RÉSZLETES SZAKMAI BESZÁMOLÓ

RÉSZLETES SZAKMAI BESZÁMOLÓ és a készített TANULMÁNYOK „A kultúrtörténeti értékű ipari örökségünk turisztikai hasznosításának előkészítése a Diósgyőr-vasgyár és kolónia látványtervének és makettjének interaktív bemutatásával, kapcsolódva az európai vaskultúra útja programjához” CÍMŰ PROJEKTRŐL

Készítette: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázati kiírása alapján, a közös európai és magyar örökséghez kapcsolódó KULTURÁLIS UTAK létesítésének támogatására

a Diósgyőri Ady Endre Kulturális és Szabadidő Központ

Tartalomjegyzék I. Részletes szakmai beszámoló Bevezető Összefoglaló 1. Az 1. sz. Tanulmányról 2. A 2. sz. Tanulmányról 3. A mellékletekről 4. Néhány következtetés II. Függelékek: 1. sz. Tanulmány: A „Makett-gyárváros” jelentősége, az épített örökség léptékarányos modellekben történő megjelenítésének hazai és nemzetközi tapasztalatai Ennek mellékletei: - Az Ópusztaszeri Történelmi Emlékparkban a tiszai árvizet bemutató terepasztal - Modellkészítésre vállalkozók jegyzéke, és fontosabb referenciájuk - Nemzetközi példák a különböző térségeknek, az épített örökségünknek makettek, modellek formájában történő bemutatására 2. sz. Tanulmány: ¾ A „vaskultúra útja” az emberiség fejlődéstörténetében, a vasipar diósgyőri kialakulása, alkalmazott termelő eszközei, technológiája, technikája, főbb termékei és ennek modellek, makettek formájában történő, idegenforgalmi célú megjelenítésének lehetőségei ¾ A vasgyári és perecesi kolónia (gyarmat) mint a kor „legmintaszerűbbnek” tartott munkástelepe és ennek modellek, makettek formájában történő megjelenítésének lehetőségei

III. Mellékletek: 1. sz. „Diósgyőr-Vasgyár és kolónia látványtervének és makettjének interaktív bemutatása…” című projekthez építészeti koncepció-terv 2. sz. 40 db. eredeti tervrajz másolat a kolónia köz-, és lakóépületei egy részéről (Nagy terjedelmük és költséges másolásuk miatt csak egy példányban készült, amely az eredeti anyag mellett megtalálható)

3. sz. Diósgyőr-Vasgyár Lónyai u. 2. sz. tiszti lakásról most készült modell (A modell egy példányban készült, amely csak a megrendelőnél található.)

