RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY NAGYKÁLLÓ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP LÉTESÍTÉSE

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY NAGYKÁLLÓ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP LÉTESÍTÉSE

KEOP-7.1.2.0-2008-0094

2009.

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY NAGYKÁLLÓ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP LÉTESÍTÉSE

KEOP-7.1.2.0-2008-0094

NAGYKÁLLÓ, 2009.03.06.

Juhász Zoltán polgármester

2

TARTALOMJEGYZÉK 1. Összefoglaló......................................................................................................................7 1.1. A megoldandó probléma rövid leírása.............................................................7 1.2. A változatok értékelése alapján tett következtetések .................................9 1.3. A javasolt „C” változat bemutatása műszaki szempontból .......................11 1.4. A költség-haszon elemzés eredményeinek összefoglalása .......................12 1.5. A javasolt „C” változat megvalósítása, javasolt ütem- és intézkedési terv ..............................................................................................................................14 1.6. Az EMT és az RMT közötti eltérések:.............................................................15 2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása .........................18 2.1. A projektgazda bemutatása ............................................................................18 2.1.1

A pályázó szervezet ........................................................................................................................ 18

2.1.2

Együttműködési formára vonatkozó speciális adatok ........................................................ 23

2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai ............25 3. Háttér, környezet ..........................................................................................................29 3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása .............................................................29 3.1.1. A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek............................................................. 29 3.1.2. A terület természeti környezete.......................................................................................................... 31 3.1.3. Jellemző településszerkezet.................................................................................................................. 48

3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása..............................................51 3.2.1. Demográfiai helyzet, tendenciák......................................................................................................... 51 3.2.2. Gazdasági jellemzők ................................................................................................................................ 57 3.2.3. Társadalmi jellemzők............................................................................................................................... 63

4. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése.......................................................73 4.1. Helyzetértékelés ................................................................................................73 4.1.1. A terület szennyezettségének feltárása ........................................................................................... 90 4.1.2. Szennyvíz mennyisége és minősége ............................................................................................... 104

4.2. A fejlesztési szükségszerűség meghatározása, megfogalmazása .........107 4.2.1. Jogszabályi, szakpolitikai előírás....................................................................................................... 107 4.2.2. Műszaki/gazdasági/társadalmi eredetű szükségszerűség ....................................................... 110

4.3. Célkitűzések......................................................................................................112 4.4. Indikátorok........................................................................................................115 4.5. Célcsoportok .....................................................................................................117 5. A fejlesztés megvalósításának módjai ...................................................................118 5.1. 5.1.1

A projekt nélküli eset – „0” változat .....................................................118 Műszaki szempontok..................................................................................................................... 119

3

5.1.2

Gazdasági szempontok ................................................................................................................ 120

5.1.3

Jogi szempontok............................................................................................................................. 120

5.1.4

Kockázatok ....................................................................................................................................... 120

5.2. A megvalósíthatatlan megoldások kizárása és egyéb okból elvetett változatok kizárásának bemutatása.....................................................122 5.3. 5.3.1

„A”, „B”, „C” projektváltozatok ..............................................................124 „A” változat ...................................................................................................................................... 124

5.3.1.1

Műszaki ismertetés................................................................................................................... 124

5.3.1.1.1

A tisztítási technológia leírása.............................................................................................. 124

5.3.1.1.2

A komposztálási technológia leírása .................................................................................. 126

5.3.1.1.3

Összefoglalás .............................................................................................................................. 129

5.3.1.2

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság................................................................................. 131

5.3.1.3

Tulajdonjogi és üzemeltetési viszonyok ........................................................................... 132

5.3.1.4

A várható eredmények, hatások bemutatása ................................................................ 133

5.3.1.5

Kockázatok .................................................................................................................................. 134

5.3.2

„B” projektváltozat ........................................................................................................................ 135

5.3.2.1


5.3.2.2

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság................................................................................. 147

5.3.2.3


5.3.2.4


5.3.2.5

Kockázatok .................................................................................................................................. 151

5.3.3

„C” projektváltozat ........................................................................................................................ 153

5.3.3.1


5.3.3.2

Pénzügy, gazdasági fenntarthatóság................................................................................. 162

5.3.3.3


5.3.3.4


5.3.3.5

Kockázatok .................................................................................................................................. 166

6. A változatok értékelése ............................................................................................168 6.1.

Az értékelési módszer bemutatása .......................................................168

6.2.

A változatok értékelése ...........................................................................171

6.3.

A kiválasztott változat tervezett költségvetése ..................................180

7. A kiválasztott változat részletes ismertetése .......................................................182 7.1.

A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése......................182

7.1.1.

A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése .....................182

7.1.1.1.

Műtárgyak szerkezeti kialakítása ......................................................187

7.1.1.2.

Gépészeti berendezések......................................................................187

7.1.1.3.

Energiaellátás, villamos berendezések ............................................188

7.1.1.4.

Üzemeltetés ...........................................................................................192

4

7.1.1.5.

Karbantartás ..........................................................................................193

7.1.1.6.

Keletkező szennyvíziszap komposztálása........................................193

7.1.1.7.

A komposztáló rendszer részei ..........................................................195

7.1.1.8.

Fűzfás utótisztító kialakítása ..............................................................195

7.1.1.9.

Szükséges engedélyek ........................................................................196

7.1.2.

Output indikátorok ...................................................................................197

7.2.

Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés ...............................198

7.2.1

Tulajdonjog ...................................................................................................................................... 198

7.2.2

Működtetés, üzemeltetés............................................................................................................ 199

7.2.2.A .................................................................................................................................................................. 200 7.2.2.B .................................................................................................................................................................. 201 7.2.2.C .................................................................................................................................................................. 202 7.2.2.D .................................................................................................................................................................. 203 7.2.3

7.3.

Pályázó gazdálkodási adatai ...................................................................................................... 207

Pénzügyi elemzés......................................................................................207

7.3.1.

Módszertan bemutatása .............................................................................................................. 207

7.3.2.

Szennyvízmennyiség várható alakulása................................................................................ 208

7.3.3.

Beruházási költség, pótlás, maradványérték ...................................................................... 213

7.3.4.

Üzemelési költségek ..................................................................................................................... 218

7.3.5.

Pénzügyi költségek összegzése ................................................................................................ 221

7.3.6.

Bevételek .......................................................................................................................................... 222

7.3.7.

Pénzügyi megtérülési mutatók ................................................................................................. 231

7.3.8.

Finanszírozási hiány számítása................................................................................................. 231

7.3.9.

Projekt finanszírozása .................................................................................................................. 232

7.3.10.

7.4.

Projekt pénzügyi fenntarthatósága .................................................................................... 233

Közgazdasági költség-haszon elemzés.................................................235

7.4.1.

Módszer és feltételezések........................................................................................................... 235

7.4.2.

Pénzügyi költségek összegzése ................................................................................................ 235

7.4.3.

Pénzügyi költségek átalakítása gazdasági költségekké................................................... 236

7.4.4.

Projekt gazdasági hasznai .......................................................................................................... 241

7.4.5.

Gazdasági megtérülési mutatók............................................................................................... 245

7.5.

Érzékenység és kockázatelemzés..........................................................246

7.5.1.

Érzékenységvizsgálat ................................................................................................................... 246

7.5.2.

Forgatókönyv elemzés ................................................................................................................. 247

7.5.3.

Kockázatelemzés............................................................................................................................ 248

8. A projekt lebonyolítása .............................................................................................250 8.1.

A projekt előkészítettségének bemutatása .........................................250

8.2.

Intézkedési terv és ütemtervek a projekt lebonyolítására...............250

5

8.2.1

Intézkedési terv.............................................................................................................................. 250

8.2.2

Közbeszerzési terv......................................................................................................................... 253

8.2.3

Lebonyolítási terv .......................................................................................................................... 256

8.2.4

Kifizetési ütemterv ........................................................................................................................ 258

9. Rövidítések ..................................................................................................................260 10.

A tanulmány mellékletei ......................................................................................262

6

1. Összefoglaló

Nagykálló létesítése

A projekt címe:

A

projekt

megvalósításának

szennyvíztisztító

telep

Nagykálló

tervezett

helyszínei: Projektgazda neve:

Nagykálló Város Önkormányzata

Projektgazda székhelye:

4320 Nagykálló, Somogyi Béla u. 5-7.

A

2.

fordulós

pályázat

benyújtásának

2009.09.

befejezésének

2011.04.

tervezett időpontja (év, hó) A

projekt

megvalósítás

tervezett időpontja (év, hó) Előkészítési költség (Ft)*

44 500 000,- Ft

Várható teljes beruházási költség (Ft)*

850 375 000,- Ft

* Csak a pályázat keretében elszámolandó költségek, beleértve az önrészt is.

1.1. A megoldandó probléma rövid leírása Nagykálló város és Biri község szennyvizét jelenleg a Nagykálló területén és tulajdonában lévő,

nyárfás

szennyvízelhelyező

telepen

kezelik.

A

jelenlegi

szennyvízkezelő

környezetkárosító módon üzemel, a 2005-ös környezetállapot vizsgálat alapján a nyárfás tisztítón keresztül a talajba jutó nitrogénterhelés a megengedett érték több mint tízszerese. Nagykálló Város Önkormányzata és Biri Község Önkormányzata a szennyvíz-elvezetésre, tisztítására közösen 1999-ben Nagykálló-Biri Víziközmű Társulatot hozott létre. A szennyvíz

elvezető

rendszer

kiépült,

és

Biri

község

szennyvizét

a

nagykállói

szennyvízkezelő – nyárfás öntözőtelep – befogadta. A szennyvízberuházás 2000. évben készült el a régió területfejlesztési tanács támogatásával. A szennyvízberuházás 1,7 Mrd Ft volt. A Társulat 2007-ben megszűnt.

7

Nagykálló Város Önkormányzata a 4/2007. (II.15.) Önk. rendelet 15. § szerint „A Nagykálló-Biri Víziközmű Társulat megszűnése következtében átvett hitelállomány kamatát az éves költségvetésbe betervezi és megfizeti” (1. melléklet). A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban

Felügyelőség)

a

szennyvíztelepre

a

4748-1/2002

sz.

határozattal

részleges környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelt el (2. melléklet). A felülvizsgálat megállapításainak alapján a Felügyelőség kötelezte az önkormányzatot 380-19/2003 sz. határozatával a környezetszennyezés megszüntetésére (380-19/2003 sz. határozat, 3. melléklet), melynek határidejét 2007. október 31-ben határozta meg. A felülvizsgálati határozattal egyidejűleg 2007.10.31-ig a Felügyelőség környezetvédelmi működési engedélyt adott. A szennyvíztisztítót jelenleg üzemeltető, önkormányzati tulajdonú TESZOVÁL Kft. 2005ben elvégeztette a terület tényfeltárását. A tényfeltárás során elvégzett vizsgálatok, a rendelkezésre

álló

adatok

alapján,

ivóvízellátását

biztosító vízbázis

illetve

figyelembe

véve,

hogy

a

Nagykálló

hidrogeológiai védőövezetének határai a

nyárfás

szennyvízelhelyező telepet meg sem közelítik, a felügyelőség műszaki beavatkozás elvégzését nem tartotta indokoltnak. A fentiek alapján az 12302-2/2005 sz. határozatában a tényfeltárási záródokumentációt a felügyelőség jóváhagyta. A határozatban a felügyelőség az üzemeltetőt monitoring rendszer működtetésére kötelezte 2011. október 31-ig. Nagykálló

Város

megvalósíthatósági

Önkormányzata tanulmányt

a

nyárfás

készíttetett,


melyben

három

telep

kiváltására

változatban

tartotta

lehetségesnek új biológiai szennyvíztisztító létesítését. Az Önkormányzat a megvalósíthatósági tanulmány alapján megterveztette a biológiai szennyvíztisztítót,

melyre

a

felügyelőség

380-19/2003.

sz.

határozatában

vízjogi

létesítési engedélyt adott. A szennyvíztisztítót azonban forráshiány miatt nem tudta megvalósítani. A Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

3033-13/2007.

számú

határozatában a jelenlegi

telep

üzemeltetési

engedélyét a TESZOVÁL Kft. számára meghosszabbította 2010.12.31-ig (3. melléklet). Nagykálló

Város

Önkormányzata

a

hatályos

kötelezés

végrehajtására

környezetszennyezés megszűntetésére KEOP 1.2.0 pályázatot nyújtott be.

8

és

a

A

projekt

megvalósítására

Nagykálló

Város

Önkormányzata

mint

projektgazda

pályázatában a „0” állapothoz képest három alternatív megoldást mutat be: „A” = eleveniszapos biológiai tisztítót a tisztított szennyvíz felszíni víz élővízi befogadóba vezetésével; „B” = eleveniszapos biológiai tisztító összekapcsolva természetközeli utótisztítóval és a tisztított szennyvíz részben élővízi befogadóba vezetésével; „C” közepes terhelésű eleveniszapos biológiai nitrogén- és foszforeltávolítással a tisztított víz részbeni hasznosítása természetközeli utótisztítóval. Az „A”, „B” és „C” változatok hatósági előírásoknak megfelelő megoldást jelentenek. Az önkormányzat a szükséges egyeztetéseket elvégezte. Mindhárom változat megvalósítása hosszú távra megoldja Nagykálló és Biri települések lakosságának környezetszennyezés nélküli szennyvízkezelését. A három bemutatott változat a talaj és a talajvíz szennyezését, veszélyeztetését megszünteti. A tervezett projektet Nagykálló Város Önkormányzat 100%-ban valósítja meg. A projekt csatornázást nem érint, mivel Biri és Nagykálló rendelkezik szennyvíz csatornával. Jelenleg 1000 m3/d szennyvíz elvezetésével - beleértve a szippantott szennyvizet is – üzemel a rendszer, a nyárfás tisztító rendszer. Az új szennyvízkezelés kapacitása 1500 m3/d lesz.

1.2. A változatok értékelése alapján tett következtetések A pályázati kiírás szerint bemutatott „0” változat, valamint az „A”, „B” és „C” változatok közül az „A” változat már rendelkezik vízjogi létesítési engedéllyel, amely egy eleveniszapos biológiai tisztító, a tisztított szennyvíz élővízi befogadóba kerül. A változatok értékelése pontozásos rendszerrel, költséghatékonyság elemzéssel történt. A változatok értékelése során megállapítást nyert, hogy mind a három változat, „A”, B”B és „C” teljesíti az előírt kibocsátási határértéket, viszont a költségek jelenértéke a „C” változatnál a legkisebb.: •

„A” változat:

1.449.538 eFt

•

„B” változat:

1.441.469 eFt

•

„C” változat:

1.436.646 eFt

A „C” változat megvalósítása javasolt.

9

Az „A” változat tervezett beruházás építés költsége nettó 666.870,- eFt, a „B” változat 710.000,- eFt, a „C” változat 689 000,- eFt 2008. évi árszinten. Az üzemeltetési költség az „A” változat esetén 76 800 eFt/év, a várható lakossági szolgáltatási díj 145 Ft/m3 + Áfa. A „B” változat esetén az üzemeltetés 73 190 eFt/év, a várható lakossági szolgáltatási díj 135 Ft/m3 + Áfa. A „C” változat esetén az üzemeltetési költség 68 775 eFt/év, a szolgáltatási díj 130 Ft/m3. A három bemutatott változat közül az „A” változat már rendelkezik vízjogi létesítési engedéllyel, a „B” és „C” változat nem. A projektgazda az első forduló sikeres pályázatát követően a „C” változat szükséges engedélyeztetését lefolytatja, ugyanis az előzetes egyeztetéseket a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel elvégezte, illetve egyeztetett

a

Igazgatósággal

Mezőgazdasági valamint

a

Szakigazgatási Felső-Tisza-vidéki

Hivatal

Növény-és

Környezetvédelmi

Talajvédelmi és

Vízügyi

Igazgatósággal (4. melléklet). A projekt elsődleges célját, azt hogy olyan változat kerüljön üzembe állításra, amely biztosítja: •

A szennyvíztisztító telep vonatkozásában a Környezetvédelmi Felügyelőség, ÁNTSZ, illetve a szakhatóságok által előírt kibocsátási határértékek betartását, illetve.

•

a lehető legjobb műszaki megoldás mellett a legjobb környezetvédelmi eredményt biztosítja a legkedvezőbb munkafeltételekkel és az elérhető legjobb gazdasági hatásfokkal működtethető legyen.

a vizsgált változatok közül a „C” változat megvalósításával lehet elérni. A változatok értékelése teljes mértékben alátámasztja, hogy az agglomerációban jelen projektjavaslat

tárgyában

felmerült

műszaki,

gazdasági,

jogi

és

társadalmi

szükségszerűséget az „C” változat megvalósítása tudja biztosítani, ezáltal a kitűzött célok elérhetővé válnak. A kiválasztott „C” változat a projekt előkészítéssel együtt 30 m Ft tartalékkerettel 850.375 e Ft nettó érték. Nagykálló Város Önkormányzata az eleveniszapos biológiai tisztító és a tisztított víz utókezelésére kiépített természetes tisztítórendszer megvalósítását tűzte ki célul, és

10

pályázik a támogatásra. A gazdasági szempontok, a szolgáltatási díjak és az üzemeltetési költség a „C” változat esetében a legkedvezőbb.

1.3. A javasolt „C” változat bemutatása műszaki szempontból A „C” változat a szennyvizet az eleveniszapos biológiai tisztítást követően természetes tisztítórendszerrel utókezeli, és ezzel csökkenti az élővízi befogadó tápanyag terhelését, valamint a tisztított szennyvizet hasznosítja. A tisztított szennyvíz befogadója a Kállai (VII) főfolyás 20+650 fkm mindhárom változat esetén. A „C” változatnál lehetőség lesz a Balkányi (VII/3) főfolyás 5+450 fkm-nél történő vízbevezetésre is. A „C” változat tartalmaz mechanikai tisztítást (előmechanika, gépi rács, zsír- és homokfogó), biológiai tisztítást, fertőtlenítést, iszapkezelést, szippantott szennyvíz fogadást, mennyiségmérést, komposztálást, tisztított szennyvíz utókezelést természetes tisztítórendszerrel (faültetvénnyel) valamint irányítástechnikát. A biológiai tisztító fő műtárgya az egyesített műtárgy. A műtárgyban el van helyezve anaerob medence, anoxikus és levegőztető terek, utóülepítő, iszap recirkuláció, úszóiszap-eltávolító, csurgalékvíz-eltávolító, fertőtlenítő műtárgy, szippantott szennyvíz fogadás.

A

műtárgyakhoz

kapcsolódnak

a

gépészeti

berendezések:

a

légfúvók,

szivattyúk, kotrók, rácsok. Az iszapkezelés iszapsűrítést követő víztelenítés, majd komposztálás. A villamos fogyasztás összteljesítménye 109 kW, a számított egyidejűség kb. 45 kW. A

keletkező

szennyvíziszapot

komposztáló

tér

felett

kiépített

könnyűszerkezetes

épületben, prizmás technológiával komposztálják. A szennyvíziszapot a technológiai leírás szerint zöld nyesedékkel, esetenként fűz aprítékkal keverik. A prizmákat prizmakeverő géppel kezelik. A tisztított szennyvíz utókezelését, a víz hasznosítását a 40 ha felületű fűz ültetvényen hasznosítják. A tisztított szennyvíz átemelőbe kerül, és a művelési táblák között telepített vízvezetéken kerül a hidránsokhoz. A hidránst és az öntöző dobot flexibilis csatlakozó vezeték köti össze. A táblák kialakítása 240-345 m x 55,8 m, a sorközök szélessége 2,6 m. 6 db öntöző dob betelepítésével naponta 1 tábla beöntözése megoldható. Az öntözött területen tócsásodás nem alakul ki. A tisztított szennyvíz így élővízbe, talajvízbe nem kerül. (A részletes műszaki leírást a 7.1.1 fejezett tartalmazza.) A szennyvíztelep – művi biológia és utótisztító fűz ültetvény – 47,0549 ha-on létesül.

11

A szennyvízberuházás tulajdonosa, Nagykálló Város Önkormányzata önmagában úgy, hogy fogadja Biri község szennyvizét a már kiépített csatornahálózaton keresztül. A szennyvíztisztító telepet a 100 %-os önkormányzati tulajdonú TESZOVÁL Kft. üzemelteti.

1.4. A költség-haszon elemzés eredményeinek összefoglalása A „C” változat költség-haszon elemzését, az érzékenység és kockázat elemzését részletesen a 7.3 - 7.5. fejezetek mutatják be. A pénzügyi elemzés fontos része volt a háztartások teherviselő képességének vizsgálata és a kialakított díjpolitika. A

projektekkel

szemben

elvárás,

hogy

költség-hatékony

módon

kerüljenek

megvalósításra, továbbá hogy a díj az üzemelési költségek teljes fedezete mellett az amortizációs költségnek is minél nagyobb hányadát fedezze, figyelembe véve a lakosság fizetőképességét is. A díjpolitikában a jövőben is a „szennyező fizet” elv érvényesítését tartja szem előtt az Önkormányzat. A lakosság és az önkormányzati intézmények esetében a hatósági árnál kedvezőbb díjtételek megállapítása a jövőben is indokolt, és a kalkulációkban is ezzel a feltételezéssel számoltunk. A díjaknak ösztönözni kell a csatornahálózatra történő rákötést, a szippantott szennyvíz díjának továbbra is a mindenkori hatósági díjnál magasabbnak kell lennie. A jövőbeli díjak tervezése az alábbi szempontok alapján történt: -

a díjak biztosítsanak fedezetet az üzemelési költségekre, valamint a gépek, technológiai berendezések amortizációs költségére teljes mértékben, és fokozatosan az épületek, építmények amortizációs költségére is („teljes költségmegtérülés elve”).

-

biztosítható legyen a projekt pénzügyi fenntarthatósága

-

a díjak vegyék figyelembe a lakosság fizetőképességét, a víz- és csatornadíjakra fordított havi kiadások lehetőleg ne haladják meg a háztartások havi kiadásainak 4 %-át.

-

a reáldíj emelés fokozatosan menjen végbe, hogy a lakosság fizetési terheit ne növekedjenek hirtelen nagy mértékben, ami a vízfogyasztás csökkenését váltaná ki.

-

a szippantott szennyvíz átvételi díja minimum másfélszerese legyen az lakossági csatornadíjnak.

A teljes költségmegtérülés elve, valamint a lakosság fizetőképessége közötti egyensúly megtalálása lesz az egyik fő feladata a díjpolitikának. Ennek érdekében a reálkeresetek alakulásának függvényében a díjakat folyamatosan felül kell vizsgálni, és lehetőség szerint a teljes költségmegtérülést biztosító díjak irányába mozdítani. A fizetőképességi vizsgálat során megvizsgáltuk, hogy a havonta fizetendő víz és szennyvízdíj milyen arányban áll a háztartások havi jövedelmével.

12

A fizetőképességi vizsgálat alapján megállapítható, hogy a 3,5 %-os irányadó mértéket a havi víz és szennyvízdíjnak a háztartások havi jövedelméhez viszonyított aránya sehol sem haladja meg (7.14. táblázat), még az alsó jövedelemkategóriában sem. A jelenlegi szennyvízdíjak megduplázását fokozatosan javasoljuk bevezetni a gépészeti berendezések amortizációja függvényében. A

projekt

megtérülésének

bemutatására

a

nettó

jelenérték

(NPV),

a

pénzügyi

megtérülési ráta (FNPV/C) és a haszon-költség arány (BCR) került kiszámításra. A tervezett beruházási és működési költségek, valamint a működésből származó bevételek figyelembe vételével a projekt megtérülése támogatás nélkül nem biztosítható. Támogatás nélkül a pénzügyi nettó jelenérték negatív. A finanszírozási hiány kalkulációját a 7.17. táblázat tartalmazza. A finanszírozási hiány mértéke 84,758 %, azaz a beruházásnak ekkora része nem fedezhető a jövőbeni nettó bevételből. A teljes projektköltségre vetítve az EU támogatás aránya 72,04 %, a hazai központi támogatás 12,71 %, míg a saját erő igény 15,25 %. A projekt összes költsége elszámolható költség. A projekt pénzügyi fenntarthatóságát a 7.19. táblázat mutatja. Az első pótlási időszakra természetesen még nem képződik annyi szabad forrás a projekt keretében, hogy abból finanszírozni lehessen a pótlásokat, így hitel felvételére lesz szükség. A későbbi pótlásokra, valamint a hitel törlesztésére és kamatainak fizetésére a későbbi időszak szabad forrásai már elegendőek. A beruházási költség 731 m Ft, a járulékos költség 74,875 m Ft, a fejlesztési költség összesen 805,875 m Ft. Az üzemeltetési költségek közül csak a bérköltségek esetében merül fel a korrekció igénye az esetleges torzítások miatt. A jelen projekt esetében azonban feltételezzük, hogy a bérek megfelelnek a piaci béreknek mind a szakképzett, mind a szakképzetlen munkaerő esetében, így korrekciót nem alkalmaztunk. A személyi jellegű költségekből azonban kiszűrtük a transzfer tételeket. A személyi jellegű költségektől eltekintve a pénzügyi

üzemeltetési

költségek

megfelelnek

a

gazdasági

költségeknek

(7.22. táblázat). A gazdasági költségeket összefoglalva a 7.23. táblázat tartalmazza. A projekt számos gazdasági haszonnal jár. Számszerűsíthető a szippantási költség csökkenése és az energiatermelés.

13

Nem számszerűsíthető haszon a talajszennyezés csökkentése, a talajvíz és a felszíni víz terhelés csökkentése, valamint az élővilág számára kedvező élőhely kialakítása. Az érzékenységi vizsgálat alapján megállapítható, hogy: - mind a beruházási költség, mind az üzemelési költség, mind a bevétel 1 %-os változása kritikus az FNPV változása szempontjából - mind a beruházási költség, mind a gazdasági hasznok, mind a diszkontráta megváltozása kritikus az ENPV szempontjából A kockázatelemzést részletesen tartalmazza a 7.5.3 fejezet.

1.5. A javasolt „C” változat megvalósítása, javasolt ütem- és intézkedési terv A projekt megvalósításra kidolgozásra került az intézkedési terv, mely tartalmazza a közbeszerzés és a megvalósítás ütemezését. Az Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányt (EMT) az önkormányzat 2008. 03. 17-én benyújtotta az első fordulóra. Az

előkészítésre

megítélt

támogatásról

megkötött

szerződést

követően

a

projektmenedzsment szervezet felállt 2008. 10. 10-én. Elkészült a tervezett területre a talajmechanikai szakvélemény, a megvásárolandó területekre

a

szennyezettség

vizsgálat,

valamint

a

részletes

megvalósíthatósági

tanulmány 2008. november 15-én. A még el nem végzett előkészítési feladatokat a 8.2. táblázatban foglaltuk össze. A 2. forduló közbeszerzései 2009.11-2010.03 közötti időszakra tervezettek. A projekt kivitelezése 2010.03 – 2011.04 időszakra tervezett (8.2.3. fejezet)

Első forduló projekt indítása

A közbeszerzések lebonyolítása első forduló

Szerződések kötése első fordulóra

RMT jóváhagyása (ksz)

Környezetvédelmi engedélyeztetés

Műszaki tervezés

Ingatlan

megvásárlásának

2008. 08. 07. 2009. 03. 30. 2009. 03. 30. 2009. 02. 24. 2009. 07. 15. 2009. 08. 15. befejezése

eljárásokkal és szerződésekkel

14

a

szükséges

2010. 01. 31.

Az első forduló zárójelentés benyújtása

A második forduló indítása

A második fordulóra pályázat benyújtása és jóváhagyása

Támogatási szerződés aláírása

Közbeszerzések lefolytatása és

2009. 12. 15. 2009. 06. 10. 2009. 11. 10. 2010. 01. 10. 2010. 03. 16.

szerződéskötések kivitelezésre, mérnöki feladatokra

Faültetvény kivitelezése és beüzemelése

Biológiai szennyvíztelep kivitelezése

Próbaüzem befejezése

Vízjogi üzemeltetési engedély

Záródokumentáció benyújtása

2010. 06. 15. 2010. 09. 15. 2011. 03. 15. 2011. 03. 30. 2011. 04. 30.

A kifizetési ütemtervet a 8.2.4. fejezet tartalmazza.

1.6. Az EMT és az RMT közötti eltérések:

Tárgy A

projekt

EMT

megvalósítás

RMT

2010. 12. 31.

2011. 04. 30.

47 000 000

44 500 000

852 875 000

850 375 000

beruházási

684 000

689 000

üzemeltetési

34 100

36 220

befejezésének

tervezett

időpontja (év, hó) Előkészítési költség (Ft) Várható

teljes

beruházási

költség („C” változat) (Ft) „C”

változat

költsége (e Ft) „C”

változat

költsége (e Ft)

15

Tárgy „B”

változat

EMT

üzemeltetési

RMT 34 500

36 220

„A” változat

160

145

„B” változat

110

135

„C” változat

105

130

költsége (e Ft) Várható

szolgáltatási

díj

(Ft/m3)

Projektgazda szervezete

Projekt

menedzsment

nem szerepelt

szerepel

nem történt meg

megtörtént

nem szerepelt

átdolgozva

nevesítése A menedzsment szervezeti ábra

a kivitelezés a műszaki ellenőr

3.11. fejezet lakosszám (fő) Nagykálló Biri Natura 2000 terület leírása

Településszerkezet leírása Régészeti megjelölése

terület

10 418

10 276

1 461

1 443

nem szerepelt

kiegészítés

Natura 2000, SCI-pSCl

Natura 2000, SCI-pSCl

részben szerepelt

kiegészítve

adathiány miatt nem került

bemutatásra kerül, így

leírásra

valószínűleg szükség lesz a régészeti feltárásra

16

Tárgy A

vásárolandó

terület

EMT

RMT

a leírás nem szerepelt

a feltárás, a vizsgálat

szennyezettsége,

megtörtént, a leírást az

talajmechanikája

RMT tartalmazza

„C”

változat

műszaki,

részben volt kidolgozva

technológiai adatai

részletes tervezés történt, leírás kiegészítés, pontosítás

Költség-haszon elemzés

részletesen nem készült

elkészült

Eredménymutatók

Végdátum: 2010.12.31.

Végdátum: 2011.04.30.

Végdátum: 2010.06.11.

Végdátum: 2010.09.15.

célértékének dátuma Output

indikátorok

célértékének dátuma

17

2. A projektgazda és projektmenedzsment szervezet bemutatása 2.1. A projektgazda bemutatása 2.1.1 A pályázó szervezet A projekt megvalósítója, a projektgazda Nagykálló Város Önkormányzata. A projektgazda a pályázat első fordulójának sikerét követően projekt menedzsmentet állított fel (2008. október 10-én). A projekt menedzsmentet Nagykálló Város Önkormányzat, a jelenlegi üzemeltető TESZOVÁL Kft. (100 % önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság), valamint külső szakértők részvételével szervezte. A projekt menedzsment rendszeres beszámolási kötelezettséggel tartozik a projektgazdának, szükség szerint a képviselő testületnek. A projektgazda, Nagykálló Város Önkormányzatának szervezeti ábráját az 5. mellékletbe csatoltuk. Az önkormányzat rendelkezik ISO 9001 minőségirányítási rendszerrel. A tanúsítványt a 7. melléklet tartalmazza. A projektgazda Nagykálló Város Önkormányzat adatait a projekt adatlap részletesen tartalmazza. Összefoglalóan az alábbiakban mutatjuk be (2.1. táblázat). 2.1. táblázat: A projektgazda adatai Projektgazda megnevezése:


Régió:

Észak-Alföld

Megye:

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Székhely:


Képviselő:


Telefon:

36 (42) – 263 – 101

Fax:

36 (42) – 263 – 309

E-mail:

[email protected]

A projektgazda Nagykálló Város Önkormányzatának kötelezettsége az Önkormányzati törvény

szerint

a

szennyvízelvezetés

és

-tisztítás

megvalósítása,

a

szolgáltatás

megszervezése és folyamatos biztosítása a település ill. települések lakossága számára. A

már

biztosított,

környezetvédelmi

de

környezetszennyező

előírásoknak

megfelelő

önkormányzat feladata.

18

szolgáltatás

szolgáltatás

megszüntetése

kialakítása

és

ugyancsak

a az

A projektgazda, Nagykálló Város Önkormányzata a KEOP-1.2.0. pályázati felhívás szerint a szennyvízelvezetés és -tisztítás kétfordulós pályázati konstrukcióban megvalósítandó szennyvíztisztító telep létesítés támogatási feltételeinek megfelel, ugyanis: •

A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Programról való

hatályos

25/2002.

(II:

27.)

Korm.

rendelet

1.

mellékletében

a

10000-15000 LE agglomerációban szerepel. •

Támogatható cél: a szennyvíztisztító telepek korszerűsítése, legalább biológiai fokozatú tisztítás kiegészítése.

•

Az

illetékes

felügyelőség

kötelezése

a

környezeti

előírásoknak

megfelelő

szennyvízkezelés kiépítésére, a talaj- és talajvízszennyezés megszüntetésére. •

Együttműködéssel

pályázik

Nagykálló

Város

Önkormányzata

Biri

Község

Önkormányzatával, mivel fogadja Biri Község szennyvizét az új szennyvíztisztító telepen is. •

A tervezett beruházás a 2. fordulóban meghatározott minimum, 165 millió Ft felett van.

•

A szennyvízkezelés jelenleg nitrát érzékeny területen üzemel, környezetszennyező módon. Szükséges új szennyvíztisztító megépítése.

•

Tekintettel a felügyelőségi kötelezésre az önkormányzat, a projektgazda már 2004-től vizsgálta a szennyvízkezelés korszerűsítésének lehetőségét. Elvégezte a kötelezésre

a

környezetvédelmi

felülvizsgálatot,

és

az

egyik

lehetséges

megoldásra („A” változat) már vízjogi létesítési engedélyt is kért és kapott a felügyelőségtől. A vízjogi létesítési engedély száma 3328-9/2005. A vízjogi engedély érvényességét a Felügyelőség 8119-10/2008. számú határozatával hosszabbította meg, 2011.09.30-ig, illetve a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedéséig (6. melléklet). A projektgazda Nagykálló Város Önkormányzata alanya az ÁFÁ-nak, a 2007. évi CXXVII. törvény alapján a víziközmű beruházások ÁFÁ-ja visszaigényelhetősége miatt nettó támogatással

számol.

Az

elszámolásnál

az

ÁFA

nélküli

(nettó)

összeg

kerül

figyelembevételre.

Nagykálló Város Önkormányzata az eleveniszapos biológiai tisztító és a tisztított víz utókezelésére kiépített természetes tisztítórendszer megvalósítását tűzte ki célul, és pályázik a támogatásra. A gazdasági szempontok, a szolgáltatási díjak és az üzemeltetési költség a „C” változat esetében a kedvezőbbek. A javasolt „C” változat engedélyeztetését a 2. forduló pályázat beadására készítteti el. A jelenlegi szolgáltatást és az új létesítménnyel történő szolgáltatást is várhatóan a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő TESZOVÁL Kft. végzi.

19

A

projekt

legfontosabb

feladata

Nagykálló

és

Biri

települések

szennyvizének

környezetkímélő kezelése és kibocsátása, a talaj, a felszín alatti és felszíni vizek legkisebb terhelése mellett. Nagykálló Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés megvalósítása mellett, ezért a fejlesztés mellett az alábbiak szerint: •

fenntarthatósági terv elkészítése;

•

környezetvédelmi program rendszeres felülvizsgálata;

•

önkormányzati környezetvédelmi alap létrehozása;

•

környezetvédelmi

megbízott

foglalkoztatása,

kinek

különös

figyelmet

kell

fordítania a fenntarthatósági feladatokra; •

továbbra is fenntartja a szervezett rendszeres környezeti teljesítményének értékelését és az auditok számát évi 2 alkalomra növeli;

•

növeli a fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztásban részt vevők számát az össz munkavállalói létszám 50 %-ára (a 60 fős munkavállalói létszámból a jelenlegi

10

munkavállalón

túl

még

20

munkavállalót

részesítenek

fenntarthatósággal kapcsolatos képzésben); •

az elkészített környezetvédelmi jelentéseket, értékeléseket minimum évente kétszer nyilvánosságra hozza több csatornán keresztül;

•

az eszközök, termékek, alapanyagok beszerzésénél előtérbe helyezi a környezeti szempontokat;

•

a

kistérségben

rendelkezésre

álló

kapacitásokat,

termékek

felhasználására

hangsúlyt helyez; •

a projekt végrehajtása során figyelmet fordít a partnerség építésre.

•

elkötelezett a fajlagos vízfelhasználás több mint 5 %-os csökkentésére;

•

elkötelezett a fajlagos energiafelhasználás több mint 5 %-os csökkentésére;

•

figyelmet fordít a kombinált valamint, anyag- és energiatakarékos irodatechnikai készülékek beszerzésére és alkalmazására;

•

előtérbe helyezi az újrahasznosított papír használatát;

•

törekszik a gépkocsi használat csökkentésére;

•

törekszik az ártalmatlanításra kerülő hulladék több mint 5 %-os csökkentésére;

•

elkötelezett a veszélyes hulladékok arányának több mint 5 %-os csökkentésére;

•

évente egy alkalommal környezet-egészségügyi kockázat értékeléseket készít;

•

törekszik többletszolgáltatásokat, kedvezményeket nyújtani a helyi lakosoknak (az érintett célcsoportok az Önkormányzattól 5 %-os kedvezményt kapnak a csatorna rákötési díjból);

20

•

a társadalmi bizalom szintjének növelése érdekében intézkedéseket tesz (a meglévő

önkormányzati

panaszkezelés

mellett

megvalósítják

az

üvegzseb

programot); •

a környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatban akciókat szervez (évi két alkalommal rendeznek témába vágó rendezvényeket, zöld civil szervezetek bevonásával);

•

szelektív hulladékgyűjtést vezet be a városban (cél a gyűjtőszigetek számának növelése, a szelektív gyűjtéssel érintett terület, és így a szelektíven gyűjtött hulladék

mennyiségének

növelése,

távlati

terv

a

lakossági

szelektív

hulladékgyűjtés rendszeres elszállítással, és egy szelektív hulladékválogató); •

kerékpárutat épít Nagykálló és Kállósemjén között (3321 m), valamint Nagykálló és Birke tanya között (1310 m);

•

faültetés: a tervek szerint az Önkormányzat 2010-ig annyi fát telepít, ahány autó található a városban (~3000 db);

•

Az

Önkormányzat

törekszik

a

közintézmények

energiahatékonyságának

növelésére (KEOP 6.2.0 pályázat van beadva mintaprojektre). A projekt legfontosabb feladata tehát Nagykálló és Biri települések szennyvizének környezetkímélő kezelése és a tisztított szennyvíz hasznosítása, a talaj, a felszín alatti és felszíni vizek legkisebb terhelése mellett. A létesítmény kialakítása és üzemeltetése lehetőséget biztosít a helyi, a fogyatékkal élő és a roma emberek foglalkoztatására, ezzel is

csökkentve

hátrányos

helyzetüket.

A

fűz

ültetvényes

utótisztító

rendszer

üzemeltetésénél lehetőség van több hátrányos helyzetű ember állandó (1-2 fő) és időszakos (6-8 fő) foglalkoztatására, mivel a fűzes ültetvény kezelése, learatása és a biomassza kezelése több alkalommal is elvégzendő munkát igényel. A munkavállalók kiválasztása a Polgármesteri Hivatal Szociális Csoportjával, valamint a Regionális Munkaügyi Központ Nagykállói Kirendeltségével szorosan együttműködve történik. A kialakítandó szennyvízkezelő rendszer üzemeltetése egyszerre, egyenlő mértékben kedvező az ellátási területen élő hátrányos és nem hátrányos helyzetű lakosok számára is, de a rendszer esélyegyenlőséget biztosít más, már csatornahálózattal és korszerű szennyvíztisztító teleppel ellátott területek lakosai között. A megvalósuló projekt kedvezményezettje a szennyvíztisztító üzemeltetője, míg a projekt gazdája Nagykálló Város Önkormányzata. Az önkormányzat esélyegyenlőségi törekvése, az esélyegyenlőségi területei a családbarát munkahely megteremtése, nemek közötti egyenlőség erősítése, fogyatékos és roma személyek életminőségének munkapiaci

21

esélyeinek erősítése. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az alábbi intézkedéseket tervezik: •

esélyegyenlőségi

munkatárs

alkalmazása,

akinek

feladat

lesz

az

összes

esélyegyenlőségi terület feladatainak ellátása; •

esélyegyenlőségi terv folyamatos biztosítása, felülvizsgálata;

•

rendszeres esélyegyenlőségi képzés tartása;

•

a K+F területen dolgozó nők számának növelése (a jelenlegi egy főről két főre, K+F alatt innovációt értünk, ami Nagykálló esetében szervezetfejlesztést és teljesítményértékelő rendszer bevezetését jelenti. Ezzel jelenleg 1 női munkatárs foglalkozik, itt tervezik a létszámot bővíteni 2 főre (Nagykálló pályázatot nyújtott be és nyert támogatást ÁROP 1.A.2 konstrukcióban a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztésére). Fentieken túl műszaki fejlesztési feladat az utótisztítón termelt biomassza hasznosításának megoldása);

•

hátrányos helyzetű emberek további foglalkoztatása (roma és ötven éven felüli munkavállalók alkalmazása +1 fő létszámban, részben az új tisztító üzemeltetése, részben az utókezelő rendszer és/vagy komposztáló kezelésében);

•

törvényben

meghatározottnál

több

szabadság

biztosítása

a

dolgozóknak;

magyarázat (Tanulmányi szabadság biztosítása, tanulmányi szerződéssel nem rendelkező munkavállalóknak); •

munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez;

•

GYES-en, GYED-en lévő munkatársakkal szervezett kapcsolattartás;

•

egészségvédelmi és kulturális programok szervezése;

•

támogatása az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványoknak (Az Önkormányzat jelenleg is támogat pl. roma embereket segítő szervezeteket (Nagykállói Térségi Művelt Cigány Ifjúságért Alapítvány, Tűzrózsa Egyesület));

•

az érintett célcsoportok számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést képviselőkkel egyeztetett módon segíti (rendszeresen megrendezésre kerül a „Városfejlesztési Kollégium”, ahol jelen vannak a civil szervezetek képviselői, Önkormányzati Intézmények vezetői, városfejlesztéssel érintett munkatársak a polgármesteri hivatalon belül, városvezetők, vállalkozók, és tanácsadó cégek képviselői);

•

az Önkormányzat Közoktatási-, esélyegyenlőségi tervet dolgozott ki;

•

a Nagykállói Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Budai Nagy Antal Szakközépiskola

intézményegysége

Nagykállóban megvalósult.

22

épületének

komplex

akadálymentesítése

2.1.2 Együttműködési formára vonatkozó speciális adatok Nagykálló és Biri egy agglomerációhoz tartozik. A szennyvíz-elvezetésre és -tisztításra 1999-ben megalapították a Nagykálló-Biri Víziközmű Társulatot (8. melléklet), mely 2007-ben megszűnt. Biri Község Önkormányzata szennyvizét jelenleg is a Nagykálló Város Önkormányzata területén létesített szennyvíztisztítóba vezeti, és a fejlesztés után is az új szennyvíztisztítóban fog történni a községi szennyvíz tisztítása. A beruházás fejlesztési költségeit 100%-ban Nagykálló Város Önkormányzata vállalja magára. A szennyvízkezelés költségét, a szolgáltatási díjat Biri Község Önkormányzata illetve az érintett lakosság fizeti. A fejlesztés során Nagykálló és Biri önkormányzatai úgynevezett egyéb együttműködési formát alakítanak ki a 2. forduló beadására. A beruházást 100% -ban Nagykálló Város Önkormányzata végzi. Biri Község Önkormányzata a finanszírozáshoz nem járul hozzá, így vagyont sem fog szerezni. Lakosság száma (fő):* Nagykálló

10 276

Biri

1 443

Összes

11 719

*Forrás: KSH 2006. évi adatai Területi érintettség: A települések területén beruházás történik-e a jelen projekt keretében Nagykálló város:

Igen

Biri község:

Nem

Tulajdonjogot szerez: A település tulajdonjogot szerez-e jelen projekt keretében Nagykálló város:

Igen

Biri község:

Nem

A fejlesztési költség összesen 805 870 000 Ft, melynek 15,25 %-a – az Önkormányzatra eső önrész hányada – 122 832 000 Ft nettó érték.

23

Tagok neve: Nagykálló

Társulásban részt vevő önkormányzatok

Partner/ Projektben résztvevő önkormányzat ok

10276 fő

igen

igen

0 Ft

0%

1443 fő

nem

nem

122 832 ezer Ft

15,25 %

10276 fő

igen

igen

0 Ft

0%

1443 fő

nem

nem

-

-

-

-

-

122 832

15,25 %

11719

igen/nem

igen/nem

1. -

0

0

-

-

-

2. -

0

0

-

-

-

-

-%

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

11719

igen/nem

igen/nem

Nagykálló 1. Biri 2. 3. 4. 5.

2

Egyéb együttműködések nem önkormány -zati tagjai

Összesen:

0

Gesztor szervezet Egyéb partnerek

Összesen: Mindösszesen:

Tulajdonjogot szerez

15,25 %

Összesen:

Projekten kívüli tagok

Lakosság Területi szám érintettség

122 832 ezer Ft

Biri

Gesztor önkormányzat

Pénzügyi hozzájárulás mértéke

db.

db. -

1. 2. 0

db.

2

db.

% 122 832

15,25 %

2.2. A projektmenedzsment szervezet bemutatása, általános adatai A projekt végrehajtására létrehozott projektmenedzsment szervezetet a projektgazda részben

saját

munkavállalókkal,

részben

pedig

külső

szervezetek,

szakértők

igénybevételével kívánja megoldani. A projektmenedzsment szervezet egyes munkaköreit, illetve az ezekhez kapcsolódó fő feladatokat és munkaidő szükségletet 2.2. táblázat a mutatja be. Tekintettel arra, hogy a projektmenedzsment szervezet külső tagjai a feladatok alapján közbeszerzés útján kerülnek kiválasztásra, a szervezet tagjai nem megnevezhetők, a projektmenedzsment külső szervezeteinek, szakértőinak feladatait a táblázatot követően ismertetjük. 2.2. táblázat: A projektmenedzsment szervezet fő paraméterei

A projektmenedzsment szervezet neve

PIU szervezet Fő feladatok

Projektmenedzsment szervezet vezetője Dr. Török László

Projekt előkészítése,

Munkaidő szükséglet (munkanap) Heti 3 óra

megvalósítás, beruházás és pénzügyi lebonyolítás vezetői feladatai, irányítás, ellenőrzés lefolytatása A projekt vezető feladatainak előkészítése, a kivitelezés szerződéseinek és a teljesítések ellenőrzése

Műszaki terület felelőse Orosz Ferenc

A közületi szolgáltatás

Heti 5 óra

tapasztalatainak érvényesítése műszaki kivitelezés nyomonkövetése

Pénzügyi terület felelőse Bereczki Mária

Kivitelezési ütem, számlázás, kibocsátás, teljesítésigazolás nyomonkövetése.

25

Heti 5 óra

Számlák nyilvántartása, elkülönítése szerződések szerint Jogi terület felelőse

Szerződések előkészítése,

Heti 1 óra

módosítások jogi

Bereczki Mária

következményei, jogi konfliktusok kezelése

PR,

a

nyilvánosság

tájékoztatása,

adminisztratív feladatok

Projekt előkészítéséről,

Heti 5 óra

megvalósításról tájékoztatás

Véghseő Sándor

Társadalmi egyeztető koordináció

A második forduló pályázat elfogadását, a kivitelezési munkálatok támogatását követően a projektgazda a következő tevékenységeket végzi el: •

A projektgazda létrehozza a kivitelezés projektmenedzsment szervezetét;

•

Kijelöli a támogató intézményrendszerrel a kapcsolattartót;

•

A

projektmenedzsment

feladatainak

ellátására

vonatkozó

közbeszerzés

megindítása, elbírálása, szerződéskötés; •

A projekt menedzsment szervezet által végzett feladatok ellenőrzése;

•

A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzés megindítása, elbírálása, szerződéskötés.

A kivitelezés lebonyolítására kiválasztott projektmenedzsmentben résztvevő szervezet feladatai: •

A kivitelezés feladatainak megfelelő közbeszerzések megindítása, elbírálása, szerződéskötések előkészítése a projektgazda részére;

•

Az egyes feladatok elvégzésére kijelölt szervezetek, gazdasági társaságok munkavégzésének ellenőrzése, koordinálása;

•

A szerződő partnerek minőségbiztosításának rendelkezésre állása, a működésbe beépítve;

•

A létesítménye kivitelezésének folyamatos nyomon követése;

•

A teljesítés ütemtervének (műszaki, pénzügyi) ellenőrzése. Számlázás, teljesítés;

•

Az

egyes

teljesítések

dokumentációinak

dokumentáció); •

A projektgazda folyamatos tájékoztatása.

26

ellenőrzése

(megvalósulás,

Fentieknek megfelelően az alábbi döntési folyamatok alakulnak ki: Feladat

Döntéshozó

A második forduló indítása, azaz a pályázat

Önkormányzati Képviselő Testület, illetve

beadása, a Támogatói Szerződés aláírása,

felhatalmazás esetén a Polgármester

valamint a projektmenedzsment szervezet létrehozása A PM szervezetre vonatkozó közbeszerzési

Polgármester (felhatalmazással)

eljárás lebonyolítása, szerződéskötés További

közbeszerzések

(kivitelezés,

Polgármester (felhatalmazással)

mérnök feladatok ellátása, tájékoztatás és nyilvánosság

feladatai,

könyvvizsgálat)

lebonyolítása, szerződések előkészítése

A PM szervezetnek döntési jogköre nincs, csak javaslatot tesz, koordinál és rendszeres tájékoztatást ad a projektgazdának illetve a döntéshozónak, illetve érvényesíti a projektgazda döntéseit. A projektmenedzsment szervezeti ábrát a 2.1 ábra és a 9. melléklet mutatja be.

27

KvVM FI

Nagykálló Város Önkormányzat Projektgazda

Biri község Önkormányzat

Minőségbiztosítás (ellenőrzés)

(Testület vagy felhatalmazott polgármester)

Projektmenedzsment szervezet Projektgazda PM szervezete Projektgazda (Nagykálló) képviselő

Közbeszerzés előkészítés és eljárás

Üzemeltető képviselői (TESZOVÁL Kft.)

Külső PM szervezet, tanácsadók

Tervezői művezetés

Mérnök (FIDIC)

Kivitelezés Jelmagyarázat: ---

Információ

···

Döntés

2.1. ábra: Projektmenedzsment szervezet

Az ábrából látható, hogy a végső döntéshozó minden esetben a projektgazda, tehát a Képviselő testület, illetve felhatalmazás esetén a Polgármester. A kivitelezés során különleges esetekben a Tervezői művezető hozhat döntést a tervtől való eltérésre, melyről a kiviteli naplóban értesíti a kivitelezőket, illetve a Mérnököt. • A

projektmenedzsment

külső

szervezetet

Támogatási szerződés aláírását követően.

28

közbeszerzés

útján

választják

ki,

a

3. Háttér, környezet 3.1. Érintett földrajzi terület bemutatása 3.1.1. A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek Az érintett terület területi egységek szerinti besorolását, valamint az egyes, érintett közigazgatási területek lehatárolását, valamint az érintett környezetvédelmi-, vízügyi hatóságokat a 3.1. táblázat mutatja be. 3.1. táblázat: Az érintett terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek

Régió

Neve:

Észak-Alföld

Megye

Neve:

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Kistérség

Neve:

Nagykállói kistérség

Neve:

Nagykálló

Lakosság száma:

10 276 fő

Település

Neve: Település

Biri

Lakosság száma:

1 443 fő

Érintett KÖTEVIFE

Neve:

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Érintett KÖVIZIG

Neve:

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Nagykálló a magyarországi régiók közül az Észak - Alföldi régióhoz tartozik (3.1.ábra).

29

3.1. ábra: Magyarországi régiók

Az Észak–Alföldi régió területe 17.749 km2. A népesség 1.367.000 fő, a népsűrűség 88 fő/km2. A régióban három megye található:

A

•

Hajdú – Bihar megye

•

Jász – Nagykun – Szolnok megye

•

Szabolcs – Szatmár – Bereg megye

régió

része

Szabolcs

–

Szatmár

–

Bereg

megyében

Nagykálló

kistérsége

(3.2. ábra).

3.2. ábra: Nagykállói Kistérség

A Nagykállói Kistérség területe 518 km2 a lakónépesség (2004. 12. 31-i adat alapján) 46.508 fő, a népsűrűség 90 fő/km2.

30

A kistérségben

összesen

kilenc

3.2. táblázatban mutatjuk be.

település

található,

a települések

népességét

a

1

3.2. táblázat: Nagykállói Kistérség települései Sorsz.

Település

Fő

Sorsz.

Település

Fő

Sorsz.

Település

1

Balkány

6 852

4

Érpatak

1 866

7

Nagykálló

2

Biri

1 443

5

Geszteréd

1 784

8

Szakoly

3

Bököny

3 297

6

Kállósemjén

3 923

9

Újfehértó

Fő 10 276 2 842 13 611

A projekt területe, az érintett települések a kistérségen belül (3.3. ábra): •

Nagykálló város

•

Biri község

3.3. ábra: Nagykálló – Biri

3.1.2. A terület természeti környezete Nagykálló, Biri települések a Közép – Nyírség kistáj területén helyezkednek el. A területen az éghajlat akárcsak a Kárpát medence többi részén is, mérsékelt szárazföldi, atlanti és mediterrán hatásokkal. Az Alföldet a nagy napi és évi hőmérsékletingadozás és a nyári aszályok jellemzik. Ugyanakkor a Nyírségben az aszályok sohasem olyan súlyosak, mint pl. a Duna-Tisza közén.

1

Forrás: KSH Megyei Statisztikai Évkönyv 2007.

31

3.1.2.1. Földtani viszonyok A

Nyírségi

medencealjzatot

felépítő

egyenetlen

felületű

paleozoós-mezozoós

alaphegységre, kb. 1300 m kréta-paleogén flis képződmények, majd az 1500 m vastagságot is meghaladó miocén vulkános összlet települt. Ezt követik az 1000-1200 m vastagságú agyagok és homokok váltakozásából álló, alul márgás kifejlődésű tengeri eredetű alsó pliocén, tavi agyagokkal jellemzett felső-pliocén és

100-320

m

vastagságú

homok,

agyag

és

ezek

átmeneti

képződményeinek

váltakozásából álló alluviális eredetű rétegzett pleisztocén összlet vesz részt. Szerkezetileg a terület függőleges irányban, négy emeletre osztható, amelyeket eltérő szerkezetük miatt, üledékképződési hézagok választanak el egymástól. A Nyírség déli részén végighúzódó Ny-K –i irányú diszlokációs övezet környékét, erős összetorlódások, az egymásra tolódás következtében meggyűrődött képződmények kísérik. A rögökre tagolódás a stájer orogén mozgások dilatációs törésvonalakat létrehozó tevékenysége hatására kezdődött. A nagy neogén medencesüllyedést vulkáni tevékenység vezette be. A süllyedés egyenetlen volt, a D–i területrészen erősebb, É-on gyengébb. A süllyedést kiemelkedés követte, amelynek során a „prepontusi erózió” az alsó pannon üledékek hiányát okozta. A

legfiatalabb

mozgások

pleisztocén

korúak,

ezek

függőleges

süllyedéseket

és

felboltozódásokat eredményeztek.

3.1.2.2. Domborzati adatok A Közép-Nyírség kistáj 97 és 162 m közti tszf-i magasságú, félig kötött futóhomokkal, lösszel és löszös homokkal fedett hordalékkúp-síkság, amely enyhén É felé lejt. A felszín É-i része kis relatív reliefű (átlagosan 3,5 m/km2), enyhén hullámos síkság, középső és D-i része alacsony fekvésű, enyhén tagolt, ill. hullámos síkság (relatív relief 3,5 m/km2) orográfiai

domborzattípusba

sorolható.

Jellemző

az

ÉK-DNy-i

csapású

löszös

homokövezetek és az 5-25 m-rel magasabb futóhomok-övezetek váltakozása. Típusos formái a szélbarázdák, a 12-16 m-t is elérő garmadák, maradékgerincek és ÉÉNy-DDK-i irányú elzárt medencéket alkotó egykori folyóvölgyek. A nagy relatív reliefű, szélbarázdás felszínek

agrárszempontból

kedvezőtlen

adottságúak,

felszínüket

főként

erdőként

hasznosítják. A nyírségi homokvidékek domborzati képe elég jelentős részében ma is a futóhomok formákat őrzi. 2

2

Forrás: Magyarország kistájainak katasztere I.– MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Bp. 1990.

32

3.1.2.3. Vízföldtan, vízrajz A Nyírség nagy domborzati szigete az Alföld északkeleti nyúlványának közepében helyezkedik el, és eltereli az errefelé tartó folyóvizeket. A Tisza, a főfolyó, a Nyírség előtt nagy kanyarulatot tesz, felveszi sorra a Nyírség felé tartó vizeket, és a Kárpátok több mint 300 km hosszú szakaszáról származó és a medencébe befelé tartó vizeket az alig 1-2 km széles tokaji kapun vezeti be az Alföld belsejébe. A Nyírség nyugati oldala tehát lefolyásárnyékban van. A Tisza csak a terület északnyugati csücskét érinti, és a Sajóval együtt kb. 600 km2 területet öntöz, egyébként az 5600 km2 nagyságú területen nincsen egyetlen, vízrajzi szempontból számbajövő folyó. A terület vízszükségletét tehát túlnyomórészt felszín alatti vízből kell fedezni. A Nyírségből északnak tartó csatornázott gyenge vízerek vízszállítása Nyíregyházánál, Nagykállónál és Leveleknél 0,5 m3 másodpercenként. Ezt a közepes mennyiséget azonban a téli és tavaszi nagyvizek emelik meg; az év nagyobb részében 20-50 l víz folyik le másodpercenként ezekben a szabályozott és összefogott vízmedrekben. Természetes vízszállításuk még kevesebb volt. Egyetlen jelentősebb patak jön a Nyírség déli szegélyéről, s ez a DK-ről ÉNy-nak kerülő és DNy-i irányban a Hortobágy felé tovább haladó Kösely. A pleisztocénban és a holocén elején jóval jelentékenyebb folyó volt. Nagy kanyarulatai és széles, mély medre tanúskodnak erről. Ma átlagosan vízszállítása 2 m3/s, kisvízkor 10-30 l/s vizet, árvízkor 10-30 m3/s –ot szállít. A Nyírség középső, É-nak lejtő területem, amelyet a Hajdúhadház – Nyíradony közötti vízválasztótól egymással párhuzamosan a Lónyai –csatornához tartó „főfolyások” vagy csatornák tagolnak. A főgyűjtő a Lónyai –csatorna (91 km, 1958 km2), de tőle É-ra a táj pereme eléri a Belfő –csatornának (53 km, 636 km2) a balról beléje torkoló Nagyhalász – Pátrohai –csatorna (28 km, 118 km2) alatti szakaszát is, sőt Tiszaberceltől néhány km hosszan kifut a Tiszáig. A Lónyai–csatornába tartó főfolyások, K-ről indulva: III. sz. (47km, 310 km2), IV. sz. (37 km, 336 km2), V. sz. (5 km, 9 km2), VI. sz. (18 km, 65 km2), VII. sz. (55 km, 426 km2), VII/3. sz. mellékág (30 km, 118 km2), VIII. sz. (46 km, 352 km2), IX. sz. (32 km, 305 km2). Száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. Lf = 1,5 l/s.km2;

Lt = 8%;

Vh = 100 mm/év

Vízjárási adatok a Lónyai –csatornáról és néhány mellékvizéről vannak, de hiányosak (3.3. táblázat).

33

3.3. táblázat: Vízjárási adatok Vízfolyás Lónyai – csatorna IV. sz. főfolyás VII. sz. főfolyás VIII. sz. főfolyás

LKV

Vízmérce

LNV

KQ

KÖQ m3/s

NQ

cm

Kótaj

-25

230

0,07

1,8

40

Levelek

14

132

0,035

0,2

..

Nagykálló

20

100

0,04

0,22

..

Nyíregyháza

20

182

0,045

0,3

..

A nagyvizek tavasszal, a kisvizek ősszel gyakoriak. A vízminőség III. osztályú. A

belvízelvezető

csatornahálózat

hossza

3

1200

szivattyútelep működik 27,4 m /s kapacitással.

km

körül

van,

torkolatukon

11

3

Néhány sekély és kis terjedelmű, természetes állóvíz, szikes tó van a területen Nyíregyháza körül, és jelentős mesterséges halastavak a Hortobágyon. A

csapadékból

és

a

folyók

szállításából

számítva,

a

területen

a

természetes

csapadéklefolyás igen kicsi. Míg Kárpátalján 20 - 25 l/s víz jut be a folyókba a terület minden km2–éről, addig a lap területén a természetes lefolyás alig 2 l/s/km2. Ennél kisebb lefolyást az ország területén csak az Alföld közepén, Szolnok körül találunk, ahol az ország csapadékban legszegényebb vidéke terül el. A Nyírség nyugati fele, a Hortobágy és Hajdúság felszíni vízfolyásban olyan szegény területe az országnak, amilyent csak a Duna – Tisza közén találunk. A mindennapi vízfogyasztást csak felszín alatti vízből lehet fedezni. A talajvíz mélysége a homokbucka vonulatok alatt 4 - 6 m, máshol 2 - 4 m közötti. Mennyisége csak a Lónyai- és a Belfő –csatorna közötti öblözetekben éri el az 1 – 3 l/s.km2 –t, máshol jelentéktelen (10. melléklet). Kémiai jellege szerint a IV. sz. főfolyás mentén és a Lónyai –csatorna torkolati szakasza környékén

nátrium-,

máshol

kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos.

Keménysége

általában 15 – 25˚nk között van, de a települések környékén 45˚nk fölé is emelkedik. A szulfáttartalom 60 – 300 mg/l között ingadozik, de a VIII. sz. főfolyás Nyíregyháza alatti szakaszán a 300 mg/l-t is meghaladja. A rétegvizek mennyisége 1-1,5 l/s.km2 között van. A nagyszámú artézi kútnak az átlagos mélysége nem éri el a 100 m-t, a vízhozama pedig a 100 l/p–et. Igen sokban nagy a vastartalom. Baktalórántházán 45˚C, Nagykállón 41˚C, Nyíregyházán 50 és 52˚C hőmérsékletű vizet tártak fel.

