REZONÁTOR Bt Baja, Szivárvány u. 70. (79) (20)

REZONÁTOR Bt.

6500 Baja, Szivárvány u. 70. (79) 423-728 (20) 9576-987

Környezetvédelmi tervfejezet a GYŐR ARÉNA multifunkcionális csarnok (9027 Győr, Kiskút liget, Tóth László utca 4. hrsz.: 5764/1) építési engedélyezési tervdokumentációjához

Azonosító: 1-68062/1219-25.

Készült: Baján, 2013. május-június hónapban Ez a szakvélemény 42 számozott oldalt és 5 db mellékletet tartalmaz.

2/42 Magvassy Mihály Sportcsarnok, 9027 Győr, Kiskút liget

Győr

1. Előzmények Győr MJV Önkormányzata a Győr, Tóth László u. 4. hrsz. 5764/1 területen egy új, 5000 fő nézőt - 2600 db fix, valamint 2400 db mobil lelátó - befogadó, nemzetközi színvonalú sportrendezvények, versenyek (kivéve röplabda) megrendezésére is alkalmas csarnok kialakítását tervezi, mely a lakosság sportolási igényeit is kiszolgálja. Az új csarnok szervesen fog kapcsolódni a Győr Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 9024 Győr, Orgona utca 10.) kezelésében lévő Magvassy Mihály Sportcsarnokhoz. Az építész terveket készítő Teatro-Építész Műterem Kft. (9026 Győr, Hédervári u. 39/A) megbízta a Rezonátor Bt.-t (6500 Baja, Szivárvány u. 70.), hogy a létesítmény építés engedélyezési

eljárásához

szükséges

környezetvédelmi

dokumentációt

készítse

el.

A tervfejezet elkészítéséhez szükséges adatokat az építésztervező (Teatro-Építész Műterem Kft. 9026 Győr, Hédervári út 39/A.), valamint az épületgépészeti tervező Fok Zoltán szolgáltatta.

2. Általános ismertetés A tervezés tárgyát képező létesítmény elsődleges feladata, hogy olyan arénának adjon otthont, mely lehetőséget ad országos és kisebb nemzetközi kézilabda és futsal versenyek megrendezésére, a sportolók edzéseire, valamint a lakosság rendszeres sportéletének biztosítására, továbbá kiegészítő és mobil szerkezetek felhasználásával kosárlabda, tenisz, judo és küzdősportok, RSG versenyek rendezésére. A létesítmény célja a sporteseményeken túlmenően, másodlagosan a látogatók egyéb szabadidős tevékenységek kiszolgálása. A beruházás érinti a meglévő csarnokot is, melynek során, a földszinten lévő, főbejárat melletti emléktárgy-shop és porta utólagosan lerekesztett helyiségeit visszacsatolják az aulához. Megvalósulna az északi oldalon az öltözőblokkok kismértékű átépítése, továbbá az első emelet déli oldalán lévő kondicionáló terem és öltözők helyén egy új egységes kondicionáló termet hoznának létre. Az északi oldalon, a jelenlegi irodák és büfé helyén pedig öltözőblokk kialakítása a cél. (A meglévő épület belső átalakítása a sportpályát és a lelátórendszert nem érinti). A környezetvédelmi dokumentáció elkészítését megelőzően vizsgáltuk, hogy a tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik-e. Megállapítást nyert, hogy a rendelet 3. sz. mellékletének 111. pontjában szerepel a sportcsarnok, stadion létesítése. A jogszabály alapján, a felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően REZONÁTOR BT. 6500 Baja, Szivárvány u. 70. 20/9576-987 /FAX: 79/423-728


Győr

környezeti hatásvizsgálatra kötelezett akkor a tevékenység, ha a sportcsarnok, stadion létesítése eléri 10.000 fő befogadó képességet. A meglévő és tervezett csarnok egy helyrajzi számon szerepel, ezért hatásait együttesen kell kezelni. A meglévő csarnok befogadó képessége 2.000 fő, az új csarnoké 5.000 fő lesz, azaz együttesen 7.000 fő. A tulajdonos döntése alapján a két csarnokban, egy időben rendezvények nem lesznek, így az 5.000 fő a meghatározó létszám. Ettől függetlenül megállapítható, hogy csarnokok együttes befogadó képessége nem éri el a 10.000 főt, továbbá a beruházás nem vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura 2000 területen és barlang védőövezetén belül valósulna meg, ezért előzetes vizsgálat benyújtása nem szükséges. Mivel a tevékenység szerepel a rendelet 3. sz. mellékletében, de nem éri el az abban meghatározott küszöbértéket, ezért a környezetvédelmi dokumentációhoz csatoljuk a rendelet 13. sz. melléklete szerinti adatlapot. A meglévő csarnokhoz kapcsolódó parkolónál változás nem lesz. Az új csarnokra vonatkozóan a vizsgált területen új parkolók nem kerülnek kialakításra, az külön projekt tárgyát képezik. A tervezett létesítmény Győr város K-i részén, a Tóth László utca-Mártírok útja (1-es főút)Iparcsatorna - majd ismételten a Tóth László utca által lehatárolt területen kerülne megvalósításra. A létesítés környezetére É-i irányban a zöldterületi, Ny-i irányba véderdő, DNy-i irányba sportolási célú (ETO stadion), D-DK-i irányban gazdasági és üdülőházas beépítés, míg K-i irányba az Iparcsatorna, majd annak túloldalán ipari övezeti besorolás a jellemző. A tervezett létesítmény két irányból közelíthető meg, É-i, illetve D-i irányból, egyaránt a Tóth László utcáról. Az átalakításra kerülő és a létesítendő csarnokok részletes leírása, a helyiségek és azok funkciói az építész műszaki leírásban is megtalálhatók. Az ingatlan helyszínrajzát a mellékletben csatoltuk. Az épületekre vonatkozó építész rajzokat a külön benyújtott építész terv tartalmazza.

3. Közműfelszereltség Fűtés: A tervezett kazántelep 2 db meglévő Buderus gyártmányú, GE 315 típusú melegvíz üzemű kazánból és 2 db tervezett Buderus gyártmányú, Logano plus SB615 típusú melegvíz kondenzációs üzemű kazánból áll. A kazánok Weishaupt blokkégőkkel szereltek.

REZONÁTOR BT. 6500 Baja, Szivárvány u. 70. 20/9576-987 /FAX: 79/423-728


Győr

Vízellátás: A csarnokok vízellátását a városi közműhálózatról biztosítják. Szennyvízelhelyezés: A keletkező szennyvizeket a városi közműhálózatba vezetik el. Csapadékvíz elvezetése: A tetőszerkezetről csatornán keresztül lefolyó csapadékvizeket, illetve a burkolt felületről összegyűjtött (szennyezés mentes) csapadékvizeket az Iparcsatornába vezetik el jelenleg is, melyben a beruházást követően változás nem lesz. A meglévő, és változatlanul megmaradó burkolt parkolóról a csapadékvizek tisztítás nélkül kerülnek a meglévő, földmedrű szikkasztó árokba. Elektromos ellátás: A telephelyen a meglévő települési elektromos hálózat biztosítja az energiaellátást. Gázellátás: A telephely gázellátása a Tóth László utcai kisnyomású gázvezetékről biztosított. Hűtés: A beruházói igényeknek megfelelően a teljes épületet hűteni fogják. Hasonló csarnokok üzemeltetési tapasztalatából kiindulva a nagy csarnokterek hűtésére csak rendezvények idején van szükség és a nyáron jellemzően ezekben a csarnokok nincs szükség hűtésre. A folyadékhűtőket (4 db) a büféutca felett helyezik el. Az új csarnok északi oldalának pinceszintjén alakítják ki a hűtési hőközpontot, ahol a szükséges szerelvények, hőcserélők, szivattyúk, puffer tartály, stb. kerülnek elhelyezésre. Fan-coil berendezések elhelyezését tervezik az öltözőépületben a hűtést igénylő helyiségekbe, illetve a tervezett csarnok szükséges részein, például a büfésoron, illetve VIP részen. A fan-coilok kialakítása a telepítési körülményeiknek megfelelően álló, burkolatos, parapet elé szerelhető, illetve álmennyezetbe szerelhető. A helyiségenkénti hőmérsékletszabályozást a fan-coilok esetében is beépített termosztát biztosítja. Egyedi split berendezést kapnak a folyamatos hőtermeléssel rendelkező, belső légterű kiszolgáló helyiségek (pl. szerver, kapcsolóterek). A beltéri egység oldalfali kivitelűek és jellemzően az oldalfalon helyeztük el őket. A kültéri egységeket a tetőre telepítik. Szellőzés: A meglévő csarnok nyugati oldalán a vizes blokkok szellőzését az épület alatt vezették ki és a járda másik oldalán elhelyezett tetőventilátorokkal oldották meg. A tervezett csarnok ráépül ezekre a ventilátorokra, kiváltásuk szükséges. Az áttelepített ventilátorokat a büféutca tetején



Győr

helyezik el, elszívó vezetékük csatlakozik a meglévő kiállásra. A keleti oldalon a vizesblokkok szellőzése változatlan formában megmarad. Az északi oldalon található öltözőblokkok szellőzése sem biztosítható tovább jelenlegi formában, mert a tervezett háromszintes épület hozzáépül a meglévő csarnokhoz, elzárva a jelenlegi gravitációs lehetőségeket és egyéb inkább minősíthetetlen kivezetési megoldásokat. A meglévő öltözőblokkokhoz új szellőzőgépet terveznek, mely közös lesz az új épületbe tervezett vizesblokkokkal. Kisebb egyedi vizesblokkok szellőzése A vizes blokkok szellőzést helységenként a falba szerelt radiális kisventilátorral oldják meg. Az elszívott levegőt a helyiség felett egy közös kör keresztmetszetű, alumínium, spirálkorcolt lemezcsővel összegyűjtöttük és tetőn keresztül a szabadba vezetik. Központi vizesblokkok szellőzése A nagyobb központi vizesblokkok szellőzését központi elszívó tető ventilátorral biztosítják, melyet a tetőre telepítenek. Komfortszellőzések Az épület szükséges részein szellőző rendszereket terveztek. A légcsatornákat lehetőség szerint az álmennyezet felett vezetik el. A levegőt mennyezeti anemosztátokon keresztül jutatják be, illetve veszik ki az adott helyiségből. Az új csarnok északi és déli oldalán egy – egy szellőzőgépházat alakítanak ki az első emeleten. Friss levegőt a tervezett burkolaton kívülről szívják be, az elhasznált levegőt a burkolaton át engedik el. A csarnokból elszívó légcsatorna hálózatot nem építenek ki, egyszerűen négy nagy rácson veszik ki a levegőt a lelátok mögött. A befúváshoz légcsatorna hálózatot építenek ki. Régi csarnok szellőző rendszere A régi csarnok meglévő szellőzőgépét nem tudják felhasználni, mivel helyére épül meg az öltözőépület, kialakítása miatt nem illeszthető be a tervezett építészeti megoldásokba, ezért egy új, az új csarnokba tervezett szellőzőgépekkel megegyező kialakítású szellőzőgépet terveztek. A szellőzőgép a friss levegőt a meglévő csarnok keleti oldalán tervezett fix zsalun veszi be, az elhasznált levegőt az öltözőépület tetején engedik el az öltöző épület szellőző gépéivel közösen. A régi csarnok befúvó és elszívó hálózatát megtartják, a tervezett gép ezekre csatlakozik. Öltöző épület szellőző rendszerre Az öltöző épületben két szellőzőgépet terveznek, melyek külön – külön szellőzteti az irodablokkokat és öltözőblokkokat. A cél jelen esetben csak a frisslevegő ellátás.



Győr

A szellőzőgépek a friss levegőt a meglévő csarnok keleti oldalán tervezett fix zsalun veszik be, az elhasznált levegőt az öltözőépület tetején engedik el a régi csarnok szellőző gépével közösen.

