkalmazták a különböző méretű és típusú robotokat. A katonai robotok1 sokféleségét és széleskörű alkalmazhatóságát az alábbi kategorizálással kívánom szemléltetni. 2 A katonai robotok csoportosíthatók például alkalmazási környezet szerint. Így megkülönböztethetünk:  szárazföldi robotokat;  légi robotokat (forgó- és merevszárnyas pilóta nélküli repülőeszközök);  űr robotokat;  vízi, víz alatti robotokat;  kétéltű robotokat (ide sorolhatóak azok az eszközök, amelyek szárazföldön és vízen vagy víz alatt is képesek közlekedni).3 Méretük szerint megkülönböztethetünk például:  Makrorobotokat, vagyis normálméretű robotokat. Ezek pilóta nélküli repülőeszközök esetében az eredeti gép egyharmada, szárazföldi eszközök esetében pedig egy-két méteres nagyságrendűek.  Midirobotokat, vagyis kisméretű robotokat, amelyek méteres nagyságrenden belüli méretekkel rendelkeznek.  Minirobotokat, amelyek maximum néhányszor tíz centiméteres kiterjedéssel bírnak. Egyes szakirodalomban ezeket tenyérnyi robo-

1

A katonai robot alatt értelmezhető minden olyan — emberi jelenlétet helyettesíteni tudó — mesterségesen létrehozott, távirányítható, vagy előre programozott adatok alapján autonóm működésre képes szerkezet, amely a katona helyett hajt végre bizonyos feladatokat. 2 A csoportosítás az [1], a [2], [3], [4] és az [5] forrásanyagok felhasználásával készült. 3 A napjainkban kifejlesztésre és alkalmazásra kerülő kisméretű szárazföldi robotokkal szemben elvárásként jelenik meg a víz alatti közlekedés képessége is néhány méteres vízmélységig.

14


tokként kategorizálják, hiszen súlyuknál, méretüknél fogva kézben is tarthatóak.  Makrorobotokat, amelyeknek a mérete csupán néhány centiméter.  Nanorobotokat, amelyeknek a mérete nanométeres tartományú paraméterekkel határozható meg. A műveleti környezetek által támasztott igények és az alkalmazási tapasztalatok alapján kialakult a mini és a mikro kategóriákból egy újabb, a személyi robotok csoportja. Az ide sorolt robotokkal szemben alapvető elvárás, hogy a katonák feladat-végrehajtását közvetlenül tudják támogatni, és képesek legyenek néhány kilométeres körzetében tevékenykedni. A pilótanélküli repülőeszközök (Unmanned Aerial Vehicle – UAV) csoportosítását jellemzően nem a méretük, hanem a hatótávolságuk szerint végzik. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk például:  Közvetlen pilóta nélküli repülőeszközt, amelynek hatótávolsága nem nagyobb, mint 150 km és maximum 6 órás időtartamot tud egyhuzamban a levegőben tölteni.  Kis (rövid) hatótávolságú pilóta nélküli repülőeszközt, amelynek hatótávolsága legalább 150 km és 8-12 órás időtartamot tud egyhuzamban a levegőben tölteni.  Közepes hatótávolságú pilóta nélküli repülőeszközt, amelynek hatótávolsága 650 km és minimum 12 órás időtartamot tud egyhuzamban a levegőben tölteni.  Nagy hatótávolságú pilóta nélküli repülőeszközt, amelynek hatótávolsága legalább 650 km és mintegy 24 órás időtartamot tud egyhuzamban a levegőben tölteni. Egy másik csoportosítás szerint megkülönböztethetünk:  Manőverező pilóta nélküli repülőeszközt, amelynek hatótávolsága nem nagyobb, mint 50 km és maximum 3 órás időtartamot tud egyhuzamban a levegőben tölteni. (Közeli hatótávolságú UAV);  Egyesített harcászati pilóta nélküli repülőeszközt, amelynek hatótávolsága nem nagyobb, mint 200 km és 8-10 órát tud a légtérben tölteni. (Rövid hatótávolságú UAV);  Többcélú hadműveleti pilóta nélküli repülőeszköz, amelynek hatótávolsága 800 km és 24 órás folyamatos repülésre képes (Nagy hatótávolságú UAV).

