Robie™ House Chicago, Illinois, USA
© Frank Lloyd Wright Preservation Trust
A Frederick C. Robie™ ház A Frederick C. Robie™ ház 1910-ben készült el, és széles körben úgy tekintenek rá, mint Frank Lloyd Wright legkiválóbb, préri stílusú munkájára. Ezt az építészeti stílust, az első igazán egyedileg amerikait, domináns vízszintes vonalak, beágyazott ablaksorok és tágas, nyitott belső alapterületek jellemzik. A külső megjelenést az enyhén lejtő tetők és olyan építőanyagok dominálják, amelyek megfelelnek Wrightnak az anyagok természetéről vallott elképzeléseinek: tégla, fa acél, mészkő és beton stukkó, ez utóbbi a túlnyúló verandák alatti oszloppárkányok masszív tömegének elrejtésére alkalmazva.
FLWFDN © 2011
Az ilyen otthonokat úgy tervezték, hogy tulajdonosaiknak nagyszerű kilátást adjanak a számos ablakon és balkonon át. Az első és a második szinten az otthonok belső terének nyitott terei ezeken az ablakokon keresztül a szabadban folytatódnak. Az építészet és a természet közötti kapcsolat – amely a Wrightot ért hatások közül az egyik legerősebb – hangsúlyos szerepet kap a Frederick C. Robie™ ház nyitott és könnyeden áramló konstrukciójában. „Mi itt a Közép-Nyugaton, a Prérin élünk. A prérinek megvan a maga szépsége, és ezt a természetes szépséget fel kell ismernünk, és ki kell domborítanunk, annak békés jellegét.” Frank Lloyd Wright
Külső látványrajz (FLWFDN ©2011)
FLWFDN
2
Alaprajzok (FLWFDN ©2011)
A Frederick C. Robie™ ház tervezése & építése 1908-ban Frederick C. Robie, egy fiatal és ambíciózus chicagoi üzletember elhatározta, hogy egy „robosztus, funkcionális és feltűnően modern” otthont építtet családjának a Hyde Parkban, egy elegáns chicagoi környéken, a University of Chicago egyetemváros közelében. Robie olyan házat akart, amelyben sok a napfény, és amelyből nagyszerű kilátás nyílik a szomszédos környékre, ugyanakkor családjának magánéletét is meg akarta óvni. Nem kedvelte a kicsi, szűk szobákat és azt tartotta, hogy a könnyeden áramló terek létfontosságúak egy jól megtervezett házban. Frank Lloyd Wright személyében olyan építészre bukkant, aki nem csak egyetértett ezekkel a gondolatokkal, hanem képest volt ezeket egyedi módon, fizikai valóságukban is megjeleníteni. A téglafal (FLWFDN)
„Az első pillanattól kezdve hasonlóan gondolkodtunk” – mondja Frederick Robie a Frank Lloyd Wrighttal való találkozásról. Maga a tényleges helyszín is segített Frank Lloyd Wright ötleteinek és terveinek kialakításában. A 18 méter széles és 55 méter hosszú saroktelek hosszúsága háromszor volt nagyobb a szélességénél. Ezek a méretek azt sugallták Wrightnak, hogy hosszú, keskeny téglalapokból képzelje el az otthont. Ezért a ház elsősorban két hosszú és keskeny “hajóból” áll, amelyek mindegyike egy hajótesthez hasonlít, az egyik a másik közepétől egy kissé eltolva. Felülről nézve a két hajó könnyen felismerhető; az utcáról azonban mindkettő keveredik a másikkal, és úgy tűnik, mintha egyetlen, folyamatos vízszintes szerkezetet alkotna. A ház vízszintes vonalainak további kihangsúlyozásához, a narancsvörös, vasfoltos római téglák vízszintes illesztéseit krémszínű habarccsal, a kisebb függőleges illesztéseket pedig, téglaszínű habarccsal töltötték ki. Távolról nézve ez az összetett és időigényes folyamat, folyamatos, vízszintes színes vonalak benyomását kelti és minimalizálja az egyedi téglák megjelenését.
