ROBBANTÁSTECHNIKA. A Magyar Robbantástechnikai Egyesület tájékoztatója A TARTALOMBÓL

ROBBANTÁSTECHNIKA A Magyar Robbantástechnikai Egyesület tájékoztatója 24. szám

2006. május

A TARTALOMBÓL Szakmai nap Ócsán Magyarországon 10 éve alkalmazott, polgári felhasználású, nem elektromos (NONEL) iniciálási rendszerrel szerzett tapasztalataink A NONEL iniciálási rendszer katonai gyakorlatban bevezetésének és alkalmazásának

történő

előzményei

NONEL nem elektromos iniciálású katonai gyújtórendszerek HÍREK A Magyar Honvédségnél rendszeresített NONEL gyújtási rendszer alkalmazása, különös tekintettel a környezetkímélő robbantásokra A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bolyai János Katonai

Műszaki

Kar, Katonai

Műszaki

Tanszéke

A robbanóanyagok kezelésbiztosságáról Tájékoztató a FÚRÁS-ROBBANTÁSTECHNIKA 2006. konferenciáról ADYNONOBEL cég szemináriuma Teplicében

SZAKMAINAP Ócsa, 2006. május 16. Tisztelt Tagtársaim! A Magyar Robbantáo;technikai Egyesület 2006. évi első Szakmai Napját Ócsán rendezi "Katonai és polgári NONEL gyújtási rendszerek" címmel. Az Egyesület tagságának kielégítő

érdeklődését

minden bizonnyal

messzemenően

szakmai programot a ZMNE Bolyai Katonai Múszaki KarMúszaki Tanszéke, a Magyar Hadtudományi Társaság Múszaki Szakosztálya, az Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Parancsnokság Múszaki Technikai

Szolgálatfőnöksége

és a DETONET Kft. támogatta A nem elektromos gyújtáo;i rendszerek alkalmazási körének kiterjesztése új abb technikai

lehetőségeket

szerelhetősége,

kínál a szakembereknek A rendszer biztonsága,

egyszerű

magas múszaki színvonala és megbízhatósága - ezek azok az érvek,

amelyek a gyors eltetjedést magyarázzák. A Szakmai Nap előadói és a bemutató robbantások szervezői szeremének hozzájárulni a rendszer még jobb megismeréséhez, az alkalmazással járó

előnyök

és a

hazai robbantástechnika új iránti fogékonyságának bizonyításához. A szervezoK: és az

előadók

áldozatos és színvonalas munkájáért a Magyar

Robbantá'itechnikai Egyesület elnöksége nevében ezúton mond köszönetet

Dr. BOHUS Géza

MAGYARORSZÁGON 10 ÉVE ALKALMAZOIT, POLGÁRI FELHASZNÁLÁSÚ, NEM ELEKTROMOS (NONEL) INICIÁLÁSI RENDSZERREL SZERZETT TAPASZTALATAINK Dr. Földesi János okl. bányamémök a DETONET Kft. ügyvezetője

l. Bevezetés A bányászati és építőipari technológiák fejlődésével a killönböző gépi berendezések alkalmazása rendkívüli mértékben megnőtt és leülönösen nagyszámú villamos berendezés került a munkahelyekre. A kóboráram, a villámlás és magas villamos térerő kockázatossá tette a villamos gyutacsok alkalmazását. Nagykapacitású leülfejtésekben a villamos gyutacsok alacsony fokozatszáma szabott határt a termelés növekedésének. Nagy épületek robbantásánál a robbantógépek teljesítménye nem volt megfelelő. A fejlett bányászati kultúrával rendelkező országokban meg kellett oldani a milliszekundumos gyutacsok fokozat<>zámának növelését, a robbantási munkák biztonságának fokozását és a robbantások nem kívánatos hatásainak (szeizmikus hatások, repeszhatások és léglökés) csökkentését. A kutatások eredményeként 1967. július 20-án a svéd NITRO NOBEL cég kutatója, Per Anders Persson bejelenti a NONEL iniciálási rendszerre vonatkozó szabadalmát és 1970-től gyártani kezdik a NONEL gyutacsokat 1970-ben a az amerikai HERCUDET és Du Pont cégek is megkezdik a NONEL iniciálási rendszer elemeinek tesztelését. A s,zabadalmi vizsgálatok és kísérleti robbantások után 1971. július 6-án az Egyesült Aliarnokban is bejegyzik a NONEL iniciálási rendszerre vonatkozó első szabadalmat. Az elmúlt 40 év során több amerikai és európai cég is elkezdte a nem elektromos (nonel) iniciálási rendszer elemeinek gyártását. Magyarországon nagyon hosszú ideig a vállalatok részéről rosszul értelmezett gazdaságosság miatt, a polgári gyakorlatban addig nem alkalmazták a nonel iniciálási rendszert, amíg az emberek nem váltak nagyon érzékennyé a robbantásokat kísérő rezgésekre, zajokra és nem lett minden ember robbantástechnikai szakértő. A leülönböző robbantástechnikai feladatok megoldása során sok helyen tapa<>ztalhattuk a rendelkezésre álló villamos gyutacsok korlátait, mely korlátok alapvetően a gyutacsok pontosságára és az alacsony fokozatszámra vonatkoztak. A technikai korlátok feloldása céljából 1995-ben kapcsolatot létesítettünk a svéd NITRO NOBEL céggel, ahol a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) két mémökével és a Mikerobb Kft. vezetőjével tanulmányozhattuk a NONEL rend<>zert. A tanulmányút után a NONEL iniciálási rendszer magyarországi használatának története időrendi sorrendben: - a MBH 65111996 határozata rögzíti a NONEL iniciálási rendszer követelményeit,

műszaki

-a Földesi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 65211996/1. szám alatt robbanóanyag-forgalmazási engedélyt kap a NONEL iniciálási rendszer elemeire, mely engedély 2001. február 2-től a DETONET Kft.-t illeti, - 1996. szeptember 17-én az MBH 1421/1996 sz. engedélyt ad egy rendkívüli, robbantásvezetői tanfolyam megtartására,

2

- az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium engedélyt ad a NONEL tennékek behozatalára 1996. szeptember 25-én, - 1996. október 25-én a Veszprémi Bányakapitányság kiadja az első robbantási engedélyeket a NONEL rendszer bemutató robbantásaihoz, - 1996. október 28-30. között 13 cég 37 robbantásvezetője a Bakonyi Bauxitbányák Kft. oktatási központjában rendkívüli továbbképzésen vesz részt, melynek keretében 29-én délelőtt az újbaroki leülfejtésben, délután a halimbai üzem két fóld alatti munkahelyén tanulmányozhatta a NONEL rendszer használatát, - 1996. november 10-én a Pécsi Erőmű Rt. Karolina külfejtésében kísérleti robbantás a NONEL UNIDET iniciálási rendszer elemeivel annak vizsgálatára, hogy milyen mértékben csökkentheták a rezgési sebességek a leülfejtés környezetében, - 1997-ben a Basalt Középkó Kőbányák Kft. és a Duna-Dráva Cement Kft. Beremendi Gyár szervezésében megtartott robbantásvezetói továbbképző tanfolyamok résztvevői is jogosítványt kaptak a NONEL rendszer használatára 1997 után a svéd NONEL iniciálási rendszer elemeimellett különbözó forgalmazók kínálatában a cseh INDETSHOCK, az EU-csatlakozás után 2005-ben a lengyel ERGONEL tennékek is megjelentek a magyar piacon. Ismereteink szerint 1997-tól a robbantásvezetói továbbképző tanfolyamok tematikájának szerves része a leülönbözó gyártású nonel iniciálási rendszerek elméleti és gyakorlati ismereteinek oktatása A robbantásokat végző cégek leülönbözó mértékben használják a nonel iniciálási rendszer elemeit. Ismereteink szerint minden kőbányában, ahol a robbantások szeizmikus hatása problémát jelent, alkalmazzák a nem elektromos iniciálási rendszerek valamelyikét Csak tájékoztat6o1 azok a kőbányák, ahol a nem elektromos iniciálási rendszer használata általánossá vált: - Duna-Dráva Cement Kft. Beremendi és Nagyharsányi üzeme (NONEL), -Duna-Dráva Cement Kft. Váci és Keszegi üzeme (INDETSOCK), - Paksi Téglagyár agyagbányája (NONEL), -Gyöngyöspatai Kőbánya (NONEL), - Vakond Kft. Gyöngyöst:aJjáni..Kőbányája (NONEL, ERGONEL), - Zemplénkó Kft. Sárospataki U~me (NONEL, ERGONEL), - Riolit II. Kőbánya Kft. Lőrinci Uzeme (NONEL, ERGONEL), - Baumit Kft. Dorogi Mészkóüzeme (NONEL és INDETSOCK), - Márkakó Kft. Pilisjászfalui Mészkőbányája (NONEL és INDETSOCK), - Kornlói és Bükkösdi Kőbányák (INDETSOCK), -Pécsi Erőmű Rt. Karolina leülfejtése 1996. novembertól a bezárásig (NONEL). Ebben a leülfejtésben kipróbálásra került a rádió távirányítású DYNO-REM robbantógép is. .. - Rudagipsz Kft. (NONEL), - COLAS ÉSZAKKÓ Kft. Szobi és Bodrogkeresztúri Uzeme (NONEL, INDETSOCK), - Egerszalók Gyógy- és Élményfürdő sziklamuokáinál (NONEL), - Dolomit Kft. Pilikáni Bányaüzeme (NONEL), -Visonta Kis D-i bányamező (NONEL, ERGONEL),

3

Magyarországon a NONEL LP gyutacsok föld alatti alkalmazására Csóron került sor, ahol a Pécsi Aknamélyítő Kft. a község közepén lévő vízaknát mélyítette tovább. Ipari robbantásoknál a NONEL UNIDET rendszer elemeit az alábbi robbantásoknál alkalmaztuk: - OVIT budapesti transzformátorállomásán nagy térerő közvetlen közelében, - Ózdon a volt Ózdi Kohászati Üzemek vasbeton hűtőtomyánál, ahol egy tűzben összesen 2664 db NONEL gyutacs és kapcsaló robbant fel, - Ózdon a volt Ózdi Kohá'lzati Üzemek területén lévő 9 db acélművi kémény robbantásánál, - A BÉCEM Rt. Bélapátfalvai Cementgyárának I. ütemű bontásainál, - Borsodvíz Rt. encsi szennyvíztisztító telepén, - Búvár Kft. kivitelezésében, a balatonszemesi kikötőben víz alatt lévő betontömb aprításánál, - AGRICOLA '94 Bt. kivitelezésében Kazincbarcikán, vac;beton védőhíd robbantásánál, - Putnoki Szénbánya szénbunkereinek robbantác;ánál, - ÁBKHT árvízvédelmi töltéseinél végzett kísérleti robbantásoknál. Valószínű, hogy a fenti felsorolás nem teljes, de ez annak köszönhető, hogy azokról a robbantásokról nincs teljes információm, amelyeket nem a svéd NONEL vagy a lengyel ERGONEL gyártmányokkal végeztek és végeznek.

A fenti felsorolá
4

A aoael-rendszer eleMei None! vezeték rétegszáma None! gyutacsvezeték színe külszínen None! gyutacsvezeték színe fOld alatt Külsö késleltetővezetékek színe None! toldóvezetékek színe ... Külszínen hasmálatos l milliszek.undumos gyutacsok

l

l

DYNONOBEL (Svédorszáa) 3 piros

Gyártóda AUSTIN POWDER (Csehonzáa) 3 sárga

sárga

kék

rózsaszín rózsaszín 18 fokozatú, r-25 ms

BIERUN (Lenayelonzáa 3 sárga

;

kék

piros piros Piros piros 18 fokozatú, 30 fokozatú MS25/50 t =25 ms 1-20 fokozat t=25 ms 21-30 fokozat: i t=50ms+Oms 2 fokozat 5 fokozat, MS25/50 450 és 500ms 400 ... 500 t=50ms t=25 ms

l

Külszínen hasmálatos hosszú késleltetésü gyutacsok '

i

1

Külsö késleltető kapcsolók

l

l~ülső késleltető kapcsolók tipusa i Egy kapcsolóha köthető i none! vezetékek száma Különlegesség (SnapDet)

5 fokozatú NONEL UNIDET 400 ... 500 ms , t=25 ms SLO, 17,25,42,67, 109,176 és 285 ms kalapos és e

0,9,17,25;42,67,109 és 176ms

0,17,25,42,67 ms

€

ablakos ...

8

5 és 8

6

-

Kapcsoló és Duplex? UNIDET gyutacs a none! vezeték kétvégén 12 fokozatú 19 fokozatú Föld alatt használatos 25 fokozatú l 500 ... 6000tns T200/500 LP gyutacsok 25 ... 6000 ms t=500 ms 5 db 1200 .. .2000 ms 25,100,200,300, 400,500,600,700 t=200ms 800,900,1000, 14 db 2500 ... 9000 ms 1110,1235,1400 t=500ms 1600,1800,2075, 2500,3000,3500, 4000,4500,5000, 5500 és 6000 ms Oms-os kapcsoló orns-os kapcsoló Hurkos kapcsoió Orns-os kapcsoló 5glm-es robbanó5 gim-es robbanó5 gim-es robbanózsinór zsinór zsinór fehér müanyag fehér müanyag átlátszó, vastag Vezetéktoldó cső ..... falú müanyag DynoStart2 JR-1 Robbantógépek (elektromos) (elektromos) HNl(csappántyús) MR-1 (mechanikus gyújtó) DynoRem l (rádió távirányitású) müanyag klipp None! vezeték és robbanózsinór összekötő elem -l. táblázat A kölönböző nonel iniciálási rendszerek elemei Az l. táblázatban feltüntetett gyutacsok használatának előnyeit az alábbiakban foglal-

l

l l

"

l

l

-

hatjuk össze: 5

- a nem elektromos iniciálási rendszer kulcseleme a többrétegű nonel vezeték, az ún. átvivő zsinór, ami azt jelenti, hogy a vezetéken belüli detonáció a zsinóron belül játszódik le és így a robbanótöltetek iniciálási pon~ a optimális helyen lehet, sújtólégveszélyes munkahelyek kivételével a nonel iniciálási rendszer elemei bárhol használhatók, - a svéd gyártmányú NONEL termékeknél a gyutacsok nem tartalmaznak primer robbanóanyagot, így gyártásuk, szállításuk és használatuk rendkívül biztonságos (5 kg-os ejtő súlyt 10 m magasságból a gyutacsra ejtve az nem robban fel). A robbanás eredményeként a környezetbe nem kerül ólomszármazék -az ún. NONEL UNIDET rendszereknél a gyutacsok pontossága nagy, ennek következtében a robbantá'iok közelében a szeizmikus hatások 50%-kal csökkenthetők, melyet a 2. táblázat is szemléltet: ·--- .

