TOLNA VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP FEJLESZTÉSE

UTB Envirotec Kft. ● H-1139 Budapest, Lomb utca 15. Tel.: (+36) 1 413-3600 ● Fax: (+36) 1 413-3601 Email: [email protected] ● www.utb.hu

TOLNA VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP FEJLESZTÉSE RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.2.0/2F Rev.1

2011. február

Tolna Város szennyvízkezelésének fejlesztése Részletes megvalósíthatósági tanulmány

UTB Envirotec Kft. Munkaszám: 0607-025

Tartalomjegyzék 1

Összefoglaló ..................................................................................................................... 10 1.1 Megoldandó probléma.............................................................................................. 10 1.2 Megoldási javaslatok és a változatelemzés eredményei .......................................... 11 1.3 Kiválasztott változat bemutatása.............................................................................. 12 1.4 Költség-haszon elemzés eredményei ....................................................................... 12 2 A projektgazda bemutatása .............................................................................................. 16 2.1 A pályázó szervezet, jogi státusz.............................................................................. 16 2.1.1 A projektgazda adatai az előkészítés szakaszában ........................................... 17 2.1.2 A projektgazda adatai a megvalósítás szakaszában ......................................... 18 2.1.2.1 A TÁRSULÁS NEVE, SZÉKHELYE, MŰKÖDÉSI TERÜLETE ............ 18 2.1.2.2 A TÁRSULÁS IDŐTARTAMA ................................................................. 18 2.1.2.3 A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA ..................................................................... 19 2.1.2.4 IV. A TÁRSULÁSRA ÁTRUHÁZOTT ÖNKORMÁNYZATI FELADATÉS HATÁSKÖRÖK..................................................................................................... 19 2.1.2.5 A TÁRSULÁS GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA ..................................... 19 2.1.2.6 Tulajdoni viszonyok rendezése .................................................................... 21 2.1.2.7 ÜZEMELTETÉS.......................................................................................... 21 2.1.2.8 ELŐZETES MEGÁLLAPODÁSOK, KÖVETENDŐ ELVEK, A TÁRSULÁS ÉS TAGJAI FELADATAI, KÖTELEZETTSÉGEI .............................. 21 2.1.2.9 BELSŐ SZERVEZETI RENDSZER........................................................... 22 2.1.2.10 A TÁRSULÁS KÉPVISELETE .............................................................. 27 2.1.2.11 A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSI RENDJE, IRÁNYÍTÓI JOGOK GYAKORLÁSA .......................................................................................................... 28 2.1.2.12 TAGSÁGI JOGVISZONY ...................................................................... 28 2.1.2.13 A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA, A TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE ........................................................................................................... 29 2.1.2.14 NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA........................................................ 30 2.1.3 Együttműködési formára vonatkozó speciális adatok...................................... 30 2.1.3.1 Együttműködés a projekt megvalósítás fázisában........................................ 30 2.1.4 A beruházás aktiválása ..................................................................................... 31 2.2 Esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés politika ................................................... 31 2.2.1 Esélyegyenlőség ............................................................................................... 31 2.2.2 Fenntartható fejlődés politika........................................................................... 32 2.3 A projekt menedzsment szervezet bemutatása......................................................... 35 2.4 A projektgazda és a projektmenedzsment szervezet kapcsolata .............................. 35 3 Háttér, környezet .............................................................................................................. 38 3.1 Érintett földrajzi terület bemutatása ......................................................................... 38 3.1.1 A terület közigazgatási lehatárolása ................................................................. 38 3.1.2 A terület természeti környezete........................................................................ 38 3.1.2.1 Domborzati és talajviszonyok ...................................................................... 39 3.1.2.2 Földtani adottságok ...................................................................................... 39 3.1.2.3 Éghajlati viszonyok ...................................................................................... 40 3.1.2.4 Növényzet..................................................................................................... 40 3.1.2.5 Állatvilág...................................................................................................... 40 3.1.2.6 Ökológia ....................................................................................................... 40 3.1.2.7 Vízrajzi viszonyok........................................................................................ 41 3.1.2.8 A tisztított szennyvíz befogadójának jellemzése ......................................... 42 3.1.3 Jellemző településszerkezet.............................................................................. 45 GAB, 2/25/2011

2



3.1.3.1 Tolna Város .................................................................................................. 46 3.1.3.2 Fadd Nagyközség ......................................................................................... 46 3.1.3.3 Bogyiszló, Dunaszentgyörgy, Fácánkert és Gerjen Községek..................... 47 3.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása ........................................................... 49 3.2.1 Demográfiai helyzet, tendenciák...................................................................... 49 3.2.1.1 A népesség korösszetétele............................................................................ 52 3.2.1.2 A települések területi jellemzői.................................................................... 53 3.2.2 Gazdasági társadalmi jellemzők, tendenciák ................................................... 55 4 A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése ................................................................. 58 4.1 A probléma és a fejlesztési igény meghatározása .................................................... 58 4.1.1 Helyzetértékelés ............................................................................................... 58 4.1.1.1 Ivóvízellátás jelenlegi helyzete a projektterületen ....................................... 59 4.1.1.2 Szennyvízelvezetés jelenlegi állapotának ismertetése ................................. 61 4.1.1.3 A meglévő csapadékvíz elvezető rendszer jellemző paraméterei ................ 65 4.1.1.4 A meglévő szennyvíztisztító telep jellemző paraméterei ............................. 66 4.1.1.5 A telepre befolyó szennyvíz jelenlegi mennyiségi és minőségi paraméterei72 4.1.1.6 A tisztított szennyvíz minősége.................................................................... 74 4.1.1.7 A szennyvíztisztító telep kihasználtsága ...................................................... 74 4.1.1.8 Jogszabályi, szakpolitikai előírások ............................................................. 75 4.1.1.9 Víz- és csatornadíjak .................................................................................... 78 4.1.2 Keresleti igények jellemzése............................................................................ 81 4.1.2.1 Lakossági vízfogyasztásra ható tényezők és azok hatásai ........................... 81 4.1.2.2 Rákötési hajlandóságra ható tényezők ......................................................... 81 4.1.3 Fejlesztési igény ............................................................................................... 84 4.1.3.1 A projektjavaslat kiinduló állapota .............................................................. 84 4.1.3.2 Jogi eredetű szükségszerűséget bemutatni ................................................... 84 4.1.3.3 Műszaki eredetű szükségszerűség ................................................................ 84 4.1.3.4 Gazdasági eredetű szükségszerűség ............................................................. 85 4.1.3.5 Társadalmi eredetű szükségszerűség............................................................ 85 4.2 Célkitűzések ............................................................................................................. 86 4.2.1 Célkitűzések meghatározása ............................................................................ 86 4.2.2 Eredményindikátorok ....................................................................................... 87 4.3 A projektjavaslat célcsoportjai ................................................................................. 87 5 Változatelemzés ............................................................................................................... 88 5.1 Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében........................................ 88 5.1.1 A már elvégzett változatelemzések bemutatása ............................................... 88 5.1.2 Koncepcionális változatok összehasonlítása.................................................... 88 5.1.2.1 Természetközeli szennyvíztisztítás lehetősége ............................................ 88 5.1.3 A végső változatelemzés változatai.................................................................. 90 5.2 A végső változatelemzés módszere.......................................................................... 90 5.3 Projekt nélküli eset leírása – „0” változat ................................................................ 90 5.3.1 Műszaki szempontok........................................................................................ 91 5.3.2 Költségek, bevételek és hasznok becslése........................................................ 91 5.3.3 Egyéb releváns szempontok ............................................................................. 94 5.4 „A” projektváltozatok .............................................................................................. 95 5.4.1 Műszaki ismertetés........................................................................................... 95 5.4.1.1 A szennyvíztisztítási technológia leírása...................................................... 95 5.4.1.2 A tervezett szennyvíztisztító telep „A” változat .......................................... 97 5.4.1.3 A tervezett szennyvíz nyomóvezetékek „A” változat ................................ 100 5.4.2 Az „A” változat költségeinek becslése........................................................... 102 GAB, 2/25/2011

3



5.4.2.1 Beruházási költségek.................................................................................. 102 5.4.2.2 Működési költségek.................................................................................... 108 5.4.2.3 Maradványérték.......................................................................................... 110 5.4.2.4 Összefoglalás.............................................................................................. 111 5.4.3 További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás .................................. 112 5.5 „B” változat ............................................................................................................ 113 5.5.1 Műszaki ismertetés......................................................................................... 113 5.5.1.1 A szennyvíztisztítási technológia leírása.................................................... 113 5.5.2 A „B” változat költségeinek becslése............................................................. 116 5.5.2.1 Beruházási költségek.................................................................................. 116 5.5.2.2 Működési költségek.................................................................................... 121 5.5.2.3 Maradványérték.......................................................................................... 123 5.5.2.4 Összefoglalás.............................................................................................. 124 5.5.3 További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás .................................. 125 5.6 A változatok értékelése, a kiválasztott változat meghatározása............................. 125 5.6.1 Az értékelés módszertana szerinti összehasonlítás ........................................ 125 6 A kiválasztott változat részletes ismertetése .................................................................. 129 6.1 Részletes műszaki ismertetés ................................................................................. 129 6.1.1 Műszaki leírás ................................................................................................ 129 6.1.1.1 Csatornahálózat A tervezett szennyvíz nyomóvezetékek .......................... 129 6.1.1.2 A tervezett szennyvíztisztító telep.............................................................. 132 6.1.1.3 A szennyvíztisztító telep elhelyezése, infrastruktúrája .............................. 138 6.1.1.4 Hulladékkezelés ......................................................................................... 138 6.1.2 Output indikátorok ......................................................................................... 140 6.1.3 A beruházás tulajdonjogi kérdései ................................................................. 141 6.1.4 Működtetés, üzemeltetés ................................................................................ 142 6.2 A projekt hatásai..................................................................................................... 143 6.2.1 A projekt jelentős hatásai ............................................................................... 143 6.2.2 Esélyegyenlőség ............................................................................................. 144 6.2.3 Fenntartható fejlődés politika......................................................................... 145 7 A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése................. 148 7.1 A költség-haszon elemzés általános feltételezései ................................................. 148 7.2 Pénzügyi elemzés ................................................................................................... 149 7.2.1 Pénzügyi költségek becslése .......................................................................... 149 7.2.1.1 Beruházási költségek becslése ................................................................... 149 7.2.1.2 Üzemeltetés és karbantartás költsége ......................................................... 151 7.2.1.3 Pótlási költségek......................................................................................... 156 7.2.1.4 Maradványérték becslése ........................................................................... 158 7.2.1.5 Pénzügyi költségek összegzése .................................................................. 159 7.2.2 Pénzügyi bevételek becslése .......................................................................... 159 7.2.2.1 A díjak meghatározása ............................................................................... 159 7.2.2.2 Fizetőképességi vizsgálatok (affordability) ............................................... 163 7.2.2.3 Pénzügyi bevételek összegzése .................................................................. 167 7.2.3 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói ........................................................ 172 7.2.4 A megítélhető támogatási összeg meghatározása .......................................... 173 7.2.5 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata .............................................................. 174 7.3 Közgazdasági költség-haszon elemzés................................................................... 176 7.3.1 A projekt hasznainak becslése........................................................................ 177 7.3.1.1 Használónál jelentkező hasznok összegzése .............................................. 177 7.3.1.2 Az externális hasznok becslése .................................................................. 178 GAB, 2/25/2011

4



7.3.1.3 A hasznok összegzése ................................................................................ 179 7.3.2 Közgazdasági teljesítménymutatók................................................................ 180 7.4 Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés............................................................. 181 7.4.1 Érzékenységvizsgálat ..................................................................................... 181 7.4.2 Kockázatelemzés ............................................................................................ 184 7.4.2.1 Kritikus változókra vonatkozó kockázatelemzés ....................................... 186 7.4.2.2 Leíró jellegű kockázatelemzés ................................................................... 190 8 Cselekvési terv a projekt megvalósítására ..................................................................... 195 8.1 A projekt irányítási struktúrája............................................................................... 195 8.1.1 A projektmenedzsment szervezeti felépítése ................................................. 195 8.1.2 A projekt menedzsment működése ................................................................ 197 8.2 Előkészítettség és intézkedési terv ......................................................................... 201 8.2.1 Ingatlanszerzés, tulajdonjog ........................................................................... 202 8.2.1.1 Szennyvíztisztító telep................................................................................ 202 8.2.1.2 Nyomóvezetékek ........................................................................................ 202 8.2.2 Egyéb feladatok.............................................................................................. 204 8.2.3 Kommunikációs terv ...................................................................................... 204 8.3 Kockázatkezelés stratégiája.................................................................................... 206 8.3.1 A kockázatok csoportosítási lehetőségei........................................................ 206 8.3.2 A kockázatok és kezelésük részletezése......................................................... 207 8.3.2.1 A kockázatok valószínűségének meghatározása (megvalósítási és fenntartási szakasz) 207 8.3.2.2 Kockázatkezelési stratégia ......................................................................... 208 8.4 Közbeszerzések, beszerzések ................................................................................. 211 8.5 Ütemtervek ............................................................................................................. 212 8.5.1 Műszaki/végrehajtási lebonyolítási terv......................................................... 212 8.5.2 Kifizetési ütemterv ......................................................................................... 213 8.6 Fajlagos beruházási költségek összefoglaló táblázata............................................ 214 9 Rövidítések..................................................................................................................... 215 10 Mellékletek................................................................................................................. 216

GAB, 2/25/2011

5



Táblázatjegyzék 1.1. Táblázat: Főbb adatok ....................................................................................................... 10 1.2. Táblázat: A szennyvíztelep fejlesztésének építési költségei ............................................. 12 1.3. Táblázat: A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök........................ 12 1.4. Táblázat: Projekt tervezett fejlesztési költségei, eFt ......................................................... 13 1.5. Táblázat: Finanszírozás megoszlása.................................................................................. 14 1.6. Táblázat: Díjak 2011 évi reáláron ..................................................................................... 14 1.7. Táblázat: A megvalósítás ütemezése................................................................................. 15 1.8. Táblázat: Az EMT és a jóváhagyási RMT közötti eltérések............................................. 15 2.1. Táblázat: Társulási Megállapodásban résztvevő önkormányzatok ................................... 30 2.2. Táblázat: Költségmegosztási terv a megvalósítás szakaszában ........................................ 31 2.3. Táblázat: A külső szakértőkkel szemben támasztott követelmények ............................... 35 2.4. Táblázat: Együttműködésre vonatkozó adatok ................................................................. 37 3.1. Táblázat: Projekt által érintett szennyvízelvezetési agglomeráció települései.................. 38 3.2. Táblázat: Az agglomeráció településeinek kistájkataszteri besorolása............................. 38 3.3. Táblázat: Települések besorolása 7/2005. (III.1.) KvVM Rendelet szerint...................... 41 3.4. Táblázat: A Duna jellemző vízminőségi paraméterei a tisztított szennyvíz bevezetés feletti szakaszon ....................................................................................................................... 43 3.5. Táblázat: A Duna jellemző vízminőségi paraméterei a tisztított szennyvíz bevezetés alatti szakaszon.................................................................................................................................. 44 3.6. Táblázat: A projektterület népsűrűsége............................................................................. 45 3.7. Táblázat: A projekttel érintett települések szennyvíztisztítótól való távolsága ................ 46 3.8. Táblázat: A projekttel érintett települések népessége ....................................................... 49 3.9. Táblázat: A projekttel érintett települések lakásszáma ..................................................... 50 3.10. Táblázat: Korösszetétel az érintett településeken............................................................ 53 3.11. Táblázat: Élveszületés és halálozás 100 fő állandó lakosra vetítve ................................ 53 3.12. Táblázat: Tolna bel- és külterületére vonatkozó adatok.................................................. 54 3.13. Táblázat: Fadd bel- és külterületére vonatkozó adatok................................................... 54 3.14. Táblázat: Bogyiszló bel- és külterületére vonatkozó adatok........................................... 54 3.15. Táblázat: Gerjen bel- és külterületére vonatkozó adatok ................................................ 54 3.16. Táblázat: Dunaszentgyörgy bel- és külterületére vonatkozó adatok............................... 55 3.17. Táblázat: Fácánkert bel- és külterületére vonatkozó adatok ........................................... 55 3.18. Táblázat: Egy főre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem, 2008 .......... 55 3.19. Táblázat: A településeken jellemző munkanélküliségi ráta ............................................ 56 4.1. Táblázat: Vízvédelmi beruházások összesítése................................................................. 58 4.2. Táblázat: A meglévő szennyvízelvezető és szennyvíztisztító rendszer jellemzői ............ 58 4.3. Táblázat: Fajlagos vízfogyasztási adatok Tolna agglomeráció településein, 2005-2009. 59 4.4. Táblázat: A vízellátó rendszer részei, átemelő telepek (db), tárolók a projekttel érintett településeken ............................................................................................................................ 61 4.5. Táblázat: A Tolna Víz- és Csatornamű Kft tulajdonosi megoszlása ................................ 61 4.6. Táblázat: Tolna szennyvíz-agglomeráció szennyvízcsatorna hálózat műszaki adatai...... 62 4.7. Táblázat: Tolna szennyvíz-agglomeráció átemelők műszaki adatai ................................. 64 4.8. Táblázat: A szennyvíztisztító telepen keletkező rácsszemét és szennyvíziszap mennyisége 2004-2010. közötti években ..................................................................................................... 69 4.9. Táblázat: A számlázott szennyvíz éves mennyisége és a szennyvíztisztító telepre befolyó szennyvíz minőségi paraméterei .............................................................................................. 73 4.10. Táblázat: Lakossági, intézményi és ipari/kereskedelmi szennyvizek m3/év-ben............ 73 4.11. Táblázat: Lakossági, intézményi és ipari/kereskedelmi szennyvizek LE-ben ................ 74

GAB, 2/25/2011

6



4.12. Táblázat. A számlázott szennyvíz éves mennyisége és a szennyvíztisztító telepről kifolyó szennyvíz minőségi paraméterei.................................................................................. 74 4.13. Táblázat: A meglévő szennyvíztelep hidraulikai terhelése ............................................. 74 4.14. Táblázat: A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 50068-7/2005 sz. határozatában és 86575/07 sz. határozatában rögzített tisztított szennyvíz határértékek ............................................................................................................. 77 4.15. Táblázat: Vízszennyezési bírságok ................................................................................. 78 4.16. Táblázat: Víz- és szennyvíz díjak (nettó) ........................................................................ 78 4.17. Táblázat: A 2010. évi szennyvíz díjtétel tényleges költségösszetevői*.......................... 80 4.18. Táblázat: Vízterhelési díj az agglomeráció településein ................................................. 81 4.19. Táblázat: A szennyvíz/ivóvíz arányának növekedése a projekt területén....................... 81 4.20. Táblázat: Szennyvízmennyiség várható alakulása – 2018-ra tett vállalás ...................... 83 4.21. Táblázat: Előrejelzés a becsült rácsatlakozási hajlandóság alapján ................................ 84 4.22. Táblázat – Output indikátorok......................................................................................... 87 5.1. Táblázat: Végső projektváltozatok megnevezése ............................................................. 90 5.2. Táblázat: A meglévő szennyvízelvezető és szennyvíztisztító rendszer jellemzői ............ 91 5.3. Táblázat: Kirótt vízszennyezési bírság 2005-2009. években ............................................ 92 5.4. Táblázat: Bekötési arány előrejelzés a teljes projektterületen projekt nélkül (%) ............ 93 5.5. Táblázat: Összegyűjtött szennyvízmennyiség előrejelzés (m3/év).................................... 93 5.6. Táblázat: Egyedileg kezelt szennyvízmennyiség előrejelzés (m3/év)............................... 93 5.7. Táblázat: A költségek becslésének eredményei ................................................................ 93 5.8. Táblázat: Pénzügyi bevételek............................................................................................ 94 5.9. Táblázat: „A” változat bemutatása .................................................................................... 95 5.10. Táblázat: A szennyvíztisztító telep méretezésének hidraulikai alapadatai ..................... 96 5.11. Táblázat: A szennyvíztisztító telep technológiai méretezésének alapadatai ................... 96 5.12. Táblázat: „A” változat nyomóvezetékek műszaki adatai .............................................. 102 5.13. Táblázat: Szennyvíztelep korszerűsítési költségeinek becslése .................................... 102 5.14. Táblázat: Nyomóvezetékek cseréjének beruházási költsége......................................... 104 5.15. Táblázat: Az átemelők korszerűsítésének beruházási költsége..................................... 105 5.16. Táblázat: „A” változat - Beruházási költségek (eFt)..................................................... 107 5.17. Táblázat: Beruházási költségek jelenértéke, tartalék nélkül (e Ft)................................ 108 5.18. Táblázat: Beruházási költségek jelenértéke, tartalékkal (e Ft)...................................... 108 5.19. Táblázat: Fajlagos működési költségek, szennyvíztelep (2011. évi áron) .................... 108 5.20. Táblázat: Fajlagos működési költségek, csatornahálózat (2011. évi áron) ................... 109 5.21. Táblázat: „A” változat –Közgazdasági működési költségek (eFt) (2011. évi reáláron)110 5.22. Táblázat: „A” változat maradványértéke ...................................................................... 110 5.23. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (1), tartalék nélkül ............................. 111 5.24. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (2),. tartalékkal .................................. 111 5.25. Táblázat: „B” változat bemutatása ................................................................................ 113 5.26. Táblázat: Új szennyvíztelep beruházási költségeinek becslése..................................... 116 5.27. Táblázat: Nyomóvezetékek cseréjének beruházási költsége......................................... 117 5.28. Táblázat: Az átemelők korszerűsítésének beruházási költsége..................................... 119 5.29. Táblázat: „B” változat: Beruházási költségek (eFt) ...................................................... 120 5.30. Táblázat: Beruházási költségek jelenértéke, tartalék nélkül (eFt)................................. 121 5.31. Táblázat: Beruházási költségek jelenértéke, tartalékkal (eFt)....................................... 121 5.32. Táblázat: Fajlagos működési költségek, szennyvíztelep............................................... 122 5.33. Táblázat: Fajlagos működési költségek, csatornahálózat.............................................. 122 5.34. Táblázat: „B” változat: Közgazdasági működési költségek (eFt) (2011. évi reáláron) 123 5.35. Táblázat: „B” változat maradványértéke....................................................................... 123 5.36. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (1) ...................................................... 124 GAB, 2/25/2011

7



5.37. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (2) ...................................................... 125 5.38. Táblázat: „A” változat költségeinek jelenértéke, eFt .................................................... 126 5.39. Táblázat: „B” változat költségeinek jelenértéke ........................................................... 127 5.40. Táblázat: Összehasonlító mutatók a fenntartási időszak végén (2018)......................... 128 6.1. Táblázat. A szennyvíztisztító telep üzemelése során keletkező hulladékok a következők: ................................................................................................................................................ 139 6.2. Táblázat: Output indikátorok .......................................................................................... 140 6.3. Táblázat: A Tolna szennyvíztelep jelenlegi tulajdoni viszonyai..................................... 141 6.4. Táblázat: Költségmegosztási terv a megvalósítás szakaszában ...................................... 142 6.5. Táblázat: Víz- és szennyvíz díjjal kapcsolatos Önkormányzati rendeletek .................... 142 6.6. Táblázat: Talajterhelési díjjal kapcsolatos Önkormányzati rendeletek........................... 142 6.7. Táblázat: a szennyvíztisztító telep fejlesztésének várható hatásai .................................. 144 7.1. Táblázat: Szennyvízelvezetési- és kezelési projektek jellemző beruházási költségei..... 150 7.2. Táblázat: Fajlagos működési költségek, szennyvíztelep................................................. 151 7.3. Táblázat: Fajlagos működési költségek, csatornahálózat................................................ 152 7.4. Táblázat: Üzemelési költségek (2011. évi reáláron) projekt esetén................................ 153 7.5. Táblázat: Üzemelési és karbantartási költségnövekmény............................................... 156 7.6. Táblázat: Pótlások tervezett alakulása, eFt ..................................................................... 156 7.7. Táblázat: Projekt beruházási költségeinek maradványértéke.......................................... 158 7.8. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (1), tartalék nélkül ............................... 159 7.9. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (2), tartalékkal ..................................... 159 7.10. Táblázat: Díjak előrejelzése .......................................................................................... 162 7.11. Táblázat: Átlagdíj tervezett összetétele......................................................................... 163 7.12. Táblázat: Fizetőképességi vizsgálat eredménye............................................................ 165 7.13. Táblázat: Számlázott szennyvízmennyiség projekt esetén (m3/év)............................... 168 7.14. Táblázat: Pénzügyi bevételek (fejlesztési különbözet), mFt ......................................... 170 7.15. Táblázat: Díjbevételek és az amortizációs költségek .................................................... 171 7.16. Táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben.................................. 172 7.17. Táblázat: A befektetett tőke megtérülési mutatói ......................................................... 173 7.18. Táblázat: A támogatás számítása 1 millió EUR feletti jövedelemtermelő nem nagyprojektnél ........................................................................................................................ 174 7.19. Táblázat: Projekt tervezett finanszírozása, eFt.............................................................. 174 7.20. Táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága ................................................................ 175 7.21. Táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága, 3,5 %-os tartós nem fizetés ................... 176 7.22. Táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei ..................................... 177 7.23. Táblázat: A használóknál jelentkező haszon................................................................. 178 7.24. Táblázat: Az externális hasznok kalkulációja (mFt) ..................................................... 179 7.25. Táblázat: A hasznok összegzése (Ft) ............................................................................ 180 7.26. Táblázat: A projekt gazdasági megtérülési mutatói ...................................................... 180 7.27. Táblázat: ENPV számítása, mFt.................................................................................... 180 7.28. Táblázat: Érzékenységi vizsgálat eredménye................................................................ 182 7.29. Táblázat: Küszöbértékek ............................................................................................... 183 7.30. Táblázat: Forgatókönyv elemzés eredménye ................................................................ 183 7.31. Táblázat: Tartalék mértékének kalkulációja ................................................................. 185 7.32. Táblázat: A vizsgált három forgatókönyv eredménye .................................................. 188 7.33. Táblázat: A kritikus és nem kritikus kockázati tényezők meghatározása..................... 193 7.34. Táblázat: Pénzügyi és gazdasági kockázati tényezők meghatározása .......................... 194 8.1. Táblázat: Projektmenedzsment szervezet........................................................................ 195 8.2. Táblázat: Tervek, engedélyek ......................................................................................... 201 8.3. Táblázat: Nyomóvezetékkel érintett ingatlanok listája ................................................... 203 GAB, 2/25/2011

8



8.4. Táblázat: Célcsoportok.................................................................................................... 204 8.5. Táblázat: Célcsoportokra igazított üzenetek, alkalmazott eszközök............................... 204 8.6. Táblázat: Célcsoportokra igazított üzenetek, alkalmazott eszközök............................... 205 8.7. Táblázat: Kockázatok valószínűségének meghatározása................................................ 207 8.8. Táblázat: Intézkedési/kockázatkezelési terv a megvalósítási szakaszban....................... 209 8.9. Táblázat: Intézkedési/kockázatkezelési terv a fenntartási szakaszban............................ 210 8.10. Táblázat: Közbeszerzési/beszerzési terv ....................................................................... 211 8.11. Táblázat: Kifizetési ütemterv – beszállító (e Ft) ........................................................... 213 8.12. Táblázat: Kifizetési ütemterv – támogatás (e Ft) .......................................................... 213

Ábrajegyzék 3.1. ábra: A teljes agglomeráció lakosságának alakulása 1987-2009 évek közötti időszakban .................................................................................................................................................. 50 3.2. ábra: Lakásállomány változása 1987-2009 közötti időszakban az agglomeráció területén .................................................................................................................................................. 52 4.1. ábra: Lakossági rákötések százalékos aránya a projekt területén ..................................... 82 7.1. ábra: Fizetőképesség alakulása, átlagos háztartás ........................................................... 167 7.2. ábra: Fizetőképesség alakulása, legalsó jövedelemkategóriába tartozó háztartás . 167

GAB, 2/25/2011

9


1


Összefoglaló

1.1. Táblázat: Főbb adatok

Projektgazda székhelye:

Tolna szennyvíztisztító telep fejlesztése Tolna, Fadd, Fácánkert, Bogyiszló, Dunaszentgyörgy, Gerjen települések „Szennyvíztisztító-telep fejlesztése” tárgyú pályázat megvalósítására létrehozott Önkormányzati Társulása 7130 Tolna, Hősök tere 1.

ÁFA visszaigényelhető-e (igen, nem)

igen

Érintett települések száma (db)

6 db

Érintett lakosság (ezer fő)

22 811

A 2. fordulós pályázat benyújtásának tervezett időpontja (év, hó)

2011. február

A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja (év, hó)

2013. december

Összes beruházási költség (eFt)

2 085 221

A projekt címe:

Projektgazda neve:

Elszámolható beruházási költség

2 085 221

Nem elszámolható beruházási költség

1.1

Megoldandó probléma

Tolna, Fadd, Bogyiszló, Gerjen, Dunaszentgyörgy és Fácánkert önkormányzatok együttműködésének célja a környezeti fenntarthatóság és biztonság, valamint az „egészséges, tiszta település” elérése érdekében az érintett településeken keletkező közcsatornával elvezetett kommunális szennyvizek teljes biológiai tisztításának megvalósítása. A Környezet és Energia Operatív Program „Egészséges és tiszta település prioritási tengelyén” lévő „Szennyvízelvezetés és tisztítás kétfordulós pályázati konstrukció” (KEOP1.2.0./2F) keretén belül nyílt lehetőség a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési éstisztítási Megvalósíthatósági Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormány rendeletben meghatározott feladatok, egyben a célként megfogalmazott projekt megvalósításának támogatására. A projekt javaslat teljes mértékben összhangban áll a Kormány rendeletben foglaltakkal. Tolna agglomeráció lakos egyenértéke 27 517, a rendeletben előírt kötelezettségnek legkésőbb 2010. december 31-ig eleget kell tenni. Tolna szennyvízelvezetési agglomerációhoz tartozó települések: Tolna, Fadd, Bogyiszló, Gerjen, Dunaszentgyörgy, Fácánkert. A hat település által létrehozott Önkormányzati Társulás határozatlan időre alakult, a projekt beruházási szakaszának teljes befejezéséig és az azt követő 5 éves időtartamra jött létre. Az agglomerációhoz tartozó szennyvíztisztító telep Tolnán található, azonban a telep alkalmatlan az előírt tisztítási paraméterek teljesítésére. Működése már jelenleg is bírságos (2008. évi számított (100%-os) bírság 49 609 175,- Ft, a 2009. évi pedig 132 270 838.- Ft volt). Az agglomerációban a bekötések száma a jövőben emelkedni fog, így a már jelenleg is rosszul működő telep a további terhelést fog kapni.

GAB, 2/25/2011

10



A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2008. január 4-én kiadott nyilatkozatában (csatolva az RMT II. mellékletben) szükségesnek tartja a telep fejlesztését a kívánt tisztítási hatásfok elérése érdekében. Egyben közölte, hogy a telep tervezett korszerűsítése a Felügyelőség által képviselt célokkal összhangban van. A regionális szennyvízelvezető hálózat vizsgálata alapján a megnövekedett szennyvízmennyiség szállítására a meglévő átemelő és nyomóvezeték rendszer alkalmatlan. A szennyvíz nyomóvezetékek fejlesztésének tervezésekor vizsgálandó a szaghatások csökkentésének lehetséges műszaki megoldása is.

1.2

Megoldási javaslatok és a változatelemzés eredményei

Jelen tanulmányban a keletkező szennyvíz biológiai tisztításának megoldására a jogszabályi, műszaki, gazdasági, társadalmi szükségszerűségeket megismerve és átgondolva két reális változat került kidolgozásra. A változatok közti különbség a szennyvíztisztítás technológiájában különbözik egymástól: •

•

„A” változat: o Szennyvíztisztító telep fejlesztése nitrogéneltávolítást megvalósító SBR technológia alkalmazásával. „B” változat: o A szennyvíztisztító telep nitrogéneltávolítást megvalósító eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiájának fejlesztése.

A tanulmány mindemellett vizsgálta „0” változatként a meglévő technológia üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges beruházásokat, melyek bár a telep működtetését lehetővé teszik, a kívánt tisztítási hatásfok elérését nem teszik lehetővé. A beruházás keretein belül technológiai fejlesztéssel alkalmassá teszik a meglévő szennyvíztelepet a nagyobb hatásfokú, tápanyag-eltávolítást is megvalósító biológiai tisztításra. Ezáltal a befogadó felszíni víz vízminőségi állapota javulni fog. A projekt fontos célja, hogy a jövőben a szennyvíztelepen keletkező fölösiszap kezelésére korszerű és gazdaságos iszapkezelési eljárás valósuljon meg. A projekt megvalósulása hozzájárul a szennyvíztisztítási tevékenységek környezetterhelő hatásainak minimalizálásához, a környezetszennyezés megelőzéséhez és ezáltal biztosítja a környezet védelmét. A szennyvíztisztító telepről általában elmondható, hogy több éve nem volt nagyobb felújítás, kisebb fejlesztések történtek. A meglévő műtárgyak és épületek közel 30 évesek, rendkívül leromlott állapotúak. A szennyvíztelep fejlesztés utáni kapacitását 27 292 LE-ben és 2 500 m3/d-ban határoztuk meg. Az „A” változatban egy teljesen új biológiai tisztítási technológia, az SBR technológia épül ki. Az SBR technológia az átfolyásos eleveniszapos technológiát szakaszos üzemben valósítja meg, minden technológiai folyamat egy medencében történik. A „B” változatban a megvalósítandó technológia a meglévő technológia átalakításával, új biológiai medencével és új iszapvonal kiépítésével történik, melyben a mechanikailag tisztított szennyvíz az anaerob és anoxikus tereken keresztül érkezik a levegőztető medencébe.

GAB, 2/25/2011

11



A beruházás részeként új tisztított szennyvíz nyomóvezeték, és a biológiai tisztítás optimális működését biztosító átemelő rekonstrukció, valamint a jelentős szaghatások megszüntetése érdekében a szállítási idő lerövidítését célzó nyomóvezeték építés történik. 1.2. Táblázat: A szennyvíztelep fejlesztésének építési költségei Nettó építési költség* (eFt)

Szennyvíztelep „A” változat

1 406 194

„B” változat

1 553 088

*A költségek nem tartalmazzák a tartalékot, a műszaki felügyeletet, a PR költségeket, egyéb járulékos költségeket és az ÁFA-t.

A pénzügyi elemzés eredménye alapján a „A” szennyvíz vonali változat megvalósítása javasolt.

1.3

Kiválasztott változat bemutatása

A pénzügyi elemzésben részletes változatelemzésekre került sor. A gazdaságossági, környezetvédelmi és technológiai szempontokat figyelembe véve az alábbi alternatívák kombinációjából kialakuló változat megvalósítását javasoljuk: 1.3. Táblázat: A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök Mennyiség Kapacitás Létesítmény, Mennyiség Kapacitás mértékmértékeszköz egysége egysége m 14 283,5 Nyomóvezeték Átemelő rekonstrukció Átemelő kapacításbővítés Szennyvíztisztító telep fejlesztése

1.4

db

6

db

5

Telepítés helyszíne Tolna, Bogyiszló Fadd, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Fácánkert Tolna, Gerjen, Fadd, Bogyiszló

m3/d

2 500

Tolna

Költség-haszon elemzés eredményei

A végső változatelemzés alapján a költséghatékonysági mutatók figyelembe vételével az „A” változat megvalósítása javasolt. A nettó beruházási költség 1 948 144 eFt. A fejlesztést vissza nem igényelhető ÁFA nem terheli. A teljes fejlesztési költség 7,6% tartalékot (a 2-3. tételekre vetítve) tartalmaz az előre nem látható műszaki munkálatok költségének fedezésére. Tartalékkal a teljes fejlesztési költség 2.085.221 eFt (1.4. Táblázat).

GAB, 2/25/2011

12



1.4. Táblázat: Projekt tervezett fejlesztési költségei, eFt Megnevezés

2011

1. Földvásárlás, területelőkészítés 1.1 Földvásárlás 1.2 Területelőkészítés 2. Építés 2.1 Csatorna 2.2 Szennyvízkezelés 2.2 Iszapkezelés 2.3 Rekonstrukció

2012

10 100

2013 0

3. Gép, berendezés 3.1 Csatorna gép, berendezés technológia 3.2 Szennyvízkezelés gép, berendezés technológia 3.2 Iszapkezelés gép, berendezés

0

10 100

0,48%

100 10 000 344 159 85 613 123 437 40 343 602

499 990 171 226 246 874 80 685 1 205

300 493 85 613 123 437 40 343 602 50 498

94 164 162 251 10 647 8 600 2 048 78 453 67 257 11 196 73 150 73 150

324 501 21 294 17 199 4 095 156 907 134 514 22 393 146 300 146 300

162 251 10 647 8 600 2 048 78 453 67 257 11 196 73 150 73 150

100 10 000 1 144 642 342 452 493 748 161 370 2 409 50 498 94 164 649 002 42 589 34 399 8 190 313 814 269 028 44 786 292 600 292 600

0 516 510 22 100 12 775

0 824 491 2 000 44 750

0 462 744 2 000 25 875

0 1 803 744 26 100 83 400

0,00% 0,48% 54,89% 16,42% 23,68% 7,74% 0,12% 2,42% 4,52% 31,12% 2,04% 1,65% 0,39% 15,05% 12,90% 2,15% 14,03% 14,03% 0,00% 0,00% 86,50% 1,25% 4,00%

2 600

5 200

2 600

10 400

0,50%

6 125 560 110 39 247 599 357 149 839 749 196

12 250 888 691 62 661 951 352 237 838 1 189 190

6 125 499 344 35 169 534 512 133 628 668 140

24 500 1 948 144 137 077 2 085 221 521 305 2 606 527

1,17% 93,43% 6,57% 100,00%

560 110 0

888 691 0

499 344 0

1 948 144 0

39 247

62 661

35 169

137 077

0

0

0

0

2.4 Próbaüzem 2.5 Tervezés

Részarány

Összesen

technológia 4. Egyéb 5. Nettó kivitelezési költség 6. Közbeszerzés költsége 7. Mérnök költsége 8. Nyilvánosság biztosításának költsége 9. Projekt menedzsment 10. Nettó beruházási költség 11. Műszaki tartalék 12. Nettó beruházási összköltség 13. ÁFA 14.Bruttó beruházási összköltség Nettó beruházási költségből - elszámolható - nem elszámolható Tartalékból - elszámolható - nem elszámolható

A projekt pénzügyi megtérülési mutatója alapján a projekt támogatásra jogosult, mivel a pénzügyi nettó jelenérték negatív: • •

pénzügyi nettó jelenérték (FNPV/C) = pénzügyi megtérülési ráta (FRR/C) =

-1 491,9 -2,14 %.

millió Ft.

A projekt finanszírozási hiánya 84,25 %. A finanszírozási hiány, valamint az elszámolható és el nem számolható költségek figyelembe vételével az alábbiak szerint tervezett:

GAB, 2/25/2011

13



1.5. Táblázat: Finanszírozás megoszlása Finanszírozás

2011

2012

2013

Összesen

Részarány

Elszámolható

(eFt)

(eFt)

(eFt)

(eFt)

(eFt)

429 210

681 279

382 773

1 493 262

71,61%

75 743

120 226

67 548

263 517

12,64%

94 404

149 847

84 191

328 442

15,75%

599 357

951 352

534 512

2 085 221

100,00%

0

0

0

0

599 357

951 352

534 512

2 085 221

- EU támogatás - Központi hazai támogatás - Saját erő Összesen Nem elszámolható, saját erő Mindösszesen

A pénzügyi elemzés alapján az alábbi díjak bevezetése javasolt 2011. évi reáláron: 1.6. Táblázat: Díjak 2011 évi reáláron 2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

Ft/m3

249,0

251,5

254,0

259,1

264,3

269,6

274,9

249,0

3

249,0

251,5

254,0

259,1

264,3

269,6

274,9

249,0

3

249,0

251,5

254,0

259,1

264,3

269,6

274,9

249,0

3

206,0

208,1

210,1

214,3

218,6

223,0

227,5

206,0

Dunaszentgyörgy

3

Ft/m

227,0

229,3

231,6

236,2

240,9

245,7

250,7

227,0

Fácánkert

Ft/m3

249,0

251,5

254,0

259,1

264,3

269,6

274,9

249,0

Tolna

Ft/hó

238,0

240,4

242,8

247,6

252,6

257,6

262,8

238,0

Fadd

Ft/hó

238,0

240,4

242,8

247,6

252,6

257,6

262,8

238,0

Bogyiszló

Ft/hó

238,0

240,4

242,8

247,6

252,6

257,6

262,8

238,0

Gerjen

Ft/hó

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Dunaszentgyörgy

Ft/hó

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Fácánkert

Ft/hó

238,0

240,4

242,8

247,6

252,6

257,6

262,8

238,0

Ft/m3

385,0

388,9

392,7

400,6

408,6

416,8

425,1

385,0

3

385,0

388,9

392,7

400,6

408,6

416,8

425,1

385,0

Bogyiszló

3

Ft/m

385,0

388,9

392,7

400,6

408,6

416,8

425,1

385,0

Gerjen

Ft/m3

298,0

301,0

304,0

310,1

316,3

322,6

329,0

298,0

Dunaszentgyörgy

3

Ft/m

318,0

321,2

324,4

330,9

337,5

344,2

351,1

318,0

Fácánkert

Ft/m3

385,0

388,9

392,7

400,6

408,6

416,8

425,1

385,0

Ft/m3

860,0

868,6

877,3

894,8

912,7

931,0

949,6

860,0

Fogyasztás-arányos lakossági díjak Tolna Fadd Bogyiszló Gerjen

Ft/m Ft/m Ft/m

Havi fix díjak, lakosság

Átlagos közületi díjak Tolna Fadd

Szippantott szennyvíz átvételi díja

Ft/m

A fenti díjakat azonban a tényleges beruházási és a próbaüzem során megfigyelt üzemelési költségek függvényében javasolt felülvizsgálni, és a végleges díjakat a valós költségekre alapozva kialakítani 2013-ban.

GAB, 2/25/2011

14



A fizetőképességi vizsgálat alapján a díjak miatt jelentkező pénzügyi teher egyetlen település esetében sem lépi túl 3,5 %–os küszöbértéket az átlagos jövedelemmel rendelkező háztartások esetében. A projekt jelentős gazdasági haszonnal jár a társadalom számára, és egyrészt pénzügyi megtakarításokat eredményez a jogkövető magatartást tanúsító lakossági csoportok számára, hiszen a csatornadíjak lényegesen alacsonyabbak, mint a szippantás költsége, másrészt hozzájárul a környezet állapotának javulásához. A projekt közgazdasági megtérülési mutatói: • •

gazdasági nettó jelenérték (ENPV) = gazdasági megtérülési ráta (ERR) =

610,7 millió Ft; 8,01 %.

A projekt tehát mind pénzügyi, mind gazdasági szempontból teljesíti a támogathatóság követelményeit. Az érzékenységi vizsgálat alapján kritikus változó a beruházási költség és a bevétel pénzügyi megtérülési mutatók szempontjából. A gazdasági megtérülési mutatók esetében a beruházási költség és a gazdasági haszon kritikus változó. A kritikus változókra elvégzett forgatókönyv elemzés azt mutatja, hogy beruházási költségek alakulására kell leginkább odafigyelni mind a pénzügyi, mind a gazdasági megtérülési mutatók alakulása szempontjából. 1.7. Táblázat: A megvalósítás ütemezése Tevékenység

Elszámolható költség, (eFt)

Közbeszerzés

26 100

2010. november

2011. szeptember

Tájékoztatás, nyilvánosság

10 400

2011. szeptember

2013. december

Projektmenedzsment

24 500

2011. szeptember

2013. december

Mérnök felügyelet

83 400

2011. szeptember

2013. október

1 793 644

2011. szeptember

2013. április

2011. szeptember

2013. december

Építés+gépészet Tartalék elszámolható

Kezdete

Vége

137 077

Földvásárlás

100

Területelőkészítés

10 000

Összesen

2 085 221

**a kategóriák tartalma a pályázati útmutató C.3.3 fejezetet követi

1.8. Táblázat: Az EMT és a jóváhagyási RMT közötti eltérések EMT

köztes RMT

végleges RMT

23 482

26 611

22 811

"B" változat szennyvíztelep kapacitás m /d

2 800

2 500

2 500

Nyomóvezeték hossza (m)

9 000

16 200

14 283,5

5

52

5

Lakosszám (teljes agglomeráció), fő 3

Átemelő rekonstrukció + irányítástechnika (db)

GAB, 2/25/2011

15


2 2.1


A projektgazda bemutatása A pályázó szervezet, jogi státusz

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46-48. § a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait állapítja meg, amely alapján a települési önkormányzat gondoskodik az illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, melynek kötelező elemeként a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés és -tisztítás is kötelező feladata. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § alapján a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében kiterjed az épített és természeti környezet védelmére, a csatornázásra, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítésére. A fenti jogszabályok a 25/2002 (II.27) Korm. rendelettel összhangban kötelező feladatként írják elő az Önkormányzat számára a szennyvízelvezetés és tisztítás megoldását. Ennek végrehajtására a 1990. évi LXV. törvény 4. § alapján önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat. A városban ezt a kötelező helyi közszolgáltatást az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő szolgáltató cég megbízási szerződés keretében végzi. A Környezet és Energia Operatív Program „Egészséges és tiszta település prioritási tengelyén” lévő „Szennyvízelvezetés és tisztítás kétfordulós pályázati konstrukció” (KEOP1.2.0.) keretén belül nyílt lehetőség a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és- tisztítási Megvalósíthatósági Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormány rendeletben meghatározott feladatok megvalósításának támogatására. A rendeletben meghatározott Tolna agglomerációját Tolna, Bogyiszló, Dunaszentgyörgy, Fadd, Fácánkert és Gerjen települések alkotják. Tolna agglomeráció lakos egyenértéke 27 517, a rendeletben előírt kötelezettségnek legkésőbb 2010. december 31-ig eleget kell tenni. A pályázó személyében változás történt, mivel a pályázati konstrukció lehetőséget biztosít a települési önkormányzatoknak, hogy a projekt 1. fordulós pályázati dokumentációjának benyújtásához kizárólag együttműködési megállapodást kössenek és a projekt előkészítés folyamán hozzanak létre önkormányzati társulást. A Tagok a projekt előkészítő szakaszában 2008. február 25. napján Együttműködési megállapodást kötöttek, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a pályázat I. fordulójához szükséges önerőt a Tolnai Szennyvíztisztító telep Földhivatali nyilvántartásában szereplő bejegyzett tulajdonrészük arányában biztosítják. A Tagok a megállapodás 5. pontjában rögzítették továbbá, hogy az együttműködési megállapodást önálló jogi személyként eljáró Társulási Szerződéssé alakítják át, amelyben rendezni kívánják a KEOP pályázat támogatásával megvalósuló beruházás új tulajdoni hányadait. A megállapodás megkötésekor tulajdonrésszel rendelkező önkormányzatok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a pályázat keretében vállalt önerő arányában megosztják tulajdonrészüket a tulajdonrésszel nem rendelkező tagokkal. A kétfordulós támogatási pályázat 1. pályázati fordulójában a Támogató a tag önkormányzatok megállapodása alapján Tolna Város Önkormányzata, mint gesztor önkormányzat pályázatát befogadta. A Társulás GAB, 2/25/2011

16



A hat település által létrehozott Önkormányzati Társulás 2010. december 10. napjától határozatlan időre, a projekt beruházási szakaszának teljes befejezéséig és az azt követő 5 éves időtartamra jött létre. A Társulási Megállapodást az V. mellékletben csatoljuk. A Kedvezményezett ÁFA visszaigénylő lesz, így az elszámolható költség a nettó költséggel egyezik meg. A 25/2002. (II.27.) Kormányrendelet Tolna települést jelöli meg az agglomeráció központjának. A meglévő szennyvíztisztító telep három Önkormányzat (Tolna, Bogyiszló, Fadd) közös tulajdonát képzi, a terület Tolna Város Önkormányzatának közigazgatási területén helyezkedik el. A szennyvíztisztító telep térségi szennyvízkezelési feladatainak problémamentes megvalósításához a szükséges pénzügyi források biztosítása, a beruházás lebonyolítása és a megvalósult, aktivált rendszer rendeltetésszerű üzemeltetése, működtetése érdekében, az agglomerációt alkotó 6 település a KEOP pályázat I. fordulójában Együttműködési Megállapodást írt alá, melyben Tolna Város Önkormányzatát, mint gesztor önkormányzatot jelölték meg. A 2008. február 25-én aláírt Együttműködési Megállapodás a pályázati dokumentáció V. sz. mellékletében található. A szennyvíztisztító telep fejlesztésének megvalósítására az agglomeráció települései Önkormányzati Társulást hoztak létre. A Társulási Megállapodást az V. mellékletben csatoltuk. A pályázat során az Önkormányzati Társulás jelenik meg pályázóként. Az agglomeráció hátrányos helyzetű kistérséggel nem érintett. A pályázati felhívásban és útmutatóban rögzített feltételeknek megfelelően a projektgazda jogosult és alkalmas a projekt előkészítésére és végrehajtására a meghatározott jogi, műszaki és pénzügyi környezetben.

2.1.1

A projektgazda adatai az előkészítés szakaszában

Projektgazda neve:

Tolna Város Önkormányzata (gesztor önkormányzat)

A projektgazda jogi státusza:

Helyi önkormányzat

Tolna város a 25/2002 (II.27) Korm. rendelet 2. táblázata alapján önálló szennyvízelvezetési agglomeráció, melyet jogszabály kötelez a szennyvíz közműves elvezetésére és ártalommentes elhelyezésére 2010. december 31-ig. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46-48. § a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait állapítja meg, amely alapján a települési önkormányzat gondoskodik az illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról. Ezek között kötelező elemeként a kommunális szennyvízkezelés, - gyűjtés, - elvezetés, tisztítás, is feladata. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § alapján a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében kiterjed az épített és természeti környezet védelmére, a csatornázásra, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítésére. A fenti jogszabályok a 25/2002 (II.27) Korm. rendelettel összhangban kötelező feladatként írják elő az Önkormányzat számára a szennyvízelvezetés és tisztítás megoldását. Ennek végrehajtására a 1990. évi LXV. törvény 4. § alapján önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat.

GAB, 2/25/2011

17



Az általános forgalmi adó elszámolhatósága: A 2007. évi CXXVII. törvény alapján a víziközmű beruházások Áfa-ja visszaigényelhetővé vált.

2.1.2

A projektgazda adatai a megvalósítás szakaszában

2.1.2.1 A TÁRSULÁS NEVE, SZÉKHELYE, MŰKÖDÉSI TERÜLETE A Projektgazda neve:: Tolna, Fadd, Fácánkert, Bogyiszló, Dunaszentgyörgy, Gerjen települések „Szennyvíztisztító-telep fejlesztése” tárgyú pályázat megvalósítására létrehozott Önkormányzati Társulása A projektgazda jogi státusza:

önkormányzatok társulása

A Társulás rövidített neve: „Szennyvíztisztító-telep fejlesztése” Önkormányzati Társulás Székhelye: 7130 Tolna, Hősök tere 1. Működési területe: a társult települések közigazgatási területén kijelölt agglomeráció A Társulás alapítói jogokkal felruházott irányító szerve: A társult önkormányzatok képviselő-testületei A Társulás irányító szerve: A társulás irányító szerve a társulási tanács, mely a társult tagok képviselő-testületei által delegált önkormányzati képviselők vagy polgármesterek összességéből áll. Valamennyi település képviselő-testülete egy képviselő delegálására jogosult. A társulás tagja az általa delegált képviselőket visszahívhatja. A Társulás létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) megnevezése, kelte, száma: A társulás létrehozásáról a tagönkormányzatok Ttv. 16. §-a alapján az alábbi határozataikban döntöttek: • • • • • •

Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 286/2010. (XI.17.) Kt. határozatában; Fadd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 209/2010. (XI.17.) Kt. határozatában; Bogyiszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 56/2010. (XI.11.) Kt. határozatában; Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 131/2010. (XI.26.) Kt. határozatában; Gerjen Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 67/2010. (XI.16.) Kt. határozatában; Dunaszentgyörgy Község önkormányzatának Képviselő-testülete 67/2010. (XI.16.) Kt. határozatában.

A Társulás, mint helyi önkormányzati költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: A költségvetési szerv vezetőjének kinevezésére vonatkozó hatáskört, az átruházott hatáskörben a Társulási Tanács gyakorolja. 2.1.2.2

A TÁRSULÁS IDŐTARTAMA

A Társulás határozott időre, a projekt beruházási szakaszának teljes befejezéséig és az azt követő 5 éves időtartamra jön létre. GAB, 2/25/2011

18



2.1.2.3 A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA • A társulás önálló jogi személyiséggel, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. •

A Társulás szellemi, fizikai támogató, ezen belül különösen gazdálkodási, pénzügyigazdasági feladatait a Társulási Tanács által kiválasztott külső szerv, valamint Tolna Város Polgármesteri Hivatala (7130 Tolna, Hősök tere 1.) látja el.

•

A Társulás, a projekt végrehajtása során, a társult önkormányzatok, mint a KEOP projekt közös kedvezményezettjeinek megbízásából, a projekt lebonyolításáért felelős projektgazdaként jár el.

•

A Társulás a Magyar Államkincstár területi igazgatóságánál történő törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre.

2.1.2.4

•

IV. A TÁRSULÁSRA ÁTRUHÁZOTT ÖNKORMÁNYZATI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK A Társulás tagjai a Társulásra ruházzák át a Társulás célját képező projekt megvalósításával kapcsolatos alábbi feladat- és hatásköröket: 1.) Tolna agglomeráció szennyvízkezelése, a meglévő hulladékkezelő (szennyvíztisztító) telep KEOP 7.1.2.0-F/I-2008-0071 számú pályázatban meghatározott feltételek szerinti fejlesztése; 2.) A települési folyékony hulladék kezelésének, a kezelő létesítmény üzemeltetésének, továbbá valamennyi, ehhez kapcsolódó szolgáltatás folyamatosságának biztosítása; 3.) Kizárólag a KEOP projekt keretében létrejövő vagyon működtetésével összefüggő, az átruházott önkormányzati feladatkörön belül ellátandó települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatások ellátása céljából – gazdasági társaság alapítását és vezetőjének kinevezését. (A Társulás tagjainak e döntése nem érinti a már meglévő közszolgáltatói szerződéseiket, azok hatálya alatt.)

•

A társulás tevékenysége: Szakágazat száma: 3700 megnevezése: Szennyvíz gyűjtése, kezelése Szakfeladat száma: 370000 megnevezése: Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

•

A Társulás az alaptevékenységén kívül, kiegészítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat.

2.1.2.5 A TÁRSULÁS GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA • A Társulás operatív pénzügyi feladatait a Társulási Tanács által kiválasztott külső szerv látja el.

GAB, 2/25/2011

19



•

A Társulás pénzeszközeit az általa nyitott bankszámlán kezeli. Más hitelintézetnél bankszámlát nem nyit.

•

A Társulás tagjai a KEOP pályázat keretében folyósított támogatáson felül az alábbi összegeket kötelesek önerőként – a költségvetési rendeleteikben - a Társulás rendelkezésére bocsátani a pályázatban meghatározott ütemezés szerint:

•

Az önerő teljes összege:

328.970.155,-Ft.

1. Tolna Város Önkormányzata 2. Bogyiszló Község Önkormányzata 3. Dunaszentgyörgy Község Önkormányzata 4. Fadd Község Önkormányzata 5. Fácánkert Község Önkormányzata 6. Gerjen Község Önkormányzata

178.259.472,-Ft 28.710.575,-Ft 31.455.910,-Ft 62.412.608,-Ft 9.304.023,-Ft 18.827.567,-Ft

•

Amennyiben a tagönkormányzatok a Társulási Tanács elnökének írásbeli értesítésében foglalt határidőre az esedékes önerő rendelkezésre bocsátását elmulasztják, a Társulás a tag önkormányzat költségvetési elszámolási számlája ellen azonnali beszedési megbízás benyújtására jogosult.

•

A tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy felhatalmazó levélben bejelentik a számlavezető pénzintézetüknek a Társulás megnevezését és pénzforgalmi jelzőszámát, mint azonnali beszedési megbízás benyújtására jogosultat azzal, hogy tagok a saját forrás teljes összegének megfizetéséig, a felhatalmazást nem vonhatja vissza. A felhatalmazás bank által aláírt egy példányát, a tagok kötelesek a Társulásnak átadni.

•

Tagok rögzítik, hogy a KEOP projekt működtetésének forrását a Társulás közszolgáltatásokból származó bevétele biztosítja, a KEOP projekt CBA-jában meghatározott díjtételek és a projektből származó kalkulált jövedelem szerint. A közszolgáltatási tevékenységből származó jövedelem, a projekt fenntartható működtetése mellett, fedezetet kell, hogy biztosítson a KEOP projekt során megvalósuló víziközművek felújítására, rekonstrukciójára is, a projekt CBA-jában meghatározott ütemterv szerint. Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szennyvízelvezetési és –kezelési közszolgáltatások legmagasabb árát, a mindenkor hatályos jogszabályi előírások betartása mellett, a projekt CBA-jával összhangban, a KEOP projekt CBA-jában figyelembe vett teljes referencia-időszakára úgy határozzák meg, hogy az maradéktalanul biztosítsa a közszolgáltató által működtetett víziközmű-rendszer szakszerű, magas színvonalú és indokolt mértékű fejlesztéséhez szükséges források fedezetét.

•

•

A társulás elnöke a költségvetés végrehajtásáról köteles évente kimutatást készíteni, és azt a tagok rendelkezésére bocsátani.

•

A társulás vagyona a tulajdonából és a társulást megillető vagyoni értékű jogokból áll.

GAB, 2/25/2011

20



•

A tagi önkormányzatok társulásba bevitt/átadott vagy a társulás tevékenysége folytán képződött vagyonát a társulás vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat is a társulást illeti meg.

•

Abban az esetben, ha a társulás működési költségei előre láthatóan meghaladják a rendelkezésre álló összeget, a társulási tanács működési hozzájárulás befizetését határozhatja el.

•

A társulás bevételét képezik a társulás által pályázott nemzetközi, illetve hazai támogatások, mely támogatási összegeket – a tagok megállapodása és a vonatkozó előírások alapján- csak a társulás céljainak megvalósítására lehet felhasználni.

•

A társulás vagyonához tartoznak az alaptevékenység körében kifejtett gazdasági tevékenységből származó bevételek, egyéb pályázati bevételek.

2.1.2.6

Tulajdoni viszonyok rendezése

A projekt keretében felújításra kerülő szennyvíztisztító-telep eszközeinek összessége a Társulás tulajdonába kerül. 2.1.2.7

ÜZEMELTETÉS

•

A Társulás kötelezettséget vállal a megvalósuló projektnek a pályázatban leírtak és a KEOP projekt pénzügyi költséghaszon-elemzése – továbbiakban CBA - szerinti üzemeltetésére.

•

Tagok felhatalmazzák a Társulást arra, hogy a KEOP projekt keretében megvalósuló, a Társulás tulajdonába kerülő vízi-közművek egységes működtetése és a kapcsolódó közüzemi közszolgáltatás ellátása érdekében megkösse a vízi-közművek üzemeltetésére irányuló szerződést.

2.1.2.8 •

ELŐZETES MEGÁLLAPODÁSOK, KÖVETENDŐ ELVEK, A TÁRSULÁS ÉS TAGJAI FELADATAI, KÖTELEZETTSÉGEI Jelen társulási megállapodás aláírásával a tagok, mint önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy közös környezeti és gazdasági érdekeiknek megfelelően, ezen megállapodás kereti között az alábbiak szerint működnek együtt:

•

Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a projekt megvalósítása érdekében kölcsönösen együttműködnek egymással.

•

Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az érintett térség környezetvédelmi érdekeit, egységes fejlődését szem előtt tartva a rendszer működését aktív tevékenységgel szolgálják, közreműködnek a megvalósításban.

•

Tagok tudomásul veszik, hogy a társulási megállapodás felmondására csak a jelen megállapodásban meghatározottak szerint van lehetőség. Tagok elfogadják, hogy esetleges felmondásuk a társulás számára jelentős hátránnyal is járhat, melyért teljes felelősséggel tartoznak, és az általános jogelveknek megfelelően, teljes körűen jótállni kötelesek.

GAB, 2/25/2011

21



•

Tagok kötelezettséget vállalnak, hogy a projekt végrehajtása során a magyarországi hatályos jogszabályi rendelkezések, valamint a vonatkozó EU előírások szerint járnak el, így különösen figyelemmel lesznek a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, a koncesszióról szóló 1996. évi XVI. törvény, a Vgtv. a Hgt. és a hatósági árszabályozás rendelkezéseire.

•

Ezen szerződés elfogadása és aláírása a tagok részéről egyben kötelezettségvállaló elfogadó nyilatkozat is. A társuló önkormányzatok tudomásul veszik, hogy jelen megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséért, a támogatást folyósító szervezetek felé, egyetemleges és korlátlan felelősséggel tartoznak.

•

Tagok a saját közvetlen tevékenységük során előtérbe helyezik jelen szerződés elveit és az itt megfogalmazott érdekprioritást. Ezen tevékenységeik: a saját hatáskörben történő jogszabályalkotás, helyi rendezési tervek, szolgalmi jogok, belterületbe vonás, telekhatár módosítás, továbbá minden olyan feladat, mely nélkülözhetetlen a projekt végrehajtásához.

•

A Tagok kötelezettséget vállalnak a projekt megvalósításához szükséges adatok szolgáltatására, továbbá a már meglévő üzemeltetési és közszolgáltatási szerződéseik rendelkezésre bocsátására. E körben a Tagok nem hivatkozhatnak településük érdekeire, mint „üzleti titokra”.

•

A Tagok, illetve képviselőik a tudomásukra jutott információkat csak a projekt megvalósítása érdekében használhatják fel, egyébként azokat üzleti titokként kötelesek kezelni.

•

A Tagok vállalják, hogy az egyes feladatok előkészítésében, illetve a szükséges döntések meghozatalában a Társulással és a projekt megvalósítását munkafeladatként végző Projektirodával együttműködnek.

•

A fent meghatározott feladatainak ellátása során a Társulás köteles éves munka és pénzügyi ütemtervet készíteni. Ezt a Társulási Tanács évente jóváhagyja. A Társulás ezen ütemterv szerint köteles eljárni. A feladatellátásról a munkaszervezet köteles a Társulási Tanácsnak évente írásban beszámolni.

2.1.2.9 BELSŐ SZERVEZETI RENDSZER • Tagok elfogadják, hogy projektgazdaként a Társulás jár el. Tagok jelen Társulási Megállapodás aláírásával egyidejűleg az alábbi szervezeti rendszerben állapodnak meg: Szervezeti rendszer: 1. Társulási Tanács 2. Társulási Tanács Elnöke, 3. Felügyelő Bizottság 4. Projekt Menedzsment Szervezet (Projektiroda) •

A Társulás (Projektgazda) tudomásul veszi, hogy valamennyi – a pályázati projekt elnyerése, illetve megvalósítása szempontjából érdeminek minősíthető, illetve a tagok által megjelölt – kérdésben a mindenkor hatályos közösségi és hazai jogszabályokban, a Támogatási Szerződésben és a jelen megállapodásban foglaltak szerint köteles

GAB, 2/25/2011

22



eljárni, és a megtett lépésekről utólag a Társulási Tagoknak, és a Felügyelő Bizottságnak köteles beszámolni. Azon jognyilatkozatokat, amelyeknek következtében a Társulás tagjai számára a Támogatási Szerződéstől eltérő kötelezettségek keletkeznek, csak a Társulási Tanács előzetes egyetértésével teheti meg. Ez esetben a Társulási Tanács tagjai kötelezettséget vállalnak, hogy a vonzáskörzetükhöz tartozó önkormányzatokat a döntésről tájékoztatják. • Társulási Tanács 1. A Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, amely a társult Tagok képviselőtestületei által delegált önkormányzati képviselők, vagy polgármesterek összességéből áll. 2. Valamennyi tag egy képviselő delegálására jogosult. A Társulás tagja az általa delegált képviselőt visszahívhatja. 3. A Tanácsban a társult önkormányzatok szavazati arányait a beruházáshoz történt hozzájárulásaik alapján megállapított tulajdoni hányadok szerint állapítják meg azzal, hogy egyik Tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint 50 %-ával. Szavazni személyesen, vagy a társulás tagja által írásban meghatalmazott helyettes képviselő útján lehet. 4. A Társulási Tanács dönt a jelen Társulási Megállapodásban meghatározott és a Társulás tagjai által átruházott, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint meghatározott saját feladat- és hatáskörben. •

A Társulási Tanács feladat- és hatásköre: a Társulási Tanács elnökének, elnökhelyettesének a megválasztása, visszahívása, a Társulás, mint költségvetési szerv vezetőjének kinevezése, a működési hozzájárulás mértékének megállapítása, Tagokat terhelő egyéb kötelezettség megállapítása, a hatáskörbe utalt pénzeszközök felhasználásáról döntés, szükség szerint szakértői vélemények figyelembe vételével, f. Tag kizárásának elhatározása, mely határozat hatálybalépéséhez a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntése szükséges, g. jelen társulási megállapodás módosítása, mely határozat hatálybalépéséhez a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntése szükséges, h. Társulás megszűnésének elhatározása, mely határozat hatálybalépéséhez a Társulásban résztvevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többségével hozott döntése szükséges, i. Társulás éves munkatervének, költségvetésének elfogadása. A költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló; éves mérlegének elfogadása, j. támogatási szerződések megkötése, k. stratégiai célok meghatározása, l. a projekt szerinti célkitűzések megvalósulásának, azok időarányos állapotának elemzése és értékelése, m. a Tagok között felmerülő esetleges vitás kérdések megtárgyalása, esetleg állásfoglalás a kérdésében, illetve a végrehajtás során felmerülő problémák körében, n. a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, a. b. c. d. e.

GAB, 2/25/2011

23



o. a Támogatási Szerződés elfogadása, annak módosítása, p. a települési folyékony hulladék ellátására irányuló üzemeltetési szerződés megkötése

és a szerződés teljesítésének ellenőrzése, q. A jelen megállapodásban meghatározott, átruházott önkormányzati feladatokkal

kapcsolatos illetve az átruházott hatáskörbe tartozó döntések meghozatala. • A Társulási Tanács működése: 1. A Társulási Tanács megalakultnak tekinthető, ha a tagönkormányzatok képviselőtestületeinek mindegyike jóváhagyta a társulási megállapodást, megválasztotta képviselőjét, és a társulási tanács alakuló ülése kimondta megalakulását. 2. A Társulási Tanács üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal össze kell hívni. A Tanács ülését össze kell hívni, ha a Tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben kell dönteni, ha azt bármely Tag a napirend egyidejű megjelölésével indítványozza. 3. A Tanács üléseinek összehívása és a napirend kialakítása az elnök, illetve akadályoztatása esetén az elnökhelyettes feladata, de a napirend összeállításában a Tanács bármely tagjának indítványtételi joga van. 4. A Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze írásban, az ülés napját megelőzően legalább 15 nappal korábban. Ettől eltérni sürgős esetben lehet, de a tagokat ez esetben is hitelt érdemlő módon értesíteni kell. Az elnök, illetve akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vezeti az ülést. 5. A Társulási Tanács határozatképes, ha azon a szavazatok több mint a felével rendelkező képviselő jelen van. Határozathozatalhoz a jelenlévő képviselők által leadható szavazatok több mint fele szükséges (egyszerű többség). 6. Határozatképtelenség esetén az eredeti időpontot követő 8 napon túli, de 30 napon belüli időpontra kell az újabb ülést összehívni. 7. A Társulás Tagja eseti jelleggel egy alkalomra szólóan közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást adhat az általa delegált képviselő helyettesítésére, mely meghatalmazás hatálya a határozatképtelenség miatt megismételt ülésre is kiterjed. 8. A Társulási Tanács ülésére bármely tag indítványozhatja szakértők vagy egyéb személyek meghívását. Ezen személyek az ülésen részt vehetnek, a napirendi pontokhoz hozzászólhatnak, de szavazati joggal nem rendelkeznek. 9. Az ülésen a határozati javaslatról a szavazati arányok megállapítását követően nyílt szavazással döntenek.. 10. A Társulási Tanács határozatai a meg nem jelent tagokra is kötelező érvényűek. A Társulási Tanács tagjai a Társulási Tanácsban hozott döntésekről kötelesek 30 napon belül írásban (elektronikus, vagy postai úton) tájékoztatni az őket delegáló önkormányzatokat. 11. A Tanács üléséről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen résztvevő képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvre a képviselő-testületek üléséről szóló jegyzőkönyv szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyvet a Társulási Tanács elnöke és a Tanács által felhatalmazott személy írja alá.

