RITECZ GYÖRGY AZ EURÓPAI (SCHENGENI) HATÁRRIZETI KÖVETELMÉNYEKRE VALÓ FELKÉSZÜLÉS HELYZETE ÉS A TOVÁBBI FELADATOK MAGYARORSZÁGON

Az európai (schengeni) határ rizeti követelmén yekre való felkészülés

RITECZ G YÖRGY AZ EURÓPAI (SCHENGENI) HATÁR

RIZETI

KÖVETELMÉNYEKRE VALÓ FELKÉSZÜLÉS HELYZETE ÉS A TOVÁBBI FELADATOK MAGYARORSZÁGON

5


6


Éppen tizenhét éve, 1985. június 14. írták alá az ún. Schengeni Egyezményt (SE); tizenkét éve 1990. június 19-én pedig a végrehajtásra vonatkozó, ún. Schengeni Végrehajtási Egyezményt (SVE); s öt éve, 1997. június 29-én az Amszterdami Szerz dés (ASz) keretében döntés született arról, hogy a határ rizet kérdéseit közösségi szintre emelik, vagyis kötelez vé teszik valamennyi tagállam számára. M ég egy (és talán az el bbieknél is fontosabb) id pont 2004, amikor az ASz által a „közös” határ rizetre el irt szabályozóknak életbe kell lépniük, és amikor várhatóan hazánk is tagja lehet az Európai Uniónak. Ennek megfelel en hazánknak is meg kell felelnie ezeknek az ismert, illetve kidolgozás alatt álló közösségi elvárásoknak, valamint állampolgárainkat is az ezen dokumentumokban megfogalmazott jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. Ebb l adódóan igencsak aktuális áttekinteni, hogyan is készült fel M agyarország a „schengeni határ rizet” megvalósítására, és milyen további feladatok vannak még hátra. M agyarországon az államhatárok rizete, a határforgalom ellen rzése és a határrend fenntartása a Határ rség feladata, így – ezt a szervet érint en – célszer vizsgálni a határ rizet fejl dését, a magyar és az uniós polgárok biztonsági szükségleteinek kielégítésében jelentkez tényez ket s a további feladatokat. Az elmúlt id szakban a határ rizet alakulására – ha nem is egy id ben és egyforma mértékben – egyértelm en az illegális migrációban jelentkez tendenciaváltozások és az EU-csatlakozásra való felkészülés nyomták rá a bélyegüket. Ennek megfelel en, e két szempontra tekintettel, az alábbi elemzési területek szerint célszer végrehajtani az értékelést: • jogalkotás és joggyakorlat; • szervezet; • létszám; • képzés, • technikai fejlesztés; • objektumok, • költségvetés. A magyar határ rizet átalakítása, a demokratikus társadalmi berendezkedéshez, a polgárok biztonsági igényeihez és lényegét tekintve a „schengeni elvekhez” való igazítása már több mint egy évtizede, a rendszerváltással egy id ben kezd dött, így a jellemz k egyértelm meghatározása, a tendenciák érzékelhet vé tétele, a jöv pontosabb meghatározása érdekében ennek az id szaknak a teljes áttekintésére van szükség.

1. A JOG TERÜLETE A rendszerváltozás id szakában nyilvánvalóvá vált, hogy egy demokratikus társadalom „er szakszervei” csak nyílt jogszabályokban rögzített keretek között tevékenykedhetnek. Ennek megfelel en az államhatárokról, azok rizetér l szóló korábbi 1 szabályozást egy korszer bbel kellett felváltani, amely egyben megteremti a demokratikus jogállamhoz és a kor követelményei között is eredményesen tevékenykedni képes Határ rség m ködéséhez szükséges jogszabályi feltételeket. Ennek szellemében született meg a 3141/1989. és a 2046/1989. (HT 17.) 1

A 40/1974. (XI. 1.) MT rendelet a Magyar Köztársas ág államhatárának rizetér l.

7


MT határozat a M agyar Köztársaság államhatáráról, annak rendjér l, rizetér l és átlépésének szabályairól szóló törvényjavaslat alapelveir l. Ez a dokumentum el írta, hogy 1990 és 1995 között fokozatosan ki kell vonni a sorozott állományt a Határ rség szervezetéb l, s meg kell teremteni a hivatásos határ rizeti rendszert. Az erre a jogszabályalkotásra vonatkozó intézkedések az akkori információk birtokában korrektek voltak, a (belátható) migrációs és társadalmi változásokat figyelembe vették, így jó alapot nyújtottak a további, ez irányú jogszabály-alkotási munkához, de nem számoltak a szocialista rendszer teljes összeomlásával és az ezt követ regionális konfliktusokkal, migrációs változásokkal. Ezek a változások2 viszont rányomták a bélyegüket az akkori határ rizetre, és lényegében késleltették, illetve más mederbe terelték a határ rizetet érint jogalkotást. M indez nem jelent mást, mint hogy els sorban a volt Jugoszlávia köztársaságai között kirobbanó polgárháború, valamint a volt Szovjetunióból „várt” óriási migrációs hullám miatt a Határ rségt l nem lehetett az el re eltervezett ütemben kivonni a sorozott állományt, s t új, a kell mobilitással és a feladat végrehajtáshoz szükséges „er vel és eszközzel” rendelkez szervezeti egységek felállítása vált szükségessé. Ennek szellemében fogant a 3028/1992. Kormányhatározat az államhatárok azonnali lezárására alkalmas kötelékek felállításáról. Ennek megfelel en létrejöttek az „akciórendészeti” századok, amelyek rövid id n belül elnyerték máig érvényes elnevezésüket, vagyis a „határvadász” század elnevezést. Ezek a szervezeti egységek egyben meg is feleltek a Budapest Csoport ajánlásában szerepl mobil er knek. M indeközben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Határ rség feladatai normál, de még min sített id szakban is els sorban rendészeti jelleg ek, amelyek nem voltak összhangban a kizárólag fegyveres er ként való min sítéssel. Ebb l következ en, a realitásokat követve, 1993-ban módosították3 az alkotmányt. E szerint a Határ rség kett s rendeltetés szerv, melynek rendészeti és védelmi feladatai egyaránt vannak. „40/A. § (1) A fegyveres er k (M agyar Honvédség, Határ rség) alapvet kötelessége a haza katonai védelme, valamint nemzetközi szerz désb l ered kollektív védelmi feladatok ellátása. A Határ rség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár rzését, a határforgalom ellen rzését és a határrend fenntartását.” Ebben a jogalkotási körben vált idegenrendészeti hatósággá a Határ rség – a külföldiek beutazásáról és magyarországi tartózkodásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény el írásainak megfelel en. A védelmi feladatokat viszont a 1993. évi CX. törvény a honvédelemr l rögzítette. Az 1994. évi XXXIX. törvény szövege a rend rségr l pedig már szinte valamennyi rend ri jogosultsággal, intézkedési jogkörrel felruházta a Határ rséget is. M indezek elengedhetetlenek is az illegális migráció elleni hatékony fellépés érdekében. Lényegét tekintve tehát „határ rizeti törvény” nélkül is megteremt dtek a határ rizet és a Határ rség m ködéséhez szükséges alapvet jogszabályi feltételek. M ondhatni, a Schengeni Egyezmény effektív megvalósulásával egy id ben lett hazánk az Unió társult tagja (a M agyar Köztársaság és az Európai Közösségek s azok tagállamai közötti társulás létesítésér l szóló, 1994. évi I. törvény), ennek megfelel en mind a jogalkotásban, mind az intézményfejlesztésben minden további lépésnél az EU-követelmények váltak

2 3

8

Talán a rendszerváltozás jogalkotási dömpingjében nem is kapott túlzott prioritást e terület. Az 1993. évi CVII. törvény az Alkotmány (1949. évi. XX. tv.) módosítására.


mérvadóvá. A kormány meghatározta,4 hogy minden minisztérium és országos hatáskör szerv feladatrendszerét és jogalkotási teend it az integrációs tevékenységhez kell igazítani. A mind inkább hivatásos állományú Határ rség személyi állománya szempontjából is fontos jogszabály született meg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvénnyel, mivel az egyértelm en rögzítette a követelményeket, a kötelezettségeket és a jogosultságokat. Eközben eltelt a hivatásos határ rizetre eredetileg tervezett öt év, amit a kormány értékelt, s a további feladatokat is rögzítette a 2186/1996. (VII. 16.) kormányhatározatban. Ezzel összhangban született meg a 73/1997. (VII. 17.) OGY határozat a Határ rség fejlesztésének irányairól, amely meghatározta a kett s rendeltetésb l ered továbbfejlesztési feladatokat, melyek során az euró-atlanti integrációt kell alapul venni; majd a sorozott állomány teljes kivonásának ütemét a 2141/1997. (V. 30.) kormányhatározat írta el . A 2416/1997. (XII. 17.) kormányhatározat a Határ rség határvadászszázadainak létszám- és eszközigényér l, valamint fegyverzetér l a kett s rendeltetéshez illeszked fegyverzettel való ellátás követelményét fogalmazta meg, valamint azt, hogy a technikai fejlesztés során a határvadászszázadokat az európai mobil er k képességeivel rendelkez szervezetté kell fejleszteni, s ennek érdekében5 a feleslegessé váló technikai eszközöket a Belügyminisztérium eladhatja. Végül is a határ rizetr l és a Határ rségr l szóló 1997. évi XXXII. törvény foglalta össze egységes szerkezetbe az e témát érint normatívákat, melyeket a Határ rség nyomozó hatóságainak hatáskörér l és illetékességér l szóló 59/1997 BM rendelet, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 66/1997. BM rendelet fejtett ki kell mélységig. A legjelent sebb újdonságot a nyomozási jogkör jelentette, és megkezd dhetett az ehhez szükséges szervezeti egységek kialakítása is. A migránsok demokratikus jogállami és humanitárius szempontokat is figyelembe vev szelektálásában, kategorizálásában jelent s szerepet játszott a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény megalkotása. A legális migráció jogszer és zökken mentes kezelését, valamint az EU-csatlakozásból ered ez irányú elvásásoknak való megfelelést volt hivatott el segíteni a külföldre utazásról és az útlevélr l szóló 1998. évi XII. törvény és a végrehajtására vonatkozó 101/1998. sz. kormányrendelet. 1998-ban megszületett a Nemzeti Program 6 az EU-hoz való csatlakozásra, amely nem csak a f jogharmonizációs és intézményfejlesztési feladatokat határozta meg, hanem a tárgyalási fejezetek tárgyalásvezet it és a tárgyalási célkit zéseket is. A Határ rség, illetve a határ rizet szempontjából a legfontosabb állásfoglalás az volt, hogy hazánk e területen derogáció nélkül – vagyis a csatlakozás idejére maradéktalanul – kíván megfelelni az EUelvárásoknak. A f bb csatlakozási feladatokat ütemezve és a várható költségigényeket, valamint a részletes jogharmonizációs lépéseket a kormány a 2211/1998. (IX. 30.) határozatában tette 4

Az 1093/1994. (X. 07.) korm ányhatározat az európ ai integrációval öss zefügg kormány zati feladatok felel sségi és koordinációs rendjér l. 5 A fejlesztésekh ez ugyanis forrást nem biztosított a költségvetés. 6 A 2084/1998. (IV. 8.) Kormányhatározat Magyaro rszág és az Európ ai Unió közötti csatlakozási tárgyalások alapvet k érd éseir l, a tárgyalód elegáció kijelölésér l, az Európ ai Unió kö zösségi vívmányai (acquis communautaire) átvételén ek Nem zeti Programjáról, valamint a cs atlakozás ra való felkészül és gazd aságstrat égiai hátterér l.

9


közzé. Ezzel összhangban a Nemzeti Program megvalósulását és a további feladatokat,7 valamint a PHARE-programok prioritásait évente8 értékelte, illetve megfogalmazta. Az 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekr l egyértelm sítette a Határ rség szabálysértési hatóság mivoltából ered jogosultságait és az egyéb normatívákat; míg a 1999. évi LXXV. törvény9 a szervezett b nözésr l kötelezte a Határ rséget az ún. „határregisztráció” bevezetésére, valamint szélesítette az operatív nyomozó munkához szükséges jogosítványokat, ezzel is megteremtve az illegális migráció elleni hatékony fellépés lehet ségét. A határrizeti törvény és az ún. „maffiatörvény” hatásai egyértelm en érzékelhet k a Határ rség által felfedett illegális migrációs és az embercsempész-cselekmények számszer alakulásában is (lásd: 1. és 2. melléklet). 2000-ben a kormány a 2087. (V. 4.) számú határozatában felkérte az illetékes minisztereket egy egységes határellen rzési koncepció kidolgozására, valamint meghatározta a határátkel hely-fejlesztés f bb irányelveit. A nyolc minisztériumot érint munka eredményeként megszületett a 2013/2001. (I. 17.) kormányhatározat – az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggésben – az egységes határellen rzési rendszer megvalósításáról szóló kormányzati koncepcióról, amely rögzítette a várható küls határokat és célként határozta meg, hogy 2002. december 31-ig a határellen rzésnek meg kell felelnie – legalább minimális szinten – az uniós követelményeknek. Ezzel egy id ben elkészült az ún. „Schengeni Akcióterv,” melyet lényegében magában foglal a 17/2001. (BK 7.) BM utasítás a schengeni joganyag átvételér l és annak gyakorlati megvalósításáról, s amely részletesen rögzíti és ütemezi a 2001–2002. évi feladatokat a jogharmonizáció és az intézményfejlesztés területén egyaránt. Ennek folyományaként került a parlament elé, majd elfogadásra a 2001. évi XXXII. törvény a magyar állampolgárságról 10 szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról, a 2001. évi XXXIII. törvény a határ rizetr l és a Határ rségr l szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításáról, a 2001. évi XXXVIII. törvény a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról és a 2001. évi XXXIX. törvény a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról. Lényegét tekintve egyértelm bbé vált (nagyon leegyszer sített értelmezés szerint), hogy az illegális migrációban a Határ rség, míg a legális migrációban, illetve a menekültügy intézésében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az illetékes hatóság, elkülönítésre került a küls és a bels határ, növekedett a Határ rség határterületen kívül ellátható feladatainak száma, megteremt dtek az EU-elvárásoknak megfelel információcsere és a határon átnyúló 7

A 2149/2001. (VI. 20.) Kormányhatáro zat az Európ ai Unió Közösségi Vívmányainak átvételér l szóló Nemzeti Program 2001. évi felülvizsgálatáról. 8 1108/1997. (X. 11.) Kormányhatáro zat az Európ ai Unió PHARE programja és az OECD-országok által Magyarországnak juttatott segélyek kormányzati irányításán ak és koordinációján ak új rendjével összefügg egy es feladatok ról, 1062/1999. (V. 31.) Kormányhatározat a PHARE 1999. évi Nemzeti Programjának prioritásairól és tárgy alási irányelveir l, 1109/1999. (X. 22.) Kormányhatározat a PHARE 2000. évi magyarországi programjának prioritás airól, 1063/2000. (VII. 11.) Kormányhat ározat a PHARE 2001. évi Nemzeti Programjának p rioritásairól és tárgy alási irányelveir l, 1065/2001. (VII. 10.) Kormányhatározat a PHARE 2002. évi Nemzeti Programjának intézmény fejleszt ési prioritásairól és tárgyalási irányelveir l. 9 A 11/2000. (II. 23.) BM rendelet a szabálysértés ekr l szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtás áról. 10 A 2106/2001. (V. 16.) Kormányhatáro zat a szomszédos államokban él magyarok ról szóló törvény v égrehajtásával összefügg egy es feladatok fed ezetér l.

10


figyelés és követés jogi alapfeltételei. M indezekkel lényegét tekintve a határ rizet területén megvalósultnak tekinthet a jogharmonizáció. Eközben megszületett a 70/2001. (IV. 20.) kormányrendelet a Szervezett B nözés Elleni Koordinációs Központról, amely szervezet feladatainak eredményes végrehajtásában a Határ rségnek is jelent s szerep jut. Az országértékelésekben is megfogalmazott közszféraállomány jogi, erkölcsi és anyagi 11 hátterének az Unióhoz való közelítése érdekében is megszülettek a szükséges jogszabályok: – a 4/2001. (II. 6.) BM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történ végrehajtásáról szóló 62/1997. (XI. 7.) BM rendelet módosításáról; – a 8/2001. (V. 9.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet módosításáról; – a 115/2001. (VI. 29.) Kormányrendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Kormányrendelet módosításáról; – a 133/2001. (VII. 20.) Kormányrendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Kormányrendelet módosításáról. M ég a 2001. év végén megszületett az uniós határ rizeti rendszerrel harmonizáló magyar határ rizeti rendszer m ködtetéséhez elengedhetetlen, a Határ rség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területér l szóló 30/2001. BM rendelet is, mellyel például 20 138,02 km2-r l 21 711,4 km2-re emelkedett a határterület nagysága. 12 Természetszer leg a hatékony m ködéshez szükséges jogszabályi keret elengedhetetlen része az 1989 óta megkötött toloncegyezmények13 és a Határ rség szervezett b nözés elleni nemzetközi együttm ködési megállapodásokba14 való bevonása is. Az illegális migráció – és a hozzá kapcsolódó más jogsért cselekmények – elleni még hatékonyabb fellépés szándékával született meg a honi érintett szerveknek az ún. „Komplex mélységi ellen rzésre” (Illegális migrációt ellen rz háló – Cheknet) vonatkozó megállapodása, mely szerint az e jogsért cselekmények elleni tevékenységet az ország egész területén összehangoltan kell végezni, s a koordinációt a határ rség hajtja végre. 15 A migrációt, illetve az illegális migrációt vizsgáló munka során nem lehet figyelmen kívül hagyni a jogszabályok közül az ún. „státus-”, vagy más néven „kedvezménytörvényt”16 sem. E törvény, illetve a magyar és a román kormány erre vonatkozó megállapodása, valamint

11

Állománykategóriánként eltér , de átlagosan 25–50%-os illetményemelked ést jelentett. A korábbi 770 helyett 848 települést foglal magába a határterület. 13 2001 márciusában 17 ors zágg al volt megkötött egyezmény, további 2 esetb en al áírva, d e a meger sítés nem történt még meg, és 25 országot érint en el készület alatt állt az egyezmény aláírása. 14 2001 márciusában 12 országgal volt aláirt egyezmény és héttel el készítés alatt állt. 15 2/2002. (BK 10.) BM–PM–SZCSM együttes utasítás. 16 A státustörvény m érsék elheti az áttelepül ési hullámot, mindamellett a határon túli magyarok áttelepül ése adminisztratív eszközökkel feltartóztathat atlan. A nagyon er s korlátozás egyrés zt az illegális vándorlás növek edéséhez járul hozzá, másrészt sokak at arra készt et, hogy ne Magyarors zágot, hanem a világ val amely másik részét válasszák új hazául. 12

11


az ett l részben független, 17 2001. december 1-jével életbe léptetett – a határátlépés szigorítására vonatkozó – román kormányintézkedések hazánkat érint hatásukat együttesen fejtik ki, így azt komplexen célszer elemezni. A tanulmány megírásáig még nem rendelkezünk tapasztalattal ebben a témában, így inkább csak a várható fejlemények felvázolására van lehet ség, s ezt – terjedelmi okokból ered en – csak röviden tehetjük meg. Tehát egyrészr l várhatóan csökken a legális határforgalom a magyar–román határszakaszon, ezzel együtt az illegális pedig n ni fog, f ként a zöldhatár-szakaszokon. Nyugati határszakaszainkon viszont várhatóan drasztikusan visszaesik a román állampolgárok által elkövetett jogsértések száma, és ezzel a Határ rség által regisztrált illegális migrációs nyomás is. Ezzel együtt feltehet leg a nyugat-európai országokban, els sorban Németországban, az elkövetkez években évente legalább 25–30 ezer gazdasági migráns román állampolgár megjelenésével kell számolni. Eközben várható, hogy a magyar munkaer piacon nagyobb számban jelennek meg román állampolgárok – de ez nem azt jelenti, hogy az illegális munkavállalásban az arányuk csökkenne, s t talán még n is. M indezek jól példázzák, hogy a határ rizetre, illetve a Határ rségre vonatkozó jogszabályalkotási folyamatot egyaránt befolyásolták a migrációs folyamatokban beállt változások és az uniós csatlakozásra való felkészülés feladatai, ezáltal is hozzájárulva ahhoz, hogy a magyar határ rizeti rendszer az ezredfordulót követ en is eredményesen és mind hatékonyabban legyen képes megfelelni az ország, a régió és a nagyobb közösség ez irányú elvárásainak.

1.1. A JOGSZABÁLY-ALKO TÁSRA VO NATKO ZÓ JAVASLATO K M int jeleztük, a jogharmonizáció a határ rizet területén alapvet en teljesültnek mondható – ezzel együtt az alábbiakban még további harmonizációs, illetve a feladatok eredményesebb végrehajtását segít , valamint az ehhez szükséges feltételek megteremtése érdekében végrehajtandó „jogszabály-finomítási” javaslat kerül megfogalmazásra. A kishatárforgalomra vonatkozó megállapodások felmondása, a határforgalom ellenrzését végz és a lebonyolításban részt vev szervek közötti együttm ködési megállapodások felülvizsgálata elmaradásban van az eredeti – a jogszabályokban lefektetett – ütemtervekhez képest. Talán itt kell megjegyezni a vízumharmonizációt is, annak ellenére, hogy – els sorban a határon túl él magyarok miatt, illetve a regionális kapcsolatok érdekében – hazánk kijelentette, hogy ezt a lépést csupán a csatlakozást közvetlenül megel z en kívánja megtenni. Ez viszont vélhet en azzal jár, hogy növekszik M agyarország EU-csatlakozása és a bels határokon a határforgalom-ellen rzés megszüntetése közötti id intervallum. M egjegyzend ugyan, hogy 2002. január 1-jével az Unió feloldotta Romániával szembeni vízumkötelezettségét, illetve a román hatóságok az illegális migráció és munkavállalás elleni lépéseket hoztak, de ezek eredményei, valamint a további tendenciák egyel re nehezen behatárolhatóak, így hazánknak erre a területre különös gondot célszer fordítania. A schengeni határ rizeti rendszer mind gyorsabb és zökken mentesebb magyarországi „adaptálása” érdekében, rövid határid n belül, nemzetközi megállapodásokat szükséges 17

Viszont az EU vízummentesség megszerzése érd ekéb en hozott.

12


kötni a Kapcsolattartási Szolgálati helyek, határon átnyúló figyelés, követés, továbbá az öszszeköt tisztek témakörében. A fentiekkel összhangban, illetve a felvázolt (EUROBORD) összeköt tiszti és szervezeti egységek együttm ködéséhez szükséges feltételek kialakításához új törvény megalkotása18 válik szükségessé a rend ri ügyekben való együttm ködésr l és segítségnyújtásról, annak érdekében, hogy az érintett magyar szervek az együttm ködés valamennyi formájába bekapcsolódhassanak, továbbá államközi egyezményeket kell kötni, illetve módosítani. A felsoroltak mellett – megítélésem szerint – a 2001. évi XXXIII. törvénnyel módosított határ rizeti törvény 4. § fogalmai korrigálásra, illetve kiegészítésre szorulnak. Amennyiben elfogadjuk e szakasz 2. pontjának meghatározását, miszerint „államhatár rzése: a Határrségnek a határterületen folytatott szolgálati tevékenysége, amely az államhatár rendjét sért vagy veszélyeztet cselekmények megel zésére, felderítésére és megszakítására irányul;” akkor ez nem más, mint a „zöldhatár- rizet”. Ennek lényegében ellentmond az 1. § (1) és (2) bekezdése: „1. § (1) A határ rizet a M agyar Köztársaság államhatárának rendjét sért vagy veszélyeztet cselekmények megel zésére, felderítésére és megszakítására, valamint az államhatár átlépésének feltételeivel nem rendelkez személyek beutazásának és kiutazásának megakadályozására irányuló tevékenységek rendszere. (2) A határ rizet az Európai Unió közrendjét, közbiztonságát sért vagy veszélyeztet cselekményeknek a küls határon, továbbá a határterületen történ megel zésére, felderítésére és megszakítására is irányul.” Vagyis felmerül a kérdés: a határ rizet és az államhatár rizete között van-e különbség, és ha igen, akkor mi? 19 Nyelvtanilag értelmezve, a két kifejezésnek közel azonos a tartalma: míg a 1.§ (2) szerint ezt a tevékenységet csak a küls határokon lehet, illetve kell végrehajtani, addig az (1), illetve a 4. § 2. az egész államhatárra, illetve határterületre vonatkoztatja – és hasonló derül ki a módosított 22. §-ból is. Leegyszer sítve mondható úgy is, hogy a határrend fenntartása a bels határon is feladatként jelentkezik (lásd: Schengen-államok tapasztalatai), valamint egyéb más feladatokat is (pl. határon átnyúló figyelés, követés, kompenzációs intézkedések) el kell látnia a Határ rségnek e határszakaszokon. Az egyértelm ség érdekében javaslom rögzíteni: a Határ rség a küls és bels határ eltér jellegének megfelel en más-más jelleg tevékenységet folytat, s ennek megfelel en célszer lenne eltér kifejezést használni e tevékenységekre. Sajnálatos módon széles körben elfogadható megoldást ez idáig nem találtam. A fentiekkel összhangban a 4. §. 2. bekezdésének fogalmában leírtakat célszer nek tartom „zöldhatár rizetként” definiálni, mivel valójában ezt takarja. Nem csak a köznyelv és 18

Az Európai Unión belüli igazságügyi együttm ködéssel összefügg feladatokról és intézked ések r l szóló 1087/2001. (VIII. 8.) Kormányhatározat végrehajtás át 2002. június 30-ig határozta meg a belügyminiszternek. 19 Megemlítend , hogy e fog almi zav art v élhet en az okozza, hogy a szakmában, illetve a kö zél etben is az államhatár ri zetén ek egyidej leg k ét fajta értelmezése is megtal álható. Egy fel l a széles értelemben v ett határ ri zet, mely magában foglalja az államhat árhoz k apcsolódóan a kö zrend et, közbiztonságot veszélyeztet cs elekmények elleni fellépést, más fel l viszont sokan ugyan ezt a ki fejezést has ználják ugy anezen ellent evékenys égre, de a határátkel hely ek közötti határszak aszokra sz kítve a térb eli kiterjedést, illetve a t evékenys ég jellegét is részben lesz kítve a jár rözési tevékenys égre. Éppen ez utóbbi elhatárolás ára, egyértelm bb meghat ározására javas lom a „zöldhatár rizet” ki fej ezés el fog adás át.

13


a jogi nyelvezet, de a szakma is egyre gyakrabban használja ezt a kifejezést, nem is beszélve a nemzetközi szaknyelvr l (green border guarding). M eglátásom szerint a magyar jogrendszerben nagyobb hangsúlyt kell helyezni az elkobzásra, és annak kiterjesztését olyan el zetes intézkedésekkel kiegészítve, amelyek alkalmasak az effajta jövedelmek befagyasztására, annak érdekében, hogy azzal a b nöz már ne rendelkezhessék a bíróság joger s döntéséig. Természetesnek kell lennie, hogy ha a nyomozó hatóság kimutatta az illegális jövedelem meglétét, a bíró vélelmezhesse: az abból a b ncselekményb l származik, amely miatt a gyanúsítottat eljárás alá vonták. Természetesnek kell lennie azonban annak is, hogy a gyanúsítottnak joga van e vélelem megdöntésére és a hatóság megállapításai ellenbizonyítására.20 Javasolt még, hogy a szállítóvállalatok fellel ségét következetesebben követeljék meg a magyar hatóságok, valamint ne csak a légi, hanem a szárazföldi és a vízi szállítóvállalatok vonatkozásában is, mint azt az EU-gyakorlat példázza (az EUROTUNEL társaságnak minden egyes átjutott illegális migránsért 2 ezer fontot ≈808 000 Ft21 kell fizetnie). A Határ rség és Rend rség közötti feladatmegosztást ésszer sítené és a Rend rséget részben tehermentesítené, ha a Határ rség nagyobb jogkört kapna az embercsempészési és az útlevelek tekintetében elkövetett közokirat-hamisítási ügyekben. M a az összes embercsempészési ügy 85 %-ában és az útlevél-hamisítások 90 %-ban a Határ rség jár el. Számos esetben a hatékonyságot, gyors reagálást úgy lehet biztosítani, hogy a hatóság nem adja át az ügyet hatásköri okokból – ez viszont hatásköri rugalmasságot igényel. E tekintetben az EU fejl dési trendje a következ k szerint körvonalazódik: a biztonság, a szervek, kompetenciák kombinált együttes bevetését, nagyfokú rugalmasságot, összehangolt, integrált m ködést kíván. A bels határokon a határforgalom-ellen rzések eltörlésével járó biztonsági deficit kompenzációs intézkedéseket igényel, ahol valamennyi érintett szerv olyan hatáskörökkel rendelkezik, hogy bármikor felléphessenek az illegális migráció, csempészet, illegális munkavállalás ellen. Jelenleg az illegális és a legális migrációhoz kapcsolódó tevékenységek, intézkedések nincsenek teljesen szétválasztva, s t nem egy esetben egyes eljárásokban mind a Határ rség, mind a BÁH, illetve a Rend rség illetékes szerveinek, munkatársainak is aktívan részt kell venniük. Több esetben például a hatásköri szabályok alapján a BÁH részére azért kell átadni a visszafogadási egyezmény hatálya alá vonható külföldieket, mert a határátlépést l számítva több mint harminc nap telt el, illetve a személyek nem illegálisan lépték át a M agyar Köztársaság államhatárát, hanem itt tartózkodásuk vált jogszer tlenné (túltartózkodók, okmányaik elveszítését nem jelent k). E személyek a határ rségi meghallgatást követ en kerülnek átadásra a regionális igazgatóságoknak, amelyek a szükséges ellen rzések után (melyeket a Határ rség a hatáskör hiányának megállapítása során egyszer már részben végrehajtott) e személyeket kiutasítják az ország területér l, elrendelik kitoloncolásukat – azonban hatáskör, technikai és személyi háttér hiányában ennek végrehajtására a Rend rséget, illetve az államhatáron történ átadás intézésére, esetenként a szükséges id re az rizet végrehajtására a Határ rséget kérik fel. 20

A 2001 évi CXXI. tv-el módosított 1978 évi IV. tv. A Büntet Törvénykönyvr l 77.§. csak részleges en elégíti ki a javaslatban megfog almazottak at, az igazi próbak viszont úgyis a joggyakorlat. 21 Forrás: Menekültek a csalagútban. HVG, 2002. 01. 05., 34. o. 1 font = 404,15 Ft.

14


Pedig megállapítható, hogy a Határ rség önállóan is képes lenne az idegenrendészeti törvény hatálya alá tartozó külföldiekkel kapcsolatos, valamennyi kényszerintézkedés végrehajtására. Jellemz vé vált, hogy a menekültügyi eljárást kezdeményez k esetében a befogadó állomások az embercsempész szervezetek „pihentet -helyeként” üzemelnek, az elhelyezett személyek rövid id n belül megkísérlik az ország elhagyását. A kifelé irányuló tiltott határátlépést elkövet k és azt megkísérl k 53 %-a befogadó állomáson elhelyezett személy volt. A BÁH tájékoztatása szerint 2002 els félévében 2681 f került befogadó állomáson elhelyezésre, viszont ugyanebben az id szakban onnan 3047 f ismeretlen helyre távozott. M indezek azt igazolják, hogy az illegális migrációhoz kapcsolódó idegenrendészeti eljárások végrehajtásával a Határ rséget lenne célszer els dlegesen megbízni. Ennek érdekében: • A Határ rség részére biztosítani kell a kiutasítást el készít rizet elrendelésének lehet ségét, valamint összhangba kell hozni a visszautasítás és a visszafogadási egyezmények id intervallumára vonatkozó szabályokat. • A korábbi joggyakorlatnak megfelel en, lehet vé kell tenni a Határ rségnek, hogy ismét elrendelhessen idegenrendészeti kiutasítást is. • A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan, a Határ rség rizetében lév személyek hazatérési okmányainak beszerzését minden esetben a Határ rségnek kellene végrehajtania, ezáltal a jelenlegi gyakorlatnál jóval gyorsabb lenne az ügyintézés. • Az rizetben lév , menekültstátusz iránti kérelmet el terjeszt k ügyében a BÁHnak az rizetben lév külföldiek esetében gyorsított eljárásban kellene a procedúrát lefolytatnia. • Az európai uniós gyakorlatnak megfelel en, biztosítani kell a Határ rség részére, hogy a nyilvánvalóan megalapozatlanul el terjesztett kérelmek elutasítására vonatkozó határozatot követ en, a visszafogadási egyezmények alapján, a külföldit ki lehessen toloncolni a számára biztonságos harmadik országba. • Az Idegenrendészeti törvényben külön rendelkezésben kellene szabályozni, hogy a határrendi egyezmény hatálya alá tartozó külföldiek kötelesek átadásukig a Határ rség által kijelölt helyen tartózkodni. Konkrétan a következ hatáskörök esetén célszer a Határ rség jogkörének további b vítése: • A Határ rség nyomozóhatósági jogkörének kiterjesztése: emberkereskedelem, viszszaélés okirattal, személyes szabadság megsértése, b nszervezetben való részvétel, gépjárm csempészet és jogellenes elvétel, egyedi azonosító jel meghamisítása, visszaélés l fegyverrel, l szerrel, robbanóanyaggal, méreggel, fegyvercsempészet b ncselekményeket érint en is. • Szabálysértési hatósági jogkör b vítése: tiltott határátlépés, útiokmánnyal kapcsolatos szabálysértés, határrendészeti szabálysértés, határjel-hamisítás és -rongálás, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértések esetén, illetve kiterjeszteni a vasúti, m szaki vizsgálat elmulasztása, külföldiek illegális foglalkoztatásának el segítése, koldulás, gyermekkel koldulás, tiltott kéjelgés, valótlan bejelentés, közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos, gépjárm -közlekedéssel összefügg okmányokkal elkövetett, érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés, jogosulatlan idegenvezetés, jogosulatlan utazásszervezés, utazásközvetítés, magán szállóhely szabálytalan hasznosítása szabálysértések vonatkozásában.

15

Az európai (schengeni) határ rizeti követelmén yekre való felkészülés • Illegális munkavállalás felfedése esetén a Határ rség nyerjen egyes eljárási, intézkedési jogosítványokat (kiutasítást el készít rizet elrendelésének, idegenrendészeti visszautasítás, illetve kiutasítás lehet ségét), attól függ en, hogy a határon vagy a mélységi ellen rzés során került sor a felfedésre. • A Határ rség által felfedett, nem szervezett elkövetés esetén nyerjen nyomozóhatósági jogkört a fegyverrel, kábítószerrel, valamint gépjárm vel kapcsolatos b ncselekmények megel zésében, felderítésében. • Ugyancsak a Rend rség tehermentesítését és a célszer séget is szolgálná a repül téri biztonsági és légi toloncolási feladatok átvétele. Szükségtelennek t nik, hogy a repül téren két szerv lássa el a biztonsági feladatokat, és mivel a határforgalom-ellen rzését úgyis a Határ rség látja el, így a többi biztonsági feladatot is részére lenne indokolt meghatározni. • M ivel elengedhetetlen, hogy a Határ rség a csatlakozáskor rend rhatósági jogosítványokkal rendelkezzék, célszer , ha a hatáskörébe tartozó szabálysértések esetén szabálysértési hatóságként is eljárhat. Évente kb. 100–150 millió forint pluszbevételt jelentene a költségvetésnek, ha a Határ rség az államhatárhoz kapcsolódó szabálysértések esetén (tiltott határátlépés, határjel-rongálás, határrendészeti és külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértések) megkapná a szabálysértési hatósági jogkört – e feladatok végrehajtása egyébként semmilyen pluszköltséget és státuszt nem igényelne, egyben az eljárások id szükséglete jelent sen lecsökkenne és a hatósági érdekérvényesítés is egyértelm bbé válna. • Célszer megfontolni – a Rend rség tehermentesítése, illetve a feladatok racionálisabb, költséghatékonyabb végrehajtása, illetve a feladatokban, tevékenységekben jelentkez párhuzamosságok elkerülése végett – a Határ rség vasút-rend rségi és a vízi rendészeti feladatokkal való megbízását is.

2. A SZERVEZETI FEJLES ZTÉS M indenekel tt megjegyzend , hogy igen nehéz egyértelm en szétválasztani az egyes szervezeti változtatásokat a szerint, hogy az illegális migráció változásaiból vagy az Unióhoz való csatlakozásra való felkészülésb l eredeztethet k – f ként, mivel a kilencvenes évek els felében a hivatásos határ rizetre való áttérés határozta meg leginkább a szervezeti változásokat, ami egyaránt alapját képezte az EU-felkészülésnek és a migrációt hatékonyan kezelni tudó szervezet kialakításának; a további fejlesztés viszont a változó migrációs tendenciákat követni tudó és a schengeni követelményeknek megfelel szervezet kialakítását hozta. Az el z ekben ismertetett jogszabályok tehát a rendszerváltás id szakában megcélozták és egyben el írták, hogy középtávon a Határ rségnek át kell alakulnia egy, a kor követelményeinek megfelelni képes, sorozott állománnyal nem rendelkez , ún. hivatásos szervezetté. A korábbi mintegy húszezer f s katonai szervezetb l egy kétharmadnyi, alapvet en rendészeti feladatokat ellátó, de egyben adott esetben az ország védelmi feladataiban is aktívan tevékenykedni képes szervezetté (3. melléklet). Ennek keretében 1990-re megsz nt a Határ rség párt- és tömegszervezeti apparátusa, valamennyi (15) mélységi és 4 els lépcs s rse, illetve kísérleti jelleggel felállításra kerültek a „dunai” hivatásos rsök (Esztergom, Komárom, Gy r, M osonmagyaróvár, Rajka). Ezzel párhuzamosan a miskolci és a balassagyarmati kerületek átszervezésére intenzív létszám-

16


gazdálkodási intézkedéseket hoztak.22 1990. május 1-jei hatállyal felállították a körmendi Határ r Kiképz és Továbbképz Intézetet a hivatásos határ rizethez szükséges zászlósi és tiszthelyettesi állomány felkészítésére. Ugyanebben az évben a Határ rségnél megsz ntek a nevelési szervek, és létrehozták az ellen rzési, sajtó- és tájékoztatási, fegyelmi és szociális szerveket. 1991-ben jött létre a miskolci és a balassagyarmati határ r-igaz gatóság a tervezett határrendészeti szerveknek megfelel , de az átmeneti feladatok ellátására is alkalmas szervezettel. M egsz nt a M szaki Zászlóalj, majd a Határ r Ezred állományában felállításra került egy azonnal igénybe vehet , tartaléker ként funkcionáló rendészeti akciószázad. Ezt követ en, kormányzati döntés alapján, 1991. november 15-i hatállyal hat, kett s rendeltetés (határ rizeti és határvédelmi feladatok), nehézfegyverzettel ellátott akciószázad került felállításra a nagykanizsai, pécsi és a kiskunhalasi kerületeknél, mivel ezeken a határszakaszokon (jugoszláv, illetve volt jugoszláv államokkal való közös határszakasz okán) volt várható, illetve jelentkezett leginkább olyan feladat, amelyre az addig meglév (határ r- és honvédségi) szervek nem voltak alkalmasak, illetve nem volt célszer az alkalmazásuk. (Itt kell megjegyezni, hogy hazánk érzékeny helyzetben volt és van, tekintettel a történelmi el zményekre; még védelmi céllal sem lett volna szerencsés a hadsereg er it felvonultatni a határok mentén, így a Határ rség volt predesztinálva ezen feladatok megoldására. Ennek megfelel en, látható módon els sorban a Határ rség meger sített er i rizték az államhatárt és annak rendjét még e kritikus id szakban is – bár meg kell említeni, hogy az ott ténylegesen jelentkez feladatok ellátására optimálisan is a Határ rség szervei voltak készek és képesek.23) 1991. március 1-jével valamennyi kerület helyett határ r-igaz gatóság került felállításra. Ennek keretében az eddigi törzs kettévált az alaptevékenységet irányító rendészeti szervekre, az alapfeladatok vezetésbiztosítási és háttértevékenység-szervezési tevékenységét végz szervekre, s a pénzügyi-anyagi f nökségek helyett pedig gazdasági igazgatóhelyettesi szervek jöttek létre – vagyis a korábbi katonai jelleg szervezet egy korszer rendészeti, menedzser szemlélet vezetéssel rendelkez szervezetté alakult át. Eközben a gy ri, balassagyarmati és a miskolci határ r-igaz gatóságok szervezete is kiegészült a sorállományú rendészeti akciószázadokkal, majd egységesítésre került a századok szervezete, s átalakultak határvadász századokká. Valamennyi határforgalom-ellen rz pont terhére határforgalmi kirendeltségeket hoztak létre, és megkezd dött a szükséges hivatásos állomány felvétele. M indez jelzi, hogy az eredetileg eltervezett sorállomány-kivonás ütemterve nem volt tartható, mivel els sorban a déli határok mentén jelentkez feladatok nem nélkülözhették a kell létszámot, a hivatásos állomány felvétele és kiképzése viszont nem tette lehet vé az optimális humán er forrás biztosítását. Ez egyfajta értelemben visszalépés, illetve eltérés volt a hivatásos határ rizetre való áttérés folyamatában, de jól mutatja, hogy a Határ rség, a határ rizet a jelentkez új feladatokra nem csak jogszabályilag, de szervezetileg is képes és kész reagálni, mindezzel megteremtve a feltételeket a társadalom vele szemben jelentkez szükségleteinek mind teljesebb kielégítéséhez. Ezt jelzi az is, hogy ebben az évben a migrációs hullám emelkedése kapcsán szükségessé vált idegenrendészeti feladatok ellátásához kell idegenrendészeti központok is felállításra kerültek. 22

A hivatásos határ rizetre való áttérés témakörét rendkívül részletes en elemzi Pálvölgyi László egyetemi doktori értekezése. 23 Mindezeket jól érzékeltetik és leírják Dsupin és Fórizs ezredes doktori értekezései is.