15


Feladatrendszer szerint megkülönböztethetünk4 például:  felderítő robotokat;  őrző-védő robotokat;  riasztó-jelző robotokat;  harci robotokat;  kutató-mentő robotokat;  aknamentesítő robotokat;  légi utántöltő robotokat;  kommunikációs átjátszó eszköz szerepét betöltő robotokat;  egészségügyi robotokat;  szállító robotokat;  kiszolgáló, kísérő robotokat. Ez utóbbi csoportosítás rávilágít, hogy milyen széles spektrumban alkalmazhatóak a robotok a katonai műveletek során. Ezt felhasználva a következőkben a pilóta nélküli légi és szárazföldi katonai robotok jellemzőbb feladatait kívánom szemléltetni.

A katonai robotok feladatai A katonai robotok alapvető küldetése, hogy helyettesítsék a katonákat a hadműveleti területen és helyettük valamilyen specifikus feladatot, feladatokat hajtsanak végre. Ezzel közvetlenül váltsák ki az élőerő jelenlétét az adott térben és időben. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy jelenleg a katonai robotok jelentős része nem nélkülözi, és nem is nélkülözheti a közvetlen vagy közvetett kapcsolatot a katonákkal, hiszen a döntéseket nem a robotok, hanem az emberek hozzák meg. Ez feltételezi és megköveteli a korszerű információs hálózat meglétét és az ehhez való kapcsolódást. A katonai robotoknak meg kell felelni napjaink és a közeljövő katonai kihívásainak, illetve az ebből fakadó igényeinek. Ezért a fejlesztések fő célkitűzése olyan robotok kialakítása, amelyek képesek különböző szintű felderítési, szállítási, csapásmérési, aknakutatási és mentesítési 4

Ez öleli fel a legtöbb területet, hiszen ebben a kategorizálási rendszerben minden feladatcsoport megjelenhet, amelyet a robot képes végrehajtani. A teljesség igénye nélkül itt csak néhány, a katonai műveletek során fontosnak tartott terület kerül felsorolásra.

16


feladatok végrehajtására. A jellemzőbb alkalmazási környezet miatt a légi és a szárazföldi robotok iránt mutatkozott és mutatkozik a nagyobb igény, de a jövőben — igaz kisebb arányban — számolnunk kell a vízi és a víz alatti robotok nélkülözhetetlenné váló szerepével is. Napjaink katonai műveletei során a különböző méretű pilóta nélküli repülőeszközök és szárazföldi robotok legjellemzőbb feladatai a következők:  valós (közel valós) idejű közvetlen, harcászati, hadműveleti és hadászati szintű felderítés;  folyamatos terület-megfigyelés;  statikus vagy folyamatosan mozgó célpont megfigyelése, illetve nyomon követése;  személy, objektum vagy eszköz azonosítása és megjelölése;  célkoordináták megadása;  pusztított célokban bekövetkezett veszteségekről valós idejű információk jelentése;  kommunikációs kapcsolat biztosítása vagy éppen zavarása;  felügyelet nélküli szenzorok (érzékelők), illetve zavaróadók vagy jeladók célterületre történő kijuttatása és aktivizálása;  robbanótestek felderítése, helyszíni megsemmisítése vagy szállítása;  célpont részleges vagy teljes megsemmisítése. A fenti feladatok közül mind a szárazföldi, mind a légi robotok vonatkozásában egyaránt a legelterjedtebb és legáltalánosabb alkalmazási terület a felderítés. A szárazföldi robotok viszonylatában azonban a felderítéssel párhuzamosan a tűzszerész feladatok ellátása is nagyon elterjedt. Ezekkel az általánossá vált feladatokkal jelen írás nem foglalkozik bővebben, hiszen e téma és az ilyen jellegű felderítő, illetve tűzszerész robotok bemutatására már sok publikáció látott napvilágot. Ezért a továbbiakban inkább a kevésbé általános alkalmazási területekről, feladatokról, koncepciókról és az ezekre kifejlesztett robotokból ad ízelítőt a cikk.