4. Tevékenység leírása A beruházás során két tevékenység fog megvalósulni. A meglévő csarnok esetében bontási és átépítési munkálatok történnek, valamint megépítik az új csarnokot. A sportlétesítmény épületéhez kapcsolódóan a gépészet számára az épület északi oldalán egy gépészeti épület található, valamint a keleti oldalon egy könnyűszerkezetes egyszintes épület. Mind két épület, bontásra kerül. A könnyűszerkezet épületben üzemel jelenleg az iroda, a több helyisége üresen áll. A gépészeti épületben üzemelnek jelenleg a fűtést biztosító gázkazánok. A gépészeti épület és sportcsarnok közvetlenül belső terekkel nem kapcsolódik egymáshoz, a gépészeti épület a szabadból közelíthető meg. Ez az épület 4 szintből áll, melyeket üzemi lépcső köt össze. Az egyes szintek egy helyiségeket képeznek. Az első emeleten 3 kisebb helyiség lett kialakítva, itt található többek közt a gázfogadó is. A gépészeti épületen keresztül az első emelet feletti gépészeti térbe érkeznek a légtechnikai gépészeti légcsatornák. A két épület között közvetlen szerkezeti kapcsolat nincs, kivéve a gépészeti légcsatornák (szerelt és épített – légcsatorna légbefújás részére egy terepszint alatti gépészeti aknában lett kialakítva) kapcsolatait. Három homlokzata viszonylag tömör, a harmadik emeleten a déli homlokzat kapott bevilágítást, továbbá az északi homlokzat kapott szinte teljes felületen fém tokszerkezetes üvegfelületes, mely előtt előre gyártott vasbeton árnyékoló rácsszerkezet található. A Magvassy Mihály Sportcsarnok meglévő épületéhez északi oldalon a homlokzat teljes szélességében tervezett az új épületrész építése, mint épületbővítés, átalakítás. A tervezett északi épületbővítésben a következő funkciók kaptak helyet: „gazdasági főbejárat” porta, az épület üzemeltetését biztosító személyzeti irodablokk, öltözők, médiaterem, és a hazai csapatok menedzsmenti irodái. Földszint: A tervezett északi épületbővítés főbejárata az északi oldalon került kialakításra. Az előtetővel védett bejáraton keresztül az aula térbe lépünk. Az aulából indul az első emeletre vezető egykarú lépcső, valamint a mind a három szintet összekötő üveg burkolatos pneumatikus működésű lift is. Az aulából az épületrész hossztengelyével párhuzamos, az emeleteken galériás kialakítású közlekedési zónába érve, abból a keleti oldalon két teljesen egyforma REZONÁTOR BT. 6500 Baja, Szivárvány u. 70. 20/9576-987 /FAX: 79/423-728


Győr

kialakítású öltözőbe juthatunk, továbbá a széktároló és a liftgépház, illetve a keleti oldalon, a közlekedő végén, egy vészkijárat található. A közlekedési zóna nyugati oldalán az új épületrészben a portásfülke, a katasztrófavédelmi szakemberek számára fenntartott tűzoltási és műveleti központ, vezénylő helyiség (itt kap helyet az új villamos betáplálás, villamos fogadószekrény is), és az intézményvezetői irodák közelíthetők meg egy belső közlekedőn keresztül. Az intézményvezetői irodák, három darab, egymással közvetlen kapcsolatban állnak, azok átjárhatók. Az irodákból a szintén a földszinten található média terem (max 49 fő befogadására alkalmas) egy közlekedőn keresztül is megközelíthető. Ez a belső közlekedő a központi közlekedő zónából nyílik, így a három iroda szükség esetén egymástól függetlenül is elérhetők. Az említett a központi közlekedő zónából egy tűzgátló kétszárnyú ajtón keresztül juthatunk át a meglévő sportcsarnok épületébe, annak a nyugati oldali közlekedési zónájába, így biztosítva a meg lévő épület, a tervezett épületbővítés és a tervezett új csarnoképület földszinti közlekedési összeköttetését. Az említett a központi közlekedő zónából a földszinten a meglévő sportlétesítmény épületében meglévő, de a bejáratát tekintve áttervezett 4 db öltöző is nyílik. Továbbá innen közelíthető meg a meglévő épületben kialakított elsősegély szoba is. Első emelet: A tervezett északi épületbővítés első emeletén a hazai csapatok 2 db öltözője, edzői és orvosi szobával. Az öltözőkben WC, mosdók, zuhanyzók tervezettek, és az öltöző helyiséghez kapcsolódóan gyúró helyiség és a mezek részére tároló lett betervezve. A galériás közlekedőről a meglévő sportlétesítmény épületében a korábban irodáknak és büfének helyet adó területen, - a földszinti öltözők feletti területen - további 6 db öltöző (zuhanyok, WC, mosdók) került kialakításra. Itt található a 2 db bírói öltöző is. A galériás közlekedő zóna folytatásaként az új sportépület irányába közvetlen szintbeli összeköttetés tervezett, így biztosítva a meg lévő épület, a tervezett épületbővítés és a tervezett új csarnoképület első emeleti közlekedési összeköttetését. A meglévő sportlétesítmény épületének déli részében meglévő kondicionáló terem, melyhez öltözők is csatlakoznak, átalakítása tervezett (a meglévő helyen a válaszfalak áthelyezésével nagyobb alapterületen fogja biztosítani az erőnléti edzések lehetőségét). Innen erkélyekre is ki lehet jutni. Második emelet: A tervezett északi épületbővítés második emeletén a hazai klubcsapatok irodái tervezettek. A lépcsőn keresztül vagy a liften megközelített második emeleti galériás közlekedőből az épület keleti oldalán egy belső közlekedőn keresztül feltárt 3 db irodahelyiség tervezett, melyekhez egy teakonyha és irattár is létesül. A külső közlekedőből nyílik a versenybírák



Győr

számára fenntartott iroda, valamint egy tárgyaló terem is. A külső közlekedőből nyílik továbbá egy mosdó-WC, az irodákban dolgozó tervezett 8 fő részére. A közlekedőből nyílik egy lépcső is mely a gépészeti szint megközelítését biztosítja. Az épületrész nyugati részében szintén egy irodablokk létesül, a másik oldalon lévő irodablokkhoz hasonlóan egy belső közlekedőre felfűzött 5 db iroda, teakonyhával és iratraktárral. A központi közlekedőből pedig a szintén 8 fő irodai dolgozó számára biztosított WC-mosdó. Gépészeti szint: A második emeletről induló belső egykarú lépcsőn közelíthető meg, az előtérbe felérve a hőközpont helyisége, illetve innen külső megközelítéssel a kazánház. A kazánházból egy vészkijáraton keresztül a második emeleti zárófödémre, lapos tetőre juthatunk (annak esetleges karbantartási munkálatait biztosítandó feljárat biztosított), innen az első emeleti központi közlekedési zóna zárófödémére egy acélhágcsón keresztül lejuthatunk, onnan pedig a büféutcából induló és a lapos tetőre is felérkező kétkarú lépcső érhető el. A kazánház és a hőközpont épülettömege előtt a „GYŐR” „ARÉNA” felirat elhelyezése tervezett. A meglévő épületben tervezett további átalakítások: Földszint: A meglévő főbejárat mellett kialakított portásfülke és ajándék-shop megszüntetése, a közlekedőket határoló üvegszerkezetek cseréje, az épület északi részében lévő öltözők előtt lévő közlekedési zóna megszüntetése, helyén, a keleti oldalon a sportpályával egyező padlóvonalú sportszertároló, a közlekedőkkel azonos padlóvonallal egy takarítógéptakarítószertár kap helyet. A nyugati oldalon, a közlekedő helyén a büfések részére biztosított raktár tervezett. Első emelet: A korábban említett átalakításokon kívül a jelenlegi média közvetítői pódium áthelyezése a nyugati oldalról a keleti oldalra, valamint a nyugati oldalon az új sportlétesítmény VIP részlegéről is megközelíthető VIP páholy kialakítása tervezett. Az első emeleti közlekedő keleti homlokzatán lévő ablakok megszüntetését tervezik. Tervezett második emeleti szint: A meglévő épület északi oldalán álló gépészeti épület elbontásra kerül. A gépészetlégtechnika részére a meglévő épület első északi részében az első emelet fölé egy új szint, egy gépészeti szint beépítése tervezett. Ennek a megközelítése a meglévő épület észak-keleti lépcsőházának továbbépítésével tervezett lépcsőn keresztül biztosítjuk. A meglévő sportpálya és lelátók átalakítása nem tervezett.



Győr

A tervezett csarnok közvetlenül a meglévő csarnok mellé fog épülni, a két csarnokot a hosszanti oldalukon egy büféutcával kötik össze. Előcsarnok: Pénztár- Információ: Az érkezők az előcsarnokba a szélfogón keresztül juthatnak be. Itt található a pénztár és információs pult. A ruhatárakat, amennyiben van olyan rendezvény amihez ez igény, a bejáratokhoz kell telepíteni, (mobil) nagyságukat pedig a vendégszám alapján kell meghatározni. Nézőtér, lelátók: A lelátók aréna rendszerben, a center pályát teljesen körbevéve kerülnek elhelyezésre, melyeket szektorokra szükséges osztani. A lelátó keleti oldalán 160 férőhelyes VIP lelátót és további média közvetítő helyeket kell kialakítani. A média helyek a VIP szektor felett legyenek. A két csarnok, a meglévő és az új között 300 m2-es VIP étterem és különterem kialakítása az igény. Ezek a helyiségek önállóan legyenek megközelíthetők. Ezekből a terekből a meglévő és az új csarnok VIP szektorai is közvetlenül legyenek elérhetők. Közlekedők: A biztonságos kiürítésre való tekintettel a közlekedők mindegyike a jogszabályokban és rendeletekben előírtak alapján tervezendőek meg. Lépcsőházak, liftek: A lépcsőházak tervezése a vonatkozó előírások és a kiürítés idejének figyelembevételének alapján történjen. Az épület akadálymentesítését meg kell oldani, a liftek számát az előírások szerint szükséges meghatározni. Vizesblokkok: A vizesblokkok mennyiségének meghatározásánál az OTÉK-ban és a sportszövetségek szabályzataiban foglaltak a mérvadóak. Ügyeletes orvosi szoba, elsősegély hely: Az előírásokban rögzített nézőszámot meghaladó látogatottságú rendezvények ideje alatt ügyeletes orvos tartózkodik a helyszínen. Sportorvosi szoba: A sportolók, a kísérőik és a hivatalos személyek részére egy felszerelt, orvosi szoba szükséges - a kiegészítő helyiségeivel együtt - az öltözőblokkok közelében. Küzdőtér, aréna tér: A nézők a pénztárnál/recepción történő beléptetés után, a szektorok szerinti előcsarnokokból, valamint a menekülő lépcsőházak és a menekülő teraszok érintésével juthatnak el a nézőtéri



Győr

helyeikhez. Az aréna térben egy 40m × 20m-es versenypálya, center pálya vagy 3 db keresztbe fordított bemelegítő pálya (szintén kézilabda pálya mérettel) helyezkedik el egy légtérben. A különböző használatok során labdavédő hálókat kell használni. A működtetéshez szükséges dolgozói létszám 4 fő. Események idejére az üzemeltető a meg növekedett feladatok ellátását külsős cégekkel kötött szerződések útján biztosítja. Ilyen feladatok az épület üzemeltetése, fő karbantartási munkálatok elvégzése, jegyszedés, jegyellenőrzés, büfék üzemeltetése, stb. Ebben az esetben a létszám elérheti az 50 főt.

Környezetvédelmi műszaki leírás 1. Zaj- és rezgésvédelem 1. 1. Általános ismertetés A környezetvédelmi dokumentáció keretében vizsgálni kell az építkezéshez kapcsolódó zajkibocsátást, mely felbontható a földmunkákat, illetve a szállítást végző munkagépek, teherautók zajkibocsátására, valamint a szerkezet-szerelési munkák zajkibocsátására. A bontás során erőgépeket, szállítójárműveket és kézi szerszámokat egyaránt alkalmaznak. Az üzemeléshez kapcsolódóan figyelembe kell venni a létesítmény légkondicionálását biztosító, az épület tetőszerkezetén kialakításra kerülő gépészeti berendezések zajkibocsátását, a kazánház, szellőző gépházak zajkibocsátását, valamint a csarnokok üzemeléséből (versenyek, egyéb rendezvények) eredő zajkibocsátást. Éjszakai időszakban csak a kazánházban üzemelhet max. 2 db kazán. A bontás-építkezés, illetve a szerkezeti-szerelések zajkibocsátásának vizsgálatánál a D-i irányban lévő üdülőterület legközelebbi pontjára vizsgáljuk a tevékenységek zajterhelését. Esetünkben, más irányban több száz méteres távolságban védendő épület nem található. Mivel bizonyos zajos tevékenységeket időben átfedéssel is végezhetnek, ezért a bontásra-építkezésre vonatkozóan egy, a tevékenységre jellemző, átlagos hangnyomásszintet veszünk alapul. Az építkezés zajos munkafázisainak várható időtartama 8 hónap. A fennmaradó 4 hónapban zajosnak nem minősíthető munkafolyamatokat végeznek, illetve a már szerkezetkész épületen belül történnek munkavégzések.