A Robie ház az első olyan lakóhelyek egyike volt, amelynek konstrukciójában acélgerendák kaptak közvetlen szerepet. Ezekre az erős gerendákra a mennyezetekben és a padlókban a túlnyúló balkonok létrehozása miatt volt szükség, amelyek levegőben lebegőnek tűnnek. Mivel az acélgerendák hordozzák az épület súlyának nagy részét, a külső falaknak kevés szerkezeti funkciójuk maradt, ez viszont lehetővé tette Wrightnak, hogy nagy ajtókkal és ablakokkal szórja tele a falakat. Még fontosabb azonban, hogy szükségtelenné teszi a belső szerkezettartó oszlopokat és falakat, így hangsúlyozza a Wright és Robie által egyaránt kedvelt, összességében nyitott alaprajzot. „Mr. Wright és jómagam, mindketten nagyszerű összhangban voltunk minden egyes vonal és minden centiméter esetében. És egyetértettünk abban, hogy ezektől a műszaki specifikációktól nem szabad eltérnünk” – jelenti ki Frederick Robie a Frank Lloyd Wrighttal való együttműködésről.
3
A bejárat (FLWFDN)
Nappali (FLWFDN)
Az egész épület területe mintegy 841,9 m2. A bejárati ajtó és a főbejárat részben el van rejtve az épület északnyugati oldalán egy kinyúló balkon alatt, hogy magánéletet és családot védő benyomást keltsen. Maga az előszoba alacsony mennyezetű és sötét, de a felső szintre vezető lépcsők, amint a látogató halad felfelé, már sejtetik a változást. A felső szint, a „fénnyel telített” nappali és étkező éles kontrasztot jelentenek a sötét előszobához képest, és így még tágasabbnak érezhetjük a lakótereket.
Az előszoba, az étkező és a nappalik bútorzatai mellett, Wright 29 különféle üvegművészeti elemet is alkotott, amelyek a ház 175 ablakán és ajtószárnyán találhatók. A projekt vállalkozója a chicagoi H.B. Barnard Co., amely 1909. április 15-én kezdte el az építkezést. Frank Lloyd Wright nem felügyelte személyesen a ház építését, a legelső fázisok kivételével. 1909 őszén bezárta Illinoisban, Oak Park-ban lévő stúdióját és Európába távozott, folyamatban lévő megbízásait, a Robie házzal együtt, építész kollégájának, Hermann von Holstnak adta át.
A Robie™ ház földszintjét általános, hétköznapi használatra tervezték, biliárdteremmel, játékteremmel és kiszolgáló területekkel. Az első emelet ad helyet egy konyhának, a vendégszobának, valamint a ház hivatalos helyiségeinek, a nappalit és az étkezőt is beleértve. Ezt a két szobát egy központi kémény tömege választja el, de a terek déli oldalukon csatlakoznak egymáshoz, maga a kémény tömege is nyitott a kandalló fölött, amelyen keresztül a szobák vizuálisan is kapcsolatban vannak egymással.
A Robie család – Frederick, Laura, és két gyermekük, Frederick Jr. és Lorraine – 1910 májusában költöztek be a házba, bár minden részlet, a szőnyegeket és a bútorzatot is beleértve csak 1911 januárjában készült el. A ház teljes költsége 58 500 dollár volt, ebből 13 500 dollár a telek, 35 000 dollár az épület tervezésére és felépítésére, és további 10 000 dollár a bútorokra. Robie eredeti költségvetése 60 000 dollár volt.
Az emeleten találhatók a családi magánélet területei: három hálószoba, amelyek egy központi nappalit vesznek körül. A földszinten egy hosszú balkon kapott helyet, amely elnyúlik, szinte a ház teljes hosszában.
