Richard Münch: Az Európa- projekt (107-128. o.) Kialakul egy európai társadalom? Ma a vilgazd 3 kp. körül: USA, Japán, Európa. EU jobb esélyekkel versenyezhet ha kelet felé fordul, ill. ha egységesedik =>mai tendencia: Eu-ban sajátos identitás kezd kialakulni, háttérbe szorítva a nemzetállami identitást =>feszültség Egységesülés 3 ter-e: Gazd.: Jólét és egyéni jövedelmek növ., szociális bizt., gondoskodás, várható életkor növ.; Határok nélküliség el nyei(12 pontban) pl. nagyobb választék, munkavállalás, béke és biztonság, demokratikus jöv stb. Pol.: =>együttm ködés, szolidaritás, egyenjogú eu-i polgárok közössége létrejön, elt nhet a szegénység és egyenl tlenség Eu-ból Identitás: Lesz-e új európai nemzetállam? Lesz-e közös értékrsz? Mindhárom egységesülés kell, de a gazd-i sokkal gyorsabb és el bb kezd dött. Veszélyes ha a gazd-i fejl-t nem követi a szélesebb háttér, az intézményrsz. és pol-i fejl. DE! A tört-ben mindig egy régi probl. megoldása új probl-t vet fel (dialektikus haladásszeml.) a (+) fejlemény (-) mellékhatást hordoz=> Eu egységesülése is kétarcú: gazd-i terjeszkedése környkárosítást okoz pol-i hatékonyság a nemzeti, regionális pol. csökkenése árán nemzeti és regionális szolidaritás meggyengül az eu-i identitással Ezek miatt ellenkezés a reginális, helyi csoportok részér l=> konfl megakadályozzák a további szférák egységesülését, ami pedig a gazd fejléséhez nélkülözhetetlen =>ny-i civilizáció új szakasza: európaizálódás és globalizálódás: Eu, mint nagyobb egység határozza meg életünket, amely beágyazódik egy még nagyobb összefüggésrsz-be. De mindezt az új nacinalizmusok és reginalizmusok akadályozzák Fontos a múlt vizsgálata, h megértsük a mai fejleményeket: Identitás: SZU összeomlásával új geopol. helyzet: ha Eu nem akar alulmaradni a gazd-i versenyben, közös identitás és pol-i egység kell: a, po-i cselekv képesség sikerül-e ma már nincs kat-i összeütközés az eu-i államok között, de ezzel nem csökken az együttm ködés további er sítése (kezdetben ez volt az integráció oka)
ma küls nyomás hat az integrálódásra, ha ez csökken => kompromisszumok körüli huzavonák ma még nincs katonai egys.: hidegháb-s kat-i szöv-i helyzet ill. semlegesség fennmaradt. Ezt f leg éles nk-i helyzet hozza felszínre: pl. Öböl-háb, Jugoszlávia: USA cselekszik, Eu csak küls segít , megfigyel => EU még messze van attól, h nk-i szerepre vállalkozzon b, nemzeti, eu-i és globális szolidaritás ez ma még csak az eurokraták agyában, ill. akik igazgatásban dolgoznak, a lakosság nem érzi át Támogatottság 89/90-ig fokozatosan n tt, azóta (93-ig) er sen csökkent. F leg a fiatalok, a képzettek, a jobb körülmények között él k, és a pol-ilag aktívak helyesli az EU-t. Maastricht után sokan megijedtek. A szabad határok lehet ségét nem használják ki: a turisták elszigetelt szállodákban nyaralnak, inkább tengerentúli gazd-i m v-i és tud-os kapcsolatok. Sok az el ítélet az emberekben, a fiatalokra ez kevésbé jellemz , de ahogy feln nek egyre euroszkeptikusabbak (követik a régi sztereotípiákat). Ennek oka a rossz oktatás, hiányos legújabb kori ismeretek. Az alsóbb osztályok félnek leginkább a bevándorlóktól, menekültekt l: támogatásuk az gazd-i helyzetüket és állásaikat fenyegetik. Fél a b vítés növeli az idegenellenességet, és-gy löletet. Hiába van eu-i személyig., a nemzeti hovatart. szerepel rajta, a pol-i, szoc. jogokat saját országuk biztosítja Ezen a nk-i összefogást igényl probl-k (pl. környvédelem) változtathatnak. Vmint megfigyelhet az eu-i pártok határokon átnyúló kapcsolatai (felismerve a különbségek nem a határok mentén, hanem az országon belül vannak) Közösségi érzések még nem er sek, mert a saját identitás már régóta fennáll Eu nagy nemzetállamaiban (Fro, GB, Némo. szemben USA-val)
Richard Münch: AZ EURÓPA-PROJEKT (123-144. old.)
