RÉSZTŐL AZ EGÉSZIG KRASZNAMIHÁLYFALVA – 2010. OKTÓBER 21‐24. OKTÓBER 21. CSÜTÖRTÖK
OKTÓBER 23. SZOMBAT
12:00 indulás Kolozsvárról 14:00 – 16:00 regisztráció, elszállásolás 16:00 – 18:00 megnyitó Jobb Domokos: Helytörténeti előadás 18:00 – 20:00 ismerkedési program 20:00 – 21:00 vacsora 22:00 ismerkedés, fürdés, buli
09:00 – 10:00 reggeli 10:00 – 13:00 előadások Bálint Zoltán: A sejtrészek összehangolt működése Soós Anna: Fraktálok 13:00 – 15:00 ebéd 15:00 – 18:00 előadások Székely Imre: Az euró romániai bevezetésének gazdaságpolitikai kihívásai Balog Adalbert: Gyors evolúció – piros legyek vagy zöld, babot egyek vagy borsót 18:00 – 20:00 filmvetítés 20:00 – 21:00 vacsora 21:00 – 23:00 koncert a Harmonia Cordis Egyesület szervezésében 23:00 buli
OKTÓBER 22. péntek
09:00 – 10:00 reggeli 10:00 – 13:00 előadások Szedmina Lívia: Rebel with a cause ‐ John Devoy és az ír függetlenség Trócsányi Zoltán: Az elemi részek és a Világegyetem kapcsolata 13:00 – 15:00 ebéd 15:00 – 19:30 előadások Simon Károly: Szoftverfejlesztés: résztől a rendszerig Kun Ferenc: Fragmentációs jelenségek Jitianu Liviu: Teljesség és töredék. Gondolatok az igazság abszolút vagy opcionális voltáról 20:00 – 21:00 vacsora 21:00 – 23:00 Monyo Project koncert 23:00 buli
OKTÓBER 24. VASÁRNAP
09:00 – 10:00 reggeli 10:00 – 15:00 fürdés, szabad program 15:00 – 16:00 ebéd 16:00 hazaindulás
JOBB DOMOKOS (REF. LELKÉSZ, KRASZNAMIHÁLYFALVA) KRASZNAMIHÁLYFALVA ÉS KÖRNYÉKE "Krasznamihályfalva egyike a Partium kicsiny falvai‐ nak. Egyfelől az Ér, másfelől a Kraszna övezi, Szat‐ már megye déli részén, a megyeszékhelytől mintegy 42 km‐re található. Közigazgatásilag a tőle 4 km‐re fekvő Ákoshoz tartozik. Noha Kr.Béltek irányában látni lehet a magasabbra törő dombokat, ez síkvi‐ dék: legelőkkel, szántóföldekkel. A települést, mint‐ egy körül öleli az Ér, ez az Ady Endre által "furcsa árok"‐nak látott patakocska. Krasznamihályfalva nevét védőszentjéről, Szent Mihályról kapta..., s a közelben folydogáló Krasznáról amit magyarul Nagyérnek is hívtak." A honismertetés Krasznamihályfalva rövid (egyház)története mellett, beszél még Torboszlai Beretzki Györgyről, aki az 1848‐a szabadságharcban vállalt szerepet, s aki itt nyugszik a temetőben. A múlt megidézése közben a tágabb térséget is megismer‐ hetjük, történelmi, vallási népességi vonatkozásaiban. SZEDMINA LÍVIA (SUBOTICA TECH, SZABADKA) REBEL WITH A CAUSE ‐ JOHN DEVOY ÉS AZ ÍR FÜGGETLENSÉG Az előadásban John Devoy (1842‐1928) forradalmár és feniánus munkásságát fogom bemutatni. Élete nagy célja egy szabad, független Ír állam létrehozása volt. Fiatal korában Írországban vállalt aktívan részt a brit uralom elleni küzdelemben. Bebörtönözték, majd szabadulása után az Egyesült Államokba ván‐ dorolt ki és kulcsembere lett a Clan na Gael szerve‐ zetnek. 1903‐tól haláláig a Gaelic American c. lap szerkesztője, ahol írásaival szállt síkra az ír függet‐ lenségért. Jelentős pénzösszegeket gyűjtött a Friends of Irish Freedom szervezeten keresztül, amellyel Írországban fegyvervásárlást és egy esetle‐ ges lázadást támogattak. Együttműködött nemcsak
más amerikai‐ír forradalmárokkal, hanem a politikai elittel is, Charles Stewart Parnell ír politikussal és az amerikai‐ír delegációval, akik a 1919‐es párizsi béketárgyaláson próbáltak Írország függetlenségéért harcolni. Bár a cél közös volt, egy szabad Ír állam létrehozása, munkássága kapcsolatot teremtett a békés, politikai és az erőszakos, forradalmi megközelítés között. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN (MTA‐ATOMKI, DEBRECEN) AZ ELEMI RÉSZEK ÉS A VILÁGEGYETEM KAPCSOLATA Az elmúlt két évtized forradalmi felfedezéseket hozott a Világegyetem szerkezetéről. A felfedezések egyben rejtélyeket is felszínre hoztak. Kiderült, hogy a Világegyetem anyagának többségét olyan anyag hordozza, amelyet sem a Földön, sem a világűrben nem sikerült eddig megfigyelni. Az előadásban áttekintjük a leglényegesebb felfede‐ zéseket, és utalunk rá, hogyan próbálják korszerű részecskefizikai kutatásokban a rejtélyes anyagot megtalálni. SIMON KÁROLY (BBTE, KOLOZSVÁR) SZOFTVERFEJLESZTÉS: RÉSZTŐL A RENDSZERIG Hogyan készülnek napjaink bonyolult szoftverei, vállalati rendszerei? Hogyan képes a szoftveripar tartani a lépést az állandó fejlődéssel, hogyan képes megfelelni a növekvő elvárásoknak? Hogyan jutunk el résztől (modul, komponens) az egészig (szoftver‐ rendszer)? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni az előadás. Áttekinti a fontosabb paradigmaváltásokat, röviden tárgyal néhány fejlesztési stratégiát, bemutatja a tervezési minták követésének fon‐ tosságát, felsorol néhány technológiát és keretrendszert, megpróbál egy képet adni a bonyolult vállalati szoftverrendszerek architektúrájáról, és végül rávilágít néhány aktuális kérdésre, irányvonalra.