3


34

3.1.2.4. Talajok A legnagyobb kiterjedésű (57%) talajtípus a glaciális homokfelszíneken képződött, homok fizikai féleségű, gyengén savanyú kémhatású, 0,5 – 1 % szerves anyagot tartalmazó, a talaj B szintjében kolloid kiválásokkal rétegzett, gyenge termékenységű (VIII.) kovárványos barna erdőtalaj. Jelentős a nem kötött, szintén mészmentes futóhomok felszínek aránya is (13%). A 0,5 – 1% szerves anyagot tartalmazó, hosszabb – rövidebb ideje megkötött homokterületeken kialakult, gyenge termékenységű (VIII.) humuszos homoktalajok 6 %-ot tesznek ki. A kistáj É –i határa mentén löszös üledéken homokos vályog fizikai féleségű, jó vízgazdálkodású, 2 - 3 %, helyenként 3 - 4 % humusztartalmú, jó termékenységű (V. és IV.) réti csernozjom talajok is előfordulnak, összesen 5 %-nyi kiterjedésben. Az alacsony térszínek hidromorf talajképződményei közül az öntésanyagokon, vagy helyenként löszös üledékeken képződött, általában homokos vályog, vagy vályog fizikai féleségű, 2 – 3 % szerves anyagot tartalmazó, általában meszes réti talajok találhatók a legnagyobb kiterjedésben (16%). Termékenységi besorolásuk a VII. talajminőségi kategória. A hasonló termőhelyeken kialakult, lényegesen több szerves anyagot tartalmazó lápos réti talajok részaránya lényegesen kevesebb, összesen 2 %. A közeli talajvíz miatti korlátozott termőréteg – vastagságuk miatt termékenységi besorolásuk a VIII. kategória. A szikes talajvizű területeken kialakult szikes talajok összterülete kicsi (1%). Két szikes talajtípus fordul elő, nevezetesen a teljesen terméketlen szoloncsákok és a gyenge termékenységű (VIII.) szolonyeces réti talajok. Utóbbiak csak néhány kisebb foltban fordulnak elő. Mindkét talajtípus a réti talajokkal azonos öntésanyagokon és mechanikai összetétellel fordul elő. A természeti viszonyok megváltozása következtében a talajvíz a réti talajok alatt ma mélyebben helyezkedik el, mint képződésük idejében. Ilyenkor a felszín már mentesül a vízhatástól, és fejlődése az éghajlati viszonyoknak megfelelő irányba megy tovább, vagyis a csernozjom képződés felé. A humuszos szint felső része elbarnul, a szemcsés szerkezet lassan morzsalékossá válik, és eltűnnek a redukció nyomai is. Ezt a talajt sztyeppesedő réti csernozjom talajnak nevezhetjük. A folyamatot kiváltó talajvízsüllyedés bekövetkezhet mind a lecsapolás, mind a folyószabályozás hatására, de előállhat a folyók természetes bevágódása következményeként is. Nagykálló és Biri településeken lápos réti talajt, futóhomokot, és réti csernozjom talajt találunk (3.4. ábra).

35

3.4. ábra: A debreceni 200 000 –es lap területének talajviszonyai

3.1.2.5. Éghajlat Mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Főként Ny–on száraz, ÉK-en viszont mérsékelten száraz éghajlatú. Az É–i vidékeken kevéssel 1950 alatti az évi napfényes órák száma, de D felé haladva majdnem 2000 óráig nő. Nyáron 770 – 800 óra a napfénytartam. Az évi középhőmérséklet 9,5 – 9,6˚C, a vegetációs időszaké 16,6 – 16,8˚C. április 12 és október 15 között, azaz 186 napon át általában meghaladja a 10˚C–ot a napi középhőmérséklet. Évente 183 – 186 fagymentes nappal számolhatunk. Ez az időszak április 15 – 16 és október 16 – 18 közé esik. Az évi legmagasabb hőmérsékletek átlaga 34,0˚C körüli (É–on 3 – 4 tizedfokkal alacsonyabb). Az abszolút minimumok átlaga Ny-on -17˚C, máshol -17,5 és -18˚C közötti. A csapadék évi összegének területi eloszlása változatos: ÉK-en kevéssel 600 mm feletti, ÉÉNy-on viszont csak 550 mm körüli. A többi területeken 560 – 590 mm. A nyári félévben 350 mm körüli eső várható (K-en kevéssel fölötte, Ny-on kevéssel alatta).

36

Tiszabercelen volt a legtöbb, egy nap alatt lehullott csapadék (118 mm). 30 – 40 hótakarós nap a megszokott évente, az átlagos maximális hóvastagság 17 cm. 4 Nagykálló térségében a sokéves jellemző csapadékérték területi eloszlása, az utóbbi 34 év adatsora alapján, megállapítható, hogy a területi átlagban lehullott csapadék sokévi közepes éves összege 576 mm. Az utóbbi 44 év adatsora alapján a Nyírségben lehullott legnagyobb éves csapadékösszeg 782 mm (Nagykálló 1970) és 1044 mm (Nyírbogát 1965) között változott. A legnagyobb tenyészidőszaki csapadék meghaladta a 700 mm-t, a legkisebb nem érte el a 200 mm–t. A csapadékos napok évenkénti száma 60 nap és 190 nap között változott. A tényleges közepes területi párolgás 504 mm-rel, tehát 350 mm-el kisebb, mint a potenciális területi párolgás (854 mm). A nyári félévben az éves evapotranszpiráció 78 %-a a jellemző, a téli félévben tehát csak 22 %. A legnagyobb mértékű területi párolgás júliusban volt 16,7 %, a legkevesebb területi párolgásra viszont januárban számíthatunk 2 %. A hótakaróban tárolt vízmennyiségnek fontos szerepe volt a vízháztartásban. Napfénytartam, napsugárzás: Az

évi

napfénytartalom

a

Nyírség

központjában,

30

éves

adatsor

alapján

1535 óra és 2158 óra között változott. A sokévi átlagos érték 1846 óra. Átlagos időjárás esetén a téli félévben 516 óra, a tenyészidőszakban 1330 napfényes óra volt kimutatható. A legtöbb napfény általában július hónapban (264 óra) a legkevesebb (37 óra) fordult elő. Szélirányok: A terület felszíni formáinak kialakításában a szél által okozott erózió játszotta a legfontosabb szerepet. A Keleti – Kárpátok hatására, a területen az uralkodó szélirány az É-i és az ÉK-i. A szélerőség sokévi középértéke 1,8-2,0 Beaufort fok. A viharos szelek erőssége 6 Beaufort fok, ezek valószínűsége 1,5 %. A szélirányok változóak akárcsak intenzitásuk, de leggyakrabbak az É-i szelek, előfordulási arányuk meghaladja a 20 %-ot.

3.1.2.6. Ökológia A kistáj teljes terjedelmében az alföld flóravidék (Eupannoncum) Nyírség flórajárásába (Nyírségense) tartozik. A lehetséges potenciális erdőtársulások közül gyakrabban

4


37

megfigyelhetők a gyertyános kocsányos tölgyesek (Querco robori-Carpinetum), a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris tibiscense), a fűz- és nyírlápok (CalamagrostisSalicetum cinereae, Salici pentandrae-Betuletum pubescentis). A nyílt társulások közül a homokpusza-rétek (Chrysopogonetum gryllus), a homoki láperdők (Potentillo-Festucetum pseudovinae),

a

jellegzetesebbek.

magassások Fontosabb

(Caricetum lágyszárú

oppropinquatae;

fajok

a

Caricetum

tőzegeper

elatae stb.)

(Comarum

palustre),

a hamuvirág (Ligularia sibirica), a réti angyalika (Angelica palustris) stb. Az erdészetileg hasznosított területeken vegyeskorú, döntően keménylombos erdők találhatók. Az erdők átlagos évi folyónövedéke 3,0 – 4,5 m3/ha között változik. A mezőgazdasági növénytermesztés főbb kultúrái a rozs (15 – 25 q/ha), a burgonya (60 – 140 q/ha) és a dohány (4,0 – 8,0 q/ha). A vizsgált terület botanikai szempontból hivatalosan a Nyírség flórajárásba tartoznak. A Dél – Nyírség magasabb homokfelszíneit pusztai tölgyesek és homokpuszta – társulások (pl. csenkesz, ezüstperje) borították. Az ősi homokpusztarétek és a pusztai tölgyesek degradációja a homoki legelők kialakulásához vezetett. Növénytársulásaira jellemzők a homokpuszta-gyepek, homoki legelők. Jelenleg a térségben a mezőgazdasági terület a teljes terület 65 %-a. A teljes terület 9,6 %-án gyepgazdálkodást folytatnak, 49,5 %-át szántóként művelik, 5,1 %-a gyümölcsös, 0,71 %-a kert és 0,51 %-a pedig szőlő. A teljes terület 3,94 %-a nádas, a 12,1 %-a erdőterület, melyet csaknem egészében akácosok alkotják, kis részében található nyárfa is. A művelés alól kivett terület 18,1 %.5

3.1.2.7. A projekt területre vonatkozó kiemelt környezeti vizsgálat Natura 2000-es területek Megvizsgáltuk a Natura 2000 területek elhelyezkedését Nagykálló és Biri települések környezetében (3.5. ábra).

Nagykálló környezetében kijelölt madárvédelmi (Natura 2000 SPA) területek nincsenek. K-re illetve ÉK-re Vásárosnamény - Csenger vonaláig, D-re Nyíradony – Hajdúböszörmény vonalig, Ny-ra Hajdúnánás – Rakamaz vonaláig, É-on Sárospatak vonala felett találunk madárvédelmi területeket.

5


38

3.5. ábra: Natura 2000 területek elhelyezkedése6

Nagykállói szennyvíztelep közvetlen környezetében (5 km) nincsenek élőhelyvédelmi (Natura 2000 pSCI) területek. De a telephelytől 7–8 km-es távolságban 3 élőhelyvédelmi terület is található. •

Kállósemjéni Csordalegelő SCI (HUHN20134) (34 227 ha) o Élőhely adatok:

o

•

Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (50%)

Pannon homoki gyepek (50 %)

Jelölőfajok:

Ürge (Spermophilus citellus)

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

Napkori-legelő SCI (HUHN20042) (156 854 ha) o Élőhely adatok:

o

6

Pannon homoki gyepek (15 %)

Kékperjés láprétek talajokon (2 %)

Mészkedvelő üde lép-és sásrétek (1%)

meszes,

tőzeges

vagy

Jelölőfajok:

Ürge (Spermophilus citellus)

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer: http://geo.kvvm.hu/tir/

39

agyagbemosódásos

•

Nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

Réti angyalgyökér (Angelica palustris)

Orosi gyepek SCI (HUHN20131) (191 46 ha) o Élőhely adatok:

o

Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (30 %)

Kékperjés láprétek talajokon (5 %)

meszes,

tőzeges

vagy

agyagbemosódásos

Jelölőfajok:

Vöröshasú unka (Bombina bombina) 7

A vizsgált területhez legközelebbi természetvédelmi terület a Kállósemjéni Mohos-tó TT, amely 7 km-re található keleti irányba. A Kállósemjéni Mohos-tó északi része korábban még valódi tó volt, fehéres színű, kemény homok aljzattal és különösen gazdag lebegő hínárnövényzettel, benne olyan különlegességekkel, mint a rovarevő rencefélék egész sokasága. 8 Magas talajvízállási területek: A vizsgált területen a talajvíz 3 - 5 m-en található. A lecsapolások következményeképp, időben eltolódva, a Nyírség talajvízszintje is jelentősen, több méterrel lesüllyedt. A dombhátak termőképessége a lesüllyedt talajvízszint hatására erősen lecsökkent: tehát jelentős területeket nyertünk, de ugyanakkor „vesztettünk” is el, ugyanannak a táj- és természetátalakító beavatkozásnak a hatására. A területre évente átlagosan 576 mm csapadék hull. Az átlag azonban 100 év alatt 60 mm-rel csökkent, ami 120 millió m3 vízmennyiséget jelent, s így a vízhiány évről évre nő. A gazdasági környezet és szabályozórendszer megváltozása- mely részben az EU tagsággal járó megkerülhetetlen következmény- a mezőgazdaságban új gondolkodást és részben új gazdálkodást kíván. E változások részben a vízigények növekedését vonhatják maguk után, másrészben a gazdaságosan nem művelhető, az EU által nem támogatott területek a

hasznosítását

természetvédelmi

felül célú

kell

vizsgálni.

beavatkozásokat,

Az a

EU

ugyanakkor

másfajta,

a

támogatja

környezetbarát

területhasználatot. A vizsgálatok során megállapították, hogy a terület vízhiányos. A csapadék trendje csökken és a talajvízállás is csökken (3.6. - 3.7. ábra)

7 8

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer: http://geo.kvvm.hu/tir/ Forrás: http://hnp.nemzetipark.gov.hu/

40

3.6. ábra: Éves csapadékidősor főbb jellemzői 1854-1996 (Nyíregyháza)9

3.7. ábra: A talajvízjárás menete néhány talajvízkút esetében10

A terület nem tekinthető magas talajvízállású területnek.

9

Forrás: Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi Adatbázisa Forrás: Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi Adatbázisa

10

41

Vásárhelyi terv Megvizsgáltuk a Vásárhelyi tervet és annak fejlesztett változatát és megállapítottuk, hogy a projekt területe tervezet árvízi tározókkal nem határos (3.8. ábra).

Cigándi-Tiszakarádi Szamos-Kraszna közi

Nagykunsági

Hanyi-Tiszasülyi

Tiszaroffi Nagykörű I. ütem

3.8. ábra: Vásárhelyi tervben tervezett árvízi tározók11

A térségben 6 db árvízi tározó létesítését tervezik (11. melléklet). Víz Keretirányelv A vizsgált területen a Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére az Észak-Alföldi régióban és az Észak- Magyarországi régióban 35 kistérséget érintően 643 településre kiterjedően vízgyűjtő terv mintaprogramot hoztak létre. A projekt területére egy esettanulmány készült Kállai (VII.) -főfolyás belvízelvezetőszabályozott

meder,

öntözési

és

rekreációs

célú

tározás,

csatornázás

szennyvíz

bevezetés, diffúz szennyezés tartalommal. A projekt keretében került sor a Felső-Tisza mentén Nagykálló környékén társadalmi konzultációkra. A Kállai (VII) főfolyás vízgyűjtője mint részvízgyűjtő a Lónyai –főcsatona vízgyűjtőjéhez tartozik (3.9. ábra). A kijelölt Tisza részvízgyűjtő (2) Felső Tisza (2.1) Lónyai főcsatorna (2.1.3) tervezését a FETI KÖVIZIG Nyíregyháza koordinálja. A tervezés befejezése és jelentéstétel az EU tagországok

11

és

EB

felé

2010.

március

Forrás: http://www.vizugy.hu/vtt/index.html#

42

22.

A

tervezés

elemeként,

adataként,

eredményeként jöhet szóba Nagykálló – Biri szennyvízkezelése a környezetterhelés csökkentésére. Fontos vízgazdálkodási problémák a Kállai-főfolyás vízgyűjtőjén: 1. Kevés

víz

marad

a

területen:

vizes

élőhelyek

és

vízigényes

vegetáció

visszaszorulása; 2. Felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége; 3. A Kállai-főfolyás medrének állapota. A javasolt intézkedések: •

művelési ág váltás: szántóból vizes élőhelyek, legelő, erdő;

•

belvíztározók létrehozása;

•

pontszerű szennyezések felszámolása,

•

települési diffúz szennyezések felszámolása;

•

szennyvíztisztítás

és

elhelyezés

(foszfor

és

nitrogén

eltávolítás,

természetközeli szennyvíz elhelyezés talajvíz szennyezés nélkül, egyedi szennyvízkezelés); •

védősávok kialakítása. 12

3.9. ábra: Kállai (VII.)-főfolyás

12

Forrás: http://www.vizeink.hu/

43

Befogadó vízfolyás Az „A”, a „B” és a „C” változat is felszíni vízi befogadóval számol, de eltérő szennyezőanyag terheléssel. Az „A” változat a területre vonatkozó élővízi befogadóra –Kállai (VII.)-főfolyás– határértékkel számol. A szennyvíztisztítás eleveniszapos biológiai rendszerrel történik. A „B” és „C” változatban változat az eleveniszapos biológiai rendszerrel kikerülő tisztított vizet tovább tisztítja természetes tisztítórendszerrel. Ezzel csökkentve a Kállai (VII.) -főfolyás szervesanyag és szervetlen növényi tápanyag terhelését. A tisztított víz részben a

területen

marad,

hasznosul,

és

részben

az

évszakokhoz

igazodóan

a

Kállai

(VII.)-főfolyásba kerül. A Kállai (VII.)-főfolyás általános védettségű IV. kategóriába tartozik. A „C” változatban a foszforeltávolítás - ha szükséges -, biológiai és fizikai-kémiai módszerrel is elvégezhető. A Kállai (VII.)-főfolyás vízhozamait a 3.4. táblázat - 3.6. táblázat mutatják be. 13 3.4. táblázat: Az évi átlagos vízhozamok jellemző értékei a Kállai ff-on Vízfolyás

Szelvény

Kállai (VII) ff.

Nagykálló

Különböző valószínűségű vízhozamok (m3/s) 1%

5%

10%

20%

50%

80%

90%

95%

99%

0,916

0,664

0,539

0,419

0,237

0,102

0,045

0,002

0

3.5. táblázat: Az észlelt és számított évi maximális vízhozamok jellemzői a Kállai ff-nál Vízfolyás Kállai (VII) ff. Kállai (VII) ff.

Szelvény

LNQ (m3/s)

Különböző valószínűségű vízhozamok (m3/s)/ fajlagos vízhozamok (l/s km2)

Dátum

1%

5%

10%

20%

Nagykálló

4,85

67.III.

5,80/26,5

4,20/19,2

3,50/16,0

2,27/12,6

Nyírpazony*

8,17

79.I.

11,1/28,5

8,01/20,6

6,59/16,9

5,10/13,1

3.6. táblázat: Az észlelt és számított évi minimális vízhozamok jellemzői a Kállai ff-nál Vízfolyás Kállai (VII) ff. Kállai (VII) ff.

LNQ (m3/s)

Dátum

Nagykálló

0,000

Nyírpazony*

0,000

Szelvény

Különböző valószínűségű vízhozamok (m3/s) 80%

90%

95%

99%

94,95,96

0,012

0,001

0,000

0,000

87,92-96

0,001

0,000

0,000

0,000

*

Víztározó és vízhasználatok által befolyásolt szelvény

13

Forrás: http://www.vizeink.hu/

44

Érzékeny, sérülékeny terület vizsgálata A

felszín

alatti

vizek

védelméről

szóló

219/2004.

(VII.21.)

Korm.

rendelet

2. számú melléklete adja meg a területek szennyezés-érzékenységi besorolásának szempontjait. A 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete adja meg pontosan a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések listáját. Nagykálló területének egy része fokozottan érzékeny területen található. A létesítendő szennyvíztelep pedig érzékeny területen helyezkedik el (3.10. ábra és 12. melléklet).

Szennyvíztisztító

Nagykálló

Biri

3.10. ábra: Nagykálló és Biri szennyeződésérzékenység térképe

Nitrát érzékeny terület vizsgálata A 27/2006. (II.27.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről meghatározta a nitrát érzékeny területeket. A jogszabály 5. § (1) ab, ba és bb pontjai szerint Nagykálló és az 5. § (1) aa, bc és bd pontja szerint Biri község nitrát érzékeny területen (a település közigazgatási területének legalább 10 %-ában érintett) fekszik (3.11. ábra).

45

3.11. ábra: Nagykálló és Biri nitrát érzékeny területen található

Ivóvízbázis vizsgálata Megvizsgáltuk, hogy a projekt területén sérülékeny üzemelő és távlati ivóvízbázis található-e. A 3.12. ábra szerint távlati ivóvízbázist nem veszélyezteti a szennyvíztisztító létesítése. Nagykálló rétegvize sérülékeny üzemelő vízbázisnak minősített. A jelenlegi szennyvízkezelés megszüntetése megszünteti a veszélyeztetést is.

46

Nagykálló 3.12. ábra: Sérülékeny üzemelő és távlati vízbázisok

47

3.1.3. Jellemző településszerkezet A nagykállói szennyvíztelep megvalósításával, korszerű technikával kezelhetővé válik Nagykálló és Biri szennyvize. Biri település az Észak-Alföldi régión belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nagykálló kistérséghez tartozik (lásd 3.1.1. fejezet). A 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 3. táblázata alapján az agglomerációk szerinti besorolásban Nagykálló és Biri települések egy agglomerációba tartoznak (13. melléklet). Nagykálló és Biri települések adatait a 3.7. táblázatban mutatjuk be: 14

3.7. táblázat: Nagykálló és Biri települések adatai (2006) Sorsz.

Település megnevezése

1.

Nagykálló

2.

Biri

3.

Összesen

Lakosság fő

Lakások száma

Terület km2

Népsűrűség fő/km2

Szennyvízmennyiség m3/d

10 276

3 617

68,56

150

1 001

1 443

479

22,59

64

33

11 719

4 096

91,15

128

1 034 Forrás: KSH

A 64/2004. (IV.5.) Kormány rendelet (mely a Nagykállói Kistérséget a leghátrányosabb helyzetűek közé sorolta) helyébe lépő 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint a kedvezményezett kistérségek besorolása alapján Nagykálló Kistérség hátrányos helyzetű (14. melléklet). A jogszabály 1. sz. melléklete szerint területfejlesztés szempontjából kedvezményezett a nagykállói kistérség. A 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból

elmaradott,

illetve

az

országos

átlagot

jelentősen

meghaladó

munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékében Biri község szerepel. Nagykálló város rendelkezik, míg Biri község nem rendelkezik településszerkezeti tervvel. Nagykálló a terv távlatában is jellemzően lakóterület marad, ezt kiegészítve a jó és javuló közlekedési kapcsolatokból és a térség elérhetőségét és megközelítését is javító további közlekedési fejlesztések lehetőségeiből adódó települési és „magasabb” ellátást nyújtó szolgáltatásokkal - a kereskedelem-vendéglátás és szolgáltatás, a térségi szolgáltatást biztosító egészségügyi ellátás, a speciális egészségügyi szolgáltatások, valamint az ipari és mezőgazdasági-ipari területek, a logisztika területén. Az átlagos lakóterülettel vegyes települési területtől megkülönbözteti a helyzetéből adódó logisztikai

14

Forrás: KSH Megyei Statisztikai Évkönyv 2007.

48

szerepvállalás. Jelentős szerepet kap a jövőben a gazdasági területhasználat, illetve a természetvédelem, az ebből következő környezetkímélő növénytermesztés és állattartás, ennek a környezet természeti értékeire, a kultúrtáj adottságaira figyelemmel lévő fejlesztési lehetősége. Ezzel a város népességmegtartó erejét kell biztosítani. A lakóterületeken a területhasználat továbbra is a jelenlegi meglévő, vagy az átalakuló használatnak

megfelelően kisvárosias és

kertvárosias, kisebb mértékben falusias

lakóterületeknek felelnek meg. A lakónépesség számának eddigi változásaiból, a változások tendenciáiból, valamint a térség pozícióinak várható javulásából a terv távlatában - reális előrejelzés szerint - az alábbi lakónépesség területigényére kell számolni: 2015-re

11000 fő

2020-ra

11200 fő

12000 10000 8000 6000

lakónépesség

4000 2000 0

1970

1990

2003

2005

2015

3.13. ábra: Nagykálló lakónépességének alakulása (1970-2020)15

Jelentős szerkezeti elem a külterületen a fejlesztett gazdasági területeken belüli összefüggő

erdőterületek

kialakítása

is.

A

külterület

meghatározó

eleme

a

szennyvíztisztító, mely védőtávolsága 300-500 m. A belterületen teljes közművesítéssel kell számolni a terv távlatában. A szennyvízhálózat kiépítése a terv készítését megelőzően már megvalósult, a teljes befejezése a szennyvíztelep megépítésével zárul. Biri szennyvíz csatornahálózata 1999-2000-ben épült, hossza 6-6,5 km, állapota jó, az évenkénti dugulások száma kisebb mint kettő. A szennyvíz csatornára 380 rákötés épült ki, ezek mindegyike lakossági, közületi rákötés nincs. A községben összegyűjtött szennyvizet szivattyú segítségével nyomják át a nagykállói szennyvíztelepre.

15

Forrás: Nagykálló Város Szerkezeti Terve, P-Art Stúdió Kft., 2007.09., Nagykálló

49

A szennyvíz beruházás 1,7 Mrd Ft volt. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kötelezte a 380-19/2003 évi határozatával Nagykálló

Város

Önkormányzatot,

hogy

a

nyárfás


telep

környezetszennyező működését 2007. október 31-ig szüntesse meg (3. melléklet). A szennyvízközmű elhelyezkedését a gerincvezeték és a szennyvíztelep helyszínrajzát a 15. mellékletben csatoltuk. Nagykálló város és Biri község településszerkezetét mutatja a 16. melléklet. A műholdfelvételen jól látszik Nagykálló város „pókhálószerű” utcaszerkezete, illetve Biri község falusias kiépítettsége. A szennyvíztisztító telep megépítésével a város a hatósági kötelezésnek történő megfelelést tűzte ki célul, figyelemmel a lakosság teherviselő képességére. A szennyvíztisztító megvalósítására három alternatívát dolgozott ki az Önkormányzat: „A” változat eleveniszapos művi biológiai tisztító, felszíni vízi befogadóval. „B” változat eleveniszapos művi biológiai tisztító összekapcsolva természetes szennyvíz utókezeléssel, részben talaj és részben felszíni víz befogadásával, a tisztított víz hasznosításával. „C” változat egyszerűsített eleveniszapos biológiai tisztító biológiai nitrogén és foszfor eltávolítással; a tisztított víz további kezelését és

hasznosítását természetközeli

szennyvíztisztító végzi. A tervezett projektet Nagykálló Város Önkormányzata 100 %-ban valósítja meg. Az új szennyvízkezelés kapacitása 1500 m3/nap lesz. A javasolt „C” változat tervezett beruházás építés költsége nettó 689 000,- eFt 2008. évi árszinten. A „C” változat teljes beruházási költsége 850 375,- e Ft. Az üzemeltetési költség a „C” változat esetén 68 775 eFt/év, a szolgáltatási díj 130 Ft/m3. A tisztított szennyvíz befogadója a Kállai (VII) főfolyás 20+650 fkm mindhárom változat esetén. A „C” változatnál lehetőség lesz a Balkányi (VII/3) főfolyás 5+450 fkm-nél történő vízbevezetésre is. Nagykálló Város képviselőtestületének 39/2007. (X.15.) számú rendelete megállapította a Szabályozási Tervet és a Helyi Építési Szabályzatot. A 11. § (16) bekezdése a) alpontja szerint „A központi szennyvíztisztító telep védőtávolsága környezetvédelmi intézkedésig 500 m, utána legfeljebb 300 m”. A szabályzat 16. § (3) és (4) bekezdései szólnak a régészeti területekről.

50

(3)

A szabályozási tervlapokon jelölt régészeti terület határával érintett telkeken a meglévő terepszinthez viszonyítva 30,0 cm-nél nagyobb mélységű földmunkával járó minden tevékenység a kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Irodája engedélyével végezhető.

(4)

A szabályozási terven jelölt régészeti terület határait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a régészeti kutatásoknak megfelelően a jelen szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatja. E változásokat a terv karbantartásakor, de legalább 5 évenként a tervre rá kell vezetni.

A régészeti területek egy részben a szabályozási tervlapon benyúlik a tervezett fűz területére (17. melléklet).

3.2. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása 3.2.1. Demográfiai helyzet, tendenciák Nagykálló

és

Biri

lakosszámát,

a

lakások

számát,

ezek

területi

eloszlását

3.8. táblázatban és a 3.9. táblázatban mutatjuk be. 3.8. táblázat: Nagykálló főbb demográfiai adatai Központi belterületen

Egyéb belterületen*

Külterületen

Összesen

Lakosszám (fő)

9 792

0

484

10 276

Lakások száma (db)

3 402

0

215

3 617

Egyéb lakóegységek száma (db)

0

0

0

0

-

-

-

Központi belterületen

Egyéb belterületen*

Külterületen

Összesen

1 377

0

66

1 443

Lakások száma (db)

452

0

27

479

Egyéb lakóegységek száma (db)

0

0

0

0

Előforduló övezeti besorolások

-

-

-

-

Település neve

Előforduló övezeti besorolások

3.9. táblázat: Biri főbb demográfiai adatai Település neve Lakosszám (fő)

51

a

A 3.14. ábra mutatja be Nagykálló és Biri lakosság számának alakulását 1970-2006

1650

12000

1600

10000

1550 1500

8000

1450

6000

1400

4000

1350

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

1988

1986

1984

1982

1980

1978

1976

1250 1974

1300

0 1972

2000

lakos (fő; Biri)

14000

1970

lakos (fő; Nagykálló, összesen)

(Nagykálló), illetve 1970-2001 között (Biri).

év Nagykálló

Összesen

Biri

3.14. ábra: Nagykálló és Biri népességének alakulása 1970-2006 közötti időszakban16

Mint a 3.14. ábrán látható, Biri népessége folyamatosan csökken, míg Nagykállóé az 1990-es mélypont után növekedést mutat. A tervezési területen a lakosságszám 1990-re kismértékben

csökkent,

majd

2001-re

a

nagykállói

növekedésnek

köszönhetően

kismértékű emelkedést mutatott. A 3.15. és 3.16. ábra mutatja be az 1970-1979, 1980-1989 és 1990-2001 közötti időszakban a népszaporulat valamint a vándorlásnak erre gyakorolt hatását a két vizsgált település esetében.

1200 1000 800 600 400 népszaporulat, 200 vándorlás (fő) 0 -200 -400 -600 -800

I

II

III

időszak Népszaporulat

Vándorlás

3.15. ábra: Nagykálló népszaporulatának és a vándorlás hatásának alakulása 1970-2001 közötti időszakban17

16 17

Forrás: KSH Forrás: KSH. I. időszak: 1970-79; II. időszak: 1980-89; III. időszak: 1990-2001.

52

200 150 100 50 0 népszaporulat, vándorlás (fő) -50 -100 -150 -200 -250

I

II

III


Vándorlás

3.16. ábra: Biri népszaporulatának és a vándorlás hatásának alakulása 1970-2001 közötti időszakban18

A 3.15. ábrán látható, hogy Nagykállóban a II. időszakban a jelentős elvándorlás ellenére is nőtt a lakosság száma. Az I. és III. időszakban a betelepülés a jellemző. A lakosság száma mindhárom vizsgált időszakban nőtt, egyre kisebb mértékben. Biri esetében (3.15. ábra) az egyre kisebb mértékű elvándorlás jellemezte mindhárom időszakot. A lakosság száma az I. időszakban jelentősen, a II. időszakban kismértékben nőtt, míg a III. időszakban a minimális elvándorlás ellenére (8 fő) az elvándorlás mértékénél jelentősebben csökkent (38 fővel). A 3.17. ábra összesíti a két település népszaporulati és vándorlási adatait. 1500 1000 népszaporulat, vándorlás (fő)

500 0 -500 -1000

I

II

III


Vándorlás

3.17. ábra: A tervezési terület népszaporulatának és a vándorlás hatásának alakulása 1970-2001 közötti időszakban19

18 19

Forrás: KSH. I. időszak: 1970-79; II. időszak: 1980-89; III. időszak: 1990-2001. Forrás: KSH. I. időszak: 1970-79; II. időszak: 1980-89; III. időszak: 1990-2001.

53

Mint a 3.17. ábrán látható, a tervezési területen a népszaporulat egyre csökkenő mértékben nőtt a vizsgált három időszakban, míg az I. időszakban kismértékű, a II. időszakban pedig jelentős elvándorlás volt tapasztalható. A III. időszakban jelentősebb betelepülés történt a tervezési területre. Nagykálló népsűrűsége 2000-2005 között szigorúan monoton növekedett: 2000-ben 146,4 fő/km2, 2001-ben 154,5 fő/km2, míg 2005-ben 157,75 volt (forrás: KSH). Biri népsűrűségére 2000 és 2001 évekre van adatunk: 2000-ben 64,2 fő/km2, míg 2001-ben 61,9 fő/km2 volt (forrás: KSH), azaz csökkenést mutatott. A lakosság életkor szerinti megoszlását a vizsgált két településen a 3.18. ábra mutatja be.

A lakosság életkor szerinti megoszlása Nagykállóban

75-79 70-74 65-69 75-79 60-64 70-74

55-59

0-4 5-9

0-4

10-14

5-9 0-4

5-9

65-69

10-14 10-14 15-19

55-59 50-54

25-29 30-34 35-39

60-64 50-54

15-19 20-24

15-19

20-24

40-44 45-49 50-54 55-59

45-49 45-49 40-44 A lakosság életkor szerinti megoszlása Biriben

25-29 40-44 35-39

20-24

35-39 30-34

60-64 65-69 70-74

25-29 30-34

75-79 80-84 85-x

3.18. ábra: A lakosság életkor szerinti megoszlása Nagykállóban és Biriben 2001-ben20

A külső kör Nagykálló, a belső Biri adatait tartalmazza. A 80-84 és a 85-X kategóriákat a körökön nem jelöltük, ezek színek alapján azonosíthatóak. Az ábra alapján megállapítható, hogy Biri korösszetétele jobban az idősebb korosztály felé tolódik el, mint Nagykállóé. A tervezési területen a lakosság életkor szerinti megoszlását mutatja be a 3.19. ábra. A tervezési terület összesített korösszetétele Nagykállóéhoz hasonló.

20

Forrás: KSH

54

85-x 0-4 5-9 10-14

80-84 75-79 70-74

15-19 20-24 25-29 30-34

65-69 0-4

60-64

5-9 10-14

55-59

15-19

50-54

45-49

55-59 60-64 65-69 70-74

20-24 40-44

35-39

30-34

35-39 40-44 45-49 50-54

25-29

75-79 80-84 85-x

3.19. ábra: A lakosság életkor szerinti megoszlása a tervezési területen 2001-ben21

A

háztartások

számának

alakulását

Nagykállóban

és

Biriben

1970-2001

között

4500

520

4000

510

3500

500

3000

490

2500 2000

480 470

1500

460

1000

450

500

440

0

430 1970

1980

1990

háztartások száma (db; Biri)

háztartások száma (db; Nagykálló, összesen)

a 3.20. ábra mutatja be.

2001

év Nagykálló

Összesen

Biri

3.20. ábra: A háztartások száma Nagykállóban és Biriben 1970-2001 között22

21 22

Forrás: KSH Forrás: KSH

55

Az ábrán látható, hogy a vizsgált időszakban mindkét településen szigorúan monoton emelkedett a lakások száma. Az elmúlt időszakban megvalósított ingatlanfejlesztési projektek az alábbiak: Rácz Tüzép:

Társasház építés Nagykálló Árpád u.

Önkormányzat:

Budai Nagy Antal Szakközépiskola Komplex Akadálymentesítése

(2008) Középiskolai Tudáscentrum a Kistérség Jövőjéért (2007) Fintortagi út burkolatának felújítása (2008) Brunszvik Teréz Óvoda felújítás-bővítés (2006) Nagykálló főterének parkosítása (2003-2004) A megvalósítás alatt álló ingatlanfejlesztési projektek az alábbiak: Három Cserje Kft.:

Ipari Park alapinfrastruktúra kiépítés

KITE Zrt.:

Telephelyfejlesztés

Önkormányzat:

Nagykálló Birke tanyára vezető kerékpárút építése Közösségi Közlekedési Decentrum Fejlesztése (autóbuszállomás

építése) Többcélú Társulás

Nagykálló Kállósemjén közötti kerékpárút építése

Teszovál Kft.

Telephelyfejlesztés, új telephely kialakítás

A vizsgált két településen a mortalitási ráta alakulását a 3.21. ábra mutatja be.

16 mortalitási ráta (%)

14 12 10 8 6 4 2 0 I

II

III

időszak Nagykálló

Biri

Összesen

3.21. ábra: A mortalitási ráta alakulása a tervezési területen az 1970-2001 közötti időszakban23

23

Forrás: Forrás: KSH. I. időszak: 1970-79; II. időszak: 1980-89; III. időszak: 1990-2001.

56

A 3.21. ábrán látható, hogy Biriben szigorúan monoton növekszik a mortalitási ráta a vizsgált időszakban. Nagykállóban a II. időszakban a ráta enyhén csökken, azonban a III. időszakban kismértékben az I. időszakban mért érték fölé emelkedik. A teljes tervezési területre vonatkozó mortalitási ráta hasonlóan változik a Nagykálló esetében mértéhez, mivel Nagykálló lakosainak száma közel tízszerese Biriének. A III. időszakban mért mortalitása ráta Nagykálló esetében kismértékben az országos átlag (2001 évre: 12,97 %; forrás: KSH) alatt volt, míg a Biri esetében mért erősen meghaladta azt.

3.2.2. Gazdasági jellemzők Nagykálló és Biri foglalkoztatási összetételét a 3.22. és a 3.23. ábra mutatja be, míg a két település adatait a 3.24. ábra összesíti az 1980-2001 időszakban. Az aktív és a passzív munkaerőpiaci résztvevők arányát a vizsgált időszakban a 3.10. táblázat tartalmazza a két település vonatkozásában.

2001

2001 1990 1980

1990

Foglalkoztatott

1980 1990

1980 1980

2001

1990 2001

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

3.22. ábra: Nagykálló foglalkoztatási szerkezete 1980-2001 között24

24

Forrás: KSH

57

2001 2001 1990 1980

2001 1990 1980

1980 1980 1990 1990 2001

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

3.23. ábra: Biri foglalkoztatási szerkezete 1980-2001 között25

2001

2001 1990 1980

1980 1990 2001

1980 1990 1980 1990 2001

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső

Eltartott

3.24. ábra: Nagykálló és Biri összesített foglalkoztatási szerkezete 1980-2001 között26

3.10. táblázat: Nagykálló és Biri foglalkoztatási szerkezete 1980-2001 között. Forrás: KSH.

Az aktív munkavállaló részaránya (%) 1980

1990

2001

Nagykálló

43,9

50,1

35,4

Biri

59,0

48,6

22,0

Összesen

44,9

49,9

33,8

25 26

Forrás: KSH Forrás: KSH

58

A 3.25. ábra mutatja be a munkanélküliségi ráta alakulását 1980-2001 között. Az ábrán látható, hogy 1980-ban (köszönhetően a kötelező foglalkoztatásnak) a munkanélküliségi ráta 0 % volt, majd emelkedni kezdett, és 2001-re jóval az akkori országos átlag (5,7 %; forrás: KSH) fölé emelkedett. Biriben a ráta 2001-ben meghaladta a nagykállóit, a két településre összesített munkanélküliségi ráta azonban közelebb van a Nagykálló esetében mérthez, tekintettel a létszámbeli különbségekre.

munkanélküliségi ráta (%)

30 25 20 15 10 5 0 1980

1990

2001

év Nagykálló

Biri

Összesen

3.25. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 1980-2001 között Nagykállóban és Biriben27

A foglalkoztatási szerkezetet bemutató ábrák (3.22. - 3.24. ábrák), valamint a 3.10. táblázat alapján az alábbi következtetések vonhatóak le: •

Mindkét településen a munkanélküliség nőtt a vizsgált időszakban;

•

Mindkét településen nőtt az inaktív keresők részaránya;

•

Mindkét település 2001-re csökkent a foglalkoztatottak részaránya (különösen szembeötlő ez Biri esetében;

•

Az eltartottak aránya Nagykállóban csökkent, Biriben kismértékben nőtt;

•

Az aktív munkavállalók részaránya Nagykállóban1980-ban alacsonyabb volt, mint Biriben, 1990-re nőtt, majd 2001-re az 1980-as szint alá csökkent. Biriben 1980-2001

között

ez

az

arány

szigorúan

monoton

csökkent,

1990-től

folyamatosan a nagykállói érték alatt található; •

27

Az összesített adatok minden érték esetében a nagykállói tendenciákat követik.

Forrás: KSH

59

A térség GDP-jének kevesebb, mint 30 %-át adja az ipar, amely arány alacsonyabb az országos átlagnál. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az országos ipari foglalkoztatott létszámnak 4,1 %-át, az ipari termelés értékének pedig csupán 2,8 %-át adja, ami elmarad a megye országon belüli területi és népességi arányától. Ez az egyik legkevésbé iparosodott térség Magyarországon, amit az ipar foglalkoztatásban betöltött alacsony szerepe is mutat. A kistérségben a települések között azonban jelentős különbségek vannak: az ipar foglalkoztatásban betöltött szerepe Nagykállóban a legmagasabb, de még itt is jelentősen elmarad az országos átlagtól. Az ipar ágazatok szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a megyében a 49 főnél nagyobb vállalkozások termelésének több mint 96 %-át a feldolgozóipar teszi ki, kevesebb, mint 4 %-át állítja elő az energiaszektor. Nagykálló

erőteljesen

termékfeldolgozás

és

feldolgozóipar a

könnyűipari

orientált,

alapvetően

tevékenységek

jelenléte

a

mezőgazdasági

jellemző.

Az

ipar

szerkezetében tehát az élelmiszer-, valamint a textilipar (textil, ruházati termékek gyártása) dominál. Nagykállón

található

a

Benetton

Ungheria

Kft.,

a

Benetton

magyarországi

leányvállalatának székhelye, a térség legnagyobb számú munkaerőt foglalkoztató vállalata (elhelyezkedését lásd. a 3.26. ábrán). További fontos vállaltok a Fera-Trade Kft. (textil-feldolgozás), a J és T Bau Kft. (nyílászárók készítése) és a Lanotte Kft. (paplangyártás). A megye gazdaságában szintén lényeges szerepet töltenek be a szolgáltató ágak, a GDP gazdasági ágak szerinti megoszlása szerint részesedésük 61,6 %, ami csak kis mértékben marad el az országos átlagtól (62,4%).28 Nagykállóban a kiskereskedelmi üzletek lakosságarányos száma elmarad a megyei átlagtól. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiskereskedelmi üzlethálózatának struktúrája kis mértékben eltér az országostól: magasabb az élelmiszer- és élelmiszerjellegű vegyes üzletek, valamint a használtcikk üzletek aránya. Ez a jelenség Nagykállóra is jellemző. A városban a megyei arányt is meghaladó mértékű az élelmiszer jellegű üzletek aránya az összes kiskereskedelmi üzleten belül, átlagosan az üzletek több mint egyharmada élelmiszer jellegű. 2004-ben

Nagykállóban

168

kiskereskedelmi

üzlet,

13

nagykereskedelmi

raktár,

62 vendéglátó egység, 3 javító műhely, 2 egyéb szolgáltató egység működött, míg idegenforgalmi szolgáltató egység nem található a településen.

28

Forrás: http://www.nagykallo.hu/

60

A városban 899 vállalkozás működik, közülük 647 egyéni vállalkozó, és csupán 15 vállalkozás foglalkoztat 20 főnél magasabb létszámot. A településen összesen 59 alapítvány, klub, egyesület található.29 A városban jelenleg 28 ha iparterület és 11 ha vegyes terület található.

3.26. ábra: A Benetton Ungheria elhelyezkedése (A piros nyíl mutatja a cég telephelyét.)

Biriben nagyobb cég nem működik. Legfontosabb termékeik a kukorica, dohány, alma, gabonafélék, paradicsom, paprika, uborka. A legfontosabb ipari cég a Borsi Fajáték Kft., mely 7 fővel működik. A


megyei

jövedelmi

viszonyok

összességében

a

legkedvezőtlenebbek közé tartoznak. A megyei alacsonyabb jövedelmeket több tényező (alacsony foglalkoztatási arány, keresetszínvonal; mérsékelt ellátási összegben részesülő munkanélküliek, rokkantsági nyugdíjasok magas aránya; az alacsonyabb keresetekből adódó kisebb összegű nyugellátás; a segélyből élők magas aránya; az átlagosnál nagyobb fokú eltartási kötelezettség) együttesen magyarázza, bár hatásuk külön-külön sem elhanyagolható. A négy főnél többet foglalkoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei telephelyű gazdasági szervezetekben alkalmazásban állók havi nettó kereseti átlaga tartósan nyolctizede az országos átlagnak, a vidéki átlagnak pedig kilenctizede. Részint ebből adódóan is a saját

29

Forrás: www.nagykallo.hu

61

jogú nyugdíjak átlaga kilenctizede az országosnak. A rokkantsági nyugdíjasok magas arányát részint a kedvezőtlen egészségi helyzet, részint a foglalkoztatási gondok eredményezik. A megyében a saját jogú nyugdíjasok kéttizede korbetöltött, háromtizede korhatár

alatti

rokkantsági

nyugdíjas.

(Arányuk

országosan

csupán

14,

illetve

19 százalék volt 2004 elején.) A saját jogú nyugdíjasok struktúrája mellett a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők összetétele is markánsan eltér az országostól. Ebből adódóan amíg az öregségi nyugdíjasok csupán 3,4 százaléka él a megyében, addig a korbetöltött rokkantságiak 7,6 százaléka, a korhatár alatti rokkantságiak 8,2 százaléka, az özvegyi nyugdíjat

kapók

8,1

százaléka,

a

megváltozott

munkaképességűek

járadékában

részesülőknek pedig 15,2 százaléka. A megyében így a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban

részesülők

ellátmányának

átlaga

csupán

nyolctizede

az

országosnak.

A nyugdíjat, nyugdíjszerű ellátást 185 ezer fő, a megyei népesség közel harmada kap. A

megyében

a

népesség

egy

százaléka

részesül

munkanélküliek

járadékában.

Népességen belüli arányuk nagyobb, ugyanakkor az ellátás átlaga kisebb az országosnál. A regisztrált munkanélküliek több mint négytizedének, 16 ezer főnek a megélhetését rendszeres szociális segély segíti. Ők a lakosság 3 százalékát (országosan egy százalékát) adják. Tekintettel a közel 3 fős átlagos háztartásméretre, a népesség közel tizedének

megélhetését

rendszeres

szociális

segély

biztosítja.

Az

alacsonyabb

jövedelmekhez magasabb eltartási kötelezettség társul. Ezt tükrözi az országos átlagnál tizedével nagyobb átlagos háztartásméret, valamint az, hogy a száz foglalkoztatottra jutó inaktív keresők (nyugdíjasok stb.) és eltartottak száma 1,3-szerese az országosnak. A leghátrányosabb kistérségekben (köztük a nagykállóiban) a fenti elmaradás fokozottan jelentkezik. Jelzi ezt, hogy az adózók ezer lakosra jutó száma kilenctizede a megyei átlagnak, az országosnak pedig héttizede. A Nagykállói Kistérségben az 1000 lakosra jutó adófizető száma 319, az egy adózóra jutó személyi jövedelemalapot képező jövedelem 849 eFt, ami a megyei átlagnak 85, 3 %-a, míg az országos átlagnak csupán 69,0 %-a. A megyében alkalmazásban állók 2007. évi nettó átlagjövedelme 95,5 eFt volt.30 Ezekkel

az

értékekkel

a

Nagykállói

Kistérség


megye

leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozik.

30

Forrás: KSH Debreceni Igazgatósága: Statisztikai tükör, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2007/4

62

3.2.3. Társadalmi jellemzők A tervezési területen a túrizmusból adódó szezonalitás nem jellemző. A lakosság díjfizetési képessége alacsony, amint azt részleteztük a jövedelmi viszonyokat bemutató részben. Jelentősebb civilszervezet a Szabadidősport és Természetbarát Egyesület Nagykállóban, mely alapszabályában természetvédelmi célokat is kitűz. A demográfiai adatok szerint a város lakónépességének száma 2006. év végén 10.324 fő volt, a kistérségé pedig 45.925 fő. A város statisztikai adatai minimális mértékű (1,8‰) természetes fogyást, valamint kissé jelentősebb elvándorlást (7,8‰) jeleznek. A kistérségek népsűrűségét a 3.27. ábra mutatja be.

3.27. ábra: A kistérségek népsűrűsége

A változások azt jelentik, hogy a város lakossága mindösszesen 101 fővel csökkent a 2005. év lélekszámhoz viszonyítva. A népességszám csökkenését a legutóbbi időkig ellensúlyozni tudta a város, melynek népsűrűsége 151 fő/km2. A migráció folyamatában kedvezőtlen a fiatal, képzett munkavállalók elvándorlása, ami egyrészt a település munkaerő-potenciálját gyengíti, másrészt hozzájárul a fokozatos elöregedéshez. A 14 év alattiak (15,6 %) és a 60 év felettiek (16,1%) relatív nagy hányada miatt magas az eltartottak aránya, ami fokozott terheket ró az aktív keresőkre. A legfiatalabb lakosság, a 0-14 évesek aránya az országos trendeknek megfelelően Nagykállóban is csökkent az elmúlt időszakban. A fiatalkorú lakosság száma az 1997-es létszámhoz képest mintegy 400 fővel (4 százalékpont) csökkent, arányuk azonban a csökkenés ellenére is magasabb, mint az országos átlag. Ez egyrészt az országos szinten is csökkenő gyereklétszámmal, másrészt az életkori sajátosságokkal magyarázható. A fiatalkorúak számának csökkenését a 15-59 éves korosztály létszámának növekedése szinte teljesen kompenzálja, míg a hatvan évesnél idősebbek száma csak kis mértékben változott a

63

vizsgált 10 éves időszakban. Az idősebb korosztály aránya 16% körül ingadozott kis mértékben.

3.28. ábra: Nagykálló népességének korcsoportok szerinti megoszlása (1997-2006.) 31

Nagykálló korfáján is látható, hogy aktív korú lakosságon belül a fiatalabb 20-40 év közötti generáció létszáma magasabb, mint a nyugdíjas éveihez közelítőké. A népesség egyes korcsoportjai körében a férfiak és nők száma közel azonos. Alacsony mértékű férfitöbblet figyelhető meg az 50 évnél fiatalabbak között, azonban az 50 évesnél idősebbek körében már a nők vannak magasabb számban. Az első korcsoport tekintetében átlagosan 0,98 nő jut egy férfira, míg az utóbbi korosztály esetén 1,3 ez a szám. Jelentős mértékű nő többlet a 65 évesnél idősebb között jelentkezik: A legidősebb vizsgált korosztály körében több mint, 1,7 nő jut egy-egy férfira. Nagykálló korfáját a 3.29. ábra mutatja be.

31

Forrás: KSH T-Star

64

3.29. ábra: Nagykálló korfája (2006.) 32

Ahogy a korosztályok szerinti megoszlásból és a korfából is látható a Nagykálló lakosságából 2006-ban közel 6.900 főt (67%) tett ki az aktív korúak létszáma. A gazdasági aktivitás tekintetében jelentős átalakulás ment végbe az elmúlt évtizedekben Nagykállóban. A változások, amelyeket a rendszerváltozás idézett elő megfelelnek az országosan végbement trendeknek. Az 1980-as évek gazdasági aktivitási mutatóihoz képest jelentős változás állt be azáltal, hogy a mesterséges beavatkozások által megszüntetett munkanélküliség 1990-től eltűnt, és a gazdasági aktivitás alakulása is a piaci, főként a munkaerő-piaci folyamatok hatása alá került.

3.2.3.1. Munkanélküliség-foglalkoztatás A rendszerváltozás előtti időszak torzító hatásait legkevésbé a 2001. évi népszámlálási adatok tükrözik, ezért a továbbiakban ezek elemzésére kerül nagyobb hangsúly. Az adatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált népességnek hozzávetőlegesen 2/3-a gazdaságilag inaktív (közel fele-fele az inaktív keresők és az eltartottak ezen belüli aránya), és csupán 1/3-uk tekinthető gazdaságilag aktívnak. Ez utóbbi csoport 1/6-a vallotta

magát

munkanélkülinek

a

felmérés

során.

Összehasonlítva

a

kistérségi

mutatókkal megállapítható, hogy a város gazdasági aktivitási helyzete kedvezőbb, mint a kistérségi átlag. Csupán az eltartottak tekintetében kedvezőbb a kistérség mutatója. Hasonló eredményre jutunk, ha Nagykálló adatait Szabolcs-Szatmár-Bereg megye átlagos mutatószámaihoz hasonlítjuk. A gazdasági aktivitás tekintetében az Észak-alföldi régióban átlagosan kissé kedvezőbb a helyzet, mint Nagykállóban. Regionális átlagban a

32

Forrás: KSH

65

foglalkoztatottak aránya csak minimális mértékben haladta meg a nagykállói szintet, ami kissé alacsonyabb munkanélküliséggel párosult. A gazdaságilag aktív lakosság aránya azonban mindössze 0,3 százalékponttal haladta meg a település hasonló mutatóját. Országos

kitekintésben

lemaradást

mutat.

Nagykálló

A

gazdasági

foglalkoztatottak

aktivitási

aránya

helyzete

már

magyarországi

jelentősebb

átlagban

6,8

százalékponttal magasabb mint Nagykállóban (36,2%), a munkanélküliek aránya pedig 1,9 százalékponttal alacsonyabb. Az inaktív keresők és az eltartottak aránya szintén alacsonyabb országos átlagban (3.11. táblázat). A térségi és megyei átlagnál magasabb gazdasági aktivitás jelzi a város gazdasági központ jellegét. A regionális és országos átlagoktól kedvezőtlenebb értékek viszont a térség relatív elmaradottságára utalnak. 3.11. táblázat: A lakosság gazdasági aktivitása (1980., 1990.,2001.) 33

Nagykálló aktív korú népességéből, a 15-64 éves korosztályból a népszámlálás évében 42,7%-ot ért el a foglalkoztatottak aránya. Közülük megközelítőleg 1900 fő a helyben foglalkoztatottak létszáma, és 28-29 %-uk jár el településéről dolgozni a 2001. évi népszámlálás statisztikai adatai szerint. Ugyanakkor Nagykálló jelenti a kistérség legjelentősebb – és egyetlen nagyobb – ingázási célpontját: több mint 676 munkavállaló jár

ide

dolgozni

foglalkoztatottjainak

a

térségből, több

mint

de 25,

a

térségen

Kállósemjén

kívüli

Nyíregyházáról

munkavállalóinak

foglalkoztatottjainak 10 %-a Nagykállóban talált munkalehetőséget.

33

Forrás: www.nepszamlalas.hu

66

15,

is.

Biri

Geszteréd

A város egyik fontos munkaerő-piaci jellemzője regisztrált álláskeresők magas száma (500 és 800 fő között ingadozik), közöttük a férfiak aránya – az országos tendenciáknak megfelelően – magasabb (56-60%). A munkanélküliek száma a reprezentatív felmérésen alapuló népszámlálási adatok alapján 2001-ben 639 fő volt. A KSH T-star adatbázisa alapján ugyanakkor csak 591 fő álláskereső regisztrálása történ meg. Az eltérés a felmérési és nyilvántartási rendszer módszertani sajátosságaiból adódik. Korosztály tekintetében a regisztrált munkanélküliek túlnyomó része a 26-45 év közöttiek közül kerül ki. A munkaügyi kirendeltség adatai kismértékben eltérnek a KSH adataitól, mert a két szervezet másmás módszertan alapján vizsgáltja az álláskeresők számát és összetételét. A regisztrált álláskeresők számának 2006-ban bekövetkezett ugrásszerű növekedése – mind az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) munkaügyi kirendeltségeinek adataiban, mind a KSH adataiban – nem pusztán a gazdaság teljesítményének visszaesésének tulajdonítható.

3.30. ábra: A regisztrált munkanélküliek száma korosztályonként Nagykállóban

Ebben az időszakban ugyanis jelentősebb változások történtek az álláskeresésre vonatkozó

jogi

szabályozásban,

amelynek

hatására

korábban

nem

regisztrált

munkanélküliek is nyilvántartásba vételre kerültek. A regisztrált munkanélkülieket iskolai végzettségük szerint is vizsgálva a Nagykállói munkaügyi kirendeltség területén az általános

iskolát

és

szakmunkásképzőt,

illetve

szakiskolát

végzettek

körében

tapasztalható a legnagyobb munkanélküliség. Országos tendencia, hogy az elmúlt években országos szinten is megnőtt a közép-, illetve felsőfokú végzettséget szerzők aránya a népességen belül. Ez megmutatkozik Nagykálló és térsége foglalkoztatási és munkanélküliségi adataiban is. A tapasztalatok szerint a magasabb végzettségűek (gimnázium, szakközépiskola, technikum, egyetem és főiskola) körében a fiatal, 17-25 év közötti korosztály aránya a legmagasabb. Az álláskeresők legmagasabb iskolai

67

végzettség szerinti megoszlása azt igazolja, hogy a magasabb végzettséggel (érettségi, diploma)

rendelkezők

nagyobb

eséllyel

tudnak

elhelyezkedni

az

elsődleges

munkaerőpiacon, azaz ezt a társadalmi réteget a munkanélküliség kevésbé érinti. A főiskolát és egyetemet végzettek elhelyezkedési esélyei azonban elmúlt 4 éves időszakban országosan is kedvezőtlenebbé váltak. Nincs ez másként Nagykállóban és térségében sem. A jelenlegi munkaerő-piaci igények és a felsőfokú oktatási kínálat közötti strukturális különbségek miatt a felsőfokú végzettségű regisztrált munkanélküliek aránya a jövőben várhatóan tovább fog emelkedni (3.12. táblázat). 3.12. táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint Nagykállóban (1997-2006.) 34

Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettségi szerinti száma évente (1997-2006.) A munkanélküliségi adatok éves értékelése elfedi a munkaerő piac szezonális változásait, illetve

a

jogszabályi

különböztethetők

meg

környezet az

idény

és és

az

adatgyűjtési

alkalmi

munkában,

módszertan illetve

az

miatt egész

nem évben

foglalkoztatottak. Szükséges tehát a gazdaságilag aktív népesség helyzetének elemzésén belül bemutatni a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát is az aktívkorúakon körében. A Népszámlálás adatai alapján megállapítható, hogy Nagykálló aktív korú lakosságának 54,9 %-a nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel 2001-ben. A munkaerőpiacon leginkább kiszolgáltatott legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 23,8 % volt a 15-59

éves

korosztályon

belül,

vagyis

a

rendszeres

munkajövedelemmel

nem

rendelkezők között több, mint 43 % az aránya az alacsony iskolai végzettségűeknek. Az aktív korú népesség 1/3-a 2001-ben nem rendelkezik általános iskolainál magasabb végzettséggel. A fenti adatokból megállapítható, hogy a Népszámlálás évében a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők mindössze 28,1 %-a rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel.

34

Forrás: KSH T-Star

68

3.2.3.2. Képzettség-műveltség Nagykálló népességének iskolai végzettségét a Nagykállói kistérség többi településének, illetve a többi város átlagos adataival összehasonlítva megállapítható, hogy a térségen belül itt a található a legmagasabb szinten képzett lakosság. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 33,1 %-os aránya az aktív korú népességen belül magasnak tekinthető. Az alábbi táblázatból látható, hogy Nagykálló lakossága jelentősebb arányban rendelkezik középfokú vagy magasabb végzettséggel, mint a térség többi településének, vagy városainak lakossága. A kedvező helyzet egyrészt a város hagyományos és jelenleg is érzékelhető iskolavárosi jellegének, másrészt a térségi humán-közszolgáltatási és gazdasági centrum szerepből adódó demográfiai folyamatok hatására alakult ki. A népszámlálási adatokhoz képest az elmúlt években a lakosság körében – az országos tendenciáknak megfelelően - tovább csökkent az alacsony végzettségűek aránya, illetve növekedett a közép, vagy magasabb fokú végzettséget szerzők száma. Az idősebb, és alacsonyabb végzettséggel rendelkező lakosság természetes fogyása, a 18 évre emelt iskolakötelességi korhatár, illetve az oktatási intézmények számának növekedése, illetve a felvehető létszám változása fejti ki más egyéb tényezők mellett a hatását a lakosság végzettségi szintjének növekedésére. A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását a 3.13. táblázat mutatja be. 3.13. táblázat A népesség iskolai végzettsége, 2001. 35 Nagykálló Végzettség

fő

A 7 éves és idősebb népességből 0 osztályt végzettek száma A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 1-5. osztályát végzettek száma A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 6-7. osztályát végzettek száma A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 8. osztályát végzettek száma A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai szakmai oklevél és érettségi nélkül A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségi nélkül, szakmai oklevéllel A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel, általános oklevéllel

35

Forrás: Népszámlálás 2001.

69

%

Kistérség többi települése összesen fő

%

Többi város összesen fő

%

181

1,9

761

2,4

377

2,1

976

10,1

4818

15,0

2605

14,2

938

9,7

3973

12,4

2126

11,6

2754

28,4

11210

35,0

6164

33,6

544

5,6

1247

3,9

789

4,3

1927

19,9

5668

17,7

3331

18,2

1021

10,5

1690

5,3

1135

6,2

Nagykálló Végzettség

fő

A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel, szakmai oklevéllel A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai végzettségű, oklevél nélkül A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai végzettségű oklevéllel

%

Kistérség többi települése összesen fő

Többi város összesen

%

fő

%

591

6,1

1551

4,8

1048

5,7

144

1,5

232

0,7

150

0,8

624

6,4

914

2,9

594

3,2

A táblázatban szereplő adatok teljességéhez hozzá tartozik, hogy az életkorból adódóan a 7 éves vagy idősebbek között többen is vannak, akik még szerezhettek magasabb (középfokú vagy felsőfokú) végzettséget. A Népszámlálás 2001. rendelkezésre álló adatai alapján

megállapítható,

hogy

a

25

éves

és

idősebb

korosztályban

a

felsőfokú

végzettséggel rendelkezők aránya városi szinten eléri a 9 %-ot. Tehát a város megfelelő korú lakosságának közel tizede már 2001-ben is rendelkezett főiskolai oklevéllel, vagy diplomával. Ez az arány az elmúlt években tovább javult, amelyben fontos szerepet játszik a közoktatás (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola) megfelelő színvonalú előkészítő tevékenysége.

3.2.3.3. Jövedelmi helyzet A település életminőségének egyik nagyon fontos eleme a jövedelemi viszonyok, a kereseti lehetőségek alakulása. A jövedelmekre, átlagkeresetre vonatkozó adatok települési szinten nem állnak rendelkezésre, így az elemzés kistérségi összehasonlításra támaszkodik. A jövedelmi helyzet megítéléséhez olyan mutatókat is fel lehet és kell használni, melyek nem ennyire egyértelműek, forintban nem számszerűsíthetők. Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jelzi a lakosság tulajdonában lévő nagy értékű, tartós fogyasztási cikkek mennyisége, értéke is. Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagyságát tekintve a megyei kistérségek rangsorában 2005. évi adatok alapján a Nagykállói kistérség csupán a 7. helyen áll a megyében, átlagosan 321.167 Ft egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelemmel. Ez a legmagasabb kistérségi értéknek (Nyíregyháza) 54%-a.

70

3.31. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistérségek személyi jövedelemadó adatai 2003-2005. 36

A személyi jövedelemadót fizetők rangsorában a kistérség a 4. helyen szerepel (3.31. ábra). A két adat, illetve a kistérségi rangsorokban elfoglalt helyzet azt mutatja, hogy Nagykállóban a megyei átlag alatt van azoknak a száma, akiknek adóköteles jövedelmük keletkezik, és ennek átlagos mértéke is a megyei átlag alatti a vizsgált három éves időszakban. A megyei összehasonlításban látható, hogy a lakosság számhoz viszonyítva Nyíregyházai, Tiszavasvári és Vásárosnaményi kistérségekben volt több adózó, mint a Nagykállói kistérségben. A mutatók alapján tehát ezek azok a kistérségek, ahol a foglalkoztatás szempontjából kedvezőbb a helyzet, nagyobb létszámú foglalkoztatott alkalmazására nyílik lehetőség. A Vásárosnaményi kistérségben ugyanakkor az egy főre jutó adóalap értéke alacsonyabb mint a Nagykállóiban, tehát a nagyobb mértékű foglalkoztatáshoz alacsonyabb bejelentett bérfizetés társul. Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül az 1000

főre

vetített

személygépkocsi-állomány

a

legfontosabb.

Természetesen

a

mennyiségi adatok mellett nagyon fontos a személygépkocsi-állomány kora, műszaki színvonala – ezek eltéréséből adódik, hogy az 1000 főre jutó személygépkocsik száma szerint kialakított fejlettségi rangsor (pl. az előbb vizsgált kistérségi szinten) csekély mértékben eltér a forintban számszerűsített mutatók által kapott sorrendtől. Az 1000 állandó lakosra jutó gépkocsi állomány alapján következtetve a jövedelmi helyzetre a kistérségen belül Nagykálló tekinthető a legmódosabbnak, majd Biri és

36

Forrás: KSH Megyei statisztikai évkönyvek (2003., 2004., 2005.)