17


1995 igen jelent s év volt a szervezeti változások tekintetében, ugyanis megsz ntették a soproni és a zalaegerszegi határ r-igazgatóságot, egyben minden határ rizeti kirendeltség hivatásos státusa rendszeresítésre került. A Budapesti Határforgalmi Igaz gatóság és a Biztosító és Kiszolgáló Igazgatóság összevonásával létrejött a Budapesti Határ r Igazgatóság. A soproni igaz gatóság bázisán létrehozták a Soproni Kiképz és Továbbképz Intézetet a hivatásos tiszthelyettesi állomány nagyobb létszámú felkészítése érdekében. Ezzel együtt – a kormány takarékossági intézkedésére és a behívható sorkötelesek csökken létszáma miatt – jelent s mértékben csökkent az igazgatóságok sorállományának létszáma. Közben a délszláv feszültség nem enyhült, 1995. augusztus 23.–december 20. között került végrehajtásra – az ország biztonsága és migrációs szempontból is rendkívül kiemelked – „Baranyavár ’95” elnevezés konfliktuskezel tevékenység. Ez is jól példázza, hogy a szervezeti változások a feladatokat nem minden esetben követik következetesen – vagyis a határ rizeti és biztonsági állapotokat, tendenciákat. Visszatérve a kronológiára: 1997-ben tovább folytatódott a sorállományú szervezetek megsz ntetése: híradó, kormány r, komendáns és sport, valamint az igazgatóságok határvadász századainál összesen 15 kiképz szakasz sz nt meg. A határvadász századoknál felszabaduló 400 f sorállomány költségvetési fedezetéb l 5 hivatásos határvadászszakasz került létrehozásra. Ugyancsak ebben az évben – az EU-integrációs feladatok kidolgozása és koordinálása érdekében – létrehozásra került az Európai Integrációs M unkabizottság; az illegális migrációból, illetve az érzékelhet en növekv tendenciából ered en egyre szaporodó idegenrendészeti feladatok eredményes ellátására – az idegenrendészeti osztály bázisán – pedig az Idegenrendészeti F osztály jött létre. Az ebben az id szakban született jogszabályokkal összhangban, az országos parancsnokságon B nügyi és Felderít F osztály, az igazgatóságokon b nügyi és felderít osztályok és b nügyi felderít szolgálatok jöttek létre, amelyek a jogszabályokban biztosított nyomozási és szabálysértési hatósági feladatok ellátásának hatékonyabb végrehajtását voltak hivatottak segíteni 24 – ezzel is követve az illegális migrációban beálló változásokat (vagyis a mind szervezettebben fellép embercsempészetet, útiokmányhamisítást). A Határ rségr l szóló törvény hatályba lépésével az igaz gatóságok szervezetében hivatásos határvadász századok, közösségi szállások és objektumbiztonsági szolgálatokat rendszeresítettek. M egsz ntetésre kerültek az r- és kiképz zászlóaljak, s több határvadászszázad és határ rizeti kirendeltség. Az állománytáblában rendszeresített hivatásos szervezetek teljes feltöltéséig és a sorállomány kivonásáig vegyes szervezetek m ködtek a határ r-igazgatóságokon. A hivatásos határ rizeti rendszer kialakításának keretében, a zöldhatárt illet en a 183 sorozott állománnyal rendelkez rsb l 75 határ rizeti kirendeltség alakult, melyek már hivatásos állománnyal látják el hatósági tevékenységüket; valamint az eredetileg tervezett 27 sorozott állományú határvadász századból id közben 14 hivatásos állománnyal rendelkez század jött létre. (Ez utóbbihoz viszont meg kell jegyezni, hogy a kirendeltség hivatásos állománnyal való feltöltése – az anyagi fedezet biztosításának, a pályavonzás hiányosságai, a képzési kapacitás és id intervallum okán – jelent sen elmaradt az optimálistól, így a határva-

24

A hatékonyságot jól példázza a statisztikai elemzésb en bemutatott, az embercs empészet és más jogsértések vonatkozásáb an elért eredmények.

18


dászszázadok szakaszainak egy jent s része kihelyezett szakaszként funkcionál. Ami nem jelent mást, mint hogy lényegét tekintve a határ rizeti kirendeltségek jár rs r ségét emelik. 25) Végül is 1998. április 29-én befejez dött26 a Határ rség teljes hivatásos szervezetre történ áttérése, a szervezett l eltávozott az utolsó sorozott állományú is. Tovább csökkent a vezet szervek rendszeresített létszáma, a Szervezési F igaz gatóság Humánszervezési F igazgatósággá alakult át. Ennek szervezetébe került a Személyzeti, M unkaügyi és Szociális F osztály, a Fegyelmi Osztály és az Egészségügyi szolgálat. A korábbi Kiképzési, Humánszolgálati és Közm vel dési F osztályból megalakult a Képzési F osztály és a Pszichológiai Szolgálat. A Tájékoztatási és Társadalmi Kapcsolatok Osztályát f osztállyá szervezték át. Az Informatikai F osztály a Gazdasági F igaz gatóság szervezetébe került átcsoportosításra. Ennek megfelel en az igazgatóságoknál is létrehozták a humán szerveket. A hivatásos létszámfeltöltési igények mihamarabbi kielégítése érdekében, megalapították a Balassi Bálint Határrendészképz Szakközépiskolát. 1999-ben – részben anyagi megfontolásokból, részben a feladatarányos szervezetátalakítás érdekében – a Határ rség Országos Parancsnokságán és az igazgatóságokon racionalizálásra kerültek a gazdasági szervek, s jelent s státusb vítés történt a közösségi szállásokon és a határforgalmi kirendeltségeken. Ezzel együtt a határrendész-képz szakközépiskolák belügyi irányítás alá kerültek. A Határ rség az uniós szakért k bevonásával – az Európai Unióhoz történ csatlakozással összefügg , a határok rizetével, a határforgalom ellen rzésével és a határátkel helyek fejlesztésével kapcsolatos feladatokról és intézkedésekr l szóló 2087/2000. kormányhatározattal, illetve a 7/2000. Országgy lési Határozattal módosított, a fegyveres er k részletes bontású létszámáról szóló 124/1997. OGY határozattal összhangban – a csatlakozáshoz szükséges szervezeti változtatások, módosítások kérdését 2000-ben, illetve azt követ en folyamatosan áttekintette, s konkrét javaslatok, tervezetek készültek. Ennek keretében 2000-ben megsz ntették a Humán F igaz gatóságot, lecsökkentették a vezetési szintek számát (45-tel a vezet i beosztások számát és 26-tal az ezredesi rendfokozatú munkakörökét), illetve megtörtént a státusok homogenizálása, a Budapesti Határ r Igazgatóság keretén belül Idegenrendészeti Szolgálatot állítottak fel. 2001-ben megalakult az Igazgatási és Koordinációs F osztály, a növekv idegenrendészeti és szabálysértési feladatokkal összhangban az idegenrendészeti osztály f osztállyá b vült, a Közgazdasági F osztály alárendeltségében – a racionalizálás keretében – három osztály alakult; eközben megsz nt a Pécsi és a M iskolci Igazgatóságokon a közösségi szállás, valamint a miskolci b nügyi felderít szolgálat, illetve folyamatosan adtak át, nyitottak meg új határátkel helyeket, határforgalmi kirendeltségeket. A feladatokhoz illeszked en, illetve a technikai fejlesztésekkel összhangban a kirendeltségeken és más szervezeti egységeknél rendszergazda státusok kerültek kialakításra. A Hegyeshalmi Határ rizeti Kirendeltség keretében megkezdte m ködését az els közös Kapcsolattartási Szolgálati Hely. A szervezetracionalizálási és az EU-elvárásoknak való megfelelés érdekében 2001-ben 350 státus átcsoportosítása történt meg a leend bels határokról a leend küls határokra. Az uniós csatlakozás tervszer el készítése és a szakmai feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében felállították az Integrációs és Stratégiai Tervez Osztályt, az elemz -értékel szerveket, a Központi Nyomozó 25 26

Erre a problémára, illetve a felad athoz illeszked változtatásokra még visszatérünk. Az 73/1997 OGY határozattal és a 2141/1997. Kormányhatározattal összhangb an.

19


Osztályt, illetve – a kett s rendeltetésb l adódóan is megkerülhetetlenül – létrehozták a Védelmi Osztályt. Az illegális migráció és más jogsért cselekményekre való hatékony reagálás – s egyben az uniós követelményeknek való mind magasabb fokú megfelelés – érdekében az Akció Osztály átalakult Bevetési F osztállyá, az igazgatóságok akció alosztályai és határvadász századai integrációjaként bevetési osztályok jönnek létre. 2001. november 1-jén a ZMNE Hadtudományi Kar Határ r Tanszék és a Bolyai János Katonai M szaki F iskolai Kar Határr Tanszék összevonása is megtörtént. 2002-ben az új, hatályba lépett idegenrendészeti jogszabályokkal összhangban a közösségi szállások átadásra kerültek a BÁH részére, s az idegenrendészeti rizeti feladatokat lehet vé tev Idegenrendészeti Központok létrehozása kezd dött meg. A leend bels határokon több HÖK összevonásával ún. regionális határ rizeti kirendeltségek jöttek létre. Amint az plasztikusan érzékelhet , a Határ rség szervezeti átalakulására jelent s hatással volt a hivatásos rendszerre való átállás, de egyben a szervezet folyamatosan „lekövette” a migrációs változásokat is – vagyis amikor a délszláv események megkívánták, új, a feladatokhoz illeszked szervezetek kialakítása történt meg, nyugatról keletre a migrációs mozgásoknak megfelel en jelent s szervezeti átcsoportosítást hajtottak végre; ezzel együtt a szervezetnek az EU-elvárásokhoz igazítása is folyamatosan27 megtörtént , illetve jelenleg is folyik.

2.1. A SZERVEZETI VÁLTO ZTATÁSO KRA VO NATKO ZÓ

JAVASLATO K

A kormány koncepciójának, illetve a Schengeni Akció tervnek megfelel en minél hamarabb 28 meg kell kezdeni a küls határos határ rizeti és határforgalmi kirendeltségekre vonatkozó kísérleti struktúra tényleges m ködtetését, mivel csak az innen gy jtött tapasztalatok alapján lehet kialakítani a várhatóan „végleges” 29 szervezeti felépítést, m ködési rendet. (M indehhez meg kell jegyezni, hogy a kísérlet csak akkor nyújthat valós képet, ha a feltételrendszere és a környezete is közel azonos, mint amilyenben a leend küls határos kirendeltségek m ködni fognak.) Éppen ezért célszer olyan kirendeltségeket kiválasztani, amelyek már jelenleg is hasonló hatásmechanizmusok között dolgoznak, illetve sürg sen meg kell teremteni azokat a feltételeket, melyek els sorban a létszám-feltöltöttségben, a kiképzettségben, a technikai ellátottságban, valamint az együttm köd szervezetekben nyilvánulnak meg. Tekintettel ez utóbbira, figyelemmel kell lenni arra, hogy a kísérleti kirendeltségekkel együttm köd más kirendeltségek, bevetési osztályok, b nügyi-felderít és idegenrendészeti szervek, valamint a küls (rend rségi, BÁH, polgár r stb.) együttm köd k is az EU-normák közeli szemléletben, illetve módszerekkel tevékenykedjenek. Nem mellékes, hogy a kísérletben szerepl szervezeti egység kell módon reprezentált legyen a leend küls határos kirendeltségek illegális migrációs és más jogsért cselekmények kezelése és egyéb feladatok vonatkozásában egyaránt. M indebb l kifolyólag célszer egy-két kis térséget kijelölni, amely részt vesz a kísérletben, s a tér27

Lényegét tekintve 1997-t l kezd d en, mely tevékenység jelenleg is folyik. A kutatás id szak ában a kísérlet még nem k ezd dött meg, p edig a két említett jogszabályban megh atározott határid , 2001. december 31. már letelt. 29 A „végleges” ki fejezést úgy kell értelmezni, hogy a Határ rség vezetés ének k ell olyan er kkel, illetve szerv ezeti tart alékkal rend elkeznie, hogy kisebb migrációs tenden ciamódosulást szerv ezeti v áltoztatások n élkül is kezelni tudjon, de jelent sebb, hosszú távú tendenciamódosulás esetén a szerv ezet átalakítási lehet ségét is fenn kell tartani. 28

20


ség valamennyi szervezeti egységét ily módon feltölteni és felkészíteni. Javaslom, hogy Záhony és Biharkeresztes térsége legyen a kísérlet tárgya, mivel itt teremthet k meg a legegyszer bben a feltételek, s itt kaphatók a legrelevánsabb eredmények, amelyek adaptálásával ki lehet alakítani valamennyi küls határos kirendeltség „EU-s szervezetét”. A kísérletre nézve a küls határos kirendeltség szervezetére, technikai felszerelésére vonatkozó elgondolásaimat a Határ rség Vezet i értekezlete 2001. augusztusi ülésén megtárgyalta.30 A leend bels határokon is célszer a kirendeltségi struktúra, illetve szervezet átalakítása. E feladat végrehajtása nem oly sürget , de legalább annyira fontos – az erre vonatkozó részletes javaslataimat a 2000. évi M HTT pályázaton II. díjat nyert tanulmányomban publikáltam 31. A schengeni, ún. kompenzációs intézkedések hatékony végrehajtásához elengedhetetlen, mobil mélységi ellen rzéshez szükséges szervezeti egységeket, illetve koordináló szerepet betölt szerveket, személyeket meg kell jelölni, valamint a m ködési feltételeket (képzés, technikai eszközök stb.) biztosítani kellene. A Határ rségnél kialakítás alatt álló bevetési szerveket már ennek megfelel en tervezték, de a „kapcsolódó” szervek – úgy mint a Rend rség, BÁH, Vám- és Pénzügy rség és esetleg más szervek – ilyen irányú lépéseket még nem tettek, pedig e szerveknek már tapasztalatokkal rendelkezve hatékony m ködést kell prezentálniuk a majdani csatlakozási készenlétet vizsgáló bizottság el tt. Annak érdekében, hogy a bevetési osztályok, illetve a határvadászszázadok valóban képesek legyenek az illegális migrációt ellen rz hálóban a reájuk háruló feladatokat hatékonyan teljesíteni, valamint a határ rizet mobilitását, reagáló képességét, az er -eszköz átcsoportosítási képességet biztosítani tudják, meg kell szüntetni a „szétszórtan” elhelyezked kihelyezett határvadász szakaszokat, s századonként összevontan célszer ket elhelyezni. A hegyeshalmi tapasztalatokra építve, b víteni kell a kapcsolattartási szolgálati helyek számát, els sorban az osztrák és a szlovén határszakaszon, de a feladatrendszert is szélesíteni szükséges. Célszer a delegált okmányszakért kre, valamint az összeköt tisztekre vonatkozó szervezetfejlesztési lépéseket is megtenni, illetve megtervezni.

3. A LÉTSZÁMVISZONYOK A határ rségi állomány kategóriánkénti létszámának változásai értelemszer en a fent ismertetett jogszabályi és szervezeti módosulásokból eredeztethet k. A rendszerváltáskor a csaknem húszezres szervezet több mint 75%-át (14 351 f ) a sorozott állomány képezte, ennek ellenére – egy merész vállalkozással – öt év alatt a hivatásos rendszer kialakításába kezdtek. Azt hiszem, ha a délszláv konfliktus nem jön közbe, sikeresen végre is lehetett volna hajtani a tervet; igaz akkor nem a mai szervezet jött volna létre – de hagyjuk a találgatásokat, nézzük a tényeket. 1992-ig a sorozott állomány kivonása ütemezetten zajlott, melynek eredményeként arányuk 63,5%-ra csökkent, és a Határ rség összlétszáma is tizenötezer alá került, miközben a tiszthelyettesek száma majdnem megduplázódott. A déli határaink mentén dúló háború, illetve konfliktusok és a jelentkez migrációs hullám kezelése érdekében a sorozott állománynak a szervezetb l való kivonási üteme csök30 31

Terjedelmi okokból ezt itt nem ismertetjük. Terjedelmi okokból ezt itt nem ismertetjük.

21


kent, a Határ rség összlétszáma meghaladta a tizenhatezret, mely alapvet en a tiszthelyettesi állomány intenzív növekedésének (1993-ban az arányuk már eléri a 22%-ot, mely jelent s növekedés az 1989. évi 6,6%-ról), valamint a közszférához tartozók némi „er södésének” tudható be. M indeközben a tiszti állományba tartozók száma az 1991–92 közötti csökkenést követ en emelkedett, illeszked en a fokozódó és magas szint vezetést igényl feladatokhoz. 1995-ben, a horvátországi és boszniai fegyveres cselekményeket követ en ismét intenzív létszámleépítés indult meg a sorozott állományt illet en, annak ellenére, hogy a „Baranya-háromszög” horvátok általi visszafoglalása 1995 második felére esett. Így az ismét kevesebb, mint tizenhatezer f s összlétszámmal (ebb l kevesebb, mint 5400 f sorozott állományú) rendelkez Határ rség, rendkívüli er feszítések árán, de sikeresen oldotta meg az ekkor, ezen a határszakaszon jelentkez feladatokat, miközben a más határszakaszokon folytatott tevékenységének hatékonysága sem esett vissza. Az ezt követ 1996–98-as id szakban a jogszabályokban rögzített ütemben került kivonásra a teljes sorállomány, míg a tiszthelyettesi állomány nem n tt, s t csökkent, mely els sorban a státuszok fedezetének hiányára, illetve bizonyos mértékig a feladatokhoz képest alultervezett létszámra vezethet vissza. (Talán itt jegyzend meg, hogy a Határ rség rendszeresített létszáma nem egyezett, illetve nem egyezik meg a bérfedezettel rendelkez státuszok számával. Ebb l adódóan hiába rendelkezik státusszal, a szervezet ott foglalkoztatni, illetve arra felvenni munkaer t, feladatokat végrehajtani tudó határ rt nem tud. Ennek részleteire még a költségvetési alfejezetben visszatérünk.) A sorozott állomány teljes kivonásával egy id ben, 1998-ban egy intenzívebb, majd kétezres tiszthelyettesi létszámnövekedés (5141-r l 7027-re) is történt, de ezzel együtt is a szervezet összlétszáma éppen csak meghaladta a tizenegy ezret. A költségvetési megszorítások, valamint a kétéves tiszthelyettes-oktatás következtében a szervezet létszáma 2000 végére még tízezer alá is csökkent. M indez annak ellenére történt, hogy 1998 és 2000 között az EUszakért k bevonásával folytatott részletes feladat- és szervezetelemzés kimutatta, hogy a Határ rségnek az EU-csatlakozás követelményeinek való megfelelés, illetve a feladat- és jogkörébe tartozó intézkedések eredményes végrehajtásához minimálisan 14 ezer f s szervezetre van szüksége. Ezt az Országgy lés határozatban is rögzítette. A Nemzeti Program, illetve a BM 3 éves fejlesztési koncepciója is megfogalmazta a 2000–2002 évekre vonatkozó létszámfejlesztéseket. Ennek ellenére a 2000. évre tervezett – mindösszesen – 100 f felvételéhez szükséges forrást sem biztosították a Határ rség részére. Lényegét tekintve az 1998–2000 közötti létszámfejlesztés elmaradásának az az oka, hogy az állami vezetés e területet bizonyos értelemben véve elhanyagolta, illetve az ez irányú feladatok biztonsági rendszerben való elhelyezkedésének és az uniós csatlakozásban való szerepének megértéséhez id re volt szükség. Az 1999–2001 közötti „stagnálás”, vagyis létszámnövelés elmaradása – s t a minimális csökkenés – jelent s lemaradást okozott a feladatarányos létszámviszonyok megteremtésében, de ennél is nyomósabb érv volt, hogy az uniós tárgyalásokon nem lehetett prezentálni, hogy hazánk kész és képes a szükséges humán er forrást biztosítani a leend EU-s küls határok rizetéhez. Éppen ezért miniszteri, illetve kormányzati döntés született arra, hogy nagyságrendekkel kell növelni a Határ rség létszámát: úgy, hogy már 2002. december 31-ére a létszámviszonyok legalább a minimális szinten, de feleljenek meg az uniós normatíváknak. Többek között a következ kben leírt intenzív létszámfejlesztési programnak is köszönhet , hogy 2001 novemberében – ideiglenesen – lezárhatóvá vált a bel- és igazságügyi tárgyalási fejezet.

22


Ennek megfelel en 2001-ben és 2002-ben 1000–1000 f t kell felvenni „közvetlenül” a szervezetbe és 800–800 f t kell beiskolázni a kétéves rendészeti szakközépiskolákba. A „közvetlenül” felvettek azt jelentik, hogy a polgári életb l a személyzeti és egészségügyi felvételin átjutottak a 18 hetes képzést követ en végrehajtói állományba kerültek (ennek képzési problematikájára a következ alfejezetben részletesebben kitérünk). M indeközben a hivatásos, illetve közalkalmazotti és köztisztvisel i illetmény jogszabály szerinti emelése, illetve az ehhez szükséges források központi költségvetésb l való biztosításának elmaradása okán az eredetileg tervezett 1000–1000 f helyett csak 789–774 f tiszthelyettes felvételét fedezte a biztosított költségvetés. Arról nem is beszélve, hogy a schengeni elvárásoknak megfelel szervezet kialakítása érdekében mintegy ötszáz tiszt felvétele is szükséges, melynek egy f re jutó költsége lényegében a duplája egy tiszthelyettesének (így amennyiben tiszti státusz kerül feltöltésre, dupla annyi tiszthelyettesi státuszt kell felhasználni). Ez azt jelenti, hogy 2001-ben a 789 tiszthelyettes felvétele megtörtént, de 2002-ben már tovább nem halogatható tiszti státusz fejlesztés (79 f ) miatt várhatóan összesen csak 616 f vehet fel. M egjegyzend még, hogy az elvárt középiskolai érettségib l, mint alapkövetelményb l is engedni kellett a felvételi keretek teljesítése érdekében, így a 2001-ben felvettek közül az 1091-b l 280 f (25,7 %) 32 nem rendelkezett érettségivel, viszont érdekes – továbbgondolást és további feladatokat jelent – színfolt, hogy a felvettek 20,3 %-a n . A rendészeti szakközépiskolákba való beiskolázás sem volt zökken mentes. Ugyanis a felvételi eljárást követ en mindössze 516 f kezdhette meg a felkészülést a határrendész szakokon 2001-ben. Ez viszont annak köszönhet , hogy az iskolán a hallgató csak ösztöndíjat kap, mely csupán a töredéke annak a fizetésnek, amelyet az a „közvetlenül felvett” kap, akinek – szemben a kétévivel – mindössze 18 hetes távollétet kell elviselnie, így érthet módon a közvetlen felvételre jelentkez k száma messze meghaladta a szakközépiskolákba jelentkez két. Annak ellenére, hogy a minisztérium a korábbi 400 f s határrendész felvételi keretlétszámot a duplájára növelte és Szegeden is megkezd dött a határrendész képzés, még további feladatok vannak az eredményes létszám fejlesztésében. A Határ rség Humán F osztálya 2001-ben jelent s intézkedéseket tett a pályára irányító és toborzó munka er sítésére – ennek is betudható, hogy a viszonylag rövid id alatt mégis ennyi embert lehetett felvenni és beiskolázni. Nem lehet megkerülni azt sem, hogy 2002-ben az országnak ugyanazon területeir l – f ként a keleti határszakaszok mentér l – és ugyanazt a korosztályt megcélozva kíván a Határ rség legalább ugyanennyi f t felvenni és beiskolázni; ez a mai viszonyok között igencsak kétségesnek t nik. S t, reálisan számolni kell azzal is, hogy amennyiben a Határ rség állományának szociális (els sorban lakáshoz juttatási) körülményei és az állomány bérviszonyai nem javulnak jelent sen, a felvételi keretek nem tölthet k ki, illetve a beiskolázottak, valamint a már állományban lév k közül is sokan elhagyják a szervezetet. M indenesetre a jelenlegi ismereteink szerinti csatlakozás idejére (2004) a Határ rségnek el kell érnie a 14 ezres létszámot, mely több mind tízezer (10 060) tiszthelyettest tartalmaz, ennek viszont még több mint a 22%-a hiányzik, ami azt jelenti, hogy összességében a Határ rség 2001 végén 77,4 %-os feltöltöttség . Amennyiben sikeresen folytatódik az intenzív létszámfejlesztés, akkor a tárgyalások lezárására, vagyis 2002 végére már 82,5%-os, majd 32

A felv ett férfiak es etében még ross zabb az arány, mivel közülük csak 68% rendelk ezik érettségivel vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel.

23


2003 júliusára 85 %-os lehet a határ rségi létszámfeltöltöttség, és csak 2004-ben, illetve azt követ en éri el és haladja meg a kilencven százalékos feltöltöttséget. M indebb l kit nik, hogy a korábbi késlekedésb l ered elmaradások miatt rendkívül nagy feladat a hiányzó létszám „el teremtése”. A schengeni feladatrendszerhez illeszked létszámarányok megteremtéséhez még további er feszítések szükségesek. Az erre vonatkozó elgondolásokat, javaslatokat a következ alfejezetben fejtjük ki. M indazonáltal megjegyzend , hogy az EU-csatlakozás és a teljes jogú schengeni státus biztosítása közötti id szakban elkerülhetetlennek t nik a jelenleg jóváhagyott határ rségi összlétszám túllépése is, mivel a bels határokról létszám nem vonható el, illetve még nem csoportosítható át a küls határokra; mivel a határforgalom ellen rzésének megszüntetése még nem valósítható meg, illetve az illegális migrációs nyomás nem csökken olyan mértékben, ami ezt megengedné. A tervezett létszám az átmeneti id szakban ideiglenesen megközelítheti a 15–16 ezer f t, a teljes jogú schengeni tagságot követ en viszont a Határ rség létszáma visszaállhat az eredetileg tervezett és jogszabályban is rögzített33 14 ezer f re, ez a „Schengen-Land” államai határ rizeti szerveinek tapasztalataiból következtethet ki. Nem lehet megkerülni egy másik problémát sem, mármint a szlovák határszakasz kérdését. M agyarország a csatlakozási tárgyalásokon kinyilatkoztatta: „amennyiben azonban az Európai Unió ezen határszakaszok34 küls határként kezelésér l dönt, úgy hozzávet leg két éven belül a szükséges fejlesztéseket végrehajtja”. Ez tehát elvileg kihathat a létszámfejlesztésre is. Ez elméletileg újabb mintegy ezer f felvételét jelenthetné, de a Határ rség vezetése e határszakasz vonatkozásában olyan határ rizeti rendszer kidolgozásán munkálkodik, hogy létszámfejlesztést itt ne kelljen végrehajtani – mivel reálisan számolva a szlovák határszakasz nem maradhat sokáig küls határ, illetve az illegális migrációs mozgások volumene és tendenciája sem indokolja ezt, valamint más módszerekkel, eljárásokkal is megteremthet ezen határszakaszon a schengeni normákkal összhangban lév , kell hatékonyságot biztosító határ rizet (4. melléklet). Nem utolsósorban azért célszer ezen a határszakaszon a létszámfejlesztés „fagyasztása”, mivel amennyiben az uniós csatlakozásunkat néhány évvel követ Szlovákia is a schengeni rendszer tagjává válik, az ide újonnan felvett állomány teljes vagy legalábbis jelent s része feleslegessé válna, és el kellene bocsátani, ami a szervezetnek és az egyéneknek is jelent s problémákat okozna. Hasonló elgondolással nem növelte az Osztrák Határcsend rség a létszámát a keleti határain, és nem hajtotta végre az elvileg indokolt teljes feltöltést. Összességében elmondható, hogy az elmúlt évtizedben a Határ rség létszáma és annak bels struktúrája radikálisan megváltozott, mely alapvet en a feladatokhoz illeszked en történt; ezen belül a migrációs tendenciákhoz és az EU-csatlakozásra való felkészüléshez is igyekezett illeszkedni, bár némi „fáziskésés” érzékelhet volt. 2001-ben intenzív fejlesztés vette kezdetét, amellyel igyekeznek az elmaradásokat pótolni, illetve a jöv re vetítve megteremteni a feladatarányos létszámviszonyokat.

33

7/2000. (II. 16.) OGY határozat. Ez vonatkozik a szlovén h atárs zak aszra is, de reálisan nem kell számolni azzal, hogy hazánk el bb les z tagja az Uniónak, mint Szlovénia. 34

24


3.1. A LÉTSZÁMFEJLESZTÉSRE VO NATKO ZÓ JAVASLATO K M indenekel tt megjegyzend : nem szerencsés, hogy a korábbi fejlesztés-elmaradás miatt közvetlen állományfelvétel történik – a rendészeti szakközépiskolákra való beiskolázásokat kiegészítend , illetve a tényleges és azonnali létszámnövekedés „felmutatása” érdekében. Azon túl, hogy ennek felkészülési és a végrehajtás min ségét érint (ezek kés bb kerülnek kifejtésre) problematikája is van, a rövid id intervallumon belül való, nagyarányú létszámfelvétel nem teszi lehet vé az optimális szelektálást, és a szervezet bels korstruktúráját is jelent sen megbontja, ami újabb, másodlagos problémákat indukál. 35 Ennek megfelel en – ha már visszamen leg nem is megy – a lehet ségekhez mérten, lépcs zetesen kell ütemezni a további létszámfejlesztést, még azt is vállalva, hogy az uniós csatlakozásra nem rendelkezik a Határrség a jogszabályban el írt 14 000 f vel. Lényegét tekintve – ebb l a szempontból – kedvez nek t nik, hogy a várható csatlakozás a korábbi 2003-ról 2004-re maradt, illetve a schengeni elvárásoknak való teljes megfelelés kés bbre tolódhat, ami az átmeneti id meghosszabbítását jelentené, s ez id nyereség erre a területre vonatkoztatva. Ilyenformán biztosítható a csatlakozáshoz szükséges létszámviszonyok és az ebb l következ jár rs r ség, mely elengedhetetlen feltétele a hatékony határ rizeti rendszer m ködtetésének. A Határ rség státusszükségletének-kielégítése mellett a szervezetfejlesztés nélkülözhetetlen része a megfelel bérfedezet biztosítása. A Határ rség rendelkezésére álló bérfedezet nem teszi lehet vé a zökken mentes átállást. Például 2001 szén a Határ rség 11 323 bérrel fedett (1600 tiszt, 8286 zls., tts., 1326 ktv., ka.) státusszal rendelkezett. A hatályos állománytáblához viszonyított bérfedezeti hiány 411 tiszt, 957 zls., tts., 316 ktv., ka. Ugyanez az Országgy lés 7/2000-es határozatához képest 500 tiszt, 1669 zls., tts., 363 ktv., ka., összesen 2532 státus. A pályántartás, illetve a megfelel számú és „min ség ” létszámfelvétel biztosítása érdekében elkerülhetetlen, hogy jelent s mértékben növekedjék a határ r szakma presztízse, az állomány anyagi megbecsültsége és munkakörülményeinek intenzívebb javítása. A társadalmi megbecsülés fokozása érdekében er síteni szükséges a küls PR-munkát, s a hatékonyság növekedését biztosító módszereket kell keresni. Az anyagi ösztönzés alacsony mértékét jól jelzi: 2000-ben EU-szakért k hivatalos dokumentumban36 rögzítették megdöbbenésüket, hogy a magyar országos parancsnok illetménye körülbelül a fele egy uniós tagállambeli kezd tiszti fizetésnek. Vélhet en ennek, illetve ilyen dokumentumoknak köszönhet en jelezte az Unió az országértékelésekben, hogy a közigazgatási szféra dolgozóinak illetményét közelíteni szükséges az EU-átlaghoz. Ennek folyományaként születhettetek meg 2001-ben az erre vonatkozó jogszabályok, melyek csaknem 25–50%-os bérnövekményt hoztak. A fenti példa mutatja, hogy ez még csak a kezdeti lépés lehet, illetve a minimálbér 50 ezer forintra való emelésével a közszférában az illetménysávok „összetorlódtak”, így jelent s korrekciókra van szükség, mely legplasztikusabban az illetményalapnak a minimálbérhez való közelítésével 35

Pl. Németországban p éldául az intenzív felvétel és b eiskolázások köv etkezt ében a BGS létszámának 13,5%-a volt hallgató 1995-ben, és amellett, hogy a létszámfejles ztést biztosították, ezen arányt 1999-re le tudták szorítani mintegy 3%-ra, amely lényeg ében a fluktu ációs igény kielégítés ét jelenti, s így az egyidej felvétel és képzés problémáit is csökkentették. A Magyar Határ rségn él ez az arány 2002-ben akár a 20%-ot is elérheti. 36 Michael Werner: Érték el jelentés a határforg alom-ellen rzés r l és a határ rizet r l Magyarors zág jöv beni Európai Uniós küls határain.

25


valósítható meg. Abból kellene kiindulni, hogy egy szolgálat vonzerejét, az iránta táplált h séget és korrektséget az is befolyásolja, hogy milyen jövedelmet és életmin séget biztosít a becsülettel helytállóknak. A másik legnagyobb feszültségpont, mely a társadalom más rétegeit is sújtja, a lakáskérdés. A Határ rség nem, illetve csak minimális számban rendelkezik szolgálati lakással, valamint az állomány anyagi és bérhelyzete nem teszi lehet vé, hogy a munkahelyéhez közeli lakást béreljen vagy vásároljon, amennyiben mégis csak megvalósíthatta (zömében szül i támogatással, mivel a szervezet által biztosítható kölcsön volumene er sen korlátozott), akkor a szolgálati hely változtatása már nem megoldható. Ezt a szolgálati hely váltása esetén tovább súlyosbítja, hogy a jelenlegi rendkívül összetett, illetve több réteg iskolarendszer szinte lehetetlenné teszi a gyermekek iskola-, illetve a házastársnak munkahelyváltását. M egoldás lehet, hogy az újonnan toborzott tiszthelyettes-állományt – ez jelenti az igazán nagy tömeget – lehet leg a határvadászszázadok állományába célszer felvenni, mivel k zömében fiatalok és nem házasok, így a századoknak „garzonokat” lehetne építtetni, kialakíttatni. Ezzel biztosítható lenne a századok kell mobilitása, és szakmailag is megfelel tapasztalatokat szerezhetnének a fiatalok; s néhány év alatt – a tapasztalatok birtokában és az id közben összespórolt pénzzel, a szervezet által nyújtott kölcsönnel kiegészítve – új szolgálati helyükön (kirendeltség vagy igazgatóság) már sokkal könnyebben tudnának az igényüknek megfelel lakást vásárolni vagy bérelni, ami egyben a házasélet alapját is megteremtheti. Ez utóbbi azért is fontos, mert a személyi állomány családi háttere, munkahelyen kívüli körülményei is er sen hatnak a munkára, annak intenzitására és hatékonyságára, ennek megfelel en törekedni kell arra, hogy mind harmonikusabb, optimálisabb körülmények között élhessen és dolgozhasson a Határ rség állománya. Nem lehet eltekinteni attól, hogy a nyugati határszakaszon kívül valamennyi szakasz határterületén a munkanélküliség többszöröse az országos átlagnak, így sokan kapva kapnak a Határ rség pályázati ajánlatán. A tapasztalat szerint azonban ügyelni kell a felvételekre: az állástalanság és a jövedelemnélküliség ugyanis helytelen életstratégiákat sugallhat, ezért aztán a depressziós gazdasági térségek lakói gyakran a törvényesség mezsgyéjén egyensúlyoznak. Ez az életmód, illetve az ezzel kapcsolatos – esetleg a rokoni szálak miatti – kényszer cinkosság egy határ rt l, illetve a szervezethez jelentkez fiatalembert l elfogadhatatlan. Ebb l adódóan a sz r munkának kell hatékonyságúnak kell lennie, és a határtól számított nagyobb távolságból, az ún. mélységb l is kell toborozni. Ezt megkívánja az is, hogy több éven keresztül közel azonos korosztályból, ugyanarról a területr l szinte lehetetlen és az el bbiek okán nem is teljesen kívánatos a szükséges létszám felvétele – de ehhez a fent említett lakásmegoldási lehet ségeknek is teljesülniük kell. Egyel re még nem aktuális a bels határokon a határforgalom ellen rzés megsz ntetése, és ezzel összefügg en a határ rizeti rendszer átalakítása s az ennek következtében várhatóan felszabaduló állomány helyzetének elemzése, de a tervezhet ség, az el relátás érdekében meg kell vizsgálni e problémát is, ki kell dolgozni a megoldási módokat. A legels elvnek kell lennie – éppen a kés bbi „feleslegessé” válás elkerülése érdekében –, hogy a leend bels határokon létszámfejlesztést nem szabad végrehajtani, kivéve, ahol a jogsért k száma, illetve a feladatok ezt elkerülhetetlenné teszik. Ebb l következ en: ahol lehetséges, a fluktuációból ered en felszabaduló, illetve a jelenleg is üres státuszok fokozatosan átcsoportosíthatóak a leend küls határos szervezeti egységekhez. Optimális esetben a bels határ rizeti rendszer

26


átalakításának idejére éppen annyi létszám maradna ott, amennyi szükséges – de ez még elméletben is elképzelhetetlen, mivel a határátkel helyek állománya 37 nem vonható ki, s t nem is csökkenthet jelent sen, mivel a feladataik továbbra is fennmaradnak a csatlakozásig, illetve az átmeneti id ben is. Ebb l következ en tehát marad egy nem is kis csoport, amely a bels határon úgymond „feleslegessé” válik. Nézzük, mi lehet velük, illetve hova, hogyan célszer átcsoportosítani ket? M indenekel tt, különösebb zökken nélkül, a bels határos új szervezeti egységek (regionális kirendeltség, felügyel ség) állományába, vagy a közeli mobil er khöz kerülhetnek; ezen kívül a közeli küls határos szervezeti egységekhez is átkerülhetnek, adott esetben még lakáscserét sem kell lebonyolítaniuk. Vélhet en lesz az állománynak egy jelent s része, amely a letöltött szolgálati viszony függvényében nyugdíjba vonul, és lesznek olyanok is, akik leszerelnek, s talán nem kevesen áthelyezésüket kérik más rendvédelmi szervekhez (feltehet leg els sorban a Rend rséghez). Vizsgáljuk meg kicsit részletesebben a Határ rség szervezetében maradók lehet ségeit is. Az új szervezeti egységhez mint létszámfeletti kerül elhelyezésre, mivel várhatóan ezen id szakban még e határszakaszon is jelent s illegális migrációs, illetve nemzetközi szervezett b nözéssel összefügg jogellenes tevékenység jelentkezik (várhatóan egy átmeneti id szakban). Ezen id szak minimálisan 10–12 hónaptól néhány (2–3) évig is eltarthat. Ebbe a kategóriába várhatóan, illetve célszer en azok kerülnek be, akik ezen id szakban érhetik el a nyugdíjkorhatárt (vagy legalább a 25 év szolgálati viszonyt), valamint akik ezen (a számukra) átmeneti id szakban munkát találhatnak más rendészeti vagy állami szervnél, illetve a civil életben. (Hasonló gyakorlatot folytat nem egy uniós tagállam.) A nem túl távoli küls határszakaszra vezényelt állomány esetében várhatóan csak egy sz kebb kör – pl. a család nélküliek – kerülhet ebbe a kategóriába, de ennek pótlék- és elhelyezési költségeit is meg kell tervezni, illetve biztosítani szükséges. Vélhet en e személyek egy része is, hasonlóan a „létszámfelettiekhez”, viszonylag rövid id n belül más szervezeti egységhez igyekszik elkerülni, vagy kiválik majd a szervezetb l – de id legesen segíthetik a feladatok megoldásának eredményességét és mobilitását, valamint ez a megoldás az egyén részére is némi id t biztosít. A vezényeltek többsége remélhet en „beépül” a fogadó szerv állományába. A (távolabbi) küls határszakaszra való áthelyezés esetén, az el z höz hasonlóan, vélhet en viszonylag kevesen fogják ezt a megoldást választani – els sorban a lakásprobléma, illetve a családtagok elhelyezkedési, iskoláztatási feszültségei okán. A vezényelt és áthelyezett kategória esetén egyaránt jelent s gondot jelent a hazai lakáshelyzet, mely jól szervezett és jól m köd szolgálati lakásrendszerrel kezelhet lenne, de erre reális esély sincs, s t a jelenlegi kezdeményezések is ez ellen hatnak – vagyis a maradék szolgálati lakások eladását is tervezik. A másik alternatíva a bérlakások költségeinek fedezése a szervezet által, melyre költségvetési keret nem áll rendelkezésre – ennek megteremtése lenne javallott. Az állomány kell mérték mobilitását nagyban csak az segíthetné, ha a fizetés a teljes család (polgári színvonalon való) megélhetését és a lakhatási mobilitást is biztosítaná.. A fentieken túl a létszámfejlesztés, átcsoportosítás kérdésében a szükséges rugalmasság úgy biztosítható, hogy a leend bels határon jelenleg meglév létszámhiányok nem, vagy csak részben kerülnek feltöltésre, és a jelentkez feladatokat a meglév állomány túlmunkával 37

De még a határ rizeti kirendeltségek állomány a sem, a migrációs nyomás okán, illetve a b nügyi állomány és többi szerv sem, bár feladat arányos an csökkenthet , f l eg szerv ezet összevon ásokkal.

27


lenne képes megoldani. 38 Ennek anyagi finanszírozása viszont a hatékonyság, a pályán tartás, s nem utolsósorban a korrupciós kísérletek, valamint a kiadások csökkentése érdekében megkerülhetetlen. A rendszerben rejl további rugalmasság, hogy a bels határon – remélhet leg – csökken illegális migrációs nyomás következményeképpen (a konkrét akkori helyzetnek megfelel en) a feladatok mérsékl dése, illetve milyenségének megváltozása okán a túlmunkadíjak átcsoportosíthatóvá válnak a küls határokra – addig is, amíg a (küls határon) hiányzó létszám feltöltése, kiképzése nem válik teljessé.

4. A KÉPZÉS A képzés intézményei és tartalma folyamatosan igazodott a Határ rség elé kit zött célokhoz, illetve a számára és az általa megfogalmazott meghatározott feladatokhoz. Ennek szellemében kezd dött meg a határ rtiszt-képzés 1992-ben a Rend rtiszti F iskolán, s jött létre egy Határrendészeti tanszék; 1995-ben pedig a Bolyai János Katonai M szaki F iskolán alakult meg a Határ r tanszék, mely a Határ rség számára a m szaki, technikai szakokon tanulók számára biztosította a határ r szakismereti felkészítést. Az akkreditációs jogszabályok révén a ZMNE bázisán létrejött a f iskolai és egyetemi végzettséget biztosító határrendészeti és védelmi vezet i szak. A f iskolai szint képzés 2001-ig Szentendrén és Budapesten is folyt, majd ezt követ en az egyetem Üll i úti kampuszán folytatódott az összevont Határ r Tanszék keretében.39 A határ r (határrendész 40) tiszthelyettes-képzés intézményeinek létrejötte a hivatásos határ rizetre való áttérés folyamatának köszönhet en valósult meg. 1990-ben Körmenden, 1995-ben Sopronban, 1998-ban Budapesten (Adyliget) jött létre tiszthelyettes-képz , melyek 1999-t l szakközépiskolaként m ködnek. A Tamperei csúcs ez irányú állásfoglalásával összhangban, az egységes rendészeti tiszthelyettes-képzés érdekében, a BM alárendeltségébe kerültek a szakközépiskolák, és így a korábbi miskolci rend r tiszthelyettes-képz intézményben is megkezd dhetett a határrendészek képzése. Az uniós csatlakozás feltételeinek való megfelelés érdekében „er ltetett” beiskolázásokhoz illeszked en, 2001-ben Szegeden is indult határ r szakképzés a rendészeti szakközépiskolában. M ind a tiszti, mind a tiszthelyettesi képzések tartalmába, a tematikákba, az oktatott tananyagokba folyamatosan beépítésre kerültek a Határ rség feladatrendszerében, módszertanában, eljárásaiban és tevékenységében beállt változások. A katonai jelleg képzés háttérbe 38

Számvetés: 1 hónapra 1 f (tts.) helyettesítésén ek költsége (2000 évi adatok alapj án): 28 150 Ft+TB 33%, vagyis összesen 37 439,50 Ft, ami egy évben 449 274 Ft-ot jelent. Összehasonlításképpen: ha 1 f tts. felvételre kerül, a bére, fels zerelési költsége, valamint a járulékos költségek együtt megközelít en 2 millió Ft. A viszonylati létszám-kalkulációk at alapul véve osztrák viszonylatb an minimum 115 f hely ettesítése miatti túlóradíj egy évre számított költsége 51 666 510 Ft, a s zlovén viszonyl atban jel entkez 40 f hiány ának kom penzál ására 17 970 960 Ft-ot kellene költeni, ez együtt kevesebb, mint 70 millió Ft egy évben; míg ha a hiányok felvétellel kerüln ek kompenzál ásra, akkor a költségek – a két határszakas zon – mintegy 310 millió Ft-ot tesznek ki, vagyis több mint négyszeres a különbség. A fentiek en túl, amennyiben – mint ahogy az várható – a schengeni elveknek m eg fel el sz r k és f ként a küls határ szigorú rizete kiépül, ezen s zak aszokon bizonyos létszám csökkentéssel kell számolni, mely további jelent s költségkiadásokat vonzana. 39 2002-ben új abb el relépés ek történt ek a kreditrendszer kial akításával, a rend észeti szakvizsg a, illetve vezet k épzés, val amint a doktori képzés belügyet érint terület ein, de mivel ezek a vizsg ált id szakon kívül esnek és a terjedelmi korlátok is szorítanak, így ezek részl etezésére jelen tanulmányban nem kerül sor. 40 Hivatalosan szakmaként bejegy ezve.