A katonai robotok alkalmazási területei, fejlesztési irányai A közelmúlt hadműveleteinek tapasztalatai igazolták, hogy a sok esetben kulcsfontosságú — időben és tartalomban valós — információknak nemcsak a megszerzése, hanem a célba juttatása is ugyanolyan fontos a 17


sikeres feladat-végrehajtás szempontjából. A harctéri információs rendszerbe, illetve a kiküldő katonához az információ nem mindig tud eljutni közvetlenül a felderítést, megfigyelést vagy éppen a célmegjelölést végrehajtó robottól. Közrejátszhat ebben például a távolság, a terep jellege, esetleg a felfedés elkerülésének fontossága is. Ezt a problémát hidalják át például azzal, hogy az elsődleges feladatot ellátó robotot egy másik pilóta nélküli mobil átjátszóállomás kíséri, amelynek feladata a kommunikációs kapcsolat fenntartása és az információ célba juttatása. Ez főként nagy hatótávolságú felderítő pilóta nélküli repülőeszközöknél, illetve városi vagy hegyes, fedett terepen bevetett légi és szárazföldi robotoknál jellemző. Természetesen ez működik szárazföldi robotok esetében is. Ekkor a fő feladatot ellátó szárazföldi robotot szárazföldi robot kíséri. A légi és a szárazföldi robotok alkalmazási területe egyre inkább kiegészül a csapásméréssel, mint a robotok új képességével. Ennek az a legprimitívebb változata, amikor a robbanótesttel felszerelt robotot eljuttatják a kívánt célterületre, majd ott felrobbantják azt. A robotokkal történő csapásmérés (tűzkiváltás) elegánsabb változata, amikor a felderítő szenzorokkal rendelkező robotokat ellátják fegyverrel, fegyverrendszerrel, rakétával, vagy egyéb tűzcsapás kiváltására alkalmas eszközzel. Ez esetben a csapásmérést megelőző célfelderítést és azonosítást is végrehajthatja a tűzkiváltást végző, de akár egy másik kísérő robot is. Ezen kívül természetesen kaphat célkoordinátákat a harci robot más, az információs rendszerébe kapcsolt felderítő adatforrástól. Ez az eljárás alkalmazható robot-robot, de robot-személyzettel ellátott eszközök között is, ahogy ez az iraki és az afganisztáni bevetések során meg is valósult. Több ízben a hagyományos repülőgépnek pilóta nélküli repülőeszköz derített fel és szolgáltatott célt, illetve arra is volt precedens, hogy a felderítési adatok alapján a sikeres csapásmérést pilóta nélküli repülőeszközről indított rakéta váltotta ki. [6]

A pilóta nélküli repülőeszközök főbb fejlesztési irányai A pilóta nélküli repülőeszközről végrehajtott tűzkiváltásra elsők között 2002-ben került sor, amikor is egy Predatorról indított lézerirányítású Hellfire típusú rakéta sikeresen semmisített meg egy terroristákat szállí18


tó gépjárművet Jemenben. 2004 augusztusában egy Predator B lézerirányítású bombával semmisített meg sikeresen álló földi célt. [7] A továbbfejlesztett RQ-9 Predator B (MQ-9 Reaper) első harci bevetése Afganisztánban 2007 októberében volt, amely során sikeresen pusztított ellenséges célt egy Hellfire rakétával és két GBU-12 bombával. [8] A 14 db Hellfire rakétával vagy 4 db Hellfire rakétával és 2 db 500 pound-os (~ 225 kg) bombával felfegyverezhető MQ-9 Reaper típusú pilóta nélküli repülőeszközök immár több, mint 3800 óra harci bevetésen vannak túl, amely során sikeresen semmisítettek meg 16 célt 2007 óta Afganisztánban. [9] [10] Egy Hellfire típusú páncéltörő rakétákkal és GBU-125 lézerirányítású bombával felszerelt MQ-9 Reaper típusú pilóta nélküli repülőeszközt szemléltet az 1. számú ábra.