Milliszekundumos villamos gyutacsok NONEL milliszekundumos gyutacsok NONEL UNIDET NONEL LP hosszú késleltetésű gyutacsok Hosszú késleltetésű villamos gyutacsok

A redukciós

Redukciós tényező Gyutacsok fokozatszáma 113 1/2 1/4 l 1/6 1...10 ·- 11.. .20 - l 3 ... 10 11...20 - ! MiDdi2 0 ... 2 3 ... 5 6 ... 12 l 14 ... 60 ----

Gyutacs típusa

l

-

-

i

l

2 ... 3

l

4 ... 12

2. t2. táblázat értéke kölönböző gyutacsoknál

tényezők

(Ezt a tényt számos hazai külfejtésben és kőbányában mérések százai igazolják. Pl. a Pécsi Erőmű Rt. Karolina külfejtésében a helyi érvényességű szeizmikus összefüggések aránya: VviU.Nnonel =2.) - a nonel rendszer használatával javul a kőzetek primer aprítási foka, kevesebb szeizmikus kárt kell fizetni, ami költségcsökkentést eredményez, - a külszíni robbantá'ioknál az ún. NONEL UNIDET iniciálási rendszer alkalmazásával a késleltetési fokozatok száma többszöröse a villamos gyutacsok fokozatszámának. Ez azt jelenti, hogy bizonyos feladatoknál , pl. árkok robbantásánál a fokozatszám végtelen is lehet, -egyszerű a lyukon belüli késleltetési rendszerek kialakítása (lásd 1.. .3. ábra), -A nonel robbantóhálózatok méretét nem korlátozza a a robbantógépek teljesítménye, mert csak a nonel vezetékekben lévő reaktív anyagot kell egy helyen beindítani. A reaktív anyag iniciálásához elegendő egy 5-ös erősségű villamos gyutacs, egy 5 g/m fajlagos tömegű robbanózsinór, vagy egy nagynyomá'iÚ és energiájú szikra, - a none} robbantóhálózatok kialakítása nagyon egyszerű és a Icialakítás módja könynyen megtanulható. (Azok a robbantómesterek, akik egyszer már használták a nonel rendszert, nem szívesen térnek vissza a villamos gyutacsok használatához.),

6

- a nonel iniciálási rendszer biztonságosan használható kóboráram-veszélyes, nagy villamos térerejű, villámveszélyes, valamint víz alatti robbantásoknál, - a nagy fokozatszámnak köszönhetóen a szeizmikus szempontból meghatározó 8 rns-on belül robbanó töltetek tömege nagymértékben csökkenthető, mert a nonel rendszernél a magyarországi előírások is megengedik az egy robbantólyukon belüli különböző késleltetésű gyutacsok alkalmazását. (Lásd Lábra.) 3. A nonel iniciálási rendszer hátrányai Eddig csak arról beszéltünk, hogy milyen előnyei vannak a nonel iniciáláo;i rendszereknek Abban az esetben, ha valaminek van előnye, akkor általában hátrányának is kell lenni. A nonel rendszer hátránya a villamos iniciálási rendszerrel összehasonlítva az, hogy: - a none} robbantóhálózatok folytonassága

műszerrel

nem, csak vizuálisan elle-

nőrizhető,

Abban az esetben, ha a külszíni robbantásoknál a 3. táblázatban rögzített gyutacsszámokat és késleltetési időket nem tartjuk, akkorátfedések lehetségesek.

Kftleltetési id6 a sorok között (ms) 25 42 67 f-109 176 ... .

* **

l i

Késleltetési id6 a lyukak között lyuksoron belül ms) 17 25 42 67 109 176

3 32

3 32

85

85

•• •• --

•• ••.

.

•

. .

•

•

12 31

21

95

65

••

••

• •

• ••

47

• • • •

80

nem praktikus kombináció nincs átfedési kockázat soronkénti 100 lyukig 3. táblázat

A NONEL UNIDET gyutacsok alkalmazása esetén az átfedések kiküszöbölése -a nonel gyutacsok "drágábbak", mint a villamos gyutacsok. Ez utóbbi megállapítással személy szerint nem értek egyet, mert a robbantási költségtételek közül egy tételt kiragadni nem érdemes, mivel az megtévesztő lehet. A robbantásos kőzetjövesztést alkalmazó kőbányákban a gyutacs és robbanóanyag költo;ége a többi költségtételnek töredéke.

4. Maa:yarorszáa:on használatos nem elektromos iniciálási rendszerekkel véa:zett néhány érdekesebb munka A bevezetőben is említettem, hogy hazánkban a legnagyobb múlttal a svéd gyártmányú NONEL iniciálási rendszer rendelkezik. Kb. két évvel később a cseh gyártmányú INDETSOCK és 2005-ben a lengyel gyártmányú ERGONEL gyutacsok alkalmazására került sor. A három rendszer összehasonlíthatósága érdekében állítottuk össze az l. táblázatot, melyben a különböző nonel rendszerek elemeit tüntettük fel. A táblázatban jóllátható, hogy mind a három gyártmány a rendszerre jellemző alapvető elemekkel rendelkezik. A táblázatból látható, hogy a legteljesebb és legkifinomultabb választékot a svéd NONELrendszer biztosítja, azután a cseh INDETSOCK, majd a lengyel ERGONEL rendszer következik.

7

4.1. Vasbeton

hűtőtoron v felső részének

és a tartóoszlopoknak a robbant4sa

Az egytengelyű forgási hiperboloid hűtőtorony a volt Ózdi Kohászati Üzemek tulajdonát képezte és erősen beépített területen helyezkedett el. Az 50 m magas hűtőtorony felső

25 m-ét és a tartóoszlopokat kellett elrobbantani, úgy, hogy a közelben lévő társa<;ház, laboratórium és egyéb gyártócsarnok ne sérüljön meg. A 2001. január 16-án ll órakorelrobbantott NONELrobbantóhálózat 1/14 részét a 4. ábrán szemléltetjük. A palást felső részének robbantásához 1440 db, a tartólábak robbantásához 414 db U500-as gyutacsot és az SLO és SI 25 rns-os külső késleltető kapcsolókból 490 db-ot 2 db villamos gyutaccsal indítottuk. A hűtőtorony felső részébe helyezett töltetek az iniciálástól számítva 1000 rns-nál, a tartólábak töltetei 3500 rns-nál robbantak. A 0,15 m-es falvastagság rniatt 2 db ablaküveget betörtünk, egyéb kár nem keletkezett. 4.2. Nar:Y.[úrólyukas robbant4s több szinten

Az 5 ... 7. ábrákon az egyik hazai kóbányánkban kialakított robbantástechnológiánál a robbantólyukak, a külső késleltető kapcsolók kiosztása és az egyes töltetek robbaná<;i ideje látható. Ezzel a késleltetési rendszerrel a védendő objektumoknál, három mérési ponton a mért eredő rezgési sebességek értékei: v l = l, 76 mm/s, v2 = l, 13 mm/s, v 3 = 0,35 mm/s. (A védendő létesítményeknél a megengedett rezgési sebesség: 5 mm/s.) 4.3. Naufúrólyukas robbant4s naunyomású

~ázyezeték

közelében

Annak bizonyítására, hogy villamos gyutacsok alkalmazásával és a NONEL iniciálá<;i rendszer elemeinek ha<;ználatával egy kőbánya közelében haladó, nagynyomású gázvezeték felett rnilyen rezgési sebességek mérhetók, a 4. táblázatban láthatók.

Sorszám ! Robbantás időpontja TRez2ési paraméterek a 2mezetéken : sebesség (mm/s) frekvencia (HZ) l. 2002. iúnius 5. 2,54 10 -2003. március 19. _lll 16 ~--

l

Robbantott lyukszám (db) 5 (RK.G gyutacs)

T

3. 4. 5.

2004. július 13. 2004. szept. 16. 2005. máius ll.

_---.lz l 9

- ··

l 14 -1,21

ll 15 15

·-

42 82 69 33

"'

4. táblázat A nagynyomású gázvezetéken mért rezgési sebességek értékei a Zemplénkó Kft. Sárospataki Üzemében végzett nagyfúrólyukas robbantásoknál A táblázat adataiból egyértelmű, hogy a villamos gyutacsokkal végzett robbantásnál a rezgési sebesség értéke kétszer nagyobb, mint a NONEL gyutacsokkal végzett robbantásoknál. Az adott esetben villamos gyutacsok alkalmazá<;ával a nyomás alatti gázvezetékekre megengedett 2 mm/s-os rezgési sebességet nem lehetett tartani. Az elavult előírásainkhoz való raga<;zkodás (az RKG gyutacsok alkalmazása) repeszkárokat eredményezett. Felhívnánk a figyelmet arra is, hogy a NONEL rendszer alkalmazásával az egy tűzbenelrobbantott lyukszám nagyságrendileg változott. A robbantá<;ok száma és így a gázvezeték vibrációja is lecsökkent.

8

5. Összefo~lalás A nonel iniciálási rendszerek magyarországi alkalmazása egyértelműen bebizonyította, hogy mindazok a töltetindítási és időzítési problémák, amelyek az ipari és bányászati robbantástechnikában hosszú évtizedekig tapasztalhatók voltak, megszűntek. Azoknak, akik még nem dolgoztak ezekkel a korszeru és igen könnyen elsajátítható iniciálási rendszerrel: próbálják ki. Biztos vagyok benne, ha egyszer kipróbálták, nem fognak csalódni.

~ ~o l

§ ()

~

l

~

~o ~ ~

~o

l

l!!

~o ~ ~

~ C·

:! '

l

~

~

,,"..,

~ .

~

"' l

" n. . , - . • !S

+ c(

•lJ

. ,_ l l l

l

• <(

~· ~ ~

~· ~ 9

......

o

~:_~-~,o

J?ll

J?'

-J>"

J/

J210

Sl {~

SL17

Sl17

SL17

Sl17

SL17

Sl17

SL17

SUT

\ 'St25

SL17

\

'

\

\ \ \ \ \

---<9

\0 1 ;0 2 r) 3
\ . \\ \

Sl17

Sl17

SL17

4

Sl17

~· s

. e

.t·1 Sl17


n8 ~

r. 7


Sl.11

Sl17

J?

9

SL17

n 10 ~

SL17

.

\\_ \ \ __--

- ----- -·--- _, - - ------ ------- - ---

___·-·-····-

-,---

, .,-- ., ~~"'"'

2. ábra A küls6 késleltető kapcsolók kiosztása

693

....-.. ,_.,

718

710

o 735

492

o

517

721

o

752

509

o

534

744

761

C·

,.,-"-.

v'

o

/69

786

803

526

543

"-, '-"

o

551

568

778

560

795

812

c

829

o

(' ..)

C:

8.20

837

854

871

577

o

o

585

602

3. ábra A töltetek robbanási idej#~ (

594

o

619

846

,, v

628

645

636

(}53

670

611

.",U ms!)

o

o

4. ábra Ózdi vasbeton hűtőtorony robbantása NO NEL iniciálási rendszerrel.

ll

Felsőszint

3. sorban 20 db robbantólyuk 2. sorban 19 db robbantólyuk

l. sorban 20 db robbantólyuk

Alsó szint 2. sorban 17 db robbantólyuk l. sorban 18 db robbantólyuk

5. ábra A Vakond Kft. Gyöngyöstarjáni Üzemében a robbantólyukak kiosztása a 2005. augusztus 31-i robbantásnál

12

Felsőszint 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176

..

176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

Alsó szint 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176 176

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

17

Minden robbantólyukba: U500 rns-os gyutacs került

6. ábra A Vakond Kft. Gyöngyöstarjáni Üzemében a NONEL UNIDET rendszer elemeinek kiosztása a 2005. augusztus 31-i robbantásnál

13

Felsőszint

15161340 1357 1374 1391 1408 14251442 1459 1476 1493 1510 1527 1544 1561 1578 1595 1612 1629 1646

1164 1181 1198 121512321249 1266 1283 1300 131713341351 1368 1385 1402 1419 1436 1453 1470

•. 886 903 920 937 954 971 988 10051022 1039 10561073 1090 1107 1124 1141 1158117511921209 176

Alsó szint 693 710 727 744 761 778 795 812 829 846 863 880 897 914 931 948 965

517 534 551 568 585 602 619 636 653 670 687 704

721 738 755

772 789

806

Minden robbantólyukba: U500 ms-os gyutacs került 8 rns-on belül robbanótöltetek száma: 2 db.

7. ábra A Vakond Kft. Gyöngyöstarjáni üzemében a töltetek robbanási ideje a 2005. augusztus 31-i robbantásnál

14

NONEL INICIÁLÁSI RENDSZER KATONAI GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSÉNEK

ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI

Nemes József nyá. mk. alez. a Magyar Robbantástechnikai Egyesület titkára műszaki

A Magyar Honvédség, de még inkább a Magyar Néphadsereg kiképzése, népgazdasági

jellegű

tevékenysége, katasztrófaelhárítási feladatok

alkalmával számos példa adódott robbanóanyagok célirányos alkalmazására. Sor került nevezetes építménybontásokra, mint például az egykori Nemzeti Színház lerobbantása,

közreműködésre

előfordult építőanyag

jeges árvizek hatásainak csökkentése érdekében és

kitermelése is polgári célra. Ezt a tevékenységet a honvéd-

ség, a polgári robbantásokat szabályzó

előírások

figyelmen kívül hagyásával

végezte- tételezzük fel, hogy jóhiszeműen-, hiszen a mai napig érvényes 1984. 111984. (Ip. K. 6.) OBF szabályzat a robbanóanyagokról és a robbantási tevékenységről

az 1.§-ban kimondja: "A szabályzat rendelkezéseit a nem honvéd-

ségi, a nem karhatalmi célú robbantásra szolgáló robbantóanyagok és robbantószerek (a továbbiakban együttesen: robbanóanyagok) gyártásával, ellenőrző

minősítő

és

vizsgálatával, forgalomba hozatalával (megsemmisítésével), vásárlásá-

val és szállításával kapcsolatos tevékenységek során a népgazdaság minden területén alkalmazni kell." Jelen sorok írója is számos esetben kapott nem honvédségi területen

végzendő

robbantási feladatra parancsot, megbízást. Ezeket a munkákat a rendelkezésre álló, és a katonai robbantási feladatok részleteit meghatározó, ma is érvényes "Robbantási utasítás" alapján végezte. A katonai körökben ismert és alkalmazott eme szakirodalom, egy háborús tapasztalatokat alapján összeállított, a polgári követelményeket hagyó, átfogó, jó szabályzat (volt).

összegző,

szovjet

természetszerűleg

Természetszerűleg

szerzők

munkája

figyelmen kívül

az 1971-ben kiadott szak-

utasítás nem tartalmazhatta a később megjelent anyagokat és technológiákat, és sajátosságainál fogva nem érintette a környezet védelmével kapcsolatos feladatokat, megszorításokat sem.