71

Újfehértó következik a rangsorban (3.32. ábra). Az ábráról látható, hogy a vizsgált hat évben jelentősen (24-44 %-kal) nőtt a személygépkocsi-állomány a kistérség mindegyik településén – ez azonban csak egyrészt jelenti a jövedelmi színvonal emelkedését – ha egyben javul a gépkocsiállomány életkora is –, másrészt a lakosság hitelképességének és ezzel összefüggésben eladósodottságának növekedésére is utalhat.

3.32. ábra: 1000 lakosra jutó személygépkocsi állomány 2001-2006. 37

3.2.3.4. Egészségi állapot A társadalom életminőségi szintjének egyik indikátora a népesség egészségi állapota. Nagykállóban jelentős környezeti terheléssel járó tevékenységet végző szervezet nem működik. A lakosság körében egyik betegség típus sem jelentkezik a térségi átlagtól számottevően eltérő mértékben. A Nagykállói lakosság körében – hasonlóan az országos tendenciákhoz

–

az

ún.

civilizációs

betegségek

megbetegedések jelentik az fő veszélytényezőt.

37

Forrás: KSH Megyei Statisztikai Évkönyv 1999-2003.

72

–

főként

szív

és

érrendszeri

4. A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése 4.1. Helyzetértékelés Nagykálló Város Önkormányzata jelenleg rendelkezik mechanikai és természetes tisztító rendszerrel. A tisztító rendszer befogadja Biri község szennyvizeit, ugyanis Nagykállóval közösen

valósította

meg

1,696

milliárd

forint

értékben

a

szennyvízberuházást.

A szennyvízrendszert a TESZOVÁL Kft. üzemelteti. A TESZOVÁL Kft. 100 %-ban önkormányzati tulajdonú cég. A TESZOVÁL Kft. 1977-től, a 2000 decemberében bővített, a jelenleg 0667/17. hrsz-ú, összesen 172 386 m2 nagyságú, önkormányzati tulajdonban lévő területen nyárfás szennyvíztelepet üzemeltet. A telep kerítéssel körülhatárolt. Megközelítése a 4102 számú közútról leágazó, a Harangodi víztározóval szemben lévő útról történik. A területet a négy oldalról a következő területek veszik körül: •

É-ról 30 ha-os nyárfás csemete ültetvény, amely magántulajdonban van.

•

K-ről 10 ha-os szántó, amely magántulajdonban van.

•

D-ről kb. 40 ha-os gyümölcsös, amely magántulajdonban van.

•

Ny-ról 50 ha-os nyárfás, amely az erdészet tulajdonában van.

A Nagykállói nyárfás tisztító telep környezetét bemutató képek a 4.1 ábrán láthatók.

73

4.1. ábra: Nagykállói nyárfás tisztító telep környezete

74

A szennyvíztisztító kapacitása jelenleg 1000 m3/nap. Ebből átlagosan elvezetendő szennyvíz mennyiség: •

Qátl. = 750 m3/nap (csatornán érkező)

•

Qátl. = 65 m3/nap (folyékony hulladék)

•

A szennyvízborítás: 300 mm/év

A telepre érkező szennyvíz mennyiségeket a 4.1. táblázat foglaltuk össze. 4.1. táblázat: A telepre érkező szennyvíz mennyiségek Csatorna hálózaton Szippantott Év

Összes Mindösszes

Nagykálló 3

Biri

Nagykálló 3

3

Biri

Nagykálló 3

3

Biri 3

(1000m3)

(1000m )

(1000m )

(1000m )

(1000m )

(1000m )

(1000m )

1997

181

-

-

-

181

-

181

1998

253

-

-

-

253

-

253

1999

275,3

-

-

-

275,3

-

275,3

2000

382,8

2,0

-

-

382,8

2,0

384,8

2001

360,2

2,0

-

-

360,2

2,0

362,2

2002

358,6

4,5

-

-

358,6

4,5

363,1

2003

354,3

5,0

11

-

365,3

5,0

370,3

2004

358,9

6,1

0,4

-

359,3

6,1

365,4

2005

383,1

6,2

4,7

-

387,8

6,2

394,0

2006

382,2

6,3

6,0

-

388,5

6,3

394,5

2007

383,0

6,4

6,0

-

389,0

6,4

395,4

Látható, hogy az elmúlt években a szennyvíz mennyisége folyamatosan emelkedett, mára a tisztító túlterheltté vált. Nagykálló városban gravitációs csatornahálózattal gyűjtik össze a szennyvizet, melyet a város végátemelője juttat ki nyomóvezetéken a szennyvíztelepre. Biri szennyvize nyomott csővezetéken jut a szennyvíztisztítóba. A telepen kézi tisztítású ráccsal a szennyvízben lévő darabos szennyeződéseket kifogják. A szennyvíz ezután egy iker elrendezésű ülepítő földmedencébe kerül, ahol az ülepíthető anyagok kiülepednek. A kiülepített iszapot a telepen belül helyezik el. Az ülepített szennyvizet meghatározott ütemterv szerint a bakhátas nyárfás öntözőtelepre vezetik, ahol az elpárolog, illetve elszikkad. A nyárfás öntözőtelep 2 ütemben készült. Az első ütem 1977-ben készült el, majd 2000-ben bővítették.

75

Tenyészidőn kívüli időszakban a szennyvizet a téli tároló medencékben tárolják, amelyek 17.000 m3 és 42.000 m3 nagyságúak. A tenyészidőszakban ezt a szennyvizet a frissel összekeverik és kivezetik a nyárfás öntözőtelepre (4.2. ábra). A telep fogadja a települések folyékony hulladékát is, ezt szippantókocsikkal szállítják a területre. Itt előzetes vizsgálat után a kétállásos (rács, osztóakna) fogadóaknába vezetik. A darabos szennyeződés kifogása után a folyékony hulladék is az ülepítő medencékbe kerül és a friss szennyvízzel keverve az öntözőárkokba jut.

Nyárfás öntözőtelep

Iker ülepítő földmedencék

Téli tároló medencék

4.2. ábra: Nagykállói nyárfás tisztító telep

A telep körül a szivárgó vizek összegyűjtésére övárkot építettek ki. Az összegyűjtött csurgalékvíz a telepi átemelőbe van visszavezetve. Az átemelőben elhelyezett FLYGT szivattyúk nyomóvezetéken keresztül nyomják az összegyűjtött vizet a VII./3. számú belvízcsatorna 5 + 450 km szelvénybe (4.3. ábra).

76

Balkányi (VII/3) folyás felé (5+450 fkm)

4.3. ábra: Nagykállói szennyvíztisztító telep felszíni-vízi befogadója a VII./3. vízfolyás

A telep az alábbi műtárgyakkal és létesítményekkel működik: Csatorna hálózat: •

2.335 fm NA 300 mm-es ac. cső

•

1.976 fm NA 200 mm-es ac. cső

•

282 fm NA 300 mm-es KG PVC cső

•


•


•

585 fm NA 300 mm-es TOG cső

•

37.673 fm D 200 KG PVC gravitációs gerinccsatorna

•

19.996 fm D 160 KG PVC gravitációs bekötőcsatorna

Átemelők, nyomóvezeték: •

1 db Ø 4,5 m MOBA átemelő

•

2 db FLYGT CP 3126 tip. búvárszivattyú

•

3 db Ø 3,0 m MOBA átemelő

•

6 db FLYGT CP 3101 tip. búvárszivattyú

•

1 db Ø 1,25 m HENKE-SIOME átemelő

•

2 db SZAK 36/11 típ. búvárszivattyú

77

•

2.800 fm NA 200 mm-es ac.ny. cső

•

2.000 fm NA 150 mm-es ac.ny. cső

•

350 fm NA 100 mm-es ac.ny. cső

•

733 fm NA 100 mm-es KM PVC cső

•

357 fm D 110 KM PVC P-6 szennyvíznyomó vezeték

•

2.236 fm D 90 KM PVC P-6 szennyvíznyomó vezeték

•

123 fm D 63 KM PVC P-6 szennyvíznyomó vezeték

•

24 db Ø 1,65 m szennyvízátemelő

•

46 db FLYGT tip. szennyvíz szivattyú

Szennyvíztisztító telep: •

1 db DEMOKO szociális konténer

•

2 db rács és osztóakna

•

4 db 100 m3–es ülepítő földmedence

•

1 db 80 m3–es ülepítő földmedence

•

1 db 17.000 m3–es téli tározó földmedence

•

1 db 42.000 m3–es téli tározó földmedence

•

2.975 fm Ø 100 mm–es dréncső

•

kb. 10,6 ha drénezett nyárfás öntözőmező

•

3 db talajvízszint észlelő kút

Csurgalékvíz elvezetés: •


•

1 db 4 m3-es átemelő akna

•

2 db FLYGT CP 3101-252 HT típ. búvárszivattyú

•


•

1 db homokfogó műtárgy

•

1 db kitorkolló műtárgy

Folyékony hulladék fogadó egysége: •

1 db 8-8 m3-es vb. fogadóállás

•

1 db iker rács- és osztóakna

•

1 db rácsszemét tároló acél konténer

•

1 db keverő berendezés

Nagykálló

város

szennyvízcsatornázása

és

a

nyárfás

szennyvízelhelyező

telep

280-73/2001 sz. alatt módosított 280-13/1997 számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A telep fogadó kapacitása 1000 m3/d.

78

A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban

Felügyelőség)

a

szennyvíztelepre

a

4748-1/2002

sz.

határozattal

részleges környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelt el (2. melléklet). A felülvizsgálat megállapításainak alapja: a Felügyelőség kötelezte az önkormányzatot 380-19/2003 sz. határozatával a környezetszennyezés megszüntetésére. A határidő 2007. október 31. A felülvizsgálati határozattal egyidejűleg 2007.10.31-ig a Felügyelőség környezetvédelmi működési engedélyt adott. Nagykálló Város Önkormányzata a nyárfás szennyvíztisztító telep kiváltására 2004-ben megvalósíthatósági

tanulmányt

készíttetett,

melyben

három

változatban

tartotta

lehetségesnek új biológiai szennyvíztisztító létesítését: I. változat: Kevertrendszerű – anoxikus, majd két párhuzamos oxikus zónából álló – automatikus üzemirányítású kisterhelésű eleven iszapos, mélylégbefúvásos technológia, gépi tisztítású ráccsal, homokfogóval, előülepítővel, vegyszeres foszforeltávolítással, az iszap gépi víztelenítésével, prizmás komposztáló telep kialakításával, a komposzt mezőgazdasági hasznosításával. II. változat: Kétlépcsős rendszerű, automatikus üzemű, kisterhelésű eleven iszapos technológia mélylégbefúvással, gépi tisztítású ráccsal, homokfogóval, előülepítővel, vegyszeres foszforeltávolítással, az iszap gépi víztelenítésével, prizmás komposztáló telep kialakításával, a komposzt mezőgazdasági hasznosításával. III.

változat:

mélylégbefúvásos

Automatikus technológia,

foszforeltávolítással,

az

iszap

üzemirányítású

kisterhelésű

gépi

tisztítású

ráccsal,

gépi

víztelenítésével,

eleven

homokfogóval, prizmás

iszapos, vegyszeres

komposztáló

telep

kialakításával, a komposzt mezőgazdasági hasznosításával. A

három

változat

értékelését

követően

az

üzemeltetési

és

működésbiztonsági

szempontból az I. változat megvalósítását javasolták, amely megegyezik a jelen pályázatban bemutatott „A” változattal. A Területi Vízgazdálkodási Tanács is az I. változat megvalósítása mellett döntött. A javasolt műszaki megoldásra készült el a vízjogi létesítési engedélyezési dokumentáció, amelyre a város 3328-9/2005 számon vízjogi létesítési engedélyt kapott. A vízjogi engedély jelenleg is hatályos, érvényességét az Önkormányzat kérelmére a KTV KTVF 8119-10/2008. sz. határozatával adta meg (6. melléklet).

79

Az I. változatnak megfelelő művi biológiai szennyvíztisztító kialakítása forráshiány miatt elmaradt.

A nagykállói települési szennyvíztisztító rendszerrel kapcsolatban Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakértő munkatársaival 2007. szeptember 14-én egyeztető tárgyalás történt. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a 380-19/2003 sz. határozatban nem javasolta a téli tározók felületének növelését. Felhívta a figyelmet, hogy a szennyvízöntöző telep Nagykálló Városi Vízmű becsült hidrogeológiai védőövezete „B” zónájától 1,5 km-re található. Javasolta, hogy a jelenlegi telepet a talajvízszennyezés miatt váltsa ki mesterséges biológiai szennyvíztisztító teleppel. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat szakhatósági állásfoglalásában többek között a következőket írja: „…Nagykálló város határa nitrát-szennyezés szempontjából érzékeny terület, ahol mezőgazdaságilag hasznosított területeken évente hektáronként maximum 170 kg szerves eredetű nitrogént lehet kijuttatni. A szennyvízöntöző telepen a talajvíz nitráttartalma –a 10/2000 (VI.2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelete alapján- egy esetben (A) értékhatár alatti, öt esetben meghaladja a (B) értékhatárt, két esetben (C) értékhatáron felüli. A szennyvízöntöző telep talajában megindult egy másodlagos szikesedési folyamat, amit a talaj pHH20 8 feletti értéke, illetve a talaj N-ion tartalmának növekedése jelez. Megállapítja termőföldről

továbbá,

vett

hogy

talajminta

a

(I.F.)

szennyvízkezelő összes

Ni

telephez

(nikkel)

legközelebb

tartalma

lévő

meghaladja

a az

(A) határértéket a 0-05 m-es mélységekben és azt megközelíti a 0,5-1,5 m-es mélységekben

is.

A

szennyvízkezelő

telep

jelentős

túlterhelése

a

környező

mezőgazdaságilag hasznosított területeken is veszélyezteti a termőföld minőségét és talajvédő gazdálkodás feltételeit rontja. A fentiek alapján a talajvédelmi hatóság álláspontja az, hogy jelentősen korlátozni kell a szennyvízkezelő telep terhelését, illetve meg kell vizsgálni a szennyvizek egyéb módon történő kezelését.” A Felügyelőség a határozatában a következőket mérlegelte: „A szennyvízöntöző telep a sérülékeny földtani környezetű Nagykálló Városi Vízmű becsült hidrogeológiai védő övezete „B” zónájától 1,5 km-re, biztonságos távolságban található. A

telep

hidraulikailag

túlterhelt,

ezért

elkerülhetetlen.

80

a


rekonstrukciója

A talajvízben a nitrát-ion tartalom két furatban meghaladta (C1) határértéket, míg négy furatban a (B) határérték fölött volt, míg az ammónium-és foszfát tartalom egy-egy furatban

a

(C3)

határértéket

is

meghaladta.

A

vízvizsgálati

adatok

a

talajvíz

szennyezésére utalnak. A talajminták nem mutattak határérték feletti szennyezést a 10/2000 (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet szerinti komponensekre. Nagykálló város a 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet 2. melléklete szerint nitrátérzékeny területen található. A talaj hektáronkénti nitrogén terhelése jelenleg jóval meghaladja a megengedettet (49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet 1. melléklet). A

Felügyelőség

Talajvédelmi

a

Felső-Tisza-vidéki

Szolgálattal

Vízügyi

egyetértve

Igazgatósággal

mesterséges

és

biológiai

a

Növény-és

(eleveniszapos)

szennyvíztisztító telep megvalósítását támogatja, mert az elégítheti ki a növekvő tisztítási igényeket, amelyre a nyárfás telep hosszú távon alkalmatlan. A rendelkezésre álló információk alapján a 2. és 4. furat környezetében nem tisztázott a szennyezéssel érintett terület nagysága, kiterjedése, a szennyezettség mértéke, ezért a 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet 7. § (7) d) pontja alapján a környezetvédelmi felügyelőség a (C3) határértéket meghaladó ammónium- és foszfát tartalom miatt a szennyezés lehatárolását írta elő a 2. és 4. furat környezetében. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a települési önkormányzat köteles gondoskodni a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető

szennyvízkibocsátás

feletti

szennyvíz-elvezetési

agglomerációt

alkotó

településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött

szennyvíz,

továbbá

a

szennyvíziszap

ártalommentes

elhelyezésének

megszervezéséről. A 33/2000 (III.14.) Kormányrendelet 34. § (8) bekezdés értelmében a rendelet előírásainak nem megfelelő tevékenységet 2007 október 31-et követően nem lehet folytatni. A

Nemzeti

Települési

Szennyvíz-elvezetési

és-tisztítási

Megvalósíthatósági

Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormányrendelet 2. c) melléklete és a SzabolcsSzatmár-Bereg szennyvízöntöző

megyei telep

Szennyvízelhelyezési Nagykálló

város

Program

Önkormányzat

szerint

Nagykálló

tulajdonát

települési

képezi.

A

fent

hivatkozott jogszabályhely alapján az Önkormányzatok kötelesek a keletkező szennyvíz és

folyékony

hulladék

környezetvédelmi

követelményeknek

megfelelő

kezelését

biztosítani, amire a hatályos jogszabályok szerint más lehetőség nincs, mint új szennyvíztisztítási technológia bevezetése. A városban képződő szennyvíz és folyékony hulladék egyéb módon történő kezelésére és elhelyezésére jelenleg nincs más lehetőség, mint a szennyvízöntöző

81

telepen történő elhelyezés. A telep terhelése nem csökkenthető, a hosszú távú megoldás más szennyvíztisztítási technológia alkalmazása, ami idő-és költségigényes. A fentiek alapján a környezetvédelmi működési engedélyt 2007 október 31-ig adtam meg, egyidejűleg az érdekeltet az 5. pontban részletezettekre köteleztem. Ezen időszak alatt az Önkormányzatnak gondoskodnia kell a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő szennyvíztisztító telep létesítéséről is.” Az egyeztetésen a Felügyelőség a következőket javasolta:

meggondolandó a nyárfás területének bővítése a terhelés csökkentése érdekében;

az önkormányzatnak van élő létesítési engedélye a biológiai szennyvíztisztítóra, de tekintettel a változásokra, az elvi vízjogi engedélyt kérje meg több változat bemutatásával;

az önkormányzat készítsen szennyezés csökkentési ütemtervet, mely része lehet a vízjogi üzemeltetési engedély módosításának;

a módosítás az új határértékeket fogja tartalmazni.

Az egyeztetésen az alábbi megállapodás jött létre: 1) Az érdekelt felek a helyszínen egyeztető megbeszélést tartanak. 2) A vízjogi üzemeltetési engedélyt a felügyelőség módosítja. Figyelembe véve a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletet és a területet, kötelezi az önkormányzatot szennyezés csökkentési ütemterv beadására. 3) A felügyelőség meghosszabbítja a működési engedélyt. A teljesítményértékelés alapján kiadásra kerülő határozatban határidő megjelölésével olyan intézkedési terv benyújtására kötelezi az üzemeltetőt, amely számba veszi azokat a lehetséges

intézkedéseket,

melyekkel

a

talajvíz

további

szennyezése

megakadályozható. A Felügyelőség 3328-9/2005 számon létesítési engedélyt adott egy kevert rendszerű –anoxikus, majd két párhuzamos oxikus zónából álló– automatikus üzemirányítású kisterhelésű

eleveniszapos,

homokfogóval,


előülepítővel,

vegyszeres

technológia,

gépi

foszforeltávolítással,

tisztítású az

ráccsal,

iszap

gépi

víztelenítésével, prizmás komposztáló telep kialakításával, a komposzt mezőgazdasági hasznosításával. A fenti vízjogi engedély érvényességét a felügyelőség 8119-10/2008. számú határozatával 2011 szeptember 30-ig hosszabbította meg. A szennyvíztelep tervezett kapacitása 1500 m3/d.

82

A szennyvíztelepet az önkormányzat forráshiány miatt ez ideig megvalósítani nem tudta, pedig a 380-19/2003 számú határozat a biológiai szennyvíztisztító telep üzembe helyezéséig, de legfeljebb 2007. október 31-ig határozta meg a Nagykálló települési szennyvízöntöző telep működési határidejét. Az elvi vízjogi engedélyben befogadóként a VII/3 számú belvízcsatorna lett megjelölve, ami időszakos vízfolyás. A vízfolyás jellegének megfelelően a Felügyelőség egyedi határértéket állapított meg a tisztított szennyvíz minőségére. A tervezés közben 2004. év végén megjelent a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet, ami Nagykálló területét a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékenynek nyilvánította. A 220/2004. sz. Kormányrendelet szerint a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny területeken tilos időszakos vízfolyásba tisztított szennyvizet vezetni. A fentiek miatt a tisztított szennyvíz befogadója változott, befogadóként a VII. sz. főfolyás lett megjelölve, amihez az önkormányzat tulajdonában levő nyílt árok burkolásával lehet a tisztított szennyvizet eljuttatni. A VII. sz. főfolyás nem időszakos, ezért itt a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet technológiai, illetve az általánosan védett IV. sz. kategória vízminőségi paramétereit kell betartani. A rövid távú cél a terület talaj- és talajvíz szennyezések azonnali megszüntetése, a hatósági kötelezés szerint; Nagykálló, Biri településeken a meglévő szennyvíz-elvezetési lehetőségek teljes körű kiaknázása, a várhatóan növekvő szennyvíz fogadása és tisztítása. A hosszú távú célkitűzés a területen keletkező használt víz és tisztított víz hasznosítása, a felszíni vizek terhelésének csökkentése, a levegő CO2 terhelésének csökkentése, kedvező mikrokörnyezet (élőhely) létrehozása az élővilág számára. Az érintett települések fajlagos éves vízfogyasztását és szennyvíz kibocsátását 5 évre visszamenőleg a 4.2. táblázat - 4.7. táblázatban mutatjuk be.

83

Fajlagos vízfogyasztás 4.2. táblázat: Nagykálló és Biri víz- és szennyvíz ellátottsága, fajlagos adatai 2002. évben 2002. év Szennyvíz Vezetékes Fajlagos éves Fajlagos éves hálózatba Település név ivóvízzel szennyvíz vízfogyasztás bekötött ellátott lakosok kibocsátás 3 (m /fő/év) lakosok száma száma (fő) (m3/fő/év) (fő) Nagykálló Biri Összesen egész projektterületre

10 000

5 200

33

31

476

400

30

28

10 476

5 600

32,8

30,7

4.3. táblázat: Nagykálló és Biri víz- és szennyvíz ellátottsága, fajlagos adatai 2003. évben 2003. év Szennyvíz Vezetékes Fajlagos éves Fajlagos éves hálózatba Település név ivóvízzel szennyvíz vízfogyasztás bekötött ellátott lakosok kibocsátás 3 (m /fő/év) lakosok száma száma (fő) (m3/fő/év) (fő) Település Nagykálló Település Biri Összesen egész projektterületre

10 100

5 400

35

32

480

410

30

28

10 580

5 810

34,7

31,7

4.4. táblázat: Nagykálló és Biri víz- és szennyvíz ellátottsága, fajlagos adatai 2004. évben 2004. év Szennyvíz Vezetékes Fajlagos éves Fajlagos éves hálózatba Település név ivóvízzel szennyvíz vízfogyasztás bekötött ellátott lakosok kibocsátás (m3/fő/év) lakosok száma száma (fő) (m3/fő/év) (fő) Település Nagykálló Település Biri Összesen egész projektterületre

10 116

5 625

37

33

483

420

30

29

10 599

6 045

36,7

32,7

84


10 116

5 625

37

33

487

420

30

29

10 603

6 045

36,7

32,7


10 129

6 019

38

35

491

435

30

29

10 620

6 454

37

34,6


Nagykálló

és

Biri

10 131

6 035

39

37

495

440

30

29

10 626

6 475

37

35

szennyvizeinek

háztartási/ipari

szennyvíz

megoszlását 3

5

évre

visszamenőleg a 4.8. táblázat - 4.11. táblázatban mutatjuk be m /év-ben, illetve lakosegyenértékre (LE) vetítve.

85

4.8. táblázat: Nagykálló szennyvíz kibocsátásának megoszlása 2002. évben (m3/év) Háztartási szennyvíz Év

Ipari szennyvíz

Lakosság (m3/év)

Intézményi (m3/év)

Üdülő (m3/év)

2002

279 600

79 000

2003

280 300

2004

Összesen (m3/év)

Kibocsátó

Mennyiség (m3/év)

Összesen (m3/év)

-

-

-

-

358 600

85 000

-

-

-

-

365 300

270 050

89 250

-

-

-

-

359 300

2005

298 550

89 250

-

-

-

-

387 800

2006

307 500

81 000

-

-

-

-

388 500

2007

307 750

81 250

-

-

-

-

389 000

4.9. táblázat: Biri szennyvíz kibocsátásának megoszlása 2002. évben (m3/év) Háztartási szennyvíz Év

Ipari szennyvíz

Lakosság (m3/év)

Intézményi (m3/év)

Üdülő (m3/év)

2002

4 500

-

2003

5 000

2004

Összesen (m3/év)

Kibocsátó

Mennyiség (m3/év)

Összesen (m3/év)

-

-

-

-

4 500

-

-

-

-

-

5 000

6 100

-

-

-

-

-

6 100

2005

6 200

-

-

-

-

-

6 200

2006

6 300

-

-

-

-

-

6 300

2007

6 400

-

-

-

-

-

6 400

4.10. táblázat: Nagykálló szennyvíz kibocsátásának megoszlása 2002. évben (LE) Háztartási szennyvíz Év

Ipari szennyvíz Összesen (LE)

Lakosság (LE)

Intézményi (LE)

Üdülő (LE)

Kibocsátó

(LE)

Összesen (LE)

2002

9 000

500

nincs

nincs

-

-

9 500

2003

9 500

520

nincs

nincs

-

-

10 020

2004

10 000

550

nincs

nincs

-

-

10 550

86

Háztartási szennyvíz Év


Lakosság (LE)

Intézményi (LE)

Üdülő (LE)

Kibocsátó

(LE)

Összesen (LE)

2005

10 700

550

nincs

nincs

-

-

11 250

2006

11 200

550

nincs

nincs

-

-

11 750

2007

11 210

552

nincs

nincs

-

-

11 762

4.11. táblázat: Biri szennyvíz kibocsátásának megoszlása 2002. évben (LE) Háztartási szennyvíz Év


Lakosság (LE)

Intézményi (LE)

Üdülő (LE)

Kibocsátó

(LE)

Összesen (LE)

2002

384

-

nincs

nincs

-

-

384

2003

444

-

nincs

nincs

-

-

444

2004

486

-

nincs

nincs

-

-

486

2005

528

-

nincs

nincs

-

-

528

2006

540

-

nincs

nincs

-

-

540

2007

549

-

nincs

nincs

-

-

549

Látható, hogy mind Nagykállóban, mind Biriben az ipari szennyvíz LE-ben kifejezett értéke az összes szennyvíz LE-ben kifejezett értékének 5 %-át nem éri el, tehát az új szennyvíztelep létesítése esetén a teljes költség elszámolható. Nagykálló és Biri elmúlt 5 évi víz- és szennyvíz díjait a 4.12. táblázatban mutatjuk be. 4.12. táblázat: Nagykálló és Biri víz- és szennyvíz díja 2003-2007 között Település Nagykálló Település Biri Év Vízdíj Szennyvízdíj Vízdíj Szennyvízdíj (Ft/m3 + ÁFA) (Ft/m3 + ÁFA) (Ft/m3 + ÁFA) (Ft/m3 + ÁFA) 2003

100

48

123

50

2004

100

48

135

55

2005

115

58

144

59

2006

121

61

160

66

2007

133

67

173

70

87

Megjegyzés: A szennyvízdíjak jelenleg alacsonyak (67-70 Ft/m3 + ÁFA), de a szennyvízkezelés környezetszennyező. A


szippantókocsikkal

telep szállítják

fogadja a

a

települési

területre,

majd

folyékony

hulladékot

fogadóaknába vezetik.

is.

Ezt

A darabos

szennyeződés kifogása után a folyékony hulladék is az ülepítő medencékbe kerül és szintén a friss szennyvízzel keverve az öntözőárkokba jut. Az ülepítőből kikerülő szennyvíziszapot jelenleg a nyárfás területén helyezik el. A szennyvíztisztítót a Felügyelőség ez ideig nem bírságolta. A területen 3 figyelőkút található, a kutakból vett vízminták vizsgálati eredményeit a 4.13. táblázat tartalmazza „B” szennyezettségi határérték feltüntetésével.

88

4.13. táblázat: A szennyvíztelepen a talajvíz minőségi adatai Mértékegység

„B” szenny. határérték

1. kút

Króm (Cr)

μg/l

50

<2

<2

<2

<2

<2

<2

<2

<2

<2

<2

2,3

<2

-

-

-

-

Nikkel (Ni)

μg/l

20

21

<5

8,3

12

<5

7

6,1

<5

7,1

13

20

14

26

25

25

29

Réz (Cu)

μg/l

200

100

90

130

100

300

150

<10

70

230

<10

110

810

10

240

4410

10

10

6000

1200 0

Komponens

2005.07.17

2005.11.15

2006.03.31

2007.03.06

2008.02.08

2008.04.10

2008.06.30

2. kút 3. kút 1. kút 2. kút 3. kút 1. kút 2. kút 3. kút 1. kút 2. kút 3. kút 1. kút 2. kút 3. kút 1. kút 2. kút 3. kút 1. kút 2. kút 3. kút -

-

-

-

-

<5

49

<5

<5

10

560

10

300

1010

20

10

60

20

6400

7400

Cink (Zn)

μg/l

200

20

1700

4500

20

770

520

20

1180

8500

30

5200

1100 0

Kadmium (Cd)

μg/l

5

<0,6

<0,6

<0,6

<0,6

<0,6

<0,6

<0,6

<0,6

<0,6

<0,6

<0,6

<0,6

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Ólom (Pb)

μg/l

10

61

<2

<2

4,8

<2

<2

<2

<2

<2

5,5

<0,2

<2

<2

<2

<2

<2

10

<2

<2

7,8

<2

Higany (Hg)

μg/l

1

<0,2

<0,2

<0,2

<0,2

<0,2

<0,2

<0,2

<0,2

<0,2

<0,2

<0,2

<0,2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Szulfát 2(SO4 )

mg/l

250

46

75

42

44

55

47

47

74

77

31

94

75

39

31

60

73

71

10

39

29

44

Foszfát 3(PO4 )

μg/l

500

150

6000

270

160

1040

530

70

2200

90

2200

990

140

170

270

70

40

50

460

40

120

40

mg/l

25

<0,5

120

138

1,3

27

128

23

42

158

0,9

<0,5

64

4

0,6

13

248

124

0,7

2

4,2

10,2

μg/l

500

40

50

40

270

<40

<40

140

140

150

780

40

<40

1400

340

40

40

10

10

300

1050

40

Nitrát -

(NO3 ) Ammónium + (NH4 )

89

A figyelőkutak vizében nagy a cink, foszfát és nitrát koncentráció, de (B) szennyezettségi határérték felett van egyes kutakban a nikkel, ólom, réz és ammónium koncentráció is.

4.1.1. A terület szennyezettségének feltárása A részleges környezetvédelmi felülvizsgálat során a szennyvíztisztító területén 2002. szeptember

12-13-án

történt

nyolc

ponton

talajvíz-

és

talajmintavétel

(18. melléklet). A talaj nitrát tartalma 7 mintában volt „B” szennyezettségi határérték felett, továbbá egy-egy

mintában

volt

az

ammónium,

foszfát

és

szulfát

tartalom

(B) szennyezettségi határérték felett. A vizsgálati eredményeket a 4.14. táblázat tartalmazza a határérték feltüntetésével. 4.14. táblázat: Tényfeltárás talajvíz vizsgálati eredményei

„B”

1F

2F

3F

4F

5F

6F

7F

8F

25

90,1

9,03

50,6

94,5

29,9

55,4

51,7

53,8

Ammónium (μg/l)

500

70

69700

100

70

110

60

30

130

Foszfát (μg/l)

500

170

170

<150

7880

304

<150

<150

160

Szulfát (mg/l)

250

27,2

34,5

61

355

64,7

47,4

76,1

57,6

Nitrát (mg/l)

A talajvíz-mintavételkor talajmintavételre is sor került a furatokból 1 m-enként. A talajminták vizsgálati eredményei alapján egy vizsgált komponens koncentrációja sem haladta meg a vonatkozó (B) szennyezettségi határértékeket. A Nagykálló szennyvíztelep létesítése pályázat előkészítő munkáinak keretében 2008. október

29-30-án

elvégezték

a

létesítendő


teljes

területén

a

szennyezettség felmérését, talajmechanikai vizsgálatát, valamint a talaj tápanyag tartalmának vizsgálatát. A mintavétel pontjait a 18. mellékletbe csatolt térképen, és a 4.4. ábrán mutatjuk be.

90

NFT-9. NFT-15.

NFT-8.

NFT-14.

NFT-4.

NFT-7.

NFT-12.

NFT-2.

NFT-13.

NFT-11.

NFT-6. NFT-1. NFT-5.

NFT-3.

NFT-10.

4.4. ábra: A 2008 októberi mintavétel pontjai

A vizsgálatok során 2 ponton (NFT-6 és NFT-8) a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendeletben meghatározott szűrővizsgálati komponensek vizsgálatára került sor. 2008. évi talaj vizsgálatok eredményei A vizsgálat során 30 db talajminta került analizálásra, a furatok 1,0 m és 3,0 m-es mélységéből. A vizsgált minták koncentrációjának egyike sem haladta meg a (B) szennyezettségi határértéket. A vizsgált területen az eredmények alapján a talaj tisztának mondható. A 2008. október végén vett talajminták vizsgálati eredményeit a 4.15. táblázat - 4.16. táblázatokban szemléltetjük.

91

4.15. táblázat: A talajminták szervetlen laboratóriumi Szennyezettségi Háttérérték NFT-1 Komponens határérték (B) (A) mg/kg mg/kg 1,0 3,0 Ezüst (Ag) 0,3 2 <0,01 0,01 Arzén (As) 10 15 1,00 4,80 Bárium (Ba) 150 250 23,0 47,0 Kadmium 0,5 1 <0,01 0,02 (Cd) Kobalt (Co) 15 30 2,16 4,95 Króm (Cr) 30 75 16,2 51,6 Réz (Cu) 30 75 1,61 6,10 Higany (Hg) 0,15 0,5 <0,01 0,02 Molibdén 3 7 0,90 1,12 (Mo) Nikkel (Ni) 25 40 4,41 12,0 Ólom (Pb) 25 100 3,23 9,55 Szelén (Se) 0,8 1 <0,01 0,31 Ón (Sn) 5 30 <0,01 <0,01 Cink (Zn) 100 200 18,0 29,3 NO30,5 1,9 NH4+ 0,54 0,38 PO430,10 0,11 SO429 17

92

vizsgálatának eredményei (NFT-1-8)

1,0 <0,01 2,70 25,5

3,0 <0,01 1,67 34,4

1,0 0,02 5,27 97,2

3,0 0,01 5,87 106

1,0 0,01 5,18 89,3

3,0 0,02 3,47 113

1,0 0,02 3,81 48,1

3,0 0,03 5,14 37,8

NFT6 1,0 <0,01 4,06 53,8

0,05

<0,01

0,11

0,12

0,08

0,15

0,08

0,06

0,07

0,08

0,08

0,12

3,24 27,4 3,38 <0,01

3,69 35,3 4,09 0,01

10,1 28,4 13,0 <0,01

10,5 30,5 14,7 <0,01

11,3 26,3 14,2 <0,01

9,92 31,6 13,2 <0,01

6,42 15,0 7,44 <0,01

6,88 12,4 8,30 <0,01

6,84 14,8 8,42 <0,01

7,11 15,3 8,08 <0,01

6,67 15,3 8,24 <0,01

6,94 12,9 8,06 <0,01

0,93

0,97

0,72

0,78

0,78

0,71

0,72

0,73

0,75

0,73

0,73

0,75

8,56 5,20 <0,01 <0,01 21,2 1,4 0,83 0,08 <3

9,70 6,51 <0,01 <0,01 25,2 1,3 0,38 <0,05 4

29,5 4,54 0,63 0,37 85,3 1,2 0,38 0,08 7

30,7 4,88 0,68 0,47 113 1,5 0,34 <0,05 <3

11,3 4,86 0,64 0,39 90,4 1,4 0,70 0,11 23

30,9 4,39 0,53 0,39 82,4 2,3 0,32 <0,05 8

17,7 2,63 0,37 0,21 79,5 4,1 0,34 0,06 5

17,6 2,67 0,36 0,17 66,2 1,3 0,58 3,4 11

18,9 2,78 0,25 0,21 77,1 0,6 0,45 <0,05 <3

19,4 3,42 0,32 0,21 83,3 1,6 0,51 <0,05 <3

19,3 2,91 0,38 0,15 83,1 2,4 0,40 0,09 3

19,0 2,86 0,41 0,17 90,3 0,9 0,39 <0,05 <3

NFT-2

NFT-3

NFT-4

NFT-5

1,0 <0,01 4,28 50,8

3,0 <0,01 4,22 50,4

NFT8 1,0 <0,01 4,33 42,9

NFT-7

4.16. táblázat: A talajminták szervetlen Szennyezettségi Háttérérték Komponens határérték (B) (A) mg/kg mg/kg Ezüst (Ag) 0,3 2 Arzén (As) 10 15 Bárium (Ba) 150 250 Kadmium 0,5 1 (Cd) Kobalt (Co) 15 30 Króm (Cr) 30 75 Réz (Cu) 30 75 Higany (Hg) 0,15 0,5 Molibdén 3 7 (Mo) Nikkel (Ni) 25 40 Ólom (Pb) 25 100 Szelén (Se) 0,8 1 Ón (Sn) 5 30 Cink (Zn) 100 200 NO3NH4+ PO43SO42-

laboratóriumi vizsgálatának eredményei (NFT-9-15) NFT-9 NFT-10 NFT-11 NFT-12

NFT-13

NFT-14

NFT-15

1,0

3,0

1,0

3,0

1,0

3,0

1,0

3,0

1,0

3,0

1,0

3,0

1,0

3,0

<0,01 4,03 47,3

<0,01 4,61 47,4

<0,01 4,53 63,0

0,02 5,84 142

0,24 4,71 71,2

<0,01 3,90 62,3

0,01 5,42 69,0

<0,01 5,57 81,6

<0,01 4,59 47,2

<0,01 4,21 43,1

<0,01 6,01 64,5

<0,01 4,95 65,6

0,13 2,16 28,2

<0,01 3,32 29,2

0,08

0,12

0,11

0,13

0,12

0,12

0,17

0,11

0,11

0,12

0,04

0,08

<0,01

<0,01

7,32 16,7 8,41 <0,01

7,02 13,4 8,17 <0,01

7,07 16,4 9,19 <0,01

10,8 29,2 13,4 <0,01

7,25 18,1 8,88 <0,01

5,16 15,0 6,96 <0,01

6,54 14,8 11,6 <0,01

9,28 19,8 11,3 <0,01

7,22 13,0 8,45 <0,01

6,86 11,7 7,61 <0,01

8,19 20,7 9,73 <0,01

8,64 19,5 9,79 <0,01

2,69 22,6 2,20 <0,01

3,27 26,0 3,04 0,01

0,74

0,75

0,79

0,81

0,77

0,72

0,75

0,75

0,75

0,72

0,75

0,76

0,88

0,93

19,9 2,97 0,36 0,34 82,7 0,7 0,66 <0,05 <3

20,3 2,80 0,25 0,17 79,0 1,4 0,28 0,07 3

17,5 5,57 0,38 0,26 72,6 1,8 0,31 0,98 8

29,0 6,88 0,52 0,46 86,8 1,5 0,67 0,13 7

19,2 3,51 0,38 0,30 58,4 1,5 0,30 0,43 5

15,6 8,83 0,44 0,18 65,6 1,6 0,36 0,31 4

17,1 4,19 0,21 0,21 73,7 1,3 0,45 3,2 9

25,3 3,62 0,49 0,25 77,4 3,9 0,31 0,35 5

20,8 2,85 0,24 0,14 91,3 0,8 0,89 0,27 <3

19,0 2,48 0,25 0,13 59,8 2,2 0,50 0,07 <3

24,0 3,47 0,47 0,28 73,1 1,0 0,48 0,20 9

23,4 3,24 0,27 0,25 74,3 0,6 0,35 <0,05 <3

6,49 4,29 0,17 <0,01 20,3 2,0 0,33 0,07 6

8,11 5,77 0,17 <0,01 27,3 1,5 0,56 <0,05 8

93

A

4.15.

táblázatban

bemutatott

vizsgálati

pontok

egyikében

sem

volt

(B)

szennyezettségi határérték felett a komponensek koncentrációja. Az (A) háttér érték felett volt az NFT-1, NFT-2, NFT-3 és az NFT-4 mintavételi pont 3 m-es mélységéből vett talajmintában a króm (Cr) értéke, a nikkel (Ni) koncentrációja pedig az NFT-3/1 m, NFT3/3 m és az NFT-4/3 m jelű mintákban. A nitrát, ammónium, foszfát és szulfát tartalom értékei nem mutatnak nagy szórást. Az ammónium és a foszfát esetében stagnáló tendencia figyelhető meg a koncentráció értékeket nézve, kivéve az NFT-5/3 jelű minta foszfát tartalmát, ahol kiugró értéket találtunk. A nitrát koncentrációja a 0,5 – 4,1 mg/l közötti tartományban mozog. Az NFT5/1 m jelű minta esetében tapasztaltunk a többi nitrát eredményhez képest magasabb értéket. A 4.16. táblázatban található eredmények közül egyik sem haladja meg a (B) szennyezettségi határértékeket. Az NFT-10 és az NFT-12-es pontok 3 méteren vett talajmintájában a nikkel értéke meghaladja az (A) háttér értéket. A vizsgált minták nitrát tartalmában az NFT-12/3-as ponton tapasztaltunk kiugróértéket a többihez képest, de ez is elhanyagolható mértékű. Az ammónium, foszfát és a szulfát koncentrációi minimális csökkenést, növekedést mutatnak, szűk tartományban szórnak. A kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendeletben meghatározottak alapján szűrővizsgálatot végeztettünk a földtani közegben annak érdekében, hogy valamennyi szennyezettséget okozó szennyező anyag előfordulása megállapítható legyen. Szűrővizsgálatra az NFT-6/3,0 m és az NFT8/3,0 m jelű mintákat jelöltük ki. A szervetlen és a szerves szűrővizsgálatok eredményei közül a 4.17. táblázat és a 4.18. táblázat az értékkel rendelkező eredményeket szemlélteti. 4.17. táblázat: A szűrővizsgálati pontok szervetlen vizsgálatának eredményei

Komponens

Mérték- egység

(A)

(B)

NFT-6/3,0

NFT-8/3,0

-

-

-

7,77

9,26

Vezető képesség

µS/cm

-

-

5,40

37,9

Ezüst (Ag)

mg/kg

0,3

2

<0,01

<0,01

Arzén (As)

mg/kg

10

15

3,86

4,15

Bárium (Ba)

mg/kg

150

250

45,8

54,6

Kadmium (Cd)

mg/kg

0,5

1

0,06

0,08

Kobalt (Co)

mg/kg

15

30

6,55

6,54

Króm (Cr)

mg/kg

30

75

13,2

14,0

Réz (Cu)

mg/kg

30

75

7,86

7,34

Higany (Hg)

mg/kg

0,15

0,5

<0,01

<0,01

pH

94

Komponens

Mérték- egység

(A)

(B)

NFT-6/3,0

NFT-8/3,0

Molibdén (Mo)

mg/kg

3

7

0,73

0,73

Nikkel (Ni)

mg/kg

25

40

18,3

18,7

Ólom (Pb)

mg/kg

25

100

2,45

2,80

Szelén (Se)

mg/kg

0,8

1

0,12

0,43

Ón (Sn)

mg/kg

5

30

0,16

0,21

Cink (Zn)

mg/kg

100

200

65,1

73,8

A vizsgálatok alapján a két talajminta egyikében sem volt (B) szennyezettségi határérték felett a komponensek koncentrációja, sőt még az (A) háttér értékeket sem érték el egyetlenegy esetben sem. 4.18. táblázat: A szűrővizsgálati pontok szerves vizsgálatának eredményei

Komponens

Mérték-egység

(A)

(B)

NFT-6/3,0 m

NFT-8/3,0 m

mg/kg

50

100

1,8

1,1

naphthalene

mg/kg

0,03

0,001

0,002

2-methyl-naphthalene

mg/kg

nd

0,001

Összes naftalin

mg/kg

0,001

0,003

Összes PAH naftalinok nélkül

mg/kg

nd

nd

Összes PAH

mg/kg

0,5

1

0,001

0,003

Fenol

mg/kg

0,05

1

0,445

0,575

Összes fenol

mg/kg

0,1

1

0,445

0,575

TPH TPH-GC PAH

Fenol

A szerves szűrővizsgálatok alapján detektálható eredményt kaptunk a két talajminta TPH, PAH és fenol tartalmát nézve, de ezek messze alulmaradnak a (B) szennyezettségi határértékekhez képest. A TPH és a PAH esetében is a vizsgálati értékek épp hogy csak meghaladják a kimutathatósági határértéküket (TPH: 0,5 mkg/kg; PAH: 0,001 mg/kg). Mindkét vizsgálati ponton a fenol értékei az (A) háttér érték felett találhatók. A 2008 októberi vizsgálatok alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a földtani

közeg

vizsgálati

eredményei

alapján

egyetlen

komponens

koncentrációja sem haladta meg a (B) szennyezettségi határértéket, a talaj sem a


jelenlegi

területén,

ingatlanokon nem szennyezett.

95

sem

a

bővítéshez

vásárlandó

2008. évi talajvíz vizsgálatok eredményei A 15 fúrási pont mindegyikén talajvíz mintavételre is sor került, így 15 db talajvízminta került laboratóriumi vizsgálatra. Az általános vízkémiai komponenseket nézve a vizsgált 15 db talajvízben 9 helyen a nitrát, 4 helyen az ammónium és egy helyen a foszfát tartalom meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket. A toxikus fémek közül a kobalt egy helyen és a nikkel koncentrációja 3 helyen lépte túl a (B) szennyezettségi határértéket. A talajvízminták szerves komponenseit nézve egyik mintában sem fordult elő

a

(B)

szennyezettségi

határértéknél

nagyobb

koncentráció.

A

talajvízminták

szervetlen laboratóriumi vizsgálati eredményeit a 4.19. táblázat és a 4.20. táblázat szemlélteti. 4.19. táblázat: A talajvízminták szervetlen laboratóriumi vizsgálatának eredményei Vizsgált paraméter/ szennyezőanyag pH Vezetőképesség Hidrogénkarbonát karbonát Összes lúgosság Összes keménység KOIP Vas (Fe) Mangán (Mn) Nátrium (Na) Kálium (K) Magnézium (Mg) Kalcium (Ca) Klorid (Cl-) Nitrit (NO2-) Nitrát (NO3-) Szulfát (SO42-) Foszfát (PO43-) Ammónium (NH4+) Ezüst (Ag) Bór (B) Bárium (Ba) Kadmium (Cd) Kobalt (Co) Króm (Cr) Réz (Cu) Molibdén (Mo) Nikkel (Ni) Ólom (Pb)

Mértékegység

Háttér- Szennyezettérték ségi határNFT-1 (A) érték (B)

Mért koncentrációk NFT-2

NFT-3

NFT-4

NFT-5

NFT-7

7,17

7,85

7,30

6,87

6,80

7,42

217

565

1584

1502

1318

1573

-

-

µS/cm

-

<6,5 9< -

mg/l

-

-

107

171

817

653

342

817

mg/l

-

-

<1

<1

<1

<1

<1

<1

mmol/l

-

-

1,7

2,8

13,4

10,7

5,6

13,4

-

-

69

140

322

273

195

261

-

-

0,61 0,86 <0,01 5,32 1,56

2,3 1,48 0,03 14,7 3,90

3,8 2,92 0,96 204 3,16

2,4 2,38 0,02 225 7,16

11,2 1,82 1,52 189 27,7

3,7 2,12 2,87 192 24,2

mg/l

-

-

12,9

20,1

38,8

42,0

23,5

34,8

mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

10,00 200,00 0,20

25,00 250,00 0,50

37,7 1 0,04 37 36 <0,05

97,1 12 0,16 130 33 <0,05

234 126 0,72 84 43 <0,05

182 112 0,06 150 97 <0,05

128 111 0,91 205 110 0,68

129 107 0,28 24 63 <0,05

mg/l

0,25

0,50

0,02

0,09

0,11

0,06

2,9

25

µg/l μg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l

100,00 200,00 0,40 1,00 1,00 10,00 5,00 5,00 3,00

10,00 500,00 700,00 5,00 20,00 50,00 200,00 20,00 20,00 10,00

0,02 31,5 8,51 <0,01 0,15 1,90 0,69 0,85 1,27 <0,01

0,04 42,5 21,6 0,02 0,48 0,74 6,95 0,57 3,73 0,07

<0,01 398 104 0,04 7,44 2,28 3,45 0,27 19,9 2,21

0,07 345 68,6 <0,01 3,80 1,92 2,63 0,08 14,4 <0,01

0,08 256 93,8 0,17 7,09 1,65 18,5 2,03 21,7 0,13

<0,01 264 129 0,08 10,8 2,19 6,70 1,73 25,9 0,44

CaO mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

96

Vizsgált paraméter/ szennyezőanyag Szelén (Se) Ón (Sn) Cink (Zn)

Mértékegység µg/l µg/l µg/l

Háttér- Szennyezettérték ségi határNFT-1 (A) érték (B) 1,00 2,00 65,00

5,00 10,00 200,00

<0,01 <0,01 10,8

Mért koncentrációk NFT-2

NFT-3

NFT-4

NFT-5

NFT-7

<0,01 0,26 13,7

0,98 <0,01 21,6

0,50 <0,01 11,9

0,29 <0,01 27,6

0,57 <0,01 19,7

Az NFT-1, NFT-2, NFT-3, NFT-4, NFT-5 jelű talajvízmintákban a nitrát koncentrációja meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket. (B) határérték feletti koncentrációjú az NFT-5 és NFT-7 ponton vett talajvíz ammónium és nikkel tartalma és az NFT-5-ös pont foszfát értéke. Az (A) háttér érték felett található az NFT-3, NFT-4, NFT-5, NFT-7 jelű talajvízmintában a bór, a kobalt, a króm koncentrációja, továbbá az NFT-3, NFT-4 –es ponton a nikkel, az NFT-1 talajvíz króm és az NFT-5-ös talajvízminta réz tartalma. 4.20. táblázat: A talajvízminták szervetlen laboratóriumi vizsgálatának eredményei Vizsgált paraméter/ szennyezőanyag pH Vezetőképesség Hidrogén-karbonát karbonát Összes lúgos-ság Összes keménység KOIP Vas (Fe) Mangán (Mn) Nátrium (Na) Kálium (K) Magnézium (Mg) Kalcium (Ca) Klorid (Cl-) Nitrit (NO2-) Nitrát (NO3-) Szulfát (SO42-) Foszfát (PO43-) Ammónium (NH4+) Ezüst (Ag) Bór (B) Bárium (Ba) Kadmium (Cd) Kobalt (Co) Króm (Cr) Réz (Cu) Molibdén (Mo) Nikkel (Ni) Ólom (Pb) Szelén (Se) Ón (Sn) Cink (Zn)

Mértékegység

Háttér- Szennyezettérték ségi határNFT-9 (A) érték (B)

-

-

µS/cm mg/l mg/l mmol/l CaO mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l

10 200 0,20 0,25 100 200 0,40 1 1 10 5 5 3 1 2 65

<6,5 9< 25 250 0,50 0,50 10 500 700 5 20 50 200 20 20 10 5 10 200

Mért koncentrációk NFT10

NFT11

NFT12

NFT13

NFT14

NFT15

7,22

7,34

7,02

6,93

7,51

7,51

7,97

552 287 <1 4,7 149 1,27 1,44 0,02 8,04 2,05 24,5 66,2 1 0,02 13,7 47 <0,05 0,03 0,03 19,6 16,4 <0,01 0,30 0,36 1,14 0,17 2,97 <0,01 <0,01 <0,01 19,7

1349 714 <1 11,7 243 5,2 2,88 0,20 204 3,17 34,8 116 108 0,04 2,5 49 <0,05 0,03 <0,01 363 61,3 <0,01 3,99 1,54 3,61 0,24 11,9 0,32 1,00 <0,01 13,3

1451 744 <1 12,2 268 7,5 2,38 17,9 201 33,2 42,3 122 101 0,27 15,8 68 <0,05 4,6 <0,01 380 168 0,23 12,0 1,46 6,81 0,40 29,2 <0,01 0,91 <0,01 16,3

1486 732 <1 12,0 154 9,3 1,29 8,86 226 37,1 22,1 73,7 99 0,72 11,7 94 0,44 59 <0,01 348 162 0,20 20,2 1,49 9,36 0,52 19,6 0,03 0,60 <0,01 13,5

464 232 <1 3,8 136 1,26 1,38 0,01 8,80 2,54 12,9 75,9 2 0,06 44 34 0,09 0,02 0,01 61,1 19,2 <0,01 0,31 1,51 1,24 0,10 2,54 <0,01 0,19 <0,01 8,16

569 390 <1 6,4 194 1,86 1,62 0,03 17,2 9,22 23,4 100 12 0,07 0,3 42 0,09 0,04 <0,01 42,1 35,7 <0,01 0,47 0,70 2,41 0,56 3,75 <0,01 <0,01 <0,01 10,4

399 183 <1 3,0 111 2,0 1,17 0,02 19,8 6,33 16,5 52,2 10 0,17 40 51 0,09 0,18 <0,01 17,9 21,1 <0,01 0,56 1,19 4,98 0,79 3,00 0,06 0,06 <0,01 11,3

97

A (B) szennyezettségi határérték feletti koncentrációban van jelen az NFT-13, NFT-15 jelű mintában a nitrát, az NFT-11, NFT-12 jelű talajvíz mintákban az ammónium. A toxikus fémek közül az NFT-11-es mintavételi ponton vett talajvíz nikkel és az NFT-12esen a kobalt koncentrációja is meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket. A két szűrővizsgálati ponton kívül további 5 db talajvíz mintát jelöltünk ki TPH vizsgálatra. A vizsgálatok eredményeit a 4.21. táblázat mutatja. 4.21. táblázat: Talajvíz vizsgálatok TPH eredményei TPH-GC*

Határérték

(µg/l)

(A)

50

(B)

100

Minta NFT-2

31,7

NFT-5

31,2

NFT-10

19,2

NFT-11

23,3

NFT-12

24,2

* - vízben oldott TPH érték

A vizsgált talajvízmintákban a TPH koncentráció egyik esetben sem érte el a (B) szennyezettségi határértéket, de még az (A) háttér értéket sem. A kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendeletben meghatározottak alapján szűrővizsgálatot végeztettünk a felszín alatti vízben annak érdekében, hogy valamennyi szennyezettséget okozó szennyező anyag előfordulása megállapítható legyen. Szűrővizsgálatra az NFT-6 és az NFT-8 jelű mintákat jelöltük ki. A szervetlen és a szerves szűrővizsgálatok eredményei a 4.22. táblázatban, és a 4.23. táblázatban láthatók. A táblázatok csak a kimutatható értékkel rendelkező eredményeket szemléltetik.

98

4.22. táblázat: A szűrővizsgálati pontok szervetlen vizsgálatának eredményei Vizsgált paraméter/ szennyező-anyag

Mértékegység

Háttérérték (A)

pH

-

-

Vezetőképesség fluorid Klorid (Cl-) Nitrit (NO2-) Nitrát (NO3-) Szulfát (SO42-) Foszfát (PO43-) Ammónium (NH4+) Ezüst (Ag) Arzén (As) Bárium (Ba) Kadmium (Cd) Kobalt (Co) Króm (Cr) Réz (Cu) Higany (Hg) Molibdén (Mo) Nikkel (Ni) Ólom (Pb) Szelén (Se) Ón (Sn) Cink (Zn)

µS/cm mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l

500 10 200 0,20 0,25 5 200 0,40 1 1 10 0,2 5 5 3 1 2 65

Szennyezettségi határ-érték (B) <6,5 9< 1500 25 250 0,50 0,50 10 10 700 5 20 50 200 1 20 20 10 5 10 200

Mért koncentrációk NFT-6 NFT-8 7,15

7,42

1510 50 99 0,55 48 54 <0,05 0,04 0,02 0,55 82,9 0,10 11,9 1,78 4,55 0,16 0,78 18,7 <0,01 0,43 <0,01 13,3

1506 50 99 0,19 185 70 <0,05 0,06 0,03 0,31 69,7 <0,01 1,57 1,87 6,48 0,09 0,52 12,3 0,14 0,74 <0,01 12,2

A szűrővizsgálatra kijelölt két talajvízmintában a nitrát koncentrációja meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket. Az (A) háttér érték felett található a minták kobalt, króm és nikkel tartalma. 4.23. táblázat: A szűrővizsgálati pontok szerves vizsgálatának eredményei Komponens TPH TPH-GC PAH naphthalene 2-methyl-naphthalene 1-methyl-naphthalene acenaphthylene acenaphthene fluorene phenanthrene anthracene fluoranthene pyrene chrysene benzo(b)fluoranthene benzo(k)fluoranthene benzo(e)pyrene benzo(a)pyrene indeno(1,2,3-

Mértékegység

(A)

(B)

NFT-6

NFT-8

µg/l

50

100

26,4

79,7 0,099 0,029 0,018 0,002 0,004 0,012 0,021 0,003 0,006 0,005 0,001

µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l

0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,005 0,002 0,002

0,2 0,05 0,05 0,1 0,05 0,1 0,1 0,02

0,405 0,116 0,048 nd 0,004 0,010 0,023 0,003 0,005 0,004 nd

µg/l

0,001

0,02

0,001

0,001

µg/l µg/l µg/l

0,001 0,001 0,001

0,01 0,01 0,01

nd nd nd

0,001 0,001 0,001

99

cd)pyrene Összes naftalin Összes PAH naftalinok nélkül Összes PAH Fenol Fenol Krezol Katechol Rezorcin Összes fenol Klórfenol Szumma monoklórfenol 2,6-diklór-fenol Szumma diklórfenol 2,4,6-triklór-fenol Szumma triklórfenol Szumma tetraklórfenol Pentaklór-fenol Összes KLÓRFENOL Peszticid - egyéb peszticidek Dietiltoluamid

µg/l

0,1

2

0,569

0,146

µg/l

0,1

2

0,050

0,058

0,619

0,204

µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l

0,2 0,1 0,1 0,1 0,3

20 5 5 5 20

0,262 0,211 0,017 nd 0,490

0,165 nd nd nd 0,165

µg/l

0,01

5

nd

nd

0,024

nd

0,024

nd

0,005 0,005

nd nd

nd

nd

0,002 0,031

nd nd

0,73

1,11

µg/l µg/l

0,01

1,0

µg/l µg/l µg/l µg/l µg/l

0,01

1,0

0,01 0,01 0,05

1,0 0,5 6

µg/l

Az elvégzett szerves szűrővizsgálatok alapján a (B) szennyezettségi határértékeket a szűrővizsgálati pontok szerves tartalma nem haladja meg. Az (A) háttér értéknél magasabb koncentrációban van jelen az NFT-8-as ponton vett talajvíz TPH, az NFT-6 jelű mintában az összes fenol, a 2,6-diklór-fenol és mindkét talajvízben az összes naftalin tartalom. 2008. évi vizsgálatok eredményeinek grafikus értékelése A lehatárolások csak azokra a komponensekre készültek el, amelyek maximális koncentrációja meghaladta a (B) szennyezettségi határértéket. A földtani közeg esetében lehatárolás nem készült, mivel a vizsgált komponensek egyetlen esetben sem haladták meg a (B) szennyezettségi határértéket. A felszín alatti víz vizsgálati eredményei alapján a vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket a foszfát, nitrát, ammónium, nikkel és kobalt koncentrációja haladta meg, ezekre elkészítettük a grafikus értékelést A talajvíz nitrát tartalmát mutatja a 4.5. ábra, amelyről látható, hogy terület jelentősen szennyezett nitráttal. A (B) szennyezettségi határértékre (25 mg/l) a meglévő vizsgálati eredmények alapján a szennyezést nem lehet lehatárolni, ezért a szennyezés mértékét csak becsülni lehet, a szennyezés felszíne több mint 60 ha. A 100 mg/l-es koncentrációt

100

meghaladó szennyezett terület kiterjedése 146600 m2, amely 2 m-es vízoszloppal és 0,3-as hézagtényezővel számolva 88000 m3. A talajvíz nitrát tartalma egyértelműen nem köthető

a


üzemeléséhez.

Tekintettel

arra,

hogy

nitrát-érzékeny

területről van szó (lásd később), a terület talajvizének nitrát tartalma – a mezőgazdasági művelésnek, és egyéb kibocsátásoknak köszönhetően - valószínűleg mindenütt az átlagosnál magasabb.

4.5. ábra: A talajvíz nitrát tartalma

A talajvíz ammónium tartalmára megállapított (B) szennyezettségi határértéket (0,5 mg/l) meghaladó szennyezés felülete 108800 m2 az elkészített lehatárolás (4.6. ábra) alapján, amely 2 m-es vízoszloppal és 0,3-as hézagtényezővel számolva 65300 m3. A szennyezés a nyárfás szennyvíztisztító területén található.

101

4.6. ábra: A talajvíz ammónium tartalma

A talajvízminták (15 db) közül csak 1 minta (NFT-5) foszfát tartalma haladta meg a vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket (0,5 mg/l). A lehatárolás (4.7.ábra) alapján a foszfáttal szennyezett talajvíz felülete 455 m2, amely 2 m-es vízoszloppal és 0,3-as hézagtényezővel számolva 270 m3. A nyárfás területén kibocsátott foszfor tartalom a talajrétegben megkötődik.

4.7. ábra: A talajvíz foszfát tartalma

102

Az elkészített lehatárolás (4.8. ábra) alapján a talajvíz nikkel tartalmára megállapított (B) szennyezettségi határértéket (20 μg/l) meghaladó szennyezés felülete 53300 m2, amely 2 m-es vízoszloppal és 0,3-as hézagtényezővel számolva 32000 m3. Tekintettel arra,

hogy

az

érkező

szennyvíz

nikkel

tartalma

minimális

(<0,1

mg/l,

lásd 4.26. táblázat), a feltárt szennyezés a szigeteletlen téli tározókban, évtizedekig folytatott szennyvíz elhelyezés eredménye lehet.

4.8. ábra: A talajvíz nikkel tartalma

A talajvízminták (15 db) közül csak 1 minta (NFT-11) kobalt tartalma haladta meg a vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket (20 μg/l). A vizsgálati érték 20,2 μg/l volt, amely

épphogy

meghaladta

(B)

szennyezettségi

határértéket,

de

az

elkészített

lehatárolás (4.9. ábra) a minimális túllépést már nem képes figyelembe venni, a kobalttal szennyezett talajvíz felülete néhány m2, amely 3–6 m3 szennyezett talajvizet jelenthet. Az üzemeltető önellenőrzés keretében nem kötelezett a szennyvíz kobalt tartalmának vizsgálatára, de tekintettel arra, hogy a telepre csak lakossági forrásból származó szennyvíznek

nagy

kobalttartalma

nem

valószínűsíthető.

A

talajvízben

(B)

szennyezettségi határérték felett csak egy ponton találtunk kobaltot, lokális szennyezés valószínűsíthető.