Ebben az esetben érvényesül az épület szerkezeteinek

hanggátlása, mely jelentős hangnyomásszint csökkenést eredményez a kritikus megítélési ponton.



Győr

1. 2. A helyszín zajvédelmi szempontú bemutatása A tervezett létesítmény Győr város K-i részén, a Tóth László utca-Mártírok útja (1-es főút)Iparcsatorna - majd ismételten a Tóth László utca által lehatárolt területen kerülne megvalósításra. A létesítés környezetére É-i irányban a zöldterületi, Ny-i irányba véderdő, DNy-i irányba sportolási célú (ETO stadion), D-DK-i irányban gazdasági és üdülőházas beépítés, míg K-i irányba az Iparcsatorna, majd annak túloldalán ipari övezeti besorolás a jellemző. É-i irányban az 1-es főút húzódik, melynek túloldalán zöldterület található. A területen a vízmű épülete üzemel, mely nem tekinthető védendőnek. ÉNy-i irányban az 1-es főút túloldalán erődterület terül el. Ny-i irányban a Tóth László utca húzódik, melynek túloldalán futballpálya, majd az ETO Stadion üzemel. DNy-i irányban jelentős távolságban épült az ETO Szálloda, illetve a Nagy József utca, Stadion utca földszint+4 emeletes lakótelep házai. D-i irányban az évek óta használaton kívüli kemping található, majd az állatkert, műjégpálya, korcsolyapálya található. K-i irányba az Iparcsatorna túloldalán ipari, gazdasági tevékenységet végző telephelyek üzemelnek. A tervezett létesítmény két irányból közelíthető meg, É-i, illetve D-i irányból, egyaránt a Tóth László utcáról. 1. 3. A tervezett létesítés megvalósulása során várható zaj- és rezgésállapotok előrejelzése 1. 3. 1. A zajforrások leírása 1. 3. 1. 1. A bontás-építkezés zajkibocsátása Az építkezés időtartama, beleértve a földmunkákat, és a szállítást végző gépeket, valamint az építési anyagok helyszínre szállítását végző tehergépkocsik mozgását és a szakipari munkákat, várhatóan 12 hónapig tart, melyből a zajos munkafázisok összegzett időtartama 8 hónap. Figyelembe véve D-i irányban az üdülőövezeti besorolást megállapítható, hogy az előírt zajterhelési határértékek az alábbi számítások alapján nem tarthatók be, ezért ismertetjük a későbbiekben a vonatkozó jogszabályi előírásokat. Az építési munkák csak nappali időszakban történnek.



Győr

Határértékek a bontásra-építkezésre A csarnoktól D-i irányban üdülő övezet található, mely a 27/2008. (XII.3.) KvVM - EüM. együttes rendelet 2. sz. mellékletének 1. sora alapján: " Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek" kategóriába sorolható. A besorolás alapján a megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint mértéke (melynek a jogszabály 5. §. b) pontja alapján a védendő épületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok határán kell teljesülnie) 1 hónapnál rövidebb időtartam esetében: nappal: éjszaka:

60 dBA 45 dBA*

1 hónap és 1 év között a megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint mértéke: nappal: éjszaka:

55 dBA 40 dBA*

*Éjszaka a tevékenységet nem végzik.

A bontás zajos munkafolyamatainak időtartama várható időtartam nem haladja meg az 1 hónapot. A telephelytől É-ra, Ny-ra és K-re védendő nélküli területek húzódnak, melyekre zajterhelési határérték nem vonatkozik. Számítások a bontás zajkibocsátására A bontás legzajosabb munkafázisa a keletkező betontörmelék helyszíni aprítása lesz, ezért részletesebben ezt a munkafázist vizsgáljuk. A fenti tevékenységet az alábbi gépekkel, berendezésekkel kívánják megvalósítani: Az anyagmozgatás gépei: − Komatsu WA 250-5 homlokrakodó (a törőgép kiszolgálásához) Az aprításhoz használt törőgép: − Hartl Powercrusher 160 I típusú röpítő törő Az osztályozás gépe: − Terex Finlay 683 osztályozó A zajforrások típusát, üzemidejét, közeltéri - szakirodalomból átvett, mérésen alapuló zajkibocsátását az alábbi táblázat tartalmazza.



Ssz. 1. 2. 3.

Típus

Komatsu WA 250-5 homlokrakodó Hartl Powercrusher 160 I típusú röpítő törő Terex Finlay 683 osztályozó

Győr

Üzemidő (óra) 7

Közeltéri zajkibocsátás (dBA) 83 (3 m-re)

7

85 (7 m-re)

7

81 (10 m-re)

A számítások során a zajforrások jellemző tartózkodási helyét alapul véve számoljuk az okozott zajterhelések mértékét, melyet a végén összegzünk. A számítások során a biztonság érdekében figyelmen kívül hagyjuk a meglévő csarnok esetleges beiktatási veszteségét. A számított hangnyomásszinteket a megítélési 8 órás időtartamhoz viszonyítjuk. A számítások során a korábban meghatározott közeltéri zajkibocsátási hangnyomásszintet figyelembe véve a kritikus megítélési pontokra (1001) határozható meg a várható hangnyomásszint az MSZ 15036 „Hangterjedés a szabadban” című szabvány alapján. A szabvány 3.1. pontjában meghatározott képlet alapján, a megítélési pontokon várható hangnyomásszintet az alábbiak szerint kell meghatározni: Lt = (LW + Kir + KΩ) – (Kd + ∑K) ahol: ∑K = KL + Km + Kn + KB + Ke LW a méréssel meghatározott közeltéri hangnyomásszintből számított hangteljesítményszint, A Kir és a KΩ a zajforrás irányítására utaló mérőszám, míg a Kd és a ∑k adatok a hangnyomásszint csökkenést eredményező tényezők együttes eredménye. Az

irány-hangteljesítményszint

meghatározása

a

forrástól

adott

távolságban

hangnyomásszintből. LW = Ld + 10 lg[4π(d + lmax/2)2] A számított hangteljesítményszintek az alábbiak: Ssz. 1. 2. 3.

Típus Komatsu WA 250-5 homlokrakodó Hartl Powercrusher 160 I típusú röpítő törő Terex Finlay 683 osztályozó

LWA (dBA) 108 118 115


mért


Győr

A törő, osztályozó és homlokrakodó zajterhelésének meghatározása az 1001-es számítási pontra Az üzemszerű, de legrosszabb állapot az, amikor a törőgép az osztályozó géphez kapcsolódik, azaz a két berendezés egy helyen és egy időben működik, valamint a törőberendezést alapanyaggal látja el a homlokrakodó. Ebben az esetben az 1001-es pontnál a zajforrásonként számított hangnyomásszinteket a későbbiekben összegezzük. Irányítási index (Kir): Az irányítási index megadja, hogy a vizsgált terjedés irányába hány dB-lel alacsonyabb, vagy magasabb a hangforrás hangnyomásszintje, mint az irányítatlanul sugárzó, azonos teljesítményű hangforrásé ugyan abban a távolságban. A biztonság érekében az irányítási indexet Kir = 0-nak tételezzük fel. Irányítási tényező (KΩ): A hangforrás közelében levő tükröző (visszaverő) felületek hatását modellezi. Ha a zajforrás erősen tükröző felület fölött működik a tényező értéke + 3 dB. A zajforrás a terepszinten fog üzemelni, ezért a szabvány 2. sz. táblázata alapján KΩ = +3 dB értékben állapítjuk meg. Távolságtól függő tényező (Kd): A távolságtól függő tényező a gömbhullám elméletéből adódik. Ezek alapján a Kd = 20 . lg (st/s0) + 11 dB ahol: St: a terhelési pont és a zajforrás közti távolság m-ben, So: a vonatkoztatási távolság (1 m). Kd = 20 . lg (150/1) + 11 = 54,50 dBA. Levegő elnyelése által okozott hangnyomásszint csökkenés (KL): A levegő elnyelése által okozott hangnyomásszint csökkenés a hang megtett útjával arányos, melyet a távolság, a hőmérséklet és a relatív légnedvesség együttesen határoz meg. KL = 1,93 . 0,15 = 0,28 dB A talaj és meteorológiai viszonyok csillapító hatása (Km): Nagyobb távolságok esetén a talajról közel teljes fázisfordulattal visszaverődő és a közvetlenül érkező hullámok interferenciája miatt a hangnyomásszint rendszerint csökken. Mivel a talaj-és a meteorológiai viszonyok szoros összefüggésben fejtik ki hatásukat, ezért a korrekció mennyisége ezeket együttesen tartalmazza. ⎡ 3,0 ⎛ 300 ⎞⎤ K m = ⎢4,8 − ⎜17 + ⎟ = 4,4 dBA 150 ⎝ 150 ⎠⎥⎦ ⎣



Győr

A növényzet csillapító hatása (Kn): A hangterjedés útjába eső növényzet hatására a hangszóródási jelenség lép fel. A növényzet hatására fellépő többletcsillapítás függ a növényzet fajtájától, telepítési módjától, sűrűségétől, évszaktól stb. A növényzet hangcsillapító hatása általában kisebb a közfelfogásban szereplő értéknél, és csak az alábbi feltételek mellett vehető számításba: − az erdőnek minimum 30 m szélesnek kell lennie, − a növényzetnek olyan sűrűnek kell lennie, hogy 15 m-nél ne lehessen mélyebbre látni. Esetünkben az 1001-es pont és telephely között számottevő növényzet nincs, ezért Kn = 0 dB A beépítettség csillapító hatása (KB): Ha a forrás és az észlelő között épületekkel beépített terület van, akkor az árnyékolás miatt csillapodás léphet fel. Ugyanakkor ezt a hatás erősen csökkentheti az épületek faláról, homlokzatáról való többszörös visszaverődés. Mivel a zajforrás és az 1001-es pont között beépítettség nincs, ezért KB = 0 dB. Árnyékolás (KE): Akadály mögött hangárnyék keletkezik. Ha a hangnak nincs mellékútja valamely tükröző, visszaverő felületről, akkor a hang az akadály élein át elhajlás útján jut el az árnyékzónába. Ez által csökken a hangnyomásszint ahhoz képest, amely szabad hangterjedés esetén várható. Mivel a zajforrás és az 1001-es pont között a biztonság érdekében az árnyékoló épületet nem vesszünk figyelembe, ezért KE = 0 dB. Figyelembe véve a korrekciókat, az 1001-es kritikus megítélési ponton az alábbi hangnyomásszint várható: LAM(1001,törő ) = 118 + 0 + 3 – 54,2 – 0,28 – 4,4 – 0 – 0 – 0 = 61,7 dBA Mivel a többi zajforrás is az előző zajforrás közelében működik, illetve pár méter eltéréssel azonos távolságra találhatók a védendőtől, ezért az adott 150-155 méteren a korrekciók érdemben nem változnak. LAM(1001,osztályozó) = 115 + 0 + 3 – 54,2 – 0,28 – 4,4 – 0 – 0 – 0 = 58,7 dBA LAM(1001,homlokrakodó ) = 108 + 0 + 3 – 54,2 – 0,28 – 4,4 – 0 – 0 – 0 = 51,7 dBA Mivel a zajforrások időben párhuzamosan üzemelnek, ezért a hangnyomásszinteket összegezni kell az alábbi képlet segítségével:



Győr

⎡1 n ⎤ L Aeq = 10 ⋅ lg ⎢ ∑ t i ⋅ 10 0.1 ⋅ L Ai ⎥ ⎣T i =1 ⎦ ahol: LAi: t i: T:

a meghatározott ideig fellépő A-hangnyomásszint dB-ben, az LAi hatásának időtartama, a megítélési idő.