Alapvetően

Eltekintve e téma további követő időszak,

filozófiájában tér el a polgári robbantási

részletezésétől,

elvektőL

megállapítható , hogy a háborút

a népgazdaság helyreállítása, az újjáépítések

időszakában,

15

a gépesítés alacsony foka mellett, más társadalmi környezetben nem jelentett gondot a katonai robbantóeszközök és anyagok civil környezetben történ6 alkalmazása. Az 1980-90-es évek id6szakában a honvédség er6teljesen nyitott a civil társadalom felé. Egyre nagyobb betekintést engedett a bels6 életébe, és mind szélesebb szakmai kapcsolatokat épített ki a polgári szférában. Így adódott lehet6ség arra, hogy a meglév6 ismereteket továbbképzés keretében szélesítsük. E tevékenységben élen járt a Magyar Hadtudományi Társaság

Műszaki

Tagozata, ahol szakmai prograrnak

keretében találkozhattunk az árvízvédelem robbantási szakembereivel és szakanyagaival. Megismerkedhettünk az akkor még létez6 hazai robbantóanyag-gyártás területeivel és képvisel6ivel. Retekinthettünk az e területen tevékenyked6k

mű­

helytitkaiba. A polgári robbantási ismeret..c;;zerzés terén el6ször a robbantá<;vezet6i tanfolyamon kínálkozott lehet6ség az eddigiekt6l eltér6, azokat kiegészít6 tananyag megszerzésére. Itt szembesültünk azzal a felismeréssel, hogy amit ez idáig sok legjobb tudásunk szerint,

jóhiszeműen

végeztünk a gyakorlóterek határain kívül, bizony mindeddig

figyelmen kívül hagyott környezetvédelmi szempontokba ütközhet. A 80-as évek végén végzett tanfolyamon találkoztunk el6ször olyan megoldásokkal, mint például az elfeledett Magnadet rendszer és az akkor számunkra forradalmi an újnak tetsz6 NONEL szisztéma is. Nem részletezve a különböz6 környezeti hatác;;ok és a katonai robbantóeszközök közötti összefüggéseket és ellentmondásokat, további hasznos információkat nyerhettünk a Miskolci Egyetem szervezésében a Magyar Honvédség

Műszaki

Szemlél6jének

támogatásával elvégzett 5 féléves, robbantástechnikai szakmérnökképzés keretén belül. E tanulmányi id6szakban kezdett érlel6dni a gondolat, hogy a polgári életben, els6sorban környezetvédelmi és gazdasági szempontok szerint alkalmazott NONEL rendszerek számos el6nyük mellett, hasznos tulajdonságokat rejtenek a katonai kiképzés, a katonai felha'lználás terén. A személyes kantaktusok kiépülése, az egyre több és mélyebb információ, a kapcsolatrendszer b6vülése szemléletváltást eredményezett, amely részben megváltoztatta a gondolkodá
fordultak elő. Emellett még számos ok abba az irányba mutatott, hogy a szakma ezen a téren is megújításra szorul. Ugyancsak az MHTT szervezésében lebonyolított sikeres szakmai bemutatók, a jövőt képviselő, újszerű

ismeretekkel felvértezett, immár

megfelelő, javaslattevő

pozí-

cióba került szakemberek elérkezettnek láttuk az időt, hogy felkutassuk a honvédség által is használható megoldásokat.

Feltételezhető

volt -

mint a legtöbb múszaki vív-

mány általában-, hogy először a katonai alkalmazás területén jelenik meg, tehát szinte nyitott kapukat döngettünk, amikor a gyártók katonai alkalmazásra tervezett eszközeit kerestük. Együttműködve

az akkor Haditechnikai Intézet munkatársaival, az egykori Múszaki

Technikai Szolgálat Főnökség szakembereivel felkutattuk a lehetőségéta megfogalmazódott igények

először

mintapéldányokkal, kísérleti darabokkal

történő

kielégítésére.

Az elvégzett kísérletek, a próbák bebizonyították, hogy célszerű a kimerülőfélben

szavatossággal egyre kevésbé

rendelkező, meglévő

lévő,

iniciáló anyagok leváltásánál szá-

mításba venni a nem elektromos (NONEL) megoldást is. A rendszer mellett szólt: ~

Magas fokú kezelésbiztonság;

~Egyszerű kiképezhetőség; ~

Praktikus kiszerelés;

~

Környezetvédelem.

Amíg e sorok írójának rátekintése volt,

első

zepette sikerült kijárni egy kisebb 1-1,5 MFt

lépésben, a szúkülő anyagi források kö-

értékű

rnintasorozat behozatalát kísérleti

jelleggel. E rninták nem ölelték fel a teljes gyutacs-, illetve időzítőelem-választékot­ erre nem is volt és megítélésem szerint nincs is szükség - , de tartalmaztak rninden olyan lényeges elemet, amely alapján dönteni lehetett a későbbi vábbi lépésekre és logisztikai folyamatokra már a

szakértő

beszerzésekrőL

A to-

utódok közremúködésével

került sor. Összességében megállapítható, hogy egy előremutató múszaki gondolkodásmódot követő

szakmai elhatározás többéves kitartó munka eredményeképp korszeru megol-

dást eredményezett.

17

NONEL NEM ELEKTROMOS INICIÁLÁSÚ KATONAI GYÚJTÓRENDSZEREK Dr. Kovács Zoltán egyetemi docens ZMNE BJKMK Katonai Múszaki Tanszék A NONEL 1 nem elektromos iniciálású katonai gyújtórendszerek rendeltetése a különböző katonai robbantási feladatok során alkalmazott robbanóanyagok, töltetek késleltetett vagy késleltetés nélkül történő inidálása A NONEL gyújtórendszer kezelésbiztossága és inidálóképessége révén alkalmazható a katonai robbantástechnika valamennyi teriiletén. A gyújtórendszer alkalmas a Magyar Honvédségben rendszeresített valamennyi robbanóanyag inidálására, valamint az irányított hatású repesztöltetek és a kisméretű kumulatív töltetek indítására, a villamos gyújtás és a tűzzel való gyújtási mód kiváltására A Magyar Honvédség a NONEL katonai gyújtórendszerek két típusát alkalmazza: a svéd gyártmányú NORABEL-t és a cseh gyártmányú AUSTIN-t. Mindkét gyújtórendszer alapvető felépítése, főbb jellemzői és alkalmazásának, kezelésének elvei megegyeznek egymással, a szerkezeti kialakításukban viszont található néhány eltérés. A katonai NONEL gyújtórendszer két fő elemból tevődik össze: az indítóból és a szerelt gyutacsbóL A gyújtórendszer alapeleme az indító, mellyel egy töltet késleltetés nélkül történő robbantására van lehetőség. Több töltet egyidőben történő inidálása (gyújtóhálózat kiépítése) vagy késleltetett robbantás végrehajtása esetén az indítóhoz pillanathatású vagy késletett szerelt gyutacsokat kell csatlakoztatni. A NO NEL indító A NORABEL NONELindítója (l. sz. ábra) egy egyszer használatos kézi elsütő mechanizmusból és a NONEL jelvezetékből áll, melynek egyik végén egy csappantyús primer gyújtóegység, a mác;ik végén a töltet iniciálác;ához szükséges pillanathatác;ú gyutacs található.

l. sz. ábra A NONELindító

főbb

részei (NORABEL)

1- elsüt6 mechanizmus; 2- NONELjelvezeték; 3- primer gyújtóegység; 4- csatlakozó egység; 5 - gyutacs; 6 - kábeldob; 7 - mtíanyag fogantyúk

Mivel valamennyi szükséges alapkomponens csatlakoztatva van az egységhez, a NONELindító egy teljesen önálló, bármilyen típusú robbantási feladathoz bármikor használatra kész inidáló eszköz. Valamennyi NORABEL indító tartalmaz még egy, a szerelt gyutacsok opcionális csatlakoztatását vagy leágaztatását biztosító csatlakozó egységet és két darab, a NONELjelvezeték kábeldobról történő le- és feltekerését megkönnyítő műanyag fogantyút is. l

NONEL: NON-ELectric (nem elektromos) kifejezés rövidítése.

18

A katonai NONEL indítók többféle kiszerelésben, kölönböző hosszúságú jelvezetékkel rendelkeznek. Tárolási helyzetben az indító 30 méter vezetékhosszig tekercsben, 50-320 méter jelvezeték-hossz között kör keresztmetszetú vagy szögletes kialakítású tároló kábeldobon (lásd: 2. sz. és 3. sz. ábrák) van elhelyezve. I

2. sz. ábra. NONEL 30 m indító tekercsben (NORABEL)

3. sz. ábra. NONEL indítók

kölönböző

kábeldobon (NORABEL)

Az AUSTJN gyártmányú katonai gyújtórendszer NONEL indítói néhány eltérő rendelkeznek. Az egyik legfontosabb sajátosság, hogy az MR-1 típusjelú, többször felhasználható kézi elsütő mechanizmus nincs az indítákhoz készletezve. Valamennyi indítónak a kábeldobja kör keresztmetszeti kialakítású, illetve az indítóhoz nincsenek rendszeresítve a NONEL jelvezeték le- és feltekerését megkönnyítő fogantyúk.

jellemzővel

A Magyar Honvédség a 30, 65, 100, 320m kiszerelésíi indítókat alkalrnazza, mely utóbbi három kör keresztkábeldobon van elhelyezve. Nem katonai célokra a gyártó cégek akár 3000 m kiszerelésben is forgalmamak NONEL indítókat 2

met~zetíi

19

A kábeldobokon sincsenek előre kialakított rögzítő helyek a gyutacs, a csatlakoz6 egység és a csappantyús primer gyújtóegység számára A gyutacsot kartonpapírból készült védőburkolat, a csappantyús primer gyújtóegységet pedig múanyag védókupak védi a mechanikai hatásoktól, melyeket öntapadós szalag rögzít a kábeldobhoz (4. sz. ábra), míg a csatlakozó egység a vákuumfólia tasakban, a kábeldob mellett van elhelyezve.

4. sz. ábra A NONELindító főbb részei (AUSTIN) l - primer gyújtóegység; 2 - NONEL j elvezeték; 3 - gyutacs; 4 - kábeldob

A NONEL szerelt gyutacs

A szerelt gyutacsok (5. sz. ábra) kiegészítő elemek a NONEL indítókhoz abban az esetben, amikor egy időben egynél több töltet kerül robbantásra, illetve a robbantásokat egymáshoz képest időben késleltetve kell végrehajtani.

5. sz. ábra. NONEL pillanathatásó szerelt gyutacs (NORABEL) A NONEL szerelt gyutacs kölönböző hosszúságú NONEL jelvezeték, amelynek egyik végére a gyutacs gyárilag van rögzítve, a másik végét pedig az indítóhoz készleterett csatlakozó egységéhez kell csatlakoztatni.

20

A szerel t gyutacs NONEL jelvezetéke l ,2-30 m közötti hosszúságú, 1 - a Magyar Honvédség csak a 4,2 és a 7,8 méteres kiszerelésut alkalmazza - , míg a jelvezetékre rögzített alumínium köpenyes, 7,6 mm névleges átmérőjű, kb. l gramm robbanóanyagot tartalmazó gyutacs pillanathatású vagy különböző (7-6000 ms közötti) késleltetésű lehet. A NONEL indítók és szerelt gyutacsok jelvezetéke egy alacsony energiájú, nem elektromos elven működő, nem robbanó köpenyes jeltovábbító vezeték, névleges külső átmérője 3 mm. Általában barna színű, kétrétegű kemény műanyag borítású cső, amelynek belső falára 1-2 gramm oktogén (HMX) alapanyagú robbanóanyag-filmet fújtak, amely egy kb. 2000 m/s sebességő, zajmentes jelet továbbít a primer gyújtóegységtől a gyutacshoz. 2 A NORABEL gyártmányú gyújtórendc;zer minden egyes indítójához egyszer használatos marokkapcsaló (6. sz. ábra) van készletezve a kézi elsütéshez. Ez egy többségében műanyagból készült mechanikai működésű elsütő szerkezet, amelyben előfeszítés nélküli rugó helyezkedik el az ütőszeg körül. Kettős biztosítási mechanizmussal rendelkezik: biztosítószeggel és a nyomógomb körül elhelyezkedő biztosítógyűrűveL

6. sz. ábra. Kézi

elsütő

mechanizmus (NORABEL)

Az AUSTIN gyártmányú gyújtórendszer indítóit az MR-1 típusú, többször használatos, fémötvözetből készült kézi elsütő mechanizmussal (7. sz. ábra) lehet működtetni.

Az MR-1 tárolási helyzetben múbőr tokban, a NONELelemektől elkülönítve van elhelyezve. Külalakjában kézifegyverre emlékeztet, ahhoz hasonlóan is működik : az oldalán lévő biztosítóval kell kibiztosítani, majd az elsütő billentyű meghúzásávallehet elműködtetni. 1 A NONEL jelvezetékben a gyutacs indításához szükséges energia eléréséhez a jelnek egy adott gyorsulási távolság szükséges, ezért a jelvezeték hossza a csatlakoztatott NONEL egységek között minimum 0,6 méter lehet. 2 Minden NONEL egység nedvességálló, ezért a jelvezeték nem vágható el, továbbá nem tehető ki semmilyen egyéb mechanikai sériilésnek, mivel ez hibás múködést, illetve a gyújtás eredménytelenségét okozhatja. Amennyiben a jelvezeték megsériil, a rendszert nem szabad felhasmálni!

21

7. sz. ábra. MR-1 kézi

elsütő

mechanizmus (AUSTIN)

A csatlakozó egység rendeltetése a NONEL jelvezetékek leágaztatása, a pillanathatású vagy késleltetett gyutaccsal ellátott NONEL szerelt gyutacsok összekapcsolása az indítóval, soros, párhuzamos vagy vegyes gyújtóhálózat létrehozása. Múanyagból készült, egyik nyitott vége négy egyenlő nagyságú körcikkre van osztva, a másik végén pedig négy hajlékony, fogazott láb és egy zárógyűrű helyezkedik el, melyek a gyutacs megbízható rögzítését segítik elő (8. sz. ábra).

8. sz. ábra Gyutacs rögzítése a csatlakozó egységben (NORABEL) A csatlakozó négy egyforma részre osztott elülső végén nyHásonként 2-2, azaz legfeljebb 8 darab NONEL jelvezeték bekötésére van lehetőség. A vezetékek véletlen kihúzása a csatlakozóból megakadályozható, ha minden egyes csatlakozón átvezetett NONEL jelvezeték végére annak átvezetését követően egy egyszerű csomót kötünk (9. sz. ábra). Az AUSTIN gyártmányú gyújtórendszer indítóihoz készletezett csatlakozó egység szerkezeti kialakítása kissé eltérő, de rendeltetése és alkalmazási lehetőségei megegyeznek a N ORABEL gyújtórendszerhez készletezett csatlakozóval.

22

9. sz. ábra Jelvezetékek rögzítése a csatlakozó egységben (NORABEL) Amennyiben nem áll rendelkezésre a szükséges mennyiségú szerelt gyutacs, vagy a robbantá<>i feladat végrehajtásához szükséges biztonsági távolság megköveteli, másik NONEL indító jelvezetéke is hozzákapcsolható a csatlakozóhoz anélkül, hogy a csappantyús primer gyújtóegységet el kellene távolítani a csatlakoztatni kívánt indítóróL Ebben az esetben a NONEL jelvezetéket duplára kell hajtani (10. sz. ábra) és úgy átvezetni a csatlakozón, majd az átvezetett jelvezetékre az előzőekhez hasonlóan célszerű csomót kötni.

10. sz. ábra. Csatlakoztatás duplán átvezetett jelvezetékkel A csappantyús primer gyújtóegység (ll. sz. ábra) egy lakkozással lezárt csappantyú, mely kevesebb, rnint 0,5 gramm robbanóanyagat tartalmaz. A gyújtóegység háza, melynek anyaga a NORABEL rendszeresetén fém, az AUSTIN esetén múanyag, Ml2 menetben végződik.

ll. sz. ábra. Primer gyújtóegység (AUSTIN) Összességében megállapítha~uk, hogy a NONEL gyújtórendszerek elemei rendkívül könnyen kezelhetőek, a robbantási feladat előkészítése során a gyújtóhálózat kiépítése nem igényel olyan kiegészítő eszközöket (szigetelőszalag, gyutacsszorító fogó, kábelvágó kés

23

stb.), melyek használata a tűzzel való, illetve a villamos gyújtási mód során szükségesek. A jelvezeték kifektetése is gyorsan és biztonságosan végrehajtható. A már előké­ szített elemek bármikor visszatelepíthetőek és később újra felhasználhatóak5. A gyújtórendszer további előnye lehet, hogy a katonai feladatok végrehajtása során olyan sajátos körülmények között is - viharveszélyes időjárási viszonyok és nagyfeszültségű távvezetékek közelében- alkalmazhatóak, ahol a többi gyújtási mód alkalmazása nem minden esetben lehetséges és megengedett. Felhasznált irodalom

http://www.norabel.com http://www.austin.cz

s A gyújtórendszer elemeinek csomagolása légmentesen zárt alumínium fóliatasakokban történik. Ép tasak esetén az eszköz több évig tárolható nonnál tárolási feltételek mellett, a felbontást követően viszont minél hamarabb fel kell használni az indítót vagy szereJt gyutacsot.