103

4.9. ábra: A talajvíz kobalt tartalma

A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló rendelet szerint Nagykálló déli területe védendő vízbázisnak tekinthető. A szennyvíztelep a vízbázis szélétől 1,8 km-re, az ivóvíz kutaktól 3,0 km-re található. Védőidom nincs kijelölve.

4.1.2. Szennyvíz mennyisége és minősége Szennyvíz mennyisége A TESZOVÁL Kft. megadta a várható vízfogyasztási adatokat, valamint a csatornára a várható rákötések arányát. Keletkező

szennyvízmennyiségként

agglomerációk

lehatárolásához

a

lakosság

szükséges

esetében módszertani

a

szennyvízelvezetési vizsgálatról

szóló

26/2002. (II.27.) Korm. rendeletben megadott paramétereket (Nagykálló qd=110 l/fő/d, Biri qd=90 l/fő/d 1 LE=60 g BOI5/d) vettünk figyelembe. A közületekben keletkező szennyvízmennyiségként

a

jelenlegi

vízfogyasztás

90%-át

vettük

figyelembe.

A lehetséges összes lakossági bekötés 100%-os igénybevételével számolunk. A keletkező szennyvíz mennyiségét a 4.24. táblázat tartalmazza. A csatornahálózatra nem csatlakoztatható 250 lakás, amelyek szennyvize folyékony hulladékként kerül beszállításra. Mennyiségét 70 l/fő/d értékben vettük figyelembe.

104

Az iparfejlesztés jelentős növekedésével nem számol az önkormányzat. Az infiltráció és a csapadékvíz mennyiségének növekedésével a szennyvíztelepen nem számolunk. Tervszerű csatorna rehabilitációval és a csapadékvizek leválasztásával jelentősen csökkenthető az esőzések idején az idegen vizek bejutása a csatornába. Az Önkormányzat a csapadékcsatorna-hálózat kiépítésére, elvi vízjogi engedéllyel rendelkezik (a csatornaépítés jelen projektnek nem tárgya!). A tisztító telep üzembe helyezéséig a csapadékvíz csatornahálózatba való bejutását meg kell szüntetni. 4.24. táblázat: Keletkező szennyvíz mennyisége Keletkező szennyvízmennyiség Bekötésszám (db)

Település

Nagykálló Biri Összesen

Lakossági csatornán (m3/d)

Szippantott (m3/d)

összes

igénybevett

jelen

távlat

3 300

2 479*

577**

980

440

205*

34**

3 740

2 684

611**

távlat

Infiltráció, Csapadékvíz (m3/d)

Közületi (m3/d) jelen

távlat

jelen

távlat

47

353

353

10

10

107

-

4

4

-

-

1087

47

357

357

10

10

* forrás: KSH, 2006. évi adat ** kalkulált adat a szennyvízhálózatba bekötött lakosok számából, és a fajlagos szennyvíz kibocsátásból, 2006. évi adatokból

Összes várható keletkező szennyvíz mennyiség: ~1500 m3/d. Lakosegyenérték: 11 350 Szennyvíz minősége A jelenleg üzemelő szennyvíztisztításra érkező csatornán és szippantókocsival érkező szennyvíz minőségét tekintjük tervezési alapadatnak (4.25. táblázat). 4.25. táblázat: Szennyvíz minősége Csatornán érkező

Szippantott szennyvíz

876 400 90 96 18 1 588 346 34

3 500 2 200 150 160 22 1 588 480 34

Naeé%

53

53

pH

7,4

7,4

Komponens KOIK (mg/l) BOI5 (mg/l) NH4-N (mg/l) Összes N (mg/l) Összes P (mg/l) Összes old. anyag (mg/l) Összes lebegő anyag (mg/l) Szerves extrakt (mg/l)

105

Az üzemeltető önellenőrzés keretében vizsgálja a telepre érkező szennyvizet, a nehézfém adatok koncentrációját a 4.26. táblázatban mutatjuk be. 4.26. táblázat: Szennyvíz nehézfém tartalma Komponens Higany Kadmium Króm Nikkel Ólom Réz

Mértékegység μg/l mg/l mg/l mg/l μg/l mg/l

2008.06.30.

2008.02.08.

2006.06.28.

<2 <0,01 <0,02 <0,1 <10 <0,1

<2 <0,01 <0,02 <0,1 <10 <0,1

<2 <0,01 <0,02 <0,1 <10 0,30

Fenti táblázat adataiból látható, hogy a szennyvíz egyik vizsgált toxikus fémet sem tartalmazza jelentős koncentrációban. A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a szennyvizek befogadóba

való

közvetlen

bevezetésére

vonatkozó,

vízminőség-védelmi

területi

kategóriák szerint meghatározott kibocsátási határértékeket. A szennyvízkezelő telep övárkaiban összegyűlő víz a Kállai (VII.) főfolyás 20+650 szelvényébe kerül bevezetésre, amely főfolyás általános védettségi kategóriába sorolt befogadó. A bebocsátási ponton vett minta vizsgálati értékeit a vonatkozó határértékekkel a 4.27. táblázatban hasonlítjuk össze. 4.27. táblázat: Tisztított szennyvíz minősége Megnevezés

pH Szennyező anyagok Dikrotmátos oxigénfogyasztás KOIk Összes nitrogén Ammónia-ammóniumnitrogén Összes lebegőanyag Fenolok (Fenolindex) Összes vas Összes só Nátrium-egyenérték (%) Összes cink Összes kadmium

4. Általános védettségi kategória befogadói

Települések szennyvíztisztítására vonatkozó technológiai határértékek

6-9,5 Határérték mg/l

-

8,05

150

125

57

15 mg/l (V.1.-XI.15.) 25 mg/l (XI.16.-IV.30.) -

55 20 200 3 20 5 0,05

35 -

106

Vizsgálati eredmények

12,2 2,2 30 0,11 1522 24 0,09 <0,00

Megnevezés

Összes Összes Összes Összes

4. Általános védettségi kategória befogadói

Települések szennyvíztisztítására vonatkozó technológiai határértékek

Vizsgálati eredmények

1 0,2 2 1

-

<0,02 0,06 <0,04 0,02

króm ólom réz nikkel

Az övárokban összegyűlt tisztított szennyvíz minősége megfelel a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásainak.

4.2. A fejlesztési szükségszerűség meghatározása, megfogalmazása 4.2.1. Jogszabályi, szakpolitikai előírás A

szennyvízöntöző

telep

üzemeltetésére

a

Felső-Tisza-vidéki

Környezetvédelmi

Felügyelőségtől 380-19/2003 ikt. számon környezetvédelmi működési engedélyt kapott. A működés engedély 2007. október 31.-ig szólt. A határidő az akkor hatályos 33/2000. (III. 14.) Korm. rendelet 34 § (8) bek. alapján lett meghatározva, ami telep környezetvédelmi követelményeknek (műszaki védelem kialakítása) való megfelelésnek az időpontja volt.

A fenti jogszabályt a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

(továbbiakban: Rendelet) hatályon kívül helyezte, de a 2007. okt. 31-i határidőt nem módosította.

A határidőt a 299/2007. (XI. 10.) Korm. rendelet módosította. Ez a

módosítás a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést 2015. dec. 31-ben határozta meg. Eddig az időpontig olyan műszaki védelemmel kell ellátni a telepet amely, biztosítja a felszín alatti vizek jó állapotának fenntartását. A közvetett elhelyezés esetére a 10/2000 (VI. 02.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet az érvényes. A rendelet KOIkra, és BOI5-re nem határoz meg határértéket, a mérvadó, a Rendelet értelmében, hogy „az eredeti állapot nem romolhat”, melyet monitoring kutakból történő mintavétellel kell igazolni. Elemi vegyületekre pedig a „B” szennyezettségi határérték a mérvadó. A 380-19/2003 ikt. számú határozat 2007. okt. 31.-én lejárt. A határozat határidejének meghosszabbítása

megtörtént

a

3033-13/2007

ügyiratszámú

határozattal

(3. melléklet). A jelenlegi szennyvíztisztító működési engedélye legkésőbb 2010. december 31-ig érvényes. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.

Törvény

határozatban,

(továbbiakban:Tv.) közvetlenül

106

§

alkalmazandó

alapján, közösségi

aki

jogszabályban,

jogi

aktusban

hatósági

megállapított,

közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához - így különösen az általa okozott környezetszennyezés,

illetőleg

környezetkárosítás

107

mértékéhez,

időtartamához

és

ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. Továbbá a Tv. 107 § alapján a környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2. mellékletének 3. táblázata és a Szabolcs-SzatmárBereg megyei Szennyvízelvezetési Program szerint Nagykálló város szennyvízelvezetési agglomeráció központja (Nagykálló, Biri) (13. melléklet). A TESZOVÁL Településszolgáltató és Vállalkozó Kft. által üzemeltetett Nagykálló Települési szennyvízöntöző telep Nagykálló Város Önkormányzatának tulajdona. A fent hivatkozott jogszabály alapján az Önkormányzatok kötelesek a keletkező szennyvíz és folyékony hulladék környezetvédelmi követelményeknek megfelelő kezelését biztosítani. A 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2. mellékletének 3. táblázata szerint a Nagykálló város szennyvízelvezetési agglomeráció szennyvízterhelése 12221 LE, amely szerint a kiépítendő új szennyvíztisztító kiépítési határideje: 2015. december 31. A tisztított víz befogadója a Kállai VII. sz. főfolyás, a 28/2004. (VII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint az általános védett területek kategóriájába tartozik. A rendelet szerint az új szennyvíztisztítóra vonatkozó határértékek az alábbiak: 4.28. táblázat: 28/2004. (VII.25.) KvVM rendelet szerinti határértékek Komponens

Határérték (mg/l)

pH Dikrotmátos oxigénfogyasztás, KOIk Biológiai oxigénigény, BOI5

6-9,5 125 25 15 mg/l (V.1.-XI.15.) 25 mg/l (XI.16.-IV.30.) 20 2 35 3 20 5 0,05 1 0,2 2 1

Összes nitrogén Ammónia-ammónium-nitrogén Összes foszfor Összes lebegőanyag Fenolok (Fenolindex) Összes vas Összes só Nátrium-egyenérték (%) Összes cink Összes kadmium Összes króm Összes ólom Összes réz Összes nikkel

108

A 174/2003. (X. 28.) Kormányrendelet szól a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról. A 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet szerint Nagykálló és Biri közigazgatási területe alkotja a Nagykállói szennyvíz-elvezetési agglomerációt és az előzetes számítások szerint az egész közigazgatási területen megoldható a gazdaságos szennyvízelvezetés, ezért ez a terület az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területek közé nem tartozik. A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerint

a

Nagykállói

agglomeráció

az

alábbi

vízgyűjtő-gazdálkodási

tervezési

részegységbe tartozik: •

Tisza részvízgyűjtő: o

Felső-Tisza

Lónyai főcsatorna. (4.10. ábra)

Az agglomeráció a vízgyűjtő-gazdálkodási terv mintaprojekt részét képezi. A Kállai (VII.) -főfolyáson az alábbi vízgazdálkodási tevékenységeket vizsgálják: •

Belvízelvezetés-szabályozott meder

•

Öntözési és rekreációs célú tározás, csatornázás-szennyvíz bevezetés

•

Diffúz szennyezés

4.10. ábra: Vízgyűjtő-tervezési alapegységek

109

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet mellékletének A) része szerint Nagykálló, míg a melléklet B) része szerint Biri közigazgatási területe nitrátérzékeny besorolású. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásáról és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 40/2008. (II.

26.)

Korm.

rendelet

a

szennyvizek

és

a

szennyvíziszapok

mezőgazdasági

felhasználásának és kezelésének szabályait alkalmazzuk akkor, ha a tisztított szennyvizet és/vagy a szennyvíziszapot mezőgazdasági területen helyezzük el. A komposzt mezőgazdasági területen történő elhelyezése esetén alkalmazzuk a talajtani szakvélemény

készítésének

részletes

szabályairól

szóló

29/2006.

(VI.

10.)

FVM rendeletet. Nagykálló Város Önkormányzatának Képviselőtestületének 22/2002. (X.14.) Kt. számú rendelete szól Nagykálló Város településrendezési tervéről. A terv szerint a város szennyvíztisztító telepének bővítése a tervezett fejlesztéseket figyelembe véve és a közüzemi

hálózat

tervezett

kiépítésére

való

tekintettel

indokolt.

A

bővítés,

az

3

1500 m /nap kapacitás öt éven belül megvalósítandó.

4.2.2. Műszaki/gazdasági/társadalmi eredetű szükségszerűség 4.2.2.1. Műszaki igény A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az 1977-ben kialakított nagykállói nyárfás szennyvíztisztító telep részleges felülvizsgálatát rendelte

el,

ugyanis

a

jogszabályváltozások

következtében

a

talaj

és

talajvíz

szennyezettségére új határértékek léptek életbe. A terület Nagykálló felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny besorolást kapott, valamint nitrát érzékeny területen található. A környezetszennyezést a tényfeltárási és a felülvizsgálati adatok igazolták. A Felügyelőség határozattal kötelezte az önkormányzatot a környezetszennyezés megszüntetésére,

a

nyárfás


túlterhelésének,

valamint

nitrogén

terhelésének csökkentésére. A jelenlegi szennyvíztelep jelentősen túlterhelt, környezetszennyező, a szennyvíztisztítást és a környezetszennyezés megszűntetését csak bővítéssel, illetve művi biológiai tisztító megépítésével lehet elérni. A szennyvíztisztító engedélyezett kapacitása 1000 m3/d a várható szennyvízmennyiség pedig 1500 m3/d. Az új szennyvíztisztító megépítésével Nagykálló, Biri agglomeráció szennyvízkezelése megoldható, ugyanis 2000-ben a csatornázás elkészült 1,7 Mrd forint beruházással.

110

4.2.2.2. Társadalmi igény A város fejlesztési tervében szerepel a szennyvíztisztító bővítése, felújítása. A diffúz eredetű

szennyezés

(pl.

utakról,

udvarokról

elfolyó

szennyezett

csapadékvíz)

megszüntetését is igényli a lakosság. A szennyvízcsatornázás megvalósítását a lakosság pozitívan fogadta, ennek ellenére a szennyvíz rákötések a szennyvíz főgyűjtőkre nehezen indultak. A szolgáltatási díjak az országos

átlaghoz

üzemeltetési

képest

költsége

alacsonyak,

alacsony.

ugyanis

Tekintettel

a

a

természetes

kötelezésre

a

tisztítórendszer

környezetszennyezés

megszüntetésére, az új szennyvíztelep megvalósításával várható a szolgáltatási díj jelentős emelkedése. A lakossági tájékoztatás folyamatban van. Az elmúlt 10 évben 2000-ben történt az egyik legnagyobb vízgazdálkodási célú fejlesztés, amely során a nyárfás szennyvíztisztító telep bővítésére és az agglomeráció településeinek (Nagykálló, Biri) csatornázására került sor. Forrásait a 4.29. táblázat tartalmazza. 4.29. táblázat: Szennyvízberuházás (Nagykálló, Biri)

Év

Vízgazdálkodási célú fejlesztés Felhasznált forrás

2000

tárgya

helyszíne

Nyárfás szennyvíztisztító telep bővítésére és az agglomeráció településeinek (Nagykálló, Biri) csatornázására

Nagykálló, Biri

Saját forrás

411 699

TERKI

110 000

Céltámogatás

609 411

Vízügyi alap

57 542

KAC

350 000

Kiegészítő céltámogatás

157 906

A szennyvíztisztító fejlesztésében felmerülő társadalmi, gazdasági igény a tisztított szennyvíz hasznosítása, utókezelése természetközeli tisztítóval (nyárfás), mely nem csak a felszíni víz tápanyag terhelését csökkenti, de a megtermelt biomassza révén a szennyvíztisztító működési költségeinek egy részét is fedezni képes.

111

4.3. Célkitűzések A projekt alapvető célkitűzése Nagykálló város és Biri község szennyvízelvezetésének megvalósítását

követően

a

szennyvíz

tisztítása

a

környezetvédelmi

előírásoknak

megfelelően, és a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozatának megfelelően a környezetszennyezés megszüntetése. A Nagykálló szennyvíztisztító telep létesítése fentieknek megfelelően az alábbi célokkal rendelkezik: Lakossági, ellátási célok 1. Nagykálló lés Biri szennyvizének tisztítása A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (Ötv) 8. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat mondja ki: „8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető

fenntartása,

a

helyi

közutak

és

közterületek

fenntartása,

helyi

tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről,

közbiztonság

helyi

feladatairól;

közreműködés

a

helyi

energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos,

művészeti

tevékenység,

sport

támogatása;

a

nemzeti

és

etnikai

kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.” Az 1991. évi XX. törvény 20. §-a következőket írja elő: „20. § A települési folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölésével, valamint a közcélú ártalmatlanító telep létesítésével kapcsolatos feladatokat a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselőtestülete látja el, külön jogszabály rendelkezésének megfelelően.” Az Ötv-nek megfelelően a szennyvízberuházás megvalósításával a lakosság nagy részének lehetősége van jelenleg is a szennyvíz csatornán történő elvezetésére, és kiépült a szippantott szennyvíz fogadása is.

112

2. A megnövekedő szennyvízmennyiség biztonságos kezelése A Nagykállóban jelenleg üzemelő, Nagykálló és Biri szennyvizeit kezelő, 1000 m3/nap kapacitású szennyvíztisztító a jövőben várhatóan 1500 m3/nap-ra növekedő szennyvíz mennyiséget kezelni nem képes. Jelen projekt keretében megvalósuló, 1500 m3/nap kapacitású szennyvíztelepnek a jövőbeni szennyvíz mennyiség kezelése nem okoz gondot. Környezetvédelmi, ökológiai célok 3. A talaj és a felszín alatti víz szennyezésének megszűntetése A jelenlegi szennyvíztisztító nem felel meg a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásainak. A talajvíz szennyezett a szennyvíztelep területén ugyanis több vízminőségi paraméter meghaladja a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüMFVM-KHVM együttes rendelet (B) szennyezettségi határértéket. A talajvíz minőségét részletesen a 4.1. fejezetben mutattuk be. A projekt szerint javasolt közepes terhelésű eleveniszapos biológiai tisztító a tisztított szennyvíz természetes tisztítórendszerrel történő utókezelésével a kibocsátott tisztított víz mind a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben, mind a felszíni vizek minőségi védelméről szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben előirányzottaknak megfelel. A nitrát érzékeny területen a nitrogén terhelés határértéke 170 kg/nap. Az új szennyvíztisztító teleppel elérendő nitrogén terhelés 150 kg/nap úgy, hogy a felszíni víz nitrogén terhelése ne érje el a 30 kg/nap-ot. Természetesen az eleveniszapos biológiai tisztítónak is el kell végeznie a nitrogén eltávolítást legalább 75-80%-ban. 4. A felszíni víz lehető legkisebb terhelése A Víz Keretirányelvnek megfelelőségét segíti elő, hogy az eleveniszapos biológiai tisztítóról

kikerülő

tisztított

szennyvíz

továbbkezelésével

a

Kállai

(VII.)

főfolyás

terhelésnövekedését csökkentjük (4.30. táblázat). Az új szennyvíztisztító megvalósításával elérhető, hogy a felszíni víz terhelése is csökkenjen, és megfeleljünk a Víz Keretirányelv célkitűzéseinek.

113

4.30. táblázat: A kibocsátott szennyvíz minősége és mennyisége Az új eleveniszapos biológia + természetes utótisztító

Komponens

KOIK (mg/l)

60

BOI5 (mg/l)

15

Összes nitrogén N (mg/l)

25

Összes foszfor P (mg/l)

2

NH4-N (mg/l)

10

Lebegőanyag (mg/l)

50

SZOE (mg/l)

5 3

Felszíni vízbe vezetett mennyiség (m /d)

500

3

Talaj, hasznosított vízmennyiség (m /nap)

1000

A felszíni víz terhelését a 4.31. táblázat mutatja. 4.31. táblázat: A felszíni vízi befogadó (Kállai (VII.) főfolyás) terhelése A tisztított szennyvíz Komponens terhelése (kg/nap)

KOIK

69,0

BOI5

17,25

Összes nitrogén N

28,75

Összes foszfor P

2,3

Lebegőanyag

57,5

NH4-N

11,5

SZOE

5,75

5. A tisztított szennyvíz hasznosítása A

művi

biológiai

hasznosításával

a

tisztítón tisztított

kezelt szennyvíz

szennyvíz tápanyag

további, tartalma

energiaültetvényen és

mennyisége

való

tovább

csökkenthető. Az energia ültetvényen való hasznosítás hatására egyrészt a felszíni víz mennyiségi és minőségi terhelése még kisebb lesz, másrészt értékes – és egyre értékesebb – biomassza termelhető. 6. A CO2 kibocsátás csökkentése Fejlesztés hatására a szén-dioxid egyenérték csökkenése várható. Számításaink szerint 452 t/év CO2e jelenlegi kibocsátás 136 t/év–re csökken (a számítás BIO5ÎO2ÎCH4ÎCO2 irány, lásd 31. melléklet).

114

7. Az élővilág szempontjából kedvező élőhely kialakítása A jelenlegi szennyvíztisztító környezetszennyezésének megszűntetése önmagában pozitív irányban módosítja a környezet állapotát, így kedvezőbb élőhely jön létre. Az energiaültetvény az élővilág szempontjából a jelenlegi hasznosítási formáknál kedvezőbb feltételeket biztosít.

4.4. Indikátorok A célkitűzések számszerűsítésére mutatókat (indikátorokat) alkalmazunk. A különböző szintű célkitűzésekhez különböző szintű indikátorok tartoznak. A projekt eredményére vonatkozó célkitűzés teljesülését az ún. eredményindikátorok jelzik. Az

eredmény

az

teljesítményváltozást

output

létrehozásával,

jeleznek.

A

„C”

működtetésével

változat

jön

eredménymutatóit

létre, –

mutatói

igazodva

a

konstrukció pályázati kiírásában szereplő eredménymutatókhoz – a 4.32. táblázatban mutatjuk be. 4.32. táblázat: A projekt indikátorai - eredménymutatók

A mutató megnevezése Eredménymutatók Nagykálló, Biri szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek száma Nagykálló, Biri településein a szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek száma Rákötési arány a megépülő szennyvízcsatorna hálózatra Nagykálló, Biri településeken egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek száma Nagykálló, Biri egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek aránya Hasznosított tisztított szennyvíz mennyisége Élővízi befogadó tisztított szennyvíz

Mértékegység

Kiindulási érték

Dátum

Célérték

Dátum

db

2 390

2006. 12. 31.

3 470

2011. 04. 30.

%

62

2006. 12. 31

90

2011. 04. 30.

%

62

2006. 12. 31

95

2011. 04. 30.

db

1 464

2006. 12. 31

385

2011. 04. 30.

%

38

2006. 12. 31

10

2011. 04. 30.

m3/d

0

2006. 12. 31

1000

2011. 04. 30.

m3/d

0

2006. 12. 31

500

2011. 04. 30.

115

A mutató megnevezése Talajba kibocsátott szennyvíz

Mértékegység

Kiindulási érték

Dátum

Célérték

Dátum

m3/d

1 000

2006. 12. 31

0

2011. 04. 30.

A „C” változat output indikátorai a következők (az indikátorokat számszerűsítve a 7. fejezetben mutatjuk be): OUTPUT INDIKÁTOROK

MÉRTÉKEGYSÉG

SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK Elsőfokú tisztítási fokozat1

I.

• Elsőfokú tisztítási fokozat felújítása

-

m3/d m3/d

• Elsőfokú tisztítási fokozat építése Másodfokú tisztítási fokozat2

II.

• Másodfokú tisztítási fokozat felújítása

-

m3/d m3/d

• Másodfokú tisztítási fokozat építése III. Harmadfokú tisztítási fokozat3 • Harmadfokú tisztítási fokozat felújítása

-

m3/d

• Harmadfokú tisztítási fokozat építése IV.

m3/d

Iszapkezelés

• Iszapsűrítés4 (felújítás)

-

m3/d

• Iszapsűrítés4 (építés)

-

m3/d

• Iszapstabilizáció5 (felújítás)

-

m3/d

• Iszapstabilizáció5 (építés)

-

m3/d

• Iszapvíztelenítés6 (felújítás)

-

m3/d

• Iszapvíztelenítés6 (építés)

t/év

• Víztelenített iszap kezelése (felújítás)

-

• Víztelenített iszap kezelése (építés) V.

t/év t/év

Egyedi szennyvízkezelés • Egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény

-

m3/d

• Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés

-

m3/d

• Egyedi zárt szennyvíztároló

-

m3/d

VI.

Települési folyékony hulladék fogadó műtárgy

db

VII. Kapcsolódó tevékenységek • Épületek7

db

• Kiegészítő berendezések és eszközök8

db

• Projekt használatba vételéhez, őrzéséhez szükséges beruházások

db

• Bekötő út (új szennyvíztisztítóhoz vagy iszapkezelő létesítményhez)

m

• Próbaüzem

hónap

116

4.5. Célcsoportok Nagykálló

Város

megfelelően

Önkormányzata

elvégezte

a

az

Önkormányzati

szennyvízberuházást,

azaz

Törvényi a

kötelezettségének

településen

biztosította

a

lakosságnak a szennyvíz csatornán történő elvezetését. Az Önkormányzat 2000. évben kibővítette az 1977-ben épült nyárfás szennyvíztisztítót. A projekt területéhez tartozó két település,

Nagykálló

és

Biri

lakossága

környezetvédelmi,

környezet-egészségügyi

szempontból is lehetőséget kapott a szennyvíz elvezetésére. Az új, „C” változatnak megfelelő szennyvíztisztító telep létesítésével a környezeti elemek közül a talaj, a felszín alatti víz és a levegő terhelése csökken, a felszíni víz terhelése kismértékben nő. A két település lakossága a jövőben is lehetőséget kap a keletkező szennyvizek tisztítására, a várható szennyvíz mennyiség növekedés figyelembe vételével. A projekt közvetlen célcsoportjai a következők: •

Nagykálló és Biri lakossága - a lakosság szennyvizének tisztítása a projekt megvalósítása révén lehetővé válik.

•

Az érintett környezet – a felszín alatti víz szennyezése a projekt megvalósítása révén megszűnik, csökken a levegőbe történő bűz és szén-dioxid kibocsátás, valamint ökológiai szempontból élhetőbb környezet jön létre.

A projekt közvetett célcsoportjai a következők: •

A

komposztált

szennyvíziszap

használata

által

kedvező

talajjavító

lehetőséghez jutó gazdálkodók. •

Az energiaültetvény gondozása révén munkához jutó, hátrányos helyzetű helybéli lakosok.

•

Az energiaültetvényen termelt biomasszából kedvező feltételek mellett hőés/vagy villamos energiához jutó önkormányzati intézmények.

117

5. A fejlesztés megvalósításának módjai Nagykálló Város Önkormányzata a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 380-19/2003. számú határozatát követően magvalósíthatósági tanulmányt készíttetett a meglévő – és jelenleg is üzemelő – nyárfás szennyvíztisztító kiváltására 2004-ben, de a megvalósítás végül forráshiány miatt elmaradt. A tanulmányban 3 változatot vizsgáltak meg, ezeket részletesebben a 4.1 fejezetben mutattuk be. A 2004-es tanulmány bírálata során az I. változatot támogatták, így ezt a változatot változatlanul szerepeltettük jelen tanulmányban „A” változat megnevezéssel. A további változatok kialakításakor – a környezetszennyezés megszűntetése mellett – szempontként szerepeltettük a Víz Keretirányelvnek megfelelően a felszíni vizek tápanyag terhelésének csökkentését. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi tisztítóból felszíni vízbe nem kerül tisztított víz, így bármilyen

felszíni

vízbe

való

vezetés

a

jelenlegi

állapothoz

képest

plusz

tápanyagterhelést jelent. A Víz Keretirányelv szerint az érintett terület mintaterületnek számít, a felszíni vizek tápanyag terhelése kiemelt feladat. A minél kisebb terhelés megvalósítása érdekében alakult ki a „B” változat, mely az „A” változatot - annak fő technológiai paramétereit megtartva - a tisztított víz fűzes utókezelésével egészíti ki. Az utókezeléssel a felszíni víz befogadó tápanyag terhelése csökkenthető. A

harmadik

változat

kiválasztásának

szempontjaként

annak

a

kérdésnek

a

megválaszolása volt a cél, miszerint létezik-e olyan eleveniszapos tisztító, mely az „A” változatnál kisebb területet foglal el, és hatásfoka jobban befolyásolható a fűzes utótisztítás igényeinek megfelelően. A Víz Keretirányelvnek való teljes megfelelés érdekében a „B” – „C” esetekben javasolt egy olyan, megfelelően szigetelt tározó kialakítása, amely a fűzes utótisztító vegetációs időszakán kívül keletkező tisztított víz tározására képes, így a jövőben is elkerülhető lenne a felszíni vizek terhelése. Pillanatnyilag a tározók kialakítása nem támogatott, így jelen tanulmány keretében nem terveztünk ilyet, a későbbiekben azonban a lehetőség adott.

5.1. A projekt nélküli eset – „0” változat A jelenlegi szennyvíztisztítás (ún. „0” változat) helyzete speciális. Rendelkezésre áll a szennyvízcsatorna

hálózat

és

a

szennyvíztisztító,

a

szennyvízkezelés

azonban

környezetszennyezést okoz. A jelenlegi tisztító műtárgyait és létesítményeit részletesen a 4.1. fejezetben mutattuk be.

118

A jelenlegi szennyvíztisztító szennyezi a talaj és a talajvizet, ezért azt hatósági kötelezés alapján 2007.10.31-ig kellett volna megszüntetni Nagykálló Város Önkormányzatának. A projektgazda - hiába áll rendelkezésére az üzemeltetési költség - a jelenlegi állapotot nem tarthatja fenn. 5.1.1 Műszaki szempontok

Kapacitás

Hátralévő élettartam

Kapcsolódó felújítási költség* [Ft]

Nyárfás szennyvíztisztító

1 000 m3/d

0

Nem releváns

Nyárfás bővítése

1 500 m3/d

30 év

180 000 000

Tevékenység/Létesítmény


* 10 éven belül esedékes ütemezett feladatokhoz kapcsolódóan

A „0” változat általi tevékenység nem folytatható jelen állapotban. A nyárfás fejleszthető akkor, ha a nyárfás területét ~120 ha területre növelik. A kapcsolódó felújítási költség tartalmazza

a

bővítéshez

szükséges

ingatlanszerzés

költségeit,

az

új

nyárfák

telepítésének költségeit, a barázdák és a vízi létesítmények kialakításának, valamint a tervezés és engedélyeztetés költségeit. A feltűntetett összeg 10 éven belül esedékes. A nitrát érzékeny területen a hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelően nem lehet 170 kg/ha fajlagos értéknél nagyobb nitrogén-mennyiséget a talajra elhelyezni. Ez az érték alapvetően befolyásolja a szükséges terület nagyságát. Tekintettel, hogy a szennyvizet mechanikai tisztítás után a talajra helyezik, a szennyvíztisztító nemcsak a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet, hanem 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásainak sem tud megfelelni. A környezetterhelési díj, a bírság a további üzemeltetésben fellépő költség, mely az üzemeltetést ellehetetleníti. A szennyvíz mennyisége 1 000 m3/d-ról várhatóan 1 500 m3/d-ra fog növekedni. Jelenleg a bekötött lakások száma alapján az ellátottság 62%-os, ez 2010.12.31-ig a 95%-ot is eléri majd. A telepen a jövőben keletkező kolmatálódott iszap és rácsszemét elhelyezése a FTV KTVF 380-19/2003. sz. határozat 5.5 pontjának megfelelően kommunális hulladéklerakón történhet. Az elzsírosodott barázdák kotrási hulladéka földdel keverve a bakhátakon elhelyezhető. A szennyvíztelep jelenleg is túlterhelt, a szennyvíz mennyiségének növekedése a tisztítási hatásfok romlásával párhuzamosan további környezetszennyezést okoz.

119

5.1.2 Gazdasági szempontok A jelenlegi szennyvíztisztító működési költségeit az 5.1. táblázatban foglaltuk össze. 5.1. táblázat: A jelenlegi működési költségek (eFt)

Költség Személyi jellegű ráfordítások Anyagi jellegű ráfordítások Energiaköltség Egyéb költségek Összes üzemeltetési költség

Összeg (eFt) 4 848 5 904 5 507 7 858 24 117

A jelenlegi szennyvízkezelés lakossági díja 67 Ft/m3 + Áfa. Nagykálló lakosságának és 70 Ft/m3 + Áfa Biri lakosságának. A lakossági bevétel 22 400.000 Ft/év + Áfa, 100%-os fizetési hajlandóság esetén. Az önkormányzat éves költsége a szennyvíztisztításra 30,9 M Ft. A díjakat az 1/2007. (I.18.) Önk. rendelet határozta meg. A szennyvíztisztítás fajlagos költsége kerekítve 85 Ft/m3 + ÁFA. A szolgáltatási díj az elmúlt öt évben azonos volt, figyelemmel a lakosság teherbíró képességére. A jelenlegi üzemeltetés kerekítve 8,5 M Ft/év veszteséget hozott 2006. évben. A nyárfás tisztítórendszer üzemeltetési költsége, karbantartási költség igénye jelentősen kisebb egy művi eleveniszapos biológiai tisztítóénál. Természetesen az értékcsökkenés is alacsonyabb. A fejlesztési nélküli változatban az elkövetkező 10 évben jelentős beruházás nem tervezett, csak a szokásos karbantartási munkák elvégzéséhez kapcsolódó felújítások.

5.1.3 Jogi szempontok Nagykálló Város Önkormányzata a nyárfás szennyvíztisztítót, szennyvízelvezető rendszert a

TESZOVÁL

Kft.-vel

üzemelteti.

A

kft.

100%-ban

önkormányzati

tulajdon.

Az önkormányzat az új szennyvízkezelő üzemeltetését is a TESZOVÁL Kft.-vel végezteti. A tervezett szennyvíztisztító a jelenlegi helyen a terület bővítésével fog felépülni részben magán- és részben önkormányzati tulajdonú területen. Az önkormányzat rendelkezik a magántulajdonosoktól szándéknyilatkozattal a terület eladásával kapcsolatban. 5.1.4 Kockázatok 1. Műszaki kockázat: technikai károk a szennyvízmennyiség növekedésével, szivárgó árkok eliszaposodása szennyvíz leeresztő árkok feltöltődése, terület elárasztása. 2. Jogi szempont: a továbbüzemelés jogi szempontból nem lehetséges, ezt részletesen a 4.2.1 fejezetben ismertettük.

120

3. Társadalmi szempont: a lakosság elvárja, hogy környezetszennyezés ne következzen be, egészséges környezetben tudjon élni, s ennek érdekében -

elvezessék a szennyvizet,

-

az elvezetett szennyvizet környezetkímélő módon tisztítsák, azaz ne szennyezzék se a felszín alatti vizeket (így kerülve el az ivóvíz bázisok károsítását), se a felszíni vizeket, melyek a környék rekreációs lehetőségeinek alapjait képezik.

Össz-társadalmi szinten a felszíni vizek tápanyag terhelésének csökkentése kiemelt szempont. 4. Környezeti szempont: a továbbüzemelés miatt talaj és talajvíz szennyeződés mértéke egyre nagyobb lesz, nő a környezeti kár, nő a rekultiváció, kárelhárítás költsége. 5. Pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság: nő a veszteség, a kár a lakosságra hárul, nő a befizetett adó mértéke. A jogszabályokkal ellentétes működés miatt felmerül a bírság fizetésének lehetősége. Jelen esetben a környezetvédelmi bírságot a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján, mint felszín alatti bírság lehet kiszabni. A rendelet 11. sz. melléklete szerint felszín alatti vizekbe történő közvetett bevezetésre, elhelyezésre vonatkozó tilalom megszegése esetén FABa = Y × Ta × Ma × Va képlet alkalmazandó, ahol Y: alapbírság, amelynek értéke 2000 Ft. Ta: területi szorzó: a szennyezett terület sérülékenységétől függ Ta=3, fokozottan érzékeny terület esetében, Ta=2, érzékeny terület esetében, Ta=1, kevésbé érzékeny terület esetében. Ma: mennyiségi szorzó: a felszín alatti vizeket és a földtani közeget veszélyeztető összes anyag mennyisége (tonna). Va:

veszélyességi

szorzó:

a

felszín

alatti

vizeket

és

a

földtani

közeget

veszélyeztető összes anyag legveszélyesebb szennyező anyagától függő érték: V = 5, ha a szennyező anyag K2 csoportba tartozik, V = 10, ha a szennyező anyag K1 csoportba tartozik. Ez alapján a kiszabható bírság összege 20000 Ft /tonna. Továbbá még a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Ket) alapján eljárási bírság szabható ki. A Ket alapján eljárási bírsággal sújtható, ha az ügyfél a meghatározott cselekmény végrehajtására /a teljesítés elmaradására/a kötelezettnek felróható. Az eljárási bírság

121

legkisebb összege 5.000.-Ft, legmagasabb összege természetes személy esetében 500.000.-Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében pedig 1.000.000.-Ft, mely ismételten is kiszabható. 6. Intézményi szempont: az üzemeltető nem változik. Jelenleg is, és a jövőben is a TESZOVÁL Kft. üzemelteti a szennyvíztisztítót, mely 100 %-ban önkormányzati tulajdonú cég. Intézményi szempontból gyakorlatilag nem jelentkezik kockázat.

5.2. A megvalósíthatatlan megoldások kizárása és egyéb okból elvetett változatok kizárásának bemutatása A

Nagykálló

és

Biri

települések

szennyvizének

tisztítására

alkalmas

lehetséges

szennyvíztisztító rendszer megalkotásakor egyaránt vizsgáltuk a konvencionális és az alternatív tisztítási megoldásokat is. A kialakítandó szennyvíztisztító telep vonatkozásában a Környezetvédelmi Felügyelőség, ÁNTSZ, az egyéb szakhatóságok és a hatályos jogszabályok által előírtak betartását tartottuk szem előtt. A

fejezetben

a

teljesség

igénye

nélkül

nem

kívánjuk

felsorolni

az

összes

szennyvíztisztítási módszert. Inkább csak döntő megállapításokat ismertetni, melyek alapján kialakultak a jelen tanulmányban ismertetett változatok. A többi tisztítási módszer a döntő megállapítások miatt megvalósíthatatlan, vagy egyéb ok illetve a módszer bizonyos kedvezőtlen tulajdonsága miatt az adott helyzetben kizárásra került. A módszerek vizsgálatakor irányt adott, hogy előzőleg már több szerv vizsgálta a kialakítandó tisztítási rendszer kérdését. A Felügyelőség a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal és a Növény-és Talajvédelmi Szolgálattal egyetértve mesterséges biológiai (eleveniszapos) szennyvíztisztító telep megvalósítását támogatja, mert az elégítheti ki a növekvő tisztítási igényeket (pl. csepegtetőtestes szennyvíztisztítással az ilyen kapacitású és még növekedhető tisztítási igények kielégítése problémás). Nagykálló város határa nitrát szennyezés szempontjából érzékeny terület, melynek következtében az összes nitrogénterhelés nem haladhatja meg a 170 kg/ha terhelést. A

rendszer

megtervezésekor

épp

ezért

az

is

döntő

szempont

volt,

hogy

a

szennyvíztisztítás és elhelyezés során a nitrogén eltávolítás is minél nagyobb hatásfokkal megvalósuljon. A támogatott mesterséges eleveniszapos tisztító rendszer mellett, a további környezet terhelés csökkentés lehetőségét figyelembe véve, vizsgáltuk egy esetleges kombinált (mesterséges és természetközeli) rendszer kialakítását is.

122

A főbb természetközeli szennyvíztisztító rendszerek között vizsgáltuk a: •

Faültetvényes (talajbiológiai) rendszert;

•

Tavas tisztító rendszert;

•

Épített vízinövényes rendszert;

•

Kombinált rendszereket, úgy mint o

tavas rendszer és faültetvényes (talajbiológiai) rendszer,

o

tavas rendszer és épített vízinövényes rendszer.

A természetközeli rendszerek vizsgálatakor kizártuk a tavas illetve vizes élőhelyhez kötött tisztító rendszereket is. Az elvetésük oka volt többek között, hogy időszakos szagemisszió jelentkezhet, időszakonként nagymértékű algaszaporodást jelenhet meg, a talajvizet szennyezheti. Az üzemeltetés szabályozása nehézkes, fenntartási költsége növeli a szennyvízkezelés díját. A támogatott eleveniszapos művi rendszerhez kiegészítésképp a természetközeli tisztítási módszerek közül a faültetvényes utótisztító rendszer kialakítása javasolt a leginkább, tekintettel a területre jellemző Víz Keretirányelvre is. A Víz Keretirányelv által a területre javasolt intézkedéseket is figyelembe véve az alternatív tisztítási módszerek, közül a lehetőségekhez mérten a fűz ültetvényes utótisztító egységgel tudjuk a legjobb hatásfokkal elérni a foszfor és nitrogén eltávolítást, a tisztított szennyvíz hasznosítását természetközeli utótisztító telepen úgy, hogy a talajvíz ne szennyeződjön. Az elvetés okaként merültek fel továbbá, hogy a tavas rendszer, az épített vízinövényes rendszer nem tudja olyan mértékben csökkenteni a levegő CO2 terhelését és nem termel oly mértékű hasznosításra alkalmas biomasszát, mint a faültetvényes utótisztító. A különböző szennyvíztisztítási változatok kiválasztásakor a célunk az volt, hogy a lehető legjobb műszaki megoldás mellett a legjobb környezetvédelmi eredményt biztosítsa majd a tisztító és a legkedvezőbb munkafeltételekkel, az elérhető legjobb gazdasági hatásfokkal működtethető legyen. Mindezek figyelembe vételével kerültek előterjesztésre az „A”, „B” és „C” változatok. Az előterjesztett változatokban a hatósági előírások, a jogszabályi feltételek betarthatók. A projekt előzetes egyeztetése a területi hatóságokkal megtörtént, kizáró tényező nem merült fel. Az RMT készítése során az ismertetett változatokra kizáró tényező nem merült fel. Az egyes változatok megvalósításához a személyi és a műszaki feltételek rendelkezésre

123

állnak. A támogatás biztosításával nem alakul ki kizáró tényező az egyes változatok az érvényben lévő jogi szabályozásnak megfelelnek, azokkal nem ellentételesek.

5.3. „A”, „B”, „C” projektváltozatok 5.3.1

„A” változat

5.3.1.1

Műszaki ismertetés

Az „A” változat kevertrendszerű – anoxikus, majd két párhuzamos oxikus zónából álló – automatikus üzemirányítású kisterhelésű eleven iszapos, mélylégbefúvásos technológia, gépi tisztítású ráccsal, homokfogóval, előülepítővel, vegyszeres foszforeltávolítással, az iszap gépi víztelenítésével, prizmás komposztáló telep kialakításával, a komposzt mezőgazdasági hasznosításával.

5.3.1.1.1 A tisztítási technológia leírása Az „A” változatnak megfelelő telep területe 80 m x 110 m élhosszúságú, 9 600 m2-es területen helyezkedik el. A műtárgyak – zömmel kör alaprajzú medencék – a meglévő telep területén, a jelenlegi előülepítők helyén, és annak környezetében kerülnek elhelyezésre. A telepen adottak a feltételek egy biológiai, eleven iszapos technológia kiépítéséhez: − a városi végátemelőből a nyomóvezeték ide van kiépítve; − a telep szilárd burkolatú úton közelíthető meg; − a tisztított szennyvíz elvezetése a befogadóig biztosított; − a közműves ivóvízellátás biztosítva van; − a telep elektromos energia ellátása biztosítva van. A város felől a szennyvíz meglévő NA 200-es nyomóvezetéken érkezik a tisztítótelepre, maximálisan 31 l/s hozammal. Mennyiségének mérése a kezelőépületben, NA 150-es zárt indukciós áramlásmérő berendezéssel történik. A tisztítási technológiai folyamat ábráját, illetve működési hossz szelvényét a 19. melléklet tartalmazza. A

telepre

érkező

szennyvíz

gépi

tisztítású,

rácsra,

majd

függőleges

átfolyású

homokfogóba jut. A szippantó kocsival behordott folyékony hulladék fogadására szennyvíz-átemelőként

kialakított

fogadóakna

szolgál,

ami

egyben

a

telepi

csurgalékvizeket és az iszapvíztelenítő berendezés szűrletvizét is összegyűjti. A rácsszemét csigaprésen történő préselés után az eltávolított homokkal együtt zárható konténerbe kerül, majd hulladéklerakó telepre szállítják.

124

A kevert szennyvíz a homokfogóból az előülepítőbe, innen a denitrifikációs medencébe, majd a levegőztető medencékbe folyik. Az előülepítő 90 m3 térfogatú 6,5 m átmérőjű 3+6 m mélységű Dortmundi rendszerű, függőleges átfolyású műtárgy. Itt történik a nyers és a rendszer elejére visszavezetett fölös eleven iszap kiülepítése. A kiülepített kevert iszap iszaptároló-homogenizáló medencébe, az ülepített szennyvíz denitrifikáló medencébe folyik. A kezelőépületben elhelyezett vasszulfát tárolóból adagoló szivattyú segítségével lehetőség van az előülepítő medencébe történő vegyszeradagolásra, a foszfor és a lebegőanyag tartalom csökkentéséhez. A denitrifikáló medencébe kerül visszavezetésre az utóülepítőkből és a levegőztető medencékből egyaránt a recirkulációs iszap. A szennyvíziszap elegy lebegésben tartását búvármotoros keverő végzi. A 2 db levegőztető medence monolit vasbeton szerkezetű műtárgy. A szerves anyag lebontásához szükséges levegő bejuttatása levegő befúvással történik, finombuborékos légbefúvó elemeken keresztül. A levegőellátást légfúvók biztosítják, a levegőztető medencében

oxigénérzékelővel

mért

oldott

oxigén

tartalom

alapján

szabályozott

frekvenciaváltóval beállított fordulatszámon. Az ammónia lebontásakor keletkező nitrát redukciójához, a levegőztető medencéből a denitrifikáló medencébe propeller szivattyúk recirkuláltatják

az

oxigéndús

eleven

iszapot.

A

recirkulációs

szivattyúk

üzemét

időkapcsolóval lehet beállítani. A levegőztető medencékből az iszapelegy egy-egy párhuzamos elrendezésű, sugárirányú átfolyású utóülepítőbe jut, ahol megtörténik az elegy fázis szétválasztása. Az utóülepítők szintén monolit szerkezettel készülnek. A tisztított szennyvíz fertőtlenítő medencébe folyik, ahol lehetőség van hipoklorit oldat adagolásával a fertőtlenítésre, illetve előírás hiányában a műtárgyon keresztül a szennyvíz fertőtlenítés nélkül a befogadóba vezethető. A 11,0 m átmérőjű, 3,5 m mélységű, 668 m3 összes térfogatú utóülepítőkben kiülepített szennyvíziszap az utóülepítő kotrón elhelyezett recirkulációs szivattyún keresztül a levegőztető medencék előtti osztókamrába van visszavezetve. Az iszaprecirkulációs szivattyúk üzemét időkapcsolóval lehet beállítani. Az osztóaknából az iszap a levegőztető medencékbe, a denitrifikációs medencébe, illetve a fölösiszap a csurgalékvíz átemelőbe vezethető.

125

Az

előülepítőben

kiülepített

iszap

az

iszaptároló-homogenizáló

medencébe

kerül

betárolásra víztelenítés előtt. Az iszap kiülepedését búvármotoros keverő akadályozza meg. A betárolt kevert iszap szalagszűrő présen víztelenedik. Az iszap elvezetése az iszapvíztelenítő berendezés felé az iszapvezetéken elhelyezett tolózár nyitásával, és az iszapvíztelenítő berendezés előtti CSN szivattyú elindításával történik. A víztelenített iszapot szállító szalaggal a komposztáló telep iszaptároló rekeszébe továbbítják. A


technológiában

gépi

berendezések

a

mechanikai

tisztítást,

a

levegőellátást, az iszap keverését, az iszap recirkulációját, az iszap víztelenítését, illetve továbbítást és a folyékony hulladék átemelését végzik. Funkciójuk

szerint

rács,

homokfogó,

légfúvók,

búvármotoros

keverők,

oldott

oxigénmérők, frekvenciaváltó, iszapvíztelenítő gép és szivattyúk vesznek részt a technológiai folyamatban. A berendezések állapotjele, kezelésük és az üzemi adatok gyűjtése PLC kiszolgálással PC megjelenítéssel történik.

5.3.1.1.2 A komposztálási technológia leírása A településeken nem található olyan jelentősebb ipari üzem, ami az iszap minőségét várhatóan a mezőgazdasági elhelyezés szempontjából kedvezőtlenül befolyásolná, valamint

a

befolyó

szennyvíz

nem

tartalmaz

szennyező

anyagokat

olyan

koncentrációban, melyek a képződő komposzt minőségét kedvezőtlenül befolyásolnák (lásd 4.25. táblázat és 4.26. táblázat). Az „A” változat szerinti technológia megvalósításával a keletkező fölösiszap mennyisége 33,8 m3/nap, melynek szárazanyag tartalma 2 %. Az iszap víztelenítést követően a víztelenített iszap mennyisége 4 m3/nap, szárazanyag tartalma 17 %. A A komposztkészítés folyamata A komposzt készítése során a hőmérséklet-változás és az anyag átalakulásának minősége szerint a komposztálás folyamatának szakaszait elhatárolhatjuk egymástól. A komposzt érése során négy fő szakaszt különböztethetünk meg. A prizma összerakása és a nedvességtartalom beállítása után azonnal a szerves anyag lebomlási, átalakulási, felépülési folyamatai.

126

Az első fázis viszonylag rövid, bevezető fázis. Jellemző a mezofil hőmérsékleti tartomány (kb. 35°C). A felszaporodó mikroorganizmusok a könnyen bontható vegyületekkel táplálkoznak (cukrok, fehérjék). A pH érték csökken, ennek magyarázata a felszaporodó szerves sav tartalom. Az intenzív tápanyag lebontás miatt az első mezofil fázis rövid ideig – 1-2 napig – tart. A fokozatosan emelkedő hőmérséklet átvezet a második, termofil fázisba. A hőmérséklet 50°C fölé emelkedik, majd néhány nap elteltével 70-75°C-ra is emelkedhet. A termofil fázis mikroorganizmusai elkezdik a szénhidrát polimerek bontását. A nitrogén tartalmú szerves vegyületek intenzív bomlása következtében a prizma pórusaiban az NH3 gáz koncentrációja megnő. Ebben a fázisban aktív cellulóz és hemicellulóz bontás figyelhető meg. A pH érték lúgos tartományba csap át. Időtartama a tápanyag összetételétől függően 3-5 hét. A mikrobális tápanyag tartalom csökkenésével a hőmérséklet is csökken. Kezdetét veszi a harmadik fázis. Jellemzője a mezofil (40-45°C), itt megkezdődik a nehezen bontható lignin vegyületek bontása. Ebben a fázisban intenzív cellulóz bontás is folyik, amit a szalmatartalom csökkenése, valamint a cellulózbontók számának növekedése is bizonyít. Ebben a fázisban a nitrifikáció jelentős. Nemcsak lebontó folyamatok, hanem stabilabb szerkezetű szerves anyag építése is folyik. A szalma lebomlásával a prizma pórustere beszűkül,

de

ekkor

még

van

könnyen

bomló

szerves

anyag.

Az átalakulási fázisnak is nevezett periódus időtartama 3-4 hét. A folyamatosan csökkenő hőmérséklet átvezet a negyedik fázisba, amelyet lehűlési vagy érési fázisnak nevezünk. Megkezdődik a komposzt érése. Megjelenik a mikrofauna. Az érésben lévő komposzt stabilizálódik, a bomlási és építési folyamatok lelassulnak. Időtartam 2-3 hét. A tervezett komposztálási technológia leírása A komposztálás könnyűszerkezetes tetővel lefedett aszfaltburkolatú felületen történik. A víztelenített szennyvíziszap és az adalékanyagok tárolására a komposztáló telepen tároló rekeszek alakítandók ki. Az iszapvíztelenítő gépről letermelt iszap szállító szalaggal kerül a tároló rekeszbe. A tárolóból homlokrakodó gép szállítja a komposztáló térre, a prizmakészítés első fázisában közvetlenül a prizmára.

127

A prizmakészítés a bálázott szalma bontásával, annak a prizma területére helyezésével és fellazításával kezdődik. Ezt követi a víztelenített iszap ráhordása a szalmára az átmeneti tárolóból homlokrakodó géppel. Az elterített iszapra homlokrakodó géppel ráhordják a felaprított zöld nyesedéket, majd prizmakeverő géppel a rétegzett prizmát összekeverik. Ezt követi az újabb szalma-, iszap- és nyesedékfelhordás, majd keverés. A komposztálás gyorsan és hatékonyan 35/1 C/N aránynál megy végbe. Köszönhetően a magas iszapkornak (23 nap) a víztelenített nyers iszapban ez az arány ~16/1. A megfelelő

szervesanyag

tartalom

beállításához

adalékanyag

(szalma,

nyesedék)

hozzáadása szükséges, melynek mennyisége ~410 kg/tiszap. Egy-egy réteg kialakítása fentieknek megfelelően 120 m3 iszap és 45 m3 adalékanyag felhasználásával történik. A 120 m3 iszap 30 napnyi mennyiségnek felel meg. Az elkészült prizma 60 m hosszú, 5 m talpszélességű, 1,2 m magas, térfogata – 45°-os rézsű esetén – 360 m3. Egy prizma elkészítését követően, ami után az átkeverés oldalátrakó géppel kiegészítve történik meg, így a prizma párhuzamosan áthelyeződik. Az eredeti területen új prizma kialakítása kezdődik el. A komposztálás során a prizma térfogata az eredeti térfogatnak 60%-ára, rostálás után 40%-ra csökken (~87 m3). A magyar előírások 500 m3-ként írják elő a komposzt vizsgálatát, tehát a rostált komposztprizma térfogatát ebben a mennyiségben kell meghatározni. Két rostált komposztprizmából kell homlokrakodó géppel egy bevizsgálás előtti prizmát képezni. A komposztálási idő 10 hét. Ez alatt az idő alatt hét prizma készül el, tehát az érlelő területen hét prizma kerül elhelyezésre. Az elkészült, kirostált iszapot bevizsgálás alatt az érlelőhöz kapcsolt késztermék tárolón helyezik el. A bevizsgált komposzt a szükséges engedélyek beszerzése után mezőgazdasági területen kerül felhasználásra.

128

5.3.1.1.3 Összefoglalás Az „A” változat részletes helyszínrajzát a 20. mellékletben csatoltuk. Az „A” változat létesítményeit az 5.2. táblázat, a várható beruházási és üzemeltetési költségeket az 5.3. táblázat tartalmazza. 5.2. táblázat: az „A” változat létesítményei Sorsz.

Létesítmény/Eszközök

Mennyiség

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Rács (gépi tisztítású), pálcaköz 3 mm Kézi tisztítású rács, rácsszemét prés Homokfogó (függőleges átfolyású) Előülepítő, osztóakna Denitrifikáló medence Levegőztető medence Levegőztető elemek Légfúvó Utóülepítő Iszapvíztelenítő Víztelenített iszap tároló Iszaptároló, homogenizáló Zöldnyesedék tároló Szalmatároló Komposztáló tér (fedett) Burkolt árok a VII. sz. főfolyásba Kezelőépület Kerítés építése Transzformátor Fertőtlenítő műtárgy Szivattyúk Szalagszűrő prés Hypo adagoló Vassó adagoló Prizmázó gép

1 1 1 1 1 2 2 3 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 7 1 1 2 1

db db db db db db db db db db db db db db db db db db db db db db db db db

26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Komposzt rosta, dobszita Nyesedék aprító gép Homlokrakodó gép 1 m3-es kanállal Áramlásmérő Búvárszivattyú keverő Csurgalékvíz átemelő Ivóvíz vezeték

1 1 1 1 4 1 1

db db db db db db db

129

Méret

60 l/s 80 l/s 50 l/s 90 m3 605 m3 910 m3 2 x 353 db/medence 12,4 m3/min 332 m3 8 m3/h 36 m3 50 m3 90 m3; 45 m2 236 m2 50x76,7 m 1 655 m 10x12 m 371 m 100 KVA 16 m3 14 l/s-8 m3/h 8 m3/h 0,2 kW 0,4 kW 6000 t/év kapacitású komposztáló telep igényeinek megfelelő 4 kW 1 m3-es kanállal NA 150 14 l/s Ø2m 65 fm

5.3. táblázat: az „A” változat beruházási és üzemeltetési költsége


Kapacitás

Élettartam

„A” változat eleveniszapos biológiai tisztítás

1500 m3/d

15 év

Jelenértéken számított nettó beruházási költség [Ft]

Becsült üzemeltetési költség [Ft/év]

635 114 286

76 800 000

A nyárfás szennyvíztisztító mint természetes tisztítórendszer kiváltását célozza az „A” változatnak megfelelő biológiai eleveniszapos rendszer megvalósítása. A biológiai úton tisztított szennyvíz befogadója Kállai (VII) -főfolyás. A tisztított szennyvíz a jelenlegi állapothoz képest többletterhelést jelent a befogadóban. A Kállai-főfolyást és az azt kettéosztó Harangodi-tározót mesterségesen alakították ki. A csatornák építésének célja (mint a többi nyírségi főfolyásé) a homokbuckák közötti mélyfekvésű területek lecsapolása volt, így azok alkalmassá váltak mezőgazdasági termelésre. Ugyanakkor eltűntek a tájra korábban jellemző vizes élőhelyek, a buckaközi lápok. A helyenként mély csatornák nem csak belvíz idején, hanem folyamatosan megcsapolják a talajvizeket. Ezen a területen emiatt nem beszélhetünk a felszín alatti víz jó állapotáról. A tározó több cél kielégítésére létesült: halászati hasznosítású belvíztározó, de a leeresztett víz öntözési és halastavi vízigények kielégítését is szolgálja. A tározó egyre jelentősebb rekreációs szerepet is betölt.

5.1. ábra: Kállai-főfolyás, kb. 1 km-rel a Harangodi-tározó alatt

A fő vízminőségi problémát a magas tápanyag koncentráció jelenti. A szennyezés forrásai a nem eléggé megtisztított szennyvizek és a belvizek. A Kállai-főfolyásba közvetlen szennyvízbevezetés ugyanis nincs, azonban mellékvízfolyásokon keresztül a vízgyűjtőn működő öt kommunális szennyvíztisztítóból kettő (Balkány és Kállósemjén) és két konzervüzem a főfolyást szennyezi. Közvetlen szennyező a nagykállói strand használtvíz bevezetése is. A nyárfás telepek technológia váltásával (pl. Nagykálló), a csatornázás

130

további kiépítésével a talajvízszennyezés csökken. Azonban a meglévő telepek bővítése és új tisztítótelepek létesítése (pl., Napkor) miatt növekvő mennyiségű tisztított szennyvíz kerül a vízfolyásokba. Ez nem megfelelő technológia esetén kedvezőtlenül befolyásolhatja a Kállai-főfolyás vízminőségi és ezzel összefüggésben ökológiai állapotát is. Ezért szükség lehet az általánosnál szigorúbb tisztítási követelmények előírásaira. A felszíni víz terhelésének csökkentése érdekében vizsgáltuk meg, hogy a biológiailag tisztított szennyvíz utókezelésével – természetes tisztítórendszerrel – a szennyezőanyag kibocsátás mértéket csökkenthetjük-e? Figyelembe vettük a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásait. A

megfelelően

méretezett

természetes

tisztítórendszerrel

jelenős

foszfor,

nitrogénterhelés csökkentést érhetünk el, ezért javasoljuk a „B” és a „C” változat vizsgálatát. A bemutatott „A” változat a pályázat első fordulójában már rendelkezett vízjogi létesítési engedéllyel (6. melléklet).

5.3.1.2

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság

Az „A” változat összesített beruházási, becsült működési költségeit, valamint bevételeit és értékcsökkenését az 5.4. táblázat mutatja be. 5.4. táblázat: az „A” változat költségei és bevételei

Fő elemek és paraméterek

Érték (e Ft)

1.

Építési beruházási költség

666 870

2.

Bevételek

79 388

3.

Működési költségek (éves becsült érték)*

35 500

4.

Értékcsökkenés

41 300

A számítás feltételezi, hogy a csatornarákötések 100 %-ban megvalósulnak (kivéve 250 lakást, amelynek szennyvizét szippantókocsi szállítja a telepre). Az „A” változat költségeit részletezve az 5.5. táblázat tartalmazza.

131

5.5. táblázat: az „A” változat költsége és bevételei részletezve

Megnevezés

„A” változat Kevertrendszerű, automatikus üzemirányítású kisterhelésű eleveniszapos, mélylégbefúvásos technológia 1500 m3 /d 666 870

Rövid műszaki tartalom, kapacitás

Beruházási nettó költségek (ezer Ft) Ebből: • építés

443 170

• gép, berendezés, felszerelés

223 700

• egyéb, járulékos költségek

-

Üzemeltetési költségek (ezer Ft/év)

35 500

Ebből: • személyi jellegű ráfordítások

7 022

• anyagi jellegű ráfordítások

6 351

• energia költség

10 327

• egyéb költségek

11 800

Értékcsökkenés (ezer Ft/év)

41 300

Egyéb mutatószámok A csatornamű élettartama: (év)

15

A fejlesztésnek az üzemelés egy évére eső fajlagos összes költsége: F (ezer Ft/év)

76 800

A szolgáltatás várható lakossági díja (Ft/m3)

Qátlag=1500 m3/d

141 ~ 145

Bevétel

Qátlag=1500 m3/d 145 Ft/m3

79 388

Forrás: az önkormányzati adatok és az engedélyezési dokumentáció. Az értékcsökkenés költségszámítását az 5.6. táblázat tartalmazza. 5.6. táblázat: Értékcsökkenés

Megnevezés Építmények

443 170 e Ft

x

Gépészet

223 700 e Ft

x 14,5 %

Összesen

5.3.1.3

Értékcsökkenés e Ft/év

„A” változat

A jelenlegi nyárfás szennyvíztisztító telep kézi tisztító rács

•

iker rendszerű ülepítő földmedence

8 863 32 437 41 300

Tulajdonjogi és üzemeltetési viszonyok

•

2%

132

•

17 ha területű bakhátas nyárfás öntözőtelep (5.2. ábra)

•

téli tároló földmedencével

Nagykálló Város Önkormányzat tulajdonában van. A földterület helyrajzi száma: −

0667/17 hrsz; Nagykálló külterület

Az „A” változat létesítményeit teljes egészében Nagykálló Város Önkormányzata tulajdonában lévő 0667/17 hrsz-ú területen tervezzük megvalósítani.

5.2. ábra: Nagykállói nyárfás szennyvíztisztító telep

Mind az ivóvíz, mind a szennyvízrendszer üzemeltetését jelenleg a TESZOVÁL Kft. végzi. A 100 % önkormányzati tulajdonban lévő (és a 2003. évi CXXIX. Törvény 2/a §-ának hatálya alá tartozó) TESZOVÁL Kft. végezné az új szennyvíztisztító üzemeltetését is.

5.3.1.4 Az

A várható eredmények, hatások bemutatása

5.3.1.

fejezetben

bemutatott

„A”

változat

kevert

rendszerű,

kisterhelésű

eleveniszapos biológiai tisztító, felszíni vízi befogadóval. A kibocsátott tisztított víz mind a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásainak, és a 28/2004. (VII.25.) KvVM rendeletben előírt határértékeknek megfelel.