2

I. Részletes szakmai beszámoló

3

Bevezető: E munkát elsősorban abból a célból kezdeményeztük és végeztük el, hogy – Európában elsőként itt, Diósgyőrben – a turizmus számára is érdeklődést kiváltó emléket állítsunk a mai civilizációnkat alapvetően meghatározó ipari örökségünk egy jelentős térségének, makettek, léptékmodellek formájában történő bemutatásával. Kezdeményezésünket kétségtelenül az is befolyásolta, hogy környezetünkben rohamosan pusztulni látjuk a több száz éves ipari tájat, az egykor nemzetközi mércével mérve „legmintaszerűbbnek” tartott munkástelepet, a magyar vasútépítés, hídépítés és gépipar 19. és 20. századi teljesítményeihez kiváló vas- és acél-alapanyagokat biztosító, a világ minden részébe exportáló diósgyőri nagyüzemeket. A 15. században humanista fejedelmünk, Mátyás Király a Római Birodalom idejéből hazánkban hagyott emlékeket mérette fel és hatalmas régészeti gyűjteményt alapított a múlt kultúrája emlékezetének fenntartására. Ma már a világon számos múzeum, történelmi emlékpark őrzi az ősök kultúrtörténeti értékű hagyatékát és mind több ezek között a technikatörténeti relikvia, az Ipari Forradalom óta megalkotott örökségünk. A 18. század végén egy ugyanolyan alapvető változás kezdődött Földünkön, mint amilyen a Kőkorszak és a Vaskor átmenete volt, és olyan gyors és döntő módosulásokat hozott a társadalmi, technikai és gazdasági körülményekben, hogy jogosan nevezhető forradalminak. Az Ipari Forradalom egy egyedülálló történelmi jelenség volt, melynek globális következményei lettek. Előnyei, valamint veszélyei mind nagyobb részét érintették az emberiségnek, illetve Földünk egész élővilágának. Ennek a változásnak a tárgyi emlékei és az ezeket előállító közösségek technikai, kulturális hagyatéka egyetemes emberi értékek, amelyek tanulmányozása, megőrzése és széles körben történő ismertetése minden generáció számára elengedhetetlen kötelezettség. E tanulmányunk készítése során abból indulhatunk ki, hogy az ipari tevékenység céljára szolgáló építmények és szerkezetek, a bennük használt technológiák és eszközök, és az ezeknek helyet adó települések és tájak – a társadalmi környezetükkel együtt – alapvetően fontosak számunkra a jelen és a jövő megismerése és megértése szempontjából. Lehetővé kell tenni tanulmányozásukat, oktatni kell történetüket, jelentésüket mindenki számára világosan be kell mutatni, és a legjellemzőbb példákat ki kell választani, meg kell védeni, és meg kell őrizni a ma és az elkövetkezendő idők céljára és hasznára. Mindezen túl meggyőződésünk az is, hogy e projektünkkel hazánk és régiónk gazdasági versenyképessége erősítését is jelentősen szolgáljuk, miután a társadalom figyelmét, megbecsülését, az ifjúság érdeklődését e projekten keresztül is őseink dicső természettudományos példái, a reálszakmák hatalmas eredményei megismerése, és a ránk örökített tudás hasznosítása irányába fordítjuk. Miután az eddigi diósgyőri tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy ezek az értékeink, a jelenlegi hazai körülményeink között, fizikai valóságukban egyre kevésbé védhetők meg, ezért – egy lényegesen egyszerűbb, több nagyságrenddel olcsóbb, és az örökségturizmus által mindenhol a világban közkedvelt – megoldáshoz folyamodunk, és maketteken, méretarányos modelleken javasoljuk bemutatni e vidék, a Diósgyőri Technoszféra gazdag örökségét. Tanulmányunk koncepciója és konkrét tartalma teljes összhangban van Miskolc Megyei Jogú Város és a Megye, a Régió vezető szerveinek törekvésével, a városfejlesztés jóváhagyott és készülő újabb terveivel, Miskolcnak Technopolisszá történő kiépítése célkitűzésével, valamint az „Európai Vaskultúra Útja”, az „Európai Ipari Örökség Útja” hazai és nemzetközi programjával. Munkánk elsősorban a technikai, a műszaki, a materiális és a tudományos szellemi értékeket igyekszik felmutatni. A legalább ennyire fontos „emberi, társadalmi összefüggéseket”, ezek hagyatékát majd egy újabb komplex kutató program, a kulturális antropológia tárgykörébe tartozó munka tárhatja fel. Reméljük, hogy e tanulmányunk javaslatainak megvalósítása mellett a néprajz, a szociológia és a nyelvészet idevonatkozó területeinek kutatására és programja megalkotására is mihamarább sor kerül majd. Miskolc, 2006. április. Program koordinátor