KUN FERENC (MTA‐ATOMKI, DEBRECEN) FRAGMENTÁCIÓS JELENSÉGEK Hétköznapi tapasztalat, hogy ha elejtünk egy porce‐ lán tányért, az a konyha talajához csapódva dara‐ bokra törik. Általánosan igaz, hogy egy szilárdtest széttörése, úgynevezett fragmentációja akkor kö‐ vetkezik be, ha a testtel rövid idő alatt nagymennyi‐ ségű energiát közlünk. Ez elérhető például úgy, hogy a testre ütést mérünk egy kalapáccsal, lövedéket lövünk bele, felrobbantjuk, vagy ha a testet ütköz‐ tetjük egy másik testtel (például a talajjal). Fragmentációs jelenségek a természetben igen szé‐ les méretskálán fordulnak elő: a Naprendszer aszte‐ roidáinak ütközésétől a mikrovilág hosszú láncmolekuláinak töredezéséig mindenütt találkozhatunk velük. A közbenső méretskálákon számos ipari alkalmazás (bányászat, nyersanyag feldolgozás) és geológiai példa (vulkánkitörés) említhető. A rendezetlen mikroszkópikus szerkezetű, ridegen törő szilárdtestek fragmentációs folyamatai meglepő univerzalitást mutatnak: a keletkezett darabok méret‐, illetve tömegeloszlása hatványfüggvény szerint csökken, amelynek exponense elsősorban a dimenziószámtól függ. Az előadásban áttekintjük a közelmúlt eredményeit, amelye‐ ket a nem tömbi rideg anyagok (hélyszerkezetek) és a nem ridegen törő anyagok (műanyagok) fragmentációjának vizsgálata során értünk el. Elméleti érdekessége mellett mindkét részterület gyakorlati jelentőséggel is bír: zárt héjszerû struktúrák (üzemanyag tartályok) robbanás okozta fragmentációja az elsődleges forrása a föld‐ körül keringő űrszemétnek, amely ma már komoly veszélyt jelent az űreszközökre. Műanyagok fragmentációja az ipari újrahasznosítás egyik lépése. Kísérleti eredmé‐ nyek mellett bemutatjuk a fragmentációs jelenségek számítógépes modellezésének lehetőségeit is.