133

Az önkormányzati törvénynek megfelelően a szennyvízberuházás megvalósításával a lakosság nagy részének lehetősége van a jelenleg is szennyvíz csatornán történő elvezetésére, és kiépült a szippantott szennyvíz fogadása is. Az „A” változatnak megfelelő szennyvíztisztító megvalósításával a lakossági szolgáltatási díj várhatóan 145 Ft/m3 körül alakul. Az új szennyvíztisztító telep „A” változat létesítésével a következő környezeti elemek terhelése csökken. •

Levegő szennyezése: A biológiai tisztító csökkenti a bűzkibocsátást, a légtérbe kerülő kórokozók számát.

•

Talajvíz és talajvíz szennyezése: A nyárfás utótisztító megszűntetésével a talaj nitrát, valamint a talajvíz toxikus fém és NO3 szennyezésének megszüntetése.

A felszíni víz terhelése a tisztított szennyvíz bevezetésének köszönhetően a jelenlegi állapothoz képest nő. A

bemutatott

„A”

változat

a

314/2005.

(XII.

25.)

Korm.

rendelet

értelmében

(a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati eljárásról) előzetes vizsgálat köteles, ugyanis a 3. sz. mellékletben szerepel a tevékenység. A felügyelőség az előzetes vizsgálat alapján dönt, hogy szükséges-e környezeti hatásvizsgálatot végezni. Az előzetes vizsgálatban kiemelten kell foglalkozni a nitrát-érzékeny területen a talaj nitrogén terhelésével, és ezen keresztül a talajvíz minőségének veszélyeztetésével, valamint a Víz Keretirányelv előírásainak figyelembevételével a Kállai (VII.) főfolyás és VII/3 folyás mint felszíni víz befogadó szennyezőanyag terhelhetőségével.

5.3.1.5

Kockázatok

1) Műszaki kockázat: az „A” változat műszaki kockázat nélkül megvalósítható. A telep kihasználtsága biztosított, a szennyvíziszap komposztálását követően a komposzt értékesítésére szándéknyilatkozattal rendelkezik az önkormányzat. Az időjárástól, évszaktól függően a szennyvíz határérték alatti tisztítása biztosítható. 2) Jogi szempontok: A magyarországi jogszabályok EU jogharmonizációja megtörtént, az előírt kibocsátási határértéket az „A” változat betartja.

134

3) Társadalmi szempont: A lakosság igényli a környezetkímélő szennyvízelhelyezést és a környezetszennyezés megszüntetését. A lakossági ellenállásra nem, viszont a lakosság támogatására számítunk. 4) Környezeti szempont: Javul a talaj és a talajvíz minősége, kismértékben nő a felszíni víz szennyezőanyag-terhelése, ugyanis a „0” változatban felszíni vízbe kibocsátás egyáltalán nem történik. 5) Pénzügyi, gazdasági fenntarthatósági szempontok: A jelenlegi szennyvízelvezetés és -tisztítás díja Nagykállón 67 Ft/m3 +ÁFA és Birin 70 Ft/m3 +ÁFA. Ez az országos átlagnál alacsonyabb érték. Az új szennyvíztisztító megépítése esetén a szolgáltatási díj az „A” változat esetében 145 Ft/m3 +ÁFA lenne. A fizetési hajlandóság 5 %-os csökkenésével számolunk. Az 5 %-os fizetési hajlandóság csökkenés nem veszélyezteti az üzemeltetési költségek megtérülését. 6) Intézményi szempont: A rendszert jelenleg is és a jövőben is a TESZOVÁL Kft. üzemelteti. A beruházást a közbeszerzési törvény előírásai szerint kiválasztott vállalkozással végeztetjük a rendelkezésre álló engedélyek és kiviteli tervek alapján.

5.3.2 „B” projektváltozat 5.3.2.1


A „B” változat lényegében az „A” változatban leírt biológiai tisztító, kisebb módosítással (csökkentett tápanyag eltávolítás) és a vegetációs időszakban a tisztított szennyvíz utókezelése

természetes


egyben

a

tisztított

víz

részbeni

hasznosításával faültetvényen. A művi biológia kevertrendszerű – anoxikus, majd két párhuzamos oxikus zónából álló – automatikus üzemirányítású kisterhelésű eleven iszapos, mélylégbefúvásos technológia, gépi tisztítású ráccsal, homokfogóval, előülepítővel, az iszap gépi víztelenítésével, prizmás komposztáló telep kialakításával, a komposzt mezőgazdasági hasznosításával, fásszárú ültetvénnyel a szennyvíz utókezelése tisztított víz részben hasznosításával. A

„B”

változat

művi

biológiai


szennyvíztisztító rendszer kombinációja.

135

és

a

természetes

A természet közeli szennyvíztisztító rendszerek főbb típusait mutatja be az 5.3. ábra és az 5.4. ábra (forrás: KvVM segédlet a korszerű egyedi szennyvízkezelés és természet közeli szennyvíz tisztítás alkalmazásához; Bp. 2005. december).

5.3. ábra: A természetközeli szennyvíztisztító rendszerek fő típusai

Az eleveniszapos biológiai tisztítóról elfolyó szennyvíz továbbkezelésére alkalmazzuk a faültetvényes (talajbiológiai) rendszert.

5.4. ábra: A kijuttatott szennyvíz sorsa, faültetvényes rendszer esetén

A segédlet alapján alakítottuk ki a kombinált szennyvíztisztító rendszert („B” változat), melynek folyamatábrája az 5.5. ábra (21. melléklet).

136

5.5. ábra: „B” változat kombinált szennyvíztisztítási technológia folyamatábrája

A „B” változatban szereplő eleveniszapos biológiai tisztító műszaki leírása megegyezik az 5.3.1.1.1. pontban leírtakkal a következő kivételekkel: •

a

denitrifikációs

folyamatokat

szabályozhatóvá

tesszük

a

faültetvényes

szennyvíztisztító terhelhetőségének megfelelően; •

a fertőtlenítő medence és berendezései megépülnek, de csak közvetlen élővízi befogadóba történő szennyvíz-bevezetésnél lépnek üzembe;

•

a levegőztető medence kisebb, ennek megfelelően kevesebb levegőztető elemre van szükség;

•

az utóülepítő térfogata kisebb, az alacsonyabb tisztítási hatásfok miatt;

•

komposztáló tér mérete kisebb;

•

a kémiai foszfor eltávolítás a vegetációs időszakon kívül működik.

A szennyvíztisztítási technológiai leírás kibővül a faültetvényes rendszer működésének leírásával. A terület nitrát érzékeny, éppen ezért az összes nitrogénterhelés nem haladhatja meg a 170 kg/ha/év terhelést. Megjegyezzük azonban, hogy a 170 kg/ha/év terhelés mezőgazdasági területre vonatkozik, az érintett terület viszont művelésből kivont terület, így erre vonatkozóan ilyen irányú előírás nincs. A biológiai szennyvíztisztító denitrifikációs rendszerét úgy kell beállítani, hogy a nitrogén eltávolítás 75-80% legyen. A szükséges terület 35-40 ha ahhoz, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő terhelést ne lépje túl a szennyvíz utókezelés. A megfelelő méretű természetes utótisztító kialakításához szükséges terület a telep környékén

rendelkezésre

áll,

azt

az

5.6

ábrán

mutatjuk

tulajdonviszonyait az 5.3.2.3 fejezetben mutatjuk be részletesen.

137

be.

Az

ingatlanok

Kállai (VII) főfolyás felé (20+650 fkm)

Szennyvíztelep bővítés

Balkányi (VII/3) folyás felé (5+450 fkm)

Meglévő szennyvíztelep 5.6. ábra: Nagykállói szennyvíztisztító telep bővítése és tisztított víz elvezetése

A faültetvényes tisztítórendszer úgy üzemel, hogy a nitrogén terhelése 150 kg/ha, vagy az alatti legyen (lásd 4.30. táblázat - 4.31. táblázat). A szennyvíztisztító telep működési hossz-szelvényét a 22. mellékletben csatoltuk. A faültetvények kialakításánál figyelembe vettük a nyárfás tisztítórendszer 30 éves üzemelése alatti tapasztalatokat. A csatornán érkező 1500 m3/d kommunális szennyvíz mechanikai tisztítás után csak nagy kiterjedésű faültetvényen tisztítható meg, nitrát érzékeny területen. A természetközeli szennyvíztisztítónak mechanikai tisztítást követően 200-230 ha területre lenne szüksége. A szennyvíztisztító ilyen feltételek mellett a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelne. A „B” változat kialakításával, azaz művi biológiával való kombinálással a faültetvény területe 40 ha és elsősorban a tisztított szennyvíz hasznosítását végzi azzal, hogy biomasszát termel, valamint csökkenti a levegő CO2 terhelését.

138

Az „A” változat szerinti biológiai tisztítási technológiában alkalmazott vassókkal történő foszfor kicsapatására csak a vegetációs időszak után van szükség, a „B” változat ugyanis a faültetvényre vezetett tisztított szennyvíz összes foszfor tartalma a talajban a technológia hatására lecsökken, növényi tápanyagként hasznosul. A faültetvények működésénél megfigyelték a jelentős mértékű nitrogén felvételt is. A nyárfás rendszernél 300-400 kg N/ha év felvételt mértek. A fák víz- és tápanyag igénye igen nagy. Egy kg szárazanyag előállításához a fa mintegy 400 l vizet párologtat el, amely átlag 10 éves életkort figyelembe véve a faállomány 3.300 m2/ha (330 nmm/m2) vizet párologtat el évenként, vagyis a nitrát-kivonás révén biológiailag megújítja és ezáltal meg is tisztítja azt. A teljes hasznosított vízmennyiséget a fa által elpárologtatott víz, a fa nem hasznosítható részei (gyökér, tuskó, levélzet) által felhasznált víz, valamint az öntözés által átnedvesített talaj által elpárologtatott víz összessége adja. Figyelembe véve az öntözés nyújtotta előnyöket, a létesített faállományt az esetek jelentős részében II-III. termőhelyi osztálynak számíthatjuk. Az

öntözési

módszerekkel

üzemeltetett

szennyvíz-elhelyező

és

-hasznosító

rendszerekben, ahol a talaj a tisztítás/hasznosítás fő közege, a kutatások és a gyakorlati tapasztalatok

egybehangzó

tanúsága

szerint

nem

szervesanyag-terhelés,

hanem

a hidraulikus és a nitrogénterhelés a fő limitáló tényező, szemben a mesterséges tisztítóberendezésekkel, ahol éppen a fordított a helyzet. A számítható nitrogén érték:

LN = Ahol:

U + 0,001 C p ⋅ PW 1− f

LN = nitrogén terhelés kg/ha * év U = növény (fa) N felvétele kg/ha * év (1) f = a talaj N veszteség tényezője (a NO3 denitrifikációja és a talaj tároló kapacitása miatt f = 0,5 – 0,8) Cp = átszivárgó NO3 – N (mg/l) Pw = átszivárgó víz (m/év)

Talajbiológiai tisztítás során a BOI5 lebontáson túl az ammónia jelentős része eltávozik, ill. a talajban nitrifikálódik, majd mélyebbre szivárogva a nitrát (NO3) denitrifikálódik! Különösen vonatkozik ez az erősebben szennyezett vizekre. Az egész évben jó hatásfokkal működő talajbiológia feltétele, hogy a szennyvíznek a talajba juttatása – inkább kisebb adagú –, de minél gyakrabban ismétlődő legyen.

139

A

„B”

változat

megfelelően

a

üzemeltetésénél kibocsátást

lehetőség

szabályozni

van

a

(különösen

faültetvény fontos

terhelhetőségének a

nitrogénterhelés

szabályozhatósága). Fontos a faültetvény telepítésénél a fafajta kiválasztása. Magyarországon az eddigi tapasztalat az, hogy a bevált fafajta a nemes nyár. A szennyvíz elhelyezés pedig – a szennyvíz minőségétől függően – széles (1,2-2 m) vagy keskeny (0,5-1,0 m) árkos módszerrel történik. A fafajták kiválasztásánál figyelembe vesszük a hazai és külföldi kutatók tapasztalatait, ugyanis léteznek olyan fásszárú növények, amelyek kedvezőbb eredményt hoznak a Magyarországon bevált nemes nyárfánál is. A nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint leggyakrabban alkalmazott fafajokat az 5.7. ábra mutatja be.

5.7. ábra: A nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint leggyakrabban alkalmazott fafajok

140

Megvizsgáltuk az energia termelésre alkalmas, gyorsan növő fűzek (Salix viminalis Sp) magyarországi

termesztése

elsődlegesen

energetikai

célra

történő

felhasználás

lehetőségét.38 Kérdés, hogy milyen szennyvízelvezetést és -tisztítást válasszanak az adott települések, különös tekintettel a szennyvíz hasznosításra. A füzek kétszikű, kétlaki fás növények, viráguk barkában, általában még lombfakadás előtt jelenik meg, rovarbeporzásúak. A fűzfák lombhullatók, hengeres hajtásúak, fák vagy cserjék formájában fordulnak elő. Leveleik szórt, ritkán átellenes állásúak, leginkább lándzsa alakúak. Szaporításuk legelterjedtebb formája fás dugványok ültetése. Magyarországon számos fajuk megtalálható, pl.: •

Salix alba vagy fehérfűz (őshonos fajta)

•

Salix babilonica vagy szomorúfűz,

•

Salix caprea vagy kecskefűz.

Az energia termelésre alkalmas fűzek mind hosszra (naponta 3-5 cm-t képes a hajtás növekedni), mint tömegre jelentős növekedést képesek produkálni, így már az első vegetációs év után is vágható állapotba kerülnek. Hozamuk az első év után kb. 8-10 tonna/hektár/év, míg 3-4 év után ez a mennyiség már 20-40 t/ha/év. Az első éves hajtások általában 3-4 m hosszúak, míg 3-4 év után az éves hajtás akar 8 métert is képes elérni (ha nem vágnánk rendszeresen 5.8. ábra).

5.8. ábra: Fűz nagysága 3,2 és 1 éves korban

38

Forrás: Dr. Stehlik József valamint a Kreátor Kft.

141

Magas talajvizű vagy árvizes területen naponta egy kifejlett növény kb. 15-20 liter vizet képes naponta elpárologtatni. (10.000 tő/ha telepítési sűrűségnél ez kb. 150 m3/ha/d mennyiség. Azaz 15 mm/d a párologtatás.) A fűz kedvező tulajdonsága, hogy az éves N felvevő képessége 800-1000 kgN/ha.a, amely kétszerese a jól ismert és eddig használatos Hibrid nyárfának! Az energia termelésre alkalmas fűzek (Salix Viminalis Sp.) általában jó mézelő növények. A füzek igen széles területen, gyakorlatilag a mérsékelt és hideg éghajlati övezetekben mindenütt előforduló növények. Különösen jól tűrik az eltérő hőmérsékletű viszonyokat. A fűz képes igen kedvezőtlen talajon pl. külszíni bányák meddőhányóin, mint rekultivációs növény fejlődni. Természetesen lassabb tempóban, mint más ún. normál talajon, de mélyreható gyökérzete lehetőséget ad a rossz minőségű talajokban való növekedésre is. Az ilyen talajon viszont a területek humuszképzésében óriási szerepe lehet. A növény részére optimális az 5,5-6,5 közötti pH-érték, de ültethető 3,5-10 pH-jú talajon is. Kedvező, ha a talaj vízháztartása aránylag jó. Ez a rendszeres öntözés esetén már nem akkora jelentőségű. Az energetikai célra alkalmas fűz szaporítása kb. 20 cm-es dugványok telepítésével történik. Legkedvezőbb a dugványok minél gyorsabb felhasználása. Ültetés előtt ezeket a dugványokat 24-48 órán át vízben kell áztatni, így egyrészt felveszi a környezet hőmérsékletét, másrészt annyi nedvességet szív fel, hogy az ültetés után néhány napot nedvesség nélkül is átvészel (5.9. ábra).

5.9. ábra: Fűz dugvány

142

Az ültetés kora tavasszal, minél korábban a fagyok megszűntével célszerű elvégezni. Ilyenkor a talaj nedvessége a legkedvezőbb. A dugványok földbe történő ültetését kézi vagy gépi erővel végezhetjük. A talajt megfelelően elő kell készíteni (szántás, boronálás) és a gyomoktól meg kell tisztítani. A későbbi agrotechnikától, a növényvédelem módjától (vegyi, gépi v. kézi) függően a sortávolság 0,8-1,0 m míg a tőtávolság 0,5-0,6 m lehet. Árkos szennyvíz öntözés esetén minden harmadik sor után készítendő el a 0,6-0,8 mély és B = 0,8-1,0 m széles öntöző árok. Így az árkokat érintő két fasor távolsága átlag 2,0 m. Terveink szerint nem árkos, hanem „öntöző csöves” rendszert építünk ki a tisztított szennyvíz kijuttatására. Így hektáronként 13 000-15 000 db dugványra van szükség. Árkos öntözésnél és felszín közeli öntözésnél (csöves rendszer) 17 000-18 000 db/ha dugvány szükséges. Az ültetést követően 2-3 hét eltelte után megjelennek a friss, fiatal hajtások. Amennyiben ebben az időben elegendő nedvesség volt a talajban, vagy öntözéssel nedvességet kaptak a növények, úgy megeredése majdnem 100%-os. Az ültetést megelőzően végezzük el a kijelölt földterület mélyszántását, 40-50 cm mélységben. Az őszi talaj-előkészítő műveletek gondos elvégzése komoly megtakarítást eredményez úgy a tavaszi növényvédelemnél, mint később a termesztésnél. Az első évben, de ebben is az első pár hónapban elvégzett megfelelő növényápolás döntően meghatározza a következő éveinek eredményeit. Különös gondot kell fordítani az első hónapokban történő gyomirtásra addig, amíg a fűz növény túl nem növi a gyomokat. Ezért közvetlenül az elültetés után, de még a vegetáció, a hajtások megindulása előtt úgy az egy-, mint a kétszikű növényekre hatásos talajfertőtlenítést célszerű elvégezni 2 kg/ha mennyiségben. A fűz, melynek várható termesztési ideje 25-30 év, az első év kivételével nem kíván különleges növényápolást. Az első év növényápolása után gyakorlatilag a megtermelt vesszőket kell betakarítani. Megfelelő növényvédelem mellett új dugványok telepítésére nincs szükség. A füzet az első évben védeni kell a vadaktól, mivel az első éves növények még nem tartalmaznak annyi cseranyagot, amennyit a következő években. Ezek a cseranyagok a növényt a vadak számára élvezhetetlenné teszik. Amennyiben a talaj N és P tápanyagokban szegény, célszerű a műtrágyázás. A szennyvíz hasznosítás esetén természetesen erre nincs szükség. Szükséges azonban a tervezőnek egy jó üzemeltetési utasítás elkészítése. Ennél figyelembe kell venni talajnak önmagának a talajbiológiai tisztítással elérhető N és P eltávolítási hatását, majd a fűz

143

fejlődésével

járó

jóval

nagyobb

víz-

és

tápanyag

igényét.

A

fűzfaültetvény

terhelhetőségének előzetesen számítható értékeit az 5.7. táblázat tartalmazza. 5.7. táblázat: Előzetesen számítható terhelési értékek Terhelési értékek kg/ha.a

Terület

BOI5

öN

öP

3-4.000

200

20-30

1.000

1 éves

4-5.000

3-400

30-40

1-1.500

3 éves

5-6.000

5-600

40-50

1,5-2.000

5 éves

6-8.000

6-800

50-60

2-2.500

Talaj növényzet nélkül Fűz

Hidraulikus terhelés mm/a

A fűz telepítésnél az első vegetációs év ún. bevezető év, mivel ez a fűz gyökérzetének kialakulási éve. Egy dugványból 2-3 különböző hosszúságú – mintegy 0,5-2,5 m hosszú – hajtások jönnek elő. Ezek nagysága függ az adott év csapadékától, a vízháztartási körülményektől és a talajviszonyoktól. Az első év után a füzet vissza kell vágni 5-10 cmre a talaj felett, melynek az a célja, hogy meginduljon a bokrosodás és a második évben már 3-7 szál hajtást hozzon egy dugvány. Ennek hossza év végére eléri a 4-6 m-t. Energetikai

célra

legalkalmasabb

a

3

és

azutáni

években

kitermelt

fűz

(5.10. ábra).

5.10. ábra: Fűz ültetvény

Kisebb

területeken

a

betakarításhoz

kaszát

vagy

robbanómotoros

fűrészt

alkalmazhatunk. A fűz betakarítására nagyobb területen faaprító betakarítógépet használunk. A betakarított fűzvesszők nem igényelnek speciálisan fedett raktározást.

144

A megfelelően telepített fűz várható termesztési ideje 25-30 év, melyről évente hektáronként 10-40 tonna száraz faanyag nyerhető (5.11. ábra).

5.11. ábra: Fűz apríték

Az EU-ban számos kultúrnövény termesztése mennyiségileg szabályozott, míg az energia termelésre alkalmas fűz korlátozások nélkül – sőt támogatások mellett – lehet termeszthető. Tekintettel a fűz gyors és arányos növekedésére, ezzel a fával ki lehet váltani a hagyományos erdők tüzelőfa céljából történő irtását. Itt már az első évben és ezt követően is 25-30 évig minden évben a hagyományos fa mennyiségének többszörösét lehet előállítani. A fűz az előtisztított (jól ülepített) szennyvíz hasznosításában még jelentősebb, mint a már

jól

ismert

nyárfa.

Rendkívül

gyors

növekedésével

jóval

több

szennyvíz

hasznosítására képes, ezenkívül a szennyvizekben lévő N és P felvételére alkalmasabb, mint a nyárfa. Betakarítása alkalmassá teheti a térségi foglalkoztatás szintjének jelentős növelését, lehetővé téve az alacsony szakképzettségű emberek tömeges foglalkoztatását. Környezetkímélő módon egészítheti ki a kistelepülések fűtési energia igényét. Értékes – kiegészítő – forrása lehet a „méh legelőknek”. A fűz széles körben felhasználható, rendkívül gazdaságosan előállítható olyan növény, amely értékes új alternatívát jelenthet a természet közeli szennyvíztisztításban és az alternatív energia felhasználás területén.

145

A méretezett (nitrogénterhelésre) faültetvény kapcsolódik a kisterhelésű biológiai tisztítóhoz. Az elrendezést, az átnézetes helyszínrajzot a 23. mellékletben csatoltuk. A terület elhelyezkedését mutatja be az M = 1:4 000 léptékű műhold felvétel. A felvételen feltüntettük a „B” és „C” változat kivitelezéséhez szükséges területet (24. melléklet). A „B” változathoz kapcsolt komposztálás megegyezik az „A” változatban leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a komposztáló terület kisebb. Ennek oka az, hogy a természetes utótisztító alkalmazásával csökkenthető a telep tisztítási hatásfoka, ennek következtében csökken a keletkező iszap mennyisége is. Számításaink szerint a keletkező fölösiszap ~13 %-kal lesz kevesebb az „A” változatban bemutatottaknál. A „B” változat létesítményeit az 5.8. táblázat tartalmazza. 5.8. táblázat: a „B” változat létesítményei Sorsz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.


Mennyiség

Rács (gépi tisztítású) Kézi tisztítású rács, rácsszemét prés Homokfogó (függőleges átfolyású) Előülepítő, osztóakna Denitrifikáló medence Levegőztető medence Levegőztető elemek Légfúvó Utóülepítő Iszapvíztelenítő Víztelenített iszap tároló Iszaptároló, homogenizáló Zöldnyesedék tároló Szalmatároló Komposztáló tér (fedett) Burkolt árok a VII. sz. főfolyásba Kezelőépület Kerítés építése Transzformátor Fertőtlenítő műtárgy Szivattyúk Szalagszűrő prés Hypo adagoló Prizmázó gép

25. Komposzt rosta, dobszita

1 1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 7 1 1 1

db db db db db db db db db db db db db db db db db db db db db db db db

1 db

146

Méret

60 l/s 80 l/s 50 l/s 90 m3 605 m3 850 m3 2 x 300 db/medence 12,4 m3/min 250 m3 8 m3/h 36 m3 50 m3 90 m3; 45 m2 236 m2 50x60 m 1 655 m 10x12 m 371 m 100 KVA időszakos üzemeltetés 14 l/s-8 m3/h 8 m3/h 0,2 kW időszakos üzemeltetés 6000 t/év kapacitású komposztáló telep igényeinek megfelelő 4 kW

Sorsz.

26. 27. 28. 29. 30.

31. 32. 33. 34.


Mennyiség

Nyesedék aprító gép Homlokrakodó gép 1 m3-es kanállal Tisztított víz átemelő Tisztított víz osztóakna Faültetvény természetes tisztító rendszer teljes kiépítéssel (öntözőrendszer) Áramlásmérő Búvárszivattyú keverő Ivóvíz vezeték Begyűjtő, faaprító gép

Méret

1 1 2 1 1

db db db db db

50 m3/h 60 m3 40 ha

1 3 1 1

db db db db

NA 150 14 l/s 65 fm -

5.9. táblázat: a „B” változat beruházási és üzemeltetési költsége




Kapacitás

Élettartam

„B” változat Nagykálló szennyvíztisztító telep eleveniszapos biológia

1500 m3/d

15 év

572 380 952

82 790 000

Természetes utótisztító

1500 m3/d

30 év

103 809 524

-9 600 000

1500 m3/d

-

676 190 476

73 190 000

Összesen

A természetes utótisztító üzemletetési költsége negatív előjellel szerepel, mert a megtermelt biomassza hasznot, azaz költség csökkenést jelent. Az „A” és „B” változat táblázat adatainak összehasonlításával megállapítható, hogy a „B” változat beruházási költsége nagyobb, azonban a becsült üzemeltetési költsége kisebb.

5.3.2.2

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság

A „B” változat összesített beruházási, becsült működési költségeit, valamint bevételeit és értékcsökkenését az 5.10. táblázat mutatja be, a várható beruházási és üzemeltetési költségeket az 5.11. táblázat tartalmazza. 5.10. táblázat: a „B” változat költségei és bevételei


Érték (e Ft)

1.

Építési beruházási nettó költség

710 000

2.

Bevételek (éves becsült érték)*

83 513

147

Fő elemek és paraméterek 3.

Érték (e Ft)


36 220

Értékcsökkenés

46 570

A számítás feltételezi, hogy a csatornahálózat 100 %-ban megvalósul, és az ültetvény 40 ha területen létesül. A „B” változat költségeit részletezve az 5.11. táblázat tartalmazza. 5.11. táblázat: „B” változat költsége és bevétele

Megnevezés

„B” változat Kevertrendszerű, automatikus üzemirányítású kisterhelésű eleveniszapos, mélylégbefúvásos technológia + faültetvény utókezelő 1500 m3 /d 710 000


Beruházási nettó költségek (ezer Ft) Ebből: • építés

411 000

• gép, berendezés, felszerelés

190 000

• faültetvény

109 000


36 220

Ebből: • személyi jellegű ráfordítások

9 720

• anyagi jellegű ráfordítások

5 700

• energia költség

9 000

• egyéb költségek

11 800


46 570

Egyéb mutatószámok A csatornamű élettartama: (év) A szennyvíztelep faültetvény élettartama: A fejlesztésnek az üzemelés egy évére eső fajlagos összes költsége: F (ezer Ft/év) A szolgáltatás várható lakossági díja (Ft/m3) Bevétel • szolgáltatás (135 Ft/m3) • értékesítés

Qátlag=1500 m3/d

73 913

15 30 82 790 133 ~ 135

83 513

9 600

148

Az értékcsökkenés költségszámítását az 5.12. táblázat tartalmazza. 5.12. táblázat: Értékcsökkenés

Megnevezés


„B” változat

Építmények

411 000 eFt x

2%

Gépészet + öntözés*

259 000 e Ft x

14,5 %

Ültetvény

40 000

x

2%

Összesen

8 220 37 550 800 46 570

*az öntözőrendszert a gépészethez csatoltuk (csepegtető rendszerrel épül) A „B” változattal az „A” változathoz képest alacsonyabban lehet tartani a lakosság által megfizetendő üzemeltetési költségeket. A biomassza árának csökkenése esetén a szolgáltatási díjak a „B” változattal is emelkednek.

5.3.2.3


A „B” változatot– tekintettel a faültetvényes szennyvíztisztító 40 ha-os terület igényére – részben önkormányzati és részben jelenleg magántulajdonú területen valósulhat meg (5.13. táblázat). 5.13. táblázat: „B” változat megvalósítására javasolt terület tulajdonosok Helyrajzi szám

Terület m2

Tulajdonos név

cím

0667/19

142 470

Kastura Zsolt Miklós Béni Sándor Norbert

4400 Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 77. 4320 Nagykálló, Jókai u. 59.

0667/17

172 386



0667/14

10 253

Bencsik Ferenc

4320 Nagykálló, Dózsa György u. 83.

0667/20

76 327

Mészáros Antal

4244 Újfehértó, Százados u. 34.

0667/27

69 158

Iván-Páll István

4320 Nagykálló, Nagykerti szőlő u. 1.

Az érintett terület nagysága 47,0594 ha. Az Önkormányzat előzetes tárgyalások alapján nem találkozott olyan akadállyal, mely szerint a tervezett területen nem lehetne megvalósítani a „B” változat szennyvíztisztító telepet. A 40 ha-os fásszárú ültetvény kialakításához szükséges ~30 ha bővítmény. A magántulajdonban lévő területek eladásáról az Önkormányzat szándéknyilatkozatokkal rendelkezik.

149

A lakosság kedvezően fogadja a biológiai tisztító és a faültetvényes tisztító kombinált megvalósítását. Mind az ivóvíz, mind a szennyvízrendszer üzemeltetését jelenleg a TESZOVÁL Kft. végzi. A 100 % önkormányzati tulajdonban lévő (és a 2003. évi CXXIX. Törvény 2/a §-ának hatálya alá tartozó) TESZOVÁL Kft. végezné az új szennyvíztisztító üzemeltetését is.

5.3.2.4 Az


5.3.2.

fejezetben

bemutatott

„B”

változat

kevert

rendszerű,

kisterhelésű

eleveniszapos biológiai tisztító a tisztított szennyvíz természetes tisztítórendszerrel történő utókezelésével (a tisztított szennyvíz hasznosításával), részben talaj és részben felszíni víz befogadásával. A kibocsátott tisztított víz mind a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, mind a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásainak és a 28/2004. (VII.25.) KvVM rendeletben előírt határértékeknek is megfelel Az önkormányzati törvénynek megfelelően a szennyvízberuházás megvalósításával a lakosság nagy részének lehetősége van jelenleg is a szennyvíz csatornán történő elvezetésére, és kiépült a szippantott szennyvíz fogadása is. A „B” változatnak megfelelő megvalósítás esetén a várható lakossági szolgáltatási díj 135 Ft/m3 + Áfa A Víz Keretirányelvnek megfelelőségét segíti elő, hogy az eleveniszapos biológiai tisztítóról

kikerülő

tisztított

szennyvíz


a

Kállai

(VII.)

főfolyás

terhelésnövekedését csökkentjük (az „A” változattal szembeni előnye a „B” és a „C” változatnak). Az új szennyvíztisztító telep „B” változat létesítésével a következő környezeti elemek terhelése csökken. •

Levegő szennyezése: A biológiai tisztító csökkenti a bűzkibocsátást, a légtérbe kerülő kórokozók számát, valamint a CO2 egyenértéket. Számításaink szerint 452 t/év CO2e jelenlegi kibocsátás 136 t/év–re csökken (a számítás BIO5ÎO2ÎCH4ÎCO2 irány, lásd 31. melléklet).

•

Talaj szennyezése: A nitrogén túlterhelés csökkentése, a nitrogén érzékeny területekre vonatkozó 170 kg nitrogén/ha fajlagos érték alá. A nitráttal szennyezett „túlterhelt” talaj nitrát koncentrációját a fűz jelentősen csökkenti.

•

Talajvíz szennyezése: A talajvíz toxikus fém, ammónium és nitrát szennyezésének megszüntetése.

150

•

Élővilág: A tisztított szennyvíz hasznosításával és a fásszárú természetes utótisztító létesítésével az élővilág számára kedvező élőhelyet alakítunk ki.

A „B” változat megvalósítása esetén a felszíni víz terhelése a tisztított szennyvíz bevezetésével a jelenlegi állapothoz képest nő, ugyanakkor a „B” változat szerinti megvalósítás – a tisztított szennyvíz utókezelésének köszönhetően – a szokásos biológiai tisztítóból kikerülő szennyezőanyag terhelésnél jelentősen kisebb terhelést okoz. A

bemutatott

„B”

változat

a

314/2005.

(XII.

25.)

Korm.

rendelet

értelmében

(a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati eljárásról) előzetes vizsgálat köteles, ugyanis a 3. sz. mellékletben szerepel a tevékenység. A felügyelőség az előzetes vizsgálat alapján dönt, hogy szükséges-e környezeti hatásvizsgálatot végezni. Az előzetes vizsgálatban kiemelten kell foglalkozni a nitrát-érzékeny területen a talaj nitrogén terhelésével, és ezen keresztül a talajvíz minőségének veszélyeztetésével, valamint a Víz Keretirányelv előírásainak figyelembevételével a Kállai (VII.) főfolyás és VII/3 folyás mint felszíni víz befogadó szennyezőanyag terhelhetőségével. A szennyvíztisztító telep létesítésével csökken a bűz terhelés, a levegőbe kerülő kórokozók száma. A faültetvényes természeti tisztítórendszer hatására csökken a kibocsátott CO2e is. Számításaink szerint jelenlegi 452 t/év a CO2e kibocsátás, amely 136 t/év CO2e kibocsátásra csökken. Az élővilág számára a tisztított víz felhasználásával a jelenleginél kedvezőbb élőhely alakul ki. 5.3.2.5

1.

Kockázatok

Műszaki kockázat: a „B” változat műszaki kockázat nélkül megvalósítható. A telep kihasználtsága biztosított, a szennyvíziszap komposztálását követően a komposzt értékesítésére szándéknyilatkozattal rendelkezik az önkormányzat. Az időjárástól, évszaktól függetlenül a teljes belépő szennyvíz mennyisége határérték alatti tisztítása biztosítható. Az öntöző rendszer meghibásodása esetén is képes a művi biológia határértékre tisztítani a szennyvizet. A 30 ha bővítménnyel kapcsolatos kockázati elemet a 5.3.3.5. fejezetben ismertetjük.

151

2.

Jogi szempontok: A magyarországi jogszabályok EU jogharmonizációja megtörtént, az előírt kibocsátási határértéket a „B” változat betartja.

3.

Társadalmi szempont: A lakosság igényli a környezetkímélő szennyvízelhelyezést és a környezetszennyezés megszüntetését. A „B” változat megvalósítását kiemelten támogatják, ugyanis a fásszárú ültetvényes szennyvíz utókezelés a lakosság számára is kedvező lehetőségeket ad gazdasági szempontokból. A lakossági ellenállásra nem, viszont a lakosság támogatására számítunk. A lakosság a projekt előrehaladtáról folyamatos tájékoztatást kap. A biomassza betakarítása a fásszárú ültetvényről időszakos munkalehetőséget biztosít, valamint a fűz jó mézelő növény.

4.

Környezeti szempont: Javul a talaj, a talajvíz és a természetközeli utótisztításnak köszönhetően

a

levegő

minősége.

A

befogadó

felszíni

víz

szennyezőanyag

(tápanyag)-terhelése kismértékben nő, azonban a „B” változat megvalósítása az „A” változatnál kisebb terhelést okoz. A

„B”

változat


megvalósítása berendezéshez

az

„A”

változatnál

kapcsolódó

gépek

kisebb zaja

terhelést nem

okoz.

jelentős.

A A

szennyvíztisztító a legközelebbi lakóépülettől ~500 méterre helyezkedik el a védendő objektumokon mérhető zajterhelés növekedés, a határértékek túllépése nem valószínűsíthető. Az utótisztító ültetvény kezelése (aratás) miatti zaj hatás időszakos jellegű és a nappali órákra korlátozódik. A szennyvíz utótisztítóra kerülő tisztított szennyvíz szaghatást nem okoz, a bűzt okozó komponensek a művi biológiával már eltávolításra kerültek. A későbbi panaszok elkerülése érdekében a Kossuth L. utca felöli oldalon a fűzest egyfajta „védősávként” alakítják ki, ezen a részen nem üzemszerű tisztított víz elhelyezést terveznek, illetve aratást csak 3-4 évente végeznek majd. 5.

Pénzügyi, gazdasági fenntarthatósági szempontok: A jelenlegi szennyvízelvezetés és -tisztítás díja Nagykállón 67 Ft/m3 +ÁFA és Birin 70 Ft/m3 +ÁFA. Ez az országos átlagnál alacsonyabb érték. Az új szennyvíztisztító megépítése esetén a szolgáltatási díj a „B” változat esetében 135 Ft/m3 +ÁFA lenne. A

„B”

változatnál

az

üzemeltetési

költségek

fedezetét

részben

biztosítja

a

faültetvény, ez a természetes tisztítórendszerről betakarított biomassza értéke. A kockázat akkor következik be, ha a biomassza-hasznosítás területén kedvezőtlen jogi és gazdasági változás történik. A szolgáltatás díja ebben az esetben 145 Ft/m3 +ÁFA értékhez (az „A” változatnál becsült szolgáltatási díjhoz) fog közelíteni. A

152

fizetési

hajlandóság

5

%-os

csökkenésével

számolunk.

Az

5

%-os

fizetési

hajlandóság csökkenés nem veszélyezteti az üzemeltetési költségek megtérülését. 6.

Intézményi szempont: A rendszert jelenleg is és a jövőben is a TESZOVÁL Kft. üzemelteti. A beruházást a közbeszerzési törvény előírásai szerint kiválasztott vállalkozással végeztetjük a rendelkezésre álló engedélyek és kiviteli tervek alapján.

5.3.3 „C” projektváltozat 5.3.3.1


A „C” változat közepes terhelésű, eleveniszapos biológiai tisztító, mely a mechanikai tisztítást követően anaerob, anoxikus és levegőztető medencékben végzi a szervesanyag, a nitrogén és a foszfor eltávolítást. Az iszap leválasztása utóülepítőben történik. A víztelenített iszap komposztálással feldolgozható és hasznosítható. A tisztított szennyvíz automata öntöző rendszerre kerül a természetközeli szennyvíz-utótisztító ültetvényre (25-26. melléklet). A „C” változat eltér a „B” változattól az eleveniszapos biológia tisztítási technológia vonatkozásában, a tisztított szennyvíz faültetvényen való utókezelése megegyezik az 5.3.2.1. fejezetben leírtakkal, azzal a kivétellel, hogy a tisztított szennyvíz öntözése módosított vízágyúval történik. A településekről szennyvízcsatornán illetve szippantó autókon érkező szennyvizet mennyiség mérés után - a mechanikai tisztítást követően két, párhuzamosan működő, de tömbösítve megépíthető biológiai tisztító egység kezeli. Ez lehetőséget biztosít egyrészt a mindenkori (téli és nyári időszak) terhelésekhez való jobb

alkalmazkodásra,

másrészt

meghibásodások

esetén

a


fenntartására. A tömbösített műtárgy hőtechnikai szempontból is kedvezőbb, mint a szennyvizet egymástól távolabb elhelyezett medencékben kezelő tisztítóké. A mechanikai tisztítás gépi tisztítású finomrácsból és homok-zsírfogásból áll. A biológiai tisztítás két, párhuzamosan kialakított műtárgysorban történik. A műtárgysor magában

foglalja

az

anaerob,

anoxikus,

(5.12. ábra, 27. melléklet).

153

levegőztető,

és

az

utóülepítő

tereket

Tisztított szennyvíz végátemelő Szerelvény és mérőakna

Pálcás iszapsűrítő

Fertőtlenítő

Aerob medence

Rec. iszap

Anoxikus medence

Utóülepítő medence

Anaerob medence

Utóülepítő medence

Anaerob medence

Aerob medence

Raktár és tároló épület (vegyszer ,rácsszemét)

Kezelő épület

Anoxikus medence

Vízóra Csurgalékvíz átemelő akna Szippantott szennyvíz fogadó állomás

5.12. ábra: a „C” változat szennyvíztisztító helyszínrajza

A két párhuzamos sor létrehozását számos műszaki paraméter indokolja. A két, függetlenként is üzemeltethető sor lehetőséget biztosít, hogy esetleges műszaki problémák felmerülésekor, illetve karbantartáskor a tisztító – csökkentett kapacitással ugyan – de tovább üzemelhessen. A vegetációs időszakban lehetőség nyílik továbbá, hogy csak 1-1,5 sor üzemeljen, így csökkentve a gépi berendezések üzemidejét. A nyomott szennyvízcsatornán érkező szennyvizeket gépi tisztítású finomrács és homokfogó fogadja, mely a kifogott rács-szemét eltávolításán kívül elvégzi annak tömörítését és víztelenítését. A gépi rács tartalékaként kézi rácsot irányoztunk elő a párhuzamos rácsfolyosóba. A rács a műtárgyblokk felső szintjére települ. A víztelenített rács-szemét surrantón keresztül jut a gépház földszintjén elhelyezett gyűjtőkonténerbe. A homokvíztelenítő a rács alatt kialakított gépházba települ. A víztelenített homok zárt 1 m3-es konténerbe kerül. A biológiai tisztítás technológiája: közepes terhelésű eleveniszapos biológiai tisztítás nitrifikációval, ún. elébe kapcsolt denitrifikációval, biológiai foszforeltávolítással. A homokfogóból a szennyvíz az osztás után a tömbösített műtárgy anaerob terébe folyik. Az anaerob medencébe kerül visszavezetésre az utóülepítőből az iszap recirkuláció. Az anaerob medencékben az elegy lebegésben tartását búvármotoros keverők biztosítják.

154

Az anaerob medencékben a mechanikailag előtisztított nyers szennyvíz és a recirkulációs iszap

együttes

oxigénemésztése

hatására

anaerob

állapotba

kerül

szennyvíz

-

eleveniszap elegy, azaz sem oldott oxigén, sem kémiailag kötött oxigén (nitrát oxigén) nincs a medencékben. Ilyen állapotban azon mikroorganizmusok, amelyek szerves foszforvegyületek

formájában

energiát

tároltak

a

szervezetükben,

amelyekből

kedvezőtlen (anaerob - oxigén hiányos) viszonyok között energiát nyerhetnek annak lebontásuk révén. Ekkor

a

sejtekben

a

szerves

foszfor

vegyületek

lebomlanak,

a

szervetlen

foszforvegyületek (bomlástermék) a sejtekből kioldódnak, koncentrációjuk a vizes közegben megnövekedik. Az (későbbi) aerob viszonyok között ezen mikroorganizmusok oxigénhez jutva energiát tárolnak be szerves foszfor vegyületek felépítésével sejtjeikben, ehhez a szervetlen foszfor vegyületeket sejtjeikben bedúsítják, így a levegőztető tér víz fázisában a foszfor koncentráció lecsökken. Az utóülepítőkből visszatérő recirkulációs iszapban jelen levő oldott oxigén és a nitrát tartalom gátolhatja az anaerob térben a biológiai foszforeltávolítás folyamatát. Ezért az anaerob terek előtt anaerob szelektor terek kerülnek kialakításra, amelyeken az utóülepítőből érkező eleveniszap és a nyers szennyvíz elegy keresztül haladva, annak nitrát és oldott oxigén tartalma lecsökken. A csökkenés olyan mértékű, hogy az utánuk következő anaerob terekben a biológiai foszforeltávolítás szempontjából már nem gátló az oldott oxigén és a nitrát tartalom. Az anaerob terek után a szennyvíz-eleveniszap elegy az anoxikus - levegőztető biológiai műtárgysorra kerül. A medencék nagy hatékonyságú denitrifikációt biztosítanak. A levegőztető medence végéről a nitrát-recirkulációs szivattyú juttatja vissza a magas nitrát tartalmú szennyvíz-eleveniszap elegyet az anoxikus medence elejére. Az anoxikus medencében

a

levegőztetés

hiánya,

az

anaerob

medencéből

érkező

szennyvíz-

eleveniszap elegy oxigén igénye miatt a mikroorganizmusok a nitrátban tárolt oxigén hasznosítják. Az

anoxikus

medencékben

az

elegy

lebegésben

tartását

búvármotoros

keverők

biztosítják. A levegőztető tér oxigénigényét mélylégbefúvásos finombuborékos rendszer biztosítja, melynek fúvói az üzemi épület fúvógépházába települnek. A légfúvók működtetését a folyamatirányító számítógép vezérli a medencékben elhelyezett oldott oxigén mérő szondák jeléről. A légfúvók működtetése frekvenciaszabályozóval vezérelt.

155

Az utóülepítő kotróval ellátott hosszanti átfolyású műtárgy. Az utóülepítőből kiemelt recirkulációs iszap a recirkulációs szivattyúaknába jut, ahonnan szivattyú juttatja vissza az anaerob szelektor medencék előtti osztóaknába. Az utóülepítőben megtörténik a szennyvíz-, iszap fázis szétválasztása. A tisztított szennyvíz a fogazott bukóéleken át távozik a szűrőre, szükség szerint a fertőtlenítőbe, majd az ültetvényes utótisztítóra. A recirkulációs iszap aknából a tisztításból származó fölösiszap szivattyúval kerül elvételre. Az elvett fölösiszap mennyiségét indukciós mennyiség mérővel mérjük, így lehetőség van a fölösiszap elvétel mértékét szabályozni, ellenőrizni, és a szennyvíz tisztítási

hatásfokot

beállítani.

A

képződő

fölösiszap

mennyisége

~100

m3/nap,

szárazanyag tartalma 2,0 %. A fölösiszap a folyamatos üzemű, gravitációs, pálcás iszap sűrítő műtárgyba kerül, ahol besűrűsödik, a víztelenített iszap szárazanyag tartalma 16 %. A víztelenített iszap napi mennyisége 12,5 m3, amihez a megfelelő széntartalom elérése érdekében ~5 m3/nap adalékanyag hozzákeverése szükséges. A komposztáló téren 1,5 m x 3 m x 30 m méretekkel rendelkező prizmákat alakítanak ki, egy-egy prizma kialakításához ~5 napnyi iszapmennyiség szükséges. A nyers iszap a komposztálás során térfogatából veszít, az eredetileg 85 m3-es prizma a ~8 hetes folyamat végére ~50 m3 érlelt komposztot produkál, ami már szántóföldi elhelyezésre alkalmas (a komposzt mezőgazdasági elhelyezéséhez szükséges terület rendelkezésre áll, az erre vonatkozó nyilatkozatot a 34. mellékletbe csatoltuk). Amennyiben igény merül fel a komposzt energetikai hasznosítására (égető művekben), úgy további szárítást követően a térfogata tovább csökken, így egy prizma ~20 m3 égethető

tüzelőanyagot

képes

termelni.

A

képződött

komposzt

energetikai

hasznosításának lehetőségével a tanulmány nem számolt. A napi kapacitások figyelembe vételével a telepen éves szinten előállítható komposzt mennyisége ~3800 m3. Az iszapvíz a csurgalékvíz rendszerbe kerül, majd onnan a csurgalék szivattyú a telepi biológiai tisztítási folyamatba emeli vissza. A sűrítő egyben a fölösiszap elvétel és az ezt követő iszapvíztelenítés számára is kiegyenlítő puffer térként szerepel. Az üzemviteli épületben elhelyezett iszap víztelenítő berendezés (szalagszűrő prés) iszapfeladó szivattyúja a sűrítő zsompjából szívja a sűrített iszapot és emeli fel a víztelenítő berendezésre. A víztelenítő berendezésről a víztelenített iszap közvetlenül a

156

szállító-gyűjtő konténerbe vagy közvetlenül az „A” változatnál leírt (5.3.1.1.2. fejezet) prizmás komposztálási folyamatba kerül (25. melléklet). Az iszapvíz szintén a telepi csurgalékvíz gyűjtő aknába kerül, majd a tisztítási folyamat elejére. A biológiailag tisztított szennyvíz fertőtlenítésére (szükség esetén) nátrium-hypokloritos fertőtlenítést terveztünk. A fertőtlenítő műtárgy önálló műtárgyként kerül telepítésre. A vegyszertároló tartály és az adagoló szivattyú szintén az üzemviteli épületben kerül elhelyezésre. A hypo adagolása mennyiségarányosan történik. A fertőtlenítést hatósági előírás esetén kell végezni. A szippantott szennyvíz a fogadó állomáson kerül átvételre, melyen megtörténik a darabos, durva anyagok leválasztása. A rendszer kialakításának köszönhetően (kártyás rendszer) a szippantó autók ellenőrizhetők. A szennyvíztisztítóból elfolyó tisztított szennyvíz a tisztított szennyvíz átemelőbe kerül. A szennyvíz átemelő a művelési táblák között telepített Ø 225 KPE mm vízvezetéken keresztül juttatja el a hidránsokhoz a vizet. A hidránst és az öntöző dobot flexibilis csatlakozó vezeték köti össze. Az öntöző dobhoz konzolos vízágyú csatlakozik, mely teríti a vizet a növényi kultúra területen. A vízágyú nem a klasszikus szórófejjel lesz szerelve. A további tervezés során kerül kialakításra az az öntöző konzol, mely maximum 1,0 m magasságban, alacsony nyomáson, 2 – 2 növénysort öntöz be egyszerre. A minden második 2,60 m széles sorközbe telepített 6 db öntöző dob segítségével naponta 1 tábla beöntözése oldható meg. Az ültetvények kialakítása az 5.13 ábrán, az elrendezési helyszínrajz és a kialakítás a 30. mellékletbe csatolva láthatók.

157

5.13. ábra: A fűzfás ültetvény oldal- és felülnézete

A „C” változat technológiáját, elrendezését a 27. – 30. melléklet mutatja be. A téli, nyári, valamint az éves vízforgalmat az 5.14. - 5.16. ábrákon mutatjuk be. A „C” változatban a hasznosított víz vegetációs időszakban az utótisztító ültetvényen helyben marad, élővízi befogadóba nem kerül, azaz a vegetációs időszakban a tisztított szennyvíz teljes mennyisége hasznosul!

158

A nyári vízforgalom (m3/d) 1. lépcső

Szippantó autó Csatorna

Előtisztítás (mechanikai)

2. lépcső

Denitrifikáló

Kisterhelésű eleveniszapos biológiai tisztítás

Iszaptároló

3. lépcső

1500

Faültetvényes természetes tisztító rendszer

0

Felszíni befogadó

Komposztáló tér

Mezőgazdasági terület

5.14. ábra: nyári szennyvíztisztítási technológia folyamatábrája (nyári vízforgalom)

A nyári időszakot 242 napnak számítottuk.

A téli vízforgalom (m3/d) 1. lépcső



2. lépcső

Denitrifikáló


Iszaptároló

3. lépcső

0


1500

Felszíni befogadó

Komposztáló tér

5.15. ábra: téli szennyvíztisztítási technológia folyamatábrája (téli vízforgalom)

A téli időszakot 123 napnak számítottuk.

159


Az éves vízforgalom (m3/d) 1. lépcső



2. lépcső

Denitrifikáló

3. lépcső


Iszaptároló

1000


500

Felszíni befogadó

Komposztáló tér


5.16. ábra: kombinált szennyvíztisztítási technológia folyamatábrája (éves vízforgalom)

A „C” változat létesítményeit az 5.14. táblázat tartalmazza, a várható beruházási és üzemeltetési költségeket az 5.15. táblázat tartalmazza. 5.14. táblázat: a „C” változat létesítményei Sorsz.


Méret

Mennyiség

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Rács géptér Rács, zsír- és homokfogó Rács-szemét tároló géptér Konténerek Zsír-uszadék tároló tartály Raktár Anaerob tér keverővel Anoxikus tér keverővel Levegőztető (aerob) tér Levegőztető elem

11. 12. 13. 14. 15. 16.

Utóülepítő Szivattyúk Iszaprec. és fölösiszapelvételi akna Uszadékelvételi akna Iszaprecirkulációs gépház Technológiai épület

17. Légfúvó 18. Gravitációs, pálcás iszapsűrítő keverővel 19. Iszapvíztelenítő gépház,

1 db 1 db 1 db 6 db 1 db 1 db 2 db 2 db 2 db 2 x 185 = 370 db 2 db 15 db 1 db 1 db 1 db 1 db

2+1 db 1 db 1 db

160

60 l/s 1 - 4 m3 2 m3 alapterület : 4,20 m x 6,60 m alapterület : 7,70 m x 18,30 m alapterület : 7,70 m x 18,30 m

alapterület : 4,20 m x 30,0 m 12 l/h – 80 m3/h

6,5 x 16 (Szociális és diszpécser helységek, Légfúvó géptér, Iszapvíztelenítő géptér, Vegyszer (hypo) tároló és adagoló géptér) 648 m3/h, D = 5,50 m, hvíz = 4,0 m, V = 95 m3 iszapvíztelenítő kapacitása: 5 -

Sorsz.


Mennyiség

Méret

10 m3/h sűrített iszap

berendezés 20. PE vegyszer oldó és adagoló egység 21. Fertőtlenítő műtárgy mosatóvíz tározóval

1 db 1 db

22. Hypo tartály kármentővel 23. Csurgalékvíz átemelő akna 24. Tisztított szennyvíz mennyiségmérő akna 25. Szippantott szennyvíz fogadó és átemelő 26. Szippantott szennyvíz fogadó állomás 27. Tisztított szennyvíz elvezetés, kitorkolómű 28. Zöldnyesedék tároló 29. Szalmatároló 30. Komposztáló tér (fedett) 31. Burkolt árok a VII. sz. főfolyásba 32. Kezelő épület 33. Kerítés építése 34. Transzformátor 35. Prizmázó gép

1 db 1 db 1 db

1 1 1 1 1 1 1 1

db db db db db db db db

36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

1 1 1 3 2 1 1 1

db db db db db db db db

Vfertőtlenítő = 2 x 27 = 54 m3 Vmosatóvíz = 16 m3 1 m3

1 db 1 db

P = 3,7 kW/db

1 db

Komposztrosta, dobszita Nyesedékaprító gép Homlokrakodó gép 1 m3-es kanállal Tisztított víz átemelő Tisztított víz osztóakna Faültetvény+öntöző rendszer Begyűjtő, faaprító gép Ivóvíz vezeték

90 m3; 40 m2 236 m2 50x60 m 1655 m 7x15 m; 105 m2 371 m 100 kW 6000 t/év kapacitású komposztáló telep igényeinek megfelelő P = 4 kW 50 m3/h 60 m3 40 ha 65 fm

5.15. táblázat: a „C” változat beruházási és üzemeltetési költsége




Kapacitás

Élettartam

„C” változat Nagykálló szennyvíztisztító telep eleveniszapos biológia

1500 m3/d

15 év

552 380 952

78 375 000

Természetes utótisztító

1500 m3/d

30 év

103 809 524

-9 600 000

1500 m3/d

-

656 190 476

68 775 000

Összesen

161

A „C” változatra jellemző tömbösített műtárgy kivitelezése az „A” és „B” változatban bemutatott, több kör alakú műtárgyból álló rendszernél alacsonyabb áron elvégezhető, mert 35. a közös falak csökkentik a felhasználandó építőanyag mennyiségét, 36. a

téglalap

alapú

kivitelezés

olcsóbb

(nincs

szükség

a

költségesebb

íves

zsaluzásra), 37. a kisebb alapterületnek köszönhetően jóval kevesebb földmunkára van szükség, 38. a tömbösített műtárgy egy közös alaplemezen elhelyezhető, így az alapozási költségek jóval alacsonyabbak. A „B” változatnál kisebb a „C” változat beruházási költsége valamint kisebb az üzemeltetési költsége is, így csökkenthető az „A” és „B” változathoz képest a szolgáltatás díja.

5.3.3.2

Pénzügy, gazdasági fenntarthatóság

A „C” változat összesített beruházási, becsült működési költségeit, valamint bevételeit és értékcsökkenését az 5.16. táblázat mutatja be, a várható beruházási és üzemeltetési költségeket az 5.17. táblázat tartalmazza. 5.16. táblázat: a „C” változat költségei és bevételei


Érték (e Ft)

1.

Építési beruházási nettó költség

689 000

2.

Bevételek (éves becsült érték)*

80 775

3.


36 220

Értékcsökkenés

42 155

A számítás feltételezi, hogy a csatornahálózat 100 %-ban megvalósul, és az ültetvény legalább 40 ha területen létesül. A „C” változat költségeit az 5.17. táblázat tartalmazza.

162

5.17. táblázat: a „C” változat költsége és bevétele

Megnevezés

„C” változat Kevertrendszerű, automatikus üzemirányítású kisterhelésű eleveniszapos, mélylégbefúvásos technológia + faültetvény utókezelő 1524 m3 /d 689 000


Beruházási nettó költségek (ezer Ft) Ebből: •

építés

382 000

•

gép, berendezés, felszerelés

198 000

•

faültetvény

109 000


36 220

Ebből: •

személyi jellegű ráfordítások

9 720

•

anyagi jellegű ráfordítások

5 700

•

energia költség

9 000

•

egyéb költségek

11 800


42 155

Egyéb mutatószámok A csatornamű élettartama: (év) A szennyvíztelep faültetvény élettartama:

15 30

A fejlesztésnek az üzemelés egy évére eső fajlagos összes költsége: F (ezer Ft/év) A szolgáltatás várható lakossági díja (130 Ft/m3) Bevétel • szolgáltatás • értékesítés

78 375

Qátlag=1500 m3/d

126 ~ 130

71 175 9 600

80 775

Az értékcsökkenés költségszámítását az 5.18. táblázat tartalmazza. 5.18. táblázat: Értékcsökkenés

Megnevezés


„C” változat

Építmények

382 000 e Ft x

Gépészet + öntözés*

227 000 e Ft x 14,5 %

Ültetvény

80 000

x

Összesen

2%

2%

7 640 32 915 1 600 42 155

*az öntözőrendszert a gépészethez csatoltuk (módosított vízágyúval történő öntözés)

163

A „C” változattal a „B” változathoz képest alacsonyabban lehet tartani a lakosság által megfizetendő üzemeltetési költséget.

5.3.3.3


A „C” változatot – tekintettel a faültetvényes szennyvíztisztító 40 ha-os terület igényére – részben az önkormányzati tulajdonban lévő jelenlegi tisztító területén, részben pedig a jelenleg

magántulajdonban

megegyezően,

a

lévő

területen

magántulajdonban

lévő

valósítanák területek

meg,

a

„B”

megvásárlásával.

változattal Az

érintett

ingatlanokat az 5.13. táblázatban mutattuk be. Az érintett terület nagysága 47,0594 ha. Az önkormányzat előzetes tárgyalások alapján nem találkozott olyan akadállyal, mely szerint a tervezett területen nem lehetne megvalósítani a „C” változat szennyvíztisztító telepet. A 40 ha-os fásszárú ültetvény kialakításához szükséges ~30 ha bővítmény jelenleg magántulajdonban van. A magántulajdonban lévő területek eladásáról az Önkormányzat a tulajdonosok szándéknyilatkozatával rendelkezik. A lakosság kedvezően fogadja a biológiai tisztító és a faültetvényes tisztító kombinált megvalósítását. Mind az ivóvíz, mind a szennyvízrendszer üzemeltetését jelenleg a TESZOVÁL Kft. végzi. A 100 % önkormányzati tulajdonban lévő (és a 2003. évi CXXIX. Törvény 2/a §-ának hatálya alá tartozó) TESZOVÁL Kft. végezné az új szennyvíztisztító üzemeltetését is.

5.3.3.4


Az 5.3.3 fejezetben bemutatott „C” változat közepes terhelésű eleveniszapos biológiai tisztító,

biológiai


többletfoszfor történő

eltávolítással,

utókezelésével,

a

részben

tisztított talaj

szennyvíz és

részben

természetes felszíni

víz

befogadóval. A kibocsátott tisztított víz mind a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, mind a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

szóló

220/2004.

(VII.21.)

Korm.

rendelet

előírásainak

és

a

28/2004. (VII.25.) KvVM rendeletben előírt határértékeknek megfelel. Az önkormányzati törvénynek megfelelően a szennyvízberuházás megvalósításával a lakosság nagy részének lehetősége van jelenleg is a szennyvíz csatornán történő elvezetésére, és kiépült a szippantott szennyvíz fogadása is.

164

A „C” változatnak megfelelő szennyvíztisztító kialakításával a lakossági szolgáltatási díj 130 Ft/m3 lesz. A 130 Ft/m3 azonban tartalmazza a teljes amortizációt, és figyelembe veszi az inflációt. A megvalósítás után bevezetett szennyvíz díj ennél alacsonyabb lesz, a lakossági díjak alakulását és a díjpolitikát részletesen a 7.3. fejezetben mutatjuk be. A Víz Keretirányelvnek megfelelőségét segíti elő, hogy az eleveniszapos biológiai tisztítóról

kikerülő

tisztított

szennyvíz


a

Kállai

(VII.)

főfolyás

terhelésnövekedését csökkentjük (az „A” változattal szembeni előnye a „C” változatnak). Az új szennyvíztisztító telep „C” változat létesítésével a következő környezeti elemek terhelése csökken. •

Levegő szennyezése: A biológiai tisztító csökkenti a bűzkibocsátást, a légtérbe kerülő kórokozók számát, valamint a CO2 egyenértéket. Számításaink szerint 452 t/év CO2e jelenlegi kibocsátás 136 t/év–re csökken (a számítás BIO5ÎO2ÎCH4ÎCO2 irány, lásd 31. melléklet).

•

Talaj szennyezése: A nitrogén túlterhelés csökkentése, a nitrogén érzékeny területekre vonatkozó 170 kg nitrogén/ha fajlagos érték alá. A nitráttal szennyezett „túlterhelt” talaj nitrát koncentrációját a fűz jelentősen csökkenti.

•

Talajvíz szennyezése: A talajvíz toxikus fém, ammónium és nitrát szennyezésének megszüntetése.

•

Felszíni víz szennyezése: A tisztított szennyvíz terhelése a jelenlegi állapothoz képest nő. A javasolt „C” változat viszont a szokásos biológiai tisztítóból kikerülő szennyezőanyag terhelésnél jelentősen kisebb terhelést okoz.

•


A

„C”

változat

a

314/2005.

(XII.

25.)

Korm.

rendelet

értelmében

(a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati eljárásról) előzetes vizsgálat köteles, ugyanis a 3. sz. mellékletben szereplő a tevékenység. A felügyelőség az előzetes vizsgálat alapján dönt, hogy szükséges-e környezeti hatásvizsgálatot végezni. Az előzetes vizsgálatban kiemelten kell foglalkozni a nitrát-érzékeny területen a talaj nitrogén terhelésével, és ezen keresztül a talajvíz minőségének veszélyeztetésével, valamint a Víz Keretirányelv előírásainak figyelembevételével a Kállai (VII.) főfolyás és VII/3 folyás mint felszíni víz befogadó szennyezőanyag terhelhetőségével.

165

A szennyvíztisztító telep létesítésével csökken a jelenlegi bűz terhelés, és a levegőbe kerülő kórokozók száma. A faültetvényes természeti tisztítórendszer hatására csökken a kibocsátott CO2e is. Számításaink szerint jelenlegi 452 t/év a CO2e kibocsátás, amely 136 t/év CO2e kibocsátásra csökken. Az élővilág számára a tisztított víz felhasználásával a jelenleginél kedvezőbb élőhely alakul ki.