4

Összefoglaló: A pályázatban meghatározott, illetve a támogatási szerződésben vállalt korrigált célt teljes egészében teljesítettük. A kidolgozott egyes szakmai fejezetekben – az azokat tartalmazó, mellékelt két tanulmányban és csatolt függelékeiben – lényegesen mélyebb és bővebb kutató, elemző, és ajánló munka jelenik meg, mint ami arányos lenne a felhasznált pénzügyi kerettel. Ezt elsősorban a legautentikusabb szakértők bevonásával, a széleskörű önkéntes munka igénybevételével, valamint a program külső szponzorálásával tudtuk biztosítani. Az eredeti célok közül – a költség terv 50 %-os csökkenése következtében – mindössze a részletes műszaki tervezés feladatait hagytuk el.(A pályázat „Részletes megvalósítási tervének” II-3 sz. pontja.) Az elvégzett munka így teljes egészében alkalmas további jelentős fejlesztési programok szakmai megalapozására, amelyek nagymértékben segíthetik a közös európai és magyar ipari örökséghez kapcsolódó kulturális utak létesítésének ügyét is. E projekt az Európai Ipari Örökség Útja keretén belül – a Kontinensünkön elsőként létrehozható – olyan turisztikai célú ipartörténeti modell-park megvalósítását ajánlja, amely garantáltan fellendítheti Észak-Magyarország halmozottan hátrányos gazdasági, társadalmi és kulturális életét a várhatóan több százezer turista ide vonzásával. A javasolt program tartalma összhangban van a városfejlesztés fő irányával, és már eddig is jelentős társadalmi támogatottságot kapott. A kimunkált projekt – az előre meghatározott és teljesített célok garantálásán túl is – innovatív jellegű azáltal, hogy a felmérő munka alapján olyan következtetésre jutott, olyan új javaslatok, ötletek sorát veti fel, amelyek egy eddig ismeretlen, rendkívül attraktív turisztikai termék létrehozását teszi lehetővé hazánkban. A javaslatoknak külön értéke, hogy azok ütemezetten megvalósíthatóak, és tartalmuknál fogva jelentősen segítik a reálszakmák ismerté, vonzóvá, elismertté tételét a nagyközönség, mindenek előtt a pályaválasztó fiatalok körében. Végezetül ki kell emelni a projekt végrehajtása során, – e munkához is kapcsolódóan – megmutatkozó kedvező helyi lakossági és országos szakmai visszhangot. Ez alkalommal zajlott a 14 városi általános és középiskola részvételével az a diákvetélkedő döntő verseny, amely helytörténeti ismeretek bővítése céljából igénybe vette a „Makett gyárváros” című munka addigi kutatási eredményeit. Ugyancsak ez idő alatt egy országos szakmatörténeti szimpózium résztvevői ismerkedhettek terveinkkel. Jelenleg folyik egy egyhónapos helyi ismertető kampány, amely „Műszakváltás” címen igyekszik a lakosságnak szervezett gyárlátogatás formájában bemutatni környékünk, – majdan modellekben is megörökíthető – ipari hagyatékát.

A diákvetélkedő csapatok felkészülés közben

5

Az 1. sz. Tanulmányról A tanulmány célja, hogy a modell-parkokról összegyűjtse a nemzetközi és hazai tapasztalatokat, majd pedig magyar nyelven kivonatolja és elemezze azokat a mi szükségletünk, valamint lehetőségeink szempontjából. Ennek a feladatnak az anyag messzemenőkig eleget tesz. Ezen kívül számos kezdeményezéssel él az olyan diósgyőri kiemelkedő történeti események tekintetében, amelyeket érdemes megörökíteni makett formájában is. Érdekes, újszerű javaslat, amelyet a „Technikai kuriózumok bemutatása modelleken” című fejezetben dolgoztunk ki. A Tanulmány fő tartalmi fejezetei a következők: A feladat tartalmi értelmezése 1. Általános tapasztalatok hazánkban és külföldön 1.1 Műszaki modellezés hazánkban 1.2 Külföldről beszerzett információink 2. A megismert és tanulmányozott példák összevetése és értékelése 2.1 Tartalmi koncepciókban és kialakított funkciókban lévő különbségek 2.2 Modell-parkok létesítményeinek darabszáma, alkalmazott építőanyagai és méretaránya 2.3 A parkok létesítésének ideje, fejlesztésük programja 2.4 A modell-parkok létrejöttének indítékai, megvalósítói és fenntartói 2.5 A parkok látogatottsága 2.6 A parkok nyitvatartási ideje 2.7 A parkok látogatási belépőjegyei 2.8 A parkok különféle információi 3. A Diósgyőr-Vasgyári sztorik, kiemelkedő történeti események bemutatása a terepasztalokon és a modell-parkban 4. Technikai kuriózumok bemutatása modelleken 5. A diósgyőri tervezett feladatra levonható általános következtetések MELLÉKLETEK: 1. sz. melléklet Az Ópusztaszeri Történelmi Emlékparkban a tiszai árvizet bemutató terepasztal 2. sz. melléklet Modell készítésre vállalkozók jegyzéke, és fontosabb referenciájuk 3. sz. melléklet Nemzetközi példák a különböző térségeknek, az épített örökségünknek makettek, modellek formájában történő bemutatására A tanulmány elemző részéből egyrészt megtudhatjuk, hogy milyen nagy látogatottsága van az egyes parkoknak az iparilag fejlett országokban, és azt is, hogy ott milyen gondokkal, akadályokkal kell megküzdeni a folyamatos fejlesztés és üzemeltetés tekintetében. Érzékelhető az összeállításból, hogy miben követhetjük és miben nem a nemzetközi trendet a hazai tervezés során. A mellékletek látványos és pontos információval szolgálnak a parkokról, a hazai makett-készítőkről, valamint az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkról, ahol a szakértők személyesen is voltak az ottani vezetőkkel történő konzultáció céljából.