HÍREK

2006. május 25-26-án STARÁ LESNÁN ismét megrendezik a szokásos nemzetközi robbantástechnikai konferenciát, melyen egyesületünk képviseletében 9 fő vesz részt. A konferencia eredményeiről, a magyar előadók szerepléséról a ROBBANTÁS TECHNIKA következő számában írunk.

Április 24-28. között robbantásvezetói továbbképző tanfolyamot szervezett a Miskolci Egyetem Továbbképzési Központja. A következő tanfolyamra 2006 novemberében kerül sor. Az időpontokat még nem rögzítettük, de jelentkezéseket máris elfogadunk. (Jelentkezni dr. Bohus Géza címén lehet.)

Az Ipari Robbanó Kft. új ügyvezetóje: VOLSZKY Géza robbantástechnikai szakmérnök.

Elhunyt HEGEDÚS Ferenc rniskolci robbantásvezetó, a mexikóvölgyi salakbánya volt üzemvezetóje.

24

A MAGYAR HONVÉDSÉGNÉL RENDSZERESÍTETT NONEL GYÚJTÁSI RENDSZER ALKALMAZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ ROBBANTÁSOKRA Dr. habil. Lu/aícs László mk. alezredes, tanszékvezető egyetemi docens 1, a Magyar Robbantástechnikai Egyesület alelnöke

A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveF és az ezen alapuló nemzeti biztonsági stratégia3 gyökeres változásokat eredményeztek többek között a katonai-műszaki szakma, ezen belül a harctevékenységek múszaki támogatási feladatainak belső tartalmát, továbbá az e feladatok végrehajtásának mikéntjét illetően. A korábbi Varsói

Szerződésen

belilli támadó doktrínát a haza szuverenitásának és területi in-

tegritásának kizárólagos megvédésére irányuló követelmények váltották fel. A Varsói

Szerződés

támadó doktrínájából adódóan a múszaki biztosítási (támogatá-

si) feladatok robbantással megoldandó területeinél az

elsődleges

gyorsabb és feltétlenül eredményes feladatvégrehajtás volt.

követelmény a minél

Ebből

adódóan a robbantás

környezeti hatásait a robbantási technológiák nem vették figyelembe: külső,

szabadon felfektetett töltetek alkalmazására került sor, hiszen az

elsősorban

időrabló

a

fúrási

munkák például szóba sem jöhettek egy dinamikus támadó tevékenység során. Ugyancsak a támadó doktrínából fakadóan olyan katonai robbanóanyag rendszeresítésére volt szükség, mellyel minden feladat végrehajtható a szerkezeti elemek robbantá<;ától kezdve a földrobbantásig, a várható összes környezeti és időjárási viszonyok között: ez volt a trotil (TNT). Másként ugyanis nem lehetett volna biztosítani a támadó csapatok robbanóanyag-utánpótlását: a megfelelő)

különböző

feladathoz

különböző

(az éppen

robbanóanyag felhasználási helyre juttatá<;a megoldhatatlan feladat lett vol-

na. Szintén emiatt volt csak pillanathatású villamos gyutacs rendszeresítve, és a kiképzés is csak az ezzel végrehajtandó robbantásokra irányult. A biztonság- és védelempolitikai alapelvek tükrében gyökeres változás következett be a várható feladatok tekintetében:

megszűnt

az "ellenségkép", a fegyveres

készítésének középpontjába a védelmi, ezen belül is

főleg

erők

fel-

a válságkezeléssei és a

béketeremtésssel kapcsolatos feladatok kerültek. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bolyai János Katonai Mtiszaki Kar, Katonai Az Országgytilés 94/1998. (XII.29.) számú határozata 3 2144/2002 (V.6.) kormányhatározat 1

Műszak:i

Tanszék

2

25

A katonai robbantási feladatok terén ez a változás többek között a környezetvédelem előtérbe

kerülésében is megnyilvánult: akár a válságkezelés keretén belül kell nem rob-

banó múszaki zárakat (árkok, torlaszok stb.) létrehozni robbantással, akár egy béketeremtő

misszióban válik szükségessé robbantás végrehajtása, ma már nem hagy-

ható figyelmen kívül a robbanás környezeti hatása sem. Különösen igaz ez a békekiképzés során

végzendő

robbantási feladatokra.

A legnagyobb tapasztalatokkal ezen a téren ma az ipari robbantástechnika rendelkezik, így érdemes megvizsgálni azon ipari robbantóanyagokat és -eszközöket, valamint technológiákat, melyek segítségével a honvédségi célú robbantási feladatok környezetkímélóbb végrehajtása biztosítható.

A Magyar Honvédség és a környezetvédelem A környezetvédelmi kérdések vizsgálata nem ma kezdódött a Magyar HonvédségnéL A HM Regionális Katonai Környezetbiztonsági Központ már 1996-ban megjelentette a Katonai Környezetvédelmi Füzetek l. számát, mely az ,,Environmental Guidelines for the Military Sector"4 c. svéd-amerikai útmutató magyar fordítása A kiadványt a két ország védelmi minisztériumainak környezetvédelmi szakértói készítették a NATO/CCMS (Modern Társadalom Kihívásai Bizottság) támogatásával (1). Az Irányelvek megfogalmazása során az a cél vezérelte az alkotókat, hogy segítséget, módszertani útmutatást nyújtsanak bármely ország katonai szektora számára, az emberi egészséget és a környezetet

védő

hatékony program kidolgozásához. Az

Irányelvek nemzetközi egyezményekre, szerzódésekre és konvenciókra támaszkodnak, továbbá feldolgozzák számos ország e téren szerzett tapasztalatait.

A

következőkben

röviden tekintsük át az Irányelvekben foglalt legfontosabb kité-

teleket: • Talán a legfontosabb alapelv: amíg az országvédelmi képesség fenntartása megengedi, a katonai szektornak a

lehetőségek

határáig be kell tarta-

nia a társadalom egésze által megszabott környezetvédelmi politikát és az ezzel kapcsolatos törvényeket. t

A továbbiakban Irányelvek

26

• A kormányok és a törvényhozás

felelősek

a környezetvédelemre

vonatkozó nemzeti politikák és törvények kidolgozásáért E politikáknak és törvényeknek nemzeti szükségleteket kell kielégíteniük, de kidolgozásuk során figyelembe kell venni az olyan szervezetek javaslatait és kötelezettségeit, mint az ENSZ és a NATO. Ezen kívül ugyancsak szükséges a kérdéssel kapcsolatos egyéb nemzetközi

szerződésekben

és kon-

venciókban foglaltak beépítése a törvénybe (pl. a Montreali Jegyzőkönyv és a Bázeli Konvenció). • A kormányok kötelessége továbbá világos irányelveket szabni a katonai szektor számára, hogy az miként támogassa a környezetvédelmi célokat és stratégiákat. Legtöbbször elvátják, hogy a katonai szektor ugyanúgy viselkedjék, mint bármely más szektor. Ez alól akkor lehet kivételt tenni, ha pl. valamely új környezetvédelmi követelmény komolyan akadályozná a fegyveres

erők

képességét az

elsődleges

feladatuk végrehaj-

tásában, vagy veszélyeztetné a titkosságot. A kormányzatnak ilyen esetben egyensúlyt kell teremtenie a katonai szektor (valójában az ország) érdekei és a környezetvédelem érdekei között. • A környezetvédelmi célok és stratégiák meghatározása után, a kormányoknak fel kell készülniük a katonai szektor ama költségvetési (plusz) igényeinek kielégítésére, mely ezek megvalósítását szolgálja. A kormányoknak kell meghatározniuk a költségvetés-készítés azon eljárásait is, amelyek lehetővé teszik a környezetvédelmi célú katonai igények áttekintését. • A katonai szektor számára világosan meghatározott, sajátos környezetvédelmi célokat kell

kitűzni,

melyek illeszkednek a sajátos katonai

tevékenységekhez, ugyanakkor figyelembe veszik az országban elfogadott környezetvédelmi törvény

előírásait

is.

• Ezt követően kerülnek kidolgozásra a célok megvalósítását szolgáló módszerek és stratégiák, melyek viszont a költségvetési tervezés alapját jelentik. • A környezetvédelmi program kidolgozásához és végrehajtásához megfelelő

segédleteket kell készíteni, melyek útmutatóul szolgálnak a

végrehajtó állomány számára. A program sikere a megfelelóen kiképzett személyi állománytól függ, ezért olyan környezetvédelmi oktatási és

27

képzési program kialakítására van szükség, mely a fegyveres

erők

min-

den szintjét (a rá vonatkozó mértékben) érinti. Az általános képzésen kívül feltétlenül szükséges az egyes szakágakon belül jelentkező szakmai feladatok végrehajtása során adódó környezeti problémák elhárítására történő

felkészítés is.

• Külön feladat a hivatásos állomány környezetvédelmi oktatása, melyet képzési rendszerükbe kell illeszteni. Csak akkor várhatjuk el tisztjeinktől és

tiszthelyetteseinktől,

hogy környezetvédelmi ügyekben

vezető

szere-

pet játsszanak, ha megértik e kérdések fontosságát, és megtanulják a károkozás elkerülését biztosító módszerek és eljárác;ok alkalmazác;át. • Új feladatként jelentkezik a honvédségi kutatóhelyeken dolgozó szakemberek számára olyan alternatív anyagok és eljárások keresése, melyek képesek kisebb környezeti károk mellett kielégíteni a sajátos katonai igényeket, az eddig alkalmazottaknál. Környezetvédelem a

katonai-műszaki

szakmában

A fenti feladatok végrehajtásának helyzetét teljes egészében nem képes áttekinteni ez a tanulmány. Ugyanakkor a műszaki támogatási kérdéseket, ezen belül a robbantác;i feladatokat vizsgálva, és a szempontokon visszafelé haladva leszögezhetjük, hogy az elmúlt

időszakban

lámélőbb

módon

komoly eredményeket értünk el a katonai feladatok környezet-

történő

végrehajtását célzó kérdésekben.

A Nemzetvédelmi Egyetemen az 1990-es évek közepe óta napirenden vannak a katonai robbantástechnikai feladatok környezetvédelmi szempontokat is figyelembe

vevő

technikáinak és technológiáinak kutatása. 1995-ben készült el egy kandidátusi értekezés, mely ezzel a kérdéssel is foglalkozik (2), és a Katonai Műszaki Doktori Iskola, Katonai

Műszaki

Tanszékhez kapcsolódó, Katonai

Műszaki

Infrastruktúra elmélete tudo-

mányszakán jelenleg is kutatác; alatt áll egy ilyen téma (3). A műszaki tisztek képzésében egy harmincórás Környezetvédelem tantárgy keretében ismerik meg hallgatóink a környezetvédelem általános és katonai vonatkozásait, kiemelt figyelmet fordítva a erődítés-álcázás,

jellemző műszaki

robbantás és

műszaki

támogatási feladatok (út- és hídépítés,

zárás, gépalkalmazás stb.) környezetvédelmi

kérdéseire. 1997-ben egy jegyzet is készült ebben a témában, a Környezetvédelmi Oktatás Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával (4).

28

A robbantási feladtok környezetleírnélőbb végrehajtásában az ÖLTP5 Múszaki Technikai Szolgálatfőnökség által, a közelmúltban beszerzett és rendszeresített robbantószer, a katonai NONEL gyújtási rendszer nyújthat segítséget. A ,,hogyant" a továbbiakban mutatjuk be.

A NONEL gyújtási rendszer 1995. augusztus 31.: az ÉTE6 Robbantástechnikai Szakosztályának Nemzetközi Robbantástechnikai Kollokviumán az egyik leülföldi

előadó előhúzott

egy köteg

vékony múanyag csövet, letekerte, és kedves mosollyal körbevitte a termen, megkérve a résztvevőket, hogy mindenki fogja meg azt, rnint ahogy az óvodás gyerekek szoktak sétálni az utcán. Ezután visszatért a pulpitushoz, cső

elővett

egy tenyérnyi szerkezetet, a

végét hozzáillesztette, és még elbúvölóbb mosollyal bejelentette: most pedig fel

fogja robbantani ezt a hálózatoL Akik tudták, hogy miről van szó, kajánul figyelték be nem avatott kollégáik döbbent,

vérmérséklettől fiiggően elszíneződött

pillanatban kialudt a világítás, éles csattanás hallatswtt és a múanyag

arcát... Ebben a cső

vakító fény-

nyel felvillant. Az újból felgyulladó lámpák fényénél megkönnyebbült arcú emberek vizsgálták a kezükben

lévő

sértetlen

csődarabot,

melynek belsejében szemmel

láthatóan robbanás haladt végig néhány má
előadó

pedig

felkonferálta: Uraim, íme a NONEL gyújtási rendszer! A svéd Nitro Nobel cég 1973-ban mutatta be forradalrnian új, eddig még soha nem látott gyújtá<;i rendszerét, melyet joggal neveztek az évszázad robbantástechnológiai felfedezésének. A termék az angol Non-Electric lnitiation System (nem elektromos iniciálási rendszer) kifejezésből kapta a NONEL elnevezést De miben is állt e rendszer újdonsága? A korszeru robbantá<;technikában egyre inkább

előtérbe

kerültek a környezetvéde-

lem kérdései. Ezen belül kiemelkedő fontosságot kaptak a robbanás szeizmikus hatásának

lehető

legkisebbre való csökkentése, a minél kevesebb robbanóanyaggal minél

pontosabb hatás elérésének elve, továbbá a robbantóhálózat ségének,

külső körülményektől (hőmérséklet,

egyszerű kezelhető­

nedvesség, kisebb fizikai behatások,

elektromos energiaforrás közelsége) független alkalmazhatóságának követelménye. A legbiztonságosabbnak tartott elektromos robbantások sok tekintetben eleget tettek ezen elvárásoknak, a késleltetett hatású, rnind pontosabb gyutacssorozatok sok sikeres robbantás végrehajtását tették lehetővé. De a feladatok egy részénél komoly gondot jelentett, 5 6

Összhaderónerni Logisztikai Támogató Parancsnokság Építéstudományi Egyesület

29

hogy a hálózatban alkalmazandó késleltetési a

tervező

számára a fokozatok

teljesítményű robbantógépekre

időbeli

idők

korlátozott

lehetőséget

biztosítottak

eltolását illetoen. Egy épületbontásnál hatalmas

volt szükség (ezek beszerzése nem csekély költségekkel

járt), és még ekkor sem volt biztos, hogy a kívánt teljesítményt elérik. Ez utóbbi ok rniatt teljedtek el abban az

időben,

a szakzsargonban "szimultán robbantásnak"

nevezett- nem éppen szabályos- módszerek, melynél a robbantómester két robbantógépet nyomott meg egy

időben

a hatalmas hálózat felrobbantásához.