GAB, 2/25/2011

24


•


A Társulási Tanács elnöke

1. A Társulási Tanács elnökét és elnökhelyettesét a Társulási Tanács tagjai sorából az alakuló ülésen, egyszerű többségi szavazással választja meg határozott időre. Az elnök, az elnök-helyettes megbízatása önkormányzati képviselői tisztségük betöltéséig áll fenn. 2. A Társulási Tanács elnöke a Társulás ügyeinek vitele keretében: a.

képviseli a Társulást és a projektet harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt, b. intézkedik a Társulás Magyar Államkincstárnál vezetett nyilvántartásában szereplő adatok változásának nyilvántartásba vétele iránt, az alapító okirat módosítását követő 15 napon belül, c. összehívja a Társulási Tanács üléseit, összeállítja az ülések napirendjét, d. gondoskodik a Társulás éves mérlegének, vagyonkimutatásának, költségvetésének, éves beszámolójának elkészítéséről, e. a Társulás mérlegét Tagok számára hozzáférhetővé teszi, f. évente legalább egy alkalommal jelentést készít a Társulási Tanács részére a Társulás működéséről, feladatainak ellátásáról, a társulási cél megvalósulásáról, g. ellátja mindazon feladatokat, melyet a társulási megállapodás, illetve a Társulási Tanács számára előírt, h. a Támogatási Szerződést és az egyéb szerződéseket, valamint azok módosításait a Tagok nevében aláírja i. bármely kérdésben észrevétellel és kérdéssel élhet a Tagok, illetve képviselőik, a hatóságok, közreműködő szervek, személyek felé, beszámoltathatja a Társulásban közreműködő bármely érdekeltet, j. képviseli a Társulást a közbeszerzési eljárás folyamatában a Közreműködő Szervezet és a Közbeszerzések Tanácsa felé. Aláírja a KEOP projekt keretében a közbeszerzési pályázatokon nyertes cégekkel kötendő szerződéseket. 3. Az elnök Társulással összefüggő feladatai megvalósításához – a közbeszerzési szabályok betartása mellett – jogosult szakértők igénybevételére, valamint segítő munkaszervezet (Projektiroda) igénybevételére a Társulás költségén. A Társulás elnöke a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jog szabályai, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint felel. 4. Az elnöki megbízatás megszűnik: - önkormányzati képviselői tisztségének megszűnésével, - az őt delegáló önkormányzat által történő visszahívással, - a Társulási Tanács által történő visszahívással, - lemondással, - elhalálozással. 5. Lemondás esetén az elnök köteles az új elnök személyének megválasztásáig a megbízatásával járó feladatokat ellátni, köteles a lemondásától számított 15 napon belül a Társulási Tanács ülését összehívni az új elnök megválasztásának céljából. Az elnök lemondásával az elnökhelyettesi megbízatás nem szűnik meg.

GAB, 2/25/2011

25



6. A Társulás elnökhelyettesének megbízatási időtartamára az elnökre vonatkozó rendelkezések irányadóak. 7. A Társulás elnökhelyettese az elnök munkáját segíti, illetve akadályoztatása esetén – a Társulási Tanács által meghatározott helyettesítési rendben – teljes jogkörrel helyettesíti. •

Projektiroda 1. A Társulási Tanács a KEOP projekt megvalósításához szükséges operatív feladatok ellátása céljából Projektirodát köteles működtetni. A Projektiroda összetételére és működésére a KEOP projekt részletes megvalósíthatósági tanulmányához közzétett útmutatóban leírtakat kell alkalmazni. 2. A Projektiroda vezetőjét, projektmenedzserét, műszaki- beruházási vezetőjét, pénzügyi-gazdasági vezetőjét, jogi vezetőjét, valamint PR vezetőjét a mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével lebonyolított kiválasztási eljárást követően a Társulási Tanács elnöke bízza meg. A Projektiroda vezetőjének megbízása nem terjedhet túl a Társulás feladat-és hatáskörébe tartozó ügyeken. 3. A Projektiroda jogi személyiséggel nem rendelkezik. Munkáját a KEOP projekt befejezéséig végzi. 4. A Projektiroda éves feladattervét és az éves működésének költségeit is tartalmazó költségvetését, illetve annak végrehajtásáról szóló beszámolót – a könyvvizsgáló és a felügyelő bizottság előzetes véleményével ellátva – a Társulási Tanács hagyja jóvá. 5. A Projektiroda működését a Társulási Tanács és a Felügyelő Bizottság jogosult ellenőrizni. 6. A Társulás biztosítja a projekt keretében született összes dokumentum megőrzését a projekt lezárását követő 10 évig. 7. A Projektiroda vezetője felelős a projekt végrehajtásáért, előrehaladásáért. Aláírásai, kötelezettségvállalási jogköre nem terjedhet túl a megbízásában megadott kereteken.

•

Felügyelő Bizottság 1. A Tagok megállapodnak abban, hogy a tagönkormányzatok képviselőtestületei a Társulás működésének és gazdálkodásának ellenőrző-felügyelő szervként 6 főből álló Felügyelő Bizottságot hoznak létre. A tagönkormányzatok képviselő-testületei egy-egy fő delegálására jogosultak. 2. A Felügyelő Bizottság az elnökét és elnökhelyettesét saját tagjai közül az alakuló ülésén egyszerű szótöbbséggel választja meg. 3. A delegáló önkormányzatok a felügyelő bizottság tagjainak személyét, vagy a személyükben bekövetkező változást kötelesek a Társulási Tanács részére írásban bejelenteni. 4. A felügyelő bizottság elnökét tartós akadályoztatása esetén elnökhelyettes helyettesíti.

GAB, 2/25/2011

26



5. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság kiemelt feladata a beruházás működési, pénzügyi ellenőrzése. A felügyelő bizottság évente legalább két alkalommal, de szükség szerint többször is ülésezik. A felügyelő bizottság ülését az elnök az ülés napját legalább 15 nappal megelőzően írásban hívja össze. 6. A felügyelő bizottság ülését a bizottság bármely két tagja írásban összehívhatja az ok és a cél egyidejű megjelölésével, ha a bizottság összehívására irányuló kérelmüket az elnök 15 napon belül nem teljesíti. 7. Az ülés összehívására vonatkozó határidőtől rendkívül indokolt, halaszthatatlan esetekben a felügyelő bizottság saját ügyrendjében szereplő feltételek mellett el lehet térni. Ez esetben az ülés telefonon, illetve egyéb más úton (e-mail, stb.) történő összehívása is megengedhető. 8. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok 2/3-a jelen van. Határozatképtelenség esetén 15 napon belül újabb ülést kell összehívni. A megismételt ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. 9. A felügyelő bizottság a döntéseit egyszerű többséggel hozza meg. 10. A felügyelő bizottságot félévente tájékoztatni kell a projekt állásáról. A tájékoztatást a Projektiroda köteles megtenni minden félévet követő 15. napig. 11. A felügyelő bizottság jogszabályba, a jelen szerződésbe ütköző, vagy a konzorcium érdekeit sértő intézkedés, mulasztás tapasztalása esetén észrevételt tehet, illetve jelzéssel élhet. •

A felügyelő bizottság feladat és hatásköre: 1. a Projektiroda munkájának ellenőrzése, 2. az ütemezett kivitelezés és pénzfelhasználás ellenőrzése, 3. a tagok elé terjesztendő jelentések, beszámolók vizsgálata, a vizsgálat eredményéről beszámoló készítése, 4. a tagok tájékoztatásának vizsgálata, 5. a projekt bármely résztvevőjétől felvilágosítás, tájékoztatás kérése, 6. a Társulási Tanács felhatalmazása alapján dönt a Projektiroda költség- és munkatervében nem szereplő váratlan, előre nem látható kiadások pénzügyi fedezetének engedélyezése tekintetében. A felügyelő bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az ülés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá. A felügyelő bizottság részletes ügyrendjét maga határozza meg. A felügyelő bizottsági tagok megbízatása visszavonásig tart.

2.1.2.10 A TÁRSULÁS KÉPVISELETE • A Társulást harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt általános képviseleti jogkörrel felruházva - az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén a Társulás képviseletére az elnökhelyettes jogosult. •

A Társulást az elnök önállóan képviseli. A Társulás jegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott társulási név alatt az elnök teljes nevét önállóan írja alá.

GAB, 2/25/2011

27



2.1.2.11 A TÁRSULÁS ELLENŐRZÉSI RENDJE, IRÁNYÍTÓI JOGOK GYAKORLÁSA • Tagok jelen társulási megállapodással a Társulás irányító szervének Társulási Tanácsot jelölik ki. •

Az irányító szerv köteles az Áht., valamint az Ámr. Irányadó rendelkezéseiben foglalt kötelezettségének eleget tenni.

•

A társulás tagjai a társulás működését célszerűségi és gazdasági szempontból jogosultak ellenőrizni. A társulás működését és pénzfelhasználását a felügyelő bizottság ellenőrzi.

•

A társulási tanács tagjai képviselő-testületeiknek beszámolnak a társulási tanácsban végzett tevékenységükről, a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról

2.1.2.12 TAGSÁGI JOGVISZONY • Tagok ezen társulási megállapodás elfogadásával és aláírásával, kötelezettséget vállalnak arra vonatkozóan, hogy elfogadják a felmondással, illetve kizárással összefüggő felelősségi szabályokat. •

A szerződés felmondása 1 Tekintettel arra, hogy a Társulás határozott cél megvalósítására jött létre, a tagok a beruházás megvalósítása érdekében önként vállalják, hogy a törvényben biztosított felmondási jogukkal csak tényleges és alapos indokok alapján, a Társulási Tanáccsal, a törvényességi felügyeletet ellátó szervvel és a KEOP Közreműködő Szervezettel történt egyeztetést követően élnek. 2

Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy jelen szerződés aláírását követő három évig, és amennyiben a KEOP projekt beruházási szakasza jelen szerződés aláírását követő három éven belül megkezdődik, a beruházási szakasz lezárásáig a társulási jogviszonyt nem mondják fel.

3

Amennyiben a beruházás jelen szerződés aláírásától számított három éven belül nem kezdődik meg, úgy a tagok a három éves határidő letelte után, ezen okból is élhetnek felmondási jogukkal.

4

A társulási jogviszonyt felmondani csak a naptári év utolsó napjávaldecember 31.-i hatállyal- lehet. A Ttv. 4. § (2) bekezdése alapján a felmondásról szóló minősített többséggel hozott döntést a képviselőtestület (közgyűlés) legalább 3 hónappal korábban köteles meghozni és a társulás tagjaival közölni.

5

A felmondás hatályba lépéséhez szükséges a társulás tagjai többségének hozzájárulása, mely hozzájárulásról minősített többséggel hozott képviselő-testületi határozattal kell dönteni.

6

Tag általi felmondás esetén a társulás köteles a taggal elszámolni a vagyoni hozzájárulás arányának megfelelően, figyelembe véve a kártérítési kötelezettséget és a társulást terhelő kötelezettséget is.

GAB, 2/25/2011

28


•


7

Felmondó tag tudomásul veszi, hogy a projekt megvalósítása érdekében általa fizetett előkészítési költséget, valamint önrészt nem követelheti vissza a Társulástól.

8

A felmondó tag köteles a felmondásával a Társulásnak okozott kár teljes körű megtérítésére. Ezen kártérítési felelősséget Tagok szorosan értelmezik, ezért valamennyi, a felmondással összefüggő kárra vonatkoztatják.

9

A KEOP projekt keretében megvalósult vagyontárgy társulás tagja részére történő kiadását négy évre el lehet halasztani, ha annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a Társulás kötelező feladatának ellátását. Ebben az esetben a Társulás kivált tagját - a Társulással kötött szerződés alapján - használati díj illeti meg.

Tagi kizárás 1 Amennyiben a tag a jelen megállapodásban foglalt lényeges kötelezettségét megszegi, illetve elmulasztja, az elnök köteles a tagot kétszer, írásban, megfelelő határidő tűzésével felhívni a teljesítésre. 2

Ha a tag ezen felhívás ellenére – a közölt határidőn belül – sem tesz eleget a jelen megállapodásban rögzített kötelezettségeinek, a tagok több mint fele egyszerű többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával kizárhatja a Társulásból.

3

A kizárás jogkövetkezményei azonosak a tagi felmondás jogkövetkezményeivel, azaz ebben az esetben sem mentesül a tag a kártérítési és egyéb kötelezettsége alól.

2.1.2.13 A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA, A TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE • A jelen megállapodás hatálya a társulásra átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörökre terjed ki. •

Jelen megállapodás valamennyi Tag által történő aláírásának napján - ha ez nem egy időben történik - a legkésőbbi aláírás napján lép hatályba.

•

A Társulás megszűnik:

•

1. ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt; 2. ha a társulás valamennyi tagja elhatározta a társulás megszüntetését; 3. a bíróság jogerős döntése alapján. A Társulás megszűnése esetén a tagok a megszűnés időpontjával bezáróan egymással elszámolni kötelesek.

•

A Társulás megszűnése esetén a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó vagyon a Társulás tagjait vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg. A Társulás megszűnése esetén a Társulás kötelezettségeiért a tagok a vagyoni hozzájárulásuk arányában tartoznak felelősséggel.

•

Tagok az Áht. szerint a társulás megszűntetéséről megszüntető okiratban rendelkeznek, amelyben döntenek a megszüntetéshez kapcsolódó egyéb kérdésekről is.

GAB, 2/25/2011

29



2.1.2.14 NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA • Tagok kötelezettséget vállalnak közvetlenül, továbbá saját szervezeteik útján, illetve a civil szervezetek bevonásával a teljes körű lakossági tájékoztatásra. Ezen tájékoztatás keretében a kötelmi jogi jellegen túlmenően, fel kell hívniuk a lakosság figyelmét a környezetvédelmi feladatokra, a jogszabályi előírásokra, valamint információt kell szolgáltatniuk a szerződés céljául szolgáló beruházás és üzemeltetés előnyeiről. •

Tagok a teljes pályázati és beruházási időszakra vonatkozóan rendszeres és folyamatos tájékoztatást nyújtanak településeik polgárai számára olyan formában, amely alkalmas arra, hogy a tájékoztatás eljusson valamennyi érintetthez (pl. települési lakossági fórumok szervezése, írott és elektronikus sajtó igénybevétele, helyi kiadvány megjelentetése).

A Tolna szennyvíz agglomeráció hat települése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvényben rögzített felhatalmazás alapján a 25/2002 (II.27) Korm. rendeletben foglalt kötelezettségét önkormányzati társulás formájában teljesíti, az előző pontban írt jogi környezetben. Az általános forgalmi adó elszámolhatósága: A 2007. évi CXXVII. törvény alapján a víziközmű beruházások Áfa-ja visszaigényelhetővé vált.

2.1.3

Együttműködési formára vonatkozó speciális adatok

2.1. Táblázat: Társulási Megállapodásban résztvevő önkormányzatok Gesztor Önkormányzat TOLNA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 7130 Tolna, Hősök tere 1. Polgármester: Dr. Sümegi Zoltán Együttműködésben résztvevő önkormányzatok FADD NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 7133 Fadd, Dózsa Gy. u. 12. Polgármester: Fülöp János BOGYISZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 7132 Bogyiszló, Kossuth Lajos utca 28. Polgármester: Tóth István GERJEN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 7134 Gerjen, Béke tér 1. Polgármester: Máté Dénes DUNASZENTGYÖRGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 7135 Dunaszentgyörgy, Rákóczi F. u. 90. Polgármester: Hencze Sándor FÁCÁNKERT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 7136 Fácánkert, Árpád utca 12. Polgármester: Orbán Zsolt

2.1.3.1

Együttműködés a projekt megvalósítás fázisában

A projekt megvalósításának szakaszában az érintett települések jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoztak létre. Az Önkormányzati Társulás tagjaiban változás nem történt az Együttműködési Megállapodáshoz képest. A Társulási Megállapodás megkötésénél a Tagok a vonatkozó hazai irányadó jogszabályokat, különösen a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV törvény és a 1997 évi CXXXV törvény rendelkezéseit vették figyelembe. GAB, 2/25/2011

30



Az agglomeráció önkormányzatainak képviselőtestületei megtárgyalták a Társulási Megállapodás feltételeit, és határozataikkal döntöttek annak elfogadásáról A Társulási megállapodás aláírása csak mindegyik önkormányzat határozatban rögzített jóváhagyása után történhetett meg. Az Önkormányzati Társulás működési feltételeit az önkormányzatok által jóváhagyott és aláírt Társulási szerződés szabályozza. A Társulási Megállapodást az V. mellékletben csatoltuk. 2.2. Táblázat: Költségmegosztási terv a megvalósítás szakaszában Költségviselés Tulajdoni Település hányad % Ft 54% 178 259 472 Tolna 54% 9% 28 710 575 Bogyiszló 9% 31 455 910 Dunaszentgyörgy 10% 10% 19% 62 412 608 Fadd 19% 3% 9 304 023 Fácánkert 3% 6% 18 827 567 Gerjen 6% 100% 328 970 155 Összesen 100%

2.1.4

A beruházás aktiválása

A projektgazda a beruházás eredményeit üzembe helyezéskor könyveiben eszközként aktiválja. Az aktiválást a számviteli törvény előírásait betartva végzi el.

2.2

Esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés politika

Tolna Város Önkormányzata, mint az agglomeráció központi települése, valamint a projektben résztvevő települések mindegyike kiemelt figyelmet fordít az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés biztosítására. A pályázati dokumentáció projekt adatlapjában találhatók a projektre vonatkozó esélyegyenlőségi és fenntarthatósági vállalások.. A konkrét vállalásokat a Társulás határozza meg a résztvevő önkormányzatok közös megegyezésével.

2.2.1

Esélyegyenlőség

Esélyegyenlőség: A projektgazda a következő esélyegyenlőségi vállalásokat tette a projekt megvalósítási szakaszára: • Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása: A szervezeten belüli esélyegyenlőség érvényesítéséhez és az egyenlő bánásmód biztosítása céljából Tolna Város Önkormányzata vállalta, hogy a szervezeti eljárások kidolgozásával (pl. panaszeljárás), képzések szervezésével, információk terjesztésével erősíti a diszkriminációmentes és egyenlő esélyeket biztosító szervezeti kultúra kialakulását, ennek elvégzésére esélyegyenlőségi munkatársat alkalmaz. Az esélyegyenlőségi munkatárs az első fordulóban kinevezésre került és a második fordulóban is folyamatosan dolgozni fog. Munkaköri leírását mellékeljük. •

Esélyegyenlőségi terv elkészítése:

GAB, 2/25/2011

31



Az önkormányzat elkészítette a munkahelyi esélyegyenlőségi tervét 2010-ben. A terv az első fordulóban elkészült, a kedvezményezett vállalja az esélyegyenlőségi terv felülvizsgálatát és a vonatkozó törvény előírásainak alapján aktualizálja. • A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett A projektgazda vállalja, hogy a megvalósítás során – a területileg illetékes munkaügyi központtal, helyi önkormányzatokkal együttműködve – előnyben részesíti és segíti a hátrányos helyzetű, de munkát vállalni kész és képes emberek alkalmazását, foglalkoztatását. Az Önkormányzat saját hatáskörben közhasznú munkásokat alkalmaz (2 fő), közfoglalkoztatási tervvel rendelkezik. Amennyiben a kivitelező igényt tart közmunkásokra a kedvezményezett ezt biztosítani tudja számára. Kötelező vállalások: • A projekt honlapjának infokommunikációs akadálymentesítése A projektet bemutató saját honlap a pályázati útmutatóban részletezett módon W3C szabvány szerint, infokommunikációs szempontból akadálymentesen készül el, az üzemeltetése és karbantartása a projekt megvalósítás során ennek megfelelően fog történni. A PR tenderben az erre vonatkozó igény szerepelni fog, a tendert elnyerő PR cégnek a szabványnak megfelelően kell üzemeltetnie a honlapot. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken és kommunikációja során esélytudatosságot fejez ki A projektgazda vállalja, hogy mind a fejlesztéshez, mind a megvalósításhoz kapcsolódóan esélytudatosságot fejez ki a kommunikációja során, továbbá nem fog szegregációt közvetíteni, vagy növelni a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A PR eszközök kiválasztásánál figyelmet fordít erre, továbbá az esélyegyenlőségi felelős folyamatos kapcsolatot tart fenn a PR céggel, figyelemmel kíséri a projekthez kapcsolódó kommunikációt és szükség esetén javaslatokat tesz. •

• A nemek közti esélyegyenlőség biztosítása A projektgazda vállalja, hogy a nemek közti esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szempontokat érvényesíti a hivatali működés során. • A hátrányos helyzetű, álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetősége A kivitelezés során a projektgazda fokozott figyelmet fordít a térségben élő hátrányos helyzetű, különös tekintettel az álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetőségére, előnyben részesítésére. Előnyben részesíti a Start kártyával rendelkező álláskeresőket.

2.2.2

Fenntartható fejlődés politika

A településfejlesztési célok megállapításánál előtérbe kell helyezni a települések hosszú távú érdekeit. Az adottságok hasznosítása során elsőbbséget kell biztosítani a táj terhelhetőségének megfelelő, az erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodó módszerek, ezzel biztosítva a jövő generációk lehetőségeit. Fenntartható fejlődés: A projektgazda a következő fenntarthatósági vállalásokat tette a projekt megvalósítási szakaszára:

GAB, 2/25/2011

32



Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését A Társulás vállalta, hogy elkészíti a fenntartható fejlődés helyi programját (Local Agenda 21). Ezt követően kötelezettséget vállal a programban foglaltak végrehajtására, végrehajtatására. A komplex program egyebek mellett a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövőorientált alakítását. • Barnamezős beruházás vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú A már közel 40 éve működő és jelen pályázatban bővítéssel, fejlesztéssel érintett szennyvíztisztító Telep Tolna 0148/1 és 0147/4 külterületén helyezkedik el. A telep tulajdoni lapján szereplő besorolása szerint kivett szennyvíztisztító, tehát a fejlesztés által igénybe venni kívánt terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú. (tulajdoni lap mellékelve V. melléklet)

•

• Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése (t) Centrifuga alkalmazásával nagy szárazanyagtartalmú (kis tömegű) iszap kerül ki a rendszerből, melyet a szolár szárítóban tovább szárítanak. Jelenleg évente 1000 t/év iszap keletkezik. A tervezett iszapmennyiség 788 t/év. Kötelező vállalások: • A környezettudatos beszerzés alkalmazása Minden a projekt részeként indított beszerzés (eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzése) esetén figyelembe veszi a projektgazda a környezeti szempontokat (zöld beszerzés). Ezt a követelményt a pályázó projektgazda érvényesíti a kivitelezést végző vállalkozóval szemben is. Az érvényesítés érdekében elvárásként megjeleníti a közbeszerzés ajánlatkérésében. A projekt megvalósítása (építés/kivitelezés) során a felhasznált termékek (anyagok, gépek, berendezések) beszerzésénél az alábbi szempontok érvényesülését kell igazoltan, dokumentáltan alkalmazni, megjeleníteni: • hosszú élettartamú termékek beszerzése, • lehetőség szerint környezetbarát termékjellel rendelkező termékek vásárlása, • a termékek túlcsomagolásának elkerülése, • energiahatékony berendezések előnyben részesítése, • helyi gyártók előnyben részesítése. A kivitelező kiválasztásánál érvényesíteni kívánja a projektgazda a „Környezetközpontú irányítási rendszerrel való rendelkezés” meglétének elvárását, a helyi (kistérségi) szinten jelenlévő beszállítók alkalmazását. Tovább bármely beszerzésnél a szerződés tartalmazza, hogy a megbízóval történő kommunikációban, és az egyes feladatok elvégzése során az elektronikus utat kell előnyben részesítenie a Vállalkozónak. A szerződés teljesítése során a dokumentálás elektronikus adathordozókon történik, és csak a felek által elfogadott utolsó verziók kerülnek kinyomtatásra. A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményei környezettudatosságának biztosítása A különböző rendezvények szervezésénél szempontként kerül meghatározásra, hogy a papír alapú kellékek, meghívók, dokumentumok és nyomtatványok a lehető legszűkebb terjedelemben kerüljenek nyomtatásra és ezekhez is újrahasznosított alapanyag kerüljön felhasználásra, kétoldalas nyomtatásban. •

GAB, 2/25/2011

33



• Másodlagos alapanyag felhasználás biztosítása Az építés során elvárás a kivitelezővel szemben, hogy amennyiben lehetséges, minősített hulladék alapanyagot használjon, továbbá felhasználásra kerüljenek a bontásból származó azon anyagok, melyek eleget tesznek az összetétellel és felhasználással szembeni követelményeknek. A lehetőségek konkrét rögzítése a kiviteli tervben fog megjelenni. A kivitelezővel szembeni elvárást pedig a közbeszerzés ajánlatkérési dokumentációjában jeleníti meg a projektgazda. • A létesítés, építés ideiglenes helyigényének, hatásterületének tudatos minimalizálása A projektgazda vállalja, hogy a projekt során felmerülő építési munkák helyigényét, hatásterületét minimalizálja, az erre vonatkozó elvárásait a közbeszerzési tenderdokumentációban előírja a kivitelező(k)nek. A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja, melynek érdekében környezeti elemenként az alábbi intézkedések szükségesek: Levegő: A porszennyezés megelőzése, minimalizálása érdekében a száraz időszakban a szélsebesség és szélirány függvényében nedvesíteni kell a munkaterületet. Ez a munkavégzők számára is szükséges ill. elvárható. Ezt az elvárást a kivitelező cég felé érvényesíteni kell. A közlekedésből eredő légszennyezés (kipufogó gázok okozta terhelés) minimalizálása érdekében felvonulási területet kell biztosítani. Felvonulási terület biztosítása a levegő porszennyezésének csökkentésére ugyancsak ajánlott. Az anyagszállítási útvonalak távolságát minimalizálni kell (legközelebbi kapacitások használata). Víz:

Üzemanyag töltés során olaj tálcát kell alkalmazni.

Talaj: Építési munkák során törekedni kell a haváriás talaj- ill. vízszennyezések elkerülésére. Az előforduló esetleges talajszennyezéseket meg kell szüntetni, a környezeti károkat el kell hárítani. Üzemanyag töltés során olaj tálcát kell alkalmazni. Keletkező kommunális hulladékot gyűjtését, (gyűjtőedényzet kihelyezése), elszállítását meg kell szervezni. Élővilág:

A hatások mérséklése érdekében az építési időt minimálisra kell csökkenteni.

Települési környezet: A zaj- és rezgésterhelés minimalizálása érdekében felvonulási területet kell biztosítani a munkaterület közelében.

GAB, 2/25/2011

34



2.3

A projekt menedzsment szervezet bemutatása

2.4

A projektgazda és a projektmenedzsment szervezet kapcsolata

A projektgazda az előkészítő szakaszhoz hasonlóan a megvalósítási fázisban is külső kapacitások igénybevételével kívánja elvégezni a szükséges feladatokat. Ehhez közbeszerzési eljárás keretében kívánja kiválasztani a végrehajtó szervezetet. A projektgazda és a projektmenedzsment szervezet kapcsolatát vállalkozói szerződés keretében rögzítik. A projekt megvalósítását az önkormányzatok döntése alapján Projektmenedzsment Szervezet segíti. A projekt menedzsment szervezet tagjai alapvetően külső cég szakembereiből, másrészt a gesztor Önkormányzat alkalmazottaiból tevődik össze. A projekt menedzsment szervezetben betöltött funkciókat a 8. fejezet részletesen tartalmazza. A projektmenedzsment szervezeti ábrája (I. mellékletben) mutatja be a projekten belüli hierarchiát és az egyes funkciókhoz tartozó feladatok leírása szemlélteti. A projektgazda, a Társulási Tanács elnöke Tolna Város polgármestere, Dr. Sümegi Zoltán, akit munkájában a PM szervezet támogat. A projektgazda részéről kijelölt a projekt kapcsolattartó személye Mireider László személyében, valamint a pénzügyi kontroller Bogdán Sándor. A projekt résztvevőivel kapcsolatos önéletrajzokat az RMT I. melléklete tartalmazza. A Projekt menedzsment szervezetben a megbízott külső szakembereknek magasan kvalifikált, többéves beruházási, pénzügyi, műszaki, jogi területen megszerzett tapasztalattal rendelkező személyeknek kell lenniük, akiknek szaktudása, és gyakorlatias szemléletmódja a projekt sikerességének kulcsfontosságú tényezői. A megbízott külső cég(ek) által a Projekt menedzsmentbe delegált tagoknak az egyes részterületeken a következő alkalmassági minimumkövetelményeknek kell megfelelniük. 2.3. Táblázat: A külső szakértőkkel szemben támasztott követelmények Képzettségi Jogosultsági Szakmai Szakértő feltételek feltételek gyakorlati PM szervezet vezetője

Felsőfokú végzettség

-

Minimum 5 év

Műszaki terület vezetője:

Műszaki felsőfokú végzettség

-

Minimum 5 év

Pénzügyi terület vezetője

Felsőfokú végzettség (pénzügyi/g azdasági)

-

Minimum 5 év

Jogi terület vezetője


-

Minimum 5 év

Belső ellenőr


Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete okleveles belső ellenőri képesítés

Minimum 5 év

GAB, 2/25/2011

35

Tapasztalati feltételek Legalább 2 db, min. 200 millió Ft beruházási értékű környezetvédelmi projektben való részvétel, vezetői minőségben. Legalább 2 db, min. 200 millió Ft beruházási értékű projekt műszaki irányításában való részvétel. Legalább 2 db, min. 200 millió Ft beruházási értékű projekt pénzügyi lebonyolításában való részvétel. Legalább 2 db, min. 200 millió Ft beruházási értékű projektben való részvétel. Legalább 2 db, min. 200 millió Ft beruházási értékű projektben való részvétel.



Közbeszerzés vezetője


Közbeszerzési tanácsadó névjegyzékben szerepel, szakterülete kiterjed az árubeszerzés, a szolgáltatás megrendelés és az építési beruházás tárgyú eljárások mindegyikére.

PP-PR vezetője


-

Minimum 5 év

Könyvvizsgáló


-

Minimum 5 év

Minimum 5 év

Legalább 2 db, min. 200 millió Ft beruházási értékű projektben való részvétel, mely EU-s közbeszerzéssel valósult meg. Legalább 2 db, min. 200 millió Ft beruházási értékű projektben való részvétel Legalább 2 db, min. 200 millió Ft beruházási értékű projektben való részvétel

A PM Szervezet nem önálló jogi személy, tevékenységét a kedvezményezett utasításai és ellenőrzése mellett látja el.

GAB, 2/25/2011

36



2.4. Táblázat: Együttműködésre vonatkozó adatok Önkormányzati társulás

Pénzügyi hozzájárulás mértéke

Tagok neve:

ezer Ft

Társulásban részt vevő önkormányzatok

1. Tolna Gesztor/ Projektben résztvevő önkormányzatok

Igen

Igen

2. Bogyiszló

28 710 575

9%

2231

Igen

Igen

3. Dunaszentgyörgy

31 455 910

10%

2531

Igen

Igen

4. Fadd

62 412 608

19%

4501

Igen

Igen

9 304 023

3%

676

Igen

Igen

18 827 567

6%

1235

Igen

Igen

328 970 155

100%

22811

1.

0

%

2.

0

%

6 db

Összesen:

db.

% Pénzügyi hozzájárulás mértéke

Tagok neve

ezer Ft Konzorcium vezető

Összesen:

GAB,2/25/2011

igen/nem 11637

Összesen:

Konzorciumi tagok

fő

Tulajdonjogot szerez igen/nem

54%

6. Gerjen

Konzorcium

Területi érintettség

178 259 472

5. Fácánkert

Projekten kívüli tagok

%

Lakosságszám

1. 2. db

37

%

Lakosságszám

Területi érintettség

fő

igen/nem

Tulajdonjogot szerez igen/nem


3

UTB Envirotec Zrt. Munkaszám: 0607-025

Háttér, környezet

3.1

Érintett földrajzi terület bemutatása

3.1.1

A terület közigazgatási lehatárolása

A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és- tisztítási Megvalósíthatósági Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormány Rendelet 2. számú mellékletének 2. táblázata értelmében az azonosított projektterületet Tolna szennyvíztisztítási agglomerációja (6 település) képzi. A Tolnai szennyvíztisztítási agglomeráció közigazgatási lehatárolását a IV. mellékletben található MT-02 jelű térkép szemlélteti. Tolna szennyvíztisztítási agglomeráció lakosegyenérték terhelése a hivatkozott rendeletben: 27 517 LE, az agglomerációba 2 db 2000 LE alatti település tartozik: • •

Gerjen és Fácánkert.

3.1. Táblázat: Projekt által érintett szennyvízelvezetési agglomeráció települései Projektben Érintett Település szerepel Régió Megye Kistérség KÖTEVIFE (igen/nem) Közép-Dunántúli Agglomeráció Környezetvédelmi, DélTolna Szekszárdi központi igen Dunántúli Természetvédelmi megye Kistérség települése: régió és Vízügyi Tolna Város Felügyelőség

Lakosság -szám*

11 637

Agglomeráció települései Bogyiszló

igen

Dunaszentgyörgy

igen

Fácánkert

igen

Fadd

igen

Gerjen

igen

DélDunántúli régió

Tolna megye

Szekszárdi Kistérség Paksi Kistérség Szekszárdi Kistérség Szekszárdi Kistérség Paksi Kistérség

2 231 Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

2531 676 4 501 1235

*KSH 2009.01.01.

3.1.2

A terület természeti környezete

Tolna szennyvíztisztítási agglomerációt alkotó hat település a Tolnai-Sárköz és a DélMezőföld kistájakon helyezkedik el, az alábbi besorolás szerint: 3.2. Táblázat: Az agglomeráció településeinek kistájkataszteri besorolása Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj

ALFÖLD

Dunamenti síkság

Mezőföld

GAB,2/25/2011

Csepel-Mohácsisíkság

Tolnai-Sárköz

Duna-Sárvíz köze

Dél-Mezőföld

38

Település Tolna Fadd Bogyiszló Gerjen Dunaszentgyörgy Fácánkert


3.1.2.1


Domborzati és talajviszonyok

Az ártéri síkságon lévő táj arculatát a Duna elhagyott kanyarulatai határozzák meg. Az átlagosan 90 m tengerszint feletti magasságon lévő területen még sok, a nedves területeket kísérő természetes vegetáció maradt meg. Hasonló megjelenésű, de az alföldi tájra jellemzően tanyás szerkezetű a Holt-Dunától keletre lévő bogyiszlói oldal. Az árteret nyugatról lezáró magaspart határolja el a Sárközt a mintegy 10 m-rel magasabban lévő hullámos felszínű homokos talajú Mezőföldtől. A szekszárdi dombok közelsége pedig állandó látványi kísérője a tájnak. Az érintett települések domborzati helyszínrajzát az RMT IV. mellékletében található MT-01 jelű rajzon mutatjuk be. A terület geológiai alapja gránitkőzet. Erre rakódott a mintegy 15 méteres homokkő réteg, amire azután pannon üledék került. Ezt követően a Duna árterét fokozatosan hordalékkal töltötte fel, melyből agyagréteg rakódott le. A jégkorszakban lerakódott porból lösz képződött, ennek köszönhetők a településtől ÉNY-ra található csernozjom jellegű homoktalajok, amik a szőlő és gyümölcstermesztésnek nyújtanak kiváló termőhelyi lehetőséget. DK-en a mélyebb fekvésű területekre az ismétlődő árvizek öntéstalajokat hoztak létre. A Tolnai-Sárköz kistáj 88 és 162 m közötti tszf-i magasságú, ártéri szintű síkság. Az É-i része 91 m jellemző magasságú, összefüggő alacsonyártér, D-i része 95 m átlag magasságú magasártér, ill. a Ny-i peremen a Tolnai-Baranyai-dombvidék felől érkező patakok által felhalmozott hordalékkúpok találhatók. A terület É-i része az ártéri szintű tökéletes síkság, Di része az alacsony ármentes síkság lorográfiai domborzattípusába sorolható. A Tolnai-Sárköz felszínét a magasártérbe is mélyült, természetes folyamatok és mesterséges beavatkozás hatására feltöltött és feltöltődő morotvák kusza hálózata szövi át. A terület belvízveszélyes, a szabályozásokig nagy felszíneket foglaltak el az időszakosan vízzel borított mocsaras felületek. A Dél-Mezőföld kistáj 96 és 214 m közötti tszf-i magasságú, futóhomokkal ill. lösszel fedett hordalékkúp-síkság. Ny és K felé éles szerkezeti és orográfiai határral különül el a környéktől. D felé menedékesebben a Sárvíz és a Duna II/a. számú teraszára ereszkedik le. A kistáj területén két jellemző orográfiai szint különíthető el. Az első 180-200 m közötti átlagmagasságú tagolt síkság. Ilyen az ÉÉNy-DDK-i irányú szerkezeti lépcsőkkel határolt Györkönyihát, amely eróziós-deráziós völgyekkel tagolt, és a lösz sajátos lepusztulásformái jellemzik. Ezt a típust gyűrűszerűen öleli körül a 150-160 m átlagmagasságú enyhén tagolt síkság futóhomokfelszíne. A felszínt a félig kötött futóhomokformák (szélbarázda, garmada, maradékgerinc, homoklepel) fedik. 3.1.2.2

Földtani adottságok

A Tolnai-Sárköz a pannóniai képződményekre a Dunántúl irányából érkező folyók hordalékkúpja, majd az újpleisztocéntől a Duna ártéri hordalékanyaga rakódott. A KalocsaMohács közötti hosszanti süllyedékben a Duna 40-60 m vastag, alulról felfelé finomodó folyami üledéksort akkumulált a würm közepe óta. A felszínen mindenütt holocén üledékek találhatók. Az alacsonyártereket általában tömörebb iszapos-agyagos (Bátaszék - 12,5 Mm3 agyagelőfordulás), a magasártereket iszapos-homokos üledékek építik fel. A kistáj D-i magasárterén infúziós lösszel fedett néhány felszíndarabka is található. A Dél-Mezőföld felszíne az újpleisztocénig süllyedt, s ezért a pannóniai rétegek vastag folyóvízi üledékkel takartak. Ez az üledéksor lényegében az újpleisztocénig kifejlődött Ős-

GAB,2/25/2011

39



Sárvíz főként homokból álló hordalékkúpja. Az újpleisztocéntól kezdve a kistáj középső része (Györkönyi-hát) gyengén emelkedett, s rajta 10-20 m vastag, többnyire eolikus jellegű lösz képződött. A pleisztocén végén és a holocénben a hordalékkúpon jelentős kiterjedésű futóhomokfelszín alakult ki. 3.1.2.3

Éghajlati viszonyok

Tolna és agglomerációjának éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, de már közel fekszik a meleg éghajlatú területekhez. Az évi napfénytartam 2050-2060 óra között van, az évi középhőmérséklet 10,5°C. Jellemzően nagy a napi és az évi hőingadozás és a hajlam a tavaszi és kora őszi fagyokra. Az évi csapadékösszeg 600 mm körüli, de ennek időbeli eloszlása szeszélyes. A terület - jellemzően - hóban szegény. A páratartalom és a felhőzet aránylag kicsi. A vízellátottság elég kedvezőtlen, az évi evapotransporáció 660-700 mm, a vízhiány tehát meghaladhatja az évi 125 mm-t. A leggyakoribb szélirány az ÉNY-i, de gyakran előfordulnak déli szelek is. Az éghajlat a hőigényes szántóföldi és kertészeti kultúrák számára kedvező. 3.1.2.4

Növényzet

A Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföldi flóravidékének (Eupannonicum) Mezőföldi (Colocense) flórajárásba tartozó kistáj ősi növényállománya a talajviszonyokhoz kapcsolódóan két csoportra különíthető el. A várostól ÉNY-ra elterülő homokterületek potenciális erdőtársulása a homoki tölgyes erdők voltak. Jellemző fajuk a kocsányos tölgy, de megtalálható a gyertyán és az ezüsthárs is. A homokterületek másik jellemző társulása a homokpuszták ám ezek a mezőgazdasági termelés következtében mára eltűntek. A fűz-nyár ligetek, a tölgy-kőris-szil ligeterdő, illetve annak elnyárasodott állományai, valamint a gyöngyvirágos tölgyesek. Az ősi növényzet elsősorban az ártéri részeken maradt meg. A Dunát kísérő érdekes társulások a löszpusztarétek és a seprőfüves rétek. Az agglomeráció déli területét - elsősorban a Bogyiszló déli területén lévő Sió torkolati szakasza melletti területeket - érinti a Gemenci Tájvédelmi Körzet. A beruházással nem érintjük a külterületi tájvédelmi körzetet. 3.1.2.5

Állatvilág

A terület állatvilágára a természetes növénytakaró csökkenése miatt szintén jellemző a faj- és egyedszám csökkenés. A fauna szempontjából legértékesebb területek a tölgy-kőris-szil ligeterdők illetve a holtágak. A holtágakat kísérő változatos élőhelyek és azok viszonylagos háborítatlansága miatt a terület gerinctelen és gerinces faunája egyaránt gazdag, védett fajokban bővelkedő. 3.1.2.6

Ökológia

A projektterületek Natura 2000-es területeket az új bogyiszlói nyomócső, valamint a tisztítot szennyvíz nyomócső létesítése kapcsán érintenek. Az érintett Natura 2000 terület adatai a következők: •

Gemenc Különleges Természetmegőrzési Terület (HUDD20032) o élőhely adatok: oligotróf állóvizek, természetes eutróf tavak, iszapos partú folyók, folyóvölgyek mocsárrétjei,

GAB,2/25/2011

40



sík- édombvidéki kaszálórétek, enyves éger ligeterdők, nagy folyómenti keményfás ligeterdők, o főbb jelölőfajok: Közönséges hód (Castor fiber), Lápi póc (Umbra krameri), Ingola fajok (Eudontomyzon spp.). o teljes területe: 19 877,6 ha, o illetékes hatóságok: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A beruházás által érintett Natura 2000 területek helyrajzi számai: •

3.1.2.7

A DUNA-Dráva Nemzeti Parkkal történt egyeztetés alapján a beruházás egy helyrajzi számon érint Natura 2000 területet ez a helyrajzi szám a Tolna 0252 hrsz. A Nemzeti Park hozzájáruló nyilatkozatát a Pályázat 20. mellékletében csatoltuk. Vízrajzi viszonyok

A felszín alatti vizek szempontjából a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet által módosított 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerint a települések érzékenységi besorolását az alábbi táblázat ismerteti. 3.3. Táblázat: Települések besorolása 7/2005. (III.1.) KvVM Rendelet szerint Település

Besorolás

Tolna Dunaszetgyörgy

„Érzékeny”

Fácánkert Bogyiszló Gerjen

„Fokozottan érzékeny”

Fadd

A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormány Rendelet értelmében Tolna agglomerációja a vizek vízgyűjtőinek érzékenységi besorolását tekintve szennyvízterhelés, szennyvízbefogadás szempontjából normál területnek minősül. A projektterület nem érint olyan településeket, amelyek a Vásárhelyi-terv keretében tervezett árvízi tározókkal határosak. A vizsgált területek sérülékeny vízbázist érintenek Ld II. melléklet . A Tolnai-Sárköz kistáj teljes egészében a Duna ártere, amelyet Pakstól Bátáig annak 67 km hosszú medre kísér K-ről. Ezen a szakaszon éri el a Dunát a Paks-Faddi-főcsatorna (22 km, 206 km2), a Sió (123 km, 14 721 km2, amelyből annak 19 km-es torkolati szakasza tartozik e kistájhoz), a szekszárdi Kis-Duna-csatorna (22 km, 66 km2) és a Szekszárd-Bátai-főcsatorna (42 km, 257 km2). Mérsékelten száraz, gyenge lefolyású terület, melynek számos állóvize van (36), közülük 26 a szabályozások alkalmával levágott, vagy korábban, természetes úton lefűződött holtmeder. Köztük a Faddi Holt-Duna a legnagyobb (182 ha). A természetes tavak is folyómedrek voltak valamikor. A Pörböly melletti a legnagyobb felületű (13 ha). GAB,2/25/2011

41



A legnagyobb vízállások a kora tavaszi jeges árvizek esetén szoktak bekövetkezni, melyeknél a kora nyáriak jóval tartósabbak. A kisvizek ideje a nyár vége és az ősz. A védgátakon kívüli mentesített ártérről 400 km-es csatornahálózat és két, együttesen 9 m3/s teljesítményű szivattyútelep vezeti le a belvizeket. A talajvíz mindenütt 2-4 m között érhető el, de a Duna partiszűrésű sávjában annak vízállása határozza meg. Mennyisége jelentékeny, átlag 5-7 l/s.km2, még a Ny-i peremen is 3 l/s.km2 feletti. Kémiai összetételében a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jelleg a túlnyomó. A jelentős számú ártézi kút mélysége a 100 m-t ritkán haladja meg, de általában többszáz l/p vízhozamokat adnak. A termelt víz felhasználását korlátozza a gyakran nagy vastartalom. A Duna és a Sárvíz-völgy között, Cece-Alap-Paks vonalától D-re terjedő Dél-Mezőföld kistáj gyér lefolyású száraz terület, ezért is időszakos vízfolyásai vannak. A Dunába folyik le a Paks-Faddi-főcsatorna (21,5 km, 206 km2) a Csámppa-érrel (11 km), valamint a Fokicsatorna (5 km, 60 km2). A Sárvízhez folyik a Györkönyi-vízfolyás (11 km, 42 km2) és az Éri-patak (10 km, 80 km2). Ezeken a vízfolyásokon árhullám többnyire csak tavasszal és nagy nyári esők alkalmával képződik. A gyér lefolyásnak megfelelően az állóvizek száma is kevés. A talajvíz mélysége a magasabb szinteken 4-6 m, máshol 2-4 m között van. Mennyisége csak a határos völgyperemeken éri el az 1 l/s.km2-t. Az artézi kutak mélysége általában 100-200 m között van. Vízhozamuk szélsőségesen ingadozó, de inkább mérsékelt. Sokban jelentős a vastartalom és nagy a keménység. Az agglomeráció vízrajzi térképét az RMT IV. melléklet MT-03 számú rajza tartalmazza. 3.1.2.8

A tisztított szennyvíz befogadójának jellemzése

Az agglomeráció területéről összegyűjtött és a Tolnai szennyvíztisztító telepen tisztított szennyvíz befogadója a Duna. Az agglomeráció vízrajzi térképét a IV melléklet tartalmazza. A Duna ezen szakasza a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján „Általános védettségi kategóriába tartozó befogadó”. A Duna jellemző vízhozamai a projekttel érintett terület alatti szakaszra vonatkozóan a 1503,5 fkm szelvényben: • • •

a minimális vízhozam, közepes vízhozam, maximális vízhozam

bajai + 51 cm-es vízállásnál: bajai + 336 cm-es vízállásnál: bajai + 951 cm-es vízállásnál:

920 m3/sec 2 320 m3/sec 8 980 m3/sec

A Tolnai tisztított szennyvízvezeték a Duna jobb partján keresztezi az elsőrendű árvízvédelmi töltést (fővédvonalat), annak 36+559 km szelvényében. A Siótorok-Paksi árvízvédelmi szakaszon belül a Dombori gátőrjáráshoz tartozik. A mértékadó árvízszintet (MÁSZ) az adott szelvényben 94,00 mBf az 1956-os jeges árvíz idején mérték. Az eddig észlelt legmagasabb jégmentes vízállás (LNV) az adott szelvényben 92,30 mBf. (1965) Az árvízvédelmi töltés jelenlegi paraméterei: • • •

töltéskorona magassága: 94,76 koronaszélesség: 8,5 rézsűhajlás: vízoldalon a mentett oldalon

GAB,2/25/2011

42

mBf. m, földút 1:3; 1:5.



A töltés állapotának javítására a Duna Projekt keretében 2012-ig tervezett fejlesztés: • • •

töltéskorona magassága: 95,00 koronaszélesség: 10,0 rézsűhajlás: vízoldalon mentett oldalon

mBf. m, 3,0 m széles aszfaltburkolattal; 1:3; 1:5.

A Duna vízminőségi adatait 2008 és 2009 évekre a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól kapott adatsorok alapján vizsgáltuk, a tisztított szennyvíz bevezetése feletti szakaszon (Fajszon), illetve a bevezetés alatti szakaszon (Baján). A projekttel érintett területen kijelölt árvízi szükségtározó nincs. 3.4. Táblázat: A Duna jellemző vízminőségi paraméterei a tisztított szennyvíz bevezetés feletti szakaszon Fajsz, 1507,6 fkm szelvényben vett minta Összes P

Összes N

Szerve sN

mg/l

mg/l

mg/l

KjeldahlN mg/l

4,80

0,120

3,94

0,94

1,13

3,00

11

1,40

0,090

3,46

0,49

0,63

2,97

2290

10

4,70

0,050

3,08

0,75

0,78

2,33

2008.04.08.

2710

9

2,00

0,070

3,00

0,74

0,75

2,26

2008.05.06.

2830

12

2,70

0,090

2,18

0,41

0,43

1,77

2008.06.03.

3110

13

3,50

0,110

1,35

0,40

0,41

0,95

2008.07.08.

2030

5

1,50

0,080

1,45

0,30

0,31

1,15

2008.08.05.

2360

6

0,60

0,110

1,29

0,08

0,12

1,21

2008.09.02.

1670

9

0,90

0,070

1,69

0,16

0,25

1,53

2008.10.07.

1470

8

2,60

0,090

2,04

0,34

0,42

1,70

2008.11.04.

1440

12

1,60

0,120

2,94

1,13

1,22

1,81

2008.12.02.

1400

8

3,10

0,120

2,43

0,10

0,26

2,33

2008. évi átlag

2071

9,8

2,50

0,090

2,40

0,49

0,56

1,92

2009.01.13.

1240,0

9

2,80

0,110

3,89

1,12

1,38

2,77

2009.02.03.

1470,0

11

3,10

0,130

3,82

1,08

1,25

2,74

2009.03.03.

2350,0

9

2,60

0,120

3,15

0,15

0,22

3,00

2009.04.07.

4760,0

11

3,90

0,150

3,76

1,00

1,03

2,76

2009.05.05.

2760,0

13

2,30

0,080

1,72

0,60

0,63

1,12

2009.06.09.

2280,0

9

1,80

0,130

1,91

0,52

0,54

1,39

2009.07.07.

5720,0

17

1,70

0,170

1,85

0,11

0,16

1,74

2009.08.04.

2330,0

13

2,40

0,120

1,65

0,48

0,49

1,17

2009.09.08.

2450,0

8

5,50

0,100

1,81

0,39

0,42

1,42

2009.10.06.

1290,0

14

3,90

0,110

1,35

0,34

0,35

1,02

Vízhozam

KOIcr

BOI5

m3/s

mg/l

mg/l

2008.01.08.

1520

14

2008.02.05.

2020

2008.03.04.

Vétel dátuma

Összes lebegő anyag mg/l

Összes oldott anyag mg/l

Ásván yi N mg/l

2008.

25

311

25

14

21,3

284

297,5

2009.

GAB,2/25/2011

23 51

27

43

302 243

228



Fajsz, 1507,6 fkm szelvényben vett minta Vízhozam

KOIcr

BOI5

Összes lebegő anyag

Összes oldott anyag

Összes P

Összes N

Szerve sN

KjeldahlN

Ásván yi N

m3/s

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

2009.11.03.

1680,0

8

1,40

13

266

0,070

2,06

0,43

0,49

1,63

2009.12.08.

1600,0

11

1,30

0,090

2,52

0,41

0,49

2,11

2009. évi átlag

2494,2

11,1

2,7

0,1

2,5

0,6

0,6

1,9

Vétel dátuma

28,5

259,8

3.5. Táblázat: A Duna jellemző vízminőségi paraméterei a tisztított szennyvíz bevezetés alatti szakaszon Baja, 1480,2 fkm szelvényben vett minta Vízhozam

KOIcr

BOI5



Összes P

Összes N

Szerve sN

KjeldahlN

Ásván yi N

m3/s

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

2008.01.08.

1570

12

5,60

0,110

3,64

0,50

0,83

3,14

2008.02.05.

2070

12

1,40

0,060

3,46

0,43

0,54

3,03

2008.03.04.

2120

12

4,60

0,040

3,16

0,79

0,82

2,37

2008.04.08.

2740

9

1,90

0,090

3,00

0,70

0,71

2,30

2008.05.06.

2890

12

2,90

0,080

3,29

1,52

1,54

1,77

2008.06.03.

3120

12

1,40

0,110

1,34

0,35

0,36

0,99

2008.07.08.

2010

6

1,00

0,080

1,63

0,48

0,49

1,15

2008.08.05.

2350

6

1,40

0,110

1,32

0,10

0,13

1,22

2008.09.02.

1630

8

0,60

0,050

1,74

0,23

0,30

1,51

2008.10.07.

1410

6

4,00

0,080

2,18

0,49

0,56

1,69

2008.11.04.

1410

7

1,60

7

281

0,080

2,72

0,92

1,02

1,80

2008.12.02.

1450

8

2,60

13

287

0,090

2,30

0,07

0,20

2,23

2008. évi átlag

2064

9,2

2,4

21,0

291,3

0,08

2,48

0,55

0,63

1,93

2009.01.13.

1270,0

10

1,60

0,120

3,90

1,19

1,39

2,71

2009.02.03.

1540,0

10

2,10

0,110

3,72

1,00

1,16

2,72

2009.03.03.

2180,0

9

3,20

0,120

3,08

0,05

0,11

3,03

2009.04.07.

4670,0

10

4,20

0,140

3,70

0,88

0,92

2,82

2009.05.05.

2820,0

12

2,70

0,080

1,68

0,41

0,45

1,27

2009.06.09.

2300,0

11

2,00

0,130

1,97

0,58

0,60

1,39

2009.07.07.

6000,0

73

1,60

0,090

1,71

0,33

0,36

1,38

2009.08.04.

2350,0

14

2,30

0,110

1,75

0,56

0,58

1,19

2009.09.08.

2320,0

8

3,40

0,100

1,88

0,47

0,49

1,41

2009.10.06.

1270,0

12

3,50

0,050

1,47

0,41

0,42

1,06

2009.11.03.

1710,0

10

1,70

0,080

2,25

0,63

0,70

1,62

Vétel dátuma

2008

22

306

21

2009

GAB,2/25/2011

16 55

27

12

44

300 250

228

273



Baja, 1480,2 fkm szelvényben vett minta Vízhozam

KOIcr

BOI5



Összes P

Összes N

Szerve sN

KjeldahlN

Ásván yi N

m3/s

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

2009.12.08.

1620,0

12

1,60

0,090

2,34

0,24

0,31

2,10

2009. átlag

2646,0

17

2,30

0,107

2,61

0,59

0,66

2,02

Vétel dátuma

3.1.3

27,5

262,75

Jellemző településszerkezet

Az agglomeráció települései egymás szomszédságában fekszenek, a projekttel érintett terület átnézeti helyszínrajzát a közigazgatási határok feltüntetésével az RMT IV. melléklete MT-02 számú rajza tartalmazza. A projekt által érintett települések nem magas vízállású területen fekszenek. A projekt által érintett települések a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV.15.) Kormány Rendelet értelmében társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból nem hátrányos helyzetűek, az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI.30.) Kormány Rendelet szerint elmaradottnak egyik település sem minősül. A projekt nem érint önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzati területeket. A projekt által érintett települések igazgatási rangjait tekintve: • • •

1 város (Tolna); 1 nagyközség (Fadd); 4 község (Bogyiszló, Gerjen, Dunaszentgyörgy, Fácánkert).

A települések a lakóterületek használatuk, beépítési jellegzetességük és telekállományuk adottsága alapján kisvárosias, kertvárosias és falusias kategóriába tartoznak. 3.6. Táblázat: A projektterület népsűrűsége Népsűrűség (fő/km2) *

Település Tolna

167,78

Fadd

66,19

Bogyiszló

42,07

Dunaszentgyörgy

70,9

Gerjen

36,71

Fácánkert

68,5

* Önkormányzati adatok alapján

A projekt területén a belterületi átlagos népsűrűség:

84,12 fő/km2.

A projekttel érintett területeken a korábbi években a domborzati viszonyok függvényében gravitációs és nyomott vezeték hálózatokat építettek ki. Csatornázási-szennyvíztisztítási szempontok szerint az érintett településeknek a meglévő Tolna Szennyvíztisztító teleptől mért távolságát az alábbi táblázat tartalmazza.

GAB,2/25/2011

45



3.7. Táblázat: A projekttel érintett települések szennyvíztisztítótól való távolsága A szennyvíztisztító telep távolsága Település az érintett települések központjától (m) Tolna

1 500

Fadd

6 400

Bogyiszló

4 600

Dunaszentgyörgy

12 800

Gerjen

12 400

Fácánkert

3.1.3.1

5 100

Tolna Város

Tolna városszerkezete kétpólusú, a mai várostest két szélén van az őt alkotó két település történelmi magja, közülük a tolnai adja a főközpontot. Nincs egyértelmű főtere, vagy főutcája. A város története során több tolnai tér és utca kapott központi szerepet. A középkorban a mai Festetits utca vezetett Budára és a mai Selyemgyár előtt lehetett a főtér. A török hódoltság után a Bajcsy Zsilinszky utca vette át a postaút szerepét és a Városháza megépültével az előtte lévő tér kapott nagyobb hangsúlyt. A vasút megnövelte az állomásra vezető szekszárdi út jelentőségét és a Faddra vezető úthoz végzett átvágás kijelölte a mai központi tér helyét. A két település 1989-es egyesítése óta a legnagyobb szerkezetalakító történés a belterület 17 %-át kitevő laktanya funkcióváltása. Az ide települő központi funkciók ebbe az irányba mozdítják a település súlypontját, a közeljövőben létesült M-6 autópálya, illetve annak a 6-os út kereszteződésénél létesülő kijárata pedig ismét a szekszárdi út szerepét fogja növelni. A Duna valamikori városszerkezeti szerepe ma csekély, kiaknázatlan, a városközpont és a Holt-Duna közötti kapcsolatot a selyemgyár nagyrészt elzárja. A belterület kihasználása alacsony intenzitású, 68 %-a lakóterület, a laksűrűség 19 fő/ha. A lakóterület mintegy 75 %-a kertvárosias, nagyjából 10-10 %-a falusias, illetve kisvárosias és 3 százaléka kis lakótelepes, nagyvárosias. A település intézményei többségükben a Bajcsy Zsilinszky és szekszárdi úthoz kapcsolódnak, de található még gyermekintézmény a mözsi településközpontban és a két település közti családiházas övezetben is. Spontán intézményesedési folyamat indult el a központi szerepű utak melletti lakóterületeken. A régi ipari üzemek a XIX-ik századi település szélén épültek – ezek többsége ma már beékelődik a lakóterületbe, vagy gátolja a városközpont Holt-Dunai kapcsolatát. Napjainkban a város és a 6-os út között, a volt laktanya területén települnek ipari és szolgáltató funkciók. Zavaró a mözsi lakóterülethez nyugatról közvetlenül csatlakozó mezőgazdasági üzem. 3.1.3.2 Fadd Nagyközség Fadd belterületén az intézményhálózat területileg szétszórtan, egy intézményesedő lakóterületen helyezkedik el. Ez a lakóterület fokozatosan kereskedelmi- szolgáltató funkcióval bővül ezért településközponti vegyes területbe célszerű sorolni. Fadd belterületén lévő iparterületeket a lakóövezetek közvetlen közelsége miatt célszerű kereskedelmi-gazdasági területként definiálni. Az így meghatározott földrészleteken zavaró hatású ipari tevékenység nem végezhető, jelentős környezeti terhelést okozó tevékenységek eleve kizárhatók. Ennek az elvnek az alapján átsorolásra került a Mátyás király utcai olajsajtoló telke, valamint a temető szomszédságában található ipari terület.

GAB,2/25/2011

46



A beépítetlen, mezőgazdasági használatú belterületi ingatlanokat külterületbe kell sorolni. A további lakóterület fejlesztések számára a már meglévő nagyméretű lakótelkekből álló tömbbelsőkben célszerű helyet biztosítani. A tervben a Volent-öböl környezetében egy igényes, kertvárosias jellegű lakóterület jelenik meg. A településszerkezeti terv tisztázza a Domboriban lévő strandok és a közlekedési területek helyét, lehatárolja az üdülőházas és a hétvégiházas üdülőterületeket, valamint az azokat kiszolgáló településközponti vegyes övezeteket. 3.1.3.3

Bogyiszló, Dunaszentgyörgy, Fácánkert és Gerjen Községek

Bogyiszló Bogyiszló a Tolnai-Sárközben, a Duna, a Tolnai-holtág, valamint a Sió ölelésében fekvő település. Tolna megye keleti határán, a megyeszékhelytől mindössze 15 kmre északra fekszik, határában halad át az Alföld felé vezető M9 gyorsforgalmi út. A Duna szabályozása jelentős mértékben átalakította a tájat, az ármentesített területeken nagyarányú erdőirtásokba kezdtek, helyükön szántóföldeket létesítettek. Az M9-es gyorsforgalmi út megépítésével Bogyiszló zsáktelepülés jellege megszűnt, a Duna híd az Alfölddel való kapcsolatot biztosítja. A községtől nyugatra halad a 6. sz. főút, és a Rétszilas–Szekszárd–Bátaszék–Baja vasútvonal. A község területét a Fadd-Dombori-Bogyiszló távlati vízbázis érinti. A lakossági hulladékokat a tolnai hulladéklerakóba szállítják. A Bogyiszlón korábban üzemelő lerakó bezárásra és felszámolásra került. A település levegőminősége kedvező. A község épített környezete kevésbé tükrözi a hagyományos építési formavilágot. A nagyobb árvizek következtében elpusztult épületállomány megújítása az új kor divatja szerint történt. A település vízellátása, szennyvízhálózata, vezetékes gázellátása biztosított. A lakásellátottság a településen Tolna megye más községeihez hasonlóan jó. A település óvodát és általános iskolát is fenntart. A háziorvosi ellátást helyben biztosítják. A lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi egységek megtalálhatók. Az alapszintet meghaladó intézményi ellátást többségében Tolnán, illetve Szekszárdon veszik igénybe. Bogyiszló egy Duna-menti agglomerálódó várostengely súlypontjában helyezkedik el, a tág környezetéhez képest a térségnek megnő helyzeti energiája és versenytársainál több beruházásra, fejlesztésre számíthat. Dunaszentgyörgy A település szerkezetét az úthálózat és az elsősorban a domborzati viszonyokból fakadó tájszerkezet és –használat határozza meg. Dunaszentgyörgyöt az országos vérkeringésbe a települést nyugatról határoló 6. sz. főközlekedési út kapcsolja. Helyi jelentőségű kapcsolatot biztosít az 5112 sz. összekötő út Fadd irányába, illetve a 6-os útról nyugatra kicsatlakozó 6234 sz. összekötő út a megye középső részei felé. A tájszerkezet a kistáj általános jegyeit hordozza, a domborzatból adódó tájhasználattal. A településen két, markánsan elütő adottságú terület találkozik, amelyek É-D-i tengelye a 6os út nyomvonala. Az úttól nyugatra húzódó területet egyöntetű, nagytáblás szántóföldek

GAB,2/25/2011

47



borítják, az igazgatási határ mentén dombvidéki, szőlőkkel beültetett, majd erdővel borított lezárással. A tengelici útelágazásnál alakult ki a község kertes mezőgazdasági területe, jelentős részben szőlővel beültetve. A belterülettől nyugatra jelentős állattartó funkciót tartalmazó major található. A 6-os úttól keletre húzódó terület a Duna valamikori ártere. Régi holtágak nyomait őrző, vizenyősebb terület ez, amit ártéri erdők, gyepek, árkokkal szabdalt szántók borítanak. Jelentős kiterjedésű a természeti értéket képviselő terület. Az ősi településmag a középkori Szentgyörgy helyén, a mai református templom környékén alakult ki. A történeti település innen terjeszkedett folyamatosan nyugati irányba körülbelül a temető vonaláig. Főutcája a Rákóczi Ferenc utca volt. A temető és a 6-os út közti területek beépítése újabbkori, a ll. világháborútól kezdve napjainkig folyamatos. A település északi lezárásaként a 6-os út és a Rákóczi utca közti területen gazdasági terület van kialakulóban. Dunaszentgyörgyön klasszikus értelemben vett településközpont nem alakult ki, jól lehatárolható azonban a temetőtől északra egy oktatási funkciójú, attól keletre pedig egy művelődési, rekreációs funkciójú intézményterület. A településszerkezetre jellemző a sok teresedés, amit parkok borítanak. A sok közpark, a fásított utcák kellemes lakókörnyezetet biztosítanak. Fácánkert Fácánkert a Mezőföld déli részén fekszik, a megyeszékhelytől 15 km-re. A térségben 5 főút találkozik, nagy jelentősége van a megépített Duna hídnak, mely az Alfölddel való kapcsolatát biztosítja a térségnek. A település közlekedési pozíciója már most is jó, a gyorsforgalmi utak további építésével pedig még kedvezőbbé válik. Érinti a Rétszilas– Szekszárd–Bátaszék–Baja vasúti fővonal, ami a belterületet kettészeli. A község épített környezete csak kevéssé tükrözi a hagyományos építési formavilágot. Az épületállomány megújítása az új kor divatja szerint történt. Az építészeti örökségét egy-két lakóépületen kívül a Kunffy kastély jelenti. A Tolna Megyei Területrendezési Terv Fácánkertet Kajmádpuszta irányában a 63-as számú úttal javasolja összekötni. A lakásellátottság jó. A település óvodát és általános iskolát, művelődési házat, könyvtárat is fenntart. A háziorvosi ellátást helyben biztosítják. A lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi egységek a községben megtalálhatók. Az alapszintet meghaladó intézményi ellátást többségében Tolnán, illetve Szekszárdon veszik igénybe, többen járnak Paksra dolgozni. A település elkötelezte magát a hagyományos épített környezetük védelme mellett, így a jelentős értéket képviselő épületállománya, településszerkezete megőrizhető a jövő generációk számára. Felmerült a közigazgatási határok módosításának igénye. Az új gyorsforgalmi utak által elvágott területek átcsatolása, valamint a több közigazgatási területre eső természetvédelmi területek helyzetét rendezni célszerű. Fácánkerten a tömegközlekedés javítása, az utak felújítása, a Kunffy-kastély üresen álló épületeinek hasznosítása, a művelődési ház felújítása, az áramellátás üzembiztonságának javítása, a sportpálya környezetének rendezése a legfontosabb feladat. Gerjen Gerjen régi helye a mai településtől nem messze, attól nyugatra volt. A község területe több ezer éve lakott, a török hódoltság alatt sem néptelenedett el. Védelemre érdemes régészeti leleteket rejt a Solymos-ér partja és Váradpuszta.

GAB,2/25/2011

48



A térség közlekedési kapcsolatát főutak, összekötő utak valamint vasútvonal biztosítja. Az Alföld felé hiányos a kapcsolat. A gyorsforgalmi utakkal és a szekszárdi Duna híddal javulni fog a térség elérhetősége. A gerjeni komp a szekszárdi híd megépültével veszít jelentőségéből, de fenntartása továbbra is indokolt. A megyei tervben szerepel a településeket összekötő kerékpárút hálózat is. Az autóbusz közlekedés Szekszárd irányába jó, de járatsűrítést igényel. Paks felé.

3.2 3.2.1

Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása Demográfiai helyzet, tendenciák

A teljes projektterület a Tolna szennyvízkezelési agglomerációt alkotó 6 településből tevődik össze, melyek érintettek a keletkező szennyvíz teljes biológiai tisztításában. A demográfiai helyzet vizsgálatát az egész projektterületre elvégeztük. Az alábbi táblázatban az agglomeráció lakosszámát rögzítettük külön-külön településenként, és összesítve a teljes projekt területre. 3.8. Táblázat: A projekttel érintett települések népessége Év

Népesség* (fő) Tolna

Fadd

Bogyiszló

Gerjen

Dunaszentgyörgy

Fácánkert

Összesen

1987

10225

4480

2475

1478

2811

823

22292

1988

10238

4503

2478

1441

2807

799

22266

1989

12085

4422

2472

1383

2699

798

23859

1990

12082

4423

2469

1385

2696

796

23851

1991

12070

4407

2474

1354

2700

788

23793

1992

12014

4402

2438

1337

2706

777

23674

1993

11910

4383

2439

1318

2671

758

23479

1994

11862

4352

2442

1314

2685

746

23401

1995

12081

4376

2450

1357

2714

766

23744

1996

12028

4379

2449

1361

2730

758

23705

1997

12001

4373

2455

1324

2720

765

23638

1998

11977

4382

2423

1305

2709

785

23581

1999

11946

4422

2432

1311

2671

800

23582

2000

11967

4411

2438

1333

2673

809

23631

2001

12362

4475

2391

1344

2655

787

24014

2002

12195

4510

2384

1343

2664

767

23863

2003

12184

4499

2365

1362

2661

765

23836

2004

12191

4529

2380

1316

2672

767

23855

2005

12040

4527

2367

1296

2659

726

23615

2006

11901

4474

2349

1275

2622

694

23315

2007

11849

4479

2299

1287

2634

685

23233

GAB,2/25/2011

49



Népesség* (fő)

Év

Tolna

Fadd

Bogyiszló

Gerjen

Dunaszentgyörgy

Fácánkert

Összesen

2008

11704

4501

2274

1244

2585

673

22981

2009

11637

4501

2231

1235

2531

676

22811

* KSH adatok alapján

A népesség alakulását az alábbi diagramokon mutatjuk be, településenként. A népesség adatok táblázata és a diagramok vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy Tolna város népessége az agglomeráció összes népessége stagnáló tendenciát mutat. 3.1. ábra: A teljes agglomeráció lakosságának alakulása 1987-2009 évek közötti időszakban Lakosszám (fő) 100 000

10 000

1 000

100

Összesen

Bogyiszló

Dunaszentgyörgy

Fácánkert

Fadd

Gerjen

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

10

Év

Tolna

A népesség alakulása az agglomeráció területén stagnáló tendenciát mutat, ezért a projekt további vizsgálatánál a 2009. január 1-i KSH lakossági adatokkal számoltunk. A projekt területen a lakásszám alakulását településenként vizsgáltuk. A lakóingatlanok számát 1987-2009 közötti években a 3.9. Táblázat: A projekttel érintett települések lakásszáma mutatja be. 3.9. Táblázat: A projekttel érintett települések lakásszáma Év

Lakásállomány* (db)

Összesen

Tolna

Fadd

Bogyiszló

Gerjen

Dunaszentgyörgy

Fácánkert

1987

3 615

1 434

897

513

948

259

7 666

1988

4 299

1 457

903

515

955

262

8 391

1989

4 365

1 466

905

515

966

267

8 484

1990

4 390

1 479

907

515

967

267

8 525

1991

4 426

1 491

911

519

977

268

8 592

GAB,2/25/2011

50


Év


Lakásállomány* (db)

Összesen

Tolna

Fadd

Bogyiszló

Gerjen

Dunaszentgyörgy

Fácánkert

1992

4 462

1 495

910

523

984

268

8 642

1993

4 465

1 507

916

525

986

268

8 667

1994

4 471

1 509

917

527

989

270

8 683

1995

4 478

1 514

917

528

992

272

8 701

1996

4 470

1 512

920

530

991

272

8 695

1997

4 478

1 526

923

531

993

275

8 726

1998

4 489

1 532

931

532

992

284

8 760

1999

4 498

1 541

932

533

992

286

8 782

2000

4 505

1 546

931

533

994

287

8 796

2001

4 407

1 559

901

526

996

286

8 675

2002

4 418

1 555

901

526

999

286

8 685

2003

4 429

1 557

903

527

1 000

286

8 702

2004

4 432

1 559

905

527

1 004

287

8 714

2005

4 458

1 562

908

529

1 008

288

8 753

2006

4 459

1 563

908

530

1 010

289

8 759

2007

4 480

1 564

911

532

1 015

291

8 793

2008

4 488

1 567

912

532

1 018

292

8 809

2009

4 483

1 567

912

534

1 020

292

8 808

* KSH adatok

A lakásszám alakulását a mutatjuk be. A lakásszám az 1980-as végén, 1990-es évek elején jelentős mértékben növekedett, majd továbbra is jóval enyhébb mértékben, de növekvő tendenciát mutat.