Ezek alapján:

⎡1 ⎤ L Aeq = 10 ⋅ lg ⎢ ⋅ (7 ⋅ 100.1 ⋅ 61, 7 + 7 ⋅ 10 0.1 ⋅ 58, 7 + 7 ⋅10 0,1 ⋅ 51,7 )⎥ = 63,1 dBA ⎣8 ⎦ A hangnyomásszinteket összegezve 3,1 dBA túllépés várható. A túllépés vagy az üzemidő csökkentésével, vagy egyéb zajcsökkentő intézkedés megtételével szüntethető meg. Az utóbbi esetben a zajforrások közvetlen közelében létesítendő zajvédő fal nyújthat megoldást, míg az üzemidőket vizsgálva napi 4 órás zajkibocsátás esetén 60,1 dBA zajterhelés várható, azaz ez esetben a határértékek teljesülnek. Mivel a többi bontási munkálatok a meglévő csarnok árnyékolásában történnek, illetve a belső átalakítási munkák a csarnokban – ahol érvényesül a határoló szerkezetek hanggátlása – vélelmezhetően a határértékek teljesülnek. Számítások az építkezés zajkibocsátására Az építkezés alatt az alábbi berendezések, munkagépek szakaszos üzemelésével számolhatunk: A szakaszos üzemelés során a részmunkaidők összegzését követően átlagosan 6 órás üzemidőt határozunk meg géptípusonként, melyet a számítások során a későbbiekben a 8 órás műszak, illetve a 8 órás megítélési időtartamhoz viszonyítunk. Markoló

80 dBA

6 óra

Teherautó

85 dBA

6 óra

Mixerkocsi

85 dBA

6 óra

Vibrációs tömörítés (tűvibrátor)

80 dBA

6 óra

Daru

90 dBA

6 óra

A biztonság érdekében a szakipari munkák zajkibocsátására (a megítélési időt figyelembe véve) 85 dBA hangteljesítményszintet tételezhetünk fel, mely a földmunkák és egyéb építési munkák zajkibocsátásánál kisebb zajkibocsátás eredményez. Így amennyiben a földmunkák valamint építési munkák esetében a javasolt zajterhelési határértékek teljesülnek, úgy REZONÁTOR BT. 6500 Baja, Szivárvány u. 70. 20/9576-987 /FAX: 79/423-728


Győr

feltételezzük, hogy a szakipari munkák zajkibocsátása sem okoz zajterhelési határérték túllépést. A számítások során feltételezzük, hogy nappal, folyamatos munkavégzés történik. A vonatkozó szabványok alapján a megítélési idő a legnagyobb zajkibocsátási A-hangnyomásszintet adó folyamatos 8 óra. A számítások során az egyes zajforrások üzemidejét vonatkoztatjuk a megítélési 8 órára, majd összegezzük az alábbi képlet segítségével:

⎡1 n ⎤ L WA = 10 ⋅ lg ⎢ ∑ t i ⋅ 10 0.1 ⋅ LAi ⎥ ⎣T i =1 ⎦ ahol: LAi:

a meghatározott ideig fellépő A-hangteljesítményszint dB-ben,

t i:

az LAi hatásának időtartama,

T:

a megítélési idő.

Ezek alapján:

⎡1 ⎤ L WA = 10 ⋅ lg ⎢ ⋅ (6 ⋅ 10 0.1 ⋅ 80 + 6 ⋅ 10 0.1 ⋅ 85 + 6 ⋅ 10 0.1 ⋅ 85 + 6 ⋅ 100.1 ⋅ 80 + 6 ⋅ 10 0.1 ⋅ 90 )⎥ = 91,4 dBA ⎣8 ⎦ Az összegzett hangteljesítményszintből a várható terhelési hangnyomásszintet az alábbi (egyszerűsített) képlet alapján határozzuk meg: L = L W − 20 ⋅ lg r + 10 ⋅ lg D − 11 ahol: LW:

a zajforrás hangteljesítményszintje,

r:

az 1001-es pont és a zajforrás közötti távolság,

D:

irányítási tényező,

A korábban kiszámított 91 dBA eredményt behelyettesítve a terjedésből eredő hangnyomásszint csökkenést meghatározó képletbe az alábbi eredményeket kapjuk a megítélési pontra:

L AM 1001 = 91 − 20 ⋅ lg 100 + 10 ⋅ lg 2 − 11 = 43 dBA A számítási eredmények alapján megállapítható, hogy az építkezés zajkibocsátása várhatóan nem eredményez határérték túllépést az üdülő övezet határán.



Győr

1. 3. 2. Az építkezéshez kapcsolódó szállítások várható zajkibocsátása Az építési anyagok beszállítását teherautókkal végzik az építkezéshez. A helyszín ismeretében megállapítható hogy a maximum napi 5-8 teherautó nem növeli a kisforgalmú Tóth László utca forgalmát. Ezek alapján megállapítható, hogy szállításokból eredően többlet zajterhelés nem várható. 1. 3. 3. Az üzemelés során várható zajkibocsátás A két csarnokhoz kapcsolódóan épületen belüli és szabadban üzemelő zajforrásokról, illetve szabadba nyíló kürtőkről, rácsos szellőzőkről egyaránt beszélhetünk. A két csarnokban, egy időben rendezvényt, sporteseményt nem tartanak, de tarthatnak pl. edzéseket, így feltételezhető a gépészeti egységek párhuzamos üzemelése. Ilyen gépészeti berendezés pl. a kazánház, mely a régi csarnok födémszerkezetén kerül kialakításra, és mind két csarnok fűtését biztosítja. Ezért a biztonság érdekében azt a legrosszabb, de üzemszerű állapotot vizsgáljuk, amikor az új csarnokban versenyt tartanak, és mind két csarnokhoz kapcsolódóan üzemelnek a gépészeti berendezések. Így a számítások alapját fogják képezni az épületen belül üzemelő gépészeti berendezések, a kapcsolódó kifúvó, beszívó nyílások, a zajt lesugárzó szellőző nyílások, illetve az új csarnok zajt lesugárzó határoló felületei. Szabadba üzemelő, vagy szabadba nyíló, zajt kibocsátó nyílások, kürtők, kémények: Szabadban üzemelő zajforrásoknak kell tekinteni a két csarnokot összekötő „büféutca” tetőszerkezetén elhelyezett York gyártmányú YCAS0515KB50YF kompakt folyadékhűtőt (a régi csarnok hűtését biztosította ez idáig), illetve a hűtőgép mellé telepített 2 darab új Aermec gyártmányú NS2401E00 típusú folyadékhűtőt. Szintén itt nyer elhelyezést az az Aermec gyártmányú ANL-202H kompakt folyadékhűtő, mely a régi csarnokban kialakítandó új öltözőblokk, és az abban lévő irodák hűtését fogja biztosítani. Szabadba nyíló, zajt lesugárzó nyílás vagy kürtő lesz a 2 db kazánkémény, a kazánház É-i és K-i homlokzatán beépítésre kerülő 1,21 – 1,21 m2 felületű szellőző rács, a régi csarnokban kialakítandó gépészeti blokkhoz kapcsolódó kifúvó és beszívó (6 – 6 m2 felületű) rács, valamint az új csarnok É-i és D-i gépészeti helyiségeihez kapcsolódó kifúvó-beszívó rácsok. Itt a friss levegőt a tervezett burkolaton kívülről szívják be rácson keresztül, míg az elhasznált levegőt szintén a burkolaton (rácson át) engedik el.



Győr

Szabadban üzemelő zajforrások: Ssz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Zajforrás megnevezése Kazánház, I. sz. kémény (2 db Logano 315 tip. kazán egyesített kéménye) Kazánház, I. sz. kémény (2 db Logano 615 tip. kazán egyesített kéménye) Kazánház É-i tájolású szellőző nyílása (rácsos szellőző) Kazánház K-i tájolású szellőző nyílása (rácsos szellőző) Régi csarnok szellőző gépházának beszívó nyílása a K-i homlokzaton Régi csarnok szellőző gépházának kifúvó kürtője a Ny-i homlokzaton Új csarnok É-i szellőző gépházának 2 db beszívó nyílása az É-i homlokzaton Új csarnok É-i szellőző gépházának 2 db kifúvó nyílása az É-i homlokzaton Új csarnok D-i szellőző gépházának 2 db beszívó nyílása a D-i homlokzaton Új csarnok D-i szellőző gépházának 2 db kifúvó nyílása a D-i homlokzaton York gyártmányú (meglévő) YCAS0515KB50YF kompakt folyadékhűtő

12.

1 db Aermec gyártmányú ANL202H kompakt folyadékhűtő

13.

2 darab Aermec gyártmányú NS2401E00 típusú folyadékhűtő

Működési időtartam (óra)

Hangteljesítmény szint

8

70 dBA

8

73 dBA

Homlokzaton

8

75 dBA

Homlokzaton

8

75 dBA

Homlokzaton

8

72 dBA

Homlokzaton

8

78 dBA*

Homlokzaton

8

73 dBA*

Homlokzaton

8

81 dBA*

Homlokzaton

8

73 dBA*

Homlokzaton

8

81 dBA*

8

100 dBA

8

78 dBA

8

90 dBA/db

Üzemelési hely Tető fölött (talajszint felett 14 m-re) Tető fölött (talajszint felett 14 m-re)

Szabadban (büfé utca födémszerkezetén) Szabadban (büfé utca födémszerkezetén) Szabadban (büfé utca födémszerkezetén)

[dB (A)]

* Katalógusban megadott adatok, zajcsillapított egységek beépítésével.

Épületen belül üzemelő zajforrások: Zajforrást magába foglaló helyiségek a régi csarnok tetőszerkezetén kialakítandó kazánház, az öltözők felett kialakítandó szellőző gépház, illetve az új csarnok É-i és D-i szellőző gépháza. Meg kell említeni a csarnokban folyó rendezvények, versenyek zajkibocsátását is. A régi csarnokra vonatkozóan megállapítható, hogy rendezvények esetén az új csarnok zajkibocsátása lesz a domináns. Az új csarnok esetében figyelembe kell venni, hogy a küzdőteret a földszinten minden oldalról közlekedő folyosó, illetve É-i oldalon előcsarnok, REZONÁTOR BT. 6500 Baja, Szivárvány u. 70. 20/9576-987 /FAX: 79/423-728


Győr

raktárak, lépcsőház határolja. D-i oldalon szint kialakításra kerültek raktárhelyiségek, lépcsőházak, jegypénztár, stb. Ezek a helyiségek olyan mértékű hanggátlást eredményeznek, melyek alapján ezeken a felületen zajkibocsátással nem kell számolni. Ugyan ez a megállapítás tehető az első emeltnél, ahol Ny-i oldalon a lelátók mögött jelentős légrés, majd vasbeton fal található. K-i oldalon a légrést követően a büfé utca húzódik, É-i és D-i oldalon a szellőzőgépházak, vizesblokkok, lépcsőház kerül kiépítésre. A lelátók, a légrések, illetve a szomszédos helyiségek jelentős hanggátlással bírnak. A második emeltnél 10 cm vastag Lindab szendvicspanel a határoló felület a környezet és a küzdőtér (légtere) között, ezért zajt lesugárzó felületként kell kezelni. A küzdőtér fölött a csarnok tetőszerkezete 1 cm vastag vízszigetelő réteg és 20 cm vastag kőzetgyapot, perforált trapézlemezzel. A csarnok belsőtéri hangnyomásszintjéből kiindulva figyelembe vettük az épületszerkezetek hanggátlását, majd a számítások során e felületek zajsugárzásával számolunk. A sportrendezvényekhez kapcsolódóan zajforrásnak számít az alkalmazott hangosító berendezés, amelynek segítségével esetlegesen közvetítésre kerül a rendezvény, illetőleg a szünetekben zeneszolgáltatás történik, azonban a domináns zajforrás a nézők szurkolása, melyhez szorosan kapcsolódik dobok, légkürtők használata, illetve a sportokkal (labdapattogás stb.) járó zajkibocsátás is. Az építész műszaki leírásban szerepel, hogy milyen további rendezvények tarthatók a csarnokban. Ezek közül domináns jellegűek lehetnek a diákok zenekari hangversenyei, kórus bemutató, néptánc bemutató, színházi v. opera előadás, zenekari hangverseny, sztárok vendégszereplése, show műsor vagy táncbemutató – táncverseny. Ismerve a fenti rendezvények zajkibocsátását, a jelentős sportesemények tekinthetők domináns jellegűnek, amikor folyamatos szurkolás történik, hangkeltő eszközökkel kisérve. Bármely rendezvény típust figyelembe véve, a zajkibocsátás várhatóan nem haladja meg a 4 órát. A fentiek alapján a csarnokban várható A-hangnyomásszint (figyelembe véve pl. a dobok impulzusos jellegéből adódó korrekciót) 92 dBA, mely a 8 órás megítélési időre vonatkoztatva 89 dBA. A zajkibocsátás matematikai modellje Belsőtéri hangnyomásszintek (LA): A számításokat a helyiség belsőtéri zajszintje (használati zajszint) alapján végeztük el. Kivételt képeznek a szabadtéri zajforrások, melyekre szakirodalmi (gyártók és társtervezők által biztosított adatok) alapján határozzuk meg a közeltéri zajkibocsátás mértékét.