Ráadá<~ul

bizonyos körülmények között (nagyfeszültségű áramforrások közelsége- trafóállomás, távvezeték stb. -, valarnint kóboráramveszély esetén) a villamos robbantásról eleve le kellett mondani. Mindezen problémák megoldását kínálta az új iniciálási rendszer, a NONEL. Az alap egy 3 mm külső átmérőjű, háromrétegű műanyag cső, melynek belső falára vékony robbanóanyag hártyát visznek fel (a robbanóanyag HMX7 és alumínium keverék). A robbanóanyag mennyisége

elegendő

ahhoz, hogy a robbanási lökéshullámot 2100 rn/s

sebességgel továbbadja a cső teljes hosszában, de kevés ahhoz, hogy a külső

hatást váltson ki. A cső anyaga ellenáll mindenféle

külső

cső

falát átütve

fizikai hatásnak:

• szakítószilárdsága 20°C-on 25 kg, 70°C-on 15 kg; • alkalmazható - 40°C és +70°C • A

cső

hőmérsékleti

határok között;

ellenáll különféle agresszív közegnek is: pl. dízelolajban 2 hétig,

ANDO (ammónium-nitrát - dízelolaj robbanóanyag-keverék) robbanóanyagban 5 hétig a gyár által garantáltan Maga a rendszer vízhatlan, hálózat bantá<~okhoz

készíthető belőle

múködőképes

marad.

földfelszíni és föld alatti rob-

éppúgy, mint víz alatti munkák során.

Nagy előnye, hogy elektromos áramforrás közelségétől függetlenül alkalmazható. A legnagyobb vívmány azonban a

következő:

a rövid- és a

hosszúkésleltetésű

gyutacs-

sorozat, valarnint a szintén késleltetett gyutaccsal szerelt kapcsoló egységek révén, korlátlan méretú és késleltetési

idejű

hálózat

elégséges a készlethez rendszeresített

készíthető belőle

egyszerű

úgy, hogy az indításhoz

csappantyús egység, ennek hiányában

pedig akár egy robbantó-, akár egy villamos gyutacs! Azóta a világ számos robbantóanyag-gyártó cége megjelent a saját múködését és ,,filozófiáját'' tekintve az eredetivel szinte

megegyező

Ugyancsak megjelentek a polgárihoz képest kissé robusztusabb

fejlesztésű,

de alap-

NONEL rendszerévet

felépítésű

katonai NONEL

rendszerek, ahol természetesen az ipari robbantástechnikában a hálózat áttekinthetőségét, sze7

cyclotetramethylenetetranitramine, C.HsNsO.- Oktogén

30

relését megkönnyítő élénk vezetékszínek helyett a zöld dominál. Ezek közül vette meg a Magyar Honvédség a NORABEL és az AUSTIN cégek katonai célra kifejlesztett rendszereinek egyes elemeit. A továbbiakban nézzük meg, hogy ezek az új robbantószerek hogyan segíthetik a környezetkímélóbb katonai robbantások tervezését és kivitelezését. Környezetkímélő

katonai robbantások NONEL rendszerű gyújtással

Mint már fentebb említettük, nagy fontosságú a katonai robbantási feladatok végrehajtásának környezetvédelmi megfontolásokat is figyelembe

vevő

újragondolása.

Az egyik legnagyobb kárt a robbanás szeizmikus hatása jelenti a környezetre.

Háborús viszonyok között erre kevés figyelmet fordítunk, viszont egy fenyegetettségi időszak

során, saját területen végzett

misszióban

jelentkező

erődítési

berendezéskor, vagy békefenntartó

munkánál elkerülhetetlen a környezetvédelmi kérdések

figyelembevétele. A robbanás szeizmikus hatása csökkentésének leghatékonyabb módszere az egy idő­ egység alatt robbanó töltetek tömegének csökkentése. A hazai ipari robbantástechnikában egy időegység alatt robbanónak tekintenek minden olyan töltetet, melynek robbanása l 00 rns-on belül megy végbe (külföldi szakirodalom szerint ez az érték 5-1 O ms között is lehet). Vagyis, ha pl. egy kilométer harckocsiárok robbantása során az egyes tölteteket úgy tudnánk iniciálni, hogy robhanásuk ezt a 100 rns-ot meghaladó

időben

"eltolással" következzen be, akkor nem egy, mintegy 1,25 tonna robbanóanyag-töltet által keltett szeizmikus hatással kellene számolnunk (mint az eddig rendelkezésre álló pillanathatású villamos gyutacsok alkalmazásánál), hanem egy kb 25 kg

tömegű

- töl-

tetével l

~ l

31

A NORABEL ST MSD 25 ms késleltetésú csatlakozója, valamint 500 ms késleltetésú ST gyutacsa segítségéve!, ezzel a két késleltetési fokozattal megoldható tetszőleges

hosszúságú árok fent vázolt módon történő, a szeizmikus hatásokat jelentősen

csökkentő

robbantása

Ugyancsak a töltetek késleltetett robbantásának problémája jelentkezik pl.

kettőnél

több sorban elhelyezett töltettel végrehajtott árokrobbantás nál. A problémát egy egyszerű

példával szemléltessük:

A feladat szerint 1,75 m mélységú árkot kell robban tanunk, az egyszerűség kedvéért homoktalajban. Az árok megkövetelt

felső

szélessége miatt viszont nem elég két sor

töltet robbantása, három sor töltetre van szükség. Jelenlegi

előírásaink

• Az

első

szerint8 (6) két lehetőség kínálkozik:

változat szerint, pillanathatású gyutacsok alkalmazása esetén, a

középső

sor tölteteinél a töltet hatásmutatóját (n) meg kell növeini 0,5-tel.

Példánk szerint ez azt jelenti, hogy a szélső sorok kb. 28 kg-os tölteteivel

szemben, a

középső soron

56 kg-os töltetekre lesz szükség!

• A második változat szerint, ha a középső sor tölteteinek robbanását a szélső

sorokban elhelyezettekhez képest 1-2 másodperccel késleltetni tudjuk,

nincs szükség a töltetek tömegének megnövelésére. A NONEL rendszer késleltetett gyutacsaival ez a feladat végrehajtható.

A következő földrobbantási feladatnál követelmény lehet a talaj (kőzet) meghatáro-

zott irányba történő kidobása. Itt is két lehetőségünk van 9 : • Az eddig rendelkezésünkre álló, pillanathatású villamos gyutacsok alkalmazása esetén, a 2-3 sorban elhelyezett töltetek egy

tűzben

való

robbantásánál, a talaj nagyobb részének kidobásával ellentétes irányba s Mü/213. Robbantási utasítás, 172. pont (149. oldal) Mü/213. Robbantási utasítás, 177. pont (156-157. oldalak)

9

32

távolabb

eső

Vagyis az

töltetsoroknál a töltet hatásmutatóját (n) 0,5-tel meg kellett növelni.

első

soron n=2,0, a másodikon n=2,5, a harmadikon n=3,0 értékkel kellett

számolni (lásd az ábrát). Csak a fenti példából kiindulva ez azt jelenti, hogy az

első

soron a töltetek tömege 28 kg, a másodikon 56, a harmadikon pedig 103 kg lesz!

~:ele

• A NONEL késleltetett gyutacsaival, az ábra szerint kirobbantva a talajt, nincs szük:ség ilyen extrém mértékű töltettömeg-növelésre, vagyis sokkal gazdaságosabban és

A

katonai-műszaki

környezetlámélőbb

módon tudunk robbantani.

gyakorlatban nem csak árkok robbantásos készítését kaphatjuk

feladatul, hanem pl. építési kózet kitermelését külszíni bányábó~ robbantással. Az ipari robbantástechnikában nagy biztonsággal, a töltetek

megfelelő

késietetési

idejű

rob-

bantásával hajtják végre ezt a feladatot úgy, hogy maximálisan eleget tegyenek mind a környezetvédelmi

előírásoknak

(minimális rezgési, hang- és repeszhatás), mind a gaz-

daságossági követelményeknek (minimális fajlagos robbanóanyag-felhasználás, a k:ívántnak

megfelelő

aprítá'i, ebból

következően

minél kevesebb utólagos törés, aprítás).

Jelenleg a Magyar Honvédség e követelmények szerint még nem tudja az ilyen jellegű robbantási feladatait megtervezni, hiszen nem került megvételre a NONEL rendszerhez kínált összes késleltetési

idejű

gyutacs és csatlakozó. 33

A beszerzónek itt a robbantó szakmai igényeit kellett összevetni a katonai logisztika lehetőségeivel

(adott katonai feladathoz a

megfelelő

anyagi készletek beszerzése,

tárolása és biztosítása a helyszínen). Ennek ellenére egy lazító robbantás végrehajtásánál is eredményesen használható a NONEL késleltetett gyutacsa és kapcsolója A fúrt lyukas talajlazító robbantásnál ugyanis megint két

lehetőségünk

adódik a Robbantási utasítás szerint10 :

• Amennyiben késleltetett gyutacsunk van, akkor a

kezdővágattal

párhuzamosan elhelyezett soroknál, a második és további sorokat az első sorhoz képest késleltetve kell robbantanunk Ezáltal biztosítjuk, hogy minden sor, szabad kezdővágat irányába omolhasson le. • Késleltetett gyutacsok hiányában, a második és további sorok esetén a töltetsarok egymástól való távolságát az előtét (legkisebb ellenállási vonal h) 2/3-ára kell csökkenteni, vagyis fajlagosan több robbanóanyagat használunk fel, és természetesen növekszik a káros rezgési hatások szintje is. Egy példával érzékeltetve a fentieket: ha pl. mészkövet robbantunk egy 5 m

lépcsőmagasságú

bányában, ahol a

m, akkor l sor töltettel mintegy 1125

kezdővágat

m3

szélessége l 00

követ tudunk lefejteni.

Amennyiben a további sorok robbantását késleltetni tudjuk az első sorhoz képest, akkor ez a

kőzetmennyiség

biztosítható ezeknél a soroknál is.

Amennyiben nem, akkor a h=2,25 m-es legkisebb ellenállási vonalat (előtétet) kő

a 2/3-ára csökkentve, a további sorokon már csak max. 750m3

jövesztése biztosítható.

aj ~ ·'

··.c

1/

.l

~ .,.

o

"

F.c

~

,/

~

~

10

Mü/213. Robbantási

34

uta~(tás,

v

184. pont (161. oldal).

i ~

..

"" "

."'

~ ·>

.

'i-

~-

b

A fenti példák, úgy gondolom,

kellőképpen

rendszer bevezetése a Magyar Honvédségnél

bizonyítják, hogy a NONEL gyújtási

jelentős előrelépés

a

környezetkímélő

robbantási tevékenység végzésének biztosításában. Robbantással foglalkozó mGszaki szakemberként, jelen tanulmányomban nem foglalkoztam a rendszer egyszeru kezelhetőségéból

fakadó azon

előnyökkel,

melyek a fegyvernemi csapatok katonáinak tevé-

kenységét könnyíthetik meg egy egyszeru robbantási feladat végzése során. Befejezésként pedig, óva intenék azon véleményektól, melyek szerint a NONEL gyújtási rendszer bevezetésével "elfelejthetjük" az időzített gyújtózsinórt és a robbanózsinórt. Mindegyik robbantószemek megvan a maga helye, szerepe a robbantási feladatok végrehajtása során. Ezek kombinálásával tehetjük még hatékonyabbá munkánkat, egyben megfelelve a környezet minél hatékonyabb védelme jogos követelményének is.

Felhasznált irodalom:

l. Environmental Guidelines for the Military Sector (Környezevédelmi Irányelvek a katonai szektor számára) - Katonai Környezetvédelmi Füzetek l . - HM. Regionális és Katonai Környezetbiztonsági központ, Budapest, 1996.

2. Lukács László: A magyar honvédségnél alkalmazott robbantási eljárások és robbanóanyagok legfontosabb részterületei fejlődésének vizsgálata és a továbbfejlesztés javasolt irányai - kandidátusi disszertáció, ZMKA, 1995. Budapest 3. Tóth József mk. alezredes: Új robbantóanyagok és robbantáo;i eljárások a MH mGszaki csapatainál, különös tekintettel a védelmi felülvizsgálatból adódó újszeru feladatokra és a környezetvédelmi kérdésekre - PhD kutatási téma a ZMNE KMDI Katonai mGszaki infrastruktúra elmélete tudományszakán. 4. Dr. Lukács László: Katonai robbantástechnika és környezetvédelem - egyetemi jegyzet, ZMNE MGszaki hadmGveleti-harcászati tanszék, 1997. Budapest 5. Dr. Lukács László: Robbantástechnikai kaleidoszkóp 5. - A NONEL gyújtási rendszer= Magyar Honvéd 1997/1-2. 6. Mü/213. Robbantási utasítás- Honvédelmi Minisztérium, 1971. Budapest

35

A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM, BOLYAI JÁNOS KATONAI MÚSZAKI KAR, KATONAI MŰSZAKI TANSZÉKE

Dr. habil. Lukács László mk. alezredes, tanszékvezető egyetemi docens 1, a Magyar Robbantástechnikai Egyesület alelnöke

Az alábbiakban a

műszak:i

tisztképzésról kívánunk egy rövid tájékoztatót adni, az

1940-es évektól napjainkig. Ezen belül bemutatjuk a képzés rendszerét, annak személyi és tárgyi feltételeit. A kezdetektől a Nemzetvédelmi Egyetem megalakulásáig

Az l. világháborút követően először a Ludovika Akadémián (Üllői út), majd a Ludovika Akadémia ll. Főcsoportnál (Hűvösvölgy) folyt a műszak:i tisztek alapképzése (akkor utász, hidász, árkász megnevezéssel). 1939. október elsejével a tisztképző

akadémia am. kir. Bolyai János Honvéd

Műszak:i

hűvösvölgyi

Akadémia nevet vette fel,

és a háború végéig itt folytatódott a műszak:i oktatás. 1949-1956 között Szentendrén, a volt Görgey Artúr Táncsics Mihály

Műszak:i

Tiszti Iskolán képezték a

Vasútépítő

műszak:i

Ezred bázisán, a

tiszteket, majd 1957-tól

megalak:ítá'>ra került az Egyesített Tiszti Iskola (ETI), melybe integrálódott a

műszak:i

tisztképzés is. Szentendrén, a bázison ez idő alatt műszak:itiszthelyettes-iskola működött. Az ETI feloszlatását Katonai éves

követően

Főiskola Műszak:i

újból visszakerült Szentendrére, a Kossuth Lajos

tanszékére a

műszak:itechnikus-képzés

műszak:i

folyt, majd 1973-tól

képzés. Három szakon folyt a felkészítés: műszak:i-magasépítő.

tisztek oktatása. 1968-1972 között 3 kezdődött

a 4 éves üzemmémök-

műszak:i-útépítő, műszak:i-építőgépész

Ezen belül olyan rendszert alakítottak ki, hogy

útépítő

minden évben indult, ezen felül pedig - váltással - hol gépész, hol pedig

és

osztály

magasépítő

évfolyaroot iskoláztak be. A tanszéken végzett tisztek nem csak az akkori magyar Néphadsereg állományába kerültek, hanem a Határőrség és a Polgári Védelem hivatásos

tisz~eiként

is szolgáltak:.