„Nem hinném, hogy egyetlen fölösleges csavart, vagy bármilyen elemet felhasználtak volna; ez egyszerűen bámulatos volt. ...A megvalósítás részleteiben is olyan tökéletes volt, hogy Barnard (a kivitelező) később azt mondta nekem, hogy ennyi erővel akár egy gépészeti berendezést is építhetett volna” – mondja Frederick Robie az építkezésről.
Konyha (© Frank Lloyd Wright Műemlékvédelmi Bizottság)
Étkező (FLWFDN)
Ha az ügyfelek, Robie-ékhez hasonlóan, megbízták Frank Lloyd Wrightot, hogy tervezze meg otthonunkat, akkor nem csak egy házat kaptak. Wright jellemzően terveket adott a bútorokhoz, a világítóeszközökhöz, a fali akasztókhoz, szőnyegekhez, és egyes esetekben még az étkészletekhez is. Robie esetében együtt dolgozott, George Mann Niedeckennel az ő irányítása alatt, hogy olyan valamit alkossanak, amelyet Wright „teljes környezet“ néven emlegetett.
Üveg és fényt adó felszerelési tárgyak (FLWFDN)
4
A felújítás alatt és után (© Frank Lloyd Wright Műemlékvédelmi Bizottság)
1910-től napjainkig Sajnos a Robie család nem élvezhette sokáig birtokát. Apjának halála után felmerült pénzügyi problémák és házasságának megromlása arra kényszerítette Robie-t, hogy mindössze 14 havi használat után eladja a házat. Robie eladta a házat és az egyedi tervezésű bútorok döntő többségét David Lee Taylornak 1911 decemberében. Taylor, egy chicagói reklámügynökség elnöke vásárolta meg a házat felesége Ellen, és hat gyermeke számára karácsonyi ajándékként. Karácsonyi üdvözlőlapján ez állt: „Anyának/50 000 dolláros ház/Apa.” A Robie™ ház lakóit továbbra is balszerencse kísérte, 1912 októberében Taylor váratlanul elhunyt és özvegye, Ellen Taylor már novemberben eladta a házat Marshall Dodge Wilbernek és feleségének Isadorának. Ők, két lányukkal, Marciával és Jeanette-tel 1912. december 3-án költöztek be a házba. A Wilber család volt az utolsó, akik családként a Robie házban éltek, még 14 éven át. 1926 januárjában Wilberék eladták a Robie™ házat a Chicago Theological Seminary-nak. A papnevelde szálláshelyként és étkezőként használta házas hallgatók számára, bár elsősorban a későbbi bővítésben volt érdekelt. 1941-ben a Illinois Institute of Technology egyik végzős hallgatója véletlenül megtudta, hogy a Papnevelde azt tervezi, hogy lebontja a Robie™ házat és egy új, nagyobb diákszállót épít a telekre. A hallgató tájékoztatta oktatóit, többek között Ludwig Mies van der Rohe-t is. A lebontás
veszélye tiltakozási hullámot váltott ki. Levélkampányt szerveztek a ház megmentésére, és maga Wright is írt egy levelet, amelyben a házat úgy említette, mint ami „világszerte építészeti inspiráció forrása”. Bár a Papnevelde terveit ennek következtében elhalasztották, a válságot inkább a II. világháború kitörése hárította el, mely megváltoztatta az ingatlan tulajdonosának véleményét. A Robie™ ház létét fenyegető komolyabb veszély 16 évvel később jelentkezett. 