1. ábra Hellfire rakétákkal és GBU-12 bombával felszerelt MQ-9 Reaper [11]

A továbbfejlesztések céljai, hogy ez a pilóta nélküli repülőeszköz ne csak földi, hanem légi célok ellen is bevethető legyen. Ezért kísérleti jelleggel felszereltek néhány Predatorra Stinger típusú levegő-levegő rakétákat, amelyeket sikeresen lőttek ki légi célok ellen. [12] 5

GBU-12: Guided Bomb Unit – irányított bomba egység

19


Ezek a képességek megteremtik annak a feltételét, hogy felfegyverzett pilóta nélküli repülőeszközök kísérjenek kiemelt fontosságú hagyományos repülőgépeket, szárazföldi vagy vízi eszközöket és adjanak számukra védelmet, légi és földi tűztámogatást. A harci pilóta nélküli repülőeszközök (Unmanned Combat Air Vehicle – UCAV) új generációs fejlesztéseinél már a lopakodó technológia alkalmazása is megjelenik. Ezek a pilóta nélküli repülőeszközök alkalmasak felderítési feladatokra is, de a hagyományos vadászgépekhez hasonlóan, alapvető feladatuk a földi és légi célok elleni csapásmérés lesz. Erre a koncepcióra példa a Northrop Grumman cég által kifejlesztett, precíziós bombákkal és levegő-föld rakétákkal felszerelhető X-47B Pegazus (2. ábra).

2. ábra Az X-47B Pegazus típusú harci pilóta nélküli repülőeszköz [13]

Ez a tesztelés alatt lévő, hangsebesség közeli, 18,9 m szárnyfesztávolságú harci pilóta nélküli repülőeszköz képes 12 000 m repülési csúcsmagasságra és egy feltöltéssel mintegy 6500 km megtételére. A mintegy 2040 kg hasznos teherbírású (fegyverzet) Pegazussal végrehajtható földi célok pusztítása. [13] Az X-47B Pegazus típusú harci pilóta nélküli repülőeszköz méreteit a 3. ábra szemlélteti.

20

PLENÁRIS ÜLÉS — ROBOTKUTATÁSOK 18,9 m 13,6 m

11,6 m 18,4 m

11,6 m 7,2 m (max)

7,0 m (behajtva) 3,2 m 5,0 m 9,4 m (behajtva)

4,2 m

3. ábra Az X-47B Pegazus típusú harci pilóta nélküli repülőeszköz és méretei6

A fejlesztések új irányát képezi az az elv is, miszerint a csapásmérő robotokat fel kell szerelni saját kisméretű felderítő robotokkal, amelyek a bevetések során közvetlen támogatást tudnak nyújtani számukra. A pilóta nélküli repülőeszközök fejlesztésével kapcsolatban azt is meg kell említeni, hogy folynak olyan fejlesztések, amelyek célja a „Cargo” légi szállító képesség (funkció) kialakítása. Ez az alkalmazás nagyban segítheti a csapatmozgás során felmerülő, logisztikai feladatokkal összefüggő légi szállítási feladatok megoldását. Ez jelentheti például a hadfelszerelési anyagok műveleti területre történő kiszállítását, vagy innen a visszaszállítását, de alkalmas lenne egy légi szállító repülőeszköz a humanitárius jellegű segélycsomagok célba juttatására. Egyes koncepciók szerint ezeket a szállító repülőgépeket harci pilóta nélküli repülőeszközök kísérhetnék és nyújthatnának részükre — szükség szerint — tűztámogatást. 6

A 3. ábrát a [14.] és a [15.] forrásanyagok felhasználásával szerkesztette Dr. Gácser Zoltán

21


4. ábra Az EXCALIBUR típusú harci (és szállító) pilóta nélküli repülőeszközök két változata7

