" ROBBANTASTECHNIKA A Magyar Robbantástechnikai Egyesület tájékoztatója 29. szám
2008. április
A TARTALOMBÓL Szakmai Nap 2008. április 23-án A Keszthely környéki kőbányák robbanóanyaggal való ellátása
Robbantási tevékenység jellemzői a Dolomit Kft. kóoányáiban Magyar előadások 2008. évben Stará Lesnán A pirotechnikai eszközök vizsgálata és tanúsítása
Bemutatkozik a TÜV Rheinland Intereert Speciális katonai robbanóanyagok A töltetiniciálás módjának befolyása a külfejtési robbantásoknál Szakmai tájékoztató anyagok A robbanóanyagok kialakulásának rövid története
Detonációsebesség-mérés Handi Trap II. műszerrel A műtárgyak robbantásos bontásának biztosítási kérdéseiról Robbantásvezetői továbbképző tanfolyam Miskolcon
A KESZTHELY KÖRNYÉKI KÖBÁNYÁK ROBBANÓANYAGGALVALÓ ELLÁTÁSA ÉS A ROBBANT ÁSOK NEMKÍVÁNATOS HATÁSAI Dr. Földesi János okl. bányamérnök, a DETONET Kft. ügyvezetője Bevezetés A DOLOMIT Kft. és a PAJTIKA Kft. ügyvezetöi Lente Miklós robbantástechnikai szakmérnök közreműködésének eredményeként 2005-ben megkerestek, hogy a DETONET Kft. tudna-e számukra megfelelő minöségű és mennyiségű robbanóanyagat biztosítani? A fenti cégek robbantási gyakorlatának (naponta több bányában is robbantanak) megismerése után egyértelmüvé vált, hogy amennyiben a közelben nincs robbanóanyag-raktárunk, akkor a feladatot nem tudjuk teljesíteni. Külfóldi útjainkon az Egyesült Államokban és Svédországban is több helyen láttuk, hogy a külfejtések szélén konténerekben tárolják a robbanóanyagokat Ezeknek a konténer-robbanóanyagraktáraknak a kapacitása 500 ... 10 OOO kg. A konténerraktárak modulokból épülnek fel, és még kerítés sem épült köréjük. Felvetődött
a kérdés, hogy a 211970 BM-OBP számú együttes utasítás 10.§ ... 20.§, a 96/2005 (XI.4.) GKM rendelet 24.§ és annak 4. melléklete, valamint a 191/2002 (IX.4.) Kormányrendelet 22.§ alapján kialakítható-e acélkonténerekből a robbanóanyag-raktár? A Keszthely környéki kőbányák robbanóanyaggal történő ellátásában gyors megoldást az jelentett, hogy 2005 júniusában a Pécsi Bányakapitányságnak bejelentettük: a DOLOMIT Kft. Csókakői köbányájában az ÁRBSZ 59.§ előírá sainak teljesítésével ideiglenes robbanóanyag-tárolót üzemeltetünk. A tárolókat hőszigetelt acélkonténerek alkották. Az ideiglenes tárolónál a fent említett elő írások és rendeletek szerinti müszaki paramétereket már teljesítettük A végleges konténerraktár megvalósítási lehetöségét nagyban segítette Jávor Géza úr, a Magyar Bányászati Hivatal főosztályvezető-helyettese, aki arról tájékoztatott 2006. július 13-i levelében, hogy elvi akadálya nincs a konténerekből kialakítandó végleges robbanóanyag-raktár megépítésének. A 2006. október 30-án beindított használatbavételi engedély 2007. augusztus 24én jogerőre emelkedett. A konténerraktárban tárolható robbanóanyagok mennyiségei: - Kezelésbiztos, gyutaccsal indítható nem sújtólégbiztos robbanóanyagból: 3000 kg 3000 db - Villamos és NONEL gyutacs együttesen:
A fenti mennyiségű robbanóanyag bőségesen elegendő ahhoz, hogy a Keszthely környéki kőbányák indítótöltet- és e:.vutacsigényét kielégítse.
2. A létesítéssei kapcsolatos érdekessérek - Magyarországon a konténer nem építmény. Az illetékes Keszthelyi Önkormányzat jegyzője hosszú ideig nem tudta eldönteni, miként lehet fennmaradási engedélyt adni a konténerraktárra. Fennmaradási engedély nélkül nem lett volna robbanóanyag-raktár. - A külszíni robbanóanyag-raktárak létesítését az illetékes önkormányzatok jegyzői engedélyezik. - Minden érintett közműkezelő viszonylag gyorsan és jóváhagyólag döntött. (Ez kellemes meglepetés volt.) - A helyileg illetékes tűzoltóság a használatbavételi engedély jogerőre emelését követően azonnal ellenőrzést tartott, és mindent rendben talált. (Csak azt nem értették, hogy robbanóanyag-tűz esetén miért nem oltunk a poroltóval?)
A konténerraktár használatbavételi enredélykérelmének me/lék/etei; A használatbavételi engedélykérelem mellékletei az alábbiak voltak: - M = l: l O OOO léptékű helyszínrajz. - M = l: 500 léptékű helyszínrajz. - Keszthely Város Jegyzőjének határozata. - A Magyar Bányászati Hivatal határozata polgári célú forgalmazásáróL -20' acélkonténer műszaki adatai. - Fennmaradási engedélykérelem dokumentumai. - Örszolgálati utasítás. - Távfelügyeleti diszpécserszerződés. - Riasztórendszer-átadási dokumentáció. - Villámvédelmi és vagyonvédelmi kiviteli terv. - Villámvételi minősítő irat. - A konténerraktár építéséért felelős műszaki vezető nyilatkozata. - Villamosközmű-nyilatkozat. -A Balatoni Nemzeti Park nyilatkozata. -A Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társaság Zala Megyei Területi Igazgatóság nyilatkozata. - A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. nyilatkozata. -A KÖGÁZ Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. nyilatkozata. - Szakvélemény a robbanóanyag-raktár hatástávolságáróL - Szakvélemény a nagy sebességű kőzetdarab elleni védekezéshez szükséges védőlemez méretezésére. - Szakvélemény a konténertárolókban előírt -15 és +30°C közötti hőmérséklet-tar tomány biztosíthatóságáróL 2
- A Magyar Bányászati Hivatal tájékoztató levele. - Távfelügyeleti szerződés. -A DOLOMIT Kft. és a DETONET Kft. közötti területbérleti -Eljárási díj befizetésének igazolása. A felsorolásból látszik: elég nagy tömegü okmányt kellett szerűen működhessen egy konténerraktár.
szerződés.
összegyűjteni,
hogy jog-
A Keszthely térségében lévő kőbányákban a főtöltet robbanóanyaga az ANDO. A konténerraktár csak az indítótöltetek és a gyutacsok tárolására alkalmas. A főtöltetet gazdaságosan mobil ANDO-keverővel lehet biztosítani. ANDO-gyártási engedélyünket módosítottuk, hogy mobil keverővel a felhasználás helyének közelében állítsuk elő a nagy tömegü robbanóanyagat A gyártási engedélyünk száma: MBH Bányaműszaki Főosztály 48/2/2006.
Az ANDO túJusú robbanóan va~ helyszíni előállításának előnyei: A helyszíni előállítású robbanóanyagokat a fejlett országokban a külszínen SME (Site Mixed Emulsion) és AnB (Anolit Bulk System) gyártási rendszereknek, a föld alatti robbantásokhoz SSE (Site Sensitised Emulsion) rendszereknek nevezik. Ez azt jelenti, hogy a robbanóanyagat a robbantási helyeken állítják elő. Nem szűk séges robbanóanyag-raktár kialakítása, mert csak annyi robbanóanyagat gyártanak, amennyit fel is használnak. A DETONET Kft. sajnos nem rendelkezik ilyen, tehergépkocsikra szerelt robbanóanyag-gyártó eszközökkel, de könnyen mozgatható, mobil ANDO-keverő berendezéseket tud telepíteni a bányák közelébe, ha az ANDO-felhasználás egy terűleten hirtelen megnövekszik. Egy ilyen mobil keverőberendezés a DOLOMIT Kft. Csókakői kőbányájának területén is üzemel. A keverőberendezéssel normál ANDO-t, Al-púderes ANDO-t és "vízálló" ANDO-t is lehet gyártani. A Keszthely térségében lévő kőbányákban a robbantólyukak nem vizesek, és a töredezett dalomitok robbantásához tökéletesen megfelelnek a nagy gáztérfogatú normál ANDO-féleségek is. A Csókakői kőbánya területén lévő keverővel a CE minősítéssel ellátott ANDO Prill Extra robbanóanyagat gyártjuk. A keverőberendezés teljesítménye: 45 kg/perc.
A mobil keverőberendezés helyi működésének előnyei: - a nagy tömegü robbanóanyag-szállítás útja lerövidül (a jelenlegi köztekedési kultúránk mellett ez nem elhanyagolható körülmény), - a robbanóanyag-szállítási költségek csökkennek, - az időjárás kevésbé befolyásolja a biztonságos robbanóanyag-ellátást, - nem kell nagy kapacitású robbanóanyag-raktárakat üzemeltetni, 3
-a robbanóanyag-szállításhoz nincs szükség nagy teljesítményű ADR-es gépkocstra, - az ANDO Prill Extra robbanóanyag kis sűrűsége (707 kg/m3 ) miatt a fajlagos robbanóanyag-felhasználás csökkent, - kevesebb robbanóanyag felrobbantása miatt csökkent a kibocsátott mérgező gázok mennyisége. Az ANDO Prill Extra
e/nevezésű
robbanóanyag minőségére még két adat:
- andezitbe fúrt 90 mm-es robbantólyukban mért detonációsebessége: 3645 m/s. Az indítótöltet 65 mm átmérőjű, 5500 m/s detonációsebességű Lambrex l emulziós robbanóanyag volt. (Az alkalmazott detonáció-sebességmérő műszer típusa: HANDITRAP Il. VOD RECORDER), a TÜV tanúsítványaszerint az ANDO Prill Extra robbanóanyag ütésérzékenysége > 60 J. A robbantások körnvezeti hatásairól
Szeretném kiemelni, hogy a DOLOMIT Kft. településekhez közeli kőbányáiban nagyobb robbantásoknál, ahol a villamos gyutacsok fokozatszáma nem elégséges, NONEL iniciálási rendszert alkalmaznak. Sőt esetenként osztott töltetek robbantására is sor kerül. A robbantások nemkívánatos hatásait a védendő természeti képződmé nyeknél és a lakáingatlanoknál is jóval a megengedett érték alatt tartják. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a kőbánya közelében élők közérdekű bejelentésekkel és lakossági fórummal ne tiltakozzanak a robbantások szeizmikus és léglökési hatása ellen. Azzal nem kívánunk foglalkozni, hogy a lakossági panaszok jogosak, vagy nem jogosak, mert a joghoz nem értünk. A mérési adatok alapján mindenki eldöntheti, hogy az ingatlanok károsadását a robbantások okozzák-e? A DOLOMIT Kft. kőbányái közül csak a Csókakői kőbányában végzett robbantások szeizmikus hatásával foglalkozunk, mert ennél a hányánál már lakossági fórumot is kellett tartani. A mérési adatok ismertetése előtt nézzük meg, hogy az emberi test hogyan reagál a környezetében geijesztett vibrációkra. A generális problémát az jelenti, hogy az emberi test rendkívül érzékeny a szeizmikus rezgésekre, de annak intenzitását nem tudja mémi. Az érzet alapján dönti el, hogy az adott rezgés okozza épületeinek károsodását. (Lásd l. táblázat.) l táblázat Emberi reagálás Szeizmikus rezgési sebesség, mm/s Erzékelhető o 2... 0 5 Eszrevehető 0,5 ... 1,0 Kellemetlen l 0 ... 2 o Zavaró 2 0 ... 3 o Kifogásolható >30 Emberi reagálás a szeizmikus rezgésekre (egyesült államokbeli mérések) 4
A Cserszegtomaj községben mért rezgési sebességeket és a mérési helyeket a 2. táblázatban adjuk meg. 2. táblázat Mért Mérés Száma
Mérés ideje
l.
2006.07.12.
2. 3.
2006.08.17. 2006.08.31.
eredő
Qt
rezgési sebesség (mm/s) 2,15 0,98
{kg)
0,52 o33 4,60
80
80
580 650
~eopol ita
mellett Rezi út 93. Rezi út 297. Apalányai barlang
550 530 250
~eopolita
Rezi út 93 .
l Víztározó
95,5
a
Rezi
út
l
4.
2007.10.02.
2,26
90
Utolsó ház a Rezi úton
550
5.
2008.01.17.
2,10
76
Apalányai barlang
220
6.
2008.01.18.
1,73
51
Utolsó ház a Rezi úton
450
l
7.
2008.01.22.
0,30
76
J
8.
2008.01.24.
2,58
84
l
Víztározó a mellett Rezi út 95.
9.
l 2008.01.30.
1,90
80
1
Rezi
út
750
Rezi út 297.
600
700
i 10.
2008.02.05.
2,60
56
Rezi út 95.
600
ll.
2008.02.07.
2,90
80
Apalányai barlang
300
12.
2008.02.21.
1,21
80
< 0,05 < 0,05
30
Zsigrai Vilmosné háza Rezi út 55 . Zsigrai Vilmosné háza Rezi út 55. Utolsó ház a Rezi úton
850 1150 810 1120 570 540 980 950 500
13.
2008.02.21.
14.
2008.02.21.
2,51
o965 1,30
o30 15.
2008.05.
2,93
80 31 80 31 31
Mérést végző cég
Távolság {m)
Mérés helye
Rezi út 50. i
Rezi út 95.