Győr

A belsőtéri hangnyomásszint meghatározásánál figyelembe vettük a csarnokban üzemelő zajforrások üzemidejét. A vizsgált új csarnok belsőtéri A-hangnyomásszintje 89 dBA. Az

új

csarnok

É-i

és

D-i

gépházában

2-2

szellőzőgép

üzemel.

Közeltéri

A-hangnyomásszintjük 70-70 dBA. Együttes üzemelés esetén a belsőtéri A-hangnyomásszint 73 dBA. A régi csarnok kazánházában 4 db kazán üzemel. Közeltéri A-hangnyomásszintjük 2 x 71 dBA, 2 x 75 dBA. Együttes üzemelés esetén a belsőtéri A-hangnyomásszint 79,5 ≈ 80 dBA. A régi csarnok szellőző gépházában 1 db 50.000 m3/óra, és 2 db 3.800 m3/óra légszállítású gép lesz telepítve. A 3 db gép együttes üzemelése esetén a belsőtéri A-hangnyomásszint 70 dBA. A zajsugárzó felületek hanggátlása (R): Zajos helyiségből a zaj a környezetbe a határoló felületeken keresztül sugárzódik. Esetünkben csak azokat a felületeket vesszük figyelembe, melyek közvetlen kapcsolatban vannak a küzdőtérrel, vagy a zajforrást magába foglaló helyiséggel. Az 1a-c. sz. táblázatban a vizsgált határoló felületek hanggátlása szerepel, melyek alapján az épületből a környezetbe történő zajsugárzást kell vizsgálni. Szakirodalmi adatok alapján: 1a. táblázat Anyagok az új csarnok esetében

R [dB]

K-i oldalon fémlemez burkolat, bitumenes lemezszigetelés, szerelt cementlap, 10 cm vastag Lindab szendvicspanel

40

Ny-i oldalon 10 cm vastag Lindab szendvicspanel

30

Falazat a szellőzőgépházaknál

5 cm vtg. zártcellás polikarbonát

15

Födém

2 rtg. 5 mm vastag bitumenes vízszigetelés, vagy PVC szigetelő lenez, 20 cm kőzetgyapot lemez, perforált lemez

40

Falazat a csarnoknál



Győr

1b. táblázat Anyagok a régi csarnok kazánháza esetében

R [dB]

Falazat

2 rtg. Fémlemez fegyverzet, közte 12 cm vastag kőzetgyapot, 2 rtg. gipszkarton lemez

35

Szellőző rács

Nyitott felület

0

Ajtó

Fémlemez

15

Robbanó felület

1 rtg. Copolyt üveg

13

Födém

Fémlemez, OSB lap, 12 cm hőszigetelő anyag, acél trapézlemez, 2 rtg. gipszkarton

40

1c. táblázat Anyagok a régi csarnok szellőző gépháza esetében

R [dB]

Beszívó rács

Nyitott felület

0

Falazat a szellőzőgépházaknál

20 cm vtg. vasbeton fal

50

A környezetbe sugárzott zajteljesítmény-szintek (Lw):

LW = L A + 10 lg

Si −R 4

ahol: LA

- az adott helyiség belső hangnyomásszintje,

Si

- a zajsugárzó felületek [m2],

R

- az egyes zajsugárzó felületek hanggátlásai az alábbi táblázat szerint.

Zajsugárzó felületek az új csarnok esetében É-i homlokzat (szellőző gépház) A szellőző gépház É-i polikarbonát fala Ny-i homlokzat Az új csarnok Ny-i fala D-i homlokzat (szellőző gépház) A szellőző gépház D-i polikarbonát fala K-i homlokzat Az új csarnok K-i fala Födém Födém a csarnok fölött

Si (m2)

Lw

59,5

69,7

413,4

79,1

59,5

69,7

314,6

68,0

5331,4

80,2



Győr

Zajsugárzó felületek a meglévő csarnok kazánháza esetében É-i homlokzat 1 rtg. Copolyt üveg Szendvicspanel fal az É-i homlokzatnál Szellőző rács D-i homlokzat Szendvicspanel fal a D-i homlokzatnál K-i homlokzat Szendvicspanel fal a K-i homlokzatnál Szellőző rács Ajtó Födém Födém a kazánház fölött

Si (m2)

Lw

18,0 9,3 1,21

73,5 48,7 74,8

28,5

53,5

8,85 1,21 2,1

48,4 74,8 62,2

36,5

49,6

Zajsugárzó felületek a meglévő csarnok szellőző gépházánál K-i homlokzat Falszerkezet a K-i homlokzaton Beszívó nyílás a K-i homlokzaton

Si (m2)

Lw

7,5 6,0

22,7 71,8

A csarnokok és szabadban üzemelő zajforrások zajkibocsátása a kritikus pontokon: Fél hangtérbe (talajfelszín fölött) történő sugárzás esetén az ismert Lw sugárzó zajteljesítmény-szintű zajforrás LAE = Lw + Kd + Ká +Kr - 8 hangnyomásszintet eredményez, ahol: Kd

- a zaj terjedése miatti korrekció, értéke Kd = -20 lg r, ahol „r” a távolság,

Ká

- az árnyékolás miatti korrekció. Ha a hangsugárzás a vizsgált pont irányába történik értéke 0 dB, 90°-ban történő sugárzás esetén -5 dB, hátrafelé történő sugárzás esetén -20 dB. A két érték között az átmenet folyamatos.

Kr

- a reflexiók miatti korrekció. Ha a vizsgált pont hangvisszaverő felületek előtt van, ahonnan a zaj visszaverődik a pontra értéke +3 dB, egyébként 0 dB.

Az egyes zajforrások zajkibocsátási értékeit a következő képlettel kell energia szerint összegezni: Li

L = 10 lg 10 10



Győr

ahol: Li

- az egyes rész zajforrások zajkibocsátása.

1. 4. Számítások r(m)

Kd

Ká

Kr

LAM

152 134 134 134

-44 -43 -43 -43

-20 -20 -20 -20

0 0 0 0

0 0 2.5 3.8

117

-41

-5

0

25.1

57 131

-35 -42

0 0

0 0

26.7 3.5

Új csarnok K-i szendvicspanel fala + szerelt cementlap Régi csarnok kazánház K-i fala Régi csarnok kazánház K-i ajtaja Régi csarnok kazánház K-i szellőző rács Régi csarnok szellőző gépház K-i fala Régi csarnok szellőző gépház K-i beszívó rácsa Födém

117 134 134 134 137 137

-41 -43 -43 -43 -43 -43

-5 -5 -5 -5 -5 -5

0 0 0 0 0 0

13.9 0 6.2 18.8 0 15.7

Födém az új csarnok fölött Födém a régi csarnok kazánháza fölött Zajterhelés az 1001-es ponton

117 135

-41 -43

-5 -5

0 0

26.2 0 31,4

1001-es mérési pont É-i homlokzat Új csarnok É-i gépház polikarbonát fala Régi csarnok kazánház É-i fala Régi csarnok kazánház É-i Copolyt üvege Régi csarnok kazánház É-i szellőző rács Ny-i homlokzat Új csarnok Ny-i szendvicspanel fala D-i homlokzat Új csarnok D-i gépház polikarbonát fala Régi csarnok kazánház D-i fala K-i homlokzat

Szabadban üzemelő zajforrások: Az üdülő övezet határára a számításokat az MSZ 15036 „Hangterjedés a szabadban” című szabvány alapján végeztük el. A távolság miatt a zajforrásokat egyedi hangforrásként (pontforrásként) kezelhetjük. A szabvány 3.1. pontjában meghatározott képlet alapján a megítélési ponton várható hangnyomásszintet az alábbi képlet alapján kell meghatározni:

ahol:

Lt = (LW + Kir + KΩ) – (Kd + ∑K) ∑K = KL + Km + Kn + KB + Ke

LW a gyártó által meghatározott teljesítményszint, vagy méréssel meghatározott hangnyomásszintből számított hangteljesítményszint.



Győr

A Kir és a KΩ a zajforrás irányítására utaló mérőszám, míg a Kd és a ∑k adatok a hangnyomásszint csökkenést eredményező tényezők együttes eredménye. A számítás egy zajforrásra (új csarnok É-i szellőző gépházának 2 db beszívó nyílása) végezzük el, majd a további korrekció értékeket már csak táblázatosan adjuk meg. Irányítási index (Kir): A zajforrásnak kifejezett irányhatása van, azonban a vizsgálati pont felé érvényesül a csarnok önárnyékoló hatása, ezért az irányítási indexet Kir = -20-nak tételezzük fel. Irányítási tényező (KΩ): A zajforrás erősen tükröző felület előtt üzemel, ezért a szabvány 2. sz. táblázata alapján KΩ = +3 dB értékben állapítjuk meg. Távolságtól függő tényező (Kd): A távolságtól függő tényező a gömbhullám elméletéből adódik. Ezek alapján a Kd = 20 . lg (st/s0) + 11 dB ahol: St: a mérési pont és a zajforrás közti távolság m-ben, So: a vonatkoztatási távolság (1 m). Ezek alapján Kd = 20 . lg (152/1) + 11 = 54,6 dBA. Levegő elnyelése által okozott hangnyomásszint csökkenés (KL): A levegő elnyelése által okozott hangnyomásszint csökkenés a hang megtett útjával arányos, azaz KL = aL . st ahol: AL: adott hőmérséklethez és relatív légnedvességhez tartozó érték (szabvány 3. sz. táblázatából 500 Hz-en) St: a mérési pont és a zajforrás közti távolság km-ben. Ezek alapján KL = 0,152 . 1,93 = 0,29 dB A talaj és meteorológiai viszonyok csillapító hatása (Km): Nagyobb távolságok esetén a talajról közel teljes fázisfordulattal visszaverődő és a közvetlenül érkező hullámok interferenciája miatt a hangnyomásszint rendszerint csökken. Mivel a talaj-és a meteorológiai viszonyok szoros összefüggésben fejtik ki hatásukat, ezért a Km mennyiség ezeket együttesen tartalmazza.