28


szorult valamennyi intézményben, és csak annyiban maradt meg, amennyire a fegyvereser jellegb l ered feladatok megkívánják, s jelent sen megnövekedett a jogi, rendészeti képzés aránya. A szakmai képzésen belül a megújuló határ rizeti rendszer tervezését, szervezését, illetve m ködtetését, végrehajtását sajátítják el a hallgatók. Folyamatosan beépült a tananyagba az EU-s és a schengeni határ rizeti ismeretek oktatása is. A képzési intézetekben tanulókon kívül a már meglév állomány továbbképzésének tartalma is igazodott az új feladatokhoz, elvárásokhoz. A fels oktatási intézményekben 2001 szén 323 f tanult. A rendészeti szakközépiskolákban 949 f (516 második és 433 els évfolyamos) folytatta tanulmányait a kétéves szakképzés keretében, ezen kívül 606 f távoktatásos formában sajátította el a határ r ismereteket, ilyen formában további 600 f tanul. Az alapszint (18 hetes) képzés keretében 2001-ben 1118 f végzett, és további 449 f felkészítése folyt a tanulmány elkészítésének idejében. 41 2000-ben a Phare Twining programok keretében a schengeni jogszabályok ismeretét és gyakorlatát 335 határ rtiszt sajátította el, részben Németországban. Az Unió-konform ismeretek elsajátítását segítette a Tempus program keretében további 197 f képzése is. A COP ’97 program keretében 2000-ben 854 f határ r idegen nyelvi képzése sikeresen megtörtént. Ezeken kívül a Közép-Európai Rend r Akadémia által szervezett képzések keretében a határrök folyamatosan részt vesznek a regionális és az EU-tagállamokkal való rendészeti együttm ködést és szakismeretet n vel képzési programokban. Az állomány további körének, illetve szakirányú „Schengen”-felkészítésének forrásai lesznek a COP’ 2001 keretében megvalósítandó képzések. Összességében a szervezeti és létszámfejlesztéshez hasonlóan a képzésr l is az mondható el, hogy els sorban a hivatásos határ rizeti rendszerre való áttérés határozta meg az elmúlt évtizedben; majd az ezredfordulót megel z id szaktól kezdve az EU-csatlakozásra való intenzív felkészülés befolyásolta a határ rképzés intézményi és tartalmi oldalát egyaránt.

4.1. A KÉPZÉSRE VO NATKO ZÓ JAVASLATO K Az adott közigazgatási feladatok – így a határ ri is – hatékony és a társadalom érdekeit széles értelemben szolgáló végrehajtásában a köztisztvisel elkötelezettsége, az adott rendszer céljaival való azonosulása, tudásának, képességeinek-készségeinek fejlesztése és a közigazgatás adott szervezetének javára történ , mind teljesebb kibontakoztatása, hasznosítása meghatározó tényez . M unkája során közszolgálatot lát el, s ez különbözteti meg a többi szférában (politika, gazdaság stb.) dolgozóktól. Ez a plusz teszi indokolttá a ráirányuló figyelmet és a vele való tör dést. Ezért célszer lenne visszaállítani, illetve újra meg kellene teremteni a közszolgálat és az ennek megvalósítását biztosító köztisztvisel k presztízsét, ami csak akkor következik be, ha e felel sségteljes szakma hivatássá válik. A hivatás gyakorlását el kell segíteni a dolgozók biztonságérzetének és stabilitásának megteremtésével, a szakmai, egzisztenciális és anyagi el bbre jutás lehet ségének, az önfejl désnek, a profivá válás lehet ségének biztosításával. A hivatástudattal végzett profi közszolgálat pedig közmegbecsülést eredményez. A köztisztvisel számára mindezek akkor válnak adottá, ha rendelkezik a szakma gyakorlásához szükséges emberi kvalitásokkal, megfelel szaktudással, szakismerettel és képességekkel. 42 41 42

2001. december. Rácz Zoltán: Gondolatok a közigazgatás fejlesztés ér l. Belügyi Szemle, 2000/2. 118. o.

29


M indezek kiemelik a köztisztvisel k kiválasztásának, valamint képzési és továbbképzési rendszerének fontosságát. A tiszthelyettesek feladatorientált, a hazai és a nemzetközi elvárásoknak megfelel felkészítésének megfelel bázist biztosítanak a BM alárendeltségben lév rendészeti szakközépiskolák. A Határ rséget érint súlyos létszámhiányok pótlására – a politikai nyomás ellenére – nem megoldás a kampányszer felvétel és a néhány hetes, szinte ad hoc képzés keretében való felkészítésük. Ezt igazolja, hogy az Unió értékel bizottsága 1996-ban, az Osztrák Határcsend rséget vizsgálva elégtelennek találta a féléves képzésen részt vettek ismeretszintjét, illetve a képzés id tartamát, s el írta számukra a kötelez , terven felüli továbbképzést, továbbá az alapképzés id tartamát meg kellett növelni minimum egy évre. Az EUkövetelményekre tekintettel43 is meg kell teremteni a feltételeket, hogy a Határ rség tiszthelyettese csak az lehessen, aki az érettségit követ en kell szinten elsajátított alap- és szakismereteket szerzett, valamint eredményes vizsgát tett a kétéves képzés végén a rendészeti szakközépiskolák valamelyikében. A hivatásos állományba vételt az iskola elvégzését követ en célszer végrehajtani, ezzel egyértelm bbé válhat az adott szerveknél a mindenkori feltöltöttség kérdése, jelent sen csökkennének a „korai eltávozók” járulékos költségei, 44 egyben a hivatás presztízse is magasabb mércét kaphatna. Eközben a pálya vonzerejét is növelni kell, hogy ilyen feltételek mellett is legyen kell számú és megfelel képesség jelentkez a képzésben való részvételre. A határ rtisztek képzése 2001 széig négy tanszéken folyt, melyb l három egy egyetemen belül volt található; ezt követ en már „csak” két „határ r” tanszék m ködik az egyetemen. Az ezek közötti párhuzamosságok elkerülése, illetve a kimenetel – mármint a képzett tiszti állománynak a feladatokra való felkészítésének egyenérték , magas színvonalú elvégzése – érdekében a képzés színtereit racionalizálni szükséges. Ennek érdekében a Határ rség humán menedzsmentjének objektíven számszer sítenie kell az elkövetkez kben évente szükséges új tiszti létszámot, ezzel együtt a Határ rség szakmai vezetésének meg kell vizsgálnia a jöv határ rtisztjével szemben elvárt követelményeket, valamint hogy az erre való felkészítésnek melyik intézményben vannak – illetve teremthet k meg – a legoptimálisabb feltételei. M indezt a gazdasági környezetben való megvalósíthatósági elemzéssel célszer zárni. 45 A vizsgálat során viszont megkerülhetetlen, hogy az új határ rizeti rendszerb l ered jelent s technikai fejlesztést is figyelembe kell venni, így az ennek szervezését, m ködtetését, karbantartását irányítani és végrehajtani tudó szaktiszti és tiszthelyettesi állomány képzésér l sem szabad megfeledkezni. M ind a tiszthelyettes-, mind a tisztképzés során nagy hangsúlyt kell fektetni a kommunikációs felkészítésre, azon belül külön az intézkedés kommunikációjára, a jogsért k, a jogkövet polgárok és a szervezet tagjai irányában egyaránt. A mindennapi munkában jelent sen megn tt a határ rrel szembeni önálló döntési, cselekvési igény, és ezzel együtt a felel sség is. M ár a határ rképzés során ki kell alakítani a hallgatókban azt a készséget, hogy meghatározott intézkedési szituációban adekvátan visel-

43

Nem véletlen, hogy a 2000. évi Országj elentés bel- és igazságügyi rés ze er teljes en szorg almazza a személyi er források javítását. 44 Ideértv e a k épzést még el sem kezd les zerel k, a kép zés során v agy közv etlenül azt köv et en a szerv ezetb l kiválók – leszerel k vagy más rendészeti szervhez távozók – illetmény-, felszerelési, fegyverzeti, képzési költségeit. 45 Jelen m ezek elvégzés ére kompeten cia és terjedelmi okokból nem vállalkozhat.

30


kedjenek: ennek megfelel en gyakorlati képzésüknek alapvet en viselkedési és cselekvési tréningb l kellene állnia. M egkerülhetetlenül fontos a tanár szakmai hitelessége, információátadó képessége, amelyet csak jól felkészült, elméleti és gyakorlati szakmai ismerettel b ven rendelkez , pedagógiai képességekkel „megáldott” szakemberekkel lehet biztosítani. Ezért erre a tanári állomány kiválasztása, felkészítése, továbbképzése során különös figyelmet kell fordítani. Célszer megteremteni annak lehet ségét, hogy akár a tiszti alapképzés, de a továbbképzés – tiszthelyettesek esetében is – egyes részei, illetve az állomány minél nagyobb arányú részét érint en külföldön, els sorban EU-tagállamokban valósulhasson meg; ez a nyelvismeret készségszint elsajátítására, illetve a nemzetközi b nüldözésben való eredményes feladatvégrehajtáshoz elengedhetetlen személyes kapcsolatok kialakítására is lehet séget teremt. A képzés tartalmi oldalánál meg kell említeni, hogy – a jelenlegi magas színvonalon történ szakmai ismeretátadásra alapozva – a már megkezdett uniós ismereteket b víteni szükséges, valamint mind az alap-, mind a továbbképzések során kiemelt prioritást kell élveznie az idegennyelvi képzésnek. A továbbképzés rendszerén belül az aktuális szakmai ismereteken túl fokozni kell az uniós nyelvismeretet, az általános uniós és a tárgyalástechnikai ismereteket, valamint az egyes területek specifikus szakmai ismereteinek elsajátítását is. A konkrét ismeretek elsajátításán túl cél a min ségileg megváltozott gondolkodásmód, szemléletváltás, amely önkéntelenül és tudatosan is változhat. M inden szakember figyelmét a tudatosan vállalt új szemléletre kell irányítani, mert enélkül elképzelhetetlen az uniós tagságunkkal járó megváltozott körülmények helyes kezelése és a feladatok eredményes megoldása.

5. A TECHNIKAI FEJ LES ZTÉS Ezen a területen az elmúlt évtizedben kevésbé egyenletesen oszlottak meg az átalakulás és a fejlesztés lépései, inkább az utóbbi egy-két évben jelentkeztek igazán. A rendszerváltással egyid ben elt ntek az addigi, ún. „totális” határ rizet hatékonyságát nagyban segít technikai eszközök is, mint az elektromos jelz rendszer, a magasfigyel k, jelz készülékek stb. A migrációs, illetve a „mindenkori operatív” helyzet változásához való igazodást jelzi viszont, hogy a délszláv háborús id szakban a Határ rség fegyverzetét kiegészítették hatékonyabb46 páncéltör eszközökkel (Fagott, M etis), valamint páncélozott szállító harcjárm vekkel (PSZH, BTR). Ez utóbbihoz meg kell jegyezni, hogy mire az orosz államadósság terhére megkapta a Határ rség a 68 db BTR–80-ast, addigra (1996–97) igazán már nem volt rá szükség, így nem is került rendszeresítésre és alkalmazásra sem, (jelenleg is igyekszik a Határ rség, illetve a BM ezeket eladni, s így újabb forrásokat teremteni a valóban szükséges technikai fejlesztések megvalósításához 47). Tehát a kilencvenes évek els felében a határ rizeti tevékenységet jelent s mértékben befolyásoló technikai fejlesztés, illetve változtatás nem történt igazán. Az évtized közepén kezd dött meg – német bilaterális támogatás keretében, majd költségvetési forrásból folytatva – a híradórendszer korszer sítése. Ennek eredményeként a Határ rség a határterületen teljes lefedettséget biztosítva tudja rádiórendszerét m ködtetni, úgy, hogy valamennyi szolgálati 46 47

Addig is volt RPG–7-es gránátvet . A jogszabályi keretet lásd: 2416/1997 (XII. 17.) Kormányhatározat.

31


gépjárm és a szolgálatban lév összes jár r rendelkezik korszer rádióval. 2002-t l viszont, a kormány szándékával összhangban, a Határ rség felkészül a TETRA rendszerbe való belépésre, mely el segítheti a honi és a határon átnyúló rendészeti együttm ködés és intézked képesség er södését – ezt példázza a TETRA rendszernek az osztrák–magyar határ rizeti szervek általi, közös kipróbálása Sopron térségében, 2000-ben. Az információhordozó eszközöknél tartva el kell mondani, hogy az informatikai fejlesztés akadozva indult a Határ rségnél. Annak ellenére, hogy már a nyolcvanas években megszületett az informatikai fejlesztési elképzelés, de a források és az egységes belügyi koncepció hiányában részlegesen és területenként eltér jelleg , volumen rendszerek alakultak ki, nem utolsósorban az USA támogatásával. A kilencvenes évek második felére egységesedtek az alkalmazott szoftverek – az idegenrendészet, statisztikai nyilvántartás, gazdálkodási, személyügyi nyilvántartások, szolgálatszervezés stb. A hardver-, illetve hálózatfejlesztés területén igazán csak az Unióhoz való csatlakozás feltételeinek való megfelelés „kényszere” hozott el relépést. 1998-ban a Határ rség szakemberei EU-szakért kkel közösen kidolgozták azt a határ rségi alrendszert, mely el segíti a határ rizeti feladatok hatékony végrehajtását, és egyben megfelel a SIS követelményeknek, illetve meghatározó része lesz a magyar NSIS-nek. Ennek megfelel en PHARE programok 48 keretében nagy mennyiség , ún. végeszköz49 került a Határ rség tulajdonába, majd a tíz határ r-igazgatóságból haton a korszer informatikai hálózat is kiépült. (A kimaradt négy igazgatóság hálózati rendszere jelen m írásával egy id ben határ rségi és központi költségvetés finanszírozásával készül.) 2002 elejére egy korszer , a honi és a nemzetközi rendszerekkel kompatibilis informatikai rendszer zömével már rendelkezik a Határ rség, de a teljes „SIS-kompatibilitáshoz” és az eredményes határrendészeti (határ rizeti) tevékenységhez még további fejlesztések, illetve kapacitásb vítések szükségesek. Ugyanis az uniós programok szinte kizárólag a leend küls határra koncentrálódtak, így a többi határszakaszokon is végre kell hajtani a szükséges fejlesztéseket; az ún. végeszközök mennyisége a jelenlegi létszámhoz elegend , de az EU-elvárások szerinti létszámhoz már kevésnek t nnek, s hiányoznak még olyan fontos elemek, mint például a szünetmentes áramforrás, a honi és a SIS-feladatokhoz illeszked határ rségi országos és regionális informatikai központok, hiányzik még a magyar NSIS központ50 is, s nem utolsósorban a m ködtetéshez szükséges források sem t nnek teljes mértékben biztosítottnak. Részben az informatikához, részben a rendészettechnikához kapcsolható a határregisztrációs rendszer, mely nagyban megváltoztatta a határforgalom-ellen rzés technikai támogatottságát és hatékonyságát is. 1999–2000-ben a jogszabályokkal összhangban kiépítésre került az okmány- és rendszámleolvasó, -nyilvántartó rendszer, mely valamennyi közúti határátkel helyen (557 sáv) és a ferihegyi határátkel helyen telepítésre került (a folyami és a vasúti átkel helyeket érint en a „mobil okmányolvasó” rendszer e m írásakor még tesztelés alatt m ködik). Hatékonyságát jól mutatja, hogy többek között ennek köszönhet en a körözött személyek és tárgyak felfedése a nyolcszorosára (az 1998. évi 479-r l 2001-re 3795-re) emelkedett. Negatívuma viszont a rendszernek, hogy az útlevélkezel k a regisztrációra helyezik a 48

A PHARE programok finanszíro zás a lényegét tekintve 50–50%-b an a magyar költségvet ésb l és EU- támogatásból valósul meg; mivel ezek egy-egy tényleg es prog ramot tak arnak, így a tanulmányb an a források n em kerülnek elkülönülten feltüntetés re. 49 Pl.: 991 db laptop, 296 db munkaállomás, 69 db szervergép, 290 db nyomtató. 50 Természetszer leg ez nem határ rs égi, hanem kormányzati felad at.

32


f figyelmet, így a személyazonosítás, a gyanúokok felfedése némileg hátrébb rangsorolódott az ellen rzési rendszerben. A hivatásos, illetve a korszer schengeni gyakorlattal harmonizáló határ rizeti rendszerben rendkívüli jelent sége van a mobilitásnak. Ezért is volt olyan fontos, hogy a Határ rség korszer , a feladatokhoz ill gépjárm vekkel legyen ellátva. A kilencvenes években a járm vek elhasználódtak, mennyiségük töredéke volt a kívánatosnak, s t forráshiány miatt az amortizációs cserék sem kerültek végrehajtásra. M indez jelent s mértékben nehezítette a határ rizeti tevékenységet, valamint az eredményességet is negatívan befolyásolta. A belügyi vezetés, az orosz államadóság terhére beszerzend terepjárók beérkezésében bízva, nem nyújtott ilyen irányú támogatást, míg végül – ötéves várakozást követ en – 2000-ben 883 db Lada Niva gépjárm vet vehetett át a Határ rség. Az akkori 375 db terepjáró gépjárm höz képest ez rendkívül nagy el relépést jelentett. 2001 végén mégis kevesebb, mint ezer (997 db) ilyen kategóriájú járm ve volt a Határ rségnek: ez is jelzi, hogy az amortizálódottság nagyon magas mérték volt, ami az összes járm -kategóriára igaz – ugyanis az eszközök 55–73%-a már lecserélésre szorult, de nem volt rá fedezet. Igaz, nem csak erre, hanem a m ködtetésre is sz kösek a források. Ezt jól jelzi az is, hogy a Nivák megérkezésével négyszeresére növekv járm parkhoz csak 20%-os üzemanyagköltség-növekmény járult, ami azt is jelentette, hogy egy-egy szolgálati gépjárm kevesebb kilométert futhatott, mint el tte, miközben a korábbi futásteljesítmény is nagyságrendekkel elmaradt a feladatarányostól – nem is beszélve az uniós gyakorlattól. Hasonló a helyzet a jár rcsoportok és a csoportos határsért k szállítását is biztosító mikrobuszok vonatkozásában. Ennek megfelel en a 2002-ben a COP program keretében beszerzésre kerül , közel hatvan mikrobusz lényegében az amortizációs cserét fedezi. A speciális járm veknél, illetve a mobilitásnál feltétlenül meg kell említeni a mobil bevetési központokat51 és az ún. „Schengen-buszokat”52 is, melyek szintén PHARE programok keretében jutottak a Határ rség birtokába 2001–2002-ben. A mobil bevetési központ lényegében nem más, mint egy mikrobuszba szerelt híradóközpont, mely a határterületen kívül is (bárhol) képes 15–20 km sugarú körben egy lokális híradóhálózatot létrehozni és m ködtetni, kapcsolódni a Határ rség híradó- és informatikai hálózatára, egyben biztosítani a Határ rség számára jogosultsággal rendelkez adattárakkal való kapcsolatteremtést is. A Schengen-busz lényegében speciális ellen rzésre kialakított mikrobusz, mely az ország egész területér l képes elérni az el bb említett adattárakat, számítástechnikai eszközeivel alkalmas helyben a hivatalos eljárások lefolytatását biztosítani, ezeket dokumentálni, egyben biztosítja az okmányellenrzések szakszer végrehajthatóságát, a különböz helyeken megbújt személyek, sugárzó anyagok felfedését, kábítószerek azonosítását, komplett közúti ellen rzés végrehajtását. A bevetési szervek kialakításához szükséges szárazföldi mobilitás érdekében határvadász századonként 1–1 csapatszállító busz beszerzése is tervezett 2002-ben. A mobilitáshoz tartozik a szárazföldin kívül a vízi mobilitás biztosítása is, különös tekintettel arra, hogy hazánk határainak csaknem egy harmada vízi határszakasz.53 Ennek megfelel en az illegális migrációs moz gások kezelhet sége, illetve az EU-elvárások teljesítése 51 52 53

Ebb l 13-mal rendelkezett a Határ rség 2001 végén. 2002 febru ár végén 26 db-bal rendelk ezett a Határ rség. A 2242 km-b l 735 km.

33


érdekében a korábbi jár rhajó-állomány csaknem a duplájára emelkedett54 2001–2002-ben, illetve a meglév kishajóállomány zömét korszer navigációs berendezésekkel szerelték fel, így éjszaka és rossz látási viszonyok között is biztosítják a jár rözési képességet. Egyben új kategóriájú (III. kategória: 10 m hosszú) hajókkal biztonságosan ellen rizhet vé válnak a schengeni küls határként és nemzetközi vízként funkcionáló dunai határszakaszok oly módon, hogy akár a menet közbeni ellen rzést is végre lehessen hajtani. Nem kerülhet meg a légi mobilitás kérdése sem. A Határ rség a kutatómunka lezárásának id pontjában nem rendelkezik légi járm vel, pedig az uniós és más rendvédelmi szervek tapasztalatai igazolják, hogy a XXI. században a jogsért k elleni hatékony fellépés már elképzelhetetlen a légi mobilitás biztosítása nélkül. A kell hatékonyság érdekében már a rendszerváltásig is alkalmazott a Határ rség helikoptereket, oly módon, hogy a honvédség biztosította az eszközöket és a szükséges állományt is, ezek a f illegális migrációs irányokba kitelepülten készenlétben álltak, s a határ rségi igények szerint kerültek alkalmazásra. Ez a szisztéma a rendszerváltással megsz nt. Az igények kielégítése érdekében a Határ rség vezetése megállapodást kötött a Rend rség illetékes vezet ivel, hogy a Határ rség pilóta- és szerel i állományt 55 vesz fel a Rend rség – állomány nélkül kihasználatlan – helikoptereihez, így ezeket az eszközöket mindkét szerv megosztva alkalmazhatja 2002 végét l. A mobilitáson kívül a másik legfontosabb technikai fejlesztési terület a felderítést érinti. ide tartoznak az okmányhamisítás felderítését el segít eszközök. A Határ rség határátkel helyei már korábban is rendelkeztek nagyítókkal, sztereómikroszkópokkal, UV ámpákkal, de ezek nem voltak elégségesek a jogsért k – f ként az egyre szervezettebb nemzetközi b nöz k által alkalmazott hamisítások – felfedésére, valamint az okmányvédelem fejl désének követésére. Így korszer bb eszközök beszerzése vált szükségessé, s ennek megfelel en f ként a COP programok keretében jelent s lépések történtek56 e területen is: 89 asztali okmányvizsgáló, 160 kézi okmányvizsgáló, 72 asztali nagyító, 69 sztereómikroszkóp, valamint az els dleges okmányvizsgálat elvégzésére is alkalmas okmányolvasóból 557 db került beszerzésre. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a Határ rség – az illegális migrációs moz gás arányaihoz és szervezetéhez képest – nagyságrendekkel több okmányhamisítást derít fel, mint más országok határ rizeti szervei. Szintén els sorban a határforgalom-ellen rzés hatékonyságát hivatottak el segíteni a különböz helyeken (pl. személygépkocsiban, leplombált kamionban, vasúti kocsi tet terében) megbújt személyek és elrejtett áruk felderítését támogató eszközök. Ezekkel az eszközökkel az uniós csatlakozásra való felkészülésig a Határ rség lényegében nem rendelkezett (kivéve az alvázvizsgáló tükröt), így ezek beszerzésére is lépéseket kellett tenni. Ennek következményeként 2000–2002 között 108 CO-mér , 105 endoszkóp, 88 kézi sugárzásmér , 57 171 kézi fémkeres , 315 kábítószer-azonosító készlet került beszerzésre. Operatív információk alapján kijelenthet , hogy ezen eszközök alkalmazásának egyértelm en terel hatása is van, vagyis a szervezett jogsért k a korábbitól eltér en más átkel helyeket, határszakaszokat választanak, mely nem egy esetben azt is jelenti, hogy a nagyobb lebukás veszélye miatt inkább nem M agyarországon keresztül kívánják a nyugat-európai államokba kijuttatni az illegá54 55 56 57

23 jár rhajó és további 14 kishajóra navigációs berendezés. A Honvédség éppen leépítés alatt álló személyzetéb l. A megnevezett eszközök egyh armad a 2002-ben kerül leszállításra. Megállapodás alapján az ún. sugárkapuk beszerzése a Vám- és Pénzügy rs ég felad ata.

34


lis migráns csoportokat. Ezen kívül a határátkel helyek technikai fejlesztése azzal is járt, hogy a jogsért k még inkább a zöldhatárra „terel dtek”. A felderítés egyik legnagyobb problematikája az éjszakai, illetve rossz látási viszonyok közötti vizuális felderítés. A Határ rség e képességeinek javítása érdekében, a kilencvenes évek els felében, viszonylag nagy mennyiségben – az orosz államadósság terhére – jutott éjjellátó eszközökhöz (BN–1 és BN–2). Ezek felderítési távolsága viszont igen sz kös (100– 200 m), így a hatékonyság érdekében korszer bb eszközök beszerzése vált szükségessé, aminek forrásai szintén csak a csatlakozásra való felkészülés keretein belül teremt dtek meg. 1999-ben a német bilaterális támogatás keretében 70 db BIG–35-ös típusú éjjellátóhoz jutott a szervezet, majd 2000-ben viszonylag kisebb mennyiségben (24 db), de speciális, „fejre szerelhet ”, LUNOS–1-es típusú eszközöket szerezett be a Határ rség a COP’97 programon belül. Ugyancsak a PHARE támogatások segítségével kezdte meg58 a Határ rség „h kamera programját” (2000–2003). Ennek keretében komplex h kamerás felderít rendszer kiépítése kezd dött meg, melynek elemei a mobil h kamerás gépjárm , 59 az irányító gépjárm , az elfogó egység, valamint a stabil telepítés és a kézi h kamerák; de a komplex határ rizeti rendszer részét képezik a lépés- és mozgásérzékel k, radarok is (melyek alkalmazására a zöldhatár- rizeti rendszer alfejezetben térünk ki). Ez a rendszer lehet vé teszi, hogy – a terepviszonyok figyelembevételével – viszonylag kis létszámmal több kilométeres térséget ellen rzés alatt tartson a Határ rség, anélkül, hogy e tevékenységét más illetéktelen felfedné, illetve, hogy ezzel akadályozná vagy zavarná a jogkövet állampolgárok tevékenységét (5. melléklet). A kialakítás alatt álló szisztéma olyan high-tech eszközökkel van felszerelve, melyek a rendszer képességeit az EU-gyakorlat fölé emelik, mivel rendszerbe foglalt GPS, digitális térkép, lézertávmér és korszer adat- és beszédkommunikációs alrendszere is van. M ár a kezdeti stádiumban is sikeres elfogások, felderítések mutatták a korszer eszközök hatékonyságát, melyek ezen kívül – a határforgalom-ellen rzésben használt eszközökhöz hasonlóan – terel hatást is kifejtenek. A fentieken túl a határ r felderít szervek tevékenységének támogatására – a jogszabályokkal összhangban – operatív (fedett m veletek) tevékenységet biztosító híradó és optikai berendezések, valamint járm vek is beszerzésre kerültek. A rendészeti feladatokhoz ill felszerelés és eszközök rendszeresítése, alkalmazása is megkerülhetetlen az eredményes rendészeti munka érdekében. Ennek megfelel en az alapvet eszközökkel (bilincs, gumibot, könnygázszóró spray stb.) rendszeresítése és alkalmazása a hivatásos határ rizeti rendszerre való áttéréssel együtt folyamatosan megtörtént, de a létszámarányos mennyiség beszerzésére nem volt mód, illetve ezek nem egyszer elavulttá váltak, vagy a nemzetközi és hazai jogszabályok, normatívák a kiváltásukat 60 írták el . A fegyverzetb l különösen a marokl fegyver (PA–63) kiváltása vált id szer vé, de forrás hiányában erre nem került sor. Az állomány védelmében viszont jelent s el relépés volt 1997–1998-ban – az orosz államadóság terhére – beszerzett 9000 db lövedékálló mellény, melyet éppen idejében 58

A program jelen m írás akor kb. a fel énél tart, ennek m eg fel el en beláth atóan az összes költség 60%-a PHARE-, míg 40% „saját” forrásból valósul meg. 59 Jelen tanulmány készítés ének idején 19 db h k amerás gépjárm v el rend elkezett a Határ rség, melyb l várh atóan 2003 végéig 26 db lesz. Az elfogó egys égek száma 2 (terv ezett; minden h kamerás járm höz 1–2), irányító gk. 1 db; stabil és kézi h kamera még nem volt a rendszerb en, de egy éven belül 8 stabil és 186 kézi beüzemelése várható. 60 Például a patentbilincsek esetében.

35


kapott meg az állomány, mivel az utóbbi id ben a b nelkövet k egyre er szakosabbá váltak, oly mértékig, hogy több esetben a jár r elleni fegyverhasználatra is sor került. A katonai jelleget elhagyó, korszer , a rendészeti tevékenységet támogató új rendészeti felszerelések beszerzésére végül is csak 2001–2002-ben kerülhetett sor, ez magában foglalja (eszköztípusonként eltér mennyiségben, de lényegében 7000 f jár rfelszerelését) a szolgálati övet és az egyes eszközök tartóit, korszer patent és m anyag bilincseket, gumibotot, jár rlámpát, kézi reflektort, különböz rendeltetés könnyfakasztó sprayt, jár rtáskát, kézi hangosbeszél t, és a bevetési szervek számára speciális sisakot. A rendészettechnika keretében 2001-ben beszerzésre került 850 megkülönböztet jelzés, mellyel lényegét tekintve valamennyi szolgálati járm ilyen jelleg igénye kielégíthet vé vált. A 412 készlet (különböz típusú) útzár optimális feltételeket biztosít a Határ rség ilyen irányú tevékenységeihez. A h kamerás rendszer kiegészítésére speciális infra, szeizmikus és mágneses érzékkel kkel rendelkez , ún. lépésérzékel k is beszerzésre kerültek 2002-ben. 2002-ben épül ki a leend küls határ valamennyi határ rizeti kirendeltségén és igazgatóságán a GPS rendszer, mely közel háromszáz szolgálati gépjárm egyidej helyzetmeghatározását, illetve figyelemmel kísérését és kommunikációs kapcsolattartását teszi lehet vé. Ez is része a (stabil) bevetési központok (bevetés-irányítás) rendszerének, melynek kialakításához még hozzájárul a korszer informatikai, híradás- és irodatechnikai eszközök beszerzése is. Az irodatechnikai eszközök beszerzése inkább csak az amortizációs csere elmaradása miatti hátrányt képes enyhíteni, de az oktatástechnika fejlesztése (laptop, projektor) már jelent s fejl dést tett lehet vé 2001-ben. A b nügyi, a határforgalmi, az idegenrendészeti munkát egyaránt segítették az ugyanebben az évben beszerzett digitális kamerák és fényképez gépek, videoprinterek, fénymásolók, 3M -vizsgálók stb. A korszer és az eredményes rendészeti tevékenységhez 61 elengedhetetlen a feladathoz ill , a jár rt az id járás viszontagságaitól megvéd , a komfortérzet biztosításával a feladatra koncentrálást lehet vé tev szolgálati ruházat, amely hosszú évek el készít munkálatai ellenére sem jutott el az állományhoz. Pedig az EU szakért inek is azonos a véleménye: „M ég ha jelent s pénzügyi ráfordítást is jelentene a Határ rségnek az állomány új, a szolgálatnak és a feladatnak megfelel egyenruhával való ellátása, mindenképpen megérné a befektetés, mert a szolgálatból kies id t és az egészségügyi okokból történ korai nyugdíjazások számát lehetne csökkenteni.” 62 A technikai fejlesztést érint en elmondható, hogy erre a területre kevésbé hatottak direkten a migrációs tendenciák, hanem szinte kizárólagosan a Unióhoz való csatlakozásból ered , a közösségi elvárásoknak való megfelelés „kényszere” miatti fejlesztések domináltak, melyek az amortizációs cserék elmaradása ellenére is jelent s technikai színvonal-emelkedést hoztak. Annak érdekében, hogy hosszabb távon is kell színvonalú technikai támogatásban részesüljön a határ rizeti tevékenység, elengedhetetlen az amortizációs cserék végrehajtása, de még inkább a m ködéshez szükséges többletforrások biztosítása.

61

A katonai jelleget tükrö z és a s zolgálati tev ékenységh ez nem illeszk ed ruh ázat lecs erél ése elengedh etetlen az uniós rendszerb e való zökken mentes beilleszk edés érd ekéb en is. 62 Michael Werner: Érték el jelentés a határforg alom-ellen rzés r l és a határ rizet r l Magyarors zág jöv beni Európai Uniós küls határain. 6.5. bekezdés.

36


5.1. A TECHNIKAI FEJLESZTÉSRE VO NATKO ZÓ JAVASLATO K A technikai fejlesztés során szem el tt tartandó: a technikai eszközök nem vesztegethet k meg, nem bújnak a gépkocsiba a hideg el l, nem alszanak a szolgálatban, 63 nem kell fizetést, társadalom-biztosítást fizetni utánuk, nem csak többéves képzés után állíthatók munkába, nem igényelnek lakást, szabadnapot, nincsenek magán jelleg , családi problémáik – viszont egyszeri nagy beruházást igényelnek, m ködtetési költségük sem minden esetben alacsony, jól felkészített alkalmazói állományt igényelnek, s t nem ritkán téves jelzéseket is adhatnak, elromolhatnak. A határterület automatikus felügyeletér l szólva, „a felügyeletet a személyekt l elektronikus berendezések veszik át”64 megfogalmazás némileg túlzó nézet, e helyett a korszer high-tech eszközök alkalmazásával kell fokozni a hatékonyságot és fajlagos költségcsökkenést elérni. Az ember és a technika helyes, a jelen körülmények között optimális arányát kell megtalálni. Többek között ennek érdekében vonták ki a határ rizetb l a sorozott állományt, mert drága és munkaigényes, tevékenységük alacsony hatásfokúvá, korszer tlenné vált a XX. század. végére – de nem lehet elmenni a másik végletig sem. Vannak olyan országok, ahol a technikai határ rizetnek nagyságrendekkel nagyobb a jelent sége (ilyen pl. Finnország), de ott nem kell számolni azzal, hogy a kihelyezett eszközöket ellopják, az illegális migrációs mozgás töredéke a magyarországinak, a földrajzi adottságok, a településviszonyok is jelent s mértékben eltérnek hazánkétól, így azon rendszer egy az egyben való adaptálása hiba lenne. A technikai eszközök által szerzett, illetve felfedett információkat mindenkor az adott információt az intézkedésre jogosult és intézkedni képes személyhez, szervezethez kell eljuttatni, mert csak így m ködtethet hatékonyan, ellenkez esetben (más személyek, szervek közbeiktatása) elveszik az információ vagy annak egy része, illetve intézkedéshalmozódást, felesleges vagy párhuzamos munkafázisokat indukál,65 id veszteséget okoz. Az eszközökkel szembeni egyik fontos elvárás a mobilitás, ami a határ rizeti rendszer rugalmasságából – er eszköz-összpontosítás biztosítása és a mindenkori illegális migrációs, illetve jogsért csatornák követése érdekében – ered követelmény is, de egyben a bels és küls határok változásaira is képesnek kell reagálnia, illetve adott esetben más EU-tagállam területén is alkalmazható a schengeni tagállamok határ rizeti érdekeinek érvényesítésére. Ez egyben növeli a gazdaságosságot is, így a további fejlesztések során lehet leg a mobilizáltató eszközök beszerzésének kell prioritást élveznie. Többek között megkerülhetetlen egy korszer helikopterpark kialakítása, mely költséghatékonyság érdekében m ködtethet kett s (határ r– rend r) rendeltetéssel is, de mindenképpen szükséges – az aktív felderítés, irányítás, rávezetés és gyors csapatszállítás érdekében a feladatokhoz illeszked típusú – minimum hat helikopter beszerzése, melyek közül legalább kett nek h kamerával is rendelkeznie kell. A Határ rség információs rendszerének biztosítania kell az interoperabilitást, a más rendvédelmi szervekkel, illetve a schengeni rendszer más elemeivel közös m ködési környezetet, a rugalmas, moduláris informatikai berendezéseket, a horizontális és a vertikális vezetést, az automatikus adatmódosítást, az igény és jogosultság szerinti adathozzáférést, a valós idej döntéstámogatást. A döntés-el készítés számítógépi támogatása els sorban az adatok 63

Zsigovits László: A határ rizeti rendszer elemei. Hadtudomány, 2001/1., a 99–107. o. felhasznál ásával. Zsigovits László: A határ rizeti rendszer elemei. 101. o. 65 Adott esetben a túlinformáltság, illetve a hatalmas mennyiség in formációhalmaz okoz probl émákat, annak feldolgozás a ugyanis munkaer és -id igényes. 64

37


számítógépi tárolásával, els dleges feldolgozásával, megjelenítésével (adatbázis-kezelés) és az adatokkal végzett matematikai m veletekkel (modellezés, szimuláció, kombinatorika, statisztika, lineáris programozás, hálótervezés, tömegkiszolgálás, egyéb), valamint multimédiatájékoztatási szolgáltatással történhet. Hogy mindehhez milyen adatbázisokat alkalmazunk, az függ az adatvédelmi és az adatbiztonsági megfontolásoktól, valamint az anyagi er forrásoktól. A virtuális központi adatbázis védettebb, de a szoftverellátása költségesebb. A valós központi adatbázis esetében a számítógép-hálózatnak egyszerre sok felhasználót kell kiszolgálnia és nagy tömeg adatkezelést kell biztosítania. Ennek megfelel en a Határ rségnél, a jelenlegi hazai és a schengeni gyakorlat alapján, a virtuális adatbázis kialakítása a célszer . Ez a felhasználó számára egyetlen adatbázis látszatát kelti, de valójában több adatbázisról van szó, amelyek lehetnek szervezet vagy szint szerint megosztottak, és akár máshol is elhelyezhet k. Közöttük a kapcsolatot az azonosító mez k és a feldolgozó algoritmusok biztosítják. Külön adatbázisa lehet a rendészeti szerveknek, a humán területnek és a gazdaságnak, illetve az igazgatóságoknak, valamint más kapcsolódó (honi és külföldi) rendészeti szerveknek is. Ha az adatbázisok területi szervenként külön vannak, egy országos adatösszesítés nem a területi szervek által külön-külön elkészített részösszesítések végs összesítését jelenti, hanem egy központi algoritmus a területi szervek adatbázisaiból végzi egymás után az összesítést. A felhasználó azért nem érzékeli, hogy több adatbázist használ, mivel a központi algoritmus számára az összes szükséges adatbázist egy adatbázisként szolgáltatja. Ezen túlmen en rendkívül fontos a döntésvégrehajtás számítástechnikai támogatása is, mely a döntés dokumentálásának, archiválásának, az érintettekhez való eljuttatásának, a feladatok megtervezésének és a végrehajtás felügyeletének, irányításának számítógépi segítésével valósul meg. Ennek módja az irodaautomatizálás, a helyi és az intranet hálózatok, valamint a térinformatikai m veletirányító rendszerek megteremtése lehet és kell, hogy legyen. 66 Ennek érdekében további informatikai „végberendezések” és szoftverek beszerzése, illetve kialakítása szükséges, valamint a hálózati alkalmazási lehet ségek mind hatékonyabb kihasználása. A szolgálati személyek hatékony fellépésének veszélyeztetése nélkül már nem halogatható legalább a marokl fegyverek cseréje egy korszer , a feladatokhoz ill típusra, mely már rendszeresítve is van a Határ rségnél (P9RC). Az e tevékenységhez illeszked szolgálati ruha beszerzése feltétlenül szükségessé vált, mely megjelenésében, komfortosságában és véd képességében megfelel a határ rizeti szolgálatnak és a kor követelményeinek. Amennyiben a finanszírozási problémák miatt prioritásokat kell felállítani, mindenképpen a végrehajtó állomány, a határ rizeti és határforgalmi kirendeltségek, a bevetési osztályok állományának ruházatcseréjét kellene végrehajtani, de mindenképpen ügyelve a szolgálati tevékenységgel összhangban lev kialakításra. A járm vek, technikai eszközök és rendészeti felszerelések min ségében a Határ rség eléri, nem egy vonatkozásában meg is haladja az uniós szintet, de a feladat-, illetve létszámarányos (norma szerinti) mennyiségek messze elmaradnak a kívánatostól, így ezek pótlása, feltöltése szükséges. M indez nem jelent mást, mint a majdnem egy évtizede halogatott amortizációs cserék végrehajtását, illetve a kor követelményeihez való igazítását. Az eszközök, berendezések hatékony alkalmazásához mindenképpen biztosítani kell a feladatarányos m ködési költségeket. 66

Zsigovits László: A határ rizeti rendszer elemei. A 102–105. o. alapján.

38


Talán itt kell megjegyezni, hogy nem elég az új, korszer eszközök beszerzése, hanem azok alkalmazására az állományt is megfelel en fel kell készíteni: a végrehajtói állományt az eszközök szakszer alkalmazására, karbantartására; a vezet i szintet viszont arra, hogy a megfelel elemz -értékel munka felhasználásával oly módon tudja megtervezni és szervezni az állomány tevékenységét és technikai biztosítását, hogy az a leghatékonyabb határ rizeti rendszert – a határ rizeti elvek szem el tt tartásával – m ködtesse, és egyben a költséghatékonyság elve is érvényesülhessen. Ugyancsak alapelvnek célszer tekinteni, hogy nem a technikai eszközökhöz kell igazítani a szolgálati tevékenységet, hanem a szolgálati feladatok érdekében kell biztosítani és hatékonyan alkalmazni a technikai eszközöket.