5.3.3.5

Kockázatok

1) Műszaki kockázat: a „C” változat műszaki kockázat nélkül megvalósítható. A telep kihasználtsága biztosított, a szennyvíziszap komposztálását követően a komposzt értékesítésére szándéknyilatkozattal rendelkezik az önkormányzat. Az időjárástól, évszaktól függetlenül a teljes szennyvíz mennyiségének határértékre tisztítása biztosítható. A 30 ha-os bővítmény megvásárlására rendelkezik szándéknyilatkozatokkal az Önkormányzat, de alapvető a terület szennyezettségének ismerete. A 2008 októberi vizsgálatok szerint a terület talaja sehol nem szennyezett. A talajvízben a nitrát, az ammónia,

a

foszfát,

a

nikkel,

a

kobalt

koncentrációja

haladta

meg

a

(B)

szennyezettségi határértéket. A szennyező komponensek közül a nitrát nem köthető a régi

nyárfás


üzemeléséhez,

a

többi

komponens

azonban

a

lehatárolások alapján egyértelműen a régi nyárfás szennyvíztisztító telep területén található. A környezetszennyező üzemelés megszűntetésével a szennyezés várhatóan megszűnik. 2) Jogi szempontok: A magyarországi jogszabályok EU jogharmonizációja megtörtént, az előírt kibocsátási határértéket a "C" változat betartja. 3) Társadalmi szempont: A lakosság igényli a környezetkímélő szennyvízelhelyezést és a környezetszennyezés megszüntetését. A „C” változat megvalósítását kiemelten támogatják, ugyanis a fásszárú ültetvényes szennyvíz utókezelés a lakosság számára is kedvező lehetőségeket ad gazdasági szempontokból. A lakossági ellenállásra nem, viszont a lakosság támogatására számítunk. A lakosság a projekt előrehaladtáról folyamatos tájékoztatást kap. A biomassza betakarítása a fásszárú ültetvényről időszakos munkalehetőséget biztosít, valamint a fűz jó mézelő növény.

166

4) Környezeti szempont: Javul a talaj, a talajvíz és a természetközeli utótisztításnak köszönhetően a levegő minősége. Kismértékben nő a felszíni víz szennyezőanyagterhelése. A

„C”

változat


megvalósítása berendezéshez

az

„A”

változatnál

kapcsolódó

gépek

kisebb zaja

terhelést nem

okoz.

jelentős.

A A

szennyvíztisztító a legközelebbi lakóépülettől ~500 méterre helyezkedik el, a tömbösített műtárgy tájolásával minimálisra csökkenthető a védendő objektumokon mérhető zajterhelés növekedés, a határértékek túllépése nem valószínűsíthető. Az utótisztító ültetvény kezelése (aratás) miatti zaj hatás időszakos jellegű és a nappali órákra korlátozódik. A szennyvíz utótisztítóra kerülő tisztított szennyvíz szaghatást nem okoz, a bűzt okozó komponensek a művi biológiával már eltávolításra kerültek. A későbbi panaszok elkerülése érdekében a Kossuth L. utca felöli oldalon a fűzest egyfajta „védősávként” alakítják ki, ezen a részen nem üzemszerű tisztított víz elhelyezést terveznek, illetve aratást csak 3-4 évente végeznek majd. 5) Pénzügyi, gazdasági fenntarthatósági szempontok: A jelenlegi szennyvízelvezetés és -tisztítás díja Nagykállón 67 Ft/m3 +ÁFA és Birin 70 Ft/m3 +ÁFA. Ez az országos átlagnál alacsonyabb érték. Az új szennyvíztisztító megépítése esetén a szolgáltatási díj a „C” változat esetében 130 Ft/m3 + ÁFA lenne. A „C” változatnál az üzemeltetési költségek fedezetét részben biztosítja a faültetvény, ez a természetes tisztítórendszerről betakarított biomassza értéke. A kockázat akkor következik be, ha a biomassza-hasznosítás területén kedvezőtlen jogi és gazdasági változás történik. A szolgáltatás díja ebben az esetben 145 Ft/m3 +ÁFA értékhez (az „A” változatnál becsült szolgáltatási díjhoz) fog közelíteni. A fizetési hajlandóság 5 %-os csökkenésével számolunk. Az 5 %-os fizetési hajlandóság csökkenés nem veszélyezteti az üzemeltetési költségek megtérülését. A kockázat csökkenthető ugyanis a megtermelt biomassza komposztálásával, a „C” változatban bemutatott rendszerben. 6) Intézményi szempont: A rendszert jelenleg is és a jövőben is a TESZOVÁL Kft. üzemelteti. A beruházást a közbeszerzési törvény előírásai szerint kiválasztott vállalkozással végeztetjük a rendelkezésre álló engedélyek és kiviteli tervek alapján.

167

6. A változatok értékelése 6.1.

Az értékelési módszer bemutatása

Először többszempontú értékelés alapján összehasonlítottuk az egyes változatokat jogszabályi, környezetvédelmi, technológiai, társadalmi és menedzsment kategóriák alapján. A második lépésben megvizsgáltuk, hogy egy millió Ft éves (tőke+üzemelési) költségre mekkora – a többszempontú értékelés alapján kalkulált súlyozott - pontszám jut . A több szempontú elemzés módszertanának bemutatása során először egészében tértünk ki az elemzési folyamat lépéseire, majd kiemeltük a pénzügyi-gazdasági értékelési szempontnál alkalmazott költség-hatékonysági elemzés módszertanát. A fentiek értelmében a változatok értékelése a következőképpen valósult meg. Módszertan – általános A fejlesztésre irányuló változatok értékelési folyamata több, egymásra épülő lépés végigvitelét jelenti: 1. Probléma meghatározás és a rendszer célkitűzései.

A cél olyan változat

kiválasztása, mely a lehető legjobb műszaki megoldás mellett a legjobb környezetvédelmi eredményt biztosítja a legkedvezőbb munkafeltételekkel és az elérhető legjobb gazdasági hatásfokkal működtethető. 2. Kategóriák, kritériumok és súlyozás. Az értékelés az egyes kategóriákon belül különböző kritériumok szerint történik, a kritériumok fontosságát súlyozási faktorok juttatják érvényre. A súlyozás természetesen bizonyos szubjektivitást eredményez a megítélési szempontok fontosságának szubjektivitása miatt. 3. A változatok értékelése a kritériumok szerint, a változatok rangsorolása. Kategóriák és kritériumok súlyozása A súlyozási faktorok azt fejezik ki, hogy az adott kategória fontossága %-osan mekkora a kategóriák összességéhez viszonyítva, ha a kategóriák összességét 100 %-nak tekintjük. Az

értékelést

az

alábbi

súlyozási

faktorok

(6.1. táblázat).

168

alkalmazásával

számoltuk

végig

6.1. táblázat: Kategóriák súlyozási faktorai

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.

Kategória

Súlyozási faktorok

Környezetvédelmi Technológiai Társadalmi Jogi Intézményi Összes

0,3 0,3 0,2 0,1 0,1 1,0

Kategóriákon belüli súlyozás A hat fő kategórián belül különböző kritériumokat vettünk számításba. Az alkategóriák súlyozási faktorai a kategórián belüli fontosságuk %-os értékét reprezentálják. 6.2. táblázat: Értékelési kategóriákon belüli súlyozás Kategória

Szempont

Környezetvédelmi

Technológiai

Társadalmi

Jogi

Intézményi

Ismérv

Súly-

jele

szám

jele

szám

jele

szám

jele

szám

jele

szám

E1

25

T1

30

S1

50

L1

50

I1

25

E2

25

T2

30

S2

50

L2

50

I2

25

E3

25

T3

20

I3

25

E4

25

T4

20

I4

25

Összesen:

100

Ismérv Súly- Ismérv Súly- Ismérv Súly- Ismérv Súly-

100

100

100

100

A változatok értékelése A változatok értékelése pontozásos rendszer szerint történt. A változatok pontozása 15 értékű lehet, ahol: 1:

elfogadhatatlan,

2:

kismértékben elfogadható,

3:

közepes mértékben elfogadható,

4:

jól elfogadható,

5:

kifogástalan megítélést jelenti.

169

1.

Értékelési szempontok vonatkozásában

Az értékelő táblázatokban feltüntettük az adott változat kategórián belüli súlyszámát, illetve pontszámát. Megadtuk az adott változat az adott értékelési kategóriában elért összes pontszámát, mely a következőképpen adódott: m

Σ( X i =1

i kategórián belüli súlyozási faktor

∗Y j adott pontszám)

ahol,

Xi = a kategórián belüli súlyozási faktor, Yj = adott változat adott pontszáma, m = értékelési kritériumok száma. 2.

Értékelési kategóriák vonatkozásában

Az értékelő táblázatban feltüntettük az adott változat kategória súlyszámát, illetve összpontszámát (az adott kategórián belüli kritériumok szerinti). Megadtuk az adott változat értékelési kategóriák által elért összes pontszámát, mely a következőképpen adódott: m

Σ (K i =1

i kategóra i súlyozási faktor

∗ Z j adott pontszám) , ahol

Ki = a kategória súlyozási faktora, Zj = adott változat adott pontszáma, m = értékelési kategóriák száma. Módszertan – költség-hatékonyság elemzés A költség-hatékonysági elemzés a több szempontú értékelés „pénzügyi kritériumának” értékelését támogatja. A költség-hatékonyság elemzés eredményei alapján kiválasztható egy adott cél elérésére alkalmazandó optimális megoldás. A költség-hatékonyság elemzés elvégzése során az egyes változatok költségeit és a ráfordítások révén elért hatásokat vetettük össze. A szennyvízkezelésre vonatkozó összehasonlítást a három javasolt technológiai változatra végeztük el. Az összehasonlítás az 5.1 és 5.3 fejezetekben az egyes változatokra megadott szennyvízmennyiségi, beruházási és működési költségadatokra támaszkodik. Az egyes

170

technológia változatok megvalósítása a fejlesztési nélküli állapothoz képest gyakorlatilag ugyanolyan mértékű externális költségekkel és hasznokkal jár (előírt határérték teljesítéséből eredő hasznok), így az összehasonlításban csak a közvetlen költségekkel számoltunk. A kiválasztott változatra készülő CBA azonban természetesen figyelembe fogja venni az externális hatásokat is. Az

iránymutató

elemzés

a

környezetvédelmi,

társadalmi,

technológiai,

pénzügyi,

jogszabályi és menedzsment kategóriákra épül. A súlyozási faktorok mellett a helyi viszonyoknak megfelelő módosításokat is alkalmaztuk. Mind a nemzetközi, mind a hazai szabályozás a környezetterhelés egyre erőteljesebb csökkentésének irányába mutat, az értékelésnél ezért hangsúlyt fektettünk arra, hogy a megvalósítandó változat műszaki előírásai az elérhető legjobb technológiát tükrözzék.

6.2. Az

A változatok értékelése

értékelési

módszertanban

bemutatottak

alapján

a

fejlesztési

változatok

összehasonlítását először az értékelési kategóriákon belüli értékelési szempontok szerint, majd az értékelési kategóriák szerint ismertetjük. 1.

Összehasonlítás – értékelési szempontok alapján

Környezetvédelmi kategórián belüli szempontok szerinti összehasonlítás 6.3. táblázat: Környezetvédelmi szempontok szerinti értékelési eredmények bemutatása Változatok pontszámai (Y) Környezetvédelmi kategóriák

Súlyszám (X)

„A”

„B”

„C”

25

5

5

5

25

4

5

5

25

5

5

5

25

5

5

5

100

475

500

500

Szempontok Környezeti biztonság E1 megteremtése a lakosság számára Környezeti elemek terhelés E2 csökkentésének biztosítása E3 Környezetbarát építés biztosítása Környezetbarát üzemeltetés E4 biztosítása Σ súlyozott pontszám 1. kategória

Az egyes változatok környezeti előnyeit és hátrányait az 5. fejezetben részleteztük a változatok bemutatásánál. Az alábbiakban csak összefoglaljuk ezeket az előnyöket és hátrányokat.

171

Környezeti biztonság A

lakosság

számára

mindhárom

változatnál

javul

a

környezeti

biztonság.

A

szennyvíztisztító telep kapacitásának növelésével a jelenleginél többen csatlakozhatnak a rendszerre. A telep kibocsátási határértékeit mindhárom változat képes biztosítani, így a lakosság környezeti biztonsága javul. A környezeti elemek terhelésének csökkentése Az „A” változat létesítésével csökken a levegő, valamint a talaj és a talajvíz szennyezése, a felszíni víz terhelése a jelenlegi állapothoz képest nő. A „B” változat megvalósítása esetén javul a talaj, a talajvíz és a természetközeli utótisztításnak köszönhetően a levegő minősége. A befogadó felszíni víz szennyezőanyag (tápanyag)-terhelése kismértékben nő, azonban a „B” változat megvalósítása az „A” változatnál kisebb terhelést okoz. A „C” változat megvalósítása csökkenti a levegő, a talaj és a talajvíz szennyezettségét. A felszíni vizek szennyezettsége a jelenlegi állapothoz képest nő. A javasolt „C” változat viszont a szokásos biológiai tisztítóból kikerülő szennyezőanyag terhelésnél jelentősen kisebb terhelést okoz. A tisztított szennyvíz hasznosításával és a fásszárú természetes utótisztító létesítésével az élővilág számára kedvező élőhelyet alakítunk ki. A környezetbarát építés és üzemeltetés A környezetbarát építés és üzemeltetés mindhárom változatnál biztosítható. A változatok technológiai kategória szerinti pontszámai 6.4. táblázat: Technológiai szempontok szerinti értékelési eredmények bemutatása

Technológiai kategóriák

Súlyszám (X)

Szempontok Elérhető legjobb T1 technológiának való megfelelés Természetes tisztítórendszer T2 bekapcsolása Üzembiztonság T3 megteremtése T4 Műszaki fenntarthatóság Σ súlyozott pontszám 2. kategória

172

Változatok pontszámai (Y) „A”

„B”

„C”

30

5

5

5

30

2

5

5

20

5

4

4

20 100

5 410

4 460

4 460

Az elérhető legjobb technológiának - Mindhárom változat megvalósítása biztosítja az elérhető legjobb technológia üzembe helyezését. A tenderkiírásnak egyik feltétele lesz a BAT alkalmazása a kivitelezés során. Természetes tisztítórendszer - A természetes tisztítórendszer bekapcsolását a „B” és a „C” változatok biztosítják. Üzembiztonság - Üzembiztonsági szempontból mindhárom változat megfelelő, hiszen BAT technológiával épülnek meg a létesítmények. A fűz ültetvény üzemeltetése azonban nyilván némi kockázatot rejt magában. Műszaki fenntarthatóság -

Műszakilag

mindhárom

technológia

változat

fenntartható,

de

az

„A”

változat

fenntarthatósága biztosítható leginkább. A változatok társadalmi kategória szerinti pontszámai 6.5. táblázat: Társadalmi szempontok szerinti értékelési eredmények bemutatása Változatok pontszámai (Y) Társadalmi kategóriák

Súlyszám (X)

„A”

„B”

„C”

50

5

4

4

50

4

4

5

100

450

400

450

Szempontok Hatósági, szakhatósági elfogadás Érintettek pozitív hozzájárulása S2 (lakosság, zöld szervezetek) Σ súlyozott pontszám 4. kategória S1

Hatósági, szakhatósági elfogadás Jelenleg az „A” változat rendelkezik érvényes vízjogi létesítési engedéllyel, de a másik két változat esetében is biztosítható az engedély megszerzése. Érintettek pozitív hozzájárulása A „C” változat biztosítja az élőhelyek számára a legjobb megoldást, így várhatóan a lakosság és a zöld szervezetek részéről ez a változat preferált.

173

A változatok jogi kategória szerinti pontszámai 6.6. táblázat: Jogi szempontok szerinti értékelési eredmények bemutatása Változatok pontszámai (Y) Jogi kategóriák

Súlyszám (X)

„A”

„B”

„C”

50

5

5

5

50

5

5

5

100

500

500

500

Szempontok L1

Tulajdonviszonyok rendezése

Érvényben lévő jogszabályoknak, szabványoknak, rendeleteknek való megfelelés Σ súlyozott pontszám 5. kategória L2

Tulajdonviszonyok rendezettsége Mindhárom változat esetében rendezett Jogszabályoknak történő megfelelés A változatok kidolgozásánál a Pályázati Útmutatóban felsorolt és az alábbiakban külön is kiemelt rendeletek előírásait vettük figyelembe. A változatok mindegyike megfelel a hatályos jogszabályoknak, úgy mint: Vizekkel kapcsolatos rendeletek: • 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről. • 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelet a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet módosításáról. • 10/2000. (VI.2.) KöN-EüM-KVF-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről. • 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól. • 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól. Levegő-tisztaságvédelemmel kapcsolatos rendeletek: • 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról. Zaj- és rezgésvédelem: • A környezetvédelmi miniszter és az egészségügyi miniszter 8/2002. (III.22.) KöMEüM együttes rendelete a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. Környezetterhelési díj: • 2003. évi LXXXIX. Törvény a környezetterhelési díjról.

174

Hulladékos jogszabályok: • 16/2001. (VII.18.) KöM rend. A hulladékok jegyzékéről. • 20/2006. (IV.5.) KvVM rend. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről. • 213/2001. (XI.14.) Korm. rend. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. • 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről. • 50/2001. (VI.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. A változatok intézményi kategória szerinti pontszámai 6.7. táblázat: Intézményi szempontok szerinti értékelési eredmények bemutatása Változatok pontszámai (Y) Intézményi kategóriák

I1 I2

Súlyszám (X)

„A”

„B”

„C”

25

5

5

5

25

5

5

5

25 25 100

5 5 500

3 5 450

3 5 450

Szempontok Projekt menedzsment szervezet kockázatkezelési stratégiája Intézményi háttér stabilitása

I3 Előkészítés időigénye I4 Megvalósítás időigénye Σ súlyozott pontszám 6. kategória

A változatok intézményi kategória szerinti értékelésénél mindegyik változat közel azonos, az eltérést az előkészítés időigénye jelenti, hiszen a „B” és a „C” változat nem rendelkezik vízjogi létesítési engedéllyel. 2.

Összehasonlítás – értékelési kategóriák alapján

6.8. táblázat: Értékelési eredmények bemutatása Változatok pontszámai (Z)

Kategóriák (K)

„A”

„B”

„C”

E(0,2)

1. Környezetvédelmi

475*0,3=142,5

500*0,3=150,0

500*0,3=150,0

T(0,2)

2. Technológiai

410*0,3=123,0

460*0,3=138,0

460*0,3=138,0

S(0,2)

3. Társadalmi

450*0,2=90,0

400*0,2=80,0

450*0,2=90,0

L(0,10)

5. Jogi

500*0,1=50

500*0,1=50

500*0,1=50

I(0,10)

6. Intézményi

500*0,1=50

450*0,1=45

450*0,1=45

175

Változatok pontszámai (Z)

Kategóriák (K)

„A”

„B”

„C”

Súlyozott Σ pontszám

455,5

463,0

473,0

Változatok rangsorolása

3.

2.

1.

A változatok költséghatékonysága A változatok költséghatékonyságának vizsgálatához kiszámítottuk az egyes változatok éves (tőke+üzemelési) költségét (6.9. sz. táblázat), és megvizsgáltuk, hogy 1 milliárd Ft éves költségre mekkora pontszám jut a nem pénzügyi, azaz a társadalmi-környezeti hasznok figyelembe vételével. A kiválasztott változat az lesz, amelyik a legmagasabb potszámot éri el 1 milliárd Ft befektetésre vetítve.

Szennyvíztelep A szennyvíztelepi változatok összehasonlítását a 6.2.-4.sz. táblázat mutatja. Az egyes változatok költségeinek jelenértéke: - A. változat: 1.449.538 eFt - B. változat: 1.441.469 eFt - C. változat: 1.436.646 eFt 1 milliárd Ft befektetésre (tőke+üzemi költség) jutó pontszám - A. változat: 455,5/1,449538=314,2 - B. változat: 463/1,441469=321,1 - C. változat: 473/1,436646=329,2 A projekt elsődleges célját, azt hogy olyan változat kerüljön üzembe állításra, amely biztosítja: •

A szennyvíztisztító telep vonatkozásában a Környezetvédelmi Felügyelőség, ÁNTSZ, illetve a szakhatóságok által előírt kibocsátási határértékek betartását, illetve

•

a lehető legjobb műszaki megoldás mellett a legjobb környezetvédelmi eredményt biztosítja a legkedvezőbb munkafeltételekkel és az elérhető legjobb gazdasági hatásfokkal működtethető legyen

a vizsgált változatok közül a „C” változat megvalósításával lehet elérni. 176

A változatok értékelése teljes mértékben alátámasztja, hogy az agglomerációban jelen projektjavaslat tárgyában felmerült műszaki, gazdasági, jogi és társadalmi szükségszerűséget az „C” változat megvalósítása tudja biztosítani, ezáltal a kitűzött célok elérhetővé válnak.

177

6.9. táblázat: Szennyvíztelepi változatok költségei jelenértékének összehasonlítása Év

Beruházás

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 PV

666 870 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 635 114

Pótlás

0 0 0 0 0 0 0 223 700 0 0 0 0 0 0 223 700 0 0 0 0 0 0 223 700 0 0 0 0 0 0 223 700 0 389 831

A. változat Maradványérték

Üzemelési költség

Költség összesen

Beruházás

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -377 395 -87 321

0 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 511 912

666 870 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 259 200 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 259 200 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 259 200 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 35 500 259 200 -341 895 1 449 538

710 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 676 190

PV= Present Value (jelenérték)

178

Pótlás

0 0 0 0 0 0 0 190 000 0 0 0 0 0 0 190 000 0 0 0 0 0 0 190 000 0 0 0 0 0 0 190 000 0 331 104

B. változat Maradványérték


0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -380 850 -88 120

0 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 522 295

Költség összesen

710 000 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 226 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 226 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 226 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 226 220 -344 630 1 441 469

Beruházás

689 000 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 656 190

Pótlás

0 0 0 0 0 0 0 198 000 0 0 0 0 0 0 198 000 0 0 0 0 0 0 198 000 0 0 0 0 0 0 198 000 0 345 045

C. változat Maradványérték


0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 -375 510 -86 885

0 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 522 295

Költség összesen

689 000 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 234 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 234 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 234 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 36 220 234 220 -339 290 1 436 646

A vizsgált változatok beruházási és üzemeltetési költségeinek összehasonlítását a 6.10. táblázat tartalmazza. 6.10.

táblázat:

A

vizsgált

változatok

beruházási

és

üzemeltetési

költségeinek

összehasonlítása

0. változat A. változat B. változat C. változat Műszaki tartalom rövid bemutatása

1000 m3/d nyárfás természetes tisztító

1500 m3/d kisterhelésű eleveniszapos biológiai tisztító N és P eltávolítás iszapkezeléssel

1500 m3/d kisterhelésű eleveniszapos biológiai tisztító N és P eltávolítás, iszapkezelés + faültetvényes utótisztító rendszer

Építés

-

443 170

411 000

Gép, berendezés, felszerelés

-

223 700

190 000

Technológia (faültetvény)

-

-

Egyéb, járulékos költségek

-

Összes beruházási költség

-

1500 m3/d közepes terhelésű eleveniszapos biológiai tisztítás nitrifikációv al, elébe kapcsolt denitrifikáci óval és biológiai P eltávolításs al, iszapkezelés + faültetvényes utótisztító rendszer 382 000 198 000

-

Faültetvény 109 000 -

Faültetvény 109 000 -

666 870

710 000

689 000

Személyi jellegű ráfordítások

4 848

7 022

9 720

9 720

Anyagi jellegű ráfordítások

5 904

6 351

5 700

5 700

Energiaköltség

5 507

10 327

9 000

9 000

Egyéb költségek

7 858

11 800

11 800

11 800

24 117

35 500

36 220

36 220

30 és 15

30 és 15

Összes üzemeltetési költség A szennyvízkezelő rendszer becsült jellemző élettartama (év)

0

15

Az üzemelés egy évére eső fejlesztéssel fejlesztéssel fejlesztéssel fejlesztéssel 30 873 76 800 73 190 68 775 fajlagos költsége (eFt/év) A szolgáltatás nettó 56,4 140,3 133,6 125,6 fajlagos önköltsége (Ft/m3) A szolgáltatás várható lakossági díja (Ft/m3)

67

179

145

135*

130*

Megjegyzés: az összes beruházási költséget eFt, az összes üzemeltetési költséget eFt/év összegben adtuk meg. *A 135 Ft/m3 + ÁFA és a 130 Ft/m3 + ÁFA szolgáltatási díj a fásszárú növények biomassza értéke miatt vezethető be. A biomassza értékesítés nélkül 145 Ft/m3 + ÁFA szolgáltatási díjjal kellene számolni. A „0” változatot a Felügyelőség kizárta, jelenleg 1 000 m3/d szennyvízkapacitással dolgozik a nyárfás szennyvíztisztító. A 2006. évben beszedett szolgáltatási díj 22 336 e Ft/év volt a teljes díj 24 455 e Ft/év helyett. A fizetési elmaradás 10 % alatti, 8,7 %-os. A jelenlegi rendszer 8 537 e Ft/év veszteséggel dolgozik. 2007 évben 24 983 ezer Ft nettószolgáltatási díjból 23 198 ezer Ft nettó érték folyt be, az elmaradás 7,1 %-os. Kismértékű javulás volt 2006-hoz képest.

6.3. A

„C”

A kiválasztott változat tervezett költségvetése változat:


közepes

terhelésű

automatikus

tisztító,

faültetvényes

utótisztító

üzemirányítású egységgel,

komposztálással. A „C” változat tervezett költségvetését a 6.9. táblázat tartalmazza.

180

eleveniszapos szennyvíziszap

6.9. táblázat: A „C” változat tervezett költségvetése Sorszám

Megnevezés

I.

Projekt előkészítés

1.

Ingatlanok és kapcsolódó vagyon értékű jogok

2.

Igénybe vett szolgáltatás

Költség eFt

44 500 4 000 39 400

2.1

Hirdetés, reklám, tájékoztatás

1 000

2.2

Közbeszerzési dokumentáció

1 500

2.3

Megvalósíthatósági tanulmány (költség-haszon elemzés)

7 500

2.4

Tervezés

2.5

Egyéb projekt tanulmányok

3 500

2.6

Közbeszerzési tanácsadói díj

1 600

2.7

Projekt menedzsment szolgáltatás

3 800

2.8

Jogi tanácsadás

3.

Egyéb szolgáltatások költségei

II.

Projekt megvalósítás

1.

Építés jellegű munkák költsége

20 000

500 1 100 805 875 689 000

1.1

Felvonulás, tereprendezés, földmunkák

27 000

1.2

Mechanikai tisztító építése

33 400

1.3

Biológiai tisztító építése

1.4

Iszapkezelés építési munka berendezésekkel

1.5

Gépészeti munkák

198 000

1.6

Faültetvényes utótisztító építése

109 000

1.7

Egyéb műtárgyak, átemelők, eszközök

172 000 86 600

63 000

2.

Projekt menedzsment költségei

13 000

3.

Ingatlanszerzési költség

20 875

4.

Próbaüzem költsége (6 hónap)

12 000

5.

Szolgáltatások ellenértéke

41 000

6.

5.1

Tájékoztatás és nyilvánossággal kapcsolatos költségek

5.2

Mérnök (FIDIC rendszer, laborvizsgálatok)

5.3


3 000

5.4

Könyvvizsgálat

1 000

Tartalékképzés

7 000 30 000

30 000

III.

850 375

181

7. A kiválasztott változat részletes ismertetése 7.1.

A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése

7.1.1. A kiválasztott változat részletes műszaki ismertetése Átlag és csúcs szennyvízmennyiségek: szennyvízmennyiség:

Qd :

óracsúcs:

1500

m3/d

127

m3/h

nappali átlag:

q1/16 :

95

m3/h

napi átlag:

q1/24 :

63,5

m3/h

Szennyvíz minőségi adatok A telepre érkező kommunális szennyvíz (Q = 1.500 m3/d) minősége és terhelése: Csatornán érkező: 1. pH

Folyékony hulladék:

7,42

3

1588 g/m3

3. KOIkr

876 g/m3

3500 g/m3

4. BOI5

400 g/m3

2200 g/m3

90 g/m3

150 g/m3

346 g/m3

480 g/m3

7. SZOE

34 g/m3

34 g/m3

8. összes-P (átlag)

18 g/m3

22 g/m3

9. Na eé%

53 %

53 %

2. Összes oldott anyag

5. NH4-N 6. összes leb.a.

1588 g/m

3

10. ÖN

96 g/m

160 g/m3

Szennyvíz mennyiség mérés A mechanikai előtisztítás előtt történik meg az érkező szennyvíz mennyiség mérése. Mechanikai tisztítás Előmechanika, gépi rács, zsír- és homokfogó Beépítve: 1 db finomrács és homokfogó, 5 mm résmérettel, amely egyben a kifogott rács-szemét víztelenítését is elvégzi. ΣP = 4 kW Qmax = 60 l/s = 216 m3/h A gép meghibásodása esetén lehetséges a szennyvíz átvezetése egy 10 mm pálcaközű kézi rácson. Rács-szemét víztelenítve kb. 40-50 % szárazanyag tartalommal.

182

Biológiai tisztítás Egyesített műtárgy A tisztított szennyvíz minőségi célállapota (hatósági előírás): Határérték utótisztítóra: 1. pH

Határérték befogadóra:

6,5-8,5

6,5-8,5

3. KOIkr

150 g/m3

125 g/m3

4. BOI5

50 g/m3

25 g/m3

5. NH4-N

20 g/m3

20 g/m3

6. ö-N

55 g/m3

(V.1.-XI.15.) 15 g/m3 (XI.16.-IV.30.) 25 g/m3

200 g/m3

35 g/m3

8. SZOE

10 g/m3

10 g/m3

9. összes-P

10 g/m3

2 g/m3

7. összes leb.a.

Anaerob medence: alkalmazott térfogat:

V = 144 m3/db

szélesség :

4,20 m

hosszúság :

6,60 m

hasznos vízmélység :

5,20 m

Veff = 144 m3/db Az anaerob terekben az eleveniszap - szennyvíz elegy lebegésben tartását vízszintes tengelyű keverők biztosítják: anaerob medencében alkalmazott búvár keverő, kiemelő szerkezettel:

összesen 2 db, P = 2,0/1,5 kW/db kW

Anoxikus és levegőztető terek: anoxikus medence (2 db): szélesség:

7,70 m

hosszúság:

18,30 m

hasznos vízmélység:

5,00 m

Veff = 704 m3/db levegőztető medence (2 db): szélesség:

7,70 m

hosszúság:

18,30 m

hasznos vízmélység:

5,00 m

183

Veff = 704 m3/db

Az anaerob terekben az eleveniszap - szennyvíz elegy lebegésben tartását vízszintes tengelyű keverők biztosítják: alkalmazott búvár keverő, kiemelő szerkezettel:

2-2 db, P = 3,3/12,5 kW/db

Oxigénbevitel Beépítve: 2+1 db légfúvó (648 m3/h/db),

hangtompító burkolattal, a fúvók üzeme

frekvencia szabályozóval működtetett P= 18,5/14,9 kW, ∆p= 0,6 bar

Légbevivő elem darabszám: 2x185 db = 370 db, 3,5 m3/h/db, medencénként 1-1 db rácsra szerelten

Utóülepítő - mértékadó szivattyú csúcs

127

m3/h

- ülepítési idő csúcsnál

3,5

h

- max. felületi hidraulikai terhelés csúcsnál: 0,85 m/h - ülepítő méret: 2 db hosszanti átfolyású ülepítő, műanyagláncos kotróval (A-típus), láncfeszesség ellenőrző és védelmi rendszerrel, állítható fogosztású rozsdamentes meghajtókerékkel, medencénként 1-1 db keresztirányú (zsomp) kotróval hosszúság = 30 m és szélesség = 4,2 m/db P= 0,37 kW/db - ülepítő vízmélysége: - hasznos térfogat:

h = 3,0 m V = 378 m3

Iszaprecirkuláció 2 + 1 db szivattyú: Q = 66 m3/h/db P = 3,1 kW/db Fölösiszap mennyiségmérés Indukciós mennyiségmérővel, DN 80.

184

Úszóiszap eltávolítás Az utóülepítők felszínéről eltávolított úszóiszapot szivattyú továbbítja a pálcás sűrítőbe. 2+1 db szivattyú: Q = 21,6 m3/h = 6 l/sec H = 10 m P = 1,6 kW

Csurgalékvíz eltávolítás Az

iszapsűrítésnél,

iszap

víztelenítésnél,

rács-szemét

víztelenítésnél,

homokvíztelenítésnél keletkező csurgalékvizek, valamint a szociális blokk kommunális szennyvizei gravitációsan jutnak el a telepi csurgalékvíz átemelő aknába, ahonnan a szivattyú továbbítja a csurgalékvizeket is a tisztítási folyamatba (a finomrács elé). 1+1 db szivattyú: Q = 36 m3/h = 10 l/sec H=8m P = 2,4 kW/db

Fertőtlenítő műtárgy mosató víz tározóval V fertőtlenítő= 54 m3 V

mosatóvíz

= 16 m3

Iszapkezelés Fölösiszap elvétel A rendszerből kikerülő fölösiszapot a recirkulációs iszap aknában elhelyezett fölösiszap szivattyú emeli ki és továbbítja a pálcás sűrítőbe. Az elvett fölösiszap mennyiségét indukciós mennyiségmérőn mérjük, az iszap elvétel mértéke így számítógép által vezérelhető. 1+1 db szivattyú: Q = 32 m3/h = 9 l/sec H=8m P = 2,0 kW

Iszapsűrítés A fölösiszap szivattyú a pálcás, gravitációs sűrítő berendezésre emeli fel a sűrítendő iszapot. A sűrítő műtárgy átmérője:

5,5 m, vízmélysége 4,0 m.

A műtárgy hasznos térfogata:

95 m3.

185

A sűrítőben elválasztott iszapvíz a felszínről körbukón át folyik el a csurgalékvíz rendszerbe. A besűrített iszap várható szárazanyag tartalma 2,5-3,5 % közötti. A pálcás sűrítő-keverő berendezés hídra szerelt, központi hajtású, átmérője: 5,5 m. P = 0,30 kW

Iszap víztelenítés A sűrítő iszapzsompjából szív az iszapvíztelenítő berendezés iszap feladó szivattyúja. A víztelenítő

gép

kapacitása

5-10

m3/h,

feladott

sűrített

iszapra

vonatkozóan.

A

víztelenített iszap várható szárazanyag tartalma 16-20 %. A víztelenítésből származó iszapvíz a csurgalékvíz rendszerbe kerül.

Iszapvíztelenítő:

1 db 5-10 m3/h sűrített iszap

iszapvíztelenítő kapacitása: feladott iszap szárazanyag tartalom:

120 - 200 kg/h

víztelenített iszap szárazanyag tartalma:

16-18 %

Pberendezés (kiszolgáló egységekkel együtt)

8,4 kW

iszapfeladó szivattyú:

1 db

mosóvíz szivattyú:

1 db

kompresszor:

1 db

vegyszer oldó és adagoló tartály:

1 db

vegyszeradagoló szivattyú:

1 db

víztelenített iszaptároló és szállító konténer:

2 db

A víztelenítés vegyszerigénye átlagosan 2409 kg/év. Keletkező víztelenített fölösiszap éves mennyisége: 1505 m3/év (16%)

Szippantott szennyvízfogadó állomás 1 db - aprítóval, kőfogóval, kártyaolvasóval P= 3,7 kW/db 1+1 db szippantott szennyvíz feladó szivattyú Q= 50 m3/h/db H= 10 m, P= 4,0 kW/db

Elfolyó tisztított szennyvíz mennyiségmérés Indukciós mennyiségméréssel.

186

7.1.1.1.

Műtárgyak szerkezeti kialakítása

Az üzemviteli épület magába foglalja a fúvó, a vegyszer- és iszapvíztelenítő gépházat, illetve azok berendezéseit, valamint a szociális blokkot és a diszpécser helyiséget. A műtárgyblokk felső szintjére települ a rács-homok- és zsírfogó műtárgy, amely alatt települ a rács-szemét tároló konténer, a homok tároló-szállító konténer, valamint a szűrőgépház és berendezései. A tervezett tisztító létesítmények monolit vasbeton szerkezetűek, kivéve az üzemviteli épületet, mely hagyományos téglaszerkezetű. 7.1.1.2.

Gépészeti berendezések

Az alkalmazott gépészeti szerkezetekre jellemző, hogy a befalazott acélszerkezetek, csőátvezetések, valamint a szennyvízzel és iszappal érintkező géprészek, berendezések KO minőségű nemesacélból készülnek. A technológiai csővezetékek KO nemesacélból, vagy KPE és PVC műanyagból készülnek. A vegyszertárolás tartályai, csővezetékei és szerelvényei PP, ill. PE vegyszerálló műanyagok. A szabadtérbe és technológiai légtérbe kerülő acélszerkezetek horganyzott kivitelűek lesznek. A rács-szemetet kiszűrő gépi rács perforációval rendelkező finomrács, amely a szemetet kiemeli, tömöríti, vízteleníti. A homokfogó folyamatos üzemű, légbefúvásos rendszerű. A kifogott

és

kiemelt

homokzagyot

csigás

homokzagy

víztelenítő

gép

tömöríti.

A

víztelenített rács-szemetet és homokot két külön konténerben tároljuk, melyek szállítás közben fedéllel zárhatók. A biológiai egységek levegőztetője a mély légbefúvásos, finombuborékos rendszerre települ. A sűrített levegőt csökkentett zajkibocsátású és egyenletes, nem pulzáló légellátást biztosító légfúvók szállítják a levegőztető medencébe. A légfúvókat a biológiai levegőztetőben mért oldott oxigénszintről szabályozzuk úgy, hogy a gép fordulatszámát frekvenciaszabályozóval változtatjuk, mellyel az igényelt oxigénszinthez szükséges légszállítást biztosítjuk. A légfúvókat a technológiai épületben hangtompító burkolattal telepítjük. A sűrített levegő csőhálózat a levegőben szerelve KO lemezcsőből, víz alatt pedig PVC csőből készül. Az utóülepítők kotrói műanyagláncos megoldásúak. A gravitációs sűrítés pálcás kotró berendezéssel ellátott.

187

A sűrített iszap víztelenítésére szalagszűrőt terveztünk, melyet szabályozható feladó szivattyú, polielektrolit oldó tartály és adagoló szivattyú egészít ki. A víztelenítő berendezés kapacitása 5-10 m3/h. A gépek és berendezések központi vezérléssel üzemelnek, melyeket PLC irányít. Természetesen lehetőség van az egyes gépek külön kézi működtetésére is. A tisztított szennyvíz szűrő berendezései korrózióálló anyagból kerülnek megépítésre. A szűrő berendezés nyomásmérésről vagy időről vezérelhetően működtethető. . A szűrő öblítő ciklusok váltogatását motoros szelep végzi. A szűrők öblítése levegővel is lehetséges.

7.1.1.3.

Energiaellátás, villamos berendezések

Energiaellátás A beépített villamos fogyasztók összteljesítménye kb. 109 kW. A számított egyidejű teljesítményigény kb. 45 kW. 0,4 kV-os elosztók, működtetések A 0,4 kV-os elosztókat három részre célszerű bontani a helyileg elkülönülő egységek miatt.

A főelosztó és a telep irányítását végző PLC szekrény a diszpécser helyiségbe

települ. Az alábbi elosztók telepítése célszerű: –

főelosztó az üzemviteli épület gépei, a mechanikai tisztítás gépei, a közepes terhelésű eleveniszapos biológiai tisztító egyesített műtárgyának gépei valamint az elosztók táplálására,

–

fúvógépházi elosztó a 3 db levegőztető fúvó és frekvenciaváltóik, valamint a homokfogó fúvó részére,

–

átemelő elosztó.

A pontos üzemviteli tájékoztatás érdekében a 4 kW-nál nagyobb teljesítményű motoros fogyasztók áramát ampermérő jelzi. A technológiához tartozó gépek működtetése az üzemmódkapcsolók állásától függően lehet kézi (helyi), ki (tiltott), és aut. (táv). Kézi üzemmódban nyomógombokkal működtethetők a gépek. A kézi üzemmód elsősorban ellenőrzési célokat szolgál, a technológiából induló működtető, leállító jelek hatástalanok.

188

A különböző –technológiai folyamatból érkező- jelek a PLC-re csatlakoznak. Automatikus üzemmódban a PLC ill. a központi PC adja ki az üzemeltetési parancsot a technológiai utasításhoz igazodó program szerint. Az átemelő szivattyúknál a biztonságos üzemvitel érdekében az irányító berendezésről történő távműködtetést erősáramú biztonsági automatika felügyeli. Ez azt jelenti, hogy ezeknél a gépeknél az üzemmód választó kapcsoló táv állásában az esedékes szintről történő indítás elmaradása esetén az erősáramú automatika lép működésbe. Kikapcsolás után a gépek visszaállnak az irányítóberendezésről történő működtetésre. A gépek közel azonos üzemideje az automatika által biztosított. A légfúvók működtetése: Az egyesített műtárgy levegőztető fúvói közül kettő üzemi, egy tartalék. Mindkét üzemi gép frekvenciaváltóról táplált. Így a légbevitel az 50 % - 200 % tartományban folyamatosan szabályozható. Ez mind technológiai, mind energetikai szempontból előnyös, mert folyamatosan lefedi az összes előforduló légbeviteli igényt úgy, hogy ehhez mindig a lehető legkevesebb energiát használja fel. Alapüzemben egy gép üzemel szabályozottan. Ha a levegőztető medencék oldott oxigén tartalma nem éri el a kívánt értéket, akkor a frekvenciaváltó növeli a gép fordulatszámát. Ha a 100 %-os fordulat sem elegendő, akkor 50 %-on belép a második gép és az első is visszaszabályoz 50 %ra. Ettől kezdve a szükséges beavatkozást együttesen végzik. Fenti algoritmus a csökkenő légbeviteli igényt a fentiekhez hasonló, de fordított irányú változtatásokkal tudja kezelni. A recirkulációs szivattyúk működtetése: Az iszaprecirkulációs szivattyúk a szivornyás kotrók által kiemelt iszap mennyiségét frekvenciaváltókkal beállított mennyiség mellett juttatják vissza a szennyvíztisztítási folyamatba. A szivattyúk melegtartalékkal rendelkeznek. A nitrát-recirkulációs szivattyú szállítási teljesítménye szintén frekvenciaváltó által lesz a szükséges mértékűre beállítva. A többi berendezés működtetése a szokásos. A folyamatirányító rendszer minden berendezéstől fogadja az üzemmód kapcsoló helyzetére, az üzemállapotra ill. esetleges hibás állapotra vonatkozó jeleket. Ezen kívül belső hibajel képzési funkciókat is ellát. Azoknál a gépeknél, ahol lehetséges, a PLC programból eredő, vagy a központi irányító rendszerből kezelő által kiadott parancsok (automata, indítás, leállítás, hibatörlés) működtetik a gépeket az üzemmód választó kapcsoló automata állásában.

189

Világítás Az épület belső világítását és a térvilágítást a környezetnek megfelelő, korszerű világítótestekkel kell kialakítani. A térvilágítás kézi üzemben, illetve automatikus üzemben - alkonykapcsolóról vezérelve - működik. Érintésvédelem, villámvédelem Érintésvédelem módja: nullázás (TN rendszer) + törpefeszültség. A mozgó, nagy kiterjedésű fémszerkezetek (homokfogó hidak, körforgó hidak) érintésvédelmének hatásosságát érintésvédelmi relé alkalmazásával kell megoldani. A főelosztó berendezés „PEN” vezetőjét el kell látni egy alátámasztó földeléssel, melynek eredő szétterjedési ellenállása

legfeljebb

2Ω

lehet.

Minden

üzemszerűen

feszültség

alatt

nem

álló

fémszerkezet az EPH hálózatba lesz bekötve, amelyet a tápponton közösíteni kell a tápláló rendszer közvetlenül földelt üzemi vezetőjével. Az érintésvédelem megfelelőségéről kivitelező a használatbavétel (gépek üzemi próbái) előtt az MSZ 172-1/86. szerinti mérések elvégzésével és jegyzőkönyv készítésével köteles gondoskodni. A

berendezés

villámvédelmi

csoportosításáról,

besorolásáról

ill.

az

alkalmazandó

villámvédelemről a kiviteli tervnek kell rendelkeznie. Kábelezés A kábelek az épület és a műtárgyak között földárokba fektetve, a gépházban és a műtárgyaknál

falra,

mennyezetre,

védőkorlátra

rögzített

kábeltartókra

rögzítetten

lesznek szerelve. A PLC bemeneteire csatlakozó irányítástechnikai kábelek az erősáramú kábelektől elkülönítetten szereltek. Az épületbe történő bevezetésnél, utak alatti átvezetéseknél védőcsöveket használunk. Irányítástechnikai berendezések A megvalósuló technológia és az arra telepített irányítási rendszer alapvető üzemállapota a központi üzemirányítás, ami azt jelenti, hogy a diszpécser a központi PC berendezés monitorán megjelenített ábrák segítségével figyeli az egyes berendezéseket, s a szükséges kezelői beavatkozások az így kapott információk alapján történnek meg az egyes egységek számára kijelölt irányítási szinten. Az helyi irányító berendezés ipari folyamatirányító PLC. A mérőkörök elhelyezését a műszerezett

technológiai

folyamatábra

mutatja.

190

A

mérőkészülékek

4-20

mA-es

jeltartománnyal dolgoznak, önálló tápfeszültséggel ellátottak. A kimenetek galvanikusan leválasztottak. A központi PC berendezés a diszpécser helyiségben kap helyet a folyamatirányító PLC-t tartalmazó PLC szekrény közelében. A helyi irányítóberendezés feladata: –

állásos és analóg jelek feldolgozása

–

rendelkezések kiadása a beavatkozókra,

–

tárolás

–

adatok elősűrítése

–

kapcsolattartás a központi irányítóberendezéssel

–

adattovábbítás.

A központi irányítóberendezés feladata: –

az adatforgalom bonyolítása

–

az adatok megjelenítése

–

adattárolás, archiválás

–

jel feldolgozás

–

technológiai sémák megjelenítése

–

üzemállapot és zavar jelzések

–

rendelkezések kiadása.

Mérések: –

a nyomócsövön érkező szennyvíz mennyiségének mérése

–

a fölösiszap vezeték mennyiségmérése

–

az elfolyó szennyvíz két irányú mennyiségmérése

–

felvett villamos teljesítmény mérése a főelosztóban

–

oldott oxigén mérés mindkét műtárgy levegőztető medencéjében

Az alábbi szintérzékelések szükségesek : –

gépi finomrácsnál (gépi tartozéka)

–

csurgalékvíz átemelőben L, H, A

–

a vegyszer tartályokban L, H

–

Tisztított szennyvíz végátemelőben L, H, A

–

illetve nyomásmérés a levegőztető rendszerek kollektor csövein.

A felvett villamos teljesítmények mérése, összegzése, naplózása lehetőséget nyújt arra, hogy a tisztítás technológia hatékonyságát villamos szempontból vizsgáljuk. Ezt

191

egységenként külön is megtehetjük, különös tekintettel a légfúvókra, amelyek esetében a frekvenciaváltók az általuk felvett fogyasztást folyamatosan mérik és összegzik. Nyers szennyvíz mennyiség mérés, a befolyó szennyvizek mennyiségét indukciós áramlásmérővel mérjük, a mérési jelet a PLC-re vezetjük, ami levégzi az integrálást és annak

eredményét

megoszlásának

meghatározott

időközönként

rögzíti.

Az

érkező

szennyvizek

ismeretében lehetőség van a minőségi változás kezelésére való

felkészülésre. A mérők összegzett jele alapján mennyiségarányos fertőtlenítő vegyszer adagolás lehetséges. A rendszerbe, mint szabályozási körbe való beavatkozásra a levegőztető medencék oldott O2 tartalmának alapján van lehetőség. A beavatkozás a levegőellátást biztosító légfúvók fordulatszámának változtatásán keresztül valósítható meg. Az irányítóberendezés mindig az adott technológiai lépcső medencéinek oldott O2 tartalmából képzett átlagát tekinti a rendszer ellenőrző jeleként. Hibás mérőkör esetén a hibátlan mérőket veszi alapul. A felsorolt szintmérések a technológia működési részben leírtak szerinti üzeméhez szükségesek. A levegőztető rendszer kollektor csövén mért nyomás a légfúvók, illetve a levegőztető elemek üzeméről, állapotáról tájékoztatnak. A többi alkalmazott mérés az üzemvitel minél jobb technológiai kiszolgálását biztosítja.

7.1.1.4.

Üzemeltetés

Az üzemeltetés személyi feltételei A megjelenített biológiai tisztítómű működése automatikus, a rendszerek felügyeletet, vagyonvédelmet és a folyamatok tudatos átlátását igénylik. Üzemeltetői feladat és kézi munkát igényel az iszap szintjének ellenőrzése, a vályúk öblítése, bukó élek tisztítása, valamint a vegyszerek utántöltése (zárt rendszerű átfejtővel). Az irányítástechnikai rendszernek köszönhetően a telep állandó szakmai felügyeletet nem igényel, várható napi munkaidő ráfordítás két megfelelően képzett személy esetén. Ezen kívül el kell végezni

a

szükséges

laboratóriumi

ellenőrző

méréseket

a

mérési

programnak

megfelelően. A tervezett iszapvíztelenítő berendezés kapacitása lehetővé teszi, hogy az iszapvíztelenítést heti 5 munkanap alatt is el lehessen végezni, napi maximum 8 óra összes gépüzemidő esetén.

192

7.1.1.5.

Karbantartás

Az egyesített vasbeton műtárgyak, és felületképzéseik karbantartást nem igényelnek. Az alkalmazott gépészeti berendezések és szerelvények idő- és korrózióálló anyagokból kerülnek legyártásra, úgymint korrózióálló acél (AISI 304/316), kemény polietilén, alumínium, tüzihorganyzott acél, PVC illetve gumi, a járófelületek, lépcsők, fedlapok anyaga UV-álló üvegszál erősítésű polietilén. Karbantartási igényük nincs. A beépített gépek, műszerek, érzékelők kapcsolószekrények karbantartására a gyártó cég vonatkozó előírásai az irányadók. A gépi berendezések időszakos ellenőrzése és karbantartása (olajcsere, tisztítás, stb.) különleges szakértelmet nem igényel. Nagyobb javításokhoz, alkatrészcserékhez javasoljuk a szállító szakembereinek bevonását.

7.1.1.6.

Keletkező szennyvíziszap komposztálása

A technológia főbb összetevői A

szennyvíztisztításhoz

prizmakomposztálás.

A

tervezett

komposztálás

szennyvíziszapot,

a

nyitott

szalmát

és

a

rendszerű

forgatásos

zöldnyesedéket

trapéz

keresztmetszetű prizmákba rakják és meghatározott rendszerességgel átforgatják. Az átforgatással biztosítják az aerob feltételeket. A prizmákban folyamatosan ellenőrzik a hőmérsékletet és a nedvességtartalmat. Az érlelés 8-12 hétig tart. A technológia elemei: •

Előkezelő tér

•

Komposztáló tér

•

Utókezelő tér

•

Csurgalékvíz elvezetés

•

Gépi berendezések (aprító, dobrosta, forgató gép)

Előkezelés A helyszínre szállított szennyvíziszapot és a struktúraanyagként szolgáló zöldhulladékok, szalma a telepen kialakított szilárd burkolatú előtárolóba kerülnek. Az előkezelés során a zöldhulladékokat aprítógéppel készítjük elő. A kevert, homogenizált nyersanyagokat homlokrakodóval a komposztáló téren prizmákba rakjuk. Az előkezelő tér nagysága 900 m2. A prizmák kialakítása A prizmakészítés a bálázott szalma bontásával, annak a prizma területére helyezésével és fellazításával kezdődik. Ezt követi a víztelenített iszap ráhordása a szalmára az átmeneti tárolóból homlokrakodó géppel.

193

Az elterített iszapra homlokrakodó géppel ráhordják a felaprított zöld nyesedéket, majd prizmakeverő géppel a rétegzett prizmát összekeverik. Ezt követi az újabb szalma-, iszap- és nyesedékfelhordás, majd keverés. Egy prizma elkészítésének ideje 10 nap, ami után az átkeverés oldalátrakó géppel kiegészítve történik, így a prizma párhuzamosan áthelyeződik. Az eredeti területen új prizma kialakítása kezdődik el. A komposztáló tér 3570 m2. A prizmák elrendezését a 7.1. ábrán és a 28. mellékletben mutatjuk be. 51 m 3m 3m

Prizmák 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

Járműút

30 m

70 m

10 m

Komposztáló tér: 3570 m2

7.1. ábra: 5000 t/év kapacitású, kisprizmás, nyitott rendszerű, forgatásos komposztálás prizmáinak elrendezése

A prizmák mérete 1,5 m x 3 m x 30 m. A prizmák száma 16 db. Az utókezelő tér 400 m2. A komposztálás területigénye 4870 m2. Üzemeltetés, kitermelés A komposztálási idő 8-10 hét. Ez alatt az idő alatt hét prizma készül el, tehát az érlelő területen 16 prizma kerül elhelyezésre. A komposztálás során a prizma térfogata az eredeti térfogatnak 60%-ára, rostálás után 40%-ra csökken. A magyar előírások 500 m3-ként írják elő a komposzt vizsgálatát, tehát a rostált komposztprizma térfogatát kell ebben a mennyiségben meghatározni.

194

Két rostált komposztprizmából kell homlokrakodó géppel egy bevizsgálás előtti prizmát képezni. Az elkészült, kirostált iszapot bevizsgálás alatt az érlelőhöz kapcsolt késztermék tárolón helyezik el. 7.1.1.7.

A komposztáló rendszer részei

Egyéb szükséges berendezések –

Függesztett tárcsás fűkasza o

függesztett oldalt elhelyezkedő fűkasza

o

hidraulikus emelés

o

az üzemeltetéshez szükséges egy egyirányú hidr.-emelés, süllyesztés

o

szállítás: a traktor oldalán függőlegesen felhajtva

o

biztonsági kardán

–

Fix kamrás hengeres bálázó

–

Traktor

–

Homlokrakodó

–

Függesztett bálabontó-aprító

–

Teleszkópos rakodó

–

aprító-keverőgép

–

rosta

A komposztáló telep beruházási költségét 7.1. táblázat mutatja be. 7.1. táblázat: A komposztáló telep beruházási és üzemeltetési költsége

BERUHÁZÁSI KTSG. Egység Költségtényező Telep kialakítása Csurgalékvíz-elvezetés, -gyűjtés Homlokrakodó Aprító Rosta Erőgép, Forgatógép Egyéb (5%) Összesen

7.1.1.8.

m2 m3 db db db db db

Egységár Darabszám (eFt) 9,2 4 870 1,15 3 000 13 800 1 1 840 1 8 050 1 3 450 1 5 175 1

Összesen (eFt) 44 804 3 450 13 800 1 840 8 050 3 450 7 175 4 031 86 600

Fűzfás utótisztító kialakítása

A szennyvíztisztítóból elfolyó tisztított szennyvíz a tisztított szennyvíz átemelőbe kerül. A szennyvíz átemelő a művelési táblák között telepített Ø 225 KPE mm vízvezetéken keresztül eljuttatja a hidránsokhoz a vizeket.

195

A hidránst és az öntöző dobot flexibilis csatlakozó vezeték köti össze. Az öntöző dobhoz csatlakozik a konzolos vízágyú, mely teríti a vizeket a növényi kultúra területen. A vízágyú nem a klasszikus szórófejjel lesz szerelve. A további tervezés során kerül kialakításra az az öntöző konzol, mely maximum 1,0 m magasságban, alacsony nyomáson, 2 – 2 növénysort öntöz be egyszerre. A minden második 2,60 m széles sorközbe telepített 6 db öntöző dob segítségével naponta 1 tábla beöntözése oldható meg. Az öntözési adatokat összefoglalóan 7.2. táblázat a mutatja be. 7.2. táblázat: Öntözési adatok és paraméterek

Önözési adatok leírása

Öntözési paraméterek

Tábla hossz

240 – 345 m

Tábla szélesség

55,8 m 21 m3/óra

Öntözési vízmennyiség 1 öntöző konzollal

1512 m3

Kiöntözött vízmennyiség 12 óra alatt Öntözési

terület

sebesség

1

öntöző

konzollal Öntözési Intenzitás

152 m2/óra

138 mm/óra 5,3 – 6,3 x 10-5 m/s

Talaj szivárgási tényezője Elszivárgás 1 óra alatt 152 m2 területen

30 m3/óra

A 7.2. táblázatban lévő adatok alapján megállapítható, hogy a területen jelentősebb tócsásodás még a nagyobb intenzitás ellenére sem alakulhat ki. A további tervezés során, az üzemeltetési rend kialakításával az öntözési gyakorlat még finomítható.

7.1.1.9.

Szükséges engedélyek

A megvalósításra javasolt projekt változat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormány rendelet 3. sz. mellékletének több pontja alá is tartozik:

196

8.

Faültetvény telepítése 30 ha-tól;

109.

Szennyvíztisztító telep 10 ezer lakosegyenérték kapacitástól…;

110.

Szennyvíziszap biológiai kezelése 4 ezer t/év kapacitástól.

Fentiek értelmében a környezetvédelmi engedély megszerzése érdekében környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása alapján környezetvédelmi engedély megszerzése szükséges. A kivitelezés megkezdéséhez vízjogi létesítési engedély megszerzése szükséges, melynek lépéseit illetve követelményeit a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet írja elő.

7.1.2. Output indikátorok

Az indikátor megnevezése

Mértékegység

Kiindulási érték

Dátum

Célérték

Dátum

Output indikátor Elsőfokú tisztítási fokozat építése Másodfokú tisztítási fokozat építése

m3/d

0

2010.03.16.

1 500

2010.09.15.

m3/d

0

2010.03.16.

1 500

2010.09.15.

m3/d

0

2010.03.16.

1 500

2010.09.15.

t/év

0

2010.03.16.

100

2010.09.15.

t/év

0

2010.03.16.

4 000

2010.09.15.

db

0

2010.03.16.

1

2010.09.15.

db

0

2010.03.16.

3

2010.09.15.

Harmadfokú tisztítási fokozat építése (fűz ültetvény) Iszapvíztelenítés (építés) Víztelenített iszap kezelése (építés) Települési folyékony hulladék fogadó műtárgy Épületek

197

Az indikátor megnevezése

Mértékegység

Kiindulási érték

Dátum

Célérték

Dátum

Kiegészítő berendezések és

db

0

2010.03.16.

5

2010.09.15.

db

0

2010.03.16.

1

2010.09.15.

m

0

2010.03.16.

500

2010.09.15.

hónap

0

2010.09.15.

6

2011.04.15.

eszközök Projekt használatba vételéhez, őrzéséhez szükséges beruházások Bekötő út (új szennyvíztisztítóhoz vagy iszapkezelő létesítményhez) Próbaüzem

7.2.

Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés

7.2.1 Tulajdonjog A javasolt „C” változatot – tekintettel a faültetvényes szennyvíztisztító 40 ha-os terület igényére – részben önkormányzati és részben magántulajdon területen valósulna meg. Az érintett ingatlanokat a 7.3. táblázatban mutatjuk be. 7.3. táblázat: „C” változat megvalósítására javasolt terület tulajdonosok Helyrajzi szám

Terület m2

Tulajdonos név

cím

0667/19

142 470

Kastura Zsolt Miklós Béni Sándor Norbert

4400 Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 77. 4320 Nagykálló, Jókai u. 59.

0667/17

172 386



0667/14

10 253

Bencsik Ferenc

4320 Nagykálló, Dózsa György u. 83.

0667/20

76 327

Mészáros Antal

4244 Újfehértó, Százados u. 34.

0667/27

69 158

Iván-Páll István

4320 Nagykálló, Nagykerti szőlő u. 1.

Az érintett terület nagysága 47,0594 ha.

198

Az Önkormányzat előzetes tárgyalások alapján nem találkozott olyan akadállyal, mely szerint a tervezett területen nem lehetne megvalósítani a „C” változat szennyvíztisztító telepet. A 40 ha-os fásszárú ültetvény kialakításához szükséges ~30 ha bővítmény. A magántulajdonban lévő területek eladásáról az Önkormányzat szándék nyilatkozatokkal rendelkezik. Az opciós szerződések készítése folyamatban van, a tulajdonosokkal az Önkormányzat tartja a kapcsolatot. A projekt második fordulójának kedvező elbírálása esetén az Önkormányzat a jelenleg magántulajdonban lévő, szükséges ingatlanokat megvásárolja. A szennyvíz tisztítóutókezelő telep kialakítása után a létesítményt a TESZOVÁL Kft.-nek üzemeltetésre átadja. A lakosság kedvezően fogadja a biológiai tisztító és a faültetvényes tisztító kombinált megvalósítását. A projekt első fordulójának (előkészítés) keretében végzett kérdőíves felmérések alapján a lakosság a korszerű szennyvíztisztító létesítését támogatja.

7.2.2 Működtetés, üzemeltetés Nagykállóban mind az ivóvíz, mind a szennyvízrendszer üzemeltetését jelenleg a TESZOVÁL Kft. végzi. A 100 % önkormányzati tulajdonban lévő (és a 2003. évi CXXIX. Törvény 2/a §-ának hatálya alá tartozó) TESZOVÁL Kft. végzi az új szennyvíztisztító üzemeltetését is. Az új szennyvíztisztító kivitelezése alatt a régi rendszer zavartalanul üzemel, az üzemeltetést a TESZOVÁL Kft. biztosítja. Biriben a szennyvíz- és ivóvíz szolgáltatást a Balogh-F Kft. (4233 Balkány, Adonyi út 32.) végzi. Biri szennyvizének tisztítását a TESZOVÁL Kft. végzi és a jövőben is végezni fogja.

199

7.2.2.A

Sorszám

1.

Közszolgáltató megnevezése

Képviselő

TESZOVÁL Teremi Településszolgáltató István és Vállalkozó Kft.

Székhely

Nagykálló, Korányi F. u. 37.

Fő tevékenységi kör Cégjegyzékszám megnevzése, TEÁORszáma Nem veszélyes Cg:15-09hulladék 061049 gyűjtése 38.11’08

200

Tulajdonosok

Tulajdoni arány


100%

A társaságban a tulajdonost képviseli


Anyavállalat, vagy mögöttes tulajdonos megnevezése

-

7.2.2.B

Szerződés jogcíme Az üzemeltető/ Sor- közszolgáltató Lakosságszám szám által ellátott 2007.12.31-én település megnevezése

1

Nagykálló

2

Biri

Üzemeltető/ közszolgáltató megnevezése

pl. koncessziós pályázat, vagy Vgtv. 9.§ (2) bek. d),-e) pontok alapján

Szerződés kezdete és lejárata

év.hó.napév.hó.nap

A Vgtv. 9. §-a szerint: az önkormányzat törzsvagyonába tartozó víziközművek létesítésére, TESZOVÁL Településszolgá felújítására, karbantartására és ltató és üzemeltetésére (a Vállalkozó továbbiakban: Kft. működtetés) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó 1997.01.01szervezetet hoz létre 2010.12.31. 10276

1443

Balogh-F Kft.

201

A szerződés legutolsó módosításának kelte

év.hó.nap

2005.03.01.