Győr

A csillapító hatást az alábbi összefüggéssel kell kiszámítani:

⎡ 2h K m = ⎢4,8 − m st ⎣

⎛ 300 ⎞⎤ ⎜⎜17 + ⎟⎥ s t ⎟⎠⎦ ⎝ > 0 dB

ahol: hm: a talajszint fölötti közepes magasság (m), St: a mérési pont és a zajforrás közti távolság m-ben. ⎡ 6,0 ⎛ 300 ⎞⎤ K m = ⎢4,8 − ⎜17 + ⎟ = 3,86 dBA 152 ⎝ 152 ⎠⎥⎦ ⎣ A növényzet csillapító hatása (Kn): Esetünkben a telephely környezetében jelentős növénysáv nem található, ezért Kn = 0 dB A beépítettség csillapító hatása (KB): Ha a forrás és az észlelő között épületekkel beépített terület van, akkor az árnyékolás miatt csillapodás léphet fel. Ugyanakkor ezt a hatás erősen csökkentheti az épületek faláról, homlokzatáról való többszörös visszaverődés. Esetünkben a telephely környezetében jelentős épület sáv nem található, ezért KB = 0 dB. Árnyékolás (KE): Akadály mögött hangárnyék keletkezik. Ha a hangnak nincs mellékútja valamely tükröző, visszaverő felületről, akkor a hang az akadály élein át elhajlás útján jut el az árnyékzónába. Ez által csökken a hangnyomásszint ahhoz képest, amely szabad hangterjedés esetén várható. A csarnok jelentős önárnyékoló hatást eredményez a D-i irányba. Ebben az esetben a maximálisan figyelembe vehető – 15 dBA beiktatási veszteséggel számolhatunk, azaz KE = 15 dBA-nak vesszük. Figyelembe véve a korrekciókat, az 1001-es mérési ponton az alábbi hangnyomásszint várható: LAM(1001) = 70 - 20 + 3 – 54,6 – 0,29 – 3,86 – 0 – 0 – 15 = 6,21 dBA



Győr

A többi szabadban üzemelő, vagy szabadba nyíló zajforrás zajkibocsátása az alábbi: Zajforrás

l (m)

Kir

KΩ

Kd

KL

Km

Kn

KB

KE

KR

LAM

75

0

0

53,4

0,25

2,87

0

0

0

0

17,2

78

0

-5

53,4

0,25

2,85

0

0

0

0

16,4

70

3

-20

54,6

0,29

3,86

0

0

0

-15

9,21

78

3

-20

54,6

0,29

3,86

0

0

0

-15

17,21

70

3

0

46,1

0,11

2,26

0

0

0

0

24,5

78

3

0

46,1

0,11

2,26

0

0

0

0

32,5

95

3

0

52,9

0,24

2,78

0

0

0

0

42,0

75

3

0

50,5

0,18

2,04

0

0

0

0

25,2

93

3

0

52,2

0,22

2,58

0

0

0

0

40,9

1001

2 db kémény 132 súlypontja Régi csarnok szellőző 133 gépházának kifúvó kürtője Új csarnok É-i szellőző 152 gépházának 2 db beszívó nyílása Új csarnok É-i szellőző 152 gépházának 2 db kifúvó nyílása Új csarnok D-i szellőző 57 gépházának 2 db beszívó nyílása Új csarnok D-i szellőző 57 gépházának 2 db kifúvó nyílása 1 db York 125 kompakt folyadékhűtő 1 db Aermec 95 kompakt folyadékhűtő 2 db Aermec kompakt 115 folyadékhűtő Hangnyomásszintek összesítve

Lw

44,8

A szabadtéri zajforrások hangnyomásszintjét összegezni kell az épületek zajkibocsátásával a kritikus megítélési pontra: LAM (1001) = 31,4 + 44,8 = 45,0 dBA Mint az értékekből is látható, az épület zajkibocsátása elhanyagolható a szabadtéri zajforrásokhoz képest. A domináns jelleget a födémen üzemelő folyadékhűtő berendezések eredményezik. 1. 5. Határértékek A csarnoktól D-i irányban üdülő övezet található, mely a 27/2008. (XII.3.) KvVM - EüM. együttes rendelet 1. sz. mellékletének 1. sora alapján: " Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek" kategóriába sorolható. REZONÁTOR BT. 6500 Baja, Szivárvány u. 70. 20/9576-987 /FAX: 79/423-728


Győr

A besorolás alapján a megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint mértéke (melynek a jogszabály 5. §. b) pontja alapján a védendő épületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok határán kell teljesülnie): nappal: éjszaka:

45 dBA 35 dBA

A telephelytől É-ra, Ny-ra és K-re védendő nélküli területek húzódnak, melyekre zajterhelési határérték nem vonatkozik. 1.6. A jelenlegi háttérterhelés meghatározása: A későbbi számítások során meg kell határozni a zajforrások hatásterületét, amit viszont meghatároz a hatásterületen belüli védendők, védett területek elhelyezkedése, azok besorolása, illetve a háttérterhelés mértéke. Háttérterhelésnek kell tekinteni a szomszédos ETO Stadionban megtartott rendezvények zajterhelését. A helyszíni szemle időpontjában semmilyen tevékenység nem folyt az ETO Stadionban, ezért erre vonatkozóan méréseket nem tudtunk végezni, és ilyen rendezvények zajkibocsátására vonatkozóan szakirodalmi adatok sem állnak rendelkezésre. Abban az esetben, ha egy ilyen jellegű rendezvény zajkibocsátása jelentős zajterhelést okoz az üdülő övezetben, az a tervezett létesítmény hatásterületét csökkentené, ezért a biztonság érdekében (nagyobb hatásterület meghatározása), az MSZ 18150-1: 1998. „A környezeti zaj vizsgálata és értékelése” szabvány 6.4.1. pontja alapján az LA95 (azaz a 95 %-os A-hangnyomásszint) került méréssel meghatározásra nappal és éjszaka a hatásterület érintett pontjain az üdülőövezetben. (A K-i irányban lévő gazdasági övezetből a szemle időpontjában zajkibocsátás nem volt hallható). A sportcélú területen, erdőövezetben és gazdasági övezetben a háttérterhelés mérésétől eltekintettünk, mivel a 284/2007. (X. 29.) Korm. r. 6. § d) pontja értelmében a hatásterületet megjelenítő vonal „zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, azaz nappal 45 dBA, éjszaka 35 dBA, melyet a háttérterhelés mértéke nem befolyásol. Szintén ez a megállapítás tehető a D-i és K-i irányban elhelyezkedő védendő nélküli gazdasági övezetre, ahol nappal 55, éjszaka 45 dBA-t megjelenítő vonal a hatásterület határa. Ezek alapján háttérterhelés mérés történt az üdülő övezetben lévő 1001-es ponton. Mivel éjszaka a kazánok is üzemelhetnek, ezért a nappali és éjszakai háttérterhelés is meghatározásra került.



Győr

Háttérterhelés nappal: Mérési pont jele LA95

1001 34,8 dBA

Háttérterhelés éjszaka: Mérési pont jele LA95

1001 29,2 dBA

1.6.1. A vizsgálathoz használt műszerek gyártmánya, típusa: SVANTEK 945A típusú integráló zajszintmérő Az MSZ 1351-78 sz. szabvány szerint 1. pontossági osztályú zajszintmérő Hitelesítési bizonylat száma:

M566544

A hitelesség érvényessége:

2015. 01. 30.

SV-30 típusú akusztikus kalibrátor OMH A190886 DKI tip. kanalas szélsebességmérő Thermo-Hygrométer DO 9406

OMH A 289836/OMH A 289837

(Páratartalom és hőmérsékletmérő) DM 120 Digitális barométer A műszer a mérések elvégzése előtt és után kalibrálva lett. Meteorológiai tényezők: 2013. május 14.-én, 13.35-kor és 22.15-kor. Nappal

Éjszaka

szélsebesség:

2,0 m/s

szélcsend

hőmérséklet:

18,5 oC

10,8 oC

légnyomás

1015 hPa

1014 hPa

páratartalom

53 RH %

74 RH %

időjárás jellege: derült 1.6.2. A vizsgált telephely hatásterületének meghatározása A hatásterület határának meghatározásánál egy excel számító táblázat került felhasználásra. A számoló tábla segítségével került meghatározásra az a távolság, ahol a zajforrás csoport hangnyomásszintje megegyezik azzal a hangnyomásszint értékkel, melyet a határérték és a háttérterhelés együttesen határoz meg.



Győr

Esetünkben négy hangnyomásszint érték lesz meghatározva, mely nappal az üdülőövezet esetén a 35 dBA-t, zöldövezet esetén a 40 dBA-t, védendő nélküli gazdasági övezet esetén 55 dBA-t, míg a sportcélú területre a 45 dBA-t megjelenítő vonalat kell meghatározni. Éjszaka maximum 2 db kazán üzemel, csak hőntartás céljából. A kazánház és a kémények zajkibocsátása ez esetben kisebb hatásterületet alakít ki, mint nappal az egész komplexum, ezért csak a nappali hatásterület kerül meghatározásra, és jelölésre. A hatásterületet a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet definiálja, melynek 6. § (1) kimondja: ”A

létesítmény

zajvédelmi

szempontú

hatásterületének

(a

környezeti

zajforrás

hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték (esetünkbe nappal É-i és D-i irányokba a zöldterületre és az üdülőövezte, 40, illetve 35 dBA), b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra

vonatkozó,

üdülőterületre

megállapított

zajterhelési

határértékkel

(esetünkbe nappal Ny-i irányba a sportcélú övezetben 45 dBA), e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 dB, éjjel (6:00-22:00) 45 dB (esetünkben nappal K-i irányba a gazdasági övezetben 55 dBA) 1.6.2.1. A hatásterület meghatározása zöldövezetre A hatásterület meghatározásánál azt a távolságot keressük, ahol nappalra, a zöldövezetre vonatkozóan a 40 dBA teljesül. Az alábbi számításokban a távolságból eredő zajcsökkenésnél már az a távolság került behelyettesítésre, ahol a korrekciók összegzéséből eredően 40 dBA lesz a végeredmény. Ebben az esetben is az épületek hatásterületét és a szabadban üzemelő zajforrások hatásterületét együttesen kell vizsgálni. Figyelembe véve azonban az 1001-es pontra elvégzett számításokat megállapítható, hogy a szabadban üzemelő folyadékhűtő berendezések a domináns zajforrások, és ezek alakítják ki a hatásterületet. A többi szabadban üzemelő zajforrás, illetve az épület zajt sugárzó felületei 10 dBA-val kisebb zajterhelést okoznak, azaz a hatásterület alakulását érdemben nem befolyásolják. A számítások során a biztonság érdekében É-i irányban eltekintünk az 1-es főút árnyékoló, valamint Ny-i irányban az új csarnok épületének önárnyékoló hatásától.



Győr

A szabadban üzemelő zajforrások esetében eltekintünk a részletes számításoktól, és szintén csak táblázatosan adjuk meg a korrekciók mértékét, most már csak a három domináns zajforrásra vonatkozóan. Zajforrás

l (m)

Kir

KΩ

Kd

KL

Km

Kn

KB

KE

KR

LAM

95

3

0

56,1

0,34

3,45

0

0

0

0

38,1

75

3

0

57,6

0,41

3,69

0

0

0

0

16,25

93

3

0

56,5

0,36

3,53

0

0

0

0

35,5

H1

1 db York kompakt 180 folyadékhűtő 1 db Aermec 215 kompakt folyadékhűtő 2 db Aermec 190 kompakt folyadékhűtő Hangnyomásszintek összesítve

Lw

40,0

Ezek alapján É-i irányban a 40 dBA-t megjelenítő hatásterület határa 180 m-re húzódik a domináns zajforrástól. 1.6.2.2. A hatásterület meghatározása sportcélú övezetre Zajforrás

l (m)

Kir

KΩ

Kd

KL

Km

Kn

KB

KE

KR

LAM

95

3

0

52,2

0,22

2,58

0

0

0

0

42,9

75

3

0

52,2

0,22

2,58

0

0

0

0

22,9

93

3

0

52,2

0,22

2,58

0

0

0

0

40,9

H2

1 db York 115 kompakt folyadékhűtő 1 db Aermec 115 kompakt folyadékhűtő 2 db Aermec kompakt 115 folyadékhűtő Hangnyomásszintek összesítve

Lw

45,0

Ezek alapján Ny-i irányban a 45 dBA-t megjelenítő hatásterület határa 115 m-re húzódik a domináns zajforrásoktól. 1.6.2.3. A hatásterület meghatározása az üdülőövezetre Zajforrás

l (m)

Kir

KΩ

Kd

KL

Km

Kn

KB

KE

KR

LAM

95

3

0

60,9

0,6

4,0

0

0

0

0

32,3

75

3

0

60,6

0,58

4,0

0

0

0

0

12,6

93

3

0

59,9

0,5

3,9

0

0

0

0

31,5

H3

1 db York kompakt 315 folyadékhűtő 1 db Aermec kompakt 305 folyadékhűtő 2 db Aermec 280 kompakt folyadékhűtő Hangnyomásszintek összesítve

Lw


34,9


Győr

Ezek alapján D-i irányban a 35 dBA-t megjelenítő hatásterület határa 315 m-re húzódik a domináns zajforrástól. 1.6.2.3. A hatásterület meghatározása a gazdasági övezetre Zajforrás

l (m)

Kir

KΩ

Kd

KL

Km

Kn

KB

KE

KR

LAM

95

3

0

45,6

0,1

0

0

0

0

0

53,4

75

3

0

45,6

0,1

0

0

0

0

0

33,4

93

3

0

45,6

0,1

0

0

0

0

0

50,4

H3

1 db York kompakt 54 folyadékhűtő 1 db Aermec 54 kompakt folyadékhűtő 2 db Aermec 54 kompakt folyadékhűtő Hangnyomásszintek összesítve

Lw

55,1

Ezek alapján K-i irányban az 55 dBA-t megjelenítő hatásterület határa 54 m-re húzódik a domináns zajforrástól. Ez a távolság azonban nem lép ki a vizsgált telephely telekhatárán, ezért K-i irányban is a 45 dBA-t jelölni, mely 115 m-re húzódik a domináns zajforrásoktól. 1. 7. Összefoglalás A telepítés helyszínének ismerete, valamint a létesítmény funkciója alapján zajvédelmi szempontból a szabadban üzemelő hűtőberendezések okozzák a domináns zajterhelést, és alakítják ki nappal a domináns hatásterületet. A számítások alapján, az üdülőövezet határán a zajterhelés eléri a határértéket, ezért a megvalósulást követően javasolt a műszeres zajmérés elvégzése. A domináns hatásterület is ebbe az irányba alakul ki, a telephely D-i telekhatárától 215 m-re.

2. Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodási szempontból egyaránt vizsgálni kell az építkezéshez és az üzemeléshez kapcsolódó hulladékok keletkezését, a keletkező hulladékok minőségét és mennyiségét. 2. 1. Az építkezés során keletkező hulladékok A meglévő csarnokhoz tartozó gépészeti épület, valamint a könnyűszerkezetes épület bontása, az átalakítási munkálatok és az új csarnok építése során egyaránt keletkeznek veszélyes és nem veszélyes, valamint kommunális hulladékok. A haváriák megelőzése érdekében a földmunkákat végző gépek, valamint a szállítójárművek üzemanyag ellátása a saját, kijelölt telephelyen történik. A területen üzemelő földmunkagépek



Győr

és a szállítást végző tehergépkocsik javítása, karbantartása szakszervizben vagy a saját telephelyen történik, a helyszínen javítást, karbantartást nem terveznek. 2. 1. 1. Az építkezés és bontás során keletkező veszélyes hulladékok Veszélyes hulladéknak kell tekintenünk az építkezés és bontás során keletkező anyagokat, melyek a módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. sz. mellékletében kerültek külön megjelölésre. Az építkezés és bontás során az alábbi veszélyes hulladékok keletkezhetnek: Azonosító szám

Veszélyes hulladék megnevezése

Keletkezhető éves mennyiség

Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai. Egyéb hidraulika olajok. Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai. EWC 13 02 08* Egyéb motor-, hajtómű és kenőolajok. Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai. EWC 13 07 03* Egyéb üzemanyagok (ideértve a keverékeket is). EWC 15 02 02* Hulladékká vált csomagolóanyagok, közelebbről meg nem (Fáradt olajjal, határozott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és üzemanyaggal védőruházat. Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szennyezett textília szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott stb.) olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat. EWC 15 01 10* Hulladékká vált csomagolóanyagok, közelebbről meg nem (Fáradt olajjal, határozott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és üzemanyaggal védőruházat. Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó szennyezett vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok. csomagoló anyagok) Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett EWC 17 04 09* területekről kitermelt földet is). Veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékok. Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett EWC 17 05 03* területekről kitermelt földet is). Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek. Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett EWC 17 06 03* területekről kitermelt földet is). Egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák. EWC 13 01 13*

5 kg 5 kg 2 kg

5 kg

20 kg

30 kg 35 kg 30 kg

A lekerített munkaterületen kerül sor a munkahelyi gyűjtőhely kialakítására, ahol a fenti veszélyes hulladékokat elkülönítetten fém konténerben gyűjtik oly módón, hogy a környezetszennyezés kizárható legyen. A lekerített munkaterület egyben biztosítja, hogy illetéktelenek ne közelíthessék meg a gyűjtőhelyet. A fém konténereket le kell fedni, mely megakadályozza, hogy a veszélyes hulladék gyűjtőedényzete csapadékvízzel érintkezzen. A munkák során keletkeznek kevert, építésből származó veszélyes hulladékok is, melyeket szintén a fenti előírások betartása mellett kell gyűjteni.



Azonosító szám EWC 17 09 03*

Veszélyes hulladék megnevezése

Győr

Keletkezhető éves mennyiség

Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is). Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építkezési és bontási hulladékok (ideértve a kevert hulladékokat is).

200 kg

Mivel a beruházó és a kivitelezést végző vállalat nem azonos, ezért az építkezés során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékot a kivitelezőnek (akinek a tevékenysége során a veszélyes hulladék keletkezik) kell elszállítania, majd a későbbiekben a környezetszennyezést kizáró módón történő gyűjtéséről, ártalmatlaníttatásáról gondoskodnia. 2. 1. 2. Az építkezés és bontás során keletkező nem veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladéknak kell tekintenünk az építkezés során keletkező anyagokat, melyek a módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. sz. mellékletében találhatók külön jelölés nélkül. Nem veszélyes hulladéknak kell tekinteni minden olyan anyagot, mely önmagában veszélyes hulladéknak nem tekinthető, illetve mely veszélyes hulladékkal nem szennyezett. Vizsgálni kell, hogy a keletkezett hulladék a későbbiekben hasznosítható-e, vagy végleges lerakással kell elhelyezni. A fentiek alapján, elkülönítetten, lehetőleg szilárd burkolaton kell a hulladékokat gyűjteni. Az építkezés és bontás során keletkező hulladékok mennyiségi adatait és EWC kód szerinti besorolásukat a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. mellékletében szereplő építési és bontási hulladék tervlapon kell megadni, mely az építész tervdokumentáció részét képezi. A keletkező hulladékok esetében biztosítani kell az újrahasznosítást. Azokat a hulladékokat, melyeket újrahasznosítani nem lehet az illetékes önkormányzat által kijelölt építési hulladéklerakóba, vagy inert hulladéklerakóba helyezhetők el. 2. 1. 3. Az építkezés során keletkező kommunális hulladékok Az építkezés során kommunális hulladék keletkezésével is kell számolni, melyek gyűjtését a meglévő csarnoknál már üzemelő 1100 literes konténerben fogják megoldani. Azonosító szám EWC 20 03 01

Kommunális hulladék megnevezése

Keletkező éves mennyiség

Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok) beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is. Közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok.


200 kg


Győr

A keletkezett kommunális hulladékot a szervezett szállítás keretein belül a kijelölt települési kommunális szilár-hulladék lerakóra szállítják. 2. 2. A tevékenység során keletkező kommunális és termelési nem veszélyes hulladékok A kommunális hulladékokat a meglévő sportcsarnokhoz kapcsolódó 1100 literes konténerben fogják gyűjteni az új csarnok megépülést követően. Szükség esetén növelik a konténerek számát, melyet a helyi közszolgáltatás keretében rendszeres időközönként szállítatnak el. Az új csarnokban külön hulladéktároló helyiséget is kialakítanak. Az évente várható kommunális hulladék (EWC 20 03 01) mennyiségét jelentősen befolyásolja a rendezvények rendszeressége, jellege és csarnokot igénybe vevő személyek száma. Mivel ezek a paraméterek előzetesen nem ismertek, ezért az évente keletkező hulladék mennyisége csak becsülhető, kb. 4000 kg-ban. A tevékenységből származó termelési nem veszélyes hulladékok közé tartoznak azok a hulladékok, melyek a csarnokok kisebb karbantartása során keletkeznek. A hulladékok pontos körét nem lehet meghatározni, de az épület funkciójából adódóan a 20-as főcsoportba fognak tartozni. Évi 100 kg alatti mennyiség esetén várhatóan a kommunális hulladékkal kerülnek elszállításra azok a hulladékok, melyek hasznosítása (pl. fémhulladékok) nem megoldott. Azoknál a javításoknál, ahol szakszerviz végzi a munkálatokat, a javítást végző cégnek kell gondoskodnia

a

keletkező

hulladékok

elszállításáról,

majd

hasznosításáról,

vagy

ártalmatlaníttatásáról. 2. 3. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok kezelésének szabályait a módosított 98/2001. (VI.15) Korm. rendelet tartalmazza. A hatályos jogszabályoknak megfelelően gondoskodni kell a veszélyes hulladékok szelektív és környezetkímélő gyűjtéséről. A veszélyes hulladék termelője a veszélyes hulladékát a közvetlen keletkezés helyén, munkahelyi vagy üzemi gyűjtőhelyen gyűjtheti a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben, maximum 1 év időtartamra, a környezet szennyezését kizáró edényzetben. A komplexumban az üzemelés során veszélyes hulladék keletkezésével nem kell számolni, mivel a fűtéshez és klímatechnikához kapcsolódó berendezések javítását, karbantartását szakszerviz végzi. A kisebb, helyi karbantartási munkák során, pl. olajjal szennyezett abszorbens és göngyöleg keletkezhet, melyek környezetszennyezést kizáró módón történő



Győr

gyűjtését és 1 éven belüli elszállítását meg kell oldani. Az ilyen jellegű hulladékok gyűjtése az új csarnokban kialakításra kerülő hulladékgyűjtő helyiségben is megvalósítható. 2. 4. A sztratoszférikus ózonréteg védelme A telephelyen a beruházói igényeknek megfelelően a teljes épületet hűteni fogják. A hőelvonást fan-coilokkal illetve a befújt levegő hűtésével biztosítják. A hűtési hőenergia a hűtési hőközpontban lévő hálózati osztó - gyűjtőn keresztül áll rendelkezésre. A meglévő csarnok hűtését biztosító York gyártmányú YCAS0515KB50YF kompakt folyadékhűtőt áttelepítik a két csarnok között kialakítandó büfé utca födémjére. A meglévő hűtőgép mellé 2 darab új Aermec gyártmányú NS2401E00 típusú folyadékhűtőt terveznek, illetve üzemeltetési szempontból is szükséges, hogy az öltöző épülethez is kapcsolódjon 1 db kis teljesítményű berendezés. Hasonló csarnokok üzemeltetési tapasztalatából kiindulva a nagy csarnokterek hűtésére csak rendezvények idején van szükség és a nyáron jellemzően ezekben a csarnokok nincs szükség hűtésre. A tervezett öltözőépületben irodák is helyet kaptak, melyeket egész évben használni fognak. Csak az irodák hűtésére energetikailag nagyon kedvezőtlen a nagy hűtőgépek üzemeltetése, ezért kiválasztásra került egy Aermec gyártmányú ANL-202H kompakt folyadékhűtő, melyet szintén a büféutca felett lesz elhelyezve. Az új csarnok északi oldalának pinceszintjén alakítanak ki egy hűtési hőközpontot, ahol a szükséges szerelvények, hőcserélők, szivattyúk, puffer tartály, stb. lesz elhelyezve. A hűtési központra dolgozik a 3 nagy teljesítményű hűtőgép. A kis folyadékhűtő közvetlenül csatlakozik az öltöző épületre. A tervezett hűtési hőközpontból külön tartalék vezetéket építenek ki az öltözőépület fan-coiljaihoz, mely akkor üzemel, amikor a nagy gépeket is üzemeltetik. A hűtési hálózat mindenütt zárt rendszerű, állandó nyomású, szabvány szerint méretezett tágulási tartállyal és biztonsági szeleppel biztosítva épül meg. Egyedi split berendezést kapnak a folyamatos hőtermeléssel rendelkező, belső légterű kiszolgáló helyiségek (pl. szerver, kapcsolóterek). A beltéri egység oldalfali kivitelűek, és jellemzően az oldalfalon helyezik el őket. A kültéri egységeket a tetőre telepítik. A meglévő és megmaradó York folyadékhűtőben 2 x 88 kg tömegű, R470 C típusú hűtőgáz található. A 2 db Aermec gyártmányú NS2401E00 típusú folyadékhűtőben R134a hűtőközeg lesz, gépenként 155 kg töltettel. Az Aermec gyártmányú ANL-202H kompakt folyadékhűtő egységben 17 kg, szintén R134a hűtőközeg található. A split klímák típusa még nem ismert, ezért pontos információ a hűtőközegről, annak mennyiségéről csak a használatbavételi eljárás során lesz adat.