Kft.,
Erd Kft. ,
Erd ~eopolita
Kft., Erd Detonet Kft., Miskolc Mát-Er Kft., Tapolca-Díszei Detonet Kft., Miskolc Mát-Er Kft., Tapolca-Diszel Detonet Kft., Miskolc Mát-Er Kft., Tapolca-Diszel Mát-Er Kft., Tapolca-Diszel Mát-Er Kft., Tapolca-Diszel
~eopol ita
Kft., Erd Detonet Kft., Miskolc Mát-Er Kft., TaRQica-Diszel Detonet Kft., Miskolc
A mért eredő rezgési sebességek a Dolomit Kft. Csókakői kőbányájában végzett nagyfúrólyukas robbantásoknál Megjegyzések: - a rezgések domináns frekvenciája: 7...17 Hz,
v,,,. =~v ; +v~ +v; , mm/s, - károkozás szempontjából a vim"' sebességkomponens a meghatározó, amely mindig kisebb, mint az eredő rezgési sebesség. 5
A mért eredő rezgési sebességeket az l. ábrán is szemlélte~ük, hogy könnyen összehasonlíthassuk az előírások szerint károkozás nélkül megengedhető rezgési sebességekkeL Az l. ábra alapján egyértelmű, hogy a lakóépűleteknél mért rezgési sebességek értékei abba a sávba esnek (3,0 rnm/s > Vmért > 0,5 rnm/s), amelyeket az emberek már zavarónak és épűletkárokat okozónak minősítenek. Az l. ábrán látható az is, hogy az épűleteknél mért eredő rezgési sebességek értékei egyetlen esetben sem érték el a statikailag nem teljes értékű építményekre károkozás nélkül megengedett 5 rnm/s értéket. A legtöbb esetben a mért, eredő rezgési sebességek maximwnai az 50 %-át sem érték el a megengedett értékeknek. Cserszegtomaj község lakóépűletein egyetlen helyen sem láttunk "X" alakú repedéseket, amely a szeizmikus rezgésekkel keltett károkra jellemző repedésforma. A védendő barlangnál is jóval kisebbek az eredő rezgési sebességek, mint a megengedhető értékek. A barlangi méréseknél is jól látható, hogy a rezgési sebességet milyen mértékben csökkentik a NONEL gyutacsok. Összefovlalás A fentiek alapján látható, hogy kitartó munkával meg lehet oldani olyan feladatokat is, amelyek nem szokványosak. A konténer-robbanóanyagraktár a világ fejlettebb országaiban nem újdonság, csak Magyarországon nagyon nehezen lehet a bevett szokásokon és az elavult előírásokon változtatni. Véleményem szerint a kűlszíni robbanóanyag-raktárak engedélyeztetését nem lett volna szabad odaadni az illetékes önkormányzatok jegyzőinek, mert megint azokra bízták a döntést, akik szakmailag nem értik a lényeget. Természetesen az illetékes bányakapitányságokat bevonhatják az engedélyezési folyamatba, de az már megint időt jelent. A konténerraktárban a robbanóanyag-raktár létesítésénél előírt minden műszaki és biztonságtechnikai követelményt könnyen teljesíteni lehet. Az más kérdés, hogy szakértői véleményekkel kellett alátámasztani azt, amit a Pécsi Bányakapitányság megkövetelt. Amennyiben egy adott terűleten nincs szükség robbanóanyag-raktárra, a konténerraktár áttelepítése nem jelent gondot. A raktárbontás nem jelent külön költséget és fáradságot. Az egy évig ideiglenesen müködő konténerraktárnál szerzett tapasztalatokat jól tudtuk hasznosítani a raktárvéglegesítés időszakában is. 6
A konténerraktárba beszállított indítótöltet tömege 2007-ben 17 584 kg volt, ami azt jelentette, hogy hatszor kellett a raktárkésztetet feltölteni. A gyutacsbeszállítás villamos gyutacsból 10 197 db volt, NONEL gyutacsból: 430 db, NONEL külső késleltető kapcsolóból pedig 396 db. Az ANFO MIXER l OOO keverőberendezéssel a Keszthely környéki kőbányák ANDO-igényét biztonságosan ki tudjuk elégíteni, hiszen a legrosszabb esetben is egy 25 kg-os zsák töltése és levarrása l percet vesz igénybe. A kis sűrűségű ANDO biztosításával a robbantások költségei és a robbantások nemkívánatos hatásai is csökkenthetök Tennivalóink az ANDO-ellátás iavítására: információgyűjtés arra vonatkozóan, hogy melyik cég pontosan mikor akar robbantani és mennyi ANDO-ra van szüksége, mert az ANDO a 191/2002 szerint nem tárolható úgy, ahogyan azt az ÁRBSZ 45. §(2) pontja szabályozza.
A robbantások szeizmikus hatását a Csókakői kőbányában az l. ábra tanúsága szerint jóval a megengedett érték alatt lehet tartani. Eredő
1. ábra rezgési sebességek értékei a Dolomit Kft. Csókakői köbányájában végzett robbantásoknál
10
11
12
13
14
15
Robbantóisok száma
7
A ROBBANT ÁSI TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐ I A DOLOMIT KFT. KÖBÁNY ÁIBAN A DOLOMIT Kft. a Keszthelyi-hegységben folytat bányászati tevékenységet, három dolomitbányát üzemeltet. Ezek a Pilikáni dolomitbánya, a Csókakői dolomitbánya és a Tömlöchegyi dolomitbánya. Mindhárom területen a dolomit jövesztését robbantással oldjuk meg. Az egyidejűleg induló és a legnagyobb töltet nagyságok minden bányában más és más értékek, melyeket a védendő objektumok elhelyezkedése határoz meg. Kezdetben villamos robbantásokat használtunk (RKG és FMG) gyutacsokkal, majd később tértűnk át a DEM-S villamos gyutacsok (l-30 fokozat) alkalmazására. Arobbantások során a Tömlöchegyi dolomitbányát kivéve (messze fekszik lakott területtől) a másik két bányában folyamatos lakossági panaszokat kaptunk, illetve folyamatos bányahatósági ellenőrzéseket is, mivel oda is közvetlen bepanaszolták a robbantások hatását, ugyanis ez a két bánya fekszik a lakott területekhez a legközelebb. El kell azt is mondani, hogy a Keszthelyi-hegységben még két bányavállalkozás is üzemeltet három dolomitbányát Az azok által észlelhető hatások miatt is minket okoltak(nak). A robbantásoknál kisebb töltetkorrekciók szűkségesek voltak, nem azért, mert eddig szabálytalanul tevékenykedtűnk, hanem azért, mert a legközelebbi épületre (új építésű panzió) az 5 rnm/s megengedett szeizmikus terhelés helyett 2 rnm/s szeizmikus terheléssei dolgozunk. A panaszok okai feltehetően a néha nem kellően fojtott és kifúvó lyukak, illetve a megnövekedett szállítási igények miatt a gyakoribb robbantások okolhatók. A terület üdülőövezetben fekszik. A kellő odafigyelés, a gyakoribb szeizmikus és hangnyomásszintmérések ellenére sem sikerült a panaszokat számottevően csökkenteni. A mérések eredményében nem hittek, mivel úgymond ,,mikor mérnek, akkor direkt kicsit robbantanak". Ekkor javasoltuk a bányavállalkozónak a NONEL inicializálási rendszer kipróbálását. Ennek eredményeképpen kerestük meg a DETONET Kft. szakembereit, akik oktatás-vizsgáztatás útján képezték ki munkatársainkat. Azóta a problémás két bányaterületen NONEL rendszerű inicializálást, a DETONET Kft. által forgalmazott termékeket (gyutacsok, robbanóanyagok, ömlesztett robbanóanyagok) használunk. Meg kell említenünk, hogy az M7 autópálya építése a bányák kapacitását a maximális tervezett szintre emelte. Hogy a felmerült igényeket kielégítsük, gyakoribb robbantásra volt szűkség a hagyományos villamos indításnáL A NONEL rendszer alkalmazásával kevesebb robbantással tudjuk ugyanazon mennyiséget biztosítani, 8
jobb aprózódássaL A rendszer bevezetése azonban a Csókakői dolomithányánál nem szüntette meg a panaszokat. Minden robbantás szeizmikus hatását mérjük, s ezek alatta maradnak a megengedett értékeknek A lakossági panaszok fő okát abban látjuk, hogy a szállítást végző kamionok forgalma megnőtt, a falun keresztül vezető műút kikátyúsodott. A néha "vonatban" (5-6 kamion egymás után) közlekedő teherautók a rossz műúton pattogva, csattogva, esetleg nagyobb sebességgel is haladva okoznak szeizmikus terhelést a közeli épületeknek. A fentiekben nem akartam foglalkozni az egyes bányák töltetnagyságainak konkretizálásával, a fúrási paraméterekkel, mivel az közel hasonló, mint más azonos kőbá nyákban. Célom talán az volt, hogy egy szük területen bemutassam a robbantástechnika fejlödését, és talán azt is ismertessem a Kollégákkal, hogy bármit teszünk, mindig lesz kétely az emberekben, hogy éppen az a tevékenység okoz nekik kárt, amit éppen végzünk. Tisztelt Kollégák, talán ezen kételyekre kell felkészülnünk
Tapolca, 2008. március 3.
Jószerencsét! Lente Miklós robbantásvezető
9
Kivonat: Cím: Diószegi Imre: A pirotechnikai eszközök vizsgálata és tanúsítása az új EU-irányelv tükrében "A pirotechnikai termékek, közöttük a tűzijátékok vizsgálata és minősítése tekintetében fontos változás következett be azáltal, hogy a 200712 3 EK irányelvet az EU-tagországok elfogadták és hatályba lépett. A TÜV Rheinland InterCerf Kft. (TRIC), a magyarországi kijelölt szervezet az új irányelv és az EN 14035 szabványsorozat ismeretében és alkalmazásával végzi a tűzijátékok vizsgálatát, tanúsítását. A tűzijátékok mint termékek vizsgálatai, minősítése nem szigorúan kötött eljárás. Az új irányelv szerinti modulrendszerű vizsgálatok és tanúsítások sok esetben nehézségekbe ütköznek. A TRIC kidolgozta azokat a (saját) eljárásokat, amelyek a forgalomba kerülő tűzijátéktermékek az irányelv és a vonatkozó szabványok szerinti vizsgálatait magukba foglalják és véleményünk szerint a fogyasztóvédelmi szempontból lehető legnagyobb és ésszerű védelmet adják. "
A pirotechnikai eszközök vizsgálata és tanúsítása az új EU-irányelv tükrében Diószegi Imre TÜV Rheinland Intereert Piro- és robbantástechnikai üzletág
Sokéves előkészítő munka, munkacsoportok vitái, egyeztető tárgyalásai után és hasonlóan sok kompromisszummal, 2007. május 23-án hatályba lépett a pirotechnikai termékek forgalmazásáról szóló 2007/23 EK tanács rendelete (irányelve). A pirotechnikai termékek kezelése, tárolása során a tüzijátékokkal az elmúlt 7 évben súlyos balesetek történtek. Az Európai Unió 2002- 2006 között CHAF (Control of the Hazards Associated with the Transport and Bulk Storage of Fireworks) címen átfogó projektet indított a tüzijátékok baleseti, kezelési kockázataival kapcsolatban. A projektnek is köszönhetően a tüzijátékok besorolására, vizsgálatára szolgáló EN 14035 szabványsorozat szabványainak nagy része elkészült, és az EU-ban bevezetésre került. A 2007/23 irányelv a pirotechnikai termékek és közöttük a tűzijátékok forgalomba hozatalára előírja: a.) A típusvizsgálatot, azaz a "B"-modul szerinti vizsgálatot, b.) A gyártó, vagy importőr által választható "C" - ,,H" vizsgálatot, minősítést. Az európai gyártók esetében az irányelv és a szabványoknak megfelelés nem okoz gondot. A probléma az EU-n kivüli, fóleg kínai szánnazású termékek esetében van. A kínai gyártók száma és azok termékskálája rendkívül nagy. A nagy kínai tüzijátékgyártók európai mértékkel rendkívül nagy szárnú beszállítóval dolgoznak. Az EU-irányelv megköveteli, hogy a gyártó, vagy importőr rendelkezzen minőségbiztosítási rendszerrel. A kínai gyártó esetén - a minőségbiztosítás terén- a nagy problémát a rendkívül sok, általában kis családi vállalkozásként működő beszállító minőségbiztosítási rendszerének hiánya okozza. Ma még elmondható, hogy a kínai származású termékek nem rendelkeznek típusbizonyítvánnyal (,,B"-modul szerinti típusvizsgálat). 10
"Ha nincs típusvizsgálat és típusbizonyítvány, akkor a tanúsító-vizsgáló szervezet az EU határain beszállítandó tűzijátékokat tételesen, azaz csak arra a terméktételnagyságra tudja bevizsgálni és tanúsítani, amely egy szállított egységben érkezett meg." Jelenleg ez a TRIC álláspontja, nem minden kijelölt szervezet ért ezzel egyet, vagy alkalmazza. A vizsgálatok és tanúsítás szabályozásának helyzete jelenleg: a,) Az EN 14035 szabványsorozat 38 szabványa közül 31 készült el, és van érvényben. b,) Vannak olyan tűzijáték-típusok (pl. cornet, vagy shell), amelyek meghatározását nem tartalmazza az EN 14035-1 szabvány, szabványuk még készítésalatt van. A szabványok mellett nagy segítség az ADR vonatkozó terminológiája, amely részletesebben taglalja a tűzijátéktípusokat, rnint a szabványok. c,) A 2007/23 EK-irányelv megengedi az azonos típusútűzijátékok vizsgálat és tanúsítás szerinti csoportosítását, összevonását d,) A tanúsításhoz és vizsgálatokhoz alkalmazott csoportosítás és összevonás tekintetében a kijelölt szervezetek között nincs egységes álláspont, módjáról és alkalmazásáról nincsenek nemzeti, vagy EU-s jogszabályok. Miért van szükség a tűzijátéktermékek vizsgálatok és tanúsítás szerinti összevonására, csoportosítására? a,) A tűzijáték-termékskála rendkívül nagy, sok esetben szinte teljesen azonos terméknek csak a neve, vagy gyártói kódja különbözik. b,) Az EN 14035 szabványsorozat is a nettó pirotechnikai hatóanyag-tartalommal jellemzi az egyes pirotechnikai osztályokat, pl. a termékek színvagy fényességi tartománya nem is tárgya a minősítésnek. c,) A fogyasztóvédelmi előírások, ajánlások betartása mellett figyelembe kell venni a piac és verseny jellemzőit is. Tekintettel arra, hogy széles termékskála mellett az egyes termékek tételenkénti forgalomba hozatali mennyisége sok esetben nem nagy, az értelemszem összevonás nélkül a vizsgálati és tanúsítási költségarány jelentősen megemelkedne. Ez a piac és a fogyasztó számára is jelentős hátránnyal járna. A TRIC minden szabványos és nem szabványos, de forgalmazott ismert tűzi játéktípusra kidolgozta a csoportosítási eljárását. A csoportosítások alapelve: a,) Azonos tűzijátéktípusba tartozás b,) Azonos osztályba tartozás c,) Azonos, vagy hasonló geometriai kialakítás d,) Azonos nettó hatóanyag-tartalom legfeljebb ± 3% eltéréssel e,) Villanó (flash), vagy durranó (banger, report) elegyet tartalmaz, vagy sem. ll
A TRIC a vizsgálandó tűzijátékok esetén az alábbi gyártói, vagy importőr-doku mentumokat kéri az adott tételre vonatkozóan: a,) Nyilatkozat az EN 14035 szabványok szerinti tiltott összetevők alkalmazásának elkerülésérőL b,) A termék szerkezeti dokumentációja. c,) A termékben található pirotechnikai összetevők tömegérőL d,) A villanó- és/vagy durranó elegyek tömegéről (ha van ilyen). e,) Több effektes termékesetén az effektek számáról és típusáróL f,) A vizsgálandó tételnagyság, szállítólevélszámmal igazolva. Jelenleg nem szabályozott területek, illetve problémák a tanúsítása terén:
tűzijátékok
vizsgálata és
a,) A pirotechnikai szabványok egyértelműen meghatározzák az adott tűzijá téktermék besorolási módját, vizsgálati eljárásait és értékelésük, rninősíté sük módját, de csak az l. -ö-3. osztályra vonatkozóan. A 4. osztályba tartozó termékek vizsgálatai és értékelési, rninősítési módjai a kijelölt szervezet szakembereinek szaktudására vannak bízva. Ez a helyzet tanúsítási-kompatibilitási problémát vet fel. b,) Az érvényben levő szabványok közűl van olyan, amely nem fedi le az adott típusútűzijáték variációit. Pl. az EN 14035-5 szabvány a ferde állású telepek, vagy kombinációk esetén nem alkalmazható teljes mértékben. c,) Egyes tűzijátéktípusokra még nincs vizsgálati szabvány, ami - az a.) ponthoz hasonlóan - tanúsítási-kompatibilitási problémát okozhat. d,) A gyárilag csoportosan csomagolt "kompakt" tűzijátékok többféle tűzijá téktípust tartalmaznak, így a terméktanúsítás a csomagra, vagy a csomagban található egyes típusokra legyen kiadva. e,) A "B" típusvizsgálatnál előírt pontos hatóanyagtartalom-ellenőrzés a tűzi játék szerkezeti felépítése miatt szinte lehetetlen, ugyanakkor a szabványok nem ítják elő a hatóanyagtartalom-ehérésre vonatkozó minősítést, vagy szankciót. A pirotechnikai termékek, főleg a tűzijátékok korrekt vizsgálatához, tanúsításához nagy lépés volt az EK-irányelv életbe léptetése és a szabványsorozat kidolgozása. Az elkövetkező időszak legfontosabb feladatai közé tartozik a kijelölt szeevezetek vizsgálati eljárásainak összehangolása a kölcsönös elfogadhatóság érdekében, valarnint a pirotechnikai termékekre vonatkozó nemzeti jogszabályok megalkotása és életbe léptetése az EK-irányelv alapján.