GAB,2/25/2011

51



3.2. ábra: Lakásállomány változása 1987-2009 közötti időszakban az agglomeráció területén Lakásszám (db) 10 000 9 000

8 000

7 000 6 000

5 000 4 000

3 000

2 000 1 000

Lakásállomány összesen

Bogyiszló

Dunaszentgyörgy

Fácánkert

Fadd

Gerjen

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

0

Év

Tolna

Összefoglalva elmondható, hogy Tolna megyének a 80-as években elszenvedett általános vándorlási vesztesége alól, csak Szekszárd és Dombóvár képezett kivételt. A 90-es években bizonyos értelemben megfordult a helyzet: Tolna, illetve a Szekszárd környéki települések ekkor már a Szekszárdról elköltözőknek köszönhetik pozitív vándorlási egyenlegüket. Ez az évi pár tíz fős vándorlási nyereség Tolna esetében 400 fő körüli be-, illetve elvándorlás eredménye. A grafikonból a kilencvenes évek elejétől kezdődően a térségre vonatkozóan a népesség stagnálása, illetve kis mértékű változása figyelhető meg településtől függően pozitív és negatív irányban egyaránt. Ez a tendencia várhatóan az elkövetkező 10 évben sem fog változni, esetlegesen további növekedés valószínűsíthető, melyet részben a települések falusiasabb jellegének vonzó hatása okoz. A lakások számának változásában növekvő tendencia figyelhető meg az elmúlt húsz év során, jelentősebb lakásszám bővülés a 90-es évek elején volt tapasztalható. A kisebb települések esetében is a lakásszámok mérsékelt növekedéséről tanúskodnak az adatok. A lakásszám bővülési tendencia hasonló mértékű mérsékelt bővülésére lehet számítani az elkövetkező évek során is. 3.2.1.1

A népesség korösszetétele

A megye és vele együtt az ország népességének folyamatos öregedését mutatja, hogy az öregségi hányados az utóbbi 17 évben 62,3-ról 110,7-re emelkedett. Általános jelenség az is, hogy az utóbbi időben folyamatosan csökken a munkaképes korosztály aránya, ami várhatóan 2017-ben fog tetőzni a legnagyobb létszámú korosztály nyugdíjba vonulásával. A térségben az átlagéletkor nőknél 43,1 férfiaknál 38,7 év, a születéskor várható élettartam nők esetében 77,3 év, míg férfiaknál 68,76 év. A természetes szaporodás – az országos és

GAB,2/25/2011

52



megyei tendenciával azonosan – 1980-ban váltott át csökkenésbe, és 1999-ben érte el a negatív csúcsát -5 ‰-el. 3.10. Táblázat: Korösszetétel az érintett településeken Település

Korösszetétel %* >14 év

15-64 év

60< év

Bogyiszló

15,7

63,9

20,4

Dunaszentgyörgy

13,8

66,3

19,9

Fácánkert

14,3

65,4

20,3

Fadd

16,2

63,3

20,5

Gerjen

14,4

62,0

21,6

Tolna

13,5

64,1

22,4

Agglomeráció

14,4

64,1

21,4

KSH statisztikai térképek; 2009.01.01. szerinti állapot (http://www.ksh.hu/maps/teratlas/index.html)

Az összehasonlíthatóság kedvéért jegyezzük meg, hogy a 60 év felettiek aránya országos átlagban 21,7 % és a 14 év alattiak aránya szintén országos viszonylatban 14,8 %. A népesség korösszetételéből a természetes szaporodás tartósan negatív tendenciájára lehet következtetni. Tolna térségi helyzete viszont valószínűsíti az egyre pozitívabb vándorlási egyenleget. A jó és egyre javuló elérhetőség, a fejlődő gazdaság és a városias ellátás egyszerre növelheti a bevándorlást és lecsökkentheti az elvándorlás jelenlegi mértékét. Ezek együttes hatása a népességszám stagnálását, vagy legfeljebb lassú gyarapodását okozhatja. 3.11. Táblázat: Élveszületés és halálozás 100 fő állandó lakosra vetítve Település

Élveszületés

Halálozás

Bogyiszló

10,7

15,5

Dunaszentgyörgy

9,4

7,8

Fácánkert

7,4

13,3

Fadd

8,7

10,4

Gerjen

6,5

13,7

Tolna

9,4

11,3

Agglomeráció

9,2

11,3

KSH statisztikai térképek; 2008. szerinti állapot (http://www.ksh.hu/maps/teratlas/index.html)

A térség vonzásintenzitása nő, és ezen belül kiemelten erősödik Tolna térségi szerepe, ami a város nappali népességét akár 15-20 %-kal is megnövelheti.

3.2.1.2

A települések területi jellemzői

A következő táblázatok – a KSH adatai alapján – ismertetik az érintett települések jellegét, az ott lakók, illetve lévő lakások, lakóegységek számát.

GAB,2/25/2011

53



3.12. Táblázat: Tolna bel- és külterületére vonatkozó adatok Központi Egyéb Tolna területen belterületen

Külterületen

Összesen

Lakosságszám (fő)

11564

0

73

11637

Lakások száma (db)

4434

0

49

4483

Vízbekötések száma (db): Egyéb lakóegységek száma (db) Előforduló övezeti besorolások

4604

0

0

4604

8

0

0

8

NL, KL, TkV

KL, KtL, FL, KSz, Üszl, Kt

Mgl, Kt

-

Külterületen

Összesen

3.13. Táblázat: Fadd bel- és külterületére vonatkozó adatok Központi Egyéb Fadd területen belterületen Lakosságszám (fő)

4376

98**

27

4501


1492

65

10

1567

Vízbekötések száma (db):

1628

722*

0

2350

0

704*

0

704

KL, TkV, Üszl, Kt

KtL, FL, KSz, Üszl, Kt

Mgl, Kt

Egyéb lakóegységek száma (db) Előforduló övezeti besorolások

*Üdülők Dombori településrészen.

**Szennyvízcsatorna nem épült ki

3.14. Táblázat: Bogyiszló bel- és külterületére vonatkozó adatok Központi Egyéb Bogyiszló területen belterületen

Külterületen

Összesen


2201

0

30

2231


904

0

13

917


885

0

0

885

1

0

306

307

TkV, KtL, Üszl, Kt

-

Öh, Üd, Üszl, Kt


3.15. Táblázat: Gerjen bel- és külterületére vonatkozó adatok Központi Egyéb Gerjen területen belterületen

Külterületen

Összesen


1219

0

16

1235


526

0

8

534

Vízbekötések száma (db): Egyéb lakóegységek száma (db) Előforduló övezeti besorolások

546

0

0

546

1

0

0

1

TkV, FL, Kt

-

Öh, Mgl

GAB,2/25/2011

54



3.16. Táblázat: Dunaszentgyörgy bel- és külterületére vonatkozó adatok Központi Egyéb Dunaszentgyörgy Külterületen területen belterületen

Összesen


2520

0

11

2531


1016

0

4

1020

0

0

1032

0

0

2

-

Lh, Kt

1032 Vízbekötések száma (db): Egyéb lakóegységek 2 száma (db) Előforduló övezeti TkV, KtV, FL, Kt besorolások

3.17. Táblázat: Fácánkert bel- és külterületére vonatkozó adatok Központi Egyéb Fácánkert területen belterületen

Külterületen

Összesen


640

0

36

676


279

0

13

292


291

0

0

291

0

0

0

0

TkV, FL, Kt

-

Mgl, Forg


Fadd településen az egyéb belterületi lakosok száma az egyéb lakóegységek soron az üdülőterületre (Dombori) vonatkozik, melynek szennyvízelvezetése a korábbi években szintén kiépült.

3.2.2

Gazdasági társadalmi jellemzők, tendenciák

Valaha a hajózás és a kereskedelem jelentette a fő megélhetési forrást a terület lakói számára. A XIX. század végén a folyamszabályozással ezek a foglalkozások visszaszorultak, és a selyemhernyó tenyésztés és selyemgyártás indult el. Azóta meggyökerezett a textilipar és különböző mértékben, de mindig jelentős szerepe volt a gazdaságban. Az utóbbi években sajnos a textilipar több cége megszüntette működését, vagy átalakította termékszerkezetét (pl. a Tolnatext Kft.) A mezőgazdasági területek közepes minőségűek. A vizek jelenléte öntözési lehetőséget ugyan biztosít (pl.: a sárközi területen), jelenleg azonban ezek a kapacitások még kihasználatlanok. Az egy főre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmet a 2008. évre vonatkozóan a 3.18. Táblázat tartalmazza. 3.18. Táblázat: Egy főre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem, 2008 Egy főre jutó SZJA alapot Egy főre jutó Egy főre jutó nettó Település képező SZJA jövedelem jövedelem (Ft) (Ft) (Ft)

Egy főre jutó havi nettó jövedelem (Ft)

Tolna

763 891

144 908

618 983

51 582

Fadd

642 021

110 856

531 165

44 264

Bogyiszló

499 110

64 314

434 796

36 233

Gerjen

657 055

104 185

552 870

46 073

GAB,2/25/2011

55



Egy főre jutó SZJA alapot képező jövedelem (Ft)

Egy főre jutó SZJA (Ft)

Egy főre jutó nettó jövedelem (Ft)

Egy főre jutó havi nettó jövedelem (Ft)

Dunaszentgyörgy

884 179

180 724

703 455

58 621

Fácánkert

539 557

72 870

466 687

38 891

Település

Forrás: KSH, Területi atlasz, Interaktív tematikus térképek, Magyarországi térképek, SZJA, 2008 (http://www.ksh.hu/maps/) 3.19. Táblázat: A településeken jellemző munkanélküliségi ráta Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya az állandó lakhelyük szerint 2010.10.20-i állapot

Település

Folyam. Nyilván- nyilvánJáradék tip Segély tip Rendelk. Munkav. tartott tartott ell. ell. áll. Tám. korú népes összes hossz>365 nap Fő Fő Fő Fő Fő Fő

Relatív mutató

Arányszám

%

Bogyiszló

212

76

25

19

82

1534

13,82

1,7

Dunaszentgyörgy

151

56

27

10

46

1801

8,38

1,03

Fácánkert

40

11

7

8

6

498

8,03

0,99

Fadd

236

53

42

24

28

2948

8,01

0,99

Gerjen

103

33

13

10

37

863

11,94

1,47

Tolna

632

148

104

81

180

7971

7,93

0,98

Agglomeráció

1374

377

218

152

379

15615

9,69

1,19

Forrás: www.afsz.hu

Tolnán és a térségben is néhány %-kal magasabb a férfi munkanélküliek száma (52-54 %) a nőkénél. Ennek oka az, hogy a térségben több a nőket foglalkoztató munkáltatók száma (varrodák, textil-ipari cégek, kábelkonfekcionálással foglalkozó üzemek). Tolna városi funkciójának kiteljesedése, az agglomeráció települései számára nyújtott szolgáltatások növekedése új munkahelyeket teremtett. Az M-9 és M-6 gyorsforgalmi utak megépülte várhatóan a befektetők szemében is átértékeli a térséget. Az így létesülő munkahelyek javíthatják Tolnán a foglalkoztatottságot. A projekt területén lehetőséget jelent az idegenforgalom fejlesztése, melyet a Gemenci Tájvédelmi Körzet közelsége, a háborítatlan Duna-holtágakkal szabdalt természeti környezet alapozhat meg. A Fadd Dombori településrészen lévő üdülő körzet e lehetőségek kihasználásának jeleit mutatja. A térségben, elsősorban Tolna városban jelentős a különböző célú civil szerveződések száma, 39 egyesület, klub, 15 különböző alapítvány és 12 sportot támogató civil szervezet működik. Ezek elsősorban az oktatási, városszépítő, valamint az esélyegyenlőség elősegítésére alakultak. A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek kis számban vannak jelen. A Társulás valamennyi Önkormányzata hangsúlyt fektet az esélyegyenlőség biztosítására és fenntartására. Az oktatási, kulturális intézmények működése alapvetően Tolna városhoz kötődik. Az oktatás területén több általános iskola és egy gimnázium működik.

GAB,2/25/2011

56



A területhasználatra jellemző térbeli tömörüléseket a IV sz. mellékletben bemutatott helyi szerkezeti terven prezentáljuk. Az ipari tevékenység fő jellemzője a mikro-vállalkozások jelenléte. Nagyobb ipari tevékenység a térségben nincs. A korábbi évtizedekben jól prosperáló textilipar az utóbbi években elveszítette jelentőségét. Kiemelt ipari terület, ipari park a településeken nem található. Legnagyobb ipari fogyasztó Tolna városban a Tolnatext Kft., mely az utóbbi években termelési struktúrát váltott. Míg 2008-ig elsősorban a textilipar, textilfestés volt a fő jellemző technológia, addig 2008-ban az üzem német tulajdonosa a textilfestést megszüntette, és geotextília gyártására specializálódott. Ennek következtében az üzem vízfogyasztása és szennyvízkibocsátása jelentősen lecsökkent. 2009 első félévében az üzem napi átlagos vízfogyasztása a közmű szolgáltató adatai alapján 62 m3/nap volt, mely alapvetően kommunális szennyvíz, technológiai szennyvíz nem jelentkezik. Közszolgáltatási szerződésüket az V. sz. melléklet tartalmazza, mely 2001. május 3-án jött létre, és a korábbi vízfelhasználás és szennyvízkibocsátás adatait tartalmazza.

GAB,2/25/2011

57


4 4.1 4.1.1


A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése A probléma és a fejlesztési igény meghatározása Helyzetértékelés

Tolna város és a környező települések területén a korábbi időkben a hajózás és a kereskedelem jelentette a fő megélhetési forrást a terület lakói számára. A XIX. század végén a folyamszabályozással ezek a foglalkozások visszaszorultak, és a selyemhernyó tenyésztés és selyemgyártás indult el. Azóta meggyökerezett a textilipar, és különböző mértékben, de mindig jelentős szerepe volt a gazdaságában. A szennyvíztisztító- és szennyvízelvezető rendszer kiépítése az elmúlt évtizedekben szakaszosan valósult meg. 1972-ben készült el Tolna város első szennyvíztisztító telepe, majd folyamatosan csatlakoztak az agglomeráció települései a 4.1. Táblázat adatai szerint. 4.1. Táblázat: Vízvédelmi beruházások összesítése Beruházás Megvalósulás megnevezése helye Tolna szennyvíztisztító Intenzifikálás – Tolna telep szennyvíztisztító telep

Kezdetebefejezése

Pénzügyi forrás

12 000

1999

Saját forrás

Bogyiszló

725 000

2000 - 2001

Céltám: 30 %, KA 25 %, TT 10 %

Dunaszentgyörgy, Gerjen, Fadd

1 900 000

2003 - 2005

Céltám.

Tolna, Fácánkert

600 000

2005 - 2006

Tolna

39 600

2006

Bogyiszló - Szennyvíz csatornahálózat építése Szennyvíz csatornahálózat építése Tolna IV. és V. ütem szennyvíz csatornahálózat Tolna VI. ütem szennyvíz csatornahálózat

Összköltsége ezer Ft

Céltám. 40 % Céltám. 68 %

A szennyvíztisztító telep jelenlegi állapotának jellemzését követően a szennyvíz agglomerációhoz tartozó települések vízellátását, csatornázását és csapadékvíz elvezetését mutatjuk be, majd összefoglaljuk az elmúlt 5 évre vonatkozó fajlagos vízfogyasztási, szennyvíz-kibocsátási adatokat és a háztartási, valamint az ipari szennyvíz mennyiségi és minőségi jellemzőit. Meghatározzuk a projektjavaslat főbb tervezési paramétereit és kidolgozzuk az egyes fejlesztési változatokat. A Tolna szennyvízkezelési agglomeráció településeinek ivóvíz és szennyvízhálózatának üzemeltetését a Tolna Víz- és Csatornamű Kft látta el. 2007. január 8-tól a Dunaág Kft. értékesíti a szennyvízszolgáltatást Dunaszentgyörgy és Gerjen településeken. A Dunaág Kft-t a dunaszentgyörgyi és a gerjeni önkormányzat, valamint a pécsi vízmű tulajdonában levő Aquainvest Kft. hozta létre. A cégbe a két önkormányzat a tolnai vízműben lévő üzletrészét vitte be apportként. 4.2. Táblázat: A meglévő szennyvízelvezető és szennyvíztisztító rendszer jellemzői Rekonstrukcióig Kapcsolódó Eszköz/létesítmény Kapacitás hátralévő felújítási költség időtartam (Ft) Szennyvíztisztító telep Szennyvízelvezető hálózat

GAB,2/25/2011

4 000 m3/d

5

165 801 m

25

58

Tervezett élettartam (év) 2014

236.000.000

2034


4.1.1.1


Ivóvízellátás jelenlegi helyzete a projektterületen

Az agglomeráció területén a fajlagos vízfogyasztás adatait 2005-2009 évekre megbontva és településenként feltüntetve az alábbi táblázat tartalmazza. 4.3. Táblázat: Fajlagos vízfogyasztási adatok Tolna agglomeráció településein, 2005-2009. Vezetékes Szennyvíz Számlázott Fajlagos ivóvízzel hálózatba Lakossági lakossági éves ellátott bekötött szennyvízvízvízfogyaszt lakosok lakosok képződés fogyasztás ás száma száma (fő) (fő) (m3/év) (m3/év) (m3/fő/év)

Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás (m3/fő/év)

2005. év Tolna

2 322

442

63 051

30 713

27,15

26,64

Fadd

2 598

547

78 790

41 690

30,33

28,88

713

0

19 815

0

27,79

-

Gerjen

4 487

911

123 020

71 778

27,42

27,17

Dunaszentgyörgy

1 295

325

37 325

22 931

28,82

28,80

Fácánkert

11 941

2 395

347 810

186 870

29,13

28,89

Összesen egész projekt-területre

23 356

4 634

669 811

353 982

28,68

28,31

Tolna

2 328

452

1 169

60 271

30 006

25,89

Fadd

2 611

557

1 446

74 828

43 587

28,66

690

11

26

18 462

679

26,76

Gerjen

4 462

1 042

2 982

114 876

76 577

25,75

Dunaszentgyörgy

1 268

328

788

35 774

23 135

28,21

Fácánkert

11 894

2 703

7 215

325 193

197 157

27,34


23 253

5 119

13 627

629 404

371 141

27,07

Tolna

2 291

497

1 253

69 800

38 044

30,47

Fadd

2 613

543

1 408

73 005

55 263

27,94

681

134

317

24 753

11 439

36,35

Gerjen

4 462

1 114

3 191

131 918

93 974

29,56

Dunaszentgyörgy

1 273

321

776

38 750

29 332

30,44

Fácánkert

11 823

3 186

8 427

370 324

263 370

31,32


23 143

5 818

15 372

708 550

491 422

30,62

Bogyiszló

2006. év

Bogyiszló

2007. év

Bogyiszló

GAB,2/25/2011

59


Vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok száma (fő)

Szennyvíz hálózatba bekötött lakosok száma (fő)


Számlázott lakossági vízfogyasztás

Lakossági szennyvízképződés

Fajlagos éves vízfogyaszt ás

Fajlagos éves szennyvíz kibocsátás

(m3/év)

(m3/év)

(m3/fő/év)

(m3/fő/év)

2008. év Tolna

2 202

518

1 291

63 832

37 419

28,99

Fadd

2 520

590

1 499

85 913

45 846

34,09

640

195

449

21 402

15 002

33,44

Gerjen

4 474

1 184

3 400

117 483

89 292

26,26

Dunaszentgyörgy

1 219

340

796

38 630

30 887

31,69

Fácánkert

11 576

3 342

8 714

337 485

254 061

29,15


22 631

6 190

16 149

664 745

472 507

29,37

Tolna

2 201

505

1 235

64 321

37 343

29,22

Fadd

2 494

600

1 489

74 688

63 041

29,95

662

195

451

20 743

6 509

31,32

Gerjen

4 465

1 986

5 705

125 113

101 402

28,02

Dunaszentgyörgy

1 221

368

851

32 250

26 677

26,41

Fácánkert

11 543

3 949

10 251

341 116

257 391

29,55


22 587

7 716

19 982

658 231

492 363

29,14

Bogyiszló

2009. év

Bogyiszló

4.1.1.1.1

Az ivóvízellátás ismertetése

A kistérségi vízmű Tolna város, Bogyiszló és Fácánkert településeket foglalja magába. A Tolnai Vízműtelepen lévő vízműkutak és víztechnológia által előállított ivóvíz gerincvezetéken keresztül biztosítja a kistérségi települések vízellátást. A város és társközségei területén egy nyomászóna van. A Duna kavicsteraszára telepített kis mélységű vízmű kutak sérülékeny vízbázisának védelmére jelentős méretű védőterület került kijelölésre. A kitermelt víz vastartalma határérték feletti, a megfelelő vízminőséget egy 4800 m3/nap kapacitású tisztító biztosítja. Tolnán egy darab 330 m3-es tároló kapacitású vasbeton víztorony, valamint egy 350 m3-es mélytároló, míg Fácánkertben 1 darab 100 m3 tároló kapacitású hidroglóbusz (azonos szintűek, mivel egyazon vízhálózatra vannak rákötve) biztosítja a vízhálózaton lévő víznyomást. Fadd település önálló vízműteleppel rendelkezik. Az összes kút a Faddi vízműtelepen van. Ott történik a vízkezelés, a vas- és mangántalanítás. A vízmű egyzónás rendszerű. A települési ivóvíz hálózaton 1 db 150 m3-es tároló kapacitású hidroglóbusz biztosítja a hálózaton lévő víznyomást. Fadd-Dombori településrész önálló vízműteleppel rendelkezik. Két kút a vízműtelepen, 1 db attól távol, Fadd közigazgatási területén van. A vízkezelés, valamint a szükséges vas- és mangántalanítás a vízműtelepen történik. A vízmű egyzónás rendszerű. A települési ivóvízhálózaton 1 db 100 m3-es tároló kapacitású hidroglóbusz biztosítja a hálózaton lévő víznyomást.

GAB,2/25/2011

60



Gerjen település önálló vízműteleppel rendelkezik. 1 db kút a vízműtelepen 1 db kút annak közelében, Gerjen közigazgatási területén belül található. A vízkezelés a vízműtelepen történik. A vízmű egyzónás rendszerű, a települési ivóvíz hálózaton 1 db 50 m3-es tároló kapacitású hidroglóbusz biztosítja a víz nyomását. Dunaszentgyörgy település önálló vízműteleppel rendelkezik. A vízellátást biztosító kutak a település közigazgatási területén, míg 1 db kút Tengelic-Szőlőhegyen van. A vízmű egyzónás rendszerű. A települési ivóvíz hálózaton 1 db 100 m3-es tároló kapacitású hidroglóbusz biztosítja a víz nyomását. Az egyes településeken meglévő ivóvíz hálózat hossza, ivóvíz átemelők, tárolók adatait a 4.4. Táblázat foglalja össze. 4.4. Táblázat: A vízellátó rendszer részei, átemelő telepek (db), tárolók a projekttel érintett településeken Ivóvízhálózat Ivóvíz átemelők Mély tároló Magas tároló hossza Település 3 3 db m m fm Bogyiszló

-

-

-

25 939

Dunaszentgyörgy

-

-

100

19 033

Fácánkert

-

-

100

10 996

Fadd

4

250

150

22 442

Fadd

4

100

100

18 500

Gerjen

2

25

50

13 424

Tolna

6

350

330

69 045

Az ivóvízellátás közművei 100%-ban önkormányzati tulajdonban vannak. 4.1.1.2

Szennyvízelvezetés jelenlegi állapotának ismertetése

Tolna, valamint Bogyiszló, Dunaszentgyörgy, Fácánkert, Fadd és Gerjen települések által alkotott Tolna agglomeráció szennyvízcsatorna hálózatán összegyűjtött szennyvíz Tolna Szennyvíztisztító Telepre kerül. A szennyvízcsatorna hálózat és a hozzájuk tartozó szennyvízátemelők 100 %-os önkormányzati tulajdonban vannak. A terület szennyvíztisztító telepének tulajdonosai: • • •

Tolna Város Önkormányzata: Fadd Nagyközség Önkormányzata: Bogyiszló Község Önkormányzata:

62 % tulajdoni hányad; 30 % tulajdoni hányad; 8 % tulajdoni hányad.

A szennyvíztisztító telepet a Tolna Víz- és Csatornamű Kft. üzemelteti. A Tolna Víz- és Csatornamű Kft. tulajdonosait és az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadát az alábbiak szerint, a 4.5. Táblázatban adjuk meg. 4.5. Táblázat: A Tolna Víz- és Csatornamű Kft tulajdonosi megoszlása Vagyoni betét ezer Ft

Tulajdonos

GAB,2/25/2011

Bogyiszló Község Önkormányzata

3 000

Fácánkert Község Önkormányzata

1 200

Fadd Nagyközség Önkormányzata

12 000

61



Vagyoni betét ezer Ft

Tulajdonos Harc Község Önkormányzata

1 100

Sióagárd Község Önkormányzata

2 000

Tolna város Önkormányzata

24 600

Őrségi Környezetbarát Üzemeltető és Szolgáltató Kft.

10 500

Tolnavíz Kft.

5 600

Az agglomeráció települései 100%-ban csatornázottak. Egyetlen településrészen, Fadd településhez tartozó Domborin van csatornázatlan terület. Ezen a településrészen 98 lakos zárt gyűjtőben gyűjti, ill. szikkasztja a szennyizét. A szennyvíztisztító telepre naponta megközelítőleg 10 m3 szippantott szennyvizet szállítanak be. 4.6. Táblázat: Tolna szennyvíz-agglomeráció szennyvízcsatorna hálózat műszaki adatai Szennyvízcsatorna Település

Tolna

Gerinc vezeték

Nyomott Gravitációs vezeték hossz Anyag vezeték (m) hossz (m)

Átmérő

Anyag

Gravitációs vezeték hossz (m)

400

AC

1 480

300

AC

4 211

200

AC

150

AC

428

300

KG

1 450

250

KG

200

KG

47 415

242

150

KG

9 120

15

100

KG

370

80

KM

1 016

150

KM

2 836

63

KPE

91

Átmérő

242 400 8 979

Tolna összesen

GAB,2/25/2011

Házi bekötő vezeték

64 104

62

150

KG

19 987

14 191



Szennyvízcsatorna Település

Fadd

Gerinc vezeték

Házi bekötő vezeték

Átmérő

Anyag

Gravitációs vezeték hossz (m)

300

AC

484

5 740

200

AC

0

1 980

150

AC

0

756

300

KG

200

200

KG

17 910

150

KG

12 240

200

KM

0

3 971

150

KM

0

1 300

100

KM

0

3 970

400

KG

130

300

KG

1 156

200

KG

13 864

150

KG

5 410

200

AC

0

3 890

150

KM

0

320

Fadd összesen

Bogyiszló

Fácánkert

14 380

150

KG

6 439

200

KM

4 485

100

KM

1 420

80

KM

123 20 819

200

KG

200

KPE

8 300

Nincs adat. 150

KG

6028 4 920 710

8 300

150

KG

4 920

710

200

KG

15 167

150

KG

8 667

200

KG

6 017

150

KG

3 145

90

KPE

871

80

KM

98 6 017

150

165 801

600

KG

A szennyvízcsatorna hálózata ~100%-ban elválasztott rendszerű.

GAB,2/25/2011

21 927

KG

Fácánkert összesen Teljes rendszer összesen

Nincs adat.

200

Gerjen összesen Dunaszentgyörgy

Átmérő

51 394

Bogyiszló összesen Gerjen

Nyomott Gravitációs vezeték hossz vezeték Anyag (m) hossz (m)

63

3 145

969

33 574

43 825



Az agglomeráció álladó lakosainak száma alapján az egységnyi belterületi gerincvezeték hosszra eső ellátandó lakosok száma (a 4.6. Táblázat gerincvezeték hosszaiból, valamint a 22 811 össznépesség alapján) 138 fő/km. A meglévő szennyvízelvezető rendszer műszaki állapota jó, kapacitása megfelelő, ezért a projekt keretében a további bővítés a gravitációs rendszeren nem szükséges. A szennyvíz agglomeráció területén 52 db átemelő működik. Az átemelők működése nem összehangolt, nem rendelkeznek központi irányítástechnikával, így a szennyvíztelepre beérkező szennyvíz egyenletes eloszlása nem biztosított. A végátemelők műszaki paramétereit, valamint a telepített szivattyúk méretezését a korábbi, nagyobb szennyvízmennyiségi adatokra tervezték – ugyanúgy, ahogy a szennyvíztisztító telepet is –, így a megfelelően gyors szennyvízáramlást nem tudják biztosítani, egyrészt az átemelők tározótereiben nagy a várakozási idő, másrészt a szivattyú kiválasztás és a nyomóvezeték átmérője nincs összhangban. Ennek következtében a szennyvíztelepre az összegyűjtött szennyvíz már berothadt állapotban, és igen változó intenzitással érkezik. 4.7. Táblázat: Tolna szennyvíz-agglomeráció átemelők műszaki adatai Mélysé Építmények Gépészet g Település Szám Helye Szivattyúk átmérő (m) Szivattyú típusa -száma (m) (db)

Tolna

IV

Babits u.

2,0

4,5

EMU FA 1041 3,0

1

V

Kinizsi u.

2,1

4,0

CP 3102 4,4

2

I

Laktanya

3,0

8,0

CP 3101 3,1

2

II

Lotz K. u.

2,2

3,8

CP 3102 4,4

2

XI

Malom u.

2,4

4,3

CP 3101 3,1

2

III

Sport u.

2,0

3,8

CP 3101 3,1

2

XII

Ipartelep (Karolina)

2,0

6,4

CP 3102 4,4

2

X

Vízműtelep

2,0

3,8

CP 3102 4,4

1

VII

Szent I.u.Fv

2,2

4,0

CP 3126 8,7

2

VIII

Szent I.u. Pf

2,0

2,4

CP 3101 3,1

1

IX

Szent I.u. Tsz

2,0

4,1

CP 3101 3,1

1

VI

Húsüzem

2,2

4,5

EMU FA 1041 3,0

2

XIII

Palé u.

2,0

4,4

AS 0631 S17/2

2

XIV

Dombori u.

2,0

4,6

AS 0631 S12/2

2

XV

Napraforgó (Tolna)

2,0

5,1

AS 0631 S12/2

2

XVI

Széchenyi Mözs)

2,0

4,0

AS 0631 S12/2

2

XVII

Petőfi u. (Mözs)

2,0

4,5

AS 0631 S12/2

2

XVIII

Babits u.

1,2

3,0

AS 0631 S12/2

2

XIX

Piac tér

1,6

6,2

ABS 06310142S17/2

2

XX

Napraforgó (Tolna)

1,6

3,3

ABS 06310142S17/2

2

GAB,2/25/2011

64


Település

Fácánkert

Fadd

Fadd (Dombori településrész)

Bogyiszló

Dunaszentgyörgy

4.1.1.3

Szám

Helye


Építmények

Mélysé g

átmérő (m)

(m)

Szivattyú típusa

Szivattyúk -száma (db)

Gépészet

I

Hunyadi u.

2,0

4,7

AFP 0842.1 M40/2

2

II

Rákóczi u.

2,0

4,4

AS 0631 S12/2

2

III

Bethlen g. u.

2,0

3,2

AS 0631 S12/2

2

III

Alvég

1,95

3,6

CP 3101 3,1

2

II

Arany J.

3x3

3,5

CP 3102 4,4

2

I

Öreg u.

2,0

4,0

CP 3101 3,1

2

VOLENT ö.

2,0

4,0

CP 3102 4,4

2

Gy"K"I

Györgymajor

2,2

4,6

CP 3201 3,1

2

IV

Rózsa u.

4,14

CP 3085

2

V

Sándor u.-Hunyadi

CP 3085

2

VI

Kossuth u.

CP 3085

2

VII

Temető u.-Kossuth

CP 3085

2

VIII

Új u.-Tasnád

CP 3085

2

IX

Somos u.

1,4

3,6

CP 3085

2

I

Tenisz pálya

2,2

4,0

CP 3152 13,5

2

II

Tulipán u.

2,0

4,5

CP 3101 3,1

2

II

Duna u.

1,4

5,5

CP 3102 4,4

2

I

Eötvös u.

1,4

4,5

CP 3085 2,0

2

III

Honvéd u.

1,4

5,5

CP 3102 4,4

2

IV

Rákóczi u.

1,4

3,5

CP 3085 2,0

2

V

Vásártér u.

1,4

4,5

CP 3085 2,0

2

VII

Dankó u.

1,4

4,5

CP 3085 2,0

2

VIII

Toldi u.

1,4

4,0

CP 3085 2,0

2

VI

Dózsa u.

1,4

4,5

CP 3085 2,0

2

IV

Rákóczi F. u.

1,4

4,9

CP 3085

2

III

Rákóczi Gy. u.

1,4

3,2

CP 3085

2

I

Végátemelő (fóliás)

2,0

4,8

CP 3127

2

II

Rózsa u.

1,4

4,8

CP 3085

2

1,4

3,9

A meglévő csapadékvíz elvezető rendszer jellemző paraméterei

Tolna Város A város területén összegyűlő vizek befogadója a Tolnai Holt-Duna, a Foki csatorna, a fehérilletve a Fekete-vízen keresztül a Sió csatorna.

GAB,2/25/2011

65



Tolna város belterületén, a városközponti részen, valamint a többszintes épülettömbök területén zárt csapadékvíz elvezető rendszer épült ki. A zárt csatorna rendszerben elfolyó csapadékvizek befogadója a Holt-Duna. A város külső peremterületein a vízelvezetés hagyományos, út melletti nyílt árokkal történik. A domborzati adottságok miatt a fennsík jellegű területekről a magas parton át a közutakhoz tartozó földmedri árokrendszer vezeti le a vizeket É-i illetve D-i irányba a mélyebben fekvő területekre. Az árokrendszer karbantartása (kaszálás, iszapolás) nem folyamatos, helyenként szükséges a jókarba helyezése. A csapadékvíz-elvezető árok az utak mellett csak részben kiépített. Nagyobb esőzés idején az egyes területekről gondot okoz a csapadékvíz-elvezetés. Az ingatlanokhoz tartozó kocsibejárók átereszei egyes területeken mind magassági elhelyezésükben, mind méretükben változóak, nem összehangoltak, így az árkok feliszapolódása viszonylag rövidebb idő alatt következhet be. A csapadékvizek elvezetése az alacsony illetve átlagos viszonyok esetén megfelelő, azonban egyes elvezető szakaszok jókarba helyezése és fejlesztése kívánatos. A településtől délre található külterület rendkívül szabdalt, a víz a Kabszegi-ágban és a csatornákban az év minden szakában megtalálható, a területen csak a magasabb részek műveltek. A terület egyetlen fogadó műtárgya a Sió-árvízkapu – Kölesdi fővédvonal 11+761 lm bal parti szelvényében található, úgynevezetett Feketevízi zsilip. Dunaszentgyörgy község A községben a csapadékvizek elvezetését általában szikkasztó jellegű nyílt árkokkal oldották meg. A település délnyugati részén szikkasztó medencéket alakítottak ki, mivel a domborzati adottságok nem teszik lehetővé a gravitációs elvezetést a befogadó vízfolyásig. A szikkasztó medencék ürítésére a meglévőkön túl további szivattyútelepeket és nyomóvezetéket terveznek kialakítani a befogadó Nasica csatorna irányába. Dunaszentgyörgy felszíni vizeinek elvezetésére a település keleti oldalán a Csámpai-patak Dunaszentgyörgyi mellékága, déli oldalán pedig a Nasica-csatorna áll rendelkezésre befogadóként. Fadd Nagyközség, Bogyiszló, Fácánkert, Gerjen Községek Az agglomeráció többi településén alapvetően nyílt árok vezeti el fölösleges csapadékvizeket. A meglévő csapadékvíz-elvezető hálózat a szennyvízcsatorna rendszertől független, elválasztott rendszerű. 4.1.1.4

A meglévő szennyvíztisztító telep jellemző paraméterei

Az agglomerációban keletkező szennyvizet Tolna Szennyvíztisztító Telepen tisztítják. A szennyvíztisztító telep Tolna D-i külterületén, a 0147/4 és 0148/1 helyrajzi számú területeken helyezkedik el. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 86575/07 sz. határozata szerint a szennyvíztisztító telep 2011. december 31-ig érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az 1972-ben megépült szennyvíztisztító telepen 2 db oxidációs árokban történt a szennyvíz tisztítása. A szennyvíztisztító telep rendezett terepszintje 90,80 mBf. Ezt követően, a szennyvíztisztító telep bővítésekor épültek meg a MODOX műtárgy és az iszapvíztelenítés létesítményei, amelyekre 20.215/1996 sz. határozatában adott vízjogi üzemeltetési engedélyt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A 21.271/1999 sz. vízjogi létesítési engedély szerint megvalósult a BIOGEIST Kft. által tervezett szennyvíztisztító telep technológiai fejlesztés. A 20217/2003. sz. határozatában a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság módosította a vízjogi üzemeltetési engedélyt, amely szerint az egyik oxidációs árok homokfogó, a másik oxidációs árok homogenizáló, az iszapsűrítő pedig közbenső átemelő funkciót kapott. GAB,2/25/2011

66



A befogadó a Duna tolnai szakasza, ahová a tisztított szennyvíz egy 8,98 km hosszú DN 250 átmérőjű nyomóvezetéken, majd a Duna 1503+50 fkm-nél sodorvonali bevezetésen keresztül érkezik. A meglévő nyomóvezeték kapacitása nem megfelelő, csúcsidőszakban a tisztított szennyvíz elvezetése csak időszakos tározás mellett biztosítható. A szennyvíztisztító telepre vonatkozó vízjogi létesítési és vízjogi üzemeltetési engedélyek, engedélyt módosító határozatok másolata az RMT II. mellékletében találhatóak. A meglévő szennyvíztisztító telep helyszínrajzát a IV. sz. melléklet MT-07 jelű rajzi munkarésze tartalmazza. A Bogyiszló, Fácánkert, Fadd, Tolna és Tolna-Mözs szennyvízrendszert a 21.258/1997, 21.258/1997-I., 20.280/1999, 22.168/2001, 20.217/2003., 50068-7/2005, és 86575/07 sz. határozatokkal módosított 20.215/1996. sz. alaphatározat alapján üzemelteti a Tolna Víz- és Csatornamű Kft.. Dunaszentgyörgy és Gerjen települések szennyvízcsatorna hálózatát 2007. január 8. óta a Dunaág Kft. üzemelteti. A meglévő szennyvíztisztító telep műszaki adatai:

4.1.1.4.1 A.)

4 000 m3/d 1 524 m3/d (38,1 %)

névleges hidraulikai kapacitása: napi átlagos terhelése:

• •

A szennyvíztisztítási technológiai és a meglévő műtárgyak jellemzése

Szippantott szennyvíz fogadása

A szippantott szennyvíz fogadó műtárgyból a szennyvíz a szennyvíztisztítási technológiára kerül feladásra. A szippantott szennyvíz fogadó jelenleg a telep kerítésén kívül helyezkedik el, napi 2-3 ürítés történik. A fogadó műtárgy nyitott, jelentős bűzhatást okozva a környezetében. B.)

Mechanikai tisztítás

Durva rács A szennyvíz gravitációsan érkezik a szennyvíztisztító telepre. A meglévő tisztítósor első eleme a kézi tisztítású durva rács, 80 mm-es pálcaközzel. Mivel a szennyvíz tartózkodási ideje a csatornarendszerben viszonylag hosszú, ezért a szennyvízben anaerob rothadási folyamat indul meg, és bűzhatást vált ki. A durva rácsról kézi erővel eltávolított rácsszemetet nyitott téren gyűjtik, majd konténerbe kerül, amelyet elszállítanak. Szennyvízátemelő A 2,5 m átmérőjű MOBA átemelőben jelenleg 1+1 db FLYGT CP 3152 típusú szivattyú üzemel. Kapacitása: 60 l/s. A várható új bekötések révén emelkedik a telep hidraulikai terhelése, ezért a nyers szennyvíz átemelő kapacitás-bővítése szükséges. Homokfogó A szennyvíz a durva rácsról a homokfogó-homogenizáló medencébe (korábbi I. sz. oxidációs árokba) folyik. Az oxidációs árokban kialakított homokfogó részbe 3 db fapallós bukózsilipet építettek be. A homogenizáló medencében a homokfogó részen túljutott szennyvíz kiülepedését levegőztetés akadályozza meg. A szennyvíz folyamatos mozgásban tartását SARLIN SR 210 típusú Propeller szivattyú biztosítja. A homokfogó-homogenizáló

GAB,2/25/2011

67



medencéből a korábban Dortmundi ülepítőként üzemelő, közbenső átemelőbe telepített FLYGT CP 3120 típusú szivattyú juttatja a szennyvizet a MODOX műtárgysor elejére. A másik oxidációs árok vésztározóként hasznosítható. A szennyvíz útja tolózárakkal szabályozható. A szennyvíz a vésztározóba vezethető, ahonnan gravitációsan egy új átemelőre folyik a szennyvíz. Ebben az átemelőben jelenleg egy FLYGT CP 3101 típusú szivattyú üzemel. Ez az átemelő a jövőben is csak vésztározóként használt oxidációs árokhoz tartozik, cseréje nem indokolt. A telep üzeme során előfordulhat, hogy biológiailag nehezen bontható, vagy a biológiai lebontást gátló szennyezőanyag érkezik a szennyvíztisztító telepre. A biológiai rendszer károsodása elkerülhető, vagy csökkenthető a szennyvíz jelenlegi oxidációs árkokban történő tárolásával és a szennyvíztisztító telepre részletekben történő feladásával. C.)

Eleveniszapos tisztítás

A közbenső átemelőből a mechanikailag előtisztított szennyvíz a MODOX műtárgy két párhuzamos sorára jut. Az eleveniszapos tisztítási technológia első egysége az egyenként 330 m3 térfogatú kiegyenlítő medence, amely a szennyvíztisztító telep intenzifikálása óta előlevegőztetőként üzemel. A szennyvíz innen az előülepítőkbe, majd a 2 db, 2*772 m3 térfogatú levegőztető medencébe jut, végül pedig a 4 db, 430 m3 térfogatú utóülepítőkre folyik. Ezt elhagyva a szennyvíz a 72 m3 térfogatú fertőtlenítő medencébe kerül, majd a tisztított szennyvíz átemelőből a 8,98 km hosszú nyomóvezetéken keresztül folyik a Duna folyóba, sodorvonali bevezetéssel. Levegőellátás A biológiai tisztítás levegőigényét 2 db fúvó látja el. A MODOX műtárgysor két kiegyenlítő medencéjében 2*32 db a két levegőztetett medencében 2*68 db NOPON KKR típusú légbevivő elem biztosítja a szükséges levegőmennyiség bevitelét. D.)

Fertőtlenítő

A fertőtlenítő a biológiai műtárgy része. Jelenleg nem üzemel. A szennyvíztisztító telep üzeme során egy alkalommal, a sodorvonalba vezető tisztított szennyvíz nyomóvezeték sérülése miatt ÁNTSZ határozat alapján üzemeltették. A sodorvonali bevezetés sérülését a Duna alacsony vízállása miatt egy hajó okozta. A sodorvonali bevezetés helyreállítását követően megszűnt a tisztított szennyvízbe történő hipo adagolás. E.)

Tisztított szennyvíz átemelő

A tisztított szennyvíz befogadóba történő vezetése csapadékos időben nem megoldott. A beépített tisztított szennyvíz szivattyúk nem képesek a teljes szennyvízmennyiség továbbítására. Ekkor a tisztított szennyvizet a használaton kívüli műtárgyakban tárolják. Az átemelőbe telepített szivattyúk: • • F.)

ABS AFP 1552.420 M550/4-52 CP 3300 HT 460 Iszapkezelés

Korábban a MODOX műtárgy ülepítőiből mamutszivattyúkkal elvett iszapot a II. sz. oxidációs árokban stabilizálták, majd az oxidációs árokhoz tartozó Dortmundi ülepítőben sűrítették. A sűrített iszapot vákuumos szűrőágyakon és iszapszikkasztó ágyakon víztelenítették. Ezek a műtárgyak és gépészeti berendezések jelenleg nem üzemelnek.

GAB,2/25/2011

68



Az ülepített iszapot jelenleg iszaptároló földmedencékbe szivattyúzzák, ahonnan évente termelik ki a szikkadt iszapot, amelyet a Szekszárdi Víz- és Csatonamű Kft. szállít el. A Kft. az elszállított iszapot komposztálást követően mezőgazdasági területen helyezi el. (A szennyvíziszap elszállításáról szóló megállapodást az RMT V. sz. mellékletben csatoljuk.) 4.8. Táblázat: A szennyvíztisztító telepen keletkező rácsszemét és szennyvíziszap mennyisége 2004-2010. közötti években Rácsszemét Víztelenített Év mennyisége iszapmennyisége (m3/d) (m3/év)

G.)

2004

0,2

240 t/év

31% sz.a

2005

0,2

240 t/év

30% sz.a

2006

0,2

240 t/év

25% sz.a

2007

0,2

240 t/év

30% sz.a.

2008

0,2

240 t/év

32% sz.a.

2009

0,2.

240 t/év

32% sz.a.

2010

0,2

240 t/év

32% sz.a.

Szociális épület

A jelenlegi vezérlő és szociális épületben elhelyezett létesítmények: • • • •

Fekete-fehér rendszerű öltözők Vezérlőterem Szociális helyiség Mosdók, zuhanyzók, WC-k

Az épület közmű és elektromos vezetékrendszere elavult, fűtése korszerűtlen és drága elektromos fűtőtestekkel biztosított. H.) Technológiai gépház A technológiai gépházban a fúvók, a fertőtlenítőszer-szivattyúk, lakatosműhely és raktár kaptak helyet. 4.1.1.4.2

A szennyvíztisztító telep infrastruktúrája

A telepen lévő épületek fűtése elektromos fűtőtestekkel történik. A teleptől ~440 m-re van a gázelosztó hálózat. A szennyvíztisztító telepre vezető 440 m hosszú, 3 m széles portalanított út biztonságos közlekedésre alkalmatlan. A burkolat rossz állapotú, szélesítése indokolt. A szennyvíztisztító telepen jelenleg nem üzemel távfelügyeleti rendszer. 4.1.1.4.3

A szennyvíztisztító telep jelenlegi állapota

A szennyvíztelep helyszíni vizsgálata és az üzemeltetői tapasztalatok alapján jelenleg a szennyvíztelep állapota a következők szerint írható le. A jelenleg üzemelő szennyvíztisztító telep működési folyamatábrája az IV. melléklet MT-06 jelű rajzi mellékletben látható.

GAB,2/25/2011

69


A.)


Szippantott szennyvíz fogadó

A fogadó állomás egy terepszintből kiemelt műtárgy, melyben a leürített szennyvíz szűrése kézi tisztítású durva rácson történik. Az ürítések száma naponta 1-2 alkalom. A kifogott rácsszemetet a telep kapubejárata előtti, szilárd burkolatú területen, nyitott konténerben gyűjtik. A fogadóból a szennyvíz gravitációs csatornán jut a telepi belső csatornahálózatba, melynek végaknájából a település felől érkező szennyvízcsatorna végaknájába folyik, majd a települési csatornahálózaton érkező szennyvízzel elkeveredik. A szippantott szennyvíz leürítőben a behordott szennyvíz mennyiségmérése, pH ellenőrzése nem megoldott, a működő műtárgy nyitott, leürítéskor szaghatást okozhat. Kézi tisztítású durva rács A tisztítótelepre a szennyvíz gravitációs csatornán érkezik. A végakna után az első műtárgy a kézi tisztítású durva rács. A rács pálcaköze 5-8 cm közötti, a rácsszemetet gereblyével a kezelők távolítják el a rács felületéről. Az aknát a kezelők rendszeresen tisztítják. A pálcaköz mérete miatt a rácson sok szemét átfolyik, a rács takarítása folyamatos kezelői jelenlétet igényel. A műtárgy letisztított állapotban van, szűrési hatásfoka azonban alacsony. A durva rács aknája nyitott, ha a csatornahálózaton berothadt szennyvíz érkezik, az a telepen és annak környezetében szaghatást okoz. A telep lakóházaktól való távolsága kb. 400 m, a szaghatások miatt lakossági bejelentések történtek az elmúlt időszakban. Nyers szennyvíz átemelő Az átemelő egy közbenső födémmel kiépített akna, melyben 1+1 db CP 3151 FLYGT szivattyú került elhelyezésre. A szivattyúk működését szintkapcsolók vezérlik. Az akna nyitott, fedlap helyett rácspálcák védik a beeséstől a dolgozókat, ahogyan a durva rács felett is. A szivattyúk vezetőcsöve a középső födémig ér, ezért a szivattyúk felügyeletéhez a kezelőknek a közbenső födémig le kell mászni az aknába. A szivattyúk kiemelése az akna felett elhelyezett daruval történik. Az átemelő akna a durva rácson szűrt szennyvizet fogadja, és a telep északi oldalán elhelyezkedő vésztárolóból érkező szennyvíz túlfolyó vezetéke is ide köt be. A nyers szennyvíz átemelőből kiinduló nyomócsövön kiépített első szerelvényaknában a tolózárak állításával lehetőség van a szennyvizet a vésztárolóba engedni, normál üzemmódban azonban innen a tisztítandó víz egy rácson keresztül az átalakított oxidációs árokba folyik. A vésztároló egy földmedrű medence, mely szigeteléssel nem rendelkezik. B.)

Homogenizáló

A közbenső rács után kiépült gravitációs csatorna a szennyvizet a két oxidációs árok között kiépített osztóműre vezeti. Az osztóműből a szennyvíz normál üzemben az északi árokba folyik. A homogenizálás és levegőztetés céljára átalakított oxidációs árok jelenleg homokfogóként üzemel, melyben az árok hosszanti csatornájában elhelyezett NOPON levegőztető elemek és egy SARLIN keverő tartják mozgásban a szennyvizet. Az oxidációs árok mélysége sekély, 60-80 cm közötti. Az oxidációs árokban kiülepedő iszapos homokot 6 hetente távolítják el, a teljes műtárgy leürítésével. Az árok földmedrű műtárgy, a műtárgyon elhelyezett acélszerkezetek festett szénacél kivitelben készültek el. Az oxidációs árokból a szennyvíz a közbenső átemelőbe jut gravitációsan. A közbenső átemelő az oxidációs árokhoz tartozó Dortmundi típusú, függőleges átfolyású ülepítőből van kialakítva, és 1 db FLYGT szivattyú üzemel benne. A közbenső átemelő szivattyúja a szennyvizet egy tolózáraknán keresztül a MODOX műtárgy finomrácsára továbbítja. Ha a homogenizálásra szolgáló oxidációs árok leürítésre kerül, a nyers szennyvíz átemelő szivattyúja ezen a tolózáraknán keresztül a közbenső átemelő kiiktatásával nyomja a szennyvizet a MODOX műtárgy előtti

GAB,2/25/2011

70



finomrácsra. A homogenizáló műtárgy – bár a homokfogó funkcióját betölti – nem tekinthető korszerűnek. C.)

MODOX műtárgy

A műtárgy egy terepszintből kiemelt, vasbeton szerkezetű, téglalap alaprajzú, iker kialakítású műtárgy, melyben a mechanikai tisztításon átesett szennyvíz biológiai tisztítása részben történik meg. A medencében a vízmélység 4,5 m körüli. A műtárgy északi oldalán elhelyezett finomrácsra a szennyvíz nyomócsövön érkezik. A finomrács pálcaköze 2-3 cm, a rácsszemét eltávolítása kézzel történik. A rácsokról elfolyó szennyvíz vezetékén lévő két tolózár állításával lehet kiválasztani, hogy melyik medencesor működjön, normál üzemben mindkét tolózár nyitott állapotban van. A medence két műtárgysorának finomrács alatti terei kiegyenlítésre és előlevegőztetésre szolgálnak, az elfolyó szennyvíz a következő medencerészben kiülepítésre kerül. A kiegyenlítő medence fenéklemeze felett NOPON levegőztető elemeket építettek be, melyek a bejáráskor működtek, a levegőztető tányérok levegőellátását az üzemviteli épületben lévő forgódugattyús fúvók biztosították. A medencében a keverés megfelelő volt. Ebben a térrészben az oldott oxigénszint mérésére beépített mérő nincs, tájékoztatás szerint kézi mérővel 0,1 és 0,3 között oldott oxigénszinteket mértek a legutóbbi mérésnél. Ez az oldott O2 szint aerob úton történő lebontáshoz nem elegendő. Az üzemeltető 2009 nyarán a medencék leürítése után gépészeti felújításokat végzett, s a levegőztetett terekben a tönkrement NOPON tányérokat újakra cserélték ki. A kiegyenlítő térrészben a szennyvíz bűzös, berothadt volt, színe szürkés, a medence mellett állva erős kénhidrogén szagot lehetett érezni. A medencében minden acélszerkezet szénacélból készült, ezek állapota rosszabb volt, mint a telep egyéb területein, a korróziós károk jelentősek. A medence felszínét habréteg takarta. A kiegyenlítőből a szennyvíz egy előülepítőbe jut, mely négyzetes alaprajzú, fenékkialakítása a medence vízborítása miatt nem volt látható, vízmélysége feltételezhetően megegyezik a kiegyenlítőével. A szennyvíz az ülepítő osztóhengerébe folyik az első levegőztetett térből, majd a medencerész vasbeton falához rögzített tisztított szennyvíz bukóvályún keresztül a következő levegőztetett térbe folyik. Az előülepítő felszínén a víz opálos szürkés színű volt, az ülepített szennyvíz színe megegyezett a kiegyenlítőben lévő szennyvízével. Az előülepítőből elvett kevert iszap a második, a telep déli oldalán lévő oxidációs árokba kerül. Az iszap szivattyúzása mamutszivattyúval történik, a szennyvíz habzása miatt a mamutszivattyú nyomóvezetékének tisztítónyílásain ömlött a fehér hab a medencébe. A második levegőztető után elhelyezett ülepítőből elvett fölösiszapot visszavezetik az előülepítőbe, majd a kevert iszapot távolítják el. A második levegőztetőbe a szennyvíz bevezetése az előülepítő falától induló, a medencerész közepéig bevezetett csővezetéken történik. A csővezeték lezárható, a tolózár a levegőztető és az előülepítő közös fala mellett található. A levegőztető medencében oldott oxigénmérő műszer nincs. Kézi mérések ritkán történnek, és alacsony – 0,5 mg/l alatti – értékeket mérnek. Feltételezhető, hogy az egész műtárgy egy fenéklemezen van, ezért a második levegőztető térrészben a vízmélység kisebb, mint a kiegyenlítő és előülepítőben, ez a szintkülönbség 20-40 cm lehet. A levegőztető medence hossza a kapott helyszínrajz alapján megközelítőleg háromszorosa a kiegyenlítő medencéének. A levegőztető medencébe beépített NOPON levegőztetők száma duplája a kiegyenlítő térben lévőnek. A levegőztető medence felszínét vastag, 30-40 cm-es fehér habréteg borította, kénhidrogén szaga nem volt érezhető. A vízfelszín habmentes részein egészséges barna színű, pelyheket alkotó eleveniszap nem volt látható, a medencéből elfolyó szennyvíz utóülepítés után szemrevételezés alapján kevesebb lebegőanyagot tartalmazott, mint az előülepítő után.

GAB,2/25/2011

71



A levegőztető medencéből elfolyó szennyvíz 2-2 utóülepítőbe folyik, az utóülepítő gépészeti kialakítása megegyezik az előülepítőével. A 2-2 db utóülepítőből a szennyvíz a levegőztető és az utóülepítők között elhelyezett fertőtlenítő medencébe jut. Fertőtlenítés a telepen csak az ÁNTSZ előírása alapján történik, a bejárás idején nem volt NaOCl adagolás. A fertőtlenítőbe beépítettek egy Parshall mérőcsatornát is, melyhez szintmérő műszer nem volt felszerelve, a szennyvíz mennyiségmérése a tisztított szennyvíz átemelő akna utáni nyomóvezetéken valósult meg. Az utóülepítőkből a fázisszétválasztás után nyert iszapot egyrészt recirkulálják a levegőztető medencébe, a fölösiszapot pedig az előülepítőbe vezetik. Az eleveniszapos tisztításnál az iszapelvételt a levegőzetőből vett iszapülepedés ml/l-ben mért értéke alapján végzik a kezelők. A homokfogóként alkalmazott oxidációs árok, a kiegyenlítő medence, a levegőztető medence és a mamutszivattyúk levegővezetékein kézi szelepek állításával a kezelők határozzák meg az átáramló levegőmennyiséget. A levegőelosztó hálózat csővezetékein a szelepek beállítása szemrevételezéssel történik. A telepen a mennyiségmérőn és a szintkapcsolókon kívül egyéb beépített műszer nincs, az átemelők szintvezérlés alapján működnek, az egyéb műtárgyakat a kezelők kézi beszabályozása alapján működtetik. D.)

Tisztított szennyvíz elvezetés

A MODOX műtárgy fertőtlenítőjéből elfolyó szennyvíz a tisztított szennyvíz végátemelőbe jut, majd onnan a 8,98 km hosszú nyomóvezetéken a Duna sodorvonalába kerül bevezetésre. Az átemelőbe 1+1 db szivattyút telepítettek, azonban a kiépített nyomóvezeték hidraulikai kapacitása nem elegendő a szennyvíztelepre befolyó szennyvíz elvezetésére. Az üzemi szivattyú 5,3 bar nyomáson dolgozik a DN 250 átmérőjű nyomóvezetékre. A telepre érkező szennyvíz átlagos mennyisége 1 600-2 200 m3/d. A szennyvíz mennyiségének mérésére egy indukciós átfolyásmérőt alkalmaznak a tisztított szennyvíz nyomóvezetéken, mert az eredetileg beépített szárnykerekes mérő nem vált be. A tisztított szennyvíz minősége a telepre előírt határértéknek megfelelő paramétereket nem teljesíti. E.)

Iszapkezelés

A telep bejárásakor az iszapszikkasztó ágyak a maximális vízszintig fel voltak töltve, az iszapstabilizálónak használt oxidációs árok kizárólag az iszap tárolására szolgált. Általánosságban elmondható, hogy a telepen az iszapkezelés nem megoldott, sem megfelelő iszapsűrítés, sem iszapvíztelenítés nem működik. A telepen 1987-ben építettek RSDS vákuumos víztelenítő gépházat, mely a gyakori üzemzavarok mellett a szűrőlapok áteresztőképességének megszűnése után már nem volt üzemben tartható. 4.1.1.5

A telepre befolyó szennyvíz jelenlegi mennyiségi és minőségi paraméterei

A 2005-2009. években számlázott összes éves szennyvízkibocsátást és a szennyvíztisztító telepre befolyó szennyvíz minőségi paramétereit, a szennyvíztisztító telep biológiai terhelését foglalja össze a 4.9. Táblázat.

GAB,2/25/2011

72



Összes számlázott szennyvíz mennyiség

Összes számlázott szennyvíz napi mennyisége

Szippantott szennyvíz mennyisége

A tisztított szennyvíz napi mennyisége

KOI

Összes N

NH4-N

Összes foszfor

Összes lebegőanyag

4.9. Táblázat: A számlázott szennyvíz éves mennyisége és a szennyvíztisztító telepre befolyó szennyvíz minőségi paraméterei A telepre beérkező szennyvíz A telepre beérkező szennyvíz minősége mennyisége

(m3/év)

(m3/d)

(m3/d)

(m3/d)

(mg/l)

(mg/l)

(mg/l)

(mg/l)

(mg/l)

(mg/l)

2005

584 406

1 601

6,0

1 682

1 277

717

84,5

79,0

14,0

781

2006

491 633

1 347

10,0

1 495

1 053

594

97,7

81,6

13,3

491

2007

620 335

1 700

12,0

1 692

1 162

517

83,8

67,9

9,6

467

2008

585 920

1 605

13,0

1 735

964

446

100,7

89,1

11,8

365

2009

577 418

1 582

11,0

1 797

1 688

563

96,9

7,0

10,5

724

Év

BOI5

* A telepen mért befolyó szennyvízmennyiség. ** Éves jellemző értékek. Az önellenőrző mérések középértéke.

A telepre érkező nyers szennyvíz minőségi paramétereinek részletes adatait a III. melléklet tartalmazza. A 4.9. Táblázat alapján látható, hogy 2005-2009 években a szennyvíztisztító telepre beérkező szennyvíz mennyisége és elsősorban a minősége jelentősen változott. Egyrészről az ipari szennyvíz mennyisége jelentősen csökkent, a szennyvízkibocsátók közül a Karolina és az Ökotext már nem üzemel, a Tolnatext által kibocsátott szennyvíz ~15 500 m3/év mennyiségre csökkent. Másrészről azonban a lakossági rákötések folyamatos növekedése miatt a lakossági szennyvízkibocsátás egyre növekvő mértéket mutat. A lakossági, intézményi és ipari/kereskedelmi szennyvizek évente kibocsátott mennyiségét m3/év-ben és lakosegyenértékben a következő táblázatok tartalmazzák. 4.10. Táblázat: Lakossági, intézményi és ipari/kereskedelmi szennyvizek m3/év-ben Ipari és Lakosság Intézményi Üdülő Idegenvíz Szippantott egyéb Év gazdálkodói (m3/év) (m3/év) (m3/év) (m3/év) (m3/év) (m3/év)

Összesen a telepre érkező (m3/év)

2005

353 982

9 615

11 550

209 259

27 964

1 560

613 930

2006

371 141

7 977

8 437

104 078

51 369

2 600

545 602

2007

491 422

10 939

12 172

105 802

-5 980

3 120

617 475

2008

481 283

12 758

7 887

83 991

44 051

3 380

633 351

2009

501 100

23 345

10 226

42 747

75 578

2 860

655 856

GAB,2/25/2011

73



4.11. Táblázat: Lakossági, intézményi és ipari/kereskedelmi szennyvizek LE-ben Ipari és Egyéb Lakosság Intézményi Üdülő egyéb (szippantott Év gazdálkodói és idegenvíz) (LE) (LE) (LE) (LE) (LE)

Összesen a telepre érkező (LE)

2005

11 710

345

912

6 707

60

19 734

2006

12 278

286

666

3 336

101

16 667

2007

16 257

393

961

3 391

105

21 107

2008

15 922

458

622

2 692

126

19 820

2009

16 577

838

807

1 370

115

19 707

4.1.1.6

A tisztított szennyvíz minősége

Év 2005 2006 2007 2008 2009

A tisztított szennyvíz napi mennyisége

4.12. Táblázat. A számlázott szennyvíz éves mennyisége és a szennyvíztisztító telepről kifolyó szennyvíz minőségi paraméterei

BOI5

KOI

(m3/d)

(mg/l)

(mg/l)

1 601 1 347 1 700 1 635 1 623

237 160 247 193 254

(mg/l)

551 363 498 381 439

(mg/l) 72 82 76 82 86

Összes lebegőa nyag

Összes foszfor

Összes N

A telepről elfolyó szennyvíz minősége

(mg/l) 11 12 8 8 7

400 87 172 84 135

A tisztított szennyvíz szennyezőanyag-koncentrációja szinte minden paraméter tekintetében meghaladta a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 50068-7/2005 vízjogi üzemeltetési engedély módosításáról szóló határozatában rögzített határértékeket. A vízjogi üzemeltetési engedély módosításáról szóló, 2007. december 10-én kiadott 86575/07 iktatószámú határozatban a KOI, BOI és összes lebegőanyag tekintetében szigorodtak a határértékek. 4.1.1.7

A szennyvíztisztító telep kihasználtsága

A telep hidraulikai kapacitása 4 000 m3/nap, mely a műtárgyakon átfolyó szennyvízmennyiség jellemző határértéke. A telepre érkező szennyvízmennyiség az elmúlt öt évben a 4.13. Táblázatban látható mennyiségek szerint alakult. 4.13. Táblázat: A meglévő szennyvíztelep hidraulikai terhelése Beérkező szennyvízmennyiség

GAB,2/25/2011

ÉV

m3/év

m3/nap

2004

609 523

1 670

2005

584 406

1 601

2006

491 633

1 347

2007

620 335

1 700

74



Beérkező szennyvízmennyiség ÉV

m3/év

m3/nap

2008

596 821

1 635

2009

655.868

1 797

2010

786.295

2 154

A beérkező szennyvízmennyiség alapján a telep hidraulikai kapacitása nincs kihasználva. A szennyvíztisztító telep biológiai kapacitása jelenleg 15 290 LE. A meglévő telep biológiai kapacitása nem elegendő, egyrészt mert jelenleg is nagyobb a telepre érkező terhelés, másrészt, mert ennek következtében a tisztított szennyvíz minősége nem felel meg a jogszabályi elvárásoknak. A telep jelenlegi hidraulikai és biológiai kapacitása nem áll összhangban a beérkező szennyvíz mennyiségi és minőségi paramétereivel. A tisztítási hatásfokot növelni, míg a hidraulikai kapacitást – a feleslegesen nagy műtárgyak kiiktatásával – csökkenteni kell. 4.1.1.8

Jogszabályi, szakpolitikai előírások

Az európai uniós és nemzeti szintű jogszabályi és szakpolitikai célkitűzésekbe megfelelően illeszkednek a Tolna szennyvíz agglomeráció szennyvízközmű beruházási elképzelései. Továbbá a Tolnai szennyvíztisztító telep fejlesztése megegyezik a kistérségi és regionális fejlesztési törekvésekkel. 4.1.1.8.1

Környezet és Energia Operatív Program

A fentiek alapján bemutatható a Környezet és Energia Operatív Program keretén belül meghirdetett prioritások: • • • • • • 4.1.1.8.2

Egészséges tiszta környezet; Vizeink megfelelő kezelése; Természeti értékeink megfelelő kezelése; Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése; Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése; Technikai segítségnyújtás. Európai Unió előírásai

Az Európai Unió környezetvédelmi tevékenységének alapját a „Környezet 2010: A mi jövőnk, a mi választásunk” elnevezésű cselekvési program jelenti, melynek középpontjában a következők állnak: • • • •

Éghajlatváltozás és globális felmelegedés; Természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények; Környezet és egészségügy; Természeti erőforrások és hulladékgazdálkodás.

A fentiekben jól látható volt, hogy az Európai Unió és a hazai kormányzat szakpolitikáinak releváns részét képezi a természet és környezet megóvása, illetve a hulladékgazdálkodás problémáinak megoldása.

GAB,2/25/2011

75


4.1.1.8.3


Hazai jogszabályok

Vonatkozó és alkalmazandó jogszabályi háttér: • • • • • • •

1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének szabályairól 10/2000. (VI. 2.) KöM – EüM – FVM – KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg védelméhez szükséges határértékekről 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelméről 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról. A 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről rendelkezik. A projekt sérülékeny vízbázist érint lásd VI. melléklet sérülékeny vízbázisok térképe, illetve a II. mellékletben található 14947/2006 számú KÖDUKÖTEVIFE határozat FaddDombori-Bogyiszló távlati vízbázis hidrogeológiai védőterületének kijelöléséről.

A fejlesztendő tevékenységek jogszabályi, szakpolitikai szükségszerűségét az alábbi indokok teszik megalapozottá: •

•

•

•

•

A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Kormány Rendelet értelmében Tolna agglomerációja a rendelet 2. számú melléklete szerint a 15.000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvíz kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk közé tartozik. Ennek értelmében 2010. december 31-ig meg kell oldani a települési szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, valamint a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben meghatározott vízminőségi értékeket nem képes a telep biztosítani. A felszíni vizek minősége védelméről szóló 220/2004. (VII.21.) Kormány rendelet értelmében nem biztosított a felszíni víz befogadó, a Duna védelme. A szennyvíztisztító telep nem képes a szerves szennyezőanyagok és a nitrogén koncentrációjának előírt mértékig történő csökkentésére. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21. ) Kormány rendelet értelmében, az agglomerációban nem biztosított a felszín alatti víz védelme. o A felszín alatti víz védelme érdekében az iszapkezelési technológia, az iszap földmedrű tározó tóban történő tárolása és szikkasztása helyett új iszapkezelési megoldás megvalósítása szükséges. A felszín alatti vizek szempontjából a 7/2005. (III.1.) KvVM Rendelet által módosított 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerint az agglomeráció települései a következő besorolás alá tartoznak: o Gerjen és Fadd fokozottan érzékeny és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település besorolású, o Bogyiszló fokozottan érzékeny, o Tolna, Dunaszentgyörgy, Fácánkert érzékeny besorolású területen lévő település.