1957. március 1-jén, a Papnevelde ismét bejelentette, hogy szeptember 15-én le fogja bontani a házat, hogy megkezdhesse egy kollégium építését hallgatói számára. Ekkor nemzetközi tiltakozás bontakozott ki, és maga Wright, akkor 89 évesen, visszatért a Robie házba, a médiával, egyetemistákkal és a környékbeli szervezőkkel együtt, hogy tiltakozzon a tervezett lebontás ellen. A lebontás veszélyéről szólva Wright csípős megjegyzést tett: „Ez tökéletesen megmutatja mennyire veszélyes az, ha bármilyen spirituális értéket bízunk a papságra.” A lebontás veszélye csak akkor hárult el, amikor William Zeckendorf, Wright egyik barátja és egy New York-i ingatlanfejlesztő cég elnöke megvásárolta a házat a Chicago Theological Seminary-tól 1958 augusztusában. Ő a University of Chicago-nak adományozta 1963-ban. A következő 34 év során az egyetem irodaépületként használta a Robie™ házat: először az Adlai E. Stevenson Institute of International Affairs-nak adott otthont, később pedig az egyetem öregdiákjai szervezetének. 1997-ben az egyetem átadta a ház üzemeltetését a Frank Lloyd Wright Műemlékvédelmi Bizottságnak. 2002 márciusának elején a Műemlékvédelmi Bizottság történelmi jelentőségű, több éves restaurálási
5
munkába kezdett a Robie™ házon, azzal a céllal, hogy eredeti állapotára állítsa vissza az épületet, olyanra, amilyen 1910-ben, az átadáskor volt. Nehéz, ha nem lehetetlen a modern amerikai vagy nemzetközi építészetet tárgyalni a Robie™ ház jelentőségének megemlítése nélkül. Mindazon elismerések közül, amelyet a ház kapott, kettő különösen kiemelkedik. 1957 áprilisában, ez volt az első épület, amelyet az akkor újonnan megalakított Commission on Chicago Architectural Landmarks (Chicago-i Nevezetes Építészeti Helyek Bizottsága) Chicago-i Nevezetes Hely-nek minősített. 1963 novemberében pedig, tanúsítványt kapott arról, hogy az Egyesült Államok Regisztrált Nemzeti Történelmi Nevezetessége. Az első nemzeti történelmi hely Chicago városában, és az első, amelyet egyedül építészeti értékei miatt választanak ki. A Robie™ ház építészeti jelentőségét valószínűleg a House and Home magazin 1957-es előre tekintő cikke fogalmazta meg a legjobban: „A Robie™ ház mindenekelőtt egy bámulatos művészi alkotás. De ezen felül, a ház olyan sok új elképzelést vezetett be a tervezésben és az építésben, hogy hatását teljes mértékben még sok évig nem leszünk képesek felmérni. E nélkül a ház nélkül, a modern építészet nagy része, ahogy ma ismerjük, nem is léteznek.” Frederick C. Robie sosem kételkedett abban, hogy minek a létrehozását segítette. Régen visszavonulva, és egy clevelandi lakásban élve szeretettel gondolt vissza a boldogabb időkre, és a róla elnevezett házat csak úgy emlegette „a világ legeszményibb helye”.
Külső látványrajzok (FLWFDN ©2011)
6
A konyha kialakításánál Wright nem törődött az akkori tankönyvek szabályaival, mely szerint egymástól távol kell elhelyezni a mosogatót és a tűzhelyet. Mindkettőt egymás közelében, az északi falnál, amilyen messze csak lehetett az étkezőtől, hogy a konyha nyüzsgése ne zavarja a családot étkezés alatt.
© Frank Lloyd Wright Preservation Trust
Az autók iránti érdeklődése miatt Robie azt kérte, hogy Wright egy szerelőaknát is alakítson ki a luxus, háromautós garázsban. A garázsban autómosó is helyet kapott. FLWFDN
FLWFDN
A ház kapuinak bonyolult geometriai kialakítása tükröződik a művészi üvegablakokban. Valóban, Wright úgy tekintett a kapukra, mintha azok az ablakokhoz hasonló funkciót látnának el, mivel a külső és a belső tér között átmeneti teret hozva létre, ugyanakkor megőrizve az otthon légkörének bizalmasságát is.