Ezzel rokon elképzelés a kisebb kapacitású szállítóképesség megteremtése, amely területen már nagyobb eredményeket értek el a fejlesztők. Ezek a pilóta nélküli repülőeszközök kisebb hadfelszerelési eszközök, anyagok vagy igény szerint egy katona célterületre, illetve onnan visszaszállítására is alkalmazhatóak. Ezen kívül segítséget nyújthat a sebesült katonák műveleti területről a kórházba szállításában. Ilyen feladatokra lehet alkalmas — kisebb átalakításokat követően — például a jelenleg harci robotként fejlesztett sugárhajtóművel rendelkező EXCALIBUR pilóta nélküli repülőeszközök (4. ábra). Erre a helyből függőlegesen fel illetve leszálló, 7 m szárnyfesztávolsá8 gú eszközre, amely képes 180 kg hasznos teher szállítására, felszerelhető Hellfire, APKWS II és SPIKE típusú rakéta, illetve Viper Strike precíziós (sikló)bomba is. [16] [17] A pilóta nélküli repülőeszközök fejlesztésének irányai nemcsak a merevszárnyú, hanem a forgószárnyú eszközökre is kiterjednek. Megállapítható azonban, hogy a forgószárnyas pilóta nélküli repülőeszközök kialakítása és alkalmazása csekély mértékű napjainkban. A forgószárnyas pilóta nélküli eszközök csoportjából inkább a kisméretűek kifejlesztésére és alkalmazására mutatkozik igény és lehetőség.

7 8

A jobb oldali kép forrása: [17.], a bal oldali kép forrása: [18.] Az Excalibur 3,5 m szárnyfesztávolságú változatát a 4. ábra bal oldali képe szemlélteti.

22


A szárazföldi robotok főbb fejlesztési irányai A szárazföldi robotok továbbfejlesztésében a leghangsúlyosabb irányvonalat a normál és a személyi méretű eszközök képviselik. A normál méretűek esetében a többfunkciós, felderítő és csapásmérő képességgel egyaránt rendelkező többfunkciós szárazföldi robot kialakítása képezi a legmarkánsabb kutatási irányvonalat. Emellett intenzív kutatások folynak a felderítő és csapásmérő felderítő robotok együttműködési képességének kialakítására is. A kisméretűeknél a csapásmérő képesség, a személyi kategóriájúaknál pedig az egyre csökkenő méretű felderítő eszköz kifejlesztése a cél. A normál méretű szárazföldi robotok fejlesztési céljait jól tükrözi az immár több, mint tíz éve indított „Gladiator” harcászati szárazföldi robot program. Ennek a fejlesztésnek az volt a célja, hogy az amerikai tengerészgyalogságot ellássák normál méretű — a katonák feladatát közvetlenül támogatni tudó — felderítő és csapásmérő szárazföldi robotokkal. A program eredményeként létrejött egy 1,8 m hosszú, 1,1 m széles és 1,3 m magas lánctalpas, illetve gumikerekes harcászati szárazföldi robot platform, amelyre különböző hasznos terhek rögzíthetők. [16]

5. ábra A fegyverzettel felszerelt harcászati szárazföldi robot két változata [20]

A több éves fejlesztési munka során kialakítottak több, különböző szintű tűzkiváltásra képes9 robotot. A Gladiator harci változatain kívül kifej9

A Gladiátor felszerelhető például 7,62 mm-es M249 vagy M240G géppuskával, 9mm-es UZI géppisztollyal, de akár rakétával is. [19]

23


lesztésre kerültek általános és vegyi felderítő, kutató mentő, továbbá nem halálos fegyverekkel ellátott típusok is. [20] A precíziós tűzcsapás kiváltására alkalmas harci szárazföldi robotok fejlesztésének eredményeit az 5. ábra jobboldali képén látható Hellfire rakétával felszerelt és a baloldali képen látható 7,62 mm-es géppuskával ellátott lánctalpas Gladiator robot szemlélteti. A Gladiator harcászati szárazföldi robot egy másik, felfegyverzett gumikerekes változatát mutatja be a 6. ábra. A robot mellett a kezelő katona is látható kezében az irányító egységgel.