GAB,2/25/2011

76


•


Tolna Város és az agglomeráció önkormányzatainak településrendezési terveivel és helyi építési szabályzataival a projektjavaslat összhangban van.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 86575/07 sz. határozatában módosította az 50068-7/2005 sz. határozatában rögzített tisztított szennyvíz határértékeket. Az új határozatban rögzített határértékek közül a KOI, BOI5 és összes lebegőanyag tekintetében szigorodtak az előírások, ammóniaammónium nitrogén és összes nitrogén tekintetében kevésbé szigorú határértékek kerültek megállapításra. A telep üzemeltetéséhez kapcsolódóan kiadott vízjogi engedélyek az RMT II. mellékletében találhatóak. 4.14. Táblázat: A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 500687/2005 sz. határozatában és 86575/07 sz. határozatában rögzített tisztított szennyvíz határértékek Korábbi tisztított Új tisztított szennyvíz szennyvíz Paraméter határértékek a határértékek a 50068-7/2005 számú 86575/07 számú határozat szerint* határozat szerint pH

6-9

6-9

KOIcr

150 mg/l

125 mg/l

BOI5

50 mg/l

25 mg/l

(NH4+-NH3) N

10 mg/l

20 mg/l

Összes nitrogén

50 mg/l

55 mg/l

Összes foszfor

10 mg/l

10 mg/l

200 mg/l

35 mg/l

10 mg/l

10 mg/l

Összes lebegőanyag Szerves oldószer extrakt

*Ezt megelőzően a 20217/2003.sz határozatban az ammónia-ammónium ion 30 mg/l, az összes lebegőanyag 500 mg/l határértékkel szerepelt.

4.1.1.8.4

Hatósági álláspont

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2008. január 4-én kiadott, 861/2008 iktatószámú nyilatkozatában megállapította, hogy a szennyvíztisztító telepről elfolyó tisztított szennyvíz minősége KOI, BOI5, összes N, ammónia-ammónium N és összes P tekintetében nem felel meg az előírásoknak, a szennyvíztisztítási technológia nem képes biztosítani a kívánt tisztítási hatásfokot, ezért a Felügyelőség a szennyvíztisztító telep fejlesztését szükségesnek tartja. A szennyvíztisztító telep tervezett korszerűsítése a Felügyelőség által képviselt célokkal összhangban van, a projekt megvalósítását – a szükséges hatósági engedélyek beszerzése esetén – a Felügyelőség támogatja. A hatósági nyilatkozat az RMT II. mellékletében található. Hatósági bírságok A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az előírásoknak nem megfelelő tisztított szennyvíz minőség miatt az elmúlt 5 évben vízszennyezési bírságot rótt ki a Tolna Víz- és Csatornamű Kft-re.

GAB,2/25/2011

77



4.15. Táblázat: Vízszennyezési bírságok Vízszennyezési bírság

Év

KÖFE határozat száma

2005

48107/06.

5%

2 097 653

41 854 365

KOI, BOI5, NH4-N

2006

41786/07.

5%

4 314 073

86 281 464

KOI

2007

15441/2008.

5%

5 150 770

103 015 432

KOI, BOI5, NH4-N, összes lebegőanyag

2008

15561/09.

8%

3 968 734

49 609 175

BOI5, NH4-N, összes P, SZOE

2009

41734/2010

5%

6 613 542

132 270 838

BOI5, NH4-N, összes lebegőanyag

Bírság fizetendő %-a*

Fizetett bírság összege (Ft)

Teljes bírság összege (Ft)

A szennyezés neme

A hatósági határozatok az RMT II. mellékletében találhatók. 4.1.1.8.5

Önkormányzati döntések

A fenti jogszabályoknak és a bennük szereplő hatótényezőknek megfelelően Tolna Város Önkormányzata 2008-ban elkészíttette környezetvédelmi programját, amely részletesen taglalja a környezet aktuális helyzetét és a problémákra talált megoldásokat is. Továbbá az önkormányzat a 13/2005. (VI.03.) KT. sz. rendelettel elfogadott Helyi Építési szabályzata rögzíti a hosszú távú környezetvédelmi, természeti- és tájvédelmi feladatokat. A szennyvízkezelési beruházás célja a környezet védelme, az EU szennyvízelvezetési irányelveinek megvalósítása, tekintettel a Nemzeti Környezetvédelmi Programban is megfogalmazott célokra. Továbbá a felszíni, felszín alatti és egyéb vízbázisokból kinyerhető víz minőségének megőrzése. A környezet védelme mellett a szennyvízelvezetési és –kezelési beruházás hozzájárul a társadalmi-gazdasági fejlődéshez is. 4.1.1.9

Víz- és csatornadíjak

A víz és csatornadíj változását az utóbbi években (2003-2009 közötti időszakban) településenként mutatjuk be. A környezetterhelési díj egységesen a teljes agglomeráció területén 2005. évben 6 Ft/m3, 2006. évben 11 Ft/m3, 2007. évben 30 Ft/m3, 2008. évben pedig 37 Ft/m3 volt. 4.16. Táblázat: Víz- és szennyvíz díjak (nettó) Bogyiszló Vízdíj

Év

Szennyvízdíj

lakossági

közületi

lakossági

közületi

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

2005

200

150

200

204

0

145

0

209

2006

215

162

215

220

0

156

0

225

2007

250

200

250

255

0

190

0

260

2008

275

220

400

280

200

210

270

286

2009

292

230

424

293

200

230

297

307

2010

304

239

441

305

229

239

309

339

GAB,2/25/2011

78



Dunaszentgyörgy Év

Vízdíj lakossági Alapdíj Díj (Ft/hó) (Ft/m3)

Szennyvízdíj

közületi Alapdíj Díj (Ft/hó) (Ft/m3)

lakossági Alapdíj Díj (Ft/hó) (Ft/m3)


2005

200

150

200

204

0

145

0

209

2006

200

150

200

204

0

145

0

209

2007

228

172

228

233

0

165

0

238

2008

242

186

242

252

0

197

0

276

2009

264

199

264

269

0

210

0

295

2010

274

207

274

279

0

218

0

306

Fácánkert Vízdíj

Év

Szennyvízdíj

lakossági

közületi

lakossági

közületi

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

2005

200

150

200

204

0

145

0

209

2006

215

162

215

220

0

156

0

225

2007

250

200

250

255

0

190

0

260

2008

275

220

400

280

200

210

270

286

2009

292

230

424

293

200

230

297

307

2010

304

239

441

305

229

239

309

339

Fadd Vízdíj

Év

Szennyvízdíj

lakossági

közületi

lakossági

közületi

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

2005

200

150

200

204

0

145

0

209

2006

215

162

215

220

0

156

0

225

2007

250

200

250

255

0

190

0

260

2008

275

220

400

280

200

210

270

286

2009

292

230

424

293

200

230

297

307

2010

304

239

441

305

229

239

309

339

GAB,2/25/2011

79



Gerjen Év

Vízdíj lakossági Alapdíj Díj (Ft/hó) (Ft/m3)

Szennyvízdíj


lakossági Alapdíj Díj (Ft/hó) (Ft/m3)


2005

200

150

200

204

0

145

0

209

2006

200

150

200

204

0

145

0

209

2007

228

172

228

233

0

182

0

255

2008

242

186

242

252

0

179

0

258

2009

264

199

264

269

0

191

0

276

2010

274

207

274

279

0

198

0

287

Tolna Vízdíj

Év

Szennyvízdíj

lakossági

közületi

lakossági

közületi

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

Alapdíj (Ft/hó)

Díj (Ft/m3)

2003

150

130

150

186

0

105

0

194

2004

200

150

200

204

0

145

0

209

2005

200

150

200

204

0

145

0

209

2006

215

162

215

220

0

156

0

225

2007

250

200

250

255

0

190

0

260

2008

275

220

400

280

200

210

270

286

2009

292

230

424

293

200

230

297

307

2010

304

239

441

305

229

239

309

339

4.17. Táblázat: A 2010. évi szennyvíz díjtétel tényleges költségösszetevői* 2010 december 31-ig felmerült Ártényező megnevezése költség (eFt) Energia költség

35 730

Bér és útiköltség

98 960

Vízminőség vizsgálat

2 702

Anyagköltség

18 985

Igénybe vett szolgáltatások (52)

66 404

Értékcsökkenés

12 673

Egyéb ráfordítások

(86)

Összes költség

(5. szla. o.)

Tolnavíz Kft. adatszolgáltatása alapján

GAB,2/25/2011

80

47 596 289 010



Az agglomeráció területén a településeken a vízterhelési díj mértéke azonos volt egészen a 2007-ig. 4.18. Táblázat: Vízterhelési díj az agglomeráció településein Tolna, Fadd, Gerjen, Bogyiszló, Dunaszentgyörgy Fácánkert Év településeken településeken

4.1.2 4.1.2.1

(Ft/m3)

(Ft/m3)

2005

6

6

2006

11

11

2007

30

30

2008

37

24

2009

49

56

Keresleti igények jellemzése Lakossági vízfogyasztásra ható tényezők és azok hatásai

A jövőbeni vízfogyasztás alakulását alapvetően két tényező fogja meghatározni: • •

népességszám alakulása; lakosság jövedelmi helyzetének alakulása.

A népességszám a 3.2.1 Demográfiai helyzet, tendenciák című fejezetben (49. oldal) részletezett adatsorok alapján a teljes agglomeráció területén stagnáló tendenciát mutat. Tolna város népességnövekedése mellett a kistelepülések lassú népességcsökkenése figyelhető meg. Tolna város fejlődése, valamint a Fadd településen jelentősen növekvő turizmus, idegenforgalom alapján az ivóvízfogyasztás kb. 10%-os emelkedésével számolhatunk. A lakosság jövedelmi helyzete jelenleg nem stabil, és az országos gazdasági visszaesést a térség is egyértelműen megérzi. A munkanélküliségi ráta az országos átlag körül van, de jelentős a más településeken – pl. Tolnán, Szekszárdon – munkát vállalók (ingázók) aránya. Rövidtávon itt is a reáljövedelmek csökkenésével lehet számolni, azonban a projekt működésének első éveire (2013-2018), már (remélhetőleg) az országos szintű gazdasági növekedés itt is éreztetni fogja hatását, ami mind a jövedelmek növekedéséhez, mind a munkanélküliség csökkenéséhez vezethet. A vízfogyasztás így várhatóan rövidebb távon sem esik érezhetően vissza, annak ellenére, hogy a szennyvízdíjak belépésével a háztartások kiadásai növekedni fognak. 4.1.2.2

Rákötési hajlandóságra ható tényezők

A Tolna szennyvíz agglomeráció területén a rákötési hajlandóság folyamatosan emelkedik. A lakossági rákötések egyértelmű növekedése mellett megfigyelhető az intézmények takarékossági szándéka a csökkenő vízfogyasztásban, valamint az üdülők vízfogyasztásának visszaesése, mely egyértelműen arra mutat, hogy kevesebb pénz jut a családokban a kikapcsolódásra. A teljes projektterületen azonban egyértelmű a rákötések számának jelentős emelkedése. 4.19. Táblázat: A szennyvíz/ivóvíz arányának növekedése a projekt területén Intézmény

GAB,2/25/2011

2004

2005

2006

2007

2008

2009.

78,55

80,54

80,28

82,80

84,44

80,40

81



Közület

89,01

84,71

76,47

79,78

74,12

78,17

Lakosság

45,40

52,85

58,42

67,08

74,88

76,24

Üdülő

84,50

88,24

73,42

76,78

69,23

65,72

Átlagban

59,73

62,05

62,01

69,37

74,90

76,44

A szennyvíz/ivóvíz bekötések arányának növekedése diagramon szemléltetve egyértelmű képet mutat (4.1. ábra). 4.1. ábra: Lakossági rákötések százalékos aránya a projekt területén 80

Közműarány (szennyvíz/ivóvíz)

70

60

50

40

30

20

10

0 2009

2008

2007

2006

2005

2004

Év

A rákötési hajlandóságot nyílván befolyásolni fogja az egyszeri rákötési díj (közműfejlesztési hozzájárulás), valamint a várható díjak alakulása. Ez utóbbiak azonban mindenképpen kedvezőbbek lesznek, mivel az új telep megvalósítása esetén mind a vízterhelési díj, mind a vízszennyezési bírság alacsonyabb lesz, és a telep működtetése is kevesebb forrást igényel. Az Önkormányzatok az alábbi intézkedésekkel kívánják a rákötési hajlandóságot ösztönözni: • •

Vállalják, hogy az egyszeri rákötési díj befizetésénél rászorultsági alapon részletfizetési kedvezményt nyújtanak. Vállalják a talajterhelési díj vonatkozó bevezetését, ill. ahol már meghozta az önkormányzat képviselőtestülete a szükséges rendeletet (Tolna Város) ott annak betartását jogszerűen biztosítják.

Az Önkormányzat kommunikációjában a PR szervezet bevonásával folyamatosan tájékoztatást ad a rákötési arány fontosságáról, valamint az üzemeltetés hatékonyságáról. A TOLNAVÍZ Kft. adatai alapján a teljes árbevételhez viszonyítva kb. 18%-os díjfizetés elmaradás jelentkezik, melynek behajtására nagy hangsúlyt fektetnek.

GAB,2/25/2011

82


4.1.2.2.1


Intézményi szennyvízmennyiségre ható tényezők

Az intézmények számában jelentős csökkenés már nem várható, bár összevonások előfordulhatnak. A településeknek az önkormányzati kötelező alapellátást folyamatosan biztosítani kell. Az intézményi vízfogyasztás további csökkenésével ezért nem számoltunk. 4.1.2.2.2

Ipari és egyéb gazdálkodói tevékenységekből származó szennyvíz mennyiségére ható tényezők

Ipari tevékenység csak Tolna városában található. Az utóbbi években a három jelentős ipari üzemből kettő (Karolina Kft. és Ökorext Kft.) megszüntette működését, a harmadik (Tolnatext Kft.) pedig olyan technológiai váltást hajtott végre, mely a technológiai vízfogyasztását megszüntette. Az ipari szennyvízkibocsátás jelentős növekedése a jövőben sem várható a településeken. A vállalkozások is csak kommunális szennyvizet bocsátanak ki. A gazdasági vállalkozások számának alakulása nem függetleníthető az ország gazdasági helyzetétől, így rövidtávon pozitív fordulat nem várható ezen a téren. A vállalkozások által foglalkoztatott munkaerőlétszám alakulása szintén bizonytalan, a gazdasági válság hatása várhatóan hosszabb távon is érezhető lesz, és a vállalkozások inkább a munkaerőhatékonyság növelésével, mint a létszám emelésével törekszenek majd céljaik elérésére. 4.1.2.2.3

Összegzés

Az előzetes becslések a rákötési arány, illetve a fajlagos szennyvízmennyiség és a szennyvízkibocsátás várhatóan az alábbiak szerint alakul (4.20. Táblázat). 4.20. Táblázat: Szennyvízmennyiség várható alakulása – 2018-ra tett vállalás DunaJellemző Me. Tolna Fadd Bogyiszló Gerjen szentgyörgy Távlati rákötési % 92,0% 92,0% 92,0% 92,0% 92,0% arány, projekttel fő 10 650 4 116 2 026 1 121 2 318 Rákötött lakos Rákötött lakás

db

4 103

Fácánkert

Összesen

92,0%

92,0%

589

10 650

1 433

828

485

934

254

4 103

Átlagos napi szennyvízmennyiség Lakossági szennyvíz Intézményi szennyvíz

m3/d

880

340

167

93

191

49

1720

m3/d

84

89

9

4

6

5

197

Üdülő

3

m /d

0

81

0

0

0

0

81

Szippantott szennyvíz

m3/d

6

1

1

1

1

1

11

Ipari szennyvíz

m3/d

117

0

0

0

0

0

117

Idegenvíz (4%)

3

m /d

106

50

17

9

19

5

207

3

1193

561

195

107

218

60

2333

Összesen

m /d

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „Szvízme” munkalap

Középtávon a jelenlegi szennyvízmennyiség várhatóan emelkedni fog a lakossági rákötések növekedésének eredményeképp. A rákötési arány és a fajlagos szennyvízmennyiség figyelembe vételével a prognosztizált szennyvízmennyiséget a 4.21. Táblázat mutatja be.

GAB,2/25/2011

83



4.21. Táblázat: Előrejelzés a becsült rácsatlakozási hajlandóság alapján Bázis év, 2012 2013 2014 2015 2016 2011 Távlati rákötési arány, projekttel

2017

2025

2040

Összegyűjtött szennyvízmennyiség (m3/év) Lakossági

534555

547864

561173

574482

587791

601100

614409

627718

627718

Intézményi

49 250

49250

49250

49250

49250

49250

49250

49250

49250

Ipari, egyéb gazdálkodói

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

Üdülők

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

621 155

634 464

647 773

661 082

674 391

687 700

701 009

714 318

714 318

Összesen

3

Keletkező szennyvíziszap mennyiség (m /év) Lakossági és intézményi Ipari, egyéb gazdálkodói

1593

1630

1666

1702

1738

1775

1811

1847

1847

80

80

80

80

80

80

80

80

80


4.1.3

Fejlesztési igény

4.1.3.1 A projektjavaslat kiinduló állapota • A meglévő szennyvíztisztítási technológia nem képes a jogszabályban előírt tisztított szennyvíz határértékeket biztosítani. • Nem biztosított a felszíni víz védelme a szennyvíztisztító telepről elfolyó tisztított szennyvíz nem megfelelő minősége miatt. • Nem biztosított a tisztább, egészségesebb környezet elérése. • Lakossági panaszbejelentések száma jelentősen nőtt a szennyvíztisztító telepen és a városban egyes szennyvízátemelőknél lévő bűzhatás miatt. • Nem biztosított a költséghatékony működtetés. • Nem biztosított a környezeti fenntarthatóság. 4.1.3.2

Jogi eredetű szükségszerűséget bemutatni

A 4.1.1.8 Jogszabályi, szakpolitikai előírások című fejezetben (75. oldal) bemutatott Európai Uniós és hazai jogszabályok, valamint az illetékes hatóságok bemutatott tájékoztatása alapján jogszabályi megfelelőség által támasztott fejlesztési igényt a projekt vállalásai teljes mértékben kielégítik. 4.1.3.3

Műszaki eredetű szükségszerűség

Tolna város szennyvíztisztító telep 1972-ben épült, majd több átépítést követően kapta meg jelenlegi formáját. A legutóbbi fejlesztés a telep intenzifikálása volt 1999-ben, mely a műtárgyak átépítésére nem terjedt ki. Mára a szennyvíztisztító telep műszaki állapota jelentősen leromlott, a gépek elavultak, egy részük működésképtelenné vált – lásd a 4.1.1.4.3 A szennyvíztisztító telep jelenlegi állapota című fejezetben bemutatottakat (69. oldal). Az üzemeltető szerint a pillanatnyi állagmegóvás érdekében a fejlesztendő tevékenységek műszaki eredetű szükségszerűségét az alábbi indokok teszik megalapozottá:

GAB,2/25/2011

84


• • • •

•


A meglévő eleveniszapos szennyvíztisztító rendszer nem alkalmas a szerves szennyező anyagok, illetve a növényi tápanyagok előírt mértékű eltávolítására. A meglévő mechanikai előtisztítás berendezései (rács és oxidációs árokból átalakított homokfogó) korszerűtlen kialakításúak, hatékonyságuk nem megfelelő. A jelenlegi iszapkezelést a jövőben korszerű víztelenítési megoldással kell kiváltani. A csatornahálózatra történő rákötések számának növekedésével a tisztított szennyvíz átemelő és nyomóvezeték kapacitása elégtelenné válik, ezért új nyomóvezeték kiépítése szükséges. A meglévő csatornahálózat egyes szennyvíz-átemelőinél keletkező bűzhatás miatt ezen átemelők rekonstrukciója indokolt.

Szaghatások A telepen a különböző nyitott, nagy felületű műtárgyakban – vésztároló, oxidációs árok, Dortmundi ülepítő, iszapszikkasztó ágyak – tárolt, stabilizálatlan szennyvíziszap gyakran bűzös, a telephez közel eső házak lakói panaszt emeltek már emiatt. A bejáráskor a levegőztetett kiegyenlítő medence mellett kénhidrogén szag volt tapasztalható. A csatornahálózat bővítésével olyan területekről is érkezik szennyvíz Fadd és Dombori irányából, ahol időszakosan – fesztiválok, rendezvények alkalmával – a látogatók száma többszörösen meghaladja az állandó lakosok számát, és ennek megfelelően a kibocsátott szennyvíz mennyisége is ugrásszerűen megnő. Az idényen kívül a hosszú nyomóvezetékben és az átemelőkben a szennyvíz pang, az utaztatási idő meghaladhatja akár az egy napot is. Ezért rendszeres a lakossági panasz az átemelők környezetében kialakuló bűzhatások miatt. 4.1.3.4

Gazdasági eredetű szükségszerűség

A projekt által fejlesztendő tevékenységek gazdasági eredetű szükségszerűségét az alábbi indokok teszik megalapozottá: •

•

• • • 4.1.3.5

A szennyvíztisztító telep egyes meglévő műtárgyainak cseréje rövidtávon szükségessé válik. Évenkénti folyamatos karbantartás mellett állandó jelleggel jelentkeznek nem várt ráfordítások. A szippantott szennyvíz elszállíttatásának magas költségei, illetve a talajterhelési díj fizetésének kötelezettsége fokozzák az igényt a közcsatorna megépítésére, javítják a lakosság csatornára való rákötési hajlandóságát. Az elfolyó tisztított szennyvíz minősége nem felel meg az előírt határértékeknek, ezért a szennyvíztisztító telep évente vízszennyezési bírságot fizet. A magas kibocsátott szennyezőanyag tartalom miatt magas környezetterhelési díj fizetésére kötelezett az üzemeltető. A szennyvíztisztító telep jelenlegi működése magas üzemeltetési költséggel lehetséges, mely a lakossági terhek indokolatlan növekedését okozza. Társadalmi eredetű szükségszerűség

A fejlesztendő tevékenységek társadalmi eredetű szükségszerűségét az alábbi indokok teszik megalapozottá: • •

A nem megfelelően tisztított szennyvíz befogadóba vezetése a projekt megvalósítását indokolja. Folyamatosan jelentkező bűzpanaszok által: o Nem biztosított a jelenlegi állapotban az érintett lakosság környezeti biztonsága.

GAB,2/25/2011

85



o Nem biztosított a tisztább egészségesebb környezet elérése.

4.2

Célkitűzések

4.2.1

Célkitűzések meghatározása

A projektjavaslat átfogó célja a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) fejlesztési stratégiáján belül, az egészséges, tiszta települések prioritási tengelyén a KEOP célrendszer 1. céljának elérése a tolnai agglomerációban, miszerint: • •

A fenntartható településfejlődés környezeti feltételeinek javítása, A települési környezet állapotjellemzőinek javítása.

Ezáltal, • • •

Az egészséges tiszta települések megteremtése, A projekt által érintett lakosság környezeti biztonságának megteremtése, A környezeti fenntarthatóság megteremtése.

Az átfogó cél elérésének módja, a fejlesztendő tevékenység megvalósítása, azaz a tolnai agglomerációban a szennyvíztisztító telep technológiai fejlesztése, a tisztított szennyvíz nyomóvezeték cseréje és a szennyvíziszap kezelésének megoldása. A fejlesztendő tevékenység megvalósítása által elérendő közvetlen célok az alábbiak: •

•

Lakossági, ellátási célok: o a szennyvízkezelési projekttel érintett lakosok számának növelése; o a lakossági panaszok számának minimalizálása, megszüntetése; o a lakosság életminőségének javítása; o társadalmi kohézió erősítése; o a települési folyékony hulladékok bűzhatás nélküli, szakszerű fogadása, ártalmatlanítása. Környezetvédelmi és ökológiai célok: o A felszíni víz védelme érdekében: a szennyvíztisztító telepről elfolyó tisztított szennyvíz megfelelő minőségének biztosítása; a befogadó szennyező anyag terhelésének csökkentése; a közcsatornán elvezett szennyvíz biológiailag tisztított hányadának növelésével; mechanikai előtisztítás hatékonyságának növelésével; a nyers szennyvíz tápanyag eltávolításának biztosításával. o A Duna ökológiai védelmében, környezeti állapotában bekövetkező romlás megakadályozása érdekében: a szennyvíztisztító telepről elfolyó tisztított szennyvíz megfelelő minőségének biztosítása. o A levegőtisztaság-védelem érdekében a bűzhatás csökkentése: Új iszapkezelési, -víztelenítési technológia megvalósítása.

A projektjavaslat tárgyát képező fejlesztések illeszkednek a KEOP érintett célrendszeréhez, az elérendő célok reálisak, valós szükségletek, igények állnak hátterükben. Az érintett fejlesztések által - így a célok megvalósulásával - biztosíthatóvá válik az ÚMFT horizontális politikájának megfelelően:

GAB,2/25/2011

86


• • • •


A területi kohézió céljainak és a területiség horizontális elvének érvényesítése. Az érintett települések egymáshoz való közelsége indokolttá teszi az agglomeráció szintű gondolkodást a fennálló jelenlegi probléma megoldására. A települések csatornahálózatának és szennyvíztisztító telepének hosszú távú fenntarthatósága. A tervezett fejlesztés tervezési, kivitelezési és üzemeltetési fázisa megteremti a projekt által érintett társadalom környezeti biztonságát. A fejlesztési irány igazolja a jelenlegi állapot javulásának elérését, a további környezeti terhelés megakadályozását.

Esélyegyenlőség A tervezett fejlesztések tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során biztosítottá válik a nemek és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőség. Ezen túlmenően megfelelő minőségű foglalkoztatás valósítható meg az érintett társadalom körében.

4.2.2

Eredményindikátorok

A tervezett fejlesztések következtében megvalósuló célok mérése a következő indikátorokkal lehetségesek. Az output indikátorok indikatív jelleggel kerültek megadásra. 4.22. Táblázat – Output indikátorok Mértéke. A projektterület településein szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek száma A projektterület településein szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek aránya Bekötési arány a projekt keretében megépült szennyvízcsatorna hálózaton A projektterület településein egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek száma A projektterület településein egyedi szennyvízkezeléssel ellátott lakóegységek aránya

4.3

2010

2015

2020

2025

db % % db %

A projektjavaslat célcsoportjai

A projektjavaslat célcsoportjainak meghatározásánál külön kezeltük a közvetlenül és külön a közvetve érintett célcsoportokat a tervezett fejlesztés megvalósítása és működtetése függvényében. A projektjavaslattal közvetlenül érintett célcsoportok a következők: • •

Ellátandó lakosság; Ellátandó intézmények.

A projektjavaslat által közvetve érintett célcsoportok: • •

Idegenforgalmi szolgáltatásokat igénybevevők; Szennyvíziszap elhelyezésével érintettek.

GAB,2/25/2011

87


5


Változatelemzés

5.1

Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében

5.1.1

A már elvégzett változatelemzések bemutatása

A Tolnai szennyvíz agglomerációban a gravitációs szennyvízcsatorna hálózat a korábbi években kiépült, így csatorna építés nem tárgya a projektnek. A projekt célja alapvetően a megfelelő szennyvíztisztítási technológia és az iszapkezelés megoldása, valamint a szennyvíztisztító telep hidraulikai és biológiai kapacitásának optimalizálása, a megfelelő tisztítási paraméterek biztosítása a költséghatékonyság legoptimálisabb szintjének elérése mellett. Az EMT-ben két változat összehasonlítására került sor. Az „A” változatban a meglévő szennyvíztisztító telep átalakításával, vagyis a meglévő szennyvíztisztítási technológia fejlesztésével (nitrogéneltávolítást megvalósító eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiával). A „B” változatban a meglévő technológia helyett korszerű, új szennyvíztisztítási technológia (nitrogéneltávolítást megvalósító SBR technológia) alkalmazásával. Mindkét változatban szükséges új tisztított szennyvíz nyomóvezeték kiépítése, valamint az iszapkezelési technológia fejlesztése. Ez utóbbi fejlesztések műszaki megoldása a két változatban azonos. A köztes RMT-ben az EMT változatait fejtettük ki bővebben. Az alternatívákban változás nem történt. A végleges RMT-ben szintén maradt a 2 technológia, viszont az „A” és „B” változatok elnevezése megcserélődött, új változatok vizsgálatára nem került sor.

5.1.2

Koncepcionális változatok összehasonlítása

A Tolnai szennyvíztisztító telep esetén az EMT-ben vizsgált változatokon felül a természetközeli technológia vizsgálata is felmerült. Az elvégzett vizsgálat alapján rögzíthető, hogy a telep kapacitása nem teszi lehetővé a természetközeli szennyvíztisztítási technológia alkalmazását. A szennyvízelvezető technológiák koncepcionális változatait nem vizsgáltuk, mivel a csatornahálózat már kiépült. 5.1.2.1

Természetközeli szennyvíztisztítás lehetősége

Megvizsgáltuk annak lehetőségét, hogy az agglomeráció szennyvíztisztításának megoldását természetközeli szennyvíztisztító telep építésével oldjuk meg. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2005. decemberében kiadott segédlete ad támpontot ahhoz, hogy a természetközeli szennyvíztisztítás lehetőségét, előnyeit és hátrányait vizsgálat alá vegyük. A természetközeli szennyvíztisztítás lehetséges változati a következők: • • • •

a faültetvényes (a gyors beszivárogtató), a tavas (lagúnás), az épített vízinövényes (épített wetland-es); és az ezek kombinációiból álló rendszerek.

Tolna város, mint az agglomeráció központi települése esetében a tavas megoldás a környezeti adottságok miatt nem alkalmazható, az épített vízinövényes megoldás jelenleg

GAB,2/25/2011

88



még kísérleti stádiumban van, ezért nem javasolható az alkalmazása. Ennek megfelelően a faültetvényes telep megvalósítását vizsgáljuk. A természetközeli szennyvíztisztítási eljárás javasolt megoldása: • •

Mechanikai előtisztítás: finom rács és homokfogó; Nyárfaültetvény szivárogtató árokrendszerrel.

A megvalósítás során mérlegelni kell a telepítés előnyeit és hátrányait a hivatkozott KvVM Segédlet ajánlása szerint a következőképpen. A.)

A természetközeli szennyvíztisztítási eljárások legfőbb előnyei •

•

• • • • • B.)

Tájba illeszkedő, ökológiai szempontból is különösen hasznos megoldások, a vizek helyben tartását és a víz szennyező anyagainak hasznosítását biztosítják, lokális klímajavítók stb.; A vizek helyben tartásával a felszín alatti vizek mennyiségi védelmét szolgálják. Mivel a hazai vízellátás 96%-ban a felszín alatti vizekből történik, fontos, hogy a kitermelt vizek minél nagyobb arányban maradjanak az ország területén és ne vezetődjön el a felszíni vizekkel az országhatáron túlra. Egyszerűek, kevés a gép-, energia-és személyzet igényük; A működtetésükhöz nem szükséges magas szintű szaktudás. Beruházási költségük alacsony, mintegy 30-60 %-a a hagyományosnak; Fenntartási költségük alacsony, mintegy 10-30 %-a a hagyományosnak; Minimális mennyiségű, további kezelést igényli járulékos hulladék, pl. szennyvíziszap keletkezik. A természetközeli szennyvíztisztítási eljárások hátrányai

• •

•

• • •

•

Viszonylag nagy a területigényük; Érzékeny területeken nem, vagy csak korlátozottan alkalmazhatóak, és ez általában költségnövekedést eredményez. Belvizes, és magas talajvízállású területeken korlátozottan alkalmazható. Gazdaságos alkalmazásának mérethatárai a kis rendszereknél igazolható (általában 600 lakosegyenérték (továbbiakban: LE) alatt, de a leginkább javasolható mérettartomány 100-300 LE. A hagyományos szennyvíztisztítási technológiákhoz viszonyítva eltérő szakértelmet is igényel, a műszaki ismeretek mellett a természettudományos ismereteket is; Érzékenyek az időjárási viszonyok változásaira; Hideg, csapadékos idő esetén, és a vegetációs időszakon kívül tisztítási hatásfoka csökken (téli üzem), télen befagy, továbbá a jogi szabályozás lehetőséget ad a téli időszakban keletkezi szennyvizek tározásának előírására, mely többlet-beruházási költséget jelent; Egyes eljárásoknál a terület korlátozott ideig alkalmazható, és újabb területre kell áttelepíteni a működést.

A természetközeli szennyvíztisztítási eljárások hazai alkalmazásának felmérését a Környezetvédelmi Hivatal a felügyelőségek bevonásával 2002-ben, a Budapesti Műszaki Egyetem pedig 2004-ben végezte el. A felmérések, bár nem teljesen összhangban, mintegy 122-126 db természetközeli szennyvíztisztító telep létezéséről számoltak be. A kiépített telepek 63 %-a nyárfás, 27 %-a tavas, 10 %-a pedig gyökérmezős rendszerű. A telepek 49 %a élelmiszeripari szennyvíz, 38 %-a kommunális szennyvíz, 9 %-a pedig hígtrágya kezelésére

GAB,2/25/2011

89



készült. A telepek mindössze 70 %-a működött kielégítően és kiváló működést csupán kettő mutatott, mindkettő az Alsó-Duna-völgyi Felügyelőség területén. A KvVM Segédlet javaslata alapján tehát a természetközeli szennyvíztisztítás hatékony működése 600 LE alatt gazdaságos. Megvizsgáltuk a KvVM Fejlesztési Igazgatóság által 2009. júliusában kiadott, „A KEOP-ból támogatott projektek költség-haszon elemzésének elkészítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges fajlagos költségmutatók kidolgozása” megnevezésű kiadványt. Ebben a természetközeli szennyvíztisztítás fajlagos költségeit maximum 500 LE nagyságú telepekre adták meg. A Tolna szennyvíz-agglomeráció szennyvíztisztítását 27 292 LE terhelésre kell megoldani, ebben a nagyságrendben sem a KvVM Segédlet, sem pedig a fajlagos költségekre kidolgozott útmutató nem javasolja a természetközeli tisztítás megvalósítását, ezért ez nem reális alternatíva.

5.1.3

A végső változatelemzés változatai

Az RMT végső változatelemzésében olyan változatok szerepelnek, melyek a 4.2 Célkitűzések című fejezetben (86. oldal) meghatározott célt teljesítik. Alapvetően az EMTben vizsgált két változatot tartalmazza, kiegészítve az agglomeráció területéről érkező szennyvíz szállítási idejének vizsgálatával, és az eleveniszapos biológiai tisztítás optimális hatásfokának eléréshez szükséges feltételek (pl. az egyenletes hidraulikai terhelés, rothadásmentes nyers szennyvíz) biztosítása. A vizsgált két változat területi lefedettségében azonos, az agglomeráció teljes területét lefedi, bár a fejlesztési feladatok alapvetően – de nem kizárólag - a meglévő szennyvíztisztító telepen belül szükségesek. A változatok költségei is felülvizsgálatra és pontosításra kerültek az RMT-ben. 5.1. Táblázat: Végső projektváltozatok megnevezése Projektváltozat

Megnevezés

„A”

Új szennyvíztisztító telep építése a meglévő telep helyén

Nitrogéneltávolítást megvalósító új SBR technológia

„B”

Szennyvíztisztító telep fejlesztése

A meglévő szennyvíztisztítási technológia fejlesztése (nitrogéneltávolítást megvalósító eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiával)

5.2

A végső változatelemzés módszere

Tekintettel arra, hogy a vizsgált műszaki változatok ugyanannak a célnak az elérését biztosítják mindkét változattal ugyanazon gazdasági hasznok érhetők el, a végső változatelemzés módszere a költséghatékonysági elemzés, azaz megvizsgáltuk, hogy az egyes változatoknak mekkora az éves szintre számított beruházási és üzemelési költsége. A cél a műszakilag elfogadható, legkisebb költségű változat kiválasztása. A műszaki megvalósíthatósági változatok költséghatékonysági elemzése a nettó beruházási költség alapján történt, a járulékos költségek és a tartalék figyelembe vétele nélkül!

5.3

Projekt nélküli eset leírása – „0” változat

Ha a támogatás alapú fejlesztés elmarad, akkor a Tolnai szennyvíz agglomeráció területéről érkező szennyvíz kezelése a jelenlegi állapotában hosszú távon konzerválódik.

GAB,2/25/2011

90



Tolna városa és az agglomerációt alkotó többi település továbbra is gondoskodik a szennyvízelvezető hálózat és a szennyvíztisztító telep fenntartásáról, és azok állagmegóvásáról. A rendszer meglévő szinten tartása a jelenlegi szolgáltatási díjból részben biztosított, további kiadások fedezetére nem nyújt alapot, a települések költségvetése nem nyújt fedezetet arra, hogy a jelenlegi állapothoz képest bővítést hajtson végre. A projekt elmaradásának következménye, hogy a város szennyvízkezelése nem felelne meg sem a vonatkozó EU-direktíva előírásainak, sem a hazai jogszabályoknak. A projekt elmaradása esetén a következő káros környezeti és gazdasági hatások várhatók: • • •

5.3.1

Magyarország nem tudja teljesíteni a csatlakozási szerződésben vállalt határidőig a 91/271/EEC irányelvnek való megfelelését. Nem javulnának a felszíni vízfolyások ökoszisztémáinak életfeltételei. Az iszapkezelés hiánya nem felelne meg a korszerű talajvédelem és a hulladékgazdálkodás követelményeinek.

Műszaki szempontok

A 5.2. Táblázat a jelenleg üzemelő szennyvízelvezető hálózat és a szennyvíztisztító telep műszaki szempontú adatait összegzi a hátralévő élettartam és a kapcsolódó felújítási költségek tükrében. 5.2. Táblázat: A meglévő szennyvízelvezető és szennyvíztisztító rendszer jellemzői Rekonstrukcióig Kapcsolódó Eszköz/létesítmény Kapacitás hátralévő felújítási költség időtartam (Ft) Szennyvíztisztító telep Szennyvízelvezető hálózat

4 000 m3/d

5

165 801 m

25

Tervezett élettartam (év) 2014

236.000.000

2034

A projekt nélküli esetben a szennyvíztisztító telep műszaki állapotának fenntartását célzó karbantartási és a további működéshez szükséges felújítási munkákat végeznek a telepen. A szennyvíztisztító telep karbantartása a jelenlegi szennyvízdíjból biztosított, további kiadások fedezetére nem nyújt alapot. A felújítások fedezetét a szennyvízdíj emelésével tudják az önkormányzatok biztosítani.

5.3.2

Költségek, bevételek és hasznok becslése

A meglévő Tolna szennyvíztisztító telep üzemeltetéséhez szükséges elengedhetetlen felújításokat, fejlesztéseket, valamint azok költségeit az 5.2 táblázat ismerteti. A „0” változat kiértékelésénél ezen szükséges fejlesztési és felújítási költségek is figyelembe lettek véve. Ugyanakkor a szennyvíztisztító telep hidraulikai kapacitása nincs kihasználva, a túlméretezett műtárgyak üzemeltetési költsége jelentős mértékű, működése emiatt gazdaságtalan. A szennyvíztisztító telep a jövőben sem teljesíti a tisztított szennyvíz határértékeket, ezért a környezetterhelési díj és a szennyvízbírság mértéke – a csatornahálózatra újonnan rákötött lakások számának növekedésével – arányosan nő. A 4.1.1.1.1 Az ivóvízellátás ismertetése című fejezetben (60. oldal) egyértelműen látható, hogy a befogadót terhelő szennyező anyagok a KOI, a BOI, az összes nitrogén és az ammónium-nitrogén koncentrációi az elmúlt 6-8 évben fokozatosan növekvő tendenciát mutatnak. További nehézséget fog jelenteni, hogy a vízszennyezési bírság mértéke a türelmi idő lejárta után jelentősen megnő. (2008-ig a türelmi idő első 3 évében a szennyvízbírságnak csupán 5%-át kell fizetni, azt követően 8%, majd 12% a bírság mértéke). GAB,2/25/2011

91



5.3. Táblázat: Kirótt vízszennyezési bírság 2005-2009. években Év

KÖFE határozat száma

Fizetendő %*

Fizetett bírság összege (Ft)

Teljes bírság összege (Ft)

2005

48107/06.

5%

2 097 653

41 854 365

2006

41786/07.

5%

4 314 073

86 281 464

2007

15441/2008.

5%

5 150 770

103 015 432

2008

15561/09.

8%

3 968 734

49 609 175

2009

41734/2010

5%

6 613 542

132 270 838

Vízszennyezési bírság

*220/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 38.§ alapján a számított bírság üzemeltető által fizetendő százaléka

A környezetterhelési díj és a szennyvízbírság növekedése egyrészt a díjak emelését eredményezi, ami egyrészről a lakosság túlzott anyagi megterhelését, másrészről a felújításhoz szükséges források csökkenését jelenti. A felújítási források csökkenése miatt a mind építészetileg, mind gépészetileg leromlott állapotú telep felújítása tovább húzódhat, hatásfoka tovább romolhat. A szennyvíztisztító telep működtetése gazdaságtalan marad, elavult és elhasználódott technológiai rendszere még inkább „leamortizálódik”; ennek állapotából adódik, hogy a szippantó autóval beszállított szennyvizet sem lesz képes feldolgozni. A rossz hatékonyságú szennyvíztisztítási technológia az elvártnál több szennyvíziszapot is eredményez, melynek elhelyezése, tárolása tovább terheli a természetes és az épített környezetet amellett, hogy a sok lakossági panaszt okozó bűzhatás sem csökken. A lakossági csatornabekötések száma 2008. évben 6 427 db, a számlázott szennyvíz mennyisége 2008. évben 596 821 m3 volt. A szennyvíztisztító telepre érkező szennyvíz mennyiségének ~96,7 %-a kommunális és ~3,3 %-a (19 750 m3) ipari eredetű. A jövőben csatornabekötések számának emelkedésével, valamint a gazdasági válságot követő években az ipari terhelés kisebb mértékű emelkedésével számolunk. Jelenleg az agglomeráció területén a szennyvízcsatornára való csatlakozás a lakosság részéről dinamikusan nő. Az elmúlt évekre vonatkozóan a tényleges lakossági szennyvízbekötés számainak változását a 4.19. Táblázat (81. oldal) és a hozzá tartozó 4.1. ábra (82. oldal) szemlélteti. A bekötési arány jelenleg a teljes projektterületen átlagosan 76,2%. A települései adatok a következőképpen alakulnak: • • • • • •

Tolna: Fadd: Bogyiszló: Gerjen: Dunaszentgyörgy: Fácánkert:

80,3 % 80,1 % 62,4 % 73,7 % 65,9 % 75,6 %

Az Önkormányzatok különböző eszközökkel igyekeznek a bekötési arányt növelni. A rákötések növekedése azonban jelenleg a szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfokának figyelembe vételével nem egyértelműen pozitív, mivel a rossz tisztítási hatásfok miatt növeli a bírság mértékét (több, nem megfelelően tisztított szennyvizet bocsát ki).

GAB,2/25/2011

92



5.4. Táblázat: Bekötési arány előrejelzés a teljes projektterületen projekt nélkül (%) Bázis év 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2011 Bekötési 76,2% 76,8% 77,6% 78,4% 79,2% 80,0% 81,2% arány 5.5. Táblázat: Összegyűjtött szennyvízmennyiség előrejelzés (m3/év) Bázis év 2012 2013 2014 2015 2016 2011 Lakossági

2017

2025

2040

81,2%

81,2%

2018

2025

2040

534 555 547 864 561 173 559 686 558 199 556 711 555 224 553 737 553 737 553 737

Intézményi

49250

49250

49250

49250

49250

49250

49250

49250

49250

49250

Ipari, egyéb gazdálkodói

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

Üdülő Összesen

621 155 634 464 647 773 646 286 644 799 643 311 641 824 640 337 640 337 640 337

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „Szviz me” munkalap

Egyedileg kezelt szennyvízmennyiség nincs az agglomerációban. A Fadd területén lévő 98 db csatornázatlan ingatlanon keletkező szennyvíz egyedi szennyvízgyűjtőkből a szennyvíztelepre kerül beszállításra, napi 11 m3 mennyiségben (250 munkanappal számolva). 5.6. Táblázat: Egyedileg kezelt szennyvízmennyiség előrejelzés (m3/év) Bázis 2012 2013 2014 2015 2016 2017 év Lakossági

2 750

2 750

2 750

2 750

2 750

2 750

2 750

2018

2025

2040

2 750

2 750

2750

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „Szviz me” munkalap

Finanszírozási források hiányában a fejlesztés nélküli állapotban csak pótlási beruházásokról lehet szó, azok megvalósítására is csak időben elhúzódva kerülhetne sor. A fejlesztés nélküli állapot közgazdasági költségeit az 5.7. Táblázat mutatja. 5.7. Táblázat: A költségek becslésének eredményei PV 1. Beruházási 0 költség (eFt) 2. Üzemeltetési és karbantartási 1439795 költség (eFt) 3. Pótlási költség 110066 (eFt) 4. Működési költség összesen 1549860 (2+3), (eFt) 5. Maradvány0 érték (eFt) 6. Összes költség 1549860 (4-5) (eFt)

2011

2012

2013

2014

2016

2017

2018

96075 101457 114333

0

0

0

0

89569

91292

93042

93639

94241

94848

95459

0

0

0

2500

6000

13500

25000

89569

91292

93042

96139 100241 108348 120459

2025

0

35000

2040

0

96075 136457 114333 0

89569

91292

93042

96139 100241 108348 120459

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „RMT táblázatok” munkalap

GAB,2/25/2011

2015

93

96075 136457 114333


5.8. Táblázat: Pénzügyi bevételek Bázis év 2012 Megnevezés 2010 Díjbevétel , mFt


2013

2014

2015

2016

2017

2024

2039

182,6

188,1

193,6

195,2

196,7

198,3

199,9

201,5

216,1

182,6

188,1

193,6

195,2

196,7

198,3

199,9

201,5

216,1

Egyéb, mFt Összes bevétel

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „Bevételek” munkalap

5.3.3

Egyéb releváns szempontok

A jelenlegi helyzet fenntartásával, rendszeres és folyamatos karbantartást feltételezve az alábbi kockázatok jelennek meg: •

•

•

• •

•

Műszaki kockázat: o Havária esetek; o A szennyvíztisztító telep műtárgyainak gyakori meghibásodása, amortizációja; o Meglévő géppark gyakori meghibásodása, amortizációja. Jogi kockázat: o Vízszennyezési bírságról szóló határozatok; o Hatósági, szakhatósági kötelezések; o EU direktíva be nem tartása. Társadalmi kockázat: o Erős lakossági ellenállás; o Életminőségben különbség a környező agglomerációkhoz képest. Környezeti kockázat: o A környezeti elemek terhelése. Pénzügyi-gazdasági kockázat: o Vízszennyezési bírság emelkedése; o Környezetterhelési díj növekedése; o Lakosság díjfizetési hajlandóságának csökkenése; o Veszteséges üzemeltetés. Intézményi szempont: o Üzemeltető struktúrájában bekövetkező változások.

GAB,2/25/2011

94


5.4


„A” projektváltozatok

5.4.1

Műszaki ismertetés

5.9. Táblázat: „A” változat bemutatása Beruházási elem

Kapacitás

A meglévő szennyvíztisztító telep fejlesztése

2500 m3/d

Nyomóvezeték

15 200 m

Átemelő rekonstrukció

52 db

Élettartam (pótlás számítása) Építmények: 50 év Gépek, berendezések: 7,12 ill 15 év Irányítástechnika: 3 ill 5 év Építmény: 50 év Építmények: 50 év Gépek, berendezések: 7 ill 15 év Irányítástechnika. 3 ill 5 év

Az „A” változatban lévő fejlesztési beruházás reális, teljes mértékben kielégíti a célként kitűzött lakossági, ellátási, környezetvédelmi, ökológiai célokat. A célok elérését támogató műszaki megoldás ismertetését az alábbiakban adjuk meg. 5.4.1.1

A szennyvíztisztítási technológia leírása

Tekintettel arra, hogy a szennyvíztelep kapacitásbővítésének szükségességét is meg kellett vizsgálnunk, ezért a szennyvíz jövőben várható mennyiségi és minőségi becslését is elvégeztük. A beérkező és az elfolyó szennyvíz minőségi paraméterek méréseredményeit a III. melléklet tartalmazza. Az ipari bebocsátókkal is számoltunk, annak ellenére, hogy jelenleg az ipari szennyvízmennyiség jelentős mértékben lecsökkent. (A TOLNAVÍZ Kft. adatszolgáltatása alapján a Tolnatext Kft., mint egyedüli ipari szennyvízkibocsátó 2009 első félévében 62 m3/nap szennyvízmennyiséget bocsátott ki, melyben jelentős mennyiségű kommunális szennyvíz is van.) Azonban számítani kell arra, hogy a gazdasági válságot követő időszakban az ipari termelés – ha kisebb mértékben is – újra megindul. A lakossági növekményt a dinamikusan növekvő bekötések számából származó többlet képezte. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és Tisztítási Megvalósítási Program alapján Tolna, Fadd, Bogyiszló, Gerjen, Dunaszentgyörgy és Fácánkert települések közös agglomerációt képeznek. A települések teljes mértékben csatornázottak, egyedüli kivételt a Fadd településen lévő 98 fő képezi, az itt keletkezett szippantott szennyvizet a telep fogadja. A szennyvíztelepen kezelt szippantott szennyvíz jövőbeni mennyisége nem haladja meg a 10 m3/nap értéket. A településeken döntő részben kommunális eredetű szennyvíz képződik. A telep méretezésénél alapvető szempontként vettük figyelembe, hogy a műtárgyak méretét és a technológiai gépészetet a lehető leggazdaságosabb méretekkel, kapacitásokkal tervezzük, így mind a beruházási költség, mind az üzemelés tekintetében az éppen szükséges minimumra törekedtünk. Az eleveniszapos biológiai rendszer megfelelő hatásfokkal történő működésének megvannak az alapfeltételei, melyek betartása mellett a telep biztonságosan és gazdaságosan üzemeltethető. Ezek az alábbiak: • •

A beérkező szennyvíz mennyiségi és minőségi paramétereinek az átlagtól való nagymértékű kilengéseit ki kell zárni. Biztosítani kell a telepre érkező szennyvizek minimális szállítási idejét, hogy a szennyvíz berothadását megelőzzük.

GAB,2/25/2011

95



Szem előtt tartva mind a szennyvíztelep jelenlegi terhelési adatait, mind a jövőre vonatkozó, fentiekben ismertetett szempontokat az alábbi táblázatban összegeztük a jövőben várható, tisztítandó szennyvíz mennyiségi és minőségi adatait. A fajlagos szennyvízkibocsátás tervezési értéke 85 l/fő/nap. A tervezést a TOLNAVÍZ Kft. által szolgáltatott vízfogyasztási és szennyvíz kibocsátási adatok és a telepi szennyvízminőségre vonatkozó mérési eredmények kiértékelése alapján végeztük. A szennyvíz minőségi paramétereire vonatkozó mérési eredményeket III. Melléklet: „Szennyvíztelep mérési eredményei” megnevezésű melléklet tartalmazza. Az adatok alapján először a telep hidraulikai kapacitását, majd a biológiai kapacitását határozzuk meg. 5.10. Táblázat: A szennyvíztisztító telep méretezésének hidraulikai alapadatai Napi KOI hozam m3/d mg/l kg/d

BOI5 mg/l

LE kg/d

lakossági - Bogyiszló

189,6

1 412

267,7

706

133,9

2 231

lakossági - Dunaszentgyörgy

215,1

1 602

303,7

801

151,9

2 531

57,5

428

81,1

706

40,6

676

lakossági - Fadd

382,6

1 412

540,1

706

270,1

4 501

lakossági - Gerjen

105,0

1 412

148,2

706

74,1

1 235

lakossági - Tolna

871,3

1 603

1 396,4

801

698,2

11 637

intézményi

217,7

1 000

217,7

500

108,9

1 815

80,7

1 000

80,7

500

40,3

672

117,1

1 000

117,1

500

58,6

976

11,0

2 000

22,0

1 000

11,0

183

178,9

10

1,8

5,0

0,9

15

1 588,3

26 472

lakossági - Fácánkert

üdülők gazdálkodói Szippantott szennyvíz régi idegenvíz (8 %) Összesen

2 426,6

tervezési célkoncentráció, kerekítve

2 500

3 176,7 1 360

655

27 292

5.11. Táblázat: A szennyvíztisztító telep technológiai méretezésének alapadatai Szennyezőanyag

Beérkező szennyvízminőség Csatornán szállított szennyvíz

Szippantott szennyvíz

639 mg/l

1200 mg/l

1 277 mg/l

2500 mg/l

Összes lebegőanyag

745 mg/l

1000 mg/l

Kjeldahl N

117 mg/l

250 mg/l

Ammónia-N

94 mg/l

150 mg/l

Összes P

17 mg/l

40 mg/l

BOI5 KOIcr

A telep tervezési értéke: 2 500 m3/d illetve 27 292 LE. A megoldandó feladat tehát a meglévő telep hidraulikai kapacitásának lecsökkentése, ugyanakkor biológiai kapacitásának megnövelése.

GAB,2/25/2011

96


5.4.1.2


A tervezett szennyvíztisztító telep „A” változat

Az „A” változatban tervezett új szennyvíztisztító telep a meglévő területen épül meg. Az új mechanikai előtisztítást követően négy egymással párhuzamosan működő, azonos kialakítású SBR medence épül. Az egyes SBR medencék üzeme egymástól független, vagyis kis hozamok esetén nem szükséges valamennyi SBR medencét üzemeltetni. A tapasztalatok szerint az egyes medencék akár 30 %-kal is túlterhelhetők az elfolyó szennyvíz minőségének változása nélkül. A meglévő szennyvíztisztító telep területén egy teljesen új technológiával épül fel az új telep. A meglévő létesítmények közül azok, melyek helyére új építmény kerül, elbontásra kerülnek, azok pedig, melyek építménye felhasználható az új technológiában, átépítésre kerülnek. A tervezett szennyvíztisztító telep műtárgyai, berendezései: Nyers szennyvíz átemelő (meglévő, gépészet cseréje) Szippantott szennyvíz fogadó (új) Kombinált rács-homokfogó műtárgy (új) SBR biológiai műtárgy (4 párhuzamos sor) (új) Tisztított szennyvíz átemelő (meglévő, gépészet cseréje) Gravitációs sűrítő (2 db a meglévő sűrítő műtárgy és közbenső átemelő átalakításával) Víztelenítő (új) Szolár szárító, (új) A tervezett szennyvíztisztító telep kezelőépületei, gépházai: • A jelenlegi kezelőépület megmarad, bővítése nem szükséges • Rács gépház: a szippantott szennyvíz fogadó kézi rács, a kombinált rács-homokfogó műtárgy, a rácsszemét a víztelenített homok és a lefölözött zsír tárolása (új,) • Vegyszerhelyiség (új,) • Fúvógépház (2+1 fúvó) (új,) • Elektromos helyiség (új,) • Iszapvíztelenítő gépház (új,) • Fedett szárított iszaptároló (új,) 5.4.1.2.1 Nyers szennyvíz fogadás: A meglévő nyers szennyvíz aknába érkező jelenlegi DN400 méretű AC gravitációs csatorna a jövőben is üzemben marad. Innen a nyers szennyvizet az átemelőben elhelyezett 1+1 szivattyú nyomja fel a kombinált rács-homokfogó műtárgyra. A gravitációs csatorna mellett egy DN160 méretű KMPVC nyomóvezeték (Tolna felől) és egy DN200 méretű KMPVC nyomóvezeték (Bogyiszló felől) létesül, melyek közvetlenül a rácsra emelik a szennyvizet. 5.4.1.2.2 Szippantott szennyvíz fogadás: A szippantós kocsi egy Storz kapoccsal ellátott csőre csatlakozik. A kiengedett szippantott szennyvízmennyiséget mérjük. A szippantott szennyvíz pH-ját is méri egy beépített műszer,

GAB,2/25/2011

97



amely után egy automata szelep van elhelyezve. Amennyiben a szippantott szennyvíz pH-ja nem megfelelő (6,5-9,0 értékeken kívül esik), akkor a szelep lezár, és nem engedi a szippantós kocsit a rendszerbe üríteni. A beszállított szippantott szennyvízből egy durva kézi ráccsal kerülnek eltávolításra a darabos szennyeződések. A szippantott szennyvíz a telepre beérkező szennyvízzel összehangolva kerül feladásra a tisztítási technológiára. 5.4.1.2.3 Kombinált rács-homokfogó A 3 vezetéken érkező nyers szennyvíz és a szippantott szennyvíz a gépi tisztítású rácsra folyik, melynek pálcaköze 3 mm. A rácsszemét kihordó csiga prészónájában részlegesen víztelenítik a rácsszemetet. A rácsról a szennyvíz átfolyik a levegőztetett homokfogóba. Itt a levegőbefúvás hatására spirális mozgás alakul ki. Erre azért van szükség, hogy a szervesanyagok ne tudjanak hozzátapadni a kiülepedett homokszemcsékhez, ily módon a homok nem tud megrothadni. A homokfogóból a mechanikailag tisztított szennyvíz gravitációsan folyik a biológiai medencékbe. 5.4.1.2.4 SBR biológiai műtárgyak A biológiai tisztítást négy párhuzamos üzemű SBR műtárgy valósítja meg. Az SBR technológia az átfolyásos eleveniszapos technológiát szakaszos üzemben valósítja meg. Minden technológiai folyamat egy medencében zajlik le, ahol az eleveniszap aerob/anoxikus/anaerob körülmények között dolgozik az előre meghatározott számú ciklusok alatt. A szilárd és folyékony fázis szétválasztása a ciklus levegőztetés nélküli részében zajlik le. A nem levegőztetett ciklus második részében a tisztított elfolyó vizet dekantálják a folyadék felszínéről. A folyamatos hozzáfolyás miatt nincs szükség kiegyenlítő medencére. Így a mennyiségi kiegyenlítés, a biológiai oxidáció, a nitrifikáció, denitrifikáció, foszfor kibocsátás és foszfor felvétel, az utóülepítés és az aerob iszapstabilizáció egy medencében hajtható végre. A ciklus hossza minden tervezésnél egyedi. A tisztított szennyvíz egy speciálisan kialakított dekanteren át hagyja el a technológiát. A technológiai folyamatok egy medencében zajlanak le. Négy medence üzemel egymással párhuzamosan. A befolyó szennyvíz egy osztóműn keresztül gravitációsan folyik a medencékbe. A medencék folyamatosan fogadják a befolyó szennyvizet. A medencék egy merülő fallal két részre vannak osztva: • Előtisztító zóna: mely a nyers szennyvíz befolyásánál kialakított kis tartózkodási idejű zóna. • Fő reaktor zóna: mely a medence fennmaradó részét képezi. A levegőztetést levegőztető elemekkel végzik, melyeket hangszigetelt dobozban elhelyezett légfúvók (2+1) szolgálnak ki. Az energia megtakarításhoz oldott oxigén szabályozó rendszert alkalmazunk, amely a fúvókat automatikusan vezérli. Az egyes medencék levegőztetése felváltva történik, a medencék közti átkapcsolás motoros pillangószelep segítségével történik. Az iszapelvétel időszakosan történik, a keletkezett iszapmennyiség függvényében. A fölösiszapot egy búvárszivattyú emeli ki a technológiai zóna fenekéről a gravitációs sűrítőbe. A fölösiszap jól stabilizált, jól ülepedő/vízteleníthető és mentes a kellemetlen bűzöktől, mennyisége alacsony. A rendszert lehet üzemeltetni tápanyag-eltávolítással illetve anélkül is, a kívánt tisztítási paraméterek szerint. Lehetőséget biztosítunk kémiai foszforkicsapatás alkalmazására is, arra az esetre, ha a biológiai foszforeltávolítás nem bizonyul elégségesnek. GAB,2/25/2011

98



5.4.1.2.5 Tisztított szennyvíz átemelő: A tisztított szennyvíz a dekantereken keresztül a meglévő tisztított szennyvíz átemelőbe folyik gravitációsan. Az átemelőben elhelyezett (1+1) szivattyú szállítja a szennyvizet a 8944 m hosszú DN300-as KPE nyomóvezetéken keresztül a Duna sodorvonalába. A jelenleg meglévő DN250-es AC nyomóvezeték a későbbiekben havária vezetékként szolgál. 5.4.1.2.6 Gravitációs iszapsűrítő: A meglévő sűrítő műtárgy és közbenső átemelő átalakításával 2 db gravitációs sűrítőt létesítünk. Az iszap az SBR medencékből a fölösiszap szivattyúk segítségével jut át a sűrítőkbe. A fölösiszap szivattyúk merülőmotoros kivitelben kerülnek beépítésre, működtetésük szakaszos, a technológia ciklusától függően beállíthatók. Az 1% szárazanyag tartalmú fölösiszapot a szivattyúk a négy medencerészből a sűrítők osztóhengerébe nyomják, ahonnan az iszap víz függőlegesen felfelé áramlik a bukóélek irányába. A sűrítőkben ülepített iszap tervezett szárazanyagtartalma 2,2 - 2,5%. A csurgalékvizet a műtárgy vízszintjéhez beállított fogazott bukóélen vezetjük vissza a nyers szennyvíz átemelőbe. 5.4.1.2.7 Iszapvíztelenítés Az iszapelvétel gravitációs sűrítőkből csigaszivattyúval történik, a csigaszivattyú az iszapot a sűrítő zsompjának aljából az iszapvíztelenítőre továbbítja. A sűrített iszap víztartalmának további csökkentését az újonnan kialakított centrifuga helyiségben elhelyezett iszapvíztelenítő centrifuga végzi. A víztelenítés során tervezett szárazanyag tartalom kb. 20%-ra növekszik. A nagyobb szárazanyag tartalom elérése érdekében a feladott iszaphoz polielektrolit adagolása történik. 5.4.1.2.8 Szolár szárítás, iszaptároló: Az iszapvíztelenítő helyiségből egy csiga továbbítja a 20% szárazanyag tartalmú víztelenített iszapot a szoláris szárítóba. A szoláris szárításnál a napenergia és a levegő nagy mennyiségben rendelkezésre álló párologtatási potenciálja kerül hasznosításra, amely a stabilizált, elővíztelenített, 20% szárazanyag tartalmú szennyvíziszap 70%-ra történő szárítására szolgál. A berendezésekre jellemző a robusztus és hatékony technika a lehető legalacsonyabb karbantartási igény mellett, mely párosul a minimális üzemköltséggel elért legmagasabb szárítási teljesítménnyel. A szárított iszap tárolására egy újonnan épült fedett tároló szolgál. Az iszaptároló kialakítása 6 havi tárolást tesz lehetővé, ahonnan a szárított iszapot konténeres autó szállítja el. Az iszap iszaptárolóba szállítását valamint a konténerbe helyezését bobcat-tel oldjuk meg. A szoláris szárítás után az iszap továbbkezelése az alábbiakban ismertetett módon történik: A 70 %-os szárazanyag tartalmú iszapot termékké nyilvánítják, a termék elhelyezése problémamentes, az egyik lehetséges megoldás a mezőgazdasági hasznosítás.

GAB,2/25/2011

99


C.)


A csatornahálózaton bűzhatást okozó átemelők rekonstrukciója

A jogos lakossági panaszok kiváltó okának megszüntetése azon átemelők esetében, ahol a frekventált hely, a nagy mennyiségű szennyvíz továbbítása, a szennyvíz tartózkodási ideje, és az átemelő nyomóvezetékének gravitációs szennyvízcsatornába történő bevezetése indokolja. A fent megfogalmazott célokat elérjük, amennyiben: • Egyrészről biztosítjuk az agglomeráció szennyvízelvezető rendszer átemelőinek szükség szerinti rekonstrukcióját. A rekonstrukció az átemelő állapotától függően tartalmazhatja: o az építészeti felújítást – a korrodált betonfelület eltávolítását és új, műgyanta bevonat készítését, o az átemelő gépészeti szerelvényeinek és szükség esetén szivattyúinak cseréjét, o az elektromos energiarendszer felújítását, o illetve az átemelő bekapcsolását az új, a szennyvíztisztító telep diszpécser központjába csatlakozó központi irányítástechnikai rendszerbe. o A diszpécserközpontba a bejelzés rádió alapú internetes kapcsolat alapján történik. • Másrészről a regionális rendszeren a gravitációs csatorna szakaszok kiiktatásával kettős célt érünk el: o A szállítási idő jelentős csökkenésén túl o megszüntetjük a gravitációs csatornákban fellépő káros gázkiválás hatásait: o az agresszív és rendkívül büdös kénhidrogén kiválását a szennyvízből, o így jelentős eredményt érünk el a lakosság közérzetének javulásában. 5.4.1.3

A tervezett szennyvíz nyomóvezetékek „A” változat

Fácánkert község települési végátemelő szennyvíznyomó vezeték hosszabbítása (FK-NY-0) Jelenleg Fácánkert község végátemelőjéről a települési szennyvíz, szennyvíznyomóvezetéken Tolna város gravitációs csatornahálózatára jut. A nyomóvezeték csatlakozik a Szedresi utca gravitációs csatornahálózat végaknájához, ennek meghosszabbítása során a települési szennyvíz közvetlenül a Kaszárnya utcai meglévő szennyvízátemelőre kerül. A szennyvíz nyomóvezeték hosszabbítás:

728,0 fm D110 KM-PVC

A nyomóvezeték meghosszabbítása tolna belterületén halad, érintve a Szedresi utcát és a Kaszárnya utcát. Fácánkert község települési végátemelő szennyvíznyomó vezeték hosszabbítása (FK-NY-1) Jelenleg a Kaszárnya utcai szennyvízátemelőről a szennyvíz a Bajcsy-Zs utca 92. előtt lévő gravitációs végaknába csatlakozik. A nyomóvezeték meghosszabbítása során a szennyvízvezeték csatlakozik a György majori szennyvíznyomó-vezetékre. A csatlakozásnál szakaszoló akna kerül kialakításra. A szennyvíz nyomóvezeték hosszabbítás:

1113,5 fm D160 KM-PVC

A nyomóvezeték meghosszabbítása tolna belterületén halad, érintve a Bajcsy-Zs. utcát, a Petőfi utcát, a Festetich utcát és a Háromszög utcát és csatlakozik a György majori meglévő szennyvíznyomó vezetékhez.

GAB,2/25/2011

100



Bogyiszló község települési végátemelő szennyvíznyomó vezeték hosszabbítása (BO-NY-0) Bogyiszló község végátemelőjéről a települési szennyvíz, szennyvíznyomó-vezetéken Tolna város gravitációs csatornahálózatára jut. A nyomóvezeték csatlakozik az Alduna-sor gravitációs csatornahálózat tisztítóaknájához. A nyomóvezeték mintegy 4,5 km, ezért célszerű a vezeték közvetlen szennyvíztisztító telepig történő meghosszabbítása, ezáltal elkerülve a gravitációs csatornában a tartózkodási idő további növekedését és elkerülve a szaghatás kialakulását. A szennyvíz nyomóvezeték hosszabbítás:

771,0 fm DN200 KM-PVC

A nyomóvezeték meghosszabbítása tolna belterületén halad, érintve az Alduna sort és a Garay utcát. Tolna város II. sz. szennyvízátemelő (Lotz K. utca) szennyvíznyomó vezeték hosszabbítása (LO-NY-0) Tolna város Lotz K. utcai szennyvízátemelőjéről a szennyvíz, szennyvíznyomó-vezetéken Tolna város Bartók Béla utca gravitációs csatornahálózatára jut. A nyomóvezeték ezáltal csatlakozik a város gravitációs csatornahálózat rendszeréhez. A szennyvízátemelőről a szennyvíz a városi gravitációs csatornahálózatba jut, ahol a tartózkodási idő miatt a város központi részén (a gravitációs szakaszon) szaghatások jelentkeznek. Mivel ez az átemelő gyűjti össze és emeli át Mözs városrész egész szennyvizét, ezért a vezetéket célszerű a szennyvíztelepre közvetlenül bekötni. A szennyvíz nyomóvezeték hosszabbítás:

2.313,5 fm D160 KM-PVC

A nyomóvezeték meghosszabbítása tolna belterületén halad. Tolna város III. sz. szennyvízátemelő (Sport utca) szennyvíznyomó vezeték hosszabbítása (SP-NY-0) Tolna város Sport utcai szennyvízátemelőjéről a szennyvíz, szennyvíznyomó-vezetéken jelenleg a városi gravitációs csatornahálózatba jut, ahol a tartózkodási idő miatt a város központi részén (a gravitációs szakaszon) szaghatások jelentkeznek. Az átemelő által összegyűjtött szennyvíz a Lotz K. utcai újonnal tervezett szennyvíznyomó vezetékhez kapcsolódik ezáltal közvetlenül jut el a szennyvíz a szennyvíztisztító telepre. A szennyvíz nyomóvezeték új nyomvonal építése: 413,5 fm DN160 KM-PVC A nyomóvezeték meghosszabbítása tolna belterületén halad a Sport utcában és a Bartók Béla utcában valamint Tolna belterületén a tervdokumentációban lévő helyszínrajz szerinti nyomvonalon. Szennyvíztisztító telep tisztított szennyvíz nyomóvezeték (TSZ-NY-0) A szennyvíztisztító telep rekonstrukciója során a tisztított szennyvíz nyomóvezeték rekonstrukciójára is sor kerül. A szennyvíznyomó-vezetéknél átmérő bővítésre van szükség. Az időközben megnövekedett szennyvízmennyiség miatt a csőátmérő ezt a szennyvízmennyiséget csak 23 órás szennyvízszivattyúzással tudja elszállítani a Duna sodorvonalába. A tervezett nyomóvezeték hossza: 8944,0 fm D300 KPE.