A meglévő víziközmű-rendszer A szerződés tulajdonosainak hatálya az megnevezése önkormányzat (önkormányzatonként) tulajdonába kerülő, jövőben közüzemi közüzemi megvalósuló ivóvíz szennyvíz víziközművek víziközmű víziközmű működtetésére kiterjed? (I/N) vek vek

Nagykálló Város Önkormá nyzata Biri Község Önkormá nyzata

Nagykálló Város Önkormá nyzata Biri Község Önkormá nyzata

Szerződésben rögzített közüzemi vízi közszolgáltatás megnevezés (jelölje "x"szel, ha a szerződés tartalmazza )

közüzemi ivóvíz ellátás

közüzemi szenny-és csapadékvíz elvezetés és tisztítás

N

x

x

N

x

x

7.2.2.C Helyi önkormányzat megnevezése Nagykálló Város Önkormányzata Nagykálló Város Önkormányzata


Nagykálló Város Önkormányzata Biri Község Önkormányzata Nagykálló Város Önkormányzata Nagykálló Város Önkormányzata

Helyi önkormányzati rendelet megnevezése A TESZOVÁL Kft. üzemeltetési szerződésének módosítása A TESZOVÁL Kft.-vel kötött szerződések díjainak módosítása A Nagykálló Város Vízi-közmű hálózatrendszerének használatáról és a szolgáltatott ivóvíz és csatornamű használattal kapcsolatos díjalkalmazás feltételeiről, valamint a fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról

Közszolgáltatások végzésére kizárólagos jog biztosítása Nagykálló Város Önkormányzata és Biri Község Önkormányzata között kötendő megállapodásról A TESZOVÁL Kft. üzemeltetési szerződésének módosítása A TESZOVÁL Kft.-vel kötött szerződések díjainak módosítása

Helyi önkormányzati rendelet száma

Miniszteri rendelet megnevezése

83/2002 (VII. 31.) 54/2005 (II. 28.)

1/2007 (I. 18.) Módosítva: 24/2007 (VI. 27.) 43/2007 (XI.22.) Önk. Rendeletekkel 1/2008 (I. 07.) Egységes szerkezetben a 3/2008 (I. 22.) Önk rendelettel

62/2008 (X. 03.) 83/2002 (VII. 31.) 54/2005 (II. 28.)

202

Miniszteri rendelet száma

Letölthetőség (web-lap címe, ha van)

7.2.2.D

A válaszokat jelölje "x"-szel Sorszám

Megnevezés A projekt keretében megvalósuló eszközrendszer a meglévő eszközrendszerrel szorosan egybeépül, önállóan működtethető létesítmény nem épül a projekt 1 keretében A projekt keretében megvalósuló eszközrendszer a jelenleg meglévő eszközrendszertől függetlenül, 2 önállóan működtethető

3

Igen

Nem

Nem ismert

X

X

A meglévő üzemeltetési/közszolgáltatási/koncessziós szerződések megszüntetése mellett, mind a meglévő, mind pedig a projekt keretében megvalósuló eszközrendszer működtetését és a közszolgáltatás ellátását

X

a) koncessziós szerződés keretében nyílt koncessziós pályázatban kiválasztott egy, vagy több közszolgáltató fogja végezni b) üzemeltetési/használati szerződés keretében ab) a Vgtv.2007. január 1-jétől hatályos 9.§ (2) bek. d, vagy e) pontja alapján kijelölt egy, vagy több közszolgáltató fogja végezni b) vagyonkezelési szerződés keretében ba) nyílt pályázat útján kiválasztott egy, vagy több vagyonkezelő bb) a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 26.§ (1)-(2) bekezdése alapján kijelölt egy, vagy több vagyonkezelő fogja végezni A meglévő üzemeltetési/közszolgáltatási szerződések érintetlenül hagyása mellett, a projekt keretében megvalósuló eszközrendszer működtetését és az ahhoz tartozó közszolgáltatás ellátását 4 a) koncessziós szerződés keretében aa) nyílt koncessziós pályázatban kiválasztott egy, vagy több közszolgáltató fogja végezni

203

X

ab) a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 25.§ (5) bekezdése alapján a jelenlegi egy, vagy több üzemeltető/közszolgáltató(k) fogja végezni b) üzemeltetési/használati szerződés keretében ba) a Vgtv. 2007. január 1-jétől hatályos 9.§ (2) bek. d), vagy e) pontja alapján kijelölt egy, vagy több közszolgáltató fogja végezni bb) a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 25.§ (5) bekezdése alapján a jelenlegi egy, vagy több üzemeltető/közszolgáltató(k) fogja végezni c) vagyonkezelési szerződés keretében ca) nyílt pályzat útján kiválasztott egy, vagy több vagyonkezelő fogja végezni cb) a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 26.§ (1)-(2) bekezdése alapján kijelölt egy, vagy több vagyonkezelő fogja végezni

5

Részben a meglévő közszolgáltatási szerződések érintetlenül hagyása, részben a meglévő szerződések megszüntetése mellett, a projekt keretében megvalósuló eszközrendszer működtetését és az ahhoz tartozó közszolgáltatás ellátását

X

a) koncessziós szerződés keretében aa) nyílt koncessziós pályázat útján kiválasztott egy, vagy több közszolgáltató fogja végezni b) üzemeltetési/használati szerződés keretében ba) a Vgtv. 2007. január 1-jétől hatályos 9.§ (2) bek. d), vagy e) pontja alapján kijelölt egy, vagy több közszolgáltató fogja végezni bb) a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 25.§ (5) bekezdése alapján a jelenlegi egy, vagy több üzemeltető/közszolgáltató(k) fogja végezni c) vagyonkezelési szerződés keretében ba) nyílt pályázat útján kiválasztott egy, vagy több vagyonkezelő fogja végezni

204

X

bc) a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 26.§ (1)-(2) bekezdése alapján kijelölt egy, vagy több vagyonkezelő fogja végezni 6 A koncessziós/vagyonkezelői pályázat megindításának tervezett időpontja: 7

A kijelölésről és az üzemeltetési/ közszolgáltatási/vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló képviselő-testületi döntés tervezett időpontja

205

Év Év

Év

hó

Év hó 2010 08

7.2.2.E A válaszokat jelölje "x"-szel Sorszám

Megnevezés

Igen

Nem

A projekt megvalósításához szükséges saját forrás finanszírozásába az üzemeltető/közszolgáltató/vagyonkezelő bevonásra kerül (Igen/Nem) 1

X Az 1. kérdés Igen válasz esetén az üzemeltetőtől, közszolgáltatótól, vagyonkezelőtől elvárt finanszírozási forrás összege (eFt)

2

3

Az 1. kérdés Igen válasz esetén az üzemeltető/közszolgáltató/vagyonkezelő a finanszírozást a) koncessziós jog ellenértékének megfizetésével aa) nyílt koncessziós pályázat nyerteseként biztosítja b) üzemeltetési/közszolgáltatási jog ellenértékének megfizetésével ba) a Vgtv. 2007. január 1-jétől hatályos 9.§ (2) bek. d), vagy e) pontja alapján kijelölt egy, vagy több közszolgáltató hitelből biztosítja bb) a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 25.§ (5) bekezdése alapján a jelenlegi egy, vagy több közszolgáltató hitelből biztosítja bc) a Vgtv. 2007. január 1-jétől hatályos 9.§ (2) bek. d), vagy e) pontja alapján kijelölt egy, vagy több közszolgáltató a megtakarításaiból biztosítja bd) a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 25.§ (5) bekezdése alapján a jelenlegi egy, vagy több közszolgáltató a megtakarításaiból biztosítja b) vagyonkezelői jog ellenértékeként ba) nyílt pályázat útján kiválasztott nyertes egy, vagy több vagyonkezelő biztosítja

4 A koncessziós/vagyonkezelői pályázat megindításának tervezett időpontja: 5

A kijelölésről és az üzemeltetési/ közszolgáltatási/vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló képviselő-testületi döntés tervezett időpontja

206

Év

hó

Év hó 2010 08

7.2.3 Pályázó gazdálkodási adatai Nagykálló Város Önkormányzata a beruházást hitel igénybevétele nélkül kívánja megvalósítani. A saját erő biztosításáról a Képviselő Testület 2009. január 7-én határozatot hozott (32. melléklet), melyben vállalta, hogy a pályázathoz szükséges saját forrásra a 2009. évi költségvetési rendeletében biztosítja a fedezetet.

7.3.Pénzügyi elemzés A pénzügyi elemzés a változatelemzés alapján kiválasztott „C” szennyvíztelep-fejlesztési változatra készült el. A „C” változat kevert rendszerű, automatikus üzemirányítású, kisterhelésű

eleveniszapos,


technológiát

tartalmaz,

illetve

egy

faültetvény utókezelőt. 7.3.1. Módszertan bemutatása A pénzügyi elemzés módszere a diszkontált pénzáram (cash-flow) módszerre épül (DCF módszer). Csak a pénzáramokat vettük figyelembe: ténylegesen kifizetett kiadások és pénzben beérkezett bevételeket. Az elemzés a fejlesztési különbözet módszer alapján készült, a projekt és a projekt nélküli állapot bevételeinek és kiadásainak összevetésével. A pénzügyi elemzés célja: •

A beruházás és a saját (nemzeti) tőke megtérülésének vizsgálata

•

A maximális EU hozzájárulás mértékének meghatározása

•

A projekt pénzügyi fenntarthatóságának bemutatása

A projekt pénzügyi megtérülésének bemutatására a pénzügyi nettó jelenérték és a pénzügyi megtérülési ráta került kiszámításra (FNPV/C és FRR/C). Ezek a mutatók jelzik, hogy a nettó bevételekből a beruházás megtérül-e, függetlenül a finanszírozás formájától. Az EU támogatás feltétele: FNPV/C legyen negatív, és értelemszerűen FRR/C kisebb, mint a diszkontráta. A saját (nemzeti) tőke megtérülésének számítása (FNPV/K, FRR/K) során az EU támogatás nélküli beruházási összeget vettük figyelembe. Az EU támogatás mértékének - finanszírozási hiány – számítása az 1083/2006 EK rendelet 55. cikkelye alapján történt. A projekt nettó bevételeit figyelembe véve történt a finanszírozási hiány számítása.

207

A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata ellenőrzi, hogy a kumulált cashflow a projekt teljes referencia-időszaka alatt pozitív. Beruházási költségek, pénzügyi (EU és hazai) hozzájárulások, bevételek, üzemelési költségkiadások, és pótlási költségek kerültek figyelembe vételre. A maradványérték nem része ennek a vizsgálatnak. Az érzékenységi vizsgálat a projekt kritikus változóinak meghatározását célozza. Azok a változók kritikusak, amelyeknél a változó +/-1 %-os változása az NPV +/- 5 %-os változását okozza. Az érzékenységi vizsgálathoz kapcsolódóan a kritikus változók „átváltási” értékei és meghatározásra kerültek, amelyek jelzik, hogy az adott változónak mekkora százalékkal kellene változnia, hogy az NPV zéró legyen. Az érzékenységi vizsgálatot kiegészítette egy részletes kockázatelemzés. A projekt elemzés során változatlan áron (a kiinduló évhez rögzített ár) számoltunk, figyelembe véve azonban az egyes tételek egymáshoz viszonyított relatív árváltozásait is39. A pénzügyi elemzésben alkalmazott reál diszkontráta 5,0 %. Az elemzés során alkalmazott referencia-időszak 30 év, (amely tartalmazza a beruházási időszakot is, a pályázat benyújtásától). A pénzügyi elemzés fontos részét képezte a háztartások teherviselő képességének a vizsgálata. A díj mértékét befolyásolja továbbá a projekt területén megvalósítani kívánt díjpolitika, amelynek elemzése szintén megtörtént. Az

amortizációs

költség

a

diszkontált

cash-flow

alapú

teljesítménymutatók

számításának nem része, mivel nem készpénzes kiadásról van szó, hanem az amortizáció elszámolási kategória. A működési költségek között ezért a teljesítménymutatók számítása során nem szerepel. A díjaknak azonban a díjpolitikai irányelveknek megfelelően tartalmaznia kell az amortizációs költség fedezetét is. A Kedvezményezett ÁFA visszaigénylő,így az ÁFA nem része a pénzügyi számításoknak.

7.3.2. Szennyvízmennyiség várható alakulása A nagykállói szennyvíztelepre Nagykállóról, illetve Biriből érkezik kommunális szennyvíz, amelynek döntős többsége lakossági, míg kisebb része intézményektől származik. Ipari

39

Megjegyezzük, hogy jelenleg az infláció és a GDP alakulásának előrejelzése nagyon sok bizonytalansági tényezőt foglal magában, így a relatív árváltozások előrejelzése konzervatív szemlélettel történt.

208

szennyvizet a telep nem fogad. A telep évente 6.000 m3 szippantott szennyvizet is átvesz. A telepre érkező kommunális szennyvíz mennyisége az elmúlt években viszonylag stagnált, 395 ezer m3 körül alakult (7.4. táblázat). 7.4. táblázat: Szennyvízmennyiség alakulása

Megnevezés - Nagykálló - Biri - lakossági - intézményi Kommunális szennyvíz összesen - szippantott

Me. m3/év m3/év m3/év m3/év

2005 298 550 6 200 304 750 89 250

2006 307 500 6 300 313 800 81 000

2007 307 750 6 400 314 150 81 250

2 008* 308 000 6 400 314 400 81 500

m3/év m3/év

394 000 4 700

394 800 6 000

395 400 6 000

395 900 6 000

* Becslés

Forrás: Szolgáltató (TESZOVÁL Kft.)

A projekt a szennyvíztelep korszerűsítésére irányul, és bár kapacitása bővítésre kerül (1.500

m3/nap)

a

jövőbeni

csatornázási

fejlesztésekből

származó

többlet-

szennyvízmennyiség fogadására, a jelen projektnek nem célja a csatornázottság növelése. A csatornahálózat már kiépült, bár a rákötési arány alacsony (62 %). A telep meglévő kapacitása (1000 m3/nap) egyébként sem bírná el, ha a jelenleginél több szennyvízmennyiség érkezne a telepre. A telep kapacitásának növelésével lehetőség nyílik a rákötések számának növelésére is. A cél, hogy a kapacitás-növelés után viszonylag rövid időn belül 90 %-os mértékű legyen a már meglévő csatorna-hálózaton a rákötési arány. Amennyiben a projekt nem valósul meg, a telep nem lesz képes a jelenleginél

több

szennyvízmennyiséget

fogadni,

így

a

kiépített

csatornahálózat

kihasználatlan marad a jövőben is. A szennyvízmennyiség tervezett távlati mértékét a 7.5. táblázat mutatja, míg a szennyvízmennyiség tervezett éves mennyiségét a 7.6. táblázat tartalmazza

209

7.5. táblázat: Távlati szennyvízmennyiség

Keletkező szennyvízmennyiség Település

Bekötések száma (db) Összes

Igényb

Lakossági csatornán (m3/d) Jelen

távlat

Szippantott (m3/d) Távlat*

Közületi, csatornán (m3/d)

Infiltráció, Csapadékvíz (m3/d)

Jelen

távlat

jelen

távlat

e-vett Nagykálló Biri Összesen

3 300

1875

843

980

47

222

353

10

10

440

140

17

107

-

-

4

-

-

3 740

2 015

860

1087

47

222

357

10

10

*Mivel rendelet fogja szabályozni, hogy a csatornával nem rendelkező ingatlanok esetében szippantással kell a keletkező szennyvizet beszállíttatni a telepre, a jelenleg ténylegesen beszállított mennyiségnél több beszállítás várható.

Forrás: Tervezői költségbecslés

210

7.6. táblázat: Tervezett szennyvízmennyiség a projekthez kapcsolódóan Projekttel - Nagykálló - Biri - lakossági - intézményi Számlázott összesen - szippantott - idegenvíz Összesen: Projekt nélkül - Nagykálló - Biri - lakossági össz. - intézményi Számlázott összesen - szippantott - idegenvíz Összesen:

2 010 308 000 6 400 314 400 81 500

2 011 321 930 35 150 357 080 117 275

2 012 339 815 37 102 376 917 123 790

2 013 357 700 39 055 396 755 130 305

2 014 357 700 39 055 396 755 130 305

2 015 357 700 39 055 396 755 130 305

2 016 357 700 39 055 396 755 130 305

2 017 357 700 39 055 396 755 130 305

2 018 357 700 39 055 396 755 130 305

2 019 357 700 39 055 396 755 130 305

2 020 357 700 39 055 396 755 130 305

2 021 357 700 39 055 396 755 130 305

2 022 357 700 39 055 396 755 130 305

2 023 357 700 39 055 396 755 130 305

2 024 357 700 39 055 396 755 130 305

m3/év m3/év m3/év

395 900 6 000 3 650 405 550

474 354 15 440 3 650 493 444

500 707 16 297 3 650 520 654

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

m3/év m3/év

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

m3/év m3/év

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500


395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

m3/év m3/év m3/év m3/év

Növekmény - lakossági - intézményi

m3/év m3/év

2 010 0 0

2 011 42 680 35 775

2 012 62 517 42 290

2 013 82 355 48 805

2 014 82 355 48 805

2 015 82 355 48 805

2 016 82 355 48 805

2 017 82 355 48 805

2 018 82 355 48 805

2 019 82 355 48 805

2 020 82 355 48 805

2 021 82 355 48 805

2 022 82 355 48 805

2 023 82 355 48 805

2 024 82 355 48 805

Számlázott összesen - szippantott - idegenvíz Összesen


0 0 0 0

78 454 9 440 0 87 894

104 807 10 297 0 115 104

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

211

7.6. táblázat: Tervezett szennyvízmennyiség a projekthez kapcsolódóan Projekttel - Nagykálló - Biri - lakossági - intézményi Számlázott összesen - szippantott - idegenvíz Összesen: Projekt nélkül - Nagykálló - Biri - lakossági össz. - intézményi Számlázott összesen - szippantott - idegenvíz Összesen:

2 025 357 700 39 055 396 755 130 305

2 026 357 700 39 055 396 755 130 305

2 027 357 700 39 055 396 755 130 305

2 028 357 700 39 055 396 755 130 305

2 029 357 700 39 055 396 755 130 305

2 030 357 700 39 055 396 755 130 305

2 031 357 700 39 055 396 755 130 305

2 032 357 700 39 055 396 755 130 305

2 033 357 700 39 055 396 755 130 305

2 034 357 700 39 055 396 755 130 305

2 035 357 700 39 055 396 755 130 305

2 036 357 700 39 055 396 755 130 305

2 037 357 700 39 055 396 755 130 305

2 038 357 700 39 055 396 755 130 305

2 039 357 700 39 055 396 755 130 305


527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

527 060 17 155 3 650 547 865

m3/év m3/év

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

308 000 6 400

m3/év m3/év

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500

314 400 81 500


395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550

395 900 6 000 3 650 405 550


Növekmény - lakossági - intézményi

m3/év m3/év

2 025 82 355 48 805

2 026 82 355 48 805

2 027 82 355 48 805

2 028 82 355 48 805

2 029 82 355 48 805

2 030 82 355 48 805

2 031 82 355 48 805

2 032 82 355 48 805

2 033 82 355 48 805

2 034 82 355 48 805

2 035 82 355 48 805

2 036 82 355 48 805

2 037 82 355 48 805

2 038 82 355 48 805

2 039 82 355 48 805

Számlázott összesen - szippantott - idegenvíz Összesen


131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

131 160 11 155 0 142 315

212

7.3.3. Beruházási költség, pótlás, maradványérték Beruházás A projekt a tervek szerint 2010-ben megvalósul, a próbaüzem és a kifizetések egy része áthúzódik 2011-re. A projekt beruházási költsége 701,0 millió Ft. Műszaki tartaléknak 30 millió Ft került beállításra a költségek közé. A projektet 74,875 millió Ft járulékos költség is terheli. A fejlesztés teljes tervezett nettó költsége 805,875 millió Ft. Az ÁFA visszaigényelhető, így az nem minősül elszámolható költségnek. A fejlesztési költségeket a CBA útmutatónak megfelelően a 7.7/1 táblázat tartalmazza, és a 7.7/2 táblázat fejti ki részletesebben. A CBA útmutató szerinti részletezést a 7.8/1 táblázat és a 7.8./2 táblázat tartalmazza és a 7.8/3 táblázat fejti ki részletesebben. 7.7/1 táblázat: Projekt fejlesztési (beruházási) költségei (CBA útmutató szerint)

Megnevezés

2010

2011

összesen

0

0

0

20875

0

20875

3. Építés

415800

46200

462000

4. Gépek és gépi berendezések (faültetvények is)

204300

22700

227000

27000

3000

30000

6. Árkorrekció, ha szükséges

0

0

0

7. Technikai segítségnyújtás

0

12000

12000

6300

700

7000

42300

4700

47000

Részösszeg (nettó összeg)

716575

89300

805875

10. ÁFA*

143315

17860

161175

Bruttó összesen

859890

107160

967050

1. Tervezési díjak 2. Földvásárlás

5. Előre nem látható többletkiadások

8. Ismeretterjesztés 9. Felügyelet az építési munkák során

* Az ÁFA visszaigényelhető ezért nettó összeggel számolunk

7.7/2 táblázat: Projekt fejlesztési költségei

Megnevezés Építés Gép, berendezés Próbaüzem Telep összesen Faültetvény

2010 343 800 178 200 0 522 000 98 100

213

2011 38 200 19 800 12 000 70 000 10 900

Összesen 382 000 198 000 12 000 592 000 109 000

Megnevezés - ültetvény - gép, berendezés Beruházási költség összesen Tartalék* Beruházási költség tartalékkal Járulékos költségek Ingatlanvásárlás Műszaki felügyelet Tervezői művezetés PR Projekt menedzsment Könyvvizsgáló Járulékos ktg összesen Fejlesztési költség Áfa Fejlesztési költség ÁFA-val

2010 72 000 26 100 620 100 27 000 647 100

2011 8 000 2 900 80 900 3 000 83 900

20 875 27 000 2 700 6 300 11 700 900 69 475 716 575 143 315 859 890

3 000 300 700 1 300 100 5 400 89 300 17 860 107 160

Összesen 80 000 29 000 701 000 30 000 731 000 0 20 875 30 000 3 000 7 000 13 000 1 000 74 875 805 875 161 175 967 050

* A pénzügyi megtérülési mutatók, valamint a finanszírozási hiány számítása a tartalék figyelembe vétele nélkül történt 7.8/1 táblázat: Beruházás jellemző költségei (CBA útmutató szerint)

Beruházási költség (e Ft) 1. Földvásárlás és terület előkezelés

20875

1.1 Földvásárlás

20875

1.2 Terület előkészítés

0

2. Építés

462000

2.1 Csatornahálózat

0

2.2 Szennyvízkezelés létesítményei 2.3 Iszapkezelés létesítményei

404400 57600

3. Gép, berendezés

227000

3.1 Csatornahálózat

0

3.2 Szennyvízkezelési berendezései 3.3 Iszapkezelési berendezései

technológiák technológiák

4. Egyéb

198000 29000 42000

5. Nettó beruházási költség

751875

6. Tervezés költsége

0

7. Közbeszerzés költségei

16000

8. Műszaki ellenőr költsége

30000

9. A nyilvánosság költsége

biztosításának

10. Könyvvizsgálói díj

7000 1000

11. Egyéb szolgáltatások (projekt menedzsment segítése, stb) összesen

214

54000

Beruházási költség (e Ft) 12. Nettó beruházási összköltség

805875

13. ÁFA*

161175

14. Bruttó beruházási összköltség

967050

15. Műszaki tartalék

30 000

7.8./2 táblázat: Beruházási költségek outputjai

Beruházási költség (e Ft)

2010

2011

Összesen

1 Földvásárlás

20875

0

20875

20875

0

20875

0

0

0

415800

46200

462000

0

0

0

364000

40400

404400

51800

5800

57600

204300

22700

227000

0

0

0

178200

19880

198000

26100

2900

29000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4.1.2 Tervezés, engedélyezés költsége

0

0

0

4.1.3 Projekt menedzsment költsége

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

48600

5400

54000

4.2.1 Projekt menedzsment költségei

8700

1300

10000

4.2.2 Közbeszerzési tevékenység

3000

0

3000

4.2.3 Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység

6300

700

7000

4.2.4 Mérnök feladatok ellátása (FIDIC rendszerben)

27000

3000

30000

1.1

Földvásárlás

1.2

Terület-előkészítés

2 Építés 2.1

Csatornahálózat

2.2

Szennyvízkezelés létesítményei

2.3

Iszapkezelés létesítményei

3 Gép, berendezés 3.1 Csatornahálózat 3.2 szennyvízkezelés berendezései 3.3 Iszapkezelés berendezései

technológiai technológiai

4 Egyéb szolgáltatások összesen 4.1 egyéb szolgáltatások összesen 4.1.1 Projektelőkészítés szolgáltatásai

4.1.4 Közbeszerzési kidolgozása

egyéb

dokumentáció

4.1.5 Közbeszerzési tevékenység 4.1.6 Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység 4.1.7 egyéb 4.2 Projekt szolgáltatás

megvalósítás

egyéb

215

Beruházási költség (e Ft)

2010

2011

Összesen

4.2.5 Tervezői művezetés

2700

300

3000

900

100

1000

0

0

0

0

0

0

0

42000

42000

689575

116300

805875

0

0

0

8 Összes pénzügyi költség

689575

116300

805875

9 Műszaki tartalék

27 000

3 000

30 000

4.2.6 Könyvvizsgálat 4.2.7 Tervezés és engedélyeztetés (amennyiben vállalkozói feladat) 4.2.8 Egyéb 5 Egyéb költség 6 Nettó összköltség 7 Vissza nem igényelhető ÁFA

7.8./3 táblázat: Fejlesztési költségek részletezése

Sorszám

Megnevezés

1.

Építés jellegű munkák költsége

eFt 689000

1.1

Felvonulás, tereprendezés, földmunkák

27 000

1.2

Mechanikai tisztító építése

33 400

1.3

Biológiai tisztító építése

1.4

Iszapkezelés építési munka berendezésekkel

1.5

Gépészeti munkák

198 000

1.6

Faültetvényes utótisztító építése

109 000

1.7

Egyéb műtárgyak, átemelők, eszközök

172 000 86 600

63 000

2.

Projekt menedzsment költségei

13 000

3.

Ingatlanszerzési költség

20 875

4.

Próbaüzem költsége (6 hónap)

12 000

5.

Szolgáltatások ellenértéke

41 000

5.1 Tájékoztatás és nyilvánossággal kapcsolatos költségek 5.2 Mérnök (FIDIC rendszer, laborvizsgálatok)

6.

7 000 30 000

5.3 Tervezői művezetés

3 000

5.4 Könyvvizsgálat

1 000

Műszaki tartalékképzés

30 000

Összesen

805 875

A műszaki tartalékot a telep építési beruházására (ennek összege gépészet nélkül 382.000 eFt) terveztük (≈ 8%), mivel az építési munkák során előfordulhat olyan előre nem látható esemény, ami többletmunkát fog igényelni.

216

Pótlás A szennyvízkezelési projektek vizsgált referencia-időtartama harminc év, amely idő alatt a gépek, berendezések és technológia cseréje többször indokolt, figyelembe véve az adott gép, berendezés elavulási idejét. A pótlási költségeket az eszközök leírási kulcsa és élettartam alapján kalkuláltuk. Az építési jellegű beruházással kapcsolatban pótlást a projekt élettartama alatt nem terveztünk. A szokásos fenntartási munkák költségét az üzemelési költség tartalmazza. A gépek és berendezések cseréjére 7 évenként kerül sor (14,5 %-os leírási kulcs) a tervek szerint. A pótlások tervezett alakulását a 7.9. táblázat mutatja 7.9. táblázat: Pótlások alakulása, eFt Megnevezés

2017

2018

2019

2024

2025

2026

2031

2032

2033

2038

2039

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

66 000

9 667

9 667

9 667

9 667

9 667

9 667

9 667

9 667

9 667

9 667

9 667

Építés Gép, berendezés Próbaüzem Telep összesen Faültetvény - ültetvény - gép, berendezés Pótlási költség összesen

9 667

9 667

9 667

9 667

9 667

9 667

9 667

9 667

9 667

9 667

9 667

75 667

75 667

75 667

75 667

75 667

75 667

75 667

75 667

75 667

75 667

75 667

Maradványérték A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egybe a beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. Ebben az esetben a figyelembe vett időtáv utolsó évében fel kell tüntetni a létesítmények, eszközök maradványértékét. Meghatározása

az

EU

szabályok

szerint

többféle

módszer

alapján

történhet.

A

szennyvízzel kapcsolatos projektek esetében a számítás szempontjából legegyszerűbb módszert kell alkalmazni. Ennek lényege, hogy a maradványérték egyenlő a beruházási összeg mínusz a várható élettartamra kiszámított értékcsökkenés összege. A modellben a maradványérték az eszközök könyv szerinti értéke a vizsgált időszak végén. Ennek az elvnek a figyelembe vételével a maradványértéket a 7.10. táblázat mutatja 7.10. táblázat: Maradványérték alakulása

Megnevezés Építés Gép, berendezés Próbaüzem Telep összesen Faültetvény

Beruházási költség, eFt 382 000 198 000 12 000 592 000 109 000

217

Maradványérték, eFt 160 440 103 290 0 263 730 48 728

Beruházási költség, eFt 80 000 29 000 701 000

Megnevezés - ültetvény - gép, berendezés Beruházási költség összesen*

Maradványérték, eFt 33 600 15 128 312 458

*Beruházási költség 689 000 eFt + Próbaüzem 12 000 eFt. 7.3.4. Üzemelési költségek Üzemelési és fenntartási költségek Az üzemelési költségeket felosztottuk változó és fix költségre. A szennyvíztelep esetében a változó költség az anyag-, és energia-költség, míg a többi költségelemet fix költségnek tekintettük. Az üzemelési és fenntartási költségeknél alkalmazott feltételezések: Anyagköltség: évi 1 %-os reálnövekedés40 Energiaköltség: évi 2 %-os reálnövekedés Munkabér: évi 1-3,5 %-os reálnövekedés Egyéb költség: 1 %-os reálnövekedés Az üzemelési költségek tervezése során felhasznált alapadatok: - anyagköltség: 10,41 Ft/m3 (2008-as áron) (2011-ben reáláron 10,73 Ft/m3) - energiaköltség: 16,438 Ft/m3 (2008-as áron) (2011-ben reáláron 17,444 Ft/m3) - személyi jellegű költség: 9.720 e Ft/év

(2008-as áron) (6 fő, havi 100 eFt/fő bér

+járulékok) (2011-ben reáláron 10.214 eFt) - egyéb költség: 11.800 eFt/év (2008-as áron) (2011-ben reáláron 12.160 eFt) Az üzemelési költségeket évekre lebontva a 7.11. táblázat tartalmazza

40

Azaz, az inflációt meghaladó mértékben növekszik

218

7.11. táblázat: Üzemelési költségek alakulása Fejlesztéssel Csatornahálózat fenntartási ktg

Me. mFt

2010 17,34

2011 17,52

2012 17,69

2013 17,87

2014 18,05

2015 18,23

2016 18,41

2017 18,59

2018 18,78

2019 18,97

2020 19,16

2021 19,35

2022 19,54

2023 19,74

2024 19,93

Ft/m3 Ft/m3 Ft/m3 mFt

8,16 12,48 20,65 8,25

10,73 17,44 28,17 13,47

10,84 17,79 28,63 14,44

10,95 18,14 29,09 15,44

11,06 18,51 29,56 15,69

11,17 18,88 30,04 15,94

11,28 19,26 30,53 16,20

11,39 19,64 31,03 16,47

11,50 20,03 31,54 16,74

11,62 20,43 32,05 17,01

11,74 20,84 32,58 17,29

11,85 21,26 33,11 17,57

11,97 21,68 33,66 17,86

12,09 22,12 34,21 18,16

12,21 22,56 34,77 18,45

6,18 10,20 16,38

10,214 12,16 22,37

10,418 12,28 22,7

10,679 12,40 23,1

10,999 12,53 23,5

11,329 12,65 24,0

11,669 12,78 24,4

12,077 12,91 25,0

12,500 13,04 25,5

12,937 13,17 26,1

13,390 13,30 26,7

13,859 13,43 27,3

14,344 13,57 27,9

14,846 13,70 28,5

15,365 13,84 29,2

Szennyvíztisztítás össz. Összes üzem. és fenn. ktg

mFt mFt mFt mFt mFt

24,63 41,97

35,84 53,35

37,14 54,83

38,52 56,39

39,22 57,26

39,93 58,15

40,65 59,06

41,45 60,05

42,27 61,05

43,12 62,08

43,98 63,13

44,86 64,21

45,77 65,31

46,70 66,44

47,66 67,59

Fejlesztés nélkül Csatornahálózat fenntartási ktg

mFt

2010 17,34

2011 17,52

2012 17,69

2013 17,87

2014 18,05

2015 18,23

2016 18,41

2017 18,59

2018 18,78

2019 18,97

2020 19,16

2021 19,35

2022 19,54

2023 19,74

2024 19,93


8,16 12,48 20,65 8,25

8,24 12,73 20,98 8,38

8,32 12,99 21,31 8,52

8,41 13,25 21,66 8,65

8,49 13,51 22,01 8,79

8,58 13,78 22,36 8,93

8,66 14,06 22,72 9,08

8,75 14,34 23,09 9,23

8,84 14,63 23,46 9,38

8,93 14,92 23,85 9,53

9,01 15,22 24,23 9,68

9,10 15,52 24,63 9,84

9,20 15,83 25,03 10,00

9,29 16,15 25,44 10,16

9,38 16,47 25,85 10,33

mFt mFt mFt mFt mFt

6,18 10,20 16,38

6,30 10,30 16,61

6,43 10,41 16,8

6,59 10,51 17,1

6,79 10,62 17,4

6,99 10,72 17,7

7,20 10,83 18,0

7,46 10,94 18,4

7,72 11,05 18,8

7,99 11,16 19,1

8,27 11,27 19,5

8,55 11,38 19,9

8,85 11,49 20,3

9,16 11,61 20,8

9,48 11,73 21,2

24,63 41,97

24,99 42,50

25,35 43,04

25,75 43,62

26,20 44,24

26,65 44,88

27,11 45,52

27,62 46,21

28,14 46,92

28,67 47,64

29,22 48,37

29,78 49,12

30,35 49,89

30,94 50,67

31,54 51,47

mFt mFt

2010 0,0 0,00 0,00

2011 0,0 10,85 10,85

2012 0,0 11,78 11,78

2013 0,0 12,77 12,77

2014 0,0 13,02 13,02

2015 0,0 13,28 13,28

2016 0,0 13,54 13,54

2017 0,0 13,84 13,84

2018 0,0 14,14 14,14

2019 0,0 14,45 14,45

2020 0,0 14,76 14,76

2021 0,0 15,09 15,09

2022 0,0 15,42 15,42

2023 0,0 15,77 15,77

2024 0,0 16,12 16,12

Szennyvíztisztítás Fajlagos változó ktg - anyag - energia Fajlagos változó összesen Összes változó ktg Fix költség - bérjellegű - egyéb Éves fixktg

Szennyvíztisztítás Fajlagos változó ktg - anyag - energia Fajlagos változó összesen Összes változó ktg Fix költség - bérjellegű - egyéb Éves fix ktg Szennyvíztisztítás össz. Összes üzem. és fenn. ktg Növekmény - csatornafenntartás - Szennyvíztisztítás Ktg növekmény

219

7.11. táblázat: Üzemelési költségek alakulása, folytatás Fejlesztéssel Csatornahálózat fenntartási ktg Szennyvíztisztítás Fajlagos változó ktg - anyag - energia Fajlagos változó összesen Összes változó ktg Fix költség - bérjellegű - egyéb Éves fixktg Szennyvíztisztítás össz. Összes üzem. és fenn. ktg Fejlesztés nélkül Csatornahálózat fenntartási ktg Szennyvíztisztítás Fajlagos változó ktg - anyag - energia Fajlagos változó összesen Összes változó ktg Fix költség - bérjellegű - egyéb Éves fix ktg Szennyvíztisztítás össz. Összes üzem. és fenn. ktg Növekmény - csatornafenntartás - Szennyvíztisztítás Ktg növekmény

2025 20,13

2026 20,33

2027 20,54

2028 20,74

2029 20,95

2030 21,16

2031 21,37

2032 21,59

2033 21,8

2034 22,02

2035 22,24

2036 22,46

2037 22,69

2038 22,91

2039 23,14


12,33 23,01 35,35 18,76

12,46 23,47 35,93 19,07

12,58 23,94 36,52 19,38

12,71 24,42 37,13 19,70

12,83 24,91 37,74 20,03

12,96 25,41 38,37 20,36

13,09 25,91 39,01 20,70

13,22 26,43 39,66 21,05

13,36 26,96 40,32 21,40

13,49 27,50 40,99 21,75

13,62 28,05 41,68 22,12

13,76 28,61 42,37 22,49

13,90 29,18 43,08 22,86

14,04 29,77 43,81 23,25

14,18 30,36 44,54 23,64

mFt mFt mFt mFt mFt

15,903 13,98 29,9

16,460 14,12 30,6

17,036 14,26 31,3

17,632 14,40 32,0

18,249 14,55 32,8

18,888 14,69 33,6

19,549 14,84 34,4

20,233 14,99 35,2

20,942 15,14 36,1

21,675 15,29 37,0

22,433 15,44 37,9

23,218 15,59 38,8

24,031 15,75 39,8

24,872 15,91 40,8

25,743 16,07 41,8

48,64 68,77

49,65 69,98

50,68 71,22

51,74 72,48

52,83 73,78

53,94 75,10

55,09 76,46

56,27 77,85

57,47 79,28

58,72 80,74

59,99 82,23

61,30 83,76

62,65 85,33

64,03 86,94

65,45 88,59

2025 20,13

2026 20,33

2027 20,54

2028 20,74

2029 20,95

2030 21,16

2031 21,37

2032 21,59

2033 21,8

2034 22,02

2035 22,24

2036 22,46

2037 22,69

2038 22,91

2039 23,14


9,47 16,80 26,28 10,50

9,57 17,14 26,71 10,67

9,66 17,48 27,15 10,85

9,76 17,83 27,59 11,02

9,86 18,19 28,05 11,21

9,96 18,55 28,51 11,39

10,06 18,92 28,98 11,58

10,16 19,30 29,46 11,77

10,26 19,69 29,95 11,97

10,36 20,08 30,44 12,16

10,47 20,48 30,95 12,37

10,57 20,89 31,46 12,57

10,68 21,31 31,99 12,78

10,78 21,74 32,52 12,99

10,89 22,17 33,06 13,21

mFt mFt mFt mFt mFt

9,82 11,84 21,7

10,16 11,96 22,1

10,52 12,08 22,6

10,88 12,20 23,1

11,27 12,32 23,6

11,66 12,45 24,1

12,07 12,57 24,6

12,49 12,70 25,2

12,93 12,82 25,8

13,38 12,95 26,3

13,85 13,08 26,9

14,33 13,21 27,5

14,83 13,35 28,2

15,35 13,48 28,8

15,89 13,61 29,5

32,16 52,29

32,79 53,13

33,44 53,98

34,11 54,85

34,80 55,75

35,50 56,66

36,22 57,59

36,96 58,54

37,72 59,52

38,50 60,51

39,30 61,53

40,12 62,58

40,96 63,65

41,82 64,74

42,71 65,86

mFt mFt

2025 0,0 16,48 16,48

2026 0,0 16,85 16,85

2027 0,0 17,23 17,23

2028 0,0 17,63 17,63

2029 0,0 18,03 18,03

2030 0,0 18,44 18,44

2031 0,0 18,87 18,87

2032 0,0 19,31 19,31

2033 0,0 19,76 19,76

2034 0,0 20,22 20,22

2035 0,0 20,70 20,70

2036 0,0 21,18 21,18

2037 0,0 21,69 21,69

2038 0,0 22,20 22,20

2039 0,0 22,73 22,73

mFt

mFt

220

Amortizáció kezelése Az amortizációs költség a diszkontált cash-flow alapú teljesítménymutatók számításának nem része, mivel nem készpénzes kiadásról van szó, hanem az amortizáció elszámolási kategória. A működési költségek között ezért a teljesítménymutatók számítása során nem szerepel. A díjaknak azonban a díjpolitikai irányelveknek megfelelően tartalmaznia kell az amortizációs költség fedezetét is. A projektekkel szemben elvárás, hogy költséghatékony módon kerüljenek megvalósításra, továbbá hogy a díj az üzemelési költségek teljes fedezete mellett az amortizációs költségnek is minél nagyobb hányadát fedezze, figyelembe véve a lakosság fizetőképességét is. Az éves amortizációs költséget a 7.12. táblázat mutatja. 7.12. táblázat: Éves amortizáció

Beruházási költség, eFt 382 000 198 000 109 000 80 000 29 000 689 000

TELEP Épület Gép, berendezés Faültetvény - ültetvény - gép, berendezés Összesen

Leírási kulcs 2% 14,50%

Éves amortizáció, eFt 7 640 28 710

2,00% 14,50%

1 600 4 205 42 155

7.3.5. Pénzügyi költségek összegzése

A pénzügyi költségeket a 7.13. táblázat összegzi. 7.13. táblázat: Pénzügyi költségek összegzése Pénzügyi költségek összegzése

2010

2011

Beruházási költség

689,6

86,3

Összes működési költség

0,0

Pótlás

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

10,9

11,8

12,8

13,0

13,3

13,5

13,8

14,1

14,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

75,7

75,7

75,7

Összes pénzügyi költség

689,6

97,2

11,8

12,8

13,0

13,3

13,5

89,5

89,8

90,1

Pénzügyi költségek összegzése

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

14,8

15,1

15,4

15,8

16,1

16,5

16,9

17,2

17,6

18,0

0,0

0,0

0,0

0,0

75,7

75,7

75,7

0,0

0,0

0,0

14,8

15,1

15,4

15,8

91,8

92,1

92,5

17,2

17,6

18,0

Maradványérték

Beruházási költség Összes működési költség Pótlás Maradványérték Összes pénzügyi költség

221

Pénzügyi költségek összegzése

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

18,4

18,9

19,3

19,8

20,2

20,7

21,2

21,7

22,2

22,7

0,0

75,7

75,7

75,7

0,0

0,0

0,0

0,0

75,7

Beruházási költség Összes működési költség Pótlás Maradványérték

75,7 -312,5


18,4

94,5

95,0

95,4

20,2

20,7

21,2

21,7

97,9

-214,1

7.3.6. Bevételek Díjpolitika Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990, évi LXXXVII. Törvény az önkormányzati

tulajdonú

viziközműből

szolgáltatott

ivóvíz

és

szennyvízelvezetés,

szennyvíztisztítás és –kezelés díját hatósági árnak jelöli ki, amelynek megállapítója a települési önkormányzat képviselő testülete. A díjpolitikában a jövőben is a „szennyező fizet” elv érvényesítését tartja szem előtt az Önkormányzat. A lakosság és az önkormányzati intézmények esetében a hatósági árnál kedvezőbb díjtételek megállapítása a jövőben is indokolt, és a kalkulációkban is ezzel a feltételezéssel számoltunk. A díjaknak ösztönözni kell a csatornahálózatra történő rákötést, a szippantott szennyvíz díjának továbbra is a mindenkori hatósági díjnál magasabbnak kell lennie. A jövőbeli díjak tervezése az alábbi szempontok alapján történt: •

a díjak biztosítsanak fedezetet az üzemelési költségekre, valamint a gépek, technológiai

berendezések

amortizációs

fokozatosan

az

építmények

épületek,

költségére amortizációs

teljes

mértékben,

költségére

is

és

(„teljes

költségmegtérülés elve”). •

biztosítható legyen a projekt pénzügyi fenntarthatósága

•

a díjak vegyék figyelembe a lakosság fizetőképességét, a víz- és csatornadíjakra fordított havi kiadások lehetőleg ne haladják meg a háztartások havi kiadásainak 4 %-át.

•

a reáldíj emelés fokozatosan menjen végbe, hogy a lakosság fizetési terheit ne növekedjenek hirtelen nagy mértékben, ami a vízfogyasztás csökkenését váltaná ki.

•

a szippantott szennyvíz átvételi díja minimum másfélszerese legyen az lakossági csatornadíjnak.

A teljes költségmegtérülés elve, valamint a lakosság fizetőképessége közötti egyensúly megtalálása lesz az egyik fő feladata a díjpolitikának. Ennek érdekében a reálkeresetek

222

alakulásának függvényében a díjakat folyamatosan felül kell vizsgálni, és lehetőség szerint a teljes költségmegtérülést biztosító díjak irányába mozdítani.

Fizetési képesség A fizetőképességi vizsgálat során megvizsgáltuk, hogy a havonta fizetendő víz és szennyvízdíj milyen arányban áll a háztartások havi jövedelmével. Az elemzéshez felhasznált statisztikai adatok: •

A KSH adatszolgáltatása alapján a megyében az alkalmazásban állók nettó 2007. évi nettó átlagjövedelme 95.500 Ft volt (KSH Debreceni Igazgatósága: Statisztikai tükör, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2007/4). Ebből kiindulva kalkuláltunk egy várható nettó jövedelmet a 2008. évre, és a későbbi évekre vonatkozó jövedelmeket a 2008. évi várt jövedelem alapján becsültük meg a várható reálbérváltozás

figyelembe

vételével.

Ezt

a

jövedelmet

szoroztuk

az

egy

háztartásra jutó keresők becsült számával. Az átlagos jövedelem mellett figyelembe vettük még az átlagosnál 15%-kal kevesebb, és 15%-kal több jövedelemmel rendelkező háztartásokat is. A munkajövedelmek

mellett figyelembe vettük az egyéb forrásból származó

jövedelmeket is, mint társadalmi jövedelmek (pl. nyugdíj, családi pótlék, segélyek, egyéb támogatások) illetve az egyéb jövedelmek (pl. kapott kamatok, árfolyamnyereség, osztalék). A KSH debreceni és szegedi igazgatósága által közösen készített „A foglalkoztatási, jövedelmi és fogyasztási jellemzők regionális különbsége (2008. április)” tanulmány alapján Nyugat-Dunántúlon az egy főre jutó jövedelem mintegy 73 %-át tette ki a munkajövedelem, és 27 %-át társadalmi és egyéb jövedelem 2006-ban. Ebből kiindulva, és Szabolcs-SzatmárBereg megyére nagyobb arányú munkajövedelmet feltételezve 105.500 Ft/hó egy főre jutó nettó átlagjövedelemmel számoltunk, amelyből 95.500

Ft/hó a

munkajövedelem (90,5%) és 10.000 Ft/hó a társadalmi és egyéb jövedelem (9,5 %) •

Egy háztartásban élők átlagos száma, valamint egy háztartásra jutó ivóvíz és szennyvízmennyiség

223

• Év

2003 2004 2005 2006 2007

Ivóvíz és szennyvízdíjak Település Nagykálló Szennyvízdíj Vízdíj (Ft/m3 + ÁFA) (Ft/m3 + ÁFA) 100 48 100 48 115 58 121 61 133 67

Település Biri Vízdíj Szennyvízdíj (Ft/m3 + ÁFA) (Ft/m3 + ÁFA) 123 50 135 55 144 59 160 66 173 70

Fizetőképességi vizsgálat eredménye A fizetőképességi vizsgálat alapján megállapítható, hogy a 3,5 %-os irányadó mértéket a havi víz és szennyvízdíjnak a háztartások havi jövedelméhez viszonyított aránya (7.14. táblázat) sehol sem haladja meg, még az alsó jövedelemkategóriában sem.

224

7.14. táblázat: Fizetőképességi vizsgálat eredménye Egy lakásban élők, fő

Vízfogyasztás, l/fő/nap

Vízfogyasztás, m3/lakás/hó

Szennyvízmennyiség, m3/lakás/hó

Átlagos vízdíj Ft/m3

Havi vízdíj, Ft/hó

Szennyvízdíj, Ft/m3

Havi szennyvízdíj, Ft/hó

Összesen fizetendő víz és szennyvízdíj ÁFAval, Ft/hó

Egy háztartásra jutó foglalkoztatottak száma

106,0 82,0

9,03 7,40

9,03 7,40

140 180

1 264 1 333

67 70

605 518

2 243 2 221

1,00 1,00

2,84 3,01

106,0 82,0

9,03 7,40

9,03 7,40

160 200

1 445 1 481

86,6 86,6

782 641

2 673 2 547

1,00 1,00

96115 2,78% 2,65%

113077 2,36% 2,25%

130039 2,06% 1,96%

2,84 3,01

106,0 82,0

9,03 7,40

9,03 7,40

170 210

1 535 1 555

100,2 100,2

905 742

2 929 2 757

1,00 1,00 1,00

107 654 2,72% 2,56%

126 651 2,31% 2,18%

145 649 2,01% 1,89%

2,84 3,01

106,0 82,0

9,03 7,40

9,03 7,40

180 220

1 626 1 629

120,2 120,2

1 085 890

3 253 3 023

1,00 1,00

127 859 2,54% 2,36%

150 422 2,16% 2,01%

172 985 1,88% 1,75%

2,84 3,01

106,0 82,0

9,03 7,40

9,03 7,40

190 230

1 716 1 703

136,0 136,0

1 228 1 007

3 533 3 252

1,00 1,00

151 856 2,33% 2,14%

178 654 1,98% 1,82%

205 452 1,72% 1,58%

2,84 3,01

106,0 82,0

9,03 7,40

9,03 7,40

200 240

1 806 1 777

153,9 153,9

1 389 1 139

3 835 3 500

1,00 1,00

180 357 2,13% 1,94%

212 185 1,81% 1,65%

244 013 1,57% 1,43%

2,84 3,01

106,0 82,0

9,03 7,40

9,03 7,40

210 250

1 897 1 851

174,1 174,1

1 572 1 289

4 162 3 768

1,00 1,00

214 208 1,94% 1,76%

252 009 1,65% 1,50%

289 811 1,44% 1,30%

2016 Nagykálló Biri 2021 Nagykálló Biri 2025 Nagykálló Biri 2031 Nagykálló Biri 2036 Nagykálló Biri

Átlagos jövedelem 115%-a

2,84 3,01 2013

Nagykálló Biri

Háztartások havi átlagos jövedelme a megyében

85% 90572 2,48% 2,45%

2008 Nagykálló Biri

Átlagos jövedelem 85%-a

225

106555 2,11% 2,08%

115% 122538 1,83% 1,81%

Díjak és bevételek alakulása Díjak A

fizetési

képesség,

valamint

a

díjpolitikában

megfogalmazott

elvárások

(költségmegtérülés elve) alapján a projekt területén a 7.15. táblázatban bemutatott díjak bevezetése javasolt (reáláron). A díjak reáláron történő évenkénti növelését a reálbérek, valamint az anyagköltségek, és az energiaárak növekedése indokolja. A reálbérek és energiaárak reálszinten történő (várható) növekedése miatt nem elegendő csak az infláció mértékével emelni a díjakat. Amennyiben a projekt nem valósul meg a díjakat akkor is emelni szükséges reáláron a jelenlegi helyzethez képest, hogy a reálbérek, az anyagköltségek és az energiaárak növekedésének fedezetét biztosítani lehessen. A nominális díjak tartalmazzák az inflációt is, így a (2008. évi) reáláron megállapított díjakat még fel kell szorozni a (halmozott) infláció mértékével, hogy megkapjuk az évente ténylegesen alkalmazandó díjakat. Megjegyzendő azonban, hogy a 7.15. táblázatban javasolt díjakat abban az esetben kell érvényesíteni, ha a költségek alakulása a 7.3.4. pontban feltételezettek szerint alakul. Mivel a költségek változását számos tényező befolyásolja, amelyeket nyilvánvalóan nem lehet pontosan évekre előre megbecsülni, a díjakat minden évben felül kell vizsgálni a tényleges költségalakulás függvényében, és szükség szerint korrigálni kell azokat. A próbaüzem alatti időszak szintén fontos információkat fog szolgáltatni a költségek alakulásáról, ami után szintén javasolt az alkalmazandó díjak újbóli átgondolása. További feltételezések a díjakat illetően: - Nagykállón és Birin ugyanazon – átlagos - szennyvízdíjakat alkalmazzák (jelenleg 3 Ft/m3 az eltérés) (Átlagos díj alatt a teljes rendszerre vonatkozó fajlagos költség + az elvárható nyereség alapján kalkulált díjat értjük) - a szippantott szennyvíz átvételi díja a mindenkori lakossági díj 1,5-szöröse Bevételek A projekt tervezett bevételei két tételből adódnak össze: - szennyvízdíjból származó bevétel - fűz értékesítéséből származó bevétel

226

A 7.3.2. pontban bemutatott szennyvízmennyiség, valamint a javasolt díjak alapján a projekt díjakból származó várható árbevételét a 7.15. táblázat mutatja. A fűz bevételének kalkulációjához az alábbi feltételezésekből indultunk ki: - a telepítés utáni első három évben korlátozott mennyiséget lehet letermelni az ültetvényről - a negyedik évtől kezdve évente átlagosan 1.200 tonna fűz termelhető le a 40 hektáros területről. A fűz szárazanyag tartalma ~50 % (33. melléklet). - a fűz várható értékesítési ára (2008-as áron) 15.000 Ft/tonna szárazanyag (Bakonyi Erőmű tájékoztatása alapján) - a fűz értékesítési ára reáláron évente 1 %-kal nő A fűz értékesítéséből származó becsült éves bevételt a 7.15. táblázat tartalmazza

227

7.15. táblázat: Díjak és bevételek tervezett alakulása (reáláron) Fejlesztéssel Díjak Lakossági Intézmények Szippantott (átvételi díj) Bevétel Lakossági Intézményi Szippantott Díjbevétel összesen Termékértékesítés - értékesítési ár - értékesített mennyiség (szárazanyag) - bevétel Bevétel összesen Fejlesztés nélkül Díjak Lakossági Intézményi Szippantott Bevétel Lakossági Intézményi Szippantott Díjbevétel összesen Növekmény Díjbevétel növ Értékesítési bevétel Bevétel összesen

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

Ft/m3 Ft/m3 Ft/m3

71,4 71,4 107,1

78,5 78,5 117,8

82,5 82,5 123,7

86,6 86,6 129,9

90,9 90,9 136,4

95,5 95,5 143,2

100,2 100,2 150,4

105,3 105,3 157,9

110,0 110,0 165,0

114,4 114,4 171,6

117,3 117,3 175,9

120,2 120,2 180,3

123,2 123,2 184,8

126,3 126,3 189,4

129,4 129,4 194,1

mFt mFt mFt mFt

22,5 5,8 0,6 28,9

28,0 9,2 1,8 39,1

31,1 10,2 2,0 43,3

34,4 11,3 2,2 47,9

36,1 11,8 2,3 50,3

37,9 12,4 2,5 52,8

39,8 13,1 2,6 55,4

41,8 13,7 2,7 58,2

43,6 14,3 2,8 60,8

45,4 14,9 2,9 63,2

46,5 15,3 3,0 64,8

47,7 15,7 3,1 66,4

48,9 16,1 3,2 68,1

50,1 16,5 3,2 69,8

51,4 16,9 3,3 71,5

eFt/t

15,3

15,5

15,6

15,8

15,9

16,1

16,2

16,4

16,6

16,7

16,9

17,1

17,2

17,4

17,6

28,9

200,0 3,1 42,2

300,0 4,7 48,0

400,0 6,3 54,2

600,0 9,6 59,8

600,0 9,6 62,4

600,0 9,7 65,2

600,0 9,8 68,0

600,0 9,9 70,7

600,0 10,0 73,3

600,0 10,1 75,0

600,0 10,2 76,7

600,0 10,3 78,4

600,0 10,4 80,3

600,0 10,6 82,1

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

Ft/m3 Ft/m3 Ft/m3

71,4 71,4 107,1

72,1 72,1 108,2

72,8 72,8 109,3

73,6 73,6 110,4

74,3 74,3 111,5

75,0 75,0 112,6

75,8 75,8 113,7

76,6 76,6 114,8

77,3 77,3 116

78,1 78,1 117,1

78,9 78,9 118,3

79,7 79,7 119,5

80,5 80,5 120,7

81,3 81,3 121,9

82,1 82,1 123,1

mFt mFt mFt mFt

22,5 5,8 0,6 28,9 2010 0,0 0,0 0,0

22,7 5,9 0,6 29,2 2011 9,9 3,1 13,0

22,9 5,9 0,7 29,5 2012 13,8 4,7 18,5

23,13 6,0 0,7 29,8 2013 18,1 6,3 24,4

23,36 6,1 0,7 30,1 2014 20,2 9,6 29,7

23,6 6,1 0,7 30,4 2015 22,4 9,6 32,0

23,83 6,2 0,7 30,7 2016 24,7 9,7 34,5

24,07 6,2 0,7 31,0 2017 27,2 9,8 37,0

24,31 6,3 0,7 31,3 2018 29,5 9,9 39,4

24,55 6,4 0,7 31,6 2019 31,6 10,0 41,7

24,8 6,4 0,7 31,9 2020 32,9 10,1 43,0

25,05 6,5 0,7 32,3 2021 34,2 10,2 44,4

25,3 6,6 0,7 32,6 2022 35,5 10,3 45,9

25,55 6,6 0,7 32,9 2023 36,9 10,4 47,3

25,81 6,7 0,7 33,2 2024 38,3 10,6 48,9

t mFt mFt

mFt mFt mFt

Megjegyzés: A táblázatban a díjak 2008. évi reáláron szerepelnek, a tényleges díjakat még az inflációval korrigálni kell. Így például, amennyiben 2009-ben 5 %, 2010-ben 4 %, és 2011-ben 3 % lesz az infláció, akkor a 2011-ben reáláron megállapított 78,5 Ft/m3 lakossági díj nominális értéken 88,29 Ft/m3 lesz.

228

7.15. táblázat: Díjak és bevételek tervezett alakulása (reáláron) Fejlesztéssel Díjak Lakossági Intézmények Szippantott (átvételi díj) Bevétel Lakossági Intézményi Szippantott Díjbevétel összesen Termékértékesítés - értékesítési ár - értékesített mennyiség (szárazanyag) - bevétel Bevétel összesen Fejlesztés nélkül Díjak Lakossági Intézményi Szippantott Bevétel Lakossági Intézményi Szippantott Díjbevétel összesen Növekmény Díjbevétel növ Értékesítési bevétel Bevételnövekmény összesen

2025

2026

2027

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

Ft/m3 Ft/m3 Ft/m3

132,7 132,7 199,0

136,0 136,0 204,0

139,4 139,4 209,1

142,9 142,9 214,3

146,4 146,4 219,7

150,1 150,1 225,2

153,9 153,9 230,8

157,7 157,7 236,5

161,6 161,6 242,5

165,7 165,7 248,5

169,8 169,8 254,7

174,1 174,1 261,1

178,4 178,4 267,6

182,9 182,9 274,3

187,5 187,5 281,2

mFt mFt mFt mFt

52,6 17,3 3,4 73,3

54,0 17,7 3,5 75,2

55,3 18,2 3,6 77,0

56,7 18,6 3,7 79,0

58,1 19,1 3,8 81,0

59,6 19,6 3,9 83,0

61,0 20,0 4,0 85,0

62,6 20,5 4,1 87,2

64,1 21,1 4,2 89,4

65,7 21,6 4,3 91,6

67,4 22,1 4,4 93,9

69,1 22,7 4,5 96,2

70,8 23,2 4,6 98,6

72,6 23,8 4,7 101,1

74,4 24,4 4,8 103,6

eFt/t

17,8

17,9

18,1

18,3

18,5

18,7

18,9

19,0

19,2

19,4

19,6

19,8

20,0

20,2

20,4

t mFt mFt

600,0 10,7 84,0

600,0 10,8 85,9

600,0 10,9 87,9

600,0 11,0 90,0

600,0 11,1 92,0

600,0 11,2 94,2

600,0 11,3 96,4

600,0 11,4 98,6

600,0 11,5 100,9

600,0 11,7 103,2

600,0 11,8 105,7

600,0 11,9 108,1

600,0 12,0 110,6

600,0 12,1 113,2

600,0 12,3 115,9

2025

2026

2027

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

Ft/m3

82,9 82,9 124,4

83,7 83,7 125,6

84,6 84,6 126,9

85,4 85,4 128,1

86,3 86,3 129,4

87,1 87,1 130,7

88,0 88,0 132

88,9 88,9 133,3

89,8 89,8 134,7

90,7 90,7 136

91,6 91,6 137,4

92,5 92,5 138,7

93,4 93,4 140,1

94,3 94,3 141,5

95,3 95,3 142,9

mFt

26,06 6,8 0,7 33,6 2025 39,8 10,7 50,4

26,32 6,8 0,8 33,9 2026 41,3 10,8 52,0

26,59 6,9 0,8 34,2 2027 42,8 10,9 53,7

26,85 7,0 0,8 34,6 2028 44,4 11,0 55,4

27,12 7,0 0,8 34,9 2029 46,0 11,1 57,1

27,39 7,1 0,8 35,3 2030 47,7 11,2 58,9

27,67 7,2 0,8 35,6 2031 49,4 11,3 60,7

27,94 7,2 0,8 36,0 2032 51,2 11,4 62,6

28,22 7,3 0,8 36,3 2033 53,0 11,5 64,5

28,51 7,4 0,8 36,7 2034 54,9 11,7 66,5

28,79 7,5 0,8 37,1 2035 56,8 11,8 68,6

29,08 7,5 0,8 37,4 2036 58,8 11,9 70,7

29,37 7,6 0,8 37,8 2037 60,8 12,0 72,8

29,66 7,7 0,8 38,2 2038 62,9 12,1 75,0

29,96 7,8 0,9 38,6 2039 65,0 12,3 77,3

mFt mFt mFt mFt

229

7.15/2. táblázat: Díjbevételek és az amortizációs költségek (CBA Útmutató 13. sz. táblázata)

Fajlagos djnövekmény Fajlagos üzemeltetési költségnövekmény Fajlagos éves értékcsökkenés

Ft/m3

2010 0

2011 6,4

2012 9,6

2013 13,0

2014 16,6

2015 20,4

2016 24,4

2017 28,7

2018 32,7

2019 36,3

2020 38,4

2021 40,5

2022 42,7

2023 45,0

2024 47,4

Ft/m3

0

5,2

1,0

-2,9

-2,8

-2,7

-2,6

-2,5

-2,4

-2,2

-2,1

-2,0

-1,8

-1,6

-1,5

Ft/m3

0

88,2

83,6

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

0,0 0,0 0 0

2,1 2,1 42,2 42,2

6,7 8,8 42,2 84,3

11,6 20,5 42,2 126,5

16,7 37,2 42,2 168,6

18,8 55,9 42,2 210,8

20,9 76,9 42,2 252,9

23,2 100,1 42,2 295,1

25,3 125,4 42,2 337,2

27,2 152,6 42,2 379,4

28,3 180,8 42,2 421,6

29,3 210,2 42,2 463,7

30,4 240,6 42,2 505,9

31,6 272,2 42,2 548,0

32,7 304,9 42,2 590,2

Díjbevétel-üzemeltetési ktg Kumulált Értékcsökkenés Kumulált

mFt/év mFt/év mFt/év mFt/év

Fajlagos djnövekmény

Ft/m3

2025 49,8

2026 52,3

2027 54,8

2028 57,5

2029 60,2

2030 63,0

2031 65,9

2032 68,8

2033 71,9

2034 75,0

2035 78,3

2036 81,6

2037 85,0

2038 88,5

2039 92,2

Ft/m3

-1,3

-1,1

-0,9

-0,7

-0,5

-0,3

-0,1

0,2

0,4

0,7

0,9

1,2

1,5

1,8

2,1

Ft/m3

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

79,4

33,9 338,9 42,2 632,3

35,2 374,1 42,2 674,5

36,4 410,5 42,2 716,6

37,7 448,3 42,2 758,8

39,1 487,4 42,2 800,9

40,5 527,8 42,2 843,1

41,9 569,7 42,2 885,3

43,3 613,0 42,2 927,4

44,8 657,8 42,2 969,6

46,3 704,1 42,2 1011,7

47,9 752,0 42,2 1053,9

49,5 801,4 42,2 1096,0

51,1 852,6 42,2 1138,2

52,8 905,4 42,2 1180,3

54,6 959,9 42,2 1222,5

Fajlagos üzemeltetési költségnövekmény Fajlagos éves értékcsökkenés Díjbevétel-üzemeltetési ktg Kumulált Értékcsökkenés Kumulált

mFt/év mFt/év mFt/év mFt/év

230

7.3.7. Pénzügyi megtérülési mutatók A projekt megtérülésének bemutatására a nettó jelenérték (FNPV/C), a pénzügyi megtérülési ráta (FNPV/C) és a haszon-költség arány (BCR) került kiszámításra. A tervezett beruházási és működési költségek, valamint a működésből származó bevételek figyelembe

vételével

Támogatás

nélkül

a

a

projekt

pénzügyi

megtérülése nettó

támogatás

jelenérték

nélkül

negatív.