6. AZ OBJ EKTUMOK A Határ rség a hivatásos határ rizeti rendszerre való átállás megkezdése el tt több mint ezer különálló helyrajzi számú ingatlannal rendelkezett, melyek közül a sorozott állomány kivonásával, illetve a díszlokáció- és a feladatrendszer-változással „feleslegessé” váló objektumból 128 ( rsök, kirendeltségek, igazgatóság és gazdasági épület) 1997-ig értékesítésre került; 39 kereslet híján nem volt eladható – ezeket az rzési költségek megtakarítása, illetve a további állagromlás elkerülése érdekében térítésmentesen átadták a Kincstári Vagyonkezel Szervezet részére. Az EU-csatlakozásra való felkészülés keretében történ szervezeti változtatások folyományaként újabb 14 ingatlan eladására került sor 2000–2001 között. Ezen kívül további 36 objektum, illetve ingatlan értékesítése van folyamatban, de további 777 üres telek (7-t l több tízezer négyzetméter nagyságú területig) fenntartása vált indokolatlanná az illegális migráció hatékony kezeléséhez, illetve az uniós normákhoz mindinkább igazodó Határ rség számára. 67 Ez az ismertetés is jól mutatja, milyen nagyságrend változásokat vonzott az illegális migráció elleni fellépés és az EU-csatlakozás társadalmi elvárásainak megfelelni kívánó szándék a szervezet vonatkozásában. M indehhez meg kell jegyezni, hogy a Határ rség a határátkel helyek objektumainak sem a tulajdonát, de még kezel i jogát sem birtokolja, hanem ezen utóbbi jogot a Vám- és Pénzügy rség gyakorolja, de a zöldhatár vonatkozásában – ami a vizsgálatunk tárgya – ezek az adatok relevánsak. 1994-t l a Határ rségnek tíz közösségi szállást is ki kellett alakítania, és ezeket szinte folyamatosan b vítenie – az elfogott illegális migránsok emelked számához igazodva. M indezen feladatokat zömében a más szolgálati objektumok kialakítására, illetve felújítására tervezett források terhére, jobb esetben az értékesített ingatlanokból befolyt összegek felhasználásával lehetett végrehajtani. M indez tehát azt eredményezte – hasonlóan a technikai területhez –, hogy a meglév objektumok állaga jelent s mértékben leromlott, illetve új, a feladatokhoz és a korszer szervezetekhez illeszked objektumok építésére csak minimális mértékben volt lehet ség. Ezt tükrözik az EU-szakért k megállapításai is. „A kirendeltségek és a határvadász századok elhelyezése, f ként a déli és a keleti határszakaszokon, kevés kivételt l eltekintve, nem felel meg a követelményeknek. Az épületek nagy része egykori honvédségi kaszárnya volt, ennél fogva általában túl nagyok és nagyon rossz állapotban vannak. Világosan látszik, 67

A Határ rség Országos Paran csnokság Ellátási és Fenntartási F osztály adatai alapján.

39


hogy az apróbb javítások, kisebb szépséghibák eltüntetésének kivételével évek óta szinte semmit nem áldoztak az épületek állagmegóvására. Ennek megfelel en magasak a fenntartási és a rezsiköltségek a rossz h szigetelés, a rosszul záródó ablakok stb. miatt. A küszöbön álló számítógépes hálózat kiépítéséhez, a kábelek lefektetéséhez elengedhetetlenül szükséges lenne az épületek teljes szanálása, illetve megfelel méret objektumok építése vagy bérlése.” 68 A tervezett kirendeltségi és határvadász századok (bevetési osztály) létszámviszonyai, bels struktúrája, és nem utolsósorban a hatás- és jogkörbe tartozó feladatoknak nem felelnek meg a 30–40 f s kirendeltségekre kialakított, viszonylag sz k technikai bázissal való rendelkezést feltételez épületek. Ennek megfelel en 2001-ben kialakításra került egy „küls határos határ rizeti kirendeltség” típusterv, melynek megfelel en kell az új épületeket építeni, illetve az átalakításokat megvalósítani. Sajnálatos módon a megtervezett és beütemezett (2001-ben öt új kirendeltségi objektum az ukrán, román határszakaszon) fejlesztések belügyi döntéskéslekedések, illetve a források rendelkezésre bocsátásának halogatása okán csak megkezd dtek jelen dolgozat elkészítéséig. M indez viszont kihatással van más területekre is, mivel a leend küls határos határ rizeti kirendeltségek új szervezetének kísérlete is – EUkonform objektumban, uniós mennyiség és min ség technikával, elvárás közeli létszámmal – ezeken a helyeken valósult volna meg; így más, kevésbé alkalmas, a kísérlet optimális feltételeit teljesíteni kevésbé tudó helyszínekre kellett azokat telepíteni. Ennek következménye lehet az is, hogy a kísérlet torz, illetve részben adaptálhatatlan eredményeket, tapasztalatokat hoz. 2002 egyben új feladatot is hozott a határ rségi objektumok vonatkozásában, mivel ez év január elsejével a Határ rség a nyolc közösségi szállását átadta – térítésmentesen – a BÁH kezelésébe, míg a határ r szerv köteles idegenrendészeti fogdákat kialakítani. (S – szinte már természetesen – számára e feladat végrehajtására plusz forrást nem adtak.) Összességében elmondható, hogy az objektumok vonatkozásában is rendkívül jelent s változások történtek az elmúlt évtizedben, amelyek egyenes következményei voltak az illegális migráció elleni eredményes küzdelemre hivatott Határ rséget érint jogszabályi, szervezeti változásoknak, és már megkezd dött a schengeni elvárásokhoz való illeszkedés az objektumok tekintetében is.

6.1. AZ OBJEKTUMFEJLESZTÉSRE VO NATKO ZÓ JAVASLATO K Az egyes objektumok átalakításához, újak építéséhez szükséges források megteremtéséhez, tervdokumentációk elkészítéséhez és nem utolsósorban a kivitelezés megvalósításához szükséges id intervallumot tekintve hazánk EU-csatlakozása túl közelinek t nik, mivel ezen a területen rengeteg feladat van, a végrehajtáshoz szükséges feltételek pedig igencsak korlátozottak. Ennek megfelel en csak a legf bb, illetve a csatlakozásig még végrehajtható, vagy inkább a mindenképpen végrehajtandó javaslatokat igyekszem összefoglalni. M indenekel tt tételesen fel kellene mérni valamennyi, a Határ rség tulajdonában, kezelésében, illetve a határ rizeti feladatok végrehajtásában szerepet játszó objektumot, hogy a „Schengen-kompatibilis” magyar határ rizeti rendszer kialakításában, m ködtetésében rövid és középtávon milyen rendeltetésnek kell megfelelnie és milyen prioritást kell élveznie, ennek megfelel en menyiben alkalmas, milyen átalakítási igény jelentkezik, avagy nem hasznosít68

Michael Werner: Értékel jelentés a határfo rgalom-ellen rzésr l és a határ rizetr l Magyaro rszág jöv beni Európai Uniós küls határain. Strenghtening of Border Manag ement: 4.2.2.

40


ható a rendszerben, és így új épület szükséges. E felmérés folyományaként a szervezeti, létszám- és technikai, és nem utolsósorban a tevékenységben bekövetkez változásokkal összhangban el kell készíteni egy ütemtervet az átalakítások kivitelezése, az új objektumok építése, az objektumok helyének megválasztása (diszlokáció) és a „rendszertanilag feleslegessé válók” értékesítésére, természetszer leg mindezek forrásigényének betervezésével együtt. Éppen a források okán e dokumentumokat célszer minél hamarabb felterjeszteni a Belügyminisztériumba jóváhagyás és a pénzügyi források biztosíthatósága érdekében. A leend küls határok zöldhatárai rizetének „sarokpontjaiként” tevékenyked határ rizeti kirendeltségek vonatkozásában már rendelkezik a Határ rség jóváhagyott típustervvel, de a bels határokat érint en nem. Elméletileg felvethet , hogy ez még nem sürget kérdés, mivel az e határszakaszra vonatkozó határ rizeti rendszer úgyis csak 2006 körül kerül bevezetésre, de látni kell, hogy a rendszer kialakítása nem egyik napról a másikra történik, nem is beszélve – már a fentiekben is vázoltan – az objektum-struktúra és szerkezet-átalakítás id szükségletér l, vagyis már napjainkban célszer kidolgozni az elgondolást erre vonatkozóan, és az id közben szükségessé váló lépéseket ehhez lehet igazítani. 69 Amennyiben nem így történik, rengeteg felesleges beruházás történhet, illetve a szükségesek elmaradnának, pedig alapelvnek kellene tekinteni, hogy az objektumok elhelyezkedésében, kialakításában is alapvet a szervezet feladata, tevékenysége (mondhatni funkcionalitása), és a költségigény csak ezután jön és nem fordítva. A bels határos objektumfejlesztéseknél – a lehet ségekhez mérten – célszer megvárni, illetve figyelembe venni a küls határos új kirendeltségi objektumok m ködési tapasztalatait, annál is inkább, mivel az EU egységes határ rizeti szervezet kialakítására és tevékenységére most készülnek az elgondolások a tagállamokban, s mindez akár befolyásolhatja is az ez irányú magyar terveket, fejlesztéseket. A jöv beni objektumok kialakítása során célszer tekintettel lenni arra, hogy nem csak a szervezeti egységek (kirendeltségek, határvadász század stb.) létszáma növekszik meg, hanem az összetétele is megváltozik, mivel egyre nagyobb arányban fognak ott n k dolgozni, így a helyiségek számának megosztásánál, kialakításánál erre is tekintettel kell lenni. M indez azért kiemelend , mivel a korábbi id ben ez nem volt jellemz , f ként nem a zöldhatáros „végrehajtó” szervezeti egységeknél. A jelenlegi 70 számvetések alapján arra kell számítani, hogy e szerveknél 2005–2006 körül a létszám 20–25%-a lehet n . Az új, illetve átalakítandó objektumoknál célszer tekintettel lenni a technikai eszközökben beállt változtatásra is – ebbe beleértend , hogy a jár r több és magas érték eszközt visz ki szolgálatba, így ezek tárolását, kiadását optimálisan biztosítva kell kialakítani az épületet; de ide tartozik az is, hogy a létszámváltozással arányosan növekszik a járm park is. Ezek elhelyezését, kiszolgálását (f tött garázs, küls áramforrás, mosó, üzemanyag stb.) is biztosítani kell, nem utolsósorban, azért, mert e járm vekbe viszonylag sok és nagy érték eszköz van (illetve lesz) beépítve. Ide tartozik az is, hogy a korszer informatikai rendszer m ködtetése érdekében hálózati rendszert alkalmaz a Határ rség, tehát minden új és felújított épületének szerves részét kell képeznie a feladatokhoz illeszked informatikai hálózati rendszernek is, így ezek kiépítése is integráns része az új objektumnak. U gyancsak megkerülhetet69

A Szombathelyi Határ r Igazgatóságn ál 2002. január. 1-jét l megkezdte m ködését három regionális határ rizeti kirendeltség. 70 2001 végén végzett saját kalkuláció.

41


len a feladatokhoz illeszked és a kor követelményeinek megfelel objektum biztonságtechnikai eszközökkel való ellátása is. Ebbe beleértend a beléptet rendszer, az egyes, különös védelmet igényl helyiségek (pl. fegyverszoba) biztosítása, valamint az objektum rzésvédelmének technikai támogatása (mozgásérzékel k, füstjelz k, rácsok, fóliák stb.) is. Ez utóbbi érdekében viszont, a kirendeltségi típustervhez hasonlóan, meg kell tervezni a különböz objektumtípusokra a megfelel biztonsági rendszert, és e típustervek alapján célszer a további fejlesztéseket, átalakításokat elvégezni. Ami azt is jelenti, hogy a már meglév ket is ehhez célszer igazítani. Végül, de talán nem utolsósorban kívánatos a létszámfelvétel megvalósítása, az állomány megtartása, a kell mobilitás biztosítása, illetve az állomány szociális ellátottságának az uniós szint felé közelítése érdekében célszer a létszámfejlesztésnél már említett „garzonok” kialakítása. M indezt a meglév ingatlanok (telkek) száma is lehet vé teszi – ez alatt értend az is, hogy ingatlant adna a Határ rség kész lakóingatlanért cserében. Enélkül viszont kérdéssé válhat a szükséges létszámok biztosítása a végrehajtásban, illetve hogy az állomány szociális háttere olyan harmonikus lehessen, ami nem zavarja (s t támogatja) a szolgálati tevékenységet.

7. A KÖLTS ÉGVETÉS Talán nem érdemtelen megvizsgálni azt is, hogy az elmúlt id szakban az illegális migrációban, illetve az ellene folyó küzdelemben beállt változásokkal és az Unióhoz való csatlakozásra való felkészüléssel milyen viszonyban álltak a költségvetés változásai. M agyarország államháztartása a kilencvenes évek els felében (6. melléklet) egyértelm en nem tette lehet vé a feladatokhoz illeszked fejlesztést, s t az inflációt figyelembe véve még relatív csökkenést is megállapíthatunk a védelmi és rendvédelmi területeken egyaránt. M ás országok hasonló adataihoz viszonyítva (7. melléklet) látszólag egyfajta harmonizáció lelhet fel, amennyiben viszont tekintettel vagyunk az egyes országokban jelentkez inflációs tényez kre, illetve a feladatokban beállt változásokra, máris elmaradás érzékelhet M agyarország ilyen irányú forrásbiztosításában. A kilencvenes évek második felében viszont már állami szinten meg lett volna a lehet ség az abszolút növekedésen túli relatív fejlesztésre is; ennek ellenére ez akkor elmaradt, ahogyan azt a GDP arányában való részesülés vizsgálata is jelzi (8. melléklet). A Határ rség költségvetése abszolút számadatokban viszonylag egyenletes növekedést mutat (9. melléklet), ami viszont azt is jelzi, hogy az 1992–94-es és a 1997–99-es jogszabályi változásokból ered feladatokban és tevékenységekben beállt változások költségigénye nemigen jelentkezett a biztosított költségvetésben. Amennyiben részletesebben megvizsgáljuk a biztosított források bels struktúráját, még egyértelm bbé válnak a feszültségpontok. A személyi juttatások abszolút növekedése egyértelm en megállapítható, de emellett az intézményi beruházások, felújítások és nem utolsósorban a dologi kiadások stagnálása, id nként csökkenése állapítható meg, amely nem csak a tényleges igényekb l, feladatokból ered elvárásoktól maradt el, hanem az infláció okán lényegében nagyságrendekkel való csökkenést jelentett. M indezért a feladatváltozásokat nem volt képes teljes mértékben követni a Határ rség objektumainak átalakítása, újak építése, de f ként a technikai amortizációs csere szükségletek kielégítése maradt el a kívánatostól. Így például 1999. áprilisi számítások szerint 8,2

42


milliárd Ft ilyen jelleg elmaradás jelentkezett, ami egyfajta megközelítésben azt is jelentheti, hogy a technikai fejlesztések ezredfordulós beruházásai éppen csak egyfajta amortizációs cserét jelentettek és igazi fejlesztésre lényegében nem maradt forrás. Hasonló mondható el a m ködési költségekr l is (1993-ban 3,5 M rd Ft-ot, míg 2000-ben 2,7 M rd Ft-ot biztosított a költségvetés dologi kiadásokra), ami nem jelent mást, mint hogy a Határ rség a meglev , esetleg beszerzett új eszközöket fajlagosan egyre kevésbé, illetve egyre drágábban volt kénytelen üzemeltetni. Az objektivitás érdekében azért meg kell jegyezni, hogy a kilencvenes évek els felében a Határ rség létszámának jelent s részét még a sorozott állomány tette ki és a hozzájuk kapcsolódó költségek jelent sen befolyásolták a költségvetés bels szerkezetét. M ivel a személyi kiadások és járulékok a költségvetés egyre nagyobb és a legnagyobb részét (2002-ben 77%) képezik a Határ rség költségvetésének, így néhány szót érdemes külön is szólni err l. Az elmúlt évtizedben a személyi állományhoz közvetlenül kapcsolódó, biztosított költségvetés folyamatos emelkedése ellenére is némi disszonanciát jelez (10. és 11. melléklet). Egészen 1997-ig aránytalanul alatta marad az ez irányú költségfedezet a tényleges létszámnak, nem is beszélve az elvárt létszámfejlesztési ütemt l. Ezt jelzi a nemzetközi összehasonlítás is (12. melléklet), a jogszabályokban el irt, illetve jóváhagyott létszám teljes mértékben soha sem rendelkezhetett bérfedezettel, így a Határ rség az el írt feladatokat csak részlegesen, illetve a meglév állományt túlterhelve volt képes teljesíteni. Ehhez járult még, hogy 2000-ben az el z évi szinten maradtak az ilyen irányú források, ami azt jelentette, hogy kb. 400–800 f felvétele legalább egy évvel késlekedett, miközben az illegális migráció elleni fellépés, de f ként az uniós elvárásoknak való megfelelés legalább ekkora létszámb vülést már egy-két évvel korábban is megkívánt volna. Részben ennek is betudható, hogy 2001-ben tízezer alá csökkenhetett a Határ rség létszáma, mely korábban (az értékelt id szakban) soha nem volt ilyen alacsony, ezért túlontúl drasztikus létszámfejlesztésre kényszerült a szervezet. A fentiekb l is kit nt, hogy nem egyszer a jogszabályokban el írt feladatokhoz sem – vagy csak részben – voltak biztosítva a költségvetési források. Ez sajnálatos módon a közelmúltban sem változott. Eklatáns példa erre az ANP-ben feltüntetett feladatok, melyek pedig rögzítésre kerültek a BM hároméves fejlesztési tervében és a kormány ez irányú határozatában,71 illetve a Schengeni Akciótervben is. Az ANP terv- és el zetestény-adataiból (13. és14. melléklet) szembet n , hogy 2000ben még a 100 f felvételére tervezett összeg sem lett biztosítva, de még 2001-ben is az eredetileg tervezett összeg 20%-kal megemelt (az id közben bekövetkezett költségnövekedések folytán) pénzösszegnek ténylegesen csak a 75%-a került biztosításra, így 211 f vel kisebb lehetett csak a létszámfejlesztés. Az elmaradások miatt aránytalanul meg kellett növelni a további évek létszámfejlesztésre tervezett költségeit. A technikai fejlesztés vonatkozásában jelent s mértékben torzítja az adatokat, hogy az informatikai fejlesztés csak 2001-es ANP-ben jelent meg, így 2000–2001-ben az eredeti tervek 1,5–3-szorosa teljesült, valamint 2002-re erre a területre már jóval kevesebbet kellett tervezni. Viszont a 2001. évi kísérlet a m ködési költségnövekedés beépítésére sikertelen maradt, mivel annak ellenére, hogy az ANP-ben megjelent, a költségvetési törvény, illetve az államháztartás ténylegesen nem finanszírozza e feladatok végrehajtását. Ugyancsak a korábbi elmaradt feladatvégrehajtásból (amortizációs csere) eredeztethet , illetve a korszer technikai 71

2013/2001.

43


színvonal fenntartásának igényéb l, hogy 2003-tól további, az eddigi nagyságrendekkel megegyez technikai fejlesztési költségeket szükséges tervezni. A közösségi szállásokat érint en (ahogyan a fenti feladatok esetében is) egyfajta halogatás, id ben való késleltetési szándék érhet tetten, mely a feladatok id ben való jelentkezésével nem volt, illetve nincs összhangban, de még a 2000–2001-ben alultervezett forrásokat sem bocsátották a Határ rség rendelkezésére. Hasonló tendenciák érzékelhet ek a képzés terén is. Az ANP-t érint en, összesítve, 2000–2001-ben egyfajta túlteljesítés valósult meg, els sorban a korábban kihagyott informatikai fejlesztés beépülése, illetve a COP programok keretében megvalósuló intenzív technikai fejlesztés okán. Ennek következtében 2002-re mintegy harmadára csökkent az eredeti tervköltség, de a csatlakozás 2004-re tolódása miatt meg kellett jeleníteni a 2003-tól tervezend költségeket is, amelyek majdnem akkorák, mint az el z 3 év fejlesztéseire tervezettek. Összességében elmondható tehát, hogy a Határ rség számára biztosított költségvetés viszonylag rugalmatlanul követte a migrációs változásokat és az uniós csatlakozásra való határ rizeti felkészülést. A finanszírozatlanság ellenére a Határ rség képes volt az intenzív fejl désre és a hatékonyság növelésre, úgy, hogy egyetlen egyszer sem lépte túl a számára biztosított költségvetési keretet. 1999–2000-ben a létszámfejlesztés fedezet-elmaradása kétéves késést okozott a humáner forrás-fejlesztés optimális ütemében. A technikai amortizáció és a m ködési költség szükségletekt l való elmaradása oly mérték , hogy akár éppen a csatlakozásra (2004–2005) következhet be egy olyan arányú állagromlás, hogy ez negatívan befolyásolhatja a határ rizet hatékonyságát, amennyiben továbbra sem kerül sor a szükséges feladatarányos m ködési költség és az amortizációs csere fedezetének biztosítására. M indenesetre az elmúlt két-három évben ezekkel együtt is látványos fejl dést mutatott a Határ rség költségvetése, mely egyfajta alapot biztosít az uniós és a hazai elvárásoknak való sikeres megfeleléshez, amennyiben a fejlesztés üteme a javaslatokkal összhangban áll majd.

7.1. A KÖ LTSÉGVETÉSRE VO NATKO ZÓ JAVASLATO K Lényegét tekintve a költségvetést érint javaslat nem lehet más, mint az egyes fentebb kifejtett területekre (szervezet, létszám, informatika, technika, objektum) vonatkozó javasolt feladatokhoz szükséges források biztosítása – vagyis nem a bázis alapú, hanem a feladatarányos költségvetés biztosítására kellene áttérni. A létszámfejlesztéshez és -megtartáshoz, a jogszabályok által el írt járandóságok biztosításához szükséges költségvetési fedezet id arányos rendelkezésre bocsátása javasolt, amennyiben az ország és az Unió biztonsági rendszerében elfoglalt helyének, feladatainak megfelel s a társadalmilag elvárt hatékonyság elérését kívánjuk a Határ rségt l. Ennél is fontosabb, hogy a technikai eszközök körében az amortizációs csere haladéktalanul megkezd djék, ennek érdekében az éves költségvetésekben legalább 2–3 M rd Ft-ot erre a célra kell biztosítani az elkövetkez 3–4 évben. A kialakított és a kialakítás alatt álló szervezeti elemek feladatrendszeréhez, a létszámviszonyokhoz, s nem utolsósorban a beszerzett és még rendszeresítend technikai eszközök számához és min ségéhez illeszkedve szükséges biztosítani a mindenkori m ködési költségeket. Az államháztartási lehet ségeket is figyelembe véve javasolt, hogy a következ

44


években évente mintegy 800–1000 millió Ft-tal növekedjék a Határ rség dologi kiadásának kiemelt el irányzata, így kb. 2005-re elérhet vé válik az optimális arány. Egy adat illusztrálásként: a jelenlegi adatok szerint a TETRA rendszerben minden egyes eszköz után havi 25 ezer Ft-ot kell fizetni üzemeltetési költségként; a Határ rség minimum 3500–4000 ilyen eszközzel fog rendelkezni – ami azt jelenti, hogy évente közel 1,2 Mrd Ft-ot csak erre kell majd költeni. Természetszer leg a fent javasolt objektumfelmérés és ütemterv megvalósulása esetén, az elhelyezés és m ködés feltételeinek optimalizálása érdekében, az ilyen irányú fejlesztéseket és átalakításokat is finanszírozni szükséges.

8. B EFEJ EZÉS A migrációnak, illetve az illegális migrációnak és hatásainak, valamint a migrációs folyamatok és az uniós csatlakozásra való felkészülés határ rizetre gyakorolt hatásainak kutatása, feldolgozása és rendszerbe foglalása során levont következtetések és javaslatok a tanulmányban az egyes témakörök keretében kerültek rögzítésre, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze. M agyarország a történelmi id kt l kezdve eddig és várhatóan a jöv ben is a kelet– nyugati migráció egyik meghatározó tranzitállomása lesz. Hazánkban van olyan szerv, mely kész és képes megoldani a határ rizeti feladatokat. Aktívan részt vesz mind a régió, mind az EU migrációhoz és a határon átnyúló b nözéshez kapcsolódó jogalkalmazói, biztonságer sít tevékenységben. A magyar Határ rség az elmúlt tíz év alatt folyamatosan vált korszer , a rendészeti feladatait hatékonyan ellátni képes szervezetté. Kialakult jogszabályi háttere, átalakult szervezete, létszámviszonyai és bels struktúrája a migrációs és az uniós kihívásokhoz igazodva módosultak. A határ rképzés intézményei és tartalma a mindenkori igényekhez igyekeztek alkalmazkodni. Olyan, a határ rizet hatékonyságát jelent s mértékben növel technikai fejlesztés történt az elmúlt években, amit tovább kell folytatni. Az amortizációs csere, illetve a m ködési költség feladatarányos megvalósításának elmaradása viszont azzal a veszéllyel fenyeget – ha nem történik változás a kialakult tendenciákban –, hogy néhány éven belül (a csatlakozás ideje táján) az átalakulások, fejlesztések ellenére is nagyságrendekkel visszaeshet a határ rizet eredményessége, s ez által az ország és a régió, valamint az EU ez irányú biztonsági érdekei jelent s mértékben sérülhetnek. M egfogalmazásra kerültek, hogy milyen „jogfinomítási”, szervezetracionalizálási, létszámfejlesztési és képzésoptimalizálási, technikai és objektumfejlesztési lépésekkel lehet és célszer tovább javítani a határ rizet hatékonyságát, egyben megteremteni azt a lehet séget, hogy a magyar határ rizeti rendszer zökken mentesen válhasson a schengeni határ rizeti rendszer aktív tagjává. Összességében elmondható tehát, hogy a magyar határ rizet, a Határ rség felkészült az uniós csatlakozásra, kész és képes megfelelni a honi és a közösségi biztonsági szükségletek kielégítésében reá háruló feladatoknak; de annak érdekében, hogy ezeket tartósan hatékonyan és a mindenkori követelményeknek megfelel en teljesítse, további fejlesztésekre, illetve a színvonal fenntartására van szükség.

45


FELDOLGOZOTT ÉS FELHASZNÁLT IRODALOM A határok és az illegális bevándorlás ellen rzése. AEPC Association of European Police Colleges, Párizs, 1999. HANS -JÖRG ALBRECHT : A büntet jog európaizálása és a bels biztonság Európában. Belügyi Szemle 2000. 3. 17–41. o. Annual Report on Illegal M igration and Trafficking in Central and Eastern Europe. ICM PD Liasion Office, Budapest 2000. A statikai határvonal biztosítástól a térségi vonatkozású határon túlnyúló biztonsági együttm ködési rendszerhez. Lübeck BGS f iskola jegyzet 2000. Az Európai Unió Tanácsának Akcióterve az Irakból és környez régiókból történ bevándorlásra, 5573/98. Brüsszel, 1998. január 28. Az európai uniós normáknak megfelel küls és bels határellen rzési rendszer kiépítésének Határ rséget érint feladatai. Határ rség Országos Parancsnokság 1999. BAKONDI GYÖRGY: Határ rség tegnap, ma, holnap. Belügyi Szemle 1995. 11. 3–16 o. SERGIO BALANZINO: NATO humanitárius segély a koszovói válság áldozatainak. NATO Tükör 1999/2. 9–13. o. BALATON KÁROLY: A vezetéstudományról. Hadtudomány, 1993. 4. 91–104. o. BALÁZS DEZS : Az embercsempész szervezet mint a szervezett b nözés alapiskolája. In.: Kriminálpolitikai válaszok a b nözés kihívásaira, különös tekintettel a szervezett b nözésre és büntet jogi szankciórendszerre, M agyar Kriminológiai Társaság, Budapest 2001. A M agyar Köztársaság Belügyminisztériuma 3 éves fejlesztési koncepciója. 1999. Belügyminisztérium Internet webside (www.b-m.hu) 2001. 11. 20-i lekérdezés. DR. BERTA LÁSZLÓ: A b nözés és a b nüldözés helyzete a ' 90-es években, egy átalakuló régióban. In.: Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, Budapest, 1999. 23–36.o. PIERRE-HENRI BOLLE: Az európai migráció kriminálpolitikai tendenciái. Belügyi Szemle 1999. 1. 104–112. o. PIERRE-HENRI BOLLE: Les réponses sociales et institutionelles á la migration dans les pays européens: tendances de poltique criminalle et approches multilaltérales. Revue internationale de criminologie et de police technique et scientifique 3/1998., 282–291. Border M anagement in Europe. ICMPD 2000. Bundesgrenzschutz – Jahresbericht 1994, 1995, 1996, 1997, 1998. Das Bundesministerium des Innern, Bonn. Council of M inisters: Poland Strategy of Integrated Border M anagement. Warsaw 2000. CSEPELI GYÖRGY: A kih lt olvasztótégely. Belügyi Szemle 1999. 1. 21–26.o.

46


CSERESNYÉS FERENC: M igrációs tendenciák M agyarországon az 1990-es években. Belügyi Szemle 1999. 1. 35–49. o. DSUPIN OTTÓ: A Határ rség viszonylati parancsnokság és az alárendeltségében alkalmazásra kerül er k helye, lehetséges feladatai konfliktushelyzet kezelésében. ZM KA egyetemi doktori értekezés 1996. El terjesztés a Kormány részére – Az európai uniós normáknak megfelel bels és küls határok kiépítésének Határ rséget érint feladatairól (tervezet). Belügyminisztérium, 1998. EÖRDÖG ÁRPÁD: Az Európai Unióval folytatott rend ri együttm ködés és szervezetb nözés elleni fellépés. Belügyi Szemle 2000. 3. 101–111. o. DR. FINSZTER GÉZA: A tekintélyelv Rend rségt l a civil közigazgatás felé. Belügyi Szemle 1997. 4. 3–13. o. FINSZTER GÉZA: Ismét a nemzet biztonságról. Belügyi Szemle 1999. 4–5. 5–19. o. FINSZTER GÉZA: Rendészet vagy rendvédelem. Belügyi Szemle 2001. 2. 86–96. o. FÓRIZS SÁNDOR: A Határ rség helye, szerepe, lehetséges feladatai rendkívüli állapotban a M agyar Köztársaság államhatára rizetében és védelmében. Kandidátusi értekezés 1996. DR. GÖNCZÖL KATALIN: A közbiztonsághoz való jog az emberi jogok körében. In.: Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, Budapest, 1999., ISSN 1417-4537, 10–22. o. GUBICZA JÓZSEF : A Határ rség menekültügyi feladatai. ZM NE 2000. PhD értekezés. HARGITAI JÓZSEF : A schengeni küls határ-ellen rzési rendszer bevezetésének ausztriai tapasztalatai. Belügyi Szemle 2000. 9. 43–49. o. Határellen rzés az Európai Unióban (szerkesztette: Virányi Gergely). Hanns Seidel Alapítvány, Budapest, 2000. DR. HOLÉ KATALIN: B nügyi együttm ködés Európában. In.: Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, Budapest, 1999., ISSN 1417-4537, 273–283. o. SAMUEL P. HUNTINGTON: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1998. Illegális migrációval foglalkozó konferencia ajánlásai. Budapest, 1993. február 15–16. IPACS LÁSZLÓ: Szemléletváltás a rend rök oktatásában. Belügyi Szemle 2000. 2. 91–98. o. Irányelvek a Szövetségi Csend rség határszolgálata részére (Ausztria). Bp. l995., Sz.: 94/660/20-6D/1995 IZIKNÉ HEDRI GABRIALLA: Amszterdam üzenete. Európai Tükör, 1997. október. Jelentés az osztrák küls határokon tett látogatásról (Csatlakozási felkészülést vizsgáló Bizottság jelentése). Brüsszel, 1997. május 12. Jönnek? M ennek? M aradnak? (szerkesztette: Sik Endre és Tóth Judit). MTA Politikai Tudományok Intézet, Budapest, 1994.

47


DR. JUHÁSZ ERIKA: Gondolatok a biztonság fogalmáról és új értelmezésér l. Belügyi Szemle 1999. 4–5. 142–146. o. DR. KORINEK LÁSZLÓ: A b nmegel zés lehet ségei átalakuló társadalmunkban. In.: A III. Országos Kriminológiai Vándorgy lés anyaga, M iskolc, 1998. 09. 25–26. A magyar Kriminológiai Társaság Kiadványa, Budapest, 1999. 254–283. o. Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok. Budapest, 1999. KUKORELLI ISTVÁN: Alkotmánytan szerkezete. Osiris Kiadó, l996. Külügyminisztérium hivatalos honlapja (www.kum.gov.hu) 2001. november 10-i letöltéssel. M ACKÓ MÁRIA: Jogelméleti alapismeretek. Rejtjel Kiadó, l995. M agyarország 1998 – Beszámoló a társadalom és a gazdaság f bb folyamatairól. Központi Statisztikai Hivatal, 1999. A. H. MASLOW : Elmélet az emberi motivációról. Psychological Review, 50. k. 370–396 o. 1943. MCCLEAN, D.: „M utual Assistance in Criminal M atters: The Commonwealth Scheme” (1988). 37 ICLQ 177 at 178. p. In: „Criminal Justice: a European Perspective”. M ASIKA EDIT –HARMATI GERGELY: Egységes Belbiztonsági és Jogi Térség Európában. IM – M iniszterelnöki Hivatal, 1999, Budapest. M ANFRED M ATZKA: Österreich und Schengen. Wien 1997. DR. CHRISTOPH M AYERHOFER: Illegale migration Lagebericht für den M onat M ärz 1998. Bundesministerium für Inneres Generaldirektion. M igráció és politika (szerkesztette: Sik Endre és Tóth Judit). MTA Politikai Tudományok Intézet, Budapest, 1997. M igrations – Bericht 1999. Beaufttrage der Bundesregirung für Auslanderfragen, Berlin. NAGY BOLDIZSÁR: M agyarország az Európai Unió peremén: uniós jog és nemzetközi együttm ködés a migráció terén. Acta Humana, 1997. 18–29. o. Német Szövetségi Határvédelem Kézi könyve. Lübeck 1999. CD Országjelentés – Európa Tanács, Brüsszel 1998, 1999, 2000, 2001. www.kum.gov.hu 2001. november 10-i letöltéssel. PAPNÉ VÉGS JULIANNA: M egel zés – kommunikáció. Rendvédelmi Füzetek 2000/22. RTF. DR. PARÁDI JÓZSEF : Rendvédelmi tisztképzésünk hagyományai. Belügyi Szemle 1997. 4. 101–102. o. Phisibility Study – EU szakért i delegáció jelentése. Brüsszel, 1998. DR. PÓCZIK SZILVESZTER: Nemzetközi szervezett b nözés tegnap és ma. In.: Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, XXXIV. 65–96. old. Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet, Budapest, 1997.

48


DR. PÓCZIK SZILVESZTER: Külföldi b nelkövet k M agyarországon a kriminálstatisztika tükrében. Belügyi Szemle 1999. 9. 28–44. o. Polizeiliche Kriminalstatstik Bundesrepublik Deutschland 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999. Bundeslriminalalamtes Statistik, ISSN 0943-4674. RITECZ GYÖRGY: A Határ rség feladatai az euro-atlanti integráció folyamatában. Határ rségi Tanulmányok 1998. 4. Bp. RITTNER FRITZ: Az Európai Unió útja a szövetségi állam felé. Jogtudományi Közlöny 1995. június. 282–288. o. SALGÓ LÁSZLÓ: Az új típusú biztonság. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1994. SALLAI JÁNOS : A Schengeni Egyezmény felépítése, tartalma és végrehajtásának tapasztalatai. BVTI, 1999. SAMU ISTVÁN: A német határvédelmi rendszer. Határ rségi Tanulmányok 1999. 2. Bp. SÁNDOR VILMOS : A Határ rség helye, szerepe a M agyar Köztársaság védelmi rendszerében, feladatai szervezete és tevékenysége. ZM KA-jegyzet, 841/018. SCHENGEN a magyar-magyar kapcsolatok az uniós vízumrendszer árnyékában (szerk.: Tóth Judit). Lucidus Kiadó, Budapest, 2000. HANS LUDWIG SCHMAHL: Neue Entwicklungen in der Europaischen Union. Scriftenreihe der Fachhochschule des Bundes für öffentliche Verwaltung, 1999 Brühl/Rheinland. SEIFFARH OLIVER: Az együttm ködés az Európai Unióban az igazságügy és a belügyek terén a M aastrichti szerz dés és az Amszterdami szerz dés értelmében. Bécs 1997 ICMPD. SIEBER EDIT : M agyarország csatlakozása az Európai Unió megreformált bel- és igazságügyi együttm ködéséhez, a megváltozott küls feltételek között. Európai Tükör M helytanulmányok, 1998. 33. SÍK ENDRE: Idegenellenesség a mai M agyarországon. Belügyi Szemle 1999. 1. 11–20. o. SIMONNÉ BERTA KRISZTINA: A bel- és igazságügyi együttm ködés az európai integráció folyamatában. Belügyi Szemle 2000. 3. 42–48. o. JÜRGEN STORBECK: A szabadság, biztonság és igazságosság övezete. Belügyi Szemle 2000. 3. 3–16. old. Jürgen Storbeck: Ein Raum der Freiheit, der Sicherheit und das Rechts: Die Innen-und Justizpolitik noch Amsterdam. Nationales Relaistraffen der Europaischen Kommission in Salzburg/Österreich. 4. und 5. November 1999. SZABÓ A. FERENC: Migráció, biztonság, EU-b vítés. Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet 2000. DR. SZABÓ GYULA: A rend rszakképzés jöv je. Belügyi Szemle 1997. 3. 86–89. o. DR. SZAKÁCS GÁBOR: A rend rtiszti pályát választók el zetes nézetei leend hivatásukról. Belügyi Szemle 1997. 7-8. 84–112. o. SZIKINGER ISTVÁN: Határ rizetünk és az európai integráció. Európai Tükör 1997. június.

49


SZIKINGER ISTVÁN: Szentségtör gondolatok a szervezett b nözés elleni küzdelemr l. Belügyi Szemle 1997. 7–8. 38–50. o. Tampere European Council 15 and 16 october 1999 – Presidency Conclusion. SN 2000/99. DR. TAUBER ISTVÁN: Modern piaci társadalom társadalmi struktúra, leszakadó társadalmi rétegek, b nözés. In.: Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, Budapest, 1999, 111–124.o. T ÓTH PÁL PÉTER: Haza csak egy van? – M enekülök, bevándorlók, új állampolgárok M agyarországon (1988-1994). Püski Kiadó, Budapest, 1997. VADASI VIVIEN: A menekültügyi szabályozás az Európai Unióban. Belügyi Szemle 2000 3. 57–73. o. VAS GIZELLA: A határellen rzés és az illegális migráció elleni fellépés az Európai Unióban. Belügyi Szemle 2000 3. 74–86. o. M ICHAEL WERNER: Értékel jelentés a határforgalom-ellen rzésr l és a határ rizetr l M agyarország jöv beni Európai Unió küls határain. HU 97/IB/JH01 Strenghtening of Border M anagement, Furth im Wald 2000. WESTPHAL-STOPPA: Idegenjog a Rend rség számára. Németország, 1997. WESTPHAL VOLKER: A Schengeni Szerz dés a határrendészeti gyakorlatban. K.n. Swisttal 1998. kézirat VOLKER WESTPHAL–EDGAR STOPPA: Európai jog a határrendészet részére – oktatási modul a közép- és kelet-európai határ rök továbbképzéséhez. Lübeck, 2000. Zahlen und Fakten 2000 – SIREN Österreich. Wien, 2001. ZSIGOVITS LÁSZLÓ: A leend határrendészeti rendszer elemei. Hadtudomány 2001. 1. 99–108. o.