GAB,2/25/2011

101


A nyomóvezeték nyomvonala nyomvonalon halad.

a


tervdokumentációban

lévő

helyszínrajz

szerinti

A tisztított szennyvíz nyomóvezeték jelenleg nem képes funkcióját megfelelően ellátni. A korlátozott kapacitás miatt a telepen jelenleg a biológiai rendszerről a tisztított szennyvíz elvétele nagyobb csapadék esetén nem megoldott. A meglévő nyomóvezeték mellé egy új vezeték fektetése szükséges. 5.12. Táblázat: „A” változat nyomóvezetékek műszaki adatai Megnevezés

Mennyiség

Tolna

2 727

fm

771

fm

1 841,5

fm

8 944

fm

14 283,5

fm

Bogyiszlói nyomó Fácánkerti nyomó Tisztított szennyvíz nyomóvezeték Összesen

5.4.2 5.4.2.1

Me.

Az „A” változat költségeinek becslése Beruházási költségek

A szennyvíztelep korszerűsítésének beruházási költsége az 5.13. Táblázatban bemutatott költségtételekből áll össze. 5.13. Táblázat: Szennyvíztelep korszerűsítési költségeinek becslése

LÉTESITMÉNY MEGNEVEZÉSE

ÉPÍTÉS eFt

KÖLTSÉGEK IRÁNYÍT GÉPÉSZ ÁSEGYÉB ET TECHNI KA eFt eFt eFt

ÖSSZES eFt

I. Szennyvíztisztító telep külső közműépítések Külső bekötőút építése

36 127

36 127

0

0

Külső ivóvíz vezeték kiépítése

0

Külső villamos energia ellátás kiépítése Tisztított szennyvíz befogadóba bevezetése Külső gázvezeték kiépítése

0

0

0

8 061

8 061 0

Informatikai adatátvitel kiépítése

0 0

Szennyvíztisztító telep külső közműépítések összesen

GAB,2/25/2011

44 189

102

0

0

0

44 189


LÉTESITMÉNY MEGNEVEZÉSE


ÉPÍTÉS eFt

KÖLTSÉGEK IRÁNYÍT GÉPÉSZ ÁSEGYÉB ET TECHNI KA eFt eFt eFt

ÖSSZES eFt

II. Szennyvízkezelés 1 791

1 791

52 250

22 393

74 643

223 929

126 908

350 836

Fúvógépház

15 138

29 857

44 995

Fertőtlenítő

0

7 464

7 464

2 986

5 971

8 957

0

74 643

74 643

Szennyvízmennyiség mérés Mechanikai egység gépészeti szerelése (rács, homokfogó, zsírfogó) Biológiai műtárgy

Vegyszertároló, vegyszeradagolások Energiaellátás és központi villamos elosztó Iránytástechnika: műszerezés, PLC+ számítógépes adatfeldolgozás

44 786

44 786

Udvartéri csőhálózat

59 714

59 714

Belső út- és térburkolások

14 929

14 929

Üzemviteli épület

13 436

13 436

Meglévő műtárgyak bontási munkálatai

67 179

67 179

763 372

382 380

269 028

0

0

0

22 393

2 986

25 379

Iszapvíztelenítés

6 113

44 786

50 899

Csurgalékvíz vagy telepi szennyvízátemelő

2 239

4 479

6 718

Víztelenített iszap tároló

55 982

1 493

57 475

Komposztáló vagy szolár szárító

74 643

238 857

313 500

161 370

292 600

II. Szennyvíztisztító telep összesen

44 786

67 179

III. Iszapkezelés Tervezett fölösiszap átemelő Iszapsűrítés

III. összesen

0

0

453 970

94 164

94 164

IV. létesítményekre nem osztható költségek Tervezés Művezetés

0

Műszaki ellenőrzés-bonyolítás

0 50 498

Próbaüzem

50 498

Terület vásárlás

0

Értékbecslés

0

Szolgalom

0

Eszközbeszerzés (szippantós autó, csatornamosó…stb.)

0

IV. összesen

0

0

144 663

144 663

587 939 561 628 44 786 Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „BK SZVT A. vált” munkalap

211 841

1 406 194

Nettó beruházási költség

GAB,2/25/2011

103

0

0



A nyomóvezetékek cseréje és az átemelők korszerűsítésének beruházási költségét az 5.14. Táblázatban és az 5.15 Táblázatban bemutatott fajlagos költségek alapján becsültük. 5.14. Táblázat: Nyomóvezetékek cseréjének beruházási költsége Mennyiség Me.

Nettó egységár (Ft), 2011 évi áron

2 727,00 fm

13 100

35 723 700

- burkolat bontás

340,00 fm

980

333 200

- nyomvonal helyreállítás

340,00 fm

4 800

1 632 000

Megnevezés

Nettó beruházási ktg. (Ft)

Tolna Nyomóvezetékek: Dk160 KM-PVC Egyéb költségek: Sávos úthelyreállítás:

Tolna összesen:

37 688 900

Bogyiszló Nyomóvezetékek: Dk200 KM-PVC

771,00 fm

16 380

12 628 980

- burkolat bontás

360,00 fm

980

352 800


360,00 fm

4 800

1 728 000

Egyéb költségek: Sávos úthelyreállítás:

Bogyiszló összesen:

14 709 780

Fácánkert Nyomóvezetékek: Dk160 KM-PVC

1 113,50 fm

13 100

14 586 850

Dk110 KM-PVC

728,00 fm

10 380

7 556 640

- burkolat bontás

260,00 fm

980

254 800


260,00 fm

4 800

1 248 000

- burkolat bontás

445,00 fm

760

338 200


445,00 fm

4 150

1 846 750

Egyéb költségek: Sávos úthelyreállítás:(Dk160KPE)

Sávos úthelyreállítás:(Dk110KPE)

Fácánkert összesen:

GAB,2/25/2011

25 831 240

104



Mennyiség Me.


8 944,00 fm

28 400

254 009 600

- burkolat bontás

1 235,00 fm

1 100

1 358 500


1 235,00 fm

4 950

6 113 250

Megnevezés


Külterület (tisztított szv.) Nyomóvezetékek: Dk300 KPE Egyéb költségek: Sávos úthelyreállítás:

Külterület összesen:

261 481 350

Vezetéképítés ktg összesen: Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „BK Csat A. vált” munkalap

339 711 270

5.15. Táblázat: Az átemelők korszerűsítésének beruházási költsége Szennyvízátemelők

Mennyiség Me.

Átemelők: Tolna I. (3,0 m átmérő) Laktanya Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti és elektromos felújítás Tolna II. (2,2 m átmérő) Lotz K. u. Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti és elektromos felújítás Tolna III. (2,0 m átmérő) Sport u. Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti és elektromos felújítás Fadd K. (2,2 m átmérő) György-major Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti és elektromos felújítás Bogyiszló III. (1,4 m átmérő) Honvéd u. Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti és elektromos felújítás Átemelők átépítése összesen:



1,00 1,00

db db

1 146 600 6 552 150

1 146 600 6 552 150

1,00 1,00

db db

393 100 6 552 150

393 100 6 552 150

1,00 1,00

db db

382 200 6 552 150

382 200 6 552 150

1,00 1,00

db db

469 570 6 552 150

469 570 6 552 150

1,00 1,00

db db

349 450 6 552 150

349 450 6 552 150 35 501 670

1,00 1,00

db db

436 840 1 638 000

436 840 1 638 000

Átemelők rekonstrukciója Fácánkert (2,0 m átmérő) I. sz. végátemelő Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti felújítás Dombori (3,0 m átmérő) Teniszpálya

GAB,2/25/2011

105


Szennyvízátemelők


Mennyiség Me.

Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti felújítás Gerjen I. (1,4 m átmérő) Dózsa-Alkotmány u. Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti felújítás

1,00 1,00

db db

1,00 1,00

db db

Nettó egységár Nettó beruházási (Ft), 2011 évi ktg. (Ft) áron 414 970 414 970 1 638 000 1 638 000

Dunaszentgyörgy I. (2,0 m átmérő) Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) 1,00 db gépészeti felújítás 1,00 db Fadd I. (2,0 m átmérő) Öreg u. Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) 1,00 db gépészeti felújítás 1,00 db Dunaszentgyörgy-Gerjen külterület K. (2,0 m átmérő) Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) 1,00 db gépészeti felújítás 1,00 db Rekonstrukció összesen: Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „BK Csat A. vált” munkalap

393 150 1 638 000

393 150 1 638 000

400 000 1 638 000

400 000 1 638 000

382 200 1 638 000

382 200 1 638 000

382 200 1 638 000

382 200 1 638 000 12 237 360

Az „A” változat nettó beruházási költsége 1.948.144 eFt. (5.16. Táblázat). A műszaki tartalék mértéke 137.077 eFt. A nettó beruházási összköltség 2.085.221 eFt.

GAB,2/25/2011

106



5.16. Táblázat: „A” változat - Beruházási költségek (eFt) Megnevezés

2011

2012

10 100


2013

0

Összesen

0

10 100

0,48%

100

100

0,00%

10 000

10 000

0,48%

344 159

499 990

300 493

1 144 642

54,89%

85 613

171 226

85 613

342 452

16,42%

123 437

246 874

123 437

493 748

23,68%

40 343

80 685

40 343

161 370

7,74%

602

1 205

602

2 409

0,12%

50 498

50 498

2,42%

94 164

4,52%

2.4 Próbaüzem

94 164

2.5 Tervezés

Részarány

162 251

324 501

162 251

649 002

31,12%

10 647

21 294

10 647

42 589

2,04%

gép, berendezés

8 600

17 199

8 600

34 399

1,65%

technológia

2 048

4 095

2 048

8 190

0,39%

78 453

156 907

78 453

313 814

15,05%

gép, berendezés

67 257

134 514

67 257

269 028

12,90%

technológia

11 196

22 393

11 196

44 786

2,15%

73 150

146 300

73 150

292 600

14,03%

73 150

146 300

73 150

292 600

14,03%

3. Gép, berendezés 3.1 Csatorna

3.2 Szennyvízkezelés

3.2 Iszapkezelés gép, berendezés

0,00%

technológia

0

0

0

0

0,00%

516 510

824 491

462 744

1 803 744

86,50%

6. Közbeszerzés költsége

22 100

2 000

2 000

26 100

1,25%

7. Mérnök költsége

12 775

44 750

25 875

83 400

4,00%

8. Nyilvánosság biztosításának költsége

2 600

5 200

2 600

10 400

0,50%

9. Projekt menedzsment

6 125

12 250

6 125

24 500

1,17%

560 110

888 691

499 344

1 948 144

93,43%

39 247

62 661

35 169

137 077

6,57%

599 357

951 352

534 512

2 085 221

100,00%

4. Egyéb 5. Nettó kivitelezési költség

10. Nettó beruházási költség 11. Műszaki tartalék 12. Nettó beruházási összköltség

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „Beruh ktg” munkalap

A beruházási költségek jelenértékét az 5.17. Táblázat és a Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „RMT táblázatok” munkalap. foglalják össze.

GAB,2/25/2011

107



5.17. Táblázat: Beruházási költségek jelenértéke, tartalék nélkül (e Ft) PV Építés

2012

2013

1 031 338

344 159

499 990

300 493

535 885

149 007

298 013

149 007

47 630

13 244

26 488

13 244

139 750

53 700

64 200

36 600

1 754 604

560 110

888 691

499 344

Gép, berendezés, felszerelés Technológia Egyéb, járulékos költségek Összes beruházási költség

2011


5.18. Táblázat: Beruházási költségek jelenértéke, tartalékkal (e Ft) PV Építés

2011

2012

2013

1 031 338

344 159

499 990

300 493

535 885

149 007

298 013

149 007

47 630

13 244

26 488

13 244

Egyéb, járulékos költségek

139 750

53 700

64 200

36 600

Tartalék

123 449

39 247

62 661

35 169

1 878 053

599 357

951 352

534 512

Gép, berendezés, felszerelés Technológia

Összes beruházási költség


5.4.2.2

Működési költségek

A működési költségek a szennyvízkezelés üzemelési és fenntartási költségeit, valamint a csatornahálózat üzemelési és fenntartási költségeit tartalmazzák. A költségek tervezéséhez felhasznált fajlagos költségeket az 5.19. Táblázat és az 5.20 Táblázat mutatja. 5.19. Táblázat: Fajlagos működési költségek, szennyvíztelep (2011. évi áron) Költségfajták

Fogyasztás

Me

Prefloc

59,0

l/nap

polielektrolit

7,07

kg/nap

139,0

l/nap

fertőtlenítő vegyszer

Egységár

Me Ft/kg

2 773

1 012 145

1 200,0

Ft/kg

8 484

3 096 660

Ft/l

30 580

11 161 700

41 837

15 270 505

4 184

1 527 160

4 395

1 604 175

50 416

18 401 840

220,0

Járulékos anyag költségek 15

m3/nap

Anyag összesen

GAB,2/25/2011

108

Éves ktg

47,0

Vegyszerek összesen

Ivóvíz költségek

Napi ktg

293

Ft/m3

Ft/m3

20,17


Költségfajták

Fogyasztás


Me

Egységár

Energia, szennyvíztisztítás, iszapkezelés

1750

kWh/nap

Iszap elhelyezés

6,31

m3/nap

Me

Napi ktg

Éves ktg

Ft/m3

Ft/kWh

61 250

22 356 250

24,50

9100

Ft/m3

57 421

20 958 665

22,97

5500

3

4 950

1 806 750

1,98

3

2 730

996 450

1,09

43 363

15 827 495

5 000

1 825 000

Egyéb összesen

113 464

41 414 360

Összesen

225 130

82 172 450

Rácsszemét elhelyezés Homok elhelyezés

0,9

3

m /nap

0,3

35

Ft/m

9100

Ft/m

Földgáz Karbantartási ktg Laboratóriumi költségek Tartalékképzés

I. Fajlagos tisztítási költség Munkabér* (fő)

90,1 6

fő

5589

TB (27%)

Ft/fő*nap

1509

Költség összesen Központi általános költség

33 534

12 240 000

11737

4 284 000

270 401

98 696 450

83 627

30 524 000

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „ÜK alapadatok” munkalap

5.20. Táblázat: Fajlagos működési költségek, csatornahálózat (2011. évi áron) Költség fajták Energia, csatornahálózat

Fogyasztás

Mérték egys.

850

KWh/d

Egységár 35,0

Mérték egys. Ft/kWh

Karbantartási költségek (projekt keretében érintett csatornaszakasz) Karbantartási költségek (projekt keretében nem érintett csatorna) Munkabér* (fő)

Napi költség

Éves költség

29 750

10 858 750

2 000

730 000

Ft/m3 11,95

3 500 000 2

fő/ people

TB (27%)

4 932 1 332

Költség összesen

Ft/fő*d

9 863

3 600 000

2 663

1 260 000

44 276

19 948 750


A fajlagos költségek és a tervezett csatornahossz, valamint szennyvízmennyiség, továbbá a tervezett pótlások alapján az „A”. változat becsült közgazdasági működési költségeit – a fejlesztési különbözet módszer alapján – az 5.21. Táblázat: tartalmazza.

GAB,2/25/2011

109



5.21. Táblázat: „A” változat –Közgazdasági működési költségek (eFt) (2011. évi reáláron) Jelen2011 2012 2013 2014 2015 2017 2018 érték* Személyi jellegű 0 0 0 0 0 0 0 0 ráford. Anyagi jellegű 0 0 0 -1756 2015 5794 6417 76788 ráfordítások 40901 0 0 0 1056 1614 2182 2761 Energiaköltség

2025

2040 0

0

6865

7021

3352

3594

Egyéb költségek

29422

0

0

0

-175

907

1994

2294

2554

2654

Összes üzemeltetési ktg.

147111

0

0

0

-875

4535

9970

11472

12771

13268

Pótlási költségek

374328

0

0

0

0

0

-5554 -25000

45030

43150

*Az üzemelési és pótlási költségek diszkontált értékeinek összege a projekt első évére vetítve Forrás: CBA Modell projekt Tolna 20101119, „ Üzemktg” munkalap

5.4.2.3

Maradványérték

A maradványérték a referencia-időszak végén a könyv szerint érték. A maradványérték számítása során figyelembe vett élettartam (5.22. Táblázat): Csatornázás: • • • •

PVC cső: Átemelők építményi része: Gép, berendezés: Irányítástechnika:

50 év; 50 év; 7 ill. 15 év; 3 ill. 5 év.

Szennyvíztelep: • • •

Építmények: Gép, berendezés: Technológia:

50 év; 7, 12 ill. 15 év; 3 ill. 5 év.

5.22. Táblázat: „A” változat maradványértéke Beruházási ktg, Maradványérték, eFt eFt 1. Földvásárlás, területelőkészítés 1.1 Földvásárlás 1.2 Területelőkészítés 2. Építés 2.1 Csatorna 2.2 Szennyvízkezelés 2.2 Iszapkezelés 2.3 Rekonstrukció 2.4 Próbaüzem 2.5 Tervezés

GAB,2/25/2011

10 100

4 300

100 10 000 1 144 642 342 452 493 748 161 370 2 409 50 498 94 164

100 4 200 451 197 157 528 227 124 74 230 1 108 23 229 43 316

110

Élettartam

50 év 50 év 50 év 50 év 50 év 50 év 50 év

Pótlás utolsó éve a ref. időszak alatt



Beruházási ktg, Maradványérték, eFt eFt 3. Gép, berendezés 3.1 Csatorna gép, berendezés technológia 3.2 Szennyvízkezelés gép, berendezés technológia 3.2 Iszapkezelés gép, berendezés


Élettartam

649 002 42 589 34 399 8 190 313 814

234 207 11 990 6 585 5 406 121 845

269 028

92 286

7, 12, ill. 15 év

44 786 292 600

29 559 100 372

3, ill. 5 év

292 600

100 372

7, 12, ill. 15 év

7, ill. 15 év 3, ill. 5 év

2028 ill. 2034 2038 ill. 2040 2029,2034 ill. 2037 2038 ill. 2040 2029, 2034 ill. 2037

technológia

0 0 0 0 4. Egyéb 1 803 744 689 704 5. Nettó kivitelezési költség Forrás: CBA Modell projekt Tolna 20101119, „ RMT táblázatok” munkalap

5.4.2.4

Összefoglalás

A költségek becslését az „A” változatra a következő táblázatok (5.23. Táblázat; 5.24. Táblázat) foglalják össze. 5.23. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (1), tartalék nélkül Jelenérték 1. Beruházási költség tartalék nélkül (eFt) 2.Üzemeltetési és karbantartási költség (eFt) 3. Pótlási költség (eFt) 4. Működési költség összesen (2+3) (eFt) 5. Maradványérték (eFt) 6. Összes költség, eFt (1+4-5)

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

1754604

560110

888691

499344

0

136564

0

0

0

-875

4535

9970

11472

12771

13268

14456

343134

0

0

0

0

0

-5554

-25000

45030

43150

7946

479697

0

0

0

-875

4535

4416

-13528

57801

56418

22403

138385

0

0

0

0

0

0

0

0

0

689704

2095917

560110

888691

499344

-875

4535

4416

-13528

57801

56418

-667301

2017

2018

2025

2040

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119, „ RMT táblázatok” munkalap

5.24. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (2),. tartalékkal Jelenérték 1. Beruházási költség tartalék nélkül (eFt) 2.Üzemeltetési és karbantartási költség (eFt) 3. Pótlási költség (eFt) 4. Működési költség összesen (2+3) (eFt)

GAB,2/25/2011

2011

2012

2013

2014

1878053

599357

951352

534512

0

136564

0

0

0

-875

4535

9970

11472

12771

13268

14456

343134

0

0

0

0

0

-5554

-25000

45030

43150

7946

479697

0

0

0

-875

4535

4416

-13528

57801

56418

22403

111

2015

2016


Jelenérték 5. Maradványérték (eFt) 6. Összes költség, eFt (1+4-5)

2011

2012


2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

138385

0

0

0

0

0

0

0

0

0

689704

2219366

599357

951352

534512

-875

4535

4416

-13528

57801

56418

-667301


5.4.3

További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás

A végső változatok elemzése költség-hatékonysági módszerrel történik, ezért az RMT útmutatójával összhangban (a változatelemzés szempontjából kizárólag a releváns kockázatokat kell ismertetni), a projektjavaslat megvalósulását, illetve működését veszélyeztető kockázatokat kizárólag pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok szerint ismertetjük. A beruházás kivitelezését veszélyeztető kockázatok pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontból: • • • • •

Nem megfelelő erőforrás allokálás Saját erő meglétének hiánya A tervezett költségek alulbecslése Hitel nem megfelelő folyósítása Projektgazda pénzügyi stabilitásának hiánya

Az üzemeltetést veszélyeztető kockázatok pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontból: • • • • •

Rákötések nem a várt ütemben alakulnak A projekt működési költségeinek, bevételeinek nem a várt szinten való alakulása Bevételeknek nem a tervezett módon való alakulása Projektgazda pénzügyi stabilitásának hiánya Díjfizetési fegyelem alacsony szintje

GAB,2/25/2011

112


5.5


„B” változat

5.25. Táblázat: „B” változat bemutatása Beruházási elem

Kapacitás

A meglévő szennyvíztisztító telep fejlesztése

2500 m3/d

Nyomóvezeték

15 200 m

Átemelő rekonstrukció

5.5.1

52 db

Élettartam (pótlás számítása)* Építmények: 50 év Gépek, berendezések: 7,12 ill 15 év Irányítástechnika: 3 ill 5 év Építmény: 50 év Építmények: 50 év Gépek, berendezések: 7 ill 15 év Irányítástechnika. 3 ill 5 év

Műszaki ismertetés

A „B” változatban lévő fejlesztési beruházás reális, teljes mértékben kielégíti a célként kitűzött lakossági, ellátási, környezetvédelmi, ökológiai célokat. A célok elérését támogató műszaki megoldás ismertetését az alábbiakban adjuk meg. 5.5.1.1

A szennyvíztisztítási technológia leírása

A szennyvíz jövőben várható mennyiségi és minőségi becslését a 4.1.1.8 Jogszabályi, szakpolitikai előírások című fejezetben (75. oldal) elvégeztük, ezek a vizsgálatok a „B” változatnál is relevánsak. A szennyvíztisztító telep méretezésének hidraulikai adatai (5.10. Táblázat), a telep technológiai méretezésének alapadatai (5.11. Táblázat), illetve a biológiai kapacitás adatai ugyanaz a „B” változatban is. A megoldandó feladat a „B” változatban is a meglévő telep hidraulikai kapacitásának lecsökkentése, ugyanakkor biológiai kapacitásának megnövelése. Az „A” változatban tervezett szennyvíztisztítási technológia fejlesztése a bővített mechanikai előtisztítás után a meglévő műtárgy átalakításával eleveniszapos biológiai tisztítást foglal magába anoxikus és aerob medencékkel. A fölösiszap ülepítése új utóülepítőkben történik, és sűrítése, víztelenítése új iszapkezelő létesítményekben valósul meg. A tervezett szennyvíztisztító telep technológiai egységei a következők: • • • • •

Szippantott szennyvíz fogadó: Kézi durvarács: Gépi finomrács: Olaj- és homokfogó: Módosított MODOX műtárgy:

• • • • • • • • •

Utóülepítők: Tisztított szennyvíz nyomóvezeték: Gravitációs iszapsűrítő: Iszapvíztelenítő centrifuga: Csurgalékvíz akna: Módosított fúvógépház: Iszapvíztelenítő gépház: Polielektrolit oldó- és adagoló egység: Vassó adagoló egység:

GAB,2/25/2011

113

meglévő; meglévő; új; új; új anoxikus medencék és levegőztetett medencék; 2db, új; új; új; új; meglévő; meglévő; új; új; új;


• •


Iszaptárolók: Szoláris szárító:

új; új.

A szennyvíztisztítást megvalósító műtárgyak és berendezések A települések szennyvize elválasztott rendszerű csatornahálózaton, jelenleg gravitációs csatornán érkezik a szennyvíztisztító telepre. A beruházást követően a nyers szennyvíz nyomóvezetéken érkezik a telepre. A szennyvíz közvetlenül a meglévő durva rácsra jut, és onnan a nyers szennyvíz átemelőbe telepített szivattyú az új finomrács rácscsatornájába juttatja a szennyvizet. A finomrács pálcaköze 5 mm, a berendezés szintvezérelt automatikus tisztítású, a rácsszemét tömörítését és víztelenítését is elvégzi. A kifogott, víztelenített rácsszemetet a rácsszemét helyiségben elhelyezett zsákoló berendezés becsomagolja, majd az egy műanyag szemétgyűjtőbe hullik. A rácsszemét végleges elhelyezése hulladéklerakó telepen történik. Amennyiben a gépi rács üzemzavar miatt nem működik, akkor a szennyvíz a tartalék kézi rács vályún folyik át. 5.5.1.1.1 Kombinált rács-homokfogó A 3 vezetéken érkező nyers szennyvíz és a szippantott szennyvíz a gépi tisztítású rácsra folyik, melynek pálcaköze 3 mm. A rácsszemét kihordó csiga prészónájában részlegesen víztelenítik a rácsszemetet. A rácsról a szennyvíz átfolyik a levegőztetett homokfogóba. Itt a levegőbefúvás hatására spirális mozgás alakul ki. Erre azért van szükség, hogy a szervesanyagok ne tudjanak hozzátapadni a kiülepedett homokszemcsékhez, ily módon a homok nem tud megrothadni. A homokfogóból a mechanikailag tisztított szennyvíz gravitációsan folyik a biológiai medencékbe. 5.5.1.1.2

Eleveniszapos biológiai tisztítási fokozat

A meglévő MODOX műtárgyban a párhuzamos sorok első medencéjének átalakítását követően (a jelenleg kiegyenlítő medenceként üzemelő medencék) anoxikus medenceként fognak üzemelni. Az anoxikus terekben keverők biztosítják a szennyvíz-eleveniszap megfelelő elkeveredését. Az utóülepítőből szennyvíziszap recirkulációja, az utolsó eleveniszapos medencéből szennyvíz-eleveniszap elegy anoxikus medencékbe történő recirkulációja valósul meg. Az iszaprecirkuláció a befolyó szennyvíz mennyiségének 100 %-a, a szennyvíz-eleveniszap recirkuláció a befolyó szennyvíz mennyiségének ~300 %-a. A recirkulációkat új iszaprecirkulációs és nitrátrecirkulációs szivattyúk biztosítják. Az anoxikus medencét követő összes medencerész levegőztető medenceként szolgál a szennyvíztisztító telep bővítését követően. A bővítés során az előülepítő és az utóülepítő medencékbe levegőztető elemeket telepítenek, a levegőellátást új fúvók biztosítják. A biológiai tisztítási fokozatról elfolyó szennyvíz-eleveniszap elegy a 2 db új utóülepítőre folyik, ahonnan a tisztított szennyvíz átemelőbe jut a szennyvíz. 5.5.1.1.3

Ülepítés, fertőtlenítés

Az új utóülepítők Dorr-rendszerű ülepítők, közös iszaprecirkulációs vályúval.

GAB,2/25/2011

114



Lehetőség van kémiai foszforkicsapatás alkalmazására is, arra az esetre, ha a biológiai foszforeltávolítás nem bizonyul elégségesnek. A vassó oldat tartalmú vegyszert műanyag tartályban tartjuk, és adagoló szivattyúval juttatjuk az utóülepítők előtt a szennyvízbe. A tisztított szennyvíz fertőtlenítése szükség szerint a tisztított szennyvíz nyomóvezetékbe történő nátrium-hipoklorit adagolással történik. 5.5.1.1.4

Nyers szennyvíz átemelő

A szennyvíztelepen keletkező szennyvizeket, és az iszap-víztelenítésből származó csurgalékvizet a telepi szennyvíz aknába vezetjük. Innen a szennyvizet a technológia elejére, a rácsra szivattyúzzuk. 5.5.1.1.5

A korszerűsített iszapkezelési technológia vázlatos ismertetése

5.5.1.1.6 Gravitációs iszapsűrítő: A meglévő sűrítő műtárgy és közbenső átemelő átalakításával 2 db gravitációs sűrítőt létesítünk. Az iszap az SBR medencékből a fölösiszap szivattyúk segítségével jut át a sűrítőkbe. A fölösiszap szivattyúk merülőmotoros kivitelben kerülnek beépítésre, működtetésük szakaszos, a technológia ciklusától függően beállíthatók. Az 1% szárazanyag tartalmú fölösiszapot a szivattyúk a négy medencerészből a sűrítők osztóhengerébe nyomják, ahonnan az iszap víz függőlegesen felfelé áramlik a bukóélek irányába. A sűrítőkben ülepített iszap tervezett szárazanyagtartalma 2,2 - 2,5%. A csurgalékvizet a műtárgy vízszintjéhez beállított fogazott bukóélen vezetjük vissza a nyers szennyvíz átemelőbe. 5.5.1.1.7 Iszapvíztelenítés Az iszapelvétel gravitációs sűrítőkből csigaszivattyúval történik, a csigaszivattyú az iszapot a sűrítő zsompjának aljából az iszapvíztelenítőre továbbítja. A sűrített iszap víztartalmának további csökkentését az újonnan kialakított centrifuga helyiségben elhelyezett iszapvíztelenítő centrifuga végzi. A víztelenítés során tervezett szárazanyag tartalom kb. 20%-ra növekszik. A nagyobb szárazanyag tartalom elérése érdekében a feladott iszaphoz polielektrolit adagolása történik. 5.5.1.1.8 Szolár szárítás, iszaptároló: Az iszapvíztelenítő helyiségből egy csiga továbbítja a 20% szárazanyag tartalmú víztelenített iszapot a szoláris szárítóba. A szoláris szárításnál a napenergia és a levegő nagy mennyiségben rendelkezésre álló párologtatási potenciálja kerül hasznosításra, amely a stabilizált, elővíztelenített, 20% szárazanyag tartalmú szennyvíziszap 70%-ra történő szárítására szolgál. A berendezésekre jellemző a robusztus és hatékony technika a lehető legalacsonyabb karbantartási igény mellett, mely párosul a minimális üzemköltséggel elért legmagasabb szárítási teljesítménnyel. A szárított iszap tárolására egy újonnan épült fedett tároló szolgál. Az iszaptároló kialakítása 6 havi tárolást tesz lehetővé, ahonnan a szárított iszapot konténeres autó szállítja el. Az iszap iszaptárolóba szállítását valamint a konténerbe helyezését bobcat-tel oldjuk meg.

GAB,2/25/2011

115



A szoláris szárítás után az iszap továbbkezelése az alábbiakban ismertetett módon történik: A 70 %-os szárazanyag tartalmú iszapot termékké nyilvánítják, a termék elhelyezése problémamentes, az egyik lehetséges megoldás a mezőgazdasági hasznosítás. 5.5.1.1.9

Új tisztított szennyvíz nyomóvezeték kiépítése

Az új tisztított szennyvíz nyomóvezeték építése az „A” változatban leírtakkal megegyező módon történik.

5.5.2

A „B” változat költségeinek becslése

5.5.2.1

Beruházási költségek

Az eleveniszapos szennyvíztelep beruházási költsége az 5.26. Táblázatban bemutatott költségtételekből áll össze. 5.26. Táblázat: Új szennyvíztelep beruházási költségeinek becslése KÖLTSÉGEK LÉTESITMÉNY MEGNEVEZÉSE

ÉPÍTÉS

GÉPÉSZET

IRÁNYÍTÁS TECHNIKA

EGYÉB

ÖSSZES

eFt

eFt

eFt

eFt

eFt

I. Szennyvíztisztító telep külső közműépítések Külső bekötőút építése

36 127

36 127

0

0

Külső ivóvíz vezeték kiépítése

0

Külső villamos energia ellátás kiépítése Tisztított szennyvíz befogadóba bevezetése Külső gázvezeték kiépítése

0

0

0

8 061

8 061 0

Informatikai adatátvitel kiépítése

0 0

Szennyvíztisztító telep külső közműépítések összesen

44 189

0

0

0

44 189

II. Szennyvízkezelés 1 791

1 791

52 250

22 393

74 643

209 000

111 972

320 972

17 914

22 393

40 307

Szennyvízmennyiség mérés Mechanikai egység gépészeti szerelése (rács, homokfogó, zsírfogó) Biológiai műtárgy Ülepítő medence

2 986

5 971

8 957

Fúvógépház

15 138

29 857

44 995

Fertőtlenítő

0

7 464

7 464

2 986

5 971

8 957

0

74 643

74 643

Recirkulációs szivattyú akna

Vegyszertároló, vegyszeradagolások Energiaellátás és központi villamos elosztó Iránytástechnika: műszerezés, PLC+ számítógépes adatfeldolgozás

44 786

44 786

Udvartéri csőhálózat

67 179

67 179

Belső út- és térburkolások

14 929

14 929

Üzemviteli épület

13 436

GAB,2/25/2011

13 436 67 179

Meglévő műtárgyak bontási munkálatai

116

67 179



II. Szennyvíztisztító telep összesen

395 816

282 456

44 786

67 179

790 236

0

0

0

26 125

3 732

29 857

6 113

52 250

58 363

III. Iszapkezelés Tervezett fölösiszap átemelő Iszapsűrítés Iszapvíztelenítés

2 239

4 479

6 718

55 982

1 493

57 475

Komposztáló vagy szolár szárító

104 500

298 571

403 071

III. összesen

194 960

360 525

Csurgalékvíz vagy telepi szennyvízátemelő Víztelenített iszap tároló

0

0

555 485

103 747

103 747

IV. létesítményekre nem osztható költségek Tervezés Művezetés

0

Műszaki ellenőrzés-bonyolítás

0 59 432

Próbaüzem

59 432

Terület vásárlás

0

Értékbecslés

0

Szolgalom

0 0

Eszközbeszerzés (szippantós autó, csatornamosó…stb.)

IV. összesen Nettó beruházási költség

0

0

0

0

163 179

163 179

634 964

642 981

44 786

230 357

1 553 088

Forrás: CBA Modell Tolna B. változat 20101119 xls, „BK SZVT B. vált” munkalap

A nyomóvezetékek cseréjének beruházási költségét a 5.27. Táblázatban bemutatott fajlagos költségek alapján becsültük. 5.27. Táblázat: Nyomóvezetékek cseréjének beruházási költsége Megnevezés

Mennyiség

Me.



Tolna Nyomóvezetékek: Dk160 KM-PVC

2 727,00

fm

13 100

35 723 700

- burkolat bontás

340,00

fm

980

333 200


340,00

fm

4 800

1 632 000


Tolna összesen:

GAB,2/25/2011

37 688 900

117


Megnevezés


Mennyiség

Me.



Bogyiszló Nyomóvezetékek: Dk200 KM-PVC

771,00

fm

16 380

12 628 980

- burkolat bontás

360,00

fm

980

352 800


360,00

fm

4 800

1 728 000


Bogyiszló összesen:

14 709 780

Fácánkert Nyomóvezetékek: Dk160 KM-PVC

3 200,00

fm

13 100

41 920 000

- burkolat bontás

2 945,00

fm

980

2 886 100


2 945,00

fm

4 800

14 136 000

Egyéb költségek: Sávos úthelyreállítás:(Dk160KPE)

Fácánkert összesen:

58 942 100

Külterület (tisztított szv.) Nyomóvezetékek: Dk300 KPE

8 944,00

fm

28 400

254 009 600

- burkolat bontás

1 235,00

fm

1 100

1 358 500


1 235,00

fm

4 950

6 113 250


Külterület összesen:

261 481 350

Vezetéképítés ktg összesen: Forrás: CBA Modell Tolna B. változat 20101119 xls, „BK Csat B. vált” munkalap

372 822 130

Az átemelők korszerűsítésének beruházási költségét a 5.28. Táblázatban bemutatott fajlagos költségek alapján becsültük.

GAB,2/25/2011

118



5.28. Táblázat: Az átemelők korszerűsítésének beruházási költsége Nettó egységár (Ft), Szennyvízátemelők Mennyiség Me. 2011 évi áron Átemelők: Tolna I. (3,0 m átmérő) Laktanya Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta db 1 146 600 1,00 bevonat,…stb) gépészeti és elektromos felújítás 1,00 db 6 552 150 Tolna II. (2,2 m átmérő) Lotz K. u. Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta 1,00 db 393 100 bevonat,…stb) gépészeti és elektromos felújítás 1,00 db 6 552 150 Tolna III. (2,0 m átmérő) Sport u. Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti és elektromos felújítás Fadd K. (2,2 m átmérő) Györgymajor Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti és elektromos felújítás Bogyiszló III. (1,4 m átmérő) Honvéd u. Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti és elektromos felújítás

Fácánkert (2,0 m átmérő) I. sz. végátemelő Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti felújítás Dombori (3,0 m átmérő) Teniszpálya Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti felújítás Gerjen I. (1,4 m átmérő) DózsaAlkotmány u. Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti felújítás Dunaszentgyörgy I. (2,0 m átmérő) Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti felújítás

GAB,2/25/2011

1 146 600 6 552 150

393 100 6 552 150

1,00

db

382 200

382 200

1,00

db

6 552 150

6 552 150

1,00

db

469 570

469 570

1,00

db

6 552 150

6 552 150

1,00

db

349 450

349 450

1,00

db

6 552 150

6 552 150 35 501 670

Átemelők átépítése összesen: Átemelők rekonstrukciója


Mennyiség

Me.



1,00

db

436 840

436 840

1,00

db

1 638 000

1 638 000

1,00

db

414 970

414 970

1,00

db

1 638 000

1 638 000

1,00

db

393 150

393 150

1,00

db

1 638 000

1 638 000

1,00

db

400 000

400 000

1,00

db

1 638 000

1 638 000

119


Szennyvízátemelők


Mennyiség

Fadd I. (2,0 m átmérő) Öreg u. Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti felújítás Dunaszentgyörgy-Gerjen külterület K. (2,0 m átmérő) Műtárgy szerk.rekonst (műgyanta bevonat,…stb) gépészeti felújítás

Me.



1,00

db

382 200

382 200

1,00

db

1 638 000

1 638 000

1,00

db

382 200

382 200

1,00

db

1 638 000

1 638 000

Rekonstrukció összesen: Forrás: CBA Modell Tolna B. változat 20101119 xls, „BK Csat B. vált” munkalap

12 237 360

A „B” változat nettó beruházási költsége 2.128.150 eFt (5.29. Táblázat). A műszaki tartalék mértéke 150.757 eFt. A nettó beruházási összköltség 2.278.907 eFt. 5.29. Táblázat: „B” változat: Beruházási költségek (eFt) Megnevezés

2011

2012

10 100


2013

0

Összesen

0

Részarány

10 100

0,44%

100

100

0,00%

10 000

10 000

0,44%

373 776

540 058

329 461

1 243 294

54,56%

93 891

187 782

93 891

375 563

16,48%

126 796

253 592

126 796

507 183

22,26%

48 740

97 480

48 740

194 960

8,55%

602

1 205

602

2 409

0,11%

59 432

59 432

2,61%

103 747

4,55%

2.4 Próbaüzem 2.5 Tervezés

103 747

3. Gép, berendezés

182 589

365 178

182 589

730 356

32,05%

10 647

21 294

10 647

42 589

1,87%

gép, berendezés

8 600

17 199

8 600

34 399

1,51%

technológia

2 048

4 095

2 048

8 190

0,36%

81 810

163 621

81 810

327 242

14,36%

gép, berendezés

70 614

141 228

70 614

282 456

12,39%

technológia

11 196

22 393

11 196

44 786

1,97%

90 131

180 263

90 131

360 525

15,82%

90 131

180 263

90 131

360 525

15,82%

3.1 Csatorna



0,00%

technológia

0

0

0

0

0,00%

566 465

905 235

512 050

1 983 750

87,05%

22 100

2 000

2 000

26 100

1,15%

4. Egyéb 5. Nettó kivitelezési költség 6. Közbeszerzés költsége

GAB,2/25/2011

120


Megnevezés


2011


2012

2013

Összesen

Részarány

12 775

44 750

25 875

83 400

3,66%


2 600

5 200

2 600

10 400

0,46%


6 125

12 250

6 125

24 500

1,08%

610 065

969 435

548 650

2 128 150

93,38%

43 044

68 798

38 916

150 757

6,62%

653 108

1 038 233

587 565

2 278 907

100,00%

10. Nettó beruházási költség 11. Műszaki tartalék 12. Nettó beruházási összköltség

Forrás: CBA Modell Tolna B. változat 20101119 xls, „Beruh ktg” munkalap

A beruházási költségek jelenértékét az 5.30. Táblázat és az 5.31 táblázat foglalják össze. 5.30. Táblázat: Beruházási költségek jelenértéke, tartalék nélkül (eFt) PV Építés Gép, berendezés, felszerelés Technológia Egyéb, járulékos költségek Összes beruházási költség

2011

2012

2013

1 120 079

373 776

540 058

329 461

609 030

169 345

338 690

169 345

47 630

13 244

26 488

13 244

139 750

53 700

64 200

36 600

1 916 489

610 065

969 435

548 650

Forrás: CBA Modell Tolna B.változat 20101119 xls, „Beruh ktg” munkalap 5.31. Táblázat: Beruházási költségek jelenértéke, tartalékkal (eFt) PV

2011

2012

2013

1 120 079

373 776

540 058

329 461

609 030

169 345

338 690

169 345

47 630

13 244

26 488

13 244

Egyéb, járulékos költségek

139 750

53 700

64 200

36 600

Tartalék

135 753

43 044

68 798

38 916

2 052 242

653 108

1 038 233

587 565

Építés Gép, berendezés, felszerelés Technológia

Összes beruházási költség

Forrás: CBA Modell Tolna B.változat 20101119 xls, „Beruh ktg” munkalap

5.5.2.2

Működési költségek

A működési költségek a szennyvízkezelés üzemelési és fenntartási költségeit, valamint a csatornahálózat üzemelési és fenntartási költségeit tartalmazzák. A költségek tervezéséhez felhasznált fajlagos költségeket az 5.32. Táblázat és az 5.33. Táblázat mutatja

GAB,2/25/2011

121



5.32. Táblázat: Fajlagos működési költségek, szennyvíztelep Költségfajták

Ft/m3

Fogyasztás

Me

Egységár

Me

Napi ktg

Éves ktg

59,0

l/nap

47,0

Ft/kg

2 773

1 012 145

polielektrolit

7,07

kg/nap

1 200,0

Ft/kg

8 484

3 096 660


139,0

l/nap

220,0

Ft/l

30 580

11 161 700

Vegyszerek összesen

41 837

15 270 505

Járulékos anyag költségek

4 184

1 527 160

4 395

1 604 175

50 416

18 401 840

20,17

Prefloc

Ivóvíz költségek

m3/nap

15

Ft/m3

293

Anyag összesen Energia, szennyvíztisztítás, iszapkezelés

2250

kWh/nap

35

Ft/kWh

78 750

28 743 750

31,50

Iszap elhelyezés

9,51

m3/nap

9100

Ft/m3

86 541

31 587 465

34,62

5500

3

4 950

1 806 750

1,98

3

2 730

996 450

1,09

Karbantartási ktg

45 694

16 678 310

Laboratóriumi költségek

5 000

1 825 000

Egyéb összesen

144 915

52 893 975

Összesen

274 081

100 039 565


3

0,9

m /nap

0,3

9100

Ft/m Ft/m

Földgáz

Tartalékképzés


109,6 6

fő

5589

33 534

12 240 000

11737

4 284 000

Költség összesen

319 352

116 563 565

Központi általános költség

83 627

30 524 000

Napi költség

Éves költség

TB (27%)

Ft/fő*nap

1509

Forrás: CBA Modell Tolna B. változat 20101119 xls, „ÜK alapadatok” munkalap

5.33. Táblázat: Fajlagos működési költségek, csatornahálózat Költség fajták Energia, csatornahálózat

Fogyasztás

Mérték egys.

850

KWh/d

Egységár 35,0



29 750 10 858 750 2 000

Ft/m3 11,9526

730 000 3 500 000

2

fő/ people

TB (27%)

4 932

Ft/fő*d

1 332

Költség összesen

9 863

3 600 000

2 663

1 260 000

44 276 19 948 750

Forrás: CBA Modell Tolna B. változat 20101119 xls, „ÜK alapadatok” munkalap

A fajlagos költségek és a tervezett csatornahossz, valamint szennyvízmennyiség, továbbá a tervezett pótlások alapján a „B”. változat becsült közgazdasági működési költségeit – a fejlesztési különbözet módszer alapján – az 5.34. Táblázat tartalmazza.

GAB,2/25/2011

122



5.34. Táblázat: „B” változat: Közgazdasági működési költségek (eFt) (2011. évi reáláron) Jelen2011 2012 2013 2014 2015 2017 2018 érték* Személyi jellegű 0 0 0 0 0 0 0 0 ráford. Anyagi jellegű 0 0 0 -1246 2695 6645 7267 87137 ráfordítások 40901 0 0 0 1056 1614 2182 2761 Energiaköltség

2025

2040 0

0

7716

7872

3352

3594

Egyéb költségek

32009

0

0

0

-47

1077

2207

2507

2767

2866

Összes üzemeltetési ktg.

160047

0

0

0

-237

5386

11033

12535

13835

14331

Pótlási költségek

421977

0

0

0

0

0

-5554 -25000

45030

53319

*Az üzemelési és pótlási költségek diszkontált értékeinek összege a projekt első évére vetítve Forrás: CBA Modell B. vált Tolna 20101119, „ Gazd üzemktg” munkalap

5.5.2.3

Maradványérték

A maradványérték a referencia-időszak végén a könyv szerint érték. A maradványérték számítása során figyelembe vett élettartam:. Csatornázás: • • • •


50 év; 50 év; 7 ill. 15 év; 3 ill. 5 év.


Építmények: Gép, berendezés: Technológia:

50 év; 7, 12 ill. 15 év; 3 ill. 5 év

5.35. Táblázat: „B” változat maradványértéke Beruházási ktg, eFt 1. Földvásárlás, területelőkészítés

Maradványérték, eFt

Élettartam

10 100

4 300

100

100

10 000

4 200

1 243 294

481 125

2.1 Csatorna

375 563

172 759

50 év


507 183

233 304

50 év

2.2 Iszapkezelés

194 960

89 681

50 év

2 409

1 108

50 év

59 432

27 339

50 év

103 747

47 724

50 év

1.1 Földvásárlás 1.2 Területelőkészítés 2. Építés

2.3 Rekonstrukció 2.4 Próbaüzem 2.5 Tervezés

GAB,2/25/2011

123

50 év



3. Gép, berendezés


730 356

262 114

3.1 Csatorna

42 589

11 990

gép, berendezés

34 399

6 585

7, ill. 15 év

2028 ill. 2034

irányítástechnika

8 190

5 406

3, ill. 5 év

2038 ill. 2040


327 242

126 451

gép, berendezés

282 456

96 893


44 786

29 559

3.2 Iszapkezelés

360 525

123 673

gép, berendezés

360 525

123 673


0

0

4. Egyéb

0

0

1 983 750

747 540

5. Nettó kivitelezési költség

7, 12, ill. 15 év 2029, 2034 ill. 2037 3, ill. 5 év

2038 ill. 2040

7, 12, ill. 15 év 2029, 2034 ill. 2037

Forrás: CBA Modell B. vált Tolna 20101119, „ RMT táblázatok” munkalap

5.5.2.4

Összefoglalás

A költségek becslését a „B” változatra az 5.36. Táblázat és az 5.37. Táblázat táblázat foglalja össze. 5.36. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (1) 1. Beruházási költség tartalék nélkül (eFt) 2.Üzemeltetési és karbantartási költség (eFt) 3. Pótlási költség (eFt) 4. Működési költség összesen (2+3) (eFt) 5. Maradványérték (eFt) 6. Összes költség, eFt (1+4-5)

Jelenérték

2011

2012

2013

1916489

610065

969435

548650

0

148645

0

0

0

-237

5386

11033

12535

13835

14331

15520

386863

0

0

0

0

0

-5554

-25000

45030

53319

7946

535509

0

0

0

-237

5386

5480

-12465

58864

67650

23466

149989

0

0

0

0

0

0

0

0

0

747540

2302008

610065

969435

548650

-237

5386

5480

-12465

58864

67650

-724074

2014

2015

Forrás: CBA Modell Tolna B. változat 20101119 „ RMT táblázatok” munkalap

GAB,2/25/2011

124

2016

2017

2018

2025

2040



5.37. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (2) 1. Beruházási költség tartalék nélkül (eFt) 2.Üzemeltetési és karbantartási költség (eFt) 3. Pótlási költség (eFt) 4. Működési költség összesen (2+3) (eFt) 5. Maradványérték (eFt) 6. Összes költség, eFt (1+4-5)

Jelenérték

2011

2052242

653108

1038233

587565

0

148645

0

0

0

-237

5386

11033

12535

13835

14331

15520

386863

0

0

0

0

0

-5554

-25000

45030

53319

7946

535509

0

0

0

-237

5386

5480

-12465

58864

67650

23466

149989

0

0

0

0

0

0

0

0

0

747540

2437761

653108

1038233

587565

-237

5386

5480

-12465

58864

67650

-724074

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

Forrás: CBA Modell Tolna B. változat 20101119 „ RMT táblázatok” munkalap

5.5.3

További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás

A végső változatok elemzése költség-hatékonysági módszerrel történik, ezért az RMT útmutatójával összhangban (a változatelemzés szempontjából kizárólag a releváns kockázatokat kell ismertetni), a projektjavaslat megvalósulását, illetve működését veszélyeztető kockázatokat kizárólag pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok szerint ismertetjük. A beruházás kivitelezését veszélyeztető kockázatok pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontból: • • • • •

Nem megfelelő erőforrás allokálás; Saját erő meglétének hiánya; A tervezett költségek alulbecslése; Hitel nem megfelelő folyósítása; Projektgazda pénzügyi stabilitásának hiánya.

Az üzemeltetést veszélyeztető kockázatok pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontból: • • • • •

5.6 5.6.1

Rákötések nem a várt ütemben alakulnak; A projekt működési költségeinek, bevételeinek nem a várt szinten való alakulása; Bevételeknek nem a tervezett módon való alakulása; Projektgazda pénzügyi stabilitásának hiánya; Díjfizetési hajlandóság hiánya.

A változatok értékelése, a kiválasztott változat meghatározása Az értékelés módszertana szerinti összehasonlítás

A végső változatelemzésben a műszaki változatok közül történő választás a költséghatékonysági elemzésre épül. Tekintettel arra, hogy mindkét változat ugyanazt a gazdasági hasznot biztosítja, a változatok kiválasztásában a döntő szempont, hogy melyik működtethető kisebb éves (tőke és üzemelési) költséggel. Az „A” változat éves költsége 144.210 eFt (5.38. Táblázat), a „B” változaté 158.391 eFt (5.39. Táblázat), így az „A” változat megvalósítása javasolt .

GAB,2/25/2011

125



5.38. Táblázat: „A” változat költségeinek jelenértéke, eFt Beruházási Üzemelési MaradványPótlás ktg ktg érték

Összes ktg

Éves ktg

2011

560110

0

0

0

560110

144210

2012

888691

0

0

0

888691

144210

2013

499344

0

0

0

499344

144210

2014

0

-875

0

0

-875

144210

2015

0

4535

0

0

4535

144210

2016

0

9970

-5554

0

4416

144210

2017

0

11472

-25000

0

-13528

144210

2018

0

12771

45030

0

57801

144210

2019

0

12840

7946

0

20786

144210

2020

0

12910

61323

0

74232

144210

2021

0

12980

0

0

12980

144210

2022

0

13051

-17054

0

-4003

144210

2023

0

13122

6530

0

19652

144210

2024

0

13195

0

0

13195

144210

2025

0

13268

43150

0

56418

144210

2026

0

13342

70203

0

83545

144210

2027

0

13416

61323

0

74739

144210

2028

0

13492

264744

0

278235

144210

2029

0

13568

182529

0

196097

144210

2030

0

13645

-38500

0

-24855

144210

2031

0

13722

7946

0

21669

144210

2032

0

13801

0

0

13801

144210

2033

0

13880

45030

0

58909

144210

2034

0

13960

44269

0

58229

144210

2035

0

14040

0

0

14040

144210

2036

0

14122

70203

0

84325

144210

2037

0

14204

64650

0

78854

144210

2038

0

14288

45030

0

59317

144210

2039

0

14372

0

0

14372

144210

2040

0

14456

7946

689704

-667301

144210

1 754 604

136 564

343 134

138 385

2 095 917

2 095 917

PV

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119, „Költséghatékonyság” munkalap

GAB,2/25/2011

126



5.39. Táblázat: „B” változat költségeinek jelenértéke Beruházási Üzemelési Pótlás ktg ktg

Maradvány -érték

Összes ktg

Éves ktg

2011

610065

0

0

0

610065

158391

2012

969435

0

0

0

969435

158391

2013

548650

0

0

0

548650

158391

2014

0

-237

0

0

-237

158391

2015

0

5386

0

0

5386

158391

2016

0

11033

-5554

0

5480

158391

2017

0

12535

-25000

0

-12465

158391

2018

0

13835

45030

0

58864

158391

2019

0

13904

7946

0

21850

158391

2020

0

13973

69458

0

83431

158391

2021

0

14043

0

0

14043

158391

2022

0

14114

-17054

0

-2939

158391

2023

0

14186

6530

0

20715

158391

2024

0

14258

0

0

14258

158391

2025

0

14331

53319

0

67650

158391

2026

0

14405

80373

0

94778

158391

2027

0

14480

69458

0

83938

158391

2028

0

14555

291184

0

305739

158391

2029

0

14631

208969

0

223600

158391

2030

0

14708

-38500

0

-23792

158391

2031

0

14786

7946

0

22732

158391

2032

0

14864

0

0

14864

158391

2033

0

14943

45030

0

59973

158391

2034

0

15023

52404

0

67427

158391

2035

0

15104

0

0

15104

158391

2036

0

15186

80373

0

95558

158391

2037

0

15268

74819

0

90087

158391

2038

0

15351

45030

0

60381

158391

2039

0

15435

0

0

15435

158391

2040

0

15520

7946

747540

-724074

158391

1 916 489

148 645

386 863

149 989

2 302 008

2 302 008

PV

Forrás: CBA Modell Tolna B. változat 20101119, „Költséghatékonyság” munkalap

A fajlagos költségek alapján szintén az „A” változat megvalósítása javasolt (5.40. Táblázat).

GAB,2/25/2011

127



5.40. Táblázat: Összehasonlító mutatók a fenntartási időszak végén (2018) „A” változat

„B” változat

A szolgáltatás nettó fajlagos üzemeltetési és karbantartási költsége (Ft/m3)

159,8

161,3

A fajlagos éves értékcsökkenés (Ft/m3)

113,4

123,6

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119, „Üzemktg” munkalap Forrás: CBA Modell Tolna B. változat 20101119, „Üzemktg” munkalap

GAB,2/25/2011

128


6


A kiválasztott változat részletes ismertetése

6.1 6.1.1 6.1.1.1

Részletes műszaki ismertetés Műszaki leírás Csatornahálózat A tervezett szennyvíz nyomóvezetékek

Fácánkert község (FK-NY-0)

települési

végátemelő

szennyvíznyomó

vezeték

hosszabbítása

Jelenleg Fácánkert község végátemelőjéről a települési szennyvíz, szennyvíznyomóvezetéken Tolna város gravitációs csatornahálózatára jut. A nyomóvezeték csatlakozik a Szedresi utca gravitációs csatornahálózat végaknájához, ennek meghosszabbítása során a települési szennyvíz közvetlenül a Kaszárnya utcai meglévő szennyvízátemelőre kerül. A szennyvíz nyomóvezeték jelenlegi hossza: 3.332,0 fm D110 KM-PVC hosszabbítás: 728,0 fm D110 KM-PVC A végleges hossz: 4.060,0 fm D110 KM-PVC A nyomóvezeték meghosszabbítása tolna belterületén halad, érintve a Szedresi utcát és a Kaszárnya utcát. 6.1.1.1.1 A tervezett FK-NY-0 jelű szennyvíz nyomóvezeték: Szennyvíz átemelő terhelése: Qd = 66,0 m3/d Qcs = 66,0x1,1x1,2 = 87,12 m3/d Qh = 87,12/10 = 8,712 m3/h = 2,42 l/s Qsz = 2,42x1,2 = 2,9 l/s Fácánkert FK-I. jelű szennyvízátemelő: Átemelő terepszint: 99,30 mBf. Átemelő fenékszint: 94,93 mBf. Fácánkert község (FK-NY-1)

települési

végátemelő

szennyvíznyomó

vezeték

hosszabbítása

Jelenleg a Kaszárnya utcai szennyvízátemelőről a szennyvíz a Bajcsy-Zs utca 92. előtt lévő gravitációs végaknába csatlakozik. A nyomóvezeték meghosszabbítása során a szennyvízvezeték csatlakozik a György majori szennyvíznyomó-vezetékre. A csatlakozásnál szakaszoló akna kerül kialakításra. A szennyvíz nyomóvezeték jelenlegi hossza: 430,0 fm D160 KM-PVC hosszabbítás: 1113,5 fm D160 KM-PVC A végleges hossz: 1.543,5 fm D160 KM-PVC A nyomóvezeték meghosszabbítása tolna belterületén halad, érintve a Bajcsy-Zs. utcát, a Petőfi utcát, a Festetich utcát és a Háromszög utcát és csatlakozik a György majori meglévő szennyvíznyomó vezetékhez.

GAB,2/25/2011

129



6.1.1.1.2 A tervezett FK-NY-1 jelű szennyvíz nyomóvezeték: Szennyvíz átemelő terhelése Qd = 320,7 m3/d Qcs = 320,7x1,1x1,2 = 423,32 m3/d Qh = 423,32/10 = 42,33 m3/h = 11,76 l/s + Fácánkert szennyvize: Qh= 2,95 l/s Qsz = 2,95 l/s +11,76 l/s = 14,71 l/s Tolna I. jelű szennyvízátemelő (Kaszárnya utca): Átemelő terepszint: 98,19 mBf. Átemelő fenékszint: 89,87 mBf. György major szennyvízátemelő: Szennyvíz átemelő terhelése: Dunaszentgyörgy: Jelenlegi lakosszám: 2.531 fő Napi átlagos szennyvízmennyiség Gerjen község: Jelenlegi lakosszám: 1.235 fő Napi átlagos szennyvízmennyiség Fadd-Dombori: Jelenlegi lakosszám: 4.501 fő Napi átlagos szennyvízmennyiség Összesen: 919 m3/d

Qd = 243,00 m³/d Qd = 120,00 m³/d Qd = 556,00 m³/d

Átemelő terepszint: 92,06 mBf. Átemelő fenékszint: 87,46 mBf. Bogyiszló község (BO-NY-0)

települési

végátemelő

szennyvíznyomó

vezeték

hosszabbítása

Bogyiszló község végátemelőjéről a települési szennyvíz, szennyvíznyomó-vezetéken Tolna város gravitációs csatornahálózatára jut. A nyomóvezeték csatlakozik az Alduna-sor gravitációs csatornahálózat tisztítóaknájához. A nyomóvezeték mintegy 4,5 km, ezért célszerű a vezeték közvetlen szennyvíztisztító telepig történő meghosszabbítása, ezáltal elkerülve a gravitációs csatornában a tartózkodási idő további növekedését és elkerülve a szaghatás kialakulását. A szennyvíz nyomóvezeték jelenlegi hossza: hosszabbítás: A végleges hossz:

4.485,0 fm DN200 KM-PVC 771,0 fm DN200 KM-PVC 5.256,0 fm DN200 KM-PVC

A nyomóvezeték meghosszabbítása tolna belterületén halad, érintve az Alduna sort és a Garay utcát. 6.1.1.1.3 A tervezett BO-NY-0 jelű szennyvíz nyomóvezeték: Szennyvíz átemelő terhelése: Qd = 229,0 m3/d Qcs = 229,0x1,1x1,2 = 302,28 m3/d Qh = 302,28/10 = 30,28 m3/h = 8,4 l/s Qsz = 8,4 l/s 1,2 = 10,08 l/s Bogyiszló III. jelű szennyvízátemelő (Honvéd utca): Átemelő terepszint: 89,00 mBf. Átemelő fenékszint: 83,50 mBf.

GAB,2/25/2011

130



Tolna város II. sz. szennyvízátemelő (Lotz K. utca) szennyvíznyomó vezeték hosszabbítása (LO-NY-0) Tolna város Lotz K. utcai szennyvízátemelőjéről a szennyvíz, szennyvíznyomó-vezetéken Tolna város Bartók Béla utca gravitációs csatornahálózatára jut. A nyomóvezeték ezáltal csatlakozik a város gravitációs csatornahálózat rendszeréhez. A szennyvízátemelőről a szennyvíz a városi gravitációs csatornahálózatba jut, ahol a tartózkodási idő miatt a város központi részén (a gravitációs szakaszon) szaghatások jelentkeznek. Mivel ez az átemelő gyűjti össze és emeli át Mözs városrész egész szennyvizét, ezért a vezetéket célszerű a szennyvíztelepre közvetlenül bekötni. A szennyvíz nyomóvezeték jelenlegi hossza: hosszabbítás: A végleges hossz:

428,0 fm DN150 ac 2.313,5 fm D160 KM-PVC 2.741,5 fm D160 KM-PVC

A nyomóvezeték meghosszabbítása tolna belterületén halad. 6.1.1.1.4 A tervezett LO-NY-0 jelű szennyvíz nyomóvezeték: Qd = 425,46 m3/d Szv.átemelő terhelése: Qcs = 425,46x1,1x1,2 = 561,61 m3/d Qh = 561,61/10 = 15,60 l/s Tolna II. jelű szennyvízátemelő (Lotz K. u): Átemelő terepszint: 95,70 mBf. Átemelő fenékszint: 91,90 mBf. Tolna város III. sz. szennyvízátemelő (Sport utca) szennyvíznyomó vezeték hosszabbítása (SP-NY-0) Tolna város Sport utcai szennyvízátemelőjéről a szennyvíz, szennyvíznyomó-vezetéken jelenleg a városi gravitációs csatornahálózatba jut, ahol a tartózkodási idő miatt a város központi részén (a gravitációs szakaszon) szaghatások jelentkeznek. Az átemelő által összegyűjtött szennyvíz a Lotz K. utcai újonnan tervezett szennyvíznyomó vezetékhez kapcsolódik ezáltal közvetlenül jut el a szennyvíz a szennyvíztisztító telepre. A szennyvíz nyomóvezeték jelenlegi hossza : Új nyomvonal építése: A végleges hossz:

106,0 fm DN160 KM-PVC 413,5 fm DN160 KM-PVC 519,5 fm DN160 KM-PVC

A nyomóvezeték meghosszabbítása tolna belterületén halad a Sport utcában és a Bartók Béla utcában valamint Tolna belterületén a tervdokumentációban lévő helyszínrajz szerinti nyomvonalon. 6.1.1.1.5 A tervezett SP-NY-0 jelű szennyvíz nyomóvezeték: Szennyvíz átemelő terhelése: Qd = 131,46 m3/d Qcs = 131,46x1,1x1,2 = 173,53 m3/d Qh = 173,53/10 = 4,82 l/s

GAB,2/25/2011

131



Tolna III. jelű szennyvízátemelő (Sport utca): Átemelő terepszint: 96,90 mBf. Átemelő fenékszint: 93,10 mBf. Szennyvíztisztító telep tisztított szennyvíz nyomóvezeték (TSZ-NY-0) A szennyvíztisztító telep rekonstrukciója során a tisztított szennyvíz nyomóvezeték rekonstrukciójára is sor kerül. A szennyvíznyomó-vezetéknél átmérő bővítésre van szükség. Az időközben megnövekedett szennyvízmennyiség miatt a csőátmérő ezt a szennyvízmennyiséget csak 23 órás szennyvízszivattyúzással tudja elszállítani a Duna sodorvonalába. A tervezett nyomóvezeték hossza: 8944,0 fm D300 KPE. A nyomóvezeték nyomvonala a tervdokumentációban lévő helyszínrajz szerinti nyomvonalon halad. 6.1.1.1.6

Összesített csatorna kimutatás Átemelő Nyomó jele vezeték jele

Átemelő helye Fácánkert végátemelő Tolna, Kaszárnya u. Bogyiszló Honvéd u. Tolna, Lotz K. u Tolna, Sport u. Tolna szennyvíz telepi végátemelő

6.1.1.2

Eredeti hossz

Átmérő

Bővítés hossza

Átmérő

Összes hossz

FK-I.

FK-NY-0

3332,00

110 KM-PVC

728,00

110 KM-PVC

4060,00

I.

FK-NY-1

430,00

160 KM-PVC

1113,50

160 KM-PVC

1543,50

BO-III.

BO-NY-0

4485,00

200 KM-PVC

771,00

200 KM-PVC

5256,00

II.

LO-NY-0

428,00

NÁ 150 ac

2313,50

160 KM-PVC

2741,50

III.

SP-NY-0

106,00

160 KM-PVC

(új) 413,50

160 KM-PVC

519,50

TSZ-I.

TSZ-NY-0

8976,00

250 KM-PVC

(új) 8944,00

300 KPE

8944,00

A tervezett szennyvíztisztító telep

A meglévő szennyvíztisztító telep területén egy teljesen új technológiával épül fel az új telep. A meglévő létesítmények közül azok, melyek helyére új építmény kerül, elbontásra kerülnek, azok pedig, melyek építménye felhasználható az új technológiában, átépítésre kerülnek. A nyers szennyvíz beérkezése nyomott vezetéken történik, ezért a meglévő kézi tisztítású durva rácsot a technológiából kiiktatjuk. A tervezett szennyvíztisztító telep műtárgyai, berendezései: • Nyers szennyvíz átemelő (meglévő, gépészet cseréje) • Szippantott szennyvíz fogadó (új) • Kombinált rács-homokfogó műtárgy (új) • SBR biológiai műtárgy (4 párhuzamos sor) (új) • Tisztított szennyvíz átemelő (meglévő, gépészet cseréje) • Gravitációs sűrítő (2 db a meglévő sűrítő műtárgy és közbenső átemelő átalakításával) • Víztelenítő (új) • Szolár szárító, (új)

GAB,2/25/2011

132



A tervezett szennyvíztisztító telep kezelőépületei, gépházai: • A jelenlegi kezelőépület megmarad, bővítése nem szükséges • Rács gépház: a szippantott szennyvíz fogadó kézi rács, a kombinált rács-homokfogó műtárgy, a rácsszemét a víztelenített homok és a lefölözött zsír tárolása (új,) • Vegyszerhelyiség (új,) • Fúvógépház (2+1 fúvó) (új,) • Elektromos helyiség (új,) • Iszapvíztelenítő gépház (új,) • Fedett szárított iszaptároló (új,) 6.1.1.2.1 Nyers szennyvíz fogadás: A meglévő nyers szennyvíz aknába érkező jelenlegi DN400 méretű AC gravitációs csatorna a jövőben is üzemben marad. Innen a nyers szennyvizet az átemelőben elhelyezett 1+1 szivattyú nyomja fel a kombinált rács-homokfogó műtárgyra. A gravitációs csatorna mellett egy DN160 méretű KMPVC nyomóvezeték (Tolna felől) és egy DN200 méretű KMPVC nyomóvezeték (Bogyiszló felől) létesül, melyek közvetlenül a rácsra emelik a szennyvizet. 6.1.1.2.2 Szippantott szennyvíz fogadás: A szippantós kocsi egy Storz kapoccsal ellátott csőre csatlakozik. A kiengedett szippantott szennyvízmennyiséget mérjük. A szippantott szennyvíz pH-ját is méri egy beépített műszer, amely után egy automata szelep van elhelyezve. Amennyiben a szippantott szennyvíz pH-ja nem megfelelő (6,5-9,0 értékeken kívül esik), akkor a szelep lezár, és nem engedi a szippantós kocsit a rendszerbe üríteni. A beszállított szippantott szennyvízből egy durva kézi ráccsal kerülnek eltávolításra a darabos szennyeződések. A szennyvíz egy fogadó aknába kerül, amelybe egy keverő és egy szippantott szennyvíz feladó szivattyú van beépítve. A szippantott szennyvíz a telepre beérkező szennyvízzel összehangolva kerül feladásra a tisztítási technológiára. A fogadó állomás nagyfokú automatizálását meg lehet oldani egy mágneskártyás adminisztráló rendszer alkalmazásával. Ez azt jelenti, hogy minden szippantós kocsinak van egy mágneskártyája, melyet ürítéskor a kártyakezelőbe kell helyeznie. A kártyán rögzítésre kerül a beszállítás minden jellemzője. 6.1.1.2.3 Kombinált rács-homokfogó A 3 vezetéken érkező nyers szennyvíz és a szippantott szennyvíz a gépi tisztítású rácsra folyik, melynek pálcaköze 3 mm. A rácsszemét kihordó csiga prészónájában részlegesen víztelenítik a rácsszemetet. A rácsról a szennyvíz átfolyik a levegőztetett homokfogóba. Itt a levegőbefúvás hatására spirális mozgás alakul ki. Erre azért van szükség, hogy a szervesanyagok ne tudjanak hozzátapadni a kiülepedett homokszemcsékhez, ily módon a homok nem tud megrothadni. A homokfogóból a mechanikailag tisztított szennyvíz gravitációsan folyik a biológiai medencékbe.