A

nem

mutatók

biztosítható. értékét

a

7.16. táblázat tartalmazza. 7.16. táblázat: A projekt megtérülési mutatói

Mutató

Nettó jelenérték (FNPV/C) (ezer Ft)

EU támogatás nélkül EU támogatással

- 622 984 -101 397

Pénzügyi megtérülési ráta (FRR/C) (%) -2,03 2,49

Haszon-költség arány (BCR) 0,53 0,87

7.3.8. Finanszírozási hiány számítása Az EU hozzájárulásának mértékét az alábbi módszerrel kell kiszámítani: 1. lépés: A finanszírozási hiány meghatározása: R=Max EE/DIC, ahol R: A finanszírozási hiány Max EE: az elszámolható ráfordítás maximuma = DIC-DNR DIC: a diszkontált beruházási költség DNR: diszkontált nettó bevétel= diszkontált bevétel-diszkontált működési költség (beleértve: üzemeltetési, fenntartási és pótlási költség is)+diszkontált maradványérték 2. lépés: Döntési összeg meghatározása DA= EC*R, ahol DA: döntési összeg (az az összeg, amelyre a prioritási tengely társfinanszírozási rátája vonatkozik) EC: Elszámolható költség (Az akcióterv és az aktuális pályázati felhívás szabályai szerint, vagy az Elszámolható költség útmutató a 2007-2013 programozási időszakra szerint).

231

3. lépés: Az EU támogatás maximumának számítása EU támogatás = DA * max CRpa, ahol CRpa a prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta A finanszírozási hiány kalkulációját a 7.17. táblázat tartalmazza. A finanszírozási hiány mértéke 84,758 %, azaz a beruházásnak ekkora része nem fedezhető a jövőbeni nettó bevételből. 7.17. táblázat: A finanszírozási hiány kalkulációja

Megnevezés a. Projekt (elszámolható) költsége, nem diszkontált b. Diszkontált nettó bevétel (DNR) c. Diszkontált kezdeti beruházási költség (DIC) d. DIC-DNR (max DEE=FG) e. Finanszírozási hiány* = (DIC-DNR)/DIC f. EU támogatás alapját képező döntési összeg (=a*e), nem diszkontált g. Maximális társfinanszírozási ráta, CREU h. EU támogatás (=f*g), nem diszkontált, tartalékkal i. Központi hazai támogatás j. Központi hazai támogatás(=f*i), nem diszkontált, tartalékkal k. Saját forrás(=a-f), nem diszkontált, tartalékkal * A finanszírozási hiány mutató számítása tartalék figyelembe vétele nélkül történt

ezer Ft 805 875 112 031 735 015 622 984 84,758% 683 043 85% 580 587 15% 102 456 122 832

7.3.9. Projekt finanszírozása A projekt tervezett finanszírozását – a finanszírozási hiány figyelembe vételével - éves bontásban a 7.18. táblázat szemlélteti. A teljes projektköltségre vetítve az EU támogatás aránya 72,04 %, a hazai központi támogatás 12,71 %, míg a saját erő igény 15,25

%.

A

projekt

összes

költsége

elszámolható

költség.

A

saját

Kedvezményezett saját forrásból (idegen forrás igénybe vétele nélkül) biztosítja. 7.18. táblázat: Projekt tervezett finanszírozása, ezer Ft

Megnevezés EU támogatás

2010

2011

Összesen

%

516 251

64 336

580 587

72,04

91 103

11 353

102 456

12,71

Saját erő

109 221

13 611

122 832

15,25

Összesen

716 575

89 300

805 875

100,00

Hazai támogatás

232

erőt

a

7.3.10.

Projekt pénzügyi fenntarthatósága

A projekt pénzügyi fenntarthatóságát a 7.19. táblázat mutatja. Az első pótlási időszakra természetesen még nem képződik annyi szabad forrás a projekt keretében, hogy abból finanszírozni lehessen a pótlásokat, így hitel felvételére lesz szükség. A későbbi pótlásokra, valamint a hitel törlesztésére és kamatainak fizetésére a későbbi időszak szabad forrásai már elegendőek.

233

7.19. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága, mFt Évek Összes finanszírozási forrás Összes bevétel, projekt

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

716,6

89,3

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

13,0

18,5

24,4

29,7

32,0

34,5

37,0

39,4

41,7

43,0

44,4

45,9

47,3

48,9

Hitelfelvétel

2024

80,0

Egyéb bevétel Összes pénzbeáramlás Összes üzemelési költség Összes beruházási költség Pótlás

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

1,2

5,2

5,1

5,1

5,0

5,0

716,6

102,3

18,5

24,4

29,7

32,0

34,5

37,0

119,4

42,9

48,2

49,6

50,9

52,4

53,8

0,0

10,9

11,8

12,8

13,0

13,3

13,5

13,8

14,1

14,4

14,8

15,1

15,4

15,8

16,1

716,6

89,3

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

75,7

75,7

75,7

0,0

0,0

0,0

0,0

75,7

Hiteltörlesztés

0,0

0,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

Kamat

0,0

1,2

1,2

1,1

1,1

1,0

1,0

Összes pénzkiáramlás

716,6

100,2

11,8

12,8

13,0

13,3

13,5

89,5

89,8

91,3

20,0

20,2

20,5

20,8

96,7

Cash-flow

0,0

2,1

6,7

11,6

16,7

18,8

20,9

-52,5

29,6

-48,5

28,3

29,3

30,4

31,6

-42,9

Kumulált cash-flow

0,0

2,1

8,8

20,5

37,2

55,9

76,9

24,4

54,0

5,6

33,8

63,2

93,6

125,2

82,3

Évek Összes finanszírozási forrás Összes bevétel, projekt

2025

2026

2027

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

50,4

52,0

53,7

55,4

57,1

58,9

60,7

62,6

64,5

66,5

68,6

70,7

72,8

75,0

77,3

Hitelfelvétel Egyéb bevétel

4,9

4,8

4,8

4,7

4,7

4,6

4,5

4,5

4,4

4,4

4,3

4,2

4,2

4,1

4,1

Összes pénzbeáramlás

55,3

56,9

58,5

60,1

61,8

63,5

65,3

67,1

69,0

70,9

72,9

74,9

77,0

79,1

81,4

Összes üzemelési költség

16,5

16,9

17,2

17,6

18,0

18,4

18,9

19,3

19,8

20,2

20,7

21,2

21,7

22,2

22,7

Összes beruházási költség Pótlás Hiteltörlesztés Kamat Összes pénzkiáramlás Cash-flow

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

75,7

75,7

0,0

0,0

0,0

0,0

75,7

75,7

75,7

0,0

0,0

0,0

0,0

75,7

75,7

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

4,0

0,9

0,8

0,8

0,7

0,7

0,6

0,5

0,5

0,4

0,4

0,3

0,2

0,2

0,1

0,1

97,0

97,4

22,0

22,3

22,7

23,0

99,1

99,5

99,8

24,6

25,0

25,4

25,9

102,0

102,5

-41,7

-40,5

36,4

37,7

39,1

40,5

-33,8

-32,4

-30,9

46,3

47,9

49,5

51,1

-22,8

-21,1

Kumulált cash-flow

40,6 0,1 36,5 74,3 113,4 153,8 120,0 87,6 56,8 103,1 151,0 200,4 251,6 228,7 207,6 *A beruházás finanszírozásához nem kerül sor hitel felvételére. Az üzemelés időszakában a pótlások finanszírozására kell várhatóan hitelt felvenni. Tekintve, hogy a finanszírozási hiány, illetve a beruházás megtérülési mutatóinak (FNPV/C? FRR/C) számítása a finanszírozás formájától függetlenül kell, hogy történjen, az esetleges hitelfelvételt és a hiteltörlesztéshez szükséges díjemelést nem lehet figyelembe venni e mutatók számításánál. Viszont nyilván figyelembe kell venni a fenntarthatóság vizsgálatánál, ha hitelfelvételre is sor kerül, pl. a pótlások finanszírozásához. Az egyéb bevétel a modellben szintén a díjbevételből származik, természetesen a hitel miatt meg kell emelni majd a díjakat a hiteltörlesztés évétől kezdve.

234

7.4.Közgazdasági költség-haszon elemzés 7.4.1. Módszer és feltételezések Közgazdasági költség-haszon elemzés keretében a kiválasztott műszaki megoldásra vonatkozó társadalmi hasznosság és költségek vizsgálata történt. A közgazdasági költség-haszon elemzés alkalmazott lépései: •

a pénzügyi költségek gazdasági költséggé történő átalakítása

•

a projekt közvetlen hasznainak pénzbeli meghatározása

•

közgazdasági megtérülési mutatók számítása

•

kockázatelemzés és érzékenységi vizsgálat

A gazdasági elemzésben alkalmazott diszkontráta 5,5 %.

7.4.2. Pénzügyi költségek összegzése A pénzügyi költségeket a 7.20. táblázat összegzi. 7.20. táblázat: Projekt pénzügyi költségei Megnevezés

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019


0,0

10,9

11,8

12,8

13,0

13,3

13,5

13,8

14,1

14,4

- csatornafenntartás

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

- szennyvízkezelés

0,0

10,9

11,8

12,8

13,0

13,3

13,5

13,8

14,1

14,4

Pótlás

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

75,7

75,7

75,7

Beruházási költség

689,6

86,3


Maradványérték 522,0

70,0

- faültetvény

98,1

10,9

- egyéb

69,5

5,4


689,6

97,2

11,8

12,8

13,0

13,3

13,5

89,5

89,8

90,1

Megnevezés

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029


14,8

15,1

15,4

15,8

16,1

16,5

16,9

17,2

17,6

18,0


0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0


14,8

15,1

15,4

15,8

16,1

16,5

16,9

17,2

17,6

18,0

0,0

0,0

0,0

0,0

75,7

75,7

75,7

0,0

0,0

0,0


14,8

15,1

15,4

15,8

91,8

92,1

92,5

17,2

17,6

18,0

Megnevezés

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039


18,4

18,9

19,3

19,8

20,2

20,7

21,2

21,7

22,2

22,7


0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0


18,4

18,9

19,3

19,8

20,2

20,7

21,2

21,7

22,2

22,7

0,0

75,7

75,7

75,7

0,0

0,0

0,0

0,0

75,7

Pótlás Maradványérték Beruházási költség - szennyvízkezelés - faültetvény - egyéb

Pótlás Maradványérték

75,7 -312,5

235

Megnevezés

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

2037

2038

2039

18,4

94,5

95,0

95,4

20,2

20,7

21,2

21,7

97,9

-214,1

Beruházási költség - szennyvízkezelés - faültetvény - egyéb Összes pénzügyi költség

7.4.3. Pénzügyi költségek átalakítása gazdasági költségekké Beruházási költség A gazdasági elemzésben a transzfer tételek már nem szerepelhetnek. A projekt esetében a pénzügyi beruházási költségek már eleve ÁFA nélkül kerültek meghatározásra, így a pénzügyi

beruházási

költség

egyenlő

a

gazdasági

beruházási

költséggel

(7.21. táblázat). 7.21. táblázat: Gazdasági beruházási költség, eFt

Megnevezés

2010

Építés Gép, berendezés Próbaüzem Telep összesen Faültetvény - ültetvény - gép, berendezés Beruházási költség összesen Tartalék* Beruházási költség tartalékkal Járulékos költségek Ingatlanvásárlás Műszaki felügyelet Tervezői művezetés PR Projekt menedzsment Könyvvizsgáló Járulékos ktg összesen Fejlesztési költség

343 800 178 200 0 522 000 98 100 72 000 26 100 620 100 27 000

38 200 19 800 12 000 70 000 10 900 8 000 2 900 80 900 3 000

382 000 198 000 12 000 592 000 109 000 80 000 29 000 701 000 30 000

647 100

83 900

731 000

3 000 300 700 1 300 100 5 400 89 300

20 875 30 000 3 000 7 000 13 000 1 000 74 875 805 875

20 27 2 6 11

875 000 700 300 700 900 69 475 716 575

2011

Összesen

* A gazdasági megtérülési mutatók számítása a tartalék figyelembe vétele nélkül történt

236

Üzemelési költségek Az üzemelési költségek közül csak a bérköltségek esetében merül fel a korrekció igénye az esetleges torzítások miatt. A jelen projekt esetében azonban feltételezzük, hogy a bérek megfelelnek a piaci béreknek mind a szakképzett, mind a szakképzetlen munkaerő esetében, így korrekciót nem alkalmaztunk. A személyi jellegű költségekből azonban kiszűrtük a transzfer tételeket41. A személyi jellegű költségektől eltekintve a pénzügyi üzemelési költségek megfelelnek a gazdasági költségeknek 7.22. táblázat). A gazdasági költségeket összefoglalva a 7.23. táblázat tartalmazza.

41

EU Commission, DG Regional Policy: The New Programming Period; Methodological Working Document 4; Guidance on the methodology for carrying out Cost-Benefit Analysis, page 8: Fiscal corrections

237

7.22. táblázat: Gazdasági üzemelési költségek Fejlesztéssel Csatornahálózat fenntartási ktg. Szennyvíztisztítás Fajlagos változó ktg - anyag - energia Fajlagos változó összesen Összes változó ktg Fix költség - bérjellegű - fenntartás Éves fixktg Szennyvíztisztítás összesen Összes üzemelési és fenn. ktg Fejlesztés nélkül Csatornahálózat fenntartási ktg. Szennyvíztisztítás Fajlagos változó ktg - anyag - energia Fajlagos változó összesen Összes változó ktg Fix költség - bérjellegű - fenntartás Éves fixktg Szennyvíztisztítás összesen Összes műk és fenn. ktg Gazdasági költségnövekmény - csatornafenntartás - Szennyvíztisztítás Ktg növekmény

2010 17,34

2011 17,52

2012 17,69

2013 17,87

2014 18,05

2015 18,23

2016 18,41

2017 18,59

2018 18,78

2019 18,97

2020 19,16

2021 19,35

2022 19,54

2023 19,74

2024 19,93


8,16 12,48 20,65 8,25

10,73 17,44 28,17 13,47

10,84 17,79 28,63 14,44

10,95 18,14 29,09 15,44

11,06 18,51 29,56 15,69

11,17 18,88 30,04 15,94

11,28 19,26 30,53 16,20

11,39 19,64 31,03 16,47

11,50 20,03 31,54 16,74

11,62 20,43 32,05 17,01

11,74 20,84 32,58 17,29

11,85 21,26 33,11 17,57

11,97 21,68 33,66 17,86

12,09 22,12 34,21 18,16

12,21 22,56 34,77 18,45

mFt mFt mFt mFt mFt

4,58 10,20 14,78 23,03 40,37

7,57 12,16 19,73 33,19 50,71

7,72 12,28 20,0 34,44 52,13

7,91 12,40 20,3 35,75 53,62

8,15 12,53 20,7 36,36 54,41

8,39 12,65 21,0 36,99 55,22

8,64 12,78 21,4 37,63 56,04

8,95 12,91 21,9 38,32 56,91

9,26 13,04 22,3 39,03 57,81

9,58 13,17 22,8 39,76 58,73

9,92 13,30 23,2 40,51 59,66

10,27 13,43 23,7 41,27 60,62

10,63 13,57 24,2 42,05 61,59

11,00 13,70 24,7 42,85 62,59

11,38 13,84 25,2 43,68 63,61

2010 17,34

2011 17,52

2012 17,69

2013 17,87

2014 18,05

2015 18,23

2016 18,41

2017 18,59

2018 18,78

2019 18,97

2020 19,16

2021 19,35

2022 19,54

2023 19,74

2024 19,93


8,16 12,48 20,65 8,25

8,24 12,73 20,98 8,38

8,32 12,99 21,31 8,52

8,41 13,25 21,66 8,65

8,49 13,51 22,01 8,79

8,58 13,78 22,36 8,93

8,66 14,06 22,72 9,08

8,75 14,34 23,09 9,23

8,84 14,63 23,46 9,38

8,93 14,92 23,85 9,53

9,01 15,22 24,23 9,68

9,10 15,52 24,63 9,84

9,20 15,83 25,03 10,00

9,29 16,15 25,44 10,16

9,38 16,47 25,85 10,33

mFt mFt mFt mFt mFt

4,58 10,20 14,78 23,03 40,37

4,67 10,30 14,97 23,35 40,87

4,76 10,41 15,17 23,69 41,38

4,88 10,51 15,39 24,05 41,91

5,03 10,62 15,64 24,44 42,48

5,18 10,72 15,90 24,84 43,06

5,34 10,83 16,16 25,24 43,65

5,52 10,94 16,46 25,68 44,28

5,72 11,05 16,76 26,14 44,92

5,92 11,16 17,07 26,60 45,57

6,12 11,27 17,39 27,07 46,23

6,34 11,38 17,72 27,56 46,91

6,56 11,49 18,05 28,05 47,60

6,79 11,61 18,40 28,56 48,30

7,03 11,73 18,75 29,08 49,02

mFt mFt

2010 0,0 0,00 0,00

2011 0,0 9,84 9,84

2012 0,0 10,75 10,75

2013 0,0 11,71 11,71

2014 0,0 11,93 11,93

2015 0,0 12,15 12,15

2016 0,0 12,38 12,38

2017 0,0 12,64 12,64

2018 0,0 12,90 12,90

2019 0,0 13,16 13,16

2020 0,0 13,43 13,43

2021 0,0 13,71 13,71

2022 0,0 14,00 14,00

2023 0,0 14,29 14,29

2024 0,0 14,59 14,59

mFt

mFt

238

7.22. táblázat: Gazdasági üzemelési költségek, folytatás Fejlesztéssel Csatornahálózat fenntartási ktg. Szennyvíztisztítás Fajlagos változó ktg - anyag - energia Fajlagos változó összesen Összes változó ktg Fix költség - bérjellegű - fenntartás Éves fixktg Szennyvíztisztítás összesen Összes üzemelési és fenn. ktg Fejlesztés nélkül Csatornahálózat fenntartási ktg. Szennyvíztisztítás Fajlagos változó ktg - anyag - energia Fajlagos változó összesen Összes változó ktg Fix költség - bérjellegű - fenntartás Éves fixktg Szennyvíztisztítás összesen Összes műk és fenn. ktg Gazdasági költségnövekmény - csatornafenntartás - Szennyvíztisztítás Ktg növekmény

2025 20,13

2026 20,33

2027 20,54

2028 20,74

2029 20,95

2030 21,16

2031 21,37

2032 21,59

2033 21,80

2034 22,02

2035 22,24

2036 22,46

2037 22,69

2038 22,91

2039 23,14


12,33 23,01 35,35 18,76

12,46 23,47 35,93 19,07

12,58 23,94 36,52 19,38

12,71 24,42 37,13 19,70

12,83 24,91 37,74 20,03

12,96 25,41 38,37 20,36

13,09 25,91 39,01 20,70

13,22 26,43 39,66 21,05

13,36 26,96 40,32 21,40

13,49 27,50 40,99 21,75

13,62 28,05 41,68 22,12

13,76 28,61 42,37 22,49

13,90 29,18 43,08 22,86

14,04 29,77 43,81 23,25

14,18 30,36 44,54 23,64

mFt mFt mFt mFt mFt

11,78 13,98 25,76 44,52 64,65

12,19 14,12 26,31 45,38 65,71

12,62 14,26 26,88 46,26 66,80

13,06 14,40 27,46 47,17 67,91

13,52 14,55 28,06 48,09 69,04

13,99 14,69 28,68 49,05 70,21

14,48 14,84 29,32 50,02 71,39

14,99 14,99 29,97 51,02 72,61

15,51 15,14 30,65 52,05 73,85

16,06 15,29 31,34 53,10 75,12

16,62 15,44 32,06 54,17 76,41

17,20 15,59 32,79 55,28 77,74

17,80 15,75 33,55 56,42 79,10

18,42 15,91 34,33 57,58 80,49

19,07 16,07 35,14 58,77 81,92

2025 20,13

2026 20,33

2027 20,54

2028 20,74

2029 20,95

2030 21,16

2031 21,37

2032 21,59

2033 21,8

2034 22,02

2035 22,24

2036 22,46

2037 22,69

2038 22,91

2039 23,14


9,47 16,80 26,28 10,50

9,57 17,14 26,71 10,67

9,66 17,48 27,15 10,85

9,76 17,83 27,59 11,02

9,86 18,19 28,05 11,21

9,96 18,55 28,51 11,39

10,06 18,92 28,98 11,58

10,16 19,30 29,46 11,77

10,26 19,69 29,95 11,97

10,36 20,08 30,44 12,16

10,47 20,48 30,95 12,37

10,57 20,89 31,46 12,57

10,68 21,31 31,99 12,78

10,78 21,74 32,52 12,99

10,89 22,17 33,06 13,21

mFt mFt mFt mFt mFt

7,27 11,84 19,1 29,6 49,75

7,53 11,96 19,5 30,2 50,49

7,79 12,08 19,9 30,7 51,26

8,06 12,20 20,3 31,3 52,03

8,34 12,32 20,7 31,9 52,83

8,64 12,45 21,1 32,5 53,63

8,94 12,57 21,5 33,1 54,46

9,25 12,70 21,9 33,7 55,30

9,58 12,82 22,4 34,4 56,17

9,91 12,95 22,9 35,0 57,05

10,26 13,08 23,3 35,7 57,94

10,62 13,21 23,8 36,4 58,86

10,99 13,35 24,3 37,1 59,80

11,37 13,48 24,9 37,8 60,76

11,77 13,61 25,4 38,6 61,74

mFt mFt

2025 0,0 14,90 14,90

2026 0,0 15,22 15,22

2027 0,0 15,54 15,54

2028 0,0 15,88 15,88

2029 0,0 16,22 16,22

2030 0,0 16,57 16,57

2031 0,0 16,93 16,93

2032 0,0 17,30 17,30

2033 0,0 17,68 17,68

2034 0,0 18,07 18,07

2035 0,0 18,47 18,47

2036 0,0 18,88 18,88

2037 0,0 19,30 19,30

2038 0,0 19,74 19,74

2039 0,0 20,18 20,18

mFt

mFt

239

7.23. táblázat: Gazdasági költségek összefoglalása

Pénzügyi működési költség Pénzügyi pótlási költség Pénzügyi maradványérték Pénzügyi beruházási költség Összes pénzügyi költség Levonandó közvetett adók Gazdasági költség

Pénzügyi működési költség Pénzügyi pótlási költség Pénzügyi maradványérték Pénzügyi beruházási költség Összes pénzügyi költség Levonandó közvetett adók Gazdasági költség

2010 0,0 0,0

2011 10,9 0,0

2012 11,8 0,0

2013 12,8 0,0

2014 13,0 0,0

2015 13,3 0,0

2016 13,5 0,0

2017 13,8 75,7

2018 14,1 75,7

2019 14,4 75,7

2020 14,8 0,0

2021 15,1 0,0

2022 15,4 0,0

2023 15,8 0,0

2024 16,1 75,7

689,6 689,6 0,0 689,6

86,3 97,2 1,0 96,1

11,8 1,0 10,8

12,8 1,1 11,7

13,0 1,1 11,9

13,3 1,1 12,2

13,5 1,2 12,4

89,5 1,2 88,3

89,8 1,2 88,6

90,1 1,3 88,8

14,8 1,3 13,4

15,1 1,4 13,7

15,4 1,4 14,0

15,8 1,5 14,3

91,8 1,5 90,3

2025 16,5 75,7

2026 16,9 75,7

2027 17,2 0,0

2027 17,6 0,0

2028 18,0 0,0

2030 18,4 0,0

2031 18,9 75,7

2032 19,3 75,7

2033 19,8 75,7

2034 20,2 0,0

2035 20,7 0,0

2036 21,2 0,0

2037 21,7 0,0

2038 22,2 75,7

2039 22,7 75,7 -312,5

92,1 1,6 90,6

92,5 1,6 90,9

17,2 1,7 15,5

17,6 1,7 15,9

18,0 1,8 16,2

18,4 1,9 16,6

94,5 1,9 92,6

95,0 2,0 93,0

95,4 2,1 93,3

20,2 2,2 18,1

20,7 2,2 18,5

21,2 2,3 18,9

21,7 2,4 19,3

97,9 2,5 95,4

-214,1 2,6 -216,6

240

7.4.4. Projekt gazdasági hasznai

A projekt számos gazdasági haszonnal jár, amelyek közül hármat számszerűsítettünk: használóknál jelentkező haszon, levegőszennyezés csökkenés és energiatermelés. Használóknál jelentkező haszon A telep jelenlegi szűk kapacitása miatt hiába épült meg a csatornahálózat, az új rákötéseket csak korlátozottan lehetett ösztönözni. Így a rákötés helyett számos háztartásnak továbbra is a költséges szippantásos módszerrel kellett gondoskodnia a háztartásnál keletkező szennyvíz elhelyezéséről. A használóknál keletkező haszon kalkulációja során feltételeztük, hogy a fejlesztés révén a telepre érkező többletszennyvízmennyiség fele ilyen háztartásoktól származik (mivel erre pontos felmérés nem készült, nyilván önkényes a feltételezés, az ettől való eltéréseket az érzékenységi vizsgálat keretében elemeztük). A kalkulációs során használt paraméterek: - figyelembe vett szennyvízmennyiség: 41.178 m3/év - szippantás és elszállítás költsége (átvétel nélkül): 2.500 Ft/m3 Levegő szennyezés csökkentéséből eredő haszon A biológiai tisztító csökkenti a bűzkibocsátást, a légtérbe kerülő kórokozók számát, valamint a CO2 egyenértéket. Számításaink szerint 452 t/év CO2e jelenlegi kibocsátás 136 t/év–re csökken (a számítás BIO5ÎO2ÎCH4ÎCO2 irány). A CO2 kibocsátás csökkentése kedvező hatással van a klímaváltozásra. A haszon értékét a CO2 nemzetközi értékesítési árával közelítettük, ami 2008. októberében 22,25 EUR/tonna (≈ 6.000 Ft/tonna) volt (Forrás: www.energiainfo.hu).42 A kalkulációs során használt paraméterek: - CO2 kibocsátás csökkenés: 316 t/év - CO2 eladási ára: 6.000 Ft/m3 - CO2 eladási árának reálértéken történő növekedése: évi 0 %

42

A CO2 értékesítési ára erőteljes hullámzást mutat, az aktuális kereslet-kínálati viszonyoknak megfelelően.

241

Energiatermelés A fűz erőművekben felhasználható energiatermelésre. A Bakony Művek tájékoztatása alapján szárazanyag-tartalomra vetítve az átvételi ár 15.000 Ft/t (szállítási költséggel együtt). Az előállítható energia értéke ennek mintegy 1,5-szöröse43 (22.500 Ft/t) Energia értékének reáláron történő változása: évi 2 %. A számszerűsített hasznok alakulását a 7.24. táblázat mutatja.

43

Becslés, mivel erre pontos adatot nem kaptunk az erőműtől.

242

7.24. táblázat: Projekt számszerűsített gazdasági hasznai

Év kiváltott

2 010 0

2 011 21 340

2 012 31 259

2 013 41 178

2 014 41 178

2 015 41 178

2 016 41 178

2 017 41 178

2 018 41 178

2 019 41 178

2 020 41 178

2 021 41 178

2 022 41 178

2 023 41 178

2 024 41 178

Szippantás és elszállítás költsége, Ft/m3 Megtakarítás, mFt

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

0,0

53,3

78,1

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

Fűz értékesítés, szárazanyag, t Előállítható energia értéke, Ft/t szárazanyag Összes haszon, mFt

0

200

300

400

600

600

600

600

600

600

600

600

600

600

600

23 409

23 877

24 355

24 842

25 339

25 845

26 362

26 890

27 427

27 976

28 535

29 106

29 688

30 282

30 888

0

4,8

7,3

9,9

15,2

15,5

15,8

16,1

16,5

16,8

17,1

17,5

17,8

18,2

18,5

0 6 000 0,00

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

Csatornázással szippantott szennyvízmennyiség, m3

CO2 megtakarítás, t Elméleti ár, Ft/t Haszon, mFt

Összes haszon, mFt 0,0 60,0 87,3 114,8 120,0 120,3 120,7 121,0 121,3 121,6 122,0 122,3 122,7 123,0 123,4 * Feltételeztük, hogy a szippantást és a szállítást magánvállalkozók végzik, és nem a szennyvíztelep üzemeltetője. A költségek között azonban az átvétel díját nem vettük figyelembe, csak a szippantásét és az elszállítását, mivel csatornázás esetén is fizetnek díjat a háztarások.

243

7.24. táblázat: Projekt számszerűsített gazdasági hasznai, folytatás

Év Csatornázással kiváltott szippantott szennyvízmennyiség, m3

2 025 41 178

2 026 41 178

2 027 41 178

2 028 41 178

2 029 41 178

2 030 41 178

2 031 41 178

2 032 41 178

2 033 41 178

2 034 41 178

2 035 41 178

2 036 41 178

2 037 41 178

2 038 41 178

2 039 41 178

Szippantás és elszállítás költsége, Ft/m3 Megtakarítás, mFt

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

2 500

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

102,9

Fűz értékesítés, szárazanyag, t Előállítható energia értéke, Ft/t szárazanyag Összes haszon

600

600

600

600

600

600

600

600

600

600

600

600

600

600

600

31 505

32 136

32 778

33 434

34 102

34 785

35 480

36 190

36 914

37 652

38 405

39 173

39 957

40 756

41 571

18,9

19,3

19,7

20,1

20,5

20,9

21,3

21,7

22,1

22,6

23,0

23,5

24,0

24,5

24,9

CO2 megtakarítás, t Elméleti ár, Ft/t Haszon, mFt

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

316 6 000 1,90

Összes haszon, mFt

123,7

124,1

124,5

124,9

125,3

125,7

126,1

126,6

127,0

127,4

127,9

128,3

128,8

129,3

129,8

244

Nem számszerűsített hasznok: Az új szennyvíztisztító telep változat létesítésével a következő környezeti elemek terhelése csökken. •

Talaj szennyezése: A nitrogén túlterhelés csökkentése, a nitrogén érzékeny területekre vonatkozó 170 kg nitrogén/ha fajlagos érték alá. A fásszárú növényültetvény nitrogén- és foszforfelvevő képessége csökkenti a talajban felhalmozódott nitrogén- és foszfortartalmat.

•

Talajvíz

szennyezése:

A

talajvíz

toxikus

fém

és

NO3

szennyezésének

megszüntetése. •

Felszíni víz szennyezése: A tisztított szennyvíz terhelése a jelenlegi állapothoz képest nő. A javasolt „C” változat viszont a szokásos biológiai tisztítóból kikerülő szennyezőanyag terhelésnél jelentősen kisebb terhelést okoz.

•


7.4.5. Gazdasági megtérülési mutatók A projekt gazdasági megtérülésének bemutatására a gazdasági nettó jelenérték (ENPV), a gazdasági megtérülési ráta (ERR) és a haszon-költség arány (BCR) került kiszámításra (7.25. táblázat). A hasznok és ráfordítások jelenértékét a 7.26. táblázat szemlélteti. 7.25. táblázat: A projekt gazdasági megtérülési mutatói

Mutató Érték

Nettó jelenérték (ENPV) (ezer Ft) 389 919

Gazdasági megtérülési ráta, ERR (%) 9,80

Haszon-költség arány 1,31

7.26. táblázat: Hasznok és ráfordítások jelenértéke, és a nettó jelenérték

Megnevezés Gazdasági haszon Maradványérték Összes haszon Összes működési költség Összes beruházási költség Pótlás Összes ráfordítás NPV

245

PV, ezer Ft 1 581 62 1 644 189 731 334 1 254 389

987 693 680 274 162 325 761 919

7.5.Érzékenység és kockázatelemzés 7.5.1. Érzékenységvizsgálat Az érzékenységi vizsgálat célja a projekt kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása, amelyek változása a legnagyobb hatást gyakorolja az alapesetben kiszámított teljesítmény- mutatókra. A változók egy időben változhatnak úgy, hogy más paraméterek nem módosulnak. Az új EU CBA Útmutató szerint „kritikus” minden olyan változó, melynek 1% mértékű megváltozása (pozitív vagy negatív értelemben) a teljesítménymutatók 1 %-os, vagy annál nagyobb mértékű változását okozza. Az

érzékenységi

vizsgálat

keretében

az

„átváltási

értékek”

(vagy

más

szóval

„küszöbértékek) is kiszámításra kerültek a kritikus változókra. A szennyvízelvezetési és –kezelési projektek esetében az alábbi változók vizsgálata javasolt: Pénzügyi elemzés • A szennyvízkezelő telep beruházási költségeinek változása •

Pénzügyi bevételek változása

•

Pénzügyi üzemelési és fenntartási költségek változása

Gazdasági elemzés • Hasznok változása

Az

•

Beruházási költségek változása

•

Gazdasági üzemelési költségek változása

•

Gazdasági diszkontráta változása

érzékenységi

vizsgálat

során

az

EU

támogatással

figyelembe

vett

pénzügyi

megtérülési mutatók, illetve a gazdasági megtérülési mutatók változását vizsgáltuk. Az érzékenységi vizsgálat eredményeit a 7.27. táblázat, ill. a 7.28. táblázat összegzi. 7.27. táblázat: Érzékenységi vizsgálat eredménye, pénzügyi mutatók

Változó Alapeset Beruházási költség Üzemelési költség Bevétel

Változás mértéke 1 1 1 1 1 1

%-os %-os %-os %-os %-os %-os

növekedés csökkenés növekedés csökkenés növekedés csökkenés

246

FNPV (ezer Ft) -101 397 -103 531 -99 263 -103 632 -99 162 -95 161 -107 633

FRR (%) 2,49 2,45 2,52 2,43 2,54 2,65 2,32

FNPV változása -2,10% 2,10% -2,20% 2,20% 6,15% -6,15%

Változó

Változás mértéke

FNPV (ezer Ft)

FRR (%)

0 0 0

5% 5% 5%

Átváltási értékek Beruházási költség Üzemelési költség Bevétel

FNPV változása -47,50% -45,30% 16,30%

7.28. táblázat: Érzékenységi vizsgálat eredménye, gazdasági mutatók

Változó

Változás mértéke

Alapeset Beruházási költség Üzemelési költség Gazdasági hasznok Diszkontráta

1 %-os növekedés 1 %-os csökkenés 1 %-os növekedés 1 %-os csökkenés 1 %-os növekedés 1 %-os csökkenés 1 % pont növekedés 1 % pont csökkenés

ENPV (ezer Ft) 389,919 382,608 397,231 388,026 391,812 405,739 374,099

ERR (%) 9,80 9,68 9,92 9,78 9,82 9,96 9,64

ENPV változása -1,88% 1,88% -0,49% 0,49% 4,06% -4,06%

269,622

9,80

-30,85%

536,475

9,80

37,59%

Átváltási értékek Beruházási költség Üzemelési költség Gazdasági hasznok

0 0 0

5,5% 5,5% 5,5%

53,40 % 206,00% -24,70 %

Az érzékenységi vizsgálat alapján megállapítható, hogy: - mind a beruházási költség, mind az üzemelési költség, mind a bevétel 1 %-os változása kritikus az FNPV változása szempontjából - mind a beruházási költség, mind a gazdasági hasznok, mind a diszkontráta megváltozása kritikus az ENPV szempontjából

7.5.2. Forgatókönyv elemzés A forgatókönyv elemzés a kritikus változókra készült el. Az elemzés összegzését a 7.29. táblázat tartalmazza. 7.29. táblázat: Forgatókönyv elemzés eredménye FNPV/K Érték, Változás Valószínűség várható mFt értéke

Pü-i beruházás

-10% -20% 10% 20%

-80,054 -58,711 -122,720 -144,082

20% 10% 50% 20% 100%

-16,011 -5,871 -61,360 -28,816 -112,058

Pü-i

-10%

-79,047

20%

-15,809

247

Változás

Érték, mFt

Valószínűség

ENPV várható értéke

Gazd beruh ktg

-10% -20% 10% 20%

463,035 536,152 316,803 243,687

20% 10% 50% 20% 100%

92,607 53,615 158,402 48,737 353,361

Gazd

-10%

231,72

30%

69,516

-20% 10% 20%

-56,697 -123,747 -146,097

10% 50% 20% 100%

FNPV/K várható értéke -5,670 -61,874 -29,219 -112,572

-10% -20% 10% 20%

-163,757 -226,118 -39,036 23,324

50% 10% 30% 10% 100%

-81,879 -22,612 -11,711 2,332 -113,869

Változás üzemktg

Pü-i bevétel

Érték, mFt

Valószínűség

Változás haszon

-20% 10% 20%

Érték, mFt

Valószínűség

73,522 548,118 706,317

10% 40% 20% 100%

ENPV várható értéke 7,352 219,247 141,263 437,379

A pénzügyi beruházási költség változása esetén az FNPV/K várható értéke -112,058 mFt, ami 10,51 %-kal kisebb, mint az FNPV/K alapértéke. A pénzügyi üzemelési költség változása esetén az FNPV/K várható értéke 112,572 mFt (-11,02 %-os eltérés), a bevételek változása esetén az FNPV/K várható értéke -113,869 mFt (-12,3 %-os eltérés).

Az ENPV várható értéke: - gazdasági beruházási költség változása esetén 353,361 mFt (-9,4 %-os eltérés) - a gazdasági hasznok változása esetén 437,379 mFt (+12,2 %-os eltérés).

7.5.3. Kockázatelemzés A kockázatelemzés44 célja, hogy a kritikus változók esetében meghatározza azok bekövetkezésének valószínűségét, és meghatározza a kockázatok kivédésének, vagy hatásuk csökkentésének stratégiáját. A kockázatelemzésben már vizsgáljuk az egyes változók összetevőit is, azaz pl. a pénzügyi bevetél esetében mind a szennyvízmennyiség, mind a díjak változását.

44 Ez a fejezet csak a pénzügyi és gazdasági megtérülési mutatókkal kapcsolatos kockázatokat elemzi. A projekt egyéb kockázatait részletes bemutatása az 5. fejezetben található.

248

Kockázat

Pénzügyi mutatók Beruházási költség növekedése - beruházási javak árának növekedése - kivitelező késedelme és pótmunkák

Üzemelési költség növekedése költségelemek árának növekedése szennyvízmennyiség tervezettnél nagyobb növekedése

Bevételek csökkenése - rákötések alacsonyabb szinten valósulnak meg, mint ahogy tervezett nem fizetések arányának növekedése

Kockázat stratégiája

kezelésének

Kockázat bekövetkezésének valószínűsége (1-10)

Kockázat hatása a megtérülésre (1-10)

Mérsékelt (6)

Alacsony (4)

Mérsékelt (6)

Alacsony (4)

Közbeszerzési eljárás során a legjobb árajánlat kiválasztása,

Alacsony (3)

Alacsony (4)

Szerződésben rögzíteni a szankciókat, a kivitelező késedelme esetén Műszaki felügyeletet ellátó Mérnök alkalmazása a kivitelezés során

Magas (8)

Alacsony (3)

Alacsony (3)

Alacsony (3)

Hatékony kontrolling rendszer Fix költségek kézben tartása Munkaerő-hatékonyság növelése Amennyiben ez infiltrációból, vagy illegális rákötésből ered, intézkedések ezek visszaszorítására. Amennyiben számlázható szennyvízmennyiségről van szó, nincs szükség különösebb intézkedésre

Mérsékelt (5)

Magas (7)

Rákötések ösztönzése, eszközökkel

akár

számának jogi

Mérsékelt (5)

Mérsékelt (5)

Részletfizetési lehetőség bevezetése a szociálisan rászoruló családoknál

Gazdasági mutatók Beruházási költség növekedése

Mérsékelt (6)

Alacsony (4)

Gazdasági haszon

Mérsékelt (6)

Mérsékelt (5)

Diszkontráta növekedése

Alacsony (4)

Lényeges (9)

Közbeszerzési eljárás során a legjobb ajánlat kiválasztása, Szerződésben rögzíteni a szankciókat, a kivitelező késedelme esetén Műszaki felügyeletet ellátó Mérnök alkalmazása a kivitelezés során A projektmenedzsment hatáskörén kívül álló elemekből áll össze, így kockázatkezelési stratégiát erre nem lehet kialakítani. A projektmenedzsment hatáskörén kívül álló elemekből áll össze, így kockázatkezelési stratégiát erre nem lehet kialakítani

249

8. A projekt lebonyolítása 8.1.A projekt előkészítettségének bemutatása Nagykálló

Város

Önkormányzata

a

nagykállói


korszerűsítésének

előkészítési munkálataira 2008 márciusában KEOP 1.2.0 pályázatot nyújtott be, melyet támogatásra érdemesnek ítéltek. Az előkészítés során az alábbi munkákat végezték el (8.1. táblázat). 8.1. táblázat: Az eddig elvégzett feladatok

Előkészítési tevékenység

Projektelem Előzetes megvalósíthatósági tanulmány készítése 1. fordulós pályázati anyag beadása Az „A” változat vízjogi létesítési engedélyének meghosszabbítása 1. forduló tevékenységeinek koordinálására projektmenedzsment szervezet felállítása Egyéb projekt tanulmányok

Terület előkészítése

Ajánlati felhívás készítése és közbeszerzési eljárás lefolytatása A megvásárlandó ingatlanok alapállapotának felmérése, szennyezettségés talajtápanyag vizsgálat Talajmechanikai vizsgálatok végzése a megvásárlandó ingatlanokra

Tevékenység befejezésének időpontja 2008.03.17.

-

Igényelt támogatás [Ft] -

2008.03.17.

-

-

2008.09.03.

-

-

2008.10.10.

-

-

2008.11.15.

3 500 000

2 975 000

2008.11.15.

1 500 000

1 275 000

Elszámolható költség [Ft]

8.2.Intézkedési terv és ütemtervek a projekt lebonyolítására 8.2.1 Intézkedési terv Az előkészítési és lebonyolítás tevékenységek felsorolását a 8.2. táblázat mutatja be.

250

8.2. táblázat: Az eddig még el nem elvégzett feladatok

Projektelem Előkészítési tevékenységek Projekt menedzsment szolgáltatás

Tulajdoni viszonyok rendezése (Terület előkészítés) Művelési ág rendezése Részletes megvalósíthatósági tanulmány készítése Környezetvédelmi engedély Műszaki tervezés

Terület előkészítése Egyéb szolgáltatás Egyéb szolgáltatás 2. fordulós beadása

pályázat

Lebonyolítási tevékenységek Közbeszerzés és beszerzés Szennyvíztisztító telep kivitelezésére, Mérnök kiválasztására, Projektmenedzsment szervezet kiválasztására, PR tevékenység elvégzésére, Könyvvizsgálóra vonatkozó ajánlati felhívás elkészítése A projektmenedzsment szervezet külső tagjainak kiválasztása

Tevékenység Hirdetés, reklám, tájékoztatás igénybe vett PM szolgáltatás Közbeszerzési tanácsadás Jogi tanácsadás Opciós vételi szerződések megkötése a szükséges ingatlanokra Művelési ágból való kivonás RMT és CBA készítése


Igényelt támogatás [Ft]

1 000 000

850 000

3 800 000

3 230 000

1 600 000 500 000 1 000 000

1 360 000 425 000 850 000

7 500 000

6 375 000

3 500 000

2 975 000

17 300 000

14 750 000

1 500 000

1 275 000

1 500 000

1 275 000

300 000

255 000

-

-

felhívás eljárás

-

-

A projektmenedzsment szervezet tagjainak kiválasztása, feladat- és

-

-

Környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása (Előzetes vizsgálat, hatásvizsgálat) Vízjogi létesítési engedélykérelmi eljárás lefolytatása Kiviteli tervdokumentáció készítése a szennyvíztisztító és faültetvényes utótisztító megvalósítására Kisajátítási terv és Területszerzési terv készítése Közbeszerzési dokumentációk készítése Közbeszerzési dokumentációk közzététele, Értékbecslés Második fordulós pályázat beadása és RMT/CBA aktualizálása Ajánlati elkészítése, lefolytatása

251

Projektelem

Projektmenedzsment szervezet felállítása

Tájékoztatás, nyilvánosság

Ingatlanszerzés Könyvvizsgálat Kivitelezés Kivitelezés Próbaüzem

Tevékenység hatáskörök rögzítése, közbeszerzések lefolytatása PM szervezet felállítása, a szükséges feladatok koordinálása, közbeszerzések lefolytatása A beruházásról, a az üzemeltetésről, a díjpolitikáról, a csatornára való rákötés szükségességéről, a környezetvédelemről Szükséges területek vásárlása Fűzfás utótisztító létesítése Eleveniszapos szennyvíztisztító létesítése A szennyvíztisztító próbaüzeme (6 hónap)

Mérnök (FIDIC rendszer, laborvizsgálatok) Tervezői művezetés

252


Igényelt támogatás [Ft]

13 000 000

11 050 000

7 000 000

5 950 000

20 875 000

1 774 375

1 000 000 109 000 000

850 000 92 650 000

580 000 000

493 000 000

12 000 000

10 200 000

30 000 000

25 500 000

3 000 000

2 550 000

8.2.2 Közbeszerzési terv Becsült költség [eFt]

Tender neve

Részajánlat

Közbeszerzési eljárás típusa

Tender tartalma (tevékenységek felsorolása)

össz

önrész

támogatás

Ütemezés [év.hó] tender dokumentáció kidolgozása

ajánlati KSz felhívás jóváhamegjegyás lenése

Ajánlat ok értékelése

Szerződéskötés

PM szervezet

n.a.

Hirdetmény PM szervezet közzétételével induló egyszerű közbeszerzési eljárás

13 000

1 950

11 050

2009.11.

-

2009.11. 2009.12. 2009.12.


n.a.

Közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzés, 3 ajánlat kérése

A projekt nyilvánossággal kapcsolatos feladatainak ellátása, tájékoztatás

7 000

1 050

5 950

2009.11.

-

2009.11. 2009.12. 2009.12.

Könyvvizsgálat

n.a.


Könyvvizsgálattal kapcsolatos feladatok ellátása

1 000

150

850

2009.11.

-

2009.11. 2009.12. 2009.12.

253

Becsült költség [eFt]

Tender neve

Faültetvényes utótisztító kivitelezése

Részajánlat

n.a.

Szennyvíztisz- Művi tító biológia és kivitelezése komposztáló kivitelezése, próbaüzem lefolytatása

Mérnök

n.a



tender dokumentáció kidolgozása

ajánlati KSz felhívás jóváhamegjegyás lenése


Szerződéskötés

össz

önrész

támogatás

109 000

16 350

92 650

2009.12 – 2010.01.

2010.01. 2010.01. 2010.03. 2010.03.

2009.12 – 2010.01.

2010.01. 2010.01. 2010.03. 2010.03.

2009.12 – 2010.01.

2010.01. 2010.01. 2010.03. 2010.03.

Nemzeti értékhatár feletti nyílt eljárás

Faültetvényes utótisztító rendszer kiépítése, faültetvény telepítése


Közepes 580 000 terhelésű, eleveniszapos szennyvíztisztító (egyesített műtárgy) és fedett, prizmás szennyvíziszap komposztáló kivitelezése

87 000

493 000

A kiépített rendszer próbaüzemének lebonyolítása

12 000

1 800

10 200

FIDIC rendszer, laborvizsgálatok

30 000

4 500

25 500


Ütemezés [év.hó]

254

Becsült költség [eFt]

Tender neve


Részajánlat

n.a.




Tervezői művezetéssel kapcsolatos feladatok ellátása

össz

3 000

önrész

450

255

támogatás

2 550

Ütemezés [év.hó] tender dokumentáció kidolgozása 2010.02.

ajánlati KSz felhívás jóváhamegjegyás lenése -


Szerződéskötés

2010.02. 2010.03. 2010.03.

8.2.3

Lebonyolítási terv Megnevezés 1. forduló, Projekt indítás 1. forduló, PM szervezet/tagok kiválasztása 1. forduló, Projekt menedzsment felállítása, PM szolgáltatás 1. forduló, Előkészítési közbeszerzések lebonyolítása, tender dokumentációk 1. forduló, Közbeszerzés értékelése 1. forduló, Szerződéskötések 1. forduló, Lakossági tájékoztatás jelentős eseményei Részletes megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés RMT KSZ jóváhagyása Szükséges területek szennyezésének felmérése Szükséges területek talajmechanikai vizsgálatainak lefolytatása Környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása Műszaki tervezés Vízjogi létesítési engedélyezési eljárás lefoyltatása Terület előkészítés (Opciós szerződések) Földtulajdon szerzés (ingatlan vásárlás) 1. fordulós pályázat zárójelentés elkészítése és benyújtása 2. forduló, Projekt indítás 2. fordulós pályázati dokumentáció elkészítése 2. fordulóba való benyújtás időpontja Hiánypótlások kiküldése és visszaérkezése Bíráló bizottság döntése, TSZ kiküldése TSZ aláírása 2. forduló, PM szervezet/tagok kiválasztása 2. forduló, Közbeszerzési dokumentum kidolgozása - Projekt menedzsment szolgáltatásra 2. forduló, Közbeszerzés lefolytatása - Projekt menedzsment szolgáltatásra 2. forduló, Szerződés kötés - Projekt menedzsment szolgáltatásra 2. forduló, Projekt menedzsment felállítása, PM szolgáltatás 2. forduló, Közbeszerzési dokumentumok kidolgozása - Faültetvényes utótisztító kivitelezésére 2. forduló, Közbeszerzési dokumentumok kidolgozása, egyeztetés KSZ-el - Faültetvényes utótisztító kivitelezésére 2. forduló, Közbeszerzés lefolytatása Faültetvényes utótisztító kivitelezésére 2. forduló, Szerződés kötés - Faültetvényes utótisztító kivitelezésére 2. forduló, Közbeszerzési dokumentumok kidolgozása - Eleveniszapos szennyvíztisztító kivitelezésére

3

4

7

5

6

2008 7 8 7 7

21

9

10 11 12

4

5

-

-

-

-

10 27

10

-

-

-

-

30

25

-

-

-

25

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

15

21 322 28

-

22 22

-

-

-

28 31

-

-

26

3

-

-

12

2

10 7

-

2009 6 7

1

-

10

8

9

-

-

15

10

10

15

-

-

10 11 12

1

2

3

4

5

-

-

-

-

-

-8

2010 6 7

8

9

-

-

10 11 12

1

2011 2 3

4

-5 12

8 - 15 8 - 15 22

10

-

-

-

27 27

30 30 -

-

-

-

31

15 15 10 10

10

-

5 15 15 15 15 10 10 10 10 20 20 15 15 15

-

15 15 115 15

16 15 15

256

-

-

-

-

-

-

-

-

30

Megnevezés 2. forduló, Közbeszerzési dokumentumok kidolgozása, egyeztetés KSZ-el - Eleveniszapos szennyvíztisztító kivitelezésére 2. forduló, Közbeszerzés lefolytatása Eleveniszapos szennyvíztisztító kivitelezésére 2. forduló, Szerződés kötés - Eleveniszapos szennyvíztisztító kivitelezésére 2. forduló, Közbeszerzési dokumentumok kidolgozása - Mérnök feladatok ellátására (FIDIC szerint) 2. forduló, Közbeszerzési dokumentumok kidolgozása, egyeztetés KSZ-el - Mérnök feladatok ellátására (FIDIC szerint) 2. forduló, Közbeszerzés lefolytatása - Mérnök feladatok ellátására (FIDIC szerint) 2. forduló, Szerződés kötés - Mérnök feladatok ellátására (FIDIC szerint) 2. forduló, Közbeszerzési dokumentumok kidolgozása - Tervezői művezetésre 2. forduló, Közbeszerzés lefolytatása - Tervezői művezetésre 2. forduló, Szerződés kötés - Tervezői művezetésre 2. forduló, Közbeszerzési dokumentumok kidolgozása - Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok ellátására 2. forduló, Közbeszerzés lefolytatása Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok ellátására 2. forduló, Szerződés kötés - Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok ellátására 2. forduló, Közbeszerzési dokumentumok kidolgozása - Könyvvizsgálat feladatainak ellátására 2. forduló, Közbeszerzés lefolytatása Könyvvizsgálat feladatainak ellátására 2. forduló, Szerződés kötés - Könyvvizsgálat feladatainak ellátására 2. forduló, Önrész finanszírozásához szükséges lépések 2. forduló, Jogi státusz rendezése, szerződéskötések 2. forduló, lakossági tájékoztatás jelentős eseményei Terület előkészítés (faültetvény telepítés előkészítése Tervezői művezetés Mérnök feladatok ellátása (FIDIC) Kivitelezés - Eleveniszapos szennyvíztisztító Kivitelezés - Faültetvényes utótisztító Próbaüzem Vízjogi üzemelési engedélykérelmi eljárás lefoyltatása Projekt zárása, záródokumentum benyújtása

3

4

5

6

2008 7 8

9

10 11 12

1

2

3

4

5

2009 6 7

8

9

10 11 12

1

2

3

-

-8

4

5

2010 6 7

8

9

10 11 12

1

2011 2 3

4

20

30

115 15

16 15 15 115 15

-

-8 16

15 30 30 14 16 10 20 20 15 15 10 20 20 15 15 15 10

10 30 10

10 15

20

10

30

15

30

10 10 16 16 16 16

-

-

15

-

-

15 15

-

-

-

-

15

15

-

-

-

-

-

15

30

30 2 - 30

257

8.2.4 Kifizetési ütemterv A kifizetési ütemterv a tartalékkeretet nem tartalmazza!

2010. év [eFt]

szerződés VAGY

2011. év [eFt] Összesen [Ft]

I. félév

II. félév

Összesen

I. félév

II. félév

Összesen

tevékenység Nettó

1

Bruttó

Nettó

Bruttó

Nettó

Bruttó

Nettó

Bruttó

Nettó

Bruttó

Nettó

Bruttó

Nettó

Bruttó

Projektmenedzsment

5 000

6 000

6 700

8 040

11 700

14 040

1 300

1 560

0

0

1 300

1 560

13 000

15 600

3 000

3 600

3 300

3 960

6 300

7 560

700

840

0

0

700

840

7 000

8 400

0

0

900

1 080

900

1 080

100

120

0

0

100

120

1 000

1 200

25 000

30 000

73 100

87 720

98 100 117 720 10 900 13 080

0

0 10 900 13 080 109 000

130 800

174 000 208 800 348 000 417 600 522 000 626 400 70 000 84 000

0

0 70 000 84 000 592 000

710 200

szolgáltatás

2


3

Könyvvizsgálat

4

Faültetvényes utótisztító kivitelezése

5

Eleveniszapos szennyvíztisztító kivitelezése

258

2010. év [eFt]

szerződés VAGY

2011. év [eFt] Összesen [Ft]

I. félév

II. félév

Összesen

I. félév

II. félév

Összesen

tevékenység Nettó

Bruttó

Nettó

Bruttó

Nettó

Bruttó

Nettó

5.1

Eleveniszapos szennyvíztisztító 174 000 208 800 348 000 417 600 522 000 626 400 kivitelezése

5.2

Eleveniszapos szennyvíztisztít ó próbaüzeme

6

Mérnök feladatok ellátása

7


8

Ingatlanszerzés

Bruttó

Nettó

Bruttó

Nettó

Bruttó

Nettó

Bruttó

58 000 69 600

0

0 58 000 69 600 580 000

696 000

0 12 000 14 400

0

0 12 000 14 400

12 000

14 400

0

0

0

0

0

6 750

8 100

20 250

24 300

27 000

32 400

3 000

3 600

0

0

3 000

3 600

30 000

36 000

900

1 080

1 800

2 160

2 700

3 240

300

360

0

0

300

360

3 000

3 600

20 875 25 028,4

0

0

20 875 25 028,4

0

0

0

0

0

0

20 875 25 028,4

A táblázatot nem naptári évben, hanem a projekt tervezett kezdési időpontjától számítva kell kitölteni. A felső sorokban meg kell adni a vonatkozó tényleges naptári időszakot! Az oszlopok és sorok számát értelemszerűen bővíteni lehet.

259

9. Rövidítések BAT

Best Available Technology – a legjobb elérhető technológia

BCR

Haszon-költség arány

CBA

Költség-haszon elemzés (cost-benefit analysis)

CO2e

Széndioxid kibocsátási egyenérték

EKKE

Európai Uniós Közbeszerzési Koordinálási és Szabályozási egység

EMT

Előzetes megvalósíthatósági tanulmány

ENPV

Gazdasági nettó jelenérték

ERR

Gazdasági megtérülési ráta

EU

Európai Unió

FETI KÖVIZIG

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

FIDIC

Tanácsadó

Mérnökök

Nemzetközi

Szövetsége

(Fédération

Internationale des Ingénieurs Conseils) FNPV

pénzügyi nettó jelenérték (financial net present value)

FNPV/C

pénzügyi

nettó

figyelembevétele

jelenérték esetén

a

teljes

(financial

beruházási

net

present

költség value

of

investment) FNPV/K

pénzügyi nettó jelenérték a befektetett tőke figyelembevétele esetén (financial net present value of equity)

FRR/C

a beruházási költség pénzügyi belső megtérülési rátája (financial rate of return on investment)

FRR/K

a befektetetett tőke pénzügyi belsı megtérülési rátája (financial rate of return on equity)

FTV

KTVF, Felső-Tisza-vidéki

Felügyelőség

Környezetvédelmi,

Vízügyi Felügyelőség

260

Természetvédelmi

és

KEOP

Környezet és Energia Operatív Program

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

KSz

Közreműködő szervezet

KvVM

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

KvVM FI

Környezetvédelmi

és

Vízügyi

Minisztérium

Igazgatóság LE

Lakosegyenérték

Naeé

Nátrium egyenérték

NPV

Nettó jelenérték (net present value)

öN

összes nitrogén

öP

összes foszfor

PV

Jelenérték

RMT

Részletes megvalósíthatósági tanulmány

ÚMFT

Új Magyarország Fejlesztési Terv

KvVM

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

KAC

Környezetvédelmi Alap Célfeladat

SPA

Különleges madárvédelmi terület (Natura 2000)

SCI

Élőhelyvédelmi területek (Natura 2000)

Nagykálló, 2009.03.04.

p.h. 261

Fejlesztési

10.

A tanulmány mellékletei

adat

Pályázó agglomeráció lakosegyenértéke a 25/2002. (II.27.) 12 221 korm.rendelet vagy a VKKI igazolása szerint (LE)

bemutatás helye a tanulmányban (oldalszám) 108

(az önálló

beruházásként pályázó iszapkezelő létesítmények építésére vagy térségi szennyvíziszap hasznosító telepek létrehozására vonatkozó pályázatnál nem kell kitölteni)

Agglomeráció érzékenységi besorolása (érzékeny vagy normál Általán os vízgyűjtő) (az önálló beruházásként pályázó iszapkezelő létesítmények védett építésére vagy térségi szennyvíziszap hasznosító telepek létrehozására ségi kategó vonatkozó pályázatnál nem kell kitölteni) ria Önálló beruházásként pályázó iszapkezelő létesítmények építése Nem vagy

térségi

szennyvíziszap

hasznosító

telepek

109

-

létrehozása

esetén a megoldott iszapkezelés szennyvízmennyiségre vetítve (LE-ben) A projektben megjelenik-e tartósan magas vízállású belterület? Nem (igen/nem)

41

Belterületi átlagos népsűrűség a projekt területén (fő/km2)

48

Az

egységnyi

belterületi

gerincvezeték

hosszra

128 eső 203

51, 77

ellátott/ellátandó állandó lakosok száma (fő/km) A pályázatban egy agglomerációban együtt szereplő fejlesztéssel 1

48

érintett 2000 LE alatti települések száma (db) Tartalmaz-e a projekt Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló Nem

41,42

árvízi tározók területét érintő településeket? (igen/nem) Hátrányos

helyzetű

kistérségeket

tartalmaz-e

(igen/nem)

262

a

projekt? Igen

48

A település(ek) a 123/1997 (VII.18) Korm.rendelet előírásai D szerint

hatósági

határozattal

kijelölt

sérülékeny

üzemelő

vízbázist érint(enek)-e? (kérjük, válassza ki a megfelelő betűt) A: nem érintenek B: van sérülékeny üzemelő vízbázist használó település, de a települések többsége nem érintett C: a települések többsége, de nem mind érint sérülékeny vízbázist D: minden résztvevő település sérülékeny vízbázist érint

Nyilatkozatok: 1.

Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a hálózat rekonstrukció mértéke nem haladja meg az elszámolható költségek 5%-át.

2.

Nyilatkozat arról, hogy az építési közbeszerzéseket a FIDIC sárga és/vagy FIDIC piros könyv szerint folytatja le.

3.

Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy támogatást üdülőterület és zártkerti övezet csatornázására nem igényel.

4.

Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy ipari szennyvíz elvezetéséhez és tisztításához támogatást kizárólag az EMT és RMT útmutató 4.1 pontjaiban foglaltaknak megfelelően igényel.

5.

Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy előközművesítést nem tartalmaz a pályázat.

6.

Nyilatkozat az agglomeráció felszín alatti vizének veszélyeztetettségéről, a projekt által érintett belterületeken lévő népsűrűségről (fő/km2) és a talajvízállásról (fő/km2).

7.

Nyilatkozat, arról hogy a projekttel érintett települések szerepelnek a hatályos 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 1-5. táblázatában, és/vagy csatolja a VKKI-tól kapott jóváhagyó igazolást,

263

valamint nyilatkozzon a pályázatban egy agglomerációban együtt szereplő fejlesztéssel érintett 2000 LE alatti települések száma mennyi. 8.

Nyilatkozat a projekt megvalósulásával ellátandó új háztartások számáról és a jelenleg ellátott háztartások számáról.

9.

Nyilatkozat arról, hogy a Vásárhelyi terv keretében megvalósult árvízi tározók

területét

érintő

településeket,

illetve

hátrányos

helyzetű

kistérségeket tartalmaz-e a projekt? 10.

Nyilatkozat arról, hogy a település(ek) a 123/1997 (VII.18) Korm. rendelet előírásai szerint hatósági határozattal kijelölt sérülékeny üzemelő vízbázist érint(enek)-e?

11. Nyilatkozat, hogy Önálló beruházásként pályázó iszapkezelő létesítmények építése vagy térségi szennyvíziszap hasznosító telepek létrehozása esetén a projekt által kezelt szennyvízmennyiség mennyi (LE). 12. Nyilatkozat, hogy a Költség-haszon elemzési Útmutatóban meghatározott díjak számításának módszerét és a díjak mértékét a projekt befejezését követő minimum öt évig biztosítja. 13. Nyilatkozat, hogy a Pályázatban szereplő díjképzési elvek és díjszintek alkalmazását

az

Önkormányzat

a

projekt

megvalósulását

követően

biztosítani fogja. 14. Nyilatkozat az üzemeltetési koncepció alátámasztásához nyújtott adatokról.

Nagykálló, 2009.03.04.

p.h.

264

RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY NAGYKÁLLÓ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP LÉTESÍTÉSE

Recommend Documents