50


JOGSZABÁLYOK Agenda 2000 – Brüsszel 1997 Amszterdami Egyezmény – CONF/4001/97 Az Európai Közösség Alapító Szerz dése – Kelt Rómában, 1957. március 25-én Szerz dés az Európai Unióról – Kelt M aastrichtban, 1992. február 7-én CD jogtár – KJK–Kerszöv, 2001. szeptember 30. (Az alább felsorolt honi jogszabályok forrása a CD jogtár) 1949 évi. XX. tv. M K Alkotmány 40/1974. (XI. 1.) MT rendelet a M agyar Köztársaság államhatárának rizetér l 2046/1989. (HT 17.) MT határozat a M agyar Köztársaság államhatáráról, annak rendjér l, rizetér l és átlépésének szabályairól szóló törvényjavaslat alapelveir l 1989. novemberi 3028. M T határozat az államhatárok azonnali lezárására alkalmas kötelékek felállításáról 3065/1991. évi Kormányhatározat a M agyar Köztársaság honvédelmének alapelveir l és követelmény-rendszerér l és a honvédelmi tárca kapcsolódó feladatairól 1949 évi. XX. tv. M K Alkotmány – A Határ rség rendészeti feladatait rögzít Alkotmánymódosítás 1993. évi CVII. Törvény Az 1993 évi LXXXVI. tv. a külföldiek beutazásáról és a magyarországi tartózkodásáról – Az idegenrendészeti hatósági jogkört biztosító 1993. évi CX. tv. a honvédelemr l 1994. évi I. törvény a M agyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésér l szóló 1093/1994 (X. 07.) Kormány határozat az európai integrációval összefügg kormányzati feladatok felel sségi és koordinációs rendjér l 1994.évi XXXIX. tv. a Rend rségr l 2186/1996. (VII. 16.) Kormányhatározat a Határ rség szervezeti átalakításának végrehajtásáról és a további m ködési feltételeinek biztosításáról 2141/1997. (V. 30.) Kormányhatározat a Határ rség szervezeti továbbfejlesztésér l 73/1997. (VII. 17.) OGY határozat a Határ rség fejlesztésének irányairól 2416/1997 (XII. 17.) Kormányhatározat a Határ rség határvadász századainak létszám- és eszközigényér l, valamint fegyverzetér l 1997. évi XXXII. tv. a határ rizetr l és a Határ rségr l, a Határ rség nyomozó hatóságainak hatáskörér l és illetékességér l szóló 59/1997 BM rendelet, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 66/1997 BM rendelettel

51


1108/1997. (X. 11.) Kormányhatározat az Európai Unió PHARE programja és az OECDországok által M agyarországnak juttatott segélyek kormányzati irányításának és koordinációjának új rendjével összefügg egyes feladatokról 2084/1998. (IV. 8.) Kormányhatározat M agyarország és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások alapvet kérdéseir l, a tárgyaló delegáció kijelölésér l, az Európai Unió közösségi vívmányai (acquis communautaire) átvételének Nemzeti Programjáról, valamint a csatlakozásra való felkészülés gazdaságstratégiai hátterér l 2211/1998. (IX. 30.) Kormányhatározat az Európai Unióhoz történ csatlakozásra irányuló tárgyalásokkal, illet leg a csatlakozásra való felkészüléssel összefügg egyes további kérdésekr l 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a M agyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveir l 1999. évi LXIX. tv. a szabálysértésekr l 1062/1999. (V. 31.) Kormányhatározat a PHARE 1999. évi Nemzeti Programjának prioritásairól és tárgyalási irányelveir l 1109/1999. (X. 22.) Kormányhatározat a PHARE 2000. évi magyarországi programjának prioritásairól 11/2000. (II. 23.) BM rendelet a szabálysértésekr l szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról 2087/2000. (V. 4.) Kormányhatározat az Európai Unióhoz történ csatlakozással összefügg , a határok rizetével, a határforgalom-ellen rzésével és a határátkel helyek fejlesztésével kapcsolatos feladatokról és intézkedésekr l 1063/2000. (VII. 11.) Kormányhatározat a PHARE 2001. évi Nemzeti Programjának prioritásairól és tárgyalási irányelveir l 2013/2001. (I. 17.) Kormányhatározat az Európai Unióhoz történ csatlakozással összefüggésben az egységes határellen rzési rendszer megvalósításáról szóló kormányzati koncepcióról 17/2001. (BK 7.) BM utasítás a schengeni joganyag átvételér l és annak gyakorlati megvalósításáról 2149/2001. (VI. 20.) Kormányhatározat az Európai Unió Közösségi Vívmányainak átvételér l szóló Nemzeti Program 2001. évi felülvizsgálatáról 1065/2001. (VII. 10.) Kormányhatározat a PHARE 2002. évi Nemzeti Programjának intézményfejlesztési prioritásairól és tárgyalási irányelveir l 2001. évi XXXIX. tv. a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról 2001. évi XXXVIII. tv. a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. tv. módosításáról 2001. évi XXXIII. tv. a határ rizetr l és a Határ rségr l szóló 1997. évi XXXII. tv. módosításáról

52


2001. évi XXXII. tv. a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. tv. módosításáról 4/2001. (II. 6.) BM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv.nek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történ végrehajtásáról szóló 62/1997. (XI. 7.) BM rendelet módosításáról 70/2001. (IV. 20.) Kormányrendelet a Szervezett B nözés Elleni Koordinációs Központról 8/2001. (V. 9.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet módosításáról 2106/2001. (V. 16.) Kormányhatározat a szomszédos államokban él magyarokról szóló törvény végrehajtásával összefügg egyes feladatok fedezetér l 115/2001. (VI. 29.) Kormányrendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Kormányrendelet módosításáról 133/2001. (VII. 20.) Kormányrendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Kormányrendelet módosításáról 1087/2001. (VIII. 8.) Kormányhatározat az Európai Unión belüli igazságügyi együttm ködéssel összefügg feladatokról és intézkedésekr l A költségvetésr l szóló 1991. évi XCI., 1992. évi LXXX., 1993. évi CXI., 1994. évi CIV., 1995. évi CXXI., 1996. évi CXXIV., 1997. évi CXLI., 1998. évi XC., 1999. évi CXXV. és a 2000. évi CXXXIII. tv. A költségvetésr l szóló 1991. évi XCI., 1992. évi LXXX., 1993. évi CXI., 1994. évi CIV., 1995. évi CXXI., 1996. évi CXXIV., 1997. évi CXLI., 1998. évi XC., 1999. évi CXXV. és a 2000. évi CXXXIII. tv. Schengeni Egyezmény http://www.euroinfo.hu/schengen.htm 2001.augusztus 10-i lekérdezés Schengen Végrehajtási Egyezmény – 1990-es aláírt változat SCH/Com-ex (93) decl 6 – A határellen rzésért felel s hatóságok közötti együttm ködésr l SCH/Com-ex (94) decl 8 – A schengeni küls határok biztonságának javítását szolgáló intézkedésekr l SCH/Stup (96) 1, 4 c rév. – A Holland elnökség jegyzéke SCH/Com-ex (97) decl 4 – Éves jelentés a küls határok ellen rzésének helyzetér l azon tagállamokban, amelyek már alkalmazták a Schengeni Végrehajtási Egyezményt 1996. január I. és december 31. között SCH/Com-ex (97) 32 – A Végrehajtó Bizottság határozata a vízumpolitika összehangolásáról SCH/II.–Read (97) 19. rév. 3 – Intézkedések a visszafogadási tekintetében gondot okozó államokkal szemben

53


SCH/II-Read (97) 19. rév. 2. ADD. 1 rév – Az Osztrák Elnökség tervezete a schengeni államok és harmadik államok között kötend egységes visszafogadási megállapodásra SCH/Com-ex (98) 53 rev 2 – Vízummentes államok körének b vítésér l SCH/Com-ex (98) 1 rev 2 – A Schengeni M unkacsoport (Task Force) tevékenységér l SCH/Com-ex (98) 26 def. – Egy állandó bizottság felállításáról a Schengeni Egyezmény végrehajtására és értékelésére SCH/Com-ex (98) 37 def. 2 – Az illegális migráció elleni akció terv SCH/Com-ex (98) 56 – A Végrehajtó Bizottság határozata egy, azokat az útiokmányokat tartalmazó kézikönyv összeállításáról, amelyekbe vízumbélyeget lehet ragasztani SCH/Com-ex (99) 7 rev 2 – Összeköt tisztvisel k SCH/Com-ex (99) 13 – A Végrehajtó Bizottság határozata a Közös Kézikönyv és Közös Konzuli Utasítás végleges változatairól

54


RÖVIDÍTÉS EK J EGYZÉKE ANP – Az Európai Unió közösségi vívmányai átvételének Nemzeti Programja BÁH – Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal BGS – Bundesgrenzschutz (Német Szövetségi Határ rség) Bhs. ki – A magyar szervek által el nem fogott, az ország területét elhagyó tiltott határátlépést elkövet személyek száma BM I – Bundesministerium des Innern (Szövetségi Belügyminisztérium) Büfesz – B nügyi-felderít szolgálat Cheknet – Illegális migrációt ellen rz háló CIREA – Centre for Information, Reflection and Exchange on Asylum (M enekültügyi Információ-, Vita- és Véleménycsere Központ) CIREFI – Centre for Information, Discussion and Exchange on the Crossing of Frontiers and Immigration (Határátlép k és Bevándorlók Információ-, Vita- és Véleménycsere Központja) COP – Country Organise Partner (PHARE részprogram) COREPER – Comité des Representants Permanents (Állandó Képvisel k Tanácsa) CSIS – Central SIS (Központi Schengeni Információs Rendszer) EIS – European Information System (Európai Információs Rendszer) EURODAC – Az ujjlenyomatok gépi azonosítását biztosító európai rendszer FADO – European Image Archive System (Európai Képarchiválási Rendszer) HFK – Határforgalmi kirendeltség HÖK – Határ rizeti kirendeltség HÖR. OPK – Határ rség Országos Parancsnokság Hs. összesen – A tiltott határátlépést elkövet összes személyek száma Hv – Határvadász ICMPD – International Centre for M igration Policy Development (Nemzetközi M igrációs Politika Kidolgozó Központ) IOM – Organization Internationale pour les M igrations (Nemzetközi M igrációs Szervezet) ISM – Integrációs és Stratégiai M unkacsoport (M iniszterelnöki Hivatal) Ka. – Közalkalmazott KERA – Közép-Európai Rend rakadémia

55


KP – Kapcsolattartási Pont ~ Kapcsolattartási Szolgálati Hely Ktv. – Köztisztvisel Külf. – Külföldi MHTT – M agyar Hadtudományi Társaság NEBEK – Nemzetközi B nügyi Együttm ködési Központ NHRK – Nemzetközi Határrendészeti Konferencia NSIS – National SIS (Nemzeti Schengeni Információs Rendszer Központja) OPK-ság – Országos parancsnokság PHARE – Pologne, Hongrie Assistance pour la Reconstruction Economique (Lengyelország és M agyarország számára nyújtott gazdasági fejlesztési támogatás) SIRENE – Supplementary Information Request at the National Entry (A SIS nemzeti egységért felel s szerv) SIS – Schengen Information System (Schengeni Információs Rendszer) SVE – Schengeni Végrehajtási Egyezmény Ths – Tiltott határátlépés TEU – Treaty on European Union (Szerz dés az Európai Unióról) TETRA – Terrestrial Trunked Radio (Földi Trönkölt Rádió) TREVI – Terrorism, Radicalism, Extremism and International Violence (Nemzetközi Terrorizmus, Radikalizmus, Extrémizmus, Er szak – az EK tagállamok belbiztonságért felel s minisztereinek konferenciája) Tts. – Tiszthelyettes UNHCR – United Nations High Commissioner for Refugees (ENSZ M enekültügyi F biztossága) VISION – Visa Inquiry Open-border Network (Nyitott határok Vízumkiadással Kapcsolatos Informatikai Hálózata) VPOP – Vám- és Pénzügy rség Országos Parancsnoksága Zls. – Zászlós

56


1. számú melléklet

A magyar Határ rség által felfedett embercs empész tevékenység alakulás a 60 0 50 0 40 0 f 30 0 20 0 10 0 0

1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. Forrás: HÖR. OPK.

57



4500

A magyar Határ rs ég által felfedett néhány f bb jogsért cselekmény alakulás a

jog elle nes belföldi tartózkod ás

4000

kö zo kira tham isítás

3500 3000

f

emb ercs empé sz tevékenysé g

2500

határrend észeti szabs .

2000 1500

kü lföl diek rend észeté ve l kapcs.

1000 500

kö rözés, elf. pcs.

0

1996.

1997.

Forrás: HÖR. OPK.

58

1998.

1999.

2000.

2001



A magyar Határ rség létszám változásai sorozott

2000 0

köz alkalmaz ott, köz tisztvis el 1800 0

tisz thely ettes

1600 0

tisz t

1400 0

f

1200 0 1000 0 800 0 600 0 400 0 200 0 0

1989

1991

1993

1995

1997

1999

2001

2003*

EU

Forrás: HÖR. OPK.

59


4. számú melléklet Schengen keleti küls s zárazföldi határszakasz hos sza (km)

5000 4500 4000

km

3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 jelenleg

60

Szlovákia nélkül

Szlovákiával

24 878 70 111 0

19

0

LUNOS–1

BN–2

BIG–35

Kézi h kamera

Stabil h kamerás rendszer

Mobil h kamerás gépjárm

Mobil radar

Forrás: HÖR. OPK.

132

van

4

26

8

195

70

878

120

Összesen tervezv e 132

Darabs zám

BN–1

Eszköz

Optimális éjjellátó képesség ( m)

A Határ rség éjjellátó eszközei 2002. 11. 01.-i állapot



18000

16000

14000

12000

10000

8000

6000

4000

2000

900

800

700

600

500

400

300

200

100

61



Magyar államháztartás f bb adatai (reálértékben, milliárd Ft-ban, 1991-es áron)

állami m ködési funkciók

3000

védelem

mrd. Ft

2500

rendvédelem és k özbiztonság

2000

1500

jóléti funk ciók

1000

államháztartás összesen

500

GDP 0

1991

1994

1995

1996

Forrás: HVG 2000. 02. 12. 119. o.

62

1997

1998

1999



BGS* költségvetése (millió DM-ben )

3500

3000

m. DM

2500

2000 1500

beruházások járulékok

1000

dologi

500

személyi

0

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

Forrás: Bundesgrenzschutz Jahresbericht – 1996/97, 1998 – BM I Bonn.

63



Védelem és a rendvédelem aránya a GDP-hez Magyarországon 2,5

védelem aránya a GDP-hez 2

rendvédelem aránya a GDP-hez

1,5 % 1

0,5

0

1991

1994

1995

Forrás: HVG 2000. 02. 12. 119. o .

64

1996

1997

1998

1999


9. számú melléklet A magyar Határ rség rés zére a költségvetési törvényekben biztosított források II. (millió Ft) Szem élyi j utta tás o k D ol ogi kia dás o k

Mu nka adók at terhe l j árulé kok Felú jítá s

Intézm é nyi be ruházás i k iadá s ok e gyéb

Lak ás tá m oga tás

18000 16000

m. Ft

14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

Forrás: Költségvetésr l szóló törvény ek.

65



A magyar Határ rség 2002 évi költségvetésének bels arányai Intézményi beruházási kiadások 6,18% Felújítás 4,07%

Lakástámogatás 0,00% egyéb 0,08%

Dologi kiadások 13,32%

Személyi juttatások 57,12% Munkaadókat terhel járulékok 19,23%

Forrás: Költségvetésr l szóló 2000 évi CXXXIII. tv.

66


11. számú melléklet Léts zám és s zemélyi kiadás arányainak alakulása a magyar Határ rségnél

öss z létsz ám s orozott állomány nélküli léts zám s zemélyi költségek

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001 2002*

Forrás: Költségvetési tv. és HÖR. OPK.

67



BGS* léts zám és s zemélyi költség arányai

teljes létszám személyi kiadások és járulékok

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

Forrás: Bundesgrenzschutz Jahresbericht – 1996/97, 1998 – BM I Bonn.

68

1997

1998

Az ukrán-magyar határ kriminálföldrajza az 1990-es évekb en

SALLAI JÁNOS

a Rend rtiszti F iskola Rendvédelmi Tudományos Kutatóintézetének munkatársa

AZ UKRÁN–MAGYAR HATÁR KRIMINÁLFÖLDRAJZA AZ 1990- ES ÉVEKBEN ÉS A MAGYAR–MAGYAR KAPCSOLATTARTÁS JÖV JE A KÜLS

HATÁR MENTÉN

69


70


BEVEZET A téma id szer ségét több tényez indokolja és egyben sürgeti is. Az 1990-es években lezajlott társadalmi átalakulás negatív hozadékaként a b ncselekmények számadatai jelent s mértékben megn ttek, amelyek visszaszorításához elengedhetetlen tisztázni a kialakult b nügyi helyzetet. Az 1989-es határnyitást és a világútlevél bevezetését követ en M agyarországon a határforgalmi statisztikai adatok nagyságrendekkel növekedtek meg, amellyel párhuzamosan a határhoz kapcsolódó b ncselekmények is „ felfelé” mozdultak el. A fentiek mellett az EUcsatlakozásunk érdekében meghozandó megalapozott stratégiai döntések is megkövetelik, hogy a határ kriminál-földrajzi képér l folyamatosan informálva legyenek a politikai döntéshozók, a belügyi, továbbá a határ rvezetés. A 90-es években ugyanakkor a lakosság részér l is igényként jelentkezett és azóta folyamatosan felszínen maradt a b ncselekményekr l, határeseményekr l való gyors, szakszer tájékoztatás, amelyet csak színvonalas háttérelemzések elkészítésével lehetett-lehet kielégíteni. A kriminálstatisztika a társadalom része, ma már (szakítva a korábbi id szak gyakorlatával, amely tabuként, titkosan kezelte ezeket az adatokat) mind a szakemberek, mind az érdekl d k hozzáférhetnek. A kriminálstatisztika alakulását több vonalon befolyásolja a határforgalom, a határforgalom-ellen rzés, illetve a határterületeken a határ rizeti szolgálatot végrehajtók jelenléte, mozgása, szolgálati tevékenységük végzése. Ezt igazolja például a határregisztráció bevezetését követ en a gépkocsilopások csökkenése, vagy az idegenforgalom ugrásszer emelkedésével járó b ncselekmények számainak növekedése. A kriminológusok, statisztikusok és társadalomföldrajzzal foglakozók körében régóta ismert, hogy a b ncselekmények elkövet i és a helyszín között összefüggés mutatható ki, illetve a b ncselekmény-elkövetés helye determinálja az esemény hovatartozását. Ennek egyik speciális területe lehet az államhatár a hozzá kapcsolódó szabálysértésekkel, b ncselekményekkel. U gyanakkor a kriminálföldrajz módszere segítségével lehet ségünk nyílik a kialakult helyzetben a b ncselemények–elkövet k–helyszín közötti összefüggés megismerésére, azaz a megrajzolt térképr l leolvashatjuk a b nelkövetések térbeli eloszlását. A M agyar Köztársaságnak az EU-csatlakozást követ en küls határai mentén az EU biztonságát is szavatolnia kell. Ahhoz, hogy a veszélyforrások nagyságáiról, helyszíneir l pontos képpel rendelkezzünk, továbbá össze tudjuk majd hasonlítani a csatlakozás el tti és utáni határ menti b nügyi helyzetet, folyamatosan kell mérni, elemezni és publikussá tenni az államhatár kriminálföldrajzát megjelenít elemeket. A 80-as évek végén lezajlott kelet-európai rendszerváltozások – a fentieken túl – új távlatokat nyitottak az évtizedeken át elszigetelt Közép- és Kelet-Európa el tt. A történelmi Európa részét képez közép-európai nemzetek számára lehet ség nyílt az Európa fejlett, demokratikus nyugati feléhez történ gyors felzárkózásra. M agyarországnak az euro-atlanti intézményrendszerbe tervezett bekapcsolódásán belül kiemelked helyet foglal el a NATOtagság és az Európai Unióhoz való csatlakozás. A mind szorosabb együttm ködés a meglév nemzeti identitások mellett egy közös európai tudat kialakulását segítheti el .

71


Az euro-atlanti csatlakozás kiemelt témaköre a biztonság, amelyre 2001. szeptember 11. óta Európában is kiemelt figyelmet fordítanak. A biztonság1 komplex fogalom, amelynek szerves része a köz- vagy belbiztonság. A közbiztonság egyik szelete a határ rizet, a határellen rzés, amely az EU-integráció keretén belül 1999. május 1-je óta felértékel dött, amikor is a Schengeni Végrehajtási Egyezmény2 jelent s része (az EU harmadik pillérével szinkronban) az Amszterdami Szerz dés I. pillérébe integrálódott, ami azzal jár, hogy a csatlakozni kívánó országoknak már a belépéskor meg kell felelniük a schengeni normáknak. 3 Az el bbiekb l adódik, hogy a M agyar Köztársaság számára sincs más út, ha csatlakozni kíván, mint hogy igazodjon a schengeni 4 normákhoz, azaz határ rizeti rendszerét a leend küls 5 és bels 6 határokkal szembeni követelményeknek megfelel en kell kiépítenie és m ködtetnie. A csatlakozási folyamat jelenlegi állása szerint a magyar–ukrán határ valószín leg küls határrá válik, amit tovább nehezít az a tény, hogy Ukrajna az EU-tagállamokban a vízumköteles országok csoportjába tartozik. Az államok szuverenitása, egyenjogúsága megköveteli egymás jogos érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartását. E nemzetközi jogi kötelezettség teljesítése és annak jogos elvárása valamennyi államot terheli és megilleti. Ennek szükségessége legjobban a szomszédos államok egymás közötti viszonyában jelentkezik a legtöbbször és a legélesebben.

1

„ […]biztonság: Háborúmentes állapot, azaz a dolgoknak, életviszonynak olyan rendje, állapota, mely lehet vé teszi egy adott ország, nép számára a békés alkotó munkát, társadalmi és szellemi, továbbá anyagi fejl dést.” Ritecz Györg y–Sallai János: A MK határrendje és hat árbiztonság a az EU cs atlakozás tükréb en és a Scheng eni Egyezmény jegyéb en. Hanns Seidl Alapítvány, Budapest, 1998. 5. o. 2 A schengeni tagállamok között a szem élyek szab ad áramlása mára minden olyan scheng eni szerz d tagállamban megvalósult, amelyben a Schengeni Vég rehajtási Egyezményt eddig hatályb a léptették. Ezáltal a bels határok alapjában vév e minden tetsz leges helyen ellen rzés nélkül átléphet k. Míg Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg és Hollandia, valamint Portugália és Spanyolország közötti bels határokon a s zemélyel len rzést 1995. március 26-ig megszüntették, az olasz és osztrák schengeni bels határokra ez 1998. április 1. óta érvény es korláto zás n élkül. A Görögors zágba irányuló és onnan jöv szem ély forg alom esetén – ahol a jelent és évében (1997) a scheng eni utazási szab adság még n em volt meg – ma már s zintén nincs személyellen rzés. 2001. március 25. óta az És zaki Útlevél Unió t agállamai is cs atlakoztak a Scheng eni Egyezm ényhez. Ugyanak kor az EU három állama (Nagy -Britannia, Dáni a és Írország) fenntartásait fog almazta m eg a Sch engeni Egy ezménnyel kapcsolatban. 3 Lényeges kritérium az EU küls hat árain ak szigorú rizet e, védelme, amely csak akko r érhet el, ha az abban érintett államok illetékes szervei által végrehajtott határ rizet egységes elveken, gyako rlaton alapul, valamint biztosított a beutazási tilalom alatt álló személyek biztonságos kisz rés e a számítógép es info rmációs rends zer keretéb en, továbbá a biztons ágra veszélyt jelent személyek kisz rés e. Az egység es elvek és gy akorlat n em nélkülözhetik a tapasztalatok feldolgozását és az ellen rz szerv ek hatékony együttm ködését. 4 Az ukrán–magyar határ mentén él k – egy 2000–2001-ben Kárpátalján v égzett kérd ív es felmérés szerint – abban rem énykednek, hogy ezen a határs zakas zon nem vezetik be a szigorúbb schengeni normák at. KOMPLEX HATÁR MENTI KAPCSOLATRENDSZER VIZSGÁLATA. In: Nyugat-Magyaro rszági Tudományos Intézet Közlemény e, 135. sz. Gy r, 2001. 5 Küls határok: a Schengeni Egyezmény tag államainak mindazon h atárai, továbbá légi és vízi kiköt i, amelyek nem a Szerz d Felek bels határai. 6 Bels határok: a Szerz d Felek – a Scheng eni Egyezményt al áírók – s zárazföldi határai, valamint a b el földi fo rgalmat lebonyolító repül terei és tengeri kiköt i, amelyekbe olyan menetrendszer átkel hajók, repül k érkeznek, illetve ahonn an olyanok indulnak, amelyek célállomása v agy indulási állomása kizárólag a Szerz d Felek területén lév kiköt , anélkül, hogy e területeken kívüli kiköt kben kikötnének

72


Az államhatár7 fogalmából adódik, hogy az nemcsak elválaszt, hanem össze is köt, ezért a hozzá kapcsolódó vagy az államhatáron realizálódó jogok érvényesítése, kötelezettségek teljesítése meghatározott rendet követel. E folyamatot a nemzetközi jog határrendként jelöli. Az ukrán–magyar államhatár vonaláról és annak karbantartásáról az 1998. évi LV. törvény a következ képpen rendelkezik: 8 „1. Magyarország, valamint a Szövetséges és Társult Hatalmak között Párizsban, 1947. évi február hó 10-én aláírt Békeszerz dés 1. Cikkének 3. pontjában megállapított államhatár a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a helyszínen úgy halad, amint azt meghatározzák: a) a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti államhatár redemarkációjára alakult magyar–szovjet Vegyesbizottság által Moszkvában, 1949. évi július hó 30-án aláírt redemarkációs okmányok; b) a Magyar Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság államhatárai csatlakozását megállapító okmányok ("Tisza" csatlakozási határjel), melyeket a Magyar Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság közötti államhatár redemarkálására alakult magyarszovjet Vegyesbizottság és a Csehszlovák Köztársaság bizottsága írt alá 1949. július 18-án Uzsgorodon; c) a Magyar Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Román Népköztársaság államhatárai csatlakozását megállapító okmányok ("Túr" csatlakozási határjel), melyeket a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között húzódó államhatár redemarkálására alakult magyar-szovjet Vegyesbizottság, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Román Népköztársaság között húzódó államhatár redemarkálására alakított szovjet-román Vegyesbizottság román delegációja írt alá 1949. július 30-án Moszkvában; 7

» A határok és a határmentiség kérdésein ek, a politikai államhatárok elválasztó és összekapcsoló szer epének a kutatása napjainkban m egkülönböztetett jelent ségg el bír, különös tekintettel a jelenben zajló európai integrációs folyamatokra. Az európai együttm ködést és egyesülést a múltból öröklött területi-etnikai problémák nehezítik Közép-Kelet-Európa politikai államhatárai mentén, különösképp a volt szocialista országok utódállamaiban, köztük Magyarors zágon. A globalizációs és integrációs tendenciák jelent s akadályai azok a határszakaszok, amelyek mentén rendezetlen gazdasági–társad almi–etnikai kérdések h almozódtak fel, s maradtak fenn mind a mai napig. Ilyen problematikus területnek tekinthet k Északkelet-Magy arors zág „ peri féria peri féri áira” szorult határmenti térségei és t elepülései is. Ezek en a kiterjedt országhatár menti p eremvidék eken húzódó terület ek tömörítik magukba talán legtípusosabban a halmozottan h átrányos p eri fériahely zet, a „ határmentiség ” sajátosságait, jellegzetesség eit.« Balcsók István–Baranyi Béla–Dancs László: A h atármentiség és a határon átnyúló kap csolatok jellemz i az Északkelet -Al földön. Debrecen. 8 Az 1998. évi LV. törvény a Magyar Köztársaság és Uk rajna kö zött a magyar–ukrán államhatár rendjér l, a határkérdés ekben v aló együttm ködésr l és köl csönös segítségnyújtásról szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Szerz d és kihirdetésér l. 2. §.

73


d) a magyar-szovjet államhatár redemarkációs okmányainak mellékletei és kiegészítései, valamint azok a kiegészítések, melyek a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormánya között a magyar-szovjet államhatár rendjének megállapítása, határkérdésekben kölcsönös segítségnyújtás és együttm ködés tárgyában, Budapesten, 1961. évi október hó 3-án aláírt Szerz dés hatályának id tartama alatt készültek. 2. Redemarkációs okmányoknak kell tekinteni: a) a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1948-1949. években redemarkált államhatár vonaláról készült leíró jegyz könyvet; b) a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1948-1949. években redemarkált államhatár 1:25 000 méretarányú térképeit; c) a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1948-1949. években redemarkált államhatár határjel jegyz könyveit; d) a fentiekben felsorolt okmányok megfelel mellékleteit és kiegészítéseit. 3. E Szerz dés hatálybalépését követ évben a 11. Cikk alapján létrehozott Magyar-Ukrán Határbizottság megkezdi a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár közös ellen rzését, amelynek eredményeképpen a következ új redemarkációs okmányokat készíti el: e) a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár vonaláról készült leíró jegyz könyvet; f) a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár 1:10 000 mér etarányú térképeit; g) a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár határjel jegyz könyveit, vázlatokkal; h) a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár határjeleinek és határjelekkel nem jelölt töréspontjainak koordinátajegyzékét; i) a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár közös ellen rzésér l készült zárójegyz könyvet. 4. Az új redemarkációs okmányokhoz tartoznak az e cikk 3. pontjában felsorolt okmányok mellékletei és kiegészítései, amelyek e Szerz dés hatálya alatt készülnek. 5. Az államhatár e cikk 3. pontjában említett közös ellen rzése és az új redemarkációs okmányok elkészítése nem jelenti a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár felülvizsgálatát. 6. E Cikk 3. pontjában említett új redemarkációs okmányokat meg kell er síteni, és a meger sít okmányok kicserélése után harminc nap múlva lép-

74


nek hatályba, ezzel egyidej leg hatályukat vesztik az e Szerz dés 2. Cikkének 12. pontjában felsorolt okmányok.” Az államhatár megállapítása két szomszédos állam viszonylatában mindig politikai kérdés. A határvonal megjelölésére, a határrend fenntartására, a határforgalom ellen rzésére a M agyar Köztársaságnak minden szomszédos országgal érvényes nemzetközi szerz dése van. Ezek a határszerz dések tartalmuk szerint lehetnek: • határrendi szerz dések; • határjellel kapcsolatos szerz dések; • határforgalmi szerz dések; • határhoz kapcsolódó egyéb szerz dések. Az ukrán–magyar határra vonatkozó határszerz dések a következ k: 1. A M agyar Köztársaság Közlekedési M inisztériuma és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Közlekedésügyi M inisztériuma között M oszkvában, 1947. szeptember hó 15. napján kötött vasúti határforgalmi egyezmény és mellékletei. 2. A M agyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a Záhony–Csop közötti útszakaszon lév Tisza folyó feletti közúti híd közös használatáról és fenntartásáról Budapesten, 1963. évi június hó 11. napján kötött egyezmény. 3. A M agyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a két ország közötti államhatáron lev határátkel helyekr l szóló, Budapesten, 1993. február 26-án aláírt megállapodás. 4. A M agyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között személyeknek a közös államhatáron történ átadásáról és átvételér l Budapesten, 1993. február 26-án aláírt egyezmény (1995. évi XXIV. törvény). 5. A M agyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a határ menti megyék lakosainak egyszer sített államhatár átlépésér l szóló, Budapesten, 1993. évi február hónap 26. napján aláírt M egállapodás. 6. A M agyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekr l Budapesten, 1993. július 28-án aláírt egyezmény [120/1994. (IX. 8.) Kormányrendelet]. 7. A M agyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a személyeknek a közös államhatáron történ átadásáról és átvételér l Budapesten, 1993. február 26-án aláírt egyezmény (1995. évi XXIV. törvény) végrehajtása tárgyában a M agyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között Kijevben, 1994. október 27-én aláírt megállapodás. 8. A M agyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar–ukrán államhatár rendjér l, a határkérdésekben való együttm ködésr l és kölcsönös segítségnyújtásról Kijevben 1995. május 19-én aláírt szerz dés. 9. A M agyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a szervezett b nözés elleni harcban történ együttm ködésr l Kijevben, 1995. május 19-én aláírt egyezmény. 10. A M agyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar–ukrán államhatár rendjér l, a határkérdésekben való együttm ködésr l és kölcsön segítség-

75


nyújtásról szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Szerz dés. Kihirdetve: 1998. évi LV. törvény. 11. A M agyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között az államhatáron keresztül megvalósuló vasúti forgalomról szóló, Kijevben, 1995. május 19. napján aláírt Egyezmény Kihirdetve: 176/1996. (XI. 29.) Kormányrendelet. 12. A M agyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között a magyar-ukrán határon lév közúti Tisza-híd átépítésér l szóló, Budapesten, 1996. január hó 16. napján aláírt M egállapodás. Kihirdetve: 132/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet. Az ukrán–magyar határkapcsolatra vonatkozóan megállapítható, hogy a vizsgált id szakot megel z en ez a térség9 képezte a Szovjetunió nyugati peremét, így a határt igen szigorúan rizték, ami mellett még bürokratikus akadályok is nehezítették a határhoz való lejutást. Ebben az id szakban csak Záhonynál lehetett átlépni a határt. A magyarországi oldalon – az osztrák–magyar szakasszal ellentétben – sohasem épült ki m szaki zár (elektromos Jelz rendszer, EJR); igaz, az ukrán – korábban szovjet – oldalon még ma is megvan ez a m szaki jelz rendszer, noha már régóta használaton kívül van. A rendszerváltás után a határ rizet ugyan enyhült valamelyest, s új határátkel helyek nyitására is sor került, de a határ átlépését korlátozó bürokratikus akadályok ma is igen nagy számúak. A nehézségek ellenére a határszakasz forgalma jelent s. Az ukrán gazdaság rendkívül nehéz helyzetben van (egyre romló életszínvonal, növekv munkanélküliség), ami határon átnyúló vásározásra, feketekereskedelemre kényszeríti az embereket. Emellett az alacsony ukrajnai üzemanyagárak számos a határ mentén él magyar állampolgárt is üzemanyag-csempészésre csábítanak. Az ukrán–magyar határforgalom sajátossága a tradíciókkal is rendelkez kishatárforgalom, amely a következ körülmények között alakult ki. Az 1949-ben aláírt redemarkációs okmányt csak 1962-ben követte az államhatár rendjér l szóló törvényerej rendelet (ami mára már hatályát veszítette). A második világháború el tt (csehszlovák–magyar viszonylatban) a térségben funkcionáló kishatárforgalmi egyezményhez hasonló megállapodás megkötésére nem került sor. A helyzet kezelésére kitalálták ugyan a „ könnyített” határátlépést a határ menti települések lakosai részére, de az a valóságában a beépített bürokratikus elemek, fékek miatt csak látszatmegoldást eredményezett. A könnyített határátlépési engedélyt csak az kaphatta meg, aki kérelmét nyomós indokkal tudta alátámasztani (pl. közeli hozzátartozó halála, súlyos betegsége stb.). A határt ily módon az alábbi határátkel helyeken lehetett átlépni (els helyen a magyarországi település, második helyen az ukrajnai település mai hivatalos nevén): Záhony–Csop, Lónya–Haranglab, Barabás– Kaszony, Beregsurány–Asztely, Kispalágy–Velika Palagy, Tiszabecs–Vilok. A magyar oldalon a következ települések polgárai élhettek a „ könnyítéssel” (ábécérendben): Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Derecske, Csaroda, Eperjeske, Garbolc, Gelénes, Gergelyiugornya, Gulács, Hete, Jánd, Kishódos, Kispalád, Kölcse, Lónya, Magosliget, M árokpapi, Mátyus, M ilota, Nagyhódos, Sonkád, Szatmárcseke,Tarpa, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszabezdéd, Tiszacsécse, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszamogyorós, Tiszaszalka, Tiszaszentmárton, Tiszavid, Tivadar, Túristvándi, Uszka, Vámosatya, Záhony, Zsurk. 9

Kárp átalja XX. századi tört énelmének sajátosság a, hogy terül etének j elent s részén él állampolgárok úgy voltak öt állam (Osztrák–Magy ar Monarchia, Csehszlovák Kö ztárs aság, Magyaro rszág, Szovjetunió, Ukrajna) alattvalói, hogy ki sem tették a lábukat szül falvaikból, -városaikból.

76


A kishatárforgalomra a ’ 90-es években ismét megnyílt a lehet ség, az érintett határ menti térségben él lakosok10 nagy számban éltek vele, jelent s részben a „ cserekereskedelemhez” használva fel azt. Ahhoz, hogy felkészüljünk az EU-tagságra, s az ukrán–magyar határ a jöv ben összekössön és ne elválasszon, szükséges, hogy a közelmúlt, azaz a ’ 90-es évekre vonatkozóan az ukrán–magyar határkapcsolatok alakulásának jellemz it felkutassuk, elemezzük, és mindezek ismeretében következtetéseket, megállapításokat tegyünk. E célból mutatom be a határterületet és dolgozom fel a határhoz11 kapcsolódó statisztikai adatokat a b nügyi földrajz12 módszerével. A kiindulási pont tehát a földrajzi hely, mely tanulmányomban a téma specifikumából ered en az ukrán–magyar határterület.13 A Határ rség mint idegenrendészei hatóság az ország teljes területén jogosult az ide vonatkozó jogosítványait gyakorolni. Ám a határ rizeti szervek intézkedéseinek dönt többségét a határterületen foganatosítja, így a kriminálföldrajzi elemzés kapcsán csak a 66/1997. sz. BM rendeletben rögzített határterületet vizsgáltam. A kutatást determinálta az a tény, hogy a határhoz kapcsolódóan csak a rendvédelmi szervek által készített statisztikai adatokra lehetett támaszkodni, továbbá a ’ 90-es években a törvénykezési folyamat eredményeként megalkotott jogszabályok által el írt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség szolgált alapul. M unkámat ugyanakkor nagyban el segítette, hogy nemcsak írott forrásokból, statisztikai adatokból meríthettem, hanem módomban állt személyesen szemrevételezni az ukrán–magyar határ mindkét oldalát.14 10

Az ukrán–magyar kishatár-átk el knél eg ész n ap szinte folyamatosan t alálkozni gyalogosokkal v agy k erékp árosokkal, akik a n api megélhet ésük reményéb en keln ek útra. Cigarettával, vodkával, üvegvisszaváltással stb. próbálkoznak, illetve sokan az idénymunka reményéb en igyekeznek Magyarországra. 11 Határ ri zeti, határfo rgalmi, menekültügyi, b nügyi statisztikai adatokat, amelyeket az adott rendv édelmi, államigazgat ási szervek hivatalosan közzé tettek. 12 „A b nügyi földrajz a földrajzi hel ynek nemcsak statikus szempontú meg közelítése kíván lenni, hanem azt a maga funkcióiban, funkcionális megjelenésében is vizsgálja, vagyis abból a szempontból, hogy az élet itt hogyan zajlik, milyen a közleked és s r sége, gyorsasága, milyen az éjszakai élet. stb.” Horst Herold: Földrajz és b nözés. In: Belügyi Szemle, 1973/17. 81. o. 13 Az 1997. évi XXXII. törvényben meg fog almazottak szerint határterület alatt értend a határvonaltól számított az a területsáv, amelyet a Kormán y rendel etében (66/97. BM rendel et) meghatározott település ek közigazgatási területe alkot, továbbá a nemzetközi forgalom számára megnyitott repül tér, vasútállomás és kiköt (kiköt hely) külön-külön meghatározott területe, a nemz etközi forgalomban közleked , menet közbeni határforgalomellen rzésre kijelölt járm . 14 Csak érdekességként említem meg, hogy a kutatás során már a magyarországi részen is felmerültek nehézségek. Ugyanis a Vásárosnaményban lév utolsó Mol-kútnál éppen áramszünet volt, ezért vissza kellett fordulni Baktalórántházára. Azt, hogy e térségben miért nincs 30 km-es körzetben más benzinkút, csak kés bb, az ukrán benzinár ismeretében értettük meg. E kitér után Beregsuránynál beálltunk abba a sorba, amely a magyar–ukrán határ el tt kígyózott. A magyar ellen rzésen átesve, az államhatárt átlépve, már az ukrán oldal els sorompójánál kaptunk egy kb. 4 cm²-es fehér papírfecnit, amelyre a határ r feljegyezte autónk rendszámát és az abban tartózkodók számát. E „ fontos” kéziratos dokumentummal a kilép sorompónál el kellett számolnunk. Megjegyzem, hogy ez alkalommal a magyar és ukrán rendszámú gépjárm veket külön sorba terelték vizsgálat – útlevél, vám – céljából. Így a mi autónk is, a megfelel várakozás után, átvilágításra került. Az ellen rzés során kaptunk egy pecsétes igazolást arról, hogy milyen autóval lépünk be az országba. Megtudtuk, hogy ennek az igazolásnak a felmutatásával vihetjük vissza az autót Magyarországra, a feltüntetett határid ig. Ezt tehát eltettük, a fecnit pedig leadtuk a második sorompónál rt álló határ rnek, s ett l kezdve fellélegezve folytathattuk utunkat Beregszászra. Azt, hogy az átléptetés igen lassú lefolyásának mi az oka, nem kerestük, csak sajnálkozva gondoltunk arra, hogy Ukrajna gazdasági bajainak orvoslására t kebefektet ket keres, akiknek ugyanitt kell majd belépniük, hogy sikeres tárgyalásokat folytathassanak. Az átkelések során a határ elválasztó szerepének dominanciája jobban érvényesült, mint az összeköt jellege.

77


1. AZ UKRÁN– MAGYAR HATÁR( TÉRSÉG) F BB J ELLEMZ I 1.1. A MAGYAR HATÁRTERÜLETR

15

L

A magyar–ukrán határszakasz teljes hosszában Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére esik, amely Ukrajnán kívül délen még Romániával, északon pedig egy rövid vízi szakaszon Szlovákiával is határos. A több megyecsonkból összeállt Szabolcs-Szatmár-Bereg hagyományosan M agyarország egyik legelmaradottabb térségének számít. Távol esik az ország dinamikusan fejl d magterületeit l, magas a munkanélküliek, a hátrányos helyzet ek és a roma lakosság aránya, a munkanélküliségi ráta itt a legmagasabb az országban. Az egy f re jutó GDP alapján pedig utolsó el tti a megyék sorrendjében. Az ukrán–magyar határszakasz a Nyírbátori Határ r Igaz gatóság felügyelete alá tartozik, teljes hossza 136,7 km. M agyarország esetében nem ritka, hogy a szomszédos ország határvonalát folyók jelölik ki. Így van ez a vizsgált térségben is, ahol a határ teljes hosszának mintegy 62%-át a Tisza16 és mellékfolyói képezik. A 66/1997. (XII. 10.) számú BM rendelet 17 értelmében a Nyírbátori Határ r Igaz gatóság m ködési területe 137 településre terjed ki, amelyek 11 határ rizeti kirendeltség (H K) felügyelete alá tartoznak. A magyar–ukrán államhatárral 6 H K érintkezik: Záhony, Lónya, Barabás, Beregsurány, Tiszabecs és Zajta. A Zajtai H K területére esik a magyar–ukrán–román hármashatár, a H K m ködési területe településeinek jó része már a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei magyar–román határszakasz mentén fekszik. A magyar–ukrán határral Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10 statisztikai kistérsége közül három érintkezik. A Fehérgyarmati kistérség 49, a Vásárosnaményi kistérség 29, a Kisvárda–Záhonyi kistérség pedig 30 települést foglal magába, a három KSH-kistérség településeinek száma így 108. A három vizsgált statisztikai kistérség két alföldi középtáj, a Fels Tiszavidék és a Nyírség területén helyezkedik el. Az Északkelet-Nyírség szélhordta homokkal fedett, alacsony, hullámos hordalékkúp-síkság, míg az ukrán határ mente többi kistája fiatal alluviális üledékekkel feltöltött, tökéletes síkság. A mozgalmas nyírségi tájon különböz eolikus homokformák uralkodnak (szélbarázda, maradékgerinc, hosszanti és parabolabucka), a Fels -Tiszavidéken viszont az asztallap simaságú felszín monotonságát csak elhagyott folyómedrek, morotvák teszik változatossá. A Fels -Tiszavidék sík felszínét jellegzetesen a víz hatására kialakult, különböz term képesség réti- és öntéstalajok borítják, amelyek jobb min ség ek, mint a Nyírség sovány futóhomok talajai vagy 0,5–1% szerves anyagot tartalmazó humuszos homoktalajai. Az ukrán–magyar határmente éghajlata az Alföld bels tájainál h vösebb és csapadékosabb. A mérsékelten meleg és mérsékelten h vös éghajlati típus határán elhelyezked területen a h mérséklet évi középértéke 9,5–9,6oC, a napfénytartam átlagos évi összege 1960– 1980 óra körül mozog. Az átlagos évi csapadékösszeg a térség déli és a nyugati területein 580–630 mm, míg a keleti részeken 650–700 mm között változik. A hótakarós napok száma a térség déli részein átlag 40, míg északkeleti tájain az 50-et is eléri. 15

Hardi Tamás: Ukrán–magyar hat árkap csolatok. Budapest, 2001. RKK Gy r kézirat gyanánt. A Tisza határfolyó f bb jellemz i: szélessége: 30–90 m, mélysége: 1–2 m, folyás sebessége: 2–3 m/s, medre fels bb szakaszán sziklás, mellékterepe lapos. A folyó megközelítését holtágak, s r füzesek és vadvizek nehezítik. 17 Módosítva a 30/2001. (XII. 11.) BM rendelettel. 16

78


A térség vízhálózata a Tisza vízgy jt jéhez tartozik. Az Északkelet-Nyírség vízfolyásokban szegény terület, a csapadékos évek vízfölöslegét a Tiszába és mellékfolyóiba vezetik le a csatornák. A terület árvízveszélyes, így sok a védelmi töltés. A talajvíz átlagos mélysége 2–4 m, a nyírségi részeken 6 m. A felszín alatt elhelyezked hatalmas hordalékkúp vízbázisából táplálkozó rétegvíz kutak hozama és vízmin sége megfelel , mélységük ritkán haladja meg a 100 m-t. Kisvárdán 53oC-os vasas, Fehérgyarmaton pedig 44oC h mérséklet termálvizet találtak, amit fürd k hasznosítanak. Az ukrán–magyar határ menti három kistérség demográfiai jellemz i eltér ek. A KSH 1998. évi adatai szerint e három kistérség adja a megye területének 31,2%-át, lakosságának pedig 25,6%-át. M indhárom statisztikai kistérségre jellemz a kis településméret. A települések átlagos területe mindössze 17,2 km2, Vásárosnamény kivételével egyik sem éri el a 60 km2-t, s t ide tartozik a megye két legkisebb közigazgatási községe, Gy röcske (2,13 km2) és Nemesborzova (2,2 km2) is. Annak ellenére, hogy a vizsgált három kistérség közül a Kisvárda–Záhonyi területe a legkisebb, a lakosság száma itt a legmagasabb, csaknem annyi, mint a másik két régióé együtt. A térségben az átlagos néps r ség 83 f /km2, jóval az országos átlag alatt marad, amely azonban nagy különbségeket takar: a Kisvárda–Záhonyi kistérség néps r sége (132 f /km2) jóval meghaladja a megyei átlagot, míg a Fehérgyarmati kistérség 56 f /km2-es értéke a legalacsonyabb a kisrégiók között. A Vásárosnaményi kistérségben természetes fogyásról, a másik kett ben pedig csekély természetes szaporodásról tanúskodnak az 1998-es adatok; viszont mindhárom ukrán határ menti régióban negatív a vándorlási különbözet, és tényleges fogyás jelentkezik. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a Kisvárda–Záhonyi és a Fehérgyarmati kistérség kedvez , természetes szaporodást mutató adatai gyakorlatilag kivétel nélkül az itt nagy létszámban és arányban él roma etnikum népesedési szokásaival hozhatók összefüggésbe. Ez a folyamat ugyanis általában együtt jár a szociális és az etnikai feszültségek fokozódásával, a munkaer -piaci struktúra leromlásával (képzetlenség, munkamorál stb.) és a szegénység növekedésével. A vándorlási különbözet 1990–1998 közötti évi átlagát vizsgálva megállapítható, hogy ebben az id szakban e kistérségekben a megyei átlagot jelent sen meghaladta az elvándorlás. A szóban forgó kistérségek munkanélküliségi adatai is igen eltér ek. A megyei munkaügyi kirendeltségek nem esnek ugyan pontosan egybe a kistérségekkel, de nincs jelent s területi eltérés közöttük, így az adatok viszonylag jól alkalmazhatók. Az 1999. decemberi munkanélküliségi ráta tekintetében a fehérgyarmati (25%) és a vásárosnaményi (30,6%) kirendeltség értékei meghaladják mind a megyei (19,4%), mind az országos szintet (9,6%). Kisvárda térsége (16,4%) viszont a megyei érték alatt marad. Ebben jelent s szerepe van a záhonyi vasúti átrakodó-állomásnak, amely a közelmúlt nehézségei ellenére (a keleti piacok elvesztésével járó árucsereforgalom-visszaesés miatt) még mindig biztos és jelent s foglalkoztató. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Záhonyban már évek óta 5% alatti a munkanélküliségi ráta. Fehérgyarmat és Vásárosnamény esetében probléma, hogy a munkanélküliek körében magas a legfeljebb 8 általánost végzettek és az el ször 720 napnál régebben regisztráltak aránya. Az infrastrukturális ellátottság egyik legfontosabb tényez je a közlekedési létesítmények színvonala és állapota. A régió meghatározó térszerkezeti tengelye a Budapest–Szolnok– Debrecen–Nyíregyháza–Záhony–Kijev között húzódó folyosó. Ebb l ágaznak ki az egyéb

79


fontos országos, regionális és helyi térszerkezeti vonalak. A határmente másik fontos tengelye a Nyíregyháza–Vásárosnamény–Bergszász vonal. A legkedvez bb forgalmi helyzetben a Kisvárda–Záhonyi kistérség közlekedési folyosóhoz közel es települései vannak. A határszél szatmári és beregi szakaszának közúti elérhet sége a megyeszékhelyt l való nagyobb távolság miatt még problematikusabb. Itt a legrosszabb helyzetben a Szatmári-síkság települései vannak, melyek többségének elérhet sége meghaladja a 90 percet, s t egyes határszéli települések (pl. Kishódos, Nagyhódos, M agosliget, Garbolc) nem érhet k el két órán belül. A szatmári és a beregi határszél településeinek elzártságát fokozza, hogy a Szamoson és a Tiszán kevés az átkelési lehet ség. A Tiszán csak Vásárosnaménynál, míg a Szamoson Csengernél és Tunyogmatolcsnál lehet hídon átkelni. Ezenkívül a Tiszán két helyen (Aranyosapáti– Tiszaadony és Tiszamogyorós–Lónya között), a Szamoson pedig három helyen (Olcsva– Olcsvaapáti, Szamosszeg–Panyola között, valamint Szamossályinál) autókompok segítik az átkelést. Ezen kívül, ha a Tisza vízállása megengedi, Lónyánál pontonhíd összeszerelésével könnyítik meg az átkelést. A vasúti forgalom tekintetében a helyzet hasonló, azzal a különbséggel, hogy Záhony és térsége kimagaslóan el nyös helyzetéhez képest talán még nagyobb kontrasztot adnak a határperemi vasúttal nem rendelkez zsáktelepülések. Az infrastruktúra más elemeinek vonatkozásában is kirajzolódnak a Kisvárda– Záhonyi és a másik két vizsgált kistérség különbségei. A közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya, az oktatási intézmények száma, az egy km2-re jutó vállalkozások száma és annak növekedési mutatói mind-mind kedvez bbek a Kisvárdai kistérségben.