6. ábra Csapásmérésre alkalmas Gladiator harcászati szárazföldi robot a kezelő katonával [21]

A kisméretű szárazföldi robotok csapásmérésre alkalmas változatai is megjelentek már a műveleti területeken. Ezek közül egyik — talán a legismertebb — a TALON. E robot páncéltörő rakétával és M240 (M 240, M 16) géppuskával felszerelt változatának tesztelése 2003-ban sikeresen

24


befejeződött, majd ezt követően 2005. év elején 18 darabot SWORDS névre keresztelve (7. ábra) iraki területekre szállítottak ki. [6]

7. ábra A SWORDS robot [22]

A szárazföldi robotok továbbfejlesztési irányai között is szerepel a szállító, vagyis málhahordási képesség kialakítása. Az úgynevezett öszvér szárazföldi robotok a katonák felszerelését hivatottak szállítani a bevetések során.

8. ábra A Big Dog névre keresztelt robotkutya [24]

25


Ennek egyik ígéretes fejlesztése a Boston Dynamics cég Big Dog (Nagy Kutya) névre keresztelt programja, amelynek célja egy kisalegység málhafelszerelésének szállítására alkalmas robotkutya kialakítása, amelyet a 8. ábra szemléltet. E program keretein belül első lépésként kifejlesztésre került egy 1 m hosszú, 0,7 m magas, 75 kg súlyú robotkutya. [23] A Big Dog — 106 kg súlyú — továbbfejlesztett változatának teherbírása már 154 kg, ami jelentős előrelépés az elődjéhez képest, amelynek hasznos terhelhetősége 55 kg volt. A maximum 7 km/h sebességgel haladó robotkutya rendkívül jó terepjáró képességgel rendelkezik. Minden nehézség nélkül küzdi le a meredek emelkedőket és lejtőket, az egyenetlen kőtörmelékes, vagy saras, havas, jeges terepszakaszokat, továbbá ellenáll a nagy erejű oldalirányú lökéseknek is. [25] [26] [27] A személyi szárazföldi robotok méretcsökkentését célzó programok egyik ígéretes fejlesztése lehet a vezeték nélküli távirányítással működtethető, 0,2 x 0,2 m nagyságú és 1 kg súlyú, videokamerával (vagy infrakamerával) ellátott Microspyrobot (9. ábra). Ez a robot szerkezeti kialakításánál fogva egyaránt rendelkezik lépcsőmászó, lejtőmászó és úszó képességgel. [28] A másik ígéretes fejlesztés a — Macroswiss cég spyrobot családjába tartozó — mindössze 0,1 m átmérőjű „labda kamera” (9. ábra), amely kiválóan alkalmas épületek, pincék felderítésére. Ez a 360°-ban elforgatható kamerát tartalmazó, ütésálló „labda” valós idejű videoképet szolgáltat az alkalmazónak az épület szobájába vagy — a lépcsőn legurítva — az alagsorba dobva, így lehetővé teszi ezen területek biztonságos felderítését.

9. ábra A kézi irányító eység [29.], a Microspyrobot és a „labda kamera”10

10

A Microspyrobot és a „labda kamera” képét Dr. Gácser Zoltán készítette az IDEB 2008. kiállításon.

26


A fejlesztések másik új irányvonala a szárazföldi — majd később a légi — robotok nem halálos fegyverekkel történő felszerelése. A koncepció szerint ilyen felszereléssel rendelkező robot jelentős segítséget nyújthatna abban az esetben, amikor nem a veszteségokozás, hanem a célszemély vagy célszemélyek időszakos harcképtelenné, illetve cselekvőképtelenné tétele a feladat. Ezek a robotok alkalmazhatóak lennének a műveleti területen, de akár segíthetnék a rendészeti feladatokat ellátó katonákat is.