Nemzet és polgári közösség I.: Nagy-Britannia - nemzet kialakulása = polgári közösség kialakulása Anglia, Nagy-Britannia 1. arisztokrácia és polgárság összefogása a király ellen (+ kés bb a munkásság) állampolgárok közössége 2. 1689: parlament korlátozza a királyt (társadalmi szerz dés elméletek – Hobbes, Locke) 3. a további fejl dés: új csoportok bevonásának és a társi szerz dések megújításának igénye: „A nemzetnek, mint az etnikai-kulturális történelmi háttért l független és szabad állampolgárok közösségének pluralista értelmezése azoknak az egyéni szabadságjogokban és kisebbségek védelmének – mint értékeknek – a hangsúlyozásában fejez dik ki.” ezt felmérések adatai is alátámasztják (1981,83,91) brit honosítási eljárás (területi elven – ius soli – alapul) kifejezi a polgári közösség értelmezésének függetlenségét az etnikai-kulturális származástól politikai közösség egyre b vül: 1. dimenzió: területi növekedés 1689-es Common Low: minden angolnak közös és egyenl jogokat biztosít de: ambivalens nemzeti identitás (angol nemzetállam határai – Skócia, Wales, Írország) brit identitás = angol nyelv és mentalitás 2. dimenzió: munkásosztály viszonylagos jólét (gyarmati konjunktúra, részvételi jogok) nemzeti elkötelezettség (II. után is er södik! pedig gazd. gyengül, gyarmatok leválnak) de: 1980-as évekig er söd sztrájk-mozgalmak vagyis küzdeni kell az elért eredményért M. Thatcher 1979: megtöri a szakszervezeti hatalmat, dereguláció, liberalizáció versenyképesség n , de: a megsz nt nemzeti konszenzus helyett nincs új koncepció, s csak a ’80-as évek 2. felére csökkennek a szrájkok társi dinamizmus, de munka, t ke konfliktusa inklúzió (bevándorlók befogadása, integrálódása) noha nyitott a társadalom, mégsem b vül tovább (brit nemzettudat határai) okok: gazdi krízis, bevándorlók saját helyzet els bbsége rasszizmus – „a közösségi befogadás lassú folyamat, ami a társadalmi jóléthez való hozzájárulásként felfogott teljesítmény függvénye”; társi integráció vagy lassú folyamat vagy egyáltalán nincs, ami a „gentleman-eszme” nemzeti tudatba épülése miatt van (kötött viselkedési formák, tradicionális nyelvi fordulatok stb. ismerete a mérce) nemzeti különbségek meg rzése fontos (pl.: EK ellen vonakodnak) Nemzet és polgári közösség I.: Franciaország 1. államalapító uralkodók, 2. nemzetalapítók = 1789 polgársága (munkások nem!) szabad polgárság plurális közössége szabadság és kisebbség jogi védelme iránti tolerancia kimutathatóan alacsony (honosítási eljárás kicsit szigorúbb, mint az angol, de ius soli) nemzet: Elzász nemzeti hovatartozása körüli vitában