12
Bemutatkozik a TÜV Rheinland Intereert Piro- és robbantástechnika üzletág
A TÜV Rheinland Csoport Európa és a világ egyik legrégebben alapított, németországi központú, nemzetközi szinten működő, termékek, rendszerek és szolgáltatások minőségét és biztonságát vizsgáló és tanúsító szervezete. Globális hálózatunk 5 kontinensen, több mint 60 országban, 300 telephelyen van jelen, és közel l OOOO munkatárs- magasan kvalifikált, felkészült szakember- végzi ügyfeleink számára szolgáltatásait mintegy 1000 szakterületen. Tevékenységünket mindenkor a függetlenség és az objektivitás jellemzi. A több mint 130 éves szakmai tudás, tapasztalat birtokában a tagvállalatok céltudatos munkával szolgálják aminőség ügyét, a tudomány, technika, a termékek és szolgáltatások müszaki fejlödését, megbízóink és környezetünk biztonságát. A cégcsoport logójának kék háromszöge jelképezi az ember- a technika - és a természeti környezet harmonikus kapcsolatát. A sokéves szakmai kapcsolatokból ismert és elismert, számos szakmai oldalról már bemutatkozott robbantástechnikai szakmérnök, a hadtechnika, a robbanóanyag-gyártás és a robbanóanyagok polgári felhasználása területéről csatlakozott ehhez a szervezethez. Egy létszámában nem túl nagy, de a szakterületen széles spektrumot átfogó üzletágba tömörülve, nem kevés szakmai leleményt és tudástöbbletet felhalmozva megalkotta a Piro- és robbantástechnika üzletágat, amelyet immár egy éve európai uniós jogosultságokkal működtet. Erről
a szakmai tevékenységről kívánunk röviden számot adni és tudatni a széles szakmai közönséggel, hogy létezünk és felkínáljuk lehetőségeinket az érdeklődők nek Talán nincs is alkalmasabb szakmai fórum, mint ez a konferencia, hogy bemutatkozzunk. Éppen egy évvel ezelőtt, amikor Stara Lesnán járhattunk, pozsonyi előz mények után jegyezték be Brüsszelben a TÜV Rheinland InterCert új üzletágát, amely az alábbi feladatokat látja el a robbanóanyag-gyártás, -forgalmazás, -felhasználás, a pirotechnikai termékek gyártása, forgalmazása és felhasználása tudásbázisán, a törvényi, szervezeti, ipari és kereskedelmi hátterére építve: •:• magas színvonalú szakértői, minőségi vizsgálati kapacitás gazdaságos tetése kijelölt szervezetként,
működ
•:• folyamatos jelenlét és szakmai tekintély kialakítása a szakma hazai fórumain, közösségeiben és a jogszabály-kidolgozás-előkészítés munkálataiban, 13
·:· a hatóságok, állami szervezetek támogatása a törvények, jogszabályok alkalmazásában, •!• szakértői
háttér biztosítása az oktatás-képzés szervezeteinek.
Alaptevékenységeink: •!•
Polgári felhasználású ipari robbanóanyagok vizsgálata, kenységre EK-bejegyzéssel rendelkezünk.
minősítése
- a tevé-
•!•
Polgári felhasználású pirotechnikai termékek vizsgálata, kenységre GKM-kijelöléssel rendelkezünk.
minősítése
- a tevé-
•:• Robbanóanyagot szállító gépkocsik (EX/II és EX/III) felépítményének megfelelőség-vizsgálata (ADR) a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet részére. Kiegészítő
tevékenységeink:
•:• Pirotechnikai termékekkel, robbanóanyagokkal, robbanóanyag-gyártással kapcsolatos mérnök-szakértői tevékenység megrendelésre vagy hatósági kirendelésre. •!• Szakértői
közremüködés robbanóanyag-ipari üzemek, szolgáltatók ügyi rendszereinek auditálásánáL
minőség
•:• Robbanóanyagok, pirotechnikai termékek ADR-besorolása dokumentációátvizsgálás alapján. •!•
Robbanóanyagok, pirotechnikai termékek ADR-besorolásaminősítő vizsgálat alapján.
•!•
Robbanóanyag-ipari gyártási technológiák kidolgozása, felülvizsgálata.
•!•
Nem szabványosított robbanóanyag-vizsgálati módszerek kidolgozása, végrehajtása.
•:• Szilárd rakéta-hajtóanyagok vizsgálata, •:•
Rakétahajtóművek
minősítése.
kül- és helbaHisztikai vizsgálata,
•:• Ismeretlen összetételű robbanóanyagok alkotóinak meghatározása.
14
minősítése.
minőségi
és mennyiségi
•!•
Ipari robbantástechnika, robbanóanyagok megsemmisítése robbantással és kémiai módszerekkel.
•!•
Egyéb robbantási tevékenységgel járó vizsgálatok (pl. mütrágyák robbanási ellenállóképességének meghatározása és más műtrágyavizsgálatok).
E feladathalmaz végzésére kialakítottunk egy folyamatosan fejlesztés alatt álló vizsgálóbázist, ahol rendelkezünk a vizsgálatok végzéséhez szükséges laborfelszereléssel és robbanóhellyeL Bonyolultabb, lehetőségeinket meghaladó, egyedi vizsgálatok elvégzéséhez akkreditált vizsgálóhelyek, laboratóriumok bérszolgáltatásait is igénybe vesszük. Szükség szerint a nagyobb tömegű robbanóanyag-vizsgálatokat arra alkalmas külső bázisokon is el tudjuk végezni. Tekintettel az Európai Unió örvendetes bővülésére, valamint a közösség által elfogadott direktívára, a tagállamok kijelölt vizsgálóállomásai által kiállított tanúsítások egyenértékü dokumentumok egymás számára. Szemben a korábbi gyakorlattal, ma már tényleges vizsgálatok alapján, és nem csupán a kísérő okmányok szerint történik a minőségtanúsítás, amely jól körvonalazott tartalmú modulrendszerben van meghatározva a típustanúsítástól a rendszertanúsításig. Eddigi tevékenységünkre a típus- és a tételes vizsgálat volt a jellemző. Önálló fejlesztésben megbízható eljárást dolgoztunk ki a detonációsebesség-roérés terén, de hagyományos eszközök alkalmazásával készek vagyunk ütésérzékenység, dörzsérzékenység mérésére, egyéb robbanóanyag-jellemzők meghatározásamellett a vonatkozó szabványok alapján. Nem elhanyagolható terület a pirotechnikai termékek minősítő vizsgálata sem, ami esetünkben elsősorban a hazai forgalmazók, kínai forrásból származó, számtalan fajtájú és tulajdonságú profi és kereskedelmi termékeit jelenti. Napjainkban ez szezonális leterheltséget jelent. A robbanóanyag-szállítással összefüggésben végezzük az ADR-es szállítóeszközök megfelelőségi tanúsítását is, itt szeretnénk kiterjeszteni jelenlétünket az úgynevezett TPED-es szállítójármüvek alapgépeire. 2006-ban a TÜV Rheinland Kelet-Közép-Európa Technológiai Megfelelőségi Központj a. A magyarországi központ irányítja a TÜV Rheinland Csoporthoz tartozó vállalatok és képviseletek munkáját a régióhoz tartozó országokban:
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Kazahsztán, Lengyelország, Lettország, Macedónia, Montenegró, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna. Helyi szakemberek bevonásával végezzük szolgáltatásainkat, biztosítva a gyors és rugalmas munkavégzést, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő rninőségi színvonalon. A regionális központok közötti kapcsolat biztosítja a gyors és megbízható információáramlást, a helyi és a világ bármelyik piaca által támasztott igényeknek megfelelő vizsgálatok és tanúsítások elvégzését úgy, hogy közben a megbízó csupán a helyi szolgáltatóval tartja a kapcsolatot. 15
A térség legnagyobb vizsgáló- és tanúsító-szervezeteként feladatunknak tekintjük a vállalkozások versenyképességének növelését a globális piacon. A munkánk elvégzéséhez szükséges jogosultságokkal, akkreditációkkal, kijelölésekkel rendelkezünk. Magyarországon - a jogilag szabályozott területeken - Brüsszelben bejegyzett, az állam által kijelölt szervezet vagyunk számos EU-direktíva, jogszabály és előírás szerinti vizsgálat lefolytatására. (TÜV Rheinland InterCert - 1008.) Bemutatkozásunkkal szeretnénk felhívni a figyelmet az itt vázolt lehetőségekre és az eddig szerzett érdekes tapasztalataink bemutatásával (Diószegi Imre) felajánlani szolgáltatásainkat.
Mely érvek szólnak szolgáltatásaink igénybevétele mellett? •!• Szolgáltatásaink keretében az általunk átadott tudás hozzáadott értéket jelent
termékek, szolgáltatások, vállalkozások számára. •!•
Az
ellenőrzött,
tőke,
•!•
igazolt, dokumentált minőség, megfelelőség olyan bizalmi amely a piacon konkrét üzleti előnyt jelent.
Az igazolt minőség növeli a vevők bizalmát, elégedettségét, hozzájárul a meglévő ügyfelek megtartásához, új partnerek megnyeréséhez.
•:• Mint bejegyzett szervezet, az általunk kiadott tanúsítványokat az Európai Unió területén a hatóságoknak kötelező elfogadni. Pályázatok benyújtásánál gyakran előfeltételnek számít. •!•
A cégek, terméküknek, szolgáltatásuknak jó híre és a TÜV Rheinland nemzetközi hírneve összekapcsolódik, és egymást erősíti.
•!•
A megfelelőségek vizsgálata, tanúsítása csökkenti a termékek gazdasági, müszaki kockázatait, növeli a termékbiztonságot, csökkenti a termékfelelős ségből származó kockázatot.
•!• Szakértőink
tapasztalata és alkalmazott modem eljárásaink javítják a technológiai folyamatok és ezen keresztül a termékek rninőségét, megbízhatóságát.