Összegzés A cikkben bemutatott néhány katonai robotikai alkalmazás és fejlesztés is jól szemlélteti azt, hogy milyen nagy számban jelennek meg a robotok a haderőkben. A műveleti tapasztalatok igénylik, a technológiai fejlődés pedig biztosítja, hogy a haderők hadfelszerelési rendszereiben egyre nagyobb teret kaphassanak a robotok, és így egyre szélesebb spektrumon váltsák ki az emberi jelenlétet a hadszíntereken. Ezzel biztosítva az élőerőben elszenvedett veszteségek minimalizálását. A fejlett haderők ilyen irányú fejlesztései bizonyítják, hogy a katonai vezetők elkötelezettek a robotikai alkalmazások arányának folyamatos növelésére. Hiszen helyesen felismerték, hogy a korszerű hadviselés ma már nem nélkülözheti a robotok széleskörű alkalmazását. A magyar haderőben sincs ez másként. Ezt bizonyítják a 2008. évben beszerzésre került és műveleti területen alkalmazásba vett tűzszerész (felderítő) szárazföldi robotok, illetve a 2009. évben beszerzésre kerülő kisméretű felderítő pilóta nélküli repülőeszközök. Megítélésem szerint ezekkel a beszerzésekkel a magyar haderőben is megtörtént a robotikai alkalmazások alapköveinek letétele. Ezekre az alapokra a közeljövőben a szövetséges feladatvállalásokhoz és a felmerülő igényekhez igazodva, különböző méretű és feladat-végrehajtó képességekkel rendelkező robotokkal bővülhet a hadfelszerelési rendszer. A fejlett haderők katonai vezetői már nem elégednek meg az alapfeladatokat végrehajtó felderítő és tűzszerész robotok hadrendbe állításával, hanem igénylik a más jellegű feladatok robotok általi végrehajtását. A személyi robotok megjelenésével közvetlen robot-támogatás vált biztosíthatóvá a kisalegység és az egyedül feladatot végreható katona szá27


mára. Ennek hatására kibővült a katonák érzékszerveinek határa, továbbá megnőtt a feladatvégrehajtó és túlélési képességük. Látnunk kell azt is, hogy az előzőekben ismertetett fejlesztések hatására létrejöttek és megjelentek a műveleti területeken a precíziós csapás, tűzkiváltás képességével rendelkező pilóta nélküli és szárazföldi harci robotok. Ezt a lépcsőfokot mindenféleképen mérföldkőnek kell tekintenünk a katonai robotika fejlődési folyamatában, hiszen ezzel a képességgel egy új, széles spektrumú dimenzió nyílik meg az alkalmazásuk területén.

28


Felhasznált irodalom [1] Dr. Várhegyi István: Robotok és az információs hadviselés. Hadtudományi Tájékoztató 2001/7. szám II. rész, Budapest, 2001. [2] FM 44-85 Patriot Battalion And Battery Operations, Headquarters, Department of the Army, Washington DC., 21 February 1997. http://www.fas.org/spp/starwars/docops/fm44-85/Ch2.htm#top (Letöltve: 2008.11.15.) [3] FM 34-25-2 Unmanned Aerial Vehicles, Headquarters, Department of the Army, Washington D.C.,1998. [4] Várhegyi István–Vass Sándor: Haditechnikai eszközök fejlesztési trendjei a 2010–2030-as időszakra http://hadmernok.hu/kulonszamok/robothadviseles7/varhegyi_rw7.h tml (Letöltve: 2008.11.10.) [5] Gácser Zoltán: Szárazföldi robotok, Robothadviselés 4. Konferencia kiadvány, ZMNE, Budapest, 2005. [6] Gácser Zoltán: Robotok a háborús övezetekben. Tapasztalatok, eredmények, tervek. Bolyai Szemle 2006/1., ZMNE, Budapest, 2006. [7] Predator RQ-1/MQ-1 unmanned aerial vehicle. http://www.airforcetechnology.com/projects/predator/ (Letöltve: 2008.11.21.) [8] The Torch: Armed UAVs. http://toyoufromfailinghands.blogspot.com/2007/11/armeduavs.html (Letöltve: 2008.12.05.) [9] U.S. Air Force's first hunter-killer UAV named Reaper. http://www.gizmag.com/go/6149/ (Letöltve: 2008.12.05.) 29