Bár Wright alkalmanként tervezett művészi üvegeket a természetből vett stilizált formák felhasználásával, a Robie ház 29 különböző konstrukciójának művészi üvegeinél egyszerű geometriai formákat használt. © Frank Lloyd Wright Preservation Trust
A tető 1910-beli eredeti állapotának rekonstruálását csak az tette lehetővé, hogy felfedeztek néhány eredeti cserepet, amelyet a ház borospincéjében tároltak. A rendelésre készült reprodukált „tetőél” és „tetőgerinc” cserepek pontosan illeszkednek a tetősíkokhoz, pontosan úgy, mint a ház első építésekor az eredeti elemek. © Frank Lloyd Wright Preservation Trust
Wright rajzain virágládákat és díszcserepeket is tervezett, hogy a lehető legnagyobb szintézist hozza létre az épület és a természet között. © Frank Lloyd Wright Preservation Trust
7
Frank Lloyd Wright
®
Kétségtelenül Amerika legnagyszerűbb építésze, és ott van a világ legtehetségesebbjei között. Frank Lloyd Wright kifogyhatatlan energiájú ember volt. Több mint 74 éves karrierje során több mint 900 építményt tervezett, házakat, irodákat, templomokat, iskolákat, könyvtárakat, hidakat, múzeumokat és sok más építményt. Ezek közül több mint 500 építése be is fejeződött. Ezek közül több mint 400 ma is áll. Azonban Wright kreatív elméje nem korlátozódott az építészetre. Bútorokat, szöveteket, művészi üvegeket, lámpákat, étkészletet, ezüstöt, ágyneműt és művészi grafikákat is tervezett. Ezen túlmenően, termékeny író, pedagógus és gondolkodó is volt. Húsz könyvet és számtalan cikkek írt és előadásokat tartott szerte az Egyesült Államokban és Európában. Fénykép: OBMA. ® F.L. Wright
Frank Lloyd Wright 1867-ben született, egy vidéki mezőgazdasági kisvárosban, Richland Centerben, Wisconsin államban, két évvel az amerikai polgárháború befejeződése után, és 91 éves korában hunyt el, 1959-ben. Bár vannak arra bizonyítékok, hogy Wright jár középiskolába és a University of Wisconsin-Madison-ra is, nincs nyoma annak, hogy diplomát is kapott. 1887-ben Wright Chicagóba költözött, és az 1890-es évek elején már vezető rajzoló volt az Adler & Sullivan építészeti tervező cégnél. Ez alatt az idő alatt tervezte és épített meg Oak Park-i otthonát, amelyet később kiegészített egy stúdióval ahol megalapította saját vállalkozását. Bár viharos magán és szakmai életének köszönhetően Wright mindig viták kereszttüzében állt, pályatársai elismerték azt is, hogy ragyogó építész. Egyetlen más építész sem használta fel hozzá hasonló sikerrel az elhelyezést és a környezetet. Egyetlen más építész sem dicsőítette annyira a „menedék” érzést, mint Frank Lloyd Wright. „Egy épület nem csak egy hely, ahol élhetünk, Ez egy életmód” – mondta. Wright munkái – nem csak a Robie ház – kiállták az idő próbáját.
Érdekességek a Frederick C. Robie™ házról
Helyszín:...................................................... Építész:......................................................... Dátum:.......................................................... Szerkezet típusa:................................... Szerkezeti anyagok:............................
Chicago, Illinois, Egyesült Államok Frank Lloyd Wright 1908-1910 Lakóépület Acélgerendák, vasfoltos római téglák Stílus:............................................................. Préri Eredeti költség:...................................... $60,000 Összterület:............................................... 841,9 m2
© Frank Lloyd Wright Preservation Trust
8
Egy művész szavai Építőművészként a vágyam egy bizonyos építészeti tájékozódási pont lényegének megragadása annak tiszta szobrászait formájában. Mindenekelőtt én nem tekintem modelljeimet egyszerű másolatoknak, inkább saját művészi értelmezésemnek, amelyhez a LEGO® építőelemeket használom fel eszközként. A LEGO építőelemről nem az jut elsőre eszünkbe, hogy jellemzően művészeti alkotások alapanyaga lenne, vagy művészi eszközként lenne használatos. Azt gyorsan felfedeztem, hogy a LEGO építőelem természetesen kínálja magát az én elképzeléseimhez, úgy, mint a festék a festőnek, vagy a fém a kovácsnak. Miközben próbálgattam, hogyan lehetne megragadni ezeknek az épületeknek a lényegét az építőelemekkel és lapokkal, felfedeztem, hogy az általuk kínált lehetőségek és kihívások szinte varázslatosak.