érhet tetten nem a nyelvi közösség a fontos, hanem eszmei jelleg : érdekek, szokások, emlékek és jöv képek azonos felfogása a jellemz állami viszonylatok teremtenek kapcsolatot (közös polgárjog, függetlenül a hovatartozástól) közösen építsék föl a jöv t 1. ancieme regime elismeri a városi, regionális önállóságot = egységes nemzet alulról szervez dését támogatja a király is 2. francia forradalom kiteljesedik az önálló és egyenl jogokkal felruházott polgárok közösségének eszméjét és valóságát = nemzet; nemzet alapja az egyenjogú polgárság
francia nemzeti identitás = szabad polgárság önállósága + állami közösségi tagság (+ közös harc) több bevándorló Fr.o-ba, mint Németo.-ba (Anglia a legtöbb) nemzeti azonosulás (fr. forr., Napóleon, Charles de Gaulle – nemzet kultusz tudatos er sítése, rájátszás) Franciország-Eu kapcsolata, identitás kérdése nemzeti érdek dominanciája ugyanakkor szuverenitás meg rzése, de nincsenek különösebb fenttartásai az intézkedésekkel kapcsolatban, noha a francia út képviselete mindig fontos kétked k ugyan vannak, de nem markáns és nem karakteres a véleményük nemzetállamiság nem zárja ki a nemzetközi együttm ködést, de az inkább csak univerzális garancia a nemzeti érdekek megvalósításásra állam: belpolitika - polgári jogok képviselete külpolitika - emberi jogok képviselet Párizs világra nyitottság, multikulturalitás nemzeti sovinizmus (európai nemzetek közti küzdelem miatt), de II.vh után fokozatosan az együttm ködés kezdett dominálni munkásság nem tagolódik be a politikai közösségbe (er s osztálytagozódás, sztrájkok, stb.) Mitterand alatt ez csökken, politikia közép er södik, gazdaság javul (társadalmi, nemzeti könszenzus lebontotta az osztályhatárokat) 90-es években életszínvonal n tt munkások a nemzeti konszenzusba bevándorlási hullám (külvárosok) tarkaság konfliktusok (régi-új munkavállalók), idegengy lölet rend és biztonság igénye egybefonódik a bevándorlás leállításának igényével növekv intolerancia a bevándolókkal szemben (nem EK-s országokból) francia életforma átvétele kötelez nemzet jellege állam polgár-eszmény, de ebb l nem következik a valós társadalmi élet egysége, hisz nem szervez dnek (egyesületek stb.) - önálló egyesületek iránti elkötelezettség gyenge, csak állami szinten van együttm ködés életstílusok együttélése jól m ködik (történelemb l következik), ami abból is következik, hogy a francia társadalom gyengén integrált, csoporttagozódása er s de: tolerancia megsz nik, ha valamely réteg helyzetét veszélyezteti gazdasági és vagy bevándorlási hullám
Társadalomfilozófia kisea.
2003. március 12.