GAB,2/25/2011

133



6.1.1.2.4 SBR biológiai műtárgyak A biológiai tisztítást négy párhuzamos üzemű SBR műtárgy valósítja meg. Az SBR technológia az átfolyásos eleveniszapos technológiát szakaszos üzemben valósítja meg. Minden technológiai folyamat egy medencében zajlik le, ahol az eleveniszap aerob/anoxikus/anaerob körülmények között dolgozik az előre meghatározott számú ciklusok alatt. A szilárd és folyékony fázis szétválasztása a ciklus levegőztetés nélküli részében zajlik le. A nem levegőztetett ciklus második részében a tisztított elfolyó vizet dekantálják a folyadék felszínéről. A folyamatos hozzáfolyás miatt nincs szükség kiegyenlítő medencére. Így a mennyiségi kiegyenlítés, a biológiai oxidáció, a nitrifikáció, denitrifikáció, foszfor kibocsátás és foszfor felvétel, az utóülepítés és az aerob iszapstabilizáció egy medencében hajtható végre. A ciklus hossza minden tervezésnél egyedi. A tisztított szennyvíz egy speciálisan kialakított dekanteren át hagyja el a technológiát. A technológiai folyamatok egy medencében zajlanak le. Négy medence üzemel egymással párhuzamosan. A befolyó szennyvíz egy osztóműn keresztül gravitációsan folyik a medencékbe. A medencék folyamatosan fogadják a befolyó szennyvizet. A medencék egy merülő fallal két részre vannak osztva: • Előtisztító zóna: mely a nyers szennyvíz befolyásánál kialakított kis tartózkodási idejű zóna. • Fő reaktor zóna: mely a medence fennmaradó részét képezi. A levegőztetést levegőztető elemekkel végzik, melyeket hangszigetelt dobozban elhelyezett légfúvók (2+1) szolgálnak ki. Az energia megtakarításhoz oldott oxigén szabályozó rendszert alkalmazunk, amely a fúvókat automatikusan vezérli. Az egyes medencék levegőztetése felváltva történik, a medencék közti átkapcsolás motoros pillangószelep segítségével történik. Egy szennyvíztisztítási ciklus a következőképpen zajlik le: 1.

A medencében a vízszint az alsó üzemi szinten van, ekkor elindul a levegőztetés. Amennyiben tápanyageltávolítás is igény, akkor a levegőztetést a vezérlés ki-be kapcsolja. A felső üzemi vízszint elérésekor ér véget a levegőztetés fázisa.

2.

Ezt követi az ülepítés, amikor az iszap/víz fázis szétválik. Az ülepítés befejezésekor a medencében lévő víz felső rétege a tisztított szennyvíz.

3.

Az ülepítést a dekantálás követi, ekkor történik a tisztított szennyvíz kivezetése a technológiából. A dekantálás addig folyik, amíg a vízszint eléri az alsó üzemi szintet. Ezzel a ciklus befejeződik és kezdődhet az 1. lépés újra.

Az iszapelvétel időszakosan történik, a keletkezett iszapmennyiség függvényében. A fölösiszapot egy búvárszivattyú emeli ki a technológiai zóna fenekéről a gravitációs sűrítőbe. A fölösiszap jól stabilizált, jól ülepedő/vízteleníthető és mentes a kellemetlen bűzöktől, mennyisége alacsony. A technológia vezérlését egy automata irányítástechnikai rendszer végzi. A rendszert lehet üzemeltetni tápanyag-eltávolítással illetve anélkül is, a kívánt tisztítási paraméterek szerint. Lehetőséget biztosítunk kémiai foszforkicsapatás alkalmazására is, arra az esetre, ha a biológiai foszforeltávolítás nem bizonyul elégségesnek. A vegyszert (vas-sót) műanyag tartályban tartjuk, és adagoló szivattyúval juttatjuk az SBR medencékbe. Az adagolandó vegyszerek mennyiségét előzetesen mérésekkel kell meghatározni. Az SBR technológia sajátosságai és előnyei • Üzemeltetési rugalmasság

GAB,2/25/2011

134



Zápor esetén, miután az off-line tározó megtelt, a rendszer automatikusan zápor üzemmódba kapcsol, s egészen a csapadékos idejű csúcshozam eléréséig biztosítja a tisztított szennyvíz paramétereket. •

Az előtisztító zóna és a válaszfal A vízszint alatti átfolyású válaszfal használata lehetőséget biztosít a befolyó víz folyamatos fogadására a medencékben, a tisztítási ciklus állásától függetlenül. Ez kiküszöböli a kiegyenlítő medencét, a befolyó víz elosztására szolgáló költséges csővezetékeket, az automata vízbetáplálást ellenőrző szelepeket, a hozzájuk kapcsolódó elektromos vezetékeket és a szabályozást - beleértve a technológia leállásának veszélyét, a csövek, szerelvények, szivattyúk meghibásodása esetén. A folyamatos hozzáfolyás segíti a technológiát a csúcsterhelések levezetésében, mivel a csúcshozam a medencék között egyenletesen oszlik el, és nem koncentrálódik egy medencében, mint a hagyományos szakaszos üzemű rendszerekben. Az előtisztító kamra válaszfala lehetővé teszi, hogy amikor egy medencét kiiktatnak valamilyen okból, mint például karbantartás, alacsony hozam vagy alacsony szennyvízterhelés, a többlet vízterhelés ne zavarja meg a technológiát. Az SBR eljárás alkalmazásával nagyobb maximális hozamot lehet tisztítani, mint az ugyanakkora méretű szakaszos üzemű rendszerben. Az SBR tervezése jelentősen lecsökkenti az iszapelúszás veszélyét a magas hozamok esetén. Ennek a tulajdonságnak akkor van különös jelentősége, amikor a szárazidejű és csapadékos idejű hozam között nagy a különbség. Az előtisztító kamra egy biológiai szelektorzónaként működik, magas fajlagos iszapterhelés mellett. A nyers szennyvíz elegyedik az eleveniszappal, mielőtt a fő reaktorkamrába kerül. Ez a keveredés fokozza a nyers szennyvíz kezelését. A kutatások azt mutatják, hogy a biológiai szelektorok javítják az iszapülepedést, megakadályozzák az úszóiszap kialakulását és elősegítik a tápanyag-eltávolítást. A folyamatos ráfolyás az ülepítés és a dekantálás ideje alatt biztosítja a tápanyagokat és a szerves szénforrást az eleveniszap számára anoxikus körülmények között. Ezek a tápanyagok és az anoxikus környezet előmozdítják a denitrifikációt.

•

Egyszerűsített üzemeltetés A ciklusok időről szabályozottak. Az irányítórendszert egyszerűen módosíthatja a kezelőszemélyzet a monitoron, ha az egyes folyamatok időtartamát megváltoztatja. A szintvezérelt technológiák sokkal bonyolultabb irányítástechnikai módosításokat igényelnek, hogy a változó technológiai viszonyoknak megfelelhessenek. A levegőmennyiség szabályozása könnyedén megvalósítható a fúvók frekvenciaváltójának segítségével a PLC által tartott optimális oldott oxigénszintje alapján.

•

Egyszerű gépészeti kialakítás A medencében mindösszesen a levegőztető elemeket, keverőt és a fölösiszap szivattyút kell beépíteni. Nem szükséges recirkulációs szivattyú, vagy más gépészeti berendezés.

GAB,2/25/2011

135



•

Dekantáló A technológia fontos eleme a speciálisan kialakított dekantáló. A dekantálót motorral mozgatjuk, így biztosítható, hogy a szennyvíztisztítási ciklusnak megfelelő pozícióban lehessen tartani. A berendezés havária esetén vésztúlfolyóként üzemelhet. A mozgató berendezés szárazon, a medence partján van elhelyezve. A dekantáló alkalmazása feleslegessé teszi a tisztított szennyvíz szelepek alkalmazását.

•

Iszapstabilizálás A technológiában keletkező iszap jól stabilizált, jól ülepedő/vízteleníthető és mentes a kellemetlen bűzöktől. A keletkező iszap mennyisége alacsony.

•

Tápanyageltávolítás Jelen kialakítás esetében ez nagymértékű nitrifikációt és biológiai foszforeltávolítást jelent. Amennyiben a befolyó foszfor értékek magasak, akkor kiegészítő vegyszeres foszforkicsapatást kell alkalmazni.

•

Bővítési lehetőség A technológia egyszerű és moduláris kialakítása miatt a szennyvíztisztító telep megépítése történhet akár ütemekben is. A későbbi bővítés esetén nem szükségesek új szennyvíz automata szelepek vagy irányítástechnika kiépítése, mindössze egy új medencét kell építeni.

•

Automata üzem A technológia vezérlését egy automatikus irányítástechnikai rendszer végzi, mely kiegészülhet egy számítógépes megjelenítő, adatfeldolgozó egységgel is. Az üzem távellenőrzése is lehetséges. Az üzemirányító számítógépet az üzemeltető szervezett központi telephelyéről lehet felügyelni.

6.1.1.2.5 Tisztított szennyvíz átemelő: A tisztított szennyvíz a dekantereken keresztül a meglévő tisztított szennyvíz átemelőbe folyik gravitációsan. Az átemelőben elhelyezett (1+1) szivattyú szállítja a szennyvizet a 8944 m hosszú DN300-as KPE nyomóvezetéken keresztül a Duna sodorvonalába. A jelenleg meglévő DN250-es AC nyomóvezeték a későbbiekben havária vezetékként szolgál. 6.1.1.2.6 Gravitációs iszapsűrítő: A meglévő sűrítő műtárgy és közbenső átemelő átalakításával 2 db gravitációs sűrítőt létesítünk. Az iszap az SBR medencékből a fölösiszap szivattyúk segítségével jut át a sűrítőkbe. A fölösiszap szivattyúk merülőmotoros kivitelben kerülnek beépítésre, működtetésük szakaszos, a technológia ciklusától függően beállíthatók. Az 1% szárazanyag tartalmú fölösiszapot a szivattyúk a négy medencerészből a sűrítők osztóhengerébe nyomják, ahonnan az iszap víz függőlegesen felfelé áramlik a bukóélek irányába. A sűrítőkben ülepített iszap tervezett szárazanyagtartalma 2,2 - 2,5%. A csurgalékvizet a műtárgy vízszintjéhez beállított fogazott bukóélen vezetjük vissza a nyers szennyvíz átemelőbe.

GAB,2/25/2011

136



6.1.1.2.7 Iszapvíztelenítés Az iszapelvétel gravitációs sűrítőkből csigaszivattyúval történik, a csigaszivattyú az iszapot a sűrítő zsompjának aljából az iszapvíztelenítőre továbbítja. A sűrített iszap víztartalmának további csökkentését az újonnan kialakított centrifuga helyiségben elhelyezett iszapvíztelenítő centrifuga végzi. A víztelenítés során tervezett szárazanyag tartalom kb. 20%-ra növekszik. A nagyobb szárazanyag tartalom elérése érdekében a feladott iszaphoz polielektrolit adagolása történik. 6.1.1.2.8 Szolár szárítás, iszaptároló: Az iszapvíztelenítő helyiségből a szolár szárítóba egy csiga továbbítja a 20% szárazanyag tartalmú víztelenített iszapot a szoláris szárítóba. A szoláris szárításnál a napenergia és a levegő nagy mennyiségben rendelkezésre álló párologtatási potenciálja kerül hasznosításra, amely a stabilizált, elővíztelenített, 20% szárazanyag tartalmú szennyvíziszap 70%-ra történő szárítására szolgál. A berendezésekre jellemző a robusztus és hatékony technika a lehető legalacsonyabb karbantartási igény mellett, mely párosul a minimális üzemköltséggel elért legmagasabb szárítási teljesítménnyel. A rendszer fő elemei, illetve lehetőségei a következők: a maximálisan 40-50 cm vastagságú iszapréteg megfelelő levegőztetése (felülről) speciális mechanikus keveréssel, megfelelő levegőkonvekció biztosítása az iszapréteg fölötti felületi rétegek szárításának a meggyorsítására, szabályozott levegőcsere a gáztérből ugyancsak a szárítás hatékonyságának a javítására (optimális nedvességtartalom és gázhőmérséklet). A belső térben a célzott légáramlásra és –átkeverésre a mennyezeten felszerelt mozgatható ventilátort alkalmazunk. A mozgatható ventilátorok az iszap optimális levegőztetését, és ez által a száraz iszap egyenletes szárazanyag-tartalmát eredményezik. izoláció a környezettől fényáteresztő falazat és tetőzet segítségével (üvegház jelleg), Az épületszerkezet a tetőnél kiváló minőségű, egyrétegű biztonsági üveggel burkolt (alternatívaként polikarbonát-gerinclemezt vagy fólia). Az oromfalak és oldalfalak táblaüveggel burkoltak. a nyers és szárított iszap alkalmas betöltése és kitermelése. A szennyvíziszap szárítás közbeni teljesen automatikusan történő átkeverése és levegőztetése, valamint annak szállítása, Érzékelők: A szárítófolyamat klímától független szabályozására a berendezés érzékelőkkel ellátott a hőmérséklet, a páratartalom, a napsugárzás és szél érzékelésére. A szennyvíziszap szárítás közbeni teljesen automatikusan történő átkeverésére és levegőztetésére, valamint annak szállítására iszapforgató berendezést alkalmazzuk. Működtetése az időjárási viszonyok, a hőbevitel, valamint az iszap nedvességtartalma függvényében a szárítóberendezés szabályozásával történik. Ezáltal lehetővé válik az egyszerű be- illetve kivitel. A szárítandó anyag ellenőrzött átkeverése és levegőztetése a szárítás sebességét optimalizálja, az anaerob lebomlási folyamatokat és ezáltal a szag képződését minimalizálja.

GAB,2/25/2011

137



Természetesen a szárítás hatásfoka a nyári időszakban sokkal jobb, mint télen, amikor a napsugárzással érkező hőmennyiség hatodára-hetedére esik vissza. A télen elérhető szárazanyag-tartalom is elegendő azonban a szárított szennyvíziszap tavaszi mezőgazdasági hasznosításához. A szoláris szárítás terméke nem szagos, a mezőgazdasági felhasználás mellett akár energetikai célokra, égetésre is hasznosítható. Az eljárás fő technológiai egységei a következők: Szoláris szárító kamrák Fedett szárított iszaptároló A létesítmény kiváló minőségű tűzi horganyzott acélszerkezetből készül, mely az építés helyszínén készült betonfalakra kerül. Az acélszerkezet tartalmazza a ventilátorok összes szükséges rögzítéseit, ventilátorkeretet, a szellőztető zsalu keretét és rögzítő szerkezetét, az összes kapu lelógó gerendáját, a kábelsínek és az érzékelők tartószerkezetét, a forgatóberendezés áramellátó vezetéksínét. Az átlátszó és jó hőszigetelő borítás összegyűjti a napsugarakat és megakadályozza a szükségtelen levegő és hőcserét, s ez tovább növeli a szárítás hatékonyságát. A szárított iszap tárolására egy újonnan épült fedett tároló szolgál. Az iszaptároló kialakítása 6 havi tárolást tesz lehetővé, ahonnan a szárított iszapot konténeres autó szállítja el. Az iszap iszaptárolóba szállítását valamint a konténerbe helyezését bobcat-tel oldjuk meg. A szoláris szárítás után az iszap továbbkezelése az alábbiakban ismertetett módon történik: A 70 %-os szárazanyag tartalmú iszapot termékké nyilvánítják, a termék elhelyezése problémamentes, az egyik lehetséges megoldás a mezőgazdasági hasznosítás.

6.1.1.3

A szennyvíztisztító telep elhelyezése, infrastruktúrája

A szennyvíztisztító telep megvalósítását az önkormányzati tulajdonban levő jelenlegi telep területén belül meg lehet oldani a 0147/4 és 0148/1 hrsz-ú ingatlanokon. A szennyvíztisztító telep rendelkezésre álló területe 30 500 m2. A szennyvíztisztító telep köré telepített védőerdősávot már kifejlett növényzet alkotja, melyet változatlan formában meghagyunk. A szennyvíztisztító telep bekötőútja a belterületi kereszteződéstől 400 m hosszú. A szennyvíztisztító telep üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra részben a meglévő (villamos energia, vízellátás), részben kiépítendő (vezetékes földgázellátás), részben pedig bővítéssel (megközelítő út) biztosítható. 6.1.1.4

Hulladékkezelés

A szennyvíztisztító telep üzemelése során keletkező hulladékok a következők: • • • •

Víztelenített rácsszemét (319 m3/év); Homok (109,5 m3/év); Lefölözött zsír; Víztelenített szennyvíziszap (1 926 m3/év).

A rácsszemét és zsír gyűjtése, elszállítása hulladéktároló tartályban, míg a homokos zagy konténerben kerül elszállításra.

GAB,2/25/2011

138



A szennyvíztisztító telep gépészeti berendezéseinél (szivattyúk, keverők, fúvók) időszakosan olajcserét kell végrehajtani, melynek során hulladékként fáradt olaj illetve olajjal szennyezett textília keletkezik. Ezek veszélyes hulladéknak számítanak, ártalmatlanításukról gondoskodni kell. 6.1. Táblázat. A szennyvíztisztító telep üzemelése során keletkező hulladékok a következők: EWC kódok:

Megnevezés:

19 08 01

Rácsszemét (hulladék)

19 08 02

Homokos zagy a homokfogóból

19 08 05

Szennyvíziszap

13 02 06

Szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok

19 08 09

Olaj-víz leválasztásából származó zsír-olaj keverék

15 02 02

Olajjal szennyezett textília

A technológia hulladékainak (rácsszemét, homokos zagy) végleges elhelyezése megfelelő védelemmel ellátott hulladéklerakó telepen történik. A kizárólag kommunális eredetű szennyvízből származó víztelenített iszap alkalmas mezőgazdasági felhasználásra. A veszélyes hulladéknak számító, lefölözött zsírt és olajat, hajtóműolaj maradékokat és az olajjal szennyezett textíliát szakcéggel ártalmatlanításra elszállíttatják. A szennyvíztisztító telep kapacitása 2 500 m3/d. A szennyvíztisztító telep nettó beruházási költsége 1 406 194 000 Ft, így az egy m3-re eső nettó beruházási összköltség 562 478 Ft.

GAB,2/25/2011

139


6.1.2


Output indikátorok

6.2. Táblázat: Output indikátorok Tolna szennyvíztisztítási agglomeráció SZENNYVÍZ ELVEZETÉS

Munka, létesítmény megnevezése

1. Házi bekötések

Bekötővezeték

nyomott

m

gravitációs

m

Házi átemelő

Alap egységár

2. Gravitációs gyűjtő***

-

db

150 mm

-

m

200 mm

-

m

300 mm

-

m

400 mm

-

m

500 mm

-

m

600 mm

-

m

Nyíltvíztartás

-

m

-

m

-

m

-

m

IV.-VI. talajminőségi osztály esetén

-

m

50 mm

-

m

90mm

-

m

-

-

-

110 mm

-

m

10 380

728

7 556 640

160 mm

-

m

13 100

3 841

50 310 550

200 mm

-

m

16 380

771

12 628 980

250 mm

-

m

-

-

-

300 mm

-

m

28 400

8 944

254 009 600

350 mm

-

m

-

-

-

400 mm

-

m

-

-

-

Vákuumkutas víztelenítés (egy soros) Építési körülmények Félpályás úthelyreállítás miatt felmerülő többletköltségek 3,5 méterig terjedő fektetés

Alap egységár

3. Nyomóvezetékek***

-

-

m

-

-

-

-

m

760

445

338 200

Burkolat bontás - Dk 160

-

m

980

600

588 000

-

m

980

360

352 800

-

m

1 100

1 235

1 358 500

-

m

4 150

445

1 846 750

-

m

4 800

600

2 880 000

Nyomvonal helyreállítás - Dk 200

-

m

4 800

360

1 728 000

Nyomvonal helyreállítás - Dk 300

-

m

4 950

1 235

6 113 250

Félpályás úthelyreállítás

-

m

-

-

-

-

3

m /d

24 006

320,7

7 698 750

-

3

m /d

7 641

919,0

7 021 720

-

3

m /d

30 138

229,0

6 901 600

-

3

m /d

16 324

425,5

6 945 250

kapacitásbővítés

-

3

m /d

52 749

131,5

6 934 350

szerkezeti és gépészeti rekonstrukció

-

db

2 074 840

1,0

2 074 840

kapacitásbővítés kapacitásbővítés kapacitásbővítés

GAB,2/25/2011

-

Burkolat bontás - Dk 110


5. Szennyvízátemelők Alap egységár

-

Nyíltvíztartás

Burkolat bontás - Dk 200 Építési Burkolat bontás - Dk 300 körülmények miatt felmerülő Nyomvonal helyreállítás - Dk 110 többletköltségek Nyomvonal helyreállítás - Dk 160

4. Alap egységár Szennyvízátemelők*

Mérték- Fajlagos Egyéb Beruházási egység, költség Mennyiség (db) költség (Ft) kapacitás (Ft)

140


rekonstrukciója



-

db

2 052 970

1,0

2 052 970


-

db

2 031 150

1,0

2 031 150


-

db

2 038 000

1,0

2 038 000


-

db

2 020 200

1,0

2 020 200


6. Szennyvíztisztító telep

-

db

2 020 200

1,0

2 020 200

Alap egységár

-

m3/d

385 103

2 500

962 758 158

P és N eltávolítás

-

m3/d

77 021

2 500

192 551 632

-

3

m /d

77 237

2 500

193 091 748

-

3

m /d

-

2 500

-

-

3

m /d

15 447

2 500

38 618 350

-

3

7 670

2 500

19 174 146

Komposztálás Felmerülő Rothasztás és biogáz hasznosítás többletköltségek Üzem-irányítás Szennyvíz-minőség monitorizálás

3

Műanyag tartály

m /d Szennyvíz átemelő egység

SZENNYVÍZ TISZTÍTÁS

m /d

Tisztított víz átemelő egység Felmerülő többletköltségek Tápanyag eltávolító egység Szikkasztó-mező 7. Egyedi szennyvíztisztítók**** Vasbeton tartály Szennyvíz átemelő egység Tisztított víz átemelő egység Felmerülő többletköltségek Tápanyag eltávolító egység Szikkasztó-mező

-

m3/d

-

m3/d

-

m3/d

-

m2 m3/d

-

m3/d

-

m3/d

-

m3/d

-

m2

8. Természetközeli szennyvíztisztító

Gyökérmezős

m3/d

Tavas, levegőztető rendszer nélkül

m3/d

9. Egyedi szennyvíztározó****

Műanyag tartály

m3

Vasbeton tartály

m3

ÖSSZESEN

6.1.3

1 793 644 333

A beruházás tulajdonjogi kérdései

Összhangban a meglévő létesítmények jelenlegi tulajdonosi szerkezetével, a projektben megvalósítandó létesítmények is önkormányzati tulajdonba kerülnek. A szennyvíztisztító telep jelenlegi tulajdonosai: 6.3. Táblázat: A Tolna szennyvíztelep jelenlegi tulajdoni viszonyai Tulajdonos megnevezése

Tulajdoni hányad

Tolna Város Önkormányzata

62%

Fadd Nagyközség Önkormányzata

30%

Bogyiszló Község Önkormányzata

8%

A beruházás során műtárgyakat, gépészeti berendezéseket, műszereket ki kell iktatni a technológiából, ill. amelynek a területére szükség van a fejlesztés megvalósításához, azt el kell bontani. Az elbontott és üzemen kívül helyezett létesítményeket a vagyonnyilvántartásból törölni/selejtezni kell. A beruházás megvalósítása mind a hat önkormányzat részvételével, és anyagi hozzájárulásával történik. A megvalósult létesítmény közös, a költségviseléssel arányosan kerülnek az önkormányzatok tulajdonába. GAB,2/25/2011

141



A kétfajta – a régi, és a projektben megvalósult – tulajdoni részesedés alapján egy új tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosi kör jön létre. 6.4. Táblázat: Költségmegosztási terv a megvalósítás szakaszában Település

%

Tulajdoni hányad

Ft

Tolna

54%

178 259 472

54%

Bogyiszló

9%

28 710 575

9%

Dunaszentgyörgy

10%

31 455 910

10%

Fadd

19%

62 412 608

19%

Fácánkert

3%

9 304 023

3%

Gerjen

6%

18 827 567

6%

100%

328 970 155

100%

Összesen

6.1.4

Költségviselés

Működtetés, üzemeltetés

Az új szennyvíztisztítási, elvezetési és iszapkezelési létesítmények üzemeltetését továbbra is a jelenlegi üzemeltető fogja végezni. A Társulás önkormányzatai Önkormányzati rendeletekben rendelkeztek az ivóvíz és szennyvíztisztítási szolgáltatásért fizetendő díjakról. 6.5. Táblázat: Víz- és szennyvíz díjjal kapcsolatos Önkormányzati rendeletek Víz- és szennyvíz díjjal kapcsolatos rendeletek 15/2008.(XII.12.) Bogyiszló Dunaszentgyörgy

1/2007.(II.05.)

Fácánkert

10/2010.(XII.17.)

Fadd

18/2010.(XII.08.)

Gerjen

10/2007.(XII.26.)

Tolna

26/1999.(XII.21.)

A talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi Önkormányzatainál:

szabályokról

szóló

6.6. Táblázat: Talajterhelési díjjal kapcsolatos Önkormányzati rendeletek Talajterhelési díjjal kapcsolatos rendeletek 12/2004. (VI.18.) Bogyiszló Dunaszentgyörgy Fácánkert

GAB,2/25/2011

13/2004. (VII.01.) 2/2007. (II.23.)

Fadd

11/2004. (VII.01)

Gerjen

14/2004. (XII.15.)

Tolna

25/2004. (VI.29.)

142

rendeletek

a

Társulás



A települési folyékony hulladék kezeléséről a következő rendeletekben rendelkeztek az Önkormányzatok: Települési folyékony hulladékkal kapcsolatos rendeletek 13/2007.(XII.29.) Bogyiszló Dunaszentgyörgy Fadd Tolna

16/2007.(XII.22.) 19/2010.(XII.08.); 1/2005.(II.01.) 3/1997.(III.25.)

A rendeleteket az V. mellékletbe becsatoltuk. Mellékelten csatoljuk az Üzemeltetési szerződéseket, melyet a Társulás Önkormányzatai kötöttek a Tolna Víz és Csatornamű Kft-vel illetve a Dunaág Vízi közmű Üzemeltető Kft-vel. Mellékletek alapján megállapítható, hogy az agglomerációban jelenleg megfelelően működő közszolgáltatás folyik. Csatornadíjat minden évben Önkormányzati rendeletekben határozzák meg. Amennyiben a lakosság a rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, úgy a fent említett helyi rendelet alapján a jegyzők talajterhelési díjfizetési kötelezettséget állapítanak meg. Azokon a területeken ahol csatornahálózat nem áll rendelkezésre az Önkormányzat a települési folyékony hulladékot a fenti rendeletek alapján elszállítatják. Az Társulás Önkormányzatai az RMT-t megismerték az üzemeltetési koncepciót, díjpolitikát, díjképzést elfogadták, melyről Kötelezettségvállalási nyilatkozatot adott ki. (Pályázat Mellékleteként csatoljuk)

6.2

A projekt hatásai

6.2.1

A projekt jelentős hatásai

A fejlesztés eredményei, gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai, hatásterülete a beruházás ideje alatt, és a beruházást követően a vizsgált időtávon. A biológiai szennyvíztisztító megépítése a következő, várható eredményeket tartalmazza: •

• • • • •

a tisztított szennyvíz minőségére vonatkozó követelményeknél a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet és a 220/2004. (VII. 21.) által szabályozott határértékeknek való megfelelést biztosítja; a Duna vízminőségére pozitív hatást gyakorol; a bűzkibocsátás hatóköre 150 m-re csökken; a mechanikai előtisztítási technológia korszerűsítése kapcsán a hulladékkezelési folyamatok jelentősen javulnak; a tisztító kapacitása 2 500 m3/nap ami a jelenlegi és a fejlesztéseket is figyelembe véve hosszú távra biztosítja a város életének a fejlődését is; több millió forintos bírságfizetési kötelezettség szűnik meg.

A szennyvíztisztító telep (szennyvízvonal és iszapvonal) kialakításának várható gazdasági és társadalmi hatásait a 6.7. Táblázat szemlélteti.

GAB,2/25/2011

143



6.7. Táblázat: a szennyvíztisztító telep fejlesztésének várható hatásai Gazdasági Hatások A kibocsátott szennyvíz minőségi paraméterei javulnak, így kevesebb bírságot, illetve vízterhelési díjat kell kifizetni. A díjaknak a valós költségekhez történő igazítása megteremti a pénzügyi alapot a későbbi pótlások, valamint további fejlesztések megvalósításához, hogy a kialakuló kedvező állapot ezentúl tartósan fennmaradjon. A településen a projekt által fejlődik az infrastruktúra, mely pozitívan hat a város gazdasági helyzetére. Szennyvízvonal „A” változat Fajlagos üzemeltetési költség magasabb, és ezáltal ezen változat költségei is magasabbak, ezért a beruházást fedező díjak magasabbak kellenének, hogy legyenek.

„B” változat Fajlagos üzemeltetési költség alacsonyabb, és ezáltal ezen változat költség is alacsonyabbak, ezért a beruházást fedező díjak alacsonyabbak.

Iszapvonal A keletkező iszap elhelyezhető mezőgazdasági területen, ezáltal a talajok szervesanyag-tartalma – és termékenysége – javul. Így a beruházás gazdasági szempontból értéknövelőnek minősül. Társadalmi Hatások • • • • • • •

6.2.2

Az érintett lakosság környezeti biztonsága megteremtődik; A projekt megvalósulása alatt a szennyvíztelep folyamatos üzemelése csökkenti a lakossági ellenállás kialakulásának esélyét; A lakosság életminőségének javulása; Lakossági panaszok száma csökken; Társadalmi kohézió erősödik; Esélyegyenlőség; Környezettudatosan, hosszútávra átgondoltan kialakított és gazdaságosan működtetett szennyvíztisztító telep társadalmi megítélése pozitív.

Esélyegyenlőség

A projekt előkészítése során vállalt és a projekt megvalósítására tervezett esélyegyenlőségi és fenntarthatósági intézkedéseket a 2.2.1 2.2.2 számú fejezet tartalmazza. Esélyegyenlőség: A projektgazda a következő esélyegyenlőségi vállalásokat tette a projekt megvalósítási szakaszára: • Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása: A szervezeten belüli esélyegyenlőség érvényesítéséhez és az egyenlő bánásmód biztosítása céljából Tolna Város Önkormányzata vállalta, hogy a szervezeti eljárások kidolgozásával (pl. a panaszeljárás), képzések szervezésével, információk terjesztésével erősíti diszkriminációmentes és egyenlő esélyeket biztosító szervezeti kultúra kialakulását, ennek elvégzésére esélyegyenlőségi munkatársat alkalmaz. Az esélyegyenlőségi munkatárs az első fordulóban kinevezésre került és a második fordulóban is folyamatosan dolgozni fog. Munkaköri leírását mellékeljük. • Esélyegyenlőségi terv elkészítése: Az önkormányzat elkészítette a munkahelyi esélyegyenlőségi tervét 2010-ben. A terv az első fordulóban elkészült, a kedvezményezett vállalja az esélyegyenlőségi terv felülvizsgálatát és a vonatkozó törvény előírásainak alapján aktualizálja.

GAB,2/25/2011

144



• A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett A projektgazda vállalja, hogy a megvalósítás során – a területileg illetékes munkaügyi központtal, helyi önkormányzatokkal együttműködve – előnyben részesíti és segíti a hátrányos helyzetű, de munkát vállalni kész és képes emberek alkalmazását, foglalkoztatását. Az Önkormányzat saját hatáskörben közhasznú munkásokat alkalmaz (2 fő), közfoglalkoztatási tervvel rendelkezik. Amennyiben a kivitelező igényt tart közmunkásokra a kedvezményezett ezt biztosítani tudja számára. Kötelező vállalások: • A projekt honlapjának infokommunikációs akadálymentesítése A projektet bemutató saját honlap a pályázati útmutatóban részletezett módon W3C szabvány szerint, infokommunikációs szempontból akadálymentesen készül el, az üzemeltetése és karbantartása a projekt megvalósítás során ennek megfelelően fog történni. A PR tenderben az erre vonatkozó igény szerepelni fog, a tendert elnyerő PR cégnek a szabványnak megfelelően kell üzemeltetnie a honlapot. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken és kommunikációja során esélytudatosságot fejez ki A projektgazda vállalja, hogy mind a fejlesztéshez, mind a megvalósításhoz kapcsolódóan esélytudatosságot fejez ki a kommunikációja során, továbbá nem fog szegregációt közvetíteni, vagy növelni a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A PR eszközök kiválasztásánál figyelmet fordít erre, továbbá az esélyegyenlőségi felelős folyamatos kapcsolatot tart fenn a PR céggel, figyelemmel kíséri a projekthez kapcsolódó kommunikációt és szükség esetén javaslatokat tesz.

•

• A nemek közti esélyegyenlőség biztosítása A projektgazda vállalja, hogy a nemek közti esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szempontokat érvényesíti a hivatali működés során. • A hátrányos helyzetű, álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetősége A kivitelezés során a projektgazda fokozott figyelmet fordít a térségben élő hátrányos helyzetű, különös tekintettel az álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetőségére, előnyben részesítésére. Előnyben részesíti a Start kártyával rendelkező álláskeresőket.

6.2.3

Fenntartható fejlődés politika

A településfejlesztési célok megállapításánál előtérbe kell helyezni a települések hosszú távú érdekeit. Az adottságok hasznosítása során elsőbbséget kell biztosítani a táj terhelhetőségének megfelelő, az erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodó módszerek, ezzel biztosítva a jövő generációk lehetőségeit. Fenntartható fejlődés: A projektgazda a következő fenntarthatósági vállalásokat tette a projekt megvalósítási szakaszára: Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését A Társulás vállalta, hogy elkészíti a fenntartható fejlődés helyi programját (Local Agenda 21). Ezt követően kötelezettséget vállal a programban foglaltak végrehajtására, •

GAB,2/25/2011

145



végrehajtatására. A komplex program egyebek mellett a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövőorientált alakítását. • Barnamezős beruházás vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú A már közel 40 éve működő és jelen pályázatban bővítéssel, fejlesztéssel érintett szennyvíztisztító Telep Tolna 0148/1 és 0147/4 külterületén helyezkedik el. A telep tulajdoni lapján szereplő besorolása szerint kivett szennyvíztisztító, tehát a fejlesztés által igénybe venni kívánt terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú. (tulajdoni lap mellékelve V. melléklet) • Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése (t) Centrifuga alkalmazásával nagy szárazanyagtartalmú (kis tömegű) iszap kerül ki a rendszerből, melyet a szolár szárítóban tovább szárítanak. Jelenleg évente 1000 t/év iszap keletkezik. A tervezett iszapmennyiség 788 t/év. Kötelező vállalások: • A környezettudatos beszerzés alkalmazása Minden a projekt részeként indított beszerzés (eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzése) esetén figyelembe veszi a projektgazda a környezeti szempontokat (zöld beszerzés). Ezt a követelményt a pályázó projektgazda érvényesíti a kivitelezést végző vállalkozóval szemben is. Az érvényesítés érdekében elvárásként megjeleníti a közbeszerzés ajánlatkérésében. A projekt megvalósítása (építés/kivitelezés) során a felhasznált termékek (anyagok, gépek, berendezések) beszerzésénél az alábbi szempontok érvényesülését kell igazoltan, dokumentáltan alkalmazni, megjeleníteni: • hosszú élettartamú termékek beszerzése, • lehetőség szerint környezetbarát termékjellel rendelkező termékek vásárlása, • a termékek túlcsomagolásának elkerülése, • energiahatékony berendezések előnyben részesítése, • helyi gyártók előnyben részesítése. A kivitelező kiválasztásánál érvényesíteni kívánja a projektgazda a „Környezetközpontú irányítási rendszerrel való rendelkezés” meglétének elvárását, a helyi (kistérségi) szinten jelenlévő beszállítók alkalmazását. Tovább bármely beszerzésnél a szerződés tartalmazza, hogy a megbízóval történő kommunikációban, és az egyes feladatok elvégzése során az elektronikus utat kell előnyben részesítenie a Vállalkozónak. A szerződés teljesítése során a dokumentálás elektronikus adathordozókon történik, és csak a felek által elfogadott utolsó verziók kerülnek kinyomtatásra. A rendezvények, egyeztetések, megbeszélések stb. körülményei környezettudatosságának biztosítása A különböző rendezvények szervezésénél szempontként kerül meghatározásra, hogy a papír alapú kellékek, meghívók, dokumentumok és nyomtatványok a lehető legszűkebb terjedelemben kerüljenek nyomtatásra és ezekhez is újrahasznosított alapanyag kerüljön felhasználásra, kétoldalas nyomtatásban. •

• Másodlagos alapanyag felhasználás biztosítása Az építés során elvárás a kivitelezővel szemben, hogy amennyiben lehetséges, minősített hulladék alapanyagot használjon, továbbá felhasználásra kerüljenek a bontásból származó GAB,2/25/2011

146



azon anyagok, melyek eleget tesznek az összetétellel és felhasználással szembeni követelményeknek. A lehetőségek konkrét rögzítése a kiviteli tervben fog megjelenni. A kivitelezővel szembeni elvárást pedig a közbeszerzés ajánlatkérési dokumentációjában jeleníti meg a projektgazda. • A létesítés, építés ideiglenes helyigényének, hatásterületének tudatos minimalizálása A projektgazda vállalja, hogy a projekt során felmerülő építési munkák helyigényét, hatásterületét minimalizálja, az erre vonatkozó elvárásait a közbeszerzési tenderdokumentációban előírja a kivitelező(k)nek. A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja, melynek érdekében környezeti elemenként az alábbi intézkedések szükségesek: Levegő: A porszennyezés megelőzése, minimalizálása érdekében a száraz időszakban a szélsebesség és szélirány függvényében nedvesíteni kell a munkaterületet. Ez a munkavégzők számára is szükséges ill. elvárható. Ezt az elvárást a kivitelező cég felé érvényesíteni kell. A közlekedésből eredő légszennyezés (kipufogó gázok okozta terhelés) minimalizálása érdekében felvonulási területet kell biztosítani. Felvonulási terület biztosítása a levegő porszennyezésének csökkentésére ugyancsak ajánlott. Az anyagszállítási útvonalak távolságát minimalizálni kell (legközelebbi kapacitások használata). Víz:

Üzemanyag töltés során olaj tálcát kell alkalmazni.

Talaj: Építési munkák során törekedni kell a haváriás talaj- ill. vízszennyezések elkerülésére. Az előforduló esetleges talajszennyezéseket meg kell szüntetni, a környezeti károkat el kell hárítani. Üzemanyag töltés során olaj tálcát kell alkalmazni. Keletkező kommunális hulladékot gyűjtését, (gyűjtőedényzet kihelyezése), elszállítását meg kell szervezni. Élővilág:

A hatások mérséklése érdekében az építési időt minimálisra kell csökkenteni.

Települési környezet: A zaj- és rezgésterhelés minimalizálása érdekében felvonulási területet kell biztosítani a munkaterület közelében.

GAB,2/25/2011

147


7


A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költséghaszon elemzése

7.1

A költség-haszon elemzés általános feltételezései

A pénzügyi elemzés módszere a diszkontált pénzáram (cash-flow) módszerre épül (DCF módszer). Csak a pénzáramokat vettük figyelembe: ténylegesen kifizetett kiadások és pénzben beérkezett bevételeket. Az elemzés a fejlesztési különbözet módszer alapján készült, a projekt és a projekt nélküli állapot bevételeinek és kiadásainak összevetésével. A pénzügyi elemzés célja: • • •

A beruházás és a saját (nemzeti) tőke megtérülésének vizsgálata; A maximális EU hozzájárulás mértékének meghatározása; A projekt pénzügyi fenntarthatóságának bemutatása.

A projekt pénzügyi megtérülésének bemutatására a pénzügyi nettó jelenérték és a pénzügyi megtérülési ráta került kiszámításra (FNPV/C és FRR/C) (tartalék figyelembe vétele nélkül). Ezek a mutatók jelzik, hogy a nettó bevételekből a beruházás megtérül-e, függetlenül a finanszírozás formájától. Az EU támogatás feltétele: FNPV/C legyen negatív, és értelemszerűen FRR/C kisebb, mint a diszkontráta. A saját (nemzeti) tőke megtérülésének számítása (FNPV/K, FRR/K) során az EU támogatás nélküli beruházási összeget vettük figyelembe. Az amortizáció nem képezi a diszkontált cash-flow elemzés részét, így közvetlenül a pénzügyi elemzésben nem jelenik meg, csak közvetetten a díjakba történő beépítésén keresztül. A pénzügyi elemzés fontos részét képezte a háztartások teherviselő képességének a vizsgálata. A díj mértékét befolyásolja továbbá a projekt területén megvalósítani kívánt díjpolitika, amelynek elemzése szintén megtörtént. A Kedvezményezett ÁFA visszaigénylő, így az ÁFA nem képezi a pénzügyi elemzés részét. Az EU támogatás mértékének – finanszírozási hiány – számítása az 1083/2006 EK rendelet 55. cikkelye alapján történt (tartalék figyelembe vétele nélkül). A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata ellenőrzi, hogy a kumulált cash-flow a projekt teljes referencia-időszaka alatt pozitív. Beruházási költségek, pénzügyi (EU és hazai) hozzájárulások, bevételek, üzemelési költségkiadások, és pótlási költségek kerültek figyelembe vételre. A maradványérték nem része ennek a vizsgálatnak. A projekt elemzés során változatlan áron (a kiinduló – 2010 - évhez rögzített ár) számoltunk, figyelembe véve azonban az egyes tételek egymáshoz viszonyított relatív árváltozásait is. A pénzügyi elemzésben alkalmazott reál diszkontráta 5,0 %. Az elemzés során alkalmazott referencia-időszak 30 év, (amely tartalmazza a beruházási időszakot is, a pályázat benyújtásától). Közgazdasági költség-haszon elemzés keretében a kiválasztott műszaki megoldásra vonatkozó társadalmi hasznosság és költségek vizsgálata történt. A közgazdasági költség-haszon elemzés alkalmazott lépései: • •

a pénzügyi költségek gazdasági költséggé történő átalakítása; a projekt közvetlen hasznainak pénzbeli meghatározás;

GAB,2/25/2011

148


•


közgazdasági megtérülési mutatók számítása.

A közgazdasági elemzésben alkalmazott diszkontráta 5,5 %. Az érzékenységi vizsgálat a projekt kritikus változóinak meghatározását célozza. Azok a változók kritikusak, amelyeknél a változó +/-1 %-os változása az NPV +/- 1 %-os változását okozza. Az érzékenységi vizsgálathoz kapcsolódóan a kritikus változók „átváltási” (küszöb) értékei és meghatározásra kerültek, amelyek jelzik, hogy az adott változónak mekkora százalékkal kellene változnia, hogy az NPV zéró legyen. Az érzékenységi vizsgálatot kiegészítette a megtérülési mutatókra vonatkozó kockázatelemzés.

7.2 7.2.1

Pénzügyi elemzés Pénzügyi költségek becslése

A pénzügyi költségek becslése a műszaki megvalósíthatósági terveken, a megvalósíthatósági tanulmány költségbecslésein (beruházási költség és csatornázás fenntartási költsége, tisztítási költségek), valamint a becsült keresleti előrejelzéseken (szennyvízmennyiség) alapszik. A pénzügyi költségek becslése 2011. évi reálárakon történt, azaz az egyes években figyelembe vettük a reálár változásokat. A kifizetés első éve 2011. 7.2.1.1

Beruházási költségek becslése

A nettó beruházási költség 1.948.144 eFt. A fejlesztést vissza nem igényelhető ÁFA nem terheli. A teljes fejlesztési költség 7,6 % tartalékot (a 2-3. tételekre vetítve) tartalmaz az előre nem látható műszaki munkálatok költségének fedezésére. Tartalékkal a teljes fejlesztési költség 2.085.221 eFt (7.1. Táblázat).

GAB,2/25/2011

149



7.1. Táblázat: Szennyvízelvezetési- és kezelési projektek jellemző beruházási költségei Megnevezés

2011

2012

10 100


2013

0

Összesen

0

10 100

0,48%

100

100

0,00%

10 000

10 000

0,48%

344 159

499 990

300 493

1 144 642

54,89%

85 613

171 226

85 613

342 452

16,42%

123 437

246 874

123 437

493 748

23,68%

40 343

80 685

40 343

161 370

7,74%

602

1 205

602

2 409

0,12%

50 498

50 498

2,42%

94 164

4,52%

2.4 Próbaüzem

94 164

2.5 Tervezés

Részarány

162 251

324 501

162 251

649 002

31,12%

10 647

21 294

10 647

42 589

2,04%

gép, berendezés

8 600

17 199

8 600

34 399

1,65%

technológia

2 048

4 095

2 048

8 190

0,39%

78 453

156 907

78 453

313 814

15,05%

gép, berendezés

67 257

134 514

67 257

269 028

12,90%

technológia

11 196

22 393

11 196

44 786

2,15%

73 150

146 300

73 150

292 600

14,03%

73 150

146 300

73 150

292 600

14,03%




0,00%

technológia

0

0

0

0

0,00%

516 510

824 491

462 744

1 803 744

86,50%

6. Közbeszerzés költsége

22 100

2 000

2 000

26 100

1,25%


12 775

44 750

25 875

83 400

4,00%


2 600

5 200

2 600

10 400

0,50%


6 125

12 250

6 125

24 500

1,17%

560 110

888 691

499 344

1 948 144

93,43%

39 247

62 661

35 169

137 077

6,57%

12. Nettó beruházási összköltség

599 357

951 352

534 512

2 085 221

100,00%

13. ÁFA

149 839

237 838

133 628

521 305

14.Bruttó beruházási összköltség

749 196

1 189 190

668 140

2 606 527

560 110

888 691

499 344

1 948 144

0

0

0

0


10. Nettó beruházási költség 11. Műszaki tartalék

Nettó beruházási költségből - elszámolható - nem elszámolható Tartalékból

GAB,2/25/2011

150


Megnevezés


2011

- elszámolható

2012

2013

Összesen

Részarány

39 247

62 661

35 169

137 077

0

0

0

0

- nem elszámolható


A tartalék mértékére vonatkozó kockázatelemzést a 7.4.2 fejezet tartalmazza.

7.2.1.2

Üzemeltetés és karbantartás költsége

Az üzemelési költségeket felosztottuk változó és fix költségre. • • • • •

Anyagköltség: Energiaköltség: Munkabér: Karbantartás: Egyéb tételek:

évi 1,0 %-os reálnövekedés; évi 1,0 %-os reálnövekedés; évi 1,0 %-os reálnövekedés; nincs reálnövekedés; nincs reálnövekedés.

A reálnövekedés tervezését az indokolja, hogy az energia és anyagköltségek növekedése gyakorlatilag független az üzemeltetőtől, hiszen mind az energiaárakat, mind az anyagárakat a világpiaci ármozgások befolyásolják. Az utóbbi évek tapasztalata, hogy ezen költségtényezők esetében az árak az inflációt meghaladó mértékben nőttek. A munkabérek esetében feltételeztük, hogy 2011 után a következő években már lesz legalább évi 1 % reálbér emelkedés. A karbantartási és az egyéb költségeknél feltételeztük, hogy azok csak az inflációval arányosan nőnek. Tekintettel arra, hogy előre nem lehet pontosan megbecsülni, különösen a jelen világgazdasági helyzetben, hogyan fognak a költségek alakulni, a díjakat értelemszerűen mindig az aktuális költség-emelkedéshez kell majd igazítani. A próbaüzem tapasztalati adataira építve javasolt a költségek újbóli áttekintése, és a tervezett díjak hozzáigazítása a felülvizsgált költségekhez. A CBA elemzésben lévő díjak értelemszerűen akkor érvényesek, ha a költségek is a tervezettek szerint alakulnak Az üzemeltetés és karbantartás költségeinek meghatározása az alábbi fajlagos költségekből kiindulva történt (7.2. Táblázat és 7.3. Táblázat). 7.2. Táblázat: Fajlagos működési költségek, szennyvíztelep Költségfajták

Fogyasztás

Me

Prefloc

59,0

l/nap

polielektrolit

7,07

kg/nap

139,0

l/nap


Egységár

Me

Napi ktg

47,0

Ft/kg

2 773

1 012 145

1 200,0

Ft/kg

8 484

3 096 660

220,0

Ft/l

30 580

11 161 700

41 837

15 270 505

4 184

1 527 160

4 395

1 604 175

50 416

18 401 840

Vegyszerek összesen Járulékos anyag költségek Ivóvíz költségek

15

m3/nap

Anyag összesen

GAB,2/25/2011

151

Éves ktg

293

Ft/m3

Ft/m3

20,17


Költségfajták

Fogyasztás


Me

Egységár

Energia, szennyvíztisztítás, iszapkezelés

1750

kWh/nap

Iszap elhelyezés

6,31

m3/nap

Me

Napi ktg

Éves ktg

Ft/m3

35

Ft/kWh

61 250

22 356 250

24,50

9100

Ft/m3

57 421

20 958 665

22,97

5500

3

4 950

1 806 750

1,98

3

2 730

996 450

1,09

43 363

15 827 495

5 000

1 825 000

Egyéb összesen

113 464

41 414 360

Összesen

225 130

82 172 450


3

0,9

m /nap

0,3

Ft/m

9100

Ft/m

Földgáz Karbantartási ktg Laboratóriumi költségek Tartalékképzés


90,1 6

fő

5589

TB (27%)

Ft/fő*nap

1509

Költség összesen Központi általános költség

33 534

12 240 000

11737

4 284 000

270 401

98 696 450

83 627

30 524 000

Napi költség

Éves költség


7.3. Táblázat: Fajlagos működési költségek, csatornahálózat Költség fajták Energia, csatornahálózat

Mérték egys.

Fogyasztás 850

KWh/d

Egységár 35,0



29 750

10 858 750

2 000

730 000

Ft/m3 11,95

3 500 000 2

fő/ people

TB (27%)

4 932 1 332

Költség összesen

Ft/fő*d

9 863

3 600 000

2 663

1 260 000

44 276

19 948 750


A becsült napi vegyszerköltség 41.837 Ft, az ivóvízköltség 4.395 Ft. A becsült napi iszapmennyiség 6,31 m3, az elhelyezés költsége 9 100 Ft/m3 A szennyvíztelep napi energiaigénye 1.750 kWh. A villamosenergia ára 35 Ft/kWh. A csatornarendszer becsült napi villamosenergia igénye 850 kWh, amely az átemelők fogyasztásából tevődik össze. A telep üzemeltetéséhez 6 fő alkalmazásával számolunk. Az éves bérköltség 12,24 mFt, a járulék mértéke 27 %. A csatornahálózat esetében 2 fő munkaerő kalkuláltunk, az éves bér 3,6 millió Ft, a járulék mértéke szintén 27 %. A szennyvíztelep éves karbantartási költsége 15,8 millió Ft, amely tartalmazza az építményeken elvégzett kisebb felújítások költségét is.

GAB,2/25/2011

152



A projekt keretében felújítandó csatornarész éves karbantartási költsége 730 ezer Ft, amely magában foglalja az átmosatást, és, az egyéb anyagjellegű javítási költségeket és a kisebb felújításokat. Az éves üzemeltetési és karbantartás költségeket a 7.4. Táblázat tartalmazza. 7.4. Táblázat: Üzemelési költségek (2011. évi reáláron) projekt esetén Fejlesztéssel

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

11,2

11,4

11,5

12,3

12,4

12,6

12,7

12,8

13,7

16,0

20,4

20,7

20,9

21,1

21,3

21,5

21,7

21,9

23,5

27,3

7,20

7,27

7,34

7,42

7,49

7,57

7,64

7,72

8,28

9,61

17,57

17,75

17,93

18,11

18,29

18,47

18,66

18,84

20,20

23,45

7,67

7,92

8,16

8,94

9,21

9,49

9,77

10,05

10,78

12,51

14,0

14,4

14,9

15,4

15,8

16,3

16,8

17,3

18,5

21,5

4,9

5,1

5,2

5,4

5,6

5,7

5,9

6,1

6,5

7,6

12,0

12,4

12,8

13,2

13,6

14,0

14,4

14,8

15,9

18,5

38,6

39,9

41,1

42,9

44,2

45,5

46,8

48,2

51,7

60,0

Fajlagos változó költségek Meglévő csatornahálózat fajlagos üzemeltetési költsége Fajlagos anyagköltség

Ft/m3

Fajlagos villamos energia költség

Ft/m3

Fajlagos üzemanyag-költség

3

Ft/m

Új csatornahálózat fajlagos üzemeltetési költsége Fajlagos anyagköltség

Ft/m3


Ft/m3


Ft/m3

Szennyvíztisztítás fajlagos költsége Fajlagos villamos energia költség

Ft/m3

Fajlagos egyéb energiaköltség

Ft/m3

Fajlagos anyag költség

Ft/m3

Iszapkezelés és elhelyezés fajlagos költsége Fajlagos villamos energia költség

Ft/m3


Ft/m3

Változó költség összesen Csatornahálózat üzemeltetési költség anyagköltség

mFt

villamos energia költség

mFt

üzemanyag-költség

mFt

Szennyvíztisztítás költség villamos energia költség

mFt

egyéb energiaköltség

mFt

egyéb anyag költség

mFt

Iszapkezelés és elhelyezés költség villamos energia költség

mFt

anyagköltség

mFt

1. Változó költség összesen

GAB,2/25/2011

153



Állandó költség (Ft) Csatornahálózat Közvetlen személyi jellegű kiadás

mFt

- bérköltség

mFt

3,6

3,6

3,7

3,7

3,7

3,8

3,8

3,9

4,1

4,8

- járulék

mFt

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,1

1,3

Ütemezett karbantartáshoz kapcsolódó anyagköltség

mFt

4,4

4,4

4,4

3,7

3,9

4,0

4,2

4,2

4,2

4,2

Szennyvíztisztítás Közvetlen személyi jellegű kiadás

mFt

- bérköltség

mFt

12,24

12,36

12,49

12,61

12,74

12,86

12,99

13,12

14,07

16,33

- járulék

mFt

3,3

3,3

3,4

3,4

3,4

3,5

3,5

3,5

3,8

4,4


mFt

10,95

10,95

10,95

9,5

12,7

15,8

15,8

15,8

15,8

15,8

Egyéb ktg (labor)

mFt

1,83

1,83

1,83

1,83

1,83

1,83

1,83

1,83

1,83

1,83

Szennyvíziszapkezelés Közvetlen személyi jellegű kiadás

mFt

- bérköltség

mFt

- járulék

mFt


mFt

2. Állandó költség összesen

mFt

37,3

37,5

37,7

35,7

39,3

42,8

43,2

43,5

45,0

48,7

mFt

19,0

19,3

19,7

19,7

20,9

22,1

22,5

22,9

24,2

27,2

mFt

94,9

96,7

98,5

98,3

104,3

110,4

112,6

114,6

120,9

135,9

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

11,2

11,4

11,5

11,6

11,7

11,8

11,9

12,1

12,9

15,0

20,4

20,7

20,9

21,1

21,3

21,5

21,7

21,9

23,5

27,3

7,2

7,3

7,3

7,4

7,5

7,6

7,6

7,7

8,3

9,6

17,57

17,75

17,93

18,11

18,29

18,47

18,66

18,84

20,20

23,45

3. Üzemi és vállalati általános költségek 4. Összes üzemeltetési és karbantartási költség (Ft) (1+2+3) Fejlesztés nélkül Fajlagos változó költségek Csatornahálózat fajlagos üzemeltetési költsége Fajlagos anyagköltség

Ft/m3


Ft/m3


3

Ft/m

Szennyvíztisztítás fajlagos költsége Fajlagos villamos energia költség

Ft/m3

Fajlagos egyéb energiaköltség

Ft/m3


Ft/m3

Iszapkezelés és elhelyezés fajlagos költsége Fajlagos villamos energia költség

Ft/m3


Ft/m3

GAB,2/25/2011

154



Változó költség összesen Csatornahálózat üzemeltetési költség anyagköltség

mFt

villamos energia költség

mFt

üzemanyag-költség

mFt

7,672

7,92

8,16

8,22

8,29

8,35

8,42

8,48

9,09

10,56

14,0

14,4

14,9

15,0

15,1

15,2

15,4

15,5

16,6

19,3

4,9

5,1

5,2

5,3

5,3

5,4

5,4

5,4

5,8

6,8

12,0

12,4

12,8

12,9

13,0

13,1

13,2

13,3

14,3

16,6

38,64

39,86

41,10

41,42

41,73

42,06

42,38

42,70

45,78

53,15

Szennyvíztisztítás költség villamos energia költség

mFt

egyéb energiaköltség

mFt

egyéb anyag költség

mFt

Iszapkezelés és elhelyezés költség villamos energia költség

mFt

anyagköltség

mFt

1. Változó költség összesen Állandó költség (Ft) Csatornahálózat Közvetlen személyi jellegű kiadás

mFt

- bérköltség

mFt

3,6

3,6

3,7

3,7

3,7

3,8

3,8

3,9

4,1

4,8

- járulék

mFt

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,0

1,1

1,3


mFt

4,4

4,4

4,4

4,4

4,4

4,4

4,4

4,4

4,4

4,4

Szennyvíztisztítás Közvetlen személyi jellegű kiadás

mFt

- bérköltség

mFt

12,2

12,4

12,5

12,6

12,7

12,9

13,0

13,1

14,1

16,3

- járulék

mFt

3,3

3,3

3,4

3,4

3,4

3,5

3,5

3,5

3,8

4,4


mFt

10,95

11,0

11,0

11,0

11,0

11,0

11,0

11,0

11,0

11,0

Laborktg

mFt

1,83

1,8

1,8

1,8

1,8

1,8

1,8

1,8

1,8

1,8

Szennyvíziszapkezelés Közvetlen személyi jellegű kiadás

mFt

- bérköltség

mFt

- járulék

mFt


mFt

2. Állandó költség összesen

mFt

37,3

37,5

37,7

37,9

38,1

38,3

38,5

38,7

40,3

44,0

mFt

19,0

19,3

19,7

19,8

20,0

20,1

20,2

20,4

21,5

24,3

mFt

94,9

96,7

98,5

99,1

99,8

100,5

101,1

101,8

107,6

121,5

3. Üzemi és vállalati általános költségek 4. Összes üzemeltetési és karbantartási költség (Ft) (1+2+3)

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „Üzemktg” munkalap

A fejlesztési különbözet módszerrel számolt költségnövekményt a 7.5Táblázat tartalmazza.

GAB,2/25/2011

155



7.5. Táblázat: Üzemelési és karbantartási költségnövekmény Üzemelési költségnövekmény

mFt

PV

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

147,1

0,00

0,00

0,00

-0,87

4,54

9,97

11,47 12,77 13,27

14,46


7.2.1.3 Pótlási költségek A pótlásokat a 7.6. Táblázat tartalmazza, az alábbi élettartamok alapján: Csatornázás: - gépek berendezések pótlása: - irányítástechnika:

7, ill 15 év. 3, ill. 5 év

Szennyvízkezelés: - gépek berendezések pótlása: - irányítástechnika:

7, 12 ill 15 év. 3, ill. 5 év

Iszapkezelés: - gépek berendezések pótlása: - irányítástechnika:

7, 12 ill 15 év. 3, ill. 5 év

7.6. Táblázat: Pótlások tervezett alakulása, eFt 3.1 Csatorna

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

gép, berendezés (7 év)

2021

2022

5 160

gép, berendezés (15 év) irányítástechnika (3 év)

1 229

1 229

irányítástechnika (5 év)

1 229

6 962

3.2 Szennyvízkezelés gép, berendezés (7 év)

26 903

gép, berendezés (12 év) gép, berendezés (15 év) irányítástechnika (3 év)

6 718

6 718


6 718

38 068

3.2 Iszapkezelés gép, berendezés (7 év)

29 260

gép, berendezés (12 év) gép, berendezés (15 év) irányítástechnika (3 év)

0

0

irányítástechnika (5 év) Összesen

GAB,2/25/2011

0

0 0

0

7 946

156

0

45 030

7 946

61 323

0

7 946


3.1 Csatorna

2023

2024


2025

2026

2027


2029

2030

2031

5 160


29 239

irányítástechnika (3 év) irányítástechnika (5 év)

2028

1 229

1 229

6 962

1 229

6 962


26 903


33 628

33 628


87 434

irányítástechnika (3 év) irányítástechnika (5 év)

6 718

87 434

6 718

38 068

6 718

38 068


29 260


36 575

36 575


95 095


0

irányítástechnika (5 év) Összesen 3.1 Csatorna

0

0

0

0

45 030

2032

95 095

0

2033

78 150

2034


70 203

2035

61 323

2036

264 744

182 529

2037

2038

0

2039

7 946

2040

5 160


1 229


1 229

6 962

1 229 6 962


26 903


33 628

33 628


6 718


6 718

38 068

6 718 38 068


29 260


36 575

36 575


0

irányítástechnika (5 év) Összesen

0 0

45 030

0 0

69 269


GAB,2/25/2011

0

157

0

70 203

78 150

45 030

0

7 946


7.2.1.4


Maradványérték becslése

A maradványérték a referencia-időszak végén a könyv szerint érték (7.7. Táblázat). A maradványérték számítása során figyelembe vett élettartam:. Csatornázás: • • • •


50 év; 50 év; 7 ill. 15 év; 3 ill. 5 év.


Építmények: Gép, berendezés: Irányítástechnika

50 év; 7, 12 ill. 15 év 3 ill. 5 év

7.7. Táblázat: Projekt beruházási költségeinek maradványértéke Beruházási ktg, eFt 1. Földvásárlás, területelőkészítés

Maradványérték, eFt

Élettartam


10 100

4 300

100

100

10 000

4 200

1 144 642

451 197

2.1 Csatorna

342 452

157 528

50 év


493 748

227 124

50 év

2.2 Iszapkezelés

161 370

74 230

50 év

2 409

1 108

50 év

2.4 Próbaüzem

50 498

23 229

50 év

2.5 Tervezés

94 164

43 316

50 év

649 002

234 207

42 589

11 990

gép, berendezés

34 399

6 585

7, ill. 15 év

2028 ill. 2034

technológia

8 190

5 406

3, ill. 5 év

2038 ill. 2040

313 814

121 845

gép, berendezés

269 028

92 286

7, 12, ill. 15 év

2029,2034 ill. 2037

technológia

44 786

29 559

3, ill. 5 év

2038 ill. 2040

292 600

100 372

gép, berendezés

292 600

100 372

7, 12, ill. 15 év

2029,2034 ill. 2037

technológia

0

0

0

0

1 803 744

689 704

1.1 Földvásárlás 1.2 Területelőkészítés 2. Építés

2.3 Rekonstrukció



3.2 Iszapkezelés



GAB,2/25/2011

158

50 év


7.2.1.5


Pénzügyi költségek összegzése

A költségek becslését a „B” változatra a 7.8. Táblázat és a 7.9. Táblázat foglalja össze. 7.8. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (1), tartalék nélkül Költségek; eFt 1. Beruházási költség tartalék nélkül 2. Üzemeltetési és karban-tartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4-5)

PV

2011

2012

2013

2014

1770859

560110

888691

499344

1618746

94915

96691

98496

117264

0

0

1736010

94915

159582 3347287

2015

2016

2017

2018

2025

2040

0

0

0

0

0

0

99147

99804

100466

101134

101807

107602

121467

0

2500

6000

13500

25000

0

35000

0

96691

98496

101647

105804

113966

126134

101807

142602

121467

0

0

0

0

0

0

0

0

0

689704

655025

985382

597839

101647

105804

113966

126134

101807

142602

-568237

2016

2017

2018

2025

2040


7.9. Táblázat: A költségek becslésének eredményei (2), tartalékkal Költségek; eFt 1. Beruházási költség tartalék nélkül 2.Üzemeltetési és karban-tartási költség 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4-5)

PV

2011

2012

2013

2014

2015

1895452

599357

951352

534512

1618746

94915

96691

98496

99147

99804

100466

101134

101807

107602

121467

117264

0

0

0

2500

6000

13500

25000

0

35000

0

1736010

94915

96691

98496

101647

105804

113966

126134

101807

142602

121467

159582

0

0

0

0

0

0

0

0

0

689704

3471881

694272

1048043

633008

101647

105804

113966

126134

101807

142602

-568237


7.2.2 7.2.2.1

Pénzügyi bevételek becslése A díjak meghatározása

Az árak megállapításáról szóló, többször módosított 1990. évi LXXXVII. Törvény az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz és szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és –kezelés díját hatósági árnak jelöli ki, amelynek megállapítója a települési önkormányzatok képviselő testületei. A díjpolitikában a jövőben is a „szennyező fizet” elv érvényesítését tartják szem előtt a projektben érintett Önkormányzatok. A jövőbeli díjak tervezésének főbb szempontjai: •

•

A díjak biztosítsanak fedezetet az üzemelési költségekre, valamint a gépek, technológiai berendezések amortizációs költségére teljes mértékben, és fokozatosan az épületek, építmények amortizációs költségére is („teljes költségmegtérülés elve”). Biztosítható legyen a projekt pénzügyi fenntarthatósága

GAB,2/25/2011

159


•

•


A díjak vegyék figyelembe a lakosság fizetőképességét, a víz- és csatornadíjakra fordított havi kiadások lehetőleg ne haladják meg a háztartások havi kiadásainak 3,5 %-át. A reáldíj emelés fokozatosan menjen végbe, hogy a lakosság fizetési terheit ne növekedjenek hirtelen nagy mértékben, ami a vízfogyasztás csökkenését váltaná ki.

A teljes költségmegtérülés elve, valamint a lakosság fizetőképessége közötti egyensúly megtalálása lesz az egyik fő feladata a díjpolitikának. Ennek érdekében a reálkeresetek alakulásának függvényében a díjakat folyamatosan felül kell vizsgálni, és lehetőség szerint a teljes költségmegtérülést biztosító díjak irányába mozdítani. A tervezett díjakat használók szerinti díjkategóriánként – lakossági, intézményi – 7.10. Táblázat mutatja. A projektben résztvevő önkormányzatok képviselő testületei hozzák meg az adott önkormányzat illetékességi területére vonatkozó árhatósági döntéseket. Az önkormányzatok a közszolgáltató kiválasztását, a közszolgáltatásokról szóló önkormányzati rendeletek előkészítését, a díjpolitika kialakítását és a díjképzési rendszer kidolgozását, összehangolását biztosítják. A díjpolitikában az alábbi elvekről rendelkeznek a projektben résztvevő Önkormányzatok: •

• • •

•

•

A projekttel létrehozott közszolgáltatás milyen alapvető díjmodellt követ. A díjmodell lényege, hogy önkormányzatok milyen módon egységesítik, illetve hangolják össze a díjképzési rendszert. Döntést hoznak arról, hogy egy vagy kéttényezős a díj. A díjpolitikán belül rendelkezés a díjalakulás kívánatos időbeni üteméről, illetve a díjkiegyenlítés eszközeiről. Jogszabály alapján adható üzletpolitikai kedvezmények körének meghatározása, valamint az önkormányzati forrásokból biztosítható díjtámogatásokról való rendelkezés. Döntés a díjképzési rendszer főbb elveiről, ezen belül az egyes díjfedezeti kategóriák tartalmáról, az önkormányzatok eszközhasznosítási bevétel (vagyonkezelési díj, bérleti díj, használati díj) meghatározásának elvéről, időbeni ütemezéséről, a pótlási, illetve felújítási koncepcióról, leolvasási és számlázási politikáról (havi, vagy éves leolvasás, előleg fizetés elszámolással, nem fizetők kezelésének eljárási rendje, stb.). Döntés a díjképzés ellenőrzési rendszeréről, hogy milyen formában és milyen szervezet, milyen felhatalmazással gyakorolják az ellenőrzést.

A díjak javasolt képzése szerződéskötéskor): A.)

(a

tervezet

véglegesítése

a

szolgáltatóval

történt

Díj felépítése

A tulajdonos önkormányzati érdekek szükséges összhangjának megteremtése, érvényre juttatása érdekében, valamint annak egyértelmű és direkt ösztönzésére, hogy a fogyasztók szennyvízhálózati rákötése rövid időn belül elérje a maximumot, és a települések minden olyan szükséges intézkedést megtegyenek, amely következtében a költségek a lehetséges legalacsonyabb szintre csökkennek, az Önkormányzatok a települési tényleges önköltséghez igazodó kéttényezős csatornaszolgáltatási díjrendszert fognak alkalmazni (kivéve Dunaszentgyörgy és Gerjen, ahol csak fogyasztásfüggő díj van). A csatornaszolgáltatási díj javasolt díjszerkezeti felépítése a következő: fogyasztástól függő díj + fix havi díj.

GAB,2/25/2011

160


B.)


Díjelemek

A csatorna-szolgáltatási díjfizetés alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) a locsolási kedvezménnyel csökkentett vízmennyiség, függetlenül attól, hogy annak beszerzése honnan történik. A szolgáltató a csatornaszolgáltatással összefüggésben felmerült, indokolt működési költségeinek, továbbá a szükséges pótlások, felújítások, valamint a nyereség fedezetére díjat szed. C.)

Díjak meghatározása

A fogyasztástól függő díj az alábbi összetevőket tartalmazza: Működési hányad; Felújítási és pótlási hányad; Nyereség.

• • •

A működési hányad javasolt meghatározása

a.