1987-1990 között- a megnövekedett tisztigény pótlására hivatkozva- 3 éves, katonai üzemmémökképzés folyt, majd 1991-1992 között állították vissza a polgári mélyépítő üzemmémöki diplomát adó négyéves képzést A felsőoktatási törvény értelmében 1996-tól építő1

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bolyai János Katonai Múszaki Kar, Katonai Múszaki Tanszék

36

mérnöki

(főiskolai)

diplomával avatjuk a Magyar Honvédségnél szolgáló fiatal músza-

ki tisztjeinket, akik csaknem hat évet szolgáltak - többek között - az SFOR Magyar Múszak:i Kontingensnél, nagy elismerést szerezve a magyar múszak:i katonai szakmának. A főiskolát végzett múszak:i tisztek részére hivatásos tiszti pályájuk során - a szak sajátosságából adódóan- két út volt biztosítva az egyetemi szintú diploma megszerzésére. A mérnöki vonalat választák a Budapesti Múszak:i Egyetem Építőmérnöki Karára ülhettek be és szerezhettek három év alatt okleveles mérnöki diplomát. A harcos múszak:i vonalat választó kollégák 1951 és 1996 között a Zrínyi Miklós Katonai Akadérnia Múszak:i tanszékéhez kapcsolt múszak:i parancsnoki (ugyancsak hároméves képzésú) szakon juthattak egyetemi szintú végzettséghez. A volt Szovjetunióban folyó múszak:i tisztképzés színesítette a kínálatot, ahonnan a négyéves képzés végén honosított szakirányú okleveles mérnöki diplomával, a hároméves parancsnoki képzést követően

pedig

hadműveleti-harcászati

képesítésú múszak:i tiszt megnevezésú egyete-

rni diplomával tértek haza. Múszaki tisztképzés a Nemzetvédelmi Egyetemen

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem megalakítá<>át Múszak:i tanszék

először

követően

a szentendrei

a Vezetés- és Szervezéstudományi Karhoz tartozott, majd -

2000. március l-jétől - a Bolyai János Katonai Múszak:i Főiskolai Karhoz (Építőmér­ nöki tanszék néven). Eközben az építőmérnök szak, és rajta keresztül a képzéséért felelős

Múszaki tanszék, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) vizsgálatát

követően

"erős" minősítéssel

akkreditálásra került. A ZMNE Hadtudományi Kar (HTK) Múszak:i tanszékén, az 1998-ban alapított Ka-

tonai

vezetői (főiskolai

szintú) szak egyik szakirányaként létrehozott Múszaki szak:irá-

nyon folyt a képzés, ahol főleg harcos múszak:i és parancsnoki ismereteket oktattak a 3. és 4. szemeszterben (az első két szemeszterben közös program szerint tanult a katonai vezető

szak minden hallgatója). A képzés a

megrendelők

igényeinek megfelelóen a

2005/2006-os tanév végével megszúnt. A Nemzetvédelmi Egyetem kétkaros szervezetre történő átalakítása során, a Hadtudományi Kar és a Bolyai János Katonai Múszak:i

Főiskolai

Kar Múszak:i tanszékei az

újonnan alakult Bolyai János Katonai Múszak:i Kar állományába kerültek, Katonai Múszak:i Tanszék néven. A tanszék alaprendeltetése továbbra is múszak:i tisztek képzése a Magyar Honvédség részére. 37

felsőoktatás

A hazai

átalakítása kapcsán, a Bologna-folyamat alapján átalakul a

képzési rendszerünk. A kifutó, BSc-MSC képzésre

történő

építőmérnöki

(polgári) diplomát adó képzésünket a

átállás váltja fel.

Jelenlegi, még folyó képzésünk célja: olyan képzése, akik alkalmasak az

építőmérnöki

felsőfokú végzettségű

mérnök tisztek

tevékenység (mélyépítés, közlekedésépítés,

közmúépítés, szerkezetépítés), továbbá a harcos múszaki feladatok (robbantás, múszaki záráo;,

erődíté.o;,

álcázáo;, vízi átkelés) felsőfokú szakképzettséget igénylő feladatainak

megoldáo;ára. A hallgatók tisztként legyenek képesek a szakképzettségüknek megfelelő múszaki alegységparancsnoki (vezetői) beosztások ellátására, beosztottaik kiképzésére, a múszaki szakfeladatok tervezésére, szervezésére és végrehajtásának irányítására békében, békefenntartásban és háborús helyzetben. Az új képzési rendszerbe a 2006/2007-es tanévben iskolázunk be

először

hall-

gatókat. A Bolyai János Katonai Múszaki Kar a Had- és Biztonságtechnikai Mérnöki

(BSc) alapszakon folytatja a továbbiakban a tisztképzést. Ezen belül a Múszaki, katasztrófavédelmi és köz/ekedési szakirány Múszaki és Katasztrófavédelmi specializációi

kötődnek

a tanszékhez. A leendő múszaki és katasztrófavédelmi tisztek együtt

tanulnak a harmadik év végéig, majd a felkészítjük

őket első

megrendelő

igényei szerint közvetlenül

tiszti beosztásaikra.

Értékelve a Magyar Honvédség mint megrendelő tanszékhez kötődő szakmai képzési igényeit, az alábbi szervezetek számára kell fiatal múszaki tiszteket kibocsátanunk: • A Szárazföldi Parancsnokság múszaki szervezetei részére, kiemelve a 37. ll. Rákóczi Ferenc Múszaki Dandárt;

• Az ÖLTP alárendeltségében dolgozó múszaki szervezetek részére, kiemelve a "Honvéd" Múszaki Technikai • A

Légierő

Tűzszerész

és Hadihajós Ezredet, valamint a

Szolgálatfőnökséget;

Parancsnokság részére a

repülőtér-karbantartó

és helyreállító

alegységek tisztjeit; • Esetenként az HM Ingatlankezelési Hivatal részére fenntartác;i tiszteket2 .

Ennek alapján alakítottuk ki a Múszaki specializációnál az utolsó év négy képzési moduljait, úgymint: Múszaki

építő

specializáció (az út- és hídépítő alegységekhez,

repülőtér-karbantartó

és helyreállító stb. alegységekhez kerülő tiszteknek); 2 Korábban (megszúnéséig) az Ybl Miklós Mtiszaki ezeket a kollégákat

38

Főiskolán

létesített Katonai Fenntartási Tanszék képezte

• Harcos műszak:i specializáció (utász, állásépítő,

átkelő, tűzszerész

és hadi-

hajós alegységparancsnokok részére); • Műszak:i technikai specializáció (az ÖLTP Műszak:i technikai szalgálatfőnökség

•

Műszaki

állományába kerülő szaktiszteknek);

fenntartási specializáció (a HM Ingatlankezelési Hivatal részére

képzendő

fenntartási tiszteknek).

A Katasztrófavédelem Orszdgos Parancsnoksága részére, a katao;ztrófavédelmi specializáción belül szeretnénk jól felkészült, mazható

főiskolai végzettségű

elsősorban

polgári védelmi területen alkal-

tiszteket (hadnagy) kibocsátani. A katasztrófavédelmi

specializáción belül a nappali mellett egy

levelező

képzés is alapításra került tanszé-

künkön. Jelenleg alapítás, illetve indítás alatt áll a Katasztrófavédelmi mérnöki egyetemi

(MSc) szak. Ezen belül a polgári védelmi ismereteket nyújtó Múszaki-technikai szakirány képzését szintén a tanszék folytatja. A képzés célja olyan "mesterdiplomás" katasztrófavédelmi mérnökök kibocsátása, akik a B Sc képzésben leírt célokon túl- bizonyos gyakorlat után - képesek a környezetvédelmi, kárelhárítási és katao;ztrófavédelmi szakfeladatokkal kapcsolatos

műszaki

fejlesztési, kutatási feladatok önálló ellátására,

továbbá bonyolult és speciális mérnöki szakfeladatok (környezetvédelmi, kárelhárítási és katasztrófavédelmi) tervezésére és szervezésére. Megszerzett ismereteik birtokában a végzett szakemberek alkalmasak a katasztrófavédelem területén jelentkező

műsza­

ki, szervezési, komplex tervezési, üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátására, a katao;ztrófavédelem területén jelentkező feladatok önálló irányítására, felügyeletére. Az összevont tanszék tovább folytatja a ZMNE két doktori iskolája egy-egy tudo-

mányszakán folyó képzést (Hadtudományi Doktori Iskola, nos elmélete tudományszak- a tanszékünk oktatói; Katonai

tantárgyfelelősök

Műszak:i

a

Műszaki

támogatás általá-

tudományszak-vezető

Doktori Iskola, Katonai

műszak:i

kivételével

infrastruktúra

elmélete tudományszak-tudományszak-vezető dr. Lukács László mk. alezredes, a tantárgyfelelősök a tanszék, továbbá a Budapesti Műszak:i Egyetem, Építőmérnöki Kar ok-

tatói).

39

A képzés személyi és tárgyi feltételei Az oktatóállomány a

felsőoktatási

intézményekkel szemben támasztott követelmé-

nyeknek megfelel, feladatait magas szinten el tudja látni. Jelenleg egy egyetemi tanár, hat egyetemi docens (közülük főiskolai

kettő

habilitált), egy

docens és egy főiskolai tanársegéd alkotja az oktatói állományt. Munkánkat egy

gépíró segíti. Oktatóink közill hárman okleveles

építőmérnöki,

két

fő

okleveles gépész-

mérnöki, négyen pedig múszaki akadémiai végzettséggel, továbbá többen szakmérnöki és/vagy pedagógiai végzettséggel is rendelkeznek. Összességében a kilencfós oktatói állományból 7-en tudományos fokozattal, egy

fő

pedig dr. univ. címmel rendelkeznek.

A fennmaradó egy kolléga a tudományos továbbképzés keretében, jelenleg a ZMNE Katonai Múszaki Doktori Iskola

elsőéves levelező

hallgatója.

Oktatóink felkészültségét fémjelzi az az 50 darab, különböző méretú, szerkezetú és teherbírá'>Ú híd, melyet tanáraink tervei és irányítása alapján, hallgatóink építettek meg szerte az országban. Tanszékünk építéstechnikai szakcsoportjának tagjai ezért a munkájukért 1995-ben elnyerték a Mérnökök a békéért és az egyetemes kultúráért alapítvány díját és ernlékérmét. A tanszék 1992-ben megkapta az Építéstudományi Egyesület Robbantá'>technikai Szakbizottságának "DETOPRIM" kitüntetésért, a robbantástechnika oktatásában és kutatá.,ában huzamos

időn

keresztül végzett

kiemelkedő

teljesítményéért.

Az oktatók, az SFOR Magyar Múszaki Kontingens állományában eltöltött békefenntartó szalgálatuk során továbbfejlesztették szakmai ismereteiket. A tanszékjelenlegi állományából két kontingensparancsnok-helyettest (dr. habil. Lukács László rnk. alezredes és dr. habil. Kovács Tibor rnk. alezredes), egy főmérnököt (dr. Hubina István okl.

rnk. alezredes), egy IFOR

törzsösszekötő

hadműveleti főtisztet

(prof. dr. Szabó Sándor mk. ezredes), egy

tisztet (dr. Kovács Zoltán rnk.

őrnagy)

és egy pontonos századpa-

rancsnokot (dr. Kovács mk. alezredes) delegált a kontingensbe. A megszerzett szakmai tapasztalatokat az oktatók folyamatosan beépítették a hallgatók ok-

tatá'\ába Ennek eredménye volt többek között, hogy a 2001/2002-es tanévtól kezdődően végzett hallgatóink már egy egyhetes tanfolyam kerete'ben, a délszláv térségben széles körúen alkalmazott Mabey & John'>On Universal híd építését is elsajátí~ák, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodá'>i Kht. támogatásával, akik a köztekedési és a honvédelmi miniszter megegyezése alapján, bérmentesen bocsátották rendelkezésünkre az említett hídkész-

letüket Ugyancsak ettől a tanévtól átdolgoztuk a szakdolgozati témákat is, figyelembe véve a

40

békefenntartó múveletekben jelentkező múszaki feladatokat. Ennek alapján, a korábbi nagy

volumenű

az oda- és az

út- vagy hídtervezési feladatot felváltotta a kisebb méretú híd, továbbá

elvezető

út komplex tervezését tartalmazó terv.

A képzés tárgyi feltételeit a 4 különbözó

rendeltetésű

szaktanteremben (robbantás,

múszaki zárás, erődítés, álcázás-, a múszaki támogatás és átkelés-, út- és hídépítés -, valarnint a múszaki technika), továbbá egy építőanyag-laboratóriumban múszerek, makettek, oktatótáblák és egyéb képzési segédeszközök biztosítják. Ezen kívül egy múszer- és egy múszaki anyagraktárban tároljuk egyéb eszközeinket Kialakítottuk a tanszék informatikai szaktantermét, ahol hallgatóink korszeru múszaki rajzoló és

tervező

prograrnak alkalmazását sajátithatják el, továbbá komoly támogatást jelent a szakdolgozatoknak és az évközi tervfeladatoknak a kor igényei szerinti elkészítésében. Ezen kívül két helyiséget foglal el a tanszék letéti könyvtára, melyben mintegy 30 hazai és 15 külfóldi szakfolyóirat különbözó évfolyamai találhatók). A nagy mennyiségú múszaki technika igénybevételét igénylő gyakorlati foglolkozáso-

kat több évtizede a múszaki csapatoknál hajtjuk végre, az ott rendszeresített kezelóállomány közremúködésével. Ebben

kiemelkedő

Múszaki Dandárnak (Szentes), de a ,,Honvéd"

szerepe van a 37. ll. Rákóczi Ferenc Tűzszerész

és Hadihajós Ezred is részt

vesz hallgatóink speciális felkészítésében.

2002-ben elhunyt dr. Mueller Othmár, az Építéstudományi Egyesület Robbantástechnikai Szakosztályának elnöke, aki az 1969 óta

összegyűjtött

Robbantástechnikai

szakkönyvtáTát végakaratában a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek ajándékozta, ahol a szakemberek továbbra is kutathatnak anyagában. A gyűjtemény jelenleg mintegy 26 ezer kötete, az 1800-as évek közepétól felöleli a világ számos országában megjelent, robbanóanyagokkal, robbantá<>technikával foglalkozó könyveket és tanulmányokat, kiegészítve a mintegy 30 ezres cikkgyújteménnyel, valarnint a sok ezer prospektussal.

Az adományozás - többek között - a katonai

felsőoktatás

rendszerében folytatott

múszaki tisztképzés részét képező, magas szintú robbantástechnikai oktatás és tudományos munka elismerését is jelentette. Hosszú éveken keresztül a robbantás államvizsga, ma pedig szigorlati tantárgy a múszaki

építőmérnök

szakos hallgatók számára.