1.2. AZ UKRÁN HATÁRTERÜLETR

L

Ukrajna 18 Európa keleti részén helyezkedik el; a Németország és Oroszország közötti KeletKözép-Európának nevezett geopolitikai térség egyik legkeletibb állama. Az ország területének legnagyobb részét a Kelet-európai síkság teszi ki. Ehhez csatlakozik nyugaton az Északkeleti-Kárpátok vonulata és az Alföld peremvidéke. Délen a Fekete-tengerbe nyúlik a Krímfélsziget, a Krími-hegységgel. A szárazföldi határok nyitottak, természetes akadályok – kisebb mértékben – a Fekete-tengeri határszakaszon találhatók.19 A M agyar Köztársasággal és Romániával alapszerz désben rögzítették a határok sérthetetlenségét. Ukrajna biztonsági céljait politikai eszközökkel kívánja elérni, ám még ma is jelent s katonai potenciált tart fenn. A 136,7 km-es ukrán–magyar határszakaszon a határ rizetét jár rözéssel látják el, elöregedett technikai eszközök igénybevételével. Az elektromos 18

Ukrajna t erülete 603 700 km2 , lakosainak száma a 2001-es néps zámlálás adatai s zerint 48 416 000 f . A törvényhozás leg fels szerv e a Leg fels bb Tanács (Verhovna Rada, 450 képvisel ), a végreh ajtó hatalom élén a Miniszteri Kabinet áll, az igazs ágszolgáltat ás leg fels szervei a Leg fels Bíróság és az Alkotmánybíróság. A Leg fels bb Tanács megbízatás a 4 évre szól, a legutóbbi választások 2002-ben voltak. Az Ukrán Közt ársas ág közigazg atási alapegys égei a megyék (ukránul „ oblaszty”-ok). Az országot 24 megye és a Krími Autonóm Köztársas ág alkotja. A megyék többnyire megy eszékh elyük nev ét viselik, kivétel Kárpát alja (Ungvár), Voliny (Lu ck) és a Krími Autonóm Kö ztársas ág (Szimferopol). A megy ék leg f bb kö zigazg atási szerv ei a M egyei Tanácsok és a Megyei Adminisztrációs (Közigazgatási) Hivatalok. A megy ék járásokra tago lódnak, amelyek élén a Járási Tanács és a Járási Adminisztráció állnak. 19 Kecskeméthy K.-Sallai J.: Határbiztonság, határ rizeti rendszerek a térség ors zágaib an az eu ro-atlanti törekv ések jegyében. MHTT, Budapest, 1997. 25. o.

80


jelz rendszer, mint már utaltam rá, jobbára csak fizikailag van jelen. Az ukrán–magyar határon az ukrán határ r szervek munkájából adódó feszültségek magyar részr l nagyobb körültekintést és figyelmet igényelnek. 20 Az ukrán–magyar határ ukrán oldalán Ukrajna földrajzi területi egysége, Kárpátalja (Zakarpatszka oblaszty) található. Kárpátalja területe 12,8 ezer km² (Ukrajna területének 2,1%-a). Közigaz gatásilag ma 13 járás oszlik, 10 várossal (közülük Ungvár, M unkács, Beregszász és Huszt megyei jogú), 28 nagyközséggel, 561 községgel. Lakossága a 2001-es népszámlálás szerint 1257,7 ezer f , dönt részben ukránok. A magyar nemzetiség képvisel i a határ menti sávban, els sorban az Ungvári, a Beregszászi, a M unkácsi, a Nagysz l si, a Huszti és a Técs i járás településein élnek. Területe 460 km-en keresztül közvetlenül határos: • északnyugaton Lengyelországgal (33,4 km); 21 • nyugaton Szlovákiával (98,5 km); • délen M agyarországgal (136,7 km); 22 • délkeleten Romániával (205,4 km). A fentiek mellett a Lvivi megyével 85 km-en és az Ivano-Frankivszki megyével 180 km-en határos. Természetföldrajzi szemszögb l két nagy tájegységre osztható: hegyvidéki (az egész terület mintegy 80 %-a) és alföldi (síkvidéki). Kárpátalja legfontosabb folyója a Tisza, amelynek dönt szerepe van a térség domborzatának alakításában. Jelent s csapadék esetén áradásával váratlanul és gyorsan képes katasztrófahelyzetet el idézni. A kisebb-nagyobb folyamok nagy számával (9429) ellentétben kevés a tó (137). Az utóbbiak közül nevezetes a Szineviri, amely 989 méterrel a tengerszint fölött található. A terület gazdag ásványvíz- és termálvízforrásokban. A Kárpátok több párhuzamos vonulatból áll, amely 240 kilométer hosszan északnyugatról délkelet felé mintegy 110 kilométer szélességben borítja a felszínt. A hegyvidék 45 %át erd borítja, míg jelent s része hegyi legel . Legmagasabb csúcsai: Hoverla (2061 m), Brebeneszkul (2035 m), Pop Iván (2022 m), Pietrosz (2020 m). Kárpátalja f útvonalainak kialakításában minden id ben meghatározó szerepet játszottak a vízválasztó gerinceket metsz hágók – Uzsoki, Vereckei, Volóci (Kisszolyvai), Viskivszki (Toronyai), Jablunicai –, 931 és 1614 m közötti tengerszint fölötti magassággal. A hágókon át vezet utak kötik össze Kárpátalját Ukrajna egyéb területeivel. Az odatelepített ellen rz , átereszt pontokkal a közúti közlekedés és a rendészeti jelleg ellen rzésekben egyaránt szerepet játszanak. Kárpátalja délkeleti részén elhelyezked Kárpátaljai Alföld jelent s részét a mez gazdasági haszonföldek, kisebb részét (20 %) alföldi erd k teszik ki. 20

Uo. 26. o. A lengyel–ukrán h atárra lengy el területen egy kilométer határszakaszra 1999-b en 3,96, 2000-ben 4,77 határ r jár r jutott. Ld. Ritecz György: Határellen rzés a scheng eni államokban és a csatlakozás hatás ai a magyar h atárrizetre. OKTK A. 882/VII/01. sz. projekttanulmány 63. sz. melléklete. 22 A magyar–ukrán viszonylatban a Magy ar Köztársaság t erületén 2000. II. 1-jén 6,75 h atár r jár r jutott 1 km határszakas zra, amely az EU-csatlako zást követ en várh atóan megközelíti majd a 13 f /km-t. Ld. Ritecz György: Határellen rzés a scheng eni államokban és a cs atlakozás hatás ai a magy ar h atár rizet re. OKTK A. 882/VII/01. sz. projekttanulmány 60. sz. melléklete. 21

81


A térség éghajlatában meghatározó jelent ségük van a magas hegyeknek, amelyek védelmet nyújtanak az északi hideg szelek ellen, ugyanakkor enyhítik a nyár melegét. Az átlagh mérséklet nyáron +21 ˚C, télen –4 ˚C, az éves csapadékmennyiség a hegyvidéken 1400 mm, a síkvidéken 500-600 mm. A térségben lakó emberek hétköznapjait is dönt en meghatározzák Ukrajna gazdasági nehézségei, az alacsony fizetések és a magyarországihoz közelít árak miatti feszültségek. Csupán a benzin és a cigaretta olcsóbb lényegesen. (A benzin 100 forint/liter ár körül stagnál.) Az emberekkel folytatott beszélgetésekb l számomra az derült ki, hogy az itt él k közül (a munkahelyek 23 hiánya miatt) sokan az egyetlen megélhetési lehet ségként a cigaretta- és a benzincsempészést választják. A f mozgatóer nem a b nözési hajlandóság, hanem a gazdasági kényszer. A munkahellyel rendelkez k szerencsésebbek sem lehetnek biztosak az egyébként igen sz kös megélhetést biztosító folyamatos jövedelem fel l, mert egyes helyeken, f ként az állami szférában, a fizetéseket néha több hónapra visszatartják, illetve természetben fizetik ki. Így személyesen is találkoztam egy tanár kollégával, aki a fizetés egy részét cementben kapta. Ezer forintért ma körülbelül 20 hrivnyát (az ukrán fizet eszköz neve) adnak a piacon. A bankok az USA dollárt és az eurót váltják. Nem nehéz megállapítani, hogy egy 100–150 hrivnyás fizetésb l, amit általában itt megkeresnek az emberek, nagyon nehéz megélni. Az itt él k naponta megküzdenek a túlélésért. A megélhetési nehézségekre figyelmeztetnek a városok f tereinek környékén kéreget gyerekcsoportok, s a piacok környékén falkákba ver dve kóborló sovány kutyák. A térség városait választóvonalak és egyéb felfestések nélküli, de jó min ség utak kötik össze, ahol a múlt és a jöv autómatuzsálemei, illetve autócsodái egyaránt megtalálhatók. A határátkel höz vezet utakon a nagy benzintartállyal rendelkez autókkal találkozhatunk mind s r bben. Állítólag különböz trükkökkel megnövelhet az üzemanyagcsempészést szolgáló rtartalom.

2. AZ UKRÁN– MAGYAR HATÁR A MAGYAR HATÁR RIZETI STATISZTIKA TÜKRÉB EN A 90- ES ÉVEKB EN A 90-es években mind a magyar, mind az ukrán oldalon új jelenségeket lehetett tapasztalni. Az egykori szigorú szovjet határ rizet eredményeként személyek a határon szinte alig jutottak át. A magyar oldalon kis létszámú határ r rsök tevékenykedtek alacsony jár rlétszámmal. Kés bb – a politikai helyzet változásaiból adódóan – a határok rizete az érdekl dés középpontjába került, és a közös államhatárt nemcsak legálisan, hanem illegálisan is sokan megkísérelték átlépni. Az új helyzetre mindkét oldalon a határok szigorúbb rizetével reagáltak, és a posztszovjet határ rizeti modellt lebontották, azok romjaira (átszervezéssel) újat építettek. E folyamat részeként M agyarországon új törvények születtek, és a Határ rség 1998. V. 1-jére hivatásos szervezetté alakult át.

23

Nagyon neh éz meg állapítani a munk anélküliségi rátát, mivel sokan a munkaviszonyban töltött évek gyarapodása miatt munka hiányában sem hagyják el munkahelyüket, amíg erre nem kényszerülnek, vagy új munkahelyet nem találnak. Az effajta l átens munkan élküliség oka, hogy az emb erek a nyugdíjra gondolva féltik a már meg szerzett jogosultságaikat.

82


M agyarországon a határ rizetr l és a Határ rségr l szóló 1997. évi XXXII. törvény (a továbbiakban H r.tv.) 43. § (1) bekezdésben megfogalmazottaknak megfelel en a büntet eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott b ncselekmények esetén folytatnak le24 nyomozást. Ezek a következ k: • embercsempészés (Btk. 218. §); • a határjel-rongálás (Btk. 220. §); • útokmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §). A részletes elemzéshez segítséget nyújt az 1. táblázat, amely a Határ rség jogellenes cselekmények elleni küzdelmét szemlélteti. Az elemzés elkészítésénél meghatározó volt, hogy téma szempontjából releváns adatok közül a Határ rség csak a megadottakat gy jtötte és gy jti.

24

Ha a b ncselekmény gyanúját a Határ rség észl eli.

83


1. táblázat

A határhoz kapcsolódó jogsértések25 (1990–2000) Jogellenes cselekmény THS26 befelé THS szbs.27 befelé THS bcs. kifelé THS szabs. Kifelé THS bcs. kifelé

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

Megjegyzés 0 Elfogv a 1122 Elfogv a 0 Elfogv a 0 Elfogv a 0 nem lett el fogva 0 nem lett el fogva 0 nem lett el fogva 0 nem lett el fogva 1122 32 0 4 109

0 7 0 1 0

0 29 0 7 0

0 33 0 7 0

1 65 0 0 0

0 1203 0 42 0

0 34 0 3 0

0 77 0 0 0

1 254 0 0 0

0 716 0 0 0

0 775 0 4 0

THS szabs. Kifelé

2

0

13

62

12

4

4

5

2

1

THS bcs. befelé

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

THS szabs. Befelé

1

3

11

21

467

31

35

61

152

151

THS összesen Embercsemp ész Hs. 28 segít Árucsemp ész Visszaélés jövedéki termékkel Egyéb bcs. Egyéb szabs. Jogellenes bel földi tartózkodás Közokirat-hamisítás Fegyver- csemp ész bcs. Fegyver, sugárzó anyag szabs Határjel rongálás bcs. Határjel -hamisítás szabs. Gjm 29 lopás bcs. Járm önkéntes elvétele bcs. Határrend. szabs. Külföldi rend. Szabs. Közleked ésrend é-

13 0 0 0 0

39 0 3 3 0

64 1 2 7 0

147 0 2 12 0

1724 15 21 27 0

72 0 1 37 0

116 21 0 19 0

321 31 0 5 0

870 9 0 11 234

931 15 0 8 158

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 46

0 0 10

0 0 5

00 5 214

7 105 8

9 56 13

13 41 13

0 0

0 0

12 0

159 0

1177 2

308 0

274 1

0 0

74 0

68 0

67 1

0

0

0

0

8

0

2

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

41

1

0

0

0 0

0 0

8 0

51 0

140 0

155 0

100 0

6 0

33 0

20 0

14 0

0 0

0 0

0 20

0 831

637 695

86 349

243 124

0

0

2

489

1018

944

84

25 26 27 28 29

0 0 0 0 1372 4302 1071 1055 4

Forrás: BM Határ rség f ügy eleti f os ztály. THS = tiltott határátlépés. Szabs.=szabálysértés; bcs.=b ncselekmény. Hs. = határsért . Gjm = gépjárm .

84

0

0

5

Az ukrán-magyar határ kriminálföldrajza az 1990-es évekb en szeti szabs. Körözés -el fog ás Nemzetkö zi jogi kötelezettség megszegés e Visszaélés sugárzó anyaggal bcs. Visszaélés kábítószerrel bcs. Egyéb összesen Mindösszesen

0 0

0 0

2 0

1 0

16 0

8 0

6 0

6 0

31 0

41 0

54 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

2

7

87

129

448

407

3

0

0

0 13

10 49

56 120

1610 5043 1717 1937 2031 2866 1767 0 1757 6767 1789 2053 2352 3736 2698 1122

A táblázat adatsoraiból az alábbi következtetéseket vontam le: • Az ukrán–magyar határon a bekövetkezett határsértések egyértelm en jelzik, hogy a migráció iránya kelet–nyugat irányú, azaz domináns a befelé irányuló határsért k száma és mozgása. • A folyamatosan növekv elfogások ellenére, a tetten ért határsért k segít i (a köztudattal ellentétesen) évr l-évre alacsony számadatokat tükröznek. Ennek oka valószín leg az, hogy az itt határsértést elkövet k távoli országokból jönnek, így kommunikációs nehézségek léphetnek fel, továbbá az idegenekt l való tartózkodás is elrettenti a helyi lakosokat ezen illegális tevékenységt l. E mellett a rendelkezésre álló adatok alapján a határsért k segít i is regisztrálásra kerültek, de a bizonyítás nehézségei miatt a felel sségre vonásuk sokszor elmaradt. • A mindenáron nyugatra jutás érdekében az illegális határátlép k körében a hamis vagy hamisított okmányok alkalmazása el térbe került, amely a jöv ben is meghatározó szerepet fog játszani. Bár a schengeni vízum biztonságvédelmi technikai színvonala magas, a hamisítást továbbra sem lehet majd kizárni, így ezzel a b ncselekményfajtával a jöv ben is találkozni fogunk. • A médiában megjelent híradásokkal ellentétben az ukrán–magyar határon igen csekély mértékben került fegyverrel, sugárzó anyagokkal, kábítószerrel visszaél k, elkövet k felfedésére, elfogására. Ezen a téren azonban soha nem lehet elégedettségr l beszélni, hiszen az ismert körülmények miatt (a b nözés agresszivitásának fokozódása, korrupció stb.) bármikor gyorsan megváltozhat a ma kedvez képet mutató helyzet. • Az elfogott határsért k kikérdezése során kiderült, hogy a határt az ukrán oldalon szervezett, sokszor tömeges módon közelítették (illetve közelítik ma is) meg. Az államhatár illegális átlépéséhez szinte minden eszközt felhasználnak, több alkalommal a Tiszán kis csónakokkal keltek át. Emellett a zöldhatáron árucsempészés is folyik. • Az 1994-es év kiugró statisztikai adatai véleményem szerint az idegenrendészeti törvény megalkotásával és hatályba lépésével magyarázhatók. • A rendezett határ menti kapcsolatot jól szemlélteti, hogy elenyész en kevés volt az elemzett évtizedben a határjel-rongálással kapcsolatos esemény. • A határsért k regisztrálása mellett igen fontos az idegenrendészeti szabályokat megsért k figyelemmel kísérése, amely folyamatosan magas adatokat produkált. Ezzel ellentétben a körözött személyek elfogása terén igen szerény az eredmény.

85


• A tiltott határátlépést elkövet k zömmel a zöldhatárt választják, mivel a ’ 90-es években folyamatosan korszer sítették a határátkel helyek technikai, ellen rzési eszközeit. Az illegális határátlépések száma folyamatosan emelked tendenciát mutat, és ez a szám vélhet leg a jöv ben is n ni fog. • Az ukrán–magyar határon bekövetkezett jogellenes cselekmények számadatait összehasonlítva az országos adatokkal megállapítható, hogy napjainkra a közös határ b nügyi veszélyeztetettsége jelent s, ezért kiemelt figyelmet érdemel. Ukrajna fel l els sorban a kínai, vietnami és afganisztáni illegális migránsok átszöktetésére szakosodott embercsempész tevékenység a jellemz . Az embercsempészet szervezésében és végrehajtásában ukrán és magyar állampolgárságú személyek egyaránt részt vesznek, míg a hamisított úti okmánnyal a határátkel helyen megjelen illegális migránsok mögött azonos állampolgárságú embercsempészek állnak. A fentiek mellett megemlítem, hogy a határsért k lakhelye az 1990-es évek el tt a Szovjetunió mélységi területén volt, illetve az azon túli ázsiai országokban. Nagy elszántság és alapos felkészültség jellemezte ket. Nemegyszer a lakott helyeket kikerülve, zajló folyókon átkelve mozogtak. A Szovjetunió felbomlása óta egyre nagyobb számban fordul el ázsiai államok állampolgárainak határsértési kísérlete. A korabeli híradások szerint a túloldali területen ugrásszer en n tt a tiltott határátlépési kísérletek száma. 1992 els négy hónapjában például kb. 600 f t regisztráltak, akik közül sok a volt Szovjetunió területér l érkezett ázsiai állampolgár Ukrajna területér l nem volt hajlandó visszatérni hazájába azért, hogy illegálisan – részben hazánkon keresztül – nyugatra jussanak. A határ determináns szerepéhez kapcsolódik, hogy kik követik el a határsértést. Ezt szemlélteti a 2. táblázat, amely állampolgárság szerinti bontásban rögzíti a M agyar Köztársaság államhatárait megsért k számát.

86


2. táblázat A határsért k állampolgárság szerinti bontásban (1990–2000) állampolgárság 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 afgán 3 44 35 2 60 50 145 359 743 1 462 1 268 algériai 2 2 6 12 71 25 53 242 241 91 29 bangladesi 48 618 382 155 114 10 1 3 622 498 794 bolgár 154 343 268 182 152 100 146 171 121 66 38 bosnyák 148 311 224 536 102 51 46 88 105 egyiptomi 15 102 128 23 15 81 294 95 43 52 20 horvát 41 68 45 40 18 11 12 12 15 Iraki 14 108 68 46 80 163 322 368 497 315 498 Jugoszláv 72 557 825 1 804 2 168 3 876 2 544 2 286 6 981 3 254 773 kínai 37 415 172 130 14 27 47 281 453 687 1 121 libériai 4 150 78 28 61 60 342 253 11 0 magyar 343 273 146 121 90 95 49 74 85 43 59 macedon 21 50 109 221 191 129 189 170 117 moldáv 13 14 26 34 57 96 190 488 1 642 román 10 108 8 273 13 128 10 510 8 189 4 480 4 524 6 303 5 908 6 356 7 540 sierra leonei 1 0 0 3 3 64 255 90 111 srí-lankai 44 174 485 34 17 85 15 62 121 130 205 török 1 461 2 865 2 301 660 763 1 233 963 513 373 270 382 ukrán 89 70 64 65 45 111 134 73 139

Természetesen 1990–91-ben, amikor még állt a Szovjetunió, nem beszélhettünk ukrán állampolgárságról, ezért a magyar statisztikai kimutatásokba értelemszer en csak 1992-t l kerülhetett be Ukrajna és az ukrán etnikai jelenlét. Látható, hogy az illegális határátlép k között az ukrán állampolgárok száma elenyész . Ennek egyik valószín oka, hogy a M agyar Köztársaság területére vízummentesen, legálisan bejuthatnak az ukrán állampolgárok (és viszont a magyarok). A fenti gondolatot folytatva vizsgáltam meg a határhoz kapcsolódó b ncselekmények elkövet inek állampolgárság szerinti megoszlását (3. táblázat).

87


A határhoz kapcsoló b ncselekményt elkövet k állampolgárság szerinti bontásban (1990–2000) állampolgárság 1990 afgán 3 algériai 2 bangladesi 49 bolgár 155 bosnyák egyiptomi 15 horvát Iraki 16 jugoszláv 83 kínai 44 libériai 4 magyar 417 macedon moldáv román 10 165 sierra leonei srí-lankai 44 török 1 466 ukrán

1991 44 2 618 376 102 108 649 431 150 412 8 533 1 174 2 945

3. táblázat

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 35 4 64 73 148 363 750 1 468 1 358 10 16 76 30 64 264 252 104 42 382 155 122 14 2 5 632 570 871 499 534 531 391 309 374 307 235 163 171 374 311 674 140 88 140 264 258 130 33 17 106 345 79 63 78 24 56 121 110 116 84 70 530 370 99 102 81 105 255 385 400 541 354 556 1 465 4 270 3 925 5 362 3 690 3 379 9 699 4 674 1 445 218 164 53 135 94 322 545 761 1 264 83 40 66 60 364 284 20 2 389 649 746 886 1 235 1 476 2 802 3 915 3 359 24 67 143 292 283 244 316 307 234 18 22 58 58 95 111 242 603 1 967 14 064 15 898 13 534 8 405 6 954 8 447 8 743 10 313 10 996 0 1 3 4 65 272 123 123 486 40 17 86 20 62 121 132 228 2 821 1 279 1 146 1 965 1 338 682 947 971 870 167 1 161 982 1 249 1 281 1 596 2 420 1 456 819

Az összes határhoz kapcsolódó összes b ncselekmények elkövet inek számát illet en – a 90-es évek elejét leszámítva – emelked tendenciáról beszélhetünk, amely csak hatékony rendészeti és ukrán–magyar rendvédelmi együttm ködéssel ellensúlyozható. Az emelked tendenciában meghatározók az ukrán gazdasági válság miatt cserekereskedelmet folytató ukrán nemzetiség ek által elkövetett b ncselekmények. Az el bbi két táblázat adatai nagyságrendben eltérnek az ukrán–magyar határ statisztikai adatsorától, amelynek oka, hogy az utóbbi két táblázat az országos viszonylatot ábrázolja. A két ország határ rizeti tevékenységének regisztrálása és annak publikálása jelent sen eltér egymástól. A 90-es évek elejér l szinte alig található az ukrán (szovjet) viszonylatról adat. Ezért is meglep a téma kapcsán egy ukrán szakember által publikált cikk, amelyben az 1999-es évr l a következ olvasható: „ 1999-ben az el z évhez viszonyítva n tt a feszültség a határövezetben és mintegy 16–18%-kal a határ rizettel kapcsolatos tevékenység volumene is. A határ rség egységei mindösszesen 2330 napnyi meger sített és 1850 napnyi csökkentett létszámú szolgálatot adtak. A feltartóztatott határsért k száma 8%-kal emelkedett. Felt n en 1,6-szeresére n tt a zöldhatáron át kísérletez k száma, különösen a román, magyar szlovák és orosz határszakaszokon. M ásfélszer több embercsempész bandát fedtek fel.” 30

30

Szergej Dimitrov: A katon ai és politikai helyzet az ukrán államhatárokon. Megjelent: Új Honvédségi Szemle, 2002/9. 65. o.

88


3. AZ UKRÁN– MAGYAR HATÁRFORGALOM ALAKULÁSA A ’90- ES ÉVEKB EN A határforgalom ellen rzése terén már markánsabb változások voltak megfigyelhet k. M ind a személy-, mind a járm forgalomban a vizsgált id szakot megel z en az 1989-es év volumene volt a legmagasabb. A következ két évben mindkét területen jelent s visszaesés volt megfigyelhet . A forgalomcsökkenés els sorban a szovjet részr l megszüntetett kishatárforgalom miatt következett be. 1992-ben kisebb arányban n tt a személyforgalom, majd ugrásszer en több mint a duplájára emelkedett 1993-ban. Ez az emelked tendencia 1995-ben érte el a csúcsot, utána fokozatosan jelent sen (milliós) nagyságrenddel csökkentek a határfogalmi adatok (4. táblázat). 4. táblázat 31

A határforgalom az ukrán–magyar határon (1990–2000) Év 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

Személy 6 3 4 9 12 15 14 8 5 4

005 187 061 757 092 769 475 338 025 763 265 456 000 083 130 131 626 228 498 544 5846142

Vasúti 860 623 497 321 289 239 230 204 190 210 236

594 104 331 109 744 784 837 413 500 023 336

Szg k 32 1 109 670 1 533 3 538 4 386 5 283 4 665 3 325 2 667 2 133 2 628

559 057 013 513 631 556 750 307 942 644 238

Busz 29 21 27 37 36 36 28 17 11 7 7

522 570 940 104 924 232 925 367 683 958 511

Tgk33 71 67 69 96 107 133 127 119 116 69 88

140 590 341 743 214 817 535 209 098 363 724

Mkp 34 15 3 6 8 8 7 2 1

877 506 803 550 610 292 413 052 835 1 884 1455

Légi 0 0 0 88 0 0 0 0 0 0 71

Vízi 0 0 0 181 221 320 324 0 0 177 53

Összes já rm 2 086 692 1 385 827 2 134 428 4 002 288 4 829 344 5 701 001 5 055 784 3 667 348 2 987 058 2 423 049 2 962 388

A vizsgált id szakban az ukrán–magyar határfogalmi adatokat összehasonlítottam az országos adatokkal, az eredményt az 5. táblázat tartalmazza.

31 32 33 34

Forrás: Nyírbátori Határ r Igazgatóság. Szgk=személygépkocsi. Tgk=tehergépkocsi. Mkp=motorkerékpár.

89


5. táblázat Az ukrán-magyar határforgalmi adatok összehasonlítása Év

Személy forg alom aránya százalékban 5,35 2,98 4,26 8,38 10,44 13,56 12,62 5,04 5,69 5,31 6,65

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

Járm forg alom aránya százalékban 6,65 4,82 7,74 12,07 13,07 15,53 14,41 10,67 9,19 8,22 9,43

Az országos adatokkal való összehasonlításnál is jól kit nik, hogy az ukrán–magyar határ kiemelt szerepet játszik a magyar viszonylatok közül. A személyforgalomban 1994–96 kiugróan magas adatokat produkált, emellett a járm fogalom folyamatosan magasabb számban van jelen. Ez utóbbi a magyar–ukrán, továbbá a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokra utal. A 90-es évek második felére a személyforgalom stagnálást jelez, míg a teherforgalomban való visszaesést az orosz válsággal lehet indokolni. A határátkelési szokások megismeréséhez, az ukrán–magyar határkapcsolat még pontosabb bemutatásához szükségesnek tartottam a határforgalom statisztikai adatsorainak bemutatását részletes bontásban (6. táblázat). 6. táblázat A határforgalom az ukrán–magyar határon 1990-ben (határforgalmi kirendeltségenkénti bontásban) Személy

Vasúti

Szg k

Busz

Tgk

Mkp

Légi

Vízi

778 846

0

148 885

368

2165 2 400

0

0

Gépjárm Határforgalmi összesen kirendeltség 153 818 Tiszabec

587 857

0

101 606

1 392

350 3 969

0

0

107 317 Beregsurány

556 590

0

143 654

1 128

0 1 411

0

0

146 193 Barabás

299 350

0

87 314

57

0 2 563

0

0

89 934 Lónya

3 782 544

860 594

628 100

26 577 68 625 5 534

0

0

1 589 430 Záhony

A 6. táblázatból is jól kit nik, hogy Záhony szerepe meghatározó az ukrán–magyar határforgalom alakulásában. S bár e viszonylatnak van határfolyója, ez ekkor még a túrázók

90


számára nem volt aktuális. Figyelmet érdemel Tiszabecs kiugró adatsora, amelyet – az utazás eszközeib l következtetve – valószín leg a kishatárforgalom élénksége okozott. 7. táblázat A határforgalom az ukrán–magyar határon 1991-ben (határforgalmi kirendeltségenkénti bontásban) Személy

Vasúti

Szg k

Busz

Tgk

Mkp

Légi

Vízi

187 616

0

53 106

369

70

90

0

0

16 153

0

7 252

269

233

0

0

0

132 126

0

52 688

3

3

191

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2 725 862

623 104

557 011

20 929 67 284 3 225

0

0

Gépjárm összesen

Határforgalmi kirendeltség Tiszabecs

7 754 Beregsurány 52 885 Barabás 0 Lónya 1 271 553 Záhony

Az 1991-es évben Lónya nem funkcionált, ám ez nem játszott szerepet a határforgalom alakulásában, csak helyi szinten okozott fennakadást és elégedetlenséget. Ebben az id szakban is el fordult 24 órás, illetve azt meghaladó kamionvárakoztatás. Közúton naponta 5– 7 ezer, vasúton 2–3 ezer f lépett át a határon (7. táblázat). Ekkor még a rubelt igen alacsony áron váltották (a lengyelek), amelyért m szaki cikkeket vásároltak. Ezeket áthozva a határon, hazánkban értékesítették, majd az érte kapott pénzen videomagnót vásároltak, amellyel viszszatértek a Szovjetunióba, ahol busás haszonnal adtak tovább. Hasonlóan jó piaca volt a M agyarországról átvitt kétkazettás magnetofonnak és textiltermékeknek. 8. táblázat A határforgalom az ukrán–magyar határon 1992-ben (határforgalmi kirendeltségenkénti bontásban) Személy

Vasúti

Szg k

0

0

Gépjárm Határforgalmi összesen kirendeltség 326 936 Tiszabecs

0

0

0

97 833 Beregsurány

2 560 2 884

0

0

300 187 Barabás

648

0

0

74 418 Lónya

26 441 64 159 1 353

0

0

Busz

742 363

0

325 011

7

229 467

0

94 784

427

584 882

0

293 678

1 065

110 531

0

73 770

0

2 425 526

497 331

745 770

Tgk

Mkp 0 1 918

2 622 0

Légi

Vízi

1 335 054 Záhony

1992 folyamán (8. táblázat) a Szovjetunióban bekövetkezett változások a nyírbátori igazgatóság munkájára is hatást gyakoroltak, illetve a szovjet csapatok kivonása M agyarország területér l jelent s terheket rótt a záhonyi határátkel helyre. Egyre többször jelezte a

91


média a szovjet hadiipar termékeinek csempészését, ezek közül is a vörös higany el fordulhatóságát a határátkel helyeken. Ez év során ismét át lehetett kelni Lónyánál a határon, de az itt regisztrált adatok csak töredékét jelentik az összforgalomnak. A szomszédos országban ez id szakban elindult folyamatok még nem voltak érzékelhet k a vízi és a légi átkelés beindulása terén. A határforgalom alakulására és f leg az árucsere-forgalom színvonalára érezhet en negatív hatást gyakoroltak a két ország közötti elszámolási problémák. A korábban záhonyi átkel nél felállított konténer üzlethálózat igen csekély forgalmat realizált, ez kés bb a felszámolásához is vezetett. Az év pozitív hozadéka, hogy a határ menti szakmai kapcsolatok nyíltabbá, közvetlenebbé váltak. 9. táblázat A határforgalom az ukrán–magyar határon 1993-ban (határforgalmi kirendeltségenkénti bontásban) Személy

Vasúti

Szg k

Busz

Tgk

Mkp

Légi

Vízi


1 095 524

0

432 575

1

0 1 992

0

181

881 070

0

290 167

4 527

5 709 1 669

0

0


676 993

0

246 854

1 473

105 1 853

0

0

250 285 Barabás

580 361

0

274 810

0

676

0

0

275 486 Lónya

321 109 2 294 107 31 103 90 929 2 360

88

0

2 739 696 Záhony

6 241 390

0

A magyar–ukrán államközi kapcsolatok és a társadalomban beállt változások (magánrepül gépek megjelenése, alkalmazása) 1993-ban el ször érz dnek az ukrán–magyar határ viszonylatában (9. táblázat). A határátlép állomásokon megjelentek az ukrán nyelv eligazító táblák. A záhonyi átkel helyen ezen id szakban a helyzet változatlan maradt, s t tovább n tt a kamionvárakoztatás ideje és sokszor elérte a 48 órát.

92


10. táblázat A határforgalom az ukrán-magyar határon 1994-ben (határforgalmi kirendeltségenkénti bontásban) Személy

Vasúti

Szg k

Busz

Tgk

Mkp

Gépjárm Határforgalmi összesen kirendeltség 221 546 465 Tiszabecs

Légi

Vízi

1 569 893

0

546 155

0

0

89

0

1 060 694

0

387 684

2 139

2 772

684

0

0


743 868

0

303 814

761

6 1 754

0

0

306 335 Barabás

610 711

0

401 927

2

0

477

0

0

402 406 Lónya

289 744 2 747 052 34 022 104 436 5 606

0

0

3 180 860 Záhony

8 040 597

Az 1994-es év az el z évek folyamatos emelkedéséhez képest is kiugróan magas határforgalmat produkált, amelynek okai között a romló ukrán gazdasági helyzet húzódhatott meg (10. táblázat). Ez év során már az átkel helyek üzemeltetésekor is jelentkeztek üzemzavarok, például Asztélyban el fordult áramkimaradás. 11. táblázat A határforgalom az ukrán–magyar határon 1995-ben (határforgalmi kirendeltségenkénti bontásban) Személy

Vasúti

Szg k

Busz

Tgk

Mkp

0

980 462

0

1 243 304

0

476 555

2 126

1266

347

0

0


784 726

0

359 697

513

7

718

0

0

360 935 Barabás

684 359

0

545 995

0

0

22

0

0

546 017 Lónya

33 593 132 544 5 037

0

0

3 331 805 Záhony

239 784 2 920 847

0


Vízi

2 522 517

10 030 550

0 1 168

Légi

Az el z év magas határforgalmi adatai tovább emelkedtek (11. táblázat). Az a tény, hogy M agyarország és Ukrajna között a fizet eszközök átváltására vonatkozólag nincs bankközi megállapodás, f ként az ukrán lakosságot arra ösztönözte, hogy technikai eszközökért és benzinért cserébe M agyarországról szerezze be létfenntartási eszközeit. A korábban beszerzett szovjet m szaki eszközök alkatrész-utánpótlása ez id ben a határon áthozott és a magyar piacon különböz cikkekre való becserélés útján oldódott meg a beregi térségben.

93


12. táblázat A határforgalom az ukrán–magyar határon 1996-ban (határforgalmi kirendeltségenkénti bontásban) Személy

Vasúti

Szg k

Busz

Tgk

Mkp

Légi


Vízi

1 279 193

0

503 161

6

0

963

0

1307 937

0

543 865

2 401

1737

210

0

0


692 949

0

296 634

165

34

677

0

0

297 510 Barabás

347 223

0

306 737

0

0

0

0

0

306 737 Lónya

230 837 3 015353 26 353 125 764

536

0

0

3 398 870 Záhony

10 372 781

A ’ 90-es évek határforgalma 1996-ban 14 000 083 személy és 5 701 001 gépjárm átléptetésével tet zött (12. táblázat). A mintegy 30 %-os forgalomnövekedés mellett a zöldhatáron is megnövekedett a migráció. Ekkor dönt en a visszavásárolt 35 Ladák, a „ Z” rendszámú „ turizmus” és a „ benzinturizmus” okozta a magas határforgalmat. De a kamionforgalom is csúcsra volt járatva a napi 400–600 kamion átléptetésével. A 90-es évek második felében egyre jobban felütötte a fejét a gépkocsilopás. Az autókat megrendelésre vagy eladásra Ukrajnába és Oroszországba szállították. Ennek egyik negatív hozadéka a korrupció, amely ellen való küzdelem a rendvédelmi szervek kiemelt feladatai közé tartozik. 13. táblázat A határforgalom az ukrán–magyar határon 1997-ben (határforgalmi kirendeltségenkénti bontásban)

1 161 071

0

459 196

4

0

20

0


1 853 850

0

808 875

1 099

691

370

0

0


558 340

0

311 412

28

8

316

0

0

311 764 Barabás

341 645

0

317 258

0

0

8

0

0

317 266 Lónya

204 413 1 428 566 16 236 118 510

338

0

0

1 768 063 Záhony

Személy

4 215 225

Vasúti

Szg k

Busz

Tgk

Mkp

Légi

Vízi

A határforgalomba bekövetkezett jelent s visszaesés ellenére még mindig igen magas volt az átlépett személyek és gépjárm vek száma (13. táblázat). A visszaesés oka az Ukrajnában bekövetkezett benzinhiány lehetett. Záhony mellett a többi határátkel helyet is sokan, 35

1996-ig vámmentes en leh etett a szovjet gy ártmányú g épkocsikat M agyaro rszágról Ukrajnáb a kivinni, ami hatalmas üzlet volt; ennek lezárultával a határforgalom lényeges en visszaes ett az 1997-es évben.