Győr

3. Vízminőség-védelem 3. 1. Vízigény-számítás A létesítmény vízellátása a települési közműhálózatról biztosított. A használati melegvíz ellátást a kazán mellé tervezett hőközpontba telepítendő 4 db Buderus SU-1000 literes indirekt fűtésű melegvíztároló biztosítja. A hőközponttól távolabb lévő, kis melegvíz igényű vizesblokkok ellátása, helyi kis elektromos vízmelegítőkkel fog történni. A vízigények meghatározása a gépészeti műszaki leírással összhangban készült. Szociális vízigény: A létesítmény vízigénye a sportcsarnok vendégei, sportolók és dolgozóinak vízfogyasztásából tevődik össze. A sportcsarnokot többféle célra is kívánják használni, ezért az építész tervekben szereplő létszám adatokból kiindulva több eset is megvizsgálásra került. Ezek alapján mértékadó vízfelhasználás, az egész napos edzés során várható. Ebben az esetben 800 fő sportoló és 20 fő dolgozó lett alapul véve. A vízigény meghatározásánál sportolónként 70 liter, dolgozónként 100 liter vízfelhasználás lett megadva. Ez napi szinten 58 m3 szociális vízfelhasználást eredményez. Technológiai vízigény: A csarnok technológiai vízigényeként a radiátorok és padlófűtés vízigényének pótlását lehet tekinteni, melyet csak megfelelően lágyított és kezelt vízzel lehet pótolni. Erre a célra a hőközpontba beépítésre kerül egy CWG gyártmányú vízlágyító berendezés. Az ilyen jellegű vízigény éves szinten max. 50 liter. 3. 2. Szennyvízelhelyezés A keletkező szennyvizeket, melyet a biztonság érdekében azonosnak veszünk a szociális vízigénnyel, a település szennyvízcsatorna hálózatára vezetik. A telephelyen csak kommunális jellegű szennyvizek keletkeznek. 3. 3. Csapadékvíz elvezetés Az épületről 180 l/s esővizet kell elvezetni. Ezt részben Geberit pluvia rendszerrel, részben hagyományos gravitációs rendszerrel biztosítják. A csapadékvíz elevezetés csatlakozik meglévő bekötéshez. A meglévő csarnok keleti oldalán megmarad az esővízlevezetés, a nyugati oldalán cserélni kell és egy padlócsatornában kerül kivezetésre. Az öltöző épület esővíz elvezetése gravitációs, és az északi homlokzaton vezetik le. A büfé utca csapadékvizét telt keresztmetszetű rendszerrel vezetik ki az északi oldalon. A tervezett új csarnok esővizét



Győr

négy ponton hozzák le, melynek során a tetőről egy kávába fut be a víz, amely a hosszanti oldalon található. A kisebb teraszok vizét önállóan vezetik le. A tetőszerkezetről csatornán keresztül lefolyó csapadékvizeket, illetve a burkolt felületről összegyűjtött (szennyezés mentes) csapadékvizeket az Ipar csatornába vezetik el jelenleg is, melyben a beruházást követően változás nem lesz. A meglévő, és változatlanul megmaradó burkolt parkolóról a csapadékvizek tisztítás nélkül kerülnek a meglévő, földmedrű szikkasztó árokba. A szabadban a csapadékvizet szennyező tevékenység nem történik.

4. Levegőtisztaság-védelem A levegő minőségének megőrzése érdekében az engedélyeztetési eljárás során vizsgálni kell a telephelyen folytatott tevékenység légszennyezőanyag kibocsátását. A hatályos jogszabályok szerint ellenőrizendő a tevékenység fűtési és technológiai eredetű légszennyezőanyag kibocsátásának mértéke. A tervezett komplexum multifunkcionális csarnokként üzemelne. Légszennyezőanyag kibocsátás üzemszerűen csak a fűtésből eredően történik. 4. 1. Fűtés A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 36. §. alapján, a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásai esetében a kistérség körzetközponti feladatot ellátó település jegyzője jár el első fokon a levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyekben. A létesítményben, a meglévő csarnok födémszerkezetére épülne meg az új kazánház. A tervezett kazántelep 2 db meglévő Buderus gyártmányú, GE 315 típusú melegvíz üzemű kazánból és 2 db tervezett Buderus gyártmányú, Logano plus SB615 típusú melegvíz kondenzációs üzemű kazánból áll. A kazánok Weishaupt blokkégőkkel szereltek. A tervezett kazántelep együttes névleges teljesítménye 1630 kW. Ezek alapján az eljáró hatóság az illetékes Környezetvédelmi felügyelőség. A 2-2 db kazánt egyenként 14 m magas, 400 mm átmérőjű új kéményre fogják rákötni. Mivel a meglévő gépészeti teret elbontják, ezért megszüntetik a jelenleg 1620-3/2013. iktatószámú, pontforrás működési engedéllyel rendelkező kéményt. A megszüntetést követően 60 napon belül a pontforrást LAL lapon ki kell jelenteni, majd le kell folytatni az új pontforrásokra a működési engedélyezési eljárást.



Győr

Az áttelepített kazánok műszaki adatai: Gyártó: Típus: Névleges teljesítmény 80/60ºC: Gázterhelés: Max. vízhőmérséklet: Max. üzemi nyomás: Éves hatásfok:

Buderus Logano GE 315 230 kW 26,25 m3/h 120 °C 6.0 bar 95 %

Égéstermék: hőmérséklet részterhelés: hőmérséklet teljes terhelés: tömegáram részterhelés: tömegáram teljes terhelés: NOx tartalom: CO tartalom: CO2 tartalom:

141 190 223,2 380 80 40 13

°C °C kg/h kg/h mg/m3 mg/m3 %

A tervezett kazánok műszaki adatai: Gyártó: Típus: Névleges teljesítmény 75/60ºC: Gázterhelés: Max. vízhőmérséklet: Max. üzemi nyomás: Éves hatásfok:

Buderus Logano plus SB615 585 kW 63,5 m3/h 120 °C 5,5 bar 109 %

Égéstermék: hőmérséklet részterhelés: hőmérséklet teljes terhelés: tömegáram teljes terhelés: NOx tartalom: CO tartalom: CO2 tartalom:

80 60 10

44 °C 71 °C 887 kg/h mg/m3 mg/m3 %

Kazánok vezérlését (vezér és követő kazán) alapfelszereléssel rendelkező szabályozó rendszer biztosítja. A szabályozó rendszer végzi a tüzelőberendezés folyamatos teljesítmény vezérlését a kazánok léptetését. A 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. sz. melléklete alapján a vonatkozó határértékek az alábbiak:



Gáz

halmazállapotú

Győr

tüzelőanyaggal

üzemeltetett

tüzelőberendezések

technológiai

kibocsátási határértékei Kibocsátási határérték [mg/m3]

Légszennyező anyag Szilárd anyag

5

Szén-monoxid (CO)

100

Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve)

350

Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve)

35(1)

Megjegyzés: A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak; biogáz tüzelés esetében a vonatkoztatási oxigéntartalom 11%.

A megadott emissziók alapján egyik kémény esetében sem várható az emissziós határértékek túllépése. A kéményekre vonatkozó transzmissziós és imissziós modellezés a környezetvédelmi dokumentáció mellékletét képezi. Ezek alapján megállapítható, hogy a vizsgált pontforrások (a tervezett két kazánkémény) hatásterülete a pontforrások köré írható 20 m sugarú körön belül van. Az elvégzett vizsgálatok eredményei alapján az is megállapítható, hogy a hosszú átlagolási idejű (évi) maximális légszennyező anyag koncentráció és a területre jellemző alap levegőterheltség

együttes

értéke

a

nitrogén-dioxid

esetén

27,3

μg/m3,

az

éves

légszennyezettségi határérték 68,25 %-a; a szén-monoxid esetén pedig 709,7 μg/m3, az éves légszennyezettségi határérték 23,7 %-a, azaz szintén messze elmarad a vonatkozó légszennyezettségi határértékektől. 4. 2. Technológiai eredetű légszennyezés A technológiához kapcsolódóan légszennyező forrásként kell megemlíteni a szükség áramforrásként telepítendő diesel aggregátort. A berendezést csak havária esetén indítják el. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. sz. mellékletének 2.8.1. pontja alapján a helyhez kötött benzin- és dízelüzemű belső égésű motorokra eljárásspecifikus határérték vonatkozik. A 2.8.2. pont alapján „Az előírások a helyhez kötött berendezések belső égésű motorjaira vonatkoznak, amelyek tüzelőanyag felhasználása 50 kg/h vagy ennél nagyobb”. A 2.8.3. pont alapján „Az előírások nem vonatkoznak azokra a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek 50 h/év-nél rövidebb ideig üzemelnek. Ezekre a berendezésekre kibocsátási határértéket nem kell kiadni, az REZONÁTOR BT. 6500 Baja, Szivárvány u. 70. 20/9576-987 /FAX: 79/423-728


Győr

alapbejelentés elkészítése azonban kötelező. Az üzemidő megállapításánál nem kell figyelembe venni a motorok időszakos, teljes felújítása után, biztonsági okból legfeljebb 6 évenként egyszer végzett, legfeljebb 24 órás próbajáratás időtartamát. A teljes felújítást követő próbajáratásról annak megkezdése előtt 5 munkanappal az illetékes környezetvédelmi hatóságot írásban értesíteni kell”. A 2.8.4. pont alapján „Üzemanyag-minőségi követelmény: a gázolaj kéntartalma 0,05 m/m %-nál nem lehet nagyobb”. Esetünkben az aggregátor az évi 50 óra üzemidőt nem fogja elérni, így a határértékek nem vonatkoznak a berendezésre.

5. Összefoglalás Győr MJV Önkormányzata a Győr, Tóth László u. 4. hrsz. 5764/1 területen egy új, 5000 fő nézőt - 2600 db fix, valamint 2400 db mobil lelátó - befogadó, nemzetközi színvonalú sportrendezvények, versenyek (kivéve röplabda) megrendezésére is alkalmas csarnok kialakítását tervezi, mely a lakosság sportolási igényeit is kiszolgálja. Az új csarnok szervesen fog kapcsolódni a Győr Projekt Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 9024 Győr, Orgona utca 10.) kezelésében lévő Magvassy Mihály Sportcsarnokhoz. A komplexum átépítése (bontása) és építése határérték feletti zajterhelést nem eredményez a technológiai fegyelem betartása esetén, illetve amennyiben a betonaprítást max. 4 órában végzik naponta. Az üzemeléshez kapcsolódóan szabadban és épületen belül működő zajforrásokról beszélhetünk. A számítások alapján a határérték teljesül. A domináns hatásterület sugara D-i irányba 215 m. A tevékenység során kommunális és termelési nem veszélyes

hulladékok

keletkeznek.

A

keletkező

kommunális

hulladékot

a

helyi

közszolgáltatás keretében szállítják el. Veszélyes hulladékok keletkezésével nem kell számolnunk, mivel az alkalmazott technológiai berendezések javítását, karbantartását szakszerviz végzi. A komplexumban a szociális vízigény éves szinten 58 m3. A vízellátást a városi ivóvízhálózatról biztosítják. A keletkező szennyvíz éves mennyisége megegyezik a szociális vízigény nagyságával, amit a települési csatornahálózatba vezetnek. A telephelyen technológiai szennyvizek nem keletkeznek. Légszennyezőanyag kibocsátás csak a fűtésből eredően történik. A fűtéshez felhasznált tüzelőberendezések összteljesítménye 1630 kW. A két kéményen emittált füstgázok határérték alatti kibocsátást eredményeznek. A légszennyező anyagok hatásterülete 20 m a kémények súlypontjától. A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett létesítmény környezetet érintő várható kibocsátásai határérték alattiak és a hatályos környezetvédelmi jogszabályokat nem sértik. REZONÁTOR BT. 6500 Baja, Szivárvány u. 70. 20/9576-987 /FAX: 79/423-728


Győr

A használatbavételi eljárás során javasolt műszeres zajméréssel igazolni a határértékek teljesülését, és a valós hatásterületek alakulását. A kazánház bontása –és építése miatt a változásjelentést meg kell tenni, illetve le kell folytatni a pontforrások működési engedélyezési eljárását. Baja, 2013. június 7.

…….…………………………. Molnár Csaba környezetvédelmi szakmérnök


REZONÁTOR Bt Baja, Szivárvány u. 70. (79) (20)

Recommend Documents