Székesfehérvár, 2008. április 5. Nemes József Piro- és robbantástechnikai üzletágvezető
16
Speciális katonai robbanóanyagok Dr. KOVÁCS Zoltán PhD 1 A katonai fegyverekben, fegyverrendszerekben alkalmazott robbanóanyagok a polgári robbantástechnikában alkalmazott robbanóanyagokhoz képestszámos speciá/is tulajdonsággal rendelkeznek, melyek alkalmassá teszik őket a legszélsőségesebb helyzetekben történő felhasználásra. A szerző ezen írásában fel kívánja villantani ezeket a speciá/is tulajdonságokat, valamint be szeretné mutatni a katonai területen belül alkalmazott egyes modem robbanóanyagokat, azok alkalmazási területeit.
A robbanóanyagok katonai célú feladatra történő felhasználásának alapelveit, szabályait és módszereit a Magyar Honvédségben a Mű/213 Robbantási Utasítás című szolgálati könyv szabályozza. A kiadványban megfogalmazottak szerint robbanóanyagnak nevezzük "azokat a vegyületeket vagy keverékeket, amelyek meghatározott külső behatásokra gyors kémiai átalakulásra képesek; az átalakulás közben nagymennyiségű és nagynyomású gázok szabadulnakfel, melyek kiterjedésük közben mechanikai munkát végeznek". Akülső
behatások lehetnek mechanikai (pl.: ütés, súrlódás), hő (pl.: szikra, szúróláng), elektromos (pl.: felmelegítés, elektromos kisülés), vegyi (pl.: intenzív hőfejlődéssel járó reakció) és másik töltet robbanása által kiváltott (robbanásátvitel) energián alapuló hatások. A robbanóanyagok alkalmazására már az ókorban is találunk példát, hiszen a fekete lőport tűzijátékként gyakran felhasználták, de Európában csak a 14. században alkalmazták katonai céllal lőfegyverekben. Az első terrorista célú felhasználásra sem kellett napjainkig várni, a 17. században az angol parlamentet lőporral felrobbantva kívánták a királyt meggyilkolni. A 19. század hozta el a ,,nagy ugrást" a robbanóanyagok felfedezése és alkalmazása terén. A kor termékei a napjainkban is használatos robbanóanyagok nagy része, pl. a pikrinsav, a trinitro-toluol, ólomazid, tetril, nitropenta, hexogén és még sorolhatnánk. Érdekesség, hogy a talán legismertebb robbanóanyagot, a TNT-t már 1860-ban felfedezték, azonban az első katonai alkalmazására és katonai rendszeresítésére a német haderőben 1902-ig kellett várni. Az elmúlt másfél évszázad óta ilileg az akkoriban felfedezett anyagok killönböző vegyű leteit használjuk fel a katonai célú feladatokra. 2 ROBBANÓANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA A robbanóanyagokat azok felhasználási lehetőségei alapján a szakirodalmak különböző képpen osztályozzák A Köhler-Meyer-féle ,,Robbanóanyagok" című kiadvány' az alábbi felosztást tartalmazza: a robbanóanyagokat két alapvető csoportba sorolva megkülönböztet robbanóanyagokat és olyan ipari célú vegyi (robbanó) anyagokat, amelyeket nem robbanási feladatra alkalmaznak. 'Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Müszaki és Katasztrófavédelmi tanszék, egyetemi docens. E-mail:
[email protected] Az egyes robbanóanyagok kialakulásának és megjelenésének történetével bővebben foglalkozik LUKÁCS László: ,,A Magyar Honvédségnél alkalmazott robbantási eljárások és robbanóanyagok legfontosabb részterületei fejlődésének vizsgálata és a továbbfejlesztés javasolt irányai" kandidátusi értekezésének l . fejezete. ' KöHLER, Joseph- MEYER, Rudolf: Explosives, Fourth, revised and extended edition, VCH, Germany, 1993. 2
17
A robbanóanyagokat tovább bontva megkülönböztet nagy hatóerejű és tolóhatású robbanóanyagokat, valamint pirotechnikai anyagokat Ez utóbbiak közé tartornak a különböző jelzőfények, fiistkeltő, fény- és hangjelző elegyek; a tolóhatású anyagok közé pedig a lőszerekben alkalmazott (fekete lőpor, az egy-, két- és többkomponensű elegyek), illetve a rakétahajtóműveknél felhasmált (kétkomponensű, folyékony üzemanyagok, összetett elegyek) robbanóanyagok tartomak. A nagy hatóerejű robbanóanyagokat tovább osztályozva megkülönböztet elsődleges vagy iniciáló (ólomazid, ólomsztifnát, durranóhigany, tricin stb.) és másodiagos robbanóanyagokat, amelyek közé a katonai és az ipari robbanóanyagok is tartomak. Az ipari robbanóanyagok között említi az ANDO-t, a különböző szuszpenziókat, míg a katonai robbanóanyagok között a TNT, a hexogén, a nitropenta, a tetril és a torpex szerepel. Ezzel szemben a robbantási feladatokhoz felhasmált robbanóanyagokat a említett katonai szakutasítás három fő csoportba sorolja: - iniciáló (indító); - heves (brizáns) és - tolóhatású robbanóanyagok
bevezetőben
Az iniciáló robbanóanyagok (pl.: ólomazid, teneresz, durranóhigany) rendkívűl érzékenyek
a kűlső behatásokra, ezért elsősorban indítótöltetekhez, gyutacsokhoz hasmáijuk őket. A heves robbanóanyagok már kevésbé érzékenyek, azonban nagyobb mennyiségű energia kifejtésére képesek, jobb a munkavégzöképességűk. A teljesítrnényűk alapján a katonai gyakorlat a heves robbanóanyagokat további három csoportba oszta: a magas, a közepes és az alacsony hatóerejű robbanóanyagok csoportjába. Az elsőbe tartozik többek között a már említett hexogén és a tetril, közepes hatóerejű a trotil és a pikrinsav, míg az utolsó csoportba sorolhatók az ammóniumsalétromos alapanyagú robbanóanyagok (ammonitok, ammonálok, dinamodok). A tolóhatású robbanóanyagokat elsősorban az kűlönbözteti meg az előző két nagy csoporttól, hogy a robbanási átalakulás elsősorban égéssei valósill meg, mint a fiistös és a fiist nélküli lőpor esetében. Főleg gyújtózsinórokhoz, jelzőaknák tölteteként alkalmazzuk. ROBBANÓANYAGOK FŐBB JELLEMZŐI ÉS A VELÜK SZEMBEN TÁMASZTHATÓ FŐBB KÖVETELMÉNYEK A robbanóanyagok osztályozása alapján megállapíthatjuk, hogy azok számos fajtája van jelen a mindennapi gyakorlatban, rendkívűl széles körűen lehet őket felhasmálni, mind a katonai, mind a polgári (ipari) feladatok során. A robbanóanyagok mindegyike meghatározott robbanási jellemzökkel rendelkezik. A katonai robbanóanyagok szempontjából a legmarkánsabbak közé tartozik a detonációsebesség, a hevesség, a munkavégzőképesség, az érzékenység a kűlső behatásokra és a robbanási átalakulás energiája. Az alkalmazási terűlet függvényében azonban a robbanóanyagoknak eltérő követelményeknek kell megfelelniűk, melyek közill a speciális katonai követelményeket kívánom röviden összefoglalni. 4 A katonai robbanóanyagoknak az ipari felhasmálású robbanóanyagokhoz képest fokozottabb kémiai stabilitással kell rendelkezniűk, hiszen a felhasmálhatóság hosszabb időtar' LUKAcs László: Az egyes robbanóanyagok .. .. ref. 2. pp--17(}-171. alapján.
18
tamra tervezett, akár a l O évet is meghaladja, szemben az ipari célú robbanóanyagoknál tapasztalt fél-egy évvel. A másik fontos kritérium a gyutacsindíthatóság: a katonai robbanóanyagokból kialakított tölteteknek 8-as erősségű gyutaccsa/ történő indítás esetén minden esetben fel kell robbanniuk. A katonai robbanóanyagok többségével szemben követelmény a nagyfokú érzéketlenség az egyes külső mechanikai behatásokkal szemben és a kezelésbiztosság: ütésre, esetleg lövedék becsapódására sem robbanhatnak fel. Ugyanakkor a katonai robbanóanyagoknak megfelelő brizanciával kell rendelkezniük, hiszen a leggyakrabban fojtás nélküli töltetként kerülnek alkalmazásra és a fa-, fém-, vasbeton vagy acélszerkezeteket kellőképpen rombolniuk kell.
Nem követelmény viszont a katonai robbanóanyagok sújtólégbiztossága, míg az ipari felhasználás esetén ez akár alapvető kritérium is lehet. A hosszabb idejű tárolás és egyes speciális robbantási feladatoknál követelmény lehet a robbanóanyag vízállásága is, illetve a szélsőséges időjárási viszonyok és hőmérsékleti tartományok közötti müködőképesség: a harcfeladatok során akár -25 - +60 °C közötti hőmérsékleti érték is előfordulhat. Végül, de nem utolsósorban a katonai robbanóanyagoknak megfe/elően szere/hetőnek és könnyen adagolhatónak kell lenniük, hiszen a feladat végrehajtására általában kevés idő áll rendelkezésre, így a tölteteket a lehető leggyorsabban kell elhelyezni, illetve a szükséges mennyiséget "összeszerelni" (préstestekből, plasztikus robbanóanyag-téglákból), míg az ipari robbantási feladatnál előnyben részesülnek az önthető halmazállapotú robbanóelegyek MODERN KATONAI ROBBANÓANYAGOK ÉS FELHASZNÁLÁSUK A katonai robbanóanyagok jellemzői alapvetően behatárolják az adott robbanóanyag robbantási feladatra vagy egyes harcanyagokban, speciális lőszerekben történő felhasználási lehetőségeit. A kumulatív töltetek esetében nagy sűrűségiértékkel és detonációsebességgel, illetve nagy munkavégzőképességgel kell rendelkeznie a robbanóanyagnak, míg a gránátok esetén a nagy detonációsebesség mellett kisebb munkavégzőképesség is elegendő. A megfelelő tulajdonságok elérése érdekében a különböző katonai robbanóanyagok sok esetben már több komponensből, több "alap-robbanóanyag" keverékeként tevődnek össze. Napjainkban talán az alábbi robbanóanyagok alkalmazását kiséri a legnagyobb figyelem a világ haderőinéL Trinitro-toluol (CJI2 (N02) 3CH3), vagy röviden TNT. Az összes hadviselő fél rendszeresített robbanóanyaga volt már az I. világháborúban is. Mivel a termelés nem tudja követni az igényeket, a lövedékekben, aknákban 50-50%-os arányban kezdték alkalmazni a TNT-t és az
l.
s~.
ábra A TNT katonai kiszerelésekben
19
ammónium-nitrátot (AMATOL). Ma az egyik alapvető katonai robbanóanyag: főleg robbantási feladathoz, tüzérségi lőszerek töltésére használják. Szilárd, kristályos, sárga színű, stabil, nagy brizanciájú, ütéssel, súrlódással és hőhatással szemben csak kismértékben érzékeny, nem higroszkopikus, a vízben gyakorlatilag oldhatatlan, a fémekkel nem lép vegyi reakcióba Detonációra való hajlamossága az állapotától függ: préselt vagy porhalmazállapotban a 8as erősségű gyutacstól biztosan robban, öntött vagy granulált formában csak közbenső detonátor vagy töltet hatására robban.
Hexogén ((CH2-N-N0 2) 3), vagy röviden RDX. Szilárd, apró kristályos, fehérszínű, íztelen, szagtalan, nem higroszkópos robbanóanyag. Kémiailag stabil, nagy brizanciájú, kevéssé érzékeny, de lövedéktől felrobbanhat Főleg préselt formában alkalrnazzák, ekkor kis mennyiségben flegmatizátort adagolnak hozzá (paraffin+cerezin). Az előállítási költsége viszonylag magas, a TNT 2--4-szerese. Az RDX-et tiszta állapotban főleg csak gyutacsok töltésére alkalmazzák, TNT-vel együttes folyékony keveréke kiváló a kumu1atív töltetekhez. A robbanási átalakulás energiájának növelésére a TNT-RDX öntvénybe por halmazállapotú alumínium adagolható. Composit A, B, C robbanóanyagok és töltetek A TNT és RDX különböző arányú keveállíthatók elő. Felhasználási területe rendkívül széles: öntött vagy préselt formában alkalmazhatók kumulatív töltetként (pl. a Magyar Honvédségben rendszeresített aknákban /2. sz. ábra/ is megtalálható), nyújtott töltetként, illetve a Composit C robbanóanyag képlékeny állapota révén plasztikus robbanóanyagként rékeiből
2. sz. ábra HAK-IM harckocsiakna Composit robbanóanyag töltete
Triamino-trinitrobenzol (CJI,;N60 6), vagy TATB élénksárga színű, kristályos anyag. Mivel véletlenül nehéz iniciálni, tökéletes lehet olyan katonai eszközöknél, ahol ilyen nagyfokú biztonság szűkséges (pl. egyes nukleáris fegyverek hajtóanyagaként). Az USA és az Egyesült Királyság haderőinél rendszerben lévő színte valamennyi nukleáris fegyver ezt a robbanóanyagot tartalmazza. Octa-nitrocubén (C 8N8Ü 16), vagy ONC. Már az 1980-as években felfigyeltek rá, hogy a kocka-szerkezet nagy sűrűsége és a felszabadilló hő miatt rendkívül hatékony robbanóanyag válhat belőle. 1999-ben EATON szintetizálta először a Chicagoi Egyetemen kis mennyiségben, nagymérvű tesztelésre nem volt elegendő. A kémiai úton történő előállítása igen bonyo20
lult, 40 folyamatnak és reakciónak kelllejátszódnia az előállítás során. Rendkívül stabil, akár kalapáccsal is üthető, a detonációsebessége pedig figyelemreméltó: 10 100 m/s! Az ONC egyáltalán nem tartalmaz hidrogént, emiatt rakéták és speciális bombák hajtóanyagaként nem hagy gőzcsíkot, nyomot, ezért nehéz azokat detektálni és nyomon követni. Habár az előállí tása bonyolult és drága, a hatékonyságát összehasonlítva más robbanóanyagokkal megfigyelhető, hogy talán napjaink egyik csúcskategóriás robbanóanyaga lehet. Relatív hatékonysági mutató (TNT=1.0) Ammónium-nitrát: 0,42 Fekete lőpor: 0,55 C-4: 1,34 Nitroglicerin: 1,5 RDX: 1,6 HMX: 1,7 ONC: 2,7 A robbanóanyagok katonai célú felhasználását tekintve mindenképpen említést érdemelnek az ún. üzemanyag-levegő keverékü (angolul: Fuel Air Explosive: FAE) robbanóelegyek Az ilyen elegyeket tartalmazó harceszközöket valamilyen üzemanyag és két különálló robbanóanyag-töltet alkotja. Miután a rakétát vagy bombát elindították, az első robbanóanyag-töltet hatására az üzemanyagcellában lévő folyadék a meghatározott magasságban szétterül a levegőben, elegyedik annak oxigénjéveL A második robbanóanyag-től tet ezt az elegyet működteti el, amely a rendkívül nagy lökéshullámmal képes rombolni és pusztítani. A FAE-eszközök hatékonysága sokkal nagyobb, mint az azonos mennyiségü hagyományos robbanóanyagat tartalmazó eszközöké. E hatékonyságot felhasználva FAE-eszközt fejlesztettek ki pl. az aknamezőkön történő átjárónyitáshoz is (3. sz. ábra). A kilőtt rakéták a talaj felszíne fölött kis magasságban elmű ködve hozzák létre az üzemanyagfelhőt, melynek robbanása képes a legtöbb aknatípus és nem robbanó műszaki zártípus rombolására.