6

A 2. sz. Tanulmányról A Tanulmány feladata volt, hogy röviden összegezze a helyi szakmatörténetek múltját, a maketteken és modellekben látványosan megjelentethető technológiákat, az építészmérnöki szempontból lehetséges alternatívákat. Állást kellett foglalnia a hely-, az idő-, a technológiai fejlettség szempontjából a legracionálisabb modell-elrendezési változatban, a látványterv tartalmi és technikai koncepciójában. Megvalósítási ütemterv javaslatot és hozzávetőleges költségvetést is kidolgozott a tanulmány. Mindezt kellő szakmai elmélyültséggel, pragmatikus felfogásban teszi az elkészült munka. Fő tartalmi fejezetei a következők: 1. Rövid szakmatörténeti visszatekintés a „vaskultúra útja” nemzetközi és hazai alakulására, különös tekintettel a diósgyőri vasipar történeti múltjára, a modellezhető ipari tájra és berendezéseikre 1.1. Bucakemencékben történő vasgyártás és technológiája 1.2. Faszenes nagyolvasztók és technológiájuk 1.3. Tovább feldolgozó berendezések, a különböző acélgyártási eljárások és kemencék, konverterek, kovácsolási, hengerlési és dróthúzási technológiák 1.4. A vaskohászat 20. századi nagyüzemeinek technológiai folyamatábrái 1.5. Fontosabb kohászati termékek, amelyeket a vasipar a fejlődése különböző szakaszában előállított 1.6. Mik készülnek vasból, acélból és mit gyártottak a diósgyőri alapanyagokból? 1.7. Néhány eredeti diósgyőri termék, és muzeális bányászati berendezés, mint a Miskolci Egyetem parkjának díszítő elemei 1.8. Néhány muzeális értékű eredeti termelő-berendezés a diósgyőri kohászatból és a perecesi szénbányákból az újmassai skanzen területén 2. A „Makett-gyárváros” ipari modelljeinek kiválasztási szempontjai, a mini-park kohászszakmai koncepciója 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

Térben ölelje fel a mini gyár-város Diósgyőrt és térségét Az egyes műhelyépületek és környékük kialakítása Közlekedés, teherszállítás, világítás és egyéb ipari közművek A fő technológiai folyamatok szerinti tagolása a park berendezési tárgyainak A legnagyobb nemzetközi és hazai feltalálók, az érintett szakmák kiemelkedő tudósai és gyakorló szakemberei és felfedezéseik bemutatása 2.6. Esemény-bemutató a jelentős ipartörténeti emlékekből 3. A bemutató terepasztal, és a látványtervek koncepciója 3.1. Egy interaktív, multimédiával támogatott kiállítási teret kell létrehozni 3.2. Működő (működést imitáló) gépekből álló, technológiai sorrendet és műveletet bemutató modell üzemet kellene megvalósítani 3.3. A „Makett gyárváros” teljes programját a tervezett Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark (tematikus élménypark) tevékenységébe kell beintegrálni 4. A „Makett-gyárváros” létrehozásának és fejlesztésének gyakorlati lehetőségéről 4.1. E projektnek nincs tartalmi konkurenciája, viszont vannak egyedül álló kínálkozó helyi lehetőségei 4.2. Idő és feladatütemezés 4.3. Költségkihatások becslése, a tervezhető költségmegosztás és a valószínűsíthető bevétel A tanulmány mindezek alapján módot ad a további tervezési munkához, az ez irányú fejlesztési részprojektek kidolgozásához, támogatási pályázatok elkészítéséhez, a megvalósításhoz szükséges szakemberek kiválasztásához, a műszaki tervek elkészítéséhez, a kivitelezés megkezdéséhez.