Angyal Boglárka
Richard Münch: Az Európa-projekt 2001, Jószöveg Kiadó Írta: 1993-ban
Nemzet és polgári közösség III. – Németország 144-178. oldal - brit és francia nemzetértelmezés: citizen/citoyen polgári közössége német: leszármazás és nyelv alapján - nagyobb a hangsúly az egyenl ségen (a szabadsággal szemben) más országokhoz képest - inkább tartják zavarónak a másságot (Kelet-No. toleránsabb!) - honosítási jog: jus sanguinis alapján (vérségi származás): nagyon nehéz német állampgságot kapni: sosincs joga rá, max. kérelmezheti - német nemzet modern fogalma csak a XVIII. sz. 2. felét l – „ Bildungsbürgertum” – értelmiségi polgárság - kultúrnemzet volt államnemzet helyett (kult. gyökerek a közösek, nem a tört és az alk) klasszicizmus és romantika ebben az irodalmároknak volt nagy szerepe: franciákkal szemben emancipálódni, összhas. irodalomelemzéssel elhatárolódni t lük – ez ekkor politikai védekezés is Humboldt: népek, nemzetek összehasonlítására helyezi a hangsúlyt Humboldt&Goethe: univerzalitás eszméje, „ világirodalom” felkeltik a nemzeti érzést, amely utána részben átmilitarizálódik - értelmiségi elit játszik szerepet a nemzettudat formálásában, nem a gazdasági kézm ves és ipari polgárságnak nincs jelent s szerepe a nemzet kialakításában 1848-49.es Frankfurti Nemzetgy lésben is sok az értelmiségi (> Fr.o.-ban) Ebb l következik, pl. - kontinentális jogi gondolkodás (tv. el tti =ség, véleményszab. fontossága) - béke- és ökológiai mozgalmak er s támogatottsága (romantika következménye) Polgári mozgalmak kett s szerepe: harc az abszolutizmus ellen és az egységért = nemzeti liberalizmus 1870-est l: ehelyett a nacionalizmus antiliberális irányzatai jutnak hatalomra Weimari Közt-ban ez fejl dik tovább: gazd-ilag fenyegetett középoszt. ellenségképet keres A munkásmozgalom: - folyamatos konfrontáció a polgári nemzeti irányzatokkal - internacionalizmus teljesen szemben áll a polgári világgal - munkások kirekesztve a pol-i életb l (szoc. jogok kifogni a szelet a vitorlából) - 2 vh. közt: jelent s szocdem. er k, de mindkét oldalról korlátozva vannak - NSZK-ban er s a szocdem magas szoc. kiadások, jóléti állam biztonsága rétegz dés ma már nem befolyásolja a pol-i hovatartozást Értékpreferenciák: - jó munka, gazdasági jólét - környezeti biztonság („ El re a környezet-technika által helyreállított természethez” ) Újraegyesítéssel járó probléma: gazd-i egyenl tlenségek Az etnikai-kulturális nemzetértelmezés, az összetartozás küls elhatárolódó jellege nem a múlté: - 18. sz-i nemzettudat a kult és etn-i összetartozás alapján alakult ki
1
Társadalomfilozófia kisea.
-
2003. március 12.
Angyal Boglárka
kultúr- és népnemzet felfogása + ezeket összhangba hozni az államnemzettel = politikai expanzió Keleten az országhoz csatolt nem-német népességet nem tudták integrálni a nemzetfogalomba Csak a 2. vh. után változik ez a felfogás: alkotmány az állampolgárságra helyezi a hangsúlyt, DE: a köztudatban benne van még az etnikai nemzetfogalom (l. pl. vendégmunkások jogai) Ex-NDK-ban f leg izzik az idegengy lölet Becslések szerint a lakosság 10%-ra jellemz látens széls jobboldali vonzalom; az ifjúság körében ez az arány 1/3! EU-n (akkor EK-n) kívüli külföldiek elutasítása No-ban a legnagyobb Eu-i integráció kapcsán is a legtöbb félelem az idegenekkel kapcs-ban merül fel DE: eu-i összehasonlításoknál figyelembe kell venni, hogy No-ba volt a legmagasabb a bevándorlás (DE: azért is sok a külföldi No-ban, mert nehéz honosítani megmaradnak külf-i állampolgárnak) Azért is lehet jelent s az ellenállás a bevándorlással szemben, mert a németek nehezen viselik el, ha valami nem az értékrendjükhöz igazodik (Münch szerint), pl. tisztság- és rendszeretet alacsonyabb fokú tolerancia Külföldiek elleni b ncselekmények száma magas (f leg fiatal elkövet k) Széls jobbos pártok választási eredményei javulnak
2
1
!" # $ % %
" &' (
")
! * !!
$ !