3. sz. ábra A ''Carpet" átjárónyitó alkalmazás közben
A thermobarikus robbanóanyagok (angolul: thennoharic explosive: TBX) is viszonylag új fejlesztésűek Szintén folyékony üzemanyag felhasználásán alapulnak, azonban a robbanási energiájuk hosszabb idő alatt szabadul fel a hagyományos robbanóanyagokhoz képest, így a keletkező nyomás és lökéshullám is hosszan tartó. A TEX-eszközökben alkalmazott robbanóanyaghoz hatásfokozó anyagokat is kevemek, ilyen pl. az aluminiumpor. Az inici21
ált robbanóanyag-felhő mindenhova eljut, majdmiután tökéletesen "elégett" a levegőben, a keletkező vákuum egyfajta szívóhatást okozva mindent képes elpusztítani. A TBX-eszközök egyik legjelesebb képviselője a Helifire típusnevű rakétacsalád (4. sz. ábra), melyet fóleg lakott területeken vívott művelet során vetnek be a különböző védelmi létesítmények, épűletek stb. rombolására. A speciális harci részegység rendkívűl heves égésre képes fluorizált alumíniumport tartalmaz, amely a burkolat és a PBXN-112 robbanóanyag-töltet között helyezkedik el.
4. sz. ábra A "Hcllfire" rakétacsalád
BEFEJEZÉS Röviden összefoglalva a robbanóanyagok katonai felhasználási lehetőségeit, megállapítha~uk, hogy az adott feladatnak vagy műveletnek leginkább megfelelő robbanóanyag alkalmazása az egyik legfontosabb kritérium. A katonai célokra alkalmazott robbanóanyagoknak számos sajátos tulajdonsággal kell rendelkezniűk, mely tulajdonságokat a korábban kifejlesztett hagyományos nagy hatóerejű robbanóanyagok elegyítésével, keverékével lehet létrehozni. A katonai robbanóanyagok mindegyike nagy mennyiségű energiát szabadít fel, azonban ezt az energiamennyiséget minden esetben ellenőrzés alatt kell tartani, és a katonai céloknak megfelelően kell felhasználni. FELHASZNÁLT IRODALOM Mü/213 . Robbantási Utasítás. A HM kiadványa, Budapest, 1973. KöHLER, Joseph- MEYER, Rudolf: Explosives, Fourth, revised and extended edition, VCH, Germany, 1993. LUKÁCS László: A Magyar Honvédségnél alkalmazott robbantási eljárások és robbanóanyagok legfontosabb részterületei fejlődésének vizsgálata és a továbbfejlesztés javasolt irányai, Kandidátusi értekezés, ZMKA, Budapest, 1995.
22
A töltetiniciálás módjának befolyása a külfejtési robbantások szeizmikus hatására 1
Dr. Bohus Géza egyetemi docens Bőhm Szilvia tanszéki mémök 1 .2 Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék H-3515 Miskolc-Egyetemváros 2
A robbanóanyag iniciálásának jósága az egész robbantási folyamatban és annak eredményeiben alapvető jelentőségű. Az iniciálás minőségétől nem csak az energia-felszabadítás mértéke, hanem a robbantott készlet szemcseösszetétele és terítése, de bizonyos mértékig a robbantás szeizmikus hatása is függ. A hosszú töltetek iniciálását igen ellentmondásosan végzik, néha kellemetlen töltetmegállásokat is előidézve. Leggyakrabban hosszú töltetoszlopokat kell indítani, ahol már felvetődhet a kérdés, hogy a töltetoszlop melyik részén helyezzük el a robbantószert, és a detonáció milyen irányú legyen? Iniciálásnak nevezzük a detonáció kiváltását a robbanóanyagban. Az iniciálás kiváltható hő-, mechanikai és robbanó impulzussal, valamint k:ülönböző részecskék besugárzásávaL Az ipari robbantástechnikában alkalmazott robbanóanyagok elsősorban és szabályszerűen robbanó impulzussal iniciálhatók. Az iniciáló hatás mértékéül meghatározzák azt a minimális indító töltetnagyságot, amely meghatározott feltételek között szükséges a robbanás előidézéséhez. Nobel szerint 8-as erősségűnek tekinthetők azok a gyutacsok, amelyek iniciálóképessége azonos egy kizárólag 2 g durranóhiganyt tartalmazó gyutacs iniciálóképességével. Tapasztalati tény, hogy a robbanóhatás az indító impulzustól, tehát a gyutacs megválasztásától is függ. Ha az erős dinamitokat 8-as erősségű durranóhiganyos gyutaccsal indítják, úgy 5,5 km/s, ha viszont csak 6-os erősségűvel, akkor a detonációsebesség 2 km/s körűli érték lesz. A ma használt gyutacsok k:ülönböző minőségű és mennyiségű töltetet tartalmazhatnak, de egységes követelmény, hogy iniciálóképességük feleljen meg a Nobel szerinti 8-as erősségű gyutacsokénak Az iniciálás történhet gyutacsok, robbanózsinórok és detonátorok segítségével. A gyutacs robbanásakor rendkívül gyorsan képződnek nagyhőmérsékletü és nagynyomású gázok. Ezek a gázok hirtelen lökést fejtenek ki a robbanóanyagban. Ez a lökés alapvető fontosságú. A gyutacs szereléséhez erősen brizáns, nagy detonációsebességű és nagy sűrűségű robbanóanyagokat használnak. A gyutaccsal történő ini23
ciálás annak megfelelő nagyságú impulzussal történő begyújtása után is csak akkor biztos, ha: •:• a robbanótöltet állapotát figyelembe véve az adott erősségű gyutaccsal iniciálható; •:• a gyutacsot legalább 2 cm mélyen behelyezik a robbanóanyagba; •:• vagy legalább a robbanótöltetének hosszában úgy érintkezik szorosan a robbanózsinórral, hogy a detonáció iránya rnind a gyutacsban, mind a robbanózsinórban megegyezik. A robbanózsinór 5 ... 8 mm átmérőjű, vékony robbanóanyagszálat tartalmazó, többnyire vízálló szigetelésű nyújtott töltet. Erősségét a fm-enkénti robbanóanyag mennyiségével jellemzik, ami általában l O és 50 g között változik. Iniciáló hatásukat teljes felületűk mentén kifejtik, ami fokozza az iniciálás biztonságát, de a robbanáskor kialakuló lökéshullám energiája többnyire csak az érzékenyebb robbanóanyagok közvetlen iniciálására elegendő. A detonátor olyan robbanóanyag-töltény, melynek rendeltetése az iniciáló hatás fokozása. Anyaga, formája, mérete tetszőleges lehet. A detonátornak nincs más feladata, mint kellő időn keresztül elegendő számú robbanási gócot létrehozni a robbanóanyagban.
A töltetiniciálás irányának befolyása a robbanás környezetre kifejtett hatására
A hengeres töltetek robbanásánál jól megfigyelhető, hogy az oldalirányban detonációs termékek rendelkeznek olyan sebességkomponenssel is, mely a detonációs front terjedésének irányába mutat. Ezért a kiáramlási sebesség eredő je a töltet oldalfelületének normálisával l 8°-0S szöget zár be a detonációs front irányában. szétrepülő
A
l J
l
r l
~----,/----~a~
a
b l. ábra
AB síkban iniciált hengeres töltet
24
Egy hengeres töltet AB síkban
történő
iniciálása során az iniciálás síkjától balra a
hosszúságú, jobbra b hosszúságú töltetszakasz esik. Igazolható, hogy a robbanási termékek balra repülő
fit
tömegének és a jobbra repülő m2 tömegének aránya:
~=
4a+5b 5a+4b'
m,
és az energiák aránya E1 E,
16a+llb lla +l6b.
Ha a töltetet egyik végéről indítj uk, tehát b=O, akkor
~=~ m,
5
illetve
azaz a detonációterjedés írányában repül ki a kisebb tömeg, de ez képviseli a nagyobb energiát. Ezért közeli hatásoknál rendkívül lényeges, hogy a töltet mely helyén történik az iniciálás. A robbanás hatásának ezt az irányitottságát feltétlenül ki kőzetmegbontásnál ,
kell
használni
de figyelembe kell venni a biztonságtechnikában is. Ezért tiltott a töltetek
fordított indítása sújtólégveszélyes helyeken. (A nagyobb energiájú robbanási termékek könnyebben kimozdíthatják a fojtást, és a munkahelyeken iniciálását idézhetik
felgyülő
robbanóképes gázkeverék
elő . )
A fordított, lyuktalp felöli iniciálás
javí~ja
a közelmegbontás feltételeit, ezáltal
csökkentve a káros jelenségeket. A lyuktalp közelében
fellépő
nagyobb beszorítás nagyobb
energiakoncentrációt igényel, tehát általában helyesebb a tölteteket lyuktalpnál iniciálni. Nem hanyagolható el a fordított iniciálásnak az a biztonságtechnikai vonatkozású
előnye
töltetamputálás esetén az indítótöltény nem kerülhet ki a készletbe, hanem az lőzsákban,
sem, hogy
elsősorban
a
néha a készlet felületén marad.
A közelmegbontásban várható különbségeket az l . ábrán érzékeltetjük olyan esetre, amikor D?::C1(D - a detonációsebesség, Ct - a közethen terjedö hangsebesség) 25
~l
"\
l
L_ • B O)
2. ábra
Vázlat az egyenes (a kép) és a fordított indítás (b kép) hatáskülönbségének megértéséhez
A
kőzetmegbontás elsősorban
a robbanás impulzusának nagyságától és alakjától tligg.
Ha hosszabb ideig hat a kőzetre a robbanás gáznyomása, hatékonyabb lesz a kőzetaprítás. Egyenes indításkor az A pontból C 1 sebességgel terjednek a feszültséghullámok a szabad felület telé, amit
idő
alatt érnek el. Ugyanezen
A szabad
idő
idő
felületről visszaverődő
alatt a robbanóanyag detonációja az A-ból az A' pontba jut:
hullám
múlva érkezik be az A pontba. Válasszuk olyan nagyra a vizsgált töltet hosszát, hogy
abban a detonáció ugyancsak
+L, t _ _Z •, __
"-
D
idé\ alatt haladjon végig. Hasonló teltételek mellett fordított iniciálásnál, ahol a detonáció B pontból indul, a teszültséghullámok t 1* idé\ alatt érik el a szabad felületet, tehát t = l
26
Z, + Z, +Z 1 .
-
c,
majd onnan visszaverődve A pontban t~ ' idő múlva találkoznak a detonációs hullámma l. t
'
=
2Z 1 z,+ Z 3 -+__o----'-
n
C1
Ha feltételezzük. hogy a robbantás! helyesen terveztük, tehát a fojtás t2 ideig nem hagyta el a lyukat, és a repedések nem értek ki a szabad felületig, akkor a fordított indítás esetén a robbanás
•
Z, +Z,
Öl = t ' - l ? = - -- - - •
-
-
vagyis a teljes töltetoszlop detonációjának
D
időtartamával
hossz.abb ideig hat a
kőzetre,
ami
lényeges különbséget jelent a robbanási impulzusban, és rámutat a fojtás fontosságára. A 2. ábra a robbanási impulzusnak az iniciálás iránya szerinti változását mutatja be különböző
D:C 1 viszonyokra. Ezen az ábrán jól
megfigyelhető
a fordított iniciálás révén
megnövekedő hatóidő.
1 -1 ' ;
p
2 -2': 3 -3 ''
D
3. ábra A fajlagos robbanási impulzus változása egyenes (folytonos vonal) és fordított indítás (szaggatott vonal) eselén
A fordított iniciálásnak számos
különböző
előnye
•
hatékonyabb a
•
jav ulnak a
D/C1 viszonyoknál
van, így pl.:
kőzetaprítás.