Ugyancsak a végakaratban Mueller úr a gyújternény szakmai továbbfejlesztésének megtisztelő

feladatát dr. Lukács László alezredesre, a Múszaki tanszék

vezetőjére

testálta. 41

A Magyar Akkreditációs Bizottság 1999-ben végzett felmérése alapján az alábbiakat állapította meg a Múszaki tanszéken folyó építőmérnök-képzésről: ,,Az építőmérnök szak tanterve egyaránt jól megfelel a MH Szárazfóldi Vezérkar múszaki főnöksége-mint megrendelő3 -által megfogalmazott követelményeknek és a polgári múszaki felsőoktatás azonos szakirányú képzési követelményeinek. A négyéves képzési forma lehetővéteszi a szakmai képzés hatékony kiegészítését a katonai sajátosságokkal. A jelen képzési forma bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai és a külső szakemberek véleménye egybehangzóan pozitív. A végzős hallgatókjól megállják a helyüket a MH múszaki csapatainál úgy katonai, mint szakmai szempontbóL A képzés színvonalának legkiválóbb referenciái az IFOR/SFOR Magyar Múszaki Kontingensnél most már több mint négy éve szolgáló és dolgozó volt hallgatók, ma már múszaki tisztek nemzetközileg elismert színvonalú tevékenysége. A képzés színvonala összevethető a hasonló képzést folytató polgári intézményekéveL Az oktatói állomány kiemelkedően jó felkészültsége és az elismert polgári szakemberek bevonása a képzésbe megfelelő biztosíték a jó színvonal tartására." Összefoglalva: a ZMNE BJKMK Katonai Múszaki Tanszéke és jogelődjei több évtizede képzik a múszaki alegységparancsnokokat a Magyar Honvédség, korábban pedig a Határőrség és a Polgári Védelern részére. A képzéshez megfelelő infrastruktúrával és nagy tapasztalatokkal rendelkező, jól felkészült oktatói állománnyal rendelkezünk. Büszkék vagyunk arra, hogy az IFOR/SFOR Magyar Múszaki Kontingensnél szolgáló volt tanítványaink (és nem utolsósorban tanáraink) révén részesei lehettünk a NATO-csatlakozás küszöbén álló magyar fegyveres erők szakmai tudásának, felkészültségének, a nemzetközi katonai erők számára történő bemutatásának, bizonyításának. Munkánkat továbbra is ennek az örökségnek a folytatásaként szeretnénk végezni.

A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓV BÓHM Szilvia PhD-hallgató Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Tanszék l. BEVEZETÉS Egy robbantástechnikai feladat elvégzéséhez szükséges robbanóanyagok kiválasztása rendkívül gondos körültekintést igénylő feladat. A legfontosabb követelmények a robbanóanyagokkal szemben: A vizsgált időszaknak megfelel6en A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen megrendezett IV. Nemzetközi Haditechnikai Szimpóziumra beküldött cikk

J

1

42

• Elegendő energiájuk és teljesítményük legyen a szükséges hatás biztosítására. • Érzékenységük külső hatásokkal szemben jól definiált határok között legyen, egyrészt a kezelés biztossága, másrészt a könnyú iniciálhatóság céljából. • Meghatározott ideig tartó tárolásuk alatt kémiai, fizikai és robbantástechnikai tulajdonságaik ne változzanak. • Előállításuk nyersanyagai hozzáférhetők, gyártásuk biztonságos és gazdaságos legyen, alkalmazásuk során megfelelő teljesítményűek legyenek. • Megfelelő fizikai tulajdonságúak legyenek. A robbanóanyagok legfontosabb jellemzői : • érzékenység; • detonációátadó képesség; • detonációsebesség; • stabilitás; • oxigénegyenleg; • robbanáshő; • robbanási hőmérséklet; • robbanási nyomás; • brizancia; • munkavégzőképesség; • a robbanási termékek mérgezőgáz-tartalma.

2. ÉRZÉKENYSÉG Kezelésbiztossáf? : A robbanóanyagok és a robbantószerek tűrőképessége a szállítás, tárolás és felhasználás során fellépő igénybevételekkel szemben. A kezelésbiztos robbanóanyag a szállítáo;, tárolás és felhasználás során a durva hatáo;okat elkerülve, a forgalmazó utasításait betartva, biztonságosan kezelhető robbanóanyag. Ütésérzékenység: A robbanóanyagok mechanikai hatások iránti érzékenységének kifejezője. Az adott robbanóanyag hatályos műszaki követelményében meghatározott tömegű és kialakítású ütőkalapács hao;ználata esetén a megengedett tűréssel megadott átlagmagasság m-ben, amelynél a le-fel módszer szerint végzett vizsgálattal a berobbanás valószínűsége közelít az 50%-hoz. A le-fel módszer szerinti vizsgálat az a vizo;gálat, amellyel legalább 26 ejtésból meghatározható az adott robbanóanyag 50%-os berobbanáo;i valószínűségéhez közelító ejtési magasság, valamint a legkisebb ejtési magao;ság. A robbanóanyag felrobbanáo;ának az előírt vizsgálati körülmények közötti bekövetkezését a szabadon eső test tömegével és az esés magasságával jellemezhető mérószám mutatja Az ütésérzékenységet ún. ejto"'készülékkel határozzák meg, ami függőleges helyzetben rögzített két párhuzamos irányítósínből áll. A vezetősínek között szabadon csúszik az 1, 2, 5 vagy 10 kg-os acélsúly, aminek fejrészét rugós kapcsoló rögzíti. A vizsgálandó robbanóanyagot a készülék talpazatán megfelelő hengeres furatha helyezik el, majd a furatra megfelelő acélból készült üllő kerül, amelyre megfelelő magasságból esik rá az ejtőkalapács. A legkisebb magasság öt egymás utáni ejtés során biztos robbanáo;t idéz elő és megállapí~ák azt a legnagyobb magao;ságot is, amelyról öt egymást követő ejtés robbanást még nem idéz elő. Az ütés, illetve az ejtési érzékenység a két érték számtani középarányosa Az ütésérzékenység-vizsgálat alapján a robbanóanyagok kezelésbiztosság szempontjából az alábbi osztályokba sorolhatók: 43

l. osztály: 2. osztály: 3. osztály: 4. osztály:

ütésre érzéketlen robbanóanyagok; ütési energiájuk: >30 J ütésre mérsékelten érzékeny robbanóanyagok; ütési energiájuk: 20-30 J ütésre érzékeny robbanóanyagok; ütési energiájuk: 5-20 J ütésre fokozottan érzékeny robbanóanyagok; ütési energiájuk: <5 J

3. A ROBBANÓANYAGOK ÉGÉSÉNEK ÉS ROBBANÁSÁNAK GERJESZTÉSE 3.1. Az indító impulzus és a robbanóanyagok érzékenysége

A robbanóanyagra olyan hatást kell gyakorolni, amely képes robbanást előidézni. Az ilyen hatást nevezzük indító impulzusnak. Különbözó robbanóanyagoknak más és más az érzékenysége a külsó behatásokkal szemben. Az érzékenység a robbanóanyagok reagáló képessége a külsó hatá<;okra égés vagy robbanás keletkezéséveL A robbanóanyag érzékenységét az indító impulzus minimális nagyságával jellemzik, amely ahhoz szükséges, hogy a robbanóanyagban a robbanáo;i folyamat meginduljon. Az előállítás, a szállítás és a felhasználás folyamatában elkerülhetetlen, hogy a robbanóanyagat lökés vagy ütés ne élje. Az iparban és a haditechnikában azokat az anyagokat használják, melyek viszonylag alacsony érzékenységűek a hó és az ütés iránt, és rendszerint meggyújtva sem robbannak. Egyes esetekben szükség szokott lenni az érzékenység csökkentésére, azaz flegmatizálására, vagy az érzékenység növelésére, ez a robbanóanyag szenzibilizálása. 3.2. A robbanás gerjesztésének indító impulzusa és mechanizmusa

A robbanás geijesztésére különbözó hatásokat lehet felhasználni: hó, mechanikus, elektromos, kémiai, robbanó, sugárzó. A robbanóanyagok különbözóképpen érzékenyek a behatáo; egyes formái iránt. Az energiabefogadáo;i képesség a különféle robbanóanyagoknál különbözó, a fizikai tulajdonságaiktól és azoktól a feltételektól függ, melyek között a hatás történik. Az iniciáló robbanóanyagok könnyen geijeszthetók a legkülönfélébb impulzusokkal. Hoimpulzussal nehezen hozható létre kis méretek esetén a szekunder robbanóanyagok detonációja. A nem illó és nem olvadó robbanóanyagok felmelegítésekor az egész bevitt hóenergia elfogy a hőmérséklet emelésére. Hahót vezetünk az illó robbanóanyaghoz, akkor a forráspont elérésénél a további hőmérsékletemelkedés megáll addig, míg az egész anyag át nem alakul párává Ha ugyanezt az illó robbanóanyagat magao; nyomáo; alatt heví~ük, akkor a forráspont emelkedik, a robbanóanyag átmenetele gőzhalmazállapotba megnehezül és a belevitt energia nagyobb fokban használódhat fel a molekulák aktiválására. A sugárzó energia hatásának eredménye függeni fog a robbanóanyag elnyelési együtthatójától a spektrum adott területén és azon kívül, az adott hosszúságú hullám fénykvantumának nagysága és a robbanóanyag átalakulási reakciójának aktiválási energiáj_~ közötti viszonytól. Utés esetében az a mechanikus energiarész, amelyet az anyag elnyelt, nagyon különbözó lehet a robbanóanyag tulajdonságaitól és az ütés körülményeitól függóen. Különbségek mutatkoznak meg az iniciáló és a szekunder robbanóanyagok között mechanikai behatásokkal szemben. Lényeges, miként oszlik el az elnyelt energia. Egyenletes eloszlása káros a robbanás geijesztésére. Előnyös, ha az előidézett reakció fejlódése nyomás alatt megy végbe,

44

ez elősegíti az égés és a robbanás keletkezését. A meghatározott energiamennyiségnek a robbanóanyagba való bevitelekor az anyag által való elnyelésének foka és benne való elosztásának jellege nagymértékben függhet a robbanóanyag tulajdonságaitól és a feltételektől, amelyek között a hatás történik. A különböző robbanóanyagoknál a behatá.<; köriilményei sem mindig egyenlők, amivel magyarázható a robbanóanyag érzékenységének különböző jellege. Ha megváltoztatjuk a hatás feltételeit, megfelelően meg lehet változtatni a robbanóanyagoknak mind az abszolút, mind a viszonylagos érzékenységét, vagyis helyzetét az érzékenységi skálában az impulzus adott formája iránt. A gyakorlatban munkavégzésre használt robbanóanyagok általában szekunder típusúak, amelyek detonációjának előidézése, pl. hőimpulzussal nagyon nehéz. Kellő erősségű lökéshullám közlésével a felszabaduló energia elegendő a detonáció kialakítására, ugyanis a lökéshullám még áthaladása alatt képes annyi molekulát aktiválni, amely a hatá.<;t kiváltja. A robbanóanyagban a lökéshullám és a detonáció együtt jelentkezik. A kezdő impulzus kölönböző formái abban is különböznek, hogy a kémiai átalakulá<; melyik formája zajlik le a robbanóanyagban. A gyújtóláng mindig először a robbanóanyag folyamatos vagy nem folyamatos égését indítja meg, amely azután robbaná<;ba megy át. Az indító impulzus alapvető formái a következők: • • • • •

hőimpulzus

(robbanóanyag melegítése és meggyújtá.<;a); mechanikai impulzus (ütés és dörzsölés); megrázkódtatás a kilövéskor és akadályba ütközéskor; robbantó impulzus; ionok, elektronok, neutronok, atommaghasadási termékek és ultrahang hatása robbanóanyagra.

4. A ROBBANÓANYAG-ÁTALAKULÁS KIVÁLTÁSA HŐIMPULZUSSAL 4.1. A robbanóanyag fellobbanásának kialakulása állandó melegítésnél

hőmérsékleten

és lassú fel-

Amennyiben a robbanóanyagat egy állandóan vagy lassan növekvő hőmérsékletű hősza­ bályozóba helyezzük, akkor bizonyos idő múlva megfigyelhető a lángralobbanás. A termosztátnak azt a legalacsonyabb hőmérsékletét, amelynél a lángralobbaná<; bekövetkezik, az anyag elpuffanási pontjának nevezik. Ez a hőmérséklet a robbanóanyagnak a melegítéssel szembeni érzékenységét mutatja. Az elpuffanási pont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amely felett a hőtermelés görbéje a robbanóanyag exoterm átalakulá<;ának eredményeként felülmúlja a hőleadás egyenesét. Az elpuffanási hőmérséklet függ a töltet méreteitől is. A hőtermelés a robbanóanyag térfogatával arányos, a hőleadá<; pedig a felületével. A felillet és a térfogat aránya annál nagyobb, minél kisebb a töltet adott alakjánál a robbanóanyag mennyisége. Az elpuffanási hőmérsékletre hatással van a felhevítés sebessége is. Ha lassan hevítjük a robbanóanyagot, akkor a lobbanás alacsonyabb hőmérséklet mellett keletkezik. Ebben az esetben a hevítési idő növekedésekor egy bizonyos adott hőmérsékletig a szétesési reakció nagy mértékben mehet végbe, magasabb lesz a szétesési termékek koncentrációja, amelyek meggyorsítják a reakciót és megfelelően nagyobb az utóbbinak a sebessége. Ha azonban túllassan végezzük a melegítést, akkor megtörténhet, hogy egyáltalán nem jön létre lobbanás, minthogy a robbanóanyag nagy része alacsony homérsékletú teriileten bomlik szét. Magas hőmérséklet elérésénél a robbanóanyag mennyisége már olyan kicsi lesz, hogy már nincs mi robbanjon. A robbanóanyagok elpuffanási hőfoka nem állandó érték, hanem több tényezőtől függ, melyek befolyással vannak a hőleadásra és a reakció sebességére.

45

4.2. Robbanóanyag égésátvitele meggyújtásnál (A robbanóanyag gyúlékonysága)

Ha az illó robbanóanyag felületéhez lángot viszünk, akkor hőmérséklete gyorsan fog emelkedni és hamarosan el fogja érni a forráspontot, gőzök képződnek. További hevítés a gőzök meggyulladására vezet, a gőzök égésétől fog kezdődni a robbanóanyag égése. A robbanóanyag felületi rétegének hőmérsékletét a külső láng eltávolítása után két folyamat fogja meghatározni, a meggyulladt gőzök által bevitt hő és a hőelvezetés az anyag belsejébe. A robbanóanyag gyúlékonyságának mértéke a robbanóanyagba bevitt áttüzesedett réteg előállításához szükséges hőmennyiség. Minél kisebb ez a mennyiség, annál könynyebben gyullad meg a robbanóanyag, annál nagyobb a gyúlékonysága.

5. ROBBANÁSI FOLYAMATOK GERJESZTÉSE MECHANIKUS IMPULZUSSAL A robbanás keletkezésének mechanizmusa ütésnél és dörzsölésnél

A leghelytállóbb elmélet a helyi felhevülések elmélete, amelyek a robbanóanyagban dörzsölés és ütés hatására keletkeznek. Ha a felhevülési gócok és a bennük elért hő­ mérséklet elég nagy, akkor a robbanóanyag meggyulladása következik be. A megindult égés átmehet robbanásba. Felhevülési gócok képződésének útjai a robbanóanyagra gyakorolt mechanikus hatásnál

A felhevülési gócok keletkezésének mechanizmusai különbözőek lehetnek. Az alapvetők a következők: l. Súrlódás a robbanóanyag részecskéi vagy rétegei között egymásközt való keveredésükkor, amelyet normális vagy csúszó ütéssei idéznek elő. 2. Súrlódás szilárd fémfelületek között, amelyek között vékony robbanóréteg van, a fém felhevülése, amelyet ez a súrlódás idézett elő, kiváltja a robbanóanyag felhevülését 3. A súrlódás a szilárd és a nehezen olvadó részecskék között, ha ilyenek vannak a robbanóanyagban, amelyet normális vagy súrlódó ütés idézett elő. A felhevülések keletkezhetnek az említett részecskéknek a fémhez való súrlódásától is. A részecskék felhevülése idézi elő a robbanóanyagok felmelegedését. 4. A robbanóanyagban lévő gáz- vagy gőzbuborékok összepréselése, a robbanóanyagnak ütéssei történő összenyomásakor. Felhevülési gócok keletkezése a robbanóanyag részecskéi vagy rétegei közötti súrlódás miatt a súrlódás folyamán Az üllő és az ütőszerkezet sima felületei között lévő vékony robbanóanyagrétegnek ütéssei való felrobbantásánál a robbanás kifejlődése több fokozatban történik. Első a robbanóanyag összepréselése. Abban az esetben, ha az összepréselés elég nagy mérték:ű, de nem minden oldalról történik, akkor a robbanóanyagnak van hova folynia, bekövetkezik a megömlés. Nem mozdulnak el az anyagnak azon rétegei, amelyek az üllővel és az ütoszerkezettel érintkeznek. A leggyorsabban a tőlük legtávolabb fekvő réteg mozog. A különböző folyási sebesség miatt a robbanóanyag rétegei között súrlódá'l keletkezik, ebből következően felhevülés is. Ott keletkezik a legnagyobb felhevülés, ahol legnagyobb a folyási sebességek közötti különbség. A folyási sebesség különbsége mellett, a felhevülés nagyságát meghatározza a robbanóanyag belső súrlódásának koefficiense is, amely maga részéről függ a nyomástól és annak növekedésével együtt növekszik. A mechanikus hatások iránti érzékenység csökkentésére gyakran használnak parafint és más hozzá hasonló anyagokat, amelyek bevonják a robbanóanyag kristályait inert hártyával, és csökkentik a súrlódást köztük.