JITIANU LIVIU (BBTE, KOLOZSVÁR) TELJESSÉG ÉS TÖREDÉK. GONDOLATOK AZ IGAZSÁG ABSZOLÚT VAGY OPCIONÁLIS VOLTÁRÓL A posztmodern társadalom alapopciója éppen abban áll, hogy minél több opciót kínáljon és ez minél több embernek elérhető legyen. A jelenség kulcsszava: „multiopció‐társadalom”. Az opciók gazdagságának, variálhatóságának következmé‐ nye: a magától értetődő világ, az alapvető kötődések, általános érvényű igazságok feloldódása. Ezt váltja fel a „mindig új”, a lehetőségek játéktere. A multiopció‐ társadalom egy gyökértelenedési (Enttraditionalisierung) folyamat eredménye. Ez nem jelenti a tradíció végleges elvesztését, hanem inkább a hagyomány „új felfede‐ zését” sugallja, ezt viszont nem, mint önmagában álló értéket, hanem mint „opciót”. „Intézményes, meg nem kérdőjelezett, magától értetődő bizonyosságok” formálód‐ nak át, vesztik el „természetes kötelező erejüket” és válnak választható opciókká”. BÁLINT ZOLTÁN (MEDICAL UNIVERSITY, GRAZ) A SEJTRÉSZEK ÖSSZEHANGOLT MŰKÖDÉSE A sejt a szervezet építőköve, mely önálló működésre képes. A sejtek működésének tanulmányozásával bepillantást nyerünk a szervezetben lejátszódó folyamatokba is. Az előadásban áttekintünk néhány lehetőséget, amelyek segítségével képet nyerhetünk a sejtek működéséről. A különböző mikroszkópiás módsze‐ rek segítségével más‐más, a sejtekben lejátszódó folyamatok tanulmányozhatók. Az élő sejteken végzett fluoreszcenciás mérések kitűnő lehetőséget nyújtanak a sejtrészek működésének valós megfigyelésére. A különböző festési mó‐ dok tárgyalása után, néhány példán keresztül bemutatjuk a módszer alkalmazhatósá‐ gát és határait. Megnézzük, hogyan lehet a sejten belüli anyagszállítást láthatóvá tenni és bepillantást nyerünk a sejtekben lejátszódó folyamatok sebességébe és bo‐ nyolultságába. Az előadásban különösen nagy hangsúlyt kap a sejtrészek összehan‐ golt működésének bemutatása és ezen keresztül az egész sejt működésének feltárá‐ sa. Végezetül tárgyaljuk, hogy ezen adatokból milyen, az egész szervezetre érvényes, konklúziókat vonhatunk le.
SOÓS ANNA (BBTE, KOLOZSVÁR) FRAKTÁLOK A fraktálok „önhasonló”, végtelenül komplex ma‐ tematikai alakzatok, melyek változatos formáiban legalább egy felismerhető (tehát matematikai esz‐ közökkel leírható) ismétlődés tapasztalható. Az elnevezést 1975‐ben Benoît Mandelbrot adta, a latin fractus (vagyis törött; törés) szó alapján, ami az ilyen alakzatok tört számú dimenziójára utal. A Mandelbrot‐halmaz részlete. Wolfgang Beyer készítette az Ultra Az önhasonlóság azt jelenti, hogy egy kisebb rész Fractal 3 programmal. felnagyítva ugyanolyan struktúrát mutat, mint egy nagyobb rész. Ilyen bizonyos léptékig például a természetben a villám mintázata, a levél erezete, a felhők formája, a hópelyhek alakja, a hegyek csipkézete, a fa ágai, a hullámok fodrozódása és még sok más.
(Forrás: wikipedia)
SZÉKELY IMRE (BBTE, KOLOZSVÁR) AZ EURÓ ROMÁNIAI BEVEZETÉSÉNEK GAZDASÁGPOLITIKAI KIHÍVÁSAI Románia, a csatlakozási szerződés aláírásával vállal‐ ta, hogy amint eleget tesz az előírt feltételeknek, nemzeti pénzét euróra cseréli. Milyen előnyökkel jár, illetve milyen hátrányokat jelent az euró beve‐ zetése? Milyen feltételeknek kell megfelelni? Ho‐ gyan áll Románia ezen a téren? Milyen kihívásokat rejt magába a csatlakozási folyamat? A mindennap‐ jainkat is érintő téma olyan kérdések sorozatát veti fel, amelyek megválaszolása szakmai és közéleti viták tárgyát képezi.
BALOG ADALBERT (SAPIENTIA EMTE, MAROSVÁSÁRHELY) GYORS EVOLÚCIÓ – PIROS LEGYEK VAGY ZÖLD, BABOT EGYEK VAGY BORSÓT Az Aphidius ervi parazitoid darázs által megfertőzött borsó‐levéltetű (Acyrthosiphon pisum) tűző napsü‐ tés idején leveti magát a tápnövényről a forró talaj‐ ra, ahol hőhalált hal. Mi ennek az előnye a populá‐ ció túlélése szempontjából? Hogyan befolyásolta ez és hasonló viselkedési formák egy faj gyors evolú‐ cióját? Napjaink egyik legizgalmasabb tudományos kérdése az, hogy megfogható‐e vagy vizsgálható‐e az evolúció kis időintervallumokban. A kérdésre egyételű válasz adható: Igen. Egyes rovarok (levéltetvek, gyümölcslegyek) esetében a gyors tápnövény csere, a rovarölőszerekre kialakuló gyors rezisztencia vagy a szín polimorfizmus és az ezekkel összefüggő eltérő ragadozó és/vagy parazitoid nyomás a reproduktív izoláció fő kiváltó okai. Modellállatunk a borsó‐levéltetű, amelyen végig‐ követhetjük egy faj gyors adaptációját és új fajok kialakulását egyedi, valamint cso‐ portos viselkedési mintázatok alapján. ZENE ÉS FILM A VÁNDOREGYETEMEN péntek este Monyo Projekt koncert
szombat délután az ARGO Audiovizuális Műhely filmjei szombat este a Harmonia Cordis Egyesület klasszikus zenei programja
SZERVEZŐK
PARTNEREK