"kőzetláb"
kijövesztésének feltételei , csökken a
lőzsák
hossza, •
mérséklődik
az amputálás veszélye és a repeszhatás,
kisebb a szeizmikus hatás. 27
Ezekkel az
előnyökkel
szemben az alábbi hátrányok állnak: idő,
•
hosszabb a töltési
•
a hosszabb gyutacsvezeték nagyobb
•
ha túlzottan lecsökken a fojtás felé ható impulzus, akkor a fojtás ti szakaszon
•
a nehezen
függő
tölthető
valószínűséggel
megsérülhet, előt
kövek maradhatnak, lyukaknál veszélyes lehet az indítótöltet elhelyezé-
se ill. nem mindig biztosítható a folytonos töltetoszlop. A többpontos iniciálás
A robbantások során legtöbbször nem egy, hanem több töltetet iniciálnak, amit
elsősorban
kivitelezőtőL
a munka gazdaságosságának fokozása iránti igény követel meg a
Gyakran találkozunk olyan megoldással, hogy hosszabb töltetoszlopot
több helyen azonos
időfokozatú
gyutaccsal iniciálnak. A 20 m-nél hosszabb robban-
tólyukak töltésekor ez kötelező is. A villamos gyutacsok névleges és a tényleges zítése között még a mai korszeru gyártmányoknál is 5 ... l O ms Ezért gyakran
előfordul,
időeltérés
hogy a töltetnek azon a végén robban
előbb
idő
lehetséges.
a töltet, ami
nem kívánatos a technológiánál. Nem túl hosszú tölteteknél gyakran a második gyutacs nem is iniciál, mert a szúróláng kialakulása kező
előtt
a töltet másik
végéről
odaér-
detonáció megsemmisíti ezt a gyutacsot. (Ugyanakkor speciális, nagyon pontos
időzítésű
olyan
gyutacsokkal a töltet két ellentétes végéről indítva a töltetet annak közepén
erejű
torlónyomás hozható létre, amely a találkozás síkjában jelentős munkát
végez oldalirányban.) Három módszert ajánlhatunk a pontszerű iniciálásra: •
az
előírt
mindkét gyutacsot a töltetoszlop talpára (vagy annak közelé-
be) kell elhelyezni, így biztosítva a feltétlen fordított iniciálást, •
az egyik indítótöltetet alulra, a másodikat felülre kell elhelyezni, de olyan feltétellel, hogy a működési
felső
gyutacs csak az alsó gyutacs lehetséges
ideje után robbanjon (ezt a megoldást szabályzatunk nem
teszi lehetövé), •
a robbantóhálózatba csak a lyuktalpon a fojtás alattiakat csak
szűkség
gyutacsokat kell bekötni,
esetén (pl.: a lyuktalpra engedett gyu-
tacs vezetékének meghibásodásakor). 28
lévő
Következtetések, ajánlások A robbanótöltetek biztonságos iniciálása, a robbanóanyag energiájának jobb hasznosítása, következők
•
végső
soron a
kőzetjövesztés
hatékonyágának növelése érdekében a
betartását javasoljuk a gyutacs min. 2 cm mélyen kerüljön a robbanóanyagba, a robbanózsinórral pedig úgy érintkezzen szorosan, hogy mind a gyutacsban, mind a robbanózsinórban egyezzen meg a detonáció iránya;
•
mind a töltényezett, mind az ömlesztett robbanóanyagok töltésénél kerüljük el az inert anyagok bekerülését a töltények vagy a robbanóanyag-rétegek közé és biztosítsuk a töltet folytonosságát;
•
villamos gyutacsok használatakor - ha csak nem sújtólégveszélyes környezetben kell robbantani vagy a töltés biztonságát valami nem veszélyezteti - lyuktalpról
történő
ún. fordított iniciálást alkalmaz-
zunk; •
ha
félő,
hogy a töltetoszlop folytonossága megszakad, a másik gyuta-
csot a töltet tal későbbi •
felső
részébe helyezzük, de az -
időzítésű
fordított iniciálásnál impulzus, ezáltal
lehetőleg
- egy fokozat-
legyen; rövidíthető
elkerülhető
a fojtás, mert kisebb a fojtást
a fal peremén a
"függő
érő
kövek" megjele-
nése. E korántsem teljes körü javaslatok a töltetmegállások kiküszöbölését, a robbanóanyag energiájának jobb kihasználását, elsősorban
végső
soron a káros környezeti hatások,
a szeizmikus hatás csökkentését szolgálják.
Felhasznált irodalom Bohus G.: Robbantástechnikai terminológia, Bányászati és Kohászati Lapok Bányászat, !980. NQ 10 Bohus G., Horváth L., Papp J.: Ipari robbantástechnika, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, !983.
29
A ROBBANÓANYAGOK KIALAKULÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE Dr. Lukács László egyetemi docens 1
A
következőkben
röviden áttekintjük a robbanóanyagok kialakulását.
Tesszük ezt azért, mert mint látni fogjuk, a jelenleg is alkalmazott robbanóanyagok döntő
többségét már elég régóta ismeri az ember, és a későbbiekben azt tapasztaljuk,
hogy a mai napig ezen robbanóanyagokat használjuk akár önállóan, akár egy "új" robbanóanyag alkotórészeként, a katonai és az ipari gyakorlatban egyaránt. A salétromból,
kénből
és
faszénből előállitott
fekete
lőport
i. e. 700 körül
Kínában fedezték fel, de a "barbár" Keleten évszázadokig csak tűzijátékként kapott szerepet ez a stratégiai fontosságú találmány. 1000 körül alkalmazták a Távol-Keleten először
katonai célra, 1200 körül pedig már az arabok is harcoltak vele. Európában
a XIV. század elején kezdték
először lőfegyverekben
használni. A különböző szakiro-
dalmi utalások szerint a kétes dicsőségen többen is osztoznának. Állitólag 1249-ben Roger Bacon angol szerzetes "találta fel" számunkra a
lőport,
és
erről
egy titkos levél-
ben tájékoztattaapápát is (7 rész salétrom, 4-4 rész faszén és kén). Ugyanakkor téves az az elterjedt vélemény, hogy Schwartz Berthold német ferences rendi szerzetes lenne az európai
lőpor
atyja, hiszen
lőfegyverekben
ő
a XIY. század második felében élt. 2 Neve inkább a
lőpor
való elterjesztésével hozható összefiiggésbe. 1275 körül Graecus
Marcus, 1300-ban pedig Magnus Albertus, Bacon-nal szemben a salétrom, faszén és kén keverését már 6:2: l arányban javasolja (5). 1326-ban, Angliában alkalmazták
elő
ször kontinensünkön ágyúba a puskaport, 1346-ból írásos feljegyzések maradtak a Cressy-i csatában való szintén ágyús használatróL Németországban és Franciaországban csak 1380 után kezdték a
"lövőfegyvereket"
használni, minthogy a "lovagias érzék és
vallásos buzgóság" ebben az időben nem tudott velük megbarátkozni (1). A korábbi föld alatti aknaharc
lőporral
kombinált alkalmazására
elő
ször 1403-ban került sor, mikor a Pisa és Firenze közötti háborúban Pisa várának ' A hadtudomány kandidátusa, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Műszaki és Katasztrófavédelmi Tanszék 'A Magyar Nagylexikon 3. köteteszerint (Akadémiai Kiadó, Bp. 1994.) tévesen, mert Berthold a XIV. század második felében élt, míg a korabeli feljegyzések szerint a puskapor európai felfedezésének idöpontja 1326. (719. old.)
30
falait az alájuk ásott alagútban elhelyezett lőportöltettel röpítették a levegőbe . A tervezésnél közreműködött az ostromló Ludovico Sforza herceg katonai-műszaki szakértője is, Leonardo da Vinci ... 1441-ben Belgrád várát szintén a falak lőporral történő felrobbantása után tudták elfoglalni, és 1597-ben Pálffy Miklós és Prestyánszky Tata várát, 1598-ban pedig Pálffy és Schwarzenberg Győr várát úgy vették be, hogy a kapukat petárdákkal szétrombolták, és a meglepett őrséget leverték (7). Még egy utolsó adalék európai "kultúrtörténelműnkhöz": 1605. november 5-én, Londonban pokolgépes merénylet előkészületét leplezték le: a katolikus lázadók Guy Fawkes vezetésével 1632 kg fekete lőportakartak becsempészni a Parlament pincéjébe, így akarván felrobbantani a protestáns I. Jakab királyt. A terv árulás miatt meghiúsult, a bűnösöket a kor törvényei szerint elítélték és kivégezték A fekete lőpor első ipari felhasználására viszont csak 1627-ben került sor Selmecbányán (Szélakna, Felső Bíber táró), Weindl Gáspár tiroli bányamester híres robbantásánáL A fekete lőpor gyártását természetesen folyamatosan fejlesztették az idők során. 1777-1778 között Lavoisier folytatott kísérleteket, majd megjelent a Berthollet-keverék, mely 16 rész salétromot, l rész ként és 3 rész faszenet tartalmazott. Az 1882-es Rottweil puskaporban 77 rész salétrom és 3 rész kén mellett 20 rész rozsszalma-szén volt. A XIX. században a robbanóanyagok feltalálása terén is hatalmas ugrást figyelhetűnk meg. A német Christian Friedrich Schönbein 1846-ban felfedezi a nitrocellulózt, Ascanio Sobrero olasz fizikus és gyógyszerész pedig a nitroglicerint. Utóbbi szívgyógyszer-kutatása során jutott a felfedezésre, egy robbanástól maga is megsebesült az arcán, és ezt követően mindenkit óvott találmánya alkalmazásátóL 1853-ban egy orosz katonatiszt, V. F. Petrushevski a nitroglicerint magnéziummal abszorbeálta, és az így nyert robbanóanyagat mint a dinamit előfutárát a szibériai aranybányákban alkalmazták (5). Alfred Nohell867-ben kovafölddel itatja fel a gyakorlatilag addig szinte használhatatlan nitroglicerint. Az így nyert ún. gurdinamitot a dinarnitféleségek egész sora követi. A robbanó zselatint szintén Nobel állította elő először 1875-ben, nitroglicerin és nitrocellulóz alkalmazásával. A füstnélküli lőpor feltalálója, a francia Paul Vieille 1884-ben állítja elő az első tiszta, katonai lőfegyverekben alkalmazható nitrocellulóz lőport (a francia hadsereg 1866-ban rendszeresíti), míg Nohell888-ban szabadalmaztatja az első kétbázisú nitroglicerines lőpor, a ballistit előállítását. Az angolok sem akartak lemaradni, és dr. W Kellner 1888-1889-ben előállította a második kétbázisú füstnélküli lőport, melyet F. Abel és Sir James Dewar szabadalmaztatott cordit néven3 (5). 3
A brit hadsereg Cordile Mark l, másként CSP (cordite smokeless powder) néven rendszeresítette
31
A pikrinsavat Pierre Woulfe francia vegyész állította elő először 1771ben, de sokáig csak selyem és gyapjú festésére használták (néha kissé zajos sikerrel). Mint robbanóanyagot 1867-ben Borlinetto ajánlotta, majd 1871-ben Herman Sprengel német vegyész ismerteti a felhasználás konkrét lehetőségeit. Ezzel megteremtődnek a lehetőségek, hogy 1887-ben a francia Eugen Turpio bemutassa a pikrinsav-collodium bázisú melinitet (a francia hadsereg rendszeresítette a Turpin-féle, pikrinsavas robbanóanyag töltetű tüzérségi lőszereket). Ezt követően sorban jelentek meg az egyes országokban a pikrinsavas katonai robbanóanyagok, úgymint az angol lyddite, az orosz silotwor, az Osztrák- Magyar Monarchiában az ekrazit, a japán simoze és a német sprengkorper. Ugyancsak Franciaországban kezdték gyártani 1917-ben a melinit-TNT keverék robbanóanyagot. A trinitrotoluolt (trotil, TNT) 4 mint robbanóanyagot a német C. Haussermann vezette be 1891-ben (első előállítása 1863-ban történt, és a német kémikus, J. Wilbrand nevéhez fűződik, de ezt az anyagot is hosszú éveken keresztül csak a festőipar használta). A német hadiipar 1902-ben kezdte alkalmazni nagy hatóerejű aknagránátok töltésére, az 1905-ös orosz-japán háborúban használták elő ször katonai célra, az USA 1912-ben kezdte meg katonai felhasználását, az l. világháborúban pedig már mindegyik hadviselő fél rendszeresített robbanóanyaga volt. Az igényeket a gyártás nem tudta követni, ezért a lőszerekben ammónium-nitráttal kevert változatát, az amatolt használták, melyet 1915-ben fejlesztettek ki Angliában. Ehhez természetesen Favier-nek fel kellett találnia az ammónium-nitrátos robbanóanyagokat 1884-ben. Magát az ammónium-nitrátot J. R. Glauber német kémikus szintetizálta először, még 1654-ben (5). Az alumíniumporral érzékenyített robbanóanyag alkalmazását a német R. Escales javasolta 1899-ben, G. Roth szabadalma nyomán. Az első ilyen robbanóanyag az ammonal volt, mely az ammóniumnitrát mellett faszenet és alumíniumport tartalmazott. Ausztriában, 1917-ben fejlesztette ki R. Forg az ammonalT robbanóanyagot (TNT, alumínium és ammónium-nitrát keveréke), melyet elsősorban víz alatti robbantásokhoz és torpedófejek tölteteként alkalmaztak (5). A durranóhigany felfedezését 1630 körülre teszik, és a holland van Drobbelnek tulajdonítják. Érdekesség, hogy csak a brit Edward Howard 1799-es "újra feltalálása" (mely egy tévedésen alapuló véletlen műve volt) után hasznosították ténylegesen. Primer robbanóanyagként való alkalmazását a skót Alexander J Forsyth szabadalmaztatta 1807-ben (5). • Ismert még trinitrotoluene megnevezése is