7

A mellékletekről A két tanulmányhoz három mellékletet csatolunk, amelyek a következőket tartalmazzák:


„Diósgyőr-Vasgyár és kolónia látványtervének és makettjének interaktív bemutatása…” című projekthez építészeti koncepció-terv




40 db. eredeti tervrajzról másolat a kolónia középületei és lakóépületei egy részéről




A Diósgyőr-Vasgyár Lónyai u. 2. sz. alatti tiszti lakásról most készített modell

Az építészeti koncepció-terv elsősorban város-építészetileg és épületszerkezeti megközelítésből elemzi a jelenlegi helyzetet, és ez alapján tesz javaslatokat, ad alternatívákat. A különböző korokból nagyon sok képet mutat be értékelésének és ajánlásának bizonyítására. A lakótelep lakásai, és közintézményei eredeti rajzainak másolata jó szolgálatot tehet majd az egyes modellek építésénél, amely kiegészítve a korabeli, vagy mostani fényképekkel megfelelő méretezési lehetőséget biztosít a makett készítők számára, a látványtervezés céljaira A Lónyai utca 2. sz. alatti tiszti lakás most készített modellje az egyik helyi mester munkája, amely alapján az illető szakmai alkalmasságát is felmértük.

Néhány következtetés  A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják az örökségturizmus fokozott növekedését, a modell-parkok hatalmas turisztikai vonzerejét, (a látogatók számának átlaga több mint 800 ezer fő évente), valamint jelentős oktatási, nevelési, szabadidő eltöltési funkcióját. Legtöbb helyen kellően jövedelmező üzleti befektetésnek is számít ezek megépítése, fejlesztése. Mindezen túl a parkok részeseivé válnak a közös kulturális örökség ápolásának, az adott régió gazdasági, társadalmi fellendülésének.  Eddig egyedül álló gondolatot és javaslatot tartalmaz jelen projektünk célkitűzése, hogy az ipari örökség tárgyi, szellemi relikviáinak modell-park formájában történő megismertetésére – elsősorban a 18, 19, 20 századok technikatörténeti fejlődését bemutató, az Ipari Forradalom civilizációs hatását érzékeltető – önálló létesítményt hozzunk létre. Ennek hagyományos, és a legkorszerűbb multimédiás eszközökkel, interaktív módon történő megvalósítása, kimagasló attraktivitása a maga nemében világszenzáció lenne.  E program hazai végrehajtásának a legideálisabb tárgyi feltételei ma Miskolcon, az egykori Diósgyőr-Vasgyár területén teremtődtek meg. Ez a térség a legnagyobb eséllyel kínálja magát egy Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark (tematikus élménypark) kialakítására, és benne egy „Makett-gyárváros” megvalósítására. Ehhez a szubjektív feltételek is mindinkább megteremtődnek azáltal, hogy erősödik ez irányban a helyi politikai szándék, a szükséges szakmai felkészültség, a lakossági, a társadalmi támogatottság.  A projekt kidolgozása erősítette azt a meggyőződésünket is, hogy e munka sikeres végrehajtását – a szükséges döntések meghozatala után – leginkább a Diósgyőri Ady Endre Kulturális és Szabadidő Központ irányításával létrehozott közös összefogás (konzorcium) tudná biztosítani. Erre a feladatra Intézetünk készséggel vállalkozik. Miskolc, 2006. május 4.

Kovácsné Ládi Katalin igazgató 8

Drótos László projekt koordinátor