A csatornaszolgáltatás működési költsége, különös tekintettel a fogyasztással összefüggő változó költségekre. A települési tényleges önköltségre épül, kizárva a keresztfinanszírozást. A csatornaszolgáltatási díjképzés algoritmusaként a működési költségeket kategóriákba kell/lehet sorolni. A kategória kialakítását a 3. év után javasolt felülvizsgálni, hogy az akkor aktuális költségviszonyok milyen kategóriaváltoztatással érvényesülhetnek a legjobban. Az egyes kategóriákhoz tartozó díjak emelését évente az úgynevezett strukturált árindex-el javasolt meghatározni: Elõzõ évi mûködési díj kategóriánként (Ft/m 3 ) x strukturált árindex = új mûködési díj(Ft/m 3 ) A strukturált árindex (árképlet) a következő: I = a⋅

B W +b⋅ + c ⋅ IT , B0 W0

ahol: a, b, és c I B0, B W0, W IT

a meghatározott konstans együtthatók; a strukturált árindex, együtthatós formában; a bázis bér és a tervezett bér – terheivel együtt (Ft/év); a bázis és a tervezett villamos-energia ár (Ft/kWh); a KSH szerinti hivatalos termelői árindex, együtthatós formában (az ipari termelés belföldi értékesítésének árindexe).

A strukturált árindex elemeit, illetve azok súlyait 3 évenként javasolt vizsgálni. Amennyiben a tárgyév gazdasági környezetében olyan, előre nem látott esemény, változás következik be, amelynek az árra gyakorolt hatása a fenti képlettel nem vehető figyelembe, úgy a tárgyévet követő esztendőben az ebből eredő költségeket is számításba kell venni.

GAB,2/25/2011

161


b.


Fejlesztési, felújítási és pótlási hányad

A szolgáltatóval kötendő szerződés keretében kell rendelkezni róla. Biztosítani kell azonban, hogy a szükséges pótlások és felújítások a díjbevételekből legyenek fedezhetők, és lehetőleg ne hitellel kelljen megvalósítani azt. A támogatott eszközök után amortizáció nem számolható el (lsd: Módszertani segédlet a Kohéziós Alap támogatásával megvalósuló vízgazdálkodási és hulladékgazdálkodási projektekhez kapcsolódó díjképzési rendszer kialakításához. 5.2.1 pontját). Emiatt mindenképpen javasolt a felújítási és pótlási hányad bevezetése, illetve megoldás lehet még, hogy a nem támogatott beruházási részre eső amortizációt használati díj fejében számolják el. A korlátozás miatt, hogy a támogatott eszközök után nem számolható el amortizáció, nincs mód arra, hogy a teljes amortizáció beépüljön a díjakba. Megtérülés csak a Kedvezményezett által befektetett részre vonatkozhat. Mindenképpen biztosítani kell azonban, hogy a gépek és berendezések pótlására a díjbevételekből teremtődjön meg a szükséges forrás, illetve az épületek felújításához is. D.)

Díjkategóriák

A tulajdonos Önkormányzatok rendeleteiben az alábbi díjkategóriákra vonatkozóan fogják meghatározni a díjakat: • •

Lakossági díjak (lakosság, intézmények részére); Közületi díjak (egyéb fogyasztók részére).

A 2011. évi reáláron tervezett (azaz az inflációt nem tartalmazó) díjakat a 7.10. Táblázat foglalja össze. A tényleges (folyóáras) díjak meghatározásánál figyelembe kell majd venni az infláció várható mértékét. 7.10. Táblázat: Díjak előrejelzése Fejlesztéssel

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

Fogyasztás-arányos lakossági díjak Tolna

Ft/m3

249,0

251,5

254,0

259,1

264,3

269,6

274,9

280,4

322,1

448,7

Fadd

Ft/m3

249,0

251,5

254,0

259,1

264,3

269,6

274,9

280,4

322,1

448,7

Bogyiszló

Ft/m3

249,0

251,5

254,0

259,1

264,3

269,6

274,9

280,4

322,1

448,7

Gerjen

Ft/m3

206,0

208,1

210,1

214,3

218,6

223,0

227,5

232,0

266,5

371,2

Dunaszentgyörgy

Ft/m3

227,0

229,3

231,6

236,2

240,9

245,7

250,7

255,7

293,7

409,0

Fácánkert

Ft/m3

249,0

251,5

254,0

259,1

264,3

269,6

274,9

280,4

322,1

448,7

Tolna

Ft/hó

238,0

240,4

242,8

247,6

252,6

257,6

262,8

268,1

307,9

428,8

Fadd

Ft/hó

238,0

240,4

242,8

247,6

252,6

257,6

262,8

268,1

307,9

428,8

Bogyiszló

Ft/hó

238,0

240,4

242,8

247,6

252,6

257,6

262,8

268,1

307,9

428,8

Gerjen

Ft/hó

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Dunaszentgyörgy

Ft/hó

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Fácánkert

Ft/hó

238,0

240,4

242,8

247,6

252,6

257,6

262,8

268,1

307,9

428,8

Havi fix díjak, lakosság

GAB,2/25/2011

162



Átlagos közületi díjak Tolna

Ft/m3

385,0

388,9

392,7

400,6

408,6

416,8

425,1

433,6

498,1

693,7

Fadd

Ft/m3

385,0

388,9

392,7

400,6

408,6

416,8

425,1

433,6

498,1

693,7

Bogyiszló

Ft/m3

385,0

388,9

392,7

400,6

408,6

416,8

425,1

433,6

498,1

693,7

Gerjen

Ft/m3

298,0

301,0

304,0

310,1

316,3

322,6

329,0

335,6

385,5

536,9

Dunaszentgyörgy

Ft/m3

318,0

321,2

324,4

330,9

337,5

344,2

351,1

358,2

411,4

573,0

Fácánkert

Ft/m3

385,0

388,9

392,7

400,6

408,6

416,8

425,1

433,6

498,1

693,7

Szippantott szennyvíz átvételi díja

Ft/m3

860,0

868,6

877,3

894,8

912,7

931,0

949,6

968,6 1112,6 1549,6

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „Bevételek” munkalap

A díjak javasolt felépítését a7.11. Táblázat tartalmazza. A működési hányadra mindenképpen fedezetet kell nyújtani a díjaknak, míg a többi tétel az üzemeltetővel kötendő megállapodás része lesz, de a projekt pénzügyi fenntarthatóságát nem veszélyeztetheti. 7.11. Táblázat: Átlagdíj tervezett összetétele Díj tervezett összetétele

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

Ft/m3

292,7

295,1

297,6

303,1

308,7

314,4

320,3

326,3

- Működési hányad

3

Ft/m

152,1

151,7

151,4

148,0

154,1

159,9

160,0

159,8

- Pótlási és felújítási hányad

Ft/m3

140,6

143,4

146,2

155,1

154,6

154,5

160,3

166,5

3

292,7

295,1

297,6

303,1

308,7

314,4

320,3

326,3

Átlagdíj

Fajlagos költség összesen

Ft/m

* Figyelembe véve az összes díjkategóriát Forrás: CBA Modell Tolna projekt xls, „ Bevétel” munkalap

7.2.2.2

Fizetőképességi vizsgálatok (affordability)

Az elemzéshez felhasznált statisztikai adatok: •

•

•

• •

A 3.2.2 Gazdasági társadalmi jellemzők, tendenciák című fejezetben (55. oldal) bemutatott KSH adatszolgáltatás (2008. év) alapján kalkulált személyi jövedelemalapot képező egy főre jutó jövedelem figyelembevételével kalkuláltunk várható nettó jövedelmet a háztartások vonatkozásában a 2009. évre. (KSH, Területi atlasz, Interaktív tematikus térképek, Magyarországi térképek, SZJA adatok; http://www.ksh.hu/maps/) A háztartáskategóriák jövedelmének kalkulációjához figyelembe vettük a KSH által kalkulált egy főre jutó éves jövedelmek (2007) adatait is. (http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xtabla/haztfogy/tablhf07_01_02a.html) Ezen adatok szerint a legszegényebb háztartások éves munkajövedelme az átlagos jövedelemmel rendelkező háztartásokénak 22 %-át tette ki. A társadalmi jövedelmek tekintetében az arány 58 %, míg az egyéb jövedelmek esetében 28 %. Az összes jövedelmet figyelembe véve az arány 38 %. Az elemzésben feltételeztük, hogy ezek az arányok a későbbiekben is fennmaradnak. A KSH adatai alapján 2007-ben az egy főre jutó társadalmi jövedelem 322 462 Ft volt (havi átlagban 26 872 Ft), míg az egyéb jövedelem 18 008 Ft (havi átlagban 1 500 Ft). A kistérségi szinten, ahová a projekt települései is tartoznak a társadalmi és egyéb jövedelem mintegy 35 %-kal alacsonyabb, mint az országos átlag. A háztartások jövedelmének kalkulációjánál figyelembe vettük a VÁTI TEIR személyi jövedelemre vonatkozó adatait is.

GAB,2/25/2011

163


•


A későbbi évekre vonatkozó jövedelmeket a 2011. évi várt jövedelem alapján becsültük meg a várható reálbérváltozás figyelembe vételével. A bérjellegű juttatások mellett figyelembe vettük az egyéb juttatásokat1 is:

Település

Munkajövedelem

Társadalmi jövedelem

Egyéb jövedelem

Tolna

131 626

51 294

2863

Fadd

132 239

56 759

3 168

92 190

48 339

2 698

Gerjen

110 826

45 700

2 551

Dunaszentgyörgy

151 293

42 028

2 737

93 644

45 746

2 554

Bogyiszló

Fácánkert

A modellben vizsgáltuk az átlagos jövedelemmel rendelkező, valamint a legalsó jövedelemkategóriába tartozó háztartásokat. Figyelembe vettük az egy háztartásban élők átlagos számát, valamint az egy háztartásra jutó ivóvíz és szennyvízmennyiséget. Itt feltételeztük, hogy a legalsó jövedelemkategóriába tartozó háztartások vízfogyasztása az átlagos jövedelmű háztartások vízfogyasztásának 70 %-a. A fizetőképességi vizsgálat alapján megállapítható, hogy a 3,5 %-os irányadó mértéket az átlagos kategóriában nem fogja meghaladni a havi díjak és jövedelmek aránya. A legalsó jövedelemkategóriába a háztartások 11-13 %-a tartozik (pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a VÁTI TEIR adataiból erre lehet következtetni). A legszegényebb háztartásokat az Önkormányzatok – a szolgáltató bevonásával – részletfizetési kedvezményekkel tudják segíteni, hogy fizetési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, ezzel is csökkentve a kinnlevőségek kockázatát. A reáljövedelmek remélhetőleg gyorsabban fognak emelkedni, mint a víz- és szennyvízdíjak, így a relatív pénzügyi teher fokozatosan egyre kisebb lesz minden kategóriában. A fizetőképességi vizsgálat eredményét a 7.12. Táblázat mutatja.

1

Társadalmi jövedelem pl. nyugdíj, munkanélküli ellátás, családi pótlék, gyermek-ellátáshoz kapcsolódó egyéb juttatás, egyéb szociális jövedelem, járadék, egészségkárosodással összefüggő juttatás, segélyek, támogatások. Egyéb jövedelem pl. :kapott kamatok, osztalék, természetbeni juttatás, ingó és ingatlan vagyon hasznosítása. GAB,2/25/2011

164



7.12. Táblázat: Fizetőképességi vizsgálat eredménye Átlagos jövedelmű háztartás Év

Havi víz és szennyvíz-díj ÁFA-val, Ft/hó

Havi LTP befizetés

Legalsó jövedelemkategóriába tartozó háztartás

Háztartások havi átlagos jövedelme , reáláron, Ft

Háztartás jövedelmének aránya a havi fizetendő díjhoz


Havi LTP befizetés



Tolna 2011

5 206

193422

2,69%

3 854

61190

6,30%

2012

5 256

196323

2,68%

3 890

62108

6,26%

2013

5 306

199268

2,66%

3 927

63040

6,23%

2014

5 240

202257

2,59%

3 885

63985

6,07%

2015

5 315

205291

2,59%

3 940

64945

6,07%

2016

5 391

208371

2,59%

3 997

65919

6,06%

2017

5 469

211496

2,59%

4 054

66908

6,06%

2018

5 548

214669

2,58%

4 113

67912

6,06%

2025

6 136

238249

2,58%

4 549

75372

6,04%

2040

7 792

297866

2,62%

5 775

94232

6,13%

2011

5 687

192166

2,96%

4 190

62900

6,66%

2012

5 741

195049

2,94%

4 230

63843

6,63%

2013

5 795

197975

2,93%

4 270

64801

6,59%

2014

5 722

200944

2,85%

4 222

65773

6,42%

2015

5 804

203958

2,85%

4 282

66760

6,41%

2016

5 887

207018

2,84%

4 343

67761

6,41%

2017

5 971

210123

2,84%

4 406

68777

6,41%

2018

6 057

213275

2,84%

4 469

69809

6,40%

2025

6 700

236702

2,83%

4 944

77477

6,38%

2040

8 508

295932

2,88%

6 277

96864

6,48%

2011

4 947

143227

3,45%

3 672

49074

7,48%

2012

4 994

145375

3,43%

3 707

49810

7,44%

2013

5 041

147556

3,42%

3 742

50557

7,40%

2014

4 980

149769

3,33%

3 702

51315

7,22%

2015

5 051

152016

3,32%

3 755

52085

7,21%

2016

5 124

154296

3,32%

3 809

52866

7,21%

2017

5 197

156610

3,32%

3 864

53659

7,20%

2018

5 272

158959

3,32%

3 920

54464

7,20%

2025

5 832

176420

3,31%

4 336

60447

7,17%

2040

7 405

220566

3,36%

5 504

75573

7,28%

Fadd

Bogyiszló

GAB,2/25/2011

165



Átlagos jövedelmű háztartás Év


Havi LTP befizetés

Legalsó jövedelemkategóriába tartozó háztartás




Havi LTP befizetés



Gerjen 2011

3 845

159077

2,42%

2 804

51602

5,43%

2012

3 881

161463

2,40%

2 831

52376

5,40%

2013

3 918

163885

2,39%

2 857

53162

5,37%

2014

3 846

166343

2,31%

2 808

53959

5,20%

2015

3 898

168838

2,31%

2 846

54768

5,20%

2016

3 952

171371

2,31%

2 884

55590

5,19%

2017

4 006

173941

2,30%

2 924

56424

5,18%

2018

4 061

176551

2,30%

2 963

57270

5,17%

2025

4 473

195944

2,28%

3 260

63561

5,13%

2040

5 616

244975

2,29%

4 081

79466

5,14%

Dunaszentgyörgy 2011

4 260

196058

2,17%

3 094

58427

5,30%

2012

4 300

198999

2,16%

3 124

59303

5,27%

2013

4 340

201984

2,15%

3 153

60193

5,24%

2014

4 266

205014

2,08%

3 102

61096

5,08%

2015

4 325

208089

2,08%

3 145

62012

5,07%

2016

4 386

211210

2,08%

3 188

62943

5,07%

2017

4 447

214378

2,07%

3 233

63887

5,06%

2018

4 510

217594

2,07%

3 277

64845

5,05%

2025

4 976

241496

2,06%

3 613

71968

5,02%

2040

6 280

301926

2,08%

4 546

89976

5,05%

2011

4 270

141944

3,01%

3 184

47850

6,65%

2012

4 311

144073

2,99%

3 214

48567

6,62%

2013

4 227

146234

2,89%

3 157

49296

6,40%

2014

4 290

148428

2,89%

3 204

50035

6,40%

2015

4 353

150654

2,89%

3 251

50786

6,40%

2016

4 417

152914

2,89%

3 299

51548

6,40%

2017

4 483

155208

2,89%

3 348

52321

6,40%

2018

4 550

157536

2,89%

3 398

53106

6,40%

2025

5 049

174840

2,89%

3 770

58939

6,40%

2040

6 347

218591

2,90%

4 744

73687

6,44%

Fácánkert

GAB,2/25/2011

166



7.1. ábra: Fizetőképesség alakulása, átlagos háztartás

7.2. ábra: Fizetőképesség alakulása, legalsó jövedelemkategóriába tartozó háztartás

7.2.2.3 Pénzügyi bevételek összegzése A projekt tervezett számlázott szennyvízmennyiségét a 7.13. Táblázat összegzi.

GAB,2/25/2011

167



7.13. Táblázat: Számlázott szennyvízmennyiség projekt esetén (m3/év) Projekttel Tolna m3/év

2011

2 012

2013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 025

2 040

285 209

290 334

295 459

300 584

305 709

310 834

315 959

321 084

321 084

321 084

3

110 006

112 019

114 032

116 045

118 057

120 070

122 083

124 096

124 096

124 096

3

Bogyiszló m /év

43 881

46 338

48 794

51 251

53 707

56 164

58 621

61 077

61 077

61 077

Gerjen m3/év

27 942

28 781

29 619

30 458

31 296

32 135

32 973

33 812

33 812

33 812

Dunaszentgyörgy m /év

52 529

55 010

57 491

59 972

62 454

64 935

67 416

69 897

69 897

69 897

Fácánoskert m3/év

14 987

15 382

15 777

16 172

16 567

16 962

17 357

17 752

17 752

17 752

m3/év

534555

547864

561173

574482

587791

601100

614409

627718

627718

627718

Tolna m /év

21000

21000

21000

21000

21000

21000

21000

21000

21000

21000

Fadd m3/év

Fadd m /év

3

- lakossági összesen

3

22250

22250

22250

22250

22250

22250

22250

22250

22250

22250

3

2250

2250

2250

2250

2250

2250

2250

2250

2250

2250

3

Gerjen m /év

1000

1000

1000

1000

1000

1000

1000

1000

1000

1000

Dunaszentgyörgy m3/év

1500

1500

1500

1500

1500

1500

1500

1500

1500

1500

Fácánoskert m /év

1250

1250

1250

1250

1250

1250

1250

1250

1250

1250

m3/év

49250

49250

49250

49250

49250

49250

49250

49250

49250

49250

Tolna m3/év

29250

29250

29250

29250

29250

29250

29250

29250

29250

29250

m /év

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

Fadd m3/év

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

Bogyiszló m /év

3

- intézményi összesen

- ipari szennyvíz

3

3

- üdülő összesen

m /év

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

Csatornán érkező számlázott összesen

m3/év

621 155

634 464

647 773

661 082

674 391

687 700

701 009

714 318

714 318

714 318

3

- szippantott

m /év

2 750

2 750

2 750

2 750

2 750

2 750

2 750

2 750

2 750

2 750

Számlázott mindösszesen

m3/év

623 905

637 214

650 523

663 832

677 141

690 450

703 759

717 068

717 068

717 068

60 873

62 177

63 482

64 786

66 090

67 395

68 699

70 003

70 003

70 003

684 778

699 391

714 005

728 618

743 231

757 844

772 458

787 071

787 071

787 071

- idegenvíz Összesen:

GAB,2/25/2011

3

m /év

168


Projekt nélkül


2011

2 012

2013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 025

2 040

285 209

290 334

295 459

295 698

295 937

296 176

296 415

296 654

296 654

296 654

Fadd m /év

110 006

112 019

114 032

114 156

114 281

114 405

114 529

114 654

114 654

114 654

Bogyiszló m3/év

43 881

46 338

48 794

48 064

47 334

46 604

45 874

45 144

45 144

45 144

Gerjen m3/év

27 942

28 781

29 619

29 429

29 238

29 047

28 857

28 666

28 666

28 666

Dunaszentgyörgy m /év

52 529

55 010

57 491

56 629

55 768

54 906

54 044

53 183

53 183

53 183

Fácánoskert m3/év

Tolna m3/év 3

3

14 987

15 382

15 777

15 709

15 641

15 573

15 504

15 436

15 436

15 436

3

534555

547864

561173

559686

558199

556711

555224

553737

553737

553737

3

Tolna m /év

21000

21000

21000

21000

21000

21000

21000

21000

21000

21000

Fadd m3/év

22250

22250

22250

22250

22250

22250

22250

22250

22250

22250

Bogyiszló m /év

2250

2250

2250

2250

2250

2250

2250

2250

2250

2250

Gerjen m3/év

1000

1000

1000

1000

1000

1000

1000

1000

1000

1000

Dunaszentgyörgy m3/év

1500

1500

1500

1500

1500

1500

1500

1500

1500

1500

Fácánoskert m /év

1250

1250

1250

1250

1250

1250

1250

1250

1250

1250

m3/év

- lakossági összesen

m /év

3

3

- intézményi összesen

49250

49250

49250

49250

49250

49250

49250

49250

49250

49250

3

29250

29250

29250

29250

29250

29250

29250

29250

29250

29250

3

m /év

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

29 250

Fadd m3/év

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

Tolna m /év - ipari szennyvíz

3

- üdülő összesen

m /év

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

8 100

Csatornán érkező számlázott összesen

m3/év

621 155

634 464

647 773

646 286

644 799

643 311

641 824

640 337

640 337

640 337

3

- szippantott

m /év

2 750

2 750

2 750

2 750

2 750

2 750

2 750

2 750

2 750

2 750

Számlázott mindösszesen

m3/év

623 905

637 214

650 523

649 036

647 549

646 061

644 574

643 087

643 087

643 087

60 873

62 177

63 482

63 336

63 190

63 045

62 899

62 753

62 753

62 753

684 778

699 391

714 005

712 372

710 739

709 106

707 473

705 840

705 840

705 840

2011

2 012

2013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 025

2 040

- idegenvíz

3

m /év

Összesen: Növekmény - lakossági

m3/év

0

0

0

14 796

29 592

44 388

59 185

73 981

73 981

73 981

- intézményi

m3/év

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

- ipar

m /év

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

- üdülő

m3/év

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Számlázott összesen

m3/év

0

0

0

14 796

29 592

44 388

59 185

73 981

73 981

73 981

3

- szippantott

m /év

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

- idegenvíz

m3/év

0

0

0

1 450

2 900

4 350

5 800

7 250

7 250

7 250

0

0

0

16 246

32 492

48 739

64 985

81 231

81 231

81 231

Összesen

3

m /év


A 7.14. Táblázat a tervezet bevételeket tartalmazza, a szennyvízmennyiség, valamint a 7.10. Táblázatban bemutatott díjak figyelembe vételével. A tervezett bevételek esetében feltételeztük, hogy azok be is folynak. A lehetséges nem fizetések hatását az érzékenységi vizsgálat keretében elemeztük.

GAB,2/25/2011

169



7.14. Táblázat: Pénzügyi bevételek (fejlesztési különbözet), mFt Fejlesztéssel

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

Tolna

81,4

83,7

86,0

89,3

92,6

96,1

99,6

103,2

118,6

165,2

Fadd

31,0

31,9

32,8

34,0

35,3

36,7

38,0

39,4

45,3

63,1

Bogyiszló

12,6

13,5

14,3

15,3

16,4

17,5

18,6

19,8

22,7

31,7

Gerjen

5,8

6,0

6,2

6,5

6,8

7,2

7,5

7,8

9,0

12,6

Dunaszentgyörgy

11,9

12,6

13,3

14,2

15,0

16,0

16,9

17,9

20,5

28,6

Fácánkert

4,3

4,5

4,7

4,9

5,1

5,3

5,6

5,8

6,7

9,3

147,1

152,2

157,4

164,3

171,3

178,7

186,2

194,0

222,8

310,3

Tolna

8,09

8,17

8,25

8,41

8,58

8,75

8,93

9,11

10,46

14,57

Fadd

8,57

8,65

8,74

8,91

9,09

9,27

9,46

9,65

11,08

15,43

Bogyiszló

0,87

0,87

0,88

0,90

0,92

0,94

0,96

0,98

1,12

1,56

Gerjen

0,30

0,30

0,30

0,31

0,32

0,32

0,33

0,34

0,39

0,54

Dunaszentgyörgy

0,48

0,48

0,49

0,50

0,51

0,52

0,53

0,54

0,62

0,86

Fácánkert

0,48

0,49

0,49

0,50

0,51

0,52

0,53

0,54

0,62

0,87

18,8

19,0

19,2

19,5

19,9

20,3

20,7

21,1

24,3

33,8

Tolna

11,26

11,37

11,49

11,72

11,95

12,19

12,43

12,68

14,57

20,29

Fadd

3,12

3,15

3,18

3,24

3,31

3,38

3,44

3,51

4,03

5,62

2,37

2,39

2,41

2,46

2,51

2,56

2,61

2,66

3,06

4,26

182,6

188,1

193,6

201,2

209,0

217,1

225,4

234,0

268,7

374,3

Bevétel mindösszesen

182,6

188,1

193,6

201,2

209,0

217,1

225,4

234,0

268,7

374,3

Fejlesztés nélkül

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

Tolna

81,4

83,7

86,0

87,0

87,9

88,9

89,8

90,8

97,4

113,0

Fadd

31,0

31,9

32,8

33,2

33,5

33,9

34,3

34,7

37,2

43,1

Bogyiszló

12,6

13,5

14,3

14,2

14,2

14,1

14,0

13,9

14,9

17,3

Gerjen

5,8

6,0

6,2

6,2

6,3

6,3

6,3

6,3

6,8

7,9

Dunaszentgyörgy

11,9

12,6

13,3

13,2

13,2

13,1

13,0

12,9

13,9

16,1

Fácánkert

4,3

4,5

4,7

4,7

4,7

4,7

4,8

4,8

5,1

6,0

147,1

152,2

157,4

158,6

159,8

161,0

162,2

163,5

175,3

203,5

Lakossági

Összesen Intézmények

Összesen Ipar

Üdülők

Szippantott átvétele Díjbevétel összesen, projekt települések Másodnyersanyag értékesítés Egyéb bevétel

Lakossági

Összesen

GAB,2/25/2011

170



Intézmények Tolna

8,09

8,17

8,25

8,33

8,41

8,50

8,58

8,67

9,29

10,79

Fadd

8,57

8,65

8,74

8,83

8,91

9,00

9,09

9,18

9,85

11,43

Bogyiszló

0,87

0,87

0,88

0,89

0,90

0,91

0,92

0,93

1,00

1,16

Gerjen

0,30

0,30

0,30

0,31

0,31

0,31

0,32

0,32

0,34

0,40

Dunaszentgyörgy

0,48

0,48

0,49

0,49

0,50

0,50

0,51

0,51

0,55

0,64

Fácánkert

0,48

0,49

0,49

0,50

0,50

0,51

0,51

0,52

0,55

0,64

18,8

19,0

19,2

19,3

19,5

19,7

19,9

20,1

21,6

25,1

11,3

11,4

11,5

11,6

11,7

11,8

12,0

12,1

12,9

15,0

Fadd

3,12

3,15

3,18

3,21

3,25

3,28

3,31

3,34

3,58

4,16

Szippantott

2,37

2,39

2,41

2,44

2,46

2,49

2,51

2,54

2,72

3,16

182,6

188,1

193,6

195,2

196,7

198,3

199,9

201,5

216,1

250,9

Bevétel mindösszesen

182,6

188,1

193,6

195,2

196,7

198,3

199,9

201,5

216,1

250,9

Díjbevétel különbözet

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

- lakosság

0,0

0,0

0,0

5,7

11,6

17,7

24,0

30,5

47,5

106,8

- intézmények

0,0

0,0

0,0

0,2

0,4

0,6

0,8

1,0

2,7

8,8

- ipar

0,0

0,0

0,0

0,1

0,2

0,4

0,5

0,6

1,6

5,3

- üdülők

0,0

0,0

0,0

0,0

0,1

0,1

0,1

0,2

0,4

1,5

- szippantott

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,1

0,1

0,1

0,3

1,1

Díjbevétel különbözet

0,0

0,0

0,0

6,0

12,3

18,8

25,5

32,4

52,7

123,4

0,0

0,0

0,0

6,0

12,3

18,8

25,5

32,4

52,7

123,4

Összesen Ipar Tolna Üdülők

Díjbevétel összesen, projekt települések Másodnyersanyag értékesítés Egyéb bevétel

Másodnyersanyag értékesítés Egyéb bevétel Bevétel különbözet

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „Bevétel” munkalap

A 7.15. Táblázat a nettó bevételeket viszonyítja az amortizációs költségekhez 7.15. Táblázat: Díjbevételek és az amortizációs költségek 2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

Fajlagos üzemeltetési és karban-tartási költség növekmény (Ft/m3)

0,0

0,0

0,0

-4,7

0,0

4,4

3,1

1,5

1,2

0,7

Fajlagos díj növekmény (Ft/m3)

0,0

0,0

0,0

2,4

4,9

7,5

10,1

12,9

38,8

131,9

122,5

120,1

117,8

115,6

113,4

113,4

113,4

Fajlagos éves értékcsökkenése az új eszközöknek (Ft/m3) Díjbevétel – Üzemeltetési és karbantartási költség (mFt/év) Kumulált Díjbevétel – Kumulált üzemeltetési és karbantartási költség (mFt)

GAB,2/25/2011

0,0

0,0

0,0

6,9

7,8

8,8

14,0

19,6

39,4

109,0

0,0

0,0

0,0

6,9

14,7

23,5

37,5

57,1

271,5

1 338,9

171


2011 Éves értékcsökkenése az új eszközöknek (mFt/év) Kumulált éves értékcsökkenése az új eszközöknek (mFt)


2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

0,0

0,0

0,0

81,3

81,3

81,3

81,3

81,3

81,3

81,3

0,0

0,0

0,0

81,3

162,7

244,0

325,4

406,7

976,1

2196,2


Megjegyzések a fenti táblázathoz: A kumulált nettó eredmény (kumulált díjbevétel –kumulált üzemeltetési és karbantartási költség) aránya a kumulált amortizációhoz: 61 % (1338,9/2196,2=0,61)

7.2.3

A projekt pénzügyi teljesítménymutatói

A projekt megtérülésének bemutatására a nettó jelenérték (FNPV/C), a pénzügyi megtérülési ráta (FRR/C) és a haszon-költség arány (BCR) került kiszámításra. A tervezett beruházási és működési költségek, valamint a működésből származó bevételek figyelembe vételével a projekt megtérülése támogatás nélkül nem biztosítható. (7.16. Táblázat). 7.16. Táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben Megnevezés 1. Pénzügyi beruházási költség , mFt 2. Pénzügyi működési költség, mFt 3. Kiadási pénzáram (1+2), mFt

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

560,1

888,7

499,3

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

-0,9

4,5

4,4

-13,5

57,8

56,4

22,4

560,1

888,7

499,3

-0,9

4,5

4,4

-13,5

57,8

56,4

22,4

4. Pénzügyi bevétel, mFt

0,0

0,0

0,0

6,0

12,3

18,8

25,5

32,4

52,7

123,4

5. Bevételi pénzáram, mFt

0,0

0,0

0,0

6,0

12,3

18,8

25,5

32,4

52,7

123,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

689,7

-888,7 -499,3

6,9

7,8

14,4

39,0

-25,4

-3,8

790,7

6. Pénzügyi maradványérték, mFt 7. Nettó összes pénzügyi pénzáram (5+6-3), mFt Pénzügyi nettó jelenérték

-560,1

FNPV/beruházás: FNPV(C)

Pénzügyi belső megtérülési FRR/beruházás ráta

-1 491,9

mFt

-2,14%

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „RMT táblázatok”, munkalap

A saját nemzeti tőke megtérülésének a bemutatására a nettó jelenérték (FNPV/K), a pénzügyi megtérülési ráta (FRR/K) és a haszon-költség arány (BCR) került kiszámításra. Ezen mutatók számítása (7.17. Táblázat) figyelembe veszi az EU támogatás mértékét, illetve a hitelfelvétellel járó kiadásokat.

GAB,2/25/2011

172



7.17. Táblázat: A befektetett tőke megtérülési mutatói Megnevezés

2011

1. Pénzügyi működési költség, kivéve (2), mFt 2. Pénzügyi pótlási költség, mFt

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

0,0

0,0

0,0

-0,9

4,5

10,0

11,5

12,8

13,3

14,5

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

-5,6

-25,0

45,0

43,1

7,9

3.Hiteltörlesztés, mFt

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

6,1

0,0

4.Hitelkamat, mFt

0,3

1,8

2,4

2,4

2,4

2,4

2,4

2,4

1,7

0,0

159,0

252,3

141,8

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

159,4

254,1

144,2

1,6

7,0

6,8

-11,1

60,2

64,2

22,4

0,3

1,8

2,4

6,0

12,3

18,8

25,5

32,4

52,7

123,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

689,7

-159,0

-252,3

-141,8

4,5

5,3

11,9

36,6

-27,8

-11,5

790,7

5.Nemzeti hozzájárulás, költségvetési hozzájárulás, mFt 6. Kiadási pénzáram (1+2+3+4+5), mFt 7.Pénzügyi bevétel, mFt 8. Pénzügyi maradványérték, mFt 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram (5+7-6), mFt Pénzügyi nettó jelenérték

FNPV/tőke: FNPV(C)

Pénzügyi belső megtérülési ráta

FRR/tőke

-268,8 mFt 1,78%


7.2.4

A megítélhető támogatási összeg meghatározása

A támogatási jogosultság vizsgálata Az EU útmutatók szerint egy projekt akkor jogosult támogatásra, ha • a közgazdasági költség-haszon elemzés alapján a társadalmi hasznosság igazolható. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények az alábbiak: o ENPV pozitív, o az ERR legyen magasabb, mint az alkalmazott társadalmi diszkontráta, o a haszon-költség arány nagyobb, mint 1; A jelen projekt megfelel a fenti kívánalmaknak. • a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túl-támogatás nem történik. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények: o FNPV(C) negatív, o az FRR (C) alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta; A jelen projekt megfelel a fenti kívánalmaknak. •

a pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható. A részletes elemzésben pénzárammal szembeni követelmény: az egyes években a halmozott működési pénzáram ne legyen negatív

A jelen projekt megfelel a fenti kívánalmaknak.

GAB,2/25/2011

173



Az ENPV, mint az a 7.3.3. fejezetben látható, pozitív, míg az FNPV/C a 7.2.3 fejezet alapján negatív, így a projekt eleget tesz a támogathatósági feltételeknek. A megítélhető támogatási összeg számítását a 7.18. Táblázat tartalmazza. A projekt finanszírozási hiánya 84,249 %. 7.18. Táblázat: A támogatás számítása 1 millió EUR feletti jövedelemtermelő nem nagyprojektnél Megnevezés

%

eFt

Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC)

1 770 859

Diszkontált pénzügyi bevétel (a)

640 785

Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b)

147 111

Diszkontált pótlási költség (c)

374 328

Diszkontált maradványérték (d)

159 582

Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d)

278 927

Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR)

1 491 931

Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC)

84,249

Elszámolható költség (EC)

2 085 221

Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de R értéke nem lehet magasabb a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási aránynál, 85%-nál)

1 756 779

Kedvezményezett hozzájárulása

328 442

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 201011119 xls, „Projekt összefoglaló”, munkalap

7.2.5

Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata

A finanszírozási hiány számítás alapján a projekt tervezett finanszírozását a 7.19. Táblázat mutatja. 7.19. Táblázat: Projekt tervezett finanszírozása, eFt Finanszírozás 2011 2012

2013

Összesen

Részarány

Elszámolható - EU támogatás

429 210

681 279

382 773

1 493 262

71,61%

- Központi hazai támogatás

75 743

120 226

67 548

263 517

12,64%

- Saját erő

94 404

149 847

84 191

328 442

15,75%

599 357

951 352

534 512

2 085 221

100,00%

0

0

0

0

599 357

951 352

534 512

2 085 221

Összesen Nem elszámolható, saját erő Mindösszesen

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 201011119 xls, „Beruh ktg”, munkalap

A projekt pénzügyi fenntarthatóságát a 7.20. Táblázat mutatja. A tervezett bevételi és költségstruktúra mellett a projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosítható, amennyiben a tervezett díjbevételek maradéktalanuk befolynak.

GAB,2/25/2011

174



7.20. Táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága Fenntarthatóság 1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési (üzemeltetési és fenntartási) költség 3. Pénzügyi pótlási költség 4. Hiteltörlesztés 5.Hitel kamatának törlesztése 6. Kiadási pénzáram (1+2+3+4+5) 7. Pénzügyi bevétel 8. EU támogatás 9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 10. Központi költségvetés hozzájárulása 11. Saját forrás (12+13) 12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás) 13. Idegen forrás (14+15) 14. Hitel 15. Egyéb forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram (7+8+9+16) 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram (17-6) 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

PV

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

1 895,5

599,4

951,4

534,5

147,1

0,0

0,0

0,0

-0,9

4,5

10,0

11,5

12,8

13,3

14,5

374,3

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

-5,6

-25,0

45,0

43,1

7,9

164,1

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

6,1

0,0

43,9

0,3

1,8

2,4

2,4

2,4

2,4

2,4

2,4

1,7

0,0

2 624,8

599,7

953,2

536,9

1,6

7,0

6,8

-11,1

60,2

64,2

22,4

640,8

0,0000

0,0000

0,0

6,0

12,3

18,8

25,5

32,4

52,7

123,4

1 357,4

429,2

681,3

382,8

701,0

170,5

271,9

154,2

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

239,5

75,7

120,2

67,5

461,5

94,8

151,7

86,6

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

298,6

94,4

149,8

84,2

162,9

0,3

1,8

2,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

162,9

0,3

1,8

2,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

2 699,2

599,7

953,2

536,9

6,0

12,3

18,8

25,5

32,4

52,7

123,4

74,3

0,0

0,0

0,0

4,5

5,3

11,9

36,6

-27,8

-11,5

101,0

702,6

0,0

0,0

0,0

4,5

9,8

21,7

58,3

30,5

85,9

185,4


A fenntarthatóság keretében vizsgáltuk azt a kérdést is, hogy a fenntarthatóságot mekkora tartós nem fizetési arány veszélyezteti. Itt csak az olyan nem fizetést vettük figyelembe, amit egyáltalán nem teljesítenek a szolgáltatást igénybe vevők. Amennyiben, ha pár hónapos csúszással is, de fizetnek, az már nem ebbe a kategóriába tartozik. Az elemzés alapján megállapítható, hogy a díjak évente 3,5 %-os tartós nem fizetése esetén még működési hitel nélkül biztosítható a fenntarthatóság. Ennél magasabb tartós nem fizetés esetén szükség lehet működési hitel felvételére. (7.21. Táblázat). A 3,5 %-os tartós nemfizetésnek magas a valószínűsége, így ezt a kockázatot kezelni kell!.

GAB,2/25/2011

2040

175



7.21. Táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága, 3,5 %-os tartós nem fizetés Fenntarthatóság, mFt

PV

2011

2012

2013

1 895,5

599,4

951,4

534,5

147,1

0,0

0,0

0,0

-0,9

4,5

10,0

11,5

12,8

13,3

14,5

3. Pénzügyi pótlási költség

374,3

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

-5,6

-25,0

45,0

43,1

7,9

4. Hiteltörlesztés

164,1

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

6,1

0,0

43,9

0,3

1,8

2,4

2,4

2,4

2,4

2,4

2,4

1,7

0,0

2 624,8

599,7

953,2

536,9

1,6

7,0

6,8

-11,1

60,2

64,2

22,4

618,4

0,0

0,0

0,0

5,8

11,9

18,1

24,6

31,3

50,8

119,1

1 357,4

429,2

681,3

382,8

701,0

170,5

271,9

154,2

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

239,5

75,7

120,2

67,5

11. Saját forrás (12+13)

461,5

94,8

151,7

86,6

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás)

298,6

94,4

149,8

84,2

13. Idegen forrás (14+15)

162,9

0,3

1,8

2,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

14. Hitel

162,9

0,3

1,8

2,4

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

2 676,7

599,7

953,2

536,9

5,8

11,9

18,1

24,6

31,3

50,8

119,1

51,9

0,0

0,0

0,0

4,3

4,9

11,3

35,7

-28,9

-13,4

96,7

Működési hitel

31,5

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Működési hitel törlesztése

23,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,7

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

59,7

0,0

0,0

0,0

4,3

4,9

11,3

35,7

-28,9

-13,4

96,7

561,9

0,0

0,0

0,0

4,3

9,2

20,4

56,1

27,2

71,8

149,3

1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési (üzemeltetési és fenntartási) költség

5.Hitel kamatának törlesztése 6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 7. Pénzügyi bevétel 8. EU támogatás 9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 10. Központi költségvetés hozzájárulása

15. Egyéb forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 17-6

Kamatfizetés Nettó pénzáram 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram

2014

2015

2016

2017

2018

2025

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „Fenntarthatóság, -3,5 %”, munkalap

7.3

Közgazdasági költség-haszon elemzés

Közgazdasági költség-haszon elemzés keretében a kiválasztott műszaki megoldásra vonatkozó társadalmi hasznosság és költségek vizsgálata történt. A közgazdasági költség-haszon elemzés alkalmazott lépései: • • • • •

a pénzügyi költségek gazdasági költséggé történő átalakítása; a projekt közvetlen hasznainak pénzbeli meghatározása; a közgazdasági megtérülési mutatók számítása; a kockázatelemzés és érzékenységi vizsgálat; a projekt közgazdasági költségeinek becslése.

GAB,2/25/2011

176

2040



A gazdasági elemzésben a transzfer tételek már nem szerepelhetnek. A projekt esetében a pénzügyi beruházási költségek már eleve ÁFA nélkül kerültek meghatározásra, így a pénzügyi beruházási költség egyenlő a gazdasági beruházási költséggel. Az üzemelési költségek közül csak a bérköltségek esetében merül fel a korrekció igénye az esetleges torzítások miatt. A jelen projekt esetében azonban feltételezzük, hogy a bérek megfelelnek a piaci béreknek mind a szakképzett, mind a szakképzetlen munkaerő esetében, így korrekciót nem alkalmaztunk. A személyi jellegű költségekből azonban kiszűrtük a transzfer tételeket2. A személyi jellegű költségektől eltekintve a pénzügyi üzemelési költségek megfelelnek a gazdasági költségeknek. (7.21. Táblázat). 7.22. Táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei Közgazdasági költségek összegzése, eFt Beruházási költség tartalék nélkül

PV

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

1754604

560110

888691

499344

0

Üzemelési költség

136564

0

0

0

-875

4535

9970

11472

12771

13268

14456

Pótlási költség Működési költség összesen

343134

0

0

0

0

0

-5554

-25000

45030

43150

7946

479697

0

0

0

-875

4535

4416

-13528

57801

56418

22403

Maradványérték Gazdasági költség összesen

138385

0

0

0

0

0

0

0

0

0

689704

2095917

560110

888691

499344

-875

4535

4416

-13528

57801

56418

-667301


7.3.1 7.3.1.1

A projekt hasznainak becslése Használónál jelentkező hasznok összegzése

A gazdasági megtérülési mutatók számításához a használóknál jelentkező haszon: • A használóknál jelentkező tényleges szállítási költségmegtakarítás, feltételezve, hogy amennyiben a projekt nem valósulna meg akkor a figyelembe vett többletszennyvízmennyiség legalább 60 %-a szippantás révén kerülne beszállításra szennyvízkezelő telepre. Az Önkormányzat a projekt elmaradása esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, és akik nem szakszerű módon helyeztetik el a háztartásukban keletkező szennyvizet, bírságot fizetnek. A szippantás és szállítás költsége 1650 Ft (7.21. Táblázat).

2

Bár a KH Útmutató nem kéri ezt, de minden nemzetközi szakirodalom, és az EU Útmutató igen, így mi is ezt alkalmaztuk: EU Commission, DG Regional Policy: The New Programming Period; Methodological Working Document 4; Guidance on the methodology for carrying out Cost-Benefit Analysis, page 8: Fiscal corrections GAB,2/25/2011

177



7.23. Táblázat: A használóknál jelentkező haszon PV 2 011 2 012 2 013 2 014 2 015 2 016 2 017 2 018 2 025 2 040 Használóknál jelentkező haszon Kiváltott szippantott 0 0 0 8 878 17 755 26 633 35 511 44 388 44 388 44 388 szennyvíz3 mennyiség, em Szippantás és elszállítás 1 650 1 667 1 683 1 700 1 717 1 734 1 752 1 769 1 897 2 202 költsége, Ft/m3 Megtakarítás, 0 0 0 15 30 46 62 79 84 98 871,2 mFt Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „Gazdasági haszon” munkalap

7.3.1.2

Az externális hasznok becslése

A projekt keretében az alábbi externális hasznokkal számoltunk: Haszonelem

Hatásterület

Számszerűsített haszon

Kvalitatív elemzés

Tisztított ivóvízmennyiség: 400 m3/nap Felszín alatti Tisztítás költsége: 50 Ft/m3 Emberi vizek és Ivóvíztisztító berendezés egészség földtani közeg beruházási ktg-e: 50,0 mFt védelme Számszerűsített haszon: 101,6 mFt Érintett védett fajok száma: 5 db Érintett védett fajok átlagos eszmei Növény és értéke: 15.000 Ft/db állatvilág Számszerűsített haszon: 1,1 mFt Megbetegedések száma: 200 fő/év Megbetegedések miatti költség: 30.000 Emberi Felszíni vizek Ft/fő/nap egészség védelme Betegnapok száma: 3 nap/fő Számszerűsített haszon: 261,8 mFt Projekt által érintett turisták száma: 1300 Egy turista tartózkodási ideje: 5 nap Gazdaság és Turizmus Egy turista térségfejlesztés többletköltése: 15.000 Ft/nap Számszerűsített haszon: 1418,3 mFt Kihelyezett szennyvíziszap mennyisége: 1927 tonna/év Másodnyersany Érintett mezőgazdasági ag hasznosítás Mezőgazdaság földterület: 482 ha (kezelt Egy hektár többletjövedelme: szennyvíziszap) 8.000 Ft/év Számszerűsített haszon: 52,6 mFt Üvegházhatás csökkentése (metánkibocsát ás csökkentése)

GAB,2/25/2011

Éghajlat

Projekt miatt a kibocsátott mennyiség csökkenése: 0 tonna CO2 piaci ára: 6 EUR/tonna Számszerűsített haszon: 0 Ft

178

CO2

A nem megfelelően tisztított szennyvíz egy idő után elfertőzheti az ivóvízbázisokat, ami az ivóvíz tisztítását vonhatja maga után. Növényi és állati védett fajokat is fenyeget a környéken a nem megfelelően tisztított szennyvíz kibocsátása A felszíni vizekbe kiengedett szennyvíz elsősorban bőrbetegségeket okozhat.

Fadd jelentős üdülőhely a térségben. A nem megfelelő szennyvízkezelés miatt a turisták száma évről-évre csökkenhet.

A gazdák jelenleg is használnak kezelt szennyvíziszapot, és a jövőben várható hogy ez az igény növekedni fog. A metánkibocsátás csökkenését CO2 mennyiségre történő átszámítással és a CO2 piaci árával lehet számszerűsíteni. A projekt keretében a metánkibocsátás nem fog számottevően csökkeni.



Az externális hasznok kalkulációját a 7.24. Táblázattartalmazza. 7.24. Táblázat: Az externális hasznok kalkulációja (mFt) PV

2 011

2 012

2 013

2 014

2 015

2 016

2 017

2 018

2 025

2 040

400,0

400,0

400,0

400,0

400,0

400,0

400,0

20,0

20,4

20,8

21,2

21,6

24,9

33,5

52,9

3,0

3,0

3,1

3,2

3,6

4,9

Érintett védett fajok száma

5

5

5

5

5

5

5

Érintett védett fajok eszmei értéke

15 000

15 300

15 606

15 918

16 236

18 651

25 101

Externális hasznok Ivóvíztisztítás beruh. ktg-e

50,0

Tisztítandó ivóvízmennyiség, m3/nap Tisztítás fajlagos ktg-e, Ft/m3 Tiszítás éves költsége

Költség Felszín alatti vizek és földtani közeg védelme

101,6

0,0

0,0

0,0

1,1

0,0

0,0

0,0

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

102,7

0,0

0,0

0,0

53,0

3,1

3,1

3,2

3,2

3,7

5,0

200

200

200

200

200

200

200

30 000

30 600

31 212

31 836

32 473

37 301

50 203

3

3

3

3

3

3

3

Megbetegedések száma, fő Megbetegedések fajlagos ktg-e, Ft/fő/nap Megbetegedések miatti kiesett napok száma Megbetegedések ktg-e, mFt

261,8

0,0

0,0

0,0

18,0

18,4

18,7

19,1

19,5

22,4

30,1

Felszíni vizek védelme

261,8

0,0

0,0

0,0

18,0

18,4

18,7

19,1

19,5

22,4

30,1

Elmaradt turisták száma

1 300

1 300

1 300

1 300

1 300

1 300

1 300

Egy turista tartózkodási ideje

5,0

5,0

5,0

5,0

5,0

5,0

5,0

Egy turista napi költése

15 000

15 300

15 606

15 918

16 236

18 651

25 101

97,5

99,5

101,4

103,5

105,5

121,2

163,2

1 782

1 818

1 855

1 891

1 927

1 927

1 927

0

445

455

464

473

482

482

482

Gazdaság és térségfejlesztés Mezőgazdasági földterületre kihelyezett szennyvíziszap, t/év

1 418,3

0,0

0,0

0,0

Erintett földterület, ha Egy hektár többletjövedelme, Ft/ha Összes többletjövedelem, mFt Összes externális haszon

0,0

0,0

0,0

8 000

8 120

8 242

8 365

8 491

9 424

11 782

52,6

0,0

0,0

0,0

3,6

3,7

3,8

4,0

4,1

4,5

5,7

1 835,4

0,0

0,0

0,0

172,1

124,6

127,1

129,7

132,4

151,9

204,0

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „Gazdasági haszon” munkalap

7.3.1.3

A hasznok összegzése

A használóknál jelentkező, illetve az externális hasznokat a 7.25. Táblázat foglalja össze.

GAB,2/25/2011

179



7.25. Táblázat: A hasznok összegzése (Ft) Megnevezés 1. Elkerült erőforrás lekötési költség 2. Felszín alatti vizek és földtani közeg védelme 3. Felszíni vizek védelme 4. Gazdaság és térségfejlesztés 5. Másodnyersanyaghasznosítás (kezelt szennyvíziszap) 6. Üvegházhatás csökkentése (metánkibocsátás csökkentése) Összes haszon

PV

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

871,2

0,0

0,0

0,0

15,1

30,5

46,2

62,2

78,5

84,2

97,7

102,7

0,0

0,0

0,0

53,0

3,1

3,1

3,2

3,2

3,7

5,0

261,8

0,0

0,0

0,0

18,0

18,4

18,7

19,1

19,5

22,4

30,1

1 418,3

0,0

0,0

0,0

97,5

99,5

101,4

103,5

105,5

121,2

163,2

52,6

0,0

0,0

0,0

3,6

3,7

3,8

4,0

4,1

4,5

5,7

0,0

0,0

0,0

187,2

155,0

173,3

191,9

210,9

236,1

301,7

0,0 2 706,6

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „Gazdasági haszon” munkalap

7.3.2

Közgazdasági teljesítménymutatók

A projekt gazdasági megtérülésének bemutatására a gazdasági nettó jelenérték (ENPV) a gazdasági megtérülési ráta (ERR) és a haszon költség arány (BCR) került kiszámításra (7.26. Táblázat). A gazdasági nettó jelenérték számítását a 7.27. Táblázatszemlélteti. 7.26. Táblázat: A projekt gazdasági megtérülési mutatói Nettó jelenérték (ENPV) Gazdasági megtérülési Mutató (millió Ft) ráta, ERR (%) Érték

610,7

Haszon-költség arány

8,01

1,27

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „Projekt összefoglaló” munkalap

7.27. Táblázat: ENPV számítása, mFt 2011

2012

2014

2015

2016

2017

2018

2025

2040

0,0

187,2

155,0

173,3

191,9

210,9

236,1

301,7

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

689,7

0,0

0,0

0,0

187,2

155,0

173,3

191,9

210,9

236,1

991,4

136,6

0,0

0,0

0,0

-0,9

4,5

10,0

11,5

12,8

13,3

14,5

1 754,6

560,1

888,7

499,3

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

343,1

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

-5,6

-25,0

45,0

43,1

7,9

2 234,3

560,1

888,7

499,3

-0,9

4,5

4,4

-13,5

57,8

56,4

22,4

610,7

-560,1

-888,7

-499,3

188,0

150,5

168,9

205,4

153,1

179,6

969,0

ENPV számítása

PV

Gazdasági haszon

2 706,6

0,0

0,0

138,4

0,0

2 845,0

Összes üzemelési költség Összes beruházási költség

Maradványérték Összes haszon

Pótlás Összes ráfordítás Nettó haszon

2013


GAB,2/25/2011

180


7.4 7.4.1


Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés Érzékenységvizsgálat

Az érzékenységi vizsgálat célja a projekt kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása, amelyek változása a legnagyobb hatást gyakorolja az alapesetben kiszámított teljesítmény mutatókra. A változók egy időben változhatnak úgy, hogy más paraméterek nem módosulnak. Az új EU CBA útmutató szerint „kritikus” minden olyan változó, melynek 1% mértékű megváltozása (pozitív vagy negatív értelemben) a teljesítménymutatók 1%, vagy annál nagyobb mértékű változását okozza. Az érzékenységi vizsgálat keretében az „küszöbértékek” és kiszámításra kerültek a kritikus változókra. A szennyvízelvezetési és – kezelési projektek esetében az alábbi változók vizsgálata javasolt az egymást befolyásoló változók kiszűrése után: A pénzügyi és közgazdasági elemzés során használt adatok számbavétele, csoportosítása Pénzügyi elemzés A csatornázás, illetve a szennyvízkezelő telep beruházási költségeinek változása Pénzügyi bevételek változása Pénzügyi üzemelési és fenntartási költségek változása Gazdasági elemzés Hasznok változása Beruházási költségek változása Üzemelési költségek változása Az egymástól függő változók azonosítása, kizárása Egymástól függő változók nem voltak az érzékenységvizsgálat során, így ilyenek kizárására sem került sor. A változók hatásának elemzése Az érzékenységi vizsgálat során a projekt pénzügyi megtérülési mutatóinak (FNPV/C, FRR/C), illetve a gazdasági megtérülési mutatók (ENPV, ERR) változását vizsgáltuk. Az érzékenységi vizsgálat eredményét a mutatja.

GAB,2/25/2011

181



7.28. Táblázat: Érzékenységi vizsgálat eredménye PÉNZÜGYI MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓK Változás mértéke

FNPV/C

FRR/C

FNPV/C változása

-1491,931

-2,14%

-

1%

-1509,640

-2,17%

-1,19%

Kritikus

1,68%

Kritikus

-1%

-1474,223

-2,10%

1,19%

Kritikus

-1,69%

Kritikus

1%

-1493,402

-2,15%

-0,10%

Nem kritikus

0,42%

Nem kritikus

-1%

-1490,460

-2,13%

0,10%

Nem kritikus

-0,42%

Nem kritikus

1%

-1485,523

-2,09%

0,43%

Nem kritikus

-2,20%

Kritikus

-1%

-1498,339

-2,19%

-0,43%

Nem kritikus

2,21%

Kritikus

1%

-1488,775

-2,12%

0,21%

Nem kritikus

-0,94%

Nem kritikus

-1%

-1495,088

-2,16%

-0,21%

Nem kritikus

0,95%

Nem kritikus

ENPV

ERR

ENPV változása

610,662

8,01%

-

1%

593,116

7,92%

-2,87%

Kritikus

-1,12%

Kritikus

-1%

628,208

8,10%

2,87%

Kritikus

1,14%

Kritikus

1%

605,865

7,99%

-0,79%

Nem kritikus

-0,22%

Nem kritikus

-1%

615,459

8,03%

0,79%

Nem kritikus

0,22%

Nem kritikus

1%

637,728

8,11%

4,43%

Kritikus

1,30%

Kritikus

-1%

583,597

7,91%

-4,43%

Kritikus

-1,30%

Kritikus

1%

619,374

8,04%

1,43%

Kritikus

0,41%

Nem kritikus

-1%

601,951

7,98%

-1,43%

Kritikus

-0,41%

Nem kritikus

Alapeset Beruházási ktg

Működési ktg

Bevétel

Szvízmennyiség

FRR/C változása

GAZDASÁGI MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓK Változás mértéke Alapeset Beruházási ktg

Működési ktg

Gazdasági haszon

Szvízmennyiség

ERR változása

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls , „Projekt összefoglaló” munkalap

A projekt kritikus változóinak azonosítása Az érzékenységi vizsgálat alapján megállapítható, hogy a ◦ pénzügyi nettó jelenérték (FNPV/C) esetében a kritikus változó: beruházási költség, ◦ a gazdasági nettó jelenérték (ENPV) esetében a kritikus változók: gazdasági beruházási költség, gazdasági haszon ◦ pénzügyi megtérülési ráta (FRR/C) esetében a kritikus változó: beruházási költség, , bevétel ◦ a gazdasági megtérülési ráta (ERR) esetében a kritikus változók: gazdasági beruházási költség, gazdasági haszon A küszöbértékek számítása A pénzügyi és gazdasági megtérülési mutatók vonatkozásában az egyes változók küszöbértékeit a 7.29. Táblázat összegzi.

GAB,2/25/2011

182



7.29. Táblázat: Küszöbértékek GAZDASÁGI MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓK Beruházási költség 34,8%

PÉNZÜGYI MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓK Beruházási költség

-84,2%


-1014,2%


127,3%

Bevétel

232,8%

Gazdasági haszon

-22,6%

Szennyvízmennyiség

720,2%

Szennyvízmennyiség

-74,4%


A küszöbértékek esetében mindegyik változónak (a többi változatlansága mellett) olyan jelentős mértékben kellene változnia, hogy a támogatási jogosultság megszűnjön, amelynek valószínűsége gyakorlatilag zérus. Forgatókönyv elemzés A forgatókönyv elemzésben azt vizsgáltuk, hogy a beruházási költség, üzemelési költség, illetve a bevétel/gazdasági haszon -/+ 10 %-os, illetve -/+ 20 %-os változása milyen hatással bír a nettó jelenértékre. A forgatókönyv elemzés eredményét a 7.30. TáblázatTáblázat tartalmazza. 7.30. Táblázat: Forgatókönyv elemzés eredménye PÉNZÜGYI MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓK

- Optimista 1 - Pesszimista 1 - Pesszimista 2

Pü-i beruházás

- Optimista 2

FNPV/C értéke, mFt

Valószínűség

Változás -20%

961,6

10%

96,2

-10%

786,1

20%

157,2

10%

435,2

50%

217,6

20%

259,7

20%

51,9

100%

522,9

-20%

-1137,760

10%

-113,8

-10%

-1314,845

20%

-263,0

10%

-1669,017

50%

-834,5

20%

-1846,103

20%

-369,2

100%

-1580,5

Eltérés az alapesettől

- Pesszimista 2

Pü-i működési ktg

- Pesszimista 1

-20%

-1462,509

10%

-146,3

-10%

-1477,220

20%

-295,4

10%

-1506,642

50%

-753,3

20%

-1521,354

20%

-304,3

100%

-1499,3


GAB,2/25/2011

ENPV értéke, mFt

Valószínűség

-5,9%

- Optimista 2 - Optimista 1

Gazd beruh ktg

Változás

GAZDASÁGI MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓK FNPV/C várható értéke mFt

-0,5%

183

ENPV várható értéke, mFt

-14,4%

Gazdasági működési ktg

Forgatókönyv

-20%

706,6

10%

70,7

-10%

658,6

30%

197,6

10%

562,7

40%

225,1

20%

514,7

20%

102,9

100%

596,3 -2,4%


PÉNZÜGYI MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓK Változás

FNPV/C értéke, mFt

GAZDASÁGI MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓK

Valószínűség

FNPV/C várható értéke mFt

Változás

ENPV értéke, mFt

-20%

69,3

10%

6,9

-10%

340,0

30%

102,0

10%

881,3

40%

352,5

20%

1152,0

20%

230,4

100%

691,9

-20%

-1620,088

10%

-162,0

- Pesszimista 2

-10%

-1556,010

50%

-778,0

10%

-1427,853

30%

-428,4

20%

-1363,774

10%

-136,4

100%

-1504,7

Pü-i bevétel

- Pesszimista 1

- Optimista 2 - Optimista 1


Gazdasági haszon

Forgatókönyv


-0,9%

Valószínűség

ENPV várható értéke, mFt

13,30%


Következtetések a forgatókönyv elemzés alapján: • A forgatókönyv elemzés alapján megállapítható, hogy a pénzügyi megtérülési mutatók alakulására leginkább a beruházási költségek változása hat, így azok növekedése kockázatot hordozhat magában. A forgatókönyv elemzés alapján az FNPV/C várt értéke akár 5,9 %-kal is alacsonyabb lehet, mint alapesetben. • Az üzemelési költségek és a bevételek változása alacsony szintű kockázati tényező az FNPV/C tekintetében • A gazdasági megtérülési mutatók szempontjából a fő kritikus változó a gazdasági beruházási költség, amelynek változása a gazdasági nettó jelenérték 14,4 %-os csökkenését okozhatja. • A gazdasági haszon szintén kritikus változó, de ennek várható értéke magasabb, mint az alapesetben kalkulált érték, így ezen a téren nincs kockázata a projektnek.

7.4.2

Kockázatelemzés

Beruházási tartalékra vonatkozó kockázatelemzés A tartalék esetében csak az esetleges műszaki többletmunkákból adódó költségnövekedést vizsgáltuk. Minden egyes beruházási tételnél megvizsgáltuk mind a csatornázás mind a telep esetében a várható eltérés mértékét, az eltérés szórását és ez alapján határoztuk meg, hogy mekkora legyen a tartalék mértéke. Az alsó becslés a valószínű értéknél 5 %-kal kisebb, míg a felső becslésnél eltérő mértékű lehetséges növekedést vettünk figyelembe (7.31. Táblázat).

GAB,2/25/2011

184



7.31. Táblázat: Tartalék mértékének kalkulációja Munka, létesítmény megnevezése

Alsó becslés

Várt érték

Felső becslés

Szórás

Max érték

50 mm 90mm

Alap egységár

3. Nyomóvezetékek***

Építési körülmények miatt felmerülő többletköltségek

4. Szennyvízátem Alap egységár elők*

5. Szennyvízátem Alap egységár elők rekonstrukciója

GAB,2/25/2011

110 mm

7 178 808

7 556 640

8 312 304

577 148

8 133 788

160 mm

47 795 023

50 310 550

55 341 605

3 842 532

54 153 082

200 mm

11 997 531

12 628 980

13 891 878

964 554

13 593 534

250 mm

0

0

0

0

0

300 mm

241 309 120

254 009 600

279 410 560

19 400 304

273 409 904

350 mm

0

0

0

0

0

400 mm

0

0

0

0

0

Nyíltvíztartás

0

0

0

0

0

321 290

338 200

365 256

22 177

360 377

558 600

588 000

635 040

38 558

626 558

335 160

352 800

381 024

23 135

375 935

1 290 575

1 358 500

1 467 180

89 083

1 447 583

1 754 413

1 846 750

1 994 490

121 099

1 967 849

2 736 000

2 880 000

3 110 400

188 854

3 068 854

1 641 600

1 728 000

1 866 240

113 313

1 841 313

5 807 588

6 113 250

6 602 310

400 873

6 514 123

Burkolat bontás - Dk 110 Burkolat bontás - Dk 160 Burkolat bontás - Dk 200 Burkolat bontás - Dk 300 Nyomvonal helyreállítás - Dk 110 Nyomvonal helyreállítás - Dk 160 Nyomvonal helyreállítás - Dk 200 Nyomvonal helyreállítás - Dk 300 Félpályás úthelyreállítás

-


7 313 813

7 698 750

8 314 650

504 841

8 203 591


6 670 634

7 021 720

7 583 458

460 445

7 482 165


6 556 520

6 901 600

7 453 728

452 568

7 354 168


6 597 988

6 945 250

7 500 870

455 430

7 400 680


6 587 633

6 934 350

7 627 785

529 620

7 463 970

1 971 098

2 074 840

2 240 827

136 056

2 210 896

1 950 322

2 052 970

2 217 208

134 622

2 187 592

1 929 593

2 031 150

2 193 642

133 191

2 164 341

1 936 100

2 038 000

2 201 040

133 641

2 171 641

1 919 190

2 020 200

2 181 816

132 473

2 152 673

1 919 190

2 020 200

2 181 816

132 473

2 152 673

szerkezeti és gépészeti rekonstrukció szerkezeti és gépészeti rekonstrukció szerkezeti és gépészeti rekonstrukció szerkezeti és gépészeti rekonstrukció szerkezeti és gépészeti rekonstrukció szerkezeti és gépészeti rekonstrukció

185


Munka, létesítmény megnevezése


Alsó becslés

Alap egységár

6. Szennyvíztisztí tó telep

Felmerülő többletköltségek

Várt érték

Felső becslés

Szórás

Max érték

914 620 250

962 758 158 1 059 033 974

73 531 869 1 036 290 027

P és N eltávolítás

182 924 050

192 551 632

211 806 795

14 706 374

207 258 005

Komposztálás

183 437 161

193 091 748

212 400 923

14 747 626

207 839 374

Rothasztás és biogáz hasznosítás

-

Üzem-irányítás

36 687 432

38 618 350

42 480 185

2 949 525

41 567 875

Szennyvíz-minőség monitorizálás

18 215 438

19 174 146

21 091 560

1 464 450

20 638 595

Műanyag tartály

Felmerülő többletköltségek 7. Egyedi szennyvíztisztít Vasbeton tartály ók****

Felmerülő többletköltségek

Szennyvíz átemelő egység Tisztított víz átemelő egység Tápanyag eltávolító egység Szikkasztó-mező

Szennyvíz átemelő egység Tisztított víz átemelő egység Tápanyag eltávolító egység Szikkasztó-mező

8. Természetközeli szennyvíztisztító

Gyökérmezős Tavas, levegőztető rendszer nélkül

9. Egyedi szennyvíztározó****

Műanyag tartály Vasbeton tartály

Költség összesen

1 703 962 116 1 793 644 333 1 971 888 563

136 386 834 1 930 031 167

Eltérés (Max érték/várt érték)

1,076

Forrás: CBA Modell Tolna projekt 20101119 xls, „BK alap összesítő” munkalap

A csatornázás és a telep költségeinek együttes figyelembe vételével a tartalék mértéke 7,6 % (84,13 %-os valószínűséggel) Normál eloszlást figyelembe véve a 84,1 % a valószínűsége, hogy ekkora mértékű tartalékra lesz szükség. 7.4.2.1

Kritikus változókra vonatkozó kockázatelemzés

A kockázatelemzést a Monte-Carlo szimuláció segítségével végeztük el, amelynek keretében vizsgáltuk, hogy a kritikus változók együttes változása milyen hatással van az FNPV/C és az ENPV megtérülési mutatókra. (Megjegyzés: A Monte-Carlo szimulációs modell az Európai Beruházási Banktól származik, és a szimulációs modell csak az FNPV és az ENPV változását kalkulálja, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően. Így mi is csak ezen változók vizsgálatát tudtuk elvégezni, de az GAB,2/25/2011

186



elemzésben kritikus változónak tekintettük azon változókat is, amelyek csak az FRR vagy az ERR változásához kapcsolódóan tekinthetők annak) A projekt kritikus változói az FNPV és az ENPV alapján Pénzügyi változók: Beruházási költség Gazdasági változók: Gazdasági hasznok, beruházási költség A projekt kritikus változói az FRR/C és az ERR alapján: Pénzügyi változók: Beruházási költség, bevétel Gazdasági változók: Gazdasági hasznok, beruházási költség A kritikus változókra elvégzett kockázatelemzést 7.33. Táblázat foglalja össze Három forgatókönyvet vizsgáltunk: optimista, realista és pesszimista. A forgatókönyveket a változók változásának terjedelme határozza meg. A megtérülési mutatók változása az alapesethez képest: Optimista Realista FNPV/C 3,0 % -2,9 % ENPV/C 30,3 % -7,1%

Pesszimista -8,9 % -56,4%

A szimuláció révén levonható következtetések: - Az optimista forgatókönyvben a kockázatok hatása nem jelentkezik, mind az FNPV/C, mind az ENPV értéke javul az alapesethez képest (az ENPV esetében jelentősen) - A realista forgatókönyvben már jelentkezik kockázat, mivel mind az FNPV/C, mind az ENPV alacsonyabb, mint az alapesetben számolt értékek. Az eltérés az FNPV/C esetében elhanyagolható mértékű, míg az ENPV esetében mérsékelt kockázatot jelez. - A pesszimista forgatókönyvben az FNPV/C értékének csökkenése mérsékelt kockázattal bír, míg az ENPV csökkenése már jelentős kockázatot hordoz magában. Megjegyzendő azonban, hogy a projekt társadalmi-gazdasági megítélése még a pesszimista forgatókönyv bekövetkezése esetén is pozitív, mivel az ENPV értéke még ekkor jelentős: 266,5 mFt.

GAB,2/25/2011

187



7.32. Táblázat: A vizsgált három forgatókönyv eredménye Optimista

Projekt beruházási költség Bevétel O&M költség Gazdasági haszon Gazdasági beruházási költség Gazdasági O&M költség* *Nem kritikus Várható érték Szórás

Alsó

Felső

Realista Az alapesettől való eltérés mértéke Alsó Felső

-10% 0% -10% -5% -10% 0%

5% 0% 5% 15% 5% 0%

-5% 0% -5% -10% -5% 0%

FNPV/C, mFt -1 447,6 40,5

ENPV, mFt 795,5 104,6

- 95 % a valószínűsége, hogy az FNPV/C értéke 1527, 0 mFt és -1368,1 mFt közé esik, 0,0% valószínűséggel, hogy az FNPV/C>0.

GAB,2/25/2011

188

FNPV/C, mFt -1 535,5 40,5

Pesszimista

10% 0% 10% 10% 10% 0% ENPV, mFt 567,2 104,0

- 95 % a valószínűsége, hogy az FNPV/C értéke 1614,9 mFt és -1456,2 mFt közé esik, 0,0% valószínűséggel, hogy az FNPV/C>0.

Alsó

Felső

0% 0% 0% -15% 0% 0%

15% 0% 15% 0% 15% 0%

FNPV/C, mFt -1 624,1 40,6

ENPV, mFt 266,5 82,8

- 95 % a valószínűsége, hogy az FNPV/C értéke 1703,7 mFt és -1544,4 mFt közé esik, 0,0% valószínűséggel, hogy az FNPV/C>0.