32
Hasonló sors jutott a trizinátnak (TNRSZ) is: az alapjául szolgáló sztifninsavat először 1808-ban állította elő Chevreuil, de csak a trinitro-rezorcin 1871-es előállítása (és a sztifninsavval való azonosságának bizonyítása) után kerülhetett sor ezek ólom-sójaként, a ma is nagy mennyiségben gyártott robbanóanyag létrehozására. Tollens 1891-ben fedezte fel a nitropentát (PETN5) . Az ólomazidot Curtius állította elő először, szintén 1891-ben. Gyutacsban való használatát A. A. Solonina orosz ezredes javasolta 1906-ban a durranóhigany helyett, a tényleges gyártás 1908-ban kezdődik. A folyékony oxigén robbanóanyagot (LOX) 6 a német Karl. P. G. von Linde vezette be 1895-ben. Rendszeresítve volt az I. világháború alatt a német hadseregben, valamint az Osztrák- Magyar Monarchia ármádiájában, s az USA-ban a Közép-Nyugat külszíni hányáiban egészen az 1950-es évekig használták. (5) A tetrilt Michler és Meyer már 1879-ben ismerték Németországban, de csak az I. világháborúban nyert széles körű alkalmazást (Németországban 1906-ban, Oroszországban 1910-ben kezdték meg folyamatos gyártását). A német Hans Heoning 1899-ben, gyógyszerkutatás során fedezi fel a hexogént, de robbanóanyagként csak 1920-ban szabadalmaztatja az ugyancsak német E. von Herz. Tömeges felhasználására csak a II. világháborúban kerűlt sor. Az RDX-ként is ismert hexogént Angliában Royal Demolition eXplosive, az USA-ban és Kanadában Research Department eXplosive, Olaszországban T4 néven ismerik, de Cyclonit néven is forgalmazzák. Bár előállítási költsége igen magas (az egyébként nem olcsó TNT 2-4-szerese), ma mégis az egyik legfontosabb katonai robbanóanyag. Alapanyaga a préselt Composition A, A-2, A-3, A-4 robbanóanyag-családnak, a bombák és lőszerek töltésére szolgáló, általában trotillal elegyített Composition B\ B-2, B-3, B-4 sorozatnak, és (ugyancsak trotillal keverve) a plasztikus robbanóanyag-családnak, a Composition C, C-2, C-3 és C-48-nek. Ugyancsak RDX-TNT keverék a repeszbombák töltésére használt Ciklotol, a mélyvízi bombák robbanóanyaga, a DBX (Depth Bomb eXplosive), de a Pardubicében gyártott cseh katonai plasztikus robbanóanyag, a SEMTEX-IH ismintegy 50%-ban hexogént tartalmaz, a nitropeuta mellett. Mélyvízi bombák, torpedók, rakéták harci részét töltik a HBX-1 (Hight Brissance eXplosive) robbanóanyaggal (40% RDX, 38% TNT). Gyújtószerkezetek, víz alatti robbantások harci töltete a HBX-3, más' Pentaeritritol-tetranitrát; ismert még Pertitrit és corpent néven is ' Liquid Oxigene eXplosive ' A II. világháború alatt, 1943-tól az amerikai légierőnél a légibombák núntegy 40%-át ezzel a robbanóanyaggal töltötték. (30) • A C-4 plasztikus robbanóanyagat K. G. Ottoson (Picatinny Arsenal) fejlesztette ki 1946-1949 között
33
ként TORPEX (31% RDX, 29% TNT). Harckocsiaknában alkalmazzák - és az egyik legjobb légi robbantásokhoz alkalmazandó robbanóanyagként ismert - a HBX-6, másként H-6 (45% RDX, 30% TNT) keveréket. Nagy hatóerejű töltetekbe használják a HTA-3 9 robbanóanyagat (49% RDX, 29% TNT). (l; 2; 3; 4). Amerikában, 1941-ben a Cyclonit-gyártás melléktermékeként állította elő Bachmann a HMX10 néven is ismert oktogént11 , me ly kémiai összetételében hasonló az RDX-hez, de robbanási tulajdonságaiban felülmúlja azt. 1952-ban fejlesztették ki Amerikában 12 a 70/30, illetve 75/25 százalékban HMX-et, illetve TNT-t tartalmazó oktol-t 1952-ben fejlesztette ki a Los Alamos Scientific Laboratories (USA) az első polimer kötésű robbanóanyagat (PBX 13 ). Charles A. Wurtz 1859-ben fedezte fel az etilén-oxidot és az etilénglykolt. Egy évszázaddal később az etilén-oxidot az USA alkalmazta a FAE-lősze rek (Fuel-Air Explosives) 14 kifejlesztésénéL Az USA-ban az 1920-as évektől folyt fejlesztőmunka egy közel hexogén hatóerejű, de a fizikai hatásokkal szemben annál érzéketlenebb katonai robbanóanyag kifejlesztésére. A siker 1935-ben szűletett meg, amikor dr. George C. Hale felfedezte az EDNA 15 (másként haleite) nevű robbanóanyagat Egyben ez volt az első önálló amerikai fejlesztésű robbanóanyag. 1937-ben, Angliában fejlesztették ki a baratolt, bárium-nitrát és TNT összetevőkkeL Tömeges felhasználására a Il. világháborúban kerűlt sor (5). 1945-ben mutatták be Amerikában az L. H. Eriksen és J. W. Rowan által kifejlesztett, elsősorban aknamentesítésre javasolt folyékony robbanóanyagot, a PLX16-et. Hasonló robbanóanyagat Myrol néven már használt aknamentesítésre a német hadsereg, a Il. világháború alatt (5). Az ammóniumnitrát-dízelolaj-keverék robbanóanyag felfedezése az Amerikai Egyesült Államok (Texas-City) 17 , illetve Franciaország (Brest)1 8 tengeri kikötőiben 1947-ben bekövetkezett két hatalmas robbanáshoz kapcsolódik. Mindkétszer az európai újjáépítéshez szállítandó ammónium-nitrát mütrágya rob' High Temperaturc Explosive - 1958-ban fejlesztik ki a Picatinny Arsenal-nál 10 High Melting point eXplosive (magas olvadáspontú robbanóanyag), de ismert Her Majesty's eXplosive néven is 11 ciklotetrametilén-tetranitramin (C,H,N,O,) 12 Northern Corporation " Polimer Bonded eXplosive "Használják a FAX (fuelair explosives) kifejezést is " Etilén-dinitramin " Picatinny Liquid Explosive - 95% nitrometán és 5% etilén-dinitramin keveréke "Az 1947. április 16-án és 17-én, az SS Grandcharop és az SS Highflyer fedélzetein bekövetkezett robbanások 567 ember életét követelték " 1947. július 28-án az SS Ocean Liberty robbant fel
34
hant fel, a tároló papírzsákok meggyulladása következtében. A vizsgálatok kiderítették, hogy az erősen higroszkopikus ammónium-nitráthoz a tengeri szállítás során, a nedvességtől való megóvása érdekében, mintegy 0,8-1 ,0%, paraffmból és petróleumszármazékból álló adalékanyagot kevertek. Az összesen több, mint 6000 t "műtrá gya" ilyetén való felrobbanása igencsak felkeltette a robbanóanyag-ipari szakemberek figyelmét, és ennek eredményeként szűletett meg az Európában AND0 19, Amerikában pedig ANF0 20 néven ismert - elsősorban ipari felhasználású - robbanóanyag, mely alapváltozatában 94% ammónium-nitrátból és 6% gázolajból készűl, akár a robbantás helyszínén történő összekeveréssei (6). Az ipari robbanóanyagok fejlődésének második szakasza a robbanózagy 1958-as felfedezésével kezdődött (Melvin A. Cook és H. E. Farnham). A robbanózagyok elsősorban ammónium-nitrát és más nitrátok vizes oldatai, égő anyagokkal (alurníniumpor, glikol stb.) és érzékenyítő anyagokkal (TNT, nitropenta, hexogén) keverve. Töltényezhetők és a helyszínen bekeverhetők, tartálykocsiból a fúrólyukba szivattyúzhatók. Hatóerejük 3-6-szorosa az ANDO/ANFO-énak. További nagy elő nyük az ANDO-val szemben, hogy vizes fúrólyukakba is tölthetők, de csak + 4 °Cig müködnek megbízhatóan, az alatt megdermednek és bizonytalanul detonálnak (5 ; 6; 8). Az ipari robbanóanyagok fejlődésének harmadik szakaszát az emulziós robbanóanyagok megjelenése jelentette. Az emulziós robbanóanyagok története 1964-ben, az Egyesűlt Államokban kezdődött, amikor R. S. Egly és A. E. Neckar kidolgozta az első emulziósnak nevezett robbanóanyagot. 1965-ben N. F. Gehrig elsőként használt emulgeálószerként szorbitol-mono-oleátot, míg az első, gyakorlatban is hasznosítható, stabil emulziós robbanóanyag kidolgozása H. F. Bluhm nevéhez fűződik (a robbanóanyag kereskedelmi neve Aquaram, míg az alumíniumporral érzékenyített robbanóanyag neve Aquanal volt). C. G. Wade dolgozta ki az első gyutacsérzékeny emulziós robbanóanyag előállítási technológiáját 1978-ban, és az emulziós robbanóanyagok világsikere megkezdődött (9). Az igazi fellendülést az 1980-as évek elején lehetett megfigyelni. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az emulziós robbanóanyagokkal kapcsolatban 1969- 1983 között benyújtott több, mint 70 szabadalomból 40-nél többet 1981 és 1983 között jegyeztek be (6). A hőálló robbanóanyagok kifejlesztésének úttörője az amerikai Shipp volt, aki 1966-ban fedezte fel a hexanitrostilben-t (HNS). 1978-ban fejlesztette ki Atkins és Norris a triamino-trinitrobenzen-t (TATB). 19 20
Ammónium-nitrát + "diesel oil" Ammónium-nitrát + "fuel oil" - a gázolaj elnevezése az USA-ban
35
Az 1980-as években figyeltek fel arra, hogy az octa-nitrocubén (CsNs0,6), vagy ONC kocka-szerkezete a nagy sűrűség és a felszabaduló hő miatt rendkívül hatékony robbanóanyaggá válhat. "1999-ben EATON szintetizálta először a Chicagoi Egyetemen kis mennyiségben, nagymérvű tesztelésre nem volt elegendő. Rendkívül stabil, akár kalapáccsal is üthető, a detonációsebessége pedig figyelemre méltó: 10 100 m/s! Az ONC egyáltalán nem tartalmaz hidrogént, ezért rakéták és speciális bombák hajtóanyagaként nem hagy gőzcsíkot, nyomot, emiatt nehéz azokat detektálni és nyomon követni. Habár az előállítása bonyolult és drága, a hatékonyságát összehasonlítva más robbanóanyagokkal megfigyelhető, hogy talán napjaink egyik csúcskategóriás robbanóanyaga lehet." (12) Felhasznált irodalom: Sebafier Antal: A gyakorlati robbantó technika kézikönyve (Pallas Rt., Budapest, 1903.) Arday Géza m. kir. honvédszázados: A lőpor és robbanó anyagok technológiája és történeti fejlődése (Szent Erzsébet Nyomda Részvénytársaság, Kassa, 1910.) Dr. Bohus O.- Horváth L.- Papp J.: Ipari robbantástechnika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983.) Bassa R.- Dr. Kun L.: Robbantástechnikai kézikönyv (Müszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965.) TM 9-1300-214 Military explosives technical Manual (Headquarters, Department of the Army, Washington DC, USA, 1984.) Baron V. L.- Kantor B. H.: Tyehnyika i tyehnológija vzrivnih rabot v SzSA (A robbantási munkák technikája és technológiája az USA-ban) (Nyedra, Moszkva, 1989.) Dr. Lukács László: Kis akna-történelem (Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 6. évf. 3. szám, 2002.) Dr. Földesi János: Robbanó emulziók és emulziókkal végzett külszini robbantások tapasztalatai (MH SZCSP Müszaki Főnöksége továbbképzésére készített előadás, Baja, 1993.) Tóth József: Az emulziós robbanóanyagok története és katonai alkalmazhatóságuk leheroségei (Robbantástechnika 28. szám, 2007. december, pp. 38-47.) Dr. Lukács László: A robbanóanyagok történetéről (Új Honvédségi Szemle, 1996/11.) Dr. Lukács László: A katonai robbantástechnika és a környezetvédelem - egyetemi jegyzet (ZMNE" Hadtudományi Kar, Müszaki barcászati-hadmüveleti tanszék, Budapest, 1997.) Dr. Kovács Zoltán: Speciális katonai robbanóanyagok (előadás a Szlovák Robbantástechnikai Egyesület nemzetközi konferenciáján, Stará Lesná, 2008. május 29-30.- megjelent a konferencia kiadványában; másodközlés Robbantástechnika 29. szám, 2008. április)
21
ZMNE - Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
36
Robbq6anyyok és robhpó t§ltetell, dthll!áció RbaK&ének méréu H.tndiTrav n. mümrrel Közismert, hogy a robbanóanyagok egyik legfontosabb jellemzője a detonációsebesség_ A robbanóanyagok detonációsebességét robbanóanyag núntálron és esetenként. robbantólyukakban is celszerű meghatározni. A Detonet Kft. a közelmúltban beszerzett egy egyszerű múszert, mellyel robbanóanyag minták és a robbantólyukakban elhelyezett töltetek detonációsebességét tudja. mémi.