94


többnyire az ukránok és a kishatárforgalmi igazolvánnyal vették igénybe. A behozatali cikkek között a cigaretta, az égetett szesz és a m szaki cikk szerepelt. 14. táblázat A határforgalom az ukrán–magyar határon 1998-ban (határforgalmi kirendeltségenkénti bontásban)

1063 258

0 476 396

40

749

1

0


1 811 839

0 830 294

606

1 715

205

0

0


501 761

0 352 896

2

0

234

0

0

353 132 Barabás

320 467

0 289 440

0

0

0

0

0

289 440 Lónya

11 035 113 634

395

0

0

1 034 480 Záhony

Személy

Vasúti

Szg k

1 928 903 190 500 718 916

Busz

Tgk

Mkp

Légi

Vízi

1998 novemberében új épületegyüttest adtak át Tiszabecsen, ahol egyben modernizálták is a határforgalom-ellen rzési eszközparkot. Itt az átlép k 80%-a ukrán állampolgár, és a nemzetközi forgalom csak 1–3%-ot tesz ki évente. Az el z évben a határforgalomban bekövetkezett visszaesés ebben az évben is folytatódott, amit az ukrán vámkezelés szigorodásával lehet magyarázni. Igen jelent s volt Záhonyban a csökkenés, ahol a személyforgalom mintegy 50%-kal, a járm forgalom 65%-kal esett vissza (14. táblázat). Ez évben építették meg Záhonyban a kamionterminált, amivel Záhony kikerült a kamionok szorító gy r jéb l. Az ukrán–magyar határon tendenciózusan csökken határforgalom azt támasztja alá, hogy a határforgalom áttev dött északra (15. táblázat). 15. táblázat A határforgalom az ukrán–magyar határon 1999-ben (határforgalmi kirendeltségenkénti bontásban) Személy

Vasúti

Szg k

Busz

Tgk

Mkp

Légi

Vízi


1 053 539

0 582 223

13

56

83

0

177

1 158 230

0 513 725

720

597

382

0

0


373 269

0 255 404

4

0

148

0

0

255 556 Barabás

203 762

0 152 317

0

0

0

0

0

152 317 Lónya

7 221 68 710 1 271

0

0

917 200 Záhony

1 709 744 210 023 629 975

1999-t l egyre jobban el térbe került hazánk EU- (Schengeni Egyezmény) csatlakozása, amely el re vetítette az ukrán–magyar határ min ségi változását, azaz leend küls ha-

95


tár funkcióját. A közös határon tovább csökkent a határforgalom, amit a els sorban az ukrán, de a magyar gazdasági és vám- intézkedések is okoztak. Ezzel párhuzamosan a zöldhatáron egyre több nagy létszámú, illegális határátlép csoport elfogására került sor. Az embercsempész tevékenység is a zöldhatárra tev dött át, amely egyben megnövelte a határ rizeti kirendeltség állománya irányába elkövetett vesztegetési kísérleteket. 1999-ben jelent sen visszaesett a kamionok száma, amely az orosz gazdasági válság hatása miatt következett be – ez egyben azt is mutatja, hogy Ukrajna fontos tranzit ország Oroszország (és a FÁK államai) számára. Ebb l adódóan az ukrán–magyar határforgalom alakulását befolyásolják az orosz(FÁK- államok)–magyar gazdasági kapcsolatok. 16. táblázat A határforgalom az ukrán–magyar határon 2000-ben (határforgalmi kirendeltségenkénti bontásban) Személy

Vasúti

Szg k

Busz

Tgk

Mkp

Légi

Vízi


1 676 830

0 851 341

15

2

24

0

53

1 386 243

0 606 989

291

214

471

0

0


481 147

0 306 845

0

0

66

0

0

306 911 Barabás

276 347

0 197 076

0

0

0

0

0

197 076 Lónya

7205 88 508

894

71

0

2 962 388 Záhony

2 025 575 236 336 665 987

2000-ben az el z év határforgalmi adataihoz képest egy kisebb emelkedés tapasztalható, míg a jogellenes cselekmények esetében csökkenés (16. táblázat). Ugyanakkor n tt az embercsempészek agresszivitása és a zöldhatáron elfogottak száma. Áttekintve az 1990–2000. éveket, a fenti határforgalom-statisztika metszetén jól érz dik, hogy a 90-es évek els kétharmadában Záhony a térség kelet–nyugati kapuja volt, majd ez áttev dhetett észak felé. M ind a vasúti, mind a közúti határforgalma minden id ben meghatározza a magyar–ukrán határforgalmat, és az országos határforgalomból is jelent sen kiveszi a részét. A magyar–ukrán határszakasz hossza közel 137 km, ezzel a magyar–szlovén után a második legrövidebb, ahol jelenleg öt átkel üzemel. Ennek megfelel en az átkel -s r ség kedvez , egy átkel re 27,4 km határhossz jut. Így van ez annak ellenére, hogy a magyar– ukrán határ teljes hosszának 62%-án a Tisza és mellékfolyói természetes akadályt képeznek. Sokáig Záhony volt az egyetlen határállomás, majd 1989-ben négy új közúti kis-határátkel t nyitottak: Lónya, Barabás, Beregsurány és Tiszabecs. Ezek közül Beregsurány és Tiszabecs ma már nemzetközi forgalmat is lebonyolít. A határátkel k közül ma is a záhonyi a legnagyobb. A többi ukrán átkel n csak közúti forgalom van. A határon való átlépés nemzetközi útlevéllel, 1989-t l az szabolcs-szatmár-beregi és a kárpátaljai lakosok részére kiváltható kishatárforgalmi engedéllyel (kishatár-átlép nek és kisútlevélnek is nevezik), illetve különleges határátlépési engedéllyel (vasúti alkalmazottak, kalauzok, mozdonyvezet k, pilóták) lehetséges. Jelenleg a nemzetközi útlevéllel Ukrajnába utazó magyar állampolgárok részére meghí-

96


vólevél vagy a szolgálati út igazolása szükséges (ellenkez esetben 10 USD-be kerül , ún. vaucsert vásároltatnak a határon átkelni szándékozó magyar állampolgárral); az ukrán állampolgárok magyarországi belépéséhez ilyenre nincs szükség. A 90-es évek határforgalmának hullámzása eltér okok miatt következett be. M eg kell azonban említeni, hogy vizsgált id szak el tt az 1989-es személyforgalom egy részét a tranzitutasok tették ki: a kárpátaljaiak els dleges utazási célja az ekkor ott nagyon népszer Jugoszlávia volt (els sorban ezért, mert a rubelt igen kedvez en váltották jugoszláv dínárra), valamint nagyon intenzív (1989-ben több mint 1 millió f ) volt ebben az id szakban a „ csencselésre” és pénzváltásra „ szakosodott” lengyelek tranzitforgalma is. Ekkor még hivatalos keretek között válthattak be szovjet rubelt is. Az 1989-es forgalomnövekedést egy 1991-ig tartó csökkenés követte: a záhonyi kishatárforgalom megsz nt, amelynek következtében a tranzitutazások szinte lenullázódtak. 1991-ben a kishatár-átkel k nem üzemeltek egész éven át (Lónya egyáltalán nem bonyolított le forgalmat, Beregsuránynál pedig csak a magyarországi beruházással épül beregszászi kórház építésén dolgozók kelhettek át). Ezután egy újabb emelkedési periódus következett, amelynek 1995-ös csúcsán több mint 15 millióan lépték át ezt a határszakaszt. Ebben az id szakban a „ Z-s turizmus” volt a forgalom f gerjeszt je (1993-tól 1995-ig lehet ség volt a szovjet gyártmányú, használt gépkocsik Ukrajnába történ vámmentes bevitelére, ezeket pedig M agyarországon „ Z” bet jel , ideiglenes rendszámmal látták el). Lehet ség volt az országból kivitt gépkocsik utáni ÁFA visszaigénylésére is. Az 1996–98-ban életbe lépett ukrán vámtörvények bevezetése óta (élelmiszerek és m szaki cikkek bevitelének korlátozása, magas vámok bevezetése) mindmáig folyamatosan csökken a forgalom. A járm forgalom összetételét vizsgálva két f tendencia figyelhet meg: 1988-tól kezd d en (ekkor 76% volt a vasút aránya) a vasúti forgalom – a keleti piacok besz külésével – folyamatosan visszaesett; a személy- és tehergépkocsik száma pedig 1995-ig emelkedett, majd azóta kissé visszaesett, de máig rzi vezet szerepét. A hagyományosan jelen lév közlekedési eszközökön kívül (személy- és tehergépkocsi, busz, vasúti és motorkerékpár) az ukrán–magyar határ forgalmában megjelent a légi és a vízi átkelés lehet sége is. Tiszabecsnél el zetes kérés alapján (Tisza-túrák alkalmával) vízi átlépés is lehetséges, valamint az esetleges Nyíregyháza–Ungvár közötti légi forgalmat is ide kell sorolnunk. A határforgalmi kirendeltségek illetékes vezet i szerint a forgalom intenzitásában is felfedezhet k törvényszer ségek. Záhonynál napi intenzitás is megfigyelhet : a bejöv forgalom éjszaka és kés este gyengébb, a kilép k száma pedig reggel és kés éjszaka kevesebb. A többi határátkel helyen, mivel a forgalomban részt vev k 85–95%-a ún. „ törzsvendég” , nem mutatható ki napi ingadozás (esetleg a gyalogos forgalomban, mez gazdasági idénymunkák alkalmával reggel er sebb a bejöv , este pedig a kimen forgalom). A forgalomnak van egy kimutatható heti ingadozása is. Az er sebb forgalmat els sorban a határ közeli magyar városok piacnapjai, illetve újabban szombatonként (f leg Záhonynál) a nyíregyházi hipermarketek (Tesco, M etro) látogatottsága indokolják. Korábban egy er teljesen jelentkez vasárnapi forgalomcsökkenés is jellemz volt, de ez manapság már elhalványult, amelyben nagy szerepe van a kárpátaljai életszínvonal egyre mélyebbre zuhanásának, valamint Záhonynál a szlovákok által az ukrán állampolgárok számára bevezetett vízumkényszernek, amely a térség korábban Szlovákiába járó keresked it is M agyarországra kényszeríti. Jelent s még a M agyarországon tanuló kárpátaljai diákok száma is, akik pénteken Ukrajna, vasárnap pedig M agyaror-

97


szág felé veszik az irányt. Kimutatható egy enyhe havi (a nagyvárosi építkezéseken dolgozó kárpátaljaiak havonta egyszer kénytelenek hazautazni, mivel tartózkodási engedély nélkül legálisan csak 30 napig tartózkodhatnak M agyarországon), valamint a gyalogos forgalomban egy id járásfügg évszakos ingadozás is. A különböz kulturális és vallási események (máriapócsi búcsú, debreceni virágkarnevál, 1991-es pápalátogatás) esetenként kiugró maximumot produkálnak. A határforgalom összetétele érdekes képet mutat. A magyar és az ukrán állampolgárok aránya körülbelül 30–70% az utóbbiak javára. Barabáson és Lónyánál csak kishatárátlép vel lehet átjutni a túloldalra, ebb l pedig az következik, hogy kizárólag a szomszédos határ menti területek lakosai járnak itt át (csak k kaphatnak kisútlevelet). Tiszabecs és Beregsurány esetében 40–70% a nagy- és kisútlevéllel átlép k aránya, de a világútlevelet használók is 80%-ban a közvetlen határ menti településekr l érkeznek. Záhonynál az összes ukrán belép mintegy 90%-a érkezik Kárpátaljáról, és a kilép magyar állampolgárok többsége is a határ közelében él. Ezen kívül még az ukrán fél több dologgal is nehezíti a határátlépést. Nyilatkozatot kell kitölteni arról, hogy a gépjárm annak a tulajdonában van, aki átlép vele a határon, a magyar állampolgárok számára kötelez a meghívólevél vagy a kiküldetés, illetve turistaút esetén a szállásfoglalást igazoló irat, valamint a gépjárm -biztosítás az ukrán oldalon. Emellett szinte havonta változó egyéb díjak befizetését is elvárja az ukrán fél: egyszer útalaphoz való hozzájárulást kell fizetni a külföldi személygépkocsik tulajdonosainak, máskor környezetvédelmi díjat vagy személyi biztosítást az ott tartózkodás idejére. A határ ukrán oldalán, minden átkel helynél mindennapos jelenség a mesterséges várakoztatás. Ennek lényege, hogy a határátkel hely el tt pár száz méterrel egy rend rségi állomás van. Itt sorompóval állítják meg a forgalmat, és soron kívül engedik be azokat, akik kifizetik a soronkívüliség díját (ez 700– 1000 Ft körül mozog). A határ rség napi kapcsolatot tart fenn a szomszédos határforgalmi és rizeti szervekkel. A határ rforgalmi kirendeltségek ügyeletesei minden nap egy vagy két alkalommal hivatalos megbeszélést folytatnak a napi teend kr l, ha pedig a forgalmi helyzet megkívánja, személyesen vagy telefonon többször is felveszik a kapcsolatot. A határ rizeti és a határforgalmi kirendeltségek vezet i féléves rendszerességgel tartják a kapcsolatot. Ukrán–magyar viszonylatban m ködik a határ-megbízotti36 rendszer. M indkét részr l egy-egy megbízott – M agyarországon a BM nevezi ki – a munkatervnek megfelel en, félévente találkozik, de ha határsértés vagy hosszú ideig tartó „ bedugulás” történik, soron kívül tárgyalnak. Amennyiben pedig a határmegbízottak valamely kérdésben nem tudnak megegyezni (pl. toloncegyezmény, t z átterjedése), többfordulós szakért i tárgyalásokra kerül sor, végs esetben pedig diplomáciai úton kell rendezni a kérdést. 36

Az államhatár rendj ének fenntartása (a kétoldalú nemzetközi szerz d ések, egyezm ények, megállapodások betartás a, betart atása) szükség essé tette egy sp eciális n emzetközi intézmény l étreho zását. Ez a h atár-megbízotti intézmény, melynek szervezetei, személyei a s zomszédos állam hasonló felépítés és h atáskör s zerv eivel, személyeivel tartják a kap csolatot. Ezzel teh ermentesítik a diplomáciai szervek et, továbbá gyo rsabbá teh etik a ki sebb súlyú problémák (határrendi témáb an) rendezését. A határ-megbízotti intézmény alatt a magyar fél részér l és a szomszédos o rszág részér l megbízott azon szervezetek és személy ek összesség ét értjük, amelyek rendeltetése a határrendi szerz dés ekben rögzített jogok, kötelezettségek teljesítésének biztosítása, az adott államok képviselete valamint a hatáskörükb e tartozó felmerült problémák kétoldalú megoldása. A határmegbízottak jogait, kötelezettségét az adott viszonylatban érv ényes határrendi szerz dés rög zíti.

98


4. A B NÜLDÖZÉSR L ÉS ANNAK NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÁRÓL ÁLTALÁBAN Az ukrán–magyar határhoz közvetlenül kapcsolódó statisztikai adatok hiányában a kérdést csak általánosan tudtam feldolgozni. A jó ukrán–magyar rend rségi együttm ködés37 ellenére a témához kapcsolódó irodalmat nem találtam. A magyarországi rendszerváltást követ években, a határok megnyitása után megnövekedett a nemzetközi migráció. M agyarország nemcsak külföldieket nagymértékben befogadó, hanem egyre inkább tranzit országgá is vált. Az 1990-es évekt l kezd d en évente több tízmillió külföldi lépte át az országhatárt, amelyb l az el z részekben bemutatottak szerint pedig több millió az ukrán–magyar határt. Természetes tehát, hogy a hazai b nözés addigi kvázi homogén szerkezete egyre „ színesebbé” vált, és megjelentek a nemzetközi b nözés jelei. Annak ellenére, hogy a külföldiek által elkövetett b ncselekmények jelent s problémát okoznak és a tömegkommunikáció is kiemelten kezeli ezeket az eseteket, M agyarország közbiztonságát és b nügyi helyzetét továbbra is alapvet en a magyar b nöz k által elkövetett b ncselekmények határozzák meg. A statisztikák alapján kimutatható, hogy 1989-t l kezd d en az ismerté vált b ncselekmények száma folyamatosan és nagymértékben emelkedett. A b nözési hullám megrázta az országot, s a helyzetet az is súlyosbította, hogy a rendszerváltás id szakában megingott a rend ri szervezet stabilitása is. A rend ri állomány mintegy egyharmada kicserél dött. Az is igaz azonban, hogy a rend rképzés és -kiképzés megváltozott rendszere és szemlélete, az információ-áramlás megnövekedése, a rend rség nemzetközi kapcsolatainak jelent s mérték szélesedése és a jobb informatikai ellátottság folytán, valamint még számos egyéb okból kifolyólag, a rend ri szervezet már a korábbinál jóval eredményesebben vette fel a harcot a b nöz kkel Ezzel párhuzamosan min ségi változás következett be a b nözés szerkezetében, melynek jellemz i röviden az alábbiak: • a hazai b nöz k mellett megjelentek a volt szocialista országokból érkez b nelkövet k; • megsz ntek azok a korlátok, amelyek korábban akadályozták a b nöz k országok közötti mozgását; • ennek során kiépültek a nemzetközi személyes b nöz i kapcsolatok, megjelentek a klán- és etnikai alapon szervez d b nöz i csoportok; • gyorsabban elterjedtek a b nözés új módszerei és eszközei; • a b ncselekményeket – f ként a gazdasági jelleg , illetve nagy kárérték , vagyon elleni cselekményeket – külföldr l szervezik és irányítják; • a lopott eszközöket más országokban hozzák forgalomba, megn tt a tranzitálás; • a b ncselekmények során szerzett pénzt más országokban fektetik be vagy költik el. 37

Lásd részlet esebben: Együttm ködési megállapodás, mely l étrejött a Magyar Kö ztársas ág Szabolcs-SzatmárBereg Megy ei Rend r-f kapitánys ága, Hajdú-Bihar M egyei Rend r-f k apitánysága, Borsod-Ab aúj-Zemplén Megyei Rend r-f kapitányság a, valamint Ukrajna Belügyminisztériuma Kárp átontúli Területi F osztálya között 2000–2001. évre. Nyíregyháza, 2000. 10. 25.

99


A legfontosabb b nöz i területek, amelyeken nyilvánvalóan felismerhet k a b nözés nemzetközi, szervezett vonásai, a következ k: A gépjárm vekkel kapcsolatos b nözés sajátosan alakult. A hazai b nöz i kör mellett e b ncselekményekre specializálódnak a bolgár, ukrán és a volt jugoszláv etnikumú b nelkövet k. A gépjárm vek számában és típusválasztékában – megnövekedett változással – megjelentek az egyre újabb, kifinomultabb elkövetési módszerek, kialakult a gépjárm vek szervezett nemzetközi csempészete. Ennek során néhány óra leforgása alatt több országon át eljuttatják a megrendel höz a lopott gépjárm vet, majd legalizálják, s f ként a volt szocialista országokban és a közel-keleti államokban értékesítik azokat. A min ségi változás megfigyelhet a személy elleni b ncselekmények kategóriájában is, ahol kiemelkedik az emberölések számának növekedése. A nemzetközivé válást mutatják a nyereségvágyból, az egymással szemben álló b nszövetkezetek közötti rivalizálás eredményeként elkövetett emberölések, s megjelentek a bérgyilkosságok, amelyek felderítésénél az elkövet k között ukrán nemzetiség ek is el fordulnak. Gyakran jellemz ezekre az esetekre, hogy mind az elkövet , mind az áldozat külföldi állampolgár, s a cselekmény szálai is külföldi országba vezetnek, s nem is feltétlenül abba az államba, ahonnan az elkövet vagy az áldozat származik. A b ncselekményre vonatkozó információk ezért sosem lelhet k fel pusztán egyetlen országban. Ezzel a jelenséggel kapcsolatban említem meg példaként az ún. „ orosz ajkú b nözést” , amely két, egymásra épül szintb l áll. A fels szintet a korábban gyakran köztörvényes és gazdasági b ncselekményekb l vagyont szerzett b nöz i kör alkotja, amely jelent s üzleti és politikai kapcsolatokkal rendelkezik. F ként a gazdasági b ncselekményekben játszanak szerepet (ún. fehérgalléros b nözés, mint például a pénzmosás), de hatalmukba kerítenek olyan legális vagy legalizált vállalkozásokat is, amelyek határokon túli kapcsolatokkal rendelkeznek. Alattuk helyezkednek el a f ként etnikai alapon szervez dött, klán jelleg csoportosulások, amelyeknek b nöz i tevékenysége többek között magában foglalja a prostitúció szervezését, a zsarolásos pénzbehajtást, a leszámolásos gyilkosságokat, a szovjet utódállamokból érkez turisták sérelmére elkövetett, útonálló jelleg b ncselekményeket is. Ez az a kör, amely beépül az éjszakai vendéglátóiparba, s így részt vesz a különböz piacok újrafelosztásáért vívott er szakos harcban. A gazdasági b nözés alakulása az elmúlt években – a törvényi változások és a gazdasági élet átszervez dése következtében – változó képet mutat. A deviza- és vámb ncselekmények jelent s csökkenése mellett ugrásszer en megnövekedett a pénzhamisítások száma. Az egész társadalom, s t az egész világ neuralgikus problémája a kábítószerrel összefügg b nözés. 1990-töl a magyar állampolgárok is növekv számban vesznek részt a kábítószer-csempészetben. M agyarország – földrajzi elhelyezkedéséb l adódóan – a rendszerváltás óta a Délnyugat-Ázsiából származó, Nyugat-Európába irányuló heroinszállítmányok jelent s tranzit országa lett. S bár az ukrán határátkel helyeken igen kismérték a kábítószer- felderítés, nem lehet kizárni, hogy a jöv ben növekedni fog. „A kialakult helyzet egyébként er sítette a b nözési hajlandóságot is az egész térségben. Az ukrán–moldáv határszakaszon megmutatkozik a nemzeti b nöz csoportok integrálása a nemzetközi b nöz szindikátusokba, növekszik a nemzetközi terrorizmus aktivitása, terjed

100


a kábítószer-kereskedelem és az illegális migráció. Mindezek a folyamatok veszélyeztetik Ukrajna biztonságát.”38

5. A MENEKÜLTÜGYR L A STATISZTIKAI ADATOK TÜKRÉB EN

39

A szocializmus éveiben ismeretlen menekültügyi problémák a rendszerváltás id szakában váratlanul csaptak le a térség országaira, így M agyarországra40 és Ukrajnára is. M agyarországnak ma már jelent s tapasztalatai vannak a ki- és bevándorlás terén. A politikai események, a gazdasági nehézségek százezreket kényszerítettek elvándorlásra zaklatott történelmünk során. Ugyanakkor a hagyományos vendégszeretet és segít készség, az elesettek iránti együttérzés a magyarázat arra, hogy új otthonra leltek nálunk az ország földrajzi fekvése miatt menedéket keres kunok, lengyelek, franciák, görögök és más népek. A II. világháborútól 1987-ig terjed id szakban M agyarország – éppen úgy, mint a többi kelet- és közép-európai állam – menekül ket kibocsátó ország volt. M enedéket kér k befogadása kizárólag politikai döntés alapján történt, menekültügyi jogszabály és intézményi háttér nélkül. Az 1987-t l egyre nagyobb számban hazánkba áramló – els sorban romániai magyar nemzetiség – migránsok indították el azt a folyamatot, amelynek során M agyarország a kilencvenes évek elejére menekül ket kibocsátó országból befogadó, illetve tranzit országgá vált. Az akkori politikai vezetés – részint az ellenzéki és az egyházi er k nyomására, részint saját, román diktatúraellenségességét l indíttatva, sokszor a hatályos jogot félretéve – egyre nyíltabban vállalta a Romániából, s kés bb az akkori NDK-ból érkez menedéket kér k támogatását. A hazai menekültügyi intézményrendszer törvényi megalapozásának els lépcs jeként értékelhet , amikor 1988 tavaszán a M inisztertanács – az Országgy lés felhatalmazása alapján – rendelettel létrehozta a menekültek elhelyezését és támogatását szolgáló, legfontosabb költségvetési kiadásokat fedez „ Letelepedési Alap” -ot. Nem sokkal ezután – felismerve, hogy a menekül k befogadása, támogatása hosszú távú és nem csak a magyar nemzetiség eket érint probléma – M agyarország 1989-ben csatlakozott a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. évi Genfi Egyezményhez, s az azt kiegészít 1967. évi New York-i Jegyz könyvhöz. Ekkor már mintegy 30 000 romániai – zömmel magyar nemzetiség – menekült tartózkodott az országban.

38

Szergej Dimitrov: A katon ai és politikai helyzet az ukrán államhatárokon. Megjelent: Új Honvédségi Szemle, 2002/9. 68. o. 39 Forrás: BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Budapest, 2002. III. 30. 40 Magyarors zág a dualizmus év eiben, továbbá a második világh áborúban a ki- és bev ándorlás, menekültügy terén jelent s tapaszt alatokat szerzett, és a törvényi szabályozás is adott volt. A második világháború után viszont a témát tabuk ént kezelték és agyonhallgatták. Különösen a M agyaro rszágról – akko ri szóhaszn álat szerint – „ disszidált” és egy-egy nyugati országban menekült státust kapott személyekr l illett hallgatni.

101


17. táblázat Regisztrált menekül k állampolgárság szerinti megoszlása (1988-2001)

Év

Regis ztrált menekül k szá ma, f

1988–2001 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

172 13 17 18 53 16 5 3 5 1 2 7 11 7 9

160 173 448 283 359 204 366 375 912 259 109 118 499 801 554

román f % 51 991 31,09 13 173 100,00 17 365 99,62 17 416 95,26 3 728 6,99 844 5,21 548 10,21 661 19,59 523 8,85 350 27,80 131 6,21 124 1,74 16 0,14 36 0,46 76 0,80

Ebb l: állampolgárság szerint szov jet Európán volt jugoszláv egyéb (FÁK) kívüli f % f % f % f % 3500 2,03 85 769 49,73 26 336 15,27 1 864 1,08 – – – – – – – 60 0,29 – – – – 33 0,19 488 2,67 – – – – 379 2,07 738 1,38 48 485 90,87 – – 408 0,76 241 1,49 15 021 92,70 – – 88 0,60 168 3,13 4 593 85,59 – – 57 1,06 304 9,01, 2 386 70,70 – – 24 0,71 315 5,33 5 046 85,35 – – 28 0,47 268 21,29 559 44,40 – – 82 6,51 90 4,27 329 15,60 1 411 66,90 148 7,02 99 1,39 3 333 46,82 3 351 47,08 211 2,96 264 2,30 5 111 44,45 6 008 52,25 100 0,87 304 3,90 692 8,87 6 592 84,50 177 2,27 171 1,79 214 2,24 8 974 93,93 119 1,25

Forrás: BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. A felvezet részben is bemutatott körülmények hatására M agyarországra a 90-es években nagyszámban érkeztek menekültek. A 17. táblázatban százalékosan is bemutatom az arányokat, amelyek a folyamatos változás miatt megtéveszt ek lehetnek. Az Ukrajnából érkez menekülteket külön nem regisztráltak, hanem csak a FÁK-kal (szovjet utódállamokkal) összevonva. Az 1996-ban bekövetkezett kiugró menekült létszámot százalékosan illusztráló adatot nem a nominálisan is emelked menekültek okozták, hanem más irányból – az id szakos politikai konszolidáció miatt – kevesebben érkeztek. 18. táblázat A Magyarországra menekül k érkezésük módja szerint Legálisan Illegálisan

(%)

1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 52,5 20,6 81,3 88,4 88,3 98,3 96,4 94,1 96,0 29,1 29,2 57,3 18,9 15,0 47,5 79,4 18,7 11,6 11,7 1,7 3,6 5,9 4,0 70,9 70,8 42,7 81,1 85,0

Forrás: BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. A 18. táblázatban a menekültek hazánkba érkezésének módját ábrázoltam. A százalékos kimutatás adatsorain jól követhet a térségben bekövetkezett politikai válságok hatása.

102


Kezdetben legálisan és illegálisan f leg Romániából érkeztek M agyarországra, majd a jugoszláv polgárháború menekültjei találtak menedéket hazánkban, kés bb a zöldhatáron át esetenként embercsempészek közrem ködésével. Az 1997–t l megugró illegális arány a területi elv megszüntetéséhez vezethet vissza, ami abban mutatkozott, hogy az illegálisan beutazók elfogásukat követ en menekültstátust kértek. 19. táblázat Menekültügyi ügyfélforgalmi statisztika (1989–2000) Évek

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Összes en

Összes új érkez 3 15 10 5 5 3 5 1 2 7 11 7 79

641 309 267 547 366 375 912 259 109 118 499 001 203

Illegálisan érkezett 0 316 240 117 93 121 351 48 1 496 5 045 6 589 6 324 20 740

Menekült eljárás státust indult kapott 36 3 520 921 458 468 207 130 152 177 7 118 11 499 7 001 32 487

35 2 561 434 472 361 239 116 66 27 362 313 197 5 183

Befogadott státust kapott 0 0 0 0 0 0 0 0 0 232 1 776 680 2 688

Kérelem elutasítva

2 3 2 10

1 318 150 71 45 29 32 42 106 790 537 978 099

Eljárás megs zü ntetve

1 5 4 12

0 548 223 58 21 13 5 31 57 174 786 916 832

Menekült státus visszavonva 0 0 168 277 278 534 220 101 200 20 10 11 1 908

Folyamatban lev ügy f –

41 106 17 42 19 13 18 6 1 727 2 020 1 131

–

61 162 37 93 38 27 21 11 2 566 2 653 1 435

Forrás: BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. A 90-es évek igazi kihívást jelentett a menekültüggyel foglalkozó állami szerveknek és karitatív szervezeteknek. A 19. táblázatból is jól kiolvasható, hogy a kérelmet benyújtók és a menekült státust elnyertek között jelent s differencia mutatkozik. Ennek valószín leg az az oka, hogy nagyon sokan gazdasági menekültek, és kérelmük jogosságát nem tudták megfelel en alátámasztani. Szembet n továbbá az is, hogy nem minden menekült-kérelmet benyújtó szerepel a további eljárás eredményét rögzít rubrikákban. Ez annak a következménye, hogy sokan, amikor tehették, illegálisan (esetleg legálisan) Ausztria vagy Szlovénia, esetleg Szlovákia irányába megkísérelték a határon átjutást, hogy az EU területére bejutva, kedvez bb elbírálásban (illetve ellátásban) legyen részük. A legális migráció szempontjából M agyarország is egyre inkább célországgá válik, míg az illegális migráció tekintetében várhatóan hosszú távon is tranzit ország marad. M ivel a hazánkba irányuló migráció egyik iránya kelet fel l Ukrajnán át tart, ezért ez várhatóan felértékel dik. Az is valószín , hogy a közeljöv ben az afganisztáni és más afrikai, ázsiai válsággócok nem számolódnak fel, azok továbbra is menekülteket bocsátanak ki, ezért az Ukrajnán és M agyarországon keresztül futó migrációs csatornák továbbra is aktívak maradnak.

103


6. IDEGENFORGALOM A határforgalom alakulására meghatározó az idegenforgalom, azt pedig meghatározza az adott társadalomban kialakult életszínvonal és közbiztonság. Így van ez az ukrán–magyar relációban is. M indezek jegyében az ukrán–magyar idegenforgalom statisztikailag a 20. táblázat adatai szerint alakult. 20. táblázat Ukrajnába 41 utazó magyarok42 Évek 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

Utasok száma (ezer f ) 139 234 257 561 417 379 463 252 185 149 379

A számok önmagukért beszélnek. A magyar állampolgárok a 80-as évek végén kapott világútlevéllel nyugat felé és a déli tengerpartokra utaztak. Korábban a csak csoportos utazási forma vagy a meghívólevél szükségessége is elriasztotta a magyar utazni vágyót, és amikor lehet sége nyílt, a még szabadabb formát választotta. A 90-es évek második felét l pedig az Ukrajnából a gazdasági nehézségr l érkez hírek riasztották el az odautazni vágyókat.

41 42

1990–92 között a Szovjetunióba. Forrás: Statisztikai évkönyv, 2000. Bp., 27. o.

104


21. táblázat Ukrajnából Magyarországra utazók43 Évek 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

Utasok száma (ezer f ) 1 312 1 040 986 2 611 3 670 4 706 4 778 2 211 1 232 950 2 419

Teljesen mást mutat a kép Ukrajna irányából (21. táblázat). A szocialista évek alatt a magyar viszonyoknál lényegesen szigorúbban szabályozott utazási lehet ség után az ukrán polgárok M agyarországra és M agyarországon át más országba is szívesen látogattak, amit a statisztika is jól tükröz.

7. KÖVETKEZTET ÉS EK A jelenlegi helyzet szerint a M agyar Köztársaság EU-csatlakozása eredményeként a következ képpen alakulhat át a térség politikai térképe. A brüsszeli döntés44 szellemében M agyarország Szlovéniával és Szlovákiával azonos id ben nyeri el az EU-tagságot. Ez esetben a magyar–osztrák, magyar–szlovén és a magyar– szlovák határ bels határrá válik, és itt a határforgalom-ellen rzést felszámolják. Románia, Jugoszlávia, Horvátország és Ukrajna kívül marad, ezen országokkal a közös határ az EU küls határa lesz, így itt a szigorúbb határvédelmi rendszert teljes hosszúságban és mélységben (a megkezdettek szerint) ki kell építeni. A küls határok a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 3. cikkelye szerint: „(1) A küls határok elvben csak a kijelölt határátkel helyeken és csak azok nyitvatartási ideje alatt léphet k át. A részletesebb rendelkezéseket, valamint a kivételeket, a kishatárforgalom módját, továbbá a speciális tengeri forgalom, például a kiránduló hajózásra vagy a parti hajózásra vonatkozó szabályokat a Végrehajtó Bizottság állapítja meg. 43

Forrás: Statisztikai évkönyv, 2000. Bp., 27. o. Brüsszel, 2002. október 9. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az EU az év vég éig zárja le a cs atlakozási tárgyalások at tíz tagjelölttel, köztük Magyarországgal. A b vítési folyamat el rehalad ásáról el fogadott idei stratégiai jelentésében az EU v égrehajtó szerv e úgy ítéli meg, hogy Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia „ 2004 elejét l készen áll a tagság ra”. Velük 2003 tavaszán alá lehet írni a csatlakozási szerz d ést. Forrás: MTI, 2002. X. 10. 44

105


(2) A Szerz d Felek kötelezettséget vállalnak a kijelölt határátkel helyeken, illetve a nyitvatartási id n túli, engedély nélküli határátlépés szankcionálására.” A jelenlegi helyzet szerint 2002. I. 1-jét l Románia lekerült a vízumköteles országok listájáról, így a magyar–román határon a mostani helyzethez képest nem lesz változás. Ugyanakkor az ukrán–magyar, jugoszláv–magyar és a horvát–magyar határokon a küls határellen rzési rendszert kell bevezetni, és a határon túli magyarokkal a kapcsolattartás terén a vízumkényszer miatt visszalépés következhet be. • A bels határokon a határforgalom-ellen rzés felszámolásával az államhatár bárhol és bármikor átléphet , és ezzel a határon túli magyarokkal a kapcsolattartás tekintetében elhárulnak az akadályok. • Az EU besorolása szerint vízummentes szomszédos országok tekintetében a jelenlegi helyzet állandósulhat (illetve a 2013-as kormányrendelet szerint az újabb határátkel -helyek megnyitásával javul), azaz a kijelölt helyen és id ben, érvényes úti okmánnyal léphet át a határ.45 A fentiekb l jól kiolvasható, hogy a jöv ben a M agyar Köztársaság államhatárának két változata lesz (küls és bels határ, de az ukrán–magyar határ mindegyik változatban küls határként fog funkcionálni!), ugyanakkor a kapcsolattartás tekintetében két megoldásról beszélhetünk: • a bels határokon a határforgalom-ellen rzés felszámolásával az államhatár bárhol és bármikor átléphet , és ezzel a határon túli magyarokkal a kapcsolattartás tekintetében elhárulnak az akadályok; • az EU besorolása szerint vízumköteles szomszédainkkal szemben nekünk is be kell vezetni a vízumot. Ennek megfelel en a belépéskor, az el z bekezdésben felsorolt feltételeken kívül, érvényes vízummal is kell ezen országok állampolgárainak rendelkeznie. A demokratikus társadalmak jellemz jéb l fakadó azon politikai szándékra tekintettel, hogy a határok ne elválasszák, hanem összekössék a népeket, a M agyar Köztársaság érdekelt a bels határ liberális, a küls határ szigorú ellen rzése mellett a szabad átjárhatóság megvalósításában. Egyfajta értelemben az EU (Schengeni) küls határnak – amilyen az ukrán– magyar határ is lesz néhány éven belül – a jogkövet állampolgár részére lehet leg szabad átjárást kell biztosítania, míg a jogsért , illegális migránsokkal szemben falat, szigorú sz r t kell képeznie az „ europolgárok” biztonsága érdekében. Csatlakozásunkat követ en az EU-s normákat alkalmazó határrendészetünk tekintetében a szomszédos országok részér l nem várható ellenérdekeltség kialakulása. Tény azonban az, hogy a leend küls határokon végzett szigorú ellen rzés hatására megnövekedhet a be nem léptetett személyek száma, az illegális migrációs irányok hatékonyabb lezárása, ami a szomszéd államok ellen rz szervei munkamódszerében változást kényszeríthet ki. A szigorúbb ellen rzés miatt – els sorban a kezdeti id szakban – várható a határátléptetések ütemének lelassulása, ami viszont a határforgalmi válságkezelési jegyz könyvben foglaltak érvényesítésével – vagy annak esetleg szükségszer módosítása után – kezelhet vé válik, illetve új átkel helyek nyitásával, a meglév k korszer sítésével, b vítésével. 45

Továbbá rendelkezni kell a megfelel anyagi fedezettel és úti céllal, valamit nem szerepelhet a SIS-ben és nem jelenthet veszélyt a Schengeni Egyezmény tag államaira.

106


A nemzetközi b nözés visszaszorításában mindkét ország érdekelt, amelynek alapja a kor kihívásainak megfelel válaszadó rend ri, igazságügyi együttm ködés. Az ukrán nemzetgazdaságot sújtó válság kihatással van a határforgalomra, amelyben a gazdasági érdekek el térbe kerülnek, így például az olcsó ukrán üzemanyagárak befolyásolják Szabolcs–Szatmár–Bereg megye üzemanyagpiacát, emiatt lényegesen kevesebb benzinkút található a magyar és lényegesen több az ukrán határtérségben. Az ukrán–magyar határforgalomban inkább az ukrán nemzetiség dominál, amelynek szintén gazdasági, illetve geopolitikai okai vannak. Az ukrán területr l kiinduló migrációnak a 90-es években a következ sajátos okai voltak: a szovjet múltból fakadó motiváció, s a korábbinál lényegesen liberalizáltabb határátlépés bevezetése az ukrán határátkel helyeken.46 A 90-es évek kezdetét l megfigyelhet , hogy az európai illegális migrációra egyre szorosabban és hatékonyabban épül rá az embercsempész tevékenység. Napjainkra ez a b nelkövetési forma a kábítószer-, gépjárm - és fegyvercsempészet, valamint a prostitúció mellett a legkifizet d bb b nözési ággá vált. Az embercsempész szervezetek már a kiindulási területekt l a célországokig igyekeznek megszervezni hálózatukat, kialakítani az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A szervez k az útvonalhoz tartozó országok polgárai közül keresnek és találnak olyanokat, akik a szállításban, a határokon történ átvezetésben, a hosszabb-rövidebb ideig tartó elrejtésben, pihentetésben közrem ködnek. Egy-egy embercsempész szervezet tevékenysége hónapokig, esetleg néhány évig is folyamatos, eközben változtatják az elkövetési útvonalakat, módszereket, s néhány esetben még változik az általuk szöktetettek állampolgársági összetétele is. M eglehet sen profitorientáltak, és arra törekednek, hogy lehet ség szerint minden pénzt, értéket az általuk végzett úgynevezett szolgáltatásért kicsaljanak. Ha szükséges, még azt is vállalják, hogy ingyen juttatják el a célországba a tiltott határátlép ket, akik megérkezésük után munkájukkal vagy a b nözésbe való bekapcsolódással (pl. prostitúciós n csempészet) egyenlítik ki tartozásukat.

8. B EFEJ EZÉS A határszélen élni mindig veszélyt, bizonytalanságot jelentett. Különösen igaz ez az ukrán– magyar határra, amely a XX. században többször változott, és a térség lakossága több államhatalom fennhatóságát élte meg. A 90-es évek határkapcsolatát meghatározta a Szovjetunió szétesése és az azt követ en kialakult helyzet, Ukrajna önállósodása, majd gazdasági problémáival való küzdelme. M agyarország részér l a térség életét befolyásolta a külpolitikában és a gazdaságban bekövetkezett orientációváltás, amely a határforgalomra is közvetlen hatást gyakorolt. Az ukrán–magyar határtérség a nemzetgazdaság szempontjából periférikus, amelyb l Záhony kapuszerepe miatt emelkedik ki. A 90-es években megnyitott határátkel helyek forgalma ugyan nagy, de Záhony meg rizte vasúti és közúti dominanciáját. Várhatóan azonban

46

Hugyik A.: Ukrajna biztonságpolitikája. ZMNE, Ph. D. disszertáció, Bp., 2000. 34. o.

107


az ukrán és a magyar érdekek is a térség fejlesztését fogják szolgálni, amelyhez a regionális 47 tapasztalatokat, s lehet ség szerint az EU-s támogatásokat fel fogják használni. Valószín leg a Kárpátok euro-régió intézményrendszerére támaszkodva, egy tartalmasabb együttm ködés jöhet létre, amelynek az alapjait a térség országai már le is rakták. A jelen id szakban mindkét ország az euro-atlanti csatlakozásban látja a kiutat. A M agyar Köztársaság már NATO-tag és EU-tagsága is elérhet közelségbe került. Ennek megfelel en, mint csatlakozó állam, a schengeni normáknak 48 kíván megfelelni. Így – többek között – folyamatosan zajlik a jogharmonizáció, a küls határok meger sítése, és (mivel várhatóan Ukrajna nem lesz a közeljöv ben EU-tag) a vízumkényszer bevezetése. A vízumkényszer hatása minden bizonnyal érezhet lesz a határforgalom terén is, ami a határforgalom (f ként a személyi) csökkenését eredményezheti. A jöv ben is meghatározó lesz azonban a határokon átnyúló testvér-települési, kulturális, sport-, gyógyturizmus-, vallási, oktatási, gazdasági 49 és kereskedelmi kapcsolat. A határ két oldalán tapasztalható életszínvonalbeli különbség hosszú ideig arra kényszeríti a kárpátaljai lakosokat, hogy megélhetésük reményében naponta átkeljenek a határon. Az euro–atlanti folyamatok függvényében, a közeljöv ben várhatóan felértékel dik az Alföld nemzetközi tranzit szerepe.50 Abban, hogy e térség (az ukrán–magyar határ menti terület) milyen módon válhat a kelet felé terjed európai gazdasági és integrációs folyamatok modern – saját lehet ségeit és érdekeit is érvényesíteni képes – tranzit területévé, perdönt jelent sége lesz a kelet–magyarországi, túlnyomórészt periférikus helyzet , határszélen húzódó területek, kistérségek, településegyüttesek és települések, köztük az északkelet-alföldi határ menti, határon átnyúló együttm ködési és megújuló képességének.

47

A Kárpát aljai Különleges Gazdasági Öv ezet meg alakulása ót a igen szoros és gyümölcsöz kap csolatokat ápol a határ túloldalán fekv Záhony és Térsége Vállalko zási Övezettel, amely a kölcsönös el nyök alapján a jöv ben is meghatározó lehet a határon átível gazd asági kapcsolatok fejles ztéséb en. 48 A Magyar Köztársas ág 2001-ben sikeres en lezárta a Bel- és igazságügyi együttm ködés fejezetrészt. 49 A gazd asági együttm ködés es élyeit rontja, hogy a „ periféria perifériájára szorult ukrán–magyar határtérségek nem vonzzák sem a külföldi, de a belföldi befektet ket sem. A részben történeti (pl. megkésett fejl dés, Trianon), részben a szegén yes természet-, gazdaság- és tel epülés-földrajzi adottságok, részben pedig a korábbi ked vez tlen makro - és mikrogazdasági tényez k, hatások követ kezményei, a piactól való távolság, a mez gazdasági alapanyag-termel ésre alapozott egyoldalú gazdaságszerkezet, a gazdaság alacsony jövedelemtermel képess ége, az infrastrukturális elmaradottság, a jelentékeny ipari termel kapacitás hiánya, a ma még inkább csak hátrányokat magában foglaló határ menti fekvés, a városhiányos jelleg, a krónikus t kehiány, az akut foglalkoztatási válság egyaránt a marginális fekvés és helyzet térség ek, település eik fejlesztését sürgetik.” Balcsók István– Baranyi Béla–Dancs László: A határmentiség és a határon átnyúló kapcsolatok jellemz i az Északkelet Alföldön. Debrecen, 2002. OTKA T 023004 és a T 031943 számú kutatási projekt. 50 Várhatóan a következ id szak nagy k érdés e Románia csatlako zási folyamat ának és az EU kel eti – ukrán, orosz – irányba való gazdas ági terjeszked elkép zel éseinek realizálódás a.

108


M ivel az ukrán–magyar határtérség nemzetiségi jellege homogénnek (dönt en magyar etnikumunak) tekinthet , ezért a jöv ben is meghatározó lesz a magyar–magyar kapcsolattartás. Ennek megvalósulási lehet ségét biztosíthatja: a magyarigazolvány, a (schengeni) nemzeti51 vízum,52 illetve egy, a kor kihívásainak megfelel kishatárforgalmi egyezmény. A napi legális munkába járók és a diákok gyors, kulturált határátlépését segíthetné el egy új módszer, a mágneses csipkártya 53 bevezetése. Ennek lényege, hogy azok a diákok és munkások, akik legálisan naponta átlépik a küls határt, rendelkeznének egy személyazonosításra is alkalmas, mágneses csipkártyával, amellyel a határátkel helyen erre a célra felállított ellen rz kapun keresztül lépnék át a határt. Ez lényegesen leegyszer sítené a határátlépés bürokratikus akadályait, és gyorsabb áthaladást biztosítana az azt igénybe vehet k számára. Végezetül fontosnak tartom megemlíteni, hogy a M agyar Köztársaságnak az EU-taggá válását követ en a nem EU-taggal szomszédos államok határai egyben az EU küls határai lesznek, ezért annak rizetéért ezt követ en az EU-nak is felel sséget kell éreznie. Ennek következtében az EU-nak is érdekében áll, hogy küls határai mentén rendezett határviszonyok uralkodjanak. Továbbá fontos tudni azt is, hogy a küls határ a jogkövet állampolgárok számára nem jelenthet akadályt, míg a jogsért k, valamint a nemkívánatos személyek számára gátat, sz r t kell jelentenie az Európai Unió és természetesen a magyar állampolgárok érdekében.