"
" " ' * " ' ,* " " * % . # % ) ) *" " " " " ) , " ) " ) 5 6 #" 0 $ " # 7 "&$ ) "# : # # %+/ & ) 0 ! ; > ") " ) # " ," " ! " &" <' " &# 0 + " " ") % " " ) 0 ) "
" )
) # /
"
% " '
+/
) " "
!
) 2 ! ) + " ") " % 2!") " # % / 8 9 %) " " ) " " ) " ' " ## # , + / # ) &" ) " ) ! " #" '
" 0 % 2! / / % ! 4 ' )
&
/ "
#
! #
!" # $ % % " '( + , " 0 4 % ") " ) " " " &" ) 0 " # + " &) ) " ") ) "A 4 % " # " ") " +) & ) *, " ) " 0 %! 1 " * , " ") * " "/ " "! 4 % " & " ! 4 % " % ' ) ) " " # 1) > 0 + 0 " 0 % $4B ) 0% ," ! " " ; C " * /" ) " " & " ) % " ' ' "+ / & " &" B +/ & ) " 2! / # ;
) " ) > !
+!+ #! " % ) " / % " " &) 0 " " &" # 0 ! A ,
")
+ , " %
" ) & " 4 ) / ) ") "
"
" &" ; < " " #" " & ! % : * % ' " #
" " $ & ,"
+ " "# % 0 # % ! 0 " " * " ) " ) " + " ") * ', / ) @ &" " + ) " 1 & " 4 % "0 % 1
% $ )
" &" ' ! " * " * " " + ) " , * % & " 2 !! " ' "# ") &" 5
" ! , & ) &+ / "# ) ' $ ) )
" ="/" " "
" "
&" # "
:
"
?? #
* 0%
,
' / " @ ## / 0 / 0 " & "
") "
# + ) " 4 % ") # & #" &" $ " &) " & ) + ! + ) ) ") # "# % 4 % ) "/ 0 0" 0 % " &* % + &@ " & # # + ) &" 2 " *" " " & " , ! " " '# " " 0 , / # "* ) " &* ) & 0# 0 % / !% " #" /"
"
%
0 / ) " " + ) ) " %!
%
" ' +
&
&
1 "/" " " " ) " ," ! ' , & ) + ) " " ", ! " &) " ) ) ,' " ) + 0 ," ) & :
" " ! 9
"! " , ") #" " ) " ," # &
B* %, 1
' &" #" ") " / & ) " , / 2& " & "
/" * ' ) & 4 & " 0 " ) 4B " ")
CD
" % %, E , 0 # ") &" " : " % " " " ) &" 1 4 % " * .-
$ "# ( " ) % " & " ) ! " # " "# % 1 " 1" 0 ) " #" " & 3 ! ) % & , "
2!" #" " 0 " " % # ) 2 # & " #" , " 0% ) " &" ' + " /" ' ) " &* # % ) # , ) " ' 2 ! ) &" " #" : " ! " &"
)
-
#
% % ") "
#
") " 1 0% / ) " ") ' * " " /" " " , ) ) " " * " "
+) ") " " " * " / #
"
' # "
1) ", &
, & ) * " " " / 2 2 4 ! " )
! / " @ 4 & " 0 % &" ' " " & " " %
" $ !! $ /0 # !$ ) " & " " & ) & / " " 0 ' " 17 * " " " " " * " " 0 : " " " " " ") 4 # ) / "+) " ) & ,
% %
" ' %
2 ! # ) " "
. 1
" "$ &" " # " ") + ") " " & " " &" " # " ") " * " ) " " " &" #+)
") " % "
" "
"
"
! "
#" 1 ! !$ 2 ", % /" & # F 0 " " # & " /" & " " * " " ! " " " ") " " # " + ) ") %! 4 " " " " * " / % ") " " # $ " % ," ! ' # % ) * " # 2 " % ," ! ' " ' ) " #
") " + " " " " ' ) ) ) " )
4 ' 4 #
' " + %
")