A HandiTrag Il. -
-
-
műszer műszaJri adalai:
Mérócsatomák száma~ l, Mintavételi gyakoriság: l MHz, Teljes mé.rési ídö: 131 milli.sekundum, ( 13 L072 adatponttal), Ttiggerelésí módok: kölső és belső, A belső triggert a robbanóanyag detonációja automatikusan végzi, Elö-triggelési idő: 32,8 ms, Energia ellátás: belső, tölthető akkumulátorral, Múszer tartozékai: 230 voltos töltö adapter, USB kábel mérési adatok számitógépre töltéséhez, külsö trigger kapcsoló, 100m hoss.ni árnyékolt kábel, analizáló szoftver és használati utasitás. Méret és tömeg: 12 x 6,5 x 4 c.m, 0,3 kg, Múködésí hőmérséklet és körülmény: -40 C" _. _+80 co, hó, esö por és homok védett, ütésálló a burkolat 1 m-rólleejtve, A mérési adatok letöltesi ideje ~ 50 ... 75 sec, A mérési adatok analizálás&: a müszerhez adott szaftver segitségével. történik, a szoftver Windows '95 vagy kesöbbi verzió alatt működik, Méröszondák : - robbanóanyag mintákhoz 0,9 m hosszú, 310 . . 340 ohmos rez CSŐ, Ú. n. PROBEROD szondát kell alkalmazni, robbantólyukakban való méréshez: 30 m hosszú, 31 O. ..340 ohmos PROBECABLE·HT árnyékolt kábel SZűkséges.
A múszer az l , képen látható. A mérési módokat az 1, és 2. abrán, a robbanóanyag mintákon és a robbantólyukakban mért detonáció sebességeket a 3. és 4. á'brákon sumléltetjűk
37
t.ábra Detoo.áciÖ!IebeUég mér&e robbanóeyag mintú
l.ábra Detonaciólebetlség llltrése rnbbetól,1lkban
38
....~A.srec;y
D,~.ET VOll ltfSULT FOltAli EXPLOSMS SAIIPt.E
-Ua hlETER LONG UNCO!'IFINEO SM!PlE ·
Ul
• J\1\10 ~fiD IN THE EXPLOSNE COLUMN ·
0.9
11.8 1).1
gu ~
0.5
il! u
01.3 u u an.~»S~~~~~~~~~JD~~~~.~ .•~~~.~-~"~~~o~2D~~~.~JS~.~~~~~~38
Tine (ms)
J.,bra ~ éri&r lllillesztett
robbanóayagban,
melyben két ladit/dltet robbant
l 'l''~
Hd)
,E
i
12 3.
to_o
c
" fj_!)
-1 _0
,fiS
-CU)
• Q
•Ub n Detooátióllebeslég éri&r robbantólyukban
39
Tisztelt Kollégák! Régi megoldatlan problémánk a robbantási munkák (kötelező) biztosításának kérdése. Dr. HARALYI László kollégánk kért meg néhányunkat, hogy írjuk le gondolatainkat erről a kérdésről. Jó volna végre közös álláspontot kialakítani, hiszen az Egyesület érdekvédelmi szervezetünk is. Az alábbi írást szíves figyelmetekbe ajánlom. Észrevételeiteket, javaslataitokat köszönettel fogadom. Dr. BOHUS Géza
A műtárgyak robbantásos bontásának biztosítási kérdéseiről A műtárgyak robbantásos bontása személyekre nézve veszélytelen művelet. Ezt azzal a biztonsági előírással szavatolják, amely tiltja a személyek tartózkodását a veszélyesnek minősített (előírt kiterjedésű) körzetben. Amennyiben a robbantás következtében mégis személyi sérülés következne be, úgy az a robbantási munkák szabálytalan végrehajtásából ered, amiért a robbantási munka felelőse (a robbantásvezető) bűntetőjogilag felel. A személyi sérülés polgári célú robbantásoknál tehát nem biztosítási tétel. Robbantás során azonban anyagi károk bekövetkezhetnek. Ennek számos oka lehet: • a bontási terv és a kivitel hibái, • a hiányos adatszolgáltatás, • a hibás anyag( ok) felhasználása. Az elbontandó építmények általában régiek, így az építéskor éppen alkalmazásban lévő - a mai előírásoktól gyakran eltérő- építési szabályzat és technikai feltétel szerint készűltek. Az építmények fennállásuk során kűlönböző hatásoknak, általunk nem ismert terheléseknek lehetnek kitéve. A megerősítésükre szolgáló fémek korróziójának kűlönböző mértéke, vagy a szerkezetek átépítése, esetleg gyengítése, vagy az egész objektum átalakítása még akkor is számos kérdést vet fel a robbantási munkát tervezőben, ha rendelkezésre állnak az eredeti tervrajzok (Az eredeti tervek azonban a legtöbbször hiányoznak.) 40
Mindezekbőllogikusan
következik, hogy a külső hasonlóság ellenére is min-
den építmény más és más. Tehát rutinból, a szerkezet részletes tanulmányozása és a létesítéstől eltelt idő alatti beavatkozások megismerése nélkül megbízható robbantási tervek nem készíthetők. Természetesen a rutinnak is nagy szerepe van. De ez nem azt jelenti, hogy az egyszerűnek
látszó robbantási feladatot félvállról kezeljük.
Tapasztalat hiányában a már felvállalt, számunkra újszerü feladathoz mindenkor vegyük igénybe a hasonló munkákban már járatos szakember segítségét. A kellő jártasság mellett mindenkinek fel kell tudnia mérni, hogy képes-e saját maga megtervezni a munkát; kiszámolni, modellezni a robbantáskor
bekövetkező
mozgásokat, esetleges veszélyhelyzeteket Ha a tervezési munkának ebben a fázisában bizonytalanok vagyunk, akkor vonjunk be statikost is a munkába- ezzel nagymértékben csökkenthetjük a robbantási munka kockázatát. Alaposan meg kell ismerni a környezetet is. Hogy mekkora a veszélyeztetett környezete egy robbantásnak, az részben a robbantási szabályzatból olvasható ki, részben tapasztalataink alapján jelölhető ki. A robbantás során esetlegesen bekövetkező károk mérséklése érdekében •
tegyük szabaddá a veszélyes környezetet,
•
vagy védjük be az immobilis tárgyakat.
Amiről
eddig szóltam, az mind a
robbantásvezető
természetes feladata. Az
itt nem részletezett pontos tervezés és gondos kivitelezés - a szerencsétlen véletlenek elkerülésével- sikeres robbantást eredményez. De ha a véletlenek ellenünk hatnak? Erre való a biztosítás. Természetesen a biztosítási üzlet csak akkor jó, ha az mindkét számára
előnyös.
szerződő
fél
A robbantási munkát felvállaló szakember is találja meg a számí-
tását, ne csak a biztosító társaság. A robbantástechnikai feladatok végzése során két biztosítási típust ajánlok: a.) Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek robbanóanyagat •
kevemek,
•
forgalmaznak és
•
szállítanak,
éves átalánydíjas biztosítást célszerü kötniük. 41
A díjtétel alku kérdése. A robbantástechnikai vállalkozás üzleti terve alapján kikalkulálható, hogy mekkora az a maximális éves keretösszeg, amit felelős ségbiztosítás eimén ki tud fizetni. A biztosító társaság pedig- felrnérve a koc-
kázat nagyságát- kiszámolja, hogy kár esetén a biztosítási díj hányszorosát hajlandó fizetni. Az ajánlott önrész mértéke: 15 ... 20%. b.) Kissé bonyolultabb az eseti robbantási munkák biztosítása. A biztosítási díj és a biztosítási érték meghatározása ilyenkor nagy körültekintést igényel. A figyelembe veendő szempontok (a sorrend nem feltétlenill fontossági sorrend): •
a robbantásvezető referenciái,
•
a feladat bonyolultsági foka,
•
az objektum környezete, a rendelkezésre álló szabad tér,
•
a robbantás
•
a vállalkozás anyagi alapja.
megismételhetősége
és
Ezek közül talán csak az utóbbi szorul magyarázatra. A nem túl magas építmények bontására alkalmas speciális gépek nagy száma, a (legalábbis 2008. évben) a
csökkenő
növekvő
konkurencia és
bontási feladatok rniatt alig lehet egy munkát
30%-os haszookules reményében felvállalni. Ennek a maximumnak pedig legfeljebb a felét szabad biztosításra költeni. Az építmények robbantása szabadáras. Tehát nem kötelezhet a biztosító senkit arra, hogy mutassa be a vállalkozói
szerződését.
De mi- a robbantásra vállalko-
zók- csak olyan összegig biztosítsunk, ami nem haladja meg a remélt hozam felét. A biztosító társaság ajánlata
valószínűleg
olyan lesz, hogy magas biztosítási
értéket és ennek következtében jelentős biztosítási dijat kalkulál. Megállapodásunk során - a biztosítási érték csökkentése árán is - csak a fenti módon behatárolt biztosítási díj fizetésére vállaljunk kötelezettséget. Károkozás esetén az önrészt is nekünk kell fizetni. Az önrész mértékének megállapításánál feltétlenül figyelembe kell venni a kivitelező
42
•
referenciáit,
•
felszereltségét
•
és szakértelmét
Az önrész meghatározásánál alkalmazható a bonus-maius rendszer, például így: B onus
l.- 2.- 3.
Malus
l. -2. - 3. -4. - 5.
(15- 12,5- 10%) (30- 27 - 24-21- 18%)
A rendszerben mindenki 15%-kal indul. Nagyon fontos dolog a harmadik fél érdekvédelme. A biztosító társaságok - az
egyszerű
gazdasági ügyeletekhez hasonlóan - a
robbantási munkát is a megbízó és a megbízott közötti kapcsolatra korlátozzák. Az igazi problémát viszont a harmadik félnek okozott kár jelenti. A két
szerződő
fél ugyanis - az esetek
döntő
részében - biztosító és bíróság
nélkül is meg tud állapodni. Tehát soha ne írjunk alá olyan szerződést,
amelyből
a károsult harmadik felet
kihagyják. A biztosításon kívül van még egy- gyakran alkalmazott- megoldás. Ez különösen akkor eredményes, ha a robbantás egy zárt üzemterűleten belül történik és az üzem rninden berendezése a megbízóé. Akkor nem kell biztosító, ha a robbantást végző
(szervezet, személy) ismert, és
kellő
bizalom van iránta. A biztosíték ekkor
nem a biztosító, hanem a robbantást végző. A megoldás: a vállalkozási esetlegesen
bekövetkező
szerződésbe
károkat - a
be kell írni, hogy "a robbantás során
porképződés
okozta hatások kivételével - a
Megbízott haladéktalanul, 100%-os mértékben megtéríti". A porképződés miatt bekövetkező károkért azért nem lehet
felelősséget
vál-
lalni, mert azok •
nem a robbantás,
•
hanem az építmény anyagának porlódása, illetve az építményben lerakódott por felszabadulásának következményei
•
és a robbantásos bontáskor- összességében- kisebb a környezet porterhelése, mint a gépi (vagy kézi) bontáskor.
43
ROBBANTÁSVEZETÖITOVÁBBKÉPZŐTANFOLYAM Ezúton értesítem mindazokat, akiknek a közeljövőben lejár a jogosultságuk, hogy 2008. november 3. és 7. között a Miskolci Egyetemen robbantásvezetői
továbbképző
robbantásvezetői
tanfolyamot tartunk.
A tanfolyam november 3-án délelőtt 9 óra 40 perckor kezdődik és november 7-én dél körül, a bányahatósági vizsgával zárul. A tananyagot, 5 ebédet és a vizsgadíjat is tartalmazó tanfolyam részvételi díja: 75 E Ft+ ÁFA. A tanfolyam jó telekkel:
lehetőséget
nyújt új vizsgázók felkészítésére is az alábbi fehé-
Új vizsgázóknak teljesíteniük kell az 111984. OBF Szabályzat 29. §(2) előírá sait, vagyis: •
felső-
vagy középfokú műszaki végzettség,
•
legalább 3 éves üzemi gyakorlat olyan üzemben, ahol robbantási tevékenységet végeznek és
•
a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság előzetes hozzájárulása robbantásvezetői
megbízáshoz.
A vizsga anyagát a szabályzatok (az ÁRBSZ, a 2/1970. BM-OBF Raktárszabályzat, az 1/1984. sz. OBF Szabályzat és a 191/2002. sz. Kormányrendelet), valamint az érintett szakterület anyaga képezi. Az órarendet és a tandíj átutalásának idejében megküldjük.
lehetőségeit
tartalmazó tájékoztatót a
jelentkezőknek
Jelentkezni az alábbi címen lehet: FAX-on: Dr. BOHUS Géza egyetemi docens, 46/565-069 E-mail-en:
[email protected] Dr. BOHUS Géza tanfolyamvezető
44
Kiadja: a Magyar Robbantástechnikai Egyesület Felelős kiadó: Dr. LUKÁCS László kandidátus, tszv. egyetemi docens, a Magyar Robbantástechnikai Egyesület elnöke Főszerkesztő:
Dr. BOHUS Géza kandidátus, egyetemi docens
A szerkesztóöizottság tagjai: BŐHM Szilvia környezeti mérnök, PhD-hallgató Dr. FÖLDESI János kandidátus Dr. GÁL József kandidátus Dr. KOVÁCS Zoltán PhD, egyetemi docens Dr. MOLNÁR László kandidátus NEMES József robbántástechnikai szakmérnök
A szerkesztőség címe: Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros
A megjelentetni kívánt írásokat postán a szerkesztőség címére, vagy faxon a 46/565-069 számra, de leginkább e-mailen:
[email protected] címre kérjük eljuttatni.
Készült l 00 példányban Miskolcon, a NÉMET Nyomdában
Bel ső tájékoztatásra ; kereskedelemi forgalomba nem kerül
HU ISSN 1788-5671
SZAKMAINAP
2008. április 23.
Helyszín: a DOLOMIT Kft. Csókakői kó'bányája Szakmai program 10.00 Dr. LUKÁCS László: Megnyitó 10.05 KOZMA Sándor: A Dolomit Kft. bányászati tevékenységének bemutatása 10.20 LENTE Miklós: Robbantási munkák a Dolomit Kft. kőbányáiban
10.40 Dr. FÖLDESI János: A Keszthely környéki kőbányák robbantóanyaggal való ellátása 11.20 Konténerraktár és mobil keverővel ANDO-gyártás megtekintése
történő
12.00 A töltés és a NONEL-es robbantóhálózat kialakításának megfigyelése 13.00 Robbantás - rezgés- és léglökésmérés