46

Abban az esetben, ha az elegyben cseppfolyós részek vannak, akkor a súrlódás csökken, ugyanis ez nagymértékben befolyásolja a belső súrlódási együtthatót A robbanóanyag érzékenysége emelkedik, ha ez a csökkenés elősegíti a gyulladási gócok keletkezését. A robbanóanyagban az ütés folytán keletkezett nyomás tartóssága és az égés gyorsasága nagymértékben befolyásolják az érzékenységet. A nyomás háromféle hatást gyakorol a robbanás keletkezésére ütéskor: előidézi a robbanóanyag folyását, megváltoztatja a belső súrlódási együtthatót és hatással van a folyáskor keletkezett kémiai - reakciós góc sorsára is. A robbanóanyagra való ütéskor az ütésenergiának csak egy részét nyeli el maga a robbanóanyag. Az elnyelt energia mennyiségén kívül, lényeges jelentősége van az elnyelés sebességének és a robbanóanyagban való elosztásának. Minél gyorsabban történik az energia elnyelése, és az energia minél egyenlőtlenebbül oszlik el, vagyis minél nagyobb lesz a lokális koncentrációja, annál könnyebben keletkezik a robbanás.

Helyi felhevülések keletkezése szilárd felületek súrlódásako r, amelyek között a robbanóanyag elhelyezkedik Egy kísérlet kimutatta, hogy fémrúdnak üvegkoronghoz való dörzsölésekor helyi rövid időtartamú, de erős felhevülések keletkeznek. Ez igazolta, hogy ha a robbanóanyag súrlódó felületek között helyezkedik el, akkor a robbanást, amely a súrlódáskor keletkezik, a felhevülés okozta.

Felmelegedési gócok keletkezése a robbanóanyagban súrlódásakor

lévő

idegen szilárd részecskék

Felmelegedések keletkezhetnek a súrlódási vizsgálatok során normális ütésnél is, melyek szilárd idegen alkatrészeket tartalmazó robbanóanyag folyását idézik elő. Bizonyos szilárd alkatrészek a keverékekben már kis mennyiségben is erősen emelhetik az ütésérzékenységet A szilárd részecskék érzékenyítő hatásánál szerepet játszik az olvadási hőfok, valamint a nehezen olvadó részecskék hővezetőképessége is. Minél magasabb a hővezetőké­ pesség, annál kisebb az érzékenyítő hatás.

Felmelegedési gócok keletkezése a robbanóanyagban gyors összenyomásakor

lévő

gáz- vagy

gőzbuborékok

Légbuborékoknak vagy más gáznak az összenyomása és adiabatikus felmelegedése ütéskor alapvető oka lehet felmelegedési gócok megjelenésének. Gázzárványok is lehetnek a robbanóanyag égésének keletkezési gócai, amelyek az ütésnél előálló hirtelen magas nyomás hatására robbaná<>ba mennek át. Amennyiben a robbanóanyag gyúlékonysága nagy, vagyis ha az égésnél a felmelegített rétegben nem nagy a hőmennyiség és ha a robbanóanyag képes kis nyomásnál is égni, akkor az égés és robbanás felhevített gázbuboréktól is bekövetkezhet Ha a folyadék teljesen mentes gáz- vagy gőzzárványoktól, akkor ütésnél felmelegedések keletkezhetnek a folyadékban az összeütődő felületek közti gyors folyás következtében. Ebben az esetben sokszorosan több ütésenergiára van szükség. A robbanóanyag átmenete folyékony halmazállapotba az ütés körülményei között az érzékenység igen nagy növekedésére vezethet, minthogy így a robbaná<>t a gázbuborékok összepréselése általlehet kiváltani.

47

6. KÖVETKEZTETÉSEK A robbanóanyagok (idézett) kezelésbiztassága természetes követelménye minden forgalomba hozott robbanóanyagnak Ezek az egyszerűnek látszó feltételek viszont igen nagy számú körülménytól befolyásolva alakulnak ki. Ezzel a rövid - egyáltalán nem teljes - összefoglalóval a robbanóanyagok kezelésbiztasságát érintő néhány fontos robbanásfizikai összefüggésre szerettük volna felhívni a figyelmet.

FELHASZNÁLTIRODALOM [l]

Bassa, R.- Kun, L.: Robbantástechnikai kézikönyv, Múszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965, 23-26. old.

[2]

K. K. Andrejev- A. F. Beljajev: A robbanóanyagok elmélete, Budapest, 1965, 362-394. old.

[3]

Bohus, G.- Horváth, L.- Papp, J.: Ipari robbantástechnika, Múszaki Könyvkiadó, 1983., 27-29. old.

[4]

Bohus, G.: Robbantástechnikai terminológia, Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat, 1980. No l O.

48

TÁJÉKOZTATÓ

Tisztelt Hölgyem/Uram! Kedves Barátaink!

A korábbi hagyományoknak megfelelóen ebben az évben is megrendezzük a FÚRÁS-ROBBANTÁSTECHNIKA 2006 című

nemzetközi konferenciát, amelyre szeretettel és tisztelettel meghívjuk.

Ezt a konferenciát a nemzetközileg is elismert nagy magyar tudós, dr. KÓTA József ernlékének szenteljük, születésének 100. évfordulóján. Helyszín:

Miskolci Egyetem Továbbképzési Központja, MISKOLC-konferenciaterem Címe: 3515 Miskolc, Egyetemváros

Időpont:

2006. szeptember 12-14.

Rendező:

Magyar Robbantástechnikai Egyesület Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara Miskolci Egyetem Továbbképzési Központja

Társrendezo'K:

Az

előadásra

-

és megvitatásra kerülő kérdéscsoportok: Robbantóanyagok gyártása, forgalmazása, tárolása. Bányászati robbantások. Építmények és egyéb műtárgyak robbantásos bontása. Különleges műszaki feladatok megoldása robbantássaL Fúrástechnikai problémák, fejlesztési irányok. Szabályozás, minősítés .

A bejelentett előadásokat július 20-ig kérjük beküldeni. Az idegen nyelvű előadások tolmácsolásáról gondoskodunk. A rendezvény részvételi díja 42 E Ft + 20% ÁFA, mely összeg tartalmazza: - a szervezéssel kapcsolatos költo;égeket, - három ebéd és a szept. 13-i szakmai találkozó költo;égét, - a szakmai kirándulás költségeit, - az előadások szüneteiben a kávé és a frissítő italok, valarnint - a konferencia kiadványának és - az előadások tolmácsolásának költségeit.

49

A konferenciával egyidejűleg, annak helyszínén lehetőség van szakmai anyag

kiállítására is - díjmentesen. A Konferencia-kiadványban lehetőséget adunk a Cégüket (tevékenységüket) bemutató ismertető elhelyezésére is, mely igényt szíveskedjenek amellékelt jelentkezési lapon bejelenteni. (Ára oldalanként: 10 E Ft + 20% ÁFA) Elszállásolásra az egyetem területén az új UNI-Hotelben vagy a közeli Tapoleán különböző

panziókban, szállodákban kerülhet sor- igény szerint. (A várható, ma ismert

szállásköltségek a jelentkezési lapon találhatók. A szállásköltséget mindenki külön rendezi a szálláshelyen.) A konkrét szállásigényt és további jelentkezéseket a később kiküldendő, a konferencia részletes programját és az után,

legkésőbb

előadások

címét is tartalmazó meghívó kézhezvétele

június 16-ig lehet bejelenteni.

A meghívóval együtt küldjük ki abefizetési csekkeket, illetve mindazoknak, akik ezt jelezték, a részvételi díjat tartalmazó számlát. A konferenciával kapcsolatos bármilyen kérdésben további felvilágosítá'it ad:

Dr. BOHUS Géza. Tel.: 46/565-111/23-50; mobil: 20196-57-568 NEMES József. Tel.: 221324-284; mobil: 701224-31-54 GOMBOS Ferencné (Erzsike). Tel.: 46/565-111/20-80; mobil: 70!253-88-64 Az

előzetes

tájékoztató

megtekinthető

és a jelentkezési lap

letölthető:

w3.netelek.hu/robbing jelű

weboldalróL Tisztelettel: a konferencia Szervezó Bizottsága

50

JELENTKEZÉSI LAP a FÚRÁS-ROBBANTÁSTECHNIKA 2006 címú nemzetközi konferencián való részvételre, előadástartásra, kiállításra. l. Jelentkezem a 2006. szeptember 12-14-i ,,FÚRÁS-ROBBANTÁSTECHNIKA 2006" nemzetközi konferencián való részvételre. Név: ........................................................... .

Beosztás: ..................................... .

Cég neve: ................................................... .

Tel.: ............................................. .

Címe: .......................................................... .

Mobil: ......................................... .

Fax: ............................................................. .

E-mail: ........................................ .

A részvételi díjat a 2. sz. Tájékoztató kézhezvétele után kiküldött esekken (vagy a megadott számlaszámra, átutalással) fogom kiegyenlíteni. (Külföldiek a helyszínen is fizethetnek.) Szállásigényem: 2006. szeptember ll. (hétfő) egyetemi hotelben* tapolcai panzióban** 2006. szeptember 12. (kedd) egyetemi hotelben tapolcai panzióban 2006. szeptember 13. (szerda) egyetemi hotelben tapolcai panzióban Extra nap igényét dátum megjelölésével kérjük jelezni: ..................... . *Az árak az egyetemi hotelben 3500-5200 Ft, **tapolcai panzióban 7000-8000 Ft +300 Ft/nap idegenforgalmi díj. (Szállásigényét pontosítani Gombos Perenenével a 701253-88-64-es telefonon lehet.) 2. Jelentkezem a 2006. szeptember 12-14-i ,,FÚRÁS-ROBBANTÁSTECHNIKA 2006" nemzetközi konferencián előadás tartására. Az

előadó

neve: ....................... .

A képviselt cég: ................................... .

tud. címe: ....................... . beosztása: ....................... . Az előadás címe: .............................................................................. .

A komplett előadást - a technikai igény megjelölésével -július 20-ig kérjük. 3. Bejelentem igényemet (cégünk igényét) a konferencián kiállítás megtartására. Igényelt terület: . . . . . . . . . . . . m2 • 4. Bejelentem igényemet (cégünk igényét) a konferenciakiadványban

történő

cégis-

mertetés (hirdetés) elhelyezésére. Igényelt oldalszám: ............... . Dátum: ............ ... ........ .. .... .

Aláírás: ................................. .

A jelentkezési lap legkésoöb 2006. június 16-ig visszaküldendő az alábbi címre: Dr. BOHUS Géza- Miskolci Egyetem, 3515 Miskolc-Egyetemváros, fax: 46/565-069 51

A DYNO NOBEL cég által szervezett robbantástechnikai szelDinárium a csehországi Teplicében 2006. április 19-21. között a DYNO NOBEL cég szervezésében megtartott robbantástechnikai konferencián a DETONET Kft.-től Földesi Lóránt vett részt. A konferencia témakörei az alábbiak voltak: -

robbanóanyag-ismeret, ömlesztett robbanóanyagok gyártó és töltő gépei, mobil robbanóanyag-gyártá<;i rendszer, iniciálási rendszerek a robbanó gyutacsoktól a rádió távirányítású elektronikus rendszerekig, - robbantások nem kívánatos hatásai és azok csökkentési lehetőségei, - fúrástechnika és a pontos fúrás szerepe a kőzetjövesztésben.

A konferencia keretében kiemeit szerepet kapott a helyszínen előállított és azonnal betöltésre kerülő robbanóanyagok (zömében emulzió) gyártása és alkalmazása. A föld alatti és külszíni robbantásoknál egyaránt alkalmazható ún. TITAN rendszerek számos előnyét tapasztalhatták a résztvevők. Pl. alagúthajtásnál ugyanazzal a gyártó- és töltő­ géppel különböző sűrűségű emulziók előállítására van lehetőség attól függően, hogy kontúr, koszorú, vagy betörő lyukak tölteteit kell előállítani. A fejlettebb országokban a költségek csökkentése és a biztonság fokozása érdekében, mobil gyártó, szállító és alapanyag tárolását végző konténeres gépkocsiszerelvényeket állítanak össze és a Jegyártott anyagot azonnal a robbantólyukakba töltik. Így elmarad a robbanóanyag-csomagolás, -tárolás, a munkahelyre szállítás és kezelés költsége. Ebben a rendszerben nincs robbanóanyag-maradvány sem, mert csak annyit gyártanak, amennyi szükséges. A konferencia résztvevői megismerhették az elektronikus gyutacsok alkalmazási is. A gyutacsok robbanási idejének beprogramozására két különböző teljesítményű eszközt fejlesztettek ki. Az egyik eszközzel 250 db, a másikkal 2000 db gyutacs programozáo;a végezhető el. A 2000 db gyutacs beprogramozását végző készülékekből 2 db össze is kapcsolható és ekkor a felrobbantható gyutacsszám: 4000 db. Az időzítési idők beállítása után az egész rendszert le lehet tesztelni és az eredményeket ki is lehet nyomtatni. A gyutacsok időzítési idejének szórása 0,0 ms. lehetőségeit

A konferencián való részvételt nagyon hasznosnak tartjuk, mert a legújabb robbanóanyag-fejlesztésekkel, eszközökkel és technikákkal ismerkedhettünk meg.

Földesi Lóránt 52

A Magyar Robbantástechnikai Egyesületet 2006. évben támogató jogi tagok

AGRICOLA-94 Bt. - Miskolc AZIMUT 90 Bt.- Kazincbarcika BÚVÁR Kft.- Szolnok CALAMITES Kft. - Pécs COLAS-ÉSZAKKŐ Kft. -Tarcal

F ÁBISZER Kft. - Szentendre HÍDÉPÍTŐ SPECIÁL Kft.- Budapest

HOLCIM HUNGÁRIA Rt. - Lábatlan INICIÁTOR-M Bt. - Miskolc IPARI ROBBANÓ KFT. -Peremarton KŐ- ÉS KAVICSBÁNYÁSZATI KFT. -Budapest

KÖTÉS Kft.- Kádárta MÁT-ER Kft.- Tapolca MECSEKÉRC Zrt. - Pécs METALLTECH Kft.- Budapest ROBOTEK 2000 Kft. - Pécs TÜV Rheinland Intereert Kft.- Budapest VENTO Bt. - Tapolca