51

A Schengeni Egyezményt aláírók várhatóan kiterjes ztik a nemzeti vízum id beli és térbeli hatályát; az e tárgyban már kiadott Tanácsi rend elet szerint: „ A több mint három hónapra szóló vízumok, nemzeti vízumok, amelyet valamely tagállam saját jogszabályai alapján ad ki. Az ilyen vízum egyidej leg érvényess égének els napjától számítva legfeljebb három hónapig tartó, rövid távú tartózkodásra jogosító, egységes vízumnak min sülhet, amennyiben azon közös el feltételek és kritériumok betartásával adták ki, amelyeket a 3. Fejezet 1 Része idevágó rendelkez ései alapján, vagy annak megfelel en, fogadtak el, és birtokosa teljesíti az 5. cikk (1) bek. 1.a), d.) és e) pontjaiban felsorolt beutazási feltételeket. Különben a vízum birtokosát csak arra jogosítja, hogy a vízumot kiállító tagállam felségterületére jutás érdekében átutazzon más tagállamok felségt erületén, kivéve, ha nem teljesíti az 5. cikk (1) bek. 1.a), d) és e) pontjaiban felsorolt beutazási feltételeket, vagy anna k a tagállamnak a nemzeti körözési listáján szerepel, amelyen át kíván utazni.” A fenti Tanácsi rendelet hat ályba lépés e óta tehát a nem zeti vízum „ C” típusú schengeni vízumnak min sülhet. Lásd: Tóth Árpádné dr.–Masika Edit: A schengeni acquis és együttm ködés EU-szinten történ tovább fejl dés e az Amszterdami szerz d ést l napjainkig. OKTK nyilvántartási száma: A.1882/VII/01, 2002. 8. o. 52 A Magyar Köztársaságn ak mindenképp rend eznie k ell Ukrajnával a vízumkötelezettség bev ezetésév el járó teend ek et, amelynek pontos határideje még n em ismert. Ugy anezt Csehors zág már 2000-b en megt ette és ezt kés bb Szlovákia is követte. Lengyelország várh atóan 2003. július elsejével mondja fel a vízummentesség r l szóló megállapodását Oroszo rszággal, Ukrajnáv al és Fehéroroszo rszággal. Lásd: Készülés a scheng eni feltételekre. Megjelent: Világgazdas ág, 2002. VIII. 13. 53 Természetesen ezt cs ak azok vehetn ék igénybe, akik legálisan lépik át a határt és magyarországi tartózkodásuk is törvényes keretek között zajlik. Így a munkavállalók közül csak azok at illetné meg, akik engedéllyel végezn ek munkát, és utánuk az adó - és tb.-kötelezettséget mind a munkaadó, mind maga a munkavállaló b efizette. Ez esetben a h atárátlép és a magyar érd ekek egyb eesn ek, mivel a gyorsabb határátlépési lehet ség érdek ében a munkavállalóknak érd ekük f z dne a legális helyzetük rend ezéséh ez, fenntart ásához.

109


FELHASZNÁLT IRODALOM A Schengeni Egyezmény elmélete, gyakorlata és hatása a magyar határ rizeti rendszer kiépítésére. OKTK A 882/VII/01. sz projekt, Bp. 2001–2002. RTF RVTKI. 19/1998. (BK 17) BM utasítás a szomszédos országokkal kötött nemzetközi szerz dések alapján m köd különböz megbízottak kinevezésér l. A magyar–szovjet államhatárral kapcsolatos szerz dések gy jteménye, 1980, BM H r. OPK. ALBRECHT G.: Krimalgeographie, Städtebau und Kriminalität. M egjelent: Kaiser, G.–Kerner H–J.–Sack F.–Schellhoss H: Kleines Kriminologisches Wörterbuch. 3. völlig neuarbatete Auflage, Heidelberg, 1993. 226–236. o. BARANYI BÉLA: A „ periféria perifériáján” – egy kérd íves vizsgálat eredményei és tanulságai az Északkelet-Alföld határ menti területein. M egjelent: A határmentiség kérd jelei az Északkelet-Alföldön. Pécs, 2001. 55–86. o BARANYI BÉLA: Az államhatár elválasztó és összekapcsoló szerepe, avagy a határmentiség kérd jelei az Északkelet-Alföldön. M egjelent: Határok és régiók. Szeged, 1999. 187– 196. o. BARANYI BÉLA: Euroregionális szervezetei és új interregionális szervez dések M agyarország keleti államhatárai mentén. M egjelent: M agyar Tudomány, 2002. 11. 1505–1518. o. DANCS LÁSZLÓ: Az északkeleti határszél kialakulása és néhány geográfiai jellemz je. In: A határmentiség kérd jelei az Északkelet-Alföldön. Pécs, 2001. 13–25. o. DANCS LÁSZLÓ: Határon átnyúló kapcsolatok az Északkelet-Alföldön. M egjelent: A határmentiség kérd jelei az Északkelet-Alföldön. Pécs, 2001. 257–294. o. DÉRI PÁL: A b nügyi statisztika és a valóság. M egjelent: BM Szemle, 2002. 4. 40–44. o. Együttm ködési megállapodás, mely létrejött a M agyar Köztársaság Szabolcs-Szatmár-Bereg M egyei Rend r-f kapitánysága, Hajdú-Bihar M egyei Rend r-f kapitánysága, BorsadAbaúj-Zemplén M egyei Rend r-f kapitánysága, valamint Ukrajna Belügyminisztériuma Kárpátontúli Területi F osztálya között 2000–2001. évre. Nyíregyháza, 2000. 10. 25. Els magyar politikai földrajzi konferencia. Változó világ, átalakuló politikai földrajz. Pécs, 1999. GÖNCZÖL KATALIN–KORINEK LÁSZLÓ–LÉVAI M IKLÓS : Kriminológiai ismeretek, b nözés, b nözéskontroll. Corvina, h.n. sz.n. 69–74. H. VARGA M ARIANNA: B nözés, büntet igazságszolgáltatás és kriminológia a posztszovjet Ukrajnában. M egjelent: BM Szemle, 2002. 4. 160–170. o. HARDI TAMÁS : Ukrán–magyar határkapcsolatok, RKK, 2001, Gy r. Kézirat gyanánt. Határ r M agazin 1999–2001. évfolyamának számai. A Határ rség határ rizeti, határforgalmi statisztikai adatai. F ügyeleti F osztály, 1990–2000. HORST HEROLD: Földrajz és b nözés. M egjelent: Belügyi Szemle, 1973. 17. 81–82. o.

110


HORVÁTH JÓZSEF : A b nügyi statisztika feldolgozásának szerepe a stratégiai döntések el készítésében. M egjelent: BM Szemle, 2002. 4. 50–52. o. HUGYIK ANDRÁS : Ukrajna biztonságpolitikája, 1991–2000. ZM NE, Ph. D. disszertáció. Budapest, 2000. II. M agyar politikai földrajzi konferencia. Pécs, 2001. Jegyz könyv a Nemzeti Kisebbségek Jogainak Biztosításával Foglalkozó M agyar–Ukrán Vegyes Bizottság IX. ülésér l, 1999. Bp. Jegyz könyv a M agyar Köztársaság és Ukrajna Határügyi F megbízotti ülésér l. Ungvár, 2002. X. 30. Jegyz könyv a M agyar Köztársaság Határ rsége és Ukrajna Határ rsége közötti együttm ködésér l. Kijev, 1993. Jelentés az ukrajnai magyarság helyzetér l. HTM H, Budapest, 2002. KEREZSI K.–K J.: A IX. kerület b nözési térképe. M egjelent: BM Szemle, 2001. 7–8. 100–124. o. Készülés a schengeni feltételekre. M egjelent: Világgazdaság, 2002. VIII. 13. KISS JÁNOS PÉTER: A határátkel k szerepe a határ menti kapcsolatokban az Alföldön. M egjelent: M egjelent: „ Határok és régiók” c. nemzetközi konferencia, 1999. november 29– 30., JATE TTK, Szeged. 133–142. o. KOBOLKA ISTVÁN: A határ menti területek biztonságára ható tényez k, kiemelten a migráció negatív hatásaira. M egjelent: „ Határok és régiók” c. nemzetközi konferencia, 1999. november 29–30., JATE TTK, Szeged. 113–120. o KORINEK LÁSZLÓ: Félelem a b nözést l. Budapest, 1995. KOVÁCS CSABA: A határ szerepe a szomszédos országok társas vállalkozásainak területi elhelyezkedésében. Szeged, 2002. KOVÁCS ZOLTÁN: A b nözésföldrajz lehet ségei hazánkban. M egjelent: M hely, 1989. 9. KOVÁCS Z OLTÁN: A b nözésföldrajz szerepe a városi környezetmin sítésben. Megjelent: M hely, 1990. 6. KOZMA–HÉJJA–STEFANCSIK: Katonaföldrajzi kézikönyv. Bp., Zrínyi Kiadó, 1993. Krimalgeographie-, ökológie und topographie. M egjelent: Kriminológie von Hans Joahcim Ichneider Walter de Gruyter, Berlin, New York, 1987. 327–337. o. M ICHALKÓ GÁBOR: A nemzetközi turizmus b nözésföldrajzi aspektusai Budapesten. M egjelent: BM Szemle, 1996. 11. 12–30. o. M ISKINÉ FEKETE ÁGNES : Az elmúlt tíz év a b nözés alakulásának tükrében. M egjelent: BM Szemle, 2002. 4. 63–83. o. Országhatár M agazin 1990–1998. évfolyamának számai. RITECZ GY.–SALLAI J.: Géographie criminelle des frontiéres hongroises. Le courrier des pays de L’ Est n° 1021 janvier 2002.

111


RITECZ GYÖRGY–SALLAI JÁNOS : A MK határrendje és határbiztonsága az EU-csatlakozás tükrében és a Schengeni Egyezmény jegyében. Budapest, Hanns Seidl Alapítvány, 1998. RITECZ GYÖRGY–SALLAI JÁNOS : Az államhatár 1998. évi kriminálföldrajza. Bp., RTF Rendvédelmi Füzetek, 1999. 10. RITECZ GYÖRGY: „ Kett s sz r ” . Belügyi Szemle, 1999. 1. 77–84. o. RITECZ GY.–SALLAI J: A Schengeni Egyezmény és a magyar határ rizet. Európai Tükör, 2001. 5. 65–100. o SALLAI JÁNOS –SÍPOSNÉ KECSKEMÉTHY KLÁRA: A M K határbiztonságát meghatározó és veszélyeztet tényez k. Budapest, M HTT, 1997. SALLAI JÁNOS : Schengenska agenda v madarsko–ukrajinskych vztahoch. Presov, 2002. SALLAI JÁNOS : A schengeni egyezmény felépítése, tartalma és végrehajtásának tapasztalatai. Bp, RTF Rendvédelmi Füzetek, 1999. 5. SALLAI JÁNOS : Az államhatár fogalmának történeti áttekintése. M egjelent: Társadalom és Honvédelem. 2001. 3. 123–138. o. SALLAI JÁNOS : Szomszédaink határ r szemmel (Ukrajna). M egjelent: BM Szemle, l995. 1–8. SALLAI JÁNOS : The Experience and Impaots of the Schengen Treaty in the Carpathian Basin. Kárpátok Eurorégió, Debrecen, 2002. SCHWIND H-D.: Geschichte der Krimalgeographie. Kriminologie, Heidelberg, 2000. 292–293. o. SCHWIND H-D.: Krimalgeographie. Handwörterbuch der kriminologie, Berlin, 1979. 169–181. o. SCHWIND H-D.–AHLBORN W.–WEIB R.: Empirische Krimalgeographie. Wiesbaden, BKA– Forschungsreihe Nr. 8. 1978. 5–23. o. SIPOSNÉ KECSKEMÉTHY K.–NAGY M .: Szomszédoló, Ukrajna: Az önálló államiság göröngyös útja (kézirat). SZERGEJ DIMITROV: A katonai és politikai helyzet az ukrán államhatárokon. M egjelent: Új Honvédségi Szemle, 2002. 9. 65–69. o. T ÓTH ANTAL: A b nözésföldrajz kutatásának nemzetközi története a II. világháború id szakáig. F 025552. sz. OTKA pályázat, Debrecen. Ukrajna nyugati kapuja. 2001. június 14. (Bereginfo) http://www.bereg.uzhgorod.ua/binfo/ „UKRAINE’S DIRECT NEIGHBOURHOOD WITH THE EU: THE NON–TRANSPARENT BORDERS OR THE NEW CO–OPERATION IMPULSES”. Uzhgorod on November 7–9, 2002. konferencia anyaga. VINCZE I.–M ONOSTORI Z.: Gondolatok az embercsempészéssel összefügg statisztikai adatszolgáltatás „ veszélyeir l” . M egjelent: BM Szemle 2002. 4. 156–160. o.

112


M ELLÉKLET EK 1.

Ukrajna közigazgatási beosztása

2.

M agyarok Kárpátalján

3.

A M K határai a harmadik évezred elején

4.

Záhony határátkel hely

5.

Lónya határátkel hely

6.

Tiszabecs határátkel hely

7.

Beregsurány határátkel hely

8.

A Nyírbátori Határ r Igazgatóság illetékességi területén, ukrán viszonylatban 2001. január 1.–2002. szeptember 30. között bekövetkezett f bb jogellenes cselekmények

9.

Ukrajnából 1991–1996 között kivándorolt nemzetiségiek

10. A nemzetközi közúti határátkel helyek s r sége Közép- és Délkelet-Európában 11. Az illegális áthaladók száma Kárpátalján 1996–2001 között

113


Ukrajna közigazgatási beosztása54

54

Forrás: KOMPLEX HATÁR MENTI KAPCSOLATRENDSZER VIZSGÁLATA G In: NyugatMagyarors zági Tudományos Intézet Közleménye, 135. sz. Gy r 2001

114


Magyarok Kárpátalján

115


A Magyar Köztársaság határai a harmadik évezred elején

116


Záhony határátkel hely

117


Lónya határátkel hely

118


Tiszabecs határátkel hely

119


Beregsurány határátkel hely

120


Nyírbátori Határ r Igazgatóság illetékességi területén, ukrán viszonylatban 2001. január 1.–2002. szeptember 30. között bekövetkezett f bb jogellenes cselekmények:55 •

1984 f részér l következett be THS és kísérlet, melyb l 198 f nem került elfogásra, és 22 f kifelé kísérelte meg, vagy követte el a THS-t, köztük 11 f nagy érték gépjárm zöldhatáron történ kijuttatásával (Beregsurány és Barabás H K illetékességi területén).

•

33 ország állampolgárai részér l következett be THS, jellemz en: afgán 618 f bangladesi 382 szomáliai 194 iraki 160 148 f embercsempész:

147 f magyar 7 f ukrán 1 f román

• Árucsempészet 248 esetben került felfedésre (dohánytermék, alkohol, üzemanyag) a határterületen. Ezek közül 11 esetben 18 f az államhatár illegális átlépésének módszerével követte el. • 2002. év júniusától új jelenség a lopott gépjárm vek zöldhatáron történ kivitele (Beregsurány H K: 4 esetben 9 db gépkocsi, Barabás H K: 1 esetben 2 db gépkocsi). • Az államhatár rendje szilárd. A bekövetkezett határrend-sértések, határrendi esetek kivizsgálásra kerültek; lezáratlan, megoldatlan ügy nincs folyamatban. Határrend-sértések Ukrán részr l Magyar részr l Területsértés 15 9 Határjel-rongálás – 1 T zátterjedés 1 1 Határrendi esetek Ukrán részr l Magyar részr l Összesen Áttévedés Állat-átkóborlás

4 –

5 1

Összesen 24 1 2 9 1

55

Adatbázis: Jegyz könyv a Magyar Köztársaság és Ukrajn a Határügyi F megbízotti ülésér l, Ungvár 2002. október 30. Háttéranyag.

121


Ukrajnából 1991–1996 között kivándorolt nemzetiségiek56

orosz

Nemzetiség

Kivándoroltak 795 026

ukrán

542 162

zsidó

170 193

belorusz

38 409

moldáv

26 682

56

Adatbázis: Hugyik A.: Ukrajna bizt. pol., ZMNE, Ph. D. disszertáció, Bp. 2000. 36. p

122


A nemzetközi közúti határátkel helyek s r sége Közép- és Délkelet-Európában Ors zág

Figyelembe Határátke- Egy határvett határok l helyek átkel re hossza, km szá ma jutó határ, km

Folyó

Határ

Határ hossza

Hidak szá ma

Szlovénia

1 334

43

31.0

Drina

YU– BiH

192

3

Csehország

2 290

56

36.5

Kolpa

HR– SLO

131

5

875

22

39.8

Sotla

HR– SLO

55

2

1 354

31

43.7

Thaya

A–CZ

20

0

748

14

53.4

Dnyeszter

MD– UA

90

2

Lengyelország

1 972

35

56.3

Összesen

3 633

67

Magyarors zág

2 008

32

62.8

Jugoszlávia

1 453

18

80.7

Horvátország Szlovákia Macedónia

Albánia

720

8

Határs zakas z

Hossz Határát- Egy hakm kel k tárátkel szá ma re jutó határ

Csehország– Szlovákia

252

13

16.5

Szlovénia– Olaszország

232

12

19.3

90.0

Bulgária

1 867

16

113.1

Románia

2 508

22

114.0

Moldova

1 389

8

173.6

Szlovénia–Ausztria

330

12

25.4

Ukrajna

2 091

9

232.3

Szlovénia– Horvátország

670

16

41.9

Lengyelo.–Németo.

442

12

36.8

123


Folyó

Duna

Határ

D–A SK–H HR–YU

Folyami határ hoszsza

Hidak szá ma

Németo.–Csehország

810

21

38.6

26

1

Csehország–Aus ztria

466

9

40.2

183

2

Macedónia–Bulgária

165

3

49.3

95

3

Macedónia–Albánia

151

3

50.3

Lengyelo.– Csehország

762

13

50.6

Magyarors zág– Szlovénia

102

2

51.0

“

YU–RO

222

1

Ausztria– Magyarors zág

366

7

52.3

“

RO–BG

470

1

Jugoszlávia– Macedónia

221

4

55.3

996

8

Macedónia– Görögország

228

4

57.0

Összesen Odera

D–PL

187

6

Szlovákia– Magyarors zág

515

9

57.2

Neisse

D–PL

198

5

Lengyelország– Szlovákia

444

7

63.4

Bug

PL–BR, UA

363

2

Jugoszlávia–Bulgária

341

5

63.6

San

PL–UA

55

0

Magyarors zág– Horvátország

329

5

65.8

Morva

A–SK

80

0

Magyarors zág– Románia

442

6

73.7

Ipoly

SK–H

107

3

Magyarors zág– Jugoszlávia

151

2

75.5

Tisza

H–SK

9

0

Szlovákia–Ukrajn a

90

1

90.0

“

H–UA

32

1

Románia–Moldova

450

5

90.0

“

RO–UA

42

0

Szlovákia–Ausztria

91

1

91.0

Prut

RO–MD

450

5

Jugoszlávia–Albánia

287

3

95.7

124


“

RO–UA

30

0

Románia–Bulgária

609

6

101.5

Dráva

H–HR

133

2

Magyarors zág– Ukrajna

103

1

103.0

“

HR–SLO

19

1

Jugoszlávia– Románia

476

4

119.0

Száva

HR–BiH

372

9

Bulgária– Törökország

259

2

120.0

Mura

H–HR

33

1

Albánia– Görögország

282

2

141.0

“

HR–SLO

30

1

Lengyelország– Ukrajna

428

3

142.7

“

SLO–A

30

2

Bulgária– Görögország

493

2

247.0

Bojana

YU–AL

15

0

Románia–Ukrajna

531

2

266.0

Moldova–Ukrajna

939

3

313.0

125


Az illegális áthaladók száma Kárpátalján 1996–2001 között

Illegális tranzit-migráció, 1996–2001 Állampolgárság afgán bangladesi vietnámi indiai iraki iráni kínai pakisztáni srí-lankai egyéb Összesen Adatbázis:

126

1998 332 4 2 185 194 97 100 78 136 268 1396

1997 737 4 18 743 17 20 420 71 131 114 2275

1998 1336 659 11 537 96 8 141 143 585 146 3662

1999 4072 372 126 876 59 19 403 248 1290 155 7620

(Kiss Éva, Ungvár 2002).

2000 1155 282 361 881 46 5 278 120 420 106 3654

2001 1102 111 366 652 159 8 64 84 79 123 2748

1996–2001 8 734 1 432 884 3 874 571 157 1 406 744 2 641 912 21 355

Summary

GYÖRGY RITECZ: PREPARATIONS AND FURTHER OBJECTIVES TO COMPLY WITH THE EUROPEAN – SCHENGEN BORDER CONTROL CRITERIA The conclusions and recommendations resulting from the research of the migration, illegal migration and its effects as well as the effects of migration trends and preparation for EU accession on border control, and from the analysis and systematisation of the research findings, are classified in the study by topic, as summarised below. Hungary has been an important transit station of East-West migration since historic times, and is expected to retain that status in the future. Hungary has an agency that is ready and able to perform border control functions. It participates actively in the enforcement and security activities of the region and of the EU relating to migration and cross-border crime. In the past 10 yeast the Hungarian Border Guard have gradually become a state-ofthe-art organisation capable of efficiently performing their law enforcement functions. The necessary legislative background has emerged, its organisation has been reformed, its staff levels and internal structure adapted to the challenges of migration and EU accession. The institutions and content of border guard training have been adapted to current requirements. The technical development implemented in recent years, which considerably increased the effectiveness of border control, must be continued. However, unless the existing trends change, the absence of replacement through depreciation and of the task-proportionate financing of operating costs threatens to reduce the effectiveness of border control by orders of magnitude despite those reforms and developments, and thus the relevant security interest of the region and the EU may be compromised considerably. The “ legislative fine-tuning” , streamlining, human resource development, training optimisation, technical facility development measures possible and desirable to improve the effectiveness of the border control have been defined, which would also provide capabilities to the Hungarian border control system to become an active member of the Schengen border control system smoothly. On the whole, the Hungarian border control system and the Border Guard are prepared for EU accession, and they are ready and able to perform the functions assigned to them in the fields of Hungarian and Community security needs; however, additional developments or the maintenance of current standards is required for it to function efficiently and to respond to current requirements.

127

Summary

JÁNO S SALLAI: A

CRIMINAL GEOGRAPHY OF THE U KRAINIAN-H UNGARIAN BORDER IN THE 1990-IES AND THE FUTURE OF THE HUNGARIAN-HUNGARIAN RELATIONS ALONG THE EXTERNAL BORDER

Living along the border has always meant danger and insecurity. This is especially true for the Ukrainian-Hungarian border, which changed several times in the 20th century, and the population of the region lived under the jurisdiction of several states successively. The border relations of the 1990’s were dominated by the disintegration of the Soviet Union, then the subsequent situation, the independence of the Ukraine, then its struggle with economic problems. On the side of Hungary, life in the region was influenced by the shift in foreign policy and economic orientation, which had a direct effect on border traffic. The Ukrainian-Hungarian border region is on the periphery of the national economy, only Záhony standing out due to its gateway role. Though the border stations opened in the 1990’ s are busy, Záhony has retained its rail and road dominance. However, it will be in the interest of the Ukraine and Hungary alike to develop the region, and they will rely on regional experiences and, as far as possible, EU funds as well. Relying on the institutional system of the Carpathian Euro-region, a more meaningful co-operation may emerge, the foundations already being laid by the countries of the region. In the present period both countries see the way out in the form of Euro-Atlantic accession. The Republic of Hungary is already a NATO member, and its EU accession is within reach. Accordingly, as a pre-accession state it wishes to comply with the Schengen criteria. Thus, among other things, law approximation is an ongoing effort, and so is the reinforcement of external borders and, (as the Ukraine is not expected to become an EU member in the near future) the introduction of the visa requirement. The effect of the visa requirement will in all probability be felt in the border traffic, causing its probable decrease (primarily in terms of passengers). Still, cross-border relations in terms of sister city links, cultural, sport, health tourism, religion, education, economy and trade relations will be significant in the future as well. The different living standards on the two sides of the border will force the population of SubCarpathia to cross the border day after day in search of making a living for a long time to come. As a function of Euro-Atlantic trends, the international transit role of the Great Plain is expected to become more marked in the near future. Whether this region (the zone along the Ukrainian-Hungarian border) can become a modern transit area for European economic and integration processes toward the East, which can exploit its potentials and enforce its interests, will be determined to a large extent by the capability to rejuvenate and co-operate across the border on the level of regions, micro-regions, communities of settlements and settlements, among them the north-east Great Plain, which are mostly in a peripheral situation along the border. As the Ukrainian-Hungarian border region is homogeneous in terms of ethnic identity (mostly Hungarian), Hungarian-Hungarian relations will remain predominant in the future as well. This is promoted by the Hungarian ID card, the (Schengen) national visa, as well as an agreement on cross-border traffic adapted to the challenges of our times.

128

Summary

The fast and convenient border crossing of daily legal commuters and of students would be promoted by the introduction of a new technique: the magnetic chip card. In effect, students and workers who cross the external border legally on a daily basis would possess a magnetic chip card facilitating identification, and would use this to cross the border through a control gate installed for this purpose. This would substantially simplify the red tape of border crossing, and would allow users to cross the border quicker. Finally, it is important to note that after the accession of the Republic of Hungary to the EU, the borders with the non-EU-member neighbour countries will also be the external borders of the EU, therefore the EU will have to feel the responsibility for their control as well. Consequently, it is also in the interest of the EU to assure that the border conditions are sound along its external borders. Furthermore, it is important to be aware that the external border should not be a barrier for law-abiding citizens, while it must be a barrier or filter for violators and undesirable elements in the interest of the European Union and, naturally, Hungarian citizens.

129

Eddig megjelent

EDDIG MEGJ ELENT SZÁMOK AZ EURÓPAI TÜKÖR M HELYTANULMÁNYOK CÍM SOROZATBAN 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. I5. 16. 17. 18.

Sieber Edit: M agyarország csatlakozása az Európai Unió bel- és igazságügyi együttm ködéséhez és a Schengeni Egyezmény Török Adám: Ipar- és versenypolitika az Európai Unióban és M agyarországon Bánfalvi István (szerk.): Az európai integráció szociális és egészségügyi kérdései Dr. Farkas György: EU-integrációnk vállalati szemmel Varga Gyula: Agrárgazdaság és agrárpolitika – Kérd jelek és teendök az EUcsatlakozás tükrében Dr. Kiss J. László–Dr. Németh László–Meiszter Dávid: Biztonságpolitika és csatlakozásunk az Európai Unióhoz Majoros Pál–Goldperger István–Galamb Vilmos: A versenyképesség gazdaságpolitikai kérdései – a külgazdasági teljesítmény, a hozzáadott érték és a szabadalmi rendszer oldaláról Mohácsi Kálmán: Kereskedelempolitika, élelmiszer-kereskedelem, agrártámogatáspolitika Dr. Ehrlich Éva–Dr. Csiba József–Fehér László–Dr. Jánosi Imre–Lovas József– Maizl Erik–Polgár László–Preislerné dr. Cserhalmi Dóra–Dr. Ritoók Pál: Infrastruktúra és szolgáltatásai I. Dr. Nádas Péter–Dr. Ru ppert László–Tóth Károly–Dr. Verbóczky János–Dr. Zsirai István: Infrastruktúra és szolgáltatásai II. Dr. Chikán Attila–Doros Béla–Gelei Andrea–Dr. Kósa Zsuzsanna–Dr. Lengyel Márton–Némon Zoltán–Dr. S allai Gyula–Dr. S chmideg Iván–Dr. Varga Miklós– Dr. Zsirai István: Infrastruktúra és szolgáltatásai III. Tolnai Márton (összeállította), Csöndes Mária, S perlágh S ándor (közrem ködtek): M agyarország EU-csatlakozása és a kutatás-fejlesztés Hilbert Attila–Bessenyei István: Fels oktatás- és tudománypolitika az Európai Unióban és Ausztriában az EU-tagságot megel z en Dr. K rösi István–Szemlér Tamás–Dr. Mádi István–Éltet Andrea: Az EU országcsoportjainak fogadókészsége a közép- és kelet-európai országok csatlakozása esetén Dr. Szlávik János–Dr. Valkó János: A környezeti szektor, mint az integrációs el nyök kihasználásának egyik lehetséges területe Horváth Gyula–Illés Iván: Regionális fejl dés és politika – A gazdasági és a szociális kohézió er sítésének feladatai M agyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozás idöszakában Artner Annamária–Éltet Andrea: Országtanulmányok az EU-val kapcsolatban – Írország, Egyesült Királyság, Görögország, ibériai országok Lukács György–S zafír György–Balogh István: A Balkán, a Közel-Kelet és a déli M edi-terráneum – az EU és M agyarország szemszögéb l

131

Eddig megjelent

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

32.

33. 34.

35.

132

Csernenszky László–Széplakiné Kis Bernadette: Az integráció el ny–hátrány mérlege az ipar számára IS M Agrárgazdasági Témacsoport: M ez gazdaságunk és csatlakozásunk az Európai Unióhoz – küls szemmel Barabás Emese–Kiss J. László–S z. Kiss Csaba–Molnár Andrea–Póti László–S oós Edit–Dr. Szabó László–Sz nyi István–Vogel S ándor: Az Európai Unióról – kitekintéssel Dr. Dávid Csaba: Tanulságos sikertörténet: Érdekérvényesítés a francia élelmiszergazdaságban Dr. Mikósdi György: Három tanulmány az Európai Unió kereskedelempolitikájáról Benet Iván–Bokor Tamás–Novák Csaba–S omai Miklós–Törzsök Éva: Egyes EUtagországok viszonyulása csatlakozásunkhoz – különös tekintettel az agráriumra (Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia) Laky Teréz–Borbély Szilvia–Nacsa Beáta–Frey Mária–Lakatos Judit–Nádas Magdolna–S imonyi Agnes–Lindner S ándor–Plank Ferencné–Gere Ilona: Az atipikus foglalkoztatási formák Kecskés László–Maczonkai Mihály–Szécsényi László: Jogharmonizációs kötelezettségeink és lehet ségeink Dr. Farkas György: Kamarák és vállalati érdekképviseletek szerepe a magyar EU integrációban Ludvig Zsuzsa: Az EU keleti kib vülésének forgatókönyvei Oroszország érdekei alapján Dr. S ieber Edit: M agyarország csatlakozása az Európai Unió megreformált igazságügyi együttm ködéséhez, a megváltozott küls feltételek között Dr. Szergényi István: Európai energiapolitika – magyar energiapolitika Dr. Ehrlich Éva (koordinátor)–Dr. Csiba József–Fehér László–Dr. Jánosi Imre– Dr. Kerkápoly Endre–Lovas József–Maizl Erik–Polgár László–Preislerné Dr. Cserhalmi Dóra–Dr. Ritoók Pál: Infrastruktúra: EU-csatlakozással kapcsolatos stratégiai kérdések I. Dr. Ehrlich Éva (koordinátor)–Doros Béla–Dr. Kósa Zsuzsanna–Dr. Lengyel Márton–Dr. Nádas Péter–Dr. Ruppert László–Dr. S allai Gyula–Dr. S chmideg Iván– Tóth Károly–Dr. Varga Miklós–Dr. Verbóczky János–Dr. Zsirai István: Infrastruktúra: EU-csatlakozással kapcsolatos stratégiai kérdések II. Tóth Árpádné dr. Masika Edit (szerk.): M agyarország csatlakozása az Európai Unió megreformált bel- és igazságügyi együttm ködéséhez a megváltozott küls feltételek között – Belügyi együttm ködés Dr. Bogenfürst Ferenc–Erdész Ferencné dr.–Fórián Zoltán–Dr. Guba Mária–Dr. Ráki Zoltán–Dr. Széles Gyula–Dr. Udovecz Gábor (témavezet )–Vissyné dr. Takács Mara: A f bb mez gazdasági termékeink naturális versenyképessége nemzetközi összehasonlításban Erdész Ferenené dr.–Dr. Guba Mária–Dr. Ráki Zoltán–Szukics József–Dr. Udovecz Gábor (témavezet )–Dr. Varga Gyula–Vissyné dr. Takács Mara: F bb mez gazdasági termékeink gazdasági versenyképessége, el nyök, hátrányok

Eddig megjelent

36. 37. 38. 39. 40. 4l. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.

54. 56.

Dr. Kartali János–Orbánné Dr. Nagy Mária–Dr. Szabó Márton–Dr. Udovecz Gábor (témavezet )–Dr. Varga Gyula: Élelmiszer-gazdasági termékeink várható versenyképessége a kib vült európai piacon Dr. Botos Katalin–Dr. Csillik Péter–Dr. Kakuk János–Dr. Kupa Mihály–Marján Attila–Várhegyi Éva: Államháztartás és pénzügyi szolgáltatások az Európai Unióban és M agyarországon Dr. Asztalos László György–Dr. Bárczay András–Rotyis József–Dr. Zavodnyik József: Pénzügyi és biztosítási szolgáltatások az Európai Unióban és M agyarországon Dr. Lengyel Márton: Az Európai Unióhoz való csatlakozásra készül közép-európai országok turizmusa Erd si Ferenc: A magyarországi közlekedési infrastruktúra regionális jellemz i változtatásának szükségessége az Európai Uniós tagság elnyerésével Szívós Péter (ford.): ESSPROS - European System of Integrated Social Protection Statistics – A szociális védelem integrált európai statisztikai rendszere S árai József: Versenypolitika, versenyjog EU-csatlakozásunk el zményeinek és környezetének tükrében Tárkányi Ákos: Családpolitika az Európai Unió országaiban Egyed Mária–Gyulavári Tamás: Az Európai Közösség szociálpolitikája a kezdetekt l a M aastrichti Szerz désig Gyulavári Tamás–Kardos Gábor: Szociális jogok az Európai Unióban – Az Európai Bíróság esetjoga és EU-dokumentumok I. Gyulavári Tamás–Kardos Gábor: Szociális jogok az Európai Unióban – Az Európai Bíróság esetjoga és EU-dokumentumok II. Gyulavári Tamás–Nyilas Mihály–Szikra Dorottya: A kés bb csatlakozott EUtagállamok tapasztalatai a szociális védelem tükrében Bajomi Iván–Balázs Éva–Ivanics Krisztina: Az EU-beli oktatásügy jogi és gyakorlati néz pontból (Az Európai Bíróság – Franciaország) Andréko Gábor–Boros Ferenc–Dévai Emese–Dóra Szilvia–Farkas György– K vágó Ágnes–S zabó László–Szemerkényi Réka: EU-csatlakozásunk világösszefüggésekben és regionális néz pontból Dr. Brávácz Ottóné–Dr. Sz cs Tibor–Dr. Kiss Norbert: A jogbiztonság néhány konkrét kérdése az EU jogalkotásában és jogalkalmazásában Dr. Román Zoltán: A kis- és középvállalatok az EU-csatlakozás tükrében Dr. Ehrlich Éva (koordinátor)–Fleischer Tamás–Dr. Nádas Péter–Dr. Ruppert László–Tóth Károly–Dr. Zsirai István: M agyarország csatlakozása az EU-hoz: Tendenciák, fejlesztési és finanszírozási gondok az infrastruktúra néhány ágazatában I. Dr. Ehrlich Éva (koordinátor)–Dr. Krupanics S ándor–Dr. Lengyel Márton–Dr. S allai Gyula–Dr. S chmideg Iván–Dr. Varga Miklós: M agyarország csatlakozása az EU-hoz: Tendenciák, fejlesztési és finanszírozási gondok az infrastruktúra néhány ágazatában II. Dr. Ehrlich Éva (koordinátor)–Dr. K rösi István: Az infrastruktúra és szolgáltatásai Németországban Dr. Varga Gyula: Agrárpolitikai teend ink az EU-csatlakozás tükrében

133

Eddig megjelent

Dr. Kapronczai István: Az agrárinformációs rendszer fejlesztése az EU-csatlakozás tükrében 57. Dr. Farkas György: A magyar EU-integráció és a csatlakozás közeledése: alkalmazkodási sajátosságok a vállalkozói szférában 58. Barta Györgyi–Fath János–Hajdú Zoltán–Horváth Gyula–Perger Éva–Ruttkay Éva–S zilágyi István: B vítés és a nemzeti regionális politikák változása (A kohéziós és a 90-es évtizedben csatlakozott országok területfejlesztési rendszerei) 59. Fazekas Károly–Köll János–Neumann László–Tóth András: Relokáció: a munkahelyek áttelepülése Nyugat-Európából M agyarországra 60. Boros Ferenc–Kovács Gabriella: Az EU b vülése visegrádi és londoni néz pontból 61. Dr. Laky Teréz (koordinátor)–Diós Pál–Frechet Tímea–Hárs Ágnes–Horváth László–Juhász Judit–Sík Endre–Tóth Judit: A munkaer migrációja és az Európai Unió 62. Dr. Farkas György: A hazai nagyvállalatok EU-integrációs és csatlakozás-el készületi helyzete, vélemények az integrációs folyamatról 63. Koncz János: Svájc: Kantonok, régiók, európai integráció 64. Jánszky Ágnes–Meisel S ándor: M agyarország EU-csatlakozásanak WTOösszefüggései; Antalóczy Katalin: Vámszabad területek és M agyarország Európai Unióhoz történ csatlakozása 65. Csaba László–Kádár Béla–Práger László: Három tanulmány az EU-csatlakozás makrogazdasági és stratégiai összefüggéseir l 66. Pátfalvi József–S omai Miklós: A közlekedési ágazat, a közúti infrastruktúra finanszírozása Európában és hazánkban. 67. Popp József–Mészáros S ándor–S pitálszky Márta–Udovecz Gábor–Al vincz József – Sz cs István: A magyar mez gazdaság helyzete, feladatai és esélyei az EU-b vítés tükrében. 68. S ajtótükörben az Európai Unió és Magyarország EU-csatlakozása. (Válogatás a 2000 els felében a hazai sajtóban megjelent cikkekb l) 69. Boros Ferenc–Deák András–Galló Béla–Koncz János–K vágó Ágnes: Regionális kérdések az Európai integráció tükrében 70/I. Dr. Csiba Lajos–Lovas József–Németh Ágnes–Neuschl Gyula–Maizl Erika–Urbán Lajos–Preislerné Dr. Cserhalmi Dóra–Küller László–Dr. Ruppert László–Dr. Valkár István–Tóth Károly–Dr. Zsirai István: INFRASTRUKTÚRA – Legújabb tapasztalatok, következtetések, teend k 70/II. Dr. Varga Miklós–Dr. S zivi László–Dr. S allai Gyula–Dr. S chmideg Iván: INFRASTRUKTÚRA – Legújabb tapasztalatok, következtetések, teend k 71. Dr. Pálfalvi József: A tartósan állami kézben maradó vagyon hatékony m ködtetésének tapasztalatai és feltételei a közlekedésben és a hírközlésben 72. KEZD ETEKT L NAPJAINKIG (Összefoglaló a M helytanulmányok eddig kiadott köteteib l angol nyelven) 73. S ajtótükörben az Európai Unió és Magyarország EU-csatlakozása. (Válagatás a 2000. VII. 1-jét l X. 3l-éig megjelent hazai sajtócikkekb l) 74. Horváth Zoltán–Tar Gábor: Útmutató a nemzetközi szervezetek világához 56.

134

Eddig megjelent

Fehérvári Pál–Németh János–Damjanovich Imre–Molnár S ándor–Láng István (koordinátor): A környezetbiztonsági ellen rz rendszerek infrastruktúrája 76. Fert Imre–Mohácsi Kálmán–Elek Sándor–Nemes Gusztáv: Az agrárszektor versenyképességének feltételei – Az agrárpolitika és a vidékfejlesztés összefüggései 77. S ajtótükörben az Európai Unió és Magyarország EU-csatlakozása. (Válogatás a 2000, XI. 1-jét l 200l. I. 3l-éig megjelent hazai sajtócikkekb l) 78. Dávid Csaba: A francia mez gazdaság és érdekképviselete 79. S ajtótükörben az Európai Unió és Magyarország EU-csatlakozása. (Válogatás a 2001. II. 1-jét l 2001. VI. 30-áig megjelent hazai sajtócikkekb l) 80. Laky Teréz (koordinátor)–Bareto Jozefa–Éder Géza–Hablicsek László–Hárs Ágnes–Lindnerné Eperjesi Erzsébet–Neumann László–Pósán György Tamás–Tóth Judit–Tóth Pál Péter–Vas Megyei Munkaügyi Központ munkatársai: A munkaer szabad áramlása – M agyarországról nézve 81. Hamar Judit: A multinacionális vállalatok M agyarországon és az EU-hoz való csatlakozás várható hatásai; Lányi Kamilla: Európa a globalizálódó világban 82/I. Az európai közigazgatási képzési ösztöndíjas hallgatók dolgozatai (I.) 82/II. Az európai közigazgatási képzési ösztöndíjas hallgatók dolgozatai (II.) 83. S ajtótükörben az Európai Unió és Magyarország EU-csatlakozása (Válogatás a 2001. július 1. és december 31. között megjelent hazai sajtócikkekb l) 84. Pitti Zoltán: A hazai gazdaság teljesítményének tulajdonosfügg jellemz i (1996– 2000) – Az offshore típusú vállalkozások a nemzetközi gyakorlatban és a hazai gazdasági környezetben 85. Ehrlich Éva (koordinátor)–S omai Miklós–Szigetvári Tamás–dr. Lovas József–dr. Sztrányainé dr. Kohánka Csilla–dr. Bartolits István–dr. S allai Gyula–dr. S chmideg István: Tanulmányok a közlekedés és az infokommunikáció témaköréb l 86. BKÁE Európai Tanulmányi és Oktatási Központ: Kutatások az integrációérettség témaköréb l 87. Állami Számvev szék Fejlesztési és Módszertani Intézet: Az EU Számvev széke és korrupcióellenes tevékenysége 88. Dorgai László: A vidékfejlesztés támogatásának elvei és gyakorlata az Európai Unióban; Dorgai László: Az agrár- és vidékfejlesztés és a Nemzeti Fejlesztési Terv; Dorgai László–Kapronczai István–Kiss Judit–Udovecz Gábor–Varga Gyula (szerk.): Az agrárgazdaság és vidék fejlesztésének f bb stratégiai kérdései az EU-csatlakozást megel z id szakban (Tézisek) 89. Dr. Németh József–Dr. Deák Péter–Dr. Nagy Miklós–Erd s István–Balogh Béla: Az EU új feladata: konfliktusmegel zés és válságkezelés 75.

135

RITECZ GYÖRGY AZ EURÓPAI (SCHENGENI) HATÁRRIZETI KÖVETELMÉNYEKRE VALÓ FELKÉSZÜLÉS HELYZETE ÉS A TOVÁBBI FELADATOK MAGYARORSZÁGON

Recommend Documents