a jellegzetes függőleges ék alakú pontok mindkét végen találkozzanak. További figyelemre méltó apróság például az 1 x 2-es lapok használata, hogy kiemeljék a téglából készült homlokzat szerkezetét, és a téglák vízszintes elrendezését, amely körülöleli az egész épületet, valamint a besüllyesztett udvart, amelyre az 1 x 1-es lapok hívják fel a figyelmet. Végezetül, ezt a modellt eredetileg, és szándékosan belül nyitva hagytuk, hogy a 88 ablakot belülről LED-es teagyertyával vagy elemes táplálású kis izzóval meg lehessen világítani.
Robie™ ház A Falling water és a Farnsworth után a harmadik építészetileg jelentős otthonunk, a Robie™ ház abban tér el a többiektől, hogy ez idáig ez a legnagyobb és legrészletesebb készlet a LEGO Architecture termékcsaládban. Ez a modell közel 3 éven át készült; 2008-ban kezdtük ezt a szerkezetet fejleszteni a Falling water és néhány más Wright mestermunka figyelembe vételével. Az összetett formák, különösen az építészeti arányok és a finom hangsúlyok miatt nyilvánvalóvá vált, hogy pontos megjelenítés kifejlesztéséhez nem kevés időre lesz szükség. Az egész modell alapja a 33-fokos LEGO tető lejtőszög elem. Az építmény egyik legkönnyebben felismerhető jellegzetessége a kis meredekségű tető, amely erős, horizontális hatást kölcsönöz. Ez az egyetlen darab határozza meg a méretarányt és a részletgazdagságot. Egyes részletek megkövetelték az oldalazó építést, hogy a felső ablakok elhelyezése és
Az „Arányos modell” termékskála – LEGO® Architecture az 1960-as években A mai LEGO® Architecture sorozat története az 1960-as évek elejéig nyúlik vissza, amikor a LEGO építőelemek népszerűsége még dinamikusan növekedett. Godtfred Kirk Christiansen, a vállalat akkori tulajdonosa, a LEGO rendszer további bővítési lehetőségeit kezdte keresni, és megkérte a tervezőket, hogy találjanak ki olyan új elemeket, amelyek új dimenziót adnának a LEGO építésnek. Válaszuk forradalmian egyszerű volt: öt építőelem, amelyek illeszkedtek a meglévő építőelemekhez, de magasságuk csak azok harmada volt. Ezek az új építőlapok a korábbiaknál részletgazdagabb modellek építését tették lehetővé. Úgy tűnt, hogy a LEGO nagyobb variálhatósága megfelelt a kor szellemének; amelyben a modern szemléletű építészek újrafogalmazták azt, hogy milyen legyen egy ház megjelenése, az emberek pedig, egyre élénkebben érdeklődtek saját álomházuk tervezése iránt. Ezekből a trendekből nőtt ki a LEGO „Arányos modell” termékskála 1962 elején. Maga a név közvetlenül kapcsolódott az építészek és mérnökök munkamódszereihez, és azt remélték, hogy ők és mások projektjeiket a LEGO építőelemek „arányaihoz” igazítva építik fel. A mai LEGO Architecture-hoz hasonlóan, az eredeti készleteket úgy alakították ki, hogy azok eltérőek legyenek az általában élénk színű LEGO dobozoktól, és egy Építészeti köny-et is mellékeltek, hogy építésre ösztönözzön. Habár az öt elem ma is szerves része a LEGO építőrendszernek, az „Arányos modell” termékcsaládot 1965-ben kivezették – és több mint 40 évnek kellett eltelnie, hogy alapelvei ismét újjáéledjenek a mai LEGO Architecture sorozatban.
©2011 The LEGO Group
9