- 95 % a valószínűsége, hogy az ENPV értéke 590,5 mFt és 1000,5 mFt közé esik, 100,0% valószínűséggel, hogy az ENPV >0.

GAB,2/25/2011

189




7.4.2.2


Leíró jellegű kockázatelemzés

A kockázatok negatívan hathatnak a projekt megvalósítására, ezáltal megnehezítheti, hátráltathatja, és végső soron megakadályozhatja a beruházás megvalósítását. A Projekt menedzsment szervezetnek a Társulási Tanáccsal egyetemben az a feladata, hogy azon kockázatokra, melyek befolyással lehetnek a projekt megvalósítására a lehető legrövidebb időn belül reagálni tudjon. A kockázatkezelési stratégia ezt a célt szolgálja. A kockázatkezelés során meg kell határozni a kockázati tényezők bekövetkezési valószínűségét, ezáltal a bekövetkezés hatását, illetve mindezek függvényében a kockázatkezelési stratégiát, a választ a felmerülő kockázatra. A részletes megvalósíthatósági tanulmány 5.4.3 További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás (112. oldal) című fejezetében a pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontból feltárt kockázatokon túl további kockázatokkal lehet számolni a megvalósítás és az üzemeltetés során ezek a következők: •

•

Megvalósítás: o Műszaki kockázatok: Nem megfelelő tervezésből eredő hibák Kivitelezési munkákból származó kockázatok Gépek, berendezések meghibásodása Havária o Jogi szempont: Jogszabályi környezet változása Tulajdoni viszonyokban fellépő problémák Hatósági támogatottság hiánya o Társadalmi szempont: Lakossági panaszok az útfelbontások miatt a csatornahálózat kiépítése során o Környezeti szempont: Környezeti terhelés az építkezés során o Intézményi szempont: Társuláson belüli konfliktusok Konfliktushelyzet az érintettek (tulajdonos, üzemeltető) között. Az üzemeltetést veszélyeztető kockázatok o Műszaki kockázatok: Építés okozta hibák megjelenése Tervezés során figyelmen kívül hagyott, vagy akkor még nem ismert befolyásoló tényezők felbukkanása Kapacitás kihasználatlansága vagy túlterheltsége miatt fellépő üzemeltetési problémák A szükséges engedélyek megszerzésére nem megfelelő tartalmú dokumentáció összeállítása o Jogi szempont: Garanciális jogok érvényesítésének elhúzódása, akadályba ütközése Tulajdoni viszonyokban fellépő problémák Hatósági kötelezések Üzemeltető szerződéssel kapcsolatos kockázatok

GAB, 2/25/2011

190



o Társadalmi szempont: A lakosság részéről a rákötések lassabban valósulnak meg a tervezettnél o Környezeti szempont: Környezeti elemek terhelésének csökkenése kisebb a vártnál esetleges technológiai problémák fellépésének következtében o Intézményi szempont: Társuláson belüli konfliktusok Konfliktushelyzet az érintettek (tulajdonos, üzemeltető) között. Az RMT 5.4.3 További értékelési szempontok szerinti becslés, leírás (112. oldal) című pontjában és a fentiekben feltárt a megvalósítás és az üzemeltetés során bekövetkező kockázatok alapján jelen fejezetben elvégeztük ezen kockázatok elemzését. A kockázatelemzés szakaszai: • • • A.)

Kockázati tényezők meghatározása; Valószínűség-hatás vizsgálat; A kritikus és nem kritikus kockázati tényezők meghatározása. Kockázati tényezők meghatározása

A kockázati tényezők rendszerezése megkönnyíti meghatározásukat és a kockázatelemzés folyamatát. Emiatt a kockázati tényezők 6 átfogó kategóriába kerültek besorolásra, melyek a következők: • • • • • •

Műszaki; Jogi; Társadalmi; Környezeti; Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági (külön elmezés); Intézményi.

Az egyes kockázati tényező kategóriák az alábbi kockázati tényezőket tartalmazzák: •

•

•

•

Műszaki kockázati tényezők: o Nem megfelelő teljesítmény tervezet; o Nem megfelelő műszaki tervezés; o Nem megfelelő műszaki kivitelezés; Jogi kockázati tényezők: o Közbeszerzési folyamatok elhúzódása; o Hatósági folyamatok elhúzódása; o Az esteleges rendeletmódosítások; o Tulajdoni viszonyokban fellépő problémák; o Kivitelezői csődhelyzet; o A PTK, BTK –nak történő nem megfelelés; o Garanciális jogok érvényesítésének elhúzódása, akadályokba ütközése; o Üzemeltető szerződéssel kapcsolatos kockázatok; o Hatósági kötelezések; Társadalmi kockázati tényezők: o Civil szervezetek, lakosság ellenállása; o Lakosság részéről a rákötések lassabban valósulnak meg a tervezettnél; o Hatóság támogatásának hiánya; Környezeti kockázati tényezők:

GAB, 2/25/2011

191


•

•

B.)


o Környezeti terhelés az építkezés során; o Környezeti elemek terhelésének csökkentése kisebb a vártnál esetleges technológiai problémák fellépésének következtében az üzemeltetés ideje alatt; Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázati tényezők; o A tervezett költségek alulbecslése; o Nem megfelelő erőforrás allokálás; o Saját erő meglétének hiánya; o Rákötések, ezáltal a bevételek nem a várt ütemben alakulnak; o Nem megfelelő díjfizetési hajlandóság; Intézményi kockázati tényezők: o Konfliktushelyzet az érintettek (Társulás, tulajdonos, üzemeltető) között; o Nem megfelelő erőforrás allokálás. Valószínűség-hatásvizsgálat

A kockázati tényezők kockázati fokának mértéke valószínűség-hatás vizsgálattal került megállapításra. Ennek első lépéseként a bekövetkezési valószínűség mértéke és a bekövetkezés hatása lett számszerűsítve. Valószínűség vizsgálatánál, az értékek a következők: 1: 2: 3: 4: 5:

…-0,2 a valószínűsége, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezik 0,21-0,4 a valószínűsége, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezik 0,41-0,6 a valószínűsége, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezik 0,61-0,8 a valószínűsége, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezik 0,81-1,0 a valószínűsége, hogy az adott kockázati tényező bekövetkezik

A kockázati tényezők bekövetkezési valószínűség értékeinek a meghatározásánál, az egyes értékekhez tartozó tartományok számtani közepe jelentette az alapértéket, ennek megfelelően: 1: 2: 3: 4: 5:

p=0,1 p=0,3 p=0,5 p=0,7 p=0,9

Hatás vizsgálatnál az értékek a következők: 1: 2: 3: 4: 5: C.)

1x nincs hatással 2x jelentéktelen 3x közepes 4x jelentős 5x nagyon jelentős A kritikus és nem kritikus kockázati tényezők meghatározása

Minden egyes kockázati kategóriába tartozó kockázati tényezőnek a bekövetkezési valószínűségét (p) összeszoroztuk az adott kockázati kategóriába tartozó kockázati tényező bekövetkezésének hatásértékével (q), így megkaptuk az adott kockázati kategóriába tartozó kockázati tényező kockázati fokát (K). A kapott eredmények közül a 2,3-nál nagyobb értékékeket vettük kritikus kockázati tényezőknek, mivel az egyensúlytól való eltérést (50%) vizsgáltuk. A kritikus határ kiszámítása: K min imum = p min imum ⋅ q min imum = 0,1 ⋅1x = 0,1x ;

GAB, 2/25/2011

192



K max imum = p max imum ⋅ q max imum = 0,9 ⋅ 5 x = 4,5 x ; Kritikus határ =

K min imum + K max imum 0,1x + 4,5 x = = 2,3 x . 2 2

7.33. Táblázat: A kritikus és nem kritikus kockázati tényezők meghatározása

Kockázati tényező

A kockázati tényező bekövetkezésének valószínűsége (p) 1 2 3 4 5 0,1

0, 3

0, 5

0, 7

0, 9

A kockázati tényező bekövetkezésének hatása (q) 1 2 3 4 5 1 x

2 x

3 x

4 x

5 x

A kockázati tényező kockázati foka (K)

Műszaki kockázati tényezők Nem megfelelő teljesítmény tervezet

X

Nem megfelelő műszaki tervezés

X

X

0,5x

Nem megfelelő műszaki kivitelezés

X

X

0,5x

X

0,4x

Jogi kockázati tényezők Közbeszerzési folyamatok elhúzódása

X

X

1,2x

Esteleges rendeletmódosítások

X

X

0,4x

Tulajdoni viszonyokban fellépő problémák

X

X

0,4x

Kivitelezői csődhelyzet

X

A PTK, BTK – nak történő nem megfelelés

X

Garanciális jogok érvényesítésének elhúzódása, akadályba ütközése Üzemeltető szerződéssel kapcsolatos kockázatok Hatósági kötelezések

X X

0,3x

X

X

X

0,5x

X

1,5x 0,4x

X

X

0,5x

X

X

0,5x

X

1,5x

X

0,5x

Társadalmi kockázati tényezők Civil szervezetek, lakosság A lakosság részéről a rákötések lassabban valósulnak meg a tervezettnél Hatóság támogatásának hiánya

X X

Környezeti kockázati tényezők Környezeti terhelés az építkezés során

X

Környezeti elemek terhelésének csökkenése kisebb a vártnál esetleges technológiai problémák fellépésének következtében az üzemeltetés ideje alatt

X

X

0,9x X

1,5x

X

1,5x

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázati tényezők A tervezett költségek alulbecslése

X

Nem megfelelő erőforrás allokálás

X

X

0,5x

Saját erő meglétének hiánya

X

X

0,5x

Rákötések, ezáltal a bevételek nem a várt ütemben alakulnak

X

X

1,5x

Nem megfelelő díjfizetési hajlandóság

X

X

1,5x

GAB, 2/25/2011

193


Kockázati tényező

UTB Envirotec Kft. Munkaszám: 0607-025 A kockázati tényező bekövetkezésének valószínűsége (p)

A kockázati tényező bekövetkezésének hatása (q)

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

0,1

0, 3

0, 5

0, 7

0, 9

1 x

2 x

3 x

4 x

5 x

A kockázati tényező kockázati foka (K)

Intézményi kockázati tényezők Konfliktushelyzet az érintettek (tulajdonos, Társulás, üzemeltető) között Nem megfelelő erőforrás allokálás

D.)

X X

X

1,5x

X

0,5x

Pénzügyi és gazdasági mutatók vizsgálata

A pénzügyi megtérülési mutatók kedvezőtlen alakulására vonatkozó kockázatokat a forgatókönyv elemzésben említettük. A legjelentősebb kockázat a bevételek oldaláról jelentkezik. 7.34. Táblázat: Pénzügyi és gazdasági kockázati tényezők meghatározása

Kockázat

Kockázat bekövetkezésének valószínűsége (1-10)

Kockázat hatása a megtérülésre (1-10)

Kockázat kezelésének stratégiája

Pénzügyi mutatók Beruházási költség növekedése - beruházási javak árának növekedése

Közbeszerzési eljárás során a legjobb árajánlat kiválasztása Szerződésben rögzíteni a szankciókat, a kivitelező késedelme esetén Műszaki felügyeletet ellátó Mérnök alkalmazása a kivitelezés során

Mérsékelt (6)

Magas (7)

- kivitelező késedelme és pótmunkák

Alacsony (3)

Magas (7)

Üzemelési költségek növekedése

Magas (7)

Mérsékelt (5)

Szigorú költséggazdálkodás

Magas (7)

Mérsékelt (5)

Részletfizetési lehetőség bevezetése a szociálisan rászoruló családoknál

Mérsékelt (6)

Mérsékelt (5)

Díjemelés fokozatos bevezetése

Bevételek csökkenése - nem fizetések arányának növekedése - vízfogyasztás visszafogása Gazdasági mutatók

Beruházási költség növekedése

Mérsékelt (6)

Jelentős (8)

Gazdasági haszon

Alacsony (3)

Alacsony (3)

Diszkontráta növekedése

Alacsony (4)

Lényeges (9)

GAB, 2/25/2011

194

Közbeszerzési eljárás során a legjobb ajánlat kiválasztása, Szerződésben rögzíteni a szankciókat, a kivitelező késedelme esetén Műszaki felügyeletet ellátó Mérnök alkalmazása a kivitelezés során A projektmenedzsment hatáskörén kívül álló elemekből áll össze, így kockázatkezelési stratégiát erre nem lehet kialakítani. A projektmenedzsment hatáskörén kívül álló elemekből áll össze, így kockázatkezelési stratégiát erre nem lehet kialakítani


8 8.1 8.1.1


Cselekvési terv a projekt megvalósítására A projekt irányítási struktúrája A projektmenedzsment szervezeti felépítése

A PME létrehozása azt a célt szolgálja, hogy fokozatosan a projekt előrehaladásával, belső és külső szakértő segítségével az önkormányzat felállítson egy hatékony menedzsment szervezetet. A beruházás jelen fázisában a közbeszerzési terv tartalmazza a PME tagok kiválasztásának, és a velük kötendő szerződések aláírásának időpontját. Alapvetően a PME feladatokat külső szakértők látják el, Tolna Város Önkormányzata részéről a kapcsolattartásra, egy személy lett kijelölve. 8.1. Táblázat: Projektmenedzsment szervezet A projektmenedzsment szervezet neve

Projektmenedzser: Közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott projektmenedzsmentért felelős cég tagja

Szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése Tolna városban a projekthez kapcsolódó Projekt menedzsment szervezet 2. forduló Munkaidő szükséglet Fő feladatok (munkanap) Operatív teendők ellátása A projektmenedzsment szervezet alegységeinek koordinálása Jelentéstételi kötelezettségek teljesítése a projektvezető és a KSZ felé Dokumentálás Irattározás Esetleges ellenőrzések esetén a Kedvezményezett operatív segítése Megbízási szerződés alapján Beszámolási kötelezettsége a projektmenedzser szervezet 5 munkanap/hét vezetője felé van. Elvárt képzettség, munkatapasztalat: Felsőfokú mérnöki vagy közgazdasági vagy jogi végzettség, legalább 5 éves szakmai tapasztalat beruházások lebonyolítása területén.

GAB, 2/25/2011

195



Szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése Tolna városban a projekthez kapcsolódó Projekt menedzsment szervezet 2. forduló Munkaidő Fő feladatok szükséglet (munkanap) közreműködés a FIDIC mérnök közbeszerzési eljárás keretében történő kiválasztásában a projekt műszaki felügyeletét ellátó mérnök – műszaki ellenőr munkájának felügyelete, a projektgazda érdekeinek képviselete műszaki ügyekben rendszeres koordináció a beruházást kivitelező, tervező és ellenőrző cégekkel, biztosítva a megrendelői műszaki érdekek képviseletét Próbaüzem, műszaki átadás-átvétel felügyelete üzemeltetés műszaki, szervezeti struktúrájának Műszaki terület felelőse: kidolgozásában való részvétel. üzembehelyezés Megbízási szerződés Közbeszerzési eljárás alapján garanciális felülvizsgálat lefolytatásában közreműködés keretében kiválasztott 5 munkanap/hét projektmenedzsmentért Beszámolási kötelezettsége a projektmenedzser felé van. felelős cég tagja A projektmenedzsment szervezet neve

Együttműködik Tolna Város Polgármesteri Hivatal Műszaki ügyosztályával. Elvárt képzettség, munkatapasztalat: Építőmérnöki képzettség, legalább 5 éves szakirányú beruházói vagy kivitelezői gyakorlat. FIDIC mérnök

Pénzügyi terület felelőse: Közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott projektmenedzsmentért felelős cég tagja

Pénzügyi-számviteli feladatok: nyilvántartás és audit trail a projekt költségvetésének és cash-flow tervének elkészítése, aktualizálása, valamint a pénzügyi kötelezettségek nyilvántartása, kötelezettségvállalás állományának folyamatos figyelemmel kísérése vállalkozói számlák tartalmai, formai ellenőrzése, előleg elszámolásának nyomon követése (ha van), költségek elszámolhatóságának vizsgálata jelentések pénzügyi fejezeteinek elkészítése Kifizetések benyújtása Beszámolási kötelezettsége a projektmenedzser felé van. Együttműködik Tolna Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Ügyosztályával. Elvárt végzettség, munkatapasztalat: Pénzügyi-számviteli vagy közgazdasági felsőfokú végzettség, legalább 3 éves szakmai gyakorlat beruházási tevékenységben.

GAB, 2/25/2011

196

Megbízási szerződés alapján 5 munkanap/hét

Tolna Város szennyvízkezelésének fejlesztése Részletes megvalósíthatósági tanulmány A projektmenedzsment szervezet neve

Jogi terület felelőse: Közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott projektmenedzsmentért felelős cég tagja

Belső ellenőr: Közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott projektmenedzsmentért felelős cég tagja


Szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése Tolna városban a projekthez kapcsolódó Projekt menedzsment szervezet 2. forduló Munkaidő Fő feladatok szükséglet (munkanap) A projekt közbeszerzési eljárásainak felügyelete A szállítói szerződések felülvizsgálata üzemeltető megbízására vonatkozó jogi feltételek kialakítása, üzemeltetői struktúra és szerződéses keretek kialakítása A projekt során keletkező jogi problémák kezelése Megbízási szerződés Beszámolási kötelezettsége a projektmenedzser felé van. alapján Együttműködik Tolna Város Polgármesteri Hivatal Jogi 1-2 munkanap/hét Osztályával. Elvárt végzettség, munkatapasztalat: - Állam és Jogtudományi Egyetem - ügyvédi szakvizsga . Az 193/2003. Kormány Rendeletben meghatározott feladatok ellátása éves feladatterv Közvetlenül a projekt menedzsment szervezet vezetőjének alapján irányítása alatt végzi tevékenységét. alkalomszerűen, Információt kérhet a projektmenedzsertől és szervezetétől, kb. heti 4-6 órában de önálló információszerzési joga is van. Felügyeli, hogy a beruházási folyamat – beruházás a támogatási szerződés szerint valósul-e meg. pályáztatás, előkészítés, Beszámolási kötelezettsége a projektmenedzser szervezet kivitelezés, stb. – alatt vezetője felé van.

Könyvvizsgáló Közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott projektmenedzsmentért felelős cég tagja Kapcsolattartó Mireider László Tolna Város Polgármesteri Hivatal Műszaki osztályvezető

A könyvvizsgálói feladatok ellátása

Kapcsolattartás az üzemeltetővel Kapcsolattartás a közreműködő szervezettel Kapcsolattartás a projektmenedzserrel Kapcsolattartás a közbeszerzési szakértővel Kapcsolattartás a FIDIC mérnökkel

Megbízási szerződés alapján

2-3 óra/nap

A PME finanszírozása a kapcsoltattartó tekintetében teljes mértékben önkormányzati forrásból – a munkaköri leírásokban rögzítettek szerint -, a külső szakértők díjazása a projekt részeként, azzal azonosan közös finanszírozásban történik.

8.1.2

A projekt menedzsment működése

A projektmenedzsmentért közvetlenül felelős cég, a tájékoztatás biztosításáért felelős cég, a jogi terület felelőse, valamint a közbeszerzési eljárások lebonyolításáért felelős cég kiválasztása a Kbt. szabályaival összhangban történik meg. A projekt menedzsment szervezet első feladataként kialakítja az ügyrendet, annak részeként a Szervezeti és Működési Szabályzatot, irányítási és működési rendet az önkormányzat és a tanácsadó cég között. Az ügyrend a PME működését szabályozza oly módon, hogy leírja és elkülöníti a PME egyes munkaköreihez rendelt feladatköröket, hatásköröket és jogköröket, valamint a PME szervezetén belüli együttműködés és a PME-n kívüli szervezetek, szervezeti egységekkel való együttműködés szabályait.

GAB, 2/25/2011

197



Továbbá kialakításra kerül az audit trail (ellenőrzési nyomvonal), mely bemutatja a feladat és az információ szintjeit és kapcsolódásait, továbbá az irányítás és az ellenőrzés folyamatait, amelyek együttesen lehetővé teszik a monitorozást és az ellenőrzést. Az önkormányzat részéről a projektben részt vevő munkatárs munkaköri leírása a projekthez illesztésre kerülnek. A projektmenedzser cég feladata a projekt operatív teendőinek koordinálása, a közbeszerzési, pénzügyi, műszaki és a monitoring feladatok megvalósításáért felelős munkatársak tevékenységének összehangolása. A pénzügyi vezető javaslata alapján ellenjegyzi, valamint jóváhagyásra előterjeszti a projekt vezetőjének a teljesítéssel kapcsolatos számlákat. A menedzsment az ő vezetésével és koordinálásával tartja a kapcsolatot a különböző a projekt megvalósításában tevékenykedő vállalkozókkal, a költséghaszon elemzés és a részletes megvalósíthatósági tanulmányt készítő céggel, illetve a Közreműködő Szervezettel. Intézkedéseit a projektvezetővel történt egyeztetés alapján és annak egyetértésével/jóváhagyásával végzi. A keletkező iratokat a támogatási szerződésben meghatározott módon dokumentálja, összhangban az önkormányzat iratkezelési –és megőrzési szabályzatával. A projektgazda kiemelt hangsúlyt helyez a szerződő cégek kiválasztása során a minőségbiztosításra, így követelmény, hogy a partnercégek rendelkezzenek MSZ EN ISO 9001:2001 tanúsítvánnyal. A projektmenedzser céget a projektgazda önkormányzat közbeszerzési eljárás keretében választotta ki.

A projektmenedzsment cég munkáját segíti: • •

• •

A.)

Tolna Város Polgármesteri hivatal Műszaki Osztálya A TOLNAVÍZ Kft., mely jelenleg is üzemeltetője a városban már megépült szennyvízelvezető hálózatnak és a szennyvíz tisztítására és ártalmatlanítására megvalósított szennyvízkezelő telepnek Tolna Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya Tolna Város Polgármesteri Hivatal Jogi Ügyosztálya

A projekt menedzsment szervezet • • •

• • • • •

dönt napi, operatív és stratégiai kérdésekben; adminisztratív végrehajtó szervként funkcionál; támogatást nyújt az önkormányzat számára a projekttel kapcsolatosan, o különös tekintettel az adatszolgáltatásra, o a véleménynyilvánításra o és a döntéshozatal előkészítésére; információt biztosít az önkormányzat számára, ami segítheti a projekttel kapcsolatos saját feladatainak elvégzésében; biztosítja, hogy a különböző szerződéseken belüli munkák közötti koordináció hatékonyan működjön, és az egyes szerződések integráltak legyenek a projektben; megszervezi a tervezési és harmonizációs folyamatokat, azokat folyamatosan ellenőrzi, koordinálja; szakmai és technikai támogatást nyújt a közbeszerzések során; projektellenőrzést, -felügyeletet lát el: o megelőző és helyesbítő intézkedéseket javasol a projektgazda részére; ha a jóváhagyottól eltérő tárgyat, minőséget, költséget, haladási ütemtervet vagy teljesítményt észlel; o a szerződéses kötelezettségek betartását folyamatosan ellenőrzi; o ésszerű javaslatokat fogalmaz meg a szükséges intézkedések illetve döntések kezdeményezésére;

GAB, 2/25/2011

198


• •

• • •

B.)


ellátja a projekttel kapcsolatosan tájékoztatási, adatszolgáltatási, döntés-előkészítési feladatokat; a megvalósulási szakaszban a FIDIC mérnök javaslata alapján ellenőrzi és ellenjegyzi, valamint jóváhagyásra előterjeszti a projekt vezetőjének a teljesítéssel kapcsolatos számlákat. A menedzsment az ő vezetésével és koordinálásával tartja a kapcsolatot a vállalkozókkal. Elősegíti a horizontális szempontok érvényesülését, ezzel kapcsolatosan tanácsadást nyújt a kedvezményezett részére. Intézkedéseit a projektvezetővel történt egyeztetés alapján és annak egyetértésével/jóváhagyásával végzi.

A projekt menedzsment szervezet általános feladatai • • •

•

C.)

A projekt, a beruházási program megismerése Megrendelő szabályzatainak, belső utasításainak megismerése Az eddig elkészített Projekt lebonyolítási ütemterv felülvizsgálata: o Feladat; o Idősávok; o Felelős; o Végrehajtó; o Határidők; o Mérföldkövek; o Minőségbiztosítás; o Pénzügyi teljesítés. Szakértői közreműködés a közbeszerzési eljárások lefolytatásában o közbeszerzési dokumentációk összeállításának irányítása, ellenőrzése, határidőre biztosítása; o közbeszerzési műszaki dokumentációk felülvizsgálata, véleményezése; o kivitelező vállalkozási szerződésének szakmai felülvizsgálata, véleményezése; o helyszíni bejárások során szakértői közreműködés; o ajánlatok műszaki értékelése; o közreműködés a Vállalkozási szerződés megkötésében. o A kedvezményezett felkérése esetén a Bíráló Bizottságba tagot delegál.

Műszaki lebonyolításhoz kapcsolódó szakértői támogatás • • • • • • • • • • • •

Kivitelezés műszaki előrehaladásának nyomon követése. Megrendelőt érintő szakmai kérdések előkészítése. Kivitelezői tervezés során a tervek felülvizsgálata és jóváhagyása. Jogi tanácsadás: különböző vállalkozói, megbízási szerződések jogi felülvizsgálata, jogi képviselet ellátása, egyéb felmerülő jogi tanácsadás. Szükséges tervmódosítások kezelése. Részvétel a munkaterület átadás-átvételi eljáráson. Részvétel a kivitelezési kooperációkon. Támogatás nyújtása a kedvezményezett részére a Közreműködő Szervezet, a KEHI, az Állami Számvevőszék, az Európai Számvevőszék, stb. által tartott ellenőrzéseken. Keletkezett vállalkozói dokumentumok felülvizsgálata. Részvétel a hatósági, munkaügyi ellenőrzéseken. Jogszabályi háttér folyamatos figyelemmel kísérése. Támogatás nyújtása a műszaki ellenőrzés során.

GAB, 2/25/2011

199


• • • • •

•

D.)


Üzempróbák, próbaüzem lebonyolítása során szakértői részvétel. A Vállalkozói készre jelentés felülvizsgálatában részvétel. Hiány- és hibafelvételi eljárások lebonyolítása során részvétel. Pénzügyi előrehaladás nyomon követése. Rész- és végszámlák o teljesítésigazolások vizsgálata, igazolása; o számlák ellenőrzése; o vállalkozói kifizetések ellenőrzése. A könyvvizsgálói feladatok: o Folyamatos számviteli tanácsadás a támogatások és a projekt közvetlen költségeinek elszámolása tekintetében. o A projekt számviteli, pénzügyi vetületének folyamatos nyomon követése, vizsgálat a fizikai meglétre, az egyezőségek vizsgálata érdekében. o Kifizetési kérelmek ellenjegyzése, a kérelmek tartalmi és formai ellenőrzése. o Közbenső könyvvizsgálati jelentés készítése félévente. o Záró könyvvizsgálati jelentés készítése. Az utolsó támogatási részlet igényléséhez benyújtott Kifizetési kérelemhez csatolni kell a projekt könyvelésének, elszámolásainak – a számviteli törvény előírásai szerint nyilvántartásba vett – könyvvizsgáló által hitelesített, külső könyvvizsgálati jelentést, és Könyvvizsgálói igazolást.

Műszaki átadás-átvétel, használatba vétel • • • • •

E.)

Műszaki átadás-átvételi eljárás lebonyolítása során részvétel. Birtokbaadásban való közreműködés. Aktiválásban való közreműködés. Használatbavételi eljárásban való közreműködés. Üzembe helyezési engedélyek megszerzésében való közreműködés.

Jótállási időszak •

Utó-felülvizsgálati eljárás során szakértői részvétel.

GAB, 2/25/2011

200


8.2


Előkészítettség és intézkedési terv

8.2. Táblázat: Tervek, engedélyek Létesítményelem (pl. csatorna, átemelő, szennyvíztisztító telep stb.)

Szennyvíz nyomóvezeték hálózat

Szennyvíztisztító telep

Létesítmény kialakítására vonatkozó jogszabályi kritériumok Környezet-védelmi követelmények 219/2004. (VII.21.) Korm.rend. 253/1997 (XII.20.) Korm.rend. OTÉK 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 50/2001 (IV.3.) Korm.rend.

Vízjogi engedélyezés

Építési engedélyezés

Egyéb engedély (pl. közterület foglalás, vezeték-kiváltás stb.)

18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet

37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet 290/2007 (X.31.) Korm. rendelet

nem

18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet

37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet 290/2007 (X.31.) Korm. rendelet

nem

Amennyiben hatósági engedély nem áll rendelkezésre: Engedély

Környezetvédelmi engedély Szennyvíztisztító telep Elvi vízjogi engedély Szennyvíztisztító telep Vízjogi létesítési engedélySzennyvíz nyomóvezeték hálózat

GAB, 2/25/2011

Jogszabályi követelmények-nek megfelelő engedélyes terv rendelkezésre áll (Igen/nem/nem releváns)

Amennyiben az adott létesítményre jogerős hatósági engedély rendelkezésre áll: engedély száma, kibocsátó engedély hatóság, engedély érvényessége típusa (pl. elvi, létesítési stb.)

tervezési időszak, ha a tervezés folyamatban van, a szerződés szerinti határidő (év, hónap - év, hónap)

tervek engedélyező hatóság részére történő benyújtása (év, hónap)

engedélyezési eljárás vége, engedély kiadása (év,hónap)

2010.07.01.

2010.01.15.

2010.04.15.

2010.07.01.

2010.02.15.

2010.05.15.

56436/10

2011. július 04.

2010.07.01.

2010.02.15.

2010.05.30.

105173/10

2013. január 05.

201



A szennyvíztisztító telep fejlesztésének előkészítésére, azon belül a szükséges engedélyezési tervek elkészítésére és engedélyeztetésére Tolna város önkormányzata közbeszerzési eljárás alapján szerződést kötött. A vállalkozói szerződésben rögzített feladatok szerződés szerinti teljesítési határideje 2010.07.01., melyen belül a projekt előkészítés sávos ütemtervében meghatározott időpontokat vettük figyelembe.

8.2.1 8.2.1.1

Ingatlanszerzés, tulajdonjog Szennyvíztisztító telep

A meglévő és fejlesztendő szennyvíztisztító telep főbb adatai: • • • •

Cím: Területhasználat: EOV: Tulajdonjog:

7130 Tolna, hrsz.: 0126/4 és 0125 művelés alól kivett (erdő, út, mocsár, szennyvíztisztító) X: 188 580 Y: 708 120 1/1 arányban Tolna Város Önkormányzata

A szennyvíztisztító telep korszerűsítése ezen a telephelyen belül a valósul meg. Ezek már meglévő telephelyek, amelyek tulajdoni viszonyai rendezettek, Tolna Város Önkormányzat 1/1 tulajdoni hányadában állnak, terhelés és korlátozás mentes ingatlan-nyilvántartási adatokkal.

8.2.1.2

Nyomóvezetékek

A jelenleg meglévő, bővítésre szoruló tisztított szennyvíz nyomóvezeték döntő részben magántulajdonú területeken fekszik. Az új vezeték a meglévő mellett lesz kiépítve. A szolgalmi jogi bejegyzések a meglévő vezetékre a beruházás megvalósításakor tulajdoni lapokra felkerültek, ezért új szolgalmi bejegyzésre nem lesz szükség. Az építési munka során okozott zöldkár rendezése a majdani kivitelező feladata lesz, mely a közbeszerzési eljárás kiírásában rögzítenek. Az engedélyezési terv készítése során az érintett ingatlanok listáját pontosítani kell, valamint a tulajdonosoktól be kell szerezni a hozzájáruló nyilatkozatokat.

GAB, 2/25/2011

202



8.3. Táblázat: Nyomóvezetékkel érintett ingatlanok listája Helyrajzi Település szám TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 TSZ-NY-0 LO-NY-0 és SP- NY-0

Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Bogyiszló Tolna

0148/1 0149 0150/1 0148/2 524/1 524/2 0254 0252 0204 0221 0366/13 0366/12 0366/11 0366/10 0366/9 0366/8 0366/7 0366/34 0366/28 0366/29 0366/30 0366/31 0366/32 0366/33 0353 0330/20 0336 0323 0319 0315/22 0315/12 0315/11 0315/10 0315/9 2515/2

Település

Helyrajzi szám

FK-NY-0 FK-NY-0 FK-NY-0 FK-NY-0

Tolna Tolna Tolna Tolna

893/1 954/2 971/5 971/6

FK-NY-1 FK-NY-1 FK-NY-1 FK-NY-1 FK-NY-1 FK-NY-1 FK-NY-1 FK-NY-1 FK-NY-1

Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna

0269 0272 0286/2 3051 210/5 118 47/5 47/6 47/7

LO-NY-0 LO-NY-0 LO-NY-0 LO-NY-0 LO-NY-0 LO-NY-0 LO-NY-0 LO-NY-0 LO-NY-0 LO-NY-0 LO-NY-0 LO-NY-0

Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna

0148/1 0147/4 0147/5 0128/28 0130 825/32 826/1 2825 2774/5 2774/4 2774/8 2593

BO-NY-0 BO-NY-0 BO-NY-0 BO-NY-0 BO-NY-0 BO-NY-0 BO-NY-0

Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna

0148/1 0148/2 0147/2 0149 0150/1 524/1 524/2

A szennyvíz nyomóvezeték hálózat bővítés a város belterületi útjain valósul meg amelyek szintén rendezett tulajdonviszonyokkal rendelkeznek. Önkormányzati közutak esetében Tolna Város Önkormányzat 1/1 tulajdoni hányadában, ill. az állami közutak esetében a Magyar Állam tulajdonában, és a Magyar Közútkezelő KHT kezelésében állnak. A magánterületet érintő ingatlanok esetében a szolgalmi jog bejegyzésére az engedélyezési eljárás keretében kerül sor. A meglévő átemelők felújításával, ill. az átemelők bekapcsolásával a szennyvíztelepi központi irányítástechnikai rendszerbe az összes meglévő átemelő érintett. A meglévő átemelők területe rendezett, munkavégzéshez csak az üzemeltető hozzájárulása szükséges. A beruházás folyamán ingatlanszerzés nem szükséges.

GAB, 2/25/2011

203


8.2.2


Egyéb feladatok

A PR és nyilvánosság megfelelő biztosítása érdekében a projekt megvalósítási szakaszban közbeszerzési eljárás keretében a projektgazda önkormányzat kiválasztja a területért felelős céget. Feladatai közé tartozik többek között a lakosság folyamatos tájékoztatása a projekt megvalósítási szakaszában a projekt lezárásáig, illetve a kötelezően előírt kommunikációs elemek alkalmazása figyelembe véve a „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentumban szereplő II. számú kommunikációs terv. Egyéb szakértői, terület előkészítési feladatok nem relevánsak.

8.2.3

Kommunikációs terv

8.4. Táblázat: Célcsoportok Fő kategóriák

Szegmentált alábontás

Lakosság

A beruházás által érintett háztartások

Helyi véleményformálók

Véleményvezérek (orvosok, pedagógusok, gazdasági társaságok vezetői) Médiumok szerkesztői, újságírói Civil szervezetek vezetői, tagjai

Helyi és regionális döntéshozók

Települési önkormányzati vezetők Regionális fejlesztési tanács vezetői Parlamenti pártok helyi vezetői Ágazati és felügyeleti szervek

Helyi vállalkozók

Nagyvállalatok Kis- és középvállalkozók Vállalkozói szakmai szervezetek, kamarák

Irányító hatóság

NFÜ

Közreműködő szervezet

KvVM-FI

8.5. Táblázat: Célcsoportokra igazított üzenetek, alkalmazott eszközök Fő célcsoportok

Üzenetek

Eszközök

A beruházás által érintett lakosság

Tovább csökken a talaj és a víz egyik fő szennyező forrása. Megszűnik a sok panaszt okozó bűzhatás. Nem kell a városnak környezetterhelési bírságot fizetnie. Nő az ingatlanok értéke. Csak a teljes bekerülési költség 15 százalékát kell megfizetni. Az építkezéssel együtt járó kellemetlenségek csak átmenetiek lesznek. Javul a város megítélése. Korszerűbb város lesz Tolna.

Brossúra Szórólap Honlap Projekt táblák Önkormányzati hirdetmények Sajtómegjelenések Információs vonal Projektzáró-rendezvény

Igazi közös ügy. Segítsenek a helyi közvélemény formálásában! Használják befolyásukat a siker érdekében! Ne párt-, vagy lobbiérdekek mellé álljanak!

Brossúra Szórólap Honlap Önkormányzati hirdetmények Sajtómegjelenések Információs vonal Projektzáró-rendezvény

Véleményvezérek (orvosok, pedagógusok, gazdasági társaságok vezetői, gazdálkodók)

GAB, 2/25/2011

204

Tolna Város szennyvízkezelésének fejlesztése Részletes megvalósíthatósági tanulmány Fő célcsoportok


Üzenetek

Eszközök

Médiumok szerkesztői, újságírói

Tárgyilagosan, korrekt módon tájékoztassák a közvéleményt! Segítsék a beruházás zökkenőmentes lebonyolítását! Sokat tehetnek a környezettudatos szemlélet erősítéséért.

Civil szervezetek vezetői, tagjai

Segítsenek a helyi közvélemény formálásában! Használják befolyásukat a siker érdekében! Korrekt együttműködéssel szolgálják a közös ügyet! A civil szféra nagyon sokat tehet a projekt megismertetéséért, elfogadásáért.

Helyi és regionális döntéshozók

Eleget tesznek az EU-elvárásoknak. Javul az életminőség. Tovább csökken a fertőzésveszély. Nő a turisztikai és gazdasági vonzerő.

Helyi vállalkozók

Jobb lesz az infrastruktúra. Nekik is jobb lesz, ha javul a város megítélése. Új gazdasági lehetőségek nyílhatnak.

NFÜ, KvVM, Kohéziós Alap Irányító Hatóság képviselői

A beruházás megvalósítói képesek a projekt minden elemét (műszaki, jogi, kommunikációs stb.) felelősséggel, eredményesen végezni. Együtt tudnak működni az önkormányzattal, a helyi civilekkel, az országos és uniós szervezetekkel.

Honlap Önkormányzati hirdetmények Sajtóesemények (alapkőletétel, egyéb mérföldkövek) Projektzáró-rendezvény Brossúra Szórólap Honlap Önkormányzati hirdetmények Sajtómegjelenések Információs vonal Projektzáró-rendezvény Honlap Sajtóesemények (alapkőletétel, egyéb mérföldkövek) Projektzáró-rendezvény Sajtómegjelenések Brossúra Szórólap Honlap Beszámolók Értékelések Megbeszélések

8.6. Táblázat: Célcsoportokra igazított üzenetek, alkalmazott eszközök Tervezi-e az eszköz Megvalósítási szakasz tájékoztatási kötelezettségei használatát? Igen

Kommunikációs feladatok, eszközök

Célérték

Nem

Információs zöld szám működtetése munkanapokon

X

folyamatos

Sajtótájékoztató a projekt indításáról

X

1

Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról

X

1

Ünnepélyes eseményekhez kapcsolódóan

X

3

Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és on-line médiában

X

szükség szerint

Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése

X

folyamatos

A beruházás helyszínén B típusú tábla elkészítése és elhelyezése

X

2

Kockázatok folyamatos figyelése, esetleges krízismenedzsment

X

folyamatos

Információs anyagok, kiadványok készítése

X

4 féle

Fotódokumentáció készítése

X

szükség szerint

Kisebb értékű szóró-reklámajándékok készítése a meghatározott uniós arculati elemekkel

X

100 db

Sajtóesemények szervezése

GAB, 2/25/2011

205



Megvalósítási szakasz tájékoztatási kötelezettségei A kedvezményezett honlapján folyamatosan utalni kell az uniós támogatásra mind szövegesen, mind pedig egy logó elhelyezésével. Bármely nyomtatott vagy elektronikus kommunikációs felületen, ahol a projekt megjelenik a kedvezményezett köteles az EU támogatására folyamatosan felhívni a figyelmet. Megvalósítási szakaszt követő tájékoztatási kötelezettségek

Tervezi-e az eszköz használatát?

Célérték

X

Sajtónyilvános ünnepélyes projekt záró rendezvény szervezése

X

1

Sajtómegjelenések generálása a nyomtatott, elektronikus és on-line médiában

X

szükség szerint

Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése

X

folyamatos

Nyílt nap ügyfelek, partnerek, lakosság stb. részére

X

1

A beruházás helyszínén C típusú tábla elkészítése és elhelyezése

X

2

8.3

Kockázatkezelés stratégiája

A kockázatkezelési stratégia célja, hogy meghatározza a projekt megvalósítása és fenntartása szempontjából kritikus vagy jelentős hatással bíró kockázatokat és azok bekövetkezésének valószínűségét csökkentse illetve bekövetkezésük esetén hatásaikat mérsékelje. A kockázatkezelési stratégia a kivitelezés során kialakuló váratlan eseményekre vonatkozik. A 7. A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése című fejezetet (148. oldal) vizsgálva megállapítható, hogy a kivitelezés során a magas kockázattal bíró lehetőségeket meg kell vizsgálni és a kockázat kezelésére már előre stratégiát kell kidolgozni.

8.3.1 A.)

A kockázatok csoportosítási lehetőségei A kockázatok időrendben a következő szakaszokban következhetnek be:

• • •

az előkészítési szakasz; a megvalósítási szakasz; a fenntartási-üzemelési szakasz.

Ezek egymástól jól elkülöníthető részek, mindegyik határozott mérföldkővel jellemezhető.

B.)

A kockázatok másik csoportosítási lehetősége a kockázat természetéből adódik: • • • • •

Műszaki kockázatok; Jogi szempontú kockázatok; Társadalmi szempontú kockázatok; Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontú kockázatok; Beruházási költséget befolyásoló kockázatok: o A beruházási javak ára emelkedik: A kivitelező pótmunka követeléssel lép föl; Késik a kivitelező; o Bevételeket befolyásoló kockázatok: Díjfizetési hajlandóság csökkenése; Rákötési hajlandóság elmaradása a tervezettől; o Üzemeltetési költségeket befolyásoló kockázatok: Árak kedvezőtlen alakulása;

GAB, 2/25/2011

206



Rákötési hajlandóság miatt elmaradó szennyvíz csökkenti a hatékonyságot; Tervezettnél nagyobb a szennyvízmennyiség, megnövekedett infiltráció vagy illegális rákötések miatt; Intézményi szempontú kockázatok.

•

8.3.2

A kockázatok és kezelésük részletezése

A megvalósítási szakasz alapvető kockázatairól és kezelésükről a 8.7. Táblázaton túlmenően ki kell emelni az alábbiakat:

A kockázatok kezelését a kommunikációs stratégiákon túl az egyes tevékenységekre megkötött szerződésekben kell kezelni. Ezek közül a leglényegesebbek:

A projekttől, vagy projektrészektől való elállás – eben az esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a meghiúsulási kötbér kikötése jelenthet garanciát. A különböző, előre nem várható események bekövetkezése esetére válasz a tartalékképzés a határidőkre. Ezt az ajánlati felhívásban lehet előre terveztetni úgy, hogy a szakmai ajánlatban a határidőknél a „kritikus úton” lévő tevékenységekre ad hoc esetben többletidőt építtet be a kedvezményezett, melyet az események be nem következésekor a vállalkozó nem vehet igénybe. A kockázatok áthárítása a másik válságkezelő stratégia. Ekkor ugyancsak a szerződésbe kell kikötni olyan szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, melyek kellő garanciát nyújtanak. Ilyenek például különböző garanciális kötelezettségvállalások, biztosítás vagy kezességvállalás útján (jóteljesítési-jótállási), a kötbérek, melyek lehetnek késedelmi és minőségi tárgyúak, valamint a jótállási idő. A kockázat megosztása az érdekeltek között a bizonytalanság befolyásolási képessége alapján. Kiemelten fontos a kockázatok megosztása az érdekeltek között, ezzel a megvalósulás bizonytalanság képességét tudjuk befolyásolni. A gazdasági megtérülés akárcsak a pénzügyi megtérülés azonos változóktól és kockázatoktól függ.

8.3.2.1

A kockázatok valószínűségének meghatározása (megvalósítási és fenntartási szakasz)

A kockázatok azonosítását követően azokhoz bekövetkezési valószínűséget és bekövetkezés hatása mértékét jellemző értéket rendeltünk. Ennek a két értéknek a szorzatával előállított mutató alapján értékeltük, hogy az adott kockázat milyen erős hatással rendelkezik a projekt megtérülésére. Mind a bekövetkezési valószínűséget mind a hatást 1-től 10-ig terjedőn skálán jellemeztük, ahol 1 legkisebb bekövetkezési valószínűséget és hatást, míg 10 a legnagyobb valószínűséget és hatást jelöli. Az értékeket tapasztalati, szubjektív úton határoztuk meg. 8.7. Táblázat: Kockázatok valószínűségének meghatározása Bekövetkezés Kockázat valószínűsége (1-10)

Hatás mértéke a megtérülésre (1-10)

Valószínűség és hatás szorzata

Beruházási költségeket befolyásoló tényezők A beruházási javak ára emelkedik

9

8

72

A kivitelező pótmunka követeléssel lép föl

3

4

12

Késik a kivitelező

2

3

6

GAB, 2/25/2011

207


UTB Envirotec Kft. Munkaszám: 0607-025 Bekövetkezés valószínűsége (1-10)

Hatás mértéke a megtérülésre (1-10)

Valószínűség és hatás szorzata

Díjfizetési hajlandóság csökkenése

3

7

21

Rákötési hajlandóság elmaradása tervezettől

3

7

21

8

7

56

4

5

20

6

3

18

Kockázat Bevételeket befolyásoló tényezők

Üzemeltetési költségeket befolyásoló tényezők Anyag és energia árak kedvezőtlen alakulása Rákötési hajlandóság miatt elmaradó szennyvíz csökkenti a hatékonyságot Tervezettnél nagyobb a szennyvízmennyiség megnövekedett infiltráció vagy illegális rákötések miatt

A fenti táblázatból leolvasható, hogy a legnagyobb kockázatú elemek a beruházási javak emelkedése, a rákötési hajlandóság elmaradása a tervezettől valamint a díjfizetési hajlandóság csökkenése. Az üzemeltetőnek és a projektgazda önkormányzatnak együttesen és különös figyelemmel kell ezt a két kockázatot kezelnie.

8.3.2.2

Kockázatkezelési stratégia

Pénzügyi-gazdasági szempontú kockázatok kezelésére stratégiákat dolgoztunk ki. A beruházási költségek növekedésének oka lehet a beruházási javak árának növekedése, a kivitelező pótmunka igénye vagy késedelme. Ezen kockázatok kezelésére illetve kivédésére az alábbi stratégiákat határoztuk meg: • • • •

A legjobb ajánlat kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében. Tartalékképzés. A kockázatok áthárítása, például különböző garanciális kötelezettségvállalásokkal, biztosítás vagy kezességvállalás útján. Független FIDIC mérnök alkalmazása.

A bevételeket befolyásoló kockázatokra, azaz a díjfizetési hajlandóság és rákötések számának növelésére a következő stratégiákat fogalmaztuk meg: • • • • • •

A rákötések számának növelése hatékony PR programmal. A szociálisan rászoruló családok részére Önkormányzati segítő program. Részletfizetési lehetőség bevezetése. A díj nemfizetés esetében műszaki megoldásokkal a fogyasztás csökkentése. A rákötések számának növelése jogi eszközökkel. A rákötések számának növelése gazdasági eszközökkel.

Az üzemeltetési költségeket befolyásoló kockázatokra, az árak emelkedésére, a szennyvíz mennyiségének csökkenése vagy emelkedése a következő stratégiákat határoztuk meg: • • • •

A munkaerő hatékonyságának növelése. Hatékony költség tervezési és kontrolling rendszer. Az illegális rákötések felderítése hatékony ellenőrzési rendszerrel. Az esetleges csőhibák felderítése rendszeres vizsgálattal.

A gazdasági megtérülés akárcsak a pénzügyi megtérülés azonos változóktól és kockázatoktól függ. Így a fentebb vázolt kockázat kezelési stratégiák alkalmasak a projekt gazdasági megtérülésének a biztosítására. A kockázatok közül azonban a közgazdasági hasznok

GAB, 2/25/2011

208



alakulására sem az üzemeltetőnek sem az önkormányzatnak nincsen ráhatása, így ezek kezelésére nem lehet kockázatkezelési stratégiát alkotni. A kockázati tényezők bekövetkezésekor, az arra adandó válasz fajtájának meghatározásakor tudnunk kell, hogy az külső, vagy belső kockázati tényező volt, hiszen a módszert jelentősen befolyásolja ez a besorolás. A beruházás tulajdonságaiból adódóan, annak természetét figyelembe véve, a kockázatok nagy része külső tényezőkön múlik. Az intézkedési/kockázatkezelési tervek azokat a lépéseket tartalmazzák, melyeket az esemény bekövetkezése esetén meg kell tenni. 8.8. Táblázat: Intézkedési/kockázatkezelési terv a megvalósítási szakaszban SorKockázati terület/tényező Valószínűség Hatás Kezelés tervezett módjai szám BELSŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 1. 2. 3. 4. 5.

A projektvezető rövid idejű kiesése a döntéshozatalból A PIU szervezet tagjainak kisebb megbetegedése A kivitelező szervezet munkavállalóinak gyakori cseréje. Meghatározó munkatársak távozása az Önkormányzattól Mérnök távozása

közepes

kicsi

Helyettesítés (Mérnök)

közepes

kicsi

Helyettesítés (más PIU tagok)

nagy

közepes

kicsi

nagy

kicsi

nagy

Felszólítás Gyors helyettesítés (Mérnök, PIU tagok) Másik Mérnök kiválasztása, addig helyettesítés (Mérnök helyettese)

KÜLSŐ KOCKÁZATI TÉNYEZŐ 6.

7.

A megvalósítás szakaszában bekövetkezett kisebb rongálások, eszközök eltulajdonítása. Erőszakos bűncselekmény elkövetése a megvalósítás szakaszában, a munkaterületeken

kicsi

kicsi

kicsi

kicsi

kicsi

közepes

közepes

kicsi

Rendőrségi intézkedés, kárelhárítás (Kivitelező), magyarázat

Rendőrségi intézkedés Katasztrófavédelmi intézkedés, kárelhárítás, kommunikáció Intézkedés (Munkavédelmi Felügyelőség) kommunikáció Katasztrófavédelmi intézkedés, kárelhárítás, kommunikáció Kommunikáció fokozása (DM levelek, Civil szervezetek aktivizálása, TV)

8.

Tűz, egyéb nagyobb káreset

9.

Baleset;

10.

Környezeti katasztrófa (árvíz, vihar).

kicsi

nagy

11.

A lakossági támogatás hiánya;

közepes

nagy

kicsi

nagy

Helyettesítés

közepes

nagy

Teljesített számlák soron kívüli kifizetése

kicsi

nagy

Új közbeszerzési eljárás lefolytatása

12. 13. 14.

A meghatározó vezetőt tragikus baleset éri A generálkivitelező szervezet tartós fizetésképtelensége A projekttől, vagy projektrészektől való elállás

GAB, 2/25/2011

209



8.9. Táblázat: Intézkedési/kockázatkezelési terv a fenntartási szakaszban SorKockázati Valószá Hatás Kezelés tervezett módjai terület/tényező színűség m - PR tevékenység fokozása - Az első és második év végén a rákötött ingatlanok között egy automata mosógép/mosogatógép Rákötések nem a kisorsolása tervezettnek megfelelően közepes nagy 1 - Rászorulók bekötésének segítése közmunkával alakulnak (udvari vezeték kiépítése) - Szervezett formában olcsóbb csővezeték vásárlása a gyártótól - PR tevékenység fokozása A lakosság nem fizeti a - Részletfizetési lehetőség biztosítása, Önkormányzat közepes nagy 2 csatorna/vízdíjat részleges és ideiglenes költségátvállalása - Jogi eszközök - A kivitelezői szerződében hosszabb jótállási idő A tervezettnél magasabb kikötése, megismételt csőkamerás vizsgálat a üzemeltetési költségek közepes nagy meghosszabbított jótállási időszak végén 3 többlet mosatások és - A generálkivitelező felszólítása javításra jótállási csőtörések miatt kötelezettsége terhére

Az Önkormányzat az alábbi intézkedésekkel kívánják a rákötési hajlandóságot ösztönözni: • •

Vállalja egy szükség szerinti önkormányzati segélyalap létrehozását a bekötések elősegítésére. Vállalja a talajterhelési díjrendeletében foglaltak jogszerű végrehajtását.

A Társulás kommunikációjában a PR szervezet bevonásával folyamatosan tájékoztatást ad a szervezettségi százalék fontosságáról, valamint az üzemeltetés hatékonyságáról.

GAB, 2/25/2011

210


8.4


Közbeszerzések, beszerzések

8.10. Táblázat: Közbeszerzési/beszerzési terv A közbeszerzés jellege

Rész-ajánlat Közbeszerzési eljárás/beszerzés tárgya Kivitelezés a nyomóvezeték fejlesztésének, az átemelők rekonstrukciójának kivitelezési munkái Kivitelezés szennyvíztisztító telep bővítése PR Projektmenedzsment Közbeszerzés (hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység + díjak) FIDIC mérnök

GAB, 2/25/2011

Közbe-szerzési eljárás típusa (csak Közbeszerzés/beszerzés (csak közbeszerzésnél) közbeszerzésnél) becsült értéke (ezer Ft)

nincs

387 450

nincs nincs nincs

1 406 194

nincs nincs

26 100

10 400 24 500

83 400

211

FIDIC sárga könyv/FIDIC piros könyv

Ütemezés [év. hó] KSZ ajánlati jóváhagyás felhívás (ld. megjelenése tender (csak dokumentáció/szerződés pályázati kidolgozása útmutató) közbeszerzés)

ajánlatok értékelése

Szer

Csatornahálózat FIDIC piros könyv

2011.április

2011.május

2011.június

2011.augusztus 2011

szennyvíztisztító telep FIDIC sárga könyv -

2011.április 2011.április 2011.április

2011.május 2011.május 2011.május

2011.június 2011.június 2011.június

2011.augusztus 2011 2011.augusztus 2011 2011.augusztus 2011

-

2011.március 2011.április

2011.május

2011.június

201 2011.augusztus 2011


8.5 8.5.1


Ütemtervek Műszaki/végrehajtási lebonyolítási terv

GAB, 2/25/2011

212


8.5.2


Kifizetési ütemterv

8.11. Táblázat: Kifizetési ütemterv – beszállító (e Ft) 2011 szerződés VAGY tevékenység I. félév II. félév összesen Projekt menedzsment 0 6 125 6 125 FIDIC mérnök 0 12 775 12 775 PR 0 2 600 2 600 Közbeszerzési tanácsadó 0 22 100 22 100 Csatornahálózat 0 96 863 96 863

7 350 26 850 3 120 1 200 116 235

4 900 17 900 2 080 800 77 490

Szennyvíztisztító telep bővítés, korszerűsítés Tartalék Földvásárlás, területelőkészítés Összesen

2012

összesen 6 125 25 875 2 600 2 000 96 863

összesen

12 250 44 750 5 200 2 000 193 725

I. félév 3 675 15 525 1 560 1 200 58 118

2013 II. félév 2 450 10 350 1 040 800 38 745

24 500 83 400 10 400 26 100 387 450

0 0

409 547 39 247

409 547 39 247

378 459 37 597

252 306 25 065

630 766 62 661

219 529 21 101

146 352 14 067

365 881 35 169

1 406 194 137 077

10 100 10 100

0 589 257

10 100 599 357

0 570 811

0 380 541

0 951 352

0 320 707

0 213 805

0 534 512

10 100 2 085 221

8.12. Táblázat: Kifizetési ütemterv – támogatás (e Ft) szerződés VAGY tevékenység Projekt menedzsment FIDIC mérnök PR Közbeszerzési tanácsadó Csatornahálózat Szennyvíztisztító telep bővítés, korszerűsítés Tartalék Földvásárlás, területelőkészítés Összesen

GAB, 2/25/2011

2011 2012 2013 I. félév II. félév összesen I. félév II. félév összesen I. félév II. félév összesen összesen 0 5 160 6 192 4 128 3 096 2 064 5 160 10 321 5 160 20 641 0 10 763 10 763 22 621 15 081 37 701 13 080 8 720 21 799 70 264 0 2 190 2 629 1 752 1 314 876 2 190 4 381 2 190 8 762 0 18 619 18 619 1 011 674 1 011 674 1 685 1 685 21 989 0 81 606 81 606 97 927 65 285 163 212 48 963 32 642 81 606 326 423 0 0

345 040 345 040 318 848 212 566 531 414 184 951 123 301 308 251 1 184 705 33 065 33 065 31 675 21 117 52 792 17 777 11 852 29 629 115 486

8 509 8 509

0 0 0 0 0 8 509 0 0 8 509 496 443 504 952 480 903 320 602 801 505 270 193 180 129 450 321 1 756 779

213


8.6


Fajlagos beruházási költségek összefoglaló táblázata Adat

A projekt csak iszapkezelésre vonatkozik-e? (igen/nem)

Bemutatás helye a tanulmányban (oldalszám)

nem

A szennyvíztisztító telepre bekötött és bekötendő összes település/településrész együttes lakosegyenértéke (hatályos 25/2002 Korm. Rendelet szerint) A szennyvíztisztító telepre bekötött és bekötendő összes település/településrész együttes lakosegyenértéke (a fenntartási időszak utolsó évére becsült) A projektben hálózatbővítéssel érintett legnagyobb lakosszámú település lakosegyenértéke A projektben hálózatbővítéssel érintett legkisebb lakosszámú település lakosegyenértéke A projektben szennyvíztisztító telep(ek)re újonnan bekötött összes lakosegyenérték (a fenntartási időszak utolsó évére becsült) A projektben fejlesztéssel érintett szennyvíztisztító telep(ek)en kezelt szennyvízmennyiség összes lakosegyenértéke

27 517

10

27 292

96

Nem releváns Nem releváns Nem releváns 27 292

96

84,12

45

nem

45

A projektben érintett települések belterületének összesített népsűrűsége (fő/km2) A projektben érintett települések valamelyikén van tartósan magas vízállású belterület (igen/nem) Az egységnyi bel- és külterületi gerincvezeték hosszra eső ellátott/ellátandó állandó lakosok száma (fő/km)

Nem releváns

A pályázatban szereplő fejlesztéssel érintett 2000 LE alatti települések száma (db)

2

38

A

17

nem

41

igen

77

C

41

Hátrányos helyzetű kistérségeket tartalmaz-e a projekt? (kérjük, válassza ki a megfelelő betűt) nincs hátrányos helyzetű kistérség vagy település a projektben („A”) hátrányos helyzetű település érintett a 240/2006 Korm. Rendelet alapján, de nem érintett a 240/2006 Korm. Rendelet alapján, de nem érintett leghátrányosabb helyzetű kistérség („B”) leghátrányosabb kistérség érintett a 311/2007 Korm. Rendelet alapján („C”) Vásárhelyi terv keretében megvalósuló árvízi tározók területét érintő településeket tartalmaz a projekt (igen/nem) Jogerős bírósági és/vagy hatósági kötelezés van a projekt megvalósítására (igen/nem/nem releváns) A település(ek) a 123/1997 (VII.18.) Korm. Rendelet előírásai szerint hatósági határozattal kijelölt sérülékeny üzemelő vízbázist érint(enek)-e? (kérjük válassza ki a megfelelő betűt) nincs sérülékeny vízbázist érintő település („A”) van sérülékeny vízbázist érintő település („B”) a települések többsége sérülékeny vízbázist érint („C”) - minden település sérülékeny vízbázist érint („D”) A szennyvíziszap elhelyezésének/kezelésének koncepciója (csak az oldalszámot kell beírni) Egy ellátott lakosra jutó tervezett hálózatépítési teljes nettó beruházási költség (Ft)

137 Nem releváns

Egy m3 új vagy fejlesztett tisztítótelepi kapacitásra eső teljes beruházási költség (Ft) 562 478 Nem Egy km szennyvízcsatornára eső teljes beruházási költség (eFt) releváns

Budapest, 2011. február 25. ________________________ Cégszerű aláírás p.h.

GAB, 2/25/2011

214

139


9


Rövidítések

ÚMFT

Új Magyarország Fejlesztési Terv

KEOP

Környezet és Energia Operatív Program

PR

KTVF

Public Relations (Tájékoztatás) Federation Internationale des Ingenieurs – Conseils (Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége) Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

PMSZ

Projekt Menedzsment szervezet

RMT

Részletes megvalósíthatósági tanulmány

FIDIC

GAB, 2/25/2011

215



10 Mellékletek I. melléklet

Szervezeti ábrák a. b. c. d. e.

II. melléklet

Projektmenedzsment szervezet szervezeti ábrája Projektgazda szervezeti ábrája Önéletrajz, Dr. Sümegi Zoltán Önéletrajz, Mireider László Önéletrajz, Bogdán Sándor

Engedélyek, állásfoglalások, bírságok

Engedélyek a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k.

Vízjogi üzemeltetési engedély, Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban: KÖDUVIZIG) 20.215/1996 számú határozata Vízjogi üzemeltetési engedély módosítása, KÖDUVIZIG 21.258/1997 számú határozata Vízjogi üzemeltetési engedély módosítása, KÖDUVIZIG 20280/1999 számú határozata Vízjogi üzemeltetési engedély módosítása, KÖDUVIZIG 21.271/1999 számú határozata Vízjogi üzemeltetési engedély módosítása, KÖDUVIZIG 22.168/2001 számú határozata Vízjogi üzemeltetési engedély módosítása, KÖDUVIZIG 20217/2003 számú határozata Vízjogi üzemeltetési engedély módosítása, Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: KÖDUKÖTEVIFE) 50068-7/2005 számú határozata Vízjogi üzemeltetési engedély módosítása, KÖDUKÖTEVIFE 86575/20 számú határozata Tolna kistérségi szennyvízrendszer fejlesztésének elvi vízjogi engedélye, KÖDUKÖTEVIFE 56436/10 számú határozata Tolna városi szennyvíztisztító telep fejlesztésére és tisztított szennyvíz nyomóvezeték létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, KÖDUKÖTEVIFE 70141/10 számú határozata Tolna, szennyvíztisztító telep fejlesztéséhez tartozó nyomóvezeték vízjogi létesítési engedélye, KÖDUKÖTEVIFE 105173/10 számú határozata

Bírságok l. m.

Tolna szennyvíztisztító telep 2005. évi szennyvízbírsága, KÖDUKÖTEVIFE 48107/06 számú határozata Tolna szennyvíztisztító telep 2006. évi szennyvízbírsága, KÖDUKÖTEVIFE 41786/2007 számú határozata

n.

Hivatalból eljárás alá vonás, KÖDUKÖTEVIFE 42493/08 ikt. számú levele

o.

Tolna szennyvíztisztító telep 2007. évi vízszennyezési bírsága, KÖDUKÖTEVIFE 49168/08 ikt. számú határozata

p.

Tolna szennyvíztisztító telep 2007. évi vízszennyezési bírsága, Tolna Víz és Csatornamű Kft. 394/2-2/2008 ikt. számú levele

q.

Tájékoztatás fellebbezés felterjesztéséről, KÖDUKÖTEVIFE 57768/2008 ikt. számú levele

r.

Tolna Víz- és Csatornamű fellebbezése, Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/04484/4/2008 ikt. számú határozata

s.

Tolna szennyvíztisztító telep 2008. évi szennyvízbírsága, KÖDUKÖTEVIFE 56871/09 számú határozata Tolna szennyvíztisztító telep 2009. évi szennyvízbírsága, KÖDUKÖTEVIFE 41734/10 számú határozata

t.

Állásfoglalások u.

GAB, 2/25/2011

Nyilatkozat a célok összhangjáról, KÖDUKÖTEVIFE 861/2008 ikt. számú levele

216



Vízbázis kijelölő határozatok v.

III. melléklet a.

IV. melléklet MT-01 MT-02 MT-03 MT-04 MT-05 MT-06 MT-07 MT-08 MT-09 MT-10 MT-11

V. melléklet

14947/2006 számú KÖDUKÖTEVIFE határozat Fadd-Dombori-Bogyiszló távlati vízbázis hidrogeológiai védőterületének kijelöléséről

Szennyvíztelep mérési eredményei Szennyvíz minőségi vizsgálatainak eredménye 2005-2009

Rajzok Tolnai agglomeráció domborzati térképe Tolna szennyvíz-agglomeráció közigazgatási lehatárolása Tolna szennyvíz-agglomeráció vízrajzi térképe Tolna megye sérülékeny vízbázisok térképe Tolna szennyvíz-agglomeráció átnézetes helyszínrajza Jelenlegi szennyvíztisztító telep folyamatábrája Meglévő szennyvíztisztító telep átnézetes helyszínrajza „A” változat: SBR technológia átnézetes helyszínrajz „B” változat: Átalakított telep átnézetes helyszínrajza „A” változat: Elvi vázlat „B” változat: Elvi vázlat

Szerződések, megállapodások, dokumentumok a.

b. c. d. e. f. g. h. i. j.

Üzemeltetési szerződések i. Bogyiszló – Tolnavíz Kft. ii. Dunaszentgyörgy – Dunaág Kft. iii. Fácánkert – Dunaág Kft. iv. Fadd – Tolnavíz Kft. v. Gerjen – Dunaág Kft. vi. Tolna – Tolnavíz Kft. TOLNAVÍZ Kft. Társasági szerződés Dunaág Kft. Társasági szerződés TOLNAVÍZ Kft. és a Scarabeus Környezetvédelmi Kft. megállapodása Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft. szennyvíziszap befogadói nyilatkozata TOLNATEXT Kft. szolgáltatási szerződése TOLNATEXT Kft. nyilatkozata Társulási megállapodás Társulás alapító okirat Önkormányzati rendeletek, határozatok i. Bogyiszló 1.

12/2004. (VI.18.) számú KT rendelet a talajterhelési díj megfizetésének szabályairól

2.

13/2007. (XII.29.) számú KT rendelet a hulladékgazdálkodásról

3.

15/2008. (XII.12.) számú KT rendelet az ivóvíz és szennyvíztisztítási szolgáltatásért fizetendő díjakról Bogyiszló községben

ii. Dunaszentgyörgy

GAB, 2/25/2011

1.

13/2004. (VII.1.) számú KT rendelet a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról, valamint a díjfizetési kedvezményekről és mentességekről a módosításokkal egységes szerkezetben

2.

1/2007. (II.5.) számú KT rendelet a közüzemi ivóvízért és a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjak megállapításáról szóló 18/2006. (XII. 18.) Kt. rendelet módosításáról

217

Tolna Város szennyvízkezelésének fejlesztése Részletes megvalósíthatósági tanulmány 3.


16/2007. (XII.22.) számú KT rendelet a köztisztaság helyi szabályairól

iii. Fácánkert 1.

2/2007. (II.23.) számú KT rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról

2.

10/2010. (XII.17.) számú KT rendelet a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, valamint a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 1/2007. (II.23.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

iv. Fadd 1.

11/2004. (VII.1.) számú KT rendelet a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról, valamint a díjfizetési kedvezményekről és mentességekről

2.

1/2005. (II.1.) számú KT rendelet a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról

3.

18/2010. (XII.8.) számú KT rendelet a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízés csatornaszolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjakról

4.

19/2010. (XII.8.) számú KT rendelet a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 1/2005. (II.01.) KT rendelet módosításáról

v. Gerjen 1.

14/2004. (XII.15.) számú KT rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról

2.

10/2007. (XII.26.) számú KT rendelet a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 1/2007. (II.1.) KT rendelet módosításáról

vi. Tolna

VI. melléklet a.

b.

c.

d.

GAB, 2/25/2011

1.

3/1997. (III.25.) számú KT rendelet a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról

2.

26/1999. (XII.21.) számú KT rendelet az Önkormányzat területén fizetendú vízés csatornadíjakról

3.

25/2004. (VI.29.) számú KT rendelet a talajterhelési díjról

Települési adatok Bogyiszló i. 1/2005 (I.29.) számú KT rendelete a község Szabályozási tervének jóváhagyásáról és a Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról ii. Bogyiszló egységes településrendezési terve (Pécsépterv, 2005) iii. Bogyiszló szabályozási terve - külterület iv. Bogyiszló szabályozási terve - belterület v. Bogyiszló településszerkezeti terve Dunaszentgyörgy i. Szerkezeti terv leírás ii. Dunaszentgyörgy településszerkezeti terve – belterület iii. Dunaszentgyörgy településszerkezeti terve – külterület Fácánkert i. Fácánkert településfejlesztési koncepciója ii. Fácánkert településszerkezeti terve iii. 3/2005 (IV.22.) számú KT rendelete a község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról Fadd településszerkezeti terve i. 10/2003. (V.13.) számú KT rendelet a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és a Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

218


e.

f.

GAB, 2/25/2011


ii. Fadd településszerkezeti terve (Pécsépterv, 2001) iii. Fadd – külterületi szabályozási terv iv. Fadd – belterületi szabályozási terv Gerjen i. 14/2003. (VI.15.) számú KT rendelet a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és a Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról ii. Településfejlesztési Koncepciója iii. Településszerkezeti Terve iv. Gerjen – külterületi szabályozási terv v. Gerjen – településszerkezeti terv vi. Gerjen – belterületi szabályozási terv Tolna i. 9/2010. (II.26.) számú KT rendelet a város Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és a Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról ii. 6/2005. (III.1.) számú KT rendelet az építészeti örökség helyi védelméről iii. Tolna egységes településszerkezeti terve iv. Tolna szennyvíztisztító telep fejlesztése, Örökségvédelmi Hatástanulmány v. Településszerkezeti terv (T-1, T-2)

219

TOLNA VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP FEJLESZTÉSE

Recommend Documents