[10] Reaper UAV deployed in Iraq. http://www.gizmag.com/reaperuav-deployed-in-iraq/9755/ (Letöltve: 2008.12.05.) [11] Air Force stands up first unmanned aircraft systems wing. http://thepredatoruav.blogspot.com/2007/06/air-force-stands-upfirst-unmanned.html (Letöltve: 2008.11.20.) [12] The intelligence Lessons of the Iraq War(s). http://www.csis.org/media/csis/pubs/iraq_intelligenceiraqiwar.pdf (Letöltve: 2008.11.24.) [13] Northrop Grumman X-47 Pegasus. http://www.designation-systems.net/dusrm/app4/x-47.html (Letöltve: 2008.11.20.) [14] NG-X47B. http://en.wikipedia.org/wiki/index.html?curid=4907968 (Letöltve: 2008.11.05.) [15.] X-47B UCAS-D Air Vehicle System in Focus. http://www.northropgrumman.com/images/review/ucas/photo_04_ lg.jpg (Letöltve: 2008.11.05.) [16] Gladiator Tactical Unmanned Ground Vehicle. http://en.wikipedia.org/wiki/Gladiator_Tactical_Unmanned_Groun d_Vehicle (Letöltve: 2008.12.02.) [17] Bryant Jordan: Robot plane can transport troops. http://www.defensetech.org/archives/cat_drones.html (Letöltve: 2008.11.26.) [18] Excalibur Armed VTOL UAV. http://www.defenseupdate.com/products/e/excalibur-UAV.htm (Letöltve: 2008.11.26.) [19] Gladiator Robot Looks to Join Marine Corps. http://www.primidi.com/2003/07/08.html (Letöltve: 2008.12.02.) [20] Cooperative Unmanned Ground Attack Robots (COUGAR), Gladiator Tactical Unmanned Ground Vehicle. http://blog.360.yahoo.com/blogYdCPzKchbrLbm9N3neWtnR3kog--?cq=1&p=151 (Letöltve: 2008.12.02.)

30


[21] The Gladiator. http://flickr.com/photos/18925740@N05/2803832262/ (Letöltve: 2008.12.02.) [22] David Hambling: Armed Robots Go Into Action. http://blog.wired.com/defense/2007/09/robosoldiers-hi.html (Letöltve: 2008.10.10.) [23] Boston Dynamics: The Most Advanced Quadruped Robot on Earth. http://www.bostondynamics.com/content/sec.php?section=BigDog (Letöltve: 2008.11.10.) [24] Big Dog. http://www.12ozprophet.com/index.php/chino/entry/big_dog/ (Letöltve: 2008.11.15.) [25] Boston Dynamics: Big Dog Video is back. http://www.abry.biz/boston-dynamics-big-dog-video-is-back-343 (Letöltve: 2008.11.15.) [26] DARPA’s Robot Dog Project. http://www.defenseindustrydaily.com/darpas-robot-dog-project03457/ (Letöltve: 2008.11.20.) [27] Dajkó Pál: BigDog: a robotkutya, az amerikai hadsereg ásza. http://itcafe.hu/hir/bigdog_robot_usa_army.html (Letöltve: 2008.11.20.) [28] SpyRobot & Micro SpyRobot UGVs from Macroswiss. http://www.defense-update.com/products/s/spyrobot4wd.htm (Letöltve: 2008. 04. 08.) [29] Macroswiss Launches Its New Microspyrobot. http://www.armedforces-int.com/categories/spyrobots/macroswiss-launches-its-new-microspyrobot-at-dsei2007.asp (Letöltve: 2008. 05. 05.)

31


32

ROBOTOK A KATONÁK SZOLGÁLATÁBAN

Recommend Documents